Tartalomjegyzék 20. AZ ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELMÉNEK ESZKÖZEI ....................................... 3 20.1. Építészeti értékek nemzetközi védelme ........................................................................ 4 20.2. Építészeti értékek országos védelme ............................................................................. 4 20.3. Építészeti értékek helyi védelme ................................................................................... 4 20.3.1. Helyi építészeti érték fogalma ................................................................................ 4 20.3.2. Helyi védetté nyilvánítás módja ............................................................................. 5 20.3.3. A helyi védelem fajtái ............................................................................................ 6 20.3.4. A helyi építészeti értékek védelmének eszközei .................................................... 6 20.4. Ellenőrző kérdések ........................................................................................................ 8
2
20. AZ ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELMÉNEK ESZKÖZEI Az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeit nemzetközi (egyetemes), országos (nemzeti) és helyi építészeti örökség részeként kell kijelölni (védetté nyilvánítani), fenntartani, megóvni, használni és bemutatni. 33/2012. (IV. 18.) OGY határozat a nemzeti örökségről - Vállalva a Magyarország új Alaptörvényének Nemzeti Hitvallásában foglaltakat, melyek szerint „örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, [...] a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk”; 1. a Magyar Országgyűlés: a) megerősíti, hogy Kárpát-medencei kulturális örökségünk, nemzetünk múltjának és jelenének pótolhatatlan és egyedi forrása, valamint az európai és az egyetemes kultúra elválaszthatatlan összetevője; d) felkéri a mindenkori magyar Kormányt, hogy a jogszabályi környezetet és a szomszédos országokkal ápolt kétoldalú kapcsolatokat a fentiek szellemében alakítsa. Étv. 2.§ 33. Építészeti örökség: az épített környezet maradandó építészeti értéket is képviselő elemeinek (építmény, épületegyüttes, táj- és kertépítészeti alkotás) összessége - annak minden beépített alkotórészével, tartozékával és berendezésével együtt. 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelet a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról 1. § épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek; e) kulturális örökség: a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek; Étv. 56. § (1) Az építészeti örökséghez tartoznak a műemlékek, a műemléki környezetek, a műemléki jelentőségű területek és a történeti tájak. Az építészeti örökség megfelelő fenntartása és megóvása közérdek. (2) Az építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeit nemzetközi (egyetemes), országos (nemzeti) és helyi építészeti örökség részeként kell kijelölni (védetté nyilvánítani), fenntartani, megóvni, használni és bemutatni.
Építészeti értékek védelmének szintjei: védelem szintje Nemzetközi UNESCO Világörökség
védelem tárgya (kategória) kulturális örökség természeti örökség
védetté nyilvánító rendelkezés UNESCO Világörökség Bizottsága határozata alapján a Világörökség Jegyzékbe történő
szabályozás szintjei Nemzetközi szerződés, törvény, Korm. rendelet, miniszteri rendelet
3
felvétel Országos
építmények, történeti kertek, temetők és temetkezési emlékhelyek, műemléki területek
Helyi
területi védelem: településkarakter településkép település táji környezete településszerkezet egyedi védelem építmény építményhez tartozó földrészlet és annak jellegzetes növényzete egyedi tájérték szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor
miniszteri rendelet
Nemzetközi szerződés, törvény, Korm. rendelet, miniszteri rendelet
helyi önkormányzati rendelet
miniszteri rendelet (66/1999.(VIII.13.) FVM rend.), helyi önkormányzati rendelet
20.1. Építészeti értékek nemzetközi védelme Étv. 56. § (3) A nemzetközi építészeti örökség - a „Világörökség jegyzék”-ben nyilvántartott - kiemelkedő, egyetemes értékű elemeit a vonatkozó nemzetközi egyezményeknek is megfelelően kell fenntartani, megőrizni, használni és bemutatni. A Világörökség védelmével kapcsolatos építésügyi szabályok témakörrel a 21. témakör foglalkozik. 20.2. Építészeti értékek országos védelme Az építészeti örökséghez tartoznak a műemlékek, a műemléki környezetek, a műemléki jelentőségű területek és a történeti tájak. Az építészeti örökség megfelelő fenntartása és megóvása közérdek. Étv. 56. § (5) Az országos építészeti örökség - a műemléki, természetvédelmi és egyéb védettséget tartalmazó nyilvántartásba vett - kiemelkedő, nemzeti értékű elemeire vonatkozó részletes szabályokat külön törvények állapítják meg. A műemlékek védelmével kapcsolatos építésügyi szabályok témakörrel a 18. sz. fejezet foglalkozik. 20.3. Építészeti értékek helyi védelme Az építészeti örökség egyik eleme a helyi építészeti örökség. 20.3.1. Helyi építészeti érték fogalma Étv. 2.§ 34. Helyi építészeti értékvédelem: a helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása és védelmének biztosítása. Étv. 57. § (1) Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek értékük alapján a 56. § szerint nem részesülnek országos egyedi műemléki védelemben, de a sajátos 4
megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik. (2) A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata. Az országos területi műemléki védelem az egyes ingatlanokon fennálló helyi egyedi védelem hatályát nem érinti. (3) A helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről és támogatásokról a települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzat is) rendeletben dönt. (4) Az önkormányzat - a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 5. § (1) bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettségre figyelemmel - a helyi védettség településrendezési eljáráson kívüli megszüntetéséről szóló rendelet tervezetét tájékoztatásul megküldi a kulturális örökségvédelmi hatóságnak. Kötv. 5. § (1) A kulturális örökség védelme közérdek, megvalósítása közreműködési jogosultságot és együttműködési kötelezettséget jelent az állami és önkormányzati szervek, a nemzetiségi szervezetek, az egyházi jogi személyek, a civil és gazdálkodó szervezetek, valamint az állampolgárok számára. 20.3.2. Helyi védetté nyilvánítás módja A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata. A helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről és támogatásokról a települési önkormányzat (a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzat is) előzetes értékvizsgálat alapján, rendeletben dönt. A helyi védetté nyilvánítás szakmai előkészítése az önkormányzati főépítész feladata. A helyi építészeti örökség védelmének szabályait miniszteri szintű rendelet, a 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet állapítja meg. 66. FVMr. 5. § (1) Az Étv. 57. §-ának (3) bekezdése szerinti rendeletalkotási jogkörében az önkormányzat a helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését a helyi területi és a helyi egyedi védelemre terjesztheti ki. (2) A helyi védelem alá helyezésről szóló önkormányzati rendelet szakmai megalapozására a szabályozási terv (rendezési terv) értékvizsgálati munkarésze szolgál alapul. Az értékvizsgálatot - rendezési terv hiányában vagy amennyiben a korábbi rendezési tervhez nem készült - a helyi védelem céljából el kell készíteni. (3) Az önkormányzat a területi és egyedi védelem alá helyezésről szóló rendeletében az adott területre és építményre vonatkozó építési követelményeket olyan részletességgel állapíthatja meg, hogy azok az építésügyi hatóság számára egyértelműek legyenek. 6. § (1) A helyi területi védelem alá helyezésről szóló önkormányzati rendelet az értékvizsgálat alapján előírhatja különösen: a) a település jellegzetes szerkezetének, telekosztásának, utcavonal-vezetésének megőrzését, illetve új telek kialakítása vagy telek átalakítás során a védett településszerkezet megtartását, b) azt a követelményt, hogy az új építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, illetve a meglévőt fenntartani, bővíteni, átalakítani, c) a településre jellemző, hagyományos kerítés- és kapuformák, építményfajták, valamint növényzet megtartását, 5
d) azt a követelményt, hogy a közterületek burkolatát, az utcabútorokat, a hirdető berendezéseket az utcakép jellegzetességének megtartásával kell elhelyezni, e) a hagyományos és jellegzetes növényzet pótlását. (2) A helyi egyedi védelem alá helyezésről szóló önkormányzati rendelet az értékvizsgálat alapján előírhatja különösen: a) a védelem alapját jelentő tömeg, tetőforma, homlokzati jelleg megtartását (homlokzati nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok stb.), b) a védelem alapját jelentő belső kialakítás, illetve a használati mód változásának feltételeit, c) bővítés, átalakítás, felújítás esetén az utcakép és településszerkezet védett értékeivel való összhang követelményét, d) egyes építmények, építményrészek bővítése, átalakítása során a védelem alapját képező részek megtartását. 20.3.3. A helyi védelem fajtái 66. FVMr. 2. § (1) A helyi védelem - az Étv. 57. §-a (1) bekezdésének figyelembevételével - a település és környezetének egészére vagy összefüggő részére (a továbbiakban: helyi területi védelem), valamint egyes építményeire, ezek részleteire (a továbbiakban: helyi egyedi védelem) terjedhet ki. (2) A helyi területi védelem a) a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet), b) a településkép (külső településkép, belső településkép, utcakép), c) a település táji környezete (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet), d) településkarakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen) védelmére terjed ki. (3) A helyi területi védelem a műemléki környezetet (MK) közvetlenül határoló terület, valamint a műemléki jelentőségű terület (MJT) közvetlen környezetére is kiterjeszthető. (4) A helyi egyedi védelem a) az építmény (épület és műtárgy) vagy ezek együttese egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.), b) az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére, c) szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor védelmére, d) egyedi tájérték védelmére terjedhet ki. 20.3.4. A helyi építészeti értékek védelmének eszközei 66. FVMr. 7. § (1) A helyi védelem alatt álló építészeti érték megőrzése érdekében törekedni kell az eredeti (vagy ahhoz közelálló) rendeltetésnek megfelelő használatára, ha ez nem lehetséges, közcélú hasznosításra. a) Önkormányzati rendelettel védetté nyilvánítás b) Bontás tilalma - helyi védelem alatt álló építményt csak a védettség megszüntetése után lehet elbontani (66.FVMr. 7. § (2) bek.) c) Jogerős és végrehajtható építési engedélytől eltérés esete 312. Kr. 22. § (1) A (2) bekezdésben foglaltak kivételével jogerős és végrehajtható építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-
6
műszaki dokumentációban foglaltaktól a kivitelezés során eltérni csak az építésügyi hatóság újabb előzetes engedélyével, módosított építési engedéllyel lehet, kivéve, ha a a) az eltérés építési engedélyhez kötött, a jogszabályi előírásoknak megfelel, és nem változtatja meg az építmény ad) - helyi építészeti örökségvédelem alatt álló épület esetén - településképet meghatározó homlokzati elemeit, d) Helyi védelem alatt álló területen, helyi védelem alatt álló építményen végzett szabálytalan építési tevékenység esetén mind az építésügyi, mind pedig az építésfelügyeleti magasabb mértékű bírság, mint a nem védett területen kiszabható bírság. építésügyi bírság: az alapbírság mértéke helyi védelem alatt álló építményen jogszerűtlenül végzett építési tevékenység esetén: 250.000 forint (nem védett építmény esetén 200.000 Ft); az építmény értékének 70%-a, a nem védett területen kiszabható 50%, ill. 40%hoz képest. (245.Kr. 3.§(2) és (4) bek. e) pont) a megemelt építésfelügyeleti bírság a nem védett épületen, a nem védett területen kiszabható bírság 150%-a (238.Kr.2.§(2) bek. e) Bontási engedélyhez kötöttség (részleges, nem teljes! bontás esetén) 312. Kr. 45. § (1) 45. § (1) Bontási engedély alapján végezhető b) a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érintő bontási tevékenység. f) Területi építészeti-műszaki tervtanácsi véleményeztetés Budapesten - a főpolgármester településképi véleménye hiányában - a fővárosi helyi építészeti örökségvédelem alatt álló területen, valamint fővárosi helyi építészeti örökségvédelem alatt álló épületen végzett építéstevékenység végzésekor a 252. Kr. 9. § (4) bekezdésében meghatározott esetben. 252. Kr. 9. § (4) A területi építészeti-műszaki tervtanács feladata, hogy véleményezze a) a főpolgármester településképi véleménye hiányában a fővárosi helyi építészeti örökségvédelem alatt aa) álló területen az építéssel érintett telek közterülettel határos, vagy a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 20 méterre álló új épület építéséhez vagy ilyen helyen álló meglévő épület településképet érintő felújításához, átalakításához, bővítéséhez, továbbá ab) nem álló területen fővárosi helyi építészeti örökségvédelem alatt álló épület településképet érintő felújításához, átalakításához, bővítéséhez szükséges építészetiműszaki dokumentációt, g) Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006.(V.24.) TNM rendelet hatálya nem terjed ki a helyi védelem alatt álló építményre, vagyis nem kell elvégezni az épületek energetikai megfelelőségét igazoló számítást. h) Helyi egyedi védelem alatt álló épületek bővítéssel nem járó átalakítása, rendeltetésmódosítása esetében – 300 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi létesítmény kivételével - nem kell a gépjárművek elhelyezését biztosítani. (OTÉK 42. § (1) bek.) i) Az az önkormányzatnak az ingatlan nyilvántartásban a helyi védettség tényét be kell jegyezni, amit a tulajdoni lap I. része tartalmaz.
7
20.4. Ellenőrző kérdések A.20.1. Ismertesse az építészeti értékek védelmének szintjeit! A.20.2. Mit jelent az építészeti értékek nemzetközi védelme? A.20.3. Melyek az építészeti értékek országos védelmének tárgyai? A.20.4. Ismertesse a helyi védetté nyilvánítás módját! A.20.5. Sorolja fel a helyi építészeti értékek védelmének eszközeit!
8
