Az összefogás eredménye

Karnyújtásnyira Szegedtől

Közéleti információs havilap • Megjelenik minden hónap első hetében • III. évfolyam 8. szám, 2009. november

Ásotthalom, Bordány, Domaszék, Forráskút, Mórahalom, Öttömös, Pusztamérges, Röszke, Ruzsa, Szeged, Üllés, Zákányszék

Az összefogás eredménye Példaértékű lakossági összefogással megújult a béketelepi játszótér Szegeden. A környékbeliek Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselőhöz fordultak, aki örömmel állt a kezdeményezés élére. „Rendkívül fontos, hogy milyen környezetben neveljük gyermekeinket, és ha tehetünk valamit azért, hogy nekik jobb legyen, kötelességünk cselekedni. Ha közösen megújítunk egy játszóteret, vagy rendbe teszünk egy parkot, akkor a jelen mellett a jövőt is építjük” – mondta el lapunknak. A béketelepi játszótér megújítása a széppé varázsolt környezet és felújított játékok mellett más hasznot is hozott az ott lakóknak, hiszen a közös munka, majd az őszi Családi Nap valódi közösséggé kovácsolta a környékbelieket. Szeged béketelepi városrésze sok fejlesztést igényelne még. A játszótér felújítása lendületet adhat a helyieknek, akik most bebizonyították, hogy összefogással és közös munkával látványos és jó eredmények érhetőek el. Béketelepről szóló összeállításunk a 4. oldaltól

Brutális Bajnai-csomag A Gyurcsány-Bajnai kormány ideje alatt eddig sem dúskálhattak állami forintokban az önkormányzatok, ám 2010-ben minden eddiginél szigorúbb gazdálkodásra lesznek kényszerítve. Az „új Bajnai-csomagnak” is titulált büdzsétervezet ellehetetleníti a településeket, és ezen keresztül hazánk minden lakosát. A tervezet több területen is 100 %-os forráskivonást vetít előre, vagyis lesznek olyan feladatok, melyekre jövőre egyetlen fillért sem biztosítanának. A költségvetés még nincs elfogadva, de abban egyetértenek a településvezetők, hogy minden eddiginél nehezebb év elé néznek. Részletek a 3. oldalon

A tartalomból:

Költségvetési módosító javaslatok a lakosokért Nógrádi lobbizik a Homokhátságért

Közösségi teret szeretnének Klebelsberg-telep nagy reményei

2. o. 6. o.

Pusztamérges és Öttömös közös egészségnapja Az egészség nemcsak a betegség hiánya

Forráskút őszi ünnepe Szüreteltünk, immár hetedjére

10. o. 15. o.

2

2009. november

Nógrádi lobbizik a Homokhátságért A 2010-es költségvetéshez több javaslatot is benyújtott Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselő, melyekkel – eddigi munkájával összhangban – a térség érdekeit, fejlődését szeretné előrelendíteni. Mórahalom polgármesterének javaslatai több területet ölelnek fel. Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselő infrastruktúrafejlesztéssel kapcsolatban öt javaslatot nyújtott be. Az Ásotthalmot Gátsorral összekötő út fejlesztésének költségvetése 500 millió forint. „Rendkívül fontos az ország peremrészein élők összeköttetésének biztosítása a falvakkal, városokkal” – érvel Nógrádi. Ugyanennyi pénzre lenne szükség az ásotthalmi határátkelőhely infrastrukturális fejlesztésére, ami különösen annak fényében fontos, hogy Szerbia 2010-re tervezi ez irányú fejlesztéseit. Kiemelt feladat továbbá a Homokháti Kistérségben Ásotthalom, Ruzsa, Pusztamérges, illetve Balotaszállás térségében az útfejlesztés, melyre

2 és fél milliárdot kellene költeni. Egy milliárdos költségvetésű munka lenne a szegedi déli Tisza híd építése, illetve a hídfő feltárás előkészítő terveinek elkészítése. „Szegednek az 1879-es árvíz után kialakult sugaras-gyűrűs térszerkezete ma is korszerű szerkezetet alkot. A harmadik híd lenne hivatott a gyűrű zárására, a városi és elővárosi közlekedés hatékonyabbá tételére”– hangsúlyozta a képviselő. Ezen kívül Szegeden egy fedett uszoda építése is időszerű lenne. Szociális téren is több javaslatot nyújtott be a jövő évi költségvetéshez Nógrádi. A tanyagondnoki szolgálat normatívájának biztosítása azért fontos a képviselő szerint, mert a külterületeken élők megfosztása ettől a szolgáltatástól jelentősen fokozná hátrányaikat, mintegy másodrangú polgárokká tenné őket. Ugyanez vonatkozik a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, valamint az idősek klubja, házi gondozás és étkeztetés területére. „Az otthonukban egyedül élő, segítségre szoruló, főként idős emberek és kisgyermekes családok számára a jelzőkészülék biztonságot jelent, amely nélkül megszakad a kapcsolatuk a segítséget nyújtó külvilággal” – indokolta javaslatát. Környezetvédelmi téren is előrelépéseket szeretne elérni Nógrádi Zoltán. Javaslatai között szerepel a Gyálaréti Holt-Tisza rehabi-

litációja, a Homokhátságban pedig – Domaszék, Zákányszék és Mórahalom térségében – vízrendezési fejlesztések megvalósítása. „A Homokhátság vízrendezési problémái nem tűrnek halasztást, hiszen egy egész tájegység élet- és gazdálkodási feltételei szűnnek meg az elsivatagosodás és a klímaváltozás miatt”– fejtette ki Nógrádi Zoltán. Javaslatai között szerepel továbbá a domaszéki Közösségi Ház fejlesztése és iskolabővítés. Erre 600 millió forintot kellene költeni. Nógrádi azért tartja ezt fontos feladatnak, mert Domaszék folya-

matosan növekvő lélekszáma már egy évtizede igényli a közösségi terek fejlesztését. Ezt támasztja alá, hogy a településről mintegy 100 gyermek már ma is Szegedre jár iskolába, mivel a régi iskolaépület túl kicsi. Nógrádi Zoltán a Térségi Tükörnek elmondta, reméli, hogy térségbeli képviselőtársai, Sándor Klára, Géczi József Alajos, Kozma József és Botka László egyaránt fontosnak, és támogatásra érdemesnek találják javaslatait, melyek egytőlegyig az itt élők érdekeit szolgálják. V.A.

ÚJABB BRUTÁLIS GÁZÁREMELÉS?

A szocialisták – ígéreteiket megszegve – 2002 óta eddig összesen tizenegyszer emelték eddig a gáz árát – hangsúlyozta Szíjjártó Péter. Mint elmondta, a fűtéstámogatást folyamatosan csökkentették, a 2010-es költségvetésben pedig további 55 milliárd forinttal csökkentik. Ez családonként éves szinten több tízezer forintot pluszkiadást fog jelenteni. Egy januári gázáremelés családok százezreit küldheti a padlóra. Az embereket meg lehetne védeni az emelkedő gázártól a képviselő szerint, amennyiben a „közpénzeket nem ellopnák, hanem például ilyen célokra fordítanák” – hangsúlyozta a Fideszes képviselő sajtótájékoztatóján.

Magyar Bálint a közalkalmazottak ellen

Munkahelyeket veszélyeztetnek Felháborodást váltott ki Magyar Bálint legutóbbi javaslata, melynek célja a takarékoskodás szerinte, ám a szakmai szervezetek és az érintettek másként látják. Az SZDSZ-es politikus csökkentené a közalkalmazottak számát többek között az egészségügyben, az oktatásban, a múzeumokban és a gyermekvédelem területén dolgozóknál. Mindezt pedig oly módon gondolta el – és juttatta

el Oszkó Péter pénzügyminiszterhez –, hogy az említett terület szakdolgozóit a jövőben ne közalkalmazottként, hanem rendes munkaviszonyba foglalkoztassák. Ahogy a Magyar Nemzet is beszámolt róla, a javaslat szerint ezzel a kiszervezéssel a fenntartó élhetne az új munkaviszonyt létesítők esetében. Ha megszavazzák a módosító javaslatot, akkor lehetővé válna, hogy

a nem alaptevékenységet végzőket – mely munkaköröket kormányrendeletben határoznának meg – rendes munkaviszonyba lehetne foglalkoztatni. Nem alaptevékenységet végző például az óvodai dada, a portás, az iskolatitkár és a takarítónő, tehát sok dolgozót érintene a tervezet. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a javaslatot felhábo-

rítónak tartja, mert szerintük leépítéseket készít elő és ezzel létbizonytalanságot is szül. A rendes munkaviszonyban dolgozókat ugyanis egyszerűbb és olcsóbb elbocsátani, hiszen a törvény szerint kevesebb végkielégítést kell számukra fizetni. Ezen kívül a fizetésemelésük sem lenne garantálva a rendes munkaviszonyba foglalkoztatottaknak – érvel a PDSZ.

3

2009. november

A Bajnai-csomag súlya alatt

Megszorításokra kényszerülő önkormányzatok Véglegesen a padlóra küldheti az önkormányzatokat a 2010-es költségvetés. Habár a tervezetet már eddig is módosították – ami révén engedményeket tett a kormány –, ahogy az üllési polgármester fogalmazott: „a nincsből nem lehet adni.” Válságterveket készítenek már most is a települések, nem tudják miként fogják tudni ellátni jövőre kötelező, illetve önként vállalt feladataikat. A Térségi Tükör előző számában is foglalkoztunk a jövő évi büdzsével, a legújabb Bajnai-csomaggal, melynek sarokszámaiból az látszott, hogy számos területen – mint például az egészségügy, a szociális szféra, illetve a gyermekétkeztetés – jelentős állami normatíva csökkenés várható. A kormány azóta kihátrált néhány dologból a 2010-es költségvetésbe betervezett tartalékok terhére. A gyermekétkeztetés normatívája az előzetes tervek szerint harmadára csökkent volna, ám mégsem fog, sőt a mostaninál szélesebb kör veheti majd igénybe. A gyógyító-megelőző tevékenységre pedig 38 milliárddal mégis több jut jövőre. A számok még nem véglegesek, de egy biztos: az önkormányzatokra és így a lakosokra az ideinél nehezebb esztendő vár.

DOMASZÉK Kispéter Géza

Az utóbbi néhány évre visszatekintve egyre csak romlik a helyzet Kispéter Géza szerint, így Domaszék polgármestere 2010ben sem számít semmi jóra. Azt kell megérteni szerinte, hogy az önkormányzatokon keresztül minden egyes lakost érint, ha pénzt vonnak ki a rendszerből. „Egyszerűen nem juthatunk el odáig, hogy önkormányzatok tízesével, százasával fizetésképtelenné váljanak” – fejezte ki reményeit. Csak a konkrét számok ismeretében lehet majd pontosan

megmondani, hogy mely területeken milyen lépéseket fognak tenni a településen. Domaszéknek hitelei vannak, így vissza- valamint kamatfizetési kötelezettségei, és ezeket is be kell kalkulálniuk a jövő évbe. „Mindez azzal jár, hogy nem tudunk úgy fejleszteni és pályázni, ahogy szeretnénk, hiszen az önerő előteremtése komoly gondokat okoz. Maradt már el településünkön fejlesztés emiatt” – mondta el Kispéter Géza. Most például 40 milliós önerőre lett volna szükségük külterületi útfejlesztéshez. Domaszéken növekszik a lakosságszám valamelyest, de a normatíva csökkenések természetesen őket is negatívan érintik.

FORRÁSKÚT Fodor Imre

„Nehéz évre számítok 2010-ben is, alkalmazkodnunk kell a további forráskivonásokhoz. Az elmúlt 4 év kormányzati politikája is erről szólt, folyamatosan újabb és újabb megszorításokra sarkallt bennünket” – nyilatkozta lapunknak Forráskút polgármestere. Fodor Imre elmondta azt is, hogy a normatívák csökkentésének szándéka egyértelműen látszik, hiszen az oktatás és a szociális szféra területén erre lehet számítani, akárcsak a közművelődési, közgyűjteményi feladatok ellátása terén. „A társadalmi szolgáltatásoknak a lakosság számára történő szinten tartása kiemelten fontos, elég, ha

a gazdasági válság és a kormányzati megszorítások hatásaira gondolunk. A munkanélküliség és egyéb szociális problémák egyre inkább előtérbe kerülnek sajnos, melyeken nekünk, önkormányzatoknak, enyhítenünk kell minden eszközünkkel” – hangsúlyozta. Fodor Imre úgy látja, jogszabályi és törvényi háttérváltoztatások szükségesek: „meg kell mondania végre a költségvetés készítőinek egyértelműen, akarják-e, hogy települési önkormányzatok legyenek és működjenek, vagy sem. Van egy határ ugyanis, ami után nem lehet úgy takarékoskodni, gazdálkodni, hogy az ne érintse negatívan a lakosságot.” Hogy hol is van ez a határ? Fodor Imre szerint immár ezen a határon vannak az önkormányzatok, egyszerűen ennél tovább nem tudnak költséget csökkenteni.

ÜLLÉS

Nagy Attila Gyula Nagyon szoros gazdálkodásra kell készülnie Üllésnek is – nyilatkozta a Térségi Tükörnek Nagy Attila Gyula. A polgármester elmondta, hogy minden településen előzetes terveken dolgoznak, hiszen fel kell mérni, hogy hol tudnak még tovább spórolni. „Nagyon szeretnénk fejlesztési tartalékainkat ténylegesen a pályázatainkhoz felhasználni, nem szeretnénk működésre for-

dítani” – tette hozzá. Eddig is szigorú gazdálkodást folytattak, és mint Nagy Attila Gyula elmondta, nem tartja kizártnak, hogy jövőre visszább kell venniük bizonyos feladataiknál, ami például az óvodai és iskolai nevelés kárára történhet.

„Azzal, hogy csökken a normatíva, lehetséges, hogy nem lesz művészetoktatásunknál annyi szakág, amire a gyerekek jelentkezhetnek” – magyarázta. Polgármesterként nem érti, hogy mi az a kőbe vésett 120 milliárdos elvonás, amiről az önkormányzatoknak beszélnek, egyszerűen nem lehet követni, hisz az egyik oldalon engednek, közben a másikon szorítanak. „Minden bőrt nem lehet az önkormányzatokról lehúzni, és meg kellene érteni végre, hogy a nincsből nem lehet adni” – utalt Nagy Attila Gyula arra, hogy a könyvtár feladatellátására sem jut állami forint: „az idei 3,3 millió forinthoz képest egy petákos sem kapunk 2009-ben.”

4

2009. november

Összefogással Béketelepért

Amikor helyi lakossági fórumon a béketelepiek felvetették az áldatlan állapotú játszótér felújítását, a körzet önkormányzati képviselőjétől,

Lauer Istvántól azt a választ kapták, hogy 10 millió forintba kerül. A helyi MSZP-s képviselő ezzel lezártnak tekintette az ügyet. A lakosok ezután keresték meg Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselőt, és egyesületünket. A Munka Világa Közhasznú Egyesület célja többek között a szabadidő hasznos, tartalmas eltöltését és rekreáció szolgáló programok szervezése. Elsősorban a fiatalok számára kínálunk programokat. Augusztusban zajlott a Csongrád Rock Tour Szegeden, Palicson pedig magyar harcművészeti bemutatóval egybekötött ifjúsági napot tartottunk. Legutóbb délvidé-

ki és Csongrád megyei fiataloknak szerveztünk parlamenti látogatást. Külön örvendetes, hogy a játszótér kapcsán elsősorban gyerekeknek segíthettünk. Csatlakozva a kezdeményezéshez helyi önkéntes segítők közreműködésével szépítettük meg a játszóteret és környékét. A játszótér felújítása azonban nem valósulhatott volna meg helyi vállalkozások adományai és Nógrádi Zoltán segítsége nélkül. Mintegy 250 ezer forint gyűlt ös�sze a szükséges eszközök beszerzésére. Az ötletadó és a munka helyi szervezője Márton Attila volt. Májusban kezdődtek el a munkálatok, és javarészük még akkor le is zajlott,

2009 őszére csak a befejezés maradt hátra, a kosárpalánk és a hinták is ekkor kerültek helyükre. Összegzésként elmondhatom, a játszótér felújítás alkalmával a béketelepieket olyan embereknek ismertem meg, akikről elmondható, hogy rendkívül foglalkoztatja őket lakókörnyezetük sorsa. Ha pedig támogatást kapnak terveikhez, nem sajnálják saját szabadidejüket Béketelep szépítésére. Egy támogató szándékú városvezetés, a helyi lakosokkal karöltve, egy sokkal élhetőbb hellyé tehetné ezt a városrészt. Losonczi-Tóth József Munka Világa Közhasznú Egyesület elnöke

Családi Nappal ünnepeltek Szegeden a béketelepi játszótér igencsak rossz állapotú volt, felújítása érdekében Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselő kezdeményezésére a területet rendbe tették a lakosság példaértékű összefogásával. A helyi önkéntes segítők szabadidejükben dolgoztak azért, hogy a környéken élő gyermekeket felújított játékok és rendezett környezet fogadja. Ezt a nagyszabású összefogást októberben Családi Nappal ünnepelték meg. A területen két évtizeddel ezelőtt már állt a játszótér, amely az utóbbi időben csaknem az enyészeté lett – írtuk májusi számunkban. A tönkrement játszóeszközök és a felhalmozódott szemét arról árulkodott, hogy az egykor sokak számára kedves pihenőhelyet már nem használták jó ideje. Nógrádi Zoltán a térség országgyűlési képviselőjeként három éve jár a telepre fogadóórákra, folyamatosan érkeznek hozzá a lakossági észrevételek a megoldandó problémákkal kapcsolatban. Ezek között merült fel a megromlott állapotú játszótér felújításának gondolata. „A terület megtisztítására a homokháti összefogás adott mintát, amelynek jellemzője, hogy komoly közösségi erővel, olykor csekély anyagi források mentén is el tudunk érni fontos dolgokat”– mondta Nógrádi Zoltán. A tisztítási akción olyan önkéntes segítők vettek részt, akik mindannyian szívügyüknek tekintették a játszótér megszépítését. Szilágyi Zoltánné szerint a béketelepiek egy új parkkal is gazdagodnak, és a baráti közösségek együtt lehetnek majd a helyen. Mindezt még má-

jusban nyilatkozta a Térségi Tükörnek, és igaza is lett: amióta felújították a játszóteret és a környéket is rendezték, sok év kihagyás után ismét gyerekzsivaj tölti meg a teret. Márton Attila lapunk kérdésére elmondta, hogy a közös munka ös�szehozta a környékbelieket: „a gyerekek megismerkednek egymással játék közben, ezáltal a szülők is, és végül igazi baráti közösség gyűlik ott

össze.” Márton Attilának két gyermeke van, értük, és az összes többi béketelepiért koordinálta ezt a munkát. „Ha bármikor korábban volt szabadidőm, kimentem a játszótérre és összeszedtem a szemetet. Sőt, ez felújítás sem ment egyik napról a másikra. Szóltam ismerősöknek, barátoknak, akik örömmel jöttek velem, és dolgoztunk.” Fontos, hogy az ember tegyen meg minden tőle

telhetőt saját környezetéért – vallja Márton Attila. Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselő abban segítette még a munkát, hogy kezdeményezésére helyi vállalkozók anyagilag is hozzájárultak a felújítás 250 ezer forintos költségeihez. Ezen felül bekapcsolódott a felújításba a Munka Világa Közhasznú Egyesület is, melyet szintén a béketelepiek kerestek meg. A béketelepiek összefogásának eredményét – melyet a Családi Nappal ünnepeltek meg – bárki megcsodálhatja, aki ellátogat a játszótérre. Sz. K. – V. A.

2009. november

Egy szegedi városrész álmai Béketelep Szeged nyugodt, csendes városrészei közé tartozik. Az emberek szeretnek itt lakni, és több alkalommal is bizonyították, hogy összetartanak. Itt is azonban – akárcsak másutt – szükség lenne fejlesztésekre. A tömegközlekedés átszervezése mellett leginkább egy művelődési házra lenne szükségük. Szeged béketelepi városrészében lakik Tóth Imréné Rózsika, aki nagyon szereti lakókörnyezetét. „A városrész régi lakói mind szorgalmas, dolgozó emberek. Sokan például a konzervgyárba jártak innen naponta dolgozni, én pedig vendéglátós voltam. Nagyon szeretem az itt lakókat, soha egy rossz szót nem hallani itt” – mondta el lapunknak. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem lenne szükség fejlesztésekre. A 81 éves Rózsika néni a Nagyszombati utcában lakik, és mikor kiépítették az esővízelveze-

tő-csatornarendszert, akkor a páratlan oldalra került a csatorna. Ezzel még nem lenne baj, de mint lapunknak elmondta, neki a páros oldalon van a háza, és akárcsak szomszédjai, ő is gyakran bosszús, ha esős idő van, hiszen a kertek alá folyik az esővíz. Szilágyi Zoltánné a helyi tömegközlekedés problémáiról nyilatkozott lapunknak. Mint elmondta, régebben 6-kor kezdődött a műszak a gyárakban, és ahhoz igazították a járatok indulását, most azonban vannak, akiknek ennél

is korábban kell munkába állniuk. „Azt szeretnénk, ha indulna egy járat reggel 4 óra 15 perckor, utána pedig háromnegyed ötkor is, a munkába járók érdekében” – mondta el Szilágyi Zoltánné, ugyanis ebben a városrészben egyetlen járat van csak, a 78R-es. Így, aki lekési a buszt, nem is tud más járattal utazni. A reggeli közlekedésen kívül este is gyakoribb járatra lenne szükség, hiszen például az edzésekről hazatartó diákoknak gyakran kell sokat várakozniuk a megállókban. A béketelepiek másik vágya egy művelődési ház. Szilágyinétól megtudtuk, hogy régen a pártházban tudtak összejönni a béketelepiek. Ebben az épületben működött már könyvtár is, jelenleg pedig orvosi rendelőnek ad helyet. Ám nem az egész épületet foglalja el a rendelő,

5

Szilágyi Zoltánné jó ötletnek tartaná, ha az üres helyiséget összejövetelekre tudnák használni a klubok. Márton Attila is felhívta pár béketelepi gondra a figyelmet. „A járdákat minél előbb rendbe kellene tenni, hiszen például babakocsit tolni ott, lehetetlen.” Kétgyermekes apukaként az összes család nevében említette meg lapunknak ezt a problémát, illetve szólt arról is, hogy a vasúti átjárónál gyalogos-kerékpáros átkelőt kellene kiépíteni a balesetveszély elkerülése érdekében. Mindezen gondok mellett az általunk megkérdezettek jól érzik magukat közvetlen lakókörnyezetükben, szeretettel beszélnek Béketelepről, mely városrész is fejlesztésre szorulna. H. I.

Jegyzetek egy balsikerű egészségügyi „reformhoz”

Elszabadult gyógyszerárak

2006 óta – a reformnak köszönhetően – egyre többe kerülnek a társadalombiztosítás (tb) által támogatott gyógyszerek. Jócskán felszöktek az árak a liberális „reformerek” minden ellenkező híresztelése és az összes szemfényvesztő kormányzati reklámkampány ellenére. Mára kétségtelen bizonyossággá, aggasztó mindennapi tapasztalattá vált a betegek életében a drasztikus gyógyszerár emelkedés (mi lesz velem, ha nem tudom kiváltani az orvosságomat?). A drágulás nem véletlen, nem is rejtély, hanem az állami forráskivonás egyenes következménye. A kormányzat pénzt (sok pénzt) vesz

el az egészségügytől, a működéshez szükséges pénzforrásokból más célra, például az államháztartási hiány pótlására. Esetünkben belenyúl a tb gyógyszerkasszájába, hogy megdézsmálja. A mind soványabb kasszából kevesebbel járul hozzá a biztosító a támogatott gyógyszerek árához. A többlettérítés a már erősen árérzékeny lakosságot terheli meg, többet kell fizetniük a tb-támogatott orvosságokért a patikában. A gyógyszerártámogatás gyengélkedése 2007 elején kezdődött el a z úg ynevezett gyógyszergazdaságossági törvény hatálybalépésével. Az év végére

20 %-kal emelkedett átlagosan a térítésköteles készítmények fogyasztói ára, megszűnt a 100%-os tb-támogatottság – vagyis az ingyenesség –, az addig térítésmentes gyógyszerekre (krónikus vesebetegség, szklerózis multiplex, egyes fehérvérűség formák stb. esetében) ugyanis egységesen, dobozonként 300 forint dobozdíjat rótt ki az egészségügyi tárca. Az állami költségteherviselés részaránya a lakossági gyógyszerellátásban a 2006-os 72 %-ról 58 %-ra esett vissza. A tetemes hiányt természetesen a betegekkel pótoltatták. (Tessenek odafigyelni, mert valami hasonló manipuláció történik most a gyógyászati segédeszközök tb-támogatása területén.) 2008-ban maradtak a megszorítások, a gyógyszerkassza forráshiánya állandósult, tovább sorvadt a tb-támogatás. Egy közismert bank könnyen megszerezhető áruhitel konstrukciót dolgozott ki patikában kapható, magas térítési díjú gyógyszerek megvásárlásához (THM: 29-40%) és ajánlatát szórólapokon népszerűsítette. 2009 április 1-jén a gyógyszerkassza 15 milliárd átcsoportosított

forintja bánta, hogy újból elérték az egészségügyet a kormányzati megszorítások a költségvetés megnyirbálása során. A tb-támogatás újabb, korábban nem tapasztalt mértékű, brutális korlátozása széles körben, gyakran, esetenként sürgősséggel használt gyógyszerekre terjedt ki: szívgyógyszerekre, vérnyomás- és koleszterincsökkentőkre, allergia elleni szerekre, agyi keringés- és működésjavítókra, gyomorvédő-, savcsökkentő orvosságokra. A lakossági térítési hányad szokatlanul nagy (33-300 %-os) növekedése ismeretében felvetődik, hozzájut-e mindenki ezután megdrágult gyógyszeréhez? Az egyre olcsóbb gyógyszerekről szóló kormányzati kommunikációs lufi jelentem kipukkadt, de hogyan tovább? Azt mindenki tudja már Molnár Lajostól, hogy semmi sincs ingyen az egészségügyben, azt azonban még nem, hogy mekkora sarcot és meddig lehet kivetni egy elesett, kiszolgáltatott beteg maradék egészségére? A fejre állt egészségügyet ideje volna már talpra állítani, hogy a helyére kerüljön minden, legelőször a pénz, vissza a gyógyszerkasszába. Dr. Marosi György

6

2009. november

Klebelsberg-telep nagy reményei Leginkább egy modern közösségi házra vágynak a megyeszékhely déli városrészének lakói, de örülnének annak is, ha a régóta tervezett Holt-Tisza rehabilitációra is sor kerülhetne végre – hangzott el Nógrádi Zoltán országgyűlési képviselő fogadóóráján.

A fórumon Novák Csaba, a Klebelsberg-telepi Polgári Kör Közhasznú Egyesület elnöke megosztotta a jelenlévőkkel az örömhírt, hogy az új labdarúgópálya kialakítása akár még ebben az évben elkészülhet, mivel a helyi lakosok és vállalkozók adakozásából összegyűlt a munkálatokhoz szükséges 500 ezer forintos összeg. Az elnök elmondta, hogy régi vágyuk a városrész kincsének tekintett Holt-Tisza rehabilitációjának elindítása, mely így vonzó pihenő- és kirándulóhellyé válhatna. A holtág átalakításáról engedélyezett tervek is rendelkezésre állnak már, „mindössze” többszázmillió forint nagyságrendű összegre volna szükség ennek megvalósításához. Nógrádi Zoltán, a térség or-

szággyűlési képviselője azzal biztatta a résztvevőket, van esély ennek az álomnak a valóra válására, mivel a Parlamentben javaslatot tett arra, hogy e célra különítsenek el a költségvetésben 1,5 milliárd forintot. A politikus reméli, hogy kezdeményezését a szegedi és Szeged környéki képviselők valamennyien támogatni fogják. A Klebelsberg-telepiek szintén régóta küzdenek egy önálló közösségi ház létrejöttéért, ugyanis az e célt szolgáló „faház” mára elhasználódott. Az itteniek sok jó emléket őriznek arról, hogy a városrészben a múlt század elején milyen pezsgő kulturális élet folyt, melynek központjaként a jelenleg magántulajdonban lévő Hársfa Söröző szolgált. Az épület az 1929-ben

alakult „gróf Klebelsberg Kunotelepi Polgári Kör” székházaként közéleti szerepet is betöltött, építéséhez pedig minden helyi család is adott pénzt. Nógrádi azért is fontosnak tartja egy új közösségi ház kialakítását, mert Szeged csakmen minden kerületében van önálló közösségi tér az ott élők összejöveteleihez. A képviselő szerint a nehéz időszakokat mindig könnyebb elviselni társaságban, ezért ő is igyekszik ezt a célt minél több fórumon támogat-

ni. Elmondta, hogy sikerült az ügynek megnyerniük a néhány éve a városrészbe látogató Glatz Ferenc akadémikust is, de még a vele együtt a szegedi önkormányzatnak küldött megkeresésekre sem érkezett érdemi válasz. Nógrádi határozottabb fellépést kért a Klebelsberg-telepiektől és az eddigi összefogás megőrzése mellett ő is felajánlotta szakmai segítségét az erre alkalmas pályázatok keresésében és megíratásában. Márton Gábor

Helyi értékekről, helyben Csongrád megyében „Helyi értékek, hungarikumok Csongrád megyében” címmel szervezett konferenciát és termékbemutatót a Csongrád Megyei Közművelődési, Pedagógiai és Sportintézmény megyénk névadó városában. A rendezvényt a másik hat kistérségben is megtartják, és mindenhol az adott terület településein fellelhető természeti-, tárgyi- és szellemi értékeket gyűjtik össze és mutatják be a szervezők.

Az első, Csongrádon rendezett konferencia levezető elnöke Dr. Zakar Péter, a Csongrád Megyei

Közgyűlés alelnöke volt, míg az eseményt Gyovai Gáspár, Csongrád alpolgármestere nyitotta meg.

A rendezvényen Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke arról beszélt, hogy meg kell tanulnunk a helyükön kezelni az értékeinket, a hungarikumokat. Nem szabad azt hinnünk, hogy csak nekünk, nálunk vannak ilyenek, de amik vannak, azokra igenis legyünk büszkék! Hozzátette: „vannak olyan hungarikumok, például ízek, amelyeket nem lehet a múzeumokban megőrizni az utókornak. A mi feladatunk ezeknek az értékeknek az életben tartása!” Csongrádon ott volt Dr. KissRigó László szeged-csanádi megyés püspök is, aki arról beszélt, hogy a magyarság és a kereszténység egy sajátos ötvözetet, együttest alkot Európában, egy szintén különleges hungarikumot testesít meg. A csongrádi termékbemutatón a látogatók megtalálhatták például a Biokultúra Egyesület termékeit, így biomézet, biobort, biozöldségeket. A csongrádi borászok közül Gulyás Ferenc speciálisan Csongrádra jellemző borokkal érkezett, hozott kövidinkát és kadarkát. Kóstolhattak a vendégek csíramálét, amely egy különleges böjti eledel volt ré-

gen, és amelyre a csongrádiak és a szentesiek is azt mondják, hogy ők találták ki. A csíramálé egyébként úgy készül, hogy búzacsíra levét liszttel összekeverik, összegyúrják és kemencében sütik ki. Lakatos János pék tönkölybúzából készített termékeket hozott a termékbemutatóra: kalácsot, kiflit, kenyeret és zsömlét, amelyeket ők sütőlapáttal kemencében sütik. Időnként fogadnak gyerekeket is, akik megnézhetik, és ki is próbálhatják a munkafolyamat egyes részeit. A csongrádi eseményen ezeken kívül kiállítottak a csuhétól a csontfaragáson át a nemezig sokféle terméket, például halasbicskát, amely szintén csongrádi jellegzetesség. A „Helyi értékek, hungarikumok Csongrád megyében” címet viselő kiállítás és termékbemutató következő állomásai a következők: november 5. – Szentes, november 16. – Kistelek, december 8. – Hódmezővásárhely, január 12. – Szeged, január 26. – szegedi kistérség, február 9. – Makó, február 23. – Mórahalom. Papp Nóra

7

2009. november

Terményáldás és családi nap Dorozsmán Csuhébabát készíthettek, gólyalábazhattak, íjászkodhattak a résztvevő gyerekek a Dorozsmai Egyházközség és a Petőfi Sándor Művelődési Ház közös rendezvényén, az őszi terményáldással egybekötött családi napon. A vidám és a sok jelenlévő mellett is bensőséges hangulatú rendezvényt mindenki a magáénak érezhette. „A családi napot 9 évvel ezelőtt a dorozsmai egyházközség keretein belül működő Baba-Mama Klub indította el, akkoriban a plébánia udvara adott helyet a programnak. A nagy érdeklődésre való tekintettel azonban, rövid idő alatt kinőttük az ottani területet, és a helyi művelődési ház munkatársaival való tárgyalások után, az intézmény udvarára került be a rendezvény” – mondta el lapunknak Szabóné Ocskó Zsuzsanna, a program egyik szervezője. Ez nemcsak térbeli, hanem egyfajta eszmei nyitást is jelentett, hiszen onnantól kezdve a családi nap a plébániához tartozó egyházközség családjain kívül Dorozsma ös�szes lakója számára elérhetővé vált. A kis családokat egyetlen nagycsaláddá összekovácsoló program kínálata egyre színesedett az évek alatt, miközben egyre többen érezték úgy, hogy nemcsak részt venni akarnak a családi napon, hanem segíteni is szeretnének a szervezésében. „A tavaszi családi nap sikere után igen megható volt, amikor sok szülő és gyermek megkeresett azzal, hogy a legközelebbi ilyen jellegű

összejövetelen szeretnének ők is valamit tenni annak érdekében, hogy előmozdítsák a program sikerét. Az emberek itt azt élik meg, hogy benne vannak valamiben, amiben feladják a különállóságukat, miközben beleolvadnak az örömmel kísért közösségi együttlétbe” – fogalmazott Mihálffy Béláné hitoktató, a program főszervezője. Az egész napos családi program középpontjában az őszi népi hagyományok felelevenítése állt, terményképeket, csuhébabát készíthettek a gyerekek, kipróbálhatták a gólyalábazást is, néptáncoktatás és táncház is volt a helyszínen. „Az állatsímogatónál a gyerekek megtapasztalhatják, hogy az állatokat nemcsak gondozni kell, hanem a szeretetre méltóságuk mellett csodálatra ad okot annak felismerése is, hogy mi mindenre megtaníthatók” – mondta Mihálffy Béláné. A szervezők természetesen arról is gondoskodtak, hogy senki ne maradjon éhen, így hat bográcsban főtt a babgulyás és a kolbászos krumplis tarhonya, a szülők pedig halomra sütötték a fánkot és a palacsintát. És mindezt mosolygós arccal tet-

ték, boldogan, derűsen, a gyerekek, pedig visszamosolyogtak rájuk és egymásra. A családi nap egy igazi verőfényes októberi napra esett – igaz imádkoztak is a szép időért – tudtuk meg Biacsi Józseftől. A káplán arról is beszélt, hogy nagy élmény volt számára egyszerre látni nagyon sok dorozsmai családot, hogy miként is töltik az időt együtt, amikor tényleg felszabadultak és igazán jókedvűek. Ferencsik Katalin tavaly egy ilyen családi napon ismerkedett

meg az íjászattal, azóta versenyekre jár. Most is az íjászbemutatón találkoztunk vele, és ott mondta el nekünk, hogy számára az a nap is, és ez is mélyen emlékezetes marad, a kedves és meghatározó emlékek sorában. Őszi napfény, derű, áhítat és egy cseppnyi jóság, családok meghitt békéje – mindez jelen volt a terményáldással egybekötött őszi dorozsmai családi napon, amin nagyon örülünk, hogy mi is ott lehettünk. Szabó Kati

Felzárkóztatás a kultúra által Gazdag kulturális kínálat, hátrányos helyzetű tanulók fejlesztése és sikeres pályázatok – így mutathatjuk be röviden a dorozsmai Jerney János Általános Iskolát. „A hátrányos helyzetű gyerekek aránya elég magas az iskolában, ezért nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy minden ilyen tanuló mellett legyen mentor-tanár, aki a felzárkóztatásban segíti” – mondta el Lázár Zoltán igazgató. Módot találtak a halmozottan hátrányos helyzetű diákok támogatására is: az utánuk járó normatívából és más támogatásból kulturális bérleteket vásároltak. A színházon kívül nagy sikere van az Ifjúsági Ház filharmónia-előadássorozatának is. Fontos a 10 éves színjátszó kör szerepe is, melyet szakképzett drá-

mapedagógus vezet. Az alkalmak a gyerekek közösség- és személyiségfejlődésében óriási segítséget jelentenek. A kis színészek a Dóm téri adventi programon és a dorozsmai karácsonyi műsoron kívül országos találkozókon is rendszeresen részt vesznek. Lázár Zoltán beszélt a sajátos nevelési igényű tanulókról is, számuk már 13-15 százalékra nőtt; van köztük hallás- és mozgássérült, sőt egy autista diák is. „Lényeges, hogy ezek a tanulók együtt tanulnak az egészségesekkel, így könnyebben kialakul mindannyiukban az egymás iránti

figyelem és segítőkészség.” Anyagi gondjaikat főleg pályázatokkal tudják orvosolni, az eddig elnyert három európai uniós pályázattal 35 millióból fejlesztették az intézményt. Fontos segítség az 1993 óta létező alapítvány is, amely

az 1 %-kal és alapítványi est bevételével évente több mint egymillió forinttal támogatja az iskolát. Lázár Zoltán kiemelte az erős szülői közösséget is, amely a felújítástól az anyagi támogatásig sokféle módon segíti az iskolát. M. G.

8

2009. november

Ásotthalmiak a helyi ügyekről Közmeghallgatást tartottak Ásotthalmon, amelynek kiemelt témája volt a Gazdasági és Munkaprogram végrehajtásáról szóló tájékoztató elfogadása, valamint az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról szóló tájékoztató megtárgyalása. A közérdekű lakossági kérdések sorában nagy hangsúlyt fektettek a Tölgyfa utcai közlekedési problémák és a szemétszállítással kapcsolatos települési szintű díjhátralék ismertetésére is. A fórumon 14 napirendi pontot tárgyaltak, ezek között a fentiekben említett, kiemelt témákon kívül összintézményi szinten számoltak be a 2006-2009. között beadott pályázatokról is, továbbá a helyi iparűzési adóról szóló új rendeletet is megalkották. „A gazdasági program megvalósítását nagy érdeklődéssel követik nyomon a helyi lakosok, amely érthető, hiszen az embereknek igényük van arra, hogy lássák, hogy egy-egy ciklus vége felé közeledve hol tart az adott település. Ilyenkor számba veszik, hogy a polgármesteri hivatal és az önkormányzati intézmények milyen munkát végeztek az elmúlt időszakban, és értékelik az adott területeken zajló fejlesztéseket. Nagyon érdekeli az embereket, és sokakat vonz egy ilyen jellegű közmeghallgatásra a településrendezési terv értékelése is. Különösen a külterületeken élő-

ket foglalkoztatja élkénken, hogy milyen a beépítési százalék, milyen beruházásokat terveznek” – fogalmazott Petró Ferenc ásotthalmi polgármester. A közmeghallgatáson részt vett a körzet országgyűlési képviselője, Nógrádi Zoltán is, akihez szintén fordulhattak a lakosok fogadóóráján. Szerinte rendkívül fontos, hogy a lakosokkal közvetlen kapcsolata legyen, és tudjon minden ügyes-bajos dologról, mely foglalkoztatja őket. A lakosságot foglalkoztató kérdések között kiemelt hangsúlyt fektettek a Tölgyfa utcai közlekedés újra szabályozásával járó problémák megtárgyalására. Mint ismeretes, a szóban forgó helyen a gyermekek nagyobb biztonsága érdekében bevezették, hogy az úttest egyik oldalát a kerékpárosok, másik oldalát az autósok használ-

ják. Az utcában lévő általános iskolába sok gyermek jár kerékpárral, rájuk való tekintettel vezették be az új rendszert, amely viszont egyértelműen nehezíti a parkolást. „Az elmúlt három évben Ásotthalmon is érezhettük a gazdasági válság hatásait, emellett több, olyan pályázatról is le kellett mondanunk – mert

végül nem írták ki őket - amelyekre mi számítottunk, amelyre szerettük volna a fejlesztési terveinket felfűzni” – mondta el Petró Ferenc polgármester. Nagy érdeklődésre tartott számot a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. által tartott, települési szintű díjhátralékról szóló tájékoztató is. A közmeghallgatáson többen nehezményezték, hogy Ásotthalmon sokan vannak olyanok, akik nem hajlandók a szemétszállításért fizetni, ez pedig tovább növelheti a település tartozását a Kft. felé. Szabó Kati

Mezőgazdasági képzések Mórahalmon, Szegeden, Makón és Ásotthalmon A Móra Ferenc Általános Művelődési Központ felvételt nyert az UMVP Képző Szervezetek katalógusába. Intézményünk ezzel megszerezte a jogot arra, hogy MVH-nál regisztrációs számmal rendelkező egyéni vállalkozók és magánszemélyek számára 100%-ban támogatott képzést nyújtson. A képzés költségét a képzésre jelentkezőnek ugyan be kell fizetni a UMVP Képző Szervezet számlájára, majd sikeres vizsga letétele után, a 139/2008. (X. 22. ) FVM rende-

let értelmében, az a MVH-tól vis�szaigényelhető. A támogatott képzések 50/2009. (IV. 16.) FVM rendeletben vannak felsorolva. A Móra Ferenc ÁMK 2009. évi képzési tervében OKJ-s, kötelező és szabadon választott képzések szerepelnek. A kötelező képzések azok számára fontosak, akik pályázati forrásból támogatáshoz jutottak. Az OKJ-s képzések szakmaszerzésre adnak lehetőséget, ami feltétele a pályázati forráshoz jutásnak. A szabadon választott képzések az aktuális kérdésekben adnak új ismereteket. A 2009. évi tervezett képzések listája és helyszíne megtekinthető, valamint Jelentkezési lap letölthető

a www.morahalom.sulinet.hu weboldalon. Néhány képzés példaként, melyre folyamatosan lehet jelentkezni: OKJ-s képzések: Aranykalászos gazda, Mezőgazdasági vállalkozó, Mezőgazdasági erő- és munkagépkezelő. Kötelező képzések: A fiatal mezőgazdasági termelők elindítása, Évelő ültetvények telepítése, Beruházás a szántóföldi növénytermesztésben és a kertészetben, GAZDANet, Erdő-környezetvédelmi kifizetések, Beruházás az állattenyésztésben. Választható képzések: Aktuális növényvédelmi ismeretek, Alkalmazott számítástechnikai ismere-

tek, Kölcsönös megfeleltetés és a Helyes Mg-i és Környezeti állapot követelménye, Közvetlen kifizetések az SPS rendszerben, aktuális földügyi és birtokrendezési kérdések, Agrárvállalkozói ismeretek. Hatósági Képzés: 80 órás növényvédelmi tanfolyam. A képzésekre 2010-ben is folyamatosan lehet jelentkezni! További információ és jelentkezés: www.morahalom.sulinet.hu Makra István Móra Ferenc ÁMK Mórahalom, Barmos György tér. 2. e-mail: makraistvan@morahalom. sulinet.hu Tel.: 62/281-059, 70/3321-182

9

2009. november

Verseny a Homokhátság természeti értékeiről A Homokháti Kistérség évszázadok óta lakott, ennek ellenére természeti értékekben még mindig gazdag. Ezekre a sokak által nem ismert értékekre szeretné felhívni a figyelmet az ásotthalmi ORCHIS Természetvédelmi Egyesület. Ezt a célt szolgálja a kistérség általános iskoláinak a tanév elején immár negyedik alkalommal meghirdetett természetvédelmi versenye. A Teodorovits Ferenc Természetvédelmi Versenynek Ásotthalmon, a Petőfi Sándor Művelődési Ház adott otthont. A megmérettetés névadója, Teodorovits Ferenc erdőmérnök egykor a Királyhalmi Erdőőri Szakiskola – ma Bedő Albert Középiskola, Erdészeti Szakiskola és Kollégium – jeles igazgató-tanára és természettudósa volt.

A vetélkedőre hat, 3-3 fős csapat nevezett. A verseny első része írásbeli feladatokból állt, többek között a kistérség természeti értékeiről és a Kiskunsági Nemzeti Parkról. Rejtvényt is meg kellett oldaniuk a diákoknak, illetve Teodorovits Ferenc életéről is kaptak kérdéseket. Volt vaktérkép is, amelyen a kistérség védett terü-

letei közül kellett tízet megnevezni. A folytatásban térségünk fontosabb fa- és cserjefajai közül kellett 15-öt felismerni lomb, vagy termés alapján. Végül a kistérségben előforduló védett növény- és állatfajok közül kellett 20-at felismerni diaképekről. Amíg a zsűri értékelt, addig a verseny résztvevői a zsűri elnöke, Dr. Molnár Gyula gyönyörű természetfotói-

ban gyönyörködhettek. Valamennyi versenyző értékes könyvajándékot kapott, amelyeket Dr. Molnár Gyula, a verseny elnöke adott át. Ezúton szeretném megköszönni Naszradi Edit tanárnőnek és Marozsán Zoltán tanár úrnak, egyesületünk tagjainak a verseny lebonyolításában nyújtott segítségét. Andrési Pál elnök

Eredmények: 1. Ásotthalom: Csóré Dóra, Fődi Luca, Pasztuhov Ágnes. 2. Mórahalom: Farkas Fanni, Harangozó Ágnes, Savanya Tímea. 3. Üllés: Csúcs Donát, Monostori Zsolt, Onica Klaudia. 4. Forráskút: Engi János, Fodor László, Vass Viktória. 5. Zákányszék: Börcsök Tamás, Dóczi Balázs, Szűcs Norbert. 6. Öttömös: Csanádi Dániel, Lázár Bence, Tornyai Dénes.

A nemzetközi judo élmezőnye Domaszéken Nem csupán egy nemzetközi versenyről volt szó, hanem arról a huszonöt kitartó sportolóról, akik a Domaszéki Judo ISE tagjai. A csapat az elmúlt években egyre több alakalommal nyújtott nemzetközi szinten is kiemelkedő teljesítményt. Az országos átlaghoz képest kis létszámú egyesület nyolc országos bajnokot tudhat a sorai között. Szabó Miklós vezetőedző szerint ez hatalmas teljesítmény, főleg ha figyelembe vesszük, hogy kis taglétszámú az egyesület. Az elmúlt néhány hétben sem tétlenkedtek a domaszéki gyerekek, a legfrissebb eredmények a legkisebbek judósokhoz fűződnek. Októberben a tíz éven aluliak is ös�szemérhették tudásukat, hiszen Domaszéken rendeztek számukra országos versenyt, ahol Csíkszere-

da, Arad és Magyarkanizsa csapata is szerepelt, így nemzetközivé vált a megmérettetés. A több mint száz induló között a domaszéki gyerekek nagyon jó teljesítményt nyújtottak, amit bizonyít, hogy a kupát a házigazda Domaszék egyesülete nyerte meg. 18 kilogrammos

súlycsoportban a legkisebbek között Nagy Bence ezüstérmet szerzett. 2001-es születésű gyerekek között 24 kg-ban a lányoknál Nagy Zsanett, míg a fiúknál Nagy Viktor szerzett bronzérmet. Ugyanebben a kategóriában Bende Patrik ötödik lett. A 26 kilogrammos

súlycsoportban Sánta Lászlóé lett az aranyérem. 30 kilogrammban Darvasi Szabolcs második, míg Czirok Szabolcs a harmadik helyet szerezte meg, a 2000-ben született Biliczki Norbert pedig ezüstérmes lett a nemzetközi versenyen. Zámbori Eszter

Fontos cél a helyi értékek bemutatása és megóvása

Turisztikai fejlesztések Üllésen Túraútvonalat épít ki a horgásztó körül az üllési önkormányzat egy sikeres pályázatnak köszönhetően. A természetjárás és helyi értékek bemutatása című projekt ezen felül egy pihenőház építést is tartalmazza – tájékoztatta a Térségi Tükröt Nagy Attila Gyula polgármester. Üllés körül több telepített erdő is van, melyek mintegy körülölelik a települést, a horgásztó pedig a község központjától észak-nyugati irányban található. A parkosított környezetű tó ideális hely szabadidős tevékenységekre, például grillezésre, vagy bográcsos főzésre, a pihenni vágyók igényeihez igazodva alakították ki környezetét. A több mint 6,7 millió forintos összköltségvetésű pályázat keretében a horgásztó körül 1 kilométer

hosszan két és fél méter széles murvás túraútvonalat építenek majd ki. Nagy Attila Gyula elmondta, hogy ezen felül egy 3-szor 3 méter alapterületű pihenőházat fognak építeni az erdő és a tó szomszédságába. „A pályázathoz kapcsolódóan iskolás gyermekek közreműködésével oduparkot fogunk létesíteni. Ezzel fel tudjuk hívni a figyelmet a helyi természeti értékekre, melyek megóvását fontos feladatának tartja az önkormányzat” – tette hozzá

a polgármester. Az erdőbe összesen 50 odút helyeznek ki, a környékbeli vadállomány jobb megfigyelése érdekében pedig egy figyelő les is épülni fog az Európai Mező-

gazdasági és Vidékfejlesztési Alapnak a „A turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtandó támogatások” projektje keretében. V.A.

10

2009. november

Pusztamérges és Öttömös közös egészségnapja

Az egészség nemcsak a betegség hiánya A Pusztamérgesen rendezett egészségnap elsődleges célja az emlőrákszűrés népszerűsítése volt, tágabb értelemben pedig arra irányították a figyelmet, hogy az emberek maguk tehetnek a legtöbbet az egészségükért. A program egyszerre szólt a házigazda, Pusztamérges és a szomszédos Öttömös lakóinak.

A JOINT Alapítvány Egyenlő Eséllyel a Rák Ellen Programja keretében a hátrányos helyzetben lévő településekre juttatják el az egészségügyi szűréseket, továbbá arra ösztönzik az embereket, hogy rendszeresen járjanak szűrővizsgálatokra. A program szervezője, Szögi Tiborné védőnő dolgozik mind a két településen, és jól ismeri a helyi emberek mindennapos egészségügyi problémáit: „Sokan nem törődnek kellőképpen magukkal és időhiányra hivatkozva elodázzák az orvosi vizsgálatokon való részvételt. Az egészségügyi szűréseken az eltérések és elváltozások viszont jól kimutathatók. A Homokhátságon élők közül sokan – különösen azok, akik mezőgazdasági munkából élnek, és ezért még inkább hely-

meg, míg mások „mosolygós almákat és csengő barackokat” keltettek életre a rajzlapokon. Az általános iskolások számára a Vöröskereszt Ifjúsági Tagozata egy balesetet modellezett, majd azt követően el is magyarázták a gyerekeknek, hogy milyen biztonsági szabályokat érdemes betartani a hasonló, veszélyes kimenetelű esetek elkerülése érdekében. A középiskolás fiúknak a here önvizsgálatát és a hererák felismerésének tudnivalóit, míg a lányoknak az emlő önvizsgálatát és ez emlőrák felismerésének módjait ismertették. Szögi Tiborné védőnő a Térségi Tükörnek elmondta, hogy „ezt a középiskolásoknak szóló foglalkozást azért tartják szükségesnek, mert például a hererák már igen korai időszakban, akár húszéves fiatalembereknél is előfordulhat, így nem árt a tünetek fel-

ismerését már tizenévesen megtanulni.” A programon nagy sikere volt a védőnői tanácsadóban egész nap tartó, általános test- és talpmas�százsnak, mindemellett folyamatosan zajlottak a különféle szűrővizsgálatok, amelyek között volt vércukor- és koleszterinszint mérés, testtömeg- és tüdőkapacitás mérés, valamint többféle allergia vizsgálatot is tartottak. A Magyar Rákellenes Liga és a Rákbetegek Országos Szövetségének szakemberei az egészséges életmóddal és életvezetéssel kapcsolatos tanácsadást tartottak, majd délután a művelődési házban az ovisok és iskolások műsorát követően a Jóban-rosszban televíziós sorozat szereplői énekeltek és rendeztek kvízjátékot a közönségnek. Szabó Kati

hez kötöttek – nehezen szánják rá magukat arra, hogy beutazzanak Szegedre vagy akár a térségközpontba, egy-egy szűrővizsgálatra. Nekik különösen nagy segítséget jelenthet egy ilyen jellegű, helyben és célzottan az ő számukra szervezett program.” A védőnővel beszélgettünk arról is, hogyan foglalható össze az egészség fogalma. Szögi Tiborné szerint „az egészség nem pusztán azzal egyenlő, hogy valaki nem beteg, hanem egy általános testi-lelki jólétet foglal magában, amelyhez nélkülözhetetlen egyfajta teljességre való törekvés.” A rendezvényen az óvodásoktól az idősekig mindenkit megszólítottak, a kicsik például az egészséggel kapcsolatos rajzokat készítettek, így volt, aki a kézmosás mozzanatát örökítette

Egészséghét a zákányszéki iskolában Az egészséges életmódé volt a főszerep október 19. és 22. között a zákányszéki általános iskolában. Már több éve megrendezik az úgynevezett egészséghetet az intézményben, és a rendezvény szervezője, Vezsenyiné Csaba Gabriella szerint évről-évre egyre nagyobb a gyerekek lelkesedése. Az alsós korosztály játékos szórakoztató előadások keretében ismerkedett meg a környezettuda-

tosság előnyeivel, hiszen az egészséges élethez egészséges környezet is szükséges. Így például újrahasznosított anyagokból készítettek táskákat. A felsősök már komolyabb témájú előadásokon is részt vettek. A szervezők elsősorban a betegségek megelőzésére helyezték a hangsúlyt, ennek tükrében szó volt a szenvedélybetegségekről is, melyek egyre fiatalabb gyerekeket veszélyeztetnek. S ha már a környezetről

is volt szó, a pedagógusok Paraginé Tóth Edina, a helyi könyvtár munkatársa segítségével egy helytörténeti filmvetítést is tartottak az iskolában. Dudás Barbara Noémi hetedikes tanuló szerint nagyon érdekes volt a vetítés, némely felvételen tanáraik fiatalkori képét is felfedezték. Úgy gondolja, zákányszékiként fontos, hogy megismerje települése múltját. A diákok ugyanakkor a legjobban a pénteki vetélkedőt vár-

ták. A szervezők az egész települést bevonták a versenybe, hiszen a gyerekek a különböző intézményekben is megfordultak, így például a helyi gyógyszertárban is, hogy feladatokat oldjanak meg. A játék öröme mellett a vetélkedőn megtanult tudást gyakran felhasználják a tanórákon is, árulta el Molnár Barbara hetedik osztályos tanuló a Térségi Tükörnek. Zámbori Eszter

2009. november

Pusztamérges hármas jubileuma

11

Háromszoros évfordulót ünnepelt Pusztamérges. 70 évvel ezelőtt szentelték fel a falu templomát, és megemlékeztek a helyi katolikus iskola alapítójáról, illetve a település díszpolgár plébánosáról is. A szentmisét dr. Kiss Imre pápai káplán, püspöki helynök, újszegedi plébános mutatta be, melynek keretében két emléktáblát is megszenteltek. A 60 éve elhunyt Krémer M. Vunibalda nővérnek állítottak ily módon emléket, és tábla őrzi immár a falu díszpolgárának, plébánosának, Galambos Miklós atyának emlékét is, akit 10 éve kísértek utolsó útjára. A temetőkben az oktatási intézmények, az önkormányzat és az egyházközség közös koszorúzással, imádsággal emlékezett az 1926 és 1950 között működő helyi katolikus iskola megalapítójára, Vunibalda nővérre. Ezután az új temetőben helyezték el koszorúikat a díszpolgár plébános, Galambos Miklós atya sírjánál. A megemlékezésen részt vett Ulrik M. Mónika, a szegény iskolanővérek tartományfőnöke is néhány rendtársával, köztük Pascallis nővér is Pusztamérgesre látogatott, aki egy könyv összeállításában segédkezett, melyben Vunibalda nővér koholt vádak alapján történt letartóztatásáról is írnak.

Pusztamérges 1911-ben a templom építése és a lelkészség felállítása érdekében országos gyűjtésre kért engedélyt. 1918ban a településen még csak szükségkápolna volt, ötletként felmerült az is, hogy csak egy egyszerűbb, ideiglenes, barakkszerű templomot építsenek. Ezt az ötletet szerencsére elvetették… A templom tervei ugyan elkészültek, de az építkezés az I. világháború miatt meghiúsult. Az 1920-as években újra hozzákezdtek az építéshez. A lelkészi állást korábban betöltő Illés Mihály plébános sokat tett a templom felépítése érdekében, viszont csak az alapok megépítéséig jutott el. A nehéz gazdasági viszonyok miatt megrekedt Istenházának felépítése az 1936 őszén idehelyezett Delia István plébánosra maradt. Az ő kitartó munkájának, fáradalmat és a sorssal megalkuvást nem ismerő egyéniségének eredményeképpen 1937 szeptemberében kezdődtek meg a tényleges építési munkálatok melyek 1939-ben fe-

jeződtek be, bár a torony nem a tervek alapján készült el, és 62 évig csonka maradt. A Nagyboldogasszony templom freskói 1968-ban, külső rendbehozatala 1980-ban készült el. Az épület teljes befejezése 2001-ben történt meg. Ez a viszonylag új templom 2003-tól műemléki besorolású, a védelmet elsősorban freskói és mozaikablakai miatt kapta meg. Kuris István László

„Lengyel, magyar – két jó barát…” „Lengyel, magyar – két jó barát, együtt harcol, s issza borát!” – hangzik a közmondás, amelyet csaknem mindenki ismer, és amely a két nép történelmi barátságát jól példázza. Csongrád megyében komolyan veszik a közmondást: az egész évet ennek a barátságnak szentelik.

Az éves programsorozat aktualitását több kerek évforduló adja. 160 éve lengyel katonák küzdöttek a magyar szabadságért, 70 éve a határnyitással lengyelek tízezreinek életét mentette meg Magyarország, 20 éve pedig a Szovjetunió által megszállt Ke-

let-európai államok közül először Lengyelországban tartottak demokratikus választásokat. Ezekre emlékezik, és ezt a jó barátságot igyekszik megőrizni a jövőnek is a Csongrád Megyei Önkormányzat – hiszen múlt nélkül nincsen jövő.

A megyei fenntartású szentesi gimnáziumban indította útjára januárban a „Csongrád Megyei Lengyel Év 2009”-et Magyar Anna közgyűlési elnök a budapesti lengyel nagykövet, Joanna Stempinska társaságában. Azóta a Fejezetek a lengyel-magyar közös történelemből című kiállítást 7 középiskolában 3000 fiatal látta. A gyerekeknek rendhagyó történelemórákat tartottak, diáktábort szerveztek, filmhét keretében levetítették a kortárs lengyel filmművészet számos nagyszerű alkotását, és a budapesti Terror Háza Múzeum után az országban másodikként bemutatták Szegeden a katyni erdőben kivégzett lengyel katonák ezreinek kálváriáját felelevenítő, a tömeggyilkosság mai üzenetét megfogalmazó kiállítást. Az év központi rendezvénye annak a kiállításnak a megnyitója volt, amely a lengyel menekültek Csongrád megyei befogadásának történéseit foglalta össze. 1939 szeptemberében közel 300 katona és polgári személy érkezett ide, akik két településen leltek ideiglenes otthonra –

a táborok mindennapjaiba nyújtottak betekintést a Móra Ferenc Múzeum és a Csongrád Megyei Levéltár dokumentumait bemutató tablók. Ekkor Mórahalmon, az egykori menekülttábor falán emléktáblát is avattak. A másik befogadó tábor Magyarcsanádon működött. Ott a Honvédnap keretében koszorúztak emléktáblát és azt a kegyképet, amelyet még 1939-ben lengyel katonák hagytak ott hálából. „Lengyelország ma is viszonyítási pont, legyünk büszkék a lengyelekre, hiszen ők a mi igaz barátaink!” – mondta Magyar Anna a megyei közgyűlés elnöke ünnepi beszédében, mielőtt Joanna Stempinska nagykövet as�szonyt a Csongrád Megyéért Emlékéremmel kitüntette. A programok október 23-án, nemzeti ünnepünkön folytatódtak. Tadeus Kaczor, Magyarország tiszteletbeli konzulja emléktáblát avatott Szegeden, a Megyeházán az 1956-os forradalom emlékére és elismeréseket ad át Csongrád megyei forradalmároknak. Varga Márta

12

2009. november

Homokháti diákönkormányzatok találkoztak Mórahalom A Homokháti Diákönkormányzatok Találkozójának október közepén adott otthont a mórahalmi Cacao Club Ifjúsági Ház, amelyre a kistérség öt településéről: Ásotthalomról, Öttömösről, Ruzsáról, Zákányszékről és Mórahalomról érkeztek diákönkormányzatos gyermekek.

„A diákönkormányzatok azt a fajta készségfejlesztést tudják felvállalni, ami felnőttként a demokratikus döntéshozatalban segít eligazodni, vezetőként egy közösség élén a véleményeket egybefogni, hogy abból a lehető legjobb döntés szülessen, ami mellé a lehető legtöbb ember áll” – mond-

ta el a találkozó megnyitóján Nógrádi Zoltán polgármester, országgyűlési képviselő. A találkozó célja az volt, hogy a diákönkormányzatokban résztvevő gyermekek felkészülhessenek a közösségszervezési feladatokra, kapcsolatokat építhessenek, bővítsék is-

mereteiket. Napindító előadásában Vajda Árpád, a Mobilitás Dél-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda vezetője a formális és nem-formális tanulás közötti különbségeket mutatta be és beszélt a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról, mely dokumentum a következő 15 év ifjúsági célú iránymutatásait foglalja össze. A találkozó egyik legnépszerűbb előadása volt Szabó Kati pályaválasztási tanácsadóé, aki a pályaválasztási döntés megalapozottságában az önismeret fontosságát hangsúlyozta. „Számomra a pályaválasztás már elkezdődött, hiszen jelenleg is fontos az, hogy mit csinálok, miben veszek részt” – fogalmazta meg Fődi Luca ásotthalmi diák. Mivel a találkozó megelőzte a régiós Tiniparlamentet, kiváló lehetőséget adott arra, hogy Kalmár Istvánné, a mórahalmi Móra Ferenc ÁMK pedagógusa bemutassa a gyermekeknek a Tiniparlament múltját és a következő találkozó szervezésébe bevonja a fiatalokat. A települési ifjúsági érdekképviseletben a diákönkormányzati munka után „az élet” a települési ifjúsági önkormányzatokban folytatódik.

Az általános iskolában aktív közösségi feladatokat végző gyermekek a későbbiekben céltudatosan vállalnak feladatokat a települési ifjúsági életben is. A két szerveződési forma közötti különbségekről és párhuzamokról beszélt Molnárné Vér Ágnes, aki több éve ifjúsági tanácsnokként segíti a Röszkei Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzatot. Játékos műhelymunkákkal zárult a találkozó, ahol nemcsak a diákok, hanem a pedagógusok is gyakorlati ismereteket, tapasztalatokat gyűjthettek a kotrássegítésről, a közösségi játékokról, valamint saját programötleteiket formálhatták projektté, kereshettek hozzá forráslehetőségeket. Papp Renáta A programot a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram támogatta: IFJ-Gy-DA-09-A-0060.

Gyermekeinkre hangolva A nyár a pihenés, erőgyűjtés időszaka volt az iskolások életében. A szülők számára ez a néhány hét jó alkalom volt arra is, hogy jobban megismerjék gyermekük fejlődő lelki világát, gondjaikat, elképzeléseiket; esetleg átgondolják kapcsolatunkat gyermekeikkel. A gyermeklélektannal foglalkozó szakemberek szerint a nevelésben minden a szülő és a gyerek közti szeretetkapcsolaton múlik. Öt alapvető „csatornát” használhatunk szeretetünk kifejezésére és befogadására. Ha felismerjük – és beszéljük – gyermekünk szeretet-nyelvét, biztosak lehetünk benne, hogy jó úton járunk. De miről is van szó? 1. A testi érintés: A babusgatás, ölelés, simogatás, a „jó reggelt puszi” fontos mozzanatok egy kisgyermek életében. Ha különösen nagy igénye a gyermeknek az életkorához mérten a szülői érintés,

kapcsolattartást, valószínű, hogy ez számára a szeretet kifejeződése (pl.: van olyan kamasz, akinek jó néha az édesanyához bújni, átölelni). Ha a szülő elzárkózik a gyermek kezdeményezése elől, úgy értelmezi majd, hogy a szeretetét utasítják vissza. 2. Elismerő szavak: Bátorítás, dicséret, útmutatás, köszönet – ezt a szeretet-nyelvet beszélőknek a szóbeli közlés egyben a megerősítés is, mert segítség az önbizalom kiépítéséhez. Sajnos sokszor ingerültebbek, idegesebbek vagyunk, esetleg durva kifejezéssel illetjük szemünk

fényét… a gyerekek személyiségébe különösen mélyen épül be a negatív kritika is! Merjünk bocsánatot kérni tőlük. Biztosan meg fog érteni bennünket gyermekünk! 3. Minőségi idő: „Gyere játszani velem! Nem, dolgom van, sietek…” Biztosan minden családban elhangzott már efféle párbeszéd. A minőségi idő lényege az együttlét, ami lehet közös munka, beszélgetés, séta vagy kirándulás. Minden olyan perc, amit nem csak egymás mellett, hanem egymásra figyelve töltünk el. 4. Ajándékozás: Az ajándék a szeretet kézzel fogható kifejezése. Azt is tudjuk, hogy az igazi ajándékot nem a mérete és az értéke teszi naggyá, hanem az a szeretet, amit kifejez. Így lehet, hogy gyermekünket meglepően boldoggá és elégedetté tehet egy rajz, néhány fale-

vél, vagy egy apró édesség. 5. Szívességek: A szeretettből fakadó szívességek a legtöbb gyermekre mély benyomást tesznek. Nem csupán jól esik nekik, hogy bepakolunk időnként helyettük a táskájukba, vagy kedvenc süteményével várjuk a táborból. Ő tudni fogja, ez a szeretet kifejeződése. Hasznos dolog lenne felismerni családtagjaink szeretet-nyelvét. Az őszi és a téli szünet remek alkalom arra, hogy több időt töltsünk gyermekeinkkel, jobban egymásra hangolódjunk és figyeljünk egymásra. Talán könnyebbek lennének rohanó-fárasztó napjaink. Mindezekről bővebben Gary Chapman, Ross Campbell: Gyerekekre hangolva című könyvében olvashatnak. Tóth Erika Családgondozó, Üllés

2009. november

Kortárssegítők a Kistérségben A Homokháti Szociális Központ szervezésében 2009. májusában 32 órás kortárssegítő képzés indult a Homokháti Kistérség településein. Minden településről 5-6 felső tagozatos tanuló vett részt a délutáni játékos foglalkozásokon, amelyet pszichológus, szociális munkás vezetett. Az alkalmakon önismereti, kommunikációs és bizalomépítő gyakorlatokon keresztül formálódott a gyerekek személyisége is.

A kortárssegítő program nyáron is folytatódott, majd egy 7 napos tábor keretében zártuk a nyarat, melyet Egyházaskozáron, Baranya megyében tartottunk. A táborban 80-an vettünk részt a kistérség kilenc településéről. A délelőtti foglalkozásokon egyetemista, középis-

kolás kortárssegítőkkel folytatódott a megkezdett képzés, saját élményű csoportokban vettek részt az általános iskolások, sokat játszottak, beszélgettek a fiatalokkal. A csoportvezetők pedig naponta szupervízión vettek részt, amit pszichológus és szociális munkás tartott számuk-

ra, ezzel is garantálva a magas színvonalú szakmai képzést. A délutáni és esti programok a kikapcsolódás jegyében zajlottak: • részt vettünk holdfénytúrán, amit egy helyi vadász vezetett hegynek fel és le, • állomástúrán, ahol tíz állomá-

son át, különböző típusú feladatokat kellett megoldani: rovásírással leírt idézetet felolvasni, verset tanulni, szólásokat gyűjteni, activitizni, rajzolni és énekelni. • Batikoltunk, bőrből és gyöngyből ékszereket készítettünk. • Méhészkedtünk, lovagoltunk, a szomszéd település tájházában megismerkedtünk a környék régmúltjával és népi hagyományaival. • Augusztus 20-án rögtönzött színi társulatunk István király életéről mutatott be jeleneteket, aztán tűzi játékkal kedveskedtek a szervezők. • Voltunk a Mecsextrém parkban, ahol az alpesi kötélpályával ismerkedtek meg közelebbről az érdeklődők, lehetett bobozni, csúszdázni is. A tábor végén – a kissé elfáradt gyerekek- tanúsítványt kaptak a képzésen és a táborban való sikeres helytállásért. A TÁMOP 5.2.5.-08/1-20080315 azonosítószámú pályázati támogatás keretében megvalósuló program egésze 2010 szeptemberéig tart. A már képzett kortárssegítők szeptembertől saját településükön tevékenykednek közösségeikben és színesítik településük programjait.

Hídavatás kerékpárút átadással Kerékpárutat épített Bordány és Üllés között a kilenc települést összefogó Homokháti Kistérség Többcélú Társulása a Dél-alföldi Regionális Operatív Program támogatása segítségével. „A homokháti kerékpárút-hálózat bővítése Üllés és Bordány közötti közlekedésbiztonsági és hivatásforgalmi jelentőségű kerékpárút építésével” című projekt ünnepélyes átadását november 12-én 14 órakor tartják. Az esemény helyszíne az üllési kerékpároshíd, ahol a hídavatással egybekötött útátadás megtörténik. Bordányt és Üllést az 5408. számú út köti össze, amelyek napi terhelése átlagosan 2500 jármű. A kerékpárút megépítésének az a célja,

hogy a kerékpárosok közlekedése a rendkívül forgalmas út mellett biztonságosabb legyen, a Kiskunhalas felé vezető út tehermentesítése megvalósuljon. Cél az is, hogy a környező településeket (Ruzsa, Forráskút, Zákányszék) is ösztönözzük a kerékpárút hálózatba történő bekapcsolódásra. A kerékpárút a biztonságosabb közlekedés mellett várhatóan az idegenforgalmi fellendülést is szolgálja majd. Matula Anikó

13

Tóth Erika Családgondozó, Üllés

14

2009. november

A fejlesztések ideje alatt is várja vendégeit az Erzsébet Gyógyfürdő Az utóbbi időben számos fejlesztés indul útjára a mórahalmi fürdő szomszédságában, és reményeink szerint hamarosan magát a fürdőt is bővíteni fogják. A három alapterületet érintő egészségturisztikai fejlesztés – szálloda, járóbeteg szakellátó központ, gyerekfürdő és szaunavilág – mégsem fogja jelentősen zavarni a fürdő üzemelését. ben valósul meg az Európai Unió támogatásával. A kivitelezések közel azonos időszakban fognak zajlani, ám az Önkormányzat szerint nem fogják jelentősen érinteni a fürdő működését. A szolgáltatások és a medencék a megszokott rend szerint folyamatosan igénybe vehetőek, csupán a gyógyászati kezelések átszervezését kell hatékonyan megoldani. A gyógyászati recepció a járóbeteg szakellátó központ kialakításáig ideiglenes helyre költözik, de továbbra is könnyen megközelíthető lesz, hi-

A 2,7 milliárd forintból épülő Hotel Colosseum kivitelezése már meg is kezdődött a fürdő közvetlen szomszédságában. A négy csillagos konferencia és wellness szálló 2011. elejétől 69 szobával és 5 lakosztállyal, összesen 174 férőhellyel várja majd vendégeit. A t e r ve k szerint a szál-

loda fejlesztésével párhuzamosan folytatódhat a fürdő fejlesztése is. A 880 millió forintos beruházás során a térségben egyedülálló fedett gyermekfürdővel és szaunavilággal bővítik a fürdőt. A speciálisan gyermekek számára tervezett élményfürdő, családcentrikus jelleggel kerül kialakításra, amely várhatóan szintén 2011. elején nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt. A fürdő meglévő gyógyászati bejáratának bővítésével pedig háromszintes „Egészségcentrum”, azaz kistérségi járóbeteg szakellátó központ jön létre. Mindhárom szinten szakorvosi rendelők és kezelőhelyiségeik kapnak helyet a szükséges kiszolgálóhelyiségekkel és közlekedőterekkel. Valamennyi projekt a Dél-alföldi Operatív Program kereté-

szen a fürdő főépületében, az aulában kap helyet. Mindenesetre érdemes figyelemmel kísérni a változásokat, melyekről lapunkban is igyekszünk folyamatosan beszámolni. A fürdő tehát nem áll le. Olyan�nyira nem, hogy az ünnepek alatt is – december 24. és 25. kivételével – várják a vendégeket. Ha már karácsonyról van szó, akkor érdemes megemlíteni, hogy hasznos és egészséges meglepetés lehet egy előre megvásárolt jegy, bérlet, vagy különböző wellness szolgáltatásokat tartalmazó ajándékutalvány. Az ajándékötletekről bővebb információ a fürdő honapján (www. erzsebetfurdo.morahalom.hu) olvasható. Tudják, sosincs elég korán a karácsonyi ajándék beszerzéséhez. Berta Zsolt, turisztikai referens

E R Z S É B E T M Ó R A H A L M I G YÓ G Y F Ü R D Ő Ü N N E P I N Y I T VA TA R TÁ S A : 2009. december 24-én csütörtökön és 25-én, pénteken ZÁRVA 2009. december 26-án szombaton 09 – 22 óráig 2009. december 27-én vasárnap 09 – 19 óráig 2009. december 31-én csütörtökön 09 – 14 óráig 2010. január 1-én pénteken 11 – 22 óráig 2010. január 2-án szombaton 09 – 22 óráig 2010. január 3-án vasárnap 09 – 19 óráig

15

2009. november

Külterületi lakások bérbeadók! Mórahalom, VII. körzet 156. szám alatti Széksósi Iskola épületében lévő 80 m2 alapterületű, 3 szobás gázfűtéses lakás bérbeadó. A bérlő feladata az ingatlan 1 hektáros zöldterületének gondozása (locsolása, fűnyírása, virágok ápolása) külön térítés nélkül. Bérleti díj: 10.480 Ft/hó + rezsi

Forráskút őszi ünnepe

Szüreteltünk, immár hetedjére Verőfényes nap fogadta, a Forráskúton immár hetedik alkalommal megrendezett hagyományőrző szüreti mulatságra kilátogatókat szeptember végén. Délelőtt borverseny zajlott, melyre három helyi termelő: Molnár Mihály, Sándor Alajos és Szögi János nevezett, valamint Ruzsáról Tímár Géza – aki már évek óta szintén állandó résztvevője versenyünknek. Idén a borok csupa arany és ezüst minősítést értek el, a közönségszavazatok alapján pedig Sándor Alajos roséja kapott díjat. Az idén is közel 30 lovas fogat vitte ki a szüretre kékfestőbe, ünneplőbe öltözött FIKUSZ-os „bandát”, a 2008-as év borkirálynőjét valamint minden érdeklődőt a Molnár Család szőlős birtokára. A lovas fogatos felvonulás után a Művelődési Házban folytatódtak

a programok, ahol a frissen szüretelt szőlő mustját is megízlelhették az arra kíváncsiak, hisz most is látványos bemutató keretében dolgozták fel a leszüretelt fürtöket. Ezután következett a borkirálynő választás, melyet Kondász Andrea nyert meg – aki így már másodízben viselheti a borkirálynői címet, hisz 2006. évben már elnyerte ezt a kitüntetést. A borkirálynő udvarhölgyei Kecskeméti Eszter és Horváth Éva lettek. Megválasztották a 2009. évi bortábornokot is, mely címet idén Molnár Mihály érdemelt ki borász tevékenysége, valamint a szüreti mulatság rendezésében nyújtott már többéves közreműködése elismeréséül. A színes, vidám napot egy nagyon jó hangulatú szüreti bál zárta. Kovács Mónika

Érdeklődni: Mórahalom város Önkormányzata Balog László kabinetvezető Tel.: 62/281-022, 06 70/ 31 23 101 Mórahalom, 0188/18 hrsz. alatti kerület Széksósi Bivalyrezervátumhoz épített felügyelői 45 m2-es lakás bérbeadó. A bérlemény áll: 1 szoba, konyha, fürdőszoba wc, előszobából. A bérlő feladata a bivalytelep felügyelete a 8800 m2-es udvar karbantartása a bérleti díj és a rezsiköltség ellentételezéseként. Az épület fa tüzelésű kályhával fűthető.

Érdeklődni: Mórahalom város Önkormányzata Csányi László alpolgármester Tel.: 62/281-022, 06 70/ 31 23 091

16

2009. november

Köszönetnyilvánítás Tisztelt Nógrádi Zoltán! 2009. szeptember 26-án Ásotthalom Község Önkormányzata, az Élet az Éveknek Egyesület, a Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár, valamint a Borostyán Nyugdíjas Klub közösen szervezte meg Ásotthalmon az Idősek Világnapja 2009. című rendezvényt. Az összefogás, a sok-sok tervezés, szervezés meghozta gyümölcsét: a megyéből érkező 33 nyugdíjas csoport kellemes napot tölthetett településünkön. Ez az Ön támogatása nélkül nem valósulhatott volna meg, melyet minden résztvevő nevében köszönünk! További munkájához sok sikert kívánunk! Kovács-Tanács Istvánné Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár igazgatója Németh Szilveszterné Borostyán Nyugdíjas Klub vezetője

Recept Sütőtök krémleves Hozzávalók: 60 dkg sütőtök 1 szál póréhagyma 3 db burgonya 1 doboz (250 ml) főzőtejszín erőleveskocka gyömbér, só, bors

Októberben is nagy sikert aratott a Térségi Tükör és a Mórakert Szövetkezet közös akciója, melyet ezúttal is segített Nógrádi Zoltán, a térség országgyűlési képviselője. A kedvezményes burgonya-, il-

letve gála alma vásárt október 24-én Béketelepen, majd Kiskundorozsmán tartottuk. Ez alkalommal is sokan vásároltak a kedvező árú, jó minőségű magyar termékekből.

Elkészítés: A sütőtököt és a burgonyát lehéjazzuk, megmossuk, majd kockára vágjuk. A póréhagymát megtisztítjuk és felkarikázzuk. A zöldségeket egy fazékba tesszük, és felöntjük körülbelül 2 liter vízzel. Hozzáadunk 4 db erőleves kockát és fedő alatt, takarék lángon 15-20 perc alatt puhára főzzük. 10-15 kocka főtt burgonyát elkülönítünk, a többit turmixgépben egy doboz tejszínnel összeturmixoljuk. Sózzuk, borsozzuk, megvadítjuk egy kis gyömbérrel, beletesszük a főtt burgonyakockákat, majd rottyantunk egyet az egészen. Apróra vágott pirítóssal és reszelt sajttal tálaljuk. Nagyon finom, különleges, pikáns leves.

A Homokhát TV elérhetőségei: Tel.: (62) 280 294, (62) 281 219

Térségi Tükör Kiadó: Móranet Kft. Ügyvezető igazgató: Duka Félix Főszerkesztő: Varga Anna Szerkesztők: Fodor Csaba, Kuklis Nikoletta, Szabó Kati, Papp Nóra Kiadói telefon: (62) 281-219 Nyomdai előkészítés: Móranet Kft. 6782 Mórahalom, Röszkei út 1. HU ISSN 2060-7598