AZ ÚTÜZEMELTETÉS, A BURKOLAT GAZDÁLKODÁS
szervezeti és technológiai kérdései, útállapot minősítés, ellenőrzés, beavatkozás típusok, útgazdálkodási rendszerek
Útgazdálkodás
1
Útgazdálkodás • • • •
Országos közutak: 32 e.km, Helyi közutak 105 e.km, Aszfaltbeton jellegű pályaszerkezetek kisebbsége, Egyensúlymegbomlás – korábbi útalap – hitelfelvételek, • A ráfordítások és a romlási folyamat közötti olló, • Közúti igazgatóságok - KHT-k, • UKIG - központi költségvetési szerv KKK Magyar Közút Útgazdálkodás
2
Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésében lévő úthálózat: 31.234 km – 29.825 km közúthálózat – 1.409 km gyorsforgalmi úthálózat (autópálya)
Alaptevékenység:
További tevékenység:
• • • • • • • • • •
• • • •
a forgalomra veszélyes növényzet eltávolítása; az úthálózathoz tartozó területek kaszálása; a burkolaton kívüli területek tisztítása; a vegyszeres növényvédelem; a padkák rendezése; az utak burkolatának ellenőrzése, javítása; a vízelvezető rendszerek karbantartása; a forgalomtechnikai jelzések kihelyezése; az útburkolatjel festés; Útgazdálkodás télen hó eltakarítás, síkosság-mentesítés.
útvonalengedélyek kiadása; építtetői minőség-ellenőrzés; tengelysúly mérés; útügyi alágazat szakembereinek továbbképzése; • az Útinform, • az Országos Közúti Adatbank, • és a Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény működtetése. 3
Magyar Közút Üzemeltetési és karbantartási feladatok finanszírozása Éves szerződés a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal • Előre meghatározottak az egységárak • A szerződés az éves keretösszegig ad lehetőséget a munkák elvégzésére • Elvégzett feladatok tételes elszámolása
Útgazdálkodás
4
Magyar Közút Üzemeltetési feladatok 2014. évben a közhasznú megrendelés várható értéke bruttó 58,8 Mrd Ft • gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetésre 14,5 Mrd Ft OKKSZ által előírt „A” szint teljesítését fedezi, kivéve a kaszálási feladatokat (~83%) • nem gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetésre 44,3 Mrd Ft OKKSZ szerinti „C” szinthez szükséges bruttó 84 Mrd Ft A szükséges forrás 53%-a áll rendelkezésre.
Útgazdálkodás
5
Lefedettség: a nem gyorsforgalmi úthálózat vállalkozási szerződés keretösszegei Feladat
Forrás
„C” szinthez szükséges
Eltérés
Tisztántartási feladatok
1 803 millió Ft
9 891 millió Ft
18%
Út menti növényzet gondozása, fakivágás
5 540 millió Ft
11 626 millió Ft
48%
Téli tisztántartás
9 924 millió Ft
10 237 millió Ft
97%
Árok padka
3 629 millió Ft
25 356 millió Ft
14%
Burkolatfenntartás
11 788 millió Ft
11 937 millió Ft
99%
Egyéb
11 603 millió Ft
14 760 millió Ft
79%
Összesen
44 287 millió Ft 83 807 millió Ft Útgazdálkodás
53% 6
Útgazdálkodás • • • •
Közútkezelés, üzemeltetés, Versenyeztetés, tervek gazdaságossága, műszaki tartalma , Útalapon kívüli pénzek - közmunkák, önkormányzatok , Elöregedő, sérülékeny utak, 11,5 t. teherbírási követelmény
• PMS forráselosztás, műszaki, politikai döntések, műszaki, gazdasági következmények, ráfordítás minimalizálás, elvárható szolgáltatási szint biztosítása - korszerűsítés, pótlás - út és hídgazdálkodási rendszer, • Útvagyon 71 %-a pályaszerkezet és alépítmény.
Útgazdálkodás
7
PMS rendszerelemek: • • • • • • • • •
állapot jellemzés állapotfelvétel forgalom jellemzése forgalmi adatfelvétel balesetek jellemzése baleseti adatok felvétele környezeti adatok költségadatok fenntartási beavatkozások. Útgazdálkodás
8
Felületi állapot jellemzők • Útburkolat felület épsége, • Egyenetlenség, • Keréknyomvályú, • Követelmények szélső értékei: – felső határ, a források hatékony felhasználása – alsó, szolgáltatási színvonal, forgalombiztonság
Útgazdálkodás
9
Felületi bevonatok, zárórétegek • FB HB-el • FB bitumenemulzióval • FB keveréses, terítéses technológia • FB kemény bitumennel • FB modifikált bitumennel • FB modifikált HB-el • portalanítás HB-el • portalanítás olajjal
• kétrétegű FB HB-el • inverz kétrétegű FB HB-el • kétrétegű FB bitumenemulzióval • inverz kétrétegű FB bitumenemulzióval • kétrétegű felületi bevonat úti bitumennel vagy modifikált bitumennel
Útgazdálkodás
10
Beavatkozás-típusok • Rutinfenntartás - kátyúk, repedések, padka, árok • Kátyúk megszüntetése - patching - 200m/km 30kg/m2 anyagfelhasználás . • Nyomvályú kitöltés - rut patching - 4000 m2/km • Felületi bevonat - surface dressing - 7m sz. HB, BE, MB FB, profiljavítás • Vékonyaszfalt - thin asphalt layer - < 4cm, profiljavítás • Aszfalterősítés - thick asphalt layer - >4cm, profiljavítás teljes sz. • Átépítés - útrehabilitáció - 20 cm alap, kopóréteg. Útgazdálkodás
11
Útállapot felvétel A részletes útállapot-felvétel során a következő minőségjellemzők mérésére van szükség: • keresztirányú profil, • hosszirányú egyenletesség, • a burkolatfelület makroérdessége, • a burkolatfelület csúszásellenállása, • a pályaszerkezet teherbírása, • a burkolatfelületen jelentkező repedések számbavétele, • az útfelület keménysége. Útgazdálkodás
12
Keresztirányú profil • A keresztirányú profilmérést az út véletlenszerűen kiválasztott, de egymástól legfeljebb 500 m távolságra levő keresztmetszeteiben kell végezni. A profilfelvételre a keresztszelvény torzított vonalát felrajzolni képes profilmérő (például a Budapesti Műszaki Egyetem Geodéziai Intézetében kialakított tranzverzoprofilográf) vagy ennek hiányában szintezőműszer szolgálhat. • A szintezést a keresztmetszet egyes, legfeljebb 50 cmenként felvett pontjain, mm pontossággal kell végezni. Elengedhetetlen a kétszeri (oda-vissza történő) szintezés. Periodikusan ismétlődő állapotfelvétel esetén lényeges a mérési keresztszelvényeknek, illetve a szintezendő pontoknak maradandó megjelölése (rögzítése). Útgazdálkodás
13
Profilmérési módszerek • Az angol TRRL profilmérő berendezés
• A tehetetlenségi elven működő profilmérő
Útgazdálkodás
14
Hosszirányú egyenletesség • A burkolat hosszirányú egyenletességét minden egyes forgalmi sávban az út teljes hosszában ellenőrizni kell. Erre a célra folyamatosan mérő berendezés (BUMP integrátor, vagy UT -O2-es készülék) használható. A mérést az úton közlekedő járművek kerekei által legjobban igénybevett burkolatsávok (keréknyomok) valamelyikén - célszerűen a burkolatszélhez közelebb esőn - kell végrehajtani. • Az útszakasz felületi egyenletességének jellemzésére a különböző magasságú hullámok száma, azok hullámhossza, vagy a mért hullámok amplitúdóinak az összege szolgálhat. Útgazdálkodás
15
A burkolatfelület makroérdessége • A burkolatfelület makroérdességének mérését a profilmérési keresztszelvények közvetlen közelében egy-egy forgalmi sávban három-három ponton kell végrehajtani. A mérési helyeket nyomonként a két keréknyomban és a forgalmi sáv egyik szélén (a forgalom által legkevésbé igénybevett helyen) kell kijelölni. A makrotextúra jellemzésére a homokterítéses módszert, vagy esetleg (nagyon kis makroérdességű felületeken) a vízkifolyásos eljárást kell használni. Szükség esetén a mérési helyeket maradandóan meg kell jelölni. • A homokterítéses módszer a kopóréteg felületén a makroérdesség nagyságával arányos számértéket szolgáltat. A felületre kiszórt, ismert térfogatú homokot mérhető területen a felület mélyedéseibe dörzsölve megkapjuk a homoktérfogat és a homokkal telített terület elosztása révén a homokréteg átlagos mélységét. Útgazdálkodás
16
A burkolatfelület csúszásellenállása • A burkolatfelület mikroérdességére jellemző csúszási viszonyokat lehetőség szerint minden forgalmi sávban, az út teljes hosszában folyamatosan mérő berendezéssel (például SCRIM mérőkocsival) kell jellemezni. Ennek hiányában a profilmérési keresztszelvények közvetlen közelében, minden forgalmi sávban a burkolatszéltől 1 m távolságban angol ingás súrlódás mérő készülékkel 3-3 mérési pontban a csúszásellenállásra jellemző SRT-értéket kell meghatározni. A 3 mérési pontot hosszirányban, egymástól 2m-re kell kijelölni. • Az angol ingás súrlódásmérő készülék működési elve a következő: Az ingakar végére erősített és a burkolatfelületen végigcsúszó szabványosan kiképzett gumilap átlendülési magassága fordítottan arányos a gumiabroncs és a burkolat közötti csúszósurlódási tényezővel, a tapadással. Útgazdálkodás 17
Csúszás-ellenállás • • • •
Mikro, makro érdesség, f Blokkolt utánfutó, Ingás készülék, SRT, átlendülési pont Fokozatos fékezés, növekvő súrlódási tényező, majd blokkolás és visszaesés, • Csúszás ellenállási összetevők: – – – – – –
Burkolat hézagtartalom, Kopás, Ásványi szemcsék polírozódása, Keréknyom vályúk, Pálya izzadása, Szennyeződések, Útgazdálkodás
18
A pályaszerkezet teherbírása • A pálya szerkezet teherbírását lehetőség szerint az útszakasz minden forgalmi sávjában, lehetőleg folyamatosan ellenőrizni kell. Erre a célra hazánkban Lacroix-mérőkocsit használnak. A billenőkaros Benkelman behajlásmérő alkalmazása ennek hiányában jöhet szóba. (Ekkor is azonban minden forgalmi sávban és legalább 50 m-enként kell a pályaszerkezet behajlását ellenőrizni). • A két mérés elve hasonló; mindkettő a statikus behajlás alapján értékeli a pályaszerkezet teherbírását. A módszer előnye, hogy viszonylag kis költséggel elvégezhető, hátránya azonban, hogy a mért értéket a hőmérséklet, a mérőműszer kialakítása, a pályaszerkezet repedezettsége és különösen az altalaj pillanatnyi állapota (nedvességtartalma) befolyásolja. • A bizonytalan utólagos korrekciót elkerülendő a méréseket lehetőleg tavasszal és 25 0C hőmérséklet alatt célszerű elvégezni. Útgazdálkodás
19
Billenőkaros behajlás mérő – Benkelman tartó
Útgazdálkodás
20
Impulzusos berendezések
FWD Falling Weigth Deflectometer Lökéscsillapítóval ellátott tárcsára ejtett tömeg. Behajlás mérés, a kerékterhelés hatásának szimulációja
Az FWD általi terhelés jellegzetes lefutása
Útgazdálkodás
21
KUAB FWD impulzusos mérés Szeizmométeres behajlás regisztrálás. Kéttömeges rendszerrel való terhelés, a tehergépkocsi forgalom terhelése megközelítése
Útgazdálkodás
22
Teherbírás mérés • Roncsolásos vizsgálat • Minták kivágása, - keréknyom – deformációs folyamat • Időközi minták, deformációs folyamat megismerése, • Szerkezeti kapacitás index, pillanatnyi használhatósági index (PSI), utazáskényelmi index (RCI) 5-10 skála, szerkezeti megfelelőségi index (SAI), • Várható viselkedés, Útgazdálkodás
23
A burkolatfelületen jelentkező repedések számbavétele • A burkolatfelületen jelentkező repedések mennyiségét az útszakasz bejárásakor kell felvenni. A hossz- és keresztirányú repedések össz-hosszúságát külön-külön csoportban folyóméterben, a hálós (mozaik-) repedések összterületét pedig m2-ben kell kifejezni.
Útgazdálkodás
24
Lézeres RST berendezés Road Surface Tester - repedések, mélysége, szélessége, keréknyom mélysége, hosszirányú burkolat profil, makrotextúra, keréknyomvályú profil, értékelése
Útgazdálkodás
25
Burkolati hibák, állapot jellemzés • • • • • • • •
Felületi hibák, Alakváltozás, torzulások, Repedések, Foltozott felületek, Gyalogos állapot felvétel, - minta szakaszok, Lassan haladó jármű, 8-15 km/h, 60-80 km/h hibafelvétel, ERES táblázat, burkolat hiba típusok, súlyosság, kiterjedés Útgazdálkodás
26
Hiba felvételi eljárások • Filmfelvétel, folyamatosan, hajszál optikai vonal viszonyítás, • Ultrahangos érzékelő, nyomvályú, profil, felületi egyenetlenség, felületi hibák, + video felvétel, • RST – repedések, nyomvályú, hosszirányú profil, lézeres, gyorsulás mérés, távolság mérés, hazai alkalmazás Útgazdálkodás
27
Az útfelület keménységének mérése • A bevonat tervezését megelőzően a helyszínt meg kell vizsgálni és a meglévő útfelület keménységét a megfelelő méretű érdesítőanyag kiválasztása céljából meg kell mérni. A méréseket egy reprezentatív hosszúságú szakaszon valamennyi sávon el kell végezni az út széle felőli keréknyomban. • A felület hőmérsékletének lehetőleg mind a tíz sorozatból álló penetrációs leolvadás idején 15 és 35 oC között kell lennie és a keménységi kategóriát a következő oldalon lévő diagram segítségével kell meghatározni. Útgazdálkodás
28
Az aszfaltburkolaton keletkező burkolathibák jellemzői
Útgazdálkodás
29
Útrongálás mértéke
1db 40 tonnás tgk. = 300 000 db szgk. Útgazdálkodás
30
Útpályaszerkezet méretezési alapelvei Alkalmazott anyagok tulajdonsága Működési környezet, klimatikus hatások
Igénybevétel, terhelés
Méretezés
Útgazdálkodás
31
Tengelyterhelések
=
Útgazdálkodás
32
Nehézgépjármű-forgalom (2013)
Útgazdálkodás
33
Burkolat igénybevétele F = (T / 100)
5
ahol 100kN (10t) az egységtengely
Tengelysúly (tonna)
igénybevétel
9,5
0,77
10
1
11,5
2,01
12
2,49
13
3,71
Útgazdálkodás
34
Útfenntartás költségei Forgalmi teljesítmény arányok
Fenntartás + üzemeltetés arányok
Burkolat-megerősítési igény arányok
Túlsúlyos nehéz járművek
8%
23%
33%
Nem túlsúlyos nehéz járművek
92%
77%
67%
Összesen
100%
100%
100%
Útgazdálkodás
35
Felületi Bevonatok A Felületi Bevonatok korai szakaszai • HB-k rendszere - + zúzalék – Portalanított makadám + aszfalt réteg – Repedés-regeneráló hatás 1,5 - 1,8 kg/m2
• kationaktív bitumen emulzió • emulziók - finomabb adalékszerkezet – tapadási problémák - impregnált zúzalék
• állagmegóvó felületi bevonatok – polimer-modifikált bitumen, üvegszál, epoxigyanta – gyanta, akril gyanta, poliuretán gyanta Útgazdálkodás
36
Meghibásodások • oldalirányú (keréknyom) - 90%-ban az útpályaszerkezet - hőmérséklet, bitumen minőség, mennyiség, ásványi váz • hosszirányú - aszfaltkeverék - tömörség rétegvastagság - altalaj • repedések - feszültségek, hossz- kereszt - hálós altalaj, aszfalt réteg, hőmérséklet • érdesség csökkenés - makro - mikro érdesség 0,2-3mm, ill. 0,2 mm alatt, együttes jelenlét fontossága Útgazdálkodás
37
Felületi bevonatok (FB) célok változása
• ma: érdesítés, vízzárás, esztétikus felület • anyagok: – zúzottkő, tört kavics, Siemens Martin salak, kalcinált bauxit, üledékes (mészkő, dolomit) - HB, eruptív (bazalt, andezit) bitumen, impregnált, kissé impregnált, előmelegített Útgazdálkodás
38
Felületi bevonatok • kötőanyag: HB-k + tapadásjavító - oldószer • emulziók - diszperz rendszer - bitumen a vízben, víz a bitumenben - inverz • 1-5 m cseppek - emulgátor - egyensúlyban tartás - hosszú láncú szénhidrogén + hidrofil rész (reaktív) • + sav ill. lúg - kation ill. anion aktív • tapadás - bitumen, emulzió ph, szemcseméret, kőanyag szilikát, karbonát • polimerek, modifikáció - csökkenő hőmérséklet érzékenység, tapadás, rugalmasság, kötés a kőhöz, repedés áthidalás, tartósság, vastagság Útgazdálkodás
39
Felületi bevonat készítése
Útgazdálkodás
40
A felületi bevonat kapcsolódása a régi burkolathoz
Útgazdálkodás
41
A felületi bevonat
Útgazdálkodás
42
Technológiai összefoglaló - FB
Útgazdálkodás
43
Felületi bevonatok • mellékutak - zúzalék (mészkő, dolomit) 400E/n • Kationaktív bitumenemulziós felületi bevonatok 600 E/n, kétrétegű 800 E/n • Különleges felületi bevonatok (FB/K) 800 E/n (utibitumen, mod. bitumen, mod. BE, gyantás rendszerek) • FB előkészítés, kátyúzás, nagyfelületű javítások, repedésjavítás, árok, padka rendezés, tisztítás, • forgalomirányítás - szélesség, szórópad - hossz, osztott pályás 1000m, - sávlezárás 400 m, - terelőút Útgazdálkodás
44
Kapcsolódó útgazdálkodási technológiák • • • •
BE iszapbevonatok - slurry seal modifikált bitumen - emulzió lezárás, súrlódás növelés, vályú kezelés zúzalék, mod.bitumen emulzió - adalék (kötés), töltőanyag cement, kőliszt, filler • Vékony aszfalt - 15-30 mm, belső súrlódás, kohézió, kopás, időállás, érdes felület, max. szemcse x1,5 vastagság • Vályúk - durva szemcsés, többrétegű felületi bevonás - iszapbevonat - spec. technológiák - polimerháló, propilénháló, üvegszál: 6 - 50 mm -
• Reshape - infradomino • Repave - vékony burkolatok • Remix - felmarás, recycling Útgazdálkodás
45
Slurry Seal: bitumen emulzió, zúzott adalék, töltő anyag,
Útgazdálkodás
46
A REMIX technológia főbb elemei
Útgazdálkodás
47
A REPAVE technológia főbb elemei
Útgazdálkodás
48
Komplex REMIX géplánc
Útgazdálkodás
49
Kombinált indexek a burkolat minőség jellemzésére • • • •
Projektek, beavatkozási stratégiák kiválasztása, Részletes fenntartási igények feltárása, Úthálózat általános jellemzése, Döntési szintek, részletezettségi fokok, – Specifikus műszaki döntések, – Hálózati gazdálkodási döntések, – Adminisztratív, politikai döntések,
Útgazdálkodás
50
A burkolatokkal összefüggő adatok tömörítési foka és a döntési szintek
Útgazdálkodás
51
Kombinált indexek • PCI Pavement Condition Index - Burkolat állapot index, felületi hibák • OPI Overall Pavement Index - összesített, Wi . Ci – súlyozó paraméter, burkolat állapot paraméterek mérőszáma, • Delphi technika, szakértői csoport véleménye, • Burkolat minőségi index PQI 40 szakasz utazáskényelmi (RCI), szerkezeti megfelelőségi (SAI), és felületi hibaindexei (SDI). Útgazdálkodás
52
Adatbázisok • Idősorok, építés, felújítás, • Forgalmi adatok, • Fenntartási információk, • Burkolat minőségi mérőszámok, • Speciális vizsgálatok,
• • • •
Integritás, adat szempontból, Pontosság, valóságos helyzet, Érvényesség, Biztonság, hozzáférés, vesztés, • Dokumentáltság, • Archív adatok, • Hálózat pillanatnyi helyzete, jellemzői, – – – – Útgazdálkodás
Térképek, Minőség grafikus megjelenése, Táblázatok, összesítések, GIS alkalmazások. 53
Háttér
A KAPCSOLÓDÓ INTÉZMÉNY RENDSZER Útgazdálkodás
54
A KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI KOORDINÁCIÓS KÖZPONT FELADATAI Az Útpénztár terhére megvalósítandó feladatok közül a KKK látja el (Úp. Rendelet 10. § (5) bekezdés) a) az üzemeltetési, karbantartási és felújítási tevékenységekkel kapcsolatos egyéb feladatokat, különösen a KKK-nak a közúthálózattal összefüggő műszaki ellenőrzési, szakmai tevékenységéhez kapcsolódó, illetve külön jogszabályban előírt szakértői feladatokat; b) – a Magyar Mérnöki Kamara bevonásával – a tervtanács és a tervzsűri működtetésével kapcsolatos feladatokat; c) a szakmai kiadványokkal, az útügyi nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő tevékenységeket; d) az országos közúthálózaton végzett fejlesztési tevékenységek ellenőrzését; e) a díjpolitika kialakítását, a szerződést biztosító mellékkötelezettségekkel kapcsolatos feladatokat és a kincstári kötelezettségek teljesítését; f) az előirányzatok kezelésével, működtetésével összefüggő adatgyűjtési, pénzügyi-számviteli, jogi, ellenőrzési, vagyonkezelői és egyéb szakmai feladatokat; g) az országos közúthálózatot érintő befejezett beruházásokhoz kapcsolódó utólagos területrendezést, valamint a KKK vagyonkezelésében lévő ingatlanok hasznosításához szükséges területszerzést; h) a fejlesztési feladatokkal kapcsolatos döntés előkészítési, tervezési, gazdaságossági feladatokat; i) az útügyi kutatással és műszaki fejlesztéssel összefüggő feladatokat a Magyar Közút Zrt. bevonásával; j) – a Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. bevonásával – a közlekedésbiztonsággal közvetlenül összefüggő szabályozás előkészítését megalapozó stratégiai vizsgálatok, valamint a közlekedési ágazati stratégiához kapcsolódó szakmai megalapozó vizsgálatok lefolytatásával kapcsolatos feladatokat, továbbá a közforgalmú közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartására, felújítására, valamint új eszköz beszerzésére irányuló pályázatok Útgazdálkodás 55 előkészítését, elbírálását és ellenőrzését.
A HÁTTÉRINTÉZMÉNYEK FELADATAI Magyar Közút Nonprofit Zrt. (MK Zrt.) Az országos közutak – a gyorsforgalmi utak, koncessziós utak kivételével – fenntartására, fejlesztésére és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam többségi részesedéssel, szavazati joggal rendelkezik. Az Útpénztár terhére megvalósítandó feladatok közül a Magyar Közút Zrt. a KKK-val kötött szerződésben foglaltak szerint látja el az alábbi feladatokat (Úp. Rendelet 10. § (1) bekezdés):
a) a gyorsforgalmi utak nélküli országos közutakon az üzemeltetési, tisztítási és karbantartási feladatokat; b) az útügyi műszaki-gazdasági szolgáltatások közül az útvonal-engedélyezési, ÚTINFORM-mal, az Országos Közúti Adatbankkal, az Önkormányzati Utak Adatbankjával, a közúti szakgyűjtemény működtetésével kapcsolatos, valamint a minőségvizsgálati, a szakmai oktatási, a környezetvédelmi, a közúti járművek súly- és méretellenőrzési tevékenységeket c) a túlsúlydíjak beszedését;
Útgazdálkodás
56
A HÁTTÉRINTÉZMÉNYEK FELADATAI Magyar Közút Nonprofit Zrt. (MK Zrt.) d) a KKK által jóváhagyott gördülő terv alapján a hálózati adatfelvételi feladatokat; e) a jóváhagyott stratégia alapján az úthálózat-védelmi tevékenységet; f) a gyorsforgalmi utak nélküli országos közúthálózat műtárgyainak KKK által elrendelt hídmosási és hídvizsgálati feladatait; g) a műszaki szabályozási feladatok előkészítését és a KKK által jóváhagyott feladatok elvégzését a műszaki szabályzatok, előírások, útmutatók kidolgozásáért, valamint a bevezetéshez szükséges hatásvizsgálatok elkészítéséért felelős Magyar Útügyi Társaság bevonásával, amely feladat végrehajtása során a kiadásra kerülő útügyi műszaki előírásokról szóló tájékoztatást a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni; h) a gyorsforgalmi utak nélküli országos közúthálózaton saját kapacitása felhasználásával végzett felújítási feladatokat; i) a gyorsforgalmi utak nélküli országos közúthálózat felújítási, felújítás tervezési munkáit, valamint a felhalmozási kiadások keretében megvalósult, illetve megvalósuló feladatok lebonyolítását.
Útgazdálkodás
57
Az MK Zrt. mérnökségei • A tizenkilenc megyei igazgatóság alatt működő 77 üzemmérnökség felel az országos közúthálózat működtetéséért – ezeken a pontokon történik a fizikai kivitelezés. Az MK Zrt. munkatársai járják az utakat, javítják az úthibákat, elvégzik a forgalom-tereléseket. • A megyei igazgatóságokon az elméleti műszaki tevékenység, a műszaki tervezés és lebonyolítás, illetve a forgalomtechnikai munka folyik. A megyei központokban koordinálják vállalkozási tevékenységeket is. A fővárosban működő központ hozza összhangba mindezen tevékenységeket. • A közútkezelő társaság a tevékenységét alapvetően az Országos Közutak Kezelési Szabályzatában (6/1998. (III. 11.) KHVM rendelet) meghatározott előírások szerint végzi.
Útgazdálkodás
58
Mérnökségek racionalizálása
Útgazdálkodás
59
HÁTTÉRINTÉZMÉNYEK FELADATAI Állami Autópálya Kezelő Zrt. (ÁAK Zrt.) Az ÁAK Zrt. a gyorsforgalmi úthálózat fenntartására (üzemeltetés, karbantartás, felújítás) alapított olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam többségi részesedéssel, szavazati joggal rendelkezik. A gyorsforgalmi utak kb. kétharmadának az Állami Autópálya Kezelő Zrt. a közútkezelője, az M5 autópályát az Alföldi Koncessziós Autópálya Zrt., az M6 autópályát a Duna Autópálya Koncessziós Zrt., a Tolna Autópálya Koncessziós Zrt., illetve a Mecsek Autópálya Koncessziós Zrt. üzemelteti. Az Útpénztár terhére megvalósítandó feladatok közül az ÁAK Zrt. a KKK-val kötött szerződésben foglaltak szerint látja el az alábbi feladatokat (Úp. Rendelet 10. § (2) bekezdés): a) a koncessziós szerződés keretében üzemeltetett utak nélküli gyorsforgalmi utak üzemeltetési, tisztítási, karbantartási, valamint a közútkezelői tevékenységéhez kapcsolódó, az útügyi műszaki-gazdasági szolgáltatásokat érintő adatgyűjtési és adatszolgáltatási feladatait; b) a használati díj és pótdíj beszedését, valamint az ahhoz kapcsolódóan a szerződésben rögzített egyéb feladatokat; c) a gyorsforgalmi utak – kivéve a koncessziós szerződés keretében üzemeltetett vagy a KKK vagyonkezelésében nem álló, magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló Útgazdálkodás 60 országos közutak – felújítási, felújítás tervezési munkáit.
HÁTTÉRINTÉZMÉNYEK FELADATAI Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. (NIF Zrt.) 29. § (1) Az országos közutak építtetője - a magántőke bevonásával megvalósuló utak kivételével - a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő, az országos közúthálózat fejlesztési és építtetői feladatainak ellátásáért felelős, részvénytársasági formában működő gazdasági társaság, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NIF Zrt.). A NIF Zrt. a Magyar Állam javára és nevében jár el. Feladatai: • A NIF Zrt. feladatkörébe tartozó, az Útpénztár fejezeti kezelésű előirányzatok terhére megvalósítandó projektek tanulmányterveit a NIF Zrt. készítteti el, ezt követően a KKK véleményével ellátva - benyújtja a miniszter számára jóváhagyásra. • A magántőke bevonásával megvalósult és megvalósuló beruházások kivételével, az országos közutakon az új nyomvonalon megvalósuló létesítmények beruházása, a 11,5 t tengelyterhelésre történő burkolat megerősítések vagy a meglévő létesítmények kapacitásbővítéssel járó fejlesztése tekintetében az egyes beruházások megvalósítását a miniszter hagyja jóvá, amelyet követően, az Útpénztár fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásával összefüggésben, az állami megrendelői (építtetői) feladatokat - beleértve az előkészítést, a területbiztosítást, a KKK feladatkörébe nem utalt terveztetést, a közbeszerzési eljárások lefolytatását, a szerződéskötéseket, a szerződések teljesítésének igazolását - a NIF Zrt. végzi, illetve végezteti. Útgazdálkodás
61
HÁTTÉRINTÉZMÉNYEK FELADATAI Nemzeti Közlekedési Hatóság A Nemzeti Közlekedési Hatóság a közlekedésért felelős miniszter irányítása alatt működő egységes, országos hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerv. A Hatóság önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. Feladatai: • A 175/2011. (VIII. 31.) Kormányrendelet . 5. § (5) bekezdése szerint: Közlekedési hatóságként első fokon a területileg illetékes megyei (fővárosi) közlekedési felügyelőség jár el: 6. a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló rendeletben meghatározott szabályok betartásának ellenőrzése során. • A Hatóság alaptevékenysége általános közigazgatás, ellátja a jogszabály által a feladat- és hatáskörébe utalt első- és másodfokú: • közúti közlekedési hatósági feladatokat, • légi közlekedési hatósági feladatokat, • vasúti közlekedési hatósági feladatokat, • hajózási hatósági feladatokat, • egyéb feladatokat. Útgazdálkodás 62
