AZ INFORMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
A vizsga formája Középszinten: gyakorlati és szóbeli Emeltszinten: gyakorlati és szóbeli Az informatika érettségi vizsga célja Az informatika érettségi vizsga célja, hogy a tanuló adjon számot az általános mûveltség részét képezõ informatikai ismeretek elsajátításának mértékérõl. A középszintû érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó ? ? ? ? ? ? ? ?
Képes-e kiválasztani a munkájához megfelelõ informatikai eszközöket; alkalmazói szinten önállóan tudja-e használni a számítógépet és a hálózatot feladatai megoldásához; képes-e a számítógépet és kiegészítõ eszközeit önállóan, biztonságosan használni; tudja-e használni a legismertebb alkalmazói rendszereket; ismeri-e az információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatásait és képes a változásokhoz alkalmazkodni; képes-e az informatikai ismereteit rendezni és önállóan alkalmazni; képes-e a könyvtári informatikai (hagyományos és számítógépes) rendszerek lehetõségeinek felhasználására; képes-e a további szakmai fejlõdésre.
Az emelt szintû vizsga célja annak megállapítása, hogy a fentieken túl a vizsgázó ? ? ?
képes-e az algoritmikus gondolkodásra; képes-e problémák megfogalmazására és számítógépes megoldások tervezésére; képes-e a számítógépes megoldások elkészítésére.
A követelményekben megfogalmazott 1-3. és 9. sorszámú témaköröket a szóbeli, a 3-8. sorszámúakat a gyakorlati érettségi vizsgán kell számonkérni mindkét szinten. A középszinten megfogalmazott követelmények szándék szerint megfelelnek az ECDL vizsga követelményeinek. A gyakorlati vizsgafeladatokat számítógéppel kell megoldani.
Tartalmi követelmények
Középszint Témakör
Követelmények
1. Az információs társadalom Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban
Informatikai alapfogalmak. Információs rendszerek szakszerû leírása, elemeinek pontos meghatározása. Dokumentumok választása informatikai eszközök segítségével.
Közhasznú magyar információs adatbázisok
Annak ismerete, hogy az információ áru, hogy az információs rendszerekben, de akár csak egy címlistában is hatalmas érték lehet. Keresés számítógépes katalógusokban és adatbázisokban.
Jogi és etikai ismeretek
Adatbiztonság, szerzõi jog, etikai vonatkozások alapjainak ismerete.
Információs és kommunikációs technológiák a társadalomban
Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásai és hatása a mindennapi életben, munkában, szórakozásban stb. Az informatika fejlõdéstörténetének fõbb fázisai.
2. Informatikai alapismeretek – hardver A számítógépek felépí- A Neumann-elvû számítógépek. tése, funkcionális egysé- A számítógép, illetve a kapcsolódó perifériák. Perifériák típusai gei, azok fõbb jellemzõi (monitor, szkenner, nyomtató, háttértárolók ...), fõbb jellemzõi és feladataik. Jelátalakítás Analóg és digitális jelek. A számítógép üzembehelyezése
A számítógép fõbb egységeinek felismerése és funkciói. Legfontosabb részeinek összekapcsolása és üzembehelyezése.
3. Informatikai alapismeretek – szoftver Az operációs rendszer és fõbb feladatai
Az operációs rendszer részei. Az operációs rendszer funkciói. Könyvtárak (mappák) létrehozása, másolása, törlése, átnevezése. Keresés a háttértárakon.
Az adatkezelés szoftver Tömörítés, víruskeresés, lemezkarbantartás, az operációs rendszer és hardver eszközei segédprogramjai.
2
Témakör Állományok típusai
Követelmények Állománykezelõ parancsok (létrehozás, másolás, törlés, átnevezés, nyomtatás).
Hálózatok mûködésének Hálózati be- és kijelentkezési programok indítása. Hozzáférési jogok, adatvédelem. alapelvei, felhasználási Kezelõi parancsok ismerete. A hálózatos üzemeltetéssel kapcsolaterületei tos információk lekérdezése. 4. Szövegszerkesztés Szövegszerkesztõ prog- Szövegszerkesztõ program indítása. Szöveg beolvasása és kimenram kezelése tése. Nyomtatás. A munkakörnyezet és a nézet beállítása. Szövegszerkesztési alapfogalmak
A szövegszerkesztés menete. Szövegbevitel, -javítás. Karakterformázás, bekezdésformázás, oldalformázás. Tabulátorok használata.
Szövegjavítási funkciók Keresés és csere funkciója. Kijelölés, másolás, mozgatás és törlés. Helyesírás-ellenõrzés, szinonimaszótár, elválasztás. Táblázatok, grafikák a szövegben
Táblázatkészítés a szövegszerkesztõvel. Felsorolás, számozás, sorbarendezés. Szegélyezés. Táblázatok, grafikák, képek, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe és formázása.
5. Táblázatkezelés A táblázatkezelõ használata Táblázatok felépítése
A program indítása, a munkakörnyezet beállítása. Táblázatok felépítése (cella, oszlop, sor). Táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása.
Adatok a táblázatokban
Adattípusok. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, formázás. A cellahivatkozások használata. Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény.
Táblázatformázás
Karakter-, cella- és tartomány-formázások. Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése. Cellák és tartományok másolása.
Táblázatok, szövegek, diagramok
Egyszerû táblázat készítése. Nyomtatási kép és nyomtatás. Diagramtípus kiválasztása. Diagramok szerkesztése.
Problémamegoldás táblázatkezelõvel
Tantárgyi feladatok megoldása.
3
Témakör
Követelmények
6. Adatbáziskezelés Az adatbáziskezelés alapfogalmai Adatbáziskezelõ program interaktív használata
Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mezõ, kulcs. Adattípusok. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése. Adatbázisok létrehozása, karbantartása.
Alapvetõ adatbáziskeze- Lekérdezések, függvények használata, keresés, válogatás, szûrés, lõ mûveletek rendezés, összesítés. Képernyõ- és nyomtatási formátumok
Képernyõ- és nyomtatási formátumok tervezése és készítése.
7. Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Inter- Levelezési rendszer használata. neten Állományok átvitele, hírcsoportok, WWW, keresõrendszerek, távoli adatbázisok használata. Weblapkészítés
Hálózati dokumentumok szerkezete, weblap készítése webszerkesztõvel: szöveg, kép, ugrópont bevitele. Formázási lehetõségek.
8. Prezentáció és grafika Prezentáció
Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, rajz, fotó, hang stb.) formázása.
Grafika
Grafikai eszközök használata. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása, képek beillesztése.
9. Könyvtárhasználat Könyvtárak
A könyvtárak, könyvtártípusok funkciói. Dokumentumtípusok. Tájékoztató eszközök.
Információkeresés
Katalógusok, számítógépes információkeresés.
4
Emelt szint Témakörök
Követelmények
1. Az információs társadalom Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban
Informatikai alapfogalmak. Információs rendszerek szakszerû leírása, elemeinek pontos meghatározása. Dokumentumok választása informatikai eszközök segítségével.
Közhasznú magyar információs adatbázisok
Annak ismerete, hogy az információ áru, hogy az információs rendszerekben, de akár csak egy címlistában is hatalmas érték lehet. Keresés számítógépes katalógusokban és adatbázisokban.
Jogi és etikai ismeretek
Adatbiztonság, szerzõi jog, etikai vonatkozások alapjainak ismerete.
Információs és kommunikációs technológiák a társadalomban
Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazása és hatása a mindennapi életben, munkában, szórakozásban stb. Az informatika fejlõdéstörténetének fõbb fázisai.
2. Informatikai alapismeretek – hardver A számítógépek felépítése, A Neumann-elvû számítógépek. funkcionális egységei, azok A számítógép, illetve a kapcsolódó perifériák. Perifériák típusai. fõbb jellemzõi (monitor, szkenner, nyomtató, háttértárolók stb.) fõbb jellemzõi és feladataik. Jelátalakítás Analóg és digitális jelek. Logikai mûveletek. A számítógép üzembehelyezése
A számítógép fõbb egységeinek felismerése és funkciói. Legfontosabb részeinek összekapcsolása és üzembehelyezése.
3. Informatikai alapismeretek – szoftver Az operációs rendszer és fõbb feladatai
Az operációs rendszer részei. Az operációs rendszer funkciói. Könyvtárak (mappák) létrehozása, másolása, törlése, átnevezése. Keresés a háttértárakon.
Az adatkezelés szoftver és Tömörítés, víruskeresés, lemezkarbantartás, az operációs rendszer hardver eszközei segédprogramjai. Állományok típusai
Állománykezelõ parancsok (létrehozás, másolás, törlés, átnevezés, nyomtatás).
5
Témakörök Hálózatok mûködésének alapelvei, felhasználási területei
Követelmények Hálózati be- és kijelentkezési programok indítása Hozzáférési jogok, adatvédelem. Kezelõi parancsok. A hálózatos üzemeltetéssel kapcsolatos információk lekérdezése.
4. Szövegszerkesztés Szövegszerkesztõ program Szövegszerkesztõ program indítása. Szöveg beolvasása és kimenkezelése tése. Nyomtatás. A munkakörnyezet és a nézet beállítása. Szövegszerkesztési alapfogalmak
A szövegszerkesztés menete. Szövegbevitel, javítás. Karakterformázás, bekezdésformázás, oldalformázás. Tabulátorok használata.
Szövegjavítási funkciók
Keresés és csere funkciója. Kijelölés, másolás, mozgatás és törlés. Helyesírás-ellenõrzés, szinonimaszótár, elválasztás.
Táblázatok, grafikák a szövegben
Táblázatkészítés a szövegszerkesztõvel. Felsorolás, számozás, sorbarendezés. Szegélyezés. Táblázatok, grafikák, képek, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe és formázása.
5. Táblázatkezelés A táblázatkezelõ használata Táblázatok felépítése
A program indítása, a munkakörnyzet beállítása. Táblázatok felépítése (cella, oszlop, sor). Táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása.
Adatok a táblázatokban
Adattípusok. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, formázás. A cellahivatkozások használata. Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény.
Táblázatformázás
Karakter-, cella- és tartomány-formázások. Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése. Cellák és tartományok másolása.
Táblázatok, szövegek, diagramok
Egyszerû táblázat készítése. Nyomtatási kép és nyomtatás. Diagramtípus kiválasztása. Diagramok szerkesztése.
Problémamegoldás táblázatkezelõvel
Tantárgyi feladatok megoldása. Statisztikai függvények használata. Szimulációs táblák készítése. Iteráció táblázatkezelõvel.
6
Témakörök
Követelmények
6. Adatbáziskezelés Az adatbáziskezelés alapfogalmai
Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mezõ, kulcs. Adattípusok. Saját adatbázisok tervezése, szerkezetének definiálása.
Adatbázis-kezelõ programozása
Adatbevitel, adatmódosítás, lekérdezések, függvények használata, keresés, válogatás, szûrés, rendezés, összesítés. Kimutatások készítése.
7. Algoritmizálás, adatmodellezés, programozási ismeretek Elemi és összetett adatok, file-szervezés, relációs adatstruktúrák
Egész és valós számok, logikai értékek, karakterek. Halmaz, tömb, rekord, file.
Elemi algoritmusok típusfeladatokra
Összegzés, eldöntés, keresés, megszámlálás, maximumkiválasztás, kiválogatás, rendezések.
Rekurzió
Rekurzió a feladatok, az adatok és az algoritmusok világában.
A programkészítés, mint termékelõállítási folyamat
A programkészítés lépései: feladatmeghatározás, tervezés, kódolás, tesztelés, hibakeresés, hatékonyság- és minõségvizsgálat, dokumentálás. Matematikai feladatok, egyszerû természettudományos szimulációs problémák, a középiskolai tantárgyakkal kapcsolatos egyszerû feladatok megoldása.
Számítógép a matematikában, a természet- és társadalomtudományi tantárgyakban 8. A programozás eszközei Algoritmusleíró eszközök
Feladatmegoldás egy algoritmusleíró eszköz segítségével. Az algoritmusleíró eszközök fajtái.
Programozási nyelv
Egyetlen programozási nyelv részbeni (specialitások nélküli) ismerete. Néhány, ettõl jelentõsen eltérõ nyelv alapgondolata.
Programnyelvi fejlesztõi környezet
Kódolási, szerkesztési, kipróbálási eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztõi környezetben.
7
Témakörök
Követelmények
9. Könyvtárhasználat Könyvtárak
A könyvtárak, könyvtártípusok funkciói. Dokumentumtípusok. Tájékoztató eszközök.
Információkeresés
Katalógusok, számítógépes információkeresés.
8
INFORMATIKA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Gyakorlati vizsga Szóbeli vizsga 180 perc 15 perc 120 pont 30 pont
Emelt szint Gyakorlati vizsga Szóbeli vizsga 240 perc 20 perc 120 pont 30 pont
A vizsgán használható segédeszközök Középszint Emelt szint Gyakorlati vizsga Szóbeli vizsga Gyakorlati vizsga Szóbeli vizsga A vizsgázó biztosítja vonalzó NINCS vonalzó NINCS A vizsgabizottságot számítógép nyomtatott és számítógép nyomtatott és működtető a megfelelő elektronikus források, a megfelelő elektronikus források, internetkapcsolattal internetkapcsolattal intézmény biztosítja szoftverekkel szoftverekkel rendelkező számítógép rendelkező számítógép Nyilvánosságra hozandók
Anyag Mikor?
Középszint Gyakorlati vizsga Szóbeli vizsga szoftverlista témakörök a vizsga évét a vizsga előtt megelőző tanév legkésőbb végéig 60 nappal
Emelt szint Gyakorlati vizsga Szóbeli vizsga szoftverlista témakörök a vizsga évét a vizsga előtt megelőző tanév végéig legkésőbb 60 nappal
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA Középszint Gyakorlati vizsga 180 perc Számítógéppel megoldandó feladatsor 120 pont
Szóbeli vizsga 15 perc Egy tétel kifejtése, és párbeszéd a tétellel kapcsolatban 30 pont
Gyakorlati vizsga Általános szabályok A gyakorlati vizsgán az érettségizőknek egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is önállóan határozhatja meg. A gyakorlati vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsga időtartama alatt a rendszergazdának elérhetőnek kell lennie. A rendszergazda a vizsgaterembe csak gép- vagy szoftverhiba esetén hívható be. Jelenlétéről és az általa végzett tevékenységről jegyzőkönyvet kell felvenni. Vizsgázónként szükséges vizsgatárgyra jellemző segédeszközök: számítógép a megfelelő szoftverekkel (a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja), vonalzó (a vizsgázónak kell hoznia).
A vizsgázó a vizsgát megelőző tanévben központilag jóváhagyott (az iskola által kihirdetett) szoftverek használatával vizsgázhat. A kormányhivatalok által szervezett vizsgák esetén a vizsgázónak a jelentkezéssel egy időben le kell adnia egy nyilatkozatot, amelyben megjelöli, hogy az érettségi vizsgán az egyes szoftvercsoportokon belül az adott feladattípusok megoldásához az adott vizsgaidőszakra érvényes szoftverlistából mely szoftvereket kívánja használni. A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgázónak a vizsga kezdete előtt fél órával kell megjelennie, ahol a rendszergazda által kijelölt helyet kell elfoglalnia. A vizsga megkezdése előtt a rendszergazda írásban tájékoztatja a vizsgázót arról, hogy milyen felhasználói adatai vannak, milyen módon éri el a vizsgához szükséges forrásfájlokat, valamint arról, hogy befejezett munkáját hova mentse el. A vizsga kezdetekor a felügyelő tanár kiosztja a feladatlapot és a lepecsételt piszkozatlapot. A vizsgázó a feladatlapok kiosztásával egyidejűleg kezdheti használni a számítógépet. A felügyelő tanárnak a vizsga befejezése előtt kb. 10 perccel figyelmeztetnie kell a vizsgázókat, hogy mentsék el a munkájukat. A gyakorlati vizsgarész esetleges összetevőinek lebonyolítási szabályai Tárgyi feltételek A terem berendezése - A géptermet lehetőség szerint a számítógépes munkahelyre vonatkozó előírások figyelembevételével kell berendezni. - A monitorok elhelyezése olyan legyen, hogy a vizsgázók egymás munkáját ne zavarják, illetve ne tudják segíteni egymást. A számítógépek - A megfelelő működés biztosítása érdekében a vizsgakörnyezetet kellő időben (lehetőség szerint már hónapokkal a vizsga előtt) elő kell készíteni. Rendelkezésre kell állni legalább a vizsgázók számának megfelelő számú számítógépnek, valamint tartalékgépeknek. A vizsgakörnyezetet javasolt a korábbi évek gyakorlati vizsgafeladatainak megoldásával tesztelni, mert e nélkül nehezen deríthető ki, hogy valóban felkerült-e minden szükséges szoftverkomponens a gépekre, valamint azok jól működnek-e. - Csak olyan számítógép használható, amely megfelel az alkalmazott operációs rendszer és egyéb szoftverek optimális hardverigényének, a háttértárolón pedig feltétlenül maradjon kellő szabad terület. - A vizsga ideje alatt a gépekről nem lehet elérhető egyetlen olyan állomány sem, amely nem tartozik a telepített programokhoz és a várható feladatok megoldását segíti. - Ha valamelyik eredetileg kiválasztott - számítógép működése a vizsga előtti időszakban bizonytalan, akkor javasolt azt a vizsgáztatásból kivonni. Lebonyolítás A vizsga előkészítése - A vizsga során használható gépeket (a tartalékgépeket is) úgy kell előkészíteni, hogy a vizsgázók a számukra létrehozott egyedi azonosítóval bejelentkezve tudják elkészíteni a munkájukat. A vizsgázó neve és felhasználó azonosító párosokat a vizsgadokumentációval együtt kell kezelni. - A feladatok megoldásához szükséges forrásállományokat minden vizsgázó mappájába be kell másolni, amint az a központból elérhetővé válik. - Az internet elérését le kell tiltani a vizsgagépeken a gyakorlati vizsga teljes idejére. Archiválás - A rendszergazda a vizsga után a lehető legrövidebb időn belül a vizsgázók által használt mappákat két példányban, egyszer írható, kellőképpen elterjedt adathordozóra írja (például CD-R, DVD-R, DVD+R). - A vizsgabizottságot működtető intézmény az egyik adathordozót bélyegzővel ellátva elzárja mint biztonsági másolatot, a másikat pedig a továbbiakban az írásbeli dolgozatokra vonatkozó szabályoknak megfelelően kezeli. A gyakorlati feladatlap tartalmi jellemzői A feladatsor tematikailag lefedi a követelményrendszer alábbi témaköreit, és időarányaiban a következőkre törekszik: Témakör Szövegszerkesztés Prezentáció, grafika, weblapkészítés Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés
Idő 60 perc 40 perc 50 perc 30 perc
Az adott témakörhöz rendelt idő kitölthető egyetlen nagyobb, több részfeladatot tartalmazó feladattal, vagy legfeljebb 4 kisebb feladattal. A feladatsor 50%-a egyértelmű utalásokat tartalmaz a feladat minden részletének megoldására, így csak a feladatban szereplő fogalmak és a feladatot megoldó eszköz ismeretét, valamint az eszköz kezelésében való jártasságot méri. A gyakorlati feladatlap értékelése A gyakorlati vizsgadolgozatot a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A javítási-értékelési útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldásait, annak lehetséges változatait, az egyes megoldásrészekre adható részpontszámokat, annak lehetséges bontását. A témakörök szerinti pontszámarányok a következők: Témakör Szövegszerkesztés Prezentáció, grafika, weblapkészítés Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés
Pontszám 40 pont 30 pont 30 pont 20 pont
Az egyes témakörök feladatainak, részfeladatainak pontozása feladatfüggő, összpontszámuknak azonban meg kell egyezni a témakörhöz rendelt összpontszámmal. Archiválásra a vizsgázónak csak azon produktumai kerülnek, melyeket a számára kijelölt könyvtárba elmentett, és értékelni kizárólag ezeket lehet. A javító tanár minden vizsgázó vizsgadolgozatáról értékelőlapot tölt ki. A dolgozat értékelésének megtekintésekor a vizsgázó a saját munkájáról kitöltött értékelőlap, valamint az archivált produktum másolatát kaphatja meg. Az elektronikus megoldások másolása a vizsgázó saját adathordozójára is történhet. Szóbeli vizsga A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A szóbeli vizsga helyszínén internetkapcsolattal rendelkező számítógépnek kell működőképesen rendelkezésre állnia, amelyet a vizsgázó a felelete során használ. A számítógép működőképességének biztosítása érdekében a rendszergazdának a szóbeli vizsga teljes ideje alatt elérhetőnek kell lennie. A könyvtárhasználat szóbeli témakör vizsgatételeinek teljesítéséhez szükséges nyomtatott és elektronikus forrásokat (pl. lexikon, enciklopédia, szakkönyv, tankönyv, szépirodalmi mű, CD-ROM) a vizsga helyszínén a vizsgázók rendelkezésére kell bocsátani. E források jellegének, típusának összhangban kell lenniük a szóbeli tételsor feladataival. A szóbeli vizsga egyetlen tétel kifejtéséből, valamint egy-két perces beszélgetésből áll, amely a vizsgázónak a témakörhöz kapcsolódó kommunikációs képességét tárja föl. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben a szóbeli felelet első részére szánt felelési időbe még belefér.) Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgáztató párbeszédet kezdeményez a témához kapcsolódóan. A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői A tételsor jellemzői A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. A tételek a részletes vizsgakövetelmények 1-3. 7.1 és 9. számú témaköreiből jelölhetők ki, így a tételeket az alábbi táblázatban látható arányok figyelembevételével kell összeállítani úgy, hogy egy tétel csak egy témakör elméleti ismeretanyagát kérje számon. Nyilvánosságra ezen témakörök hozandók. Bármely tétellel kapcsolatban számítógépes szemléltetés is kérhető, melynek várakozás nélküli végrehajtási ideje a 7.1-es témakör kérdései kivételével - legfeljebb két perc. Információs társadalom (1) Informatikai alapismeretek - hardver (2) Informatikai alapismeretek - szoftver (3) Kommunikáció az interneten (gyakorlati kivitelezéssel) (7.1) Könyvtárhasználat (9)
8-20% 24-32% 20-28% 20-28% 8-12%
A tételsor frissítésének szabályai A tételsor tételeinek 8-28%-a évenként cserélendő. A tétel jellemzői A vizsgára megfogalmazott tételek a tételcímeken túl a kifejtéshez konkrét tartalmi szempontokat is felsorolnak. A szóbeli vizsgarész értékelése A felelet értékelése a következő szempontok alapján történik: - Logikai felépítés 6 pont (Jó időbeosztás; a lényeg kiemelése; követhető gondolatmenet.) - Kifejezőkészség, szaknyelv használata 6 pont - Tartalom 12 pont (Mindent tartalmaz-e, ami a témakörhöz szükséges; vannak-e tárgyi tévedések, rossz magyarázatok.) - Kommunikatív készség 6 pont (Lehet-e a vizsgázót a témában vezetni; ha elakad, megérti-e, amit kérdez a bizottság; lehet-e a vizsgázóval a témáról tartalmas párbeszédet folytatni.)
EMELT SZINTŰ VIZSGA Emelt szint Gyakorlati vizsga 240 perc Számítógéppel megoldandó feladatsor 120 pont
Szóbeli vizsga 20 perc Egy tétel kifejtése, és párbeszéd a tétellel kapcsolatban 30 pont
Gyakorlati vizsga Általános szabályok A gyakorlati vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is önállóan határozhatja meg. A gyakorlati vizsgát számítógépteremben kell lebonyolítani. A vizsga időtartama alatt a rendszergazdának elérhetőnek kell lennie. A rendszergazda a vizsgaterembe csak gép- vagy szoftverhiba esetén hívható be. Jelenlétéről és az általa végzett tevékenységről jegyzőkönyvet kell felvenni. Vizsgázónként szükséges segédeszközök: számítógép a megfelelő szoftverekkel (a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja), vonalzó (a vizsgázónak kell hoznia). A vizsgázó a vizsgát megelőző tanévben központilag jóváhagyott (és a vizsgaközpont által kihirdetett) szoftverek használatával vizsgázhat. A vizsgázónak a jelentkezéssel egy időben le kell adnia egy nyilatkozatot, amelyben megjelöli, hogy az érettségi vizsgán az egyes szoftvercsoportokon belül az adott feladattípusok megoldásához az adott vizsgaidőszakra érvényes szoftverlistából mely szoftvereket kívánja használni. A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgázónak a vizsga kezdete előtt fél órával kell megjelennie, ahol a rendszergazda által kijelölt helyet kell elfoglalnia. A vizsga megkezdése előtt a rendszergazda írásban tájékoztatja a vizsgázót arról, hogy milyen felhasználói adatai vannak, milyen módon éri el a vizsgához szükséges forrásfájlokat, valamint arról, hogy befejezett munkáját hova mentse el. A vizsga kezdetekor a felügyelő tanár kiosztja a feladatlapot és a lepecsételt piszkozatlapot. A vizsgázó a feladatlapok kiosztásával egyidejűleg kezdheti használni a számítógépet. A felügyelő tanárnak a vizsga befejezése előtt kb. 10 perccel figyelmeztetnie kell a vizsgázókat, hogy mentsék el a munkájukat. A vizsga lebonyolításával és a résztvevők feladataival kapcsolatos tudnivalók megegyeznek a középszintű vizsga leírásában találhatókkal.
A gyakorlati feladatlap tartalmi jellemzői A feladatsor tematikailag lefedi a követelményrendszer alábbi témaköreit, és időarányaiban a következőkre törekszik: Témakörök Szövegszerkesztés, prezentáció, grafika, weblapkészítés Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés Algoritmizálás, adatmodellezés
Idő 60 perc 30 perc 60 perc 90 perc
Az adott témakörhöz rendelt idő kitölthető egyetlen nagyobb, több részfeladatot tartalmazó feladattal, vagy legfeljebb 4 kisebb feladattal. A feladatsor 50%-a egyértelmű utalásokat tartalmaz a feladat minden részletének megoldására, így csak a feladatban szereplő fogalmak és a feladatot megoldó eszköz ismeretét, valamint az eszköz kezelésében való jártasságot méri. A gyakorlati feladatlap értékelése Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A javítási-értékelési útmutató tartalmazza a feladatok részletes megoldásait, annak lehetséges változatait, az egyes megoldásrészekre adható részpontszámokat, annak lehetséges bontását. A témakörök szerinti érékelési arányok a következők: Témakörök Szövegszerkesztés, prezentáció, grafika, weblapkészítés Táblázatkezelés Adatbázis-kezelés Algoritmizálás, adatmodellezés
Pontszám 30 pont 15 pont 30 pont 45 pont
Az egyes témakörök feladatainak, részfeladatainak pontozása feladatfüggő, összpontszámuknak azonban meg kell egyezni a témakörhöz rendelt összpontszámmal. Archiválásra a vizsgázónak csak azon produktumai kerülnek, melyeket a számára kijelölt könyvtárba elmentett, és értékelni kizárólag ezeket lehet. A javító tanár minden vizsgázó vizsgadolgozatáról értékelőlapot tölt ki. A dolgozat értékelésének megtekintésekor a vizsgázó a saját munkájáról kitöltött értékelőlap, valamint az archivált produktum másolatát kaphatja meg. Az elektronikus megoldások másolása a vizsgázó saját adathordozójára is történhet. Szóbeli vizsga Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik. A szóbeli vizsga helyszínén internetkapcsolattal rendelkező számítógépnek kell működőképesen rendelkezésre állnia, amelyet a vizsgázó a felelete során használ. A számítógép működőképességének biztosítása érdekében a rendszergazdának a szóbeli vizsga teljes ideje alatt elérhetőnek kell lennie. A könyvtárhasználat szóbeli témakör vizsgakérdéseinek teljesítéséhez szükséges nyomtatott és elektronikus forrásokat (pl. lexikon, enciklopédia, szakkönyv, tankönyv, szépirodalmi mű, CD-ROM) a vizsga helyszínén a vizsgázók rendelkezésére kell bocsátani. E források jellegének, típusának összhangban kell lenniük a szóbeli tételsor feladataival. A szóbeli vizsga egyetlen tétel kifejtéséből, valamint egy-két perces beszélgetésből áll, amely a vizsgázónak a témakörhöz kapcsolódó kommunikációs képességét tárja föl. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben a szóbeli felelet első részére szánt felelési időbe még belefér.) Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgáztató párbeszédet kezdeményez a témához kapcsolódóan.
A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői A tételsor jellemzői A tételsor legalább 20 tételből áll. A szóbeli feladatokat az 1-3., 7.1, 9. számú témakörökből jelölik ki, az alábbi táblázatban látható arányok figyelembevételével. Egy tétel csak egy témakör elméleti ismeretanyagát kéri számon. Nyilvánosságra ezen témakörök hozandók. Bármely tétellel kapcsolatban számítógépes szemléltetés is kérhető, melynek várakozás nélküli végrehajtási ideje a 7.1-es témakör kérdései kivételével - legfeljebb két perc. Információs társadalom (1) Informatikai alapismeretek - hardver (2) Informatikai alapismeretek - szoftver (3) Kommunikáció az interneten (gyakorlati kivitelezéssel) (7.1) Könyvtárhasználat (9)
8-20% 24-32% 20-28% 20-28% 8-12%
A tételsor frissítésének szabályai. A tételsor tételeinek 8-28%-a évenként cserélendő. A tétel jellemzői A vizsgára megfogalmazott tételek a tételcímeken túl a kifejtéshez konkrét tartalmi szempontokat is felsorolnak. A szóbeli vizsgarész értékelése A felelet értékelése a következő szempontok alapján történik: - Logikai felépítés 6 pont (Jó időbeosztás; a lényeg kiemelése; követhető gondolatmenet.) - Kifejezőkészség, szaknyelv használata 6 pont - Tartalom 12 pont (Mindent tartalmaz-e, ami a témakörhöz szükséges; vannak-e tárgyi tévedések, rossz magyarázatok.) - Kommunikatív készség 6 pont (Lehet-e a vizsgázót a témában vezetni; ha elakad, megérti-e, amit kérdez a bizottság; lehet-e a vizsgázóval a témáról tartalmas párbeszédet folytatni.)
INFORMATIKA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY E dokumentum a kétszintű, egységes informatika érettségi vizsga részletes követelményeit és a vizsga leírását tartalmazza. Az informatika vizsga - a többi tantárgyhoz hasonlóan - központi kidolgozású részletes vizsgakövetelményekre épül. E vizsga bármely középiskolában tanuló diák számára szabadon választható vizsga, s az oktatási törvénynek és az érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően kétszintű lehet: közép- és emelt szintű. A középszintű vizsga a középiskolai tanulmányokat lezáró jellegű. Az emelt szintű vizsga mindemellett a felvételi vizsgát is kiváltja azokban a felsőoktatási intézményekben, amelyekben a számítástechnika, a programozás vagy az informatika az előírt, illetve választható felvételi tantárgy. Mindkét vizsga központilag előállított, gyakorlati és szóbeli részekből áll a vizsgaleírásban szereplő jellemzők szerint. A részletes követelményrendszer felépítése az Érettségi vizsgaszabályzatban foglalt általános követelmények szerkezetét követi. A középszintű érettségi anyagának meghatározásához elsődleges szempont, hogy a követelmények olyan ismereteket és képességeket tartalmazzanak, amelyek segítik az eligazodást és a munkába állást az információs társadalomban. Az emelt szintű érettségi anyagát ezen kívül meghatározzák az egyetemek és főiskolák informatikai szakjain várt tudás- és képességigények. Az emelt szint a középszint követelményeit magában foglalja, de azokat magasabb szinten kéri számon, továbbá kiegészül a felvételihez szükséges tudásanyaggal is.
A) KOMPETENCIÁK Általános kompetenciák A tanulóktól elvárjuk, hogy az érettségi vizsgán az alábbi általános kompetenciák meglétét bizonyítsa - korszerű alkalmazói készség (a számítógépek, az informatikai kultúra lehetőségeit kihasználni tudó tanulók képzése) - algoritmikus gondolkodás (a matematikához hasonló gondolkodásfejlesztő szerep, amely az iskolában, s a hétköznapi életben is alapvető fontosságú); - önálló munkavégzés (a számítógép, mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel való különleges foglalkozásra, ...); - együttműködő-készség, csoportmunka (nagyobb számítógépes feladatok megoldása megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást); - alkotó munka (akár programot írunk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot vagy adatbázist, a végeredmény akkor is egy termék lesz, a készítés folyamatának, s a „termékségnek” minden egyes következményével együtt); - az informatika és a társadalmi kölcsönhatásának felismerése (az informatika rohamos fejlődése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban csak az érezheti otthon magát, aki érti a változásokat, s azok mozgatóit).
Tartalomorientált kompetenciák Információs társadalom - A tanuló legyen tájékozott a jelek és kódok világában; - értse és tudja használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket, rendszereket, képes legyen bekapcsolódni az információs társadalomba;
- képes legyen a korszerű eszközök használatával információt szerezni, feldolgozni, és tudását gyarapítani; - ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb állomásait; - ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat veszélyeit; - ismerje az informatika etikai és jogi vonatkozásait! Informatikai alapok - hardver - A tanuló ismerje a jelátalakítás és kódolás jelentőségét és módszereit a korszerű informatikában; - ismerje és használja a rendelkezésre álló (személyi) számítógépet és perifériáit; - ismerje a helyi és a távhálózatok alapvető szolgáltatásait; - legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdéseivel! Informatikai alapok - szoftver - A tanuló ismerje a tanult operációs rendszer(ek) felhasználói felületét és felépítését; - tudja kezelni a könyvtárszerkezetet; - ismerje az állománykezelés, adatkezelés lehetőségeit; - ismerje a számítógépes hálózat(ok) alapvető kommunikációs szolgáltatásait! Szövegszerkesztés - A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló szövegszerkesztő programot; - tudja használni a szövegszerkesztő program lehetőségeit; - tudjon önállóan készíteni egyszerű szöveges dokumentumokat; - részletes feladatleírás alapján legyen képes bármilyen szöveges dokumentum előállítására; - ismerje a fontosabb típusdokumentumok (pl. meghívó, levél, ...) lehetséges tartalmát és szerkezetét, tudjon ilyeneket önállóan elkészíteni; - tudja dokumentumait esztétikus formára hozni; - tudja kezelni a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit (helyesírás ellenőrző, szinonima szótár), törekedjen a helyes és igényes fogalmazásra; - tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat (más programok által készített objektumokat) beilleszteni! Táblázatkezelés - A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló táblázatkezelő programot; - tudja használni a táblázatkezelő program lehetőségeit; - legyen képes adatokat egyszerű táblázatokba rendezni, azokon elemi számításokat végezni; - legyen képes egyszerű kimutatásokat készíteni; - tudjon adatokat célszerűen csoportosítani, közülük meghatározottakat kigyűjteni; - tudja kimutatásait diagramokkal kiegészíteni, a diagramokat esztétikusan megtervezni! Adatbázis-kezelés - A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló adatbázis-kezelő programot; - legyen képes adatmodellt alkotni egy konkrét feladat alapján; - az adatmodell alapján tudjon adatbázist definiálni, annak tartalmát folyamatosan karbantartani; - tudjon egyszerű adatbeviteli sémát (űrlapot) tervezni és alkalmazni; - tudjon adattáblák között kapcsolatokat felismerni és felépíteni; - nagy adatbázisokból is tudjon lekérdezéssel információt nyerni; - a nyert adatokat tudja esztétikus, használható formába elrendezni! Információs hálózati szolgáltatások - Tudjon interneten információt keresni barangolással, illetve tematikus keresőprogramokkal; - tudjon elektronikus levelet írni, fogadni, leveleihez különböző dokumentumokat csatolni; - tudjon hálózaton keresztül közvetlen kapcsolatokat létrehozni; - tudjon szöveges dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni; - tudjon célszerű hiperszöveges dokumentumokat készíteni!
Prezentáció (bemutató) és grafika - A tanuló tudja kezelni a rendelkezésére álló rajzoló, valamint prezentációs programot; - tudja használni a rajzoló, valamint prezentációs program lehetőségeit; - tudjon egyszerű ábrákat rajzolni, azokkal műveleteket végezni; - tudjon képekkel műveleteket végezni, minőségüket javítani; - grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe esztétikusan elhelyezni; - képekből, szövegekből tudjon bemutatókat létrehozni! Könyvtárhasználat - A tanuló legyen képes az információs társadalom kihívásainak fogadására; - rendelkezzen a könyvtárra alapozott önművelés képességével; - a forrásokat komplex és alkotó módon tudja használni; - ismerje a forrásfelhasználás etikai/formai szabályait! Algoritmizálás, adatmodellezés - A tanuló legyen képes egy programozási feladatot szabatosan megfogalmazni; - tudjon pontos feladatmeghatározás után adatmodellt felállítani; - tudjon használni legalább 2 algoritmust leíró eszközt; - tudjon a megoldandó feladathoz algoritmust készíteni; - legyen képes algoritmusok számítógépes megvalósítására, az elkészült algoritmus helyességének ellenőrzésére! A programozás eszközei - A tanuló legyen képes egy programozási feladatot adott programozási nyelven megoldani; - legyen képes használni egy programozási nyelv fejlesztői környezetét; - legyen képes tesztelni programját, hibát keresni, majd javítani benne!
B) VIZSGAKÖVETELMÉNYEK 1. Információs társadalom TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános Ismerje a kommunikáció modelljét modellje és tudjon gyakorlati példákat (kommunikációs rendszereket) bemutatni értelmezni. 1.1.2. Információs és Ismerje a használatos kommunikációs technológiák és (tele)kommunikációs rendszereket rendszerek (pl. telefon, tv, ...). 1.1.3. Számítógépes információs Ismerjen számítógépes rendszerek az iskolában és a katalógusokat és adatbázisokat. gazdaságban 1.1.4. Közhasznú információs Legyen képes összetett keresésre az források interneten, keresőszerverek segítségével.
Emelt szint
TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
1.2. Információ és társadalom 1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete 1.2.2. A modern információs társadalom jellemzői 1.2.3. Informatika és etika
1.2.4. Jogi ismeretek
Emelt szint
Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait, eseményeit.
Legyen elképzelése a legújabb információs és kommunikációs technológiák társadalmi hatásairól. Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségromboló, egészségkárosító hatását. Ismerje a helyi és a távhálózatok netikettjét. Tudja, hogy a vírusok a szoftverben és hardverben károkat okozhatnak. Legyen tisztában azzal, hogy az adat, az információ áru, jelentős értéket képviselhet. Ismerje a szerzői jog fogalmát. Tudja csoportosítani a szoftvereket felhasználói szerződés szerint (freeware, shareware, üzleti).
2. Informatikai alapismeretek - hardver TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
2.1. Jelátalakítás és kódolás 2.1.1. Analóg és digitális jelek 2.1.2. Az adat és az adatmennyiség 2.1.3. Bináris számábrázolás 2.1.4. Bináris karakterábrázolás 2.1.5. Bináris kép- és színkódolás 2.1.6. Bináris hangkódolás 2.2. A számítógép felépítése 2.2.1. A Neumann-elvű számítógépek 2.2.2. A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap
Emelt szint
Ismerje az analóg és a digitális jel fogalmát, különbözőségeit. Tudja, hogy minden érzékelhető jel jó közelítéssel digitalizálható.
Ismerje a Neumann-elvet és azt, hogy más elven felépülő és működő számítógépek is léteznek. Ismerje a számítógép részeinek és perifériáinak funkcióit és fontosabb jellemzőit.
Ismerje a logikai alapműveleteket és tudja alkalmazni feladatok megoldása során.
TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
Emelt szint
2.2.3. A perifériák típusai és főbb Ismerje a helyi és távhálózatok felépítését és fontosabb jellemzőit. jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak 2.2.4. A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése 2.2.5. Hálózatok
3. Informatikai alapismeretek - szoftver TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai 3.1.1. Az operációs rendszerek Ismerje az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az fajtáit, fő részeit és legfontosabb operációs rendszer felhasználói feladatait. Legyen képes egy felülete rendszer megjelenését, néhány paraméterét igényei szerint beállítani. 3.1.2. Könyvtárszerkezet, Ismerje az operációs rendszer könyvtárak létrehozása, másolása, felhasználói felületét. mozgatása, törlése, átnevezése 3.1.3. Állományok típusai, Ismerje a könyvtárrendszer keresés a háttértárakon felépítését, igazodjon el benne. Ismerje a könyvtárműveleteket. 3.1.4. Állománykezelés: Tudjon állományokat megkeresni. létrehozás, törlés, visszaállítás, Ismerje és tudja használni az másolás, mozgatás, átnevezés, állománykezelő funkciókat. nyomtatás, megnyitás Értse a tömörítés lényegét, az 3.1.5. Az adatkezelés eszközei: archiválás és az adatvédelem Tömörítés, kicsomagolás, szükségességét. Tudjon tömöríteni és archiválás, adatvédelem kicsomagolni. 3.1.6. A szoftver és a hardver Ismerje a vírus fogalmát, a karbantartó (segéd)programjai: leggyakoribb vírusok terjedési víruskeresés és -irtás, víruspajzs, módját, valamint a védekezés lemezkarbantartás, ... eszközeit, módszereit. 3.1.7. A hálózatok működésének Tudja ellátni a lemezkarbantartás alapelvei, hálózati be- és feladatait: lemez törlése, új lemez kijelentkezés, hozzáférési jogok, használatba vétele. adatvédelem Tudjon a hálózatba be- és kijelentkezni. Ismerje a (helyi) hálózati szolgáltatásokat és a felhasználói jogosultságokat.
Emelt szint
4. Szövegszerkesztés TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
4.1. A szövegszerkesztő használata 4.1.1. A program indítása Tudja az általa tanult szövegszerkesztő programot indítani. 4.1.2. A munkakörnyezet Ismerje a szövegszerkesztő kezelő beállítása felületét. 4.1.3. A szövegszerkesztő Tudjon szöveget bevinni, javítani, menürendszere törölni. 4.1.4. Dokumentum megnyitása, Tudjon többféle formátumú mentése, nyomtatása dokumentumot megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon fontosabb típusdokumentumokat (pl. meghívó, levél, ...) önállóan készíteni. 4.2. Szövegszerkesztési alapok 4.2.1. Szövegbevitel, Ismerje a szövegszerkesztés szövegjavítás alapfogalmait (karakter, szó, sor, bekezdés, blokk, szakasz, oldal). 4.2.2. Karakterformázás Legyen képes karakterek 4.2.3. Bekezdésformázás betűtípusát, méretét, stílusát, színét megadni. 4.2.4. Felsorolás, számozás Tudjon bekezdéseihez behúzást és 4.2.5. Tabulátorok használata térközt állítani, szövegbeosztást megadni, szegélyt, mintázatot megadni. 4.2.6. Oldalformázás Készítsen felsorolást, sorszámozott felsorolást. Tudjon különböző fajtájú tabulátorokat használni. Legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival (élőfej, élőláb, lapszámozás, margók, ...) 4.3. Szövegjavítási funkciók 4.3.1. Keresés és csere Ismerje a szövegszerkesztő keresési, cserélési funkcióit. 4.3.2. Kijelölés, másolás, Tudjon kijelölni betűt, szót, mozgatás, törlés bekezdést, szövegblokkot, legyen 4.3.3. Helyesírás ellenőrzés, képes ezeket másolni, mozgatni, szinonima szótár, elválasztás törölni. Tudjon ilyet más dokumentumból is beilleszteni. Használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit.
Emelt szint
TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben 4.4.1. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés 4.4.2. Körlevélkészítés 4.4.3. Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk
Emelt szint
Tudjon szöveges dokumentumokban táblázatokat szerkeszteni (sorokat, oszlopokat, cellákat beszúrni, törölni). Tudja a sorokat adott oszlop szerint sorba rendezni. Tudjon kördokumentumot készíteni. Legyen képes szimbólumokat és egyéb objektumokat beilleszteni a szövegbe, s azokat esztétikusan elhelyezni.
5. Táblázatkezelés TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
5.1. A táblázatkezelő használata 5.1.1. A program indítása 5.1.2. A munkakörnyezet beállítása 5.1.3. A táblázatkezelő menürendszere 5.1.4. A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása 5.2. A táblázatok felépítése 5.2.1. Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap
5.3. Adatok a táblázatokban 5.3.1. Adattípusok 5.3.2. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás 5.3.3. A cellahivatkozások használata 5.3.4. Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény
Tudja az általa tanult táblázatkezelő programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. Tudjon adatokat bevinni, illetve azokat törölni. Tudjon a megjelenítési üzemmódok között váltani. Tudjon többféle formátumú táblázatot megnyitni, menteni és nyomtatni. Ismerje a cella, az oszlop, a sor, az aktív cella és a tartomány, valamint a munkalap fogalmát. Tudjon cellát, sort és oszlopot beilleszteni, illetve, törölni. Ismerje a szöveg, a szám és dátum adattípusokat. Tudjon egyszerű képleteket és függvényeket használni (összeg, átlag, maximum, minimum, darabszám, feltételek a képletben, keresés stb.) Tudja a táblázat összetartozó adatait adott szempont szerint rendezni.
Emelt szint
TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint Tudjon hivatkozást használni munkalapon belül. Tudjon hivatkozást használni munkalapokon keresztül. Ismerje a címzési módokat: relatív, abszolút és vegyes címzést.
5.4. Táblázatformázás 5.4.1. Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése 5.4.2. Karakter-, cella- és tartományformázások 5.4.3. Cellák és tartományok másolása
5.5. Táblázatok, szövegek, diagramok 5.5.1. Egyszerű táblázat készítése 5.5.2. Formázási lehetőségek 5.5.3. Diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése
5.6. Problémamegoldás táblázatkezelővel 5.6.1. Tantárgyi feladatok megoldása 5.6.2. A mindennapi életben előforduló problémák
Tudja alkalmazni a karakterformázás és a cellaformázás lehetőségeit. Tudja alkalmazni a cellán, illetve a tartományon belüli igazítás lehetőségeit. Tudja beállítani az oszlopszélességet és a sormagasságot. Tudja alkalmazni a szegélyezés és mintázat készítés lehetőségeit. Tudjon fejlécet és láblécet készíteni.
Tudjon egyszerű táblázatot létrehozni. Ismerje a kapcsolatot a táblázatkezelő és a szövegszerkesztő rendszerek között. Tudja alkalmazni az oldalbeállításhoz kapcsolódó formázási lehetőségeket (tájolás, margó). Ismerje a diagramok és grafikonok szerkesztésének, módosításának lépéseit. Tudjon az ábrázolandó adatoknak és a belőle levonandó következtetéseknek megfelelő grafikontípust választani (pont, vonal, oszlop, kör). Tudjon grafikont és más objektumot beilleszteni.
Tudjon statisztikai problémákat megoldani táblázatkezelővel. Tudjon egyszerű és jól áttekinthető nyilvántartást készíteni. Tudjon táblázatot tervezni szöveges feladat alapján.
Emelt szint
6. Adatbázis-kezelés TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai 6.1.1. Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs
6.2. Az adatbázis-kezelő program interaktív használata 6.2.1. Adattípusok 6.2.2. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése 6.2.3. Adatbázisok létrehozása, karbantartása
6.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek 6.3.1. Lekérdezések, függvények használata 6.3.2. Keresés, válogatás, szűrés, rendezés 6.3.3. Összesítés
6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok 6.4.1. Űrlapok használata 6.4.2. Jelentések használata
Emelt szint
Tudjon különbséget tenni adattábla Ismerje a relációs adatmodell és adatbázis között. jellemzőit. A rendelkezésére álló adathalmazból tudjon adatrekordokat összeállítani. Legyen tisztában az adattábla és a kulcs fogalmával, tudjon kulcsmezőt kiválasztani.
Tudjon adott szöveges feladathoz Ismerje az adatbázis-kezelőben használatos fontosabb mezőtípusokat célszerű adattáblákat és azok közötti kapcsolatokat megtervezni. (szöveg, különböző számtípusok, dátum, logikai); milyen adat tárolására alkalmasak, mik a velük végezhető műveletek. Tudjon létező adatbázist megnyitni, abból az adatokat a képernyőn megjeleníteni. Tudjon rekordokat vagy egyes mezőket kitörölni, vagy a benne levő adatokat újakkal felülírni. Tudja a módosított adatokat kimenteni. Tudjon megadott szerkezetű adattáblát létrehozni. Képes legyen az adattábla mezőit helyesen kiválasztani, a kulcsmezőt meghatározni, az új táblát feltölteni.
Tudjon a létező adatbázisban adott Ismerje és tudja felhasználni feltételeknek megfelelő rekordokat valamely lekérdező nyelv alapvető megjeleníteni és azokkal műveletet utasításait. végezni. Tudja kiválasztani, hogy a kérdéshez mely mezők megjelenítése szükséges.
Tudjon az adattáblákból számítandó Tudjon adott szövegnek megfelelő információkat megjeleníteni. űrlapot és jelentést megtervezni és elkészíteni. Tudjon adott mezők felhasználásával jelentést kialakítani és nyomtatni.
7. Információs hálózati szolgáltatások TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
7.1. Kommunikáció az Interneten 7.1.1. Elektronikus levelezési rendszer használata 7.1.2. Állományok átvitele 7.1.3. WWW 7.1.4. keresőrendszerek 7.1.5. Távoli adatbázisok használata
7.2. Web-lap készítés 7.2.1. Hálózati dokumentumok szerkezete 7.2.2. Web-lap készítése Webszerkesztővel 7.2.3. Formázási lehetőségek
Emelt szint
Ismerje az Internet fontosabb szolgáltatásait, alkalmazza a szolgáltatások fontosabb használati szabályait. Ismerjen egy levelezési rendszert. Tudjon levelet küldeni, fogadni, megválaszolni, továbbítani és törölni. Ismerje az elektronikus levél részeit és a levél jellemzőit. Tudjon a levélhez csatolást készíteni és fogadni. Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli segédprogramot. Ismerje az állomány átvitel szolgáltatást. Tudjon internetről állományokat letölteni. Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a böngésző programok navigációs eszközeit. Tudjon kulcsszavas és tematikus keresőt használni. Tudjon egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbázisokat használni. Ismerje a Web-lap jellemző elemeit. A címsor, háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű, igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, animációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus Web-szerkesztővel. Tudjon egyszerű Web-lap szerkesztési feladatot elvégezni.
Tudjon egyszerű Web-lapot készíteni a HTML leíró nyelv segítségével, egyszerű szövegszerkesztővel. Ismerje a HTML alapelemeit.
8. Prezentáció és grafika TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
8.1. Prezentáció (bemutató) 8.1.1. A program indítása
Tudja az általa tanult bemutatókészítő programot indítani.
Emelt szint
TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
Emelt szint
Ismerje a program kezelő felületét. 8.1.2. A munkakörnyezet beállítása 8.1.3. A program menürendszere Tudjon bemutatót megnyitni, 8.1.4. Prezentációs anyag menteni és lejátszani különböző elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, módokon. diagram, grafika, fotó, hang, Tudjon bemutatót készíteni. animáció, diaminta ...) és formázása 8.2. Grafika 8.2.1. A program indítása Tudja az általa tanult grafikai programot indítani. Ismerje a program kezelő felületét. 8.2.2. A munkakörnyezet beállítása 8.2.3. A program menürendszere Tudjon grafikát, illetve 8.2.4. Elemi alakzatok képállományokat megnyitni, menteni megrajzolása, módosítása és nyomtatni. 8.2.5. Képek beillesztése, Tudjon elemi ábrákat rajzolni, formázása javítani, transzformálni. Tudjon képeket képfeldolgozó programmal kezelni, módosítani, minőségét javítani. Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni.
9. Könyvtárhasználat TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
9.1. Könyvtárak 9.1.1. A könyvtár fogalma, típusai 9.1.2. Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet 9.1.3. A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány 9.1.4. A könyvtári szolgáltatások 9.2. Dokumentumok 9.2.1. Nyomtatott dokumentumok 9.2.2. Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD)
Ismerje a könyvtár fogalmát, típusait: hagyományos és elektronikus könyvtárak. Tudja kiválasztani a dokumentumokat és használni az eszközöket. Ismerje és tudja használni a gyakoribb könyvtári szolgáltatásokat. Tudja használni a kézikönyveket és a közhasznú információs forrásokat. Tudja használni a gyakoribb nem nyomtatott dokumentumokat.
Emelt szint
TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
9.3. Tájékoztató eszközök 9.3.1. Katalógusok 9.3.2. Adatbázisok 9.3.3. Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)
Emelt szint
Tudjon keresni a betűrendes leíró katalógusban. Tudjon adatokat gyűjteni számítógépes adatbázisból. Tudjon információt keresni az interneten, ismert keresőprogramokat használni.
10. Algoritmizálás; adatmodellezés, programozási ismeretek (csak emelt szinten) TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
10.1. Elemi és összetett adatok, állományszervezés, relációs adatstruktúrák 10.1.1. Egész és valós számok, logikai értékek, karakterek 10.1.2. Szöveg, sorozat, tömb, rekord, halmaz 10.1.3. Állományok
10.2. Elemi algoritmusok típusfeladatokra 10.2.1. Összegzés, eldöntés, kiválasztás, keresés, megszámlálás, maximumkiválasztás, kiválogatás, elemi rendezések
Emelt szint
Ismerje az adattípusok osztályozásának lehetséges fajtáit. Tudjon különbséget tenni egyszerű és összetett típusok között. Tudja a felsorolt összetett típusokat definiálni. Ismerje az egyes típusokhoz tartozó műveleteket. (Numerikus, logikai, karakter-, ill. szövegműveletek; továbbá tömbből elem kiválasztása indexével, rekordból mező kiválasztása nevével, halmazműveletek; szekvenciális állományokra alkalmazható műveletek)
Ismerje a strukturált programozás alapelveit, a lehetséges programszerkezeteket. Tudja a szükséges változókat kiválasztani, és programbeli használatukat szabatosan megfogalmazni. Tudja pontosan leírni az egyes típusfeladatok kiinduló állapotát (azaz felsorolni az értékkel rendelkező változókat és tulajdonságukat) és a várt eredményt (azaz mely változóba, milyen
TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
Emelt szint feltételek mellett, milyen értékeket kell visszaadnia a programnak). Tudja leírni a megfelelő algoritmusokat valamely algoritmusleíró nyelven.
10.3. Rekurzió 10.3.1. Rekurzió a feladatok és az algoritmusok világában
Ismerje a rekurzió fogalmát. Néhány egyszerű rekurziós feladaton tudjon bemutatni rekurzív algoritmusokat.
10.4. A programkészítés mint termék-előállítási folyamat 10.4.1. A programkészítés lépései: feladatmeghatározás, tervezés, kódolás, tesztelés, hibakeresés, hatékonyság- és minőségvizsgálat, dokumentálás
Világosan lássa a tervezés és a kódolás közötti különbséget. Tisztában legyen a tesztelés szerepével és alapelveivel. Tudjon adott feladathoz olyan tesztadatokat meghatározni, amelyek a hibás működés kiszűrésére alkalmasak.
10.5. Számítógép a matematikában, a természet- és társadalomtudományi tantárgyakban 10.5.1. Matematikai feladatok, egyszerű természettudományos szimulációs problémák, a középiskolai tantárgyakkal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása
Tudjon programot készíteni a felsorolt tantárgyak köréből megfogalmazott probléma megoldására, ha a megoldó módszerről részletes leírást kap.
11. A programozás eszközei (csak emelt szinten) TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
11.1. Algoritmusleíró eszközök 11.1.1. Feladatmegoldás egy algoritmus-leíró eszköz segítségével 11.1.2. Az algoritmus-leíró eszközök fajtái
Emelt szint Ismerje a struktogramot vagy a folyamatábrát, és a mondatszerű algoritmus-leíró eszközt. Tudjon az egyikkel programot tervezni.
TÉMÁK
VIZSGASZINTEK Középszint
11.2. Programozási nyelv 11.2.1. Egy programozási nyelv részbeni (specialitások nélküli) ismerete
11.3. Programfejlesztői környezet 11.3.1. Kódolási, szerkesztési eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben 11.3.2. Programkipróbálási eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben
Emelt szint Ismerjen egy programozási nyelven: típusdefiníciót, változódeklarációt, input és output utasításokat, alapvető programszerkezeteket (azaz szekvenciát, elágazást, ciklust), eljárásokat, állományból adatbeviteli és -kiviteli műveleteket. Tudjon egy közepes nehézségű, de összetett feladatot strukturáltan megoldani az ismert programnyelven. Tudjon e felhasználóval kulturáltan kommunikáló adatbevitelt és adatkivitelt írni. Legyen képes a program különböző kimeneteinek tesztelésére alkalmas mintaadatokat adni. Tudjon nyomkövetéssel programot tesztelni.
Az informatika szóbeli érettségi szabályai és értékelése A szóbeli érettségi tételei A szóbeli tételsort középszinten vizsgáztató tanár állítja össze. Emelt szinten központi tételsort hirdetnek ki. Mivel a részletes követelményekben csak minimális különbség van a két szint között, az emelt szintű tételsor középszinten is alkalmazható. A központilag kitűzött tételek a tétel címe mellett – vázlatpontok vagy kérdések formájában – szempontokat adnak az elvárt tartalom részleteire is. A vizsgán gyakorlati feladat is szerepel, mivel a kommunikáció és az internet használata a gyakorlati vizsgán nem megengedett. A gyakorlati feladatra a vizsgázó felkészül, de végrehajtásra csak a felelete alatt van módja. A felkészüléshez nem áll rendelkezésre számítógép, csak a felelethez. Gyakorlati kérdés lehet bármelyik tétel része, de lehet önálló tétel is. Minden esetben a vizsgázó bemutatja a végrehajtást, azaz beszámol arról, hogy mit csinál. Könyvtárhasználat témakörhöz is tartozhatnak gyakorlati feladatok, melyhez az eszközöket (pl. könyveket) biztosítani kell a vizsga helyszínén.
A vizsgáztatás szabályai – – –
– – –
A vizsgázó önállóan felel. A vizsgán a tanár nem tanít. Csak akkor szakítja félbe a feleletet, ha a vizsgázó súlyos hibát követ el, vagy elakad. A kommunikatív készség mérésére – ha az a felelet közben nem mérhető le –, a vizsgáztató kérdést tesz fel. A kérdés a tételhez kapcsolódik, például konkrét helyzet elemzését, probléma megoldását igényli, hogy a „rugalmas gondolkodás” mérhető legyen. A vizsgán a tanár a vizsgázó aktuális teljesítményét méri. (Középszintű vizsgán is!) Emelt szintű vizsgáról hangfelvétel készül, vitás kérdések eldöntése céljából. Értékelés során a feleletben tapasztalt hibákat csak egyszer vonjuk le.
A szóbeli érettségi értékelési szempontjai Logikai felépítés, vázlat (8 pont) Jó időbeosztás. Hogyan tudja hangsúlyozni a mondandóját, elvész-e a részletekben, vagy látja a téma súlyponti részeit? (Haladhat az általánosabb felől a konkrét felé, vagy fordítva.) Kiemeli-e a lényeges dolgokat?
Kifejezőkészség, szaknyelv használata (8 pont) Mennyire pontos a fogalmazása, az esetleges felületességek csak az időbeli korlátok miatt vannak-e, vagy a megértés hiányáról tanúskodnak? Mennyire érti az anyagot, milyen súlyúak a betanult, besulykolt, de meg nem értett tananyagok?
Tartalmasság (8 pont) Mindent tartalmaz-e, ami a témakörhöz szükséges? A tárgyi tévedéseket, rossz magyarázatokat, mint hiányosságokat kell figyelembe venni.
Kommunikatív készség (6 pont) Lehet-e a vizsgázót a témában vezetni? Ha elakad, hogyan reagál a segítségre, megérti-e amit kérdez a bizottság, mennyire rugalmasan gondolkodik? (Mivel ez a pont az együttműködési készséget méri, ha a felelet során meg sem kellett szólalni, akkor is kell kérdést feltenni.) -1-
Az informatika szóbeli érettségi szabályai és értékelése Szóbeli mintakérdés, értékelés A logikai felépítettség és a kommunikatív készség értékelése nem köthető konkrét tartalmakhoz. Egyazon tétel eltérő kifejtései lehetnek logikai felépítettségben teljesen egyenrangúak, ugyanakkor egy felelet mondataniak felcserélésével a tartalom és kifejezőkészség, szaknyelv értéke ugyanolyan értékű marad, míg a logikai felépítettség valószínűleg jelentősen módosul. A kommunikatív készség értékelése során lehet (kell) felmérni, hogy a vizsgázó „betanult” szöveget ad-e elő, vagy a megszerzett tudását a gyakorlatban is tudja kamatoztatni. Tartalmilag ezt a szempontot sem lehet részpontszámokra bontani. A logikai felépítettség és kommunikatív készség értékelésénél a pontszámot a hiányok súlyosságának mértékében kell csökkenteni. Gyakorlatilag a „meg sem szólal” jelenti a 0 pontot. Logikai felépítettsége gyenge (1-2 pont) a feleletnek akkor, ha a megadott kérdésekre tőmondatokban válaszol a vizsgázó. Amennyiben az egyes kérdésekre kifejtett választ kapunk, de a válaszok egymástól teljesen függetlenek, akkor 4-5 pont adható. Ha a vizsgázó a felelete elején – vagy a jegyzeteiben – a teljes témakörről ad áttekintést, és ezt követően az egyik részkérdést súlypontosan tárgyalja, a teljes pontszám megadható, de szélsőséges esetben célszerű megkérni, hogy a többi részről is beszéljen. A vizsgázó kommunikatív készsége jó, ha a feltett kérdésre válaszol, abban saját véleményét mondja el, és azt meg is indokolja. Amennyiben több kérdésre nem válaszol, többször összezavarodik, akkor csak 0-1 pontot kaphat. A vizsgáztató tanárnak figyelnie kell arra, hogy olyan kérdést tegyen fel, amelyre az elhangzott felelet vagy a vizsgázó jegyzete alapján a vizsgázó várhatóan tud felelni, mert az ismeretek hiányát másik szempontnál kell figyelembe venni. Ilyen lehet a korábban elhangzottakra visszautaló „segítő kérdés”, vagy az elhangzottak más szempontú elemzésére utaló kérdés. A vizsgáztatónak úgy kell feltennie a kérdést, hogy a vizsgázó azt hallja. Szükség esetén erről rákérdezéssel célszerű meggyőződni. (A vizsgadrukk az egyébként tökéletes hallásúaknál is okozhat fülzúgást.) Ha a vizsgázó reagál, de nincs önálló véleménye, vagy nem tud válasza mellett érvelni, 1-2 pontot kell levonni. Amennyiben kétségünk van a vizsgázó kommunikatív készségéről több kérdést is fel lehet tenni, de nem érdemes három különböző témánál többet előhozni (idő sincs rá és a vizsgázó is várhatóan inkább gyengülő teljesítményt fog mutatnia faggatás során). Vigyázzunk, erre a szempontra maximum 6 pont adható! Az alábbi mintakérdések után az értékelés a tartalmasság szerint történik. A tartalomhoz tartozó kulcsszavak iránymutatóak a kifejezőkészség, szaknyelv használata értékeléséhez. E két szempontnál különösen oda kell figyelni, hogy a hiányosságok miből adódnak, esetenként kérdésekkel kell tisztázni, hogy kifejezés használata pontatlan a vizsgázónak, vagy a mögöttes tartalommal nincs tisztában. Abban az esetben, ha súlyos tartalmi hiányosság mutatkozik a feleletben, a szaknyelv használata sem lehet megfelelő, tehát mindkét szempontnál csökken a pontszám. Az értékelésen jól látszik, hogy az egyes témakörök alapvetően egyenlő súllyal szerepelnek, a súlyozást lényegében a feltett kérdések adják. Ezért gyakorlatban nem lesz ilyen típusú pontozási útmutató. Az alábbiakban egy olyan pontozási elvet is megmutatunk, amely bármely feleletre alkalmazható iránymutatást ad. Bár egy felelet esetén idő sem lesz arra, hogy ennyire részletesen értékeljük a vizsgázó teljesítményét, előzetes tanulmányozása segít abban, hogy bizonyos hibákat, azok súlyosságát könnyebben tudjunk megítélni.
-2-
Az informatika szóbeli érettségi szabályai és értékelése Logikai felépítés, vázlat
(8 pont)
időbeosztás o jelentős időzavarba kerül o néhány gondolata kicsúszik az időkeretből, illetve besűríti a mondanivalóját o kihasználja a rendelkezésére álló időt felépítettség o elvész a részletekben o látja a súlypontokat, de nem fejezi ki o logikailag is rendezett lényegkiemelés o a felelő nem használ kiemeléseket o a kiemelései részben eltérnek a téma csomópontjaitól o kiemeli a lényeges dolgokat
1 pont 2 pont 3 pont 1 pont 2 pont 3 pont 0 pont 1 pont 2 pont
Kifejezőkészség, szaknyelv használata
(8 pont)
fogalomhasználat o felületes, pontatlan o pontatlan, de jelzésre javít o pontatlan, de önállóan javít o pontos, szakszerű megértés szintje o zavaros, bizonytalan o betanult anyagot visszamondja o lényegében érti is a mondanivalóját o érti az anyagot
1 pont 2 pont 3 pont 4 pont 1 pont 2 pont 3 pont 4 pont
Kommunikatív készség
(6 pont)
irányíthatóság o külső hatásra kizökken, leblokkol o lényegében visszatér saját gondolatmenetéhez o irányítható kérdések kezelése o kérdésre nem reagál o az egyszerű kérdéseket megérti o a kérdéseket részben megérti o a kérdéseket pontosan érti rugalmasság o kizárólag saját gondolatmenetét követi o a gondolkodása irányítható o gondolatai között rugalmasan vált Tartalmasság
0 pont 1 pont 2 pont 0 pont 1 pont 2 pont 3 pont 1 pont 2 pont 3 pont (8 pont)
Mindent tartalmaz-e, ami a témakörhöz szükséges? A tárgyi tévedéseket, rossz magyarázatokat, mint hiányosságokat kell figyelembe venni. Összesen: 30 pont -3-