AZ ÚTÜZEMELTETÉS, A BURKOLAT GAZDÁLKODÁS
szervezeti és technológiai kérdései, útállapot minősítés, ellenőrzés, beavatkozás típusok, útgazdálkodási rendszerek
Útgazdálkodás
1
Útgazdálkodás • • • •
Országos közutak: 32 e.km, Helyi közutak 105 e.km, Aszfaltbeton jellegű pályaszerkezetek kisebbsége, Egyensúlymegbomlás – korábbi útalap – hitelfelvételek, • A ráfordítások és a romlási folyamat közötti olló, • Közúti igazgatóságok - KHT-k, • UKIG - központi költségvetési szerv KKK Magyar Közút Útgazdálkodás
2
Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésében lévő úthálózat: 31.234 km – 29.825 km közúthálózat – 1.409 km gyorsforgalmi úthálózat (autópálya)
Alaptevékenység:
További tevékenység:
• • • • • • • • • •
• • • •
a forgalomra veszélyes növényzet eltávolítása; az úthálózathoz tartozó területek kaszálása; a burkolaton kívüli területek tisztítása; a vegyszeres növényvédelem; a padkák rendezése; az utak burkolatának ellenőrzése, javítása; a vízelvezető rendszerek karbantartása; a forgalomtechnikai jelzések kihelyezése; az útburkolatjel festés; Útgazdálkodás télen hó eltakarítás, síkosság-mentesítés.
útvonalengedélyek kiadása; építtetői minőség-ellenőrzés; tengelysúly mérés; útügyi alágazat szakembereinek továbbképzése; • az Útinform, • az Országos Közúti Adatbank, • és a Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény működtetése. 3
Magyar Közút Üzemeltetési és karbantartási feladatok finanszírozása Éves szerződés a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal • Előre meghatározottak az egységárak • A szerződés az éves keretösszegig ad lehetőséget a munkák elvégzésére • Elvégzett feladatok tételes elszámolása
Útgazdálkodás
4
Magyar Közút Üzemeltetési feladatok 2014. évben a közhasznú megrendelés várható értéke bruttó 58,8 Mrd Ft • gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetésre 14,5 Mrd Ft OKKSZ által előírt „A” szint teljesítését fedezi, kivéve a kaszálási feladatokat (~83%) • nem gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetésre 44,3 Mrd Ft OKKSZ szerinti „C” szinthez szükséges bruttó 84 Mrd Ft A szükséges forrás 53%-a áll rendelkezésre.
Útgazdálkodás
5
Lefedettség: a nem gyorsforgalmi úthálózat vállalkozási szerződés keretösszegei Feladat
Forrás
„C” szinthez szükséges
Eltérés
Tisztántartási feladatok
1 803 millió Ft
9 891 millió Ft
18%
Út menti növényzet gondozása, fakivágás
5 540 millió Ft
11 626 millió Ft
48%
Téli tisztántartás
9 924 millió Ft
10 237 millió Ft
97%
Árok padka
3 629 millió Ft
25 356 millió Ft
14%
Burkolatfenntartás
11 788 millió Ft
11 937 millió Ft
99%
Egyéb
11 603 millió Ft
14 760 millió Ft
79%
Összesen
44 287 millió Ft 83 807 millió Ft Útgazdálkodás
53% 6
Útgazdálkodás • • • •
Közútkezelés, üzemeltetés, Versenyeztetés, tervek gazdaságossága, műszaki tartalma , Útalapon kívüli pénzek - közmunkák, önkormányzatok, Elöregedő, sérülékeny utak, 11,5 t. teherbírási követelmény
• PMS forráselosztás, műszaki, politikai döntések, műszaki, gazdasági következmények, ráfordítás minimalizálás, elvárható szolgáltatási szint biztosítása - korszerűsítés, pótlás - út és hídgazdálkodási rendszer, • Útvagyon 71 %-a pályaszerkezet és alépítmény.
Útgazdálkodás
7
PMS rendszerelemek: • • • • • • • • •
állapot jellemzés állapotfelvétel forgalom jellemzése forgalmi adatfelvétel balesetek jellemzése baleseti adatok felvétele környezeti adatok költségadatok fenntartási beavatkozások. Útgazdálkodás
8
Felületi állapot jellemzők • Útburkolat felület épsége, • Egyenetlenség, • Keréknyomvályú, • Követelmények szélső értékei: – felső határ, a források hatékony felhasználása – alsó, szolgáltatási színvonal, forgalombiztonság
Útgazdálkodás
9
Felületi bevonatok, zárórétegek • FB HB-el • FB bitumenemulzióval • FB keveréses, terítéses technológia • FB kemény bitumennel • FB modifikált bitumennel • FB modifikált HB-el • portalanítás HB-el • portalanítás olajjal
• kétrétegű FB HB-el • inverz kétrétegű FB HB-el • kétrétegű FB bitumenemulzióval • inverz kétrétegű FB bitumenemulzióval • kétrétegű felületi bevonat úti bitumennel vagy modifikált bitumennel
Útgazdálkodás
10
Beavatkozás-típusok • Rutinfenntartás - kátyúk, repedések, padka, árok • Kátyúk megszüntetése - patching - 200m/km 30kg/m2 anyagfelhasználás . • Nyomvályú kitöltés - rut patching - 4000 m2/km • Felületi bevonat - surface dressing - 7m sz. HB, BE, MB FB, profiljavítás • Vékonyaszfalt - thin asphalt layer - < 4cm, profiljavítás • Aszfalterősítés - thick asphalt layer - >4cm, profiljavítás teljes sz. • Átépítés - útrehabilitáció - 20 cm alap, kopóréteg. Útgazdálkodás
11
Útállapot felvétel A részletes útállapot-felvétel során a következő minőségjellemzők mérésére van szükség: • keresztirányú profil, • hosszirányú egyenletesség, • a burkolatfelület makroérdessége, • a burkolatfelület csúszásellenállása, • a pályaszerkezet teherbírása, • a burkolatfelületen jelentkező repedések számbavétele, • az útfelület keménysége. Útgazdálkodás
12
Keresztirányú profil • A keresztirányú profilmérést az út véletlenszerűen kiválasztott, de egymástól legfeljebb 500 m távolságra levő keresztmetszeteiben kell végezni. A profilfelvételre a keresztszelvény torzított vonalát felrajzolni képes profilmérő (például a Budapesti Műszaki Egyetem Geodéziai Intézetében kialakított tranzverzoprofilográf) vagy ennek hiányában szintezőműszer szolgálhat. • A szintezést a keresztmetszet egyes, legfeljebb 50 cmenként felvett pontjain, mm pontossággal kell végezni. Elengedhetetlen a kétszeri (oda-vissza történő) szintezés. Periodikusan ismétlődő állapotfelvétel esetén lényeges a mérési keresztszelvényeknek, illetve a szintezendő pontoknak maradandó megjelölése (rögzítése). Útgazdálkodás
13
Profilmérési módszerek • Az angol TRRL profilmérő berendezés
• A tehetetlenségi elven működő profilmérő
Útgazdálkodás
14
Hosszirányú egyenletesség • A burkolat hosszirányú egyenletességét minden egyes forgalmi sávban az út teljes hosszában ellenőrizni kell. Erre a célra folyamatosan mérő berendezés (BUMP integrátor, vagy UT -O2-es készülék) használható. A mérést az úton közlekedő járművek kerekei által legjobban igénybevett burkolatsávok (keréknyomok) valamelyikén - célszerűen a burkolatszélhez közelebb esőn - kell végrehajtani. • Az útszakasz felületi egyenletességének jellemzésére a különböző magasságú hullámok száma, azok hullámhossza, vagy a mért hullámok amplitúdóinak az összege szolgálhat. Útgazdálkodás
15
A burkolatfelület makroérdessége • A burkolatfelület makroérdességének mérését a profilmérési keresztszelvények közvetlen közelében egy-egy forgalmi sávban három-három ponton kell végrehajtani. A mérési helyeket nyomonként a két keréknyomban és a forgalmi sáv egyik szélén (a forgalom által legkevésbé igénybevett helyen) kell kijelölni. A makrotextúra jellemzésére a homokterítéses módszert, vagy esetleg (nagyon kis makroérdességű felületeken) a vízkifolyásos eljárást kell használni. Szükség esetén a mérési helyeket maradandóan meg kell jelölni. • A homokterítéses módszer a kopóréteg felületén a makroérdesség nagyságával arányos számértéket szolgáltat. A felületre kiszórt, ismert térfogatú homokot mérhető területen a felület mélyedéseibe dörzsölve megkapjuk a homoktérfogat és a homokkal telített terület elosztása révén a homokréteg átlagos mélységét. Útgazdálkodás
16
A burkolatfelület csúszásellenállása • A burkolatfelület mikroérdességére jellemző csúszási viszonyokat lehetőség szerint minden forgalmi sávban, az út teljes hosszában folyamatosan mérő berendezéssel (például SCRIM mérőkocsival) kell jellemezni. Ennek hiányában a profilmérési keresztszelvények közvetlen közelében, minden forgalmi sávban a burkolatszéltől 1 m távolságban angol ingás súrlódás mérő készülékkel 3-3 mérési pontban a csúszásellenállásra jellemző SRT-értéket kell meghatározni. A 3 mérési pontot hosszirányban, egymástól 2m-re kell kijelölni. • Az angol ingás súrlódásmérő készülék működési elve a következő: Az ingakar végére erősített és a burkolatfelületen végigcsúszó szabványosan kiképzett gumilap átlendülési magassága fordítottan arányos a gumiabroncs és a burkolat közötti csúszósurlódási tényezővel, a tapadással. Útgazdálkodás 17
Csúszás-ellenállás • • • •
Mikro, makro érdesség, f Blokkolt utánfutó, Ingás készülék, SRT, átlendülési pont Fokozatos fékezés, növekvő súrlódási tényező, majd blokkolás és visszaesés, • Csúszás ellenállási összetevők: – – – – – –
Burkolat hézagtartalom, Kopás, Ásványi szemcsék polírozódása, Keréknyom vályúk, Pálya izzadása, Szennyeződések, Útgazdálkodás
18
A pályaszerkezet teherbírása • A pálya szerkezet teherbírását lehetőség szerint az útszakasz minden forgalmi sávjában, lehetőleg folyamatosan ellenőrizni kell. Erre a célra hazánkban Lacroix-mérőkocsit használnak. A billenőkaros Benkelman behajlásmérő alkalmazása ennek hiányában jöhet szóba. (Ekkor is azonban minden forgalmi sávban és legalább 50 m-enként kell a pályaszerkezet behajlását ellenőrizni). • A két mérés elve hasonló; mindkettő a statikus behajlás alapján értékeli a pályaszerkezet teherbírását. A módszer előnye, hogy viszonylag kis költséggel elvégezhető, hátránya azonban, hogy a mért értéket a hőmérséklet, a mérőműszer kialakítása, a pályaszerkezet repedezettsége és különösen az altalaj pillanatnyi állapota (nedvességtartalma) befolyásolja. • A bizonytalan utólagos korrekciót elkerülendő a méréseket lehetőleg tavasszal és 25 0C hőmérséklet alatt célszerű elvégezni. Útgazdálkodás
19
Billenőkaros behajlás mérő – Benkelman tartó
Útgazdálkodás
20
Impulzusos berendezések
FWD Falling Weigth Deflectometer Lökéscsillapítóval ellátott tárcsára ejtett tömeg. Behajlás mérés, a kerékterhelés hatásának szimulációja
Az FWD általi terhelés jellegzetes lefutása
Útgazdálkodás
21
KUAB FWD impulzusos mérés Szeizmométeres behajlás regisztrálás. Kéttömeges rendszerrel való terhelés, a tehergépkocsi forgalom terhelése megközelítése
Útgazdálkodás
22
Teherbírás mérés • Roncsolásos vizsgálat • Minták kivágása, - keréknyom – deformációs folyamat • Időközi minták, deformációs folyamat megismerése, • Szerkezeti kapacitás index, pillanatnyi használhatósági index (PSI), utazáskényelmi index (RCI) 5-10 skála, szerkezeti megfelelőségi index (SAI), • Várható viselkedés, Útgazdálkodás
23
A burkolatfelületen jelentkező repedések számbavétele • A burkolatfelületen jelentkező repedések mennyiségét az útszakasz bejárásakor kell felvenni. A hossz- és keresztirányú repedések össz-hosszúságát külön-külön csoportban folyóméterben, a hálós (mozaik-) repedések összterületét pedig m2-ben kell kifejezni.
Útgazdálkodás
24
Lézeres RST berendezés Road Surface Tester - repedések, mélysége, szélessége, keréknyom mélysége, hosszirányú burkolat profil, makrotextúra, keréknyomvályú profil, értékelése
Útgazdálkodás
25
Burkolati hibák, állapot jellemzés • • • • • • • •
Felületi hibák, Alakváltozás, torzulások, Repedések, Foltozott felületek, Gyalogos állapot felvétel, - minta szakaszok, Lassan haladó jármű, 8-15 km/h, 60-80 km/h hibafelvétel, ERES táblázat, burkolat hiba típusok, súlyosság, kiterjedés Útgazdálkodás
26
Hiba felvételi eljárások • Filmfelvétel, folyamatosan, hajszál optikai vonal viszonyítás, • Ultrahangos érzékelő, nyomvályú, profil, felületi egyenetlenség, felületi hibák, + video felvétel, • RST – repedések, nyomvályú, hosszirányú profil, lézeres, gyorsulás mérés, távolság mérés, hazai alkalmazás Útgazdálkodás
27
Az útfelület keménységének mérése • A bevonat tervezését megelőzően a helyszínt meg kell vizsgálni és a meglévő útfelület keménységét a megfelelő méretű érdesítőanyag kiválasztása céljából meg kell mérni. A méréseket egy reprezentatív hosszúságú szakaszon valamennyi sávon el kell végezni az út széle felőli keréknyomban. • A felület hőmérsékletének lehetőleg mind a tíz sorozatból álló penetrációs leolvadás idején 15 és 35 oC között kell lennie és a keménységi kategóriát a következő oldalon lévő diagram segítségével kell meghatározni. Útgazdálkodás
28
Az aszfaltburkolaton keletkező burkolathibák jellemzői
Útgazdálkodás
29
Útrongálás mértéke
1db 40 tonnás tgk. = 300 000 db szgk. Útgazdálkodás
30
Útpályaszerkezet méretezési alapelvei Alkalmazott anyagok tulajdonsága Működési környezet, klimatikus hatások
Igénybevétel, terhelés
Méretezés
Útgazdálkodás
31
Tengelyterhelések
=
Útgazdálkodás
32
Nehézgépjármű-forgalom (2013)
Útgazdálkodás
33
Burkolat igénybevétele F = (T / 100)
5
ahol 100kN (10t) az egységtengely
Tengelysúly (tonna)
igénybevétel
9,5
0,77
10
1
11,5
2,01
12
2,49
13
3,71
Útgazdálkodás
34
Útfenntartás költségei Forgalmi teljesítmény arányok
Fenntartás + üzemeltetés arányok
Burkolat-megerősítési igény arányok
Túlsúlyos nehéz járművek
8%
23%
33%
Nem túlsúlyos nehéz járművek
92%
77%
67%
Összesen
100%
100%
100%
Útgazdálkodás
35
Felületi Bevonatok A Felületi Bevonatok korai szakaszai • HB-k rendszere - + zúzalék – Portalanított makadám + aszfalt réteg – Repedés-regeneráló hatás 1,5 - 1,8 kg/m2
• kationaktív bitumen emulzió • emulziók - finomabb adalékszerkezet – tapadási problémák - impregnált zúzalék
• állagmegóvó felületi bevonatok – polimer-modifikált bitumen, üvegszál, epoxigyanta – gyanta, akril gyanta, poliuretán gyanta Útgazdálkodás
36
Meghibásodások • oldalirányú (keréknyom) - 90%-ban az útpályaszerkezet - hőmérséklet, bitumen minőség, mennyiség, ásványi váz • hosszirányú - aszfaltkeverék - tömörség rétegvastagság - altalaj • repedések - feszültségek, hossz- kereszt - hálós altalaj, aszfalt réteg, hőmérséklet • érdesség csökkenés - makro - mikro érdesség 0,2-3mm, ill. 0,2 mm alatt, együttes jelenlét fontossága Útgazdálkodás
37
Felületi bevonatok (FB) célok változása
• ma: érdesítés, vízzárás, esztétikus felület • anyagok: – zúzottkő, tört kavics, Siemens Martin salak, kalcinált bauxit, üledékes (mészkő, dolomit) - HB, eruptív (bazalt, andezit) bitumen, impregnált, kissé impregnált, előmelegített Útgazdálkodás
38
Felületi bevonatok • kötőanyag: HB-k + tapadásjavító - oldószer • emulziók - diszperz rendszer - bitumen a vízben, víz a bitumenben - inverz • 1-5 m cseppek - emulgátor - egyensúlyban tartás - hosszú láncú szénhidrogén + hidrofil rész (reaktív) • + sav ill. lúg - kation ill. anion aktív • tapadás - bitumen, emulzió ph, szemcseméret, kőanyag szilikát, karbonát • polimerek, modifikáció - csökkenő hőmérséklet érzékenység, tapadás, rugalmasság, kötés a kőhöz, repedés áthidalás, tartósság, vastagság Útgazdálkodás
39
Felületi bevonat készítése
Útgazdálkodás
40
A felületi bevonat kapcsolódása a régi burkolathoz
Útgazdálkodás
41
A felületi bevonat
Útgazdálkodás
42
Technológiai összefoglaló - FB
Útgazdálkodás
43
Felületi bevonatok • mellékutak - zúzalék (mészkő, dolomit) 400E/n • Kationaktív bitumenemulziós felületi bevonatok 600 E/n, kétrétegű 800 E/n • Különleges felületi bevonatok (FB/K) 800 E/n (utibitumen, mod. bitumen, mod. BE, gyantás rendszerek) • FB előkészítés, kátyúzás, nagyfelületű javítások, repedésjavítás, árok, padka rendezés, tisztítás, • forgalomirányítás - szélesség, szórópad - hossz, osztott pályás 1000m, - sávlezárás 400 m, - terelőút Útgazdálkodás
44
Kapcsolódó útgazdálkodási technológiák • • • •
BE iszapbevonatok - slurry seal modifikált bitumen - emulzió lezárás, súrlódás növelés, vályú kezelés zúzalék, mod.bitumen emulzió - adalék (kötés), töltőanyag cement, kőliszt, filler • Vékony aszfalt - 15-30 mm, belső súrlódás, kohézió, kopás, időállás, érdes felület, max. szemcse x1,5 vastagság • Vályúk - durva szemcsés, többrétegű felületi bevonás - iszapbevonat - spec. technológiák - polimerháló, propilénháló, üvegszál: 6 - 50 mm -
• Reshape - infradomino • Repave - vékony burkolatok • Remix - felmarás, recycling Útgazdálkodás
45
Slurry Seal: bitumen emulzió, zúzott adalék, töltő anyag,
Útgazdálkodás
46
A REPAVE technológia főbb elemei
Útgazdálkodás
47
Remix technológia Olyan gazdaságos és környezetkímélő eljárás, melynél a meglévő aszfalt pályaszerkezetek felső, vagy hidegmarás utáni közbenső rétegeinek helyszíni újrahasznosítása során egy speciális célgéppel az előzőleg felmelegített aszfaltréteget felmarják, szükség szerinti kiegészítő aszfaltkeveréket, bitument, zúzott követ, rejuvenáló szert adnak hozzá, átkeverik, majd ismét beépítik. Az eljárás kiegészítéseként az újrahasznosított rétegre új aszfaltrétegek is beépítésre kerülhetnek. Útgazdálkodás
48
Remix technológia A géplánc 2 db "HM 4500" burkolat előmelegítő gép 1 db "Remixer 4500" helyszíni újrahasznosító gép Burkolat fajtájától, vastagságtól függően vibro-, gumi- vagy kombi- hengerek
Útgazdálkodás
49
A Remix technológia előnyei • a forgalmat csak korlátozottan zavarja, • a régi burkolatfelület és a ráfektetett új vékony kopóréteg között jó összekötöttséget biztosít, • nagy egybefüggő felületeken tömegesen jelentkező felületi hibák (gyűrődések, nyomvályúk, felületi egyenetlenségek, repedések, leromlott csúszásellenállás, korrodált és elöregedett felületek) előnyös javítási lehetősége, • javítja a burkolatfelület utazáskényelmi és közlekedésbiztonsági tulajdonságait, • javítja a burkolatnak a vízbehatolás és olvadási károkkal szembeni ellenállását. Útgazdálkodás
50
A Remix plusz: 1. második elosztócsiga, 2. lehúzó, 3. első elosztócsiga, 4. keverő, 5. maróhengerek, 6. bitumenpermetezés, 7. fűtőelemek, 8. bitumentartály, 9. anyagfogadó bunker, 10. üzemanyagtartály, 11. köztes tároló, 12. keverék adagolás, 13. gáztartály, 14. remixelt keverék, 15. beépítőpad, 16. remixelt réteg, 17. új kopóréteg
Útgazdálkodás
51
Komplex REMIX géplánc
Útgazdálkodás
52
Kombinált indexek a burkolat minőség jellemzésére • • • •
Projektek, beavatkozási stratégiák kiválasztása, Részletes fenntartási igények feltárása, Úthálózat általános jellemzése, Döntési szintek, részletezettségi fokok, – Specifikus műszaki döntések, – Hálózati gazdálkodási döntések, – Adminisztratív, politikai döntések,
Útgazdálkodás
53
A burkolatokkal összefüggő adatok tömörítési foka és a döntési szintek
Útgazdálkodás
54
Kombinált indexek • PCI Pavement Condition Index - Burkolat állapot index, felületi hibák • OPI Overall Pavement Index - összesített, Wi . Ci – súlyozó paraméter, burkolat állapot paraméterek mérőszáma, • Delphi technika, szakértői csoport véleménye, • Burkolat minőségi index PQI 40 szakasz utazáskényelmi (RCI), szerkezeti megfelelőségi (SAI), és felületi hibaindexei (SDI). Útgazdálkodás
55
Adatbázisok • Idősorok, építés, felújítás, • Forgalmi adatok, • Fenntartási információk, • Burkolat minőségi mérőszámok, • Speciális vizsgálatok,
• • • •
Integritás, adat szempontból, Pontosság, valóságos helyzet, Érvényesség, Biztonság, hozzáférés, vesztés, • Dokumentáltság, • Archív adatok, • Hálózat pillanatnyi helyzete, jellemzői, – – – – Útgazdálkodás
Térképek, Minőség grafikus megjelenése, Táblázatok, összesítések, GIS alkalmazások. 56
Háttér
A KAPCSOLÓDÓ INTÉZMÉNY RENDSZER Útgazdálkodás
57
A KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KOORDINÁCIÓS KÖZPONT FELADATAI Az Útpénztár terhére megvalósítandó feladatok közül a KKK látja el (Úp. Rendelet 10. § (5) bekezdés) a) az üzemeltetési, karbantartási és felújítási tevékenységekkel kapcsolatos egyéb feladatokat, különösen a KKK-nak a közúthálózattal összefüggő műszaki ellenőrzési, szakmai tevékenységéhez kapcsolódó, illetve külön jogszabályban előírt szakértői feladatokat; b) – a Magyar Mérnöki Kamara bevonásával – a tervtanács és a tervzsűri működtetésével kapcsolatos feladatokat; c) a szakmai kiadványokkal, az útügyi nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő tevékenységeket; d) az országos közúthálózaton végzett fejlesztési tevékenységek ellenőrzését; e) a díjpolitika kialakítását, a szerződést biztosító mellékkötelezettségekkel kapcsolatos feladatokat és a kincstári kötelezettségek teljesítését; f) az előirányzatok kezelésével, működtetésével összefüggő adatgyűjtési, pénzügyi-számviteli, jogi, ellenőrzési, vagyonkezelői és egyéb szakmai feladatokat; g) az országos közúthálózatot érintő befejezett beruházásokhoz kapcsolódó utólagos területrendezést, valamint a KKK vagyonkezelésében lévő ingatlanok hasznosításához szükséges területszerzést; h) a fejlesztési feladatokkal kapcsolatos döntés előkészítési, tervezési, gazdaságossági feladatokat; i) az útügyi kutatással és műszaki fejlesztéssel összefüggő feladatokat a Magyar Közút Zrt. bevonásával; j) – a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. bevonásával – a közlekedésbiztonsággal közvetlenül összefüggő szabályozás előkészítését megalapozó stratégiai vizsgálatok, valamint a közlekedési ágazati stratégiához kapcsolódó szakmai megalapozó vizsgálatok lefolytatásával kapcsolatos feladatokat, továbbá a közforgalmú közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartására, felújítására, valamint új eszköz beszerzésére irányuló pályázatok Útgazdálkodás 58 előkészítését, elbírálását és ellenőrzését.
A HÁTTÉRINTÉZMÉNYEK FELADATAI Magyar Közút Nonprofit Zrt. (MK Zrt.) Az országos közutak – a gyorsforgalmi utak, koncessziós utak kivételével – fenntartására, fejlesztésére és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam többségi részesedéssel, szavazati joggal rendelkezik. Az Útpénztár terhére megvalósítandó feladatok közül a Magyar Közút Zrt. a KKK-val kötött szerződésben foglaltak szerint látja el az alábbi feladatokat (Úp. Rendelet 10. § (1) bekezdés):
a) a gyorsforgalmi utak nélküli országos közutakon az üzemeltetési, tisztítási és karbantartási feladatokat; b) az útügyi műszaki-gazdasági szolgáltatások közül az útvonal-engedélyezési, ÚTINFORM-mal, az Országos Közúti Adatbankkal, az Önkormányzati Utak Adatbankjával, a közúti szakgyűjtemény működtetésével kapcsolatos, valamint a minőségvizsgálati, a szakmai oktatási, a környezetvédelmi, a közúti járművek súly- és méretellenőrzési tevékenységeket c) a túlsúlydíjak beszedését;
Útgazdálkodás
59
A HÁTTÉRINTÉZMÉNYEK FELADATAI Magyar Közút Nonprofit Zrt. (MK Zrt.) d) a KKK által jóváhagyott gördülő terv alapján a hálózati adatfelvételi feladatokat; e) a jóváhagyott stratégia alapján az úthálózat-védelmi tevékenységet; f) a gyorsforgalmi utak nélküli országos közúthálózat műtárgyainak KKK által elrendelt hídmosási és hídvizsgálati feladatait; g) a műszaki szabályozási feladatok előkészítését és a KKK által jóváhagyott feladatok elvégzését a műszaki szabályzatok, előírások, útmutatók kidolgozásáért, valamint a bevezetéshez szükséges hatásvizsgálatok elkészítéséért felelős Magyar Útügyi Társaság bevonásával, amely feladat végrehajtása során a kiadásra kerülő útügyi műszaki előírásokról szóló tájékoztatást a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni; h) a gyorsforgalmi utak nélküli országos közúthálózaton saját kapacitása felhasználásával végzett felújítási feladatokat; i) a gyorsforgalmi utak nélküli országos közúthálózat felújítási, felújítás tervezési munkáit, valamint a felhalmozási kiadások keretében megvalósult, illetve megvalósuló feladatok lebonyolítását.
Útgazdálkodás
60
Az MK Zrt. mérnökségei • A tizenkilenc megyei igazgatóság alatt működő 77 üzemmérnökség felel az országos közúthálózat működtetéséért – ezeken a pontokon történik a fizikai kivitelezés. Az MK Zrt. munkatársai járják az utakat, javítják az úthibákat, elvégzik a forgalom-tereléseket. • A megyei igazgatóságokon az elméleti műszaki tevékenység, a műszaki tervezés és lebonyolítás, illetve a forgalomtechnikai munka folyik. A megyei központokban koordinálják vállalkozási tevékenységeket is. A fővárosban működő központ hozza összhangba mindezen tevékenységeket. • A közútkezelő társaság a tevékenységét alapvetően az Országos Közutak Kezelési Szabályzatában (6/1998. (III. 11.) KHVM rendelet) meghatározott előírások szerint végzi.
Útgazdálkodás
61
Mérnökségek racionalizálása
HÁTTÉRINTÉZMÉNYEK FELADATAI Állami Autópálya Kezelő Zrt. (ÁAK Zrt.) Az ÁAK Zrt. a gyorsforgalmi úthálózat fenntartására (üzemeltetés, karbantartás, felújítás) alapított olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam többségi részesedéssel, szavazati joggal rendelkezik. A gyorsforgalmi utak kb. kétharmadának az Állami Autópálya Kezelő Zrt. a közútkezelője, az M5 autópályát az Alföldi Koncessziós Autópálya Zrt., az M6 autópályát a Duna Autópálya Koncessziós Zrt., a Tolna Autópálya Koncessziós Zrt., illetve a Mecsek Autópálya Koncessziós Zrt. üzemelteti. Az Útpénztár terhére megvalósítandó feladatok közül az ÁAK Zrt. a KKK-val kötött szerződésben foglaltak szerint látja el az alábbi feladatokat (Úp. Rendelet 10. § (2) bekezdés): a) a koncessziós szerződés keretében üzemeltetett utak nélküli gyorsforgalmi utak üzemeltetési, tisztítási, karbantartási, valamint a közútkezelői tevékenységéhez kapcsolódó, az útügyi műszaki-gazdasági szolgáltatásokat érintő adatgyűjtési és adatszolgáltatási feladatait; b) a használati díj és pótdíj beszedését, valamint az ahhoz kapcsolódóan a szerződésben rögzített egyéb feladatokat; c) a gyorsforgalmi utak – kivéve a koncessziós szerződés keretében üzemeltetett vagy a KKK vagyonkezelésében nem álló, magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló Útgazdálkodás 63 országos közutak – felújítási, felújítás tervezési munkáit.
HÁTTÉRINTÉZMÉNYEK FELADATAI Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. (NIF Zrt.) 29. § (1) Az országos közutak építtetője - a magántőke bevonásával megvalósuló utak kivételével - a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő, az országos közúthálózat fejlesztési és építtetői feladatainak ellátásáért felelős, részvénytársasági formában működő gazdasági társaság, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NIF Zrt.). A NIF Zrt. a Magyar Állam javára és nevében jár el. Feladatai: • A NIF Zrt. feladatkörébe tartozó, az Útpénztár fejezeti kezelésű előirányzatok terhére megvalósítandó projektek tanulmányterveit a NIF Zrt. készítteti el, ezt követően a KKK véleményével ellátva - benyújtja a miniszter számára jóváhagyásra. • A magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló beruházások kivételével, az országos közutakon az új nyomvonalon megvalósuló létesítmények beruházása, a 11,5 t tengelyterhelésre történő burkolat megerősítések vagy a meglévő létesítmények kapacitásbővítéssel járó fejlesztése tekintetében az egyes beruházások megvalósítását a miniszter hagyja jóvá, amelyet követően, az Útpénztár fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával összefüggésben, az állami megrendelői (építtetői) feladatokat - beleértve az előkészítést, a területbiztosítást, a KKK feladatkörébe nem utalt terveztetést, a közbeszerzési eljárások lefolytatását, a szerződéskötéseket, a szerződések teljesítésének igazolását - a NIF Zrt. végzi, illetve végezteti. Útgazdálkodás
64
HÁTTÉRINTÉZMÉNYEK FELADATAI Nemzeti Közlekedési Hatóság A Nemzeti Közlekedési Hatóság a közlekedésért felelős miniszter irányítása alatt működő egységes, országos hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerv. A Hatóság önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. Feladatai: • A 175/2011. (VIII. 31.) Kormányrendelet . 5. § (5) bekezdése szerint: Közlekedési hatóságként első fokon a területileg illetékes megyei (fővárosi) közlekedési felügyelőség jár el: 6. a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló rendeletben meghatározott szabályok betartásának ellenőrzése során. • A Hatóság alaptevékenysége általános közigazgatás, ellátja a jogszabály által a feladat- és hatáskörébe utalt első- és másodfokú: • közúti közlekedési hatósági feladatokat, • légi közlekedési hatósági feladatokat, • vasúti közlekedési hatósági feladatokat, • hajózási hatósági feladatokat, • egyéb feladatokat. Útgazdálkodás 65
