AZ SZTE TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS INFORMATIKAI KARÁNAK ÜGYRENDJE

AZ SZTE TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS INFORMATIKAI KARÁNAK ÜGYRENDJE Jelölésmód:

Ftv: a felsőoktatásról szóló, 2005. évi CXXXIX. törvény ESZ: a Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata, melyet a Szenátus 2006. október 30-i ülésén hozott 235/2006. számú határozatával fogadott el I. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK 1.§

A kar neve: Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Rövidített megnevezése: SZTE TTIK Székhelye: Szeged, Aradi vértanúk tere 1. Postacíme: 6701 Szeged, Pf. 428. A kar megnevezése külföldi kapcsolataiban: - angolul: Faculty of Science and Informatics, University of Szeged - németül: Fakultät für Naturwissentschaften und Informatik, Universität Szeged - franciául: Faculté des Sciences et d’Informatique, Université de Szeged - latinul: Facultas Rerum Naturalium Informaticarumque, Universitas Scientiarum Szegediensis A kar bélyegzője: kör alakú pecsét, amelyen a Magyar Köztársaság címere körül a “Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar, Szeged” felirat olvasható. A Természettudományi és Informatikai Kar (TTIK) Ügyrendje a felsőoktatásról szóló, 2005. évi CXXXIX. törvényhez (Ftv), valamint a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Szervezeti és Működési Szabályzatához (ESZ) illeszkedik. A magasabb szintű szabályzatokban foglaltak külön megjegyzés nélkül érvényesek a karra. 1. A Kari Ügyrend mellékleteit, illetve függelékeit az ügyrend részének kell tekinteni. 2. Az Ügyrend hatálya kiterjed valamennyi, a karral közalkalmazotti, hallgatói jogviszonyban, illetve kari tevékenységüket illetően a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott személyre, a karon bármilyen jogcímen a képzésekben, valamint a kutatásban résztvevő személyekre. 3. A kar kötelékébe tartozó személyek választói és szavazati jog nélkül: a. a karon működő MTA-kutatócsoportok tudományos kutatói és alkalmazottai, b. a kihelyezett egységek (tanszék, laboratórium) oktatói illetve munkatársai, c. egyetemi magántanárok, címzetes egyetemi tanárok és docensek, posztdoktori alkalmazottak. Ftv. 30. § (2) A felsőoktatási intézmény oktatási és tudományos kutatási szervezeti egységei különösen: a kar, a tanszék, az intézet, a botanikuskert, a klinika, a kutatóintézet, a kutatócsoport, a tangazdaság.

1

2.§ 1. Az Kari Ügyrendet a Kari Tanács (KT) abszolút és minősített többséggel (azaz a KT szavazati jogú tagjai számának felét meghaladó és emellett a jelen lévő szavazati jogú tagok számának kétharmadát elérő szavazattal) fogadja el. 2. A Kari Ügyrend módosítására akkor kerülhet sor, ha a módosító indítványt a KT napirendre tűzi, a KT tagjai a javaslatot az ülés előtt nyolc nappal írásban megkapták és a javaslatot a KT abszolút, és minősített többséggel támogatja. II. A TTIK FELADATA Ftv 4. § (1) A felsőoktatási intézmény alaptevékenysége az oktatás, a tudományos kutatás, a művészeti alkotótevékenység. (2) A felsőoktatás oktatási alaptevékenysége magában foglalja az alapképzést, a mesterképzést, a doktori képzést, a felsőfokú szakképzést és a szakirányú továbbképzést. A felsőoktatás feladatait – e törvényben meghatározottak szerint – a felsőoktatási intézmények látják el, együttműködve egymással, illetőleg a társadalom, a gazdaság, a tudományos kutatás és a művészeti élet más szereplőivel. A felsőoktatási intézmény e törvényben, a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényben (a továbbiakban: szakképzésről szóló törvény), a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) és a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvényben (a továbbiakban: felnőttképzésről szóló törvény) foglaltak szerint részt vehet a közoktatási, továbbá a felsőoktatásnak nem minősülő szakképzési és az ágazati törvényekben meghatározott egyéb képzési feladatok megvalósításában. Ftv 5. § (1) A felsőoktatás kutatási alaptevékenysége magában foglalja az alap-, alkalmazott és kísérleti kutatásokat és fejlesztéseket, a technológiai innovációt, valamint az oktatást támogató egyéb kutatásokat. (2) A felsőoktatási intézmények e törvény rendelkezései szerint gondoskodnak a tehetséggondozásról, a kutatói utánpótlás neveléséről. A képzés során fejlesztik a hallgatók jártasságát a kutatási-fejlesztési munkában, a megszerzett ismeretek gyakorlati hasznosításának készségét, a vállalkozási készséget, a szellemi tulajdon védelmével és hasznosításával kapcsolatos ismereteket. (3) A felsőoktatási intézmény kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiát készít, amelyben meg kell tervezni különösen a kutatási programokat, a pályázati eljárási rendet, tudományos rendezvényeket, hazai és nemzetközi tudományos együttműködés fejlesztésével kapcsolatos teendőket, a tudományos művek kiadásának, a kutatási tevékenység folytatásának támogatási feltételeit, a tudományos eredmények hasznosításának módját. (4) A felsőoktatási intézmény kutatási-fejlesztési-innovációs stratégiájának kialakítását és megvalósítását tudományos tanács irányítja, amelyben a főiskolai, egyetemi tanárok, a főiskolai, egyetemi docensek, továbbá a tudományos fokozattal rendelkező kutatók és a doktori képzésben részt vevő hallgatók (a továbbiakban: doktorandusz) képviselői vesznek részt. (5) A felsőoktatási intézményekben folytatott kutatásokhoz – pályázati rendszerben – hozzájárul az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram és a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap is. (6) A tudományos életben kiemelkedő és elismert, az Európai Kutatási Térség kutatási tevékenységéhez kapcsolódó egyetem – a Magyar Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Kormány) által meghatározott feltételekkel – „kutatóegyetem” minősítést kaphat. (7) A felsőoktatási intézmény a kutatási-fejlesztési feladatainak ellátása során együttműködhet a Magyar Tudományos Akadémiával és annak intézményeivel. Ennek keretei között különösen támogatott kutatócsoportot hozhatnak létre és tarthatnak fenn. A kutatócsoport és az akadémiai intézet felsőoktatási intézménybe kihelyezett szervezeti egysége tanszékként működhet, továbbá részt vehet a doktori képzésben.

2

ESZ II.1. Az Egyetem alaptevékenységként az Alapító Okiratban felsorolt tudomány-, művészeti és szakképzési területeken képzést folytat a szakindítási engedéllyel rendelkező szakokon, a jóváhagyott képesítési követelmények szerint, teljes idejű nappali, részidős esti vagy levelező képzés munkarendje szerint, továbbá távoktatásban. 2. Az Egyetem az 1. pontban meghatározott képzési feladatait a) alapképzés, b) mesterképzés, c) doktori képzés, d) felsőfokú szakképzés, e) szakirányú továbbképzés ciklusokban szervezi meg. E képzési formákban, azok sikeres elvégzése után – záróvizsga, illetve szakmai vizsga alapján oklevelet, szakoklevelet, bizonyítványt állít ki, illetve doktori fokozatot PhD adományoz. 3. Az Egyetem a képzéshez kapcsolódó tudományterületeken, művészeti ágakban alap, alkalmazott, kísérleti kutatásokat, fejlesztéseket és technológiai transzfert, innovációt, tudományszervezést, valamint az oktatást támogató egyéb kutatásokat végez. 4. Az Egyetem oktatási, kutatási, művészeti tevékenységével szellemi centrumként részt vesz a régió oktatási, kutatási, innovációs, kulturális feladatainak ellátásában. 5. Az Egyetem közreműködik a tudásalapú társadalom fejlesztésében, az egészségtudatos, környezettudatos szemlélet és értékek közvetítésében. 6. Az Egyetem elősegíti a hallgatók felkészítését a nemzeti az európai és egyetemes értékek megismerésére, vállalására az általános műveltség elmélyítésére, az autonóm gondolkodásra, a szakmai és értelmiségi hivatás iránti elkötelezettségre. 7. Az Egyetem a minőségi oktatás, a tudományos diákköri tevékenység, a szakkollégium és doktori képzés keretében elősegíti a kiemelkedő képességű hallgatók tehetségének kibontakoztatását. 10. Az Egyetem mezőgazdasági, élelmiszeripari, és pedagógusképző (ezen belül tanárképző) karai oktatási és tudományos kutatási céllal tangazdaságokat, tanműhelyeket tartanak fenn, ehhez kapcsolódó szaktanácsadási tevékenységet folytatnak. 11. Az Egyetem az alaptevékenységéhez kapcsolódó költségtérítéses szolgáltatásokat nyújt, termék-előállítást és értékesítést végez. 12. Az Egyetem elősegíti a Magyar Tudományos Akadémiával és más, tudományt vagy oktatást támogató szervezetekkel való együttműködést. Ennek formái lehetnek: akadémiai tanszéki kutatócsoportok fenntartása, közös kutatócsoportok létrehozása, ösztöndíjak, alapítványok fogadása, ilyen pályázatok nyertesei munkafeltételeinek biztosítása stb. 13. Az Egyetem alapfeladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül az alaptevékenységén kívül eső vállalkozási tevékenységet is végezhet, külön szabályozás szerint. 14. Az Egyetem az Alapító Okiratában meghatározott feladatok ellátása céljából együttműködési megállapodást köthet bármely, a feladatai ellátásában érdekelt hazai és külföldi szervezettel, illetve természetes személlyel. 15. Az Egyetem a régió gazdasági, tudományos, civil és önkormányzati szerveivel együttműködve innovációs parkot, technológiai központot, inkubációs házat (továbbiakban: tudásközpont) hozhat létre.

3

3.§ 1. A TTIK a természettudományos, az informatikai és a műszaki képzési terület oktatásával és kutatásával foglalkozik. A képzés szintjei: alapképzés, mesterképzés, doktori képzés, felsőfokú szakképzés, szakirányú továbbképzés. A kar az egyes akkreditált szakoknak, illetve programoknak megfelelően végzi oktatási tevékenységét annak érdekében, hogy az Egyetem bizonyítványokat, alap- (BSc) és mester- (MSc) diplomákat és doktori okleveleket adhasson ki. 2. A kar az iskolarendszeren kívüli oktatás szabályai szerint tanfolyami képzést, át- és továbbképzést folytathat, és ennek megfelelő bizonyítványt adhat ki. 3. A kar küldetésnyilatkozatát az 1. sz. melléklet tartalmazza. IV. A KAR SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE Ftv. 147. § 14. kar: egy vagy több képzési területen, tudományterületen, művészeti ágban több, a képzési programban rögzített szakmailag összetartozó képzés oktatási és tudományos kutatási, illetve alkotó művészeti tevékenység feladatait ellátó szervezeti egység. ESZ IV.2. Az Egyetem oktatási és tudományos kutatási szervezeti egységei: – a kar, – az intézet (tanszékcsoport), – a tanszék (szakcsoport), – kutatócsoport, – a klinika, – a Centrum, – a Tangazdaság, – a Füvészkert. ESZ. V. 2. A kar a hallgatók oktatását és a tudományok művelését ellátó, a szakképzésben és a tudományos munkában együttműködő oktatókat, kutatókat és más nem oktatói, tudományos kutatói besorolású dolgozókat; külön igazgatási szervezettel rendelkező és más egységeket (tanszékcsoportok, intézetek, klinikák, tangazdaságok, laboratóriumok, más gyakorlatoztató helyek, könyvtár stb.) magába foglaló önálló szervezeti egység. 3. A kar alapvető szervezeti és működési rendjét az ESZ határozza meg. Az ESZ-ban nem rendezett kérdésekről a Kari Ügyrend határozhat. 4. A karok oktatási és kutatási tevékenységüket a) intézeti (tanszékcsoport), b) tanszéki (szakcsoport, klinikai) struktúra keretében látják el. ESZ V. 72. A szakcsoport legalább egy tantárgy oktatását végző és az ehhez tartozó tudományágban kutatást folytató, önálló gazdálkodással nem rendelkező, szakmai szervezeti egység. 73. A szakcsoport vezetőjét maga választja és a kar dékánja bízza meg. 74. A szakcsoport döntési, javaslattételi és véleményezési joggal rendelkezik szakmai kérdésekben. 75. A szakcsoport döntési hatáskörébe tartozik a tantárgyi programok, a vizsgakövetelmények, a tananyagok, a szakcsoport kutatási terveinek meghatározása.

4. § 1. A kar szervezeti egységeinek rendszerét, a kar szervezeti egységeinek felsorolását a 2. számú melléklet tartalmazza.

4

5. § A tanszék Ftv. 147. § 40. tanszék: az a szervezeti egység, amely ellátja legalább egy tantárggyal összefüggésben a képzés, a tudományos kutatás, az oktatásszervezés feladatait. ESZ V.52. A tanszék legalább egy tantárgy oktatását végző és az ehhez tartozó tudományágban kutatást folytató, önálló oktatási szervezeti egység. A foglalkoztatottak legalább egyharmadának tudományos fokozattal kell rendelkeznie. 53. A tanszék felelős vezetője a tanszékvezető. 54. A tanszék testülete a tanszéki értekezlet, amely döntési, javaslattételi és véleményezési joggal rendelkezik. 55. A tanszéki értekezlet döntési hatáskörébe tartozik különösen a tantárgyi programok, a vizsgakövetelmények, a tananyagok, a tanszék kutatási terveinek meghatározása, a tanszék költségvetési keretének felhasználása, illetve felosztása. 56. A tanszéki értekezlet javaslatot tesz a tanszék oktatói és kutatói állások betöltésére, a Professor Emeritus cím adományozására. 57. A tanszéki értekezlet véleményt nyilvánít a tanszékvezető megbízásáról. 58. A tanszékvezetőt a Kari Tanács és a dékán véleményének kikérésével, az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló egyetemi vagy főiskolai tanárok, egyetemi vagy főiskolai docensek közül legfeljebb 5 éves időtartamra, a Kari Tanács véleményének mérlegelésével a rektor bízza meg. A megbízás megismételhető. 59. Az Egyetemen új tanszékvezetői megbízás csak pályázat útján nyerhető el. 60. A pályázati eljárás szabályait a Foglalkoztatási követelményrendszer Szabályai tartalmazza. 61. Pályázat kiírása nélkül, vagy eredménytelen pályázati eljárás esetén a rektor – kivételesen indokolt esetben – az illetékes dékán javaslatára legfeljebb egyéves tanszékvezetői megbízást adhat, amely indokolt esetben egyszer megismételhető. A kutatócsoport 62. A kutatócsoport több oktatási szervezeti egység (intézet, tanszék, szakcsoport) profiljába tartozó területen kutatást folytató, a fenti szervezeti egységek munkatársai önkéntes csatlakozásával létrehozott, gazdálkodási jogkörrel felruházott szervezeti egység. 63. A kutatócsoport vezetőjét maga választja. 64. A kutatócsoport döntési hatáskörébe tartozik a kutatási tervek meghatározása, illetve a kutatócsoport Kari Tanács által meghatározott költségvetési keretének felhasználása. 1. A TTIK-n tanszék létesítése akkor kezdeményezhető, ha legalább öt, a tantervben törzstantárgyként vagy differenciált szakmai tárgyként megjelölt tantárgy oktatását végzi és az ezen oktatási feladatot megalapozó tudományterületet műveli, legalább 1 főállású (lehetőleg habilitált) vezető oktatóval. A tanszék főállású oktatóinak és kutatóinak létszáma – tanszékcsoporti (intézeti) átlagban – legalább 6 fő. A tanszék létrehozásáról az tanszékcsoport (intézet) javaslatára a Kari Tanács, majd a Szenátus dönt. A tanszék személyi összetételét és oktatási feladatait a Tanszékcsoporti (Intézeti) Tanács határozza meg. 2. Az oktatói tevékenység, a kutatómunka (és a gazdálkodás) alapvető keretét a tanszék képezi. A kereteket a tanszékcsoporti ügyrendek adják meg, melyeket a 12. sz. melléklet tartalmazza. 3. A tanszékek tanszékcsoport keretében működnek.

5

6. § A tanszékvezető 4. Tanszékvezető megbízásának szabályai A tanszékvezetői beosztások pályázat útján tölthetők be. A beosztás kiírásának kezdeményezője lehet az illetékes tanszékcsoport. Tanszékvezető a karral közalkalmazotti jogviszonyban álló egyetemi vagy főiskolai tanár, egyetemi docens lehet. A tanszékvezetői tisztségre, és annak meghosszabbítására a TTIK-n minden esetben országos nyilvánosságú pályázatot kell kiírni. A részletes szabályozást a 3. sz. melléklet tartalmazza. 5. A tanszékvezető-helyettesi megbízás szabályai A tanszékvezető helyettes(ek) az egység oktató-kutató-adminisztratív-gazdasági szervező, irányító munkáját segítik. A megbízás létrejöttét a tanszékvezető, vagy a tanszéki tanács kezdeményezheti. A helyettes(eke)t a tanszékvezető javaslatára, a tanszéki tanács véleményének meghallgatásával a tanszékcsoport/intézet-vezető bízza meg. A megbízás másolatát a dékánnak meg kell küldeni. 7. § A tanszékcsoport (intézet) Ftv. 147. § 12. intézet: több tanszék tevékenységét összefogó vagy több tanszék feladatait ellátó szervezeti egység. ESZ V.38. Az intézet a kar által folytatott alap és mesterképzés, doktori képzés, felsőfokú szakképzés, szakirányú képzés keretében, több szakon, több tantárgy oktatási feladatainak ellátására és az ezekhez tartozó tudományág(ak)ban folyó kutatás céljából létrehozott, oktatás- és kutatásszervezési és gazdálkodási jogkörrel felruházott önálló szervezeti egység. 39. Az intézet a Kari Tanács által számára meghatározott költségvetési kerettel gazdálkodik. Az Intézeti Tanács 40. Az Intézeti Tanács az intézet döntéshozó, javaslattételi, véleményezési és ellenőrzési jogkörrel felruházott testülete. 41. Az Intézeti Tanács dönt: a) az egyes tantárgyak oktatási programjáról, a tananyagok, oktatási segédanyagok köréről, b) az intézet oktatási, kutatási tevékenységének fejlesztése irányairól, c) az intézet költségvetési keretének felhasználásáról, illetve felosztásáról. d) a Kari Tanács 8/2007/2008. sz. határozata értelmében, a Kari Tanács által átruházott hatáskörben az intézet adjunktusi álláshelyeire kiírt pályázatok elbírálásáról. 42. Az Intézet Tanács javaslatot tesz: a) az intézet által gondozott tantárgyak körére, a jelenleg hatályos képzésben, az alapképzésben, a mesterképzésben, b) az intézeti tanszékek létesítésére, megszüntetésére, valamint intézeti tanszékvezetői megbízásra, c) az idegen-nyelven történő képzés indítására az alap és továbbképzésben, doktori képzésben, d) az új oktatói-kutatói és nem oktatói-kutatói dolgozói álláshely létesítésére, e) a kitüntetések adományozására, f) a Professor Emeritus cím adományozására.

6

43. Az Intézeti Tanács véleményt nyilvánít az intézet keretében szervezett doktori képzéssel, általános és szakirányú továbbképzéssel, felsőfokú szakképzéssel kapcsolatosan, és az intézetvezető-helyettes megbízásáról. 44. Az Intézeti Tanács tagjai: a) az intézetvezető, mint a tanács elnöke, b) az intézeti tanszékvezetők, egyetemi tanárok, c) a kar ügyrendjében meghatározott számú, az intézethez tartozó közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatói és kutató által választott oktató/kutató. d) a HÖK által delegált képviselő. Az intézetvezető 45. Az intézetvezetői feladattal, az Egyetemmel teljes közalkalmazotti jogviszonyban álló egyetemi tanár, főiskolai tanár, egyetemi docens bízható meg. Az intézetvezetői megbízás, pályázat alapján 65 éves korig tölthető be. 46. Az intézetvezetőt a Kari Tanács véleményének mérlegelésével a Rektor bízza meg. 47. Az intézetvezető megbízása legalább három, de legfeljebb öt évre szól, amely az Intézeti Tanács véleményére is figyelemmel újabb három-öt évre, több alkalommal is meghosszabbítható. 48. Az intézetvezető feladat és hatásköre különösen a) az intézet képviselete, b) az intézeti képzési tevékenység irányítása és ellenőrzése, c) az intézet keretében folytatandó tudományos kutatómunka és publikációs tevékenység elősegítése, összehangolása, kutatásszervezési feladatok megoldása, a pályázati tevékenység ösztönzése, d) intézeti ügyekben a hatályos Egyetemi szabályzat alapján a kötelezettségvállalás és utalványozási jogkör gyakorlása, e) az intézeti adminisztráció irányítása. 49. Az intézetvezető irányítja az intézet humánpolitikai munkáját, ennek keretében gyakorolja a közvetlen munkahelyi vezetőt megillető jogokat, (pl. munkaköri leírás, éves rendes szabadság kiadása, minősítés). Meghatározza az intézet kutatóinak és nem oktató kutató dolgozóinak munkakörét, javaslatot tesz előléptetésükre. 50. Az intézetvezetőt munkájában a Kari Ügyrendben meghatározott módon helyettes(ek) segíti(k). A helyetteseket a tanszékcsoport-/intézetvezető javaslatára, a tanszékcsoporti/intézeti tanács véleményének mérlegelésével a dékán bízza meg. 51. Az intézetvezető-helyettes, az intézetvezető általános vagy eseti felhatalmazása alapján, az intézetvezető hatáskörében járhat el, az intézetvezető és helyettese közötti munkamegosztást az intézetvezető határozza meg. Szak felelősének meghatározása: A szak felelősét a szak indítási anyagában kell meghatározni a MAB szabályainak megfelelően. Az indítási anyagot a Kari Tanács javaslatára a Szentátus fogadja és az indítási anyagot a Rektor írja alá. 1. A tanszékcsoport (intézet) a karhoz tartozó több tanszéknek az oktatás, a kutatás és a gazdálkodás feladatainak együttes ellátására létrehozott egység. 2. Tanszékcsoport (intézet) akkor létesíthető, illetve működhet, ha a résztvevő tanszékek (illetve más egységek) alkalmasak valamely tudományágban és az ehhez kapcsolódó képzési terület(ek)en több szakon kellő szakmai szinten ellátni. 3. A tanszékcsoport-vezetői és helyettesi megbízásnál a tanszékvezetői megbízás szabályai az irányadóak. Tanszékcsoportvezető-helyettesi, intézetvezető-helyettesi megbízásra pályázat kiírása nem kötelező. A helyetteseket a tanszékcsoport-/intézetvezető javaslatára, a tanszékcsoporti/intézeti tanács véleményének meghallgatásával a dékán bízza meg. A megbízás másolatát köteles a rektornak megküldeni.

7

8. §

Kihelyezett Tanszék Ftv 5. § (7) A felsőoktatási intézmény a kutatási-fejlesztési feladatainak ellátása során együttműködhet a Magyar Tudományos Akadémiával és annak intézményeivel. Ennek keretei között különösen támogatott kutatócsoportot hozhatnak létre és tarthatnak fenn. A kutatócsoport és az akadémiai intézet felsőoktatási intézménybe kihelyezett szervezeti egysége tanszékként működhet, továbbá részt vehet a doktori képzésben. 31. § (1) A felsőoktatási intézmény az alapító okiratában meghatározott feladatok ellátása céljából együttműködési megállapodást köthet bármely, a feladatai ellátásában érdekelt hazai vagy külföldi szervezettel, illetve természetes személlyel. Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni. Az együttműködés irányulhat különösen: képzési programok vagy más programok, tantervek kidolgozására, képzés, gyakorlati képzés megszervezésére, a tanulmányok beszámítására, pályázatok kidolgozására, lebonyolítására, kutatási és fejlesztési feladatok megoldására. (2) A felsőoktatási intézmény megállapodhat különösen a) a Magyar Tudományos Akadémiával, annak intézményeivel és más kutatóintézetekkel közös kutatási, képzési feladatok ellátására, b) másik felsőoktatási intézménnyel közös képzésre és közös oklevél kiadására, c) szakközépiskolával felsőfokú szakképzés feladatainak ellátására, d) gazdálkodó szervezettel, alapítvánnyal, kamarával oktatási, tudományos kutatási szervezeti egység finanszírozására, támogatására, továbbá ösztöndíj létesítésére. (1) A Kihelyezett Tanszék, mint kihelyezett egység a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar és egy másik intézmény (befogadó intézmény) együttműködésének intézményesített formája, amelynek célja az intézmény személyi állományának és infrastruktúrájának bevonása az oktatásba, kutatásba. Kihelyezett Tanszék létesítéséről az illetékes Tanszékcsoport/Intézet előterjesztése alapján, a Kari Tanács javaslata mellett, nyílt szavazáson, egyszerű többséggel a Szenátus dönt. (2) A Kihelyezett Tanszék a Kar és a befogadó intézmény által az Ftv. vonatkozó rendelkezése (31.§) szerint és az érintett intézmények szabályzatainak megfelelően megkötött megállapodással jön létre. Ebben a megállapodásban rögzítik a Kihelyezett Tanszék feladatait, gazdálkodási rendjét és működésének egyéb feltételeit is. (3) A Kihelyezett Tanszék a Kar illetékes Tanszékcsoportjának/Intézetének keretében működik, oktatási feladatait az Tanszékcsoport/Intézet tanácsa határozza meg. Vezetője a befogadó intézmény alkalmazottja, akit az illetékes Tanszékcsoport Tanácsának és a befogadó intézmény vezetőjének közös javaslatára a Kari Tanács egyetértésével a dékán bíz meg. A Kihelyezett Tanszék vezetője a Tanszékcsoport Tanácsának tanácskozási jogú tagja. (4) A Kihelyezett Tanszék tagjait a Kihelyezett Tanszék vezetője a befogadó intézmény alkalmazottai és más személyek közül kéri fel és bízza meg a megállapodásban foglaltak szerint.

V. A KAR VEZETÉSE ESZ V. 5. A kar vezető testülete a Kari Tanács, egyszemélyes felelős vezetője a dékán. 6. A karok saját hatáskörükben megválasztják – a Szenátus tagjainak megválasztásáról szóló Egyetemi Szabályzatban foglaltak alapján – a két fő kari oktatót, kutatót, melyből egy fő a Kari Tanács és a Szenátus rangsorolása alapján a rektor által kinevezett dékán, akit Szenátusi tagságában kari értekezlet választással megerősít. 9. § A Kari Tanács ESZ V. 7. A Kari Tanács megválasztásának és működésének szabályait a Kari Ügyrend állapítja meg. 8. A Kari Tanács ülésére a rektort meg kell hívni. 9. A Kari Tanács irányítja, ellenőrzi és értékeli a karhoz tartozó szervezeti egységek tevékenységét, a szervezeti egységek vezetőinek munkáját, továbbá fő vonalaiban meghatározza a kar működését. 10. A Kari Tanács feladatainak részben közvetlenül, részben különböző – általa választott – bizottságok útján tesz eleget. 11. A Kari Tanács dönt a) saját működési rendjéről és munkatervéről, b) a Kari Ügyrend megalkotásáról, c) a karon folyó oktatás képzési elveiről, követelményrendszeréről és az értékelésről, d) a nem Szenátus hatáskörébe tartozó oktatói, kutatói álláshelyekre kiírt pályázatok elbírálásáról, e) a tantervek kidolgoztatásáról, ideértve a fakultatív és speciális kollégiumokat is, f) a külföldön szerzett oklevelek honosításáról, g) a Szenátus által a kar számára jóváhagyott költségvetési keretek karon belüli felosztásáról, a gazdálkodási joggal felruházott egységek (tanszékek, intézetek, egyéb egységek) között, h) a tudományos diákköri tevékenység kari feltételeiről és elveiről, i) a kari jegyzetkiadási tervekről és a szakirodalmi információs igények kielégítésének módjáról, j) más oktatási intézményekkel és kutatóintézetekkel való együttműködési formákról, k) a kari létszám- és bérgazdálkodás elveiről, l) a kari fejlesztési javaslatokról, m)dönt a szenátus által átruházott hatáskörében. 12. A Kari Tanács rangsorolja a dékán jelölteket. 13. A Kari Tanács javaslattételi és véleményező jogkörében

8

a) véleményt nyilvánít a dékánhelyettesek személyére vonatkozó dékáni javaslatról, b) javaslatot tesz kari oktatási szervezeti egységek vezetőinek megbízására, c) javaslatot tesz kitüntető, illetőleg tiszteletbeli címek, oklevelek adományozására, d) javaslatot tesz az Egyetem hallgatói részére alapított kitüntetések odaítélésére, e) véleményt nyilvánít a kar oktatói (egyetemi és főiskolai docens, egyetemi és főiskolai tanár) és kutatói (tudományos főmunkatárs, tudományos tanácsadó, kutatóprofesszor) állásaira benyújtott pályázatokról, f) véleményt nyilvánít a hallgatóknak az egyetemi szabályzatokban megállapított tanulmányi ügyeiről, g) véleményt nyilvánít a kar tevékenységéről szóló felettes szervek elé terjesztendő jelentésekről, h) véleményt nyilvánít az egyetemi szabályzatok tervezeteiről, ha erre a kart a rektor felkéri. 14. A Kari Tanács bizottságainak hallgató tagjait – a Kari Ügyrendbe írt létszámnak megfelelően – a kari hallgatói önkormányzat delegálja. 15. A Kari Tanács összetételére az ESZ és a kari szabályok az irányadóak. A Kari Tanács tagjainak választása 3–5 évre szól, amely újraválasztással megismételhető. A hallgatók tanácstagsága legfeljebb 1–3 évre szólhat és választással ismételhető. 16. A Kari Tanács évente beszámoltatja munkájáról a dékánt. 17. A Kari Tanács elnöke a dékán. A Kari Tanács maga választja meg titkárát. ESZ III. 3. A Szenátus átruházható hatáskörébe tartozik: a) a fejlesztés indítása, b) döntés gazdálkodó szervezettel történő együttműködésről, c) az oktatói, kutatói, vezetői pályázatok véleményezése, rangsorolása, d) a Köztársasági Ösztöndíj adományozásának kezdeményezése, e) a Gazdasági Tanács által részére benyújtott kérdések megvitatása. 4. A (3) bekezdésben meghatározott hatáskörök közül a Szenátus átruházza a Kari Tanács hatáskörébe – az adott kar egyetemi, főiskolai docensi, tanszékvezetői és intézetvezetői pályázatának rangsorolását, – a Köztársasági Ösztöndíj adományozásának kezdeményezését. A Kari Tanács a kar döntési, ellenőrzési, véleményezési és javaslattételi joggal felruházott legfelsőbb vezető testülete. 10. § A Kari Tanács évente beszámoltatja munkájáról a dékánt. A Kari Tanács a kar tevékenységi körébe tartozó bármely kérdésben vizsgálatot rendelhet el és a vizsgálat lefolytatására bizottságot küldhet ki. A Kari Tanács a tanszékvezetőket és a tanszékcsoport-vezetőket mandátumuk lejártakor beszámoltatja. A Kari Tanács hatáskörét jogszabályban, valamint az ESZ-ben meghatározott keretek között a dékánra, illetve más kari testületre, bizottságra vagy tisztségviselőre átruházhatja. A Kari Tanács hatáskörének átruházását a Kari Ügyrendben kell rögzíteni, e szabályzatnak a Szenátus hatáskörének átruházására vonatkozó rendelkezései figyelembevételével. 11. § A KT hatáskörét – jelen §. (3), illetve az ESZ által meghatározott keretek között – más kari testületre – illetőleg a tanszékcsoportok tanácsaira átruházhatja. Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról ezen testületeknek a KT előtt rendszeresen be kell számolniuk.

9

A KT nem utalhatja más testület hatáskörébe  saját szervezete kialakításának,  bizottságai létrehozásának,  a kari tantervek jóváhagyásának,  a kari szabályzatok megalkotásának,  a tanszékcsoporti szabályzatok jóváhagyásának és  a dékán, a dékánhelyettesek, a tanszékcsoport-vezetők, tanszékvezetők megbízásával valamint a vezető oktatók kinevezésével kapcsolatos jogkörét,  az Szenátus által a Kari Tanácsra átruházott jogkörét. A Kari Tanács összetétele 12. § A Kari Tanács összetételét jelen Ügyrend állapítja meg. A Kari Tanács tagjai: - Szavazati jogú tagok: tisztségük alapján: a dékán, a tanszékcsoport-vezetők, tanszékcsoporti jogállású egységek vezetői, a Tanszékvezetők Tanácsadó Testületének elnöke, a Kari HÖK-elnöke, akiket távollétük esetén – szavazati joggal – helyetteseik képviselhetnek. (b) választás alapján: tanszékcsoportonként két-két oktató vagy kutató, az alkalmazottak (nem oktatók, nem kutatók) egy képviselője és kilenc további TTIK-n beiratkozott hallgatói képviselő (közülük egy doktorandus képviselő) akiket távollétük esetén – szavazati joggal – a póttagok helyettesítenek. - Tanácskozási jogú tagok: az előző dékán (1 évig), a dékánhelyettesek a Dékáni Hivatal vezetője, a Tanulmányi Osztály vezetője, a Szenátus TTIK-s választott oktató tagjai, tagja az MTA kihelyezett kutatócsoportjainak képviselője, a szakszervezetek képviselője, az MTA SZBK képviselője, a GYTK képviselője, a kar akadémikusai. - A dékán bármely ügy tárgyalásánál tanácskozási joggal a KT ülésére meghívhat minden olyan személyt, aki a tárgyalt ügyben illetékes. 13. § A választott képviselők választása kétfordulós rendszerben történik. A választás szabályait a 6. számú melléklet tartalmazza. A Kari Tanács megválasztása során valamennyi főállású oktató, kutató, nem oktató dolgozó és a TTIK-n beiratkozott hallgató választó és választható. A választás titkos.

10

A Kari Tanács tagjai a választásokon legtöbb szavazatot kapott személyek lesznek azonban a vezető oktatók (egyetemi tanár, docens) száma el kell, hogy érje a Kari Tanács tagjai számának egyharmadát. A Kari Tanácsban biztosítani kell a nem oktató dolgozók képviseletét. A kari tanácsi tagság megszűnik a tanácstag közalkalmazotti jogviszonyának megszűnésével, hallgatói jogviszonyának megszűnésével, lemondással, hivatalbóli tagság esetén a megbízatás megszűnésével, halálával.

14. § Az elnöki teendőket a dékán távollétében az általános dékánhelyettes látja el, szavazati joggal. 15. § A KT működési rendjét a 7. számú melléklet tartalmazza. A dékán ESZ V. 18. A dékánt a karon működő főállású egyetemi, főiskolai tanárok vagy docensek közül kell választani. 19. A Kari Tanács azt a személyt terjeszti fel, aki a szavazatok több, mint a felét megkapta. 20. A rektor a Kari Tanács és a Szenátus rangsorolását figyelembevételével dönt a dékáni megbízás kiadásáról. 21. A dékáni megbízás határozott időre 3-5 évre adható és egy alkalommal meghosszabbítható. 22. A Kari Tanács – tagjai kétharmadának írásbeli beadványa alapján – a rektornál kezdeményezheti a dékán visszahívását. 23. A dékán feladata a) a kar képviselete, b) a Kari Tanács üléseinek előkészítése és az ott hozott határozatok végrehajtásának megszervezése, c) a kari humánpolitikai munka irányítása, d) a kari szervezeti egységek, a kari oktatási tevékenység irányítása és ellenőrzése, e) a kari hivatali szervezet irányítása, felügyelete, f) a kari ügyekben a kiadmányozási és a kar rendelkezésére álló, központi kezelésben tartott pénzügyi keretek tekintetében kötelezettségvállalási és az utalványozási jog gyakorlása, g) a jogszabályokban és az egyetemi szabályzatokban megállapított egyéb feladatok ellátása, hatáskörök gyakorlása, h) a rektor által átruházott hatáskörök gyakorlása. 24. A dékán köteles a Kari Tanácsot tájékoztatni a határozatok végrehajtásáról és a jelentősebb ügyekben tett intézkedésekről. Köteles a Kari Tanácsot azoknak az intézkedéseknek az indokairól is tájékoztatni, amelyekben a tanács javaslataitól eltért. 25. A dékán – a Kari Tanács és a karon működő társadalmi, érdekképviseleti szervek döntéseinek kivételével – megsemmisíthet a karon hozott minden olyan döntést, határozatot és intézkedést, amely jogszabályt vagy valamely egyetemi szabályzatot sért.

11

26. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a dékán a megsemmisített határozat helyett új határozatot nem hozhat, utasíthatja azonban az intézkedést hozó szervet vagy személyt új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára. 27. A megsemmisítésről szóló határozatot indokolni kell. Az indoklás az új döntésre vonatkozóan szempontokat és ajánlásokat tartalmazhat. 28. Ha a Kari Tanács a dékán intézkedésével nem ért egyet, tagjai egyharmadának írásbeli előterjesztésére, az ok megjelölésével a kérdést a Kari Tanács ülésének napirendjére kell tűzni. Az írásbeli előterjesztést a tanácsülést megelőzően legalább 8 nappal korábban kell benyújtani. Az egyet nem értés kinyilvánításához minősített többség (a határozatképes tanácsülésen jelenlévő tagjai legalább kétharmadának egybehangzó szavazata) szükséges. Ha a Kari Tanács kinyilvánítja egyet nem értését és a dékán továbbra is fenntartja intézkedését, az ügyben a rektor dönt. A rektor a kérdésben való döntést a Szenátus elé terjesztheti. 29. A dékán felmentését kezdeményezheti a Kari Tanácsnál a rektor, illetve a Kari Tanács tagjainak legalább egyharmada írásbeli beadványban. A Kari Tanács a visszahívásról minősített többséggel (a jelenlévők legalább kétharmadának egybehangzó szavazatával) dönt. 16. § A dékáni tisztség magasabb vezető beosztásnak minősül. Csak pályázat útján tölthető be. A dékánválasztás kari szabályzatát a 8. számú melléklet tartalmazza. A dékánhelyettesek 17. § ESZ V. 30. A dékánt munkájában a dékánhelyettesek segítik. 31. A helyetteseket – nyilvános pályázati eljárást követően – a dékán a Kari Tanács véleményének meghallgatásával az egyetemi/főskolai tanárok és docensek közül bízza meg a saját megbízatásánál nem későbbi időpontig terjedő időtartamra. 32. A dékán az ESZ-ban meghatározott egyes feladatait – azok kivételével, amelyeket a Szenátus, a rektor vagy a Kari Tanács ruházott rá – helyetteseire átruházhatja. A hatáskör átruházás a dékán általános vezetői felelősségét nem érinti. 33. A dékánhelyettesek feladatkörét a dékán határozza meg. 34. A dékán a dékánhelyettesek közül – meghatározott időtartamra – általános helyettest bíz meg, aki a dékán távollétében utólagos tájékoztatási kötelezettséggel a dékán számára biztosított jogkörben jár el. 35. A dékán és helyetteseik jogosultak részt venni a kari oktatási szervezeti egységek által tartott tanulmányi foglalkozásokon és vizsgákon, valamint minden olyan rendezvényen, amely a kar működése körébe tartozik. A dékánhelyettesek munkamegosztási rendjét és konkrét feladatait dékáni utasítás állapítja meg. A Dékáni Hivatal 18. § 10. 11.

A kar szervezési és ügyviteli feladatokat ellátó szervezeti egysége a Dékáni Hivatal (DH). A DH feladata a kar vezetéséhez szükséges adminisztrációs háttér megteremtése, különösen: a Kari Tanács, a dékán és a dékánhelyettesek döntéseihez szükséges információk szolgáltatása;

12

ügyiratok, nyilvántartások kezelése; a hallgatók felvételi és tanulmányi ügyeinek intézése; oktatói és vezetői pályázatok adminisztrálása; doktori ügyek intézése. 12. A DH önálló költségvetéssel rendelkező egység. A Kari Tanács felhatalmazása alapján kezeli a kar közös költségvetési kereteit is. 13. A DH működését a dékán felügyeli. 14. A DH munkáját a hivatalvezető (“kiemelt közalkalmazotti osztályba sorolt vezető”) irányítja. 15. A dékán a DH átszervezéséről tájékoztatni köteles a KT-t, az ezzel kapcsolatos esetleges forrásnövelésről a KT dönt. VI. A KAR VEZETÉSÉT SEGÍTŐ TESTÜLETEK ESZ V. 36. A kari feladatok ellátása érdekében különböző testületek, bizottságok létesíthetők javaslattevő, véleményező jogkörrel. 37. A testületek választását, összetételét, feladat- és hatáskörét a Kari Ügyrend állapítja meg. A KT állandó bizottságainak elnökeit és tagjait a dékán javaslata alapján a KT hagyja jóvá.

Állandó Bizottságok A TTIK bizottságainak választott és delegált tagjai felkérésüket a Dékántól kapják a dékáni ciklussal megegyező időtartamra. A bizottságok összetételét a dékán hivatalba lépését követő első Kari Tanácsülésen kell megerősíteni. Kari Gazdasági Bizottság 19. § A Gazdasági Bizottság a KT döntéselőkészítő szerve, mely a kar finanszírozásának kérdéseiről készít aktuális helyzetelemzéseket és stratégiai terveket, valamint javaslatot tesz a TTIK éves költségvetésére. A Gazdasági Bizottság működési szabályzatát a 9.a. számú melléklet tartalmazza. Kari Tudományos Tanács 20 .§ A Kari Tudományos Tanács (KTT) tudományos kérdésekben javaslattevő, véleményező és döntéselőkészítő joggal felruházott testület. A KTT működését a 9.b. sz. mellékletben foglaltak szabályozzák. Kari Oktatási Bizottság 21.§ 1. A Kari Oktatási Bizottság (továbbiakban KOB) az oktató-nevelő munka koordinálásáért felelős döntés-előkészítő és tanácsadó testület. Munkáját, mint elnök, az oktatási ügyekért felelős dékánhelyettes irányítja. 2. A KOB oktatói tagjait (oktatási felelősök) a tanszékcsoportok delegálják szakterületenként három évre. A KOB tagja még a Tanulmányi Osztály vezetője, a TO oktatási referense, a

13

Kari Szakmódszertani Munkacsoport vezetője, valamint a Kari Tanulmányi Bizottság elnöke. 3. A KOB-nak három hallgató tagja van, akiket a Kari HÖK delegál. Kari Felvételi Bizottság 22.§ 1. A Kari Felvételi Bizottság (KFB) összetételét és tagjainak névsorát a dékán javaslatára a KT évente hagyja jóvá. Megbízatásuk az adott év felvételi eljárásához kötődik. 2. A KFB elnöke az oktatási ügyekért felelős dékánhelyettes. Tagjai (lásd: Kari Felvételi Szabályzat): a szakterületenként egy-egy képviselő, a felülvizsgáló bizottság elnöke, valamint a hallgatók képviselője. 3. A KFB feladata a felvételi vizsgák elvi irányítása a hatályos jogszabályoknak megfelelően a Kar Felvételi Szabályzata alapján. Kari Minőségbiztosítási Bizottság 23. § A Kari Minőségbiztosítási Bizottság (KMB) felügyeli és működteti a kar minőségbiztosítási rendszerét. A KMB tagjai: tanszékcsoportonként egy-egy delegált képviselő. Elnökét a dékán javaslatára a KT hagyja jóvá. A KMB feladata a Kar dolgozói teljesítményértékelési rendszerének gondozása és működtetése a Dékáni Hivatal és az Intezéti/Tanszékcsoporti/Tanszéki ügyintézők támogatásával. Segíti a kar vezetését a MAB akkreditációs és egyéb ügyeinek és feladatainak ellátásában. Kari Kreditátviteli Bizottság 24.§ A korábban megszerzett hallgatói tanulmányok kreditátvitellel ismerhetők el. A karon folyó képzések mindegyikére vonatkozóan az átjárhatóság (kreditátvitel) koordinálása, valamint az ismeretanyagok egyenértékűségének vizsgálata a Kari Kreditátviteli Bizottság hatásköre. A Kari Kreditátviteli Bizottság tagjait a szakokért felelős tanszékcsoportok, intézetek döntésének alapján a dékán bízza meg és menti fel. A Kari Kreditátviteli Bizottság Elnökét a dékán javaslatára a KT hagyja jóvá. A Kari Kreditátviteli Bizottság döntése ellen a döntést követő 15 napon belül a dékánnál lehet fellebbezni. Köztársasági Ösztöndíj Bizottság 25.§ A TTIK-ra benyújtott pályázatok rangsorolását a TTIK Köztársasági Ösztöndíj Bizottsága végzi, melynek elnöke és egyben tagja a TTIK hallgatói ügyekkel megbízott dékánhelyettese. Tagjai: - tanszékcsoportonként egy-egy delegált oktató, - a TTIK HÖK elnöke, továbbá 3, a HÖK által delegált hallgató.

14

Munkavédelmi és Hulladékgazdálkodási Bizottság 26.§ A Munkavédelmi és Hulladékgazdálkodási Bizottság, mint szakértői kari tanácsadó szerv feladata a jogszabályi előírások következtében a Természettudományi Kart érintő munkavédelemmel és hulladékgazdálkodással kapcsolatos tennivalók összehangolása. Működési rendjét a 9.c. sz. mellékletben foglaltak szabályozzák. Tanácsadó Testületek Elnökség 27. §  Az Elnökség a dékán mellett működő döntés-előkészítő és véleményező testület. (2) Az Elnökség szavazati jogú tagjai: a) dékán, mint az Elnökség vezetője, b) a tanszékcsoportok vezetői, és a Környezettudományi Intézet vezetője, c) a Tanszékvezetők Tanácsadó Testületének elnöke, d) a Kari HÖK elnöke, akiket távollétük esetén helyetteseik szavazati joggal képviselnek. (3) Az Elnökség tanácskozási jogú tagjai: a) az előző dékán (1 évig), b) a dékánhelyettesek, c) a szakszervezetek egy kari képviselője, (4) A dékán bármelyik ügy tárgyalásánál tanácskozási joggal az Elnökség ülésére meghívhat további olyan személy(eke)t, aki(k) a tárgyalt ügyben szervezetileg vagy szakmailag illetékes. (5) Az Elnökség a munkarendjét maga állapítja meg. Tanszékvezetők Tanácsadó Testülete 28.§ (1) A kar vezetéséhez nyújt segítséget a Tanszékvezetők Tanácsadó Testülete (TTT) is, amelynek tagjai a tanszékvezetők, a dékán és a dékánhelyettesek. (2) A TTT elnökét a dékán kéri fel 1 éves időtartamra. (3) A TTT-t a dékán szükség szerint, illetve az elnök kérésére hívja össze. (4) A TTT-t 15 napon belül össze kell hívni, ha azt a Kari Tanács javasolja, vagy ha a tanszékvezetők egyharmada írásban kéri. (5) A TTT ülésének napirendjére lehet tűzni a kart érintő minden olyan kérdést, amellyel a testület vagy a dékán foglalkozni kíván. (6) A TTT konzultatív, illetőleg javaslattevő szerv, amely munkarendjét maga állapítja meg. (7) A dékán, illetőleg a testület elnöke a TTT ülésére meghívhat bármely olyan személyt, aki a tárgyalt témában szakmailag illetékes. Szakmódszertani munkacsoport 29.§ (1) A Szakmódszertani Munkacsoport a TTIK-n a tanárképzés szakmódszertani oktatásáért felelős tanácsadó testület. Tagjai az akkreditált mesterszakok szakmódszertani moduljának felelősei.

15

(2) A szakmódszertani munkacsoport vezetője vagy képviselője képviseli a természettudományi, matematikai, informatikai képzési területen a kart az Egyetemi Pedagógusképző Bizottság Tanárképzési Tanácsában. Önkormányzati jogú testületek Kari Doktori Tanács 30. § (1) A Kari Doktori Tanács (KDT) a doktori képzés megszervezésére, koordinálására, a doktori eljárás engedélyezésére és felügyeletére létrehozott független tudományos testület. Határozatai ellen kizárólag jogszabálysértés esetén nyújtható be fellebbezés a kar dékánjához, ill. az Egyetemi Doktori Tanácshoz.  A KDT tagjainak választására, hatáskörére és működésére “A doktori fokozatszerzés és a doktori képzés szabályzata a Szegedi Tudományegyetemen” II. Fejezetének 5.2. valamint a 9.1. – 10.3. pontjai vonatkoznak - 10.a. melléklet. (3) Az előbbiek értelmében a KDT elnökét és tagjait a KTT javaslata alapján a KT választja 3 évre úgy, hogy a karon akkreditált valamennyi tudományág képviselve legyen taggal és póttaggal. A KDT titkára a tudományos ügyekért felelős dékánhelyettes. (4) A KDT munkájában a doktori képzésben a karral együttműködő intézményekből a KTT javaslatára a dékán által felkért és a KT által jóváhagyott külső tag(ok) is részt vesz(nek) (legföljebb három). - Az EDT tanácskozási jogú tagja a szervezett doktori képzésben részt vevő hallgatók által választott egy képviselő (Ftv. 193/2005. 67.§ (5)) - A KDT valamennyi tagjának legalább doktori (Ph.D.) fokozattal kell rendelkeznie. A KDT elnöke a kar egyik — akadémiai doktori fokozattal rendelkező — egyetemi tanára lehet. Kari Tanulmányi Bizottság 31.§ (1) A hallgatók tanulmányi ügyeit és a TB működését a Ftv-ben foglaltaknak megfelelően az SZTE Tanulmányi és Vizsgaszabályzata szabályozza. (2) A TB legalább 6 tagú, tagjai fele-fele arányban oktatók és hallgatók. Elnökét és az oktató tagokat a Kari Tanács választja, bízza meg és menti fel, a hallgatói tagokat a Természettudományi és Informatikai Kar Hallgatói Önkormányzata (TTIK HÖK) delegálja, az általuk meghatározott időtartamra. A TB, a Kari Tanács felkérésére, tevékenységéről jelentést készít és javaslatot tesz a Szabályzat esetleges módosítására. A Kari Tanulmányi Bizottság saját ügyrendje szerint működik. (3) A Kari TB hatáskörébe tartozik első fokon minden - nem a Kari Kreditátviteli Bizottság hatáskörébe utalt - tanulmányi ügy (az átvétel, a tagozatváltás, a szakváltás, a kivételes tanulmányi rend, az évkihagyás, szakmai, ill. tanítási gyakorlat más intézménynél történő végzésének engedélyezése). (4) A Kari Tanulmányi Bizottság saját ügyrendje szerint működik. A TB határozatképes, ha az elnök mellett még legalább 3 tagja jelen van. A TB határozata minimálisan 4 igen szavazat mellett érvényes. (5) A TB legalább kéthetente ülésezik. A TB oktató tagjai hetente fogadóórát tartanak a Bizottság irodájában.

16

Tudományos Diákköri Tanács 32.§ (1) A Természettudományi és Informatikai Kar diákköri tevékenységének összehangolása, a dékán felügyelete alatt, az önkormányzat alapján működő Tudományos Diákköri Tanács (TDT) feladata. (2) A TDT tagjai a diákkörök szakmai vezető tanárai, a hallgatók képviselője és a tudományos ügyekért felelős dékánhelyettes. (3) A TDT tagjai közül 3 évre elnököt és titkárt választ. A tisztségviselőket a dékán bízza meg. (4) Az üléseket az elnök (távollétében vagy felhatalmazása alapján a titkár) hívja össze és készíti elő. Évente legalább egy ülést kell összehívni. Az ülések között a TDT hatáskörét az elnök gyakorolja. (5) A TDT kari szintű Tudományos Diákköri Konferenciát (a továbbiakban TDK) szervez a kiemelkedő diákköri tevékenységet végző hallgatók részére. A TDK időpontját és a követelményeket úgy kell megállapítani, hogy az lehetővé tegye az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) résztvevők kiválasztását. (6) A TDT a szakterületi zsűrik javaslata alapján dönt az OTDK-ra bemutatásra kerülő dolgozatok kiválasztásáról; kapcsolatot tart az OTDK szervező intézményei és az induló hallgatók között; segíti az induló hallgatók előadásanyagának a szervezőkhöz való eljutását, lehetőség szerint részt vesz (illetve segít) az indulás anyagi feltételeinek megteremtésében. (7) Felkérés esetén a TDT javaslatot tesz a kiemelkedő diákköri tevékenységet végző hallgatók és a témavezető oktatók részére országos szintű elismerés (Pro Scientia Aranyérem, illetve Mestertanár Aranyérem) odaítélésére. (8) A TDT kapcsolatot tart az OTDK tevékenységet koordináló Országos Tudományos Diákköri Tanáccsal (OTDT). Figyelemmel kíséri annak felhívásait. Felkérés esetén tagokat delegál az OTDT-ba, illetve annak bizottságaiba.

VII. KARI TESTÜLETEK ÉS KÖZÖSSÉGEK Kari Oktatói Értekezlet 34.§ (1) A Kari Oktatói Értekezlet (KOÉ) évenként legalább egy alkalommal - a dékán beszámolója alapján - megvitatja a kar egész tevékenységét és a következő időszak legfontosabb feladatait. (2) A KOÉ összehívása a dékán feladata. (3) A KOÉ -re meg kell hívni a kar minden fő- vagy részfoglalkoztatású oktatóját, a címzetes egyetemi tanárokat és docenseket, valamint mindazokat, akik a kar oktatói és tudományos tevékenységében részt vesznek (a karon működő akadémiai kutatócsoportok munkatársai, a kar kihelyezett egységeinek oktatói és kutatói, külső előadók és tudományos kutatók, kollégiumi tanárok stb.). Az értekezletre meg kell hívni tanszékcsoportonként 2-2 nem oktató-kutató delegált képviselőt. (4) A KOÉ-ről azt megelőzőleg legalább 15 nappal a tárgysorozatot is tartalmazó meghívóval kell az érdekelteket értesíteni.

17

(5) A tárgysorozatot a dékán állítja össze úgy, hogy az első napirendi pont a dékán beszámolója legyen. (6) A KOÉ-nek napirendjére lehet tűzni a választott szenátustagok beszámoltatását is. (7) A KOÉ elnöki tisztét a dékán által felkért oktató tölti be. (8) Az értekezleten bármely oktató vagy kutató az Egyetem vagy a kar életét érintő bármely ügyben kérdést, javaslatot és ajánlást terjeszthet elő; a kérdésre az illetékes kari vezetőnek lehetőleg az értekezleten szóban, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell válaszolnia. (9) Ha valamelyik javaslat, vagy ajánlás kapcsán - az elnök megítélése szerint - szavazás válik szükségessé, ezt nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel kell megejteni. (10) A javaslatok és ajánlások elintézéséről megfelelő időben és módon, de legkésőbb a következő oktatói értekezleten tájékoztatást kell adni, a kezdeményezőt pedig - amint ez lehetséges írásban értesíteni kell. Hallgatói közösségek és érdekképviseleteik 35. § (1) Az egyetemen minden tanulmányi csoport illetve évfolyam hallgatói alapközösséget képeznek, melyek maguk választhatják meg képviselőjüket és azok helyetteseit. (2) A hallgatói alapközösségek jogosítványaik egy részét közvetlenül, más részét a kari és egyetemi hallgatói önkormányzat, illetve a tanszékcsoporti, kari és a szenátusba választott hallgatók révén gyakorolják. (3) A hallgatói alapközösségek véleményezik az oktatást, illetve az oktatók munkáját. (4) A hallgatók és hallgatói alapközösségek kari érdekképviseletét a kari Hallgatói Önkormányzat látja el. (5) A kari Hallgatói Önkormányzat véleményt nyilvánít a kari szabályzatok hallgatókat érintő rendelkezéseinek elfogadásakor és módosításakor, valamint képviselteti magát a hallgatók ügyeivel is foglalkozó kari bizottságokban. - A kari Hallgatói Önkormányzat elnököt és elnökhelyettest választ, aki(k) jogosult(ak) nyilatkozni a kari Hallgatói Önkormányzat nevében és részt venni a kari Elnökség ülésén. - A Hallgatói Önkormányzat működésére vonatkozó szabályokat az SZTE Egyetemi Hallgatók Önkormányzatának Alapszabálya tartalmazza. Kari érdekképviseleti szervezetek 36.§ A karon Érdekegyeztető Tanács működik, amelynek működési rendjét a 11. melléklet tartalmazza. VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 37.§ (1) A Kari Ügyrendet a Természettudományi és Informatikai Kar Tanácsa 2007. április 13-i, V. rendes ülésén 55/2006/2007. KT sz. határozatával elfogadta. Ezen szabályzat elfogadásától hatályos. (3) A Kari Ügyrend mellékletei: 1. Az SZTE TTIK küldetésnyilatkozata 2. A TTIK szervezeti egységeinek rendszere 3. A tanszékvezetői megbízások kari rendje 4. A TTIK kihelyezett egységeinek felsorolása

18

5. A TTIK kihelyezett egységeinek alapító szerződései 6. A KT választásának szabályai 7. A Kari Tanács működési rendje 8. Szabályzat a TTIK dékánjának megválasztásához 9.a. A TTIK Gazdasági Bizottságának működési szabályzata 9.b. Kari Tudományos Tanács 9.c. Munkavédelmi és Hulladékgazdálkodási Bizottság 10. Kari Doktori Tanács 11. SZTE TTIK Érdekegyeztető Tanács működési rendje 12. A TTIK intézetek/tanszékcsoportok működési rendje (jelen ügyrend elfogadását követő két hónapon belül) (4) A kari Kari Ügyrend elkészítésekor és elfogadásakor figyelembe vett törvények és szabályzatok: Felsőoktatási törvény (193/2005.) Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény SZTE SZMSZ SZTE Habilitációs Szabályzat A Doktori Fokozatszerzés és a Doktori Képzés Szabályzata az SZTE-n SZTE TTIK Tanulmányi és Vizsgaszabályzat SZTE TTIK Felvételi Szabályzat A hallgatók részére nyújtható támogatásokról és az általuk fizetendő díjakról és térítésekről az SZTE TTIK-n SZTE Hallgatói Fegyelmi Szabályzat

19

1. sz. melléklet A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának Küldetésnyilatkozata Az 1921 óta működő Természettudományi és Informatikai Kar, mint a hazánkban és Európában akkreditált Szegedi Tudományegyetemnek az élő és élettelen természettudományok, az informatika, valamint a kapcsolódó műszaki területek oktatására és kutatására hivatott nemzetközi hírű intézménye, mindent elkövet, hogy - hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt - továbbra is elismert műhelye legyen a többszintű, innovatív felsőfokú természettudományos és informatikai oktatásnak és kutatásnak; hogy erősítse a régióra kifejtett oktatási, tudományos és kulturális hatását, gyarapítsa ilyen irányú szolgáltatásait, hogy polgárai magas szintű, politika- és ideológiamentes etikai, oktatási, illetve kutatási normák között dolgozhassanak, továbbá szakmai megbecsülést, anyagi biztonságot élvezhessenek, hogy olyan környezetet és szolgáltatásokat biztosítson, amelyek a polgárait segítik oktatási-tudományos céljaik elérésében, vonzák és ösztönzik a kiemelkedő hallgatókat, hogy tovább gyarapítsa oktatóinak és dolgozóinak szakmai felkészültségét; hogy a karon kreatív, újító, együttműködésre nyitott, egymást tisztelő, felelősségteljes, s a közös, jobb jövő érdekében dolgozó egyetemi polgárok közössége éljen. Küldetésének tekinti az oktatásban, alkalmazott és alapkutatásban, továbbá a közszolgálatban tanúsított kiválóság hangsúlyozását.

20

2. sz. melléklet

SZTE Természettudományi és Informatikai Kar szervezeti struktúra

Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék └> MTA-SZTE Kromatinszerkezet és Génműködés Kutatócsoport Biotechnológiai Tanszék Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszék └> MTA-SZTE Agykérgi Neuronhálózatok Kutatócsoport └> Biológia Szakmódszertan

Biológus Tanszékcsoport

Embertani Tanszék Genetikai Tanszék Mikrobiológiai Tanszék Növénybiológiai Tanszék Ökológiai Tanszék Sejtbiológiai és Molekuláris Medicina Tanszék

Elméleti Fizikai Tanszék

Fizikus Tanszékcsoport

Kísérleti Fizikai Tanszék └> Csillagvizsgáló Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék └> MTA-SZTE Lézerfizikai Kutatócsoport Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet

Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék

Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport

Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék Földtani és Őslénytani Tanszék Gazdaság és Társadalomföldrajz Tanszék Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék └>Talaj- és Vízvizsgálati Laboratóriuma

Műszaki Informatikai Tanszék Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika Tanszék

Informatikai Tanszékcsoport └> MTA-SZTE Mesterséges Intelligencia Kutatócsoport

Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszék Számítástudomány Alapjai Tanszék Számítógépes Optimalizálás Tanszék Szoftverfejlesztés Tanszék

2. sz. melléklet

SZTE Természettudományi és Informatikai Kar szervezeti struktúra

Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék └> SZTE-MTA Szupramolekuláris és Nanoszerkezetű Anyagok Kutatócsoport (1/2-ed része)

Kémiai Tanszékcsoport

└> Szakmódszertani Csoport Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék Szerves Kémiai Tanszék

Környezettudományi Intézet

Műszaki és Anyagtudományi Intézet

Algebra és Számelmélet Tanszék Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszék

Matematikai Tanszékcsoport

Analízis Tanszék Geometria Tanszék Halmazelmélet és Matematikai Logika Tanszék └> MTA-SZTE Analízis és Sztochasztika Kutatócsoport Sztochasztika Tanszék

Központi egység

Dékáni Hivatal

3. sz. melléklet A tanszékvezetői megbízások kari rendje A tanszékvezetői tisztségre, és annak meghosszabbítására a TTIK-n minden esetben országos nyilvánosságú pályázatot kell kiírni, melyet a KSZK és az Egyetem honlapján kell megjelentetni. Tanszékvezetői megbízás esetén – a tanszékcsoport Működési Rendjének megfelelően – a tanszék, valamint a tanszékcsoporti/intézeti tanács véleményét is ki kell kérni. A pályázatok elbírálása során az egyetemi/főiskolai tanári pályázatoknál előírt eljárási rend az irányadó. A beérkező pályázatok elbírálására (valamint az eredménytelen pályázati eljárásra) az Egyetem Foglalkoztatási Követelményrendszerében előírt szabályok az irányadók. A pályázat elbírálási rendjére vonatkozóan az SZTE SZMSZ – Foglalkoztatási követelményrendszere úgy rendelkezik, hogy a tanszékvezetői megbízások során az egyetemi/főiskolai tanári pályázatoknál előírtak szerint kell eljárni. A két külső szakértőre vonatkozóan az Ftv. 87. § (6) pontja az alábbiak szerint rendelkezik: a véleményező „testületben legalább két külső – az intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló – tudományos fokozattal rendelkező személy részvételét biztosítani kell”. A pályázatokat a bíráló bizottság és a Kari Tudományos Tanács véleményének meghallgatása után a Kari Tanács rangsorolja. A rektor a Kari Tanács szavazása során többségi szavazatot kapott személyek közül, a Kari Tanács véleményének mérlegelésével, a dékán javaslatát figyelembe véve nevezi ki a tanszékvezetőt. Új tanszékvezetői megbízás határozott időre, 3 évre adható. Hosszabbítás: 3-5 évre történhet. A tanszékvezetői megbízatás lejárta előtt 8 hónappal a tanszékvezető írásos beszámolót készít tevékenységéről, amelyben ki kell térnie a tanszékoktatási tevékenységére, kutatási aktivitására, pályázataira, személyzeti munkájára, (gazdasági tevékenységére). A beszámolót a Kar Tudományos Tanácsa véleményezi, és a véleményt ismételt pályázat esetén a pályázati anyaghoz csatolja. A tanszékcsoport-/intézetvezetői megbízások kari rendje A tanszékcsoport-vezetői/intézetvezetői tisztségre, és annak meghosszabbítására a TTIK-n minden esetben országos nyilvánosságú pályázatot kell kiírni, melyet a KSZK és az Egyetem honlapján kell megjelentetni. Tanszékcsoport-/intézetvezetői megbízás esetén a tanszékcsoporti/intézeti tanács véleményének kikérése szükséges. A pályázatok elbírálása során az egyetemi/főiskolai tanári pályázatoknál előírt eljárási rend az irányadó, azzal az eltéréssel, hogy ebben az esetben a Kari Tudományos Tanács véleményét nem kell kikérni. A beérkező pályázatok elbírálására (valamint az eredménytelen pályázati eljárásra) az Egyetem Foglalkoztatási Követelményrendszerében előírt szabályok az irányadók. A pályázat elbírálási rendjére vonatkozóan az SZTE SZMSZ – Foglalkoztatási követelményrendszere úgy rendelkezik, hogy a tanszékcsoport-/intézetvezetői megbízások során az egyetemi/főiskolai tanári pályázatoknál előírtak szerint kell eljárni. A két külső szakértőre vonatkozóan az Ftv. 87. § (6) pontja az alábbiak szerint rendelkezik: a véleményező „testületben legalább két külső – az intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló – tudományos fokozattal rendelkező személy részvételét biztosítani kell”. A pályázatokat a bíráló bizottság véleményének meghallgatása után a Kari Tanács rangsorolja. A rektor a Kari Tanács szavazása során többségi szavazatot kapott személyek közül, a Kari Tanács véleményének mérlegelésével, a dékán javaslatát figyelembe véve nevezi ki a tanszékcsoport-/intézetvezetőt.

22

Új tanszékcsoport-/intézetvezetői megbízás határozott időre, 3 évre adható. Hosszabbítás: 3-5 évre történhet. A tanszékcsoport-vezetői/intézetvezetői megbízatás lejárta előtt 8 hónappal a tanszékcsoport-vezető/intézetvezető írásos beszámolót készít tevékenységéről, amelyben ki kell térnie a tanszékcsoport/intézet szervezeti kultúrájának ismertetésére, személyzeti munkájára, gazdasági tevékenységére. A beszámolót a Kar dékánja véleményezi, és a véleményt ismételt pályázat esetén a pályázati anyaghoz csatolja.

23

4. sz. melléklet A TTIK kihelyezett egységeinek felsorolása

24

5. sz. melléklet A TTIK kihelyezett egységeinek alapító szerződései Az illetékeseknek kell idecsatolni!

25

6. sz. melléklet A KT választásának szabályai (1) a) A választások megszervezése kari feladat. b) A kar minden polgára, aki nem áll fegyelmi vagy közügyektől eltiltó büntetés hatálya alatt, választó és egyben választható. c) Az oktatók és kutatók hat "választási egységben": tanszékcsoportonként választanak két-két képviselőt és két-két képviselő-helyettest. d) A nem oktató-nem kutató alkalmazottak egy "választási egységben": a karon választják meg egy képviselőjüket és egy képviselő-helyettesüket. e) A KT-nak tíz (elnök+kilenc tag) szavazati jogú hallgatói tagja van. A hallgatói tagok választásáról a HÖK vonatkozó szabályzata rendelkezik. f) A szavazás hivatalos szavazólappal, titkosan történik, a kitöltetlen szavazólapon semmilyen megkülönböztető jelzés nem lehet. g) A tanácstagok választásával egyidejűleg a választási egységek az általuk választható rendes tagok számával egyező számú póttagot is választhatnak. A póttagok behívására a tanácstag előre bejelentett akadályoztatása, vagy a Tanácsba hivatalból történő bekerülése esetén bármikor sor kerülhet. A póttagot a tanácstagi jogkör csak a Tanácsba történő behívástól kezdve illeti meg, ezt a jogkört a tanácstag akadályoztatásának megszűnéséig gyakorolhatja. (2) a) A választás időpontját a dékán állapítja meg úgy, hogy ez valamennyi választási egységnél lehetőleg egy időben történjék meg. Ezt az időpontot a dékán köteles legalább két héttel korábban nyilvánosságra hozni, s egyidejűleg kijelölni a választás lebonyolításáért felelős személyt. b) A választás lebonyolításáért az illetékes dékán, illetve a tanszékcsoport-vezetők felelősek, akik az érdekképviselet közreműködésével választási bizottságot alakítanak. (3) a) A választás kétfordulós. Minden választásra jogosultnak minden fordulóban egy szavazata van. b) A választás mindkét fordulója - a szavazásban résztvevők számára tekintet nélkül érvényes. c) A szavazás az első fordulóban (előválasztás) úgy történik, hogy a szavazásra jogosult a hivatalos szavazólapon megjelölt helyre olvashatóan felírja az általa alkalmasnak tartott annyi személy nevét, amennyi az adott egységben Kari Tanácstagnak választható, s ezt a szavazólapot a megfelelő urnába helyezi. d) Érvénytelen az a szavazat, amelyet nem a hivatalos szavazólapon adtak le, amelyet nem a megfelelő urnába dobtak, valamint amelyből nem állapítható meg egyértelműen, hogy kire kívánták leadni. (4) a) A szavazás minden választási egységben három egymást követő munkanapon át tart. b) A választás lebonyolításáért felelős személy gondoskodik arról, hogy a szavazólap mindhárom napon munkaidőben átvehető és az urna a szavazó számára hozzáférhető legyen, ugyancsak ő gondoskodik az urna őrzéséről és a pecsét sértetlenségéről is. c) A szavazás lebonyolításáért felelős személy gondoskodik arról is, hogy a szavazás megkezdése előtt 3 nappal jól látható és mindenki számára hozzáférhető helyen tájékoztatót helyezzenek el, amely tartalmazza 1. a szavazás helyét és módját, 2. azt a személyt és helyet, akitől és ahol a szavazólap átvehető, 3. az urna felbontásának idejét és helyét.

26

d) A szavazólap átvételéről nyilvántartást kell vezetni. e) A szavazás utolsó napján a választás lebonyolításáért felelős személy az urnát a választási bizottság jelenlétében bontja fel. (5) a) A második fordulóban a megválasztható tanácstagok számánál háromszor több fő indul, az előválasztáson kapott szavazatok számának csökkenő sorrendje alapján. Ha az induláshoz még szükséges legalacsonyabb számú szavazatot többen is megkapták. valamennyiük jogosult a második fordulóban való részvételre. b) A második fordulóban indulni jogosult (és vissza nem lépett) személyek neveit tartalmazó listát jól láthatóan ki kell függeszteni, feltüntetve az előválasztáson kapott szavazatok számát is. c) A második fordulóba jutott személyek nyilatkozatának beszerzése a választás lebonyolításáért felelős személy feladata. d) A második fordulót az előválasztást követő héten, három egymást követő munkanapon kell lebonyolítani. e) A szavazólapok átvételére, a szavazásra. az urna lezárására és felnyitására. a szavazatok összeszámlálására az első fordulónál részletezett szabályok az irányadók. f) A szavazólapon az összes induló neve szerepel abc-sorrendben, amelyek közül a választásra jogosult kihúzza azok nevét, akikre nem kíván szavazni, s érintetlenül hagyja az általa tanácstagnak és póttagnak választott személyek nevét. g) A szavazat akkor érvényes, ha a szavazólapon az adott választási egységben megválasztható tanácstagok számánál több személy neve nem marad áthúzás nélkül. h) A második fordulóban megválasztott tag(ok)nak kell tekinteni az(oka)t, akik a legtöbb érvényes szavazatot kapta (kapták). i) Szavazategyenlőség esetén az első fordulóban elért szavazatok száma dönt. j) Amennyiben az első fordulóban elért szavazatok is azonos számúak, az azonos szavazatot szerzett személyek közül sorsolással kell dönteni. k) Póttag(ok)nak azt kell megválasztottnak tekinteni, aki(k) a választásban rendes tagok(ok) mögött végzett(végeztek) – a választás eredményének csökkenő sorrendjében. (6) a) A szavazás végeredményét a szavazást követő napon kell kihirdetni. A választás lebonyolításáért felelős személy köteles minden fordulóról jegyzőkönyvet készíttetni, s azt legkésőbb három napon belül a dékánnak megküldeni. b) A választások végeredményét az Egyetemi Értesítőben közzé kell tenni.

27

7. sz. melléklet A Kari Tanács működési rendje I. A KT eljárási rendje A KT a hatáskörét az ülésén gyakorolja, melyet a munkaterve alapján és szükség szerint, de félévenként legalább két alkalommal a dékán hív össze. A tanácsot 15 napon belül össze kell hívni, ha azt valamely tanszékcsoport tanácsa javasolja, vagy a KT tagjainak legalább egyharmada írásban kéri, továbbá, ha a rektor erre a dékánt felhívja. A tanács üléseinek napirendjére a dékán tesz javaslatot, amelynek elfogadásáról a KT egyszerű szótöbbséggel határoz. Az ülés napirendjére fel kell venni azokat a kérdéseket is, amelyeket a tanács valamelyik tagja javasol, ha ezek felvételét a tanács megszavazza. A KT ülések utolsó napirendi pontja minden alkalommal az "Indítványok" témakör. Ennek keretében meg kell tárgyalni azokat az írásos indítványokat, amelyeket a KT tagjai az ülés előtt legalább 3 nappal benyújtanak. A dékán gondoskodik arról, hogy rendes tanácsülés esetén az ülés időpontja előtt legalább 8 nappal, rendkívüli tanácsülés esetén pedig legalább 2 nappal a napirendi pontokat tartalmazó meghívót a tanács minden tagja megkapja. Kivéve a határozatképtelenség miatt, változatlan napirenddel újra összehívott tanácsülést. A tanács ülésén szereplő valamennyi érdemi kérdésben lehetőleg írásbeli előterjesztést kell készíteni, és azt a tanács tagjainak olyan időpontban kell eljuttatni, hogy azok a vitában felkészülten vehessenek részt. A tanács ülésére készített meghívókat, írásbeli előterjesztést és a született döntéseket a tanács tagjaival egyidőben a kar polgárai számára is hozzáférhetővé kell tenni: a kari honlapon. A nyilvánosságra hozás kötelezettsége nem vonatkozik a személyzeti, valamint azon ügyekre, amelyekre a titkos ügykezelés szabályai érvényesek. A bejelentések tájékoztatásul szolgálnak. Ezek tárgyában döntésre nem kerülhet sor. II. A határozathozatal (szavazás) rendje A KT határozatképes, ha ülésén szavazati jogú tagjainak legalább kétharmada jelen van. Ha a tanács határozatképtelen, későbbi időpontra új tanácsülést kell összehívni, amely a sikertelenül összehívott tanácsülés napirendjére előzetesen felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A határozatképes tanács határozatait általában az ülésen jelenlévő tagok több mint felének egyetértő szavazatával (egyszerű szótöbbség) hozza. A KT szavazati jogú taglétszámának felénél több egyetértő szavazat (abszolút többség) szükséges személyi ügyekben hozott döntéshez, a kari munkaterv elfogadásához, a kari költségvetési kereteknek az egyes egységek közötti felosztásához. az egyes előirányzatokkal való gazdálkodás meghatározásához, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló jóváhagyásához, az oktatási egység létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos vélemény-nyilvánításhoz. (5) Kari szabályzatok elfogadásához, illetve módosításához abszolút és minősített többség (azaz a KT szavazati jogú tagjai számának felét meghaladó és emellett a jelen lévő szavazati jogú tagok számának kétharmadát elérő szavazat) szükséges. (6) A tanács általában nyílt szavazással szavaz, kivéve a személyi ügyeket, továbbá azt az esetet, ha a tanács tagjainak legalább egyötöde titkos szavazást kér. (7) Szavazni csak személyesen lehet. Távollévő személy szavazatát máshol nem adhatja le.

28

(8) Személyi ügyekre vonatkozó külön rendelkezések: a) A dékán választása a 7. sz. melléklet szerint történik. b) Oktatói és kutatói pályázatok, vezetői megbízások, illetve meghosszabbítások, továbbá kitüntető címek adományozása esetén titkos szavazást kell alkalmazni. c) A titkos szavazás személyenként, "igen, nem, tartózkodom" feliratú szavazólap alkalmazásával történik. d) Elektronikus szavazás: a kar megbízott Záróvizsga Bizottságainak összetételében történő személyi változások (helyettesítések esetén). (9) A Kari Tanács határozatainak nyilvánosságra hozataláért a kar dékánja a felelős. III. Kérdések, vélemények A KT tagja a tanács ülésén az Egyetem, valamint a kar vezetőihez a kar életét érintő bármely kérdésben írásban vagy szóban kérdést intézhet. A kérdésre az annak tárgya szerint illetékes vezető lehetőleg még a tanácsülésen szóban, de legkésőbb 30 napon belül írásban köteles választ adni, amelyet a tanács minden tagjának meg kell küldeni. A választott Kari Tanácstag bármelyik választója által írásban átadott közérdekű témát tartalmazó anyagot köteles megtárgyalásra a tanács elé terjeszteni. A tanács azonban dönthet úgy, hogy az anyagot illetékes bizottság vagy kari tisztségviselő elé utalja. IV. Jegyzőkönyvvezetés A Kari Tanácsülésről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvezető, a tanácsülés elnöke, valamint az általa alkalmanként felkért és a tanács által megszavazott két tanácstag (hitelesítő) írja alá. Bármelyik tanácstag és tanácsülésre meghívott személy kérheti álláspontjának illetve különvéleményének jegyzőkönyvbe foglalását. A tanácsülésről felvett jegyzőkönyv egy-egy példányát a tanszékcsoportok és a Dékáni Hivatal őrzi; abba az Egyetemmel közalkalmazotti vagy hallgatói jogviszonyban álló és kari jogállású személyeknek betekintési joguk van.

29

8. sz. melléklet Szabályzat a TTIK dékánjának megválasztásához (1) A kar vezetője a dékán. (2) A dékánt a karon működő főállású egyetemi, főiskolai tanárok és egyetemi docensek közül pályázat alapján a Kari Tanács választja és a Szenátus véleménynyilvánítását követően a rektor bízza meg. (3) A pályázat kiírásának szükségességét a dékán a megbízása lejártát megelőző hat hónappal korábban jelzi a rektornak. (4) A dékánválasztással kapcsolatban háromtagú bizottságot kell létrehozni. A bizottság elnöke a Tanszékvezetők Tanácsadó Testületének elnöke (akadályoztatása esetén az általa megbízott tagja), tagjai a Kari Tanács és, a TTT elnöke által javasolt és a Kari Tanács által jóváhagyott tagja (akadályoztatása esetére a Kari Tanács hasonló módon helyettest is választ), valamint a TTIK HÖK elnöke (akadályoztatása esetén helyettese). A bizottság feladata a dékánválasztási eljárás jogszerűségének ellenőrzése, a dékánválasztás eseményeinek megszervezése, és a pályázatokkal kapcsolatban beérkező vélemények összegyűjtése. A bizottság köteles gondoskodni arról, hogy a pályázati kiírás széles körben ismertté váljon, majd arról, hogy a jelöltek pályázati anyagát a kar polgárai megismerhessék és azokról véleményt nyilváníthassanak. A bizottság megszervezi a Kari Tanács és a Tanszékvezetők Tanácsadó Testületének együttes, nyilvános ülését, melyen a pályázók ismertetik dékáni programjukat. Ennek az ülésnek legalább 1 héttel korábban kell sorra kerülnie, mint a Kari Tanács dékánválasztó ülése. (6) A dékán a Kari Tanács dékánválasztó ülését a rektor által felkért véleményező bizottság döntésének megszületése után 15 napon belül összehívja. A dékánválasztást a rektor vagy az általa megbízott személy vezeti le. (7) (a) A Kari Tanács szavazással dönt a dékán megválasztásáról. A szavazás a pályázó(k) nevét tartalmazó szavazólapon történik, a nevek egyértelmű jelölésével ("igen"), vagy áthúzással ("nem"). A szavazat akkor érvényes, ha legfeljebb egy jelölt kap "igen" szavazatot. (b) A dékán megválasztásához többségre, vagyis az összes leadott szavazatok több mint felére van szükség. Amennyiben egyetlen pályázó volt és nem kapta meg a többséget, a választás eredménytelen. (c) Kettőnél több jelölt esetén, - amennyiben az első fordulóban egyik jelölt sem kapta meg a többséget, újabb forduló(k)ra kerül sor oly módon, hogy a legkevesebb szavazatot kapott jelölt kiesik a következő fordulóból mindaddig, amíg legfeljebb két jelölt marad; - amennyiben szavazategyenlőség miatt egy fordulóban több jelölt esne ki, közülük a kiesőt újabb szavazással kell eldönteni. Újabb szavazategyenlőség esetén valamennyi jelölt kiesik. Amennyiben ily módon minden jelölt kiesne, a dékánválasztás eredménytelen; - a legvégül állva maradt egy vagy két jelöltre a Kari Tanács újra szavaz, és a többséget kapott pályázó lesz a választott dékán. Amennyiben egyetlen jelölt maradt, és nem kapta meg a többséget, a választás eredménytelen. (d) Ha a (b) pontban, vagy a (c) pont harmadik bekezdésében leírt szavazás két jelöltre történt, és a többséget egyik jelölt sem szerezte meg, akkor a Kari Tanács egy utolsó szavazással dönt a dékán személyéről, feltéve, ha az összes "igen" szavazatok száma meghaladta a szavazatok kétharmadát. Amennyiben mindkét jelölt azonos számú szavazatot szerzett, az utolsó szavazásban mindketten részt vesznek, ellenkező esetben a kevesebb szavazatot kapott jelölt kiesik, és a szavazás csak a több szavazatot elért jelöltre történik. A szavazás eredményességét a 7(b) pont szerint kell megállapítani.

30

(e) Amennyiben a 7(d) pont szerinti utolsó szavazás sem hoz döntést, úgy a dékáni pályázatot eredménytelennek kell tekinteni. Ugyancsak eredménytelennek kell tekinteni a dékáni pályázatot, ha a szavazás során bármikor - a 7(c) pont második bekezdését kivéve - előfordul, hogy az összes "igen" szavazatok száma nem haladja meg a szavazatok felét. (8) Jelen dékánválasztási szabályzat 1997. szeptember 1-jétől érvényes.

31

9.a. sz. melléklet A TTIK Gazdasági Bizottságának működési szabályzata A gazdálkodás gyakorlatának kidolgozása és stratégiájának kitűzése érdekében a Kar Tanácsának számos határozatot kell hoznia. Ezeknek a fontos döntéseknek az előkészítése komoly szakértői tevékenységet igényel, melynek összehangolt megvalósulása csak egy kari tanácsadó szerv, a Gazdasági Bizottság keretében képzelhető el. A Gazdasági Bizottság a Kari Tanács tanácsadó szerve. A Gazdasági Bizottság köteles minden olyan feladatot elvégezni, amely a Kari Tanács határozata értelmében rá hárul. 3. A Gazdasági Bizottság összetétele: 3.1. A Gazdasági Bizottság 8 tagú. Tagjai: a Biológus, a Fizikus, a Földrajz-Földtan, az Informatikai, a Kémiai, a Matematikai Tanszékcsoport, a Környezettudományi Intézet, valamint a Dékáni Hivatal 1-1 delegált képviselője. 3.2. A Gazdasági Bizottság elnökét maga választja. 3.3. A Gazdasági Bizottság ülésein tanácskozási joggal vesz részt a dékán vagy helyettese. 4. A Gazdasági Bizottság feladata 4.1. A kart érintő gazdasági kérdések véleményezése 4.2. Gazdasági stratégiák kidolgozása a Kari Tanács számára 4.3. Döntéselőkészítés gazdasági ügyekben a Kari Tanács határozathozatalához 4.4. Mindezek érdekében - a Gazdasági Bizottság begyűjti a szükséges információkat és adatokat; - értelmezi a főhatósági és egyetemi rendeleteket és ezekről rendszeresen tájékoztatja a dékánt és a Kari Tanácsot; - a Gazdasági Bizottság finanszírozási modelleket, illetve elosztási algoritmusokat szerkeszt. A Gazdasági Bizottság köteles megtárgyalni és véleményezni mindazon, a kar gazdálkodását érintő ügyeket amire a Kari Tanács, vagy a kar dékánja megbízza.

32

9.b sz. melléklet Kari Tudományos Tanács A Kari Tudományos Tanács (KTT) szavazati jogú tagjai a kar akadémikusai, valamint a tanszékcsoportok által delegált egy-egy professzor. Az üléseken a delegált professzorok helyettesíthetők. A KTT elnökét és társelnökét a tanács az akadémikusok, ill. a delegált professzorok közül maga választja, személyüket a Kari Tanács erősíti meg. A tanács titkára a tudományos ügyekért felelős dékánhelyettes. A KTT feladatai különösen: az egyetemi tanári és egyetemi docensi előterjesztések előzetes véleményezése (a kiírás indokoltsága, a betöltés véleményezése), az egyetemi tanári és docensi pályázatok véleményezése, a tanszékvezetők beszámoltatása megbízatásuk lejártakor, a tanszékvezetői megbízatásokra beérkezett pályázatok véleményezése, az egyetemi kitüntető címekre történő felterjesztések véleményezése, a KT vagy a Dékán felkérésére a Tanács kompetenciájába tartozó feladatok megvitatása, kidolgozása, a KTT bármely tagjának felvetése alapján a Tanács által fontosnak ítélt kérdésben véleményt nyilváníthat.

33

9.c. sz. melléklet Munkavédelmi és Hulladékgazdálkodási Bizottság A Munkavédelmi és Hulladékgazdálkodási Bizottság, mint szakértői kari tanácsadó szerv feladata a jogszabályi előírások következtében a Természettudományi és Informatikai Kart érintő munkavédelemmel és hulladékgazdálkodással kapcsolatos tennivalók összehangolása; speciális szakmai szempontok szerinti, illetve szakszerű és hatékony kezelése; a tanszékcsoportok ilyen irányú tevékenységének kari szintű – szükség szerinti – koordinálása. A Munkavédelmi és Hulladékgazdálkodási Bizottság összetétele: A Munkavédelmi és Hulladékgazdálkodási Bizottság 7 tagú. Tagjai: a Biológus, a Fizikus, a Földrajz-Földtan, az Informatikai, a Kémiai, a Matematikai Tanszékcsoport és a Környezettudományi Intézet 1-1 delegált képviselője. A Munkavédelmi és Hulladékgazdálkodási Bizottság elnökét a tagok közül a dékán kéri fel. A Munkavédelmi és Hulladékgazdálkodási Bizottság ülésein tanácskozási joggal vesz részt az általános dékánhelyettes. A Munkavédelmi és Hulladékgazdálkodási Bizottság bármely tagja kezdeményezheti meghívott szakértő részvételét az ülésen. A Munkavédelmi és Hulladékgazdálkodási Bizottság köteles megtárgyalni és véleményezni mindazokat, a kart érintő és a MHB hatáskörébe tartozó ügyeket amikkel a Kari Tanács, vagy a kar dékánja megbízza. A Munkavédelmi és Hulladékgazdálkodási Bizottság feladata különösen 

a Munkavédelmi Szabályzat,



az SZTE mindenkori Hulladékgazdálkodási terve

TTIK-t érintő feladatainak koordinálása, a szabályzatok véleményezése.

34

10.a. melléklet Kari Doktori Tanács 5.2. Az EDT munkájában az Egyetemmel a doktori képzésben, illetve a doktori fokozatok elbírálásában együttműködő más felsőoktatási intézmények, tudományos kutatóintézetek és kutatóhelyek tudományos fokozattal rendelkező szakmai képviselői is részt vesznek külső tagként, akiket a Kari Doktori Tanácsok előterjesztése alapján, az EDT véleményének ismeretében a rektor bíz meg 3 évre. Az ülésen jelen levő külső tagok szavazati joggal rendelkeznek. 1. A Kari Doktori Tanácsok elnökeit és tagjait a Kari Tudományos Tanácsok és a Kari Tanácsok véleménye ismeretében az illetékes dékánok bízzák meg 3 évre úgy, hogy a karon akkreditált valamennyi tudományág képviselve legyen 1-2 taggal és póttaggal. A Kari Doktori Tanács titkára a kar tudományos és doktori ügyekért felelős dékánhelyettese. 2. A Kari Doktori Tanácsok külső, valamint doktorandusz hallgatói tagjaira a szabályzat 5.2. pontjában, valamint az Ftv. 193/2005. 67.§-ának (5) bekezdésében foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni. 3. A Kari Doktori Tanácsok — a karon működő Doktori Iskolák Tanácsainak javaslata alapján — döntenek (a) a doktori fokozatszerzési eljárások megindításáról, (b) a doktorjelöltek szigorlati tárgyairól, (c) a szigorlati- és a védési bizottságok összetételéről, a hivatalos bírálók személyéről, (d) a felvételi bizottságok elnökeiről és tagjairól, (e) a szervezett képzésbe való felvételről az EDT által meghatározott keretek figyelembe vételével. A Kari Doktori Tanácsok döntéseiket a Doktori Iskolák Tanácsai véleményének ismeretében hozzák meg. 4. A Kari Doktori Tanácsok a Doktori Iskolák Tanácsainak javaslatára jóváhagyják (a) a doktori iskolák tanárait, (b) a témavezetőket, (c) a meghirdetendő képzési programokat, (d) az EDT által meghatározott elvek alapján a karon működő doktori iskolák minőségbiztosítási rendszerét. 5. A Kari Doktori Tanácsok a Doktori Iskolák Tanácsainak véleménye ismeretében javaslatot tesznek (a) a doktori fokozat odaítélésére, (b) minden olyan kérdésben, amelyben e szabályzat döntési, vagy javaslattételi jogot biztosít az EDT-nek, (c) a Kari Tanácsoknak a doktori képzés normatív támogatásának az egyes iskolák közötti elosztásáról. A Kari Doktori Tanács a 3. (a), (b) és (c), valamint a 4. (a) és (b) pontokban szereplő jogosultságokat átruházza az illetékes doktori iskolákra.

35

10.b. melléklet Kari Diákjóléti Bizottság

36

11. sz. melléklet Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Érdekegyeztető Tanács működési rendje 1. A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar (továbbiakban: SZTE TTIK) vezetése és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (továbbiakban: FDSZ) SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Szakszervezeti Bizottsága összhangban a hatályos törvényi rendelkezésekkel és szabályzatokkal Kari Érdekegyeztető Tanácsot (továbbiakban: KÉT) működtet. 2. Az Érdekegyeztető Tanács működésének célja a TTIK-n foglalkoztatott munkavállalók élet és munkakörülményeit érintő, a kar kompetenciájába tartozó kérdésekben felmerülő munkaügyi konfliktusok, érdekfeszültségek kezelése, lehetőség szerinti megelőzése, illetve feloldása. 3. Az Érdekegyeztető Tanács összetételét és tagjai választásának, delegálásának módját a TTIK Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg: A KÉT szavazati jogú, állandó tagjai: A munkáltató részéről: a Dékán, valamint a Kari Tanács tagjai közül a tanszékcsoport-vezetők. A munkavállalói oldal részéről: a kari FDSZ titkár, valamint minden tanszékcsoport főbizalmija. Az üléseken a 3. pontban felsorolt tagok teljes jogkörrel helyettesíthetők. A tárgyalt napirendi pontokhoz kapcsolódóan a felek meghívhatnak tanácskozási jogú szakértőket, továbbá olyan személyeket, akik a tárgyalt ügyben szervezetileg vagy szakmailag érintettek. 4. A Dékán gondoskodik arról, hogy az Érdekegyeztető Tanács tagjai folyamatosan megkapják az 2. pontban meghatározott kérdésekről rendelkezésre álló információkat. 5. A KÉT üléseit szükség szerint, de legalább félévente egyszer tartja. A KÉT ülésének összehívását a Dékán, illetve a kari FDSZ vezetője bármikor kezdeményezheti. Az ülést a kezdeményezéstől számított 10 napon belül össze kell hívni. 6. Az ülések előkészítését – mind a napirend összeállítása, meghívó és előterjesztések – a dékán úgy szervezi/szervezteti meg, hogy az ülést megelőzően legalább egy héttel a tagok a szükséges információkkal rendelkezzenek. Az Érdekegyeztető Tanács akkor határozatképes, ha mindkét oldal határozatképes, azaz 7. tagjainak több, mint fele jelen van. (Határozatképtelenség esetén egy későbbi időpontra újabb ülést kell összehívni, amelyen a tagok legalább egyharmadának jelen kell lennie.) A KÉT a felmerült problémákról lehetőség szerint egyhangú állásfoglalást alakít ki, amelyet a TTIK-n hozandó döntésekben irányadónak kell tekinteni. Fel nem oldható véleménykülönbség esetén a KÉT bármely oldala az SZTE Érdekegyeztető Tanácsához fordul. 8. A KÉT ülésein a Dékáni Hivatal vezetője elnököl, és gondoskodik arról, hogy az Érdekegyeztető Tanács üléseiről emlékeztető készüljön, amelyet a Dékán és a munkavállalói oldal egy tagja hitelesít.

37

9. Az Érdekegyeztető Tanács állásfoglalásait nyilvánosságra kell hozni. Erről a Dékán és a kari FDSZ saját hatáskörében gondoskodik. A tájékoztatás nem sértheti a hivatali titkot és a személyiségi jogot. 10.

A KÉT működési feltételeinek biztosítása a TTIK Dékáni Hivatalának feladata.

38

12. sz. melléklet A TTIK intézeteinek/tanszékcsoportjainak működési rendje

Biológus tanszékcsoport Bolyai Intézet Fizikus tanszékcsoport Földrajzi és Földtani tanszékcsoport Informatikai tanszékcsoport Kémiai tanszékcsoport Műszaki és Anyagtudományi Intézet

39

A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Biológus Tanszékcsoportjának Ügyrendje (2009)

A Biológus Tanszékcsoport (BTCS) nyolc a Természettudományi és Informatikai Karhoz (TTIK) tartozó Tanszék (Biokémiai és Molekuláris Biológiai, Biotechnológiai, Embertani,

Élettani,

Anatómiai

és

Idegtudományi,

Genetikai,

Mikrobiológiai,

Növénybiológiai, Ökológiai) egy az Általános Orvostudományi Kar és a TTIK közös tanszéke (Sejtbiológia és Molekuláris Medicina Tanszék), egy Tanszéki Csoport (Biológia Szakmódszertan), valamint két Akadémiai Kutatócsoport (MTA-SZTE Kromatinszerkezet és Génműködés Kutatócsoport, MTA-SZTE Agykérgi Neuronhálózatok Kutatócsoport) oktatási és kutatási tevékenységét fogja össze. A BTCS Tanszékei felelősek a régi képzési rendszerből még meglévő Biológus, Biológia tanár és Környezettudományi képzésekért, valamint a Bologna képzési rendszerben a Biológia BSc, MSc, valamint PhD képzésekért. Emellett Tanszékeink jelentős részt vállalnak a Környezettudományi BSc, MSc, és Biomérnök képzésben is. Professor Emeritus/Emerita cím A Szegedi Tudományegyetemnek a Kitüntetések és Kitüntető címek adományozásáról szóló szabályzatának 18.§, 1-es pontja rendelkezik a cím adományozásáról. A BTCs Emeritus/Emerita címmel rendelkező nyugdíjas professzorainak lehetővé teszi önálló kurzusok meghirdetését. Az egy szemeszter során tartott kurzusért a BTCS saját pénzügyi kerete terhére a kurzust tartó professzort100 eFt díjazásban részesíti. A BTCS a Kari Tanács által meghatározott költségvetési kerettel gazdálkodik. A gazdálkodásért felelős személy a BTCS vezetőjének pénzügyekkel megbízott helyettese. A BTCS legfőbb döntéshozó, javaslattételi, véleményezési és ellenőrzési jogkörrel felruházott testülete a BTCS Tanácsa. A BTCS Tanácsa összetételében és tevékenységében a

1

Kari Ügyrend 7.§, 40-44 pontjában megfogalmazottak szerint áll fel és működik. Tagjai: a BTCS vezetője, mint a BTCS Tanácsának elnöke, a BTCS vezetőjének helyettesei, a tanszékvezetők és professzorok, minden Tanszékről egy választott oktató, vagy kutató, valamint a HÖK által delegált képviselő. A BTCS Tanácsát a Tanács elnöke hívja össze, szemeszterenként legalább egyszer, de szükség esetén többször is. A Tanácsülést úgy kell szervezni, hogy a Tanácsülésre szóló meghívót, amely tartalmazza a megtárgyalásra kerülő napirendi pontokat a Tanács tagjai az ülés előtt legalább egy héttel megkapják. A BTCS operatív testülete a Tanszékvezetők Tanácsa, melynek tagjai a BTCS vezetője, annak helyettesei, valamint a tanszékvezetők. A Tanszékvezetők Tanácsa havi rendszerességgel ülésezik, de szükség szerint a BTCS vezetője akár ad hoc is összehívhatja azt. A Tanszékvezetők Tanácsa elé kerülő ügyek előkészítése a BTCS vezetőjének a feladata, s ebben szükség szerint igénybe veheti a BTCS Elnökségének segítségét. A BTCS Elnöksége a BTCS vezetőjének helyetteseiből áll össze. A BTCS vezetőjének megválasztásáról, illetve annak feladatairól a Kari Ügyrend 7. § 45-51 pontja részleteiben rendelkezik.

2

A Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének (Matematikai Tanszékcsoportjának) Működési Rendje Metodikai megjegyzés: az alábbiakban minden jogosítvány az Intézet kompetenciájáig értendő. Pl. az, hogy az Intézeti Tanács dönt az intézetvezető személyéről úgy értendő, hogy az intézetvezető kinevezésével kapcsolatban az Intézet véleményeként az Intézeti Tanács véleményét kell tekinteni (magáról a kinevezésről a Rektor dönt). A Bolyai Intézet (Matematikai Tanszékcsoport, továbbiakban Intézet; angolul: Bolyai Institute) az alábbi tanszékekből áll: Algebra és Számelmélet Tanszék, Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszék, Analízis Tanszék, Geometria Tanszék, Halmazelmélet és Matematikai Logika Tanszék, Sztochasztika Tanszék. E tanszékek közösen látják el az Intézet oktatási feladatait, közös irodával és segédszemélyzettel, könyvtárral, számítógéphálózattal, PhD programmal és költségvetéssel rendelkeznek. Közösen szerkesztik az intézet folyóiratát, az Acta Scientiarum Mathematicarumot (továbbiakban Acta-t). Az Intézet legfőbb szerve az Intézeti Tanács (továbbiakban Tanács). A Tanácsülések előkészítését, a Tanács döntéseinek végrehajtását és a folyó ügyek vitelét az intézetvezetőből (tanszékcsoport-vezetőből) és két helyetteséből álló intézeti vezetés végzi. Az egyes tanszékekre háruló feladatok koordinálását a tanszékvezetők és helyetteseik végzik. Az iroda, könyvtár és segédszemélyzet munkájának felügyeletére, valamint a gazdasági ügyek intézésére az Intézet gazdasági vezetőt alkalmaz. I. Az Intézeti Tanács 1. A Tanács jogosult mindennemű személyi és dologi kérdésben döntést hozni. Így többek között dönt a) a státuszokról, az egyes álláshelyek végleges betöltéséről, tisztségekről (intézetvezető és helyettesek, tanszékvezetők, az Intézet által létrehozott bizottságok összetétele és azok elnökei) és kinevezésekről (tanársegédi, adjunktusi, docensi, egyetemi tanári, emeritus professzori, stb.) és az ezekkel kapcsolatos pályázatok kiírásáról; b) az Intézet anyagi forrásainak (költségvetés, PhD keret, intézeti pályázatok, stb.) felhasználásáról (a PhD program keretének felhasználása tekintetében a PhD programtanácsnak javaslattevő joga van); c) oktatási kérdésekről (hálótervek, egyéni képzések stb.); diplomahonosításról és arany, ezüst stb. diploma adományozásáról; a PhD program szerkezetéről; d) az Intézet oktatási feladatainak az egyes tanszékek közötti elosztásáról, záróvizsga- és szigorlati bizottságokról; e) az Acta főszerkesztőjéről és szerkesztőbizottságáról, a terjesztésről és a pénzügyi keret felhasználásának irányelveiről; f) az Intézettől kért egyéb személyi és dologi javaslatokról (kitüntetési javaslatok, kari vagy egyetemi keretek felhasználása, stb.); g) szobák cseréje ügyében az érintett tanszékvezető(k) javaslatára foglalkozik a Tanács az 1

üggyel, a kérdésben a Tanács dönt. A PhD Programtanács és a Habilitációs Bizottság vezetői rendszeresen konzultálnak az intézetvezetővel és beszámolnak az Intézeti Tanácsnak. 2. A Tanács üléseit az intézetvezető készíti elő, hívja össze és vezeti tanulmányi félévenként legalább egyszer. Az intézetvezető köteles egy héten belül összehívni a Tanács ülését, ha azt a Tanács tagjainak legalább 1/3-a, legalább három tanszékvezető, a PhD Programtanács vagy az Acta Sci. Math. Szerkesztőbizottsága kéri. A Tanács ülései az Intézet tagjai számára (tanácskozási jog nélkül) nyilvánosak. Személyi kérdésekben a Tanács zárt ülést is elrendelhet. A tanácsülés akkor határozatképes, ha a tartósan távollevőket és a távollevő emeritus professorokat1 leszámítva a Tanács tagjainak legalább kétharmada jelen van. A Tanács a döntéseit többségi szavazással hozza, ami a jelenlévők több mint felének igen szavazatát jelenti. Személyi kérdésekben a szavazás titkos. A Tanács döntéseit (kivéve azokat, amelyeket egy felsőbb szintű döntés követ) kivétel nélkül mind azonnal nyilvánosságra kell hozni. 3. A Tanács választott tagjait az intézetvezető választásához kapcsolódóan háromévenként kell megválasztani. A Tanács tagjai a következők: az intézet egyetemi tanárai, emeritus professzorai, az intézetvezető-helyettesek, a tanszékvezetők, valamint az egyes tanszékek egy-egy választott képviselője. A Kari Tanács tagjai és a reprezentáns szakszervezet képviselője állandó meghívottak tanácskozási joggal. A PhD programmal ill. tanulmányi kérdésekkel kapcsolatos napirendi pontok tárgyalására meg kell hívni a PhD diákok ill. a HÖK képviselőjét. A Tanács üléseire szükség esetén mások is meghívhatók. A gazdasági vezető készíti a tanácsülésekről a jegyzőkönyvet, amit a tanács egy felkért tagja hitelesít. 4. A Tanács bizonyos feladatok ellátására ideiglenes vagy állandó bizottságokat hozhat létre (utazási bizottság, könyvtárbizottság, stb.). Ezek javaslattevő jogkörrel rendelkeznek, s munkájukat az intézetvezetőnek alárendelve végzik. 5. A Tanács szükség esetén Oktatói/Dolgozói Intézeti Értekezletet hívhat össze az Intézet minden oktatója/dolgozója számára. Az Oktatói/Dolgozói Intézeti Értekezletet össze kell hívni, ha azt az Intézet oktatóinak/dolgozóinak legalább fele kéri. Ezen Intézeti Értekezletre a Tanács az általa gyakorolt jogokból bármit átruházhat. Az Intézeti Értekezlet határozatképességére és szavazási mechanizmusára a Tanács ülésein előírtakat kell értelemszerűen alkalmazni. II. Az intézeti vezetés Az intézetvezető a) felel − az intézeti adminisztráció és segédszemélyzet, valamint a könyvtár munkájáért; − az Intézet pénzügyi kereteinek szabályszerű elköltéséért a Tanács által megjelölt kereteken belül; − az Intézet oktatási feladatainak szétosztásáért; − a Tanács üléseinek előkészítéséért és a Tanács döntéseinek végrehajtásáért; − az Intézeti pályázatok végrehajtásáért; b) képviseli az Intézetet a külső fórumokon; c) elkészíti az Intézet jelentéseit és beszámolóit; 1 A “távollevő emeritus professorokat” beszúrásáról az Intézeti Tanács a 2009. április 27-i ülésén döntött.

2

d) figyelemmel kíséri a lehetséges pályázatokat, és aktív szerepet vállal azok elkészítésében ill. benyújtásában; e) azon esetekben, amikor tanácsi döntésre lenne szükség, de valamilyen okból az nem lehetséges, a tanszékvezetőkkel történt előzetes konzultáció után az Intézet nevében dönt, majd döntését utólag a Tanács elé terjeszti; f) az Intézet üres álláshelyeinek ideiglenes betöltéséről a tanszékvezetőkkel konzultálva dönt; g) tájékoztatja a Tanácsot az előző tanácsülés óta történt eseményekről; h) felel a döntések nyilvánosságra kerüléséért. Az intézetvezető a munkáját a helyettesei és a gazdasági vezető segítségével végzi. Az intézetvezető-helyettesek az intézetvezetőt annak távollétében helyettesítik. Az intézetvezetőt a Tanács az Intézet egyetemi tanáraiból, a két intézetvezető-helyettest pedig az egyetemi tanáraiból vagy docenseiből három évre választja. Megbízatásuk egy alkalommal meghosszabbítható. Az intézetvezető tesz javaslatot a Tanácsnak a helyettesei személyére, ill. azok nem megfelelő munkavégzése esetén felmentésükre. Az intézetvezető visszahívását a Tanács kezdeményezheti. Ezt a Tanácsnak meg kell tennie akkor, ha azt az Intézet oktatóinak vagy dolgozóinak legalább fele kéri. III. Az egyes tanszékek és vezetőik A tanszékeket legfeljebb öt évre kinevezett tanszékvezetők és azok választott helyettesei vezetik. A tanszékvezetői megbízatásról az érintett tanszék véleményének figyelembevételével a Tanács dönt a megbízatás időtartamával együtt. A tanszékvezetői megbízatás korlátlanul meghosszabbítható. Tanszékvezető az Intézet egyetemi tanára ill. docense lehet. A tanszékvezető feladata − a tanszék oktatási és tudományos munkájának irányítása; − a tanszéki pályázatok felügyelete; − a tanszék képviselete a Tanácsban és a tanszék külső kapcsolataiban. Felelős − a tanszékre jutó oktatási feladatok elosztásáért és azok maradéktalan végrehajtásáért; − szakdolgozati témák, választható tárgyak és speciális kurzusok meghirdetéséért; − a tanszéki pályázatoknak a vállalásnak megfelelő teljesítéséért. Kezdeményezi − az állások végleges betöltését; − a tanszék oktatóinak kinevezését; − kitüntetésekre történő felterjesztését; − ill. nem megfelelő munkavégzés esetén azok elbocsátását. A tanszékvezető-helyettest a tanszékvezető javaslatára az intézetvezető bízza meg. A helyettes a tanszékvezető munkáját segíti, akadályoztatása esetén helyettesíti. IV. Az Acta főszerkesztője és szerkesztőbizottsága Az Acta főszerkesztőjét és szerkesztőbizottságát a Tanács választja. A főszerkesztő és a szerkesztőbizottság megbízatása öt évre szól, de az korlátlanul (az öt éves ciklusok betartásával) meghosszabbítható. A főszerkesztő − felel a szerkesztőbizottság munkájáért; − felel az Acta időbeni megjelenéséért; 3

− kezdeményezi szerkesztőbizottsági tagok kinevezését ill. felmentését. Az Acta terjesztésével kapcsolatos kérdésekben, az Acta előállításával és terjesztésével kapcsolatos személyi díjazás mértékében, valamint az esetleges többletbevételek ill. hiányok rendezésében a Tanács dönt. A szerkesztőbizottság munkáját ill. a szerkesztőbizottságnak a főszerkesztővel való kapcsolatát külön szabályzat rögzíti. V. A gazdasági vezető A gazdasági vezető az intézetvezető felügyeletével végzi munkáját. Ő egyben az iroda vezetője is. A gazdasági vezető − felel az intézeti adminisztráció és segédszemélyzet munkájának elosztásáért ill. a munkák időbeni és szakszerű elvégzéséért; − figyelemmel kíséri az Intézet pénzügyi munkaszámainak alakulását, s erről folyamatosan tájékoztatja az intézetvezetőt; − felel a beszerzésekkel kapcsolatos adminisztrációért (a könyv- és folyóirat-rendelésekkel kapcsolatban a könyvtárosokkal együtt); − részt vesz az intézet pályázatai adminisztratív részének elkészítésében; − felügyeli az oktatással kapcsolatos adminisztrációt, így többek között − a tanszékvezetők felé jelzi a következő félév oktatási kötelezettségeit; − az oktatók igényeinek figyelembevételével részt vesz az órarend összeállításában; − felügyeli az intézeti adatbázis és az ETR feltöltését ill. aktualizálását; − összeállítja a Tanács üléseiről a jegyzőkönyvet. VI. Professor Emeritus/Emerita2 Az Intézeti Tanács tesz javaslatot a nyugalomba vonult egyetemi tanároknak szóló Professor Emeritus/Emerita cím adományozására, az adományozás egyetemi és kari rendjének megfelelően. A törvény szerint 5 évre adományozható cím viselésének újabb 5 évekre való meghosszabbítását nem köti feltételekhez, azaz a hosszabbítás tanszékcsoportunknál automatikus, a cím életfogytig szól. A havi címpótlék mértékéről az Intézeti Tanács a következő 5 éves időszak teljes időtartamára dönt azzal, hogy indokolt esetben ezt évente felülbírálhatja. Címpótlék hiányában óraadásért az emeritus professoroknak óradíjat kell fizetni. Az emeritus professor jogosult az intézeti infrastruktúra használatára, külön irodát az intézet a lehetőségei szerint biztosít. Jelen Működési Rend az 1996. június 3-án elfogadott, s azóta többször módosított szabályzat alapján készült. A Bolyai Intézet Működési Rendje az Intézeti Tanács (szavazati jogú tagjainak több mint felének támogatását jelentő) abszolút és (a szavazásban résztvevők kétharmadának támogatását jelentő) minősített többségi döntésével változtatható meg. Jelen Működési Rendet a Bolyai Intézet Tanácsa a 2007. június 4-i ülésén fogadta el. Szeged, 2007. június 4. 2 E pontról az Intézeti Tanács a 2010. február 22.-i ülésén döntött.

4

Dr. Kérchy László egyetemi tanár, intézetvezető

5

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS INFORMATIKAI KAR FIZIKUS TANSZÉKCSOPORT MŰKÖDÉSI RENDJE (Hatályos 2009. 02. 25-től) (Kiegészítve: az Emeritus Professorokkal kapcsolatos szabályozással) A Fizikus Tanszékcsoport (FTCS, angolul: Institute of Physics) működési rendjében a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Szervezeti és Működési Szabályzatában (SZTE ESZ) és a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának (TTIK) ügyrendjében (TTIK ÜR) a tanszékcsoportokra vonatkozó előírtakat vettük alapul. A Fizikus Tanszékcsoport Működési rendjét az FTCS Tanácsa 2009. február 25.-én elfogadta.

I. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK II. A FIZIKUS TANSZÉKCSOPORT FELADATA III. A FIZIKUS TANSZÉKCSOPORT KÖTELÉKÉBE TARTOZÓ SZEMÉLYEK IV. A FIZIKUS TANSZÉKCSOPORT SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE IV.1 A Fizikus Tanszékcsoport tanszékei IV.2 A Fizikus Tanszékcsoport speciális egységei V. A FIZIKUS TANSZÉKCSOPORT VEZETÉSE V.1 A tanszékcsoport tanácsa V.2 A tanszékcsoport-vezető V.3 A tanszékcsoport munkaértekezlete VII. A TANSZÉKCSOPORT ADMINISZTRÁCIÓJA VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Mellékletek

1

I. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK [1] A tanszékcsoport (intézet) a karhoz tartozó több tanszéknek az oktatás, a kutatás és a gazdálkodás feladatainak együttes ellátására létrehozott egység. [TTIK ÜR 7.§. (1)] [2] Az oktatói tevékenység, a kutatómunka (és a gazdálkodás) alapvető keretét a tanszék képezi. A kereteket a tanszékcsoporti ügyrendek adják meg, melyeket a 12. sz. melléklet tartalmazza. [TTIK ÜR 5§ (2)] II. A FIZIKUS TANSZÉKCSOPORT FELADATA [3] Az oktatási, képzési, tudományos, gazdasági, adminisztrációs és más feladatok hatékony és célszerű megoldása érdekében a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának fizikai tanszékei a Fizikus Tanszékcsoportban működnek együtt. [4] A tanszékcsoport általános feladatai a) a tanszékcsoport területén folyó oktatás általános elveinek megállapítása és érvényesítése; b) az oktatás és a tudományos kutatás közötti kapcsolat tanszékek közötti folyamatos koordinációjának megszervezése; c) a doktori iskolák programjainak figyelemmel kísérése, működési feltételeinek szükség szerinti biztosítása; d) az oktatási programok, tantárgyak, tananyagok fejlesztése és koordinálása; e) a szakmai illetékességi körbe tartozó tantervek fejlesztése, meghatározása; f) gondoskodás a tanszékcsoporthoz tartozó tudományos diákkör feltételeinek megteremtéséről; g) a dologi és személyi erők hatékonyabb koncentrálása, beleértve különösen a tanszékcsoporton belüli adminisztrációs feladatok szervezését és ellátását. h) a tanszékcsoport beiskolázási és PR tevékenységének felügyelete, működési feltételének biztosítása. [5] A Fizikus Tanszékcsoport alaptevékenységként a TTIK keretében a fizikai, csillagászati és biofizikai tudományok, valamint az informatikai, a kémiai, a biológiai, a földrajzi, a környezeti, a matematikai és a műszaki tudományokat érintő részeinek, továbbá felkérés esetén egyéb karok/intézmények fizikai tárgyainak oktatásával foglalkozik (felsőfokú szakképzésben, alap-, mester-, doktori képzésben és továbbképzésekben), valamint a fizika és határterületeihez tartozó témákban alap- és alkalmazott kutatásokat folytat. III. A FIZIKUS TANSZÉKCSOPORT KÖTELÉKÉBE TARTOZÓ SZEMÉLYEK [6] 1) A Fizikus Tanszékcsoport állományába tartoznak a) a Szegedi Tudományegyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló oktatók (egyetemi tanárok, egyetemi docensek, adjunktusok, tanársegédek), kutatók (kutatóprofesszorok, tudományos tanácsadók, tudományos főmunkatársak, tudományos munkatársak, tudományos segédmunkatársak, tanszéki munkatársak), nem oktató, nem kutató alkalmazottak (előadók, könyvtárosok, ügyintézők, tanszéki mérnökök, technikusok, laboránsok, hivatalsegédek, takarítók stb.), akik a tanszékcsoportot alkotó tanszékeken, illetve a tanszékekhez tartozó csoportokban dolgoznak;1 b) Az FTCS emeritus professzorai. 1

Röviden: akik az FTCS bérlistáin szerepelnek.

2

2) Az FTCS-hez tartoznak a TTIK-val jogviszonyban levő hallgatók/PhD hallgatók, ha szakjuk szakfelelőse/témavezetője az FTCS oktatója. 3) A Fizikus Tanszékcsoporthoz kötődnek még (választói és szavazati jog nélkül): a) az FTCS-ban működő MTA-kutatócsoportok tudományos kutatói és alkalmazottai, b) a kihelyezett egységek (tanszék, laboratórium) oktatói, illetve munkatársai, c) egyetemi magántanárok, címzetes egyetemi tanárok és docensek, posztdoktori alkalmazottak.[TTIK ÜR 1§ (3)] d) az Orvosi Fizikai és Biofizikai Intézet azon munkatársai, akik az ÁOK állományába tartoznak. IV. A FIZIKUS TANSZÉKCSOPORT SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE IV.1 A Fizikus Tanszékcsoport tanszékei [7] A SZTE TTIK Fizikus Tanszékcsoportot a következő tanszékek, ill. egységek alkotják: - Elméleti Fizikai Tanszék, - Kísérleti Fizikai Tanszék, - Csillagvizsgáló, - Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék, - MTA Lézerfizikai Tanszéki Kutatócsoport, - Orvosi Fizikai és Biofizikai Intézet. Az Orvosi Fizikai és Biofizikai Intézet jogállását a TTIK és az ÁOK közötti megállapodás szabályozza [5. sz. melléklet] [8] [TTIK ÜR 5.§] 1. A TTIK-n tanszék létesítése akkor kezdeményezhető, ha legalább öt, a tantervben törzstantárgyként vagy differenciált szakmai tárgyként megjelölt tantárgy oktatását végzi és az ezen oktatási feladatot megalapozó tudományterületet műveli, legalább 1 főállású (lehetőleg habilitált) vezető oktatóval. A tanszék főállású oktatóinak és kutatóinak létszáma – tanszékcsoporti (intézeti) átlagban – legalább 6 fő. A tanszék létrehozásáról a tanszékcsoport (intézet) javaslatára a Kari Tanács, majd a Szenátus dönt. A tanszék személyi összetételét és oktatási feladatait a Tanszékcsoporti (Intézeti) Tanács határozza meg. 2. Az oktatói tevékenység, a kutatómunka (és a gazdálkodás) alapvető keretét a tanszék képezi. A kereteket a tanszékcsoporti ügyrendek adják meg, melyeket a 12. sz. melléklet tartalmazza. 3. A tanszékek tanszékcsoport keretében működnek. ESZ V55. A tanszéki értekezlet döntési hatáskörébe tartozik különösen a tantárgyi programok, a vizsgakövetelmények, a tananyagok, a tanszék kutatási terveinek meghatározása, a tanszék költségvetési keretének felhasználása, illetve felosztása. [9] A tanszékek önállóan dönthetnek: 1) A kutatási tevékenységükkel kapcsolatos mindennemű kérdésben, kivéve, ha az a tanszékcsoport gazdálkodását, oktatási feladatait is érinti; 2) szabadon választható kurzusok tematikájáról és meghirdetéséről; 3) a rendelkezésükre bocsátott pénzeszközök és helyiségek felhasználásáról, figyelembe véve a kari, tanszékcsoporti érdekeket. 3

ESZ V.56. A tanszéki értekezlet javaslatot tesz a tanszék oktatói és kutatói állások betöltésére, a Professor Emeritus cím adományozására. ESZ V. 57. A tanszéki értekezlet véleményt nyilvánít a tanszékvezető megbízásáról. [10] A tanszékek javaslatot tehetnek: kötelező és kötelezően választható kollégiumok tantervbe vételére, amelyről az FTCS Oktatási Bizottság véleménye alapján az FTCS Tanácsa dönt. IV.2 A Fizikus Tanszékcsoport speciális egységei TTIK ÜR 8. § Kihelyezett egységek A karra kihelyezett akadémiai kutatócsoportok felsorolása a 4. sz. mellékletben található. Létrehozásukat és működésüket az Akadémiai törvény 25.§ (2) bekezdése és az MTA szabályzat 74.§-a szabályozza. A karhoz illetve a tanszékcsoportokhoz kapcsolódó kihelyezett egységek felsorolását és az alapító okiratokat képező szerződéseket az 5. számú melléklet tartalmazza. A karon önálló kutatócsoportok, intézetek, központok alakulhatnak. [11] A Csillagvizsgáló 1) A Csillagvizsgáló alapvető feladata hallgatók csillagászati oktatásához és asztrofizikai kutatásokhoz szükséges megfigyelési lehetőségek biztosítása. A Csillagvizsgáló más érdeklődők számára tudományos ismeretterjesztő tevékenységet is végez. 2) A Csillagvizsgáló a Kísérleti Fizikai Tanszék szakmai felügyelete alatt, a Szegedi Csillagvizsgáló Alapítvánnyal együttműködve látja el feladatait. [12] Az FTCS-hez kapcsolódó kihelyezett akadémiai kutatócsoport, az MTA Lézerfizikai Tanszéki Kutatócsoport az Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékhez kapcsolódik. V. A FIZIKUS TANSZÉKCSOPORT VEZETÉSE [13] A tanszékcsoport vezető testülete a tanszékcsoport tanácsa, felelős vezetője a tanszékcsoport-vezető. V.1 A tanszékcsoport tanácsa [14] A tanszékcsoport tanácsának elnöke a tanszékcsoport-vezető. Tagjainak számát és megbízatásuk időtartamát, a választás rendjét a tanszékcsoport jelen működési rendje határozza meg. [15] Az FTCS Tanácsának tagjai (A tanács tagjainak név szerinti megnevezését az 1. sz. melléklet tartalmazza.) 1) A Fizikus Tanszékcsoport Tanácsának szavazati jogú tagjai: a) betöltött tisztségük alapján: - a Fizikus Tanszékcsoport vezetője, - Az FTCS tanszékeinek (ld. [7] pont) vezetői, b) - a tanszékcsoporthoz tartozó akadémikusok, egyetemi tanárok és emeritus professzorok, c) választás alapján: - a tanszékek 1-1 oktatója, - a Fizikus Tanszékcsoport szakmai illetékességi körébe tartozó hallgatók 2 képviselője, akik közül egyik a MAFIHE SZB tagságát is képviseli. 4

2) Az FTCS Tanácsának tanácskozási jogú állandó tagjai: - a TTIK dékánja, - a tanszékcsoport-vezető helyettes(ek), - a Fizika Doktori Iskola vezetője, - az érdekvédelmi szervezetek képviselője, - a tanszékcsoportból az egyetemi és kari tanácsba választott tagok, - az MTA SZBK Biofizikai Intézetének vezetője, - az MTA Lézerfizikai Kutatócsoport képviselője, - a JGYPK Általános és Környezetfizikai Tanszék vezetője, - a Fizika Doktori Iskola hallgatóinak képviselője. 3) A tanszékcsoport-vezető az FTCS Tanácsának ülésére tanácskozási joggal meghívhat minden olyan személyt, akit a tárgyalt ügyben illetékesnek vél. [16] A hallgatói képviselőket a Hallgatói Önkormányzat delegálja. [17] A betöltött vezetői tisztség alapján szavazó tag szavazati joga átruházható a helyettesére. A választott tagokat távollét esetében a választott póttagok helyettesíthetik. ESZ V. 41. Az Intézeti Tanács dönt: a) az egyes tantárgyak oktatási programjáról, a tananyagok, oktatási segédanyagok köréről, b) az intézet oktatási, kutatási tevékenységének fejlesztése irányairól, c) az intézet költségvetési keretének felhasználásáról, illetve felosztásáról. [18] A tanszékcsoport tanácsa dönt: a) a tanszékcsoporthoz tartozó tanszékek munkamegosztásáról, ill. tevékenységének összehangolásáról; b) a tanszékcsoport rendelkezésére álló költségvetési keretek felhasználásáról, illetve felosztásáról; c) minden, a tanszékcsoport illetékességébe tartozó képzési tervekről, mintatantervekről, a programokról, tananyagokról, kötelező szakirodalmi anyagokról, továbbá a követelményekről (pl. záróvizsga tematikák), valamint a számonkérési módszerekről, illetőleg ezek továbbfejlesztéséről (ilyen irányú döntéseihez az előterjesztést a tanszékcsoport Oktatási Bizottsága készíti el); d) a szigorlati és a záróvizsga-bizottságok összetételéről (l. [19] b), a záróvizsga elnök kivételével; e) a tanszékcsoport oktatási, kutatási és személyzeti stratégiájáról; f) az adjunktusi és tanársegédi álláshelyek kiírásáról; g) a tanszékek kutatási tevékenységgel kapcsolatos kérdéseiben csak akkor dönt, ha az a tanszékcsoport gazdálkodását, oktatási feladatait is érinti; h) az FTCS saját működési rendjéről; i) az FTCS speciális minőségbiztosítási szabályzatáról; j) a szakirányokra felvehető hallgatók létszámáról; k) a hallgatók olyan tanulmányi ügyeiben, amelyekben a Tanulmányi Bizottság tanszékcsoporti állásfoglalást kér. ESZ V. 42. Az Intézeti Tanács javaslatot tesz: a) az intézet által gondozott tantárgyak körére, a jelenleg hatályos képzésben, az alapképzésben, a mesterképzésben, b) az intézeti tanszékek létesítésére, megszüntetésére, valamint intézeti tanszékvezetői megbízásra,

5

c) az idegen-nyelven történő képzés indítására az alap- és továbbképzésben, doktori képzésben, d) az új oktatói-kutatói és nem oktatói-kutatói dolgozói álláshely létesítésére, e) a kitüntetések adományozására, f) a Professor Emeritus cím adományozására. [19] A tanszékcsoport tanácsa javaslatot tesz: a) a Kar illetékességébe tartozó minden olyan képzési tervre, mintatantervre, a programok, tananyagok, követelmények (pl. záróvizsga tematikák) továbbfejlesztésére, amelyben a tanszékcsoport kompetens; b) a záróvizsgaelnök személyére, amely alapján a megbízást a dékán adja; c) kitüntetések adományozására; d) a kari költségvetési és fejlesztési tervekre; e) a tanszéki véleményezés eredményének ismeretében, a tanszékcsoport-vezetői, tanszékvezetői, egyetemi tanári és egyetemi docensi pályázatokról. f) a Professor Emeritus cím adományozására. ESZ V. 43. Az Intézeti Tanács véleményt nyilvánít az intézet keretében szervezett doktori képzéssel, általános és szakirányú továbbképzéssel, felsőfokú szakképzéssel kapcsolatosan, és az intézetvezető-helyettes megbízásáról. [20] A tanszékcsoport tanácsa véleményt nyilvánít: a) a tanszékcsoport-vezetői, (tanszék)vezetői, oktatói és kutatói álláshelyek betöltésére (előlépésre) kiírt pályázatok szövegéről; c) tanszékcsoport-vezető helyettesi megbízásról. [21] a) A tanszékcsoport tanácsa hatáskörét ülésén gyakorolja, amelyet szükség szerint, de félévenként legalább két alkalommal a tanszékcsoport-vezető hív össze. b) A tanszékcsoport-vezető gondoskodik arról, hogy “rendes” tanácsülés esetén az ülés időpontja előtt legalább 3 munkanappal a napirendi pontokat tartalmazó meghívót a tanács minden tagja megkapja. c) A tanács rendes ülésén szereplő valamennyi érdemi kérdésben írásbeli előterjesztést kell készíteni, és annak tanulmányozásához a tanács tagjainak annyi időt kell biztosítani, hogy a vitában felkészülten vehessenek részt. d) Az FTCS Tanácsát 15 napon belül össze kell hívni a napirend megjelölésével, ha azt valamely tanszék tanszékvezetője, vagy az FTCS tagjainak legalább egyharmada írásban kéri, továbbá, ha erre a TTIK Dékánja a tanszékcsoport-vezetőt felkéri. e) Az FTCS Tanácsa napirendjére a tanszékcsoport-vezető tesz javaslatot, amelynek elfogadásáról a Tanszékcsoport Tanácsa egyszerű szótöbbséggel határoz. Az ülés napirendjére fel kell venni azokat a kérdéseket is, amelyeket a tanács valamelyik tagja javasol, és felvételüket a tanács megszavazza. A Dékán által felvetett (javasolt) napirendi pontokat – szavazás nélkül – napirendre kell tűzni. h) A "Bejelentések" és “Egyebek” napirendi pontok tájékoztatást, tudomásulvételt szolgálnak, közöttük szavazást igénylő ügy nem lehet. i) Az FTCST ülések utolsó napirendi pontja minden alkalommal az "Indítványok" témakör. Ennek keretében meg kell tárgyalni azokat az írásos indítványokat, amelyeket a Tanács tagjai az ülés előtt legalább 2 munkanappal benyújtanak. j) A tanácsülésről hangfelvétel és írott feljegyzés/jegyzőkönyv készül.

6

[22] Az FTCS Tanácsa határozatait az alábbiak szerint hozza: a) a Tanács határozatképes, ha ülésén szavazati jogú tagjainak felénél több tagja jelen van; b) ha a Tanács határozatképtelen, akkor legfeljebb egy héten belül új ülést (esetleg rendkívüli ülést) kell összehívni, amely a sikertelenül összehívott tanácsülés napirendjére előzetesen felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes; c) a határozatképes Tanács határozatait általában a szavazásban résztvevő tagok több mint felének egyetértő szavazatával (egyszerű többség) hozza; d) a szavazati jogú tanácstagok legalább kétharmadának az egyetértő szavazata (abszolút többség) szükséges (a tartózkodás “nem” szavazattal egyenértékű): - személyi ügyekben, - szabályzatok elfogadásához, illetve módosításához, - a költségvetés elfogadásához, ha annak elosztási módja eltér a felsőbb szintű elosztási elvektől, - a tanszékcsoport szerkezetét, összetételét érintő kérdésekben, - továbbá olyan stratégiai fontosságú kérdésekben, amelyet a tanszékcsoport tanácsa egyszerű többséggel annak minősít. e) szavazategyenlőség esetén az a javaslat válik határozattá, amely mellett a Tanács elnöke dönt; f) a Tanács általában titkosan szavaz. A tanács elnöke javaslatot tehet nyílt szavazásra (pl. a teljes napirendi pont szavazásaira), ha azzal minden jelenlévő szavazati jogú tag egyetért (v.ö. [23] és [24] pontokkal); g) ha a szavazás során kettőnél több lehetőség között kell választani, akkor: i) ha a választás során az egyszerű többséget egyik alternatíva sem nyeri el, akkor a legkevesebb szavazatot kapó kiesik mindaddig, amíg már csak kettő marad; ii) abszolút többség szükségessége esetén a szavazás az (i) szerint folytatandó le; ha a fennmaradó egyetlen lehetőség sem kap abszolút többséget, akkor újabb ülésen új szavazást kell elrendelni, illetve a dékán közbenjárását kell kérni. [23] A szavazás az alábbi, egyben hierarchikus (titkossági) sorrendet is jelentő módok valamelyike szerint történhet (v.ö. [22] f) ponttal): a) elektronikusan (e-mailben), b) nyílt szavazással a tanácsülésen, c) "mozgó urnás" titkos szavazással, d) titkos szavazással a tanácsülésen. Amennyiben a szavazás nem a tanácsülésen történik, az elnök köteles döntéséről minden érintett (szavazásra jogosult) felet időben értesíteni, hogy élhessenek a [24] pontban megfogalmazott jogukkal. [24] Amennyiben a szavazásra jogosultak közül egyetlen szavazó is a titkosabbat (azaz a [23] pontban felsorolt sorrendben a soron következő módok valamelyikét) javasolja, úgy a szavazást aszerint kell lefolytatni. [25] Szavazni csak személyesen lehet.

7

V.2 A tanszékcsoport-vezető [26] Az FTCS Tanácsának elnöke a tanszékcsoport-vezető. ESZ V. 47. Az intézetvezető megbízása legalább három, de legfeljebb öt évre szól, amely az Intézeti Tanács véleményére is figyelemmel újabb három-öt évre, több alkalommal is meghosszabbítható. [27] A tanszékcsoport vezetőjét a tanszékcsoporthoz tartozó egyetemi tanárok és docensek közül pályázat keretében 3-5 évi időtartamra – a tanszékcsoport tanácsának egyetértése, az illetékes kari tanács javaslata alapján – a rektor bízza meg, a megbízás egyszer meghosszabbítható. [28] A tanszékcsoport-vezető feladatai: a) A tanszékvezető javaslata alapján véleményt nyilvánít, illetve illetékességi körében dönt a tanszékcsoporthoz tartozó beosztott oktatók, kutatók és egyéb dolgozók béremeléséről és jutalmazásáról; b) egyetemi és kari szinten – szükség esetén az egyetemen kívüli szerveknél – képviseli a tanszékcsoportot; c) véleményt nyilvánít az egyetem és a kar vezetői és testületei előtt az egységet érintő személyi, közös tudományos kutatási, oktatási és gazdasági jellegű kérdésekben: javaslataival döntéseket kezdeményez; d) összefogja és irányítja a tanszékcsoport tanácsának munkáját; e) kiadmányozási és utalványozási jogot gyakorol a tanszékcsoport rendelkezésére bocsátott és a tanszékekre történő belső felosztás után a tanszékcsoport kezelésében hagyott pénzeszközök tekintetében; f) javaslattevő, illetve véleményezési jog illeti meg a tanszékcsoport hatáskörébe tartozó minden ügyben. [29] Az FTCS vezetőjét munkájában tanszékcsoport-vezető helyettes(ek) segíti(k), aki(ke)t a tanszékcsoport-vezető javaslatára az FTCS tanácsa véleményének meghallgatása után a dékán bíz meg. A megbízatás visszavonásig, de legfeljebb a tanszékcsoport-vezető megbízatása lejártáig érvényes. [30] A tanszékcsoport-vezető helyettes(ek) feladatkörét a tanszékcsoport-vezető határozza meg. V.3 A tanszékcsoport munkaértekezlete [31] 1) A tanszékcsoport munkaértekezlete olyan tanácsadó és véleménynyilvánító szerv, amely döntési jogkörrel nem rendelkezik, de a tanszékcsoportot érintő minden oktatási, tudományos, gazdasági, személyi és egyéb kérdésben véleményt nyilváníthat. 2) A tanszékcsoport munkaértekezletét évente legalább egyszer a tanszékcsoport-vezetőnek, vagy az egység dolgozói egyötödének kezdeményezésére (15 napon belül) - a tárgysorozati pontok előzetes közlésével - össze kell hívni. A munkaértekezletet állásfoglalásáról és közérdekű javaslatairól a tanszékcsoport vezetője az illetékes dékánt tájékoztatni köteles. 3) A tanszékcsoport munkaértekezletére a tanszékcsoport valamennyi oktatóját - ideértve az ott működő címzetes egyetemi tanárokat, egyetemi magántanárokat, emeritus professzorokat -, kutatóját és más dolgozóját meg kell hívni. 4) A tanszékcsoport munkaértekezletére meg kell hívni a hallgatóság képviselőjét, akit a Hallgatói Önkormányzat választ egy évre. A tanszékcsoport-vezető a munkaértekezletre más személyeket is meghívhat. 8

VII. A TANSZÉKCSOPORT ADMINISZTRÁCIÓJA [32] Az FTCS vezetésére háruló adminisztratív tevékenység lebonyolítását, pénzügyi fedezetét a fizikai tanszékek közösen biztosítják egy alkalmazott révén, akit a tanszékcsoport-vezető közvetlenül irányít. Feladatai: - a tanszékcsoport levelezésének, irattárazásának intézése; - a tanácsülések technikai megszervezése és a jegyzőkönyv vezetése; - a tanszékcsoport pénzügyeinek nyilvántartása. A helyettes(ek) és az adminisztrátor díjazását a tanszékcsoport tanácsa határozza meg az éves költségvetés elfogadásakor. VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK [33] Az FTCS Működési rendjét a Fizikus Tanszékcsoport Tanácsa 2009. február 25.-i ülésén elfogadta. [34] Ezen szabályzat elfogadásától hatályos. [35] Az FTCS Működési rendjének mellékletei. 1. sz. melléklet: Az FTCS Tanácsának aktuális összetétele. 2. sz. melléklet: Az FTCS mellett működő bizottságok, és a tanszékcsoport által megbízott, ill. delegált felelősök. 3. sz. melléklet: Az Egyetemi és Kari Tanácsok állandó bizottságaiba és testületeibe delegáltak aktuális névsora. 4. sz. melléklet: A Kari Tanácsba küldendő képviselők választási szabályzata. 5. sz. melléklet: A TTIK és az ÁOK megállapodása az Orvosi Fizikai és Biofizikai Intézet létrehozásáról. 6. sz. melléklet: A Professor Emeritus cím adományozásával kapcsolatos tanszékcsoporti szabályozás az SZTE TTIK kari rendjéhez kapcsolódóan.

9

MELLÉKLETEK 1. SZ. MELLÉKLET: AZ FTCS TANÁCSÁNAK TAGJAI 1) A Fizikus Tanszékcsoport Tanácsának szavazati jogú tagjai: a) Betöltött tisztségük alapján: - a Fizikus Tanszékcsoport vezetője: Dr. Szabó Gábor akadémikus, egyetemi tanár - a TTIK Fizikai Tanszékeinek vezetői: - Elméleti Fizikai Tanszék: Dr. Benedict Mihály egyetemi tanár, helyettes: Dr. Varga Zsuzsanna egyetemi docens - Kísérleti Fizikai Tanszék: Dr. Szatmári Sándor egyetemi tanár, helyettes: Dr. Szatmáry Károly egyetemi docens - Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék: Dr. Rácz Béla egyetemi tanár, helyettes: Dr. Osvay Károly egyetemi docens - Orvosi Fizikai és Biofizikai Intézet: Dr. Ringler András egyetemi docens, helyettes: Dr. Maróti Péter egyetemi tanár b) A tanszékcsoporthoz tartozó akadémikusok, egyetemi tanárok és emeritus professzorok, - Dr. Bor Zsolt akadémikus - Dr. Szabó Gábor akadémikus - Dr. Hevesi Imre professor emeritus - Dr. Fehér László egyetemi tanár - Dr. Iglói Ferenc egyetemi tanár - Dr. Maróti Péter egyetemi tanár - Dr. Rácz Béla egyetemi tanár - Dr. Szatmári Sándor egyetemi tanár c) választás alapján: - Orvosi Fizikai és Biofizikai Intézet: Dr. Nagy László egyetemi docens, - Elméleti Fizikai Tanszék: Dr. Varga Zsuzsanna egyetemi docens, - Kísérleti Fizikai Tanszék: Dr. Szatmáry Károly egyetemi docens, póttag: Dr. Papp Katalin egyetemi docens - Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék: Dr. Osvay Károly egyetemi docens, póttag: Dr. Erdélyi Miklós adjunktus - a Fizikus Tanszékcsoport szakmai illetékességi körébe tartozó hallgatók (Hallgatói Önkormányzat) által delegált képviselői: Tóth Péter, Gajdos Tamás (MAFIHE) [Megjegyzések: a) szavazás csak egyféle jogon lehetséges; b) a szavazati jog a betöltött tisztség alapján, távollét/akadályoztatás esetén előre bejelentett helyettesre átruházható.] Összesen 16 szavazati jogú személy.

10

2) Az FTCS Tanácsának tanácskozási jogú tagjai: - a TTIK dékánja: Dr. Hernádi Klára egyetemi tanár - a tanszékcsoport-vezető helyettes: Dr. Gyémánt Iván egyetemi docens - a Fizika Doktori Iskola vezetője: Dr. Szabó Gábor akadémikus, egyetemi tanár - az érdekvédelmi szervezetek képviselője: Dr. Kovács Attila adjunktus - a tanszékcsoportból választott egyetemi és kari tanácstagok - SZTE Szenátus tagja (ha van) : – - Kari Tanács tagjai: Dr. Kovács Attila adjunktus Dr. Benedict Mihály egyetemi tanár - az MTA SZBK Biofizikai Intézetének vezetője: Dr. Ormos Pál, tudományos tanácsadó - a JGYPK Általános és Környezetfizikai Tanszék vezetője: Dr. Nánai László egy. tan., helyettese: Dr. Farkas Zsuzsa főisk. tan. - az MTA Lézerfizikai Kutatócsoport képviselője: Dr. Hopp Béla - a Fizika Doktori Iskola hallgatóinak képviselője: –

11

2. SZ. MELLÉKLET: A TANSZÉKCSOPORT MELLETT MŰKÖDŐ BIZOTTSÁGOK, ÉS A TCS ÁLTAL MEGBÍZOTT/DELEGÁLT FELELŐSÖK [37] Oktatási Bizottság 1) Az FTCS állandó jelleggel működtet egy Oktatási Bizottságot (OB), amelynek elnökét a tanács hagyja jóvá, tagjai a tanszékek egy-egy delegáltja és a tanszékcsoporthoz tartozó hallgatók (HÖK) egy delegált képviselője. 2) Az OB az oktató-nevelő munka koordinálásáért felelős döntés-előkészítő és tanácsadó testület. Az OB feladata az oktatási és tanulmányi ügyek döntés-előkészítése, javaslatok előterjesztése az FTCS Tanács számára. 3) Az OB ülésein az FTCS Tanács tagjai bármikor, illetve napirendtől függően meghívott vendégek részt vehetnek. [38] Diákköri felelősök A tanszékcsoport-vezető a doktori iskola vezetőjének, valamint a tanszéki diákköri felelősök javaslata alapján a fizikus, illetve a fizika tantárgypedagógiai tudományos diákkör támogatására diákköri felelősöket bíz meg, akiknek a feladata: a) a TTIK TDK szervezetén belül az évenkénti helyi Fizikai, illetve a Fizika Tantárgypedagógiai Diákköri Konferenciák lebonyolítása, b) Az FTCS képviselete az OTDK tudományos szekcióiban, c) részvétel a kétévente megrendezésre kerülő Országos Diákköri Konferenciák szervezésében és helyi előkészületeiben. [39] Beiskolázási Bizottság (BB) 1) Az FTCS állandó jelleggel működtet egy Beiskolázási Bizottságot (BB), amelynek elnökét az FTCS tanácsa hagyja jóvá, tagjai a tanszékek egy-egy delegáltja és a tanszékcsoporthoz tartozó hallgatók (HÖK) egy delegált képviselője. 2) A BB feladata a tanszékcsoport beiskolázási feladatainak (nyílt napok, iskolalátogatások stb.) megszervezése, koordinálása, a tanszékcsoport PR anyagainak (hírlevelek, szórólapok, poszterek stb.) szerkesztése, és az érdeklődő hallgatók tájékoztatása. 3) A BB ülésein az FTCS oktatói és kutatói bármikor részt vehetnek. 4) A BB elnöke a Kari BB-be delegált tanszékcsoporti képviselő. Honlap felelős, rendszergazda, a számítógépes kabinet felelőse: Dr. Földi Péter [40] Az FTCS Tanácsa az előtte álló feladatok hatékony végrehajtása érdekében ideiglenes bizottságokat hozhat létre, melynek tagjai a tanszékcsoport oktatói, kutatói és alkalmazottai mellett külső szakértők is lehetnek. [41] A tanszékcsoport az egyetem felsőbb szintű bizottságaiba, tanácsadó és önkormányzati jogú testületeibe képviselőket választ, illetve delegál. (A megválasztottak, delegáltak aktuális névsorát a 3. sz. melléklet tartalmazza.) 1) A Kari Tanácsba való választás. (A kari tanácstag megválasztásának szabályzatát a 4. sz. melléklet tartalmazza.) 2) A Kari Tanács állandó bizottságaiba és testületeibe való delegálás. a) Állandó bizottságok i. A tanszékcsoport képviselőjét az FTCS tanácsának jóváhagyása alapján a tanszékcsoport-vezető bízza meg az alábbi bizottságokba: - Kari Gazdasági Bizottság, 12

- Kari Oktatási Bizottság, - az FTCS OB elnöke - Kari Kreditátviteli Bizottság, - Kari Felvételi Bizottság, - Kari Minőségbiztosítási Bizottság. - Köztársasági Ösztöndíj Bizottság ii. A Kari Tudományos Tanács képviselőjét a doktori iskola vezetőjének javaslata, az FTCS tanácsának véleménye alapján a tanszékcsoport-vezető jelöli ki. b) Tanácsadó testületek i. Elnökség – delegáltja a tanszékcsoport-vezető ii. Tanszékvezetők Tanácsadó Testülete – delegáltjai beosztásuk alapján a tanszékvezetők, valamint a tanszékcsoport-vezető c) Önkormányzati jogú testületek - Kari Doktori Tanács A tanszékcsoport képviselőjét az FTCS tanácsának jóváhagyása alapján a tanszékcsoport-vezető bízza meg az alábbi bizottságokba: - Diákköri Tanács - az FTCS diákköri felelősei

13

3. SZ. MELLÉKLET: AZ EGYETEMI TANÁCS ÉS KARI TANÁCSOK ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGAIBA ÉS TESTÜLETEIBE DELEGÁLTAK AKTUÁLIS NÉVSORA 1) A Kari Tanács tagja a tanszékcsoport-vezető: Dr. Szabó Gábor A Kari Tanácsba választott képviselők: a) tagok: Dr. Kovács Attila Dr. Benedict Mihály b) póttagok: 1. Dr. Szatmáry Károly 2. Dr. Gingl Zoltán 3. Dr. Szatmári Sándor 4. Dr. Varga Zsuzsanna 2) Az FTCs képviselői (helyettesei) a Kar állandó bizottságaiban és testületeiben: a) Állandó bizottságok  Felvételi Bizottság: Dr. Erdélyi Miklós (Dr. Földi Péter)  Gazdasági Bizottság: Dr. Gingl Zoltán (Dr. Gyémánt Iván)  Köztársasági Ösztöndíj Bizottság: Dr. Kovács Attila (Dr. Gyémánt Iván)  Kreditátviteli Bizottság: Dr. Varga Zsuzsa (Dr. Szatmáry Károly)  Minőségbiztosítási Bizottság: Dr. Gyémánt Iván (Dr. Varga Zsuzsa)  Munkavédelmi és Hulladékgazd. Biz.: Dr. Makra Péter (Székely Péter)  Oktatási Bizottság: Dr. Varga Zsuzsa (Dr. Kovács Attila)  Beiskolázási Bizottság: Dr. Erdélyi Miklós (Dr. Földi Péter) b) Tanácsadó testületek - Elnökség: Dr. Szabó Gábor, - Tanszékvezetők Tanácsadó Testülete (tanszékvezetők, tanszékcsoport-vezető) - FTCs: Dr. Szabó Gábor - Orvosi Fizikai és Biofizikai Intézet: Dr. Ringler András - Elméleti Fizikai Tanszék: Dr. Benedict Mihály - Kísérleti Fizikai Tanszék: Dr. Szatmári Sándor - Optikai és Kvantumelektronikai Tsz.: Dr. Rácz Béla c) Önkormányzati jogú testületek: - Doktori Tanács: Dr. Gyémánt Iván (Dr. Maróti Péter) - Diákköri Tanács: Dr. Szatmáry Károly Dr. Papp Katalin - Tudományos Tanács: Dr. Szatmári Sándor (Dr. Benedict Mihály)

14

4. SZ. MELLÉKLET: A FIZIKUS TANSZÉKCSOPORT KARI TANÁCSBA KÜLDENDŐ KÉPVISELŐINEK VÁLASZTÁSI SZABÁLYZATA (2008) 1. A választás kétfordulós. Az első fordulóban a jelöltek megválasztása történik. A képviselők végleges megválasztása a második forduló feladata. A szavazás hivatalos szavazólappal, titkosan történik. 2. A választásra jogosult személyek listáját az egyetemi és kari szabályzatok alapján az egyetem Bér- és Munkaügyi Osztálya készíti el, és a tanszékcsoport-vezető hitelesíti. Minden választásra jogosultnak minden fordulóban egy szavazata van. A választás mindkét fordulója a szavazásban résztvevők számára való tekintet nélkül érvényes. 3. A szavazás az első fordulóban (előválasztás) úgy történik, hogy a szavazásra jogosult a hivatalos szavazólapon megjelölt helyre olvashatóan felírja az általa alkalmasnak tartott 2 személy nevét, és ezt a szavazólapot az urnába helyezi. 4. Az első forduló megkezdése előtt, 2008. április 21-én reggel 9.30 órakor a szavazás lebonyolítására kijelölt bizottság (elnök: Dr. Gyémánt Iván, tagok: Dr. Kovács Attila, Németh Jánosné, Szabó Éva) a szavazóurnát lepecsételi. Az urnát a Fizikus Tanszékcsoport irodájában helyezzük el. Az első fordulóban 2008. április 21-én és 22-én 10-15 óráig és április 23-án 9-13 óráig lehet szavazni. A választók a szavazócédula átvételét aláírásukkal igazolják, és a 3. pontban leírt módon szavaznak. 5. Az urnát április 23-án 14 órakor a választási bizottság felnyitja és a szavazatokat összeszámolja. Az első hat legtöbb szavazatot kapott személy nevéről (szavazategyenlőség esetén hatnál több ember is lehet) a kapott szavazatok számának feltüntetésével egy lista készül, amely a tanszékek hirdetőtáblájára kifüggesztésre kerül. Ők az első fordulóban megválasztott jelöltek. 6. A szavazásra jogosultak a kifüggesztéstől számított 24 órán belül a tanszékcsoportvezetőhöz írásban óvást nyújthatnak be. Ha óvás érkezik, akkor tanszékcsoporti tanácsülést kell összehívni, amely dönt a további teendőkről. Ha óvás nem érkezik, akkor az első forduló a leadott érvényes szavazatok számától függetlenül érvényes. 7. A második fordulóban a szavazólapokra azoknak a neve kerül fel abc sorrendben, akiket az első fordulóban jelöltnek megválasztottak és írásban nyilatkoztak arról, hogy a jelölést vállalják. A szavazás úgy történik, hogy a választásra jogosult kihúzza azok nevét, akikre nem kíván szavazni, és érintetlenül hagyja az általa választott személyek nevét. A szavazat akkor érvényes, ha a szavazólapon legfeljebb két név marad áthúzás nélkül. Egyéb esetben a szavazat érvénytelen. Az első két legtöbb szavazatot kapott személy lesz a kari tanács tagja. A többi jelöltet megválasztott póttagnak kell tekinteni a választás eredményének csökkenő sorrendjében. Szavazategyenlőség esetén az a jelölt kerül előbbre, aki az első fordulóban több szavazatot kapott. Ha még ez sem döntené el a sorrendet, akkor az azonos számú szavazatot szerzett személyek sorrendjét a választási bizottság sorsolással dönti el. 8. A második fordulóban 2008. április 28-29-én 10-15 óra között, 2008. április 30-án 9-13 óráig lehet szavazni. A szavazás helye és lebonyolítása a 4. pontban leírtakkal azonos. 9. Április 30-án 14 órakor a választási bizottság felnyitja az urnát, és megállapítja az eredményt. A szavazás végeredményét a szavazást követő napon kell kihirdetni és a megválasztott tagok és póttagok névsorát a tanszéki hirdetőtáblákon ki kell függeszteni. A szavazás eredményével kapcsolatosan 24 órán belül írásban óvás emelhető. Óvás esetén a tanszékcsoport tanácsa dönt a további teendőkről. (Megjegyzés: minden választás előtt aktualizálni kell!)

15

5. SZ. MELLÉKLET: A TTIK ÉS AZ ÁOK MEGÁLLAPODÁSA AZ ORVOSI FIZIKAI ÉS BIOFIZIKAI INTÉZET LÉTREHOZÁSÁRÓL ??

16

6. SZ. MELLÉKLET: A „P R O F E S S O R E M E R I T U S / E M E R I T A ” CÍM ADOMÁNYOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS TANSZÉKCSOPORTI SZABÁLYOZÁS AZ SZTE TTIK KARI RENDJÉHEZ KAPCSOLÓDÓAN. 1. Tanszék, illetve tanszékcsoport javaslatot tesz „Professor Emeritus/Emerita” cím adományozásának kari rendjével.

összhangban

a

2. A javaslatban fel kell sorolni a „Professor Emeritus/Emerita” címmel járó feladatokat és juttatásokat és azok forrásait. 3. „Professor Emeritus/Emerita” jogosult a szükséges – feladataival arányosan – tanszéki, illetve tanszékcsoporti infrastruktúra használatára (pl. iroda, internet, telefon, irodai szolgáltatás). 4. A „Professor Emeritus” tízes körének tagjai jogosultak 2011. január 1-től a korábban megállapított rendszeres havi címpótlékra a Fizikus Tanszékcsoport keretéből. 5.

A 2011. január 1.-je után felterjesztett Kari szabályozás ( 6. § 2. pontja ) vonatkozik.

17

„Professor

Emeritus/Emerita”-ra

a

Az SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport szervezeti és működési szabályzata A Tanszékcsoport neve: SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport Rövidített neve: SZTE TTIK FFTCS Székhelye: 6722 Szeged, Egyetem u. 2-6. Postacíme: H-6701 Szeged, Pf. 651.

I. A Tanszékcsoporthoz tartozó tanszékek: 1. 2. 3. 4. 5.

Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék Földtani és Őslénytani Tanszék Gazdaság- és Társadalomföldrajzi Tanszék Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék,

II. A tanszékcsoport általános feladatai: 1. a tanszékcsoport területén folyó oktatás általános elveinek megállapítása és érvényesítése, 2. az oktatás, a tudományos kutatás tanszékek közötti folyamatos koordinációjának megszervezése, 3. a szakmai illetékességi körébe tartozó tantervek meghatározása, módosításának kezdeményezése, 4. az oktatási programok, tananyagok és a kötelező irodalom koordinálása, 5. a tanszékcsoporthoz tartozó tudományos diákkörök szakmai feltételeinek megteremtése, 6. a dologi és személyi erők hatékonyabb koncentrálása, beleértve elsősorban a tanszékcsoporton belüli adminisztrációs feladatok szervezését és ellátását, 7. a tanszékcsoport gazdálkodási kereteinek meghatározása. III. A tanszékcsoport tanácsa (továbbiakban TT) 1. A TT a tanszékcsoport döntési, véleményezési, javaslattételi és ellenőrzési joggal rendelkező vezető testülete. 2. A tanszékcsoport tanácsának tagjai: a tanszékcsoport választott vezetője és helyettese, a tanszékcsoporthoz tartozó tanszékek – beleértve a külső egységeket is – vezetői, a tanszékek 1-1 választott képviselője, a szakterület Doktori Tanácsának vezetője, az oktatásban részt vevő egyetemi tanárok, a hallgatók képviseletében 1 fő (HÖK által delegálva), az érdekképviselet képviselője, a Tanszékcsoporti Oktatási, Tanulmányi és Kreditátviteli Bizottság elnöke, a JGYPK Földrajzi Tanszékének vezetője (tanácskozási joggal). A tanszékcsoport hallgatói képviselőinek mandátuma 1 év, az egyéb választott képviselők mandátuma 3 év. 3. A TT elnöke a tanszékcsoport-vezető, akinek megbízása az SZTE szabályozásának megfelelően történik.

4. A tanszékcsoport-vezető a tanszékcsoport tanácsának ülésére a tanszékcsoport bármelyik tagját tanácskozási joggal meghívhatja. Az ülésre a kar dékánját meg kell hívni. A TT ülései nyitottak, azokon a tanszékcsoport bármely oktatója vagy dolgozója megfigyelőként részt vehet. 5. A TT dönt: - a tanszékcsoporthoz tartozó tanszékek munkamegosztásának és tevékenységének összehangolásáról, - a tanszékcsoport rendelkezésére álló költségvetési keretek felosztásáról, - közös tudományos tervek és tevékenységek meghatározásáról, - átengedett jogon az adjunktusi és a tanársegédi pályázatokról, illetve a nem oktatói alkalmazásokról, - az illetékességi körébe tartozó egyéb személyi kérdésekről. 6. A TT javaslatot tesz: - a programok, tananyagok, kötelező szakirodalmi anyagok, továbbá a követelmények, valamint a számonkérési módszerek tanszékcsoporton belüli (tanszékek közötti) egyeztetésére, illetőleg továbbfejlesztésére, - szükség szerint a tanterv módosítására, szakalapításra vagy szakindításra, - a kari tanács felé kitüntető, illetve tiszteletbeli címek, oklevelek adományozására, - a kar hallgatói részére alapított kitüntetések odaítélésére, - a tanszékcsoport oktató-, és tudományos kutatási programjára. 7. A TT véleményt nyilvánít az illetékességi körébe tartozó pályázati felhívásokról, személyi kérdésekről, a beérkezett kérelmekről. 8. A TT hatáskörét az ülésen gyakorolja, amelyet szükség szerint, de félévenként legalább két alkalommal a tanszékcsoport-vezető (tartós távolléte esetén helyettese) hív össze. 9. A TT ülését 15 napon belül össze kell hívni, ha ezt a tanszékcsoporthoz tartozó bármely tanszék vezetője kéri. 10. A TT a szorgalmi és a vizsgaidőszakban akkor határozatképes, ha tagjainak több mint 50 %-a jelen van (szorgalmi és a vizsgaidőszakon kívül a határozatképességet a hallgatói képviselők nélkül is meg lehet határozni). A tagokat akadályoztatás esetén helyettesíthetik. A Tanács hallgatói kérdéseket a szorgalmi időszakon kívül halaszthatatlan kivételtől eltekintve nem tárgyal. 11. Ha a tanács határozatképtelen, későbbi időpontra új tanácsülést kell összehívni, amely a sikertelenül összehívott tanácsülés napirendjére előzetesen felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. 12. A határozatképes tanács határozatait általában az ülésen jelenlévő tagok több mint felének egyetértő szavazatával (egyszerű szótöbbség) hozza. A TT szavazati jogú taglétszámának felénél több egyetértő szavazat (abszolút többség) szükséges személyi ügyekben hozott döntéshez, a tanszékcsoporti költségvetési kereteknek az egyes egységek közötti felosztásához, az oktatási egység létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos véleménynyilvánításhoz. A TCS-i szabályzatok elfogadásához, illetve módosításához abszolút és minősített többség, (azaz a TT szavazati jogú tagjai számának felét meghaladó és emellett a jelenlévő szavazati jogú tagok számának kétharmadát elérő szavazat) szükséges. 13. A személyi és a struktúrát érintő kérdésekben a szavazás titkos. Legalább 5 tag összehangzóan kérhet „név szerinti” szavazást, ebben az esetben a személy szerinti állásfoglalások nyilvánosságra kerülnek. 14. A TT ülésének napirendjét, a megvitatandó anyagokat az ülés előtt lehetőleg 3 munkanappal a képviselőknek meg kell küldeni (írásban vagy elektronikusan), vagy lehetővé kell tenni az anyagokba való betekintést. 15. A tanszékcsoport ülésén beterjeszteni kívánt indítványokat 3 munkanappal az ülés előtt írásban kell megküldeni a tanszékcsoport-vezetőnek vagy helyettesének.

16. A tanszékcsoport tanácsának üléseiről, határozatairól feljegyzést kell készíteni, amely nyilvános. A feljegyzésekből kivonat készül, melynek megtekintésére a TT minden tagja számára lehetőséges kell biztosítani. A jegyzőkönyvet a levezető elnök és a TT két tagja hitelesíti 17. A tanszékcsoport adminisztrációjába a Tanács minden tagja betekinthet. 18. A TT állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

IV. A tanszékcsoport-vezető 1. A tanszékcsoport vezetőjét a tanszékcsoporthoz tartozó egyetemi tanárok és docensek közül 1-4 évi időtartamra - a tanszékcsoport tanácsának véleménye, az illetékes kari tanács és az Egyetemi Tanács javaslata alapján – a rektor bízza meg. A megbízás egyszer meghosszabbítható. 2. A tanszékcsoport-vezető: - összefogja és irányítja a tanszékcsoport és annak bizottságainak munkáját, - képviseli a tanszékcsoportot az egyetem és a kar szerveinél, továbbá szükség esetén az egyetemen kívül, - véleményt nyilvánít az egyetem és a kar vezetői és testületei előtt az egységet érintő személyi, közös tudományos kutatási, oktatástartalmi és gazdasági jellegű kérdésekben, javaslataival ilyen tartalmú döntéseket kezdeményez, - kiadmányozási és utalványozási jogot gyakorol a tanszékcsoport rendelkezésére álló (és a tanszékekre történő belső felosztás után a tanszékcsoport kezelésében hagyott) pénzeszközök tekintetében, - felel a tanszékcsoport gazdálkodásáért, illetve átfogó személyzeti kérdéseiért, - javaslattevő, illetve véleményezési jog illeti meg a tanszékcsoport hatáskörébe tartozó minden ügyben. 3. A tanszékcsoport-vezető megválasztásáért, a pályázat kiírásáért a tanszékcsoportvezető helyettese felelős. A pályázat kiírásához ki kell kérni a tanszékcsoport tanácsának véleményét.

V. A tanszékcsoportvezető-helyettes 1. A tanszékcsoport vezetőjét munkájában a tanszékcsoportvezető-helyettes segíti, akit a tanszékcsoport vezető oktatói közül, a tanszékcsoport-vezető javaslata alapján 1-4 évre a TT bíz meg. 2. A tanszékcsoportvezető-helyettes a tanszékcsoport-vezetőt távollétében teljes jogkörben helyettesíti, azonban minden érdemi ügyről köteles tájékoztatni azt.

VI. A tanszékcsoport elnöksége 1. A tanszékcsoport elnöksége a tanszékcsoport-vezető mellett működő stratégiai, döntés-előkészítő, véleményező operatív testület.

2. Tagjai a tanszékcsoport-vezető és helyettese, valamint a Tanszékcsoporthoz tartozó tanszékek vezetői, akiket távollétük esetén helyetteseik szavazati joggal helyettesítenek. 3. A tanszékcsoport elnöksége a tanszékcsoportot érintő fontosabb oktatási, szervezési, stratégiai ügyekben döntés előkészítő és vélemény-nyilvánító jogkörrel rendelkezik. 4. A tanszékcsoporti elnökséget a tanszékcsoport-vezető (tartós távolléte esetén helyettese) hívhatja össze.

VII. A tanszékcsoport munkaértekezlete 1. A tanszékcsoport munkaértekezlete olyan tanácsadó és véleménynyilvánító szerv, amely döntési jogkörrel nem rendelkezik, de a tanszékcsoportot érintő minden oktatási, tudományos, gazdasági, személyi és egyéb kérdésben véleményt nyilváníthat. 2. A tanszékcsoport munkaértekezletét évente legalább egy alkalommal kívánatos összehívni, továbbá az egység dolgozói egyötödének kezdeményezésére bármikor – a napirend előzetes közlésével – össze kell hívni. A munkaértekezlet állásfoglalásáról és közérdekű javaslatairól a tanszékcsoport-vezetője köteles tájékoztatni a dékánt. 3. A tanszékcsoport munkaértekezletére a tanszékcsoport valamennyi oktatóját – ideértve az ott működő címzetes oktatókat, Emeritus professzorokat – kutatóját és más dolgozóját meg kell hívni. 4. A tanszékcsoport munkaértekezletére meg kell hívni a tanszékcsoport által oktatott hallgatóság képviselőit, illetve ha a tanszékcsoport területén működik érdekképviseleti szervezet, akkor annak képviselőjét is. A tanszékcsoport-vezető a munkaértekezletre más személyeket is meghívhat.

VIII. A Tanszékcsoport operatív bizottságai 1. A tanszékcsoporton folyamatosan, vagy rendszeresen felmerülő operatív ügyek zökkenőmentes és következetes intézése érdekében a TT operatív bizottságokat működtet. Ezekben a Tanszékek egy-egy megbízott képviselője vesz részt. 2. A tanszékcsoport állandó operatív bizottságai: Gazdasági Bizottság, Oktatási, Tanulmányi és Kreditátvételi Bizottság, Minőségbiztosítási Bizottság. 3. A Gazdasági Bizottság feladata a tanszékcsoport éves költségvetésének előkészítése, jelentősebb, a tanszékcsoportot érintő gazdasági döntések előkészítése, véleményezése. A Gazdasági Bizottság a költségvetés előkészítésénél figyelembe veszi a TTIK, valamint a tanszékcsoport Oktatási, Tanulmányi és Kreditátvételi Bizottsága által rendelkezésére bocsátott adatokat. 4. Az Oktatási- és Kreditátvételi Bizottság feladata a tanszékcsoportot érintő oktatási ügyek koordinálása, a szakmai illetékességi körébe tartozó tantervek meghatározásának előkészítése, módosításának felülvizsgálata, az oktatási programok, tananyagok koordinálása, a tanszékcsoporti költségvetéshez a tanszékek oktatási terheinek meghatározása, döntés a tanszékcsoport hallgatóit érintő kreditátviteli ügyekben, valamint véleménynyilvánítás a tanszékcsoporti oktatókat és hallgatókat érintő oktatási ügyekben. 5. Az Oktatási, Tanulmányi és Kreditátviteli Bizottság tagja a tanszékcsoporti oktatási referens is.

6. A Minőségbiztosítási Bizottság feladata a tanszékcsoport minőségbiztosítási ügyeinek koordinálása, az ehhez szükséges adminisztráció elvégzése. 7. A tanszékcsoport bizottságai elnököt jelölnek ki tagjaik közül, melyet a TT hagy jóvá. 8. A tanszékcsoporti bizottságokat a tanszékcsoport-vezető (távollétében helyettese) vagy a bizottság elnöke hívhatja össze. 9. A Tanszékcsoport az állandó bizottságok mellett eseti bizottságokat is létrehozhat. IX. A Tanszékcsoport egyéb tisztségei: Tanszékcsoporti tudományos diákköri megbízott A tanszékcsoporti tudományos diákköri megbízott feladata a tanszékcsoport képviselete a megfelelő kari bizottságban és a tanszékcsoport diákköri munkájának koordinálása, a helyi diákköri fordulók megszervezése. Tanszékcsoporti oktatási referens A tanszékcsoporti oktatási referens feladata a tanszékcsoport oktatási ügyei napi menetének koordinálása, a féléves órarendek előkészítése, valamint részvétel a tanszékcsoporti Oktatási, Tanulmányi és Kreditátvételi bizottság munkájában.

X. A Tanszékcsoport Professor Emeritus/Emerita címmel kitüntetett oktatói 1. A „Professor Emeritus/Emerita” cím csak a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtani Tanszékcsoportjáról nyugdíjba vonult egyetemi/főiskolai tanárnak adományozható legfeljebb 5 évre. 2. A cím adományozásának feltétele a Szegedi Tudományegyetemen, ill. valamely jogelőd intézményben legalább 10 éven át egyetemi/főiskolai tanárként végzett kiemelkedő iskolateremtő oktatói és kutatói tevékenység, azaz a. az oktatott tárgyak tankönyvek, szakkönyvek vagy egyetemi jegyzetek formájában is megnyilvánult fejlesztése, új tárgyak, szakterületek meghonosítása; b. nemzetközileg is elismert tudományos és tudományszervező munka, amit gazdag tudományos publikációs tevékenység, sikeres tudományos pályázatok, kitüntetések, külföldi egyetemektől kapott elismerések tanúsítanak; c. iskolateremtő tevékenység az oktatói-kutatói utánpótlás biztosításában; d. az intézmény fejlődését, hírnevének öregbítését szolgáló vezetői megbízások sikeres ellátása. 3. A cím odaítélését – részletes írásbeli előterjesztéssel – kezdeményezheti az illetékes tanszék, illetve a tanszékcsoport vezetője, 4. A cím adományozásáról a Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport tanácsának és a Kari Tudományos Tanács véleményének ismeretében a Kari Tanács állást foglal, majd ezen véleményeket is tartalmazó részletes írásos előterjesztés és az ülésekről készült jegyzőkönyvi kivonatok alapján a cím odaítéléséről a Szenátus dönt. A cím használatának meghosszabbításáról és a feltételekről a Kari Tanács javaslata alapján a Szenátus dönt. 5. A „Professor Emeritus/Emerita” jogai és kötelességei: a. részt vehet az egyetemi alap-, posztgraduális képzésben

b. részt vesz a doktori képzésben, c. részt vehet a tanszék tudományos kutatómunkájában, kutatási pályázatot nyújthat be, d. jogosult az egyetemi infrastruktúra használatára, e. választó és választható bármely kari vagy egyetemi bizottságba, f. a „Professor Emeritust/Emeritát” a Tanszékcsoport rendezvényeire, jelentős eseményeire meg kell hívni, g. a „Professor Emeritus/Emerita” nem tagja a tanszékcsoport tanácsának és a tanszékcsoport elnökségének h. tudományos kapcsolataiban a „Professor Emeritus/Emerita” (Prof. Emer.) megjelölést használhatja. 6. A Professor Emeritus/Emerita cím birtokosa óraadói feladatok vállalása esetén a Tanszékcsoport keretének terhére meghatározott díjazásban részesülhet. 7. A Professor Emeritus/Emerita cím – a mindenkori egyetemi és kari szabályozásnak megfelelően - hosszabbítható.

Jelen Szabályzatot a Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport Tanácsa 2005. május 10. ülésén egyhangúan elfogadta, majd 2005. október 20-án, 2006. január 11-én és 2010. május 27-án kiegészítette.

Ezen szabályzat alapja a 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról (bold italic betűtípus), az SZTE Szervezeti és Működési Szabályzata (bold normál betűtípus) és a TTK Ügyrendje (italic betűtípus). Az Informatikai Tanszékcsoport kiegészítései normál betűkkel szedettek.

Az Informatikai Tanszékcsoport működési rendje 1. § A tanszékcsoport (intézet) Ftv. 147. § 12. intézet: több tanszék tevékenységét összefogó vagy több tanszék feladatait ellátó szervezeti egység. SZTE SZMSZ V.38. Az intézet a kar által folytatott alap és mesterképzés, doktori képzés, felsőfokú szakképzés, szakirányú képzés keretében, több szakon, több tantárgy oktatási feladatainak ellátására és az ezekhez tartozó tudományág(ak)ban folyó kutatás céljából létrehozott, oktatás- és kutatásszervezési és gazdálkodási jogkörrel felruházott önálló szervezeti egység. TTK Ügyrend 1. A tanszékcsoport (intézet) a karhoz tartozó több tanszéknek az oktatás, a kutatás és a gazdálkodás feladatainak együttes ellátására létrehozott egység. 2. Tanszékcsoport (intézet) akkor létesíthető, illetve működhet, ha a résztvevő tanszékek (illetve más egységek) alkalmasak valamely tudományágban és az ehhez kapcsolódó képzési terület(ek)en több szakon kellő szakmai szinten ellátni. 39. Az intézet a Kari Tanács által számára meghatározott költségvetési kerettel gazdálkodik. 2. § A tanszékcsoport neve és egységei 1. 2. 3. 4. 5.

A tanszékcsoport neve: Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Informatikai Tanszékcsoport vagy Kalmár László Informatikai Intézet. A tanszékcsoport neve angolul: Institute of Informatics vagy László Kalmár Institute of Informatics, Faculty of Sciences and Informatics, University of Szeged. Székhelye: Szeged, Árpád tér 2. Postacíme: 6720 Szeged, Árpád tér 2. A tanszékcsoport oktatási és kutatási egységei a tanszékek és kutatócsoportok: a) b) c) d) e) f)

6.

Alkalmazott Informatika Tanszék Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika Tanszék Számítástudomány Alapjai Tanszék Számítógépes Algoritmusok és Mesterséges Intelligencia Tanszék Szoftverfejlesztés Tanszék Az egyes tanszékekre kihelyezett akadémiai kutatócsoportok.

A tanszékcsoport kiszolgáló egységei az irodák, a könyvtár és a rendszergazda csoport.

1

Ezen szabályzat alapja a 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról (bold italic betűtípus), az SZTE Szervezeti és Működési Szabályzata (bold normál betűtípus) és a TTK Ügyrendje (italic betűtípus). Az Informatikai Tanszékcsoport kiegészítései normál betűkkel szedettek.

3. § A tanszékcsoport általános feladatai 1. 2. 3.

Egyetemi szintű oktatás és kutatás az informatika képzési területen, a tanszékcsoport által folytatott oktatás és kutatás általános elveinek megállapítása és érvényesítése, az oktatás, a tudományos kutatás tanszékek közötti megosztásának és folyamatos koordinációjának megszervezése,

4.

az oktatási programok, tananyagok és a kötelező irodalom fejlesztése és koordinálása,

5.

a szakmai illetékességi körébe tartozó tantervek meghatározása, és Kari Tanács elé terjesztése,

6.

vizsgabizottságok összeállítása és vizsgáztatási elvek meghatározása,

7.

a tanszékcsoporthoz tartozó tudományos diákkör és PhD program szakmai feltételeinek megteremtése,

8.

a tanszékcsoport dologi és humán erőforrásának hatékony koncentrálása, beleértve különösen az adminisztrációs feladatok szervezését és ellátását,

9.

a tanszékcsoporthoz tartozó infrastruktúra (tantermek, laboratóriumok, számítógépes kabinetek, könyvtár és irodák) folyamatos felügyelete és fejlesztése,

10. az Acta Cybernetica folyóirat szerkesztése és kiadása, 11. a tanszékcsoporti, tanszéki pályázatok koordinálása, 12. a tanszékcsoport tudományos, oktatatási, egyéb szakmai és közéleti kapcsolatainak fejlesztése és koordinálása.

4. § A tanszékcsoport tanácsa 40. Az Intézeti Tanács az intézet döntéshozó, javaslattételi, véleményezési és ellenőrzési jogkörrel felruházott testülete. 41. Az Intézeti Tanács dönt: a) az egyes tantárgyak oktatási programjáról, a tananyagok, oktatási segédanyagok köréről, b) az intézet oktatási, kutatási tevékenységének fejlesztése irányairól, c) az intézet költségvetési keretének felhasználásáról, illetve felosztásáról. 1.

A tanszékcsoport tanácsa dönt: a)

a tanszékcsoporthoz tartozó tanszékek munkamegosztásáról és tevékenységének összehangolásáról,

2

Ezen szabályzat alapja a 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról (bold italic betűtípus), az SZTE Szervezeti és Működési Szabályzata (bold normál betűtípus) és a TTK Ügyrendje (italic betűtípus). Az Informatikai Tanszékcsoport kiegészítései normál betűkkel szedettek.

b)

a tanszékcsoport rendelkezésére álló költségvetési keretek és egyéb pénzügyi források felhasználásáról, az egyéb pénzügyi források esetében a szakmailag felelős személy(ek) vagy bizottság(ok) véleményének figyelembe vételével,

c)

közös tudományos kiadványokról,

d)

a tantárgyi programok, tananyagok, kötelező szakirodalmi anyagok, az oktatási követelmények, valamint a számonkérési módszerek tanszékcsoporton belüli tanszékek közötti egyeztetéséről, illetőleg továbbfejlesztéséről,

e)

a hatáskörébe tartozó oktatói, kutatói és dolgozói szerződésekről,

f)

az oktatási követelmények és számonkérési módszerek (vizsgák) intézeten belüli formáiról,

g)

a tanszékcsoport feladatainak ellátását segítő bizottságok létrehozásáról és azok hatásköréről.

tervek

és

tevékenységek

meghatározásáról,

intézeti

42. Az Intézet Tanács javaslatot tesz: a) az intézet által gondozott tantárgyak körére, a jelenleg hatályos képzésben, az alapképzésben, a mesterképzésben, b) az intézeti tanszékek létesítésére, megszüntetésére, valamint intézeti tanszékvezetői megbízásra, c) az idegen-nyelven történő képzés indítására az alap és továbbképzésben, doktori képzésben, d) az új oktatói-kutatói és nem oktatói-kutatói dolgozói álláshely létesítésére, e) a kitüntetések adományozására, f) a Professor Emeritus cím adományozására. 2.

A tanszékcsoport tanácsa javaslatot tesz: a)

saját működési rendjére,

b)

a felvételi és záróvizsga bizottságokra,

c)

a tanrend és tanterv esetleges módosításaira,

d)

a kari tanácsnak kitüntető, illetve tiszteletbeli címek, oklevelek adományozására,

e)

a kar hallgatói részére alapított kitüntetések odaítélésére,

f)

oktatók és kutatók kitüntetésére, előléptetésére,

g)

a kari költségvetési és fejlesztési tervekre,

h)

a tanszékcsoport oktatási-, és tudományos kutatási programjára.

43. Az Intézeti Tanács véleményt nyilvánít az intézet keretében szervezett doktori képzéssel, általános és szakirányú továbbképzéssel, felsőfokú szakképzéssel kapcsolatosan, és az intézetvezető-helyettes megbízásáról.

3

Ezen szabályzat alapja a 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról (bold italic betűtípus), az SZTE Szervezeti és Működési Szabályzata (bold normál betűtípus) és a TTK Ügyrendje (italic betűtípus). Az Informatikai Tanszékcsoport kiegészítései normál betűkkel szedettek.

3. 4. 5. 6.

A tanszékcsoport tanácsa véleményt nyilvánít a nyilvános felhívásokra beérkezett pályázatokról. A tanszékcsoport tanácsa hatáskörét az ülésen gyakorolja, amelyet szükség szerint, de félévenként legalább egy alkalommal a tanszékcsoport-vezető hív össze. A tanszékcsoport tanácsának ülését 15 napon belül össze kell hívni, ha azt a tanszékcsoport tanács tagjainak legalább 1/3-a írásban kéri. A tanszékcsoport tanácsának határozatairól jegyzőkönyvet kell készíteni és azt nyilvánosságra kell hozni.

44. Az Intézeti Tanács tagjai: a) az intézetvezető, mint a tanács elnöke, b) az intézeti tanszékvezetők, egyetemi tanárok, c) a kar ügyrendjében meghatározott számú, az intézethez tartozó közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatói és kutató által választott oktató/kutató. d) a HÖK által delegált képviselő. 7.

A tanszékcsoport tanácsának a)

elnöke a tanszékcsoport-vezető,

b)

szavazati jogú tagjai:

c)

-

a tanszékcsoport-vezető,

-

a tanszékcsoport-vezető helyettesei,

-

a tanszékcsoportba tartozó tanszékek vezetői,

-

a Doktori Programtanács elnöke,

-

a tanszékcsoportban dolgozó főállású egyetemi tanárok és tudományos tanácsadók,

-

a tanszékcsoportba tartozó tanszékek – oktatói értekezleten titkos szavazással három éves időszakra megválasztott – egy-egy képviselője,

-

a kari HÖK egy nappali tagozatos képviselője,

-

egy PhD hallgató, akit a PhD programban nappali képzésben résztvevő hallgatók egy tanévre, titkos szavazással választanak meg.

állandó tanácskozási jogú tagjai: -

az akadémiai tanszéki kutatócsoportok 1-1 képviselője,

-

a reprezentatív szakszervezet képviselője.

8.

A tanszékcsoport tanácsában a tanszékvezetőket és a Doktori Programtanács elnökét helyetteseik, a tanszékek képviselőit, a kari HÖK illetve a PhD hallgatók képviselőjét teljes szavazati joggal póttagok helyettesíthetik.

9.

A tanszékcsoport-vezető a tanszékcsoport tanácsának ülésére a tanszékcsoport bármelyik tagját tanácskozási joggal meghívhatja. Az ülésre a kar dékánját meg kell hívni.

4

Ezen szabályzat alapja a 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról (bold italic betűtípus), az SZTE Szervezeti és Működési Szabályzata (bold normál betűtípus) és a TTK Ügyrendje (italic betűtípus). Az Informatikai Tanszékcsoport kiegészítései normál betűkkel szedettek.

10. A tanács határozatképes, ha ülésén a tartósan távol lévőket nem számítva, szavazati jogú tagjainak legalább kétharmada jelen van. 11. A tanács határozatait, javaslatait általában az ülésen jelenlevő tagok több mint felének egyetértő szavazatával (egyszerű szótöbbséggel) hozza. Minősített többség szükséges (vagyis a tanszékcsoporti tanács szavazati jogú tagjai számának felét meghaladó és emellett a jelen lévő szavazati jogú tagok számának kétharmadát elérő szavazat) a tanszékcsoport működési szabályzatának elfogadásához illetve módosításához. 12. A tanács nyílt szavazással szavaz, kivéve a személyi ügyeket és azt az esetet, ha a tanács szavazati jogú tagjainak legalább egyötöde titkos szavazást kér. 5. § A tanszékcsoport-vezető 45. Az intézetvezetői feladattal az Egyetemmel teljes közalkalmazotti jogviszonyban álló egyetemi tanár, főiskolai tanár, egyetemi docens bízható meg. Az intézetvezetői megbízás, pályázat alapján 65 éves korig tölthető be. 46. Az intézetvezetőt a Kari Tanács véleményének mérlegelésével a Rektor bízza meg. 47. Az intézetvezető megbízása legalább három, de legfeljebb öt évre szól, amely az intézeti Tanács véleményére is figyelemmel újabb három-öt évre, több alkalommal is meghosszabbítható. 48. Az intézetvezető feladat és hatásköre különösen a) az intézet képviselete, b) az intézeti képzési tevékenység irányítása és ellenőrzése, c) az intézet keretében folytatandó tudományos kutatómunka és publikációs tevékenység elősegítése, összehangolása, kutatásszervezési feladatok megoldása, a pályázati tevékenység ösztönzése, d) intézeti ügyekben a hatályos Egyetemi szabályzat alapján a kötelezettségvállalás és utalványozási jogkör gyakorlása, e) az intézeti adminisztráció irányítása. 49. Az intézetvezető irányítja az intézet humánpolitikai munkáját, ennek keretében gyakorolja a közvetlen munkahelyi vezetőt megillető jogokat, (pl. munkaköri leírás, éves rendes szabadság kiadása, minősítés). Meghatározza az intézet kutatóinak és nem oktató kutató dolgozóinak munkakörét, javaslatot tesz előléptetésükre.

5

Ezen szabályzat alapja a 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról (bold italic betűtípus), az SZTE Szervezeti és Működési Szabályzata (bold normál betűtípus) és a TTK Ügyrendje (italic betűtípus). Az Informatikai Tanszékcsoport kiegészítései normál betűkkel szedettek.

1.

A tanszékcsoport-vezető a)

a tanszékvezető javaslata és a tanszékcsoport tanácsának véleménye alapján dönt a tanszékcsoporthoz tartozó beosztott oktatók, kutatók és egyéb dolgozók béremeléséről és jutalmazásáról,

b)

beszámolási kötelezettséggel képviseli a tanszékcsoportot az egyetem és a kar szerveinél, továbbá szükség esetén az egyetemen kívüli szerveknél,

c)

véleményt nyilvánít az egyetem és a kar vezetői és testületei előtt az egységet érintő személyi, közös tudományos kutatási, oktatástartalmi és gazdasági jellegű kérdésekben; javaslataival ilyen tartalmú döntéseket kezdeményez,

d)

összefogja és irányítja a tanszékcsoport tanácsának munkáját, gondoskodik a tanács döntéseinek végrehajtásáról,

e)

kiadványozási és utalványozási jogot gyakorol a tanszékcsoport rendelkezésére bocsátott és a tanszékekre történő belső felosztás után a tanszékcsoport kezelésében hagyott pénzeszközök tekintetében,

f)

javaslattevő, illetve véleményezési jog illeti meg a tanszékcsoport hatáskörébe tartozó minden ügyben,

g)

javaslattevő, illetve véleményezési jog illeti meg a tanszékcsoport tanács hatáskörébe nem tartozó, de az intézet működésével kapcsolatos valamennyi ügyben,

h)

a tanszékcsoporti tanács ülései közötti időszakban helyettesei segítségével a kisebb jelentőségű, a tanács összehívását nem igénylő ügyeket intézi, ezekről a következő ülésen beszámol.

50. Az intézetvezetőt munkájában a Kari Ügyrendben meghatározott módon helyettes(ek) segíti(k). A helyetteseket a tanszékcsoport-/intézetvezető javaslatára, a tanszékcsoporti/intézeti tanács véleményének mérlegelésével a dékán bízza meg. 2.

A tanszékcsoport vezetőjét munkájában tanszékcsoport-vezető helyettesek segítik, illetve szükség estén helyettesítik, különösen az alábbi területeken. a) A tanszékcsoport teljes oktatási és beiskolázási tevékenységének szervezése és koordinálása, valamint a könyvtár munkájának felügyelete. b) A tanszékcsoport éves költségvetésének előkészítése, a beszerzések, a karbantartás és az üzemeltetés felügyelete és irányítása. c) A tanszékcsoport oktatási és kutatási tevékenységéhez szükséges hardver és szoftver feltételek biztosítása, a terület felügyelete és irányítása.

3. A tanszékcsoport-vezetői és helyettesi megbízásnál a tanszékvezetői megbízás szabályai az irányadóak.

6

Ezen szabályzat alapja a 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról (bold italic betűtípus), az SZTE Szervezeti és Működési Szabályzata (bold normál betűtípus) és a TTK Ügyrendje (italic betűtípus). Az Informatikai Tanszékcsoport kiegészítései normál betűkkel szedettek.

51. Az intézetvezető-helyettes, az intézetvezető általános vagy eseti felhatalmazása alapján, az intézetvezető hatáskörében járhat el, az intézetvezető és helyettese közötti munkamegosztást az intézetvezető határozza meg. 6. § A tanszékcsoport munkaértekezlete

1.

A tanszékcsoport munkaértekezlete olyan tanácsadó és véleménynyilvánító szerv, amely döntési jogkörrel nem rendelkezik, de a tanszékcsoportot érintő minden oktatási, tudományos, gazdasági, személyi és egyéb kérdésben véleményt nyilváníthat.

2.

A tanszékcsoport munkaértekezletét évente legalább egy alkalommal, továbbá az egység dolgozói egyötödének kezdeményezésére bármikor – a tárgysorozati pontok előzetes közlésével – össze kell hívni. A munkaértekezlet állásfoglalásáról és közérdekű javaslatairól a tanszékcsoport vezetője az illetékes dékánt, ennek hiányában a rektort tájékoztatni köteles.

3.

A tanszékcsoport munkaértekezletére a tanszékcsoport valamennyi oktatóját - ideértve az ott működő címzetes egyetemi tanárokat, egyetemi magántanárokat, Emeritus professzorokat – kutatóját és más dolgozóját meg kell hívni.

4.

A tanszékcsoport munkaértekezletére meg kell hívni a tanszékcsoport által oktatott hallgatóság szakonkénti egy-egy képviselőjét, akiket a HÖK választ egy évre. A tanszékcsoport-vezető a munkaértekezletre más személyeket is meghívhat. 7. § A tanszékcsoport vezetését segítő testületek Az Elnökség

1. 2. 3. 4.

Az Elnökség a tanszékcsoport-vezető mellett működő döntés-előkészítő és véleményező testület. Az Elnökség szavazati jogú tagjai a tanszékcsoport-vezető, aki egyben a testület elnöke, a tanszékcsoport-vezető helyettesek valamint a tanszékvezetők. A tanszékcsoport-vezető az Elnökség üléseire meghívhat további olyan személyeket, akik a tárgyalt ügyben szervezetileg vagy szakmailag illetékesek. A Elnökséget szükség szerint a tanszékcsoport-vezető hívja össze, munkarendjét maga állapítja meg. Az Oktatási Bizottság

1. 2. 3.

Az Oktatási Bizottság a tanszékcsoport oktatásszervezési munkáját segítő döntés-előkészítő és operatív testület. Az Oktatási Bizottság elnöke az oktatási ügyekért felelős tanszékcsoportvezető-helyettes, tagságát tanszékenként 2-2 képviselő és a kari HÖK egy nappali tagozatos képviselője alkotja. Az Oktatási Bizottságot szükség szerint az elnök hívja össze, munkarendjét maga állapítja meg. 7

Ezen szabályzat alapja a 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról (bold italic betűtípus), az SZTE Szervezeti és Működési Szabályzata (bold normál betűtípus) és a TTK Ügyrendje (italic betűtípus). Az Informatikai Tanszékcsoport kiegészítései normál betűkkel szedettek.

A Beiskolázási és PR Bizottság 1. 2. 3.

A Beiskolázási és PR Bizottság a tanszékcsoport oktatási programjainak népszerűsítését és a közvéleménnyel, különösen a középiskolákkal való megismertetését végző operatív testület. A Beiskolázási és PR Bizottság elnöke az oktatási és beiskolázási ügyekért felelős tanszékcsoportvezető-helyettes, tagságát tanszékenként legalább 1-1 képviselő alkotja. A Beiskolázási és PR Bizottságot szükség szerint az elnök hívja össze, munkarendjét maga állapítja meg. A Hardver-Szoftver Bizottság

1. 2.

3.

A Hardver-Szoftver Bizottság a tanszékcsoport munkáját segítő döntés-előkészítő és operatív testület minden olyan területen, amelynek hardver illetve szoftver vonatkozása van. A Hardver-Szoftver Bizottság elnöke a területért felelős tanszékcsoportvezető-helyettes. Tagságát alkotják a rendszergazdák és legalább egy-egy képviselő minden olyan tanszékről, amely tanszék oktatási feladatainak hardver-szoftver vonzata is van. Az elnök meghívhatja a bizottság üléseire a tanszékcsoport további, speciális területekért felelős oktatóit is. A Hardver-Szoftver Bizottságot szükség szerint az elnök hívja össze, munkarendjét maga állapítja meg. A Minőségbiztosítási Bizottság

1. 2. 3.

A Minőségbiztosítási Bizottság felügyeli a tanszékcsoport teljesítményértékelési és minőségbiztosítási rendszerét. A Minőségbiztosítási Bizottság tagságát tanszékenként egy-egy delegált képviselő alkotja. Elnökét a tanszékcsoport-vezető javaslatára a tanszékcsoport tanácsa hagyja jóvá. A Minőségbiztosítási Bizottságot szükség szerint az elnök hívja össze, munkarendjét maga állapítja meg. Eseti Bizottságok

1. 2. 3.

A tanszékcsoport-vezető a folyamatosan felmerülő feladatok megoldására, tanácsadásra eseti bizottságokat kérhet fel. Az eseti bizottság elnökét a tanszékcsoport-vezető nevezi ki. Az eseti bizottság szükség szerint az elnök hívja össze, munkarendjét maga állapítja meg

Szak felelősének meghatározása: A szak felelősét a szak indítási anyagában kell meghatározni a MAB szabályainak megfelelően. Az indítási anyagot a Kari Tanács javaslatára a Szentátus fogadja és az indítási anyagot a Rektor írja alá.

8

Ezen szabályzat alapja a 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról (bold italic betűtípus), az SZTE Szervezeti és Működési Szabályzata (bold normál betűtípus) és a TTK Ügyrendje (italic betűtípus). Az Informatikai Tanszékcsoport kiegészítései normál betűkkel szedettek.

8. § A Professor Emeritus/Emerita cím adományozása A cím adományozására a tanszékcsoport tanácsa tesz javaslatot a nyugdíjba vonult egyetemi tanárok részére, az adományozás egyetemi és kari rendjének megfelelően. A törvény szerint 5 évre adományozható cím viselésének újabb 5 évekre való meghosszabbítását a tanács nem köti feltételekhez, vagyis a hosszabbításra való felterjesztés automatikusan történik. A havi címpótlék mértékéről a tanszékcsoport tanácsa a következő 5 éves időszak teljes időtartamára dönt azzal, hogy indokolt esetben ezt évente felülbírálhatja. Címpótlék hiányában óraadásért az emeritus professzornak óradíjat kell fizetni. Az emeritus professor jogosult a tanszékcsoporti infrastruktúra, nevezetesen munkahely, számítógép, irodai szolgáltatás és könyvtár használatára. Külön irodát a tanszékcsoport a lehetőségei szerint biztosít. A 7. §-ig elfogadva az Informatikai Tanszékcsoport Tanácsának 2007. június 11-ei ülésén. A 8. §-sal kiegészítve az Informatikai Tanszékcsoport Tanácsának 2010. május 13-ai ülésén.

9

A Kémiai Tanszékcsoport Működési rendje A 10 betűmérettel és dőltbetűvel írott rész a felsőoktatási törvény a 12 betűmérettel és vastagítva írott szöveg az SZTE SZMSZ, a Arial-lel írott részek, pedig a TTIK Ügyrend megadott pontja alatt találhatók Ftv. 147. § 12. Az intézet: több tanszék tevékenységét összefogó vagy több tanszék feladatait ellátó szervezeti egység,

SZTE SZMSZ 38. Az intézet a kar által folytatott alap és mesterképzés, doktori képzés, felsőfokú szakképzés, szakirányú képzés keretében, több szakon, több tantárgy oktatási feladatainak ellátására és az ezekhez tartozó tudományág(ak)ban folyó kutatás céljából létrehozott, oktatás- és kutatásszervezési és gazdálkodási jogkörrel felruházott önálló szervezeti egység. TTIK Ügyrend 7.§ 1. A tanszékcsoport (intézet) a karhoz tartozó több tanszéknek az oktatás, a kutatás és a gazdálkodás feladatainak együttes ellátására létrehozott egység. 2. Tanszékcsoport (intézet) akkor létesíthető, illetve működhet, ha a résztvevő tanszékek (illetve más egységek) alkalmasak valamely tudományágban és az ehhez kapcsolódó képzési terület(ek)en több szakon kellő szakmai szinten ellátni.

I. A Kémiai Tanszékcsoport szervezeti felépítése és feladatai (1) A Kémiai Tanszékcsoportot az alábbi tanszékek, műhelyek és tanszékeken dolgozó speciális csoportok alkotják:  Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék,  Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék, Kémiai Szakmódszertani Csoport,  Szerves Kémiai Tanszék,  Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék,  Üvegtechnikai Műhely. (2) A Kémiai Tanszékcsoportot a TTIK keretében a kémiai tudományterület témáinak oktatásával és kutatásával foglalkozik. Az oktatás és képzés szintjei és formái: a. az akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés,  nappali és levelező alapképzés (BSc),  egyetemi és kiegészítő nappali és levelező képzés, b. mesterképzés (MSc),  posztgraduális és doktori képzés (Ph.D képzés),  alap- és mesterképzés, valamint osztatlan képzés más intézethez/tanszékcsoporthoz, vagy karhoz tartozó hallgatók számára (képzési terveik alapján, átoktatás keretei között),  szabadon választható tárgyak oktatása egyetemi alap- és mesterképzésben. SZTE SZMSZ V. Fejezet 39. Az intézet a kari tanács által számára meghatározott költségvetési kerettel gazdálkodik. (3) A Tanszékcsoport a saját bevételeivel maga gazdálkodik

II. A Kémia Tanszékcsoporthoz tartozó személyek (1) A SZTE TTIK-ral közalkalmazotti jogviszonyban álló oktatók (egyetemi tanárok, egyetemi docensek, adjunktusok, tanársegédek), kutatók (kutatóprofesszorok, tudományos tanácsadók, tudományos főmunkatársak, tudományos munkatársak, tudományos segédmunkatársak), valamint emeritus professzorok, Ph.D hallgatók és nem oktató, nem kutató alkalmazottak, mint pl. főelőadók, könyvtárosok, ügyintézők, tanszéki mérnökök, technikusok, laboránsok, hivatalsegédek, takarítók, stb., akik az intézetet alkotó tanszékeken, ill. csoportokban dolgoznak és mindazok, akik a Tanszékcsoport területén a Tanszékcsoporthoz tartozó személyek irányításával végzik munkájukat. (2) A SZTE-vel jogviszonyban lévő azon hallgatók, akik a Kémiai Tanszékcsoportban oktatásban részesülnek.

III. A Tanszékcsoporti Tanács SZTE SZMSZ V. Fejezet 40. Az Intézeti Tanács az intézet döntéshozó, javaslattételi, véleményezési és ellenőrzési jogkörrel felruházott testülete. 41. Az Intézeti Tanács dönt: a) az egyes tantárgyak oktatási programjáról, a tananyagok, oktatási segédanyagok köréről, b) az intézet oktatási, kutatási tevékenységének fejlesztése irányairól, c) az intézet költségvetési keretének felhasználásáról, illetve felosztásáról. 42. Az Intézet Tanács javaslatot tesz: a) az intézet által gondozott tantárgyak körére, a jelenleg hatályos képzésben, az alapképzésben, a mesterképzésben, b) az intézeti tanszékek létesítésére, megszüntetésére, valamint intézeti tanszékvezetői megbízásra, c) az idegen-nyelven történő képzés indítására az alap és továbbképzésben, doktori képzésben, d) az új oktatói-kutatói és nem oktatói-kutatói dolgozói álláshely létesítésére, e) a kitüntetések adományozására, f) a Professor Emeritus cím adományozására. 43. Az Intézeti Tanács véleményt nyilvánít az intézet keretében szervezett doktori képzéssel, általános és szakirányú továbbképzéssel, felsőfokú szakképzéssel kapcsolatosan, és az intézetvezető-helyettes megbízásáról, valamint a tanszékcsoport- vezetői pályázatról, a kinevezésekről és az előléptetésekről 44. Az Intézeti Tanács tagjai: a) az intézetvezető, mint a tanács elnöke, b) az intézeti tanszékvezetők, egyetemi tanárok, c) a kar ügyrendjében meghatározott számú, az intézethez tartozó közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktatók és kutatók által választott oktató/kutató. d) a HÖK által delegált képviselő.

(1) A Tanszékcsoport Tanácsa hatáskörét az ülésen gyakorolja, amelyet a TTI Kar tanácsüléseihez igazodva, szükség szerint, de félévenként legalább két alkalommal az tanszékcsoport-vezető hív össze. A döntést igénylő kérdések háttéranyagait az ülés előtt 3 nappal hozzáférhetővé kell tenni. (2) A Tanszékcsoport Tanácsának ülését 15 napon belül össze kell hívni, ha ezt az intézethez tartozó bármely tanszék, a Tanszékcsoporti Tanács tagjainak legalább harmada, vagy a Tanszékcsoportban oktatók, vagy nem oktatók minimum 30 %-a kéri. (3) A Tanszékcsoport Tanácsának határozatairól feljegyzést kell készíteni, és azt a tanszékcsoporti információs csatornákon keresztül közzé kell tenni. (4) A Tanszékcsoport Tanácsának szavazati jogú tagjai: a. betöltött tisztségük alapján  a Kémiai Tanszékcsoport vezetője,  a tanszékek vezetői,  a Tanszékcsoport munkájához kapcsolódó Doktori Iskolák vezetői, b. választás alapján  a Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékről kettő, a többi tanszékről tanszékenként egy képviselő,  az alkalmazottak (nem oktatók, nem kutatók) egy képviselője,  a Ph.D hallgatók egy képviselője,  a Kémiai Tanszékcsoporthoz tartozó hallgatók által választott egy hallgató. (5) Távollét esetén a Tanszékcsoport-vezető, a doktori iskolák vezetői és a tanszékvezetők szavazati joga a betöltött tisztség(ek) szerint a tag által küldött helyettesére száll át. A választott tagokat távollét esetében a választott póttagok helyettesíthetik. (6) A Tanszékcsoport Tanácsa a döntéseit egyszerű szavazattöbbséggel hozza (50% + 1 fő). A Tanács akkor határozatképes, ha az ülésen a szavazattal rendelkező tagok legalább 50% + 1 fő jelen van, (7) A Tanszékcsoporti Tanács tanácskozási jogú állandó tagjai:  a TTI Kar dékánja,  a tanszékcsoport-vezető helyettese(i),  a Tanszékcsoport egyetemi tanárai,  a Tanszékcsoport akadémikusai,  a Juhász Gyula Pedagógus Képző Kar Kémiai és Kémiai Informatikai Tanszékének a képviselője,  a Tanszékcsoport MTA állású dolgozóinak képviselője,  az érdekvédelmi szervezetek képviselője. (8) A Tanszékcsoport-vezető a Tanács ülésére bármely ügy kapcsán, tanácskozási joggal, meghívhat minden olyan személyt, aki a tárgyalt ügyben illetékes. (9) A Tanszékcsoport Tanácsának munkáját, a döntések előkészítését a Tanszékcsoport Tanácsának Elnöksége és különböző bizottságok segítik elő. (10) A bizottságok tagjait a tanszékek delegálják (minden tanszékről 1 fő) és elnökét a bizottságok tagjai, körükből maguk választják, a Tanszékcsoport Tanácsának jóváhagyásával. Amennyiben a tanszék létszáma lehetővé teszi, egy oktató csak egy bizottságnak lehet tagja.

(11) A Tanszékcsoporton Tanszékcsoport Tanács Elnöksége, Oktatási, Stratégiai és Pályázati, valamint Gazdasági és Költségvetési Bizottság működik a. A Tanszékcsoporti Tanács Elnökségének tagjai a mindenkori tanszékvezetők és a tanszékcsoport-vezető a Tanszékcsoporti Tanács Elnökségének feladata a Tanszékcsoporton folyó humánpolitikai munka segítése, a Tanszékcsoporti Tanács két ülése közötti ügyek megtárgyalása.  Az Elnökség javaslatot tesz a Tanszékcsoporti Tanácsnak kinevezésekre, nyugdíjazásokra, elbocsátásokra, a TTI Kar Elnökségének, átruházott hatáskörben, állami és miniszteri kitüntetésekre. b. Az Oktatási Bizottság a tanszékekkel közösen szervezi és irányítja a Tanszékcsoporton folyó oktató munkát, előkészíti az új szakok oktatási terveit, folyamatosan ellenőrzi és szükség esetén javaslatot tesz a folyó oktatási szerkezet megváltoztatására, összehangolja a különböző tárgyak tematikáját.  a bizottság működési rendjét a Tanszékcsoporti Tanács jóváhagyásával maga határozza meg, melyet az Ügyrend I. sz. melléklete tartalmaz.  amennyiben egy kérdés során nincs meg az egyetértés a bizottság tagjai között, a kérdést a Tanszékcsoporti Tanács elé kell terjeszteni.  a bizottságban felmerülő bármilyen kérdést a bizottság tagjai, a tanszékcsoportvezetője a Tanács elé terjesztheti döntés érdekében.  a meghirdetendő kötelezően és szabadon választható tárgyak körére a szakirány és a blokk felelősök tesznek javaslatot, az Oktatási Bizottsággal egyetértésben, mely nem lehet több blokkonként 12 kredit/félév.  az Oktatási Bizottság ülésein részt vehetnek a tanszékvezetők tanácskozási joggal. c. A Stratégiai és Pályázati Bizottság  javaslatot tesz a Tanszékcsoport hosszú távú fejlesztés irányaira,  szervezi a Tanszékcsoport közös oktatási, fejlesztési és kutatási pályázatait,  koordinálja a Tanszékcsoport minőségbiztosítási munkáját. d. A Gazdasági és Költségvetési Bizottság javaslatot tesz az OM költségvetés felosztására, a Tanszékcsoporti közös költségek befizetésének módjára. a bizottság feladata a Tanszékcsoport működéséhez szükséges háttérszámítások elvégzése (12) Az Elnökség és a bizottságok javaslataikat, döntéseiket szótöbbséggel hozzák, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt, kivéve az Oktatási Bizottságot. (13) A Tanszékcsoporti Tanács egyes jogköreit az időtartam meghatározása mellett, a Tanszékcsoporti Tanács Elnökségére átruházhatja. (14) A Tanszékcsoport munkaértekezlete olyan tanácsadó és véleménynyilvánító szerv, amely döntési jogkörrel nem rendelkezik, de a Tanszékcsoportot érintő minden oktatási, tudományos, gazdasági, személyi és egyéb kérdésben véleményt nyilváníthat. a. A Tanszékcsoport munkaértekezletére a Tanszékcsoport valamennyi oktatóját – ideértve az ott működő címzetes egyetemi tanárokat, egyetemi magántanárokat, emeritus professzorokat – kutatóját és egyéb dolgozóját meg kell hívni. b. A Tanszékcsoport munkaértekezletét évente legalább egy alkalommal, továbbá az egység dolgozói egyötödének kezdeményezésére bármikor – a tárgysorozati pontok

előzetes közlésével – össze kell hívni. A munkaértekezlet állásfoglalásáról és közérdekű javaslatairól a tanszékcsoport-vezetője a Dékánt tájékoztatni köteles. c. A tanszékcsoport-vezető a munkaértekezletre más személyeket is meghívhat. (15) A habilitált oktatók szabadon hirdethetnek meg tárgyakat, de ha ez nem egyezik az Oktatási Bizottság javaslatával, úgy azt az oktatási terhelésnél nem lehet figyelembe venni. (16) Amennyiben egy nem kötelező tárgyat BsC képzés esetén 10 főnél, MsC esetén 5 főnél kevesebben veszik fel, azt törölni kell, vagy az oktatási terhelésnél nem lehet figyelembe venni. (17) A választott képviselők választása kétfordulós rendszerben határozott időre, de a hallgatói képviselőket kivéve legalább 3 évre történik. A Tanszékcsoporti Tanács megválasztása során valamennyi a Tanszékcsoporthoz tartozó főállású oktató, kutató, nem oktató dolgozó és a TTIK-n beiratkozott hallgató választó és választható. a. A választás titkos. b. A Tanszékcsoport Tanácsi tagság megszűnik a tanácstag  közalkalmazotti jogviszonyának megszűnésével,  hallgatói jogviszonyának megszűnésével,  lemondással,  hivatalból való tagság esetén, a megbízatás megszűnésével,  a megbízatás lejártával,  halálával.

IV. Az intézetvezető SZTE SZMSZ V. Fejezet 45. Az intézetvezetői feladattal, az Egyetemmel teljes közalkalmazotti jogviszonyban álló egyetemi tanár, főiskolai tanár, egyetemi docens bízható meg. Az intézetvezetői megbízás, pályázat alapján 65 éves korig tölthető be. 46. Az intézetvezetőt a Kari Tanács véleményének mérlegelésével a Rektor bízza meg. 47. Az intézetvezető megbízása legalább három, de legfeljebb öt évre szól, amely az intézeti tanács véleményére is figyelemmel újabb öt évre, pályázat útján megismételhető. 48. Az intézetvezető feladat és hatásköre különösen a) az intézet képviselete, b) az intézeti képzési tevékenység irányítása és ellenőrzése, c) az intézet keretében folytatandó tudományos kutatómunka és publikációs tevékenység elősegítése, összehangolása, kutatásszervezési feladatok megoldása, a pályázati tevékenység ösztönzése, d) intézeti ügyekben a hatályos Egyetemi szabályzat alapján a kötelezettségvállalás és utalványozási jogkör gyakorlása, e) az intézeti adminisztráció irányítása. 49. Az intézetvezető irányítja az intézet humánpolitikai munkáját, ennek keretében gyakorolja a közvetlen munkahelyi vezetőt megillető jogokat, (pl. munkaköri leírás, éves rendes szabadság kiadása, minősítés). Meghatározza az intézet kutatóinak és nem oktató kutató dolgozóinak munkakörét, javaslatot tesz előléptetésükre.

50. Az intézetvezetőt munkájában a kari ügyrendben meghatározott módon helyettes(ek) segíti(k). A helyetteseket a tanszékcsoport-/intézetvezető javaslatára, a tanszékcsoporti/intézeti tanács véleményének mérlegelésével a dékán bízza meg. 51. Az intézetvezető-helyettes, az intézetvezető általános vagy eseti felhatalmazása alapján, az intézetvezető hatáskörében járhat el, az intézetvezető és helyettese közötti munkamegosztást az intézetvezető határozza meg. (1) A tanszékcsoport-vezető döntéseit a Tanszékcsoporti Tanács Elnöksége szótöbbséggel megvétózhatja A tanszékcsoport-vezető egyik helyettesének az Oktatási Bizottság elnökét kéri fel. A tanszékcsoport vezető adminisztratív és szervező munkáját a tanszékcsoporti titkár segíti. TTIK Ügyrend 7.§ 3. A tanszékcsoport-vezetői megbízásnál a tanszékvezetői megbízás szabályai az irányadóak. Tanszékcsoportvezető-helyettesi, intézetvezető-helyettesi megbízásra pályázat kiírása nem kötelező. A helyetteseket a tanszékcsoport-/intézetvezető javaslatára, a tanszékcsoporti/intézeti tanács véleményének meghallgatásával a dékán bízza meg. A megbízás másolatát köteles a rektornak megküldeni. SZTE Foglalkoztatási Követelményrendszere Második rész II fejezet 20. Tanszékcsoportvezető-helyettesi, intézetvezető-helyettesi megbízásra pályázat kiírása nem kötelező. A helyetteseket a tanszékcsoport-/intézetvezető javaslatára, a tanszékcsoporti/intézeti tanács véleményének meghallgatásával a dékán bízza meg. A megbízás másolatát köteles a rektornak megküldeni.

V. A tanszék Ftv. 147. § 40. tanszék: az a szervezeti egység, amely ellátja legalább egy tantárggyal összefüggésben a képzés, a tudományos kutatás, az oktatásszervezés feladatait,

SZTE SZMSZ V. Fejezet 52. A tanszék legalább egy tantárgy oktatását végző és az ehhez tartozó tudományágban kutatást folytató, önálló oktatási szervezeti egység. A foglalkoztatottak legalább egyharmadának tudományos fokozattal kell rendelkeznie. 53. A tanszék felelős vezetője a tanszékvezető. 54. A tanszék testülete a tanszéki értekezlet, amely döntési, javaslattételi és véleményezési joggal rendelkezik. 55. A tanszéki értekezlet döntési hatáskörébe tartozik különösen a tantárgyi programok, a vizsgakövetelmények, a tananyagok, a tanszék kutatási terveinek meghatározása, a tanszék költségvetési keretének felhasználása, illetve felosztása. 56. A tanszéki értekezlet javaslatot tesz a tanszék oktatói és kutatói állások betöltésére, a Professor Emeritus cím adományozására.

57. A tanszéki értekezlet véleményt nyilvánít a tanszékvezető megbízásáról. 58. A tanszékvezetőt a Kari Tanács és a dékán véleményének kikérésével, az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló egyetemi vagy főiskolai tanárok, egyetemi vagy főiskolai docensek közül legfeljebb 5 éves időtartamra, a kari tanács véleményének mérlegelésével a rektor bízza meg. A megbízás megismételhető. 59. Az Egyetemen tanszékvezetői megbízás csak pályázat útján nyerhető el. 60. A pályázati eljárás szabályait a Foglalkoztatási követelményrendszer Szabályai tartalmazza. 61. Pályázat kiírása nélkül, vagy eredménytelen pályázati eljárás esetén a rektor – kivételesen indokolt esetben – az illetékes dékán javaslatára legfeljebb egyéves tanszékvezetői megbízást adhat, amely indokolt esetben egyszer megismételhető. TTIK Ügyrend 5.§ 1. A TTIK-n tanszék létesítése akkor kezdeményezhető, ha legalább öt, a tantervben törzstantárgyként vagy differenciált szakmai tárgyként megjelölt tantárgy oktatását végzi és az ezen oktatási feladatot megalapozó tudományterületet műveli, legalább 1 főállású (lehetőleg habilitált) vezető oktatóval. A tanszék főállású oktatóinak és kutatóinak létszáma – tanszékcsoporti (intézeti) átlagban – legalább 6 fő. A tanszék létrehozásáról az tanszékcsoport (intézet) javaslatára a Kari Tanács, majd a Szenátus dönt. A tanszék személyi összetételét és oktatási feladatait a Tanszékcsoporti (Intézeti) Tanács határozza meg. 2. Az oktatói tevékenység, a kutatómunka (és a gazdálkodás) alapvető keretét a tanszék képezi. A kereteket a tanszékcsoporti ügyrendek adják meg, melyeket a 12. sz. melléklet tartalmazza. 3. A tanszékek tanszékcsoport keretében működnek. TTIK Ügyrend 6. § A tanszékvezető 3. Tanszékvezető megbízásának szabályai: A tanszékvezetői beosztások pályázat útján tölthetők be. A beosztás kiírásának kezdeményezője lehet az illetékes tanszékcsoport. Tanszékvezető a karral közalkalmazotti jogviszonyban álló egyetemi vagy főiskolai tanár, egyetemi docens lehet. A tanszékvezetői tisztségre, és annak meghosszabbítására a TTIK-n minden esetben országos nyilvánosságú pályázatot kell kiírni. A részletes szabályozást a 3. sz. melléklet tartalmazza. 5. A tanszékvezető-helyettesi megbízás szabályai A tanszékvezető helyettes(ek) az egység oktató-kutató-adminisztratív-gazdasági szervező, irányító munkáját segítik. A megbízás létrejöttét a tanszékvezető, vagy a tanszéki tanács kezdeményezheti. A helyettes(eke)t a tanszékvezető javaslatára, a tanszéki tanács véleményének meghallgatásával a tanszékcsoport/intézet-vezető bízza meg. A megbízás másolatát a dékánnak meg kell küldeni. (1) A tanszéken tanszéki tanácsot lehet létrehozni. a. A tanszéki tanács és a tanszékvezető között véleményeltérés esetén a Tanszékcsoporti Tanács dönt.

b. Ki kell kérni a tanszéki tanácsnak véleményét a tanszéket érintő és a felettes szervek hatáskörébe tarozó minden lényeges kérdésben. (2) A tanszékvezető felelős a szakterületéhez tartozó oktatás színvonaláért és a kutatás koordinálásáért. (3) A tanszékvezető tesz javaslatot az Oktatási Bizottság számára a tanszékhez tartozó tárgyak előadóira, a hallgatói laboratóriumok és szemináriumok vezetőire.

VI. A kutatócsoport SZTE SZMSZ V. Fejezet 62. A kutatócsoport több oktatási szervezeti egység (intézet, tanszék, szakcsoport) profiljába tartozó területen kutatást folytató, a fenti szervezeti egységek munkatársai önkéntes csatlakozásával létrehozott, gazdálkodási jogkörrel felruházott szervezeti egység. 63. A kutatócsoport vezetőjét maga választja. 64. A kutatócsoport döntési hatáskörébe tartozik a kutatási tervek meghatározása, illetve a kutatócsoport kari tanács által meghatározott költségvetési keretének felhasználása.

VII. A Professor Emeritus/Emerita címmel kapcsolatos tanszékcsoporti szabályozás 1. Az Oktatási Bizottság által felkért oktatási feladatokért a Professor Emeritus/Emerita a kari szabályozásnak megfelelő anyagi juttatásban részesül. 2. Az Oktatási Bizottság által felkért oktatási feladatok elvégzésére a tantárgyat gondozó tanszék vezetője biztosítja a Professor Emeritus/Emerita számára a dolgozószoba használatát. 3. A tanszékcsoporti infrastruktúra használatával járó kutatási projektet a Professor Emeritus/Emerita csak az érintett tanszékvezető előzetes írásbeli hozzájárulásával kezdeményezhet. 4.

Önálló finanszírozással bíró kutatási projekt vezetése esetén a Professor Emeritus/Emerita a tanszékvezető által kijelölt dolgozószoba és laboratóriumi terület használatára jogosult a tanszékvezető által a projekt megkezdése előtt írásban meghatározott feltételek mellett.

5. Kutatási projektben történő aktív részvétel esetén a kutatócsoport vezetője biztosítja a Professor Emeritus/Emerita számára a dolgozószoba használatát. 6. A Professor Emeritus/Emerita a tanszékcsoport folyóirat olvasójában lévő számítógépet használhatja internet hozzáférésére és egyéb kisebb munkák elvégzésére.

A MŰSZAKI ÉS ANYAGTUDOMÁNYI INTÉZET MŰKÖDÉSI RENDJE I. A MŰSZAKI ÉS ANYAGTUDOMÁNYI INTÉZET (TOVÁBBIAKBAN: INTÉZET) MŰKÖDÉSÉNEK JOGI HÁTTERE Az intézet definíciója az SZTE SZMSZ (38. pont) szerint: Az intézet a kar által folytatott alap és mesterképzés, doktori képzés, felsőfokú szakképzés, szakirányú képzés keretében, több szakon, több tantárgy oktatási feladatainak ellátására és az ezekhez tartozó tudományág(ak)ban folyó kutatás céljából létrehozott, oktatás- és kutatásszervezési és gazdálkodási jogkörrel felruházott önálló szervezeti egység. A szenátus 213/2010. számú SZ-határozata: A Szegedi Tudományegyetem Szenátusa nyílt szavazással, 47 igen szavazattal egyhangúlag egyetért az előterjesztésben foglaltakkal; a Műszaki és Anyagtudományi Intézet 2011. január 1-jei hatállyal nem központi, hanem a Természettudományi és Informatikai Kar szervezeti egységeként működik. A Szenátus ezzel egy időben hatályon kívül helyezi az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata V. Fejezetének „Az Egyetem kari szervezeten kívüli oktatási, kutatási egységei” c. rész 94–96. pontjait. TTIK Ügyrend 7.§ szerint: 1. A tanszékcsoport (intézet) a karhoz tartozó több tanszéknek az oktatás, a kutatás és a gazdálkodás feladatainak együttes ellátására létrehozott egység. 2. Tanszékcsoport (intézet) akkor létesíthető, illetve működhet, ha a résztvevő tanszékek (illetve más egységek) alkalmasak valamely tudományágban és az ehhez kapcsolódó képzési terület(ek)en több szakon kellő szakmai szinten ellátni. II. AZ INTÉZET FELADATAI Az Intézet a TTIK keretében működik, a műszaki képzés különböző területeinek oktatásával foglalkozik. Az Intézet feladatai: - a Karon és az egyetemen folytatandó egyetemi szintű műszaki képzés fejlesztési stratégiájának elkészítése, - a műszaki szakok akkreditációjának összehangolása, - a már beindult szakokon a képzés koordinálása, - műszaki képzési területen a doktori képzés előkészítése, szervezése és koordinálása, - a műszaki képzés infrastruktúrájának kialakítását célzó intézkedések koordinálása, - kapcsolattartás lehetséges ipari partnerekkel, - együttműködés feltételeinek kialakítása a partner bel- és külföldi felsőoktatási intézményekkel. III. AZ INTÉZET GAZDÁLKODÁSA A Kari Tanács által meghatározott költségvetési kerettel, valamint saját bevételeivel maga gazdálkodik. Intézeti bevételi források: költségtérítéses képzések, szakképzési hozzájárulás, pályázati bevételek, egyéb.

IV. AZ INTÉZET SZERVEZETE, SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA 1. Az Intézet élén a pályázat alapján kinevezett intézetvezető áll, aki a dékán irányításával és a funkcionális dékánhelyettesek közreműködésével végzi feladatát. 2. Mivel az Intézet alapfeladataként jelenleg a műszaki képzési terület oktatásának koordinációs feladatait látja el, ezért nincsenek szervezett egységei/tanszékei. 3. Az Intézetnek oktatókból álló saját személyi állománya – a 2. pontból adódóan – jelenleg nincs. Az oktatást az SZTE-vel közalkalmazotti jogviszonyban álló oktatók (egyetemi, főiskolai tanárok, docensek, adjunktusok, tanársegédek), kutatók (kutatóprofesszorok, tudományos tanácsadók, tudományos főmunkatársak, tudományos munkatársak, tudományos segédmunkatársak), emeritus professzorok, PhD-hallgatók és nem oktató, nem kutató alkalmazottak végzik, akiket kizárólag a műszaki képzési terület diszciplínáinak oktatása köt össze. Az Intézet további munkatársai az alapításkori szervezeti rend szerint: 1 fő tudományos munkatárs, 1 fő adminisztrátor. 4. A SZTE-vel jogviszonyban lévő azon hallgatók, akiket az Intézet oktatói tanítanak. 5. Az Intézet keretében működő kutatócsoportok létrehozására vonatkozóan külön szabályozás nélkül alkalmazandó az SZTE SZMSZ V. Fejezet: 62. A kutatócsoport több oktatási szervezeti egység (intézet, tanszék, szakcsoport) profiljába tartozó területen kutatást folytató, a fenti szervezeti egységek munkatársai önkéntes csatlakozásával létrehozott, gazdálkodási jogkörrel felruházott szervezeti egység. 63. A kutatócsoport vezetőjét maga választja. 64. A kutatócsoport döntési hatáskörébe tartozik a kutatási tervek meghatározása, illetve a kutatócsoport kari tanács által meghatározott költségvetési keretének felhasználása. V. AZ INTÉZETI TANÁCS Az Intézeti Tanács az intézet döntéshozó, javaslattételi, véleményezési és ellenőrzési jogkörrel felruházott testülete. 1. Az Intézeti Tanács dönt: a) a hatáskörébe tartozó egyes tantárgyak oktatási programjáról, a tananyagok, oktatási segédanyagok köréről, b) az intézet oktatási tevékenységének fejlesztése irányairól, c) az intézet költségvetési keretének felhasználásáról, illetve felosztásáról. 2. Az Intézet Tanács javaslatot tesz: a) az intézet által gondozott tantárgyak körére, b) a kitüntetések adományozására, c) a Professor Emeritus/Emerita cím adományozására. 3. Az Intézeti Tanács véleményt nyilvánít: a) az intézet keretében szervezett doktori képzéssel, b) az általános és szakirányú továbbképzéssel, c) a felsőfokú szakképzéssel kapcsolatosan, d) az intézetvezetői pályázatról. 4. Az Intézeti Tanács tagjai: a) az intézetvezető, mint a tanács elnöke. b) az Intézet oktatómunkájában résztvevő tanszékek 1-1 választott képviselője, akiket az illetékes tanszékcsoportok választanak meg:

- Biológus Tanszékcsoport, - Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport, - Fizikus Tanszékcsoport, - Informatikai Tanszékcsoport, - Kémiai Tanszékcsoport, - Környezettudományi Intézet, - Matematikai Tanszékcsoport, - Mérnök Kar, - Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar, - az Intézet kereteiben működő kutatócsoportok választott képviselője, - a TTIK HÖK által delegált képviselő. A választott tagokat távollétük esetén a póttagok teljes jogkörrel helyettesíthetik. 5. Az Intézeti Tanács hatáskörét az ülésen gyakorolja, amelyet a TTI Kar tanácsüléseihez igazodva szükség szerint, de félévenként legalább két alkalommal az intézetvezető hív össze. Az Intézeti Tanács ülését 15 napon belül össze kell hívni, ha ezt az intézethez tartozó oktatók minimum 30 %-a kéri. A döntést igénylő kérdések háttéranyagait az ülés előtt 3 nappal hozzáférhetővé kell tenni. Az Intézeti Tanács határozatairól feljegyzést kell készíteni, az intézeti információs csatornákon keresztül közzétenni. Az intézetvezető a Tanács ülésére bármely ügy kapcsán tanácskozási joggal meghívhat minden olyan személyt, aki a tárgyalt ügyben illetékes. Az Intézeti Tanács döntéseit szótöbbséggel hozza. VI. AZ INTÉZETVEZETŐ 1. Az intézetvezetői feladattal, az Egyetemmel teljes közalkalmazotti jogviszonyban álló egyetemi tanár, főiskolai tanár, egyetemi docens bízható meg. Az intézetvezetői megbízás, pályázat alapján 65 éves korig tölthető be. 2. Az intézetvezetőt a Kari Tanács véleményének mérlegelésével a Rektor bízza meg. 3. Az intézetvezető megbízása legalább három, de legfeljebb öt évre szól, amely az Intézeti Tanács véleményére is figyelemmel újabb öt évre, pályázat útján megismételhető. 4. Az intézetvezető feladat és hatásköre különösen a) az intézet képviselete, b) az intézeti képzési tevékenység irányítása és ellenőrzése, c) az intézet keretében folytatandó tudományos kutatómunka és publikációs tevékenység elősegítése, összehangolása, kutatásszervezési feladatok megoldása, a pályázati tevékenység ösztönzése, d) intézeti ügyekben a hatályos Egyetemi szabályzat alapján a kötelezettségvállalás és utalványozási jogkör gyakorlása, e) az intézeti adminisztráció irányítása. 5. Az Intézet vezetője tesz javaslatot a helyettese személyére, illetve az Intézetet a különböző kari bizottságokban képviselő oktatókra. 6. Az intézetvezető döntéseit az Intézeti Tanács szótöbbséggel megvétózhatja. Szeged, 2011. április 29.