Az útgazdálkodás és vagyongazdálkodás alapkérdései, útburkolat-gazdálkodás és hídgazdálkodás, források, finanszírozás

Az útgazdálkodás és vagyongazdálkodás alapkérdései, útburkolat-gazdálkodás és hídgazdálkodás, források, finanszírozás

Dr. habil Gulyás András adjunktus

Az előadás tartalma •

Vagyongazdálkodás

•

Gazdálkodási rendszerek

•

Útgazdálkodás

•

Finanszírozás

•

EU alapok

•

Operatív programok

•

Uniós elvárások

2/56

Vagyongazdálkodási alapelvek • A gazdasági, üzleti szemlélet a vezető erő • A használók állnak a középpontban • Számbavétel –> értékelés –> gazdálkodás • Rendszerszemlélet • Hosszú távú kitekintés • Közgazdasági elvek • Átláthatóság • Rugalmasság

Forrás: Dr. Gulyás András: Vagyongazdálkodás a közlekedési infrastruktúrában (közúti közlekedési példákkal) Közúti és Mélyépítési Szemle 2004. 4. sz. http://szemle.sze.hu

3/56

A vagyongazdálkodás meghatározása Stratégiai megközelítés a közlekedési infrastruktúra hatékony üzemeltetésére, megőrző jellegű karbantartására és kapacitásbővítő fejlesztésére fordítható források optimális felhasználásával elérhető maximális előnyök érdekében. (USA Közlekedési Minisztériuma) A vagyonelemek fejlesztésének, fenntartásának és üzemeltetésének rendszeres folyamata, amelyben a műszaki elveket a megbízható üzleti gyakorlattal, a gazdasági ésszerűséggel hangolják össze, lehetőséget teremtve egy szervezettebb és rugalmasabb szemlélet kialakítására a társadalmi elvárások megvalósításához szükséges döntések meghozatala érdekében. (OECD) Forrás: Dr. Gulyás András: Vagyongazdálkodás a közlekedési infrastruktúrában (közúti közlekedési példákkal) Közúti és Mélyépítési Szemle 2004. 4. sz. http://szemle.sze.hu

4/56

A vagyongazdálkodás meghatározása A közúti vagyontárgyak fenntartásának, felújításának és üzemeltetésének rendszerszemléletű folyamata, amely a mérnöki elveket megalapozott üzleti gyakorlattal és gazdasági szemlélettel kombinálja, ugyanakkor a társadalmi várakozásoknak megfelelő döntésekhez koordinált és rugalmas eszközöket biztosít. (AIPCR/PIARC World Road Association, Útügyi Világszervezet, Asset Management, Vagyongazdálkodás bizottság)

Forrás: Dr. Gáspár László: A közúti vagyongazdálkodás előadás KTI témakollégium 2010.

5/56

A vagyongazdálkodás folyamatábrája Célok, stratégiák, úthasználói igények Adatgyűjtés, vagyonleltár, állapotértékelés Visszacsatolás

Teljesítmény modellezés, előrebecslés Változatok kialakítása

Költség Politika

Döntés és programkészítés Hatékony megvalósítás Figyelemmel kísérés


6/56

A vagyongazdálkodási rendszer elemei • Stratégiai célok • Vagyonelemek leltára • Vagyonelemek értéke • Állapot és teljesítmény jellemzők • A stratégiai célok elérésének mértéke • Információ a használatról • Teljesítmény előrebecslő képesség


7/56

A vagyongazdálkodási rendszer elemei • Az egyedi gazdálkodási rendszereket integráló • • • • •

relációs adatbázis Minőségi tényezők figyelembevétele Kapcsolat a költségvetési folyamatokkal Mérnöki gazdasági elemző módszerek Hatékonyan bemutatható eredmények Folyamatos visszacsatolás


8/56

Stratégiai célok • A mobilitás megbízhatósága • Utazáskényelem • Közlekedésbiztonság • A környezet védelme • A termelékenység növelése • Az életminőség javítása • A költségek csökkentése


9/56

Kapcsolat a költségvetéssel • Az infrastruktúra a nemzeti vagyon része • Megfelelő gazdálkodás a közvagyonnal • Elszámolható ráfordítások az állami vagy

önkormányzati vagyon értéknövelésére • A fenntartási elmaradás meghatározása és a vagyonvesztés elkerülése fontos feladat • A fenntartható fejlődést az ágazatok közötti finanszírozási egyensúly biztosíthatja


10/56

Közúti vagyonelem típusok • Burkolatok • Földművek • Hidak, szerkezetek, alagutak • Úttartozékok, intelligens közlekedés elemei • Építő- fenntartó gépek, járművek • Ingatlanok, jogok • Anyagok, szállítóeszközök • Emberi erőforrások • Adatok és információk Forrás: Dr. Gulyás András: Vagyongazdálkodás a közlekedési infrastruktúrában (közúti közlekedési példákkal) Közúti és Mélyépítési Szemle 2004. 4. sz. http://szemle.sze.hu

11/56

Gazdálkodási rendszerek • Az egyes vagyonelemekre vonatkozóan

kialakult gazdálkodási rendszerek csak részoptimumot szolgáltatnak. • Rész-rendszerek: • Útburkolatok (PMS Pavement Management System) • Hidak (BMS Bridge Management System) • Fenntartás (MMS Maintenance Management System) • Az infrastruktúra használata egységes, ezért a

gazdálkodási rész-rendszereket integrálni kell a társadalmi optimumért. Forrás: Dr. Gulyás András: Vagyongazdálkodás a közlekedési infrastruktúrában (közúti közlekedési példákkal) Közúti és Mélyépítési Szemle 2004. 4. sz. http://szemle.sze.hu

12/56

Az infrastruktúra értékének megőrzése Az állapot-megőrző (leromlást megelőző) fenntartás célja a teljesítmény javítása költséghatékony módon. Kisebb költség ráfordítással a megelőző fenntartás meghosszabbítja a burkolatok élettartamát. Forrás: Dr. Gulyás András: Vagyongazdálkodás a közlekedési infrastruktúrában (közúti közlekedési példákkal) Közúti és Mélyépítési Szemle 2004. 4. sz. http://szemle.sze.hu

13/56

A megelőző fenntartás és a rehabilitáció Állapotjellemző 10 Felületi bevonat

Felületi bevonat

9 8 7 Vékonyaszfalt

6 5 4

Rehabilitáció

3 2 0

2

4

6

8

10

12

14

16


Év 18

14/56

Vagyonértékelési módszerek • Vagyonértékelési lehetőségek könyv szerinti érték helyettesítési (újraelőállítási) érték jelen állapot szerinti érték • Vagyonértékelési problémák egységes gyakorlat hiánya alapadatok hiánya • Bruttó érték = újraelőállítási költség • Nettó érték = adatbanki adatokból kiindulva a

hálózati állapot értékelésével Forrás: Dr. Gulyás András: Vagyongazdálkodás a közlekedési infrastruktúrában (közúti közlekedési példákkal) Közúti és Mélyépítési Szemle 2004. 4. sz. http://szemle.sze.hu

15/56

Az értékcsökkenés alkalmazása • Gazdasági: értékcsökkenési kulcs • Mérnöki: állapotleíró leromlási függvények • Az értékcsökkenés elszámolása esetén az állami

tulajdonú közútkezelő veszteséges • A vagyonvesztés forráshiány esetén elkerülhetetlen • Hazai gyakorlat: nyilvántartás érték nélkül, mulasztásos törvénysértés (kivétel: gyorsforgalmi utak) Forrás: Dr. Gulyás András: Vagyongazdálkodás a közlekedési infrastruktúrában (közúti közlekedési példákkal) Közúti és Mélyépítési Szemle 2004. 4. sz. http://szemle.sze.hu

16/56

A vagyongazdálkodás eredménye A vagyongazdálkodás alkalmazásakor az előnyösebb döntések és az elszámoltathatóság mellett javul a használói elégedettség. A végeredmény a személyek és áruk hatékony, biztonságos, a társadalom és környezet igényeit szem előtt tartó helyváltoztatása. Forrás: Dr. Gulyás András: Vagyongazdálkodás a közlekedési infrastruktúrában (közúti közlekedési példákkal) Közúti és Mélyépítési Szemle 2004. 4. sz. http://szemle.sze.hu

17/56

Az útgazdálkodás • Az útgazdálkodás egy olyan folyamat, mely a

lehető legjobb útállapotokat biztosítja a lehető legkisebb társadalmi költségen az út (burkolat) élettartamán keresztül. Részei: o o o

a meglévő úthálózat fenntartása és javítása, a folyamatos forgalomra való alkalmassá tétele, költséghatékony és biztonságos módon.

• Útburkolat-gazdálkodás (Pavement Management)

- minden olyan tevékenység, amelynek tárgya az útburkolat. Forrás: Dr. Rósa Dezső: Vagyongazdálkodás útgazdálkodás burkolatgazdálkodás előadás Balatonföldvár, 2006.

18/56

Az útgazdálkodás fogalmai • Fejlesztés: új útszakasz, új csomópont vagy új forgalmi sáv létrehozására irányuló beruházás, amely az országos közúthálózat hosszának vagy a meglévő hálózat teljesítőképességének (kapacitásának), biztonságának növelése céljából valósul meg, illetve meglévő útszakaszon vagy az út részét képező műtárgyon, azok tartozékain végrehajtott olyan beavatkozás, amely a velük szemben támasztott műszaki követelményeket a korábbi kialakítással szemben magasabb szinten képes kielégíteni. • Felújítás: a forgalmi igénybevételtől, az időjárástól vagy más természeti hatástól elhasználódott úttesten, azok tartozékain, az út környezetében, valamint a környezetvédelmi építményeken végzendő azon tevékenységek összessége, amelyek az út használati értékét növelik és a forgalmi igényeknek megfelelő, eredeti műszaki állapot helyreállítását szolgálják.

19/60

Az útgazdálkodás fogalmai • Karbantartás: a meglévő úttesten, azok műtárgyain, az út környezetében, valamint a környezetvédelmi építményeken évente, vagy évente több alkalommal végzett minden olyan beavatkozás, amelyet a folyamatos elhasználódás miatt a rendeltetésszerű, zavartalan, biztonságos üzemeltetés érdekében kell végezni. • Fenntartás: a felújítási és karbantartási beavatkozások együttese, a forgalmi igénybevételből és az időjárási, valamint egyéb természeti hatásokból származó természetes leromlás ellensúlyozásához szükséges tevékenységek ellátása. • Üzemeltetés: a közúti forgalom biztonságos lebonyolítását elősegítő szolgáltatások összessége.

és

kulturált

• Rekonstrukció: új útszakasz vagy új forgalmi sáv létrehozásával nem járó beruházás, amely (az út) jelentős burkolaterősítése vagy geometria megváltoztatása céljából valósul meg. 20/60

Az útgazdálkodás fogalmai

Forrás: Magyar Közút Nonprofit Zrt. Meglévő pályaszerkezetek és kiszolgáló létesítményeik üzemeltetése. Id. Dr. Gáspár László Technológiai Továbbképzés 2012.

21/60

Az útgazdálkodás funkcióinak és elemeinek összefüggése Funkciók

Hálózat

Időtáv

Szint

Adat

Hálózat szintű tervezés Hálózat szintű programozás Projekt előkészítés

vállalkozók bevonása lehetséges

Lebonyolítás Forrás: Dr. Rósa Dezső: Vagyongazdálkodás útgazdálkodás burkolatgazdálkodás előadás Balatonföldvár, 2006.

22/56

Az országos közutak nettó/bruttó értékarányának változása

Forrás: Dr. Fi István: Aszfalt pályaszerkezetek megerősítés méretezésének mechanikai-empirikus módja Előadás MTA Közlekedéstudományi Bizottság 2013.

23/56

Az értékképzők arányai Hidak 5% Egyéb 17% Alépítmény 41%

Pályaszerkezet 37%

Ország összesen 2001. január 1. Forrás: Dr. Rósa Dezső: Vagyongazdálkodás útgazdálkodás burkolatgazdálkodás előadás Balatonföldvár, 2006.

24/56

Az út/burkolat-gazdálkodási rendszer elemei és körfolyamata célok Információkezelés -adatgyűjtés -adattárolás

ellenőrzés minősítés mérés

Modellezés -tevékenységek -költségek -ütemezés Döntés külső

környezet

Megvalósítás, kivitelezés

Forrás: Dr. Rósa Dezső: Vagyongazdálkodás útgazdálkodás burkolatgazdálkodás előadás Balatonföldvár, 2006.

25/56

A társadalmi összköltség minimum elve költségek előny

maximális előny összköltség minimuma gj. üzemköltség

fenntartás útállapotok


26/56

A társadalmi előny maximum elve előny maximális

társadalmi előny

fenntartási költség


27/56

Jelentős pontok a költség/előny görbén 1. előny -elvimaximuma

NJE előny

2. marginális pont = 1Ft éppen 1Ft hasznot hoz 1. 2. 3. 4.

3. “banki megengedhetőség” 4. a rendelkezésre álló tényleges összeg

NJE fenntartási költség


28/56

Burkolat-gazdálkodási modell alkalmazásának előnye NJE előny

A. modellezéssel segített útgazdálkodás B. gyakorlati alapú útgazdálkodás kb. 70 Mrd Ft Nettó Jelen Értékű Ft 10 év alatt

NJE fenntartási költség


29/56

Programozással megoldandó feladatok • Forrásigény: mekkora

forrásra van szükség az úthálózat fenntartására. • Elosztás: optimális

elosztási mód korlátozott forrás esetén. • Sorolás: projektek

sorolása. úthálózat Forrás: Dr. Rósa Dezső: Vagyongazdálkodás útgazdálkodás burkolatgazdálkodás előadás Balatonföldvár, 2006.

30/56

Projekt-szintű vizsgálat: egy projekt / több politika NJE előny

4. 3.

2.

1.

5. Jelmagyarázat: 1. rutin fenntartás 2. kátyúzás 3. felületi bevonás 4. 4 cm. ab. burkolat 5. 8 cm. ab. burkolat

NJE fenntartási ráfordítás


31/56

Projekt-szintű vizsgálat: több projekt / azonos technológia NJE előny/km Technológia: 4 cm erősítés, tervezett élettartam 10 év, diszkont--tényező 12%. diszkont

esetleg alkalmazható küszöbérték projektek


32/56

Források és finanszírozás • A fejlesztések és felújítások forrásai: o Nemzeti költségvetés o Európai Unió társfinanszírozása: Korábban ISPA, PHARE (csatlakozáskor) Kohéziós Alap Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) – ÚJ! • A megvalósítás módja: o Nemzeti célprogramok o Operatív programok EU társfinanszírozással 33/56

Kohéziós Alap A Tanács 1084/2006/EK rendelete ( 2006. július 11.) a Kohéziós Alap létrehozásáról és az 1164/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (a 2007-2013 tervezési időszakra érvényes előírás) 2. cikk A támogatások köre (1) Az Alap a következő területeken végzett tevékenységekhez nyújt támogatást, megfelelő egyensúlyt biztosítva, és valamennyi támogatásban részesülő tagállam egyéni beruházási és infrastrukturális szükségleteivel összhangban: Forrás: Kamarás Csilla: A 2014-2020 közötti időszak forráslehetőségei. Útügyi Napok, Hajdúszoboszló, 2013.

34/56

Kohéziós Alap a) transzeurópai közlekedési hálózatok, különösen az 1692/96/EK határozatban meghatározott közös érdekű kiemelt projektek; b) környezetvédelem, a környezetvédelmi politikai és cselekvési program alapján meghatározott közösségi környezetvédelmi politikai prioritások körében. Ebben az összefüggésben az Alap beavatkozhat olyan, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos területeken is, amelyek egyértelmű környezeti előnyökkel járnak, nevezetesen az energiahatékonyság és a megújuló energiák, valamint a transzeurópai hálózatokon kívüli közlekedési szektorban a vasúti, folyami és tengeri közlekedés, az intermodális közlekedési rendszerek és kölcsönös átjárhatóságuk, a közúti, tengeri és légi közlekedés irányítása, a tiszta városi közlekedés és a közösségi közlekedés. Forrás: Kamarás Csilla: A 2014-2020 közötti időszak forráslehetőségei. Útügyi Napok, Hajdúszoboszló, 2013.

35/56

Kohéziós Alap (2) A támogatások megfelelő egyensúlyának meghatározása a tagállamok és a Bizottság közötti partnerség alapján történik. 3. cikk A kiadások támogathatósága A következő kiadások nem jogosultak a Kohéziós Alapból való hozzájárulás formájában támogatásra: a) hitelkamat; b) földvásárlás olyan összegért, amely meghaladja az érintett művelet teljes támogatható kiadásának 10 %-át; c) lakhatás; d) atomerőművek leállítása; e) visszaigényelhető hozzáadottérték-adó. Forrás: Kamarás Csilla: A 2014-2020 közötti időszak forráslehetőségei. Útügyi Napok, Hajdúszoboszló, 2013.

36/56

Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Célja a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése az Európai Unióban. E cél elérése érdekében segít kiküszöbölni a régiók közötti egyenlőtlenségeket. Az ERFA minden tematikus célkitűzéséhez kapcsolódóan támogatja a regionális és helyi fejlesztéseket, részletes prioritásokat állapítva meg az alábbi területeken való előrelépés érdekében:

Forrás: Kamarás Csilla: A 2014-2020 közötti időszak forráslehetőségei. Útügyi Napok, Hajdúszoboszló, 2013.

37/56

Európai Regionális Fejlesztési Alap Tematikus célkitűzések: kutatás-fejlesztés és innováció; az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének és minőségének javítása; a klímaváltozás hatásainak visszafogása, és haladás az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdasági modell felé; a kis- és középvállalatok (KKV-k) üzleti támogatása; általános gazdasági érdekű szolgáltatások; telekommunikációs, energia- és szállítási infrastruktúra; az intézményi képességek és a hatékony közszolgálat fejlesztése; egészségügyi, oktatási és szociális infrastruktúra; fenntartható városfejlesztés. Forrás: Kamarás Csilla: A 2014-2020 közötti időszak forráslehetőségei. Útügyi Napok, Hajdúszoboszló, 2013.

38/56

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz Az Európai Bizottság 2011. október 24-én a 2014-2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerethez kapcsolódó csomag keretében tette közzé az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre (CEF) vonatkozó rendelettervezetet. A CEF általános célja az intelligens, fenntartható és inkluzív fejlődéshez való hozzájárulás modern, nagy teljesítményű transz-európai hálózatok fejlesztésével, valamint az, hogy ezáltal lehetővé tegye az Unió céljainak elérését (az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése, az energiahatékonyság 20%-kal való növelése és a megújuló energia részesedésének 20%-ra történő növelése 2020-ig), miközben biztosítja a tagállamok közötti nagyobb szolidaritást. Forrás: Kamarás Csilla: A 2014-2020 közötti időszak forráslehetőségei. Útügyi Napok, Hajdúszoboszló, 2013.

39/56

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz A CEF ezen túlmenően mindhárom szektorra meghatároz szektor specifikus célokat is. 2013. február 7-8-i Európai Tanács ülésen megállapodás született, hogy a CEF főösszege 29,299 milliárd euró lesz, míg a szektorális megoszlás a következőképpen alakul: közlekedés: 23 174 millió euró, ebből 10 000 millió eurót a Kohéziós Alapból csoportosítanak át, amelyet a Kohéziós Alapból támogatható tagállamokban az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló rendelettel összhangban kell felhasználni; energia: 5 126 millió euró; távközlés: 1 000 millió euró. Forrás: Kamarás Csilla: A 2014-2020 közötti időszak forráslehetőségei. Útügyi Napok, Hajdúszoboszló, 2013.

40/56

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz A Kohéziós Alapból történő 10 000 millió eurós transzfer estén 2016. december 31-ig a nemzeti borítékoknak megfelelően lehet a forrásokra pályázni. Az előzetes számítások szerint ebből az összegből kb. 950 millió euró juthat Magyarországnak. 2017 januárjától a nemzeti leosztás megszűnik, és a jobb, előkészített projektekkel rendelkező kohéziós országok elvihetik a forrásokat a többiek elől. Másrészt a fennmaradó 13 174 millió eurós forrásra minden tagállam pályázhat, így a forrásokért nagyobb verseny is folyik majd.


41/56

Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz

A CEF rendelettervezet mellékletében szereplő magyar szakaszok Tervezett közúti projektek: •M15 (Levél–Rajka) autóút bővítése •M70 (Letenye–Tornyiszentmiklós) autóút bővítése •Komáromi Duna-híd kiépítése


42/56

2014-2020-as operatív programok (OP-k) forrásfelosztása a 2007-2013-as OP-k függvényében GINOP: Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP TOP: Terület- és Településfejlesztési OP VEKOP: Versenyképes Közép-Magyarország OP EFOP: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP KEHOP: Környezet- és energiahatékonysági OP IKOP: Integrált Közlekedésfejlesztési OP CEF (Európai Összekapcsolási Eszköz) KOP: Végrehajtási Koordinációs OP

A 2007-2013-as „szakaszolt projektek” az IKOP keretét csökkenthetik, azaz csak kevesebb a „szabad” keret. A CEF csak az EU által előre meghatározott TEN-T törzshálózati projektekre használható (közútra a források max. 10%-a), 2016 után a „nemzeti borítékok” megmaradó forrásaira a többi konvergencia ország is pályázhat

EU forrás + hazai társfinanszírozás, 283,4 Ft/€ árfolyamon a 7%-os teljesítménytartalékkal együtt

43/56

Finanszírozás 2014-2020 - IKOP

Forrás: Szűcs Lajos: Áttekintés a magyar Nemzeti Közlekedési Stratégia kidolgozásának eddigi eredményeiről. Útügyi Napok Hajdúszoboszló 2013.

44/56

OP-k közötti lehatárolások A 2014-2020 operatív programok és a CEF - közlekedés

KÖZÚTVASÚTFEJLESZTÉSEK FEJLESZTÉSEK

ELŐVÁROSI ÉS VÁROSI PROJEKTEK

CEF (csak TEN-T törzshálózat)



IKOP (TEN-T, szűkkeresztmets zetek, villam.)

IKOP (TEN-T, főutak)

IKOP (elővárosi vasút, kötöttpályás, IMCS)

Területi OP-k, (helyi utak)

Területi OP-k (közúti típusú fejl.)

KERÉKPÁROS FEJLESZTÉSEK

EGYÉB PROJEKTEK

Területi OP-k (hivatásforg.)

Területi OP-k (külső infrastruktúra, kikötők)

Gazdasági OP (turisztikai)

Gazdasági OP (log. központ; nagy-beruh. kapcs. útfejl.)

A közlekedésbiztonság és az intelligens közlekedési rendszerek az operatív programokban horizontális témák CEF finanszírozás

KA finanszírozás

ERFA finanszírozás

Forrás: Dr. Völner Pál: A hazai közlekedés néhány aktuális kérdése. Nemzeti Közlekedési napok, Siófok, 2013.

45/56

Szakaszolás Az Európai Bizottsággal történt hosszas egyeztetés után, a mi kezdeményezésünk eredményeképpen lehetőség lesz – meghatározott feltételekkel – a beruházásokat két programozási időszakot átívelően finanszírozni. Ezt nevezzük szakaszolásnak vagy hídprojekteknek. A közlekedési beruházások előkészítése és kivitelezése időigényes folyamat, ütemezést igényel; továbbá az építőipari beruházások folyamatossága is biztosítható ezzel a projektmenedzsment eszközzel. Forrás: Kamarás Csilla: A 2014-2020 közötti időszak forráslehetőségei. Útügyi Napok, Hajdúszoboszló, 2013.

46/56

Szakaszolás A szakaszolás lehetőségének köszönhetően a 7 éves uniós pénzügyi ciklus vége felé is el tudunk indítani fejlesztéseket, amelyeket aztán a következő időszak forrásaiból fejezünk be. Így a rendelkezésre álló forrásokat optimálisan ki tudjuk használni, az új időszakot pedig jelentős kifizetésekkel tudjuk indítani. A szakaszolt projekteket a finanszírozás miatt műszakilag és pénzügyileg két részre kell bontani, illetve biztosítani kell a beruházások helyét a következő időszak közlekedési operatív programjában, vagyis az IKOP-ban. A Budapest – Szolnok - Lőkösháza vonali vasútfejlesztések egy részét például már ilyen szemléletben készítettük elő, de egyes közútfejlesztési projektek is átnyúlhatnak a 2014-2020-as időszakra." Forrás: Kamarás Csilla: A 2014-2020 közötti időszak forráslehetőségei. Útügyi Napok, Hajdúszoboszló, 2013.

47/56

Uniós elvárások Fehér Könyv A közlekedési szakterület Európai Uniós stratégiáját meghatározó FEHÉR KÖNYV, Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé című (2011.3.28., COM(2011) 144 számú), amelyben azok a közlekedési ágazati, alágazati célkitűzések, prioritások szerepelnek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az uniós elvárások, célok megvalósulhassanak. A Fehér Könyvben elvárás a közlekedés fejlesztése, a mobilitás támogatása, a versenyképesség és a fenntarthatóság. A versenyképesség, a piac működéséhez a dokumentum alapján meg kell teremteni az egységes európai közlekedési térséget. Ehhez elengedhetetlen a tranzitforgalom (és a hazai közlekedés) számára egy megfelelő szolgáltatási színvonalat (LOS) nyújtó, biztonságos, intelligens közúthálózat. Forrás: Kamarás Csilla: A 2014-2020 közötti időszak forráslehetőségei. Útügyi Napok, Hajdúszoboszló, 2013.

48/56

Uniós elvárások

KSK 2012. március 14-i keltezéssel az Európai Bizottság kiadta a Bizottsági Szolgálati Munkadokumentumot „A 2014-2020 közötti közös stratégiai keretének elemei (KSK)” (angolul Common Strategic Framework (CSF)) címmel, SWD(2012) 61 final megjelöléssel.


49/56

Uniós elvárások 7. célkitűzés „A fenntartható közlekedés előmozdítása és a szűk keresztmetszetek megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban” újszerű megközelítés: fenntartható közlekedés - szűk keresztmetszet (pl. a közlekedésbiztonság javítása, a baleseti góchelyek megszüntetése, amit 2007-13-ban 4 prioritást érintően elkezdtünk, ennek megfelel, folytatását a Bizottság várja.) Idézve a KSK szövegéből: „A beruházásokat nem a meglévő infrastruktúra karbantartására, hanem az új infrastruktúra kiépítésére és a meglévő infrastruktúra kapacitásának fokozatos korszerűsítéssel történő növelésére kell összpontosítani, tekintve, hogy a meglévő infrastruktúra karbantartására irányuló beruházásoknak európai uniós támogatás nélkül is pénzügyileg életképesnek kell lenniük;” Forrás: Kamarás Csilla: A 2014-2020 közötti időszak forráslehetőségei. Útügyi Napok, Hajdúszoboszló, 2013.

50/56

Uniós elvárások 1. Az Európai Bizottság pozíciós papírjának főbb közlekedési elvárásai: a) Új komplex Nemzeti Közlekedési Stratégia készítése – az operatív program erre épüljön, a projektek ez alapján kerüljenek kiválasztásra b) Transzeurópai közlekedési hálózatra (TEN-T) törzshálózatra fókuszálás, c) A TEN-T hálózaton kívüli közutak fejlesztésére hazai források használata d) A közlekedési rendszer pénzügyi egyensúlyának megteremtése (fenntarthatóság)


51/56

Uniós elvárások 2. Indikatív helyett definitív projekt-lista, amelyre a felkerüléshez kell: Kész megvalósíthatósági tanulmány Pénzügyi fenntarthatóság, üzemeltetés finanszírozhatóságának igazolása, pozitív CBA Szinte kész stratégiai környezeti és egyéb értékelések (pl. Natura 2000) – környezetvédelmi, közlekedésbiztonsági, fenntarthatósági előzetes hatásvizsgálat Állami támogatási kérdések tisztázása Részletes megvalósítási ütemezés Forrás: Kamarás Csilla: A 2014-2020 közötti időszak forráslehetőségei. Útügyi Napok, Hajdúszoboszló, 2013.

52/56

Uniós elvárások

3. Teljesítménytartalék: a támogatások 7%-a csak az indikátorok 2018-as teljesítésekor jár jól előkészített (engedéllyel vagy kiviteli tervvel rendelkező) és gyorsan végrehajtható projektekre ösztönzés


53/56

Uniós elvárások Az Európai Számvevőszék 5/2013. sz. különjelentése, „Megfelelően használják-e fel a közúti beruházásokra fordított uniós kohéziós forrásokat?” címmel 2013. július 17-én jelentetett meg (német-, görög, lengyel- és spanyolországi, közúti beruházási projektek vizsgálata). A különjelentés három fő ajánlást tett: „A közúti beruházási projektek uniós társfinanszírozásának feltétele legyen az egyértelmű célok megléte, az utazási idő tervezett megtakarítását, a közúti biztonság javulását, a kapacitásnövekedést és a konkrét gazdasági hatásokat leíró mutatókkal együtt; a kifizetéseket tegyék függővé a legjobb munkamódszerekkel összhangban lévő költséghatékony közútépítési technikák alkalmazásától; a tagállamok pedig biztosítsák az útépítési beruházási projekteknél a nemzetközi versenyt , és közbeszerzési rendszereikben az elsődleges cél a leggazdaságosabb ajánlatok kiválasztása legyen.” Forrás: Kamarás Csilla: A 2014-2020 közötti időszak forráslehetőségei. Útügyi Napok, Hajdúszoboszló, 2013.

54/56

Összefoglalás • A közúti vagyongazdálkodás a mérnöki elveket

megalapozott üzleti gyakorlattal és gazdasági szemlélettel kombinálja. • Az útgazdálkodás célja a lehető legjobb útállapotok biztosítása a lehető legkisebb társadalmi költségen. • Az Európai Uniós társfinanszírozás fő módjai a Kohéziós Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a CEF, az új Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz. 55/56

Köszönöm figyelmüket! Dr. habil Gulyás András adjunktus e-mail: gulyasandras@ [email protected]

56/56

Az útgazdálkodás és vagyongazdálkodás alapkérdései, útburkolat-gazdálkodás és hídgazdálkodás, források, finanszírozás

Recommend Documents