AZ UNIÓS TÁMOGATÁSOK INTÉZMÉNYI HÁTTERE *

Pro Publico Bono Online Támop Speciál 2011

Közigazgatástudományi Kar

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

HUTKAI ZSUZSANNA AZ UNIÓS TÁMOGATÁSOK INTÉZMÉNYI HÁTTERE*

A tanulmány célja, hogy áttekintést adjon arról, hogy 2004-től, hazánk Uniós csatlakozásától kezdve az uniós forráselosztás, forrásfelhasználás minél teljesebb körű biztosítását milyen intézményrendszer támogatta, támasztotta alá. Arra keresem a választ, milyen változások következtek be az induló állapothoz képest, valamint hogyan alakították ki ezen intézményrendszert a magyar közigazgatási rendszerben. 2004-től kezdődően az uniós forrásfelhasználás stratégiai dokumentuma 2004-2006 között a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) és annak operatív programjai, 2007-2013 között pedig az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) és annak operatív programjai, továbbá a kormányváltást követően az Új Széchenyi Terv (ÚSZT). Az Európai Unió kohéziós politikája 1986 óta a szerződések részét képezi, a régiók fejlődése közti különbségek csökkentését célozza meg a gazdasági és szociális kohézió erősítésének érdekében; a gazdasági növekedés elősegítését támogatja, nem tekinthető egyszerű jövedelem újraelosztásnak. A konvergencia nem alakul ki önmagától: kérdés, hogy a kohéziós politika be tud e- és ha igen, milyen mértékben tud beavatkozni a régiók fejlődésébe. A regionális és nemzetek közti konvergencia vizsgálata, a politikai célok teljesülése tekintetében az elmúlt években számos, köztük sok kritikai tanulmány is született, melyek a fejlesztéspolitika eredménytelenségét, a regionális konvergencia elmaradását is kiemelik; másik oldalról a strukturális és kohéziós politikák gazdasági megtérülését elemező tanulmányok azt mutatják, hogy a kedvezményezett országokban a gazdasági haszon mind a végrehajtás időszakában, mind pedig hosszú távon pozitív. A támogatások konkrét gazdasági hatásának vizsgálata számos elméleti és módszertani nehézségbe ütközik, ennek ellenére mégis szükséges a számszerűsítés arra vonatkozóan, hogy mennyiben tulajdonítható a kohéziós politikának a fejlődés, hogyan lehet mérni a kohéziós politika hatását úgy, hogy a tanulságokat a jövőben is hasznosítani lehessen. Az Európai Unióban a leggyakrabban a QUEST és a HERMIN modelleket használják a strukturális támogatások hatásának mérésére.

Ez a tanulmány a Budapesti Corvinus Egyetem 4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005. számú TÁMOP program [Társadalmi Megújulás Operatív Program] Hatékony állam, szakértő közigazgatás, regionális fejlesztések a versenyképes társadalomért alprojektjében, a „Közigazgatási szervezet és e-kormányzás” műhelyben készült. A műhely (kutatócsoport) vezetője: Imre Miklós. A tanulmányt szakmai szempontból lektorálta: Dr. Török Gábor egyetemi tanár (BCE). A szerző egyetemi adjunktus (BCE Közigazgatás- tudományi Kar); elérhetősége: [email protected].

*

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

2

Belső Politikák Főigazgatósága égisze alatt 2009-ben megjelent „An analysis of the Added Value of European Structural Funding” címet viselő tanulmány célja az volt, hogy átfogó elemzést nyújtson regionális fejlesztések bázisát adó strukturális alapok és a kohéziós alap jellegéről, szerepéről és hatásáról. Az alapok regionális fejlődéshez való hozzájárulásának két fontos szempontját emeli ki: a strukturális és kohéziós alapokon keresztül finanszírozott beavatkozások fenntarthatósága, tehát a projekt vagy program életképessége a strukturális alap általi beavatkozás vége után, illetve a beavatkozások hozzáadott értéke, azaz a hozzáadott hasznok mennyisége, típusa és hatása a projektek európai támogatásának eredményeként elért termelési eredmények tekintetében az eredetileg tervezett, valamint egyéb támogatási forrásokból szerzett hasznokon túlmenően. A tanulmány a strukturális alapok regionális fejlődéshez való hozzájárulásának hosszú távú áttekintésével foglalkozik, kiemelten a 2000 és 2006 közötti időszak tendenciáit elemzi. A kutatás főbb megállapításai a következők: a 2007 és 2013 közötti programok a Lisszaboni Stratégia ajánlásaival összhangban kezdik elmozdítani a prioritásokat az innováció javára. Mindkét programozási időszakban jelentős figyelmet és forrásokat fordítottak a hozzáférhetőség javításához kapcsolódó beruházások finanszírozására; ez a prioritás rendelkezik a pénzeszközök legnagyobb részével (a források közel negyedével) az új programozási időszakban. Az emberi erőforrások is lényeges szerepet kapnak, az öszszes forrás mintegy 20%-ával. A kis- és középvállalkozások támogatására szolgáló eszközök, mint például a fizikai tőkébe történő beruházások és vállalkozástámogató szolgáltatások jelentősen csökkentek az innovatívabb támogatási formák növelése javára. Az esélyegyenlőség területe az emberi erőforrásokkal foglalkozó szinte összes beavatkozás alkotóelemét képezi, így a kizárólag erre a prioritásra szánt pénzeszközök csökkentek. A kutatás kiemeli, hogy a strukturális alapok beavatkozásai egyrészt hatékonyak voltak a régiók regionális társadalmi-gazdasági fejlődése előtt álló akadályok eltávolítása terén. A jobb hozzáférhetőségre való koncentrálással hatást gyakoroltak a regionális gazdasági dinamikára; az új tagállamokban támogatták az igazgatás megújulását és a helyi szereplők támogatását. Más terület, más célkitűzés alá tartozó programok esetében a beavatkozások főként az erősségekre és az értékekre, a régiók endogén kapacitására összpontosítottak. A kis- és középvállalkozásokat célzó támogatások a potenciális kedvezményezettek nagy részére kiterjedtek, és hozzájárultak azok fejlesztéséhez. A programok összességében pozitív hatást gyakoroltak a foglalkoztatásra és a munkahelyteremtésre. A horizontális politikák közül különösen a környezetvédelmi prioritást hajtották végre hatékonyan. Az értékelésben arra a következtetésre jutottak, hogy számos esetben az alapok beavatkozásai nem foglalkoztak a régiókon belüli egyenlőtlenségekkel. Az Európai Szociális Alap beavatkozásai jobban függnek az uniós támogatásoktól és azok fenntarthatóságát nehéz megállapítani, mivel a szokásos oktatási kereteken kívüli emberi erőforrásokat támogattak. Jelentős a közigazgatás működési módjára gyakorolt tartós hatás; az új módszertanok és eszközök a teljes igazgatásban elterjedhetnek és hosszú távú hatásaik lehetnek. A hozzáadott pozitív hatás jelentősnek mondható ott, ahol beruházásokat kizárólag nemzeti pénzeszközökkel nem valósították volna meg; különösen a hosszú távú és nagyméretű beruházások esetében, mint a környezetvédelmi és közlekedési infrastruk-

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

3

turális fejlesztése és a támogatások nélkül sok esetben a szakképzési és társadalmi beilleszkedési beavatkozások legtöbbjét sem valósították volna meg. Támogatták az innovációt és lehetővé tették a regionális gazdasági fejlesztést szolgáló új módszertanokkal és eszközökkel történő kísérletezést. A regionális fejlesztés irányítására gyakorolt hatások különösen az új tagállamokban észlelhetők; a hosszabb időszakokon keresztül rendelkezésre álló forrásokkal növelhetik, növelték a helyi fejlesztés irányítására szolgáló kapacitásokat, ezáltal összefüggőbb és nagyobb méretű elképzeléseket tettek lehetővé; ösztönzést adtak a környezetvédelem és az innováció, kisebb mértékben a nemek közötti egyenlőség megvalósításához. Magyarország vonatkozásában a tanulmány kiemeli, hogy az időszak alatt megvalósított kohéziós politikából, valamint az időszak előtt és közben kifejlesztett intézményrendszerből szerzett tapasztalatok átadása megtörténtek; ezek megnyitották az utat egy következetes és hatékony regionális politika megtervezése és kivitelezése felé, mely az EU intervenciók talán legnyilvánvalóbb haszna. A 2009-es “The Economic Return of Cohesion Expenditure for Member States”című jelentés elemzi, hogy az Unió költségvetésének 2000 és 2006 között végrehajtott kohéziós tevékenységek költsége milyen valószínűsíthető módon hatott a donor tagállamokra; a tanulmány egyik központi kérdése, hogy a kohéziós politikai intervenció hogyan befolyásolja a gazdasági aggregátumokat és a kedvezményezett tagállamok gazdasági szerkezetét, illetve hogy a kohéziós támogatások mely részéből képződik kereslet és termelés. A kedvezményezett államoknak nevezett országok, a 2000–2006-os programozási időszak 1. célkitűzésében érintett tagállamok közé tartozik Magyarország is. Megállapítják, hogy a nettó kedvezményezett tagállamok által kapott, a GDP arányában kifejezett támogatás jelentősebb, mint a donor tagállamok hozzájárulásai és elérheti az évi 4%-ot is. A 2000-2006-os kohéziós programok keretében a 2004-ben csatlakozó tíz új tagállamnak 21,3 milliárd euró jutott. Az elemzés három gazdasági beruházási kategóriát különít el: az állami infrastruktúrát; emberi erőforrásokat és a magánvállalatoknak nyújtott támogatásokat. Az e gazdasági kategóriákra jutó átlagos támogatás a 2000–2006-os program keretében a kedvezményezett tagállamok összesített adatai alapján a fenti sorrendnek megfelelően 48,5%, 35,9% és 15,6% volt, Magyarország esetében 50,29%, 28,75% és 20,97%. Ahhoz, számszerűsítsék a kohéziós programoknak a kedvezményezett országokra gyakorolt hatását a 2000 és 2006 közötti időszakban felhasználják a kohéziós kiadások adatait; megkülönböztetik a kohéziós programok keresletoldali hatását a program végrehajtása alatt és a hosszabban tartó kínálati oldali hatásokat a programok lezárása után. A jelentés megállapítja, hogy a végrehajtás időszakában növekszik a termelés és a foglalkoztatás, kiváltképpen a nagy építkezési projektek esetében – ezek teszik ki a kohéziós kiadások nagy részét a kedvezményezett tagállamok többségében. Az elemzés rámutat, hogy a végrehajtás hatásai főként a kiadások keynesi multiplikátor hatásának tudhatók be, mely keresletoldali hatások a programok lezárása után gyorsan lenullázódnak; amint a tárgyi infrastruktúra, a humántőke és a K+F megnövekedett készletei felépülnek, a kínálati oldali haszon is megjelenik a magasabb ágazati termelésben és a nagyobb termelékenységben. A kedvezményezett országokban a HERMIN- szimulációk szerint a programok lezárása után jelentkező tartós hatás a termelés és a piaci szolgáltatások jobb

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

4

eredményeiben és a nagyobb termelékenységben mutatkozott meg. Az építőipari ágazat tevékenységének tartós fellendülése megszűnik az infrastrukturális beruházási programok lezárultával. A mezőgazdasági és a kormányzati ágazat változatlan marad, kivéve az állami képzési programokat és a programok részét képező ESZA-hoz kapcsolódó intézményeket. A kedvezményezett tagállamban tapasztalt hatásokat az EK által finanszírozott kohéziós kiadás (a GDP százalékában), a kohéziós kiadások GDP-re gyakorolt hatása (százalékban kifejezett növekedés a kiadás nélkül számított alaphoz képest), a kohéziós kiadások foglalkoztatásra gyakorolt hatása (százalékban kifejezett növekedés a kiadás nélkül számított alaphoz képest), valamint a kohéziós kiadások hatása a nettó kereskedelmi mérlegre (a GDP százalékában kifejezve, különbség a kiadás nélkül számított alaphoz képest) mentén vizsgálják. Magyarország esetében a gazdaságba beáramló kohéziós kiadások 2004-ben a magyar GDP valamivel több, mint 0,2%-át tették ki, majd fokozatosan emelkedtek, és az utolsó évre kicsivel meghaladták a 0,8%-ot. A kohéziós kiadások GDP-re gyakorolt hatását vizsgálva a HERMIN-modell segítségével végzett szimuláció alapján a tanulmány a következő megállapításra jut: a kezdő évben a hatás valamivel magasabb, mint 0,4%, azaz a GDP szintje ennyivel emelkedett a beavatkozás elmaradása esetén számított alaphoz képest. A program fokozatos végrehajtásával a GDP-re gyakorolt hatás is növekedett, a csúcsot az utolsó évben, 2008-ban 1,4-1,6% közötti értéket vett fel. Ebben a szakaszban a szerzők feltételezik, hogy minden kohéziós kiadás megszűnik, mivel az elemzés a 2000–2006-os programidőszakra vonatkozik, egyéb programoktól elkülönítve. A támogatások megszűntével hirtelen csökken a GDP szintjének növekedése. A kínálati oldalra átgyűrűző hatásoknak köszönhetően a GDP-re gyakorolt tartós jó hatás fennmarad, noha mértéke kisebb. 2015-re, azaz a 2000–2006-os programok lezárása után hét évvel a GDP szintjének növekedése kicsivel alacsonyabb, mint 0,4%. A teljes foglalkoztatásra gyakorolt hatás ugyanazt a tendenciát követi, mint a GDP-re gyakorolt hatás, nagysága is közel akkora. A GDP százalékában kifejezett magyar kereskedelmi mérleg valamivel több, mint 0,1 százalékponttal romlott. A romlás folytatódott és nőtt, 2006-ra elérte a GDP 0,6%-át és ez így maradt 2007 és 2008-ban is. A 2000–2006-os program lezárása után, 2008 végén a kereskedelmi mérleg kohéziós kiadások okozta romlása megszűnik, és a gazdaság javuló kínálati potenciálja miatt nagyon szerény növekedés tapasztalható a kereskedelmi mérlegben, melynek mértéke a programot követő időszakban a GDP-nek kevesebb, mint 0,1%-a. A HERMIN-szimulációk a kedvezményezett tagállamok kereskedelmi mérlegének romlását mutatják a végrehajtási időszakban, amikor a támogatás segítségével fizethető az import, a befejezett beruházási tevékenység pedig hosszan tartó hasznot eredményez. A programok zárásával a kedvezményezett tagállamok nettó kereskedelmi mérlege újra pozitív lesz a támogatás nélkül számított eredményekhez viszonyítva, de a programot követő időszakban a legtöbb kedvezményezett tagállamban a nettó kereskedelmi mérleg még egy ideig negatív marad. A kohéziós programoknak a kedvezményezett tagállamok termelésére gyakorolt hatását a kumulatív multiplikátorral foglalják össze, amely minden évre vonatkozóan úgy kerül kiszámításra, hogy a GDP előző, a kohéziós kiadásoknak tulajdonítható növekedéseit összead-

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

5

ják, és az összeadott (a GDP részeként kifejezett) kohéziós kiadások nagyságával elosztják. A végrehajtás éveiben a GDP növekedése a kohéziós kiadásokból beáramló támogatásnak köszönhető; a 2008. december 31-i lezárása után a kínálati oldali haszon továbbra is tapasztalható a megnövekedett GDP-ben, további támogatás beáramlása nélkül. Az eredmények három csoportba sorolhatóak a kumulatív multiplikátor nagysága szerint: • Magas értékek (3,0 felett) • Közepes értékek (2,5-től 3,0-ig) • Alacsony értékek (2,5 alatt) A számításokat a 2000-2006-os, illetve a 2000-2006 és 2007-2013-as adatok figyelembevételével is elvégezték. Hazánk mind a két számítás alapján az alacsony értéket képviselő mezőnybe tartozik a 2,4 és a 2,09 értékekkel. A szerzők arra következtetnek, hogy van az országoknak egy köre, ahol hatékonyabban fordítják a kohéziós támogatásokat a termelési eredmény növelésére; a legmagasabb multiplikátort mutató országok a leghatékonyabbak, és ahogy csökken a multiplikátor, annál kevésbé eredményez a kohéziós kiadás termelésnövekedést, és annál inkább jelentkezik keresletoldali stimulusként és az importigény növekedéseként a 2008 után lezáruló végrehajtási szakaszban. Végeredményképpen arra következtettek, hogy a GDP 1%-ának megfelelő kohéziós támogatás mindenhol legalább 2%-os GDP növekedést eredményez hosszú távon, főképpen a kínálati oldali, termelésre és termelékenységre átgyűrűző hatások révén. 1.

Az uniós források szervezeti hátterének szerepe, hatásának elméleti és módszertani kérdései

Magyarországon 2003 végére a strukturális alapokhoz kapcsolódó tervezés, programozás lezajlott: elkészült a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) – a magyar Közösségi Támogatási Keret (KTK) alapja –, és annak öt operatív programja: az Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program, a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program, Humán Erőforrások Fejlesztése Operatív Program, Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program, Regionális Fejlesztés Operatív Program. Az NFT tehát az a stratégiai dokumentum, amely meghatározza 2004-2006 programozási periódusra az EU támogatással megvalósítandó fő fejlesztési irányokat, az Operatív Program az NFT-ben leírt célok elérését szolgáló végrehajtási stratégiát tartalmazza. A Program-kiegészítő Dokumentum részletesen mutatja be az egyes OP keretében igénybe vehető támogatások típusait és feltételeit. A támogatások mellé rendelt kötelező állami társfinanszírozás meghatározta a fejlesztések irányait, lehetőségeket, így a magyar fejlesztéspolitika kereteit is. A magyar kormány az NFT-ben a következő célkitűzéseket határozta meg: „A Nemzeti Fejlesztési Terv, illetve a Közösségi Támogatási Keret az eljövendő három évben mintegy 1350 milliárd Ft értékű fejlesztés megvalósítását teszi lehetővé. Ez az összes hazai közösségi fejlesztéseknek mintegy 50%-a. Mindehhez kapcsolódik évi +0,7%-os GDP növekedés 2004 és 2008 között (összesen 3,5-4%) és a foglalkoztatottak számának mintegy 110 ezer fővel való növelése.”1 1

MEH Összefoglaló a Nemzeti Fejlesztési Tervről, 2003. december

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

6

2007 és 2013 között 22,4 milliárd, amely a vidékfejlesztési támogatásokkal együtt közel 8000 milliárd forint eurós uniós támogatásban részesül, hogy felzárkózhasson a fejlett országokhoz.2 Az uniós szabályozás által előírt társfinanszírozást, ahogy azt már említettem főként tagállami, költségvetési forrásból biztosítják – ezzel az állami fejlesztéspolitikában meghatározó szerepet töltenek be az uniós források. Az uniós források felhasználásának, kihasználásának sikerességét. Az abszorpció – az adott ország, a régiók abszorpciós képessége mutatja. Hazánk 2004 és 2006 közötti időszakban a strukturális támogatásokat közel teljes mértékben felhasználta. A felhasználás sikerességében annak teljes fázisában - a tervezésben, végrehajtásban és ellenőrzésben - a forrásfelhasználás alapelveinek, mechanizmusainak meghatározásában és kialakításában a közreműködő intézmények döntő szerepet játszanak, ezáltal az abszorpció, a megfelelő és hatékony forrásfelhasználás alapeleme egy jól működő intézményrendszer. A közösségi társfinanszírozással felhasznált fejlesztési források szabályos, eredményes és hatékony felhasználása érdekében a tagállam köteles a menedzsment, a monitoring, az ellenőrzés, az értékelés és az információszolgáltatás területén az Európai Unió Tanácsa 1083/2006/EK rendeletében, valamint annak végrehajtási rendeleteiben megfogalmazott kötelezettségeket teljesíteni. Közösségi szintű jogszabály határozza meg a tagállamok felelősségét az irányítási és ellenőrzési rendszerek, valamint ezek működési elveinek kidolgozásában, hogy ezáltal biztosítható legyen az uniós társfinanszírozással megvalósuló fejlesztések hatékony és megfelelő végrehajtása. Az uniós szabályok az irányítási és ellenőrzési rendszerekkel kapcsolatos alapkövetelményeket, továbbá az intézményrendszer kötelező elemeit, szereplőit és azok feladatait határozzák meg. A megosztott irányításnak megfelelően a tagállamok maguk alakítják ki a végrehajtás intézményrendszerét és eljárási rendjét. Lehetőség van arra, hogy a kötelezően meghatározott uniós intézményeken túl más szervezetekhez is delegáljanak feladatokat. A Bizottságnak a tagállam kormánya a partnere, amely ellátja az uniós szabályozásból eredő feladatokat és hatásköröket; kormánydöntésre van szükség a tervdokumentumok és a nagyprojektek jóváhagyására is. A szabályozási hatáskör tehát a kormányhoz tartozik, azonban ez részben átruházható az egyes miniszterekre. A résztvevő szervezeteknél kötelező a kijelölést megelőző akkreditáció, mellyel vizsgálják a szabályos működést, az ellenőrző mechanizmusok meglétét és a hatékonyságot is. Az uniós forrásfelhasználással, a kohéziós politika hatékonyságával és eredményességével foglalkozó tanulmányok rámutatnak arra, hogy a sikeresség egyik tényezője a jól működő intézményrendszer3 ; Wostner tanulmányában4 a kohéziós politika mikro- hatéhttp://www.nfu.hu/uj_magyarorszag_fejlesztesi_terv_2: Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-07-19) BRADLEY J., UNTIEDT G., (2007) :Do economic models tell us anything useful about Cohesion Policy imacts?; GEFRA – Gesellschaft für Finanzund Regionalanalysen, http://www.geframuenster.de/downloads/doc/GEFRA-WP-2007-3.pdf 4 WOSTNER P., (2008): The Mikro-efficiency of EU Cohesion Policy, European Policies Research Centre, University of Strathclyde; http://www.eprc.strath.ac.uk/eprc/documents/PDF_files/EPRP_64_Wostner.pdf 2 3

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

7

konyságát vizsgálja, amelynek középpontjában az egyes országok intézményeinek eljárási mechanizmusa, működése áll. Az uniós álláspont szerint egy adott ország közigazgatási rendszere, hagyományai, az uniós források, támogatások meghatározzák azt, hogy milyen intézményi megoldás lehet hatékony és eredményes. Az uniós források felhasználásának hatékonysága, eredményessége egyrészt a tanulmány bevezetésében röviden bemutatott közgazdasági kutatásokban lelhető fel: leggyakrabban azt vizsgálják, hogy a támogatásoknak milyen lehetséges és valós makrogazgasági, fejlesztési hatásai jelentkeznek, jelentkezhetnek, illetve hogy a forrásfelhasználás során milyen fejlesztési célok hangsúlyosak. A politológiai kutatások a közigazgatásra gyakorolt hatás, a kormányzás, kormányzási módszerek területeire koncentrálnak. A regionális kutatások elősorban a nemzeti területfejlesztési politikák intézményrendszerét vizsgálják és rámutatnak arra is, hogy a központi hatalom megerősödését és a bürokrácia növekedését eredményezi a programtervezés és végrehajtás időtartama alatt. Az igazgatástudomány területén az új közmenedzsment technikák elemzésére és alkalmazására, a végrehajtási és iránytási rendszerek átalakítására összpontosító tanulmányokkal találkozhatunk – az intézmények működési hatékonyságával foglalkozó elemzések rámutatnak arra, hogy a centralizált rendszerek jobban működnek és átláthatóbbak, és a partnerség elvének széles körű kiterjesztése rontja az intézményrendszer hatékonyságát mind az adminisztratív költségek növekedése, mind pedig az időbeli eltolódások, késlekedések miatt. A kohéziós politika eredményességéről, a gazdasági, szociális és területi kohézió eredményeiről a Bizottság minden évben értékelő jelentést ad ki: háromévenkét átfogó jelentést, évente pedig helyzetjelentéseket, előrehaladási jelentésket készítenek. 2.

Intézményrendszer a Nemzeti Fejlesztési Terv időszaka alatt (2004-2006)5

A tagjelölt országokban a regionális politika intézményeinek kialakítását twinning programokkal segítették, melyek keretében külföldi szakértők nyújtottak tanácsot a tagország intézményrendszerének kiépítéséhez; az uniós források fogadására való felkészülés az intézményrendszer és a szükséges adminisztratív kapacitások kialakítását is jelentette. A 2004-től kezdődő támogatási időszak intézményrendszerének kialakításában jelentős hatást gyakoroltak az előcsatlakozási alapok (ISPA, SAPARD, PHARE), amelyek között egyes programok elsősorban a regionális politika intézményrendszerének kiépítésére voltak előirányozva. A csatlakozás előtt álló országokkal kapcsolatban mindig felmerül az a kérdés, hogy rendelkezésre áll –e a források lehívásához, kezeléséhez szükséges intézményi kapacitás. A tagjelöltek felkészültségét vizsgáló Országjelentésekben részletesen foglalkoztak az intézményi felkészültséggel is: a problémásabb területek között a koordinációs mechanizmusok és a rendszer átláthatóságának gyengeségei és az egyes intézmények kijelölésének elmaradása említhetők meg. A csatlakozási tárgyalásokon és a 2004-2006 közötti időszak tervezési dokumentumainak egyeztetése során az EU Bizottság nagy befolyással volt az intézményrendszer kialakítására 5

www.nfu.hu: Nemzeti Fejlesztési Terv

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

8

vonatkozóan. Elvárásként jelent meg, hogy az új tagállamok egységes, központilag menedzselt operatív programokat nyújtsanak be, amely a programstruktúra egyszerűsítését is jelentette. A tagjelölt országokban a felkészülés alatt, a hazai területi közigazgatás reformjának keretében elkezdődött az uniós staisztikai besorolás szerinti NUTS2, NUTS3 szintű régiók kialakítása. Az NFT –ben a következő főbb szervezetek lettek nevesítve: • Irányító hatóságok • Kifizető hatóság • Közreműködő szervezetek • Monitoring bizottság 2.1

Irányító hatóságok (IH)

Az irányító hatóság felelős a gazdálkodás és végrehajtás hatékonyságáért és átláthatóságáért és a támogatások lebonyolításáért. Irányító hatóság a tagállam által kijelölt regionális vagy helyi szintű köz-, vagy magánszervezet, hatóság lehet. Az Európai Bizottság az irányító hatóságon kéri számon a szerződésben foglaltak teljesítését. Az irányító hatóságok kijelölése a KTK és az egyes OP-k szintjén történt meg, és ennek alapján határozható meg a felelősségi körük is: az OP irányító hatóságok az egyes programokért, míg a KTK irányító hatóság a teljes KTK-ért tartozik felelősséggel. 2004-2006 között hazánkban a minisztériumokon belül hat irányító hatóság került kijelölésre: • Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatósága: a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. • Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Irányító Hatósága: a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium; • Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program Irányító Hatósága: a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium; • Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program Irányító Hatósága: a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium; • KTK Irányító Hatóság: a Nemzeti Fejlesztési Hivatal; • Regionális Operatív Program Irányító Hatósága: a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal; Ezek között az EU szabályozás nem tesz különbséget. Az IH a feladatok egy részét delegálhatja a közreműködő szervezetek szintjére, de a végső felelősséget a feladatok ellátásáért az IH viseli. Az irányító hatóság feladata a programidőszakban a következő területekre vonatkozott: • KTK Irányító Hatóság feladata: o Információs rendszerrel kapcsolatos feladatok (pénzügyi és statisztikai információk, a monitoring indikátorok gyűjtése, adatszolgáltatás, jelentéstétel).

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

9

o Módszertani tekintetben az elkülönült számviteli rendszerrel kapcsolatos feladatok és a pénzügyi gazdálkodás a pénzügyi ellenőrzés rendszerének kialakítása. • OP Irányító Hatóságok feladata: o Operatív Program-specifikus tartalommal és indikátorokkal kapcsolatos feladatok az OP IH felügyelete alá tartozó intézményeknél. o Elkülönült számviteli rendszerrel kapcsolatosan a program-specifikus szabályzatok kialakítása, alkalmazása. o Az OP pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerének, eljárásrendjének kialakítása. További, IH hatáskörbe tartozó feladatok: • A Program-kiegészítő és esetleges módosításainak a kidolgozása. • A tárgyévi eredmények áttekintése az Európai Bizottsággal közösen. • A Bizottság felvetéseire, javaslataira vonatkozó tagállami álláspont kidolgozása. • Éves végrehajtási beszámoló készítése; a Monitoring Bizottság jóváhagyása után a jelentés továbbítása azt az Európai Bizottságnak. • A közbenső értékelés megszervezése. • A közösségi politikákkal való összhang biztosítása. • A tájékoztatás és nyilvánosság követelményeinek teljesítése. • A Monitoring Bizottság elnökének biztosítása. • A MB munkaszervezeti, titkársági feladatainak ellátása.

2.2

Kifizető hatóság(KH)

A kifizető hatóság pénzügyi összekötő szerepet tölt be a tagállami szervek, az Európai Bizottság, a közösségi források között. A tagállam jelöli ki a szervezet; fő feladata közé tartozik, hogy összeállítsa és benyújtsa a fizetési kérelmeket, valamint fogadja a Bizottságtól a kifizetéseket. A 2004-2006 között egységes kifizető hatóságot állítottak fel a Pénzügyminisztérium keretében. A hatóság feladatai: • kifizetési kérelmek benyújtása az Európai Bizottsághoz. • Az uniós források lehívása. • Gyors és hatékony forráselosztás biztosítása. • Az IH-k pénzügyi ellenőrzési rendszerének ellenőrzése. • Mintaszerű, tételes ellenőrzés a kiadásoknál. • Előrejelzés a Bizottságnak a következő évre vonatkozó kifizetési kérelmekkel kapcsolatosan. • Az ellentétes irányú pénzmozgások kezelése; • Részletes számítógépes nyilvántartás kezelése a kifizetésekről.

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

2.3

10

Közreműködő szervezetek (KSZ)

Közreműködő szervezet olyan köz- vagy magánszervezet lehet, amelyhez valamelyik irányító vagy kifizető hatóság feladatot delegál, azok irányításával működnek, vagy azok megbízásából a végső kedvezményezettekkel kapcsolatban hajtanak végre feladatokat. Legtöbb esetben feladatköreik intézkedések szerint rendeződnek, a Magyar Államkincstár minden Operatív Program esetében pénzügyi-ellenőrzési közreműködő szervezetként funkcionált. A közreműködő szervezetek kiválasztása hazánkban akkreditációs és felkészítő folyamat keretében történt, záró értékelés határozta meg, hogy mely szervezetek milyen jellegű feladatokat látnak majd el a strukturális alapok kezelésében. Ezek közül irányító hatóságok választották ki a végleges közreműködő szervezeteket. A feladatrendszer, a tevékenységek köre intézményenként és intézkedésenként változó lehet. A közreműködő szervezetekhez delegált feladatok között szerepel a tájékoztatás, a pályázatkezelés, az ellenőrzés, monitoring és pénzügyi menedzsment. Az egyes OP-ok szintjén működő közreműködő szervezetek a következők: Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program: • Csongrád Megyei Regionális Kirendeltség (Csongrád, Békés, Bács-Kiskun megyei) , Szeged • Borsod-Abaúj -Zemplén Megyei Regionális Kirendeltség Miskolc • Somogy Megyei Regionális Kirendeltség (Somogy Tolna Baranya) , Kaposvár • Szabolcs- Szatmár -Bereg Megye Regionális Kirendeltség ( Szabolcs -Szatmár- Bereg -Jász- Nagykun -Szolnok- Hajdú- Bihar megyei) Nyíregyháza • Veszprém Megyei Regionális Kirendeltség (Veszprém Esztergom Fejer megyei) Veszprém • Zala Megyei Regionális Kirendeltség (Zala Vas, Győr- Moson- Sopron megyei) Zalaegerszeg • Fővárosi és Pest Megyei Regionális Kirendeltség (Budapest Pest megyei) Budapest • Központi Ügyfélszolgálat Budapest • PROMEI Kft. Leader+ Budapest Gazdasági Versenyképesség Operatív Program: MAG- Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. Budapest Humán Erőforrások Fejlesztése Operatív Program: • ESZA Európai Szociális Alap - Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kft., Budapest • Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága (OKM Támogatáskezelő) Budapest • Strukturális Alapok Programiroda, Budapest Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program: • KvVM- Fejlesztési Igazgatóság, Budapest • Energia Központ Nonprofit Kft. , Budapest

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

11

• KIKSZ - Közlekedésfejlesztési Zrt. , Budapest Regionális Fejlesztés Operatív Program: • VÁTI Nonprofit kft. , Budapest • Nyugat-Dunántúli RFÜ Sopron • Dél-Alföldi RFÜ Szeged • Közép-Dunántúli RFÜ Székesfehérvár, • Dél-Dunántúli RFÜ Kaposvár • Pro Régió Közép-Magyarországi RFÜ , Budapest • Észak-Magyarországi RFÜ, Miskolc • ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, Debrecen 2.4

Monitoring bizottság (MB)

A Közösségi Támogatási Keretet és az operatív programokat egy-egy monitoring bizottság felügyel, melyek fő feladata a támogatás felhasználás eredményességének és minőségének az ellenőrzése, felügyeleti és stratégiai döntéshozói jogkörrel rendelkeznek a strukturális alapok intézményrendszerében. A monitoring bizottságban biztosítani kell a partnerszervezetek képviseletét, amelyek képviselik a horizontális célkitűzéseket, a fenntartható fejlődést és az esélyegyenlőséget biztosító szervezeteket, a gazdasági és szociális partnereket. A Bizottság munkájában az európai közösségi intézmények, a hazai ellenőrző szervezetek és a kifizető hatóság tanácskozói státuszban, szavazati jog nélkül vesznek részt. Az operatív teendőket az irányító hatóság keretein belül működő titkárság látja el. A működési rendjét egyeztetve azt az irányító hatósággal a MB maga alakítja ki. A tanácskozáson minden tag részt vesz, a konszenzusos döntéshozatalban viszont csak a teljes jogú tagok. Magyarországon hat MB jött létre: egy a KTK szintjén és egy-egy az operatív programokhoz kapcsolódóan. A monitoring bizottság feladatai: • A támogatásfelhasználás végrehajtásának eredményességének és minőségének ellenőrzése. • Az OP Program-kiegészítőnek és esetleges módosításának elfogadása. • A pályázatok lebonyolításának, feltételeinek, értékelési rendszerének elfogadása. • A Bizottságnak küldendő éves végrehajtási jelentések elfogadása. • A támogatások módosítására vonatkozó tagállami javaslattal jóváhagyása. • Javaslattétel a támogatás módosítására, felülvizsgálatára.

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

3.

12

Intézményrendszer az Új Magyarország Fejlesztési Terv időszaka alatt (2007-2013)6

A regionális, kohéziós politika reformjával a 2007-2013 közötti időszakban megváltozott a regionális politika célrendszere, a finanszírozást biztosító alapokkal kapcsolatos szabályok és a kötelező intézmények köre. Ebben a fejlesztési időszakban jelentősen emelkedett a felhasználandó EU-támogatás és a hozzá kapcsolódó tervezési dokumentációk nagysága is: 2007-től, a 2004-2006 közötti felkészülési időszakot követően hazánk az előző időszakhoz képest több operatív programot nyújtott be a Bizottsághoz, amelyek között szerepet kap minden régió saját operatív programja. Tehát a nagyobb forrás, a több operatív programhoz kapcsolódó tervezés, irányítás, végrehajtás és ellenőrzés nagyobb intézményi kapacitást is igényelt, ezek, valamint a 2004-2006 közötti időszak tapasztalatai alapján az intézményrendszer átalakítása mellett döntöttek. A szerkezeti átalakítás kiterjed a hatékonyabb feladat- és munkafolyamat-szervezésre, a rendelkezésre álló adminisztratív kapacitások bővítésére. Az összes irányító hatóság egy intézményben került összevonásra, így egységessé vált a programok tervezésének és végrehajtásának teljes szabályrendszere. A tervezéshez és a végrehajtáshoz kötődő feladatok újraelosztásra kerültek az IH-k és a KSZ-ek között: az IH az OP végrehajtásával kapcsolatos stratégiai feladatokért felel, a KSZ nagyobb döntési jogosultságot és felelősséget kapott a konkrét pályáztatásra vonatkozóan. Az NFÜ 2006. őszén a potenciális közreműködő szervezeteknél szervezeti auditot, minősítési eljárást folytatott le, melynek középpontjában a szervezetek megfelelő szakmai tapasztalata, felkészült humán erőforrás kapacitása, működése állt. A minősítés eredményeként a szervezet fejlesztésére vonatkozóan konkrét intézkedési terv készült minden KSZ számára, átfogó teljesítménymérési és ösztönzési rendszer került bevezetésre. Az 2004-2006-os időszak tapasztalatai alapján, az intézményrendszeren belüli feladatmegosztás is változott: a koordináció erősödött, a programok megvalósításával kapcsolatos gyakorlati teendőkért felelős közreműködő szervezetek hatásköre bővült. A tervek között a szolgáltató állam koncepciójának megfelelően a pályázati folymat egyszerűsítése állt a középpontban, amelynek kiemelt elemei a pályázóbarát pályáztatás, „egyablakos” rendszer bevezetése, egységes ügyfélszolgálat és ügyfélkapu működtetése, pályázati dokumentáció egyszerűsítése, a kifizetésekhez szükséges dokumentáció és idő csökkentése. A koordináció intézményi garanciái átfogják a tervezés, a végrehajtás, a monitoring, az értékelés és a visszacsatolás fázisait, a koordináció folyamatait jogszabályok rögzítik.7 http://www.nfu.hu/uj_magyarorszag_fejlesztesi_terv_2: Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-07-19) A végrehajtás intézményi kereteit és az egyes szereplők feladatait és felelősségét a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának szabályairól és felelős intézményeiről szóló 255/2006 (XII.8.) Kormányrendelet rögzíti. Az általános eljárási szabályokat a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános szabályairól szóló 16/2006. (XII.28.) MeHVM-PM együttes rendelet határozza meg. A pénzügyi lebonyolítás és az ellenőrzési rendszerek kialakítását a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Euró-

6

7

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

13

A 2007–2013-as programozási időszakban az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtásában résztvevő intézmények köre a következő: • Nemzeti Fejlesztési Tanács; • Fejlesztéspolitikai Irányító Testület; • Nemzeti Fejlesztési Ügynökség(NFÜ); • Irányító Hatóságok (NFÜ-n belül); • Közreműködő Szervezetek; • Monitoring Bizottságok; • Pénzügyminisztérium, mint ellenőrzési hatóság, igazoló hatóság. 3.1. Nemzeti Fejlesztési Tanács A kormány tanácsadó testületeként a fejlesztéspolitika felügyelete, értékelése érdekében létrehozott szervezet, melynek elnöke a miniszterelnök, tagjai a regionális fejlesztési tanácsok képviselői, a Gazdasági és Szociális Tanács delegáltjai, a miniszterelnök által felkért szakértők, állandó meghívottai a miniszterek és a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület tagjai. A Tanács kiemelt feladatai: • A fejlesztéspolitikai célok megvalósulásának nyomonkövetése és értékelése. • Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióban, a nemzeti fejlesztési tervben rögzített célok teljesülésének, EU fejlesztési irányelvek összhangjának ellenőrzése. • Javaslat- tételi lehetősége van a Kormány részére fejlesztési tervek módosításával kapcsolatosan. 3.2. Fejlesztéspolitikai Irányító Testület (FIT) A kormány fejlesztéspolitikáért felelős döntés-előkészítő, javaslattevő, koordináló szerve a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület, melynek elnöke a miniszterelnök, ülésein részt vesz a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos. A FIT tagjai a Miniszterelnöki Hivatal kijelölt államtitkárai, akik a tagállam képviseletében egyben ellátják monitoring bizottságok elnöki tisztét. A FIT feladatai: • Az uniós és a hazai forrásokból megvalósítani tervezett fejlesztések összehangolása. • Az Új Magyarország Fejlesztési Terv, a Nemzeti Akcióprogram, a Fenntartható Fejlődés Stratégiája és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégia Terv készítésével kapcsolatos feladatok koordinálása. pai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII.23.) Korm.rendelet szabályai rögzítik.

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

•

• •

• • •

14

A Kormány számára véleményezi a fejlesztéspolitikai stratégiát, a hosszú és középtávú fejlesztési és tervezési elképzeléseket, az EU pénzügyi támogatásainak igénybevételéhez szükséges terveket, operatív programokat, a támogatások felhasználásához szükséges intézményrendszer és szabályozás kialakításáról szóló javaslatokat, előterjesztéseket és a szabályozási eszközöket. Az Államreform Bizottság által készített, a fejlesztéspolitikát is érintő dokumentumokat megtárgyalása és véleményezése. Az operatív programok végrehajtására vonatkozó akciótervek, kapcsolódó előterjesztések, a pályázati kiírások elkészítéséhez a módszertan és a fejlesztéspolitikai célokkal való összhang biztosítása, a pályázati kiírások paramétereinek véleményezése. A kiemelt fejlesztések,projektek, komplex programok és a nagyprojektek véleményezése. Az operatív programok és az akciótervek végrehajtásának nyomon követése. Javaslatot tehet a pénzügyi források átcsoportosítására, az operatív programok, akciótervek és pályázatok tartalmára, azok esetleges módosítására.

3.3. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Az érintett minisztériumokkal és a fejlesztési régiókkal együttműködésben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az felel az Új Magyarország Fejlesztési Terv egészének tervezéséért, végrehajtásáért és minden operatív program irányító hatósági funkcióinak ellátásáért. Főbb feladatai: • Az ÚMFT elkészítésével és végrehajtásával összefüggő stratégiai tervezési és programozási feladatok összehangolása. • A Nemzeti Akcióprogram céljainak érvényesítése és az ÚMFT egészére vonatkozóan az összhang biztosítása. • Az uniós források felhasználásához szükséges intézményi, pénzügyi lebonyolítási, eljárásrendi szabályok kialakítása. • Az informatikai rendszer fejlesztése és működtetése. • A Kormány és az Európai Bizottság tájékoztatása az uniós források felhasználásáról. • Az éves, Európai Uniónak szóló jelentési kötelezettség teljesítése. • Az ÚMFT végrehajtásának nyomonkövetése, mérése és értékelése, visszacsatolás. • A fejlesztési terv módosítására vonatkozó javaslatok kidolgozása és egyeztetése. • Egységes kommunikációs stratégia kidolgozása, szükséges módosítása, a tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítése. • Képzések, tananyagok fejlesztése és biztosítása a részt vevő intézmények számára. • Egységes pályázati ügyfélszolgálat kialakítása és működtetése.

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

•

15

Az uniós források felhasználásának összehangolása az egyes operatív programok között és az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap, az Európai Halászati Alap forrásaival.

3.4. Irányító hatóságok (IH) Az egyes operatív programok irányító hatósága felelős az operatív program keretében nyújtott támogatások szabályszerű, hatékony és eredményes felhasználásáért. Az IH feladatait részben a közreműködő szervezetekre delegálja. Az irányító hatóság főbb feladatai: • Az operatív programok és kapcsolódó dokumentumok tervezésének koordinálása. • Biztosítja a finanszírozásra kiválasztott műveletek és az operatív programra alkalmazandó feltételek összhangját és azt, hogy végrehajtás alatt megfeleljenek a közösségi és nemzeti szabályoknak. • Biztosítja az operatív program minden műveletének számítógépes számviteli nyilvántartását, a rendszer naprakész adatokkal való feltöltését és az adatgyűjtést. • Jóváhagyja a pályázati kiírásokat és a támogatási szerződésmintákat, a projektjavaslatokról szóló döntéseket. • Befogadja, ellenőrzi a forráslehívásokat, hitelesítési jelentéseket. • Biztosítja az operatív programok értékeléseinek a vonatkozó közösségi rendelkezésekkel összhangját, az értékelésben közreműködik. • Eljárásokat dolgoz ki annak érdekében, hogy a megfelelő ellenőrzési nyomvonal biztosításához előírt valamennyi, költség- és ellenőrzési dokumentumot a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően megőrizzék. • Biztosítja, hogy a költségekkel kapcsolatban az igazoló hatóság valamennyi szükséges információt megkapja. • Működteti az operatív program monitoring bizottságát és biztosítja annak dokumentációs hátterét. • Felel az éves és záró végrehajtási jelentések elkészítéséért, a Bizottsághoz történő benyújtásukért. • A Bizottság számára biztosítja a nagyprojektek értékeléséhez szükséges információkat. • Koordinálja az operatív program végrehajtására vonatkozó többéves részletes programozási-végrehajtási dokumentum (akcióterv) kidolgozását és módosítását. • Ellenőrzi az operatív program végrehajtására vonatkozó akciótervek formai és módszertani követelményeinek teljesítését, összhangját a konzisztenciát az operatív programokkal és képviseli a programok szabályossági és végrehajthatósági szempontjait. • Ellenjegyzi a végrehajtásra vonatkozó többéves programozási dokumentumokat. • Javaslatot tesz az operatív program módosítására. • Folyamatosan nyomon követi az operatív program végrehajtását, a megvalósítást.

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

• • • • •

16

Felügyeli a felelősségi körébe utalt programok végrehajtását, szabályosságát. Ellenőrzi és értékeli a program közreműködő szervezeteit, kezeli a szabálytalanságokat. Kapcsolatot tart az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságával az operatív programokkal kapcsolatos ügyekben. Részt vesz az ÚMFT egészére vonatkozó és a felelősségi körébe tartozó operatív program tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos feladatainak ellátásában. Kezeli az operatív program megvalósításának technikai segítségnyújtási keretét.

A végrehajtás megfelelő adminisztratív, pénzügyi és technikai feladatait végző közreműködő szervezetekkel kapcsolatos tevékenysége: • Szakmai felügyeletet gyakorol a KSZ OP-végrehajtásával kapcsolatos tevékenységei felett. • A felelősségi körébe utalt KSZ-ekkel feladat-ellátási szerződést köt; a KSZ szolgáltatásaiért teljesítményalapú finanszírozásban részesül. • Jóváhagyja a KSZ források felhasználásával kapcsolatos belső eljárásrendjét. • Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a KSZ-ek tevékenységét. Valamennyi irányító hatóság a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség önálló főosztályaként működik. Az irányító hatóságokat az Új Magyarország Fejlesztési Terv prioritásainak megfelelően alakítították ki, azonban egy irányító hatósághoz több operatív program is tartozhat: • NFÜ Gazdaságfejlesztési Programok:Irányító Hatósága főosztály: Gazdaságfejlesztés OP • NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága főosztály: Közlekedés OP • NFÜ Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága főosztály: Társadalmi megújulás OP, Társadalmi infrastruktúra OP • NFÜ Környezetvédelmi Programok Irányító Hatósága főosztály: Környezet és energia OP • NFÜ Regionális fejlesztési Programok Irányító Hatósága főosztály: Nyugatdunántúli operatív program, Közép-dunántúli operatív program, Dél-dunántúli operatív program, Észak-magyarországi operatív program, Észak-alföldi operatív program, Dél-alföldi operatív program, Közép-magyarországi operatív program • NFÜ Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatósága főosztály: Államreform operatív program, Elektronikus közigazgatás operatív program • NFÜ Koordinációs Irányító Hatóság főosztály: Végrehajtás operatív program 3.5. Közreműködő szervezetek (KSZ) Az operatív programok lebonyolításához kapcsolódó feladatok nagy részét az irányító hatóságok a KSZ-re delegálhatják –ezeket az NFÜ minősítési eljárás keretében választotta ki; a KSZ-ek szakmai felügyletét az IH látja el. A közreműködő szervezetek felada-

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

17

tait az intézményrendszerről szóló magyar jogszabály rögzíti, a feladatok részletezését, ellátásának módját és a finanszírozási feltételeket az IH és a közreműködő szervezet között létrejött feladatellátási szerződés határozza meg. A feladatok delegálásának feltétele, hogy a közreműködő szervezet a feladat elvégzéséhez szükséges erőforrásokkal, szervezeti feltételekkel és szakmai kompetenciával rendelkezzen. A végrehajtás hatékonyságának biztosítása érdekében a közreműködő szervezetek teljesítményét rendszeresen értékelik, amelynek lehetőséget ad a közreműködő szervezetek esetleges lecserélésére. A közreműködő szervezetek feladatai: • Ügyfélszolgálat, tájékoztatás; • Pályázatok érkeztetése, értékelése, döntés-előkészítés; • Központi projektek lebonyolítása; • Szerződéskötés, - módosítás; • Nyomonkövetés; • Adatok folyamatos rögzítése az informatikai rendszerben; • Ellenőrzés, szabálytalanságok jelentése; • Elszámolások és kifizetés, illetve az azokhoz kapcsolódó feladatok; • Projektzárás; • Beszámolók készítése az IH-nak. A közreműködő szervezetek köre: • Gazdaságfejlesztés OP: o MAG – Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. • Társadalmi megújulás OP: o ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (ESZA Nonprofit Kft.) o Wekerle Sándor Alapkezelő • Társadalmi infrastruktúra OP: o ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (ESZA Nonprofit Kft.) o Strukturális Alapok Programiroda o Wekerle Sándor Alapkezelő • Környezet és energia OP: o Környezetvédelmi Fejlesztési Igazgatóság o Energia Központ Nonprofit Kft. • Közlekedés OP: o KIKSZ - Közlekedésfejlesztési Zrt. • Államreform OP: o VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. • Elektronikus közigazgatás OP: o VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. • Nyugat- dunántúli OP:

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

•

•

•

• •

•

•

18

o Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. o VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Nyugat-dunántúli Területi iroda Sopron o Nyugat-dunántúli Területi Iroda Zalaegerszeg Dél- alföldi OP: o VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft., Területi iroda Békéscsaba o DARFU Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. o VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Területi iroda Szeged Észak- alföldi OP: o ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (ÉARFÜ Nonprofit Kft.) o VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.; Északalföldi Területi iroda Debrecen Közép- magyarországi OP: o MAG – Magyar Gazdaság- fejlesztési Központ Zrt. o Pro Regio Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. o ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (ESZA Nonprofit Kft.) o Strukturális Alapok Programiroda o Wekerle Sándor Alapkezelő o KIKSZ - Közlekedésfejlesztési Zrt. o VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.; Közép-magyarországi Területi iroda Budapest Észak- magyarországi OP: Észak- Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kft. o VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft., Északmagyarországi Területi iroda Miskolc Közép- dunántúli OP: o Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. o VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.; Közép-dunántúli Területi iroda Székesfehérvár Dél- dunántúli OP: o Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. o VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft., Déldunántúli Területi iroda Pécs

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

19

3.6 Az operatív programokban érintett szakminiszterek feladatai Az operatív programban érintett miniszter a feladat- és hatáskörébe tartozó szakterületekre vonatkozó feladatai: • a kizárólag hazai forrásokból finanszírozott támogatások, az uniós és a kapcsolódó hazai forrásokból finanszírozott támogatások összehangolása, koordinációja, az átfedések kiküszöbölése. • az operatív program és az akcióterv tartalmára javaslatot tesz; • képviselője útján részt vesz a Tervezési Operatív Bizottság és a megfelelő Operatív Program Tervezési Koordinációs Bizottságok munkájában; • a pályázatokat elbíráló bizottságokba képviselőket delegál; • közreműködik az operatív program és az akcióterv végrehajtásáról szóló jelentések elkészítésében; • részt vesz a pályázati kiírások kidolgozásában. 3.7 Monitoring bizottságok A MB-ok az operatív program átfogó koordinációs és döntéshozó testülete, gondoskodnak az OP felügyeletéről. A MB feladatai: • a finanszírozott műveletek kiválasztási kritériumainak jóváhagyása és ezek esetleges felülvizsgálata; • felméri a támogatás célkitűzéseinek megvalósítása terén tett előrehaladást, a megvalósítás eredményeit; • az Európai Bizottságnak történő benyújtás előtt jóváhagyja az éves és végső megvalósítási jelentéseket; • javaslatot tesz az IH-nak a támogatások változtatásaira, áttekintésére, amelyek lehetővé teszik az alapok céljainak elérését és javítják a támogatások kezelését, a pénzügyi irányítást. A monitoring bizottságok felállításáért az irányító hatóságok felelnek. A monitoring bizottság elnöki tisztét a 1083/2006/EK 64. cikk 1. bekezdésében megjelölt módon, a tagállam által delegált képviselő látja el. A regionális programok megvalósításáért is a Kormányé a végső felelősség; a Regionális Programok Irányító Hatósága a következő operatív programokat felügyeli: • Konvergencia célkitűzés: Nyugat-dunántúli OP, Közép-dunántúli OP, Északmagyarországi OP, Észak-alföldi OP, Dél-alföldi OP, Dél-dunántúli OP • Regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés: Közép-magyarországi OP

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

20

3.8 Pénzügyi irányítás és ellenőrzés – Ellenőrzési hatóság, Igazoló hatóság Az ellenőrzési hatóság horizontális- koordinatív feladatokat ellátó szervezet, működésében független a többi intézménytől. Az ellenőrzési hatóság feladatai: • mintavételes ellenőrzésekkel a programokon belül megvalósított műveletek szabályosságának vizsgálata; • a nemzetközi ellenőrzési standardok és harmonizált módszertan szerinti ellenőrzések garantálása; • koordinált ellenőrzés biztosítása országosan, a tagállam és az EU viszonylatában; • az éves ellenőrzési jelentéseket záradékkal látja el. Az ellenőrzési hatóság valamennyi operatív program esetében az illetékes miniszter irányítása alá tartozik, az ellenőrzések elvégzését más közigazgatási vagy piaci szervezetre is delegálhatja. Valamennyi operatív program igazoló hatósága a Nemzeti Programengedélyező Iroda. Az igazoló hatóság feladatai: • az átutalási igénylés dokumentációjának összeállítása; • az EU felé a költségnyilatkozatok pontosságát, megfelelő voltát, az irányító hatóság és a közreműködő szervezetek irányítási és ellenőrzési rendszereinek hatékony működésének, a közösségi politikákkal való összhangjának igazolása; • az Európai Bizottságtól érkező átutalások fogadása; • az adminisztratív hibák, a program irányítása során bekövetkező események vagy a szabálytalanságok miatt az uniós alapokba történő visszatérítés; • pénzügyi rendszer kialakítása és működtetése. 4. Változások az intézményi rendszerben 2011-től8 A Kormány feladatai A Kormány dönt a fejlesztéspolitikai tevékenység irányítási, finanszírozási, intézményi és szabályozási rendszerének kialakításáról, az operatív programok tartalmára és azok módosítására és a nagyprojektekre vonatkozóan az Európai Bizottság számára benyújtandó javaslatokról, dönt az akciótervek tartalmáról és azok módosításáról, a kiemelt projektek nevesítéséről és az ötmilliárd forintot meghaladó támogatási igényű projektjavaslatokról. A fejlesztéspolitikáért felelős miniszter főbb feladatai A miniszter összehangolja a központi államigazgatási szervek országos szintű fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységét, módszereket és követelményeket dolgoz ki a támogatáspolitikai intézkedésekhez. Folyamatosan figyelemmel kíséri a fejlesztési folyamatokat, a 8

4/2011. (I.28.) Korm. rendelet: a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

21

nemzeti és az európai uniós támogatási források felhasználását, a végrehajtásra javasolt intézkedések hatásait és a Kormányt azokról tájékoztatja. Javaslatot tesz a fejlesztéspolitikai tevékenység irányítási, finanszírozási, intézményi és szabályozási rendszerének kialakítására, fejlesztésére, gyakorolja a közreműködő szervezetek feletti felügyeleti, irányítási és - a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő, közreműködő szervezetként kijelölt gazdálkodó szervezet feletti - tulajdonosi jogokat. Előkészíti a központi állami források felhasználására vonatkozó szabályozást, irányítja az NFÜ-t és elbírálja a döntései ellen benyújtott jogorvoslati kérelmeket. Előterjesztést nyújt be a Kormánynak az operatív programok előrehaladásáról, a monitoring bizottságok által előterjesztett akciótervekről. A miniszterek feladatai A miniszter a feladatkörébe tartozó operatív program és akcióterv tekintetében javaslatot tesz annak tartalmára, esetleges módosítására, a kiemelt projektek azonosítására. Részt vesz a pályázati kiírások kidolgozásában, tagot javasol a döntés-előkészítő bizottságokba és szakmai szempontból nyomon követi a feladatkörébe tartozó pályázati és kiemelt programokat. Az államháztartásért felelős miniszter feladatai, ellenőrzési és igazoló hatóság A miniszter feladata az alapokból származó támogatások ellenőrzésének szabályozása, harmonizációja, koordinációja, valamint az ellenőrzési hatósági és az igazoló hatósági feladatok ellátásának biztosítása. Az ellenőrzési hatóság az Európai Bizottság és az államháztartásért felelős miniszter iránymutatásai, valamint a nemzetközileg elfogadott standardok alapján működik és látja el feladatát. Az igazoló hatóság az alapokból származó támogatások folyósítása érdekében összeállítja az operatív programra vonatkozó igénylési dokumentációt, igazolja a költségnyilatkozatok pontosságának és megbízhatóságának, alátámasztottságának ellenőrzésére irányuló eljárások európai uniós és nemzeti jogszabályoknak való megfelelőségét. Benyújtja az igazolt átutalás igénylési dokumentációt az Európai Bizottságnak, tényfeltáró látogatást végez a pénzügyi lebonyolításban részt vevő szervezeteknél. Az NFÜ által közölt kifizetési ütemezések alapján összeállítja és benyújtja a tárgyévre és a következő évre vonatkozó kifizetési előrejelzéseket az Európai Bizottságnak, fogadja az alapokból származó támogatásokat az Európai Bizottságtól. Vezeti az igazoló hatóság pénzügyi nyilvántartásait, nyilvántartja az alapokból származó támogatás törlése következtében visszafizetendő, visszavont összegeket. Végrehajtja az adminisztratív hibák, az operatív program megvalósítása során bekövetkezett szabálytalanságok következtében szükségessé váló pénzügyi korrekciókat és elszámol az alapokból származó visszafizetett támogatásokról az Európai Bizottsággal. A regionális fejlesztési tanácsok feladatai A tanács a szakmai felelősségébe tartozó regionális operatív program és akcióterv szakmai kidolgozásában való részvétel során javaslatot tesz azok tartalmára és módosítására,

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

22

a kiemelt projektek azonosítására, részt vesz a pályázati kiírások kidolgozásában és tagot javasol a döntés-előkészítő bizottságokba. A monitoring bizottságok feladatai Az operatív programok végrehajtását monitoring bizottságok követik nyomon. A döntés-előkészítő bizottságok feladatai Az NFÜ a projektjavaslatok elbírálására döntés-előkészítő bizottságot hoz létre. A döntés-előkészítő bizottság elnöke felügyeli az eljárás átláthatóságát és pártatlanságát, az eljárási szabályok betartását. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség feladatai Az NFÜ feladata az operatív programok tervezésének, programozásának és megvalósításának koordinációja, nyomon követése és az esetleges módosításokra javaslatot tehet. Az NFÜ kockázatelemzés alapján legalább évente elvégzi a közreműködő szervezetre átruházott feladatok végrehajtásának ellenőrzését. Az NFÜ összehangolja a közreműködő szervezetre átruházott feladatok végrehajtásával kapcsolatos ellenőrzéseit. A közreműködő szervezetek főbb feladatai A KSZ részt vesz az operatív program és az akcióterv kidolgozásában és módosításában, éves munkatervet készít az NFÜ számára. Gondoskodik a nyertes pályázók számára a támogatói okiratok kibocsátásáról, a támogatási szerződések és a biztosítéki szerződések megkötéséről és módosításáról. Feladatai közé tartozik a támogatást igénylők és kedvezményezettek szakszerű tájékoztatása, a pályázati felhívás, útmutató és a támogatási szerződésminta kidolgozásában és módosításában való részvétel, a projektek előrehaladásának nyomon követése, a támogatás kifizetésének engedélyezése, folyamatba épített ellenőrzések végzése, a projektek zárásával kapcsolatos feladatok ellátása. A KSZ- nek kell gondoskodnia az adatok folyamatos rögzítéséről az EMIR-ben (Egységes Monitoring és Információs Rendszer), az adatbázis naprakészségének, hitelességének és megbízhatóságának biztosításáról. Beszámolókat készítenek a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter és az NFÜ, illetve a szakmailag illetékes miniszter részére. A közreműködő szervezetek köre 2011-től a következő: • Államreform Operatív Program o VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. • Elektronikus Közigazgatás Operatív Program o VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. • Gazdaságfejlesztési Operatív Program o MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. • Környezet és Energia Operatív Program o Környezetvédelmi Fejlesztési Igazgatóság o „Energia Központ” Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia Információs Ügynökség Nonprofit Kft.

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

• •

•

•

•

•

•

•

• •

23

Közlekedés Operatív Program o KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt. Dél-alföldi Operatív Program o VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. o Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Dél-dunántúli Operatív Program o Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. o VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Észak-alföldi Operatív Program o Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. o VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Észak-magyarországi Operatív Program o NORDA Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. o VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Közép-dunántúli Operatív Program o Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. o VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Nyugat-dunántúli Operatív Program o Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. o VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Közép-magyarországi Operatív program o MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. o Pro Regio Közép- Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. o ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság o VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. Társadalmi Megújulás Operatív Program o ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program o ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

A forráskezelő szervezet feladatai A forráskezelő szervezet feladata a kis- és középvállalkozások finanszírozását célzó pénzügyi programok kidolgozása és lebonyolítása, az operatív program keretében megvalósuló programok végrehajtása érdekében a finanszírozási keretből forrást hív le és helyez ki.

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

24

Az alapkezelő szervezet feladatai Az alapkezelő szervezet feladata a kis- és középvállalkozások finanszírozását célzó pénzügyi programok lebonyolítása. Egyéb szervezeti kijelölések Az intézkedésének végrehajtása érdekében a Kormány által kijelölt forráskezelő szervezetek köre: • Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zártkörűen Működő Részvénytársaság, • Regionális Tőkealap-kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság. 5. Összefoglalás, következtetések Az uniós álláspont szerint egy ország közigazgatási rendszere meghatározó a források felhasználásának sikerességében. Ez a pályázatok vonatkozásában több oldalról is alátámasztható: egyrészt az intézményrendszer feladata a pályázatok feltétel- és szempontrendszerének kialakítása, egyeztetése, a pályázók széleskörű és megfelelő tájékoztatása a különféle pályázati lehetőségekről. A pályázók oldaláról kiemelt szerepet kapnak a közreműködő szervezetek, amelyek összefogják a hatáskörükbe tartozó pályázati tevékenységeket: a pályázók általában velük kerülnek kapcsolatba a pályázat benyújtásakor, a támogatási szerződés megkötésekor és a projektmegvalósítás időszaka, majd a projektzárás alatt. Ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az adott országban az adott fejlesztési időszakban rendelkezésre álló EU-s forrásokból mennyit sikerül felhasználni és lehívni. Hazánkban az EU-s csatlakozásra, valamint a Nemzeti Fejlesztési Terv 2004-2006 megvalósítására való felkészülés alatt kialakított intézményrendszer az első, teljes jogú EU tagként lebonyolított forrásfelhasználás időszakában az abszorpciós mutatókat alapul véve sikeresnek mondható. A 2007-2013 közötti időszak fejlesztési dokumentációjának az Új Magyarország Fejlesztési Terv kidolgozásakor az intézményrendszert módosítani kellett a felhasználható EU-s támogatások és az azokhoz kapcsolódó tervezési dokumentációs háttér növekedése miatt. Ezt követően 2011-ben módosítottak az EU-s forrásokhoz kapcsolódó hazai intézményrendszeren. Az intézmények köre és száma tehát több esetben módosult a kezdeti állapothoz képest. Az intézményrendszer működik, azonban sok az olyan változás lehetséges, amely csökkentheti a hatékonyságot: a változások miatti szervezeti költözések, a migráció, dokumentumkezelés és tárolás nehézségekbe ütközhet és zavaró tényező lehet. A pályázatkezelés problematikái és intézményrendszer összefüggésében a pályázók vonatkozásában véleményem szerint az egyik leginkább fejlődő és hasznos új rendszer a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján, az európai uniós és Új Széchenyi Terv (ÚSZT) támogatások felhasználásának informatikai támogatására működtetett Egységes Monitoring Információs Rendszer (EMIR). Ennek a tájékoztató felületnek a célja, hogy a pályázók ellenőrizhessék pályázatuk nyilvántartott adatait, a benyújtott pályázat elbírálásának lépéseit. A nyertes pályázók a projektmegvalósítás időszaka alatt ezen a rendszeren keresztül készítik el a megvalósulás előrehaladásáról szóló szakmai beszámolójukat

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

25

és ezen keresztül történik a pénzügyi elszámolás előkészítése. A rendszer biztosítja, hogy a pályázat benyújtásakor folyamatos figyelmeztetést kapjanak az esetleges hibákról, hiányosságokról a pályázók a pályázati adatlap kitöltésekor. Ez lehetővé teszi, hogy formai szempontból kevesebb nem megfelelő pályázat kerüljön benyújtásra és ezáltal elutasításra. A pénzügyi elszámolásokat és lehívásokat, szakmai előrehaladásukról szóló időszakos jelentéseiket a nyertes pályázók ezen a rendszeren készítik elő, tehermentesítve A rendszer továbbfejlesztésénél érdemes lenne olyan funkciót is kialakítani, amely lehetővé tenné a pályázók számára csatolmányok feltöltését, hogy kevesebb papír alapú dokumentumot kelljen mellékelniük a pályázat benyújtásakor és a megvalósítás időtartama alatt. Ezáltal csökkenne a hiányzó dokumentumok, a hiánypótlások száma és jobban megfelelne a környezetvédelmi szempontoknak is. Rövidítések jegyzéke ERFA ESZA IH KA KSZ KTK MB NFT NFÜ OP ÚMFT

Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Szociális Alap Irányító Hatóság Kohéziós Alap Közreműködő Szervezet Közösségi Támogatási Keret Monitoring Bizottság Nemzeti Fejlesztési Terv Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Operatív Program Új Magyarország Fejlesztési Terv

Jogszabályok Törvények • 1992. évi XXIII. törvény • 1992. évi XXXVIII. törvény • 2007. évi CLII. törvény • 2007. évi CLXXXI. törvény Kormányrendeletek • 4-2011. (I. 28.) Korm. rendelet • 37-2011. (III. 22.) Korm. rendelet • 91-2008. (IV.23.) Korm. rendelet • 74-2008. (IV.3.) Korm. rendelet • 75-2008. (IV.3.) Korm. rendelet • 76-2008. (IV.3.) Korm. rendelet • 77-2008. (IV.3.) Korm. rendelet • 77-2009. (IV.8.) Korm. rendelet • 78-2009. (IV.8.) Korm. rendelet

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

79-2009. (IV.8.) Korm. rendelet • 80-2009. (IV.8.) Korm. rendelet • 359-2004. (XII.26.) Korm. rendelet • 360-2004. (XII.26.) Korm. rendelet • 49-2007. (III.26.) Korm. rendelet • 54-2005. (III.26.) Korm. rendelet • 55-2005. (III.26.) Korm. rendelet • 73-2006. (IV.3.) Korm. rendelet • 73-2008. (IV.3.) Korm. rendelet • 292-2009. (XII.19.) Korm. rendelet • 344-2007. (XII.19.) Korm. rendelet • 237-2008. (IX.26.) Korm. rendelet • 242-2006. (XII.5.) Korm. rendelet • 255-2006. (XII.8.) Korm. rendelet • 281-2006. (XII.23.) Korm. rendelet • 132-2009. (VI.19.) Korm. rendelet • 139-2008. (V.16.) Korm. rendelet • 160-2009. (VIII.3.) Korm. rendelet • 179-2004. (V.26.) Korm. rendelet • 228-2008. (IX.12.) Korm. rendelet • 102-2006. (IV.28.) Korm. rendelet • 130-2006.( VI. 15.) Korm. rendelet Miniszteri rendeletek • 8-2007. (III.19.) MeHVM rendelet • 9-2008. (VII.25.) NFGM rendelet • 9-2010.(I.21.) NFGM rendelet • 29-2009. (XI.12.) NFGM rendelet • 34-2007. (XI.17.) ÖTM rendelet • 4-2007. (I.30.) MeHVM-GKM együttes rendelet • 5-2006 (VIII.11.) MeHVM-SZMM együttes rendelet • 5-2009. (III. 18.) NFGM rendelet • 6-2007. (II.6.) MeHVM-GKM együttes rendelet • 2-2010. (I.8.) NFGM rendelet • 22-2007. (VIII.29.) MeHVM rendelet • 24-2007.(VIII.29.) MeHVM-GKM-KvVM együttes rendelet • 25-2007. (IX.12.) MeHVM rendelet • 26-2007. (X.5.) ÖTM-GKM együttes rendelet • 27-2007. (X.10.) ÖTM rendelet • 16-2006. (XII.28.) MeHVM-PM együttes rendelet • 16-2007. (V.11.) MeHVM-ÖTM együttes rendelet • 18-2006. (XII.28.) MeHVM-GKM együttes rendelet • 19-2007. (VII.30.) MeHVM rendelet •

26

TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005

19-2009. (VIII.14.) NFGM rendelet • 2-2008. (V.29.) NFGM-PM együttes renndelet • 10-2008. (II.26.) ÖTM rendelet • 11-2007. (III.28.) MeHVM-ÖTM együttes rendelet • 13-2010. (IV.13.) NFGM rendelet • 14-2007. (V.8.) MeHVM-ÖTM együttes rendelet • 15-2007. (V.10.) MeHVM-KvVM együttes rendelet • 10-2008. ( VIII.1.) NFGM rendelet Európai uniós jogszabályok • 1080-2006 EK • 1081-2006 EK • 1082-2006 EK • 1083-2006 EK • 1084-2006 EK • 1828-2006 EK Statutumok • 130/2006. (VI. 15.) Korm. rendelet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségről •

27