K I S E B B
K Ö Z L E M É N Y E K
- E L Ő A D Á S O K
SEMMELWEIS EMLÉKE MŰALKOTÁSOKBAN A BUDAPESTI ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEMEN* írta: S Ó S
JÓZSEF
(Budapest)
Z utókor a múlt nagyjainak megbecsülését szobrokkal, festményekkel és más művészi alkotásokkal fejezi k i . G y a k o r i eset, hogy a hátramaradt kortársak nagy nekibuzdulással javasolják szobor felállítását, bizottságot alakítanak, gyűj tést rendeznek. A z emlékalkotás kérdése azután egyre csendesedik. Ez történt a budapesti Orvostudományi K a r o n Balogh Kálmán és Markusovszky Lajos emlékműveinek létesítésével is. A n n y i r a halványult az emlékezés, hogy elmaradt a művészi alkotás. Semmelweis esetében az utókor n e m v o l t feledékeny. Szülővárosa és működé sének fő helye nagyméretű köztéri szoborral fejezte k i háláját. Stróbl Alajos alkotása előbb az Erzsébet téren, később egykori főorvosi működésének szín helye, a Rókus K ó r h á z (ma Semmelweis Kórház) előtti téren áll. A talapzatán ülő és gyermekét tartó női alak felnéz Semmelweisre, „az anyák megmentőjére". A szoboravatáskor (1906. szept. 29—30.) nevezték el Semmelweisről az a d d i g i Újvi lág utcát, amelynek saroképületében első klinikája működött (vele szemben talál j u k Semmelweis emléktábláját). A nagyszerű Stróbl-szobor gipszmodellje ma a népszerű orvosi előadóteremnek, a Semmelweis-teremnek az előadói asztala mellett áll, de a nőalak i t t a falba illesztett domborművű Semmelweis-portréra néz f e l .
A
Stróbl Alajos (1856 — 1926). A századforduló legkiválóbb magyar szobrásza, a Képzőművészeti Főiskola tanára. Nyugodt, neobarokkból realistává nemesedett szobrász, akinek az országban számos alkotása áll. Legismertebb emlékszobrai: Szent István, Arany, Jókai és Semmelweis Budapesten; Széchenyi Szegeden, Erzsébet királyné Miskolcon, Dobó Egerben, ö készítette az Operaház Liszt-, E r k e l - és Cherubini-szobrait, Zichy Mihály síremlékét és a Kossuth-mauzóleum szobordíszét. Lyka Károly 47 nagyméretű szobrát említi. Portrészobrászatban szinte naturalista módon törekedett az egyén karakteres és hű ábrázolására. Szobra nemcsak jó és szép szobor, de Semmelweis valósághoz hű megjelenítése is. Semmelweis tanári működésének színhelye, a budapesti egyetem orvosi kara ma önálló Orvostudományi Egyetem. N a g y tanárának emlékét ápolja és ébren * Sós József professzor szíves hozzájárulásával azoknak az érmeknek a képeit, ame lyeket számunkban Varannai Gyula is ismertet, csak egy helyen, Varannainál kö zöljük. Sós József közleményében Varannai neve alatt jelezzük a képek számát. 9 Orvostörténeti Közi.
tartja. Ennek az emlékezésnek tárgyi fenntartói azok a műtárgyak, amelyek Sem melweist ábrázolják, vagy munkáját idézik. A z Orvostudományi Egyetemnek száznál több tanári olajfestmény portréja, néhány szobra, több domborműve és több száz emlékérméje az a műgyűjtemény, amely a múlt nagy tanárainak em lékét művészi m ó d o n örökíti m e g . E b b ő l több m i n t 20 műtárgy Semmelweiszszel kapcsolatos.* Dombormű-portrék talál hatók a Budapesti Orvos tudományi Egyetem K ö n y v tárában (az, olvasóterem fa lában) és az I . számú K ó r bonctani Intézetben is. A kö zel egy méter átmérőjű dombormű a nagy szobor arcának e műfajba történt átmintázásával készült. E két domborműhöz ha sonló az I . számú Szülészeti és Nőgyógyászati K l i n i k a folyosójának falában látható. A z arc i t t nagy koszorú for májú keretben v a n , alatta pedig díszes emléktábla szö veggel. ( 1 . kép). A nagy — S t r ó b l által al I . kép k o t o t t — szobor inspirálta Berán Lajost is, aki d o m bormú-formába átmintázta. A 80 x 60 m m nagyságú emlékplakett bronzba és ezüstbe öntve látható az egyetem gyűjteményében. (Varannai 1—2. kép) A könyvtárban levő dombormű annak is emléke, hogy Semmelweis v o l t a tanári könyvtárnak a vezetője éveken át, ő készítette a könyvtárról az első n y o m tatott katalógust. Semmelweis tette korszerűen kezelt közkönyvtárrá a kezdet ben tanári, m a j d kari, ma pedig országos orvostudományi könyvtári funkciót betöltő egyetemi könyvtárat. A tanári tanácsteremnek a rektori-dékáni székkel szembeni falán, a főhelyen van a T h a n M ó r által 1884-ben festett arcképe (olajfestmény). T h a n 10 évvel fiatalabb v o l t Semmelweisnél. Semmelweis fiatal egyetemi tanár korában köz kedvelt volt a pesti társaságban. T h a n ismerte. A rendelt portrét ugyan Semmel weis halála után festette, de azt nemcsak fénykép után, hanem emlékei alapján is készítette. A z átvevők a tanári karban részben még Semmelweis tanártársai és
* Megemlíthetjük még a Baross utcai klinika épületének homlokzatán elhelyezett életnagyságú Semmelweis-szobrot, valamint a Pázmány Péter Tudományegyetem 300 éves jubileuma (1935) alkalmából az aulában felállított Semmelweis-mellszobrot, amely az Orvostudományi Kart. reprezentálta a központi egyetemi épületben.
barátai (Lenhossék József anató mus, Jendrassik J e n ő fiziológus Wagner János, belgyógyász és kórtanos, Korányi Frigyes bel gyógyász, Kovács József sebész), részben tanítványai (Kézmárszky Tivadar szülész) voltak. O t t v o l tak az átvevő karban i d . Bókay János, Gebhardt Lajos, N a v r a t i l I m r e és Balogh Kálmán, akiket még Semmelweis halála előtt ha bilitáltak magántanárokká, és így szoros kapcsolatban voltak a kar ral és Semmelweisszel. A z átvevők arcképet kívántak. A művészet korszelleme ekkor nálunk még az akadémikusi pontosság, a hű ábrá zolás v o l t . T h a n maga is ennek az irányzatnak a képviselője. í g y nem kételkedhetünk a portré őszinteségében (2. kép). A portré klasszikus szép kép, muzeális ér ték. J o b b r ó l középmagasán T h a n aláírása és az évszám látható. 2 . kép A balra előre néző arc a sötét hát térből hangsúlyosan kiemelkedik. Hasonló olaj-arckép v a n a I I . számú Szülészeti Klinikán (Külső K l i n i k a i Telep). Ezt 1883-ban festette T h a n M ó r (3. kép). Than Mór (1828 — 1899), jogi tanulmányok után Barabás Miklósnál tanult. A sza badságharc alatt Görgey mellett hadi festőként működött. Ott készült képeit az elnyomatás alatt elkobozták és megsemmisítették. 1850-től Bécsbe, majd német, belga és párizsi, később római tanulmányútra ment. Itthon történeti, mitológiai, egyházi, életkép-, tájkép- és arcképfestéssel foglalkozott. Sok freskót is festett (Vigadó, Keleti Pályaudvar, Operaház, Nemzeti Múzeum, Ferencvárosi tp.) és díjakat nyert. Lötz mellett a falfestészet legkiválóbb hazai művelője. Az 1880-as években Velencében és Firenzében élt, azután a budapesti képtár igazgatója lett. Akadémikus művészete és hatása alapján szerepét a hazai festészetben úgy érté kelik, mint Vörösmartyét az irodalomban. Egyetemünkön I d . Bókay János és Semmelweis portréi láthatók tőle. Nemcsak a T h a n által készített Semmelweis-portrékkal, hanem a dombormű arcképekkel kapcsolatban is meg kell g o n d o l n i , hogy a művészi ábrázolás t ö b b m i n t pillanatfelvétel az emberről. Nemcsak az arc formáit rögzíti a megfelelő helyzetben, hanem az ábrázoltnak egy korszakát fejezi k i úgy, ahogy azt a m ű vész érzi. Gyakran úgy is, ahogy közfelfogásunkban, emlékeinkben és elképze lésünkben megformálódott. I3I
A z ábrázolt halála után készült portrékban a közfelfogás szerint kialakult érzelmi és magatartási kifejezés rendszerint erős. Ez ér vényes a Semmelweis-portrék nagy részére is* A szigorú, az igazságá ért harcra kész embert formálják meg hangulatilag, miközben az arc formái, anatómiai hűsége tökéletes marad. A fali domborművek, a szobor emlékek és a 2 Than-portré m e l lett 10 érem őrzi Semmelweis e m lékét az Orvostudományi Egyete men. Berán Lajostól bronz mellkép, 220 m m átmérőjű, kerek. Készült 1906-ban (Varannai 3. kép). E nagyobbik Berán-féle portrén szi gorú kifejezést adnak az arcnak a szemöldökök között, a h o m l o k ráncolódásából eredő függőleges árkok. A dús szemöldök és az éles tekintetű szemek mellett ez fokozza szinte komor tekintetűvé a portré hangulatát. B á r a lefelé hajló nagy bajusz takarja a szájat, érezni, hogy az ajkak szigorúan összeszorítottak. A haj i t t is dús a tarkón és a halántékon, felkopaszodott a h o m l o k o n . A felirat a peremen belül körben: Semmelweis Ignác F ü l ö p 1818—1865. Berán Lajostól ólom emlékérme, 98 m m átmérővel. A portré Semmelweis na gyon i s m e r t ábrázolása. T a n á r korában, a Kozmata-fénykép után 1860-ban mutatja be. A komoly, kissé szigorú és éles tekintetű embert állítja elénk. A z t az embert, a k i az emlékeinkben él. A magas h o m l o k és szúrós tekintetű szemek uralják az arcképet annak ellenére, hogy a nagy bajusz dominálni szokott. A m a gas peremen belül köriratban a név, a születés és az elhalálozás évszáma látható. A Zsolnay-féle porcelánból készült érme lényegében azonos a Berán által öntött ólomérmével. A z arc, a ruházat, a felirat stb. egyezik. Ezen az érmén Sem melweis tarkója mellett a háttérből kidomborodó „Berán L a j o s " felirat olvasható. Hasonló a 90 m m átmérőjű bronzportré is Berántól. A művész e változatok kal kísérletezett, hogy minél tökéletesebben állítsa elénk Semmelweist. Berán Lajos (1882—1943) Teles Ede tanítványaként kezdte, majd Bécsben foly tatta tanulmányait. Szobrász, de főleg éremművész. Az arcképek domborművű megalkotásában szerzett különös elismerést. Trefort, Thaly, Fadrusz, Erkel, Petőfi és Körösi Csorna Sándor dombormű-arcképei ismert művei emléktáblákon és érméken. Az állami pénzverde igazgatója volt.
Balikó Sándortól 1 3 2 x 1 0 4 m m méretű bronz mellképét ismerjük, amely 1925-ben készült. A z érem Semmelweist kissé törtebb, soványabb állapotban mutatja, m i n t a Berán-féle érmék. E b b e n a hatásban annak is szerepe van, hogy a dombormű peremezett felületében viszonylag kicsi a portré és, így kisebb testű ember benyomását k e l t i . Kétségtelenül ilyen is lehetett Semmelweis fáradtabb napjaiban. Zsinórozott magyar ruhában bemutatott mellkép. A z arc félprofil, balra előre néző, tehát a j o b b arcfélt mutató, úgy m i n t a Berán-portrék is. A portré alatti téglalap mezőben név és évszám, a háttér bal felső szögletében a szerző neve olvasható (Varannai n . kép). Balikó Sándor (1869—1928) szobrász Fadrusz János tanítványa. Művei közül a Fadruszról és Semmelweisről készített plaketteket említik legjobb munkáinak. M á s felfogású a Szántó Gergely által mintázott 68 m m átmérőjű bronzérem. A z előbbiektől eltérően balra néző fej. A lógóbb bajusz révén inkább S t r ó b l megjelenítéséhez hasonló. 1925-ben készült. A hátlapon „ A z anyák megmen t ő j e " szövegen belül könyveken ülő meztelen anya, k i a két kezével maga elé tartott csecsemőjében gyönyörködik (Varannai 12—13. kép). Szántó Gergely (1886 — 1962), festő-és plakettművész. Kezdetben inkább festett, később érméket mintázott. Ismertebb munkái: Széchenyi, Arany, Madách, Jókai, Eötvös József és Kőrösfői Kriesch Aladár portréérméi. Éremművészetével az 1926. évi philadelphiai világkiállításon kitüntetést szerzett. Egész éremsorozatot készített Semmelweisről Reményi József. Egyik érméje 100 m m átmérőjű kör alakú portré b r o n z b a öntve. A Reményi által alkotott p o r t rék Semmelweist majdnem szemben, csak kissé balra tekintő helyzetben ábrá zolják. Némileg stilizált forma, csaknem az egész érmét kitölti. A ruha gallérja és a nyakkendő már csak kis részben került e domborműre. A z oldalszakáll és az o l dalt hegyesre formált nagy bajusz más jelleget ad a portrénak, m i n t a m i t Berán ábrázolásain megszoktunk, vagy Balikó és Szántó művein láthatunk. A peremen belül jobbról „Semmelweis, balról „ I g n á c Fülöp szöveg olvasható. 1818" 1865" Reményitől 70 m m átmérőjű kerek portré bronzból öntve. Mintázása azonos az előbbivel. Reményitől 210 m m átmérőjű kerek b r o n z mellkép. E nagyobb méretű p o r t rén az arc ábrázolása ugyanaz, m i n t a kisebb érmén. A domborműre azonban a mellkas felső része is rákerült, és a nevet és évszámokat tartalmazó feliraton belül tágasabb, levegősebb tér van. A z azonos arc ellenére ez ad más jelleget a d o m b o r műnek. A fiatalosabb, divatosabb szakállt és bajuszt viselő Semmelweist kezdőbb tanár korában ábrázolja, m i n t a Berán-portrék (Varannai 4. kép). Reményi Józseftől 100 m m átmérőjű allegorikus öntvény. A dombormű vön öt alak látható. K é t anya, két kisgyermek és egy férfi. A gyerekek meztele nül, a felnőttek tüllszerű lepelbe öltöztetett alakok. A formák tradicionálisak, a körérme egész felületét kitöltik. A lent elhelyezett, féltérdre ereszkedett nő a mozgó, elmenni akaró gyereket segíti kezeivel. Az álló nőhöz és a karján ülő gyerekhez a férfi szól. A z érme peremén belül köriratban olvasható szöveg:
„Csodás felfedezéséért csak az anyák hálája j u t o t t n e k i osztályrészül" (Varannai 7. kép). A Semmelweis-díj emlékérmét is Reményi készí tette (4. kép). A z Egyetem 1958-ban alapította a Semmelweis-díjat és emlékérmét (azonos a Varannainál említett 4. képpel). Kiemelkedő tudományos munkásság jutalmazására évenként az egyetem taná csa adja k i . A z első négy évben m i n t egyetemi kitün tetés, saját tanárai elismeréseként került kiadásra. Ezután miniszteri jóváhagyással országos jellegű kitüntetéssé alakult. Azóta nemcsak a budapesti egyetemhez tartozó tanárok, hanem az ország bár m e l y kiváló orvoskutatója elnyerheti. A Semmelweis érem eddigi kitüntetettjei: Rusznyák István (1959), Gegesi K i s Pál (1960), Babies A n t a l (1961), Issekutz Béla (1962), Ivanovics György (1963), Petényi Géza (1964), Ernst E r n ő (1965), Földváry Ferenc (1966) és Baló József (1967). A Semmelweis-érmét és -díjat a felkért jelöltnek tudo-
5. kép
mányos előadáson adják át. A Semmelweis-emlékérem 75 m m átmérőjű bronzérme díszes tokban. További Semmelweis-érme az Orvostudományi Egyetem gyűjteményében a Nemzetközi Orvostovábbképző Akadémia jelvénye Semmelweis-fej ábrázolás sal. Ez a Közkórházi Orvos Társulat jutalomérmének redukált vereté. A 23 m m átmérőjű érme 1938-ban készült. Szerzője ugyancsak Reményi (Varannai 5. kép). Semmelweis-dombormű látható a központi épület (rektori és dékáni hivatal) lépcsőházának falában (5. kép). A földszint és I . emelet közötti fordulóban a falban 50 cm átmérőjű bronzportré-dombormű van, és alatta márványtáblán a felirat : SEMMELWEIS
IGNÁC
FÜLÖP
1818—1865 EGYETEMÜNKÖN
A SZÜLÉSZET
TANÁRA
1855—1865 A dombormű balra néző arcot ábrázol. Szerzője ugyancsak R e m é n y i . Reményi József (szül. 1887), szobrász és éremművész. Budapesti és müncheni szobrászati tanulmányok után rendszeresen készít érméket. Klasszicizáló művész, aki szereti a formák egyszerűsítését, enyhe stilizálását. Jól ismert Liszt Ferencérméje és önarcképe. Egyetemünkön Semmelweis-érméin kívül az ifj. Bókay Jánost, Blaskovics Lászlót, Frigyesi Józsefet ábrázolók mellett még 2ü érme található tőle. Semmelweis-portré látható a r e k t o r i aranyláncon is. Ez Engelsz J ó z s e f ötvös művész munkája. E függő érem modernebb mintázású. A körvonalakat és a fő formákat hangsúlyozza a fej erőteljes formálása. A fej körül „ 1 8 1 8 Semmelweis I g n á c Fülöp 1805" felirat olvasható, míg a hátlapon „ A Budapesti Orvostudo m á n y i Egyetem R e k t o r a " szöveg látható. A z érme 72 m m átmérőjű (Varannai 2 2 . kép). Semmelweis arca tehát sokféle megformálásban és mégis egységesen áll előt tünk. Valamennyi megjelenítés művészi módon ugyanazt az embert mutatja. A műalkotások portréi csak annyira különbözők, amennyire az ember is változik 10 év alatt, 37 és 47 éves kora között, ha életében j ó és rossz napok sorozatai váltakoznak. A művészeti érték mellett bennünket a portré hűsége is izgat. Ezt néhány megmaradt korabeli fényképen ellenőrizhetjük. A koponya alapján rekonstruálhatók a lágyrészek, és megteremthető a már érzelem nélküli arc, a h a l o t t i maszk. A S ó s András által a közelmúltban koponya-felvétel alapján re konstruált arc m i n d e n lényeges vonásban megegyezik az ismert Semmelweisportrékkal. A Budapesti Tudományegyetem 300 éves fennállásakor (1935) rendezett ün nepségek alkalmával határozta el a fiatalabb orvoskar történelmi emlékei össze gyűjtését. A tanárok festményportréit ekkor rendezték, és kiegészítették a F a l u d i Gézától vásárolt éremgyűjteménnyel. A z akkor tervezett Orvostörténeti M ú z e u m végül is nem egyetemi intézményként alakult meg, de éppen Semmelweis
szülőháza adott n e k i hajlékot. A nagy orvosok, köztük elsősorban Semmelweis emlékét azonban az Orvostudományi K a r , ma Orvostudományi Egyetem mű alkotásokból álló gyűjteményével is fenntartja.
Summary T h e succeeding generations give expression to t h e i r esteem towards the great men of the c o u n t r y b y various works o f art also. T h e Hungarian posterity was not forgetful even i n the case o f Semmelweis, M a n y statues, reliefs, portraits and medals made b y excellent artists call to m i n d Semmelweis' w o r k and perso nality. T h e M e d i c a l U n i v e r s i t y of Budapest has m o r e t h a n 20 works o f art de voted to his m e m o r y . Semmelweis was professor of the midwifes' clinic at Pest between 1855-1805. H i s department was a part of the M e d i c a l Faculty o f the U n i v e r s i t y (today i n dependent as M e d i c a l U n i v e r s i t y o f Budapest). H i s m e m o r y is maintained and cultivated by the above mentioned works of art. G r e a t Hungarian artists com posed many excellent works devoted to Semmelweis' person. Some o f them are the sculptor Alajos S T R Ó B L (1856-1926), M ó r T H A N , painter (18281899), Lajos B E R Á N (1882-1943) and József R E M É N Y I (1887-) sculptors and medal-makers, Sándor B A L I K Ó (1869-1928) and Gergely S Z Á N T Ó (1886-1962) plaque-makers. W e can see Semmelweis' face i n various formations, b u t he remains always the same person for us. A l l visualisations show h i m the very same m a n i n an artistic manner. H i s memory remains living by these works of art i n the posses sion of the M e d i c a l U n i v e r s i t y o f Budapest.
