A z Ő S M A G Y A R O K NYOMAI.
AZ O S M A O Y A R O K NYOMAI. T Ö R T É N E T Ü N K N É H Á N Y REJTÉLYÉNEK MAGYARÁZATA.
IRTA :
HALIS
ISTVÁN.
NAGYKANIZSA, FISCHEL
FÜLÖP 1902.
NYOMÁSA
A z egész v i l á g gyűjti az emberiség történetéie vonatkozó történet rejtélyei. adatokat. E r e d m é n y g y a n á n t manapság töménytelen sokaságú okirat és számos emlék áll a történetiró rendelkezésére. E z e k között a köztudomásra hozott d o l g o k között sok olyan akad, melynek elfogadható helyes magyarázatát adni nem tudjuk s előttünk rejtélynek marad. A m a g y a r történetben ilyen p é l d á u l : kik voltak az ős-magyarok főméltóságai, nevezetesen azok, k i k e t Konstantin császár Gilas és Karchas n é v v e l jelölt ? Ilyen az, h o g y az Atilla kincse név alatt ismert arany-edények kié lehettek? Ilyen a Napimádó ősök vallási szertartása. T a l á n egyetlen m a g y a r ember sincsen, akit sohase bántott az a kérdés: honnan jöttek őseink P A magyar
6 S kit ne ejtett volna gondolkozóba a mag y a r nemzet származásának rejtélye ? E z e k r e a kérdésekre akarjuk ráirányítani a m a g y a r nemzet figyelmét. E l ő z ő l e g azomban jónak látom A szavak irása. a szavak Írására nézve megjegyezni a k ö v e t k e z ő k e t : // 1. Ősmagyarok neve alatt azokat az elődeinket érteni, k i k a keresztény vallás f ö l v e v é s e előtt éltek. 2. Atilla nevét azért irom e g y t és két 1 betűvel, s nem ugy, a h o g y a n most írják : Attilának, mert a l e g r é g i b b följegyzésekben Atil szó fordul elő, s mert a történetirók nagyrésze szintén e g y t betűvel irta. Különösen pedig azért tartom helyesnek az Atilla kiirást, mert a tősgyökeres m a g y a r ember m á i g is Atillának hivja a hires hunkirályt. Konstantin császár valószínűség szerint azért irta Attélának, mert csakis így volt képes megközelítőleg helyesen kiírni e szavat, melyben a hangsúly az első szótagon fekszik. 3. Gilas és Karchas szavakat kényszerűség folytán latin b e t ű k k e l j e g y z e m , mert a könyvnyomtatónak g ö r ö g betűi nincsenek. 4. E g y i k másik szavat (mostani helyesírásunk ellenére) j ó n a k láttam nagy betűvel irni azért, h o g y e szavaknak fontosságát jobban kiemelni tudjam. E z e k után tériünk át az ős-m.agyarok főméltóságaira.
7 Bíborban született Konstantin följegyzése szerint a m a g y a r o k első méltósága a Nagy-fej edelem. (Ur, Nagy-ur.) A Nagy-fejedelem csupán uralkodik, országol. A z Ítélkező hatalmat másik két méltós á g gyakorolja. E z e k rangban közvetlenül a Nagy-fejedelem után következnek. Magyarul az e g y i k e t Gilas, a másikat Karchas néven hivják. Gi'las a m a g y a r o k első birói m é l t ó s á g a ; K a r c h a s a második. Mind a Gilas mind a Karchas hatásköre kiterjed az egész nemzetre. Méltóságuk oly magas, h o g y a külföldi krónikások néhánya királynak cimezi őket. V a g y i s az ős-magyarok a hatalmat megosztották három személy (Nagy-ur, Gilas és Karchas) között, és oly fejlett j o g v i s z o n y o k között éltek, (mint Magister Kézai mondja: »maguk közösen kormányozták magukat,«) minőnek párját hiába keresnénk abban az időben. E helyütt m é g megemlitjük, Archon és Ispán az ős-magyarok e g y é b méltóságait is. Konstantin megirta, h o g y vannak m é g a magyaroknál Archon tisztségek is. E z e k e t Etelközben Vajdának hivták. E följegyzés kétségtelenné teszi, h o g y a görögül archonoknak nevezett méltóságok nem voltak mások, mint a Törzsfők, (Hetu moger = hét magyar, hét-fejedelem,) k i k e t a későbbi m a g y a r krónikások kapitányoknak is neveztek. Gilas és Karchas
8 De a biboros Konstantin szerint az előbb fölsorolt méltóságokon kivül voltak m é g őseinknél más fő-tisztségek is. Ezek voltak az ispánok. (Zsupán, liispán, később feő-hispán.) Az Ispán a meghódolt népségnek bírája és főnöke. Az ispáni tisztség szintén m a g a s dignitas. Hatalma életre-halálra szólt. A Gilasnál és Karchasnál azomban kisebb m é l t ó s á g ; mert ispánok többen voltak, s hatalmuk nem terjedt ki az egész országra hanem csupán bizonyos határokra. Konstantin különösen fölhívja A Gílas név különf i g y e l m ü n k e t arra a körülféle m a g y a r á z a t a ményre, h o g y a G'ilas és Karchas nem családi evek, hanem méltóságot jelentő nevek. Már sok tudós i g y e k e z e t t m e g m a g y a r á z n i a G'ilas és Karchas szavak mikénti kiejtését. Keresték azt a m a g y a r kifejezést, mely egyúttal ezeknek a birói méltóságoknak teendőit is megmagyarázná. Még pedig nemcsak a magyar nyelvből, hanem a különféle turáni nyelvek összehasonlításából vett következtetések utján is, akarták m e g m a g y a r á z n i a két szó jelentését. E kérdéssel foglalkozó iróink közül a nevezetesebbek : Bizoni Káról)', Ipolyi Arnold, Marczali Henrik, Vámbéri Á r m i n és Bálint Gábor. A kutatók által elért eredmények röviden összefoglalva következők :
9 A G'ílas szónak n a g y o n sokféle módon i g y e k e z t e k magyarázatát adni. E g y i k tudós a Gilast gulyás-nak olvasta s ugy okoskodott, h o g y amint a gulyás (=őr) csoportba hajtja nyáját és felügyel rá, éppúgy összegyűjti az embercsoportot a tüz tiszteletnél az az egyén, ki Gulyás-nak nevezett birói méltóságot visel. T e h á t a Gulyás név sajátképpen tüz-őrt jelentene, v a g y i s olyan felügyelőt, ki a tüzimádó ős-magyaroknál a tüz tisztaságára vigyázott. Másik Gyűlés szónak olvasta a Gi'las nevet. Megokolta azzal, h o g y az ilyen birói tisztségnek gyakorlása gyülekezéssel, a nép egybeg y ű j t é s é v e l lehetett e g y b e k ö t v e . A történetírók n a g y o b b része azombau azt a magyarázatot fogadta el, mely a Gilas szavat Gyula n é v v e l vette ugyanazonosnak. Egybehasonlitották ugyanis a G'ilas méltóságot a székely krónikában feljegyzett hasonló tisztséggel. U g y találták, h o g y a Gilas tisztség legjobban hasonlít a székely Rabonbán hivatalhoz. Mivel p e d i g Gyula vezér (Tuhutum törzséből,) Rabonbáu tisztséget viselt, s mert a régi h a g y o m á n y o k a t feljegyző székely krónika összezavart adatai szerint az ilyenféle tisztség neve nemcsak Rabonbán, hanem Gyula v a g y Horkáz is, s v é g ü l azon okból, mert a G y u l a név némileg hasonlít a bíboros Konstantin által Gilasnak irt s z ó h o z : m e g t e t t é k a Gilast G y u l á n a k , s igy lőii e méltóság neve Gyula.
10 Szakasztott í g y v a g y u n k a másik szóval i s : a Karchasmagyarázatai. szal. E g y i k tudós a Karchast Kár-ház-nak nevezte, melylyel e g y b e f ü g g é s b e n volnának a m á i g is meglevő kárhoztató és kárhozó kifejezések. Akadott, aki Kár-kán nevet adott e méltóságnak. Abból indult ki, h o g y ez a biró magasabb rangú egyén volt, (főnök = Kán), ki kár megtérítése ügyében ítélkezett s ezért Kárkán nevet viselt. Másik tudósunk Kkar-kha szóval azonosítja a Karchast, mely kabarcl nyelven azt j e l e n t i : szolgabíró. Harmadik tudósunk szerint az ősrégi Szumir nép e g y i k istenének Ur-ghán-nak (Hal-Isten) neve viszhangzik a Karchas szóban. Magyarázták m é g a Karchast Tárkány-ra, melyből származnék a tárnok. Ezenkívül a Karchast olvasták Káclár-nak is, mely név szintén összehasonlitás folytán keletkezett. U g y a n i s a hunnoknak volt e g y választott birája. Krónikáink szerint e méltóságra a hunnok Kádárt emelték a Turda v a g y Torda nemzetségből. (Önkénytelenül fölmerül az a kérdés, h o g y nem a méltóság nevét jelenti-e itt is a Torda szó ? E z esetben a tisztséget viselő e g y é n hivatala volna Torda — torló, megtorló-biró értelemben.) A
Karchas-szó
11 Minthogy pedig Kádárnak állása nagyjában egyezett az ősmagyarok Karehas tisztségével, s m i n t h o g y a Karchas-szó különben is hasonlít a K á d á r n é v h e z : tehát némelyek — m e g t e t t é k a Karchast Kádárnak. (Mint látjuk a Karchas-nál már nem jutottak olyan egyöntetű megállapodásra, mint a Gyula névnél v a g y jobban mondva a Gilas szó magyarázatánál.) Mégis legtöbben a Horkáz nevet fogadták el a K a r c h a s jelentéseül. A H o r k á z elnevezés p e d i g szakasztott u g y keletkezett, mint a G y u l a név, v a g y a Kádár. T. i. Horka (Tuhutum fia) olyan méltóságot viselt, mely hasonló volt a Karchas tisztséghez, s minthogy e név a Karchas szóhoz külömben is hasonló hangzással bir, s minth o g y az előbb is emiitett, (de hitelességétől nagyrészt megfosztott) székely krónikában az ilyenfajta hivatal neve g y a n á n t Horkáz fordul elő, tehát e méltóság neve lón: Horkáz. V a g y i s családnévnek magyarázták mind a Gi'las, mind a Karchas szavakat. (Krónikásaink szerint a m a g y a r vezérek közül K a r c h a s méltóságot viseltek Kale és fia Bulcsu.) E sokféle magyarázat nagyrészben annyira erőltetett, méltóságok nyoma t? h o g y m a g u k a t a magyarázó tudósokat sem elégiti ki, mert m é g napjainkban is ujabb magyarázatait i g y e k e z n e k adni a Gilas és Karchas szavaknak. Hol keressük az ősi
12 E méltóság-nevek magyarázatánál szükséges figyelembe vennünk azt a körülményt, h o g y ös-biráink nyoma nem enyészhetett el teljesen. Mert dacára Béla szigorú parancsának, mely a pogány szokások g y ö k e r e s kiirtása céljából megtiltotta az ősi méltóságoknak még a nevén való emlegetését is, dacára, h o g y elrendelte a tisztségeknek más (uj) névvel leendő elcserélését, s dacára, h o g y a keresztény hit első bajnokai vak b u z g a l m u k b a n nálunk mindent kiirtottak, ami bármi csekély részben emlékeztetett a magyarok ősi szertartásaira, kik összetörték az áldozásnál és áldomásnál használt edényeket, kik megtiltották a Regős éneklését, kiirtották az ősi irást, uj betiik használására kényszeritették a nemzetet, és megölték a régi valláshoz r a g a s z k o d ó k a t : m é g i s fennmaradni kellett az ősi tisztségek neveinek, ha másutt nem, legalább a — nép között. A nép nyelvének azokat a f o g a l m a k a t m e g kellett őriznie! Népünk emlékezetében megmaradtak az ős idők sárkányai, griff-madarai és e g y é b csodálatos mese-alakok, h o g y a n felejtette volna v é g képpen el a főméltóságokat és a nemzeti bíráskodást? Hisz a birói méltóságok szerves egybefíiggésbeu állottak az egész nemzet-testtel! Hisz a Gi'las és Karchas nemcsak biráskodott, hanem a fényűzést kedvelő m a g y a r nép nemzeti ünnepem, valamint vallásos áldozatainál kétségtelenül szerepelt e g y é b k é n t i s !
Kiirtották az ősi vallást, de a nép nyelve, szokása és h a g y o m á n y a régi maradott! A nép nyelvén kivül m é g az ős magyarok vallásában kell keresnünk útbaigazítást; mert a régi népeknél minden tisztség gyakorlása istentisztelettel, vallási szertartással volt e g y b e k ö t v e , szóval szoros e g y b e f ü g g é s b e n állott a vallással. F i g y e l m ü n k n e k tehát a nép-nyelvére és az ősi vallásra kell irányulni. E z e k segítségével kisértsük meg, nem tudjuk-e megállapítani a Gi'las és K a r c h a s szavak jelentését. A bíboros történetíró által felA Nyilas és jelvénye. j e g y z e t t ős-magyar méltóságnevek f i g y e l m e s szemlélésénél azonnal szembetűnik az, h o g y a Gi'las név első magánhangzója magas (vékony) hangú. Tehát semmiképpen sem olvashatjuk a-nak (s í g y a szó nem lehet Gyula,) már csak azért sem, mert a mély hangzású u betűt a görög-író szabályosan kiírni tudta volna. V a g y i s ez a m a g á n h a n g z ó nem lehet más mint i v a g y ü, ahogyan Konstantin irta. E z t megerősíti lhn Roszte arab irónak az a feljegyzése, h o g y a Moger (magyar) fejedelmet Dsilá-nak. hívják. Kíséreljük m e g a Gi'las méltóságot a vallásban keresni. T u d j u k , h o g y a szittya nép Napimádó volt. Hitök szerint: a Nap-isten a föld fölött jár, ott lakik az ég--ben, v a g y ég-ó-ben. T e h á t az Eg (az Ur-isten lakóhelye) n e v e p o g á u y k o r b ó l maradt fen.
14 SŐt a Meny, Meny-ország ( = a napimádók szerint az az ország, h o v a mindenki elmegy a halál után) neve szintén az ős-magyarok idejéből való. Mert a Napimádó szittyák hite szerint a m e g h a l t vitéz megy ( = utazik) a Napországba. S a halott vitézzel ezért eltemették paripáját, kopóját, sőt néha feleségét is, h o g y (a m e g ö l t ellenséges harcosokkal együtt,) szolgálatára l e g y e n e k a Nap-mezején. Ezért mondatják Lehel vezérrel a krónikások, (mikor a monda szerint Konrádot agyoncsapta kürtjével:) »Előttem menj, és légy szolgám /« K ü l ö m b e n mind az É g , mind a Meny szónak napjainkig is m e g v a n a régi kettős értelme. A z Ég azt is jelenti, h o g y (a tiiz) é g =•lobog; a Meny m á i g is megtalálható a men-n\ szónak gyökerében, mert a tő: men — meny, a h o g y a n sok helyütt népünk m á i g is használja. A hogyan használja tenni h e l y e t t : tenynyi, é p p ú g y mondja menni h e l y e t t : menynyi, lenni h e l y e t t : lenynyi. A nap-imádók hite szerint a Nap-isten a a magasból (égből) osztja az életadó melegséget, de egyúttal bünteti a gonoszakat és lázadókat. A z Isten büntető hatalmát képviselik, j o b b a n mondva g y a k o r o l j á k a földön az erre hivatott hatalmas tisztviselők. Ilyenek az ősm a g y a r o k n á l : a Gilas és Karchas. De az Isten maga is büntet; néha saját kezeivel sujt le — villámmal. A z ős-magyarok az Isten sújtó (büntető) villámát Isten nyilának nevezték.
15 • E kifejezés m á i g magmaradott n é p ü n k n é l : „Az Isten nyila büntessen meg !" A vallásban találjuk tehát a büntető méltóságoknak eredetét; a G'ilas szónak mikénti kiejtésére nézve pedig népünk nyelve adja m e g a választ. A m a g y a r nép ezer esztendő óta megtartott e g y kifejezést, melyet eddig nem méltattunk különös figyelemre. U g y a n i s a m a g y a r paraszt, (kiváltképpen az ékes beszédű pásztor-ember,) ha azt akarja kifejezni, h o g y »ehhez semmi k é t s é g sem férhet,« v a g y »ezt nem lehet megváltoztatni,« — i g y e n mondja: „Ez kinyilatkoztatás!" E kifejezésben maradott fönn a G'ilas neve = a Nyilas. Göcseji kiejtéssel Nyiélas. (Eehet külömben, h o g y az ős-magyarok Gyilasnak mondták e szavat.) A Nyilas biró nyilatkozott, ( = Ítélkezett,) s az ő Ítélete a kinyilatkoztatás. A Nyilas szavat aztán az idegen (görög) iró teljesen jól vélte visszaadni a G'ilas kiírással. — Bizonyos, h o g y a Nyilasnak volt valamiféle külső jelvénye, melyet az ő büntető és Ítélkező hatalmának mindenki által látható j e l e g y a n á n t viselt. E z a j e l v é n y pedig az előbbiek szerint nem lehetett más, mint az Isten büntető hatalmának e s z k ö z e : a nyil. M é g p e d i g a méltóság fényének emelése végett, (részint a nyil-szerszámot viselő többi férfiaktól való megkülömböztetés czéljábúl) ez
16 a jelvény lehetett.
valószínűleg
aranyból
vert
nyií
Bizonyos továbbá, h o g y az ősm a g y a r o k n á l ennek a bírónak teendői. nyilatkozása (a többi keleti népek módjára) mindig ünnepélyesen történt. A Nyilas ünnepi
A Nyilas ítélkezésének napja előre megállapítva volt, mikor aztán mind a népség, mind pedig a nemzet kiváló egyénei (Törzsfők, esetleg a Nagyfejedelem) ott megjelentek. Talán az e g y i k ilyen nyilatkozási (törvénykezési) idő volt az ő s m a g y a r o k n á l a nyári tüzünnep napja. (Szent-Iván éji tűz). A z ünnepet áldomás követte. Általában az ős-magyaroknál mindenféle munka után áldomást tartottak. Áldomásoztak u g y a győzelmes ütközet után, mint az Isten tisztelet és a törvénykezés után. Sőt az áldomás nem maradott el a vásár után sem, valamint a nevezetesebb családi ünnepeknél sem. Házasodáskor lakodalmat csaptak, halálozáskor tort ültek. A z ilyen ünnepélyeken a kiváló embereknek tisztéhez tartozott bizonyos szertartásos teendőket végezni. A h o g y a régi násznagyiköszöntő fentartotta : „Szittya ősapáink h o g y ha lakozának, Poharat emelve áldomást mondának." E g é s z bizonyosra vehetjük, h o g y a legfő bírónak, a Nyilasnak, a bíráskodáson kívül is
voltak szertartásos teendői a nemzeti ü n n e p e k alkalmával. E g y é b i r á n t vau erre Írásbeli bizonyítékunk is a régi krónikák eme f e l j e g y z é s é b e n : nillal kele, hogy geriedetet parancsola. E kifejezés a Nyilas méltóság egyik szertartásos teendőjét foglalja magában. T. i.: a tüz-áldozati ünnep kezdetén székéről fölkel a Nyilas és megparancsolja, h o g y tüzet gerjeszszenek. A bíboros Konstantin által A K a r i k á s és j e l v é n y e . följegyzett második birói rivatalnak neve Karchas. E szónak magyarázatát szintén az ősmagyarok Napimádó vallásában kell keresnünk. Kiejtését p e d i g népünk nyelvében találhatjuk meg. Mily módon tisztelték őseink a Napot? A nap-áldozati szertartás részletes lefolyására nézve nagyon k e v é s adat maradott reánk, de azért kiséreljük megtalálni a feleletet ebből a kevésből. A Nap-áldozáshoz mindenek előtt máglyát raktak fából és rőzséből, s a m á g l y á t behintették szárított illatos fűvel. A nap imádás (tüz-telés, tisztelet, Istentisztelés,) az ős-magyaroknál a tiszta-tüz gerjesztésével kezdődött. T ű z gerjesztésre szolgált e g y karika (kis kerék,) melynek küllői kiterjedtek a külső körön tul is, azért, hogy ezeket a meghoszszabbitott küllőket fogantyúnak használhassák a karika forgatásánál. Halis I.: A z ősmagyarok nyomai.
iá A karika agyán (a középponton) száraz rudat d u g t a k keresztül, s mikor a Nyilas megadta a jelt a Napáldozás megkezdésére, a k k o r a másik méltóság (vagy talán annak intésére valamely fiatalabb legény,) oly gyorsan csapta (forgatta) a karika külső küllőit, h o g y a száraz ind m e g g y u l l a d o t t az erős dörzsölés következtében. így állították elő a mocsoknélkül való tüzet, melylyel a m á g l y á t m e g g y ú j t o t t á k .
égi
A tüz-karika. Régi szittya pénzről.
A tüz-gerjesztö karikát bemutatjuk egy (Krisztus előtti korból való) szittya pénzről. A z emberi alak (király) feje fölött áll a fogant y ú k k a l ellátott tüz-karika. É s ez a tüz-karika adja kezünkbe az ősm a g y a r o k második főtisztségének n e v é t : a Karikásét. Mert a K a r c h a s szó a Karikás nevet rejti magában.
A K a r i k á s szavat a g ö r ö g történetíró teljesen megfelelő hangzással vélte Karchasnak irni, annál is inkább mert a g ö r ö g chi betűben a K a r c h a s szóból k i h a g y o t t i szintén megcsendül. V a g y i s idegen létére Konstantin azzal a leírással tökéletesen visszaadni gondolta a m a g y a r karikás nevet. A Karikásra nézve is föntmaradott népünknél e g y régi közmondás: „Gyors mint a karika csapás !" E mondásban a karika szó nem vonatkozhatik másra mint a napáldozati ünnepséghez szükséges kerékre, s a csapás kifejezés sem jelent szerencsétlenséget, sem pedig nem jelentheti a karika (kis kerék) nyomát. (Amint h o g y nincsen is csapása, — v a g y helyesen mondva csapája — a karikának, csupán a keréknek). Hanem jelenti a tűz-gerjesztési műveletet. melyet gyorsan kellett eszközölni, mert máskép a fa nem g y u l a d o t t meg. T e h á t a napjainkig föumaradt e közmondás: »gyors mint a karika csapás,« minden k é t s é g e t kizárólag a p o g á n y k o r istentiszteletével áll vonatkozásban. Valószínű azomban, h o g y a karika-csapás kifejezés a Karikás-birónak nemcsak az áldozati ünnepnéli teendőjét fejezi ki, hanem egyúttal jelenti annak birói tevékenységét is. Természetesen a K a r i k á s méltóságnak is kellett lenni külső jelvényének. Miből állott e jelvény, arra nézve m a n a p s á g m é g nincsenek határozott adataink; de követ2*
20 keztetés utján i g y e k s z ü n k megtalálni rá a feleletet u g y a n c s a k az ősi vallásban. .Mert valamint a büntető Istennyilának egyik része, a nyílvessző volt j e l v é n y e az első méltóságnak, éppen u g y a második méltóságnak, a Karikásnak, birói hatalma jele g y a n á n t legn a g y o b b valószinüség szerint a nyil szerszám másik része szolgált. A uyil-fegyvernek ez a másik része az ijj. A fő méltóságok j e l v é n y e i r e A méltóság-jelnézve mintha a bécsi képes vények nyomai a krónika is adna némi útbamagyar krónikában. igazítást. Nem a szövegben, hanem a képeiben.
Az ősmagyar fö méltóságok A bécsi képes
krónikából.
U g y a n i s a krónika első képén, a m a g y a r N a g y f e j e d e l e m (király) baloldalára három alak
21 van főstve, s iníndaháromnak jelvény zében. E három alakban krónika-másoló mint tóságait. A középső alak, ki vesszőt tart a kezében, A másik, kinek Karikás.
van ke-
nem fösthetett mást a az ős-magyarok főmél(csid nélküli) arany nyílkétségtelenül a Nyilas. i j j van a kezében: a
Szent-István győzelme Kean fölött. A képes krónikából.
H o g y az ijj-jelvényt viselő alakban csaku g y a n a pogány vallás tisztviselőjét föstötte a krónika-másoló, érdekesen bizonyítja az a körülmény, liogy néhány levéllel tovább u g y
22 fösti szent Istvánnak a p o g á n y Kean ( = Kán?) vezér fölötti (vagy h e l y e s e b b e n : a keresztény hitnek a pogányvaMás fölötti) diadalát, mikép a szent király rátapos K e á n holttestére, mely holttetemre jelvény gyanánt i j j van ráhelyezve. A krónika-másoló e j e l v é n y e k r ő l semmiféle magyarázatot sem ád a szövegben, talán csupa hitbuzgalomból h a g y t a ki a pogány tisztség e k r e vonatkozó részleteket. E j e l v é n y e k r e azomban később rámutatunk néhány ősrégi domborművön. Ehelyütt egyúttal megjegyezzük, hogy valószinüség szerint a harmadik alak, ki j e l v é n y gyanánt kardot tart kezében, tehát szintén tisztséget visel: az Ispán. Bár csekély adat maradt erre Áldomás edények. nézve, m é g i s bizonvos, h o g y az ősi m a g y a r méltóságok viselőinek, sőt magának a n a g y f e j e d e l e m n e k is, o k v e t l e n ü l szerep jutott nemcsak a nemzeti g y ű l é s e k e n és nemzeti ünnepélyeken, hanem a nász és tor alkalmával is, valamint a győzelem után tartott áldomáson is. S z ó v a l amikor „more paganismo fecerunt áldumás." Például a n a g y f e j e d e l e m n e k ilyen szertartásos működését őrzik a krónika eme szavai: »Árpád e g y aranias k ü r t ö t megtölte a D u n a v i z é v e l és ég felé hinté.« A z ünnepélyek és l a k o m á k alatt m i n d i g megtartottak bizonyos szertartásos módot. A krónikái feljegyzés szerint; sorjában ülve
23 v e n d é g e s k e d n e k a magyarok, s a vezéreknek arany edényekben hordják az ételt, italt. A z ilyen ünnepek alkalmával használt arany-edényeket hivták áldomás edényeknek. E z e k k e l emelték az ünnep fényét. (Valószínű azomban, h o g y az isten tiszteteletnél is használtak edényeket, s ezeket szintén áldomás v a g y áldozat-edényeknek nevezték.) Ily arany edények állottak készen a nemzeti áldomás tartásakor minden főméltóság (Nagyúr, Nyilas, Karikás, Hét-magyar stb.) részére, — sőt valószínűség szerint a méltóságot viselő egyén családjának férfi tagjai (öcscse, fia, sógora) számára is. S m i n t h o g y később a már keresztény ispánok is résztvettek a pogány áldomások tartásában, tehát valószínűleg ezek használatára szintén arany edényeket adtak. Az áldomás-kincsnek ből kellett állnia. Az áldomás edények művészettel készültek által használt edények nemzet közös tulajdonai
tehát nagyszámú
edény-
drága anyagból, kiváló s a főbb méltóságok valószínűség szerint a voltak.
Ilyen edények amiként eddig tudjuk, reánk nem maradtak. E g y n e k leírását adja u g y a n Sombory, s erről az ú g y n e v e z e t t székely áldomás kehelyről ismertető c z i k k e k e t irtak Jerney, Orbán és Romer, — azomban e pohár (még p e d i g u g y a kókuszdiós része mint az ezüst foglalata) a szakértő tudósok szerint sokkal későbbi korból
24 (a X V I — X V I I . századból) való, mintsem használhatták volna pogány istentiszteletnél. Külömben a székely áldomás vagy áldozás pohár leirása a k ö v e t k e z ő : »alakja kehely, öble kókuszdió-héj, szára és talpa megaranyozott ezüst, csipkés czifrázatu, s három hölgy-alakot képező lemezzel van diszitve.« A régi időkből való ilyfajtáju A nagy-szentmiklósi kincs meg- edények azomban egyszercsak találása. n a g y számban kerültek elő. Torontál v á r m e g y é b e n levő Nagy-SzentMiklóson, Vuin Néca n e v ű paraszt férfin az 1799. évben vert fallal akarta bekeríteni házát. (Ezt a házat mely a Sziget városrészben 1456 ház-száin alatt fekszik, most emléktábla jelöli.) Mikor V u i n az alapot ásta, egyszerre nagyszámú különféle formájú edényre bukkant. A h a g y o m á n y szerint az edények valami Iád"1, v a g y szekrény-féle tartóban voltak elhelyezve. V u i n Nécáuak a, találmány értékéről fog a l m a sem volt, s az edényeket szépen megtisztítva felaggatta díszítés g y a n á n t a paraszt házakban most is szokásos tányér-falraPersze a több százados földbeulétel folytán az edényekre tapadt réteget nem lehetett olyan hamar eltüntetni, s az edények akkor nem r a g y o g t a k u g y mint most, mikor túlságos lelkiismeretesen megtisztították. N a g y - S z e n t Miklós lakosságának n a g y része abban az időben juhtenyésztéssel foglalkozott, s a g y a p j ú vásárlás v é g e t t csakúgy özönlöttek
25 oda birka-nyirás idejekor a görög kereskedők, kik abban az időben Magyarország egész kereskedelmét k e z ü k b e n tartották. V u i n szintén j u h tenyésztő volt, s a g y a p j ú vásárlás alkalmával a z ő házába is betért két görög. A kereskedők vizsgálgatni kezdték a tányérfalon a szokatlan formájú edényeket, s hamarjában 'fölismervén, h o g y azok szín-aranyból valók, minden darabot megvásároltak, amit V u i n n á l találcak. Szent-Miklóson m é g életben levő öreg emberek mondása szerint a vételár n a g y volt, mert a b o l d o g Vuin 2 úrbéri telket vehetett az edények árán. E n n e k az állítólagos n a g y vételárnak azomban ellene mond a görög-kereskedőknek a közmondásban m á i g is föntartott ismeretes ravaszsága (»egy g ö r ö g kilenc zsidó«), s bizonyosra vehetjük, h o g y V u i n az edények arany értékének huszadrészét sem kapta. meg. S h o g y túloz a h a g y o m á n y a vételár n a g y s á g á r a nézve, igazolja a nagy-szent-miklósi j e g y z ő szives értesítése, mely szerint Vuin Néca teljesen elszegényedve halt meg a. mult század ötvenes éveiben. A teljes s z e g é n y n y é levés nem következik be, ha úrbéri telkei lettek volna. A g ö r ö g kereskedők a- pesti vásárra hozták az arany muzeumba j u t á s a . edényeket, s eladási szándék u k a t a vásári ártikulusok értelmében a városbirónál bejelentették. A kincsnek a császári
26 A városbíró révén aztán az esemény híre eljutott Ferencz császár fülébe, ki az e d é n y e k e t (számszerint 23 darabot) elvitette Pestről és a bécsi Hof-Schatz-Kammer-be helyezte el. Bizonyos azomban, h o g y nem került a V u i n által fölásott összes edény az udvari kincstárba, mert az arany edények néhány darabja előbb elkallódott, részben a szerencsés találó, részben ismerősei kezein. T a n ú v a l l o m á s bizonyítja, h o g y V u i n Néca az elszállitottnál több edényt talált. Megerősíti ezt az a körülmény, h o g y az udvari kincstár ís elutasított »egy találót« lelődijért való kérelmével, mert rábizonyodott, mik é p ki nem puhatolt e g y é n e k n e k több darab edényt eladott. Most már (a találási idő után több mint száz esztendő múlva) semmi reménység sincs ahhoz, h o g y e kincsnek hiányzó darabjait összegyűjteni lehessen. K ü l ö m b e u is bizonyos, h o g y az eldugott edényeket rögtön összeolvasztották, m i h e l y t arany mivoltát megtudták. E kincset a régészek kezdettől f o g v a n a g y fontossággal birónak találták, s többféle körülmény e g y b e v e t é s e után „Atilla kincse" n é v v e l ruházták föl. Később a kincset átszállították a Belvederből az Udvari muzeumba (Kunsthistorisches Hofmuseum), hol j e l e n l e g is őrzik. Jó helye van ott e kincsnek a
szilágy-somlói
27 lelet, — az arany csákány, és a föl nem számlálható többi m a g y a r kincs szomszédságában! A katalógusban „nagy-szent-miklósi arany kincs" czim alatt ezzel a m e g j e g y z é s s e l fordul elő : »E kincs a régészeti kutatás elé n a g y problémát állit, melyet annál nehezebb m e g fejteni, mert az edények stílusa egyetlen az eddig ismeretes emlékek között.« »S ezért a tudósok nem voltak képesek megállapítani sem a meglevő más emlékek stílusához bár távolról való hasonlatosságát, sem pedig a föliratok kielégítő magyarázatát.Az arany edények sok darabjára Runa j e g y e k (ős-régi Írásjegyek,) vannak bevésve, s a n a g y horderővel biró rúnák pontos megvizsgálása, u g y a roppant értékű kincs részletes megtekintése v é g e t t szükségesnek láttam Bécsbe utazni. Majdnem hihetetlen, h o g y e haszon nélkül való utazáshoz társam is akadott Róth Miksa pécsi lakos személyében, ki szives volt kizárólag az ü g y iránti szeretetből velem jönni ) s ott az arany edények rajzát és rúnáit elkészíteni. A z arany kincs megtekintéA dfszitő-stil. sénél azonnal leköti figyelmünket két n a g y edény. (Ezek e g y i k e lapos oldalú, és erre az edényre társam azt j e g y e z t e m e g : »Tökéletes arany csutora!«) E két edény oldalaira k é p e k e t vert a művész, s a képek közül három ugyanazonos tárgyú, v a g y i s az e g y i k (a lapos oldalú) edényen
28 két egyforma k é p van, mely a másik edényen is egyszer előfordul. E képet bemutatjuk hasonmásban. E z e k az ismétlődő képek fontossággal birnak, mert valószinüség szerint v a g y cimert v a g y valamelyik elődnek kiváló cselekedetét ábrázolják. Vizsgálódás közben e g y ősrégi h a g y o m á n y j u t eszünkbe: „Emese álma!"
Emese álma. A szent-miklósi kincs egyik edényén.
U g y a n i s E m e s é n e k (Árpád n a g y a n y j á n a k ) a T u r u l madárról álmodott csodálatos álomlátását látjuk az edénykészitő m ű v é s z által megörökítve, u g y ahogyan a magyar hagyomány fentartotta, és a h o g y a n „a saskeselyű teherbe
Só ejtvén Émesot" Turul:'
származott Almos,
„ex
genere
E z a történet nincs m e g semmiféle más nemzet hagyományában, tehát már ez a körülmény is útbaigazít e kincs m a g y a r mivoltára nézve. De azért a tudósok mégis mindenféle jelleget láttak a kincsen, s mindenféle nemzetet gondoltak az edények készíttetőjének és tulajdonosának, csupán a m a g y a r t nem. Pedig a krónikások följegyezték, h o g y Árpádnál az arany-ezüst halom számra állott, s h o g y a m a g y a r nemzet minden egyes t a g j a g a z d a g volt aranyban-ezüstben. Föltehető-e, h o g y az aranyban dúskáló népnek ne lettek volna ü g y e s ötvös-mesterei? M a g a az ötvös elnevezés tősgyökeres mag y a r s á g a és régisége nem igazolja-e ötvösöknek az ősmagyarok közt létezését? Igazán csodálatos, h o g y mindezek dacára m é g föltenni sem merjük, h o g y ilyen edényeket m a g y a r ötvösök csinálhattak v o l n a ? K ü l ö m b e n sok felfödözni való vár ínég reánk. Deliét, h o g y ha szakértő művész figyelmesen m e g v i z s g á l j a az í r a n y e d é n y e k e t : megtalálhatja azokon a magyar díszítő stílust, melynek egybeállításán Huszka Józseí régóta fáradozik, s melynek megalkotása képezi néhány lánglelkü m a g y a r művész fáradhatlaii törekvését. Igaz, hogy eddig kevés tárgy volt melyet fölhasználhattak, meglehet azomban, hogy
§ő ezeken az edényeken levő motívumok várják a hivatott szakértőt, ki azoknak szittya j e l l e g é t fölismerje, s m a g y a r szűr cifrázatában, valamint a g o m b k ö t ő k által használt sokféle sujtás-ban föntartott ősi m o t í v u m o k hozzáadása mellett fölhasználja, a mostani kor művészeti polcára fölemelje, — és ilymódon megalkossa a nemzeti stílust! A z arany edényeknek felénél A runa-jegyek. több darabjára runa-jegyek vannak róva, m e l y e k n e k olvasását sok tudós megkísérelte u g y a n , (legutóbb Bécsben létünk előtti napokban az upsalai e g y e t e m e g y i k tanára próbálkozott vele,) de sikertelenül. A m a g y a r szakemberek akkor kezdtek vele tüzetesebben foglalkozni, mikor a kincs az 1884. évi ötvömű-kiállitás idején Budapesten volt. A rovás j e g y e k elolvasása n a g y nehézs é g g e l jár. Gátolja a megfejtést a magánhangzóknak nagy hiánya, s nehezíti az olvasást, h o g y a m a g y a r ősrégi szavak kiejtéséről alig van tudomásunk. Csupán a halotti beszéd cini alatt ismert l e g r é g i b b n y e l v e m l é k ü n k nyújthat a szó-kiejtésre nézve némi utbaigazitést, azomban teljesen hü ez sem lehet, mert az akkori m a g y a r szavak fonetikus kiírását ez a l e g r é g i b b följegyzés valószínűleg nehézkesen tudta visszaadni a kereszténység által behozott aj (latin) betűkkel. Mindazonáltal megállapitliató,liogy a halotti beszédben fentartott kiejtést a Göcseji nép
Í3i dialektusa, l e g i n k á b b megközelíti, sőt azzal majdnem teljesen azonos; tehát az ősi szavak olvasásánál ezt a kiejtést kell követnünk. Neheziti m é g a rúnák megfejtését az is, h o g y az arany edényeken háromféle rovás látszik. A z e g y i k görög felirás, mely e g y n a g y csésze belső részére van beverve. A többi arany edényeken levők mind runa jegyek, melyek részint verve, részint karcolva v a n n a k , de ném i l e g eltérő jegyekkel. E z a körülmény arra a föltevésre vezet bennünket, h o g y a betiijegyeket külömböző időben rótták be, s az időbeli k ü l ö m b s é g miatt nem e g y f o r m á k teljesen a j e g y e k . A rúnák csupán két (csattal ellátott) arany csészén külömböznek l é n y e g e s e n a többitől. E n n e k a két csészének belső közepébe kereszt van beverve. E z a kereszt jelezheti ugyan, h o g y az ötvös keresztény volt, — valószínűbb azoinbau, h o g y a -j- alak csupán czifrázat, melyet amint látni fogjuk, használtak az e g y e s szavak elválasztó jele g y a n á n t is. A rúnák olvasását számtalan tudósnak kisérlete után, végre Fischer Károly (ez a fáradhatlau és nálunk semmikép se méltányolt tudós,) terelte helyes irányba, ki rámutatott az Írásjegyek szittya (hun-magyar) mivoltára. Mert a rúnák (még p e d i g u g y a vert, mint a karcolt rúnák) ugyanazonosak a hun-magyar betüjegyekkel, melyek a régi m a g y a r tudósok (Telegdi, Harsányi, Bél stb.) munkáiban fennmaradtak a késő utódok számára, s a minő
runa-jegyekkel máig is létezik nálunk felírásai. Enlakai templomban. V a g y i s a runa jegyek igazolják, hogy ezek az arany edények magyarok tulajdona volt. Sőt minden körülmény odamutat, liogy e kincs az ősmagyarok áldomás edényei közül való. A szittya rovás-jegyeket — A szittya irás amint T e l e g d i erre nézve útbaolvasása. igazítást adott, — őseink nem u g y olvasták mint a h o g y a n most olvassuk a b e t ű k e t : be, ce, de, — hanem a m a g á n h a n g z ó t mondták elsőnek, s i g y ejtették k i : eb, ec, ed stb. í g y aztán az egyes runa-jegy már magában foglalta az e betűt, anélkül, h o g y ezt a m a g á n h a n g z ó t külön fölrótták volna. A runa-jegyek olvasása éppen ellenkezőleg (visszájáról) történik, mint ahogyan mostani ('atin betűs) Írásunkat o l v a s s u k ; t. i. jobbról balfelé kell olvasnunk a j e g y e k e t . Megkíséreljük (amennyiben a A runa jegyek t á r g y u n k h o z tartozik) a runamegfejtése. j e g y e k olvasásának nehéz feladatát megoldani. A kereszttel ellátott két edény belső részében levő j e g y e k n e k olvasása eddig nem sikerült, (valószínűleg a runa-jegyek összeírása, v a g y az e g y b e v o n á s következtében történt rövidítések miatt,) a többi edényen levő rúnák azomban teljesen olvashatók. E l ő t t ü n k különös fontossággal bírnak azok a rúnák, melyek több edényen előfordulnak
33 inert az ismétlődő szavaknak valami történeti jelentőségű fogalmat kell őrizniök. (Például a tulajdonos nevét, az edény birtokosának méltóságát, v a g y pedig azt, h o g y szer tartása a l k a l m á v a l az edényt minő czélra használták.) Ezért főkép az ismétlődő rúnáknak megfejtésére szorítkozunk. A z arany edények közül nem kevesebb mint öt darab van ellátva ugyanazonos j e g y e k kel, tehát kétségtelenül egy méltóságnak rendelkezésére szolgáltak. Ezek: 1. E g y kehely. Minden czifrázat nélkül. 2. Szintén e g y kehely, de némileg díszesebb mint az előbbi. Abban is különbözik,
Arany kehely. A szentmiklósi kincsből.
h o g y az öt edényen ismétlődő e g y f o r m a rúnákon k i v ü l m é g vannak e k e l y h e n g y ö n g é b b e n bekarczolva e g y é b runa-jegyek is. (Az ötször előforduló rúnák erősen beverve v a n n a k az edényekbe.) Halis I.: A z ősmagyarok nyomai.
3
[ái
3. E g y arany kürt. Már töredezett állapotban van. L á t h a t ó l a g ivó-edény g y a n á n t szolgált, mert vékonyabb része csöcs-ben végződik. 4. és 5. K é t darab arany csésze, m e l y e k n e k külső lapjára van b e v e r v e a fölsorolt edényekkel ugyanazonos irás, m i g belső részükön kereszt alakú diszités körül a külső rúnáktól eltérő j e g y e k vannak beverve. E z e n az öt edényen rúnák vannak.
a következő
egyező
k. é. es. I. — sz. c. eny. k. end.
Azomban némi eltérés van ennek az öt edénynek rovása között is. U g y a n i s (mindig jobbról balfelé olvasva) az utolsó runa ilyen
három edényen, kettőn p e d i g i l y e n : N. E z e n k í v ü l ez a j e g y
t é t . ^edényen
fordul
elő
ilyen
formában, de
35 másik két edényen ugyanazon runa öt ággal van beróva, e g y edényen pedig i g y fordul elő:
\ v a g y i s négy á g a van. Azomban rögtön tisztában v a g y u n k azzal, h o g y az eltérések dacára ezek a rúnák kétségtelenül e g y e z ő jelentésűek, s i g y a betűknek ugyanazonosaknak kell lenniök, tehát csupán tévedésből rovattak be eltérő runaj e g y e k , mert a többi runa-jegy teljesen egyforma. A z öt edénybe bevert rúnáknak a következő betűk felelnek m e g : end. k. eny. c. sz-l. es.-é.-k.
Olvasása: End k e n y c sz-lesék. A z első szó End kétségtelenül tulajdonnév: End—Ond. Máig is használják az ö betűt, az e helyett, s i g y lesz End helyett Önd. (Amiként mondjuk például ehelyett fent = fönt) A második szó: kenyc, mely nem más mint kincs. Néhol máig is kényesnek mondják a kincset. (Mint a h o g y a n k é g y ó n a k h i v j á k a kigyót.) De a kincs régi neve kinc v a g y kénye volt, mit bizonyít a R é g i M a g y a r Nyelvemlék e k b e n a bűvös nyílra fentartott ráolvasás: »Nyilak én ti nektek parancsolok, h o g y ez elrejtett kíncet én nekem igazán megmutassátok!
36 Harmadik szó: szüleség, E z e g y elavult régi szó, mely azomban mai napig is használatban van Göcsejben, hol takarmányt jelent. A z ős-magyaroknál valószínűleg étel-ital-tartó értelme lehetett a szüleség szónak. T e h á t a rúnák o l v a s á s a : End k e n y c szülesék = End kincs szüleség. Értelme p e d i g : Ond kincses ital-étel-tartó készsége, v a g y End kincses italtartója. N é h á n y kutató az edényekre vert runaj e g y e k középső (ötödik) betűjét ( | = sz) kisebb alakja következtében nem tartja betüjegynek, hanem csupán a szavak elválasztására szolgáló jelnek. Nevezetes azomban, h o g y ennek az sz betűnek elhagyása után, szintén az előbbi értelmet kapjuk, mert eleség és szüleség rokon értelmű szavak. E z esetben a rovás olvasása k ö v e t k e z ő lenne (egyetlen betű változtatása nélkül;: End-kenyc-elesék — v a g y i s : E n d kincs eleség = Ond kincses eleségtartó ja. E kincs minden darabját a vezér v a g y maradéka, minden valószínűség szerint, az áldomások alkalmával használta. Azonos rúnák, v a g y i s a melyek Az arany serismétlődve előfordulnak több penyők rúnái. edényen m é g a k ö v e t k e z ő k : / / em. eny. t. es. eg.
37 E j e g y e k két darab, pazar díszítésű teljesen egyforma, serpenyőnek nevezett arany edénynek fogantyúján (az alsó felükön) v a n n a k b e k a r c z o l v a ; az egyik serpenyőn levő bekarczolás már ném i l e g elmosódott.
Az arany serpenyő. A szentmiklósi kincsből.
A rúnák olvasása, a T e l e g d i és más tudósok által fentartott szittya-magyar ábécé szerint (viszájárul olvasva) k ö v e t k e z ő : Egest enyem.
38 A z egest régi m a g y a r szó, melynek értelme: megest = megint, ismét. K ü l ö m b e n az e g = meg helyett m á i g is használatban van e g y e s vidékeken népünknél. A második szó enyem — enyém. Eszerint a serpenyők felirása: (egyetlen betű változtatás nélkül.) E g e s t enyem = Megint enyém! Mire szolgált e két darab arany serpenyő, azt csak akkor lehetne megállapítani, ha ismernénk az ősmagyarok szertartásainak részletes lefolyását. (Megemlítem, h o g y az arany serpenyőkhöz tartozik e g y oly g a z d a g díszítésű arany csésze, melyet kenöcsös-edény — Salb-gefass —• név alatt említ a katalógus, melynek párját a l i g lehetne találni. Fölirata nincs.) E z e n k i v ü l azonos runa van két darab arany korsón. E g y i k nek fölirása. nek talpára, a másik talp-karimájára az itt bemutatott j e g y e k v a n n a k róva gyönge karcolással. (A csillogó fényes a n y a g o n a l i g lehet észrevenni a v é k o n y rovást.) A Nyilas edényei-
s-ly.
é. g.
Eátszat szerint italtartónak (boros korsónak) használhatták a két edényt. Az egyik korsó valamivel nag)-obb és jóval súlyosabb mint a másik. K ü l ö m b e n p e d i g
39 mindkét edény töredezett állapotban van. Sőt a kisebbik likas is imitt-amott, és róla hiányzik az eredeti (aranyból való) fül, mely helyett csináltatott a muzeum i g a z g a t ó s á g a másikat (stílszerűen) vasból.
A Nyilas egyik edénye. A szentmiklósi kincsből.
A rúnák olvasása: g é ly —s. M a g á n h a n g zóvali kiegészítéssel: gély (a) s = gélas v a g y nyélas = Nyilas. V a g y i s ez a két korsó a Nyilas méltóság használatára szolgált az áldomás-ünnepeken.
40 E két korsó (és e g y kis arany-pohár melyről m é g szólunk,) az összes kincs legrégiebb darabjának látszik. S e g y s z e r ű diszitésük m é g i s hasonlatos a s o k k a l későbbi időből származó T u r u l o s két edény g a z d a g cifrázatához.
Az arany csésze. A szentmiklósi kincsből.
M é g e g y edényen előfordul a Nyilas szó, c s a k h o g y több más szóval e g y b e k ö t v e . U g y a n i s egy n a g y o b b (cifra fogantyus) arany csésze hátsó felére vannak beverve a következő rúnák:
+ s z — n — k - J - j . ti. eny. es. p - f n — g. s - p. - f s—ly. é. g - f
Mint látjuk itt az e g y e s szavakat kereszt alakú jelek választják el egymástól, tehát ennyiben m e g k ö n y e b b i t i k az olvasást. A z első szó n é g y b e t ü j e g y b ő l áll, és tel-
41 íescn ugyanaz, mint az előbbi két edényen: G. ély.—s v a g y i s = Nyilas. A második szó (Bálint Gábor olvasása szerint): P—s g—n. V a g y i s — m a g á n h a n g z ó k kiegészítésével : P(o)sg(á)n. Kétségtelenül személynév. E szó külömben máig is fenáll nyelvünkben nemcsak mint családnév, hanem (egy betű változtatással,) mint melléknév is: posgás — piros-posgás (egészséges, tűzről pattant). Mindazonáltal e szavat nem Posgán-nak, hanem Porgán-nak tartom, mert a Porgán név fenmaradt napjainkig Porgány község és Porgany-puszta neveiben, mely helyek az áldomás kincs találási helyének közelében fekszenek. (Nagy-szent-Miklóstól 18 kilométernyire.) Sőt e községnek és pusztának nevét régebben (Grizellini Ferencz által 1780-ban »Geschichte des T e m e s v a r e r Banats in Briefen« cim alatt kiadott munka, és a hozzá csatolt térkép szerint) Porgán-nak (nem pedig Porgánvnak) irták. A z arany csészén levő rovás harmadik szava, (szintén Bálint Gábor olvasása szerint): Pesenyüj = besenyői. (A besenyő szó is fentmaradott O-Besenyő k ö z s é g nevében, mely község a kincs találási helyétől m i n t e g y 8 kilometer távolságban van, Nagy-Szent-Miklósnak közvetlen szomszédságában.) N e g y e d i k szó (Fischer Károly olvasása szerint) kenesz, ken ész, knész = fejedelem, főnök.
42 T e h á t az arany csésze felírása k ö v e t k e z ő : Nyilas -(- Porgán -(- besenyői -j- knész -(-.' A z áldomás kincs közül m é g A runa-jegyek beki kell emelnünk egy igényrovásának ideje. telen kis arany poharat, melyet már előbb megemlítettünk mint a l e g r é g i e b b időből való kincsdarabok egyikét. Minden díszítés hiányzik róla; csupán a talpára gyöngén bekarcolt következő két rúna. teszi nevezetessé:
W sz.
u.
O l v a s á s a : Usz. E z a följegyzés pedig n a g y o n fontos, mert az Usz e g y régi nép-törzs volt, melynek szomszédságában laktak őseink régi hazájukban. S igy a kis pohár két betűs rovása adatot szolgáltat arra nézve, h o g y a Vuin N é c a által megtalált áldomás-edényeken az írásjegyek berovása még abban az időben történt, mikor az Usz, Besenyő és Magyar egymás mellett lakott Nagy-Magyarországban. A kincset mikor és kik rejtették el.
E z e k után pedig kíséreljük meg az önkénytelenül előálló néhány kérdésnek magyará-
zatát adni. Például, h o g y a m a g y a r nemzet áldomás kincse kinek őrizetére volt b i z v a ? V a l ó s z í n ű l e g a Nyilas méltóság őrizete alatt állott.
43 Erre nézve bizonyítékul szolgál az a körülmény, liogy a székely népnek áldomáspoharát szintén a legfőbb méltóságnak a Rabonbán-aak kellett őriznie, s az, h o g y okvetlenül a legfő méltóság j o g á h o z tartozott rendelkezni az áldomás edényekkel. Azomban hozzávetőleg tnég azt is megállapíthatjuk, h o g y az ős-magyarok a kincset mikor helyezték a föld alá. A történet ugyanis föntartotta, hogy a magyarok a keresztény hitre térítés után háromszáz esztendőig többször i g y e k e z t e k ősi vallásukra visszatérni. A krónikák szerint: »a nemkeresztény m a g y a r o k a hit igáját nehezen tűrhetvén, pogánymódra sokszor elkezdtek három oldalon üstököt ereszteni, lóhúst enni, istentelen verseket hirdetni, és ily módon a legszörnyűbb gonoszságot művelni Mikor aztán sok vérontás árán az uj hit bajnokai teljesen letiporták az ősi vallás követőit: ekkor (miután valószínűleg a kiirtott ősi vallásnak utolsó torát megtartották,) rejtették föld alá a drága edényeket az utolsó nap imádók. E z p e d i g az uj hit terjesztésének kezdete után háromszáz év múlva, tehát körülbelül a 13. század v é g e felé történhetett; v a g y i s a kincs mintegy ötszáz esztendőig lehetett elásva. És kik rejtették el? Hozzávetőleg m é g erre is megfelelhetünk. Minden valószinüség szerint a besenyők.
44 Erre mutat, h o g y a történelem szerint a besenyők maradtak legnyakasabb napimádók, k i k e t legkésőbben tudtak az uj vallásra téríteni. Ebből következtetni lehet, h o g y az áldomás tartáshoz szükséges edények a p o g á n y s á g h o z szító besenyők kezei között maradtak. E z t megerősiti, h o g y az elrejtés Besenyő község határában történt. (Szent-Miklós kétségtelenül ujabb keletkezésű község.) (Nem lehetetlen külömben, h o g y Torontál v á r m e g y e «erének eredete is valami módon e g y b e f ü g g az áldomás edényekkel.) Az áldomás kincs készítési Az edények mikor idejére nézve egyelőre csupán készültek? azt lehet megállapítani, hogy az edényeket nem e g y időben készitették. Például: a T u r u l o s két darab edénynél rögtön észre lehet venni, hogy épebb állapotban vannak s h o g y díszítésük fejlettebb és gazdagabb. V a g y i s ezek a Turulos edények későbbi időkből valók, mint a többiek. Sőt ezt igazolják a T u r u l o s . képek is. Hisz ezeknek az E m e s e álma utáni időben (legnag y o b b valószínűség szerint már Árpád nagyfejedelem alatt a mai hazában) tehát a IX. v a g y X. században kellett készülniök. S valószínűleg ez lesz az oka, h o g y T u r u l o s edényeken nincsen rovás; t. i. később készültek, mint a berovás eszközöltetett. A többi edény készitési idejére nézve minden körülmény megerősiti tudós Hampel Józsefnek véleményét, ki az edények készítési
néhány évszázzal előbbre teszi, mint a honfoglalás történt. T e h á t az edények valamelyik őshazában készültek. Sőt a Nyilas rovással bekarczolt két darab l e g r é g i e b b arany edény talán m é g a krónikások által e m l e g e t e t t Scythiánál is régebbi honban, talán a Meotis tó melletti hazában, v a g y éppen a mesés Evilát földjén készült! V é g ü l m é g megállapitani lehet, A Nagyfejedelem h o g y a szentmiklósi kincs legedényei. szebb két darabját, (a T u r u l képpel diszitett két edényt) a Nagy fejedelem szolgálatára tartották, mert Árpád nemzetségének cimere (Turul) van rajtuk, és mint tudjuk a N a g y f e j e d e l m e t az ő nemzetségéből választották. idejét
É s most nézzünk másfelé! N e féljünk messzire, — sőt nyomát! végtelen messzeségbe, — tekinteni, bárha eddig közelfekvő dolgokat vizsg á l g a t t u n k csupán. Kezdetben talán fájni f o g n a k szük látóhatárhoz szoktatott szemeink a megerőltetés miatt, de l e g y e n példánk Michel Angelo, ki oly s o k á i g nézett fölfelé, h o g y utóbb nehezére esett a földre letekinteni. Miért nem merjük a m a g y a r o k történetét messzibbre vinni Lebediánál és Etelköznél? H á t azelőtt nem élt volna a földön mag y a r nép ? T a l á n csak u g y mától holnapra teremnek a népek a semmiből? Keressük elődeink
4& Valahára megemberelhetnénk m a g u n k a t ! Krónikásaink olyanféle naiv följegyzései miatt, h o g y »a m a g y a r o k Menrót (Nimród) családjából veszik eredetüket,« talán mégsem kellene hazai krónikásainkat megbizhatlanoknak minősíteni? T a l á n lehetne már annyi lelki erőnk, h o g y komolyan megkiséreljük, vájjon a jelenlegi tudomány óriási fejlettsége mellett nem tudnánk-e ráakadni nemzetünk régi nyomaira P E lehetetlennek látszó föladat előkészítője akar lenni az iró, ki csupán a már meglevő anyag felhasználásával i g y e k s z i k fényt vetni az ősmagyarok történetének homályába. E g y ö n g e fénysugárnál talán m e g f o g j u k találni a m a g y a r történet elszakadott láncának Ázsiában maradt másik részét; sőt nem lehetetlen, h o g y azt is m e g l á t j u k , vájjon elődeinknek a Krisztus előtti korból van-e valami nyoma, s ha van, merre keressük? H a ez sikerül, akkor m e g o l d v a lesz a m a g y a r történet legnehezebb rejtélye. Munkára h á t ! A m a g y a r áldomás edényekre Ásatások Babiloniában. rovott szittya ruua-jegyek elvisznek bennünket a mesés ősidőkbe, egy csodálatos vidékre, a Mágusok hazájába, a T i g r i s és E u f r á t közé, a bibliai Paradicsom kertbe. U g y a n i s a régen letűnt Babilónia helyén, a hatalmas Asszir-birodalom romjai között, több mint hatvan év óta ásatást eszközölnek tudományszomjas férfiak, s a Föld-anyánk méhébe temetett r é g i s é g e k e t (épületeket, szobrokat és
47 domborműveket, valamint a g y a g b a és kőbe vésett írásokat,) megszámlálhatlan mennyiségben hoznak napvilágra. Valóságos csodát miveltek a fáradhatlan tudósok: föltámasztották sírjából a teljesen kiveszett Asszír nemzetnek nyelvét és történetét. Babilon, Birsz-Nimrud (Nimród tornya,) Ninive, Mugeir és m é g számtalan régi városnak évezredek előtt elpusztult helyein kiásott felirások a késői kor g y e r m e k é n e k tökéletes útbaigazítást nyújtanak a Krisztus előtti időből való ősnépekről, kiknek eddig nevét sem ismertük. Sőt a r é g i s é g e k e g y e s följegyzései visszavisznek a bibliai időszak kezdetének korába ! Babiloni lelet szittya rovás Írással.
E s ezek között a kőbe rovott felirások között álmélkodva megtaláljuk a szittya-magyar írásjegyeket!
Csodák történnek szemeink láttára! Ilyen szittya-rovásos tárgyat, melyet a régi Assziria helyén Layard Austen Henry angol tudós ásott ki, teljesen hű rajzban itt bemutatjuk
Pecsét-henger. Runa írással.
iú E tárgy é g y pecsét-henger lenyomata. Azért nevezik pecsét-hengernek, mert a régi népek olyanformán használták, mint mi a pecsét-nyomót. T . i. a n e g a t i v Írással bevésett hengert (melyet ac'iát, jáspis v a g y ónix kőből készítettek) belenyomták (vagy helyesen mondva v é g i g hengergették) az okirat g y a n á n t szolgáló puha a g y a g b a , s i g y nyerték az ábrán látható pozitiv képet. Ilyen lenyomat az okiratokon (agyagtáblákon) tulajdonképen a királyok által eszközölt keltezést képezett. (A király uralkodási éveit számították s i g y nyerték az időszámitás sorrendjét megállapító adatokat.) A Babilóniában kiásott e g y i k emléknek fölirása igazolja, h o g y a pecsét-henger fontos tárgy volt abban az időben. Szennaherib király u g y a n i s kőbe rovatta, h o g y a legyőzött királynak pecséthengerét mint diadal-jelvényt hozta m a g á v a l kincstárába. Mint a közölt ábrán látjuk, A pecséthenger alakjai. a pecséthengeren alakok is v a n n a k a rovás mellett. M é g pedig e g y hatalmas ember, aki j o b b kezével e g y emberfejü, négylábú, szárnyakkal biró szörnyeteggel, és bal kezével egy griff-madárral fegyver nélkül viaskodik. Körülbelül bizonyos, h o g y e pecsét felírása a régi szokás szerint a tulajdonosnak (és talán atyjának) nevét foglalja magában. A rovás melletti k é p p e d i g elődjének valamely kiváló tettét v a g y a t u l a j d o n o s n a k családi jelvéri) étábrázolja
49 Es most nézzük figyelmesen a képet! A z alakok mellé rovott r u n a j e g y e k tökéleletes szittya magyar betűk, melyeket minden nehézség nélkül olvashatunk. A betűk jelentése: e t y — ed —er. d—a—s—g—a—j a—at es—d—a—d—a—t—s Olvasása: Eredety Jagsad Ata Stadades. Természetesen szó sem lehet manapság már arról, h o g y szittya rovások szavai az évezredek óta sok változáson keresztül ment jelenlegi magyar nyelven megérthetök legyenek, és pedig annál kevésbé, mert Szineár (Babilónia) ősi szittya lakosaitól a későbben jött sémi és egyébfajta népek átvették az Írásjegyeket s i g y a szittya-runás s z ö v e g e k r ő l mindig megállapítandó előbb, h o g y szittya nyelven szólnak-e; — de a nehézségek daczára sem szabad ama reményről lemondanunk, h o g y bizonyos csekély mértékben egyes szavak megértése is sikerülni fog. (Sőt mintha ezt a pecsétfölirást értenénk is.) N é m i vizsgálódás után m é g mást is észreveszünk. A pecséten levő emberfejü szárnyas állat t. i. nekünk már régi ismerősünk. M e g v a n a tuHalis I.: A z ősmagyarok nyomai.
4
60 i-ulos aranyedényeken. Csak annyi a k ü l ö m b s é g , hogy az arany edénynek képein az emberfejü szörnyeteg már legyőzve van és őt paripának használja a vadászó Nimród.
Emberfejü szörny. A z egyik turulos edényen.
Szinte bizonyos, h o g y ezeken az ugyanazonos képeken a robusztus ős-apa emlékezete vau megörökítve. S ugyanezen emberfejü, sas szárnyú, négy-
51 íábu lénynek szobrát fölásta L,ayard Henry Nimrudban. A z óriási (12 láb m a g a s és u g y a n oly széles) szobor szépsége lázba ejtette a tudós világot. Később pedig eme titokzatos lénynek
Emberfejü szörny. A másik turulos edényen.
szobrait n a g y számban találták föl az asszír királyok utolérhetleu művészettel épitett palotája előtt, mely csodálatos palotát n a g y költ4*
62 s é g g e l és roppant fáradsággal a tudósok egészen kiásták a föld gyomrából. Vájjon kikutatliatjuk-e valaha, h o g y eme fantasztikus emberi állat képe vonatkozásban áll-e őseinkkel? Azombau térjünk vissza a pecsétheugerhez. A pecsét rúnáinak az arany edények rovás á v a l való ugyanazonossága, valamint a pecséten levő alakoknak ismétlődése a turulos edényeken: minden kétséget kizáró módon igazolja, h o g y őseink nyomában vagyunk!
A Babilóniában kiásott emberfejü szörny.
Elodázliatlan kötelességünk, h o g y a babiloni ásatás folytán napfényre hozott sok ezeréves r é g i s é g közül mindazokat a feliratokat és képeket, melyek az ősi szittya néppel összefüggésben állanak, legalább fényképi tökéletes xuásolatokbau megszerezzük a A szittya emiékek egybegyűjtése és közzététele.
53 londoni, párisi, stambuli,
berlini
és e g y é b
mu-
zeumokból. Az emlékeket közzé kell tennünk, mint a h o g y a n az angolok (valamint a francziák, németek és oroszok) k ö n y v e k b e n kiadták a babiloni régiségek hasonmásait. (London: T h e cuneiform inscriptions of Western. Berlin: Persepolis stb.) Mert az egész m a g y a r haza minden m ű v e l t fiának részt kell venni a kiásott emlékek rovásainak olvasásában és az ábrák m e g m a g y a r á zásában! H a ez megtörtént, akkor tudósaink majd Írhatnak ősmagyarokról is! H a a közzétett emlékekről nem is bizonyulna be, hogy szittya elődeinktől származtak, az összegyűjtött adatoknak még ez esetben is megmaradna tudományos értéke. Arról nem is szólok, h o g y ásatásokat eszközöltessünk a régi haza földjén, s onnan néhány darab emléket szerezzünk magunknak! E z sokba k e r ü l n e ! P e d i g e célra is kellene teremtenünk költséget. Hisz a különféle nemzetek egymással v e t é l k e d v e kutatnak Babilonban, s legújabban az amerikai régészek vették tervbe Birsz Nimrud (Babiloni torony) kiásatását. Ott annyi rég i s é g e t fognak találni, h o g y akármilyen n a g y muzeumot megtölthetnek vele, s a r é g i s é g e k értékében okvetlenül megtérül az ásatási költség. — A képek és feliratok megszerzésére és közzétevésére talán m a g y a r Maecenas is akad ?
M A művelt nemzetek fiai a tudományért szivesen hoznak v a g y o n i áldozatot. Hisz Stratford Canning e g y m a g a viselte az e g y i k asszir ásatás költségeit; — Smith György p e d i g e g y i k lapnak (Daily T e l e g r a p h n a k ) költségén kutatott; Rawlinson ezredesnek és Loftusnak ásatásaira egyes angol társaságok g y ű j t ö t t é k össze a szükséges pénzt. P e d i g ezeket az adakozókat nem sarkalta egyéb, mint az, h o g y az emberiség történetének megismerésével a tudományt előbbre v i g y é k . Vájjon mit csinálna e g y másik nemzet, például az angol v a g y francia, ha saját nemzete ősi nyomainak kutatásáról lenne szó, miként ez az eset fennforog nálunk m a g y a r o k n á l ? Olyan viharos lelkesedést bizonyára nem látott a világ, minővel a francia v a g y a britt birodalom lakói fölajánlanák a nyomozásra vagyonukat! Hiszem, h o g y a rendkívüli fontosságra való tekintet miatt nálunk is akad egyén, ki viseli a g y ű j t é s költségeit. H a pedig szégyenünkre senki sem jelentkeznék, akkor a magyar kormánynak lesz elengedhetlen kötelessége a költséget födözni, és a s z ü k s é g e s intézkedést azonnal megtenni. (Ezenfelül m é g a ministernek kötelessége lesz a szittya magyar irás tanítására széket állítani egyetemeinken.) U g y a n i g y födözte közpénzhői a babiloni ásatás egyik vezetőjének költségeit a francia, másikét az angol minister.
55 Mi m a g y a r o k azomban m é g többet is tehetnénk. visszaszerzése. U g y a n miféle baj származnék abból, ha például az Atilla kincset visszakérnénk a m a g y a r nemzeti inuzeum részére? A m i k é n t a török szultán oda adta Mátyás király könyvtárának kincseit, s a muszka cár a Rákócy-kardot : m é g utóbb az ő s m a g y a r o k kincsét, nemzetünk ősrégi származásának megbecsülhetlen drága emlékeit, szintén visszaadni találja az osztrák császár — a magyar királynak! Az Atilla kincs
Most pedig e g y kicsit nézzünk körül az eddig fölásott babiloni jelvények r é g i s é g között. Lehet, h o g y hasonlósága. már is akadunk bennünket érdeklő dolgokra. Bő ismertetésre nincsen terünk, s i g y csupán érintjük a feltiinö dolgokat. Különösen Birói és hatalmi
56 azokra f o g u n k rámutatni, melyek a N y i l a s és K a r i k á s méltóságokkal e g y b e f ü g g n i látszanak. Az asszir néven nevezett népek királyai u g y a n c s a k a Napisten f e g y v e r é t viselték fejedelmi hatalmuk jelvénye g y a n á n t : a nyilat. Például a túlsó lapon bemutatott dombormű, melyet szintén Babilonban ástak ki, Szennacherib királyt ábrázolja. Pompás trónuson ül, s jobb kezében nyílvesszőt tart, a másikban pedig ijjat.
H o g y p e d i g a nyilszerszám c s a k u g y a n a méltóságnak és hatalomnak jelvénye itt is mint az ósmagyaroknál, igazolja ez a másik kép, melyet a Behisztán h e g y e n l e v ő féldomborműről az angol Rawlinson Henrik másolt le és
57 mutatott be, s amely Dáriust ábrázolja mikor a legyőzöttek fölött ítélkezik. A legyőzöttek összehurkolva állanak Dárius előtt, ki az e g y i k f o g o l y testére rátaposva ítéletet mond, s a legfőbb Ítélethozatal j o g á n a k jelvénye gyanánt ijjat (nyil nélkül) tart kezében. Önkénytelenül eszünkbe jut, h o g y őá-biráink e g y i k é t (a Karikást) ugyanezzel a j e l v é n y n y e l rajzolták a képes krónikákban. Kutassunk csak m é g e g y kicsit. A k a d u n k mi több föltűnő hasonlóságra is! Például a Layard H e n r y által Nimrudban kiásott számos domborművek e g y i k é t ábrázolja az itt bemutatott kép, mely szinte beszél hozzánk!
Békekötés.
A király nyílvesszőt tart fölemelt jobb kezében, miközben felsorolván a békekötés föltételeit: békét köt harci ellenfelével. V a g y i s a király a forma megtartása (nyílvesszőnek j e l v é n y ü l viselése) mellett nyilatkozik.
58 Vájjon nem itt rejlik-e az ő s m a g y a r Nyilas méltóságnak eredete? M é g pedig a l e g n a g y o b b valószínűség szerint a hatalmi j e l v é n y e k e t és szokásokat nem a szittyák v e t t é k át a szomszéd népektől, hanem a szittyáktól kölcsönözték a nyomukba jövő nemzetek ! A z asszirologia ma már Szittya istenek hódítása. bebizonyitottnak tekinti azt a körülményt, h o g y nemcsak az irástudományt vették át az asszírok és e g y é b szomszéd népek a titokteljes szittya néptől, hanem átvették törvényeiket, sőt a legnagyobb valószínűség szerint isteneiket is! Babilonban kiásott e g y i k k ö v ö n az van f e l j e g y e z v e : »Én Cirus . . . a n a g y király Akád isteneinek kedvük szerint lakást adtam...« Másik följegyzés szerint: »Akád istenei bevonultak Babilonba...« Sőt az Egyptomban talált följegyzés szerint a Nap-isten imádását Egyptomba is megkísérelte bevinni IV. Amenophisz egyptomi király, ki babiloni anyától származott, s i g y anyja vallását akarta terjeszteni. A z e g y p t o m i p a p s á g hatalma azomban m e g g á t o l t a a király merész ujitását. T e h á t a szittya nemzet volt a vallás és a műveltség első terjesztője. Érdekes, hogyan föl-fölütik m a g u k a t a babiloni r é g i s é g e k e n olyan dolgok, melyek szittya őseinkre emlékeztetnek, s bizonyítják, h o g y a babiloni népeknek sok századig (vagy talán évezredekig) a szittyákkal együtt v a g y
59 mellettök kellett lakniok, mert szokásaik feltűnően azonosak. í g y : az asszírok főistene Aszur. Minthogy pedig az asszír nép csillag-imádó volt, tejlát főistene nem lehetett más, mint a legfő csillag : a Nap. É s Asszur képe-mása a Babilonban kiásott domborműveken (egy asszír zászlón) ily alakban fordul e l ő :
A Napisten.
K e t t ő s karika fölső részében áll Aszur, a Nap-Isten. Fölhúzott íjjat tart kezében s készen áll minden pillanatban kilőni a nyilat a gonoszok és lázadók büntetésére. A m i n t a Babilonban kiásott e g y i k fölirás mondja : .. a Napisten itél égen és földön...« S itt kell keresnünk eredetét a büntető Isten nyilának, melynek f o g a l m a annyi ezer év óta most is m e g v a n a m a g y a r nép n y e l v é b e n !
60 Ezenkívül föltűnő például, h o g y az asszir ékirások megfejiratokban. tett szövegében az Árpád név többször előfordul. Árpád név a z ék-
Már pedig ilyen név egyetlen sincs, csupán a magyarnál!
más
népnél
A régi k ö n y v e k közt egyedül a szentírás említi az Árpád nevet, hova bizonyosan azért került bele, mert a Krisztus előtti időkben a zsidók valahol a szittya nép szomszédságában laktak. V a n n a k azomban már megmagyarázva is fontos kérdések. í g y az asszir fölirások megSzittya nép találta fejtői rájöttek, h o g y az irás fel a z Írásjegyeket. tudományát az asszir nép u g y kölcsönözte a Babilonbeli néptől; a babiloni pedig szintén másik néptől tanulta meg, s ez a nép melytől átvették az irást: turáni volt. E turáni nevezik.
népet
Akád
és Szumir
néven
S h o g y a Babiloniában volt turáni nép szittya, azt már tudjuk Hérodotosz följegyzéseiből, — s ezt Hőmmel Ferenc asszirologus és Norris -londoni tanár m e g is állapították. Lenormant az akádi n y e l v e t szintén a turáni nyelvhez sorozta, más tudósok (Guyard párisi tudós és Sayce) azt a nyilatkozatot tették, h o g y a kérdéses A k á d - n y e l v a kaukazi (georgiai) nyelvhez hasonlít, azzal rokonságban á l l ; s erre a föltűnő jelenségre Ferenczy Gyula
61 debreczeni tanár is fölhívta a m a g y a r tudósok figyelmét. T e h á t a babiloni ásatások eddigi adatai szerint az irást szittya nép találta föl, tőlük vették át keletnek összes ősi népei, és a betüj e g y e k e t saját n y e l v ü k r e alkalmazták. Az írásjegyek föltalálásához hasonló fontosságú fölfedezés nincs az emberiség történetében. Az irás kivezeti az embert a történet előtti sötétségből, s hóditóutjára indítja a műveltséget. H o g y az irás föltalálói csaku g y a n szittya elődeink voltak, erre n é z v e érdekes bizonyítékunk, h o g y magának a runa szónak jelentése máig is megvan nyelvünkben. A runa szó értelme
A m i n t saját magam is hallottam. U g y a n i s év előtt láttam e g y öreg kanászt, aki szegödményének behajtása közben hosszú botról — melybe be volt f a r a g v a minden gazdának neve és tartozása, — olvasta le j á r a n d ó s á g a i t : »Sudár János gazduram hat funt kenyérrel, m e g tizenöt garassal tartozik!« n e g y v e n
— »Talán jobb lenne írásba venni a gazdákat, hátha elhibázza?« mondták az öregnek. — » H o g y a n lehetne hibázni, mikor ide van rúva!« felelte büszkén a pásztor. íme, itt van a Runa értelme. Runa — ruva. Jelenti azt az Írásjegyet (az ős-irást) ami bevésve, beróva van, ami megírva van. Én az időben sokkal inkább g y e r e k voltam még, h o g y s e m eszembe j u t o t t volna a rovás irás megtanulása.
öá Későbben pedig, amikor mindenfelé kutattam rovás irás után, sohase találtam olyan emberre ki az ősirást ismerte volna. Különösen Somogy-\á.rmegyében, meg a Bakony környékében biztam, mert ez a vidék volt s o k á i g a p o g á n y m a g y a r o k bujó-helye, s népe sokat m e g t a r t o t t régi sajátságaiból napjainkig. K a p t a m is biztató értesítést sok helyről. Itt is ott is e m l e g e t t e k e g y - e g y pásztort, k i m é g rovásírást használt, de m i n d i g nyomát vesztettem. L e g u t ó b b is tudósítottak, h o g y csak az idei szent-György napkor (1902. april 24-én) h a g y t a el a niklai (somógymegyei) urodalmat egy csősz, ki mint „olyan tudálékos ember" mindenfélét fába szokott beróni valami különös írással. K ö n y v e m nyomás alatt volt Az ősi irás fönmár, mikor n a g y meglepetémaradása semre beigazolódott, h o g y ősi a magyaroknál írásunkat népünk máig is használja ! Király Pál tanár, ki e g y emberöltő óta g y ű j t ö g e t i az ősmagyar irás emlékeit, bemutatta az ámuló világnak Ormos községbeli Tar Mihály és István volt kubikosokat, k i k m á i g is a m a g y a r ősirás j e g y e i t rójják. Az emberi ész előtt valóságos csodának tetszik, h o g y a m a g y a r köznép megtartotta ősi írását, és h a g y o m á n y a i t , — bár ezer esztend ő i g törekedtünk mindezeket a népből kiirtani.
A népből való két m a g y a r által használt ősi Írásjegyeket pedig megörökítette Fadrusz János szobrász néhány kőtáblán, m e l y e k e t a Zilahon fölállított Tuhutum emlék oldalaiba illesztett. .Ennél a meglepő esetnél az a legnevezetesebb, h o g y a népünk által mostanáig használt irás ugyanazonos a Babilonban kiásott pecsét-henger rúnáival! K é t e l k e d j ü n k - e m é g ezután is? És most be is fejezhetném Cirus és Anonimus, kicsi munkámat. a M a g y a r név, Ur város. P e d i g m é g számtalan apró körülményre föl tudnám hívni a gondolkodók figyelmét. Mit szóljunk például ahhoz, h o g y az asszir fölirások e g y i k e i g y szól: »Én v a g y o k C i i u s . . . egész A k á d o t megszabadítottam az ellenségtől.« Hisz Anonimus szintén följegyzi krónikájában, hogy szittya elődeink Cirussal is harcoltak! (Csakhogy az ilyen v a k m e r ő mondások miatt részben hitelét vesztett Anonimus m é g hozzáteszi, h o g y a szittyák m e g is ölték Cirust.) M é g rámutathatnék arra, h o g y nemzetünk mostani n e v e : Magyari ( = Mugeri) m i n t i a megcsendülne Mugeir városának nevében, melynek eredeti neve Ur város volt, és a romjai közül kiásott k ö v e k r e többszörösen rávésve találunk i l y e n e k e t : » Ur királya, ki Ur templomát é p í t e t t e . . . « Másutt pedig az van f ö l r ó v a : »Babilónia városainak fejedelmei adófizetői Ur városának.«
E z e n k í v ü l feltűnő például, h o g y az asszirok főistenének asszir istenek. neve : Aszur. E z a sző nagyon jó hangzású a m a g y a r fülnek, amennyiben az Istent m á i g is u g y n e v e z z ü k : az Ur. A fénylő Holdnak istene p e d i g Szín nevet vist.lt az asszirokuál, mely szóval érthetően e g y b e h a n g z i k a szin-arany és szín-ezüst kifejezés, mely őseinknél azt j e l e n t e t t e : ragyogó arany, fénylő ezüst. (Mai értelme: tiszta arany, csupa ezüst.) A z ó-babiloni e g y i k Isten-asszonynak pedig Nana volt a neve, s a termő-erőt képviselte. Ezzel ugyanazouos hangzású és jelentésű a n y e l v ü n k b e n m á i g is használatban levő ős-régi szó: a Nyanya, melylyel k e d v e s k e d ő l e g az anyát nevezi a m a g y a r gyerek. Sőt az sem lehetetlen, h o g y A magyarok ősi hazája. Evilát földje (a m a g y a r krónikások által emiitett legrégibb haza) is kiemelkedik a mese országából. Mert az ásatás folytán napfényre került e g y i k asszir fölirás szerint létezett e g y király Evil-Merodach uevü »ki r a g y o g ó büszkesége volt a káldiaiaknak.« (»Kaldiai«-aknak nevezi az ó-szövetségi szentírás Babilon összes népét.) S a h o g y a n Lebediának, az e g y i k régi hazának nevét viselte az akkori fejedelem: Lebediasz; éppen u g y előfordulhat a másik ősi hazának E v i l á t n a k neve is a király nevében. Valószínűnek tartom azomban, h o g y az első haza máshonnan nyerte az E v i l á t nevet. Szittya hangzású
65 Mert az E v i l a t név teljesen megtalálható az ősi szumir nyelvben. Evil v a g y Ivil szó ugyanis az ősi nyelven azt jelenti: fiatal, ifju. (E szavat a m a g y a r m á i g is használja ugyanabban az értelemben: ifi-ur és ifi-asszony kifejezésekben.) A szumir At v a g y Ata pedig = atya. E v i l - f A t e szerint = Evilat-tal. V a g y i s Evilát földje szórul-szóra azt jelenti: a fiatal atya földje = az első haza. E g y e l ő r e azomban ne keressük tovább az ősi haza nyomait, mert igen messzire vezetnének ! Hát arról szóljunk-e, h o g y a S z i t t y á k találták praehistoria ujabban fölmerült föl a z érc minden adata azt bizonyitja, használhatóságát. mikép az a nép, ki föltalálta az érc használatát és azt az emberek között elterjesztette: a l e g n a g y o b b valószínűség szerint az Akád v o l t ; — s i g v e szittya népnek érdeme, h o g y az ős-ember kilépett a kőkorszakból s a földi állatoknak legyőzhetlen urává lett! A legrégibb korból származó érc eszközöket u g y a n i s Babilonban találták, m e l y n e k n é p - v e g y ü l é k e között a legelső és l e g n a g y o b b számú az Akád volt: az eddigi bizonyítékok szerint tehát e népnek kellett legelsőben feldolgozni tudni az ércet. Mert e nép halottainak sírjában érc-eszközök vannak abban a korban, mikor más népek m é g é v e z r e d e k i g kő-eszközöket használtak.
«6 M a g a m is sokallom ezeket a föltűnő dolgokat. Azért szinte f é l v e mutatok rá dr. Sanda, berlini orientalistának ama rendkívüli felfödözésére, melylyel m e g m a g y a r á z z a a paradicsombeli ősi emberpár n e v é n e k értelmét. Sanda t. i. arra az eredményre A bibliai eiső jut, h o g y az Á d á m név jelenemberek nevei. tése atyám : E v a n e v e p e d i g azt jelenti anya. Fejtegetése szerint u g y a n i s az ősi szittya nyelvben Ad v a g y At — a t y a ; am p e d i g bir. tokos-rag az egyesszám első személyében, tehát A d -(- am v a g y A t -f- am = Ádám v a g y A t a m = Atyám. A z É v a szó p e d i g a tudós magyarázata szerint eredetileg Ama v a g y Ana volt, de e szóban a sémi népek az első a betűt átváltoztatták é-re, az m v a g y n betűt p e d i g az asszírok v-nek ejtették ki s í g y változott az A m a v a g y Ana ( = Anya) É v á ra. Mindebből < "pedig mintha az k ö v e t k e z n é k , h o g y a bibliai élső emberek nevei az ősi szittya nyelvből valók! E z az ősi ^ét szót (atyám, anya) m á i g is használják a magyarok. . * í m e ! annyi bizonyítékot összehalmoztak körülöttünk a külföld tudósai, h o g y m é g Ádámot is megteszik szittya vérrokonnak, akármennyit s z é g y e n k e z ü n k m i a t t a ; s í g y a történet-buvár Horvát Istvánt, kit kortársai azzal g ú n y o l t a k , mikép állítása szerint: >a paradicsombeli emberpár magyarul beszélt, sőt m é g
67 az Úristen is m a g y a r köntöst viselt,« — maholnap tul-licitálják! És mi, szittya utódok, m é g tovább is hallgassunk ? Igazán szerencsés az a berlini tudós, h o g y német. Mert ha véletlenül m a g y a r lenne, a k k o r országrengető kacagással tennénk csúffá idáit! H a n e m a külföldi tudósokat az ujabbi fölfedezések már annyi meglepetésben részesítették, h o g y talán m é g azt sem találnák nev e t s é g e s absurdumnak, ha valaki például állítaná, mikép a babilonbeli Ur-istent szittya ruhában ábrázolták! M a g y a r nép! »A kő kiabál a emlékek beszélnek! E l j ö t t az idő, sük az ismertből az ismeretlent! A z eddig ismeretes legrégibb szittyának, ki elsőnek hintette szét áldásait, — tudunk-e méltó utódai
falból!« A z h o g y keresnépnek, a a műveltség lenni ?
