AZ ÖSSZEVONT AGRÁRGAZDASÁG-TÁMOGATÁSI

ORSZÁGGYŐLÉSI KÖNYVTÁR - KÉPVISELİI KUTATÓSZOLGÁLAT

AZ ÖSSZEVONT AGRÁRGAZDASÁG-TÁMOGATÁSI RENDSZER (SPS) ELEMZÉS

KÉSZÍTETTE: DR. SZILÁGYI PÉTER ZOLTÁN

2008. MÁJUS

A Képviselıi Kutatószolgálat információs szolgáltatásai: elemzések, forrás- és sajtószemlék, kronológiák (2004 – 2008) TÉMACSOPORTOK ADATVÉDELEM AGRÁRPOLITIKA Az agrár – környezetvédelemrıl és a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervrıl (elemzés, 2005) Az állategészségügyrıl (elemzés, 2005) A bormarketingrıl (elemzés, 2007) A géntechnológiáról (elemzés, 2005) A géntechnológiáról II. Koegzisztencia–szabályozás (elemzés, 2006) A mezıgazdasági termékek és élelmiszerek tulajdonságainak védelmérıl (elemzés, 2005) A mezıgazdasági termelést sújtó katasztrófa jellegő elemi károk enyhítésérıl (elemzés, 2005) A mezıgazdasági termelık nyugdíj elıtti támogatásáról (sajtószemle, 2005) A termıföld-nyilvántartásról (elemzés, 2007) A Mezıgazdasági Szaktanácsadói Rendszer (elemzés,2007)

BIZTONSÁGPOLITIKA CIVIL TÁRSADALOM EGÉSZSÉGÜGY ENERGIAPOLITIKA ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS ESÉLYEGYENLİSÉG EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA HIRKÖZLÉS IFJÚSÁGPOLITIKA IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INGATLANKEZELÉS KÁBITÓSZEREK ELLENI KÜZDELEM KERESKEDELEM KÖRNYEZETVÉDELEM KÖZIGAZGATÁS KÖZLEKEDÉSPOLITIKA KUTATÁS-FEJLESZTÉS OKTATÁSPOLITIKA ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK PARLAMENTEK PÁRTOK ÉS VÁLASZTÁSOK PÉNZÜGYI POLITIKA RENDÉSZET SPORT TÁRSADALOMBIZTOSITÁS TURIZMUS

LEGFRISSEBB ANYAGAINK Az államelismerés parlamenti dimenziója – á propos Koszovó (elemzés) A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról (elemzés) Frusztrációk a parlamentek körül – társadalmi és média-megítélés Európában (elemzés) A turizmus törvényi szabályozása (elemzés) A magyar-magyar kapcsolattartás schengen után (médiaszemle)

2

Elıszó A Képviselıi Kutatószolgálat a törvényhozást nemzetközi kitekintést is nyújtó elemzésekkel, a bizottságok kormányzatot ellenırzı tevékenységét meghallgatási háttéranyagokkal, a képviselıi

munkát

pedig

a

választókerületekre

vonatkozó

statisztikai

adatokkal,

sajtószemlékkel és elemzésekkel támogatja. Kutatószolgálati elemzésünk felkérésre készült. Az összeállítás bemutatja a Közös Agrárpolitika 2003. évi reformdöntése során született összevont agrártámogatás fıbb elemeit, a

zöldség-gyümölcs

reform

kapcsolódó

intézkedéseit,

valamint

az

összevont

gazdaságtámogatási rendszer új EU- tagállamok általi adaptációját. Az elemzés hazai és nemzetközi szakirodalom, az agráriummal foglalkozó újságcikkek, valamint az Európai Bizottság és agrárszervezetek honlapján található információk alapján készült. A Képviselıi Kutatószolgálat ([email protected], telefon: 1-441-4592), s elsısorban e kutatószolgálati jelentés összeállítója készséggel áll további információkkal a téma iránt érdeklıdık rendelkezésére (dr. Szilágyi Péter Zoltán, telefon: 1-441-4428, e-mail: [email protected] )

3

Tartalomjegyzék Az összevont gazdaságtámogatási rendszer fogalma ......................................................................... 5 A 2003. évi reformdöntés ...................................................................................................................... 5 Az SPS fı elemei .................................................................................................................................... 6 Referenciaterület, referenciaösszeg..................................................................................................... 7 Támogatási jogosultság....................................................................................................................... 7 Engedélyezett tevékenységek ............................................................................................................. 7 Részleges szétválasztás ....................................................................................................................... 7 Nemzeti boríték................................................................................................................................... 8 Nemzeti felsı határ ............................................................................................................................. 9 Nemzeti tartalék ................................................................................................................................ 10 Kötelezı területpihentetés................................................................................................................. 10 Integrált Igazgatási és Ellenırzési Rendszer (IIER) ......................................................................... 10 Regionalizáció................................................................................................................................... 10 Átruházás .......................................................................................................................................... 11 Felülvizsgálat .................................................................................................................................... 11 Moduláció ......................................................................................................................................... 12 A pénzügyi fegyelem mechanizmusa................................................................................................ 12 Kölcsönös megfeleltetés .................................................................................................................. 13 Az SPS tagállami implementációja .................................................................................................... 17 Szétválasztási modellek .................................................................................................................... 17 A zöldség-gyümölcs reform és az SPS ............................................................................................... 19 A KAP adaptációja a közép és kelet-európai tagállamokban ......................................................... 20 Költségvetési terhek.......................................................................................................................... 21 A magas árszínvonal átvételének buktatói........................................................................................ 21 A közvetlen támogatások kiterjesztése ............................................................................................. 22 Az adaptáció konstrukciója. Csatlakozási szerzıdések..................................................................... 22 Magyarország fı agrárgazdasági csatlakozási feltételei ................................................................... 23 Nemzeti kiegészítı támogatás lehetısége......................................................................................... 25 A KAP reform felülvizsgálata........................................................................................................... 26 A magyar SPS-modell ......................................................................................................................... 27 Agrárpolitikai célok érvényesítése.................................................................................................... 27 Lényeges technikai szempontok ....................................................................................................... 27 Nemzeti döntési lehetıségek és korlátok .......................................................................................... 27 Támogatási jogosultságok meghatározása az áttérés évében............................................................ 28 A regionális komponens (rk) megállapítása az áttérés évében ......................................................... 28 A kiegészítı komponens (kk) megállapítása az áttérés évében ........................................................ 29 További modell-alkotó alapelvek rögzítése ...................................................................................... 29 SPS jogosultság nemzeti kiegészítése............................................................................................... 30 A magyarországi regionális "hibrid" modell..................................................................................... 30 Az SPS elınye................................................................................................................................... 31 Az SPS alkalmazása egyes tagállamokban........................................................................................ 34 Nemzeti felsı határok változásai 2013-ig ......................................................................................... 38

4

Az összevont gazdaságtámogatási rendszer fogalma A magyar mezıgazdaság talán egyik legfontosabb változásaként jelentkezik a 2009. január 1.tıl tervezett összevont gazdaságtámogatási rendszer bevezetése (Single Payment Scheme, röviden SPS). Az új támogatási rendszer lényege, hogy a közvetlen termelıi támogatásokat szétválasztják a termeléstıl, azaz a korábban ágazatokhoz kötött közvetlen támogatások a termeléstıl független jövedelemtámogatássá alakulnak.1 (szétválasztás - decoulping) Az egységes támogatás elsıdleges célja, hogy a gazdálkodóknak minél megbízhatóbb jövedelmet biztosítson. A gazdálkodók annak tudatában dönthetik el, hogy mit szeretnének termelni, hogy a nekik szánt támogatás összege független attól, hogy mit termelnek, így a kereslethez tudnak igazodni. A gazdálkodónak ahhoz, hogy egységes támogatásban részesülhessen, támogatási jogosultságokra van szüksége. Ezeket a jogosultságokat a referencia-idıszak során kapott támogatások alapján (történelmi modell) vagy az egységes támogatási rendszer végrehajtásának elsı évében a gazdálkodó birtokában lévı, támogatásra jogosult hektárok száma alapján (regionális modell) számítják ki.2 Az SPS rendszerben üzemenként meghatározott, korlátozottan forgalomképes, a termelési kötelezettségtıl elszakadó támogatási jogosultság alapján lehet támogatáshoz jutni. A kiosztott támogatási jogosultság az üzem (gazdálkodó/gazdaság) tulajdonába kerül, amit évente a használatában lévı jogosult terület alapján lehet támogatásként érvényesíteni. (Amennyiben – jogosult terület hiányában – az üzem a jogosultságát vagy annak egy részét három évig nem képes támogatásként igénybe venni, úgy az a nemzeti tartalékba kerül, vagyis az adott gazdaság számára elvész.)3

A 2003. évi reformdöntés Az SPS bevezetése egyik igen fontos eleme a közösségi agrárpolitika reformjának. A Tanács a 2003. június 26-i luxemburgi ülésén fogadta el a KAP-reform harmadik szakaszát képviselı csomagot. Franz Fischler az EU akkori Mezıgazdasági és Halászati Fıbiztosa a kompromisszumról így nyilatkozott: „Egy új korszak kezdete ez, a közvetlen támogatás túlnyomó része többé nem kapcsolódik a termeléshez". Szerinte az elfogadott reformokkal mindenki jól járt: a farmerek, akik számításai szerint több pénzhez jutnak az új rendszerben, és nem lesznek kénytelenek „vajhegyeket termelni pusztán azért, mert az Unió mennyiségre fizet”, a fogyasztók, mert jobb minıségő és biztonságosabb termékekhez jutnak, és a fejlıdı országok is, amelyek számára könnyebbé válhat a piaci verseny.4 A technikai részletek pontosítása 2003. szeptember végére zárult le. A Tanács az új reformlépcsı alapvetı jogszabályait, közöttük 1782/2003/EK tanácsi rendeletet 2003. szeptember 29-én bocsátotta ki. Ezt követıen további fontos jogalkotási lépésekre is sor került.5

1

Agrárium 2007. július 8. oldal http://ec.europa.eu/agriculture/markets/sfp/index_hu.htm 3 http://www.szabadfold.hu/cikk.php?cikk=11294&k=1 4 Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara http://www.csmkik.hu/ha/docs/RUlDİEjtcmxlduls/2005/2/kapeif2.doc 5 Ld. a Tanács 1782-1788/2003 (EK) rendeleteit, valamint a Bizottság 2235/2003 (EK) 2

5

A 2003. júniusi elfogadott reformcsomag legfontosabb vívmányai: •

•

•

• • •

A termeléstıl független, egységes területalapú kifizetés (összevont támogatás) az EU mezıgazdasági termelıi számára; a termelés felhagyásának elkerülése érdekében korlátozott mértékben – nemzeti implementáció keretében – termeléshez kapcsolt elemek fenntarthatóak. A kifizetés feltétele környezetvédelmi, élelmiszer-biztonsági, állat- és növényegészségügyi; állatjóléti normák, valamint a mezıgazdasági területek "jó mezıgazdasági és környezeti állapotban" tartása (kölcsönös megfeleltetés, cross compliance). Megerısített vidékfejlesztési politika nagyobb EU pénzügyi forrással; a környezet védelmére, a minıség és az állatjóléti körülmények fejlesztésére és a gazdálkodók számára 2005-tıl életbe lépı EU termelési normák teljesítésének elısegítésére irányuló új intézkedések. A vidékfejlesztési politika finanszírozása érdekében a nagyobb gazdaságok részére nyújtott közvetlen kifizetések csökkentése (moduláció). A pénzügyi fegyelem javítását szolgáló mechanizmus, amelynek célja a 2013. évig terjedı idıszakra meghatározott támogatás túllépésének megelızése. A KAP közös piaci szervezetek felülvizsgálata;
aszimmetrikus árcsökkentések a tejágazatban; a vaj intervenciós árát négy év alatt 25 százalékkal csökkentik;
a gabonaágazatban a havi növekmények felére csökkentése, a korábbi intervenciós ár nem csökkent;
reformok a rizs-, a durumbúza,-, a fehérje-, a rostnövény-, keményítıburgonya- és szárított takarmány-ágazatokban, továbbá a héjasgyümölcsőeknél.6

Az SPS fı elemei Az egységes támogatás felváltja a legtöbb, a különféle közös piaci szervezetekben szabályozott közvetlen támogatást. A termelık referenciaösszegen alapuló gazdaságonkénti támogatásban részesülnek. Annak összege fı szabály szerint a 2000-tıl 2002-ig terjedı referencia idıszakon belül a területi, illetve az állatlétszámon alapuló közvetlen támogatások átlagos összege. (A kiszámítás alapját a szántóföldi rezsim (GOFR-növények), a durumbúza, a húsmarha és a juh, a keményítıburgonya, a fehérjenövények, a rizs, a vetımag és a szárított takarmány piaci szervezete keretében juttatott közvetlen támogatások összege képezte, a 2006-2007. piaci évtıl a tejprémium beszámításával.) 2004-ben döntöttek a mediterrán termékek (dohány, olívaolaj, gyapot) és a komló piaci szervezeteinek reformjáról, majd 2006-ban a cukorpiaci reformról. E döntések keretében új, közvetlen támogatásokat vezettek be, amelyeket részben vagy egészben ugyancsak beillesztettek az egységes támogatási rendszerbe.

6

Halmai Péter: Az Európai Unió agrárrendszere, Mezıgazda Kiadó, 2007, 132. oldal

6

Referenciaterület, referenciaösszeg A gazdaságonkénti támogatást a – kifizetés megkönnyítése érdekében – kifizetési jogosultságok szerint csoportokra bontják. Minden egyes kifizetési jogosultság kiszámításához a referenciaösszeget elosztják a referenciaterülettel (ideértve a takarmánytermelésbe vont területeket is), amely alapján a referencia idıszakban a támogatási jogosultság kialakult. Azaz a referenciaterület minden hektárjára kiszámítják a jövıbeni kifizetéseket megalapozó támogatási jogosultságot. A hektáronkénti támogatási jogosultságok gazdaságonként abban különböznek, hogy a gazdaságok milyen referenciahozamú régióban találhatóak, a referenciaidıszakban a GOFR-növényeken kívül milyen egyéb, közvetlen támogatásra jogosult növényeket termesztettek, mennyi prémiumra jogosult állatot tartottak és az állatprémium kiszámításához mennyi tömegtakarmány-termı területet vettek figyelembe. Támogatási jogosultság Az egységes támogatást csak mezıgazdasági termelı veheti igénybe (aktiválhatja). Nem kötelezı ugyanakkor a mezıgazdasági termelés, elegendı a terület jó kultúrállapotban tartása, illetve az elıírt környezeti és agronómiai feltételek teljesítése. (Kölcsönös megfeleltetés.) A jogosultság aktiválásához a gazdának elegendı jogosult területtel kell rendelkeznie. Ha a termelı több területet tud igazolni, mint amennyi támogatási jogosultsága van, akkor a részére kifizetésre kerülı támogatás nem emelkedik, haa viszont kevesebbet, akkor a jogosultságok részben kihasználatlanok maradnak. A szóban forgó területeknek bérelt vagy saját területként kell a támogatást igénylı gazdálkodó gazdaságához tartozniuk. Ha a gazdaság nem rendelkezik az állatlétszámmal arányos területtel vagy amennyiben a kifizetési jogosultság 10.000 euró fölött van, speciális kifizetési jogosultság lép életbe a megfelelı feltételekkel együtt. Engedélyezett tevékenységek Az egységes támogatásban részesülı termelık földterületüket bármely mezıgazdasági tevékenységre felhasználhatják, kivéve az étkezési burgonyát, a zöldség-gyümölcs termelést7, illetve más állandó kultúrákat. (Az úgynevezett regionális modellben a korábban is e termékeket termelıkre kiterjed az egységes támogatás.) Részleges szétválasztás Egyes tagországok ellenállása miatt az elfogadott rendszer meghatározott szabályok között lehetıvé teszi a közvetlen támogatások összekapcsolását a termeléssel. Az egységes támogatás részleges megvalósításának fı szabályai a tagállamok számára: - a szárítási támogatás (gabona, olajos mag, len és kender utáni kiegészítı kifizetések) és a vetımag támogatás nem kerülnek az egységes támogatásba; - a tagállamok nemzeti vagy regionális szinten az egységes területi alapú kifizetés GOF komponensének maximum 25%-át vagy a durumbúza komponens 40%-át továbbra is összekapcsolhatják a termeléssel; - a juh- és kecskekomponens maximum 50%-át összekapcsolva folyósítják;

7

A zöldség-gyümölcs termelésre vonatkozó tilalmat a 2007-es zöldség-gyümölcs reform feloldotta.

7

- az anyatehén-prémium 100%-át és a vágási prémium 40%-át a termeléshez köthetik; vagy a vágási prémium 100%-át a termeléstıl függıen fizetik ki vagy pedig a hímivarú húsmarha-prémium 75%-át kapcsolják a termeléshez; - a gyapot területi alapú támogatás legfeljebb 35%-a folyósítható összekapcsolt formában; - az olívaültetvény-terület alapján folyósított támogatás – a tagországok döntésétıl függıen – legfeljebb 40%-a kapcsolható össze a termeléssel; - a dohány területi támogatás 60%-a 2009-ig összekapcsolt (a konvergencia-területek, illetve magas minıségő fajtákat termelık részére); 2010-tıl e támogatás 50%-a az egységes támogatásba kerül, a többi támogatást pedig struktúrajavító programokra fordítják. - a komló esetében a támogatás legalább 75%-át az egységes gazdaságtámogatás keretében kell folyósítani, a tagállamok maximum 25%-ot továbbra is termelési támogatásként fizethetnek ki a termelıknek és/vagy termelıi szervezeteknek. A termékspecifikus (összekapcsolt) közvetlen támogatás aránya Támogatott termék Gabonafélék és olajos magvak Durumbúza Rizs Fehérjenövények (kiegészítı támogatás) Keményítıburgonya Szárított takarmány Héjasgyiimölcsőek Energianövények Juh Marha borjú vágási prémium és anyatehén-prémium és szarvasmarha vágási prémium vagy szarvasmarha vágási prémium vagy speciális hímivarú húsmarha prémium

„Maximális szétválasztási" lehetıség „Minimális lehetıség 0 0 42 100 60 0 100 100 0

25 40 42 100 60 0 100 100 50 100

0 0 0 0 0

100 40 100 75 0 100

Tej 0 Szárítási támogatás, elszigetelt régiók 100 támogatása Gyapot 0 Olívaolaj 0 Dohány (2009-ig) (2010-tıl) 0 Cukor (2006-tól)

szétválasztási"

35 40 60

0

0

Forrás: Halmai Péter: Az Európai Unió agrárrendszere, Mezıgazda Kiadó, 2007.

Nemzeti boríték Nemzeti vagy regionális szinten kiegészítı kifizetéseket (nemzeti boríték) alkalmazhatnak a környezet védelme és/vagy a mezıgazdasági termékek minıségének és értékesítésének javítása tekintetében fontos specifikus gazdálkodási típusok ösztönzése céljából. (E támogatások mértéke legfeljebb a nemzeti felsı határ 10%-áig terjedhet.)

8

Nemzeti felsı határ Az összes – szétválasztott, illetve összekapcsolt – közvetlen támogatás összege nem haladhatja meg a nemzeti felsı határ összegét. Ha valamely tagország a részleges végrehajtás (a részleges összekapcsolás) bemutatott lehetıségeinek egyikét választja, e támogatás összegét a nemzeti felsı határból le kell vonni. Az egységes támogatás nemzeti felsı határai (millió euró) 2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

Belgium

411

580

593

607

614

612

612

612

612

Dánia

943

1016

1021

1027

1031

1031

1031

1031

1031

Németország

5 148

5 647

5 696

5 744

5 770

5 774

5 774

5 774

5 774

Görögország

838

2 144

2 171

2 176

2178

1989

1989

1989

1989

Spanyolország

3 266

4 635

4 650

4 664

4 672

4 674

4 674

4 674

4 674

Franciaország

7 199

8 236

8 283

8 330

8 356

8 364

8 364

8 364

8 364

Írország

1260

1335

1338

1341

1342

1341

1341

1341

1341

Olaszország

2 539

3 792

3 814

3 836

3 848

3 869

3 869

3 869

3 869

Luxemburg

33

37

37

37

37

37

37

37

37

Hollandia

387

428

834

846

853

853

853

853

853

Ausztria

613

634

737

743

746

745

745

745

745

Portugália

452

504

571

572

573

573

573

573

573

Finnország

467

562

564

566

567

566

566

566

566

Svédország

637

671

755

760

763

763

763

763

763

Egyesült Királyság

3 698

3 944

3 961

3 977

3 986

3 976

3 976

3 976

3 976

Csehország

229

295

378

470

559

645

73

816

902

Észtország

23

27

40

51

61

71

81

91

101

Ciprus

9

13

18

22

27

31

35

40

44

Lettország

34

44

61

76

90

104

118

132

146

Litvánia

92

114

155

193

231

267

304

341

377

1 183

1309

Magyarország

351

446

540

673

803

929

1056

Málta

1

1

2

2

3

3

3

4

4

Lengyelország

725

981

1264

1573

1870

2 156

2 441

2 726

3 011

Szlovénia

36

44

59

74

88

102

116

130

144

Szlovákia

98

127

161

201

239

276

312

349

385

Bulgária

-

-

200

241

281

321

402

482

532 1243

Románia

-

-

442

531

622

711

888

1066

EU15

27 892

34 165

35 025

35 226

35 334

35 164

35 164

35 164

35 164

EU12

1597

2 091

3 320

4104

4 872

5 614

5 829

7 357

8 199

EU27

29 489

36 257

38 344

39 330

40 206

40 778

40 993

42 521

43 363

KAP 1. pillér költségvetés

44 596

45 306

44 753

44 954

45 405

45 867

45 880

46 356

46 840

66%

80%

86%

87%

89%

89%

89%

92%

93%

SPS a KAP 1. pillér %-ában

Forrás: Halmai Péter: Az Európai Unió agrárrendszere, Mezıgazda Kiadó, 2007.

9

Nemzeti tartalék A támogatások nemzeti felsı határa 1%-ából nemzeti tartalékot képeznek. Annak célja rendkívüli, kivételes helyzetekben történı támogatás, továbbá újonnan piacra lépı agrártermelık támogatása. A nemzeti tartalék a tagország döntése alapján 3%-ra emelhetı. Ha a termelı a nemzeti tartalékból szerez támogatási jogosultságot, arra korlátozások vonatkoznak. E támogatási jogosultság 5 éven belül nem értékesíthetı. Ha az 5 éves idıszak valamelyik évében nem aktiválják a támogatási jogosultságot, akkor az visszakerül a nemzeti tartalékba. A tagország az 5 éven keresztül fel nem használt nemzeti tartalékot elveszíti. Kötelezı területpihentetés Az egységes támogatási rendszerben nyilvántartják a korábbi kötelezettségeknek megfelelıen pihentetett területeket. A gazdaságon belül legalább ekkora terület pihentetése kötelezı a támogatás kifizetéséhez. A pihentetett terület a vetésforgó része lehet, de azon mezıgazdasági és kereskedelmi céllal növények nem termeszthetıek, kivéve, ha azok – elıre megkötött feldolgozói szerzıdések alapján bizonyítható módon – elsıdlegesen nem takarmányozásra vagy emberi fogyasztásra kerülnek. (A kötelezı területpihentetés mértéke fı szabályként az érintett termelık földterületének 10%-a.) Integrált Igazgatási és Ellenırzési Rendszer (IIER) Az egységes támogatási rendszert a fı szabály (a teljes szétválasztás) esetében a termelınek a támogatási jogosultságait, az aktiváláshoz szükséges földterület nagyságát, a területpihentetési és a kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek teljesítését kell igazolnia. Részleges szétválasztás esetében az ellenırzés kiterjed az egyes növénykultúrák arányára a vetésterületen, illetve a tényleges állatlétszám alakulására. Regionalizáció Az egységes támogatási rendszer regionalizációja során a tagország: - a nemzeti felsı határt objektív kritériumok szerint osztja fel a régiók között; - eltérı mértékő támogatás alkalmazható a szántóföldi és a gyepterületekre (a 2002. december 31-i helyzet szerint); - regionalizáció esetén a jogosultság egységnyi értéke újraszámítható; - regionalizáció esetén a területpihentetési kötelezettséget is regionális szinten állapítják meg; - a 3 millió hektárnál kevesebb jogosult területtel rendelkezı tagország egyetlen régiónak minısül; - a tejprémium az általános szabálynál korábban is beszámítható a regionális jogosultságok közé; - a regionalizáció a közvetlen kifizetések valamely – objektív kritériumokon alapuló – régióban történı széles körő újraelosztásának (egyebek között az egységnyi jogosult terület utáni egységes kifizetés lehetıségeit teremti meg.

10

Átruházás A támogatási jogosultság a termelık között adott tagországon belül átruházható. A mezıgazdasági üzem, gazdaság tulajdonában lévı támogatási jogosultságok az adott tagországon vagy régión belül, földterülettel vagy anélkül: átruházhatók (értékesíthetık), ideiglenesen átengedhetık, természetes személy esetében örökölhetık. A közösségi szabályozás szerint a transzfer végleges átruházást, elidegenítést jelen. Ez történhet földdel vagy anélkül. A vis maior eseteket kivéve végleges átruházás legkorábban csak a második évtıl lehetséges akkor, ha az átruházó legalább egy évben a jogosultságainak minimum 80%-át lehívta, vagy a le nem hívott jogosultságait a nemzeti tartaléknak önként visszaadta. A 80% számításához az eredetileg kiosztott jogosultságok számát kell figyelembe venni, kivéve a földdel együtt átruházott jogosultságokat.8 A bérlet vagy a hasonló típusú tranzakciók csak akkor megengedettek, ha az átadott jogosultságot megfelelı nagyságú jogosult terület átadása kíséri. Egy-egy gazdaság – mint korábban is – területe bérletével, illetve adás-vételével növelheti vagy csökkentheti területbázisát. A támogatási jogokkal történı kereskedelmet a tagállamok regionálisan korlátozhatják. Ha valamely gazdaság a referencia idıszakban bérelt területet visszaadja a tulajdonosnak (a bérleti szerzıdés lejár), de a területveszteség ellenére még mindig akkora mezıgazdasági területet birtokol, amely meghaladja a támogatási jogosultságok számát, akkor továbbra is ugyanazt a támogatási összeget kapja. (Nem csökken a támogatás.) A bérbeadó visszakapja ugyan a területét, támogatásra azonban nem tarthat igényt. Eltérı helyzetet eredményez, ha az adott gazdaság a korábban bérelt területek visszaadása után kevesebb jogosult területtel rendelkezik, mint amely összes támogatási jogosultsága aktiválásához szükséges. Ebben az esetben a következı lehetıségek állnak fenn: - a termelı újabb földterületeket bérelhet; - a támogatási jogosultságot eladja a régióban más termelıknek (akiknek több mezıgazdasági földterületük van, mint támogatási jogosultságuk); - átruházhatja (eladhatja, illetve bérbe adhatja) a támogatási jogosultságot a korábbi bérbeadónak. Ha a bérelt földterület visszaadása a támogatási jogosultság átruházása nélkül történik, annak újabb bérbeadása csak támogatási jogosultság nélkül valósulhat meg. Ha viszont az új bérlı támogatási jogosultsággal rendelkezik, azt éppen a kibérelt mezıgazdasági földterület révén aktiválhatja. A termelı a támogatási jogosultságot csak azt követıen adhatja át, ha legalább egy naptári évben a támogatási jogosultság legkevesebb 80%-át kihasználta vagy az összes, az összevont gazdaságtámogatási rendszer alkalmazásának elsı évében kihasználatlan támogatási jogosultságot átadta a nemzeti tartalékba. Felülvizsgálat Legkésıbb két évvel azt követıen, hogy az egységes területi alapú kifizetést mindegyik EU15 tagország bevezette, a Bizottságnak átfogó beszámolót kell készítenie a Tanács részére a rendszer mőködési tapasztalatairól.9 8 9

http://www.agrotrend.hu/cgi-bin/agrotrend/index.cgi?view=ck&tID=484&nID=13003&nyelv= Halmai Péter: Az Európai Unió agrárrendszere, Mezıgazda Kiadó, 2007. 132-137.oldal

11

Moduláció Eredetileg a közvetlen támogatások degresszív csökkentését irányozták elı. A legnagyobb mértékő csökkentést a legmagasabb támogatásokat élvezı egységek esetében valósították volna meg. Egyes tagországok ellenállása miatt azonban a tervezettnél egyszerőbb, s lényegesen alacsonyabb redisztribúciót eredményezı rendszert fogadtak el. Évi 5000 EUR/gazdaság évi közvetlen támogatási összeg alatt csökkentésre nem kerül sor. E határ felett az elsı évben a közvetlen támogatás 3%-át, a második évben 4%-át, végül (2007-tıl) 5%-át vonják el. A moduláció eredményeként a 1. pillértıl elvont pénz a 2. pillérbe (vidékfejlesztés) kerül. A modulált pénzösszeget bonyolult szabályok szerint nagyobb részt az érintett ország tartja meg, kisebb részben pedig újrafelosztásra kerülhet. E pénzt a bıvülı vidékfejlesztési programok céljaira lehet felhasználni. A modulációt a Tanács 1782/2003/EK Rendeletének 10. cikke az alábbiak szerint szabályozza: "(1) Egy adott tagállamban egy mezıgazdasági termelı részére egy adott naptári évben odaítélendı valamennyi közvetlen kifizetés összegét 2012-ig fokozatosan csökkenteni kell a következı százalékokkal: – 2005: 3 %, – 2006: 4 %, – 2007: 5 %, – 2008: 5 %, – 2009: 5 %, – 2010: 5 %, – 2011: 5 %, – 2012: 5 %. (2) Az (1) bekezdésben elıírt támogatáscsökkentés alkalmazásából eredı összegeket a İİ. mellékletben említett teljes összegek levonását követıen az EMOGA Garanciarészlege által az 1257/1999/EK rendeletnek megfelelıen finanszírozott vidékfejlesztési programozás keretébe tartozó intézkedések kiegészítı közösségi támogatására kell rendelkezésre bocsátani." A pénzügyi fegyelem mechanizmusa A mechanizmus az agrárpiaci és közvetlen támogatások növekedését tartja korlátok közé. A kiadások felsı határát 2002-ben határozta meg az Európai Tanács. A piaci fegyelem mechanizmusában az Európai Bizottság felelıs a felsı határ betartásáért.10 Ha e kiadások 300 millió euró összeggel megközelítenék e felsı határt, a Bizottság javasolhatja az egységes támogatás csökkentését.11

10

A modulációrol és a pénzügyi fegyelemrıl a Bizottság honlapján található bıvebb információ: http://ec.europa.eu/agriculture/capreform/infosheets/modul_en.pdf 11 A Tanács 1782/2003/EK Rendelete, 11. cikk

12

Kölcsönös megfeleltetés A reform széles körő elfogadtatásának fontos eszköze a kölcsönös megfeleltetés rendszere, különösen a termeléstıl elválasztott kifizetések esetében (az agrártámogatások odaítélésének feltétele nem a termelés, hanem a kölcsönös megfeleltetés követelményeinek betartása lesz). Azoknak a tagállamoknak, akik jelenleg SAPS támogatási rendszert mőködtetnek, csak akkortól kell bevezetniük a kölcsönös megfeleltetést, amikor áttérnek a SPS rendszerre, így Magyarországnak 2009-tıl.12 A reform az új, egységesített mezıgazdasági támogatások feltételéül szabta a környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági és állatjóléti követelmények teljesítését (kölcsönös megfeleltetés). A cél, hogy a termelık versenyképesebbek és piacorientáltabbak legyenek, miközben megtartják jövedelmük stabilitását. Az új rendszerben a nagyobb termelıknek kifizetett közvetlen támogatások csökkenésével több pénz jut a környezetvédelemre és a minıségi állattartásra. Ahhoz, hogy a 2013-ig tartó idıszakban az EU-tagállamok betartsák a kötött költségvetési terveket, pénzügyi fegyelmi mechanizmust vezettek be. A 2003. évi KAP reform kapcsán nyilvánvalóvá vált, hogy a kifizetéseknek mindinkább elı kell segíteni azon célok megvalósulását is, melyeket az EU prioritásként kezel. Ezek a célok a környezet megóvása, az élelmiszerbiztonság, az állatok kímélete, valamint a mezıgazdasági földterület "jó mezıgazdasági és környezeti állapotban" való tartása. Ezen törekvéseket az 1782/2003/EK Tanácsi rendelet13 és annak végrehajtási szabályait tartalmazó 796/2004/EK Tanácsi rendelet14 – a közvetlen kifizetésekhez kapcsolódóan kölcsönös megfeleltetés (Cross Compliance) néven határozta meg. (További pontosítások a 2025/2006/EK rendeletben15 és a 2012/2006/EK Tanácsi rendeletben16 olvashatók.) E szabályrendszer szerint az 1782/2003/EK rendelet III. és IV. mellékletében meghatározott 12

Agrár-környezetgazdálkodási İnformációs Rendszer http://www.air.gov.hu/dokumentum.php?dokumentum_id=863 13 A Tanács 1782/2003/EK rendelete (2003. szeptember 29.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezıgazdasági termelık részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2003:270:0001:01:HU:HTML 14 A Bizottság 796/2004/EK rendelete (2004. április 21.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezıgazdasági termelık részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet által elıírt kölcsönösös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenırzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2004:141:0018:01:HU:HTML 15 A Bizottság 2025/2005/EK rendelete ( 2005. december 13. ) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2005:327:0001:01:HU:HTML 16 A Tanács 2012/2006/EK rendelete ( 2006. december 19. ) a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezıgazdasági termelık részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendelet módosításáról és helyesbítésérıl, valamint az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK rendelet módosításáról http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2006:384:0008:01:HU:HTML

13

"jó mezıgazdasági és környezeti állapot", valamint a felsorolt 19 irányelv illetve rendelet betartása válik kötelezıvé több lépésben az SPS-t alkalmazó tagállamokban, valamint egyes vidékfejlesztési támogatásoknál. A Kölcsönös megfeleltetés követelménye összeköttetést teremt a gazdáknak juttatott támogatások (SAPS, ill. SPS), valamint egyes közérdekő követelmények betartása között. Fı céljai közé tartozik az európai mezıgazdaság és vidékfejlesztés fenntarthatóságának biztosítása, a KAP társadalmi elvárásoknak való megfeleltetése és társadalmi elfogadottságának növelése.17 A rendelet értelmében a kölcsönös- megfeleltetés követelménye két fı elemet tartalmaz: jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket (Statutory Management Requirements, SMRs); • továbbá a mezıgazdasági földterületek jó környezeti és ökológiai állapotára vonatkozó elıírásokat (maintenance of land in Good Agricultural and Environmental Condition, GAEC)18, ahogyan ez az 1782/2003/EK Rendelet 3. cikk (1), 4.cikk (1) és 5. cikk (1) bekezdéseiben olvasható:

•

"A közvetlen kifizetésben részesülı mezıgazdasági termelı köteles betartani a III. mellékletben említett, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket az említett mellékletben megállapított idıbeli ütemezés szerint, továbbá a mezıgazdasági földterületek jó környezeti és ökológiai állapotára vonatkozóan az 5. cikkben megállapított elıírásokat. A III. mellékletben említett, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket a közösségi jogszabályok a következı területeken állapítják meg: - köz-, állat- és növényegészségügy, - környezet, - állatok kímélete." (...) A tagállamok a IV. mellékletben kialakított keret alapján nemzeti vagy regionális szinten meghatározzák a jó mezıgazdasági és ökológiai állapotra vonatkozó minimumkövetelményeket, figyelembe véve az érintett területek olyan egyedi sajátosságait, mint a talaj- és az éghajlati viszonyok, a meglévı gazdálkodási rendszerek, a földhasználat, a vetésforgó, a gazdálkodási gyakorlat és a mezıgazdasági üzemszerkezet. (...)"

17

Inge Van Oost: Farm Advisory System in the scope of Cross Compliance obligations and possibilities for the new Member States. Forrás: Közép-Európai eFarmer Konferencia 2007. http://www.efarmer.org/conference/abstract/Abstract_Oost.doc 18 A 2004-ben csatlakozott tagállamoknak, amelyek a közvetlen támogatások SAPS (egységes területalapú kifizetési rendszer) rendszerét alkalmazzák, 2009-tıl kell áttérniük az SMRs (jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények) végrehajtására. A Bizottság 2007. június 11-ei javaslata egy három éves átmeneti idıszakot engedélyezne a végrehajtásra. Románia és Bulgária számára az átmeneti idıszak 2012-ben venné kezdetét.

14

Az 1782/2003/EK számú Rendelet III. melléklete A 3. és a 4. cikkben említett, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények 2005.1.1-tıl alkalmazandó Környezetvédelem 1.

A Tanács 1979. április 2-i 79/409/EGK irányelve a vadon élı madarak védelmérıl

2.

A Tanács 1979. december 17-i 80/68/EGK irányelve a felszín alatti vizek egyes veszélyes anyagok okozta szennyezés elleni védelmérıl A Tanács 1986. június 12-i 86/278/EGK irányelve a szennyvíziszap mezıgazdasági felhasználása során a környezet, és különösen a talaj védelmérıl A Tanács 1991. december 12-i 91/676/EGK irányelve a vizek mezıgazdasági eredető nitrátszennyezéssel szembeni védelmérıl A Tanács 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelve a természetes élıhelyek, valamint a vadon élı állatok és növények védelmérıl

3. 4. 5.

3. cikk, a 4. cikk (1), (2) és (4) bekezdése, 5., 7. és 8. cikk 4. és 5. cikk 3. cikk 4. és 5. cikk 6., 13., 15. cikk és a 22. cikk b) pontja

Köz- és állategészségügy Állatok azonosítása és nyilvántartása 6. 7.

8.

8a.

A Tanács 1992. november 27-i 92/102/EGK irányelve az 3., 4. és 5. cikk állatok azonosításáról és nyilvántartásáról A Bizottság 1997. december 29-i 2629/97/EK rendelete a 6. és 8. cikk 820/97/EK tanácsi rendeletnek a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének keretében létrehozott füljelzık, állomány-nyilvántartások és marhalevelek tekintetében történı végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról Az Európai Parlament és a Tanács 2000. július 17-i 4. és 7. cikk 1760/2000/EK rendelete a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézésérıl, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezésérıl A Tanács 2003. december 17-i 21/2004/EK rendelete a juh- 3., 4. és 5. cikk és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet, továbbá a 92/101/EGK és 64/432/EGK irányelv módosításáról

15

2006.1.1-tıl alkalmazandó Köz-, állat- és növényegészségügy 9. 10.

11.

12.

A Tanács 1991. július 15-i 91/414/EGK irányelve a növényvédı szerek forgalomba hozataláról A Tanács 1996. április 29-i 96/22/EK irányelve az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagoknak és a ßagonistáknak az állattenyésztésben történı felhasználására vonatkozó tilalomról, valamint a 81/602/EGK, a 88/146/EGK és a 88/299/EGK irányelv hatályon kívül helyezésérıl Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendelete az élelmiszerjog általános elveirıl és követelményeirıl, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 22-i 999/2001/EK rendelete egyes fertızı szivacsos agyvelıbántalmak megelızésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról

3. cikk 3., 4., 5. és 7. cikk

14. és 15. cikk, a 17. cikk (1) bekezdése, 18., 19. és 20. cikk 7., 11., 12., 13. és 15. cikk

Megbetegedések bejelentése 13. 14.

15.

A Tanács 1985. november 18-i 85/511/EGK irányelve a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedések bevezetésérıl A Tanács 1992. december 17-i 92/119/EGK irányelve az egyes állatbetegségek elleni védekezésre irányuló általános közösségi intézkedések, valamint a sertések hólyagos betegségére vonatkozó külön intézkedések bevezetésérıl A Tanács 2000. november 20-i 2000/75/EK irányelve a kéknyelv betegség elleni védekezésre és felszámolására vonatkozó külön rendelkezések megállapításáról

3. cikk 3. cikk

3. cikk

2007.1.1-tıl alkalmazandó Állatok kímélete 16. 17. 18.

A Tanács 1991. november 19-i 91/629/EGK irányelve a 3. és 4. cikk borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról A Tanács 1991. november 19-i 91/630/EGK irányelve a 3. cikk és a 4. cikk (1) sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények bekezdése megállapításáról A Tanács 1998. július 20-i 98/58/EGK irányelve a tenyésztés 4. cikk céljából tartott állatok védelmérıl

16

Az 1782/2003/EK számú Rendelet iV. melléklete Az 5. cikkben említett jó mezıgazdasági- és ökológiai állapot fenntartása Tárgy

Elıírások

Talajerózió: A talaj megóvása megfelelı intézkedések révén

-

A talaj szervesanyag-tartalma: A talaj szervesanyag-tartalmának fenntartása megfelelı gyakorlat révén

-

minimális talajborítás termıhely-specifikus minimális földgazdálkodás talajmegtartó teraszos mővelés

-

adott esetben a vetésforgóra vonatkozó elıírások tarlómővelés

Talajszerkezet: A talajszerkezet fenntartása megfelelı intézkedések révén

-

megfelelı gépek használata

A környezet megırzésének minimális szintje: A környezetmegırzés minimális szintjének biztosítása és az élıhelyek károsításának elkerülése

-

minimális állománysőrőség és/vagy a megfelelı állattartási rendszer az állandó legelık védelme a tájkép jellegzetességeinek megóvása a nem kívánt növények elszaporodásának megakadályozása a mezıgazdasági földterületen

-

A fentiek szerint, a kölcsönös - megfeleltetés alkalmazása során a gazdálkodónak a tevékenysége során a felsorolt valamennyi jogszabálynak meg kell felelnie, tehát nem csak azt a jogszabályt kell alkalmaznia, amely szerint éppen a tevékenységet végzi, hanem „kölcsönösen" a többinek is eleget kell tenni: pl. szerves trágyát juttat ki a nitrát rendelet szabályai szerint, eközben a gyommentesítés követelményét, vagy éppen a természeti értékek védelmét is teljesíteni kell.

Az SPS tagállami implementációja Szétválasztási modellek A KAP-reform rendszerében két alapvetı szétválasztási modell (s egyben nemzeti implementációs lehetıség) szerepel: a történelmi, illetve a területi alapú (regionalizált) modell. A történelmi (historic vagy basic) modell támogatottsági jogosultságot teremt a referencia-idıszak alapján. Az egyes termelık által megszerzett jogosultságok száma egyenlı a referencia-idıszakban megmővelt átlagos területtel. A jogosultságok értéke az egy-egy termelı számára a bázisidıszakban ténylegesen kifizetett támogatási referenciaösszeg elosztva a megszerzett jogosultságok számával. (A jogosultságok nagysága egy-egy régióban az egyes termelık között ezért igen elérı lehet hektáronként.)

17

A területalapú vagy regionális (regional vagy flat rate) modellben a 2005. évi IIER-be bejelentett jogosult földterület alapján jut a mezıgazdasági termelı támogatási jogosultsághoz. Egy-egy régióban az összes jogosultság egységes, azonos összegő. (A jogosultság nagysága: a regionális referenciaösszeg osztva a jogosult területtel.) A két alapmodell kombinációja a harmadik, a hibrid modell. A tagállamok e modellben a történelmi és a területalapú jogosultságok kombinációja révén határozhatják meg a jogosultság összegét: részint történelmi, részint regionális számítás alapján. A hibrid modellnek több változata is kialakítható. A területalapú és a „történelmi" elemekre épülı támogatási allokációs arány idıvel változhat. Errıl az induláskor kell dönteni. Pl. lehetséges, hogy a történelmi elemet átmeneti idıszak után eltörlik, s a folyamat végére csak tiszta regionális rendszer marad. A változatlan feltételeket tartalmazó rendszert „statikus", az eleve változó elemeket magában foglaló modellt pedig „ dinamikus " hibridnek is nevezik. A hibrid modell esetében az SPS boríték egy elıre meghatározott komponensét a regionális modellhez hasonlóan területi átalányként kerülne kifizetésre, míg a fennmaradó részt történelmi referenciák alapján üzemenként differenciáltan kellene eljuttatni a gazdálkodónak úgy, hogy a két komponens (fix és változó) összegzésre kerülne, és az elsı évben bejelentkezett területtel lenne elosztva.19 Az SPS modellek összevetése20

Referenciaösszeg

Jogosultság aktiválásának feltétele

Jogosult terület

Egységnyi jogosultság

Történelmi

Területalapú

A referencia-idıszak alapján eltérı egyedi összegek a termelıknek

A referencia-idıszak alapján régió szintő átalányösszegek

Aktív termelı történelmi jogosultsággal (vagy nemzeti tartalékból vagy a vis maior terhére) Az összes mezıgazdasági terület, kivéve az ültetvényeket és a nem mezıgazdasági területeket Az egyedi összeg osztva a referencia idıszakbeli jogosult terület nagyságával

Minden az SPS bevezetésekor aktív termelı

Ugyanaz, de a hagyományos zöldséggyümölcs vagy étkezési burgonya termıterületre is adható speciális támogatási jogosultság A regionális összeg osztva az SPS alkalmazás elsı évében meglévı jogosult terület nagyságával. Minden termelı jogosultságait az elsı év alapján kapja meg

19

Agrár-környezetgazdálkodási Információs Rendszer http://www.air.gov.hu/dokumentum.php?dokumentum_id=863 20 Halmai Péter: Az Európai Unió agrárrendszere, Mezıgazda Kiadó, 2007. 142.oldal

18

Hibrid Egyes szektorok esetén regionális átalányösszeg. más esetekben történelmi alapú egyedi összegek Minden az SPS bevezetésekor aktív termelı

Ugyanaz, mint a területalapúnál

A történelmi és a . regionalizált elegye (több változata lehetséges)

Jogosultság aktiválása az adott évben

Mit termelhet a gazdálkodó

A jogosultsággal megegyezı nagyságú terület szükséges Minden terményt (beleértve a korábban nem támogatott növényeket, kivéve a zöldséget és gyümölcsöt, étkezési burgonyát)

Ugyanaz

Ugyanaz

Minden terményt, zöldséget és gyümölcsöt, étkezési burgonyát a jogosultság nagyságáig

Minden terményt, zöldséget és gyümölcsöt, étkezési burgonyát a jogosultság nagyságáig

A tagországoknak 2004. augusztus 1-éig be kellett jelenteniük a nemzeti implementáció szabályait a Bizottságnak. Finnország, Franciaország és Hollandia az SPS alkalmazását 2006ig elhalasztotta. A 15 korábbi EU-tagon túl két új tagország, Málta és Szlovénia is bevezette az SPS-t 2007-ben.

A zöldség-gyümölcs reform és az SPS 2007-ben kompromisszumra jutottak az Európai Unió tagországainak mezıgazdasági miniszterei a zöldség-és gyümölcságazat reformjáról. A gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében különleges szabályok megállapításáról szóló 1182/2007/EK Rendeletének preambuluma a következıképpen fogalmaz: "A gyümölcs- és zöldségágazat támogatásának célzottabb, de rugalmasabb rendszere érdekében és az egyszerősítés érdekében helyénvaló a meglévı támogatási rendszerek eltörlése, és a gyümölcs- és zöldségfélék teljes körő belefoglalása az 1782/2003/EK rendelet által létrehozott rendszerbe (SPS). E célból rendelkezni kell arról, hogy azok a mezıgazdasági termelık, akik a referencia-idıszakban termeltek gyümölcs- és zöldségféléket, jogosultak az egységes támogatási rendszer igénybevételére. Rendelkezni kell arról is, hogy a tagállamok határozzanak meg referenciaösszegeket és állapítsák meg az egységes támogatási rendszer értelmében támogatásra jogosult hektárszámot egy, az összes gyümölcs- és zöldségtermék piacának megfelelı reprezentatív idıszak, valamint megfelelı objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján. A gyümölcs- és zöldségfélékkel – beleértve az állandó gyümölcs- és zöldségkultúrákat, valamint a faiskolákat is – beültetett területek jogosultak az egységes támogatási rendszerben való részvételre. A nemzeti felsı határokat ennek megfelelıen módosítani kell. Annak érdekében, hogy az érintett ágazatoknak elegendı idejük legyen az egységes támogatási rendszerbe történı beilleszkedésre, átmeneti idıszakról kell gondoskodni. (...)" A reform keretében a feldolgozóipari támogatások (kb. 800 millió euró) az SPS-be kerülnek átvitelre, ezért a nemzeti felsı határokat megnövelik.21 A KAP reform célkitőzése, hogy minden gazdálkodónak részesednie kell a szétválasztott támogatásokból, így az új tagállamokban is, ahol a SAPS rendszert használják22, 2008-tól aktiválódik a teljes zöldség-gyümölcs terület. Azoknál a régi tagállamoknál (pl. Németország, Egyesült Királyság), ahol a regionális modellt választották, ott a 2003. évi bázisadatok alapján történik az aktiválás. Mivel a 27 tagállam között nagy különbségek vannak, ezért lehetıséget biztosítanak a tagállamok részére egy 2010-ig tartó átmeneti idıszakra a zöldség-gyümölcs terület aktiválásában. A teljes szétválasztás a regionális modellt használó tagállamokban adminisztrációs könnyítést jelent, míg a historikus modellt használóknál az összes parcellát le kell ellenırizni. 21 22

http://ec.europa.eu/agriculture/capreform/fruitveg/index_en.htm lásd késıbb!

19

A részlegesen termeléshez kötött támogatást az átmeneti idıszakban csak feldolgozóipari szerzıdéssel rendelkezı termelı kaphatja meg.23

A KAP adaptációja a közép és kelet-európai tagállamokban A KAP és az SPS új tagállamok általi bevezetésére vonatkozó információkat Halmai Péter: Az Európai Unió agrárrendszere címő könyvébıl idézzük.24 Az EU keleti kibıvítése óriási változásokat eredményezett. A 2004-ben és 2007-ben csatlakozott 10 új tagország területe több mint 1 millió négyzetkilométer, lakosságuk meghaladja a 100 millió fıt. A kibıvítés alapproblémája a régi és az új tagállamok gazdasági fejlettségének jelentıs különbsége. A gazdasági átalakulás a mezıgazdaság területén drasztikus változásokkal járt. Noha az átalakuló országok közötti eltérések jelentısek, az átalakulás fontos közös jellemzıi: • •

•

a liberalizálás és a dereguláció folyamataival párhuzamosan jelentıs piacvesztés érte az agrárgazdaságot, erıteljesen romlott az interszektorális cserearány; a dekollektivizálás és privatizáció elırehaladt, de az agrárstruktúrák csak részlegesen szilárdultak meg, egyidejőleg polarizált üzemi szerkezet alakult ki (egyik póluson a nagymérető árutermelést folytató kommercializált egységek, másik oldalon pedig a „félig önellátó" - sémi subsistance -egységek, ld. Pouliquen, 2001; Mathijs, Noev, 2002); jelentısek az intézményi problémák egyrészt az erıforráspiacok (föld, tıke), másrészt az agribusiness kapcsolati rendszere területén, ezért korlátozottak az alkalmazkodás intézményi feltételei, illetve kedvezıtlen a mezıgazdasági termelık alkuereje.

(…) A KAP átvétele konszolidált struktúrák számára is komoly kihívást jelent. A közép- és kelet-európai országok (KKEO-k) agrárgazdaságainak beillesztése viszont történelmileg példa nélküli feladatot jelent: az úgynevezett transzformációs krízis idıszakában (vagy az azt közvetlenül követı idıszakban) egyidejőleg kell a struktúrákat megszilárdítani, és az EU egységes belsı piacába, illetve a közös politikák rendszerébe beilleszkedni. A KKEO-k nagy termelési potenciállal rendelkeznek. Ám azt a súlyos strukturális-, pénzügyi- és irányítási-hiányosságok, valamint a politikai és gazdasági átalakulás következtében az elmúlt években csak korlátozottan használták ki. Az agrárszerkezetet jelentıs strukturális problémák terhelik. A törpe- és a kisüzemek összességükben nem képesek a gyors átállásra. A versenyben nem kielégítı gazdasági erejükre figyelemmel vagy növekedniük szükséges vagy el kell tőnniük. E struktúraváltás gazdasági, társadalmi és politikai meggondolásokból egyaránt támogatást és könnyítést igényel. Ezzel párhuzamosan szükséges mind a mezıgazdasági üzemek, mind a vidéki infrastruktúra modernizációja. Ez nem csak a tıke elérhetıségét, hanem az intézmények fejlıdését is jelenti, így pl. mőködıképes tıke- és földpiacokat, jobb szakmai képzést, információt és tanácsadást. A mezıgazdasági beszerzési és értékesítési piacok az iparhoz és élelmiszeriparhoz hasonlóan a nyugati színvonalhoz képest kevéssé hatékonyak. A versenyképesség gyengeségei korlátozzák az érintett agrárgazdaságok teljesítményét. 23

Jelentés az EU Bizottság Zöldség-Gyümülcs Tanácsadó Testülete 2007. július 20-i ülésérıl, http://www.agrarkamara.hu/portals/0/copa/2007/cc2007_08.pdf 24 Halmai Péter: Az Európai Unió agrárrendszere, Mezıgazda Kiadó, 2007, 164-170. oldal

20

A Közös Agrárpolitika keleti kiterjesztése (egyebek mellett) a következı fı problémákat vetette és veti fel: -

a jelentıs költségvetési terhek; a magas KAP-árak átvétele; a KAP-kínálatellenırzés átvétele; a közvetlen támogatások adaptációja.

Költségvetési terhek A KAP keleti irányú kiterjesztése jelentıs többletköltségekkel jár, ez pedig tovább növelheti az EU költségvetés feszültségeit. Egyes kutatók (pl. Buckwell25, 1996) felhívták a figyelmet: a KAP-nak a KKEO-ra történı kiterjesztése tekintetében nem a költségvetési teher a fı probléma. Az EU ilyen jelentıs kibıvülése „nem úszható meg jelentıs költségvetési kiadások nélkül, ha a csatlakozó országok annyival szegényebbek és annyival mezıgazdaságibb jellegőek, mint az EU15-ök. Európa e reményeink szerint dinamikus részének integrálása jelentıs gazdasági lehetıségeket is feltár". A magas árszínvonal átvételének buktatói Valamely csatlakozás elıtt álló országban a támogatott árszintek növekedésének erıs közgazdasági korlátai vannak: - az agrárárak szintjének esetleges növekedése – tekintettel az élelmiszer-vásárlásra fordított kiadások jelentıs arányára – súlyos társadalmi következményekkel járna; - a feldolgozás és az értékesítés területén mőködı, nemzetközi összehasonlításban kevésbé versenyképes vállalkozások számára nehezen megoldható helyzetet eredményezne a nyersanyagárak jelentıs növekedése, egyidejőleg a fogyasztói piacon élezıdı versenyhelyzet; - a magasan támogatott árszint erıs termelésösztönzı hatást fejtene ki, ami növelné az intervenciós és az exporttámogatási igényeket, ez a költségvetési egyensúly mellett a WTOkötelezettségek betartását is nehezítené; - a magasan támogatott belsı árak alááshatnák a régió országai agrártermékeinek nemzetközi versenyképességét, ugyanakkor a növekvı élelmiszerárak miatt növekvı bérköltségek következtében esetleg csökkenne a többi ágazat versenyképessége is. Ugyanakkor a jelzett áreltérés mértéke a csatlakozásig jelentısen mérséklıdött. Egyrészt a KKEO agrárárainak növekedése, másrészt az EU-árak mérséklıdése a különbséget csökkentette. (E hatást az új tagországok nemzeti valutáinak folyamatos reálfelértékelıdése tovább erısítette.) A kínálatellenırzés átvétele A jelenlegi KAP átvétele egyidejőleg részletes, gazdaságonkénti kínálatellenırzı intézkedések alkalmazását igényeli. Az átalakuló gazdaságszerkezet, a formális és informális földbérleti szerzıdések jelenlegi (országonként is változó) helyzete megnehezíti a szántóföldek mővelésbıl való kivonásának ellenırzését vagy a tejkvóta alkalmazását. A birtokméretek nagyfokú szétaprózódása miatt a termelık széles köre mentesülhet a területkivonási kötelezettségek alól.

25

Towards a Common Agricultural and Rural Policy for Europe (Buckwell-jelentés) http://ec.europa.eu/agriculture/publi/buck_en/cover.htm

21

A közvetlen támogatások kiterjesztése Több tanulmány is megvizsgálta a KAP közvetlen kifizetéseknek a kelet- és közép-európai országok mezıgazdasági termelıire történı kiterjesztése elızetesen várható hatásait. Az EU agrárpolitikai elemzık már korábban megkérdıjelezték ennek célszerőségét. Fenti álláspont fı érvei az alábbiak: a) A kifizetések önmagukban nem lényegi elemei a KAP-elveknek. Eredetileg aszerint differenciálták ıket, hogy a KAP 1992. évi reformja mekkora veszteséget okozott az értékesítési árbevételben. Ezért „egyértelmően úgy lehet érvelni, hogy a KKEO termelık nem jogosultak kifizetésre, minthogy semmilyen veszteséget nem szenvednek az EU-tagság következtében. Ez indokolhatja, hogy a csatlakozás feltételei miért legyenek mások a KKEOk, mint a korábban belépık esetében" (Eu Ec, 1996). b) Bár e transzfer bevezetése valamiféle kezdı lökést adhat a gazdaságnak, egyes vidéki körzetekben a kifizetések várhatóan növelnék a mezıgazdasági földek árát, és ezáltal akadályoznák a gazdaságok és általában a mezıgazdaság szerkezetváltását. c) Az EU-tagságot feltételezve a mezıgazdasági termelık eleve jobban járnának az EUcsatlakozás következtében – a magasabb mezıgazdasági árak révén –, mint a többi állampolgár. Ugyanakkor a többlet-pénzmennyiség egyúttal többletkereslethez s az inflációs nyomás erısödéséhez vezethetne. d) A kifizetések eloszlása – a Közösség adófizetıinek szempontjából – meglehetısen önkényes lenne („allokációsprobléma"). Ha a kifizetésben csak a föld használóit részesítik, akkor is elıfordulhat, hogy azokból elsısorban a földtulajdonosok profitálnak. Egyes érintett országokban a földek jelentıs hányadát városi lakosok birtokolják. Felvethetı a kérdés: miért részesüljenek a KAP-támogatásokból nagy arányban olyan városlakók, akik történelmi okok folytán jutottak földhöz. e) Nemcsak a tulajdoni struktúra, de a birtokszervezıdés is radikálisan eltér az EU-ban és a legtöbb KKEO-ban. A földeknek általában csak kis hányadát mővelik az EU-koncepció szerinti családi gazdaságok keretében. A mezıgazdasági termelés nem jelentéktelen része nagymérető, profitérdekelt gazdaságokban folyik. E nagy „ ipari farmoknak" jutó transzfer a közvetlen támogatások kiterjesztése esetén jelentıs volna. Hatása a vidék jövedelmére és fejlıdésére elızetesen nehezen felmérhetı. f) Ha e kifizetéseknek lenne is bizonyos pozitív hatásuk az agrárszektorra, vizsgálandó – vetették fel az EU-szakértık –, vajon nem lenne-e a transzfer hatékonysága jobban célzott eszközökkel növelhetı. A strukturális intézkedéseket megfelelıbbeknek tekintették a gazdaság tartós fejlıdését és a felzárkózáshoz szükséges idıt lerövidíteni képes feltételek kialakítására. Ugyanakkor nehezen képzelhetı el olyan Közös Agrárpolitika, amelyben a termelık fele (általában a gazdagabbak) jelentıs közvetlen támogatásokhoz jut, míg a KKEO mezıgazdasági termelık abban nem részesülhetnek. E különbségtétel diszkrimináció, s egyben súlyos versenyhátrány lenne az újonnan csatlakozó országok agrárpiaci szereplıi számára. Ezért pl. A. Buckwell szerint „egységes támogatási rendszert kell alkalmazni az egész kibıvített Unióra" (Buckwell, 1996). Az adaptáció konstrukciója. Csatlakozási szerzıdések A csatlakozási tárgyalások lényegében a Nizzai Csúcson elfogadott Stratégiai Dokumentum (Road Map, „útiterv") szerint haladtak elıre 2001-ben. 2002-re a közös költségvetést érintı legnehezebb tárgyalási fejezetek (közöttük a mezıgazdaság), illetve intézményi tartalmi fejezetek maradtak.

22

A 2002. évi csatlakozási tárgyalások egyik legbonyolultabb és legnehezebb témaköre volt a közvetlen támogatások kiterjesztése az új tagországokra. 2002 januárjában az Európai Bizottság munkadokumentumot (Issues Paper) bocsátott vitára e témakörrıl. A dokumentum 10 évig tartó lépcsıs, az EU15 25%-os szintjén kezdıdı adaptációs módszert ajánlott a közvetlen támogatások kiterjesztésére. E támogatások nemzeti kiegészítését a vitaanyag lényegében kizárta. A végrehajtás megkönnyítésére az EU15-ben akkor mőködı úgynevezett standard rendszer helyett lehetıséget kínált az egyszerősített területi kifizetési rendszer alkalmazására. A tagjelölt országok szakértıi vitába szálltak a fenti tanulmány álláspontjával. Hangsúlyozták: a konstrukció hátrányos megkülönböztetést, s versenyhátrányt jelentene az új tagországok termelıi számára. A 2002. októberi brüsszeli csúcstalálkozón az EU-15 országok megállapodtak a KAP jövıbeli finanszírozásáról. Annak keretében a tagállamok megegyeztek az új tagállamoknak nyújtott agrártámogatásokról is. Az új tagállamok termelıi átmeneti idıszak nélkül részesedhetnek a KAP piaci támogatásából. (Ártámogatások, intervenció, exporttámogatások.) A közvetlen támogatásokkal kapcsolatban lényegében a 2002. januári dokumentum (Issues Paper) szerinti lépcsıs formulát fogadták el. Az EU-15 közös pozíciós dokumentuma az agrártámogatásokról csak 2002. november végén került átadásra. Ezt követıen a mezıgazdasági tárgyalási fejezetben érdemi tárgyalások már nem folytak. A nyitott kérdéseket, mindenekelıtt a közvetlen támogatások keleti kiterjesztésének ügyét a 2002. december 13-i koppenhágai csúcstalálkozónak, a legfelsıbb szinten kellett eldöntenie. A Koppenhágai Csúcson a lépcsıs formulát fogadták el. Ugyanakkor a megállapodás lehetıséget nyújtott a közös költségvetésbıl fedezett közvetlen támogatások nemzeti kiegészítésére. A csatlakozási tárgyalásokat az egyes országokkal egyenként folytatták és zárták le. A csatlakozási megállapodások az egyes országok felkészültsége, érdekei és igényei szerint számos eltérést is tartalmaznak. Ám a 2004. évi csatlakozások alapkonstrukciója azonos. A csatlakozás alapvetı agrárgazdasági rendelkezéseiben nincs lényeges minıségi különbség az egyes országok között. (Ugyanez a konstrukció érvényes Románia és Bulgária 2007. évi csatlakozására is.) Magyarország fı agrárgazdasági csatlakozási feltételei A csatlakozás konkrét feltételei hosszas tárgyalások után alakultak ki. A csatlakozási alku sarokpontjai a következık: 1. Nincs átmeneti szakasz, a belsı piac – néhány átmeneti mentesség, technikai adaptációk mellett – azonnal kiterjed a magyar gazdaságra, így az agrárgazdaságra. A piaci támogatások (intervenció, exporttámogatás) a csatlakozást követıen megkülönböztetés nélkül vonatkoznak a magyar piaci szereplıkre is. 2. A mennyiségi keretszámok többnyire megengedik a magyar agrártermelés némi bıvítését, ám a korábbi – az 1990-s évek elıtti – magasabb termelési bázist nem sikerült elfogadtatni az EU15-tel. 3. Az EU Közös Agrárpolitika legnagyobb támogatási tétele, a közvetlen támogatások folyósítására fokozatosan, a koppenhágai csúcson kidolgozott „lépcsıs"formula szerint kerül sor. E szerint az elsı évben a közös költségvetés az újonnan csatlakozó országok (így Magyarország) számára járó teljes közvetlen támogatási összeg 25%-át, majd 5, illetve 10%os lépésekben egyre növekvı részét fedezi.

23

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

25% Nemzeti kiegészítés nélkül 55% Nemzeti kiegészítés maximális szintjénél

30%

35%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

60%

65%

70%

80%

90%

100% 100% 100% 100%

E támogatást nemzeti forrásokból legfeljebb 30%-kal ki lehet egészíteni (" top up "). A két forrásból (közös költségvetés + nemzeti „top up") legfeljebb 100% folyósítható. (Erre elıször 2010-ben kerülhet sor.) E támogatások bonyolult EU-feltételei (a „standard" rendszer) helyett a csatlakozási szerzıdés legfeljebb 3+2 évre lehetıvé teszi az egyszerősített területi alapú kifizetések (Simplified Area Payment Scheme - SAPS26) folyósítását. 4. A csatlakozási szerzıdés szerinti vidékfejlesztési támogatások egyrészt az EMOGA Orientációs Részlegébıl, a Strukturális Alapok szabályai szerint jellemzıen beruházási célokat szolgáltak (Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program - AVOP). Másrészt az EMOGA Garancia Részlegébıl az úgynevezett kísérı intézkedések (mezıgazdasági földterületek erdısítése, korai nyugdíj, kedvezıtlen adottságú és környezetvédelmi megszorítások alá tartozó területek támogatása, agrárkörnyezet-gazdálkodás), illetve az új tagországok átmeneti támogatási lehetıségei (félig önellátó gazdaságok támogatása; termelıi csoportok létrehozásának támogatása; EU-elıírásoknak történı megfelelés; technikai segítségnyújtás) céljaira támogatás volt nyújtható a Nemzeti Vidékfejlesztési Program (NVT) keretében. 5. Nemzeti támogatások. Az új tagországoknak (így Magyarországnak) a csatlakozást követı 4 hónapon belül be kellett jelenteniük az Európai Bizottságnál nemzeti támogatásaikat. A tagság harmadik évének végéig azokat összhangba kellett hozniuk a közösségi szabályokkal vagy be kellett fejezniük folyósításukat. Az Európai Bizottság a három év letelte elıtt is vizsgálhatta ezeket a támogatásokat, s utasíthatta az új tagállamot a támogatás azonnali megszüntetésére. Új nemzeti támogatás csak az Európai Bizottság jóváhagyásával vezethetı be. 6. További technikai eredmények. Több, a magyar agrártermelés számára lényeges témakörben ideiglenes mentesség, illetve technikai adaptáció szerepel a megállapodásban (pl. a 2,8%-os zsírtartalmú tej forgalmazásának a lehetısége, a Rizlingszilváni fajtanév használata, állatvédelmi elıírások stb.). E szabályok zökkenımentesebbé teszik a magyar csatlakozást, ám az elıírt idıpontra a speciális átmeneti szabályozás megszőnik. 7. A tıke szabad áramlása címő (4.) fejezet keretében különösen bonyolult és érzékeny témakör volt a mezıgazdasági termıföld tulajdonának külföldi állampolgárok által történı megszerzése.27 E lehetıséget a jelenleg hatályos magyar törvény tiltja. Magyarország eredetileg tízéves ideiglenes mentességet kért e szabályozás fenntartására. (Az állampolgárság alapján történı megkülönböztetés egyébként sértené az EK Szerzıdést.) 2001 júniusában a tárgyaló felek hétéves átmeneti mentességben állapodtak meg.

26

A SAPS bıvebben a következı oldalon kerül kifejtésre. A termıföldek külföldi állampolgárok által történı megszerzésére vonatkozó nemzeti szabályozásokról a Képviselıi Kutatószolgálat 2008-ban "Külföldiek termıföldtulajdon-szerzése Európában" címmel készített elemzést. 27

24

Nemzeti kiegészítı támogatás lehetısége A csatlakozási szerzıdés alapján a 2004-ben csatlakozott új tagországok (közöttük Magyarország) a közvetlen támogatások folyósítása tekintetében két rendszer között választhattak: - az úgynevezett standard rendszer az EU 15-ben akkor (azaz a 2003. évi KAP-reform implementációját megelızıen) mőködı kapcsolt - az egyes piaci szervezetekbe illesztett közvetlen támogatások alkalmazását jelentette; - kizárólag az új tagok részére átmenetileg lehetıvé vált a SAPS alkalmazása. Az egyszerősített rendszerben a termelık a támogatást nem a standard rendszer, azaz korábbi, illetve jelenlegi szektorális jellemzık (pl. szántóföldi bázisterület, referenciahozam, állatlétszám stb.) szerint kapják. Az egyszerősített rendszerben a közvetlen támogatás alapja az egy hektárra jutó nemzeti alapon (azaz országos átlagként) kiszámított átlagos támogatási összeg. Ezt az átlagos összeget szorozzák meg a termelı jogosult területének nagyságával. Ez a megoldás hasonlít a 2003. évi reform egységes támogatási rendszerében a regionalizált modellhez. A fı eltérés az, hogy az SAPS rendszerében minden termelı részesül a támogatásból. Az egyszerősített rendszerben nincs területpihentetési kötelezettség, továbbá nem érvényesülnek a kölcsönös megfeleltetés kötelezı elıírásai. A termelıknek csak a ,jó mezıgazdasági és környezeti állapot" feltételrendszerét kell teljesíteniük. Az új tagállamok a mezıgazdasági termelık részére nyújtott közvetlen kifizetéseket kiegészítı nemzeti közvetlen támogatás - egyszerőbben „top up" - révén (Complementary National Direct Payment, CNDP) egészíthetik ki. E kiegészítés szektoralapú. (Ágazati borítékok formájában lehetséges.) Az egyes ágazatok nemzeti források felhasználásával megemelt összes közvetlen támogatása legfeljebb a koppenhágai lépcsıs formula szerinti százalék plusz 30% lehet. A 2004-ben csatlakozott tagállamoknak28 legkésıbb 2010. végéig át kell térniük az egyszerősített rendszerrıl (SAPS) az egységes támogatási rendszer (SPS) alkalmazására.

28

Kivételt képez Szlovénia és Málta , amelyek eleve a standard rendszert választották.

25

A KAP reform felülvizsgálata A KAP reform Bizottsági felülvizsgálatára 2008-ban kerül sor. 2008. márciusában az Európai Unió mezıgazdasági miniszterei brüsszeli ülésükön konszenzusra jutottak azzal az állásponttal kapcsolatban, amelyeket az Európai Bizottság májusban ismertetendı javaslataiban szeretnének viszontlátni. Forgács Barnabás, a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára a találkozót követı sajtótájékoztatón elmondta, hogy a közös agrárpolitika elmúlt évtizedben elhatározott reformjait azért kell felülvizsgálni, hogy azok az idıközben megváltozott viszonyok – nem utolsó sorban az EU elmúlt és várható bıvítései és a világpiaci helyzet átalakulása – nyomán is hatékonyan tudjanak mőködni. A brüsszeli bizottság hangoztatta – és ezzel egyetértettek a miniszterek is –, hogy nem újabb átfogó reformokról van szó, hanem alapvetıen kiigazításról. Bekerült a miniszteri szövegbe az a Magyarországnak is fontos megjegyzés, hogy a támogatásoknak a termeléstıl való további elválasztása tételes elemzéseken kell, hogy alapuljon, és az Európai Bizottságnak rá kell világítania az ilyen lépések elınyeire és hátrányaira is. Meghatározó eleme az álláspontnak az is, hogy a bizottságnak részletes hatásvizsgálatot kell készítenie elsısorban a gabonaágazatra vonatkozóan, hogy a piaci támogatási eszközöket milyen formában lehet átalakítani a kereslet és az ellátás biztonságának garantálása érdekében. Rögzítették azt is, hogy az úgynevezett kölcsönös megfeleltetés (a szigorúan vett agrárelıírásokon kívüli, például környezetvédelmi vagy állat-, illetve növényvédelmi kötelezettségek) bevezetése az egyszerősített területalapú támogatásról a - termeléstıl jobban eltérı - összevont területalapú támogatási rendszerre menet közben áttérı országok (mint Magyarország) számára fokozatos lesz. Sürgetik a miniszterek az adminisztratív terheknek a kis- és középvállalkozások számára különösen fontos csökkentését. Több tagországcsoport külön nyilatkozatokat tett a felülvizsgálattal kapcsolatban. Magyarország is csatlakozott ahhoz a nyilatkozathoz, amely szerint a felülvizsgálatot szükséges felhasználni arra, hogy a régi és az új tagállamok támogatási mértéke közötti eltérést mielıbb csökkentsék. A támogatások felsı határának kilátásba helyezett csökkentésével kapcsolatban másokkal együtt Magyarország megerısítette, hogy nem lehet szó vitáról errıl addig, amíg el nem éri a korábbi tagállamok támogatási szintjét. Ezt a követelést Németország is támogatja – derült ki a magyar szakállamtitkár beszámolójából.29 Az Európai Bizottság 2008. május 20-án nyilvánosságra hozott és vitára bocsátott javaslatait Bokros Péter, Európai Bizottság mezıgazdasági fıigazgatóság fıosztályvezetıje ismertette. "Az Európai Bizottság szándéka, hogy 2008. decemberre megszülessenek és 2009. január elsején életbe lépjenek azok a jogszabályok, amelyek lehetıvé teszik a 2003-ban megkezdett közösségi agrárpolitika reformjának igazítását az idıközben megváltozott helyzethez. A jogszabályban megtestesülı javaslatok megtartják a közösségi agrárpolitika célját, eszközeiben viszont érintik a közvetlen kifizetési támogatásokat, a piaci eszközöket, a vidékfejlesztést."

29

http://www.fvm.hu/main.php?folderID=2290&articleID=12304&ctag=articlelist&iid=1

26

A javaslat az új tagállamoknak – köztük Magyarországnak is – lehetıséget ad arra, hogy 2013-ig meghosszabbítsa a 2010-ben lejáró egységes területalapú támogatási rendszert (SAPS). Arra a kérdésre, hogy amennyiben Magyarország szándéka szerint 2009-tıl áttér az SAPS-rıl az egyszerőbb kifizetést lehetıvé tevı SPS modellre, akkor melyik jogszabályt, a most érvényben lévıt vagy a tervezetett vegye figyelembe a felkészüléskor, Bokor Péter elmondta: tisztán jogilag a jelenlegi szabályozás a mérvadó, de vélhetıen a bizottsággal folytatott konzultációban lehet kérni, hogy az új rendelet megszületésekor legyenek tekintettel erre a sajátos helyzetre. (...)"30

A magyar SPS-modell Az összevont gazdaságtámogatási rendszer hazai modelljének kialakításáról az FVM 2007 júniusi tájékoztatójában31 az alábbi szempontokat találjuk: Agrárpolitikai célok érvényesítése – a mezıgazdaság termelés fejlıdésének elısegítése azáltal, hogy a gazdálkodók biztonságát erısítsük a jelenlegi földhasználati viszonyok stabilizálásával, kiegyensúlyozott földpiac fenntartásával, – az állattenyésztési ágazatok preferenciájának maximális figyelembevétele, – a piaci viszonyokhoz igazodó szerkezeti kiigazítás ösztönzése, – az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programmal (ÚMVP) való teljes összhang megteremtése; Lényeges technikai szempontok – a rendszerben rejlı szabályozási rugalmasság maximális kihasználása, – a SAPS-ról történı átállás minél kisebb megrázkódtatásokkal történı megvalósítása, – az igazságosság, az átláthatóság és végrehajthatóság elveinek alkalmazásán keresztül az átállás társadalmi elfogadhatóságának megteremtése, – az átállás adminisztrációs terheinek ésszerő korlátok közt tartását, a várható jogviták számának csökkentése; Nemzeti döntési lehetıségek és korlátok Magyarországnak a nemzeti támogatáspolitikai célkitőzéseinek érvényesítésére az adott jogszabályi korlátok között lehetısége van. Az egyszerő döntéseket igénylı választások jelentıs részérıl, így: • a minimális 1 hektár üzemméretrıl, • a termeléshez kapcsolt ágazatok körérıl, • a bázisidıszakról, a szakmai konszenzus már kialakult.

30 31

http://www.agrarhirek.hu/europai_unio/539.html http://www.fvm.hu/doc/upload/200706/sps_tanulmanyjav.pdf

27

Néhány ugyancsak EU 27-re egyaránt vonatkozó lehetıségen alapuló kérdés még nyitott, így: • a jogosultság földdel vagy anélkül történı értékesítésének szabályai • a speciális állatfajok (szürkemarha, rackajuh stb.) külön támogatása az ún. 69. cikk alapján32, • az „ún. 10 hónapos szabály”33 alkalmazására vonatkozó nemzeti döntések (pl. a 10 hónap kezdete); • a hagyományos nemzeti tartalék mértéke és igénylésének szabályai. Támogatási jogosultságok meghatározása az áttérés évében A támogatási jogosultságok az alkalmazás elsı évében kerülnek kiosztásra, 2013. évi 100%os névértéken. A tényleges kifizetés ennél a tárgyévben kisebb lesz, meghatározott „diszkont” szint lesz érvényes. Az SPS elsı évében kiosztásra kerülı támogatási jogosultság két komponensbıl áll. A regionális komponens az, amely minden, a tárgyévben bejelentkezett, a jogosultsági kritériumoknak megfelelı, jogosult területtel rendelkezı földhasználót megillet. A regionális komponenshez meg kell állapítani az országos SPS regionális támogatási borítékot, amit elosztunk a bejelentkezett hektárszámmal, ami a SAPS terület mínusz szılıültetvények lesz. A kiegészítı komponens (ami üzemenként differenciál) a másik. A differenciálás objektív módon kerül meghatározásra, mivel az üzemszintő kiegészítı referenciaösszeg az üzem által a bázisidıszakban (2006/2007.) igénybe vett ágazat- és üzemspecifikus támogatások (ágazati top up-ok és külön cukorkifizetés) arányában történik. A kiegészítı komponenshez meg kell állapítani az országos kiegészítı SPS borítékot, amely az eltérítések összességét tartalmazza. A kiegészítı borítékból – a modell lényegét jelentı – elosztási rendszer segítségével egyéni referenciaösszegek kerülnek megállapításra. A termelı jogosultságainak száma a bejelentett hektárszám lesz, a jogosultságok névértékét pedig a regionális komponens + kiegészítı komponens összege adja. A szántóterület pihentetésre kötelezett gazdálkodók esetében az így megállapított jogosultságok kb. 8,3-8,7%-a (kb. 349 ezer hektár területpihentetés alá esı terület és az áttérés évében a jogosult szántóterület hányadosa) területpihentetési jogosultságként kerül megállapításra. A regionális komponens (rk) megállapítása az áttérés évében Amennyiben feltételezzük, hogy 2008-ban, a SAPS rendszer utolsó évében 5,0 millió hektár területen kerül szétosztásra a SAPS keret és akkor ez 128,2 euró/ha támogatást jelent. A regionális komponensre jogosult területnél lehetıségünk van a SAPS-szal azonos jogosultsági szabályok megállapítására azzal a különbséggel, hogy a gyümölcsön és komlón kívüli állandó kultúrák, vagyis a szılıültetvények (50 000 ha) nem támogathatók. Az SPS jogosult terület tehát 4,95 millió ha körül alakulhat. 32

A TANÁCS 1782/2003/EK Rendelete 69.cikke, Szabad választáson alapuló végrehajtás különleges gazdálkodási formák és különleges minıség elıállítása esetén 33 A mezıgazdasági termelı nyilatkozik a támogatási jogosultsághoz kapcsolódó támogatható hektárszámnak megfelelı parcellákról. E parcelláknak – vis maior vagy rendkívüli körülmény esetének kivételével – a tagállamok által meghatározandó idıponttól, de legkorábban az egységes támogatási rendszerben való részvétel iránti kérelem benyújtásának évét megelızı naptári év szeptember 1-jétıl kezdıdı legalább tíz hónapos idıtartamon át a mezıgazdasági termelı rendelkezésére kell állniuk. A TANÁCS 1782/2003/EK Rendelete 44.cikk (3)

28

Hogy azon földhasználókat, akik 2008- ban SAPS támogatásban részesültek, de top up-ot nem kaptak (szántóföldi zöldség-gyümölcs, burgonya, cukorrépa legelı stb.), pénzügyi veszteség ne érje, azért célszerı az SPS regionális komponenst úgy beállítani, hogy az agrárpolitikai célok figyelembevételével lehetıleg közel legyen a 2008-ban esedékes 128,2 euró/ha SAPS támogatáshoz 2009-ben is. A kiegészítı komponens (kk) megállapítása az áttérés évében A kiegészítı komponens összege képletszerően a következı: kk = SPS keret mínusz a termeléshez kapcsolt támogatások mínusz a klasszikus nemzeti tartalék mínusz a regionális komponens (rk) A kiegészítı borítékból kiosztásra kerülı referencia összegek megállapítása hasonlít az EU15-ök által alkalmazott történelmi modell mechanizmusára azzal a különbséggel, hogy a jogszabály itt nem rögzít referencia idıszakot, hanem objektív kritériumok szerinti elosztást ír elı. A modell szempontjából – az eddig megismert szakmai vélemények alapján – az átállást megelızı utolsó pénzügyileg is lezárt év (2006/2007.) a viszonyítási alap, de elvileg akár több év átlagát vagy más „referencia” idıszakot is lehetne használni. Az egyes termelık kiegészítı referencia összege úgy kerül megállapításra, hogy a választott referencia idıszakban a termelı által „üzemsorosan” igénybevett top up támogatásai arányában részesül a kiegészítı boríték forrásaiból. Minden egyes termelı referencia összege mindazon termék-specifikus támogatási komponensekbıl tevıdik össze (gabona, tej cukor, szarvasmarha, dohány stb.) amelyeket a referencia idıszakban ágazati „top up”-ként igénybe vett. (...) További modell-alkotó alapelvek rögzítése a) Magyarország egy régió. b) 1 ha a minimális üzemméret. c) Az alábbi jogcímeket indokolt termeléshez kötni: 1) Vágási támogatás (borjú) akár 100%-a és a húshasznú anyatehén-prémium akár 100%-a és a vágási prémium (felnıtt szarvasmarha) legfeljebb 40%-a; 2) Anyajuh-prémium legfeljebb 50%-a; 3) A dohány prémium 60%-a 2009-ben d) Az SPS referenciaterülete és a kiosztásra kerülı jogosultságok száma az elsı évben (2009) bejelentkezett jogosult terület alapján kerül megállapításra. e) a referencia-idıszak megállapítása a kiegészítı (üzemsorosan differenciált) SPS támogatási jogosultságok meghatározásához az áttérést megelızı teljes év, azaz a 2007. év top up kifizetései képzik a referencia-idıszak megállapításának bázisát. A 2007. év viszont a 2006. évi top up referenciákat használja, így a „valódi” referenciaév 2006. f) A regionalizált SPS támogatási jogosultság szántó- és gyepterület közötti differenciálása, illetve a gyepterületek esetében a támogatási jogosultság érvényesítésének feltételekhez kötése (pl. kérıdzı állatok tartása), vagy az állatsőrőség függvényében tovább differenciálása is elvi lehetıség. Végrehajthatósági szempontokat is figyelembe véve döntés született, hogy az állandó gyepterület és a szántó vonatkozásában ne legyen különbségtétel.

29

SPS jogosultság-kiosztás menete - a regionális komponens kiosztása A gazdaság/üzem a tárgyévben bejelentkezik SPS területtel a rendszerbe, utána rögzítésre kerül jogosultságainak száma (ami megegyezik a hektárszámmal) és a regionális referenciaösszegének elızetes értéke. A jogosultság fajlagos értéke a regionális boríték osztva a teljes hektárszámmal. SPS jogosultság-kiosztás menete - a kiegészítı komponens megállapítása Ezzel egyidejőleg a termelı bejelentkezik a nemzeti tartalékból kiosztandó többletjogosultságra, mit a referenciaidıszak támogatásai alapján az MVH kiszámol. Az adminisztratív és helyszíni ellenırzések után a jogosultságok száma véglegesítésre kerül. A kiegészítı SPS boríték esetleges maradványát hozzáadják a regionális borítékhoz, és a teljes összeget terítik az összes jogosult hektárra. A termelınként kapott hektáronkénti egységes jogosultságokhoz hozzáadják az egyes kiegészítı referencia összegek egy hektárra jutó értékét, így megkapják a végleges, differenciált üzemsoros támogatási hektárhoz kötött támogatási jogosultságokat. SPS jogosultság nemzeti kiegészítése Az SPS top up alapvetıen másképp mőködik, mint a SAPS top up. Az alapot a termelı,a gazdaság, vagy üzem rendelkezésére álló SPS jogosultsága képezi. A nemzeti kiegészítés az EU-s pénz olyan társfinanszírozása, ahol a nemzeti komponens mértékének a jogosultság névértékének 30%- án belül kell maradnia. A termeléshez kapcsolt komponens nemzeti kiegészítése egyszerő, minden jogcímet külön egészítünk ki, az EU–15 adott jogcímre vonatkozó támogatásának maximum 30%-ával 200910-ben, 20%-ával 2011-ben és 10%-ával 2012-ben. A magyarországi regionális "hibrid" modell Az SPS elsı évében (2009-ben) kiosztásra kerülı támogatási jogosultság két komponensbıl áll. Az elsı komponens az, amely minden, a tárgyévben bejelentkezett, a jogosultsági kritériumoknak megfelelı, jogosult területtel rendelkezı földhasználót megillet. Ez a regionális komponens. A regionális komponenshez meg lesz állapítva az országos SPS regionális támogatási boríték, amelyet elosztunk a bejelentkezett hektárszámmal. Ennek alapján egy ha/euró érték lesz az a támogatás, amelyet minden igénylı mindazon területre megkap, amelyekkel bejelentkezett. 2009-re ez az érték várhatóan 130 euró körül alakul majd. A második komponens pedig (az, ami differenciál) a kiegészítı komponens. A differenciálás objektív módon került meghatározásra, mivel az üzemszintő kiegészítı referenciaösszeg az üzem által a bázisidıszakban igénybe vett ágazat- és üzemspecifikus támogatások (ágazati top up-ok és külön cukorkifizetés) arányában történik. A kiegészítı komponensek kiszámításához meg lesz állapítva az országos kiegészítı SPS boríték, amely az eltérítések összességét tartalmazza. A kiegészítı borítékból egyéni referenciaösszegek kerülnek megállapításra, az elosztva a jogosult hektárszámmal, és az így kapott érték a kiegészítı komponens, minden egyes olyan jogosultságnál, amely mögött "volt top-up.

30

Minden egyes termelı referencia összege mindazon termék-specifikus támogatási komponensekbıl tevıdik össze (gabona, tej cukor, szarvasmarha, dohány stb.) amelyeket ı a választott bázis idıszakban ágazati "top up"-ként igénybe vett. Az egyes termelık kiegészítı referencia összege tehát úgy kerül megállapításra, hogy a választott bázis idıszakban (2006. évi top-up igénylés, vagyis ténylegesen a 2007. évi kifizetés) a termelı által "üzemsorosan" igénybevett top up támogatásai arányában részesül a kiegészítı boríték forrásaiból. A termelı jogosultságainak száma tehát a bejelentett hektárszám lesz, a jogosultságok névértékét pedig a regionális komponens + kiegészítı komponens összege adja. A termelı tulajdonában lévı támogatási jogosultság a használatában lévı mezıgazdasági területtel váltható támogatássá. A jogosult SPS területbe minden mezıgazdasági terület beleértendı, kivéve az állandó kultúrákat, az erdıket és a nem mezıgazdasági hasznosítású területeket. Az SPS jogosultsághoz kapcsolódó földhasználat tehát alapvetıen a szántó és a legelı. A nem élelmezési vagy energetikai célból pl. ugaroltatott területeken termesztett fásszárú energiaültetvény kivételt képez, vagyis támogatási jogosultság alapja lehet. Az erdısített mezıgazdasági terület pedig az ugarjogosultságnál vehetı figyelembe.34 Az SPS elınye A rendszer a termelık, fogyasztók és földtulajdonosok számára egyaránt elınyökkel szolgál. Tágabb értelemben a gazdaság és a társadalom egésze profitál a rendszerbıl. a) Támogatja a fennálló üzemgazdasági rendet, ezért elınyös annak a 200 ezer üzemnek, amelyek a közvetlen támogatási rendszerben (SAPS-top up) a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól támogatást igényeltek. Elınyös számukra azért, mert középtávra kiszámíthatóvá teszi a támogatások alakulását, finanszírozását, és stabilizálja az üzemeket. b) A rendszer mőködése egyszerő, mivel a támogatások igénylését, nyilvántartását leegyszerősíti, hiszen az eddig elkülönített támogatási jogcímek és a hozzájuk szükségesnek ítélt termelési adatok évente történı összehasonlítására nincs szükség. Az üzem az év egy meghatározott részében egy összegben kapja meg a számára kiszámított támogatást. A gazdálkodásában ezzel az összeggel biztosan számolhat, versenyképességét növeli. c) Hozzájárul a magyar mezıgazdaság európai szintő versenyképességéhez. Világosan látni kell, hogy az európai közösségi egységes belsı piacon, amely eddig még piacvédelem mögött, de azon belül szabad verseny szerint mőködı gazdálkodók nyerhetnek, illetve veszíthetnek. A magyar agrárpolitikának fı stratégiai célja, hogy a magyar mezıgazdasági üzemek versenyképesek legyenek, befolyásukat, a részesedésüket az egyes ágazatokban külön-külön és összességében is erısítsék, bıvítsék.

34

Dr. Nyujtó Ferenc, Szentirmay Zoltán, Márton András: A KAP reform keretében 2009-tıl bevezetendı SPS közvetlen támogatási rendszerrıl, www.agrtrend.hu, 2008. január 4. http://www.agrotrend.hu/cgi-bin/agrotrend/index.cgi?view=ck&tID=484&nID=13003

31

d) Fogyasztói, társadalmi érdekeket szolgál. A támogatások a versenyképesség növelése mellett, a biztonságos élelmiszerellátás megteremtésére, az olcsóbb magyar élelmiszerek elıállítására irányulnak. Történelmi felelısségünk, hogy a magyar élelmiszerellátás biztonságáról gondoskodjunk, hogy az élelmiszer egészséges, biztonságos legyen, és elérhetı áron kerüljön a fogyasztókhoz. A magyar agrárpolitika három célszegmens érdekei szerint épül fel, és a prioritásokat a sorrend is kifejezi. Legnagyobb érdekcsoport, amelyet a mezıgazdasági politikánknak szolgálni kell, a 10 millió magyar élelmiszerfogyasztó érdeke, akit olcsó, egészséges és biztonságos termékkel kell ellátni. e) Segíti a fenntartható és többfunkciójú európai mezıgazdaság magyarországi magvalósulását. A támogatások a teremtı erıt, a teremtı embert, a fejlesztı embert, azt a vállalkozást segítik, amelyik gondozza az ország termıföldjét, óvja a környezetet, fenntartja a magyar tájak megszokott arculatát, „hazánkat gondozza", megújítható energiát állít elı, foglalkoztatást teremt, és biztonságos élelmiszert állít elı, elérhetı áron. f) Jövedelem kiegészítést biztosít mintegy 1 millió magyar földtulajdonosnak, akik nem kívánnak termelni. Harmadik célcsoportja a magyar agrárpolitikának a földtulajdonosok közössége. Az agrárpolitikának szavatolnia kell, hogy a magyar földtulajdonosok használatba adott földtıkéjük után földtıke jövedelmet élvezhessenek. Ennek eszköze a földbérleti díj. Az európai agrárpolitikai rendszer alapvetıen földbérleti rendszer. Franciaországban, az Egyesült Királyságban a földterület 70-75%-a bérlet formájában hasznosított. Ennek ellenére a támogatást az üzem kapja, a jövedelem osztozkodás az üzem vezetıje a gazda és föld tulajdona között a. földbérleti díj révén valósul meg. Mivel föld nélkül a jogosultság alig ér valamit, a rendszer erısíti a tulajdonos alkupozícióját. Az SPS magasabb bérleti díjakat tesz lehetıvé mint a SAPS rendszer, mely akár több éven keresztül is tervezhetı jövedelmet eredményez (a tervezett SPS törvény a minimális bérleti idıt, 6 évben rögzíti). g) A rendszer a földhasználók és földtulajdonosok megegyezésére épül, mert a támogatási jogosultság föld nélkül alig ér valamit, míg a föld jogosultság nélkül sem olyan értékes. A két vagyonelem feltételezi, „keresi" egymást. A kettı együtt egy egész. h) Az európai jogrend szerint a mezıgazdasági földtulajdonos is lehet közvetlen címzettje a támogatásnak, amennyiben maga is mezıgazdasági vállalkozóvá kíván lenni. Ez azonban minden egyes magyar földtulajdonos személyes felelıssége, hogy amennyiben gazdálkodni kíván, 2009-ben jelentkezzen be a rendszerbe. Azonban jelezni kell számukra, hogy a vonatkozó európai rendelet nem tartja elfogadhatónak a csupán „spekulatív" célú bejelentkezést, mivel az ilyen vállalkozás kimeríti a mesterséges üzem fogalmát, amelyet azért hoztak létre, hogy a támogatást lehívják. A tulajdonosnak vállalkozóvá kell válnia, a gazdálkodás kockázatát és költségét is vállalnia kell ha a támogatást közvetlenül le kívánja hívni. i) Az SPS növeli a vállalkozások vagyonát. A vállalkozások „kétszer" kapnak. Elıször egy vagyoni értékő jogot, ami az üzemi vagyon része, másodszor pedig az éves támogatási összegeket. Az SPS jogosultság tervezhetı vagyonelem, s mint ilyen fedezetként is szolgál, a termelés és a beruházás finanszírozhatóságát erısíti. j) A rendszer a spekuláció ellen hat, mert bár a földhasználó (aki többnyire bérlı) kapja a támogatási jogosultságot, megfelelı nagyságú földterület nélkül a támogatást nem tudja lehívni, ugyanakkor a földtulajdonos hiába veszi vissza a bérbe adott területet, ha nincs támogatási jogosultsága, támogatáshoz nem jut.

32

k) Megnehezíti a magyar föld olcsó felvásárlását. A 201l-es földpiaci nyitási kényszer miatt célszerőbb a jogosultságok 2009-ben történı kiosztása, hiszen a földet vásárolni kívánó külföldi és jogi személyek számára a földet a jogosultsággal együtt kellene megvásárolni. A vagyoni értékő jog értéknövelı tényezı, beépül a föld, az üzem árába is, 2011 után a külföld számára nem leszünk olyan „olcsók". 1) A rendszer késıbbi belépık számára is nyitott. Az ún. nemzeti tartalék intézménye lehetıvé teszi, hogy a késıbbiekben azok is kapjanak jogosultságot, akik még 2009-ben nem léptek be a rendszerbe (pl. fiatal gazdák). A nemzeti tartalék alkalmas számos egyedi és speciális eset kezelésére, érdeksérelem utólagos reparációjára.35

35

Az Európai Unió Agrárgazdasága, 2008. 13. évfolyam 3. szám, 9. oldal

33

2005

2005

2005

2006

Tagállam

Belgium

Dánia

Németország

Görögország

.

SPS alkalmazása

2007

2005

2005

2006

Dinamikus hibrid modell

Történeti modell

- malátatámogatás 25% kapcsolt - dohány: 60% (2009-ig) - vetımag - a 69. cikk alkalmazása: 10%-os felsı határ szántóföldi növényeknél, 10%-os felsı határ a húsmarhaágazatban, 5%-os felsı határ a juh- és kecskeágazatban

n.a.

Az SPS-ben részesülı gazdaságok aránya

n.a.

n.a.

Lehetséges az országon 99,9% belül. A támogatási jogosultság értékesítése nem kötıdik a föld adásvételéhez. Az 96,7% értékesítésre csak a régión belül kerülhet sor.

n.a.

Az SPS Szétválasztási modell forgalomképessége

- anyatehén-prémium 100% (északi és déli régió) - borjú vágási prémium 100% (északi Történeti modell régió) - vetımag (néhány fajta) 100% (északi és déli régió) Dinamikus hibrid - speciális húsmarha-prémium 75% - juh- és kecskeprémium 50% modell (egy régió)

Tejprémium szétválasztá- Kapcsolt ágazatok sa

Az SPS alkalmazása egyes tagállamokban

2006

2005

Franciaország 2006

2005

2005

2005

2006

Írország

Olaszország

Luxemburg

Hollandia

2007

2005

2006

2006

Spanyolország 2006

- borjú vágási prémium 100% - bika vágási prémium 100% - rostlen vetımag 100%

35

- vetımag 100% - szántóföldi növények 25% - juh- és kecskeprémium 50% - anyatehén-prémium 100% - borjú vágási prémium 100% - bika vágási prémium 40% - a 69. cikk alkalmazása 7%-os plafon a marhaágazatban, 10%-os tej támogatási plafon - tengerentúli területek 100% - szántóföldi növények 25% - juh- és kecskeprémium 50% - anyatehén-prémium 100% - borjú vágási prémium 100% - bika vágási prémium 40% - vetımag (néhány fajta) - tengerentúli területek 100% nincs - vetımag 100% - 69. cikk alapján a minıségi termelés érdekében 8%-os felsı határ a szántóföldi növényeknél, 7%-os felsı határ a marhaágazatban, 5%-os felsı határ a juh- és kecskeágazatban nincs n.a.

n.a.

n.a.

n.a. 72% A támogatás értékesítése Általában azok a nem kapcsolódik a földhöz. gazdaságok nem 2006-ban a részesülnek a támogatásban, jogosultságoknak amelyek körülbelül 10%-a került kertészettel forgalomba. foglalkoznak.

n.a.

n.a.

A támogatási jogosultság földdel vagy anélkül is értékesíthetı. Az n.a. értékesítésre csak a francia megyéken (departement) belül kerülhet sor.

n.a.

Statikus hibrid modell n.a.

Történeti modell

Történeti modell

Történeti modell

Történeti modell

2005

2005

2006

2005

Ausztria

Portugália

Finnország

Svédország

2005

2006

2007

2007

36

- speciális húsmarhaprémium 74,55% - a 69. cikk alkalmazása: 0,45% a összes borítéknál

- anyatehén-prémium 100% - borjú vágási prémium 100% - bika vágási prémium 40% - juh- és kecskeprémium 50% - vetımag 100% - tengerentúli területek 100% - a 69. cikk alkalmazása 1% (szántóföldi növények, rizs-, marha- és juh ágazatban) - juh- és kecskeprémium 50% - speciális húsmarhaprémium 75% - a 69. cikk alkalmazása 2,1%-os felsı határ a szántóföldi növényeknél, 10%-os felsı határ a marhaágazatban - vetımag (Phleum pratense L. - mezei komócsin)

- anyatehén-prémium 100% - borjú vágási prémium 100% - bika vágási prémium 40% - malátatámogatás 25%

A régión belüli adásvétel lehetséges.

n.a.

Dinamikus hibrid modell

Statikus hibrid modell

A támogatás a földhöz kapcsolódik.

Történeti modell

Történeti modell

83 ezer gazdaság

n.a.

70%

Ausztrián belül lehetséges. A támogatási jogosultság semmilyen esetben nem értékesíthetı, csupán 92% ideiglenesen átengedhetı az érintett területet haszonbérbe vevınek.

2007

2007

Málta

Szlovénia

n.a.

n.a.

2005

- juh- és kecskeprémium 50% - speciális húsmarhaprémium 75% - komlóatámogatás 25% - a 69. cikk alkalmazása: 10%-os felsı határ a marhaágazatban

A Máltára jutó közvetlen támogatásokat az EU 2007-ben 40%-os arányban finanszírozta Regionális modell

Észak-Írország: Statikus hibrid modell

Skócia és Wales: Történeti modell

37

Forrás: Halmai Péter: Az Európai Unió agrárrendszere, Mezıgazda Kiadó, 2007. Holland Vidékfejlesztési Tanács honlapja: http://www.rlg.nl/english/council/index.html

2005

Egyesült Királyság

- a 69. cikk alkalmazása 10%-os felsı határ a marhaágazatban (Skócia)

Anglia: Dinamikus hibrid modell

n.a.

A régión belüli adásvétel lehetséges.

n.a.

Nemzeti felsı határok változásai 2013-ig Forrás: http://www.rlg.nl/cap/ Ausztria

Belgium

Bulgária

Ciprus

Csehország

Dánia

Egyesült Királyság

Észtország

Finnország

Franciaország

Görögország

Hollandia

39

Írország

Lengyelország

Lettország

Litvánia

Luxemburg

Magyarország

Málta

Németország

Olaszország

Portugália

Románia

Spanyolország

41

Svédország

Szlovákia

Szlovénia

42