AZ Óvoda a Gyermekekért ALAPÍTVÁNY. Alapító Okirata

AZ „Óvoda a Gyermekekért” ALAPÍTVÁNY Alapító Okirata Alulírott alapítók, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (Ptk.) 3:1 - 37. §-ban, 3:378 - 404 §-ban, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) 31-50. §-ban előírtak alkalmazásával közhasznú alapítvány létrehozását rendeljük el, amelynek részletes működési feltételeit a jelen alapító okiratban foglaltak szerint a következőkben állapítjuk meg: 1. A közhasznú alapítvány elnevezése: „Óvoda a Gyermekekért” Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) 2. Az Alapítvány székhelye: 4765 Csenger, Honvéd utca 22. sz. 3. Az Alapítvány működési területe: Csenger Város közigazgatási területe 4. Az Alapítvány jogi személy, amely a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre és tevékenységét kizárólag a jelen alapító okiratban (a továbbiakban: Alapító Okirat) meghatározott céljai megvalósítása érdekében fejti ki. 5.

Az Alapítvány határozatlan időtartamra jön létre.

6.

Az Alapítvány célja: Az alapítvány közvetlenül támogatja a megnevezett óvodába járó gyermekeknek és nevelőiknek szociális ellátását, kulturális, sport, közművelődési tevékenységét a következő tevékenységi körök szerint: a./ Támogatja      

az óvodások kulturális és szabadidős tevékenységét az óvoda működésének, anyagi-technikai feltételének a jobbá tételét kirándulások, táborok szervezését gyermekek felkészülését, felkészítését az iskolai továbbtanuláshoz a kimagasló pedagógusi tevékenység jutalmazását és elismerését a kapcsolatok felvételét más külföldi és belföldi óvodákkal, intézményekkel

b./ A szociális ellátás terén  

segítséget nyújt a nehéz anyagi helyzetben lévő óvodásoknak támogatja a leromlott egészségi állapotban lévő intézményi dolgozókat, óvodásokat

Az alapítvány által támogatottak kiválasztása pályázat útján, illetőleg a szociálisegészségügyi rászorultság alapján történik.

LexPraxis® online jogi tudástár

1

Alapító okirat

Az Alapítvány céljai közül a valamennyi felsorolt cél megvalósításához szükséges anyagi támogatás gyűjtését, valamint munkák és rendezvények szervezését az Alapító Okirat 9. pontjában rendelt kuratórium (a továbbiakban: Kuratórium) közvetlenül végzi. Az Alapítvány - önállóságának megőrzése mellett - együttműködik mindazon állami, önkormányzati, egyházi és civil szervekkel, intézményekkel és más gazdálkodó szervezetekkel, amelyek az alapítványi célok megvalósítása érdekében tevékenykednek. 7.

Az Alapítvány alapítói: Csenger Város Óvodai Körzete (4765 Csenger, Honvéd utca 22. sz.)

SZAMOS Cipőipari és Kereskedelmi Kft. (4765 Csenger, Ady Endre utca 82. sz.) Az alapító a nyilvántartásba történő bejegyzés jogerőre emelkedéséig vonhatja vissza az alapításra vonatkozó jognyilatkozatát. Az alapítói jogokat az alapítók együttesen gyakorolják. Az alapítók az alapítói jogokat testületben látják el, az alapítók gyűlésére a Ptk.-nak az egyesület közgyűlésére vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az alapítói jogoknak az alapítók gyűlése általi gyakorlása során figyelmen kívül kell hagyni azt az alapítót, aki ismeretlen helyen tartózkodik és alapítói jogai gyakorlásának az erre irányuló felhívás hirdetményi kézbesítése alapján sem tesz eleget. Az alapító jogosult az alapítók gyűlésén részt venni, szavazati jogát gyakorolni, az alapítók gyűlése rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. Az alapítók gyűlését bármely alapító jogosult összehívni. Az alapítók gyűlése évente legalább egy alkalommal ülésezik. Az alapítók gyűlése nem nyilvános; azon az alapítókon kívül az alapítók gyűlése összehívására jogosult által meghívottak és az alapító okirat vagy az alapítók gyűlésének határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. Az alapítók gyűlése hatáskörébe tartozik különösen a) az alapító okirat módosítása; b) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása; c) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása; d) a jelen alapító okiratban, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben megjelölt valamennyi alapítói hatáskör gyakorlása. Az alapítók gyűlése meghívójának kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 2 napon belül bármely alapító a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában alapítók gyűlését összehívó személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az alapítók gyűlését összehívó személy nem dönt vagy azt elutasítja, az alapítók gyűlése a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. Az alapítók gyűlése valamennyi alapító jelenléte esetén határozatképes. A határozat meghozatalához bármely kérdésben a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.


2

Alapító okirat

8.

Az Alapítvány induló vagyona 150.000. Ft., azaz Százötvenezer forint, melyet az alapítók egy-összegben bocsátanak az alapítvány rendelkezésére a következőképpen: a.) Csenger Város Óvodai Körzete:100.000. Ft., azaz Egyszázezer forint, b.) SZAMOS Cipőipari és Kereskedelmi Kft.: 50.000. Ft., azaz Ötvenezer forint. A bankszámlák felett való rendelkezéshez minden esetben két képviseleti, aláírási joggal felruházott személy együttes aláírása szükséges.

9.

Csatlakozás az Alapítványhoz

Az Alapítvány nyílt, amelyhez bármely magyar vagy külföldi, természetes és jogi személy csatlakozhat. A csatlakozás feltételei:  a csatlakozni szándékozó nyilatkozik arról, hogy az Alapító Okiratban foglaltakat megismerte, azokat magáénak vallja, és az Alapítvány céljainak eléréséhez szükséges szabályokat elfogadja és megtartja,  a csatlakozni szándékozó vállalja, hogy az Alapítvánnyal adományozási szerződést köt. Az adományt a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal - azonos vagy növekvő összegben - ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha az Alapítvány a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére. A vagyoni hozzájárulás lehet vagyoni értékű jog, ingatlan vagy ingó - ezen belül hazai vagy külföldi fizetőeszköz, értékpapír vagy más egyéb dolog -, valamint mindezek hozadéka, függetlenül azok mértékétől. A csatlakozási kérelmet írásban kell benyújtani. A csatlakozás elfogadásáról, visszautasításáról a Kuratórium a kérelem benyújtását követő első ülésen dönt.

vagy

A csatlakozás a támogatót nem minősíti alapító taggá. A csatlakozók jogosultak – az Alapítvány céljaival egyező – javaslatot tenni az általuk adott vagyon vagy annak egy részét érintő célirányos felhasználásra, de tudomásul veszik, hogy a feltételek elfogadásáról a Kuratórium dönt. 10. A közhasznú jogállás feltételei Az Alapítvány az alábbi közfeladatokhoz kapcsolódóan a következő közhasznú tevékenységeket folytatja: I. A közhasznú tevékenység: nevelés és oktatás 1. Közfeladat: Óvodai ellátás Közfeladathoz kapcsolódó tevékenység: az óvoda működésének, anyagi-technikai feltételének a jobbá tétele, az óvodások kulturális és szabadidős tevékenységének támogatása.


3

Alapító okirat

Vonatkozó jogszabály: 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 6. pontja II. A közhasznú tevékenység: szociális tevékenység 2. Közfeladat: Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások/ellátások Közfeladathoz kapcsolódó tevékenység: segítséget nyújt a nehéz anyagi helyzetben lévő óvodásoknak, támogatja a leromlott egészségi állapotban lévő intézményi dolgozókat, óvodásokat Vonatkozó jogszabály: 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 23. § (5) 11. pontja Az Alapítvány közhasznú szolgáltatásaiból bármely természetes, vagy jogi személy, illetve szervezet részesülhet. Az Alapítvány gazdasági-vállalkozási megvalósítását nem veszélyeztetve végez.

tevékenységet

csak

a

közhasznú

tevékenységek

Az Alapítvány a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a közhasznú tevékenységére fordítja. Az Alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 11.

Az Alapítvány kuratóriuma

Az Alapító az Alapítvány céljainak megvalósítására és annak érdekében rendelt vagyonának rendeltetésszerű felhasználására öt tagból álló kuratóriumot hoz létre (a továbbiakban. Kuratórium), amely az Alapítvány képviseletét is ellátja. A Kuratórium elnökének és tagjainak feladatai:  a Kuratórium elnöke Név: Szelesné Tősér Klára Lakhely:4765 Csenger, Riskó Ignác utca 15. sz. feladatai: az Alapítvány képviselete, a kuratóriumi ülések összehívása és vezetése, a kuratórium munkájának koordinálása,  a Kuratórium tagja (elnökhelyettes): Név: Katona Gyuláné Lakhely: 4765 Csenger, Ady Endre utca 74. sz. feladatai: ügyviteli teendők ellátása, az Alapítvány pályázati lehetőségeinek figyelemmel kísérése, a Határozatok Könyvének vezetése,


4

Alapító okirat

 a Kuratórium tagja (titkár): Név: Erdős Klára Ildikó Lakhely: 4765 Csenger, Molnár J. utca 44/2. sz. feladatai: az Alapítvány gazdasági-pénzügyi és könyvvezetési teendőinek összefogása,  a Kuratórium tagja: Név: Liptákné Zsiga Ágnes Lakhely: 4765 Csenger, Molnár J. utca 34. sz.  a Kuratórium tagja: Név: Kissné Kovács Ágnes Lakhely: 4765 Csenger, Árpád utca 34. sz.  a Kuratórium tagja: Név: Pintyéné Fásy Gyöngyi Lakhely: 4765 Csenger, Zrínyi köz 5. sz.  a Kuratórium tagja: Név: Bakkné Pável Renáta Lakhely: 4765 Csenger, Alkotmány utca 43. sz.  a Kuratórium tagja: Név: Varjasi Gedeonné Lakhely: 4765 Csenger, Ady E. utca 49. sz.  a Kuratórium tagja: Név: Csürökné Katona Zsuzsa Lakhely: 4765 Csenger, Jókai utca 61. sz. A Kuratórium és a kuratóriumi tagok megbízatása határozatlan időre szól. A Kuratórium tagjai tevékenységüket önkéntesen végzik, azonban az e tevékenységük ellátásával szükségképpen felmerülő költségeik megtérítését igényelhetik. A cégjegyzés akként történik, hogy az alapítvány kézzel vagy géppel előírt, előnyomott vagy nyomtatott neve alá a cégjegyzésre jogosultak a nevüket az alábbiak szerint írják:   12.

A kuratórium elnöke egyedül A testület által felhatalmazott két tag együttesen A Kuratórium tagjainak összeférhetetlensége

A Kuratórium tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet kuratóriumi tag az,  akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült,  akit az Alapítvány tevékenységébe tartozó foglalkozástól jogerősen eltiltottak,  akit a vezető tisztségviselői tevékenységtől eltiltottak, az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig,  aki az Alapítvány kedvezményezettje, LexPraxis® online jogi tudástár

5

Alapító okirat



akinek közeli hozzátartozója az Alapítvány kedvezményezettje.

Közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet az Alapítvány vezető tisztségviselője az a személy,aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,  amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,  amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,  amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,  amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. A Kuratórium tagjainak kinevezésük alkalmával nyilatkozniuk kell a kuratóriumi tagságuk vállalásáról, valamint a személyükkel kapcsolatban fennálló összeférhetetlenségi okról, illetve ezen összeférhetetlenségi ok hiányáról. A Kuratórium tagja, illetve ennek jelölt köteles az Alapítványt előzetesen tájékoztatni arról, hogy vezető tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. Az Alapító a Kuratórium tagjának megbízatását csak abban az esetben vonhatja vissza, ha a tevékenységével az Alapítvány célját veszélyezteti. Az Alapító halála (jogi személy alapító megszűnése) esetén ez a jogosultság a bíróságot illeti meg. A Kuratóriumi tagság megszűnik:  visszahívással;  lemondással;  a kuratóriumi tag halálával,  a kuratóriumi tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;  a kuratóriumi taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. A Kuratórium bármely tagjának elhalálozásából eredő kuratóriumi tagság megszűnését a Kuratórium elnöke az Alapító részére az elhalálozásról való tudomásszerzést követően haladéktalanul bejelenteni köteles. Az elnök elhalálozása esetén ezt a bejelentést az elnökhelyettes teszi meg. A 9 fős kuratóriumból 4 fő állhat érdekeltségi kapcsolatban az alapítóval. A kuratórium elnöke nem állhat érdekeltségi kapcsolatban az alapítóval. A vezető tisztségviselők hozzátartozói viszonyban nem állhatnak egymással. 13.

A Kuratórium tevékenysége

A Kuratórium üléseit szükség szerint, de legalább félévenként tartja. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha a kuratórium legalább kettő tagja az ok és cél megjelölésével az ülés összehívását kezdeményezi. A Kuratórium üléseit a tervezett napirendi pontok közlésével az elnök hívja össze. A Kuratórium üléseire mindazon személyeket és szervezetek képviselőit, amelyeket a tervezett napirendi pont érint tanácskozási joggal meg kell hívni. A meghívót a kuratórium tervezett ülését megelőző legalább nyolc nappal kell kézbesíteni. LexPraxis® online jogi tudástár

6

Alapító okirat

A Kuratórium akkor határozatképes, ha ülésén a tagjainak több mint a fele – legalább öt fő - jelen van. Az alapítói jogok gyakorlásának kivételével az Alapítvány működését érintő valamennyi kérdésben a Kuratórium dönt, így a kuratórium hatáskörébe tartoznak különösen az alábbiak:  az éves beszámoló megvitatása és elfogadása,  az alapítványi céloknak megfelelő vagyonhasznosítás módjáról, továbbá az alapítványi vagyonkezeléséről rendelkezés,  az Alapítvány javára felajánlott feltételes juttatás elfogadása vagy visszautasítása,  önálló vállalkozás alapítása és megszüntetése, valamint társas vállalkozásban való részvétel,  döntés más szervezetekkel való együttműködésről. A Kuratórium döntéseit nyílt szavazással, az összes tag több mint felének – legalább három fő egybehangzó szavazatával hozza. A döntéshozatalban nem vehet részt, ezért a szavazás során figyelmen kívül kell hagyni annak a kuratóriumi tagnak a szavazatát, aki, vagy akinek a közeli hozzátartozója kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy a döntés alapján megkötendő jogügyletben érdekelt, illetve bármilyen előnyben részesül. 14.

A működés nyilvánossága

A Kuratórium ülései általában nyilvánosak, azokon bárki szabadon részt vehet. Zárt ülést csak abban az esetben és csak azon napirendi pontok megtárgyalása esetében lehet tartani, ha a személyiségi jogok védelme vagy üzleti titok a nyilvánosság kizárását indokolja. A Kuratórium határozatait meg kell küldeni mindazon személyek és szervezetek részére, amelyekre vonatkozóan a kuratórium döntése rendelkezést tartalmaz. A bárki által igénybe vehető, közhasznú szolgáltatásra vonatkozó döntéseket sajtó útján kell közzétenni. Az Alapítvány működésével kapcsolatban keletkezett nyilvános iratokba a Kuratórium titkárával előzetesen egyeztetett időpontban bárki betekinthet, azokról saját költségére feljegyzést, másolatot készíthet. A Kuratórium titkára az iratbetekintésekről és a betekintési kérelmekről nyilvántartást vezet. Az Alapítvány köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni. Az Alapítvány beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet. 15.

Jegyzőkönyv, Határozatok Könyve

A Kuratórium üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza a kuratóriumi ülés helyét és idejét, a jelenlévőket, továbbá az ülésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat, az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, valamint a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket. A jegyzőkönyvet valamennyi jelenlevő köteles aláírni. A Kuratórium titkára vezeti a Határozatok Könyvét. A Határozatok Könyve tartalmazza a határozatok tartalmát, meghozataluk időpontját, hatályát, a határozatot támogatók és ellenzők számarányát és személyét. LexPraxis® online jogi tudástár

7

Alapító okirat

A Kuratóriumot az elnök képviseli. E tevékenysége körében  kapcsolatot tart az állami és önkormányzati szervek, valamint egyházi, társadalmi és más gazdálkodó szervezetek vezetőivel,  részt vesz állami, önkormányzati, egyházi és társadalmi rendezvényeken és közéleti eseményekben,  aláírja az Alapítvány nevében megkötött szerződéseket. Az elnök gondoskodik az Alapítvány törvényes működéséről és irányítja annak tevékenységét. E feladatának ellátása során:  folyamatosan tájékoztatja a Kuratórium tagjait az Alapítványt érintő eseményekről,  felelős a Kuratórium döntéseinek végrehajtásáért,  halaszthatatlan ügyben intézkedik, feltéve, hogy az Alapítványt kár bekövetkezésétől óvja meg. A titkár feladata az Alapítvány működésével kapcsolatos ügyviteli teendők ellátása, valamint a kuratórium üléseinek előkészítése, előterjesztéseinek és jegyzőkönyveinek elkészítése. A titkár a szervezési feladatainak ellátása során figyelemmel kíséri a pályázati lehetőségeket és ezekre felhívja a kuratórium figyelmét. 16.

Az Alapítvány gazdálkodása

Az alapítványi vagyon kezelésének célja az alapítványi vagyonnal való olyan gazdálkodás, amely a vagyon lehetőség szerinti gyarapítása mellett anyagi fedezetet biztosít a 6. pontban részletesen körülírt célok elérésére. Az Alapítvány bevételeit az alábbiak képezik:  az Alapítvány céljára rendelt induló vagyon,  az alapítótól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól a 6. pontban részletesen meghatározott céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány,  az alapítványi célok szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,  az Alapítvány eszközeinek befektetéséből származó bevétel,  egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel (pld. az alapítvány javára felajánlott személyi jövedelemadó 1 %-a),  az Alapítvány vállalkozási tevékenységéből származó bevétel. Az Alapítvány kiadásai:  a 6. pontban részletesen meghatározott tevékenység érdekében közvetlenül felmerült költségek,  a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek,  a 6. pontban meghatározott cél szerinti és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek, amelyeket bevételarányosan kell megosztani. Az alapítványi célokra az Alapítvány teljes vagyona felhasználható. Az alapítványi vagyon értékének lehetőség szerinti megőrzése érdekében a Kuratórium az Alapítvány vagyonát pénzbetétben helyezheti el, vagy értékpapírba fektetheti.


8

Alapító okirat

Az Alapítvány - a 6. pontban részletesen meghatározott céljainak veszélyeztetése nélkül, azok megvalósítása érdekében - szabadon vállalkozhat, azonban csak olyan vállalkozásokban vehet részt, amelyekben felelőssége nem haladhatja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét. A vállalkozásba fektetett vagyonnal a rendelkezésre álló információk alapján a legnagyobb jövedelmet, vagyongyarapodást biztosító módon kell gazdálkodni. A Kuratórium köteles igénybe venni valamennyi pályázati lehetőséget, amelynek elnyerése az Alapítvány céljainak megvalósítását segíti elő. Az Alapítvány gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat a gazdasági felelős látja el, aki a mindenkori pénzügyi előírásoknak és a kuratórium határozatainak megfelelően intézi az Alapítvány pénz- és hitelügyleteit, valamint felel a bizonylati fegyelemért. A gazdasági felelős figyelemmel kíséri az Alapítvány támogatóival megkötött vagyoni hozzájárulásról szóló megállapodások betartását és a támogatás elmaradása esetén intézkedik. 17.

Az Alapítvány tevékenységének ellenőrzése

Az Alapítvány működéséről, gazdálkodásáról és vagyoni helyzetéről a Kuratórium évente beszámol az Alapító részére. A beszámolóhoz mellékelni kell a legutóbbi éves beszámoló óta megtartott valamennyi kuratóriumi ülésről készült jegyzőkönyvet. A kuratórium köteles a tevékenységének ellenőrzéséhez szükséges iratokat és információkat az Alapító rendelkezésére bocsátani, valamint a feltárt hiányosságok megszüntetése iránt haladéktalanul intézkedni. Az Alapítvány az adományozók részére – az adományozásról szóló megállapodásban foglaltak szerint – elszámol az adományok felhasználásáról. Az adományozó neve – függetlenül az Alapítvány javára felajánlott adomány jellegétől, mértékétől, valamint rendelkezésre bocsátásának idejétől – csak abban az esetben hozható nyilvánosságra, ha ahhoz az adományozó előzetesen hozzájárult. 18. Az Alapítvány átalakulása és megszűnése 1. Az Alapítvány más jogi személlyé nem alakulhat át. Alapítvány csak alapítvánnyal egyesülhet és csak Alapítványokra válhat szét. Az Alapítvány más alapítvánnyal történő egyesüléséről vagy az Alapítvány szétválásáról az alapító akkor hozhat döntést, ha az alapító okiratban meghatározott vagyon juttatását teljesítette. Az egyesülés vagy a szétválás nem járhat az Alapítványi vagyon csorbításával és az Alapítványi cél veszélyeztetésével. Az alapítvány megszűnik, ha a) az alapítvány a célját megvalósította, és az alapító új célt nem határozott meg; b) az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód; vagy c) az alapítvány három éven át a célja megvalósítása érdekében nem folytat tevékenységet. Az alapító nem szüntetheti meg az Alapítványt. LexPraxis® online jogi tudástár

9

Alapító okirat

Ha valamelyik megszűnési ok bekövetkezik, a kuratórium értesíti az alapítói jogokat gyakorló személyt vagy szervet a szükséges intézkedések megtétele érdekében, és a megszűnési ok bekövetkeztét közli a felügyelőbizottsággal és a könyvvizsgálóval is. Ha az alapítói jogokat gyakorló személy vagy szerv a megszűnési ok alapján harminc napon belül érdemi intézkedést nem hoz, a kuratórium ezt követően köteles a nyilvántartó bírósághoz bejelenteni a megszűnési okot. A bejelentési kötelezettség késedelmes voltából vagy elmulasztásából eredő károkért az alapítvánnyal és harmadik személyekkel szemben a kuratórium tagjai egyetemlegesen felelnek. A jogutód nélkül megszűnő Alapítványnak a hitelezői igények kielégítése után megmaradó vagyonáról a törlését elrendelő határozatban kell rendelkezni. Az Alapítvány a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg.

Az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén hasonló célú alapítvány támogatására kell a meglévő alapítványi vagyont fordítani. 18.

Záró rendelkezések

Az Alapítványt a Nyíregyházi Törvényszék tartja nyilván. Az alapító okiratot az alapító akarata szerint kell értelmezni, úgy, hogy az Alapítvány célja megvalósuljon. A jelen Alapító Okiratban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek az Alapítványról szóló rendelkezései, így különösen a 3:1 - 48. §; 3:378 - 404. §. és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései, így különösen 13. § (1) bekezdés; 17 - 30. §. az irányadóak. Az Alapítók a jelen Alapító Okirat elfogadásával és aláírásával az Alapítvány korábbi alapító okiratát és annak valamennyi módosítását hatályon kívül helyezik. Az Alapítók a jelen Alapító Okiratot elolvasást és értelmezést követően, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag, Négy (4) példányban aláírták.

Kelt: Csengerben, 2014. év szeptember hó 1. napján.

Csenger Város Óvodai Körzete képv.

„SZAMOS” Cipőipari Kft. képv.

Alulírott dr. Balogh Attila jogi képviselő igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat-módosítások alapján hatályos tartalmának.:


10

AZ Óvoda a Gyermekekért ALAPÍTVÁNY. Alapító Okirata

Recommend Documents