AZ UNIÓ ESHETŐSÉGEI UKRAINÁBAN. Oroszország története alig egy év leforgása alatt évszázadok mulasztását pótolta, évszázadok bűneit hozta helyre. 1916 márciusában tört ki a forradalom és azóta alig mult el hét, hogy a táviratok újabb és újabb eseményszerű jelentéseket nem hoz- t tak volna. Az általános vallásszabadság proklamálása, a szent szinódus eltörlése, a patriárchatus visszaállítása, mit orosz egyházi körök annyiszor kívántak hasztalanul, az egyesült egyház államjogi elismerése mind-mind egy-egy hatalmas szeme a fontosabbnál-fontosabb események hosszú láncolatának. Az orosz birodalmat lakó különféle népek függetlenségi nyilatkozatai után pedig most Brest-Litowskban tárgyalnak az ukrain köztársaság megbízottai a központi hatalmak delegátusaiv a l Welche Wendung durch Gottes Fügung! Valóban az! % A pragmatikus történetírás meg tudja és meg fogja találnL az események, alakulatok természetes hatóerőit, okait és mi is -elmondhatjuk, hogy itt Oroszország történetében régóta észlelhető centrifugális erők győzedelmeskedtek* azonban Gsak a>puszta materialista gondolkodás áll meg ezen természetes okoknál. Igaza v^n Tomasi vski jnak, hogy Oroszország, melyet az iskolai felfogás földrajzilag, gazdaságilajg és kulturális tekintetben egységesnek gondolt, mindig megőrizte természetes alkatrészeit és hogy az örökös orosz veszély azonnal meg fog szünni^íhihelyt visszaesik Oroszország természetes részeire, (Ukraínisches Korrespondenzblatt 1916 május 20.) íme, ez következett most be természetes folyamat útján, a világháború hatalmas lökéseitől siettetve. De ki fogja állítani, ha csak hisz az emberiség sorsát irányító gondviselésben, hogy ezen események létrehozásában a gondviselésnek nem jutott szerep ? ! Az isteni gondviselés szerepe tisztán áll előttünk, főleg ha ama authentikus híreket halljuk, melyek az egyesültek, az egyesült egyház szervezkedéséről szólnak.. ,
400
Az Uhio ésheitíiégei Ukrajnában.
Emlékezzünk csak kissé vissza Ükraina leigázására. Masepa, a zseniális hetman XII. Károly svéd királlyal szövetkezik, hogy lerázza az orosz igát. Poltawanál 1709-ben vereséget szenvednek. Mindketten Törökországba menekülnek. Nagy Péter kegyetlenül elnyomja' Ukrainát, melynek függetlenségéről pedig okmányilag kezeskedett. Nem elégszik meg a politikai elnyomással. 1720-ban ukáz jelenik meg, mely egyszerűen eltiltja az ukrain nyelvű könyvek nyomatását. Ennek volt a következménye, hogy amíg a XVIII. század közepén Ükrainának számtalan iskolája volt, 60 évvel később egy sem. Ennek következménye, hogy jelenleg is nagy az analfabéták száma Ukrainában. Hát az egyházzal mi történt? Az ukrain egyházát, mely a konstantinápolyi egyháztól függetlenítette magát és amelyben hosszú évtizedeken át katholikus hagyományok éltek, alávetették a moszkvai patriarchának, majd — a patriarchatus eltörlése után — a szentpétervári szent szinódusnák és eloroszosították. A görög egyesült egyházat, melynek főleg Ükraina nyugati részében sok hivője volt, teljesen elnyomták és az orthodoxiára kényszerítették «visszatérni». (Ükraina. Land und Volk; von Dr. St. Rudnyckij. Wien, 1917. 204. old.) , Most pedig Ükraina az első, hol az egyesült egyház szervezkedéséről haliunk. Bocan, a lembergi papnevelő-intézet volt rektora, kit az oroszok Lemberg eleste után szintén elhurcoltak, a forradalmi kormány engedélyével Septickivel együtt visszatért és meglepő dolgokat beszélt el. (Ukrainische Korrespondenz 1917 július 2 5 . szám.) I " h forradalmi kormány a korlátlan vallásszabádság kihirdettem korlátozhatta Septickít, hogy Ukrainában és Dalikor xxxég az oroszoktól megszállt részében és Bukóvine lásson hozzá az unió helyreállításához. Amit tett, Dchalis és erre a cári rezsim alatt gondolni sem lehetett. "híznak Septicki kivitte, hogy Oroszai? lag elkülönállást adtak és az uniót a z o r o s z 1 iieralisismerte. A metropolitához exarehá x igiegszállt vikariatust rendeltek alá:' 1. A lé ina; 4. az részei ; 2. A stanislaui egyházmegye ; orosz ükraina Kiev székhellyel.
Természetes, hogy a hadihelyzet változásával az első három aktus elvesztette gyakorlati jelentőségét; fennáll azonban az ukrain vikariatus Kievbon, ami ezúttal elsősorban érdekel minket. És ez nemcsak hogy fennáll, hanem az unió iránti érdeklődésének, érzékének határozott jeleit mutatja. Kievben az egyesültek részére hatalmas templomot építettek. Mikor Septicki Kievben misézett, óriási tömeg hallgatta és az ószláv liturgikus nyelvnek ukrain kiejtése nagy hatást gyakorolt A műveltebb ukrain klérus, kik Szibériából visszatértek és részben Ukrainában telepedtek le, hogy itt az unió ügyeit szolgálják, szintén hódító hatással van a lakosságra. Megemlítendő, hogy Zsitomirben, a hirhedt Eulogius püspök székhelyén, ki Galíciában annyi erőszakosságot követett el az egyesültekkel szemben, görög kath. parochia alakult. Örömmel jegyezhetjük fel egyébként, hogy Eulogius galíciai működésének eredményei nem bizonyultak tartósaknak. A lakosság kezd kiábrándulni az, orthodoxiából és lassan lerázza a ráerőszakolt orthodox papokat. A Nagy Péterek, Katalinok birodalmában az sem utolsó esemény, hogy Szentpétervár is unitus exarchatus lett, amelyet jelenleg egy konvertita: Fedorov tölt be, kit a velehrádi unió5 mozgalmakból is előnyösen ismerünk. ^ Ezeket látván, valóban elmondhatjuk Vííí. Orbán pápa szavait: «Per vos Rulheni, Qrientem convertere spero». x Mindenesetre olyan a helyzet Oroszországban, h^gy az unió
szolidálódnak, munkához lássunk evangéliumi szellemben, nem erőszakkal Minők legyenek az eszközök? Az első a krisztusi parancs teljesítése: Menjetek, tanítsatok... Tehát az igehirdetés. A továbbiak: brosúrák, könyvek, folyóiratok. A módra is vigyázni kell. Gölubinszkij híres orosz történetíró az ő egyháztörténetében sajnálattal mutat rá arra a durva polémikus hangra, melyet áz orosz theologúsok a katholikusokkal való vitáikbari használnak és amelyet ők a görögöktől sajátítottak el. -És az eredmény ? Semmi. : . .. Ez figyelmeztető lehet a katholikusoknak is. Tárgyilagos, művelt Hangú iratokkal remélhetünk csak eredményt. HazugsáKatholíkus Szemle. 1918. V.
26
gokkal, rágalmakkal, szofizmákkaj, gúnnyal nem szabad dolgozni. Az ilyen polémia, melynek élén Caerulárius áll, nem méltó a katholikusökhoz. Az ukrain egyházi alakulatok mindnyájunkat érdekelhetnek nemcsak általános kath,^szempontból, nemcsak azért, mert a kath. erőgyarapodás nem hagyhat minket hidegen, hanem speciális magyar szempontból is. Gondoljunk csajc hazánk északkeleti vármegyéire, főleg Máramarosra. Ismeretes, hogy a schismatikus agitáció itt bizonyos talajra talált. A naptáregyesítés, a Cirilíika eltörlése feltétlenül újabb tápot adhat ennek a felette sajnálatos mozgalomnak. Nem örvendetes-e tehát, nem tarthat-e érdeklődésre számot a hazai viszonyok szempontjából, hogy a határos Galíciában, Bukovinában és tovább Ukrainában erősödik a kath. gondolat? Nem, kell-e ebben a sehisma vereségét látnunk?! Az újabb vallási alakulatokkal Róma is számot vetett Ismeretes, hogy XV, Benedek pápa Őszentsége Rómában a keleti egyházi tudományok részére intézetet alapít, amelyben arra hivatottak, az egész theologiát, történelmet, liturgiát a keleti egyház szempontjából fogják tanítani mindkét szert artásbeli katholikusok és nem egyesült növendékek előtt (Reichspost 1917 nov. 24. sz.) Hinnünk kell, hogy Róma útmutatása nem marad nyom nélkül. Róma korszerű lépését a perifériákon is méltányolni kell. A g ö r ö g egyházi ügyek méltatásának a vidéki latin szemináriumokban is helyet kell szorítani, hogy eloszlassák a két ritusbeli klérus közt a kölcsönös bizalmatlanságot, melyet az életben olyjsajnosan és sokszor károsan tapasztalhatunk. Ez egyúttal az unió előkészítésének is apostolokat fog nevelni, kik az «ut omnés sint catholicb és nem «ut omnes sint latini» elvet fogják követni. Ennek hangsúlyozása épen nem fölösleges. Elég legyen csak azt jfa^említenem, hogy egyik vidéki egyházi folyóiratunk, mindig különös előszeretettel idézgeti az egész, részleges s egyéb pápai intézkedéseket, melyek szerint a visszatérő schismatikusok a latin ritust ís köveihetik. De persze arról hallgat^ hogy hány fontosabb és áltjaláixos érvényű pápai bulla, eonstitutio óvja — épen egyetemes kath, szempontból — a görög ritust ^ : M é g egyet. . : ' Schmidlin; a missziőügy terén igéltében-hosszában ismeretes münsteri tanár Magyarország és Ausztria figyelmét a Balkán felé Irányítja. Helyes. Nagy hivatás vár itt a katholikűsokra. Én Róma és ezzel kapcsolatban az ukrainai dolgok iránt szeretném
& figyelmet felkelteni. Vigyáznunk kellfhogy a szemfüles Ausztria itt is le ne szorítson minket. A római keleti szemináriumban a Inagyar tanároknak és növendékeknek is ott kell lenniök. A fent vázolt egyházi alakulatok ezt eléggé indokolják. Ükraina most legalább is oly fontos - 4 még állami szempontból is — mint a Balkán. A szomszédban a katholicizmusnak űj életfája fakad. Ezt magyar kéznek is öntözni kell, Ezzel saját életfánkat is erősítjük. Mindkettő kath. és hazafias érdek. A munkánál ott kell lennünk! Hadzsega Gyula dr,
