AZ ÓVODÁTÓL AZ EGYETEMIG ÉS TOVÁBB

Informatika a Felsõoktatásban′96 - Networkshop ′96

Debrecen, 1996. augusztus 27-30.

AZ ÓVODÁTÓL AZ EGYETEMIG ÉS TOVÁBB... Z.Karvalits László, [email protected] BME TTtK TGI Társadalmi Informatika Osztály Élõ Gábor, [email protected] Széchenyi István Fõiskola Közgazdasági Fakultás, Gyõr

Abstract Educational data warehouse at the Hungarian information superhighway is nearly empty. We suggest to established a standardized, hypermedia based, fully integrated, easy-to-renew base of educational materials. We give complete thesis list as a possibly scene for problem solving.

1. Tudáspiac, informatikai stratégia és oktatástervezés Az ezredvég varázsszava, a tudás ( knowledge ) ezer alakban és tucatnyi szóösszetétel tagjaként bukkan fel az élet szinte minden területén. Svédország a tudás-bázisú társadalom programját hirdeti meg, az új, globális információtechnikai infrastruktúra tudás-intenzívvé teszi a korábban gépi erõre épülõ munka világát, ezzel párhuzamosan mind meghatározóbb szerepre tesznek szert a tudásmunkások (knowledge workers ), akik között tudásbrókert, tudásmérnököt, tudásmenedzsert (knowledge broker, knowledge engineer, chief knowledge officer) egyaránt találunk. A tudásvilágokkal és tudásalakzatokkal való mûveletek ( knowledge discovery, knowledge detection, knowledge extraction, knowledge packaging ) új szakmák és képességek egész sorát igénylik, a kreativitás új dimenzióit nyitva az egyes munkakörök és egész társadalmak (Japán - intellektuálisan kreatív társadalom programja) számára. A tudás-intenzív jelleg nemcsak a munkaerõpiacot, hanem a világpiac gazdasági versenyfutásának szereplõit, közülük is elsõsorban a profitot az információtechnológia valamely ágában tevékenykedve termelõket kényszeríti termékeinek és humán infrastruktúrájának generációváltására. Ahol és amennyiben az informatikai iparok illetve a gazdaság más ágazatainak versenyképessége nemzeti keretek között is értelmezhetõ, ott a nemzetállamok stratégiai tervezésének központi elemévé, a tudás-intenzív mivolt elérésének döntõ mozzanatává az oktatási rendszerek korszerûsítése és funkcionális fejlesztése , más összefüggésben az oktatási rendszerek harca áll. A „megszerzett tudás különféle módokon történõ asszimilálásának ” képessége mindinkább a szellemi tõke piacán igényelt képességek legfontosabbikává válik. Minden tekintet az oktatásra szegezõdik, amely egyszerre célterület és eszköz. Egyedül a „tudásgyárak ” közegének rugalmasabbá tételétõl remélhetõ, hogy sikerül a specifikus alaptárgyi ismeretek helyett a globális információs gazdaság változási ütemével lépést tartani képes készségek és jártasságok közvetítéséreáttérni. A mai értelemben vett mûvelt ember az, aki képes felismerni, megérteni, értelmezni és felhasználni a környezetében jelenlévõ hatások óriási tömegét. A mûveltség szélesebb körû meghatározásának ma már magába kell foglalnia a szimbólumok megtanulását, az üzenetközvetítõk, a nem verbális nyelv, a kommunikációs csatornák és effektusok emberi viselkedésre gyakorolt hatását. Ha ugyanezt a társadalom jövõképéhez (bõség az anyagi javak terén, magas szintû technológia, a (szabad)idõ igényes eltöltése, állandó változás, kifinomult kommunikációs hálózatok) igazítjuk, az általános képzés a mûvészeteken, sporton, testi fejlesztésen, az információfeldolgozás és közlés készségeinek kialakításán alapszik.

785



Az új készségek kifejlesztését elõsegítõ számítógépes eszközök semmiképpen sem változtatják meg az emberi természetet: egyszerûen csak megteremtik a feltételeket ahhoz, hogy az emberi agyban már meglévõ lehetõségeket korlátlanul fel lehessen tárni. Segédeszközök, amelyek megsokszorozzák az emberi agy kombinációs lehetõségeit. A jövõ iskolája alapvetõen az emberi agy határtalan lehetõségeinek operatív feltárásával fog foglalkozni. A számítógép-vonzáspont köré kiépülõ új készségek azonban nem önmagukban állnak: szükségszerûen a maguk képére formálják a három hagyományos alapkészséget. Az írás-olvasásszámolás mégoly sikeres közvetítése is elégtelen, ha nem igazodik az új „médiumok ” világához. Szinte bizonyos, hogy rövid idõn belül átalakul a három alapkészség (olvasás, írás, számolás) tanítása.A három „r-nek” (reading, w riting, arithmetic) azonban ki kell egészülnie egy negyedik (a vizuális formanyelv kezelését lehetõvé tévõ), egy ötödik (az információkörnyezettel való kétirányú kapcsolattartást biztosító kommunikációs) és egy hatodik (a megszerzett információk helyes és célirányos feldolgozását rutinszerûen lehetõvé tévõ, gondolati-logikai szerkezetek birtoklását jelentõ) alapkészséggel. De ne feledjük: noha az imént felsorolt készségek külön-külön is levezethetõek napi, praktikus kihívásokból, lényegük éppen az, hogy együttesen egy jövendõ alapképesség lassan szervesülõ komponenseiként jelennek meg . Az információs társadalomban a tantárgyak hátterében álló tudományok kettõs forradalma is végbe megy. Az egyes tudományterületeken felhalmozott tudás exponenciális gyarapodása és e tudás „ elõállításában ” az információkezelés új léptékeit jelentõ eszközök illetve kommunikációs technológiák terjeszkedése. Tantárggyá redukált formájukban mindinkább zsugorodó „mintát” reprezentálnak a tudományok, s már nem az információtermelés és birtoklás, hanem a befogadást lehetõvé tévõ csökkentés illetve a tudás-részterületek elérési módozatainak megismerésea cél. Mindez teljesen új értékvilágot eredményez, amelyben az igazi témákká a célok lépnek elõ, a tantárgyak furcsa módon módszerekké válnak. Nemcsak a tanítás tartalma, hanem annak technológiája is megújul - a tekintélyelven alapuló verbális tanítás helyett (ami az információ-reprodukció és átadás alapját képezte) mindinkább olyanra van szükség, amely kreatív gondolkodásra és problémamegoldásra, s a kiterjedt párhuzamos oktatási lehetõségek igénybevételének megtanítására épít. Mindez egyszerre igényli az algoritmizálható agymunka gépesítését, a szemléltetés intellektuálisan inspiráló-motiváló birodalmának mind több meghódított tartományát és az információkörnyezetben végbement nagyarányú átalakulások szerkezetének megfelelõ információ-kezelési képességek kialakulásának elõsegítését. Az egyes tantárgyi reformok közösek abban, hogy az eszközvilág tervezésekor tartalomtól függetlenül ugyanezeket a szempontokat kell figyelembe venniük. Eképpen az a furcsa helyzet áll elõ, hogy egyfajta „ különösen rejtett tanterv ” formájában maguk az eszközök vívják ki a használatuk során felhalmozódott tapasztalatok és automatizmusok beépülése révén a társadalomban betöltött szerepüknek megfelelõ súlyú jelenlétet. Mindehhez képest az általános iskolák helyzetét vizsgáló OTKA-kutatásunk (Z. Karvalics, 1994) legfontosabb eredményei az alábbi összegzõ képet mutatták a hazai helyzetrõl: – az informatika általános iskolai elfogadottsága és bevezetettsége tovább növekedett, de rendkívül eltérõ formában és színvonallal van jelen az oktatásban; – megkezdõdött a programnyelv-centrikus képzés korszerûsítése, de zömében még mindig ez a domináns képzési tartalom - éppen ezért óriási szükség volna egy egységes koncepció jegyében kiérlelt informatika curriculumra; – az iskolák hardver, szoftver és szakfolyóirat-ellátottsága katasztrofális , és ha a beszerzés esélykörnyezete nem változik meg kedvezõen, a helyzet még kilátástalanabbá válik; – a jelenleg elért szint (illetve annak megtartása) elsõsorban az informatikát tanító „megszállott ” pedagógusoknak köszönhetõ, akik a feltételek szûkösségét elhivatottsággal és lelkesedéssel pótolják. Furcsa, századvégi paradoxonnak tûnik, hogy miközben a világ legtöbb országában - és ennek nyomán bizonyos mértékben Magyarországon is (iskolaszámítógép-program, NIIF) - az oktatás informatikai

786



infrastruktúrájának biztosítására tesznek erõfeszítéseket, az eszközök által elérhetõvé tehetõ tartalmak kérdése mindvégig háttérben maradt.

oktatási

Pedig mindeközben a világban már éppen a „tartalmak ” ügye vált a kérdések kérdésévé az informatika minden szintjén. Az informatikai írásbeliség, a számítógéphasználat, az Internet-használat a megismerés és tudásszerzés Nagy Kalandjában mindvégig csak eszközök, amelyek hozzásegítenek más természetû, speciális tantárgyi, szakmai, gyakorlati, tudományos, aktuális stb. ismeretek megszerzéséhez. Ennek megfelelõen az oktatástervezést a hosszútávú informatikai stratégia tervezéssel összekötõ gondolkodásnak egyidejûleg három, egymástól funkcionálisan elválaszthatatlan területre, mint feladatra kell figyelnie. I. A minimális informatikai produkció biztosítására alkalmas hardver-, szoftver- és hálózati ellátottság teljes körû megteremtése, biztosítva a számítógéppel otthon nem rendelkezõk számára a megfelelõ önálló iskolai hozzáférését is. II. Az információs korszak által elõtérbe helyezett tudásvilágok közül mihamarabb meg kell teremteni a teljeskörû, minden iskolatípushoz és életkori szakaszhoz igazodó általános „információs írásbeliség ”, mint alapképesség- és jártasság oktatási keretprogramját a szükséges módszertani és oktatásfejlesztési háttérrel (tanárképzõ fõiskolai ill. egyetemi szakok és tárgyak). Általánosan kell beépülnie a képzésbe az „Információ, ember, társadalom ” témakörnek, s csak speciális tagozatokon és iskolákban szükséges az „Információtechnikai alapismeretek ” (benne a különbözõ programozási nyelvek) kurzusszerû oktatása. III. Az egységes koncepció jegyében „elõállított” – és az életkori sajátosságoknak megfelelõ informatikai írásbeliség birtokában felhasználható – minden hagyományos oktatási segédanyag, tankönyv, feladat- és szemelvénygyûjtemény, adattár, segédkönyv stb. funkcióját és anyagát egységes felhasználói felületen kezelni képes integrált ismeret-és tananyagtár megteremtése, funkciótól és tartalomtól függõen PC-s (alkalmazói szoftver és CD), LAN (osztály- és iskolai hálózat) és WAN (iskolák hálózatától az Internetig) szintû megvalósítással. A következõkben kizárólag evvel a harmadik feladattal foglalkozunk. Terjedelmi okok miatt pusztán egy lehetséges megközelítést, a majdani felépítés (és felépíthetõség) elveit és módszereit érzékeltetõ példát mutatunk be. Ezt követõen tézisszerûen foglaljuk össze a program legfontosabb jellemzõit és az elfogadása esetén „életbe lépõ ” legfontosabb tennivalókat. 2. Egy új típusú tananyag-bázis igénye és lehetõségei A gyakorlati oktatás szemszögébõl nézve jól látszik egy új típusú tananyag-bázis létrejöttének szükségessége: – Az oktatási rendszer fel- és átértékelõdésével egyidejûleg köszöntött be a hagyományos intézményi struktúra, a tananyagok és tanítási módszerek válsága, nõ a feszültség az új típusú tudás- és készségigények, az ezt támogatni képes potenciális eszköz-erõforrások és a hagyományos közvetítési formák között, – a tankönyv mint mûfaj minden metszetében problematikussá vált (tartalom, rivalizáló koncepciók, törzsanyag átrétegzõdése a tudományszakok elõremozgásával, naprakészség, didaktikai erõ, kiadás, kereskedelem, tájékoztatás, piaci elv és központi támogatások szerencsétlen keveredése, stb.), – az oktatási rendszer épülõ „infosztrádácskáján” jórészt csak a „munkagépek” mozognak, a hardverellátottság által lehetõvé tett mértéknél jóval alacsonyabb a „szoftveresített” oktatási anyagok mozgása, – az oktatásban megjelenõ korszerû oktatási szoftverek, információs eszközök mint csúcstermékek önmagukban lehetnek kiválóak, de nem illeszkednek rendszerbe és felhasználhatóságuk feltételei is korlátozottak (a programok ismerete, tanári felkészültség és ambíció a használatra, pénz a programok megvételére és karbantartására, stb.). A következõ oldalakon javaslatot teszünk az egymásra épülõ, egységes, az oktatási rendszer egészét átfogó hypermédia-elvû, rugalmasan megújítható tananyag-bázis kiépítésére, az óvodától a távoktatásig.

787



A tananyag-bázis formai alapja az elõzõ fejezetben tárgyaltakkal összhangban két olyan új megoldás lehet, amely minden korosztálynál és mindenfajta oktatásban bõvítheti, illetve néhol felválthatja a hagyományos formákat. Az Integrált HyperMédia IsmeretAnyaggal és EszközTárral (IHMIA ill. IHMET) szembeni szakmai követelmény, hogy szervesen illeszkedjen az adott tárgy (ismeretanyag) oktatási rendszerébe és elégítse ki a hypermédia forma minden követelményét. Az IHMIA és IHMET technikai megvalósítását a gyors technikai és technológiai fejlõdés miatt nem lehet „kõbe vésni”, de a felhasználói követelményrendszert (illetve annak informatikai specifikációját) meg lehet és meg is kell adni. Az 1.sz. táblázatban felvázoltuk a korosztályokhoz kötõdõ hagyományos és új formákat és eszközöket. A 2.sz. táblázatban pedig a három lehetséges média korosztályonkénti szerepének erõsségét becsüljük meg.

788


Debrecen, 1996. augusztus 27-30. Hagyományos és új formák

Korosztályok

Hagyományos ismeretanyag formája

Hagyományos eszköztár

IHMIA spec. követelményei

IHMET új eszközei

Iskola elõtt

Versikék, mondókák Rajzok, vízfestés Képeskönyv Ünnepi rituálék

Verstanulás hallás után Ceruza, vízfesték, kréta, zsírkréta használata Játszóház, ünnepi készülõdés és mûsorok

Kifestõ, nyomdázó programok Interaktív mesék, rajzfilmek Interaktív képeskönyvek Hálózati csoportjátékok

Általános iskola

Tankönyvek, munkafüzetek Rajz, vízfestés Kivágós, ragasztós, hajtogatós játékok

Középiskola

Könyvek, munkafüzetek Szakmai könyvek

Tanulás (olvasás) könyvbõl Gyakorlás munkafüzetben Dolgozat, házi feladat írás Szóbeli felelés Önálló és csoportos szereplés Múzeum és állatkert látogatás Kirándulás Táborok Tanulás könyvbõl Gyakorlás munkafüzetben Dolgozat, házi feladat írás Szóbeli felelés Szakmai gyakorlat Szakmai "ujjgyakorlatok" Önálló munkák

Szöveg nélküli megjelenítés és vezérlés Hang és kép együttes alkalmazása kötelezõ Csak mutatóeszköz használat Bekapcsolás után automatikusan indul és kikapcsolással fejezõdik be (célgép jelleg) Billentyûzet és mutatóeszközök együttes használata Egyszerû szavak, utasítások képernyõrõl és szóban egyidõben

Felsõoktatás

Elõadás, gyakorlatok (rendszeresen) Tankönyvek, jegyzetek segédanyagok

Tanulás írott anyagból Önálló munkák Házi feladatok, zárthelyik, vizsgák

Távoktatás

Tankönyvek, jegyzetek segédanyagok Elõadások, konzultációk (eseti jelleggel)

Tanulás írott anyagból Önálló munkák Házi feladatok, zárthelyik, vizsgák

Felhasználói ismeretek teljes (készségszintû) elsajátítása

Totális hálózati kommunikáció Szakmai informatikai eszközök felhasználói és rendszerszintû megismerése Ugyanaz, mint a középiskolánál.

Olvasást, írást tanító programok Számolást tanító programok Idegen nyelvet tanító programok "Számítógépkészségek" gyakorlása Virtuális kirándulás, látogatás CD-vel (múzeum, állatkert) Egyszerû kísérletek szimulációja Hálózati csoportjátékok Felhasználói alapszoftverek - szövegszerkesztés - táblázatkezelés - adatbáziskezelés - hálózati kommunikáció Szakmai speciális szoftverek, CD-k Szimuláció Virtuális látogatások CD-vel Szakmai speciális szoftverek, CD-k Szimuláció Virtuális látogatások CD-vel Ugyanaz, mint a középiskolánál.

1.sz. táblázat

789



Médiák szerepének erõssége korosztályonként

CD

"Sneakernet"

Iskolai (helyi) hálózat

LAN

Nyilvános világhálózat

WAN (INTERNET)

2.sz. táblázat

790



3. Három soros tézisek A fentiekben körvonalazott elvek alapján a rendszerek felépítése már most is elvégezhetõ feladat (megfelelõ támogatottság esetén sem technikai, sem szakmai akadályai nincsenek) Kiemelt fontosságú stratégiai területrõl van szó (elsõdleges eredményei mellett számos kedvezõ járulékos hozadéka várható országon belül, versenyelõnyként jelentkezhet azon kívül) Kezdeti befektetés-igényessége ellenére számos gazdaságossági megfontolás indokolja (koncentrált fejlesztési erõforrások, mindenhová eljutó és nagy kihasználtságú „termékek”) Az információtechnika fejlõdési trendjei kétségtelenné teszik, hogy a vázolt rendszer elõbb-utóbb elkerülhetetlenül létrejön, idejekorán felkészülni rá több, mint szükséges A programot oktatáspedagógusokból, stratégiai tervezõkbõl, informatikusokból, vezetõ szaktanárokból és felelõs kormányzati tisztségviselõkbõl álló bizottságnak kell elindítania és koordinálnia A program céljait, eszközeit, technikai és tartalmi vonatkozásait - az információtechnika és az egyes szaktudományok fejlõdésének függvényében -évente intézményesen felül kell vizsgálni A programot a nyilvánosság figyelmét felhívó „kampánnyal” kell elindítani, hogy mindenki számára világosak legyenek a fõ célkitûzések és az állampolgárok jó helyen lássák az adójukat Mihamarabb el kell kezdeni a tanár-és tanítóképzõ egyetemeken és fõiskolákon a program majdani megvalósulása esetén szükséges tanári készségek és szemlélet kialakítását lehetõvé tévõ képzés elõkészítését A program kizárólag az információs írásbeliséggel és az információban gazdag világgal kapcsolatos tudásvilágok megfelelõ szintû generációs elsajátíttatása esetén lehet sikeres oOo

791

AZ ÓVODÁTÓL AZ EGYETEMIG ÉS TOVÁBB

Recommend Documents