Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei

Herman Ottó Általános Iskola 1222. Budapest Pannónia u. 50.

Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei Házirend 1. számú melléklet

Takács Éva igazgató

1

T ART AL O MJ EG YZ ÉK

1.

Magyar nyelv és irodalom ............................................................................ 3

2.

Matematika .................................................................................................10

3.

Környezetismeret ....................................................................................... 20

4.

Természetismeret ...................................................................................... 22

5.

Biológia ...................................................................................................... 24

6.

Fizika.......................................................................................................... 25

7.

Kémia ......................................................................................................... 28

8.

Földrajz ...................................................................................................... 30

9.

Történelem ................................................................................................. 37

10. Német nyelv ............................................................................................... 50 11. Angol nyelv................................................................................................. 61

2

1. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1. évfolyam Követelmények A tanuló:          

Érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció alapvető szabályaival, alkalmazza őket. Értse meg az egyszerű magyarázatokat, utasításokat. Legyen képes összefüggő mondatok alkotására. Rendelkezzen megfelelő szókinccsel. Ismerje az írott és nyomtatott betűket. Előzetes felkészülés után rövid szöveget érthetően olvasson fel. Önállóan tudjon megoldani szöveggel kapcsolatos egyszerű szövegértő feladatokat. Tudjon szavakat és rövid írott, nyomtatott szöveget másolni Tudjon betűket és a begyakorolt szókészlet szavait tollbamondás után leírni. Írása legyen rendezett, pontos.

2. évfolyam Követelmények A tanuló:

   

A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció alapvető szabályaival, alkalmazza őket; Értse meg az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. Rendelkezzen megfelelő szókinccsel. A kérdésekre értelmesen válaszoljon. Legyen képes összefüggő mondatok alkotására. Ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvasson fel. Tanítója segítségével emelje ki az olvasottak lényegét. Önállóan oldjon meg a feldolgozott szöveggel kapcsolatos feladatokat /válaszadás kérdésekre, tartalomelmondás/. Tudja megkülönböztetni a verset és a prózát.

     

Ismerje az írott és nyomtatott betűket. Ismerje a magyar ábécét. Tudjon szavakat, neveket betűrendnek megfelelően sorba rendezni. Tudja megkülönböztetni a magánhangzókat és a mássalhangzókat. Tudja az időtartam helyes jelölését szóban és írásban. Tudja helyesen leírni a kiejtéssel megegyezően írt rövid szavakat.

     

3

       

Tudjon szavakat, szószerkezeteket, két-három kijelentő és kérdő mondatot helyesen leírni másolással és tollbamondás után. Ismerje fel és nevezze meg a tanult nyelvtani fogalmakat, szükség szerint idézze fel és alkalmazza a helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészlet szavaiban. Tudjon szöveget mondatokra tagolni. Tudja a kijelentő és a kérdő mondatot felismerni, megnevezni és ismerje a helyesírásukat. Ismerje fel és jelölje a szavakban a szótövet és a toldalékot. Jelölje helyesen a j hangot 30–40 begyakorolt szóban. Helyesen szótagolja és válassza el az egyszerű szavakat. Írása legyen rendezett, pontos.

3. évfolyam Követelmények A tanuló:                  

A tanuló értelmesen és érthetően fejezze ki a gondolatait. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Fél oldal terjedelmű, ismert témájú szépirodalmi és ismeretközlő szöveget felkészülés után folyamatosan, érthetően olvasson fel. Életkorának megfelelő szöveget értsen meg néma olvasás útján. Ismerjen, alkalmazzon néhány fontos olvasási stratégiát. Tudjon néhány összefüggő mondattal egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések eseményeit elmondani. Tudjon megfogalmazni a feldolgozott művek témájával kapcsolatos kérdéseket, válaszokat. Önállóan értelmezze az ismert feladattípusok szóbeli és írásbeli utasításait. Tudjon 5-6 mondatból álló elbeszélő fogalmazást írni előzetes felkészülés után, ismert témákban. Tudja tagolni fogalmazását. Írásképe legyen rendezett, tiszta. Biztonsággal ismerje fel a tanult szófajokat, és nevezze meg azokat szövegben is. Használja helyesen a rokon értelmű, többjelentésű, azonos alakú szavakat. A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat. Tudja helyesen írni a tanult, ismert tulajdonneveket /személynevek, állatnevek, lakóhely neve/. Tudjon egyszerű és összetett szavakat önállóan elválasztani. Biztonságosan jelölje a j hangot a tanult szófajok körében.

4

  

Helyesen használja a mondatvégi írásjelek használata az egyszerű mondatok végén. Helyesírását önellenőrzéssel vizsgálja felül, szükség esetén javítsa. Írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak legyenek.

4. évfolyam Követelmények A tanuló:     

A tanuló értelmesen és érthetően fejezze ki a gondolatait. Tudjon előzetes felkészülés után ismert tartalmú szöveget pontosan, folyamatosan, értelmezően felolvasni a szövegfonetikai eszközök használatával. 15-20 soros szöveg önálló, néma olvasása, a szövegértés igazolása feladatok önálló megoldásával /válaszadás, lényegkiemelés, jegyzet készítése/. Az olvasottakkal kapcsolatos véleményét értelmesen fogalmazza meg. Ismerjen, alkalmazzon néhány fontos olvasási stratégiát.



Adott vagy választott témáról 8–10 mondatos fogalmazást tudjon készíteni a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával.



Biztonsággal ismerje fel a különböző mondatfajtákat, figyeljen a mondatok helyesírására. Biztonsággal ismerje fel a tanult szófajokat, és nevezze meg azokat szövegben is. Használja helyesen az igeidőket beszédben és írásban. Ismerje fel az egyalakú szótöveket, a tanult toldalékokat, írja helyesen a szavak toldalékos alakjait. Helyesen írja az ismert, begyakorolt tulajdonneveket /földrajzi név, intézménynév, címek, márkanevek, díjak/. A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat. Helyesírási szabályokat alkalmazza a különböző írástevékenységekben. Írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak legyenek. Helyesírását önellenőrzéssel vizsgálja felül, szükség esetén javítsa.

       

Magyar nyelv 5. évfolyam  A tanuló törekedjen gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően megfogalmazni, adekvátan alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi jeleket.  Legyen képes rövidebb szóbeli üzenetek, rövidebb hallott történetek megértésére, összefoglalására, továbbadására.  Ismerje és tudja alkalmazni a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési módokat. Legyen képes önállóan a tanult hagyományos és internetes 5

műfajokban (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, SMS, e-mail stb.) szöveget alkotni. Törekedjen az igényes, pontos és helyes fogalmazásra, írásra.  Legyen képes önálló feladatvégzésre az információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazásával (kézikönyvek és korosztálynak szóló ismeretterjesztő források).

Magyar irodalom 5. évfolyam  A megismert új szavakat, közmondásokat, szólásokat próbálja aktív szókincsében is alkalmazni.  A tanuló tudjon megnevezni három mesetípust példákkal, és fel tudjon idézni címe vagy részlete említésével három népdalt. Különbséget tudjon tenni a népmese és a műmese között.  Fel tudjon sorolni három-négy művet Petőfitől.  El tudja különíteni az egyszerűbb versekben és prózai szövegekben a nagyobb szerkezeti egységeket.  Össze tudja foglalni néhány hosszabb mű cselekményét pl. (János vitéz, A Pál utcai fiúk), meg tudja különböztetni, melyik közülük a regény és melyik az elbeszélő költemény.  Értelmesen és pontosan, tisztán, tagoltan, megfelelő ritmusban tudjon felolvasni szövegeket.  Részt tudjon venni számára ismert témájú vitában, és képes érveket alkotni.  Ismert és könnyen érthető történetben párosítani tudja annak egyes szakaszait a konfliktus, bonyodalom, tetőpont fogalmával.  Képes legyen az általa jól ismert történetek szereplőit jellemezni, kapcsolatrendszerüket feltárni.  Képes legyen néhány példa közül kiválasztani az egyszerűbb metaforákat és metonímiákat.  Képes legyen egyszerűbb meghatározást adnia következő fogalmakról: líra, epika, epizód, megszemélyesítés, dal, rím, ritmus, mítosz, motívum, konfliktus. Képes legyen művek, műrészletek szöveghű felidézésére.  Az olvasott és megtárgyalt irodalmi művek nyomán legyen képes azonosítani erkölcsi értékeket és álláspontokat, képes megfogalmazni saját erkölcsi ítéleteit. Magyar nyelv 6. évfolyam  A tanuló törekedjen gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően megfogalmazni, adekvátan alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi jeleket.  Képes legyen rövidebb szóbeli üzenetek, rövidebb hallott történetek megértésére, összefoglalására, továbbadására.  Ismerje és tudja alkalmazni a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési módokat. Legyen képes önállóan a tanult hagyományos és internetes műfajokban (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, SMS, e-mail stb.) szöveget alkotni. Törekedjen az igényes, pontos és helyes fogalmazásra, írásra.

6

 Az írott és elektronikus felületen megjelenő olvasott szövegek globális (átfogó) megértése, a szövegből az információk visszakeresése mellett legyen képes újabb és újabb szövegértési stratégiákat megismerni, azokat alkalmazni.  Legyen képes önálló feladatvégzésre az információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazásával (kézikönyvek és korosztálynak szóló ismeretterjesztő források).  Ismerje fel a szövegértés folyamatát, annak megfigyelésével képes saját módszerét fejleszteni, hibás olvasási szokásaira megfelelő javító stratégiát találni, és azt alkalmazni.  A tanuló ismerje a tanult alapszófajok (ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, igenevek, névmások), valamint az igekötők általános jellemzőit, alaki sajátosságait, a hozzájuk kapcsolódó főbb helyesírási szabályokat, amelyeket az írott munkáiban igyekszik alkalmazni is. Magyar irodalom 6. évfolyam

 A tanuló ismerje fel a hexameteres szövegről, hogy az időmértékes, a felező tizenkettesről, hogy az ütemhangsúlyos.  Tudjon felsorolni három-négy művet Aranytól, legyen képes egyszerűbb összehasonlítást megfogalmazni János vitéz és Toldi Miklós alakjáról.  Képes legyen értelmezni A walesi bárdokban rejlő üzenetet, és meg tudja világítani 5–6 mondatban az Egri csillagok történelmi hátterét.  Össze tudja foglalni néhány hosszabb mű cselekményét (pl. Toldi, Egri csillagok), meg tudja különböztetni, melyik közülük a regény és melyik az elbeszélő költemény.  Értelmesen és pontosan, tisztán, tagoltan, megfelelő ritmusban tudja felolvasni szövegeket.  Részt tudjon venni számára ismert témájú vitában, és képes érveket alkotni.  Ismert és könnyen érthető történetben párosítani tudja annak egyes szakaszait a konfliktus, bonyodalom, tetőpont fogalmával.  Képes legyen az általa jól ismert történetek szereplőit jellemezni, kapcsolatrendszerüket feltárni. Képes néhány példa közül kiválasztani az egyszerűbb metaforákat és metonímiákat.  Képes legyen egyszerűbb meghatározást adnia következő fogalmakról: líra, epika, epizód, megszemélyesítés, ballada, dal, rím, ritmus, mítosz, motívum, konfliktus.  Képes legyen művek, műrészletek szöveghű felidézésére.  Az olvasott és megtárgyalt irodalmi művek nyomán legyen képes azonosítani erkölcsi értékeket és álláspontokat, legyen képes megfogalmazni saját erkölcsi ítéleteit. Magyar nyelv 7. évfolyam  A tanuló legyen képes a kulturált szociális érintkezésre, igazodjon el és vegyen részt hatékonyan a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben, vitákban.

7

 Figyelje és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit.  Legyen képes érzelmeit kifejezni, álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok segítségével megvédeni, ugyanakkor empatikusan beleélni magát mások gondolatvilágába, érzelmeibe, megérti mások cselekvésének mozgatórugóit.  Képes legyen a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére.  Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni.  Képes legyen az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, állításait indokolni.  Ismerje a tömegkommunikáció fogalmát, legjellemzőbb területeit. Magyar irodalom 7. évfolyam  A tanuló az ismertebb műfajokról tudja az alapvető információkat.  Képes legyen művek, műrészletek szöveghű felidézésére.  Képes legyen a könnyebben besorolható művek műfaji azonosítására, 8–10 műfajt műnemekbe tudjon sorolni, és a műnemek lényegét meg tudja fogalmazni.  A különböző regénytípusok műfaji jegyeit fel tudja ismerni, a szereplőket tudja jellemezni, a konfliktusok mibenlétét fel tudja tárni.  Ismerje fel az alapvető lírai műfajok sajátosságait különböző korok alkotóinak művei alapján (elsősorban 19–20. századi alkotások).  Ismerje fel néhány lírai mű beszédhelyzetét, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típusát, azonosítsa a művek tematikáját, meghatározó motívumait.  Képes legyen a drámákban, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségének értelmezésére és megvitatására.  Az olvasott, megtárgyalt művek erkölcsi kérdésfeltevéseire véleményében, erkölcsi ítéleteiben, érveiben tudjon támaszkodni.

Magyar nyelv 8. évfolyam  A tanuló legyen képes a kulturált szociális érintkezésre, igazodjon el és hatékonyan vegyen részt a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben, vitákban.  Figyelje és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit.  Képes legyen érzelmeit kifejezni, álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok segítségével megvédeni, ugyanakkor empatikusan beleélni magát mások

8

     

gondolatvilágába, érzelmeibe, értse meg mások cselekvésének mozgatórugóit. Legyen képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére. Legyen képes összefoglalni a szöveg tartalmát, tudjon önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Legyen képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, állításait indokolni. Ismerje és a törekedjen a szövegalkotásban a különböző mondatfajták használatára. Alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, a tagmondatok, illetve mondatrészek közötti írásjeleket. A helyesírási segédkönyvek segítségével legyen jártas az összetett szavak és gyakoribb mozaikszók helyesírásában.

Magyar irodalom 8. évfolyam  A tanuló legyen képes a könnyebben besorolható művek műfaji azonosítására, 8–10 műfajt műnemekbe tud sorolni, és a műnemek lényegét meg tudja fogalmazni.  A különböző regénytípusok műfaji jegyeit ismerje fel, a szereplőket tudja jellemezni, a konfliktusok mibenlétét fel tudja tárni.  Ismerje fel az alapvető lírai műfajok sajátosságait különböző korok alkotóinak művei alapján (elsősorban 19–20. századi alkotások).  Ismerje fel néhány lírai mű beszédhelyzetét, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típusát, azonosítsa a művek tematikáját, meghatározó motívumait.  Fedezze fel a műfaji és tematikus-motivikus kapcsolatokat, azonosítja a zenei és ritmikai eszközök típusait, ismerje fel funkciójukat, hangulati hatásukat.  Azonosítsa a képeket, alakzatokat, szókincsbeli és mondattani jellegzetességeket, értse meg a lexika jelentésteremtő szerepét a lírai szövegekben, ismerje meg a kompozíció meghatározó elemeit (pl. tematikus szerkezet, tér- és időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása).  Konkrét szövegpéldán képes legyen megmutatni a mindentudó és a tárgyilagos elbeszélői szerep különbözőségét, továbbá a közvetett és a közvetlen elbeszélésmód eltérését.  Képes legyen a drámákban, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségének értelmezésére és megvitatására.  Az olvasott, megtárgyalt művek erkölcsi kérdésfeltevéseire véleményében, erkölcsi ítéleteiben, érveiben tudjon támaszkodni.  Képes legyen egyszerűbb meghatározást megfogalmazni a következő fogalmakról: novella, rapszódia, lírai én, hexameter, pentameter, disztichon, szinesztézia, szimbólum, tragédia, komédia, dialógus, monológ.  Képes legyen néhány egyszerűbb meghatározás közül kiválasztani azt, amely a következő fogalmak valamelyikéhez illik: fordulat, retorika, paródia, helyzetkomikum, jellemkomikum. 9

 Az ismertebb műfajokról tudja az alapvető információkat.  Képes legyen művek, műrészletek szöveghű felidézésére.  Képes legyen beszámolót, kiselőadást, prezentációt készíteni és tartani különböző írott és elektronikus forrásokból, kézikönyvekből, atlaszokból/szakmunkákból, a témától függően statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból.  Legyen tisztában a média alapvető kifejezőeszközeivel, az írott és az elektronikus sajtó műfajaival.  Ismerje a média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepét, működési módjának legfőbb jellemzőit.  Alakuljon ki benne a médiatudatosság elemi szintje, az önálló, kritikus attitűd.

2. MATEMATIKA 1. évfolyam  Gondolkodási módszerek alapozása Követelmények A tanuló:      

tudjon tárgyakat, elemeket sorba rendezni, összehasonlítani, szétválogatni megnevezett vagy választott tulajdonság alapján; legyen képes a halmazok számosságának megállapítására; használja helyesen a több, kevesebb, ugyanannyi szavakat, jeleket; tudjon igaz-hamis állításokat alkotni; állítások helyességét eldönteni; legyen képes növekvő és csökkenő számsorozatokat felismerni, képezni adott szabály alapján; egyszerűbb esetekben tudjon szabályjátékok és sorozatok szabályát szóban megfogalmazni.

 Számtan, algebra Követelmények A tanuló:       

tudja a halmazokat összehasonlítani számosságuk szerint; biztosan írja, olvassa, rendezze sorba nagyság szerint a számokat húszas számkörben; ismerje fel a páros és páratlan számokat; tudja a számok szomszédait; tudjon hozzátevést, elvételt tevékenységgel elvégezni, a műveletet szóban megfogalmazni; legyen kellő gyakorlata az összeadás, kivonás, bontás, pótlás alkalmazásában; tudjon egyszerű szövegösszefüggést lejegyezni rajzzal, számokkal, művelettel.

 Geometria, mérés

10

Követelmények A tanuló:     

legyen képes helymeghatározásra a tanult kifejezések alkalmazásával; ismerje fel, tudja kiválasztani az alakzatok közül a háromszöget, négyszöget és a kört; tudjon hosszúságot, űrtartalmat, tömeget mérni választott és szabvány egységekkel; használja egyszerű szám és szöveges feladatokban a m, kg, l egységeket; tudja helyesen alkalmazni a hét, nap, óra időtartamot. 2. évfolyam

-

Gondolkodási módszerek alapozása Követelmények A tanuló:         

tudja halmazok számosságát megállapítani és összehasonlítani; tudjon halmazokat képezni adott tulajdonság alapján; nevezze meg kiválogatott elemek közös tulajdonságát; legyen képes összefüggések megfigyelésére, leolvasására, megfogalmazására; tudja állítások igazságát eldönteni, igaz állításokat fogalmazni; legyen képes tárgyakat, számokat sorba rendezni adott szempont szerint; készítsen nyitott mondatot ábráról, szövegről, tegye igazzá behelyettesítéssel, próbálgatással; ismerje fel és képezzen számsorozatokat adott szabály alapján; összetartozó elempárok keresése.

 Számtan, algebra Követelmények A tanuló:       

tudjon tárgyakat meg-és leszámolni egyesével, kettesével, ötösével, tízesével; ismerje a számok nevét és jelét 100-as számkörben; tudjon számokat összehasonlítani nagyság szerint, sorba rendezni 100-as számkörben; találja meg a számok helyét a számegyenesen; ismerje fel a számok összegalakját, különbségalakját, kéttényezős szorzatalakját, és hányados-alakját; tudja értelmezni az összeadást, kivonást, pótlást, eszközhasználat nélkül 100-as számkörben; tudja biztonságosan a kisegyszeregyet;

11

  

ismerje a maradékos osztást; ismerje fel a műveletek közötti kapcsolatokat; tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatokat.

 Geometria, mérés Követelmények A tanuló:      

ismerje fel a téglalapot, négyzetet; tudjon létrehozni testeket, síkidomokat másolással; ismerje fel a testek tulajdonságait /élek, csúcsok, lapok/; tudjon alakzatokat csoportosítani, válogatni megadott szempont szerint; ismerje, használja a tanult szabvány mértékegységeket; ismerje, használja helyesen a mérőeszközöket. 3. évfolyam

 Gondolkodási módszerek alapozása Követelmények A tanuló:      

tudjon elhelyezni elemeket adott tulajdonságú halmazokba; ismerje az alaphalmaz, részhalmaz fogalmát; állapítsa meg egyszerű sorozatok szabályát, tudja folytatni az elkezdett sorozatot; tudjon megfogalmazni igaz, hamis állításokat, állítások igazságát eldönteni; tudjon egyszerű nyitott mondatokat kiegészíteni igazzá, hamissá, nyitott mondatok igazsághalmazát megkeresni kis véges alaphalmazon; értelmezzen egyszerű szöveges feladatokat, tudja az adatokat lejegyezni, megoldási tervet készíteni.

 Számtan, algebra Követelmények A tanuló:       

tudjon biztosan tájékozódni a tízes számrendszerben 1000- es számkörön belül; helyesen írja, olvassa a számokat, bontsa azokat helyi érték szerint; tudjon számokat nagyság szerint összehasonlítani, sorba rendezni; ismerje a számok egyes, tízes, százas, ezres szomszédait, tízesekre, százasokra, ezresekre kerekített értékét; tudja értelmezni, megoldani a szóbeli összeadást, kivonást, szorzást és osztást; tudjon szorozni, osztani 10-zel, 100-zal; legyen jártas az írásbeli műveletek végzésében 1000-es számkörben / összeadás, kivonás, szorzás egyjegyű szorzóval/; 12

 

ismerje a helyes műveleti sorrendet több művelet esetén; tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatokat a megoldási algoritmus alkalmazásával.



Geometria, mérés Követelmények A tanuló:



ismerje fel egyszerű geometriai alakzatokat, nevezze meg néhány tulajdonságukat; tudjon előállítani síkidomokat, testeket tevékenységgel; ismerje és használja a mérőeszközöket és mértékegységeket gyakorlati mérések során; tudjon megoldani szám és szöveges feladatokat a tanult mértékegységekkel / km, m, dm, cm, t, kg, dkg, g, hl, l, dl, cl, év, hónap, hét, nap, óra, perc, másodperc/.

  

4. évfolyam 

       

Gondolkodási módszerek alapozása Követelmények A tanuló:

tudja halmazok számosságát megállapítani, összehasonlítani; tudjon halmazokat képezni, kiválogatott elemek közös tulajdonságát megnevezni; legyen képes összefüggések felismerésére, megfogalmazására; tudja eldönteni állítások igazságtartalmát, igaz, hamis állításokat megfogalmazni; tudja megkeresni nyitott mondatok igazsághalmazát; ismerje és alkalmazza a szöveges feladatok megoldási algoritmusát. tudjon folytatni számsorozatokat a felismert szabály alapján; tudja megkeresni az összes lehetőséget egyszerű kombinatorikus feladatokban.

 Számtan, algebra Követelmények A tanuló:   

tudjon biztosan tájékozódni a tízes számrendszerben 10 000-es számkörön belül; helyesen írja, olvassa a számokat, bontsa azokat helyi érték szerint; tudjon számokat nagyság szerint összehasonlítani, sorba rendezni;

13

      

ismerje a számok egyes, tízes, százas, ezres szomszédait, tízesekre, százasokra, ezresekre kerekített értékét; tudja értelmezni, megoldani a szóbeli összeadást, kivonást, szorzást, osztást; tudjon szorozni, osztani 10-zel, 100-zal, 1000-rel; ismerje a helyes műveleti sorrendet több művelet esetén; legyen jártas az írásbeli műveletek végzésében 10 000 –es számkörben /összeadás, kivonás, szorzás kétjegyű szorzóval, osztás egyjegyű osztóval/; becslést, ellenőrzést eszközként használja; tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatot a megoldási algoritmus alkalmazásával.

 Geometria, mérés Követelmények A tanuló:

     

ismerje fel az alakzatok geometriai tulajdonságait, válassza ki a megadott tulajdonságú alakzatokat; tudjon síkidomokat, testeket létrehozni adott feltételekkel; ismerje a kocka és a téglatest tulajdonságait /lapok, csúcsok, élek száma/; ismerje és önállóan használja a mérőeszközöket és a mértékegységeket gyakorlati mérések során; tudjon megoldani a tanult mértékegységekkel /km, m, dm, cm, mm, t, kg, dkg, g, hl, l, dl, cl, ml, év, hónap, nap, óra, perc, másodperc/ szám és szöveges feladatokat; tudja kiszámítani a téglalap és a négyzet kerületét.

 Valószínűség, statisztika Követelmények A tanuló:   

tudja használni a biztos, lehetséges és lehetetlen fogalmakat; tudja egyszerű valószínűségi kísérletek lehetséges eseteit megkeresni; tudjon grafikonról, táblázatból néhány adatot leolvasni, táblázatot, egyszerű grafikont készíteni. 5. évfolyam

A tanulóval szemben támasztott követelmények: Gondolkodási és megismerési módszerek  Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján, részhalmaz felírása, felismerése.  Két véges halmaz közös része, két véges halmaz egyesítése, ezek felírása, ábrázolása.  Néhány elem kiválasztása adott szempont szerint.

14

   

Néhány elem sorba rendezése különféle módszerekkel. Állítások igazságának eldöntésére, igaz és hamis állítások megfogalmazása. Összehasonlításhoz szükséges kifejezések helyes használata. Néhány elem összes sorrendjének felsorolása.

Számtan, algebra  Racionális számok írása, olvasása, összehasonlítása, ábrázolása számegyenesen.  Ellentett, abszolút érték felírása.  Mérés, mértékegységek használata, átváltás egyszerű esetekben.  Két-három műveletet tartalmazó műveletsor eredményének kiszámítása, a műveleti sorrendre vonatkozó szabályok ismerete, alkalmazása. Zárójelek alkalmazása.  Szöveges feladatok megoldása következtetéssel.  Becslés, ellenőrzés segítségével a kapott eredmények helyességének megítélése.  A hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg szabványmértékegységeinek ismerete. Mértékegységek egyszerűbb átváltásai gyakorlati feladatokban. Algebrai kifejezések gyakorlati használata a terület, kerület, felszín és térfogat számítása során. Összefüggések, függvények, sorozatok  Tájékozódás a koordinátarendszerben: pont ábrázolása, adott pont koordinátáinak a leolvasása.  Egyszerűbb grafikonok, elemzése.  Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint, szabályok felismerése, megfogalmazása néhány tagjával elkezdett sorozat esetén.

Geometria  Térelemek, félegyenes, szakasz, szögtartomány, sík, fogalmának ismerete.  A geometriai ismeretek segítségével a feltételeknek megfelelő ábrák rajzolása. A körző, vonalzó célszerű használata.  A tanult síkbeli és térbeli alakzatok tulajdonságainak ismerete és alkalmazása feladatok megoldásában.  Téglalap kerületének és területének kiszámítása.  A téglatest felszínének és térfogatának kiszámítása.  A tanult testek térfogatának ismeretében mindennapjainkban található testek térfogatának, űrmértékének meghatározása. Valószínűség, statisztika  Egyszerű diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása.  Néhány szám számtani közepének kiszámítása.  Valószínűségi játékok, kísérletek során adatok tervszerű gyűjtése, rendezése, ábrázolása. 6. évfolyam

15

A tanulóval szemben támasztott követelmények: Gondolkodási és megismerési módszerek  Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján, részhalmaz felírása, felismerése.  Két véges halmaz közös részének, két véges halmaz uniójának felírása, ábrázolása.  Néhány elem kiválasztása adott szempont szerint.  Néhány elem sorba rendezése különféle módszerekkel.  Állítások igazságának eldöntésére, igaz és hamis állítások megfogalmazása.  Összehasonlításhoz szükséges kifejezések helyes használata.  Néhány elem összes sorrendjének felsorolása. Számtan, algebra  Racionális számok írása, olvasása, összehasonlítása, ábrázolása számegyenesen.  Ellentett, abszolút érték, reciprok felírása.  Mérés, mértékegységek használata, átváltás egyszerű esetekben.  A mindennapi életben felmerülő egyszerű arányossági feladatok megoldása következtetéssel, az egyenes arányosság értése, használata.  Két-három műveletet tartalmazó műveletsor eredményének kiszámítása, a műveleti sorrendre vonatkozó szabályok ismerete, alkalmazása. Zárójelek alkalmazása.  Szöveges feladatok megoldása következtetéssel, (szimbólumok segítségével összefüggések felírása a szöveges feladatok adatai között).  Becslés, ellenőrzés segítségével a kapott eredmények helyességének megítélése.  A százalék fogalmának ismerete, a százalékérték kiszámítása.  Számok osztóinak, többszöröseinek felírása. Közös osztók, közös többszörösök kiválasztása. Oszthatósági szabályok (2, 3, 5, 9, 10, 100) ismerete, alkalmazása.  A hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg szabványmértékegységeinek ismerete. Mértékegységek egyszerűbb átváltásai gyakorlati feladatokban. Algebrai kifejezések gyakorlati használata a terület, kerület, felszín és térfogat számítása során.  Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása szabadon választott módszerrel. Összefüggések, függvények, sorozatok  Tájékozódás a koordinátarendszerben: pont ábrázolása, adott pont koordinátáinak a leolvasása.  Egyszerűbb grafikonok, elemzése.  Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint, szabályok felismerése, megfogalmazása néhány tagjával elkezdett sorozat esetén.

Geometria 16

 Térelemek, félegyenes, szakasz, szögtartomány, sík, fogalmának ismerete.  A geometriai ismeretek segítségével a feltételeknek megfelelő ábrák pontos szerkesztése. A körző, vonalzó célszerű használata.  Alapszerkesztések: pont és egyenes távolsága, két párhuzamos egyenes távolsága, szakaszfelező merőleges, szögfelező, szögmásolás, merőleges és párhuzamos egyenesek.  Alakzatok tengelyese tükörképének szerkesztése, tengelyes szimmetria felismerése.  A tanult síkbeli és térbeli alakzatok tulajdonságainak ismerete és alkalmazása feladatok megoldásában.  Téglalap és a deltoid kerületének és területének kiszámítása.  A téglatest felszínének és térfogatának kiszámítása.  A tanult testek térfogatának ismeretében mindennapjainkban található testek térfogatának, űrmértékének meghatározása. Valószínűség, statisztika  Egyszerű diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása.  Néhány szám számtani közepének kiszámítása.  Valószínűségi játékok, kísérletek során adatok tervszerű gyűjtése, rendezése, ábrázolása.

7. évfolyam A tanulóval szemben támasztott követelmények: Gondolkodási és megismerési módszerek  Elemek halmazba rendezése több szempont alapján.  Egyszerű állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése, állítások tagadása.  Állítások, feltételezések, választások világos, érthető közlésének képessége, szövegek értelmezése egyszerűbb esetekben.  Kombinatorikai feladatok megoldása az összes eset szisztematikus összeszámlálásával.  Fagráfok használata feladatmegoldások során. Számtan, algebra  Biztos számolási ismeretek a racionális számkörben. A műveleti sorrendre, zárójelezésre vonatkozó szabályok ismerete, helyes alkalmazása. Az eredmény becslése, ellenőrzése, helyes és értelmes kerekítése.  Mérés, mértékegység használata, átváltás. Egyenes arányosság, fordított arányosság.  A százalékszámítás alapfogalmainak ismerete, a tanult összefüggések alkalmazása feladatmegoldás során.

17

 A legnagyobb közös osztó kiválasztása az összes osztóból, a legkisebb pozitív közös többszörös kiválasztása a többszörösök közül.  Prímszám, összetett szám. Prímtényezős felbontás.  Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesítési értéke. Összevonás. Többtagú kifejezés szorzása egytagúval.  Négyzetre emelés, hatványozás pozitív egész kitevők esetén.  Elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek. A matematikából és a mindennapi életből vett egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel. Ellenőrzés. A megoldás ábrázolása számegyenesen.  A betűkifejezések és az azokkal végzett műveletek alkalmazása matematikai, természettudományos és hétköznapi feladatok megoldásában.  Számológép ésszerű használata a számolás megkönnyítésére. Összefüggések, függvények, sorozatok  Megadott sorozatok folytatása adott szabály szerint.  Az egyenes arányosság grafikonjának felismerése, a lineáris kapcsolatokról tanultak alkalmazása természettudományos feladatokban is.  Grafikonok elemzései a tanult szempontok szerint, grafikonok készítése, grafikonokról adatokat leolvasása. Táblázatok adatainak kiolvasása, értelmezése, ábrázolása különböző típusú grafikonon. Geometria  A tanuló a geometriai ismeretek segítségével képes jó ábrákat készíteni, pontos szerkesztéseket végezni.  Ismeri a tanult geometriai alakzatok tulajdonságait (háromszögek, négyszögek belső és külső szögeinek összege, nevezetes négyszögek szimmetriatulajdonságai), tudását alkalmazza a feladatok megoldásában.  Tengelyes és középpontos tükörkép szerkesztése.  Háromszögek, speciális négyszögek és a kör kerületének, területének számítása feladatokban.  A tanult testek (háromszög és négyszög alapú egyenes hasáb, forgáshenger) térfogatképleteinek ismeretében ki tudja számolni a mindennapjainkban előforduló testek térfogatát, űrmértékét.  Valószínűség, statisztika  Valószínűségi kísérletek eredményeinek értelmes lejegyzése, relatív gyakoriságok kiszámítása.  Konkrét feladatok kapcsán a tanuló képes esélylatolgatásra, felismeri a biztos és a lehetetlen eseményt.  Zsebszámológép célszerű használata statisztikai számításokban.  Néhány kiemelkedő magyar matematikus nevének ismerete, esetenként kutatási területének, eredményének megnevezése. 8. évfolyam A tanulóval szemben támasztott követelmények: Gondolkodási és megismerési módszerek  Elemek halmazba rendezése több szempont alapján. 18

 Egyszerű állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése, állítások tagadása.  Állítások, feltételezések, választások világos, érthető közlésének képessége, szövegek értelmezése egyszerűbb esetekben.  Kombinatorikai feladatok megoldása az összes eset szisztematikus összeszámlálásával.  Fagráfok használata feladatmegoldások során. Számtan, algebra  Biztos számolási ismeretek a racionális számkörben. A műveleti sorrendre, zárójelezésre vonatkozó szabályok ismerete, helyes alkalmazása. Az eredmény becslése, ellenőrzése., helyes és értelmes kerekítése.  Mérés, mértékegység használata, átváltás. Egyenes arányosság, fordított arányosság.  A százalékszámítás alapfogalmainak ismerete, a tanult összefüggések alkalmazása feladatmegoldás során.  A legnagyobb közös osztó kiválasztása az összes osztóból, a legkisebb pozitív közös többszörös kiválasztása a többszörösök közül.  Prímszám, összetett szám. Prímtényezős felbontás.  Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesítési értéke. Összevonás. Többtagú kifejezés szorzása egytagúval.  Négyzetre emelés, négyzetgyökvonás, hatványozás pozitív egész kitevők esetén.  Elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek. A matematikából és a mindennapi életből vett egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel. Ellenőrzés. A megoldás ábrázolása számegyenesen .  A betűkifejezések és az azokkal végzett műveletek alkalmazása matematikai, természettudományos és hétköznapi feladatok megoldásában.  Számológép ésszerű használata a számolás megkönnyítésére. Összefüggések, függvények, sorozatok  Megadott sorozatok folytatása adott szabály szerint.  Az egyenes arányosság grafikonjának felismerése, a lineáris kapcsolatokról tanultak alkalmazása természettudományos feladatokban is.  Grafikonok elemzései a tanult szempontok szerint, grafikonok készítése, grafikonokról adatokat leolvasása. Táblázatok adatainak kiolvasása, értelmezése, ábrázolása különböző típusú grafikonon. Geometria  A tanuló a geometriai ismeretek segítségével képes jó ábrákat készíteni, pontos szerkesztéseket végezni.  Ismeri a tanult geometriai alakzatok tulajdonságait (háromszögek, négyszögek belső és külső szögeinek összege, nevezetes négyszögek szimmetriatulajdonságai), tudását alkalmazza a feladatok megoldásában.  Tengelyes és középpontos tükörkép, eltolt alakzat képének szerkesztése. Kicsinyítés és nagyítás felismerése hétköznapi helyzetekben (szerkesztés nélkül).  A Pitagorasz-tételt kimondása és alkalmazása számítási feladatokban.  Háromszögek, speciális négyszögek és a kör kerületének, területének számítása feladatokban.

19

 A tanult testek (háromszög és négyszög alapú egyenes hasáb, forgáshenger) térfogatképleteinek ismeretében ki tudja számolni a mindennapjainkban előforduló testek térfogatát, űrmértékét. Valószínűség, statisztika  Valószínűségi kísérletek eredményeinek értelmes lejegyzése, relatív gyakoriságok kiszámítása.  Konkrét feladatok kapcsán a tanuló érti az esély, a valószínűség fogalmát, felismeri a biztos és a lehetetlen eseményt.  Zsebszámológép célszerű használata statisztikai számításokban.  Néhány kiemelkedő magyar matematikus nevének ismerete, esetenként kutatási területének, eredményének megnevezése. 3. KÖRNYEZETISMERET 1. évfolyam Követelmények:   Az iskola neve, címe, helységei, rendeltetésszerű használata  Napszakok, a hét napjai, a hónapok és az évszakok elnevezései, jellemzői  Ünnepnapok- hétköznapok-hétvégék tartalmas eltöltése, napirend  Napi időjárás, a tanult időjáráselemek használata szóban és piktogramokkal  Élő és élettelen megkülönböztetése, életjelenségek megnevezése  A környezetében előforduló anyagok érzékelhető tulajdonságai  Az emberi test főbb részei  Érzékszervek megismerése, védelmük fontossága és módjai  Egészséges táplálkozás, folyadékfogyasztás, egészségvédelem, táplálkozási piramis  Halmazállapotok, ~változásai, a víz halmazállapot változásai /olvadás, fagyás, párolgás, lecsapódás /  Hűtés, melegítés, oldódás  Térfogat- és tömegmérés, mértékegységek 2. évfolyam Követelmények:     

Önálló tájékozódás az otthon és az iskola környékén-alaprajz, útvonalrajz Főbb világtájak megnevezése A földfelszín formakincsének elemei /hegy, völgy, domb, síkság , folyó, patak/ Helyi közlekedés, veszélyforrások, valamint azok elkerülése Energiatakarékosság-fűtőberendezések, világítás, szellőztetésenergiaforrások  Felelősség –állagmegóvás- épületek karbantartása /otthon, iskola/  Tűzvédelem –mesterséges és természetes anyagok a környezetünkbenéghető, éghetetlen fogalma  Az égés folyamata, feltételei

20

 A tűzoltás alapelvei, eszközei  Egészségtudatos magatartás /éhség, túlsúly, elhízás, alultápláltság/  Élelmiszer higiéné a konyhában. Konyhai alapműveletek, maradék étel, ételmérgezés  Táplálkozási piramis  Mesterséges és természetes életközösségek összehasonlítása  Életfeltételek állat és növényfajok környezeti igényei  Növények és állatok közötti táplálkozási kölcsönhatás 3. évfolyam Követelmények:                  

Időmérés, alkalmi és szabványegységei Emberi életszakaszok A Föld mozgása, égitestek kapcsolata, holdfázisok Naptár A földfelszín formakincseinek elemei /hegység, dombság, alföld, óceán, tenger, folyam, folyó stb./ Települések infrastruktúra rendszere, vidék-város különbsége Lakóhelyünk természeti és kulturális nevezetessége, hagyományai Budapest nevezetességei Közlekedési eszközök /légi, szárazföldi, vízi/ Tömegközlekedés A gazdálkodó ember a természeti és épített környezetének kölcsönhatásavizes élőhelyeken-fokgazdálkodás. Gyógy- és fűszernövények Vadon élő állatok: kárász, csuka, nemes kócsag, gólya A hagyományos házak anyagai /nád, sás, fűz, vályog/ Természetvédelem-folyószabályozás Papírgyártás-ipari termelés folyamata, vízigény Újrahasznosítás –használati tárgyak, alkotások Egészséges életmód /aktív, passzív pihenés, személyes higiéné, sport…/ A betegség tünetei, gyógyítás, védőoltások, balesetek, fogyatékosok

4. évfolyam Követelmények:  Magyarország helyzete: határok, felszíni formák, vizek, főváros, útvonalak, szomszédos országok  Magyarország nagy tájegységei  Haszonállatok /méh, szürke marha, mangalica, racka  Haszonnövények: alma, meggy, szőlő  Energiaforrások-energiatakarékosság –háztartási gépek, készülékek  Testalkat, testi adottság /külső, belső, szerzett, öröklött tulajdonságok/  Divat és testápolás kapcsolata /felesleges, káros szokások/  Tájékozódás-csillagképek alapján  Iránytű használata  Kölcsönhatások: mágnesesség, hang-, fényjelenségek keverékek, oldatok  Víz körforgása

21

            

Kommunikáció az állatvilágban-kutya magatartása Emberi kommunikáció: beszéd, testbeszéd, helyzetgyakorlat, szerepjáték Együttélési szabályok, magatartásformák, viselkedési normák Mozgásfajták, szervei /csont, ízület, izom/ Edzés, bemelegítés, sportolás-előnye Mozgásszegény életmód veszélyei A ló és az ember kapcsolata A ló mozgása A Nap és az élőlényekre való hatása Növényi életközösségek: gombák, zöldségek, gyümölcsök-részei, ehető részei Növényi fejlődés szakaszai Háziállatok/kutya, macska/, haszonállatok /tyúk, kacsa/ jellemzői Vadon élő állatok /rókalepke, seregély, májusi cserebogár feketerigó, mezei pocok,  őz/  Életciklusok /szaporodás, lebomlás, komposztálás/ 3.-4. évfolyam Követelmények:  Informatikai és kommunikációs eszközök irányított használata az információkeresésben és a problémák megoldásában.

4. TERMÉSZETISMERET 5. évfolyam   A tanuló tudjon anyagokat, kölcsönhatásokat, fizikai, kémiai változásokat felismerni, jellemezni.  Értelmezze a jelenségeket az energiaváltozás szempontjából  Ismerje az emberi szervezet felépítését, működését, serdülőkori változásait és okait.  Tudatosuljanak az egészséget veszélyeztető hatások, alapozódjon meg az egészséges életvitel szokásrendszere.  Formálódjon reális énképe, értse a családi és a társas kapcsolatok jelentőségét, élete irányításában kapjon döntő szerepet az erkölcsi értékrendnek való megfelelés.  Legyen embertársaival empatikus és segítőkész.  Ismerje a Föld helyét a Világegyetemben, Magyarország helyét Európában.  Alakuljon ki átfogó kép hazai tájaink természetföldrajzi jellemzőiről, természetitársadalmi erőforrásairól, gazdasági folyamatairól, környezeti állapotukról. Legyen képe a közöttük levő kölcsönhatásokról.  Ismerje hazánk legjellemzőbb életközösségeit, termesztett növényeit, a házban és ház körül élő állatait.  Értse az élő és élettelen környezeti tényezők kölcsönhatását.

22

         

Ismerje fel a környezet-szervezet-életmód, valamint a szervek felépítése és működése közötti összefüggéseket. Tudjon tájékozódni a térképeken. Értelmezze helyesen a különböző tartalmú térképek jelrendszerét, használja fel az információszerzés folyamatában. Erősödjön a természet és a haza iránti szeretete. Törekedjen a természeti és társadalmi értékek védelmére. Ismerje fel szűkebb és tágabb környezetében az emberi tevékenység környezeti hatásait. Anyag- és energiatakarékos életvitelével, tudatos vásárlási szokásaival önmaga is járuljon hozzá a fenntartható fejlődéshez. Legyen képes egyszerű kísérleteket, megfigyeléseket, méréseket önállóan, illetve. csoportban biztonságosan elvégezni, a tapasztalatokat rögzíteni, következtetéséket levonni. Legyen nyitott, érdeklődő a világ megismerése iránt. Az internet és a könyvtár segítségével legyen képes tudása bővítésére. Legyenek saját ismeretszerzési, ismeretfeldolgozási módszerei.

6. évfolyam  Ismerje a Föld helyét a Világegyetemben, Magyarország helyét Európában.  Tudja a bolygó, csillag és hold hasonlóságait és különbségeit  Alakuljon ki átfogó képe hazai tájaink természetföldrajzi jellemzőiről, természeti-társadalmi erőforrásairól, gazdasági folyamatairól, környezeti állapotukról.  Ismerje hazánk legjellemzőbb életközösségeit, az élő és élettelen környezeti tényezők egymásrautaltságát az életközösség felépítésében, működésében. Lássa az életközösségeket veszélyeztető tényezőket. Ismerje a nemzeti parkok értékmegőrző szerepét, legjellemzőbb természeti kincseit  Tudjon egyszerű táplálkozási láncokat összeállítani, táplálkozási hálózatokat elemezni  Magyarország természeti szépségeinek, társadalmi eredményeinek megismerése erősítse a tanuló kötődését a természethez és hazájához. Ismerje fel személyes felelősségét az értékek létrehozásában és védelmében.  Értse a külső és belső erők felszínformáló szerepét. Érzékelje a természeti és társadalmi folyamatok időléptéke közötti különbségeket.  Tudja jellemezni a legjelentősebb növény- és állatcsoportokat, alkalmazza a hierarchikus rendszerezés elvét csoportosításuknál.  Hazai tájak és az élőlények bemutatása során alkalmazza a megismerési algoritmusokat.  Ismerje fel és tudja bizonyítani az élőlények vizsgálata során a környezetszervezet-életmód, valamint a szervek felépítése és működése közötti összefüggéseket.  Tudjon tájékozódni a térképeken. Értelmezze helyesen a különböző tartalmú térképek jelrendszerét, használja fel az információszerzés folyamatában.  Alakuljanak ki a szemléleti térképolvasás készségei, és formálódjon az okfejtő térképolvasás képessége.  Ismerje és használja a földrajzi helymeghatározás különböző módszereit.

23

 Értse az élő és élettelen természet elválaszthatatlanságát. A hétköznapokban tapasztalható jelenségek, folyamatok értelmezéséhez mozgósítsa természettudományos ismereteit és képességeit.  Ismerje fel szűkebb és tágabb környezetében az emberi tevékenység környezeti hatásait. Anyag- és energiatakarékos életvitelével, tudatos vásárlási szokásaival önmaga is járuljon hozzá a fenntartható fejlődéshez.  Képes legyen egyszerű kísérleteket, megfigyeléseket, méréseket önállóan, ill. csoportban biztonságosan elvégezni, a tapasztalatokat rögzíteni, következtetéséket levonni  Vegyen részt olyan iskolai programokban, melyek a közvetlen környezet természeti értékeinek védelmét, gyarapítását szolgálják.  Legyen nyitott, érdeklődő a világ megismerés iránt. Az internet és a könyvtár segítségével bővítse tudását. Fejlődjön ismeretszerzési, ismeretfeldolgozási képessége, feladatmegértő- és megoldó gondolkodásuk.  Életkorának megfelelően biztonsággal használja a szaktudomány nyelvezetét a folyamatok, jelenségek értelmezésekor és az élőlények bemutatásakor. 5. BIOLÓGIA 7. évfolyam biológia  A tanuló értse az éghajlati övezetek kialakulásának okait és a biomok összetételének összefüggéseit az adott térségre jellemző környezeti tényezőkkel.  Ismerje a globális környezetkárosítás veszélyeit, értse, hogy a változatosság és a biológiai sokféleség érték.  Ismerje és megfelelő algoritmus alapján tudja jellemezni a jellegzetes életközösségeket alkotó legfontosabb fajokat, tudjon belőlük táplálékláncot összeállítani.  Példákkal tudja illusztrálni az élőlények közötti kölcsönhatások leggyakoribb formáit.  Tudja bemutatni az egyes életközösségek szerkezetét, térbeli elrendeződésük hasonlóságait és különbségeit.  Ismerje az életközösségek változatosságának és változásának okait.  Tudjon különbséget tenni csoportosítás és rendszerezés között.  Legyen tisztába a fejlődéstörténeti rendszer alapjaival.  Ismerje az élővilág országait, törzseit és jellegzetes osztályait.  Tudja elhelyezni morfológiai jellegzetességeik alapján, az ismert élőlényeket a fejlődés-történeti rendszerben (maximum osztály szintig).  Tudjon önállóan és társaival együttdolgozva megfigyeléseket, vizsgálódásokat, kísérleteket végezni, tapasztalatairól feljegyzéseket készíteni.  Rendelkezzen jártassággal a mikroszkóp használatában. 8. évfolyam biológia  Lássa a sejtek, szövetek, és szervek felépítése és működése közötti összefüggést. 24

 Értse a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok közötti kapcsolatot.  Legyen tisztába a bőr és a mozgásrendszer felépítésével és alapvető működési sajátosságaival.  Ismerje az ivaros és az ivartalan szaporodás előnyeit és hátrányait, szerepüket a fajok fennmaradásában, a földi élet változatosságának fenntartásában.  Legyen tisztába saját teste felépítésével és alapvető működési sajátosságaival.  Legyen tisztába a férfi és a nő közötti különbséggel és a kamaszkor biológiaipszichológiai problémáival.  Ismerje a betegségek kialakulásának okait, megelőzésük és felismerésük módjait, az egészséges életmód és az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait.  Értse a szűrővizsgálatok jelentőségét a betegségek sikeres gyógyításában.  Tudjon önállóan és társaival együttdolgozva megfigyeléseket, vizsgálódásokat, kísérleteket végezni, tapasztalatairól feljegyzéseket készíteni.  Rendelkezzen jártassággal a mikroszkóp használatában. 6. FIZIKA 7. évfolyam A testek, folyamatok mérhető tulajdonságai A tanuló:  ismerje fel az alapvető fizikai változásokat jellemző mennyiségeket és tudja használni a mérésükre használt eszközöket  ismerje és alkalmazza a hosszúság, terület, térfogat, idő és tömeg, sűrűség mértékegységeit  tudja ábrázolni a mérési adatokat táblázatos és grafikus formában Hőmérséklet, halmazállapot A tanuló:  képes legyen megkülönböztetni a fizikai és kémiai változásokat  ismerje fel a tanult halmazállapot-változásokat a mindennapi környezetünkben  ismerje a hőmérsékletmérés mértékegységeit és használja a hőmérséklet mérésére alkalmas eszközöket  alkalmazza a tanultakat a víz különböző halmazállapotain A hang; a hullámmozgás a természetben A tanuló:  ismerje a hang keletkezésének fizikai alapjait, a hang és a hallás kapcsolatát  ismerje a hanghoz kapcsolódó fogalmakat, hangsebesség, hangerősség, hangmagasság  alkalmazza a tanultakat az állatok tájékozódásával, a hangszerek működésével kapcsolatban

25

 ismerje fel a köznapi életben észlelhető hullámokat, hullámjelenségeket  képes legyen ezekkel kapcsolatos megfigyeléseit, tapasztalatait leírni, rögzíteni A fény A tanuló:  ismerje a fény tulajdonságait, anyagi és hullám természetét  ismerje a fény terjedési tulajdonságait a különböző közegekben  ismerje a fényvisszaverődés, fénytörés törvényeit  tudja a fénysebesség értékét és jelentőségét  ismerje a tükrök képalkotását, tudja a valódi és látszólagos kép közötti különbséget  alkalmazza a tanultakat a szem működésének példáján, a szemüveg, fényképezőgép, távcső működésének ismerete, jelentősége, Az energia A tanuló:  ismerje az energia fogalmát, mértékegységét  különböztesse meg az energiaforrásokat  ismerje az energiatermelési eljárásokat, az erőművek működési elvét  tudja és értelmezze az energiaigény fogalmát, az energia fogyasztás mérésének lehetőségeit a háztartásokban  ismerje a közlekedés fejlődésével kapcsolatos energiaforrások történeti jelentőségét  ismerje fel az energiatakarékosság szükségességét  keressen összefüggést a táplálék és az energia között A járművek mozgásának jellemzése A tanuló:  ismerje a sebesség fogalmát, mértékegységeit, átváltásuk alkalmazása  kapcsolja össze a tanult fogalmakat a járművek mozgásával  végezzen el egyszerű számításokat a sebességgel kapcsolatban  készítsen grafikonokat a megtett út és az eltelt idő mérési eredményeinek felhasználásával  tudjon elemezni mozgással kapcsolatos grafikonokat  különböztesse meg az egyenletes és az egyenletesen változó mozgást  ismerje a GPS működésének alapjait  ismerje a körmozgás fogalmát, jellemzőit Kölcsönhatások A tanuló:  ismerje fel a kölcsönhatásokat a környezetében  ismerje fel a mágneses és gravitációs kölcsönhatással kapcsolatos jelenségeket  tudja a különbséget a testek tömege és súlya között, ismerje mértékegységeiket és alkalmazza egyszerű számításokban  tudja használni a rúgós erőmérőt  ismerje fel a súrlódás és közegellenállás jelentőségét gyakorlati példákon  ismerje a nyomás, hidrosztatikai nyomás, légnyomás fogalmát, mértékegységét

26

 végezzen egyszerű számításokat a nyomóerő és a nyomott felület ismeretében  értelmezze a nyomás változásait gyakorlati példákon  ismerje a nyomás mérésének különböző lehetőségeit  ismerje az úszás, lebegés, merülés fogalmát, alkalmazza Arkhimédész törvényét, értelmezze gyakorlati példákon 8. évfolyam A Naprendszer A tanuló:  ismerje a Naprendszerrel kapcsolatos legfontosabb tudományos eredményeket, világképeket  ismerje fel a Naprendszer objektumait  értelmezze az árapály, napfogyatkozás, holdfogyatkozás jelenségét  ismerje az idő és az égitestek mozgásának kapcsolatát  értelmezze az Univerzumban mérhető távolságok fogalmát  tudjon a Világmindenség fejlődésével kapcsolatos elképzelésekről Környezetünk és a fizika A tanuló:  ismerje a Föld belső szerkezetét, értse a természeti katasztrófák kiváltó okait, a keletkezett károk csökkentésének fontosságát  ismerje fel a megújuló energiaforrások jelentőségét, felhasználásának lehetőségeit ismertesse egyszerű példákon  tudjon felsorolni háztartásokban alkalmazható módszereket az energiacsökkentés érdekében Elektromos alapjelenségek, elektromos áram A tanuló:  ismerje az atom felépítését, értelmezze az elektromos töltés fogalmát  ismerje az árammal kapcsolatos veszélyforrásokat  ismerje az elektromos áram fogalmát, mértékegységét, mérését  képes legyen megkülönböztetni a soros és párhuzamos kapcsolást, ismerje gyakorlati alkalmazásuk jelentőségét  ismerje a feszültség fogalmát, mértékegységét, mérését  ismerje az elektromos ellenállás fogalmát, mértékegységét, mérését  végezzen egyszerű számításokat az áramerősség és feszültség ismeretében  alkalmazza a tanultakat az elektromos készülékek használata során Elektromágneses indukció, váltakozó áram A tanuló:  ismerje az elektromos áram előállításának lehetőségét  ismerje fel az elektromágnese indukció jelenségét, felhasználásának jelentőségét  tudja az egyenáram és váltakozó áram közötti különbséget, ismerje hatásaikat, és az ezekből adódó balesetveszélyt  ismerje az elektromos áram előállítását, szállítását és az ezekhez kapcsolódó berendezéseket  tudja alkalmazni a tanultakat a háztartásban használt fogyasztók működés kapcsán

27

7. KÉMIA 7. évfolyam A kémia tárgya, kémiai kísérletek A tanuló:  ismerje a kémia tárgyát és jelentőségét, kapcsolatát az iparral és a háztartással  ismerje a kémiai kísérletezés szabályait, a teendőket baleset esetén  ismerje a legfontosabb eszközöket, vegyszereket, veszélyességük jelölését Részecskék, halmazok, változások, keverékek A tanuló:  ismerje az atom fogalmát, ismert elemek vegyjeleit  értse a kémiailag tiszta anyag fogalmát, tudjon példát mondani a környezetéből  ismerje a vegyületek fogalmát, a képlet jelentését  tudja a különböző halmazállapotokat jellemezni és ismerje fel az ezekhez kapcsolódó változásokat  különböztesse meg a fizikai és kémiai változásokat, ismerje fel őket a kísérletek bemutatása során  tudja a hőtermelő és hőelnyelő változások közötti különbséget, legyen képes ezeket a változásokat felismerni a kísérletekben és a környezetében  ismerje az anyagmegmaradás törvényét, tudjon elvégezni egyszerű számítási feladatokat a felhasználásával  ismerje a komponensek, elegyek fogalmát  végezzen egyszerű számítási feladatokat az összetételre vonatkozóan  legyen tisztában az oldat fogalmával, készítsen egyszerű oldatokat a háztartásban fellelhető anyagokból  ismerje az oldhatóság fogalmát és hőmérsékletfüggését  tudja szétválasztani a keverékek komponenseit, ismerje ezeknek a módszereknek gyakorlati jelentőségét  ismerje a levegő összetételét és szétválasztási lehetőségeit  készítsen egyszerű szilárd keverékeket és legyen képes ezek komponenseinek szétválasztására A részecskék szerkezete és tulajdonságai, vegyülettípusok A tanuló:  ismerje az atom felépítését, az ehhez kapcsolódó elképzeléseket (atommag, elektronok)  tudja a vegyértékelektronok jelentőségét, jelölését  ismerje a periódusos rendszer felépítését, és használja az ezzel kapcsolatos összefüggéseket  ismerje az anyagmennyiség fogalmát, mértékegységét  alkalmazza a tanultakat egyszerű számítási feladatokban (anyagmennyiség, moláris tömeg)  ismerje fel a kötéseket és tudjon különbséget tenni az egyes kötések között (ionos, kovalens, fémes)  legyen képes egyszerű molekulák képletének felírására

28

 különböztesse meg a fémeket és nemfémeket, ismerje legjellemzőbb tulajdonságaikat 8. évfolyam A kémiai reakciók típusai A tanuló:  ismerje a kémiai reakció fogalmát  legyen képes felismerni a különböző reakciótípusokat, példák bevonásával  ismerje az oxidáció, redukció fogalmát, legyen képes egyszerű reakcióegyenleteket felírni és rendezni  ismerje a lassú és gyors égés fogalmát, feltételeit, tudjon példát hozni a jelenségekre  alkalmazza az égés feltételei során tanultakat a tűzoltással kapcsolatban  ismerje a kémhatás, pH, indikátor fogalmát, alkalmazza a háztartási anyagok kémhatásának vizsgálatánál  tudja a savak és bázisok fogalmát, a sav-bázis reakciókat, tudja rendezni az ezekkel kapcsolatos reakcióegyenleteket  ismerje fel a közömbösítési reakciókat, értse a só fogalmát  legyen képes típusreakciók ismeretében reakcióegyenleteket felírni  fogalmazza meg tapasztalatait az elvégzett kísérletekkel kapcsolatban Élelmiszerek és az egészséges életmód A tanuló:  legyen képes a szervetlen és szerves anyagok megkülönböztetésére  ismerje az élelmiszerek főbb összetevőit  ismerje a szénhidrátok, fehérjék, zsírok, olajok, alkoholok és szerves savak fogalmát, tudjon példát hozni ezekre a környezetéből  legyen tisztában ezek tulajdonságaival, szervezetére gyakorolt hatásaival  ismerje az egészséges táplálkozás fontosságát, tudja értelmezni az élelmiszerekkel kapcsolatos tápanyag-, energia- és összetétel-táblázatokat  ismerje a szenvedélybetegségek következményeit Kémia a természetben A tanuló:  ismerje a természetben található legfontosabb anyagokat, tudja jellemezni azokat tulajdonságaik alapján  tudja a légkör szennyeződésének kiváltó okait, hatásait  ismerje a határértékek jelentőségét  tudja a természetes vizek szennyeződésének kémiai okait, hatásait  ismerje a szennyvíz tisztításának lépéseit, az ivóvíz védelmével kapcsolatos intézkedéseket  ismerje az ásványok, kőzetek, és az ércek fogalmát  legyen képes gyakorlati példákon bemutatni a fenti fogalmakat Kémia az iparban A tanuló:  ismerje fel, hogy az anyagok kémiai átalakítása újabb, az ipar vagy a háztartás számára fontos anyagok előállítását jelentheti  legyen információja a vegyipar jelentőségéről, tudjon példát mondani az így előállított anyagokra  ismerje a különböző gyártási folyamatok (alumínium, vas, üveg, papír és műanyaggyártás) elvét, szükségességét, az előállított termék tulajdonságait  tudja az energiaforrásokat felhasználásuk szerint csoportosítani 29

 ismerjen alternatív energiaforrásokat, felhasználásukkal kapcsolatos lehetőségeket  ismerje az építkezés során zajló kémiai folyamatokat, ezek alkalmazása során fellépő veszélyeket Kémia a háztartásban A tanuló:  ismerje a háztartásban leggyakrabban előforduló kémiai anyagokat, azok tulajdonságait  sajátítsa el a biztonságos használatukkal kapcsolatos szabályokat  ismerje a veszélyességi jeleket és az ajánlott védőfelszereléseket. 8. FÖLDRAJZ

7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és folyamatai Környezetünk anyagainak vizsgálata  Ásványokból összetett természetes (kőzetek, ércek) és mesterséges anyagok (pl. beton, tégla) összehasonlítása egyéni és csoportos vizsgálódással. A legfontosabb bio- és ércásványok, kőzetalkotó ásványok, drágakövek, magmás, üledékes és átalakult kőzetek (vas- és rézérc, bauxit, agyag, márvány) tulajdonságainak megfigyelése, mérése, vizsgálata; csoportosításuk.  A talaj anyagainak és szerkezetének megismerése különböző talajtípusok vizsgálata, összehasonlítása során. A talajkeletkezési folyamat és a talaj tulajdonságainak összekapcsolása.   A földtani képződmények védelmének megismerése környékbeli példákon közvetlen tapasztalatszerzéssel A folyamatosan változó bolygó és környezet  A földövek és méreteik, a kőzetöv és a kőzetlemezek felépítésének megismerése. A földtani és a természetföldrajzi kontinensfogalom összekapcsolása.  Geológiai (belső) erők megnyilvánulásainak megértése a kőzetlemezek mozgásának és következményeinek összekapcsolásával (hegyláncok felgyűrődése, gyűrődés; mélytengeri árkok és óceáni hátságok keletkezése; vulkánosság és földrengés; emelkedés és süllyedés, vetődés, rögösödés; magmás, átalakult kőzetek keletkezése).  A földrajzi (külső) erők felismerése folyamatokban (aprózódás és mállás; lepusztulás és felhalmozódás, feltöltődés; üledékképződés, üledékes kőzetek keletkezése). A geológiai erők és a földrajzi erők harcának értelmezése.  A kontinensek területét gyarapító és fogyasztó folyamatok megkülönböztetése. A szárazföldek és a tengerek mindenkori földgömbi helyzete természetföldrajzi és környezeti következményeinek felismerése a mai földrészek kialakulásához vezető állapotok példái alapján.

30

Tájékozódás a földtörténeti időben  Tájékozódás a geológiai mozgások, változások időskáláján egyes események időpontjának, folyamatok időtartamának elhelyezésével, idővonalzó készítésével. A földrajzi övezetesség alapjai Éghajlati alapismeretek  Az éghajlati elemek, az éghajlatot alakító és módosító tényezők érvényesülésének felismerése, magyarázata; az éghajlat övezetességét kialakító tényezők értelmezése; éghajlati diagram olvasása.  A forró övezeti földrajzi-környezeti kapcsolatok feltárása  Esőerdővidék (a felszálló légáramlás következménye, jellemzői, erdőirtás és termőföld-erózió); szavannavidék (az évszakos esőzés következményei, legelőváltó gazdálkodás, az elsivatagosodás folyamata); sivatag (a leszálló légáramlás uralma, jellemzői, napenergia-készlet).  A mérsékelt övezeti földrajzi-környezeti kapcsolatok értelmezése  A mediterrán táj és a mediterrán gazdálkodás jellemzése; a természetföldrajzi jellemzők a földrészek belseje felé való változásának felismerése a valódi mérsékelt övben, a füves területek és a vegyes szántóföldi gazdálkodás összefüggéseinek bemutatása; a tajgavidék és az erdőgazdálkodás jellemzése.  A hideg övezeti földrajzi-környezeti kapcsolatok feltárása  A megvilágítás évszakos különbsége következményének felismerése a szélsőséges természeti viszonyokban.  A függőleges földrajzi övezetesség  A természetföldrajzi adottságok függőleges változásának és a hegység éghajlat- és vízválasztó szerepének felismerése; a magashegységi táj jellemzése; a vízenergia-hasznosítás modellszerű értelmezése; helyes magatartás lavinaveszélykor. Gazdasági alapismeretek A gazdaság értelmezése  A gazdasági ágazatok feladatának, szerepének megismerése egy ország életében; a szolgáltatás és a mindennapi élet kapcsolatának meglátása (lakóhelyen és a világhálón igénybe vehető szolgáltatások); az országok és a gazdasági fejlettség alapadatainak megismerése. Pénzügyi alapismeretek  Egy termék árát befolyásoló tényezők (ráfordítások, kereslet, kínálat) és kapcsolatuk megértése. A pénz és szerepe, típusai, fizetési módok megismerése.  A piac működési alapelvének, a kiadás-bevétel rendszer megértése egyszerű köznapi példákban. A kölcsön veszélyeinek felismerése. A takarékosodás és a megtakarítások lényege. Nemzetközi együttműködések

31

 A nemzetközi együttműködések szükségességének felismerése különböző típusú szervezetek példáin (EU, ENSZ, WHO, UNESCO, WWF, regionális és civil szervezetek) Afrika és Amerika földrajza Afrika természetföldrajza  Afrika domborzatának és tájainak megismerése.  Erőforrások: a földtani szerkezet és az övezetesség következményeinek, valamint az ásványkincs- és energiahordozó-készletek területi és gazdasági ellentmondásosságának értelmezése. Afrika társadalomföldrajza  Emberfajták, népek és kultúrák találkozása. A népességrobbanás, a fiatal népesség és következményeinek összekapcsolása esetleírásokban (etnikai feszültségek, országok közötti és polgárháborúk).  A trópusi mezőgazdaság változatos formái (talajváltó, ültetvényes, oázis- és legeltető gazdálkodás) és az azokhoz kötődő életmódok különbségeinek feltárása. Száhel, az éhezés és a szegénység földje: a természeti, társadalmi, egészségügyi veszélyhelyzetek (pl. menekültek, járványok, túllegeltetés), ökológiai katasztrófa okozati megismerése, nemzetközi segítségnyújtás szükségességének felismerése.  Egyiptom: az ősi kultúra és a globális világ ellentmondásainak megértése. Amerika természetföldrajza  A földrész szerkezeti tagolódásának, a szerkezetfejlődési múlt gazdaságot és életmódot meghatározó szerepének megismerése.  Észak-, dél- és közép-amerikai tájtípusok összehasonlító elemzése.  A természetföldrajzi övezetesség, az É-D-i nyitottság és K-Ny-i zártság következményeinek, veszélyhelyzeteinek felismerése. Az aszimmetrikus vízgyűjtő terület következményeinek megismerése, a vízrendszer-hasznosítás modellezése. Amerika társadalomföldrajza  A földrész népességföldrajzi tagolódásának megismerése; a népességkeveredésből fakadó társadalmi-gazdasági előnyök, hátrányok felismerése példákban. A népességkoncentrációk, a városodás és a városiasodás, a település-együttesek, az agglomerációs zóna kialakulási folyamatának értelmezése példákban.  A farmgazdálkodás modellezése, a mezőgazdasági övezetesség átalakulásának értelmezése (pl. elmetérképezéssel). Az erőforrásgazdálkodástól a tudásalapú társadalomig való fejlődési út értelmezése; a technológiai övezet jellemzése. Amerika országföldrajza  Eltérő szerepű országok (világgazdasági nagyhatalom, felzárkózó erőterek, banánköztársaságok) földrajzi összehasonlítása.  Amerikai Egyesült Államok mint világgazdasági vezető hatalom; Brazília mint gyorsan fejlődő ország. Ázsia földrajza Ázsia természetföldrajza

32

 A „legek” földrésze: óriástájak és szerkezeti egységek, változatos éghajlat és termőföldhiány, vízbőség és vízszegénység kontrasztjának, okainak megismerése. Természeti veszélyhelyzetek (földrengés, vulkánkitörés, cunami, tájfun) felismerése, a helyes magatartás megismerése.  Belső-ázsiai sivatagok: kontinensbelseji zárt fekvés következményeinek megértése.  Monszun vidék és terület: a kialakító okok összehasonlítása a forró és a mérsékelt övezetben, jellemzésük, az öntözéses monszungazdálkodás modellezése. Ázsia társadalomföldrajza  Népek és kultúrák jellemzőinek, népességkoncentrációk kialakulási okainak és következményeinek megismerése. Az ősi kultúrák, a világvallások társadalmat, gazdaságot, környezetet befolyásoló szerepének felismerése példákban.  Területi fejlettségi különbségek felismerése. A világ új fejlődési és gazdasági pólusa, felgyorsult gazdasági növekedés, technológiaátvitel-folyamat értelmezése. Ázsia regionális földrajza  Eltérő szerepkörű országcsoportok: olajországok, mezőgazdasági alapanyagtermelők, összeszerelő-beszállítók, újonnan iparosodott országok, új gazdasági hatalmak megismerése.  India: a hagyományos zárt társadalom és az informatikai társadalom ellentmondásai.  Japán: a termőföld-, energia- és nyersanyagszegénység; a biotechnológián és elektronikán alapuló gazdasági hatalom; a természeti katasztrófahelyzetek földrajzi alapjai, életmódbeli és környezeti következményei.  Kína: a világ meghatározó gazdasága; a tengerparti és a belső területek fejlettségkülönbségének természeti alapjai, életmódbeli és környezeti következményei. Ausztrália, a sarkvidékek és az óceánok földrajza Ausztrália, a kontinensnyi ország  Elszigetelt fekvés, ellentmondásos természeti adottságok (sivatag és artézivízkészlet, termékeny alföldek és hegyvidék) és következményeik ismerete. A sarkvidékek földrajza  Az Északi- és a Déli-sarkvidék összehasonlító földrajzi jellemzése; az ózonréteg-elvékonyodás okainak és következményeinek átlátása; a sarkvidék, mint speciális élettér értelmezése; az Antarktika szerepének, a kutatóállomások jelentőségének megismerése. A világtenger földrajza  Az óceánok és tengerek földrajzi jellemzőinek, a tengeráramlások szerepének, a világtenger, mint erőforrás (ásványkincsek, árapály-energia, halászat) és mint veszélyforrás (szökőár) megismerése; a veszélyeztető folyamatok (pl. vízszennyezés, túlhalászás) egyszerű értelmezése.

33

8. évfolyam Európa általános földrajza      

Európa általános természetföldrajzi képe Szerkezetalakító folyamatok és a külső erők felszíni következményeinek, a domborzati adottságok következményeinek és a nagytájak mozaikjának megismerése. Európa változatos és szeszélyes éghajlatának, a nyitottság a többi természetföldrajzi tényezőre való hatásának megismerése. A természeti adottságok szerepének meglátása az európai társadalmi-gazdasági életben. Európa társadalom földrajzi képe és folyamatai Európa változó társadalmi erőforrásainak, az elöregedő társadalom gazdasági következményeinek megismerése. Az európai erőtér gyengülő világgazdasági szerepének felismerése, az új válságjelenségek (növekvő eladósodás, munkanélküliség) értelmezése; a transzkontinentális infrastruktúra szerkezetének térképezése. Az Európai Unió földrajzi lényegének megértése; az országok és térségek változó szerepének felismerése az integrációs folyamatban.

Észak- és Mediterrán-Európa földrajza  

A partvidék szerepe az észak- és dél-európai népek életében A tengerparti fekvés elszigetelő és a világ más részeivel összekötő szerepének, az életmódra gyakorolt hatásának belátása.  Észak-Európa földrajza: az északi fekvés következményeinek megismerése; az eltérő jellegű természeti tájak, az adottságaikhoz igazodó munkamegosztás modellezése; országai jóléte, gazdagsága okainak, összetevőinek értelmezése. Mediterrán-Európa földrajza  Dél-Európa természetföldrajzi jellemzése; a napfényövezet, a kikötőövezet és az üdülőövezet földrajzi-környezeti modelljének megalkotása. Az országok gazdasági életének, a szolgáltató ágazatok súlyának megismerése.  A népességmozgások és a menekültáradat kialakulási okainak és következményeinek értelmezése Olaszország példáján. A környezetben lejátszódó események, folyamatok, helyzetek bemutatása helyzetgyakorlatokban. A Balkán-térség  A térség természetföldrajzi jellemzése, a karsztvidékek modellezése; a kultúrák találkozási következményeinek felismerése példákban. Atlanti-Európa földrajza Atlanti-Európa földrajzi jellemzői és problémái  A nyugati fekvés földrajzi következményeinek felismerése, Nyugat-Európa természetföldrajzi jellemzése.  A fosszilis energiahordozó és ásványi nyersanyag-készletek fogyása következményeinek felismerése. Bányavidékek és ipari körzetek átalakulási folyamatának és a gazdasági szerkezet modernizációjának értelmezése. A

34

szélenergia-hasznosítás; a környezet savanyodása, a vízszennyeződés okozati és prognosztikus értelmezése. Nyugat-Európa meghatározó országai  Regionális földrajzi sajátosságaik megismerése összehasonlító elemzéssel.  Egyesült Királyság (a gyarmattartó szigetország, a világ műhelye és a profilt váltó iparvidékek).  Franciaország (az élelmiszertermelés és a könnyűipar hagyományainak, a modern ipar kialakulásának földrajzi összefüggései). Kelet- és Közép-Európa földrajza Kelet-Európa, kapocs Ázsia és Európa között  A kontinensbelseji fekvés és a hatalmas kiterjedés természet- és társadalomföldrajzi következményeinek felismerése (összehasonlító tematikus térképolvasás). A termelési kapcsolatrendszerek (ásványi nyersanyag-, energiahordozó-kitermelés és feldolgozóipari ágazatok; energiagazdaság, erdőgazdálkodás és fafeldolgozás; eltérő célú mezőgazdasági termelés) megértése. Oroszország  Az európai és ázsiai erőközpont sokszínű természeti és társadalmi alapjai, nagy területi fejlettségkülönbségek.  A hegyvidéki Közép-Európa: a közép-európai magashegyvidék természetföldrajzi jellemzői társadalmi életet befolyásoló hatásának bizonyítása; a tej- és az erdőgazdaság, az idegenforgalom meghatározó szerepének igazolása. A medencei Közép-Európa: a gazdasági-társadalmi élet eltérő jellegű feltételeinek feltárása a Közép-európai-sík- és rögvidék feltöltött alföldjein, dombvidékein, középhegységi tipikus tájain.  A közép-európai országok összefonódó gazdasági múltjának és jelenének értelmezése. A vegyipari és a gépipari kapcsolatrendszerek felismerése.  Lengyelország és Csehország összehasonlító komplex földrajzi jellemzése.  Németország földrajza, az európai gazdaság motorjának elemzése (esetelemzés, mentális térképkészítés). A Kárpát-medencevidék földrajza A Kárpát-medencevidék természetföldrajzi egysége  A Kárpát-medence szerkezetének, domborzatának összekapcsolása a földtani fejlődési folyamatokkal; a medencejelleg modellezése.  A medencejelleg következményeinek bizonyítása az éghajlatban, a vízrajzban és vízkészletekben, a környezeti állapotban.  A medencevidék nagytájainak földrajzi jellegzetességei, az azokból adódó környezeti különbségek, veszélyhelyzetek értelmezése. A Kárpát-medencevidék társadalom-földrajzi egysége  A medencejelleg társadalmi hasznosításának, a tájátalakításnak és következményeinek az ok-okozati rendszerű megismerése, prognosztizálása.

35



A Kárpát-medencei népesség összetételének értelmezése, a Magyarország határán túli néprajzi tájegységek és földrajzi alapú népszokásaik megismerése.

A hazánkkal szomszédos országok földrajza A Kárpát-medence magashegységi keretének országa  Az alpi és a kárpáti országok természet- és társadalom-földrajzi jellemzőinek összehasonlítása; történetelmondás hazai és külföldi utazások átélt élményeiről.  Ausztria mint a legfejlettebb gazdaságú alpi szomszéd földrajzi jellemzése. Magyar szórványok, Őrvidék; a hazánkkal való társadalmi-gazdasági kapcsolatok.  Szlovénia mint a legfejlettebb délszláv térség és Szlovákia mint a fiatal kárpáti ország (a Felvidék) földrajzi jellemzőinek megismerése és bemutatása. A keleti termékeny vidékek országai  Románia gazdag természeti erőforrásokra épülő útkereső gazdaságának bemutatása; Erdély és Partium földrajzi jellemzése. Ukrajna mint Kelet-Európa potenciális éléstára, energiaszolgáltatója földrajzi-környezeti kapcsolatrendszereinek feltárása; Kárpátalja földrajzi jellemzése. A déli hegyvidékek országai  Horvátország és Szerbia: hasonló nyelv, eltérő vallás és kultúra (országok összehasonlító természet- és társadalom-földrajzi jellemzése); a Vajdaság, Délvidék magyarlakta termékeny tájának földrajzi jellemzése. Magyarország természeti és kulturális értékei A magyarországi nagytájak  A medencei fekvés nagytájanként eltérő következményeinek értelmezése; az alföldi, a dombvidéki és a középhegységi nagytájak természet- és társadalomföldrajzi jellemzése, a természeti adottságok felhasználásának értelmezése és a táj átalakításának modellezése.  A magyar nemzeti kultúra: a magyarországi néprajzi csoportok és földrajzi alapú hagyományaik értelmezése; a magyar földrajzi felfedezők, utazók és tudósok kiemelkedő teljesítményeinek bemutatása tanulói kutatómunka alapján.  Természeti, kulturális és történelmi értékvédelem, eredetvédelem  A védettség különböző fokozatainak és jellegének összehasonlítása helyek, objektumok példáin; a védelem lényegének megértése, a védett helyeken engedélyezett tevékenységek megismerése; kulturális hungarikumok megismerése projektmunkában. Magyarország társadalomföldrajza Népesség és településhálózat

36

 



A népességfogyás értelmezése; a népességszám-csökkenés és a társadalom öregedése okainak, következményeinek feltárása; népességszerkezet megismerése. A településfajták, a településhálózat átalakulásának értelmezése; lakókörnyezetek és életmódbeli jellemzők (nagyvárosi, városi, falusi települések, természeti, épített és emberi környezet, gazdasági, szociális eltérések). A régiók és Budapest földrajzi jellemzése, változó súlyuk okainak elemzése; a falusias térségek válsághelyzetének, felzárkózásuk lehetőségeinek megismerése.

Magyarország gazdasági szerkezete  Magyarország gazdasági szerkezetének elemzése; a fejlettség és az életmód kapcsolata, a regionális különbségek megismerése.  A fogyasztási szokások változásának belátása, okaik feltárása és következményeik megvitatása.  A magyar gazdaság főbb működési területei.  Az átmenő forgalom jellemzői és infrastruktúrája; a térben és szerkezetében változó külgazdasági kapcsolatok.  Az idegenforgalom szerepe a gazdaságban, elérő jellegű körzetei (okozati és prognosztikus bemutatás).  Hagyományos mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, ételek; a hagyományok földrajzi alapjai. A magyar mezőgazdaság helye a globális gazdaságban, európai integrációban.  A húzóágazatok (autóipar, gyógyszeripar, kommunikációs ágazat) szerepe, jövőbeli lehetőségei.  A tudásipar feltételei és jellemzése; az ipari és infoparkok szerepe 9. TÖRTÉNELEM 5. évfolyam       

A tanulók legyenek képesek egyszerűbb tárgymásolatokat, íratlan forrásokról készült fényképeket, vázlatrajzokat (pl. régészeti lelőhelyről) felismerni. Legyenek képesek egyszerű elbeszélő források kritikai elemzésére tanári irányítással, valós tartalmuk és belső ellentmondásaik felismerésére. Legyenek képesek alkalmazni a keresztény időszámítást. Tudjanak történelmi eseményeket, folyamatokat leolvasni a történelmi atlasz megfelelő lapjáról. Ismerjék a jelentősebb történelmi személyiségeket. Tudjanak kérdéseket feltenni a tanult történetekhez. Tudják, hogy az egyes történelmi eseményekhez milyen nevek, helyszínek, évszámok kapcsolhatók.

Az őskor 

Témák • Az emberek őskori tevékenységei • Az első falvak és városok kialakulása

37

Az ókori kelet Témák • •

A folyamvölgyi társadalmak (Egyiptom, Mezopotámia) Egy ószövetségi történet

Kronológia •

Kr. e. 3000

Személyek •

Hammurapi, Dávid, Dareiosz

Fogalmak •

Biblia, piramis, hieroglifa, ékírás, betűírás, múmia, régészet

Topográfia •

Egyiptom, Mezopotámia, Babilon, Palesztina

Az ókori Görögország Témák: • • •

Az athéni állam szerkezete A spártai állam felépítése, a spártai nevelés Nagy Sándor jelentősége

Kronológia •

Kr. e. 776

Személyek •

Periklész, Nagy Sándor, Hérodotosz

Fogalmak • Polisz, arisztokrácia, démosz, demokrácia, rabszolga, hellenizmus, mítosz, olimpia Topográfia •

Hellász, Olümpia, Athén, Spárta, Balkán-félsziget, Égei-tenger

Az ókori Róma Témák: • • • •

Róma alapítása Róma terjeszkedése A római civilizáció emlékei hazánkban Jézus élete és főbb tanításai

Kronológia •

Kr. e. 753, Kr. u. 476

Személyek •

Hannibal, Julius Caesar, Augustus Caesar, Attila, Jézus Krisztus, Pál

Fogalmak 38

•

Légió, provincia, evangélium, limes, püspök, népvándorlás

Topográfia • Róma, Appennin-félsziget (=Itália), Karthágó, Konstantinápoly, Pannonia, Sopianae, Hispánia A középkori Európa világa Témák: • • • • • •

Nagy Károly birodalma Az iszlám vallás megjelenése és alapvető tanításai A keresztény egyház felépítése és jellemzői A lovagi életmód A középkori városok Mi az a „céh”?

Kronológia •

622, 800

Személyek •

Nagy Károly, Mohamed, Szent Benedek, Gutenberg

Fogalmak • Földesúr, jobbágy, jobbágytelek, majorság, robot, pápa, Korán, szerzetes, iszlám, kolostor, kódex A magyarság történetének kezdetei és az Árpádok kora Témák: • • • •

A magyar nép eredete és vándorlása Géza fejedelem és Szent István uralkodása Szent László és Könyves Kálmán uralkodása A tatárjárás, IV. Béla a „második honalapító”

Kronológia •

895-900, 997-1038, 1077, 1241-1242, 1301

Személyek • Álmos, Árpád, Géza, Szent István, Gellért püspök, Szent László, Szent Margit Fogalmak •

Finnugor, törzs, fejedelem, táltos, kalandozás, vármegye, ispán, tized

Topográfia • Etelköz, Kárpát-medence, Erdély, Esztergom, Székesfehérvár, Buda, Muhi

39

6. évfolyam    

A tanulók legyenek képesek egyszerűbb tárgymásolatokat, íratlan forrásokról készült fényképeket, vázlatrajzokat (pl. a diák tudjon önálló könyvtári munka alapján kiselőadást tartani. Tudja, mi történt Európa más régióiban a magyar történelem 1-1 kiemelkedő eseménye idején. Legyen képes összefüggéseket találni a történelmi események és a technikaigazdasági fejlődés legfontosabb állomásai között. Legyen képes néhány jelentős eseményhez kapcsolódó forrást összehasonlítani.

A Magyar Királyság virágkora Témák: • • • • •

Károly Róbert gazdasági reformjai I. (Nagy) Lajos törvényei A török veszély és a nándorfehérvári diadal A királyi hatalom megszilárdulása Hunyadi Mátyás idején A mohácsi vereség és következményei

Kronológia •

1308, 1456, 1458-1490, 1526

Személyek • Károly Róbert, I. (Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, I. Szulejmán Fogalmak • Aranyforint, szabad királyi város, mezőváros, ősiség, kilenced, végvár, fekete sereg Topográfia •

Visegrád, Nándorfehérvár, Mohács

A világ és Európa a koraújkorban Témák: • • • • • •

A nagy földrajzi felfedezések és következményei A reformáció és irányzatai Az alkotmányos királyság Angliában A Napkirály korszaka A felvilágosodás eszméi Az Egyesült Államok létrejötte

Kronológia •

1492, 1517, 1776

Személyek • Kolumbusz, Luther, Kálvin, Cromwell, XIV. Lajos, Rousseau, Washington

40

Fogalmak • Felfedező, gyarmat, piac, vallási üldözés, reformáció, protestáns, evangélikus, református Topográfia •

Amerika, Versailles, London

Magyarország a kora újkorban Témák: • • • • •

Az ország három részre szakadása A török berendezkedése Magyarországon, végvári harcok A reformáció és katolikus megújulás Magyarországon A Rákóczi-szabadságharc Mária Terézia és fia, II. József uralkodása

Kronológia •

1541, 1552, 1686, 1703-1711, 1740-1780

Személyek • Dobó István, Bocskai István, Zrínyi Miklós, Károli Gáspár, Pázmány Péter, Rákóczi Ferenc Topográfia • a három részre szakadt ország és központjai, Pozsony, Bécs, Erdélyi Fejedelemség, Eger, Gyulafehérvár, Debrecen A forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon A francia forradalom kitörésének az okai és vívmányai • Napóleon uralkodása • Az ipari forradalom társadalmi következményei • Széchenyi István munkássága • Kossuth Lajos munkássága • Az áprilisi törvények • A szabadságharc fontosabb csatái és eseményei Kronológia • 1789 (a francia forradalom kezdete), 1815 (a waterlooi csata), 1830 (a Hitel megjelenése, a reformkor kezdete), 1832–1836 (reformországgyűlés), 1848. március 15. (forradalom Pest-Budán), 1849. április 14. (a Függetlenségi nyilatkozat), 1849. október 6. (az aradi vértanúk és Batthyány Lajos kivégzése) Személyek • XVI. Lajos, Robespierre, Napóleon, Watt, Széchenyi István, Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Petőfi Sándor, Batthyány Lajos, Jellasics, Görgei Artúr, Bem József Fogalmak • népfelség elve, jakobinus, polgári nemzet, ipari forradalom, tőkés, bérmunkás, kapitalizmus, rendi országgyűlés, alsótábla, felsőtábla, reformkor, 41

közteherviselés, cenzúra, sajtószabadság, választójog, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, honvédség, trónfosztás, nemzetiségi törvény Topográfia •

Párizs, Waterloo, Debrecen, Isaszeg, Buda, Világos, Arad

7. évfolyam     

A tanuló legyen képes különböző források és a tankönyvi szöveg egybevetésére. Tudjon bibliográfiákat készíteni az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók céljára. Tudjon ábrákat, térképeket, grafikonokat, diagramokat, rövid filmrészleteket értelmezni élőszóban, rövid felkészülés után. Tudjon méréseket és becsléseket készíteni az atlasz térképei alapján (lakosságszám, népsűrűség, gazdasági fejlettség). Tudjon a térképen ábrázolt jelenségeket beépíteni szóbeli és írásbeli feladatok megoldásába.

A nemzetállamok kora és a gazdasági élet új jelenségei Témák: • • • • •

Az egységes Olaszország létrejötte Az egységes Németország létrejötte Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban Fontosabb felfedezők és feltalálók A szövetségi rendszerek és a katonai tömbök kialakulása

Kronológia • 1859 (csata Solferinónál), 1861-1865 (polgárháború az Egyesült Államokban), 1871 (a Német Császárság létrejötte) Személyek •

Vilmos császár, Bismarck, Lincoln, Edison, Marx

Fogalmak • polgárháború, nemzetállam, szabad verseny, monopólium, szociáldemokrácia, tömegkultúra Topográfia •

Olaszország, Németország, Egyesült Államok

Önkényuralom és kiegyezés. A dualizmus kora Magyarországon Témák: • Magyarország az önkényuralom éveiben. • A kiegyezés; Deák Ferenc szerepe létrejöttében. Az új dualista állam. • Magyarország gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődése. • Budapest világváros. • Az Osztrák-Magyar Monarchia együtt élő népei. A nemzetiségek helyzete.

42

• •

Kisebbség, többség, nemzetiségek. A millenniumi ünnepségek.

Kronológia •

1867 (a kiegyezés), 1896 (a millenniumi ünnepségek)

Személyek • Deák Ferenc, I. Ferenc József, gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József, Kandó Kálmán, Bánki Donát Fogalmak • passzív ellenállás, kiegyezés, közös ügyek, dualizmus, millennium, agrárország, emigráció, amnesztia Topográfia •

Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest

A nagyhatalmak versengése és az első világháború Témák: • A gyarmatbirodalmak kialakulása. • Az első világháború kirobbanása. • Békék, háborúk, hadviselés. • Magyarok az első világháborúban. • A háború következményei Oroszországban, Lenin és a bolsevikok hatalomra kerülése. • Az Egyesült Államok belépése és az antant győzelme a világháborúban. Kronológia • 1914. július 28. (a világháború kirobbanása), 1914-1918 (az első világháború), 1917 (az oroszországi forradalom és a bolsevik hatalomátvétel). Személyek •

II. Vilmos, Lenin, Wilson, II. Miklós

Fogalmak • Villámháború, állóháború, központi hatalmak, antant, szovjet, bolsevik, fasizmus, parlamenti demokrácia, hátország, kétfrontos háború Topográfia •

Az első világháború frontjai, Szerbia, Szarajevó, Pétervár, Oroszország

Európa és a világ a két háború között Témák: • A Párizs környéki békék. Európa új arca. • A kommunista diktatúra a Szovjetunióban Sztálin, a diktátor. A GULAG rendszere. • A gazdasági világválság az Egyesült Államokban és Európában. • Nemzetiszocializmus Németországban, Hitler a diktátor. • A náci terjeszkedés kezdetei Európában. 43

Kronológia • 1918. november 11. (az első világháború vége), 1922 (a Szovjetunió megalakulása), 1929-1933 (a nagy gazdasági világválság), 1933 (Hitler hatalomra kerülése) Személyek •

Clemenceau, Sztálin, Roosevelt, Mussolini, Hitler

Fogalmak • békediktátum, kommunizmus, GULAG, személyi kultusz, fasizmus, nemzetiszocializmus, kisantant, proletárdiktatúra, tőzsde, részvény, gazdasági válság Topográfia •

Szovjetunió, New York

Magyarország a két világháború között Témák: • Az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság okai, következményei. • A trianoni békediktátum, országvesztés és a Horthy-korszak kezdete. • A Horthy korszak jellegzetességei. • A kultúra, a művelődés a Horthy-korszakban. • A határon túli magyarság sorsa a két világháború között. • A revíziós politika első sikerei. Kronológia • 1918. október vége (az őszirózsás forradalom), 1919. március (a Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltása), 1920. március (Horthy kormányzóvá választása), 1920. június 4. (Trianon), 1938 (az első bécsi döntés), 1940 (a második bécsi döntés) Személyek •

Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen István, Teleki Pál

Fogalmak • őszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, vörösterror, fehérterror, kormányzó, numerus clausus, konszolidáció, revízió, zsidótörvény Topográfia • Erdély, Felvidék, Délvidék, a trianoni Magyarország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia

A második világháború Témák: •

A második világháború kezdete és első évei.

44

• A Szovjetunió német megtámadása. Koalíciók létrejötte. A totális háború. • Fordulat a világháború menetében. • Magyarország hadba lépésétől a német megszállásig. • A hátország szenvedései. Népirtás a második világháborúban, a holokauszt. • A jaltai és a potsdami konferencia. • Magyarország német megszállása. Kronológia • 1939. szeptember 1. (a második világháború kirobbanása), 1941. június 22. (Németország megtámadja a Szovjetuniót), 1941. június 27. (Magyarország hadba lépése), 1941. december 7. (Pearl Harbor, az Egyesült Államok hadba lépése), (1943. január (a doni katasztrófa), 1943. február eleje (a sztálingrádi csata vége), 1944. március 19. (Magyarország német megszállása), 1944. június 6. (a normandiai partraszállás,), 1944. október 1516. (Horthy kiugrási kísérlete, Szálasi hatalomátvétele), 1945. április (a háború vége Magyarországon), 1945. május 9. (Európában befejeződik a háború), 1945. szeptember 2. (Japán kapitulációja) Személyek • Roosevelt, Churchill, Zsukov, Eisenhower, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc Fogalmak • tengelyhatalmak, furcsa háború, hadigazdaság, totális háború, zsidóüldözés, holokauszt, gettó, deportálás, partizán Topográfia • A második világháború főbb frontjai, Berlin, Róma, Leningrád, Sztálingrád, Normandia, Auschwitz, Hirosima, Lengyelország, Don-kanyar, Berlin, Jalta 8. évfolyam     

A tanuló legyen képes különböző források és a tankönyvi szöveg egybevetésére. Tudjon bibliográfiákat készíteni az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók céljára. Tudjon ábrákat, térképeket, grafikonokat, diagramokat, rövid filmrészleteket értelmezni élőszóban, rövid felkészülés után. Tudjon méréseket és becsléseket készíteni az atlasz térképei alapján (lakosságszám, népsűrűség, gazdasági fejlettség). Tudjon a térképen ábrázolt jelenségeket beépíteni szóbeli és írásbeli feladatok megoldásába.

Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése Témák: •

A kétpólusú világ kialakulása. 45

• Az 1947-es párizsi békeszerződések. • A kettéosztott Európa. A NATO és a Varsói Szerződés születése. • Válsággócok és fegyveres konfliktusok a hidegháború korában (Izrael Állam létrejötte, arab-izraeli és vietnami háborúk). Kronológia • 1946 (a fultoni beszéd), 1947 (a párizsi békék), 1949 (a NATO, az NDK és az NSZK megalakulása), 1953 (Sztálin halála), 1955 (a Varsói Szerződés), 1961 (Jurij Gagarin űrrepülése, a berlini fal felhúzása) Személyek •

Truman, Marshall, Hruscsov

Fogalmak •

hidegháború, vasfüggöny, jóléti állam, piacgazdaság, szuperhatalom

Topográfia • Szovjetunió, NSZK, NDK, Kína, Észak- és Dél-Korea, Észak- és DélVietnam, Kuba, Közel-Kelet Magyarország a második világháború végétől az 1956-os forradalom és szabadságharc leveréséig Témák: • Magyarország 1945–1948 között. • Kommunista diktatúra: Rákosi, a diktátor. • A személyes szabadság korlátozása, a mindennapi élet az ötvenes években. • Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc. Kronológia • 1945. november (választások Magyarországon), 1946 (a második köztársaság és az új forint), 1947 (a kékcédulás választások, a párizsi béke), 1956. október 23. (forradalom kitörése), 1956. november 4. (a forradalom leverésének kezdete) Személyek • Tildy Zoltán, Rákosi Mátyás, Nagy Ferenc, Kovács Béla, Mindszenty József, Nagy Imre, Kádár János Fogalmak • népbíróságok, államosítás, internálás, pártállam, ÁVH, kitelepítések, tervgazdaság, kollektivizálás, szövetkezet, tömegpropaganda Topográfia •

Debrecen, Recsk, Hortobágy

A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása Témák: •

A gazdaság két útja: piacgazdaság és tervgazdaság. 46

• Az életmód változása, a populáris kultúra kialakulása és terjedése a világban. • Fegyverkezési verseny és űrprogram. • Az enyhülés kezdetei. • Az európai szovjet típusú rendszer összeomlása. • A rendszerváltó Közép-Kelet-Európa. Németország egyesülése. • A Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlása. Kronológia • 1962 (a kubai rakétaválság), 1968 (a „prágai tavasz”, nyugati diáklázadások), 1989 (a berlini fal lebontása), 1991 (a Varsói Szerződés és a KGST felszámolása, a Szovjetunió felbomlása), 1991-1999 (a délszláv háború), 1991-2004 (Jugoszlávia felbomlása), 1993 (Csehszlovákia szétválása, Csehország és Szlovákia létrejötte), 1999 (Jugoszlávia NATO bombázása) Személyek •

Brezsnyev, Kennedy, Reagan, Gorbacsov, II. János Pál

Fogalmak • tervgazdaság, piacgazdaság, beat-korszak, olajárrobbanás, atomkatasztrófa, mamutcégek, nemzetközi pénzvilág, csúcstechnológia Topográfia • Ukrajna, Észtország, Lettország, Litvánia, Csehország, Szlovákia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Németország, Prága, Csernobil A Kádár-korszak jellemzői Témák: • • •

Az 1956 utáni kádári diktatúra, a megtorlás időszaka. A kádári konszolidáció. Élet a „legvidámabb barakkban”. A pártállam csődje.

Kronológia • 1958 (Nagy Imre és vádlott társai kivégzése), 1968 (az új gazdasági mechanizmus), 1985 (monori találkozó), 1987 (a lakiteleki találkozó), 1989 (Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése, a harmadik köztársaság kikiáltása) Személyek • Kádár János Fogalmak • munkásőrség, konszolidáció, népfelkelés, puha diktatúra, amnesztia, háztáji, pártállam, szamizdat, demokratikus ellenzék Topográfia •

Salgótarján, Százhalombatta, Bős-Nagymaros, Monor, Lakitelek

Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése Témák:

47

• • •

Az Európai Unió létrejötte és működése. A közelmúlt háborúi, válsággócai (Közel-Kelet, Afganisztán, Irak, Irán). A globális világ sajátosságai, globalizáció előnyei és hátrányai.

Kronológia • 1992 (a maastrichti szerződés aláírása), 1995 (a schengeni egyezmény életbe lépése), 2002 (az euró bevezetése), 2001. szeptember 11. (terrortámadások az Egyesült Államokban), 2004 (tíz új tagállam csatlakozik az EU-hoz, köztük Magyarország is) Fogalmak • multikulturalizmus, terrorizmus, migráció, , integráció, euró, internet, tömegkommunikáció Topográfia •

az EU tagállamai

Demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon Témák: • • • • • •

A demokratikus jogállam megteremtése. Magyarország csatlakozása a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. A gazdasági élet és a jogi intézményrendszer a mai Magyarországon. A magyarországi nemzetiségek és etnikai kisebbségek. A cigány (roma) népesség helyzete. A határon túli magyarság sorsa a rendszerváltozást követően.

Kronológia • 1990 (szabad, többpárti választások Magyarországon), 1991 (a szovjet csapatok távozása hazánkból), 1999 (csatlakozás a NATO-hoz), 2004 (Magyarország EU-tag lett) Személyek •

Antall József, Göncz Árpád, Horn Gyula, Orbán Viktor, Mádl Ferenc

Fogalmak • privatizáció, rendszerváltás/rendszerváltozás, pluralizmus, demokratikus intézményrendszer, jogállam Topográfia •

Kárpátalja, Felvidék, Délvidék, Várvidék (Burgenland)

Társadalmi szabályok Témák: • • • •

Az alapvető emberi jogok. A gyermekek jogai, diákjogok. Egyenlőség és egyenlőtlenségek a társadalomban. Tapasztalatszerzés: valamilyen hivatalos ügy elintézésében.

Fogalmak

48

• Szokás, hagyomány, illem, erkölcs, alapvető emberi jog, gyermeki jog, hivatal, egyenlőség, társadalmi különbség, társadalmi egyenlőtlenség Állampolgári alapismeretek Témák: • Államformák (királyság, köztársaság). • Politikai rendszerek (demokrácia, diktatúra). • A demokratikus állam működésének alapelvei (hatalommegosztás, hatalomgyakorlás és társadalmi kontroll). • Állampolgári jogok és kötelességek. • Magyarország politikai intézményei (államszervezet és társadalmi érdekképviseletek). • A média, mint hatalmi ág. • A nyilvánosság szerepe a közéletben. Kronológia • Hatalmi ág, érdekképviselet, állampolgári jogok, állampolgári kötelességek, közjó, politikai intézmény, média, közélet, nyilvánosság Pénzügyi és gazdasági kultúra Témák: • Családi bevételek: munkával szerzett jövedelmek, nem munkával szerzett jövedelmek (társadalmi juttatások, tulajdonból származó jövedelmek, örökség, nyeremény, vagyon) Fogalmak • költségvetés, bevétel, kiadás, társadalmi juttatás, tulajdonból származó jövedelem, örökség, nyeremény, vagyon, létszükségleti kiadás, nem létszükségleti kiadás, beruházás, egyenleg, megtakarítás, befektetés, hitel, kamat, bank, bankszámla, bankkártya, banki művelet, lakossági folyószámla Médiakörnyezet, a média funkciói, a nyilvánosság Témák: • Az internet, a televízió, a videojáték (mozi, rádió, újság) szerepének meghatározása. A média használata a mindennapokban. • A különféle médiatartalmak értelmezése, a média funkcióinak (megörökítés, tájékoztatás, vélemények befolyásolása, jövedelemszerzés, szórakoztatás, gyönyörködtetés, önkifejezés) azonosítása. • A nyilvánosság jelentésének és jelentőségének meghatározása, szerepének tisztázása az egyes korokban és társadalmakban. A média társadalmi szerepe, használata, reklám és hír a hagyományos és az új médiában Témák: • • • •

A reklámok a hirdetés és a médiaipar jellemzői. A hírgyártás folyamatának, szereplőinek azonosítása. A hír, a kommentár és a hírérték fogalmának meghatározása. A pártatlanság és korlátai. 49

Fogalmak • hír, kommentár, hírérték, hírverseny, pártatlanság, hírportál, közösségi oldal 10. NÉMET NYELV 1. évfolyam Témakörök Én és a családom  (én magam, szűkebb és tágabb családom tagjai, családom mindennapjai, családi esték, családi programok, családi ünnepek) Tárgyak a mindennapokban Az otthonom (lakásunk, szobám, feladataim a házimunka terén, stb.) Testrészek (Es tut mir weh..) A hét napjai Beszédszándékok  Köszönés, üdvözlés, elköszönés  Bemutatkozás  Dolgok azonosítása, megnevezése  Köszönet kifejezése, fogadása  Érdeklődés valami vagy valaki holléte felől és annak megválaszolása Fogalomkörök birtoklás kifejezése (haben) a létezés kifejezése (sein) tőszámnevek (1-12) minőségi viszonyok  színek  alapvető melléknevek igeragozás egyszerű formája (pl. ich kaufe) egyszerű kérdés (Wo wohnst du?...) egyszerű melléknevek (schön, viel, …) 2. évfolyam Témakörök  Étkezés (zöldségek, gyümölcsök, éhség és szomjúság, evés és ivás, főzés és sütés, asztali ill. étkezési szokások, kedvenc ill., tipikus ételek, étkezés otthon, az iskolában, étteremben, stb.)  Az állatok világa (állatok a lakásban, a ház körül, az erdőben, vadállatok, állatkert, cirkusz, az álltok beszéde és tulajdonságai, állatokkal kapcsolatos élmények, az állattartás felelőssége stb.)  A hét napjai, hónapok, évszakok  Ruházat, öltözködés (es gefällt mir…)  Ünnepek (készülődés az ünnepre, ajándékot adni és kapni, ajándékot készíteni, kívánságokat - jókívánságokat megfogalmazni).

50

Fogalomkörök  sein  haben  möchten  Felszólító mód (Geh!)  Néhány főnév egyes és többes száma  Néhány alapvető melléknév  Az állító és kérdő mondat szórendje  Személyes névmások: ich, du, er, sie, es, wir, ihr, sie, Sie  Birtokos névmások: mein, dein  Néhány mozgást kifejező ige  A határozott és határozatlan névelő (der, die, das, ein, eine, ein)  mennyiségi viszonyok (viel, weing, …) Beszédszándékok Köszöntés, üdvözlés, bemutatkozás, megköszönés, bocsánatkérés, tetszés - nem tetszés kifejezése, információkérés, információadás, a dolgok azonosítása és egyszerű leírása 3. évfolyam Témakörök  Az én világom  A szabadidő, hobbi  Természeti környezetünk  Mindennapi életünk  Az iskola Fogalomkörök  A nyelvi bemutatkozó és üdvözlő sztereotípiákon kívül tudja alkalmazni kezdetben segítséggel - az első és második személyű személyes névmásokat (fogalomkör) a létige egyes szám első és második személyű alakjait (fogalomkör) és a "wie?", "wer?" kérdőszavakat (fogalomkör).  „was?”, „wo?”, „wann?” kérdőszó használata, a lehetőség (können), a szándék (möchten) és az akarat (wollen) felhasználásával párbeszédek, leírások.  A kérdéslehetőség fejlesztése (woher?).  Néhány hangtöréses (Brechung), hangváltós (Umlaut) ige és elváló igekötős ige alkalmazása a mondatokban. (fahren, laufen, …)  A mondókák, dalok, játékok közül legalább egynek az ismerete.  Valaminek kedvelése ("ich möchte") vagy elutasítása. (Beszédszándékok).

51



Elemi szinten telefonálás: érdeklődés, útbaigazítás. (Beszédszándékok) Minidialógusok szóban és írásban. Beszédszándékok  A nyelvi bemutatkozó és üdvözlő sztereotípiák.  Látogatás egy képzeletbeli állatkertben, az állatok szokásainak, tulajdonságainak, táplálkozásának bemutatása részben elbeszélésben, részben rögtönzött párbeszédekben.  Vásárlási szituációk gyakorlása választással, ármegjelöléssel.  Beszédhelyzetek a dátummal. Az év felosztása, hónapok, évszakok, az évszakokhoz fűződő néhány cselekvés. Egy nap eseményének önálló elmesélése, napirend kérdés alapján.  A tanult témakörön belül a tárgyak azonosítása, helyesbítés (pl. Ez nem táska, ez füzet.), összehasonlítás a színek alapján (Pl.: A könyv fehér, a füzet zöld). A dolgok sorrendjének, helyének megállapítása, azonosítása. 4. évfolyam Témakörök  Család (Én és a családom. Családtagok bemutatása.)  Otthon (Otthonom, szűkebb környezetem. Lakóhelyem, tágabb környezetem.)  Étkezés (Napi étkezések. Kedvenc ételeim, italaim.)  Idő, időjárás (Évszakok és hónapok. A hét napjai és napszakok. Az óra. Időjárás.)  Öltözködés (Évszakok és ruhadarabok. Kedvenc ruháim.)  Sport (Mozgás. Kedvenc sportom.)  Iskola, barátok (Iskolám. Tantárgyaim, tanszereim. Osztálytársaim, barátaim.)  Szabadidő (Szabadidős tevékenységek. Kedvenc időtöltésem.)  Természet, állatok (Kisállatok. Kedvenc állataim. Állatok a ház körül. Vadon élő és állatkerti állatok.)  Ünnepek és hagyományok (Az én ünnepeim. Ünnepek itthon és a célnyelvi kultúrában.)  Fantázia és valóság (A cirkusz.) Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése (haben, sein, …) Jelen idejű igeragozás Birtoklás kifejezése  haben  birtokos névmások Időbeli viszonyok  időpont Mennyiségi viszonyok  számok

52

 mennyiségek Minőségi viszonyok  melléknevek Modalitás  felszólítás  módbeli segédigék (dürfen, möchte-) Esetviszonyok  határozott névelő (der, die, das), határozatlan névelő (ein, eine, ein) (alanyeset, tárgyeset) Szövegösszetartó eszközök  kérdőszavak  szórend (kijelentő, eldöntendő/megválaszolandó kérdő mondat)  személyes névmások (ich, du, …)  tagadás (Nein, nicht) Kommunikációs eszközök 1. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök Köszönés, elköszönés; Bemutatkozás, mások bemutatása; Megszólítás; Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás 2. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök Egyetértés, egyet nem értés; Tetszés, nemtetszés; Véleménynyilvánítás 3. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök Dolgok, személyek megnevezése, leírása; Információkérés, információadás; Igenlő vagy nemleges válasz; Tudás, nem tudás; Képesség 4. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök Kérés, felszólítás; Kérdés és válasz; Javaslat és arra reagálás 5. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök Betűzés kérése, betűzés 5. évfolyam Témakörök Család  Én és a családom.  Családtagok bemutatása.  Családi események. Otthon  Otthonom, szűkebb környezetem. Tevékenységek otthon. Étkezés  Kedvenc ételeim, italaim.

53

Idő, időjárás  Az óra.  Hónapok.  A hét napjai. Dátumok. Iskola, barátok  Iskolám, osztálytermünk.  Tantárgyaim, tanáraim.  Kedvenc tantárgyaim.  Iskolai felszerelés.  Osztálytársaim, barátaim.  Tanórán kívüli közös programjaink. Szabadidő, szórakozás  Szabadidős tevékenységek, kedvenc időtöltésem. Város, bevásárlás  Város- és országnevek. Kommunikációs eszközök 1. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök Köszönés, elköszönés; Bemutatkozás; Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás; Bocsánatkérés és arra reagálás 2. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök Véleménykérés és arra reagálás; Valaki igazának az az elismerése és el nem ismerése; Egyetértés, egyet nem értés; Tetszés, nemtetszés 3. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök Dolgok, személyek megnevezése, leírása; Információkérés, információadás 4. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök Javaslat és arra reagálás; Meghívás és arra reagálás 5. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök Visszakérdezés; Betűzés kérése, betűzés Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése  jelenidejűség: igeragozás jelen időben, szabályos és rendhagyó igék  jövőidejűség: jelen idő + időhatározó Birtoklás kifejezése  birtokos névmások  haben Térbeli viszonyok  irányok, helymeghatározás Időbeli viszonyok  időpont kifejezése (um….) Mennyiségi viszonyok  számok

54

 határozott mennyiségek Minőségi viszonyok  melléknevek a mondatban Modalitás  felszólítás  módbeli segédigék (möchte,-, dürfen) Esetviszonyok  névszók a mondatban  határozatlan névelő, határozott névelő alany- és tárgyesetben  grammatikai nemek (das Genus)  tagadás (Negationswort, Negativartikel) Szövegösszetartó eszközök  kötőszók  névmások  kérdőszavak  szórend (kijelentő, kérdő, felszólító mondat) 6. évfolyam Témakörök Család  Én és a családom.  Családtagok bemutatása.  Napirend Otthon  Tevékenységek otthon.  Házimunka. Étkezés  Napi étkezések.  Kedvenc ételeim, italaim. Idő, időjárás  Évszakok és hónapok.  A hét napjai és a napszakok.  Dátumok. Öltözködés  Ruhadarabok, kedvenc ruháim.  Színek. Sport  Sportok, sportfelszerelések. Iskola, barátok  Osztálytársaim, barátaim.  Tanórán kívüli közös programjaink.

55

Szabadidő, szórakozás  Szabadidős tevékenységek.  Internet, interaktív játékok.  Közös időtöltés barátokkal.  Szabadidő eltöltésére alkalmas helyek. Kedvenc szabadidős tevékenységek Németországban. Természet, állatok  Kisállatok.  Kedvenc állataim.  Állattartás. Város, bevásárlás  Piac, bolhapiac.  Vásárlás. Kommunikációs eszközök 1. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök Köszönés, elköszönés; Bemutatkozás; Megszólítás; Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás; Bocsánatkérés és arra reagálás; Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás 2. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök Véleménykérés és arra reagálás; Valaki igazának az elismerése és el nem ismerése; Egyetértés, egyet nem értés; Tetszés, nemtetszés 3. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök Dolgok, személyek megnevezése, leírása; Információkérés, információadás; Igenlő vagy nemleges válasz 4. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök Kérés; Javaslat és arra reagálás; Meghívás és arra reagálás; Kínálás és arra reagálás 5. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök Visszakérdezés; Betűzés kérése, betűzés Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése  jelenidejűség: igeragozás, elváló igekötős igék, önözés  múltidejűség (Perfekt, Präteritum: sein)  jövőidejűség (werden): jelen idő + időhatározó Birtoklás kifejezése  Birtokos névmások (mein, dein, … - alany- és tárgyeset)  haben  Genitiv: -s végződés főneveknél Térbeli viszonyok  irányok, helymeghatározás Időbeli viszonyok  gyakoriság  időpont 56

Mennyiségi viszonyok  sorszámnevek  többes szám Minőségi viszonyok  melléknevek fokozása (alap-, közép- és felsőfok) Modalitás  módbeli segédigék (können, müssen) Esetviszonyok  határozatlan névelő (alany- és tárgyeset)  határozott névelő (alany- és tárgyeset)  tagadás (Negationswort – nein, nicht, Negativartikel – kein …) Szövegösszetartó eszközök  kötőszók (egyenes, fordított szórenddel állók)  névmások (alany- és tárgyesetben)  kérdőszavak  szórend (kijelentő, kérdő, felszólító mondat)  lényeges mondatrész kiemelése a mondat elejére helyezéssel 7. évfolyam Témakörök Család  Én és a családom.  Családtagok bemutatása, családfa. Otthon  Otthonom, szűkebb környezetem.  Berendezési tárgyak. Étkezés  Napi étkezések. Kedvenc ételeim, italaim.  Étkezési szokások a célnyelvi kultúrában és a nagyvilágban.  Étkezés étteremben. Öltözködés  Ruhadarabok.  Kedvenc ruháim.  Divat világa. Sport  Testrészek és mozgás.  Sportok. Kedvenc sportom.  Sportversenyek. Iskola, barátok  Iskolám, osztálytermünk.  Tantárgyaim, tanáraim.  Osztálytársaim, barátaim.

57

 Tanórán kívüli közös programjaink.  Iskolai élet más országokban. Napirend.  Szabadidő, szórakozás  Szabadidős tevékenységek, kedvenc időtöltésem.  Internet.  Közös időtöltés barátokkal.  Mozi, színház, zenehallgatás, kiállítások, bevásárlás. Városok, települések, falvak.  Épületek, utcák.  Tájékozódás, útbaigazítás.  Üzletek, bevásárlóközpontok, piac.  Látnivalók, nevezetességek a lakóhelyemen. Utazás, pihenés  Vakáció, nyaralás.  Osztálykirándulás. Közlekedési eszközök. Az egészség  Betegségek és megelőzésük.  Orvosnál és kórházban.

Kommunikációs eszközök 1. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök Bemutatkozás; Megszólítás; Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás; Személyes levélben megszólítás, elköszönés; Megszólítás és elköszönés írásban 2. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök Véleménykérés és arra reagálás; Valaki igazának az elismerése és el nem ismerése; Egyetértés, egyet nem értés; Tetszés, nemtetszés; Akarat, kívánság, képesség 3. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök Dolgok, személyek megnevezése, leírása; Információkérés, információadás; Igenlő vagy nemleges válasz 4. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök Kérés; Javaslat és arra reagálás; Felszólítás; Meghívás és arra reagálás 5. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök Visszakérdezés Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése  jelenidejűség  múltidejűség  jövőidejűség: jelen idő + időhatározó Birtoklás kifejezése  birtokos névmások

58

Térbeli viszonyok  irányok, helymeghatározás  hol és hová kérdésre válaszoló elöljárószók Időbeli viszonyok  időpont  időhatározók Mennyiségi viszonyok  számok  határozott mennyiség  határozatlan mennyiség Minőségi viszonyok  melléknévfokozás  hasonlítás (als, wie) Esetviszonyok  határozott névelő  elöljárószók (für, ohne) Szövegösszetartó eszközök  kötőszók (weil mellékmondat, dass mellékmondat, deshalb-tortzdem)  es névmás  személyes névmások  kérdő névmás 8. évfolyam Témakörök Család  Én és a családom.  Családi események, ünnepek, közös programok. Otthon  Otthonom, szűkebb környezetem.  Lakóhelyiségek, bútorok, használati eszközök a háztartásban.  Lakóhelyem, tágabb környezetem.  Otthonok a célnyelvi országban és a nagyvilágban.  Lakáscsere, költözködés. Idő, időjárás  Időjárás, időjárási jelenségek megfigyelése.  Időjárás különböző országokban. Öltözködés  Évszakok és ruhadarabok.  Kedvenc ruháim.  Divat. Öltözködési normák. Iskola, barátok

59

 Osztálytársaim, barátaim.  Tanórán kívüli közös programjaink.  Napirend. Ünnepek és szokások  Az én ünnepeim.  Ünnepek itthon és a nagyvilágban.  Ünnepi események megszervezése. Szabadidő, szórakozás  Szabadidős tevékenységek.  A televízió szerepe, televíziós műsorok. Város, bevásárlás  Piac, bolhapiac.  Vásárlás. Utazás, pihenés  Vakáció, nyaralás. Vakáció különböző országokban.  Utazás belföldön és külföldön.  Szálláslehetőségek, nyaralóhelyek.  Kedvelt úti célok a célországban.  Utazás megszervezése és előkészítése, közlekedés turistaként.  Városnéző körutak. Zene, művészetek  Kiállítások, rendezvények, koncertek. Kommunikációs eszközök 1. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök Bemutatkozás; Megszólítás; Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás ; Személyes levélben megszólítás, elköszönés; Megszólítás és elköszönés írásban 2. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök Véleménykérés és arra reagálás; Valaki igazának az elismerése és el nem ismerése; Egyetértés, egyet nem értés; Tetszés, nemtetszés; Engedély, tiltás kifejezése; Javaslatot tenni és arra reagálni; Öröm és düh kifejezése 3. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök Dolgok, személyek megnevezése, leírása; Információkérés, információadás 4. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök Javaslat és arra reagálás; Felszólítás; Meghívás és arra reagálás 5. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök Nem értés Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése  jelenidejűség (visszaható igék)  jövőidejűség: jelen idő + időhatározó Birtoklás kifejezése

60

 birtokos névmások Térbeli viszonyok  irányok, helymeghatározás  hol és hová kérdésre válaszoló elöljárószók Időbeli viszonyok  időpont  időhatározók Mennyiségi viszonyok  számok  határozott mennyiség  határozatlan mennyiség Minőségi viszonyok  melléknevek, melléknévragozás Modalitás  módbeli segédigék (wollen, dürfen, müssen, können, sollen)  felszólító mód Esetviszonyok  határozott névelő  határozatlan névelő Szövegösszetartó eszközök  kötőszók (weil mellékmondat, dass mellékmondat, deshalb-trotzdem)  személyes névmások  mutató névmás  kérdő névmás 11. ANGOL NYELV 1. évfolyam Témakörök  színek  számok (1-10)  iskolai eszközök (az iskolatáska tartalma, főbb bútordarabok a tanteremben)  testrészek (főbb testrészek)  házi állatok  időjárás  ételek  ünnepek   

a tanuló megérti és végrehajtja a tanár egyszerű utasításait (stand up, sit down, open…, etc.) hallás után felismeri és megismétli az adott témakör szavait képek alapján önállóan fel tudja idézni a tanult szavakat

61



az órán tanult dalokat és verseket képek és mozdulatok segítségével elénekli, elmondja.

2. évfolyam Témakörök  színek  számok (1-10)  iskolai eszközök  testrészek (főbb testrészek)  házi és vadon élő állatok  időjárás  ételek, italok  sportágak  ünnepek       

érti a tanári utasításokat (work in groups, read the words etc.) a tanuló képes a tanult szavakat megismételni, hibátlanul lemásolni, majd önállóan leírni egyszerű mondatokat hibátlanul másol ( This is a big table. She is a happy girl.) képes a tanult kifejezéseket megismételni, különböző helyzetekben tudja használni azokat (thirsty boy, fat dog, grey elephant etc.) önállóan tud válaszolni az egyszerű kérdésekre ( What is this? It is…) rövid mondatokat önállóan olvas ( This is a big table. She is a happy girl.) az órán tanult dalokat és verseket önállóan elénekli, elmondja

3. évfolyam: Témakörök  színek  számok (1-20)  iskolai eszközök  testrészek (főbb testrészek)  házi és vadon élő állatok  időjárás  ételek, italok  sport  ünnepek  öltözködés  fantázia és valóság

  

képes a tanult szavakat, kifejezéseket elismételni, hibátlanul lemásolni, majd önállóan leírni tud egyszerű kérdéseket feltenni és azokra válaszolni hallott szöveg helyességét jelöli és kiegészíti

62

    

érti és végre is hajtja a tanári utasításokat egyszerű mondatokat leír, kérdéseket és válaszokat minták alapján önállóan alkot rövid mondatokat önállóan elolvas, az olvasottakat megérti. a tanult dalokat, verseket önállóan elénekli, elmondja képes egyszerű nyelvtani szerkezeteket írásban és szóban alkalmazni: I have got…/ She has got… Have you got…? Yes, …/ No, … possessive ’s birtokos névmások ( my, your, his, her, its, our, your, their) I can… Can you…? Yes,…/ No,… „be” ige alakjai

4. évfolyam Témakörök  színek  számok (1-100)  iskolai eszközök  testrészek (főbb testrészek)  házi és vadon élő állatok  idő,időjárás  ételek, italok  sport  ünnepek  öltözködés  szabadidő  fantázia és valóság

       

képes a tanult szavakat, kifejezéseket elismételni, hibátlanul lemásolni, majd önállóan leírni tud bonyolultabb kérdéseket feltenni, azokra válaszolni hallott szöveg helyességét jelöli, kiegészíti érti és végre is hajtja a tanári utasításokat hosszabb mondatokat leír, kérdéseket és válaszokat minták alapján önállóan alkot rövidebb szöveget önállóan olvas, az olvasottakat megért az olvasmányokkal kapcsolatos egyszerű kérdésekre válaszol képes a megtanult nyelvtani szerkezeteket írásban és szóban alkalmazni: I have got…/ She has got… Have you got…? Yes, …/ No, … possessive ’s birtokos névmások ( my, your, his, her, its, our, your, their) I can… Can you…? Yes,…/ No,… folyamatos jelen idő

63

„be” ige alakjai Do you like…? Yes,…/ No,… Does he/she like…? Yes,…/ No… megszámlálható és megszámlalhatatlan főnevek ( some water, a banana etc.) mennyiségek kifejezése ( a bottle of, a glass of, a packet of etc. ) helyhatározók ( in, on, under, next to) there is/ there are 5. évfolyam Témakörök  család, barátok, családi események  iskola, tantárgyak  emberek külső, belső jellemzői  tágabb környezetünk  idő, óra, hét napjai, napszakok  napirend, mindennapos tevékenységek  vásárlás  szabadidő  angol nyelvű országok 

a tanuló megérti a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetést  az ismert témákhoz kapcsolódó szavakat, kifejezéseket, kérdéseket, rövid megnyilatkozásokat, szövegeket megért, azokra válaszol  egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikál  közös feldolgozás után megérti az egyszerű olvasott szövegek lényegét, tartalmát  az adott témakörrel kapcsolatos szavakat, kifejezéseket önállóan tudja használni Nyelvtan egyszerű jelen (állítás,kérdés, tagadás, rövid válasz) pontos idő meghatározása on+napok, at+órakifejezések helyhatározók ( in, on, under, next to. behind, between, opposite, in front of ) elöljárók (to,at) folyamatos jelen vs. egyszerű jelen rendhagyó többesszámú főnevek 6. évfolyam Témakörök  család, barátok, családi események  iskola, tantárgyak  emberek külső, belső jellemzői  tágabb környezetünk

64

    

idő, óra, hét napjai, napszakok napirend, mindennapos tevékenységek vásárlás szabadidő angol nyelvű országok 

a tanuló megérti a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetést  az ismert témákhoz kapcsolódó szavakat, kifejezéseket, kérdéseket, rövid megnyilatkozásokat, szövegeket megért, azokra válaszol  felkészülés után elmond rövid szövegeket.  közös feldolgozás után megérti az egyszerű olvasott szövegek lényegét, tartalmát.  ismert témáról rövid, egyszerű mondatokat ír, mintát követve önálló írott szövegeket alkot Nyelvtan egyszerű jelen (állítás,kérdés, tagadás, rövid válasz) pontos idő meghatározása on+napok, at+órakifejezések helyhatározók ( in, on, under, next to. behind, between, opposite, in front of ) elöljárók (to, at) folyamatos jelen vs. egyszerű jelen rendhagyó többesszámú főnevek melléknév fokozás ( szabályos és rendhagyó melléknevek) How+melléknév…? egyszerű múlt ( szabályos és rendhagyó igék, állítás, kérdés, tagadás, rövid válasz,) some,any much,many How much…?/ How many…? határozatlan névelő ( the ) határozott névelők ( a/an, some) a little, a few „going to” szerkezet (állítás. kérdés, tagadás, rövid válasz) melléknév és határozó ( slow, slowly) „have to” szerkezet (állítás, kérdés, tagadás) javaslatok (Why don’t we…?, Let’s…, Shall we…?)

7. évfolyam Témakörök  család, barátok, családi események  iskola, tantárgyak  emberek külső, belső jellemzői  tágabb környezetünk  idő, óra, hét napjai, napszakok  napirend, mindennapos tevékenységek 65

   

vásárlás szabadidő egészség angol nyelvű országok 

a tanuló egyszerű hangzó szövegekből kiszűri a lényeget és néhány konkrét információt.  válaszol a hozzá intézett kérdésekre, sikeresen vesz részt rövid beszélgetésekben.  egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazva történetet mesél el, valamint leírást ad saját magáról és közvetlen környezetéről.  megért ismerős témákról írt rövid szövegeket, különböző típusú, egyszerű írott szövegekben megtalálja a fontos információkat.  összefüggő mondatokat, rövid szöveget ír hétköznapi, őt érintő témákról Nyelvtan egyszerű jelen (állítás,kérdés, tagadás, rövid válasz) pontos idő meghatározása on+napok, at+órakifejezések helyhatározók ( in, on, under, next to. behind, between, opposite ) elöljárók (to, at) folyamatos jelen vs. egyszerű jelen rendhagyó többesszámú főnevek melléknév fokozás ( szabályos és rendhagyó melléknevek) How+melléknév…? egyszerű múlt ( szabályos és rendhagyó igék, állítás, kérdés, tagadás, rövid válasz) some,any much,many How much…?/ How many…? határozatlan névelő ( the ) határozott névelők ( a/an, some) a little, a few „going to” szerkezet (állítás. kérdés, tagadás, rövid válasz) melléknév és határozó ( slow, slowly) „have to” szerkezet (állítás, kérdés, tagadás) javaslatok (Why don’t we…?, Let’s…, Shall we…?) like+ -ing egyszerű jövő idő – will ( állítás, kérdés, tagadás, rövid válaszok) folyamatos múlt idő ( állítás, kérdés, tagadás, rövid válaszok) something, somebody, everything, everybody etc. jövő idő kifejezése folyamatos jelen idővel befejezett jelen idő ( állítás, kérdés, tagadás, rövid válaszok) – never, ever, just should/ shouldn’t must/mustn’t mustn’t és don’t have to

66

8. évfolyam Témakörök  család, barátok, családi események  iskola, tantárgyak  emberek külső, belső jellemzői  tágabb környezetünk  idő, óra, hét napjai, napszakok  napirend, mindennapos tevékenységek  vásárlás  szabadidő  egészség  közlekedés  angol nyelvű országok 

a tanuló egyszerű hangzó szövegekből kiszűri a lényeget és néhány konkrét információt  válaszol a hozzá intézett kérdésekre, sikeresen vesz részt rövid beszélgetésekben  egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazva történetet mesél el, valamint leírást ad saját magáról és közvetlen környezetéről  megért ismerős témákról írt rövid szövegeket, különböző típusú, egyszerű írott szövegekben megtalálja a fontos információkat  összefüggő mondatokat, rövid szöveget ír hétköznapi, őt érintő témákról Nyelvtan egyszerű jelen (állítás,kérdés, tagadás, rövid válasz) pontos idő meghatározása on+napok, at+órakifejezések helyhatározók ( in, on, under, next to. behind, between, opposite ) elöljárók (to, at) folyamatos jelen vs. egyszerű jelen rendhagyó többesszámú főnevek melléknév fokozás ( szabályos és rendhagyó melléknevek) How+melléknév…? egyszerű múlt ( szabályos és rendhagyó igék, állítás, kérdés, tagadás, rövid válasz) some,any much,many How much…?/ How many…? határozatlan névelő ( the ) határozott névelők ( a/an, some) a little, a few „going to” szerkezet (állítás. kérdés, tagadás, rövid válasz) melléknév és határozó ( slow, slowly) „have to” szerkezet (állítás, kérdés, tagadás) javaslatok (Why don’t we…?, Let’s…, Shall we…?) like+ -ing 67

egyszerű jövő idő – will ( állítás, kérdés, tagadás, rövid válaszok) folyamatos múlt idő ( állítás, kérdés, tagadás, rövid válaszok) something, somebody, everything, everybody etc. jövő idő kifejezése folyamatos jelen idővel befejezett jelen idő ( állítás, kérdés, tagadás, rövid válaszok) – never, ever, just 

should/ shouldn’t

must/mustn’t mustn’t és don’t have to statikus igék (egyszerű vs. folyamatos jelen) „used to” szerkezet too / enough had to és didn’t have to could / couldn’t been és gone befejezett jelen és egyszerű múlt for és since utókérdés (Ugye?) vonatkozói mellékmondatok might So do I és Neither do I ige + -ing / to + főnévi igenév There’s someone / something + -ing see / hear someone + -ing szenvedő szerkezet

68