Az új közbeszerzési törvény és a helyi önkormányzatok
Dr. Boros Anita Főosztályvezető
.
Az új közbeszerzési törvény jellege A korábbi közbeszerzési törvénnyel kapcsolatban megfogalmazott legfőbb kritika, hogy a szabályozás átláthatatlan és bonyolult, mely elsősorban a törvény szerkezetére volt visszavezethető, az utaló rendelkezéseknek és többszörös visszahivatkozásoknak köszönhetően. Megoldás az Új Kbt-ben: Az új Kbt. e probléma orvoslása érdekében szakított a korábbi törvény felépítésével kerettörvény + végrehajtási rendeletek. A szabályozás jellege: •Alapvetően kógens, de más a koncepcionális megközelítés, •Szélesebb körű diszpozitivitás: – Keretszabályok az új egyszerű eljárásban (garanciális elemek mellett) + önálló eljárási szabályok kialakításának lehetősége, – A szerződésmódosítás szabályainak új megközelítése (korlátok felállítása mellett a módosítások megengedettek).
2
Az új Kbt. felépítése
3
Első Rész
Általános rendelkezések minden közbeszerzésre irányadóak.
Második Rész
Az uniós értékhatárt elérő értékű beszerzések szabályai
Harmadik Rész
Az uniós értékhatár alatti beszerzésekre alkalmazandó nemzeti eljárásrend szabályai
Negyedik Rész
A közbeszerzési szerződésekkel kapcsolatos szabályok
Ötödik Rész
A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslatok szabályai
Hatodik Rész
A Közbeszerzési Hatóságra vonatkozó szabályok
A végrehajtási rendeletek 1.
a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. a Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabható szankciókról és alkalmazásuk részletes szabályairól, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 288/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 3. a tervpályázati eljárások szabályairól szóló 305/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 289/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 5. egyes közbeszerzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 287/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 6. az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. A gyógyszerek és orvostechnikai eszközök közbeszerzésének sajátos szabályairól szóló 16/2012. (II. 16.) Korm. rendelet 8. a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011. (X. 19.) Korm. Rendelet 9. a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelet 10. a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységről szóló 93/2011. (XII. 30.) NFM rendelet
4
Fogalmak, értelmező rendelkezések •
• •
Gazdasági szereplő mint „alapkategória” bevezetése (aki árut/szolgáltatást/építési beruházás kivitelezését, építmények építését kínálja a piacon), Az alvállalkozói fogalom változatlan tartalmi elemei és a bevonás mértéke szerinti különbségtétel megszüntetése (!), Erőforrásszervezet helyett az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet kategóriája.
5
Ajánlatkérők •
• •
Egységes szabályozás – Egy helyen találhatók a törvényben a klasszikus és a közszolgáltató ajánlatkérők (a terminológia itt nem hívja őket közszolgáltatónak), – Rezsimenként egységes ajánlatkérői kör, – A támogatott szervezet egységes fogalma. Az egyes ajánlatkérői kategóriák (klasszikusok, közszolgáltatók, támogatott szervezetek, önkéntes alkalmazók) – Kbt. 6. § A törvény önkéntes alkalmazása, valamint a szerződés, illetve külön jogszabály alapján fennálló közbeszerzési kötelezettség.
„b) az állam, a helyi önkormányzat és minden költségvetési szerv, a közalapítvány, a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása, a helyi önkormányzat által a helyben központosított közbeszerzés keretében, valamint több helyi önkormányzat, illetve a közös hivatalhoz tartozó települések központosított közbeszerzési rendszere keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet, a területfejlesztési önkormányzati társulás, a térségi fejlesztési tanács;”
6
A beszerzési tárgyak • •
•
Az 5 beszerzési tárgy egységesen, egy helyen kerül meghatározásra, A koncessziók új fogalmi eleme a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatnak az átadása legalább jelentős részben vagy teljes egészében a nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, Az építési beruházás fogalmának egységesítése (megszűnik a speciális fogalom a támogatásból megvalósuló beszerzések tekintetében – korábbi Kbt. 25. § (2) bek.).
7
Kivételek a törvény alkalmazása alól • •
•
• • •
Egységes kivételi lista az „Általános részben” / 9. §, továbbiak: Közszolgáltatóknál és a nemzeti rezsimben, Új kivételi esetkörök – Központi beszerző szervezettől történő beszerzés, – Az önkormányzat közoktatási feladatának nem állami intézményfenntartó részére való átadása, illetve az intézményfenntartói jog átadása, – Közigazgatási szervek közfeladat-átadási megállapodásai. – In-house beszerzések: Alapja a kettős függés: – Strukturális (önállóság a jogi látszat szintjén), – Gazdasági (újítás: az árbevétel 80%-a elegendő feltétel). Újítás, hogy a társaságnak több üzletrésze, illetve részvénye is lehet. A teljes körű ellenőrzés gyakorolható a közszolgáltatás ellátásának megszervezésével összefüggő feladat vonatkozásában is. A szerződés legfeljebb 5 évre köthető/felmondási lehetőség vs. kötelezettség.
8
A közbeszerzés becsült értéke és az egybeszámítás • •
• •
A becsült érték fogalma változatlan, Kisebb változások a becsült érték számításának egyes módozataiban: – Rendszeresen vagy időszakonként visszatérően kötött szerződések esetében a becsült érték megállapításánál a megelőző naptári év hasonló beszerzései, – Az építési beruházások projekt-szemlélete (a teljes beruházásért járó ellenérték figyelembe vétele), Mindkét változás alapja, hogy megszűnik a költségvetési év bázis-időszakként történő figyelembe vétele! Egybeszámítás: Tilos a törvény megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani Egybe kell számítani – A hasonló árubeszerzéseket/szolgáltatás megrendeléseket, ha a rájuk vonatkozó beszerzési igény egy időben merült fel (viszonyítási pont lehet az előzetes összesített tájékoztató és a közbeszerzési terv), – Az ugyanazon építési beruházás megvalósítására irányuló szerződések értékét (változatlan „projekt-szemlélet”).
9
Az alkalmazandó eljárásrend kiválasztása • • •
• •
4. melléklet szerinti szolgáltatások (nemzeti eljárásrend/Kbt. III. rész), 4. melléklet szerinti jogi szolgáltatások (nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, de továbbra is hirdetmény a szerződés megkötéséről), Szolgáltatási koncesszió (nemzeti eljárásrend/Kbt. III. rész), „Kis beszerzés a nagy beszerzésben „/21,8M/272,8M Ft < 20%/, Az enyhébb szabályok alkalmazása (nemzeti rezsim) nem járhat azzal, hogy az ajánlatkérő az egyszerű eljárás kivételi esetköreit felhasználva nem folytat le közbeszerzési eljárást!!! + figyelemmel kell lenni arra is, hogy a közbeszerzésnek a különböző tevékenységek lefolytatásával összefüggő elemei egymástól elválaszthatók-e. Ha egy szervezet csak közszolgáltatói minőségében ajánlatkérő, az egyéb tevékenységével összefüggő beszerzése nem közbeszerzés-köteles, Ha a kettős státuszú szervezetek beszerzése közszolgáltatói tevékenységükkel függ össze, a speciális szabályok (XIV. fejezet), egyéb beszerzéseikre az általános (szigorúbb!) szabályok irányadók + ha nem állapítható meg egyértelműen az előbbi szabály.
10
Az ajánlatkérőkre vonatkozó általános szabályok • • • • • •
Nyilvántartás a Közbeszerzési Hatóságnál (ajánlatkérők nyilvántartása), Meghatalmazás alapján más nevében eljáró ajánlatkérő (a meghatalmazó nem kerülheti meg a rá irányadó szabályrendszert) nem azonos a lebonyolító megbízásával, Közös ajánlatkérők gesztori megállapodása,
Közbeszerzési szabályzat készítésének kötelezettsége (általános vagy eseti – legkésőbb az adott eljárás előkészítését megelőzően), Megfelelő közbeszerzési szakértelem biztosítása NB.: összeférhetetlenségi szabály a 22. § (5) bekezdésében = döntéshozó nem lehet a BB tagja), Bírálóbizottság felállításának kötelezettsége és a rá vonatkozó szabályok: – Legalább 3 tagú (célszerű, ha páratlan számú), – Nem hoz döntést, csak döntési javaslatot tesz, – Működési rendjét az ajánlatkérőnek kell meghatároznia. • Az ajánlatkérő köteles a Kbt-ben meghatározott adatokat, információkat, dokumentumokat, ha rendelkezik honlappal, saját honlapján, ha honlappal nem rendelkezik a Közbeszerzési Hatóság vagy önkormányzati intézmény esetén a fenntartó honlapján közzétenni
11
Központosított közbeszerzés Központi államigazgatási szervekre vonatkozó lehetőségek: a Kormány által irányított vagy felügyelt költségvetési szervek Az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott szervezeteknél. A helyi önkormányzatok vonatkozásában alkalmazandó szabályok: közös hivatalhoz tartozó települések, helyben központosítás az önkormányzati szervezetek vonatkozásában, összevont központosított rendszer létrehozása. Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletben szabályozza a helyben központosított közbeszerzési eljárások részletes szabályait, a helyben központosított közbeszerzés szabályai szerint eljárni köteles szervek körét, a helyben központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet részére fizetendő, kizárólag a végrehajtással felmerülő költségeket fedező díj mértékét.
12
Összeférhetetlenség •
•
A régi szabályozás két problémája – Kazuisztikus (ha az adott helyzet nem felelt meg a részletszabálynak, az összeférhetetlenség nem volt megállapítható), – Objektív (ha az adott esetkör formailag fennállt, nem volt lehetőség ellenbizonyításra), Az új szabályozás – Az ajánlatkérői oldal funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlása – Az ajánlattevői oldal részvétele az eljárásban ne eredményezze a verseny tisztaságának sérelmét. Ellenbizonyításra lehetőség van a törvényi vélelemmel szemben, – „Régi-új” szabályok a mentesülés körében.
13
A gazdasági szereplők szerződés teljesítésére való alkalmassága -Korábbi rendszer lényegében nem változik, -Legalább egy-egy pénzügyi/gazdasági, illetve műszaki/ szakmai feltétel meghatározása kötelező, -Igazolások és minimumkövetelmények – felhívásban kötelező megadni, -Arányosság – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértékben; közbeszerzés tárgyára vonatkozhat, -Közös ajánlattétel/részvételre jelentkezés – együttes megfelelés minden esetben kivéve, ha személyhez kötött – de ilyenkor is elegendő csak az egyiknek megfelelni, -Igazolási módok – külön jogszabályban.
14
A nemzeti eljárásrend Nemzeti értékhatárokat elérő, uniós értékhatárokat el nem érő közbeszerzések + szolgáltatási koncesszió, Egybeszámítás alóli kivétel (18. § (3) bek. unióssal nem kell egybeszámítani áru és szolgáltatás megrendelés esetén a 21,824 M építési beruházásnál a 272,8 M Ft-nál kevesebb értékű beszerzést, feltéve, hogy ennek értéke kevesebb, mint az eredeti 20%-a), 4. melléklet szerinti szolgáltatások [19. § (2) bekezdés] Új kivételek: katasztrófák elleni védekezés, fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított áruk/szolgáltatások/építési beruházások. Kizáró okok – ajánlatkérő jogosult/ nem köteles előírni, de! kötelező kizáró ok: illegális adóelkerülés, átláthatatlan tulajdonosi szerkezet [56. § (1) bekezdés k) pont, (2) bekezdés] Dokumentáció – csak építési beruházás esetén kötelező, Ajánlattételi határidő – min. 20 nap.
15
Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás és versenypárbeszéd – bármely esetben Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárások árubeszerzés/szolgáltatás megrendelés 25 millió forintig, építési beruházás 150 millió forintig (KKV-t kell felhívni vagy költségvetési szerveket, KDB értesítése mellőzhető, legalább 3 ajánlattevő), kivételesen kedvező beszerzések (nyilvánosan közzétett, bárki által igénybe vehető, lehetőség csak rövid ideig áll fenn, lényegesen alacsonyabb ellenszolgáltatás), külképviseletek (legalább 3 ajánlattevő). Fenntartás – árubeszerzés/szolgáltatás megrendelés 100 millió forint, építési beruházás 1 milliárd forint alatti árbevételt el nem érő ajánlattevők számára.
Saját eljárásrend kialakítása Csak árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén lehetséges, Felhívás – minden esetben kötelező hirdetményi közzététel [30. § (1) bekezdés c) pont), Önállóan kialakított szabályok közzététele kötelező a felhívásban, Önálló szabályok – alapelvek [2. §] betartása! Megfelelő ajánlattételhez szükséges információk közzététele kötelező (pl.:beszerzés tárgya, mennyisége, szerződéses feltételek, értékelési szempontok és módszer, ajánlattételi határidő, kapcsolatfelvétel, stb.).
16
Az önkormányzatok megjelenése a közbeszerzési intézményrendszerben A közbeszerzési eljárás ajánlatkérőinek általános érdekeit a Közbeszerzési Hatóság mellett működő Tanácsban a következő szervezetek vagy személyek által kijelölt személyek képviselik: a) a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kijelölt személy; b) a helyi önkormányzatok országos szövetségei által együttesen kijelölt személy; c) az építésügyért felelős miniszter által kijelölt személy. Speciális összeférhetetlenségi szabály a közbeszerzési döntőbiztosok vonatkozásában: Nem lehet közbeszerzési biztos, aki helyi önkormányzati képviselő, polgármester.
17
A jogorvoslatok és a helyi önkormányzatok A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását a kezdeményezheti az önkormányzati közbeszerzések esetén, ha a feladatkörük ellátása során a Kbt-be ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomására •a Közbeszerzési Hatóság elnöke; •az Állami Számvevőszék; •a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv; •a Magyar Államkincstár; •az alapvető jogok biztosa; •a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet; •a Gazdasági Versenyhivatal; •a kormány által az európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások ellenőrzésére kijelölt szerv; •a legfőbb ügyész.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket! www.kozbeszerzes.hu
[email protected]
