Az új Polgári perrendtartás III. Dr. Fónyiné dr. Kazareczki Andrea PKKB csoportvezető címzetes törvényszéki bíró
ÖTÖDIK RÉSZ HATÁROZATOK I. Fajtái, tartalma II. Kihirdetése, közlése III. Kijavítása, kiigazítása, kiegészítése IV. Joghatásai
I. A határozatok fajtái, tartalma 1) Fajtái • A törvényben meghatározott esetekben bírósági meghagyás, • A per érdemében ítélet, • Minden más kérdésben végzés; 2) Az ítélet teljessége és fajtái • Ki kell merítenie minden kérelmet,
• Látszólagos keresethalmazat esetén is lehet részítélet– ez nagyon új!!!!!!!!!!!!!!!! Fogja befolyásolni a hatáskört? NEM. Csak elutasítás esetén! Ha a halmazatban álló más kereset esetén további tárgyalás szükséges; Ebben az esetben a tárgyalást csak a részítélet jogerőre emelkedése után lehet folytatni; • Közbenső ítélet is van – csak jogerő után folytatható; • Itt helyezi el a kiegészítő ítélet lehetőségét is;
• Az érdemi döntés korlátja változatlan (342.§ (1) bek.), • Hivatalból ki kell mondani ezután is a korlátozott anyagi jogi felelősséget (342.§ (2) bek.), • VAN JOGCÍMHEZ KÖTÖTTSÉG!!!342.§ (3) bek. - AZ ÉRDEMI DÖNTÉS NEM TERJEDHET KI OLYAN JOGRA, AMELYET A FÉL A PERBEN NEM ÁLLÍTOTT ( nem lehet a jogállítástól eltérni, akkor sem, ha a perben állított és bizonyított tények az eltérő jogot megalapoznák)
• Eshetőleges viszonyban álló keresetekről csak azok sorrendjében lehet dönteni → nagyon fontos a perfelvételsorán ezt tisztázni! • A teljesítési határidő szabályai változatlanok; • Jogerő után is lehet részletfizetést adni, kivéve, ha végrehajtási eljárás már folyamatban van (Vht szerint ekkor a végrehajtó dönt);
• Részletesebben szabályozza az ítélet tagolását, de nincs benne újdonság, u.a. mint a gyakorlat; • A rövidített ítélet lehetősége és tartalma nem változik; 3) A bírósági meghagyás tartalma • Ugyanaz, mint a hatályos szabály, csak ide emeli be, nem a BMH szabályaihoz; • Ha tk. van kibocsátva, úgy tagolódik, mint az ítélet! Ez új! 4) A végzés tartalma • A szabályozás nem változik;
• • •
•
II. A határozatok kihirdetése, közlése A kihirdetés szabályai nem változnak, Határozathirdetést 30 napra lehet elhalasztani; írásba foglalás 30+3 nap; Ha az ítélethirdetésen valamennyi fél jelen van, kötelező nyilatkozni mindenkinek, hogy hozzájárul-e a rövidített ítéleti indokoláshoz (kivéve, ha lemondtak a fellebbezési jogról); Az ítéletet változatlanul kihirdetéssel és kézbesítéssel is közölni kell + BMH-t kézbesítéssel!
III. Kijavítás, kiigazítás, kiegészítés 1) Kijavítás • Ugyanazok a szabályok, • Fellebbezni akkor lehet, ha a rendelkező részre vonatkozik, vagy az arra vonatkozó kérelmet utasítja el a határozat; • II.fok a fellebbezést érdemben elbíráló határozatában az I.fokú határozatot kijavíthatja!!!!!!!!!!
2) Kiigazítás - Ha fellebbezéssel nem támadható, vagy - Felülvizsgálatból kizárt ítélet - Indokolása homályos vagy ellentmondásos, - A fél kérelmére, - A bíróság kiigazítja, - Az ítélet közlésétől 15 napon belül lehet kérni, - Határozott kérelem: milyen okból, mennyiben van helye;
- Visszautasítja a bíróság, ha elkésett, vagy nincs helye, - Egyebekben a kijavítás szabályait kell alkalmazni; • 3) Kiegészítés • A szabályozás lényege marad, kisebb pontosításokkal, • Az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 5 év elteltével nincs helye; • BMH-t is lehet, kiegészítő bírósági meghagyással, • Végzést végzéssel lehet;
IV. A határozatok joghatásai • Főszabály: törvény eltérő rendelkezése hiányában kötve van a bíróság saját határozatához abban a perben, amelyben azt hozta, • Kivétel: pervezetésre vonatkozó, egyoldalú kérelmet vissza- vagy elutasító végzéshez nincs kötve; • Ha a bíróság határidőhöz kötött perbeli cselekményt utasít el, a végzést csak a jogerő előtt változtathatja meg;
• Kimarad a fellebbezés jogáról való előzetes lemondás intézménye; • A jogerőre emelkedést ugyanúgy szabályozza; • Az anyagi jogerőhatást kiterjeszti a beszámítás tárgyában hozott érdemi döntésre is; • Az utóper és az előzetes végrehajthatóság szabályozása nem változik;
HATODIK RÉSZ PERORVOSLATOK I. Fellebbezés II. Perújítás III. Felülvizsgálat
I. Fellebbezés 1) Általános szabályok • Első fokú bíróság ítélete ellen, • Az első fokú bíróság végzése ellen, ha a Pp. külön megengedi (ha nem engedi, de indokolási kötelezettséget ír elő, az ítélet elleni fellebbezésben támadható), • A másodfokú bíróság olyan végzése ellen, amely első fokon is fellebbezhető, • A másodfokú bíróság fellebbezést, csatlakozó fellebbezést visszautasító végzése ellen;
• Hiánypótlási határidő nem hosszabbítható meg!!!!!!!!!!!!!! • Részjogerőt első és másodfokú bíróság is megállapíthat; • Vissza lehet vonni a fellebbezést és újból előterjeszteni már nem lehet;
2) A másodfokú bíróság felülvizsgálati jogköre ítélet elleni fellebbezésnél • Felülbírálhatja a az első fokú ítélet anyagi jognak való megfelelőségét: - a bizonyítás eredményét okszerűtlennek minősítheti → a tényállást módosíthatja, kiegészítheti, - a fél által az első- vagy másodfokú eljárásban hivatkozott tény megállapítására bizonyítást folytathat le → tényállást módosíthatja, kiegészítheti;
- a megállapított tényekből eltérő jogi következtetést vonhat le, - a megállapított tényeket másként minősítheti, - jogszabálysértés megállapítása nélkül is felülmérlegelheti az anyagi jogszabályok szerinti mérlegelési jogkörben hozott döntést, - határozhat olyan kérdésben, amiben az első fokú bíróság nem tárgyalt és nem határozott;
- az ítélet ill. eljárás anyagi pervezetéssel összefüggő részét csak az anyagi jogi felülbírálat részeként vizsgálhatja és minősítheti + egyúttal elvégzi a saját anyagi jogi álláspontja szerinti helyes anyagi jogi pervezetést: - lehetőséget biztosít perfelvételi ill. szakértői bizonyítással kapcsolatos nyilatkozat előterjesztésére, - ezekhez kapcsolódóan bizonyítást folytathat,
- a felek tudomására hoz hivatalból észlelt tényt, - a felektől és az első fokú bíróságtól is eltérő jogértelmezését, - a kérelemtől jogszabály alapján való eltérés szükségességét, - lehetőséget biztosít e körben nyilatkozattételre, - bizonyítást folytathat, → ha a fél nem nyilatkozik vagy a nyilatkozata és a bizonyítás alapján orvosolható az első fokú hiba →
→ érdemben dönt a másodfok a rendelkezésre álló adatok alapján, → ha érdemben nem lehet dönteni, hatályon kívül helyezi az ítéletet;
• A felülbírálati jogkör korlátai: - Főszabály a jogszabálysértések kérelemre való figyelembe vétele, annak korlátai között (kivéve a kötelező hatályon kívül helyezési okok), - Ha nem hivatkozott eljárási szabálysértést észlel → a felek tudomására hozza a következményekre való figyelmeztetés mellett → a fél kérelmére veszi figyelembe!!! - Ugyanígy jár el, ha észleli, hogy az anyagi jogi pervezetés nem volt megfelelő,
3) A fellebbezés tartalma - A beadványra vonatkozó alaki kellékek szükségesek, - Meg kell jelölni a támadott ítélt számát és annak támadott rendelkezését, - Határozott fellebbezési kérelmet, - A másodfokú bíróságtól gyakorolni kért felülbírálati jogkört, indokolással, - Az anyagi vagy eljárásjogi jogszabálysértést, § megjelölésével; - Csak hatályon kívül helyezést kérni (megváltoztatás nélkül) a 379-381.§ - ban megjelölt okból lehet;
4) Fellebbezési ellenkérelem, csatlakozó fellebbezés - A szabályozás nem változik, - Ha a fellebbezés csak hatályon kívül helyezésre irányul, a csatlakozó fellebbezésben nem lehet megváltoztatást kérni; - 15 napon belül, írásban lehet előterjeszteni, kérelemre, kivételesen, legfeljebb 15 nappal hosszabbítható;
5) Kereset- és ellenkérelem változtatás, utólagos bizonyítás • Főszabály, hogy nem lehet megváltoztatni és nincs utólagos bizonyítás, de • Tényállítás megváltoztatható, ha önhibáján kívül a berekesztés után tudta meg vagy akkor következett be, ha rá nézve kedvezőbb döntést eredményezett volna, • Új bizonyítási indítványt, új bizonyítékot akkor lehet, ha önhibáján kívül a berekesztést követően jutott tudomására vagy keletkezett,
• A másodfokú bíróság közöl hivatalból észlelt tényt vagy eltérő jogértelmezést → ezzel összefüggő kereset- ill. ellenkérelem változtatás, utólagos bizonyítás lehetséges, • Ha ugyanezeket az első fokú bíróság előzetesen nem közölte, ugyanezek a jogai vannak a félnek; • Ha megengedett vagy engedélyezett kereset- ill. ellenkérelem változtatás van, a fellebbezést ill. a csatlakozó fellebbezést a szükséges körben meg lehet változtatni;
• A másodfokú eljárásban beszámítás csak akkor terjeszthető elő - a másodfokú határozat meghozataláig, - tárgyalás esetén berekesztésig, - ha azt az ellenfél elismeri, vagy - más perben hozott jogerős ítéleten alapul;
6) A fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása • Ez a főszabály, • Tárgyaláson bírálja el, ha: - a felek bármelyike kérte (fellebbezésben ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított 15 napon belül), nem lehet kérni járulékos kérdések és az indokolás fellebbezése esetén; - a bíróság azt indokoltnak tartja, - tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni;
7) A másodfokú eljárásban hozott határozatok Hatályon kívül helyezés: • ha az eljárást akár hivatalból, akár kérelemre megszünteti → kötelező hatályon kívül helyezés; b) - az első fokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, - kizárt bíró vett részt az ítélethozatalban, - orvosolhatatlan formai hiányosságok, amely miatt felülbírálhatatlan
→ kötelező hat.kiv + új eljárásra, új határozat hozatalára utasít; c) mérlegelhető, eljárási szabálysértés miatt - ha szükséges az első fokú eljárás megismétlése, kiegészítése, - lényeges eljárási szabálysértés miatt, - ami kihatott az érdemi döntésre, és - annak orvoslása a másodfokú eljárásban nem lehetséges vagy nem ésszerű; - csak a felek kérelmére, annak korlátai között!!!
→ figyelmeztetni kell a feleket, ha a bíróság észleli, de csak akkor vehető figyelembe, ha a felek ezt kérik; A nagy terjedelmű bizonyítás szükségessége nem hatályon kívül helyezési ok!
Helybenhagyás: a) Csak hatályon kívül helyezést kért a fél és ez nem alapos; b) Ha érdemben helyes az első fokú döntés; Megváltoztatás: a) Ha érdemben nem helyes, egészben vagy részben; - Ilyenkor a felülbírálati jogkör korlátai között dönt olyan kérelmekről is, melyeket az első fokú bíróság nem tárgyalt ill. amiről nem határozott;
- részítéletet, közbenső ítéletet is hozhat; - másodfokon kötött egyezséget jóváhagyhat → meg kell állapítani, hogy az első fokú ítélet hatályát veszti; - szünetelés folytán megszűnik a per → meg kell állapítani, hogy az első fokú ítélet fellebbezéssel támadott részei hatályukat vesztik;
II. Perújítás 1) A perújítási eljárás során a bíróság az alapperre vonatkozó szabályok szerint jár el: - törvényszéki eljárás, - járásbírósági eljárás, - fmh elleni perújítás esetén a fmh-s eljárással összefüggő szabályok szerint kell eljárni; 2) Jogerős ítélet és ítélet hatályú határozatok ellen lehet perújítani;
3) Perújítási okok • Megmaradnak az eddigi okok: - új tény, bizonyíték + kedvezőbb határozat, - bűncselekmény miatt törvény ellenére lett pervesztes, - res iudicata, - Hirdetményi kézbesítés szabályainak megsértése, • + új ok: az EJEB megállapította a jogsértést, de a fél elégtételt nem kapott vagy a sérelem kártalanítással nem orvosolható =>
=>az ügy újbóli megvizsgálása, az eljárás újbóli megnyitása a leghatékonyabb eszköz az eredeti állapot helyreállításához; 4) A perújítás megengedhetősége • „új” tény, bizonyíték esetében ha önhibáján kívül nem tudta érvényesíteni, különösen azt ellenmondás, fellebbezés, csatlakozó fellebbezés keretében előadni; • A bűncselekmény elkövetését jogerős bírói ítélet megállapítja; • Csak a hirdetménnyel érintett fél; • Lakáskiürítés, lakásbérlet felmondásának érvényessége esetén nincs helye;
5) A perújítás előterjesztése • Változatlanul a szubjektív határidő 6 hónap, az objektív 5 év – jogerőtől számítva; • Az EJEB ítélete esetén annak átvételétől számított 60 napon belül lehet benyújtani → nem mondja, hogy jogvesztő, tehát van helye igazolási kérelemnek; • Sikeres alkotmányjogi panasz esetén a Kúria határozata alapján van helye: külön szabályok a XXX. fejezetben =>=>=>
a) - ha az AB anyagi jogi jogszabályt vagy rendelkezést semmisített meg és az ügyben kizárólag per vagy nemperes eljárás van folyamatban, - értesíti a panasz indítványozóját, hogy 30 napon belül perújítási kérelmet terjeszthet elő a perben eljárt első fokú bíróságnál, - a Kúriától ezt az eljárást az AB határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül lehet kérni;
b) - ha az AB eljárási jogszabályt vagy rendelkezést semmisített meg, - megállapítja az eljárási jog gyakorolhatóságát a vonatkozó eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával, és - szükség esetén az eljárás azon szakaszának újbóli lefolytatását rendeli el – az azt befejező határozat hatályon kívül helyezésével -, amelynek kimenetelére az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása hatással lehetett; - az indítványozó 30 napon belüli kérelmére jár el;
c) – ha az AB a bíróság határozatát megsemmisítette, - az első vagy a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára utasítja, vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyában új határozatot hoz; - hivatalból jár el nemperes eljárásban;
d) – ha az AB a bírósági határozaton túl a bíróság által felülvizsgált más hatóság határozatát is megsemmisítette, - az azt hozó hatóságot értesíti az AB határozat megküldésével a szükséges intézkedés megtétele érdekében, - erről a panasz indítványozóját is tájékoztatja, - hivatalból jár el nemperes eljárásban;
6) Eljárási szabályok perújítás esetén • Visszautasítja a bíróság tk., ha: - öt éven túli, - olyan határozattal szemben terjesztették elő, amely ellen nincs helye, - hiánypótlást nem teljesítette a fél; • Azzal küldi meg a feleknek, hogy 15 napon belül írásban tegyenek észrevételeket → nincs szankciója; • Megengedhetőségéről tárgyaláson kívül is dönthet, ha szükségtelennek tartja a perújítási perfelvételi tárgyalás tartását;
• De perújítási perfelvételi tárgyalást is kitűzhet, ha tk. nem döntött a megengedhetőségről; • A felek megjelenése kötelező → ha a perújító mulaszt → fellebbezhető végzéssel visszautasítja a perújítási kérelmet; • Végzéssel kell dönteni a megengedhetőségről – fellebbezhető → meg kell várni a jogerőt, csak akkor folytatható; • ;
• Ha jogerős a megengedő végzés, folytatja a perfelvételi tárgyalást vagy lezárja perfelvételt és nyomban érdemi tárgyalást tart; • A végrehajtás felfüggesztési lehetősége változatlan – hivatalból is lehet, de meg kell hallgatni a feleket; nincs hozzá kötve; • A pert a perújítási kérelem korlátai között érdemben újra kell tárgyalni; • A keresetváltoztatásra a másodfokú eljárásban irányadó szabályokat kell alkalmazni; • A döntés ugyanúgy alakul, mint most;
III. Felülvizsgálat • A Kúria a fellebbezésre vonatkozó szabályok alkalmazásával jár el → nem különül perfelvételi és érdemi szakra; • Ha olyan végzést hoz, ami ellen az első fokon fellebbezésnek lenne helye, vagy a felülvizsgálati kérelmet visszautasítja, tanácsban kell eljárnia és indokolnia kell; • A támadható határozatok köre nem változik;
• A kizárt határozatok köre változik: - marad a Pp. 271. § (1) bek. a)-e) pontja; - a 271.§ (1) bek. f)-g), i) az adott különleges eljáráshoz kerül; - 271. § (1) bek. j)-k) pont kimarad – valószínűleg a külön közig. Pp miatt; - 271. § (3)-(4) bek. marad; - vagyonjogi perben felemeli az értékhatárt 5 millióra, de itt kimarad az ingatlan tulajdonára vagy ingatlant terhelő jogra, ingatlanra vonatkozó jogviszonyból eredő és az összes megállapítási per → DE!!!
→ ha vagyonjogi ügyben nincs helye, kivételesen a Kúria engedélyezheti 409. § eseteiben; • 45 napon belül lehet előterjeszteni az engedélyezés iránti kérelmet a felülvizsgálati kérelemmel együtt!!! • Tartalmát részletesen szabályozza, • Visszautasítja ha ezeknek nem felel meg; • Ha érdemi elbírálásra alkalmas: - háromtagú tanácsban, - tárgyaláson kívül dönt az engedélyezésről vagy annak megtagadásáról;
„Normál” felülvizsgálat eljárási szabályai • 45 napon belül lehet előterjeszteni, • Meghatározza a tartalmi elemeit, • Nincs helye kereset- és ellenkérelem változtatásnak, utólagos bizonyításnak és beszámítás előterjesztésének; • Nem lehet megváltoztatni, • Vissza lehet vonni a Kúria határozatának meghozataláig, ill. a tárgyalás berekesztéséig; • Hiánypótlásnak nincs helye;
• A fél kérelmére a felülvizsgálati kérelem benyújtásáról az első fokú bíróság értesíti az ingatlanügyi hatóságot (eddig a Kúria tette); • Újraszabályozza a visszautasítás eseteit 415.§; • Egyebekben a szabályozás változatlan;
HETEDIK RÉSZ KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK I. Személyi állapotot érintő perek a) Gondnoksági perek b) Házassági perek c) Származási perek d) Szülői felügyelettel kapcsolatos perek e) Örökbefogadás felbontása per II. Kiskorú gyermek tartása iránti per III. Személyiségi jogok érvényesítése iránti perek
IV. Munkaügyi perek V. Végrehajtási perek VI. Jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránt indított per VII. Kollektív igényérvényesítéssel kapcsolatos perek VIII. Társult per IX. Nemzetközi polgári eljárásjogi szabályok X. Az elektronikus technológiák és eszközös alkalmazása
I. Személyi állapotot érintő perek • Felsorolja ezek körét, • Közös szabályokat állapít meg a perindítás, a perfelvétel, az elállás, a bizonyítás és az ideiglenes intézkedés körében; • A perben nincs helye: - válaszirat és viszontválasz benyújtásának, - a keresethez való csatlakozásnak,
- beavatkozásnak (kivételekkel), - bírósági meghagyás kibocsátásának, - a perfelvételi tárgyalás mellőzésének (197-198.§ esetében, amikor a bíróság mérlegeli, hogy kitűz-e vagy sem perfelvételi tárgyalást); • A perfelvételi tárgyaláson a fél személyes megjelenése kötelező, kötelező őket személyesen meghallgatni → ha a felperes nem jelenik meg személyesen, a bíróság az eljárást megszünteti,
→ ha az alperes nem jelenik meg személyesen, a felperes kérelmére meg kell tartani, ha nem kéri megszünteti a pert; • A keresettől az eljárás bármely szakaszában el lehet állni alperesi hozzájárulás nélkül, • Hivatalból is el lehet rendelni bizonyítást, • Hivatalból is lehet ideiglenes intézkedést hozni;
a) Gondnoksági perek • Kimarad a PKKB szükségképpeni illetékessége; • Bekerül a huzamosabb idejű, életvitelszerű tartózkodási hely (pl. rokonok ápolják), • A keresetlevélre további tartalmi elemeket határoz meg, pl. ha részleges gondnokság alá helyezést kérnek, legalább egy ügycsoportot meg kell jelölni, amiben korlátozni kérik;
• Ha gyámhatóság a felperes vagy szakorvosi véleményt vagy azt a szakorvosi nyilatkozatot kell csatolni, hogy az alperes nem jelent meg a vizsgálaton + környezettanulmányról jegyzőkönyvet, + alperes meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet [149/1997 (IX.10.) Korm. rend.]; • Ha az alperes nem jelenik meg a szakértői vizsgálaton, elő lehet vezetni; • Az ítéletben dönteni kell hivatalból az előzetes jognyilatkozat alkalmazása felől, ha annak nincs törvényi akadálya;
• Ptk. 2:41.§ = előzetes jognyilatkozat felülvizsgálatára irányuló per önállóan van szabályozva: ha a körülmények a gondnokság alá helyezése után úgy változnak meg, hogy az előzetes jognyilatkozatban foglaltak teljesítése a gondnokolt érdekével ellentétes lenne = az ügy összes körülményének mérlegelésével fogja a bíróság megállapítani → mivel ítélettel rendelte a bíróság alkalmazni, csak peres eljárásban lehet felülvizsgálni, részben vagy egészben mellőzni, mert bizonyítást is igényel;
b) Házassági perek • Bontó keresettel össze lehet kapcsolni: - H. érvénytelenítése, - Gyermek származására, tartására, szülői felügyelet rendezésére, kapcsolattartásra, gyermek harmadik személynél elhelyezésére, - Házastársi tartásra, - Közös lakás használatának rendezésére, - Névviseléstől eltiltásra vonatkozó keresetet;
• Házastársak vagyoni viszonyaival összefüggő kereset h.perrel nem kapcsolható össze – kivéve a házastársi tartás és közös lakás használatának rendezése iránti keresetet [Ptk. 4:181.§ (1)bek., 4:21.§ (2)-(3) bek.] Indokok: - Megváltozott a Ptk. szabályozása: a vagyonban nem kell a feleknek megállapodniuk a bontáshoz, - Megfontolásra készteti a feleket a bontás kérdésében,
- A vagyonközösség megszüntetési perek bonyolult, összetett ismeretet igényelnek → 30 millió felett tartozzon törvényszékre, - Leginkább elhúzódó perek, - Más lehet a felek összetétele (jelzálogjogosult, haszonélvező stb.) - Percezúra után nem lehet módosítani a vagyonleltárt, új bizonyítási indítványt tenni, - Nincs hivatalbóliság, mint a köteléki perben, - Nem húzható a köteléki eljárás, nyomásgyakorlás a másik félre;
• Házassági életközösség fennállása időtartamának megállapítása: - h.vagyonjogi per bírósága állapítja meg, ha nincs házassági per folyamatban, akár közbenső ítélettel, - Ha mindkettő folyamatban van, a h.per bírósága állapítja meg, - Ha vitás az életközösség fennállásának időtartama, h.vagyonjogi pert fel lehet függeszteni a h.per jogerős befejezésére → mivel ítélet rendelkező része állapítja meg, köti más perben is a bíróságot pl. igényperben);
- A keresetlevél tartalmára és mellékleteire többletszabályt ír elő, - Különösen a perfelvételi tárgyaláson kell megkísérelni a felek békítését → ha eredményes, hivatalból megszünteti az eljárást; - Az érdemi tárgyalást a percezúra után akkor lehet azonnal megtartani, ha nincs közös kk. gyerek, ill nem lehet személyesen meghallgatni a felet, egyébként halasztani kell; - Ha az érdemi tárgyalást a felperes mulasztja el → hivatalból megszüntetés;
• Az elmulasztott határnaptól 15 napon belül van igazolás – de itt jogvesztő határidő!!! • Bontóperben szünetelni közös kérelemre több mint háromszor is lehet; • A házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítélet ellen e kérdésekben nincs helye perújításnak és felülvizsgálatnak sem;
c) Származási perek • Apaság megállapítása, apaság vélelmének megdöntése, anyaság megállapítása; • Mögöttes anyagi joga a Ptk. 4:98-4:118.§; • A Ptk rögzíti a perindításra jogosultakat és a lehetséges alperesek; • A Csjt korábbi szabályaival ellentétben az anya peres fél lehet, gyermekét a perben képviselheti is → elkerülhető az eseti gyám kirendelése;
• A kiskorú gyermek a gyámhatóság engedélyével az anya pertársaként is eljárhat; csak akkor kell eseti gyám, ha a gyermek és az apa az alperes, csak az anya a felperes; • Ha az anya nem kíván önállóan apasági pert indítani, be is avatkozhat a perbe → ennek lehetőségről az anyát a keresetlevél megküldésével értesíteni kell; • Ha az alperes már nem él vagy ismeretlen helyen van, a pert a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani →
→ indokolt biztosítani az elhunyt egyenes ági rokonainak a beavatkozás lehetőségét (pl. öröklés miatt); • Ha az alperes a per során hal meg, a bíróság rendel ki ügygondnokot, ellene folytatódik és értesíteni kell az egyenesági rokonokat a beavatkozás lehetőségéről; • Változatlan, hogy a kiskorú gyermek lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt is meg lehet indítani;
• Szabályozza az eljárást, ha az alperes a per során a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal magáénak ismeri el; • Az apaság megdöntésére irányuló nemperes eljárás a Pp-ből kimarad, valószínűleg külön kódexbe kerül; a gyakorlat igazolta, jogalkotói szándék a fenntartása;
• Ptk. 4:115.§: ha az anya személye nem állapítható meg 8nem tudni, hogy ki szülte), a gyermek, halála esetén leszármazója kérheti annak megállapítását, hogy az anya az általa megjelölt személy; • Az anyaság megállapítását az is kérheti, aki azt állítja, hogy ő az anya;
• Ha a gyermek reprodukciós eljárásból származott, nem indíthat ilyen pert az a nő, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott;
• Negatív megállapítási per: Ptk. 4:116.§: a gyermek, halála után leszármazója vagy a vér szerinti anya kérheti annak megállapítását, hogy a születési anyakönyvbe bejegyzett személy nem az, aki a gyermeket megszülte, feltéve, hogy az anyaságra vonatkozó téves bejegyzés közigazgatási úton nem orvosolható;
d) Szülői felügyelettel kapcsolatos perek • A szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, a gyermek harmadik személynél elhelyezése, a szülői felügyelet megszüntetése ill. visszaállítása; • Mögöttes anyagi jog: Ptk. 4:167-171.§, 4:190-193.§;
• A szülői felügyelet megszüntetése és visszaállítása iránti per nem soron kívüli már, nem kell 8 napra kitűzni – fenntartja a hivatalbóli ideiglenes intézkedés lehetőségét a gyermek súlyos veszélyeztetése esetén;
e) Örökbefogadás felbontása iránti per • Új, személyi állapotot érint, ezért indokolt szabályozni, • Anyagi jogi háttere: Ptk.4:139-144.§, • A személyállapoti perek általános szabályai vonatkoznak rá;
II. Kiskorú gyermek tartása iránti perek • A kiskorú gyermekkel szemben fennálló tartási kötelezettség megállapítása, megváltoztatása, megszüntetése; • Kiskorú gyermeken e fejezet alkalmazásában azt a tartásra jogosult nagykorú gyermeket is érteni kell – legfeljebb 20. életévének betöltéséig -, aki középiskolai tanulmányokat folytat; • Nem személyállapoti per, azok közös szabályai nem irányadóak;
• Ha a felek között házassági per van folyamatban, kizárólag annak bírósága előtt indítható a szülők közös kiskorú gyermekének tartása iránti per; • Hivatalból is lehet ideiglenes intézkedéssel rendelkezni tartás megállapításáról;
III. Egyes személyiségi jogok érvényesítése iránt indított perek a) sajtó-helyreigazítás iránt indított per, b) A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése, c) Közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése iránt indított per;
a) Sajtóper • Fenntartja a kötelező előzetes eljárást → perindítási feltétel, visszautasítással jár, • Az előzetes eljárásra a határidő 30 nap marad, de jogvesztő! • A sajtószerv nem vagy nem a kérelemnek megfelelően teljesíti→ a közlési kötelezettség utolsó napjától számított 15 napon belül lehet pert indítani – van helye igazolásnak; • Meghatározza a keresetlevél többlettartalmát és a csatolandó mellékleteket;
• Annak a törvényszéknek van hatásköre és kizárólagos illetékessége, melynek területén az alperes székhelye van; • Szintén osztott perszerkezet, • Ha a keresetlevél a perfelvételre alkalmas, perfelvételi tárgyalást 15 napra kell kitűzni (nem nyolc), a tárgyalási időköz 3 nap; • A feleket arra kell felhívni, hogy a tárgyalásra hozzák magukkal az okiratokat és bizonyítási eszközöket;
• Az alperes szóban is előadhatja ellenkérelmét, de a tárgyalás előtt 3 nappal írásban is, ha ajánlott postai elsőbbségi küldeményként megküldi a felperesnek is és ennek tényét igazolja → ha nem így jár el, hatálytalan; • Ha a pf. tárgyalást alperes elmulasztja és írásbeli védekezése sincs = nem vitatott a kereset → pf. lezárását követően ítéleti marasztalás; • Pf. lezárását követően nyomban érdemi tárgyalást kell tartani;
• 15 napra elhalasztható a törvényben meghatározott esetekben; • Ha a folytatólagos tárgyalást valamennyi fél elmulasztja vagy a nem mulasztó fél nem kéri megtartását és a mulasztó nem kérte távollétében megtartani (?) → hivatalból meg kell szüntetni (szünetelésnek nincs helye); • A másodfok 15 napon belül bírálja el a fellebbezést, a Kúria 60 napon b elül a felülvizsgálati kérelmet;
b) Képmáshoz és hangfelvételhez való jog érvényesítése • A kötelező megelőző eljárásra a 30 napos határidő jogvesztő → visszautasítási ok, • 3 hónap után nincs helye (az eddigi 6 hónap helyett), • A keresetlevelet 15 napon belül kell benyújtani, van helye igazolásnak; • Meghatározza a keresetlevél kötelező tartalmi elemit és mellékleteit; • Egyebekben az eljárásra a sajtóper szabályait kell alkalmazni;
c) Közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jogi per • Mögöttes anyagi jog Ptk. 2:54.§ • Törvényszéki hatáskör, alperes belföldi lakóhelye, székhelye szerinti illetékesség – ezek hiányában a Fővárosi Törvényszék; • Nincs helye viszontkeresetnek, beavatkozásnak; • Elég nyilatkozni a keresetlevélben, hogy a jogsérelemmel érintett közösséghez tartozik, erre bizonyítás felvétele nem szükséges;
•
• • •
IV. Munkaügyi per Felsorolja, hogy milyen jogviszonyokból származó pert kell munkaügyi pernek tekinteni → egyszerűbb, egyértelműbb, világos; Anyagi jogi alap a 2012. évi I. tv. (Mt); Tisztán pénzkövetelést lehet fmh útján is; A közigazgatási perek kikerülnek a külön Pp-re tekintettel;
• Munkaügyi per a felszámolás kezdő időpontjától az fa. munkáltató elleni, a felszámoló által vitatott, a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos munkajogi igényen alapuló pénzkövetelés → nem nemperes eljárásra, hanem perre tartozik és nem a felszámoló, hanem perbíróság hatásköre, mert sokszor a pénzkövetelés alapjául szolgáló anyagi jog is vitás; • Pertárgyértéket itt szabályozza, • Nem kötelező a jogi képviselet,
• Saját tagjának munkaügyi perében meghatalmazottként eljárhat a munkavállalói érdekképviseleti szervezet; • Ha a perfelvételi tárgyaláson a felek megjelentek, a felek megegyezésére irányuló egyeztetéssel kell kezdeni; • Speciális, a munkáltató terhelő bizonyítási terhet mond ki; • Speciális szabályok a perújításra és a felülvizsgálatra,
V. Végrehajtási perek 1) Végrehajtás megszüntetése, korlátozása • Előzetes eljárás: akkor lehet pert indítani, ha a vh megszüntetésére és korlátozására a perben hivatkozott okból a Vht szerint a bírósági végrehajtási eljárásban nincs lehetőség → 176. § (1) bek. c) pontban visszautasítási ok!!! • Módosításra kerül a Vht 41.§ (1) bek. az elévüléssel!!!!!!!!!!
• Fenntartja a vh lappal és a vh záradékkal elrendelt végrehajtások megszüntetési okai kettősségét; • Megszűnik a jelenlegi 369.§ a) pont – a követelés érvényesen nem jött létre → a Vht-ban szabályozott, záradékolható követelések mindegyikének van saját jogorvoslati módja = sérti a fegyveregyenlőséget a „második” esély; • Ugyanakkor pl. érvénytelenségi perben + eredményes perlés alapján Vht 56. § alkalmazható!!!!
• A követelés megszűnésének esetei közül kiemeli külön a követelés elévülését; • Kizárólagos illetékesség és hatáskör marad, • Kötelező tartalmi elemek és mellékletek a keresetlevélre = beazonosítható legyen a végrehajtás + okirattal igazolja, hogy a vh eljárásban eredménytelen volt, hogy elérje a megszüntetést, korlátozást, + korlátozás esetén elszámolást is csatoljon;
• Csak adós indíthatja csak vh kérő ellen → 176. § (1) bek. g) és (2) bek. b) pont szerint visszautasítás (ez eddig vitás volt a gyakorlatban); • A bíróság soron kívül jár el = 1 hónap a tárgyalás kitűzési határidő (halasztás is); • Közös kérelemre és mulasztás esetén nincs szünetelés, utóbbi esetében megszüntetés hivatalból!!!!!!!!!!!!!! [121.§ (1)bek. a) és b) pont] • 121.§ (1) bek. c)-f) esetében maximum 1 hónap a szünetelés!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
• Egyértelmű, hogy csak kérelemre lehet a végrehajtást felfüggeszteni, hivatalból nem; • Megtartja az osztott perszerkezetet, de lerövidíti 15+15 napra az írásbeli ellenkérelem és a viszontkereset előterjeszthetőségét; • További írásbeli perfelvételnek nincs helye, a tárgyalási időköz 8 nap; • Megszüntetés esetén a végrehajtó költségének összegéről és megtérítéséről is dönteni kell – egyértelművé teszi a bizonytalan gyakorlatot;
2) Végrehajtási igényper • Egyértelművé teszi, hogy bírósági, közigazgatási és adóvégrehajtás esetén is lehet indítani; • Foglalás helye szerinti illetékesség + ingatlannál a fekvése szerinti illetékesség; • Végrehajtást felfüggeszteni csak kérelemre lehet, csak az igényelt vagyontárgy tekintetében; • Alperesi oldalon kötelező perbenállás; • Viszontkeresetnek nincs helye;
3) Foglalás tűrése iránti per • Nem változnak a szabályok; 4) Követelés behajtása iránti per • Nem változnak a szabályok; 5) A vh eljárásba bekapcsolódás engedélyezése iránti per • Lényegében nem változik, • Kimondja, hogy soron kívül kell eljárni; • Osztott perszerkezet, de írásbeli ellenkérelemre 15 nap van csak, további írásbeli perfelvételnek nincs helye,
• Tárgyalási időköz 8 nap; • Tárgyalás kitűzése 1 hónap;
VI. Jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránti per • Többlet keresetlevél tartalmat határoz meg; • Egyebekben változatlan a szabályozás;
VII. Kollektív igényérvényesítéssel kapcsolatos perek 1) Közérdekből indított per, 2) Társult per; 1) Nagyon sokféle jogszabály ad rá lehetőséget → definíciót nem lehet meghatározni = akkor kell alkalmazni ezeket a szabályokat, ha közérdek védelme érdekében perindításra felhatalmazást adó törvény írja elő;
• Percezúráig el lehet rendelni a hármas tanácsban ítélkezést különösen bonyolult esetben, • Nem fél az, akinek érdekében a pert indították, ő a jogosult, • Beavatkozásnak nincs helye, • A keresetlevélnek tartalmazni kell az érintett jogosultakat, a jogosulti azonossággal kapcsolatos tényeket, körülményeket; • Ha a jogosulti érintettség azonossága nem áll fenn, a pert meg kell szüntetni;
• Az ítéletben meg kell határozni az érintett jogosultakat, akikre az ítélet hatálya kiterjed; • Az alperest az érintett jogosultak javára kell a teljesítésre kötelezni; • Ha közérdekű perben hozott ítélet anyagi jogereje kiterjed egyedi perre is, ez utóbbit a bíróság hivatalból megszünteti;
2) Legalább 10 felperes egy vagy több olyan jogát amely tartalmában azonos valamennyi felperes vonatkozásában (reprezentatív jog) társult per formájában érvényesítheti, ha a reprezentatív jogot megalapozó tények valamennyi felperes vonatkozásában azonosak és a társult pert a bíróság engedélyezi; • Három kört határoz meg, amelyben társult per indítható – taxatív felsorolás; • Az engedélyezés iránti kérelmet a keresetlevéllel együtt kell előterjeszteni;
• Meghatározza a kötelező tartalmi elemeket, mellékleteket (pl. társult perlési szerződés, a reprezentatív felperesnek a jogi képviselőnek adott meghatalmazást stb.); • A kérelmet és a keresetlevelet a reprezentatív felperes terjeszti elő; • Az engedélyez iránti kérelmet a bíróság elutasítja a törvényben meghatározott esetekben +egyidejűleg az eljárást meg kell szüntetni; • Kötelező írásban társult perlési szerződést kötni a felpereseknek;
• A társult perlési szerződés kötelező tartalmi elemeit nagy részletességgel szabályozza, • A felpereseket megillető jogokat kizárólag a reprezentatív felperes gyakorolhatja,
VIII. Nemzetközi polgári eljárásjogi szabályok • Külföldön kiállított okiratok bizonyító ereje belföldi eljárásban, • A perköltség-biztosíték és a költségkedvezmények, • A kis értékű követelések európai eljárása, • Az európai fizetési meghagyásos eljárás;
IX. Elektronikus technológiák és eszközök alkalmazása • Elektronikus kapcsolattartás, • Elektronikus hírközlő hálózat igénybevétele fél, más perbeli személy, tanú, szakértő meghallgatására;
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!
