Szingapúr avagy hogyan lett az Oroszlánvárosból "harapós kistigris"

BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar Gazdaságdiplomácia és Nemzetközi Menedzsment Szak ÚD Levelező tagozat Szakdiplomácia szakirány

Szingapúr avagy hogyan lett az Oroszlánvárosból "harapós kistigris"

Készítette: Kácsor Mónika

Budapest 2007

Tartalomjegyzék I. Bevezetés.................................................................................................................................5 II. Szingapúr földrajzi adottságai és történelme .........................................................................7 II.1. Földrajz és demográfiai................................................................................................... 7 II.2. Szingapúr történelme ...................................................................................................... 9 II.2.1. Az ókor ....................................................................................................................9 II.2.2. A modern Szingapúr megalakulása (1819)..............................................................9 II.2.3. A korai növekedés korszaka (1819-1826) .............................................................10 II.2.4. A Malaka-szorosi telepek (1826-1867) .................................................................11 II.2.5. A koronagyarmat (1867-1942) ..............................................................................12 II.2.6. Szingapúr harca és a japán megszállás ..................................................................13 II.2.7. A háború utáni időszak (1945-1955) .....................................................................14 II.2.7.1. Az első Törvényhozó Tanács (1948-1951).........................................................15 II.2.7.2. A második Törvényhozó Tanács (1951-1955) ...................................................15 II.2.8. Önkormányzás (1955-1963) ..................................................................................16 II.2.8.1. A teljes belső önkormányzás (1959-1963) .........................................................17 II.2.9. Az egyesülési kampány..........................................................................................17 II.2.10. Szingapúr Malajziában (1963-1965)....................................................................18 II.2.10.1. Az egyesülés .....................................................................................................18 II.2.10.2. Faji feszültség ...................................................................................................18 II.2.11. A szétszakadás .....................................................................................................19 II.2.12. A Szingapúri Köztársaság (1965-től napjainkig).................................................20 II.2.12.1. 1965-től 1979-ig ...............................................................................................20 II.2.12.2. Az 1980-as évektől a 21. század elejéig ...........................................................20 III. Szingapúr gazdasága...........................................................................................................21 III.1. Gazdasági fejlődés....................................................................................................... 21 III.1.1. 1960-1990-ig ........................................................................................................22 III.1.2. A gazdaság tendenciái az 1990-es évektől ...........................................................27 III.1.3. Szingapúr helyzete a 20. század utolsó éveiben a 21. század elején ....................30 III.1.4. Kedvező külső környezet......................................................................................34 III.1.5. A gazdaságot érintő válságok – kilábalás a válságokból......................................35 III.2. Az infláció és a munkanélküliség alakulása ................................................................ 36 III.3. Versenyképesség ......................................................................................................... 38 III.4. Szingapúr gazdaságfilozófiája..................................................................................... 39 III.4.1. A szabadpiaci rendszer .........................................................................................39 III.4.2. Kifelé nyitottság ...................................................................................................40 III.5. Multilaterális és regionális fórumok............................................................................40 III.5.1. Az ASEAN – Association of South Asian Nations - Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége ........................................................................................................................40 III.5.1.1. Az ASEAN, mint gazgasági integráció .............................................................43 III.5.2. AZ APEC – Asia-Pacific Economic Cooperation - Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés ...............................................................................................46 III.5.3. ASEM – Asia-Europe Meeting - Ázsia-Európa Találkozó ..................................48 III.5.4. A WTO – World Trade Organization - Kereskedelmi Világszervezet ................50 III.6. A külföldi működőtőke beáramlása Szingapúrba........................................................ 50 III.7. Szingapúr nemzeti stratégiái........................................................................................ 55 III.8. Szingapúr főbb iparágai............................................................................................... 57 III.8.1. Turizmus...............................................................................................................57 3

III.8.2. IT ..........................................................................................................................60 III.8.3. Biotechnológia......................................................................................................61 III.8.4. Elektronikaipar .....................................................................................................62 III.8.5. Szállítás, közlekedés.............................................................................................65 III.9. Kereskedelem .............................................................................................................. 66 III.10. Bank és pénzügyek Szingapúrban ............................................................................. 70 III.11. Szingapúr védelme .................................................................................................... 73 IV. Szingapúr külkapcsolatai....................................................................................................75 IV. 1. Ázsia........................................................................................................................... 75 IV.1.1. Brunei ...................................................................................................................75 IV.1.2. Kínai Népköztársaság...........................................................................................75 IV.1.3. Kína, Tajvani Köztársaság ...................................................................................76 IV.1.4. Indonézia ..............................................................................................................77 IV.1.5. Malajzia ................................................................................................................77 IV.1.6. Laosz ....................................................................................................................79 IV.1.7. Kambodzsa ...........................................................................................................79 IV.1.8. Myanmar ..............................................................................................................79 IV.1.9. Fülöp-szigetek ......................................................................................................80 IV.1.10. Thaiföld ..............................................................................................................80 IV.1.11. Vietnam ..............................................................................................................81 IV.1.12. Japán...................................................................................................................81 IV.1.13. India....................................................................................................................82 IV.1.14. Korea ..................................................................................................................82 IV.2. Amerika ....................................................................................................................... 82 IV.2.1. Egyesült Államok .................................................................................................82 IV.2.2. Kanada..................................................................................................................83 IV.2.3. Mexikó .................................................................................................................84 IV.2.4. Latin-Amerika ......................................................................................................84 IV.3. Ausztrália és Óceánia .................................................................................................. 84 IV.3.1. Ausztrália .............................................................................................................84 IV.3.2. Új-Zéland .............................................................................................................85 IV.3.3. A Csendes-óceáni szigetek...................................................................................85 IV.4. Afrika........................................................................................................................... 86 IV.5. Közel-Kelet ................................................................................................................. 86 IV.6. Európa ......................................................................................................................... 87 IV.5. Szingapúri-magyar kapcsolatok .................................................................................. 87 IV.5.1. Egyezményes kapcsolatok....................................................................................88 IV.5.2. Szingapúri-magyar gazdasági kapcsolatok ..........................................................89 IV.5.3. Szingapúri cégek Magyarországon ......................................................................91 IV.6. Nemzetközi humanitárius törekvések ......................................................................... 92 IV.7. Nemzetközi terrorizmus-ellenes törekvések ...............................................................92 IV.8. A kalózkodás elleni nemzetközi törekvések ...............................................................93 V. Befejezés..............................................................................................................................94

4

I. Bevezetés Szingapúrnak, mint Délkelet-Ázsia messze legkisebb országának sorsa, évszázadokig úgy tűnt nem lehet más, mint az, hogy valamely birodalom része legyen, és gazdaságilag függjön erősebb szomszédaitól. A britek fő távol-keleti haditengerészeti bázisaként nem volt esélye, de nem is törekedett a nemzetté válásra egészen addig, amíg a második világháborút követően az európai hatalom összeomlása át nem rajzolta Délkelet-Ázsia politikai térképét. A kis városállam – a homokzátonyon elterülő és minden természeti erőforrást nélkülöző Szingapúr - jövőjét nem csupán fürkészve várta, hanem sorsának irányítását kezébe vette, s 1965 és 2000 között, harminc év alatt csaknem megharmincszorozva teljesítményét és jövedelmét, s így a harmadik világból az „elsőbe” emelkedett. Azonban ez az óriási változás, gazdasági fejlődés lehetetlen lett volna, a jövőt megálmodó vezető személyiség Lee Kuan Yew és a szorgalmas és rendkívül konzervatív szingapúri lakosság nélkül. Lee jövőképében egy olyan állam szerepelt, amily kiválósága révén képes nem csupán a túlélésre, hanem a domináns szerep elérésére, kiemelkedő intelligenciával, fegyelemmel és leleményességgel pótolva a hiányzó természeti erőforrásokat. Honfitársai elé azt a feladatot tűzte ki célul, hogy hozzák rendbe a várost, majd kiemelkedő teljesítményükkel tegyék a szomszédaikkal szembeni ellenségeskedés és saját etnikai megosztottságuk jelképévé. A történelem folyamán nincs még egy volt gyarmat, amely olyan sikereket mondhat magáénak, mint a mára a Délkelet-Ázsia csúcstechnikai vezetőjévé és tudományos központjává fejlődött szigetország, amely napjainkban a legversenyképesebb országok élmezőnyében foglal helyet, a világ 60 legjobb gazdasága közül a tizedik helyen áll, a negyedik legnagyobb devizakereskedő London, New York City és Tokió mögött Ázsiában, pedig a legnagyobb valutakereskedő és az értékpapírpiac vezetője. Az eredmények eléréséhez vezető út azonban igencsak rögös volt, hiszen ennyire rövid idő alatt történt ilyen mértékű gazdasági fejlődés és stabilitás elképzelhetetlen lett volna nagyon kemény és szigorú társadalmi és gazdasági átalakulás nélkül. Ez a rendkívüli szigorúság még napjainkban is kívülről-belülről érződik a szigetországban. De vajon Szingapúr mégis hogyan nőtte ki magát ilyen rövid idő alatt, míg más országnak évszázadokig tart egy ilyen nagymértékű fejlődés? Milyen háttérre, alapvető politikai, gazdasági és társadalmi változtatásokra volt szükség az idők folyamán ehhez a hihetetlen mértékű előrelépéshez? Milyen kilátásokkal tekint Szingapúr a jövőre? Fenntartható e hosszabb távon ez a fejlődés?

5

Dolgozatomban célom – a sokak által kevésbé ismert délkelet-ázsiai „kistigris” - Szingapúr fejlődésének bemutatása történelmi és gazdasági szempontból egyaránt, a kezdetektől a 21. század elejéig.

6

II. Szingapúr földrajzi adottságai és történelme II.1. Földrajz1 és demográfiai Szingapúr 699 négyzetkilométer területű, független városállam Ázsia délkeleti részén. Az ország fő szigetét északról a 900 méter-1,5 km széles Johori-szoros választja el Malajziától, vagyis a Maláj-félszigettől. A sziget déli részét a Malaka-szoros hullámai mossák, amelyben közel 63 kis sziget áll szingapúri fennhatóság alatt, ezek közül a legnagyobbak Pulau Tekong, Pulau Ubin, Sentosa és Jurong szigete. Ez a szoros emellett Indonézia felségvizeinek határa is. Éghajlata2 trópusi őserdei, elkülönült évszakok nélkül, egységes hőmérséklet, nyomás, magas páratartalom és bőséges esőzések jellemzik. A városállam területének mintegy 23%-át erdők borítják. Természetes folyó és állóvizek híján a fő hazai víztartalékát a vízgyűjtő területeken és víztározókban felfogott felhőszakadások biztosítják. Ezáltal az esőzések 50%-kal járulnak hozzá Szingapúr vízellátásához, míg a fennmaradó részt Malajziából importálják vagy vízújrahasznosító- és sótalanító üzemekkel állítják elő.

1. ábra: Szingapúr térképe 3 http://en.wikipedia.org/wiki/Geography_of_Singapore; Letöltés: 2006.11.23. 14:53 http://www.singstat.gov.sg; Letöltés: 2006.11.23. 15:12 3 http://go.hrw.com/atlas/norm_htm/singapor.htm; Letöltés: 2007.04.19. 8:15 1 2

7

Az állam nevét a szanszkrit simha, vagyis oroszlán és szintén szanszkrit pura, azaz város szavakról kapta. Az ország legnagyobb etnikai csoportja a szingapúri-kínaiság - 2006-os adatok szerint4 - a 4.48 millió fős összlakosság 76,8%-át teszik ki. A bennszülött őslakos szingapúri-malájok 13,9%-kal járulnak az ország népességéhez. A harmadik legnagyobb etnikai csoport a 7,9%kal részesedő szingapúri-indiaiaké, akik számos alcsoportra oszlanak, úgymint az indiai tamilok, malájok, punjabik, bengálik, tamilok. A népesség fennmaradó része kisebb csoportokból áll, vannak köztük arab-szingapúriak, a zsidók, tájok, japánok és európaiak Szingapúr emellett több vallású ország is. A lakók több mint 40%-a gyakorolja a buddhizmust, nagyjából 15%-a keresztény (főleg a kínaiak és indiaiak), míg további 15% nem vallja magát vallásosnak. A főleg malájokból álló muszlin vallásúak csoportja 14%-ot tesz ki. További kisebbségek gyakorolják a taoizmust, bahai hitet, szikizmust, hinduizmust. Az 1960-as években kirobbant faji lázongások óta a szingapúri kormány gondosan ügyel az etnikai harmónia fenntartására. Ez a harmónia a társadalom minden szegmensében hangsúlyt kap beleértve a katonaságot, oktatást, lakhatást. A politika mindeddig roppant sikeres volt, az 1970-es évek eleje óta csak kevés jele mutatkozott faji feszültségeknek. Az aktuális ügyek között megtalálható az iszlám fejkendő viseletének betiltása az állami iskolák területén. Szingapúr nemzeti nyelve történelmi okokból a maláj, és a „Majulah Singapura” című nemzeti himnuszuk is ezen a nyelven íródott. Hivatalos nyelvek az angol, mandarin, maláj és a tamil. A függetlenedés óta az angol lett az ország közigazgatásának nyelve, és a lakosság túlnyomó része is beszéli. A közterületeken lévő jelek és a hivatalos kiadványok nyelve is az angol, bár a többi hivatalos nyelven is megjelennek fordításaik. Két évtizednyi sikeres családtervezési politika után Szingapúr napjainkban a születési ráta csökkenése mellett elöregedő népesség fenyegetésével néz szembe. A szingapúri kormány pénzügyi ösztönzők sorával próbálja több gyermek vállalására bátorítani a lakosságot, melyekből minden 1-4 gyerekes család részesülhet.

4

http://www.singstat.gov.sg; Letöltés: 2006.11.23. 16:24

8

II.2. Szingapúr történelme5 II.2.1. Az ókor Az első írásos feljegyzés Szingapúrról egy harmadik századi kínai elbeszélésben található, amely Pu Luo Chung szigetként említi. A kifejezés maga a maláj „Pulau Ujong” avagy a „sziget a csúcsánál” elnevezésből származik, utalva arra, hogy a sziget a Maláj-félsziget csúcsánál fekszik. A Maláj Krónikákban olvasható egy történet a Srivijayai Sri Tri Buana hercegről, aki a 13. században érkezett a szigetre. Miután egy oroszlánnak tűnő furcsa lényt pillantott meg, települést alapított Singapura néven. 1320-ban a Mongol Birodalom kereskedelmi missziót küldött egy Sárkányfog-szoros nevű helyre, melyről úgy tartják, hogy a sziget déli részénél található és a mai Keppel kikötőjével azonos. A kínai utazó Wang Dayuan 1330-as látogatása során egy kis, malájok és kínaiak lakta településről számolt be. A Nagarakretagama című 1365-ben íródott jávai epikus próza is utal egy Temasek - tengeri város nevű településre a szigeten. Szingapúr idővel a Malakai Szultánság, majd később a Johori Szultánság fontos kereskedelmi kikötőjévé vált. 1613-ban portugál fosztogatók leégették a Szingapúr folyó torkolatánál található települést, és a sziget egy időre feledésbe merült. II.2.2. A modern Szingapúr megalakulása (1819) A portugálok 1509-es Malakába érkezésével kezdődően a maláj szigetvilág a 16. és 19. század között fokozatosan az európai gyarmati erők uradalma alá került. A portugálok kezdeti dominanciáját a hollandok törték meg a 17. században, mikor átvették a terület kikötőinek nagy része feletti irányítást. A hollandok kereskedelmi monopóliumot szereztek a szigetvilágban, főleg a fűszerek terén, mely a régió akkori legfontosabb termékének számított. A többi gyarmati erő, a briteket is beleértve, csak viszonylag csekély jelenléttel bírt. 1818-ban Sir Thomas Stamford Raffles-t a brit gyarmatok bencooleni kormányhadnagyává nevezték ki. Célként meghatározta, hogy a briteknek át kell venniük a szigetvilág feletti irányítást a hollandoktól, hiszen a kínai ópium kereskedelem intézményének megalakulásával létfontosságúvá vált brit kínai-indiai kereskedelmi útvonal éppen ott halad át. A hollandok gyakorlatilag megfojtották a brit kereskedelmet a régióban azáltal, hogy megtiltották vagy 5

http://history-of-singapore.mindbit.com; Letöltés: 2007.03.15. 21:53

9

magas díjakhoz kötötték számukra a holland irányítású kikötők használatát. Raffles az akkori kínai-indiai kereskedelem fő hajózási átjárójának számító Malakai-szoros mentén létrehozandó új kikötővel kívánta megtörni a hollandok hegemóniáját, ezért megbízta Lord Hastingset, India főkormányzóját, hogy szervezzen expedíciót egy új brit állomás helyének felkutatására a régióban. Raffles 1819. január 29-én lépett Szingapúrba és azonnal felismerte a sziget természetadta alkalmasságát az új kikötő létrehozásához. A Szingapúr folyó torkolatának közelében egy kis maláj települést fedezett fel, melyet Temenggong Abdu’r Rahman irányított. A sziget névlegesen Johor szultánja, Tengku Rahman uralma alatt állt. Mikor a szultánságban pártviszály alakult ki, Temenggong Abdu’r Rahman és hivatalnokai Tengku Rahman bátyja, a riaui száműzetésben elő Tengku Husseein mellé álltak. Temenggong segítségével Raffles-nek sikerült visszacsempésznie Husseint Szingapúrba. Felajánlották neki, hogy elismerik Johor jogos szultánjaként, és éves fizetést nyújtanak számára, ha ő pedig cserébe megadja a briteknek az engedélyt arra, hogy kereskedelmi állomást létesítsenek Szingapúrban. A hivatalos szerződés 1819. február 6-i aláírásával megszületett a modern Szingapúr. II.2.3. A korai növekedés korszaka (1819-1826) Nem sokkal a szerződés aláírása után Raffles visszatért Bencoolenbe és William Farquhar őrnagyra hagyta az új település irányítását némi tüzérséggel és egy kis regiment indiai katonával egyetemben. Kezdetben ijesztő vállalkozásnak tűnt a semmiből létrehozni egy kereskedelmi kikötőt. Farquhar államapparátusa csekély anyagi forrásokkal rendelkezett és a kormánybevételek emelése érdekében történő kikötődíj szedés tiltott volt számára, de a nehézségek ellenére az új kolónia rohamosan növekedett. Ahogy szigetvilágszerte terjedt a szabadkikötő híre, arab, bugi, és peranakai-kínai kereskedők özönlöttek a szigetre, hogy kikerüljék a holland kereskedelmi korlátozásokat. Működésének első évében Szingapúr 400.000 spanyol dollár értékű kereskedelmet folytatott le. 1821-re a sziget népessége 5.000 főre, a lefolytatott kereskedelemi forgalma pedig 8 millió spanyol dollárra nőtt, aztán tovább gyarapodott, majd 1825-re a lakosság elérte a 10.000 főt és 22 millió dolláros kereskedelmével Szingapúr túlszárnyalta a nagy múltú Penang kikötőt. Raffles 1822-es visszatérésekor Farquhar számos döntését megkérdőjelezte annak ellenére, hogy azok sikeresen átvezették a települést az első kritikus éveken. A létfontosságú állambevételek megszerzése érdekében Farquhar a szerencsejáték-, és ópium kereskedelem engedélyezéséhez folyamodott, melyek Raffles szemében a társadalom legfőbb ellenségeit testesítették meg. A gyarmat zűrzavarosságától sokkolva, Raffles számos új írányítási elvet 10

vázolt fel, továbbá a „szingapúri Raffles terv” keretében funkcionális és vallási alegységekre osztotta fel a szigetet. 1823. június 7-én Raffles újabb megállapodást írt alá a szultánnal és Temenggonggal, melynek értelmében a sziget egésze a britek tulajdonába került. A szultán és Temanggong évi 1.500 illetve 800 dolláros juttatás fejében minden, a szigettel kapcsolatos adminisztratív jogról lemondott, a kikötőadó szedését is beleértve. Ezzel a szerződéssel a sziget a brit törvénykezés hatáskörébe került. Raffles leváltotta Farquhart kormányzói tisztségéből és helyére a hatékony, mérsékletes tisztségviselőt John Crawfurdot nevezte ki. 1823 októberében Raffles Nagy-Britanniába utazott és sosem tért vissza a szigetre, mivel 1826-ban, 44 éves korában elhunyt. II.2.4. A Malaka-szorosi telepek (1826-1867) A britek tulajdonjogát Szingapúr felett az 1824-es holland-angolszász megállapodás szilárdította meg, mely felosztotta a maláj szigetvilágot a két gyarmathatalom közt, és a Malakai-szoros északi részét Szingapúrral együtt brit fennhatóság alá helyezte. 1826-ban Szingapúr, Penang és Malaga egyesítésével a Brit Kelet-Indiai Társaság igazgatása alatt létrejöttek a Malaka-szorosi telepek. A következő évtizedek során Szingapúr a régió fontos kikötőjévé nőtte ki magát. Sikerét számos okból ered, köztük a kínai piac nyitásával, az óceánjáró gőzhajók megjelenésével valamint a malájai gumi- és óngyártással. Szabadkikötői státusza hatalmas előnyhöz juttatta a batavai (Jakarta) és manilai kikötőkkel szemben, ahol különböző díjakat szabtak ki, és így a Délkelet-Ázsiában foglalatoskodó kínai, maláj, indiai és arab kereskedők átpártoltak Szingapúrhoz. Később az 1869-ben átadott Szuezi-csatorna további lökést adott a szingapúri kereskedelemnek. 1880-ra több mint 1,5 millió tonna rakomány haladt át Szingapúron évente, melynek körülbelül 80%-át már gőzhajók szállították. Ebben az időszakban a legfőbb gazdasági tevékenység a közraktár-kereskedelem volt, mely a vámmentesség és az alacsony korlátozások mellett szabályosan virágzott. Szingapúrban számos kereskedőház létesült, melyek nagy része európai vállalatoké, valamint a zsidó, kínai, arab, örmény, amerikai és indiai kereskedőké volt. Továbbá számos kínai közvetítő is megjelent a régióban, akik az európai-ázsiai kereskedelem nagy részét bonyolították. 1827-re a kínaiak lettek Szingapúr legnagyobb etnikai csoportja, melyet a korai kínai telepesek leszármazottjai, valamint a dél-kínai gazdasági nehézségek elől átmenekült kulik alkottak.

11

A második legnagyobb csoportot a halászként, kézművesként, és fizetett munkásként dolgozó malájok alkották, akik többnyire favakban, más néven kampungokban éltek. 1860-ra azonban az indiai lett a második legnagyobb népcsoport (kereskedők, képzetlen munkások és közmunkára, főleg dzsungeltisztításra és utakat építésére ítélt fegyencek). Szingapúr komoly növekedése ellenére a szigetet irányító kormányzat hiányos, szakszerűtlen, és a lakosság jólétével szemben érdektelen volt. A vezetőket általában Indiából nevezték ki, akik számára ismeretlenek voltak a helyi szokások és nyelvek. Míg a lakosság 1830 és 1867 között megnégyszereződött, a köztisztviselők száma változatlan maradt. A legtöbb ember nem részesült közegészségügyi ellátásban, így a fertőző betegségek, mint a kolera és a himlő, komoly egészségügyi gondokat okoztak, különösen a túlzsúfolt munkásnegyedekben. A közigazgatás hatástalanságának, valamint a többnyire képzetlen, hímnemű, ideiglenes lakosságnak köszönhetően a társadalom törvénytelenné és kaotikussá vált. 1850-be mindössze 20 rendőrtiszt szolgált a 60.000 fős városban. A prostitúció, a szerencsejáték és a droghasználat futótűzként terjedt. A kínai alvilági bandák - mai nevén a triádok - roppant erőteljesek voltak és többtízezer tagot tömörítettek magukba. A rivális társadalmi rétegek közti bandaharcok gyakran több százak halálához vezettek és a leverésükre tett kísérletek is csak korlátozott sikert hoztak. II.2.5. A koronagyarmat (1867-1942) Szingapúr folytatódó növekedésével egyre inkább kirajzolódtak a Malaka-szorosi telepek közigazgatásában rejlő hiányosságok, így a szingapúri kereskedőtársadalom mozgolódni kezdett a brit-indiai uralom ellen. A brit kormány 1867. április 1-jével beleegyezett, hogy a Malaka-szorosi telepek önálló koronagyarmattá váljon. Az új koronagyarmatot egy, a londoni Gyarmati Iroda felügyelete alatt álló kormányzó irányította. Munkáját a végrehajtó és a törvényhozó tanács segítette. Bár a tanácsok nem választott tagokból álltak, az évek során mégis fokozatosan bevonták a helyi lakosság képviselőit is. A gyarmati kormányzat számos intézkedést hozott a Szingapúrt fenyegető komoly társadalmi problémák orvoslására. Pickering évei alatt 1877-ben megalakult a Kínai Védnökség, melynek célja a kínai társadalom szükségleteinek kielégítése, különös tekintettel a kulikereskedelem legdurvább visszaéléseinek szabályozására, és a kínai nők megóvására a kényszerű prostitúciótól. 1889-ben Sir Cecil Clementi Smith betiltotta a titkos alvilági bandákat. Mégis számos társadalmi probléma maradt fenn a háború utáni korszakban is, beleértve a súlyos lakhely hiányt és az alacsony életszínvonalat. 1906-ban a Tongmenghui nevezetű kínai forradalmi szervezet, mely a Quing dinasztia elűzésére törekedett, Sun Yat-Sen 12

vezetésével létrehozta szingapúri Nanyang központját, mely a szervezet délkelet ázsiai főkapitányságaként

funkcionált.

A

szingapúri

kínaiság

bőkezűen

adakozott

a

Tongmenghuinak, mely az 1911-es Xinhai forradalom megszervezésével elérte a Kínai Köztársaság megteremtését. Az első világháborúnak nem sok hatása volt érzékelhető Szingapúrban, mivel a konfliktus nem terjedt ki a délkelet-ázsiai régióra. Az egyetlen jelentős esemény a háború során a Szingapúrba betelepített brit muszlin indiai szipolyok 1915-ös lázadása volt. Miután hallották a pletykát, hogy el fogják küldeni őket az Ottomán Birodalom ellen küzdeni, a katonák fellázadtak és megölték feletteseiket, valamint számos brit civilt, mielőtt a Johorból és Burmából érkező seregek leverhették volna őket. A háború után a brit kormány jelentős forrásokat szánt egy az egyre törekvőbb Japán Birodalom elrettentésére szolgáló szingapúri haditengerészeti bázis létrehozására. 1939-es befejezésére, a megdöbbentő 500 millió dolláros „beruházás” után, a haditengerészeti bázis az akkori világ leghatalmasabb szárazdokkjával, harmadik legnagyobb úszódokkjával és a teljes brit haditengerészet hat hónapos ellátására elegendő üzemanyaggal büszkélkedhetett. Védelméről 15 inches haditengerészeti ágyúk és a Királyi Légierő tengahi légitámaszponton állomásozó repülőszázadai gondoskodtak. Azonban miután 1939-ben kitört a második világháború, a teljes hajóhadat lefoglalta Nagy-Britannia védelme. II.2.6. Szingapúr harca és a japán megszállás 1941. december 7-én Japán megtámadta Pearl Harbort és a Csendes-óceáni háború ténylegesen kezdetét vette. Japán célkitűzései között volt a természeti erőforrásokban gazdag Délkelet Ázsia elfoglalása, hogy ily módon biztosítsa hadseregének és iparának ellátását. Szingapúr, mint a térség legfőbb szövetséges bázisa, nyilvánvaló katonai célponttá vált. Szingapúr brit katonai vezetői úgy hitték, hogy a japán támadás déli irányból, a tengerről fog érkezni, mivel északon a sűrű maláj dzsungel természetes fedezékként szolgált a megszállás ellen. A hadsereg magabiztosan hitte, hogy a „Szingapúr erőd” bármiféle japán támadásnak ellenáll. Tovább erősítette ebben a hitében a szingapúri védelemhez csatlakozó, a HMS Prince of Walse csatahajót és a HMS Repulse cirkálót is magába foglaló brit hajóraj, a Force Z. A rajjal együtt érkezett volna egy harmadik fontos hajó is, a HMS Infomitable repülőgéphordozó, amely azonban útközben zátonyra futott, légvédelem nélkül hagyva a hajóhadat. Később mindkét hajót Kuantan és Pahang partjainál elsüllyesztették. Az incidens után Szingapúrnak és Malájföldnek naponta kellett civil építményeket (kórházakat, boltokat) is

13

érintő légi támadásokat elszenvednie, melyek alkalmanként több tíz, vagy akár több száz áldozatot is maguk után hagytak. 1941. december 8-án japán erők léptek szárazföldre Malájföld északi részén. Mindössze két nappal az invázió kezdete után a Prince of Walse és Repulse hadihajókat Malájföld partjaitól 50 mérföldre a második világháború legsúlyosabb brit légicsapásában japán bombázó, és torpedóbombázó gépek elsüllyesztették. A hajók védelmére igyekvő szövetséges légierő nem érkezett meg időben. A japán sereg a szövetséges ellenállást hol leverve, hol áttörve sebesen haladt délnek a Maláj-félszigeten át. A szövetségeseknek nem voltak tankjaik, mert alkalmatlannak tartották őket az őserdei harchoz, gyalogságuk pedig erőtlennek bizonyult a japán könnyűtankok ellen. Mivel ellenállásuk sikertelennek bizonyult a japán előretöréssel szemben, a szövetségesek déli irányba Szingapúr felé hátráltak. Mindössze 55 nappal partraszállásuk után a japánok elfoglalták az egész Maláj-félszigetet, és 1942. január 31-re készen álltak a Szingapúr elleni támadásra. A szövetséges erők és a szingapúri önkéntesek számtalan a japán előretörés elleni hősies tette ellenére Arthur Percival főhadnagy 1942. február 15-én a kínai újév napján összetört védelemmel, és kimerült készletekkel megadta magát a japánoknak, s ezzel a brit vezetésű Szingapúr elbukott. Szingapúr, újnevén Syonan (japánul: „A déli sziget fénye”) 1942-től 1945-ig japán megszállás alatt állt. A japán megszállás a szingapúri történelem legsötétebb időszaka, mivel a japán hadsereg kíméletlen intézkedéseket vezetett be a lakosság ellen. A japán sereg, különösen a „kempeitai” nevű katonai rendőrség számos kegyetlenséget követett el. Ők voltak a Sook Ching mészárlás megindítói is, melynek során kínai háborús törekvéseket támogató kínai civileket gyilkoltak le. A tömegkivégzések 25.000 és 50.000 fő között szedték áldozataikat Malájföldön és Szingapúrban. A lakosság többi része is súlyos nehézségekkel küzdött a japán megszállás három és fél éve alatt. II.2.7. A háború utáni időszak (1945-1955) Miután a japánok 1945. augusztus 15-én megadták magukat a szövetségeseknek, Szingapúr egy rövid időre az anarchia állapotába süllyedt, s gyakorivá váltak a fosztogatások és bosszúgyilkosságok. 1945. szeptember 12-én Lord Louis Mountbatten, a szövetségesek délkelet-ázsiai parancsnokságának főparancsnoka vezetése alatt a brit csapatok visszatértek Szingapúrba. A sziget kormányzására megalakult az 1946 márciusáig működő Brit Katonai Igazgatóság. A háború során az infrastruktúra nagy része elpusztult, beleértve az áramszolgáltatást, vízellátást, telefon szolgáltatásokat éppúgy, mint a szingapúri kikötő létesítményeit. Élelemhiány is fellépett, ami alultápláltsághoz, betegségekhez, burjánzó 14

bűnözéshez és erőszakhoz vezetett. A magas élelmiszer árak, a munkanélküliség és a dolgozók elégedetlensége az 1947-es sztrájkokban tetőzött, tömeges leállásokat okozva a tömegközlekedésben és más szolgáltatásokban. 1947 végére az ón és gumi iránti világszerte megnövekedett kereslet hatására a gazdaság megkezdte kilábalását a válságból, ám még hosszú évekre volt szüksége a háború előtti állapotának visszanyeréséhez. Azáltal, hogy Anglia képtelen volt megvédeni Szingapúrt, elvesztette hitelét a szingapúriak szemében. A háború utáni években Anglia a maga részéről készen állt fokozatosan növekvő függetlenség biztosítására Szingapúr és Malájföld részére. 1946. április 1-jén a Malaka-szorosi telepek nevű szövetség feloszlott és Szingapúr önálló koronagyarmat lett saját közigazgatással és az azt vezető kormányzóval. II.2.7.1. Az első Törvényhozó Tanács (1948-1951) 1947 júliusában megalakult az önálló Végrehajtó Tanács és a Törvényhozó Tanács, utóbbi hat tagjának megválasztására szavazást írtak ki következő évre. Szingapúr első választása 1948 márciusában még a Törvényhozó Tanács 25 székéből mindössze hat betöltőjének megszavazására korlátozódott. Csak brit állampolgároknak volt szavazati joguk és csupán 10%-uk, azaz 23.000 fő ment el szavazni. A többi tagot a kormányzó vagy a kereskedelmi kamarák választották meg. A megválasztottak közül hárman az újonnan megalakult, konzervatív Szingapúri Progresszív Párt (Singapore Progressive Party - SPP) tagjai voltak, melyet üzletemberek és szakemberek vezettek, a másik három helyet függetlenek nyerték el. Három hónappal a választások után kitört a malájföldi kommunista csoportok lázadása. A britek a szingapúri és maláj baloldali csoportok fékentartására szigorú intézkedéseket vezettek be, és megalkották az ellentmondásos Belbiztonságügyi Törvényt, mely a „biztonságot fenyegető egyének” tárgyalás nélküli elítélését engedélyezte bármilyen kiszabható büntetéssel. Mivel a baloldali csoportok voltak a gyarmatbirodalom fő kritikusai, az önkormányzás gondolata hosszú évekre feledésbe merült. II.2.7.2. A második Törvényhozó Tanács (1951-1955) A második Törvényhozó Tanács választásait 1951-ben tartották, a megválasztható székek számát kilencre emelve. Ezt a választást is az SPP uralta, hat elnyert székkel. Bár ez hozzájárult Szingapúr önálló helyi kormányzásához, mégis a gyarmati igazgatás maradt a domináns. 1953-ban a maláj kommunisták elnyomásával, a Sir George Rendel vezette brit bizottság az önkormányzás egy korlátozott formáját javasolta Szingapúr számára. A Törvényhozó Tanácsot az új Törvényhozó Gyűlés váltotta fel, melynek 32 tagjából 25-öt a 15

lakosság választott, és közülük szavazták meg parlamentáris úton a kormány fejének a főminisztert és a Miniszterek Tanácsát, mint kabinetet. A britek megtartották ellenőrzésüket a belbiztonságügy és a külügyek területén, valamint vétójogukat a törvényhozásban. A Törvényhozó Gyűlés 1955. április 2-án megtartott választását heves és éles küzdelem jellemezte, számos új politikai párt részvételével. Az előző választásokkal ellentétben a szavazók automatikusan regisztrálhattak, 300.000 főre bővítve ezzel létszámukat. Az SPP mindössze négy szék elnyerésével látványos vereséget szenvedett. A maga 10 helyével a legnagyobb győztesnek számító baloldali Munkásfront alakított kormányt. A szintén új, baloldali Népi Akció Párt People’s Action Party, (PAP), három helyet nyert. II.2.8. Önkormányzás (1955-1963) A Munkásfront vezetője, David Marshall lett Szingapúr első főminisztere. Mivel sem a gyarmati kormánytól, sem pedig a helyi pártoktól nem kapott jelentékeny támogatást, csupán egy erőtlen kormányban elnökölhetett. A társadalmi engedetlenségek fokozódtak és 1955 májusában a négy halálos áldozatot követelő Hock Lee Bus felkelés komolyan megkérdőjelezte a Marshall-kormány tekintélyét. 1956-ban a Chinese High School és más szingapúri iskolák diákjai kirobbantották a kínai középiskolai lázadást, tovább növelve a helyi kormány és a kommunista szimpatizánsnak tartott kínai diákok és szakszervezeti tagok közötti feszültséget. 1956 áprilisában Marshall delegációjával Londonba látogatott, ahol a teljes önkormányzásról tárgyalt sikertelenül, mivel a britek vonakodtak feladni a szingapúri belbiztonságügyi ellenőrzésüket. A britek hatástalannak tartották a helyi kormány fellépését a korábbi lázadások ellen és kommunista lázadásoktól, valamint sztrájkoktól tartottak, melyek aláaknázhatnák Szingapúr gazdaságának stabilitását. Marshall a tárgyalás sikertelensége után lemondott. Lim Yew Hock, az új főminiszter leszámolást indított a kommunisták és a szélsőbalos csoportok ellen, számos kommunista érzelmű ember és szakszervezeti vezetőt letartóztatva a Belügybiztonsági Törvény nevében. A brit kormányzat elismerően tekintett Lim kemény fellépésére a kommunista agitátorok ellen, és 1957 márciusában a tárgyalások következő szakaszában megadta a teljes belső önkormányzás jogát Szingapúrnak. Ezáltal megalakulhatott a szingapúri állam saját állampolgárokkal. A Törvényhozó Gyűlést 55 fősre bővítették, melynek minden tagját a lakosság választhatta. A védelmi- és külpolitika kivételével a kormányzás minden része a miniszterelnök és a kabinet irányítása alá került. A kormányzói poszt helyett az államfői státuszt vezették be. 16

II.2.8.1. A teljes belső önkormányzás (1959-1963) Az új Törvénykező Gyűlés választásait 1959 májusában tartották meg. Az Népi Akció Párt az 51-ből 44 széket megszerezve tarolt a választásokon. Ezt a kínai nyelvű többség, különösen a szakszervezeti és radikális diákszervezeti tagok maga mellé állításával sikerült elérnie. A pártvezető Lee Kuan Yew, egy fiatal, 42 éves Cambridge-ben diplomázott ügyvéd lett Szingapúr első miniszterelnöke. A külföldi és helyi üzleti vezetők nem nézték jó szemmel a PAP győzelmét, mivel annak bizonyos tagjai kommunista pártiak voltak. Számos vállalat azonnal áttelepítette központját Szingapúrból Kuala Lumpurba. A rossz ómen ellenére a PAP belevágott a Szingapúr különböző gazdasági és szociális problémáinak megoldását célzó erőteljes programjába. A gazdasági fejlődést Goh Keng Swee pénzügyminiszter felügyelte, kinek stratégiája a külföldi és hazai befektetések különböző eszközökkel való ösztönzése volt, úgymint az adókedvezmények nyújtása, valamint a Jurongi ipari telep létesítése. Helyreállították az oktatási rendszert, hogy szakképzett munkaerőt képezzen, valamint az oktatás nyelvét kínairól angolra változtatták. A munkásosztály elégedetlenségét megszüntetendő a meglévő szakszervezeteket - akár erőszakkal is - a Nemzeti Kereskedelmi Szakszervezeti Kongresszus nevű szervezet alatt egyesítették, melyre a kormány nagy ráhatással bírt. A szociális oldalon egy közlakhatási program vette kezdetét a régóta meglévő lakhelyprobléma orvoslására. A program első két évében több mint 25.000 olcsó, többszintes lakást építettek. II.2.9. Az egyesülési kampány A kormányzásban elért sikerei ellenére a PAP egyes vezetői, Leet és Goh-ot is beleértve Malájfölddel közösen képzelték el Szingapúr jövőjét. Úgy érezték, hogy túl erősek a történelmi és gazdasági kötelékek Szingapúr és Malájföld között ahhoz, hogy külön nemzetként folytassák, és erősen kampányoltak az egyesülésért. Másfelől a PAP méretes kommunista szárnya, a maláj terület vezető pártjaként befolyását féltve, erősen ellenezte az egyesülést. A megrögzötten kommunistaellenes Egyesült Malájok Nemzeti Szövetsége (UNited Malays Nation Organisation - UMNO) pedig a PAP kommunista mentes frakcióját támogatta, de vezetői is szkeptikusak voltak az egyesüléssel szemben. Úgy gondolták, az egyesülés megváltoztatná a faji egyensúlyt, melyen politikai erejük alapszik. A probléma 1961-ben került felszínre, mikor Ong Eng Guan, a kommunista érzelmű PAP miniszter pártjának hátat fordítva egy PAP jelöltet győzött le az időközi választásokon, bukással

17

fenyegetve ezáltal a Lee-kormányt. A kommunista párti hatalomátvételtől félve az Egyesült Malájok Nemzeti Szövetsége hátat fordított az egyesülésnek. A maláj miniszterelnök Tunku Abdul Rahman május 27-én felvetette a jelenlegi Malája Szövetség, Szingapúr, Brunei, valamint a brit Borneó Sabah és Sarawak területeiből létrehozandó Malajziai Szövetség gondolatát. Az UMNO vezetői úgy gondolták, hogy a borneói területek illetve annak maláj népessége ellensúlyozná Szingapúr kínai lakosságát. A Malajzia javaslat fellobbantotta a rég érlelődő konfliktust a PAP mérsékelt és kommunista tagjai közt. A Lim Chin Siong vezette kommunista pártiak kiléptek az PAP-ból, hogy megalakítsák a Szocialista Front (Barisan Sosialis) nevű új ellenzéki pártot. Erre válaszul Lee népszavazást kezdeményezett és intenzíven kampányolt javaslata mellett, melyben a kormány komoly média befolyása is segítette. Az 1962. szeptember 1-jén megrendezett népszavazáson a szavazatok 70%-a támogatta a PAP egyesülési javaslatát. 1963. július 9-én Malájföld, Szingapúr, Sabah és Sarawak aláírták a Malajziai Szövetség megalapításáról szóló Malajzia Szerződést. II.2.10. Szingapúr Malajziában (1963-1965) II.2.10.1. Az egyesülés 1963. szeptember 16-án Malájföld, Szingapúr, Sabah és Sarawak hivatalos egyesülésével létrejött Malajzia. Az elképzelések szerint Szingapúr gazdasága az egyesülésből a közös szabadpiac létrehozása, a kereskedelmi díjak eltörlése és a munkanélküliségi probléma megoldása révén kamatoztathatott volna. A brit kormány jóváhagyta az egyesülést abban a hitben, hogy Szingapúr belbiztonságát egy sokkal nagyobb Malajzia garantálhatja. Az unió a kezdetektől bizonytalan volt. 1963-ban az UMNO egy helyi pártja részt vett a szingapúri állami választásokon, megszegve ezáltal egy korábbi UMNO-PAP egyezséget, mely szerint az előbbi nem avatkozik be az állami politikába Malajzia kezdeti évei során. Bár az UMNO minden jelöltje megbukott, a két párt kapcsolata mégis tovább romlott, mikor a PAP szemet-szemért alapon az 1964-es Malajziai Szolidaritási Konvenció által előírt szövetségi választásokon elnyert egy széket a Malajziai Parlamentben. II.2.10.2. Faji feszültség Az első év során a faji feszültség drámaian megnőtt, főleg a Szocialista Front taktikájának köszönhetően, mely a közösségi szentimentalizmus felpezsdítésével kívánta hiteltelenné tenni a szingapúri és a malajziai szövetségi kormányt. Különösen a szingapúri-kínaiak vetették meg a szövetségi kormány elfogadtatási programjának részét képező, a Malajziai Alkotmány 153. 18

cikkelye alapján a malájoknak biztosított különleges privilégiumok diszkriminatív voltát. Más pénzügyi és gazdasági előnyökhöz is könnyebben fértek hozzá a malájok. Lee Kuan Yew több politikai vezetővel együtt kiállt az összes malajziai fajjal szembeni egyenlő és igazságos bánásmód mellett a „Maláj Malajzia” gúnykiáltással. Eközben a szingapúri-malájokat tovább bátorította a szövetségi kormány vádja, mely szerint a PAP rosszul bánik velük. A külső politikai helyzet is feszültté vált, mikor az indonéz elnök, Sukarno konfrontációs állapotot hirdetett ki Malajzia ellen, katonai és egyéb lépések kezdeményezésével. Indonézia uszító tevékenységet is folytatott a malájok és szingapúriak egymás ellen fordítására. Ez számos faji zendüléshez vezetett, és sokszor kijárási tilalmat kellett elrendelni a rend helyreállítására. A legvéresebb megmozdulás az 1964-es lázongás volt, melynek során 23 ember vesztette életét, és több százan megsebesültek. A zendülések ideje alatt a közlekedési rendszer leállása, és az égbetörő élelmiszerárak további nehézségeket jelentettek a lakosság számára. Gazdasági fronton az állami és szövetségi kormányok is konfliktusokkal szembesültek. Az UMNO vezetői attól tartottak, hogy Szingapúr gazdasági dominanciája elvonja Kuala Lumpur politikai hatalmát. A korábbi közöspiaci megállapodás ellenére Szingapúr továbbra is korlátozásokba ütközött a Malajzia többi részével folytatott kereskedelme során. Megtorlásul Szingapúr teljes egészében megtagadta a két keleti államtól Sabahtól és Sarawaktól a korábbi megállapodás szerinti fejlesztési hiteleket. A helyzet olyan súlyossá fokozódott, hogy a tárgyalások megszakadtak, miközben lázító beszédek és írások terjedtek mindkét oldalon. Az UMNO fanatisták Lee Kuan Yew letartóztatását követelték. II.2.11. A szétszakadás Malajzia miniszterelnöke, Tunku Abdul Rahman a vérengzések megállításának egyetlen módját Szingapúr szövetségből való eltávolításában látta. A malajziai parlament 1965. augusztus 9-én 126-0 arányban megszavazta Szingapúr kizárását. Aznap Lee Kuan Yew, egy a televízió által is közvetített sajtókonferencián, gyászos hangon közölte, hogy Szingapúr egy független, szuverén állam lett. „Gyötrelmes pillanat ez számomra. Egész életemben, egész felnőtt életemben hittem a két terület egyesülésében és egységében.” E pillanattól kezdve az új állam neve Szingapúri Köztársaság lett.

19

II.2.12. A Szingapúri Köztársaság (1965-től napjainkig) II.2.12.1. 1965-től 1979-ig A hirtelen jött függetlenséggel Szingapúr jövője bizonytalanná vált. A konfrontációs állapot folytatódott, az UMNO konzervatív frakciója erősen ellenezte a szétválást, Szingapúrnak, pedig szembe kellett néznie az indonéziai katonaság támadásának veszélyével, és az állam erőszakos, kedvezőtlen feltételek melletti visszacsatolásával a Malajziai Szövetséghez. Szingapúr szuverenitásának nemzetközileg való elismerésére törekedett. 1965. szeptember 21-én Szingapúr csatlakozott az ENSZ-hez, majd még ugyanazon év októberében a Commonwealth közösséghez. Sinnathamby Rajaratnam külügyminiszter segítette Szingapúr függetlenségének elismertetését, és más országokkal való diplomáciai kapcsolatainak kiépítését. Az ország 1967. augusztus 8-án az ASEAN társalapítója, majd 1970-ben az El nem Kötelezettek Mozgalmának elismert tagja lett. II.2.12.2. Az 1980-as évektől a 21. század elejéig Szingapúr politikai helyzete az 1966 és 1981 között az összes mandátummal rendelkező PAP 15 éves parlamenti monopóliuma alatt stabilizálódott. Egyes aktivisták és ellenzéki politikusok a PAP irányítását tekintélyelvűnek, a politikai és média tevékenységek szigorú kormányzati szabályozását, pedig politikailag jogsértőnek tartották. Szingapúr kormánya jelentős változásokon ment keresztül. 1984-ben bevezette a nemválasztókerületi parlamenti képviselői posztot, lehetőséget teremtve három vesztes párt 1-1 jelöltjének

parlamentbejutására.

A

csoportos

választókerületi

képviselet

1984-es

életbelépésével többmandátumú választókerületeket alakítottak ki, ezáltal biztosítva a kisebbségek megfelelő parlamenti képviseletét. 1990-ben bevezették a kinevezett képviselői tisztséget, mely révén pártatlan nem megválasztott képviselők is bekerülhettek a parlamentbe. 1991-es kiegészítése óta az alkotmány biztosítja a választott elnök tisztségét, aki vétójoggal rendelkezik a nemzeti tartalékok felhasználása és a közszolgálati kinevezések felett. Lee Kuan Yew utódlása is érdekesen zajlott. Lee 1990. november 26-án benyújtotta lemondását az elnöknek, kinevezve utódjául Goh Chok Tongot, akit később meg is választottak. Lee lemondásakor létrehoztak egy új posztot a kormányzatban rangidős miniszter címen, melyet mindig a lemondó miniszter foglal el. Tehát Lee továbbra is ottmaradt a kormányban, megtartotta a kormányzó párt pártelnöki posztját is, hogy a továbbiakban is rálátással és befolyással bírjon a politikára. A pártelnöki posztot 1992-ben adta át Goh Chok Tong miniszterelnöknek.

20

Az új évezred első éveiben Szingapúr számos függetlenedés utáni krízisen ment keresztül, beleértve a 2003-ban kitört SARS járványt6, és a terroristafenyegetést. 2001 decemberében lelepleződött egy a nagykövetségek és a szingapúri infrastruktúra elleni bombázás terve, melynek következtében a Jeemah Islamiyah nevű iszlám fegyveres csoport nem kevesebb, mint 36 tagját tartóztatták le a Belbiztonságügyi Törvény értelmében. Szigorú terroristaelhárító intézkedéseket hoztak a potenciális terrorcselekmények kinyomozására és megakadályozására, valamint az általuk okozott károk minimalizálására. A miniszterelnök helyettesi posztot Goh Chok Tong miniszterelnöksége idején Lee legidősebb fia, Lee Hsien Loong töltötte be, így mikor 2004. augusztus 12-én Goh Chok Tong lemondott a miniszterelnökségről, őt nevezte ki utódjául. Mivel leköszönő miniszterelnökként a rangidős miniszteri poszt már Goh Chok Tongot illette meg, s mivel az idősebb Lee kiszorult volna a kormányzásból, fia létrehozta a miniszter tanácsadói posztot, melyet rögvest apja foglalt el. Ezenkívül számos változást vezetett be, többek közt három és félévről két évre csökkentette a hadkötelezettséget, valamint legalizálta a kaszinókban folytatott szerencsejátékot. A 2006-os választásokat ismét az 1959 óta hatalmon lévő Népi Akció Párt nyerte, s újra megválasztották Lee Hsien Loongot miniszterelnöknek. Az elnök, S R Nathan, akit 2005 augusztusában másodszorra választottak meg, csekély hatalommal bír. A Lee család többi tagja is jelentős gazdasági és/ vagy politikai pozíciókkal rendelkezik, gyakorlatilag kevés olyan terület van, ahol nincsenek jelen valamilyen formában. Ezek alapján talán joggal mondhatjuk, hogy „Szingapúr egy sikeres családi vállalkozás”. A történelmi háttér ismeretében, talán könnyebben átláthatjuk majd, a Szingapúrban lezajló gazdasági folyamatokat

III. Szingapúr gazdasága III.1. Gazdasági fejlődés7 Szingapúr az egyik „kistigris” a dél-ázsiai térségben, Dél-Korea, Hongkong és Tajvan mellett. Ahhoz, hogy Szingapúr a harmadik világból az elsőbe érjen, igen hosszú utat kellett megtennie, hiszen valójában kedvező földrajzi fekvésétől eltekintve a semmiből indult. Hogy

6 7

SARS = Severe Acute Respiratory Syndrome – atípusos tüdőgyulladás http://www.cranendonk.com/singapore.htm; Letöltés: 2006.12.01. 9:44

21

hogyan és mivel érdemelte ki a parányi városállam a „kistigris” elnevezést, arra a továbbiakból derül fény. Szingapúr rendelkezik kétségtelenül a délkelet-ázsiai térség egyik legfontosabb kikötőjével, így csakúgy, mint a többi „kistigris” esetében, itt is kiemelt szerepe van a kereskedelemnek. A kis szigetország szinte minden nyersanyagból - még édesvízből is - importra szorul, és területének kevesebb, mint 2 százaléka művelhető, mégis jelentős szereppel bír a térségben, hiszen az importtal szemben jelentős export áll, főként a magas hozzáadott értékkel rendelkező elektronikai és vegyipari szektorban. Az ország jelentős többletet könyvelhet el a külkereskedelemben, s a World Economic Forum versenyképességi listáján az ország hosszú évek óta az élmezőnyben szerepel, a 2006-07-es lista Svájc, Finnország, Svédország és Dánia mögött a világ ötödik legversenyképesebb gazdaságaként említi, megelőzve a az Amerikai Egyesült Államokat és Japánt is.

Country/Economy Switzerland Finland Sweden Denmark SINGAPORE United States Japan

2006 Rank 1 2 3 4 5 6 7

2005 Rank 4 2 7 3 5 1 10

Changes 20052006 Ê Æ Ê Ì Æ Ì Ê

2. ábra: Versenyképesség 2005-20068

Az ország erősségégének tekinthető a fejlett infrastruktúra, a jól képzett munkaerő, a magas technikai felkészültség és innovációs képesség. Manapság Szingapúr a délkelet-ázsiai térség egyik - ha nem az első - legfontosabb pénzügyi és kereskedelmi központja. Az elmúlt időszakban tapasztalt dinamikus felívelés az ázsiai térségben szépen termeli ki a dollármilliomosokat, akik pénzük jelentős részét szingapúri intézetekkel kezeltetik. III.1.1. 1960-1990-ig Azonban Szingapúrnak, hogy a mai fejlettségi szintre eljusson óriási változáson kellett keresztülmennie. A gazdaság fejlődésének történetét a hatvanas évek elejétől érdemes megvizsgálni. A hatvanas évek eleje felöleli az elő-malajziai éveket (1959-1963), a malajziai éveket (1964-1965), és az importhelyettesítés korszakát (1965-1967). Ezekben az években 8

http://www.weforum.org; Letöltés: 2007.02.01. 19:19

22

számos problémával kellett szembenéznie a városállamnak: a tradicionális gazdasági szektorok stagnáltak, csökkenő tendenciák jellemezték a gyártási tevékenységet, politikai instabilitás és ipari nyugtalanság volt, nagy volt a népesség növekedés és a fiatalkorúak száma, magas volt a munkanélküliségi ráta, illetve az elöregedett infrastruktúra maradványai még jelen voltak. Az elszegényedés elkerülésének és a munkanélküliség felszámolásának egyetlen módja a gyors gazdasági növekedés lehetett. Az 1959-ben hivatalba lépő PAP kormány ezt a gazdasági növekedést nagymértékű iparosítással kívánta megvalósítani, mely felszámolná a munkanélküliséget, és szociális intézkedéseket finanszírozna, illetve párhuzamosan a magántőkét megpróbálta minél jobban arra ösztönözni, hogy ipart teremtsen Szingapúrban. A kormány kiterjesztette tevékenységét az infrastruktúra, lakásépítés és a szociális szolgáltatások fejlesztésére is. Ez ösztönözne bizonyos iparágakat, valamint a vásárlóerőt, mely megfelelő ipari promóciós tevékenységgel társulva gazdasági növekedést idézett elő. 1960-ban a kormány létrehozta a Housing and Development Board - Lakásfejlesztési Bizottságot, melynek legfőbb feladata a lakásépítési program megvalósítása volt. A bizottság ezenfelül pedig megkapta a „land condemnation”, avagy az „eminent domain” jogát, ami azt jelentette, hogy kisajátítási joggal rendelkezett, minden, az állam területén lévő minden ingatlanon felett.

9

Mindazonáltal az 1959-1964 közti időszak bizonyos vonatkozásban elvesztegetettnek is tekinthető, hiszen a szingapúri piacra termelő munkaigényes iparosítási program nem hozott sok sikert. Ennek főbb oka az volt, hogy a hazai piac viszonylagosan kicsi volt, a vállalkozók inkább kereskedésre hajlottak, mint a termelésre, magas fokú volt az importfüggőség illetve az új iparágak számára szükséges technológiák hiányoztak. A Maláj Szövetséggel való egyesülést a közös piaclehetősége, valamint az egységes belbiztonság gondolata mozdította elő. A közös piac azonban sosem valósult meg a Szingapúr és Kuala Lumpur közt fennálló feszültségek miatt. A függetlenség gondolata azonban egy jó ideig fel sem merült, mivel kis szigetállamként, Szingapúr életképességre alkalmatlan országnak tűnt, sőt még közvélemény is szkeptikus volt túlélési kilátásait illetően. De a szétválás idővel elkerülhetetlenné vált. Az indonéziai ellenséges kampány alatt, Szingapúr még több problémával szembesült. Az üzleti életbe vetett általános bizalom alacsony volt,

9

The Southeast Asia Handbook; Edited by: Patrick Heenan, Monique Lamontagne; Fitzroy Dearborn Publishers London-Chicago 2001.; 69. oldal

23

mivel számos kezdő termelő cég szenvedett el végzetes csapásokat a közös piac meghiúsulása miatt. Az ország függetlenné válásakor szintén igen komoly problémákkal küzdött: a munkanélküliség állandósult problémája polgári engedetlenség kirobbanásával fenyegetett, emellett alacsony volt a lakossági megtakarítás valamint lakóingatlan-, terület-, és nyersanyaghiány volt tapasztalható. Annak ellenére, hogy ez utóbbi kettő nem enyhült jelentősen, a gazdaság kezdeti nehézségek medréből viszonylag gyorsan került ki. Ez jelentős részben annak volt köszönhető, hogy Szingapúr a kezdettől fogva liberális kereskedelmi és befektetési politikát folytatott. A pragmatikus kormányzat felmérve az ország kedvező geopolitikai helyzetét, az 1960-as évek végén gyors változtatásokat eszközölt politikájában: a védő vámtarifák és kvótás szabályozás alatt álló importról az exportorientált iparosításra tért át, amiben segítségére volt az itt megtelepülő külföldi tőke. A multinacionális vállalatokat pedig az általuk nyújtott tőke, technológia, piac és szakértelem miatt örömmel fogadták. 1961-ben a kormány felállította a Economic Develepment Board10 - Gazdaságfejlesztési Bizottságot, melynek célja a nemzetközi gazdasági stratégiák kialakítása és alkalmazása, valamint Szingapúr feldolgozószektorának felfejlesztése volt. A Bizottság „mindent egy helyen”11 hatóság lett, amely feleslegessé tette, hogy a beruházóknak számos hivaltallal és minisztériummal kelljen kapcsolatba lépnie: a szóban forgó hatóság teljeskörűen a beruházók szolgálatában állt, legyen szó bármilyen ügyről is. Ipartelepeket hoztak létre, különösképp Juronban, valamint adókedvezményekkel külföldi tőkét vonzottak az országba. Az iparosítás során a feldolgozóipar alkalmassá vált nagyobb hozzáadott értékű termékek előállítására, s ezáltal komoly állambevételek biztosítására. A növekvő kereskedelem és a kikötőbe látogató hajók igényeinek megfelelően a szolgáltató szektor is jelentős fejlődésen ment keresztül. Ezek az előrelépések segítették a munkanélküliségi válság enyhítését. Nagy olajvállalatok, mint a Shell vagy az Esso is érkeztek az országba, olajfinomítóik létesítésével az 1970-es évekre a világ harmadik legnagyobb kőolajfinomító központjává varázsolva a városállamot. Szingapúr sikeresen folytatta liberális külföldi befektetési politikáját, valamint hatékony adminisztratív és infrastrukturális támogatását, megtartotta politikai és ipari stabilitását, miközben keményen dolgozott munkaereje minőségének javításán. A kormány komoly összegeket fordított az oktatásra, melynek hivatalos nyelve az angol lett, és a gyakorlati 10

http://www.edb.gov.sg; Letöltés: 2006.12.27. 10:15 Lee Kuan Yew: A harmadik világból az elsőbe: A „szingapúri sztori”: 1965-2000; Szingapúr és Ázsia gazdasági fellendülése; Fordította: Hernádi András MTA Világgazdasági Kutatóintézet, 2000; 54-56. oldal

11

24

képzésekre koncentrálva megteremtette az ipar számára alkalmas szakképzett munkaerőt, mint a további fejlődés egyik alappillérét. Kedvező fejlemények a régióban úgymint a vietnámi háború, és az olaj konjunktúra, valamint a kiterjedő világgazdaság mind-mind hozzájárultak Szingapúr gazdasági sikeréhez. A brit katonák a függetlenedés után is Szingapúrban maradtak, ám 1968-ban London bejelentette döntését, hogy 1971-re kivonja erőit az országból. Amint Szingapúr tudomására jutott a tény, bevezette az általános hadkötelezettséget és rögvest hozzálátott a szingapúri fegyveres erők létrehozásához, melynek rövid története és jelentősége a III.11. fejezetben olvasható . Az angol csapatkivonás után, az 1970-es években Szingapúr tovább folytatta a közegészségügy, az ipari és szolgáltató szektor fejlesztését. A függetlenedés előtt létrehozott Lakásfejlesztési Bizottság továbbra is nagy sikereket ért el a hatalmas építési projektek kivitelezésében, megfizethető bérlakásokat teremtetve a korábbi lakásfoglalók számára, illetve a belváros üzleti negyedében modern városképhez méltó felhőkarcolókat és bevásárlóközpontokat építtetett. Az évtized végére a lakosság nagy része bérlakásokban lakott.

12

A még 1968-ban felállított Central Provident Fund - Központi Takarékossági Alap

lakhatási sémája lehetővé tette a bérlakók számára, hogy kötelező megtakarítási számlájukat a lakások megvásárlására fordítsák, fokozatosan növelve ezáltal a szingapúri lakástulajdonosok számát. Szingapúr kormányzata folyamatosan szemmel tartotta a potenciális veszélyt vagy előnyt magukban hordozó fejlesztéseket. A kormányzat szükség esetén sosem habozott irányt váltani. A központi téma tehát továbbra is a gazdaság javítása és átszervezése volt. Összegezve talán a következő fontos változásokat emelném ki a fejlődés első két évtizedének tekintetében (1960-70-es évek): az importhelyettesítésről az exportorientációra való áttérést, a munkaerő igényes iparosításról a tőkeintenzív iparosításra történő átállást, a fejlettebb technológia és előnyösebb technikák alkalmazását az ipari és szolgáltató szektorban, illetve a jelentős változást a gazdasági struktúrában, a foglalkoztatásban és az életszínvonalban. A következő periódus az 1980-as évektől kezdődik, amikoris az állam a nagy értékű beruházásokat igénylő tevékenységek felé orientálta a gazdasági szereplőket. Ezt tette úgy, hogy a kiszemelt multinacionális vállalatokat ösztönzőkkel irányították a megfelelő ágazatokba, s a képzettség és technológiai szint növelése érdekében állami vállalatokat kezdtek működtetni a kiszemelt területeken, ahol magas bért fizettek, megnehezítve a 12

The Southeast Asia Handbook; Edited by: Patrick Heenan, Monique Lamontagne; Fitzroy Dearborn Publishers London-Chicago 2001.; 69. oldal

25

munkaerőigényes iparágak működését. Ez az intervenciós politika sikeresen vonzotta a külföldi közvetlen tőkebefektetéseket a kívánt iparágakba, növekedést és strukturális megújulást hozva magával. Ezzel egyidőben a befektetés ösztönzés célpontjai a számítógépek, számítógép perifériák, elektronikus orvosi műszerek, gépjármű alkatrészek, különleges vegyi anyagok és gyógyszerészeti termékek, valamint optikai, és fénymásoló berendezések voltak. Az 1985-86-os recessziót követően a kormány az új piacok fejlesztésére, illetőleg arra koncentrált, hogy a multinacionális cégek számára Szingapúrt ipari, pénzügyi, és telekommunikációs központtá alakítsa. Az 1990-es évek gazdaságfejlesztési stratégiájában mind az ipari, mind a szolgáltató szektor nagy szerepet kapott. Szingapúr iparosodását a már említett, 1961-ben megalakult Gazdaságfejlesztési Tanács vezette. A kezdeti figyelem leginkább a feldolgozóipari befektetés ösztönzésre irányult, de mára a feladatköre már módosult. Ez a magántulajdonú, manapság 500 fős non-profit szervezet, vezető kormányügynökség, napjainkban a magas hozzáadott értékű befektetések ösztönzésével erősíti Szingapúr gazdaságát. A feldolgozóipar, a feldolgozóipari szolgáltatások, és az exportálható szolgáltatások szektoraira összpontosít, illetve az üzleti szektort támogató jövőképen dolgozik. Vállalati befektetők szoros együttműködésével igyekszik innovatív megoldásokat találni üzleti igényeik kielégítésére, miközben Szingapúr hosszú távú stratégiáit folyamatosan az üzleti és ipari környezet változásainak megfelelően igazítja. 1970-1990-ig a szingapúri gazdasági növekedés főként a lakosság növekedése (25%) és a humán és fizikai tőkébe történő befektetéseknek (83%) volt köszönhető. Időszak 1970-75 1975-80 1980-85 1985-90

Output növekedése 0,454 0,408 0,3 1,545

Munka 0,31 0,408 0,3 1,545

Tőke 1,05 0,63 0,78 0,83

TFP -0,36 0,05 -0,2 0,08

3. ábra: Növekedési tényezők 1970-199013

Az Ázsiai Tigrisekkel ellentétben, Szingapúr fejlődésének az alapja nem a technológiai fejlődés volt, hanem az egész folyamat alapvetően humán és fizikai tőkebefektetésén alapult. Ezen kívül a kis városállam exporttámogató politikája is kulcsfontosságú volt a hazai tőke mobilizálásában és a külföldi tőke vonzásában. Szingapúr ilyen irányú fejlődésének oka a szingapúri kormányzat aktivista politikája, ami a 13

Young, 1992

26

termelést erőltette a célzott iparágakban a textíliától az elektronikáig, majd a ruházattól az elektronikáig és a banki szolgáltatásokig, s ez túl gyors volt ahhoz, hogy a termelékenység növeléséhez elegendő idő lett volna. Szingapúr ez időszaki növekedése Szingapúr növekedési tapasztalatai a magas tőkeakkumulációtól való függőséget mutatják, a külföldi és a hazai tőkét is beleértve, azonban e két tényezőt külön fejezetben ismertetném. III.1.2. A gazdaság tendenciái az 1990-es évektől14 1991-ben kihirdették egy stratégiai gazdasági tervet, mely az oktatásra és az emberi erőforrásokra koncentrált az export versenyképessége növelésének érdekében. A szolgáltató szektor fejlesztésére helyezett hangsúly. Támogatást és erősítést kapott az Operatív Központ programjától, mely arra bátorította a vállalatokat, hogy Szingapúrt, mint regionális központot, vagy mint központi elosztó centrumot használják. A vezetők kidolgoztak egy átfogó tervet a gazdaság magasabb hozzáadott értékű termékekre és szolgáltatásokra történő diverzifikálására. Integrált stratégiájuk biztosítja a GDP folyamatos növekedését. 6 kiemelt területet jelöl meg, melyekre a fejlesztésnek a leginkább összpontosítania kell. Ez láthatjuk a következő ábrán.

4. ábra: Integrált gazdaságfejlesztési stratégia 14

http://www.wtec.org/loyola/em/04_05.htm; Letöltés: 2006.11.23. 20:47

27

A GDP növekedés alapja a stabil politikai háttér volt. A stratégia kiemelkedően fontos része a munkaerő illetve munkaerőképzés, melyhez szorosan kapcsolódik az oktatás. A munkaerő hiánya arra sarkallja Szingapúrt, hogy saját technológiai és munkaerő színvonalának emelése mellett, munkaerőigényes műveleteinek áttelepítésével teljes együttműködést folytasson szomszédjaival. Szingapúr kormánya az ipari és oktatási együttműködésen keresztül készíti fel munkaerejét a jövőre. A kormány azon dolgozik, hogy növelje az egyetemek közti ipari kutatási törekvéseket. Ösztönzőket használt a multinacionális vállalatok, és technológiájuk becsábítására, valamint a helyi munkaerő képzettségének növelésére. Az ipar pénzügyi hozzájárulást és a diákok, illetve a munkások képzését segítő K&F létesítményeket biztosít. Az ipar a kormány támogatását élvezi a termékek és folyamatok fejlesztéséért felelős K&F tevékenységek területén. Szingapúr tengerentúlról is toboroz technikai mérnököket. A képzések Szingapúr fejlesztési stratégiájának fontos elemét alkotják. Ha egy helyi vállalatnak szüksége van bizonyos technológiákra, a kormány megtalálja a forrást és beszerzi a világ bármely részéről is. Szakmai képzései közt megtalálható a külföldi oktatás, a külföldi szakértők, multinacionális vállalati tréningek, valamint a szakképzési programok és intézmények széles sora. A kormány az összes ilyen tevékenységet támogatja a nemzeti munkaerő képességeinek és minőségének fejlesztése céljából. Továbbá a stratégia részeként nagy hangsúlyt fektettek az egyes iparágak (pénzügy és szolgáltatások, telekommunikáció, szállítmányozás, vegyipar stb.) és a kereskedelem, az értékesítés és a marketing területének erősítésére. A hatékony és integrált infrastruktúra (energia, víz, utak stb.) lehetővé teszi a nemzetközi vállalatok számára az egyszerű beköltözést és letelepülést. Szingapúr tőkével versenyzik, nem pedig munkaerővel. Mint a független Szingapúr történelme folyamán mindvégig kiemelkedően nagy szerepe van a külföldi tőkebefektetéseknek, melyek a kormány támogatását

élvezték.

Tőkebefektetési

ösztönzői

közt

megtalálhatók:

beruházási

kedvezmények, bővítési ösztönzők, szolgáltatásexport, engedélyezett külföldi hitelsémák, elfogadott külföldi jogdíjak, tengerentúli vállalatok ösztönzése, raktározási és logisztikai ösztönzők, tengerentúli befektetések ösztönzése, kockázati-tőke ösztönzők, operatív központok létrehozásának ösztönzése, üzleti központok, a K&F költségek kettős csökkentése, a tengerentúli beruházások fejlesztési ráfordításainak kettős csökkentése, kutatásösztönző terv, kutatás és fejlesztés hozzájárulási terv és a társberuházások.

28

De térjünk vissza kicsit az ország infrastruktúrájára. Szingapúr telekommunikációs rendszere teljes mértékben digitális, és a legmodernebb technológiákat alkalmazva Szingapúr minden lakását behálózza, ezáltal joggal illeti meg Szingapúrt az „intelligens sziget” becenév. A lakók T1 kábeleken szörfözhetnek az Interneten. Szingapúr kiterjedt úthálózattal és modern tömegközlekedési rendszerrel büszkélkedhet, ami buszok, vonatok, metrók segítségével az összes jelentős üzleti, ipari, bevásárló és lakó kerületet lefedi. Mélytengeri kikötőit és repterét a világ legjobb létesítményei közt tartják számon. Délkelet ázsiai központi elhelyezkedésével A

városállam

az

ASEAN

országok

kereskedelmi,

fejlesztési

és

kommunikációs

tevékenységeinek gyújtópontjaként szolgál. Szingapúr Malajziával és Indonéziával együtt megbízható, ám egyre költségesebb működésű regionális víz és energia ellátást épített ki. Szingapúr az ország teljes szervezeti struktúráját növekedésének támogatására rendezte be. A parlamenttől, a pénzügyi és tőkepiacokig, az oktatástól a közlekedési hatóságokig minden intézmény osztozik a közös célon. Létrehozták a monetáris csereügyleteket felügyelő szabályozásokat, melyek üzletbarátiak ugyan, de mégis szigorúak. Az úttörő státusztól, mely kezdeti adómentességet jelent, a befektetési adókedvezményekig terjedő vonzó adó jellegű ösztönzőkkel segítik elő a befektetéseket. Számos rabatt, csökkentés, K&F képzés, és a szakképzési tréningeket ösztönző program működik, az adómértékek, pedig folyamatosan csökkentek az elmúlt 5 év során. A kormány nemrég bevezette a hozzáadott érték alapú adórendszerben működő általános szolgáltatásadót, melytől az egyének és vállalatok adóterheinek további teljes körű csökkentését várja. A tőkenyereségek nem adókötelesek, ahogy a tengerentúli állampolgárok jövedelmei sem. Felismerve, hogy a jövőbeni növekedés a korlátozott készletek, és a kicsiny hazai piac nyújtotta akadályok leküzdésén áll vagy bukik, a kormány a következő kulcsfontosságú stratégiai lépéseket tette: a multinacionális cégeket meggyőzte, hogy Szingapúrt válasszák ázsiai központjuk létrehozásának helyéül, ösztönözte a környező fejlődő országokba (Kína, India, Malajzia, Indonézia) való beruházást, ezáltal megszerezve a piacaikhoz való hozzáférést, illetve támogatta az élvonalbeli és nagy hozzáadott értékű technológiákba való külföldi befektetéseket. Más országok arra kérték Szingapúrt, hogy operatív ipartelepeket és gazdasági övezeteket hozzon létre. Szingapúr Gazdaságfejlesztési Tanácsa egy 1 milliárd dolláros csoportos fejlesztési alapot hozott létre az ipar bruttó hazai termékének növelése, illetve az ország fejlesztési céljainak elérése érdekében. Ezek olyan meg nem térülő beruházások, melyeket a jövőbeni fejlődés számára nélkülözhetetlennek tartanak. Ha egy vállalatnak technológiára van szüksége, a kormány megtalálja a megfelelő forrásokat a támogatására. A szingapúri kormány jelenleg 10 29

milliárd dolláros költségvetési többlettel rendelkezik, mely biztosítja a Gazdaságfejlesztési Tanács számára az ilyen beruházásokhoz szükséges pénzalapokat. A tanács fel van hatalmazva a szingapúri kormányszervek képviseletére, ezáltal csökkentve a „szingapúri üzletvitel” körüli keveredést. A befektetések előmozdítása érdekében a Gazdaságfejlesztési Tanács közeli együttműködést folytat számos szervezettel, úgymint a mezőgazdasági és gyártelepekért felelős Jurong Town Corporationnel, a Szingapúri Fejlesztési Bankkal, ami a tőkéről és finanszírozásról gondoskodik, a Nemzeti Tudományos és Technológiai Bizottsággal, mely a technológiatranszferért és fejlesztésért felel, a Termelékenységi Szabványügyi Bizottsággal, ami a mértékekért, szabványokért, és tesztelésért felelős, valamint az export kereskedelemmel foglalkozó Kereskedelemfejlesztési Tanáccsal. A nemzeti össztermék az ország függetlenné válása óta 2005-ig átlagosan több mint 8%-kal bővült évente, eltekintve az ábrán is nyomon követhető időszakok visszaeséseitől. Ugyanebben az időszakban a világ legfejlettebb országait tömörítő OECD övezet átlagos adatai 3,3%-os gazdasági növekedést produkáltak.

5. ábra: Reál GDP növekedés (1961-2006)15

III.1.3. Szingapúr helyzete a 20. század utolsó éveiben16 és a 21. század elején17 Az 1997 júliusában kibontakozó gazdasági krízis szomszédjainál kevésbé érintette Szingapúrt, magas megtakarítási- és befektetési rátáinak, elenyésző államadósságának,

15

http://www.singstat.gov.sg; Letöltés: 2006.11.23. 14:27 http://app.mti.gov.sg; Letöltés: 2007.01.11. 23:14 17 Singapore – Introductory Survey The Europa World Year Book, 2006, Volume II.,, Routledge, Taylor & Francis Group, London and New York; 3870-3882 oldal. 16

30

valamint jelentős devizatartalékainak köszönhetően. A pénzügyi szolgáltató szektor reformja által további előnyöket kovácsolt szomszédjai instabilitásából, hogy bebiztosítja saját pozícióját, mint pénzügyi- és kereskedelmi központ. Az 1990-es évek végén kidolgozták a „Szingapúr 2000” programot18, melynek célja a gazdaság magas versenyképességi szintjének megtartása, illetve ez a program magába foglalja a gyakorlati teendőket, amelyek felkészítették a gazdaságot a 21. század elején bekövetkező új gazdasági kihívásokra. A program 5 alprogramból állt, melyek a következők voltak: Feldolgozóipar 2000, Ígéretes helyi vállalkozások 2000, Nemzetközi üzletközpontok 2000, a Regionalizáció 2000 és a Társfinanszírozás című projektek. A Feldolgozóipar 2000 program a feldolgozóiparnak a GDP termelésében és a foglalkoztatásban

elfoglalt

magas

arányának

fenntartását,

évi

átlagos

7%

körüli

termelésnövekedést írt elő. Ennek megvalósítása érdekében a magas hozzáadottérték-tartamú tevékenységek, a termelékenységnövekedés, a piaci alkalmazkodás ösztönözték. „A program sajátos iparszemléleti megközelítése a ún. cluster (csoport) szemlélet, mely azt jelenti, hogy ahhoz, hogy egy-egy ipari szektor jól működjön , a szektoron belüli, illetve a termelési folyamatokhoz kapcsolódó más szektorokhoz tartózó vállalatok szoros együttműködésére van szükség.”19 Ennek pénzügyi hátterét a társfinanszírozásra kialakított program teremtette meg, melyen belül több alap is működött. Az EDB külön programot dolgozott ki az ígéretes helyi vállalkozások fejlesztésére, melynek legfőbb célja a szingapúri multinacionális vállalatok kinevelése volt. A kormány számos támogatási lehetőséget biztosított a program keretében a világos jövőképpel, stratégiával, növekedési pontenciállal rendelkező vállalatoknak. A Nemzetközi üzletközpont 2000 program célja pedig az volt, hogy Szingapúr kedvező földrajzi fekvését még jobban kihasználva, erősíteni a városállam, mint üzleti központ vonzerejét, és ösztönözni kedvező feltételek biztosításával, hogy minél több multi alakítsa ki központját az országban. Végül, de nem utolsósorban meg kell említeni a Regionalizáció 2000 programot, melynek keretében a régió több pontján ipari parkok létesítésével készítik elő a „talaj” a tőkeexportőrök számára. A program fontos elem volt a gazdaságdiplomácia is.

18

Bagó Eszter: Szingapúr: stratégia a versenyképesség erősítéséért; In: Külgazdaság, 1997. 41. évfolyam, 2. kötet 7-8. szám; 107-110. oldal 19 Bagó Eszter: Szingapúr: stratégia a versenyképesség erősítéséért; In: Külgazdaság, 1997. 41. évfolyam, 2. kötet 7-8. szám; 108. oldal

31

Azonban a 2001-2002-es évben, a világkereskedelemben tapasztalható, hirtelen csökkenő tendencia a szigetállamot az 1960-as évek eleje óta nem tapasztalt, komoly kihívások elé állította. Erre válaszul a kormányzat megnövelte költéseit és intenzívebbé tette a gazdaság átstrukturálására kifejtett erőfeszítéseit. E célból a kormány az innováció ösztönzésének, az új szolgáltatások, és a fogyasztói iparágak diverzifikálásának módját keresi. A nagyobb hozzáadott értékkel bíró tevékenységeket helyezik előtérbe, hogy elősegítsék a tudás alapú gazdaság kialakulását. A védett szektorokat, mint amilyen a pénzügyi szolgáltatásoké, liberalizálják, hogy így növeljék az általános hatékonyságot. Különböző bilaterális szabadkereskedelmi egyezményeket kötnek, hogy javítsák a piacralépést és ösztönözzék a külföldi tőkebefektetést. 2002-ben, a Világbank adatai szerint, Szingapúr bruttó nemzeti jövedelme (GNI) 2000-2002es árakon mérve 86.150 millió USD volt, amely 20.690 dolláros egy főre jutó jövedelmet jelentett. 1990 és 2002 között a népesség 2,6%-os éves rátával növekedett, míg az egy főre jutó bruttó hazai termék, ténylegesen, évente átlagosan 3,6%-kal nőtt a vizsgált időszakban. A teljes GDP valójában évente átlagosan 6,0%-os mértékben nőtt 1990 és 2003 között, s 2,2%-kal bővült 2002-ben és 1,1%-kal 2003-ban. A mezőgazdaság (a vadászattal, halászattal és az erdészettel együtt) valamint a kőfejtés, csupán 0,1%-kal járult hozzá a GDP-hez 2003-ban, illetve 1990 és 2002 között az Ázsiai Fejlesztési Bank (Asian Development Bank - ADB) szerint a mezőgazdaságból származó bruttó hazai termék átlagosan éves 3,1%-kal csökkent, de ez az érték 2002-re 5,8%-ra emelkedett. Az ipar (a termelőiparral, építőiparral és energiaiparral együtt) 2003-ban 33,0%-ban járult a GDP-hez, és a foglalkoztatott munkaerő 24,6%-át tudhatta magáénak 2002-ben. Az ADB szerint 1990 és 2002 között az ipar termelte bruttó hazai termék évente átlagosan 6.0%-kal nőtt, majd 2002-ben 3,5%-kal 2003-ban, pedig 0,2%-kal bővült. A bányászati szektor (főleg a gránit kitermelés) az ezredfordulót megelőző néhány évben 1723%-os visszaesést mutatott. 2000 áprilisában lezajlott a telekommunikációs ipar széleskörű deregulációja, továbbá hasonló terveket közöltek az energia-, és biztosítási szektor területeivel kapcsolatban is. A köz- és a magánszféra is nagyobb globális versenyképességre törekszik. A gazdaság globálisan csökkenő tendenciája, elsősorban az elektronikai szektorban, melyet a 2001. szeptemberben történt terrortámadás az Egyesült Államok ellen (fontos export piac)

32

csak tovább súlyosbított, kiváltképpen káros hatással voltak Szingapúr export hajtotta gazdaságára. 2001-ben a GDP 1,9%-kal zsugorodott, amikoris Szingapúr szembesült az 1965-ös függetlenedése óta tapasztalt legnagyobb recesszióval. 2001. december 31-én Szingapúrnak nem volt külföldi államadóssága. Az átlagos inflációs A termelőipar 26,3%-kal járult hozzá a 2003-as GDP-hez, és a foglalkoztatott munkaerő 18,2%-áért felelt 2002-ben. A termelőipar legfontosabb ágazatai 1998-ban az elektronikai termékek és kiegészítők (a termelőipar teljes kibocsátásának 55,2%-a), a finomított kőolaj, vegyszerek és vegyi anyagok, nem elektromos gépek és berendezések, koholtfém termékek, és a közlekedési felszerelések (elsősorban a hajóépítés) voltak. Az ADB adatai szerint a termelőipar előállította bruttó hazai termék folyamatos növekedést produkált 1990 és 2002 között; 2002-ben 7,8%-kal 2003-ban, pedig 2,8%-kal nőtt. A szolgáltató szektor a GDP 66,9%-át adta 2003-ban és a foglalkoztatott munkaerő 75,0%-át kötötte le. A pénzügyi és üzleti szolgáltatások jelentősége sem elhanyagolható, hiszen a becslések szerint GDP 24.9%-a származott erről a területről. Szingapúr Ázsia és a Csendesóceáni térség egyik fontos valutakereskedelmi központja. A bankszektor is igen nagy jelentőséggel bír, 2004 áprilisában 115 kereskedelmi bank működött az országban. Fontos valutaforrás a turizmus, az abból származó bevétel 2002-ben 5,4258 milliárd dollárt tett ki. 2003-ban az odalátogató turisták száma meghaladta a 6,1 milliót. 2002-ben Szingapúr rekord mértékű, 18,549 millió dolláros többletet halmozott fel, valamint a folyószámla fizetésimérlegén is 18,704 milliós többlet mutatkozott. 2003-ban a legfőbb importforrások Malajzia (16,8%), az USA (13,3%), és Japán (12,0%) voltak; továbbá jelentős még a Kínai Népköztársaság és Tajvan. A hazai export legfontosabb célpiacai Malajzia (15,8%), és az USA (13,3%) voltak, további fontos felvásárlók még Hong Kong, Kína és Japán. Legfontosabb import termékek a gépipari termékek és berendezések, elektronikus alkatrészek és elemek, ásványi fűtőanyagok, különféle termelőipari cikkek éppúgy, mint alapvető iparcikkek és vegyszerek voltak. Szingapúr fontos közraktár és a re-export a teljes exportjának 42,8%-át tette ki 2000-ben. Az átlagos inflációs ráta 1990 és 2003 között 1,4%-os volt, a fogyasztói árak 2002-ben 0,4%kal

csökkentek,

míg

2003-ban

0,5%-kal

növekedtek.

2003

szeptemberében

a

munkanélküliségi ráta 5,9% volt. A kormány további bővítési intézkedéseket eszközölt egy sor szabadkereskedelmi megállapodás kezdeményezésének formájában, ahogy világossá vált, hogy erős észak-ázsiai 33

nyomás által az ASEAN politikai-, és gazdasági bizonytalanságba szoríthatja Szingapúrt. 2003. végére szabadkereskedelmi megállapodás született Új-Zélanddal, Japánnal, az EFTAval, Ausztráliával és az Egyesült Államokkal, valamint további megbeszélések folytak az ASEAN-nal és a Kínai Népköztársasággal, Kanadával, Jordániával, Indiával, a Koreai Köztársasággal, Mexikóval, Panamával, és a Csendes-óceáni Hármakkal, mely magába foglalta Chilét, és Új-Zélandot, illetve Szingapúrt. A külföldi befektetés ösztönzése céljából, a kormány 2003 januárjában bejelentette az iránti szándékát, hogy három éven át kedvezményes adórátákat kínáljon azon cégeknek, melyek központot létesítenek Szingapúr területén. Egyrészt a nemzetközi kereskedelem bomlásának, melyet az USA vezette Irak elleni katonai hadjárat váltott ki, másrészt a régióban az év elején fejét felütő SARS járványnak - mely csak Szingapúrban 33 ember halálát okozta betudhatóan 2003 első felében a gazdasági növekedés komolyan lekorlátozódott. 2003 szeptemberében a munkanélküliségi ráta 17 éves csúcsot döntött. Bár az utolsó negyedévben az elektronikai szektor talpra állása, melyet az elektronikai cikkek iránti növekvő kereslet váltott ki, alátámasztotta a gazdasági teljesítmény fellendülését, és 1,1%-os éves GDP növekedést eredményezett. Az Egyesült Államokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodás 2004 januárjában végbemenő teljesítésétől a kereskedelmi áramlás növekedését várták. Továbbá a folyamatban lévő, a biomedikai- és gyógyszerészeti szektor fejlesztését célzó tekintélyes állami beruházásoktól azt remélték, hogy sikeresen csökkenthetik Szingapúr függőségét annak fő növekedési forrásától, az elektronikai szektortól. III.1.4. Kedvező külső környezet Szingapúr esete azt a nézetet erősíti, hogy bármely gazdaság számára nyitott a lehetőség a gyors felemelkedésre. Ugyanakkor, amikor a 60-as évek közepén Szingapúr gyors felemelkedése elkezdődött, számos kedvező körülmény egyszerre volt jelen. Jóllehet, ezek meglovagolására kellett egy olyan szingapúri elit, amely meg tudta ragadni a kínálkozó lehetőséget, melynek középpontjában az exportorientáció állt. A stratégia kulcseleme a termelékenység hanyatló tendenciájának visszafordítása és a külföldi befektetések Szingapúr tőkeberuházásában való részesedésének fenntartása volt. Szingapúr kezdeményezte egy növekedési-háromszög megalakítását Johorral, Malajziával, valamint Indonézia Batam szigetén található Riau tartományával. Szingapúr élvezte az alacsony fizetésű munkásainak „kifacsarásából” és a partvidékeiből származó előnyöket, melyek segítségével fenntartotta munkaerőigényes iparágait. 34

Az ázsiai pénzügyi krízis a stabil szingapúri gazdaságnak csupán átmeneti visszaesését okozta. A további gazdasági növekedést akadályozó emelkedő munkaköltségek a Szingapúr iparába érkező befektetéseket fenyegették, és arra ösztökélték a kormányt, hogy költségtakarékos stratégiák alkalmazásával növelje a termelékenységet. A szingapúri dollár erősödése is az új iparvállalatok kivonulását eredményezte az országból, melyre a kormány a magas tőkéjű iparágak fejlesztésével válaszolt. III.1.5. A gazdaságot érintő válságok – kilábalás a válságokból20 Az árdrágulás üteme a szigetországban kétszer ugrott meg jelentősebb mértékben rövidebb időre, először a 1973-ban az első olajválság kirobbanásakor, illetve később az 1980-as évek elején a második olajkrízis áthúzódó hatásaként (11. ábra). A gazdaságban ekkor az infláció megugrásával párhuzamosan jelentősebb lendületvesztés, vagy visszaesés volt tapasztalható. Hasonló megtorpanás volt tapasztalható az 1997-es ázsiai válság esetében, illetve pár éve a 2000-es IT buborék kipukkanásakor.

6. ábra: A fogyasztói árindex alakulása (1961-2003)21

Annak ellenére, hogy az ázsiai pénzügyi krízis elsősorban Thaiföldön, Dél-Koreában és Indonéziában okozott nagy visszaesést, hatása volt a Szingapúri gazdaságra is. Ez elsősorban abból következett, hogy a válság gócpontjai fontos külkereskedelmi partnerei az országnak, azok recesszióba süllyedése visszavetette a keresletet a szingapúri termékekre is. A 2001. szeptember 11-i Egyesült Államok elleni terroristatámadás és a globális bizonytalanságok az iraki konfrontáció körül folyamatosan alacsony export keresletet eredményeztek. 2003-ban a szingapúri gazdaság rövid visszaesés után második éve 20 21

http://www.portfolio.hu; Letöltés: 2006.11.02. 23:56 http://www.singstat.gov.sg; Letöltés: 2006.11.23. 14:59

35

könyvelhetett el pozitív növekedést, még ha csak egy kiugrónak legkevésbé sem mondható 4,8%-os értékkel is. A kormány ezen a ponton semmi alapvető kiigazítást nem tett gazdaságfejlesztési stratégiáján. Jól látszanak a krízisek mindazonáltal abból, hogy a nettó külföldi tőkeáramlás negatívba csapott erre ezekben az időszakokban, a tőzsdeindex, pedig egy év alatt több mint 60 százalékot esett. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy az ország nemigen tapasztalt elhúzódó válságokat, a recessziók többnyire maximum egy-két évet tartottak, majd sikerült kilábalni a krízisből, s újabb kétszámjegyű bővülés követte a nehéz időszakokat.

III.2. Az infláció és a munkanélküliség alakulása Főként a fent tárgyalt húzóerőknek köszönhetően a szingapúri gazdaság hihetetlen fejlődésen ment keresztül. Év 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977

Infláció 0,3 0,5 2,2 1,6 0,3 2 3,3 0,7 -0,3 0,4 1,8 2,2 19,6 22,3 2,6 -1,9 3,2

Év 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994

Infláció 4,8 4 8,5 8,2 3,9 1,2 2,6 0,5 -1,4 0,5 1,5 2,4 3,4 3,4 2,3 2,3 3,1

Év 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

Infláció 1,7 1,4 2 -0,3 0 1,3 1 -0,4 0,5 1,7 0,5 1

7. ábra: Az infláció alakulása a kezdetektől napjainkig22

Az összegfoglaló táblázatból kiderül, hogy a gyors gazdasági haladás közben folyamatosan rendkívül alacsony volt az infláció szintje és a szingapúri dollár (Singapore Dollar - SGD) árfolyama 15 év alatt, az 1997-es válságig közel 70%-kal értékelődött fel.

22

http://www.singstat.gov.sg; Letöltés: 2007.04.03. 14:17

36

Az ország függetlenné válása óta 2005-ig az infláció mértéke átlagosan nem haladta meg a 2,7%-ot. Viszonyításként, ugyanebben az időszakban az OECD országok átlagosan 7.1%-os inflációt produkáltak. Szingapúr munkaerejét tekintve: 2000-ben mintegy 2,2 millió fő volt. A kizárólagos szakszervezeti szövetség a Nemzeti Szakszervezeti Kongresszus a szervezett munkaerő mintegy 99%-át tömöríti. Kiterjedt törvénykezés fedi le az általános munka- és szakszervezeti ügyeket. Az Ipari Döntőbíróság rendezi azon dolgozó-főnök vitákat, melyeket nem sikerül a Munkaügyi Minisztériumon keresztül rendezni. A szingapúri kormány nagy hangsúlyt fektet a szakszervezetek-menedzsment-kormányzat hármassága közti együttműködésre éppúgy, mint a korai problémakezelésre. Az elmúlt 15 évben mindössze egy sztrájk robbant ki Szingapúrban. Szingapúr hosszú időn át teljes foglalkoztatottsággal rendelkezett. A gazdasági visszaesés következtében a munkanélküliségi ráta 2001-es év végére 2,4%-ról 4,0%-ra nőtt. A munkanélküliek száma azóta csökken, 2005-ben az ország 2,3 millió foglalkoztatottal az elmúlt négy év legalacsonyabb, 2,7%-os munkanélküliségi rátáját produkálta.

8. ábra: Munkanélküliségi ráta (1993-2006)23

Szingapúr kormánya az Nemzeti Szakszervezeti Kongresszus együttműködésében programok sorával próbálta elősegíteni a termelékenység fellendítését, valamint a nők és idősek munkában való részvételének növelését. Mindezek ellenére az építő- és elektronikaipar alacsony képesítést igénylő állásaiban, valamint a szolgáltató szektorban munkaerőhiány mutatkozik. A hiány ledolgozásában nagy segítséget jelentenek a külföldről beáramló

23

http://www.mom.gov.sg; Letöltés: 2007.02.03. 16:37

37

munkások. A 2000-es évben foglalkoztatott 600.000 külföldi a teljes szingapúri munkaerő 27%-kát tette ki. 2006 decemberében Szingapúr munkaereje kb. 2,5 millió fő volt. A Nemzeti Szakszervezeti Szövetség (NTUC) az egyedüli szakszervezeti szövetkezés tömöríti a teljes munkaerő 99%-át. Kiterjedt törvényhozási program fedi le az általános munka- és szakszervezeti ügyeket. Az Ipari Választott Bíróság kezeli a munkaerő kezelési vitákat, melyeket nem lehet informálisan a Munkaügyi Minisztériumon keresztül elrendezni. A szingapúri kormány hangsúlyozta a kooperáció fontosságát a szakszervezetek, a menedzsment és a kormány között, ahogyan a viták korai rendezését is. Az elmúlt 15 évben mindössze egyszer volt sztrájk. Szingapúr lényegében teljes foglalkoztatottságnak örvendett hosszú ideig. A 2003-as lassabb gazdasági növekedés következtében a munkanélküliség 4,6%-ra növekedett. 2006 december végére a munkanélküliség 2,7%-ra csökkent. A munkanélküliség nagyobb része strukturális, ahogy az alacsony szakismeretet igénylő gyártófolyamatok külföldre kerülnek.

III.3. Versenyképesség24 Ahhoz, hogy egy gazdaság versenyképes tudjon maradni valamilyen pluszt kell a befektetőknek nyújtani: akár kiemelkedő feltételeket biztosító adórendszer vagy olcsó de jól képzett munkaerő vagy akár hatékony és rugalmas üzleti környezet formájában. Az üzleti környezet is folyton változik, így folyamatos alkalmazkodásra van szükség, döntő lépéseket kell tenni a mikroökonómiai versenyképesség fejlesztése érdekében. A gazdaságra nehezedő adótehernek a lehető legkisebbnek kell lennie, különösen igaz ez a vállalatokat és az egyéneket érintő közvetlen adók esetére. Az Gazdasági Ellenőrző Tanács (Economic Review Comittee – ERC) javaslata szerint a vállalati és jövedelemadók felső sávját 25%-ról 20%-ra kell csökkenteni, s ezt a javaslatot a kormány is támogatja. Természetesen a kiesés más forrásból fedezni kell, ennek egy részét az árukra és szolgáltatásokra kivetett adó 3%-ról 5%-ra történő emelése adja. Másodsorban, újra kell fókuszálni a tágabb értelemben vett társadalombiztosítás (Central Provident Fund - CPF) tevékenységét, visszatérve eredeti céljaihoz, vagyis az alapvető pénzügyi igények kielégítéséhez, beleértve a nyugdíjmegtakarításokat, lakáshoz való jutást és az egészségügyi szolgáltatásokat. A hosszú távú fenntarthatóság érdekében a CPF nem róhat indokolatlanul nagy terheket a vállalatokra, főként nem akkor, amikor az időseket

24

Borkó Tamás: Növekedés és versenyképesség tapasztalata két távol-keleti és egy dél-amerikai ország alapján ICEG Európai Központ, ICEG vélemény XXV., 2005. december

38

foglalkoztat. A kormányzat már elfogadta az ERC javaslatát a társadalombiztosítási rendszer újrahangolására, melynek célja egy olyan struktúra elérése, ami elegendő megtakarítást biztosít az alapvető pénzügyi szükségletek kielégítéséhez, ugyanakkor a foglalkoztatás költségeit minimumon tartja. Ezen felül az üzleti ciklusok volatilisebbé válásával a munkaerőpiacnak és a bérrendszernek is rugalmasabbá kell válnia, segítve a munkásoknak akkor is munkát találni, amikor nehezebb idők járnak. A fizetést nem a korhoz, hanem inkább az egyéni teljesítményhez és a vállalati profitabilitáshoz kell kötni. Javítani kell a törvénykezés munkáját, s minél rugalmasabban kell a munkalehetőségeket engedélyezni, a dolgozók biztonságával, egészségével és jólétével kapcsolatos kompromisszumok nélkül. S nem utolsósorban az infrastrukturális szolgáltatások és termelési tényezők árazása versenyben kell, hogy kialakuljon. Legyen szó telekommunikációról, kikötői szolgáltatásról, energiaszolgáltatásról vagy ipari parkról, bátorítani kell a versenyt, és biztosítani a megfelelő kínálatot, a hatékonyág, alacsonyabb költségek és színvonal növelése érdekében. Nem szabad támogatni a szolgáltatásokat, hogy azok valós költségük alatt árazódjanak, ugyanakkor a költség-plusz vagy monopolárazást sem szabad engedni, mivel ez az üzleti költségeket növelné.

III.4. Szingapúr gazdaságfilozófiája25 Szingapúr gazdaságfilozófiája két irányelvre épül: a szabadpiaci gazdaságrendszer iránti teljes odaadásra és aktív kifelé irányuló gazdaságpolitikák folytatására. A makroszinten értelmezett gazdaságmenedzsment feladata a problémák és lehetőségek felismerése, valamint széleskörű direktívák és stratégiák felállítása. III.4.1. A szabadpiaci rendszer Szingapúr szabadpiaci rendszerű gazdasággal rendelkezik, így képes azonnal reagálni a piac történéseire és azoknak megfelelően alakítani stratégiáit. Ez a rendszer a gazdaság szűkös erőforrásainak hatékony felhasználását is elősegíti. Amíg lehetséges, a politikai és társadalmi nyugtalanságok megszüntetésének kivételével, a kormány nem avatkozik be a vállalatok gazdasági döntéseibe. Néhány kivételt leszámítva a vállalkozók szabadon alapíthatnak céget bármely üzleti szektorban.

25

http://app.mti.gov.sg; Letöltés: Letöltés: 2007.04.03. 15:39

39

A nyitottság eredményeként Szingapúr hasznot húz a külföldi multinacionális cégek jelenlétéből. Tőkét, technológiát, vezetési know-how-t és a világ exportpiacaihoz való hozzáférést biztosítanak Szingapúr számára. A szabadpiaci-rendszerrel nem csak a hazai cégek, hanem a külföldi vállalatok és termékek számára is lehetővé teszik a nyílt versenyben való részvételt. Ez biztosítja, hogy a helyi cégek a külső versenytől való elzárkózás nélkül versenyképesek maradhassanak. A rendszer az alacsonyabb árak révén a fogyasztók számára is előnyös. III.4.2. Kifelé nyitottság Szingapúr gazdasága a kereskedelem és befektetések tekintetében nyitott a világra. Ez nem csupán politikai téma, hanem csekély mérete és erőforráskészlete miatt létkérdés is. 2005-ben a kereskedelem-GDP arány Szingapúrban elérte a világelsőnek számító 368%-ot. A növekedés a kereskedelem nyitottságától és a különböző gazdaságok közti gazdasági kapcsolatoktól függ. Regionális szinten elmondható, hogy Szingapúr gazdagsága a szomszédos országok gazdagságának függvénye és ez fordítva is igaz. Ebből kifolyólag Szingapúr nemzetközi és regionális szinten is összedolgozik más hasonló felfogású országokkal a szabad kereskedelem elősegítésének érdekében.

III.5. Multilaterális és regionális fórumok Mint szabadkereskedő és a kereskedelemtől erősen függő gazdaságú ország, Szingapúr erőteljes érdeklődést mutat egy multilaterális kereskedőrendszeren alapuló globális kereskedelem létrehozása iránt, melyen keresztül a szolgáltatások és termékek minimális korlátozások mellett szabadon áramolhatnak. Tehát számára a regionális kezdeményezések a WTO törekvéseit kiegészítő szerepűek, s támogatják többek közt az APEC-et, ASEAN-t, és az ASEM-et is. III.5.1. Az ASEAN26 – Association of South Asian Nations

27

- Délkelet-ázsiai Nemzetek

Szövetsége Az ASEAN egy komplex integrációs szervezet, mely ugyan a helyi adottságokból kifolyólag nem jutott el az integráció olyan magas fokára, mint az Európai Unió, mégis jelentős szerepe 26 27

Barbi Balázs: Az ASEAN. A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szervezetéről. Bp. 1982. http://www.aseansec.org/; Letöltés: 2007.04.04. 19:28

40

van, mivel közel 500 millió embert és a fejlődő világ gazdaságának tekintélyes részét öleli fel. A fejlődő világban szinte páratlanul, már mintegy 34 éve működik és hoz gyakorlati hasznot tagállamainak.

9. ábra: ASEAN tagországok28 Fülöp-szigetek (1967), Indonézia (1967), Malajzia (1967), Szingapúr (1967), Thaiföld (1967), Brunei (1984), Vietnám (1995), Laosz (1997), Mianmar (1997), Kambodzsa (1999) illete Pápua Új-Guinea aki megfigyelői státusszal rendelkezik az ASEANban.

Indonézia, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Szingapúr és Thaiföld egységes és közös szándéka volt egy délkelet-ázsiai integrációs szerveződés létrehozása. A tagjelölt országok indítékai ugyan meglehetősen eltérőek voltak, mégis egy irányba, az ASEAN megalapítása felé mutattak. Az országok közti konfliktusok ellenére, valamint a világpolitikai helyzetre adott válaszul tehát 1967. augusztus 8-án Bangkokban bejelentették az ASEAN megalakulását, az erről szóló irat, az ASEAN Nyilatkozat így határozza meg az új szervezet céljait: „1. Az egyenlőség és a partneri viszony szellemében, együttes erőfeszítéssel előmozdítani a gazdasági növekedést, a szociális fejlődést és a kulturális gyarapodást a térségben azzal a céllal, hogy megalapozzák Délkelet-Ázsia Nemzeteinek békés és virágzó közösségét; 2. A regionális béke és stabilitás elősegítése azáltal, hogy a térség országai egymás közötti kapcsolataikban figyelembe veszik az igazságot, a törvények előírásait és megtartják az Egyesült Nemzetek Alapokmányának alapelveit; 3. Elősegíteni az aktív együttműködést és a kölcsönös segítségnyújtást, a közös érdekeket szolgáló gazdasági, társadalmi, kulturális, technikai, tudományos és közigazgatási kérdésekben;”29 28 29

http://upload.wikimedia.org; Letöltés: 2007.04.04.19:42 http://www.Aseansec.org; Letöltés: 2007.04.04. 22:39

41

Ezenkívül leszögezhető, hogy az alapító öt tagállam, a Fülöp-szigetek, Indonézia, Malajzia, Szingapúr és Thaiföld nem egy zárt klubbot, hanem egy, az egész délkelet-ázsiai régiót átfogó szervezetet akart létrehozni, a bővülési folyamat azonban még sem volt ilyen egyszerű. Szingapúrt két nyomos érv vezette az ASEAN-hoz való csatlakozásban: az egyik politikai a másik gazdasági természetű. Politikai indítéka az volt, hogy ezt a 77,6%-ban kínaiak által lakott kis városállamot két nagy szomszédja, Indonézia és Malajzia éppen etnikai összetétele okán meglehetős bizalmatlansággal kezelte, ami állandó fenyegetettséget jelentett. A két szomszédos államban hagyományos bizalmatlanság és ellenszenv övezi a kínaiakat, s Szingapúrra, mint Kína „szálláscsinálóira” tekintettek. Hogy ezt a gyanút eloszlassa, Szingapúr kész volt regionális szövetségre lépni a környező országokkal. A csatlakozás gazdasági indítékai is igen nyomósak voltak, hiszen Szingapúr feldolgozóipara túlnyomórészt a Malajziából és Indonéziából behozott nyersanyagokra épült és a régió országai közti közvetítő kereskedelemből is szépen profitált az ország, s ennek köszönhette Ázsiában kirívóan magas életszínvonalát. Ha kívül marad a szövetségből, Szingapúr kockáztatta volna a nyersanyagokhoz való hozzáférést, valamint a közvetítő kereskedelmet, s ezzel tulajdonképpen saját halálos ítéletét írta volna alá, hiszen kapacitásai a hazai piacokhoz képest túlméretezettek voltak, arról nem is beszélve, hogy egy szövetségbe tömörült Malajzia és Indonézia milyen súlyos politikai fenyegetést jelentett volna. Együtt sokkal hatásosabban tudtak volna fellépni a szingapúri gazdasággal szemben. Összegezve az ASEAN megalakulásának célja a béke, elfogadás, gazdasági együttműködés, társadalmi fejlődés és a kulturális megértés támogatása volt. Szingapúr a mai napig elkötelezett e célok iránt, és továbbra is szoros kapcsolatok kötik ASEAN-os társaihoz. Az ASEAN Szabad Kereskedelmi Övezet30 (ASEAN Free Trade Area - AFTA) és az ASEAN Befektetési Övezet (ASEAN Investment Area - AIA) kialakítása jelentős lökést adott az ASEAN országok közti együttműködési folyamatokban. Az AFTA létrehozásának elsődleges célja az ASEAN pozíciójának megszilárdítása volt versenyképes globális piacot kiszolgáló termelési bázisi szerepében. Ezt az ASEAN-on belüli kereskedelem kibővítésével kívánta elérni, mely lehetővé tenné számára mind a komolyabb specializációt, mind a méretgazdaságosságot. A cél elérését segítette az egységes ASEAN piac vonzotta növekvő külföldi működő tőke beáramlás is. Az ASEAN tagjaként Szingapúr 1992. januárjában aláírt egy egyezményt, melyben elkötelezte magát AFTA létrehozása mellett. A vámtarifák 0 és 5%

30

http://www.us-asean.org/afta.asp; Letöltés: 2007.04.04. 18:43

42

közé történő csökkentésének véghezvitelét 2008-ra tűzték ki, ám ez a dátum az AFTA hivatalos létrejötte következtében módosult. Habár Malajzia, autóiparát a közvetlen versenytől féltve, a dátum meghosszabbítását kérte. 1999 novemberében a tarifák teljes körű eltörlésének előirányzott dátumát 2015-ről 2010-re módosították. III.5.1.1. Az ASEAN, mint gazgasági integráció Az ASEAN-országok GDP-növekedése 5,4% volt a hatvanas évek második felében, ez a hetvenes évekre 7,4%-ra ugrott, és ezt tartani tudták a nyolcvanas, kilencvenes években is egészen 1998-ig, tehát az ASEAN a világ leggyorsabban fejlődő régiói között volt, és ezt a fejlődést tartósan, mintegy 25 éven keresztül képes volt tartani a szervezet. Az ASEAN politikai szövetségen túl gazdasági együttműködés is, és ez még inkább igaz a kilencvenes évektől, mikortól is megszűnt létezni a kétpólusú világrend. A Vietnammal, Laosszal, Brunei-jel és Kambodzsával kiegészült ASEAN már egy egész régiót felölelő hatalmas gazdasági térséggé vált, mely ugyan tőkében szegény, de nyersanyagban és olcsó munkaerőben annál gazdagabb, így fontos szerepet tölt be a világgazdaságban. A külföldi befektetések hatására folyamatosan nőtt az ipari kapacitás, a kifogyhatatlannak tetsző munkaerő végtelen fejlődést ígért. Az ASEAN térség a kilencvenes évek második felére minden szempontból erős konkurenciájává vált a Kínai Népköztársaságnak, kivéve talán a politikai stabilitást. Azonban a kilencvenes évek és napjaink ASEAN gazdasága nem érhető meg az előzmények ismerete nélkül. Tehát a Bangkoki Nyilatkozat 1967-es aláírása után az ASEAN egészen 1975-ig „Csipkerózsika álmát” aludta mind a politika, mind a gazdaság területén. Az érdemi munka 1976-ban kezdődött meg, akkor azonban váratlannak tűnő aktivitással. Az ASEAN hirtelen ismét megjelent a világ közvéleményének színe előtt. Ennek a feltámadásnak politikai értelemben az Egyesült Államok Dél-Vietnamból és Thaiföldről való visszavonulása volt a magyarázata. Az Egyesült Államok az otthoni közvélemény nyomására kivonult Indokinából és ezt a hatalmi vákumot az ASEAN tölthette ki. A gazdasági körülmények is kedvezően hatottak az ASEAN aktivizálásához. Az olajárrobbanás hatására a tagállamok addigi legfontosabb kereskedelmi partnerei, az Egyesült Államok, Japán, Ausztrália és az Európai Gazdasági Közösség államai elfordultak a térségtől, mivel saját gazdasági recessziójukon kellett úrrá lenniük. A tagországok a kedvezőtlen világgazdasági helyzetben magukra maradtak, és a tradicionális, még a gyarmati múltból eredő partnereik helyett újakat kellett keresniük. Így végre a közös politikai igényeken túl megjelentek a közös gazdasági igények is. 43

Az ASEAN aktivizálódásának első jele az 1976 februárjában Bali szigetén, Denpasarban tartott első ASEAN csúcstalálkozó volt. Itt a kormány, illetve államfők megkötötték az ASEAN Egyetértés Nyilatkozatát, mely az ASEAN egyik alapdokumentumává vált. Ebben a politika szövetségen túl hangsúlyozták a gazdasági és kereskedelmi együttműködést is. A gazdaság területén megállapodtak, hogy jelentős állami ipari beruházásokat fognak eszközölni a tagállamokban, hogy ezzel erősítsék a nyersanyagfeldolgozást és a tagállamok versenyképességét. Különös hangsúlyt helyeztek az energia ill. élelmiszeriparra, mivel először az iparosodás alapjait akarták megteremteni. 1976 márciusában a gazdasági miniszterek soros évi találkozójukon döntenek az "öt közös ASEAN projekt" megvalósításáról. Ez az öt projekt mind állami pénzből valósult meg úgy, hogy minden állam olyan nagyméretű ipari kapacitáshoz jusson így mely jótékonyan hat mind az adott ország nemzetgazdaságára, mind az ASEAN egészének gazdaságára. A projekteket részvénytársasági formában hozták létre, úgy hogy a részvények 60%-át az az állam kapta, ahol a gyár felépült, a maradék 40%-on pedig a többi tagállam osztozott. Szingapúrban egy diesel-motorgyárat építettek fel, mely teherautókhoz gyártott motorokat. Ezzel kívánták enyhíteni a térség függését a fejlett gépjárműiparral rendelkező államoktól. Indonéziában és Malajziában egy-egy karbamid gyárat létesítettek, azonban ezek nem bizonyultak túl jó befektetésnek. Az öt projekt közül tehát leginkább a szingapúri volt sikeres és rentábilis, a többi kudarcnak bizonyult, nem utolsósorban azért, mert a korrupt állami hivatalnokok által irányított gigantikus ipari komplexumok felelőtlen gazdálkodást folytattak. 1977 februárjában Malajziában a tagországok megkötötték az első, preferenciális kereskedelemről szóló megállapodást. Ebben leszögezték, hogy 1978. január 1-től preferenciális vámrendszert vezetnek be az egymás közötti kereskedelemben. A vámrendszert két fázisban vezették be: 1978 januárjától 71 árucikk vámtételeinél hajtottak vére 10-30%-os vámcsökkentést, majd második fázisként 1978 szeptemberétől ezt kiegészítették további 775 árucikkel. További preferenciális kereskedelmi megállapodásokat kötöttek a tagállamok 1987 decemberében, 1992 januárjában és 1995-ben. Az intern kereskedelem vámtételeit fokozatosan építették le. 1992-ben az ASEAN-tagországok szabadkereskedelmi szerződést kötöttek, melynek értelmében fokozatosan a lehető minimumra szorítják le a vámtételeket, a megállapodás 1993. január elsején lépett életbe. A vámtarifa egyezményeknél megfigyelhető volt, hogy az egyes tagállamok milyen erősen próbálták megvédeni nemzetgazdaságukat a szingapúri gazdaság konkurenciájától. Szingapúr, mint a legfejlettebb állam folyamatosan és sokkal inkább akarta bővíteni a kedvezményes vámtételű áruk családját, mint a többi tagállam, de végül mindig sikerült kompromisszumos 44

megoldást találni. Szingapúr törekvéseit leginkább Indonézia próbálta megakadályozni, többkevesebb sikerrel. 1977-ben a tagállamok illetékesei Jakartában értekezletet tartottak arról, hogy miként lehetne tovább mélyíteni a gazdasági integrációt. Először is itt döntötték el a már említett együttműködést a nyersanyagexport területén. Másodszor elhatározták, hogy az ASEAN-nak a nem túl távoli jövőben önállóvá kell válnia a tengeri szállítás területén. Harmadszor, döntöttek egy évente megrendezendő kereskedelmi vásár életre hívásától, ahol az ASEAN-ból származó cégek bemutatkozhatnak a világnak, és üzleteket köthetnek. Negyedszer, döntöttek egy 100 millió dolláros pénzalapról, amit a tagállamok adnának össze. Ebből a pénzalapból azokat a tagállamokat támogatnák maximum 40 millió dollárral, melyek külkereskedelme a többi

tagországgal

szemben

deficitet

mutat.

Ötödször

elhatározták,

hogy

alapos

tanulmányokat készítenek a további kooperáció lehetőségeiről. Az ASEAN fejlődése töretlennek tűnt egészen a kilencvenes évek második feléig. A külföldi befektetők hatalmas összegeket fektettek be ezekben az országokban, az ASEAN átlagban az országok GDP növekedése tartósan elérte a 7-8%-t. Azonban a gazdasági fejlődés elengedhetetlen feltétele a politikai stabilitás, és itt komoly problémák merültek fel a kilencvenes évek második felében a Fülöp-szigeteken és Indonéziában. A többi tagállam belpolitikai helyzete is elég instabillá vált, kivéve Szingapúrt és Bruneit. Ez a politikai instabilitás súlyos gazdasági problémákat eredményezett, és ez az 1998-as gazdasági válsággal tört a felszínre. Az ASEAN összes tagállama gazdasági válságba került, az ipari termelés a töredékére esett, és a hitelezők fizetésképtelensége romba döntötte a bankrendszert. A válság külföldről gyűrűzött be, de az, hogy ilyen pusztító jellegű lehetett, a belső instabilitás számlájára írható. A válság Malajziában kezdődött, hol az erősen túlértékelt helyi valutát egy külföldi spekuláns csoport néhány nap alatt tönkretette. Innen átgyűrűzött a többi országba. Szingapúrt is érintette a válság, ugyan iparát és bankrendszerét sokkal kevésbé mérgezte a korrupció és de a környező országok válsága nagy hatással volt a szingapúri gazdaságra is, amiatt, hogy Szingapúr jövedelmének jelentős részét az intern ASEAN kereskedelem, és a többi tagállam nyersanyagaival történő extern közvetítő kereskedelem tette ki. Szingapúr külpolitikájának egyik irányelve a délkelet-ázsiai területen belüli és körüli biztonságos és békés környezet iránti elkötelezettség. ASEAN alapító tagként Szingapúr teljes mértékben támogatja a regionális szervezetet és elkötelezett a tevékenysége iránt 1999-ben 10 tagra való bővülésével az ASEAN kulcsfontosságúvá tette a regionális integráció kérdését. A Szingapúrban 2000-ben rendezett 4. ASEAN informális csúcstalálkozón 45

Szingapúr létrehozta a Kezdeményezést az ASEAN Integrációért, mely a régebbi és újabb tagországok közötti fejlődési szakadék szűkítését tűzte ki célul, majd Szingapúr 59 millió S$-t ajánlott fel 5 éves periódusra ütemezve. A 2004-ben Vientiane-ban rendezett, 10. ASEAN Csúcson további 28,9 millió S$ felajánlását jelentették be a Kezdeményezés folytatása érdekében. Ezalatt Szingapúr különböző programok végrehajtásával próbálta fejleszteni az emberi erőforrás kapacitásait, például szingapúri ösztöndíjjal, ASEAN diákcsere-programmal, IT és egyéb oktatók oktatási programjával, és oktatási központok létrehozásával Kambodzsában, Laos-ban, Mianmár-on és Vietnámban. A kihívásokat észlelve az ASEAN vezetői értékelik a helyzetet és felvázolják a jövőben követhető irányt.

Ebben a

vonatkozásban egy ASEAN charta előkészítését kezdték meg, mely várhatóan a 2007 végén esedékes, szingapúri ASEAN csúcson lesz véglegesítve. Szingapúr elkötelezetten dolgozik az ASEAN-nal, hogy az emberek előtti jobb jövőt felvázolja és megvalósítsa az „Egy ASEAN a dinamikus Ázsia szívében” víziót, mely a csúcstalálkozó témája is egyben. III.5.2. AZ APEC – Asia-Pacific Economic Cooperation31 - Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés

10. ábra: APEC tagországok32 1989: Ausztrália, Brunei, Kanada, Indonézia, Japán, Malajzia, Új-Zéland, Fülöp-szigetek, Szingapúr, Dél-Korea, Thaiföld, USA; 1991:Kínai Népköztársaság, Hong Kong, Tajvan; 1993: Mexikó, Pápua Új-Guinea; 1994: Chile; 1998: Peru, Oroszország, Vietnám, India

Az APEC - az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés egy olyan gazdasági fórum, ahol a csendes-óceáni perem országai megvitathatják regionális gazdasági, együttműködési, kereskedelmi és befektetési ügyeiket. A tagállamok gazdaságminiszterei 31 32

http://www.apec.org/; Letöltés: 2007.04.05. 9:44 http://upload.wikimedia.org; Letöltés: 2007.04.04. 19:55

46

rendszeresen összegyűlnek az év során. Szingapúr, mint alapító, mindig is aktív tagja volt az APEC-nek. 1989 januárjában az ausztrál miniszterelnök, Bob Hawke egy hatékonyabb gazdasági együttműködést szorgalmazott az ázsiai és csendes-óceáni térségben. Ez vezetett az APEC első csúcstalálkozójának novemberi megrendezéséhez az ausztráliai Canberrában, az ausztrál külügyminiszter Gareth Evans vezényletével, és 22 ország minisztereinek részvételével. A találkozón elhatározás született a jövőre nézve egy évente megrendezendő szingapúri és délkoreai csúcsról. Kezdetben Malajzia elutasította az ASEAN tagok felvételét az APEC-be, helyette a Kelet-ázsiai Gazdasági Bizottság tagjait javasolta, melybe az Egyesült Államok, Ausztrália és Új-Zéland nem tartozik bele. Ezt a tervet Japán és az Egyesült Államok heves kritikával elutasították. Az APEC első Gazdasági Vezetői Találkozójára 1993-ban került sor, mikor Bill Clinton, az Egyesült Államok elnöke összehívta a tagországok kormányfőit Blake Island-en, abban a reményben, hogy ez majd újraindítja az Uruguayi Forduló elakadt kereskedelmi tárgyalásait. A csúcson a vezetők a kereskedelmet és a befektetéseket súlytó korlátozások további eltörlését támogatták egy olyan csendes-óceáni-ázsiai közösség képének szellemében, mely gazdagságát az együttműködésen keresztül teremti meg. A szervezet irányítására felállított APEC titkárság Szingapúrban kapott helyet. Az 1994-es Bogori csúcson az APEC elfogadta a Bogori célkitűzéseket, melyek szerint az ázsiai és csendes-óceáni térség kereskedelmi tarifáit 5 % alá szorítják az iparosodott gazdaságokban 2010-re, a fejlődő országokban, pedig 2020-ra. 1995-ben az APEC felállította üzleti tanácsadó szervét, az APEC Üzleti Tanácsadó Tanácsot, a tagországok 3-3 üzleti vezetőjének tagságával. Ezenkívül az APEC elfogadott egy intézkedési tervsorozatot a bogori célok elérése érdekében. Ezek közül az egyik az 1995-ös Osaka akcióterv, mely létrehozta az APEC tevékenységek 3 alappillérét, nevezetesen a kereskedelem és befektetés liberalizációt és ösztönzést, a gazdasági és technikai együttműködést és a Manila akciótervet, mely összefoglalja a tagok gazdaságainak a bogori célok elérésére vonatkozó egyedi akcióterveit. Az 1997-es APEC csúcsot Vancouverben rendezték meg. Viták robbantak ki miután a Kanadai Királyi Lovasrendőrség tagjai erőszakot és paprikasprayt vetettek be békés tüntetők ellen. A tüntetők az indiai Suharto elnökhöz hasonló önkényuralkodók jelenléte ellen tiltakoztak. A 2001-es Sanghaji csúcson az APEC vezetők a kereskedelmi tárgyalások újabb fordulójába kezdtek és támogatták a kereskedelmi, kapacitásbővítő építkezések segélyezését, mely néhány héttel később a Doha Fejlesztési Napirend sikeres beindításához vezetett. A vezetők az 47

Egyesült Államok által javasolt Sanghaji Egyezményt is támogatták, mely a szabadpiac bevezetését, a strukturális fejlesztéseket és a kapacitásbővítést hangsúlyozta. Az egyezmény részeként a vezetők megállapodtak az APEC Átláthatósági Szabványok bevezetésében, az ázsiai és csendes-óceáni térség tranzakciós költségeinek 5 éven belüli 5%-ra csökkentésében, valamint az információs technológiai termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos kereskedelem-liberalizáló politikák folytatásában is. 2003-ban Riduan Isamuddin a Jemaah Islamiah vezetője merényletet tervezett a Bangkokban megrendezendő októberi APEC csúcs ellen. A thai hatóságok 2003. augusztus 11-én a thaiföldi Ayutthaya-ban elfogták, még mielőtt befejezhette volna a támadás szervezését. 2004-ben, Chile első dél-amerikai országként adott otthont a csúcstalálkozónak. Az azévi napirend központjában a terrorizmus, a kereskedelem, a kis- és középvállalkozások fejlesztése, valamint a Szabadkereskedelmi Megállapodások és a Regionális Kereskedelmi Megállapodások álltak. A 2005-ös csúcs a dél-koreai Bushan városában került megrendezésre. A találkozó a WTO dohai fordulójának tárgyalásaira koncentrált. Néhány héttel korábban Párizsban is kereskedelmi tárgyalások folytak az Egyesült Államok és az Európai Unió részvételével, a mezőgazdasági kereskedelmi akadályok lebontására összpontosítva. A csúcson jelenlévő APEC vezetők sürgették az Európai Uniót, hogy egyezzen bele a mezőgazdasági szubvencionálás csökkentésébe. A 2006. november 19-én Hanoiban megrendezett csúcstalálkozón az APEC vezetői a közbiztonságot fenyegető terrorista és egyéb veszélyek elleni

fellépés

mellett

a

globális

szabadkereskedelmi

tárgyalások

újraindítását

kezdeményezték. Az APEC Észak-Koreát is kritizálta az azévben végrehajtott nukleáris- és rakétatesztjei miatt, a mielőbbi nukleáris lefegyverkezés érdekében tett „konkrét és hatékony” lépések megtételére szólítva fel az országot. A gazdasági témák mellett tárgyalták a régió nukleáris elszaporodás miatti aggodalmát is. Az Egyesült Államok és Oroszország szerződést írtak alá az oroszok WTO csatlakozási törekvéseinek részeként. III.5.3. ASEM – Asia-Europe Meeting33 - Ázsia-Európa Találkozó Az ASEM-et elsőként Goh Chok Tong, szingapúri miniszterelnök fogalmazta meg 1995 októberében, mint egy Ázsia és Európa közötti kapcsolatok erősítésére alkalmas mechaniznust. Miközben a kapcsolat az Ázsia és az USA, illetve az USA és Európa között

33

http://ec.europa.eu; Letöltés: 2007.04.05. 10:12

48

erős volt, addig Ázsia és Európa között aránylag gyenge, a történelmi távlatokba visszanyúló kapcsolatok ellenére. Az

európai

és

az

ázsiai

országok

politikai,

gazdasági,

kulturális

és

szociális

együttműködésének erősítését célzó szervezet, az ASEM 1996-ben alakult meg Bangkokban. Legjelentősebb rendezvényét, a csúcstalálkozót kétévente tartják felváltva Ázsiában, illetve Európában. A globális stabilitás elősegítése érdekében fontos, hogy a világ 3 növekedési területe – az USA, Európa és Ázsia – erősen kapcsolódjanak egymáshoz. Az ASEM célja 3 területen erősíteni az Ázsia-Európa kapcsolatokat: politikai párbeszédek, gazdasági együttműködés és szociális, kulturális és emberek közötti együttműködés révén. Az ASEM az EU huszonöt tagországát, az Európai Bizottságot, az ASEAN tíz tagját, valamint Kínát, Japánt és Dél-Koreát foglalja magában. Az ASEM jelentőségét mutatja, hogy tagjai adják a világ népességének 40 százalékát, a világ összes GDP-jének 50 százalékát, a világkereskedelemnek, pedig 60 százalékát. Az ASEM jövőjét illetően európai részről javasolták az EU-hoz újonnan csatlakozó Románia és Bulgária felvételét, amivel az ázsiai fél is egyetért. Ennek fejében viszont három további ázsiai ország, India, Pakisztán és Mongólia felvételét javasolta, amivel az európai fél egyetért. A résztvevők azért dolgozták ki ezt a speciális új, alkujellegű formulát, hogy a vélhetően már 2007 elején EU-taggá vált Romániának és Bulgáriának ne kelljen várnia az ASEM-tagsággal a következő 2008-ban, Kínában tartandó csúcstalálkozóig. A 2004. május 1-jén EU-taggá vált Magyarország is csak azért csatlakozhatott aránylag korán, már az év októberében az ASEMhez, mert történetesen akkor tartották az ASEM 5. csúcstalálkozóját Hanoiban. A 2006-ban, Helsinkiben megrendezett Ázsia-Európa Találkozón (Asia-Europe Foundation ASEF) a globalizáció kihívásairól, a biztonsági fenyegetésekről, az energiabiztonságról és a klímaváltozással kapcsolatos teendőkről tanácskoztak a tagállamok. Az Asia-Europe Foundation, az Ázsia-Európa Alapítvány az Ázsia-Európa Találkozó keretében jött létre, amely kormányközi párbeszédfolyamatként célul tűzte ki az Ázsia és Európa közötti együttműködés megerősítését minden fontosabb szektorban. Az Ázsia-Európa Alapítvány azért indította el az Ázsiai-Európai Ifjúsági Együttműködés keretprogramot, - melynek központja Szingapúrban van - hogy szorgalmazza az ázsiai és európai fiatalok és ifjúsági szervezetek közötti kapcsolatfelvételt. Az ASEF Ifjúsági Kapcsolatok Támogatásrendszert azért hozták létre, hogy anyagi segítséget nyújtsanak a fiataloknak és ifjúsági szervezeteknek az ázsiai és európai fiatalok közötti találkozások megszervezésében. 49

III.5.4. A WTO – World Trade Organization34 - Kereskedelmi Világszervezet Szingapúr elsődleges prioritása a multilaterális kereskedelmi rendszer, melyet a Kereskedelmi Világszervezet testesít meg. A WTO a világon az elsőszámú fórum, mely a globális gazdaság liberalizációjával, és a kereskedő nemzetek közti vám és nem vám jellegű korlátozások eltörlésével foglalkozik. Az elsődleges ok, amiért a WTO tagság fontos Szingapúrnak a multilaterális keretszabályok és a segítőeszközök sorában rejlik. A WTO első, 1996-os Miniszteri Konferenciája óta Szingapúr 40 tagállammal tárgyal az információs technológiai termékekre kivetett vámoknak az Információs Technológiai Megállapodás alatti eltörlése ügyében. Azon WTO tagok közöttt is ott volt, akik az alapvető telekommunikációs és pénzügyi szolgáltatásoknak az Uruguay-i fordulón elért szinten túli liberalizációjában egyeztek meg. Ezek a megállapodások könnyebb hozzáférést biztosítanak Szingapúr információs technológiai iparához, valamit a pénzügyi és telekommunikációs szolgáltatásaihoz. Szingapúr belépése a Kormányzati Közbenjárási Megállapodásba biztosítani fogja vállalatai számára az aláíró országok kormányzati közbenjárással működő piacaira való diszkriminációmentes belépést.

III.6. A külföldi működőtőke beáramlása Szingapúrba35 Az újonnan iparosodó gazdaságokban (Newly Indusrializing Economies - NIE) (Hongkong, Szingapúr, Dél-Korea és Tajvan) az elmúlt három évtized során lezajlott gyors gazdasági fejlődés szükségessé tette a külföldi erőforrások, különösen a külföldi tőke bevonását. Ezen erőforrások nélkül a felvállalt mértékű iparosítás és fejlődés egyszerűen nem tudott volna végbe menni. A külső tőkeforrások segély, szubvenció, kölcsön és külföldi működőtőke formájában kerültek az országba. A nemzeti gazdaságát tudatosan irányító NIE országok közül csak Szingapúr választotta a külföldi működőtőkét elsődleges külső tőkeforrásaként. Szöges ellentétben Tajvannal és DélKoreával, akik teljesen ellentétes utat választva külső kölcsönökből és segélyekből finanszírozták fejlesztési napirendjüket. Következésképp a „technológiai mélyülés” és az innováció jelenleg sokkal láthatóbb Tajvanban és Dél-Koreában. Ez a két gazdaság megtartotta kontrollját a befektetések felett és kifejlesztette az innovációhoz szükséges adottságait és infrastruktúrát. 34 35

http://www.world-tourism.org/; Letöltés: 2007.04.05. 12:01 http://www.okusi.net; Letöltés: 2007.01.28. 18:47

50

Mivel Szingapúr exportgazdaságát olyan nem szingapúri transznacionális vállalatok irányítják, akiket nem terhel technológiáik közvetlen megosztásának kényszere, az ország innovációs kapacitását sokkal alacsonyabbnak tartják, a jelenleg Tajvanon és Kínában látható szintnél. Az összes többi Szingapúr, Tajvan és Dél-Korea iparosodását és fejlődését jellemző tényezőnél nagyobb jelentőséggel bírt a természeti erőforrások gazdasági célok érdekében történő mozgósítása. A szabadpiaci kapitalizmustól távol álló inkább „utasításosnak” nevezhető kapitalizmusrendszer tette ezen országok számára lehetővé, hogy a világgazdaság komoly tagjaivá váljanak. Az erőszakos állami beavatkozásokat hirtelen a könyörtelen kapitalista világgazdaság váltotta fel, felvállalva a rövidtávon felmerülő költségeket és eredménytelenséget annak érdekében, hogy hosszútávon biztosítsa az exportőri hatásosságot. Ezekben az országokban a „szabad piac” koncepcióját többnyire csupán az exportőrök használták. A többi újonnan iparosodó országgal együtt, Szingapúr is rendelkezett bizonyos nemzetközi versenyképességet növelő tényezőkkel, úgymint a stabil makroökonómiai politikák, egészséges pénzügyi rendszer, jó infrastruktúra, képzett munkaerő és annak munkafelfogása, valamint a vállalkozói tevékenységet bátorító politikák. Bár a külföldi befektetések terén Szingapúr egy a Hongkongétól és Dél-Koreáétól eléggé különböző utat járt be. Valójában a kormány majdhogynem preferenciális elbánásban részesítette a külföldi tőkét a hazaival szemben, legalábbis a fejlődés első éveiben. A külföldi export számára biztosított adó jellegű ösztönzők és támogatások következtében a hazai üzleti szféra jelentősen a perifériára szorult. Ellentétben Dél-Korea külföldi befektetési törvénykönyvével, mely a világon az egyik legszigorúbb. Szingapúrral ellentétben Dél-Korea jelentős népességgel, és viszonylag nagy hazai gazdasággal rendelkezik. Lall (1996)36 két alapvető közbeavatkozási stratégiát különböztet meg a gazdaság „technológiai mélyítésének” elősegítésére. A Tajvan és Dél-Korea által használt megközelítés korlátozza a külföldi működőtőkéből származó technológiaimportot, helyette vegyes vállalatok, és licencia szerződések segítségével mozdítja elő a technológiaszerzést. Szingapúr stratégiája azonban ellenkező úton haladt, növelve a külföldi működőtőkétől való függőséget, de ugyanakkor a multikat is megkísérelte bátorítani ösztönzők segítségével, hogy

36

S. Lall: Foreign Direct Investment Policies in the Asian NIEs' in Learning from the Asian Tigers, London, 1996, ch. 8, 210. oldal

51

forrásaikat hozzáférhetővé tegye a helyi gazdaság számára, ezáltal elősegítve a helyi képzett munkaerő alkalmazását. Szingapúr felismerte a külföldi beruházások és a nemzetközivé válás közti kapcsolatot, és a multikra, mint a modern technológiákat a fejlődő országokba juttató hatékony ügynökökre tekintett. A multik az innováció élvonalában járnak, jelenlétük biztosíthatja a technikai fejlődéssel való lépéstartás egy módját. A technológiai előnyök mellett a multik rendelkeznek nemzetközileg elismert márkanevekkel, globális marketing jelenléttel, a marketing csatornák magasabb szintű ismeretével, és a nemzetközi információáramláshoz való hozzáféréssel. Mindazonáltal Szingapúr szemléletmódjának fontos gyengesége a technológiai innováció, a technológiatranszfer utolsó fázisában rejtőzik. Változatos okokból kifolyólag a multik legkorszerűbb K+F tevékenysége szinte minden esetben néhány fejlett országban koncentrálódik, és a modern technológiákat rendszerint nem fejlesztik házon kívül. Az élvonalbeli K+F tevékenységeket főleg menedzsment és döntéshozó központok közelében folytatják, ahol méretes hazai piac létezik, valamint haladó szak- és technikai tudás összpontosul. Másik komoly gyengesége, hogy az erős multik puszta jelenléte meggátolja a helyi vállalatok technológiai képességeinek elmélyülését, hisz azok így inkább a jól bevált, használatra kész külföldi technológiák importját részesítik előnyben ahelyett, hogy saját K+F tevékenységükbe fektetnének. Szingapúr befektetőbarát pénzügyi szabályozási és jogrendszerének hatására – a Malajziai Szövetségből való kiválástól kezdődően - külföldi vállalatok kezdtek Szingapúrba özönleni, az ipari befektetések kumulált értéke az 1963-as 157 millió szingapúri dollárról 1970-re 995 millióra nőtt, majd 1970-re elérte a 3054 millió dollárt. Bár 1974 és 1977 között az olajválság hatásai következtében a külföldi befektetések megcsappantak, ez csupán időleges jelenségnek bizonyult. 1984-re az iparba irányuló külföldi befektetések értéke elérte a 12 millió szingapúri dollárt. A szingapúri munkanélküliségre gyakorolt hatása is majdnem ilyen drámai volt, az 1965-ös 9%-ról 1974-re 4% alá csökkentve azt. Valójában a szakképzett munkaerő hiánya miatt Szingapúrnak el kellett kezdenie főként Malajziából importálnia a munkaerőt. Politikai, faji okokból és a további nagyszabású ipari terjeszkedés fizikai-területi korlátaiból kifolyólag Szingapúr kénytelen volt folytatni a munkaerőimportot. A Szingapúr által a 1980as évek elejéig külföldi befektetési politikái által tőkevonzásra használt iparok munkaerőigényesek, alacsony technológiai színvonalúak és alacsony képzettségű munkaerőt igénylők voltak. Ezen a ponton zajlott le a „második ipari forradalom”, mely egy a Szingapúr ipari bázisának technológiai kifinomultságát növelő stratégiát hozott magával. Ez a stratégia az alacsony 52

technológiájú,

alacsony

képzettséget

igénylő

munkaerőigényes

iparágak

számának

csökkentését, és a fejlett technológiájú, nagy képességigényű, tőkeigényes iparágak felé történő elmozdulást eredményezte. Politikáinak egyik eleme volt a fizetésnövelések tényleges előmozdítása, ellentétben a kormány korábbi munkaköltség csökkentő törekvéseivel. Az ország este tipikus példája az olyan függő növekedésnek, ahol az ipar növekedése exportvezérelt, munkaerőintenzív és részben vagy egészben nemzetközi monopoltőke irányítása alatt zajlik. Függő, mert elkerülhetetlenül és folyamatosan a külföldi tőkére, technológiára van utalva, és fejlődés, mert szemmel láthatóan tőkefelhalmozást és differenciált termelési struktúrát hozott. A függő fejlődés pozitív és negatív hatásokat egyaránt maga után von. Pozitívum a tekintélyes gazdasági növekedés és a strukturális változás. Negatívum, hogy a külföldi leányvállalatok a hazai technológiát részesítik előnyben. Ebből szervesen következik, hogy nem hajlandóak integrálódni a helyi szállítókkal, vagy megosztani technológiájukat. Valóban, a szingapúri külföldi vállalatok nagyon korlátozott előre vagy hátra mutató láncolattal kapcsolódnak a helyi gazdasághoz. Nézzük először a közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI – Foreign Direct Investment) hatását a növekedésre. 1970-90-ig a fizikai tőke növekedésének stabilan mintegy 24%-a származott FDI-ből. Sőt, 1990-ben a termelési beruházások közel 90%-át külföldi tőke finanszírozta, mely 42,4%-ban az Egyesült Államokból, 28,4%-ban Japánból érkezett. A Szingapúrba érkező FDI a szolgáltatásokban is koncentrálódik; ez az 1967-82-ig terjedő időszakot tekintve az országba érkező FDI harmadát jelentette. Szingapúr a viszonylag magas működési költségű környezete ellenére továbbra is nagy mértékű külföldi beruházásokat vonz. Az Egyesült Államok és Japán volt a vezető külföldi beruházó, a feldolgozó szektorba irányuló új befektetések 40%-ával 2000-ben. 1999-ben, az amerikai vállalatok a feldolgozóipart és szolgáltatásokat érintő befektetései hozzávetőleg elérték a 20 milliárd dollárt (teljes tőke). Az amerikai befektetések zömét az elektronikaipar, az olajfinomítás és tárolás, illetve a vegyipar vonzották. Több mint 1500 Egyesült Államokbeli vállalat működik Szingapúrban. A kormány a Szingapúron kívüli befektetésekre is bátorítja a vállalatokat, 1998 végére az ország közvetlen külföldi összbefektetése elérte a 39 milliárd dollárt. A Kínai Népköztársaság volt a fő célállomás (a tengerentúli befektetések 14%-át tudhatja magáénak), mögötte Malajzia (10%-kal), Hong Kong (8%-kal), Indonézia (8%-kal) és az Egyesült Államok (4%kal) állnak. India rohamosan növekvő gazdasága, és különösen annak high-tech szektora Szingapúr külföldi befektetéseinek bővülő forrásává válik.

53

Az FDI-on túl a növekedés másik fő forrását az állami beruházások jelentették. Ezt támasztja alá az a tény, hogy a szingapúri fejlődés kezdete óta az állam központi szerepet vállalt a tőkeakkumulációban. A külföldi tőke vonzása, és folyamatos beáramlása érdekében az állam szünet nélkül ruházott be a fizikai infrastruktúrába és az oktatásba, a munkaerő képzésébe. Emellett párhuzamosan ösztönzést nyújtott a külföldi tőkének (vámszabad területek és fiskális ösztönzők). Azért, hogy áthidalják a késői iparosodásból eredő technológiai és képzettségbeli hátrányokat, az állam maga kapcsolódott be a termelésbe állami vállalatokon keresztül. 1967 és 1990 között a közösségi beruházások aránya átlagosan 30% körül mozgott.

11. ábra: : Nettő működőtőke beáramlás (2000-2006)37

Mint ahogy azt a fenti ábrán is láthatjuk a működőtőke beáramlása a 21. században is további jelentőséggel bír Szingapúr gazdaságában, hiszen megfigyelhető, hogy a 2001. évi visszaesés után újabb emelkedő tendencia jellemző a külföldi működőtőke beáramlása kapcsán. A Világbank vállalkozási környezetre vonatkozó Doing Business Report kiadványában a 175 vizsgált ország közül Szingapúrt sorolta a legelső helyre. Ebben kiemelt szerepe van a munkapiaci szabályozás rendkívül rugalmas (könnyű elbocsátani és felvenni dolgozókat), hogy a fejlett országokban megszokottnál is kevesebb időbe telik egy vállalkozást elindítani, és ehhez könnyű hitelt szerezni. Fontos még, hogy a befektetők védelme magas, a vállalatoknak erős közzétételi kötelezettsége van. 38

37 38

http://www.imf.org; Letöltés: 2007.02.02. 13:36 http://www.portfolio.hu; Letöltés: 2006.11.02. 23:56

54

Ahhoz, hogy az ország a jövőben is megőrizze tőkevonzóképességét a továbbiakban is kedvezőbbnél kedvezőbb feltételeket kell biztosítani a befektetőknek, s versenybe kell szállni az esetlegesen olcsóbb munkaerővel rendelkező ázsiai társakkal.

III.7. Szingapúr nemzeti stratégiái39 Szingapúr fejlesztési stratégiája hat fontos területre összpontosít. Ezek, pedig a következők: 1. ipari csoportok fejlesztése 2. Szingapúr regionális üzleti központtá tétele 3. a regionális fejlődés elősegítése 4. üzleti bizottságok felállítása az ipari partnerek beszervezésére 5. a vállalatok multinacionálissá fejlődésének támogatása termék és piacfejlesztés révén 6. Szingapúr kormányának, vállalati szektorának, és tudományos célkitűzéseinek kollektív marketing tevékenység útján való elfogadtatása A nemzeti célkitűzés az, hogy a GDP 25%-a a feldolgozóiparból származzon. Amennyiben a kormányhivatalnokok nem teljesítik ezt a célt, el fogják veszíteni állásaikat. 1991-ben a kormány létrehozta az Nemzeti Tudományos és Technológiai Bizottságot, hogy segítségével Szingapúrt a tudomány és technológia bizonyos területeinek kiválósági központjává fejlessze annak érdekében, hogy erősítse a nemzeti versenyképességet mind az ipari, mind a szolgáltató szektorban. Az Nemzeti Tudományos és Technológiai Bizottság a következő csoportokat támogatja: Árukereskedelem: annak érdekében, hogy Szingapúrt vezető nemzetközi kereskedő központtá fejlessze, versenyképes külkereskedelemmel, árutovábbítással és re-export kereskedelemmel. A Kereskedelemfejlesztési Tanács felelőssége. Árufuvarozás: Szingapúr vezető tengerészeti csomóponti pozíciójának megerősítésére és fejlesztésére, a regionális fuvarozási és utófuvarozási tevékenységek központjává és a hajózási útvonalak vezető ellátójává válásának érdekében. Precíziós gépészet: a városállam vezető designerré, termelővé és értékesítővé válása a hightech

rendszerek

és

alkatrészek

piacán,

ahol

versenyelőnnyel

rendelkezik.

A

Gazdaságfejlesztési Tanács felelőssége körébe tartozik ez a terület. Elektronika: az országr kiemelkedésének érdekében a kiválasztott specifikus technológiák terén kap támogatást valamint azért, hogy az ázsiai és csendes-óceáni régió K&F és 39

http://www.wtec.org/loyola/em/04_05.htm; Letöltés: 2006.11.23. 20:47

55

termelésirányító központjává, illetve a nagy hozzáadott értékű elektronikai termékek és alkatrészek fő beszállítójává válhasson. Információs technológia: Szingapúr támogatása az információs technológia hatékony kiaknázásában, a stratégiai szektorok szoftver termékeinek és szolgáltatásainak versenyképes exportőrévé válásában és a hiányzó technológiákból való haszonkovácsolásban. Kőolaj és kőolajszármazékok: Szingapúr világszínvonalú kőolajipari és petrokémiai központtá fejlesztésében. Szintén a Gazdaságfejlesztési Tanács felelősségi körének része. Építkezések: Az építőipari szolgáltatások versenyképességének bővítéséért és, hogy Szingapúrt az ázsiai-csendes-óceáni térség építőipari szolgáltató központjává változtassák. Nehézgépészet: Szingapúr vezető pozíciójának fenntartása a hajójavítás és olajfúró torony építés területén, valamint az olaj és gázmezők felszereléseinek fő ipari és szolgáltató központjává változtatása. A Gazdaságfejlesztési Tanács felelőssége. Pénzügy: Vezető nemzetközi pénzügyi és pénzügyi hírszolgáltató központtá válás. Biztosítás: Szingapúr regionális biztosítási és viszontbiztosítási központtá való változtatása, ezáltal növelve az iparosodott országok lakosságának biztosítás általi lefedettségét. A Szingapúri Monetáris Hatóság felelőssége, csak úgy mint a pénzügyi terület.. Általános ellátó iparágak: A nemzetközileg versenyképes magas minőségű termékek és szolgáltatások

regionális

és

szolgáltató

központjává

alakítani

Szingapúrt.

A

Gazdaságfejlesztési Tanács felelőssége. Turizmus: Szingapúrt elsőszámú turistaállomássá és a repüléssel, kiállításokkal, utazással és turizmussal kapcsolatos szolgáltatások vezető nemzetközi központjává változtatni, a Szingapúri Turizmusfejlesztő Tanács irányításával. Mostanra már a repüléssel kapcsolatos ipar is belekerült a stratégiába. A telekommunikáció, pénzügy, fuvarozás és biztosítás támogatja a feldolgozóipart. Szingapúr információs technológiája segíti fuvarozási tevékenységeit, lehetővé téve számára, hogy a világ legautomatizáltabb kikötőjévé váljon. Szingapúr tervei szerint a körzet regionális központjainak gyűjtőpontjává kíván válni, magasabb hozzáadott értékű tevékenységeket vonzani, és ezáltal hatékonyan hasznosítani viszonylag kis lakosságát.

56

III.8. Szingapúr főbb iparágai40 Szingapúr magasan iparosodott gazdaság, a mezőgazdaság és a bányászat minimális fontossággal bír. A gyártás a legfontosabb szektor, ezt követik az üzleti szolgáltatások, a közlekedés és kommunikáció és a nagy- és kiskereskedelem. A legfőbb iparágait a következőkben ismertetném. III.8.1. Turizmus41 Az egzotikus varázsú városállam, a Szingapúr folyó torkolatánál igazi turistaparadicsom. Számos kulturális látványosságát kulturális sokszínűségének, gyarmati történelmének, valamint a kínai, maláj, indiai, arab népcsoportjainak köszönheti. Szingapúr természeti- és kulturális

örökségvédelmi

programokat

folytató

környezetbarát

ország.

Komoly

könnyebbséget jelenthet a turistáknak a helyi lakossággal való kommunikációban, például bevásárláskor, hogy Szingapúr számos hivatalos nyelve közt megtalálható az angol is. A szingapúri közlekedés a turisztikai pontok nagy részét, hacsak nem egészét alaposan lefedi, ezzel is növelve a turisták kényelmét. Szingapúr turisztikai központjának a többemeletes bevásárlóközpontokkal és hotelekkel teli Orchard Road negyedet tekinthetjük. További turisztikai látványosságként szolgál a Szingapúri Állatkert, valamint az Éjszakai Szafari, mely lehetővé teszi az odalátogatók számára, hogy éjszakánként bármiféle látható válaszfal nélkül fedezzék fel az Ázsiában, A Szingapúr déli részén elhelyezkedő és évente több mint 5 millió látogatót csalogató Sentosa nevű turisztikai szigeten 20-30 látványosság is található, mint például a második világháború alatt a japánok elleni védelemre létrehozott Fort Siloso erőd. A szigeten nemrég felépült Carlsberg felhőkarcolóról az egész sziget belátható.

12. ábra: A város “jövőbeli” képe 40 41

http://www.edb.gov.sg; Letöltés: 2007.03.18. 20:45 http://en.wikipedia.org; Letöltés: 2007.04.29. 23:58

57

A kormány 2005. április 18-ai parlamenti gyűlésen tett közleménye szerint 2010-re Szingapúrban két kaszinókkal teli szórakoztatóközpont épül Marina Bay-ben és Sentosa-n. Turizmus számokban42: Turisták millióit csábítva évente az országba, a turizmus Szingapúr egyik legfőbb iparága. Az idegenforgalmi bevételek az elmúlt években a szolgáltatások export-árbevételének egynegyedét adták. Szingapúr kereskedelmi mérlege 2001-ben 4,6 milliárd USD aktívumot mutatott, a millennium évében 10 %-kal többen, közel 7,7 millióan látogattak el a parányi városállamba, mint a korábbi években. 3,18 vendégéjszaka jutott minden külföldire, a több mint 30.000 szállodai szoba az év 300 napján foglalt volt, ami 83%os kihasználtságot jelentett. Év 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2004 2005 2006

Turisták száma 99.000 579.000 1.324 millió 2.562 millió 3.031 millió 5.323 millió 7.137 millió 7.691 millió 8.25 millió 8.943 millió 9.7 millió

%-os csökkenés/növekedés 488,1% 128,6% 93,5% 18,3% 75,6% 34,1% 7,8% 16,2% 7,3% 9%

13. ábra: Szingapúrba érkező turisták száma 1965-200643

A fenti táblázatból világosan látszik, hogy a kezdetektől fogva emelkedő tendenciát mutat a Szingapúrba érkező turisták száma. 2006-ban a Szingapúrba turisták száma a várakozásokat és a 2005-ös 8,9 millió főt felülmúlva elérte a 9,7 milliót. A 2005-ös 10,8 milliárdhoz képest 2006-ban 14%-os emelkedést produkálva mintegy 12,5 milliárd S$-t költöttek a látogatók. A 2006-ban Szingapúrba látogatók átlagosan már 4,2 napot maradtak, és több mint 1,8 millió fős többségük Indonéziából érkezett. A második helyen Kína áll 1 millió fővel, Malajziából, pedig 996 ezren érkeztek. A hotelek feltöltöttsége az év folyamán átlagosan 86%-os volt, 1,4%-kal meghaladva a 2005ös értéket. Az átlagos szobaárak a 2005-ös 137 dollárhoz viszonyított 19,6%-os emelkedés után, 164 dollárral 10 éves rekordot döntöttek.

42 43

Szingapúr; In: Világgazdaság, 2001. 33. évfolyam szeptemberi különszám; 12-14. oldal http://en.wikipedia.org; 2007.04.29. 23:58

58

A tavalyi évben a teljes szobakiadási bevétel, az ünnepnapok bevétele és a szabad szobákra jutó bevétel rendre 1,5 milliárd, 32,9 millió és 140 millió dollár volt. Az állam a 2007-es évre 10,2 millió turistára, és belőlük származó 13,6 milliárd dolláros bevételre számít. A számok mögött határozott gazdaságpolitika húzódik, amelyek szolgálatában a múltra épülő, ugyanakkor a XXI. Század igényeire alapozó „tudatos országimázs” áll. A miniállam szakhatósága, a Szingapúri Turizmustámogató Hivatal 1996-ban indította útjára a Turizmus ’21 programot, melynek legfőbb célkitűzése az volt, hogy a városállamot az ezredfordulóra az idegenforgalom fővárosává fejlessze. Később a hivatal nevét Szingapúri Idegenforgalmi Hivatalra (Singapore Tourism Board - STB)44 módosították, mellyel azt kívánták kihangsúlyozni, hogy nemcsak az odalátogató külföldiek számát kívánják növelni, hanem a szigetországot regionális üzleti és idegenforgalmi központtá akarják fejleszteni. Igaz korábban is, 1999-ben a 16. egymást követő alkalommal nyerte el az „Ázsia első számú kongresszusi városa” címet és világviszonylatban is a 6. hellyel büszkélkedhetett. A 2000-es év a „millennium-mánia” jegyében telt, melynek keretében Szingapúr összefüggő rendezvények központja volt. A „Szingapúr barátai” programsorozat, pedig a külföldre szakadtak, illetve rokonok és barátok látogatásait volt hivatott felkarolni. Szingapúr Hongkonggal és Thaifölddel karöltve Londonban szervezett idegenforgalmi kampányt „Együtt Ázsiában” címmel, azzal a céllal, hogy a három turisztikai nevezetesség kínálatát összehangolva vonzzák a külföldieket. A városállam ugyanakkor meghirdette a „Határtalan turizmus” kampányt is, amelynek keretében az STB a régió földrajzilag közeli külföldi idegenforgalmi kínálatát kiegészítő programként ajánlotta. A szigetország minden lehetőséget megragad arra, hogy idegenforgalmi felkészültségére felhívja a figyelmet és így a XXI. században az „Új Ázsia-Szingapúr” jelmondattal áll a világ elé. Természetesen

nagymértékben

hozzájárul

idegenforgalmi

sikereihez

az

a

nem

elhanyagolandó tény, hogy Szingapúr az Ázsia-Csendes-óceáni térség egyik meghatározó légi csomópontja, 50 ország, 149 városát, 63 légitársaság, heti 3200 járata köti össze a városállammal. Ebben meghatározó szerepet játszik a Singapore Airlines (SIA), amely a Nemzetközi Légiközlekedési Társaság kimutatása szerint a megtett nemzetközi utaskilométer alapján a 12., a teheráru tonnakilométer alapján, pedig az 5. legnagyobb légitársaság a világon. A Singapore Airlines az egyik legfiatalabb és legmodernebb légiflottával 44

http://app.stb.com.sg; Letöltés: 2007.04.15. 21:21

59

rendelkezik, s a légitársaság ékes példa arra, hogy a gazdasági érdekek érvényesítése összhangba hozható a minőségi szolgáltatás iránti elkötelezettséggel. A légitársaság szolgáltatásairól túlzás nélkül állítható, hogy a földön és a fedélzeten egyaránt rendkívüliek. Túl a megbízhatóságon a kedves távol-keleti vendéglátás és a jó értelemben vett kiszolgáló magatartás különleges professzionalitással párosul. Amellett, hogy a SIA a világ egyik legjövedelmezőbb légitársasága, a fedélzeti szolgáltatások úttörőjeként is számon tartják. Ezt igazolja például, hogy ez a légitársaság vezette be elsőként a Dolby fülhallgató technológiáját 1999-ben. Két éve indították az SQ-eTravel internetes jegyfoglalási rendszert. A légitársaság a termékújításban is élen jár. Nevéhez fűződik a KrisFone és a KrisFax, a világ első globális fedélzeti telefon- és faxszolgáltatásának a bevezetése, valamint a KrisWorld fedélzeti szórakoztató rendszer kiépítése, ami 22 videócsatorna használatát teszi lehetővé az utasok számára. Nem véletlen tehát, hogy a SIA egymást követő 6 évben nyerte el a Pacific Asia Travel Association „Legjobb légitársaság” díját. Ilyen jelentős eredmények elérésében fontos szerepet játszott a fizetőképességben nagyon erős belső vásárlóréteg. Szingapúr kis ország, azonban a globalizáltsági mutatók szerint a világra a legnyitottabb. Gyakorlatilag úgy tud kapcsolatot tartani a világgal, hogy az üzletemberek sokat utaznak. Emellett a külföldi utazóközönség is évről évre nő, ugyanis Szingapúr olyan légi gyűjtőpontot hozott létre, ahonnan Európából a Távol-Keletre és fordítva az utasokat gyakorlatilag egy átszállással bárhova el tudja juttatni. III.8.2. IT45 Szingapúrban az 1980-as évek elején hozott gazdaságpolitikai döntésnek, célkitűzésnek megfelelően - miszerint Szingapúr legyen szállítási és telekommunikációs központ - kialakult egy erős, nemzetközi együttműködésre képes informatikai ipar és oktatási rendszer is, amelyek segítették a célkitűzések elérését. Itt van a világ egyik legnagyobb és leghatékonyabb kikötõje, amelynek működése alapvetően egy számítógéphálózaton nyugszik. A

telekommunikációs

költségek

olyan

olcsók,

hogy

számos

nagy

japán

cég

telekommunikáció igényes tevékenységét ide helyezi át (marketing, technikai támogatás). Ennek további ösztönzése céljából több program is indult: - National Information Infrastructure program, amelynek fő alkotóelemei egy az ország minden részébe eljutó nagy sebességű telekommunikációs hálózat, és az arra épülő hálózati és 45

http://www.wtec.org/loyola/em/04_05.htm; Letöltés: 2006.11.23. 20:47

60

informatikai alapszolgáltatások, majd a szektor specifikus alkalmazási projectek az igények felkeltésére és a kielégíthetőség bizonyítására - non-stop, one stop kormányzati szolgáltatások, vagyis a kormánnyal kapcsolatos ügyek, (engedélyek, adók, térképek, jogosítványok) intézése egy helyről (lehetőleg otthoni számítógépről) és éjjel-nappal végezhetők legyenek. - a lakossági "tele" szolgáltatások bővítése: a számítógépen keresztüli banki, vásárlási, oktatási, szórakoztatási, tájékoztatási, szolgáltatások, - az oktatási rendszer állandó javítása a gazdasági élet követelményeihez. - az informatikai ipar, az itt tevékenykedő cégek megtervezett (kormány és vállalkozó szövetségek általi) fejlesztése. A World Economic Forum 2005-ös kutatásai szerint46 Szingapúr gazdasága szinte teljesen az IT iparra épül, s immár negyedik éve tette közzé éves beszámolóját, amelyben azt vizsgálja, hogy az információ-technológiáknak milyen szerepük és hatásaik vannak egy-egy ország életére, gazdaságára, valamint, hogy egy adott állam mennyire használja ki az információtechnológiákban rejlő lehetőségeket. A 2004-2005. évi összesítésben Szingapúr lett az első, vagyis jelenleg az ázsiai városállam tekinthető - IT-szempontból - a világ legfejlettebb országának. Szingapúr az első helyet azzal érdemelte ki, hogy gyakorlatilag az összes kategóriában, mint például a tudományos és matematikai képzés, vagy a fizetendő telefon- és internet-előfizetési költségek, illetve az információ-technológia a kormány munkájában (elektronikus kormányzás stb.) általában az elsők között végzett. Érdekesség, hogy miközben a korábbi listavezető, az Egyesült Államok visszaesett az ötödik helyre, számos állam azon fáradozik, hogy legalább az USA szintjét elérje. Szingapúrt egyébként Izland, Finnország, Dánia, az Egyesült Államok, Svédország, Hongkong, Japán, Svájc és Kanada követi. III.8.3. Biotechnológia47 Az élettel foglalkozó tudománycsoport a Life Science egy növekvő iparág, melyet Szingapúr ipari szektorának alappillérévé fejlesztenek. Magába foglalja a gyógyszerészeti, biotechnikai, és orvosi felszerelések szektorát. 1999-ben a Life Science csoport outputja 60%-os

46 47

http://www.sg.hu; Letöltés: 2006.12.11. 00.17 http://www.edb.gov.sg; Letöltés: 2007.03.28. 15:49

61

növekedéssel elérte a 6,3 milliárd S$-t, 75%-os hozzáadott értéknövekedésével, pedig az 5,2 milliárd S$-t. Szingapúr elképzelése az, hogy az élettel foglalkozó tudományok világszínvonalú központjává válik, a teljes értékláncot a kutatástól, a gyártáson át a regionális központokig felölelő képességekkel. Ázsia elsőszámú gyógyszergyártó és klinikai fejlesztési központjaként otthont ad olyan világvezető cégeknek, mint az American Home Products, az Adventism, a Merck, a Sharpe & Dohme, a Glaxo, SmithKline, és a Schering Plough. Ráadásul vezető orvosi kellékgyártó cégek, mint a Baxter, Becton-Dickinson vagy a Siemens is folytatnak állandó K&F és gyártási tevékenységet az országban. Igaz, hogy Szingapúr biotechnikai szektora viszonylag fiatal, de rohamos iramban növekszik. 2006. június 8-án Szingapúrban közzé tették, hogy 300 millió S$-os beruházással gyermekgyógyászati vakcinákat előállító gyárat épít, mely Ázsia első ilyen létesítménye lesz. A gyógyszerészet jelenleg az ország feldolgozóiparának 16%-át teszi ki. Szingapúr Life Science szektorának komoly növekedéséhez olyan kulcstényezők járulnak hozzá, mint a kitűnő szabályozási infrastruktúra, a szakképzett munkaerő, a K+F tevékenység számára ideális környezet, valamint a kezdő vállalkozásokat finanszírozó vállalkozói hitelek nyújtásának képessége. Szingapúr keményen támogatja és fejleszti biotechnikai iparát. Több százmillió dollárt fektetett a szektorba az infrastruktúra kiépítésére, kutatás- és fejlesztésfinanszírozásra, és nemzetközi tudósok Szingapúrba vonzására. III.8.4. Elektronikaipar48 Szingapúr „E 2000” nevű tervcsoportjában komoly szerepet játszik az elektronikaipar. Szingapúr elektronikaipara 1995-re több, mint 45 milliárd dolláros outputot produkált, az ország teljes ipari outputjának 43,7%-a az elektronikaiparból származik. Csoportjába tartoznak a fogyasztási elektronikai cikkek, a kommunikációs készülékek, a félvezetők, az elektromos ellátó ipar, a komputerek, valamint a háttértárolók és a perifériák. Szingapúr elektronikaipara nem csak a fogyasztói elektronika, hanem a legfrissebb és fejlettebb termékek és technológiák terén egyaránt fejlődik, úgymint az adattárolás, számítástechnika és a lapkagyártás.

48

http://www.wtec.org/loyola/em/04_05.htm; Letöltés: 2006.11.23. 20:47

62

A háttértárak, merevlemezes meghajtók, félvezetők, számítógépek, és fogyasztói elektronikai cikkek dominálják a termékszegmenst a 45 milliárd dolláros elektronikai output mintegy 76%-át termelve, ahogyan ezt a következő ábrán is láthatjuk:

félvezető 21%

háttértár 23%

szórakoztató el. 12% más/szerz.kijelző comm 6% 2% 6%

számítógép 20% PCB 4%

OA 6%

14. ábra: Az elektronikaipar főbb szektorai Szingapúrban

A 90-es években az adattároló eszközök 20%-kal, a félvezetők 53%-kal, a komputerek 10%kal, a kommunikációs eszközök 34%-kal, az irodaautomatizálási termékek 17%-kal, a passzív alkatrészek és nyomtatott áramkörök 10%-kal, a megjelenítő eszközök pedig 21%-kal növelték részesedésüket, míg a fogyasztói elektronikai cikkek 3%-ot csökkentek, az egyéb iparágak pedig megőrizték részesedési szintjüket az outputból. Úgy tartják, hogy a félvezetők teremtik meg az összes elektronikai üzlet számára a lehetőségeket. És a 90-es évek közepén a félvezetőkből származó állambevételek 53%-os növekedéssel elérték a 2,2 milliárd dollárt. Az igazán lenyűgöző ebben a növekedésben, hogy öt évvel korábban az egész nulláról indult. A lapkagyárak jövőbeni infrastruktúrája helyben van és készen áll a fejlődésre. Az Amerikai Iskola a jövőbeni lapkaüzemek közelébe települt, arra bátorítva ezáltal az amerikai családokat, hogy költözzenek közelebb az ipari parkhoz. A jövőbeni növekedéshez a következő stratégiai termékek szükségesek: multimédiás eszközök, digitális személyi asszisztensek, közvetlen műholdas rendszerek és a kábeles és műholdas vevőkészülékek csatlakozódobozai. A kommunikációs termékek egy új növekedési lehetőséget jelentenek, a képernyők, pedig a következő generációs multimédiás eszközök számára szükségesek. A kormányhivatalnokok kemény törekvések árán igyekeznek biztosítani a növekedést ezeken a termékterületeken. Szingapúrban a Lítium-ionos polimer elemekben látják a jövő terméket. A jövőbeli technológiák számára nélkülözhetetlen termékekként tartják számon a vezeték nélküli eszközök kondenzátorait, valamint az optikai háttértárolókat. Ha valamely vállalat ezen

63

technológiák kifejlesztését célzó K&F tevékenységet kíván folytatni Szingapúrban, a kutatási és fejlesztési költségek 50%-ának átvállalásáról tárgyalhat a kormánnyal.

Növekvő elektronikai képességek

Bevont külföldi vállalatok

félvezető - Wafer gyártás

Számítógép

CSM-3, Tech-2, HNSC Sharp, Siemens, SGSThompson Brooktree, Seiko-Epson, Stats Phototronics, ESEC, Sumitomo Bakelite Sony Display, Hitachi, Siemens Stormedia, Hoya, Seagate, Conner, Mitsubishi Chemical Motorola, Philips, Kenwood, Goldtron Adaptec, Apple, Compaq

Kulcs modulok, alkatrészek

Sony, Philips, MESA

Digitalizálás - IC tervezés IC összeszerelés és teszt Támogató ipar (fényérzékeny anyagok, berendezések) Automatizálás Kulcs alkatrészek - lemez média Vezeték nélküli kommunikáció

15. ábra: Az elektronikaiparban befektető külföldi cégek

Számos külföldi cég látta meg a lehetőségeket a szingapúri elektronikaiparban. A szilikon félvezetők integrált áramköreinek gyártása volt az elsődleges. Szingapúr 2005-re 20 lapkagyártó üzem ellátására képes infrastruktúrát épített ki, elkülönített területtel, kiépített közművekkel, iskolákkal, és az ilyen gyárak növekedéséhez szükséges logisztikával. A Sharp, a Siemens és az SGS-Thompson gondoskodnak az integrált áramkörök tervezéséről. Szingapúrban az integrált áramkörök szerelésén, tesztelésén, fotómaszkok, és automatizáló technológiák

fejlesztésén

dolgoznak.

Számos

lemezes

médiával,

vezeték

nélküli

kommunikációval, számítógépekkel és más kulcseszközökkel foglalkozó cég működik Szingapúrban. A Texas Instruments teljes kutatási, fejlesztési, és memóriagyártási folyamatait Szingapúrból irányítja. Az elektronikaipar vezető vállalatai folytatnak összeszerelési, fejlesztési, és kutatási munkálatokat a régióban. A GINTIC a kormány egyik technológiai intézete, mely a Mikroelektronikai Intézettel karöltve támogatja az elektrotechnikai gyártást és technológiákat.

64

III.8.5. Szállítás, közlekedés49 Tengeri- és légi kereskedelmi utak menti stratégiai fekvésével Szingapúr Ázsia egyik legnagyobb közlekedési csomópontja. Mióta a kikötője megépült, történelme szorosan összefonódik a szállítási iparának növekedésével. Egyre diverzifikáltabb gazdasága ellenére, a szállítási iparág 10%-át teszi ki Szingapúr GDPjének. 2005-ben a PSA International és a Jurong Port irányítása alatt álló szingapúri kikötő a világ legforgalmasabbika volt az áthaladó tömeg (bruttó 1,15 milliárd tonna) és a konténerforgalom (23,2 millió 20’-as TEU konténer) viszonylatában. Szállított tömeg tekintetében a maga 423 millió tonnájával a második helyet szerezte meg Sanghaj mögött. Ráadásul Szingapúr a világ legforgalmasabb utófuvarozási csomópontja és a legnagyobb hajó üzemanyag töltőállomása is. Az Ausztráliát és Európát összekötő „kenguru út” egyik megállójaként Szingapúr légi csomópontként is funkcionál. A Changi repülőtér 81 légitársasága 57 ország 179 városával köti össze Szingapúrt 2005-ös adatok szerint. 2004-ben összesen 30 millió utast indított vagy érkeztetett, s így egyike Ázsia öt személyszállítási szempontból vett legnagyobb repterének. Számos nemzetközi utazási magazin tartja a világ egyik legnemzetközibb repülőterének. 2006-ban a Skytrax-féle világ legjobb reptere címet is megkapta, megelőzve ősi riválisát, a hongkongi nemzetközi repülőteret. Jelenleg két utas terminállal rendelkezik, a Terminal1-el (T1), és a Terminal2-vel (T2). 2006 márciusában megkezdte működését a Budget Terminal nevű fapados terminál. A jelenleg épülő harmadik utas terminál 2008-ra a repülőtér éves kapacitását 66,7 millió utasra emeli. A T2-n működő nemzeti légitársaság, a Singapore Airlines világszerte elismert, és a világon elsőként fogja az új Airbus A380-at kereskedelmi forgalomba állítani. Az ország belső közlekedési infrastruktúrájának gerince az országútrendszer, egy a különböző városok közti forgalom artériáját képező autópálya-rendszerrel, ahogy azt a szingapúri várostervezésben megfogalmazták. Egy a magán közlekedés problematikáiról –úgy, mint a forgalomzsúfoltság, légszennyezés, vagy városnövekedés - szóló, az ENSZ fejlesztési programjának közreműködésével készült kormányzati tanulmánynak megfelelően a Szárazföldi Közlekedési Hatóság intézkedések sorozatát tette a tömegközlekedési rendszer fejlesztésére, melynek részeként kialakította a nemzeti buszjárat szolgáltatást, illetve liberalizálta az autóbérlés piacát, hogy ezzel is növelje a taxistársaságok számát.

49

http://www.marimari.com; Letöltés: 2007.02.02. 14:59

65

1987 óta működik az országban a Mass Rapid Transit50 (MRT) nevű fő metróhálózat, mely egész nap 3-8 percenként közlekedik és szinte az egész városállamot behálózza. Naponta körülbelül 1.3 millió embert szállít. Bővítése jelenleg is folyamatban van, egy teljes kört leíró alagutat kell kifúrni a város alatt, úgy, hogy a legkisebb zavart okozzák Szingapúr forgalmában. A Central Circuit Line várhatóan 2010-re készül el, 33,3 km hosszú lesz, s az összes metróvonalat össze fogja kötni 29 állomásával. Az MRT-t később kibővítették és összecsatolták a lakónegyedekig közlekedő Light Rapid Transit (LRT) hálózattal. Az EZ-Link rendszer segítségével feltölthető menetjegyként működő intelligens smartcardokkal vehető igénybe a tömegközlekedés. Mindennapjaik során naponta több mint 2,8 millió ember használja a busz hálózatot, illetőleg 1,3 millió az LRT-t vagy az MRT-t. Naponta mintegy 900 ezren veszik igénybe a taxisszolgáltatásokat. Körülbelül 15 ezer légkondicionált, GPS-szel elátott taxi áll az utazni vágyók rendelkezésére. A legforgalmasabb napszakokban működő Elektronikus Útdíjazási Rendszer keretében begyűjtött útadó segítségével próbálják visszaszorítani a központi területeken a magánautóhasználatot. A környező szigetek komppal közelíthetők meg.

III.9. Kereskedelem51 Szingapúrnak lényegében nincsenek természeti kincsei, ezért nemzeti bevételeinek többsége erősen függ a külkereskedelemtől, ami a GDP háromszorosa, s ezzel lényegében itt a legmagasabb a világon a kereskedelem GDP-hez viszonyított aránya. E függőség miatt Szingapúr számos országgal kezdett szabad kereskedelmet folytatni, mint például az USA, Ausztrália, Új-Zéland és Japán. Szingapúr

fő

gyártó

központként,

regionális

olajellátó,

szolgáltató

és

finomító központként emelkedett ki. A tőkejavak, főként a gépek, telekommunikáció, olajfúró berendezések és ipari anyagok és szolgáltatások az ország kereskedelmének egyre nagyobb hányadát adják, mivel a gyártók egyre inkább a nemzetközi piacokra fókuszálnak. A Veritas, Caterpillar, DuPont, Xilinx, General Motors, az amerikai Kodak és a japán Komatsu, mind Szingapúrt választották nemzetközi ellátó bázisaként. Az 1994-ben importra bevezetett áru és szolgáltatás adón kívül csak néhány áru vámköteles vagy tiltott. A legtöbb árut szabadon lehet exportálni és importálni Szingapúrba. Minden

50 51

http://urbanrail.net; Letöltés: 2007.02.04. 16:55 http://www.traveldocs.com; Letöltés: 2007.03.04. 11:02

66

export és importhoz a szingapúri Vám és Adóhivatal engedélye szükséges. Minden engedélyt elektronikus úton, a TradeNet-en keresztül kell beadni és így is hagyják azokat jóvá. Szingapúr partner a Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége Szabadkereskedelmi Terület egyezményében, amelyet 1993-ban indítottak az ASEAN versenyelőnyének biztosítására a világpiac termelési bázisaként. A Közös Effektív Preferenciális Vámtarifa52 (Common Effective Preferential Tariff - CEPT) séma az AFTA elérésének fő mechanizmusa. A CEPT séma tagjai elkötelezettek az ASEANen belüli tarifák 0-5%-ra csökkentése iránt minden iparcikk esetén. 2003 januárja óta az ASEAN-6 (Brunei, Indonézia, Malajzia, Fülöp-szigetek, Szingapúr és Thaiföld) 2003-as befoglalási listáján szereplő termékek 99,6%-ának már 0-5%-ra csökkent a vámtarifája. A 10X alapelv 2002 júliusában került bevezetésre, hogy lehetővé tegye a liberalizációra felkészültebb ASEAN országoknak az előrelépést. Az ASEAN Integráció Kezdeményezés azon kevésbé fejlett országoknak lett kialakítva, amelyek támogatásra szorulnak. Az USA és Szingapúr 1991 óta tartja karban a Kereskedelmi és Beruházási Keretszerződést, mely a kereskedelmi és beruházási irányelveket fogalmazza meg és a rendszeres kapcsolattartást is előírja. A szerződés az USA és Szingapúr közötti gazdasági kapcsolatokat próbálja erősíteni. A Kereskedelmi és Beruházási Tanács 1991-ben alakult a bilaterális kérdések monitorozására. A kis városállam tulajdonképpen szabad kikötőként szabad kereskedelmi politikát folytat, melynek keretében szabad kereskedelmi egyezményeket – Free Trade Agreement-eket köt a különböző kereskedelmi partnereikkel53. 2003 májusában Szingapúr és az USA aláírták az USA-Szingapúr Szabadkereskedelmi Egyezményt (Free Trade Agreement - FTA), mely eltörli a kereskedelmi korlátokat és vámtarifákat 33 milliárd USD értékű éves kereskedelem tekintetében. Ez volt Amerika első szabadkereskedelmi egyezménye ázsiai nemzettel. Az egyezménynek megfelelően a kétoldalú kereskedelem vámja azonnali hatállyal megszűnik az USÁ-ból Szingapúr felé, és 8 év alatt megszűnik a Szingapúrból USÁ-ba történő export esetén. Mindkét oldal megerősíti a vámhatóságok kétoldalú együttműködését és ügyleteikben magas szintű nyitottságot és átláthatóságot teremtenek. A Szingapúr-Ausztrália Szabadkereskedelmi Egyezmény (Singapore-Australia Free Trade Agreement - SAFTA) 2003 júliusában lépett életbe. A SAFTA, aminek az egyeztetése 2000 52 53

http://www.us-asean.org; Letöltés: 2007.04.15. 20.19 http://www.iesingapore.gov.sg; Letöltés: 2007.04.15. 21:10

67

novemberében kezdődött és 2003 februárjában írták alá, egy olyan átfogó egyezmény, mely lefedi az árukereskedelem, szolgáltatáskereskedelem, üzletemberek mozgása, kormányzati beszerzés,

szellemi

termékek

jogai,

versenypolitika,

e-kereskedelem

és

oktatási

együttműködés területeket. 2006. február 24-én a Szingapúri-Ausztráliai Szabadkereskedelmi Megállapodás első, 2004-es miniszteri felülvizsgálata során született kiegészítéseit is elfogadták. Ezek a kiegészítések a SAFTA transzparenciáját és tisztaságát hivatottak javítani, és még több ausztrál-szingapúri befektetést elősegíteni. A második SAFTA miniszteri felülvizsgálat 2007-ben esedékes. Kína jelenleg Szingapúr harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere. Szingapúr szintén egyike a legnagyobb kereskedelmi és befektetési partnereknek Kína számára. Az ASEANKína Szabadkereskedelmi Egyezmény (ASEAN-China FreeTrade Agreement - ACFTA), mely 2005. július 1-jén lépett hatályba, megadja a szingapúri cégeknek az elsők között belépők előnyét Kína és az ASEAN fontos piacaira. Az árukereskedelmi egyezmény eliminálja a vámtarifát 2010-ig a termékek 90%-án Kína és a hat eredeti ASEAN tag részére, így Szingapúrnak is, 2015-ig pedig már Kambodzsának, Laosznak, Myanmarnak és Vietnámnak is. A szabadkereskedelmi egyezmény megkötése újabb lökést adott a KínaASEAN szabadkereskedelmi terület megalapításához Szingapúr Koreával is kötött szabadkereskedelmi egyezményt, az ASEAN keretein belül (ASEAN-Korea Free Trade Agreement – AKTFA) 2005 áprilisában, mely 2005 második felében lépett életbe. A megegyezés alapján Szingapúr vámtarifa koncessziót élvez a Koreába exportált szórakoztató elektronikai, a precíziós műszerészeti, az orvosbiológiai, a tudományos, a vegyipari és a mezőgazdasági termékekre. Közel 75%-a a szingapúri-koreai exportnak (mely több, mint évi 33 milliárd S$) azonnali vámtarifa mentességet élvez. Minden import Szingapúrba azonnal vámtarifamentes az egyezmény hatálybalépésétől. India és Szingapúr Átfogó Gazdasági Együttműködési Megállapodást (Comprehensive Economic Cooperation Agreement - CECA) 2005 júniusában írta alá a két fél, mely 2005. augusztus 1-jén lépett életbe. A megállapodásból mindkét ország profitál a bilaterális kereskedelem és befektetés potenciáljának növekedése kapcsán. Szingapúr és Kanada is a többoldalú szabadkereskedelmi rendszer fő szószólója. A 2001. október 21-i, Shanghai-beli APEC gazdasági vezetők tanácskozása során Goh és Chrétien miniszterelnökök megegyezés

közösen

bejelentették

(Canada-Singapore

Free

a

Trade

Kanadai-szingapúri Agreement

-

szabadkereskedelmi

CSFTA)

tárgyalásának

megkezdését. A CSFTA bővíteni fogja a Kanada-Szingapúr közötti gazdasági szálakat és

68

erősíti a kétoldalú kapcsolatokat. Mostanáig Szingapúr és Kanada hat CSFTA tárgyalási fordulón vannak túl. Szingapúr és Mexikó a két ország kapcsolatainak erősítése érdekében 2000 júliusában megkezdték a Mexikó-Szingapúr Szabadkereskedelmi Egyezmény (Mexico-Singapore Free TradeAgreement - MSFTA) tárgyalása. Az MSFTA-ról szóló közös nyilatkozatot Zedillo elnök és Goh Chok Tong miniszterelnök írták alá 2000 novemberében, Szingapúrban. Jelentős előrelépések történtek minden területen, különösen a javak, pénzügyi szolgáltatások, kormányzati beszerzések piachoz jutásának területén. Szingapúr kereskedelme Latin-Amerikával állandó tempóval halad előre, ahogy a szingapúri vállalkozáson egyre jobban növelik nemzetközi piacra lépési szándékukat és fokozatosan vállalkozásokat indítanak Ázsia határain kívül is. A vállalkozások Latin Amerikára vonzó befektetési helyszínként tekintenek, míg néhány szingapúri vállalkozásnak már vannak is jelentős latin amerikai érdekeltségei is. 2005 áprilisában Szingapúr befejezte a kétoldalú szabad kereskedelmi egyezményről való tárgyalásokat Panamával. A Panama-Szingapúr Szabadkereskedelmi Egyezmény 2006. március 1-jén lett aláírva. A négyoldalú Trans-Pacific stratégiai gazdasági partnerség, melyet Chilével, Brunei-el és Új-Zélanddal írtak alá, 2006 májusában lépett hatályba. Szingapúr Peruval is megkezdte a szabadkereskedelmi egyezményre vonatkozó tárgyalásait. Főbb exportcikkek 2006 Elektronikus szelepek Ásványi üzemanyagok Vegyipari termékek Iparcikkek

%a teljesből 25 16 11,4 4,3

Főbb importcikkek 2006 Gépek és berendezések Ásványi üzemanyagok Iparcikkek Vegyipari termékek

% a teljesből 54,7 19,7 7,4 6

Főbb piacok 2006

%a teljesből 13,1 10,1 9,9 9,7

Főbb beszállítók 2006

%a teljesből 13 12,5 11,4 8,3

Malajzia Hongkong USA Kína

Malajzia USA Kína Japán

16. ábra: Kereskedelmi adatok 200654

54

http://www.economist.com; Letöltés: 2007.03.04. 13:33

69

Az fenti táblázatból leolvasható, hogy melyek voltak a 2006-os év folyamán Szingapúr legfőbb export és importcikkei, kik voltak a legnagyobb importőrök és hogy mely országokba exportált a szigetország. Szingapúr fő exportcikkei a nyersolaj termékek, élelmiszerek és italok, vegyipari termékek, textilipari termékek és ruházati cikkek, elektronikai alkatrészek, telekommunikációs berendezések és szállítóeszközök, legfőbb import termékei pedig a a nyersolaj és ásványolaj termékek, elektronikai alkatrészek, szórakoztató elektronikai cikkek, mikroelektronikai gyártóeszközök, gépjárművek, vegyipari termékek, élelmiszerek és italok, vas és acél, textilszál és szövet. Szingapúr teljes kereskedelmi forgalma 2006-ban elérte az 510 milliárd $-t, ami 2005-höz képest 13,2%-os növekedést jelentett. 2006-ban Szingapúr importja 239 milliárd $ volt, az exportja 271 milliárd $. Szingapúr legnagyobb import forrása Malajzia volt, és ugyancsak a legnagyobb export piac is, a szingapúri export 13,1%-át ide szállították, miközben az USA 9,9%-ra esett vissza a 2005-ös 10,2%-ról. Szingapúr volt a 15. legnagyobb kereskedelmi partnere az USÁ-nak. A reexport a szingapúri teljes külföldre való értékesítés 47,3%-át adta 2006-ban. A továbbra is jó eredményekkel büszkélkedhető ország továbbra is nagy mennyiségben vonzza a befektetési alapokat a nagy költségű működési környezet dacára is. Jelenleg USA vezeti a külföldi tőkebefektetéseket, 2006-ban a termelőszektor új befektetéseinek 24%-a innen eredt. 2006-ban az amerikai cégek által a termelő és szolgáltatási szektorba történt befektetések elérték a 48,1 milliárd $-t (összes eszköz). Az amerikai befektetés többsége az elektronikai gyártásban, olajfinomításban és tárolásban és a vegyiparban található. Körülelül 1500 amerikai cég működik Szingapúrban. A kormányzat arra is ösztönzi a cégeket, hogy Szingapúron kívül fektessenek be, s a legutóbbi felmérések szerint Kína volt a legvonzóbb célpont, ide került a külföldi befektetések 12%-a, ezt követte Malajzia (8%), Hongkong (7%), Indonézia (7%) és az USA (5%).

III.10. Bank és pénzügyek Szingapúrban55 „Ha valaki, a Malajziából kiválásunk után, Szingapúr pénzügyi központtá fejlődését prognosztizálja, azt bolondnak nézték volna.” – állította Lee Kuan Yew.56 A kis ország mára 55

http://www.mas.gov.sg; Letöltés: 2006.12.03. 22:45 Lee Kuan Yew: A harmadik világból az elsőbe: A „szingapúri sztori”: 1965-2000; Szingapúr és Ázsia gazdasági fellendülése; Fordította: Hernádi András MTA Világgazdasági Kutatóintézet, 2000; 63.oldal

56

70

mégis Délkelet-Ázsia pénzügyi központja lett, s Szingapúr gazdaságának sikerességében a banki szektor és a kormányzat pénzügypolitikája is jelentős szerepet kap, illetve kapott a fejlődés évei alatt, s kapni is fog a jövőben is, hiszen a jövő nővekedésének legfontosabb területe a pénzügyi szektor és ennek fejlesztésével igyekeznek majd a következő évek dinamizmusát megalapozni.57 Az 1990-es évek vége óta a kormányzat Szingapúr regionális pénzügyi centerré alakításán dolgozik, melynek alapfeltétele a versenyképes bankrendszer és az élénk értékpapírpiac. Az utolsó években a kormány elősegítette a hazai bankok konszolidációját, új lehetőségeket nyitottak a korábban tiltott külföldi bankoknak és ösztönözte a részvény és kötvénypiacok növekedését. A kormányzat 1999 óta liberalizálta a bankszektort, hogy megerősítse a hazai bankok helyzetét és a külföldi bankok piacra lépési lehetőségeit bővítse. 1999 májusában a kormány eltávolította a 40%-os külföldi részvénytulajdonosi limitet a hazai bankok esetében és arra utasította ezeket, hogy öttagú, igazgatótanács szintű kinevezési bizottságok tekintsék át az igazgatótanácsi kinevezéseket és a menedzsment kulcspozíciójú alkalmazottait. Szingapúrban 113 kereskedelmi bank működött 2004 júliusában, ezek között 5 nemzeti, 108 nemzetközi bank működik. A hazai bankok általános bankként működve tradicionális és befektetési

szolgáltatások

széles

körét

kínálhatják.

A

külföldi

bankok

teljes,

nagykereskedelmi és offshore banki kategóriákba oszthatók. A teljes bankok az összes banki szolgáltatást kínálhatják, a nagykereskedelmi és offshore bankok helyi tevékenységét azonban korlátozzák. Szingapúr 52 kereskedelmi bankja fókuszál elsődlegesen a befektetési banki tevékenységre. Négy pénzügyi vállalat koncentrál jármű és fogyasztási hitelek nyújtására és ingatlan jelzáloghitelezésre. A pénzügyi élet irányításában ezen kívül jelentős szereppel bír a 2002. októbere óta a szingapúri bankjegy- és érmekibocsátás feladatkörét ellátó Szingapúri Monetáris Hatóság. A Szingapúri Monetáris Hatóság (Monetary Authority system of Singapore - MAS) Szingapúr központi bankja. 1971-ben állították fel a bankokkal és pénzügyekkel kapcsolatos különböző monetáris funkciók felügyeletére. Megalakulása előtt ezeket, a feladatokat kormányhivatalok és -részlegek látták el, de Szingapúr fejlődésével az egyre összetettebb banki és monetáris környezet szükségessé tette egy sokkal dinamikusabb és koherensebb pénzügypolitika alkalmazását, és a kapcsolódó funkciók modernizálását. Ebből kifolyólag 57

Mészáros Klára: Szingapúr a „Nagy Kínai Gazdasági Térség” mintaállama MTA VKI, 2000. október

71

1970-ben a parlament elfogadta a Szingapúri Monetáris Hatóság felállítására tett javaslatot, mely a MAS 1971. január elsejei megalakításához vezetett. A javaslat a MAS hatáskörébe utalja Szingapúr minden monetáris, banki, és pénzügyi tevékenységének szabályozását, s megkapta a hatalmat, hogy a kormány bankára és pénzügyi ügynökeként járjon el. A pénzügyi stabilitás elősegítése, valamint a gazdaság növekedését előmozdító hitel és árfolyam politikák is az ő feladatkörébe tartoznak. Számos más központi bankkal ellentétben a MAS nem a kamatlábak ellenőrzésével, hanem a szingapúridollár-piacba történő beavatkozással befolyásolja a használatban lévő pénz mennyiségét. 1977 áprilisában a kormány úgy döntött, hogy a biztosításipar szabályozását is a MAS szárnyai alá utalja. 1984. szeptemberében az 1973-as Értékpapíripari Törvényjavaslatba foglalt szabályozófunkciókat is a MAS-ra bízták. Mára a MAS szerepköre részben kiegészült: intézi a pénz-, bank-, biztosítás-, értékpapír- és az általános pénzügyi ügyletek szabályozását, illetve a Pénzügyi Biztosok Tanácsával kötött 2002. október elsejei egyesülése óta a bankjegykibocsátás funkcióját is átvette. A MAS konszolidációs nyomást gyakorolt a helyi bankokra annak érdekében, hogy a külföldi bankokkal való versenyképesség megmaradjon. Ez a három nagy bank összeolvadáshoz vezetett: a Szingapúri Fejlesztési Bank összeolvadt a Posta Takarékbankkal 1998-ban; az Egyesült Külföldi Bank és a Külföldi Szövetkezeti Bank 2001 augusztusában olvadt össze, majd még ugyanebben a hónapban a Külföldi-Kínai Bank Vállalat és a Keppel Tat-Lee Bank is. A MAS nyilatkozata alapján a helyi bankok kezében szeretnék tudni a piaci részesedés legalább 50%-át, és késztetik is a bankokat a versenyképességük növelésére, például minőségi felső vezetés és átszervezési tevékenységek bevezetésével. A legfontosabb liberalizációs eszköz a külföldi bankok számára az volt, hogy 6 teljes banki engedélyt adtak ki (négyet 1999 végén, kettőt 2001 decemberében), hogy így elősegítsék a versenyt kiskereskedelmi szinten. A MAS a teljes banki engedélyek szabályainak további liberalizációját tervezi. A legtöbb kereskedelmi bank Ázsiai Pénzegységben (ACU) működik. Az ACU különálló számlázási egység a helyi vagy külföldi bankok devizában nominált tranzakcióinak. Az ACU számos adózási ösztönzője vonzó a régió bankárainak. Az ACU-t használó bankok jogosultak devizában való betétek fogadására és hitelek nyújtására. A nem rezidens magánszemélyeknek fizetett ACU kamat adómentes, az offshore tevékenységből származó jövedelem 10%-os koncessziós adó alá tartozik, amely mentesül az adó alól, ha a hitelezési tevékenység Szingapúrban, szingapúri bank által történik és más feltételeknek is megfelel. Ez a szingapúri bankoknak előnyt jelent a hongkongiakhoz (ez a másik jeles

72

helyszíne az ázsiai dollár piacnak) képest, mivel lehetővé teszi a kölcsönigénylő költségeinek csökkentését. Szingapúrban működik a régió legfontosabb határidős tőzsdéje, így az értékpapírtőzsde és a vállalati kötvénykibocsájtások központjaként is szerepet játszik a regionális tőkeáramlásban.

III.11. Szingapúr védelme58 Szingapúr védelmének megszervezésére az angolok kivonulása után került sor a célból, hogy az ország rendelkezzen megfelelő saját védelemmel. A függetlenedés után Go Keng Szui59 kapta meg a hadügyi tárcát, s az ő nevéhez fűződik a hadseres kiépítésének kezdete. 5 év alatt 150.000 fős hadsereget sikerült felállítania a kis szigetországnak, illetve ha a nem harci szolgálatokra idősebbeket és nőket is alkalmaztak volna, akkor hadseregük létszáma megközelíthette volna a 250.000 főt is. 1990-re a Szingapúri Hadsereg olyan elismert és professzionális haderővé fejlődött, amely korszerű védelmi rendszereket működtetett, s ezek révén már képes volt megvédeni az állam területi integritását és függetlenségét. Szingapúr hadserege elsősorban elrettentésként szolgál a sziget esetleges megszállóival szemben. Szingapúr számos országgal kölcsönös béke megállapodást kötött, melyek közül a leginkább említésre méltók az Ötök Védelmi Megállapodásai (Five Power Defence Arrangements). Szingapúr a totális védelem filozófiáját osztja, melyben a holisztikus (integrált) nemzetvédelem öt aspektusa fogalmazódik meg. A nemzetvédelem nem-fegyveres szemléletének részei a Szingapúri Polgárőri Védelmi Erők által ellátott polgárőrség, a „gazdasági őrség”, mely az erőteljes gazdaság szükségességét hangsúlyozza a társadalom életképességének fenntartása érdekében, a hazájukért bármit megtenni hajlandó patrióta állampolgárokat igénylő „pszichológiai védelem”, valamint a harmonikus és erős azonosságú lakosság fontosságát előtérbe helyező „szociális védelem”. A Szingapúri hadsereg a Szingapúri Haderőből, a Szingapúri Köztársasági Haditengerészetből és a Szingapúri Köztársasági Légierőből áll, melyeket együttesen Szingapúri Fegyveres Erőknek nevezünk. Támogató szerepet töltenek be a Védelmi Minisztérium különböző hivatalai és néhány magán vállalat is. Szingapúrban minden férfit besoroznak kötelező katonai szolgálatra.

58

http://www.traveldocs.com; Letöltés: 2007.03.04. 11:02 Lee Kuan Yew: A harmadik világból az elsőbe: A „szingapúri sztori”: 1965-2000; Szingapúr és Ázsia gazdasági fellendülése; Fordította: Hernádi András MTA Világgazdasági Kutatóintézet, 2000; 20-33. oldal

59

73

A nepáliakból verbuvált Gurkha kontingens a Szingapúri Rendfenntartó Erők terroristaellenes egysége. A helyi rendőrség más tagjaival együtt ők is részt vesznek az éves Rendőrnapi Parádén. A terrorizmus és a hadviselés más új formáinak jelenlegi előretörése lelassítja a nemfegyveres védelem jelentőségének növekedését. 1991-ben például a szingapúri légitársaság 117-es járatának eltérítése a repülőgép földre kényszerítésével, és az eltérítők halálával végződött. Jelenleg a Jemaah Islamiyah nevű iszlám militáns csoport ad okot aggodalomra, kiknek

az

amerikai

nagykövetség

elpusztítására

tett

kísérletét

2001-ben

végleg

meghiúsították. Szingapúr védelmi erejét felhasználták olyan nemzetközi humanitárius missziókon, mint az ENSZ békefenntartó tevékenysége Koszovóban, Kuvaitban és Kelet-Timorban, valamint jelen van az iraki nemzetközi fegyveres erőkben is. Szingapúr alapvetően saját, folyamatosan fejlesztett védelmi erőire támaszkodik. A védelmi kiadások költségvetése a kormány működési költségeinek 32%-át teszi ki (a GDP 5%-át). Az 53.300 tagú hivatásos hadsereget 300.000 hadköteles és tartalékos katona egészíti ki. A Szingapúri Fegyveres Erők közös hadgyakorlatokat tartanak az ASEAN országok, USA, Ausztrália, Új-Zéland és India hadseregeivel. Szingapúr Taiwanon is gyakorlatozik. Szingapúr tagja az Öthatalmi Védelmi Egyezménynek az Egyesült Királysággal, Ausztráliával, Új-Zélanddal és Malajziával együtt. A Szingapúr-Malajzia területen a britek korábbi védelmi szerepe helyett a megállapodás értelmében a tagok bármilyen külső fenyegetés esetén konzultálni kötelesek, és lehetőség van a Nemzetközösség katonáinak Szingapúrban történő állomásozására is. Szingapúr következetesen támogatta az erős amerikai katonai jelenlétet a térségben. 1990-ben az USA és Szingapúr aláírták a Megértés Memorandumát (Memorandum of Understanding MOU), amely lehetővé teszi a szingapúri Paya Lebar légi támaszpont és a Sembawang kikötők használatát az USA számára. A MOU értelmében egy haditengerészeti logisztikai központ alakult Szingapúrban, 1992-ben. Rendszeresen USA vadászrepülők gyakorlatoznak itt és számos hadihajó is Szingapúrba látogatott. A MOU-t 1999-ben módosították, hogy az amerikai hadihajók a Changi tengerészeti bázison horgonyozhassanak. 2005 júniusában az USA és Szingapúr aláírták a Stratégiai Keretszerződést a védelem és biztonság területén való együttműködés kiterjesztésére.

74

IV. Szingapúr külkapcsolatai60 Szingapúr többekközött tagja az El nem Kötelezettek Mozgalmának (Non-Aligned Movement), az Egyesült Nemzetek Szövetségének (United Nations) és a Commonwealth közösségnek. Az ENSZ-ben játszott szerepe részeként a 2001-2002-es évben mandátumot kapott az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Szingapúr részt vett az ENSZ békefenntartó és megfigyelő tevékenységében Kuvaitban, Angolában, Namíbiában, Kambodzsában és Észak Timorban. Mint már a korábbiakban említésre került Szingapúr támogatja a délkelet ázsiai regionalizmust, és aktív szerepet tölt be a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségében, melynek egyben alapító tagja is, illetve tagja az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés fórumának. Szingapúr külpolitikájának legfőbb alapelve: az ország érdekeinek figyelembe vételével való békés kapcsolatok fenntartása. Ennek tudatában most röviden bemutatnám Szingapúr külkapcsolati rendszerét.

IV. 1. Ázsia IV.1.1. Brunei A kapcsolat a két állam között szívélyes és szoros. Kis országként Szingapúr és Brunei közös geopolitikai érdekeltséggel rendelkezik és a hosszútávú szoros együttműködésben látják a jövőt. Sok területe van a jelenleg folyó együttműködésnek, mindkét ország új utakat keres az együttműködés javítására és a jobb párbeszéd elősegítése érdekében. Brunei kereskedelmi és külügyminisztere, Mohamed Bolkiah herceg 2005. augusztusi, három napos Szingapúri látogatása során a két ország megállapodást írt alá a kettős adóztatás megszüntetéséről, kikövezve ezzel a további kétoldali kereskedelem és befektetések útját. A Brunei Királyi Haditengerészet és a Szingapúri Köztársasági Haditengerészet az éves Pelikán Gyakorlat megrendezésével fejezi ki a két haditengerészet szoros kötelékeit. IV.1.2. Kínai Népköztársaság Szingapúr közeli és sokrétű kapcsolatokat ápol Kínával. A kétoldalú kapcsolatok széles alapokon nyugszanak, átfogják a gazdaságot, a politikát, az oktatást, a kultúrát, a tudomány és a technológia területét. Mindkét ország szoros együttműködésben van a regionális és nemzetközi fórumokon. Szingapúri vezetők élénk munkakapcsolatban állnak kínai

60

http://www.mfa.gov.sg; Letöltés: 2007.05.02. 13:42

75

partnerükkel és rendszeresen, magas szintű eszmecserét folytatnak. A népek közötti csereprogramokat olyan programok egészítik ki, mint a kínai polgármesterek tanulmányútja program, a kínai tisztviselők tanulmánylátogatási programja és a Sino-Szingapúr diákcsere program. A bilaterális gazdasági kötelékek erősek. A Suzhou ipari park – Szingapúr minta projektje Kínában – jelenleg a legsikeresebb kínai ipari park. Lényeges, hogy ez az egyetlen kínai ipari park, amely kormányközi munka eredményeként jött létre.

Ráadásul mindkét ország

felállította a bilaterális kooperáció közös tanácsát, amely az összes bilaterális együttműködést egy tető alá hozta. Ez lehetővé teszi Szingapúr és Kína számára, hogy felmérjék a sokrétű együttműködést és, hogy a jelenlegi alapokra építsenek. IV.1.3. Kína, Tajvani Köztársaság Bár Szingapúr 1992 óta a Kínai Népköztársasággal is diplomáciai kapcsolatban áll, arra tett kísérlete részeként, hogy magát mindkét fél számára semleges partnerként pozícionálja, továbbra is fenntartja szoros gazdasági kötelékeit a Tajvani Köztársasággal. Ez egy roppant kényes szituáció, amely alkalmanként fel-fellobban. Heves diplomáciai vitát robbantott ki a Kínai Népköztársaság és Szingapúr között Lee Hsien Loong, amikor egy hónappal a 2004. augusztus 12-ei szingapúri miniszterelnöki beiktatása előtt Tajvanba látogatott. A tajvani média egyes csoportjai megpróbáltak hasznot húzni Lee látogatásából, annak ellenére, hogy a szingapúri kormány direkt kihangsúlyozta annak magán jellegét és, hogy egyedüli célja a helyi fejlesztések megismerése volt. Amikor Szingapúr az 1970-es években megkezdte hadseregének kiépítését, a Tajvani Köztársaság egyike volt azon keveseknek, akik támogatásuk kifejezéseként kiképző területeket biztosítottak a Szingapúri Fegyveres Erők hadgyakorlatai számára. Ez a segítség igen értékes volt a helyszűkében lévő, többnyire beépített területekkel rendelkező ország számára. A kötelék Tajvannal napjainkban is él, és fontos aspektusa a Szingapúr-Kínai Népköztársaság kapcsolatnak, holott a két ország nem folytat közös katonai gyakorlatokat és hivatalos hadi szövetséget sem alkotnak. Szingapúr fizet a Kínai Népköztársaságnak a gyakorlóövezet bérléséért, és az Szingapúri Fegyveres Erők emberei nem gyakorlatoznak együtt tajvani katonákkal. 2005. március 22-én a Szingapúri Védelmi Minisztérium sürgősen ki kellett, hogy igazítson egy közös tajvani-szingapúri hadgyakorlatról szóló Liberty Times-ban megjelent cikket, mely miatt a Kínai Népköztársaság magyarázatot követelt. Szingapúr visszautasította a riportot, míg a Kínai Népköztársaság megtagadta a kommentárt. Az elmúlt években riportok jelentek 76

meg a médiában az összes hadi létesítmény, a Kínai Népköztársaság egy javaslatára történő áttelepítéséről Hainanba. Bár mindez a Szingapúr és túlnyomórészt iszlám szomszédjai közti érzékeny diplomáciai kapcsolatok miatt lehet, hogy sosem fog megtörténni. IV.1.4. Indonézia Szingapúr és Indonézia szívélyes és barátságos kötelékeket ápol, közvetlen szomszédként és jelentős kereskedelmi partnerként. 2005-ben Szingapúr volt Indonézia legnagyobb befektetője 203 projekt kapcsán, 3,9 milliárd S$ értékben, ami Indonézia közvetlen működőtőke befektetéseinek egyharmadát jelentette. A miniszterek és tisztviselők mindkét oldalon szorosan együtt dolgoznak a másik féllel bilaterális alapon, és a nemzetközi (pl. ASEAN) fórumokon is, a közös érdekek alapján. A közeli kapcsolat nyilvánvaló volt a 2004. december 26-án történt cunami és földrengés utáni helyreállítás során. Szingapúr és Indonézia szorosan együttműködve segítette a katasztrófa túlélőit. Szingapúr emellett szintén közreműködött Indonéziával több újjáépítési projekten, mint amilyen a 2006 áprilisában átadott Meulaboh kikötő építése volt. Szingapúr és Indonézia 2005 augusztusában egy Megértési Memorandumot írt alá a két ország közti légi közlekedési jogok kiterjesztésére. 2005. október 3-án, mindössze két nappal az ottani bombázások után Lee Hsien Loong miniszterelnök Balin találkozott az indonéziai Bambang Yudhoyono elnökkel, ahol megállapodtak a terrorizmus elleni fellépés megerősítéséről, és tárgyaltak a gazdasági, kereskedelmi és befektetési területeken tett együttműködésről is. Szingapúr és Indonézia a 2006. május 26-án a Jáván történt földrengés során is együttműködött. Lee Hsien Loong miniszterelnök felhívta Yudhoyono indonéz elnököt, hogy részvétét nyilvánítsa és felajánlotta Szingapúr humanitárius segítségét egy 35 tagú katonai orvosi csoport, egy 43 tagú katasztrófavédelmi csoport és 50000 S$ értékű ellátmány formájában. Indonézia a top 10 célország között szerepel a Szingapúri Együttműködési Programban. Az Együttműködési Program 1992-es megalapítása óta Szingapúr több mint 3400 indonéziai szakembert képzett az angol nyelv, egészségügy, pénzügy, banki területek, környezet menedzsment és IT szakterületein. IV.1.5. Malajzia Mivel régebben Szingapúr Malajzia része volt, ám 1965-ben a politikai nézeteltérések és faji feszültségek miatt szétváltak, a két ország között szoros gazdasági és társadalmi 77

egymásrautaltság maradt fenn. A kétoldali kapcsolat összetett, és az elmúlt 40 év során számos csúcs- és mélypontot látott. Szingapúr és Malajzia mindketten tagjai az Ötök Védelmi Megállapodásának (Five Power Defence Arrangements). A két ország rendszeresen végez közös hadgyakorlatokat a kétoldali kötelékek erősítésére, valamint a Szingapúri Fegyveres Erők és a Malajziai Királyi Hadsereg közötti együttműködés növelésére. 2005 augusztusában a két ország végrehajtotta az Ex Semangat Bersatu 05 elnevezésű tizenkettedik hadgyakorlatát. Szingapúr és Malajzia számos témában rendelkezik régről gyökerező nézeteltérésekkel, úgymint: • A frissvíz szállítás Szingapúrba • A tengerészeti határok • Viták a szingapúriak lakta Pedra Branca néven ismert szingapúri szigetecskéről és a Szingapúr keleti partjaitól 20 tengeri mérföldre (37 km-re) fekvő 2000m² területű malajziai Pulau Batu Puteh-ről (Fehér Szikla Szigetről). Melyek során a felek a Nemzetközi Jogi Döntőbírósághoz fordultak. • A maláj Keretapi Tanah Melayu vasúttársaság szingapúri állomásának Tanjong Pagar-ból Bukit Timah-ba történő áthelyezéséről. És az 1990-es malajziai-szingapúri megállapodás pontjai szerint a malajziai bevándorlás ellenőrzőpontjának a vasútállomásról a töltésre történő áthelyezéséről. • A nyugat-malájok lehívásairól a Központi Takarékossági Alapból. A két ország közti kapcsolat sokat fejlődött az elmúlt években, különösképp mióta átalakult mindkét kormány vezetősége. 2005. április 26-án a két ország gyarmati megállapodást írt alá a szingapúri Johori-szoros és környéke földvisszaszerzését illetően. A malajziai uralkodó, Tuanku Syed Sirajuddin szingapúri 2006. január 23-25 közöti látogatása jelentős mérföldkő volt a Szingapúr-Malajzia kapcsolatokban. Ez volt az első állami látogatás Malajzia részéről 1988 óta. Őfelsége S R Nathan elnök meghívásának tett eleget, aki 2005 áprilisában látogatott Malajziába. A két állami látogatás során mindkét ország vezetője megerősítette a kétoldalú kapcsolatok erősítésének fontosságát. A kétoldalú kapcsolatok másik jelentős állomása volt a Johori-szorossal kapcsolatos vitás területi kérdések ügyében egy megegyezés aláírása 2005. április 26-án, melyet a két ország külügyminisztere ellenjegyzett. Számos magas szintű, kétoldalú látogatás zajlott az országok között az elmúlt hónapokban.

78

A két ország kapcsolatait a nagyfokú gazdasági és szociális egymásra utaltság jellemzi. Szingapúr és Malajzia mindig is nagy hangsúlyt fektetett az emberek közötti csereforgalom fejlesztésére. Szingapúr véleménye szerint a kétoldalú kapcsolatok pozitív helyzete tovább javítható, ha ez a kapcsolat a kölcsönös tiszteletre, a kölcsönös előnyökre és a nemzetközi joghoz és megállapodásokhoz való hűségre épül. Dacára az eseti véleménykülönbségeknek, melyek elkerülhetetlenek a közvetlen szomszédok esetén, Szingapúr és Malajzia megszámlálhatatlan közös területen folytatta együttműködését. IV.1.6. Laosz A Szingapúr és Laosz közötti kapcsolatok egyenletesen bővülnek. Szoros a bilaterális, az ASEAN-on belüli és a nemzetközi fórumokon való együttműködés is. A bilaterális kereskedelem 2005-ben 69 millió S$ volt. A magas szintű együttműködés ugrásszerűen javult a laoszi miniszterelnök, Khamtay Siphandone 1995 áprilisi szingapúri látogatása és az ország 1997 júliusi, ASEAN-ba való belépése után. Kulcsfontosságú volt S R Nathan elnök látogatása Laoszba 2003 novemberében. Ez volt az első szingapúri elnök állami látogatása Laoszban. Laosz szintén a top 10 célország között szerepel a Szingapúri Együttműködési Programban. IV.1.7. Kambodzsa Kambodzsa az első országok között ismerte el az 1965-ben függetlenséget nyert Szingapúrt. A múlt évtizedben az országok kapcsolata gyorsan bővült. Szoros az együttműködés bilaterális alapon, az ASEAN-on belül és a regionális fórumokban is. A kétoldalú kereskedelem 2005-ben 672 millió S$-ra rúgott, s Szingapúr az egyik legnagyobb befektető Kambodzsában. Kambodzsa 1999-es ASEAN-ba való felvétele óta számos magas szintű delegáció látogatta meg a másik országot. Kambodzsa a top 10 célország között szerepel a Szingapúri Együttműködési Programban. IV.1.8. Myanmar Lee Hsien Loong miniszterelnök 2005. március 30-31 között látogatást tett Myanmarban, az ASEAN fővárosokat érintő, bemutatkozó látogatássorozata részeként. Itt találkozott Than Shwe vezértábornagy elnökkel és Soe Win miniszterelnökkel. A vezetők megtárgyalták a kétoldalú kapcsolatok erősítésének lehetőségeit, mint a turizmust fellendítő légi összeköttetések javítását. Szingapúr és Myanmar jó bilaterális kapcsolatban van egymással. Szorosan együttműködnek az ASEAN-ban. Myanmar a top 10 célország között szerepel a 79

Szingapúri Együttműködési Programban. A szingapúri technikai segítség főleg az egészségügy, turizmus, IT és külkereskedelem fejlesztés területeire fókuszálódik. IV.1.9. Fülöp-szigetek A Fülöp-szigetek és Szingapúr szívélyes bilaterális kapcsolatoknak örvendhet. Mindkét ország egyetért az ASEAN fontosságában és a megbeszéléseken, nemzetközi fórumokon szorosan együtt dolgoznak. Gazdaságilag a Fülöp-szigetek Szingapúr egyik legnagyobb kereskedelmi partnere. 2005-ben a kétoldalú kereskedelem 14,7 milliárd S$ értékben csúcsot döntött. Fülöp-szigetek-Szingapúr Üzleti Tanács 1994. október 13-án indult. Erőforrás csatornaként működik a két ország közti megnövekedett gazdasági forgalomban. A 9. tanácskozás Cebuban zajlott 2004. november 8-án olyan témákban, mint az üzleti folyamatok kiszervezése, IT és Telekommunikációs technológiák, életstílus szolgáltatások, logisztikai szolgáltatások, és a lehetséges üzleti együttműködések szingapúri és fülöp-szigeteki vállalatok részére, illetve harmadik országokban. Fülöp-szigetek és Szingapúr 1998. december 14-én írták közös akciótervet írtak alá. Ez egy olyan keretprogram, mely kibővíti a Szingapúr és Fülöp-szigetek közötti kétoldalú kooperációt, s aminek alapján mindkét ország aktívan együttműködik a gazdasági, kulturális, kereskedelmi és védelmi területeken. Az első informális konzultációk a témában 2004. október 28-án, Manilában zajlottak. IV.1.10. Thaiföld Szingapúr és Thaiföld tradicionálisan szívélyes kapcsolatokat ápolnak. Mindkét ország szorosan együttműködik az ASEAN-ban és a nemzetközi fórumokon. 2005-ben a bilaterális kereskedelem értéke 28,1 milliárd S$ volt. Thaiföld emellett fontos befektetési célpont a szingapúri cégek számára. Szingapúr és Thaiföld között 1997-ben indult egy hosszútávú stratégiai partnerség, mely átfogó keretet biztosít a két ország közötti iparági együttműködések bővítéséhez. Négy pillérből áll, melyek a következők: kiemelt gazdasági együttműködés, erős védelmi kapcsolatok, népek közötti együttműködés és a polgári szolgáltatás csereprogram. A polgári szolgáltatás csereprogramot 1997 márciusában, Chavalit Yongchaiyudh miniszterelnök szingapúri látogatása során intézményesítették. A Szingapúr-Thaiföld kiemelt gazdasági kapcsolatokat Goh Chok Tong és Thaksin Shinawatra miniszterelnökök az előbbi thaiföldi látogatásán indította el 2002 februárjában. A 80

megállapodásnak megfelelően a thai és szingapúri ügynökségek rendszeresen találkoznak a szorosabb gazdasági integráció és kooperáció elősegítése érdekében. Az alakuló ülés Szingapúrban zajlott 2003. augusztuséban, a második Bangkokban volt 2005 novemberében. IV.1.11. Vietnam A szingapúri-vietnámi kapcsolatok jók és erős gazdasági kooperáció jellemzi őket. A múlt évtized során a kétoldalú kapcsolatok hirtelen megerősödtek és mindkét ország szorosan kooperál az ASEAN-on belül és más nemzetközi fórumokon. Gazdasági szempontból Szingapúr Vietnám egyik legnagyobb befektetője és kereskedelmi partnere. 2005-ben a teljes, kétoldalú kereskedelem 10,4 milliárd S$-ra volt tehető. Vietnám szintén egyike a Szingapúri kooperációs program égisze alatti szingapúri technikai támogatás haszonélvezőinek. A Vietnám-Szingapúr összekapcsolásról szóló keretmegállapodást 2005. december 6-án kötötték meg. Truong Dinh Tuyen kereskedelmi miniszter és Lim Hng Kiang ipari és kereskedelmi miniszter írták alá a szerződést, mely lehetővé teszi, hogy a két ország kiaknázza mindkét ország kompetenciáit, és lehetőséget biztosítson a szingapúri magánszektornak,

hogy

hozzájáruljon

a

vietnámi

fejlődéshez,

a

magánszektor

tapasztalatainak megosztásához és a növekvő kereskedelemhez. Mindkét ország az Összekapcsolási szerződés akciótervén dolgozik számos kölcsönösen hasznos projekt segítségével. IV.1.12. Japán A szingapúri-japán kapcsolatok mélyültek és szélesedtek az elmúlt néhány év során. A japánszingapúri gazdasági megállapodás a két miniszterelnök általi aláírása 2002 januárjában mérföldkő volt a kétoldalú kapcsolatokban. Akihito japán császár és Michiko császárné sikeres állami látogatást tettek Szingapúrban 2006 nyarán. Ez volt a japán császár első hivatalos látogatása Szingapúrban. Japán Szingapúr 6. legnagyobb kereskedelmi partnere volt 2005-ben. Szingapúr és Japán érdekei sok regionális kérdésben egyezik, így az ázsiaicsendes-óceáni térség biztonsági helyzetében is, ami hozzájárul a délkelet ázsiai tengeri útvonalakon való szabad és biztonságos navigációhoz, és elősegíti a regionális párbeszédes mechanizmusokat az ázsiai-csendes-óceáni térségben. Mindkét ország dolgozik a Japánszingapúri partnerségi programon, a 21. századért programon, hogy technikai segítséget nyújtsanak harmadik országoknak. A kétoldalú kooperációt kiterjesztették a betegségek elleni harcra, mint például a SARS vagy a madár-influenza, és közös, kalóz-ellenes gyakorlatokat is tart a két ország parti őrsége. 81

IV.1.13. India A kétoldalú kapcsolatok legújabb fejleménye a korábban már említésre került CECA aláírása volt, Lee Hsien Loong miniszterelnök 2005 júniusi, indiai látogatása során. Az elmúlt hónapokban számos kétoldalú látogatás zajlott le a két ország között. Szingapúr és India kölcsönösen fontos gazdasági partnerek. A bilaterális gazdasági kötelékek a CECA aláírásával tovább bővülhetnek. Szingapúr India legfontosabb kereskedelmi partnere az ASEAN-on belül, és emellett India kapuja az ASEAN és Kína felé. 2005-ben a kétoldalú kereskedelem több mint 40%-kal, 16,6 milliárd S$-ra nőtt a 2004-es 11,75 S$ összeghez képest. Az indiaiszingapúri kereskedelmi forgalom megduplázódott 2003 és 2005 között. Ugyanebben az időszakban India kivitele Szingapúrba, több mint kétszeresére nőtt. India lett Szingapúr 13. legnagyobb kereskedelmi partnere, illetve Szingapúr volt Indiában a harmadik legnagyobb befektető a 2005-ben. A szingapúri befektetések Indiában leginkább az IT, a telekommunikáció, az infrastruktúra, az ingatlanfejlesztés és logisztika területein jellemzők. IV.1.14. Korea Szingapúr és Korea szívélyes és barátságos kapcsolatot ápol, a másik országba vezető rendszeres, magas szintű látogatásokkal. Lee és Tony Tan akkori miniszterelnök-helyettesek 2004 májusában és júniusában látogatták meg Koreát, mely során mindkét ország egyetértett abban, hogy még szorosabbra fűzzék kapcsolataikat. Nemrég Lee Kuan Yew miniszteri tanácsadó látogatott Koreába, illetve 2006 júliusában az akkori külügyminiszter, Ban KiMoon. A KSFTA, melyet 2005 augusztusában írtak alá, 2006. március 2-án lépett hatályba. Ez biztosította a kereteket Szingapúr és Korea folyamatos növekedésének és prosperitásának.

IV.2. Amerika IV.2.1. Egyesült Államok Lee Kuan Yew főminiszter és az Egyesült Államok nagykövete Chan Heng Chee 2000-es látogatásuk során találkoztak William S. Cohen védelmi miniszterrel. Szingapúr és az Egyesült Államok régóta fennálló, erős kapcsolatokkal rendelkeznek, főleg a védelem, gazdaság, egészségügy és oktatás területén. Szingapúr és az Egyesült Államok 2003-ban aláírták az Egyesült Államok-Szingapúri Szabadkereskedelmi Megállapodást, mely 2004 januárjával lépett életbe. Ez volt az USA első Kelet-ázsiai országgal kötött szabadkereskedelmi megállapodása.

82

2005 júliusában hivatalos amerikai látogatása során Lee Hsien Loong miniszterelnök a védelmi

és

biztonsági

együttműködés

megerősítésének

érdekében

Stratégiai

Keretmegállapodást írt alá George W. Bush-sal. A Regionális Krónikus Megbetegedési Beavatkozó Központ 2004. május 24-én kezdte meg működését amerikai-szingapúri vegyesvállalatként, a krónikus fertőző betegségek elleni küzdelembeli együttműködés előmozdítására. A létesítmények információt és szakértelmet cserélnek a megfigyelési tevékenység; a közölhető és nem közölhető betegségek megelőzése, kezelése, és kutatása valamint a bioterrorizmust érintő ügyek során. Szingapúr részt vett 2005 szeptemberében a Katrina Hurrikán sújtotta amerikai területek megsegítésében. A Texas állambeli Grand Prairie-i független kiképző bázisról a szingapúri légierő négy CH-47 típusú Chinok helikopterét és 45 fős személyzetét bocsátotta a mentésiműveletek rendelkezésére. Ezek Fort Polk-on környékén tevékenykednek az amerikai haderő nemzeti gárdájával együttműködve. Michael P. Fay Szingapúrban vandalizmus miatt elítélt amerikai tinédzser ügyének következtében, 1994-ben átmenetileg megromlott Szingapúr és az Egyesült Államok viszonya. IV.2.2. Kanada Mindkét ország érdekei közösek, mint az ázsiai-csendes-óceáni térség stabilitásának megőrzése és a nemzetközi szabadkereskedelmi rendszer létrehozásása szempontjából. A kétoldalú kapcsolatot erősítette Pierre Trudeau miniszterelnök 1983-as és Brian Mulroney 1989-es látogatása. Goh Chok Tong miniszterelnök 1995-ben tett hivatalos látogatást Kanadában, melyet Jean Chrétien miniszterelnök 1998 novemberében viszonzott. Ez a látogatás amiatt is jelentős, mert Kanada fennálló elkötelezettségét mutatta a régió iránt az ázsiai pénzügyi válság alatt is. Goh és Chrétien miniszterelnökök megragadták az alkalmat a tárgyalásra a többoldalú tanácskozások alkalmával is, mint például az ASEAN regionális fórum, az APEC fórum, a WTO és az ENSZ. Szingapúr és Kanada közös technikai támogatást is nyújtanak a Szingapúr-Kanada harmadik ország tréning program keretei között. A program Chrétien miniszterelnök 1998-as látogatása során indult, és lehetővé teszi, hogy Szingapúr és Kanada erőforrásait, tapasztalatait és gyakorlatát egymással megossza, más fejlődő országok támogatása érdekében.

83

IV.2.3. Mexikó Szingapúr és Mexikó baráti kapcsolatokat ápol, mely az erős, fejlődő gazdasági érdekekben gyökerezik. 2005-ben Mexikó volt Szingapúr harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere Latin-Amerikában és a 31. világszinten, illetve a két ország a nemzetközi, multilaterális fórumokon is partnerek. Mindkét ország tagja az ENSZ-nek, a Nemzetközi hajózási szervezetnek, a Kelet Ázsia-Latin Amerika együttműködési fórumnak és az Ázsia-csendesóceáni gazdasági együttműködés fórumának. IV.2.4. Latin-Amerika Az utóbbi években a kapcsolatok a vezetők és tisztviselők rendszeres találkozói és megbeszélései során bővültek. Ráadásul az Szingapúri Együttműködési Program alapján való technikai támogatás biztosítása további alapot nyújt a latin amerikai országokkal való kétoldalú kapcsolatok bővítésére. Szingapúr kapcsolata Argentínával, Brazíliával, Chilével, Mexikóval, Panamával és Peruval tovább erősödtek a reprezentációs nagyköveti látogatások eredményeként. Az egyik fő mechanizmus, mely a szingapúri-latin amerikai kapcsolatok előmozdítását szolgálja, a Kelet-Ázsia Latin Amerika Együttműködés Fóruma (Forum for East Asia Latin Aerica Cooperation - FEALAC). A FEALAC gondolatát Goh miniszterelnök vetette fel 1998ban, hogy olyan lehetőséget biztosítson, ahol Ázsia és Latin Amerika megvizsgálhatják a politikai, gazdasági, szociális, kulturális és akadémiai együttműködés területeit. A FEALAC keretein belül lezajlott rendszeres találkozók és projektek segítenek a kapcsolatokat erősíteni és javítják az együttműködést nemcsak Ázsia és Latin Amerika, hanem Szingapúr és Latin Amerika között is.

IV.3. Ausztrália és Óceánia IV.3.1. Ausztrália A két ország kétévente megrendezi a Szingapúri-Ausztráliai Közös Miniszteri Konferenciát, ahol minisztereik tárgyalhatnak kereskedelem-, védelmi-, és biztonságpolitikai ügyekről és 1996 óta a Szingapúri-Ausztráliai Háromoldalú Együttműködési Program keretében közreműködnek a fejlesztéselősegítő projektekben is. Lee Hsien Loong miniszterelnök hivatalos ausztrál látogatása 2006 júniusában mérföldkő volt a kétoldalú kapcsolatok terén.

84

A szingapúri-ausztrál kapcsolatokat a tekintélyes, közös érdekek és a kulcsfontosságú nemzetközi és regionális fejlesztésekről közösen vallott stratégiai távlatok vezérlik. A védelem, kereskedelem és befektetés és az oktatás területén fűződő kétoldalú kapcsolatok hosszútávúak és jól megalapozottak. Erős potenciál rejtőzik a további bilaterális kooperációban az orvosbiológiai kutatásban, a technológiában és a művészet és média területén. Szingapúr és Ausztrália szoros munkakapcsolatukat az Öthatalmi Védelmi Megállapodások keretei között is ápolják. Mindkét ország információt cserél, és szorosan kooperál a terrorizmus elleni harc kapcsán. Ausztrália rendszeres résztvevője a Shangri-La párbeszédnek. A tavalyi egyeztetést 2006. június 2-4 között, Brendan Nelson védelmi miniszter és az akkori államtitkár, Richard Smith is meglátogatta. IV.3.2. Új-Zéland Szingapúr és Új-Zéland szoros kapcsolatokat ápol. A kooperáció a védelem, a politika, a gazdaság, az oktatás, a művészet és sport területein stabilan növekszik, és mindkét ország szorosan együttműködik a regionális és nemzetközi fórumokon, mint az APEC, az ASEAN, az ENSZ és a a WTO. Új-Zéland az Öthatalmi Védelmi Megállapodás partnere. 2001 januárjában Új-Zéland elfogadta Szingapúr javaslatát arra, hogy egy megerősített szakasz békefenntartót küldjenek Kelet Timorba az Új-zélandi zászlóalj részeként. A szingapúri csapatok 2001 májusától 2002 novemberéig voltak az új-zélandi zászlóaljhoz telepítve. Az 1999-ben elindított Egyezményt a szorosabb gazdasági partnerségért Új-Zéland és Szingapúr között, Goh Chok Tong miniszterelnök és az új-zélandi Helen Clark miniszterelnök írta alá 2000 novemberében. Az Egyezményt, amely az első bilaterális szabadkereskedelmi megállaodás Szingapúr és a második Új-Zéland számára, 2001 január elsejével lépett hatályba. Mérföldkő a kétoldalú kapcsolatokban és megalapozza a még szorosabb együttműködés lehetőségét mindkét oldal kölcsönös előnyére. 2005 júniusában Brunei, Chile, Új-Zéland és Szingapúr miniszterei bejelentették a Transpacific stratégiai gazdasági partnerségi egyezmény elfogadását, mely előmozdítja a globális kereskedelmi liberalizáció folyamatát. Az egyezmény 2006. november 8-án lépett életbe. IV.3.3. A Csendes-óceáni szigetek A kétoldalú kapcsolatok Szingapúr és a Csendes-óceáni szigetek országai között szívélyesek és barátságosak, melyet erős politikai jóindulat támaszt alá. Szingapúr diplomáciai 85

kapcsolatot létesített a következőkkel: Fiji, Kiribati, Marshall szigetek, Mikronéziai államszövetség, Palau, Pápua Új-Guinea, Samoa, Solomon-szigetek, Tonga, Vanuatu, Tuvalu és Kelet Timor. Szingapúr kereskedelme ezen országokkal stabilan növeszik. A térségből a fő kereskedelmi partnerek a Marshall-szigetek, Fiji és Pápua Új-Guinea. A kereskedelem és befektetések mellett a csereprogramok és együttműködések a Csendes-óceáni szigetekkel a Szingapúri kooperációs program égisze alatt zajlanak. A program technikai támogatást nyújt tréningek és a résztvevők különböző készségeinek fejlesztése céljából különböző területeken.

IV.4. Afrika Szingapúr barátságos kapcsolatokat ápol az afrikai országokkal. Az elmúlt években Szingapúr növekvő együttműködést tapasztalt az afrikai országok részéről a kétoldalú látogatások és nemzetközi fórumokon való találkozások alapján. Szingapúr technikai segítséget is biztosít egy sor afrikai országnak tréningprogramokon és tanulmányutakon keresztül a Szingapúri együttműködési program keretei között.

IV.5. Közel-Kelet A Közel-Keleten a mélyebb bilaterális kötelezettségvállalás jele a megnövekedett számú magas szintű látogatás a területre és onnan Szingapúrba. Az intenzív munka akkor kezdődött, amikor Goh miniszterelnök 2004-ben hivatalos látogatást tett Egyiptomba, Jordániába, Bahreinbe és Iránba. Ezek a látogatások felkeltették az érdeklődést a Közel-Kelet és Szingapúr illetve Ázsia közötti együttműködési lehetőségek iránt. 2005 júniusában az alakuló Ázsia-Közel-Kelet megbeszélés (Asia-Middle East Dialoque ) AMED Szingapúrban zajlott, ezzel előzmény nélkül álló platformot biztosítva a két régió országainak, hogy közös problémáikkal kapcsolatban eszmecserét folytassanak. Az AMED egy sor nyílt végű munkacsoport megalakulásához vezetett, melyek tovább folytatják a párbeszédet és együttműködést Ázsia és a Közel-Kelet között. A vezetők megragadták az alkalmat, hogy felfrissítsék kapcsolataikat a kiemelkedő közel-keleti személyiségekkel, melyek a korábbi látogatások során alakultak ki. Szingapúr

emellett

közel-keleti

delegációk

számára

különféle

tréningeknek,

tanulmánylátogatásoknak és kétoldalú konzultációnak is otthont adott. Emellett Szingapúr iráni, kuwaiti és ománi kapcsolatait utazó nagykövetek reprezentációs látogatásaival is tovább erősítette.

86

IV.6. Európa Európa fontos szereplője a globális színpadnak. Európa és Ázsia szoros kötelékének kiépítésének fontosságát felismerve Goh Chok Tong miniszterelnök 1995-ben megfogalmazta az Ázsia-Európa Találkozót. Szingapúrnak jó kapcsolata van az európai országokkal. Folyamatos vezetői, miniszterelnöki és más közméltósági látogatások történnek mindkét oldalon. A helyi nagykövetségek, nagykövetek, tiszteletbeli konzulok hálózatán keresztül ápolja Szingapúr a kapcsolatát a legtöbb európai országgal. A hidegháború befejeződése óta a Közép és Kelet Európai országokkal is közelebbi kapcsolatot alakítottak ki. Szingapúr európai kapcsolatainak alappillére a gazdasági együttműködés. Szingapúr az európai vállalkozások ázsiai-csendes-óceáni térségbeli központjaként működik. A német ipari és kereskedelmi központ, a német szingapúri kereskedelmi kamara, a szingapúri-brit üzleti tanács és a francia-szingapúri üzleti tanács megalakításának célja az volt, hogy segítse az európai kis és középvállalkozások Szingapúr régiójában való működésének beindítását. Több mint 1500 európai vállalat van jelen Szingapúrban. Az európai beruházás Szingapúrban erőteljes. Az Európai Unió és Szingapúr együttműködését egyelőre az EU-ASEAN az 1980-as Együttműködési Megállapodás szabályozza, megvalósítását a másfél évente összeülő EUASEAN Joint Cooperation Committee, miniszteri szintű testülete irányítja. Tárgyalások folynak kétoldalú Partnerségi és Együttműködési megállapodás megkötéséről. Az export és az import egy nyolcadát Szingapúr az EU tagországaival bonyolítja le, amely a városállam kereskedelmi partnerei sorában megelőzte az USA-t.

IV.5. Szingapúri-magyar kapcsolatok61 Az első politikai kapcsolatfelvételre 1966-ban került sor a két ország között, amikor Lee Kuan Yew miniszterelnök nem hivatalos látogatást tett Magyarországon, majd 1970-ben a két ország diplomáciai kapcsolatot létesített. Magyar nagykövetet kezdetben Újdelhiből, majd Jakartából akkreditáltunk. Az 1970-es évek második felétől rendszeresé váltak a külügyminiszteri konzultációk, majd 1990-ben külügyminisztereink Nem York-i konzultációján rögzítették, hogy a rendszerváltás után, lehetőség nyílik a kapcsolatok gyorsabb fejlesztésére. Az 1990-es években a kétoldalú együttműködés fejlődését a rendszeressé vált magas szintű látogatások határozták meg. 61

http://www.mfa.gov.hu; Letöltés: 2006.11.26. 19:39

87

1993-ban Lee Kuan Yew ismét Magyarországra látogatott immár hivatalos ügyben, s látogatása eredményeként fontos szingapúri befektetések történtek Magyarországon. 1997-ben Horn Gyula miniszterelnök látogatott Szingapúrba, kedvező légkört teremtve a kétoldalú gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztéséhez. Szingapúri kereskedelmi képviseletünk 1997 tavaszától működik nagykövetségként. Kezdetben ügyvivő vezette, majd 2001. májusától rezidens nagykövet képviseli hazánkat. Szingapúr 1992 őszétől hazájában rezideáló (utazó) nagykövetet akkreditál, illetve 2001-ben tiszteletbeli főkonzult is kinevezett Budapesten. A magyar miniszterelnök látogatását Goh Chok Tong kormányfő 2001 márciusában viszonozta. Ezt követően Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Kóka János gazdasági-, és Somogyi Ferenc külügyminiszter kíséretében 2005 júliusában tett hivatalos látogatást Szingapúrban a kapcsolatok szisztematikus fejlesztése és kereskedelmi, befektetési kapcsolataink ösztönzése céljából, s ugyanezen látogatás alkalmával az Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság és a Singapore Business Federation együttműködési megállapodást kötött. Rendszeresek a szakminiszterek kölcsönös látogatásai, főként a gazdasági együttműködés területén. IV.5.1. Egyezményes kapcsolatok Az 1967-ben aláírt magyar-szingapúri kereskedelmi megállapodást Magyarország az EU csatlakozás előtt, 2003 júliusában hivatalosan felmondta. Az azt felváltani hivatott, EUkonform gazdaságim együttműködési megállapodás, pedig a közeljövőben kerül aláírásra. Magyarország és Szingapúr 1990-ben Légügyi egyezményt, 1994-ben vízummentességi megállapodást, mely kölcsönösen 14 napos tartózkodásra jogosította fel a két fél állampolgárait. Az egyezmény 2004-en lett módosítva, s eszerint a vízummentes tartózkodás időtartama 90 napra emelkedett, azonban a magyar állampolgároknak 30 naponta formálisan tartózkodásuk meghosszabbítását kell kérelmezniük a szingapúri bevándorlási hivatalban. 1997-ben a kettős adóztatás elkerüléséről szóló, illetve beruházás-védelmi megállapodást kötött a két fél. A magyar Nemzeti Kutatási és technológiai Hivatal és a szingapúri Tudományos, Technológiai és Kutatási Ügynökség (ASTAR) tudományos, technológiai együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá 2006. április 3-án, mellyel megnyílt az út a tudományos és kutatási kapcsolatok mindkét oldal által támogatott fejlesztése előtt.

88

IV.5.2. Szingapúri-magyar gazdasági kapcsolatok62 2001. márciusában üzletemberek kíséretében Magyarországra tett látgatást a szingapúri miniszterelnök Goh Chok Tong, s ez a látogatás mérföldkőnek számít a kétoldalú kapcsolatok történetében. Világossá vált, hogy Szingapúr milyen jelentőséget tulajdonít a két ország baráti viszonyának illetve, hogy Magyarország a szingapúri cégek előtt természetes kereskedelmi kapu Kelet-Közép-Európába. Országunk 1997 óta Szingapúr legnagyobb kereskedelmi partnere a régióban, a kétoldalú forgalom 2000-ben 664 millió dollár értékű volt. Magyarország harmadik Ázsia kereskedelmi partnere Szingapúr, Japán és Kína után, és Szingapúr szintén a harmadik legnagyobb ázsiai beruházó hazánkban. Magyarország komoly szándéka a szorosabb kapcsolatok kialakítás Szingapúrral, hiszen ez a kapcsolat Magyarország számára ugródeszkaként szolgálhat a Délkelet- és Kelet-Ázsia piacai felé. Ezért 1997 áprilisában Magyarország a korábban kereskedelmi képviseleti hivatalát ügyvivő által vezetett nagykövetség szintjére emelte, amelynek élére 2001 februárjában kinevezett állandó nagykövet került, Nanovfszky György személyében. Ezenkívül amikor Szingapúr utazó nagykövete leköszönt posztjáról, 1999-ben Tóth Józsefet, a MOL Rt. Ügyvezető igazgatóját kérte fel, hogy legyen Szingapúr tiszteletbeli főkonzulja. A tiszteletbeli főkonzulok alkalmazásával általában a megbízó ország fő célja, hogy ismert és elismert üzletemberek segítségével javítsák a kétoldalú kapcsolatokat, beleértve az üzleti és kulturális viszonyok széles körét. Szintén nagyon fontos, hogy Magyarország és Szingapúr népei is közel kerüljenek egymáshoz, ezért is került sor például arra, hogy a sport (vízilabda, vívás) területén Szingapúr a magyar edzők tapasztalataira támaszkodhattak. Az orvosi kutatások és oktatásfejlesztés terén például a magyar szellemi tőke és humán erőforrás hasznosítása iránt komoly szingapúri érdeklődés mutatkozik, illetve a magyar zenepedagógia eredményeit hasznosítják az oktatásukban is. A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (Hungarian Investment and Trade Development Agency - ITDH) az Európa felé orientálódó szingapúri tőke fokozott bevonását igyekszik elérni. Az 1999-ben Budapesten megrendezett magyar-szingapúri üzletember találkozó után az ITDH 2000 márciusában több mint 100 ázsiai cég részvételével sikeres befektetési szemináriumot tartott Szingapúrban. A 2001 októberében megrendezett szeminárium célja, 62

Szingapúr; In: Világgazdaság, 2001. 33. évfolyam szeptemberi különszám; 1-14. oldal

89

pedig már az volt, hogy a magyarországi elektronikai, autóipari, ingatlanfejlesztő, logisztikai és környezetvédelmi beruházásokhoz nyerje meg a szingapúri befektetőket. Az ITDH munkájában partner a Szingapúri Kereskedelemfejlesztő Hivatal, a TDH (Trade Development Board). TDB kiemelt feladata, hogy a szingapúri gazdaság versenyképességét fokozza, segítse a városállam cégeinek a golbalizálódását a kereskedelem és a befektetések ösztönzése réven. Ez a kormányhivatal dolgozza ki az ország jövőképét, amely szerint „Szingapúr a nemzetközi kereskedelem valóságos és virtuális kapujává válik”. A TDB három területen fejti ki tevékenységét: a belső piac és az üzleti élet fejlesztésével, valamint a nemzetközi piacokhoz való hozzáférés elősegítésével. A piac fejlesztésével a TDB szingapúri és 36 külföldi irodája foglalkozik, amely közül egy Budapesten található. Munkatársai hozzájárulnak ahhoz, hogy a vállalatok a megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek a világpiacról. Az üzletek támogatása érdekében a vállalatok marketing- és fejlesztési stratégiájának kidolgozásában vesznek részt és igyekszenek hozzájárulni ahhoz is, hogy a globalizációhoz kapcsolódó szolgáltatásokkal foglalkozó legfejlettebb külföldi cégek megtelepedjenek Szingapúrban. A nemzetközi piacokhoz való hozzáférés érdekében a TDB piackutatásokat végez, részt vesz a Világkereskedelmi Szervezet kereskedelmi szabályainak kidolgozásában, és szakértői közreműködnek egyéb regionális, illetve kétoldalú megállapodások kidolgozásában is, Szingapúr legfontosabb partnereinek vonatkozásában. Ezenfelül kulcsszerepet játszik az ekereskedelem előmozdításában és ahhoz is támogatást nyújt, hogy a vállalatok magas hozzáadott értékű exportszolgáltatásokat vezessenek be. A szingapúri cégek magyarországi befektetései az elmúlt években elérték az 50 millió dollárt. A magyar szingapúri kapcsolatok – különösen ami a magyar exportot illeti – továbbra is töretlen dinamizmussal fejlődik. Árufőcsoport

Export (ezer USD) 2003 2004 447,90 1303,70 0,20 28,60

Import (ezer USD) 2003 2004 254,60 389,30 9150,90 14552,00

Élelmiszerek, ital Nyersanyag Energiahordozók Feldolgozott termékek

13047,90

12635,70

15499,90

16934,10

Gépek, berendezések

31548,30

43326,40

305595,10

498062,90

Összesen

45044,20

57294,40

330500,60

529938,40

17. ábra:Magyar-szingapúri export, import63 63

ITDH 2001. augusztus 31.

90

A főleg multinacionális cégek gyártotta elektronikai, távközlési és számítástechnikai egységek, részegységek, alkatrészek súlya a magyar kivitelben és behozatalban egyaránt jelentős. A statisztika szerint a magyar-szingapúri árucsere forgalom 2004-ben 587,3 M USD volt, amelyből a magyar export 57,3 M USD, míg az import 530 M USD, tehát világosan látható, hogy Magyaroszág exportja igen elenyésző az importhoz képest. A magyar kivitel 27%-kal. A behozatal, pedig 45%-kal növekedett 2003-hoz képest. Tehát a magyar export 2001 óta tartó csökkenő trendje megszakadt. Szingapúr Kínát, Japánt, Dél-Koreát és Hong Kongot követően Magyarország az 5. exportpiaca az ázsiai-csendes-óceáni térségben. Az import és az összkereskedelem szempontjából a délkelet-ázsiai városállam Magyarország 6. ázsiai kereskedelmi partnere a már említett országokat és Malajziát követően. A közvetlen szingapúri befektetések állománya közel 49 millió USD, mintegy 20 szingapúri vállalat tart fenn irodát Magyarországon. Magyaroszág Távol-Keletre irányuló export termékei szintén Szingapúron keresztül jutnak el rendeltetési helyükre. A szingapúri kikötőben évente körülbelül 140 ezer hajó fordul meg, a behajózott és átrakott áru súlya megközelíti a 880 millió tonnát. Ez a kikötő a célállomása vagy elosztó központja annak a mintegy 1500-200 konténernek is, melynek feladói magyar cégek (legjelentősebb ezek közül a Raaberfreight Nemzetközi Szállítmányozási Kft). Azonban a rendszerváltás után a szingapúri kikötőn keresztül bonyolított magyar áruforgalom jelentősen visszaesett, ugyanis a mai zömmel kis- és középvállalatok számára ugyanis olcsóbb és egyszerűbb a közeli, európai piacokra szállítani a termékeiket., de bankfinanszírozással a távol-keleti export- és importforgalom újra felélénkíthető lenne. IV.5.3. Szingapúri cégek Magyarországon64 A Magyarországra települő multinacionális nagyvállalatok között van a Flextronics (a világ második legnagyobb elektronikai alkatrészgyártó és szolgáltató cége) szingapúri bejegyzésű cég, amely négy magyar nagyvárosban rendelkezik gyárral és kutatási, fejlesztési központot is működtet. Különböző leányvállalatai Magyarországion ez idáig mintegy 7000 millió dollárt fektettek be. Az új üzemet Zalaegeszeg után, Nyíregyházán, az ipari parkban hozták létre, zöldmezős beruházással.

64

Szingapúr; In: Világgazdaság, 2001. 33. évfolyam szeptemberi különszám; 1-14. oldal

91

Szintén szingapúri a Thakral Csoport, amely az Orion vállalatot vásárolta meg, és az Excel, amely a Csepeli Szerszámgyárat vette meg. 1999 októberében hozta létre a szingapúri Natsteel Broadway cég magyarországi leányvállalatát, a Broadway Industrial Hungary Kft.-t Sárbogárdon, ahol 2001. januárjában 600 millió forint értékű japán és szlovák gyártmányú présgépekkel és egyéb felszerelésekkel megindult a termelés. A cég hidegalakításos alkatrészgyártással, továbbá mechanikai összeszereléssel foglalkozik. A számítások szerint a 900 millió forintos beruházással létesített gyárban a befektetés 5-7 év alatt térül meg.

IV.6. Nemzetközi humanitárius törekvések • 2004 decemberében az Szingapúri Fegyveres Erők három nagy hatótávolságú repülőgépanyahajót – az RSS Endurance-ot, az RSS Persistencet, és az RSS Endeavourt irányított Melobah partjaihoz, mely a világ egyik legveszélyeztetettebb menekülési útvonal nélküli övezete. A hajók fedélzetén orvosi és mérnöki csapatok, valamint Nem-állami Szervezetek önkéntesei érkeztek. Továbbá szállítottak még orvosi készítményeket és az utak megtisztítására, valamint a romok eltakarítására alkalmas nagyméretű felszereléseket is. Két Chinok és két Super Puma típusú helikoptert küldtek Aceh-ba, valamint a Tájföldi Puketh-be. C130-as helikoptereket is bevetettek a Cunami sújtotta területek élelmiszerellátására. • Szingapúr részt vett 2005 szeptemberében a Katrina Hurrikán sújtotta amerikai területek segélyezésében, négy CH-47 típusú Chinok helikopterét és a Szingapúri Légierők 45 fős személyzetét bocsátotva a mentési-műveletek rendelkezésére. • A 2005-ös Bali bombázások után a Szingapúri Fegyveres Erők egy-két doktorból, két nővérből és két rohammentősből álló orvosi csapatot küldött Balira a csapás áldozatainak ápolására a Sanglah Kórházba. • 2005 októberében a Szingapúri Polgárőri Védelmi Erők egy 44-tagú katasztrófaelhárító- és mentőosztagot küldtek Pakisztánba, a 2005-ös Kashmir földrengést követő újjáépítési- és mentési műveletekben való közreműködésre.

IV.7. Nemzetközi terrorizmus-ellenes törekvések65 2005. augusztus 15-17-én a tömegpusztító-fegyverek elburjánzásáról szóló Proliferation Security Initiative (Terjedő Biztonságügyi Kezdeményezések) részeként Szingapúrban került 65

http://www.mfa.gov.sg; Letöltés: 2007.05.02. 13:42

92

megrendezésre a Deep Sabre Hadművelet nevű nemzetközi haditengerészeti elfogó hadgyakorlat. A gyakorlat a Changi Tengerészeti Bázisról indult, és a Dél-kínai Tengeren hajtották végre, 13 ország több mint 2000 fős személyzetének részvételével. Szingapúr adott otthont a Regionális Különlegeserők Terrorista-elhárító Konferenciájának is 2005. november 21-25-én. 2004. május 6-án az akkori miniszterelnök Goh Chok Tong a Washington DC-ben megrendezett Külkapcsolati Tanácsülésen „Beyond Madrid: Winning Against Terrorism” „Madrid mögött, avagy győzelem a terrorizmus felett) címmel beszédet mondott, melyben kifejtette Szingapúr álláspontját a terrorizmus-jelentette globális kihívással szemben.

IV.8. A kalózkodás elleni nemzetközi törekvések66 2005 augusztusában Malajzia, Indonézia és Szingapúr megállapodtak közös kalózkodásellenes járőrség bevetéséről a világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalának számító Malaka-szoroson. Később Tájföld is csatlakozott a kezdeményezéshez.

66

http://www.mfa.gov.sg; Letöltés: 2007.05.02. 13:42

93

V. Befejezés A történelemi idők folyamán a városállamok túlélési esélyei nem különösebben jók. Szingapúr, a kis városállam ilyen mértékű gyarapodását és sikereit, nagyrészt annak köszönhette, hogy a világ hasznára vált. Fejlett országok sikeres vállalkozásainak ad „otthont”, pénzügyi központként funkcionál és méreteihez képest jelentős szereppel bír a világkereskedelemben. Ahhoz, hogy Szingapúr továbbra is megőrizhesse függetlenségét, a világban erőegyensúlynak kell érvényesülnie. Az ázsiai-csendes-óceáni térség békéje és stabilitása az USA, Japán és Kína háromoldalú kapcsolatától függ. Igaz vannak érdekellentétek a térségben, de a mai állás szerint úgy tűnik, hogy Szingapúr helyzete nincs veszélyben, így továbbra is hasznára lehet a világnak. Az ország gazdaságának tekintetében nem láthatóak különösebb egyensúlyi problémák. A folyó fizetési mérleg hihetetlen, a GDP-hez viszonyítva 28%-os többletet könyvelhetett el tavaly, ami idénre mérséklődni fog nagyjából 24%-ra. Eközben a költségvetés is rendre többlettel zárt az elmúlt évek mindegyikében. A jövőt pontosan előre jelezni sajnos nem lehet, csupán a fejlődés tendenciáiból kiindulva lehetnek sejtéseink, bocsátkozhatunk becslésekbe.

Ez alapján, pedig egész biztosan

kijelenthetjük, hogy a szingapúriak nagy valószínűséggel továbbra is politikai stabilitásban fognak élni. A következő választás 2011-ben esedékes, valószínűtlen, hogy 2010 elé hozzák feltéve, hogy Lee továbbra is jó egészségnek örvend. A PAP szinte biztosan tekintélyes fölénnyel nyeri majd a következő választást is. A PAP status quo megőrzésére irányuló törekvése oda fog vezetni, hogy a politikai ellenfelek tevékenységét korlátozni fogják. Szingapúr kapcsolata Malajziával tovább fejlődik 2007-11 között, annak ellenére, hogy szórványos feszültség tapasztalható lesz. Szingapúr és Indonézia közelebbi biztonsági és gazdasági kapcsolatokat épít ki, de jelenleg számos területen meg nem oldott nézeteltéréseik vannak. A biztonsági kapcsolatok megerősítésére irányuló erőfeszítések folytatódni fognak, különös figyelemmel a Malacca-szoros hajózási útjainak biztosítására. A jövőben többet kell majd költenie Szingapúrnak a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló programokra. A fiskális politika segítségével javítani fogják az ország vonzerejét a további külföldi tőkebefektetések érdekében. A MAS valószínűleg a szingapúri dollár enyhe felértékelődését fogja előmozdítani, hogy az importált inflációs nyomás mellett megőrizze a szingapúri exportorientált gazdaság versenyképességét.

94

Szingapúr gazdasági előrejelzése éves átlagban 4,6% növekedést tartalmaz 2007-11-ig terjedően, melyet az erős hazai kereslet vezérel. A jelenlegi mérlegtöbblet, bár csökkenő mértékben, de az időszak végéig jelentős marad. A többlet csökkenése nagymértékben az árukereskedelmi többlet hanyatlásának eredménye lesz, amit viszont az erős importnövekedés indukál, a fogyasztói és beruházási javak iránti nagyobb keresletet tükrözve. Kulcs indikátorok Valódi GDP növekedés (%) Fogyasztói infláció (átlagos; %) Költségvetési mérleg (a GDP %-ában) Folyó fizetési mérleg (a GDP %-ában) Kereskedelmi bankok kamatlába (átlagos; %) Átváltási arány S$:US$ (átlagos) Átváltási arány S$:¥100 (átlagos)

2006 7,9 1 0,6 31,2 5,3

2007 4,7 1 0,3 23,4 5,5

2008 4,4 1,1 0,2 18,1 5,4

2009 4,8 1,1 0,2 15,8 5,3

2010 4,4 1,2 0,3 13,4 5,3

2011 4,5 1,1 0,5 10,5 5,4

1,59 1,53 1,51 1,49 1,47 1,46 1,37 1,34 1,46 1,56 1,58 1,59

18. ábra: Előrejelzések a jövőre nézve67

A táblázatban a várható gazdasági eredmények becslését láthatjuk számszerűsítve, ami alapján megállapítható, hogy a 2007 és 2011 közötti időszakra a jelenlegi feltételezések alapján egyfajta stagnálás lesz jellemző, de az adatok semmiképpen nem adnak aggodalomra okot. Igaz Szingapúr eddig sikere nem garancia a jövőre, de ha kitartanak eddigi fejlődésük alapelvei mellett – mint például a társadalmi összetartozás, osztozás a haladás gyümölcsein, az esélyegyenlőség és a meritrokrácia, úgy, hogy minden állást az arra legalkalmasabb töltse be minden szinten – az ország bizakodva tekinthet a jövőbe.

67

http://www.economist.com; Letöltés: 2007.03.04. 13:33

95

Irodalomjegyzék Lee Kuan Yew: A harmadik világból az elsőbe: A „szingapúri sztori”: 1965-2000; Szingapúr és Ázsia gazdasági fellendülése Fordította: Hernádi András MTA Világgazdasági Kutatóintézet, 2000 Artner Annamária: A délkelet-ázsiai országok illeszkedése a világgazdasághoz az 1997-es krízis után MTA VKI, 2000. október Mészáros Klára: Szingapúr a „Nagy Kínai Gazdasági Térség” mintaállama MTA VKI, 2000. október Világgazdaságtan II. Globális fejlődés – Gazdaságdiplomácia Szerk.: Balhó András; Aula Kiadó Kft. 2002.; 379-382. oldal Barbi Balázs: Az ASEAN. A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szervezetéről. Bp. 1982. Szingapúr - Délkelet-Ázsia kapujában Medicina, 2006 Szerző: Gyöngyösi Imre Borkó Tamás: Növekedés és versenyképesség tapasztalata két távol-keleti és egy dél-amerikai ország alapján ICEG Európai Központ, ICEG vélemény XXV., 2005. december Singapore – Introductory Survey The Europa World Year Book, 2006, Volume II., 3870-3882 oldal. Routledge, Taylor & Francis Group, London and New York The Southeast Asia Handbook Edited by: Patrick Heenan, Monique Lamontagne; Fitzroy Dearborn Publishers LondonChicago 2001.; 67-77. oldal S. Lall: Foreign Direct Investment Policies in the Asian NIEs' in Learning from the Asian Tigers, London, 1996 Szingapúr In: Világgazdaság, 2001. 33. évfolyam szeptemberi különszám; 1-14. oldal Bagó Eszter: Szingapúr: stratégia a versenyképesség erősítéséért In: Külgazdaság, 1997. 41. évfolyam, 2. kötet 7-8. szám Futó Péter: „Szingapúr” In: Figyelő, 36. 1992. augusztus 13.; 27-30. oldal Berta Sándor: Szingapúr IT infrastruktúrája a legfejlettebb - 2005. március http://www.sg.hu/cikkek/35977/szingapur_it_infrastrukturaja_a_legfejlettebb Letöltés: 2006.12.11. 00.17

96

Egy harapós „kistigris”: Szingapúr sikertörténete http://www.portfolio.hu/tool/print.tdp?k=3&i=75568 Letöltés: 2006.11.02. 23:56 Iparágak - Indusry Sectors http://www.edb.gov.sg/edb/sg/en_uk/index/industry_sectors.html Letöltés: 2007.03.18. 20:45 Földrajz – Geography of Singapore http://en.wikipedia.org/wiki/Geography_of_Singapore Letöltés: 2006.11.23. 14:53 Éghajlat – Climate http://www.singstat.gov.sg/keystats/annual/yos/climate.pdf Letöltés: 2006.11.23. 15:12 Szingapúr térkép - Atlas http://go.hrw.com/atlas/norm_htm/singapor.htm Letöltés: 2007.04.19. 8:15 Etnikai megosztottság – Ethnics http://www.singstat.gov.sg/pdtsvc/pubn/softcopy/respop1990-2006.pdf Letöltés: 2006.11.23. 16:24 Történelem - History http://history-of-singapore.mindbit.com Letöltés: 2007.03.15. 21:53 Gazdaság – Economy http://www.cranendonk.com/singapore.htm Letöltés: 2006.12.01. 9:44 Versenyképességi rangsor – Competitiveness 2006 http://www.weforum.org/pdf/Global_Competitiveness_Reports/gcr2006_rankings.xls Letöltés: 2007.02.01. 19:19 Gazdaságfejlesztési Hivatal - Economic Development Board http://www.edb.gov.sg/edb/sg/en_uk/index/about_us/our_history.html Letöltés: 2006.12.27. 10:15 Young, 1992 http://www.ucl.ac.uk/dpu/publications/working%20papers%20pdf/wp116.pdf Letöltés: 2007.01.27. 17:53 Gazgasági stratégiák – Economic management http://www.wtec.org/loyola/em/04_05.htm Letöltés: 2006.11.23. 20:47 Reál GDP növekedés – Real GDP growth http://www.singstat.gov.sg

97

Letöltés: 2006.11.23. 14:27 Economic Survey of Singapore http://app.mti.gov.sg/default.asp?id=123&cat=2&intYear=2006 Letöltés: 2007.01.11. 23:14 Fogyasztói árindex - Consumer Price Index http://www.singstat.gov.sg Letöltés: 2006.11.23. 14:59 Infláció – Inflation http://www.singstat.gov.sg/Keystats/hist/cpi.html Letöltés: 2007.04.03. 14:17 Munkanélküliség - Unemployment http://www.mom.gov.sg/publish/momportal/en/communities/others/mrsd/statistics/Unemploy ment.html Letöltés: 2007.02.03. 16:37 Gazdaságfilizófia - Economic management http://app.mti.gov.sg/default.asp?id=547 Letöltés: 2007.04.03. 15:39 Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége – Association os Southeast Asian Nations http://www.aseansec.org/ Letöltés: 2007.04.04. 19:28 http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/b/b7/ASEAN_members.png Letöltés: 2007.04.04.19:42 http://www.Aseansec.org/politics/pol_agr1.htm Letöltés: 2007.04.04. 22:39 ASEAN Szabad Kereskedelmi Övezet - ASEAN Free Trade Area http://www.us-asean.org/afta.asp Letöltés: 2007.04.04. 18:43 Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés – Asia-Pacific Economic Cooperation http://www.apec.org/ Letöltés: 2007.04.05. 9:44 http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/55/APECMitgliedsstaaten.png Letöltés: 2007.04.04. 19:55 Ázsia-Európa Találkozó – Asia-Europa Meeting http://ec.europa.eu/external_relations/asem/intro/index.htm Letöltés: 2007.04.05. 10:12 Kereskedelmi Világszervezet – World Trade Organization http://www.world-tourism.org/ Letöltés: 2007.04.05. 12:01

98

Külföldi működőtőke Szingapúrban – Foreign Direct Investment http://www.okusi.net/garydean/works/fdising.html Letöltés: 2007.01.28. 18:47 Nettő működőtőke – Internationlal Monetary Fund http://www.imf.org Letöltés: 2007.02.02. 13:36 Turizmus – Tourisme és Szingapúr jövőbeli képe http://en.wikipedia.org/wiki/Tourism_in_Singapore Letöltés: 2007.04.29. 23:58 Szingapúri Idegenforgalmi Hivatal – Singaore Tourisme Board http://app.stb.com.sg/asp/index.asp Letöltés: 2007.04.15. 21:21 Közlekedés – Transport http://www.marimari.com/content/singapore/transport/main.html Letöltés: 2007.02.02. 14:59 Metró – Mass Rapid Transit http://urbanrail.net/as/sing/singapore.htm Letöltés: 2007.02.04. 16:55 Kereskedelem – Trade http://www.traveldocs.com/sg/economy.htm Letöltés: 2007.03.04. 11:02 http://www.economist.com/countries/Singapore/profile.cfm?folder=ProfileFactSheet&CFID=2745736&CFTOKEN=61934642 Letöltés: 2007.03.04. 13:33 Közös Effektív Preferenciális Vámtarifa - Common Effective Preferential Tarif http://www.us-asean.org/afta.asp Letöltés: 2007.04.15. 20.19 Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodásai – FTAs of Singapore http://www.iesingapore.gov.sg/wps/portal/FTA/SingaporeFTAs/ConcludedFTAs/ACFTA Letöltés: 2007.04.15. 21:10 Szingapúri Monetáris Hatóság – Monetary Authority of Singapore http://www.mas.gov.sg/index.html Letöltés: 2006.12.03. 22:45 Külkapcsolatok – Foreign relations http://www.mfa.gov.sg/home/idx_FPUSA.html Letöltés: 2007.05.02. 13:42 Szingapúri-magyar kapcsolatok http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/SG/hu/Bilateralis/hu_diplkapcs.htm Letöltés: 2006.11.26. 19:39

99

Ábrajegyzék 3. ábra: Szingapúr térképe 4. ábra: Versenyképesség 2005-2006 3. ábra: Növekedési tényezők 1970-1990 4. ábra: Integrált gazdaságfejlesztési stratégia 5. ábra: Reál GDP növekedés (1961-2006) 6. ábra: A fogyasztói árindex alakulása (1961-2003) 7. ábra: Az infláció alakulása a kezdetektől napjainkig 8. ábra: Munkanélküliségi ráta (1993-2006) 9. ábra: ASEAN tagországok 10. ábra: APEC tagországok 11. ábra: Nettő működőtőke beáramlás (2000-2006) 12. ábra: A város “jövőbeli” képe 13. ábra: Szingapúrba érkező turisták száma 1965-2006 14. ábra: Az elektronikaipar főbb szektorai Szingapúrban 155. ábra: Az elektronikaiparban befektető külföldi cégek 66. ábra: Kereskedelmi adatok 2006 17. ábra: Magyar-szingapúri export, import 18. ábra: Előrejelzések a jövőre nézve

100