Az új Kbt. szerinti közbeszerzési eljárások tapasztalatai Murvai László Saldo Zrt. (
[email protected])
2016. szeptember 12.
Jogi környezet • „Új” Kbt.: 2015. évi CXLIII. törvény (és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek) • Hatályba lépés: 2015. november 1. (ezt követően megkezdett beszerzésekre, eljárásokra) Kivéve: • Szerződés-módosítások (197. § (1) bek.) • Szerződés-módosítások és teljesítések ellenőrzése • Központosított közbeszerzésben a keretmegállapodások 2. szakasza
Közbeszerzési értékhatárok 2016. EU-s értékhatár
Hirdetménnyel „Összefoglaló induló nyílt, tájékoztatást” meghívásos közzétételét vagy tárgyalásos követően induló
A 115. § szerinti közvetlen ajánlattételi felhívással induló
Árubeszerzés
kb. 64,1 *
nem kötelező
kb. 64,1 * - 18 M Ft között
8 - 18 M Ft között
Szolgáltatásmegrendelés
kb. 64,1 *
nem kötelező (kiv. EU-s értékhatár feletti 3. mell. szerinti szolg.)
kb. 64,1 * -18 M Ft között
8 - 18 M Ft között
500 - 100 M Ft
15 – 100 M Ft között
(3. mell.: kb. 230 M Ft) Építési beruházás
kb. 1,6 Mrd Ft * kb. 1,6 Mrd Ft* 500 M Ft között
* A 2015/2170/EU Bizottsági rendelet, és 2015/C.392/01 Bizottsági közlemény
Becsült érték vonatkozásai • A becsült értéket - annak számítását – dokumentálni (Kbt. 28. § (2) bek.) • Becsült érték fogalmában: „legmagasabb összegű” törlése • Egybeszámítási szabályok hasonlóak a korábbi funkcionális szabályozáshoz: • Építési beruházás: műszaki és gazdasági szempontból funkcionális egységet képező beruházás (tartalékkeret!) • Szolgáltatás: ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányulnak (szolgáltatások gazdasági és funkcionális egysége, KH korábbi útmutatója) • Árubeszerzés: azonos áruk, vagy hasonló felhasználásra szánt áruk • 20 %-os szabályt gyakrabban mérlegelni! (19. § (4) bek.) • Becsült értéktől függ: eljárás-rezsim, alkalmassági feltételek, fedezet összege, indoklás-kérés.
Részekre történő ajánlattétel • Fontos versenyjogi szempont (biztosítani kell, ha a beszerzés tárgya és a körülmények lehetővé teszik) • Ha az ajánlatkérő nem teszi lehetővé, akkor ezt indokolni kell
a felhívásban
• Részekre történő ajánlattétel esetén a becsült értéket részenként megállapítani (alkalmasság ehhez igazítva) • Részekre történő ajánlattétel esetén maximálható az egy ajánlattevő által elnyerhető részek száma • Ez esetben a felhívásban kell megadni az elnyerhető részek maximális számát • A dokumentációban meg kell adni az objektív szempontokat, hogy mi alapján dönti el az ajánlatkérő, hogy mely részekben lesz nyertes az ajánlattevő (pl. legmagasabb összegű részek, vagy az ajánlattevő által megjelölt telephelyhez legközelebbi helyszínek, stb.)
Becsült értékhez kötött korlátok az alkalmassági feltételekben • Objektív korlátozások a Kbt. 65. § (5) bekezdésében: • Referencia: csak a becsült érték max. 75 %-áig írható elő • Árbevétel: max. a becsült érték 100 %-áig • Az adott beszerzés (és nem az egybeszámított) becsült értéke az irányadó. Részekre történő ajánlattétel esetén részenkénti becsült értékhez képest.
• Árbevétel esetén a teljes vizsgált időszakra előírt árbevételnek kell a korlátozás alatt maradni
Összefoglaló tájékoztatás • Eljárás megindítása előtt min. 5 munkanappal (de 12 hónapon belül) a Közbeszerzési Adatbázisban közzétenni • A szerződés tárgyának megadása a „megfelelő részletezettséggel” – nem módosítható (az összefoglaló tájékoztatás sem, és a későbbi felhívásnak a tájékoztatással érintett része sem)
• Aki a tájékoztató alapján érdeklődését jelzi, annak is meg kell küldeni a felhívást (de legalább 3 gazdasági szereplőnek)!!!??? • Törvény szövege: „valamint mindazoknak” „legalább három” • Törvény indoklása: „további, általa választott gazdasági szereplőket is felhívhat” + „összesen legalább három”
• DE: az „összefoglaló tájékoztatás” alapján küldött „érdeklődés jelzésére” is érvényes az írásbeli kapcsolattartás szabálya (40. §) • Ennek megfelelően „elektronikus úton” (e-mailen) küldött érdeklődés csak akkor „érvényes”, ha a nyilatkozat fokozott biztonságú elektronikus aláírással van ellátva
• Az egyszerű e-mailben küldött érdeklődés tekinthető az ajánlatkérő által választott gazdasági szereplőnek
115. § szerinti eljárás indítása A Kbt. 115. § szerinti eljárás:
• 18 M Ft alatti árubeszerzés és szolgáltatás-megr. esetén • 100 M Ft alatti építési beruházás esetén
• Közvetlen ajánlattételi felhívással indul, min. 4 gazdasági szereplőnek megküldve • Kiválasztás követelményei: • Alkalmassági feltételeket (az ajánlatkérő megítélése szerint) teljesíteni képes • Lehetőleg KKV • Alapelvi követelmény: közbeszerzés tárgya szerinti piacon tevékenykedő gazdasági szereplők legyenek
• Ajánlattételi határidő: alapelveknek megfelelően
Kizáró okok és alkalmasság igazolása • A kizáró okok alóli mentesülésre és az alkalmassági feltételek teljesítésére ajánlattevő az ajánlatban csak nyilatkozik: • uniós eljárásban az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum (ESPD) szerint – 67. § • nemzeti eljárásban: „sima” nyilatkozatban – 114. § (2) bek. • ESPD mintája: Európai Bizottság 2016/7. számú végrehajtási rendelete (2016.01.06., L3/16.)
• Nemzeti eljárásban részletes adatokat nem kell megadni • Eredményhirdetés előtt fel kell szólítani a legkedvezőbbnek rangsorolt (és adott esetben az azt követő) ajánlatot tevőt az igazolások benyújtására (5 munkanapos határidővel) – 69. § (4) bek.
• Ha hiánypótlást követően sem megfelelő az igazolás: érvénytelen ajánlat + ajánlati biztosítékot elveszti + (adott esetben) a 62. § (1) bek. i) pontja szerinti kizáró ok
ESPD felépítése • I. rész: A közbeszerzési eljárásra és az ajánlatkérőre vonatkozó információk (ezt a fejezetet az ajánlatkérő tölti ki előre) • II. rész: A gazdasági szereplőre (ajánlattevőre) vonatkozó információk (pl. név, cím, képviselő, kapcsolattartási adatok, KKV-besorolás, közös ajánlattétel, alvállalkozók) • III. rész: Kizárási okok • büntetőeljárásban hozott ítéletekkel kapcsolatos okok; • adó- vagy TB járulék fizetés megszegésével kapcsolatos okok; • fizetésképtelenséggel, összeférhetetlenséggel vagy szakmai kötelességszegéssel kapcsolatos okok; • egyéb kizáró okok. • IV. rész: Alkalmassági feltételekre vonatkozó információk • tevékenység végzésére vonatkozó engedély vagy bejegyzés; • gazdasági-pénzügyi alkalmasság; • műszaki-szakmai alkalmasság; • minőségbiztosítási és környezetvédelmi rendszerek; • V. rész: Alkalmasnak minősített részvételre jelentkezők számának csökkentése (kétszakaszos eljárásban, ahol az ajánlatkérő keretszámot határozott) • VI. rész: Záró nyilatkozat Az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban köteles arra vonatkozó iránymutatást adni, hogy az alkalmassági követelményeknek való megfelelésről az ESPD-ben milyen részletességű nyilatkozatot kell tenni.
ESPD ismételt felhasználása • Kitöltési szabályai: 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 2-7. §-aiban • Ajánlattevő a formanyomtatványban található információkat másik közbeszerzési eljárásban is felhasználhatja, • ha az abban foglalt információk továbbra is megfelelnek a valóságnak, és tartalmazzák az ajánlatkérő által a másik eljárásban megkövetelt információkat; és • a formanyomtatvány újbóli felhasználása esetén ajánlattevő köteles a formanyomtatvány I. részében található adatokat az új eljárásnak megfelelően frissíteni és nyilatkozni arról, hogy az abban található adatok továbbra is megfelelnek a valóságnak. Ebben az esetben a gazdasági szereplő köteles a VI. részben található nyilatkozatokat is újból megtenni.
A szerződésszegésre vonatkozó kizáró ok alkalmazása • Kbt. 63. § (1) bek. c) pontja
• Nem kötelező kizáró ok • Korábbi közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségét az elmúlt három évben súlyosan megszegte, és ez az említett korábbi szerződés felmondásához (vagy elálláshoz), kártérítés követeléséhez vagy egyéb szankció érvényesítéséhez vezetett (…). • Nem szükséges, hogy a szerződésszegést közigazgatási vagy bírósági határozat megállapítsa. • Nem szükséges a szerződés felmondása se, elegendő, ha a súlyos szerződésszegést kővetően pl. kötbér kerül érvényesítésre
Alvállalkozókkal kapcsolatos vizsgálatok • 50 %-os szabály: építési beruházás és szolgáltatás esetén az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a nyertes ajánlattevő saját teljesítésének arányát - 138. § (1)
• + az alvállalkozó sem vehet igénybe saját teljesítésének 50 %-át meghaladó mértékben további közreműködőt. (138. § (5) bek.) • Ajánlatkérő előírására csak az ismert alvállalkozót kell megjelölni (66. § (6) bek.), de a szerződéskötésig minden alvállalkozót be kell jelenteni (138. § (3) bek.) • Az alvállalkozói teljesítés ellenértékének kifizetése közvetlenül (szolgáltatásnál és építési beruházásánál) - 135. § (3) bek. (számviteli előírások, Ptk.?)
Értékelési szempontok • A „legalacsonyabb ár” módszer csak akkor választható, ha az igényeknek valamely konkrétan meghatározott minőségi és műszaki követelménynek megfelelő áru vagy szolgáltatás felel meg, és a legelőnyösebb ajánlat kiválasztását más minőségi jellemzők nem szolgálják. Nem alkalmazható építési beruházás, tervezés esetén. – 76. § (5) bek. • A „legjobb ár-érték arány” módszerében építési beruházás esetén az ajánlati ár max. 50 %-os súllyal • Alkalmazható úgy is, hogy az árat vagy költség-elemet egy meghatározott értéken rögzítsünk, és csak egyéb értékelési szempontok tekintetében versenyeztetünk (pl. hatósági áras áruk vagy szolgáltatások esetén).
Üzleti titok és iratbetekintés • Korlátok közé lett szorítva az üzleti titokká minősítés (44. §)
• Ajánlattevő köteles az üzleti titkokat tartalmazó (elkülönített) iratokhoz indoklás csatolni arról, hogy a nyilvánosságra hozatal miért okozna számára aránytalan érdeksérelmet • Az indoklás nem lehet általános, hanem konkrét érdeksérelmet kell bizonyítani • Konkrét tiltások az üzleti titokká minősítésre (pl. közbeszerzési referenciák, gépek-berendezések, szakemberek, tanúsítványok – ha ezek az alkalmasság igazolásához kerültek benyújtásra)
• Ha az ajánlattevő az üzleti titokká minősítés során nem megfelelően jár el, akkor hiánypótlást kell előírni - 44. § (4) • Ha az Ajánlattevő a hiánypótlás során sem javít megfelelően, akkor ajánlata érvénytelen - 73. § (1) bek. fa)
• Iratbetekintés: a kérelemben konkrétan meg kell jelölni a feltételezett jogsértést (45. § (1) bek.) – betekintés mértéke
Ajánlattételi határidő meghosszabbítása • Kötelező az ajánlattételi határidőt meghosszabbítani (Kbt. 52. § (4) bek. szerint): • Ha a kiegészítő tájékoztatást nem tudjuk határidőben teljesíteni • Ha módosítjuk a közbeszerzési dokumentumokat (kivéve ha a módosítás „nem jelentős”, és a módosítás legkésőbb a határidőt megelőző 10/14 napra esik) /Nem jelentős a módosítás, ha nem befolyásolja az ajánlatok időben történő megfelelő előkészítését./
• Ajánlattételi határidő meghosszabbítására a Kbt. 55. § szerinti szabályok az irányadóak (közb. dokumentumok módosítása) • Tehát hirdetménnyel indult eljárásban valamennyi határidőmódosításról hirdetményt kell közzétenni
Szerződés-módosítás (141. §)
Bővülő jogcímek, jóval nagyobb mozgástér
Emelkedő mérték az ellenszolgáltatás emelkedésére
„De minimis” módosítási esetek (amikor egyéb feltételeket nem kell vizsgálni): max. 10 % növekedés (ép.beruh.: 15 %)
Korábbi közbesz. szerződéshez kapcsolódó kiegészítő beszerzés – eredeti érték max. 50 %-ig (régi Kbt.: csak hirdetmény nélküli tárgyalás eljárásban lehetett)
Egyéb módosítások feltételei: ha az eredeti ajánlattevői kört és a sorrendet nem befolyásolná, és a szerződés gazdasági egyensúlyát nem változtatja meg.
Minden módosításról hirdetmény (kiv.: előre rögzített módosítás – pl. infláció-követés)
Szerződés teljesítése (142. §)
Ajánlatkérő köteles ellenőrizni az eljárásban értékelés alá vont kötelezettségek teljesítését
Szerződésszegésből tekinthet el
Semmis az olyan módosítás, ami szerződésszegés jogkövetkezményei alól mentesítené az ajánlattevőt
Súlyos szerződésszegést a KH-nak be kell jelenteni (hiszen ez kizáró ok körébe került, és a KH a honlapján nyilvántartást vezet ezekről)
Szerződés teljesítésének adatait a KBA-ban közzé kell tenni (43. § (1) bek. f) pontja)
Hatósági ellenőrzés: 308/2015. Korm.r. szerint
eredő
igények
érvényesítésétől
nem
Egyéb változások • Hirdetmény nélküli eljárás megindítását a KBA-ba haladéktalanul rögzíteni (44/2015. MvM rendelet 36. § (5) bek.) • A KBA-ba az írásbeli összegezést is fel kel tölteni (a megküldéssel egyidejűleg) – 43. § (1) bek. e) pontja • Kötbér-maximum: 30 % (bírói gyakorlat) – de a Kbt. 134. § szerinti korlátok nem alkalmazandók
• 73. § (5) bek. szerinti tájékoztatás • Kötelező a 14/2016. MvM rendelet szerinti felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó bevonása (27. § (3) bek.): • részben vagy egészben EU-s forrásból megvalósuló közb. • uniós értékhatár feletti árubeszerzés és szolgáltatás-megr. • az 500 M Ft feletti építési beruházás esetén • jogorvoslati eljárásban (ha nem jogtanácsos vagy ügyvéd képviseli az ajánlatkérőt/ajánlattevőt) – 145. § (7) bek.
Köszönöm a figyelmet!
Murvai László Saldo Zrt. (
[email protected]) www.adozasitanacsadas.hu
