AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁK KÖVETELMÉNYEI

2. sz. melléklet

AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁK KÖVETELMÉNYEI TANTÁRGY

OLDALSZÁM

ANGOL NYELV......................................... 21 BIOLÓGIA ............................................... 25 FIZIKA .................................................... 26 FÖLDRAJZ ............................................... 30 INFORMATIKA.......................................... 32 KÉMIA.................................................... 35 KÖRNYEZETISMERET ................................. 37 MAGYAR IRODALOM ALSÓ TAGOZAT ............................. 39 FELSŐ TAGOZAT ............................ 42 MAGYAR NYELVTAN ALSÓ TAGOZAT ............................. 56 FELSŐ TAGOZAT ............................ 58 MATEMATIKA ALSÓ TAGOZAT ............................. 65 FELSŐ TAGOZAT ............................ 69 TERMÉSZETISMERET ................................. 78 TÖRTÉNELEM .......................................... 80

20

Angol nyelv 4. osztály I.félév A Smart Junior 3 tankönyv szóanyaga: 1-5 lecke (Az írásbeli és szóbeli vizsgához is)

Szókincs: Írásbeli: Személyes névmások A létige jelen idejű alakjai állító, tagadó kérdő formában This /that / thesemutatónévmások Szóbeli: Köszönés / Bemutatkozás (név, életkor, ország) Színek, számok, A tanterem tárgyai Foglalkozások A vizek és az erdő állatai Tulajdonságok II. félév Szókincs:A Smart Junior 3 tankönyv szóanyaga: 6-12 lecke (Az írásbeli és szóbeli vizsgához is) Írásbeli: Can használata képesség kifejezésére (állító, tagadó, kérdő formában) Havegot használata birtoklás kifejezésére (állító, tagadó, kérdő formában) Helyet meghatározó elöljárószók Tetszés / nem tetszés kifejezése a „like” igével Az idő kifejezése There’s / Thereare használata (állító, tagadó, kérdő formában) A PresentContinuous (folyamatos jelen idő) igeidő használata Szóbeli: Képességeinket bemutató cselekvések Testrészek / családtagok / emberek jellemzése A ház / szoba bemutatása Állatok jellemzése Kedvenc ételek Épületek egy városban / a falumban Közlekedési eszközök Ruhák Emberek jellemzése cselekvésekkel A hét nap napjai Időjárás 5. osztály I.félév Szókincs: A Project 1. tankönyv szóanyaga: 1-3. lecke (Az írásbeli és szóbeli vizsgához is) Írásbeli: Számok 1-100-ig. Egyszerű mondatokban főnevek és melléknevek használata. Utasítások az iskolában. Betűzés, az angol ABC ismerete. Birtokos szerkezet. Főnevek többes száma, rendhagyók is. Létezést jelentő mondatok kijelentő, kérdő, tagadó alakja. Birtokos névmások. 21

Have got, has got használata. /kérdő, tagadó is/ Szóbeli: Bemutatkozás Családtagok bemutatása Személyes tárgyak jellemzése Állatok jellemzés Tantárgyak, órarend II. félév Szókincs: A Project 1. tankönyv szóanyaga: 4-6. lecke (Az írásbeli és szóbeli vizsgához is) Írásbeli: Idő kifejezése, az óra ismerete. PresentSimple(egyszerű jelen idő) használata kijelentő, kérdő, tagadó formában. Can és can’t és must segédigék használata. There is, thereare kezdetű mondatok. Elöljárószók használata: in, on, under, opposite, between, behind, nextto,in front of, to, at. A PresentContinuous (folyamatos jele idő) használata kijelentő, kérdő, tagadó formában. Szóbeli: Napirend, szabad idő Ház, szoba bemutatása Mások külső, belső tulajdonságainak bemutatása Vásárlás

Szókincs:

6. osztály I.félév A Project 1 tankönyv szóanyaga: 6. lecke (Az írásbeli és szóbeli vizsgához is) A Project 2 tankönyv szóanyaga: 1-2. lecke (Az írásbeli és szóbeli vizsgához is)

Írásbeli: A PresentContinuous (folyamatos jelen) használata kijelentő, kérdő, tagadó formában. A PresentSimple (egyszerű jelen idő) használata kijelentő, kérdő, tagadó formában. Gyakoriságot kifejező határozószók A PresentContinuous, PresentSimple igeidők együttes alkalmazása Szóbeli: Mások külső, belső tulajdonságainak bemutatása Vásárlás Iskola. Egy nap az iskolában Házimunka Kedvenc állatom II. félév Szókincs: A Project 2. tankönyv szóanyaga: 3-5. lecke (Az írásbeli és szóbeli vizsgához is) Írásbeli: PastSimple (egyszerű múlt idő) használata kijelentő, kérdő, tagadó formában Megszámlálható, megszámlálhatatlan főnevek (some/any, howmuch/howmany) Határozott, határozatlan névelők (a/an, the) Melléknév fokozás Szóbeli: Múlt hétvégi program elmesélése Legutóbbi nyaralásom Ételek Rendelés gyorsétteremben 22

Az én hazám (földrajzi helyek összehasonlítása)

Szókincs:

7. osztály I.félév A Project 2 tankönyv szóanyaga: 6. lecke (Az írásbeli és szóbeli vizsgához is) A Project 3 tankönyv szóanyaga: 1. lecke (Az írásbeli és szóbeli vizsgához is)

Írásbeli: Haveto használata Goingto használata jövő idő kifejezésére A PresentContinuous, PresentSimple igeidők együttes alkalmazása E-mail írása (szokásos és pillanatnyi cselekvések bemutatása) PastSimple (egyszerű múlt idő) használata kijelentő, kérdő, tagadó formában Rendhagyó igék Szóbeli: Napi kötelességek otthon, iskolában Hétvégi tervek Meghívás (annak elfogadása, elutasítása) Életszakaszok. Nagyszülő életének bemutatása Jelen és múltbeli szokások összehasonlítása Család bemutatása II. félév Szókincs: A Project 3. tankönyv szóanyaga: 3-5. lecke (Az írásbeli és szóbeli vizsgához is) Írásbeli: Will (egyszerű jövő idő) használata kijelentő, kérdő, tagadó formában PastContinuous (folyamatos múlt idő) használata állító, tagadó, kérdő formában PastSimple (egyszerű műlt idő) és PastContinuous együttes használata Határozott, határozatlan névelők Az igék harmadik alakja PresentPerfect (befejezett jelen idő) használata állító, tagadó, kérdő formában Szóbeli: Az emberiség jövője. Saját jövőm Múltban lezajlott események elmesélése Természeti katasztrófák London nevezetességei Útbaigazítás Hétvégi program megtervezése Eddigi tapasztalataim

Szókincs:

8. osztály I.félév A Project 3 tankönyv szóanyaga: 6. lecke (Az írásbeli és szóbeli vizsgához is) A Project 4 tankönyv szóanyaga: 1. lecke (Az írásbeli és szóbeli vizsgához is)

Írásbeli: Kötelesség, tiltás kifejezése (must/mustn’t) A PresentContinuous (folyamatos jelen idő), PresentSimple (egyszerű jelen idő) igeidők együttes alkalmazása Will/Goingto használata jövő idő kifejezésére A PastContinuous (folyamatos múlt idő), PastSimple (egyszerű múlt idő) igeidők együttes alkalmazása Usedto használata múltbeli szokások kifejezésére Múlt idejű módbeli segédigék (had to / could) Szóbeli: 23

Iskolai, otthoni szabályok Jövőre vonatkozó terv / döntés Szokásos és attól eltérő hét/nap bemutatása Múltban történt esemény elmesélése Gyerekkori szokásaink Ruhavásárlás / ruhák jellemzése Hírekre reagálás (gratuláció, sajnálat kifejezése) II. félév Szókincs: A Project 4. tankönyv szóanyaga: 2-4. lecke (Az írásbeli és szóbeli vizsgához is) Írásbeli: PastSimple (egyszerű múlt idő) és PresentPerfect(befejezett jelen idő) együttes használata PresentPerfectsince/for használatával „Ugye” kérdés Should/shouldn’t Is/sem kifejezése (so/neither) There’s sydoingsg használata kép/esemény leírására Couldyou /Wouldyoumind …? használata kérés kifejezésére Szóbeli: Filmek/TV műsorok Testrészek / Betegségek / Orvosnál Tanácsadás Ételek / Egészséges étrend Egyetértés / egyet nem értés kifejezése Elképzelt vagy valós cselekménysor bemutatása Rendelés étteremben / Udvarias kérés

24

Biológia 7. osztály I. félév Távoli tájak életközösségei Trópusi esőerdő elhelyezkedése, egy jellemző növény ismertetése, egy növényevő, egy ragadozó bemutatása, tápláléklánc. Szavanna elhelyezkedése, egy jellemző növény ismertetése, egy növényevő, egy ragadozó bemutatása, tápláléklánc. Sivatag elhelyezkedése, egy jellemző növény ismertetése, egy növényevő, egy ragadozó bemutatása, tápláléklánc. Mediterrán területek elhelyezkedése, egy jellemző növény ismertetése, egy növényevő, egy ragadozó bemutatása, tápláléklánc. Füves puszták elhelyezkedése, egy jellemző növény ismertetése, egy növényevő, egy ragadozó bemutatása, tápláléklánc. Lombhullató erdők elhelyezkedése, egy jellemző növény ismertetése, egy növény-evő, egy ragadozó bemutatása, tápláléklánc. Tajga elhelyezkedése, egy jellemző növény ismertetése, egy növényevő, egy ragadozó bemutatása, tápláléklánc. Tundra elhelyezkedése, egy jellemző növény ismertetése, egy növényevő, egy ragadozó bemutatása, tápláléklánc. Közép-Európa magashegységei elhelyezkedése, egy jellemző növény ismertetése, egy növényevő, egy ragadozó bemutatása, tápláléklánc. Sarkvidékek elhelyezkedése, egy jellemző növény ismertetése, egy növényevő, egy ragadozó bemutatása, tápláléklánc. Tengerek, óceánok elhelyezkedése, egy jellemző növény ismertetése, egy növény-evő, egy ragadozó bemutatása, tápláléklánc. II. félév Az élővilág általános jellemzése Tűrőképesség, környezeti tényezők, élet-közösség jellemzői. A tápláléklánc. Az ember hatása a bioszférára. Az élőlények rendszerezése Törzs, osztály, faj fogalma. Egy eukarióta, egy növényi, egy állati és egy gomba törzs jellemzése. 8. osztály I. félév Testfelépítés Sejt, szövet, szerv. Szövetek jellemzése. Csontrendszerünk, izmaink. A bőr felépítése. Szervezetünk anyagcseréje A táplálkozási szervrendszer részei és jellemzői, betegségei. A fog rajza. Légzési szervrendszer részei és jellemzői, betegségei. A vér és a keringési szervrendszer alkotói és jellemzői, betegségei. Kiválasztó szervrendszer alkotói, jellemzői, betegségei. II. félév Szabályozás Idegi működés, érzékszervek működése és betegségei. Hormonrendszer működése és betegségei. Szaporodás Szaporodási szervrendszer működése és betegségei. Az emberi élet szakaszai és jellemzésük.

25

FIZIKA 7.évfolyam I. félév Témakörök

Tartalmak

Az anyag néhány tulajdonsága, kölcsönhatásuk Az anyag mérhető tulajdonságai (hosszúság, tömeg, felszín, idő, térfogat). Kölcsönhatások

Termikus, mechanikai, mágneses, elektromos, gravitációs (példák)

A testek mozgása Az egyenes vonalú egyenletes mozgás Egyszerű út- és időmérés. Út- idő grafikon készítése és elemzése. Az út és az idő közötti összefüggés felismerése. A sebesség fogalma, a sebesség kiszámítása. A megtett út és a menetidő kiszámítása. Az egyenletesen változó mozgás

Az egyenletesen változó mozgás. A sebesség változásának felismerése, a gyorsulás fogalma. Az átlag- és a pillanatnyi sebesség.

A szabadesés

A szabadon eső test mozgásának jellemzése.

A dinamika alapjai A testek tehetetlensége és tömege

Egyszerű kísérletek a tehetetlenség megnyilvánulására. Newton I. A tehetetlenség törvénye.

Erő és mozgásállapot változás

A test mozgásállapot változása mindig egy másik test által kifejtett erőhatásra utal. Az erő mérése rugós erőmérővel. Az erő mértékegysége.

Erőfajták

Gravitációs erő - (a Föld vonzása a testekre). Súly (és súlytalanság). Súrlódás és közegellenállás (gyakorlati jelentősége. Rugóerő ( a rugós erőmérő működése).

Egy testre ható erők együttes hatása

Egy egyenesbe eső azonos és ellentétes irányú erők összegzése, az erőegyensúly fogalma

Erő- ellenerő

A mechanikai munka

Az erő két test közötti kölcsönhatásban. Hatás-ellenhatás ellen törvénye. A munka értelmezése, mértékegysége. Egyszerű számításos feladatok a munka, erő és az út kiszámítására.

26

Az egyszerű gépek: emelő, lejtő

A forgatónyomaték. Az egyensúly feltétele emelőkön (az egyensúly létesítéséhez szükséges erő ill.erőkar kiszámítása). Az egyszerű gépek gyakorlati haszna. II. félév

A nyomás Szilárd testek által kifejtett nyomás

A nyomás értelmezése egyszerű kísérletek alapján.

Nyomás a folyadékokban és gázokban A hidrosztatikai nyomás. Közlekedőedények; környezetvédelmi vonatkozások pl. kutak , vizek szennyezettsége. A légnyomás.

Arkhimédész törvénye, a testek úszása

A felhajtóerő kísérleti vizsgálata Az úszás, lebegés, elmerülés feltételei Arkhimédész törvénye.

Mechanikai energia fajták

A magassági, a mozgási és a rugalmas energia fogalma. Az energia megmaradása. A testek melegítése munkavégzéssel, a termikus energia felhasználását munkavégzésre.

energia-megmaradás Munka és energia

Teljesítmény és hatásfok

A teljesítmény fogalma, kiszámítása. A hatásfok kiszámítása.

Hőtan Hőtani alapjelenségek

Hőmérséklet és mérése. A hőtágulás jelensége szilárd anyagok, folyadékok esetén, a hőtágulás jelensége a hétköznapi életben.

Hő és energia

A testek felmelegítésének vizsgálata a fajhő, az égéshő. Energia-megmaradás termikus kölcsönhatás során.

Halmazállapotok, halmazállapot- változások

Az anyag atomos szerkezete, halmazállapotok. A halmazállapot változások - olvadás, fagyás, párolgás, forrás, lecsapódás - jellemzése, hétköznapi példák Az olvadáspont (fagyáspont), forráspont fogalma. Az olvadáshő (fagyáshő), forráshő értelmezése. A halmazállapot- változás közben bekövetkező energiaváltozások kiszámítása.

27

8.évfolyam I. félév Témakörök Elektromos alapjelenségek, egyenáram

Tartalmak

Elektrosztatikai alapismeretek

Az elektrosztatikai kísérletek elemzése, az elektromos töltés.

Az elektromos áram

Az elektromos áram fogalma, érzékelése hatásain keresztül.

Egyszerű elektromos áramkörök

Az elektromos áramkör részei.

Ohm törvénye

Ohm törvénye, az elektromos ellenállás fogalma, az ellenállás kiszámítása és mértékegysége. Ohm törvényével kapcsolatos egyszerű kísérletek (pl. fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása). Ohm törvényével kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása.

Az elektromos munka és teljesítmény Az elektromos áram hatásai Az elektromos áram hőhatása

Az elektromos áram hőhatásának kísérleti vizsgálata. Az áram hőhatásán alapuló eszközök (pl. olvadó biztosíték, izzólámpa, elektromos fűtőtest).

Az elektromos munka és az elektromos teljesítmény

Az elektromos áram vegyi- és élettani hatása

Az elektromos munka és teljesítmény kiszámítása. Háztartási berendezések teljesítménye és fogyasztása. Az elektromos áram vegyi hatása. Az elektromos áram élettani hatása, balesetmegelőzési szabályok.

Az elektromos áram mágneses hatása Mágneses alapjelenségek. Elektromágneses indukció, Váltakozó áram Az elektromágneses indukció Váltakozó áram

Az elektromágneses indukció gyakorlati alkalmazásai

Az indukciós alapjelenségek. A váltakozó feszültség keltése indukcióval. A váltakozó áram, jellemzése, hatásai. II. félév A transzformátor kísérleti vizsgálata (összefüggés a transzformátor tekercseinek menetszáma, feszültségek és az áramerősségek között). A transzformátor gyakorlati alkalmazásai. 28

Az elektromos hálózat, energia-ellátás. Az elektromos energia-hálózat

Az energiatakarékosság. Az energiatakarékosság hétköznapi, gyakorlati megvalósítása

Az energiatakarékosság Fénytan A fény tulajdonságai

Fényforrások. A fény egyenes vonalú terjedése, árnyék-jelenségek.

A fény visszaverődése

A fényvisszaverődés jelenségének kísérleti vizsgálata, a tükrös fényvisszaverődés törvénye. A sík-és gömbtükrök gyakorlati alkalmazásai.

A fénytörés

A fénytörés jelenségének kísérleti vizsgálata. Domború- és homorú-lencsék alkalmazási lehetőségei (pl. egyszerű nagyító, vetítő, fényképezőgép, emberi szem, szemüveg, mikroszkóp, távcső).

A fehér fény színeire bontása

A fehér fény színekre bontása és újra egyesítése, a testek színe.

29

FÖLDRAJZ 7. évfolyam I. félév témakörei, követelményei: - A Föld története - Afrika, Ausztrália és Óceánia - A Sarkvidékek Ismerje a földtörténet korbeosztásait és eseményeit. Legyen tisztában a földtörténet és az emberiség történelme közti időbeli különbségekkel. Tudja bemutatni Afrika, Ausztrália és Óceánia, a Sarkvidékek természeti adottságait (felszín, tájak, éghajlat, vízrajz). Ismerje fel az éghajlat és a mezőgazdaság közötti összefüggést. Tudja bemutatni az afrikai országok általános társadalom – és gazdaságföldrajzi képét nagyvonalakban. Egyiptom, a Dél-afrikai Köztársaság és Ausztrália gazdaságát részletesen is ismerje. Mutassa meg a térképen a tanult topográfiai fogalmakat. II. félév témakörei, követelményei: - Amerika - Ázsia - Európa Önállóan tudja bemutatni Amerika és Ázsia természeti, társadalmi és gazdasági adottságait külön – külön és összefüggéseiben is. Ismerje az Amerikai Egyesült Államok, Mexikó, Brazília, India, Kína, Japán természeti földrajzát, gazdasági életét és a hozzá kapcsolódó topográfiai fogalmakat. Tudja elhelyezni a földtörténeti korokban Európa kialakulását. Rendelkezzen komplex, átfogó ismeretekkel Európa természeti és történeti földrajzáról. Ismerje az Európai Unió országait és tevékenységét. Legyen képes önállóan jellemezni ÉszakEurópa (Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia) Nyugat-Európa (Nagy-Britannia, Franciaország) és Dél-Európa (Spanyolország, Olaszország, Horvátország, Szerbia) országainak természet- és társadalomföldrajzát. Ismerje az ezekhez kapcsolódó topográfiai fogalmakat. 8. évfolyam I. félév témakörei, követelményei: - Kelet-Európa - Közép-Európa - Magyarország természeti és társadalmi viszonyai Tudja önállóan jellemezni Kelet-Európa (Oroszország, Ukrajna) és Közép-Európa (Németország, Lengyelország, Csehország, Ausztria, Szlovénia, Szlovákia, Románia) országainak általános természeti, társadalmi és gazdaságföldrajzát. Ismerje a térség országainak közös és eltérő társadalmi és gazdasági vonásait ( a történelmi előzmények figyelembevételével ). Tudja megmutatni a tanult topográfiai fogalmakat. Ismerje a Kárpát-medence földtani szerkezetét, felszínének kialakulását, a földtörténeti múlt emlékeit Magyarországon, időjárásunkat, természeti erőforrásainkat.

-

-

II. félév témakörei, követelményei: Hazai tájakon- Alföldjeink és dombvidékeink  Alföld  Kisalföld  Dunántúli - dombság Hazai tájakon- Hegyvidékeink 30

 Dunántúli – középhegység  Északi – középhegység  Alpokalja  Mecsek Tudja bemutatni hazánk tájainak természet –, társadalom - és gazdaságföldrajzi jellemzőit, kapcsolja hozzá a tanult topográfiai fogalmakat. Ismerje és védje természeti, társadalmi örökségeinket, népi hagyományainkat, illetve szokásainkat. Legyen tisztában az országban élő nemzetiségek történelmével, hagyományaival, életterük földrajzi elhelyezkedésével.

31

Informatika 5. osztály I. félév Informatikai eszközök használata  ismerje a számítógép részeinek és alapvető perifériáinak funkcióit, tudja azokat önállóan használni;  tudjon önállóan kommunikálni ismert programokkal;  tudjon az iskolai hálózatba belépni, onnan kilépni Alkalmazói ismeretek  tudjon egyszerű rajzos-szöveges dokumentumot elkészíteni, módosítani, háttértárra menteni;  tudjon különböző dokumentumokból származó részleteket saját munkájában elhelyezni;  ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait, legyen képes önállóan elvégezni karakter- és bekezdésformázásokat; II. félév Az I. félév anyaga és még Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel  ismerje a problémamegoldás alapvető lépéseit;  képes legyen önállóan vagy segítséggel algoritmust készíteni;  tudjon egyszerű programot készíteni;  legyen képes egy fejlesztőrendszer alapszintű használatára; Infokommunikáció  legyen képes a böngészőprogram főbb funkcióinak használatára;  legyen képes az elektronikus levelezőrendszer önálló kezelésére;  legyen képes az interneten talált információk mentésére; Információs társadalom  ismerje az informatikai biztonsággal kapcsolatos fogalmakat;  ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat; Könyvtári informatika  a különböző konkrét tantárgyi feladataihoz képes az iskolai könyvtárban a megadott forrásokat megtalálni,  konkrét nyomtatott és elektronikus forrásokban képes megkeresni a megoldáshoz szükséges információkat; 6. osztály I. félév Dokumentumkészítés  tudjon önállóan egy plakátot, egy meghívót elkészíteni megadott szempontok alapján Microsoft Worddel (betűméret, stílus, szín, bekezdés igazítás, szöveg tagolása, kép és alakzat elrendezése, méretezése, WordArt és ClipArt használata, külső források pl. Internet használata)

II. félév Az I. félév anyaga és még Infokommunikáció  legyen képes a böngészőprogram főbb funkcióinak használatára;  legyen képes az elektronikus levelezőrendszer önálló kezelésére; 32

 legyen képes űrlapok használatára Algoritmusok  tudja kezelni a menürendszeres felületet  tudjon szöveges algoritmusokat végrehajtani bemutatás után, folyamatos segítség nélkül is  ismerje az algoritmus és egy programozási nyelv építő elemeit  ismerje a következő fogalmakat: utasítás, eljárás, változó, értékadás, ismétlés, elágazás, kódolás, tesztelés, menü, futtatás, mentés, betöltés Könyvtári informatika  a különböző konkrét tantárgyi feladataihoz képes az iskolai könyvtárban a megadott forrásokat megtalálni,  konkrét nyomtatott és elektronikus forrásokban képes megkeresni a megoldáshoz szükséges információkat; 7. osztály I. félév Informatikai eszközök használata  ismerje a számítógép részeinek és alapvető perifériáinak funkcióit, tudja azokat önállóan használni;  tudjon önállóan kommunikálni ismert programokkal;  tudjon az iskolai hálózatba belépni, onnan kilépni  ismerje a bináris jelrendszer, kódolás és dekódolás, adat fogalmát,  tudjon kódolni a kettes számrendszer alkalmazásával.  ismerje a Neumann-elveket  tudja használni a Windows Intézőt  tudjon fájlokat és mappákat tömöríteni, kicsomagolni Infokommunikáció  legyen képes a böngészőprogram főbb funkcióinak használatára;  legyen képes az elektronikus levelezőrendszer önálló kezelésére;  legyen képes űrlapok használatára  tudjon oktatóprogramokat használni, idegen nyelvű szövegeket fordítani, adatbázisból keresni, térképeken keresni  II. félév Az I. félév anyaga és még Prezentáció  ismerje a bemutató és a dia fogalmát, a PowerPoint képernyőfelépítését.  tudjon bemutató tervezni,  tudja a Rajzoló eszköztár eszközeinek használatát, kép elhelyezését a dián.  tudjon képfeliratokat használni, animációt létrehozni, hangot és mozgóképet beszúrni Algoritmusok  ismerje az irányok, vonalak, kitöltés, ismétlődő utasítások, ciklus, ciklusmag, ciklusfeltétel fogalmát  tudjon paraméteres eljárást és futtatható állományt Hányadik utasítás használata.  ismerje az elöltesztelős ciklus fogalma.  tudjon listát létrehozni, változókat használni  tudjon automatikusan elinduló eljárást készíteni tk: 107-110.  tudjon egyszerű logikai programot készíteni több teknőc használatával. Könyvtári informatika  ismerjen különböző típusú könyvtárakat  ismerje a kézikönyvtár jellemző könyvtípusait 33

8. osztály I. félév Szövegszerkesztés  tudjon helyesírást ellenőrizni, szövegrészeket áthelyezni, másolni  tudja alkalmazni a betű-formázásokat, bekezdés-formázásokat és oldalformázásokat.  használja a felsorolást, számozást, szegélyt és mintázatot, tabulátort, szövegdobozt, táblázatokat  tudjon megadott szempontok alapján önállóan elkészíteni egy könyvborítót és egy újság belső oldalát II. félév Az I. félév anyaga és még Weblapszerkesztés  tudjon email-fiókot létrehozni, forrásokat használni, a honlap struktúráját megtervezni, képet, szöveget beilleszteni az oldalba  ismerje a hivatkozás fogalmát, jellemzőit  tudjon fotótárt, blogot használni,  tudjon tematikus weblapot készíteni megadott szempontok alapján. Táblázatkezelés  ismerje az Excel képernyőfelépítését.  tudjon műveleteket végezni: cella, sor, oszlop, munkalap  tudja használni az alapvető képletek (négy alapművelet, zárójel), a SZUM, ÁTLAG, MIN, MAX, HA függvényeket  tudjon diagramot készíteni  tudja használni a függvényeket egyszerű szöveges feladatok megoldására Könyvtári informatika  ismerje az iskolai könyvtárt, a szak- és tárgyszókatalógus fogalmát, a könyv adatainak jelölését, az időszaki kiadvány, cikk adatainak jelölését.

34

Kémia 7. osztály TÉMAKÖR I. MINDENNAPI ANYAGAINK

II. ATOMOK ÉS ELEMEK

III. ELEMEK ÉS VEGYÜLETEK

IV. KÉMIAI REAKCIÓK:

TARTALOM FÉLÉV VÉGE (heti 1.5órával) FÉLÉVI KÖVETELMÉNYEK A levegő összetétele, levegőszennyező anyagok, szmog, üvegházhatás A víz, természetes vizek és szennyezéseik, desztillált víz, a víz alkotórészei A hidrogén tulajdonságai ( szín, szag, halmazállapot, előállítás, éghetőség) Az oxigén tulajdonságai ( szín, szag, halmazállapot, élettani hatás, előfordulás, kimutatás, előállítás) Durranógáz Fogalmak: Kémiai változás, fizikai változás Egyesülés, bomlás Exoterm változás, endoterm változás Az égés feltételei, gyors égés, lassú égés, tűzoltás Elem, vegyület, keverék, oldat Oldatok tömegszázalékos összetételének kiszámítása ÉV VÉGE (heti 1.5órával) FÉLÉVI KÖVETELMÉNYEK A periódusos rendszer első 20 elemének vegyjele. A mól jelentése. Az atom felépítése Az első 20 elem elektronszerkezete A periódusos rendszer felépítése Tájékozódás a periódusos rendszerben( rendszám, periódusszám, főcsoportszám, nemesgázszerkezet, 1 mól atom tömege) Fémes elem, nemfémes elem. Elemmolekulák: hidrogén, oxigén, klór, nitrogén összegképlete, szerkezeti képlete, az anyagok tulajdonságai Vegyületmolekulák: víz, szén-dioxid, hidrogén-klorid, ammónia összegképlete, szerkezeti képlete, az előző anyagok tulajdonságai Ion, ionvegyületek, a nátrium-klorid A kémiai reakció fogalma A tömegmegmaradás törvénye Egyszerű kémiai egyenletek írása: hidrogén égése, szén égése, kén égése, magnézium égése, víz bomlása, ammónia keletkezése, nátrium és klór egyesülése Kémiai számítások az előző egyenletek alapján egyenes arányossági következtetéssel Oxidáció, redukció, redoxi reakció fogalma pH skála jelentése, savas,lsemleges, lúgos kémhatás indikátorok színváltozásai( lakmusz, fenolftalein, univerzál indikátor) Sav, bázis, sav-bázis reakció fogalma Hidrogén-klorid és víz reakciója Ammónia és víz reakciója Nátrium-hidroxid és sósav reakciója 8. osztály

TÉMAKÖR

TARTALOM 35

I. FÉLÉV VÉGE – KÖVETELMÉNY

I.) A NEMFÉMES ELEMEK ÉS VEGYÜLETEIK

II.) A FÉMES ELEMEK ÉS VEGYÜLETEIK

III.) HÉKÖZNAPI KÉMIA

A következő anyagok összegképlete, színe, szaga, halmazállapota, élettani hatása, előfordulása, előállítása, felhasználása, kémiai reakcióik jelölése egyenlettel, egyszerű kémiai számítások: Hidrogén, víz Klór, sósav Oxigén, ózon Kén, kén-dioxid, kénsav Nitrogén, nitrogén-dioxid, salétromsav, királyvíz Foszfor, foszfor-pentaoxid, foszforsav Grafit, gyémánt, ásványi szenek, szén-dioxid, szén-monoxid, szénsav Szilícium, szilícium-dioxid, ÉV VÉGE – KÖVETELMÉNY A fémek általános jellemzése, Redukálósor alkalmazása az egyenletek felírásában Nátrium, nátrium-hidroxid, nátrium-klorid, Kálcium, kálcium-karbonát, égetett mész, oltott mész, gipsz Lágy víz, kemény víz, vízlágyítás Alumínium és előállítása Vas és előállítása Fémek korróziója Arany, ezüst,réz, cink jellemzése

Megújuló energiaforrások Meg nem újuló energiaforrások, szén, kőolaj, földgáz Tápanyagok:zsírok, olajok, szénhidrátok, fehérjék Építőanyagok Porcelán, üveg Műanyagok Háztartási vegyszerek

36

Környezetismeret 1. évfolyam I. félév Megfigyeléseiről, tapasztalatairól tudjon szóban beszámolni tanítói kérdések alapján. Tapasztalatait rögzítse rajzban. Ismerje fel a tanult jelenségeket rajzról, képről. Használja helyesen a napszakok nevét, sorolja fel az évszakokat és a hónapokat helyes sorrendben. Nevezze meg az évszakok jellemző időjárási jelenségeit. Tudja az évszakoknak megfelelő időjáráshoz való alkalmazkodást. Ismerje fel az időjárási piktogramokat. Ismerjen fel néhány a környezetében leggyakrabban előforduló növényt és állatot. Ismerje a természetvédelem fontosságát. Tanév vége Az egészséges életmód alapvető elemeinek ismerete és alkalmazása. Öltözködjön az időjárásnak megfelelően. Igényelje a tisztaságot és a teste edzését. Tudja, hogy az edzettség és a tisztaság ellenállóbbá tesz a betegségekkel szemben. Tudja megnevezni a testének fő részeit. Ismerje fel és nevezze meg a környezetében előforduló használati tárgyak anyagát. Nevezze meg otthona és az iskola között lévő legfőbb közlekedési veszélyforrásokat, ismerje azok elkerülési módját. Tudja útba igazítani az idegent a lakóhelyén. Ismerje lakóhelye főbb jellegzetességeit. Ismerje lakóhelyének nevét, címét. Tudjon egyszerű megfigyeléseket, vizsgálatokat és kísérleteket végezni a természetben. 2. osztály I. félév Az évszakos és napszakos változások felismerése. Életjelenségek, életfeltételek ismerete. Ismerje az erdő szintjeit, tudjon jellemezni két ott élő állatot és növényt. Ok-okozati összefüggések megállapítása. Élőlények csoportosítása megadott szempont álapján. Tudjon tájékozódni az iskola környékén. A megismert közlekedési szabályok szerint közlekedjen. II. félév Tudjon tájékozódni az iskola környékén. Legyen képes önállóan méréseket végezni, az ok-okozati összefüggéseket megállapítani. Ismerjék fel a tárgyak rendeltetése és tulajdonsága, az anyagok tulajdonsága és a felhasználása közötti kapcsolatot. Tudja megkülönböztetni a mesterséges és a természetes anyagokat. Az időjárás elemeinek ismerete. Ismerje fel a halmazállapotokat. Az emberi test fő részeinek megnevezése. Az egészséges életmód alapvető elemeinek ismerete, alkalmazása. 3. osztály 1. félév Legyen képes a megfigyelés, leírás, szóban, rajzban összehasonlítás, csoportosítás alkalmazására. Végezzen egyszerű kísérleteket, állapítsa meg az ok-okozati összefüggéseket. Az idő mérése, időtartamok becslése. Tudjon hőmérsékletet mérni. Tudja meghatározni a halmazállapot-változás okát. A megszerzett ismereteiről szerzett megfigyeléseit, tapasztalatait tudja a saját szavaival egyszerűen megfogalmazni. Ismerje fel a környezet változásainak hatását az élőlényekre. 37

Egy természetes életközösséget tudjon bemutatni. Ismerje a leggyakoribb gyermekbetegségeket és azok tüneteit. Az egészséges életmód elemeit tudja alkalmazni. Az egészség megőrzésének és a betegségek elkerülésének ismerete. Tanév vége Az egészséges életmód alapvető elemeinek alkalmazása az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére. Az életkornak megfelelően a helyzethez illő felelős viselkedés segítségnyújtást igénylő helyzetekben. Az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak bemutatása. Az élőlények csoportosítása tetszőleges és adott szempontsor szerint. Egy természetes életközösség bemutatása. A lakóhely elhelyezkedése Magyarország térképén, néhány jelentős kulturális és természeti értékének és hagyományának ismerete. Olvasson a térképről adatokat a színek és számok segítségével. Ismerje a felszíni formákat és vizeket, valamint azok jelölését. 4.osztály 1. félév Tudja a fát és a cserjét megkülönböztetni. Nevezze meg egy madár, egy emlős és egy gerinctelen állat testrészeit. Az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak bemutatása, az élőlények csoportosítása tetszőleges és adott szempontok szerint. Ismerje az ember életkori szakaszait, a kisiskoláskor jellemzőit. Ismerjen életmóddal összefüggő betegségeket. Az egészséges életmód alapvető elemeinek alkalmazása az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében. Az idő mérése, a mindennapi életben előforduló időtartamok becslése. Képesség adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti jelenségek egyszerű kísérleti tanulmányozására. 2. félév A tanuló önállóan keressen a tankönyvön kívül más ismerethordozókból a tananyaghoz kapcsolódó információkat. Tanítói kérdése néhány mondatos felelettel válaszoljon. Legyen képes önállóan leírást készíteni néhány tanult jelenségről, növényről, állatról. Informatikai és kommunikációs eszközök irányított használata az információ keresésben és problémák megoldásában. A hosszúság mérése, a mindennapi életben előforduló távolságok. Ismerje a levegő-, víz-, talajszennyeződés megelőzéseit és a védekezés lehetőségeit. A fenntartható életmód jelentőségének magyarázata. A természeti környezettel való harmonikus kapcsolat kialakítása illetve felépítésében való részvétel. Az életkornak megfelelően a helyzethez illő felelős viselkedés segítségnyújtást igénylő helyzetekben. Ismerje a domborzat jelölését a térképen. Találja meg lakóhelyét, nagytájainkat Magyarország domborzati térképén. Magyarország elhelyezkedése a földrajzi térben néhány fő kulturális és természeti értékének ismerete.

38

Magyar irodalom 1. évfolyam 1. félév A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció alapvető szabályaival, alkalmazza őket. Szavakat és szópárokat tudjon utánmondással, helyes idő-tartammal ejteni. Tudja a szavakat szótagolni, hangokra bontani. A betű és a hang közötti különbséget ismerje fel. Tudjon betűt és hangot egyeztetni. Értse meg az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszoljon. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotáskor. A tanult kis- és nagybetűk biztonságos ismeretében tudjon a tanuló némán és hangosan olvasni. Oldja meg a tanító rávezetésével a szavakhoz, mondatokhoz kapcsolódó ismert típusú feladatokat. Tudjon udvariasan megszólítani felnőtteket, gyermekeket, és helyesen bemutatkozni. Tudjon 1-2 mondatot alkotni eseményt ábrázoló képről. Tudjon köszönni a felnőtteknek és gyermekeknek a napszaknak megfelelően. Tanév vége Ismerje a tanuló az írott és nyomtatott kis és nagybetűket. Olvasson a tanuló némán szóanyagában ismert 10 soros szöveget. Értelmezze tanító segítségével, és emelje ki az olvasottak lényegét. Önállóan oldja meg a szövegekhez kapcsolódó – ismert típusú – szóbeli és írásbeli feladatokat. Hangos olvasásában folyamatosságra, pontosságra törekedjen. Szókapcsolatokat és rövid, egyszerű mondatokat tudjon helyes hangsúllyal és hanglejtéssel ejteni. Ismerje föl, hogy a műköltészeti alkotásoknak van címe, szerzője. Szöveghűen mondja el a memoritereket. Tudakozódásra tudjon rövid választ adni. Tudjon 2-3 mondatos szöveget alkotni eseményt ábrázoló képről, képsorról. Tudjon kérni a helyes nyelvi formák alkalmazásával. Ismerje fel a mesét, annak szereplőit. 2. osztály 1. félév Olvasson lassú folyamatossággal. Fogalmazza meg szóban (tömören egy mondattal) az olvasmány egy-egy gondolategységét nevelői segítséggel. Érzékeltesse a tanuló a beszélő szándékát helyes hanglejtéssel (kijelentő, kérdő mondat) nevelői minta alapján. Tartson szünetet a mondatok végén. Használja az Ablak-Zsiráf című gyermeklexikont címszó megadásával. Különböztesse meg a verset a prózától. Ismerje fel, hogy a művészeti alkotásoknak van címe, szerzője. Tudja, hogy a verset versszakok alkotják. Jelezze a tanult módon (tapssal, kopogással) a versek ritmusát. Tanév vége Hangos olvasása közelítse meg a természetes beszéd ütemét Fogalmazza meg a szöveg alapgondolatát. Érzékeltesse a beszélő szándékát helyes hanglejtéssel valamennyi tanult mondatfajta esetében. Érzékeltesse a mondat közi írásjelek közül a vesszőt nevelői minta alapján. 39

A tartalomjegyzék segítségével gyakorolja a könyvben való tájékozódást. A szövegek megértésének igazolása feladatok megoldásával. Szöveghűen mondjon el 2-3 memoritert. Ismerje fel a mesét. Ismerje fel a mesében szereplő helyszínt, a próba-tételeket és a kezdő és befejező nyelvi fordulatokat. Tudja, hogy a versszakok sorokból épülnek föl, a vers-szakokban érezhető a ritmus. Önálló véleményt alkosson az olvasmányokban szereplő személyek viselkedéséről. 3. osztály I. félév Hangos olvasása közelítsen a természetes beszéd üteméhez. Olvasson a tanuló némán 1 oldal terjedelmű szöveget. Emeljen ki lényeges információkat kérdések segítségével. Ismerje fel a tanult költészeti alkotásokat. Ismerje a legfontosabb családi, vallási és nemzeti ünnepeinket. Olvasson a tanuló némán másfél oldal terjedelmű szöveget. Bizonyítsa az ismeretterjesztő szöveg megértését információk önálló kiemelésével. Tudja a tanult költészeti alkotásokat. Versek,memoriterek: Nagy László Dióverés Petőfi Sándor Füstbe ment terv Gárdonyi Géza Éjjel a Tiszán Vérszerződés - részletek Tanév vége A tanuló értelmesen és érthetően fejezze ki a gondolatait. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat. Életkorának megfelelő témájú és szövegnehézségű olvasmányt értsen meg néma olvasás útján. Nevezze meg az olvasmány szerzőjét, szereplőit és azok tulajdonságait. Az olvasottakkal kapcsolatos véleményét értelmesen fogalmazza meg. A memoritereket szöveghűen, jól érthetően mondja el. Adott vagy választott témáról 8–10 mondatos elbeszélő fogalmazást készítsen a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával. A tartalmi egységek kezdetét bekezdéssel jelezze. Olvasson a tanuló némán kb. egy oldal terjedelmű szöveget. A megértést bizonyítsa a szöveghez kapcsolódó feladatok megoldásával. 4. osztály I. félév Felkészülés után folyamatosan, érthetően és értelmezően olvasson fel ismert szöveget. Életkorának megfelelő szöveget értsen meg néma olvasás útján. Mondja el az olvasottak lényegét. Kérdések segítségével tagolja a szöveget. Vázlatírás tanítói segítséggel. Könyvek önálló keresése a könyvtárban. Ismerje fel az olvasott alkotásokat. Beszédművelés, kommunikáció: A tanuló értelmesen és érthetően fejezze ki a gondolatait. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Legyen képes a tartalomnak megfelelően elmondani a tanult verseket, szövegrészeket. Hibáit tudja javítani tanítói minta alapján. Fogalmazás A tanult műfajokban legyen képes 8-10 mondatos szöveget írni, megtartva a műfaj sajátosságait. (elbeszélés, leírás, jellemzés). Vázlat alapján tudja tagolni a fogalmazását. Tanév vége 40

Felkészülés után folyamatosan, érthetően és értelmezően olvasson fel két oldal szépirodalmi és másfél oldal ismeretterjesztő szöveget. Olvasson a tartalomnak megfelelő tempóban. Életkorának megfelelő szöveget értsen meg néma olvasás útján. Mondja el az olvasottak lényegét. Kérdések segítségével tagolja a szöveget. Vázlatírás tanítói segítséggel. Könyvek önálló keresése a könyvtárban. Önállóan tagolja a szöveget és írjon vázlatot. Ismerje fel az olvasott alkotásokat. Az egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések tartalmát időrendben, néhány összefüggő mondattal mondja el. Beszédművelés, kommunikáció: A tanuló értelmesen és érthetően fejezze ki a gondolatait. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Legyen képes a tartalomnak megfelelően elmondani a tanult verseket, szövegrészeket. Hibáit tudja javítani tanítói minta alapján. Fogalmazás A tanult műfajokban legyen képes kb. egy oldalas szöveget írni, megtartva a műfaj sajátosságait.(elbeszélés, leírás, jellemzés). Önálló vázlat alapján tagolja fogalmazását.

41

Magyar irodalom 5. osztály I. félév A könyvek varázsa Ismeretek

Követelmények A tanuló  azonosítja a művekben megjelenített témát, gondolatot, érzelmet, hangulatot;  ismert műfajú művek olvasásával, értelmezésével érveket és ellenérveket fogalmaz meg bizonyos kérdésekben.

Művek a világ- és magyar irodalomból az olvasásról, a számítógép-használatról és hatásaikról. Pl.: Michael Ende: Előszó helyett: Szigorúan véve, Petőcz András: Internet-vers.András:

A mesék bűvöletében Ismeretek Nép- és műmesék. Hazai nemzetiségek és más népek meséi. Verses és prózai formájú mesék. Meseregény(ek), meseregény-részletek. Példák különféle műfaji változatokra (pl. tündérvarázsmese, valódi mese, hősmese, csalimese, láncmese, hazugságmese, tréfás mese). (Pl. Tündérszép Ilona és Árgyélus, Az okos lány, A bolond falu, egy cigánymese.) Állatmesék verses és prózai formában (egy téma több variánsa, pl. La Fontaine klasszikus történetei és új átdolgozások). J. K. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve. A lakóhely kultúrája. Irodalmi művekhez kapcsolódó szövegalkotási feladatok készítése különféle műfajokban.

Petőfi Sándor:János vitéz Ismeretek A János vitéz cselekménye, szerkezete. A mű mesei elemei (cselekmény, hősök) – népies elbeszélő költemény/verses mese. Kukorica Jancsi útja, tettei, választásai (értelmezés, jellemzés).

Követelmények A tanuló  ismert műfajú művek olvasásával, értelmezésével illeszkedik az új nevelésioktatási szakasz irodalmi/képességfejlesztési folyamatába (átismétel, felidéz);  megismer műveket a magyar népmesék, műmesék, hazai nemzetiségek és más népek meséi köréből;  tudatosítja a mese különféle műfaji változatainak, illetve egy-egy mű variánsainak létezését, a népmese és a műmese fogalmát;  tudatosítja a valóság és mese (fikció) különbségét; egy-egy feldolgozás verses és prózai formáját;  alkalmazni tudja a műfajjal kapcsolatos legfontosabb fogalmakat;  képes cselekményismertetésre, hősbemutatásra;  megtanul és előad művet/műrészletet;  képes az elbeszélés, jellemzés közlésformáinak gyakorlására;  megismer valamely népi hagyományt lakóhelye vonatkozásában.

Követelmények A tanuló  ismeri az epikai műnem jellegét (tér, idő, cselekmény, szereplő, elbeszélő);  elemzi és minősíti ezeket a viszonyokat, szempontokat a János vitéz részletes 42

feldolgozása során; - jellemzi a mű szereplőit; megismeri a kapcsolódó elméleti fogalmakat (pl. népiesség, verses epika; elbeszélő költemény); megkezdi az ismerkedést a poétikai eszközökkel – a szóképek, alakzatok felismerése, megnevezése ettől kezdve folyamatos feladat; felismeri a versritmust; képes önálló szövegalkotási feladatok megoldására (különféle közlésformák; nézőpontváltás stb.); képes az elbeszélés, leírás, jellemzés közlésformáinak gyakorlására; néhány, különféle típusú, a mindennapokban megjelenő írott és elektronikus szöveg elkészítésére; képes saját véleményének megfogalmazására, érvelő szövegek készítésére; alkalmas memoriterek előadására (szövegrészletek a műből); megismer valamely kulturális, népi hagyományt lakóhelye vonatkozásában képes az elbeszélés, leírás, jellemzés közlésformáinak gyakorlására.

 

A megjelenítés eszközei (az egységenkénti feldolgozás során néhány poétikai eszköz megismerése: képek, pl. hasonlat, megszemélyesítés, metafora; alakzatok, pl. ellentét, párhuzam, felsorolás, megszólítás, felkiáltás, kérdés).



Verselési elemzések, ritmizálási gyakorlatok.  

A szűkebb környezethez való kötődés alakítása.

     

II. félév Múltunk a mítoszokban Ismeretek

Követelmények 

Kapcsolatok (családi, baráti stb.) sokfélesége az irodalmi művekben. Mitológiai történetek (pl. Parisz ítélete, Daidalosz és Ikarosz stb.) A választott művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek.

  

A tanuló az irodalmi művek segítségével is megfigyeli a kapcsolatok sokféleségét, a téma irodalmi megjelenésének változatosságát, felfedez archetipikus helyzeteket mitológiai történetekkel; felismer irodalmi témákat, formákat; gyakorolja a jegyzetelést, vázlatkészítést; képes véleménye szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasott szövegek szereplőinek tetteiről, érzelmeiről, gondolatairól, a megjelenített helyzetekről, folyamatos fejlesztési célként.

A Biblia világa Ismeretek Kapcsolatok sokfélesége az irodalmi művekben.

Követelmények A tanuló  az irodalmi művek segítségével is megfigyeli 43

Bibliai történetek (pl. A világ teremtése, A vízözön története, Jézus, az ember fia stb.)  A választott művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek.

 Ez a föld a mi hazánk (Táj, szülőföld; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk) Petőfi Sándor: Az Alföld (és más műve, pl. Úti levelek). Epikai művek (részletek) és lírai alkotások magyar tájakról, városokról illetve vallomások a szülőföldről. A választott tárgyhoz kapcsolódó fogalmi ismeretek. A régió, lakóhely kultúrája, emlékhelyei/az iskola névadója. A választott tárgyhoz kapcsolódó fogalmi ismeretek. Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk - sok szempontú megközelítés. Tér- és időviszonyok (cselekményidő/külső, történelmi idő), cselekmény, szerkezet, szereplők/jellemek, kapcsolatok, konfliktusok. Elbeszélői nézőpont. A mű fontos témái (pl. barátság, közösség, önfeláldozás, gyerekek-felnőttek, hűség-árulás).

az kapcsolatok sokféleségét, a téma irodalmi megjelenésének változatosságát korszaktól, műfajtól és formától függetlenül; képes véleménye szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasott szövegek szereplőinek tetteiről, érzelmeiről, gondolatairól, a megjelenített emberi helyzetekről folyamatos fejlesztési célként; gyakorolja a jegyzetelést, vázlatkészítést.

A tanuló  tudatosítja, hogy vannak gyakori témák, motívumok az irodalomban;  megismeri, hogy a tematika nem műnemhez, műfajhoz kötödik;  érzékeli a szövegek műfaji különbségét (mese – dokumentum; lírai mű – elbeszélés);  megfigyeli a jellegzetes magyar tájak, városok megjelenítésének formáit;  megismeri egy-egy jelentős alkotónak a szülőföldjéhez, a magyar tájhoz való viszonyulását (ez is fejleszti, alakítja a kötődés igényét, pl. nemzeti öntudat, hazafias nevelés);  azonosítja a művekben megjelenített témát, motívumot, gondolatot, érzelmet, hangulatot;  Petőfi Sándor: Az Alföld (elemzés és memoriter is).

A tanuló  megismer valamely kulturális, irodalmi, népi hagyományt lakóhelye (tájegység/település/kerület) vagy iskolája vonatkozásában (pl. felkeresnek egy irodalmi emlékhelyet, emléktáblát, szobrot);  ismerkedik jelenének hagyományaival (pl. nemzetiségi irodalom, folklór, múzeum, színház), az ide kötődő/kapcsolódó szerző legalább egy irodalmi művével; gyűjtőmunkája eredményeképpen (internethasználattal is) az anyagból valamely prezentációt készít. A tanuló  megismerkedik a házi olvasmányok megközelítési szempontjaival, lehetőségeivel; 44

 

előzetesen felkészül a mű sok szempontú megközelítésére (feladatok; adatkeresés, jegyzetelés, vázlatkészítés stb.); képes szövegalkotási feladatok megoldására (szóban/írásban), pl. jellemzés, levél, elbeszélés, jellemzés nézőpontváltással, kreatív írás; képes szövegrészlet megtanulására, esetleg jelenet, dialógus előadására, dramatikus játékra.

Az ember világa Ismeretek

Követelmények

Családi, baráti kapcsolatok sokfélesége az irodalmi művekben. Kisepikai (pl. Móricz Zsigmond, Fekete István művei) és nagyepikai (teljes művek és részletek, pl. Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai, Nógrádi Gábor: PetePite), valamint lírai alkotásokban. Arany János: Családi kör – versértelmezés. A választott művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek.

A tanuló  az irodalmi művek segítségével is megfigyeli az emberi kapcsolatok sokféleségét, a téma irodalmi megjelenésének változatosságát korszaktól, műfajtól és formától függetlenül;  felismer emberi alaphelyzeteket és irodalmi témákat, formákat;  részt vesz ajánlott olvasmányok közös feldolgozásában (tér- és időviszonyok, cselekmény, szereplők, elbeszélői nézőpont, szerkezet stb.);  választhatja klasszikus és népszerű ifjúsági regények bemutatását (szemelvények vagy egyéni beszámolók, ajánlások); az érdeklődés felkeltésének céljából is;  gyakorolja a jegyzetelést, vázlatkészítést;  képes Arany János Családi kör című művének elemző bemutatására (memoriter is);  képes véleménye szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasott szövegek szereplőinek tetteiről, érzelmeiről, gondolatairól, a megjelenített emberi helyzetekről, folyamatos fejlesztési célként.

6. osztály I. félév Monda, rege, ballada Ismeretek Magyar mondák, pl. őstörténeti mondák/eredetmondák, történeti mondák, helyi mondák (pl. A fehér ló mondája; vármondák, Lehel, Zotmund mondája). Arany János: Rege a csodaszarvasról – műértelmezés.

Követelmények A tanuló  a már korábbról ismert művek olvasásával felidézi a műfaji sajátosságokat;  felidéz népköltészeti műfajokat;  megismer, rendszerez mondatípusokat;  kreatív írásokat készít (pl. helyi monda, keletkezéstörténet); 45

A csodaszarvas-monda feldolgozása(i) és a történeti források. Egy népballada értelmezése és előadása (pl. Kőmíves Kelemen vagy Kádár Kata). A műfaji sajátosságok megfigyelése, elemzése (szaggatottság, kihagyás, elhallgatás stb.). Arany János: A walesi bárdok – egy műballada értelmezése és előadása. Egyszólamú, egyenes vonalú (lineáris) szerkezet. Műfaji sajátosságok (pl. kihagyásosság) és művészi megoldások (pl. ismétlés, fokozás, szórendcsere/inverzió, versforma, zeneiség). Magatartásformák; bűn és bűnhődés, lélektaniság.

képes Arany János Rege a csodaszarvasról című művének elemző bemutatására (részletek, memoriter is), a mondai anyag és a művészi feldolgozás összevetésére;  megismeri a ballada műfaji jellemzőit, sajátos szerkesztés- és előadásmódját;  tudja, hogy a népköltészeti alkotások többféle változatban létezhetnek;  elő tud adni egy népballadát (memoriter);  értelmezi Arany János A walesi bárdok című balladáját (memoriter);  műismereti minimuma: egy népballada és egy Arany-ballada.

Arany János: Toldi Ismeretek A Toldi cselekménye, szerkezete. Toldi Miklós helyzete, tettei, magatartása (értelmezés, jellemzés); kapcsolatai, konfliktusai (elemzés). Arany lélekábrázolása (családi kapcsolatok; bűn és megtisztulás).

Követelmények A tanuló  felismeri az elbeszélő költemény műfaját;  elemzi a tér- és időviszonyokat; ismeri a cselekményt; jellemzi a szereplőket és minősíti kapcsolataikat a Toldi részletes feldolgozása során;  alkalmazza a kapcsolódó elméleti fogalmakat A megjelenítés eszközei (az egységenkénti (pl. verses epika; elbeszélő költemény); feldolgozás során a poétikai eszközök elemzése:  felismeri a poétikai eszközöket (szóképek, képek, pl. hasonlat, megszemélyesítés, metafora; alakzatok), a versritmust; alakzatok, pl. ellentét, párhuzam, túlzás,  képes saját véleményének felsorolás, részletezés, szótőismétlés). megfogalmazására; Verselési elemzések, ritmizálási gyakorlatok.  tud memoritereket előadni (szövegrészletek a Irodalmi művekhez kapcsolódó szövegalkotási műből); feladatok készítése, különféle műfajokban  képes önálló szövegalkotási feladatok (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél). megoldására (különféle közlésformák; Érvelő szövegek. nézőpontváltás stb.); Kreatív írások.  rövid érvelő szövegek készítésére;  néhány, különféle típusú, a mindennapokban megjelenő írott és elektronikus szöveg elkészítésére (meghívó, e-mail stb.);  saját hibáinak felismerésére, javítására, igényli ezek kiküszöbölését gyakorlással, feladatmegoldással, és törekszik készségszintjének folyamatos fejlesztésére.

II. félév Gárdonyi Géza: Egri csillagok Ismeretek Gárdonyi Géza: Egri csillagok – sok szempontú megközelítés.

Követelmények A tanuló  alkalmazza a házi olvasmányok korábban 46

Tér- és időviszonyok (cselekményidő/külső, történelmi idő), cselekmény, szerkezet; a szereplők csoportjai, kapcsolataik; konfliktusok. Elbeszélői nézőpont, jellemábrázolás, ábrázolásmód. Bornemissza Gergely életútja. A mű fontos témái (történelem, hősiesség, barátság, szerelem, árulás stb.) és motívumai (pl. hold, csillag, gyűrű).

 



megismert megközelítési lehetőségeit; előzetesen felkészül a mű sok szempontú értelmezésére (feladatok; adatkeresés, jegyzetelés, vázlatkészítés stb.); képes szövegalkotási feladatok megoldására (szóban/ írásban), pl. leírás, jellemzés, elbeszélés nézőpontváltással, levél, kreatív írás; képes szövegrészlet megtanulására, esetleg jelenet, dialógus előadására, dramatikus játékra.

Érzelmek, hangulatok, gondolatok „Egy dallam visz, de keresztezi száz…” Ismeretek Követelmények Témák, motívumok lírai alkotásokban (pl. A tanuló természet, évszakok, napszakok, szerelem).  megkülönbözteti az epikai és lírai műnemet A lírai műnem sokszínűsége: változatos szerkezeti (az ábrázolás irányultsága alapján); megoldások, képiség, zeneiség, hangnemek –  felismeri a lírai műnemnek a líra alanyára eltérő alkotói magatartások. vonatkoztatottságát (bármely líratípusban, pl. gondolat- vagy hangulatlíra); Szemelvények a magyar irodalom különféle  bővíti ismereteit a kifejezésmódokról; műfajú alkotásaiból, pl. Csokonai Vitéz Mihály,  felismer jellemző témákat, motívumokat (pl. József Attila, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó természet, évszakok, napszakok); Lőrinc, Weöres Sándor műveiből – értelmezések,  felismeri a művészi stíluseszközöket és elemzi poétikai és verstani gyakorlatok. azok hatását. A választott művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek. Próbatételek, kalandok, hősök Ismeretek A hősies magatartás néhány példája, változata; a próbatételek, kalandok szerepe.

Követelmények

A tanuló  megismer az irodalmi művek segítségével néhány példát a hősies magatartásra; A görög mitológiától és a Bibliától (pl. Héraklész,  megfigyeli, hogy a próbatételek, kalandok Odüsszeusz; Dávid és Góliát, Sámson) a klasszikus miként formálják a személyiséget, jellemet; és a kortárs ifjúsági irodalomig (kis- és nagyepikai  a „próbatétel, kaland, hősiesség” tematika művek, műrészletek; verses és prózai formák). alapján is felismer emberi alaphelyzeteket és irodalmi témákat, formákat; felismeri az Fazekas Mihály: Lúdas Matyi – műértelmezés. emberi kapcsolatok sokféleségét és a téma Szerkezet (a négy levonás kapcsolódása; ismétlés megjelenésének változatosságát korszaktól, és fokozás); a konfliktusok jellege; népiesség és műfajtól és formától függetlenül; időmértékes forma.  felfedez archetipikus helyzeteket bibliai, mitológiai történetekkel;  részt vesz ajánlott olvasmányok közös feldolgozásában (tér- és időviszonyok, cselekmény, szereplők, elbeszélői nézőpont, szerkezet stb. elemzésében);  választhatja klasszikus és népszerű ifjúsági regények bemutatását (szemelvények vagy 47

  

egyéni beszámolók, ajánlások); az érdeklődés felkeltésének céljából is (a mű hatása); gyakorolja a jegyzetelést, vázlatkészítést; képes Fazekas Mihály Lúdas Matyi című művének elemző bemutatására, esetleg egyik levonásának dialogikus megjelenítésére; képes vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasott szövegek szereplőinek tetteiről, érzelmeiről, gondolatairól, a megjelenített emberi helyzetekről, folyamatos fejlesztési célként.

7. osztály I. félév Egy korstílus – a romantika Ismeretek Követelmények Egy korstílus – a romantika. A tanuló Egy-két szemelvény a korszak jellemző  ismerkedik egy korstílussal, a korstílus és egyalapvetéseiről, törekvéseiről (pl. szabadság az egy mű közötti összefüggéssel; irodalomban; új, jellegzetes műfajok; kevertség,  ismerkedik a korszak irodalmi életével (pl. töredékesség; romantika és népiesség). folyóiratok, színházi élet, irodalmi kapcsolatok); Szemelvények Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi  megismeri a korszakolás nehézségeit; a korstílusra jellemző, különféle műfajú, tematikájú romantika hátterét, esztétikai elveit, alkotásaiból (pl. Kölcsey: Huszt; Vörösmarty: törekvéseit, ábrázolásmódját, hangnemeit; a Ábránd; Petőfi: Egy gondolat bánt engemet…). stílus formajegyeit;  ismerkedik romantika és népiesség, romantika és reformkor összefüggésével;  jellemző műveken felismeri a legjellemzőbb romantikus jegyeket, vonásokat;  felismer zenei és képzőművészeti vonatkozásokat, kapcsolódásokat;  az önálló ismeretszerzés többféle módszerével (pl. internet, elektronikus könyvtár) is gyűjt információkat. Lírai műfajok (óda, himnusz, elégia, dal, epigramma) Ismeretek Követelmények Alkotások műfaji szempontokból a magyar A tanuló irodalom különféle korszakaiból, pl. Ady Endre,  felismeri az alapvető lírai műfajok Arany János, Csokonai Vitéz Mihály (A sajátosságait különböző korok alkotóinak Reményhez), Janus Pannonius (Pannónia művei alapján (elsősorban 19-20. századi dicsérete), József Attila, Kölcsey Ferenc, Petőfi alkotások); Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Vörösmarty  felismeri néhány lírai mű beszédhelyzetét, a Mihály, Weöres Sándor műveiből és kortárs megszólító-megszólított viszony néhány magyar lírai alkotásokból. jellegzetes típusát;  azonosítja a művek tematikáját, meghatározó Tematikus, motivikus kapcsolódások felismerése motívumait; felfedez műfaji és tematikus– a műválasztás felölel alapvető lírai témákat (pl. motivikus kapcsolatokat; 48

természet, évszakok és napszakok, szülőföld, haza, család, szerelem, öntudat, költősors, költészet/ars poetica).

 

Nemzeti himnuszunk, ódáink – Kölcsey: Hymnus; Vörösmarty: Szózat; Petőfi: Nemzeti dal – műértelmezések, sok szempontú elemzések (pl. vershelyzet, szerkezet, műfaji változat, poétikai megoldások, versforma).



 



azonosítja a zenei és ritmikai eszközök típusait, felismeri funkciójukat, hangulati hatásukat; azonosít képeket, alakzatokat, szókincsbeli és mondattani jellegzetességeket, a lexika jelentésteremtő szerepét megérti a lírai szövegekben; megismeri a kompozíció meghatározó elemeit (pl. tematikus szerkezet, tér- és időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása); felismer érzelmi tartalmakat; sok szempontú megközelítésben elemez, értelmez különféle műfajú lírai alkotásokat és meg is tanul néhányat (pl. elégia/Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez; epigramma/Janus Pannonius: Pannónia dicsérete); sok szempontú megközelítésben értelmezi, elemzi nemzeti himnuszunkat, ódáinkat (Kölcsey: Hymnus; Vörösmarty: Szózat; Petőfi: Nemzeti dal; memoriterek is).

II. félév Nagyepikai alkotás (regényelemzés) – egy Jókai-regény és a romantikus korstílus Ismeretek Követelmények Nagyepikai alkotás (regényelemzés) - sok A tanuló egy Jókai-regényben szempontú megközelítés.  azonosítja, elemzi az idő- és térviszonyokat, az előreutalásokat, késleltetéseket, Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (vagy esetleg egy epizódokat; a szereplők kapcsolatait, a másik regénye, pl. Az új földesúr vagy A jövő cselekmény elemeit; század regénye) – sok szempontú megközelítés.  felismeri az elbeszélői nézőpontot, beszédhelyzetet; Tér- és időviszonyok, cselekmény, szerkezet.  műelemzés nyomán rögzíti a műfaji Hősök, magatartásformák, erkölcsi választások – sajátosságokat és romantikus epika a szereplők jellemzése (egyéni állásfoglalással). jellemzőit; Regényműfaji változat (pl. heroikus regény,  azonosítja a műben megjelenő tematikát (pl. irányregény, utópia stb.). család, szerelem, hősiesség, hazafiság, A romantika megjelenési formái (pl. szerkezet, önfeláldozás); cselekményfordulatok, jellemek, hangnem,  képes a szereplők jellemzésére, tetteik előadásmód). minősítésére; erkölcsi választások Elemzések, értelmezések és kreatív írások. értelmezésére és véleményezésére;  alkalmas a megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezésére;  alkalmas az irodalmi élmény megosztására; beszámoló, ajánlás készítésére, különféle vélemények összevetésére;  képes memoriterek (prózaepikai szövegrészletek) előadására;  képes annak felismerésére és tudatosítására, hogy az elemző-értelmező olvasás elmélyíti az 49

élmény- és tapasztalatszerzést, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élményeknek, az életvezetésnek is a forrása. Kisepikai alkotások (pl. kisregény, elbeszélés, novella, legenda, anekdota) Ismeretek Követelmények Az egyes kisepikai műfajok sajátosságai (pl. tér-, A tanuló kisepikai alkotásokban időviszonyok, szerkesztésmód, szereplők,  azonosítja, elemzi az idő- és térviszonyokat; hangnem).  érzékeli az elbeszélés és a történet időrendje Kosztolányi Dezső, Mikszáth Kálmán és más közötti eltérést; magyar elbeszélők alkotásai.  azonosítja az előreutalásokat, késleltetéseket;  felismeri az elbeszélői nézőpontot, beszédhelyzetet;  műelemzések nyomán rögzíti az egyes műfajok sajátosságait;  azonosítja az irodalom nagy témáit, pl. család, iskola, gyerekek és felnőttek, próbatételek;  képes az irodalmi élmény megosztására;  képes érzelmi tartalmak felismerésére, erkölcsi választások értelmezésére és véleményezésére, pl. indulatok, szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála;  memoriterek (prózaepikai szövegrészletek) előadására. Nagyepikai alkotás (regényelemzés) Ismeretek Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője – sok szempontú megközelítés. Tér- és időviszonyok, cselekmény, szerkezet, anekdotikusság. A szereplők jellemzése (egyéni állásfoglalással). Elemzések, értelmezések és kreatív írások.

Követelmények A tanuló nagyepikai alkotás(ok)ban  azonosítja, elemzi az idő- és térviszonyokat;  érzékeli az elbeszélés és a történet időrendje közötti eltérést;  azonosítja az előreutalásokat, késleltetéseket;  felismeri az elbeszélői nézőpontot, beszédhelyzetet; Ajánlott és/vagy egyéni olvasmányok, pl. Jules  a műelemzés nyomán rögzíti a műfaji Verne, Mark Twain, Dickens és mások műveiből; a sajátosságokat; klasszikus és kortárs, magyar és világirodalmi  azonosítja az irodalom nagy témáit (pl. ifjúsági irodalomból – műbemutatások, család, gyerekek és felnőttek, próbatételek, értelmezések, ajánlások (a házi olvasmányok szerelem); megközelítési szempontjainak alkalmazása, önálló  képes az irodalmi élmény megosztására; állásfoglalással).  képes a szereplők jellemzésére, tetteik minősítésére; erkölcsi választások értelmezésére és véleményezésére;  memoriterek (prózaepikai szövegrészletek) előadására;  képes annak felismerésére és tudatosítására, hogy az elemző-értelmező olvasás elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, 50

 

Drámai műfajok (egy komédia) Ismeretek Drámai műfajok - egy komédia sok szempontú megközelítése

esztétikai élményeknek, a tapasztalatszerzésnek a forrása; képes az irodalmi élmény megosztására, olvasmányainak ajánlására; alkalmas az önálló olvasmányválasztás indoklására.

Követelmények

A tanuló  megismeri a drámai műnem legfontosabb jellemzőit, a komédia műfaját közös és önálló Molière: Fösvény (esetleg pl. Képzelt beteg) vagy olvasással, feldolgozással, műelemzéssel; Shakespeare egy vígjátéka vagy Szigligeti: Liliomfi  képes az epikai és a drámai vagy Goldoni: Két úr szolgája. történetmegjelenítés közötti hasonlóságok és eltérések azonosítására; Tér- és időviszonyok, szereplők rendszere,  a drámai szerkezet, drámai jellem és nyelv alapszituáció, cselekmény, konfliktusok. néhány jellemzőjének felismerésére;  a komikum mint műfajformáló minőség Drámai szerkezet. felismerésére, formáinak A komikum megjelenési formái (pl. helyzet- és megkülönböztetésére; jellemkomikum).  egy jellemtípus azonosítására; Komikus jellem, jellemtípus.  képes szituációk és instrukciók értelmezésére, esetleg megjelenítésére;  alkalmas részlet megtanulására, esetleg jelenet előadására az olvasott drámai műből, valamint egy látott jelenet (színházi előadás vagy felvétele) értelmezésére. 8. osztály I. félév Stílusirányzatok a 20. század elején (klasszikus modernség) Ismeretek Követelmények Stílusirányzatok a 20. század elején A tanuló megismerkedik (klasszikus modernség).  egy korszak stílusirányzataival – pl. impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió –, az Az impresszionizmus, szimbolizmus, irányzatok és egy-egy mű összefüggésével; szecesszió stílus- és formajegyei.  ismerkedik a korszak irodalmi életével (pl. a Jellemző művek, ábrázolásmódok pl. Ady, Nyugat szerepe, hatása; irodalmi kapcsolatok); Babits, Juhász Gyula, Tóth Árpád műveiből.  megismeri a korszakolás nehézségeit;  az irányzatok főbb esztétikai elveit, törekvéseit, ábrázolásmódját, stílus- és formajegyeit (szimbólumhasználat és szimbolizmus megkülönböztetésével);  jellemző műveken felismeri az irányzatok jellegzetességeit, főbb vonásait;  az önálló ismeretszerzés többféle módszerével (pl. internet, elektronikus könyvtár stb.) is gyűjt információkat; 51



keres a korszakhoz regionális és helyi kulturális kötődéseket (bármely művészeti ágból, pl. festészet, szobrászat, építészet is).

Kisepikai alkotások - prózai és verses, pl. novella, elbeszélés, kisregény, anekdota, karcolat, komikus eposz, ballada Ismeretek Követelmények Kisepikai alkotások - prózai és verses műfajok. A tanuló Novella, elbeszélés, kisregény, anekdota, karcolat,  műelemzések során rögzíti az egyes műfajok egyperces novella, komikus eposz, ballada sajátosságait is; műfaji rendszerezés.  felismeri az epikus közlésformát, valamint a verses és a prózaforma műfajmegkötő vagy Tematikus kapcsolódások, archetipikus helyzetek műfaj-független szerepét; felismerése (pl. gyerekkor-felnőttkor, szegénység-  alkalmazza a művek már ismert értelmezési gazdagság, bűn-bűnhődés, házastársi szempontjait (elemzi az idő- és kapcsolatok, hűség, kitartás, beavatás). térviszonyokat, szerkezeti megoldásokat, előreutalásokat, késleltetéseket); Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Mikszáth  felismeri az elbeszélői nézőpontot, Kálmán, Örkény István műveiből, valamint beszédhelyzetet; választható:  azonosítja az irodalom nagy témáit, pl. család, Petőfi Sándor: A helység kalapácsa – a komikus iskola, gyerekek és felnőttek, szegénység; eposz műfaji sajátosságai, illetve Arany János egy  a kisepikai műfajok rendszerezésével (eredet, balladája (pl. Zách Klára; Szondi két apródja). forma, műfaji jellemzők) összefoglalja, átismétli a négy év során megszerzett Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (részletek) – házi ismereteit; olvasmány.  képes az irodalmi élmény megosztására; A karcolatgyűjtemény szerkezete; pár-novellák  képes érzelmi tartalmak felismerésére, összevetése. erkölcsi választások értelmezésére és véleményezésére, pl. indulatok, szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála stb.;  memoriterek (verses és prózaepikai szövegrészletek) előadására. Nagyepikai alkotás – regényelemzés Ismeretek Követelmények Nagyepikai alkotás – egy regény sok szempontú A tanuló nagyepikai alkotás(ok)ban megközelítése.  azonosítja, elemzi az idő- és térviszonyokat, a Pl. Tamási Áron: Ábel a rengetegben vagy Szabó narráció sajátosságait (az elbeszélés és a Magda: Abigél vagy Móricz Zsigmond: Légy jó történet időrendje, előreutalások, mindhalálig (vagy egy másik regénye, pl. Pillangó, késleltetések); a műfaji változatot; Árvácska) vagy Gárdonyi Géza: A láthatatlan  felismeri az elbeszélői nézőpontot, ember. beszédhelyzetet;  azonosítja az irodalom nagy témáit, pl. szülő Tér- és időviszonyok, cselekmény, szerkezet, és gyerek, gyerekek és felnőttek, iskola és elbeszélői nézőpont, hangnem, ábrázolásmód. nevelés; beavatás, próbatételek, szerelem. Hősök, tettek, magatartásformák – a szereplők jellemzése (egyéni állásfoglalással).

A tanuló  képes a szereplők jellemzésére, tetteik minősítésére; alapvető emberi helyzetek, 52

Regényműfaji változat (pl. fejlődésregény, történelmi regény, példázatos regény). Elemzések, értelmezések és kreatív írások.

erkölcsi választások értelmezésére és megbeszélésére, véleményezésére;  felidézi és rendszerezi az olvasott, feldolgozott regényeket (összefoglalás);  képes az irodalmi élmény megosztására, olvasmányainak ajánlására;  alkalmas az önálló olvasmányválasztás indoklására;  memoriterek (prózaepikai szövegrészletek) előadására;  képes annak felismerésére és tudatosítására, hogy az elemző-értelmező olvasás elmélyíti az élmény- és tapasztalatszerzést, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élményeknek, a tapasztalatszerzésnek a forrása. Lírai és átmeneti műfajok, műtípusok - óda, dal, epigramma, elégia, ekloga, életkép, tájlíra, hangulatlíra, gondolati líra Ismeretek Követelmények Lírai és átmeneti műfajok, műtípusok, pl. óda, dal, A tanuló epigramma, elégia, ekloga, életkép, tájlíra,  elemzi az alapvető lírai műfajok sajátosságait hangulatlíra, gondolati líra - műfaji rendszerezés. különböző korok alkotóinak művei alapján, értelmezi néhány lírai mű beszédhelyzetét, a Tematikus, motivikus kapcsolódások felismerése megszólító-megszólított viszony néhány (a műválasztás felölel alapvető lírai témákat, pl. jellegzetes típusát; természet, évszakok és napszakok, szülőföld,  azonosítja a művek tematikáját, meghatározó haza, család, szerelem, háború, szabadság, motívumait; felfedez műfaji és tematikusöntudat, költősors, költészet / ars poetica). motivikus kapcsolatokat; Verstani, poétikai fogalmak rendszerezése.  elemzi a zenei és ritmikai eszközök típusait, felismeri funkciójukat, hangulati hatásukat; Szemelvények Ady Endre, Arany János, Csokonai  elemzi a képeket, alakzatokat, szókincsbeli és Vitéz Mihály, Janus Pannonius, József Attila, mondattani jellegzetességeket, a lexika Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós jelentésteremtő szerepét megérti a lírai (Nem tudhatom), Szabó Lőrinc, Vörösmarty szövegekben; Mihály, Weöres Sándor műveiből és kortárs  elemzi a kompozíció meghatározó elemeit (pl. magyar lírai alkotásokból. tematikus szerkezet, tér- és időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása); Szemelvények a reklám és a popzene új szóbeli  elemzi a művekből feltáruló érzelmi költészetéből. tartalmakat;  sok szempontú megközelítésben elemez, A fogalmi háló a választott művekhez kapcsolódik. értelmez különféle műfajú lírai alkotásokat és meg is tanul néhányat (Ady Endre, József Attila, Kosztolányi Dezső, Weöres Sándor egyegy művét, Radnóti Miklós Nem tudhatom című alkotását és kortárs magyar szerzők néhány költeményét;  rendszerezi műfajelméleti, verstani, poétikai ismereteit (ismétléssel is);  ismerkedik a reklám és a popzene új szóbeli költészetével, illetve ennek helyével, szerepével, hatásával a közműveltségben. 53

Nagyepikai alkotás az ifjúsági és/vagy a szórakoztató irodalom köréből - magyar vagy világirodalom, regényelemzés Ismeretek Követelmények Nagyepikai alkotás az ifjúsági és/vagy a A tanuló szórakoztató irodalom köréből – egy magyar vagy  tudja alkalmazni a művek megközelítésének világirodalmi regény sok szempontú (korábban gyakorolt) lehetőségeit; megközelítése.  képes az irodalmi élmény megosztására, olvasmányainak ajánlására; A népszerű irodalom műfajai (pl. ifjúsági, bűnügyi,  alkalmas az önálló olvasmányválasztás fantasztikus regény, kalandregény, sci-fi), indoklására; megoldásai, hatása; hangnemei (pl. humoros  képes memoriterek (prózaepikai regény), formái (pl. naplóregény, levélregény). szövegrészletek) előadására; Pl. Golding: A Legyek Ura / Salinger: Zabhegyező /  képes annak felismerésére és tudatosítására, Rejtő Jenő egy műve / Verne egy műve / egy hogy az elemző-értelmező olvasás elmélyíti az klasszikus bűnügyi regény. élmény- és tapasztalatszerzést, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, A fogalmi háló a választott művekhez kapcsolódik. esztétikai élményeknek, a tapasztalatszerzésnek a forrása;  tud tájékozódni erkölcsi kérdésekben, és ezt igényli is; megérti az igazság és nézőpont, a személyes és a közösségi igazság konfliktusát;  képes az önálló műbefogadás mind teljesebb élményére, a hatás feldolgozására (csoportos beszélgetésben való részvétellel és egyéni szövegalkotással egyaránt);  képes a tetszés- vagy véleménynyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáinak alkalmazására, az eltérő ízlésítéletek különbözőségének megértésére;  képes a szórakoztató irodalom, a populáris irodalom egyes alkotásainak, különféle filmes feldolgozásoknak esztétikai szempontú, kritikus értékelésére. Drámai műfajok - egy tragédia és/vagy egy komédia Ismeretek Követelmények Drámai műfajok - egy tragédia és/vagy egy A tanuló komédia sok szempontú megközelítése.  felismeri és elemzi a drámai műnem főbb jellemzőit, a választott alkotás műfaját közös és Shakespeare: Romeo és Júlia önálló olvasással, feldolgozással, műelemzéssel; (vagy egy Shakespeare-komédia vagy Gogol: A  elemzi a drámai szerkezet, drámai jellem és nyelv revizor). néhány jellemzőjét;  felismeri a tragikumot/komikumot mint Tér- és időviszonyok, szereplők rendszere, műfajformáló minőséget, elemzi a műbeli alapszituáció, cselekmény, konfliktusok. megjelenési formáit; Drámai szerkezet.  tudja jellemezni a drámai hősöket, elemezni kapcsolataikat, konfliktusaikat; A meghatározó minőség szerepe  képes szituációk és instrukciók értelmezésére, (tragikus/komikus cselekmény; esetleg megjelenítésére; tragikus/komikus hős).  tud elemezni és értelmezni egy látott jelenetet 54

Hősök (egyéni és tipikus vonások). Tragikus bukás, értékveszteség/komikus lelepleződés.

 

(színházi előadás vagy felvétele); alkalmas egy szövegrészlet megtanulására, jelenet előadására az olvasott drámai műből vagy annak alapján; különféle dramatikus formák kipróbálása révén (pl. helyzetgyakorlat, stílusgyakorlat, dramatikus improvizáció) fejlődik empatikus készsége.

A média kifejezőeszközei (1) Történet és elbeszélés a mozgóképen Ismeretek/fejlesztési követelmények Helyszín- és időviszonylatok, illetve jellemek és konfliktusviszonylatok felismerése, megfigyelése a médiaszövegekben (pl. rádióműsorban, riportban). Átélt, elképzelt vagy hallott esemény mozgóképi megjelenítésének megtervezése az életkornak megfelelő szinten (pl. story-board, animáció, interjú alkalmazásával). A beállítás (snitt; a kamera által rögzített folyamatos tér és idő), a jelenet (nagyobb tér és/vagy időugrások által határolt szerkezeti egység), a fordulat és epizód fogalmának magyarázata. A korosztálynak megfelelő mozgóképi szövegeken a cselekmény- és történetszervezés, valamint az elbeszélés (narráció) megfigyelése és tudatosítása, és mindezzel összefüggésben konkrét szövegek elemzése során az expozíció, bonyodalom, lezárás már ismert fogalmainak alkalmazása. Egyszerűbb médiaszövegek létrehozásával (pl. interjú, újságcikk, közösségi portálra készülő adatlap, önportré) a képzelőerő, kifejezőkészség fejlesztése. A média kifejezőeszközei (2) A mozgóképi és az írott sajtó szövegeinek rendszerezése Ismeretek/fejlesztési követelmények Annak tudatosítása és próbája, hogy noha a mozgóképi szövegeknek nincs minden szövegre alkalmazható osztályozása, a filmek értelmezését, elemzését segíti a rendszerezés néhány alapszempontja (a valóságanyag természete, dokumentumfilm-fikció; az alkotói szándék és nézői elvárás – műfajfilm, szerzői film). A szerzői és a műfajfilm néhány meghatározó jellemzőjének meghatározása (a nézők számára ismerős témák, szériaszerű filmalkotások, könnyen befogadható ábrázolási konvenciók, illetve a személyesebb, a szerzővel azonosítható eredeti formanyelv használata). A meghatározó sajtóműfajok felismerése, alapvető jellemzőik tudatosítása (tudósítás, riport, publicisztika, kritika).

55

Magyar nyelvtan 1. évfolyam 1. félév Tanítói segítséggel tájékozódjon a tanuló a vonalrendszerben, tudja alakítani a tanult kisbetűket, és az írásjeleket másoláskor, tollbamondáskor és emlékezetből íráskor. Az írás terjedelme kb. 4-6 sor legyen. Az írás teljesítményének szintje érje el a kb. 4-6 betűt percenként. Tudjon a tanuló szótagokból, betűkből szavakat alkotni. Tanév vége Biztosan tájékozódjon a tanuló a vonalrendszerben, tudja alakítani a tanult kis- és nagybetűket,és az írásjeleket másoláskor, tollbamondáskor és emlékezetből íráskor. Helyesen válassza el az egyszerű szavakat. Másoláskor legfeljebb 2-3 írástechnikai hibát kövessen el. Az írás során a betűket szabályos vonalvezetéssel alakítsa és kapcsolja. Az írás teljesítményének szintje érje el kb. a 8-12 betűt percenként. Írástechnikai hibát ne kövessen el. A mondatkezdő nagy-betűket és mondatzáró írásjeleket biztonságosan használja.

2. osztály I. félév A tanuló írása – a betűk alakja és kapcsolása – a normához közelítsen. Legyen könnyen olvasható. Az írás terjedelme 7-8 sor legyen. Az írás teljesítményének szintje érje el kb. a 12-18 betűt percenként. A mondatkezdő nagybetű és a mondatvégi írásjel jelölése. A felismerés és a megnevezés szintjén ismerje a tanuló a tanterv alábbi témáit: - szavak - szótagok - hang és betű - magán- és mássalhangzók Szókapcsolatokat és rövid, egyszerű mondatokat tudjon helyes hangsúllyal és hanglejtéssel ejteni. Tanév vége Írása legyen tetszetős. Helyezze el írásmunkáját gazdaságosan, írás-munkája legyen tiszta. Az írás terjedelme kb. 9-10 sor legyen. Az írás teljesítményének szintje érje el kb. a 19-28 betűt percenként. Alkalmazza a helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészletben. Helyesen válassza el az egyszerű szavakat. A felismerés és megnevezés szintjén ismerje a tanterv alábbi témáit: - az egyszerű mondat fajtái ( kijelentő és kérdő mondat ) - a ki?, mi?, milyen?, mit csinál?, mi történik? kérdésre csoportosítható szavak - szótő és a toldalék Hangsorokat, szósorokat tudjon helyes artikulációval ejteni.

56

3. osztály I. félév Az írása legyen könnyen olvasható, írásmunkája tetszetős. Az írás terjedelme kb. 8-10 sor legyen. Az írás teljesítményének szintje érje el a 19-28 betűt percenként. Ismerje fel és tudja megnevezni a tanult anyanyelvi ismereteket. Füzete legyen tiszta. Írásmunkájának elhelyezése legyen áttekinthető. Az írás terjedelme kb. 10-12 sor legyen. Határozza meg és alkalmazza a tanult anyanyelvi ismereteket. A beszélő szándéka szerint tudja megkülönböztetni és megnevezni a mondatfajtákat. Tudja, hogy a tanult tulajdonneveket nagy kezdőbetűvel írjuk. Tudjon egyszerű szavakat elválasztani. Jelölje helyesen a „j” hangot 25-30 szóban. Tanév vége Nevezze meg és jelölje megfelelően a tanult mondatfajtákat. Biztonsággal ismerje fel a tanult szófajokat. A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat. Írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak legyenek. 4. osztály 1. félév Rendezett, olvasható írás. A tanult szófajok felismerése, megnevezése. Biztonsággal ismerje fel a tanult szófajokat (ige, főnév, melléknév, számnév, névelő, névutó). A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat. Tanév vége Rendezett, olvasható írás, gazdaságos szövegelrendezés. A meghatározás és alkalmazás szintjén ismerje a tanult szófajokat. (ige, főnév, melléknév, számnév, névelő, névutó, személyes névmás, kérdő névmás, mutató névmás). A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult anyanyelvi ismereteket. Helyesírását önellenőrzéssel felülvizsgálja, szükség esetén javítja.

57

Magyar nyelvtan 5. osztály I. félév I. A kommunikáció Ismeretek A hangsúlyozás, dallam, tempó és szünettartás szerepe a beszédben. Alapismeretek a kommunikáció tényezőiről: feladó, címzett, üzenet, kód, csatorna. A kapcsolatfelvétel, a megszólítás, a köszönés, a kérdés különféle formáinak ismerete. A testbeszéd fő formáinak: arcjáték, gesztus, testhelyzet, távolságtartás, szemkontaktus szerepe. A testbeszéd elemeinek kapcsolata a nyelvi kifejezőeszközökkel.

II. Hang és betű Ismeretek A hangok, a beszédhangok keletkezése, a hangképzési folyamat. A hang és a betű megkülönböztetése. Hang- betű- írásjegy. A beszélőszervek és működésük. Beszédhangok csoportosítása: magán- és mássalhangzók. A rövid és hosszú magánhangzók; az ajakkerekítéses és ajakréses magánhangzók; magas és mély magánhangzók. A magánhangzótörvények (hangrendtörvény, illeszkedés). Az ábécé és a betűrend. A mássalhangzók csoportosítása jegyeik és időtartamuk szerint. Zöngés és zöngétlen mássalhangzók. A mássalhangzótörvények (részleges hasonulás, teljes hasonulás, összeolvadás, egyéb msh. törvények). Hangtörvények a hangok között, a beszédben létrejövő törvényszerűségek.

Követelmények Kulcsfogalmak: Beszédhelyzet, arcjáték, gesztus, testtartás, távolság, külső, a kommunikáció folyamata, tényezői: adó, vevő, csatorna, kód, üzenet, kapcsolat; a beszéd zenei eszközei: dallam, hangsúly, tempó, hangerő, szünet. A kommunikációs helyzetnek megfelelő helyes beszédlégzés, hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás kialakulásának segítése: pl. beszédgyakorlatokkal, dramatikus játékkal, hangos szövegmondással. A kommunikációs folyamat alapvető tényezőinek tudatosítása. Kommunikációs (illem) szabályok tudatosítása.

Követelmények Kulcsfogalmak: Magánhangzó, mássalhangzó; hangrend, illeszkedés, teljes hasonulás, részleges hasonulás, összeolvadás, rövidülés kiesés. A magyar hangrendszer jellemezőinek tapasztalati úton történő megismerése. A hangok, a szóelemek és a szavak szintjének részletesebb vizsgálata. A beszédhangok hasonlóságainak és különbségeinek felfedezése, a képzési módok megfigyelése. A magyar hangok rendszere és főbb képzési jellemzőik:  magánhangzók, mássalhangzók;  magánhangzók: magas, mély; rövid, hosszú;  mássalhangzók: zöngés, zöngétlen. Néhány, a magyar nyelvre jellemző hangkapcsolódási szabályszerűség: megfigyelésük kiejtésben, a beszédben és az írásban. A hangok kapcsolódási szabályszerűségei: hangrend, illeszkedés, teljes és részleges hasonulás, összeolvadás, rövidülés, kiesés. A saját nyelvváltozatból ismert hangok eltérései a sztenderd változattól. A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv hangtani szerkezetével. 58

II. félév III. A magyar helyesírás Ismeretek Helyesírási alapelveink: - a kiejtés elve, - a szóelemzés elve, - a hagyomány elve, - az egyszerűsítés elve. Az elválasztás. Az egyszerű és összetett szavak elválasztása. Különböző műfajú szövegek olvasása. A szövegfeldolgozási algoritmus megismerése. A mássalhangzótörvények helyesírási kérdései, a helyesírási alapelvek. A magyar helyesírás szabályai című mű megismerése.

Követelmények Kulcsfogalmak: Ábécé, helyesírási alapelv (kiejtés elve, szóelemzés elve, hagyomány elve, egyszerűsítés elve), elválasztás. Az alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, hagyomány elve, egyszerűsítés) megismerése főleg a hangtani ismeretek elsajátításához kapcsolódóan. A megismert helyesírási esetek felismerése és tudatos alkalmazása az írott szöveg megértése és szövegalkotási folyamatában; az önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Hibajavítási gyakorlatok segédeszközök használatával. Törekvés a mindennapi írásbeli alkotásokban az igényes helyesírásra.

IV. A szavak alakja és szerkezete Ismeretek Egy-, többjelentésű és azonos alakú szavak; hasonló alakú szavak; rokon értelmű szavak és kifejezések. Szólások és közmondások. Az ellentétes jelentésű szavak. A hangutánzó és a hangulatfestő szavak. A szavak szerkezete: az egyszerű és az összetett szavak; a toldalékos szavak.

V. Kommunikációtörténet Ismeretek Őseink beszéde. Hogyan beszél az emberiség? Hogyan ír az emberiség?

Követelmények Kulcsfogalmak: Szótő, toldalék, képző, jel, rag; egyjelentésű szó, többjelentésű szó, rokon- és ellentétes jelentés; hangutánzó szó, hangulatfestő szó, állandósult szókapcsolat, közmondás, szólás. A szavak szerkezete: szó, szótő, toldalékok: képző, jel, rag. Hangalak és jelentés kapcsolata a szavakban. A szavak jelentése és hangalakja közötti összefüggés megfigyelése. Az állandósult szókapcsolatok, szólások, közmondások jelentésének, szerkezetének, használati körének megfigyelése. Egynyelvű szótárak használata, könyvtári kutatás, szójelentések csoportos és önálló feltárása.

Követelmények

6. osztály I. félév I. A kommunikáció Ismeretek A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök tudatos alkalmazása. A testbeszéd önkéntelen és

Követelmények Kulcsfogalmak: Beszédhelyzet, kommunikációs (illem)szabályok 59

szándékos gesztusai. Kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás. Véleménynyilvánítás. Vita. A beszédhelyzethez (szándék, címzett, tartalom) és a nyelvi illem alapvető szabályaihoz alkalmazkodó beszédmód a kommunikáció iskolai helyzeteiben.

II. Szófajok Ismeretek A szófajok kialakulása. A magyar nyelv szófaji rendszere. Szavak szófajának felismerése, megnevezése szövegben (ige, főnév, melléknév, számnév, névmás, igenév, viszonyszó, mondatszó). A szófajok jelentéstani és alaktani jellegzetességeinek ismerete. Az ige: Az ige jelentése, az igékhez járuló ragok, a ragozott igealakok helyesírása. Az igemódok és igeidők kapcsolata. Az ikes igék helyes használata. Az igékhez kapcsolódó helyesírási problémák megbeszélése, nyelvhelyességi problémák tisztázása. A helyesírási szabálygyűjtemények tudatos használata. A névszók: -A főnév: A tulajdonnév és a köznév. (A személynevek, állatnevek, földrajzi nevek, csillagnevek, intézménynevek, márkanevek, kitüntetések, címek helyesírása.) A szófajok helyesírására, helyes használatára vonatkozó szabályok ismerete és alkalmazása szóbeli és/vagy írásbeli nyelvhasználat során. -A melléknév fogalma, szerepe, fokozása, jelentésárnyalatai. -A számnév fogalma, fajtái. A kifejezőképesség fejlesztése a szófajtani ismeretek felhasználásával.

Különböző hallott szövegek, információk megértése, rövid összefoglaló reprodukálása. Aktív részvétel különféle kommunikációs helyzetekben. Alkalmazkodás a beszédhelyzethez, a kommunikációs célhoz. A közlési szándéknak megfelelő szókincs, kiejtés (hangsúly, tempó, hangerő stb.), valamint nem nyelvi jelek alkalmazása. Mindennapi kommunikációs szituációk különféle helyzetekben történő gyakorlása: kapcsolatfelvétel, kérdés, kérés, beszélgetés. Felnőttek és gyermekek kommunikációjának különbözőségei, kommunikációs (illem)szabályok (férfiak és nők, felnőttek és gyermekek, gyermekek és gyermekek) között. Tanult szövegek szöveghű és kifejező tolmácsolása.

Követelmények Kulcsfogalmak: Alapszófajok: ige, főnév, melléknév, számnév. A szavak egy lehetséges osztályának, a szófajok legjellemzőbb csoportjainak áttekintése, szövegbeli és kommunikációs szerepük megfigyelése, alkalmazásuk a kommunikációban. A szófaji csoportok jellemző alaktani viselkedésének megfigyelése, főbb jellemzőinek megnevezése. Az alapszófajok típusai, szerkezetük, szerepük a szövegalkotásban. Az ige szerkezete, az igekötők szerepe az ige folyamatosságának, az irányultságának kifejezésében; az ige aspektualitása. A főnevek kategóriái, a tulajdonnevek néhány tipikus fajtája, szerkezete. A tanult alapszófajok leggyakoribb képzőinek megismerése, szóalkotási gyakorlatok. A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv szótani szerkezetével.

60

II. félév II. Szófajok – a témakör folytatása Ismeretek A névmások fajtáinak megismerése. A nyelvi elemzési készség és a rendszerező képesség fejlesztése, a nyelvtani fogalmak tudatos használata. A névszókhoz járuló jelek: a többes szám jele, a birtokos személyjelek, egyéb névszókhoz járuló jelek. Az igenevek: A főnévi igenév személyragozása, a melléknévi igenév fajtái, a határozói igenév. A határozószók: Használata és helyesírása. A viszonyszók: A névelő, a névutó, a kötőszók, az igekötők, a segédigék, a módosítószók helyes használata. A nyelvi eszközök (határozószók, viszonyszók) alkalmazása szóbeli és írásbeli nyelvhasználatban. A mondatszók

Követelmények Kulcsfogalmak: határozószó, névmás, igenév A névmások szövegszervező szerepének megfigyelése, alkalmazása a szövegalkotásban.

7. osztály I. félév I. Kommunikáció Ismeretek A kommunikáció tényezői. Tudja az írásbeli és a szóbeli közlésmódok különbségét. A testbeszéd. Metakommunikáció, gesztusok szerepe. A hétköznapi és irodalmi kommunikáció sajátosságai, különbségei. Az áttételes jelentések felismerése, használata.

Követelmények Kulcsfogalmak: Vélemény, vita, érv; megbeszélés, kiselőadás Kifejező, a beszéd zenei eszközeit, a nem verbális jeleket a beszédhelyzetnek megfelelően használó megnyilatkozás. A különféle mindennapi megnyilatkozások dekódolása. Az érvelés alapjainak megismerése. Részvétel beszélgetésben, vitában, a saját álláspont előadása, megvédése, esetleges korrigálása a témának, a kommunikációs helyzetnek megfelelő kifejezésmóddal. Reagálás mások véleményére kisközösségi (iskolai, családi, baráti) helyzetekben. A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: megbeszélés, vita, kiselőadás, a helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, szókincs használata.

II. A szöveg Ismeretek

Követelmények 61

A szövegek kommunikációs szempontú csoportosítása. A szöveg kommunikációs szerepe. Verbális, nem verbális szövegek. A szöveg szerkezete, általános tagolása. A szövegösszetartó erők.

III. Az egyszerű mondat szerkezete Ismeretek A mondat fogalma. A mondat fajtái szerkezetük szerint: egyszerű és összetett. Az egyszerű mondatok a beszélő szándéka szerint, a mondatok hanglejtése, logikai minősége. Az egyszerű mondat helyesírása, a mondatvégi írásjelek. A mondatrészek: A, Á, T, H, J. Az alany és az állítmány a mondat fő részei. A predikatív (alany-állítmányi) szerkezet. A hozzárendelő szószerkezet. Az állítmány szófaja, fajtái: igei, névszói, névszóiigei. Az alany szófaja, fajtái: határozott, határozatlan, általános. Az alany, állítmány egyeztetése. A bővítmények. Az alárendelő szószerkezet, és a mellérendelő szószerkezet megkülönböztetése, felismerése. A tárgy, a tárgy szófaja és alakja. A tárgy fajtái: határozott, határozatlan. A tárgyas szószerkezet.

Kulcsfogalmak: Jegyzet, elbeszélés, jellemzés, vélemény. A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú szövegek írása.

Követelmények Kulcsfogalmak: Mondatfajta, kijelentő, kérdő, felszólító, felkiáltó, óhajtó mondat. Egyszerű; tagolt és tagolatlan mondat; minimális és bővített mondat. Mondatrész, alany, állítmány, jelző (minőség, birtokos, mennyiség), határozó (pl. idő, hely, mód, társ, eszköz, állapot), tárgy. Szószerkezet, mellérendelő és alárendelő szószerkezet. Viszonyszó, névelő, kötőszó, névutó, partikula, segédigék, igekötő. Mondatszó, indulatszó, módosítószó. A mondat nyelvi funkciója, felépítése, szerkezete; a mondatfajták szövegszervező ereje. Mondatátalakítási gyakorlatok a beszédhelyzetnek és a kommunikációs szándéknak megfelelően szóban és írásban. A szószerkezetek és a mondatok megalkotásában szerepet játszó viszonyszók és mondatszók. A szószerkezettípusok felépítésének megfigyelése, felismerésük és alkotásuk. A fő mondatrészek szerepének és mondatbeli viszonyainak, a hozzájuk kapcsolódó vonzatok jellemzőinek tanulmányozása. Fő mondatrészek szerepe, funkciója és fajtái, mondatbeli viszonyaik, vonzatok.

II. félév III. Az egyszerű mondat szerkezete – a témakör folytatása Ismeretek Követelmények Határozók, határozós szintagmák Kulcsfogalmak: Mondatrész, alany, állítmány, (szószerkezetek) a mondatban. jelző (minőség, birtokos, mennyiség), határozó A határozók fajtái, kifejezőeszközei, jelölésük az (pl. idő, hely, mód, társ, eszköz, állapot), tárgy. ágrajzban. - helyhatározó és képes helyhatározó, A szószerkezetek és a mondatok helyhatározós és képes megalkotásában szerepet játszó viszonyszók és helyhatározós szintagmák mondatszók. - idő-és számhatározó, idő-és A szószerkezettípusok felépítésének számhatározós szintagmák megfigyelése, felismerésük és alkotásuk. - mód-és állapothatározó, mód-és A fő mondatrészek szerepének és mondatbeli 62

állapothatározó szintagmák eszköz-és társhatározó, eszköz-és társhatározó, szintagmák - ok-és célhatározó, ok-és célhatározó szintagmák - állandó határozó, állandó határozós szintagmák - ritkábban használt határozók és határozós szintagmák: eredet-, eredmény-, fok-, mérték-, hasonlító határozó Jelzők, a jelzős szószerkezetek, a jelzők fajtái, kifejezőeszközei, jelölésük elemzéskor: - a minőségjelző és a minőségjelzős szószerkezet, - a mennyiségjelző és a mennyiségjelzős szószerkezet, - a birtokos jelző és a birtokos jelzős szószerkezet, - az értelmező jelző és az értelmező jelzős szószerkezet. -

viszonyainak, a hozzájuk kapcsolódó vonzatok jellemzőinek tanulmányozása.

8. osztály I. félév I. Kommunikáció Ismeretek Követelmények Az alapvető tömegkommunikációs műfajok (hír, Kulcsfogalmak: Hozzászólás, felszólalás, tudósítás, kommentár, interjú, riport, kritika, kiselőadás, köszöntő, ünnepi beszéd. cikk) sajátosságainak ismerete. Hír, tudósítás, Tömegkommunikáció, sajtó, rádió, televízió, interjú, riport írása. internet. Sajtóműfaj: hír, tudósítás, interjú A tömegkommunikáció és a sajtó műfajainak megismerése kritikus szemléletmód kialakítása és fejlesztése.A sajtó leggyakoribb műfajai: hír, tudósítás, interjú. A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: felszólalás, hozzászólás, rövid alkalmi beszéd, köszöntés, a helyzetnek és a kommunikációs célnak megfelelő beszédmód, szókincs használata II. Az összetett mondat Ismeretek Az összetett mondat szerkezete, a tagmondatok sorrendje. A mellérendelő összetett mondat fajtáinak felismerése, ilyen típusú mondatok alkotása. Az alárendelő összetett mondat fajtáinak

Követelmények Kulcsfogalmak: Alárendelő és mellérendelő összetett mondat. Az egyszerű és összetett mondatok megkülönböztetése. 63

felismerése, ilyen mondatok alkotása és ábrájuk jelölése A főmondat és mellékmondat fogalma, az utalószó és a kötőszó szerepe. Az összetett mondatok központozása: a mondatközi (vessző, pontosvessző, kettőspont) és a mondatvégi írásjelek használata. A szó szerinti és a tartalom szerinti idézés helyes írásmódja. A többszörösen összetett mondatok felismerése és a mondat ábrájának leírása.

Az alárendelő és mellérendelő összetett mondatok. A tagmondatok közötti tartalmi-logikai és/vagy grammatikai viszony felismerése. Mondat átalakítási gyakorlatok a beszédhelyzetnek és a kommunikációs szándéknak megfelelően szóban és írásban.

II. félév III. A szöveg szerkezete Ismeretek A szöveg mikroszerkezetével kapcsolatos fogalmak ismerete: mondatszöveg, mondategész, mondategység, szabad mondat.

IV. A szóalkotás Ismeretek Az alárendelő szóösszetételek fajtái és helyesírásuk. A mellérendelő szóösszetételek fajtái és helyesírásuk. A szóképzés fogalma, és leggyakoribb képzőinek az ismerete. A ritkábban használt szóalkotási módok felismerése: szóelvonás, szóvegyülés, mozaikszóalkotás.

V. A magyar nyelv története Ismeretek A nyelvrokonság fogalma. Híres magyar nyelvkutatók—Sajnovics János, Kőrösi Csoma Sándor, Reguly Antal— megismerése. Szókincsünk ősi elemeinek, idegen szavaknak és jövevényszavaknak az ismerete, megkülönböztetése. Az idegen szavak megítélése a mai magyar nyelvben.

Követelmények Mondatszöveg, mondategész, mondategység, szabad mondat fogalmak ismerete

Követelmények Kulcsfogalmak: Alárendelő és mellérendelő szóösszetétel. A szóösszetételek típusai, jelentésük változása, helyesírási szabályai. A szóösszetétel, a szóképzés és a jelentés összefüggésének elemzése szépirodalmi és nem irodalmi szövegekben; szógyűjtés játékos szóalkotásképzéssel, összetétellel. Szóösszetétel, alapszó, képzett szó, szókapcsolat megkülönböztetése.

Követelmények A nyelv állandóságának és változásának megfigyelése különböző régi és mai szövegeken. A nyelvi változás bizonyítékainak értelmezése különböző korokból származó írott szövegeken és irodalmi példákon. A szókincs változása: régi és új szavak, kifejezések gyűjtése, összehasonlítása. A magyar nyelv eredete (finnugor rokonság), helye a nyelvek között. Nyelvünk agglutináló (ragasztó) jellegének bizonyítékai példákkal.

64

Matematika 1. évfolyam I. félév Számtan, algebra - Biztos számfogalom a 10-es számkörben - Egyjegyű szám fogalmának ismerete - Páros, páratlan fogalma - Sorszám helyes használata szóban Sorozatok - Növekvő, csökkenő számsorozatok felismerése adott szabály szerint Műveletek értelmezése, műveletvégzés - Számok bontása, leolvasása kirakásról - Összeg és különbségalak leolvasása - Szóbeli számolási eljárások elvégzése 10-es számkörben - Összeadás, kivonás biztos elvégzése 10-es számkörben - Egyszerű összefüggések megfogalmazása szóban Összefüggések szöveges feladatokban - Egyszerű szöveges feladat értelmezése Függvények - Egyszerű függvénykapcsolatokhoz összetartozó elempárok keresése Tanév vége Számtan, algebra - Biztos számfogalom a 20-as számkörben - Kétjegyű szám fogalmának ismerete - Sorszám helyes használata - A matematikai jelek: +, - , =, >, < ismerete, használata Műveletek értelmezése, műveletvégzése - Valamennyi kéttagú összeg és különbség ismerete 20-as számkörben - Szóbeli számolási eljárások elvégzése 20-as számkörben - Összeadás, kivonás, bontás, pótlás biztos elvégzése 20-as számkörben - Egyszerű összefüggések lejegyzése relációs jelek alkalmazásával Összefüggések szöveges feladatokban - Szövegösszefüggés lejegyzése számokkal, művelettel Sorozatok - Növekvő és csökkenő sorozatok képzése adott szabály alapján Függvények - Egyszerű függvénykapcsolatok kifejezése nyíljelöléssel, matematikai jelekkel - Válogatás alakzatok közül megadott tulajdonságok alapján Geometria - Igaz, hamis állítások eldöntése a tanult alakzatokról - A test és a síkidom megkülönböztetése - Vonalak ismerete ( egyenes görbe) Mérés - A hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérése. A szabványmértékegységek ismerete: m, dm, kg, l, dl, óra, nap hét, hónap év ismeret2.osztály

2. évfolyam 65

I. félév Számtan, algebra - Biztos számfogalom a 100-as számkörben - Állítások igazságának eldöntése - Számok helye a különböző beosztású számegyenesen - Az egyjegyű és kétjegyű számok tulajdonságainak ismerete és alkalmazása - A számok rendezése legfeljebb két szempont szerint - A sorszám ismerete, írása, olvasása,helyes használata - Számszomszédok ismerete a 100-as számkörben. Műveletek értelmezése, műveletvégzés - Az összeadás és kivonás kapcsolatainak ismerete - Összeadás, kivonás, pótlás kétjegyű számokkal. Összefüggések szöveges feladatokban - Tudjon nyitott mondatokba számokat behelyettesíteni - Egyszerű szöveges feladatok önálló olvasással történő értelmezése, megoldása - Szöveges feladatok megoldása, lépéseinek kialakítása, alkalmazása Sorozatok - Sorozatok képzése adott szabály alapján II. félév Számtan, algebra - Római számok írása, olvasása 100-ig. Műveletek értelmezése, műveletvégzés - Tudjon több műveletből álló műveletsort elvégezni a zárójel használatával is - Tudja a kéttényezős szorzási eseteket készségszinten és a nekik megfelelő osztási eseteket - Tudja az osztás, a szorzás fordított műveletét - A szorzás tényezőinek felcserélhetőségeit alkalmazza - Tudja az osztást maradékkal Sorozatok - Néhány elemével adott sorozathoz szabályok keresése Síkidomok, testek - A négyzet, téglalap tulajdonságainak megfigyelése, a megfigyelés megfogalmazása, kifejezése válogatással Mérés - A hosszúság, idő, tömeg, űrtartalom méréséről tanultak alkalmazása - Mennyiségek összehasonlítása, műveletek mennyiségekkel. 3. évfolyam I. félév Számtan,algebra - Biztos számfogalom a 1000- es számkörben - Igaz- hamis állítások megfogalmazása, állítások igazságának eldöntése - Alaki-, helyi-, valódi érték ismerete, alkalmazása Műveletek értelmezése,műveletvégzés - A tagok,tényezők felcserélhetőségének ismerete és alkalmazása - Az összeadás és kivonás kapcsolatának ismerete és alkalmazása - Az eredmény ellenőrzése a becsült értékkel való összevetéssel, inverz művelettel Összefüggések, kapcsolatok, szöveges feladatok - A számítások helyességének ellenőrzése és az eredmény értelmezése 66

- Egyszerű nyitott mondat kiegészítése igazzá, hamissá - Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése - Egyszerű szöveges feladat megoldása Sorozatok - Sorozatok folytatása Geometria - Ismerjen fel egyszer geomtriai alakzatokat, nevezze meg néhány tulajdonságukat - Ismerje és használja a mérőeszközöket és mértékegységeket gyakorlati mérések során - Tudjon megoldani szám és szöveges feladatokat a tanult mértékegységekkel Tanév vége Gondolkodási és megismerési módszerek – Adott tulajdonságú elemek halmazba rendezése. – Halmazba tartozó elemek közös tulajdonságainak felismerése, megnevezése. Számtan, algebra – Számok írása, olvasása 1000-es számkörben. Helyi érték, alaki érték, valódi érték fogalma. – Negatív számok a mindennapi életben (hőmérséklet). Törtek a mindennapi életben: 2, 3, 4, 10, 100 nevezőjű törtek megnevezése, lejegyzése – Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása 1000-es számkörben. – A matematikakülönböző területein az ésszerű becslés és a kerekítés alkalmazása. A szorzótábla biztos ismerete 100-as számkörben. – Összeg, különbség, szorzat, hányados fogalmának ismerete. Műveletek tulajdonságainak, tagok, illetve tényezők felcserélhetőségének alkalmazása. Műveleti sorrend ismerete, alkalmazása. – Többszörös, osztó, osztható, maradék fogalmának ismerete. – Háromjegyű számok összeadása, kivonása, szorzás egyjegyű számmal írásban. – Műveletek ellenőrzése. – Szöveges feladat: a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata. – Többszörös, osztó, osztható, maradék fogalmának ismerete. Összefüggések, függvények, sorozatok – Szabályfelismerés, szabálykövetés. Növekvő és csökkenő számsorozatok felismerése, készítése. Geometria - A szabvány mértékegységek: mm, km, ml, cl, hl, g, t, másodperc. Átváltások szomszédos mértékegységek között. - Négyzet, téglalap kerülete. - Kocka, téglatest, felismerése, létrehozása, jellemzői. - Háromszög, négyzet, téglalap létrehozása egyszerű módszerekkel, felismerésük, jellemzőik. Valószínűség, statisztika - Adatgyűjtés, adatok lejegyzése. 4. évfolyam I. félév Számtan, algebra - Biztos számfogalom a 10000-es számkörben - Számok nagyságszerinti összehasonlítása, rendezésük - A relációs jelek helyes használata - Számok közelítő helye különböző beosztású számegyenesen Műveletek értelmezése, műveletvégzés - Biztonság a szóbeli műveletek elvégzésében - Szorzás 10-zel, 100-zal készségszinten 67

- A négy alapművelet készségszintű alkalmazása - Összeg, különbség, szorzat, hányados becslése - A műveleti elnevezések használata - A becsült és számított eredmény összevetése, a tévedés javítása - Számítások ellenőrzése - Összetett, 2-3 műveletet tartalmazó számfeladat megoldása - A helyes műveleti sorrend, a zárójel alkalmazása a négy alapművelet körében - Szöveges feladat: a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv. Sorozatok - A sorozatképzés szabályainak megfogalmazása, leírása. II. félév Számtan, algebra - Mennyiségek felének, harmadának, negyedének, tizedének felismerése, meghatározása - Hőmérőről negatív értékek leolvasása, változások felismerése Műveletek értelmezése, műveletvégzés - Írásbeli szorzás egyjegyű és kétjegyű számmal - Írásbeli osztás kétjegyű számmal - Törtek megnevezése, lejegyzése - Számláló, nevező, tört vonal Függvények - Tapasztalati adatok táblázatba rendezése - Összefüggés keresése a táblázatban Mérés - A tanult mértékegységek közti kapcsolatok ismerete, alkalmazása, szöveges feladatok értelmezésében, megoldásában - A téglalap és négyzet kerületének mérése, számítása konkrét esetben Geometria - A test és a síkidom közötti különbség megértése. Valószínűség, statisztika - Példák megfogalmazása a biztos, a lehetséges és a lehetetlen fogalmának használatával

68

Matematika felső tagozat 5. évfolyam Témakör

Követelmény I. félév

1. Gondolkodási módszerek

A gondolkodási módszerek követelményei a többi témában konkretizálódnak. A tanult számok helyes leírása, olvasása, számegyenesen való ábrázolása, két szám összehasonlítása. A tízes számrendszer biztos ismerete. Kitekintés más számrendszerekre Tudjon 10-zel, 100-zal, 1000-rel szorozni, osztani a természetes számok körében (írásban, szóban) Mértékváltás. Helyes művelei sorrend biztos alkalmazása a négy alapművelet, és zárójeles műveleti sorok esetén. Egyszerű egyenletek, szöveges feladatok megoldása következtetéssel. Számegyenes, szám-intervallumok ábrázolása, ábráról való leolvasása. Konkrét pontok ábrázolása, pontok koordinátáinak leolvasása. Ismert szabály alapján elemek meghatározása Síkidomok, ábrák készítése Descartes-féle derékszögű koordináta rendszerben. Több megoldás keresése. Körző, vonalzók helyes használata, két vonalzóval párhuzamosok, merőlegesek rajzolása. Elemi szerkesztések Szakasz másolása, adott távolságok felmérése Adott tulajdonságú pontok keresése. Kör, gömb szemléletes fogalma, előfordulásuk a gyakorlati életben. A szög fogalma, mérése, szögfajták felismerése Téglalap (négyzet) kerületének, területének, kocka felszínének és térfogatának kiszámítása konkrét esetekben. Hosszúság és terület szabványmértékegységei és egyszerűbb átváltások konkrét gyakorlati feladatokban. A térfogat, űrtartalom, idő, tömeg mértékegységei. Szögfajták megnevezése

2. Számtan, algebra

3. Összefüggések, függvények, sorozatok

4. Geometria, mérés

II. félév 5. Törtek

Törtek értelmezése 69

Vegyes számok. Egyszerűsítés, bővítés Törtek összeadása, kivonása Tört szorzása természetes számmal Tört osztása természetes számmal Tizedes törtek írása, olvasása, egyszerűsítése, bővítése, összehasonlítása Tizedes törtek összeadása, kivonása Tizedes törtek szorzása, osztása természetes számmal Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése. Két vagy több szám számtani közepének (átlagának) meghatározása Egyszerű grafikon értelmezése, készítése.

6. Tizedes törtek

7. Valószínűség, statisztika

6. osztály I. TÉMAKÖR I. SZÁMOK ÉS MŰVELETEK 1.) Természetes számok

2.) Egész számok

3.) Törtek

félév

TARTALOM Az egymilliónál nagyobb természetes számok írása, olvasása. Szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel, … Mértékegységek, mértékváltás. Hosszúságmérés, tömegmérés, űrtartalommérés, időmérés Kerekítés, közelítő érték. Az átlag kiszámítása Osztó, többszörös, a legnagyobb közös osztó, a legkisebb közös többszörös Oszthatósági szabályok: a 10-zel, 2-vel, 5-tel, 100-zal, A 4gyel, 20-szal, 25-tel, 50-nel Prímszámok, összetett számok Az egész számok értelmezése, összehasonlítása, ellentett, abszolút érték, Egész számok összeadása, kivonása. Egész szám szorzása egész számmal Egész szám osztása egész számmal. Egész számok szorzása Műveletek sorrendje, zárójelhasználat. Hatványozás Derékszögű koordináta-rendszer Természetes számok írása, olvasása, kerekítése. Mérés, mértékegységek. Osztó, többszörös, egyszerű oszthatósági szabályok. Műveletek egész számokkal, műveleti tulajdonságok, a műveletek sorrendje, zárójelek használata. Hatványozás. Törtek értelmezése Vegyesszámok. Egyszerűsítés, bővítés Törtek összeadása, kivonása Tört szorzása természetes számmal 70

4.) Tizedes törtek

II. GEOMETRIAI ALAKZATOK VIZSGÁLATA 1.) Alapszerkesztések

2.) Kör 3.) Szögek

4) Háromszögek

Tört szorzása törttel. Törtrész kiszámítása. Vegyesszám szorzása vegyesszámmal. Szöveges feladatok. A tört osztása természetes számmal Osztás törttel Tizedestörtek írása, olvasása, egyszerűsítése, bővítése, összehasonlítása tizedestörtek összeadása, kivonása Szorzás tizedestört alakú számmal Osztás tizedestört alakú számmal Számok tizedestört alakja Az osztás ellenőrzése szorzással. Műveletek sorrendje A tanult számolási eljárások kiterjesztése a negatív törtekre, tizedestörtekre. Törtekkel kapcsolatos hétköznapi matematikai problémák, szöveges feladatok megoldása. Mértékegységek átváltása. Sorozatok, szabályjátékok. Műveletek a törtek és a tizedestörtek körében. Műveleti tulajdonságok alkalmazása, műveletek sorrendje, zárójelek használata. A műveletek végrehajtása a teljes racionális számkörben. A fentiek alkalmazása sorozatok, táblázatok hiányzó elemeinek megadásában, egyszerű szöveges feladatok megoldásában, geometriai számítások (kerület-, terület-, térfogat-, felszínszámítás). Geometriai alapismeretek, Alakzatok előállítása, Alapszerkesztések Körző, vonalzók helyes használata, két vonalzóval párhuzamosok, merőlegesek rajzolása. Elemi szerkesztések Szakasz másolása, adott távolságok felmérése A pont, egyenes, szakasz fogalmának helyes használata. Szakaszfelező merőleges fogalma, szerkesztése Párhuzamos és merőleges egyenesek előállítása, szögmásolás, szögfelezés Szerkesztő eszközök biztos használata. A kör. ( középpont, sugár, átmérő) A kör részei A kör húrja, érintője A szögek fajtái; mérése; mértékegységek: egyenesszög; fok. A szögmérő használata Szögmásolás, szögfelezés. Szög törtrészének megszerkesztése szögfelezéssel, szögmásolással 60°-os szög szerkesztése. 60°-os szög törtrészeinek szerkesztése ( 30°, 15°, 45°, 75°, 120°, ) II. félév Háromszögek Elnevezések a háromszögekben. Háromszög-egyenlőtlenség A háromszög belső szögeinek az összege Háromszögek, szerkesztése Háromszög szerkesztése oldalaiból 71

5.) Négyszögek

6..) Testek

III. ÖSSZEFÜGGÉSEK, SZÁZALÉKSZÁMÍTÁS 1.) Egyenes arányosság, fordított arányosság

.Konvex, nem konvex sokszögek. Az oldalak, csúcsok, átlók száma. Négyzet, téglalap szerkesztése Négyzet, téglalap kerülete, területe Téglatest felszíne és térfogata A térfogat és űrtartalom mértékegységeinek átváltása. Kerület, terület, felszín, térfogat mértékegységei, átváltásuk Összetett felszín és térfogat számítás téglatestek esetében TARTALOM Grafikonok, táblázatok Diagramok, grafikonok elemzése, készítése. Aktuális statisztikai adatokat szemléltető diagramok vizsgálata. Hőmérséklet mérése, belső energia. Idő-út grafikon. Két szám aránya Az egyenes arányosság fogalma, tulajdonságai. Az egyenes arányosság grafikonja. Egyenesen arányos mennyiségek ismeretlen értékeinek meghatározása (elsősorban) következtetéssel A fordított arányosság fogalma, grafikonja és tulajdonságai Fordítottan arányos mennyiségek ismeretlen értékeinek meghatározása (elsősorban) következtetéssel.

2.) Százalékszámítás

A százalékérték kiszámítása Adó, bruttó jövedelem; nettó jövedelem. Arányos következtetések. Az alap kiszámítása következtetéssel és törttel való osztással A százalékláb kiszámítása Vegyes százalékszámítási feladatok megoldása. Arányos osztás Az arányos osztás fogalma. Kördiagram szerkesztése.

IV. TENGELYES TÜKRÖZÉS

Adott pont tükörképének megszerkesztése kétféleképpen. Egyenes, szakasz, szög; sokszög, kör tükörképének megszerkesztése Egyszerű alakzatok tengelyes szimmetriája A háromszögek közül a tengelyesen szimmetrikus háromszögek kiválasztása, tulajdonságaik vizsgálata. Tengelyesen szimmetrikus háromszögek szerkesztése. A tükrös háromszög területe Szabályos sokszögek értelmezése, tulajdonságaik vizsgálata. Tengelyesen tükrös négyszögek A négyszögek közül a tengelyesen tükrös négyszögek kiválasztása. A szimmetriatengely helyzetének vizsgálata (a csúcsokon megy át, vagy az oldalakat felezi). A deltoid értelmezése, tulajdonságai. Konvex, nem konvex deltoid. Deltoid szerkesztése. A rombusz mint speciális deltoid. Rombusz szerkesztése A húrtrapéz A húrtrapéz értelmezése, tulajdonságai 72

V. NYITOTT MONDATOK

Négyszögek belső szögei Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása. A megoldások ábrázolása számegyenesen. A mérlegelv megismerése. Egyenletek, mérlegelv alkalmazása Egyenletek megoldása a két oldal egyenlő változtatásával Szöveges feladatok megoldása egyenlettel

7. osztály Első félév SZÁMTAN, ALGEBRA Témakörök

Tartalmak

Racionális számok

A racionális számok írása, olvasása, nagyság szerinti összehasonlításának, ábrázolásának számegyenesen, kerekítés. Törtek tizedes tört alakja. Alapműveletek (összeadás, kivonás, szorzás, osztás) elvégzése egész számok, törtek és tizedes törtek körében. Mennyiségek törtrésze, törtrészből egész kiszámítása. Műveletek sorrendje, zárójelek alkalmazása. Hatványozás pozitív egész kitevő esetén. Tíz pozitív egész kitevőjű hatványai. Tíznél nagyobb számok normálalakja. Prímszám, összetett szám fogalma, számok prímtényezőkre bontása. Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös meghatározása.

Osztó, többszörös, oszthatósági szabályok Arány, arányos osztás, százalékszámítás, statisztika

Egyszerű oszthatósági szabályok (hárommal, kilenccel, hattal, kettővel, öttel, néggyel, huszonöttel). Arány, aránypár, arányos osztás, egyszerű gyakorlati esetekben. Egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása konkrét feladatokban. Százalékszámítási és egyszerű kamatszámítási feladatok. Alap, százalékláb, százalékérték kiszámítása. Számtani átlag, a szóródás terjedelme, táblázatok, diagramok, grafikonok készítése, elemzése. Gyakoriság, relatív gyakoriság.

73

Hozzárendelés, függvény

Két halmaz közötti hozzárendelések megjelenítése nyíldiagrammal, táblázattal, grafikonnal. Egyértelmű többértelmű hozzárendelések felismerése. Az egyértelmű hozzárendelések ábrázolása derékszögű koordináta rendszerben. Lineáris függvények y = a ∙ x + b értelmezése, ábrázolása értéktáblázat segítségével. Speciális függvények: egyenes arányosság, elsőfokú és nulladfokú függvény. Pontok koordinálásának meghatározása. Az egyenes és a fordított arányosság mint függvény. Az egyenes és a fordított arányosság grafikonja. A sorozat mint függvény.

GEOMETRIA Témakörök

Tartalmak

Egybevágósági transzformációk

A vektor fogalma, jelölései. Merőleges párhuzamos egyenesek szerkesztése. A tengelyes tükrözés végrehajtása, tulajdonságai. Középpontos tükörkép megszerkesztése, a tengelyes és a középpontos tükrözés összehasonlítása. Tengelyesen és középpontosan tükrös alakzatok.

Sokszögek

Szabályos sokszögek. Háromszögekkel és négyszögekkel kapcsolatos legegyszerűbb szerkesztések, területszámítások. Az egyállású szögek, a csúcsszögek, a váltószögek, a mellékszögek és a társszögek fogalma, felismerése.

Szögpárok Második félév Az első félév anyag, valamint a következő témakörök anyagai ALGEBRA Algebrai kifejezések

Az algebrai egész kifejezés fogalma. Egynemű, különnemű kifejezések felismerése. Egynemű tagok összevonása, helyettesítési érték kiszámítása. Egytagú kifejezés szorzása, osztása egytagú kifejezéssel. Többtagú kifejezés szorzása egytagú kifejezéssel. Többtagú kifejezés szorzattá alakítása kiemeléssel.

74

Egyenlet, egyenlőtlenség

Egyszerű elsőfokú egyismeretlenes egyenlőtlenségek megoldása következtetéssel, mérlegelvvel. Törtegyütthatós egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása a mérlegelv alkalmazásával. Egyenletek, egyenlőtlenségek grafikus megoldása. Szöveges feladatok megoldása egyenlettel, egyenlőtlenséggel.

GEOMETRIA Síkidomok, sokszögek

Konvex és konkáv síkidomok, sokszögek, a sokszögek átlóinak száma, kerülete. Mértékegységek átváltása konkrét gyakorlati példák kapcsán.

Háromszögek

Elnevezések, jelölések, csoportosítás, oldalak és szögek szerint. A belső és a külső szögek közti kapcsolat, a belső szögek összegek. A háromszög szerkesztésének alapesetei, az egyértelmű szerkeszthetőség feltételei. A háromszögek egybevágóságának alapesetei. Magasságvonalak, a terület kiszámítása.

Négyszögek

A hasáb

A négyszögek belső szögeinek összege. Négyszögek csoportosítása különböző szempontok szerint. A trapéz meghatározása, elnevezések. Speciális trapézok. A paralelogramma meghatározása, tulajdonságai, szerkesztése. A sokszögek területének kiszámítása, mértékváltások. Körvonal, körlap, sugár, átmérő, szelő, húr, körív, körszelet, körcikk, körgyűrű és a középponti szög fogalma, felismerése. A kör kerületének és területének kiszámítása.

Az egyenes körhenger

Az egyenes hasábszármaztatása, hálója, felszíne, elnevezések. A téglatest, a kocka és az egyenes hasáb térfogata.

A kör

Az egyenes körhenger származtatása, felszíne, térfogata.

8. évfolyam I. félév

75

TÉMAKÖRÖK Gondolkodási módszerek

Számtan, algebra

Síkidomok, felületek, testek

TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Elemek halmazokba rendezése, halmazok elemeinek felsorolása konkrét példák kapcsán. A tanult halmazműveletek alkalmazása konkrét feladatokban. Természetes számok Hatványozás, műveletek hatványokkal. Hatványozás azonosságai Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös meghatározása. Egész számok. Racionális szám fogalma (véges, végtelen tizedes törtek), példák nem racionális számra (végtelen, nem szakaszos tizedes törtek). Normálalak. A négyzetgyök fogalma. Algebrai kifejezések. Nevezetes azonosságok alkalmazása. Szorzattá alakítás kiemeléssel egyszerű esetekben. Algebrai egész kifejezések szorzása, osztása.

Sokszög fogalma, átlók száma, belsőszögek összege. A háromszög oldalaira, ill. szögeire vonatkozó állítások. A háromszög nevezetes vonalai és szerkesztésük. Pitagorasz- tétel és alkalmazása. Négyszögek áttekintése. A kör. A hasáb, henger, gúla felszíne és térfogata. A kúp. A gömb. Számításos feladatok a geometria különböző területeiről

TÉMAKÖRÖK Egyenletek, egyenlőtlenségek

Geometriai transzformációk

II. félév TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Elsőfokú vagy elsőfokúra visszavezethető egyenletek, elsőfokú egyenlőtlenségek megoldása. Alaphalmaz, megoldáshalmaz. Szöveges feladatok megoldása. Típusegyenletek megoldása. Egybevágósági transzformációk. Eltolás. Vektor, mint irányított szakasz. Középpontos nagyítás és kicsinyítés konkrét arányokkal. A tanult transzformációk áttekintése. Szerkesztési feladatok.

76

Összefüggések, függvények, sorozatok

Valószínűség, statisztika

Függvények és ábrázolásuk a derékszögű koordinátarendszerben. Lineáris függvények ábrázolása derékszögű koordinátarendszerben táblázat nélkül. Nem lineáris függvények ábrázolása. xx2 xIxI Függvénytranszformációk. Adott feltételnek eleget tevő pontok a koordinátarendszerben. Egyismeretlenes egyenletek grafikus megoldása. Sorozatok és vizsgálatuk. Számtani, mértani sorozatok. Adathalmazok elemzése és értelmezése, ábrázolásuk. Valószínűség kiszámítása. Grafikonok készítése, elemzése.

77

Természetismeret 5. évfolyam I. félév Az anyag és néhány fontos tulajdonsága A légnemű, a folyékony, a szilárd halmazállapot jellemzése. Halmazállapot változások a természetben : olvadás és fagyás, párolgás, forrás és lecsapódás. A víz, levegő, keverékek, és a talaj jellemzése. Élet a kertben Ismerje a gyümölcsök és zöldségek jellemzőit. Tudja felsorolni és jellemezni károsítóikat. Állatok a házban és a ház körül Tudja felsorolni és jellemezni a legfontosabb háziállatainkat. Ismerje a házi állatok igényeit, felhasználásuk módjait. Tájékozódás a térképen és a természetben. Az időjárás és az éghajlat. Tudjon tájékozódni a térképen és a természetben, ismerje a fő és mellékvilágtájakat. Tudja használni az arányszámot és a vonalas mértéket. Ismerje fel a domborzati formákat a színek és a magassági számok alapján. II. félév A Föld és a világegyetem Ismerje a Naprendszer felépítését, Földünknek a Világegyetemben elfoglalt helyét. Tudja a napszakok, évszakok és az éghajlati övezetek kialakulásának okát. Ismerje és tudja értelmezni az éghajlati diagramokat, és tematikus térképeket. Élet a kertben A tavaszi kertben bekövetkező változások felismerése, magyarázata. A kert néhány jellegzetes kultúrnövénye és felismerésük. A zöldségfélék, dísznövények származása – környezeti igénye – termesztése (tartása) – termőhelye valamint szerveinek felépítése, működése és hasznosítása közti oksági összefüggések felismerése, magyarázata. A zöldségfélék tápanyagtartalmának, az egészséges táplálkozásban és a népélelmezésben betöltött szerepének ismerete. A kártevők és kártételük felismerése. Néhány kertben élő gerinctelen állat küllemének, testfelépítésének, életmódjának ismertetése, az élőhely – életmód – szervezet, a szervek felépítése és működése közti oksági kapcsolat, valamint az állatok életközösségben betöltött szerepének ismerete. Felszíni és felszín alatti vizek Ismerje a folyók, tavak keletkezését és az ezekhez kapcsolódó fogalmakat. Legyen tisztában vele, hogy a tiszta víz mindannyiunk számára kincs! Átfogó kép kialakítása hazánk vízrajzáról, szemléleti térképolvasás fejélesztése. Ismerje a hazai felszín alatti vízkészlet gazdagságát. Hévizek, ásványvizek, gyógyvizek jelentőségének megláttatása. Az árvizek és belvizek keletkezését tudja megmagyarázni, az ellene való védekezés formáit ismeje. Ismerje a folyók felszínformáló szerepét.

6. évfolyam

78

I. félév Hazánk erdői Egy fa, egy cserje, egy virágtalan növény bemutatása. Egy növényevő, egy ragadozó, egy ízeltlábú ismertetése. Erdei életközösség, erdők védelmének jelentősége. A Föld bolygó Ismerje a földrajzi fokhálózatot, tudjon a térképen tájékozódni a szélességi és a hosszúsági körök segítségével. Mutassa meg a térképen a kontinenseket és az óceánokat, viszonyítsa egymáshoz nagyságukat. Ismerje a Föld mozgásait, tudjon tájékozódni térben és időben. Ismerje a Föld éghajlati övezeteit, területeit és jellemezze azokat. Lássa meg az éghajlathoz kapcsolódó össze-függéseket, tudja használni a diagramokat. A testek fizikai tulajdonságai - Kölcsönhatások Két – három igaz kijelentést tud mondani a szilárd a folyékony és a légnemű halmazállapot jellemzőiről. Meg tudja mérni különböző tárgyak hosszúságát és a hosszúság mértékét ki tudja fejezni a hosszúság mértékegységeivel. Meg tudja mérni, ki tudja számítani a tanult síkidomok területét és a terület mértékét ki tudja fejezni a terület mértékegységeivel. Meg tudja mérni, ki tudja számítani a tanult testek térfogatát. Tud tömeget mérni és a tömeg mértékét ki tudja fejezni a tömeg mértékegységeivel. Tudja mérni a hőmérsékletet. Tud időtartamot mérni és az időtartam mértékét ki tudja fejezni az időtartam mértékegységeivel. II. félév A Föld éghajlata Ismerje a földrajzi fokhálózatot, tudjon a térképen tájékozódni a szélességi és a hosszúsági körök segítségével. Mutassa meg a térképen a kontinenseket és az óceánokat, viszonyítsa egymás-hoz nagyságukat. Ismerje a Föld mozgásait, tudjon tájékozódni térben és időben. Ismerje a Föld éghajlati övezeteit, területeit és jellemezze azokat. Lássa meg az éghajlathoz kapcsolódó össze-függéseket, tudja használni a diagramokat. „ Nekem szülőhazám” Tudja elhelyezni Magyarországot a Kárpát-medencében. Ismerje hazánk nagytájainak fő jellegzetességeit, nagyobb városait, legfontosabb természeti értékeit. (Alföld, Kisalföld, Alpokalja, Dunántúli-középhegység, Dunántúli-dombság, Északi-középhegység) Mutassa meg az ezekhez kapcsolódó topográfiai fogalmakat. Legyen tisztában a természet- és környezetvédelem fontosságával! Vizek és vízpartok élővilága Egy mikroszkopikus élőlény, egy növény, egy gerinctelen, egy hal és egy madár bemutatása. Vízszennyezés következményei, vizek védelme. Füves területek élővilága Rétek fajtái, egy fűféle, egy ízeltlábú, egy emlős, egy madár bemutatása. Fogtípusok jellemzői. Füves területek életközössége és védelme. Hazánk nemzeti parkjai.

79

Történelem 5. osztály I. félév Élet az őskorban Hogyan élt az őskori ember? gyűjtögetés, vadászat, halászat, munkamegosztás, földművelés, állattenyésztés, mesterségek, az első földművelő közösségek, mágia Hol rejtőzik a múlt? A történelem forrásai, régészet, időszámítás, a történelem korszakai Az ókori Kelet Mezopotámia Tigris, Eufrátesz, öntözéses földművelés, városállam, Hammurapi, birodalom, ékírás Az Egyiptomi Birodalom Nílus, öntözéses földművelés, a társadalom rétegei, piramis, múmia, többistenhit, szobrászat Kína Árasztásos földművelés, Nagy fal, az ókori kínai találmányok Hogyan írtak az ókori Keleten? ékírás, hieroglifák, hangjelölő írás Az „ígéret földje” Biblia, Ószövetség, egyistenhit, özönvíz, Jeruzsálem, Ádám, Éva, Noé, Mózes, Salamon, Dávid Az ókori Görögország Istenek és hősök Balkán-félsziget, mítosz, többistenhit, Olümposz, Zeusz, Pallasz Athéné, Poszeidon, Héra, kereskedelem, városállam, Olümpia Athén és Spárta athéni demokrácia, népgyűlés, démosz, Spárta, a katonaállam A görög-perzsa háborúk a marathoni csata története, Kr.e.490, Xerxész, Leonidász, Thermophülai-szoros Periklész korának műveltsége: színház, Akropolisz, Hérodotosz Nagy Sándor birodalma Perzsa Birodalom, Alexandria, Az ókori Róma A város alapítása Kr.e.753, Romulus, latinok, királyság, szenátus köztársaság, népgyűlés, konzul A pun háborúk Karthágó, Hannibál, provincia, punok, csapóhíd A köztársaság gondjai a parasztok tönkrementek, gyengülő hadsereg, rabszolgafelkelés, gladiátor A császárság császár, teljhatalom, zsoldoshadsereg, Julius Caesar, Augustus A Római Birodalom a provinciák, limes, latin nyelv és írás Az „Örök Város”, Róma Róma híres épületei: Colosseum, Forum Romanum, amfiteátrum Pannónia provincia légió, limes, Aquincum, Augustus A kereszténység kialakulása és elterjedése a birodalomban

80

keresztény, Újszövetség, Megváltó, evangélium, apostol, Betlehem, Jézus, Mária, József, vallás, egyház, pap, püspök, pápa Róma bukása barbár, hunok, népvándorlás, Kr. u. 476 II.félév Képek a középkori Európa életéből Európa új arca: középkor; germánok; feudalizmus; Az uradalom: földesúr; jobbágy; uradalom; majorság; jobbágytelek; robot; terményadó; nyomásos gazdálkodás; ugar; nehézeke; önellátó gazdálkodás A középkori keresztény egyház és kultúra: plébános; püspök; érsek; pápa, tized; szerzetes; kolostor; szent; legenda; ereklye; eretnek; kódex; román stílus; gótika; humanizmus és a reneszánsz A nyugati keresztény császárság: császár; hűbérúr; hűbéres; hűbéri lánc; Nagy Károly A lovagság és a lovagi élet A magyar nép őstörténete A magyar nép születése, vándorlás a szteppéken finnugor, őshaza, Urál, nomád pásztorkodás, nagycsalád, nemzetség, törzs, táltos,Volga, Káma A vérszerződés, honfoglalás Levédia, Etelköz, törzsszövetség, fejedelem, Álmos, Árpád, Vereckei-hágó, Kárpát- medence, honfoglalás Magyarország az Árpádok idején A kalandozások A keresztény magyar állam megalapítása: Géza fejedelem; Vajk; Gizella; vármegye; püspökség; érsekség; tized; Koppány; Szent István; Imre herceg; Vazul; 1000; Esztergom (Szent) László és Könyves Kálmán királysága III. Béla és II. András kora: kancellária; oklevél; bárók; Aranybulla; Anonymus A tatárjárás: kán; kunok; IV. Béla, Julianus; Muhi A második honalapítás: telepesek; III. András; 1301

6. OSZTÁLY I. félév Képek a középkori Európa életéből -Európa új arca: középkor; germánok; feudalizmus; zsinat; pátriárka -Az uradalom: földesúr; jobbágy; uradalom; majorság; jobbágytelek; robot; terményadó; nyomásos gazdálkodás; ugar; nehézeke; önellátó gazdálkodás -A középkori keresztény egyház és kultúra: plébános; püspök; érsek; pápa, tized; szerzetes; kolostor; szent; legenda; ereklye; eretnek; kódex; román stílus; gótika; humanizmus és a reneszánsz -A nyugati keresztény császárság: császár; hűbérúr; hűbéres; hűbéri lánc; Nagy Károly 81

-A lovagság és a lovagi élet -A török támadása (1453) Magyarország az Árpádok idején -A kalandozások -A keresztény magyar állam megalapítása: Géza fejedelem; Vajk; Gizella; vármegye; püspökség; érsekség; tized; Koppány; Szent István; Imre herceg; Vazul; 1000; Esztergom -(Szent) László és Könyves Kálmán királysága -III. Béla és II. András kora: kancellária; oklevél; bárók; Aranybulla; Anonymus -A tatárjárás: kán; kunok; IV. Béla, Julianus; Muhi -A második honalapítás: telepesek; III. András; 1301 II. félév A virágzó középkor Magyarországon -I. Károly országa: bandérium; aranyforint; kapuadó; árumegállító jog; Visegrád -Nagy Lajos: kilenced; ősiség; úriszék; pallosjog; 1351 -Hunyadi János, a törökverő: hosszú hadjárat; kormányzó; Dugovics Titusz; Nándorfehérvár -Hunyadi Mátyás: fekete sereg; füstadó; rendkívüli hadiadó; Beatrix; corvina -A mohácsi vész Az újkor kezdetén -Fölfedezők és hódítók, a fölfedezések hatása: Kolumbusz; Amerigo Vespucci; Magellán; 1492 -Reformáció és katolikus megújulás: Luther; Kálvin; Loyolai Szent Ignác -Forradalom Angliában: parlament; vasbordájúak; alkotmányos királyság; Cromwell Magyarország az újkor kezdetén -Az ország három részre szakadása: hódoltság; Erdélyi Fejedelemség; királyi Magyarország -A végvári hősök: Dobó István; Zrínyi Miklós -Bocskai István Habsburg-ellenes harca -A török kiűzése Magyarországról (1686) -A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711): kurucok; labancok; szécsényi országgyűlés; Bercsényi Miklós; Esze Tamás; Bottyán János; ónodi országgyűlés; trónfosztás; szatmári béke 7. OSZTÁLY I. félév A polgári átalakulás kora -Amerikai függetlenségi háború: 13 gyarmat; bostoni teadélután; George Washington; Függetlenségi nyilatkozat; 1776. július 4. – a függetlenség napja -A felvilágosodás legfontosabb gondolatai, képviselői 82

-A francia forradalom története (1789- 1794): a három rend; XVI. Lajos, labdaházi eskü; 1789. július 14. – Bastille lerombolása; Emberi és polgári jogok nyilatkozata; jakobinus terror; Robespierre -Napóleon uralkodásának jellemzői: hadjáratok; Lipcse; Waterloo; Szent Szövetség -Forradalom az iparban és a mezőgazdaságban: vetésforgó; gőzgép; szabad versenyes kapitalizmus; James Watt; Fulton; Stephenson; Morse -Változások a társadalomban A XVIII és XIX. század első felének Magyarországa -Mária Terézia uralkodása, rendeletei: úrbéri rendelet; kettős vámrendelet; oktatási rendelet; felvilágosult önkényuralom -A kalapos király, II. József rendeletei: jobbágyrendelet; türelmi rendelet; nyelvrendelet -Széchenyi István, a legnagyobb magyar, elméleti és gyakorlati munkái -Széchenyi és Kossuth programjának összehasonlítása: Pesti Hírlap; Védegylet; érdekegyesítés; közteherviselés; önkéntes és kötelező örökváltság II. félév Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc -1848. március 15. eseményei: Fiatal Magyarország; 12 pont; polgári forradalom; első felelős kormány; Batthyány Lajos gróf; sajtószabadság Az első támadás az alkotmányos Magyarország ellen: jobbágyfelszabadítás; nemzetőrség; népképviselet; Pákozd; Jellasics; Országos Honvédelmi Bizottmány; második bécsi forradalom -Tavaszi hadjárat és az orosz beavatkozás-vereség: Klapka György; Isaszeg; Függetlenségi Nyilatkozat; 1849. április 14.; Habsburg-ház trónfosztása; Buda felszabadulása; I. Miklós orosz cár; Haynau; Segesvár; Világos; 1849. augusztus 13. -Önkényuralom és az ellenállás formái: 1849. október 6.; Haynau rémuralma; Bach-rendszer; passzív ellenállás; Deák Ferenc A nemzetállamok kora -Az olasz és a német egység kialakulása -A technika és a művészetek fejlődése, találmányok a századfordulón: elektromosság; Edison; Bell; a fonográf; Remington; Zeppelin; Benz; Zeppelin; Wright-fivérek A dualizmus kora Magyarországon -Az osztrák–magyar kiegyezés létrejötte (1867) -A dualizmus rendszere -Változások a gazdaságban és a társadalomban a XIX. század második felében Az első világháború -A „nagy háború” okai -A világháború szakaszai (1914-1918): keleti front; nyugati front; déli front; villámháború; állóháború; gépfegyver; Ferenc Ferdinánd; 1914. június 28.; Szarajevó; blokád; tengeralattjáró; harci gáz; repülőgép; léghajó; tank; Verdun -Magyarország részvétele a háborúban

8. OSZTÁLY I. félév I. A világ az 1920-as és az 1930-as években 83

- Békekonferencia, Népszövetség Clemenceau Párizs, Lengyelország, Csehszlovákia, Szerb–Horvát– Szlovén Királyság, Románia 1919 világhatalom, parlamenti demokrácia, fasiszta párt, náci párt, pártállam, Mussolini, Róma; kommunista, Szovjetunió, proletárdiktatúra, személyi kultusz, tervgazdálkodás Lenin, Sztálin, - nemzetiszocialista, fajelmélet, antiszemitizmus, koncentrációs tábor, diktátor Hitler 1933 Németország II. Magyarország a két világháború között -őszirózsás forradalom, Magyar Nemzeti Tanács, földosztás, Kommunisták Magyarországi Pártja, Tanácsköztársaság, Forradalmi Kormányzótanács, IV. Károly, Károlyi Mihály, Kun Béla, 1918. november 16., 1919. március 21 -fehérterror, koalíciós kormány, kormányzó, revízió, irredentizmus Horthy Miklós Párizs, Trianon 1919. ősz, 1920. március 1. pengő, kisantant, Egységes Párt Bethlen István Független Kisgazdapárt, Szociáldemokrata Párt, Nemzeti Munkaterv, nyilasok, Gömbös Gyula, Szálasi Ferenc 1930. szeptember 1. -első bécsi döntés, második bécsi döntés Teleki Pál Szlovákia, Kárpátalja, Észak-Erdély, Délvidék 1938, 1940 III. A második világháború - Molotov–Ribbentrop-paktum, második világháború, furcsa háború, Maginot-vonal, Barbarossa-terv Winston Churchill, 1939. szeptember 1. - Vörös hadsereg, Wehrmacht, Atlanti Charta, Egyesült nemzetek nyilatkozata - Zsukov, Rommel, Montgomery - 1941. június 22., 1941. december 7, Leningrád, Moszkva, Pearl Harbor, Midway-szigetek, Sztálingrád, , gettó, partizánmozgalom, Auschwitz, D-nap, radar, T–31-es, Katyusa 1944. június 6., Szicília, Normandia - V–1, V–2, kamikaze, atomfegyver, nürnbergi per, 1945. május 9. 1945. szeptember 2. Teherán, Jalta, Potsdam, Ardennek, Hirosima, Nagaszaki II. félév Magyarország részvétele a háborúban - munkaszolgálatos, hintapolitika, 2. magyar hadsereg, hintapolitika Teleki Pál, Bárdossy László, Kállay Miklós, -1941. június 27., 1944. március 19, Don-kanyar 1941. április 11., T: Jugoszlávia, Délvidék, Bácska -sárga csillag, deportálás, gettó, Szálasi Ferenc, Bajcsy-Zsilinszky Endre 1944. október 15. IV. A globalizálódó világ -Egyesült Nemzetek Szervezete, kitelepítések, szuperhatalom, hidegháború, Marshall-segély blokád, megszállási övezetek, NATO, pártállami rendszer, áruhiány, hiánygazdaság -hidegháború, koreai háború, vietnami háború; kubai rakétaválság, atomháború, berlini fal -harmadik világ, erőszakmentes ellenállás, zsidó állam, Gandhi, Mao Ce-Tung CIA, gerilla -Varsói Szerződés, emberarcú szocializmus, áruhiány, Brezsnyev-doktrína, szabad választások, Európai Unió, euro, Európai Parlament, Hruscsov, Gorbacsov, 1953, 1956, 1968 V. Hazánk a XX. század második felében - malenkij robot, Ideiglenes Nemzetgyűlés, Ideiglenes Nemzeti Kormány, infláció, forint, Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt, Nemzeti Parasztpárt,Kéthly Anna, Tildy Zoltán, Nagy FerencBaloldali Blokk, szalámitaktika, Magyar Dolgozók Pártja, egypárti diktatúra, Rákosi Mátyás - tervgazdálkodás, államosítás, kollektivizálás, kötelező beszolgáltatás, kulák, téesz, koncepciós perek, Rajk-per, Államvédelmi Hatóság, Mindszenty József, Nagy Imre, Gerő Ernő, 1956. október 23, lyukas nemzetiszín zászló, Sztálin-szobor, Magyar Rádió, Molotov-koktél 84

- munkásőrség, Kommunista Ifjúsági Szövetség, Kádár-korszak, Hazafias Népfront, úttörőmozgalom, Kádár-rendszer, „legvidámabb barakk”, VI. Állampolgári ismeretek -demokratikus állam, állampolgár, állampolgári jogok és kötelességek, alkotmány -törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás, országgyűlés, köztársasági elnök, kormány, bíróság, ügyészség -választójog, népszavazás, választott képviselők, nyilvánosság, média, diákönkormányzat

85