AZ ŐRMEZŐI IFJÚSÁGI LAKÁSFENNTARTÓ SZÖVETKEZET ALAPSZABÁLYA
2011. április 20.
1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1.1. A Lakásfenntartó Szövetkezet neve: Őrmezői Ifjúsági Lakásfenntartó Szövetkezet ( www.igmandi.fw.hu ) 1.2. A Lakásfenntartó Szövetkezet székhelye: 1112 Budapest, Igmándi u. 11. 1.3. A Lakásfenntartó Szövetkezet telephelye: 1112 Budapest, Igmándi u. 41. 1.4. Lakásfenntartó Szövetkezetünk a szövetkezés szabadsága és az önsegély elvének megfelelően létrehozott olyan közösség, amely közhasznú tevékenységet ellátó kommunális szervezet. 1.5. Tevékenységét a tagok személyes közreműködésével, vagyoni hozzájárulásával, demokratikus önkormányzat keretén belül fejti ki. A Lakásfenntartó Szövetkezet jogi személy. 1.6. A törvényességi felügyelet: Lakásfenntartó Szövetkezetünk törvényességi felügyeletét a Fővárosi Bíróság Cégbírósága látja el. 1.7. A Lakásfenntartó Szövetkezet alaptevékenysége és főtevékenysége: Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, hasznosítása: TEÁOR 2008. alapján 68.32 Ingatlankezelés Lakásszövetkezetünk fenntartási tevékenysége körében a Budapest, XI. Igmándi utca 2-8; 10-16; 18-24; 3-9; 11-17; 19-25; 27-39, valamint a Neszmélyi út 22-28 című házak vonatkozásában ellátja a - házkezelési - karbantartási - felújítási - hasznosítási feladatokat Az operatív ügyintézést az iroda alkalmazottja(i) végzi(k) az elnök és az Igazgatóság irányításával. A különböző feladatokat egyrészt tisztségviselőkkel, másrészt az alkalmazott(ak) foglalkoztatásával végezzük el, továbbá biztosítjuk a tagi munka lehetőségét is. A lakóházfenntartás keretében gondoskodunk: a. a lakóházakhoz nem tartozó, de azok közvetlen környezetében levő közhasználatú zöldterületek fejlesztésében és fenntartásában – szükség szerint – való közreműködéséről, b. az a. pontban foglalt feladatokat valamint a téli időszakban a hó eltakarítását – szükség szerint – saját munkavégzés megszervezésével, ill. társadalmi munkafelajánlással végezzük el, c. rendszeresen figyelemmel kísérjük tagi közreműködéssel a lakóházak, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek, létesítmények állagát, a felfedezett hibák, hiányosságok megfelelő időben történő kijavítása, pótlása érdekében, 2/2
d. a villamos és épületgépészeti berendezések javításáról és karbantartásáról az alább részletezettek szerint gondoskodunk (a megjelölt vezeték szakaszhatárokon túl a javítás és karbantartás a lakástulajdonos kötelezettsége és feladata) villamos hálózat fővezetékei a lakások fogyasztásmérőjéig, kaputelefonok és központi antennarendszer teljeskörűen, - vízvezetékek alap és felszálló vezetékei (hideg, meleg és keringető vezetékek) - csatornahálózat: szennyvíz alap és ejtővezetékek, teljes esővíz hálózat, - gáz alap, felszálló és a fogyasztó vezeték a lakás főelzárójáig, - szellőző csatorna a mellékcsatornákig (a mellékcsatorna tisztítása a lakástulajdonos kötelezettsége) - központi fűtés alap és felszálló vezetékei az átkötőszakaszokkal. A felsorolt berendezések javítása és karbantartása az üzemeltetési költség terhére történik. -
e. szükség szerint megszervezzük a lakástulajdonosok körében az ún. jelző szolgálatot a sürgős hibaelhárításra, f. a lakóházak, nem lakás céljára szolgáló helyiségek és létesítmények felújításáról szakvállalattal kötendő vállalkozási szerződés szerint gondoskodunk. 2. A lakásfenntartó szövetkezet önkormányzati szervei és működésük 2.1. A Lakásfenntartó Szövetkezet önkormányzati szervei: - a közgyűlés - részközgyűlés - az Igazgatóság - a Felügyelő Bizottság 2.2. A közgyűlés a Lakásfenntartó Szövetkezetünk legfőbb önkormányzati szerve. A közgyűlés hatáskörébe tartozik: - Az alapszabály meghatározása, megállapítása, módosítása, - Az Igazgatóság elnökének és tagjainak megválasztása, felmentése, - A Felügyelő Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása és felmentése, - Az éves beszámoló elfogadása, az éves költségvetés megállapítása és elfogadása, a zárszámadás, - elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról vagy a veszteség fedezetének forrásáról, - szükség esetén a pótbefizetés elrendeléséről, - A tisztségviselők díjazásának megállapítása - A Lakásfenntartó Szövetkezet tulajdonában álló helyiségek (helyiség) használata, hasznosítási módjának megváltoztatása. 2.3. A közgyűlés összehívása, megtartásának szabályai. -
A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer kell összehívni. A közgyűlést az Igazgatóság hívja össze. Rendkívüli (soron kívüli) közgyűlést kell összehívni, ha azt a tagok legalább 10%-a, vagy a Felügyelő Bizottság – írásban, az ok megjelölésével – indítványozza. Ha az indítványt az Igazgatóság nem fogadja el, illetőleg legkésőbb 30 napon belül a közgyűlést nem hívja össze, a Felügyelő Bizottság ezt 3/3
-
-
-
-
követő 15 napon belül, ennek elmulasztása estén az összehívást kérő tagok, vagy az általuk meghatalmazott személy jogosult a közgyűlés összehívására. A közgyűlést a napirend közlésével, a kitűzött időpontját legalább 15 nappal megelőzően, írásban kell összehívni oly módon, hogy a meghívó a levélládába kerül elhelyezésre, és ezzel egyidejűleg a meghívó egy példányát jól látható helyen ki kell függeszteni. A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell a: Lakásfenntartó Szövetkezet nevét, székhelyét; a közgyűlés napirendjét, időpontját és helyét; a megismételt közgyűlés időpontját és az eltérő határozatképességi szabályra vonatkozó figyelemfelhívást. (Nem lehet megismételt közgyűlést tartani: egyesülés, szétválás, megszűnés kapcsán hozandó döntések esetében.) A megismételt közgyűlés csak az eredeti napirendben foglalt kérdésekben hozhat határozatot. Az eredeti közgyűlés napirendjére bármely ügyet fel kell venni a Lakásfenntartó Szövetkezeti tagok legalább 10%-ának írásbeli indítványára. Ugyanennyi tag indítványozhatja, hogy a közgyűlés vizsgálja felül a Lakásfenntartó Szövetkezet bármely önkormányzati szervének, vagy bármely tisztségviselőjének döntését, ill. hogy a közgyűlés döntsön a Lakásfenntartó Szövetkezet testületeinek hatáskörébe tartozó ügyben. (Pl. elnöki döntés, szerződés megváltoztatása vagy megsemmisítése, de számításba kell venni a kárenyhítés kötelezettségeit). A közgyűlés levezető elnökét az Igazgatóság kéri fel, vagy jelöli ki. Szavazati joga lakástulajdon alapján a Lakásfenntartó Szövetkezet tagjának van, ezt személyesen vagy meghatalmazás útján gyakorolhatja.
A nem tag tulajdonos is részt vehet a közgyűlésen, vagy fontos kérdések tárgyalásán, a közgyűlés egyes napirendi pontjai tekintetében szavazati joga is van. (A lakásával kapcsolatos fizetési kötelezettségekkel kapcsolatban. Részletesen lásd 3.2.) A lakásszövetkezet tagja vagy nem tag tulajdonosa magát a közgyűlésen írásbeli meghatalmazás alapján képviseltetheti. A képviseletre vonatkozó részletes szabályok, a Ptk. 222-223 §-aiban foglaltak alapján a következők: képviselettel családtag, haszonélvező vagy másik tulajdonos, ügyvéd bízható meg írásban. Egy megbízott több (maximum 3) lakástulajdont is képviselhet, amelyet a szavazatszámláláskor figyelembe kell venni. A megbízás lehet eseti, csak egy konkrét közgyűlésre, de lehet visszavonásig érvényes, általános megbízás is. A közgyűlésen az eredeti megbízást kell bemutatni és csatolni a jegyzőkönyvhöz. 2.3.1.Határozatképesség és határozathozatal. a. A közgyűlés a tagok több mint a felének jelenléte esetén határozatképes. Ha a közgyűlés határozatképtelen, az ezt követő 15 napon belüli időpontban, - akár 30 perccel későbbi időpontra - azonos napirenddel újabb közgyűlést kell tartani. A megismételt közgyűlés a megjelent tagok létszámától függetlenül határozatképes. Ha a Lakásfenntartó Szövetkezeti törvény, az alapszabály, vagy a közgyűlés másként nem rendelkezik, a közgyűlés a határozatait a jelen levő tagok több mint a felének szavazatával és nyílt szavazással hozza. b. Lakástulajdononként a határozathozatal alkalmával csak egy szavazat vehető figyelembe. Ha a lakás több tag tulajdonában áll és a tulajdonosok nem tudnak közös 4/4
álláspontot kialakítani, a tulajdon alapján adható szavazat figyelmen kívül hagyandó a határozathozatalban. Az egy tulajdon – egy szavazat elve a Lakásfenntartó Szövetkezeti tagságból eredő egyéb jogokat nem korlátozza. c. A közgyűlés a határozatokat a megjelent tagok több mint felének szavazatával és nyílt szavazással hozza. Ez alól az alábbiak a kivételek: -
Az alapszabály elfogadásához és módosításához a közgyűlésen résztvevő tagok szavazatának kétharmados többsége szükséges. A tisztségviselőket titkos szavazással kell választani és felmenteni. Megválasztottnak az tekinthető, aki a közgyűlésen résztvevők titkosan leadott szavazatának több mint 50%-át megkapta. Az összes tag egyhangú szavazata szükséges a Lakásfenntartó Szövetkezet megszűnésének elhatározásához.
2.3.2. A közgyűlés jegyzőkönyve. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell különösen - a közgyűlést levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott tagok nevét; - a megjelent tagok számát és nevét, illetőleg a tag által meghatalmazott személy nevét tartalmazó jelenléti ívet; - a közgyűlés határozatképességének megállapítását; - a tárgyalt ügyek /indítványok/ összefoglalását; a közgyűlés által meghozott határozatokat és a szavazás eredményére vonatkozó adatokat. - Röviden tartalmazza a hozzászólásokat javaslatok lényegét, az esetleg korlátozott felszólalási időtartamot. - A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a jelenléti ívet, valamint az egyéb okmányokat (pl. az Igazgatóság beszámolója, beadványok). Az előzőek szerint elkészült jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a felügyeletet ellátó Cégbíróságnak. Az Igazgatóságnak a közgyűlésen meghozott határozatokat valamennyi tulajdonos részére írásban, a közgyűlés megtartásától számított 30 napon belül kézbesítés útján közölnie kell. Ez a rendelkezés irányadó a nem tag tulajdonosnak a lakásával kapcsolatos fizetési kötelezettségek előírására és teljesítésére vonatkozó határozatok közlésére is. 2.4. A Részközgyűlés 2.4.1. Részközgyűlést lehet összehívni a lakásszövetkezet önálló épületeiben, az épületre vonatkozó külön kérdések megtárgyalására. (felújítási, átalakítási munkáltatok, közös és szövetkezeti tulajdonú helyiségek hasznosítása) A rendes közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben a részközgyűlések döntés nem hozhatnak. 2.4.2. A Részközgyűlés összehívására az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság, valamint az épület szövetkezeti tagjainak 10%-a javaslatára és a napirendi pont javaslatok megjelölésével kerülhet sor. Megismételt Részközgyűlést nem lehet tartani. Határozattá a tárgyalt napirendi pont akkor válik, ha a részközgyűléseken megjelentek - lakásszövetkezeti szinten előírt szavazati többséget elérték.
5/5
2.4.3. A részközgyűlésekre egyebekben a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni, mint a jegyzőkönyvezetés és szavazatszámlálás. 2.5. Írásbeli szavazás. Nem lehet írásban szavazni a 2004. évi CXV. törvény 15. § (1) bekezdés a.) - g.) pontjaiban meghatározott kérdésekben. 2.5.1. Az írásbeli szavazás eljárási szabályai - Az írásbeli szavazás előkészítése, lefolytatásának megszervezése és az eredmény tagokkal való közlése az Igazgatóság feladata. - A Lakásfenntartó Szövetkezet Igazgatósága az írásbeli szavazásra feltett ügyben rövid, de lényeget magába foglaló írásbeli tájékoztatást köteles a tagoknak megküldeni, amely a döntéshez szükséges és elégséges, legfontosabb adatokat, tényeket tartalmazza. Az írásos szavazás tárgyát a Felügyelő Bizottságnak is véleményeznie kell, ezt a véleményt a tagoknak meg kell küldeni. Az Igazgatósági tájékoztatót és a Felügyelő Bizottság véleményét a szavazás megkezdése előtt nyolc nappal kell a tagoknak kiküldeni. - Szavazólapokat kell kiküldeni, amely a tárgykör és a szavazásra feltett kérdés egyértelmű megnevezése mellett - előre nyomtatottan, vagy gépelten - az „Igen", „Nem", „Tartózkodom" kifejezést tartalmazza. A szavazólapon az Igazgatóságnak ismertetni kell a szavazás módját, leadásának helyét, a szavazat leadásra rendelkezésre álló időtartamot és a szavazás tárgyával kapcsolatos további tudnivalók megszerezhetőségének körülményeit. - Az írásbeli szavazat leadására a tagoknak legalább 15 napot kell biztosítani. - A szavazólapokat a közgyűlési meghívók kiküldésének az alapszabály felhatalmazása alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott módja szerint kell a tagokhoz eljuttatni. A tagok írásos szavazatukat a döntésüknek megfelelő kifejezés aláhúzásával, a megadott helyen és időközben adhatják le. - Az Igazgatóság a szavazatok összeszámlálására szavazatszámláló bizottságot köteles létrehozni, melynek tagjai az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság l-l megbízott tagja, két nem tisztségviselő Lakásfenntartó Szövetkezeti tag. A szavazatszámláló bizottság tagjai végzik az írásos szavazatok összeszámlálását és együttesen az összefoglaló jegyzőkönyvet aláírva azt hitelesítik is. A jegyzőkönyv megőrzésére az irattárolás szabályai szerint kell eljárni. - A szavazatok összeszámlálásáról felvett jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a szavazásban részt vett tagok számát, a szavazólapok összesített adatait. Meg kell állapítani és rögzíteni, az előterjesztett javaslat határozattá válását, vagy elvetését. Határozattá a javaslat akkor válik, ha a szavazásra jogosult tagok több mint fele „Igennel” vagy „Nemmel” szavazott, kivéve, ha nincs minősített többség előírva. 2.6. Az Igazgatóság Lakásfenntartó Szövetkezetünknél az alapszabály testületi irányítást ír elő. Ennek megfelelően: - A Közgyűlés ötévi időtartamra 5 (öt) tagú Igazgatóságot választ titkos szavazással. Megválasztott az, aki a közgyűlés szavazatainak felénél többet kapott. Az Igazgatóság elnöke egyben a Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke, akit a Közgyűlés választ meg titkos szavazással az Igazgatóság tagjainak jelölése alapján az Igazgatósági taggá megválasztott személyek közül. Igazgatóság 6/6
elnökévé és tagjává nem csak lakásfenntartó szövetkezeti tag választható. -
Időközi választásra akkor van szükség, ha az Igazgatóság elnökének megbízatása mandátumának lejárta előtt szűnik meg, illetve akkor is, ha az Igazgatóság tagjainak száma három fő alá csökken valamely tag vagy tagok megbízatásának megszűnése miatt. Az időközi választást a közgyűlés a választásra irányadó szabályok szerint folytatja le. Az időközi választáson Igazgatósági taggá választott tisztségviselő megbízatása a rendes választások megbízatási időpontjával jár le.
2.7. Az Igazgatóság hatásköre. -
-
-
-
-
-
A közgyűlés határozatainak megfelelően irányítja a Lakásfenntartó Szövetkezet tevékenységét; Kialakítja és irányítja a Lakásfenntartó Szövetkezet munkaszervezetét, megalkotja, jóváhagyja a Szervezeti és Működési Szabályzatot (SZMSZ), annak időszerű korszerűsítéséről gondoskodik és gyakorolja az alapszabály által hatáskörébe utalt jogokat. Dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Lakásfenntartó Szövetkezet más szervének hatáskörébe. Nagyobb összegű kötelezettségvállalást (épületenként 250.000.-Ft-nál több) - a közüzemi számlák kivételével - az Igazgatóság elnöke, csak a Felügyelő Bizottság előzetes, írásbeli hozzájárulása alapján eszközölhet. Ez az összeghatár közgyűlési határozattal megváltoztatható. Az Igazgatóság évente legalább egyszer köteles beszámolni a közgyűlésnek a Lakásfenntartó Szövetkezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. A beszámoláshoz a tagoknak a zárszámadás rovataival megegyező tagolásban írásbeli beszámolót meg kell küldeni; Gondoskodik a sürgős javítási, felújítási munkák elvégeztetéséről és azok ellenőrzéséről; Gondoskodik a Lakásfenntartó Szövetkezeti osztatlan tulajdonú helyisége bérbeadásáról. Az osztatlan közös tulajdonú helyiségek hasznosításáról az adott szövetkezeti ház tulajdonosai minősített többséggel döntenek, de rendelkezzenek a közvetlen szomszédos lakások tulajdonosai vétőjoggal. Bérbeadás esetén, a bérbeadásból származó jövedelmek – a mindenkor érvényes adójogszabályoknak megfelelően – a szövetkezeti ház, mint legkisebb elszámolási egység tulajdonosait illessék. Hatósági és nem mellőzhető - közműdíjak és szervizszolgáltatási díjak áremelések esetén a költségvetés lehetőségeinek vizsgálata mellett - gondoskodik a szükséges mértékű közös költségemelésről vagy pótbefizetések elrendeléséről. A változásról (lehet akár indokolt visszamenőleges határidővel kezdődő is) a tulajdonosokat írásban kell értesíteni; Köteles a szövetkezet gazdálkodásának éves vizsgálatára a Felügyelő Bizottságot megbízni. Lakásszövetkezeti tagok felvétele, kizárása, erről a közgyűlés tájékoztatása. A hátralékos tag tulajdonosoknak a törvényben meghatározott módon a közgyűlés által elfogadott fenntartási hozzájárulások és az elrendelt pótbefizetések bevételezésének érvényt szerez. A befizetési kötelezettségek elmaradása esetén behajtási biztosíték, késedelmi kamat érvényesítés, a 6 (hat) havi közös költség elmaradással bíró tulajdonos tulajdonára foglalás ill. jelzálogjog bejegyzés kezdeményezése az adós terhére.
7/7
-
-
-
-
Gondoskodik a 2004. évi CXV. törvényben a tagsági viszonyról előírtak végrehajtásáról, a jelenlegi nyilvántartás felülvizsgálatával, majd folyamatos karbantartásával. Új tulajdonos esetében jelentkezésekor kezdeményezi a Lakásfenntartó Szövetkezetbe való belépést. Képviseli a Lakásfenntartó Szövetkezetet külső szervezeteknél. Gyakorolja a Lakásfenntartó Szövetkezet alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat akként, hogy a munkáltatói jog gyakorlása kapcsán személy szerint az Igazgatóság elnöke jár el. Tevékenységéért, gazdálkodásáért a közgyűlésnek felel. Az Igazgatóság elnöke a megválasztott Igazgatósági tagok közül jelöli ki azt, aki akadályoztatása esetén helyettesíti. Az Igazgatóság határozatképes, ha tagjainak kétharmada jelen van, azonban az egyiknek az elnöknek kell lennie. Az elnök, tartós akadályoztatása esetén az általa megjelölt helyettesítő Igazgatósági tag jelenléte nélkülözhetetlen. Méltányosság gyakorlása közös költség hátralék esetén (pl. részletfizetés, kamatelengedés). Az Igazgatóság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Igazgatósági ülésről, minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni. Az Igazgatóság a tagnak a Lakásfenntartó Szövetkezetre, illetőleg jogaira és kötelezettségeire vonatkozó írásbeli megkeresésére, illetőleg az abban feltett kérdésekre - a kézhezvételtől számított 30 napon belül - írásban köteles választ adni. Az Igazgatóság a tag tulajdonában álló lakást érintő tulajdonváltozás, illetve a tag időleges, vagy állandó használati jogának átruházása esetén - a tag kérésére köteles írásbeli nyilatkozatot adni a költségtartozásról. Ha tartozás áll fenn, a nyilatkozatban a hátralék összegét is meg kell jelölni. Az írásbeli nyilatkozat tartalmáért fennálló felelősségre a Ptk. szabályai az irányadóak.
2.8. A Felügyelő Bizottság. Lakásfenntartó Szövetkezetünk jelen alapszabálya a Felügyelő Bizottsági tisztségviselés betöltéséhez Lakásfenntartó Szövetkezeti tagsági viszonyt, valamint középfokú képzettséget ír elő a pénzügyi és számviteli képesítéssel rendelkező tag előnyben részesítésével. - A közgyűlés alapesetben - kellő számú jelölt esetén - a Lakásfenntartó Szövetkezeti tagok sorából titkos szavazással 5 (öt) évre 3 (három) tagú Felügyelő Bizottságot, tagjai közül külön szavazással elnököt választ. - Megválasztott tisztségviselő az, aki a közgyűlési szavazatoknak több mint a felét megkapta - A Felügyelő Bizottság megbízatása - mandátuma - 5 (öt) évre szól. Ez a választó közgyűlés napjától az öt év elteltével esedékes tisztújító közgyűlést követő napig tart. A megválasztás után különböző okokból időközben kiváló Felügyelő Bizottsági tag helyébe a soros közgyűlés más személyt választ. Az így megválasztott tisztségviselő mandátuma azonban a teljes tisztújítástól számított megbízatási idő lejártával megszűnik. Lemondás esetén azt a közgyűlés hagyja jóvá; - A Felügyelő Bizottság tagja a Lakásfenntartó Szövetkezettel munkaviszonyt nem létesíthet;
8/8
2.9. A Felügyelő Bizottság hatásköre. -
A Lakásfenntartó Szövetkezet működésével és gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálhat;
-
Az Igazgatóságot felhívhatja, hogy a jogszabályoknak, az alapszabálynak, vagy más önkormányzati szabályzatnak megfelelően járjon el;
-
Indítványozhatja az Igazgatóság egészének vagy egyes tagjainak felmentését, felelősségre vonását, továbbá a közgyűlés összehívását;
-
Összehívhatja a közgyűlést, ha az Igazgatóság nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének;
-
Az éves beszámoló alapján véleményt nyilvánít a közgyűlés részére a Lakásfenntartó Szövetkezet gazdálkodásáról. E vélemény nélkül az éves beszámoló tárgyában érvényes közgyűlési határozat nem hozható;
-
Véleményt nyilváníthat a közgyűlés elé terjesztett más beszámolóról és jelentésekről;
-
Javaslatot tesz a közgyűlésnek a tisztségviselők díjazásának megállapításáról;
-
Tevékenységéről a közgyűlésnek évente legalább egyszer írásban és szóban beszámol;
-
A Lakásfenntartó Szövetkezeten belüli jogsértések, érdeksérelmek ügyében és a tagsági jogvitákban egyeztetést végez;
-
A Lakásfenntartó Szövetkezet illetékes testületi szervei kötelesek érdemben megtárgyalni a Felügyelő Bizottság javaslatait, indítványait és azok tárgyában határozni. A Felügyelő Bizottság elnöke az Igazgatóság ülésem és a Lakásfenntartó Szövetkezet bármely más testületének ülésén tanácskozási joggal részt vesz;
-
A Felügyelő Bizottság tagja jogosult a Lakásfenntartó Szövetkezet irataiba betekinteni a Lakásfenntartó Szövetkezet hivatalos helyiségében, továbbá a Lakásfenntartó Szövetkezet tisztségviselőitől, alkalmazottaitól, valamint tagjaitól felvilágosítást kérni. A felvilágosítás megadása kötelező;
-
A Felügyelő Bizottság havonta ellenőrzi az Igazgatóság által utalványozott (kifizetett) összegeket, általában minden pénzügyi okmányt – és azt aláírásával ellátja;
-
Folyamatosan ellenőrzi: a tagsági és bérleti befizetések megtörténtét, azok megfelelőségét a közgyűlési határozatoknak, ill. az Igazgatóság elrendelte pótbefizetéseknek. Elmaradás esetén felhívja az Igazgatóság figyelmét az előírt intézkedések (felszólítás, behajtás, kamatjellegű pótlékolás) megtételére.
-
Folyamatosan ellenőrzi az Igazgatóság által kötött munka- és bérleti szerződések meglétét, teljesülését;
9/9
-
Nagyobb költséggel járó javítási, karbantartási, felújítási és korszerűsítési munkák esetén részt vesz azok előkészítésében – szerződéskötés –, majd folyamatosan ellenőrzi a munka alakulását;
2.10.
Tisztségviselők
Lakásfenntartó Szövetkezetünk tisztségviselői: az Igazgatóság elnöke és tagjai, a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai. A tisztségviselőket titkos szavazással kell megválasztani és felmenteni, ill. a lemondást közgyűlési határozattal kell tudomásul venni. Nem lehet tisztségviselő: - aki a fizetési kötelezettségeit nem teljesíti, vagy a Lakásfenntartó Szövetkezettel szemben három (3) havi közös költségnél nagyobb tartozása van; nem lehet a Felügyelőbizottság tagja, aki nem tagja a Lakásfenntartó szövetkezetnek; - akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett. - akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül. - akit valamely foglalkozástól eltiltottak (ha az ítélet érinti a Lakásfenntartó Szövetkezetnél ezt a tevékenységet). - aki az alapszabályban előírt szakmai követelményeknek nem felel meg. - a jogi személy tag képviselője. - aki a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján vezető tisztségviselő nem lehet, - akit a közügyektől eltiltottak. 2.11.
Összeférhetetlenség.
A Lakásfenntartó Szövetkezeten belüli összeférhetetlenségek: - közeli hozzátartozók és élettársak nem lehetnek egyidejűleg a Lakásfenntartó Szövetkezet tisztségviselői, -
2.12.
a Lakásfenntartó Szövetkezet Igazgatóságának elnöke és tagjai nem választhatók meg a Felügyelő Bizottság feladatait ellátó személlyé, Tisztségviselők felelőssége.
A tisztségviselők az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal kötelesek eljárni. Kötelességeik megszegésével a Lakásfenntartó Szövetkezetnek okozott kárért a Ptk. Jogszabályai szerint egyetemlegesen felelősek. Nem terheli az előzőekben ismertetett felelősség azt a tisztségviselőt, aki a határozat ellen szavazott, vagy az intézkedés ellen tiltakozott, és tiltakozását a Felügyelő Bizottságnak bejelentette. A tisztségviselő kártérítésre kötelezése bíróság hatáskörébe tartozik. 2.13.
A tisztségviselő megbízatásának megszűnése.
A tisztségviselő megbízatásának megszűnése bekövetkezik, - a megbízás időtartamának lejártával, 10/10
a tisztségviselő halálával, a tisztségviselő lemondásával, a tisztségviselő közgyűlés általi felmentésével, a tisztségviselő tagsági viszonyának megszűnésével ha összeférhetetlenség keletkezik és azt a tisztségviselő a felmerüléstől számított 15 napon belül nem szünteti meg. A tisztségviselő felmentéséről a közgyűlés titkos szavazással dönt. E felmentésig a tisztségviselő teljes felelősséggel végzi a munkáját. A megszűnt megbízatású tisztségviselő - az Igazgatóság írásbeli felkérése alapján, az abban meghatározott feladatok végzésével és változatlan díjazás ellenében - köteles az új tisztségviselő megválasztásáig, de legfeljebb a megbízatás megszűnésétől számított kilencvenedik nap leteltéig ügyvivő tisztségviselőként közreműködni a lakásszövetkezet tevékenységének ellátásában (Tv. 33. § (4).) -
2.14.
A Lakásfenntartó Szövetkezet képviselete
A lakásszövetkezetet az Igazgatóság elnöke képviseli. Az Igazgatóság elnöke egyben a Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke. Az Igazgatóság elnökének képviseleti joga önálló. Az Igazgatóság elnökének akadályoztatása esetén képviseletre a közgyűlés által helyettesítésére megbízott egy Igazgatósági tag jogosult, aki ezen helyettesítési jogkörében önállóan jár el. A helyettesítésre jogosult akkor jár el ezen minőségében, amikor erre az Igazgatóság elnöke felhatalmazást adott. 3. TAGSÁGI VISZONY 3.1. A tagsági viszony keletkezése A nyitott tagság elvének megfelelően a tagok felvételénél, továbbá a tagok jogainak és kötelezettségeinek meghatározásánál tilos hátrányos megkülönböztetést tenni faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. A Lakásfenntartó Szövetkezetnek az lehet a tagja, aki az alapszabályban meghatározott feltételeknek megfelel, írásbeli nyilatkozatban alapszabályát, közgyűlési határozatait és az ezekből következő kötelezettségeket magára nézve kötelezőnek elismeri és vállalja, hogy a Lakásfenntartó Szövetkezet céljának megfelelően előírt fizetési és más kötelezettségeket teljesíti. Tizennegyedik (14) életévét betöltött kiskorú a törvényes képviselőjének hozzájárulásával lehet tagja a Lakásfenntartó Szövetkezetnek. A tagfelvételről az Igazgatóság dönt, a felvételről az új tagot írásban értesíti. A legközelebbi közgyűlést pedig az új belépőről tájékoztatja. A tagsági viszony a lakás tulajdonjogával rendelkező személy tagfelvételi kérelme alapján (tulajdonszerzés igazolása és a 3.2 pontjában rögzített adatok bejelentése alapján) jön létre. Az előzőekben szabályozott feltételeknek megfelelő személy tagfelvételét az Igazgatóság nem utasíthatja el. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén a vita eldöntése a Bíróság hatáskörébe tartozik. Ha a lakás több személy tulajdonában, használatában van, minden egyes tulajdonost, ha kéri, fel kell venni szövetkezeti tagnak.
11/11
A Lakásfenntartó Szövetkezet a tagokról nyilvántartást köteles vezetni, ez igazolja a tagsági viszony keletkezését, fennállására és megszűnésére vonatkozó adatokat. Nyilvántartást kell vezetni a nem tagokról is. 3.2. A tag alapvető jogai és kötelezettségei. A tag alapvető jogai, hogy: - Részt vegyen a Lakásfenntartó Szövetkezetet tevékenységében és személyes közreműködésének, vagyoni hozzájárulásának megfelelően részesedjen a szövetkezet gazdálkodásának eredményéből, -
Tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen,
-
Tisztséget viseljen a Lakásfenntartó Szövetkezetben,
-
A Lakásfenntartó Szövetkezetre vonatkozó bármely kérdésben a tisztségviselőktől fogadóórán tájékoztatást kérjen, és az alapszabályba, valamint a közgyűlési jegyzőkönyvbe, illetőleg a jogaival, kötelezettségeivel kapcsolatban keletkezett iratokba betekintsen, továbbá ezekről - a másolási költség megfizetése mellett - másolatot kérjen.
-
Igénybe vegye az épületnek közös használatra szolgáló részeit, berendezéseit, a Lakásfenntartó Szövetkezet belső használatainak a házirendnek megfelelően, a TÖBBI TAGOT MEGILLETŐ HASZNÁLATI JOG SÉRELME NÉLKÜL;
-
A Lakásfenntartó Szövetkezeti tagságból fakadó jogokat a tag csak személyesen (vagy írásbeli meghatalmazás alapján) gyakorolhatja.
A törvény meghatározza a NEM TAG tulajdonos fogalmát is és azt, hogy őt -
megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tag tulajdonost, a lakásszövetkezet vállalkozási bevételei, illetőleg az ezekkel kapcsolatos költségek kivételével.
-
A közgyűlésen a nem tag tulajdonost a lakásával kapcsolatos fizetési kötelezettségek előírására és teljesítésére vonatkozó tárgyévi költségvetés és a beszámoló napirendi pont megvitatása során megilleti a szavazás joga. Ebben az esetben a közgyűlés összehívása, határozatképességének megállapítása és a szavazatok számba vétele során - ideértve az írásbeli szavazás esetét - a nem tag tulajdonosokat is figyelembe kell venni. A nem tag tulajdonost a közgyűlés más napirendi pontjaival kapcsolatban a szavazás joga csak a tag tulajdonostól kapott meghatalmazás esetén illeti meg
A tag és nem tag tulajdonos alapvető kötelezettsége, hogy: -
teljesítse a Lakásfenntartó Szövetkezet részére előírt fizetési kötelezettségét és vállalásának megfelelően részt vegyen a Lakásfenntartó Szövetkezet szerveinek tevékenységében;
-
az Igazgatóság által meghatározott módon befizesse a közgyűlésen megállapított fenntartási és felújítási hozzájárulást legkésőbb a tárgyhó végéig,
12/12
-
a szövetkezet vagyonát gondosan kezelje és védje;
-
rendeltetésszerűen - más lakás tulajdonosok érdeksérelme nélkül - használja magántulajdonban lévő lakását, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket és gondoskodjék azok tisztán- és karbantartásáról;
-
a lakásában tervezett építkezésről értesítse a lépcsőházban lakókat, az Igazgatóságot. Az építési engedélyhez kötött, valamint a Lakásfenntartó Szövetkezet tulajdonában lévő épületszerkezeti elemeket és berendezéseket érintő átalakításokat csak jogerős engedélyek alapján kezdheti meg.
-
lehetővé tegye és tűrje, hogy a lakásába a Lakásfenntartó Szövetkezet tisztségviselője, alkalmazottja, vagy megbízottja (pl. fogyasztásmérő leolvasó, állagfelmérő) a Lakásfenntartó Szövetkezet tulajdonában álló épületrészekkel, berendezésekkel, összefüggésben a szükséges ellenőrzési és a fenntartási munkák elvégzése céljából valamint a fogyasztásmérők leolvasása céljából arra alkalmas időben bejuthasson, a tag, illetőleg a bentlakó szükségtelen háborítása nélkül. A beavatkozással okozott kárt a Lakásfenntartó Szövetkezet köteles megtéríteni.
-
A fogyasztás szerinti közüzemi díj elszámoláshoz köteles a közgyűlési határozatba foglalt mérőket felszereltetni, folyamatos működésüket ellenőrizni, és felkérésre ezekről adatokat szolgáltatni.
A lakás tulajdonosa köteles az Igazgatóságnak bejelenteni: -
lakása tekintetében a tulajdonosváltozást;
-
lakcímét, az ingatlan-nyilvántartásban bárki által megtekinthető személyes adatait, illetőleg a nem természetes személy nyilvános adatát,
-
a lakást bérlő, használó személy (továbbiakban együtt: bérlő) előző bekezdésnek megfelelő adatait, ha a közüzemi szolgáltatás, illetőleg a központi fűtés- és a víz melegítés díja a bérlőt terheli. A tag köteles a bérlőt a rá vonatkozó adat bejelentéséről tájékoztatni.
-
haszonélvezettel terhelt tulajdon esetében a haszonélvező személy nevét.
A bejelentést 15 napon belül meg kell tenni. 3.3. A tagsági viszony megszűnése. A tagsági viszony megszűnik, ha - a tag meghal, vagy a nem természetes személy tag jogutód nélkül megszűnik, -
a tag a lakásfenntartó szövetkezetből kilép,
-
a tagnak a lakásra vagy nem lakás céljáró szolgáló helyiségre vonatkozó tulajdonjoga megszűnik,
-
a tagok a lakásfenntartó szövetkezet tagjainak sorából kizárják,
13/13
-
a lakásfenntartó szövetkezet jogutód nélkül megszűnik.
A tagsági viszony kilépéssel történő megszűnése esetén a tag a kilépési szándékát az Igazgatóságnál köteles írásban bejelenteni. A tagsági viszony a kilépésre vonatkozó bejelentést követő 30. napon szűnik meg. A lakásfenntartó szövetkezet Igazgatósága kizárhatja azt a tagot, aki neki felróható módon a lakásfenntartó szövetkezet érdekét súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy a tagsági viszonyból eredő kötelezettségének – különösen fizetési kötelezettség, pótbefizetési kötelezettség - tartósan, legalább hat (6) hónapig felszólítás ellenére nem tesz eleget. A kizárást tárgyaló Igazgatósági ülésre az érintett tagot nyolc nappal előbb, írásban meg kell hívni. A kizárásról határozatot kell hozni, s azt az érintett taggal írásban kell közölni. Ha az érintett tag a szabályszerű meghívás ellenére az Igazgatósági ülésen nem jelenik meg, a határozat távollétében is meghozható. A tagsági viszony a kizárást kimondó határozat meghozatalát követő 30. napon szűnik meg. A tag a kizárást kimondó határozat ellen a határozat közlésétől számított 60 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. Amennyiben a bíróság a kizárást kimondó határozatot megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, úgy a tagsági viszony nem szűnik meg, vagy az ítéletben megjelölt napon szűnik meg. A tag az Igazgatóság határozata ellen a közgyűléshez is fordulhat jogorvoslati kérelemmel. Ebben az esetben a közgyűlés a soron következő ülésén köteles tárgyalni a jogorvoslati kérelmet. Ha a tag a közgyűléshez fordul jogorvoslati kérelemmel, ez nem érinti a perindításhoz fűződő jogát. 3.4. Eseti eljárás tagsági viszony megszűnésekor. A kilépett, vagy kizárt tag, ill. az elhalt tag örököse a Lakásfenntartó Szövetkezet részére teljesített befizetések visszatérítését - a túlfizetés kivételével - a szövetkezettől nem követelheti. A tulajdonjog változásával összefüggő tagsági viszony megszűnését illetően: a magántulajdonban lévő lakás elidegenítését a Lakásfenntartó Szövetkezet Igazgatóságánál előre be kell jelenteni, az előírt befizetésekkel el kell számolni. Az elidegenítéssel összefüggésben a Lakásfenntartó Szövetkezet az elővásárlási jogát fenntartja. Az elidegenítés bejelentésének elmulasztása esetén a Lakásfenntartó Szövetkezet értesítéseit, követeléseit, számláit stb. a lakástulajdon címére változatlan névre kézbesíti, a mulasztásból eredő következményeket az adásvételi szerződés felei viselik. A tagsági viszony megszűnésekor, avagy a meghalt, illetve megszűnt tag örökösével el kell számolni a tagsági viszony megszűnését követő 30 napon belül, illetve a hagyatékátadó végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül. Ennek során pénzügyileg rendezni kell túlfizetéseit vagy hátralékait, melyet az éves elszámolás alapján kell lefolytatni úgy, hogy minden általa megkezdett hónapot egésznek kell tekinteni. Ettől csak akkor lehet eltérni, ha az új tulajdonossal kötött adásvételi szerződésben másként rendelkeznek. Ez utóbbi esetben a Lakásfenntartó Szövetkezet Igazgatósága a törvény, és az alapszabály rendelkezéseit figyelembe véve határoz.
14/14
4. A LAKÁSFENNTARTÓ SZÖVETKEZET GAZDASÁGI ALAPJA 4.1. A Lakásfenntartó Szövetkezet tevékenységének pénzügyi forrását a tagok, tulajdonosok fenntartással (üzemeltetéssel) és felújítással kapcsolatos befizetései és a Lakásfenntartó Szövetkezet egyéb bevételei szolgáltatják (pl. bérleti bevétel, stb.) A felújítási költségeket épületenként a lakások alapterülete (Ft/m2) szerint, a fenntartási (üzemeltetési) költségeket pedig lépcsőházanként azon belül lakásonként azonos mértékben állapítja meg a Lakásfenntartó Szövetkezet közgyűlése. A fogyasztás szerinti költségmegosztás alapján a víz- és csatornahasználat a megelőző mérési intervallum, lakásban mért (hideg- és melegvíz összes) fogyasztás alapján kerül megállapításra, mint kötelező előleg befizetés a tárgy időszak közüzemi díjtételével. A tényleges elszámolás utólag történik minimum évenként. (Megjegyzés: a víz melegítésének költségszámítása és elszámolása azonos módon történik, de elkülönül, a FŐTÁV Rt. számlázza.) A felújítási költség összegét az épületek műszaki állapota, valamint a lakás forgalmi értéke alapján határozza meg a közgyűlés. A fenntartási (üzemeltetési) költséget a zavartalan üzemeltetés (üzemzavar elhárítás, közüzemi díjak, közterhek, rendkívüli kiadások) figyelembe vételével kell megállapítani, különös tekintettel a meghirdetett árváltozásokra. Az üzemeltetési költségeket érintő áremelés mértékének arányában az Igazgatóság közös költségemelést vagy pótbefizetést rendelhet el. 4.2. A fenntartási, üzemeltetési hozzájárulást a tag tulajdonosok havi egyenlő részletekben, előre tartoznak, a tárgyhó 15-ig, a Lakásfenntartó Szövetkezetnek befizetni. A közgyűlés felhatalmazza az Igazgatóságot, hogy a fenntartási költséget rendszeresen, vagy rendszertelenül nem fizető tulajdonosokkal szemben peren kívüli vagy peres eljárást kezdeményezzen, ill. három hónapos elmaradás esetén a szövetkezeti tagjai közül kizárja, hat hónapnak megfelelő hátralék esetén a tag, vagy nem tag tulajdonos lakástulajdonának jelzáloggal való megterhelését rendelje el a hátralék megfizetésének biztosítékául. A jelzálog bejegyzésének elrendelése hat hónapnak megfelelő hátralékonként megismételhető. Az Igazgatóság határozatát ügyvéd - jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Az Igazgatóság határozatát a hátralékos tag és nem tag tulajdonos részére a jogorvoslati lehetőség feltüntetésével kézbesíteni kell. Ha a bejegyzés alapjául szolgáló hátralékot kiegyenlítették, az Igazgatóság a kiegyenlítést követő 8 napon belül köteles a jelzálog törléséhez szükséges engedélyt kiadni; az engedélyt köziratba, vagy ügyvéd -jogkörén belül jogtanácsos - által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A jelzálogjog bejegyzésével és törlésével kapcsolatos költségek a hátralékos tulajdonost terhelik. 4.3. A Lakásfenntartó Szövetkezet vagyonával felel az alaptevékenységéből (üzemeltetés, felújítás) eredő tartozásaiért. Ha ez a tartozások fedezésére nem elegendő, a közgyűlés a tag tulajdonosokat pótbefizetésre kötelezheti. 4.4. Az üzemeltetési, fenntartási költségeket érintő hatósági és nem mellőzhető vállalati áremelkedések mértékével a közös költség kötelezettséget az Igazgatóság megemelheti vagy pótbefizetést rendelhet el, a költségvetési lehetőségek megvizsgálását követően.
15/15
5. EGYÉB FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK 5.1. A Lakásfenntartó Szövetkezet és a tulajdonosok, vagy használók kártérítési felelőssége: A jogellenesen okozott kárért a Lakásfenntartó Szövetkezeti tag tulajdonosnak, ill. használónak, valamint a tag tulajdonos ill. használó a Lakásfenntartó Szövetkezetnek a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint tartozik felelősséggel. Az okozott kárt külső szakember bevonásával kell megállapítani. 6. A Lakásfenntartó Szövetkezet házirendje 6.1. A Lakásfenntartó Szövetkezet alapszabálya a lakóépületekben, azok környezetében és a lakásokon belüli helyes magatartás és a közösségi együttélés szabályait házirendben szabályozza. 6.2. A házirendet a lakóépületekben ki kell függeszteni. 6.3. A Lakásfenntartó Szövetkezet házirendje tartalmazza: - a lakáson belüli építési-szerelési munka, továbbá - a zajjal járó más tevékenység végzésének a lakhatás nyugalmát szolgáló szabályait - az épület közös használatra szolgáló területei és helyiségei használatára vonatkozó részletes szabályokat is, - raktározás, tárolás, parkolás szabályait, - állattartás szabályait, - rovarmentesítés szabályait, - a lakásokhoz, helyiségekhez tartozó dolgok tisztán- és karbantartásának szabályait, - az épület kapujának használatára vonatkozó szabályokat, - szennyezés megszüntetési, hulladéktárolási és szállítási szabályokat, - homlokzatra történő kihelyezés, szerelés szabályait, - dohányzásra, tűzvédelmi előírások megtartására vonatkozó szabályokat, 6.4. A házirend további szabályait és a részletes előírásait az alapszabály felhatalmazása alapján a jelen alapszabály mellékleteként az Igazgatóság határozza meg. 7. TULAJDONI ÉS HASZNÁLATI VISZONYOK A LAKÁSFENNTARTÓ SZÖVETKEZETBEN A lakásszövetkezeti tulajdonviszonyokat megállapító jogszabályok értelmében: -
a lakás magántulajdonban van, az ingatlan-nyilvántartásban önálló albetétként szerepel és a lakásszövetkezeti „külön lapon” kerül bejegyzésre,
-
a lakóház(ak)hoz tartozó földrészlet(ek) Hrsz: 809/15; 809/17; 809/19; 809/20; 809/21; 809/22; 809/23; 809/24 a lakásszövetkezet tulajdonát képezi(k).
-
a lakóház(ak) épületszerkezeti, közös használatra szolgáló helyiségei, területei és központi berendezései továbbá a lakásszövetkezet céljaira szolgáló más létesítmények (iroda, javító-karbantartó műhely, stb.), építmények és más létesítmények is lakásszövetkezeti tulajdonban állnak és a lakásszövetkezeti „Törzslapon” kerülnek bejegyzésre. 16/16
8. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Ez az alapszabály a 2004. évi CXV. Törvény a „Lakásszövetkezetekről” szóló törvényben foglalt előírások szerint készült. Az alapszabályt a Lakásfenntartó Szövetkezet közgyűlése 2011. április 20. napján megtárgyalta és a jelen formában és tartalommal jóváhagyta. Ezzel egyidejűleg a közgyűlés az 1998. december 15-én elfogadott és többször módosított alapszabályt fentiek szerint módosítja. Budapest, 2011. április 20. nap jegyzőkönyvvezető:
……………………………….
Hitelesítők:
……………………………… ………………………………
a közgyűlés levezető elnöke:
………………………………
Ellenjegyzem: …................................................ ügyvéd
17/17
