Budapesti Gazdasági F iskola KÜLKERESKEDELMI F ISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK ÚD Levelez tagozat Nemzetközi Marketing szakirány
AZ ÚJ ÉVEZRED GYÓGYSZERTÁRA, AVAGY HOGYAN MARADJUNK VERSENYKÉPESEK A LIBERALIZÁCIÓ UTÁN
Készítette: Radvánszki Krisztina
Budapest, 2008
Régi szép patikák1 Régi szép patikák, csendes h s szentélyek, Ahová az ember áhítattal lépett Emléketek él csak! más a nóta már ma: Lesújtott reátok a kor durva járma. Templom után hová áhítattal léptek, S hangosan kopogni benne szinte féltek Ma vásári lárma, üzérkedés ver fel. Nem megy beléd senki többé tisztelettel. Cigarettát szí a f nök és a prakszi, Szabad benned nagyot mondani, kacagni. A vidéki ember kalapját fent tartja, Régen künt levette apraja és nagyja. Régi szép patikák, csendes h s szentélyek, Ahová az ember áhítattal lépett, Nem jön vissza soha többé virágzásotok Reátok nehezült egy pusztító átok: Gomba módra kelnek a patikák sorra, Egyik a másiknak pusztulását hozza! Száz új kétes fény gyúl, messze-messze terjed, Régi szép patikák, lassan belevesztek.
1
Misutta Károlyné: Régi szép patikák, Gyógyszerészi Hírlap, a Magyar Gyógyszerész Kamara lapja, XIV. évfolyam 1. szám, 2003. január, 3. o.
2
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS ...............................................................................................................6 2. A GYÓGYSZERIPARRÓL.......................................................................................9 2.1 A VILÁG GYÓGYSZERIPARA................................................................................................................ 9 2.2 A GYÓGYSZER, MINT ÁRUCIKK ........................................................................................................ 11 2.2.1 Vényköteles és vény nélküli gyógyszerek jellemz i .................................................................. 12 2.2.2 Vényköteles és vény nélküli gyógyszerek reklámozásáról........................................................ 13 2.2.3 A gyógyszer különleges áru ..................................................................................................... 16 2.3 A HAZAI GYÓGYSZERIPARRÓL ......................................................................................................... 18
3. A MAGYAR GYÓGYSZERPIACRA HATÓ TÉNYEZ K................................24 3.1 POLITICAL POLITIKAI, JOGI TÉNYEZ K ........................................................................................ 24 3.2 ECONOMIC GAZDASÁGI TÉNYEZ K ............................................................................................. 27 3.3 ENVIRONMENTAL KÖRNYEZETI, ÖKOLÓGIAI TÉNYEZ K ............................................................. 29 3.4 SOCIAL TÁRSADALMI TÉNYEZ K................................................................................................. 30 3.5 TECHNOLOGICAL TECHNOLÓGIAI TÉNYEZ K .............................................................................. 32
4. VERSENYHELYZET A MAGYAR GYÓGYSZERTÁRI PIACON..................35 4.1 ÚJ BELÉP K TÁMADÁSA ................................................................................................................... 35 4.2 HELYETTESÍT TERMÉKEK TÁMADÁSA ............................................................................................ 36 4.3 LÉTEZ VÁLLALKOZÁSOK KÖZÖTTI VERSENY .................................................................................. 38 4.4 VEV K ALKUPOZÍCIÓJA ................................................................................................................... 40 4.5 SZÁLLÍTÓK ALKUPOZÍCIÓJA ............................................................................................................. 41
5. GYÓGYSZERT A GYÓGYSZERTÁRBÓL, DE MELYIKB L?......................42 5.1 A MEGKÜLÖNBÖZTETÉS FIZIKAI, KÉZZEL FOGHATÓ ESZKÖZEI ......................................................... 43 5.1.1 Fekvés, méret ........................................................................................................................... 43 5.1.2 Portál....................................................................................................................................... 43 5.1.3 Officina .................................................................................................................................... 45 5.1.4 Patikai honlap.......................................................................................................................... 49 5.2 A MEGKÜLÖNBÖZTETÉS NEM FIZIKAI, KÉZZEL MEG NEM FOGHATÓ ESZKÖZEI ................................. 50 5.2.1 Gyógyszerész beteg kommunikáció......................................................................................... 52 5.2.2 Többletszolgáltatások .............................................................................................................. 57 5.2.3 Gyógyszerészi gondozás .......................................................................................................... 59 5.2.4. Törzsvásárlói rendszerek ........................................................................................................ 61 5.2.5 CSR .......................................................................................................................................... 63
6. ÖSSZEFOGÁSBAN AZ ER
.................................................................................64
6.1 GYÖNGY PATIKÁK ........................................................................................................................... 64 6.2 SZIMPATIKÁK ............................................................................................................................... 67 6.3 VALIDUS .......................................................................................................................................... 69 6.5 PATIKUS CÉH ................................................................................................................................... 70 6.6 SAJÁT TULAJDONÚ GYÓGYSZERTÁRHÁLÓZATOK ............................................................................. 71 6.7 SEGÍT KÉZ A PATIKÁKNAK A GYÁRTÓKTÓL .................................................................................... 73 6.7.1 Teva segítség............................................................................................................................ 73 6.7.2 Béres segítség .......................................................................................................................... 75 6.7.3 Gyártó orvos gyógyszerész együttm ködés............................................................................ 76
7. KÉRD ÍVES FELMÉRÉS GYÓGYSZERTÁRBA JÁRÁSI SZOKÁSOKRÓL, GYÓGYSZERTÁRI SZOLGÁLTATÁSOKKAL KAPCSOLATOS VÉLEMÉNYEKR L ...............................................................................................77 7.1 A KUTATÁS CÉLJA ............................................................................................................................ 77 7.2 A KUTATÁS ISMERTETÉSE ................................................................................................................ 78 7.3 A VIZSGÁLANDÓ KÉRDÉSEKRE VONATKOZÓ HIPOTÉZISEK ............................................................... 79 7.4 AZ EREDMÉNYEK KIÉRTÉKELÉSE ..................................................................................................... 81 7.5 AZ EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA ................................................................................................ 96
3
8. KONKLÚZIÓ............................................................................................................99 9. ZÁRSZÓ ..................................................................................................................102 IRODALOMJEGYZÉK.............................................................................................103 MELLÉKLETEK .......................................................................................................107 1. SZ. MELLÉKLET: 2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól ............... 107 2. SZ. MELLÉKLET: 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet a közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak m ködési, szolgálati és nyilvántartási rendjér l.............................. 138 3. SZ. MELLÉKLET: Kérd ív: Gyógyszertárba járási szokásokról, gyógyszertári szolgáltatásokkal kapcsolatos véleményekr l .................................................................................................................. 150
4
ÁBRAJEGYZÉK 1. sz. ábra
A legnagyobb tíz gyártó és piaci részesedésük a kiskereskedelmi piacon, 2007 ............... 19
2. sz. ábra
2007. évi TOP 10 gyártó forgalmának változása 2006-hoz képest a teljes patikai, vényköteles patikai és az OTC patikai piacokon ............................................................... 20
3. sz. ábra
Leginnovatívabb európai vállalatok, 2006. ........................................................................ 33
4. sz. ábra
Patikába betér páciensek csoportjai.................................................................................. 51
5. sz. ábra
A felmérésben résztvev k f bb demográfiai jellemz i...................................................... 79
6. sz. ábra
Gyógyszertárlátogatás gyakorisága korcsoportok szerint .................................................. 81
7. sz. ábra
Gyógyszertárválasztást befolyásoló tényez k korcsoportok szerint .................................. 82
8. sz. ábra
Gyógyszertárban vásárolt készítmények korcsoportok szerint .......................................... 83
9. sz. ábra
OTC készítmények választását befolyásoló tényez k korcsoportok szerint ...................... 84
10. sz. ábra
A megkérdezettek véleménye a patikai reklámeszközökr l .............................................. 84
11. sz. ábra
Szükséges-e a betegtájékoztatás a patikában?.................................................................... 85
12. sz. ábra
Gyógyszerészi tanácsadás szükségessége .......................................................................... 85
13. sz. ábra
Ön szerint mi egy gyógyszerész feladata? ......................................................................... 86
14. sz. ábra
Patikai többletszolgáltatások ismertsége............................................................................ 87
15. sz. ábra
Patikai többletszolgáltatások hasznosságának megítélése az egyes korcsoportokban ....... 87
16. sz. ábra
Patikai egészségvéd szolgáltatások ismertsége ................................................................ 88
17. sz. ábra
Az ismert patikai egészségvéd szolgáltatások igénybevételi aránya................................ 89
18. sz. ábra
A patikai egészségvéd szolgáltatások igénybevételének kor szerinti megoszlása ........... 89
19. sz. ábra
A megkérdezettek véleménye a patikai mérésekr l, sz résekr l ....................................... 90
20. sz. ábra
Mit l érzi Ön jól magát egy patikában? ............................................................................. 91
21. sz. ábra
Van Önnek "kedvenc" gyógyszertára, olyan, ahová rendszeresen jár?.............................. 91
22. sz. ábra
Én mindig ugyanabba a gyógyszertárba járok ................................................................... 92
23. sz. ábra
Új patikák megítélése......................................................................................................... 92
24. sz. ábra
A két legnagyobb önkéntes patikai társulás ismertsége ..................................................... 93
25. sz. ábra
Vásárolt-e már a két patikai társulás valamelyikéhez tartozó gyógyszertárban? ............... 93
26. sz. ábra
A vásárlók véleménye a tagpatikákról ............................................................................... 94
27. sz. ábra
Szokott-e gyógyszertáron kívül gyógyszert, illetve egyéb gyógyszertárban is kapható készítményt vásárolni? ...................................................................................................... 94
28. sz. ábra
Miért nem vásárol gyógyszert gyógyszertáron kívül? ....................................................... 95
TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE I. sz. táblázat
A világ vezet gyógyszergyárai ......................................................................................... 10
II. sz. táblázat
Az eladott gyógyszerek dobozszámának változása (millió doboz) .................................... 31
III. sz. táblázat
A gyógyszertári betegek tipologizálása a Lennecke-féle tipológia felhasználásával ......... 54
IV. sz. táblázat
A patikában és patikán kívül is kapható készítmények közül melyiket hol vásárolja meg a legszívesebben? .............................................................................................................. 95
5
1. Bevezetés Szakdolgozatomban a marketing egy Magyarországon újnak számító, napjainkban szárnyait
bontogató
területével,
a
gyógyszertári
marketinggel
foglalkozom.
Vitathatatlan aktualitása mellett, gyógyszerész édesapám inspirált a témával való mélyebb foglalkozásra, akinek segítségével átfogó képet kaptam a gyógyszertári piacon jelentkez új kihívásokról, a gyógyszertárakat, gyógyszerészeket érint változásokról, valamint az ezekre adott lehetséges és szükséges válaszokról.
Misutta Károlyné, balatonszentgyörgyi gyógyszerész 1914-es Régi szép patikák cím verse mintha csak ma íródott volna
jól érzékelteti a magyar gyógyszertári piacon
kialakult új helyzetet: 2007-ben az egészségügyi reformok hatásaként hirtelen kellett megismerkednie a gyógyszerész-társadalomnak a gombamód szaporodó patikák, valamint a vény nélküli készítményeket árusító benzinkutak, hipermarketek, drogériák keltette éles versennyel.
A gyógyszertárak többsége korábban (legalábbis tudatosan) egyáltalán nem foglalkozott a marketinggel. Nem is igazán volt rá szükségük, hiszen a gyógyszerészet egy bezárt, sz k szakma volt; a rendszerváltást követ
mintegy másfél évtizeden át a
gyógyszertárak igen korlátozott versenyhelyzetben m ködtek, mely els sorban a gyógyszertár-alapítás korlátainak
az 5 ezer lakost és 250 méteres távolságot
megszabó alapítási limit, illetve a gyógyszerésztulajdonosra vonatkozó kikötés
,
valamint a hatóságilag szabályozott kereskedelmi árréseknek volt köszönhet .
A 2007. január 1-jén hatályba lépett gyógyszer-gazdaságossági törvény azonban gyökeresen átalakította a gyógyszerpiacot. A gyógyszerellátás liberalizációja, a gyógyszertárak létesítési korlátainak feloldása és a gyógyszerek gyógyszertáron kívüli forgalmazásának lehet sége a piac összes szerepl je számára új helyzetet teremtett. A jogszabály hozta kereskedelmi egységgé történt min sítés gazdaságossági kiskereskedelmi
törvény
szerint
tevékenységet
a végz
gyógyszertár
egészségügyi szolgáltató
egészségügyi
2
a gyógyszer-
intézmény
2
kiemelte
és a
2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól, 2. §, forrás: Magyar Gyógyszerészi Kamara honlapja, Jogszabályok gyorslink: http://www.mgyk.hu (2008. szeptember 1. 10 óra 2 perc)
6
gyógyszertárakat kiváltságos helyzetükb l, és beillesztette
ket abba az általánosan
érvényes piaci versenybe, amely más profilú keresked k számára mindennél természetesebb. Amit más ágazatokban már több mint 15 éve tudnak, alkalmaznak, azt a patikák csak az utóbbi egy-két évben kénytelenek megtanulni: a vev kért verseny folyik, és ebben a versenyben a legkülönfélébb eszközök vethet k be, hogy a vásárló minket válasszon és ne mást. Ezen a piacon ez egy egészen friss élmény, mely jelent s paradigmaváltást tesz szükségessé: a gyógyszertári marketingszemlélet elsajátítása elengedhetetlen és sürget feladat.
Szakdolgozatomban a gyógyszertárak, gyógyszerészek által az újonnan kialakult helyzet kihívásaira adott és adandó válaszokat vizsgálom. Milyen új kompetenciákra van szükségük a gyógyszerészeknek, ha meg akarják versenyképességét? különböz
Milyen
vev csalogató
és
vev megtartó
rizni vállalkozásuk marketingfogások,
értékesítési technikák elsajátítása vált nélkülözhetetlenné? Hogyan lehet
kialakítani a gyógyszertári piacon a márkah séget, vagyis hogyan érhet el, hogy a vev k ne csak betévedjenek egy adott patikába, ami épp az útjukba esik, hanem, mint törzsvásárlók oda járjanak? Hogyan, milyen eszközökkel, szolgáltatásokkal, milyen jellemz ket hangsúlyozva érhet drogériák
helyett
a
el, hogy a vev k a benzinkutak, hipermarketek,
gyógyszertárban
vásároljanak
gyógyszert,
azaz
hogyan
különböztetheti meg magát a gyógyszertár ezekt l az eladóhelyekt l? Továbbá hogyan vehet fel a verseny a piacra betör t keer s, nagy multikkal, patikaláncokkal szemben?
Miel tt azonban hozzáfognék a fenti kérdések megválaszolásához, szeretném megismertetni az olvasóval a gyógyszeripar leglényegesebb sajátosságait, a legfontosabb piaci szerepl ket, a gyógyszerpiacra ható legfontosabb tényez ket (PEEST),
valamint
a
gyógyszer-gazdaságossági
törvény
által
életre
hívott
versenyhelyzet jellemz it (Porter-i öttényez s versenymodell). Ezután térek rá a gyógyszertári marketing különböz
vetületeire: többek között a gyógyszertárakban
alkalmazott, ill. alkalmazható marketingeszközökre, az újonnan szükségessé váló gyógyszerészi kompetenciákra, a
szolgáltató patika
fogalmának tartalmára, a
gyógyszerész-beteg párbeszéd, kapcsolat átalakulására, illetve a gyógyszerészi gondozásban rejl
lehet ségekre. Egy további fejezet a különböz
patikai
együttm ködésekkel, beszerzési szövetségekkel, partnerségi programokkal, hazai közös tulajdonú patikaláncokkal, mint a magyar piacra lép nagy multinacionális cégekkel, 7
gyógyszertári láncokkal szembeni harc lehetséges eszközeivel foglalkozik. Az el z ekben említett fejezetek megírásához szekunder kutatásokat végeztem, melyek során els sorban a különböz gyógyszerészeti szaklapokban, folyóiratokban a témával kapcsolatban szép számban megjelent írásokra, elemzésekre támaszkodtam. A szekunder kutatások eredményeit bemutató fejezetek után térek rá az általam végzett primer kutatás ismertetésére. Egy kérd íves felmérés keretében arra kerestem a választ, hogy a patikába járó emberek mennyire érzékelik, és hogyan értékelik a gyógyszertárakban bekövetkezett
vizuális és szolgáltatásbeli
változásokat.
Kíváncsi voltam a megkérdezettek gyógyszertárba járási szokásaira, vagyis, hogy mi befolyásolja
ket a gyógyszertár-választásban; továbbá arra is, hogy általában mit
vásárolnak a gyógyszertárban; mi befolyásolja ket az OTC termékek választásában; hatnak-e rájuk a patikai reklámeszközök, illetve mi a véleményük ezekr l (mennyire tartják
hasznosnak,
illetve
zavarónak
ket
az
officinában);
igénylik-e
a
betegtájékoztatást; kikérik-e a gyógyszerész véleményét, tanácsát egy adott készítmény kapcsán; mit gondolnak az egyre terjed patikai többletszolgáltatásokról, mérésekr l; milyen szolgáltatásokat vettek már igénybe; van-e kedvenc gyógyszerészük, gyógyszertáruk, és ha igen, az mivel vívta ki elismerésüket, ragaszkodásukat, azaz mit l érzik jól magukat egy gyógyszertárban; szoktak-e patikán kívül gyógyszert vásárolni, ha igen, hol és mit; illetve mit gondolnak a patikán kívüli gyógyszerárusításról.
A dolgozat végén összegzem az új helyzetb l adódóan a versenyképesség meg rzése, esetleges javítása érdekében a patikák vezet i számára szükséges felismeréseket és cselekvési lehet ségeket
8
2. A gyógyszeriparról 2.1 A világ gyógyszeripara A gyógyszeripar az egyik legnyereségesebb és egyben legt keigényesebb iparág szerte a világon. Az egyes iparágak között kiemelt jelent séggel bír, melyet els sorban az egészségmeg rzésben betöltött szerepének köszönhet, valamint annak, hogy ebben az iparágban minden más gazdasági ágnál nagyobb a kutatás-fejlesztés súlya. Olyan iparág, amely az ország versenyképessége szempontjából is kiemelt fontosságú: a nemzetgazdaság versenyképességét és teljesítményét pozitív módon befolyásolja mind hazai mind külpiaci versenyképessége alapján. A gyógyszeripar a világon mindenütt nagyon fontos szerepet tölt be a m szaki és technológiai innovációban, a termék és gyártásfejlesztésben; technológia- és tudásintenzív jellegének köszönhet en jellemz ek a nemzetközi együttm ködések a K+F és a technológia területén.3
A gyógyszeripar a K+F szempontjából alapvet en két nagy csoportra osztható: a kutatás alapú, saját fejlesztés , originális készítményeket el állító és a generikumokat gyártó vállalatok csoportjára. Amellett, hogy az originális készítmények kifejlesztése hihetetlen összegeket emészt fel (egy új gyógyszer K+F költségei ma már akár a 800-1000 millió dollárt is elérhetik), még rengeteg id t is igényel (akár 10-12 évig is eltarthat egy új készítmény kifejlesztése), a megtérülés hosszú id t vesz igénybe (általában minden 5000 10000 vizsgált molekulából csak egy jut el a piacra). Éppen ezért ilyen tevékenységet csak a hatalmas t kével rendelkez globális vállalatok képesek folytatni (esetükben a K+F-re fordított összeg elérheti az összértékesítés 10-15%-át is). A saját fejlesztés pénzigényes volta tulajdonképpen szükségessé teszi a globalizálódást a gyógyszeriparban, rákényszeríti a vállalatokat, hogy minél több piacon legyenek jelen, minél több piacon értékesítsék termékeiket, hogy ráfordításaik megtérüljenek, hogy a kifejlesztett termék minél nagyobb profitot termeljen a vállalatnak (ezt hivatott el segíteni a szabadalmi jog, mely 20 évig véd a másolástól). A generikumokat gyártó vállalatok jellemz en a kisebb, f leg hazai, lokális piacra termel vállalatok, melyek els dleges feladata, hogy a lejárt szabadalmú originális termékek olcsó másolatait 3
Czakó Erzsébet: Versenyképesség iparágak szintjén a globalizáció tükrében PhD disszertáció, 2000., 193.o., forrás: www.lib.uni-corvinus.hu/phd/czako_erzsebet_hun.pdf (2007. november 18. 21 óra 16 perc)
9
gyártsák,
és
piacra
vigyék.
Bár
az
originális
termékek
K+F
költségei
összehasonlíthatatlanul nagyobbak, a generikumok kifejlesztésének és piacra vitelének is vannak jócskán költségei. A generikumok engedélyeztetése, forgalomba hozatala szinte mindenütt egyszer sített eljárással folyik, a generikumok piacán ezért óriási a verseny
els sorban az árakkal, illetve a min ség javításával tudnak egymással
versenyezni a gyártók. A generikumok piaci megjelenéséhez, piaci bevezetéséhez, a termék megismertetéséhez ráadásul jelent s marketing befektetésekre van szükség. Éppen ezért a generikumokat gyártó vállalatok is keresik a költségcsökkentés módját, arra törekednek, hogy termékeikkel minél több piacon jelenjenek meg.4
Az ipar legnagyobb szerepl inek áttekintése és a nagyságrendek érzékeltetése céljából álljon itt egy táblázat, mely a világ 10 vezet gyógyszeripari vállalatát foglalja magában 2006. évi világpiaci részesedésük alapján rangsorolva azokat. A táblázatból az is kiderül, hogy a felsorolt cégek mennyit költöttek K+F-re 2006-ban, valamint, hogy mennyi árbevételük volt az adott évben
mutatva, valójában mekkora üzlet is a
gyógyszergyártás. I. sz. táblázat A világ vezet gyógyszergyárai
Rangsor
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Vállalat
Pfizer GlaxoSmithKline Sanofi-Aventis Novartis Hoffmann La Roche AstraZeneca Johnson & Johnson Merck & Co. Wyeth Eli Lilly and Company
Ország
USA UK Franciaország Svájc Svájc UK/Svédország USA USA USA USA
Világpiaci részesedés, 2006. (mUSD)
Árbevétel, 2006. (mUSD)
7,3 5,9 5,7 4,6 4,2 4,1 3,7 3,6 2,5 2,4
48,371 42,813 35,645 37,020 33,547 26,475 53,324 22,636 20,351 15,691
K+F-re fordított összeg, 2006. (mUSD) 7,599 6,373 5,565 5,349 5,258 3,902 7,125 4,783 3,109 3,129
Forrás: Top 50 Pharmaceutical Companies Charts & Lists, Med Ad News, September 2007, In: http://en.wikipedia.org/wiki/Pharmaceutical_companies#cite_note-20, (2008. szeptember 2. 10 óra 5 perc)
4
Szabóné dr. Streit Mária: Gyógyszermarketing, Medicina, Budapest, 1999.
10
A táblázatból jól látható, hogy a 2006-ban legnagyobb forgalmat realizáló tíz vállalkozás közül ötnek a székhelye az USA-ban van. Ez nem véletlen, hiszen az Egyesült Államok világviszonylatban a legnagyobb gyógyszerpiac és a legnagyobb gyógyszergyártó ország; az iparág növekedése itt a leggyorsabb. Az IMS Health el rejelzése szerint ezen a piacon az eladások várhatóan 4-5 százalékkal n nek 2008ban, amivel a forgalom eléri a 305 milliárd dollárt. Ugyanakkor világszinten megfigyelhet a gyógyszerpiac súlypontjainak eltolódása: a hét legnagyobb piac USA, Kanada, Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, NagyBritannia
az analízis el rejelzése szerint 2008-ban már csak felerészben fog
hozzájárulni a globális piac növekedéséhez, míg a hét, ezen a téren legdinamikusabban fejl d piac
India, Kína, Brazília, Mexikó, Dél-Korea, Törökország és Oroszország
csaknem 25%-kal. Ezen országok együttesen várhatóan 12-13%-os növekedést produkálnak majd. Globális szinten mintegy 5-6%-os növekedés várható, amivel az eladások elérhetik a 735-745 milliárd dollárt. Szintén világszinten megfigyelhet trend a generikus
készítmények
látványos
el retörése,
fokozódó
versenye
ezen
készítmények globális eladásai 2008-ban várhatóan 14-15%-kal fognak n ni, mellyel elérik a 70 milliárd dollárt. Ezzel párhuzamosan pedig általánosságban megfigyelhet a szabadalmi védettségek megsz nésének felgyorsulása.5
2.2 A gyógyszer, mint árucikk A gyógyszeripar leglényegesebb sajátosságainak bemutatása nem lenne teljes a gyógyszerpiac két nagy területének, a vényköteles és a vény nélkül forgalmazható gyógyszerek csoportjának említése nélkül. Miel tt azonban e két csoportról b vebben írnék, nézzük meg, hogyan határozza meg az els magyar gyógyszertörvény (1998. évi XXV. törvény az emberi felhasználásra kerül gyógyszerekr l) a gyógyszer fogalmát: A gyógyszer olyan anyag vagy azok keveréke, illetve olyan készítmény, amelyet betegség megel zése, felismerése, kezelése vagy élettani funkció fenntartása, helyreállítása, javítása vagy módosítása céljából emberi szervezetben vagy emberi szervezeten alkalmaznak.
6
5
Tóth Tamás: Lejáró szabadalmi védettségek, fokozódó generikus verseny A gyógyszerpiac 2008-ban, Pirulatrend, Patikák Gazdasági Magazinja, V. évfolyam 1. szám, 2008. január, 28-29.o. 6 1998. évi XXV. törvény az emberi felhasználásra kerül gyógyszerekr l, 4.§ a), forrás: http://www.eekh.hu/jogszabalyok/1998_xxv.pdf (2008. október 7. 11 óra 11 perc)
11
Az emberi fogyasztásra szánt gyógyszerek olyan termékek, amelyeket a betegek többnyire
hozzáért k (orvos vagy gyógyszerész) tanácsára vásárolnak és
fogyasztanak. Az el bbiekben említett két csoport megkülönböztetése kereskedelmi, illetve gyógyszer-forgalmazási szempontból különösen fontos, hiszen egy adott készítmény vényköteles, vagy nem vényköteles volta alapvet en meghatározza kereskedelmének módját, illetve az arra vonatkozó törvényi szabályozást. 2.2.1 Vényköteles és vény nélküli gyógyszerek jellemz i A nagyobb csoportot alkotó vényköteles gyógyszerek tulajdonképpen a klasszikus értelemben vett gyógyszerek, amelyeket az orvos receptre ír fel betegeinek, azaz a betegek kizárólag orvosi rendelvényre juthatnak hozzájuk. A társadalombiztosítás által támogatott gyógyszerek zöme ebbe a csoportba tartozik. A vényköteles készítmények hozzáférése nem véletlenül korlátozott: olyan nagy hatáser sség
készítmények
tartoznak ehhez a csoporthoz, melyek kiválasztása, használata igen nagy körültekintést, szakértelmet igényel, hiszen túladagolásuknak, vagy más gyógyszerekkel való együttszedésüknek súlyos következményei lehetnek. A receptköteles gyógyszerek között f ként a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek, illetve az emészt -
és
légz rendszer
betegségeinek
kezelését,
megel zését
szolgáló
készítményeket találunk. A már említett okok miatt vényköteles gyógyszerek kizárólag gyógyszertárban
forgalmazhatók,
valamint
törzskönyvezésükre,
felírásukra
és
promóciójukra igen szigorú el írások vonatkoznak. (A gyógyszerek reklámozásának szabályairól kés bb írok.)
A nem vényköteles gyógyszerek esetében nem szükséges az orvos közrem ködése a gyógyszerek választásában, azokat közvetlenül, vény nélkül megvásárolhatja a beteg. Ezeket a készítményeket más néven OTC (over-the-counter drugs
"pulton keresztül")
gyógyszereknek hívjuk. Zömmel fájdalomcsillapítók, hashajtók, torokfájás és megfázás elleni szerek, gombaellenes szerek, emésztést segít
készítmények és vitaminok
tartoznak ide. Általános jellemz jük, hogy természetes vagy gyenge hatáser sség hatóanyagot tartalmaznak, így kicsi a veszélye, hogy a beteg túladagolja magának a készítményt. Az OTC létének az alapja az öngyógyítás, vagyis az a folyamat, melynek során a betegek els sorban saját kezdeményezésükre és saját felel sségükre vény nélkül is kapható gyógyszert alkalmaznak tüneteik kezelésére, tetsz legesen igénybe véve
12
ehhez gyógyszerészük, illetve orvosuk tanácsát7 . Az öngyógyítás tehát orvosi diagnózist nem igényl
tünetek kezelését és megel zését szolgálja. Míg Nyugat-
Európában már régen felismerték az egészségmeg rzés, a prevenció fontosságát, és ennek
köszönhet en
el szeretettel
élnek
az
öngyógyszerezés
lehet ségeivel,
Magyarországon az emberek csak az utóbbi néhány évben kezdtek el ráébredni saját szerepük fontosságára egészségük irányításában, így az öngyógyszerezés is csak mostanában válik szokássá . Az OTC piac szó
mivel nem támogatott termékekr l van
a vény köteles piacnál sokkal liberalizáltabb, a piaci szerepl k szélesebb
mozgástérrel rendelkeznek a termékek forgalmazása tekintetében. A gyártóknak ezen a piacon mind az ármeghatározás, mind a forgalomba-hozatal tekintetében szabadabb kezük van; közvetlenül a fogyasztóknak történ reklámozás bizonyos feltételek mellett engedélyezett, s t meghatározott OTC termékek patikán kívül is árusíthatók. 2.2.2 Vényköteles és vény nélküli gyógyszerek reklámozásáról Marketingszempontból azért fontos a vényköteles és vény nélkül kapható készítmények megkülönböztetése, mert a két csoport esetében teljesen más eszközöket lehet alkalmazni a termékek megismertetésében, vagy épp a fogyasztó számára történ bemutatásában. A fogyasztói termékekt l eltér en a gyógyszerreklámokra speciális szabályok vonatkoznak, melyek érvényesek a patikai reklámozásra is. A gyógyszerek reklámozásának alapvet szabályozását a gazdasági reklámtevékenységr l szóló 1997. évi LVIII. törvény tartalmazza; a reklámozással kapcsolatos részletkérdéseket az embergyógyászatban használatos gyógyszerek, illetve gyógyszernek nem min sül gyógyhatású készítmények reklámozásáról és ismertetésér l szóló, többször módosított 24/1997 (VIII. 14.) NM rendelet szabályozza. Eszerint a kizárólag receptre kapható készítmények nagyközönség felé történ
reklámozása szigorúan tilos, ellenben a
szakma számára történ , szakmai célú bemutatásukra lehet ség nyílik. Erre ma már egész iparág települt: minden, magára valamit is adó gyógyszergyár és nagykeresked kiterjedt orvos- és patikalátogatói hálózattal rendelkezik. Azonban a szakmai közönségnek szóló gyógyszerismertetésnek is szigorú szabályai vannak. A törvény meghatározza például, hogy mit is jelent a szakmai cél , melyet úgy definiál, hogy az a gyógyszerek ajánlása, ismertetése, azok összetételére, hatására és alkalmazására vonatkozó információ átadása; de a törvény többek között még azt is konkrétan 7
Szabóné dr. Streit Mária: Gyógyszermarketing, Medicina, Budapest, 1999., 108.o.
13
meghatározza, hogy a gyógyszerismertet
milyen jelleg
és érték
ajándékkal
kedveskedhet az orvosnak, illetve gyógyszerésznek. Azért a szigorú szabályozás ellenére itt is vannak kiskapuk, melyek a gyártókat a fogyasztókkal összekötik: a vényköteles
gyógyszerek
egészségnevelési
célú,
az
reklámjának
tilalma
egészségügyi
ugyanis
államigazgatási
nem szerv
vonatkozik
az
(Egészségügyi
Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal) által egyedileg engedélyezett véd oltási programokat népszer sít tájékoztatásra. Azok az információs anyagok sem számítanak reklámnak, amik a csomagolás megváltozásáról, vagy a kedvez tlen mellékhatásról tájékoztatnak, ahogy azok a kereskedelmi árlisták sem, melyek nem tartalmaznak a termék alkalmazásával kapcsolatos állításokat. Továbbá a gyártónak, a forgalmazónak akkor sem kell a gyógyszerreklám szabályait betartaniuk, ha egészségre vagy betegségekre vonatkozóan adnak át információt, feltéve, ha még közvetett módon sem utalnak konkrét gyógyszerre.
Az alapvet en az EU szabályokkal harmonizált magyar jogszabályok szerint tehát csak a konkrét vényköteles termék beazonosítására nem alkalmas reklám, illetve tájékoztatás megengedett a betegek irányában. Konkrét vényköteles termékre vonatkozó tájékoztatást a beteg csak sz k körben kaphat, így különösen a kiváltott gyógyszerhez mellékelt betegtájékoztatóból, illetve speciális terápiák esetében olyan oktató jelleg betegtájékoztató anyagokból, melyeket az orvos vagy a gyógyszerész ad át a betegnek. Továbbá az OGYI és az EüM által támogatott Dr. Info honlapon megtalálhatóak a vényköteles gyógyszerek alkalmazási el írásai és betegtájékoztatói. A receptköteles gyógyszerek reklámozásának teljes tilalmát kimondó EU-irányelv (1992/28/EGK irányelv) fellazítására már történtek kísérletek; az Európai Bizottság már évekkel ezel tt kezdeményezte bizonyos terápiás csoportok, az AIDS, az asztma és a cukorbetegség, kapcsán a vényköteles gyógyszerek reklámozásának nagyközönség felé történ engedélyezését. Idén februárban pedig nyilvános egyeztetést kezdeményezett a vényköteles gyógyszerekkel kapcsolatos információátadásról. Az Európai Bizottság nem kívánja eltörölni a vényköteles gyógyszerek lakosság irányában történ reklámozásának tilalmát, nem célja az amerikai típusú liberális reklámszabályok bevezetése; javaslatának az a lényege, hogy lehet vé tegye a betegeknek, hogy a gyógyszerek hatásáról és alkalmazásáról el zetes információkhoz juthassanak, mégpedig olyan min ségi, könnyen érthet , objektív, megbízható és nem promóciós célú információk terjesztésén keresztül, amelyek a terápia várható el nyeit és 14
kockázatait is tartalmazzák. A bizottsági javaslat különbséget tesz a beteg felé irányuló, a beteg közrehatását nem igényl kommunikáció, és a beteg aktív közrem ködését igényl kommunikáció között. Az el bbi az úgynevezett push információ, melyhez a televízió- és rádióm sorok, a sajtóban megjelen információk, illetve a betegek széles köréhez eljuttatott nyomtatott anyagok tartoznak; míg az utóbbi úgynevezett pull információhoz az internetes oldalak és a betegeknek tartott szemináriumok sorolhatók. A magyar EüM a receptköteles gyógyszerek reklámozásának kérdésben szigorú és konzervatív: a push információ-átadás lehet ségét teljesen elveti, mivel mindennél fontosabbnak tartja, hogy a vényköteles gyógyszerekkel kapcsolatban átadott információ objektív, elfogulatlan és kereskedelmi motivációktól mentes legyen, ezért csak az alkalmazási el írással és a betegtájékoztatóval összhangban álló információ átadását támogatja. Minderre az a magyarázat, hogy a hazai egészségügyi rendszer, illetve egészségügyi kultúra nem érte még el azt a fejlettségi szintet, hogy kockázat nélküli lenne, ha önmagában a reklámok alapján a fogyasztó döntene a gyógyszerek használatáról. A magyar átlagpolgár tájékozottsági szintje az egészségügyi témákat illet en igencsak elmarad a
nyugat-európai társaiétól; élettani ismeretei, a
betegségekr l, terápiákról szóló tudása meglehet sen alacsony szint ; az emberek többsége nem ismeri a rizikófaktorokat, hiányzik a tudatos prevenciós magatartás. Éppen ezért a push információkat nem tudná megfelel en befogadni, esetleg félre is értelmezné azokat. Ehhez el bb lényegesen javítani kellene az emberek tudásszintjét.8
A recept nélkül kapható készítmények reklámozási lehet ségei ett l eltér ek, azokra más szabályok vonatkoznak. Alapvet eltérés, hogy az OTC szerek fogyasztók számára történ
reklámozása
(1997.
szeptember
1-jét l)
megengedett,
de
az
ilyen
gyógyszerreklámok tartalmára vonatkozóan is számos kikötést fogalmaz meg a törvény. Ki ne ismerné például a tévéreklámok végén elhangzó
A kockázatokról és
mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezel orvosát, gyógyszerészét! kötelez figyelmeztetést. A törvényben szerepl néhány egyéb kikötés a reklám tartalmára vonatkozóan: a reklámnak egyértelm en meg kell határoznia, hogy az adott termék gyógyszer; tartalmaznia kell a gyógyszer nevét; a gyógyszer rendeltetésszer használatára kell, hogy ösztönözzön; 8
Dr. Bíró Helga: Megnyitják a reklámcsapot? Európai javaslat a vényköteles gyógyszerekkel kapcsolatos betegtájékoztatásról, Pirulatrend, Patikák és gyógyszeripari döntéshozók gazdasági magazinja, V. évfolyam 6. szám, 2008. szeptember, 28-29. o.
15
a gyógyszert az engedélyezett alkalmazási el írás alapján kell, hogy bemutassa; nem tartalmazhat olyan utalást, mellyel az orvosi vizsgálat szükségtelenségének képzetét kelti; nem keltheti a gyógyszer mellékhatások nélküli vagy biztos gyógyulást eredményez alkalmazhatóságának képzetét sem; továbbá annak képzetét sem keltheti, hogy a gyógyszer alkalmazása nélkül az ember egészsége károsul; tilos az összehasonlító reklám; illetve a reklám nem tartalmazhatja tudósok, egészségügyi szakemberek vagy ismert személyiségek ajánlását, stb. 2.2.3 A gyógyszer különleges áru Tulajdonképpen már az el bbiekben vázoltak alapján is egyértelm en látható és érthet , hogy a gyógyszert miért nem lehet egy kalap alá venni egyetlen más fogyasztási cikkel sem. A gyógyszer különleges áru, amit a betegség miatt kiszolgáltatott, megfelel szakismerettel nem rendelkez
személyek vásárolnak, és a gyógyszert fogyasztók
védelme érdekében elengedhetetlen követelmény, hogy a gyógyszerek forgalmazásában és reklámozásában az általános kereskedelmi szabályoktól eltér szigorúbb szabályok
érvényesüljenek. Továbbá a gyógyszer azért is különleges áru, mert marketing tulajdonságai egyszerre viselik magukon a fogyasztási, az ipari és a kormányzati piac legf bb vonásait:9 Ami a fogyasztói piac jellemz i közül megjelenik: széles fogyasztói réteget érint a vásárlás célja egy különleges szükséglet kielégítése, az egészség visszaállítása és meg rzése a vásárlási és a döntéshozatali folyamat egyszer f ként az OTC termékek esetén a vásárlást befolyásolják a társadalmi, kulturális és személyes motivációk Az ipari piac tulajdonságait illet en: a döntéshozatalban több szerepl vesz részt (vényköteles gyógyszerek esetén): döntéshozó orvos, befolyásoló kormányzat, felhasználó beteg, jóváhagyó OEP a döntéshozót környezeti, szervezeti és egyéni tényez k befolyásolják Kormányzati piac jellemz i közül megjelenik többek között: a magasfokú bürokrácia. és a túlszabályozottság.
9
Szabóné dr. Streit Mária: Gyógyszermarketing, Medicina, Budapest, 1999., 44. o.
16
Nézzünk meg néhány további alapvet jellemz t, mely megkülönbözteti a gyógyszert a fogyasztási cikkekt l10: Az egészség az egyik legnagyobb érték az ember életében, az emberek akkor érzik jól magukat, ha egészségesek. Gyógyszertárba azért járnak, hogy az egészségi állapotukon javítsanak. A gyógyszerellátás hivatott az egészséget megóvni és/vagy helyreállítani. Ezért a többi fogyasztási cikkhez képest a közvélemény részér l sokkal nagyobb figyelem kíséri a gyógyszereket és a gyógyszerészek munkáját. Míg minden más fogyasztási cikk esetén a csereügyletek és kapcsolatok a két félre, az eladóra és a vev re vannak bízva, a gyógyszer esetében az állam hirdeti a piaci verseny szükségességét
miközben
sorozatosan (tudatosan és nagyon keményen)
beavatkozik, el ír és szankcionál a gyógyszerügy teljes vertikumában. Például, amikor referenciakészítményeket jelöl ki (általában a legolcsóbb generikum formájában) és csak ennél a gyógyszernél adja meg a saját maga által százalékos formában deklarált támogatást. A hatástani csoport többi gyógyszerére csak azt a fix összeget adják, amit a legolcsóbb gyógyszernél beállítottak, az egyre nagyobb különbözetet pedig térítési díj formájában a beteggel fizettetik ki, ezáltal (a költségvetési megtakarítás mellett) a fizet képes keresletet is befolyásolják. A gyógyszeren kívül nincs még egy olyan termék, melynél ilyen beavatkozásnak lehetünk tanúi. A marketing szemlélet új irányzatai, mint például a fogyasztói szempontokat érvényesít 4C marketing mix, mintha csak a gyógyszerészi hivatásra lennének szabva amit más terülteken még most próbálnak értelmezni, bevezetni, azokat a gyógyszerészek hosszú id óta a mindennapokban rutinszer en alkalmazzák: CUSTOMER VALUE (fogyasztói érték
az a kielégültség, amelyet a
termék/szolgáltatás elfogyasztása a fogyasztónak jelent): amikor a beteg a gyógyszert megkapja a gyógyszerészét l, nemcsak speciális terméket vesz át, hanem a szükséges adekvát felvilágosítást is megkapja
a gyógyszerészt a
felvilágosító, tanácsadói szolgáltatásra törvény kötelezi. COST (minimális költség
a fogyasztás teljes költségének minimalizálása):
a lakosság jogos elvárása, hogy a kor színvonalának megfelel gyógyszerellátásban részesüljön megfizethet
térítési díjon. A társadalombiztosítási rendszer a
gyógyszertámogatás révén ezt hivatott biztosítani.
10
Dr. Simon Kis Gábor: Marketingfejl dési tendenciák, Gyógyszertár, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének kiadványa, VII. évf. 3. szám, 2008. március, 14-15. o.
17
CONVENIENCE
(a
hozzájutás
kényelme
a
termék/szolgáltatás
megszerzésének legegyszer bb módja): 2007 januárja el tt a gyógyszertár-alapítás területi és lélekszámbeli korlátokhoz volt kötve; az ezeket feloldó gyógyszergazdaságossági törvény célja mellett
a legf bb cél, a gyógyszerkassza rendbetétele
többek közt a lakosság jobb gyógyszerellátása volt, s erre hivatkozva
döntöttek egyes gyógyszerek patikán kívüli forgalmazásának engedélyezésér l is. COMMUNICATION (az eladó és vev megkülönbözteti a gyógyszerészt az egyszer
közötti párbeszéd): ez az, ami eladótól, ugyanis a gyógyszerészek
feladata nem merül ki a termékértékesítésben, vagyis a gyógyszereladásban, hanem szorosan hozzátartozik az emberek egészségi állapotának javítása, karbantartása mellett az egészségmeg rzés is, mely a gyógyszerész
beteg közti interaktív
kapcsolatban, a gyógyszerészi gondozás keretében, a gyógyszerész szakértelme révén valósulhat meg.
2.3 A hazai gyógyszeriparról A magyar gyógyszeripar több mint száz éves múltra tekint vissza
ezzel Európában a
legrégebbiek
gyógyszergyártási
közé
tartozik
,
így
Magyarország
jelent s
hagyományokkal rendelkezik. A nemzetgazdaságban kiemelked en fontos szerepet tölt be, mintegy 15000 foglalkoztatottnak ad munkát (ebb l mintegy 30% fels fokú végzettség ), intenzív K+F tevékenységet folytat, emellett beruházásai is kiemelked en jelent sek
2006-ban 57 milliárd Ft adóval és járulékkal növelte az államháztartás
bevételeit, 34 milliárd Ft-ot költött K+F-re és 73 milliárdot beruházásokra
tehát
mindenképp megkülönböztetett figyelmet érdemel. Er sen exportorientált ágazat, ennek révén a hazai piacnál gyorsabban n het. Nemzetközileg versenyképes, stabil pénzügyi helyzet , magas hozzáadott érték arányú, jó növekedési kilátásokkal rendelkez vállalatokból áll, melyek fejlett technológiát használnak, és a hazai high-tech iparon belül 10%-ot meghaladó a részesedésük. A hazai gyógyszeripar a gazdaság növekedésénél gyorsabban növekv
egészségügyi szükséglet kielégítését szolgálja,
ezért is kiemelked mértékben járul hozzá a hazai nemzetgazdaság növekedéséhez, és így nemcsak az egyénnek, hanem az országnak is hasznos.11
11
Bogsch Erik: Miért keser a pilula? A hazai gyógyszeripar aktuális problémái, Gyógyszertár, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének kiadványa, VII. évf. 3. szám, 2008. március, 2-3. o.
18
2007. komoly változásokat hozott a magyar gyógyszerpiac valamennyi szerepl je számára: a gyógyszer-gazdaságossági törvény rendelkezései er s hatást gyakoroltak a gyógyszerpiac m ködésére, szerkezetére, a gyógyszerforgalom alakulására. A változások hatással voltak a gyógyszergyártók forgalmára is. Az alábbi ábra a legnagyobb tíz gyártó rangsorában bekövetkezett változásokat mutatja az elmúlt néhány év viszonylatában.
1. sz. ábra: A legnagyobb tíz gyártó és piaci részesedésük a kiskereskedelmi piacon, 2007 (forrás: IMS) Forrás: Gyógyszerészet, A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Lapja, LII. évfolyam, 2008. augusztus, 482. o.
Látható, hogy 2007-ben az öt legnagyobb gyártó sorrendje átalakult: a Sanofi-Aventis megtartotta piacvezet pozícióját, de a korábban második helyezett Richter Gedeon visszaesett a negyedik helyre, és ezzel a Novartis és az Egis egy-egy helyet el bbre lépett, a Teva pedig a Pfizert megel zve az ötödik helyen végzett. Ami még említésre méltó, hogy a tízes listáról korábban kiszorult Bayer a tizenegyedik helyr l a nyolcadik helyre került.
A helyezések módosulása mindenekel tt a vényköteles és az OTC készítmények piacán
a gyógyszer-gazdaságossági törvény hatására
bekövetkezett változásoknak
köszönhet : míg az OTC piacon a forgalom jelent sen emelkedett, a vényköteles termékek forgalma számottev en csökkent. A nagy OTC gyártók (Sanofi, Novartis, Bayer) a vényköteles piacon történt forgalom-visszaesést kompenzálni tudták az OTC 19
piacon történt er teljes forgalomnövekedéssel, ezzel szemben az OTC termékekkel nem, vagy csak kisebb számban rendelkez gyártók (Richter, Pfizer, Astra-Zeneca) nem tudtak az OTC piac pozitív tendenciáiból részesülni, így visszaestek.
2. sz. ábra: 2007. évi TOP 10 gyártó forgalmának változása 2006-hoz képest a teljes patikai, vényköteles patikai és az OTC patikai piacokon (forrás: IMS) (Megj.: az elemzéshez felhasznált adatbázis a vényköteles kategóriából történ átsorolásokat visszamen leg is megteszi, tehát a 2007-ben receptkötelessé váló készítmények forgalma a korábbi években is a vényköteles kategória forgalmában jelenik meg.) Forrás: Gyógyszerészet, A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Lapja, LII. évfolyam, 2008. augusztus, 483. o.
Megfigyelhet tendencia, hogy a gyártók tekintetében kis mértékben csökkent a piaci koncentráció: a tíz legnagyobb gyártó korábbi 60,8%-os, illetve 59,2%-os összrészesedése 2007-ben 56,5%-ra esett vissza. Ennek egyik oka a kisebb generikus gyártók el retörése
százalékos növekedés tekintetében 2007-ben a legjobb
eredményeket elér cégek zöme generikus termékeket forgalmaz, ilyenek például a Krka, a Berlin-Chemie, a Sandoz, a Valeant, az Actavis Hungary, a Zentiva és a ratiopharm.12
A gyógyszer-gazdaságossági törvény nem kímélte a gyógyszerellátási lánc többi hagyományos szerepl jét, vagyis a nagykeresked ket és a kiskereskedelmet 2007. 12
Székelyné Salamon Ágnes és dr. Feller Antal: A gyógyszerpiaci forgalom változása a 2007-ben hatályba lépett gyógyszer-gazdaságossági törvény rendelkezéseinek tükrében 3. rész, Gyógyszerészet, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság lapja, LII. évfolyam, 2008. augusztus, 477-486. o.
20
január 1-ig kizárólagosan képvisel patikákat sem. A hazai gyógyszer-disztribúció leginkább a fogyasztói piaci termékek elosztásához hasonlít. A disztribúciós tevékenység célja és feladata itt is az, hogy a terméket a gyártótól a felhasználóhoz eljuttassa, azaz, hogy a megfelel gyógyszer, megfelel id ben, megfelel min ségben és mennyiségben, a megfelel helyen rendelkezésre álljon. A legjellemz bb értékesítési út, amelyen a legtöbb gyógyszert forgalmazzák a: gyártó/import r
nagykeresked
kiskeresked .
Ugyanakkor a gyógyszerek olyan bizonyos hányadban tapasztalati, bizonyos részben bizalmi jelleg különböznek
termékek, amelyek néhány fontos szempontban karakteresen a
hagyományos
piaci
termékekt l.
A
gyógyszerek
értékesítési
folyamatának sajátossága, hogy a gyógyszer nagy- és kiskereskedelemben er teljesen érvényesül a kormányzati szabályozás. Magyarországon az Egészségügyi Miniszter rendeletben szabályozza a gyógyszer-értékesítés feltételeit és a maximálisan alkalmazható
kereskedelmi
árréseket.
A
gyógyszer-értékesítés
feltételeinek
szabályozása a gyógyszerek sajátosságaival indokolható: megfelel
szakmai és
technikai feltételeknek kell fennállniuk a kereskedelem, különösen a kiskereskedelem vonatkozásában, amelyek szigorúbbak, mint más termékek esetén. A magyar gyógyszertörvény
(1998.
évi
XXV.
törvény)
szerint
a
lakosság
közvetlen
gyógyszerellátását, a gyógyszerek fogyasztókhoz való eljuttatását csak meghatározott feltételeknek megfelel
gyógyszertárak láthatják el, a gyógyszertárak pedig csak
gyógyszer-nagykereskedelmi jogosítvánnyal rendelkez szervezett l szerezhetik be a fogalmazott gyógyszert. Ez utóbbi kikötés a mai napig érvényes, a gyógyszerek forgalmazásának patikára való kizárólagosságát, valamint a gyógyszertár-alapítás gyógyszerész végzettséghez kötését viszont a patikaliberalizáció következményeként megszüntették.
A gyógyszer-nagykereskedelem a rendszerváltás óta hatalmas fejl désen ment át, és ma nélkülözhetetlen szerepet tölt be a gyártók és gyógyszertárak közötti vérkeringés biztosításában. A korábban jellemz szolgáltatási színvonalat
heti kétszeri szállítás,
rendelések átfutása 1-2 nap, számítógépek teljes hiánya a patikákban
messze maguk
mögött hagyva, a mai legnagyobb gyógyszer-nagykeresked k európai szint szolgáltatást nyújtanak: az ország bármely patikájába naponta legalább kétszer szállítanak árut, a rendelések legnagyobb része számítógépen keresztül történik, raktári átfutási idejük 1-2 óra, a nagykeresked i hiánycikkek száma mindössze 1-2%. A mai 21
gyógyszer-nagykereskedelemre
jellemz ,
hogy
többcsatornás,
vagyis
a
gyógyszergyárak és a patikák között több nagykeresked biztosítja a kapcsolatot. A gyógyszer-nagykereskedelmi
tevékenység
jogilag
szigorúan
szabályozott:
nagykereskedni csak az Országos Gyógyszerészeti Intézet által kiadott engedély birtokában lehet, s a hatóság a szakmai szabályok betartását folyamatosan ellen rzi. Az OGYI honlapján található 2008. júniusi lista tanúsága szerint jelenleg 97 gyógyszernagykereskedelmi engedély van hivatalosan kiadva. Valójában a nagykereskedelmi piac ennél jóval koncentráltabb: piaci részesedésük alapján a szektor kb. 92 95%-át a Gyógyszer-nagykeresked k Szövetségének hét tagja reprezentálja, melyek közül is a két legnagyobb, a teljes gyógyszervertikumot forgalmazó és az ország egész területét ellátó
Hungaropharma
Gyógyszerkereskedelmi
Zrt.
és
a
Phoenix
Pharma
Gyógyszerkereskedelmi Zrt. együttes piaci részesedése 70% körüli. A koncentráció els sorban az egészségügyi politika következménye. A nagykereskedelmi tevékenység fedezetét az EÜM által hatóságilag maximált árrés jelenti. Az árrés degresszív, tehát minél drágább a termék, annál kisebb lehet rajta az árrés. 1993-as bevezetése óta a degresszív árrés folyamatosan csökken, a jelenlegi 6%-os mérték Európában a legalacsonyabbak közé tartozik. A folyamatosan sz kül
árrés mellett a patikák
megrendeléseiért folytatott kiélezett piaci verseny is az ágazat koncentrációját eredményezi,
hiszen
a
gyógyszertárak
megnyeréséért
folyó
versenyben
a
nagykeresked k a gyógyszertárak részére adott megannyi kedvezmény miatt ennek az alacsony árrésnek további jelent s részét kénytelenek feláldozni piaci részesedésük meg rzése, növelése érdekében. Mivel m ködtetésük egyetlen fedezete az árrésb l származó bevétel, a fenti okok miatt a piacon csak a t keer s vállalatok képesek versenyben maradni és biztosítani az ellátást.13
A gyógyszer-kiskereskedelemnek 2007. január 1-ig két szegmensét különböztettük meg: a gyógyszerforgalom túlnyomó részét lebonyolító, közvetlen lakossági gyógyszerellátást végz
közforgalmú gyógyszertárak csoportját és a kórházi,
fekv beteg gyógyszerellátást biztosító, zárt forgalmú intézeti gyógyszertárak körét. A gyógyszer-gazdaságossági törvény hatályba lépése óta meghatározott feltételek szerint
külön jogszabályban
már gyógyszertárnak nem min sül kereskedelmi
vállalkozás keretében is lehetséges kiskereskedelmi gyógyszerellátó tevékenységet
13
A Gyógyszer-nagykeresked k Szövetségének honlapja: http://www.php-gynsz.hu/
22
folytatni. A KSH adatai szerint 2006-ban, tehát a patikaliberalizációt megel z en 2083 közforgalmú gyógyszertár m ködött Magyarországon. A patikaalapítás feltételeinek megkönnyítése eddig több mint 380 új patika nyitását hozta magával
melyek zöme a
f városban, illetve a nagyobb városokban nyílt.14 Emellett az új gyógyszertörvény lehet vé tette az intézeti gyógyszertárak számára is a közvetlen lakossági gyógyszerellátást. A patikán kívüli gyógyszerforgalmazás engedélyezésével pedig számos olyan új szerepl kapcsolódott be a gyógyszerforgalmazásba, amelyek korábban nem voltak kapcsolatban a gyógyszerpiaccal
benzinkút-láncok, drogériák,
hipermarketek. Mindeközben egyes becslések szerint ma 600-700-ra tehet azon régi alapítású gyógyszertárak száma, melyek a patikaszám-növekedés miatt kialakult éles verseny, a támogatási rendszer átalakításának köszönhet forgalomcsökkenés, valamint az egyre növekv vállalkozói terhek következtében eladósodtak, vagy a megtérülés határán m ködnek. 2008 októberéig összesen 56 patika sz nt meg, ebb l 17 közforgalmú gyógyszertár.15
14
RTL Híradó, 2008. november 6., 18 óra 30 perc Tóth Tamás: Szaporodnak és sokasodnak, Patikapiaci lánc-reakció, Pirulatrend, Patikák és gyógyszeripari döntéshozók gazdasági magazinja, V. évfolyam 7. szám, 2008. október, 16. o. 15
23
3. A magyar gyógyszerpiacra ható tényez k16 Az, hogy milyen tényez k hatnak a hazai gyógyszerpiacra, a PEEST analízis alapján elemezhet . Egy vállalat tágabb környezetének, a vállalat m ködését meghatározó küls környezeti tényez knek az elemzése a vállalat jöv jét befolyásoló stratégiai tervezésnek az alapja, amely nélkül nem képzelhet
el sem sikeres stratégia, sem jó üzleti és
marketing terv. A stratégia meghatározása befolyásolja az er források elosztását, kijelöli a tevékenységek határait, megszabja a szervezeti viselkedést, és befolyással bír a vállalati kultúrára. Így egy elhibázott stratégiai irányváltás a szervezet optimális m ködését veszélyezteti. Az utóbbi id ben a hazai gyógyszerpiacra jellemz állandó változás, az iparágat ér folyamatos kihívások különösen fontossá teszik valamennyi piaci szerepl számára a küls környezeti elemek pontos felmérését, azok részletes elemzését.
3.1 Political
politikai, jogi tényez k
A gyógyszeripar a fejlett piacgazdaságok gyakorlatában mindenhol olyan terület, ahol más iparágakhoz és termékpiacokhoz képest jelent s az állami, kormányzati szabályozás. Ennek három alapvet indokát lehet megjelölni: az egyik a betegek téves döntéseinek megakadályozása, mely abból adódik, hogy a gyógyszerek olyan termékek, amelyek min ségének és hatásának megítéléséhez
a
betegek
nem
rendelkeznek
megfelel
ismeretekkel
és
információval. Ezen indok miatt áll fenn a gyártásra, a forgalomba-hozatalra és a hozzáférhet ségre vonatkozó kormányzati szabályozás; a másik az állam, a kormányzat szociálpolitikai szempontjainak érvényesítése. Az egészség pénzben nem kifejezhet
alapvet
érték, amelyhez minden
állampolgárnak joga van. Az ehhez szükséges gyógyszer azonban piaci áru, amelynek megszerzése függ az állampolgárok jövedelmi helyzetét l. A társadalmi igazságosság elvére visszavezethet
indok miatt ezért a piacgazdaságokban a
gyógyszerek bizonyos köre központi pénzforrások terhére hozzáférhet
azok
számára, akiknek jövedelmi és szociális helyzete ezt saját forrásból nem teszi lehet vé. Ezen a téren a kormányzat feladata, hogy a társadalmi igazságosság elvét 16
A fejezet megírásához Farkas Péter: Adatok a magyarországi gyógyszeripar PEST analíziséhez c. cikke nyújtott segítséget: Gyógyszerészet, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság lapja, LI. évfolyam, 2007. május, 285-291.o.
24
és a kormányzati ráfordításokat megpróbálja összhangba hozni, valamint hogy a gyógyszergyártókat arra ösztönözze, hogy gyógyszereik a lehet legalacsonyabb áron kerüljenek piacra; a harmadik a társadalombiztosítás, azon belül is az egészségbiztosítás léte és kiterjedtsége keretek
között
a társadalombiztosítás keretében az állampolgárok szabályozott olcsóbban
juthatnak
hozzá
a
gyógyszerekhez;
a
társadalombiztosításhoz tartozó egészségbiztosítás alaptétele pedig, hogy a befizetett egészségbiztosítási járulékok képezzék az egészségügyi ellátás fedezetét. Ily módon a gyógyszerár támogatása szorosan kapcsolódik az egészségügyi rendszer egészéhez, annak egyik alrendszerét képezve. A kormányzati beavatkozás egyrészt a gyógyszerekkel kapcsolatos szakmai kérdések szabályozására terjed ki, másrészt pedig a gyógyszerek árának és elérhet ségének szabályozására. A szakmai kérdések szabályozását kevésbé övezik nyilvános viták, mint a gyógyszerek árának, illetve elérhet ségének szabályozását. Ebben közrejátszik, hogy a szakmai kérdések szabályozásában könnyebb kompromisszumokra jutni, annak szükségessége belátható, mindeközben az árak és a gyógyszerek elérhet sége szoros kapcsolatban áll a gyógyszerek támogatására fordítható összegek nagyságával, és részben az érvényesíteni szándékozott szociálpolitikai szempontokkal.17
Magyarországon a politikai, jogi környezet változása az elmúlt években a gyógyszeripart különösen érintette. A kormány által megindított reform egyik sarkalatos területe az egészségügy, azon belül is a gyógyszerellátás szabályozása. Ma az iparágat érint
legfontosabb politikai tényez nek tekinthet , hogy az Országgy lés 2006.
november
21-én
elfogadta
gyógyászatisegédeszköz-ellátás,
A
biztonságos
valamint
a
és
gazdaságos
gyógyszer-
gyógyszerforgalmazás
és
általános
szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvényt, mely alapvet en megváltoztatta a gyógyszerpiac m ködését, er s hatást gyakorolt a gyógyszerforgalom alakulására, és fundamentális változásokat hozott valamennyi piaci szerepl életében. Az alábbiakban a gyógyszergazdaságossági törvény leglényegesebb elemeit ismertetem: A törvénnyel a kormányzatnak alapvet en kett s célja volt: az egyik a gyógyszerkassza kiadásainak csökkentése, a másik a verseny fokozása abból az alapelvb l kiindulva, 17
Czakó Erzsébet: Versenyképesség iparágak szintjén a globalizáció tükrében, PhD disszertáció, 2000., 153. o., forrás: www.lib.uni-corvinus.hu/phd/czako_erzsebet_hun.pdf (2007. november 18. 21 óra 16 perc)
25
hogy ez az alacsonyabb árakon és a jobb szolgáltatási színvonalon keresztül kedvez a fogyasztónak. Továbbá, szintén a fogyasztók érdekeit szem el tt tartva, cél volt az is, hogy a patikalapítás feltételeinek megkönnyítésével javuljon a vidéki gyógyszerellátás. A kit zött célok elérése érdekében, az egyes piaci szerepl ket érint en a következ lényegesebb intézkedések születtek: A gyógyszergyártóknak és a gyógyszer-nagykeresked knek a forgalmuk után rabattot kell fizetniük, melynek kedvezményezettje a társadalombiztosítás. Ez alapján
a
gyógyszer-forgalombahozatali
engedély
jogosultját
valamennyi
közfinanszírozott gyógyszere után, a tárgyévi forgalmi adatok alapján adódó társadalombiztosítási támogatásnak a termel i vagy impotbeszerzési árral arányos részére 12%-os befizetési kötelezettség terheli. A gyógyszer-nagykereskedelmi engedéllyel rendelkez gazdálkodó szervezeteket pedig a gyógyszertárak számára értékesített valamennyi közfinanszírozott gyógyszer után, az árréstömeg 2,5%-a erejéig terheli befizetési kötelezettség. Emellett a gyógyszertárakat is terheli adott árréstömeg felett
ún. szolidaritási díj fizetési kötelezettség, azonban ennek
kedvezményezettjei a kisforgalmú közforgalmi gyógyszertárak. A forgalombahozatali engedély jogosultjait (gyártókat és forgalmazókat) további befizetési
kötelezettség
terheli:
a
költségvetésben
megállapított
gyógyszertámogatási keret túllépése esetén a többletkiadások nagy részét nekik kell állniuk. Megváltoztak a gyógyszerbefogadási és támogatási szabályok is: az eddigi évi egyszeri helyett negyedévenkénti gyakorisággal kerül sor a referenciaáron alapuló fixesítésre; a támogatott gyógyszerkört folyamatosan felülvizsgálják; a támogatásmegvonás
szabályait megkönnyítették;
a generikus versenyt támogatandó
megkönnyítették ezen készítmények befogadását és a támogatotti körbe kerülésük eljárási határidejét 90 napról 60 napra rövidítették; a törvény el írja továbbá a gyártói árajánlatok interneten történ nyilvános versenyeztetését. A törvény visszaszorítja a gyártói promóciót a reklámozás és ismertetés szabályainak szigorításával, továbbá kötelezi a gyártókat, hogy minden gyógyszert ismertet orvoslátogató után évente 5 millió forintos díjat fizessen (ezt a redelkezést azóta alkotmányellenesnek ítélte és megsemmisítette az Alkotmánybíróság). A törvény szigorítja az orvosok gyógyszerrendelési gyakorlatát, mégpedig oly módon, hogy amennyiben a gyógyszert rendel orvos az országos átlagtól eltér módon, rendszeresen és indokolatlanul, nem költséghatékony gyógyszert rendel a 26
betegnek (azaz rendszeresen a drágább készítményt írja fel akkor is, ha ugyanolyan hatóanyaggal olcsóbb gyógyszer is rendelkezésre áll), akkor a túllépést el re meghatározott arányban a saját bevételéb l kell finanszíroznia. Az új gyógyszertörvény hozta változások közül a lakosság számra a gyógyszertári
piacon
történt
változások
a
legszembet n bbek,
a
legkézzelfoghatóbbak: a patikalalapítás feltételeinek megkönnyítése, azaz a lakosságszámra
és
méterhatárra
vonatkozó
korlátozások
bizonyos
többletszolgáltatások (p. 24 órás nyitvatartás, állandó ügyelet vagy készenlét, házhoz szállítás, nem vényköteles gyógyszerek esetében internetes rendeléshez weboldal üzemeltetése, sbt.) vállalása esetén történ
feloldása, a patikaszám
látványos növekedését eredményezte (igaz f leg a f városban és a nagyobb városokban); az OTC gyógyszerek patikán kívüli árusításának engedélyezése révén megjelentek ezek a szerek egyes hipermarketek, drogériák és benzinkutak polcain is; a gyógyszertárak kiskereskedelmi egységgé történ
min sítése
révén a
gyógyszertárakban is megjelentek a különböz vev csalogató eszközök, módszerek, szolgáltatások, terjednek az ún. drugsotre típusú patikák; szintén
felt n
az
azonos lánchoz, társuláshoz tartozó, így azonos arculattal, akciókkal rendelkez gyógyszertárak terjedése. A lakosság számára kevésbé érdekes változás, hogy a törvény értelmében ma már nem csak gyógyszerész tulajdonosa lehet egy gyógyszertárnak, hanem akár pénzügyi befektet k is alapíthatnak patikát.
3.2 Economic
gazdasági tényez k
2006-ra az ország gazdasági helyzete igen rossz állapotba került, a GDP növekedés folyamatosan lassult az államháztartási hiány növekedése mellett. Ezek a paraméterek az Európai Unióban folyamatosan monitorozva vannak, így hazánknak be kellett nyújtania a gazdasági rendezésre vonatkozó tervezetet, az un. Konvergencia programot. Az annak keretében megkezdett, a gazdasági egyensúly helyreállítását célzó, keresletsz kít
hatású kormányzati intézkedések az államháztartás legfontosabb
újraelosztó rendszereit, köztük az egészségügyet, érintették, hiszen azokat az államháztartási hiány egyik f forrásának tekintik. Az egészségügyi rendszer reformja három f
területre koncentrált: a kereslet visszaszorítására, az egészségügyi
intézmények m ködési hatékonyságának növelésére, valamint a rendszer bevételének újabb forrásokkal való növelésére. A gyógyszerkiadások igen jelent s részét teszik ki a
27
hazai egészségügyi kiadásoknak, éppen ezért az egészségügyi reform egyik sarkalatos pontja volt a gyógyszerkiadások csökkentése, azaz a gyógyszerfogyasztás visszafogása, a támogatások és a támogatott gyógyszerkör csökkentése. Ezek elérését t zte ki célul az Egészségügyi Minisztérium a gyógyszer-gazdaságossági törvény megalkotásával. A törvény meglehet sen radikális intézkedései azonban nem a várt eredményt hozták: a gyógyszerellátási rendszer gazdasági környezete katasztrofálisan romlott. A szerepl ket egy sor különadóval sújtották, miközben csökkentették az egyetlen bevételi forrásul szolgáló
árréseket,
illetve
megvonták
a
támogatásokat,
az
intézkedések
következményeként el álló forgalomcsökkenést pedig tovább súlyosbítottak a piaci verseny meghirdetésével. Mindennek következményeként a gyógyszerpiac valamennyi szerepl jének eredményessége, versenyképessége veszélybe került. A gyógyszergazdaságossági törvény (nem várt) hatásai, következményei az alábbiak: A gyártókra er ltetett rendkívüli helyzet, a rájuk kivetett külön adók, befizetési kötelezettségek
következtében
veszélybe
került
az
eredményességük,
versenyképességük. A kutatás-fejlesztést, beruházást és innovációt megvalósító magyarországi gyógyszergyárak elfordultak a hazai piactól, egyre inkább külföldön fektetnek be, illetve az exportra koncentrálnak, így a nemzetgazdasághoz való hozzájárulásuk, az iparban korábban jellemz magas foglalkoztatottság jelent sen csökkent. A gyógyszerellátást veszélyezteti a nagykeresked k nehéz helyzete is. Bár a patikák
számának
szaporodása,
illetve
a
gyógyszerárusításba
újonnan
bekapcsolódott szerepl k megjelenése látszólag el nyös a nagykeresked knek, hiszen számukra ez nagyobb számú megrendel t, azaz piacb vülést jelent, ugyanakkor a nagykeresked k számára az új patikák, illetve a gyógyszert árusító egyéb kiskereskedelmi egységek megjelenése a költséghatékonyság romlásával járt, hiszen a 10-15%-kal megnövekedett számú gyógyszertárba, valamint az új szerepl khöz egy általánosan 7,5%-kal csökken
gyógyszermennyiséget kell
kiszállítaniuk. Így fajlagosan egyre drágább az a tevékenység, amit a nagykeresked k végeznek. Ráadásul a megnövekedett patikaszám miatt jelent sen megnövekedett a nagykeresked k pénzügyi kockázata is (kintlév ségeik révén). Tehát az új szerepl k megjelenése logisztikai és költséghatékonysági szempontból is nagy terhet jelent a nagykeresked k számára, továbbá a támogatási rendszer és az árak változásaiból fakadóan jelent sen megnövekedtek a készletezés kockázatai is, mindeközben a piac csökkenésével arányosan a nagykeresked k árréstömege is 28
lecsökkent. Mindez jelent sen rontja az e tevékenységet folytató cégek eredményességét. A
gyógyszertárak
helyzete
pedig
egyenesen
nemzetgazdaság rossz helyzetéb l következ
gyengül
katasztrofálissá
vált:
a
lakossági fizet képesség
kiegészülve az új gyógyszertörvény hatására bekövetkezett általános 7,5%-os forgalomcsökkenéssel (mely a régi alapítású gyógyszertárak esetében az újonnan nyílt patikák forgalomelszívó hatása miatt valójában 15-20%-os forgalomvisszaesést jelent), a kiélezett versenyhelyzet, valamint a folyamatosan növekv vállalkozói terhek a csökken árrésekkel karöltve, a gyógyszertárak egyre nagyobb hányadát hozza kilátástalan, cs dközeli helyzetbe.
3.3 Environmental
környezeti, ökológiai tényez k
Hazánkban a környezettudatosság, a szelektív hulladékgy jtés és a szemét újrahasznosítása egyel re még gyerekcip ben jár. A jöv ben azonban egyre nagyobb szerepe lesz annak a fogyasztói magatartásnak, amely elutasítja a természeti környezet mértéktelen kihasználását; egyre er södik a természeti környezet iránti érzékenység, a természet megóvásának szándéka.
A gyógyszeripar kiemelten kezeli a környezetvédelem kérdését (a gyógyszergyárak az egyik legmagasabb technikai színvonalat képviselik a hazai ipari ágazatban, és jelent s beruházásokkal védik a talaj, a felszíni és felszíni alatti vizeket, illetve a leveg tisztaságát), és számos jó példával szolgál a környezettudatos magatartásra. A piaci szerepl k környezetvédelmi feladata összetett, és több szempontból is megítélhet . Vannak olyan pontok, melyek betartását jogszabály ellen rzi (pl. lejárt gyógyszerek visszavétele és megsemmisítése), akadnak olyanok, melyekb l a szerepl knek anyagi haszna is származhat (pl. papírhulladék szelektív gy jtéséb l és újrahasznosításából adódó költségmegtakarítás), és olyanok is, melyek szakmai és etikai szempontból, a humán veszélyforrás és az össztársadalmi érdekek szempontjából fontosak (a kikerült gyógyszerek rendkívül környezetszennyez ek).
Ma a leggyakoribb, háztartásokban is fellelhet
veszélyes hulladékok közül a
gyógyszerhulladék kezelése az egyik legjobban megoldott kérdés
a fölöslegessé vált,
illetve lejárt gyógyszerek visszavétele és megsemmisítése ma már országos méretekben
29
megszervezett. Ennek alapelveit a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény rögzíti, amely egyértelm en meghatározza a gyártó, a forgalmazó és a fogyasztó kötelességeit. Eszerint a gyártó köteles a hulladékot és a használt terméket visszafogadni és újrahasznosítani, vagy ártalmatlanná tenni. A forgalmazó a használt terméket, a csomagolást és azok hulladékát úgy válthatja vissza, ha a hulladék kezelésér l és hasznosításáról gondoskodik, illetve visszavételre külön engedéllyel rendelkezik. A szabályozás a fogyasztó számára el írja, hogy köteles a szervezett hulladékgy jtést és hulladékgy jt rendszereket igénybe venni. A gyógyszerhulladék begy jtésének kérdését jelenleg a 20/2005. (VI. 10.) EüM rendelet szabályozza, mely alapján a gyógyszerhulladék begy jtésében nyitvatartási ideje alatt valamennyi közforgalmú és fiókgyógyszertár kötelez en részt vesz. A gy jtést a gyógyszertár épületében elhelyezett olyan zárt hulladékgy jt
tartályok felhasználásával kell
megszervezni, amelyek biztosítják, hogy a bedobott hulladékhoz ne lehessen hozzáférni,
onnan
a
bedobott
gyógyszertárakban történ
gyógyszer
ne
kerülhessen
ki.
A
tartályok
kihelyezését, valamint a rendelet betartását az ÁNTSZ
regionális tiszti f gyógyszerésze ellen rzi. A begy jtött gyógyszerek megsemmisítését égetéssel oldják meg, ami a legbiztonságosabb (és egyben a legdrágább) módszer.18
A gyógyszerészeknek kiemelt szerep jut az egészséges életmódra való nevelés mellett a környezettudatos magatartás el segítésében is. A gyógyszerészi hivatás, mint a környezetért felel sen gondolkodó értelmiségi szerep lehet séget ad arra, hogy a patikai szakember minél szélesebb körben felhívhassa a lakosság figyelmét a környezetvédelmi problémákra. A gyógyszertáraknak fontos szerepük lehet például abban, hogy minél kevesebb
felesleges
(és
környezetszennyez )
m anyag
reklámtáska
kerüljön
forgalomba. Biológiai úton lebomló m anyag tasakok, környezetbarát papírtáskák használatával ránevelhetik a lakosságot arra, hogy ne kérjenek m anyag zacskót.
3.4 Social
társadalmi tényez k
A magyarországi demográfiai helyzet sajátossága, hogy évtizedek óta a tartósan alacsony születési számhoz tartósan magas halandóság társul, ennek következtében Magyarországon a népesség száma folyamatosan csökken. (2007 folyamán 97 600 18
Molnár Zsuzsa: Nehezen forintosítható tények A gyógyszerészek szerepe a környezetvédelemben, Pirulatrend, Patikák gazdasági magazinja, IV. évfolyam 8. szám, 2007. november, 14-17. o.
30
gyermek született és 132 800-an haltak meg, így a népességszám tavaly 35 200 f vel fogyott.19) A halálozások oka els sorban az egészségtelen életmód
a magyar
lakosság egészségügyi állapota az egyik legrosszabb Európában. A magas halálozási arány mellett ugyanakkor az átlagos élettartamok látványos növekedése figyelhet meg, melynek következtében folyamatosan n a társadalomban az id skorúak részaránya. A megnövekedett élettartammal együtt azonban n
azoknak az éveknek a száma is,
amelyet a lakosság betegségben tölt. Mindezek alapján érthet , hogy miért fogyasztanak Magyarországon az emberek nemzetközi összehasonlításban az átlagosnál jóval több gyógyszert. Az eladott gyógyszerek dobozszáma évek óta meghaladja az évi 300 milliót, ez fejenként több, mint 30 doboz gyógyszert jelent évente. II. sz. táblázat Az eladott gyógyszerek dobozszámának változása (millió doboz) 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
Teljes piac
306
315
326
330
331
330
335
309
Vényköteles gyógyszerek
202
208
216
217
220
221
227
206
OTC-készítmények
77
79
80
83
81
79
79
77
27 28 30 30 30 30 29 26 Kórházi gyógyszerek Forrás: IMS Health, In: Pirulatrend, Patikák gazdasági magazinja, V. évfolyam, 2. szám, 2008. március, 7. o.
A magyar társadalomra jellemz magas gyógyszerfogyasztás csak részben indokolható a magyar lakosság rendkívül rossz egészségügyi állapotával. Az környez országok és Európa átlagát tekintve kirívóan magas magyar gyógyszerfogyasztás a magyar társadalomra jellemz alacsony fejlettségi szint egészségügyi kutúra következménye is.
Nyugat-Európához
képest
nálunk
még
hiányzik
az
emberekb l
az
egészségtudatosság, annak felismerése, hogy egészségi állapota alakulásáért mindenki maga felel a leginkább. Az egészségtudatos ember odafigyel egészségére, igyekszik megel zni a bajt, míg a magyar lakosságra inkább a gyors t zoltás a jellemz . Ráadásul, az OEP állítása szerint, a magyarok valójában több gyógyszert fogyasztanak, mint amennyire ténylegesen szükségük volna, akkor is gyógyszert vesznek be, amikor arra nem lenne szükség. Az indokolatlan gyógyszerhabzsolás oka, hogy a magyarok, más nemzetekt l eltér en, már az els panaszok jelentkezésekor gyógyszerhez nyúlnak,
19
Magyarország számokban, 2007, KSH kiadvány, forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/magyarorszag_szamokban.pdf, 2008. 10. 16. (11 óra 00 perc)
31
nem mérlegelik a lehetséges mellékhatásokat.20 Továbbá a jellegzetesen magyar mentalitás, a
mindent bespájzolni
gondolkodás is az indokolatlanul magas
gyógyszervásárlás okai között található. A magas gyógyszerfogyasztás pedig jelent sen növeli az állam egészségügyi kiadásait, és így az államháztartás kiadásait. A majd a kés bbiekben részleteiben ismertetett gyógyszer-gazdaságossági törvény egyik legf bb célja éppen ezért a gyógyszerkassza rendbe tétele érdekében a társadalom gyógyszerfogyasztásának csökkentése volt.
Az egészség nem csupán az egyén számára fontos; az általános egészségi állapot fejlesztése egy ország gazdasági fejl désének a záloga is lehet. Az egészséges ember sokkal hatékonyabb munkaer , kevesebbet betegeskedik s ezáltal magasabb színvonalon, az év több munkanapján képes dolgozni, mint az, akinek nem tökéletes az egészsége. A lakosság egészségtudatosságának fejlesztése révén csökkenteni lehet a gyógyszerkassza kiadásait is. Az egészségtudatos ember odafigyel egészségére, igyekszik megel zni a bajt, tisztában van azzal, hogy egészségi állapota alakulásáért felel a leginkább. Az egészségtudatosság terjedésével együtt jár az öngyógyszerezés iránti növekv érdekl déssel. A lakosság felel sségteljes öngyógyítás irányába történ terelése pedig rendkívül hasznos az államnak is, az öngyógyszerezés elterjedése ugyanis jelent sen csökkenti a társadalombiztosítás kiadásait és a nemzetgazdaság egészségügyi költségeit, mivel az OTC készítményekre általában nincs társadalombiztosítási támogatás, vagyis ha a lakosság ilyen készítményeket vásárol, az az államnak nem kerül semmibe, mert a gyógyszer teljes árát a fogyasztó fizeti.
3.5 Technological
technológiai tényez k
Az IMS Health jelentése szerint a világ gyógyszerforgalma 2008-ban elérheti a 745 milliárd dollárt, ami a magyar bruttó nemzeti össztermék több mint ötszöröse. Az ágazat gazdasági és stratégiai jelent ségét mutatja, hogy a világ legértékesebb vállalatai között megtalálhatók a világ legnagyobb gyógyszeripari vállalatai. De nem csak a legértékesebb, hanem a világ leginnovatívabb cégei között is szép számban találunk gyógyszeripari cégeket, s t a 2006-os listát egy gyógyszeripari cég, az amerikai Pfizer vezeti a maga 5,8 milliárd eurós kiadásával. A gyógyszeripar hagyományosan fontos 20
Indokolatlan gyógyszerhabzsolás, Pirulatrend, Patikák és gyógyszeripari döntéshozók gazdasági magazinja, V. évfolyam 7. szám, 2008. október, 4. o.
32
szerepet
tölt
be
a
m szaki
és
technológiai
innovációban,
a
termék
és
gyártásfejlesztésben, és az egyes iparágakat tekintve ma már a gyógyszeripar számít a világon
a
legnagyobb
K+F
finanszírozónak,
megel zve
a
korábbi
vezet
számítógépgyártást. Az Európai Bizottság által a kutatás-fejlesztési kiadások alapján az európai vállalatokról készített úgynevezett top ezres rangsor három magyarországi nagyvállalatot tartalmaz, melyek közül kett gyógyszeripari vállalat. A jelentés szerint a magyar és egyúttal régiós els helyezett Richter Gedeon 2006-ban 57,62 millió eurót költött K+F-re, mellyel toronymagasan vezeti a hazai mez nyt. A hazai második helyezett Egis ennél jóval kevesebbet, 28,85 millió eurót fordított kutatás-fejlesztésre 2006-ban. Európai viszonylatban a magyar aranyérmes a 228., az ezüstérmes pedig a 335. helyen áll.
3. sz. ábra: Leginnovatívabb európai vállalatok, 2006. Forrás: http://www.vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=191115
A globális listára Magyarországról csak a Richter került fel, de látható, hogy a magyarországi aranyérmes k+f kiadásai a globális listát vezet Pfizer kiadásainak csak a töredékét teszik ki, de messze-messze elmaradnak az uniós második helyezett GlaxoSmithKline és a negyedik helyezett Sanofi-Aventis kiadásai mögött is. Ezekkel a vállalatokkal a Richter nem tud versenyre kelni, hiszen még árbevétele is jóval kevesebb, mint a felsorolt összegek.21 Az el z ekben bemutatott óriási k+f költségek alapján érthet , hogy a hazai gyógyszergyártók miért f ként az olcsóbb generikumok gyártását részesítik el nyben (a hazai készítmények 3 része generikum). A gyógyszeripari kutatás-fejlesztés ráfordításainak robbanásszer
növekedése nem
véletlen, hiszen a k+f költségei ma már óriási méreteket öltenek: napjainkban egy 21
Takács Gábor: Három magyar k+f bajnok, Világgazdaság, 2007. http://www.vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=191115, (2008. 10. 02. 9 óra 10 perc)
33
10.
08.,
forrás:
gyógyszervegyület kifejlesztésének költségeit 800-1000 millió dollárra teszik, amely jelent s növekedés az egy évtizeddel ezel tt kalkulált 868 millió eurós összeghez képest. Ráadásul a költségek mintegy felét az elbukott fejlesztések ráfordításait teszik ki.22 A k+f költségeinek ilyen nagyarányú emelkedése sok tényez együttes hatásának eredménye. A gyógyszerfejleszt k egyre nagyobb kihívásokkal, egyre gonoszabb betegségekkel találják szemben magukat, ráadásul egy molekula felfedezését l a törzskönyvezésig nagyon sok vizsgálaton kell átesnie egy gyógyszernek, mely rendkívül id - és pénzigényes folyamat. Az eljárás 10-12 évet is igénybe vehet, és magában foglalja a felfedezést, a preklinikai vizsgálatokat, melyeket laboratóriumi körülmények között állatokon végeznek, illetve a klinikai vizsgálatokat, melyek során önkéntes betegeken teszteli a gyógyszert. Az ezekre a kísérletekre vonatkozó jogszabályi el írások (GLP
az állatkísérletekre vonatkozó Helyes Laboratóriumi Gyakorlat
Good Laboratoy Practice) és a humán vizsgálatokat szabályozó Helyes Klinikai
Gyakorlat (GCP
Good Clinical Practice)
egyre szigorodnak, emellett újabb és
újabb standardok születnek a szükséges dokumentáció hosszával, tartalmával és felépítésével kapcsolatban is. A fejlesztési költségek növekedésének irányába hat a szabadalmi oltalom rövidsége is, mely arra ösztönzi a gyártókat, hogy egyre több indikációban vezessék piacra új gyógyszereiket, ezáltal maximalizálva bevételeiket. Ráadásul a gyógyszerek életciklusa folyamatosan rövidül, egyre hamarabb van szükség a készítmények továbbfejlesztésére. Az egyre élez d megtalálható a növekv
globális verseny szintén
k+f kiadások okai között. A globális k+f versenyben
természetesen az USA áll az élen, az európai gyógyszeripari vállalatok k+f kiadásai messze elmaradnak amerikai riválisaik kiadásai mögött. Ugyanakkor az USA és Európa közötti innovációs szakadék lassan csökkenni látszik.
22
Nagy Balázs: Gyógyszeripar és innováció egy aranykor vége?, IME IV. évfolyam 8. szám, 2005. november, 27-31.o., forrás: http://biloba.hu/ime/2005_11/ime%2027-31.pdf, (2008. 10. 02. 10 óra 2 perc)
34
4. Versenyhelyzet a magyar gyógyszertári piacon
A gyógyszer-gazdaságossági törvény lebontotta a korábban zárt gyógyszerpiacon a piacra-lépési korlátokat és meghirdette a versenyt. Tette mindezt abból az alapelvb l kiindulva, hogy ez az alacsonyabb árakon és a jobb szolgáltatási színvonalon keresztül kedvez a fogyasztónak. Továbbá, szintén a fogyasztók érdekeit szem el tt tartva, célja volt az is, hogy a patikalapítás feltételeinek megkönnyítésével javuljon a vidéki gyógyszerellátás. Csakhogy a versenyt egy addig zárt piacon hirdette meg, minden el zmény, vagy átmenet nélkül. Ráadásul egy olyan ágazatban, ahol más iparágakhoz és termékpiacokhoz képest jelent s az állami, kormányzati szabályozás; ahol a vásárló nem a saját pénzét költi, nem tudja, hogy miért és mennyit fizet; az árak többszörösen el vannak térítve a szolgáltatások értékét l, az ellátás technikai és gazdasági feltételei pedig er teljesen korlátozottak. Semmilyen értelemben nem felel meg tehát az ágazati kép egy jól definiálható piaci környezetnek, ahol a versenyt l hatékonyság-növekedés várható. A patikapiaci liberalizáció egy mer ben új, szokatlan helyzetet teremtett, s a helyzet adta új kihívásokkal és lehet ségekkel a gyógyszertárak még csak most ismerkednek. Az alábbiakban a porteri öttényez s versenymodell alapján elemzem a gyógyszertárak piacán el állt, a szerepl kt l egy teljesen új szemlélet és új kompetenciák elsajátítását kívánó versenykörnyezetet.
4.1 Új belép k támadása A patikaalapítás feltételeinek megkönnyítése révén a gyógyszer-gazdaságossági törvény lehet vé tette új gyógyszertárak tömeges létesítését, emellett megszüntette a személyes gyógyszertár-m ködtetési jogot, azaz a gyógyszerész tulajdonosra vonatkozó kikötést, és arról is rendelkezett, hogy a gyógyszertárat lényegében bármilyen gazdasági társaság tulajdonolhatja és m ködtetheti. Azaz a piacra lépési korlátokat lebontva megnyitották a patikai piacteret mind hazai, mind külföldi szakmai és pénzügyi befektet k számára is. A koncentrálódási folyamatok a gyógyszer-kiskereskedelemben is beindultak, s szakért k úgy vélik, hogy a jöv ben
az élesed verseny miatt
a koncentráció tovább
folytatódhat. Ezt támasztja alá, hogy az egyes láncok további terjeszkedést terveznek, mivel pedig a piac már most is elég telített, ezt csak az egyre nehezebb helyzetbe kerül egyéni patikák kárára tehetik.
35
Jelenleg még az új patika nyitások dominálnak a volumenében is csökken gyógyszerforgalmazásban, de már most látható, hogy ennek nem sok jöv je van, csak az igazán jó vásárlóer vel rendelkez helyeken tudnak az új patikák lábra kapni, azok is nehezen.
Készül dnek
azonban
már
a
nagy
játékosok,
a
nagy
külföldi
gyógyszertárláncok, mint pl. a Celesio, Európa legnagyobb gyógyszerkeresked je, vagy a brit szakmai óriás, az Alliance-Boots, akik másfajta piacépítési stratégiát fognak alkalmazni, amit akvizíciós piacszerzésnek nevezünk. Ezek a nagy játékosok a jó lehet ségekkel rendelkez
gyógyszertárak felvásárlásával, azaz a beteg-klientúra
megvásárlásával alakítják és építik ki saját piaci részesedésüket. Ezek az új piacra lép multinacionális cégek fogják felvásárolni a ma még bújtatott kisebb-nagyobb hazai láncokat is.23
A patikai piacon új szerepl ként jelenhet meg hamarosan a kórházak üzemeltetésével foglalkozó HospInvest Egészségügyi Befektetési Zrt. is, mely a nemrégiben összevont két intézmény, a Péterfy Sándor Utcai Kórház és a Baleseti Intézet (korábban) zárt forgalmú gyógyszertáraira kiírt pályázatot nyerte el. A cég várhatóan els sorban az intézeti gyógyszertárak piacán terjeszkedik majd a jöv ben.24
4.2 Helyettesít termékek támadása A
gyógyszertárak
piacán
a
gyógyszerárusításba
újonnan
kiskereskedelmi egységek
benzinkutak, hipermarketek, drogériák
gyógyszertárat helyettesít
termékekként . A gyógyszerpiacra belép
bekapcsolódott felfoghatók els
fecskék
benzinkút-láncok voltak: az új szerepl k közül els ként a Mol kezdte meg a nem vényköteles gyógyszerek árusítását, majd nem sokkal kés bb a Shell is beszállt a gyógyszerüzletbe, és végül az OMV is csatlakozott hozzájuk. Az azóta eltelt lassan két évben a Mol, az OMV és a Shell összesen mintegy 600 egységében kezdte el a patikán kívül is árusítható OTC gyógyszerek árusítását. Id közben más érdekl d k is akadtak: a Tesco 70, az Auchan 10, a Drogerie Markt pedig a teljes hazai hálózatában, azaz mintegy 203 egységében árusít OTC-termékeket.25 A vény nélkül kapható gyógyszerek 23
Tóth Tamás: Szaporodnak és sokasodnak, Patikapiaci lánc-reakció, Pirulatrend, Patikák és gyógyszeripari döntéshozók gazdasági magazinja, V. évfolyam 7. szám, 2008. október, 16. o. 24 Budapesti patikákat szerezne a HospInvest, Pirulatrend, Patikák és gyógyszeripari döntéshozók gazdasági magazinja, V. évfolyam 6. szám, 2008. szeptember, 4. o. 25 Dr. Szabó Sándor: IGEPHA-konferencia az öngyógyszerezésr l, Gyógyszerészi Hírlap, a Magyar Gyógyszerészi Kamara lapja, XIX. évfolyam 4. szám, 2008. április, 15. o.
36
patikán kívüli árusítása azonban egyel re inkább csak vev csalogató szolgáltatás, mint üzlet. Az ezen az úton lebonyolódó gyógyszerforgalom nagyságrendjér l még csak becslések állnak rendelkezésre: az el zetesen elvárt 1-2%-os részaránynál jóval kisebb, mindössze havi 100-120 millió forintos forgalmat jelent a patikán kívüli gyógyszerforgalmazás, és az új szerepl k, szintén a várakozásoktól eltér en, egyel re inkább árkövet , mintsem az árleszorító politikát folytatnak.26
Gyógyszertárat helyettesít
termékként fogható fel az on-line patika is, melynek
megjelenése szintén a gyógyszer-gazdaságossági törvény következménye, hiszen e törvény tette lehet vé a gyógyszerek meghatározott feltételek melletti on-line értékesítését.
Az
els
hazai
kizárólag
on-line
m köd
gyógyszertár,
a
www.pirulapatika.hu 2007 márciusában kezdte meg m ködését. A weboldalon gyakorlatilag a teljes magyar gyógyszertári választék megtalálható. A törzskönyvezett orvosságokat, tápszereket, gyógyhatású készítményeket és homeopátiás szereket nemcsak, hogy megvásárolhatják a honlapra látogatók, hanem azok fényképét, árát és betegtájékoztatóját is megtekinthetik. A befutó megrendeléseket magyarországi közforgalmú gyógyszertárak elégítik ki, a gyógyszerkiadási szabályoknak megfelel en. A vény nélkül is kiadható gyógyszereket bárki megrendelheti az internetes gyógyszertártól, a kiszállítás a megrendelést követ napon történik, az ország egész területén, alacsony szállítási díjak fejében. A vényköteles gyógyszerek megrendelését viszont csak abban az esetben fogadja el a PirulaPatika, ha a recepte(ke)t e beteg el bb a megrendel lappal együtt eljuttatja a rendszert üzemeltet szakemberekhez, és megbízást ad nekik a készítmény(ek) kiváltására és házhoz szállítására. Az els
középeurópai online gyógyszertár -ként hirdeti magát az Énpatikám.hu
(http://www.enpatikam.hu), egy olyan internetes áruház, amely az egészségre és a modern életstílusra összpontosít. A honlapon 500 gyártó 5400 termékéb l lehet választani. A f termékek,
termékfajták közé tartoznak a kozmetikai termékek, fogyókúrás
vitaminok
és
ásványi
anyagok,
természetes
alapú
készítmények,
kismamáknak, anyukáknak ajánlott termékek, drogéria és gyermekeknek szóló termékek. Az internetes gyógyszertár b séges információval, képekkel és részletes leírásokkal szolgál az egyes termékekr l.
26
Tóth Tamás: Mit? Hol? Mennyiért , A patikán kívüli gyógyszerárusításról, Pirulatrend, Patikák Gazdasági Magazinja, IV. évfolyam 3. szám, 2007. április, 14-15.o.
37
A kizárólag on-line m köd gyógyszertárak mellett számos közforgalmú gyógyszertár m ködtet on-line rendeléseket lehet vé tev
honlapot. Becslések szerint jelenleg
csaknem 150 helyen lehet orvosságot vásárolni a világhálón.
A mobil postákhoz hasonló mozgó gyógyszertárak bevezetése is szerepelt már a kormány tervei között. Az err l szóló kormánytervezet szerint ezek a mobilpatikák az orvosi ügyelettel egy id ben olyan településeken tartanának nyitva, ahol nincs hagyományos patika. A mobilpatikákban kizárólag gyógyszerész, vagy szakasszisztens árusíthatná a vény nélkül és receptre kapható készítményeket. A tervezetet egyel re nem követte tett.27
A mobilpatikák mellett az automatás gyógyszerforgalmazás ötlete is felmerült már. A gyógyszer-automatákkal azonban biztonsági gondok vet dhetnek föl. A legkényesebb kérdés az, hogy a gép miként lenne képes kizárni egy kiskorút a vásárlásból.28
4.3 Létez vállalkozások közötti verseny A gyógyszer-gazdaságossági törvény rendelkezéseinek eredményeként az elmúlt közel két évben 385 új patika nyílt az országban29, azaz tényleges verseny indult meg a gyógyszertári piacon, bár a törvény kimondott céljától eltér en az újonnan alapított patikák többsége az eddig ellátatlan kistelepülések helyett a f városban, illetve a megyeszékhelyeken nyílt. Az újonnan nyílt patikák mögött sok esetben fél-szakmai, illetve pénzügyi befektet ket találunk, és az új gyógyszertár-tulajdonosok között gyorsuló ütemben jelennek meg a külföldi befektet k is: nyilvános cégadatok tanúsága szerint többek közt osztrák, német, holland, ciprusi, egyesült királyságbeli, amerikai tulajdonú gyógyszertárláncok létesültek, s t még egy nagy nemzetközi bank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is befektetéseket eszközöl a magyar patikapiacon.30 Az új patikák mögött álló multinacionális befektet k els dleges célja a profittermelés, a beszerzésben és a gazdálkodásban méretgazdaságossági el nyükre 27
Mobil posta után jön a mobil patika?, forrás: http://www.hirado.hu/cikk.php?id=219907 (2008. 10. 20. 16 óra 05 perc) 28 A gyógyszerautomaták már a spájzban vannak, Magyar Hírlap, 2008. 04. 17., forrás: http://www.weborvos.hu/lapszemle/gyogyszerautomatak_mar_spajzban/111848/ (2008. 10. 20. 16 óra 25 perc) 29 RTL Híradó, 2008. november 6., 18 óra 30 perc 30 Hankó Zoltán: Meg rizhet k-e gyógyszertáraink szakmai és nemzeti kézben?, Gyógyhír, a Hungaropharma Zrt. információs lapja, XVI. évf. 5. sz., 2008. június, 9.o.
38
támaszkodnak, amely önmagában óriási versenyel nyt jelent a független családi patikákkal szemben, emellett jellemz rájuk a láncosodás, amely a gyógyszertári piac koncentrációját eredményezi. Bár a patikaláncok piaci szerepe még nem nevezhet meghatározónak, a négy-öt legnagyobb ilyen szervez dés a Magyarországon m köd mintegy 2300 gyógyszertár 15-20 százalékát tartja a kezében, és az árbevétel alapján is a teljes piac forgalmának mintegy ötödét tudhatja magáénak. Hazánkban a legnagyobb ilyen patikalánc a száznál is több patikában kültagként részes, német tulajdoni hátter gyógyszer-nagykeresked
Pharmanova hálózata, mely a piac csaknem egytizedét
birtokolja. A cég els sorban felvásárlásokkal terjeszkedik, azonban az utóbbi hónapokban új patikákat is nyitott, s a közeljöv ben további 30 40 új egység indítását tervezi. Egy közelmúltban indult másik patikahálózat, a Gyógyszertér (amely egy ciprusi offshore cég többségi tulajdonában van) jelenleg 13 egységgel van jelen az országban,
a
f városban
és
vidéken
egyaránt,
leginkább
a
nagy
bevásárlóközpontokban.31 Egy további patikalánc, a Super-Pharma másfél éven belül 15-20 gyógyszertárat m ködtet arculatú patikákat üzemeltet
láncot építene ki a magyar piacon. Az egységes
hálózatnak egyel re még csak három egysége van a
f városban, de terveik szerint 2009 végéig újabb 8-15 saját tulajdonban lév gyógyszertárat nyitnának országszerte Az új patikalánc egyik tulajdonosa a V-trend Kft., amely a Budapest Life, az Ingatlan Extra és a Szalon Magazin kiadója. A másik pedig egy egyedi struktúrájú hirdetési weblapot m ködtet cég, az Infobanner.hu Kft. A Super-Pharma
patikák
tulajdonosai
azt
szeretnék,
hogy
gyógyszertáraik
a
vásárlóközpontú kiszolgálást, az alacsony árakat és a legjobb min ség árukészletet juttassák a vásárlók eszébe.32 2006. els
felében az izlandi pénzügyi befektet
Milestone Group érdekeltségébe tartozó Magyar Egészségház Kft. egy nemzetközi gyógyszertárhálózat-fejlesztés részeként kezdett el kiépíteni az ország teljes területén egy patika-hálózatot a hazai piacon (a patikák egyel re Kamilla néven m ködnek). A Magyarországra, Horvátországra, Romániára és Macedóniára kiterjed 55 millió eurós patika-hálózatépítési beruházási programba 15 millió euró t kével szállt be a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank. A hazai piacon a már m köd gyógyszertárak akvizíciójával, valamint új üzletek nyitásával a hálózatba vont és a társaság által
31
Tóth Tamás: Szaporodnak és sokasodnak, Patikapiaci lánc-reakció, Pirulatrend, Patikák és gyógyszeripari döntéshozók gazdasági magazinja, V. évfolyam 7. szám, 2008. október, 16. o. 32 A patikaláncoké a jöv ? A Super-Pharma is nagyon rákapcsol, forrás: Világgazdaság Online, 2008. 07. 25., http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=233210, (2008. 10. 18. 12 óra 10perc)
39
üzemeltetett patikák száma hamarosan eléri a negyvenet, 2008. végére pedig a tervek szerint a hatvanat. A cég jelenlegi éves forgalma megközelíti a hatmilliárd forintot.33
A piac liberalizálásával tehát megjelent a patikák között mind a vev ért, mind a patikai költések nagyságáért folytatott verseny. Ez a verseny leger sebben Budapesten, valamint a nagyobb városokban jelentkezett, míg a kisebb településeken jellemz en csökkent a patikák jövedelmez sége és n tt a kiszolgáltatottsága. Az egymással verseng gyógyszertárakban mindennapossá váltak a kereskedelem más szektoraiban már megszokott promóciók, kedvezményeket kínáló akciók, de a gyógyszertáron belüli bemutatók is egyre gyakoribbak. A vev k megtartása érdekében számos vev barát változást vezettek be a gyógyszertárak, melyek tevékenysége egyre inkább ügyfélközpontúvá válik. Ma a versenyképesség megtartása érdekében egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a patikai arculat kialakítására, a marketing tevékenységre, a beteg felé irányuló kommunikációra; folyamatosan figyelemmel kell kísérni az újonnan nyíló patikák, patikaláncok alakulását, állandóan elemezni kell a piaci helyzetet, a gazdasági körülményeket, a politikai döntéseket. A fogyasztói igények változása, növekedése miatt, illetve a vev i kör megtartása érdekében a f városi, nagyvárosi er s versenykörnyezetben
ma
már
a
patikák
médiában
való
megjelenése
is
nélkülözhetetlenné vált.
4.4 Vev k alkupozíciója A vev k alkupozíciója a patikák számának nagyarányú növekedésével, valamint bizonyos vény nélkül kapható készítmények gyógyszertáron kívüli árusításának megindulásával jelent sen meger södött. 2007. el tt egy verseny nélküli betegellátási rendszer idilli állapotát élvezhette a magyar gyógyszerésztársadalom: egy településen 5000 emberenként, egymástól meghatározott minimumtávolságra (százezer lélekszámot meghaladó városokban 250 méter, egyéb településeken legalább 300 méter) lehetett patikát nyitni. Így tulajdonképpen minden gyógyszertárnak megvolt a maga garantált vásárlói köre, akik akkor is az adott patikában vették meg a gyógyszert, ha ott kedvesek voltak hozzá, és akkor is, ha nem, hiszen senki nem akart egy másik patika kedvéért kilométereket menni, illetve egy másik településre átutazni. Akkor még nem kellett a 33
Új patikahálózat az EBRD közrem ködésével, http://www.marketingpirula.hu/script/site/page.asp?artid=1695&Cat_ID=224, (2008. 10.18. 13 óra 00 perc)
40
betegek
érdekében
plusz-szolgáltatásokat
nyújtani,
illetve
egyéb
különböz
vev csalogató eszközöket bevetni a versenyképesség meg rzése, vagy növelése érdekében, hiszen nem volt verseny. (Természetesen a régi rendszerben is m ködtek olyan patikák, melyekben fontosnak tartották a kedves és magas színvonalú szakért kiszolgálást, a betegekkel való beszélgetést, a plusz-szolgáltatások nyújtását.) Ennek a kényelmes helyzetnek vetett véget a gyógyszer-gazdaságossági törvény azzal, hogy megindította a versenyt a gyógyszertári piacon. Ma már f városban és a nagyvárosokban
különösen és els sorban a
szinte egymást érik a patikák; az emberek könnyen
váltanak gyógyszertárat, ha úgy érzik, hogy valahol nem figyelnek rájuk eléggé, nem tör dnek velük, nem kedvesen szólnak hozzájuk. A gyógyszertáraknak el kell fogadniuk, hogy a vásárlók kegyeiért ma már keményen meg kell küzdeniük, e nélkül nem maradhatnak fenn a versenyhelyzetben, mert le fogják gy zni ket azok, akikhez szívesebben fordulnak az emberek.
4.5 Szállítók alkupozíciója Mivel a gyógyszertárak csak és kizárólag gyógyszer-nagykereskedelmi jogosítvánnyal rendelkez
szervezett l szerezhetik be a fogalmazott gyógyszert, a szállítók
alkupozíciója hagyományosan er s a gyógyszertári piacon. Bár a gyógyszernagykereskedelmi engedéllyel rendelkez vállalkozások száma elég nagy, valójában csak néhány olyan nagykeresked
van, mely a Magyarországon törzskönyvezett
valamennyi gyógyszer-féleséget és a patikai forgalomban megjelen termékek közel teljes skáláját forgalmazza, és az ország egész területére szállít. Közülük sorrendben a három legnagyobb a Hungaropharma, a Phoenix Pharma és a Humantrade. A 2007-es új törvény hatással volt a szállítók alkupozíciójára is: egyrészt a patikák számának növekedésével,
valamint
a
gyógyszer-árusításba
bekapcsolódott,
gyógyszer-
kiskereskedelmi forgalmazási engedéllyel rendelkez üzletek révén megemelkedett a nagykeresked k vev állománya, ugyanakkor elaprózódtak a rendelések és jelent sen n ttek a nagykeresked k logisztikai költségei. A gyógyszertárak a gyorsan változó árak, támogatások miatt folyamatosan összehasonlítják a nagykeresked k árait, és rendeléseiket azok függvényében adják fel. A gyógyszertárak megrendeléseinek megnyeréséért, a patikák magukhoz láncolása érdekében, a nagykeresked k a gyógyszertáraknak kínált számos kedvezmény mellett ma már új eszközöket is bevetnek (ezekr l egy kés bbi fejezetben lesz szó).
41
5. Gyógyszert a gyógyszertárból, de melyikb l? 2007. január 1-jén tehát a gyógyszertárak életében új szakasz kezd dött. A patikapiaci liberalizációval egy számukra addig ismeretlen jelenség vette kezdetét, mely számos lehet séget,
ugyanakkor
legalább
annyi
kihívást
is
rejt
magában.
Ez
a
gyógyszerésztársadalom számára új, szokatlan jelenség a piaci verseny, mely egyszerre két fronton is megindult: versenyt kell vívni a vev kért az újonnan nyitott/nyíló gyógyszertárakkal, és a gyógyszerforgalmazásba újonnan bekapcsolódott/bekapcsolódó kiskereskedelmi egységekkel is. A liberalizáció hozta versenyben felértékel dött a vev , a fogyasztó, vagy ahogy korábban hívtuk a beteg. El térbe került az ügyfélközpontúság, a siker kulcsa a vev elégedettsége. Nem is olyan régen, még a szakmai kamara, saját etikai kódexére hivatkozva, elmarasztalta azokat a patikákat, melyek vev inek apróbb ajándékokkal kedveskedtek, és így próbálták meg magukhoz kötni ket. Azóta nagyot fordult a világ; a gyógyszertár ma már a törvény szerint nem csak
egészségügyi szolgáltató, hanem kiskereskedelmi tevékenységet végz
intézmény is, s mint ilyennek a gyógyító tevékenység mellett lehet sége van a kereskedelem és a marketing különböz eszközeivel élni új vev k megszerezése, illetve a régiek megtartása érdekében. Hogyan, milyen eszközökkel tudja egy patika növelni értékét a betegek, fogyasztók szemében? Hogyan, milyen eszközökkel érheti el, hogy az alkalmi vev visszatér vásárlóvá váljon? Hogyan, milyen eszközökkel tudja elérni azt, hogy ne váljon szimpla eladóhellyé? Hogyan, milyen eszközökkel tudja meg rizni, vagy esetleg még javítani is piaci pozícióját? Ebben a fejezetben a gyógyszertári marketingben
mely, mint az értékesítés támogatásának eszköze, és mint a forgalom
növelésére és a vásárlói h ség kialakítására szolgáló megoldás egyre elterjedtebb rejl lehet ségekkel foglalkozom.
Minden vállalkozás számára, amely kapcsolatba kerül fogyasztókkal igen fontos szempont, hogy miként jelenik meg a külvilág el tt, azaz milyen arculatot alakít ki magáról a környezetében. Ez a patikák esetében sincs másként. Egy patika arculatának számos eleme van: a konkrét fizikai adottságaitól (mérete, fekvése), illetve a fizikai megjelenését l (portál, officina, iroda kialakítása) kezdve, a különböz küls és bels vizuális elemeken, a különféle ajándéktárgyakon, vagy épp a patika honlapjának külcsínén át, az olyan nem fizikai, nem kézzelfogható elemekig, mint például a betegekkel való bánásmód, a patika által nyújtott különböz szolgáltatások, illetve a 42
patikában dolgozók fellépése, öltözködése, nyelvismerete, valamint minden más olyan személyi tényez , amely a betegek számára érzékelhet vé válik. Az alábbiakban el bb a fizikai, majd a nem fizikai arculati elemek vev csalogató, fogyasztóbarát megoldásait veszem sorra.
5.1 A megkülönböztetés fizikai, kézzel fogható eszközei 5.1.1 Fekvés, méret Ami egy fogyasztó számára els ként megfogható egy patikából, az legel ször is a patika fekvése, vagyis az, hogy milyen környéken, mely városrészben található. A régi alapítású, a 90-es években magánkézbe került patikák esetében a patika fekvése egy, a patikatulajdonos választásától független adottságként jelenik meg. Ezzel szemben az új törvény értelmében ma már bárhol lehet patikát nyitni, így az újonnan nyíló patikák tulajdonosainak már van lehet sége a forgalom, a vásárlóer alapján megválasztani a telephelyet, és az építésnél figyelembe vehetik a fogyasztók számára fontos kényelmi szempontokat is, mint például a könny megközelíthet ség vagy a parkolási lehet ség. Ez mindenképp versenyel nyt jelent a régi alapítású patikákkal szemben. A forgalom szempontjából egyáltalán nem mellékes az sem, hogy a patika közelében m ködik-e legalább egy vagy több orvosi rendel , esetleg kórház vagy szakrendelés. A régi alapítású patikák többségére jellemz , hogy orvosi rendel
vagy kórház közelébe
települtek, ami viszont számukra biztosít versenyel nyt. A patika mérete, a fekvéshez hasonlóan, szintén adott a régi alapítású patikák esetében, az újonnan nyílóknál viszont, az egészségügyi miniszter 2007-ben kibocsátott 41-es számú rendelete alapján, el írás a minimum 80 m2-es alapterület. A régi alapítású gyógyszertárak esetében az alapterület nem növelhet , a rendelkezésre álló hellyel kell okosan gazdálkodniuk és megoldaniuk a kellemes légkört biztosító kialakítást. Az új alapítású patikáknál az el írt nagy alapterület eleve lehet vé teszi egy szell s, tágas, mindennek helyet adó officina kialakítását. 5.1.2 Portál A fekvést és a méretet követ en maga a küls
kép, a portál megjelenése az, ami
megragadja, vagy épp taszítja az embert. A patika portálját ezért érdemes minél
43
igényesebben kialakítani, hiszen a megjelenése alapvet szerepet játszik abban, hogy a fogyasztó betér-e egy adott patikába vagy inkább továbbmegy és keres egy másikat. A már említett EüM rendelet a portálra vonatkozóan is tartalmaz mind a régi, mind az új alapítású patikákra nézve kötelez en betartandó el írásokat, mint például azt, hogy: 4.§ (3) A közforgalmú gyógyszertárnak helyet adó épület homlokzatán, illetve amennyiben a gyógyszertár betegforgalmi bejárata zárt bels térbe nyílik, bejáratánál a Gyógyszertár feliratot jól látható helyen kell elhelyezni. A homlokzaton elhelyezhet a gyógyszertár m ködési engedélyében szerepl egyedi elnevezés is. Továbbá, hogy: 4.§ (4) A közforgalmú gyógyszertár betegforgalmi bejáratánál jól látható helyen és jól olvasható módon jelezni kell a szolgálati rendet, elérhet séget, valamint a legközelebbi folyamatosan nyitva tartó, vagy készenléti, ügyeleti szolgálatot teljesít közforgalmú gyógyszertár címét és telefonszámát. Illetve még azt is, hogy: 4.§ (1) A közforgalmú gyógyszertárnak szélfogóval ellátott akadálymentes betegforgalmi és ett l elkülönített gazdasági bejárattal kell rendelkeznie. A betegforgalmi bejáratot úgy kell kialakítani, hogy az közútról vagy közterületr l megközelíthet legyen. A bejáratnál jelz cseng t vagy kaputelefont és kiadó ablakot kell kialakítani, és a kiadó ablaknak a beteg számára - ügyeleti szolgálatra kötelezés esetén is - akadálymentesen megközelíthet nek kell lennie. A már m köd
gyógyszertárak jöv
év elejéig türelmi id t kaptak, akkorra kell
felzárkózniuk az új elvárásokhoz.
Az újonnan nyíló patikák esetében modern, igényesen kialakított, felt n portálokkal találhatja szembe magát az arra járó. De a régi patikák között is találunk szemetgyönyörködtet eket, hiszen országszerte nem egy nagyon szép, m emlék jelleg patika van, melyek ezzel a különlegességükkel vonzhatják a vev ket. A portálnak, a látványnak mindenekel tt a szakértelem és a nyitottság érzését, a nálunk mindent megtalál, itt egészségre lel érzést kell sugallnia a fogyasztók felé. Nem hátrány, ha a patika neve messzir l is jól látható a portálon; továbbá a portál mondhatni elengedhetetlen kelléke egy kivilágítható elem
névtábla, cégér, zöld kereszt
, ami
amellett, hogy segíti a beazonosítást (és még a sötétben való tájékozódást is), jól sikerült tervezés és kivitelezés esetén még esztétikai többletet is nyújthat a patika számára. A patikaportál szintén elengedhetetlen része a megfelel en kialakított kirakat, amely vonzza az ember pillantását, ezért külön figyelmet érdemel. Ezzel kapcsolatban alapvet ,
hogy
a
kirakati
anyagok
rendszeres
frissítésével,
karbantartásával
hangsúlyozzuk a gyógyszertár szakmai elhivatottságát. A kirakat feladata a
44
figyelemfelkeltés, az újdonságokról és az aktuális akciókról való tájékoztatás. A kirakatban porosodó, napszívott reklámanyagok összevisszaságukkal negatív benyomást keltenek. Ezzel szemben egy ízlésesen berendezett és a figyelmet vonzó kirakat figyelemfelkelt
erejével olyanokat is becsalogathat a patikába, akik el re nem is
terveztek különösebb vásárlást. Ezeken kívül minden patikatulajdonos találhat valamit, amivel patikáját egyedivé, mással össze nem téveszthet vé alakíthatja. Lehet ez akár egy szép ólomüveg-berakás a patika jelképével a bejárat fölött, vagy épp egy Zsolnayporcelánból készült épületdísz, de akár még egy egyszer , a patika logojával díszített világító óra is az arra közleked gyalogosok nagy örömére szolgálhat. 5.1.3 Officina Ha a portál kell képp hívogatóra sikeredett, a gyógyszertárba betér fogyasztóra az officina kialakításával, elrendezésével tehetjük a következ mélyreható benyomást. A 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet officinára vonatkozó el írásai közül néhány: 6.§ (1) Officinának az a helyiség alkalmas, amely világos, száraz, f thet és szell ztethet , valamint padozata résmentes. A gyógyszertár officinájában a gyógyszerkiadást oly módon kell biztosítani, hogy a betegek, vásárlók egymásról illetéktelenül ne juthassanak betegségükkel összefügg információhoz. Az officinában a várakozás helyét ennek megfelel en jól láthatóan kell jelezni. A betegeket, vásárlókat ennek betartandóságáról jól látható figyelmeztet feliraton kell tájékoztatni. 6.§ (5) Az officinában ivóvizet és ehhez poharat kell biztosítani. Fontos, hogy az officina is a szakértelem érzését sugallja, úgy kell kialakítani, hogy jó közérzetet teremtsen, és bizalmat ébresszen a betér kben. Ebben fontos szerepet játszanak a színek, a bútorok, a dekoráció. (Mára számos cég szakosodott a gyógyszertári bútorok, berendezések gyártására, ilyen például az egyéni vállalkozásként m köd
KG Stúdió, a családi tulajdonú Praktikum Bt., vagy a hazájában,
Franciaországban piacvezet
Fahrenberger cég, mely ez év elején kezdte meg
m ködését Magyarországon.) Továbbá törekedni kell arra, hogy világos, áttekinthet , esztétikus teret alakítsunk ki. A rohamosan b vül gyógyszertári kínálat elhelyezésére praktikus megoldásokat kell találni. Míg a vényköteles gyógyszereket kötelez en a tára mögött kell elhelyezni, a vény nélküli készítmények kikerülhetnek a tárán kívülre. Ennek megfelel en a manapság nyitó, modern gyógyszertárak officinája egyre több mindent hoz fogyasztóközelbe; némelyik már-már összetéveszthet
a drogériákkal:
hosszú polcokon sorakoznak a legkülönböz bb természetes szerek, kozmetikumok,
45
gyógyászati segédeszközök, melyek közül bárki szabadon választhat, és a kasszánál fizethet. A vény nélkül kapható készítmények, kozmetikumok kínálatának b vülése, és ezek el térbe kerülése az officinában új kontextusba helyezi magát a gyógyszertárat: a gyógyulás lehet ségének bizonyossága helyett az egészségmeg rzés fontosságát árasztja. A világosan, kategóriák szerint rendszerezett szabadpolcos kihelyezés megkönnyíti a termékek, a választék megismerését, emellett a szabadság érzetét (szabadon kézbe vehetem, szabadon választhatok) kelti, ami vásárlásra ösztönöz. A szekrénysorok megnyitása, a szabad polcok kihelyezése, a vitrines felületek kialakításával
láthatóvá
tett
különböz
patikaszerek
emellett
változatosságot,
érdekességet, dinamizmust kölcsönöznek az officinának, s t a sok látnivaló még a sorban állást is kellemesebbé teszi.
A várakozás perceit lényegesen megkönnyítheti egy patikai beteghívó rendszer alkalmazása is, mely ma már szintén jellemz je a nagyobb alapterület , több tárás patikáknak. Egy jól m köd beteghívó egyformán beteg- és gyógyszerészbarát eszköz: a patikai vásárlók számára jobb közérzetet teremt, lehet vé teszi a kulturált sorban állást; a patikus pedig nyugodtabb körülmények között dolgozhat, mivel a beteg csak akkor jelenik meg a táránál, ha forgalommegtartó, forgalomnövel
hívja. A gyógyszertár szemszögéb l még hatása is lehet, hiszen ha valahol kulturált
körülmények között, gyorsan szolgálják ki az embert, oda szívesebben visszamegy. A beteghívó rendszer ideálisan alkalmazható minden olyan patikában, ahol viszonylag nagy az officinai tér. De a kisebb officinájú patikákban is kellemesebbé tehetjük a várakozást, például egy pihen sarok kialakításával. Egy gyereksarok kialakításával pedig a kisgyermekes anyukák szívébe lophatjuk be magunkat.
A sorban állók figyelmének lekötésére, vásárlási kedvük fokozására szolgálnak az officinában elhelyezett különböz reklámanyagok is, melyek nélkül ma már szintén nem létezik egyetlen patika sem. Természetesen a patikában is csak vény nélkül kapható gyógyszerek reklámozhatóak a fogyasztók számára. A gyógyszertárban árusított OTCkészítmények növekv özönében egyre nehezebb a választás, ami létjogosultságot ad az eladáshelyi reklámeszközök patikai alkalmazásának. Ma már az instore reklámeszközök egész tárháza áll a gyógyszertárak rendelkezésére, és már kimondottan az officinai indoor média kialakítására szakosodott cégeket is találhatunk a piacon (pl. Coordinfo Kft., amely Magyarország 1200 patikájával áll kapcsolatban). Akárcsak egy 46
hipermarketben, ma már a patikában is megtalálhatóak a különböz aktuális termékeket hirdet displayek, wobblerek, szórólaprendez k, megállítótáblák, padlómatricák, de ma már nem ritka jelenség a plazmatévé sem, melyen folyamatosan futnak a különböz OTC-szerek aktuális reklámjai. Fontos, hogy a különböz eladáshelyi reklámeszközök a gyártók reklámüzeneteinek célba juttatása, a tévé- és rádióreklámok felidézése, illetve impulzusvásárlások generálása mellett, a gyógyszertár egészségügyi szerepét, szakmai nélkülözhetetlenségét is hangsúlyozzák. Éppen ezért alapvet
ezen reklámanyagok
tudatos megválasztása, számuk ésszer keretek között tartása, min sége, rendezettsége, karbantartása, a gyógyszertár adottságaihoz történ
igazítása. Akárcsak a kirakat
esetében, itt is a gyógyszertár kínálatának naprakészségét kell, hogy tükrözzék, feladatuk, hogy támogassák a gyógyszertár szakmai munkáját, tájékoztassák a betegeket, és segítsék egy rendezett átlátható, betegbarát officina kialakítását.
(Érdekesség: A GfK LHS Healthcare legújabb mobil szemkamerával végzett vizsgálata alapján az derült ki, hogy a patikai hirdetések többsége elkerüli a vásárlók figyelmét. A vizsgálat a gyógyszertárakban kihelyezett információs táblák és hirdetések a vásárlók figyelmére gyakorolt hatásának elemzésével foglalkozott; arra keresett választ, hogy a patikában tartózkodók mire figyelnek, mit vesznek észre, hogyan viselkednek a várakozás során és a vásárlás id pontjában. Kiderült, hogy a vásárlók várakozás alatti figyelme jelent sen eltér sorban állás és sorszámhúzás esetén. Sorban állás közben jellemz en türelmetlenebbek az emberek, és leginkább azt figyelik, mikor kerülnek sorra; jellemz en a gyógyszerészt és az el ttük állót figyelik, a kihelyezett hirdetésekb l, plakátokból alig vesznek észre valamit. A kihelyezett táblák közül jellemz en a Kérem, itt várakozzon! állvány az egyedüli, amit mindenki megnéz. Sorszámhúzás esetén a vásárlók nyugodtabban várakoznak, kevésbe türelmetlenek. Több idejük jut körülnézni az officinában, ennek ellenére jellemz , hogy a kihelyezett plakátokra, hirdetésekre nagyon kevesen figyelnek. Leginkább és leghosszabb ideig a többi várakozó arcát, a pénztárgép kijelz jét, vagy a sorszámkijelz t nézik. A legnagyobb promóciós er vel a helyiségben álló vitrinek bírnak, melyeket el szeretettel nézegetnek a várakozás perceiben.34)
34
A patikai hirdetések többsége elkerüli a vásárlók figyelmét, Pirulatrend, Patikák Gazdasági Magazinja, V. évfolyam 3. szám, 2008. április, 8. o.
47
Szintén a bels vizuális eszközök közé tartoznak és a vásárlói köt dést segíthetik el a gyógyszertár saját logojával ellátott jegyzetfüzetek, tollak, táskák, melyek manapság szintén elterjed ben vannak; valamint a fogyasztóknak szóló különböz
ingyenes
tájékoztató kiadványok, újságok, magazinok (pl. Gyógyhír Magazin, Patika Tükör, Patika Magazin, Recept Nélkül, Baba Patika, stb.), melyekre a patika fizethet el egyrészt azzal a céllal, hogy azokkal kedveskedjen rendszeres vásárlóinak, másrészt azzal a szándékkal, hogy az azokban reklámozott készítményeket azután megvásárolják nála az emberek. (Ma már igény van arra is, hogy ezeket az újságokat patikára szólóan nyomtassák, vagyis hogy az azokat ajándékozó patika neve, címe, nyitva tartása rá legyen nyomtatva az adott újságra.)
Az officinán belül kiemelt szerepe van a tárának, hiszen itt történik a betegellátás. A tárával kapcsolatban a következ t írja el az EüM rendelet: 6.§ (4) Az officinában lemosható, fert tlenít szeres tisztításra, vegyszeres kezelésre alkalmas tárát kell elhelyezni. A berendezést úgy kell kialakítani, hogy a munkaterület és a betegforgalmi rész elkülönített legyen. A gyógyszerkiadó helyet a gyógyszerbiztonsági szempontokra figyelemmel úgy kell kialakítani, hogy a kiadást végz gyógyszerész, szakasszisztens szükség esetén közvetlenül megközelíthesse a betegforgalom céljára szolgáló helyiségrészt. A tára esetében különösen fontos a rendezett összkép, az, hogy ne tarkítsák össze-vissza kihelyezett matricák, hiszen meglehet sen kellemetlen az, amikor a tára bels oldalán álló gyógyszerész matricák és mindenféle reklámanyagok mögül kikukucskálva látja el szakmai tanácsaival a betegét.
A rendelet azt is kimondja, hogy a közforgalmú gyógyszertárban a betegségek megel zését szolgáló felvilágosító, tanácsadó tevékenység, valamint a gyógyszerészi gondozási szaktevékenység folytatásának helyszínéül szolgáló tanácsadó helyiséget kell kialakítani, mely lehet vé teszi a beteggel való privát beszélgetést. A tanácsadó helyiséget az officinában is el lehet helyezni, amennyiben a rendelkezésre álló hely lehet vé teszi a betegforgalomtól elkülönített, négyszemközti konzultációt (a közös helyiség alapterülete legalább 25m2 kell legyen). A tanácsadó helyiség, illetve konzultációs sarok kialakításánál is törekedni kell a szakértelmet tükröz , bizalmat ébreszt kialakításra.
48
5.1.4 Patikai honlap Korunk kommunikációs technikája, az internet mára a patikák mindennapjainak is szerves részévé vált: a patikák csaknem 100%-a rendelkezik internet-hozzáféréssel; néhány gyógyszertár kivételével ma már mindenki elektronikusan rendel; és újabban egyre több patika indítja el saját internetes honlapját (ez részben annak is köszönhet , hogy a gyógyszer-gazdaságossági törvény el írja az újonnan nyíló patikák számára, hogy többletszolgáltatás gyanánt a gyógyszerek interneten történ
rendeléséhez
honlapot m ködtessenek).
A patikai honlap egyfajta átmenetet képez a patika fizikai, és nem fizikai természet jellemz i között. Mindenképp a fogyasztóknak nyújtott pluszszolgáltatást jelent a patika részér l, ugyanakkor megjelenése, átláthatósága, menürendszere, stb. alapján a honlapra látogató azonnal következtetéseket vonhat le a patika szakmaiságáról, igényességér l, megbízhatóságáról, ügyfélközpontúságáról.
A gyógyszertár honlapjának mindenekel tt eleget kell tennie bizonyos alapvet feltételeknek; ezek egyrészt egészségügyi-szakmai, reklámszakmai és törvényi el írások, másrészt internet-szakmai kritériumok. Magyarországon törvény tiltja a kizárólag orvosi receptre kiváltható gyógyszerek nagyközönség számára történ reklámozását; ez a passzus az internetes honlapok szempontjából különösen fontos, hiszen azok bárki által elérhet ek, megtekinthet ek, így elviekben illetéktelenek is hozzáférhetnek azokhoz az információkhoz, reklámokhoz, melyeket a törvény szerint csak szakemberek láthatnának, olvashatnának. Ezt a problémát ma már jellemz en úgy orvosolják, hogy a honlapon a szakmai tartalmak eléréséhez külön be kell regisztrálni, melyhez pl. a gyógyszertár engedélyszáma, az orvosi pecsétszám, vagy a kamarai nyilvántartási szám megadása szükséges. A vény nélkül is kiadható gyógyszerek fogyasztóknak történ reklámozása az interneten is lehetséges, de az ilyen reklámok tartalmára vonatkozó el írásokat az interneten is be kell tartani. A betegek korrekt tájékoztatása alapkövetelmény.
A honlapnak bizonyos internet-szakami szempontoknak is meg kell felelnie. Rendkívül fontos a látogatóra tett els
benyomás. A honlap nyitóoldala olyan, mint egy
névjegykártya, azon azonnal láthatónak kell lennie, hogy mit, hol, hogyan és miért
49
csinálunk, azaz már a nyitóoldalon hasznos információkat kell közölnünk. Annak is azonnal ki kell derülnie, hogy a megjelen menüpontok közül melyikre kattintva juthat el a látogató az
t leginkább érdekl
kapcsolatos honlapról az els
oldalra. Bármilyen gyógyszerrel, egészséggel
pillanatban gyorsan és egyértelm en ki kell, hogy
derüljön a szakmai tevékenységeknek (felvilágosítás, szakmai tájékoztatás), a termékeknek (vényköteles, OTC gyógyszer), a szolgáltatásoknak a milyensége. A termékek és szolgáltatások kínálata mellett, mindenképp célszer olyan információkat is elérhet vé tenni a honlapon, amikért a látogatók hajlandóak visszatérni (pl. egészséggel kapcsolatos tanácsok, ötletek, újdonságok, trendek, stb.). Egy honlapnál ma már alapkövetelmény az interaktivitás, elengedhetetlen, hogy minél több és szakmailag szerteágazó, kifelé mutató linket tartalmazzon, továbbá a látogatói vélemények közlésére alkalmas vendégkönyv, illetve fórum szintén nélkülözhetetlen részei egy honlapnak. A honlap szerkezete, a navigáció és a látvány, a megoldások eredetisége mind-mind alapvet en befolyásolja az információk megtalálását. Természetesen a honlapnál is alapvet
követelmény az adatok, információk folyamatos frissítése,
aktualizálása, a linkek karbantartása. (Kifejezetten patikai honlapok készítésére és m ködtetésére szakosodott cégeket is találunk ma már a piacon, ilyen például a helpNeT Egészségügyi Internet Tanácsadó & Tréning Iroda.)
5.2 A megkülönböztetés nem fizikai, kézzel meg nem fogható eszközei Az igényes portál, az esztétikusan és funkcionálisan kialakított patikabels
tehát
elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy a betegekben pozitív kép alakuljon ki a gyógyszertárról. A látványos, áttekinthet , lényeges és hasznos információkat tartalmazó honlap tovább er sítheti a patika pozitív megítélését. Ám mindez önmagában még nem elegend ahhoz, hogy alkalmi vev inkb l rendszeresen visszajáró vásárlók váljanak. A h ség kialakulásához mindenképpen pozitív élményekre van szükség, melyek megteremtése a patika formai arculati elemei mellett bizonyos tartalmi arculati elemekt l is függ. A patikában dolgozók megjelenése, viselkedése, a betegekkel való bánásmódja, kommunikációja mindennél jobban befolyásolja a patika légkörét, és alapvet szerepet játszik abban, hogy a vev hogyan érzi magát a patikában. Az egyes patikák között ebben lehetnek lényeges különbségek; a patikák közötti versenyben ez az, ami az egyik javára dönthet a többivel szemben. Egy, a vev ire, azok igényeire, szükségleteire maximálisan odafigyel , a vev k maximális elégedettségére, bizalmának
50
elnyerésére törekv gyógyszertárnak komoly versenyel nye van az olyan patikákkal szemben, melyek, bár rendkívül látványosan, szemet gyönyörködtet en vannak berendezve, a vev kkel való tör désre nem fektetnek különösebb hangsúlyt.
A gyógyszertár összetett szolgáltató feladatokat lát el: a patikába betér k egy része gyógyulást keres, másokat egészségük meg rzése vezet, esetleg valamilyen kozmetikumért vagy gyógyászati segédeszközért fordulnak az expediálóhoz. Az azonban mindegyikükben közös, hogy valamilyen problémára keresnek választ. Ezeknek az embereknek nemcsak igényeik, hanem úgymond pszichés szükségleteik is vannak
els sorban hozzá akarnak jutni ahhoz a készítményhez, amelyért jöttek, de
eközben azt is elvárják, hogy a velük foglalkozó szakember türelmesen, kedvesen, nyitottan fogadja
ket, és hajlandó legyen részt venni személyes problémájuk
megoldásában. Ez utóbbi lassan szinte fontosabbá válik, mint a felírt, vagy helyben kiválasztott készítmény megvásárlása. A patikába nap mint nap betér k mindegyike valamiképpen viszonyul a
maradás , illetve a
váltás
lehet ségéhez. Ebb l a
szempontból a patikába betér pácienseket a következ képpen csoportosíthatjuk:
4. sz. ábra: Patikába betér páciensek csoportjai Forrás: Humantrade, a Teva Magyarország Zrt. nagykereskedelmi divíziójának gyógyszerészeti szaklapja, 2008. szeptember, 25. o.
51
Jól látható, hogy a patikába betér k között vannak, akik biztosan kitartanak, de vannak veszélyeztetett csoportok is, melyek versenyhelyzet kialakulásakor azonnal, vagy rövid id n belül váltani fognak, illetve olyanok is, akik tudatosan ugyan nem készülnek a váltásra, de valamilyen okból (pl. nincs nyitva a patika, nincs hely a parkolóban, az új patika mellett van a bolt, ahová amúgy is mennek, stb.) az új gyógyszertárat is felkeresik.
k azok a Semlegesek , akik pozitív tapasztalatok esetén könnyen az
elhagyók táborát szaporíthatják. Márpedig egy patikába betér ember megnyerésénél csak egy nehezebb dolog van: visszaszerezni egy távozót. A lappangó, csak a kényelem miatt maradó csoportok egy ma üzletileg sikeresen m köd patikát is pillanatok alatt ellehetetleníthetnek. A patikába betér k ragaszkodásának elnyerése alapvet en azon múlik, hogy az expediáló tisztában van-e azzal, hogy a hozzá forduló mit vár el t le, és hogy mik azok az alapvet szempontok, amelyek szerint vásárlóként döntéseket hoz. 5.2.1 Gyógyszerész beteg kommunikáció A fentiek következtében a beteggel, a vev vel való kommunikáció a patikában dönt jelent ség ;
a
személyes
kapcsolatok
a
patikában,
a
egészségmeg rzésben nélkülözhetetlenek. Az emberek többsége kivételével
betegellátásban,
az
a szépségápolás
valamiféle egészségügyi problémával érkezik a gyógyszertárba, vagyis
lelkileg, és legtöbbször fizikailag is, kiszolgáltatottan fordul az expediálóhoz. Fontos, hogy az expediáló képes legyen megnyerni ezeknek az embereknek a bizalmát, hogy merjenek neki beszélni a problémáikról, kétségeikr l, stb. A gyógyszerészeknek éppen ezért nagy szükségük van kommunikációs készségük fejlesztésére, kommunikációs ismereteik b vítésére, kommunikációs érzékenységük fokozására. A bizalomteli, barátságos légkör megteremtéséhez az expediáló verbális és non-verbális jelzései egyaránt hozzájárulnak, alapvet en befolyásolják azt, hogy a vev hogyan érzi magát a patikában. Ahhoz, hogy a vev
jól érezze magát és a gyógyszerésszel szemben a
szimpátia és a bizalom kialakuljon, a barátságos hangvételnek és hozzáállásnak már az üdvözlés alkalmával érz dnie kell, és az egész kiszolgálási folyamatot ez kell, hogy jellemezze. A testbeszéd, a mimika, a szemkontaktus, a testtartás és a különböz metakommunikációs jelzések mind-mind hozzájárulnak a patikai összképhez. A gyógyszertárban dolgozók minden non-verbális jelzésének azt a benyomást kell keltenie, hogy számukra a beteg az els . Már egy mosoly is csodákra képes, hiszen a mosoly barátságos légkört termet, szimpátiát ébreszt, bizalmat alakít ki, és a betegre is
52
kisugározza a pozitív hangulatot. Amennyiben a beteg szinte mosolyt kap, a következ alkalommal már eleve pozitívabb hozzáállással lép be a gyógyszertárba. Fontos, hogy a kedvesen mosolygó gyógyszerész, gyógyszertári asszisztens folyamatosan keresse a vev vel való szemkontaktus lehet ségét is. A legtöbb beteg pozitívan reagál arra, hogy s r n rápillantanak, és azt az érdekl dés magas szintjének tekinti. A szemkontaktus, a mosolyhoz hasonlóan, híd a vev
felé, bizalmi alapot teremt, biztonságot sugároz,
segítségével fontos kijelentéseket hangsúlyozhatunk, és általa lehet ségünk van a partner reakciójának a felismerésére is. A vev vel szembeni beállítódást, a hozzá való viszonyt fejezi ki a testtartás is. A gyógyszertári személyzetnek testtartásával azt kell kommunikálnia, hogy kész befogadni a beteg mondanivalóját, teljes lényével az el tte álló emberre koncentrál. Éppen ezért kommunikálás közben minden esetben a vev felé kell fordulni, és nyílt, érdekl d , illetve szakszer séget sugalló testtartást kell felvenni. A konkrét beszédhez kapcsolódó különböz információforrások egy vev
vokális hangjelzések szintén fontos
számára. A lassú tempójú, monoton beszéd például
unottságra utal, és általában negatív érzelmeket vált ki, ezzel szemben egy gyors tempójú, váltakozó hangmagasságú beszéd érdekl dést, aktivitást fejez ki, és kellemes, pozitív érzéseket kelt a másik félben. A gyógyszerészeknek és expediálóknak tehát meg kell tanulniuk a tudatos kommunikációt. Erre azért is szükségük van, mert a patikában jellemz en pillanatok alatt kell tudni felmérni a beteg állapotát és igényeit, hogy azután az expediáló legjobb szakmai tudása szerinti javaslataival tudjon közrem ködni a gyógyulásban. Ehhez egyrészt szükség van arra, hogy a gyógyszerész, expediáló értelmezni tudja a patikába betér k non-verbális jelzéseit, másrészt olyan kérdéseket kell tudni feltenni, amelyekre ha választ kap, el tudja dönteni, hogy mit ajánljon. Öt egyszer kérdés, amely segíthet: 1. Ki a beteg?, 2. Mi a panasz?, 3. A panasz mióta áll fenn?, 4. Mit tettek eddig ellene?, 5. Van-e a betegnek valamilyen ismert gyógyszer-, vagy egyéb túlérzékenysége?35 A 2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos
gyógyszer-
és
gyógyászatisegédeszköz-ellátás,
valamint
a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól kimondja, hogy: A gyógyszertár egészségügyi feladata a lakosság gyógykezeléséhez kapcsolódó gyógyszerek kiszolgáltatása, valamint az e gyógyszerekkel kapcsolatos, a betegségek megel zését szolgáló, a betegekkel történ együttm ködést megvalósító felvilágosító, tanácsadó szolgáltatás.
35
Dr. Soós Gyöngyvér, dr. Doró Péter, Matuz Mária, Viola Réka, Kovács Ida Justinia: Gyógyszerészek szerepe az öngyógyszerezés területén tájékozódó vizsgálat, Gyógyszerészet, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság lapja, LI. évfolyam, 2007. szeptember, 554. o.
53
Vagyis a patikai expediálás során a gyógyszer mellé minden esetben tájékoztató és felvilágosító szolgáltatásnak kell társulnia (gyógyszer = termék + információ), így a beteg a fizikai természet , kézzel fogható gyógyszer mellé minden esetben meg kell, hogy kapja a kézzel meg nem fogható szolgáltatást, vagyis a betegtájékoztatást. A gyógyszerész felel ssége különösen az OTC-szerek, azaz az öngyógyszerezés területén nagy. A lakosság egyre jelent sebb része els
és gyakran egyetlen
állomásként a
gyógyszertárat keresi fel, ha gyógyszerre, tanácsra van szüksége. Egyre többen az orvos megkerülésével, gyakran a reklámok hatására kezdenek öngyógyításba. Ekkor a gyógyszerész figyelme, kommunikációja, tanácsa rendkívül fontossá válik, hiszen
az
egyetlen személy, aki kompetensen beavatkozhat, ha a beteg megfelel egészségügyi ismeretek híján saját vagy hozzátartozói egészségét veszélyeztet módon használja a hirdetések, ismer sök útján megismert készítményeket. A gyógyszerészeknek tehát ismerniük kell a különböz kommunikációs, és meggy zési technikákat. Azt azonban tudni kell, hogy a vev k nem egyformák, nem egyformán reagálnak a kérdésekre, a segít szándékra; van, aki igényli, jó néven veszi és megfogadja a tanácsot, mások egyik fülükön be- a másikon kiengedik a hallottakat, míg megint mások kifejezetten rossz néven veszik, ha esetleg el akarják téríteni
ket eredeti szándékuktól.
Kommunikációs szempontból érdekes, ha a gyógyszerész képes megállapítani, hogy milyen típusú beteggel áll szemben és annak megfelel en tudja a szituációt kezelni. A gyógyszertárba betér ket a német Lennecke csoportosította a velük folytatandó kommunikáció szempontjából:36 III. sz. táblázat A gyógyszertári betegek tipologizálása a Lennecke-féle tipológia felhasználásával
Probléma
A típus
B típus
Önmaga meger sítése
Agresszív Bizonytalan
Bizalom iránti igény
Gyanakvó
Tudálékos
Presztízs utáni vágy
Takarékos
Arrogáns
Igény a biztonságra
Siet s
Aggódó
Igény a kapcsolatra
Hallgatag
B beszéd
Forrás: Gyógyszerészet, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság lapja, LII. évfolyam, 2008. május, 281. o.
36
Dr. Mitev Ariel és dr. Bauer András: Marketing a gyógyszertárban, II. rész: Betegtípusok és szükségletek, Gyógyszerészet, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság lapja, LII. évfolyam, 2008. május, 281-285. o.
54
Az agresszív vásárló: jellemz en rosszkedv , támadóan lép fel, bántó szándékkal provokálja a gyógyszerészt, vitázni akar. Mivel az ilyen típusú vásárlónak szüksége van arra, hogy személyes véleményét meger sítsék, a helyes reakció az expediáló részér l, ha a beszélgetés folyamán azt az érzetet kelti benne, hogy tud dönteni. Olyan szófordulatokat kell alkalmazni, amelyek meger sítik, mint pl. Önnek igaza van. , Megértem Önt. A bizonytalan vev : nem tudja, hogy mit akar, nem tud dönteni az alternatívák között, azt szeretné, ha a döntés súlyát levennék a válláról. Ebben az esetben az a jó stratégia, ha az expediáló elegend
mennyiség
magyarázattal látja el a vev t, és egyetlen
megoldást nyújt a problémájára, így nem neki kell döntenie. Fontos számára a bizalom, biztonságot vár a gyógyszerészt l. Olyan szófordulatokat érdemes használni, mint pl. Önnek valószín leg ez a legmegfelel bb gyógyszer. , Az összes lehet ség közül az Ön helyében én ezt választanám. A tudálékos vásárló: energikus és öntudatos, mintha hencegni akarna a tudásával; közönyös azzal szemben, amit ajánlanak neki, az
tarsolyában mindig van egy jobb
megoldás, és állandóan kifogást emel. Makacsul ragaszkodik az elképzeléséhez, nem t ri, ha ellentmondanak neki, így a gyógyszerész által kezdeményezett bármilyen gondoskodási kísérlet azonnali ellenreakciót vált ki bel le. Az ilyen vásárlót mindenekel tt látszólagos hitében kell megrendíteni és biztonságérzetéb l kell kibillenteni, hogy a tényeket azután más megvilágításban is hajlandó legyen meghallgatni. Az Ön tényleg jól tájékozott, de gondolt-e már arra, hogy
, vagy
Látom, hogy Ön jártas a témában; akkor valószín leg azt is tudja, hogy szófordulatok hatásosak lehetnek. A gyanakvó: mindenben és mindenkiben kételkedik; tartózkodó, alig szól pár szót, ugyanakkor arra vár, hogy mikor tud lecsapni a gyógyszerész gyengébb érveire, ekkor kérdésekkel kezdi bombázni a patikust. Nagyon alapos érvekkel lehet meggy zni. Jó taktika kérdezni hagyni, ett l érzi, hogy komolyan veszik. Olyan fordulatokkal lehet neki válaszolni, mint pl. Jó, hogy megkérdezi. , Ez egy jó kérdés.
Jól látja a
problémát. Az arrogáns beteg: már a patikába való belépéskor egyértelm vé teszi, hogy ki kiért van ott; g gösen és felfuvalkodottan viselkedik, állandóan azt érezteti, hogy
a fontosabb, a
patikus csak arra hivatott, hogy t kiszolgálja. Érdemes az arrogáns vev hiúságára építeni, hiszen ez hízeleg neki. Meg kell er síteni betegségérzésében, és hangsúlyozni kell, hogy a patikában olyat kap, ami segít a gyógyulásban. Ön tényleg rosszul néz 55
ki. , Önnek tényleg mindig pechje van. , ezekkel a szófordulatokkal meger síthetjük t. A takarékos vev t nem lehet min ség alapú érveléssel meggy zni;
az, aki minden
doboz gyógyszer után kiszámolja az egy tablettára jutó árat. A patikus azzal lophatja be magát a szívébe, ha például kiszámolja neki az árak közötti eltéréseket. A gyógyszerész finoman felhívhatja a figyelmét arra, hogy pusztán árra alapozva nem lehet mindig jó döntést hozni, érdemes felsorolni azokat az el nyöket, melyek egy jobb min ség hatóanyagból adódnak, de minden esetben figyelembe kell venni a vev
érveit.
Lehetséges fordulat pl.: Számoljunk utána egy picit. Az aggódó vev : túlzottan el vigyázatos, gondolatai mindig maga körül forognak, és már az els tüneteket felfedezve magán, rögtön a legrosszabbtól tart. Fontos számára a biztonságérzet; szüksége van valakire, aki komolyan veszi. Barátságos és stabil légkört kell tehát kiépíteni, amelyben biztonságérzete támad. Estében különösen fontos, hogy a lehetséges mellékhatások felsorolásánál alaposan el kell neki magyarázni, hogy azok mikor léphetnek fel, és hogy nem kell t lük feltétlenül megijedni. A siet s vásárlónak nincs ideje, ezért gyorsan és sz kszavúan ad utasításokat; jellemz en nyugtalan, gyorsan mozog, gyorsan beszél, beszéd közben nem koncentrál; jó ötletekre, tanácsokra nincs ideje. Ezekre a betegekre jellemz , hogy az egészségükre, annak rendbe hozására sincs idejük. A tanácsadásnak ezért ebben az esetben gyorsnak, határozottnak és konkrétnak kell lennie, röviden és szakszer en kell érvelni, azonnal a lényegre kell térni. A b beszéd beteg nem nagyon hagyja szóhoz jutni az expediálót, állandóan a szavába vág, folyamatosan eltér a témától, és inkább saját magáról beszél. Az ilyen betegnek szüksége van arra, hogy valaki meghallgassa, hogy valakinek mesélhessen. Fontos, hogy az expediáló ebben ne menjen bele, finoman igyekezzen visszavinni a beszélgetést szakmai síkra, a tanácsadás csak ekkor lehet eredményes. ( Mennyi minden történik magával! Hozom a gyógyszerét. Igazán érdekel, amit mond, de sajnos most rengeteg dolgunk van. ) A hallgatag vev vel van az expediálónak a legnehezebb dolga, hiszen
egy szót sem
szól, csendben átnyújtja a receptjét, vagy halkan kimondja az általa kívánt gyógyszer nevét; beszélgetni nem akar, nem ad visszajelzést, legszívesebben nem is válaszolna. Ha nincs semmilyen tájékozódási pont, akkor meglehet sen nehéz tanácsot adni. Az ilyen vev t nyílt kérdésekkel lehet arra kényszeríteni, hogy némi információt adjon magáról.
56
A különböz típusú vásárlók tehát eltér bánásmódot igényelnek. A vev k igényeire, szükségleteire való tudatos odafigyelés olyan versenyel ny, ami még csak pénzbe sem kerül, és ami hosszútávon a legjobb megtartó er a páciensek szempontjából. 5.2.2 Többletszolgáltatások A patikák az általuk nyújtott többletszolgáltatásokkal is növelhetik forgalmukat, b víthetik vev körüket, illetve meger síthetik már meglév vásárlóik ragaszkodását. Nem véletlen, hogy ma már szinte kivétel nélkül minden patika igyekszik valamilyen plusz-szolgáltatással vev i kedvében járni. A megvalósítható szolgáltatások skálája az egyszer
tanácsadástól a komoly eszköz- és képzett szakember igény
mérésekig
terjedhet, kinek-kinek lehet sége szerint. Néhány példa kommunikációs, illetve eszközigényes többletszolgáltatásokra: egészséges életmód-táplálkozás tanácsadás; házi- és útipatika tanácsadás; különböz szezonális felvilágosítások (allergia, b rvédelem, stb.); homeopátiás tanácsadás; dohányzásról való leszoktatás; testzsírmérés, tanácsadás; haj-, fejb r-, b rvizsgálat; csonts r ségmérés, tanácsadás; visszérgondozás; tartáskontroll-gondozás; antioxidánsszint-mérés, tanácsadás; vérnyomásmérés; vércukorszint-mérés; koleszterinszint-mérés, stb. Többletszolgáltatások nyújtása esetén is érdemes odafigyelni a különböz korosztályok eltér
igényeire. Néhány ötlet arra, hogy milyen szolgáltatásokat nyújthat egy
gyógyszertár a különböz korosztályoknak: Újszülöttek, csecsem k: A gyógyszertár például összeállíthat olyan kisbaba kezd csomagot, amiben minden olyan szükséges gyógyszer, eszköz, stb. benne van, ami az induláshoz kell. Jó pont, ha a gyógyszertár babakocsival is megközelíthet . Kisgyermekek: Okos ötlet például a várakozási id türelmesebb eltöltése érdekében kisgyerekeknek rajzlapokat, filctollat, matricákat elhelyezni a betegek számára kihelyezett asztalnál, illetve mikuláskor csoki mikulással, karácsonykor szaloncukorral,
57
húsvétkor csoki tojással kedveskedhetünk a gyerekeknek
ez számukra mindig nagy
öröm. Iskoláskorúak: A gyógyszerészek például el adásokat tarthatnak gyógyszerekr l, kábítószerekr l, egészséges életmódról, egészséges táplálkozásról, vitaminokról, stb. az iskolákban. Középkorosztály: Ez az a korosztály, akik munkájuk mellett a legkevesebb id vel rendelkeznek, ezért számukra fontos lehet például az alapvet egészségügyi mérések elvégzése a gyógyszertárban; a megfelel nyitvatartási id
8 óra el tt, 17 óra után
, internet-elérhet ség és on-line (esetleg telefonos) rendelési lehet ség, stb. Id sek: A gyógyszertárakat sok id s ember keresi fel, akik elvárják, hogy tör djenek problémáikkal, hallgassák meg ket. Fontos a pontos adagolás feltüntetése a gyógyszeres dobozokon (gyengén látóknak esetleg vastagabb filctollal). Felajánlhatjuk, hogy ha a dózis fél adag, akkor elfelezzük a tablettákat. A nyugdíjasok kedvelik a különböz patikai újságokat, hiszen erre legtöbbször nem jut elég a jövedelmükb l, ezért ezt többlet-szolgáltatásnak érzik. Állandó gyógyszereiket kísérjük figyelemmel, különösen abban az esetben, ha OTC terméket is vásárolnak.
A vev k kényelmét szolgáló lehetséges többletszolgáltatások sora végtelen; nézzünk meg még néhány példát, ötletet: bankkártyával való fizetés lehet sége; betegtájékoztató terminálok elhelyezése az officinában; nagy forgalmú patikáknál beteghívó rendszer üzemeltetése; az orvosokkal, kórházakkal együttm ködésben különböz szakorvosok (dietetikus, szemész, természetgyógyász, stb.) meghívása a patikába egy egészségnap keretében ingyenes vizsgálatok, sz rések végzése; különböz gyógyszertári termékbemutatók tartása, melyek során például az érdekl d k kipróbálhatnak egy adott kozmetikumot, ingyen termékmintákat vihetnek haza, stb.; nagy turistaforgalmú helyeken lév patikákban a külföldi vásárlókkal való kommunikációt lehet vé tev Patika Tolmács használata (ez egy létez magyar találmány, mely 12 nyelven tartalmazza mindazokat a kérdéseket és válaszokat, amelyek egy külföldi vásárló esetén felmerülhetnek37); patikafutár szolgálat m ködtetése, vagyis a gyógyszerek házhozszállítása; újonnan épül patikák esetében megvalósítható még például egy (a McDonald séhoz hasonló) drive-in kiszolgálás, mely a mindig rohanó vásárlók nagy örömére szolgálhat, illetve odacsalogathatja a gyógyszertárba alig járó férfi vásárlókat is.
37
Demeterné Gy rki Anna, Berényi Milán: Expediáljon 12 nyelven!, Gyógyszertár, a Magánygyógyszerészek Országos Szövetségének kiadványa, VII. évfolyam 2. szám, 2008. február, 38. o.
58
5.2.3 Gyógyszerészi gondozás Az a körülmény, hogy ma már bizonyos készítményeket patikán kívül is beszerezhetünk, új konkurenciát teremtett a gyógyszerészeknek, gyógyszertáraknak, hiszen már nem elég csupán egymással versenyezniük a vev k kegyeiért, hanem még a drogériák, hipermarketek, éjjel-nappal nyitva tartó benzinkutak kínálatával is számolniuk kell. Küls szemlél ként úgy látszik, mára a gyógyszertár is ugyanolyan eszközökkel versenyz kereskedelmi egységgé vált, mint bármelyik másik üzlet, hiszen akciókba és marketingüzenetekbe botlunk a patikában és a küls hirdet felületeken egyaránt. A patikák számára ugyanakkor fontos, hogy meg tudják magukat különböztetni ezekt l az egyéb eladóhelyekt l, hogy az emberek szemében ne váljanak maguk is szimpla eladóhellyé. Ezt a gyógyszertárak közegészségügyi intézményi jellegük hangsúlyozásával, magas szint
felkészültséggel, szakmai hozzáértéssel,
segít kész, szeretetteljes kommunikációval és hivatástudattal érhetik el.
A
gyógyszertár
nélkülözhetetlenségének,
a
gyógyszerészi
szakértelem
szükségességének hangsúlyozására, a gyógyszerészek tekintélyének helyreállítására, a gyógyszertári min ség fogalmának és tartalmának megismertetésére indult útjára a gyógyszerész szakma összefogásával a gyógyszerészi gondozás programja. A kezdeményezés az Er s Antónia által 2005-ben alapított Egy csepp figyelem Alapítványhoz köt dik, mely a cukorbetegség korai felismeréséért és megel zésérét küzd. Ezért indította el az Alapítvány els ként Magyarországon a gyógyszerészekkel közösen a vércukorszint-mérést, melyet ma már mintegy 700 narancssárga felkiáltójeles patikákban végeznek. Id közben az Alapítvány kezdeményezésére újabb programokat, méréseket vezettek be
ma már vérnyomásukat és koleszterinszintjüket is
megmérethetik az emberek a programokban részt vev
patikákban
, továbbá az
Alapítvány létrehozta az Egy csepp Világnapot, melyen minden évben ingyenes mérésekkel, sz résekkel, tanácsadással, illetve gyerekeknek szóló programokkal várják a magyar lakosságot (idén november 16-án rendezték meg a SYMA csarnokban). 2007 szén a gyógyszerész szakmai szervezetek
Magyar Gyógyszerésztudományi
Társaság, Magyar Gyógyszerész Kamara, Magángyógyszerészek Országos Szövetsége kezdeményezésére megalakult a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottsága (GYSZGYB). A gyógyszerészi gondozás egységes elven történ széleskör elterjedését el segít , koordináló szervezetközi bizottság feladatai között többek közt szerepel a
59
gyógyszerészi gondozási szolgáltatások egységes módszertanának és programjainak kidolgozása, értékelése, lehet ség szerinti kiszélesítése, továbbá az ehhez szükséges költségtakarékos továbbképzések biztosítása, valamint a gyógyszerészi gondozás jogszabályi és finanszírozási rendelkezéseihez nyújtott szakmai háttér biztosítása. 2008. július 1-t l valamennyi gyógyszerészi gondozási program koordinálását a GYSZGYB végzi. A sikeres vércukorszint-, vérnyomás-, és koleszterinszint-mér
programok
alapjain a Bizottság kidolgozta az egységes metabolikus szindróma gyógyszerészi gondozási programot, melynek célja, hogy minél több gyógyszertár egységesen biztosíthassa a négy népbetegségnek számító terület (cukorbetegség, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, kóros elhízás) gondozását. Emellett folyamatosan b víteni kívánják a pácienseknek nyújtott kognitív szolgáltatások körét, mellyel segíteni kívánják az egyént abban, hogy nagyobb felel sséget viseljen saját egészségi állapotáért, azaz így er síteni a preventív gondolkodást.38
(Azt mindenképp meg kell jegyezni, hogy a gyógyszerészi gondozás nem magyar találmány ; a 90-es évek elején a WHO kezdeményezésére kerültek kidolgozásra a gyógyszerészi gondozás elvei; 1992-ben megalakult az EuroPharm Fórum, mely a legelterjedtebb rizikófaktorok alapján irányelveket fogalmazott meg; melyek szerint a következ betegségcsoportokat lehetne eredményesen kezelni a gyógyszerészi gondozás keretében: diabetes, hypertonia, asthma, AIDS betegségcsoportok között
és a Kérdezze meg
ez ma már nem szerepel a típusú egészségügyi felvilágosító
kampányok.39)
A Bizottság szakmai állásfoglalása szerint: a gyógyszerészi gondozás a gyógyszerész által végzett dokumentált tevékenység, melynek célja a hatásos, biztonságos és költség-hatékony gyógyszeres terápia el segítése, együttm ködésben az orvossal; továbbá a beteg egészségtudatos életmódra nevelése; gyógyszerhasználatának irányítása; együttm ködési készségének növelése; életmin ségének javítása, min ségileg kontrollált körülmények között .40
38
Tájékoztató levél a gyógyszerészi gondozási programokról, Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottság, 2008. július 7. 39 Kolimár Éva: Új utakon a gyógyszerészi gondozás, Gyógyhír, a Hungaropharma Zrt. információs lapja, XVI. évfolyam 4. szám, 2008. április-május, 5-6. o. 40 Dr. Hankó Balázs: Beszámoló a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottsága els félévi munkájáról, és 2008. évi terveir l, Gyógyszertár, Magángyógyszerészek Országos Szövetségének kiadványa, VI. évfolyam 12. szám, 2007. december, 9. o.
60
A gyógyszerészi gondozás három szintre tagoldóik. Az els szintet az egészségügyi felvilágosítás, életmód-tanácsadás képviseli; célja a betegségek kialakulásának késleltetése. A második szint tevékenységei koleszterinszint-mérés
mint a vércukorszint-, vérnyomás-,
akkreditációhoz, szakmai tanfolyamok végzéséhez kötöttek;
céljuk a krónikus betegségek korai felismerése, a tünetek és gyorstesztek eredményei alapján a beteg orvoshoz irányítása. A harmadik szint feladata a diagnosztizált beteg terápiájának követése, segítése, mely magában foglalja a beteg-együttm ködés meger sítését, a terápiah ség támogatását.
A gyógyszerészi gondozás tulajdonképpen az átalakuló officinai gyógyszerészet újrafogalmazott küldetése
azt a fajta szemléletváltozást tükrözi, amely nem a
termékre (gyógyszerre), hanem a személyre (betegre, vásárlóra) koncentráló ellátást helyezi a középpontba. A gyógyszerészi gondozási programok révén a gyógyszertár egyfajta egészségcentrummá válik, mely alapvet szerepet tölt be a betegek/vásárlók életmin ségének javításában. 5.2.4. Törzsvásárlói rendszerek Tehát manapság, amikor a vásárló a b ség zavarával küzd, és nem tudja, hogy a hatalmas választékból melyik üzletet, patikát részesítse el nyben, nagyon fontossá vált, hogy az akciókon kívül milyen pluszt tud nyújtani egy-egy vállalkozás a vev inek. A siker egyre inkább azon múlik, hogy ki tudunk-e alakítani valamiféle köt dést a vásárlóban saját üzletünk iránt. Ezt pedig azzal lehet elérni, ha azt éreztetjük a vev vel, hogy számunkra
különleges, és személyes figyelmet fordítunk rá. Ahhoz, hogy valaki
visszatér vev , úgynevezett törzsvásárló legyen, valami pluszt, valami személyesen neki szólót is nyújtani kell a számára.
A törzsvásárlói lojalitás kialakításának legf bb eleme a törzsvásárlói program, amely általában
törzsvásárlói
kártyákban
és
az
azokhoz
kapcsolódó
informatikai
rendszerekben ölt testet, és azt a célt szolgálja, hogy meglév vev inkr l és vásárlási szokásaikról minél több információt szerezzünk, illetve a visszatér
vásárlókat
valamilyen formában jutalmazzuk. Lehet séget teremt a közvetlen kapcsolat kiépítésére a vev kkel, és hogy ösztönözzük ket a saját termékeink vásárlására. Ha már kialakult egy h séges vásárlói kör, egy jól kitalált bónusz-rendszer segítségével érhetjük el, hogy
61
növeljék vásárlásaik értékét. A gyógyszertárak között fennálló kiélezett verseny következtében, ma már a patikák számára is alapvet
fontosságú, hogy a már
megszerzett ügyfeleiket megtartsák, és vásárlásaik értékét növelni tudják.
A törzsvásárlói programokat többféleképpen csoportosíthatjuk. A tagságot igazoló kártyák szerint létezik felmutatós , mágnescsíkos, illetve chipkártya, valamint ma már léteznek úgynevezett kombinált, bankkártyafunkcióval is rendelkez
kártyák is,
melyeket a program indítója egy pénzintézettel közösen ad ki. A törzsvásárlói program jutalmazási szisztémái szerint vannak a pontgy jt akciók, vagyis amikor a vásárlásai után a vev pontokat kap, amit levásárolhat, vagy beválthat különböz ajándékokra (pl. a Szolgáltató Gyógyszertár-hálózat matricagy jt
füzete); léteznek kedvezményre
jogosító kártyák is, amelyek vásárláskor azonnali árengedményt nyújtanak (pl. Alma gyógyszertárak 10%-os kedvezményre feljogosító kuponja); és léteznek többszerepl s törzsvásárlói rendszerek is, mely esetben több, általában különböz területeken m köd cég közösen állít fel egy rendszert, ami a rendszerhez kapcsolódó cégek közötti keresztelszámolás alapján m ködik (pl. aki a Szivárvány Patikában váltja ki a receptjeit, az a Holdfény szépségszalonban részt vehet egy ingyenes kozmetikai kezelésen).
A törzsvásárlói rendszer kialakításának a vásárlói köt dés kialakításán túl további el nye, hogy a vállalkozás, jelen esetben a patika, olyan adatbázisra tehet szert vásárlóiról, mely a személyes adatokon túl a vásárlási szokásokra is kiterjed; emellett segítségével pontosabban le lehet mérni az akciók sikerét, és ezen információk birtokában jobban tervezhet k és el készíthet k a marketingakciók, könnyebbé válik a forgalom el rejelzése, így a készletezés is.
Csak most, csak Önnek!
a személyre szóló törzsvásárlói kártyarendszer alapján
kialakított adatbázisra épül direkt marketing eszközöké a jöv . Az adatbázis azt is lehet vé teszi, hogy a patikák, amennyiben igényt tartanak rá, hírleveleket küldjenek törzsvásárlóiknak, melyben az új termékek mellett ismertethetik a kimondottan nekik szóló aktuális akcióikat; bemutathatják a gy jthet
pontokért kapható ajándékokat,
tájékoztathatják ket nyitva tartás-változásról, vagy például megkérhetik ket arra, hogy ajánlják barátaiknak, ismer seiknek kedvenc patikájukat, vagyis a hírlevelet küld gyógyszertárat.
62
5.2.5 CSR Míg Európa t lünk nyugatabbra es részén már általánosan megszokott, hazánkban még igencsak új jelenségnek számít a CSR (Corporate Social Responsibility), azaz a vállalati társadalmi
felel sségvállalás.
Míg
a
t lünk
nyugatabbra
él
embertársaink
vásárlásukkor el nyben részesítik azon vállalatok termékeit, szolgáltatásait, amelyek nagyobb hangsúlyt helyeznek társadalmi felel sségvállalásukra, hazánkban ez még közel sincs így. Nálunk egyel re f leg a hazánkba települt multinacionális cégek végeznek aktív munkát ezen a területen. Közülük is élen járnak a gyógyszeripari vállalatok, mint például a Novartis, a GlaxoSmithKline vagy a Teva. A Béres Gyógyszergyár Zrt., mely magyar tulajdonú cégként Magyarországon, a magyar betegek üdvéért, a magyar egészség fennmaradásáért fejleszt ki termékeket, ritka kivételnek számít a magyar cégek között. A vállalat tevékenységéhez hozzátartozik az a társadalmi felel sségvállalás is, mely a kultúra támogatásától ível egészen a szociális támogatásokig. A vállalat megalakulása óta folytat karitatív tevékenységet, melyet 15 éve alapítványi keretek közt végez; a 2007-ben elindított Béres Egészség Hungarikum Program pedig egy átfogó, nemzeti egészségmeg rz melynek
éveken
átnyúló
célja,
hogy
a
magyar
és betegségmegel z lakosságot
Európa
projekt, egyik
legegészségesebb nemzetévé segítse.41
A gyógyszertárak el tt is nyitva az út, hogy felel s magatartásukkal kivívják a vev k elismerését. Az egyre élez d versenyben ez is egy lehetséges módja a versenyel nyhöz jutásnak. A gyógyszertár aktívan részt vehet például egy-egy település, város életében: támogathat különböz városi eseményeket; a településen el adássorozatot szervezhet az egészséges életmódról, környezetvédelmi témákról, stb.; különböz klubokat vezethet (pl. cukorbetegek, várandós kismamák, vagy id skorúak részére), vagy a helyi újságban vezethet
egészségügyi
rovatot,
melyben
aktuális
problémákkal
kapcsolatban,
egészségügyi kérdésekben láthatja el tanáccsal a lakosságot.
41
Hegyi-Rajkó Gabriella: CSR magyar módra Szociális háló, vagy felel s segítés, Pirulatrend, Patikák Gazdasági Magazinja, V. évfolyam 2. szám, 2008. március, 33-37. o.
63
6. Összefogásban az er A gyógyszerpiac gyökeres átalakulása tehát új válaszokat kíván a piac régi szerepl it l. A vev kért folytatott harc és a bevételekre való koncentrálás mellett azonban a versenyképesség
meg rzéséhez
elengedhetetlen
a
költségek
leszorítása,
a
költséghatékonyság javítása is. Az egyes, különálló gyógyszertárak azonban önmagukban nem képesek felvenni a versenyt az újonnan nyíló patikák többségének hátterében álló t keer s multikkal, illetve a nemzetközi patikaláncokkal. Ezért lehetünk tanúi az utóbbi id ben a különféle együttm ködésekben résztvev gyógyszertárak egyre növekv
számának. Az együttm ködés javítja a jövedelmez séget, a blokkokba
tömörült gyógyszertárak együttes méretüknél fogva már jelent s gazdasági er t, vásárlópotenciált képviselnek, az összefogás révén lehet vé válik a nagy láncokkal szembeni méretgazdaságossági hátrány ledolgozása, emellett a közös és egységes marketinglehet ségek kihasználása vonzó a gyártóknak is. A patikai együttm ködésnek jelenleg két alapvet patikahálózatok
formájával találkozhatunk: vannak közös tulajdonban lév
régebbi és újonnan létrehozottak is
melyekre jelenleg a gyors
terjeszkedés a jellemz (ma mintegy 25 ilyen kisebb-nagyobb, egy-egy tulajdonoshoz tartozó lánc m ködik az országban, és összesen mintegy 4-500 patikát képviselnek), emellett vannak a tulajdonosi összefonódás nélkül, egymással önkéntesen, szerz déses alapon szorosan együttm köd patikai társulások. Ez utóbbinak szintén két alapvet fajtája létezik: az egyiknél az önkéntesen társuló patikákat vertikális szerz désekkel egy nagykeresked
vonja szárnyai alá (ezzel egy majdnem kizárólagos beszerzési
kapcsolatot alakítva ki azokkal), a másiknál a független gyógyszertárak beszerzési társulásokba, szövetkezetekbe tömörülnek, vagy maguk hoznak létre közösen egy nagykereskedést (ez utóbbira f leg jó likviditású patikák képesek). A fejezet további részében a különböz együttm ködési formák közül bemutatom a legjelent sebbeket.
6.1 Gyöngy Patikák42 Magyarország legnagyobb gyógyszer-nagykereskedelmi cége, a Hungaropharma Zrt. indította útjára az els hazai Partner Patika Programot (PPP), azaz a Gyöngy Patikák hálózatot, melynek célja egy gazdaságilag és jogilag független gyógyszertárakból álló 42
A Gyöngy Patikák Programot a Hungaropharma Zrt információs lapja, a Gyógyhír különböz számaiban olvasottak alapján mutatom be.
64
szoros gazdasági marketing pr együttm ködés megvalósítása volt. A program 2007 májusában indult, és az els
körben csatlakozott 492 Gyöngy Patika 2007
szeptemberében lépett el ször a nagyközönség elé az els
Gyöngy Patikák
termékakcióval. A program olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy mára 620-ra emelkedett a tagok száma, vagyis a magyarországi gyógyszertárak mintegy negyede tagja a Gyöngy Patikák körnek.
A Partner Patika Program fókuszában a patikák, mint a fogyasztókkal kapcsolatot tartó, egészségügyi szolgáltatást nyújtó, ugyanakkor kiskereskedelmi tevékenységet folytató egységek pozíciójának meg rzése áll. A Programban kiemelt szerep jut a fogyasztói kommunikációnak, melynek alapja, hogy a patikakör pontosan definiált piaci pozícióját, hitvallását egyértelm
üzenet, egységes kommunikáció formájában közvetítsék a
fogyasztók felé. Fontosnak tartják, hogy a fogyasztók minél inkább megismerjék a Gyöngy Patikák márkanevet, a nyújtott kedvezményeket és szolgáltatásokat. A Gyöngy Patikák egységes kommunikációjának hatékonyságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy mintegy fél évvel a bevezetést követ en a Gyöngy Patikák márkaismertsége a Szinapszis Egészségügyi Piackutató és Tanácsadó Kft. által a magyar feln tt lakosságot életkor, nem és lakóhely szerint reprezentáló 1000 f s mintán végzett kutatás eredményei szerint
megközelítette a 30%-ot.
A Gyöngy Patikák stratégiájának középpontjában a maximális fogyasztói elégedettség és a szakmaiság, a szakért
gondoskodás áll, ennek eléréséhez a Hungaropharma
biztosítja a taggyógyszertárak számára a marketing és értékesítési szakértelmet, valamint azokat az eszközöket, melyek a hasonlóan kialakított, markáns, mindenki számára
felismerhet
arculat,
az
egységesen
magas
szolgáltatási
színvonal
megvalósításához, illetve a többletszolgáltatások nyújtásához szükségesek. Emellett számtalan lehet séget kínál a tagok forgalmának növelésére, a kereskedelmi akcióktól kezdve, a gyógyszertári dolgozók továbbképzésén át, a törzsvásárlói programig, melynek megtestesít je a 2008 áprilisában bevezetett Gyöngy Paticard h ségkártya. Ez utóbbi a tagpatikák számára elérhet (szolgáltatási díj fizetése ellenében igényelhet ) legújabb marketingeszköz, melynek segítségével kiemelten kezelhetik törzsügyfeleiket, egyedi kedvezményeket nyújthatnak számukra, illetve lehet séget biztosíthatnak arra, hogy részt vegyenek a Gyöngy Patikák pontgy jt akciójában; mindez lehet vé teszi az
65
ügyfél és a patikus kapcsolatának meger sítését, valamint az internet-alapú nyilvántartási rendszer révén egy újfajta lehet séget nyújt a kapcsolattartásra.
A gyógyszertár, mint egészségcentrum imázs kialakításához, meger sítéséhez is segítséget nyújt a Hungaropharma Partnerpatika Programja: 2008 áprilisában indították el a Gyöngy Egészségprogramot, egy hosszú távú sz rési, egészségvédelmi és prevenciós programot, mely összhangban a gyógyszerészi gondozás törekvéseivel, a betegek,
érdekl d k
számára
többletszolgáltatásokat
kíván
nyújtani
mind
a
beteggondozás, mind a prevenció területén. A program keretében hónapról hónapra körüljárnak egy-egy betegségcsoportot, egészséggel kapcsolatos témakört, akciós szórólapokon
rövid
tájékoztatást
és
tanácsot
nyújtanak,
illetve
havi-kéthavi
rendszerességgel sz réseket, méréseket szerveznek a programban részt vev Gyöngy Patikák, melyeknél a betegek aktív részvételét még különböz nyereményjátékokkal is igyekeznek növelni (ilyen volt például idén májusban az ingyenes vérnyomásérésen részt vev k számára tartott nyereménysorsolás, melynek f díja egy kétszemélyes wellness-hétvége volt).
A Gyöngy Patikákban folyó akciókról, sz résekr l, nyereményjátékokról egységes kommunikáció formájában tájékoztatják a fogyasztókat. Az értékesítései akciók során havonta
a gyártókkal egyeztetve
mintegy 20-25 terméket kínálnak
árengedménnyel a taggyógyszertárak; a vásárlók széles körének érdekl dését változatos portfolió kialakításával igyekeznek felkelteni. Az akciók kommunikálása havonta közel 1 millió szórólapon, 800 beltéri plakáton, közterületi citylight posztereken, internetes felületeken, valamint rádió-és sajtóhirdetéseken, illetve a nyomtatott sajtóban elhelyezett pr-cikkeken keresztül történik. Ezek költségeit a Hungaropharma állja. A tagpatikák beazonosítását segít egységes arculati elemeket szintén a nagykeresked biztosítja; emellett a www.gyongypatikak.hu honlapon település szerint mindenki megtalálhatja az ott m köd Gyöngy Patikák nevét és címét. A honlapon az aktuális akciókról és nyereményjátékokról is tájékozódhatnak az érdekl d k. A Hungaropharma a
különböz
gyógyszergyártókkal,
bankokkal,
egészségpénztárakkal,
telefonszolgáltatókkal, gépjárm - és üzemanyag-forgalmazókkal, illetve papír-írószer beszállítókkal kötött megállapodások révén további jelent s kedvezményeket biztosít a tagpatikák számára más területeken is. Mindezzel lehet séget kínál az együttm köd gyógyszertári vállalkozások számára költséghatékonyságuk javítására, gazdasági 66
stabilitásuk fenntartására. Mindezért cserében a tagpatikáktól két dolgot várnak el: az egyik, hogy rendeléseik 80%-a a Hungaropharmától származzon, a másik pedig, hogy aktívan vegyenek részt az együttm ködésben. Ez utóbbi azért különösen fontos, mert a Gyöngy Patikák esetében egy önkéntes patikai társulásról van szó, vagyis nem egy központi menedzsment felel azért, hogy a lánc egyes tagjainak tevékenysége egységes legyen, hanem a jogilag független gyógyszertárak maguk döntenek a különböz marketinganyagok kihelyezésér l, az akciós termékek ajánlásáról, az ajándékok átadásáról, stb. Az együttm ködés sikere, a versenytársakkal szembeni pozíciója a taggyógyszertárak együttm ködési hajlandóságán, intenzitásán múlik.
6.2 Szimpatikák
43
Magyarország második legnagyobb gyógyszer-nagykereskedelmi cégének, a Phoenix Pharma Zrt-nek a szárnyai alatt kelt életre a piac második legnagyobb virtuális patikahálózata, melyet a Szimpatika Programban résztvev gyógyszertárak alkotnak. A Szimpatika Program 2007. december 1-jét l indult 333 gyógyszertár részvételével; a tagok száma mára 390-re emelkedett. Az igény az együttm ködésre a gyógyszertárak részér l merült fel, az kétszint
kezdeményezésükre dolgozott ki a Phoenix Pharma Zrt. egy
gyógyszertári együttm ködési rendszert. 2007 júniusától indította útjára a
Patika Marketing Klubot (PMK), mely az együttm ködés els szintjét jelentette. Az új együttm ködési forma szlogenje az:
A lehet
legnagyobb függetlenség, a lehet
legkisebb kötöttség volt. A koncepció kidolgozásakor fokozott figyelmet fordítottak a gyógyszertárak eltér piaci helyzetére, éppen ezért lehet séget biztosítottak arra, hogy a PMK
keretében
kínált
el nyöket
(költségcsökkentési,
illetve
bevételnövelési
lehet ségek) az egyes gyógyszertárak különféle módon, önállóan használhassák. A betegek/vásárlók felé történ
együttes fellépésre való igény hívta életre az
együttm ködés második szintjét jelent Szimpatika Programot, melynek minden PMK tag gyógyszertár saját elhatározása alapján részese lehet.
43
A Szimpatika Programot a Phoenix Pharma Zrt weboldalain olvasottak alapján, illetve Dr. Küttel Sándor Kétszint gyógyszertári együttm ködési rendszer: PHOENIX Pharma Patika Marketing Klub, illetve a SZIMPATIKA Program c. cikke (Gyógyszertár, VII. évfolyam 1. szám, 11. o.) alapján mutatom be.
67
A Szimpatika Program céljait vázlatosan a következ képpen lehet összefoglalni: fogyasztói árel nyök, pozitív élmények biztosítása a gyógyszertárba betér betegeknek/vásárlóknak, a betegek/vásárlók mindenkor szakszer , udvarias kiszolgálása oly módon, hogy a beteg/vásárló valóban saját gyógyszerészének érezze a gyógyszertár munkatársait, egységes marketingkommunikáció alkalmazása a Szimpatika márkanevet használó gyógyszertárak piaci pozíciójának er sítése érdekében, az
egészségmeg rzés fontosságának
hangsúlyozása és
a gyógyszerész
szerepének megismertetése, er sítése ebben a folyamatban, a környezetvédelem fontosságának kiemelése a csoportosulás lehet ségeihez mérten. A Szimpatikák minden hónapban megújuló árakciókkal, nyereményjátékokkal várják vásárlóikat; közös honlapjuk a www.szimpatika.hu Magazin rovata pedig nap mint nap hasznos tanácsokkal és információkkal szolgál a vev k egészségének meg rzése és a betegségek kezelése érdekében.
A Szimpatika gyógyszertárhálózat is egy önkéntes patikai társulás, melyben a tagpatikák tulajdonosi összeolvadás nélkül m ködnek együtt. Ez az együttm ködési forma mind a Phoenixnek, mind a taggyógyszertáraknak többletjogokat biztosít, de ugyanakkor többletkötelezettségek vállalását is szükségesség teszi, melyeket a szerz désben rögzítenek. Az együttm ködés minden résztvev jének arra kell törekednie, hogy a beteg/vásárló számára a Szimpatika márkanév pozitív élményeket jelentsen, ezért fontos, hogy a hatékony kommunikáció mögött megfelel tartalom is legyen, vagyis a gyógyszertáraknak az egységes kommunikáció biztosította el nyök kihasználásában aktívan közre kell m ködniük. Az elkötelezettség és aktivitás azért különösen fontos, mert az egyes résztvev k külön-külön is hatással vannak a Szimpatika márkanévr l kialakított vélemény alakulására, így az együttm ködés sikerére. A Phoenix fontosnak tartja az együttm ködés folyamatos fejlesztését, b vítését a taggyógyszertárak eltér
adottságainak figyelembevétele mellett. Éppen ezért
rendszeresen tart rendezvényeket, konzultációkat, hogy a résztvev gyógyszertárakkal szorosan együttm ködve, konszenzus útján jelöljék ki az alapvet tevékenységeket.
68
célokat,
6.3 Validus44
A Validus Gyógyszerbeszerzési Szövetkezet ötlete 2002-ben, tehát még jóval a jelenlegi változásokat el idéz törvény megszületése el tt merült fel. Az alapötletet egy külföldi modell, a holland csoda -ként emlegetett gyógyszerbeszerzési szövetkezet adta, mely ma már egy több mint 800 gyógyszerésztulajdonos kezében lév
nagyvállalat
Pharmachemie néven, és a holland gyógyszerpiac jelent s részét tartja kézben. A Validus Szövetkezetet 2004-ben jegyezték be, de az akkori hazai versenymentes környezetben a legtöbben még nem látták a bel le származható el nyöket, így kevesen érezték fontosnak, hogy taggá váljanak. A 2007-ben életbe lépett változások hatására azonban sokan felismerték szükségességét, mely a túlélés egyik lehet ségét kínálja. Ma már több mint 120 taggal büszkélkedhet.
A Validus Beszerzési Szövetkezet alapfilozófiája, hogy nagy tételben könnyebb és olcsóbb a vásárlás. Célja a tagok gyógyszertári tevékenység keretében forgalmazott bármely termék közös beszerzéséb l ered kedvezmények és kedvez bb piaci feltételek biztosítása, gazdálkodásuk el mozdítása és sikeressé tétele. A Szövetkezet nem végez nagykereskedelmi tevékenységet, csupán a beszerezni kívánt áru forrását kutatja fel a szokásos piaci feltételeknél kedvez bb áron és rendeli meg. A Validus Beszerzési Szövetkezet tagjai számára biztosítja: a
közösen
beszerzett
termékek
közös
raktározásának,
kiszállításának
szervezését; a gazdálkodásukra vonatkozó kedvez bb pénzügyi és gazdasági feltételek kialakítását és az erre irányuló ügyletek közvetítését; a tagok saját üzleti tevékenységének szakmai színvonalát segít
szakért i
szolgáltatásokat; jelent s nagykereskedelmi kedvezményeket; speciális gyártói kedvezményeket; rendszeres tájékoztatást ad hazai, illetve külföldön elterjedt és már jól bevált patika-marketing módszerek alkalmazásáról.
44
Dr. Starcz Judit: Cégismertet : Validus, mint érték, Gyógyszerészi Hírlap, a Magyar Gyógyszerész Kamara lapja, XVIII. évfolyam 5. szám, 2007. május, 19. o.
69
A Validus a patikák függetlenségét meg rizve, a gazdasági tevékenység korlátozása nélkül kínálja a belépést, nem írja el , hogy a tagok csak rajta keresztül rendelhessenek, tagjaik
bármilyen
más
szervezetbe
beléphetnek.
Egyedüli
elvárás,
hogy
a
gyógyszertárak a partneri jogviszony fennállása alatt negyedévenként havi átlagban legalább 3 millió forint érték , gyógyszertárban forgalmazott termék beszerzését a Szövetkezeten keresztül bonyolítsák. A tagok részér l tehát nem igényel jelent s t kebefektetést, valamint további el nye, hogy a tagok bármikor, különösebb következmények nélkül kiléphetnek a Szövetségb l. A szövetség lazaságából kifolyólag azonban van egy hátránya is, mégpedig az, hogy az egész szervezet sikere a tagoktól függ: minél nagyobb méret
a tagság, annál jelent sebb és annál nagyobb számú
kedvezményeket lehet elérni, ha azonban a tagok nem elég fegyelmezettek és elkötelezettek, akkor nem veszik komolyan a Szövetkezetet, és nem tudnak kedvez beszerzési kondíciókat kivívni.
6.5 Patikus Céh45 A Patikus Céh, vagyis a Patikus Célok Érdekek Hagyományok jó példája egy valódi gyógyszerészi kezdeményezésnek: 2007 tavaszán 13, többségében gyógyszerész alapította
a
gyógyszertári
piacon
bekövetkezett
változások
könnyebb
menedzselhet ségének támogatására. Ma már Bács-Kiskun-, Békés-, Szolnok-, Pest-, Tolna-, Baranya-, Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben és Budapesten is találunk szerz dött Patikus Céh patikákat, számuk több mint 100. Mivel a csatlakozott tagok egyben tulajdonosok is, ez az érdekképviselet nem térül el küls s cég/cégcsoport érdekeinek irányába. M ködésének célja, hogy a min ségi szolgáltatási célok a gyógyszerészi érdekek figyelembe vételével, a patikai hagyományok tiszteletben tartásával valósuljanak meg. A tevékenység 3 pillér köré csoportosul: a
gyógyszertárak
szakmai
színvonalának
megtartása,
er sítése;
tiszta
kommunikációs csatornák kialakítása; rejtett források felfedése, kihasználása, a betegek, vásárlók és a patika közötti kapcsolat er sítése, a vev kör stabilizálása, ennek érdekében h ségkártya és információs rendszer üzemeltetése,
45
Dr. Bartók Péter: A gyógyszerpiacon semmi sem állandóbb a változásnál, Gyógyszertár, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének kiadványa, VII. évfolyam 6. szám, 2008. június, 18. o.
70
a gyógyszerészi érték megszilárdítása, a gyógyszerészi érdekeket szem el tt tartó cég függetlenségének meg rzése.
A Patikus Céh legf bb elve, hogy a patikában a magas szakmai színvonal mellett az a legfontosabb, hogy a patikában a tisztaság, a stílus, a rendezettség, a kényelem, a tér, egyszóval a betegek iránti gondoskodás maximálisan a helyén legyen. A tagoknak abban nyújt segítséget, hogy hogyan tehetik gyógyszertárukat mind szakmai kommunikációjában, mind megjelenésében bizalomkelt vé, vonzóvá, áttekinthet vé. Ezért mindenekel tt nagy hangsúlyt fektet a betegek/vásárlók felé irányuló tiszta kommunikációra. A tisztaságot, rendezettséget sugalló officinai összkép kialakításához nélkülözhetetlen a reklámanyagok és hirdetések rendezettsége, a feleslegesen felhalmozott szóróanyagok, plakátok mennyiségének csökkentése is. A Patikus Céh az officinában történ
reklámozást néhány hatékony felületen keresztül biztosítja, és
egységesen ajánlja ki a hirdet k felé, így érhet el az officinai reklámhelyek értékének helyreállítása. Az érték nemcsak direkt bevételi forrásként jelenik meg, hanem a terméküzenetek hatékony átadása mellett a betegek meglév igényeinek aktiválásán keresztül forgalomemelkedést is biztosít. Ezen felül a reklámanyagok min sége reprezentálja egy gyógyszertár min ségét is. A Patikus Céh filozófiájának egyik alapköve a gyógyszertári értékek együttes képviselete mellett hosszú távon, hitelesen támogatni a reklámozó cégek szándékait, hogy az együttm ködés minél szilárdabb alapokon álljon.
6.6 Saját tulajdonú gyógyszertárhálózatok A különböz patikai társulások, illetve beszerzési szövetségek mellett, a t keer s cégek saját tulajdonú tagokból álló hálózatai is izmosodnak. Ilyen például a Gyógyszerellátó Hálózat Kft. 2006 szén indult ALMA nevet visel , országszerte 33 patikát számláló vállalkozása, az els
olyan hazai gyógyszertárhálózat, amely saját márkanév alatt
terjeszkedik. A patikák fele a Tesco áruházak területén van. A cégvezet szerint a mostani, saját üzemeltetés gyógyszertárak mellett kés bb olyan független patikák is csatlakozni tudnak az Almához, amelyek máskülönben komolyan megsínylik a most piacra lép
t keer s vállalkozások támasztotta versenyt. A hálózat a patikapiac
sajátosságai okán a klasszikus franchise-nál valamivel lazább együttm ködést jelent. El írás a közös arculat, amelynek része például egy olyan információs weboldal
71
indítása, ahol konzultálni lehet a patikussal és orvossal, vagy a díjtalan telefonos tanácsadás. Emellett tervezik az on-line rendelés és a házhoz szállítás (receptre felírt készítmények esetében is) bevezetését is, utóbbit központi logisztikai rendszerrel oldanák meg. S fontos szerep jut majd a preventív egészségügyi szolgáltatásoknak és a szépségápolási tanácsadásnak.46
A dél-alföldi régióban terjeszked Pharmainvest csoport A kicsit más gyógyszertárak szlogennel hirdeti magát. A szegedi székhely Kft. Pingvin és Panda neveket visel patikákat üzemeltet jelenleg Szegeden (6), Békéscsabán (2), Hódmez vásárhelyen, Kecskeméten, Szarvason, Orosházán, Szentesen és Derekegyházon, de hamarosan újabb Pingvin
Patikák
nyílnak
Debrecenben. Ezzel 23-ra n
Szolnokon,
Kiskunhalason,
Csongrádon,
Baján
és
majd a Csoport tagjainak a száma. A Pharmainvest
Csoport patikáiban folyamatos, kéthetente megújuló akciókkal várják a vásárlókat. A termékek árát rendszeresen összehasonlítják más gyógyszertárak áraival, és a legkeresettebb gyógyszereket, gyógyhatású készítményeket és kozmetikumokat a lehet legkedvez bb
áron
kínálják.
Emellett
rendszeresen
ajándéksorsolásokkal,
nyereményjátékokkal kedveskednek a vásárlóknak. (A legújabb, a Démász Zrt-vel közös nyereményjátékban például a szeptember 13. és december 9. között 5000 Ft felett vásárlók közül 20 szerencsés nyertesnek 50 000 Ft értékben a Pharmainvest Csoport fizeti az áramszámláját.) Törzsvásárlói rendszer is m ködik, melynek keretében a vásárlók pontokat gy jthetnek, és azokat különféle ajándékokra válthatják be. Emellett valamennyi patikában tágas kiszolgálótérrel, több kasszával, külön kozmetikai pulttal és a drogériai termékek nagy önkiszolgáló részlegével találhatják szembe magukat a betér k.47
46
Batka Zoltán: Sok patika patikasokk?, Népszabadság Online, 2007. 07. 23., forrás: http://nol.hu/article-proxy/457374/ (2007. 10. 28. 19 óra 2 perc) 47 Forrás: Pharmainvest Csoport honlapja, http://www.pingvinpatika.hu/
72
6.7 Segít kéz a patikáknak a gyártóktól A változó piaci körülmények következtében a patikák szerepe felértékel dött a gyógyszergyártók számára is, és ugyanez igaz a velük való kapcsolattartásra is. A gyártók különböz
módokon igyekeznek a patikák segítségére lenni az újonnan
kialakult versenyhelyzetben. Az alábbiakban ezek közül mutatok be néhányat. 6.7.1 Teva segítség A világ egyik legnagyobb generikus gyógyszergyártója, a Teva a tavalyi év végén létrehozta vényköteles termékekkel foglalkozó patikai üzletágát, amelynek feladata a gyógyszerészekkel való minél hatékonyabb és gyümölcsöz bb partnerkapcsolat kialakítása, a vényköteles termékekhez kapcsolódó patikai marketing- és kereskedelmi akciók,
valamint
az
egyéb
gyógyszerészekkel kiépítend
pr-akciók
megszervezése
partnerkapcsolat egyik els
és
lebonyolítása.
A
lépéseként nagyméret , a
patikák épületének homlokzatára kihelyezhet zöld keresztek kerültek az arra igényt tartó gyógyszertárakhoz. Az igényesen kivitelezett 95x95 cm-es világító zöld keresztet a Teva ellenszolgáltatás nélkül ajánlja fel üzleti partnereinek, gyakorlatilag bármelyik gyógyszertár igényelheti, forgalomtól függetlenül. Dr. Torner Tamás, a Teva Magyarország Zrt. patika üzletágának igazgatója szerint a patikák egyre növekv számban élnek is a lehet séggel: az eredetileg tervezett 500 keresztnek már a fele kint van a gyógyszertárak homlokzatán, további 200-nak is megvan már a helye, és hetente 7-8 új igénylés fut be a Teva Magyarország Zrt.-hez.48 A felt n , nemzetközileg is érthet cégér hármas szerepet tölt be: a könnyebb észrevehet ség biztosítása révén hasznos a patikák és hasznos a betegek számára, valamint az alján elhelyezett Teva partner felirat miatt értékes reklámfelület a Tevának is, mely lehet vé teszi, hogy a Teva nevet a nagyközönség is egyre jobban megismerje. A Teva arra is törekszik, hogy ezt a bizonyos feliratot valódi tartalommal töltse meg, azaz hogy a keresztet kihelyez patikákkal valódi együttm ködés alakuljon ki. Azok a partnerek például, akik több szinten is együttm ködnek a Tevával, forgalmazzák vény nélküli és vényköteles gyógyszereit, már most kedvezményekben részesülnek, és részt vesznek a cég különböz akcióiban.
48
Hudecz Andrea: Zöld kereszt: egy kis plusz, Humantrade, a Teva Magyarország Zrt. nagykereskedelmi divíziójának gyógyszerészeti szaklapja, 2008. március, 8-9. o.
73
Szintén a partnerségi kapcsolat mélyítése volt a célja a Teva internetes akciós megrendel oldala indításának is, mely jelenleg úttör nek számít a hazai piacon. 2008. március 7-e óta a www.tevapatika.hu oldalon közvetlenül a gyártótól is megrendelhetik a gyógyszertárak a gyógyszereket, s t a regisztrált gyógyszertárak azt is kiválaszthatják, hogy melyik nagykeresked szállítsa ki nekik a kívánt medicinákat. Az volt a célunk, hogy egy nagykeresked t l független, gyártóközeli weboldalt hozzunk létre annak érdekében, hogy a gyógyszerészek minél egyszer bben, minél rugalmasabb feltételek mellett tudjanak rendelni a Teva akciós termékeib l. Minthogy az internet-lefedettség a patikákban gyakorlatilag már százszázalékos, jó esély van rá, hogy ezen az oldalon keresztül még közvetlenebbül el tudjuk érni a gyógyszerészeket, és a gyógyszertárban dolgozó kollégákat.
mondja Sikos T. Gergely, a Tevapatika.hu projekt vezet je.49 A
Teva gyártói akciói, kedvezményei, melyeket heti rendszerességgel ad partnereinek, csak ezen az oldalon jelennek meg; az új akciók indulásáról
kívánság szerint
e-
mailben, vagy sms-ben értesítik a regisztrált patikákat; az oldalon a gyártó vényköteles és OTC-termékei egyaránt megtalálhatók; a zöld kereszteket is meg lehet itt rendelni; valamint további hasznos szolgáltatás, hogy a korábbi akciós rendeléseket is nyomon lehet követni, azaz a megrendel bármikor visszakeresheti, hogy mikor mit rendelt, és hogy azt melyik nagykeresked nek kellett hozzá kiszállítania. A www.tevapatika.hu internetes megrendel oldal nyújtotta el nyöket csak gyógyszertárak tudják élvezni: használata regisztrációhoz kötött, belépni csak a regisztráció során kapott kóddal lehet.
A Teva nagykereskedelmi divízióján, a Humantrade-en keresztül közvetve további segítséget nyújt azoknak a partnereinek, akik helyt akarnak állni az egyre élesed versenyben. A magyar gyógyszer-nagykeresked i piac harmadik legjelent sebb szerepl je, a Humantrade (mely 2007. második felében jelent meg a piacon önálló nagykeresked ként, addig a Teva Magyarország Zrt. szerves részeként m ködött) kiemelt partnerei számára indította el a Mosoly programot 2008 márciusában. A program célja a partnerek pozíciójának er sítése a piacon. Egyik eleme egy f leg OTCszerekb l összeállított havi akció
ezek f leg szezonális termékeket érintenek,
melyekre a gyártó kedvezményt ad, a Humantrade továbbadja azt patikáknak, feltéve, hogy k is továbbadják azt a pácienseknek. A Humantrade abban is segíti partnereit, hogy közvetlen környezetükben fel tudják magukra hívni a figyelmet: olyan patikára 49
Közvetlenül a gyártótól Internetes akciós megrendel oldalt indított a Teva Magyarország Zrt., Pirulatrend, Patikák Gazdasági Magazinja, V. évfolyam 3. szám, 2008. április, 11. o.
74
szabott szórólapokat gyártanak, amelyekkel behívhatják az embereket az utcáról. A Mosoly programon belül elindították a Gyógyszerészakadémia programját, egy olyan patikafejlesztései programot, melyben a résztvev k elsajátíthatják a racionális gazdálkodás és a páciensközpontú expediálás legfontosabb alapjait. A gyógyszertári szakemberek megtanulhatják, hogyan nyújthatnak a gyógyszertárba betér knek olyan élményt, melynek hatására legközelebb is ket választják, hogyan szolgálhatják ki a páciensek szinte még meg sem fogalmazott igényeit; illetve a patikavezet k egy gazdálkodási képzés keretében elsajátíthatják az optimális árazás alapjait az újonnan szabadárassá vált OTC-termékeknél, valamint a m ködési költségek nyomon követését. A Mosoly program keretében még egy kedvezménycsomaggal is kedveskedik a Humantrade partnereinek: a számára biztosított beszállítói kedvezményeket, el nyöket (pl. autó, mobiltelefon, banki szolgáltatások, biztosítások vásárlásánál) szeretné továbbadni közvetlen partnereinek.50 6.7.2 Béres segítség A Béres Gyógyszergyár Zrt., mint Magyarország legnagyobb magyar tulajdonú gyógyszergyártó és forgalmazó vállalata, különösen fontosnak tartja a független magyar gyógyszertárak versenyképességének meg rzését és javítását, és számukra segítséget kíván nyújtani abban, hogy a piaci kihívásokra megfelel megoldásokat találjanak. Az egészségmeg rz
készítmények gyártása és forgalmazása terén piacvezet
Béres
els sorban a fitotéka termékek forgalmi súlyának növelésében látja a probléma megoldását, mellyel ellensúlyozni lehet a hagyományos patikaszerek forgalma körüli bizonytalanságot. A fitotéka termékek piaca az egészségpiac legnagyobb fejl dési potenciállal rendelkez területe: a fitotéka termékek azon felül, hogy az egészségre törekv társadalomban egyre nagyobb szerepre tesznek szert az egészségmeg rzés, az öngyógyszerezés, és a prevenció terén, egyben kormányzati beavatkozástól nem érintett piaci termékek, ami azt jelenti, hogy a gyógyszertárak számára ezek a teljesen szabadáras termékek jelentik a valódi profitszerzési lehet séget.
A patikák jövedelmez ségének javítására a Béres Cégcsoport tagjaként a Béres Egészségtár Kft. kidolgozott egy olyan versenyképesség-növel 50
hitelkonstrukciót,
Vitézy Péter: Lehet egy mosollyal több?, Humantrade, a Teva Magyarország Zrt. nagykereskedelmi divíziójának gyógyszerészeti szaklapja, 2008. április, 5. o.
75
amely forrást biztosíthat a patikák számára mind a fitotéka-termékkörben történ készletfeltöltéshez, mind a patikák bels arculatának átalakításához, fogyasztóbarátibb értékesítési
felületek
kialakításához
(nyitott
polcok,
önkiszolgáló
rendszer,
fitotékasarok, vitrinek, stb.). Emellett megértve, hogy az új arculat és a b vül termékkör a marketing- és értékesítési szemlélet elsajátítása nélkül hatástalanok maradnak,
a
társaság
a
Magyar
Gyógyszerészi
Kamara
támogatásával
és
együttm ködésében kommunikációs és értékesítési képzési sorozatot hirdetett meg gyógyszerészek és szakasszisztensek számára. Az országosan road-show -szer en, központilag biztosított tréning termekben, maximum 20 f s csoportokra szervezett, kipróbált, professzionális el adókkal és trénerekkel biztosított kétnapos képzések felgyorsítják a kereskedelmi és marketingszemlélet elsajátítását, és fejlesztik a gyógyszerészek és a gyógyszertárai asszisztensek értékesítési képességeit. Az ezzel a szemlélettel és tudással felvértezett patikák már sikerrel vehetik fel a versenyt az újonnan nyíló patikákkal, illetve a benzinkút-, drogéria- és élelmiszerláncokkal a versenynek leginkább kitett, ugyanakkor a szükséges többlethozamot biztosító termékkategóriákban. 51 6.7.3 Gyártó orvos gyógyszerész együttm ködés Egyre több településen szerveznek ún. egészségnapot, melynek keretében ingyenes méréseket, sz réseket (vérnyomás-, vércukor-, koleszterinszint-mérés, stb.) szerveznek a lakosság számára. Ezeket a programokat a helyi orvosokkal, gyógyszerészekkel együttm ködésben jellemz en valamelyik generikus gyártó kezdeményezi, melynek célja az er söd
generikus versenyben saját készítményei népszer sítése, a
fogyasztókkal való megismertetése. A mérésekhez, sz résekhez a gyártó biztosítja a szükséges eszközöket, és embereket, az egészségnapról az orvos, illetve a gyógyszerész tájékoztatja az embereket. Lényege ezeknek a sz réseknek, hogy a kisz rt betegségekkel azután az emberek az orvosukhoz fordulnak, aki az adott generikus gyártó készítményeit javasolja és írja fel a pácienseinek, akik a gyógyszertárban el re beraktározott készletb l biztosan hozzájutnak azokhoz, és mivel ezek a betegek ennek a gyártónak a készítményeivel ismerkednek meg, a jöv ben is ezeket a készítményeket fogják kérni orvosukról, gyógyszerészükt l. 51
Major Ferenc: Új kompetenciák szükségessége, Gyógyszerészi Hírlap, a Magyar Gyógyszerészi Kamara lapja, XIX. évfolyam 5. szám, 2008. május, 11-13. o.
76
7. Kérd íves felmérés gyógyszertárba járási szokásokról, gyógyszertári szolgáltatásokkal kapcsolatos véleményekr l Az elmúlt közel két évben tehát látványos változások mentek végbe a gyógyszertári piacon
a hipermarketekben, drogériákban, benzinkutakon kapható gyógyszerek, a
szinte gomba módjára szaporodó patikák, a különböz patikai társulások megjelenése, valamint a gyógyszertárakon belüli vizuális, szolgáltatás- és szemléletbeli változások nem kerülhették el senki figyelmét. A gyógyszertáraknak meg kellett tanulniuk versenyezni, harcba szállni a vev k kegyeiért egymással és a gyógyszert árusító egyéb kiskereskedelmi egységekkel egyaránt. El térbe került az ügyfélközpontúság, a betegorientált gyógyszerészet. Fontossá vált a patikák számára, hogy közelebb kerüljenek a fogyasztókhoz, személyes kapcsolatot tudjanak velük kialakítani, jobban megismerjék igényeiket, magatartásukat, vásárlási döntéseik motivációit és folyamatát.
7.1 A kutatás célja Kíváncsi voltam, hogy ebben a versenyben a patikák körében elterjedt különböz vev csalogató,
illetve
vev megtartó
marketingfogások,
kereskedelmi
akciók,
többletszolgáltatások valóban elérik-e céljukat, vagyis hogy valóban igénylik-e ezeket az emberek, segítségükkel valóban elérhet -e, hogy alkalmi vev kb l törzsvásárlók váljanak, illetve, hogy a vény nélkül kapható gyógyszereket továbbra is a gyógyszertárakban vegyék meg. Létezik-e a gyógyszertárak piacán a vásárlói h ség? Mi az, ami befolyásolja az embereket a gyógyszertárválasztásban; mi az, amit l jól érzik magukat egy adott gyógyszertárban? Mit vár a társadalom a gyógyszerészekt l, gyógyszertáraktól; van-e igény a gyógyszerészi tanácsadásra, a
pszichológus
gyógyszerészre, a tör désre; van-e igény a szolgáltató patikára; mit gondolnak az emberek a gyógyszerészi gondozási programokról? Mit gondolnak a különböz patikai társulásokról;
szívesebben
vásárolnak-e
egy
valamilyen
társuláshoz
tartozó
gyógyszertárban? Mi a véleményük a gyógyszertáron kívüli gyógyszerárusításról; milyen készítményeket vásárolnak leginkább gyógyszertáron kívül? Mennyire okoz problémát a szakember hiánya a patikán kívüli gyógyszervásárlásnál; mennyire igénylik az emberek a szakért gyógyszerészt a gyógyszer mellé?
77
7.2 A kutatás ismertetése A helyzet feltérképezésére egy kérd íves kutatást végeztem Budapesten, ahol a legnagyobb az egy négyzetméterre jutó gyógyszertárak száma (az ország 2300 patikájából 413 a f városban m ködik), vagyis itt a leger sebb a verseny a patikák között, emellett a gyógyszert árusító egyéb kiskereskedelmi egységekb l is itt található a legtöbb. A kutatást feltáró jelleggel végeztem, az eredmények semmilyen értelemben nem tekinthet k reprezentatívnak, arra viszont mindenképp alkalmasak, hogy a f bb tendenciákat megmutassák. Célom az volt, hogy képet kapjak az emberek benyomásairól a patikákat érint
változások következményeir l. Egy ilyen jelleg
kutatást egy-egy konkrét gyógyszertárban az ott vásárlók között is el lehet végezni, és ket megkérdezni az adott gyógyszertári kiszolgálással, szolgáltatásokkal, a gyógyszertári
dolgozók
szakértelmével,
segít készségével,
viselkedésével,
kommunikációjával kapcsolatos véleményükr l, elégedettségükr l. A beteg-/ügyfélelégedettségi vizsgálatoknak abszolút létjogosultsága van a gyógyszertári piacon is, hiszen a kialakult és egyre élez d versenyhelyzetben a patikáknak el nye származhat abból, ha ismerik saját er sségeiket és gyengeségeiket, és tisztában lehetnek azzal, hogy milyen területen van szükségük további fejl désre.
Az általam összeállított 20 kérdéses kérd ívet a f város különböz kerületeiben lév munkahelyeken tölttettem ki, illetve az id sebb korosztály tagjait els sorban különböz orvosi szakrendeléseken értem utol. Az adatfelvétel 2008 novemberében történt, összesen 165 kérd ívet osztottam szét, melyb l értékelhet módon 103 érkezett vissza. A magas válaszadási arány annak volt köszönhet , hogy saját, illetve ismer seim munkahelyeire vittem be a kérd íveket, illetve az id sebb korosztály tagjait személyesen kérdeztem meg a különböz
orvosi szakrendelések várótermeiben. Ez
utóbbira egyébként azért is szükség volt, mert az els tapasztalatok alapján a kérd ív túlságosan nehéznek bizonyult a 60 év feletti korosztály számára (az els körben nem személyesen kérdezetteknél 10-b l 8 kérd ív értékelhetetlenül érkezett vissza).
A mintavételnél két dologra törekedtem: mindenképp több n t akartam megkérdezni, mint férfit, mivel az általam olvasott szakmai írásokból az derült ki, hogy a n k közül lényegesen többen járnak gyógyszertárba, mint a férfiak közül; illetve a korosztályok közül kett b l
a 30 45 éves és a 60 év feletti
78
igyekeztem nagyobb mintát venni,
mivel úgy gondoltam, hogy az el bbi korosztály a vény nélkül kapható készítmények vásárlása terén, míg az utóbbi a receptköteles gyógyszerek vásárlásában jár az élen, így ez a két korosztály lehet a két legf bb célcsoport a patikák számára. Végül a mintám a következ képpen alakult: Nem szerinti m egoszlás
Kor szerinti m egoszlás
23%
28%
25%
N
18-29 év
Férf i
30-45 év 46-60 év 17%
72%
35%
60 év f elett
Foglalkozás szerinti m egoszlás tanuló f izikai munkát v égez 1% 16%
2%
beosztott szellemi f oglalkozású
6%
7%
középv ezet
2%
f els v ezet 13%
53%
v állalkozó ny ugdíjas kismama
5. sz. ábra: A felmérésben résztvev k f bb demográfiai jellemz i
7.3 A vizsgálandó kérdésekre vonatkozó hipotézisek Hipotéziseim a következ k voltak: 1. Feltételeztem, hogy az emberek többsége még mindig alkalomszer en hol a lakóhelyéhez közel es , hol a munkahelye és az otthona között található gyógyszertárak valamelyikében szerzi be a szükséges medicinákat, azaz egy-egy patika életében alkalmi vev b l még mindig lényegesen több van, mint törzsvásárlóból.
79
2. Ugyanakkor a változásokat tapasztalva az emberek egyre inkább igénylik a kellemes, nyugodt officinai légkört, az ügyfélközpontú, személyre szabott kiszolgálást, a tanácsadó, gondozó , a problémáikat meghallgató gyógyszerészt, illetve
a
kényelmüket
és
egészségüket
szolgáló
többletszolgáltatásokat.
Feltételeztem, hogy ezek a tartalmi, szolgáltatási elemek egyre fontosabbá válnak egy-egy patika megítélésében. A kezdeti bizalom kialakulásában mindenképp dönt szerepe van a patika küls és bels megjelenésének, de a vev akkor tér vissza szívesen az adott patikába, ha vásárlás közben jól érzete magát, ha a szolgáltatással minden tekintetben elégedett volt. Úgy gondoltam, hogy az emberek kialakult versenyb l adódóan felértékel dött szerepüket
felismerve a
egyre inkább igénylik a
személyes tör dést, azt hogy érezzék, hogy az adott patikában k a legfontosabbak; hogy teljes mértékben odafigyelnek rájuk és mindenben arra törekednek, hogy számukra élmény legyen a vásárlás. 3. Ma már elvárják az expediálótól a figyelmességet, segít készséget, barátságosságot, együttérz -képességet, és nem utolsó sorban a szakmai rátermettséget. Elvárják, hogy a gyógyszerész, gyógyszertári asszisztens segítsen nekik a hatalmas patikai kínálatban
való
eligazodásban,
válaszoljon
a
kérdéseikre,
problémáikat
megbeszélhessék velük és azokra tanácsot adjanak. 4. Feltételezésem szerint a vásárlók a gyógyszerészi gondozási programokat is úgy élik meg, hogy azok a velük, az
egészségükkel való tör dés jelei, azaz örömmel
fogadják azokat. 5. Az volt a véleményem, hogy az emberek hallottak a két legnagyobb önkéntes patikai társulásról (Gyöngy Patikák Program és Szimpatika Program), találkoztak már a hirdetéseikkel, akcióikkal; s t azt is elképzelhet nek tartottam, hogy szívesebben térnek be egy magát Gyöngy Patikaként, illetve Szimpatikaként hirdet gyógyszertárba, mert ott valamilyen plusz élményt, magas szolgáltatási színvonalat várnak. Úgy gondolom, hogy ezen patikai társulások révén kialakulhat egyfajta márkah ség . 6. Feltételeztem, hogy a gyógyszertáron kívüli gyógyszervásárlás lehet ségét els sorban a fiatalabb korosztályok fogadták pozitívan, míg az id sebbek nem szívesen vásárolnak gyógyszert a gyógyszertáron kívül. Ugyanakkor az emberek többsége azért bizonytalan, nem tudja, hogy pontosan mire van szüksége, nem ismeri az esetleges mellékhatásokat, így mindenképp megnyugtató számára, ha egy szakembert l kérhet tanácsot, ha egy szakember hagyja jóvá választását, ezért úgy 80
gondoltam, hogy a gyógyszertáron kívül is kapható szerek többségét továbbra is a gyógyszertárban vásárolják meg az emberek.
7.4 Az eredmények kiértékelése A kérd ív összeállítása során az alábbi sorrendet alkalmazva a következ témákkal foglalkoztam: 1. gyógyszertárba járási szokások (látogatás gyakorisága, gyógyszertárválasztás kritériumai, gyógyszertárban vásárolt termékek, vény nélküli készítmények választását befolyásoló tényez k, vélemény a patikai reklámeszközökr l); 2. a
gyógyszerész,
mint
szakember
szerepének
megítélése
(a
patikai
betegtájékoztatás, a gyógyszerészi tanácsadás szükségessége, a gyógyszerész feladatai); 3. patikai többlet- és egészségvéd szolgáltatások ismertsége, megítélése; 4. vásárlói h ség (a visszatérést befolyásoló legfontosabb tényez k) 5. patikaliberalizáció (újonnan nyílt gyógyszertárak megítélése; a két legnagyobb önkéntes patikai társulás ismertsége, megítélése; gyógyszertáron kívüli gyógyszervásárlás)
Az egyes témákra vonatkozóan a következ eredmények születtek: 1. A gyógyszertárba járás gyakorisága a kor el rehaladtával n : míg a megkérdezett 18-29 évesek mintegy 80%-a csupán 2-3 havonta vagy még ritkábban fordul meg a gyógyszertárban, a 60 év felettiek közel 60%-a minden hónapban ellátogat a gyógyszertárba. 100% 90%
6% 27%
17%
25%
80% 41%
21%
70% ritkábban 60% 50%
39% 2-3 havonta
54%
40% 47%
30%
58%
minden hónapban minden héten
20% 10%
36% 19% 6%
4%
0% 18-29 év
30-45 év
46-60 év
60 év felett
6. sz. ábra: Gyógyszertárlátogatás gyakorisága korcsoportok szerint
81
A gyógyszertárválasztás kritériumai közül a fiatalabb korosztály számára a legfontosabb, hogy a patika útba essen, vagyis a mindennapi jövés-menés során az éppen útba es
gyógyszertárba ugranak be, ha szükségük van valamire. Ez a
szempont a kor el rehaladtával egyre kevésbé lényeges, helyette a gyógyszertár lakhelyhez, vagy orvosi rendel höz való közelsége lesz a mérvadó a patika választásában.
A
patika
szolgáltatásaival
való
elégedettség
nem
játszik
kiemelked en fontos szerepet egyik korosztálynál sem, bár megfigyelhet , hogy a gyakoribb látogatók számára ez is lényegesebb szempont, mint azoknál, akik hébehóba keresnek csak fel egy-egy patikát. 100% 12% 90%
11%
17%
24%
8%
80%
legyek elégedett a gyógyszertár szolgáltatásaival
31% 70%
18% 42%
60%
6%
12%
közel legyen a lakhelyemhez
50% 40%
81% 13%
30%
53%
közel legyen az orvosi rendel höz útba essen
47%
20%
29%
10% 0% 18-29 év
30-45 év
46-60 év
60 év felett
7. sz. ábra: Gyógyszertárválasztást befolyásoló tényez k korcsoportok szerint
A megkérdezettek többsége minden korosztályban leginkább vényköteles, illetve vény nélkül kapható gyógyszereket (láz- és fájdalomcsillapítók, megfázás elleni szerek)
vásárol
a
gyógyszertárban.
Étrend-kiegészít ket,
gyógyhatású
készítményeket közel azonos arányban vásárolnak az egyes korcsoportokban a válaszadók. A homeopátiás készítmények iránt leginkább a 30-45 éves korosztály érdekl dik, valamint az életszakasz sajátosságaiból adódóan közöttük találunk olyanokat, akik tápszert és babaápolási cikkeket is vásárolnak a patikában, bár ezeket nem túl nagy százalékban. A gyógyszertárban vásárolt más termékek aránya elenyész valamennyi megkérdezett korcsoportban.
82
Egyéb
2%
14%
2%
3%
Gyógyeszközök
4%
5%
Kozmetikumok
3%
Étrend-kiegészít k, gyógyhatású termékek
3%
0%
7%
17%
28%
38%
10% 18-29 év
20%
2%
16%
36%
Vény nélküli gyógyszerek
Vényköteles gyógyszerek
4%
2%
Tápszerek, babaápolási cikkek Homeopátiás készítmények
10%
29%
30%
40%
30-45 év
19%
15%
36%
28%
40%
50%
60%
46-60 év
1%
36%
70%
80%
90%
100%
60 év felett
8. sz. ábra: Gyógyszertárban vásárolt készítmények korcsoportok szerint
Miután a hétköznapokban szinte mindenhol zúdulnak az emberekre a reklámok, hirdetések és különböz termékismertetések, megkérdeztem a válaszadókat, hogy mi befolyásolja
ket leginkább a vény nélküli gyógyszerek, készítmények
választásában. A 18-29 évesek közel fele a családjuk, ismer seik és barátaik által javasolt vény nélküli készítményeket vásárolják, míg az id sebb korosztályok
a
megkérdezett 30-45 éves és 46-60 éves korosztály 41-41%-a, míg a 60 év felettiek 66%-a
f ként az orvos és gyógyszerész tanácsára, ajánlására veszik ezeket a
készítményeket. A TV- és rádióreklámok közel azonos arányban befolyásolják az egyes korosztályok megkérdezett tagjait, míg a patikai újságokban található hirdetések, termékismertetések leginkább a 46-60 éves korosztályra hatnak. Az újsághirdetések és a patikai reklámok szerepe elenyész választásában valamennyi megkérdezett esetében.
83
az OTC szerek
3%
29%
3% 5% 20%
21%
3%
18%
5%
1%
5%
10%
20%
16%
22%
25%
30%
10%
22%
19%
3%
3%
12%
50%
19%
13%
24%
60%
46-60 év 30-45 év 40%
37%
5% 8%
11%
70%
18-29 év
8%
3%
80% 60 év felett
5%
11%
3%
8%
90%
3%
100%
b
z
yé eg
t
s gy
óg
ys ze ré s
vo or
rá ba
er
s,
m
ád cs al is m
pa
ti k ai
re
kl á
ág újs
és pa
ti k ai
et rd hi
sá g új
TV
-,
rá
dió
re
k lá
m
0%
9. sz. ábra: OTC készítmények választását befolyásoló tényez k korcsoportok szerint
Ennek ellenére a megkérdezettek túlnyomó többsége hasznosnak ítéli meg a patikában található különböz reklámeszközöket.
14%
Hasznosak, mert felhívják a figyelmet az új termékekre.
3%
Színesebbé, modernebbé teszik a patikát.
16%
67%
Idegesít k, mert túl sok van bel lük. Nem valók a patikába
10. sz. ábra: A megkérdezettek véleménye a patikai reklámeszközökr l
84
2. Következ
kérdéseimmel arra kerestem a választ, hogy mennyire igénylik az
emberek a szakért gyógyszerészt a gyógyszer mellé, azaz mennyire van szükségük a betegtájékoztatásra a patikában, illetve mely esetben tartanak igényt a gyógyszerész segítségére, tanácsára; továbbá mi az, amit egy gyógyszerészt l elvárnak. A megkérdezettek 87%-a szükségesnek érzi a patikai betegtájékoztatást, a gyógyszerek szedésével, mellékhatásaival kapcsolatos felvilágosítást, 56%-uk minden esetben, 31%-uk a vény nélküli készítmények vásárlásakor tart erre igényt.
1% 7%
5% 28%
31% 28% Igen, minden esetben, mert csak a gy ógy szerész ért minden tekintetben a gy ógy szerhez. Igen, mert a gy ógy szerészt l egy értelm f elv ilágosítást kapok. Igen, ha v ény nélküli gy ógy szert, egy éb készítmény t v ásárolok. Nem, mert túl sok id t v esz igény be. Nem, mert otthon elolv asom a betegtájékoztatót. Nem, mert gy ógy szerv ásárlás el tt minden esetben megkérdezem az orv ost
11. sz. ábra: Szükséges-e a betegtájékoztatás a patikában?
A gyógyszerészi segítségre, tanácsadásra szinte kivétel nélkül igényt tartanak a megkérdezettek. Els sorban az öngyógyításhoz szükséges megfelel
készítmény
kiválasztásában igénylik a gyógyszerész segítségét, illetve a különböz vitaminok, egészségmeg rz termékek vásárlásakor kérik ki a patikus tanácsát. az orv os által f elírt gy ógy szer olcsóbb készítménny el v aló hely ettesítése
6%
4%
öngy ógy ításhoz az Önnek leginkább megf elel készítmény kiv álasztása
19%
28%
egészségmeg rzés, prev enció céljából v ásárolt készítmény ek ajánlása
43%
egészséges életmód és táplálkozás, egészségnev elés
nincs szükségem a gy ógy szerész tanácsára, segítségére
12. sz. ábra: Gyógyszerészi tanácsadás szükségessége
85
A gyógyszerész feladataira vonatkozó kérdésre adott válaszokból is az derül ki, hogy a gyógyszerész szakmai kompetenciájára, felkészültségére, szaktudására számítanak leginkább a megkérdezettek. Legtöbbjük a gyógyszerek szedésére, mellékhatásaira vonatkozó betegtájékoztatást és a különböz
termékekkel
kapcsolatos felvilágosítást várja a gyógyszerészt l, valamint hogy a gyógyszer kiadása mellett javasoljon olcsóbb, jobb készítményt, ha tud, illetve a vásárló panaszait meghallgatva, azokra maximálisan odafigyelve szükség esetén irányítsa orvoshoz az illet t. 1%
52%
64%
13%
79%
91% 42%
27%
51%
kiadja a gy ógy szert, amit kérek tájékoztasson a v ásárolt gy ógy szer szedési módjáról, esetleges mellékhatásairól jav asoljon olcsóbb / jobb készítmény t, ha tud kérdéseiv el derítse ki a problémámat és jav asoljon megf elel készítmény t meghallgassa a problémáimat, és adjon tanácsot v álaszoljon a különböz termékekkel kapcsolatos kérdéseimre segítsen az egészséges életmód elsajátításában, a betegségek megel zésében f igy eljen oda a rám, köv esse ny omon a szedett gy ógy szereimet irány ítson orv oshoz, ha szükségesnek látja
13. sz. ábra: Ön szerint mi egy gyógyszerész feladata?
3. A következ két kérdés az egyre több patikában megjelen különböz többlet- és egészségvéd
szolgáltatásokra vonatkozott. Kíváncsi voltam, hogy a válaszadók
mennyire ismerik, illetve mennyire tartják hasznosak ezeket a szolgáltatásokat a patikában. A patikai többletszolgáltatások közül a pihen sarokkal és a bankkártyás fizetés lehet ségével találkoztak a legtöbben a megkérdezettek közül, de a sorszámhúzós beteghívó rendszerrel is találkozott már a megkérdezettek fele. A legkevésbé ismert szolgáltatásnak a törzsvásárlói kártya, a telefonos, illetve internetes rendelési lehet ség, valamint a házhozszállítás bizonyultak.
86
törzsvásárlói kártya patikafutár szolgálat (házhozszállítás) telefonos, vagy internetes rendelési lehet ség gyógyszertári termékbemutató pihen sarok (asztal, székek) betegtájékoztató terminál sorszámhúzós beteghívó rendszer bankkártyával való fizetés lehet sége 0
10
20
Találkoztam már ilyennel a patikában
30
40
50
60
70
80
90
100
Nem találkoztam még ilyennel a patikában
14. sz. ábra: Patikai többletszolgáltatások ismertsége
A különböz patikai többletszolgáltatásokat eltér módon ítélték meg a különböz korcsoportokban megkérdezettek. Összességében a két leghasznosabbnak a bankkártyás fizetés lehet sége és a pihen sarok bizonyult, de a többség örömmel venné a még kevésbe elterjedt (általuk kevésbé ismert) törzsvásárlói kártya, patikafutár szolgálat és telefonos, illetve internetes rendelés lehet ségét is.
törzsv ásárlói kárty a
patikaf utár szolgálat (házhozszállítás) 60 év f elett telef onos, v agy internetes rendelési lehet ség gy ógy szertári termékbemutató
46-60 év
pihen sarok (asztal, székek)
30-45 év
betegtájékoztató terminál 18-29 év sorszámhúzós beteghív ó rendszer bankkárty áv al v aló f izetés lehet sége
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
15. sz. ábra: Patikai többletszolgáltatások hasznosságának megítélése az egyes korcsoportokban
87
A különböz egészségvéd szolgáltatások között csak kett olyan akadt, mellyel a megkérdezettek
többsége
már
találkozott
a
patikában
(vérnyomásmérés,
vércukorszint-mérés), még további négy-öt mondható ismertebbnek (haj-, fejb r- és b rvizsgálat, különböz szezonális felvilágosítások, dohányzásról való leszoktatás, testzsírmérés, házi- és útipatika tanácsadás), a többivel még csak el-elvétve találkoztak néhányan. Azok közül, akik találkoztak már ilyen-olyan egészségvéd szolgáltatásokkal, átlagosan csupán 15-20% vette már igénybe valamelyiket (a testzsírmérés bizonyult a legnépszer bbnek). Mivel kíváncsi voltam arra, hogy a különböz méréseket, sz réseket, illetve tanácsadást kik vették igénybe, megnéztem a korcsoportok szerinti megoszlásukat. Ebb l az derült ki, hogy például a legnépszer bbnek bizonyuló testzsírmérést leginkább a 30-45 évesek vették igénybe, de ez a korcsoport jár az élen szinte valamennyi ismertebb szolgáltatás igénybevételében (a különböz vérnyomás-,
vércukorszint-,
szezonális felvilágosítások, házi- és útipatika, és
koleszterinszint-mérés,
valamint
várandós
tanácsadás). A megkérdezettek közül az egészségvéd szolgáltatások iránt a 46-60 évesek érdekl dnek a legkevésbé. A 18-29 évesek az ismertebb szolgáltatások közül legtöbben a haj-, fejb r- és b rvizsgálatot, a vércukorszint-, és koleszterinszintmérést, valamint az egészséges életmóddal, táplálkozással kapcsolatos tanácsadást vették már igénybe.
koleszterinszint-mérés vércukorszint-mérés vérnyomásmérés antioxidánsszint-mérés tartáskontroll-gondozás visszérgondozás csonts r ségmérés haj-, fejb r-, b rvizsgálat testzsírmérés várandós tanácsadás dohányzásról való leszoktatás különböz szezonális felvilágosítások házi- és útipatika tanácsadás egészséges életmód-táplálkozás tanácsadás 0%
10%
20% 30% 40% 50%
Találkozott
60% 70% 80%
Nem találkozott
16. sz. ábra: Patikai egészségvéd szolgáltatások ismertsége
88
90% 100%
koleszterinszint-mérés vércukorszint-mérés vérnyomásmérés antioxidánsszint-mérés visszérgondozás csonts r ségmérés haj-, fejb r-, b rvizsgálat testzsírmérés várandós tanácsadás dohányzásról való leszoktatás különböz szezonális felvilágosítások házi- és útipatika tanácsadás egészséges életmód-táplálkozás tanácsadás 0%
10% 20%
30% 40% 50%
Igénybe vette
60% 70% 80%
90% 100%
Nem vette igénybe
17. sz. ábra: Az ismert patikai egészségvéd szolgáltatások igénybevételi aránya
koleszterinszint-mérés vércukorszint-mérés vérnyomásmérés antioxidánsszint-mérés visszérgondozás csonts r ségmérés haj-, fejb r-, b rvizsgálat testzsírmérés várandós tanácsadás dohányzásról való leszoktatás különböz szezonális felvilágosítások házi- és útipatika tanácsadás egészséges életmód-táplálkozás tanácsadás 0%
10% 20%
30% 40% 50%
18-29 év
30-45 év
60% 70% 80%
46-60 év
90% 100%
60 év felett
18. sz. ábra: A patikai egészségvéd szolgáltatások igénybevételének kor szerinti megoszlása
Végezetül megkérdeztem a válaszadókat, hogy általánosságban mi a véleményük a különböz patikai mérésekr l, sz résekr l, azok lehet ségér l a patikában. 76%-uk pozitívan értékelte azokat.
89
10% 14%
59%
17%
Teljesen feleslegesnek tartom az ilyen méréseket a patikákban Vev csalogató marketingfogásnak tartom azokat. Örülök azoknak, mert így nem kell elmennem az orvoshoz Nagyon jó dolognak tartom azokat, mert így sokkal többen megvizsgáltatják magukat
19. sz. ábra: A megkérdezettek véleménye a patikai mérésekr l, sz résekr l
4. A kérd ív következ részében arra kérdeztem rá, hogy melyek azok a tényez k, melyeknek köszönhet en valaki szívesen tér be egy adott gyógyszertárba, mik azok a jellemz k, melyekkel elérhet , hogy a vásárló jól érezze magát a gyógyszertárban, hogy számára élmény legyen a vásárlás. A megkérdezettek véleménye szerint a három legfontosabb jellemz , amely alapvet en meghatározza, hogy egy adott vásárló hogyan érzi magát a patikában: a gyógyszertári dolgozók szakértelme, szakmai rátermettsége; a gyógyszertári dolgozók viselkedése, segít készsége; valamint a kommunikáció személyessége, barátságossága. Mindezek együtt a bizalomteli légkörhöz is hozzájárulnak, mely szintén fontos szerepet játszik a gyógyszertár
megítélésében.
Másodlagos
ugyan,
de
az
els
benyomás
szempontjából mindenképp fontos a gyógyszertár küls , illetve bels képe, valamint a gyógyszertárban dolgozók megjelenése. A megkérdezettek fele az el z pontban említett különböz mérések, sz rések igénybevételének lehet ségét l is jobban érzi magát egy patikában.
90
gyógyszertári ingyenes mérések, sz rések, gyógyszerészi a gyógyszertári dolgozók szakértelme,
16
50 96
6 1
65
bizalomteli légkör a kommunikáció személyessége, barátságossága, a gyógyszertári dolgozók viselkedése, a gyógyszertári dolgozók megjelenése nyitott polcokon lév , megnézhet , megfogható készítmények színes reklámanyagok, szórólapok, állványok, apróbb ajándékok esztétikus patikabels , szép bútorok, színek szép, ízléses küls megjelenés, rendezett kirakat, igényes bejárat
37
34
4
87
15
92
10 1
34
59
10
54
23
71
19
79
22
0%
10
39
9
10%
5
75 20%
1
30%
nagyon fontos
40%
50%
60%
6 70%
fontos
80%
90%
100%
nem fontos
20. sz. ábra: Mit l érzi Ön jól magát egy patikában?
Ennek fényében kíváncsi voltam arra, hogy a megkérdezettek közül vajon hánynak van kedvenc patikája, azaz olyan, ahová rendszeresen jár, feltételezhet en azért, mert ott jól érzi magát. A megkérdezettek egynegyede jár mindig ugyanabba a gyógyszertárba, ugyanakkor másik egynegyednek semmilyen köt dése nincs egyetlen patikához sem,
k mindig abba térnek be, amelyik épp útba esik. A
válaszadók fele több patikában is rendszeresen megfordul.
25%
25%
Én mindig ugyanabba a gyógyszertárba járok.
Több olyan gyógyszertár is van, ahol rendszeresen megfordulok.
50%
Én mindig abba a patikába megyek be, ami épp útba esik
21. sz. ábra: Van Önnek "kedvenc" gyógyszertára, olyan, ahová rendszeresen jár?
Arra is kíváncsi voltam, hogy az egy patikához h séges vásárlók között az egyes korcsoportokat milyen arányban találjuk meg. Kiderült, hogy leginkább a 60 év felettiek (f ként nyugdíjasok) járnak mindig ugyanabba a patikába, mely a második kérdésre adott válaszok alapján a lakóhelyükhöz közel es patikát jelenti. A 30-45 évesek közel harmada szintén ragaszkodik egy adott patikához, mely megint csak a második kérdés válaszait nézve egy lakóhelyükhöz közeli patika lehet. (Ez az a
91
korosztály, melynél jellemz a kisgyerek a családban, akivel vagy otthon van az anyuka, vagy munka után siet hozzá haza, így az idejük nagy részét otthon tölt nyugdíjasokhoz hasonlóan érthet a fenti eredmény.)
18-29 éves 4% 27%
30-45 éves
50%
46-60 éves 19% 60 év felett
22. sz. ábra: Én mindig ugyanabba a gyógyszertárba járok
5. A válaszadóknak a patikapiaci liberalizáció következtében egyre szaporodó új patikákkal kapcsolatos véleményét is szerettem volna megtudni. A megkérdezettek 36%-a nem járt még új patikában, így nincs azokról véleménye. Azok közül, akik már megfordultak egy-egy újonnan nyílt patikában a legtöbben úgy vélik, hogy azok érdekesebbek, modernebbek, színesebbek, mint a régi patikák, és 26%-uknak jobban is tetszenek a régieknél az új patikák. 21% van azon a véleményen, hogy az új patikákban színvonalasabb a kiszolgálás is, azokban minden a vev ért van. Ugyanakkor 20% véleménye szerint ezek az újonnan nyíló patikák túlságosan modernek, hiányzik bel lük a jellegzetes "patikaillat". 11%
5%
20% 64% 6%
26% 17%
21%
Érdekesebbek, modernebbek, színesebbek, mint a régi patikák. Több az akció, olcsóbbak a termékek, mint a régi patikákban. Színvonalasabb a kiszolgálás, az új patikákban minden a vev ért van. Jobban tetszenek, mint a régi patikák. Drágábbak, mint a régi patikák. Túlságosan modernek, hiányzik bel lük a jellegzetes "patikaillat". Az új patikákban nem törekednek a közvetlen, személyes kapcsolat kialakítására a vev vel. Nem szívesen vásárolok új patikában, mert nem bízom az ott dolgozók szakmai elhivatottságában.
23. sz. ábra: Új patikák megítélése
92
A f ként régi, magánkézben lév
patikákat tömörít
két legnagyobb önkéntes
patikai társulásról a megkérdezettek fele egyáltalán nem hallott még; a legnagyobb társulásról, a Gyöngy Patika Programról a megkérdezettek 39%-a, míg a második legnagyobb Szimpatika Programról csupán egyötödük hallott. Azok közül, akik már hallottak a két társulás valamelyikér l 53% nem vásárolt, vagy nem tudja, hogy vásárolt volna valamelyik társuláshoz tartozó tagpatikában; 43%-uk Gyöngy Patikában már vásárolt (6% közülük rendszeresen abban vásárol), míg Szimpatikában csupán 4% vásárolt már. A valamilyen tagpatikában már megfordult vásárlók többsége szerint ezekben a patikákban sok az akció, a szezonális termékeket mindig olcsóbban lehet megkapni. Harmaduk véli úgy, hogy ezekben a patikákban magasabb színvonalú a kiszolgálás, ugyanakkor közel másik harmaduk nem lát különbséget a tag-, és nem tagpatikák között.
28%
Gyöngy Patikák "Szimpatikák"
52%
Mindkett r l hallottam 9% 11%
Egyikr l sem hallottam
24. sz. ábra: A két legnagyobb önkéntes patikai társulás ismertsége
Igen, Gyöngy Patikában már vásároltam. Igen, Szimpatikában már vásároltam. 35%
37%
Rendszeresen Gyöngy Patikában vásárolok. Rendszeresen Szimpatikában vásárolok.
18%
0% 6%
4%
Még nem vásároltam ilyen patikákban. Nem tudom, hogy vásároltam-e már ilyen patikákban.
25. sz. ábra: Vásárolt-e már a két patikai társulás valamelyikéhez tartozó gyógyszertárban?
93
4%
30%
43%
35% 30% Minden terméket lényegesen olcsóbban lehet ezekben a patikákban megvásárolni. Sok az akció, a szezonális termékeket mindig olcsóbban kaphatom meg ezekben a patikákban. Ízlésesek a reklámanyagok, szórólapok, akciós plakátok. Magas színvonalú kiszolgálás jellemz rájuk. Ugyanolyanok, mint a többi patika.
26. sz. ábra: A vásárlók véleménye a tagpatikákról
A reformok kapcsán a gyógyszerek forgalmazásának patikai kizárólagosságát megszüntették és bizonyos gyógyszereket ma már patikán kívül is meg lehet vásárolni, ahol viszont szakember nem áll a vásárló rendelkezésére. Kíváncsi voltam, hogy a megkérdezettek közül hányan vásárolnak vény nélküli gyógyszert patikán kívül, illetve, hogy a patikában és patikán kívül is megkapható termékek közül mit hol vásárolnak meg a legszívesebben. A megkérdezettek közül leginkább a 60 év felettiek zárkóznak el a gyógyszertáron kívüli gyógyszervásárlástól, míg a többi korcsoport tagjai, különösen a 30-45 évesek patikán kívül is szoktak gyógyszert vásárolni.
100% 90% 80%
31% 41%
46%
70% 60%
88% Nem
50%
Igen
40% 30%
69% 59%
54%
20% 10%
12%
0% 18-29 év
30-45 év
46-60 év
60 év feletti
27. sz. ábra: Szokott-e gyógyszertáron kívül gyógyszert, illetve egyéb gyógyszertárban is kapható készítményt vásárolni?
94
A gyógyszert patikán kívül is vásárló megkérdezettek a láz- és fájdalomcsillapítót, a tápszert és a gyógyeszközt továbbra is a patikában veszik meg a legszívesebben, míg a vitaminokat és étrend-kiegészít ket, valamint a kozmetikumokat a drogériákban. IV. sz. táblázat A patikában és patikán kívül is kapható készítmények közül melyiket hol vásárolja meg a legszívesebben? Vásárolt termék Láz-, és fájdalomcsillapító Vitamin Étrend-kiegészít , gyógyhatású készítmény Tápszer Gyógyeszköz Kozmetikum
Patika 49 94% 19 37% 11 21% 16 31% 15 29% 2 4%
A vásárlás helye Drogéria Benzinkút 2 0 4% 0% 22 0 42% 0% 28 0 54% 0% 8 0 15% 0% 8 0 15% 0% 34 0 65% 0%
Hipermarket 1 2% 9 17% 4 8% 4 8% 2 4% 8 15%
Máshol 0 0% 2 4% 6 12% 1 2% 9 17% 7 13%
Sehol 0 0% 0 0% 3 6% 23 44% 18 35% 1 2%
A gyógyszert csak patikában vásárló megkérdezettek többsége nem ért egyet a gyógyszertáron kívüli gyógyszerárusítással; illetve azonos százalékban a szakember, illetve
a
szakért
tanácsadás
hiányát
kifogásolja
a
gyógyszert
kiskereskedelmi egységekben.
29%
36%
6% 29% Mert ott nem szakembert l kapom meg a gyógyszert. Mert ott nem kapok megfelel betegtájékoztatást. Mert ott nem kérhetek tanácsot a vásárolni kívánt készítménnyel kapcsolatban. Mert nem értek egyet a gyógyszertáron kívüli gyógyszerárusítással
28. sz. ábra: Miért nem vásárol gyógyszert gyógyszertáron kívül?
95
árusító
7.5 Az eredmények összefoglalása Az alábbiakban röviden összefoglalom a vizsgált témákat illet en kutatásom eredményeit. Mivel a kutatás nem volt reprezentatív, így az eredményekb l nem érdemes messzemen következtetéseket levonni. A f bb tendenciák mindenesetre jól kirajzolódnak a megkérdezett 103 ember véleménye alapján is:
1. A gyógyszertárakat havi rendszerességgel f ként az id sebb korosztályok (45 év felettiek) látogatják, akik számára így a gyógyszertárválasztásnál fontos szempont a patika lakhelyhez, illetve orvosi rendel höz való közelsége, valamint a patika szolgáltatásaival való elégedettség. A kevesebb egészségügyi problémával küszköd fiatalabb korosztályok csak ritkán járnak gyógyszertárba, akkor is jellemz en abba ugranak be, ami éppen az útjukba esik. A megkérdezettek valamennyi korcsoportban túlnyomórészt
vényköteles
és
vény
nélküli
gyógyszereket
vásárolnak
a
gyógyszertárban, ezek mellett még az étrend-kiegészít k, gyógyhatású készítmények azok, melyeket nagyobb százalékban keresnek a patikában. A megkérdezettek a patikai reklámeszközöket
hasznosnak
ítélik
a
vény
nélkül
kapható
készítmények
megismertetésében, ugyanakkor ezen készítmények választásában nem játszanak túlságosan nagy szerepet, ehelyett az id sebb korosztályok els sorban az orvos és gyógyszerész, míg a fiatalabbak családjuk, ismer seik segítségét, tanácsát kérik.
2. A
gyógyszer
betegtájékoztatást, gyógyszerészt.
A
mellé a
a
megkérdezettek
gyógyszerészi gyógyszerész
túlnyomó
segítséget,
feladatai
többsége
tanácsadást,
közül
igényli
a
azaz
a
szakért
mindenekel tt
a
szakmai
kompetenciáját, felkészültségét, szaktudását igényl ket tartják a legfontosabbnak, a legf bb szerep pedig a gondozó gyógyszerésznek jut, aki odafigyel a vásárlóra, meghallgatja panaszait és szükség esetén orvoshoz irányítja.
3. A patikák közötti versenyben a helytállást segíteni hivatott különböz
többlet-
(kereskedelmi) szolgáltatások közül a megkérdezettek zöme csak kevéssel találkozott ez idáig, de többségüket hasznosnak, kívánatosnak gondolják a patikában. A gyógyszerárusításba újonnan bekapcsolódott kiskereskedelmi egységekkel folytatott versenyben a patikák közegészségügyi intézmény jellegét er síteni hivatott különböz egészségvéd
szolgáltatások közül is csak néhány olyan akadt, mellyel a
96
megkérdezettek többsége találkozott már. Túlnyomó részük kifejezetten hasznosnak ítéli ezeket az egészségvéd szolgáltatásoknak, ennek ellenére csak kevesen vették már igénybe valamelyiket is; a legérdekl d bbnek, legvállalkozószellem bbnek a 30-45 évesek bizonyultak, közülük vettek legtöbben igénybe már valamilyen egészségvéd szolgáltatást a patikában.
4. A vásárlói h séget els sorban a szolgáltatásokkal való elégedettséggel, az élményszer gyógyszertári
vásárlás biztosításával lehet elérni. Ehhez legnagyobb mértékben a dolgozók
szakértelme,
szakmai
rátermettsége;
viselkedése,
segít készsége; valamint a kommunikáció személyessége, barátságossága járulhat hozzá a megkérdezettek túlnyomó többségének véleménye szerint. A kellemes patikai légkörhöz szükséges az esztétikus patika küls és bels , ez utóbbiba beleértve az ott dolgozók megjelenését is; valamint f ként a középkorosztály gondolja úgy, hogy egy patika hangulatához az ottani sz rések, mérések is pozitívan járulhatnak hozzá. A megkérdezettek fele több patikához is h séges, az egyetlen patikához ragaszkodók között els sorban 60 év feletti válaszadókat találunk.
5. Az újonnan nyílt patikákról az azokban már vásárolt megkérdezettek többsége úgy véli, hogy azok érdekesebbek, modernebbek, színesebbek, mint a régi patikák, többen a kiszolgálás színvonalát is magasabbnak gondolják azokban, és sokuknak jobban is tetszenek, mint a régiek, ugyanakkor egy ötödük hiányolja bel lük a jellegzetes patikai hangulatot.
A két önkéntes patikai társulásról a megkérdezettek közel fele hallott már, de közülük csak kb. minden második vásárolt már valamelyik társuláshoz tartozó tagpatikában. A nagyobb társulás, a Gyöngy Patikák az ismertebb, a megkérdezettek között rendszeres Gyöngy Patikában vásárlókat is találunk. A vásárlók általános véleménye a tagpatikákról az, hogy sok bennük az akció, a szezonális termékeket mindig olcsóbban lehet azokban megkapni, sokan a magas kiszolgálási színvonalat, illetve az ízléses reklámanyagokat említették még pozitívumaik között. Közel harmaduk ugyanakkor úgy véli, hogy ezek a patikák semmiben nem különböznek a többit l.
A patikán kívüli gyógyszerárusításnak a megkérdezettek többsége örül, hiszen nagy százalékban vásárolnak patikán kívül olyan készítményeket, melyeket korábban csak a 97
patikában lehetett megkapni. Els sorban vitaminokat, étrend-kiegészít ket, gyógyhatású készítményeket és kozmetikumokat vásárolnak gyógyszertáron kívül nagyobb százalékban, míg a vény nélküli gyógyszerek, tehát els sorban a láz- és fájdalomcsillapítók, valamint a tápszer és különböz
gyógyeszközök vásárlásakor
továbbra is a patikát keresik fel a legtöbben. A patikán kívüli gyógyszervásárlástól az id sebbek zárkóznak el: a 60 év feletti megkérdezettek túlnyomó többsége nem ért egyet a gyógyszertáron kívüli gyógyszerárusítással, mert ott nem szakembert l kapják meg a gyógyszert, és nem kérhetnek tanácsot a vásárolni kívánt készítménnyel kapcsolatban.
98
8. Konklúzió 2007. január 1-jével új id számítás vette kezdetét a hazai gyógyszerpiacon
a
biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény fenekestül felforgatta a gyógyszerpiac szerepl inek, köztük a régi alapítású, jellemz en családi tulajdonban lév
patikák életét. Új helyzet van a gyógyszerellátásban, a
szabályozott és korlátozott piacból a majdnem szabad piacba való átmenet azt jelenti, hogy a korábbi törvényi megkötések lazultak, megjelentek az igazi versenytársak és a versenyelemek is. Következmény, hogy a forgalom és a jövedelem egy része átvándorol a piac új szerepl ihez, megváltozik a gyógyszer alkalmazásának környezete, az emberek ezzel kapcsolatos beállítottsága, megn a személyes döntések száma, a városban él , magasan kvalifikált, fiatal öngyógyszerez k akarata, Kérdés, hogy ezt hogyan tudják a gyógyszerészek befolyásolni, hogyan tudnak a kialakult éles versenyhelyzetben talpon maradni a régi alapítású, magyar kézben lév , független gyógyszertárak.
A gyógyszerésztársadalom kezdett l fogva szeretné elérni a gyógyszer-gazdaságossági törvény megszüntetését, de legalábbis bizonyos pontjainak módosítását, szerintük ugyanis a 2007. január elején életbe lépett patikaliberalizációs törvény nemcsak nekik, hanem a betegeknek is ártott. Erre azonban vajmi kevés esély van, különösen most, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) azt állapította meg a patikaliberalizációról, hogy az mindenképpen jó az embereknek, hiszen következtében javultak a patikák szolgáltatásai, olcsóbban kaphatók a gyógyszerek és könnyebben is lehet hozzájuk jutni. Az
egészségügyi
miniszter
korábban
azt
mondta,
akkor
függesztik
fel
a
patikaliberalizációt, ha kiderül, hogy az hátrányos a betegeknek. A GVH most ennek az ellenkez jét állapította meg. Az
vizsgálatuk szerint csak el nyei vannak a törvénynek,
és semmiképpen nem szabad hagyni, hogy eltöröljék. Véleménye szerint nincsenek olyan gondok a nemrégiben újraszabályozott gyógyszertári piacon, amelyek miatt vissza kellene térni a korábbi szabályozási modellre. Mindenképp fenn kell tartani az újraszabályozott
gyógyszertári
piacot
és
az
er sebb
verseny
kényszerét
a
gyógyszerpiacon. A szabályozásnak nem a patikusok, hanem az emberek érdekeit kell néznie
52
mondta Mihálovits Péter, a Gazdasági Versenyhivatal szóviv je.52 A GVH
RTL Híradó, 2008. november 6., 18 óra 30 perc
99
állítása szerint a megélénkült verseny hatására érdemben javult a betegek hozzáférése a gyógyszertári szolgáltatásokhoz azzal, hogy összességében 10-15%-kal is több patika m ködik, s különösen a forgalmas helyeken akár a korábbi átlag másfélszeresét elér nyitvatartási id k alakultak ki. Ugyancsak javult a gyógyszertárak által kínált szolgáltatások választéka is, s egyre több helyen nyújtanak a patikák az egészségi állapot ellen rzésével kapcsolatos szolgáltatásokat, miközben az árverseny els jelei is megjelentek. Emellett azokon a helyeken, ahol az eladóterekben a nem gyógyszer termékeket
hozzáférhet vé
tették
a
vásárlók
számára,
javult
a
fogyasztók
tájékozottsága, egyszer bbé vált a választék és az árak megismerhet sége, áttekinthet sége, összehasonlíthatósága. Ez önmagában is segíti a tájékozottabb, racionálisabb
döntéshozatalt
a
fogyasztók
számára,
s
lehet vé
teszi
olyan
megtakarítások elérését, amelyek korábban kizárólag a kiszolgáló személyes empátiájától, hozzáállásától függött. A gyógyszerek közötti versenyt er sít intézkedések
hatására
az
el z
Ez
képest
pedig
példátlan
összességében
módon
tömeges
árcsökkentéseket
sikerült
eredményezett
f ként közvetetten, a közfinanszírozási ráfordítások csökkenésén
keresztül
elérni.
évekhez
megtakarításokat
a magyar járulékfizet k számára.53 A magyar gyógyszerésztársadalomnak
tehát bele kell tör dnie, hogy a régi rendszer belátható id n belül nem fog visszatérni. A kesergésre pedig nincs id , hiszen az új konkurencia er s és rafinált.
Mindenekel tt fel kell ismerni, és el kell fogadni, hogy verseny van; fel kell ismerni, hogy emiatt változtatni kell a megszokott m ködésen és beidegz déseken; fel kell ismerni, hogy a kulcsszó a kereskedelmi és marketingszemlélet; meg kell tanulni, hogy a marketing
mint az értékesítés támogatásának eszköze, mint valódi megoldás a
forgalom növelésére, illetve a magasabb árrés OTC- és fitotéka-készítmények irányába történ
forgalomterelésre
nem merülhet ki egyes eladáshelyi reklámeszközök
alkalmazásában; ennél sokkal többr l van szó: el kell sajátítani a versenypiacokon alkalmazott és alkalmazható értékesítési technikákat. A felismeréseket követ en pedig többszint cselekvésre és kezelésre van szükség: Be kell vezetni a köztudatba, meg kell tanítani az embereknek a gyógyszertári min ség fogalmát és tartalmát, és ezt a védjegyet a szó jó értelemében ki kell tudni 53
Fenn kell tartani az újraszabályozott gyógyszertári piacot és az er sebb verseny kényszerét a gyógyszerpiacon, Gazdasági Versenyhivatal, 2008. 10. 31., forrás: http://www.gvh.hu/gvh/alpha?null&m5_doc=5518&pg=72, (2008. 11. 07. 8 óra 27 perc)
100
sajátítani. Ezt központilag szervezett pr-programok biztosíthatják, ugyanakkor elengedhetetlen minden gyógyszerész és gyógyszertári munkatárs ez irányú tudatos cselekvése. Többlet- (új) kereskedelmi szolgáltatásokat kell hadrendbe állítani, modern marketingtechnikák alkalmazása mellett. Ez teljesebb üzleti szemléletet, azaz a versenypiaci körülményekhez való alkalmazkodást és azok befolyásolási képességének elsajátítását követeli meg. Mindehhez el kell fogadni, hogy az üzleti szemlélet önmagában nem ellentétes a szakmaisággal, és nem jár a gyógyszerbiztonság legcsekélyebb mérték feladásával sem. A hagyományos
és mindenkori politikai, gazdasági akaratnak kitett
támogatott gyógyszerkör mellett jóval tágabb teret kell adni a szabadáras termékköröknek, azaz a széles értelemben vett öngyógyszerezés készítményeinek, melyek kiszolgálása (termékválaszték, ár, bemutatás) a jöv ben a verseny els dleges területe lehet, hiszen általuk egyértelm en nagyobb forgalom és nagyobb árréstömeg generálható. Többletszakmai szolgáltatásokat kell nyújtani, azaz a patikáknak egyfajta egészségcentrummá kell válniuk. Ezt valósíthatja meg a gyógyszerészi gondozás, valamint a különféle egészségügyi és információszolgáltatások. Le kell dolgozni a láncokkal szembeni méretgazdaságossági hátrányt, mégpedig a függetlenség meg rzése mellett. Ennek eszköze a blokkosodás, a tulajdonosi összefonódás nélküli láncokba való tömörülés. Ezt biztosítja a Hungaropharma Gyöngy Patika Programja, valamint a Phoenix Szimpatika Programja. Az együttm ködés javítja a jövedelmez séget, a blokkba tömörült gyógyszertárak már jelent s gazdasági er t, vásárlópotenciált képviselnek együttes méretüknél fogva, ráadásul függetlenségük feladására
sem
kényszerülnek.
A
beszerzési
tevékenységek
mellett
a
marketingtevékenységek összehangolására is lehet ség van a gyógyszer-nagykeresked cégek szárnyai alatt; a közös és egységes marketinglehet ségek kihasználása pedig vonzó a gyártók számára is.
101
9. Zárszó Kevés hivatást övez olyan régi kelet , mély tisztelet, mint a gyógyszerészekét. A patikus a maga orvosságaival már az ószövetségben is felt nik, kés bb pedig gyógyászati szakkönyvekben és irodalmi m vekben egyaránt olvashatunk az emberr l, aki ismeri a mérgek, gyógyító szerek titkait, és enyhülést adhat a betegségekre. De hosszú utat járt be a szakma 775-t l forrásokban nyoma maradt
az els gyógyszertár nyitásától, amelynek a
2008-ig. A patikusnak ma már nem csak azt kell tudnia,
hogyan kell kikeverni a ken csöt vagy a kanalas orvosságot; szakmája mellett egyre inkább gazdasági tevékenységet is kell folytatnia. Marketing, merchandising, közgazdaságtani, kommunikációs ismereteket kell elsajátítania, emellett az sem árt, ha egyben jó pszichológus is, akihez visszajárnak a páciensek. A ma gyógyszerészének egyszerre több szakmához is értenie kell, hogy vállalt küldetését, az emberi élet szolgálatát, sikerrel tudja teljesíteni. A legfontosabb mégis a gyógyszerész személyes hozzáállása, lelkiismeretessége, hivatástudata és hivatásszeretete ezeknek van a legnagyobb marketing ereje.
102
kétség kívül
IRODALOMJEGYZÉK I. Könyvek: 1. Szabóné dr. Streit Mária: Gyógyszermarketing, Medicina, Budapest, 1999., 44. o., 108. o. II. Folyóiratok, szaklapok, magazinok, újságok: Gyógyhír, a Hungaropharma Zrt. információs lapja 2. Gyöngy Patikák: Évértékel , XVI. évfolyam 7. szám, 2008. szeptember, 2-13. o. 3. Gyöngy Patikák: lehet ség a bizalmi t ke visszaszerzésére Megkezdte m ködését az eddig páratlan önkéntes patikai társulás, XV. évfolyam 9. szám, 2007. október, 2-3. o. 4. Hankó Zoltán: Meg rizhet k-e gyógyszertáraink szakmai és nemzeti kézben?, XVI. évfolyam 5. szám, 2008. június, 9. o. 5. Jelent s számú új belép Sikeres a Gyöngy Patikák program, XVI. évfolyam, 5. szám, 2008. június, 6-8. o. 6. Kolimár Éva: Új utakon a gyógyszerészi gondozás, XVI. évfolyam 4. szám, 2008. április-május, 5-6. o. Gyógyszerészet, a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság lapja 7. Dr. Mitev Ariel és dr. Bauer András: Marketing a gyógyszertárban, II. rész: Betegtípusok és szükségletek, LII. évfolyam, 2008. május, 281-285. o. 8. Dr. Soós Gyöngyvér, dr. Doró Péter, Matuz Mária, Viola Réka, Kovács Ida Justinia: Gyógyszerészek szerepe az öngyógyszerezés területén tájékozódó vizsgálat, LI. évfolyam, 2007. szeptember, 554. o. 9. Farkas Péter: Adatok a magyarországi gyógyszeripar PEST analíziséhez, LI. évfolyam, 2007. május, 285-291. o. 10. Székelyné Salamon Ágnes és dr. Feller Antal: A gyógyszerpiaci forgalom változása a 2007-ben hatályba lépett gyógyszer-gazdaságossági törvény rendelkezéseinek tükrében 3. rész, LII. évfolyam, 2008. augusztus, 477-486. o. Gyógyszerészi Hírlap, a Magyar Gyógyszerész Kamara lapja 11. Dr. Starcz Judit: Cégismertet : Validus, mint érték, XVIII. évfolyam 5. szám, 2007. május, 19. o. 12. Dr. Szabó Sándor: IGEPHA-konferencia az öngyógyszerezésr l, XIX. évfolyam 4. szám, 2008. április, 15. o. 13. Major Ferenc: Új kompetenciák szükségessége, XIX. évfolyam 5. szám, 2008. május, 11-13. o. 14. Misutta Károlyné: Régi szép patikák, XIV. évfolyam 1. szám, 2003. január, 3. o.
103
Gyógyszertár, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének kiadványa 15. Bogsch Erik: Miért keser a pilula? A hazai gyógyszeripar aktuális problémái, VII. évf. 3. szám, 2008. március, 2-3. o. 16. Demeterné Gy rki Anna, Berényi Milán: Expediáljon 12 nyelven!, VII. évfolyam 2. szám, 2008. február, 38. o. 17. Dr. Bartók Péter: A gyógyszerpiacon semmi sem állandóbb a változásnál, VII. évfolyam 6. szám, 2008. június, 18. o. 18. Dr. Hankó Balázs: Beszámoló a Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottsága els félévi munkájáról, és 2008. évi terveir l, VI. évfolyam 12. szám, 2007. december, 9. o. 19. Dr. Küttel Sándor: Kétszint gyógyszertári együttm ködési rendszer: PHOENIX Pharma Patika Marketing Klub, illetve a SZIMPATIKA Program, VII. évfolyam 1. szám, 2008. január, 11. o. 20. Dr. Simon Kis Gábor: Marketingfejl dési tendenciák, VII. évf. 3. szám, 2008. március, 14-15. o. Humantrade, a Teva gyógyszerészeti szaklapja
Magyarország
Zrt.
nagykereskedelmi
divíziójának
21. Hudecz Andrea: Zöld kereszt: egy kis plusz, 2008. március, 8-9. o. 22. Vitézy Péter: Lehet egy mosollyal több?, 2008. április, 5. o. Pirulatrend, Patikák Gazdasági Magazinja (2008 szeptemberét l: Patikák és gyógyszeripari döntéshozók gazdasági magazinja) 23. A patikai hirdetések többsége elkerüli a vásárlók figyelmét, V. évfolyam 3. szám, 2008. április, 8. o. 24. Budapesti patikákat szerezne a HospInvest, V. évfolyam 6. szám, 2008. szeptember, 4. o. 25. Dr. Bíró Helga: Megnyitják a reklámcsapot? Európai javaslat a vényköteles gyógyszerekkel kapcsolatos betegtájékoztatásról, V. évfolyam 6. szám, 2008. szeptember, 28-29. o. 26. Hegyi-Rajkó Gabriella: CSR magyar módra Szociális háló, vagy felel s segítés, V. évfolyam 2. szám, 2008. március, 33-37. o. 27. Indokolatlan gyógyszerhabzsolás, V. évfolyam 7. szám, 2008. október, 4. o. 28. Közvetlenül a gyártótól Internetes akciós megrendel oldalt indított a Teva Magyarország Zrt., V. évfolyam 3. szám, 2008. április, 11. o. 29. Molnár Zsuzsa: Nehezen forintosítható tények A gyógyszerészek szerepe a környezetvédelemben, IV. évfolyam 8. szám, 2007. november, 14-17. o. 30. Tóth Tamás: Lejáró szabadalmi védettségek, fokozódó generikus verseny gyógyszerpiac 2008-ban, V. évfolyam 1. szám, 2008. január, 28-29. o.
A
31. Tóth Tamás: Mit? Hol? Mennyiért? A patikán kívüli gyógyszerárusításról, IV. évfolyam 3. szám, 2007. április, 14-15. o.
104
32. Tóth Tamás: Szaporodnak és sokasodnak, Patikapiaci lánc-reakció, V. évfolyam 7. szám, 2008. október, 16. o. III. Internet: 33. A gyógyszerautomaták már a spájzban vannak, Magyar Hírlap, 2008. 04. 17., forrás: http://www.weborvos.hu/lapszemle/gyogyszerautomatak_mar_spajzban/111848/ (2008. 10. 20. 16 óra 25 perc) 34. A patikaláncoké a jöv ? A Super-Pharma is nagyon rákapcsol, forrás: Világgazdaság Online, 2008. 07. 25., http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=233210, (2008. 10. 18. 12 óra 10perc) 35. Batka Zoltán: Sok patika patikasokk?, forrás: Népszabadság Online, 2007. 07. 23., http://nol.hu/article-proxy/457374/ (2007. 10. 28. 19 óra 2 perc) 36. Czakó Erzsébet: Versenyképesség iparágak szintjén a globalizáció tükrében, PhD disszertáció, 2000., 153. o., 193. o., forrás: www.lib.uni-corvinus.hu/phd/czako_erzsebet_hun.pdf (2007. november 18. 21 óra 16 perc) 37. Fenn kell tartani az újraszabályozott gyógyszertári piacot és az er sebb verseny kényszerét a gyógyszerpiacon, Gazdasági Versenyhivatal, 2008. 10. 31., forrás: http://www.gvh.hu/gvh/alpha?null&m5_doc=5518&pg=72, (2008. 11. 07. 8 óra 27 perc) 38. Magyarország számokban, 2007, KSH kiadvány, forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/magyarorszag_szamokban. pdf, 2008. 10. 16. (11 óra 00 perc) 39. Mobil posta után jön a mobil patika?, forrás: http://www.hirado.hu/cikk.php?id=219907 (2008. 10. 20. 16 óra 05 perc) 40. Nagy Balázs: Gyógyszeripar és innováció egy aranykor vége?, IME IV. évfolyam 8. szám, 2005. november, 27-31. o., forrás: http://biloba.hu/ime/2005_11/ime%2027-31.pdf, (2008. 10. 02. 10 óra 2 perc) 41. Takács Gábor: Három magyar k+f bajnok, Világgazdaság, 2007. 10. 08., forrás: http://www.vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=191115, (2008. 10. 02. 9 óra 10 perc) 42. Új patikahálózat az EBRD közrem ködésével, forrás: http://www.marketingpirula.hu/script/site/page.asp?artid=1695&Cat_ID=224, (2008. 10. 18. 13 óra 00 perc) 43. 1998. évi XXV. törvény az emberi felhasználásra kerül gyógyszerekr l, 4. § a) forrás: http://www.eekh.hu/jogszabalyok/1998_xxv.pdf (2008. október 7. 11 óra 11 perc) 44. 2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól, forrás: Magyar Gyógyszerészi Kamara honlapja, Jogszabályok gyorslink: http://www.mgyk.hu (2008. szeptember 1. 10 óra 2 perc)
105
45. A Gyógyszer-nagykeresked k Szövetségének honlapja: http://www.php-gynsz.hu/ 46. A Pharmainvest Csoport honlapja, http://www.pingvinpatika.hu/ 47. A PHOENIX Pharma Gyógyszerkereskedelmi Zrt. weboldalai: http://www.mypin.hu/, http://www.phoenix.hu, http://www.szimpatika.hu/ IV. Egyéb források: 48. RTL Híradó, 2008. november 6., 18 óra 30 perc 49. Tájékoztató levél a gyógyszerészi gondozási programokról, Gyógyszerészi Gondozás Szakmai Bizottság, 2008. július 7.
106
MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: 2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól Az Országgy lés figyelembe véve, hogy a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök különleges szerepet töltenek be az egészségi állapot meg rzésében, a betegségek megel zésében, felismerésében, illetve gyógyításában, az életmin ség javításában, tekintettel arra, hogy a betegségek megel zésére való törekvések sikere esetén sem küszöbölhet k ki a megbetegedésekb l adódó egyéni esélykülönbségek, és e különbségek csökkentése érdekében szükség van a méltányosságot, igazságosságot és hatékonyságot megvalósító állami szabályozásra, felismerve, hogy fontos társadalmi érdek a gyógyszerekre és gyógyászati segédeszközökre fordított társadalombiztosítási és egyéni kiadások gazdaságilag is hatékony felhasználása, meggy z dve arról, hogy korszer egészségügy nem valósítható meg a gyógyszerészet átalakulása nélkül, s hogy ennek az átalakulásnak a hazai hagyományokra, a nemzetközi el írásokra és gyakorlatra kell támaszkodnia, felismerve, hogy a gyógyszergyártás iparszer vé válása és a kereskedelem gyakorlata, a megváltozott fogyasztói szokások és igények, továbbá az információs technológia fejl dése érdemi változásokat idézett el a gyógyszerek kiskereskedelmi forgalmazásában, figyelemmel arra, hogy az államnak garanciális szabályokkal is biztosítania kell, hogy a gyógyszerek biztonságosan, megfelel helyen, id ben és választékkal álljanak a betegek rendelkezésére, elismerve, hogy a gyógyszereket a betegség miatt kiszolgáltatott, megfelel szakismerettel nem rendelkez személyek vásárolják és a gyógyszert fogyasztók védelme érdekében elengedhetetlen követelmény, hogy a gyógyszerek forgalmazásában az általános kereskedelmi szabályoktól eltér szigorúbb szabályok érvényesüljenek, szem el tt tartva, hogy a gyógyszer-kiskereskedelem sajátosságait figyelembe vev szabályozott verseny kedvez a gyógyszert fogyasztóknak, javítja a hozzáférést és az ellátás min ségét, az alábbi törvényt alkotja:
Általános rendelkezések 1. § E törvény az emberi felhasználásra kerül gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, ismertetésének, reklámozásának, közfinanszírozásának, a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök finanszírozhatóságának elérését célzó intézkedések és a lakosság biztonságos gyógyszerés gyógyászatisegédeszköz-ellátásának, valamint a gyógyszerek kiskereskedelmi forgalmazásának, a gyógyszerellátó tevékenység gyakorlásának alapvet szabályait határozza meg. 2. § (1) A törvény célja, hogy garantálja a kötelez társadalombiztosítás körében igénybe vehet ellátások meghatározásának átláthatóságát, kiszámíthatóvá és biztonságossá tegye a rendszer szerepl inek m ködését, valamint a kötelez társadalombiztosítás rendelkezésére álló források felhasználásának méltányosságát, gazdaságosságát és szakmai hatékonyságát, valamint meghatározza a közvetlen lakossági gyógyszerellátó tevékenység folytatásának alapvet feltételeit. (2) Kiskereskedelmi gyógyszerellátó tevékenységet gyógyszertárban, kivételesen pedig - az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint - gyógyszertárnak nem min sül kereskedelmi vállalkozás keretében lehet folytatni. (3) A gyógyszertár egészségügyi szolgáltató és kiskereskedelmi tevékenységet végz egészségügyi intézmény. Gyógyszertár közforgalmú, intézeti, fiók- és kézigyógyszertári formában m ködhet. (4) A gyógyszertár egészségügyi feladata a lakosság gyógykezeléséhez kapcsolódó gyógyszerek kiszolgáltatása, valamint az e gyógyszerekkel kapcsolatos, a betegségek megel zését szolgáló, a betegekkel történ együttm ködést megvalósító felvilágosító, tanácsadó szolgáltatás. 3. § E törvény alkalmazásában a) gyógyszer: az emberi alkalmazásra kerül gyógyszerekr l és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 1. §-ának 1. pontja szerinti anyag;
107
b) közfinanszírozásban részesül gyógyszer: olyan gyógyszer, illetve különleges táplálkozási igényt kielégít tápszer, amelynek árához külön jogszabály alapján a központi költségvetés, illetve az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) az arra jogosultaknak támogatást nyújt; c) különkeretes gyógyszer: az egészségbiztosítási szerv és a gyártó/forgalmazó/szállító által megkötött külön szerz dés szerinti közbeszerzési árhoz nyújtott külön jogszabály szerinti támogatásban részesül gyógyszer; d) forgalomba hozatali engedély: az arra illetékes hatóság által kiadott, a gyógyszer embergyógyászati célra történ alkalmazhatóságát engedélyez hatósági határozat; e) forgalomba hozatali engedély jogosultja: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkez egyéb szervezet, amely részére az arra jogosult hatóság a gyógyszer forgalomba hozatalát engedélyezte; f) gyógyászati segédeszköz: átmeneti vagy végleges egészségkárosodással, fogyatékossággal él k természetes vagy mesterséges testfelszíni nyílással rendelkez testüregeiben, testen vagy nem testen viselt, egyedi méretvétel alapján készült, sorozatgyártású vagy adaptív diagnosztikus, terápiás, rehabilitációs, ápolási technikai eszköz, valamint a kötszer, amely alkalmas arra, hogy a szükséges mértékben el segítse az ezen állapotban lév k mindennapi életvitelét; g) gyógyszernek nem min sül gyógyhatású készítmény: olyan anyag vagy anyagkeverék, amely nem gyógyszer, de külön jogszabály alapján az arra illetékes hatóság nyilvántartásba vett, és gyógyszernek nem min sül gyógyhatású anyagként forgalomba hozatalát engedélyezte; h) csekély érték nek min sül ajándék: természetbeni juttatás, amelynek egyedi, az általános forgalmi adót is tartalmazó értéke, ilyen érték hiányában pedig az általános forgalmi adóval együtt számított beszerzési ára vagy el állítási költsége nem haladja meg a mindenkori minimálbér havi összegének 5%át; i) ésszer mérték támogatás: olyan támogatás, amely a meghirdetett rendezvény egy f re es összegét tekintve nem haladja meg a h) pontban meghatározott összeget; j) reklámozó: a gazdasági reklámtevékenységr l szóló 1997. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Grtv.) 2. §-ának r) pontja szerinti vállalkozás; k) reklámszolgáltató: a Grtv. 2. §-ának s) pontja szerinti vállalkozás; l) gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök rendelésére, illetve forgalmazására jogosult: az orvos, a gyógyszerész, a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök kereskedelmi forgalmában részt vev - a vonatkozó tevékenységi engedéllyel rendelkez - el állító és keresked ; m) ATC-csoport: a gyógyszerek anatómiai, terápiás, illetve kémiai hatás szerinti osztályozása; n) referenciagyógyszer: az a meghatározott (fix) támogatási csoportba tartozó gyógyszer, amely a külön jogszabályban meghatározottak szerinti bruttó fogyasztói ára és forgalmi részesedése alapján az adott ATC-csoportra meghatározott százalékos támogatásban részesül; o) referencia gyógyászati segédeszköz: az a meghatározott (fix) támogatási csoportba tartozó gyógyászati segédeszköz, amely a külön jogszabályban meghatározottak szerinti, a közfinanszírozás alapjául elfogadott ára, kölcsönzési díja, illetve a forgalmi részesedése alapján az adott támogatási csoportra meghatározott százalékos támogatásban részesül; p) közforgalmú gyógyszertár: a betegek, fogyasztók közvetlen gyógyszerellátását biztosító intézmény; q) fiókgyógyszertár: a közforgalmú gyógyszertár részeként m köd , de azzal nem azonos telephely , a betegek közvetlen gyógyszerellátását biztosító intézmény; r) intézeti gyógyszertár: a fekv beteg gyógyintézet részeként m köd intézeti és közvetlen lakossági gyógyszerellátási feladatokat ellátó egészségügyi intézmény; s) kézigyógyszertár: a háziorvos, házi gyermekorvos (a továbbiakban: háziorvos) gyógyító munkájához szükséges, a gyógyszerek meghatározott körét szolgáltató ellátási forma; sz) személyes gyógyszertár m ködtetési jog: szakmai gyakorlattal rendelkez gyógyszerész részére közforgalmú gyógyszertár vezetésére adott engedély (a továbbiakban: személyi jog); t) közvetlen lakossági gyógyszerellátás: az a tevékenység, amely során a gyógyszertár a gyógyszert és az alkalmazásával összefügg szakmai információt közvetlenül vagy házhoz szállítás útján közvetetten, a betegek, fogyasztók részére biztosítja, illetve az a gyógyszerforgalmazásra jogosult által végzett tevékenység, amely során a betegek, fogyasztók egyes külön jogszabályban meghatározott gyógyszereket eredeti engedélyezett csomagolásukban megvásárolhatnak; u) házhoz szállítás: gyógyszer, gyógyászati segédeszköz megrendel által megjelölt helyre történ eljuttatása közvetlen lakossági gyógyszerellátás vagy gyógyászati segédeszközök kiskereskedelmi forgalmazása keretében a közvetlen lakossági gyógyszerellátásra vagy gyógyászati segédeszközök kiskereskedelmi forgalmazására jogosult vállalkozás vagy annak megbízottja közrem ködésével; v) új gyógyszertár: az e törvény hatálybalépését megel z en m ködési engedéllyel nem rendelkez gyógyszertár;
108
w) támogatásvolumen-szerz dés: a kötelez egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 30/A. §-a szerinti szerz dés; z) hatósági vezet : a közforgalmú gyógyszertár átmeneti vezetésére hatósági határozattal kijelölt gyógyszerész.
I. RÉSZ A BIZTONSÁGOS ÉS GAZDASÁGOS GYÓGYSZER- ÉS GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZ-ELLÁTÁS I. Fejezet A GAZDASÁGOS GYÓGYSZERES GYÓGYÁSZATISEGÉDESZKÖZ-RENDELÉS ÉS FORGALMAZÁS ALAPELVEI 4. § (1) Azonos hatóanyagú, illetve terápiás hatású gyógyszerek tekintetében az árhoz nyújtott társadalombiztosítási támogatás legfeljebb a referenciagyógyszerre megállapított támogatással azonos mértékben vehet igénybe. (2) Azonos funkcionális csoportba tartozó gyógyászati segédeszközök árához nyújtott társadalombiztosítási támogatás legfeljebb a referencia gyógyászati segédeszközre megállapított támogatással azonos mértékben vehet igénybe. 5. § A biztosítási támogatásba való befogadás során - egyszer sített eljárási szabályok alkalmazásával el nyben részesülnek gyógyszerek esetén a már befogadott azonos hatóanyagú, illetve terápiás hatású gyógyszereknél alacsonyabb árú készítmények, gyógyászati segédeszközök esetében pedig az azonos funkcionális csoportba sorolható alacsonyabb árú, de használati értékében bizonyítottan legalább a már befogadott eszközével azonos új eszközök. 6. § E törvényben foglaltak kivételével tilos minden, az árhoz nyújtott társadalombiztosítási támogatással rendelhet gyógyszer és gyógyászati segédeszköz népszer sítésére, a felhasználás ösztönzésére irányuló bármilyen tevékenység. 7. § A forgalomba hozatali engedély jogosultjai az általuk társadalombiztosítási támogatással forgalmazott gyógyszerek mennyiségével arányosan, az e törvényben meghatározott befizetési kötelezettségek teljesítésével hozzájárulnak a biztosítottak után megfizetett járulékok ellenében igénybe vehet gyógyszerellátás gazdaságosságához. 8. § A gyógyszert és gyógyászati segédeszközt rendel orvos köteles tájékoztatni a beteget a rendelkezésre álló, azonos hatóanyagú, illetve hasonló terápiás hatású alacsonyabb árú gyógyszerr l, illetve azonos funkcionális csoportba tartozó alacsonyabb árú gyógyászati segédeszközr l, valamint az adott termékek áráról, társadalombiztosítási támogatásáról és a térítési díjak közötti különbségekr l. 9. § A gyógyszer és gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatója - a fogyatékos személyek számára is hozzáférhet és értelmezhet módon - köteles tájékoztatni a beteget az egészségbiztosítási szerv által támogatott azonos hatóanyagú, illetve terápiás hatású alacsonyabb árú gyógyszerr l, vagy azonos funkcionális csoportba tartozó alacsonyabb árú gyógyászati segédeszközr l, valamint az adott termékek áráról, társadalombiztosítási támogatásáról és a térítési díjak közötti különbségekr l. 10. § Az egészségbiztosítási szerv jogosult e törvény keretei között a vele szerz dött orvosok gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-rendeléséhez szükséges feltételek meghatározására a finanszírozási, illetve a támogatással történ rendelésre vonatkozó szerz désekben, valamint jogosult az orvosok gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-rendelési magatartását vizsgálni, ellen rizni és jogszabály-, illetve szerz désszegés esetén a külön jogszabályban foglaltak szerint eljárni. 11. § Az egészségügyi szolgáltatóval finanszírozási szerz dés, illetve gyógyszer és gyógyászati segédeszköz támogatással történ rendelésére jogosító szerz dés csak olyan szolgáltatóval köthet , amely teljesíti a gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-gazdaságosság e törvényben meghatározott, valamint az egészségbiztosítási szerv által el írt feltételeit, így a hatékony és gazdaságos gyógyszerrendelést el segít , min sített számítógépes program használatát.
109
II. Fejezet A GYÓGYSZEREK ÉS GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZÖK ISMERTETÉSÉRE ÉS REKLÁMOZÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK Gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ismertetése 12. § (1) A gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ismertetése (a továbbiakban: ismertetés) a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök szakmai célú olyan ajánlása, ismertetése, valamint a gyógyszer összetételére, hatására, illetve a gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz alkalmazására vonatkozó bármilyen olyan tájékoztatás, amely kizárólag a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök rendelésére és forgalmazására jogosult egészségügyi szakképesítéssel rendelkez knek szól. (2) Az ismertetés során átadott információ tartalmának összhangban kell állnia az ismertetett gyógyszer alkalmazási el írásában, illetve az ismertetett gyógyászati segédeszköz használati útmutatójában foglaltakkal. Az ismertetés során átadott információ részletes tartalmát külön jogszabály határozza meg. (3) A gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja, illetve a gyógyszer forgalmazására engedéllyel rendelkez (a továbbiakban együtt: forgalmazó) és a gyógyászati segédeszköz gyártója vagy annak meghatalmazott képvisel je ismertet tevékenységet kizárólag engedély birtokában folytathat. (4) A (3) bekezdés szerinti engedélyt a gyógyszer forgalmazója, illetve annak Magyarországon bejegyzett meghatalmazottja, valamint a gyógyászati segédeszköz gyártója vagy annak meghatalmazott képvisel je részére az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság kérelemre adja meg. (5) A gyógyszer forgalmazója és a gyógyászati segédeszköz gyártója vagy annak meghatalmazott képvisel je ismertet i tevékenységét akkor kezdheti meg, ha az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság nyilvántartásba vette és a tevékenységet engedélyezte. (6) A (4) bekezdés szerinti kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmez nevét és székhelyét, meghatalmazottja nevét, címét, illetve cégjegyzékszámát. (7) A (3) bekezdés szerinti engedély jogosultja az engedély iránti kérelemben, illetve az engedély tartalmában részletezett adatokban történt változást nyolc napon belül bejelenti az egészségbiztosítási felügyeleti hatóságnak. (8) A (3) bekezdés szerinti engedély tartalmazza gyógyszer esetén a forgalomba hozatali engedély jogosultjának, forgalmazójának, illetve meghatalmazottjának nevét, gyógyászati segédeszköz esetén a gyógyászati segédeszköz gyártója vagy annak meghatalmazott képvisel je nevét, valamint mindkét esetben a nyilvántartásba vételi számát. (9) Az ismertet i tevékenység végzésére kiadott engedély jogosultja az eljárásért és az engedély kiadásáért a külön jogszabályban meghatározottak szerinti igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni. 13. § (1) A 12. §-ban foglalt jogosult nevében eljáró személy (a továbbiakban: ismertetést végz személy) az ismertet tevékenységet akkor kezdheti meg, ha a) gyógyszer esetén a forgalomba hozatali engedély jogosultja, gyógyászati segédeszköz esetén annak gyártója vagy annak meghatalmazott képvisel je a 12. § (3) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkezik, és b) az ismertetést végz személyt az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság nyilvántartásba vette és ismertet igazolvánnyal látta el. (2) A nyilvántartás tartalmazza a) az ismertetést végz személy nevét, születési évét, b) a képzettséget igazoló oklevél számát, amennyiben az ismertetés külön jogszabály szerint képzettséghez kötött, c) a 12. § (3) bekezdés szerinti cég megnevezését és annak 12. § (6) bekezdés szerinti adatait, d) az ismertetést végz személy alap-nyilvántartási számát, ha az ismertetés külön jogszabály szerint képzettséghez kötött. A nyilvántartáshoz csatolni kell az ismertetést végz személy nyilatkozatát arról, hogy vele szemben a (3) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. (3) Összeférhetetlen - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az ismertet i tevékenységgel, ha a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba vett személy - ide nem értve a szerz i jogi védelem alá tartozó tudományos tevékenységet - egészségügyi szolgáltatóval az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseir l szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 7. § (2) bekezdése szerinti jogviszonyban áll. (4) A (3) bekezdés szerinti összeférhetetlenség nem érinti a gyógyszerészeti államigazgatási szerv saját gyógyszerismertet hálózatába tartozó személyeket. 14. § (1) Az ismertet tevékenységet végz a gyógyszerek, illetve gyógyászati segédeszközök rendelésére és forgalmazására jogosultnak ajándékot, anyagi el nyt vagy más természetbeni juttatást nem adhat, nem ajánlhat fel és nem ígérhet, kivéve, ha a felsoroltak csekély érték ek és összefüggenek a
110
gyógyszerek rendelésére vagy forgalmazására jogosult által folytatott egészségügyi tevékenységgel. Az ismertetést végz pénzbeli juttatást vagy el nyt semmilyen módon nem adhat, nem ajánlhat fel és nem ígérhet. (2) A gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök bemutatását, ismertetését segít rendezvényeken az ismertet tevékenységet végz által biztosított vendéglátásnak ésszer mérték nek és a rendezvény f céljához képest másodlagosnak kell lennie. A rendezvényre, illetve a bemutatóra az egészségügyben, illetve a gyógyszerellátásban vagy a gyógyászatisegédeszköz-ellátásban közrem köd szakembereken kívül más személy nem hívható meg. (3) A szakmai és tudományos célokat szolgáló rendezvények és programok közvetett vagy közvetlen formában történ támogatása esetén a támogatásnak mindenkor ésszer mérték nek és a rendezvény tudományos célkit zéseihez képest alárendeltnek kell lennie azzal, hogy a szakmai és tudományos programokra az egészségügyben, illetve a gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátásban közrem köd szakembereken kívül más személy nem hívható meg. A szakmai és tudományos programokon ismertet tevékenység abban az esetben folytatható, ha a közvetett és a közvetlen formában történ ismertet tevékenység (konkrét termék alkalmazásával kapcsolatos el adás, termékbemutató tartása, kiállítóhely bérlése, hirdetések közzététele) a szakmai, tudományos rendezvény programban jól elkülönül. (4) Természetbeni támogatás nyújtható az egészségügyi vagy tudományos tevékenységet folytató személy számára szakmai rendezvényeken, tanfolyamokon történ részvételre. A természetbeni támogatás kizárólag a rendezvényeken történ részvétellel közvetlen összefüggésben felmerül kiadások (utazási költség, szállásköltség, részvételi díj) fedezetére szolgálhat. (5) A 12. § (3) bekezdése szerinti cég minden naptári év október 1. napjáig a következ naptári évre tervezett, az (1) bekezdés szerinti ajándékok listáját és a (2)-(4) bekezdések szerinti támogatás formáját, valamint az erre tervezett költségek összegét köteles az egészségbiztosítási felügyeleti hatóságnak bejelentés céljából benyújtani. (6) A 12. § (3) bekezdése szerinti cég minden naptári év február 15-ig köteles az egészségbiztosítási felügyeleti hatóságnak összefoglaló jelentést küldeni az el z évben adott, a) az (1) bekezdés szerinti ajándékok listájáról és a természetbeni juttatások értékér l, b) a (2)-(4) bekezdések szerinti támogatás formájáról és összegér l. (7) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott tilalmak és korlátozások nem érintik a gyógyszerkereskedelem résztvev i számára a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök árával, árrésével és árengedményével vagy egyéb kereskedelmi kedvezménnyel kapcsolatos külön jogszabályban meghatározott feltételeket. (8) A gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök rendelésére és forgalmazására jogosult személy nem kérhet és nem fogadhat el semmilyen az (1) bekezdésben tiltott juttatást vagy a (2)-(4) bekezdéssel ellentétes ösztönzést. (9) A 12. § (3) bekezdése szerinti cég a gyógyszerek vagy gyógyászati segédeszközök rendelésére és forgalmazására jogosult személy részére, a hatályos adójogszabályokban foglalt kötelezettség teljesítése érdekében, a hatályos adójogszabályoknak megfelel igazolást köteles küldeni, ha ennek feltételei fennállnak. (10) Az (5)-(6) bekezdésben meghatározott adatokat az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság a honlapján közzéteszi. 15. § (1) A külön jogszabály szerinti minta kivételével tilos a betegnek, fogyasztónak olyan ajándék, minta, vásárlásra jogosító utalvány (kupon) közvetlenül vagy az orvos, illetve a gyógyszert, gyógyászati segédeszközt kiszolgáltató által történ adása, felajánlása, amely a) egy adott gyógyszer, vagy b) egy adott gyógyszergyár termékei, vagy c) társadalombiztosítás által támogatott gyógyászati segédeszköz fogyasztására, használatára ösztönöz, vagy azt feltételül szabja. (2) A gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök rendelésére és forgalmazására jogosultak számára adható térítésmentes mintákra és adományokra irányadó szabályokat külön jogszabály tartalmazza. (3) Az ismertetés további részletes szabályait, a nyilvántartások vezetésére, a térítésmentes mintákra, adományokra vonatkozó szabályokat külön jogszabály tartalmazza. 16. § A 12-15. §-ban foglaltakat megfelel en alkalmazni kell arra a természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkez egyéb szervezetre, aki/amely az ismertet tevékenységet a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja, illetve a gyógyászati segédeszköz gyártója, meghatalmazott képvisel je által adott megbízás alapján végzi.
111
Gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök reklámozása 17. § (1) Az embergyógyászati célra szánt, gyógyszertárból vény nélkül is kiadható gyógyszerek, továbbá a támogatással nem rendelhet gyógyászati segédeszközök reklámozása megengedett, ha a reklám: a) egyértelm en meghatározza, hogy a reklámozott termék gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz, b) tartalmazza a gyógyszer nevét és - ha a készítmény egy hatóanyagot tartalmaz - annak szokásos nemzetközi szabadnevét, illetve a gyógyászati segédeszköz nevét, c) a gyógyszer, illetve a gyógyászati segédeszköz rendeltetésszer használatára ösztönöz, d) a gyógyszert az engedélyezett alkalmazási el írás, a gyógyászati segédeszközt a használati útmutató alapján mutatja be, e) tartalmazza a gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz rendeltetésszer alkalmazásához szükséges, külön jogszabályban meghatározottak szerinti tájékoztatást, figyelmeztet szöveget, f) egyértelm felhívást tartalmaz a gyógyszer alkalmazására vonatkozó betegtájékoztató, illetve gyógyászati segédeszköz esetén a használati útmutató megismerésének szükségességére. (2) Az (1) bekezdés szerinti reklám nem tartalmazhat olyan utalást vagy kifejezést, amely a) az orvosi vizsgálat, kezelés vagy m téti beavatkozás szükségtelenségére vagy mell zhet ségére hivatkozik, vagy annak képzetét kelti, b) a gyógyszer mellékhatások nélküli vagy biztos gyógyulást eredményez alkalmazhatóságának képzetét kelti, c) a gyógyszert kozmetikumként vagy élelmiszerként tünteti fel, d) a gyógyszer hatásosságát és biztonságos használatát kizárólag annak természetes eredetére vezeti vissza, e) kórtörténet leírásával vagy részletes ismertetésével téves öndiagnózist eredményezhet, f) betegség vagy sérülés hatására bekövetkez változást vagy állapotot, illetve a gyógyszer vagy a gyógyászati segédeszköz által az emberi szervezetre vagy annak valamely részére gyakorolt hatást félelemérzetet keltve, vagy a valóságtól eltér módon mutat be, g) tudósok, egészségügyi szakemberek vagy ismert személyiségek ajánlását tartalmazza, h) annak képzetét kelti, hogy a gyógyszer vagy a gyógyászati segédeszköz alkalmazása nélkül az ember egészsége károsul. (3) A vény nélkül is kiadható gyógyszerek, illetve társadalombiztosítási támogatásban nem részesül gyógyászati segédeszközök olyan reklámjára, amely kizárólag a gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz nevét és gyártójának nevét vagy védjegyét tartalmazza (emlékeztet reklám), az (1) bekezdés nem alkalmazandó. A gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz emlékeztet reklámja kizárólag rádióban vagy televízióban, ugyanazon reklámösszeállításon belül, e § (1)-(2) bekezdésének megfelel reklám megjelenését követ en tehet közzé. (4) Tilos a gyógyszertárból kizárólag orvosi vényre kiadható, társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek, továbbá a társadalombiztosítási támogatással rendelhet gyógyászati segédeszközök reklámozása. (5) A (4) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik - az egészségnevelési célú - az egészségügyi államigazgatási szerv által egyedileg engedélyezett véd oltási programokat népszer sít tájékoztatásra. (6) Tilos közzétenni a) a Magyarországon nem forgalmazható, illetve nem alkalmazható gyógyszerekr l, illetve gyógyászati segédeszközökr l készített reklámot, b) külön jogszabályban meghatározott kábítószert vagy pszichotrop anyagot tartalmazó gyógyszerre vonatkozó reklámot, c) vizsgálati készítményt bemutató reklámot, d) gyermekkorúaknak szóló reklámot, e) olyan vény nélkül is beszerezhet gyógyszer reklámját, amely gyógyszer nevével azonos elnevezés , kizárólag orvosi vényre kiadható gyógyszer is forgalomban van, f) olyan vény nélkül is beszerezhet gyógyszer reklámját, amelynek árához külön jogszabály alapján a központi költségvetés, illetve az E. Alap az arra jogosultaknak támogatást nyújt, g) olyan gyógyászati segédeszköz reklámját, amely a társadalombiztosítás által támogatott gyógyászati segédeszköz nevével azonos elnevezés - csak jelz ben, számban különböz - eszközt reklámoz. (7) E § rendelkezéseit nem kell alkalmazni: a) a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök csomagolásán vagy a csomagolásban - külön jogszabályban meghatározott rendelkezések szerint - elhelyezett betegtájékoztató, használati utasítás tartalmára,
112
b) egy adott gyógyszert vagy gyógyászati segédeszközt érint konkrét kérdéseket megválaszoló tájékoztatásra, c) azon tényszer informatív bejelentések és tájékoztató jelleg anyagok összeállításánál, amelyek a csomagolás megváltoztatásáról vagy a gyógyszer esetében a kedvez tlen mellékhatásáról tájékoztatnak, továbbá a kereskedelmi árlisták összeállítása során, feltéve, hogy nem tartalmaznak a gyógyszer hatásával, gyógyászati segédeszköz alkalmazásával kapcsolatos állításokat, d) egészségre vagy betegségekre vonatkozó kijelentésekre, feltéve, hogy közvetett módon sem tartalmaznak hivatkozást konkrét gyógyszerre vagy gyógyászati segédeszközre.
A reklámfelügyeleti eljárás 18. § (1) A gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök reklámozásának e törvényben, illetve e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben (a továbbiakban: rendelet) meghatározott szabályai megsértése esetén reklámfelügyeleti eljárás lefolytatására a fogyasztóvédelmi hatóság és gyógyszer esetén a gyógyszerészeti államigazgatási szerv, gyógyászati segédeszköz esetén az egészségügyi államigazgatási szerv - a Grtv. 15-20. §-ában foglalt rendelkezéseknek az e törvényben szabályozott eltérésekkel való alkalmazásával - jogosult. (2) A fogyasztóvédelmi hatóság értesíti a gyógyszerészeti államigazgatási szervet vagy az egészségügyi államigazgatási szervet, ha el tte e bekezdés alkalmazásával eljárás indult; ebben az esetben a gyógyszerészeti államigazgatási szerv vagy az egészségügyi államigazgatási szerv ugyanazon törvénysértés miatt nem járhat el. (3) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv vagy az egészségügyi államigazgatási szerv értesíti a fogyasztóvédelmi hatóságot, ha el tte e bekezdés alkalmazásával eljárás indult; ebben az esetben a fogyasztóvédelmi hatóság ugyanazon törvénysértés miatt nem járhat el. (4) Ha a reklámozó, a reklámszolgáltató, a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja, illetve a gyógyászati segédeszköz gyártója vagy annak meghatalmazott képvisel je e törvénynek és a rendeletnek a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök reklámozására vonatkozó el írásait megsértette, az eljáró hatóság a) a jogsértést elkövet személyt határozatában határid vel felhívhatja a hiányosságok megszüntetésére és ennek megszüntetéséig a tevékenység folytatását felfüggesztheti, b) határozattal megállapítja a jogsértés tényét, elrendelheti a jogsért állapot megszüntetését és egyben megtiltja a jogsért magatartás további folytatását, c) ötszázezer forinttól huszonötmillió forintig terjed összeg pénzbírságot szabhat ki. (5) A pénzbírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a betegek és a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök rendelésére és forgalmazására jogosultak érdeksérelmének körére, súlyára, a jogsért állapot id tartamára, a jogsért magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni. A joger sen kiszabott, de be nem fizetett bírságot adók módjára kell behajtani. (6) A társadalombiztosítási támogatással rendelhet gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök reklámozásával kapcsolatosan kiszabott bírság 80%-a az E. Alapot illeti. (7) A 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexér l szóló 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv - a 2004/27/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 86-100. cikkét átültet tagállami jogszabályokba ütköz Európai Közösségen belüli jogsértések tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság, illetve a gyógyszerészeti államigazgatási szerv látja el. A kölcsönös jogsegély során a hatóság, illetve a gyógyszerészeti államigazgatási szerv a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély tekintetében történ végrehajtásáról szóló bizottsági határozatnak megfelel en jár el. 19. § (1) A gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök ismertetésének e törvényben, illetve a rendeletben meghatározott szabályai megsértése esetén az eljárást az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság folytatja le. (2) Ha az ismertetésre jogosult személy, a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja, illetve a gyógyászati segédeszköz gyártója, a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz rendelésére és forgalmazására jogosult személy vagy ezek valamelyikének meghatalmazott képvisel je e törvény és a rendelet gyógyszer- vagy gyógyászatisegédeszköz-ismertetésre vonatkozó el írásait megsértette, az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság a) etikai eljárást kezdeményezhet a szakmailag illetékes etikai szervnél, ha ennek feltételei fennállnak, b) a jogsértést elkövet személyt határozatában határid vel felhívhatja a hiányosságok megszüntetésére és ennek megszüntetéséig a tevékenység folytatását felfüggesztheti, c) határozattal megállapítja a jogsértés tényét, elrendelheti a jogsért állapot megszüntetését és egyben megtiltja a jogsért magatartás további folytatását, d) ötszázezer forinttól huszonötmillió forintig terjed összeg pénzbírságot szabhat ki,
113
e) ismételt vagy súlyos jogszabálysértés esetén a jogsértést elkövet személy részére kiadott, e törvény 12. §-ának (3) bekezdése szerinti engedélyt a határozatában meghatározott id tartamra - legalább fél évre, legfeljebb három évre - felfüggeszti, f) ismételt vagy súlyos jogszabálysértés esetén értesíti a személlyel finanszírozási, illetve társadalombiztosítási támogatással történ gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz rendelésére jogosító szerz dést köt egészségbiztosítási szervet és kezdeményezi a támogatással történ rendelés, illetve forgalmazás felfüggesztését. (3) A pénzbírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a betegek és a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök rendelésére és forgalmazására jogosultak, érdeksérelmének körére, súlyára, a jogsért állapot id tartamára, a jogsért magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni. Ismételt jogszabálysértés esetén a bírság halmozottan is kiszabható. A joger sen kiszabott, de be nem fizetett bírságot adók módjára kell behajtani. (4) A társadalombiztosítási támogatással rendelhet gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök, illetve ismertetésével kapcsolatosan kiszabott bírság 80%-a az E. Alapot illeti. (5) A (2) bekezdés alkalmazása során a) ismételt jogszabálysértésnek min sül, ha a jogszabálysértést elkövet vel azonos személyt vagy meghatalmazott képvisel jét e min ségében, illetve meghatalmazóját két éven belül e törvény vagy a rendelet el írásainak megsértése miatt joger sen már elmarasztalták, b) súlyos jogszabálysértésnek min sül, ha a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök jogszabálysért reklámozásának vagy ismertetésének szokásos piaci ellenértéke a huszonöt millió forintot meghaladta. 20. § (1) A 14. §-ban foglaltak megtartását az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény tényállás tisztázására és hatósági ellen rzésre vonatkozó szabályainak az e törvényben meghatározott eltérésekkel való alkalmazásával ellen rzi. (2) A tényállás tisztázása érdekében - az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság kérésére - bármely személy vagy szervezet köteles a kezelésében lev adatokat, illetve a birtokában lev iratok másolatát olvasható és másolható formában az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság rendelkezésére bocsátani. Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság jogosult bármely személy birtokában lev adathordozóról fizikai tükörmásolatot készíteni, és a tükörmásolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni, ha valószín síthet , hogy az adathordozón a 14. § rendelkezéseinek megsértéséhez kapcsolódó adatok találhatók. (3) Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság - a 14. § rendelkezései megtartásának ellen rzésével összefüggésben - jogosult megismerni és kezelni az ügyfél és az ügyféllel kapcsolatba hozható személyek személyes adatait, illetve az ilyen adatot tartalmazó nyilvántartás vagy adatbázis lefoglalható. Ha a bizonyítási eszköz az eljárás tárgyával össze nem függ személyes adatot is tartalmaz, és az adatok elkülönítése a bizonyítási eszköz bizonyító erejének sérelme nélkül nem lehetséges, a bizonyítási eszközzel érintett minden személyes adat kezelésére jogosult az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság, azonban a vizsgálat tárgyát képez jogsértéssel össze nem függ személyes adatok megvizsgálására csak addig a mértékig jogosult, ameddig meggy z dik arról, hogy az adat nem függ össze a vizsgálat tárgyát képez jogsértéssel. (4) Az ellen rzés során az állami és szolgálati titkot tartalmazó iratokba való betekintésre külön jogszabály el írásai az irányadóak. (5) Az ügyfél és megbízott ügyvédje közötti kommunikáció során, illetve ilyen kommunikációs célból való felhasználás érdekében keletkezett adat vagy az azt rögzít irat az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság eljárásában bizonyítékként nem használható fel, illetve nem vizsgálható meg, nem foglalható le, szemle során a birtokos az ilyen irat felmutatására nem kötelezhet . (6) Az ellen rzés során vizsgálati cselekmény bármely olyan helyen foganatosítható, ahol a tényállás tisztázásához szükséges bizonyíték lelhet fel. (7) Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság a 14. § rendelkezései megtartásának ellen rzése során bármely helyszínt átkutathat, oda önhatalmúlag, a tulajdonos (birtokos), illetve az ott tartózkodó személyek akarata ellenére beléphet, e célból lezárt területet, épületet, helyiséget felnyithat. A kutatás során az eljáró személy az ügyfelet, az ügyfél megbízottját (volt megbízottját), alkalmazottját (volt alkalmazottját) szóban vagy írásban felvilágosítás és magyarázat adására kötelezheti, illetve a helyszínen más módon tájékozódhat. Magáncélú, illetve magánhasználatú helyiségben, ideértve a járm veket és más területet is, az e bekezdés szerinti vizsgálati cselekményt folytatni csak akkor lehet, ha az az ügyfél bármely jelenlegi vagy volt vezet tisztségvisel je, alkalmazottja, megbízottja, valamint a ténylegesen az irányítást gyakorló, vagy korábban irányítást gyakorolt más személy használatában van. (8) A (7) bekezdésben meghatározott vizsgálati cselekményre el zetes bírói engedéllyel kerülhet sor. Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság engedély iránti írásbeli kérelmét a F városi Bíróság bírálja el,
114
a kérelem beérkezését l számított hetvenkét órán belül, nemperes eljárásban. A bíróság végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. A bíróság a kérelmezett vizsgálati cselekményt akkor engedélyezi, ha az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság valószín síti, hogy más vizsgálati cselekmény nem vezetne eredményre, és ésszer megalapozottsággal feltehet , hogy az indítvány szerinti helyszínen a megjelölt jogsértéssel kapcsolatos információforrás fellelhet , és feltételezhet , hogy azt önként nem bocsátanak rendelkezésre vagy felhasználhatatlanná tennék. A bíróság a kérelmezett vizsgálati cselekményt részben is engedélyezheti, meghatározva, hogy kivel szemben, illetve milyen vizsgálati cselekmény tehet . A bíróság határozata alapján a kibocsátásától számított kilencven napig foganatosítható vizsgálati cselekmény. (9) A (8) bekezdésben meghatározott vizsgálati cselekményr l az érintetteket a vizsgálati cselekmény megkezdésével egyidej leg szóban kell értesíteni, és lehet leg az érintettek jelenlétében kell elvégezni. A vizsgálati cselekmény megkezdése el tt közölni kell a bírói határozatot és a vizsgálati cselekmény célját. A vizsgálati cselekményhez az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság a rend rség közrem ködését igényelheti, a rend rség a rá vonatkozó szabályokban megállapított kényszerít intézkedéseket, eszközöket alkalmazhatja.
III. Fejezet GYÓGYSZER- ÉS GYÓGYÁSZATISEGÉDESZKÖZ-ELLÁTÁSI GARANCIÁK 21. § (1) Az egészségbiztosítási szerv a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz társadalombiztosítási támogatásba való befogadási eljárása során a támogatásba való befogadást meghatározott id tartamú, de legalább három év támogatással történ forgalmazásra való kötelezettségvállaláshoz kötheti. (2) Amennyiben az (1) bekezdés alapján társadalombiztosítási támogatásban részesül gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja, illetve a gyógyászati segédeszköz gyártója, meghatalmazott képvisel je önhibájából ered en a forgalmazási garanciavállalást nem teljesíti, úgy a (4) bekezdés szerinti beszerzéssel kapcsolatos többletköltségek viselésére köteles. (3) Ha a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja, illetve gyógyászati segédeszköz gyártója vagy meghatalmazott képvisel je a támogatott készítmény/termék magyarországi forgalmazását meg kívánja szüntetni, akkor szándékáról az egészségbiztosítási szervet legalább fél évvel korábban értesíti. (4) Amennyiben a közfinanszírozott gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja a már forgalomban lév készítményt átmenetileg vagy tartósan Magyarország területén nem tudja, vagy nem kívánja forgalmazni, azonban a) a gyógyszer hiánya a kezelt betegeknél súlyos egészségkárosodást vagy életmin ség-romlást okoz, és b) a gyógyszerrel azonos hatóanyagú, gyógyszerformájú és hatáser sség gyógyszer Magyarország területén nincs forgalomban, az állami egészségügyi, katasztrófa- és védelmi készlet kezel je jogosult a külön jogszabályban meghatározottak szerint a gyógyszert olyan jogi személyt l, illetve jogi személyiséggel nem rendelkez szervezett l beszerezni, amely Magyarország területén kívül gyógyszerek nagy- vagy kiskereskedelmi forgalmazására engedéllyel rendelkezik. (5) A gyógyszer-nagykereskedelmi engedéllyel rendelkez gazdálkodó szervezet köteles azon gyógyszereket beszerezni és folyamatosan forgalmazni, amelynek forgalmazására nagykereskedelmi engedélyt kapott. Ennek érdekében köteles olyan beszerzési és készletgazdálkodási rendszert m ködtetni, amely biztosítja a forgalmazási és ellátási biztonság átláthatóságát és ellen rizhet ségét. (6) A gyógyszer-nagykereskedelmi engedéllyel rendelkez gazdálkodó szervezet az (5) bekezdésben foglalt kötelezettségén túl köteles együttm ködni az állami katasztrófa- és védelmi készlet kezel jével, melynek keretében külön jogszabályban meghatározottak szerint részt vesz az Állami Egészségügyi Tartalék biztonságos rendelkezésre állásának biztosításában és folyamatos min ségmegóvó cseréjében. (7) A gyógyszerek nagykereskedelmi készletezésére, a kötelez en tartalékban tartandó termékek körére és a forgalmazás szabályaira vonatkozó részletes rendelkezéseket külön jogszabály tartalmazza. (8) A referenciatermék, illetve a referenciakészítmény forgalmazása a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz nagy- és kiskereskedelmi tevékenységet folytató forgalmazóknál kötelez .
115
IV. Fejezet A GYÓGYSZEREK ÉS GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZÖK TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI TÁMOGATÁSBA VALÓ BEFOGADÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 22. § Ha törvény ett l eltér en nem rendelkezik, társadalombiztosítási támogatásban akkor részesíthet gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz, ha a) a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja, illetve a gyógyászati segédeszköz gyártója vagy meghatalmazott képvisel je kéri az adott termék kötelez egészségbiztosítás keretében történ támogatásban részesítését; b) gyógyszer esetén a külön jogszabályban erre feljogosított hatóság a termék biztonságosságát és hatásosságát elismerte és forgalomba hozatalra engedélyezte; c) az adott gyógyszer, gyógyászati segédeszköz felhasználásának költséghatékonysága igazolt; d) az adott gyógyszer, gyógyászati segédeszköz a terápiás felhasználás szempontjából gazdaságosan és célszer en rendelkezésre áll; e) a befogadást kér vállalja a biztosítói költségekre vonatkozó szabályok betartását; f) a szükséges társadalombiztosítási forrás rendelkezésre áll, illetve biztosítható; g) a gyógyszer forgalomba hozatali engedély jogosultja, illetve a gyógyászati segédeszköz gyártója, illetve meghatalmazott képvisel je a támogatással történ forgalmazásra, készletben tartásra kötelezettséget vállal. 23. § (1) A gyógyszerek társadalombiztosítási támogatásával kapcsolatos eljárások kérelemre vagy hivatalból indulnak. A kérelem a forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszer társadalombiztosítási támogatásba való befogadására, a támogatás mértékének megállapítására vagy módosítására irányulhat. (2) A gyógyszerek árához nyújtható támogatás megállapítása, illetve támogatása mértékének módosítása iránti kérelmet a termék forgalomba hozatali engedélyének jogosultja az egészségbiztosítási szervhez nyújtja be. (3) Az egyes gyógyszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásáról és a támogatás mértékér l vagy összegér l, valamint az árához nyújtott társadalombiztosítási támogatás igénybevételének kezd napjáról (a továbbiakban: finanszírozás kezd napja), továbbá már támogatott gyógyszer támogatása mértékének vagy összegének változásáról, a külön jogszabályban foglalt feltételek alapján az egészségbiztosítási szerv - a (4) bekezdésben foglalt esetet kivéve - a kérelem benyújtását követ 90 napon belül dönt. (4) Az egészségbiztosítási szerv a (3) bekezdést l eltér en 60 napon belül dönt, amennyiben a) a gyógyszer társadalombiztosítási támogatásba való befogadási kérelme már támogatott hatóanyagú gyógyszer új generikumára érkezik, vagy b) az a) pont hatálya alá nem tartozó készítmény ára a már támogatott hatóanyagú gyógyszer(ek) áránál a külön jogszabályban foglalt kötelez mértéknél alacsonyabb. (5) A kérelmez a (3)-(4) bekezdés szerinti eljárásért a külön jogszabályban meghatározottak alapján igazgatási szolgáltatási díjat fizet. (6) Az egészségbiztosítási szerv a külön jogszabályban meghatározott szempontok szerint folyamatosan felülvizsgálja a támogatott gyógyszerek körét és a felülvizsgálatot követ en a befogadott gyógyszer támogatásból való kizárása, támogatása mértékének módosítása érdekében, illetve a 21. § szerinti támogatással való forgalmazásra vonatkozó kötelezettségvállalás meghosszabbítása vagy el írása céljából hivatalból jár el. 24. § (1) Az egészségbiztosítási szerv a 23. § (2)-(4) bekezdése szerinti támogatást mérték szerint százalékosan (százalék alapja és kulcsa) vagy meghatározott (fix) összegben határozza meg. Fix összeg támogatás az azonos hatóanyagot tartalmazó gyógyszerekre, illetve az azonos betegség kezelésére szolgáló gyógyszerek csoportjára állapítható meg. (2) A fix csoportok képzése folyamatosan történik, melynek során a termel i árra irányuló ajánlatok nyilvánosak. Az ajánlattételre, a nyilvánosságra, a százalékos, illetve a fix összeg támogatás megállapítására, a csoportképzésre és befogadási eljárás rendjére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg. (3) A 23. § (3)-(4) és (6) bekezdése szerinti döntéseket tartalmazó határozatoknak - külön jogszabályban meghatározott - objektív és ellen rizhet kritériumokon alapuló indokolást kell tartalmazniuk. A határozatokban a finanszírozás kezd napját úgy kell megállapítani, hogy az a határozat joger re emelkedését követ 365. napnál kés bbi id pont nem lehet. (4) Az egészségbiztosítási szerv a végrehajtható határozatok alapján - figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra -
116
a) a támogatásba befogadott, illetve onnan kizárt gyógyszerek körét, valamint azon gyógyszereket, amelyeknek (6) bekezdés szerinti adatai változnak, folyamatosan, b) a támogatott gyógyszerek teljes körét minden naptári év január és július 1. napján tájékoztató jelleggel közzéteszi hivatalos lapjában, illetve honlapján. (5) Az egészségbiztosítási szerv a (4) bekezdés b) pontja szerinti közleményt az Európai Unió Bizottságának és az egészségbiztosítási felügyeleti hatóságnak megküldi. (6) A (4) bekezdés szerinti közlemény tartalmazza a gyógyszer nyilvántartási számát, megnevezését, kiszerelését, termel i árát, bruttó fogyasztói árát, a támogatás mértékét és összegét, a támogatással csökkentett fogyasztói árát (térítési díj), valamint a társadalombiztosítási támogatással történ finanszírozás kezd napját. (7) Az egészségbiztosítási szerv 23. § (3)-(4) és (6) bekezdése szerinti határozata elleni jogorvoslati kérelmet a kérelem kézhezvételét l számított 60 napon belül kell elbírálni. 25. § (1) Amennyiben a forgalomba hozatali engedély jogosultja az egészségbiztosítási szerv 23. § szerinti határozatának joger re emelkedését követ en a befogadott és támogatással forgalmazható gyógyszer árát érint változtatással kíván élni, új kérelmet kell el terjesztenie a támogatás iránt. (2) (3) A 23. § (2) bekezdés szerinti eljárások során hozott döntésekkel szemben újrafelvételi kérelem benyújtásának nincs helye. (4) Az egészségbiztosítási szerv az els fokú döntését fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilváníthatja. (5) Az egészségbiztosítási szerv a 23-25. §-ban szabályozott eljárására vonatkozó nyilvánosság biztosítása érdekében az internetes honlapján elektronikus úton közzéteszi a) a formai szempontból megfelel kérelmet a kérelem beérkezését követ öt munkanapon belül, továbbá b) a kérelmez nek való kézbesítésen túl - a külön jogszabály szerinti tájékoztató jelleg közzététellel az ügyben hozott döntést és a jogorvoslatról való tájékoztatást az ügy elbírálását követ hónap 5. napjáig. 26. § (1) A gyógyszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadása támogatási kategóriákba történik. Az egyes támogatási kategóriákban valamennyi, a 28. § szerint meghatározott támogatási módszer alkalmazható. A támogatási módszerek szerinti támogatási összegek számítása a mindenkori egészségpolitikai célkit zések figyelembevételével a külön jogszabályban meghatározott ATCcsoportokat tartalmazó táblázatban feltüntetett százalékos mértékeket alapul véve történik. A támogatási kategóriákban maximálisan adható százalékos mértékeket, illetve az ATC-csoportok százalékos támogatási kategóriákba sorolását külön jogszabály tartalmazza. (2) Az egészségbiztosítási szerv a költségvetési keretek betarthatósága érdekében, a már támogatott, illetve az újonnan befogadott készítményekre támogatásvolumen-szerz dést köthet. (3) A befizetés részletes szabályait a gyártó, illetve forgalmazó és az egészségbiztosítási szerv között létrejött támogatásvolumen-szerz dés tartalmazza. (4) A még nem támogatott hatóanyagot tartalmazó újonnan befogadott készítmény indikációhoz kötött kiemelt, illetve emelt támogatással kizárólag támogatásvolumen-szerz dés vagy beszerzési eljárás keretében kerülhet befogadásra. 27. § (1) Az új, még nem támogatott hatástani csoport támogatási kategóriákba történ felvételét az új hatóanyagot tartalmazó gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja kérelmére, az egészségbiztosítási szerv és a hazai, valamint nemzetközi orvos- és gyógyszerészszakmai vélemények ismeretében az egészségügyért felel s miniszter - az államháztartásért felel s miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg. (2) Amennyiben az egészségbiztosítási szervhez olyan új hatóanyagot tartalmazó gyógyszer támogatása iránt érkezik kérelem, melynek ATC-csoportját, az ATC-csoporton belüli támogatási kategóriáját, illetve mértékét nem tartalmazza a külön jogszabály, az egészségbiztosítási szerv a gyógyszer támogatásba való befogadásának eljárását az egészségügyért felel s miniszter - az államháztartásért felel s miniszter egyetértésével meghozott - döntéséig, legfeljebb azonban a kérelem benyújtását követ 90 napig felfüggeszti és err l az ügyfelet értesíti. (3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti jogszabály-módosításra nem kerül sor, úgy az egészségbiztosítási szerv a 90. nap elteltével a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján bírálja el a kérelmet. (4) Az indikációhoz kötött kiemelt és emelt társadalombiztosítási támogatás javallathoz (indikációhoz) és felírási jogosultsághoz kötött. Egy adott gyógyszer árához eltér támogatás állapítható meg a gyógykezelést megalapozó egyes betegségcsoportok, és a gyógyszert rendel egészségügyi szolgáltató által ellátott feladat, valamint a gyógyszer támogatásához el írt szakorvosi javaslat alapján. A kiemelt és emelt indikációhoz kötött támogatási csoportba tartozó betegségcsoportok és indikációs területek
117
megnevezését és a támogatással történ felírásra jogosultak körét az egészségügyért felel s miniszter - az államháztartásért felel s miniszterrel egyetértésben - rendeletben határozza meg. (5) Amennyiben az egészségbiztosítási szervhez olyan gyógyszer támogatása iránti kérelem érkezik, amelynek kiemelt, illetve emelt indikációhoz kötött támogatásba való befogadásához a külön jogszabályban nem szerepl új betegségcsoport, illetve indikációs terület meghatározása szükséges, az egészségbiztosítási szerv javaslata alapján az egészségügyért felel s miniszter - az államháztartásért felel s miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg az új kiemelt, illetve emelt támogatási csoportba tartozó betegségcsoportokat, indikációs területeket, valamint a támogatással történ felírásra jogosultak körét. Ezen döntés megszületéséig az egészségbiztosítási szerv a (2)-(3) bekezdésben foglaltak szerint jár el. (6) A különkeretes gyógyszerek árához nyújtott társadalombiztosítási támogatás a gyógyszeres kezelést végz - az egészségbiztosítási szerv által évente közleményben közzétett - egészségügyi intézmények és az egészségbiztosítási szerv által megkötött külön szerz dés szerint számolható el. A szerz déskötés feltételeit és a kötelez tartalmi elemeket külön jogszabály határozza meg. (7) A különkeretes gyógyszerek körét - a gyógyszerhatóanyag és a betegségcsoport megjelölésével - az egészségügyért felel s miniszter az államháztartásért felel s miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg. (8) Amennyiben a (7) bekezdés szerinti jogszabályban nem szerepl hatóanyagot tartalmazó gyógyszer támogatása iránt érkezik kérelem, a (2)-(3) bekezdésben foglalt eljárást kell értelemszer en alkalmazni. 28. § (1) Az egészségbiztosítási szerv a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyszerek támogatására az alábbi támogatási módszereket alkalmazhatja: a) százalékos támogatás; b) meghatározott (fix) összeg támogatás: ba) hatóanyag alapú fix összeg támogatás, bb) terápiás fix elven m köd támogatás; c) támogatásvolumen-szerz dés; d) közbeszerzés útján beszerzett, speciális támogatású gyógyszerekre kötött szerz dés; e) meghatározott összeggel vagy százalékosan csökkentett támogatás. (2) A támogatási módszerekre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg. 29. § (1) Az egészségbiztosítási szerv a gyógyszerek befogadása során a 23. § (3)-(4) bekezdés szerinti határid ben dönt. (2) Az egészségbiztosítási szerv a gyógyszerek befogadására irányuló kérelmekben a 23. § (4) bekezdés szerinti határid ben jár el, amikor a kérelem a) már támogatott hatóanyagú gyógyszer új generikumára, b) tápszer vagy forgalomba hozatalra engedélyezett a Szabványos Vényminta Gy jteményben vagy a Gyógyszerkönyvben is szerepl gyógyszer támogatására, illetve áremelésére, c) az a) pont hatálya alá nem tartozó készítmény már támogatott hatóanyagú gyógyszer(ek) áránál a külön jogszabályban foglalt kötelez mértéknél alacsonyabb áron történ befogadására érkezett. (3) Az egészségbiztosítási szerv a gyógyszerek befogadására irányuló kérelmekben a 23. § (3) bekezdés szerinti határid ben jár el, amikor a kérelem a) új gyógyszerformára és új beviteli formára, b) új indikációra, c) új hatóanyagra, d) új kombinációra, ha valamely, az összetételben szerepl hatóanyag nem támogatott, e) a (2) bekezdés b) pontja szerinti kivétellel áremelésre, f) támogatási kategória változására, g) a kombinációs készítmény külön jogszabályban meghatározott eseteire, h) a (2) bekezdésben foglaltak kivételével már támogatott hatóanyag új gyógyszerére, i) jelent s terápiás el nnyel rendelkez készítményre, magasabb áron történ befogadásra és a támogatás megállapítására, j) már támogatott hatóanyagot tartalmazó gyógyszer ja) új kiszerelésére, jb) új hatáser sségére, jc) új gyógyszerformájára és azonos beviteli formájára, jd) új kombinációjára érkezett. (4) A (2)-(3) bekezdés szerinti eljárásokba nem tartozó esetekben a forgalomba hozatali engedély jogosultjának (tápszer esetén a támogatás iránti kérelmet benyújtó forgalmazónak) bejelentési kötelezettsége van: a) már támogatott hatóanyagú gyógyszerének, tápszerének
118
aa) kiadhatóságának változása, ab) névváltozása, ac) nyilvántartási szám változása, ad) nyilvántartásból való törlése, ae) árcsökkentése esetén, b) ha támogatott gyógyszerének támogatási kategóriáját olyan formában kívánja módosítani, melynek következtében az adott készítmény a társadalombiztosítási támogatással nem rendelkez készítmények közé sorolódik, c) ha a Magyarországon forgalomba hozatali engedéllyel rendelkez és társadalombiztosítási támogatással rendelhet készítményét az Európai Unió Bizottsága centrális törzskönyvezési eljárás során engedélyezte forgalomba hozatalra, d) ha a gyógyszernyilvántartásba bejegyzett jogosult személyében változás történik. (5) A (4) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség teljesítése során igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni. (6) A (4) bekezdésben foglaltakat az egészségbiztosítási szerv a bejelentés megtételét követ hónap 1. napján közzéteszi. 30. § A még nem támogatott hatóanyagot tartalmazó készítmény társadalombiztosítási támogatásban csak akkor részesülhet, ha a kérelemben a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja által megjelölt termel i ára nem magasabb a külön jogszabályban megjelölt az Európai Unió tagállamaiban és az Európai Gazdasági Térségr l szóló megállapodásban részes más államaiban ténylegesen forgalomban lév legalacsonyabb termel i árú ugyanazon, vagy azonos hatóanyagú gyógyszer áránál. 31. § (1) Az egészségbiztosítási szerv kizárja a társadalombiztosítási támogatásból a gyógyszert, ha: a) érvényes forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkezik, b) költséghatékonyságával kapcsolatban igazoltan kétség merült fel, c) az E. Alap költségvetését az alkalmazásával elérhet egészségnyereséghez képest aránytalanul nagy mértékben terheli, d) a forgalomba hozatali engedélyének jogosultját ugyanazon támogatott gyógyszer tekintetében egy éven belül két esetben - a gyógyszerek reklámozására és ismertetésére vonatkozó külön jogszabályokban meghatározottak megsértése miatt - reklámfelügyeleti eljárásban az arra jogosult hatóság joger sen elmarasztalta, e) költséghatékonysága nem bizonyítható, f) az több mint hat hónapja - referenciakészítmény esetén három hónapja - nincs forgalomban, g) forgalomba hozatali engedélyét visszavonták, h) a hatóanyag alapú fix összeg támogatási csoportba tartozó gyógyszer esetén a gyógyszer napi terápiás költsége, illetve egységnyi hatóanyagra számított ára legalább 20%-kal meghaladja a referenciakészítmény napi terápiás költségét, illetve átlagáras csoport esetén a referenciaárat, i) a terápiás fix elven m köd támogatási csoportba tartozó gyógyszer esetén a gyógyszer napi terápiás költsége legalább 50%-kal meghaladja a csoportba tartozó gyógyszerek napi terápiás költsége egyszer számtani átlagát. (2) A gyógyszernyilvántartásból törölt gyógyszert legkés bb a törlést követ negyedik hónap 1. napjával az egészségbiztosítási szerv a támogatásból kizárja. 32. § (1) A a) gyógyászati segédeszközök aa) árhoz nyújtott támogatásának megállapítására (már támogatott vagy még nem támogatott csoporton belül), ab) kölcsönzési díjához nyújtott támogatás megállapítására, b) már befogadott gyógyászati segédeszközök ba) kihordási idejének megváltoztatására, bb) indikációjának megváltoztatására, bc) támogatási mértékének megváltoztatására, bd) külön jogszabály szerinti névváltoztatására, be) közfinanszírozás alapjául szolgáló árának csökkentésére, bf) közfinanszírozás alapjául szolgáló árának emelésére, bg) támogatásból való törlésére, bh) külön jogszabály szerinti méretváltoztatására irányuló kérelmet a gyógyászati segédeszköz gyártója vagy annak meghatalmazott képvisel je az egészségbiztosítási szervhez nyújtja be. Egyedi méretvétel alapján készített eszközök esetében annak gyártói vagy meghatalmazott képvisel i közösen nyújthatnak be kérelmet az eszköz típusára vonatkozóan.
119
(2) Az (1) bekezdés aa)-ab), ba)-bc) és bf) alpontja szerinti kérelmekr l az egészségbiztosítási szerv a külön jogszabályban foglalt feltételek alapján, a kérelem benyújtását követ 120 napon belül határozatban dönt. (3) Az egészségbiztosítási szerv az (1) bekezdés bd) és bh) alpontja szerinti kérelmekr l egyszer sített eljárásban, a kérelem benyújtását követ 90 napon belül határozatban dönt. (4) Az egészségbiztosítási szerv a (2)-(3) bekezdést l eltér en 30 napon belül dönt, amennyiben a gyógyászati segédeszköz társadalombiztosítási támogatásba való befogadási kérelmében megjelölt ár az adott funkcionális csoportba tartozó legolcsóbb gyógyászati segédeszköz külön jogszabályban meghatározott áránál alacsonyabb. (5) A (2)-(4) bekezdés alapján hozott határozat - az elutasító határozat kivételével - tartalmazza a gyógyászati segédeszköz megnevezését, ISO-kódját, kiszerelését, közfinanszírozás alapjául elfogadott árát, a támogatás mértékét, nettó összegét, kihordási idejét, a kihordási id re felírható mennyiségét, a konkrét rendelhet ségi feltételeket (indikáció) és a rendelésükre vonatkozó egyéb orvosszakmai el írásokat, valamint a finanszírozás kezd napját, támogatással kölcsönözhet eszköz esetében pedig a kölcsönzési díjat és az ahhoz nyújtott támogatás mértékét és összegét. (6) A kérelmez a (2)-(4) bekezdés szerinti eljárásért - az (1) bekezdés be) és bg) pontja szerinti kérelem kivételével - a külön jogszabályban meghatározottak alapján igazgatási szolgáltatási díjat fizet. (7) Az egészségbiztosítási szerv a külön jogszabályban meghatározott szempontok szerint jogosult folyamatosan felülvizsgálni a támogatott gyógyászati segédeszközök körét és a felülvizsgálatot követ en a befogadott gyógyászati segédeszközök támogatásból való kizárása, támogatása mértékének módosítása érdekében hivatalból jár el. (8) A (2)-(4) bekezdés szerinti eljárások során hozott döntésekkel szemben újrafelvételi kérelem benyújtásának nincs helye. (9) Az egészségbiztosítási szerv az els fokú döntését fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilváníthatja. (10) Az egészségbiztosítási szerv a 32-34. §-ban szabályozott eljárására vonatkozó nyilvánosság biztosítása érdekében a honlapján közzéteszi a) a formai szempontból megfelel kérelmet a kérelem beérkezését követ öt munkanapon belül, továbbá b) a kérelmez nek való kézbesítésen túl - a külön jogszabály szerinti tájékoztató jelleg közzététellel az ügyben hozott döntést és a jogorvoslatról való tájékoztatást az ügy elbírálását követ hónap ötödik napjáig. (11) Az (1) bekezdés be) és bg) pontja szerinti kérelem esetében a gyógyászati segédeszköz gyártójának vagy annak meghatalmazott képvisel jének, egyedi méretvétel alapján készített eszközök esetében annak gyártóinak vagy meghatalmazott képvisel inek közösen bejelentési kötelezettsége van. (12) A (11) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség teljesítése során igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni. (13) A (11) bekezdésben foglaltakat az egészségbiztosítási szerv a bejelentés megtételét követ hónap 1. napján közzéteszi. 33. § (1) A 32. § (2)-(4) és (7) bekezdése szerinti döntéseket tartalmazó határozatoknak - külön jogszabályban meghatározott - objektív és ellen rizhet kritériumokon alapuló indokolást kell tartalmazniuk. A határozatokban a finanszírozás kezd napját úgy kell megállapítani, hogy az a határozat joger re emelkedését követ 365. napnál kés bbi id pont nem lehet. A referenciatermék vagy az azzal azonos, illetve annál alacsonyabb közfinanszírozás alapjául elfogadott árú termék közfinanszírozás alapjául elfogadott árának emelését eredményez , a 32. § (2) bekezdése szerinti határozatban a finanszírozás kezd napját úgy kell megállapítani, hogy az legkorábban a (4) bekezdés b) pontja szerinti közlemény megjelenésének napja lehet. (2) Az egészségbiztosítási szerv 32. § (2)-(4) és (7) bekezdése szerinti határozata elleni jogorvoslati kérelmet a kérelem kézhezvételét l számított 60 napon belül kell elbírálni. (3) A biztosító a végrehajtható határozatok alapján a) a támogatásba a tárgyid szakban befogadott, illetve onnan kizárt gyógyászati segédeszközök körét, valamint azon gyógyászati segédeszközöket, amelyeknek (4) bekezdés szerinti adatai változnak, folyamatosan b) a támogatott gyógyászati segédeszközök teljes körét minden naptári év július 1. napjával tájékoztató jelleggel közzéteszi a hivatalos lapjában, valamint honlapján. (4) A (3) bekezdés szerinti közlemény tartalmazza a rendelésre jogosultak körét, a gyógyászati segédeszközök megnevezését, ISO-kódját, kiszerelését, a közfinanszírozás alapjául elfogadott nettó árát, a támogatás mértékét és nettó összegét, kihordási idejét és az arra felírható és kiszolgáltatható maximális mennyiségét, az egyes eszközökre vonatkozó konkrét rendelhet ségi feltételeket, javallatot (indikáció) és a rendelésükre vonatkozó egyéb orvosszakmai el írásokat, a társadalombiztosítási támogatással történ
120
finanszírozás kezd napját, valamint a közgyógyellátás keretében történ rendelhet séget, a kölcsönzési díjat és az ahhoz nyújtott támogatás mértékét és összegét. 34. § (1) Amennyiben a kérelmez az egészségbiztosítási szerv 32. § szerinti határozatának joger re emelkedését követ en a befogadott és támogatással forgalmazható gyógyászati segédeszköz árát érint változtatással kíván élni, új kérelmet kell el terjesztenie a támogatás iránt. (2) Az egészségbiztosítási szerv a gyógyászati segédeszköz támogatásba való befogadásának eljárását a külön jogszabály megfelel módosításának hatálybalépéséig, legfeljebb azonban a kérelem benyújtását követ egy évig felfüggeszti, és err l a kérelmez t értesíti, amennyiben: a) az egészségbiztosítási szervhez olyan új gyógyászati segédeszköz befogadása iránti kérelem érkezik, amelynek termékcsoportját, illetve az azon belüli támogatási mértékét, b) az egészségbiztosítási szervhez olyan gyógyászati segédeszköz emelt, illetve kiemelt támogatással történ befogadása iránti kérelem érkezik, amely emelt, illetve kiemelt támogatási csoportokat, illetve az azon belüli támogatási mértékét, c) az egészségbiztosítási szervhez olyan gyógyászati segédeszköz támogatással történ kölcsönzése iránti kérelem érkezik, amely eszköz támogatással történ kölcsönzését nem tartalmazza a külön jogszabály. (3) (4) Abban az esetben, ha az egészségbiztosítási szerv a 32. § (7) bekezdése szerinti eljárását követ en valamely gyógyászati segédeszköz támogatásának megszüntetésér l, illetve támogatási mértékének vagy összegének csökkentésér l dönt, a támogatás megszüntetésének napját, illetve a támogatás változásának kezd napját a határozat meghozatalának napjától számított els negyedév els napjánál korábbi id pontban nem lehet meghatározni. (5) Az eljárásban részt vev intézményekkel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló és az eljárásban közvetlenül feladatot ellátó személyeknek nyilatkozniuk kell arról, hogy nem állnak érdekeltségi, üzleti és egyéb kapcsolatban az eljárás tárgyát képez kérelmet benyújtó gyártóval, annak meghatalmazott képvisel jével vagy a kérelem tárgyát képez eszközzel azonos funkcionális csoportba tartozó eszköz gyártójával vagy meghatalmazott képvisel jével. (6) Társadalombiztosítási támogatással sorozatgyártású és adaptív gyógyászati segédeszközt - a külön jogszabályban foglalt kivétellel - a külön jogszabály szerinti m ködési engedéllyel rendelkez gyógyászatisegédeszköz-szaküzlet szállíthat házhoz. (7) Az egészségbiztosítási szerv a költségvetési keretek betarthatósága érdekében, a már támogatott, illetve az újonnan befogadott gyógyászati segédeszközökre támogatásvolumen-szerz dést köthet. (8) A befizetés részletes szabályait a gyártó vagy annak meghatalmazott képvisel je és az egészségbiztosítási szerv között létrejött támogatásvolumen-szerz dés tartalmazza. 35. § (1) A gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz kiskereskedelmi forgalmazója az értékesítés során a támogatás megállapítására irányuló eljárásban elfogadott, illetve nem támogatott gyógyszer esetén a gyógyszer forgalomba hozója által meghatározott, a termel i ár alapján számított legmagasabb kiskereskedelmi eladási árnál magasabb árat érvényesen nem köthet ki. (2) Közgyógyellátás jogcímén gyógyászati segédeszközök közül a referencia gyógyászati segédeszköz, valamint a vele azonos, illetve alacsonyabb közfinanszírozás alapjául elfogadott árú termékek szolgálhatók ki. (3) A gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának részletes szabályait, továbbá a közgyógyellátás keretében rendelhet gyógyászati segédeszközök körét külön jogszabály tartalmazza.
V. Fejezet A FOLYAMATOS GYÓGYSZERELLÁTÁS BIZTOSÍTÁSÁT, A GYÓGYSZERTÁMOGATÁSI EL IRÁNYZAT BETARTÁSÁT CÉLZÓ RENDELKEZÉSEK 36. § (1) A gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultját valamennyi közfinanszírozásban részesül , gyógyszertárban forgalmazott gyógyszere után - a 38. § (1) bekezdése szerinti gyógyszerek kivételével - a tárgyévi forgalmi adatok alapján adódó társadalombiztosítási támogatásnak a termel i árral vagy importbeszerzési árral (a továbbiakban együtt: termel i ár) arányos részére 12%-os befizetési kötelezettség terheli. (2) A gyógyszer-nagykereskedelmi engedéllyel rendelkez gazdálkodó szervezetet a közforgalmú gyógyszertárat m ködtet számára értékesített valamennyi általa forgalmazott közfinanszírozásban részesül gyógyszer után, a tárgyévi forgalmi adatai alapján a teljes évi támogatott gyógyszerforgalom nagykereskedelmi árréstömegének 2,5 százaléka erejéig befizetési kötelezettség terheli.
121
(3) Az a közforgalmú gyógyszertár m ködtetésére jogosult, melynek közfinanszírozott gyógyszerek forgalmazásából származó éves árréstömege - a tárgyévben elért árréstömeg alapján - a 39. §-ban foglalt összeget meghaladja, köteles gyógyszertár szolidaritási díjat fizetni. (4) A 12. § (3) bekezdés szerinti, ismertet tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkez t minden általa munkavégzésre irányuló jogviszony keretében foglalkoztatott ismertet személy tevékenysége után évenként gyógyszerismertetés esetén ötmillió forint, gyógyászati segédeszköz ismertetése esetén egymillió forint összeg befizetési kötelezettség terheli. Ha a foglalkoztatásra irányuló jogviszony év közben keletkezik vagy sz nik meg, a fizetési kötelezettséget a fenti összegnek a jogviszony napokban meghatározott fennállásának az év naptári napjaival arányos része után kell teljesíteni. (5) Az (1)-(4) bekezdésekben, valamint a 42. §-ban foglalt befizetési kötelezettségekre az adózás rendjér l szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 37. § (1) Az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felel s egészségbiztosítási szerv a 36. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott fizetési kötelezettségek teljesítéséhez szükséges támogatási, illetve forgalmi adatokat - október, november és december mint tárgyhónapok kivételével - a tárgyhónapot követ második naptári hónap 10. napjáig, valamint a tárgyévi adatokat a tárgyévet követ naptári év február 10éig közli a fizetésre kötelezettel. (2) A gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja és a gyógyszer-nagykereskedelmi engedéllyel rendelkez a 36. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott fizetési kötelezettség alapján október, november és december mint tárgyhónapok kivételével - a tárgyhónapot követ harmadik naptári hónap 20. napjáig az állami adóhatósághoz az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon - az Art.-nak az adóel leg fizetésére vonatkozó szabályai megfelel alkalmazásával - el leget vall be és egyidej leg fizet meg az állami adóhatóság által a kincstárnál külön erre a célra megnyitott számlára. (3) Ha a közfinanszírozott gyógyszerek forgalmazásából származó havi árréstömege a 39. § (1) bekezdésében meghatározott összeg egytizenketted részét meghaladja, a közforgalmú gyógyszertár m ködtetésére jogosult a 36. § (3) bekezdésében meghatározott fizetési kötelezettség alapján, a 39. § (2) bekezdésében meghatározott sávhatárok egytizenketted részének megfelel alkalmazásával - október, november és december mint tárgyhónapok kivételével - a tárgyhónapot követ harmadik naptári hónap 20. napjáig az állami adóhatósághoz az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon - az Art.nak az adóel leg fizetésére vonatkozó szabályai megfelel alkalmazásával - el leget vall be és egyidej leg fizet meg az állami adóhatóság által a kincstárnál külön erre a célra megnyitott számlára. (4) A gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja, a gyógyszer-nagykereskedelmi engedéllyel rendelkez és a közforgalmú gyógyszertár m ködtetésére jogosult az e törvényben megállapított fizetési kötelezettséget a tárgyévet követ naptári év március 20. napjáig az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon az állami adóhatósághoz vallja be és - a (2)-(6) bekezdés alapján fizetett el legre is tekintettel - egyidej leg fizeti meg az állami adóhatóság által a kincstárnál külön erre a célra megnyitott számlára. (5) Az ismertet t alkalmazó személy a 36. § (4) bekezdésében meghatározott fizetési kötelezettségét a tárgyév december 31. napjáig az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon az állami adóhatósághoz vallja be és egyidej leg fizeti meg az állami adóhatóság által a kincstárnál külön erre a célra megnyitott számlára. (6) Az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felel s egészségbiztosítási szerv a befizetésre kötelezettek ellen rzéséhez szükséges adatokról az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatással egyidej leg elektronikus úton adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatósághoz. (7) Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság a 12. § (3) bekezdésében meghatározott engedély kiadásáról, illetve visszavonásáról elektronikus úton haladéktalanul adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatósághoz. 38. § (1) A gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultját a 36. § (1) bekezdése szerinti befizetési kötelezettség nem terheli: a) azon meghatározott (fix) csoportban lév gyógyszerei tekintetében, amelyek termel i ára a referenciagyógyszer termel i áránál legalább 15%-kal alacsonyabb, b) a különkeretes gyógyszerekre kifizetett támogatási összeg után, és c) az egyedi méltányosság alapján támogatott gyógyszereknek a rájuk irányadó társadalombiztosítási támogatási mérték feletti támogatási összege után. (2) A gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja legfeljebb a teljes fizetési kötelezettsége erejéig kedvezményben részesül, amennyiben a 36. § (1) bekezdés szerinti társadalombiztosítási támogatásban részesül egyes gyógyszerei termel i árát csökkenti és nyilatkozatában vállalja, hogy azokat legalább három évig a vállalt áron forgalmazza. Ez esetben a 36. § (1) bekezdés szerinti befizetési kötelezettséget csökkenti az árcsökkentéssel érintett gyógyszerek el z évi gyógyszertári forgalmi adatai
122
alapján adódó társadalombiztosítási támogatásának termel i árarányos része és az árcsökkentés mértékének szorzataként adódó összeg. (3) A (2) bekezdés szerinti fizetésre kötelezett esetében, amennyiben a tárgyévi tényadatok alapján számított ármérsékl hatás kisebb a (2) bekezdés szerint érvényesítettnél, a különbözetet a tárgyévet követ év március 20. napjáig a forgalomba hozatali engedély jogosultja köteles az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon az állami adóhatósághoz bevallani és megfizetni. (4) A gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja a 36. § (1) bekezdésében meghatározott fizetési kötelezettségének alapját csökkenti a támogatásvolumen-szerz dés alapján teljesített befizetés összegével. 39. § (1) A 36. § (3) bekezdése szerinti árréstömeg összege 30 millió Ft. (2) Amennyiben a közforgalmú gyógyszertár m ködtetésére jogosult éves árréstömege a) 30 000 001 és 50 000 000 Ft között van, a befizetend összeg az éves árréstömeg 0,5%-a, b) 50 000 001 és 75 000 000 Ft között van, a befizetend összeg 250 000 Ft és az 50 000 000 Ft feletti rész 1%-a összegének összese, c) 75 000 001 Ft felett van, a befizetend összeg 500 000 Ft és a 75 000 001 Ft feletti rész 2%-a összegének összese. 40. § Az állami adóhatóság a) a 36. § (1)-(2) és (4) bekezdése alapján beszedett összeget az E. Alap kincstárnál vezetett, külön jogszabályban meghatározott számlájára, b) a 36. § (3) bekezdése alapján befizetett összeget az egészségügyért felel s miniszter által vezetett minisztérium kincstárnál vezetett, külön jogszabályban meghatározott számú el irányzat-felhasználási keretszámlájára a befizetést követ en haladéktalanul átutalja. 41. § (1) Olyan településeken m köd vagy létesítend közforgalmú gyógyszertárat (gyógyszertárakat) m ködtet vállalkozás számára, ahol a település gyógyszerellátását kizárólag egy közforgalmú gyógyszertár biztosítja vagy biztosítaná és már m köd közforgalmú gyógyszertár esetén annak meghatározott id szakra vonatkozó gyógyszerforgalmazásból származó árréstömege - az ellátandó lakosságszám vagy a gyógyszertár földrajzi elhelyezkedése okán - hatékony és gazdaságos üzletmenet folytatása mellett sem éri el a külön jogszabályban meghatározott mértéket, az állam a mindenkori éves költségvetési törvényben szerepl , a 40. § b) pontja szerinti minisztérium fejezetében meghatározott el irányzat erejéig a m köd képesség fenntartásához m ködési célú támogatást nyújt. A támogatásban részesített vállalkozások nevét és a támogatás összegét a minisztérium a honlapján közzéteszi. (2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás az Art. szerinti költségvetési támogatásnak min sül. A támogatás igénylésére és folyósítására az Art. rendelkezései irányadóak. A jogosultság megállapításának feltételeit külön jogszabály állapítja meg. 42. § (1) Amennyiben a támogatott gyógyszerek után kifizetett tárgyévi támogatás - a különkeretes gyógyszerekre és a különös méltánylást érdeml körülmények esetén gyógyszertámogatásra fordítható összeget nem tartalmazó - összege meghaladja a 287 milliárd forintot, akkor e kiadási többlet finanszírozása - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak szerint - az E. Alap kezel je és a forgalomba hozatali engedélyek jogosultjainak kötelezettsége. (2) A kiadási többlet meghatározása során a kifizetett tárgyévi támogatásból le kell vonni a 36. § (1)-(2) és (4) bekezdésében meghatározott fizetési kötelezettség alapján adódó összeget, valamint 2008. január 1jét l a 287 milliárd forint és az E. Alap költségvetése Gyógyszertámogatás kiadásai jogcímnek a tárgyévet megel z év els napján hatályos el irányzata pozitív különbözetét. (3) Az el irányzat 9%-os túllépéséig a kiadási többlet költségeit az E. Alap kezel je és a forgalomba hozatali engedély jogosultjai sávonként differenciáltan megosztva viselik az alábbiak szerint: a) az el irányzat feletti els 5%-os túllépési sávban az E. Alap kezel je finanszírozási kötelezettsége a sáv értékének 50%-a, a forgalomba hozatali engedélyek jogosultjai általi befizetés mértéke a sáv értékének 50%-a, b) az 5,01-6% közötti sávban az E. Alap kezel je finanszírozási kötelezettsége a sáv értékének 40%-a, a forgalomba hozatali engedélyek jogosultjai általi befizetés mértéke a sáv értékének 60%-a, c) a 6,01-7% közötti sávban az E. Alap kezel je finanszírozási kötelezettsége a sáv értékének 30%-a, a forgalomba hozatali engedélyek jogosultjai általi befizetés mértéke a sáv értékének 70%-a, d) a 7,01-8% közötti sávban az E. Alap kezel je finanszírozási kötelezettsége a sáv értékének 20%-a, a forgalomba hozatali engedélyek jogosultjai általi befizetés mértéke a sáv értékének 80%-a, e) a 8,01-9% közötti sávban az E. Alap kezel je finanszírozási kötelezettsége a sáv értékének 10%-a, a forgalomba hozatali engedélyek jogosultjai általi befizetés mértéke a sáv értékének 90%-a. (4) Az el irányzat 9%-ot meghaladó túllépése esetén a kiadási többletnek az el irányzat 9%-át meghaladó összeg részét - a (3) bekezdésben meghatározott fizetési kötelezettségen felül - a forgalomba hozatali engedély jogosultjai viselik.
123
(5) A forgalomba hozatali engedélyek jogosultjai között a sávos kockázatviselésb l ered fizetési kötelezettség - a (2) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - a tárgyévben a gyógyszertári forgalmi adatok alapján a forgalomba hozatali engedély jogosultjának támogatott készítményeire jutó támogatási összeg és az E. Alap költségvetése Gyógyszertámogatás jogcím a tárgyév els napján hatályos el irányzatának a tárgyévet megel z év támogatási adataiból számított megoszlási viszonyszám alapján a forgalomba hozatali engedély jogosultjára jutó támogatási összege pozitív különbözete arányában oszlik meg. A generikus gyógyszerként forgalomba hozatalra engedélyezett termék esetében a támogatásba történ befogadás naptári évében a forgalomba hozatali engedély jogosultját a sávos kockázatviselésb l ered befizetési kötelezettség nem terheli. (6) Ha a támogatott gyógyszerek után kifizetett tárgyhavi támogatás - a különkeretes gyógyszerekre és a különös méltánylást érdeml körülmények esetén gyógyszertámogatásra fordítható összeget nem tartalmazó - összege meghaladja a 287 milliárd forint egytizenketted részét, a forgalomba hozatali engedély jogosultja - az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felel s egészségbiztosítási szerv által a (2)(5) bekezdések megfelel alkalmazásával a tárgyhónapot követ második naptári hónap 10. napjáig közölt támogatási adatok alapján, október, november és december hónapok mint tárgyhónapok kivételével - a tárgyhónapot követ harmadik naptári hónap 20. napjáig az állami adóhatósághoz az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon - az Art.-nak az adóel leg fizetésére vonatkozó szabályai megfelel alkalmazásával - el leget vall be és egyidej leg fizet meg az állami adóhatóság által a kincstárnál külön erre a célra megnyitott számlára. (7) Az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felel s egészségbiztosítási Szerv a tárgyévet követ naptári év február 10-éig közli a forgalomba hozatali engedély jogosultjával a sávos kockázatviselésb l ered fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges támogatási adatokat. (8) A forgalomba hozatali engedély jogosultja a sávos kockázatviselésb l ered fizetési kötelezettséget a (7) bekezdésben meghatározott id pontot követ hónap 20. napjáig az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon az állami adóhatósághoz vallja be és egyidej leg - a (6) bekezdés alapján fizetett el legre is tekintettel - fizeti meg az állami adóhatóság által a kincstárnál külön erre a célra megnyitott számlára. (9) Az állami adóhatóság a sávos kockázatviselésb l ered fizetési kötelezettség alapján beszedett összeget az E. Alap kincstárnál vezetett, külön jogszabályban meghatározott számlájára a befizetést követ en haladéktalanul átutalja. (10) Az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felel s egészségbiztosítási szerv a sávos kockázatviselésb l ered befizetésre kötelezettek ellen rzéséhez szükséges adatokról - október, november és december hónapok mint tárgyhónapok kivételével - a tárgyhónapot követ második naptári hónap 10. napjáig, illetve a tárgyévi adatokról a tárgyévet követ naptári év február 10-éig elektronikus úton adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatósághoz. (11) A gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja a sávos kockázatviselésb l ered fizetési kötelezettségét csökkentheti a támogatásvolumen-szerz dés alapján teljesített befizetés összegével. 43. § (1) A Kormány a gyógyszerpiac átmeneti zavarainak elhárítása, kiküszöbölése vagy a gyógyszerpiac egyensúlyának fenntartása érdekében elrendelheti, hogy az emberi alkalmazásra kerül forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégít tápszerek esetében a gyártó és a forgalmazó közötti, az e bekezdés szerinti rendelet kihirdetésekor hatályos szerz désekben szerepl árat - ideértve a Polgári Törvénykönyvr l szóló 1959. évi IV. törvény 226. § (1) bekezdése szerint jogszabályban meghatározott árat - a rendelet kihirdetését l számított legfeljebb két évig nem lehet emelni, illetve a gyártók és a forgalmazók ennél magasabb áron a rendelet kihirdetését l számított legfeljebb két évig nem tehetnek egymás felé szerz dési ajánlatot. (2) Abban az esetben, ha az (1) bekezdés szerinti intézkedés elrendelésére került sor, évente legalább egyszer felülvizsgálatot kell végezni annak megállapítása céljából, hogy a gyógyszerpiac egyensúlyának fenntartása érdekében az intézkedés változatlan fenntartása indokolt-e. A felülvizsgálat kezdetét l számított 90 napon belül a hatáskörrel rendelkez hatóság bejelenti az áremeléseket és árcsökkentéseket, amennyiben változtatásokra kerül sor. (3) Az (1) bekezdés szerinti árnál magasabb ár akkor alkalmazható, ha ehhez az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság kérelem alapján hozzájárul. A hozzájárulás akkor adható meg, ha a) az adott gyógyszer az adott betegség kizárólagos, els vonalbeli (els dlegesen választandó) kezelésére szolgáló készítmény, és b) a gyártó vagy a forgalmazó bizonyítja, hogy az adott gyógyszer el állításának költsége az (1) bekezdés alkalmazása esetén érvényes legmagasabb árnál magasabb. (4) A (2) bekezdés szerinti kérelemr l kilencven napon belül kell határozatot hozni. Rendkívüli esetben ez a határid egy ízben további hatvan nappal meghosszabbítható, amelyr l a kérelmez t értesíteni kell.
124
Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság a (3) bekezdés szerinti hozzájárulásról haladéktalanul közleményt tesz közzé. (5) Az (1) bekezdés szerinti intézkedés érvényessége alatt kereskedelmi kapcsolatokban a Kormány által meghatározott, vagy elfogadott legmagasabb árnál magasabb árat érvényesen nem lehet kikötni. (6) Ha a szerz désben az árban külön nem állapodtak meg, a termék árára az intézkedésben meghatározott ár az irányadó. Ez az ár irányadó akkor is, ha a vállalkozások a jogszabály megsértésével más árban állapodtak meg. (7) Az (1) bekezdés szerinti árnak a szerz dés megkötése és teljesítése között bekövetkezett megsz nése esetén a szerz dést - ha törvény eltér en nem rendelkezik - a kikötött áron kell teljesíteni.
VI. Fejezet A MIN SÉGI ÉS HATÉKONY GYÓGYSZER- ÉS GYÓGYÁSZATISEGÉDESZKÖZ-RENDELÉS SZABÁLYAI 44. § (1) A gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-rendelés során - ideértve a fekv beteg gyógyintézetekben alkalmazott gyógyszeres és gyógyászatisegédeszköz-kezelést is - az orvos a szakmai szabályok és a gyógykezelésre vonatkozó jogszabályok figyelembevétele mellett - a fogyatékos személyek számára is hozzáférhet és értelmezhet módon - tájékoztatja a beteget a gyógyszeres kezelés és gyógyászati segédeszközzel való ellátás alternatíváiról, az azonos hatóanyag tartalmú és gyógyszerformájú készítmények és azonos funkcionális csoportba tartozó gyógyászati segédeszközök beteget terhel várható költségei közötti különbségekr l és a külön jogszabály szerinti helyettesíthet ség lehet ségeir l. (2) A gyógyszerész - ha a vényen az orvos nem zárta ki a helyettesíthet séget - a külön jogszabályban el írt szakmai helyettesíthet ség figyelembevételével köteles a gyógyszert kiváltó személyt tájékoztatni arról, hogy a gyógyszer más olyan gyógyszerrel helyettesíthet , amelynek térítési díja kedvez bb. (3) A gyógyszerész a beteg egyetértése esetén köteles a rendelt gyógyszert a (2) bekezdésben meghatározott - els sorban a beteg számára legolcsóbb - készítménnyel helyettesíteni. (4) Az orvosi dokumentációban a beteg - az Ebtv.-ben foglalt nyilatkozatának a külön jogszabályban foglaltak szerinti aláírásával egyidej leg - igazolja az (1) bekezdésben foglaltak megtörténtét. 45. § (1) A társadalombiztosítási támogatással gyógyszert és gyógyászati segédeszközt rendel szolgáltatók, orvosok e tevékenységüket olyan min sített számítógépes program alkalmazásával végzik, amely - külön jogszabályban meghatározottak szerint, a (2) bekezdésre is figyelemmel - az E. Alap, illetve a beteg számára legalacsonyabb anyagi terhet jelent gyógyszerre és segédeszközre ajánlatot tesz. (2) Az orvos az (1) bekezdésben meghatározott gyógyszert l vagy gyógyászati segédeszközt l eltér gyógykezelést a beteg vagy a betegség sajátosságaira, illetve az ellátás helyszínére tekintettel a 44. § (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatás megadását követ en rendelhet. Az eltérést a betegdokumentációban annak részletes indokolásával együtt rögzíteni kell. (3) A járóbeteg-ellátás keretében, valamint a kórházi zárójelentésben a gyógyszerterápiás javaslatot hatóanyag megjelölésével - szükség esetén továbbá a hatáser sség és a gyógyszerforma megjelölésével kell megadni. 46. § (1) Az egészségügyi szolgáltatókat min ségi és hatékony gyógyszerrendelési gyakorlat alapján a külön jogszabályban foglaltak szerint számított mutatók alapján értékelheti az egészségbiztosítási szerv. Amennyiben az értékelés szerint a szolgáltató rendszeresen eltér a min ségi és hatékony gyógyszerrendelés külön jogszabályban foglalt szabályaitól, az egészségbiztosítási szerv a külön jogszabály szerinti finanszírozási visszatérítési kötelezettséget írhat el . (2) A min ségi és hatékony gyógyszerrendelés értékelése az ATC-kódokon belül rendelt gyógyszerek külön jogszabályban meghatározott, társadalombiztosítási támogatási, illetve térítési díj mutatójának figyelembevételével történik. (3) Az értékelés és visszatérítés részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza. 47. § (1) Az egészségbiztosítási szerv a vényadatok feldolgozása során, valamint ellen rz hálózatának orvosaival ellen rzi a gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-rendelésre vonatkozó szakmai szabályok érvényesülését. (2) Amennyiben az ellen rzés során megállapítást nyer, hogy az orvos jogosulatlanul, illetve jogszabálysért en rendel gyógyszert, illetve gyógyászati segédeszközt, az egészségbiztosítási szerv soron kívül értesíti a tapasztalt hiányosságokról az orvost és az egészségügyi szolgáltatót, valamint az Ebtv. 37. §-a szerint jár el.
125
II. RÉSZ A GYÓGYSZERFORGALMAZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI I. Fejezet A GYÓGYSZERTÁRAK LÉTESÍTÉSE ÉS M KÖDTETÉSE 48. § (1) Gyógyszertár csak érvényes m ködési engedély alapján m ködtethet . Új gyógyszertár létesítésér l és m ködésének engedélyezésér l (a továbbiakban együtt: m ködtetés) egy hatósági eljárásban az egészségügyi államigazgatási szerv a gyógyszertár m ködtetésére irányuló kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül dönt. Az új gyógyszertár létesítésér l és m ködésének engedélyezésér l szóló határozat egy példányát a hatóság a létesítés helye szerint illetékes települési önkormányzatnak is megküldi. (2) Az írásban vagy elektronikus úton benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell: a) az új gyógyszertár típusát, b) az új gyógyszertár m ködtetési helyének pontos címét, c) az új gyógyszertár megnyitásának tervezett id pontját, d) közforgalmú gyógyszertár esetén, a vezetést ellátó személyi joggal rendelkez gyógyszerész megnevezését, e) fiókgyógyszertár esetén a kérelmez nyilatkozatát arról, hogy a fiókgyógyszertárat egész évben vagy meghatározott id szakban (idényben) kívánja m ködtetni, f) a gyógyszertár m ködtet jének nyilatkozatát arról, hogy a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén , illetve az ingatlan tulajdonosa hozzájárul a hatósági vezet kirendeléséhez. (3) A gyógyszertár m ködtetését engedélyez határozatot egészségügyi érdekb l az egészségügyi államigazgatási szerv fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.
A közforgalmú gyógyszertár létesítése 49. § (1) Azon a településen, ahol közforgalmú gyógyszertár nem m ködik az egészségügyi államigazgatási szerv - az e törvényben, valamint a külön jogszabályokban meghatározott feltételek teljesítése esetén - az új közforgalmú gyógyszertár m ködtetését engedélyezi. (2) Azon a településen, ahol már m ködik közforgalmú gyógyszertár, új közforgalmú gyógyszertár létesítését az egészségügyi államigazgatási szerv akkor engedélyezi, ha a) az új gyógyszertárral együtt számított valamennyi közforgalmú gyógyszertárra átlagosan legalább ötezer lakos jut és a meglév közforgalmú gyógyszertárak bejárata és az új közforgalmú gyógyszertár bejárata között százezer lélekszámot meghaladó városokban 250 méter, egyéb településeken legalább 300 méter távolság van, vagy b) a kérelemben megjelölt 5000 f nél népesebb településen a tervezett létesítés 1 km-es körzetében, egyéb településen, illetve lakott területen kívül a megjelölt helyszín 5 km-es körzetében nincsen másik m köd közforgalmú gyógyszertár, vagy c) a kérelem ügyeleti feladatok ellátására kijelölt egészségügyi szolgáltató székhelyén, telephelyén vagy annak 250 méteres körzetében m ködtetend új közforgalmú gyógyszertár létesítésére irányul feltéve, hogy a megjelölt egészségügyi szolgáltató székhelyén, illetve telephelyén, valamint annak 250 méteres körzetében nem m ködik közforgalmú gyógyszertár és a m ködtet vállalja, hogy az új gyógyszertár ügyeleti és szolgálati ideje - a m ködtetés során - az egészségügyi szolgáltató ügyeleti és szolgálati idejéhez igazodik. A meglév és az újonnan létesített közforgalmú gyógyszertárak közötti legkisebb távolságon, a közúton történ megközelítéshez szükséges legrövidebb utat kell érteni. (3) A (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott feltételek fennállásától függetlenül engedélyezhet az új gyógyszertár létesítése a (2) bekezdés szerinti településen, ha a kérelmez vállalja, hogy az új közforgalmú gyógyszertár a m ködésének megkezdését l számított legalább 3 évig a) napi 24 órában nyitva tart, vagy b) legalább heti ba) 60 órában nyitva tart, vagy bb) 40 órában tart nyitva és folyamatos készenlétet biztosít, c) és a ba) és a bb) esetben a külön jogszabályban meghatározottak szerinti fekv betegek részére - a betegek kérésére - a gyógyszert a m ködés helyszínét l számított legalább 2 km-es körzetben külön díj felszámítása nélkül kiszállítja vagy gyógyszerek interneten történ rendeléséhez szükséges honlapot m ködtet, melynek keretében a gyógyszerek házhozszállítását biztosítja.
126
(4) A gyógyszertárnak helyet adó épületen belül csak egy közforgalmú gyógyszertár létesítése engedélyezhet .
A fiókgyógyszertár létesítése 50. § (1) Azon a településen, ahol közforgalmú gyógyszertár nem m ködik, kérelemre fiókgyógyszertár m ködtetése engedélyezhet . A fiókgyógyszertár m ködése meghatározott id szakra (idényre) is engedélyezhet . Err l a m ködtetést engedélyez határozatban rendelkezni kell. (2) Fiókgyógyszertár m ködtetésére - a közlekedési viszonyok figyelembevételével - els sorban a legközelebb es közforgalmú gyógyszertárat m ködtet kaphat engedélyt. A közforgalmú gyógyszertárat m ködtet nek háromnál több fiókgyógyszertár m ködtetése nem engedélyezhet . (3) A fiókgyógyszertár annak a közforgalmú gyógyszertárnak a telephelye, amelyre nézve létesítését engedélyezték.
Intézeti gyógyszertár 51. § (1) Intézeti gyógyszertár m ködtetése a fekv beteg gyógyintézet, illetve a fekv beteg gyógyintézet intézeti gyógyszerellátási feladatait ellátó m ködtet kérelmére engedélyezhet . Az intézeti gyógyszertár fekv beteg gyógyintézetben történ felhasználásra és közvetlen lakossági gyógyszerellátás céljából szolgáltathat ki gyógyszert. (2) Az intézeti gyógyszertár m ködtet je köteles biztosítani az intézeti és a közvetlen lakossági gyógyszerellátási feladatok elkülönítését szolgáló feltételeket. Az intézeti gyógyszertár m ködésének részletes szakmai szabályait, személyi és tárgyi feltételeit, nyilvántartási kötelezettségeit az intézeti és közvetlen lakossági gyógyszerellátási feladatok elkülönítésével kapcsolatos feladatok részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.
A kézigyógyszertár m ködtetése 52. § (1) Olyan településen, ahol közforgalmú vagy fiókgyógyszertár nem m ködik, háziorvos kérelmére kézigyógyszertár m ködtetése engedélyezhet . Az engedély a kérelmez személyéhez kötött. (2) Kézigyógyszertár m ködtetése arra a földrajzi területre engedélyezhet , ahol a háziorvos a tevékenységét folytatja, feltéve, hogy a településen közforgalmú gyógyszertár vagy fiókgyógyszertár - az év egy meghatározott naptári id szakában - nem m ködik. (3) Ha a kézigyógyszertár m ködtetésére adott engedélyben megjelölt településen közforgalmú gyógyszertár vagy fiókgyógyszertár m ködtetését engedélyezik, ezek megnyitása napjával a kézigyógyszertár m ködtetésre vonatkozó engedély módosításáról, illetve visszavonásáról intézkedni kell. (4) A kézigyógyszertárban tartható gyógyszereket csak közforgalmú gyógyszertárból lehet beszerezni. (5) A háziorvos a kézigyógyszertárból csak a nyilvántartásában szerepl beteg részére és csak az általa rendelt gyógyszert szolgáltathatja ki a sürg s szükség esetét kivéve. (6) A külön jogszabály szerinti - árhoz nyújtott támogatással történ gyógyszerrendelésre jogosító szerz désben az egészségbiztosítási szerv a szakmailag megalapozott, hatékony és gazdaságos gyógyszerrendelés szakmai szabályaira figyelemmel meghatározhatja a háziorvos kézigyógyszertárából kiszolgáltatható közfinanszírozott gyógyszerek körét.
A gyógyszertár m ködésének engedélyezése 53. § (1) A gyógyszertár m ködtetése akkor kezdhet meg, ha a) a m ködtet gyógyszertár m ködésével összefüggésben okozott kár megtérítésére felel sségbiztosítással rendelkezik és b) a gyógyszertár berendezése, felszerelése és készlete a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítási szerz dést a tevékenység megkezdése el tt az egészségügyi államigazgatási szervnek be kell mutatni és a gyógyszertár megnyitását be kell jelenteni. 54. § (1) A gyógyszertárak m ködtetését az egészségügyi államigazgatási szerv ellen rzi. A m ködési engedélyt - a tudomásra jutást követ 5 napon belül - visszavonja, ha az ellen rzése során megállapítja, hogy a gyógyszertár m ködtet je a m ködés szakmai szabályait, illetve a) a gyógyszerek készletben tartására, b) a szolgálati rendre,
127
c) a gyógyszer kiadására - ideértve a gyógyszer árára -, valamint d) a gyógyszertár berendezésére, felszerelése és a forgalmazható termékekre vonatkozó el írásokat ismételten és súlyosan megsérti. (2) A m ködési engedélyt az (1) bekezdésben foglaltakon túl a m ködési engedély visszavonására okot adó körülményekr l való tudomásszerzést l számított 15 napon belül határozattal vissza kell vonni akkor is, ha a) közforgalmú gyógyszertár a m ködését a m ködési engedély joger re emelkedését l számított egy éven belül nem kezdi meg, vagy a 49. § (3) bekezdése szerinti feltételeknek - amennyiben ezt vállalta nem tesz eleget; b) a kézigyógyszertár ba) m ködési engedélyében megjelölt településen közforgalmú vagy fiókgyógyszertár kezdi meg m ködését, bb) tartására jogosult személy már nem felel meg az engedély megadásához szükséges feltételeknek; c) a gyógyszertár hatósági ellen rzésére jogosult szervek ellen rzéseik során olyan hiányosságot állapítottak meg, amely miatt a gyógyszertár m ködését két éven belül ismételten fel kell függeszteni; d) az intézeti gyógyszertár m ködési engedélyét vissza kell vonni, ha a fekv beteg gyógyintézet megsz nik. (3) A m ködési engedélyt a (2) bekezdés a) a) pontjában foglalt esetben a határid elteltével, b) b) pontjában foglalt esetben a változás bekövetkezésének napjával, c) c) pontjában foglalt esetben a tudomásszerzés napjával kell visszavonni.
Gyógyszerellátási garanciák 55. § (1) Gyógyszert a betegek, fogyasztók, orvosok, valamint állatorvosok részére - ha jogszabály másként nem rendelkezik - gyógyszertárak szolgáltathatnak ki. (2) A gyógyszertár a betegforgalom számára nyitva álló helyiségében, illetve - amennyiben ilyennel rendelkezik - honlapján köteles tájékoztató rendszert m ködtetni vagy már m köd elektronikus tájékoztató rendszerhez a díjmentes hozzáférést biztosítani. A tájékoztatónak alkalmasnak kell lenni az egymással helyettesíthet gyógyszerek, illetve gyógyászati segédeszközök esetében a gyógyszertárban forgalmazott azonos funkcionális csoportba tartozó termékek árainak összehasonlítására, valamint, hogy a vásárló, fogyasztó - a vény nélküli gyógyszerek esetében - a gyógyszer alkalmazásával kapcsolatos információkhoz a vásárlásról szóló döntését megel z en is hozzájuthasson. Fogyatékos személyek, illetve segítségre szorulók számára az alkalmazáshoz szükséges információk megszerzéséhez a gyógyszer kiszolgáltatója segítséget nyújt. (3) A gyógyszertár a közfinanszírozásban részesül gyógyszerek kiszolgáltatása során legfeljebb az egészségbiztosítási szerv által a támogatás alapjául elfogadott ár és a támogatási összeg különbözeteként meghatározott térítési díj összegét számíthatja fel a gyógyszer kiadása során. (4) A gyógyszertárak kötelesek készletben tartani a gyógyszereknek külön jogszabályban meghatározott körét és mennyiségét. Közfinanszírozásban részesül gyógyszerek forgalmazására szerz dést kötött gyógyszertár ellátási kötelezettségének tartalmára - a gyógyszerek választékára, a készleten nem lév gyógyszerek kés bbi kiadására, kiadási árára, a támogatások elszámolásának szabályaira - az egészségbiztosítási szerv a szerz désében további részletes feltételeket állapíthat meg. (5) Gyógyszer 14 év alatti személynek nem szolgáltatható ki. A gyógyszer kiszolgáltatója - saját eljárási jogosultságának kérésre történ igazolását követ en - életkorának hitelt érdeml igazolására hívhatja fel a gyógyszert kiváltani, vásárolni kívánó személyt. Az életkor megfelel igazolásának hiányában a gyógyszer kiszolgáltatását meg kell tagadni. (6) A gyógyszertár számára - az intézeti gyógyszertár kivételével - közfinanszírozott gyógyszer ellenérték nélkül nem adható, nem szállítható és nem ajánlható fel. (7) A gyógyszertárak m ködésének személyi és tárgyi feltételeit, ideérve a helyiségeinek, berendezésének, felszerelésének körét, szükséges mértékét, valamint az informatikai és nyilvántartási rendszerére vonatkozó követelményeket jogszabály állapítja meg. A közforgalmú gyógyszertár egyes magisztrális gyógyszerkészítési feladatainak ellátására másik közforgalmú gyógyszertárral megállapodást köthet. A megállapodást az egészségügyi államigazgatási szervnek be kell mutatni.
128
Személyes gyógyszertár m ködtetési jog 56. § (1) Közforgalmú gyógyszertárat m ködtetni - a fekv beteg gyógyintézet által m ködtetett közforgalmú gyógyszertár kivételével - csak az egészségügyi államigazgatási szerv által engedélyezett személyi jogos gyógyszerész szakmai vezetése mellett lehet. A személyi jog engedélyezését a jogszabályi feltételeket teljesít gyógyszerész kezdeményezheti. (2) Személyi jog annak a gyógyszerésznek engedélyezhet , aki a gyógyszerészi diploma megszerzését követ en, az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) tagállamának, illetve az Európai Közösséggel vagy az EGT-vel megkötött nemzetközi szerz dés alapján az EGT tagállamával azonos jogállást élvez államnak (a továbbiakban együtt: EGT-tagállam) a területén m köd közforgalmú, fiókvagy intézeti gyógyszertárban - a (3) és (4) bekezdésekben foglalt kivételekkel - legalább ötéves szakmai gyakorlatot szerzett (a továbbiakban: szakmai gyakorlat). A személyi jog engedélyezésére irányuló eljárás során az EGT-tagállam területén kívüli államban szerzett szakmai gyakorlat is figyelembe vehet . (3) Kétéves szakmai gyakorlat szükséges annak a gyógyszerésznek, aki a) a gyógyszerészettel összefügg aa) tudományos, oktatási, ab) közigazgatási; b) gyógyszergyártási, gyógyszer-kereskedelmi; c) az Európai Unió tagállamán, illetve az Európai Gazdasági Térségr l szóló megállapodásban részes más államon kívüli ország gyógyszertárában gyógyszerészi tevékenységet legalább három évig folytatott, és e tevékenység megsz nését l három év még nem telt el [az a)-c) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: szakirányú gyakorlat]. (4) Egy év szakmai gyakorlat szükséges annak a gyógyszerésznek, aki a) tíz évet meghaladó szakmai gyakorlattal rendelkezik, b) a (3) bekezdésben meghatározott szakirányú gyakorlattal rendelkezik, és annak felhagyása óta három év még nem telt el. (5) A (3) és (4) bekezdés szerinti három évet a tevékenység felhagyása és a kérelem benyújtásának id pontja között kell vizsgálni. 57. § (1) Nem engedélyezhet személyi jog annak a gyógyszerésznek, a) akit l a személyi jogot visszavonták, a visszavonásról rendelkez határozat joger re emelkedését l számított 5 évig, b) akit szándékos b ncselekmény miatt joger sen szabadságvesztésre elítéltek, vagy a gyógyszerész foglalkozástól eltiltottak, mindaddig, amíg nem mentesül a büntetett el élethez f z d hátrányok alól. (2) A személyi jogról az egészségügyi államigazgatási szervhez tett írásbeli bejelentéssel lehet lemondani. A személyi jog alapján m ködtetett közforgalmú gyógyszertár m ködése a lemondás bejelentését l számított hat hónapon belül nem szüntethet meg, kivéve, ha a településen másik közforgalmú gyógyszertár kezdi meg a m ködését. 58. § A személyi jog gyakorlására vonatkozó engedélyt vissza kell vonni, ha a) a személyi jog jogosultja a személyi jog engedélyezése iránti eljárás során az ügy érdemi elbírálása szempontjából rosszhiszem volt, b) a személyi jog jogosultja közforgalmú gyógyszertárat vezet és ba) e tevékenysége gyakorlása során a közforgalmú gyógyszertárba három éven belül legalább két alkalommal a személyi jog jogosultjának felróható okból az egészségügyi államigazgatási szerv hatósági vezet t rendelt ki, vagy bb) az egészségügyi államigazgatási szerv ismételt figyelmeztetése ellenére a közforgalmú gyógyszertárat nem személyesen vezeti, c) a személyi jog jogosultját b ncselekmény miatt joger sen szabadságvesztésre ítélték, vagy a gyógyszerész foglalkozástól eltiltották. 59. § (1) A személyi jog megsz nik, ha a) a személyi jog jogosultja aa) arról lemondott, ab) meghalt; b) a személyi jogot visszavonó határozat joger re emelkedett. (2) A személyi jog visszavonásáról az egészségügyi államigazgatási szerv dönt. 60. § Az egészségügyi államigazgatási szerv a személyi joggal rendelkez gyógyszerészekr l nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a személyi jog jogosultjának a) nevét, b) születési helyét és idejét, c) gyógyszerészi m ködési nyilvántartási számát, d) a személyi jogot engedélyez határozat számát.
129
A gyógyszertárak vezetése 61. § (1) Gyógyszertárat - a kézigyógyszertár kivételével - csak gyógyszertár vezetésére jogosult gyógyszerész vezethet. (2) Gyógyszertár vezetésére az a gyógyszerész jogosult, aki a) magyar egyetemen gyógyszerész diplomát szerzett, vagy külföldi egyetemen szerzett gyógyszerészi diplomáját honosították vagy egyenérték vé nyilvánították, illetve elismerték, b) a gyógyszerészek m ködési nyilvántartásában szerepel. (3) A külföldi állampolgár gyógyszerésznek a (2) bekezdésben felsorolt feltételeken túl külön jogszabályban meghatározottak szerint igazolnia kell a magyar nyelvben való jártasságát is. (4) Nem lehet gyógyszertár vezet je a) aki cselekv képességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, b) akit a bíróság joger s ítéletével a gyógyszerészi foglalkozástól eltiltott, az eltiltás tartama alatt. 62. § (1) A közforgalmú gyógyszertárat - ha e törvény másként nem rendelkezik - személyi joggal rendelkez gyógyszerész vezeti. A személyi jog jogosultja a közforgalmú gyógyszertár vezetését személyi joggal rendelkez más gyógyszerész, felel s vezet és a hatósági vezet kivételével - más személynek nem adhatja át. (2) A gyógyszertár vezet je - az általa vezetett közforgalmú gyógyszertárhoz tartozó fiókgyógyszertár és a 86. § (2) bekezdés szerinti fiókgyógyszertárból átalakult közforgalmú gyógyszertár kivételével - csak egy gyógyszertárat vezethet, más gyógyszertárban munkaviszonyt vagy közalkalmazotti jogviszonyt nem létesíthet. (3) A gyógyszertár vezet je felel s a gyógyszertárban - ideértve a közforgalmú gyógyszertárhoz tartozó fiókgyógyszertárakat is - folyó szakmai munka felügyeletéért. Szakmai felügyeleti jogkörében eljárva a személyzet tekintetében szakmai ellen rzési és utasításadási joggal rendelkezik. 63. § (1) Amennyiben a személyi jog jogosultja a gyógyszertár személyes vezetési kötelezettségének meghatározott ideig eleget tenni nem tud, a gyógyszertár vezetésér l felel s vezet alkalmazásával is gondoskodhat. (2) Felel s vezet az a gyógyszerész lehet, aki megfelel a 61. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek. (3) Ha a felel s vezet alkalmazására hatvan napot meg nem haladó id tartamra van szükség, a felel s vezet alkalmazását az egészségügyi államigazgatási szervnek be kell jelenteni. (4) Ha a felel s vezet alkalmazására el reláthatólag hatvan napot meghaladó id tartamra van szükség, a felel s vezet alkalmazásához az egészségügyi államigazgatási szerv engedélye szükséges. (5) A felel s vezet alkalmazására adott engedélyt vissza kell vonni, ha a) a személyi jog megsz nik, a személyi jog megsz nésének napján, b) a felel s vezet számára a személyi jogot engedélyezik, a személyi jogot engedélyez határozat joger re emelkedésének napján, c) a felel s vezet neki felróható okból a gyógyszertár m ködtetését nem biztosítja, vagy a gyógyszertárba hatósági vezet kirendelése szükséges. (6) A gyógyszerészi oklevéllel nem rendelkez személy gyógyszer készítésénél csak gyógyszerész felügyelete és irányítása mellett segédkezhet. Csomagküldés, illetve házhozszállítás útján kiszolgált gyógyszer esetén a gyógyszertár vezet je felel s a kiszolgálás szakszer ségéért és pontosságáért. Kizárólag orvosi rendelvényre kiadható gyógyszert csak gyógyszerész vagy gyógyszertári szakasszisztens szolgáltathat ki. A gyógyszerek kiadására vonatkozó jogosultságot, valamint a gyógyszertár szaktevékenységének ellátásában részt vev gyógyszerészi oklevéllel nem rendelkez dolgozók képesítési feltételeit külön jogszabály állapítja meg.
A gyógyszertárak állami felügyelete 64. § (1) A gyógyszertárak felügyelete állami feladat. A gyógyszertárak szakmai felügyeletét az egészségügyi államigazgatási szerv gyakorolja. A gyógyszertár által forgalmazott, gyógyszernek nem min sül egyéb termékek tekintetében a külön jogszabály szerinti, hatósági ellen rzéssel kapcsolatos feladatokat a fogyasztóvédelmi hatóság látja el. (2) Az egészségügyi államigazgatási szerv a szakmai felügyelet keretében megtett - külön jogszabályban foglalt - intézkedésekr l az egészségbiztosítási szervet és az egészségbiztosítási felügyeleti hatóságot tájékoztatja. 65. § Az egészségügyi államigazgatási szerv a közforgalmú gyógyszertár vezetésére hatósági vezet t rendelhet ki, ha a település gyógyszerellátását kizárólag egy közforgalmú gyógyszertár biztosítja és a) a személyi jog megsz nt, vagy b) a személyi jogról való lemondás írásbeli bejelentése után a bejelentést l számított 6 hónapon belül személyi joggal rendelkez gyógyszerészt a m ködtet nem jelentett be, vagy
130
c) a személyi jog jogosultja vagy a felel s vezet lemondás nélkül, neki felróható okból a közforgalmú gyógyszertár vezetését megszüntette, vagy d) a személyi jog jogosultja a m ködés szakmai szabályait, különösen gyógyszerek készletben tartására, a szolgálati rendre vonatkozó rendelkezéseket súlyosan megsérti. 66. § (1) Hatósági vezet nek gyógyszertár vezetésére jogosult közforgalmú gyógyszertárat nem vezet gyógyszerész rendelhet ki. (2) A kirendelt hatósági vezet köteles a közforgalmú gyógyszertár fenntartásához és m ködéséhez szükséges intézkedéseket megtenni. (3) A hatósági vezet javadalmazását annak a gyógyszertárnak a költségére kell biztosítani, ahová kirendelték. (4) A hatósági vezet megbízatását a kirendelést elrendel határozatban meghatározott id tartam letelte el tt vissza kell vonni, ha a hatósági vezet a (2) bekezdésben szabályozott kötelezettségeit figyelmeztetés ellenére ismételten megszegte.
II. Fejezet GYÓGYSZERTÁRON KÍVÜL TÖRTÉN GYÓGYSZERFORGALMAZÁS 67. § (1) Gyógyszertári m ködési engedéllyel nem rendelkez vállalkozás gyógyszer-kiskereskedelmi tevékenységet a kereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó külön jogszabályokban és az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályokban meghatározott feltételek együttes teljesítése esetén folytathat. (2) A gyógyszertáron kívüli gyógyszer-kiskereskedelmi tevékenység keretében az a gyógyszer forgalmazható, amely a) gyógyszertárban orvosi rendelvény nélkül is kiadható, és b) alkalmazását megel z en az öndiagnózis egyértelm en felállítható, tévedés valószín tlen vagy nem jár súlyos egészségügyi következményekkel, és c) veszélyessége (mellékhatás, kölcsönhatás) még jelent sebb mérték túladagolás esetén sem nagy.
A tevékenység engedélyezésének feltételei 68. § (1) A külön jogszabály alapján m ködési engedéllyel rendelkez üzlet gyógyszert akkor forgalmazhat, ha az egészségügyi államigazgatási szerv erre engedélyt adott. Az egészségügyi államigazgatási szerv a gyógyszer kiskereskedelmi forgalmazására jogosító engedély másolatát az üzlet m ködési engedélyét kiadó hatóságnak is megküldi. Az egészségügyi államigazgatási szerv a gyógyszerforgalmazásra jogosító engedélyt megadja, ha az üzlet megfelel az e törvényben, illetve a külön jogszabályban foglalt követelményeknek. (2) Az (1) bekezdés szerinti üzlet gyógyszert akkor forgalmazhat, ha a) biztosítja a gyógyszerek biztonságos és a többi árucsoporttól elkülönített - az egyes gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyében meghatározott - szakszer tárolását és eltartását, valamint b) az üzlet nyitvatartási ideje alatt folyamatosan rendelkezésre álló, a fogyasztók részére a gyógyszerek biztonságos alkalmazásához szükséges tájékoztatást nyújtó min sített információs rendszert m ködtet vagy már m köd elektronikus információs rendszerhez díjmentes hozzáférést biztosít, c) az egészségügyi államigazgatási szervnek bejelenti azt a személyt, aki az adott üzletben felel s a gyógyszerekkel kapcsolatos jogszabályi el írások érvényesítéséért. (3) A gyógyszer-kiskereskedelmi forgalmazási engedéllyel rendelkez üzlet gyógyszereket csak gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenység folytatására jogosulttól szerezhet be, és csak fogyasztónak adhatja tovább. 69. § (1) Az üzletben a gyógyszer a fogyasztók számára közvetlenül hozzáférhet helyen nem helyezhet el, kizárólag zárható szekrényben tárolható. (2) A gyógyszerek, illetve a gyógyszerek egy meghatározott csoportjának az egy vásárlás során kiadható gyógyszerek mennyiségét külön jogszabály korlátozhatja. (3) Gyógyszer csak 14. életévét betöltött személy számára értékesíthet . (4) A (3) bekezdésben foglalt korlátozás érvényesítése érdekében a gyógyszer-kiskereskedelmi tevékenységet folytató feladatkörében eljáró személy kétség esetén - saját eljárási jogosultságának kérésre történ igazolását követ en - életkorának hitelt érdeml igazolására hívhatja fel a gyógyszert vásárolni kívánó személyt. Az életkor megfelel igazolásának hiányában a gyógyszer kiszolgáltatását meg kell tagadni.
131
Tájékoztatási kötelezettség 70. § (1) A gyógyszer-kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzlet a 68. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltakon túl köteles a fogyasztók számára nyitva álló helyiségében az általa forgalmazott valamennyi gyógyszer - forgalomba hozatali engedélyében meghatározott - betegeknek szóló tájékoztatóját nyomtatott formában is közvetlenül hozzáférhet vé tenni oly módon, hogy a vásárló, fogyasztó a gyógyszer alkalmazásával kapcsolatos információkhoz a vásárlásról szóló döntését megel z en is hozzájuthasson. (2) Az üzlet - a m ködését meghatározó üzletszabályzatban - köteles kijelölni azt a feladatkörében eljáró személyt, aki a 66. § (2) bekezdése, valamint az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás fogyatékos személyek, illetve segítségre szorulók számára is hozzáférhet és értelmezhet megszerzéséhez megfelel segítséget nyújt. 71. § (1) A gyógyszerek reklámozására, valamint a gyógyszerekre vonatkozó közvetlen fogyasztói engedményekre vonatkozó rendelkezéseket a gyógyszertáron kívül történ gyógyszerforgalmazás során is alkalmazni kell. (2) A gyógyszertáron kívül is forgalmazható gyógyszerek körét és kiválasztásuk további szakmai szabályait, valamint a forgalmazás részletes feltételeit külön jogszabály állapítja meg. (3) Az e törvény 73. §-a (2)-(3) bekezdésének, valamint a 76. § (2)-(4) bekezdésének rendelkezéseit a gyógyszertáron kívül történ gyógyszer-kiskereskedelmi tevékenység folytatása során is alkalmazni kell.
A gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazás ellen rzése 72. § (1) A gyógyszertáron kívül történ gyógyszer-kiskereskedelem e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott feltételeinek hatósági ellen rzése az egészségügyi államigazgatási szerv feladata. (2) Az egészségügyi államigazgatási szerv az ellen rzés során megállapított tényállás alapján a hiányosságok, szabályszegések jellegét és súlyát mérlegelve megteszi a szükséges intézkedéseket és ellen rzi azok végrehajtását. (3) Amennyiben az egészségügyi államigazgatási szerv a hatósági ellen rzés során megállapítja, hogy a gyógyszer-kiskereskedelmi tevékenységet folytató az e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott külön jogszabályokban meghatározott feltételeknek nem tesz eleget, illetve kötelezettségét megszegi, határozattal a) elrendelheti a jogsért állapot megszüntetését; b) megtilthatja a jogsért magatartás további folytatását; c) kezdeményezheti az emberi életet, egészséget, testi épséget veszélyeztet gyógyszer vagy annak gyártási tétele forgalomból történ kivonását; d) határid vel felhívhatja az ellen rzöttet a hiányosságok megszüntetésére, illetve a hiányosságok megszüntetéséig a gyógyszerek további forgalmazását megtilthatja; e) ismételt jogsértés esetén az üzlet gyógyszerforgalmazásra jogosító engedélyének visszavonását kezdeményezheti. (4) Amennyiben a jogsért magatartást üzletlánchoz tartozó gyógyszer-kiskereskedelmi tevékenységet folytató követte el, a (3) bekezdés c)-e) pontjaiban meghatározott döntés az üzletlánchoz tartozó valamennyi üzletre is kiterjeszthet . (5) Az egészségügyi államigazgatási szerv határozatával bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a jogsértést elkövette. A bírság többszörös jogsértés esetén halmozottan is kiszabható. (6) A bírság összegét az eset összes körülményeire - így különösen a fogyasztók érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsért állapot id tartamára és a jogsért magatartás ismételt tanúsítására - tekintettel kell meghatározni azzal, hogy a bírság legalacsonyabb összege százezer forint, legmagasabb összege a jogsértést elkövet vállalkozásnál az el z naptári évben a jogsértés tárgyát képez terméket tekintve elért nettó hazai árbevétel 1%-a, ami 2007-ben legfeljebb tízmillió forint lehet. A joger sen kiszabott és be nem fizetett bírságot adók módjára kell behajtani.
Vegyes rendelkezések 73. § (1) Gyógyszertárat m ködtet gazdasági társaság a gyógyszertár szakmai vezetését, irányítását, valamint a gyógyszertárban szakellátási feladatokat ellátó személyeket gyógyszerellátással kapcsolatos szakmai kérdésekben, így különösen a gyógyszerek kiadása, eltartása, a gyógyszerekkel kapcsolatos betegtájékoztatási tevékenység tekintetében nem utasíthatja. (2) Gyógyszertárat m ködtet nem köthet olyan szerz dést, nem fogadhat el olyan el nyt, amely betegek, fogyasztók hatékony és biztonságos gyógyszerellátását sérti vagy veszélyezteti. Gyógyszertárban
132
szakmai feladatot ellátó személyek nem vállalhatnak olyan szerz déses kötelezettséget és nem fogadhatnak el olyan el nyt, amely korlátozhatja vagy akadályozhatja szakmai függetlenségüket, különös tekintettel a betegekkel szemben fennálló pártatlan és tárgyszer tanácsadási kötelezettségük teljesítésére. (3) Nem min sül tiltott el nynek - az 55. § (6) bekezdésében meghatározottak kivételével - a kereskedelemben szokásos ár- és más általános szerz dési feltételeken alapuló engedmények szerz déseken alapuló alkalmazása, illetve a közfinanszírozásban részesül gyógyszerek tekintetében az egészségbiztosítási szerv által alkalmazott szerz déses kötelezettségek teljesítése. (4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezések ellen rzése az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság hatáskörébe tartozik. 74. § (1) Közforgalmú gyógyszertárat gazdasági társaság akkor m ködtethet, ha a m ködtetett gyógyszertár szakmai vezetését ellátó személyi jogos gyógyszerész a gyógyszertárat m ködtet vállalkozásban tulajdonosi részesedéssel rendelkezik. (2) A társasági szerz dést a megalakuláskor az egészségügyi államigazgatási szervnek be kell mutatni, és a módosításokat - a változást követ harminc napon belül - be kell jelenteni. (3) Amennyiben közfinanszírozásban részesül gyógyszer kiszolgáltatására szerz dött gyógyszertárat m ködtet társaságban a számvitelr l szóló 2000. évi C. törvény 3. § (2) bekezdés 4. pontja szerinti értelemben - közvetlen és közvetett módon - mértékadó befolyást gyakorló gyógyszergyártási, gyógyszernagykereskedelmi engedéllyel rendelkez gazdálkodó szervezet, illetve gyógyszerek külön jogszabály szerinti támogatással történ gyógyszerrendelésére jogosult orvos van, a befolyás gyakorlója köteles ezt a tényt az egészségbiztosítási felügyeleti hatóságnak bejelenteni. (4) Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság ellen rzi, hogy a közfinanszírozásban részesül gyógyszer támogatással történ forgalmazására szerz dött gyógyszertár, valamint a gyógyszergyártó, forgalmazó, illetve a támogatással történ gyógyszerrendelésre jogosult orvos között létezik-e olyan nem kívánatos magatartás-összehangolás, amely a betegek, fogyasztók hatékony és biztonságos gyógyszerellátását sérti vagy veszélyezteti. Amennyiben a nem kívánatos magatartás-összehangolás megvalósul, az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság kezdeményezi az egészségbiztosítási szervnél a támogatással történ forgalmazási jogot biztosító szerz dés felmondását. 75. § (1) A gyógyszertárat m ködtet vállalkozások összefonódása esetén a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tptv.) VI. fejezetében foglalt rendelkezéseket az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Gyógyszertárat m ködtet vállalkozások összefonódásához akkor kell a Gazdasági Versenyhivatal engedélye, ha a) az érintett vállalkozáscsoportok, valamint az érintett vállalkozáscsoportok tagjai és más gyógyszerforgalmazásban érintett vállalkozások által közösen irányított vállalkozások gyógyszerkiskereskedelmi forgalmazásból származó el z üzleti évben elért nettó árbevétele együttesen az egymilliárd forintot meghaladja, és b) az érintett vállalkozáscsoportok között van legalább egy olyan gyógyszerforgalmazásban érdekelt vállalkozáscsoport, melynek a gyógyszer-kiskereskedelmi forgalmazásból származó el z évi nettó árbevétele a vállalkozáscsoport tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások e tevékenységb l származó nettó árbevételével együtt százmillió forint felett van, és c) a tervezett összefonódás eredményeképpen az irányítás alá kerül további gyógyszertár telephelyének ca) községben elhelyezked gyógyszertár esetén 25 km-es, cb) városban elhelyezked gyógyszertár esetén 5 km-es, vagy cc) f városban elhelyezked gyógyszertár esetén 2 km-es sugarú körrel meghatározott földrajzi körzetében lév gyógyszertárak 10%-át meghaladó számú gyógyszertár kerülne az adott vállalkozás vagy vállalkozáscsoport közvetlen vagy közvetett irányítása alá. (3) Nem valósítható meg olyan összefonódás, amelynek eredményeképpen a (2) bekezdés c) pontja szerinti arány meghaladná a 25%-át. (4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti rendelkezés nem érinti a törvény hatálybalépése el tt irányítási joggal rendelkez nek a korábban szerzett irányítási jogai gyakorlását. (5) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazása során a használt fogalmak értelmezése tekintetében a Tptv. 23-26. §-ában használt fogalmakat kell irányadónak tekinteni. (6) A (2) bekezdés alapján indított versenyfelügyeleti eljárások esetén, amennyiben az összefonódásban érintett vállalatok forgalma nem éri el a Tptv. 24. §-ában meghatározott küszöbértéket, az eljárási díja a Tptv. 62. §-ában meghatározott érték 20%-a. 76. § (1) A közforgalmú gyógyszertárat személyi jog alapján m ködtet gyógyszerész - ide nem értve azt az esetet, amikor a személyi jog jogosultja gazdasági társaság tagja - a társadalombiztosítási és a pénzügyi jogszabályok alkalmazása során az egyéni vállalkozóval esik egy tekintet alá.
133
(2) A forgalomba hozatali engedély jogosultja a közfinanszírozásban nem részesül gyógyszerei esetében meghatározhatja a gyógyszer kiskereskedelmi forgalmazása során érvényesíthet legmagasabb eladási árát. A forgalomba hozatali engedély jogosultja az err l szóló nyilatkozata, illetve megállapodása egy példányát a fogyasztóvédelmi hatóságnak is megküldi. (3) A (2) bekezdésben meghatározott árnál magasabb áron közfinanszírozásban nem részesül gyógyszer nem értékesíthet . (4) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott rendelkezések ellen rzése a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe tartozik. 77. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a) a min ségi és hatékony gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-rendelést ösztönz szabályokat, b) a gyógyszertárak m köd képességének fenntartásához nyújtandó támogatás megállapításának feltételeit, c) a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök reklámozásával és ismertetésével kapcsolatosan a hatóságok által kiszabott bírság mértékét, összegét, illetve a kiszabott bírság pénzügyi teljesítésének feltételeire vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg. (2) Felhatalmazást kap az egészségügyért felel s miniszter, hogy rendeletben szabályozza a) az intézeti gyógyszertár m ködésének részletes szakmai szabályait, személyi és tárgyi feltételeit, nyilvántartási kötelezettségeit, az intézeti és közvetlen lakossági gyógyszerellátási feladatok elkülönítésével összefügg részletes szabályokat, b) a gyógyszertárban forgalmazható gyógyszerek és egyéb termékek körét, továbbá kiszolgáltatásuk részletes szabályait, c) a gyógyszertáron kívül forgalmazható gyógyszerek és gyógyszernek nem min sül gyógyhatású készítmények kiválasztásának szakmai szabályait, forgalmazásuk személyi és tárgyi feltételeit, valamint készletezésük rendjét, d) a gyógyszertárak szolgálati rendjét, e) a gyógyszertárakban kötelez en készletben tartandó gyógyszerek körét, f) a gyógyszertár m ködtetéséhez szükséges helyiségekre, berendezésekre, felszerelésekre, eszközökre vonatkozó követelményeket, g) a gyógyszertárak nyilvántartási, ügyviteli rendjét, h) a gyógyszerészek nyilvántartásának szabályait, i) a gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-rendeléshez felhasználható számítógépes program min sítésének szabályait, j) a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök reklámozására, az ismertet tevékenységre és az ismertet k nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat. (3) Felhatalmazást kap az állategészségügyért felel s miniszter, hogy a) az állategészségügyi intézményben m köd intézeti gyógyszertárban és az állatorvos által tartott kézigyógyszertárban forgalmazott állatgyógyászati készítmények készletben tartására vonatkozó szabályokat, b) a kizárólag állatgyógyászati felhasználású, kiszerelt készítmények forgalmazási feltételeit rendeletben állapítsa meg.
Egyéb törvények módosítása 78. § 79. § - 82. §
Átmeneti és záró rendelkezések 83. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2006. december 29-én lép hatályba. (2) E törvény a) 4-35. és 43-47. §-ai - a c) pontban meghatározott kivételével - 2007. január 1. napján, b) 36-42. §-ai 2007. január 15. napján, c) 25. §-ának (2) bekezdése, valamint 34. §-ának (3) bekezdése 2007. április 1. napján lép hatályba. (3) E törvény hatálybalépésével egyidej leg a) a gyógyszertárak létesítésér l és a m ködésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Gyltv.), valamint az azt módosító 1994. évi LIX. törvény; b) a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény, valamint a gyógyszertárak létesítésér l és m ködésük egyes szabályairól szóló 1994. évi LIV. törvény, továbbá a Munka Törvénykönyvér l szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló 1995. évi CXVIII. törvény 26. § (1)-(3) bekezdése;
134
c) az egészségügyet, illet leg a gyógyszerellátást érint egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi LIII. törvény 32-40. §-a, 48. §-a (1) bekezdés c) pontja; d) az egészségügyet, a gyógyszerellátást, a szociális ellátást érint egyes törvények jogharmonizációs célú, valamint a kötelez egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, továbbá a társadalombiztosítási járulékfizetéssel és az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2001. évi LXX. törvény 7-12. §-a, valamint a 42. §-a (5) bekezdésének b) pontja és (6)-(7) bekezdése; e) a gyógyszerészetet érint egyes törvények módosításáról szóló 2002. évi XIV. törvény 1. §-a, valamint 3. §-ának (1) bekezdés a)-b) pontja és (2)-(3) bekezdése; f) az emberi alkalmazásra kerül gyógyszerekr l és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 31. §-a a hatályát veszti. (4) (5) 2007. január 1-jén hatályát veszti a) a Gytv. 1. §-ának 27. és 28. pontja, 2. §-ának (1) bekezdésében az ismertetésére szövegrész, 16. §ának (5) bekezdése, 22-23. §-a, b) a Grtv. 2. §-ának j)-l), w) pontja, 10. §-a, 15. §-ának (2) bekezdése, 18. §-ának (5) bekezdése, 25. §ának a) pontja, 20. §-ának (1) bekezdésében az Az OGYI döntése ellen fellebbezésnek helye nincs. szövegrész, c) az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének p) pontja. (6) aa) ab) b) c) (7) 84. § (1) A 36. § (1)-(4) bekezdésének alkalmazása során a 2007. évben tárgyéven a 2007. január 15ét l 2007. december 31-éig terjed id szakot kell érteni. A 36. § (4) bekezdésében meghatározott fizetési kötelezettséget a 2007. évben legfeljebb a 2007. január 15-ét l 2007. december 31-éig terjed id szakra vetített id arányos rész után kell teljesíteni. (2) A 37. § (1)-(2) bekezdésének alkalmazása során a 2007. évben január tárgyhónapon a 2007. január 15-ét l 2007. január 31-éig terjed id szakot kell érteni. (3) A 37. § (3) bekezdésének alkalmazása során a 2007. évben január tárgyhónapon a 2007. január 15ét l 2007. január 31-éig terjed id szakot kell érteni azzal, hogy ezen id szak tekintetében el leg fizetésére akkor kötelezett a közforgalmú gyógyszertár m ködtetésére jogosult, ha a közfinanszírozott gyógyszerek forgalmazásából származó árréstömege a 39. § (1) bekezdésében meghatározott összeg egyhuszonnegyed részét meghaladja, és az el leg fizetése során a 39. § (2) bekezdésében meghatározott sávhatárok egyhuszonnegyed részének megfelel összegeket kell alkalmazni. (4) A 42. § (6) bekezdésének alkalmazása során a 2007. évben január tárgyhónapon a 2007. január 15ét l 2007. január 31-éig terjed id szakot kell érteni azzal, hogy ezen id szak tekintetében el leg fizetésére akkor kötelezett a forgalomba hozatali engedély jogosultja, ha a támogatott gyógyszerek után kifizetett tárgyhavi támogatás - a különkeretes gyógyszerekre és a különös méltánylást érdeml körülmények esetén gyógyszertámogatásra fordítható összeget nem tartalmazó - összege meghaladja a 287 milliárd forint egyhuszonnegyed részét. 85. § (1) E törvény hatálybalépését l számított 30 napon belül az egészségügyi államigazgatási szerv nyilvántartást hoz létre a) a gyógyszertárakról, típusonkénti bontásban, b) a személyi joggal rendelkez gyógyszerészekr l, valamint c) el készíti a gyógyszer-kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzletek nyilvántartási rendszerét. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott határid n belül az egészségügyi államigazgatási szerv el készíti a hatósági vezet k nyilvántartási rendszerét. (3) A (2) bekezdésben említett nyilvántartás tartalmazza a nyilvántartott személy a) nevét, születési idejét, b) belföldi lakó-, illetve tartózkodási helyét, és az ezekben bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat. 86. § (1) E törvény hatálybalépésekor már m köd fiókgyógyszertárak az e törvény hatálybalépését követ 12. hónap els napjától e törvény és e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok el írásai alapján m ködhetnek. (2) A törvény hatálybalépésekor már m köd fiókgyógyszertár m ködtet je kérheti a gyógyszertár közforgalmú gyógyszertárrá történ átmin sítését. Ez esetben a m ködtet nek a közforgalmú
135
gyógyszertár helyiségeire és berendezéseire vonatkozó kötelezettségeket legkés bb az (1) bekezdésben meghatározott határid ig kell teljesítenie. (3) E törvény hatálybalépésekor már m köd intézeti gyógyszertárak az e törvény hatálybalépését követ 12. hónap els napjától e törvény és e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok el írásai alapján m ködhetnek. (4) A (2)-(3) bekezdésekben szabályozott esetben a gyógyszertár vezetésére, a gyógyszertárakra, a gyógyszerellátásra vonatkozó szabályokat értelemszer en alkalmazni kell. (5) Az e törvény hatálybalépésekor hozzátartozói személyi joggal rendelkez személyek közforgalmú gyógyszertárat - az e törvény hatálybalépését megel z napon hatályos Gyltv. hozzátartozói személyi jog alapján történ közforgalmú gyógyszertár m ködtetésre vonatkozó szabályainak megfelel en - legfeljebb a hozzátartozói személyi joggal rendelkez k nyilvántartásában feltüntetett jogosultsági id tartamig m ködtethetnek. (6) Az e törvény hatálybalépésekor már m köd gyógyszertárak esetében az e törvény 55. §-ának (2) és (6) bekezdésében foglalt feltételeket legkés bb 2007. július 1-jéig kell teljesíteni. (7) A Magyar Gyógyszerész Kamara az e törvény hatálybalépését követ 15 napon belül a személyes gyógyszertár m ködtetési jogra vonatkozó ügyek iratanyagát, valamint a Gyltv. 45. § (1) bekezdésének ba) és bb) pontja, továbbá a 45. § (2) bekezdés b), c) pontja szerinti nyilvántartásokat köteles az egészségügyi államigazgatási szervnek átadni. 87. § (1) Az e törvény 22-35. §-ában foglalt rendelkezéseket az e törvény hatálybalépését követ en indult eljárásokban kell alkalmazni. (2) A 33. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti közleményt els alkalommal 2007. január 1-jén kell közzétenni. (3) E törvény 12. §-ának (3) bekezdésében foglalt gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ismertetésre jogosító engedélyt a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja, illetve a gyógyászati segédeszköz gyártója, vagy meghatalmazott képvisel je 2007. július 1. napjáig köteles megkérni. 2007. július 1. napját követ en ezen engedély hiányában ismertet i tevékenység nem folytatható. (4) E törvény 14. §-a (6) bekezdésének b) pontjában foglalt jelentési kötelezettséget els ízben a 2007. év tekintetében 2008. február 15-ig kell teljesíteni. (5) Felhatalmazást kap az egészségügyért felel s miniszter, hogy rendeletben határozza meg azt az id pontot, amelyet követ en társadalombiztosítási támogatással csak a 45. § (1) bekezdésében meghatározott számítógépes program segítségével kiállított vényre szolgáltatható ki gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás. (6) A törvény hatálybalépésekor már forgalomban lév gyógyszernek nem min sül gyógyhatású készítmények reklámozása során - 2011. április 1-jéig - a törvény 17-18. §-ait alkalmazni kell. Gyógyszernek nem min sül gyógyhatású készítmény m ködési engedéllyel rendelkez , gyógyszerek forgalmazására jogosult üzletben is forgalmazható a külön jogszabályban foglaltaknak megfelel en. 88. § (1) Ez a törvény - a végrehajtására kiadott jogszabályokkal együtt - a következ uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) az Európai Parlament és a Tanács - 2002/98/EK, 2004/24/EK és 2004/27/EK irányelvével, valamint a Bizottság 2003/63/EK irányelvével módosított - 2001/83/EK irányelve (2001. november 6.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexér l, b) a Tanács 89/105/EGK irányelve (1988. december 21.) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek árának megállapítását, valamint a nemzeti egészségbiztosítási rendszerekbe történ felvételüket szabályozó intézkedések átláthatóságáról, c) a Tanács - 85/484/EGK és 90/658/EGK irányelvével, az Európai Parlament és a Tanács 2001/19/EK irányelvével, továbbá a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeir l, valamint az Európai Unió alapját képez szerz dések kiigazításáról szóló okmánnyal - módosított 85/433/EGK irányelve a gyógyszerész oklevelek, bizonyítványok és képesítés megszerzésér l szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismerésér l és az egyes gyógyszerész tevékenységekre vonatkozóan a letelepedés szabadságának tényleges gyakorlását el segít intézkedésekr l, d) a Bizottság 2005/28/EK (2005. április 8.) irányelve a helyes klinikai gyakorlat elveinek és részletes iránymutatásainak megállapításáról az emberi felhasználásra szánt vizsgálati gyógyszerkészítmények, valamint az ilyen termékek gyártási vagy behozatali engedélyezésének tekintetében. (2) A 18. § (7) bekezdése a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felel s nemzeti hatóságok közötti együttm ködésr l szóló, 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke (1) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a fogyasztóvédelmi hatóság és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv feladatkörében.
136
89. § A Kormány 2007. szeptember 30-ig jelentést terjeszt az Országgy lés elé jelen törvény szabályozási céljainak gyakorlati megvalósulásáról, valamint elvárt és tényleges hatásainak összevetésér l.
137
2. sz. melléklet:
41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet a közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak m ködési, szolgálati és nyilvántartási rendjér l
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 77. § (2) bekezdés a), d), f) és g) pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatáskörér l szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva az alábbiakat rendelem el: 1. § A rendelet hatálya - tulajdoni formától függetlenül - a Gyftv. 3. §-ának p)-s) pontjaiban meghatározott gyógyszertárakra terjed ki. 2. § (1) E rendelet alkalmazásában a) szaktevékenység: a gyógyszer készítése, vizsgálata, készletezése, ellen rzése, tárolása, valamint szakmai tájékoztatással történ kiadása, továbbá a gyógyszerészi gondozás és tanácsadás; b) funkcionális helyiség: az a) pont szerinti egyes gyógyszerészi szaktevékenységek kizárólagos céljára szolgáló, önálló légtérrel rendelkez helyiség; c) officina: a gyógyszertár - ide nem értve a kézigyógyszertárat - betegforgalom bonyolítására, gyógyszerkiadásra szolgáló helyisége; d) vényez : egyedi magisztrális gyógyszerek készítésére szolgáló helyiség, helyiségrészlet; e) laboratórium: a gyógyszeranyagok vizsgálatára, valamint magisztrális gyógyszerek ellen rzésére, készítésére szolgáló helyiség; f) tanácsadó helyiség: a betegségek megel zését szolgáló felvilágosító, tanácsadó tevékenység, valamint a gyógyszerészi gondozási szaktevékenység folytatásának helyszíne; g) közterület: az épített környezetr l szóló külön jogszabályban meghatározott terület, továbbá a bevásárlóközpontok parkolásra, valamint az egyes üzletek megközelítésére szolgáló területei; h) m ködési engedély: a Gyftv. 48. §-ának (1) bekezdése szerinti engedély; i) szolgálati rend: az az id tartam, amely alatt a gyógyszertár gyógyszerkiadási és gyógyszerkészítési tevékenységet végez, ideértve a nyitvatartási, készenléti és ügyeleti id t; j) steril: összes él (patogén és apatogén) mikroorganizmustól mentes; k) aszeptikus: csíraszegény, patogén mikroorganizmustól mentes; l) impleálás: gyógyszereknek a gyógyszertári állványedényekbe, táraedényekbe történ betöltése; m) magisztrális gyógyszer: az emberi alkalmazásra kerül gyógyszerekr l és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. §-ának 2. pontja szerinti gyógyszer. (2) Az építészeti fogalmak tekintetében (különösen az akadálymentesség, a szélfogó, a helyiség, a bejárati zsilip fogalma esetén) - ha e jogszabály eltér meghatározást nem tartalmaz - az épített környezetr l szóló külön jogszabályokban foglalt értelmez rendelkezéseket kell alkalmazni.
A KÖZFORGALMÚ, FIÓK- ÉS KÉZIGYÓGYSZERTÁR M KÖDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES KÖVETELMÉNYEK Közforgalmú gyógyszertár 3. § (1) A közforgalmú gyógyszertár m ködtet jének a gyógyszertárban végzett szaktevékenységekhez külön jogszabályban megállapított képesítéssel rendelkez szakszemélyzetet olyan létszámban kell biztosítania, hogy az egyes szaktevékenységet végz személy heti összes munkavégzésre fordított munkaideje a Munka Törvénykönyvér l szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az egyéb külön jogszabályok munka- és pihen id re vonatkozó el írásainak megfeleljen. (2) A gyógyszertár m ködtet je a közforgalmú gyógyszertárban nyitvatartási és ügyeleti id ben gyógyszerészi jelenlétet biztosítani köteles. (3) Egy gyógyszerésszel m köd és az adott település gyógyszerellátását egyedül biztosító gyógyszertárban, valamint fiókgyógyszertárban a gyógyszertárban alkalmazott szakasszisztens a gyógyszerész ideiglenes távolléte alatt kizárólag az emberi alkalmazásra kerül gyógyszerek forgalomba hozataláról szóló 52/2005. (XI. 18.) EüM rendelet 4. számú melléklete szerinti, gyógyszertáron kívül is forgalmazható gyógyszereket, valamint a gyógyszertárban forgalmazható termékekr l szóló 43/1996. (XI. 29.) NM rendelet 2. számú melléklete szerinti, gyógyszertárban is forgalmazható termékeket szolgáltathatja ki. (4) A (3) bekezdés szerinti nyitva tartás legfeljebb heti három órát tehet ki, a gyógyszerész ideiglenes távollétét a regionális tiszti f gyógyszerésznek be kell jelenteni.
138
(5) A (3) bekezdés szerinti nyitva tartásról a beteget a gyógyszertár bejáratánál jól látható helyen tájékoztatni kell. 4. § (1) A közforgalmú gyógyszertárnak szélfogóval ellátott akadálymentes betegforgalmi és ett l elkülönített gazdasági bejárattal kell rendelkeznie. A betegforgalmi bejáratot úgy kell kialakítani, hogy az közútról vagy közterületr l megközelíthet legyen. A bejáratnál jelz cseng t vagy kaputelefont és kiadó ablakot kell kialakítani, az officinának és a kiadó ablaknak a beteg számára - ügyeleti szolgálatra kötelezés esetén is - akadálymentesen megközelíthet nek kell lennie. (2) A kiadó ablakon keresztül történ gyógyszer kiszolgáltatásra a m ködési engedélyben meghatározott módon ügyeleti vagy készenléti id ben van lehet ség. (3) A közforgalmú gyógyszertárnak helyet adó épület homlokzatán, illetve amennyiben a gyógyszertár betegforgalmi bejárata zárt bels térbe nyílik, bejáratánál a Gyógyszertár feliratot jól látható helyen kell elhelyezni. A homlokzaton elhelyezhet a gyógyszertár m ködési engedélyében szerepl egyedi elnevezés is. (4) A közforgalmú gyógyszertár betegforgalmi bejáratánál jól látható helyen és jól olvasható módon jelezni kell a szolgálati rendet, elérhet séget, valamint a legközelebbi folyamatosan nyitva tartó, vagy készenléti, ügyeleti szolgálatot teljesít közforgalmú gyógyszertár címét és telefonszámát. (5) Amennyiben a közforgalmú gyógyszertár betegforgalmi bejárata zárt bels térbe nyílik, a szélfogó elhagyható. A betegforgalmi bejáratot úgy kell kialakítani, hogy az ügyeleti és a készenléti id teljesíthet legyen akkor is, ha a betegforgalmi bejárat zárt bels térbe nyílik. 5. § (1) A közforgalmú gyógyszertár hasznos alapterülete - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - legalább 80 m2. (2) A szaktevékenység ellátásához szükséges helyiségek és azoknak a hasznos alapterületb l számított alapterülete: a) officina esetén minimum 20 m2; b) vényez esetén minimum 8 m2; c) laboratórium esetén minimum 12 m2; d) raktár esetén minimum 10 m2. (3) A vényez , valamint a laboratórium közös helyiségben akkor m ködhet, ha a közös helyiség alapterülete legalább 18 m2. (4) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a közforgalmú gyógyszertárban tanácsadó helyiséget, mosogatót, valamint adminisztrációs, ügyeleti és szociális célra szolgáló helyiségeket kell biztosítani. 6. § (1) Officinának az a helyiség alkalmas, amely világos, száraz, f thet és szell ztethet , valamint padozata résmentes. A gyógyszertár officinájában a gyógyszerkiadást oly módon kell biztosítani, hogy a betegek, vásárlók egymásról illetéktelenül ne juthassanak betegségükkel összefügg információhoz. Az officinában a várakozás helyét ennek megfelel en jól láthatóan kell jelezni. A betegeket, vásárlókat ennek betartandóságáról jól látható figyelmeztet feliraton kell tájékoztatni. (2) Az officinában jól látható helyen ki kell függeszteni a gyógyszertár m ködési engedélyét és a 21. §ban meghatározott, magisztrális gyógyszerkészítési feladatok ellátására irányuló megállapodás egy példányát. (3) Az officina és a tanácsadó helyiség közös helyiségben akkor helyezhet el, valamint felvilágosító, tanácsadó tevékenység mint gyógyszerészi gondozási szaktevékenység az officinában akkor végezhet , ha a közös helyiség alapterülete legalább 25 m2, valamint a tanácsadó-gondozó tevékenység helye a betegforgalomtól elkülönített és a négyszemközti konzultáció lehet sége biztosított. (4) Az officinában lemosható, fert tlenít szeres tisztításra, vegyszeres kezelésre alkalmas tárát kell elhelyezni. A berendezést úgy kell kialakítani, hogy a munkaterület és a betegforgalmi rész elkülönített legyen. A gyógyszerkiadó helyet a gyógyszerbiztonsági szempontokra figyelemmel úgy kell kialakítani, hogy a kiadást végz gyógyszerész, szakasszisztens szükség esetén közvetlenül megközelíthesse a betegforgalom céljára szolgáló helyiségrészt. (5) Az officinában ivóvizet és ehhez poharat kell biztosítani. 7. § Vényez nek olyan helyiség alkalmas, amely világos, száraz, szell ztethet , padozata résmentes, bútorzata, illetve falfelülete az ajtó magasságáig vegyszeresen tisztítható. 8. § (1) Laboratóriumnak olyan helyiség alkalmas, amely világos, száraz, szell ztethet , padozata résmentes, bútorzata, illetve falfelülete az ajtó magasságáig vegyszeresen tisztítható. (2) A laboratóriumban végzett szaktevékenységek el írásait a hatályos Magyar és Európai Gyógyszerkönyv (a továbbiakban együtt: Gyógyszerkönyv), a Szabványos Vényminták (FoNo) gy jteménye (a továbbiakban: FoNo), a Gyógyszerellátási Gyógyszerészeti Szakmai Kollégium és a
139
Klinikai-Kórházi Gyógyszerészeti Szakmai Kollégium szakmai irányelvei, valamint az Országos Gyógyszerészeti Intézet (a továbbiakban: OGYI) módszertani levelei és szakmai irányelvei rögzítik. 9. § (1) Raktárnak az a helyiség alkalmas, amelynek padozata résmentes, és amelyben a gyógyszertár által forgalmazott termékek szakszer tárolása biztosított. (2) Gyógyszerek tárolása során a) biztosítani kell aa) a külön jogszabály szerint forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerek esetén a forgalomba hozatali engedélyben, ab) magisztrális gyógyszerek esetén a Gyógyszerkönyvben, illetve a FoNo-ban, ac) gyógyszeranyagok esetében a Gyógyszerkönyvben a h mérsékletre, a fényviszonyokra és a nedvességtartalomra meghatározott körülményeket; b) rendszeresen ellen rizni kell a felhasználhatósági id tartamot; c) gondoskodni kell a lejárt és a forgalomból kivont gyógyszerek elkülönített tárolásáról. (3) A gyógyszertárban forgalmazott egyéb termékek tárolását a termék csomagolásán feltüntetettek szerint kell biztosítani. 10. § (1) Mosogatónak résmentes padozatú, szell ztethet és legalább ajtómagasságig vegyszeresen tisztítható helyiség használható. (2) Mesterséges szell ztetésr l akkor kell gondoskodni, ha a természetes szell zés nem megoldott. 11. § (1) A közforgalmú gyógyszertárak m ködéséhez szükséges felszerelések és eszközök (a továbbiakban: felszerelés) körét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl közforgalmú gyógyszertárban biztosítani kell: a) a gyógyszerek, illetve a gyógyszertárak által forgalmazható egyéb termékek tárolására és kiadására alkalmas bútorzatot; b) a fokozottan ellen rzött szernek min sül gyógyszerek orvosi rendelésének, gyógyszertári forgalmazásának, egészségügyi szolgáltatóknál történ felhasználásának, nyilvántartásának és tárolásának rendjér l szóló külön jogszabályban meghatározottak szerinti tároló eszközt; c) t z- és robbanásveszélyes anyagok tárolására alkalmas edényt és szekrényt vagy helyiséget; d) maró anyagok, savak tárolására alkalmas szekrényt vagy fülkét; e) az aszeptikus gyógyszerkészítés feltételeit; f) h t szekrényt; g) a 18. §-ban és a 19. §-ban meghatározott nyilvántartások vezetésének és meg rzésének a feltételeit; h) a Gyftv. 55. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatáshoz szükséges rendszert; i) a tevékenység végzésére megfelel informatikai rendszert; j) internetes kapcsolatot, valamint k) társadalombiztosítási támogatással történ gyógyszer kiszolgáltatására való jogosultság és közgyógyellátási jogosultság ellen rzéséhez szükséges technikai kapcsolatot.
Fiókgyógyszertár 12. § (1) A fiókgyógyszertár hasznos alapterülete minimum 25 m2. (2) A fiókgyógyszertár létesítése és m ködtetése során a 4. §-ban, a 6. §-ban, valamint a 11. § (2) bekezdésének a), b), f), i) és k) pontjaiban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a fiókgyógyszertár bejáratánál fel kell tüntetni az ellátó közforgalmú gyógyszertár nevét és elérhet ségét is. (3) A fiókgyógyszertárban forgalmazott termékek tárolására a 9. §-ban meghatározott feltételeket értelemszer en alkalmazni kell. (4) A fiókgyógyszertárban biztosítani kell Gyftv. 55. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatáshoz szükséges rendszert. (5) A fiókgyógyszertárban gyógyszerkészít tevékenység csak akkor végezhet , ha a fiókgyógyszertár megfelel az 5. §-ban, valamint a 7-11. §-ban meghatározott tárgyi feltételeknek.
Kézigyógyszertár 13. § (1) A kézigyógyszertárat úgy kell kialakítani, illetve m ködtetni, hogy biztosítottak legyenek a kézigyógyszertárból forgalmazott gyógyszerek tárolásának, kezelésének, kiadásának jogszabályban meghatározott feltételei. A kézigyógyszertár m ködési engedélyében meg kell jelölni a kézigyógyszertárat ellátó közforgalmú gyógyszertárat is. Abban az esetben, ha más lesz az ellátó gyógyszertár, a változást az ÁNTSz-nek be kell jelenteni, amely a m ködési engedélyt a bejelentésnek megfelel en módosítja. (2) Kézigyógyszertárban gyógyszerkészít tevékenység nem folytatható.
140
(3) A kézigyógyszertár tartására jogosult háziorvos a gyógyszerek tárolására, kezelésére, kiszolgáltatására vonatkozó jogszabályokban meghatározottak alapján jár el. (4) A kézigyógyszertárban biztosítani kell a Gyftv. 55. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatáshoz szükséges rendszert. (5) Kézigyógyszertárban forgalmazott termékek beszerzése az ellátó közforgalmú gyógyszertárból történik.
A gyógyszertárak szolgálati rendje 14. § (1) A közforgalmú és fiókgyógyszertár szolgálati ideje: a) nyitvatartási, b) készenléti, illetve c) ügyeleti id b l állhat. (2) A közforgalmú és fiókgyógyszertár szolgálati idejét - ideértve a készenlét és ügyelet formáját és id tartamát is - a létesítés feltételeire is tekintettel a gyógyszertár m ködtet je, a Magyar Gyógyszerészi Kamara és a települési önkormányzat véleményének mérlegelése után az ÁNTSz a gyógyszertár m ködési engedélyében határozza meg. A nyitvatartási id lehet osztott vagy osztatlan. (3) Az intézeti gyógyszertár szolgálati rendje - a 23. § (2) bekezdés a) pontjának aa) és ab) alpontja szerinti alapfeladatainak ellátása tekintetében - azonos a fekv beteg-gyógyintézet m ködési rendjével. A 23. § (2) bekezdés a) pontjának ac) alpontja szerinti alapfeladat ellátását végz egység szolgálati rendjére e rendelet 14-15. §-ában foglaltakat is alkalmazni kell. (4) A kézigyógyszertár szolgálati ideje a kézigyógyszertár tartására jogosult háziorvos rendel jében tartott rendelési és ügyeleti id vel egyezik meg. 15. § (1) A készenléti és ügyeleti hely és id meghatározásakor az egészségügyr l szóló 1997. évi CLIV. törvény 7. §-ának (3) bekezdése szerinti folyamatos betegellátás biztosítását, az orvosi ügyelet helyét, idejét és a közforgalmú gyógyszertár, valamint a közforgalmúhoz kapcsolódó fiókgyógyszertár elérhet ségét kell figyelembe venni. (2) Készenléti és ügyeleti id teljesítésére valamennyi m ködési engedéllyel rendelkez közforgalmú gyógyszertár és a 23. § (2) bekezdés ac) alpontja szerinti alapfeladatot ellátó intézeti gyógyszertár az arányosság figyelembevételével kötelezhet . (3) Ha azt a járványügyi helyzet indokolja, az ÁNTSz a fiókgyógyszertár részére is elrendelheti készenléti vagy ügyeleti id teljesítését. (4) Ügyelet esetén az e feladat ellátására kijelölt közforgalmú gyógyszertár, illetve a (3) bekezdésben meghatározott esetben a fiókgyógyszertár m ködtet je a nyitvatartási id n túl - ideértve a heti pihen napot vagy munkaszüneti napot is - gyógyszerész jelenléte mellett biztosítja a folyamatos betegellátást. (5) Készenléti id teljesítése esetén a készenlétre kijelölt közforgalmú gyógyszertárnak, illetve a (3) bekezdésben meghatározott esetben a fiókgyógyszertárnak a nyitvatartási id n túl - ideértve a heti pihen napot, illetve munkaszüneti napot is - legfeljebb 30 perces várakozási id n belül a betegforgalom rendelkezésére kell állnia. A készenlétet ellátó gyógyszerész a tartózkodási helyét és elérhet ségét a 4. § (4) bekezdése szerint tünteti fel. 16. § A közforgalmú gyógyszertárban a szolgálati rendben meghatározott szolgálati id alatt elektronikus vagy nyomtatott formában a) a hatályos Gyógyszerkönyvnek; b) a FoNo hivatalos gyógyszerészi kiadásának; c) a Szabványos Állatorvosi Vényminták (FoNoVet) gy jteménye hivatalos gyógyszerészi kiadásának; d) az Egészségügyi Közlönynek; e) az OGYI közleményeknek, valamint f) a hivatalos gyógyszer-alkalmazási el írásoknak rendelkezésre kell állniuk. 17. § (1) A közforgalmú gyógyszertárnak olyan információs rendszert kell m ködtetnie, amely folyamatosan képes fogadni az OGYI honlapján közzétett, a lejárati id meghosszabbítására és a forgalomba hozatali engedély törlésére vonatkozó közleményeket, információkat, a gyógyszerek és a gyógyszertárban forgalmazható egyéb termékek min ségi kifogásaival összefüggésben hozott rendelkezéseket. (2) Ha a közforgalmú gyógyszertárhoz fiók- vagy kézigyógyszertár is tartozik, a közforgalmú gyógyszertár az (1) bekezdésben foglalt aktuális közleményekr l, információkról, rendelkezésekr l dokumentálható módon haladéktalanul értesíti a fiók- vagy kézigyógyszertárat is.
141
(3) A m ködési engedéllyel rendelkez gyógyszertárnak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 50/C. § (4) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására hatósági nyilvántartásba történ betekintést biztosító információs rendszert kell m ködtetnie. 18. § (1) A közforgalmú gyógyszertárakban az ÁNTSz által hitelesített a) Vizsgálati napló , b) Munkafüzet , c) Laboratóriumi napló , d) Kiszerelési napló , e) Impleálási napló , f) Sterilezési napló , g) Méregkönyv , h) Bels min ségellen rzési napló , i) Nyilvántartás a forgalmazás megszüntetésér l, felfüggesztésér l , valamint j) Közforgalmú gyógyszertár ellen rzött szer nyilvántartó lapja vezetése kötelez . (2) A Vizsgálati napló a gyógyszertárban végzett gyógyszervizsgálatok nyilvántartására szolgál. A Vizsgálati napló tartalmazza: a) a gyógyszerszállító nevét, b) a vizsgálat sorszámát, c) a vizsgált gyógyszer hivatalos nevét és gyártási számát, d) a vizsgálat idejét, e) az elvégzett vizsgálat megnevezését, f) a vizsgálat eredményét, valamint g) a vizsgáló gyógyszerész aláírását. (3) A Munkafüzet a vizsgálati napló mellékletét képez nyilvántartás, amely mérési és számítási adatok feltüntetésére szolgál. (4) A Laboratóriumi napló a mellékletét képez Gyógyszertári manuálissal a gyógyszertárban több adagban készített gyógyszerek dokumentálására szolgál, és tartalmazza: a) az el állítás sorszámát, b) a készítés id pontját, c) az el állított gyógyszer nevét, min ségét, d) az el állított gyógyszer mennyiségét, e) az el állító gyógyszerész, illetve a közrem köd asszisztens aláírását, f) a gyógyszer felhasználhatósági idejét. (5) A Gyógyszertári manuálisban fel kell tüntetni azon gyógyszerkészítmények összetételét és felhasználhatósági idejét, amelyek a Gyógyszerkönyvben vagy a FoNo-ban nem szerepelnek, azonban azokat a gyógyszertár rendszeresen készíti. (6) A Kiszerelési napló azoknak a gyógyszereknek a nyilvántartására szolgál, amelyeknek csak a kiszerelése történik a gyógyszertárban kiadásra alkalmas formában, ideértve egyes forgalomba hozatali engedéllyel rendelkez gyógyszerek külön jogszabály szerinti bontását is. A nyilvántartás tartalmazza: a) a kiszerelés sorszámát, b) a kiszerelés id pontját, c) a gyógyszer nevét és gyártási számát, d) a kiszerelési egységek számát, valamint e) a kiszerelést végz asszisztens, illetve az ellen rz gyógyszerész aláírását. (7) Az Impleálási napló a gyógyszertárban tartott és forgalmazott gyógyszeranyagok raktári edényzetbe, illet leg másik edényzetbe történ áttöltésének regisztrálására szolgál. A nyilvántartás tartalmazza: a) az impleálás id pontját, b) a gyógyszer nevét, vizsgálati vagy gyártási számát, c) a tároló edényzet azonosítására alkalmas jelet, megnevezést, valamint d) az impleálást végz gyógyszerész, illetve a közrem köd asszisztens aláírását. (8) A Sterilezési napló a gyógyszertárban végzett sterilez eljárások nyilvántartására szolgál. A Sterilezési napló tartalmazza: a) a sorszámot, b) a sterilezés dátumát, c) a sterilezett anyag megnevezését, d) a sterilezett anyag gyártási számát, e) a sterilezett anyag darabszámát vagy térfogatát, f) a sterilezés kezdetét és végét rögzít id pontokat (óra, perc),
142
g) a sterilezés h fokát, h) a sterilezést végz aláírását, valamint i) a sterilizáló készülék(ek) azonosítóját. (9) A Méregkönyv a nem humán gyógyszerként kiadott mérgez anyagok nyilvántartására szolgál. A Méregkönyv tartalmazza: a) a sorszámot, b) a bejegyzés dátumát, c) a rendel orvos nevét, orvosi bélyegz jének számát, d) az engedélyez hatóság nevét, az engedély számát, keltét, e) az anyag nevét, f) az anyag mennyiségét, g) a felhasználás célját, h) a vásárló nevét, foglalkozását, lakcímét, i) a kiszolgáló gyógyszerész aláírását, valamint j) a méreg átvev jének olvasható aláírását és lakcímét. (10) A Bels min ségellen rzési napló a gyógyszertári szakmai munka ellen rzésére szolgáló nyilvántartás, mely tartalmazza: a) a gyógyszerkészít nevét, b) a laboratóriumi napló sorszámát, c) a vizsgálat megnevezését, idejét, eredményét, valamint d) a vizsgáló gyógyszerész aláírását. (11) A Nyilvántartás a forgalmazás megszüntetésér l, felfüggesztésér l az OGYI honlapján közzétett döntések végrehajtásának dokumentumait tartalmazza. (12) Fokozottan ellen rzött szerek nyilvántartásánál az e szerek gyógyszertárba történ beérkezésének és kiadásának eljárásrendjét, valamint a szükséges nyilvántartások vezetését meghatározó külön jogszabályban foglaltak szerint kell eljárni. 19. § (1) A gyógyszerek interneten történ rendeléséhez szükséges honlapot m ködtet gyógyszertár gondoskodik arról, hogy a honlapon történ - munkaid n belül érkez - megkeresés még aznap feldolgozásra kerüljön és a megrendel érdemi visszajelzést kapjon. Ezenfelül olyan nyilvántartási rendszert köteles vezetni, mely utólag módosíthatatlan formában tartalmazza: a) a megrendelés sorszámát, id pontját, b) a megrendelt készítmény ba) nevét, bb) mennyiségét, valamint c) a rendelést elektronikusan visszaigazoló gyógyszertári dolgozó nevét, azonosító kódját. (2) Gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök házhoz szállítását végz gyógyszertár olyan nyilvántartási rendszert köteles vezetni, mely tartalmazza: a) interneten történt rendelésb l származó házhoz szállítás esetén az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott adatokat; b) a házhoz szállított készítmény ba) nevét, bb) mennyiségét, bc) gyártási számát, bd) tárolására vonatkozó különleges feltételeket, c) a házhoz szállítandó küldemény gyógyszertári kiadójának nevét, azonosító kódját, d) a házhoz szállítást végz személy adatait, azonosító kódját, e) a házhoz szállított gyógyszer átadásának id pontját. (3) Gyógyszerek házhoz szállítása során a Gyftv. 55. § (5) bekezdésében foglaltak irányadóak. (4) A házhoz szállítás a gyógyszer sértetlen, forgalomba hozatali engedélyében jóváhagyott csomagolásában történik. Ha a készítmény bontható, az emberi felhasználásra kerül gyógyszerek rendelésér l és kiadásáról szóló 44/2004. (IV. 28.) ESzCsM rendelet 21. §-ában foglalt szakmai szabályok szerinti csomagolásban történik a házhoz szállítás. 20. § (1) A 18. és a 19. §-ban meghatározott nyilvántartásokat a m ködtet - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az utolsó bejegyzést követ 5 évig köteles meg rizni. (2) E rendelet el írásai nem érintik a más jogszabályok által el írt nyilvántartási kötelezettséget. 21. § (1) Közforgalmú gyógyszertár egyes magisztrális gyógyszerkészítési feladatok ellátására irányuló megállapodást (a továbbiakban: megállapodás) köthet közforgalmú gyógyszertárral. Közforgalmú gyógyszertár a megállapodás alapján magisztrális gyógyszerkészítési feladatokat legfeljebb három másik közforgalmú gyógyszertár részére teljesíthet a Gyógyszerkönyvben, a FoNo-ban, illetve a szerz d gyógyszertár Gyógyszertári manuálisában szerepl gyógyszerek elkészítésére.
143
(2) A Gyftv. 55. §-ának (7) bekezdésében el írtaknak megfelel en a megállapodás másolatát annak megkötésekor annak a közforgalmú gyógyszertárnak a m ködtet je mutatja be az ÁNTSz-nek, amely által m ködtetett gyógyszertár egyes magisztrális gyógyszerkészítési feladatait más gyógyszertárral végezteti. (3) A megállapodás felmondásának feltételeire - a megállapodás eltér rendelkezésének hiányában - a Polgári Törvénykönyvr l szóló 1959. évi IV. törvény általános rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) A megállapodás felmondásának tényét a felmondást követ en haladéktalanul, a felmondás napjának megjelölésével az ÁNTSz-nek be kell jelenteni. A bejelentés kötelezettsége a megállapodás közös megegyezéssel történ megszüntetése, illetve egyoldalú felmondása esetén is annak a közforgalmú gyógyszertárnak a m ködtet jét terheli, amely magisztrális gyógyszerkészítést nem végez. (5) A felmondás határidejét úgy kell megállapítani, hogy az átmeneti id alatt is biztosított legyen a betegek magisztrális gyógyszerellátása. (6) Az elkészített magisztrális gyógyszerek átadása 2 példányos jegyz könyvvel történik, mely tartalmazza: a) az átadó gyógyszertár megnevezését; b) az átvev gyógyszertár megnevezését; c) az igénylés keltét; d) a kiadás keltét; e) a gyógyszer nevét, mennyiségét, felhasználhatósági idejét, valamint f) a gyógyszer el állítási számát (laboratóriumi napló száma). (7) A (6) bekezdés szerinti jegyz könyvhöz csatolni kell az el állított gyógyszerre vonatkozó min ségi bizonylatot. (8) A jegyz könyvek 1-1 példánya az átadó és átvev gyógyszertárnál marad, s ezt a felek - ha jogszabály másként nem rendelkezik - 5 évig kötelesek meg rizni.
AZ INTÉZETI GYÓGYSZERTÁR M KÖDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES KÖVETELMÉNYEK 22. § (1) A fekv beteg-gyógyintézetben a gyógyító-megel z tevékenység folytatása során - a kötelez egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és az annak végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelel en - biztosítani kell, hogy a beteg a gyógykezeléséhez szükséges és Magyarországon alkalmazható gyógyszert igénybe vehesse. (2) A fekv beteg-gyógyintézet az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat intézeti gyógyszertár útján látja el. (3) A fekv beteg-gyógyintézet az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésér l szóló 2006. évi CXXXII. törvény 1. számú melléklete szerinti országos feladatkör speciális intézetek és súlyponti kórházak kivételével az (1) bekezdésben meghatározott feladat ellátására más, intézeti gyógyszertárat m ködtet fekv beteg-gyógyintézettel szerz dést köthet. 23. § (1) A Gyftv. 48. §-a szerinti kérelemben meg kell jelölni az intézeti gyógyszertár által ellátni kívánt, a (2) bekezdés szerinti alap- és szakfeladatokat, amit a m ködési engedélynek is tartalmaznia kell a tevékenység végzése pontos helyszínének megjelölésével. (2) Az intézeti gyógyszertár által ellátható alap- és szakfeladatok a következ k: a) alapfeladatok: aa) külön jogszabály szerint forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerek beszerzése, eltartása, raktározása, ellen rzése, a kórházi fekv - és járóbeteg-ellátó osztályok, részlegek, valamint az azokkal funkcionális kapcsolatban álló részlegek (a továbbiakban együtt: osztály) részére történ kiszolgáltatása, ab) az aa) pont szerinti tevékenységen felül magisztrális gyógyszerek készítése, ac) az aa) és ab) pont szerinti tevékenységen felül közvetlen lakossági gyógyszerellátást biztosító tevékenység; b) szakfeladatok: ba) parenterális oldatok készítése (keverékinfúziók kivételével), bb) keverékinfúziók készítése (citosztatikus keverékinfúziók kivételével), bc) citosztatikus keverékinfúziók készítése, bd) betegre szabott gyógyszerosztás végzése, be) betegágy melletti gyógyszerészi tanácsadás, azzal, hogy a ba) pont szerinti szakfeladatot kizárólag az ab) pont szerinti alapfeladatot is végz intézeti gyógyszertár végezhet. (3) Az alapfeladatokat végz intézeti gyógyszertárban a (2) bekezdés szerinti alapfeladatának megfelel en a m ködési engedélyt kiadó ÁNTSz által hitelesített, a 18. § (1)-(11) bekezdése és a 19. § szerinti nyilvántartásokat kell vezetni.
144
(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti szakfeladatok végzésének szakmai szabályait az OGYI a KórháziKlinikai Gyógyszerészeti Szakmai Kollégium egyetértésével módszertani levélben teszi közzé. (5) Az intézeti gyógyszertár nyilvántartásában az e rendeletben meghatározott adatokat - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a nyilvántartásba történt utolsó bejegyzést követ 5 évig kell meg rizni. (6) Az intézeti gyógyszertárnak a 16. §-ban foglaltaknak eleget kell tennie. 24. § (1) Az intézeti gyógyszertár minimális személyi feltételei a 23. § (2) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységi körben: a) az aa) alpont szerinti gyógyszertár esetében egy gyógyszerész, egy szakasszisztens és egy asszisztens 500 ágyig, ez a szaklétszám 500 ágy felett 300 ágyanként egy-egy f vel n ; b) az ab) alpont szerinti gyógyszertár esetében az a) pontban meghatározott létszámon felül 500 ágyanként egy gyógyszerész és egy asszisztens; c) az ac) alpont szerint gyógyszertár esetében telephelyenként az a) és b) pontban meghatározott létszámon felül egy gyógyszerész és egy szakasszisztens m szakonként. (2) A 22. § (3) bekezdése szerinti szerz dés esetén is - a gyógyszerek eltartására és tárolására vonatkozó el írások betartása mellett - biztosítani kell egy gyógyszerész és egy asszisztens foglalkoztatását. (3) A 23. § (2) bekezdés a) pontjának ac) alpontja szerinti közvetlen lakossági gyógyszerellátó tevékenységet az intézeti gyógyszertár abban az esetben végezhet, ha a fekv beteg-ellátási feladatait saját intézeti gyógyszertárral látja el a fekv beteg-gyógyintézet, továbbá a fekv beteg-ellátási feladatok végzéséhez el írt személyi és tárgyi feltételek is biztosítottak. (4) A 23. § (2) bekezdés b) pontja szerinti szakfeladatok esetén az (1) bekezdésben meghatározott személyi feltételeken túl az ellátott feladatok figyelembevételével e rendelet 3. számú mellékletében foglaltaknak is meg kell felelni. 25. § (1) Az intézeti gyógyszerellátást biztosító gyógyszertár minimális alapterületét a 23. § (2) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységi körben az alábbiak szerint kell meghatározni: a) a 23. § (2) bekezdés a) pontjának aa) alpontja szerinti gyógyszertár esetében adminisztrációs, ügyeleti és szociális célra szolgáló helyiségeken kívül biztosítani kell aa) gyári készítmények, magisztrális gyógyszerek, infúziók, kötszerek, t z- és robbanásveszélyes anyagok szakszer tárolására termékféleségenként minimum 15 m2 raktárt, ab) minimum 10-10 m2 gyógyszerátvev t, valamint gyógyszerkiadót; b) a 23. § (2) bekezdés a) pontjának ab) alpontja szerinti gyógyszertár esetében az a) pontban meghatározottakon túl biztosítani kell ba) együttesen minimum 18 m2 laboratóriumot és/vagy vényez t, bb) mosogatót; c) a 23. § (2) bekezdés a) pontjának ac) alpontja szerinti alapfeladatot ellátó gyógyszertárnak az a)-b) pontban meghatározottakon túl rendelkeznie kell a közvetlen lakossági gyógyszerellátás betegforgalmának lebonyolítására, a gyógyszerek kiszolgáltatására és elkülönített tárolására alkalmas minimum 25 m2 össz-alapterület helyiségcsoporttal. (2) Az intézeti gyógyszertár közvetlen lakossági ellátó helyisége a kórház kiszolgáló részlegei - így különösen mosoda, konyha, m helyek -, a fert z osztály és a proszektúra mellett, illetve az alagsorban raktárak kivételével - nem m ködtethet . (3) Az intézeti gyógyszertár gazdasági bejáratát a betegforgalmi bejárattól elkülönítetten, árufogadásra alkalmas módon kell kialakítani. (4) A 22. § (3) bekezdése szerinti szerz dés esetén intézeti gyógyszertárral nem rendelkez fekv beteggyógyintézetnek gyógyszerkiadó helyiséget kell biztosítania, melynek alapterülete minimum 10 m2. 26. § (1) A 23. § (2) bekezdés a) pontjának ab) és ac) alpontja szerinti feladat esetén a berendezést, felszerelést az ellátott feladatok figyelembevételével úgy kell kialakítani, biztosítani, hogy az megfeleljen az e rendelet 1. számú mellékletében foglaltaknak. (2) A 23. § (2) bekezdés b) pontja szerinti szakfeladatok esetén a berendezést, felszerelést az ellátott feladatok figyelembevételével úgy kell kialakítani, biztosítani, hogy az megfeleljen az e rendelet 2. számú mellékletében foglaltaknak is.
Az intézeti gyógyszertár m ködése 27. § (1) Az intézeti gyógyszerellátás megszervezése, a gyógyszerek beszerzése - így különösen a beszerzés megtervezése -, tárolása, elosztása, ellen rzése, a gyógyszerek készítése és vizsgálati készítmények klinikai vizsgálatban való részvételének biztosítása, valamint az alkalmazáshoz szükséges szakmai tanácsadás, tájékoztatás biztosítása az intézeti gyógyszertár, illetve az intézeti gyógyszerész
145
feladata. Az intézeti gyógyszerellátást úgy kell megszervezni, hogy a szakszer ség, a betegbiztonság, a folyamatosság és a gazdaságosság általános szempontjai együttesen érvényesüljenek. (2) Az intézeti gyógyszertár m ködtetése során a gyógyszermegrendeléseket az osztályok gyógyszerfelhasználási igényei, az esetleges sürg sségi megrendelések, valamint a gyógyszerszállítások ütemének figyelembevételével kell kialakítani. (3) A közvetlen lakossági ellátás biztosításához szükséges gyógyszerkészlet - a magisztrális gyógyszerek készítéséhez szükséges gyógyszeranyagok kivételével - az intézeten belüli felhasználásra szolgáló készlett l elkülönítetten, kizárólag a külön jogszabály szerint gyógyszer-nagykereskedelmi engedéllyel rendelkez gazdálkodó szervezett l szerezhet be és a Gyftv. 51. § (2) bekezdése szerint elkülönítve tárolható. 28. § A gyógyszerek intézeti gyógyszertárban történ tárolása, eltartása során a 9. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. 29. § (1) Az osztályokra gyógyszer csak gyógyszerészi felügyelet mellett adható ki. (2) A gyógyszerkiadás során ellen rizni kell, hogy a gyógyszert megrendel osztályon a gyógyszer alkalmazásához szükséges naprakész információ - így különösen alkalmazási el írás, a gyógyszer forgalomba hozatalát engedélyez hatóság értesítéseivel kapcsolatos adatlap a mellékhatásokról, kölcsönhatásokról - rendelkezésre áll-e. (3) Intézeti gyógyszertár gyógyszert más egészségügyi intézmény részére csak a gyógyszerek készítésére, min ségére vonatkozó el írások megtartásával adhat át. 30. § (1) Az intézeti gyógyszertár élén a gyógyintézettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló intézeti vezet f gyógyszerész (a továbbiakban: f gyógyszerész) áll. (2) A f gyógyszerész gyógyszerellátási, szervezési és ellen rz tevékenysége kiterjed a kórház valamennyi osztályára. A f gyógyszerész gyógyszerellátási feladatai ellátása során: a) vezeti az intézeti gyógyszertárat; b) szükség szerint - de legalább évente egy alkalommal - ellen rzi az osztályokra kiadott gyógyszerek ba) mennyiségét, készletének összetételét, nagyságát, bb) tárolására vonatkozó szakmai szabályok biztosítását, bc) alkalmazásával összefügg gyógyszerészeti szakmai szabályok betartását; c) ellen rzi a fokozottan ellen rzött szernek min sül gyógyszerek osztályos rendelésére, tárolására, kiadására és nyilvántartására vonatkozó külön jogszabályban meghatározott szabályok betartását; d) biztosítja az intézeti gyógyszertár alap- és szakfeladatainak folytatásakor irányadó szakmai szabályok érvényesülését; e) gyógyszerészeti szempontból ellen rzi és ellenjegyzi a Magyarországon forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkez gyógyszerek alkalmazására vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott egyedi gyógyszerigényléseket; f) rendszeres kapcsolatot tart és együttm ködik az osztályok szakmai vezet ivel; g) szakmai segítséget nyújt a gyógyszerekkel kapcsolatos betegtájékoztatáshoz. (3) A (2) bekezdés a), b), e) és g) pontjai esetében a f gyógyszerész, a (2) bekezdés c) pontja esetében az egészségügyi szolgáltató szakmai vezet je adhat meghatalmazást e feladatok ellátására gyógyszerésznek. (4) A f gyógyszerész e rendeletben nem szabályozott ellen rzési és szervezési feladatait a fekv beteggyógyintézet - a gazdálkodási formájára irányadó jogszabályok szerinti - m ködési szabályzata (a továbbiakban: m ködési szabályzat) tartalmazza. (5) A f gyógyszerész, illetve az általa meghatalmazott gyógyszerész a (2) és (4) bekezdésekben meghatározott ellen rzéseir l jegyz könyvet készít, és az ellen rzések tapasztalatairól a kórház szakmai vezetését rendszeresen tájékoztatja. Amennyiben a feladata ellátása során a fekv beteg-gyógyintézetben gyógyszerellátásra vonatkozó - jogszabály vagy szakmai szabály megsértése jut a f gyógyszerész tudomására, haladéktalanul intézkedést kezdeményez. (6) Amennyiben a fekv beteg-gyógyintézet a 22. § (1) bekezdésében meghatározott feladat ellátására más, intézeti gyógyszertárat m ködtet fekv beteg-gyógyintézettel szerz dést köt, a f gyógyszerész a (2) és (5) bekezdés szerinti feladatait a 24. § (2) bekezdése szerinti gyógyszerész látja el. 31. § (1) A fekv beteg-gyógyintézetben - a 27. § (2) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve - csak az intézeti gyógyszertárban nyilvántartott gyógyszer tartható és alkalmazható. Az osztály szakszer gyógyszerrendeléséért, felhasználásáért és tárolásáért felel s munkakör(ök) megjelölését a m ködési szabályzat tartalmazza. (2) Az intézeti gyógyszertárból intézeti felhasználásra gyógyszer a) osztályos, illet leg névre szóló megrendel lapon, vagy b) elektronikus megrendel lapon, vagy c) e célra rendszeresített - külön jogszabályban meghatározott - egyedi gyógyszerigényl lapon rendelhet meg.
146
(3) A megrendel lapnak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia: a) az osztály, valamint a beteg nevét, a beteg azonosító számát, b) a gyógyszerrendelésért felel s aláírását és az osztály bélyegz jének lenyomatát, elektronikus megrendelés esetén a felel s nevét, c) a rendelés dátumát, d) a rendelt gyógyszer nevét, hatáser sségét, gyógyszerformáját, e) a rendelt gyógyszer mennyiségét, f) a kiadott gyógyszer mennyiségét, g) a kiadás dátumát, h) a kiadást végz gyógyszerész aláírását, valamint i) az átvev aláírását és az átvétel id pontját. (4) Az osztályra történ gyógyszer kiszállítás és átvétel folyamatát a m ködési szabályzat tartalmazza. (5) Az osztályon történ gyógyszertárolás során a) biztosítani kell aa) a külön jogszabály szerint forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszereknek a forgalomba hozatali engedélyben meghatározott, ab) a magisztrális gyógyszereknek a Gyógyszerkönyvben, illetve a Szabványos Vényminták gy jteményében meghatározott, ac) a forgalomból kivont, valamint a lejárt felhasználhatósági határidej gyógyszer - további intézkedésig (selejtezésig) történ - elkülönített tárolását; b) folyamatosan ellen rizni kell ba) a meglév készleteket, bb) a gyógyszer felhasználhatósági határid ket, bc) a tárolás körülményeit, így különösen a h mérsékletet, fényt l való védelmet. (6) A fokozottan ellen rzött szernek min sül gyógyszerek kórházi rendelésére, tárolására, kiadására és nyilvántartására vonatkozó szabályokat külön jogszabály állapítja meg. 32. § (1) Az intézeti gyógyszertárnak a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz beszerzésr l és készletr l olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyb l a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök aktuális készlet- és forgalmi adatai bármikor megállapíthatók. (2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásnak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia: a) a gyógyszer aa) nyilvántartási számát, ab) nevét, ac) gyártási számát, ad) felhasználhatósági határidejét, ae) gyógyszerformáját, af) hatáser sségét, ag) kiszerelési egységét, ah) összetételét (egyedi összetétel magisztrális készítmény esetén), ai) EAN kódját; b) a gyógyászati segédeszköz ba) nevét, bb) gyártási számát, bc) kiszerelési egységét, bd) felhasználhatósági határidejét, be) ISO kódját, EAN kódját; c) a gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz készlet és forgalmi adatok követhet ségéhez szükséges adatokat, így például a beszerzési árat, általános forgalmi adót; d) a gyógyszert, gyógyászati segédeszközt szállító megnevezését; e) a szállítóktól megrendelt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök megnevezését és mennyiségét; f) a beszerzett gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök megnevezését, mennyiségét és min ségét igazoló okirat számát; g) az osztály(ok) által megrendelt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök megnevezését és mennyiségét; h) az osztály(ok)ra kiadott gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök megnevezését és mennyiségét; i) a forgalomból kivont és a lejárt felhasználhatósági idej gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök megnevezését és mennyiségét. (3) A közvetlen lakossági ellátást biztosító készlett l a (2) bekezdés szerinti nyilvántartást jól elkülönítetten kell vezetni.
147
33. § (1) A klinikai vizsgálat céljára beérkezett és a beteg kezelése során felhasználásra kerül vizsgálati készítményekr l az intézeti gyógyszertárban elkülönített nyilvántartást kell vezetni. (2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásnak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia: a) a klinikai vizsgálat aa) címét, ab) fázisát, ac) a gyártó vagy vizsgálatot folytató cég nevét, címét, ad) a klinikai vizsgálatot folytató osztály megnevezését, a vizsgálatot vezet orvos nevét; b) a vizsgálati készítmény ba) megnevezését, bb) gyártási számát, bc) vizsgálati számát, bd) felhasználhatósági határidejét, be) eltartására vonatkozó el írásokat, bf) klinikai vizsgálatra engedélyezett mennyisége feltüntetését; c) a klinikai vizsgálatot engedélyez határozat számát; d) a kórház vezet jének a klinikai vizsgálatot befogadó nyilatkozatát és annak nyilvántartási számát. (3) A klinikai vizsgálatra szánt vizsgálati készítmény csak az (1)-(2) bekezdések szerinti el zetes nyilvántartásba vételt követ en kerülhet felhasználásra. (4) A klinikai vizsgálatra szánt és nyilvántartásba vett vizsgálati készítményeket - biztonsági okokból elkülönítve kell tárolni. 34. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Magyar Köztársaság területén fekv beteggyógyintézeti ellátásra, karitatív célból térítésmentesen gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz csak intézeti gyógyszertáron keresztül adható. (2) A térítésmentes orvosi mintaként vagy adományként a kórházba érkezett gyógyszerekr l és gyógyászati segédeszközökr l az intézeti gyógyszertár külön nyilvántartást vezet, mely nyilvántartás szerinti adattartalom megfelel az emberi felhasználásra kerül gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök reklámozásáról és ismertetésér l szóló 11/2007. (III. 6.) EüM rendelet szerinti jegyz könyv adattartalmának. (3) Az orvosi mintaként, illetve adományként kapott gyógyszereket és gyógyászati segédeszközöket a gyógyszernyilvántartásban és a készletnyilvántartásban piaci értéken kell szerepeltetni. 35. § (1) A fekv beteg-gyógyintézet az e rendeletben, illetve a külön jogszabályokban meghatározott gyógyszerellátási feladatai összehangolása érdekében Gyógyszerterápiás Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) m ködtet. (2) A Bizottság az (1) bekezdésben meghatározott feladatok el segítése érdekében: a) javaslatokat dolgoz ki a hatékony, biztonságos és gazdaságos gyógyszerterápiás elvek érvényesítésére; b) szakmai és gazdasági szempontból elemzi és értékeli a kórház gyógyszerfelhasználását, gyógyszerbeszerzését, és javaslatot tesz az esetleges hiányosságok kiküszöbölésére és az indokolatlannak min sített beszerzések és felhasználások csökkentésére; c) a helyes terápiás gyakorlatokra vonatkozó szabályok, illetve a min ségi és hatékony gyógyszerrendelés ösztönzésér l szóló jogszabályban foglaltak alapján véleményezi az új gyógyszerterápiás eljárások kórházon belüli bevezetését és szakszer ségét, valamint meghatározza az új gyógyszerterápiás eljárások gyógyszerszükségletét; d) az új gyógyszerek forgalomba hozatalára is figyelemmel javaslatot tesz a kórház gyógyszerkészletének összetételére, valamint e) ellen rzi a kórház gyógyszerellátással kapcsolatos min ségbiztosítási feladatait, a szolgáltatások min ségét és az esetleges hiányosságok esetén javaslatot tesz azok megszüntetésére. (3) A Bizottság elnöke a kórház szakmai vezet je vagy az általa megbízott osztályvezet f orvos, illetve klinikai igazgató, titkára a f gyógyszerész. Ha a fekv beteg-gyógyintézetnek nincs f gyógyszerésze, a Bizottság titkára a 24. § (2) bekezdése szerinti gyógyszerész. A Bizottság összetétele, feladata és m ködési rendje - e rendeletben nem szerepl - szabályait a m ködési szabályzat tartalmazza. (4) A kórház gyógyszerfelhasználásának, új gyógyszerterápiáknak az elemzése, valamint a Bizottság egyéb feladatainak elvégzése a helyes terápiás gyakorlatokra vonatkozó szabályok, illetve a min ségi és hatékony gyógyszerrendelés ösztönzésér l szóló jogszabályban foglaltak figyelembevételével történik.
148
Az intézeti gyógyszertár közvetlen lakossági gyógyszerellátási tevékenységére vonatkozó rendelkezések 36. § (1) A fekv beteg-gyógyintézeti és közvetlen lakossági gyógyszer- és gyógyászatisegédeszközellátáshoz kapcsolódó beszerzési, nyilvántartási, raktározási tevékenységet elkülönített módon úgy kell végezni, hogy az elkülönítés a tevékenységek ellen rzése során is nyomon követhet legyen. (2) Fekv beteg-gyógyintézet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az intézeti gyógyszertárral megegyez telephelyen végezhet közvetlen lakossági gyógyszerellátást. (3) Ha a fekv beteg-gyógyintézetnek több bejegyzett telephelye is van - az intézeti gyógyszertár telephelyén kívül - a többi telephelyen közvetlen lakossági gyógyszerellátást e rendelet 25. § (1) bekezdés c) pontja, valamint a (4) bekezdés szerinti feltételek biztosítása mellett végezhet. Ez esetben az ellátó gyógyszertár a fekv beteg-gyógyintézet intézeti gyógyszertára. (4) A 25. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek mellett a telephelyen végzett közvetlen lakossági gyógyszerellátás akkor folytatható, ha a telephelyen m köd a) fekv beteg-gyógyintézetben legalább háromszáz ágy, b) rendel intézeti járóbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatónál legalább tíz féle járóbeteg-szakellátási forma biztosítva van.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 37. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követ 5. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a rendelet hatálybalépését követ en indult eljárásokban kell alkalmazni. (2) Az e rendelet hatálybalépését megel z napon érvényes m ködési engedéllyel rendelkez gyógyszertáraknak - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - az e rendelet szerinti személyi és tárgyi feltételeknek 2009. január 1-jéig kell megfelelniük és az 5. § (1) bekezdésében meghatározottakat nem kell alkalmazniuk. (3) Az e rendelet hatálybalépését megel z napon érvényes m ködési engedéllyel rendelkez intézeti és fiókgyógyszertáraknak az e rendelet szerinti feltételeknek 2007. december 1-jéig kell megfelelniük. (4) Az e rendelet 23. § (4) bekezdésében meghatározott módszertani leveleket az OGYI a honlapján e rendelet kihirdetését követ 30 napon belül közzéteszi. (5) E rendelet hatálybalépésével egyidej leg hatályát veszti a) a gyógyszertárak m ködési, szolgálati és nyilvántartási rendjér l szóló 15/1997. (VI. 20.) NM rendelet; b) a gyógyszertárak m ködési, szolgálati és nyilvántartási rendjér l szóló 15/1997. (VI. 20.) NM rendelet módosításáról szóló 10/2006. (III. 14.) EüM rendelet; c) az intézeti gyógyszerellátásról szóló 34/2000. (XI. 22.) EüM rendelet; d) az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekr l szóló 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet 1. számú mellékletének 8. pontja. (6) E rendelet hatálybalépését követ napon az (5) bekezdés, a 38. §, valamint a 4. számú melléklet hatályát veszti. E rendelet hatálybalépését követ második napon e bekezdés hatályát veszti. 38. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidej leg az emberi alkalmazásra kerül gyógyszerek forgalomba hozataláról szóló 52/2005. (XI. 18.) EüM rendelet (a továbbiakban: r.) 36. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (2) Az ÁNTSZ országos tiszti f gyógyszerésze a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének visszavonásáról, gyártási tételének (tételeinek) forgalomból történ kivonásáról vagy forgalmazásának felfüggesztésér l szóló OGYI határozat kézhezvételét követ 48 órán belül az OGYI részére megküldi az ÁNTSZ regionális intézetének tiszti f gyógyszerésze által a gyógyszertárak részére kiküldött értesítések másolatát. Az OGYI az (1) bekezdés szerinti döntését honlapján haladéktalanul közzéteszi. (2) Az r. a következ 43/A. §-sal egészül ki: 43/A. § Az üzlet m ködtet je a gyógyszerforgalmazást automatából is végezheti, amennyiben megfelel a Gyftv. és e rendelet gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazásra vonatkozó feltételeinek. (3) Az r. 4. számú melléklete helyébe e rendelet 4. számú melléklete lép.
149
3. sz. melléklet:
Kérd ív: Gyógyszertárba járási szokásokról, gyógyszertári szolgáltatásokkal kapcsolatos véleményekr l
Üdvözlöm! Radvánszki Krisztina vagyok, a Budapesti Gazdasági F iskola Külkereskedelmi F iskolai Karának végz s hallgatója. Szakdolgozatomat gyógyszertári marketing témában írom, melynek keretében kérd íves felmérést végzek az emberek gyógyszertárba járási szokásairól, illetve a gyógyszertári marketingeszközökkel, szolgáltatásokkal kapcsolatos véleményér l. Ehhez kérem az Ön segítségét. A válaszadás önkéntes és név nélkül történik. A kérd ív 20 kérdésb l áll, kitöltése körülbelül 15-20 percet vesz igénybe. Kérem, hogy lehet ség szerint a kérd ívben megfogalmazott valamennyi kérdésre válaszoljon, ugyanis csak így kaphatok jól hasznosítható információkat. Továbbá vegye figyelembe, hogy az adott kérdésnél egy vagy több válaszlehet ség jelölhet -e meg! Segítségét el re is köszönöm. Radvánszki Krisztina
1.
Milyen gyakran szokott Ön gyógyszertárba járni? (Egy válaszlehet ség jelölhet meg.) minden héten minden hónapban nem járok gyógyszertárba
2.
2-3 havonta
ritkábban
Mi befolyásolja Önt leginkább a gyógyszertár-választásban? (Egy válaszlehet ség jelölhet meg.) útba essen közel legyen az orvosi rendel höz legyek elégedett a gyógyszertár szolgáltatásaival
közel legyen a lakhelyemhez
3.
Milyen készítményeket vásárol a gyógyszertárban? (Több válasz is megjelölhet .) az orvos által receptre felírt gyógyszerek vény nélküli gyógyszerek (pl. Panadol, Algoflex, Nurophen, Aleve, Coldrex, Neo Citran, stb.) étrend-kiegészít k, gyógyhatású termékek (pl. vitaminok, ásványi anyagok, Béres Egészségtár termékek, gyógyteák, halolaj kapszula, stb.) homeopátiás készítmények tápszerek, babaápolási cikkek kozmetikumok gyógyeszközök (lázmér , vérnyomásmér , talpbetét, gyógyharisnya, bokagumi, stb.) egyéb: ___________
4.
Mi befolyásolja Önt a recept nélkül kapható termékek választásában? (Több válasz is megjelölhet .) TV-, rádióreklám újsághirdetés patikai újság
patikai reklám család ismer s, barát
150
orvos gyógyszerész egyéb: ________
5.
Mi az Ön véleménye a patikákban található reklámeszközökr l (szórólapok, plakátok, újságok, matricák, állványok, stb.) (Egy válaszlehet ség jelölhet meg.) Hasznosak, mert felhívják a figyelmet az új termékekre. Színesebbé, modernebbé teszik a patikát. Idegesít k, mert túl sok van bel lük. Nem valók a patikába.
6.
Szükségesnek tartja-e Ön a betegtájékoztatást, a gyógyszerek szedésével, mellékhatásaival, más gyógyszerekkel való együttes hatásával kapcsolatos felvilágosítást a gyógyszertárban? (Egy válaszlehet ség jelölhet meg.) Igen, minden esetben, mert csak a gyógyszerész ért minden tekintetben a gyógyszerhez. Igen, mert a gyógyszerészt l egyértelm felvilágosítást kapok. Igen, ha vény nélküli gyógyszert, egyéb készítményt vásárolok. Nem, mert túl sok id t vesz igénybe. Nem, mert otthon elolvasom a betegtájékoztatót. Nem, mert gyógyszervásárlás el tt minden esetben megkérdezem az orvost.
7.
Az alább felsorolt területek közül melyek azok, amelyeknél fontosnak tartja a gyógyszerészi segítséget, tanácsadást? (Több válasz is megjelölhet .) az orvos által felírt gyógyszer olcsóbb készítménnyel való helyettesítése öngyógyításhoz az Önnek leginkább megfelel készítmény kiválasztása egészségmeg rzés, prevenció céljából vásárolt készítmények ajánlása egészséges életmód és táplálkozás, egészségnevelés nincs szükségem a gyógyszerész tanácsára, segítségére
8.
Ön szerint mi egy gyógyszerész feladata? (Több válasz is megjelölhet .) kiadja a gyógyszert, amit kérek tájékoztasson a vásárolt gyógyszer szedési módjáról, esetleges mellékhatásairól javasoljon olcsóbb / jobb készítményt, ha tud kérdéseivel derítse ki a problémámat és javasoljon megfelel készítményt meghallgassa a problémáimat, és adjon tanácsot válaszoljon a különböz termékekkel kapcsolatos kérdéseimre segítsen az egészséges életmód elsajátításában, a betegségek megel zésében figyeljen oda a rám, kövesse nyomon a szedett gyógyszereimet irányítson orvoshoz, ha szükségesnek látja
9.
Az alábbiak közül mely patikai többletszolgáltatásokkal találkozott már, illetve hasznosnak gondolja-e ezeket a többletszolgáltatásokat a patikában? (Kérem, a megfelel helyekre tegyen X-et, illetve az utolsó oszlopba írja a megfelel számot!) Patikai többletszolgáltatások
Nem találkoztam még ilyennel a patikában
bankkártyával való fizetés lehet sége sorszámhúzós beteghívó rendszer betegtájékoztató terminál pihen sarok (asztal, székek) gyógyszertári termékbemutató telefonos, vagy internetes rendelési lehet ség patikafutár szolgálat (házhozszállítás) törzsvásárlói kártya
151
Találkoztam már ilyennel a patikában
1 = hasznos 2 = felesleges
10. Az alábbiak közül mely egészségvéd szolgáltatásokkal találkozott már, és melyeket vette már igénybe? (Kérem, a megfelel helyekre tegyen X-et!)
Patikai egészségvéd szolgáltatások
Nem találkoztam még ezzel a patikai szolgáltatással
Találkoztam már vele, de nem vettem igénybe
Találkoztam már vele, és igénybe is vettem
egészséges életmód-táplálkozás tanácsadás házi- és útipatika tanácsadás különböz szezonális felvilágosítások (allergia, b rvédelem, stb.) dohányzásról való leszoktatás várandós tanácsadás testzsírmérés haj-, fejb r-, b rvizsgálat csonts r ségmérés visszérgondozás tartáskontroll-gondozás antioxidánsszint-mérés vérnyomásmérés vércukorszint-mérés koleszterinszint-mérés
11. Mi a véleménye az egyre több patikákban zajló különböz sz résekr l, mérésekr l? (Egy válaszlehet ség jelölhet meg.) Teljesen feleslegesnek tartom az ilyen méréseket a patikákban, az orvos dolga ilyeneket csinálni. Vev csalogató marketingfogásnak tartom azokat. Örülök azoknak, mert így nem kell elmennem az orvoshoz, ha pl. meg akarom méretni a vérnyomásomat. Nagyon jó dolognak tartom azokat, mert így sokkal többen megvizsgáltatják magukat, és így id ben kisz rhet k a betegségek.
12. Az alábbiak közül mi az, amit l Ön szívesen tér be egy gyógyszertárba és jól érzi ott magát? Kérem, osztályozza a felsorolt jellemz ket fontosságuk szerint 1 3-ig. (1 = számomra a legfontosabb, ez befolyásolja leginkább azt, hogy hogyan érzem magam a patikában; 2 = hat rám, de nem olyan fontos; 3 = számomra egyáltalán nem fontos, nem befolyásolja azt, hogy hogyan érzem magam a patikában) szép, ízléses küls megjelenés, rendezett kirakat, igényes bejárat esztétikus patikabels , szép bútorok, színek színes reklámanyagok, szórólapok, állványok, apróbb ajándékok nyitott polcokon lév , megnézhet , megfogható készítmények a gyógyszertári dolgozók megjelenése a gyógyszertári dolgozók viselkedése, segít készsége a kommunikáció személyessége, barátságossága, bizalomteli légkör a gyógyszertári dolgozók szakértelme, szakmai rátermettsége gyógyszertári ingyenes mérések, sz rések, gyógyszerészi tanácsadás
13. Van Önnek kedvenc gyógyszertára, olyan, ahová rendszeresen jár? (Egy válaszlehet ség jelölhet meg.) Én mindig ugyanabba a gyógyszertárba járok. Több olyan gyógyszertár is van, ahol rendszeresen megfordulok. Én mindig abba a patikába megyek be, ami épp útba esik, teljesen mindegy, hogy melyikbe.
152
14. Az elmúlt két évben nagyon sok új gyógyszertár nyílt az országban és a f városban is. Mi az Ön véleménye ezekr l az új patikákról? (Több válasz is megjelölhet .) Nem voltam még új patikában, így nincs róluk véleményem. Érdekesebbek, modernebbek, színesebbek, mint a régi patikák. Több az akció, olcsóbbak a termékek, mint a régi patikákban. Színvonalasabb a kiszolgálás, az új patikákban minden a vev ért van. Jobban tetszenek, mint a régi patikák. Drágábbak, mint a régi patikák. Túlságosan modernek, hiányzik bel lük a jellegzetes patikaillat . Az új patikákban nem törekednek a közvetlen, személyes kapcsolat kialakítására a vev vel. Nem szívesen vásárolok új patikában, mert nem bízom az ott dolgozók szakmai elhivatottságában.
15. Az alábbi patikai együttm ködések közül melyikr l hallott már? (Egy válaszlehet ség jelölhet meg.) Gyöngy Patikák
Szimpatikák
mindkett r l hallottam
egyikr l sem hallottam
16. Vásárolt-e már az el z pontban említett két patikai társulás valamelyikéhez tartozó gyógyszertárban? (Egy válaszlehet ség jelölhet meg.) Igen, Gyöngy Patikában már vásároltam. Igen, Szimpatikában már vásároltam. Rendszeresen Gyöngy Patikában vásárolok. Rendszeresen Szimpatikában vásárolok. Még nem vásároltam ilyen patikákban. Nem tudom, hogy vásároltam-e már ilyen patikákban.
17. Ha az el z kérdésre igen volt a válasza, mi a véleménye ezekr l a patikákról? (Több válasz is megjelölhet .) Minden terméket lényegesen olcsóbban lehet ezekben a patikákban megvásárolni. Sok az akció, a szezonális termékeket mindig olcsóbban kaphatom meg ezekben a patikákban. Ízlésesek a reklámanyagok, szórólapok, akciós plakátok. Magas színvonalú kiszolgálás jellemz rájuk. Ugyanolyanok, mint a többi patika.
18. Szokott-e gyógyszertáron kívül gyógyszert, illetve egyéb gyógyszertárban is kapható készítményt vásárolni? igen
nem
153
19. Ha igen, az alábbi patikában és patikán kívül is kapható készítmények közül melyiket hol vásárolja meg a legszívesebben? (Minden terméknél csak egy helyre tegyen X-et.) A vásárlás helye
Vásárolt termék Patika
Hipermarket
Drogéria
Benzinkút
Máshol
Láz-, és fájdalomcsillapító Vitamin Étrend-kiegészít , gyógyhatású készítmény Tápszer Gyógyeszköz Kozmetikum
20. Ha nem vásárol gyógyszert gyógyszertáron kívül, miért nem teszi? (Egy válaszlehet ség jelölhet meg.) Mert ott nem szakembert l kapom meg a gyógyszert. Mert ott nem kapok megfelel betegtájékoztatást. Mert ott nem kérhetek tanácsot a vásárolni kívánt készítménnyel kapcsolatban. Mert nem értek egyet a gyógyszertáron kívüli gyógyszerárusítással.
Végezetül kérem, az alábbiakban válaszoljon még két rövid, a statisztikai összesítés és feldolgozás szempontjából fontos kérdésre! Az Ön neme:
férfi
n
Az Ön kora:
18-29 éves
30-45 éves
Az Ön családi állapota:
hajadon/n tlen
46-60 éves
60 év felett
házas
családos
Az Ön foglalkozása: tanuló fizikai munkát végez beosztott szellemi foglalkozású
középvezet fels vezet vállalkozó
154
nyugdíjas kismama
