AZ ÚJSÁGÍRÓKÉPZÉSÉRT ALAPÍTVÁNY SZEGED Alapítvány
Alapító okirata
(a módosításokkal egységes szerkezetben) (a legutóbbi módosítás szövegét dőlt betű jelöli)
1
Az Újságíróképzésért Alapítvány Szeged Alapító okirata Alulírott alapító a Szegeden 1995. október 4. napján kelt alapító okiratban alapítványt tett AZ ÚJSÁGÍRÓKÉPZÉSÉRT ALAPÍTVÁNY SZEGED névvel, melyet a Csongrád Megyei Bíróság 1995. október hó 10. napján kelt Pk. 60.173/1995/ 2. sz. végzésével - 617. sorszám alatt nyilvántartásba vett. Alulírott alapító az 1997. évi CL VI. törvény rendelkezéseire figyelemmel 1999.augusztus hó 26. napján, ill. 2001.július hó 01. napján módosította és egységes szerkezetbe foglalta az alapító okiratot. Jelen alapító okirat a 2009. január 12-én hozott módosító határozat alapján egységes szerkezetbe foglalt okirat.
I. Az alapítvány, mint jogi személy
Az alapító önkéntes elhatározásával a későbbiekben megfogalmazott célokkal alapítványt hozott létre a Polgári Törvénykönyv 74/ A-F.§-ai alapján, melynek közhasznú szervezetté való nyilvánítását kérelmezi az 1997. évi CL VI. törvény rendelkezései alapján.
Az alapítvány neve: AZ ÚJSÁGÍRÓKÉPZÉSÉRT ALAPÍTVÁNY SZEGED
Az alapítvány székhelye: 6722 Szeged, Egyetem u. 2-6
Az alapítvány vagyona: Az alapító a működés beindítására, és a kezdeti időszakban történő fenntartására 50.000 Ft-ot, azaz ötvenezer forintot biztosított támogatásként, melyet az alapítvány bejegyzését követő öt napon belül bankszámlán helyezett el. Az alapítvány típusa: magánalapítvány Az alapító: Dr. Bernáth Árpád tanszékvezető egyetemi docens 6721 Szeged, Szent Mihály utca 6. Az alapítvány jogi személy, mely a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. Az alapítványt a Csongrád Megyei Bíróság vette nyilvántartásba 617. sorszám alatt. A közhasznú nyilvántartásba vétel is a Csongrád Megyei Bíróság hatáskörébe tartozik. Az alapítvány a közhasznú jogállását a bírósági nyilvántartásba vétellel szerzi meg. Az alapító kijelenti, hogy az általa létrehozott alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, azoktól támogatást nem kap. Az alapító a jövőre nézve 2
kizárja, hogy az alapítvány pártpolitikai tevékenységet folytasson, továbbá azt is, hogy, országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelöltet állítson. Az alapítvány az SZTE BTK Kommunikáció- és Médiatudomány BA / MA szakjain folyó újságíró- és egyéb kommunikáció/médiaképzés támogatása érdekében kizárólag csak a céljában meghatározott tevékenységet folytathatja.
II. Az alapítvány célja Az alapító az alapítványt az alábbiakban meghatározott célok elősegítése érdekében határozatlan időre hozta létre. Az alapító akarata szerint az alapítvány célja: Hozzájárulni széles látókörű, már pályájuk kezdetén értékes tapasztalatokkal rendelkező kommunikációs és médiaszakemberek szegedi képzéséhez. Az alapítvány e cél megvalósítása érdekében egyben közhasznú tevékenységet folytat a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítése céljából, mely az alábbi: 1. tudományos tevékenység, kutatás: - A kiemelkedő képességű hallgatóknak ösztöndíj folyósítása, konferenciákon és egyéb szakmai rendezvényeken való részvételük támogatása; - A hallgatók kötelező stúdiumokon túli ismeretszerzését szolgáló saját konferenciák, szakmai előadások, műhelybeszélgetések szervezése;
2. Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés - Jegyzetek, kiadványok megjelentetésének támogatása; - Kutatómunkák, pályamunkák anyagi segítése; - A Kommunikáció- és Médiatudomány BA/MA szakok működési feltételeit javító infrastrukturális beruházások. (Az így beszerzett vagyontárgyak az SZTE BTK Kommunikációés Médiatudományi Tanszékének tulajdonába és leltárába kerülnek.) - A Kommunikáció- és Médiatudomány BA/MA szakok meghívott oktatói, a saját szervezésű konferenciák, szakmai előadások, műhelybeszélgetések meghívott előadói számára honorárium és útiköltség fizetése; - Kiemelkedő képességű hallgatók külső szakmai gyakorlatának támogatása; - Belföldi és külföldi szakmai kapcsolatok kiépítése és fenntartása.
3. Kulturális tevékenység - A szak hallgatóinak közreműködésével készülő, vagy teljes egészében álltaluk készített kulturális produkciók (írott, online, és/vagy elektronikus sajtó) támogatása: hozzájárulás a létrehozási és nyilvánosságra hozatali költségekhez, a kapcsolódó tiszteletdíjak kifizetése; 3
- A szak hallgatói által szervezett kulturális megmozdulások támogatása.
4. Kulturális örökség megóvása - A szakot gondozó Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék oktatói és hallgatói által végzett kultur- és médiatörténeti kutatások támogatása, ilyen irányú pályatételek közreadása.
A kuratórium tagjainak, a kuratórium ügyeinek intézése céljából felmerült igazolt költségeit az Alapítvány fedezi.
III/A. Az alapítvány szervezete: a kuratórium
Az alapítványi vagyon kezelője és legfőbb döntést hozó szerve a kuratórium. A kuratórium négy tagból áll.
A kuratórium elnöke: Dr. Szajbély Mihály 6725 Szeged, Hajnalu.9/A.
A kuratórium tagjai: Dr. Havas Henrik 2024 Kisoroszi, Kossuth Lajos utca 3.
Tóth Benedek 8222 Balatonalmádi, Ady Endre u. 25.
Ilia Mihály 6723 Szeged Csorba u. 5/a.
A kuratórium biztosítja az alapítványnak az alapító okiratban meghatározottak szerinti folyamatos működését, gondoskodik az alapítvány vagyonának az alapító okiratban rögzített céloknak megfelelő felhasználásáról. Meghatározza a kitűzött célok megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, gondoskodik azok biztosításáról. 4
A kuratórium akkor határozatképes, ha ülésén legalább három tag jelen van. A kuratórium határozatait többségi elv alapján hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazat a dönt. A kuratórium az üléseit szükség szerint, de legalább félévente egyszer tartja. A kuratórium üléseinek összehívására az elnök jogosult, aki a napirendet is tartalmazó írásbeli meghívót köteles a kuratórium tagjai részére az ülés határnapját 8 nappal megelőzően igazolható módon kézbesíteni. A kuratórium ülései nyilvánosak, azonban személyiségi jogok védelme érdekében a kuratórium tagjai egyszerű szótöbbséggel megtartott szavazással, zárt ülés elrendeléséről dönthetnek. A kuratórium elnöke a kuratórium ülésének időpontját nyilvánosan közzéteheti. Az alapító a kuratóriumi tagokat határozatlan időre választotta. A kuratóriumi tagság megszűnik az alapítvány megszűnésével, lemondással vagy a kuratóriumi tag halálával. Az elnöki tisztség megszűnik a kuratóriumi tagság megszűnésével és az elnöki tisztségről való lemondással. A kuratórium tagjai nem állhatnak munkaviszonyban és munkavégzésre vonatkozó egyéb jogviszonyban az alapítókkal, és nem lehet kuratóriumi tag az alapítvány alapítójának közeli hozzátartozója, élettársa. A kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Az alapító úgy rendelkezik, hogy az alapítvány éves beszámolóját a kuratórium elnöke köteles a kuratórium elé terjeszteni oly módon, hogy annak elfogadása a számviteli jogszabályokban előírt határidőn belül megtörténhessen. Az éves beszámoló elfogadásához is szótöbbséges határozat szükséges. A kuratórium elnöke a kuratórium ülésén hozott határozatokról köteles határozatok könyvét vezetni, melybe be kell jegyezni a határozathozatal időpontját, a határozat hatályát, a hozott döntés tartalmát, a döntést támogatók és ellenzők névszerinti felsorolását. A határozatok könyvébe bevezetett határozatot a kuratórium elnökének és egy, a határozat hozatalában részt vett kuratóriumi tagnak kell ellenjegyeznie. A kuratórium döntéseiről az ülését követő 8 napon belül SZTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének honlapján legalább 30 napra megjelenteti az ülésen hozott döntések tartalmát, az érdemi határozatot magába foglaló kivonatos formában. Személyi tárgyú döntéseiről az ülést követő 3 napon belül postai úton vagy más igazolható módon kell értesítenie a kedvezményezetteket, s egyben mellékeli a döntést meghozó kuratóriumi ülés jegyzőkönyvének a döntéssel összefüggő kivonatos másolatát. Az írásos közlésben fel kell hívni az érintettek figyelmét arra, hogy a határozatok könyvében az ülésen hozott valamennyi döntés megtekinthető. A közhasznú működéssel kapcsolatban keletkezett iratokba a kuratórium elnökének engedélyével bárki betekinthet. A kuratórium elnöke az iratbetekintést csak személyiségi jogsértés vagy egyéb jogszabályba ütközés esetén korlátozhatja.
A közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni, melynek elfogadása a kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik. A közhasznúsági jelentés tartalmára az 1997. Évi CL VI. Tv-19. §.13/. bekezdésében foglaltak az irányadóak.
5
A közhasznú szervezet éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból sajátköltségére másolatot készíthet. Az alapítvány működésével kapcsolatban a kuratórium a megszövegezett éves beszámolót és közhasznúsági jelentést annak elfogadását követő 15 napon belül az SZTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének honlapján megjelenteti a következő évi beszámoló elfogadásáig. A kuratóriumot az elnök képviseli, aki egyszemélyben, önállóan jogosult a képviseleti jogot gyakorolni. Az elnök képviseli a kuratóriumot hatóságok, harmadik személyek előtt, jogosult kuratórium nevében jogokat szerezni és gyakorolja a kötelezettségeket. A bankszámla feletti rendelkezési jog a kuratórium bármely két tagjának aláírásával gyakorolható. A kuratórium elnökének kötelezettsége a kuratórium üléseinek összehívása, a döntések előkészítésének, a határozatok végrehajtásának megszervezése.
III/B. Az alapítvány szervezete: Felügyelő Bizottság
Amennyiben az alapítvány éves bevétele meghaladja az 5. 000. 000., azaz ötmillió forintot, úgy a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozatala kötelező. Az Alapítványnál háromtagú felügyelő Bizottság működik. A Felügyelő Bizottság tagjait az alapító az alapító okiratban jelöli ki. A Felügyelő Bizottság megbízatása határozatlan időre szól. Tagjai:
Elnök: Dr. Balázs Mihály lakcím:6722 Szeged, Batthyány u.31. sz szig.sz.: AN 872524 Tag: Dr. Farkas Beáta. lakcím:6722 Szeged, Boldogasszony sgt. 27.sz. szig.sz.:AJ 17109. Tag: Dr. Máté-Tóth András. lakcím: 6757 Szeged, Apály u 12.sz. szig.sz.: AU-J..7I. 154695.
A Felügyelő Bizottság tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. A felügyelő bizottsági taggá megválasztott személy az Új tisztsége elfogadásától számított tizenöt napon belül 6
azokat a szervezeteket, amelyeknél már felügyelő bizottsági tag, írásban tájékoztatni köteles. A Felügyelő Bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, Ügyrendjét maga állapítja meg. A Felügyelő Bizottság feladat- és hatásköre különösen: - Ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során ellenőrzi a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket, megvizsgálhatja, ill. betekinthet az Alapítvány könyveibe és irataiba, a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet. . - Köteles megvizsgálni a kuratórium ülésének napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a kuratórium (esetleg alapító) kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. . - Írásbeli jelentést készít a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról. - A Felügyelő Bizottság köteles a kuratóriumot (illetve az alapítót) tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) az Alapítvány működése során olyan jogszabálysértés vagy az Alapítvány érdekeit egyébkém súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a kuratórium" illetőleg más, intézkedésre jogosult szerv(esetleg az alapító) döntését teszi szükségessé; b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. Ha a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - nem hívták össze a kuratórium ülését, a határidő eredménytelen eltelte esetén erre a Felügyelő Bizottság is jogosult. Összehívja az Alapítvány kuratóriumának rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére, ha megítélése szerint a kuratórium tevékenysége jogszabályba, az alapító okiratba ütközik, vagy egyébként sérti az Alapítvány érdekeit. Köteles haladéktalanul értesíteni az Ügyészséget, mint törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha a kuratórium, (illetve az alapító) a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg. A Felügyelő Bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a felügyelő bizottsági tagfelelősségét, sem 7
azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a Felügyelő Bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze. Működése A Felügyelő Bizottság testületként jár el. A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha minden tag jelen van; határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza. Döntéseiről köteles beszámolni a kuratóriumnak. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazat dönt. A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A Felügyelő Bizottság tagját e minőségében az Alapító, a kuratórium tagja, illetve munkáltatója nem utasíthatja. A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik, a kuratórium ülése előtt köteles megvitatni a napirenden lévő kérdéseket. A Felügyelő Bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. A Felügyelő Bizottság tagjai tanácskozási joggal részt vesznek a kuratórium ülésein. Ha a Felügyelő Bizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs aki összehívja, a kuratórium elnöke a felügyelő Bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a kuratóriumot (értesíteni az alapítót). Ha a Felügyelő Bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul összehívni a kuratóriumot és tájékoztatni az alapítót. A Felügyelő Bizottság tagjai tevékenységüket az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az Alapítvány érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, az alapító okirat, illetve az alapító, vagy a kuratórium által hozott határozatok, kötelezettségeik vétkes megszegésével az Alapítványnak okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek. Megszűnik a megbízatásuk: a) visszahívással, b) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével, c) lemondással, d) elhalálozással e) az alapítvány megszűnésével. 8
A Felügyelő Bizottsági tag tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha az Alapítvány működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha az alapító az új felügyelő bizottsági tag megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a Felügyelő Bizottság tagja a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni. A Felügyelő Bizottság tagjának jogviszonyára a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai (Ptk. -17-1--183. §) megfelelően irányadóak.
Összeférhetetlenség: Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, az a személy aki a) a Kuratórium elnöke vagy tagja, b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -. illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személv, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köz tartozását nem egyenlítette ki.
IV. Az alapítvány vagyona, gazdálkodása
Az alapítvány induló vagyonát a kuratórium a működés megkezdésére használhatja fel. Az első csatlakozók befizetéséből 50. 000, azaz ötvenezer forintot törzstőkeként kell kezelni, amelynek csak a mindenkori hozadéka használható fel, magát a törzstőkét csak az alapítvány megszűntetésekor lehet felhasználni. A fenti összeg elérése utáni befizetés 5 százaléka a törzstőkét gyarapítja egészen addig, amíg a törzstőke el nem éri az 1. 000. 000, azaz egymillió forintot. Az alapítvány vagyona pénzből, ingó és ingatlan vagyontárgyakból, illetve ezek hozadékából vagy vagyoni értékű jogokból állhat. Az alapítvány vagyona gyarapodhat az alapítványvállalkozási tevékenységéből, az alapítványhoz 9
csatlakozó jogi és magánszemélyek felajánlásaiból és egyéb forrásokból befolyó jövedelméből.
Az alapítvány vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. A gazdálkodás során elért eredményét nem oszthatja fel, csak a jelen alapító okiratban meghatározott célra fordíthatja. Az alapítványnak a cél szerinti tevékenységéből, illetve a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. Az alapítvány a kuratórium tagjait, az ő hozzátartozóikat valamint az alapítvány támogatóját cél szerinti juttatásban nem részesítheti. Az alapítvány az általa nyújtott támogatást pályázat útján, kérelemre vagy saját kezdeményezésére is nyújthatja a kuratórium döntése alapján. Pályázat kiírásához kell kötni a cél szerinti juttatást abban az esetben, ha a pályázat során elnyerhető összeg meghaladja az 1 000. 000, azaz egymillió forintot. A kuratórium egyéb esetekben is pályázat kötelező kiírását rendelheti el. A szolgáltatásai igénybevételi módjáról, ezek feltételeiről legalább a döntést megelőző 30 nappal a székhelyén lévő hirdetőtábláján tájékoztatja a nyilvánosságot. A döntések tartalmát pedig a döntést követően legalább 30 napig ugyanitt közzéteszi. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből-az eset összes körülményeinek mérlegelésével-megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van. Az alapítvány által kiírt pályázatokat kötelező megjelentetni a helyi sajtóban. Az alapítvány váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
V. Csatlakozás az alapítványhoz
Az alapítvány nyitott, ahhoz bármely magán-vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet egyaránt csatlakozhat. A csatlakozók a csatlakozás tényével nem válnak alapítókká.
VI. Záró rendelkezések 10
Az alapítvány működése felett az Ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol, ideértve a közhasznú működést is. Az alapítvány felett az adóellenőrzést az APEH Csongrád Megyei Igazgatósága, míg a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék gyakorolja. Ha az alapítvány működésének törvényessége másképp nem biztosítható az ügyész bírósághoz fordulhat. A bíróság határidő kitűzésével kötelezi az alapítvány kezelőjét, hogy az alapítvány jogszabálynak megfelelő működését állítsa helyre. A határidő eredménytelen eltelte után a bíróság az alapítványt megszünteti. A bíróság az alapítványt megszüntetheti, ha a kezelő szerve tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti és az alapító - a bíróság felhívása ellenére - a kijelölést nem vonja vissza és kezelőként más szervet nem jelölnek ki. A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni. A közhasznú szervezet 60 napon belül köteles kérni a közhasznú jogállás törlését illetőleg átsorolását, ha a működése nem felel meg az 1997. évi CL VI. tv. 4-5. §-ában foglalt feltételeknek. Az ezen alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. Alapítványra vonatkozó rendelkezései. valamint a Közhasznú szervezetekről szóló 1997. Évi CL VI. tv. rendelkezései az irányadóak.
Szeged, 2009. január 12. …………………… /Dr. Bernáth Árpád / alapító tanúk:
……………………………………………………. név, lakcím
……………………………………………………….. név, lakcím
11
