AZ ÚJKORI SZÍNJÁTSZÁS KIALAKULÁSA KELET-EURÓPÁBAN

DÖMÖTÖR

T E K L A

AZ ÚJKORI SZÍNJÁTSZÁS KIALAKULÁSA KELET-EURÓPÁBAN

SZÍNHÁZTÖRTÉNETI

KÖNYVTÁR

13. s z á m

DÖMÖTÖR

T E K L A

AZ ÚJKORI SZÍNJÁTSZÁS KIALAKULÁSA KELET-EURÓPÁBAN

Budapest,

1963

SZÍNHÁZTUDOMÁNYI

INTÉZET

O r s z á g o s Szính&störténeti Múzenai

A szerkesztésért és a kiadósért felelős d r . Hont

Ferenc,

a Színházt adományi Intézet igazgatója '

T e r j e d e l e m : 5 i /A/5/ i v - Példányszám: 540 Nyomdóba adva: 1965. X. - M e g j e l e n t : 1963. X I I . Munkaszám: K-3153/S Készült a KOZDOK Rotaüzemében - Műszaki vezető: Rubányi Vilmos

BEVEZETÉS A kelet-európai népek színháztörténetének összehason­ lító

vizsgálatóra a múltban

zánkban

éppúgy, m i n t más

s z a b o t t tudományos dománya

ls

f e l a d a t , m e l y b e n több ország színháztu­

működik közre, azonban

merült f e l egy nemzetközi elméleti tudományos

történt kezdeményezés h a ­

országokban: m i n t konkrétan meg­ c s a k néhány

kérdéseit azóta a Magyar ülésszakok

Hont Ferenc előadása

évvel ezelőtt

konferencián. E kutatási f e l a d a t

keretében

Színháztudományi Intézet v i t a t t a meg

és u g y a n i t t

I s m e r t e t t e a célkitűzést és a kutatás

j e l e n l e g i helyzetét. A munkát jelentősen elősegítik a kelet-európai orszá­ gok színháztörténeti kutatásénak u j exedményei,melyek rész­ ben már e l j u t o t t a k a szintézisig, másutt most v a n f o l y a m a t ­ ban a n e m z e t i ezlnháztörténet összefoglaló feldolgozása. J e l e n tanulmány kisérlet a r r a , h o g y a f e n t i célkitűzés­ nek megfelelően a kelet-európai

népek

színháztörténetének

egy szakaszában - főként a X V I - X V I I I . századig terjedő idő­ s z a k b a n - néhány párhuzamra rávilágítson. Előbb azonban t e ­ gyük f e l a kérdést, hogy egyáltalán j o g o s u l t - e , szükséges-e Kelet-Európa színháztörténetének külön vizsgálata, v a g y pe­ dig

kielégítő eredményt érünk e l a k k o r i s , ha a kelet-euró­

pai

színháztörténetet az általános

keretében elemezzük?

európai színháztörténet

H i s z e n ez a probléma a múltban inkább

speciális s z l a v i s z t i k a i

feladatként, m i n t

a kelet-európai

szláv népek színháztörténetének összehasonlító elemzése j e ­ l e n t k e z e t t , mely alkalmanként kitért a nem szláv népek (gö­ rögök, románok,

magyarok

s t b . ) színházi kultúrájában j e -

lentkező párhuzamos lán külön

vonásokra i s . Beszélhetünk-e

egyálta­

kelet-európai színháztörténetről, amelynek sajá­

t o s törvényszerűségei figyelhetők meg? Kelet-Európa az általunk s z e t e s e n nem csupán geográfiai a "Kelet-Európa"

vizsgált

s z a k a s z b a n termé­

fogalom. Az ókorban például

elnevezés gyökeresen mást j e l e n t e t t

volna

m i n t az általunk vizsgált periódusban, ahogy még a középkor századaiban sem használható t e l j e s e n azonos i t t vizsgált népek

közül

horvátok-szlovének, a

értelemben. Az

egynéhány - a n y u g a t i szlávok, a

magyarok - közép-európaiaknak i s ne­

vezhetők, ami egyúttal átmeneti helyzetükre i s u t a l nemcsak földrajzi, hanem

más

fejlődésük során

különböző kulturális hatások érték. A kö­

értelemben

i s .E

népeket történeti

zépkorban például a k a t o l i k u s egyházhoz tartozván, igen sok impulzust

kaptak nyugatról. Másrészt

fejlődésük már a középkorban

gazdasági-társadalmi

i s sok o l y a n jellegzetességet

m u t a t o t t , mely inkább K e l e t - , m i n t Nyugat-Európához k a p c s o l ­ t a őket s ezen t u l a k a t o l i k u s szlávok kultúráját (és s z i n i kultúráját i s )

rengeteg

szál

fűzte a k e l e t i

egyházakhoz

tartozó szláv népek kultúrájához. Hogy színpaduk

egy adott történeti k o r s z a k b a n s t r u k ­

turálisan a kelet-európai vagy a nyugat-európai népek szín­ ház kultúrájához

állt-e

rét elemzés alapján l e h e t

közelebb, a z t mindenkor c s a k konk­ eldönteni* A középkorban például

ezeknél a népeknél i s megjelennek a Nyugat-Európában feltű­ nő vallásos misztériumjátékok, de a városi-polgári fejlődés eltérő v o l t a m i a t t szerepűk más, mint Nyugat-Európában. Ha­ sonlóképpen

a

X V I . században ezeknél a népeknél i s k i a l a ­

k u l a nemzeti nyelvű reneszánsz dráma - ami a nyugathoz kö­ t i őket -, de osztálybázisa nem azonos a nyugat-európaiéval ás nem a l a k u l k l a hivatásos polgári színjátszás, s z o n t ismét

ami v i ­

a kelet-európai h e l y z e t t e l állítható párhuzam­

ba. A X V I I . századtól

kezdve a

d a l m i fejlődés, a k a p i t a l i s t a

hasonló gazdasági-társa­

fejlődés lassú v o l t a , a íeu-

dallzmus

továbbélése és a hasonló

t i p u s u történeti s o r s

vagy legalább i s hasonló

(tehát a Habsburg-uralom, a Balkánon

p e d i g a törökök e l l e n f o l y t a t o t t felszabadító h a r c ) a szín­ házi kultúra hasonló

fejlődését

különböző nyelvű népeinél. Bár kultúrája

létre Kelet-Európa

n e m z e t i n y e l v e n a l a k u l t k l a sajátos nemzeti h a ­

gyomány s z e r i n t , mégis l y e k e t együttesen tehát

hozta

ezeknek a népeknek színház-

vannak olyan törvényszerűségek,

"kelet-európainak*

1

nevezhetünk,

me­

melyek

megkülönböztetik a nyugat-európai színházi fejlődás-

tős, de összekötik őket egymással. Egy régebbi tanulmányomban utaltam a párhuzamokat giai"

a r r a , hogy e z e k e t

leginkább az úgynevezett

"történeti-tipoló­

vizsgálat segítségével l e h e t megragadnunk. E módszer

alkalmazásának i g e n szép példáját Z s l r m u n s z k l j s z o v j e t

iro­

dalomtörténész és f o l k l o r i s t a müveiben figyelhetjük meg. A színháztörténet

i s felvetheti

s z k i j által f e l s o r o l t

az összehasonlítás Zsirmun-

módszereit, amelyek az i l y e n vizsgá­

latnál felhasználhatók, s nagyjából a következők: 1. A tör­ ténetileg

meghatározott jelenségek k r o n o l o g i k u s

s a , szembeállítása és

felsorolá­

szinkronisztikus

elemzése. 2. A tör­ o l y a n jelenségeket

téneti g e n e t i k u s

összehasonlítás, mely

vizsgál,

melyek

közös

fejlődés

során

eredetűek, de az

eltérő történeti

differenciálódtak. 3. A történeti-tipológiai

összehasonlítás, mely eredettikben nem összefüggő jelenségek azonos

társadalmi fejlődés alapján való

r e k s z i k . 4* Az átvétel

és

magyarázatára tö­

átadás törvényszerűségeit v i z s ­

gálja, amelyek szintén függnek az átvevő és az átadó társa­ d a l m i fejlettségének relatív stádiumától. A kelet-európai népek színjátszásának vizsgálatánál

is

összehasonlító

jogosultsága van e négyfajta módszernek.

Egy s o r jelenségnél közös e r e d e t áll fenn, de ezek a nemze­ t i kultúrán belül más és más

formát

öltöttek. Máskor köz­

v e t l e n átvételről-átadásról v a n szó. A legjelentősebb azon­ ban

e vizsgálatnál a törtóneti-tipológiai módszer, mert egy

sor o l y a n s z i n i

jelenséggel

találkozunk, melyek sem közös

eredetből, sem közvetlen

átvételből nem magyarázhatók, ha­

nem c s a k a társadalmi fejlődés

hasonló

fokából. Különösen

érvényes ez a X V I I I . század közepétől a X I X . század közepé­ i g tartó

periódusra, a m i k o r

a kelet-európai országokban a

n e m z e t i színpad a felvilágosodás,a polgárosodás és a nemze­ ti

függetlenségre

feudalizmus kai

irányuló

törekvések

jelképe

l e s z és a

maradványaival való leszámolásban nagy

jelentőséggel

bir a

politi­

n e m z e t i n y e l v e n játszó, n e m z e t i

drámákat előadó hivatásos színjátszás. Mógegyszer ismételjük tehát, a kelet-európai színház­ történet összehasonlító pontok

vezetnek,

párhuzamos

vizsgálatánál

hanem

fejlódéséből

törekszünk. Tisztában

a

nem földrajzi sz ód-

gazdasági-társadalmi v i s z o n y o k

előálló párhuzamok

megragadására

vagyunk a z z a l i s , hogy azok a körvo­

n a l a k , a m e l y e k e t m e g r a j z o l u n k , még n a g y o n i s általánosak, s hiányzik a részletek

gazdagsága, hiányoznak azok a sajátos

vonások, amelyek

a

tipológiai egyezéseken belül a sajátos

nemzeti j e l l e g e t

j e l e n t i k . Nem a k a r j u k az élet sokszerüsó-

gét és gazdagságát merev sémákkal pótolni, d e bízunk abban, hogy

kezdeményezésünk

az i s , hogy

ezzel

követőkre akad majd. Meggyőződésünk

az összehasonlító vizsgálattal az egyes

kelet-európai országok saját i s g a z d a g o d i k s a közös

színháztörténetének feltárása

vonások

felismerése

után

jobban

megértik ne.nzeti s zinházkulturájuk speciális fejlődését i s , j o b b a n f e l f e d h e t i k n e m z e t i sajátosságaikat. Megemlítem továbbá a z t i s , hogy

a magyar

szinjátszás

részletesebb elemzésébe e tanulmányban nem bocsátkozom, ha­ nem a magyar

példákat

szükségesnek látszik.

párhuzamként

említem

meg, a h o l ez

AZ ÚJKORI SZÍNJÁTSZÁS ELŐZMÉNYEI KELET-EURÓPÁBAN 1. Bizánc Az európai - mint

szinjátázás,

az

európai

az köztudomású - nem N y u g a t - , hanem

r i n g o t t . A k l a s s z i k u s görög kultúra v o l t t e t t e azokat ul,

az, mely

megterem­

a drámai műfajokat, amelyek a m a i n a p i g példá­

útmutatóul

Ugyancsak

dráma bölcsője Kelet-Európában

szolgálnak

i t t alakultak

az

európai

irodalom

k i azok a a z i n p a d i

számára.

formák, az a

tradició, mely h o l d i r e k t módon, h o l p e d i g közve­

színészi

t e t t e n , d e szüntelen hatással v o l t alakulására. A görög háznak| a római

színház

birodalom

az európai színészet k i ­

v o l t mintaképe a római s z i n -

bukása után vándorszínészek

ték s z e r t e a forrongó, alakuló szás mesterségbeli fogásait

addig,

egészen

szánsz és a humanizmus ismét

vit­

Európában az a n t i k színját­ tudatosan

amig

a rene­

visszatért a görög

hagyományhoz és előképeket k e r e s e t t benne. Az a n t i k

színház

felbomlásának,

e g y i k fő oka a keresztény

megsemmisülésének,

egyház t u d a t o s és SZÍVÓS támadá­

s a v o l t . I g a z , hogy a népvándorlás egymást követő hullámai, éppúgy, m i n t

a római

birodalom

a nagy történeti átalakulás Itáliában

északi és n y u g a t i provinciáiban az a n t i k

színház

gazdasági

és

kulturális

azonban a kelet-római tovább tehát a

bázisait

alaposan

megtépázták}

birodalomban

Bizánc elestéig (1453)

fejlődhettek v o l n a az a n t i k

színjátszó formák. így

keresztény egyházak ideológiáját t a r t h a t j u k a vál­

tozás e g y i k fő okának. A kereszténység i l y e n

mértékű

szinházellenességének

több o k a i s v o l t . A k l a s s z i k u s tragédia elsősorban az a n t i k

mitológiából v e t t e r e ; világnézete tikus

tárgyát és a régi i s t e n e k e t v i t t e

t a n n a l , az u j világnézettel, A

szont,

a

késő

szín­

szöges ellentétben állott az uj monoteiszantikvitásban,

szemben a szigorúbb erkölcsi

"könnyű" műfajok v i ­

szabadosságukkal

állottak

normákat propagáló keresztény

egyházzal. Ezen t u l p e d i g a színháznak

k e l l e m e t l e n szokása

v o l t a keresztényeket kifigurázni, komikus alakban színpad­ ra

vinni. Az

antik

színjátszásnak

természetesen nem

mint intézménynek eltűnése

e g y i k napról a másikra

ment végbe,s még

a kereszténység térhódítása után i s évszázadokig t a r t o t t ez a f o l y a m a t . Formáit néha nehéz pontosan s z e n elsősorban

a

színjátszás

rekonstruálni, h i ­

ellenségei

- egyházatyák,

z s i n a t i határozatok - tájékoztatnak létezéséről. E leírások e l f o g u l t a k , erős

I n d u l a t o k fűtik

ban, hogy a s z i n i

szorított v o l t a m i a t t , egyaránt

művészi

és

üldözött, s árokba

erkölcsi színvonalában

hanyatlóban v o l t ebben az időben. I s i d o r u s a V I I .

században a viselve

őket, nem kétséges azon­

kultúra részben éppen

ugy

histriókat

már ugy

v i s e l k e d n e k , mint a

történeteket és

Írja l e , hogy női ruhákat f e s l e t t nők ős táncukkal

eseményeket adnak elő. Az

a n t i k tragédiák

már nem kerülnek t e l j e s egészükben színre, hanem c s a k rész­ l e t e k hangzanak e l a színpadon. A f a j o k a félimprovizációs

mimusz

legjelentősebb s z i n i mű­ és a

pantomim. Fantomim­

táncosnőként kezdte pályafutását például (Theodora császárnő i s . A pántomlm-táncos mozdulatokkal, különösen

a kéz játé­

kával f e j e z t e k i mondanivalóját. Táncát ének kísértei

ele­

i n t e maga a táncos énekelt i s , később kórus, h a n g s z e r e s kí­ sérettel, v e t t e

át

az

énekes szerepét. A pantomim a V I I *

században még virágzásában v o l t , de még a X I I . században i s megemlékeznek a

kortársak

Bizáncban

a

mimikus

színpa­

d i táncról. A színpadi

kultúra megjelenési

formáiról az egyházi

forrásokon kívül késői képzőművészeti alkotások i s tájékoz­ t a t n a k , így a k i j e v i Szent Szófia székesegyház ( X I . század)

egyik freskója

c i r k u s z i j e l e n e t e t ábrázol. Állatmaszkos a -

l a k hosszú lándzsával küzd sok, fuvolások

ellenfelével} hegedűsök, l a n t o ­

i s láthatók a

freskón s az udvar kíséreté­

v e l együtt gyönyörködik a játékokban. Egy

X I V . századi ma-

kedóniai freskón ( S t a r o Nagoriéino) passió j e l e n e t

ábrázolása

keretében látunk komikus színészeket. Ezek az ábrázolások a bizánci

s z i n i formák hatásának

hosszú továbbélésére

utal­

nak. A keresztény elkeseredetten

egyház

vezetői

hosszú évszázadokon át

küzdenek az e g y k o r i római birodalom terüle­

tén a színpad maradványai e l l e n . A u g u s t i n u s , a k i f i a t a l ko­ rában maga l s buzgó színházlátogató v o l t , az ördög találmá­ nyának n e v e z t e . O r o s l u s s z e r i n t a színháznak s z e r e p e v o l t a római

birodalom

bukásában

i s . Aranyszájú

Szent

T

ános,

N a z i a n z l G e r g e l y , M i n u t i u s F e l i x , T t i a n u s , L a c t a n t l u e egy­ a

aránt fő ellenségnek t e k i n t i a színházat,

mellyel

szemben

egy p e r c i g sem l e h e t abbahagyni a küzdelmet. Ennek ellenére

már

korán akadnak

i s , a k i k ugy találták, hogy műfajokat

a

olyanok Bizáncban

s z i n i formákat

és a drámai

f e l l e h e t használni az u j világnézet hirdetésére

i s . Bizáncban találkozunk először az a n t i k színpadi forma s a keresztény mondanivaló l i t u r g i a maga i s sok

összekapcsolódásával.

Az egyházi

színjátékszerű, részben "monodramati-

kus" elemet t a r t a l m a z o t t . Methodius a I V . század első felé­ ben dialógust i r t a " T i z szűzről" s müvét a prológusban ke­ resztény drámának szik a

nevezi.

Az V. századtól kezdve ugy lát­

templomon belül i s előadtak dramatizált homlllákat,

591-ben egy feltehetőleg

pantomimikus

misztérium

előadá­

sára u t a l n a k az adatok. A V I I I - I X . századi egyházi reformok ismét

ellensége­

sen állnak e szinjátékos egyházi formákkal szemben s a régi kéziratok l s megsemmisülnek ebben az időben.Ugy tűnik azon­ ban, hogy a I X . század hettek

egyházi

tárgyú

második felétől ismét színre kerül­ j e l e n e t e k . L i u t p r a n d , a k i a 560-as

években mint I . Ottó követe Járt Konstantinápolyban, beszé-

mólójában érdekes tanúbizonyságát a d j a a templomi

szertar­

tás és a dráma összefüggésének, a templom színháztérré való alakításának. B korszakból néhány szöveges emlék l s fennmaradt; Így a X I I I . századból passió

az

úgynevezett P a l a t i n a

rendezői példánya, továbbá a

dráma. Ez

utóbbi

Ismeretlen

szerzője a X I . vagy X I I . szá­

zadban Euripidész és Aiszkhülosz resztény szereplők

kéziratban egy

G h r i s t o s Paschon cimü

drámarészleteket

ad

szájába és t u d a t o s a n Euripidészt

ke­

vallja

mintaképének. A közvetlen a n t i k előképnek és a keresztény nak

ez a szinszerü

összefonódása, amelyet

tartalom­

sajnos csak ke­

véssé ismerünk, Bizánc elestéig t a r t o t t . Abban a történelmi p i l l a n a t b a n , amikor Délkelet-Európát elborították

a

szin-

házellenes mohamedán kultúra hullámai, ment végbe Itáliában az a n t i k

kultúra újra felfedezése és az a n t i k s z i n i hagyo­

mány felélesztése.

Tehát lényegében

összeesik,

egyidőben

játszódik l e Kelet-Európában az a n t i k s z i n i kultúra utolsó, késői hajtásának elfonnyadása és irodalmi

Nyugaton az

antik

dráma

újrafelfedezése. Ez az a n t i k hagyomány ezután n y u ­

g a t i közvetítéssel és néhány évszázados késéssel j u t v i s s z a oda,

ahonnan e l i n d u l t - Kelet-Európa népeihez. Nagyon

nehéz pontosan lemérni, hogy mit köszönhetnek

a középkori Európa kialakult és utódaik elemeit

mulattatói, színészei

színészi technikának. E

az antikvitásban

szétszóródott színészek

a mesterségbeli tudást, a s z i n i ábrázolás a l a p ­

s z e r t e szájjel vitték egész Európában, Oroszföldtől

Írországig. A táncon és zenén, a r t i s t a

mutatványokon kivül

állandó komikus típusokat és j e l e n e t e k e t i s hagyományoztak, amelyek a reneszánszban, a hivatásos szinpad kulásánál,

újkori k i a l a ­

különösen

Itáliában, bukkannak f e l újra. Annyi

b i z o n y o s , hogy a régi

hagyomány nem tűnt e l nyomtalanul és

nem

jelentéktelen tényezője

raéledésének.

l e h e t e t t a színház újkori ú j ­

2. A népi hagyomány Az a n t i k kultúra m e l l e t t

a másik f o n t o s tényező, ame­

l y e t a keleteurópai népek s z i n i kultúrájának kialakulásánál figyelembe k e l l vennünk, a közösségi, f o l k l o r i s z t i k u s szín­ játszó hagyomány,

melynek jelentős Ösztönző szerepe v o l t a

népek színjátszásának kibontakozásánál* E terület sokszoros

feltárása

újrakezdésről,

folyamatokról, melyek

nem

könnyű f e l a d a t , h i s z e n i t t

ismétlésről

van

szó, történeti

különböző időben és formában egymást

megismételve játszódtak l e . Az a n t i k dráma, k u l t i k u s kezdeteiből, i r o d a l m i vá a l a k u l t a kedvező számára

megfelelő

körülmények

folytán}

a

drámá­

városi élet

táptalajában. Amikor

azonban a szintén

indogermán szlávok és más nem indogermán

népek megteleped­

t e k Kelet-Európában, o l y a n vallásos rítusokat h o z t a k maguk­ k a l , melyek

részben

hasonló

strukturájuak v o l t a k , mint a

görögség e g y k o r i rítusai, s a drámába való átfejlődés tősége ezeknél i s adva

v o l t . E rítusok azonban

lehe­

az eltérő

társadalmi körülmények következtében nem j u t o t t a k e l az önr álló, differenciált

színház

fokára, hanem megmaradtak kö­

zösségi, f o l k l o r i s z t i k u s s z i n t e n

és .a kereszténység felvé­

t e l e után dramatikus népszokásokká váltak. A kelet-európai

indogermán

népek

(de a finnugor és

török nyelvű népek i s ) kivétel nélkül I s m e r t e k olyan drama­ tikus

rítusokat, amelyek főként

és h a l o t t k u l t u s s z a l , illetőleg l a t b a n . Mikor e népek a sok háttérbe s z o r u l t a k

termékenységvarázslással, őskultusszal álltak kapcso­

kereszténységet felvették, e rítu­ a keresztény egyház " h i v a t a l o s " k u l -

túsza mögött, népszokássá váltak és időpontjukban a k e r e s z ­ tény ünnepekhez alkalmazkodtak. Továbbá összefonódtak a ró­ mai birodalomban

már korábban

jelenő, de lényegében

k i a l a k u l t , más formában meg­

azonos gyökerű dramatikus

szokások­

kal i s . Ás agrárritusok, rázsló és

melyeknek e g y s z e r r e termékenységva­

egyúttal apotropeikus j e l l e g e i s v o l t , főként az

évszakok változásához mazkodott a

fűződtek. E r e d e t i

időpontjuk a l k a l ­

keresztény egyház fő ünnepeihez, amelyek maguk

szintén a lunlszolárls karácsonyi-újévi, a

naptárt

követték. így állott slő a

f a r s a n g i , a májusi-pünkösdi, a nyárkö­

zép! és az őszi ünnepkör ( s ezen belül egyes kiemelkedő j e ­ l e s napok) melyeknek dramatikus szokásai részben n a p j a i n k i g fennmaradtak,

a kelet-európai népek p a r a s z t i rétegeinél.

A dramatikus*

szokások másik nagyobb c s o p o r t j a az em­

b e r i élet ünnepeihez, főként

a

lakodalomhoz és temetéshez

fűződött, különösen az utóbbi a mai n a p i g l s i g e n a r c h a i k u s jellegű rítusokat l s t a r t o t t A domináns reszténység

által

fenn.

indogermán j e l l e g m e l l e t t i g e n sok, a ke­ közvetített

orientális elem i s b e j u t o t t a sokba, továbbá a b e o l v a s z t o t t

vagy

közvetlenül b e h a t o l t

kelet-európai ünnepi szoká­ thrák és illír lakosság s z o ­

kásanyaga i s erősen színezte, különösen Délkelet-Európában. Külön s z i n t j e l e n t e t t a kelet-európai, nem indogermán népek sámánisztikusnak nevezhető h i t r e n d s z e r e , m e l y e k n e k r l t u s f o r ­ mai részben eltértek a főként földművelő indogermán népeké­ től. A

téli

Időszak szokásainak

egyaránt s z e r e p e t játszottak t o n , a legrövidebb nappalok

kialakulásában

például

a kelet-európai népek autoch­ és l e g h o s s z a b b éjek időszakához

fűződő rítusai, a késő antikvitás ünnepi szokásai, melyeket a "Kalendae J a n u a r i a e " névvel keresztény egyházak által Széknek az ünnepeknek

szoktak

Összefoglalni,

s a

kialakított karácsonyi l i t u r g i a .

egyik

jellemző

szinszerü mozzanata

lelet-Európában az állatmaszkban való alakoskodás és drama-

tllcus tánc. As egyház len,

amely azonban

i g e n éles h a r c o t f o l y t a t o t t e z e k e l ­

s i k e r t e l e n n e k b i z o n y u l t , mert például a

lengyeleknél, románoknál a mai napig i s járnak karácsony és újév között köszönteni a különböző állatokat utánzó a l a k o s ­ kodók. A karácsonyi, újévi szóval

köszöntést a mai napig l s o l y a n

f e j e z i k k l a kelet-európai népek, amelyek a " K a l e n ­

dae"

elnevezés

képez,

amely

származékai - kivételt c s a k a magyar n y e l v est a

köszöntésformát a finnugor "regölés"

szóval jelöli. Ami g az egyház forduló

körüli

éveaázadokon át

t i l t o t t a a téli nap­

s z i n i alakoskodást, a f a r s a n g nagyjából az

engedélyezett vigalom ünnepi periódusa l e t t . K e l e t - és Nyu­ gat-Európában egyaránt

sz

l e t t az álarcos vigasságok és a

társadalombirélő népi játékok előadásénak l e g f o n t o s a b b idő­ s z a k a . Részben e r r e a periódusra és a f a r s a n g o t követő böj­ t i és húsvéti Időszakra e s t e k továbbá a kelet-európai népek tavaszvarázsió rítusai i s , melyek azután az egyházi szimbo­ likával

összefonódva

igen

érdekes s z i n i

formákat h o z t a k

létre. J e l l e g z e t e s e n kelet-európai nevezett del,

de

"Ruszalka-hét", eltérő

vonásokat mutat a

ünnepkörtől. Ez az kösd előtti, vagy

ünnep

nyugat-európai pünkösdi

l e h e t egy napos i s , eshet a pün­

utáni csütörtökre, másutt nem egy hétig,

hanem hosszabb i d e i g t a r t ,

s

nyári napforduló v e t véget. i s kölcsönözte nevét, p l . j e g y e z n i , hogy

jelenség v i s z o n t a s úgy­

mely időben összeesik a pünkösd­

az Es

ünnepi periódusnak c s a k a as ünnepkör más ünnepeknek

h a l o t t i Ünnepeknek. Érdekes meg­

Makedóniában télen járnak a l a k o s k o d n i a h a ­

sonló nevü maszkos táncosok. Az ünnep neve megszemélyesítve, mint a tündérek gyűj­ tőneve

Jelentkezik.

Orosz

néphit s z e r i n t a ruszalkák ké­

rész teletlenül

meghalt gyermekek

l e l k e i , másutt

viszont

ilyenkor

tánccal,

rúkat aggattak

inkább

vagy öngyilkos a s s z o n y o k

vizitündérek.

Az

oroszok

énekkel ünnepelték a tündéreket, k o s z o ­

a fákra, majd az ünnepi periódus végeztével

ünnepélyesen elbúcsúztatták őket. A régi tündérhlt sok b a l ­ jós eleme

egészen

szlávoknél

és

kat helyeztek nak

a

XIX.

századig

tovább élt, a k e l e t i

délszlávoknál. I l y e n k o r a sírokon adományo­ e l . A s z e r b néphit s z e r i n t

i l y e n k o r megnyíl­

a s i r o k és a h a l o t t a k k a l beszélni l e h e t . A románoknál

sonló

és

Kelet-Szerbiában

i l y e n k o r rituális

táncolnak, melyek a táncosoknál epilepsziához h a ­

táncokat

állapotot idéztek elő. A románoknál az ünnepi perió­

dus leglátványosabb

szokása

a

férfiak rituális tánca, az

úgynevezett J o e de cálusarii.

Ez

h a r c i táncból, egy a k r o b a t i k u s

jellegű

táncból. Kern

világos, hogy

három főrészből áll, egy

miért

és

nevezik

egy

gyógyító

a táncot a " l o ­

vacskák" táncának, mert a X I X . század óta legalábbis ló a l a ­ koskodó a

nem f o r d u l

elő a táncban.A tánc legfőbb

gyógyítás látszik.

ebben az időszakban a betegséget

A néphit

szex i n t

céljának

ugyanis a tühdérek

küldenek betegséget az emberekre s e z t

gyógyítják a

mágikus tánccal. A jugoszláviai

makedónok női ruszalkaténeot i s i s m e r t e k , melynek szereplői transzba

estek.

Ennek

célja

szintén a mágikus gyógyítás

volt. Az ünnep neve a római h a l o t t i ünnepre ( R o s a r i a , R u s a l i a ) megy v i s s z a } ebből elnevezések. A május baljóslatú

jellege

ugyanakkor

a május a

volt.

játszott. Ugy látszik sánál thrék hatással

származtak

a

szláv, görög, román

hónapnak a régi romaiak vallásában i s Ekkor

volt

halottkultuszban

a

lemurok ünnepe:

i s fontos

szerepet

azonban, hogy az ünnepkör kialakulá­ i s számolnunk k e l l . Az ünnepkör szláv

elemeinek előzményeit még nem l e h e t e t t

pontosan megállapí­

tani. Ezek

és

arató, szüreti

más ünnepi és

c i k l u s o k , mint

például az őszi

h a l o t t i ünnepek a középkorban nemcsak a

f a l u , hanem a város ünnepei l s v o l t a k és hivatásos

mulatta­

tók i s résztvettek bennük. így például K i j e v b e n a szkomorohok részt v e t t e k a f a r s a n g i és májusi ünnepségeken i s . O t t , ahol a késő középkorban céhek vagy

hasonló társulások a l a -

k u l t a k k i a városokban, az ünnepélyes, rendezése részben

az

látványos

szokások

ő kezükbe ment át. Jelentősek v o l t a k

természetesen az i s k o l a i

ünnepségek i s . Prágában a XV. szá­

zadban a Miklós-nap a diákok és tanáraik szinszerü ünnepei­ nek

egyik fő dátuma v o l t . A középkorban a kelet-európai népeknél i s k i a l a k u l t a k

a

keresztény

ünnepek

sajátos, szinszerü szokásai, melyek

különösen a karácsonyhoz ban

jelentkező

és húsvéthoz fűződtek. A városok­

misztériumjátékok m e l l e t t

léteztek

falusi

lokális formák i s , melyek a középkoron t u l egészen n a p j a i n ­ kig

fennmaradtak. A

karácsonyi f a l u s i

az élő emberek, vagy kok,

ciklushoz

tartoznak

bábok által előadott karácsonyi játé­

melyek Jézus születését, a pásztorok üdvözlő látogatá­

sát, Heródes és betlehemi

a

három

n a p k e l e t i király történetét és a

gyermekgyilkosságot

vitték színre.

Mellettük a

játékok még sok komikus népi a l a k o t i s f e l v o n u l t a t t a k , i l y e ­ nek

a

lengyeleknél a cigány

figurája, a románoknál játékokban a kupec, a

és

cigányasszony és a magyar

katonák,

kereskedők,

a fehérorosz

m u z s i k , a kozák, a magyar játékokban

a betyárok s t b . Megfigyelésünk s z e r i n t az egykori Habsburg­ birodalomhoz tartozó

országokban a játékok

a pásztorok látogatása áll, főhősük A

középpontjában

a süket, öreg pásztor.

lengyeleknél, oroszoknál, roménoknál a zsarnok Heródes a

főhős, akiről vízkereszt! európai

a

játékok nevüket i s n y e r i k . E karácsonyi-,

játékokat

a török által meg nem szállt k e l e t ­

országokban általában a X V I I . századig t u d j u k

nyo­

mon követni. A XVII-XVIII.

századtól

alakult

k l a kelet-európai

országokban a népi színjátszás egy sajátos műfaj a, a betyár­ dráma i s . I l y e n e k e t

főként o r o s z , román, magyar és szlovák

területen találunk. E betyérdrámák

a társadalmi ellentéte­

ket jóval nyíltabban juttatják kifejezésre, mint a karácso­ nyi

játékok, bár

az

utóbbiakban i s megtaláljuk vallásos

köntösben a nyíltabb, vagy b u r k o l t a b b társadalomkritikát.

Orosz nyelvterületen A dereglye.

tatók s z e r i n t a l e t t lakó

e

A rablóbanda.

neve

A

csónak.

játék a Don vagy a V o l g a alsó folyása mel­

kozákság

koréban jöhetett

körül. Motívumaiból a Osztrovszkij)

játéktípus

Sztyepán R a z l n s t b . S z o v j e t ku­ létre a X V I I . század

későbbi drámaírók

( p l . Gribojedoy,

i s sokat merítettek. Már

a X V I I . században

f e l j e g y e z t e egy kortárs, hogy az egyszerű o r o s z nép s z a b a d ­ idejében a

legjobban a

"rablókról szóló előadásokat" és a

kardvívást k e d v e l t e . A játék változatait házról házra járva ls

szokás

volt

előadni. Főszereplője a betyárok

névtelen

főnöke vagy p e d i g néven megnevezett történeti személy - p l . Sztyepán R a z i n , vagy Jermák - a k i kísérőjével együtt a V o l ­ gán hajózik. Hajózás közben a p a r t o t kémlelik, h o l rejtőzik az ellenség. A játék további során párviadalra kerül s o r , a betyárok főnöke ée más, konkrétan megnevezett történeti s z e ­ mély, vagy p e d i g a betyárok és a gazdag fogadós között. A történeti-tipológiai egyezés ettől az

érdekes példája, hogy

o r o s z játéktípustól függetlenül más kelet-európai

országokban i s k e l e t k e z t e k népi betyárdrámák, melyek a ked­ v e l t népi hősök és ellenségeik közötti összetűzést ábrázol­ ják. Kimenetelük

változó,

néha a betyár győzedelmeskedik,

néha azonban a túlerő legyőzi a betyárokat. A közösségi ettől

ünnepi

színjátszással néha együtt, néha

elkülönülvs j e l e n t k e z n e k a hivatásos és félhivatásos

mulattatók: zenészek,énekesék, akrobaták, medvetánooltatók, báb- és árnyjátékosok. e p i k a előadásától

Funkciójuk

egészen a

i g e n változatost a hősi

cirkuszi

mutatványokig

ter­

jedt. Különösen

népszerű v o l t

Kelet-Európában a bábjáték,

mert a szinházellenes iszlám éppúgy, mint az ortodox egyház inkább engedélyezte e z t , mint az élő emberek által előadott szinszerü formákat. A törökök által megszállt országokban a báb- és árnyjáték i g e n művészi formái virágzottak, de a r o ­ mán bojároknál i s adtak elő a X V I I , században török mintára árnyjátékokat.

A lengyeleknél, ukránoknál, sen a karácsonyi bábjáték szerű,

vertep, azaz

A

osztva:

fehéroroszoknál

(szopka, v e r t e p )

volt

különö­ i g e n nép­

bábtáncoltató láda két részre v o l t

felülteti, néha torony vagy kupola f e d t e , melynek

ablakában mécsest gyújtottak. A vallásos tárgyú j e l e n e t e k e t a felső színpadon játszották, a mindennapi életből v e t t

mu­

latságos j e l e n e t e k e t pedig az alsó színpadon, a bábuk fából vagy rongyból készültek. (szopka)

Rendkívül

művészi

betlehemeket

készítettek Krakkó* környékén; Krakkóban a mai na­

p i g i s karácsonykor kiállítást rendeznek e népművészeti a l ­ kotásokból.

Bábtáncoltató

betlehemeket

ezenkívül

magyar

és román területen i s találunk. A nem vallásos

jellegű bábjáték nemcsak a török l a k ­

t a országokban, hanem a cseheknél,

oroszoknál i s virágzott

és élesen táxsadalombirálő figurái

alakultak

Petruska,

a

cseh

bábezinpadoknak.

k i : az orosz

K a s p a r e k mai n a p i g i s k e d v e l t figurái a (Érdekes

megjegyezni, hogy a magyar báb­

játék történeti múltjára vonatkozólag rendkívül kevés emlí­ tés maradt

fenn.)

A kelet-európai

vándor népi

vagy félnépi komédiások

feltehetőleg egyesítették a régi h e l y i hagyományt a Bizánc­ ban k i a l a k u l t Játékstílussal. £ mulattatók minden k e l e t - e u rópai népnél j e l e n t k e z t e k . Sok tudósítás maradt f e n n p l . az orosz

szkomorohokról, főleg egyházi jellegű i r a t o o . D a « t

l y e k álarc

viselésre,

kes , hogy a Z i l l ,

zenére, színjátszásra utalnak.Érde­

században "helléneknek", a X I V . században

"latinoknak" i s nevezik

őket a források. A X V I . századtól

kezdve külön f a l v a k b a n telepitették őket l e . Egy szerük a táncoltak,

g u s z l i v o l t . A feljegyzések s z e r i n t e zenéltek,

v e t t e k nemcsak a

- fő hang­ mulattatók

"ördögi d a l o k a t " énekeltek és részt­

l a k o d a l m i , hanem a temetkezési szertartá­

sokban i s . A X V I I . században e legetik a

me­

mulattatókat egy s o r b a n

medvetáncoltátokkal, kutyaidomárokkal

em­

és bábjá­

tékosokkal. A ' X V I - X V I I . században a cári udvarban i s s z e r e ­ p e l t e k a népi mulattatók különféle

csoportjai.

1571-ben

felvették őket az udvartartás t a g j a i közé és külön "Mulató­ házat'' létesítettek

számukra,

amelyet

a

X V I I . században

"Mulató-teremnek" neveznek. Mondottuk időpontban, egy

már. hogy

a népi

alakoskodás nemcsak egy

Ízben h a t a kelet-európai népek s z i n i

lődésére, hanem a népi hatás

fej­

állandó tényező a szinházkul­

túra kibontakozásánál. Amig a régi századokban - i g y a r e ­ neszánsz és a b a r o k k a népi hagyományhoz, zeneszerzők már

szinpadmüvészet - ösztönösen f o r d u l n a k a

X V I I I . századtól a nagy drámaírók,

tudatosan

f o r d u l n a k a népművészet

szinte

kimeríthetetlen gazdagságú

formakincséhez. Különösen s o k a t

köszönhet

X I X . században meginduló k e l e t ­

a

folklórnak a

európai o p e r a . A n a g y szláv

zeneszerzők éppúgy, m i n t a ma­

g y a r Bartók Béla és Kodály Zoltán

e

közösségi művészetből

n y e r t e k müveikhez ihletést. A népi hatás megnyilvánul a né­ p i e s motívumoknak az sában i s .

" i r o d a l m i " drámában való felhasználá­

3. A középkori vallásos színjáték A X I . században forma, melyet

Nyugat-Európában k i a l a k u l az a e z i n i

közkeletű

szóval

misztóriumjétéknak

szokás

nevezni. Nehéz

p o n t o s választ a d n i a r r a , hogy ennek a szinjá-

téktipusnak kibontakozásánál zánci előzmény. A

m i l y e n mértékben h a t o t t a b i ­

X I X . században

nészek például a

a

f r a n c i a szinháztörtó-

műfaj keletkezését

kizárólag a k a t o l i k u s

egyház szertartásából próbálták l e v e z e t n i . Az u j a b b jóegynóhánya

-

például

Nicoll,

nagy fontosságot t u l a j d o n i t

kutatók

Hunningher, Kindermann -

a bizánci előképnek; másrészről

a görög kutatók közül néhányan kétségbevonjék e z t . A műfaj történeti fejlődésének első fokán l a t i n vű úgynevezett l i t u r g i k u s nyelvű, majd

pedig

játékokat

nyel­

találunk, később két­

n e m z e t i nyelvű vallásos játékokat, me­

l y e k nagyrészt b i b l i a i

tárgyúak,de ezen tűi a s z e n t e k élet­

történetét és méa a l l e g o r i k u s vallásos tárgyakat i s d o l g o z ­ nak f e l . Előadásuk főként a városi polgárság, g y a k r a n

a cé­

hek kezében v a n . A kelet-európai országok közül e z t á t i p u s u misztéri­ umjátékot a k a t o l i k u s , fekvő

országokban

vagyis a

K e l e t és Nyugat meagyójén

találhatjuk meg* A

cseheknél, lengyeleknél,

szláv népek közül a

horvátoknál és szlovéneknél, ezen

t u l Magyarországon v o l t a k a középkorban a nyugat-európaihoz hasonló német,

vallásos részben

azonban f r a n c i a téktípust.

szinlelőadésok, A n y u g a t i formák részben olasz

közvetítéssel kerültek

i d e , máskor

s z e r z e t e s e k hozzák m a g u k k a l e

n y u g a t i já­

Másrészt a k e l e t i egyháznak i s v o l t a k vallásos-litur­ g i k u s j e l e n e t e i , melyek

azonban éppen az eltérő társadalmi

fejlődés

nem

következtében

fejlődtek nagy nemzeti nyelvű

misztériumjátékokká. S játékok, az oroszoknál

i s elsősorban

akárcsak Nyugaton, például a

két legnagyobb keresztény

ünnephez, húsvéthoz és karácsonyhoz fűződtek. Az orosz hús­ vét két i l y e n

látványos

napi

szamárháton"

"utazás

liturgikus jelenete és a

a virágvasár­

nagycsütörtök!

lábmosás

volt. A virágvasárnapi körmenetet

Moszkvában i s és más n a ­

gyobb városokban i s nagy pompával, egyházi és világi h a t a l ­ masságok részvételével rendezték meg. A nagycsütörtöki láb­ mosáson maga a főpap i s résztvett. I . Péter cár, mikor meg­ szüntette

az e f f a j t a színjátékszerű szokásokat, a nagycsü­

törtöki lábmosást

továbbra

i s engedélyezte, hogy mintegy

alázatra i n t s e v e l e az egyház fejőt. A karácsonyi ünnephez t a r t o z o t t ték. más

1548 előtt Novgorodban

a "j^flm

kemence" já­

történik róla említés, azután

városokba i s e l j u t o t t és Ismerjük X V I I . századi válto­

zatait i s . diszletet

Karácsony

előtti szombaton egy kemence formájú

emeltek a

g e t t , melyet ügyes reszteni. A

templomban, f e l e t t e a n g y a l képe l e b e ­

szerkezettel

játékban

lehetett

három "ifjú"

felhozni

és l e e ­

és kát " k a l d e u s "

sze­

r e p e l t . A cselekmény ótestámentumbeli v o l t és Dánlel könyvé­ ből

a

három

elő.

A

megfelelő p i l l a n a t b a n azonban leeresztették az "an­

gyalt",

zsidó ifjú tüzes kemencébe való vetését adta

a kaldeusok

a

földre h u l l o t t a k ,

majd ők maguk v e ­

zették elő a három ifjút a kemencéből. A

három

ifjú

kiválasztása énekhangjuk s z e r i n t tör­

tént. A kaldeusok engedélyt kaptak a r r a l s , hogy karácsonyi ünnepek a l a t t színpadi rókelőket bosszantsák ban

a

kosztümökben parádézhassanak, a já­ és szakállukat perzseljék. Novgorod-

kaldeusok rövid vörös kabátot v i s e l t e k , hozzá hegyes

süveget, szőrmével és a r a n n y a l d i s z i t v e . A zsidó i f j a k bár­ s o n n y a l díszített fehér vászon öltözetet h o r d t a k .

A n y u g a t i t i p u s u misztériumjátékok kelet-európai elő­ adásmódjáról s o k s z o r csak hiányos a d a t o k m a r a d t a k ha a k o r a i

a későbbi n e m z e t i nyelvű ugyanis

fenn. Né­

l i t u r g i k u s játékok életéről többet t u d u n k , m i n t misztériumok

m i k o r még az

kezdetben,

előadásáról, e z e k e t

Istentisztelet

kerÜltek s z i n r e , bejegyezték az egyházi

keretében

szertartáskönyvek­

b e , m i g a későbbi előadásokra vonatkozó feljegyzések inkább a véletlennek köszönhetik például

néhány

igen

f e n n , m i g a műfaj

fennmaradásukat.

korai l i t u r g i k u s

Magyarországon

l a t i n játék m a r a d t

későbbi fejlődéséről aránylag kevés meg­

bízható a d a t u n k v a n . À n e m z e t i nyelvű misztériumjátékok húsvéti játékciklus v o l t k e d v e l t tréfás különös

és

fontos.

közül különösen a

Elsősorban a n y u g a t o n i s

társadalomblrálő m o z z a n a t o k a t

előszeretettel. I l y e n

színezték

a vándor kuruzsló kereskedő

a l a k j a köré k i a l a k u l t játéksorozat. Ez m i n d a z o k b a n a húsvé­ ti hoz

játékokban s z e r e p e l , amelyek a feltámadott Jézus sírjá­ induló

asszonyok

történetét

hozzák s z i n r e . A o s e h és

l e n g y e l játékokban i g e n népszerű l e h e t e t t a kereskedő j e l e ­ n e t . A három Mária a h a l o t t Jézust k e r e s v e , kenőcsöket a k a r vásárolni, hogy

a

h o l t t e s t e t megkenjék v e l e , e k k o r talál­

koznak a kereskedővel. A kereskedő

felesége

és

szolgája

i s g y a k r a n s z e r e p e l n e k ebben az élénk, tréfás k i s játékban; i l y e n p l . a c s e h Mastickár, játék a XIV. századból* Hasonlóképpen népszerűek v o l t a k a Mária Magdolna éle­ tét és a p o k o l

ujrabenépesitését

szinrehoző j e l e n e t e k i s .

Mária Magdolna "világias" életénél különösen szívesen időz­ t e k a középkori

nézők, öltözködés, piperészés közben j e l e *

n i k meg egy öreg keritőnő kíséretében és udvarlójéval való­ ságos k i s s z e r e l m i

kettősöket

játszott

le

a színpadon

( i l y e n a cseh H r a veséié Maftdaleny a X I V . századból). A " p o k o l benépesítése" játéktípusban az ördög elküldi szolgáit rált

a

poklot

földre, hogy uj

Bártfai Színlap

lakókkal tanúsága

a

Jézus feltámadása után üressé népesítsék

be*

Az úgynevezett

s z e r i n t az a k k o r i észak-magyar o r -

s z e g i városok,

lakóit i s elszórakoztatták e játékokkal. Egy

c s e h játékban i s s z e r e p e l e j e l e n e t : módon

inti

csendre hallgatóit:

i t t a prológus i l y e n

egy

magyar vagy német se

moccanjon a nézők közül. Elég hosszú i d e i g bánkódtunk, rég­ óta böjtölünk, most i t t

a húsvét. Ezután megjelennek az ör­

dögök, és előadják, hogy vinni.

m i l y e n bűnösöket fognak a pokolba

( H r a o K r l a t o v u zmrtvvchvstánl a jeho oslavení.) Német

kokban a

mutat, amikor a c s e h és l e n g y e l játé­

hatásra

feltámadó K r i s z t u s kertész alakjában j e l e n i k

Azonban h e l y t e l e n

lenne

meg.

a z t h i n n i , hogy e n e m z e t i nyelvű

misztériumjátékok a nyugat-európaiak egyszerű függvényei. A népi humor megnyilvánulásai minden országban különböznek és sokszor

igen kedves, r e a l i s z t i k u s

zsánerképeket i s alakí­

tanak k i . A húsvéti

játékokból

r i a - s i r a l m a k , melyek a ek

voltak. Ilyen

lengyel

nőttek k i a nemzeti nyelvű Má­

játékoktól függetlenül i s népszerű­

n e m z e t i nyelvű

kéziratokban

Márla-siralmák magyar és

i s maradtak

fenn

( p l . az Ó-magyar

Mária s i r a l o m , a l e n g y e l Zálew M a t k i B o s k i e j pod Krzyzem). Lengyel

területen

a

virágvasárnapi körmeneteket l s

párbeszédes színi j e l e n e t e k k e l élénkítették. Kevesebb példája maradt a a jászolállitás szokása korban i s i s m e r e t e s századtól

sok

volt.

karácsonyi játékoknak, bár

kelet-európai népnél a közép­ Lengyel

nyelvterületen a XVI.

kezdve i g e n sok karácsonyi dialógus maradt fenn,

ezeknek feltehetőleg korábbi előzményei i s v o l t a k . csonyi liturgikus országi

eredetű

A kará­

játékok egyik l e g s z e b b példája a magyar­ kéziratban ránk

maradt " T r a c t u s Stelláé?

A karácsonyi játékok népi továbbéléséről már az előbbiekben szóltunk. Mig

a

nyugati

szlávoknál elsősorban a német

hatás

v o l t jelentős, a horvátoknál és szlovéneknél főként az itá­ liai szláv

előképek

hatását figyelhetjük

emlékek

devoziók hatását

dialogizált tükrözik.

meg.

A legrégibb dél­

énekek és az itáliai laudák és A

későbbi játékok i s

itáliai

mintákra készültek, ahogy fel.

így

a

s a c r a rappresentazionék mintájára készültek a

T k o n i Codexben kok:

K a r d o s T i b o r a magyarországi kö­

szövegekben i s o l a s z s z i n i formák hatását f e d e z t e

zépkori

(Tkonski z b o r n i k )

f e n n m a r a d t húsvéti játé­

ezeket 1492-ben egy M a t e j nevü s z e r z e t f t s másolta, g l a -

g o l i t a Írással.

Közép-Dalmáciából

szöveg i s m e r e t e s ; ezeket szokták

i s több vallásos játék­

általában

tulajdonítani, az

Marko Maruliő költőnek

u j a b b kutatás azonban kétségbe­

v o n j a Marulió szerzőségét. Â középkori

t i p u s u misztériumjátékok a kelet-európai

népeknél néha elkésve j e l e n t k e z n e k és a műfajnak reneszánsz és barokk változatai i s fejlődnek k i . Sok nénk a

példát idézhet­

k a t o l i k u s szlávoknál és a magyaroknál i s e r r e a j e ­

lenségre. Ilyen

v e g y e s , félig még

szánsz d a r a b o k a t Dubrovnikből

délszláv

hat ilyen

középkori, félig

területen

is

bőven

már r e n e ­ találunk.

vallásos dráma m a r a d t ránk. Hason­

lóképpen átmeneti j e l l e g e t m u t a t n a k Mavro V e t r a n o v i c Öavció (1482-1576) vallásos tárgyú d a r a b j a i : hám áldozása

ós

egy

Zsuzsanna-játék.

Isukrstova. Posvetlllate n o v i c ' azonban már

A feltámadás. (Od

Ábra­

uskrsnutja

Abramovo és Zugana c i a t a . ) V e t r a ­

nemcsak középkori s t i l u s u vallásos játé­

k o k a t i r t , hanem profán tárgyuakat i s : egy Orpheuszról szó­ ló d a r a b

töredéke

tőle. Az Ábrahám

és

pásztorjáték töredékek i s i s m e r e t e s

áldozása

cimü

d a r a b népszerűségére

jel­

lemző, hogy öt különböző változatát ismerjük. Hasonlóan átmeneti r e t e s , melyet

soká Drïio

jellegű karácsonyi játék i s i s m e ­ müvének

tartottak,

bár inkább

Vetranovló szerzőségére l e h e t g o n d o l n i . A pásztorok i t t már horvát n e v e k e t v i s e l n e k . Hasonló

volt

misztériumjáték legtöbb

szöveget

misztériumjátékok dramaturgia

a

a helyzet XYI-XVII. éppen

l e n g y e l területen i s , a h o l a században

ebből

az

is

tovább él és a

Időszakból Ismerjük. E

i s átmeneti stílusúak, néha

szabályai

a humanista

s z e r i n t felvonásokra tagozódnak, és

k o m i k u s közjátékok beiktatásával

a

t r a g i k u s és vidám e l e ­

meket elkülönítik. Reneszánsz vonásokat m u t a t a legsikerül­ t e b b l e n g y e l misztérium i s , Az Ur dlcsősÓKes feltámadásának története cimü

húsvéti játék (História o Chwalebnym Z m a r t -

w y c h w a t a n i u Panaklm. 1570-1580 között),

szerzője M i k o l a j z

Wilkowiecka. A X V I - X V I I . századbői i s s o k vallásos dialógus m a r a d t f e n n l e n g y e l nyelvterületen. I l y e n e k p l . az Anna meddőségé­ ről szóló komédia, a

Halál emlékezete.

és számos virágvasárnapi, karácsonyi Hasonló v o l t a h e l y z e t dául a

ferencesek

és

Ábrahám

Magyarországon I s ,

iskoláiban

áldozása

húsvéti dialógus. a h o l pél­

még a X V I I - X V I I I . században

i s bőven adnak elő misztériumjátékokat, melyekbe reneszánsz és b a r o k k motívumok gyar

keverednek.

nyelvű, középkori

radt fenn. A

A X V I I . századból több ma­

formájú u r n a p i misztériumjáték ma­

X V I I I . században Caiksomlyój az erdélyi k a t o ­

l i k u s o k neves bucsujáróhelye e műfaj középpontja. Hasonló középkori

módon j e l e n t k e z i k

Néhány, a X V I . század k o r i jellegű, példa az i s k o l a i

Kelet-Európában egy másik

eredetű vallásos műfaj: az a l l e g o r i k u s moralitás elejéről származó és t e l j e s e n közép­ után

színpadon.

m i n t b a r o k k műfaj tűnik f e l újra

Népszerűsége

akkor i s t a r t ,

mikor

n y u g a t o n ez a műfaj már régen a múlté. A magyaroknál i s , az oroszoknál i s , még a X V I I I . században i s népszerű faj,

ez a mű­

amig azután a felvilágosodás n y o m t a l a n u l e l nem s o d o r ­

j a e z t a régen e l a v u l t színpadi jelenséget.

RENESZÁNSZ ÉS BAROKK 1.

A n e m z e t i nyelvű reneszánsz dráma kibontakozása A kelet-európai

fejlődés

egyik

sajátos j e g y e , hogy

néhány népnél a n e m z e t i nyelvű újkori dráma kialakulása év­ századokkal megelőzi

a

hivatásos polgári színjátszás k i a ­

lakulását, v a g y i s a XVI« században nemcsak Nyugat- és nyugat-Európában, hanem

Dél­

ezen kivül néhány közép- és k e l e t ­

európai népnél i s k i a l a k u l a n e m z e t i nyelvű reneszánsz drár ma, azonban

nem

alakul

a i a hivatásos színjátszás, m e r t

n i n c s megfelelő osztálybázisa. így a hivatásos polgári

színjátszás

a kelet-európai

országokban c s a k jóval később t u d gyökeret v e r n i t a l e n g y e ­ leknél, oroszoknál, cseheknél, magyaroknál a X V I I I . ban,

a románoknál a X I X . században,

mig

a

törökök

század­ által

legtovább megszállva t a r t o t t Balkánon valójában c s a k száza­ dunkban fejeződött be ez a f o l y a m a t . Miért fejlődik

e n n y i r e egyenlőtlenül a n e m z e t i n y e l ­

vű dráma és a hivatásos színpad? Az újkori N y u g a t - és

európai dráma összetevői, kialakító e l e m e l

Kelet-Európában

ugyanazok

voltak,tehát a népi

kultúra színjátékszerű megnyilvánulásai,melyek n a i v r e a l i z ­ must, s a

népi

humor ábrázoló eszközeit tartalmazták, t o ­

vábbá a humanizmus, a

k l a s s z i k u s drámairodalom kéziratosán

f e n n m a r a d t alkotásainak

újrafelfedezése, s

végűi a közép­

k o r b a n k i b o n t a k o z o t t s z i n i formák. Ezekből az összetevőkből a l a k u l t k i az újkori reneszánsz dráma. A kialakulása

azonban

hivatásos színpad

Kelet-Európában évszázadokkal késik s

e z t a különbséget az eltérő gazdasági-társadalmi fejlődés mellett Délkelet-Európában a török megszállás i s h o z t a létre. A gazdaságilag f e j l e t t e b b , k a p i t a l i s t a fejlődés útjá­ r a lépett n y u g a t i országokban, városokban, hivatásos n y i l ­ vános színjátszás v e r gyökeret. A kelet-európai országokban még évszázadokon keresztül feudális vagy félfeudális állam­ r e n d marad f e n n s a városi polgárság számszerűen, gazdasá­ g i l a g és kulturálisan sem o l y a n jelentős tényező, m i n t N y u g a t o n . így a polgári hivatásos színjátszás kialakulása még a török által meg nem szállt országokban i s évszázado­ kon keresztül késik. A XVI. század második felében a n e m z e t i nyelvű r e n e ­ szánsz dráma tehát nemcsak Itáliában, Angliában, F r a n c i a o r ­ szágban a l a k u l k i , de a magyaroknál, n y u g a t i szlévőknél, s részben a dél lávoknál i s . A n e m z e t i nyelvű dráma e z e k ­ nél a népeknél természetesen nem e l s z i g e t e l t e n j e l e n i k meg, hanem egy erőteljes reneszánsz i r o d a l o m keretébe ágyazva. Osztálybázisa azonban némileg eltérő, Kelet-Európában a polgárság nem o l y a n erős és önálló, m i n t a n y u g a t i orszá­ g o k b a n , a drámaírók jelentős része a nemesi körökhöz t a r t o ­ z i k . Azonban a polgárságnak i s v a n s z e r e p e e drámairodalom kialakításában ős különösen a reformációval fonódik összs a feltörekvő polgárság h a n g j a . r

E virágzó reneszánsz drámairodalom megjelenése azzal a f o n t o s s z e r e p p e l magyarázható, m e l y e t a drámai műfajok általában a reneszánszban betöltöttek. Elősegítette k i a l a ­ kulásukat az i s , hogy a reformáció f e l i s m e r t e a színjátszás mozgósító szerepét s maga i s ösztönzött vitadrámák, d r a m a ­ tizált polémiák Írására. így o t t , a h o l a reneszánsz a r e ­ formációval együtt j e l e n i k meg, sz s z i n t e a u t o m a t i k u s a n már­ ga után v o n j a a n e m z e t i nyelvű vitadrámák megjelenését i s . Nézzük m o s t , hogy m i l y e n előadási a l k a l m a i v o l t a k és l e h e t t e k ennek a hivatásos színpad nélkül megjelenő r e n e ­ szánsz drámairodalomnak, h i s z e n dráma és színpad s z o r o s a n összetartoznak, e g y i k sem nélkülözheti a máslkat.

A

humanista

egyetemi

szemlélet

elsősorban

a

diákságon, az

színjátszáson keresztül áramlott a n e m z e t i dráma-

Írásba s főként az e g y e t e m i ifjúság hozza a k l a s s z i k u s m i n ­ tára készült

műfajokat színre i s . (Ez az e g y e t e m i színját­

szás nem azonosítható a b a r o k k i s k o l a i színjátszással.mely­ től szemléletében l s , s z e r v e z e t i l e g i s különbözött, s m e l y ­ ről a következőkben részletesen szólunk.) Az e g y e t e m i szín­ játszásnak természetesen nemcsak az említett nem Nyugaton

népeknél, h a ­

l s f o n t o s s z e r e p j u t o t t a h u m a n i s t a dráma k i ­

alakításában,létrehozásában. Angliában p l . a hivatásos tár­ s u l a t o k kialakulása előtt,

s

részben még a z z a l párhuzamo­

san i s , a X V I . században e g y e t e m i diákok közül kerülnek k i drámaírók és színjátszók. Jogászok adják elő a Seneca müve­ i n e k hatása a l a t t készült

Gorboduc cimü drámát,

ban és O x f o r d b a n nevelődnek az

Cambridge-

a n g o l h u m a n i s t a drámák Írói

és előadói. Ennek párhuzamát megtaláljuk nál

is. A

glorlususât.

a magyaroknál, szlávok-

prágai egyetem 1549-hen

előadja P l a u t u s M l l e s

( A cseh e g y e t e m i előadások rendezésében külö­

tudós Matous K o l i n - n a k ( C o l l i n u s ) ,

nösen a

Melanchton t a ­

nítványának j u t o t t f o n t o s s z e r e p . ) 1516-ban a krakkói e g y e ­ tem

diákjai

az

d a r a b o t adják

Ullssls Prudentla i n Adversls

elő.

Bornemisza

cimü l a t i n

Péter Elektráját a Bécsben

tanuló magyar diákok kérésére Írja, és Így tovább. Ezek a diáktársulatok helyenként nek a hivatásos társulatok guzéban ( D u b r o v n i k ) , a h o l sos diákokból és

átmenetet képezhet­

felé i s . így történt ez p l . RaDTzic d a r a b j a i t

polgárokból álló

i l y e n félhivatá­

társulatok hozták szín­

re. Ugyanakkor - az Itáliai

szek - áramlása színészek rály gazdag

megkezdődik

t r u p p o k , majd

a a

hivatásos német-,

színtársulatok

a n g o l vándorszíné­

i s a kelet-európai országok felé. Itáliai

Magyarországon már a XV. században I . Mátyás k i ­

udvarában dalmáciai

i s jártak és természetesen m e g f o r d u l t a k a kereskedővárosokban i s . A X V I . században

Erdélyben i s , Lengyelországban l s járnak komédiás c s o p o r t o k o l a s z o k , Báthory Zsigmond udvarában, Erdélyben a z a d 80-as éveiben, a

X V I . szá­

krakkói udvarban p e d i g 1592-ben, Var­

sóban 1611-ben járnak angol komédiások. A reneszánsz dráma előadása történhetik továbbá a kö­ zépiskolákban i s , mégpedig

a protestáns iskolákban, a szá­

zad utolsó évtizedeitől p e d i g a j e z s u i t a iskolákban.

Ezek­

nek szerepéről a következőkben szólunk majd. Lengyelország­ ban a j e z s u i t a iskolák

e g y i d e i g jelentős s z e r e p e t töltenek

be a reneszánsz tragédia ez a

szerep

zsuita

kialakításában egészen a d d i g , mig

meg nem változik Lengyelországban i s és a j e ­

i s k o l a i színjátszás

i t ti s

inkább visszahúzó erővé

válik. Mindezek

mellett

nem

hivatásos

l s működnek, melyek a középkori ralitásokon kivül f a r s a n g i reformáció

álló komédiákat i s adhatnak elő.

Nagyjából e z e k k e l a

lehetőségekkel k e l l számolnunk a

reneszánsz drámák előadásánál. Készültek p e r ­

ezen kivül a

k l a s s z i k u s előképtől ösztönözve ez Időben

könyvdrámák i s . B az igen

játékokat, sőt polemikus élü, a

szolgálatában

XVI. századi sze

polgári társulatok

t l p u s u misztériumok és mo­

erasmusi nehéz

k o r s z a k i g e n gazdag dialógusokban, s i t t

mintakép hatását

tekinthetjük döntőnek. Néha

megállapítani, hogy

szánták vagy sem. Annyi ban sok mindent

e dialógusokat

előadásra

b i z o n y o s , hogy például az iskolák­

előadtak párbeszédes formában, amit ma nem

sorolnánk a "drámai'' műfajok közé. M i l y e n műfajokat találunk a X V I . század második felé­ ben ezekben klasszikus részben

az

országokban?

Első

helyen

mintára I r t tragédiákat, melyek

említhetjük

a

részben l a t i n ,

nemzeti nyelvűek. Egyréezük a n t i k - görög és római

drámák - nyomán átdolgozás,

vagy

készült

fordítás,de s o k k a l

inkább szabad

p e d i g önálló alkotás (mint p l . a l e n g y e l

Kochanowski drámáját A ggrgg követek elutasítása.) Széles skálája

van a

kor vigjátékirodalmának. A s o r

e g y i k végén a t e r e n t i u s i , p i a t u s i mintára k l a s s z i k u s szabá-

l y o k s z e r i n t i x t jellemkomédiák világi

állnak. De bőven találunk

tárgyú, népi ösztönzést! k i s e b b komédiákat, közjáté­

kokat a

cseheknél,

lengyeleknél

egyaránt, melyek a n y i l t

társadalombirólat hangját i s megUtik. A polemikus társadalomblrálat még erősebben nyilvánul meg a hitvitázó tendenciájú p o l i t i k a i

pamfletekben, melyek­

nek

I g e n szép példája a magyar B a l a s s i Menyhárt árultatása.

Ids

tartoznak a

darabjai. B

magyar

műfajnál

hitvitázó

komédiák, a l e n g y e l B e j

elsősorban a német reformációé dráma

szolgált előképnek. M e g j e l e n i k ezekben az országokban l s az itáliai típu­ sú pásztorjáték és romantikus s z e r e l m i dráma, melynek menie r i s t a stílusban

i r t alkotásai már egy uj i r o d a l m i stílus­

korszakba vezetnek. Végül sok nemzeti nyelvű vallásos tárgyú darab l s ké­ szült

ebben

az

időben, melyek

misztériumok felépítését

d e r n " felépítésű, felvonásokra liai tak

a középkori

azonban már

"mo­

és j e l e n e t e k r e o s z t o t t b i b ­

tárgyú játékok. A polgári l a i k u s társulatok ragaszkod­ a régi

misztériumhoz

és

moralitáshoz| az iskolák v i ­

szont a h u m a n i s z t i k u s - r e t o r i k u s A n t i k allegóriák h a t o l n a k be leg

egyrészt még

követik, máskor

b i b l i a i játékot kedvelték*

a b i b l i a i játékokba i s , e s e t ­

a n t i k kórus i s s z e r e p e l h e t bennük* A protestáns

darabok leginkább az század végén

ótestamentumból merítik

erősödő j e z s u i t a

iskolai

tárgyukat, a

színjátszás p e d i g a szentek

és mártírok élettörténetéből. A reneszánsz dráma rövid n e m z e t i nyelvű virágzásának korszakában némileg annyira

háttérbe

s z o r u l n a k a késő középkorban

kedvelt a l l e g o r i k u s moralitások, hogy a X V I I . Szá­

sádban barokk elemekkel gazdagítva a század kedves műfajává válj anak* Nézzük most

részletesebben e korán kivirágzó érdekes

drámatermés néhány kiemelkedő alkotását, elsősorban z e t i nyelvű darabokat véve f i g y e l e m b e .

a nem­

A k l a s s z i k u s tárgyú és felépítésű

d a r a b o k közül k i e ­

melkedő Jan K o c h a n o w s k i , a nagy l e n g y e l költő A görög köve­ tek

elutasítása cimü drámája

(Odprawa

posl'ow

greckioh.

1577). Kochanowski 1530-ban Közép-Lengyelországban született. Nemesi családból származott, Krakkóban t a n u l t , m a j d külföl­ di

útra i n d u l t , e l j u t o t t

ahol is

feltehetőleg

Königsbergbe, Páduába és P a r i s b a ,

m e g i s m e r k e d e t t a Pléiade költőiskolával

( s tegyük hozzá,Itáliában és P a r i s b a n virágzó drámaírást

és színjátszást talált). Hazaérve, a l e n g y e l királyi u d v a r ­ ban di

i s s z i v e s fogadtatásra l e l t .

Feltehetőleg éppen külföl­

u t j a i tették fogékonnyá a h a z a i v i s z o n y o k o b j e k t i v szem­

lélésére. írói munkásságának e g y i k fénypontja, drámája: A görög követek elutasítása.

Mint

o l y s o k más reneszánszdráma, ez

i s ünnepi

a l k a l o m r a készült, J a n Z a m o j s k i kancellár házas­

ságkötése

alkalmából.

Tárgya az

Trója történetének a z t a amikor a

Iliászhoz kapcsolódik és

t r a g i k u s pillanatát h o z z a s z i n r e ,

görög követek, Menelaosz

és

Odüsszeusz, Trójába

látogatnak és egy utolsó h a s z t a l a n kísérletet t e s z n e k a há­ ború elhárítására. A darab félreérthetetlenül a l e n g y e l p o l i t i k a i példázza, u g y a n i s a nek

Moszkva e l l e n i

életet

hadjárat előkészületei­

idején Íródott. A szerző Odüsszeusz és Menelaosz beszé­

d e i n keresztül

gyakorol

kritikát

a l e n g y e l állapotok

fe­

lett,bírálva a p a r l a m e n t a r i z m u s t , a korrupciót ős Kasszandra jósnő

beszédén keresztül az egész feudális arisztokráciát. A tragédia

klasszikus

felépítésébe

s z e r v e s e n , de az iró p o l i t i k a i az

epilógus, amely az

nem

illeszkedik

szándékát világosan

kifejezi

Orpheus S a r m a t i c u s o n keresztül egye­

n e s e n a nézőkhöz szól. I t t

K o c h a n o w s k i a közelgő háborúról

beszól, e háború elkerülhetetlenségéről s a háborús

intéz­

kedések szükségességéről. Kochanowski müvében nem v e n n i . A h u m a n i s t a

lehetetlen

a

kettősséget észre

költő lényegében a háború b o r z a l m a i

ellen foglal

állást

és

szimpátiája

elsősorban

a trójai

Antenoré, a k i az államérdeket az egyéni érdek fölé h e l y e z i , s a háborús k a l a n d következményeire f i g y e l m e z t e t i

társalt.

M i g azonban a dráma egésze elitéli a háborút, a hozzáfűzött részek a küszöbön

álló konkrét háborúra buzdítanak, m e l y e t

Kochanowski ugy látszik l e n g y e l népnek f e l

kell

elkerülhetetlennek lát, s m e l y r e a készülnie, hogy ne végződjék

ka­

tasztrófával. A d a r a b legérdekesebb része talán a hirnök beszámoló­ j a a trójai

vének tanácsának üléséről. Sz az ülés az, m e l y

végeredményben eldönti Trója

sorsát. A

szerző e j e l e n e t e n

keresztül a k o r a b e l i l e n g y e l p a r l a m e n t e t bírálja. Kochanowski d a r a b j a mondanivalójának kettőssége nére i s egy

magas erkölcsiségü

órzésvilógára v e t fényt. a háborút, d e

A

elle­

h u m a n i s t a iró g o n d o l a t - éa

humanista

költő ugyan gyűlöli

szembekerülve a valósággal, a r r a i n t i

honfi­

társait; készüljenek f e l az a d o t t háborúra, nehogy a trója­ iak

sorsára j u s s a n a k . Kochanowski müvéhez hasonlóan a n t i k köntösű p o l i t i k a i

példázat a

magyar

Bornemisza

magyar n y e l v e n . 1 5 5 8 . ) , mely

Péter Elektrája

(Traftoedia

súlyos társadalmi kérdést v e t

f e l : V a j o n erőszakkal k e l l - e szembeszállni a z s a r n o k k a l , ha a hazát d u r v a

szolgaságban t a r t j a , vagy a szerencsétlenség

orvoslását k e l l

kivárni?

Bornemisza

Péter

bécsi diákkorában

i r t a e darabját

"játóknak módja s z e r i n t " a tanuló nemes úrfiak kérésére. Az a n t i k alaptémát használja f e l , s

ő

i s a hazai az

egyéni

viszonyok

sorsokon

dolgáról szól. E drámát Móricz

megvilágítására

keresztül az ország

Zsigmond, Kardos T i b o r , B o r ­

zsák István és mások mélyrehatóan elemezték, ezért i t t csak néhány szóval a r r a a nemisza

különbségre a k a r o k u t a l n i ,

amely B o r ­

és Kochanowski müve között fennáll.

Kochanowski a l e n g y e l

történelem

e g y i k virágzó k o r ­

szakában i r t a drámáját, s noha a társadalmi-politikai h e l y ­ zet

koránt sem v o l t problémamentes, mégsem v o l t

hasonlitha-

tó a magyar h e l y z e t h e z , amely ebben az időben - Mohács után 30 évvel - s o k k a l t a ziláltabb és baljósabb v o l t , Bornemiszs z a tehát az e r e d e t i p o l i t i k a i kérdésfeltevést, a darab f o ­ lyamán, mindinkább az egyén morális e l . Mint Kardos T i b o r

problémája

felé t o l t a

Írja: a kötelesség és életvágy, a hő­

siesség és bűn ütköznek össze nagy

erővel. A kettő közötti

párhuzam azonban annál i s inkább fennáll, mert egyikük kez­ deményezése sem talál egyhamar folytatásra és századok t e l ­ nek

e l , amig

a

színvonalon tő f o n t o s

lengyel

vagy a magyar irodalomban hasonló

szólt ismét drámaíró a

társadalom létét érin­

kérdésekről.

Az önálló, nemzeti

nyelvű, k l a s s z i k u s

mintájú r e n e ­

szánsz tragédiák m e l l e t t f o l y i k a k l a s s z i k u s tárgyú darabok fordítása i s (néha modern közvetítőkön keresztül).

Ismeret­

l e n szerző

Iudlcium

1542-ben

Paridisét. B a l a s s i melynek l e n g y e l Dolce,

lengyelre Buchanan

fordítása

Euripidészen

fordltja

Jeohtesét 1587-ben

alapuló

Locher kezdi

készül

fordítani, e l . Lodovico

Hecubája fordítását 1566-ban

Raguzéban adják k i nyomtatásban, és i g y tovább. A nemzeti nyelvű

reneszánsz drámák m e l l e t t természe­

t e s e n sok a l a t i n nyelvű i s , példát

követik.

A

tárgyú B r e t i s l a u s a

amelyek

szintén a k l a s s z i k u s

c s e h J a n Kamp anus-VodÄansky jő példája

e

latin

történeti

nyelvű reneszánsz

drámatermésnek. Az

antik

tragédiánál

ösztönzőnek b i z o n y u l az

b i z o n y o s mértékig még nagyobb

antik

komédia* T e r e n t i u s ,

Plautus

müveit az egész középkoron át ismerték, olvasták* A darabok előadásmódjáról ugyan néha i g e n különböző nézetek f e n n , de

már

forogtak

a középkorban i s történtek kezdeményezések a 1

"keresztény T e r e n t i u s drámák * megteremtésére. Az i r a t o s magyar vígjáték a t a r a n t l u s i ihletésű

AVI.

játékának

században

első kéz­

éppen H r o t s v i t h a

magyar átdolgozása. P l a u t u s

és T e r e n t i u s művel a XVI. század első felében c s e h ,

lengyel

és magyar nyelvterületan egyaránt roppant népszerűek,számos kiadást érnek e l , s az

egyetemi

előadásokon színre i s ke-

r U l n e k . A prágai

egyetem már 1534-ben t e r v e z i a M l l a a g l o -

r l o s u s előadását, ez azonban gyelországban T e r e n t i u s t a

c s a k 1549-ben jön létre. L e n ­ középkorban

századtél pedig népszerűsége

C o r v i n u s bemutatja Wroclawban az sőbb megjelennek az első lengyel

Bunochot és v a l a m i v e l ké­

Terentius-kladások, majd

az első

fordítások i s . F l a u t u s hatása k i s e b b v o l t , azonban

1530-ban a tékot.

i s olvassák, a XV*

egyre nő. 1500-ban L a u r e n t i u s

A

krakkói Jagelló Bgyetem kiad két Plautue-vigjá­ legkiválóbb

fordítások

közé

tartozik

Plautus

T r I n mumusának fordítása

Piotr Cieklinski

Potrójny, azaz Hármas.)

A cselekményt a szerző Rómából egy

l e n g y e l városba t e s z i át feltárul

előttünk a

és a

tollából. (Címe:

vígjáték s z i n i

jeleneteiben

Báthory-korabeli Lengyelország társa­

dalmának k e r e s z t m e t s z e t e . Az a n t i k komédia ösztönzésétől nem választható e l , de a z t a h a z a i néples színjátszás - főként a f a r s a n g i komédiá­ sáé - hagyományával

egyesíti

a

délszlávok

virágzó r e n e ­

szánsz vigjátékirodaírna. Az előbbiekben már emiitettünk néhány horvát és s z l o ­ vén

drámaírót, a k i k

való

átmenetet

mintegy a

középkorból a reneszánszba

képviselik. Valódi reneszánsz költőnek ne­

vezhetjük Hannibál luciőot, Hvar szigetéről ( 1 4 8 5 - 1 5 5 3 ) . V i ­ szontagságos kénytelen

élsts

tükröződik

menekülni

müveiben i s ; többször v o l t

szülőföldjéről, melyet

polgárháború,

p e s t i s d u l t f e l . B keserű élmények tükröződnek müveiben Legismertebb drámája a Rabszolganő ban f a r s a n g k o r lent

adtak elő, de osak a szerző halála után j e ­

meg nyomtatásban.

Bár

középfajú s z e r e l m i dráma,

jó kimenetelű, mégis felcsendülnek egyéni

is*

( R o b i n ^ a ) . melyet 1520és

benne a szerző t r a g i k u s

élményei. A darabban V I a s k o bán leányát kalózok r a ­

bolják e l és Dubrovnik piacán eladják rabszolganőnek. r e l m e s e nyomon

kövsti

Sze­

és sok viszontagság ucén rátalál és

e l n y e r i kezét* A darab drámai

felépítése nem nevezhető hibátlannak,

azonban a történelmi háttér realitása, s a darabbanfclfe j s -

3

Az éjÁo-i színjátszás

ződő

humanista

ideálok

mégis

jelentős

i r o d a l m i értéket

jelentenek. A délszláv

reneszánsz színhez l e g f o n t o s a b b központja

a X V I . században lett.

a

"Respublica Ragusina",

azaz D u b r o v n i k

A XV. század második felében i t t már m e g i n d u l , főként

P e t r a r c a hatására,a n e m z e t i nyelvű költészet. A k o r a i r e n e ­ szánsz költők közé

számithatjuk

viőot ( 1 5 1 0 - 1 5 8 9 ) ,

a k i vígjátékokat

irt.

Dubrovnik

klasszikussá

például

Nikola Naljesko-

és

pásztorjátékokat

vált reneszánsz költője azon­

ban M a r i n Dr áld. D u b r o v n i k b a n született 1 5 0 8 körül cében h a l t meg. Családjának

Kalandos

élete

nagyobb része

kereskedő és

t a r t o z n a k a patríciusok közé. lági életre

vágyik.

rektor, eljutott

és 1567-ben V e l e n ­

tipikus

Dr£iő

Kalandos

reneszánsz s o r s . hajős, de már nem

papnak készül, de v i ­

élete sorén v o l t

orgonista,

Itáliába, Bécsbe, majd m e g f o r d u l t K o n s t a n ­

tinápolyban i s . Dr&ié a jellemkomédiának és az itáliai ihletésű pász­ torjátéknak m e s t e r e . D a r a b j a i n a k különös értéke, hogy a h e ­ lyi,

népies

hagyományt bőségesen használja f e l vígjátékai­

b a n , m e l y e k n e k p o n t o s előképeit soká kutatták. torjátékok tündéres

világát i s

Még a pász­

életteljes r e a l i z m u s s a l és

népi h u m o r r a l párosítja. Dráié d a r a b j a i

közül s o k a t

s a n g k o r , esküvők alkalmával rokból és

diákokból a l a k u l t , félhivatásos

p o r t , amelyet

Dráió

Pomet-társulatnak ban

ünnepi a l k a l m a k k o r , f a r ­

a d t a k elő, mégpedig egy polgá­

egyik

ma már

színjátszó c s o ­

e l v e s z e t t d a r a b j a után

n e v e z t e k . M i n t a Dundo M a r o j e prológusá­

Írja: "S ha játszunk l s v a l a m i t , m i , a k i k e t Pomet-társulat­

nak n e v e z n e k ,

mi

sem a d h a t u n k

játékunknak, amennyi

e

nemes

a n n y i mesterségbeli tudást és

szépséges gyülekezethez

méltó l e n n e . M i v e l e f a r s a n g i időt őseink táncra, mulatság­ r a és vidámságra szánták, a

Pomet-társulat sem

hagyhatja,

h o g y a f a r s a n g valaminő ünnepség nélkül elmúljék s ezért m l

i s felkószülénk, amely ha

hogy egy

nem i s l e s z e n

mélyek, a k i k

mutassunk elé n e k t e k ,

nézik, szépségesek, r T i , t k i k

jóságosak v a g y t o k .

11

h&llg

tjátok,

(Csuka Zoltán fordítása.)

1548-től kezdve 6 maga a

komédiát

o l y a n n y i r a ezáp és Jó, e fehérsze­

DráiŐ számos

drámai müvet a l k o t o t t .

pásztorjátéknál többre becsülte az a n t i k komédia,

főleg P l a u t u a nyomán készült jellemvígjátékait. Ennek e l l e ­ nére P l a k l r nevü pásztorjátéka, mely Shakespeare Szentivánéji álmának m i n t e g y

előképe, a

reneszánsz

drámairodalom

e g y i k gyöngyszeme ( a Sztanac története cimü m ü p e d i g

szinte

a pásztorjáték paródiája i s ) . DrSió müvei részben

csak

töredékesen m a r a d t a k ránk,

egyesek p e d i g t e l j e s e n e l v e s z t e k . Fő d a r a b j a i a következők: Pomet. amelynek

szövege

e l v e s z e t t , e z t valószínűleg 1547-

b e n adták elő. T l r e n a . a m e l y e t 1548 és 1 5 5 1 között többször i s előadtak

és 1551-ben

s z e r i n t P l a k l r . e z t 1548

nyomtattak után

k l . Grí£ula másik c i m e

adták

elő,

Dundo

Maroje.

Dr sió legnépszerűbb ránk m a r a d t vigjátéka,a töredékes Pj e r i n , Venere.a Novele o d Stanca, a Skup. amely Molière Fösvényének e g y i k előképe, továbbá Mande ( T r i p c e de Utolfce)és A r k u l i n . Dundo M a r o j e nemcsak a délszláv, hanem az egész r e n e ­ szánsz vígjátékirodalom e g y i k l e g s i k e r e s e b b alkotása, amely n a p j a i n k i g l s s z e r e p e l a délszláv és más színpadot műsorán. Szereplői: Dundo M a r o j e , h a s z o n t a l a n f i a az

a g a z d a g kereskedő,akit könnyelmű,

orránál f o g v a v e z e t ; továbbá az uruknál

o k o s a b b , f u r f a n g o s szolgák, a haszonleső fogadósok és öröm­ leányok, a m a i n a p i g i s m e g n e v e t t e t i k és tanítják a nézőt. A

nagyjából

m e l l e t t egy

antik minta

s z e r i n t készült vígjátékok

másik komédiatipus i s fellépett ezekben az év­

t i z e d e k b e n , különösen

lengyel

részben h o n i gyökerekből

és

cseh területen. E műfaj

táplálkozik, p l e b e j u s hangú, s z e ­

replő köznépi a l a k o k : a k a t o n a , a plébános, a diák, a népe. E többnyire

rövidebb lélegzetű

társadalombírálatot i s g y a k o r o l n a k

falu

komédiák néha komoly

és zsánerképszerU

n e t e k b e n sikerült, t i p i k u s a l a k o k a t hoznak színre.

jele­

Es

a

reneszánsz

műfaj

Lengyelországban egászsn

a

XVII.század közepéig virágzott. Nem választható e l t e l j e s e n az

iskoladrámák

közjátékaitól

sem.

X V I I - X V I I I . században a k a t o l i k u s mákban találkozunk i g e n

hazánkban

pl. a

és protestáns iskoladrá­

hasonló, népies figurákkal. Termé­

s z e t e s e n e műfajra i s h a t h a t

kisebb-nagyobb

mértékben

a

p l a u t u s i , t e r e n t i u s ! jellemábrázoló módszer. E műfajnak egyik elsó jellemző képviselője az üjonnan szerzett

koldustragédia, melyet 1552-ben lengyelül adtak k l

Krakkóban. fenn,

E lengyel

de ismerjük a

eredetiből c s a k darab

egy k i s rész maradt

mintegy két évtizeddel későbbi

c s e h fordítását ( T r a g e d l e , neb h r a íebraci.). Â lengyelek

e z t a műfajt

kópékomédiának vagy E u l e n -

splegel-komédiának (Komédia S o w l z r z a l s k a ) A XVI* század

második

felében váltak

szokták n e v e z n i .

népszerűvé az egyes

személyek, tréfacsinálók, mulattatók a l a k j a körül c s o p o r t o ­ suló trufák, amelyeket

dramatizált és más formában i s szí­

vesen

olvasók elé. E trufákból azután s i ­

bocséjtottak az

került dramatizált

k i s komédiák i s a l a k u l t a k . A műfaj

lemző alkotásai a Wvprawa P z l e b a h s k a . a Komedyja r v b a l t o w e k a nova. szegényebb néposztályok népi

B

komédiák

furfangos

jel­

az A l b e r t u s z wojny. középpontjában a

csinytevői állnak, a k i k

bölcsességükkel, leleményességükkel vergődnek k e r e s z ­

tül az

ellenséges világon. Akárcsak

szágban

i s ebben

az

hazánkban, L e n g y e l o r ­

Időben v o l t népszerű p l . Salamon és

M a r k a i f tréfás szócsatája. A Wyprawa p l e b a n s k a f a l u s i plébánost hoz színre, a k i n e k

egy szegény

katonát k e l l

állítania

a h a z a védelmére, s a k i a kántort küldi e l a csatába: mig a már

említett másik komédia A l b e r t u s n a k , a kántornak a c s a ­

tából való visszatérését hozza színre. B nem nagy igényű, de

életteljes

kedves komédiák, Lengyelországban

népi humoruk m i a t t

egy évszázadon keresztül

virágoztak.A műfaj e g y i k legsikerültebb alkotása a P a r a s z t ­ király cimü komédia (Z chfopa król), melyet Krakkóban 1637ben

adtak

ki. B

darab

témavariánsa Shakespeare Makrancos

Hölgye előjátékának, a u g y a n e z t

a tárgyat d o l g o z z a f e l e g y

évszázaddal később Szentes Regináid R u s t i c us darabjában,

mely

a

Imperans cimü

cslksomlyői i s k o l a előadáséban került

színre ( 1 7 8 0 ) . A l e n g y e l

darab

verses, a

magyar prózában

Íródott, de mindkettő három felvonásos, prológussal és e p i ­ lógussal. A c s e h reneszánsz

termésből a népies műfajhoz t a r t o ­

z i k A f a l u s i f a r s a n g cimü

játék, de

T o b i a s Moufenín z Lltom.vőle és

a

nem állnak tőle távol

XVII.

Frantiëek Kocmánek komédiái, közjátékai

században

Václav

sem. Akárcsak Hans

Sachs a maga f a r s a n g i játékaiban, e d a r a b o k szerzői i s néha k l a s s z i k u s tárgyakat d o l g o z n a k f e l ( m i n t a l e n g y e l Rex,

Admetus

1612-ben.). A d i r e k t p o l i t i k a i s z a t i r a , m i n t már említettük, több­

n y i r e reformációé

köntösben

j e l e n t k e z i k . Előképei

közül

leginkább a német alkotásokat szokták említeni,bár a magyar Sztárai Mihály ugy létszik merített. E műfaj e g y i k

ezen

t u l itáliai

mintákból i s

legjellemzőbb képviselője a magyar

Comoedia B a l a s s i Menyhért árultatéséról. Szereplői élő k o r ­ társak, a k i k e t néven neveznek

a darabok, vagy p e d i g

nagyon

i s átlátszó álnevekkel I l l e t n e k . I d e t a r t o z n a k a reformáci­ óval szimpatizáló l e n g y e l Rej szélgetések. E d a r a b o k

müvei i s : A kereskedőd a Be­ r

egyaránt támadják a feudális a r i s z ­

tokráciát és a k a t o l i k u s

papokat. M i k o l a j Rej

az üi, a Biró és a Plébános között három főszereplő egymásra

kiélt

cimü kígyót,

Beszélgetés

párbeszédében,

a

békát ée egymást

o k o l j a a kibírhatatlan állapotokért. Éles térsadalombirála't a m i a t t érdemes idézni egy részét: Az U r : B i r d uram, h o l i s t a r t u n k ? H i s z ez a pap n e v e t r a j t u n k . A l i g kéntál, csak h a r a n g o z , Egy éve s i n c s misénk r a n g o s . Litánia? K i k i o t t h o n T e s z i , m i r e kedve s z o t t y a n . Gondol egy s o r t , bőg egy más s o r ; , S Így i s a l i g k e r i t rá s o r t . Reggel n i n c s már m i s e nálunk, A l a c i k a pap, m i g m i állunk.

Nehéz fejét l e e j t e t t e . Bagoly miséz már h e l y e t t e , ímmel-ámmal tanítanak., Mágia m i n k e t k o r h o l a p a p . T u d j * az ég m i t meg nem érünk, Hátha j o b b r a azért térünk... Csak ne vegyük egy nap észre, Hogy o t t állunk m i n d - balkézre! A Biró: Jó uram, az egyszerű nép Közt nagy ám az együgyűség. M i t a pap mond a t e m p l o m b a n , Mi készpénznek vessiük nyomban, K i nem adós tizedével, B i t a n g l e h e t , mégse vész e l . Adózz csak Héromkirálykor, S t u d d meg, hogy az égben vár t o r . Ha ebédkor lép be éppen S kalács v a n az asztalvégen, Uccu rögtön letaglózza, S a m i t o t t hagy,jól megsózza. M i n t h a hályog vón szememen, Vélné, k e n y e r e t sem eszem. N y a k i g mosdat szenteltvízben, Jó szemmel i g y néz az I s t e n . S ami már kibírhatatlan: Adsza birój amid c s a k v a n ! ürüljön a bugyelláris, S a m i t kivánsz, m e g l e s z máris! S ha utolsóm l s rá ment e l . Jóba'leszek minden s z e n t t e l . Á Plébános: B o l o n d , uram, ez a lárma. Eszed i l y r o s s z srófra járna? De törődni v e l e nem k e l l , Ki gondolna i l y e n e k k e l ? összehordasz tücsköt-békát, Keritőhálóba prédát, m i n t h a c s u p a jó h a l v o l n a , Kárász, c s u k a és a n g o l n a , így az u r l s nagy s z i g o r r a l Rendünk e l l e n r o s s z a t f o r r a l . M i n d e n t egy mértékkel mérve, K e v e s e b b e l be sem érve. Más talán nem rövidül meg? Sokan, k i k a jók kc-zt ülnek? K u k k a n t s bármely h i v a t a l b a , N i n c s - e semmi h i b a r a j t a ? Százatok közül ha épp egy Oda b i z o n y csak azért megy, Hogy m i n t a törvény szolgája, Javát magának szolgálja.

Nézd a szejmet 8 mondd meg. dőre. H a l l a e z - e sok jót felőle? H e t e k óta prézamltálnak S ma l s csak egy h e l y b e n állnak. S m i n t t a v a l y , az idén újra, M i n d c s a k a magáét fújja. Kézen-közön, szórul-szőra, P i t t y e t hánynak a közjóra! Még azok a tökfejűek, K i k követként o t t csücsülnek, ők i s gyúrják, ahogy győzik, S a l e v e s t maguknak főzik. E z , m i v e l fél, bölcsen h a l l g a t , Az örül a h i v a t a l n a k , Tessék-lássék nyájaskodnak, L e s i k szagát a haszonnak. Nagy s o r az, hogy "ország n a g y j a " , K i a közjót f o l t o z g a t j a , De h a nem néz jól zsebére, S közbecsülés nem l e s z bére, Nesze semmi, sánta lába, V i s z i v i s s z a otthonába, Soknak ám még ez i s semmi, Csak l e h e s s e n hamar e n n i . Nagy d o l o g az, szemünk máson T a r t a n i , hogy ne hibázzon, Ha m i t csinál e l ne vétse, S ne túlozza e l felét s e , M e r t ha e l p u f f a n a sok szó, Eredményt nem hoz a zokszó. Jobb a küllőt jól m e g k e n n i , T i s z t e l e g n i , szépet t e n n i . Előbb b o t l i k a t e lépted, M i n t megtéritsz más jő népet. Jó a l u d és jó a jő t o l l , S h a kisült, e h e t s z a jóból. Ha okos vagy, nézz magadra, Ne ácsingózz könnyű v a d r a . Szégyen egyet kipecózni, E r r e , a r r a i s k e l l nézni. Kössünk,uram,egyezséget S ne bánts engem, én se téged. Kas és fazék szálljon pörbe, K i c s i vagyok én s t e törpe, Ne z a r g a s s u k hát a főket, Sőt illőn köszöntsük őket, M e r t a nagyoknak ez jár k i t Morog bár, de köszön bárki. A Birő: Rossz e z , uram, h a g y j a félbe! A szegény nép hogyne félne! Papok bárhogy prédikálnak, Szegény p a r a s z t f i z e t rá c s a k .

Akárhogyan fordul-térül, Rongyként dobják k i f o l d j é r ü l . Nem i s j u t h a t pör eszébe, Beleszólni i l y beszédbe, Csak m e r t t i egymásba láttok, Olvasom a valót rátok. Pap u r a t s z i d , u r a p a p o t , A szegény c s a k nyomort k a p o t t . Nem segít r a j t * az s e , ez s e , Serét bíró m e g f i z e s s e , Harang, g y e r t y a s pláne börtön, Nem a pannak v a n e földön. Pap püspököt, püspök pápát, Mind más r e n d n e k üti hátát. Hanem m i , sovány p a r a s z t o k , B a j t látunk csak, nem m a l a s z t o t . Egyház i s bánt, földesúr i s . M i n k e t nyúznak tél i s , t u l i s . M e r t hogy eljön Márton n a p j a , Ki m i t behajt,meg i s k a p j a . Add a jércét, add a béred. E n n y i jóval be nem éred? H o c c i búzát, tojást, s a j t o t , Uraságod soká t a r t o t t . M e r t az idén biró v o l t a m , A kutyának r o b o t o l t a m . Idó előtt add a z a b o t , Lábad i s letáncolhatod. Gyéren jön tőled az a b r a k , Bár egy éve n y u g t o n h a g y l a k . R a j t a k a p n a k , h a nem máson, Egy csekélyke mulasztáson. A kaján ha a k a r j a , Vizét bárány i s z a v a r j a . M i t t e h e t az i l y e n e l l e n , Szegény p a r a s z t m i t f e l e l j e n ? Miéxt v a n ügyes-bajos d o l g a ? Körmére néz ur meg s z o l g a , Mindenütt sarkába járnak, Akárcsak a tatár kánnak. Hajdú, pap és h i v a t a l n o k . Mind nyakán ül, r a j t a z s a r n o k , Ez libát vár, az meg jércét, N i n c s más mód rá, hogy megértsék., s t b . ( F o r d . : Gáspár E n d r e ) Enyhébb p o l i t i k a i éllel, de tűzéssel és

hasonló p o l i t i k a i célki­

a m e l l e t t nevelő-oktató célzattal készült a r e ­

formáció másik fő drámai

műfaja,

a bibliai

tárgyú dráma.

Tipikus

reneszánsz

Krymezer erdélyi

képviselői

Pavel

származású szlovák,

Kyrmezer

ven i r t a . Tőként b i b l i a i tárgyú drámákat i r t , nálatra és egyházközsége t a g j a i

darabjai*

darabjait cseh nyel­ iskolai

hasz­

számára. Legismertebb müve

a Gazdagról és Lázárról szóló c s e h komédia, 1566-ban j e l e n t meg. formája már modern, epilógusból

prológusból,

öt

felvonásból

(Komédia nová o vdové.1573) és a Komédia o Tobiáőovl i s . D a r a b j a i b a n vallásos

köntösben ugyan, de

társadalmi

Hasonló

ellentéteit.

drámairodalomban Szegedi Lőrinc Selneccer

és

áll. B i b l i a i tárgyú az Uj komédia az özvegyről

német Író l a t i n

(1581)

érinti a kor

műfajt képvisel a magyar Theophanft-ája

( 1 5 7 5 ) . mely

darabjának sikerült i s k o l a i

ma­

gyarítása. B b i b l i a i tárgyú nyelvterületen

az

iskolai

akkori

darabok

magyar és szlovák

Észak-Magyarországon egészen

a

X V I I I . századig fennmaradtak. Erdély kálvinista és unitári­ us Iskoláiban i s sokáig népszerű v o l t a műfaj. A X V I . századtól

egyre

népszerüstfdlk a pásztorjáték

i s . Raguzában már a XVI. század

közepén jelentős; a magyar

B a l a s s i Bálint a XVI. század végén kísérletezik e műfajjal. Az eddigiekben elsősorban a nyelvű

reneszánsz dráma n e m z e t i

alkotásairól szóltunk. A XVI. század utolsó évtize­

deiben i n d u l meg t e l j e s erővel ezekben az országokban i s

a

j e z s u i t a színjátszás, amely ismét a l a t i n nyelvű drámaírás­ hoz való visszatérést propagálja. Ugyanakkor a vándorszíné­ szek az operát és a b a l e t t e t v i s z i k Kelet-Európába.

E kér­

désekről azonban a következőkben fogunk majd szólni. Már a bevezetőben u t a l t a m a r r a , hogy a XVI. században a most

tárgyalt országok átmenetet képeznek K e l e t - és Nyu­

gat-Európa között, h i s z e n k i a l a k u l

a nemzeti nyelvű dráma,

ugy mint nyugaton, de irói még inkább a nemesség haladó ré­ tegéből, mint a polgárság

köréből kerülnek k i és a hivatá­

sos polgári színjátszás nem t u d k i a l a k u l n i , mert n i n c s meg­ felelő anyagi eszközökkel dasági bázisát

rendelkező polgárság, amely g a z ­

képezhetné - ami ismét a kelet-európai

fej-

lődéssel

párhuzamos.

B z t a kettősséget a történeti-társa­

d a l m i v i s z o n y o k hozták létre. E népeknél m e g i n d u l t a társa­ d a l m i átalakulás, amely kezett,

másrészt

Csakhogy

részben vallásos köntösben j e l e n t ­

véres

a feudalizmus

parasztfelkelések erői még

formájában i s .

túlsúlyban v o l t a k , a p a ­

rasztfelkeléseket leverték, a reformáció i s visszavonulásra kényszerült, s a X V I . század nél,

magyaroknál

végén a cseheknél, l e n g y e l e k ­

i s nagymértékű

v o l t a rekatolizálás.Ma­

gyarország jó része a század végén török t o l i k u s A u s z t r i a i s megkezdte történelmi

viszonyok

kézben v a n , a k a ­

expanzióját.

következtében

A

kedvezőtlen

a délszláv reneszánsz

kultúra sem t u d tovább fejlődni és e l j u t n i

a hivatásos p o l ­

gári színjátszásig. K o r a i virágzásnak nevezhetjük tehát ezeknél nél a n e m z e t i nyilt

a népek­

nyelvű reneszánsz drámaírást, amely idő előtt

k i s azután

nem t u d o t t

tovább fejlődni, valójában

c s a k a X V I I I . század második felében talált folytatásra, de a d d i g már más eszmék hordozója

t u d o t t szervesen

nyelvű szín­

többnyire

X V I . század

humanista-reneszánsz drámaterméséhez. Jő példa

erre

nem

l e t t a nemzeti

játszás, és

kapcsolódni a

Magyarország, a h o l a X V I I I . század első, valóban

d e r n " drámaírója, B e s s e n y e i György, buzgó r e s i magyar nyelvű drámáihoz a létezésükről

töredékes

hazai

"mo­

aggodalommal k e ­

előzményeket, h i s z e n

nyomtatványok, kéziratok tanúskod­

nak. Mégis, a X V I . századi drámatermésből nálunk i s , másutt i s csak

egy-két példa

ban, s csak

m a r a d t meg f o l y a m a t o s a n

századunk levéltári

a köztudat­

kutatása tisztázta

ezeket

az előzményeket, Így hét nem játszottak o l y a n jelentős s z e ­ r e p e t a X V I I I . századi dráma kialakulásában, m i n t d a l m i értékűk indokolttá t e t t e v o l n a .

azt iro­

2. A kelet-európai b a r o k k színpad

A X V I I . században és a XVIII.század Jelentős részében a kelet-európai tásos polgári társadalmi

országok még

m i n d i g nem j u t n a k e l a h i v a ­

színpad kialakításáig. E jelenség gazdasági­

o k a i r a már az előbbiekben u t a l t u n k .

Mindeneset­

r e ebben az időben már történnek kísérletek n e m z e t i n y e l v e n játszó, hivatásos társulatok alakítására i s , mégis a

hiva­

tásos színpad szerepét többnyire nem hivatásos,iskolai tár­ s u l a t o k és a főurl-nemesi

színpadok töltik

a külföldi

hivatásos, elsősorban

társulatok

vendégszereplése egyre

be és e m e l l e t t

a német,olasz és f r a n c i a gyakoribb

l e s z . Ezek a

társulatok később már nemcsak a nemesi u d v a r o k , hanem a vá­ r o s i polgárság részére i s rendeznek birodalom p o l i t i k a i

előadásokat.A H a b s b u r g -

hatókörébe tartozó

országokban m e g t e ­

l e p e d n e k az első állandó hivatásos polgári német színtársu­ l a t o k , amelyek elsősorban a német anyanyelvű polgárság szá­ mára játszanak, de

előadásaikat más

társadalmi rétegek i s

látogatják. Különösen o p e r a és b a l e t t előadásaikkal a r a t n a k ezek a társulatok komoly

sikert.

A színpadtechnika a X V T I - X V I I I . században Kelet-Euró­ pában i s komoly

fejlődésen ment ót, kivéve a délkelet-euró­

p a i országokat, a h o l a török uralom még e b b e n az időszakban i s megakadályozta a színjátszás népszerüsödósét.Ebben a p e ­ riódusban kapcsolódik

be az európai fejlődésbe az o r o s z és

román színpad i s . A X V I I . században a kelet-európai népek i s f o g l a l k o z ­ nak már a

színpadtechnika

problémáival i s . Felépülnek

és

a az

szinpadépités tudományos első

állandó

színházak

1612-ben e m e l i k Hvar

szigetén

a z t a gyönyörű színházépüle­

t e t , amely a mai napig l s fennmaradt, Mig a X V I I . századig a szinpadformák, díszletek kevés kivétellel c s a k vegekből

homályos utalásokbél, i l l e t v e a darab szö­

rekonstruálhatok, e z

megbízható adatok,

időtől kezdve már pontos és

illusztrációs

anyag

i s maradt f e n n az

előadásokról. A kelet-európai országok színpadi produkciói- nak

színvonala p e r s z e roppant változó. Az

j e z s u i t a iskolák fordítják a legtöbb

iskolák közül a

gondot előadásaik mű­

vészi színvonalára. A prágai, nagyszombati j e z s u i t a színpad kb.a

legtöbbet nyújtja nézőinek, amit a k o r t e c h n i k a i szín­

v o n a l a elérhet. Rendkívül tanulságos l e n g y e l j e z s u i t a Maciej S a r b i e w s k l P o e s l ( 1 6 2 6 ) , melynek

néhány

ilyen

szempontból

a

l a t i n müve, De p e r f e c t a

f e j e z e t e a színészi játékkal

ás színpadtechnikával i s f o g l a l k o z i k . Fontosán leírja a ba­ rokk színpad

által

annyira

kedvelt

emelő- és süllyesztő

s z e r k e z e t e k és más színpadi gépek működését i s ; müvét érté­ kes

képanyag d i s z i t l . Természetesen a k i s e b b j e z s u i t a iskolákban, a p i a r i s ­

t a és protestáns Iskolákban i l y e n f a j t a drága színpadi szerelésre, díszletekre

fel­

és j e l m e z e k r e nem i s gondolhatunk*

A jezsuiták már a X V I I . században l s önálló színházépülete­ ket

emelnek, más

iskolafajták azonban még

a XVIII.

század

közepén i s a l k a l m i helyiségekben,dísztermekben vagy s z a b a d ­ téren tartják előadásaikat. Mig

a j e z s u i t a előadások nagyobb számú közönség igé­

nyével i s számolnak, a főúri színpadoknál általában k i s m é ­ retű, d» annál

nagyobb művészi

színvonalú színpadokkal és

gazdag berendezéssel találkozunk. B b a r o k k

színpadok közül

néhány, egészen n a p j a i n k i g , változatlanul fennmaradt, dísz­ l e t e i v e l együtt.

Ilyenek

a mai n a p i g i s használatban levő

színpadok

például

azok, melyek a

közül

varsói

p a r k b a n láthatók. A

p a r k o t 1770-ben P o a i a t o v . e k l

Ágost a l a p i t o t t a .

király már

A

őrdsklődóst m u t a t o t t

fiatal

£azlenki Szaniszló

korában l a különös

a színház iránt, ifjú korában i k ' k c l a :

előadásokon v e t t részt és maga i s n e k i kezdett darabjainak

fordításához*

színházépületet

és

Uralkodásának i d e j e

színháztermet

építtetett.

Shakespeare alatt

több

Elsőnek

a

L a z i e n k i parkban az úgynevezett E i s Színházat építtette té­ li

előadások számára, majd utána szabadtéri nyári színházat

építtetett. E két épített

színház v o l t a prototípusa a később f e l ­

két színháznak, a O r a n g e r i e Színháznak és a S z i g e t

Színháznak* Az Orangerie Színházat 1786-ban kezdték építeni,1788ban készült e l . Kétszázas befogaddképességű v o l t , az épület balszárnyát a

balettkar

lakhelyének

szánták, az emeleten

pedig prőba- és gyakoriétermek v o l t a k . A színpadi gépek kö­ zül néhány egész n a p j a i n k i g fennmaradt* páholy v o l t , de a tartva, a

királynak

egy

A nézőtéren királyi

másik szék l s v o l t f e n n ­

színpad közvetlen közelében. V o l t ezen kivül m é g

k i l e n c páholy

és

két

külön páholy a színészek számára és

még tizenkét pad a nézők számára. A színház freskóit, s z o b ­ r a i t , domborműveit neves művészek készítették. E k i s remek­ mű

szerencsésen

megmenekült

a

háborús

pusztítástól

és

1957-ben modernül átalakították, az e r e d e t i művészi értékek megőrzésével. Az úgynevezett S z i g e t Színház 1790-ben épült, m e s t e r ­ séges szigetecskén. A nézők körül

a n t i k mintára, félkörben ülték

a színpadot. Kezdetben nyári előadásokat é s vízi ün­

nepségeket rendeztek i t t . Később a p a r k az orosz cárok s z e ­ mélyi tulajdonává l e t t ,

s c s a k ritkán z a j l o t t a k i t t l s elő­

adások* E maga nemében

egyedül álló színház Varsó l e g s z e b b

műemlékei közé t a r t o z i k * X V I I I * századi fennmaradtak, ház

díszletei

kastély

színházak

oseh területen i s

e r e d e t i formájukban. A Őesky Krumlov-i szín­ i s ránk maradtak,

s z e r e p e l közöttük erdő,

kertrészlet szökőkúttal, utcarészlet, római p a r t i táj, v a g y i s a barokk

tábor, t e n g e r ­

színházra jellemző l e g f o n t o s a b b

díszletek. E kastélyszinháznak i s i g e n értékes színpadi gé­ pezetei voltak*

*

Az u d v a r i - n e m e s i színpadok művészi megtervezésében ktilföldi művészek i s komoly s z e r e p e t játszottak. Például a X V I I . században az oroszországi P r e o b r a z s e n s z k o j e b a n épült f a s z i n p a d p e r s p e k t i v i k u s díszleteit h o l l a n d i művész, P e t e r Inglis, tervezte. Hasonlóképpen a magyar Esterházy-család színházépületeit, bábszínházát és ezek díszleteit i s kül­ földi neves művészek alkották meg. A X V I I I . század i s k o l a i s z i n p a d l kultúrájának i g e n jellemző emlékei maradtak f e n n a s o p r o n i jezsuiták d i s z l e t könyvóben. E vázlatok - m e l y e k a húszas években készültek részben egész színpadképeket,részben p e d i g d i s z l e t - és j e l ­ mezterveket ábrázolnak. Antikizáló s z o b r o k k a l , urnákkal, szökőkutakkal d i s z i t e t t k e r t i részleteket látunk, továbbá várfalakkal, sátrakkal d i s z i t e t t kompozíciókat, m e l y e k e t feltehetőleg történelmi drámák előadásánál használtak f e l . Egy másik díszlet sziklás b a r l a n g o t ábrázol mitológiai szörnyalakkal. Néhány gyönyörű megoldású t e n g e r i táj i s előfordul i t t . Az e g y i k vázlaton sziklák közötti t e n g e r ­ s z o r o s o n k i s csónak h a l a d , benne k i c s i n y E r o s z - a l a k evez. A sziklákról a s z e l e k megszemélyesítői támasztanak v i h a r t . A színpad felső terében a l l e g o r i k u s figurák mozognak, madarak által v o n t a t o t t k o c s i n . A diszletvézlatok között számos k o c s i s z e r e p e l az a l ­ legorikus-mitologikus a l a k o k vontatására. Megszemélyesített allegóriákat, a n t i k i s t e n e k e t , az e s t h a j n a l c s i l l a g o t lát­ h a t j u k i t t állatok (kutyák, bárányok, galambok s t b . ) által v o n t k o c s i k o n . A diszletkönyv e g y i k l e g s z e b b l a p j a hajód i s z l e t e t ábrázol. A jelmezmegoldésok között i s s z e r e p e l n e k szörnyalakok, melyek néha B u r n a c i n i j e l m e z e i n e k közvetlen hatásáról tanúskodnak. A j e z s u i t a s z i n p a d o k és a főúri színpadok sok helyütt s z o r o s k a p c s o l a t b a n állottak és a jezsuiták opera és b a l e t t előadásokat i s r e n d e z t e k a királyi udvar vagy a főnemesek számára. Bgyébként a k a t o l i k u s iskolák jelentős része két egymástól különböző előadéstipust valósított meg, e g y e t a

tanulók és szüleik, hozzátartozóik

számára, s egy másikat,

amelyen az egész város,sót e s e t l e g a környező f a l v a k sága i s részt v e h e t e t t m i n t néző. nyelvs

többnyire

latin, a

n y e l v i s , legalábbis

M i g az első

másodikban

lakos­

előadástipus

feltűnik a n e m z e t i

n e m z e t i n y e l v l i közjátékok formájában.

Gyakran p r o g r a m o k a t i s nyomnak az

előadásokhoz,

amelyek a

l a t i n u l nem tudóknak magyarázzák a látottak értelmét. A j e z u s i t a iskolák m e l l e t t Kelet-Európában a f e r e n c e ­ seknek és piaristáknak v o l t

számottevő színpada. A p r o t e s ­

táns i s k o l a i színjátszás leginkább az a k k o r i Magyarországon virágzott, főleg Észak-Magyarországon és Erdélyben, ezen k i ­ vül c s a k c s e h , morva területen találkozunk v e l e . A j e z s u i t a színjátszás szerepét internacionális v o l t a ellenére nem Ítélhetjük meg Ez a s z e r e p

t e l j e s e n hátráltató, s a magyar

egyértelműen minden országban.

például a magyar dráma fejlődése szempontjából

nyelvű

X V I I I . század

közepéig

egyetlen

komolyabb drámai alkotást sem hoznak létre,

csak a X V I I I . század vége felé, a

rend

megszűnése

előtti

évtizedekben i n d u l meg a magyar nyelvű j e z s u i t a drámairoda­ lom

i s ; azonban például a lengyeléinél, horvátoknál, a h o l a

j e z s u i t a színjátszás úgyszólván

komoly

vetélytárs

nélkül

működik,nemcsak a színházi kultúra népszerűsítésében, hanem a n e m z e t i nyelvű drámai i r o d a l o m kialakításában i s jelentős szerepe ahol

van a

a jezsuita

jezsuitáknak. De azokban az országokban i s , színjátszás

hátráltatta a n e m z e t i nyelvű

dráma kifejlődését, s o k a t t e t t e k a színpadtechnika f e j l e s z ­ tésóért és a szinjátszás általános népszerüsitésééxt. A lengyel

jezsuita

i s k o l a i szinjátszás a példát más oroszországi j e v b e n például zárt

iskoladráma hatására kezdődik az

kijevi

akadémiában i s , m a j d p e d i g e

iskolák, akadémiák i s követik. K i ­

helyiségben i s ós szabadtéren i s

l a n a k az előadások; a májusi elő és a poétika tanára

zaj­

előadásokat a szabadban adták

köteles v o l t d a r a b o t

Írni e r r e

az

a l k a l o m r a , a többi tanár p e d i g párbeszédes j e l e n e t e k e t i r t . E kijevi

iskolai

szinjátszás

is

i s m e r t e a n e m z e t i nyelvű

tréfás közjátékokat, melyekben

népies figurák s z e r e p e l t e k .

Akárceak más országokban, a diákok i t t i s eljártak vidékre, a h o l j e l e n e t e k e t adtak el<5. A X V I I . század második felében, és a X V I I I , században egyre

az i s k o l a i

előadások Oroszországban

gyakoribbak l e s z n e k . Hagy Péter idejében Rosztovban,

Moszkvában ás más városokban l s f o g l a l k o z n a k az iskolák, 1727-ben már

Szibériában

színjátszással

i s hallunk

iskolai

előadásokról. Akárcsak o r o s z nyelvterületen, a románoknál i s az e l ­ ső I s m e r t drámai szövegek

ilyen

jezsuita

hatásra készült

iskoladrámák. A jezsuita iskolai látjuk, rendkívül ban

szinjátszás hatására

széleskörű v o l t , i g a z i

a k a t o l i k u s országokban érts

egészen 1 7 6 4 - i g

működnek

s i .A

tehát, mint

virágzását azon­ cseheknél 1558-től

j e z s u i t a színpadok,a lengyeleknél

a X V I . század v i a felé már t i z j e z s u i t a színház működik, a ô

X V I I . században

huszonhárom u j

53 j e z s u i t a színpadról már önálló

színház a l a k u l és 1773-ban

tudunk. A varsói jezsuiták 1687-ben

színházépületben játszanak.

színpad fejlesztésében

A lengyel j e z s u i t a

kiemelkedő s z e r e p e t

vitt

Grzegorz

K n a p s k l ( G r e g o r l u s Cnapius, 1564-1638). A tott

lengyel jezsuita

haladóbb

színpadnak a magyarhoz viszonyí­

jellegére jellemző,

j e z s u i t a páter

hogy

Bohomolec varsói

egyenesen a l e n g y e l felvilágosodás színpadi

megvalósítói közé számítható. Bohomolec 1720-ban született. 1756-60 között

Rómában

tartózkodott, a h o l

megismerkedett

Goldonl munkásságával és commedia d e l l * a r t a v a l ; Destouches-ről

i s sokat t a n u l t .

a

francia

Később részt v e t t a X V I I I .

században a l a k u l t lengyel nyilvános színház működésében i s . A délszláv j e z s u i t a színjátszás pontja

egyik

fontos

közép­

Zágrábban v a n . 1607-től egészen 1 7 7 2 - i g megszakítás

nélkül f o l y n a k az előadások.A zágrábi jezsuiták s z o r o s

kap­

c s o l a t b a n v a n n a k magyarországi és a u s z t r i a i társaikkal, i t t működik egy

i d e i g AvancirJ.ua

z s u i t a drámairó.

i s , az e g y i k l e g n e v e s e b b j e ­

Ljubljanában úgy m i n t

a

protestáns i s k o l a i szinjátszás, épp­

Magyarországon, megelőzi a jezsuitát, de 1598-ban

már a j e z s u i t a iskolák i s r e n d e z n e k előadást. Húsvét hétfő­ jón Izsák feláldozásáról adnak elő d a r a b o t , s m e g j e g y z i k as egykorú feljegyzések,hogy ez j o b b a n sikerült, m i n t a l u t h e ­ ránusok előadásai. Ljubljanában felei

a kapucinusok

a jezsuiták

színjátszása. A

jezsuiták főleg a fő-

r a n g u a k n a k játszottak, a k a p u c i n u s o k v i s z o n t és az

komoly e l l e n ­ a

polgároknak

egyszerű népnek i s . A j e z s u i t a előadások főleg

nok v o l t a k , de a

négy n y e l v e n ,

szőttek előadásukba:

szlovén n y e l v e n . Ez m e g f e l e l t latnak.

lati­

nagy ünnepeken n e m z e t i nyelvű részleteket l a t i n , német, o l a s z és

az általános j e z s u i t a g y a k o r ­

Erdélyben például magyar,német és román részleteket

iktattak

latin

d a r a b o k b a , az

szlovák és magyar

akkori

Észak-Magyarországon

részleteket. A vallásos

Ljubljanában éppúgy, m i n t

másutt, aktuális

tárgyak m e l l e t t p o l i t i k a i ese­

ményeket i s színpadra visznek.Bőven találunk a török harcokról

vagy

a

parasztlázadásról

(ahogy a magyarországi jezsuiták

szóló

elleni

darabokat

Rákócziról i s i r n a k

la

dara­

bot). Ljubljanában 1602-1638 között emlitése

negyven j e z s u i t a d a r a b

m a r a d t f e n n . 1602-ben Szent K a t a l i n mártiriurnáról

adnak elő játékot. 1631-ben III.Ferdinánd eljegyzése a l k a l ­ mából a l k a l m i Fulchra. A nán és

menyasszony

rendeznek, melynek

c i m e : De R a c h e l

Bécs felé t a r t v a áthaladt L j u b l j a ­

akkor adták elő e z t az a l l e g o r i k u s játékot, m e l y n e k

keretében 1651-ben látogatása mely

játékot

Páris

aranyalmát

történelmi d a r a b o t alkalmával

a dinasztia

lésekről

ismét

alapítóját,

1662-ben a török f e l e t t n e p l i k . Érdekes

ad

át az

adnak

előkelő vendégnél.

elő, 1660-ban I . Lipót

alkalmi

d a r a b kerül színre,

Habsburg R u d o l f o t dicsőit!.

a r a t o t t győzelem évfordulóját

megemlíteni, hogy 1626-ban a

ün­

parasztfelke­

szóló d a r a b o t adnak elő, 1635-ben külön engedélyt

adnak a r r a , hogy nők i s megnézhetik az előadást.

A szlovén i s k o l a i szinjátszás volt,

ahol

másik középpontja Ruöc

1645 és 1760 között működött a j e z s u i t a

E m e l l e t t minden év

szeptember 8-án az

kok számára r e n d e z t e k

előadásokat. A

i s k o l a tanárai és diákjai v o l t a k ,

szereplők a j e z s u i t a

v a l a m i n t más, környékbeli

plébánosok i s közreműködtek. 1680-tól kezdve v e n évig

folytak

az

iskola.

odasereglő zarándo­

előadások,

mintegy

l a t i n , szlovén

negy­

és német

nyelven. Hasonlóak v o l t a k

ehhez Erdélyben a csiksomlyói

ces passiőjótékok, m e l y e k e t sereglő székely k a t o l i k u s

feren­

m i n d e n évben pünkösdkor az oda­ zarándokok

A szlovén k a p u c i n u s o k i s r e n d e z t e k

előtt játszottak e l .

ehhez hasonló, körmene­

t e s játékokat. H i r e s körmenetes előadás színhelye v o l t pél­ dául S k o f j a L o k a ; ismeretes. A

darab

a k i t általában és

szerzője,

rendezője

L o v r e n c Maruéiő,

Romuald a t y a néven s z o k t a k

menetes játékét alakok

az i t t előadott játék rendezőpéldánya i s e m l e g e t n i . Kör­

1 7 2 1 után évről évre szinrehozták. B i b l i a i

allegóriák

egyaránt s z e r e p e l n e k

e játékban és

jellemző példaként említhetjük, hogy n y o l c különböző tus

alak

mutatta

fehér l o v o n

halál

be

j e l e n t meg, kezében dárdával, fején b a ­

bérkoszorúval, kíséretében Lucifer

lovásza,

köntösben j e l e n t

hasonló

XVII.

részt a körmenetben.

meg a négy világrósz, Európa,

Ázsia, A m e r i k a és A f r i k a i s . A nek

egy másik halál-alak.

s e r e g e i katonás r e n d b e n v e t t e k

Allegorikus

Krisz­

a t e s t és a lélek kínszenvedéseit. A

középkori és b a r o k k

együttesét találjuk a magyarországi

elemek­

ferencesek

és X V I I I . századi misztériumjátókalban i s . A cseh

jezsuita

szinjátszás i s i g e n látványos

szerü formákat alakított k l . A prágai t e c h n i k a i l a g

szin­

i g e n ma­

gasrendű j e z s u i t a s z i n p a d m e l l e t t , más városokban i s működ­ tek Hora

jezsuita

színpadok. Érdemes

bányavárosban

működő

p l . megemlékezni a Kutná

jezsuita

színpadról,

X V I I I . században bányásztárgyu d a r a b o k a t mellett

a

szerepeltek,

nemzeti mint

nyelvű d a r a b o k Magyarországon. A

ahol

a

a d t a k elő. A l a t i n

I t t l s nagyobb számmal jezsuiták

általános

miisor p o l i t i k a i e l v e i ls

s z e r i n t számos cseh történeti tárgyat

szinrehoztak. A p i a r i s t a színjátszásnak Magyarországon és a l e n g y e ­

leknél v o l t l e g n a g y o b b jelentősége. A piaristák mindkét h e ­ l y e n a X V I I I . században a n y u g a t i polgári szinmiiirás r e p e r ­ toárját közvetítik szerelmi

a k e l e t felé, s e d a r a b o k b a n néha már a

tárgy i s m e g j e l e n i k .

polgári i f j a k a t

A piaristák a k i s n e m e s i és a

i s befogadják iskoláikba. Lengyelországban

C o r n e i l l e , R a c i n e , Molière, sőt V o l t a i r e müvei i s s z e r e p e l ­ nek p i a r i s t a színpadon. A l e n g y e l piaristák e g y i k l e g j e l e n ­ tősebb drámairója d a r a b j a i a hazai

Waclaw Rzewuski

történelemből v e s z i k tárgyukat f ^ o l k l e w s k i .

Wladyslaw pod Warna). vigjátékai A

( 1 7 0 6 - 1 7 7 9 ) . Történelmi

protestáns

iskolai

v i s z o n t Molièret követik.

szinjátszás

legkiemelkedőbb

a l a k j a a X V I I . században Comenius (Komensky Jén Arnos), nek

egyaránt

szerepe

volt a

aki­

c s e h , a l e n g y e l és a magyar

i s k o l a i színjátszás kibontakoztatásában. A cseh gyelországi

származású nagy h u m a n i s t a pedagógus, már l e n ­ tartózkodása a l a t t , b i b l i a i és történelmi tár­

gyú iskoladrámákat

irt.

Magyarországhoz, a

sárospataki

l e g n a g y o b b szabású drámai Encyclopaedia v i v a

cimü

alkotása, latin

kollégiumhoz fűződik a

Schola

Ludus. seu

mintadráma-sorozat,

amely

a m e l l e t t , hogy s z i n t e az egész t a n a n y a g o t dramatizálja, ér­ dekes

bepillantást

enged Comenius p o l i t i k a i nézeteibe i s .

Comenius életrajzéban írja a z t a mus

képviselőivel

Sárospatakon

(Continuatio Admonitionis) l e ­

küzdelmet i s , m e l y e t a magyarországi p u r i t a n i z ­ több

színjátszást, nem

az

iskolai

szempontból utolsósorban

színjátszásért is

ellenezték

folytatott. az i s k o l a i

azért, m e r t nem óhajtották

a j e z s u i t a I s k o l a i g y a k o r l a t o t leutánozni. Comenius győzte­ sen került

k ia

vitából

és

a S c h o l a Ludus nagy s i k e r r e l

került s z i n r e Sárospatakon. Mégis, a

kálvinista egyház se-

hasem használta k i o l y a n mértékben a szinház dagógiai és

nyújtotta pe­

térítő lehetőségeket, m i r t a k a t o l i k u s o k , vagy

akár az evangélikusok.

így az

iskolai

színjátszás

sorsa

e g y e t l e n kelet-európai országban, a h o l

Erdélyben

-

az

e g y i d e i g kálvinista

f e j e d e l e m v a n - i g e n változó. A X V I I . század végefelé azon­ ban

Erdélyben jelentós magyar nyelvű kálvinista és unitári­

us I s k o l a i

szinjátszás kezdődik, melynek eredményeképpen az

unitárius F e l v i n c z i György kér

hivatásos

engedélyt. Ennek az érdekes kísérletnek további sorsá­

ról nem t u d u n k , játszás a

azonban a

magyar kálvinista i s k o l a i

komoly tényezőjévé l e s z

tott

szin­

Rákóczi szabadságharc leverése után megszakad és

c s a k a X V I I I . század közepe táján is

társulat alakítására

k e l ismét életre, amikor

a hivatásos szinpadért

küzdelemnek. Protestáns

folyta­

i s k o l a i színpad számára i r t a

egynéhány darabját Csokonai Vitéz Mihály i s . I g e n érdekes s z i n i kultúra b o n t a k o z i k

k i a XVII-XVIII.

században az a k k o r i Észak-Magyarországon - a m a i Szlovákiá­ ban,

- a h o l k a t o l i k u s és protestáns,

iskolák Amig a

főként az evangélikus

egymással v e r s e n y e z v e

r e n d e z n e k szinielőadásokat.

kálvinista színjátszás

elsősorban az ótestamentumi

és történelmi témákat k e d v e l i és stílusában a k l a s s z i c i z m u s felé h a j l i k , a d d i g tás alá kerül

és

az evangélikus szinjáteaás j e z s u i t a ha­ allegóriákkal t e l i

s z i n r e . A X V I I . században iskolai

Eperjes

b a r o k k o s játékot hoz

az e g y i k középpontja az

színjátszásnak. A l e g n e v e s e b b Szerzők Czabán Izsák,

Ladlvér Illés és Schwarz János.

Latin

darabjaikban a pro­

testánsok ellenállása i s szót kap.Az előadósokhoz szlovák-, magyar-, német-közjátékok járultak a közönség szórakoztatá­ sára. A magyar játszás a

f a l v l román iskolai ső

i s k o l a i játékok mintájára kezdődött a s z i n ­

román iskolákban i s . Az 1794-ben a l a k u l t balázsiskolában, majd a negyv"áladi szemináriumban i s

előadások f o l y t a k . Ebből a körből származnak az e l ­

általunk

i s m e r t román nyölvÖ

színdarabok i s . ( O c c l s i e

G r e f t o r i l I n Moldáviáé Vodae.) Természetesen a k i s e b b egyházi iskolákban - a k a t o l i ­ k u s o k b o n éppúgy,

mint

a

protestánsokban

-

i s folytak a

X V I I I . században színielőadások, Így például Magyarorszá­ gon a pálosok Iskoláiban, az unitáriusoknál s t b . A k o r másik színpadi fő formája az,amelyet nemesi szinjáte i s néven században a török által mindenütt

találkozunk

az u d v a r i -

s z o k t u n k említeni. A X V I I - X V I I I . megszállt

területek

kivételével

e z z e l a szinjétékformával, az orosz

cári u d v a r b a n éppúgy, m i n t a l e n g y e l királyoknál v a g y a r o ­ mán fejedelmeknél. A X V I I I . században azután a g a z d a g neme­ sek életében

i s e g y r e növekvő s z e r e p j u t a színjátszásnak.

Minthogy

e g y e t l e n kelet-európai országban sem működ­

nek még ebben az időben n e m z e t i hivatásos társulatok, a mű­ s o r t v a g y külföldi kolák

hivatásos társulatok, vagy p e d i g az i s ­

szolgáltatják;

máskor

azonban az arisztokrácia

is

s z e r e p e t vállal az előadásokban. Különleges határesetet j e ­ l e n t e n e k az

o r o s z jobbégyszinhézak, melyekről még a követ­

kezőkben bővebben s z o l u n k . Bár a

színjátszás

a

kiváltságos rétegeknek szól, s

elsősorban az ő szórakoztatásukat szolgálja, helyzetüket és szerepüket

nem tekinthetjük csupán negatívnak. Horányi Má­

tyás például a

magyarországi

Esterházy-család

színpadéról

szólva megállapítja, hogy a főúri székhelyek színházi élete nemcsak az a n c i e n régime végső virágzásának jellemző tünete hanem a X V I I I . század második felében erőteljesen bontakozó városi

színházkultúrának

lyokat, mint

Írja,

i s f o n t o s kiegészítője. A kasté­

ugyanazok

a

társulatok járták végig,

amelyek a városokat és műsoruk gazdagításához,művészi szín­ v o n a l u k emeléséhez a f e j l e t t zájárult.

Szerepüket

elemeznünk.

Amig

Ízlésű u d v a r i közönség i s h o z ­

tehát minden

Magyarországon a

e s e t b e n konkrétan

kell

főuri-nemesi színpadok

nagyon kevés s z e r e p e t játszottak a n e m z e t i nyelvű drámaírás előmozdításában,

másutt s o k k a l p o z i t i v a b b s z e r e p e t vállal­

tak. A

szerzők

főnemesi

nyeívü drámát

maguk i s drámát Írnak és

Idegen

fordítanak színpaduk számára. A l e n g y e l Sza-

niszló Ágost király maga k e z d e t t Shakespeare drámáinak dításához, R a d z i w i l l F r a n c i s k a U r z u l a

for­

hercegnőnek t i z e n h a t

színdarabja m a r a d t ránk, részben Molière komédiáinak A X V I I I . században

kos átdolgozásai. tagjai

i s Írnak

drámákat, Így

barok-

az o r o s z cári család

például I . Péter cár húga,

Natália hercegnő számos színdarabot i r t , Amig a X V I I . században társulatok játsszák pet,

az itáliai

Kelet-Európában a

o p e r a - és b a l e t t ­ legfontosabb szere­

a X V I I I . században a német társulatok jelentősége egy­

r e n ő , A X V I I I , század

elejétől az a k k o r i N y u g a t - M a g y a r o r ­

szágon éppúgy, m i n t a cseheknél, már állandó német társula­ t o k t e l e p e d n e k meg. A X V I I I . század országok jelentős részében színtársulatoknak a mér versenyezniök, egy

működő

ideig

végén

a nemzeti német

közös

a kelet-európai

nyelven

játszó első

társulatokkal

kell

épületben i s játszanak és

c s a k f o k o z a t o s a n sikerül avetélytársat kiszorítaniuk. Azon­ ban a

külföldi társulatok nemcsak vetélytársak v o l t a k , h a ­

nem egyúttal tanítómesterek i s . Különösen az o p e r a és a ba­ lett mit

terén v o l t tanulni a

a kezdődő n e m z e t i

nyelvű színtársulatoknak

nagy t a p a s z t a l a t o k k a l rendelkező külföldiek­

től. Nem szándékozunk i t t részletesen i s m e r t e t n i a külföl­ d i társulatok szerepét, b o n y o l u l t pályafutásukat. M a g y a r o r ­ szágon is,Lengyelországban i s f o n t o s s z e r e p e t játszott pél­ dául a X V I I I .

században

Joseph F e l i x v o n Kurz

Kurz 1773-ban saját színházat n y i t o t t

(Bernardon)

Varsóban.

1781 - i g

működik i t t különböző feladatkörökben m i n t színész, i g a z g a ­ tó és adminisztrátor.Emlékiratai érdekes bepillantást n y ú j ­ tanak a l e n g y e l

hivatásos

színpad kialakulásának periódu­

sába. A XVII. is

elakad a

század közepén

horvát-szlovén nyelvterületen

n e m z e t i nyelvű szinjátszás fejlődése. A X V I I .

században Ljubljanában i s sürün vendégszerepelnek hívatásos idegen

c s o p o r t o k , itáliai és

század

legnevesebb

Gogol a l j u b l j a n a i

osztrák társulatok. A X V I I I .

szlovén eredetű

színésze

Franc

Joïef

származású komédiás v o l t , a k i S t r a n i t z k y -

nál t a n u l t és a német vendortáraulátokkal bejárta Ausztriát és Németországot.

A németül

játszó

gyökeret v e r n i , a h o l

társulatok

az

o t t tudnak

német anyanyelvű városi polgárság tá­

mogatására számithatnak: Magyarországon,

elsősorban

a k k o r i Észak-

tehát Prágában, az

erdélyi

szász városokban. De ezen t u l

e l j u t n a k B u k a r e s t b e és Oroszországba i s . A X I X . század e l e ­ jén Romániában német, o l a s z és f r a n c i a vándorszínészek jár­ nak, s mindenütt előadásokat

rendeznek, ahol

ennek a n y a g i

bázisa biztosítottnak látszik. Ahogy a X V I I - X V I I I . században P a r i s b a n és Bécsben ma­ ga a király, a császár a szinjátszás legfőbb patrónusa és a Comédie Française, a bécsi Hofburg-Szinház

egyenesen u r a l ­

kodói kezdmónyezés nyomán jön létre, ugyanígy a X V I I I . szá­ zadban az

o r o s z és a l e n g y e l szinjátszás kialakításában i s

maga az uralkodó játszik f o n t o s s z e r e p e t . I g e n tanulságos a sének története. Nyugatról jövő külföldi

A

a

udvar hosszú i d e i g elzárkózott a

kulturhatások elől, azonban a X V I I .

fejedelmi

felkelhette

m o s z k v a i u d v a r i színpad keletkezé­

cári

udvarok

cári

iránt. Az orosz nép

udvar

századi

b a r o k k s z i n i pompája végül i s érdeklődését

i s a színjátszás

különleges fogékonysága a színjátszás,

a zene és a tánc iránt

összetalálkozott a

Impulzusokkal, s s z i n t e

a z t mondhatnók,

külföldről jött

hogy e g y évszázad

a l a t t b e h o z t a lemaradását az o r o s z színpad. Emiitettük már a X V T I . amely hamarosan

nemzeti

századi i s k o l a i színjátszást,

nyelvű

drámairodalmat i s

hozott

létre. Ezek az irók e l e i n t e vallásos tárgyakkal kísérletez­ tek. Polockij

Simon (1672-1675)

bibliai

tárgyú

közül különösen a Tékozló f l u ért e l nagy s i k e r t . megkísérelte a l i t u r g i k u s

jellegű

darabjai Polockij

kemence-játékot i s i r o ­

d a l m i s z i n t e n továbbfejleszteni. Ez az o r o s z i s k o l a i színpad azonban nem v o l t

alkalmas

a cári

udvar szórakoztatására, ezért külföldiek segítségét

veszik

igénybe. Elsőnek egy német tanító, G r e g o r i ,

megbízást 1672-ben b i b l i a i

kapott

tárgyú előadás megszervezésére.

Az előadók a német i s k o l a növendékei v o l t a k , a z o n b a n az elő-

adás n y e l v e irt;

o r o s z v o l t . Gregor1

maga i s több o r o s z drámát

nemrégiben előkerült az első dráma; az A r t a x e r x e s szö­

vege i s . Cári p a r a n c s r a külön faépületet e m e l t e k a szinját­ Gregori

szás céljaira.

halála után

Csizsinszi-ij

vette

át a társulat vezetését. Nagy Péter trónralépte után újult erővel i n d u l meg az udvari

szinjátszás

megszervezése. Ezúttal Danzigból hivjék

meg Johann Kunst társulatét,hogy vendégszerepeljenek Moszk­ vában. Ez a német s z i n p a d Kunst halála után i s működött még Mosz kvában. A

Kunst-féle

társulat a német

b a r o k k dráma t i p i k u s

műfajait honosította meg Oroszországban, de a m e l l e t t

Moli­

ère komédiáit i s népszerüsitette. 1753-ban itáliai társulat érkezik Oroszországba, s az o p e r a és b a l e t t e g y r e divatosabbá válik. A X V I I I . században azonban

már

nemcsak

a

cári udvarban működnek színjátszó

társulatok, hanem a

gazdag

i l y e n e k e t . Minthogy

azonban

n i n c s e n e k , a jobbágyság

főnemesek maguk i s létrehoznak hivatásos o r o s z szinészek még

köréből n e v e l n e k parancsszóra szí­

nészeket. Az e g y i k l e g i s m e r t e b b ós legszínvonalasabb magán­ színház

Seremetyev grc'f szinháza v o l t Kuszkovoban. A szín­

házépület kitűnő színpaddal,páholysorral és nézőtérrel r e n ­ d e l k e z e t t . A ránkmaradt leltárkönyv 3 függönye

volt,

1 9 4 féle

arról tanúskodik, hogy

d i s z l e t e és m i n t e g y 1 0 0 ládában

őrizték a színpadi kosztümöket és kellékeket.Különösen ope­ rákat adtak elő e z e n a színpadon, melynek fő nevezetessége, hogy a

szinészek s z i n t e egytől e g y i g a gróf jobbágyai v o l ­

t a k . A zenészek

között azonban külföldi m e s t e r e k I s h e l y e t

foglaltak.Később Seremetyev gróf feleségül v e t t e e g y i k szí­ nésznőjét, P r a s z k o v j a Ivanovát,

a k i szintén

jobbágysorban

született.Már 1 7 éves korában kitűnt színpadi tehetségével, szépségével. A gróf egész színházi repertoárját a szép p r i ­ madonnára építette föl. Magánszínházát t a r t o t t fönn Juszupov h e r c e g i s Moszk­ vában. Jobbágylányait énekelni és táncolni taníttatta,azon-

ban fizetést nem k a p t a k . A h e r c e g halála után fölszabadítot­ és táncosnőket, a k i k t o ­

tál a kitűnően képzett énekeseket vábbra i s s z e r e p e t

játszottak az o r o s z színházi életben.

3 jobbágyszínházak

művészi színvonala i g e n különböző

v o l t . M i g néhol a jobbágylányokat

valóban inkább háremhöl­

gyeknek tekintették, másutt s o k a t a d t a k művészi kiképzésük­ re,

s a

nemesi

szinházl

családok

t a g j a i maguk

produkciókban. Amikor a

elégedetlen

v o l t színészei

nemesi

i s részt v e t t e k a szinháztulajdonos

produkciójával, szigorúan meg­

büntette, meg i s korbácsolta őket. A l e n g y e l főúri

színháznak különösen az 1650

1765 közötti Időszakban v o l t nagy jelentősége, tehát p i e s reneszánsz komédia elsorvadása z e t i Színház

kialakulása előtti

házak között az

egyik

l e n l e g ez a terület a

és

az

a né­

utáni és a varsói Nem­

időszakban. A főúri szín­

legfontosabb

a Nieswieáí-i v o l t ( j e ­

Szovjetunióhoz

tartozik).

b i r t o k a v o l t . Egy

Ebben az

időben

a R a d z i w i l l hercegek

a hercegek

közül,

Mihály Kázmér, Litvánia h e t m a n j a , különösen szenve­

délyesen r a j o n g o t t a színházért,Gyakran járt a varsói szín­ házban, a h o l a X V I I I . század húszas-harmincas éveibe a f r a n ­ c i a és o l a s z

együttesek s z e r e p e l t e k . Ennek mintájára Nieá-

w i e 2 - i rezidenciájában alapított

színházat,

m e l y 1746

és

1762 között érte e l l e g n a g y o b b s i k e r e i t . A z előadásokon föl­ léptek a h e r c e g i család t a g j a i , a

közeli nemesi i s k o l a nö­

vendékei, később p e d i g hivatásos szinészek i s . Az előadások elelnta a

kastélyban b e r e n d e z e t t

színházteremben és az i s ­

k o l a dísztermében f o l y t a k , 1758-tól p e d i g külön e célra be­ r e n d e z e t t épületben.Nyáron szabadtéri színpadon játszottak. A színház a

hercegi

családdal együtt u t a z o t t a család más

birtokaira i s . Az

előadások

Molière d a r a b j a i t iskolákban, a dásra kerültek Zaire-je.

Az

lengyel

és

francia

nyelvűek v o l t a k .

Lengyelországban 1687 óta játszották, az

varsói színházakban és Nieáwieííben i s . Előa­ más

f r a n c i a klasszikusok

előadások

stílusát

i s , igy Voltaire

barokknak

nevezhetjük.

E színpad e g y i k legjelentősebb szerzője Mihály h e r c e g f e l e ­ sége, R a d z i w i l l

F r a n c i s k a U r i u l a v o l t . T i z e n h a t színdarabja

m a r a d t ránk, részben Molière vígjátékainak átdolgozásai, de e z e n kivül

p e r z s a , arab, olasz

novellákat i s f e l d o l g o z o t t

színpadra. Végül uralkodó

i s az első

állandó varsói színház szintén

az

Szaniszló Ágost rendeletére jött létre L e n g y e l o r ­

szágban. Hasonló

főúri

nemesi

színpadok, különösen a X V I I I .

században, c s e h és magyar területen i s működtek: párhuzamos jelenségekre a z o n b a n

a románoknál l s találunk. A román f e ­

j e d e l m e k és a g a z d a g

bojároknak

XVII-XVIII.

udvarában

i s működnek a

században mulattatók, részben árny- ós bábjáté­

kosok. Az i s k o l a i é(j nemesi színpadok m e l l e t t a városi p o l ­ gárság még sok helyütt a d o t t elő a X V I I - X V I I I .

században i s

vallásos misztér iumjátókokat.E középkorból fennmaradt műfajt azonban erős b a r o k k hatás éri,többnyire körmenetes formában realizálták őket. Milyen

v o l t ebben

az

időszakban ( m e l y kb. a X V I I I .

század közepéig, másutt azonban

egészen

t a r t o t t ) a színpadok repertoárja?

a századfordulóig

Más műfajokat k e d v e l t az

i s k o l a i és ismét másokat a főúri színpad,de a drámairodalom és az előadások b a r o k k o s j e l l e g e csaknem

mindenütt egészen

nyilvánvaló. A látványos és megrendítő, a szörnyű és a g r o ­ teszk, bonyolult zik e drámák

cselekmények és nagy hősi lendület

jellem­

k o r s z a k o t . A h e r o i k u s , történelmi és vallásos iránymellett

a népies

hangvétel

főként a vígjátékokban

és közjátékokban figyelhető meg. Rendkivül n a g y szerepe v a n a zenének és táncnak, különösen a főúri színpadokon az ope­ r a és a b a l e t t játszik döntő s z e r e p e t . A jezsuita közi. Az egyes

iskoladráma repertoárja általában nemzet­ jezsuita

cserélik d a r a b j a i k a t ,

iskolák az országhatárokon t u l i s

bár m i n d e n népnél i r t a k történeti da­

r a b o k a t , m e l y e k n e k témáját az a d o t t ország történetéből me-

ritik,

anélkül, hogy

különösebb gondot fordítanának a tör­

ténelmi hitelességre. s z e n t e k és

Emellett

természetesen

mártírok élettörténete

leginkább a

és legendák s z e r e p e l n e k

színpadukon. D a r a b j a i k túlnyomó többsége

l a t i n nyelvű. T i ­

p i k u s j e z s u i t a drámaíró például a cseh C a r o l u s KolŐava, a k i huszonhárom

l a t i n drámát i r t , részben

történelmi, részben

vallásos tárgyút. Más iskolák i s , k a t o l i k u s o k és protestán­ sok egyaránt, főleg történeti és elő.

vallásos

tárgyakat adnak

Házasság Ós s z e r e l e m v a g y egyáltalán nem

szerepel,vagy

p e d i g alárendelt s z e r e p e t játszik az i s k o l a i műsorokban. Említettük az o p e r a let,

már, hogy a főúri

színpadokon elsősorban

és a b a l e t t játszott nagy s z e r e p e t . Ez az a terü­

ahol a

kelet-európai színpad leginkább lépést

tartott

a n y u g a t t a l , h i s z e n a X V I I I . század sok kitűnő külföldi z e ­ az u d v a r i és nemesi színházakba,

neszerzőjét szerződtették

és s o k s z o r müveiknek i s i t t v o l t ősbemutató ja.Mégis e főúri színpadokon n e m z e t i nyelvű e r e d e t i darabok i s feltűnnek,pl. Lengyelországban, s i t t d a r a b j a i n a k fordításai legzetes

képviselője

jelennek

meg a

n y u g a t i kortársak

l s . A l e n g y e l i r o d a l m i barokk Jan

Andrzej

Morsztyn

C o r n e i l l e Cldjét és Tasso Amyntaját fordítja X V I I I . században Mégis

i s játsszák

lengyelre.

A

l e n g y e l színpadon.

a nyugat-európai irók közül elsősorban Molière

a z , a k i népszerűvé dig

Voltairet

jel­

(1613-1693)

válik ezekben az országokban i s , mégpe­

nemcsak a főúri, hanem az i s k o l a i színpadon i s . A X V I I . századi szlovén

drámairásnak

érdekes emléke

Frangepán Kristóf ( P r a n j o K r s t o Prankopan) Molière-fordítása. M i n t

köztudomású,

összeesküvésnek. George D a n d l n cimü töredékes m a r a d t ;

Bécsi

Prangepán

tagja volt

fogsága idején,

darabját

kezdte

a Zrinyi-féle

1670-ben

Molière

fordítani. A forditás

különös érdekessége, hogy a d a r a b b a n s z e -

replő p a r a s z t o k szlovénul,az u r a k p e d i g horvátul beszélnek. Ez a

Moliere-forditás

délszláv

meglehetősen e l s z i g e t e l t a k o r a b e l i

i r o d a l o m b a n . Prangepánt 1671-ben Bécsújhelyen l e ­

fejezték, s i g y a d a r a b fordítását nem f e j e z h e t t e b e .

A délszláv

Írók a X V I I . század első felében a roman­

t i k u s történelmi drámákat, a kedvelték. E műfajok a k i t A n g y a l Endre

melodrámát, pásztorjátékot i s

jellemző

képviselője Dzono PalmotiÖ,

" b a r o k k r o m a n t i k u s n a k " nevez.

Történelmi

darabjában, az Öt felvonásos Danicában. a magyar történelem i s m e r t a l a k j a i , Hunyadi e darabok

János és Mátyás i s s z e r e p e l n e k . Bár

az idő, h e l y és cselekmény egységét lehetőleg

gyelembe v e s z i k , valójában vig

mozzanatok egyaránt

hogy e z e k e t

a drámákat

tragikomédiák, m e r t s z e r e p e l n e k bennük,

fi­

szomorú és ügy létszik,

félig műkedvelő f i a t a l o k adták elő

Raguzában. I v a n Gunduliő (1588-1638)

főként a pásztorjáték

müvelője, legsikerültebb müve a D u b r a v k a ( 1 6 2 8 ) . Közel

áll e

körhöz a magyar nyelvű

C o n s t a n t i n u s és

V i c t o r i a cimü s z e r e l m i dráma.Ennek a maga nemében hazánkban egyedülálló alkotóénak szerzőjét nem ismerjük, a z t sem t u d ­ juk,

m i l y e n célra

készült. Csupán a n n y i t t u d u n k róla, hogy

Zrínyi Miklósnak küldték meg karácsonyi-újévi ajándékul, amennyiben

s

előadásra került, ez v a l a m e l y főúri nász a l k a l ­

mából történhetett. E

d a r a b sem r a g a s z k o d i k a X V I I . század

műfaji előírásához, m e l y e t a jezsuiták o l y a n szigorúan v e t ­ tek,

s amely s z e r i n t a főranguak c s a k tragédiákban, köznépi

alakok pedig

c s a k komédiában léphettek f e l . A n y u g a t i k o r ­

társak leginkább "tragikomédiának" vagy "komikotragédiénak" nevezték e vegyes vig

műfaju

elemek k e v e r e d n e k ,

játékokat, melyben a

s hőseik

szomorú és

különböző társadalmi réte­

gekhez t a r t o z n a k . A k o r a b e l i magyar szerző azonban nem

tra­

gédiának, hanem komédiának n e v e z i e z t a r o m a n t i k u s s z e r e l m i történetet, m e l y n e k főrangú szereplői sok viszontagság után egymásra

találnak, de a X V I I . századbeli magyarországi ma­

g y a r és l a t i n drámairodalom

több

komikotragédia és t r a g i ­

komédia cimü müvet i s h o z o t t létre. M o n d o t t u k m á r , hogy a

X V I I . század

végén,

a XVIII.

század elején az o r o s z u d v a r i - n e m e s i színpad számára i s ké­ szülnek i l y e n

r o m a n t i k u s tárgyú, b a r o k k o s stílusú d a r a b o k ,

amelyekben néha régi lovagregények k e l n e k u j életre a s z i n -

Szép Mel Liz i n a vagy a hűséges Gr i z e Idának

padon, m i n t p l . a

története; 1731-ben p l . az o l a s z M a r i n i egy lovagregényének ( I I C a l l e a n d r o f e d e l e ) színpadi változatára bukkanunk. M á s ­ kor

a német

tipikus

b a r o k k szinjáték, a "Haupt und S t a a t s a k t i o n e n "

menetét

követik

ezek

a

darabok. Nem hiányoznak

o r o s z területen a " l u d i Caesaréi" sem. Helytelen ját t e l j e s e n

l e n n e azonban e másfél évszázad repertoár­

e g y f o r m a stiluskategóriába tartozónak feltün­

t e t n i . A XVII.század elején még m a n i e r i s t a alkotásokra buk­ kanunk, majd a X V I I . Európában i s a

század

barokk

kép a X V I I I . század

végén l e s z

uralkodóvá K e l e t -

színpadi stílus.

Különösen t a r k a a

közepén. Ekkor még az egyes országokon

belül i s nagyon változatos a allegorikus

repertoár, h i s z e n a b a r o k k o s ,

iskoladrámával egyidőben a fóurl s z i n p a d o n már

virágkorát éli a rokokó opera s a felvilágosodás első szín­ p a d i termékel kor,

amikor

i s napvilágot látnak. Hazánkban p l . ugyanak­

Eszterházén Haydn működik m i n t zeneszerző, Bes­

s e n y e i György gyében,

az

megírja első iskolákban még

d a r a b j a i t a felvilágosodás j e ­ m i n d i g a régi

tipusu

barokkos

iránydrámák kerülnek s z i n r e . E

korszak

különböző

r o k k n a k vagy

legalább i s b a r o k k o s n a k

alkotásainál a használni.

kelet-európai s z i n i

repertoárjában tehát

műfajok s z e r e p e l n e k , de stílusukat általában b a ­ "szarmata

barokk"

E drámairodalom

m e g s z a b a d u l t a k az

nevezhetjük; l e n g y e l

megjelölést

legkiemelkedőbb

allegorikus,

is

szokták

alkotásai már

mitologikus

ballaszttól,

azonban a k a t o l i k u s iskoladráma egészen a X V I I I . század vé­ géig bőven használja e z e k e t . Színpadi létjogosultságuk l e g ­ inkább az operában és a

b a l e t t b e n v a n , a h o l I g e n s z i n e s és

érdekes színpadi j e l e n e t e k

kibontakoztatására adnak

alkal­

mat. Az i s k o l a i színjátszásban azonban leginkább a p s z i c h o ­ lógiai motiváció

pótlására használják e z e k e t . így m i n d e n k i

által közérthető, de

rendkívül

leegyszerűsített

lépnek színpadra: a Bűn és Erény, Háború és

és Állhatatosság. A festői, mozgalmas színpadkép jóból azonban i g e n érdekes ez az

jelképek

Béke, Irigység

allegorikus,

szempont­

mitologikus

apparátus,

amelynek

megfelelő vizsgálatával még adósunk a

kelet-európai színháztörténet. A XVII.század végéig a rövid lélegzetű, népies, r e n e ­ szánsz

komédia

i s folytatódik, különösen

l e n g y e l és c s e h

területen, és i g e n n a g y hatással v a n az i s k o l a i közjátékok­ r a i s . A X V I I I . században azonban e g y r e inkább felváltja klasszikus dia.

a

szerzők ős Molière hatása a l a t t álló jellemkomé-

A X V I I I . század vége felé meginduló hivatásos színját-

szás

i s már c s a k

n a g y o n k i s mértékben t u d j a

felhasználni

e z e k e t a h a z a i t a l a j b a n gyökerező népies előzményeket, m e r t a felvilágosodás és polgárosodás

e s z m e i célkitűzésében nem

találja helyüket. Ezért a XVIII.század vígjátékainak előké­ pét

Hyugaton

k e r e s i . A német nyelvterületen a

a Hanswurst e l l e n

"Harlekin",

folyó ideológiai küzdelem i s hozzájárult

ahhoz, hogy a népi komédiázás egy

időre

a

kelet-európai

színpadon i s veszítsen népszerűségéből. Külön s z i n t j e l e n t a kelet-európai b a r o k k drámairoda­ l o m b a n a Kréta szigetén kifejlődő görög dráma. Bizánc e l e s ­ te

után egy i d e i g Itáliában

működnek

görög

drámaírók. Az

1470-es években Maxituában adták elő a görög reneszánsz drá­ m a i r o d a l o m l e g n e v e s e b b alkotását: a H e a l r a t . D i m i t r i o s Mos' hosz müvét. A X V I I . században a Kréta szigetén élő görögök között fejlődik tovább az újgörög alkotások különböző klasszikus

színház kultúra.

A

ránk m a r a d t

műfajokhoz t a r t o z n a k . Vannak

mintára készült

közöttük

tragédiák és komédiák, itáliai

ihletésű pásztorjátékok és b i b l i a i

tárgyú d a r a b o k . K i e m e l ­

kedő i r o d a l m i alkotás ugyan nem jött létre, de mégis előké­ szítették az újkori görög dráma kibontakozását. T e l j e s szö­ vege maradt ránk az 3

2

B r o f i l i és Z i n o n

Ábrahám áldozása

cimü

misztériumnak,

cimü tragédiáknak, továbbá három komé­

diának ( S t a t h l s . Katzourboa« F o u r t o u n a t o s ) és az

Y p a r l s c.

pásztorjátéknak. A X V I I - X V I I I . században az I o n - s z i g e t e k e n i s i r n a k görög drámákat, a r u o s Ghouzélis.

l e g s i k e r e s e b b szerző i t t D i m i t -

A X V I I . századi és a X V I I I . század alső felében műkö­ dő kelet-európai remekmüveket. Molière-je,

barokk

színpad nem h o z o t t

Kelet-Európának Lope de Vegája.

nem

volt

létre i r o d a l m i Shakespeare-je,

Ennek o k a az önálló hivatásos

színpad hiánya. Ennek ellenére ebben az időben érdekes s z i ­ n i formák

b o n t a k o z t a k k l a kelet-európai országokban i s és

a színjátszás s o k a t nópszeriisödött.Fejlődött a színpadtech­ n i k a , hatalmasat

lépett előre a z e n e i kultúra, s megterem­

tődtek az önálló hivatásos szinjátszás előfeltételei I s .

ÚTBAN A HIVATÁSOS SZÍNJÁTSZÁS FELÉ A kelet-európai

népek újkori hivatásos színjátszásé­

nak kialakulásánál az e g y i k jellemző sajátosság az úgyneve­ zett

" n e m z e t i színház"

eszméjének előtérbe nyomulása. Ez a

fejlődés az egyes kelet-európai országokban a X V I I I ,

század

közepétől, egószen a XX. századig ment végbe, az a d o t t tör­ ténelmi-társadalmi v i s z o n y o k n a k megfelelően. A " n e m z e t i szinhéz"

jellegzetesen

újkori intézmény,

amely a nemcetté válás eszméjéhez kapcsolódva összefügg a z ­ z a l a felszabadító

h a r c c a l i s , a m e l y e t a kelet-európai né­

pek ( m i n t Hont Ferenc

o l y a n találóan f e j e z t e k i ) a kettős­

elnyomás e l l e n f o l y t a t t a k . Tehát a régi népeinél

a

feudális

Habsburg-monarchia

erőkkel való küzdelem az Ausztriával

való szembenálláshoz kapcsolódott, Délkelet-Európában p e d i g a török e l l e n i felszabadító háborúval fonódott össze.

Jel­

lemző az i s , hogy a n e m z e t i színházakért való h a r c a X V I I I , században és a X I X , század a nemesség együttes

elején általában a polgárság és

összefogásával

i n d u l t , azonban a f e j ­

lődés későbbi stádiumában, e g y r e inkább a polgárság ügye, a polgárosodás e g y i k eszköze

lett.

O l y a s f a j t a n e m z e t i színházak, m e l y e k Kelet-Európa j e ­ lentős részében, Így a magyaroknál, cseheknél, horvátoknál, szlovéneknél, románoknál vagyis szolgáló

államilag

egészen a

fenntartott,

intézmények, főként

m a i n a p i g i s működnek,

tudatos

művelődéspolitikát

Kelet-Európára jellemzőek, s

egy s o r n y u g a t i állam a m a i n a p i g sem r e n d e l k e z i k I l y e n i n ­ tézménnyel, hanem színházai tőkés magánvállalkozások

(melyek

természetesen jelentős állami támogatást i s élveznek), v a g y

p e d i g regionális, városi, továbbá egyetemek, egyházak, v a g y más s z e r v e k

által f e n n t a r t o t t

Azok közé

az országok

intézmények. közé, m e l y e k n e k n i n c s Önálló,

un. n e m z e t i színháza, t a r t o z i k Anglia,Olaszország, S p a n y o l ­ ország és H o l l a n d i a , o l y a n l y e k b e n az

újkori

országokról

hivatásos

megy v i s s z a , s a z t

v a n tehát szó, me­

szinjátszás i g e n régi múltra

i s mondhatnók,

hogy az újkori szinház

bölcsője éppen ezekben az országokban r i n g o t t . Sz a h e l y z e t természetesen nem a j e l e n l e g i viszonyok jórésze

között

politikai

feltűnő, a m i k o r a kelet-európai országok

s z o c i a l i s t a átalakuláson ment keresztül, s a szín­

ház, m i n t

tőkés magánvállalkozás,

meg. Ez a h e l y z e t állt i s . Ennek az

természetszerűleg szűnt

f e n n azonban századunk első felében

érdekes

jelenségnek oka

a z , hogy más törté­

n e l m i , társadalmi körülmények között a l a k u l t k i a hivatásos színjátszás a n y u g a t -

és kelet-európai országokban.

A X V I . századi

nyugat-európai színjátszás kialakulá­

sának előfeltételei természetesen i g e n összetettek. Már em­ lítettük a k o r a i

k a p i t a l i z m u s kibontakozását, a városi p o l ­

gárság erősödő gazdasági, kulturális és p o l i t i k a i melyekegyáltalán

szerepét,

megteremtették a nyilvános polgári szín­

pad és társulatok a n y a g i előfeltételeit. Ehhez járult a h u ­ manizmus és a reneszánsz i r o d a l m i fedezte

a

k l a s s z i k u s ókor

ebből az indításból

néhány o l y a n mozzanat, amely a m i n t e g y

két évszázaddal később színjátszást

irányzata, m e l y újra f e l ­

s z l n l hagyományát. De hiányzik

meginduló

jellemzi.

Ez a

kelet-európai

nemzetté válás

hivatásos

gondolata,

a

n e m z e t i n y e l v müvelésének, a felvilágosodás és a polgároso­ dás eszméinek t u d a t o s

hangsúlyozása. A

Európában nem a szórakoztatást szolgálja spontán

indul

meg, hanem v a l a m e l y

szinjátszás K e l e t elsősorban, s nem

magasabb cél érdekében,

amely l e h e t államérdek,az általános műveltség emelése, m i n t az oroszoknál, v a g y

a

nemzeti n y e l v

müvelésének ós e z z e l

karöltve a n e m z e t i függetlenségnek ügye,mint a magyaroknál, cseheknél, délszlávoknál.

S

továbbá csaknem m i n d e n

európai országban a polgárosodás - 65 -

gondolata.

kelet­

Hogy a kelet-európai népek e l j u s s a n a k a n e m z e t i szín­ ház fogalmához, m e l y

politikai

jelentős f e g y v e r e v o l t ,

ahhoz

és művelődési h a r c u k

felfogás gyökeres változására v o l t A reneszánsz

egyik

elsősorban a szinházról való

s z e r e t t e és

szükség.

fontosnak

tartotta

a maga

színpadát, de o l y a n mértékben, ahogy a művészetet általában fontosnak

tartotta;

tehát a színjátszást i s az életet szé-

pitő, az_embert nemesítő, a

természetnek

vészeti ágként tisztelték. A fő

ideológiai

bástyája - az egyház - a

haszontalannak,

sőt

károsnak és

reneszánsz ismét k e z d t e

tükröt tartó mű­

középkorral szemben, amelynek profán művészetet

elvetendőnek

tartotta,

a

v i s s z a h e l y e z n i a színházat a társa­

d a l m i megbecsülésnek o l y a n fokára, amely f o k o n a görögöknél állott, de létfontosságú

p o l i t i k a i jelentőséget nem

donítottak n e k i . A színházat sodás k e z d i elsőrendű köznek t e k i n t e n i . Lessing

által

jelentőségű nevelő és p o l i t i k a i esz­

A Gottsched,

propagált

K a r o l i n e Neuber, m a j d p e d i g

felfogás, a

kulturális szerepéről, j u t e l a ben élő, de

attól

tulaj­

a f r a n c i a és német felvilágo­

színház erkölcsi és

H a b s b u r g - b i r o d a l o m kereté­

s z a b a d u l n i akaró népekhez, a c s e h e k h e z ,

m a g y a r o k h o z , a 'horvát-szlovénekhez, m e g t o l d v a a z z a l a j e l ­ szóval, m e l y e t először:

az

szintén a német felvilágosodás h a n g o z t a t o t t a n y a n y e l v e n való

azonban a német tette

színjátszás jelszavával. Ha

szinház a n e m z e t i n y e l v e t és kultúrát fél­

a rivális f r a n c i a színjátszástól, m e n n y i v e l több fél­

tenivalója v o l t

a kelet-európai népeknek, a h o l az a n y a n y e l v

elvesztése egyenesen a t e t t volna. Ilyen nemzeti

n e m z e t i lét megsemmisüléséhez veze­

módon

szinjátszás

alakult

k i ezeknél a népeknél a

jelszava, mint

a n e m z e t i önállóságért

való küzdelem e g y i k f o n t o s m o z z a n a t a . Bz a percről a

gondolat másikra.

magát a színházat már kezdték t a r t a n i

és

azonban Gátolta

nem valósulhatott

meg e g y i k

többek között az i s , hogy m i g

"sz,ent" és

"fennkölt"

Intézménynek

követelték létesítését, a színészekkel

s z e m b e n i társadalmi állásfoglalás még m i n d i g

eléggé

kétór-

telmü v o l t . A X V I I I . század

közepétől f o g v a tehát a színé­

s z i pálya, a színészi mesterség u j társadalmi megítéléséhez is e l kellett

érkezni. H i s z e n a hivatásos szinészek K e l e t -

Európában a X V I I I . század közepéig

inkább csak afféle ván­

dorkomédiások v o l t a k , a k i k s z i n t e társadalmon kivül álltak, gyakran

a legalsóbb

diákokból

társadalmi

verődtek össze. A

rétegekből és deklasszált

külföldi hivatásos társulatok

közül sem a legmagasabb művészi ós erkölcsi színvonalon ál­ lók j u t o t t a k e l Kelet-Európába, A nemesi színházakban ugyan az arisztokraták maguk színészetet, m i n t

is

felléptek

kenyérkereső

mértékig megvetették. Az

orosz

az előadásokon, de a

foglalkozást

a legnagyobb

jobbágyszinházak színészei

e g y s z e r r e v o l t a k balerinák,operaénekesek és cselédek, a k i k ­ nek korbács és büntetés i s kijárt. Erről a fokról k e l l meg­ érkezni a szinészl

mesterség o l y a n

társadalmi megítélésé­

hez, amely m e g f e l e l t a színházról v a l l o t t felfogásnak így

uj,

emelkedettebb

is. érkezik e l az

a k o r , melyben a t i s z t e s polgárok

és a nemesek sem restéinek mér színésznek menni.Nagyon lemző, hogy

a

XIX. század

legtündöklőbb a l a k j a i A r a n y János, egy hajlamból és

(

jel­

első felében a magyar i r o d a l o m

l e g n a g y o b b költőink,

Petőfi Sándor,

i d e i g maguk i s szinészek v o l t a k , nemcsak

érdeklődésből, hanem

meggyőződésből i s , a n y -

n y i r a f o n t o s n a k tartották e z t á pályát. Az\első magyar hivatápoá aáintársulat, Kelemen László társulatának és a

kor szinháápártolóinak társadalmi össze­

tételét Mályuszné Császár E d i t v e t t e vizsgálóra egy mányában. Végső

tanul­

konklúzióját talán abban l e h e t n e összefog­

l a l n i , hogy a társulat rés&Vtfën i g e n szerény körülmények kö­ zött

élő

kisemberek

közül

regrutálódott, de "nemesinek**

t a r t o t t a magát, s a K a z i n c z y szavára szinjétszó társulatban tömörült i f j a k magokat " n e m e s i " szándékozunk i t t

melléknévvel jelölték. Nem

a Kelemen-féle társulat résztvevőinek tár­

s a d a l m i elemzésébe részletesebben belemenni.Az kétségtelen, hogy a X V I I I - X I X . század fordulóján a

kelet-európai népek-

nél jelentős mértékben a haladó nemesség áll még a színját­ szó mozgalom élén, mely csak a XIX.

század

valóban polgárivá. Nem i s l e h e t e t t

ez másképpen, h i s z e n a

szinjátszás i s az ő

kialakitásáxa szükséges

kezükben van

közepén

válik

h a t a l o m és a n y a g i erő

még, s a n e m z e t i anyanyelvű tekinté­

l y e s polgárság (éppúgy, m i n t az i p a r , amely gazdasági bázi­ sukat j e l e n t i ) azonban a lg. az házi nyersen

i s csak e k k o r v a n erősödőben. Ennek ellenére

Kelemen-féle cimü

darab

a polgári

társulat

első

kerül s z i n r e ,

előadásán éppen az

amely leplezetlenül és

öntudat hirdetését szolgálja. Uj k o r n a k

küszöbén áll Kelet-Európa, s a

szinháznak

rendkivül

nagy

s z e r e p j u t a társadalmi r e f o r m o k kivivásában. Az Iftazházi. m e l y e t vezhető i r o d a l m i választása mennyire

Simái Kristóf f o r d i t o t t , nem ne­

remekműnek; hogy a

éppen

erre

foglalkoztatta

a

darabra e s e t t ,

anya és

férje

társulat

b i z o n y i t j a , hogy

a közvéleményt a polgárosodás p r o b ­

lémája. A d a r a b fő k o n f l i k t u s a kérő közötti

Kelemen-féle

a polgári szülők és a n e m e s i

ellentét. E z t a kérdést Igazháziné, a polgári másként f o g a l m a z z a , d e az eredmény ugyanaz:

a polgári öntudat kifejezése: Igazháziné i g y beszél a harmadik felvonásban: - M i t g o n d o l s z , nem nagy kegyesség ez egy hadnagy úr­ tól, hogy a n n y i r a lealázza magát, hogy egy i l y p i s z o k e t t e polgárleányt vegyen magának házastársul? K i r e várakozol? talán, a z t véled, hogy m a j d h a t l o v a s hintón jönnek éret­ t e d ? vagy talán abban bizakodói, hogy egy k i s pénzecskéd vagyon? A n e g y e d i k felvonásban Igazházi

magasabb s z i n v o n a l o n

ismételi meg az öntudatos polgár álláspontját: - Távol légyen tőlem, hogy tréfát űzzek hadnagy uram­ ból. Pontosabb a d o l o g , m e l y e t most f o r g a t u n k , hogy­ sem m i n t tréfát üzxünk belőle... Hogy nemes vérből v e t t e származását hadnagy uram, jól tudom, meg i s i s ­ merem, hogy illendő minden t i s z t e l e t t e l k e l l e t i g v i ­ s e l t e t n e m u r i személyéhez; az én őseim p e d i g kiktől e r e d e t e m e t v e t t e m , e nemes városnak érdemesebb tanács­ béli személyei valának, és talán ezekről m a r a d t ránk amaz előitélet, hogy határainkon belül most sem örö­ mest engedjük az elsőséget a nemességnek. P e g y v e r n e k I : - Nem kétlem, ez az o k a , hogy az u r a k még a leányaikat sem örömest adják a nemes embernek.

Igazgázi: - Nem i a l e h e t különben; m i v e l ezek nem a n n y i r a a feleséget, min-sem a gazdagságot k e r e s i k , m e l y e t ha egyszer kezek közé c s a v a r i n t h a t t a k , a z o n n a l vége m i n ­ den atyafiságnak, megvetnek, megutálnak bennünket és ez a nyereségünk a n e m e s e k k e l ! A darab

végülis

a

polgári szülők és a nemesi

kérő

megbékélésével végződik, h i s z e n , - bár a színdarab e r r e nem tér k i - ez az az idő, araikor teg

m i n d e n haladó társadalmi ré­

összefogáséra v a n szüksége a nemzetnek. A n e m z e t i színházak kialakulásának l e g t i p i k u s a b b pél­

dáit a X V I I I . század vége felé

éppen

a Habsburg-birodalom

hatáskörében élő cseheknél és magyaroknál találjuk. Mindkét népnél a n e m z e t i nyelvű hivatásos társulatok gát.

Ezek a

színjátszó mozgalom németül játszó

konkurrenciájával találja szembe

társulatok elsősorban

nyelvű) hivatalnokréteg és igényeit magas

elégítik k i és

művészi

a

a (részben

városi

különösen az

ma­

német anya­

polgárság kulturális o p e r a terén g y a k r a n

s z i n v o n a l a t i s képviselnek, m e l y e t nehéz az

a l i g bontakozó n e m z e t i színjátszásnak utolérni. A fejlődés legkorábbi szakaszában az anyanyelvű s z i n ­ játszás a l e g f o n t o s a b b jelszó.Megkezdődik a külföldi k l a s z s z i k u s o k fordítása, m e g j e l e n n e k r a b o k és m e g i n d u l n a k hivatásos

társulatok kialakítására i s . Külön f e j e z e t e t j e ­

l e n t e folyamatban h a r c , mely

az első n e m z e t i nyelvű d a ­

a kísérletek a n e m z e t i n y e l v e n játszó a

színházépületekért

vívott gazdasági

szintén eléggé párhuzamosan játszódik l e Prágá­

ban és Pest-Budán. A n e m z e t i n y e l v e n játszó első társulatok i d e i g l e n e s bódékban játszanak, vagy p e d i g német társulatok­ kal

k e l l megosztaniuk

az épületet. M i n t h o g y az idevonatkozó

magyar a d a t o k eléggé i s m e r t e k , i t t egy cseh példát idézünk. 1784.

a u g u s z t u s 10-én Franz

levélben f o r d u l a

városi

Gerschick

prágai

l a k o s német

tanácshoz a következő s z a v a k k a l :

Löblicher S t a n d t r a t h ! Unterzeichneter b i t t e t untertänigst írni d i e E r l a u b n i s e i n böhmischdeutsches Theater a u f der Neustadt a u i r i c h t e n zu dürfen und g l a u b t s e i n e B i t t e m i t f o l g e n d e n Gründen unterstützen z u können.

1 . Da man s c h o n öfters mehrere T h e a t e r z u g l e i c h i n der S t a d t P r a g h a t t e und man d i e E r l a u b n i s z u s p i e l e n unbekann­ t e r Fremden g e s t a t t e t , eo s c h m e i c h e l t s i c h der B i t t s t e l l e r um so mehr der Gewährung s e i n e r B i t t e , da er n i c h t nur e i n Innländer, s o n d e r n a u c h Burger d e r H a u p t s t a d t P r a g i s t , d e r sich v i e l e Janre m i t seiner g a n z e n F a m i l i e e h r l i c h und untadelhaft genähret und s i c h immer so b e t r a g e n , dass man k e i n e K l a g e , d e s s e n der ganze gewesene löbliche M a g i s t r a t s e l b s t Zeuge i s t , w i d e r i h n a n s t e l l e n kann, 2. Wählet er z u G l i e d e r n s e i n e r Trupp m e i s t N a z i o nalisten, die nicht n u r i h r e s w i s s e n s c h a f t l i c h e n , sondern auch s i t t l i c h e n Betragen d i e besten Zeugnisse aufweisen können, woran nach s e i n e r Meinung n i c h t wenig b e r u h t , denn er g l a u b t , es müsse v i e l stärkern E i n d r u c k raachen, wenn s e l b s t aucli d e r , w e l c h e r M o r a l p r e d i g t , m o r a l i s c h i s t . 3. Jedermann v o n Verstände und Kenner d e r G e s c h i c h t e .•/eis, d a 3 S d i e S c h a u s p i e l k u n s t a u c h E i n f l u s s a u f d i e S i t t e n das S t a a t s gehabt und habe, dass s i e i n v i e l e n Fällen d i e B e g r i f f e läutere und den Menschen b i l d e . , uzw. Prágában az első

állandó színházépületet Nosticgróf

e m e l t e t t e 1764-ben a német lik

le itt

az

társulat számára. 1785-ben z a j ­

első c s e h nyelvű előadás. 1786-ban

r a k k o t emelnek a

deszkaba­

c s e h színtársulat számára, de e z t a r e n d ­

őrség néhány évre rá

l e b o n t a t j a . Ezután hosszú éveken át a

c s e h színjátszók alkalmanként a Nostic-féle színházat Bére­ lik

ki.

A

XIX. században

tést, hogy a legyen. A

cseh

már

többször indítanak n e m z e t i gyűj­

n e m z e t i színjátszásnak saját épülete i s

s z i n t e kész

épületet tűzvész p u s z t i t j a e l .

Végül i s 1883 novemberében készül e l a cseh N e m z e t i

Színház

végleges tormájában. M i n t említettük, nem szándékozunk i t t ti

szinházért

a magyar nemze­

folyó küzdelem e g y e s m o z z a n a t a i t

felsorolni,

m e r t ez más helyütt megtörtónt már. A cseh és a magyar lődés

közötti

különbség m e g f e l e l

fej­

a két ország gazdasági,

társadalmi és p o l i t i k a i h e l y z e t e közötti különbségnek, de a fő v o n a l a k nagyon i s hasonlóak mindkét népnél. Még nehezebb körülmények között a l a k u l k i p l . a s z l o ­ vákok, horvátok,

szlovének

n e m z e t i színjátszása. A horvát

színészetnek a X I X . század közepéig osztrák és itáliai v e r ­ senytársakkal k e l l e t t z a f i a k sem az

f e l v e n n i a küzdelmet és a horvát h a ­

öncélú szinházért küzdöttek, hanem a n e m z e t i

színjátszást "a hazaí'iasság templomának", "a n e m z e t i n y e l v szentélyének" tekintették. így a horvátoknál éppúgy, m i n t a szlovéneknél és a szlovákoknál, a századfordulótól kezdve elsősorban a n e m z e t i nyelvű dráma kialakulása figyelhető meg, a e z t jóval később követi a sziajátszó társulatok k i ­ alakulása. A X V I I I . század n y o l c v a n a s éveiben áiga Z o i s és A n t o n Tomaí L i n h a r t szlovénre fordítja l e az o l a s z operák v e r s e i t . L i n h a r t , a k i szabadkőműves és a f r a n c i a f o r r a d a l o m eszméinek h i v e , maga i s megpróbálkozott a drámaírással. E l ­ ső d a r a b j a még német n y e l v e n készült, de 1790-ben már két szlovén nyelvű d a r a b o t i r t (Zupanova M i c k a és M a t i S e k se íeni). Az első d a r a b 1789-ben kerül bemutatásra, a második c s a k 1849-ben. 1848-után a szlovén n e m z e t i szinjátszás kér­ dése h a z a f i a s üggyé válik, de c s a k 1892-t t e k i n t i k a s z l o ­ vén n e m z e t i színház valódi kezdőpontjának. Ekkor avatják fel a ljubljanai színházat egy szlovén drámával. (Ez a színházépület ma i s fennáll, j e l e n l e g a l j u b l j a n a i o p e r a működik benne.) A szlovákoknál a századforduló körül műkedvelő elő­ adásokban szólal meg a n e m z e t i n y e l v a színpadon.Mint S z i k l a y László Írja "a társadalmi-gazdasági-politikai átalaku­ harcnak e g y i k l e g f o n t o s a b b tényezője az lásért f o l y t a t o t t állami és kulturális életben megkövesedett s Bécs, v a l a m i n t a v e l e szövetkezett főnemesség uralmát biztosító h i v a t a l o s l a t i n n y e l v e l l e n , s a n e m z e t i n y e l v érvényesüléséért v i v o t t h a r c . . . Az e d d i g a l a t i n o n kívül r e n d s z e r i n t két-három (magyar, szlovák, e s e t l e g nóűBt) n y e l v e n i s beszélő nemesi családok a r e f o r m k o r nagy lendületében a l a t i n n a l szemben a magyar h i v a t a l o s n y e l v , a magyar I r o d a l o m , sőt a magyaroso­ dás híveivé válnak... Az e r e d e t i l e g kétségkívül pozitív szándékú magyarositásnak, a nem magyar, főleg éppen szlovák l a k t a vidéken, azonban nemcsak l a t i n és Bécs e l l e n e s éle v o l t . A magyar,illetőleg magyarosodó nemességnek és a s z l o ­ vák polgári (kispolgári) értelmiségnek már az előző k o r ­ s z a k b a n kezdődő vitája Így élesedett k l a X I X . század első évtizedeiben ós vált e l k e s e r e d e t t n y e l v i harccá." - 71 -

Ez a n e m z e t i nyelvárt való h a r c a miikedvelő előadáso­ kon kivül a

szlovák drámairodalom kifejlődéséhez v e z e t e t t .

Gaspar Fejérpataky-Belopotocky m e g s z e r v e z i

Lipótszentmikló­

son az első szlovák műkedvelő társulatot.

Ez

1830-tól 1 8 4 3 - i g működött. 1839-ben p e l t e k . 1 9 1 8 - i g nem szinházuk, de a

volt

a

műkedvelő

a

társulat

P e s t e n i s vendégszere­

szlovákoknak

önálló

állandó

előadások és az e r e d e t i szlovák

színjátékok már régen előkészítették kialakulását. 1830-ban készül e l Jén Chalupka

vigjátéka.a Koóurkovo ( Kandúr f a l v a ) .

mely a szlovák színpadokon a m a i n a p i g i s s z e r e p e l . Egy má­ sik

darabját (A ván

szerelmes

gény) e r e d e t i l e g m a g y a r u l

avagy a

Tor házi nÓR.v vőle­

i r t a és c s a k később fordította l e

szlovák n y e l v r e . C h a l u p k a

nemcsak

Ls a magyar i r o d a l m a t , s

nem

a

ismerte,

hanem s z e r e t t e

nemzetiségi h a r c , hanem a

nemzetiségi megbékélés h i v e v o l t . A X I X . század második f e ­ lében azonban a drámai műfajok

i s már másfajta társadalmi­

p o l i t i k a i h e l y z e t e t és nézeteket tükröztek. A n e m z e t i színházak kialakulásának l e g t i p i k u s a b b pél­ dáit Így a v o l t

Habsburg-birodalom

keretében élő népeknél

találjuk* I t t a ne.azeti színház nemcsak művelődési eszményt j e l e n t , hanem e szóban együttesen értették a n e m z e t i nyelvű drámaírás kialakítását, a hivatásos színészek kiképzését és egy megfelelő t e c h n i k a i let

eszközökkel f e l s z e r e l t

színházépü­

emelését a nemzet áldozatkészségéből, továbbá a színház

fenntartásához

szükséges összeg

együttesen j e l e n t i a magyar,

a

előteremtését l s . Ez mind

a " n e m z e t i színházat".

cseh

vagy

például

(amelyről még később szólunk),

a

a román

Ennyiben

tér e l

n e m z e t i színház

f r a n c i a , a bécsi vagy az

o r o s z n e m z e t i színháztól, a h o l az utóbbi uralkodói kezdemé­ nyezésre a l a k u l t k i , m i g a magyaroknál, cseheknél az idegen uralkodó ellenére történik m i n d e z . Már az

előző f e j e z e t b e n

leírtuk, hogyan fejlődik k i

Oroszországban a b a r o k k színpad cári kezdeményezésre. A cá­ ri

udvar - a n y u g a t i

vetve - megteremti

feudális

egyeduralkodók példáját kö­

az u d v a r i színházat, mégpedig hivatásos

o r o s z azináazet nem lévén,

külföldi

társulatokkal,

mig a

nemesek jobbágyaikat tanítják k i színésznek. A X V I I I . században a külföldi vendégszereplés még fo*"™ koződlk. Több o l a s z

társulat lép f e l a cári u d v a r b a n , m a j d

Pétervarra szerződtetik

néhány operaénekessel együtt F r a n ­

cesco Arája zeneszerzőt. A negyvenes évektől kezdve az ope­ r a előadások az u d v a r i élet e l m a r a d h a t a t l a n tényezőivé vál­ nak. A X V I I I . század szerző és k a r m e s t e r n y o l c évet

második felében s o k neves o l a s z z e n e ­ működik

Oroszországban.

Paisiello i s

töltött Pétervárott é^ müvei közül számosat I t t

m u t a t n a k be először. Az o l a s z társulatok m e l l e t t német

szinészek

i s vendégszerepelnek,

francia

és

K a r o l i n e Neuber i s

három évig játszott Oroszországban. Mindezek előkészítették szinészet keletkezését

az

o r o s z polgári

i s . 1750-től

hivatásos

kezdve J a r o s z l a v l b a n

F j o d o r V o l k o v , egy kereskedő f i a , társaival együtt műkedve­ lő előadásokat k e z d e t t r e n d e z n i . Ezeken az előadásokon kéz­ művesek i s fellépnek. V o l k o v az 1740-es években Pétervárott ismerkedett leste

el

ügyes

meg az a

o l a s z társulatok művészetével és tőlük

szinjátszás és

színpadtechnika fogásait. Az

szlnjátszőcsoport h i r e hamarosan e l j u t o t t a főváros­

ba, s már 1752-ben

vendégszereplésre hivják őket. Ettől az

időtől kezdve nyilvános

előadásokat

cári udvar i s látogatott. A fivérét beiratták a

t a r t o t t a k , melyeket

cárnő rendeletére

a

V o l k o v o t és

kadettiskolába és megfelelő oktatásban

részesítették. 1756-ban m e g j e l e n t a állandó delet.

"tragédiát és komédiát

játsző"

o r o s z színpad megalapításáról szőlő h i v a t a l o s A társulat

képezték. V o l k o v j e . A színpad

gerincét

a

volt

ren­

j a r o s z l a v l i szinészek

v o l t a társulat első színésze és rendező­

fenntartására évi 5000 r u b e l t fordítottak és

intendánst n e v e z t e k k l a színházhoz. V o l k o v 1763-ban e l h u n y t , halála után J . lett

Dmitrjevszkij

a társulat l e l k e , a k i a század legkitűnőbb európai szí­

nészei

közé e m e l k e d e t t . 1784-től megbizták a f i a t a l szinó-

szék kiképzésével i s . S z o r o s

kapcsolatot t a r t o t t fenn

kivéló Íróival és 1802-ben az

akadémia

kora

i s t a g j a i közé vá­

lasztotta. Â X V I I I . század utolsó évtizedeiben vidéki városokban l s megindul a

szinjátszás.

D. F o n v l z i n

és A.

Szumarokov

m e g t e r e m t i k a modern o r o s z színmüvet i s . Mér az előző f e j e z e t b e n u t a l t u n k a r r a . hogy a l e n g y e l n e m z e t i színház szintén uralkodói kezdeményezésre jött lét­ re.

A Szaniszló Ágost ( S t a n i s l a w August P o n i a t o w s k i )

letére m e g a l a k u l t kapott.

Első

varsói

sikeres

színház

1779-ben

rende­

saját épületet

szerzői Z a b l o c k i és W o j c i e c h Bogus-

l a w s k i már t e l j e s e n modern

színmüveket Írnak. Az utóbbinak

A krakkóiak és a hegylakók

cimü

sikerrel

müve a m a i

n a p i g i s nagy

s z e r e p e l l e n g y e l és külföldi színpadokon.

A magyar

és

a

cseh tipushoz

közelebb állt a román

n e m z e t i színhez kialakítása. Akárcsak az oroszoknál, i t t i s I g e n széles f o l k l o r i s z t i k u s bázisa v o l t a színjátszásnak. A hivatásos szinjátszás k e z d e t e i I a s i b a n fejlődtek k i , a h o l a XIX.

század elején o r o s z , német

társulatok vendégszerepel­

nek, u g y a n i t t a görög akadémián diákok, V o l t a i r e és A l f i e r i darabokat

a d t a k elő franciául és görögül. Mindezek Gheorghe

Asachit, a

moldvai

kulturális

élet

e g y i k legjelentősebb

alakját a r r a ösztönözték, hogy megkísérelje egy román szín­ társulat kialakítását i s . Románra f o r d i t o t t d a r a b o k a t , adásokat r e n d e z e t t és ő v i s e l t e

a

elő­

költségeket l s . Az első

előadás 1816-ban z a j l o t t l e . 1 8 3 6 - b a n , közreműködésével lét­ rejött a román

filharmonikus-dramatlkua

konzervatórium,

amely azlnészképzéssel i s f o g l a l k o z o t t . Párhuzamosan szinjátszás és görög

i n d u l t meg

német és

mükedvelőcsoportokkal.

r e s t b e n a román h a r m i n c a s évektől

Bukarestben

i s a hivatásos

o l a s z társulatok vendégszereplésével 1827-től merült f e l Buka­

n e m z e t i színház

alapításának g o n d o l a t a .

Bukarestben

l s f i l h a r m o n i k u s társaságot

alakítottak, amelynek

feladatai

között

A

s z e r e p e l t a román

n e m z e t i színház létesítése ie.Í852-ben készült e l a N e m z e t i

Színház

épülete,

amely

hajlékává

lett

a n e m z e t i nyelvű

sz i n j át sz ásnak. I g e n jellemző az i s , hogy t e k népeinek

a török hódoltsági terüle­

hivatásos színjátszása külföldön élő emigráns

c s o p o r t o k körében i n d u l t meg, szintén a n e m z e t i ellenállás, a nemzeti

öneszmélés

zettel. S

társulatok a n e m z e t i ellenállás f o n t o s tényezői.

(Az

1821-ben

jegyében, erősen törökellenes színe­

Dragashaniban

legyilkolt

" s z e n t brigád", a

kétszás görög h a z a f i közül a legtöbben, műkedvelő szinészek v o l t a k . ) Jellemző példa a görög és s z e r b hivatásos szinját­ szás története. A

X I X . század

szálai Bécsbe, T r i e s z t b e ,

elején a

görög szinjátszás

Ogyesszába, B u k a r e s t b e

és I a s i b a

v e z e t n e k . M i n t h o g y a görög nép még m i n d i g török u r a l o m van, a f e n t i

alatt

városokban műkedvelő c s o p o r t o k a l a k u l n a k , Gö­

rögországban p e d i g színdarabokat Írnak és fordítanak,főként V o l t a i r e ós A l f 1 e r ! színmüveit. A görög zelme után

hamarosan

szás, e l e i n t e

szabadságharc győ­

megkezdődik a görögországi

szinját­

külföldi társulatok vendégszereplésével. Gö­

rög hivatásos színészet még n i n c s e n , de a modern görög drá­ maírás már k i a l a k u l t . Hasonló v o l t a h e l y z e t a szerbeknél i s , a h o l a dráma­ írás

hamarabb t u d o t t kifejlődni, m i n t a hivatásos színját­

szás. A X V I I I . század végén a s z e r b

i s k o l a i szinjátszás az

a k k o r i Magyarország területén I n d u l t meg. Az első nyilvános szinielőadás P e s t e n a Rondellában játszódik l e . Az első h i ­ vatásos társulatot Joakim Vujié Újvidéken társulat

alakítja k i , ez a

j u t e l Zágrábba, m a j d később Belgrádba. Amikor a

történelmi h e l y z e t

kedvezővé vált a n e m z e t i nyelvű hivatá­

sos színpad megalakítására, a s z e r b dráma megszületett és a s z e r b szinészek készen álltak a f e l a d a t r a . Még

későbben t u d c s a k kifejlődni a

szás, amely szintén törököknél p e d i g

bulgár

csupán

gyökeres p o l i t i k a i

és kulturális

változások után i n d u l meg a modern értelemben v e t t sos színjátszás.

szinját­

emigráns c s o p o r t o k körében kezdődik, a hivatá­

érdekes

párhuzamot m u t a t

kialakulása i s . A

finneknek

például a f i n n szinjátszás

államilag f e n n t a r t o t t

színháza a m a i n a p i g s i n c s e n , azonban a szás mégis i g e n sek m e l l e t t

nemzeti

hivatásos színját­

hasonló p o l i t i k a i és művelődési célkitűzé­

i n d u l , m i n t az e d d i g l e i r t

kelet-európai orszá­

gokban. A XIX. század közepén a f i n n e k dek között egyaránt

és a finnországi své­

mozgalom i n d u l a hivatásos színjátszá­

sért. 1860-ban kőszinházat emelnek H e l s i n k i b e n , e z t azonban a finnországi svédek kisajátították. 1860 f i n n nyelvű színjátszás velődési kérdés l e t t .

és 1870 között a

i t t i s középponti p o l i t i k a i és mű­

K a a r l o Bergbom

finn

irónak sikerült

a haladó erőket maga köré gyűjtve az első f i n n színtársula­ tot

kialakítani és magas művészi színvonalra e m e l n i . I l y e n körülmények között a l a k u l t k i Kelet-Európában a

n e m z e t i szinjátszás, amely s o k azaz a nemzet

helyütt

külön

intézményt,

áldozatkészségéből f e n n t a r t o t t n e m z e t i szín­

házakat h o z o t t létre. E n e m z e t i tézmények, azután később

színházak,mint állami i n ­

i s fennmaradtak

a változott

poli­

t i k a i és kulturális v i s z o n y o k között i s . Amikor az úgyneve­ z e t t n e m z e t i színházak m e l l e t t

a

kelet-európai országokban

a tőkés magánvállalkozásu színházak, m a j d a munkásszinházak i s megindulnak, hol pedig

a n e m z e t i színházak s z e r e p e h o l haladó l e s z

visszahúzó,

negfelelően, h i s z e n a

a

mindenkori

p o l i t i k a i helyzetnek

n e m z e t i színházak a m i n d e n k o r i h i v a ­

t a l o s politikai-kulturális irányt követik, de változatlanul a n e m z e t i művelődés jelszavát h i r d e t i k . Mégis, a

kelet-európai népek sohasem felejtették e l ,

hogy m i l y e n áldozatok árán hozták létre a n e m z e t i színháza­ kat,

amelyek

a

változó

jelképei m a r a d t a k e

történelmi

körülmények között i s

nemzetek legnemesebb kulturális törek­

véseinek. A nyugat-európai, eltérő fejlődés azonban a m a i n a p i g i s k i h a t és i t t az

államilag f e n n t a r t o t t n e m z e t i szinházak

hiánya súlyos gazdasági, műsorpolitikai és más

következmá-

nyekkel

jár, melyről ezeknek

rűn o l v a s h a t u n k .

ban a t e c h n i k a i l a g

v a n komoly

jük meg, hogy A n g l i a szinház létesítésére, ez

a

az operára, a általá­

igényes zenés szinházak müsorpolitikájá-

r a és fennállására

hisszük,

az országoknak sajtójában sű­

Ez a tény különösen

1962-ben

következménnyel. I t t e m i i t ­ hozott

törvényt

a nemzeti

amelynek épitését most t e r v e z i k ; a z t

f i g y e l e m r e méltó tény különös érdekességet

kölcsönöz a"nemzeti szinház" kérdésének. A szocializmus a szinházak

útjára

államosítása

lépő kelet-európai országokban után

valójában minden szinház a

nemzet színháza l e t t . E z z e l a kelet-európai szinjátszás tör­ ténetének u j szakaszához érkeztünk e l .

JEGYZETEK

Bevezetés Az i t t tárgyalt zet

sok j e l e n l e g II.

kérdésekkel a Színháztudományi Inté­

két vitaülése f o g l a l k o z o t t . Az előadások és hozzászólá­ sajtó a l a t t

kötetében

vetkezők mint

vannak

és a Theatrum 1963. I . ós

fognak megjelenni.

Ezeken az üléseken a kö­

v e t t e k részt, részben önálló előadással, részben,

hozzászólókÎ

hály, Dömötör Tibor,

Angyal E n d r e ,

Tekla,

Mályuszné

S z a b o l c s i Bence,

Hont

Császár

Baróti Dezső, Cenner M i ­

Ferenc, Edit,

Jordáky L a j o s ,

Kardos

Póth István, Stand Géza,

Szekeres József,

Székely György, Taródi-

Nagy Béla, V a j d a György Mihály. - Az összehasonlító módsze­ rekről: V i k t o r S c h i r m u n s k i : V e r g l e i c h e n d e E p e n f o r s c h u n g , I . B e r l i n 1961. - A keleti-európai vizsgálatáról sított

előadása

comparée ri8Che

irodalmak

(Les possibilités

d'une

littérature

de l ' E u r o p e o r i e n t a l e . - Das v e r g l e i c h e n d e - h i s t o Studium

Dömötör T e k l a :

der

L i t e r a t u r e n Osteuropas.). -

Drámatörténet és n a c i o n a l i z m u s ,

Közlöny 1 9 6 1 . - A magyar párhuzamokat vö.: történet. S z e r k . Hont Ferenc. m a i emlékek I - I I .

Szerk.

és a bevezetést i r t a pest

összehasonlító

K l a n i c z a y T i b o r és J u l i u s D o l a n s k y s o k s z o r o ­

Továbbá: Filológiai

Magyar színház­

Bp. 1962. - Régi magyar drá­

K a r d o s T i b o r . Sajtó alá r e n d e z t e

Kardos T i b o r és

Dömötör T e k l a . Buda­

I960.

Bizánc E kérdésekhez

lásd J o s e p h Gregor: W e l t g e s c h i c h t e d e s

T h e a t e r s , Zürich 1933. 127. k k . - Heinz

Kindermann:Theater-

geschiente Nicoll:

Europas,

I . -Salzburg 1957. 207 k k . - A l l a r d y c e

Masks, Mimes and M i r a c l e s , London 1 9 3 1 , - A bizánci

keresztény

szinjátszás

T h e a t r e , Athens 1957. tán:

létét -

Középkori művészet

kk. - A

makedóniai

Belgrade

1955. 8 1 .

t a g a d j as

A kijevi

The Modern

Greek

ábrázolásról: Kádár Z o l ­

Kelet-Európában, B u d a p e s t 1 9 6 1 . 5

freskóról:

Le Théâtre en Y o u g o s l a v i e ,

A népi hagyomány E kérdésről

általában Hont F e r e n c :

Az eltűnt magyar

színjáték, Budapest 1940. - K a r d o s T i b o r : A magyar vigjáték k e z d e t e i , (Kodály emlékkönyv.) Budapest Régi magyar Tekla:

A szinjátszás funkciója f a l u n , Bp. I 9 6 0 .

tanulmányok) és Népi eredetü-e az ték?

1953. 133 k k . és a

drámai emlékek hővezetésében. Továbbá

Dömötör (Szinházi

európai vallásos színjá­

E t h n o g r a p h i e 1 9 3 8 . 47 k k . - A téli ünnepkörről: Fedor

Schneider:

Über K a l e n d a e J a n u a r i a e und M a r t i a e im M i t t e l a l ­

t e r , A r c h i v für tör T e k l a : Regélő

R e l i g i o n s w i s s e n s c h a f t XX. 1 9 2 0 - 2 1 . - Dömö­

Uj esztendő,

vigságszerző, Világosság 1 9 6 2 . és

hétfő, E t h n o g r a p h i a

1958. - A pünkösdi szokásokról:

M a r t i n P. N i l s s o n : Das Rosenfest, Beiträge zur R e l i g i o n s w i s s e n ­ schaft

I I . 1918, - D i m i t r i j

vische)

Volkskunde,

E. Schneeweis:

Z e l e n i n : Russische 1927.

Berlin-Leipzig

(ostsla-

368

kk.

S e r b o k r o a t i s c h e Volkskunde, B e r l i n 1961.

139 1 . - l o a n M a s s o f f :

Teatrul

Romînesc,

7;

Bucureçti 1 9 6 1 .

34-35. 1 . - A betlehemezésről: Dömötör T e k l a : Történeti ré­ t e g e k a magyar népi színjátszásban, E t h n o g r a p h i a k k . - A bábos Teatrul

betlehemezésről

p o p u l a r de p a p u s ! i n s e c o l u l a l X I X - l e a , S t u d i i s i

c e r c e t a r i de I s t o r i a A r t e i I 9 6 0 2 0 3 . V. V s z e v o l o d s z k i j - G e r n g r o a s z : szeredinü Tádeusz

1 9 5 7 . 253.

a roménoknál: L i l a N a d e j d e :

XVIII Seweryn:

v.

kk.

-

A vertepről:

R u s s z k i j t e a t r o t i e z t o k o v do

Moszkva 1 9 5 7 . - A l e n g y e l

T r a d y c j a i zwyczaje

szopkaról:

Krakowskie,

Krakow

1961. 9 0 k k . - Az o r o s z mulattatókról: V s z e v o l o d s z k l j - G e r n g r o s s z , i . m. XVIII-XX

p. N. B e r k o v :

Russzkaja

narodnaja

drama

v e k o v , Moszkva 1 9 5 3 . - Korompay B e r t a l a n : A j o k u -

lator

kérdés az Igor-ének és

gításában, I - I I .

filológiai

más o r o s z párhuzamok megvilá­ Közlöny 1955-1956. - A betyár­

játékokról: V s z e v o l o d s z k i j - G e r n g r o s s z , i . m . - L i l a Nádejede: Tema H a i d u c e s c a i n t e a t r u l p o p u l a r ,

S t u d i i s i c e r c e t a r i de

I s t o r i a A r t e i 1959/2.

A középkori vallásos szin.iáták E kérdéshez általában: szinjéték, - K a r d o s T i b o r a

H o n t F e r e n c : Az eltűnt magyar Régi magyar drámai emlékek b e ­

vezetőjében, - H e i n z K i n d e r m a n n : T h e a t e r g e s c h i c h t e Europas, I.

- Wilhelm

I-III.

Crelzenach: Geschichte

der

neueren

Dramas,

( 2 . kiadás). H a l l e a. S. 1911-1923. - Dömötör T e k l a :

A passiójáték, Bp.

1936. - A oizénci kapcsolatról: H u n n i n -

gher: The O r i g i n o f t h e T h e a t e r , Am3terdam-The Hague 1955. Nicoll,

i . m. - Az oroszországi

volodszkij-Gerngrossz,

1.

liturgikus

játékról: Vsze­

m.

-

Varneke: H i s t o r y o f t h e

R u s s i a n T h e a t r e , New York 1951.

-

A l e n g y e l középkori drá­

mák szövegkiadása: Dramaty s t a r o p o l s k i e I . o p r a c o w a l J u l i a n Lewansky, Warszawa 1958. - A kiadása: Praha sur

1950. le

-

44

A délszláv játékokról: F i l l p K a l a n : E s s a i s

t h e a t r e , L j u b l j a n a 1961.

dialógusokról: polskim

c s e h középkori drámák szöveg­

Staroőeské drama. K vydání p f i p a v i l J o s e f Hrabák,

Irena

teatrze

Turnau:

renesansowym,

48 k k . - L e n g y e l vallásos Zwroty

do p u b l i s z n o e c i w

Pamietnik Teatralny

1954.

kk.

A n e m z e t i nyelvű reneszánsz dráma kibontakozása A reneszánsz

dráma általános sajátosságairól: K a r d o s

T i b o r a Régi magyar drámai emlékek. I . Bevezetésében és Dö­ mötör T e k l a a Régi 1954.

- A stilusról

magyar és

vígjátékok

Bevezetésében,

Bp.

műfajokról: K l a n i c z a y T i b o r : Rene­

szánsz és b a r o k k , Bp, 1 9 6 1 . c. kötetében a köv.tanulmányok: k magyar i r o d a l o m reneszánsz

k o r s z a k a . - A magyar reformá­

ció i r o d a l m a . - A magyar későreneszánsz problémái. - Továb-

bá: Dömötör T e k l a :

Drámai műfajok hazánkban a X V I . század­

ban, T h e a t r u m 1962. 1 7 1 k k . - A k o r s z a k kelet-európai szín­ játszásáról: H. K i n d e r m a n n :

Theatergeschichte Europas,

II.

S a l z b u r g 1959. - Humanizmus, a n t i k hatások,deákszinjátszás, e r a s m u s i dialógusok: Julián Lewaiíski:

P e n e t r a j c e a n t y k u do

Sredniowíecznej k u l t u r y t e a t r a l n e j , Waxszawa 1 9 6 1 . - Kardos T i b o r : A magyarországi humanizmus k o r a , Bp, 1955. ós Közép­ k o r i kultúra, középkori költészet, Bp. é. n . - Hont I.

m. pi Trëncsényi W a l d a p f e l Imre:

Ferenc,

Erasmus és magyar bará­

t a i , Bp. 1 9 4 1 . és R o t t e r d a m i Erasmus: Nyájas beszélgetések, Bp. é. n. - Grittiről: K a r d o s T i b o r : A magyar v i g j át ék kez­ d e t e i , - Kochanowski drámáját 1959.

- Kovács

Endre:

a

1960.

72-73. - K a r e l Krejőí:

1 . Dramàty S t a r o p o l s k i e , I I .

lengyel

i r o d a l o m története

t e r a t u r , H a l l e a. S. 1 9 5 8 . 58 k k . - J u l i u s L e w a h s k i : g y e l színház Báthory

Bp.

G e s c h i c h t e der p o l n i s c h e n L i ­

István

királysága

(Szinhéztörtóneti könyvtár) - B a l a s s i

A len­

idején, Bp. 1962.

fordítói tevékenysé­

géről: K l a n i c z a y , I . au'* 2 6 1 . - A l e n g y e l drámáról az e d d i g idézett müveken kivül: " J . Tadeusz Sivèrt:

Henryke

Secomska,

Dramat p o l s k i w epoce r e n e s a n s u ,

Pamietnik

t e a t r a l n y 1954. - A

Lipinsky,

délszláv

k k . - A Dundo M a r o j e :

színházról: Kalan,* I . m.

F o r d . Csuka Zoltán. - Kyrmezerről:

Divadelné

Kyrmezera ( M l l e n a Cesnaková-Mihalcové), A c s e h reneszánsz drámák vö. darabjai:

47

Drfció M a r i n : Dundo M a r o j e , Bp. 1959.

Staroceské

Sedm Interludií, Praha

Világirodalmi antológia, I I . I

1953,

hry

Pavla

B r a t i s l a v a 1956. drama. - Kocmánek -

R e j dialógusa:

Bp. 1952. 608 k k .

A kelet-európai b a r o k k színpad Általánosan: Europas, I I I .

Heinz

Kindermann:

Theatergeschichte

S a l z b u r g 1 9 5 9 . - Angyal E n d r e : Theatrum m u n d i ,

Bp. 1938. és D i e

slawische

Barockwelt,

Leipzig

1961. -

Dömötör T e k l a : Régi magyar vigjátékok és Régi magyar drámai emlékek

Bevezetőjében.

-

K l a n i c z a y T i b o r : i . m. A magyar

b a r o k k kialakulása c. f e j e z e t .

-

Továbbá:

Dömötör T e k l a :

Műfajok és

stilusiiányok a X V I I . századi magyar

1 9 6 1 . 21 k k . - A kelet-európai

Theatrum

5 9 6 kk. - A

Kindermann I I I . Staud

Géza:

Magyar

Le

théâtre

Talia

i

kastélyszinpadokról általában:

kastélyszinházak I . (Színháztörténeti

könyvtár, sajtó a l a t t ) . B a r b a r a Król:

-

A

Les t h e a t r e s en

w.

főúri

színpadokról

d u Parc L a z i e n k i

lengyel

de V a r s o v i e ,

1959 Okt. - J u l i a n

Pologne

Melpomena

szinpadon,

b a r o k k szinpadról:

NieSwieSu

Jjrzyganowski;

Tworczoéő V. P.

w i l l o w e j , és A l o j z y S a j k o w s k i : Z d z i e j o w

teatru

Radzenieâwie-

skiego,

P a m i e t n i k T a t r a l n y 1961/3. - A

dokról:

Jiíi H i l r a e r a : Zwei böhmische S c h l o s s t h e a t e r , Maske

c s e h főúri színpa­

und K o t n u r n 1958 2/3. - Az o r o s z u d v a r i szinpadról: V a r n e k e , i . m. - W i l l i Plemming: D e u t s c h e s

Barockdrama a l s B e g i n n d e s

Moskauer H o f t h e a t e r s , Maske und K o t h u r n 1958.2/3. - A neme­ s i szinjátszás

kulturális

Eszterházi vigasságok,

jelentőségéről: Horányi Mátyás:

Bp.

diszletkönyve. Régi magyar

1959. 7. - A s o p r o n i jezsuiták drámai emlékek

39-43 ábra. -

A délszláv i s k o l a i szinjátszás; A n g y a l Endre: Theatrum - K a l a n , i . m. és 1/3.

-

Theaters,

Maske und

Kurzról: Król, B a r b a r a : J o s e p h

szinpadról:

J a n Miáianik-Jozef

cová-Andrej Mel i c h e r 5 í k : túry, B r a t i s l a v a 1958. - A

Kothurn

Kurz-Bernardon

I n Warschau, Maske und K o t h u r n 1958 2/3. - A szlovák lai

mundi,

B a r o c k k u l t u r M i t t e l e u r o p a s und d i e

slov/enischen

Ursprünge des I96I

Die

isko­

Minárik-Milena M i c h a l -

D e j i n y s t a r s e j s l o v e n s k e j l i t e r aszarmata barokkról: A n g y a l End­

re:

A l e n c y e l barokk-kutatás u t j a , P i l o l o g i a i Közlöny 1 9 6 1 .

182

k k . - Görög drámák Kréta szigetén: M. V a l s a : Le théâtre

g r e c moderne, B e r l i n I 9 6 0 .

Útban a hivatásos színjátszás felé A kettős elnyomás a l a t t r e n c a Magyar Színháztörténet

fejlődő

szinhézról: Hont F e ­

Bevezetésében. - A szinház a

polgárosodás szolgálatéban: Mályuszné Császár E d i t : Kelemen László

színháza,

Tanulmányok Budapest múltjából 1956. 1 5 3

kk. - Igazházi, egy kegyes jó a t y a ,

Bp. 1838. (Az idézet a

99. és 116-117. o l d a l o n . ) - H prágai s z i n p a d r a vonatkozó beadvány szövege magyar

megalapításé­

fordításban:

T i s z t e l t Városi Tanács! Alulírott

tisztelettel

engedélyt kór, hogy az Újvá­

r o s b a n egy cseh-német színházat e m e l j e n és kérését a követ­ kező i n d o k o k k a l támasztja alá. 1 . Már g y a k r a n v o l t szinház Prága városában, és isme­ retlen

külföldieknek a d t a k e r r e engedélyt, i g y tehát a kér­

vényező hízeleg magának

a z z a l , hogy több j o g a v a n a kérés­

hez, m e r t nemcsak hogy belföldi, hanem Prága városának p o l ­ gára, a k i sok

év óta családját becsülettel és m i n d e n gáncs

nélkül e l t a r t j a és

ugy

érheti, a m i t az egész

v i s e l k e d i k , hogy

semmi panasz nem

e d d i g i t i s z t e l t magisztrátus maga i s

tanúsíthat. 2. Csoportjának laszt,

akik

nemcsak

tagjaivá

többnyíre

n e m z e t i e k e t vá­

tudásukról, hanem erkölcsi viselnedé-

sükről i s bizonyítványt tudnak állítani, ami a véleménye

kér vényező

s z e r i n t nem mellékes, m> r t meggyőződése, hogy az

erkölcsös ember nagyobb

hatást

ér e l , ha erkölcsöt prédi­

kál. 3. M i n d e n k i , a k i a történelmet szinjátszás tással

hatással v o l t

v a n , tisztázza a

i s m e r i , t u d j a , hogy a

az állam erkölcsére és ma i s ha­ f o g a l m a k a t és n e v e l i az embereket

stb. Prága, 1784. a u g u s z t u s 10. Pranz G e r s c h i c k a prágai Óváros polgára L a k i k : K o h l m a r k t 263 s z . alatt (Forrása: F r a n t i S e k Bárha: Dva dokumenty k historíi poöátkü Óeského d i v a d l a v P r a z e ,

Divaldo

színjátszásról: S z i k l a y László:

1958. 751 1 . - A szlovák A szlovák

i r o d a l o m törté-

n e t e , Bp. 1962.

203-205.

k e z d e t e i : Massoff,

és 263 k k . - A román színjátszás

i . m. - Pélffy

Endre:

A román.irodalom

története,Bp. 1 9 6 1 . - M i h a i l F l o r e a : D a t a d e s p r e teatruluí Artei

începuturile

romínesc c o l t ín M o l d o v a , S t u d . i . c e r t , de I s t .

1959/1. - A

Krejcí, i . m.

-

lengyel

hivatásos szinjátszás k e z d e t e i :

továbbá Kovács Endre:

története, Bp. I 9 6 0 . -

A

délszláv

A l e n g y e l irodalom

színjátszás

kezdetei:

W a l d a p f e l József: B a l o g István Karagyorgye-dráraája, I r o d a l ­ mi tanulmányok 1957. 241-262. - Bor Kálmán: J o a k i m VujiÓ és a p e s t - b u d a i szinjátszás, Filológiai

Közlöny 1958. 352 k k .

- Póth István: Az újvidéki s z e r b Nemzeti Szinház Emlékköny­ ve.

Filológiai

Közlöny

1962.

406

kk.

-

Le t h e a t r e e n

Y o u g o s l a v i e , - K a l a n , i.m. - Az o r o s z hivatásos színjátszás­ hoz

vö. az elóző

fejezet

játszás kezdeteiről: Theatre.

bibliográfiáját. - A görög szín­

Valsa,

i

. m.

és

The

Modern Greek

TARTALOM Oldal BEVEZETÉS

.'. .....

AZ ÚJKORI SZÍNJÁTSZÁS ELŐZMÉNYEI KELET-EURÓPÁBAN 1 . Bizánc

í»...

3 7 7

2. A népi hagyomány

11

3. A középkori vallásos színjáték

19

RENESZÁNSZ ÉS BAROKK.

25

1 . A n e m z e t i nyelvű reneszánsz dráma kibontakozása 2. A kelet-európai b a r o k k színpad...

25 43

ÚTBAN A HIVATÁSOS SZÍNJÁTSZÁS PELÉ

64

JEGYZETEK

78

SZÍNHÁZTÖRTÉNETI KÖNYVTÁR

Megjelent : 1 . Staud Géza

Kelemen László naplója és feljegyzései

2. Pfützner-Wolf

A német munkás szinjátszás

3. K u b r ,

Frantisek

4. Cenner Mihály

A cseh munkásszinjátszás Márkus

Emilia

5. Lewansky, J u l i u s A l e n g y e l

szinház

Báthory István k i ­

rályaága idején 6. Staud Géza 7. M. Császár

A magyar azinháztörténet forréaai I . Edit

Adatok a magyar rendezés

elaő évtize­

deihez 8. Staud Gáza

A magyar azinháztörténet

9. Staud Géza

A magyar szinháztörténet forréaai

10. M. Császár

Edit

Adatok a

forréaai

II. III.

magyar rendezéa történetéhez

a XIX. s z . második felében 11.

S t a u d Géza

1 2 . Cenner Mihály 13. Dömötör T e k l a

Magyar kastélyszinházak I . Magyar szinészportrék Az

újkori

szinjátszás

kialakulása

Kelet-Európában

Előkészületben: Staud Géza

Magyar Kastélyszinházak

II,