Az Országos Gyógyintézeti Központ elôdje, a

HISTÓRIA

A Szabolcs utcai kórház Radiológiai Osztályának története A kezdetektôl napjainkig, 1896–2007 Forrai Gábor, Laki András, Bohár László, Fornet Béla

A

z Országos Gyógyintézeti Központ elôdje, a pesti Izraelita Hitközség Alapítványi Közkórháza 1889. november 6-án kezdte meg mûködését mostani helyén, Budapest XIII. kerületében, a Szabolcs utcában. Röviddel a kórház felépülte után a Zsidó Kórház az elsôk között (már 1896-ban) létesített röntgenosztályt, külön épületben, a késôbbi Pathologiai Intézet helyén. Az osztály dokumentációja a hôskorból teljes egészében megsemmisült. Így korábbi visszaemlékezésekre kell hagyatkoznunk.

A KÓRHÁZ KIEMELKEDÔ RADIOLÓGUSAI A SZÁZADFORDULÓTÓL

Az épület 2006-ban

Az elsô ismert radiológus a századforduló idején Simonyi (Schwartz) doktor volt. Pontosabb adataink 1920-tól kezdve vannak. A röntgenosztályt 1920–33-ig Weisz Ármin vezette, akinek emlékét tábla örökíti meg egykori munkahelye falán. Halálát követôen Weil Emil lett a vezetô. A Szabolcs utcai kórház legkiemelkedôbb radiológusának Bársony Tivadart tekinti az utókor, aki 1933–42-ig, haláláig állt az osztály élén, amely ekkor Budapest legnagyobb röntgenosztálya volt. Bársonyt nem kisebb személyiség nevezte a világ legjobb röntgendiagnosztájának, mint Guido Holzknecht, bécsi egyetemi tanár. Nemzetközi elismertségét jelzi, hogy Mayer – a róla elnevezett speciális fülészeti felvétel kidolgozója – ide küldte munkatársait tanulni. A hazai röntgenológia e méltatlanul elfeledett, máig talán legnagyobb alakja a radiológia úttörôi közé tartozott. A legismertebb munkái nyomán, az ô leírása alapján került a szakirodalomba a nyelôcsô Bársony-

féle funkcionális diverticuluma, az osteitis condensans ilei és a nyaki gerinc osteochondromája. Ugyanígy elismertek a tüdôcsúcs és a rekesz vizsgálatára kidolgozott módszerei. A gyomor és bélrendszer gyógyszeres vizsgálatai mellett 1925-ben rámutatott a fekélybetegség neurogén vonatkozásaira. Ô írta az elsô Bársony Tivadar magyar nyelvû könyvet a röntgenvizsgálatok technikájáról. Százötven dolgozata jelent meg, fôleg külföldi folyóiratokban. Az 1921-ben alakult Magyar Röntgentársaság vezetôségi tagja és néhány

Levelezési cím: dr. Forrai Gábor, Állami Egészségügyi Központ, Központi Radiológiai Diagnosztika Osztály; 1134 Budapest, Róbert Károly krt. 44. E-mail: [email protected]

308

História

Leopold Margit 16 évesen, az egyetlen, róla maradt képen, 1911-ben

Klein Jolán

Lichtenstein Béla

A három kép engedéllyel átvéve: RadioGraphics 1996;16:1503-1508.

évig elnöke is volt. Iskolateremtô egyéniség, legismertebb tanítványai Koppenstein Ernô, Weilné Leichner Zsuzsa, Hajdu Imre, Fogel Mária, Wald Béla, Schulhof Ödön, Polgár Ferenc és Szepes Imre. A röntgenosztályt 1942-tôl Leopold Margit vezette 1944. május 11-ig, amikor az aznap jelen lévô személyzetet az aulában falhoz állítva összegyûjtötték. A németek a röntgenosztály alagsorában és a Pest vidéki törvényszéki fogházban kihallgatták és megkínozták ôket. Az elhurcoltak között volt Forgács Rózsi, Kenéz Stefi, Bach Ernô, Egán Ernô, Gáldi Jenô és Holits Rezsô Junior. Forgács Rózsinak késôbb sikerült egy ablakon keresztül megszöknie, Kenéz Stefit pedig visszavitték, hogy egy sebesült Régi leletfejlécek

katonáról röntgenfelvételt készítsen. Ô ott is maradhatott, és 1945. áprilisig egyedül dolgozott a röntgenosztályon. Breuer Lenkét, Klein Jolánt, Leopold Margitot, Lichtenstein Bélát, Weisz Miklóst és Winkler Katalint Auschwitzba vitték. Egyikük sem tért vissza. Emléküket a Radiológiai Klinika konferenciatermében az 1995. október 12-i megemlékezés során elhelyezett tábla ôrizte. Errôl a szomorú idôszakról megható megemlékezést közölt a RadioGraphics címû folyóiratban az egykori túlélô, Korek Klára röntgenasszisztensnô lánya, aki ma radiológus és Amerikában él. Korek Klára a tragikus napon éppen nem volt bent dolgozni, így maradhatott életben. A Zsidókórház 1944-45-ben a Wesselényi utcába költözött, az ottani röntgenosztályt Haász Lajos vezette.

A

MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN

A háborút követôen a röntgenosztály visszaköltözött az eredeti helyére, Weilné Leichner Zsuzsa irányításával (1945–50-ig). Késôbb Boris Alfréd vette át az osztály vezetését (1950–58). 1950-ben a kórházat államosították, 1956-tól Orvostovábbképzô Intézet néven mûködött. 1962-ben 21 tanszéket hoztak létre, közöttük a röntgentanszéket is. 1959-

MAGYAR RADIOLÓGIA 2007;81(7–8):308–317.

309

Deák Pál

Erdélyi Mihály

ben Deák Pál kandidátus (1962-tôl egyetemi tanár) lett az osztály vezetôje, akit az 1956-ban megalakult Országos Röntgen és Sugárfizikai Intézet igazgatóhelyettesévé, majd 1962-tôl igazgatójává neveztek ki. Az ORSI és a radiológiai klinika 1962–92 között szimbiózisban élt, a klinika mindenkori igazgatója egyben az ORSI vezetôje is volt. Deák Pál elsôsorban a csontdiagnosztika mûvelésével szerzett érdemeket, 1959-ben megvédett kandidátusi disszertációjának témája az acroosteosclerosisok röntgendiagnosztikája volt. Csontdiagnosztikai könyve e terület egyik alapmûve. Kitûnô elôadó és nagy mûveltségû ember volt, nemzetközi tekintélyû szakemberként ô szervezte meg Hanoiban a radiológiai oktatást.

A K É PA L K O T Ó DIAGNOSZTIKA

ÚTTÖRÔI

Deák Pál támogatásával kezdte el Lányi Márton Magyarországon a korszerû mammográfiás tevékenységet. Munkatársai közül Tas György, Barna László, Fried László és Deák József munkásságát kell kiemelni. Deák Pál halálát követôen Erdélyi Mihály kandidátus, késôbb az orvostudományok doktora állt az intézet élén (1966– 1978). Erdélyi Mihály a hagyományos rétegvizsgálat, a pneumoretroperitoneum, a pneumoangiográfia hazai úttörôi közé tartozott. Az elsôk között alkalmazta az

310

intraoperatív kolangiográfiát. A tüdô hagyományos és rétegvizsgálatának módszereirôl írt dolgozatát a WHO ajánlása szó szerint idézte. Ô írta a Handbuch der Medizinischen Radiologie gerincdiagnosztikával foglalkozó két fejezetét. A hazai irodalomban elsôként adott ki könyvet az emlôdiagnosztikáról, amelyet munkatársaival közösen írt. Erdélyi professzor alakította iskolateremtô munkával igazán klinikává az általa vezetett osztályt. Mûködése alatt indult meg az izotópdiagnosztikai részleg Vittay Pál, illetve a hemodinamikai laboratórium Berentey Ernô vezetésével. Erdélyi kiváló oktató, pedagógus volt, akinek számos tanítványa (Antony Veronika, Bartha László, Berentey Ernô, Bohák Ágnes, Bohár László, Bozalyi Ildikó, Göblyös Péter, Írás Jenô, Kopcsányi Zsuzsa, Lányi Márton, Vittay Pál) tartozik a hazai radiológia neves személyiségei közé. Klinikaigazgatói mûködése idején Berentey Ernô, Göblyös Péter és Vittay Pál szerzett tudományos fokozatot. Erdélyi professzor az ORSI igazgatójaként tudatában volt annak, hogy kettôs megbízatása, nevezetesen az orvosok röntgenológiai képzésének és továbbképzésének irányítása, valamint a röntgenszakellátás országos összehangolása, egymással szorosan összefüggô feladatok. Az 1966. május 26-án tartott tanszékfoglaló elôadását fellapozva fogalmat alkothatunk arról, hogy milyen gondolatokkal, tervekkel látott új feladatához: „Elöljáróban ismertetni kívánom azt az általános röntgenológiai szemléletet, melyet az eredményes röntgenvizsgálat elôfeltételének tartok. A harmincas években olyan helytelen törekvések terjedtek el, melyek a röntgenológiát függetleníteni kívánták a klinikumtól. Ennek az irányzatnak a képviselôi nem vették figyelembe azokat az összefüggéseket, melyek a kórelôzmény, a klinikai és laboratóriumi vizsgálatok eredményei, valamint a röntgenvizsgálat között vannak. Egyesek a leegyszerûsítésben odáig mentek, hogy azt vallották: a röntgenvizsgáló az észleletnek csak egyszerû leírását adja anélkül, hogy bármely irányban állást foglalna. Meggyôzôdésem szerint a röntgenvizsgálónak az a feladata, hogy vizsgálatának eredményét véleményben foglalja össze, ezt azonban csak akkor teheti meg, ha röntgenológiai munkáját dialektikusan gondolkodó

História

és vizsgáló módszerré alakítja át. Ehhez elengedhetetlen, hogy a klinikustól megkapja a szükséges adatokat, ezeket viszont akkor tudja jól felhasználni, ha a klinikai tárgyban is kellô jártassággal bír.” Bár ott tartanánk, hogy napjaink gyakorló radiológusai és a képalkotó vizsgálatokat indikáló klinikusai végre egyértelmûen tartanák magukat a fenti alapelvhez! Iskolateremtô munkássága mellett emberi értékeit is elismerve és honorálva hozták létre tanítványai az Erdélyi Mihály-emlékérmet. A kuratórium a Borsos Miklós alkotta plakettet évente, ünnepi tudományos ülés keretében adományozza a hazai radiológia egy-egy kiváló, a napi diagnosztikai tevékenység mellett a tudomány és az oktatás területén is jelentôset alkotó alakjának.

A

H AGYO M Á N YO S T Ó L A M O D E R N E GY E T E M I RADIOLÓGIAI KLINIKÁIG

Erdélyi Mihály professzor nyugdíjazását követôen, 1978-ban került az akkori Orvostovábbképzô Intézet, majd Orvostovábbképzô Egyetem Radiológiai Klinikájának élére dr. Csákány György kandidátus. Csákány professzor ezt megelôzôen közel húsz éven át vezette az Országos Kardiológiai Intézet röntgenosztályát, és emellett 1972-tôl az Országos Röntgen és Sugárfizikai Intézet igazgatóhelyettese, majd fôigazgatója is volt. Klinikaigazgatói és ORSIfôigazgatói munkáját töretlen lelkesedéssel és aktivitással végezte egészen nyugállományba vonulásáig, 1989-ig. Tudományos munkásságában kiemelkedô jelentôségûek a tüdôkeringés röntgenvizsgálatában elért eredményei, amelyeket „A kisvérkör röntgenvizsgálata” címû, 1963-ban megjelent monográfiájában foglalt össze. Az ORSI és a radiológiai klinika munkáját és munkatársi gárdáját egy egységbe szervezte, ezzel máig is példásnak tartott módszertani és ellenôrzési bázist létesített, amely távozása után – sajnálatosan – lényegében szertefoszlott. Irányítása alatt közel 40 radiológus dolgozott, közöttük Berentey Ernô és Vittay Pál egyetemi tanárok, Bohár László, Bor Katalin, Csobály Sándor, Göblyös Péter, Gönczi Judit és Szilvási István docensek, valamint Gôdény Mária és Molnár Ferenc fôorvosok. Munkatársai elômenetelét segítette, a szakmai és tudományos fejlôdéshez minden támogatást megadott. Ennek eredményeként kezdeményezése és irányítása alatt tizenegy munkatársa (Bartha László, Berentey Ernô, Bertényi Anna, Bohák Ágnes,


Bohár László, Bor Katalin, Csobály Sándor, ifj. Erdélyi Mihály, Gönczi Judit, Szebeni Ágnes, Szilvási István) védte meg kandidátusi értekezését. Csákány professzor kezdte meg a hagyományos röntgenklinika átalakítását modern, több lábon álló radiológiai klinikává. Az országban elsôk között szervezett Csákány György ultrahang-diagnosztikai és CT-diagnosztikai munkahelyeket. Szakosodott klinikai-radiológiai munkacsoportokat (gasztroenterológia, kardiopulmonológia, uroradiológia, endokrinológia, emlôdiagnosztika, hemodinamika) alakított ki, ezzel is alátámasztva meggyôzôdését és radiológusi hitvallását, amit 1977-ben megjelent (Forrai professzorral közösen szerkesztett) „Klinikai röntgendiagnosztika” címû könyvében így fogalmaz meg: „A címmel legfôbb törekvésünket kívántuk hangsúlyozni, azt, hogy a röntgentüneteket a klinikai képbe illesztve, azzal összhangban tárgyaljuk.” E mû második kiadása, az 1984-ben megjelent „Radiológiai diagnosztika” tulajdonképpen egy egészen új könyv, amelynek szerzôgárdáját zömmel az Orvostovábbképzô Egyetem klinikáinak és tanszékeinek munkatársai adták. Ez a munka a képalkotó diagnosztika forradalmi fejlôdésének idôszakában született, amint arra a szerkesztô is utal elôszavában: „A röntgendiagnosztika, helyesebben a radiológiai diagnosztika is – más egyebek között – átmeneti korszakát éli, s ezt tükrözi ez a tankönyv is, amely a hagyományos ismeretanyagon kívül már következetesen utal a legújabb és a gyakorlatban már bevált lehetôségekre is (komparatív ikonográfia).” Az említett kézikönyvek elsôsorban a szakorvosképzést szolgálták, segítették, amelyet a radiológusok posztgraduális képzésével együtt Csákány professzor szívügyének tekintett. Az általa vezetett klinika egyik legfontosabb feladata volt a szakorvosképzésben a kötelezô konzultációk szervezése, ellenôrzése, a szakorvosjelöltek számára tanfolyamok rendezése és magának a szakvizsgának a lebonyolítása. A továbbképzés érdekében szervezett színvonalas tanfolyamokon (ahol a klinika oktatóin kívül meghívott vendégelôadók is szerepeltek) négy-öt év alatt mintegy 650-700 radiológus vett részt. A szakorvosoknak és szakorvosjelölteknek

311

szervezett, kötelezô tanfolyamokon túl intézete évi öt-hat, speciális (ultrahang-diagnosztikai, izotópdiagnosztikai stb.) tanfolyam, továbbá konferenciák és szemináriumok rendezésével vállalt oroszlánrészt a radiológusok posztgraduális oktatásában. Ugyanakkor Csákány professzor nagy súlyt fektetett az elméleti oktatás decentralizálására, ennek érdekében tovább szervezte és erôsítette a korábban bevezetett (és napjainkban bizonyos nosztalgiával emlegetett) területi radiológus-továbbképzést (TRT). Legtehetségesebb munkatársait – a közvetlen szakmai feladatokon túl – igyekezett bevonni a radiológia országos szervezési feladataiba, oktatási és tudománypolitikai munkájába. A szakma legfontosabb kérdéseit, híreit, valamint az ORSI munkáját, állásfoglalásait, módszertani leveleit, modernizáló törekvéseit a Radiológiai Közlemények címû folyóiratban jelentette meg, amely évente négy alkalommal jutott el az olvasókhoz.

A S Z Ü R K E Á L LO M Á N Y DICSÔSÉGE Dr. Berentey Ernô egyetemi tanár 1989-tôl 1998-ig vezette a klinikát. Noha erre az idôszakra az intézmény egészének létét, jövendô státusát érintô bizonytalanság nyomta rá bélyegét, az elôdei által épített személyi és szervezeti alapokra támaszkodva sikerült megôriznie a klinikát a hazai képalkotó diagnosztika egyik elismert centrumaként. Klinikaigazgatói kinevezése elôtt az általa megszervezett hemodinamikai laboratóriuBerentey Ernô mot vezette, és alapvetô szerepe volt az Orvostovábbképzô Intézetben a cardiovascularis invazív diagnosztika és terápia bevezetésében. Munkatársaival együtt 1963-ban kezdte el a szívkatéteres vizsgálatokat, angiográfiákat és katéteres intervenciókat, amelyek közül több eljárást is az országban elsôként vagy az elsôk között alkalmaztak. 1971-tôl végeztek koronarográfiákat, 1982-tôl PTCA-t, 1993tól coronariastent-implantációt más intervenciók mellett. Az elsô hazai intracoronariás thrombolyist is ôk végezték.

312

Az említett idôszakban fontos mûszaki fejlesztések is végbementek; 1992-ben modern, színes Doppler-vizsgálatokra alkalmas ultrahangkészülékkel egészült ki az eszköztár, amely a vascularis diagnosztikában hozott jelentôs elôrelépést. Ezzel szinte egy idôben bevezetésre került a rectumtumorok stádiumbeosztásához elengedhetetlenül fontos, endocavitalis ultrahang-diagnosztika, a nyelôcsô daganatainak stádiumbeosztását elôsegítô transoesophagealis ultraszonográfia, és 1996-ban az addigi asztalléptetôs CT-berendezést az akkoriban igen korszerûnek számító spirál üzemmódú készülékre cserélték. Mégis elsôsorban a „szürkeállomány” biztosította, hogy az intézet a romló technikai feltételek ellenére is eleget tudott tenni az egyetemi jellegbôl adódó, speciális feladatoknak. Ennek igazolása, hogy a röntgensugárzás felfedezésének centenáriumi ünnepségén, 1995-ben elhangozhattak az alábbi mondatok: „A klinika személyi állományának összetétele napjainkban is egyedülálló a hazai radiológiai intézmények között, hiszen a jelenleg itt dolgozó szakorvosokból hét rendelkezik tudományos minôsítéssel. Elismertségüket jelzi, hogy a legutóbb megválasztott 21 tagú szakmai kollégiumba munkatársaink közül négy került be.” A teljesség igénye nélkül említsük meg Berentey professzor néhány kitûnô munkatársát, akik az ô irányítása alatt – a mindennapi diagnosztikus tevékenységen túl – oktatói és tudományos munkájukkal ebben az évtizedben meghatározták a klinika szakmai színvonalát: Bohák Ágnes egyetemi docens, Bohár László egyetemi docens, Bor Katalin egyetemi docens, Csobály Sándor egyetemi docens, Göblyös Péter egyetemi docens, Gönczi Judit egyetemi docens, Molnár Ferenc fôorvos, Szilvási István egyetemi docens, Vittay Pál egyetemi tanár. Berentey Ernônek és tanszéki elôdjeinek iskolateremtô munkáját dicséri, hogy a késôbbiekben szinte valamennyien a magyar radiológia elismert szakembereiként különbözô egészségügyi intézmények vezetô pozícióiban teljesítettek, illetve teljesítenek ma is szolgálatot. A mindennapok munkájában Berentey profeszszor mûködése alatt igen jelentôs változást hozott az általa kifejlesztett leletezô, leletarchiváló és adatbázis-kezelô szoftver bevezetése. Ez országos viszonylatban az elsôk között tette könnyebben kezelhetôvé a leletírást, és maximálisan megoldotta az adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését. E számítógépes program dicsérete, hogy számos diagnosztikai centrumban használták éveken át közmegelégedésre.

História

S Z A K V I Z S G Á Z TAT Á S

ÚJ

A L A P O KO N

Berentey professzor – szorosan együttmûködve a többi egyetem vezetô radiológusaival – új alapokra helyezte, átszervezte a hazai szakvizsgáztatási rendszert. E korszerû vizsgáztatási metodika legfontosabb sajátossága az volt, hogy a vizsgázó széles körû, gyakorlatilag a szakterület egészére kiterjedô ismeretanyagát kérte számon; a vizsga egyik részét több száz, számítógéppel feltett kérdés megválaszolása jelentette, majd ez kiegészült egy adott kérdéskör részletes elméleti és gyakorlati megvitatásával, amelybe az adott terület egy szaktekintélyét is bevonták. Mûködése idôszakában közel 400 fiatal orvos szerzett szakképesítést a klinika szervezésében lebonyolított vizsgarendszerben. A felkészülést a szakvizsgára az évente megrendezett, kötelezô elôkészítô tanfolyam segítette, amelynek elôadói között nem csupán a belsô munkatársak, hanem a hazai radiológia számos kiváló személyisége is szerepelt. Az Orvostovábbképzô Egyetem kiterjedt feladatainak megfelelôen a klinika oktatói nemcsak az évi öt-hat, saját szervezésû továbbképzô tanfolyamon, hanem a társklinikákon és egyéb oktatási intézményekben tartott posztgraduális elôadás-sorozatokon is rendszeres elôadók voltak, ebben az idôszakban is. A szakorvosok felkészítésében és a radiológusok folyamatos továbbképzésében kifejtett munkásságán túl Berentey professzor elévülhetetlen érdemeket szerzett a szakdolgozók, mindenekelôtt a röntgen-mûtôs szakasszisztensek képzésében is. A jelenleg hazánkban ebben a munkakörben tevékenykedôk többsége az ô és munkatársai tapasztalt oktatói-nevelôi kezei közül kerültek ki. A felkészülés során ma is haszonnal forgathatják a szerkesztésében megjelent „Jegyzet a röntgen-mûtôs szakasszisztensek részére” címû tankönyvet.

G É P P A R K C S E R E,

az osztály átépítésére. 1998 végére az országban elsôként alakult ki teljes körû foszforlemezes digitális radiológia, a hozzá tartozó, teljes körû képarchiválással, PACS-rendszerrel. Lehetôvé vált a digitális képek továbbküldése a többi klinikára. Átépítették a sebészeti röntgenrészleget, ahol multifunkcionális Fornet Béla digitális röntgengép kapott elhelyezést és komplex mammográfiás diagnosztika került kialakításra. A sebészeti röntgenrészleg vezetôje Cserepes Éva fôorvos, az emlôdiagnosztikai részleg vezetôje Forrai Gábor lett, aki nagy akarással korszerû, minden igényt kielégítô mammográfiás egységet hozott létre. A mammográfiás team megerôsítését Riedl Erika fôorvos segítette. A belgyógyászati röntgendiagnosztika vezetését változatlanul Bozalyi Ildikó fôorvos látta el, ezen a szinten is kicserélésre került a teljes röntgengéppark. Az ultrahangrészlegre ATL HDI 5000 berendezés került. A CT két mûszakos folyamatos betegellátást végzett. A klinika munkatársai: Riedl Erika, Bozalyi Ildikó, Laki András, Dévai Tünde, Gergely Mária, Barta Miklós, Szelei Nóra, Borbély Krisztina, Hetényi Szabolcs, Fülöp Rita, Angyal Andrea, Komáromy Katalin. Forrai Gábor és Zana Katalin PhD fokozatot szereztek. Magas színvonalú CT-, ultrahang-, emlôdiagnosztika és hasi radiológiai diagnosztika, uroradiológiai teamek alakultak ki. Folytatódott a korábbi igényes, szakorvos- és orvostovábbképzô munka, évente 14-16 tanfolyammal.

T U D O M Á N YO S E GY Ü T T M Û K Ö D É S E K

MODERNIZÁCIÓ

Az új nevén Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Radiológiai Klinikájának igazgatója 1998-ban dr. Fornet Béla kandidátus lett, docensi kinevezéssel. Az elôzô években a klinika helyiségeinek állapota leromlott, a gépek átlagéletkora 15–25 év volt. A klinika korábbi döntés alapján angiográfiás intervenciós egységétôl és izotóprészlegétôl is elvált. Szükség volt a géppark gyakorlatilag teljes cseréjére és


A klinika munkatársai bekapcsolódtak a nemzetközi vérkeringésbe is; elôadásaikkal rendszeresen szerepeltek az európai (ECR) és a chicagói, észak-amerikai radiológuskongresszuson (RSNA). Két európai Frankofon kongresszus került megrendezésre a klinika munkatársaival Budapesten, 1998-ban és 2002-ben. A Royal College of Radiology munkatársai évente továbbképzô kurzust tartottak az intézetben,

313

Zana Katalin (Párizs és Toulouse), Szelei Nóra (Párizs), Angyal Andrea (Franciaország), Forrai Gábor (Párizs).

A XXI.

SZÁZAD

ELEJÉN

2000-ben a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetemet a Semmelweis Egyetemhez csatolták, annak Egészségtudományi Kara lett. Az összevonás már elôre is sejthetôen számos gondot okozott, ennek eredményeként 2001. december 31-én a „Szabolcs utcai Az osztály orvosai az utolsó reggeli megbeszélésen. Balról jobbra: kórházat” az orvosegyetemtôl Benedek Adrienn, Varga Andrea, Borbély Krisztina, Galgóczy Hajna, ismét különválasztották. Az Volek Mónika, Forrai Gábor, Gergely Mária, Székely Géza, Bozalyi Ildikó, egyetemi lét megszûnésével a Riedl Erika, Laki András, Kovács Tünde (hiányzik: Cserepes Éva) Radiológiai Klinika 2002-tôl az Országos Gyógyintézeti Központ Radiológiai Osztályaként mûködött tovább. több ETT- és OTKA-pályázat nyertesei, illetve Fornet Béla 2001 végén lemondott az osztály résztvevôi voltak a klinika orvosai. Elsôként nyervezetésérôl, utódja Forrai Gábor lett. tek pályázatot az Európai Unió által kiírt Leonardo Az OGYK klinikai osztályain ellátott speciális beprojektben is, amelynek kapcsán francia, angol vendégek érkeztek a klinikára, kettô-négy hetes tapasztegcsoport egyre magasabb diagnosztikai igényeket talatcserére. A klinika munkatársai Cambridge-be és támasztott. párizsi oktatókórházakba látogattak. A kórház fô profiljába tartozott a hematológia A klinikán a francia–magyar radiológuskapcsola(Országos Hematológiai Intézettel történt egyesütokat összefogó team alakult ki (Fornet Béla, Forrai lés óta), a szívsebészet, a kardiológia, a gasztroenGábor, Angyal Andrea, Zana Katalin, Szelei Nóra, terológia, a sebészet (kiemelten: nyelôcsô, has, Laki András). A klinika részt vett az újonnan alaemlô), a fül-orr-gégészet, az onkológia, az urológia kított, akkreditált, felsôfokú szakasszisztensés az andrológia. képzésben, programjának kialakításában, a szükséges tankönyvek, jegyzetek megírásában, illetve az Technikai felszerelés, speciális oktatásban. E munka a HIETE Egészségügyi vizsgálóeljárások Fôiskolai Kara segítségével, Hollós Sándor kandidátus fôiskolai tanárral történt szoros együttmûködésben jött létre. Jelentôs részt vállalt ebben A fejlôdés mérföldkövei: digitális radiográfia és Lukovich Tamásné, a klinika vezetô röntgenassziszPACS – az elsô film nélküli, hagyományos röntgen tense, aki 2000-tôl a Magyar Radiológus AssziszMagyarországon – 1999 óta, két digitalizált átvilátensek Egyesületének (MRAE) elnöke is lett. gító (egy távirányítható), egy digitális, három anaFornet Béla 1996–98 között elnöke, majd 2000-ig lóg ultrahangkészülék, spirál-CT, direkt digitális alelnöke volt a Magyar Radiológus Társaságnak. mammográf (Magyarországon az elsô, 2005 óta), Ugyancsak ebben az idôszakban kapta meg Fornet analóg mammográf daylight hívóval, foszforlemeBéla a szlovák, a horvát, a román radiológustárzes sztereotaxiás mammográfia, képalkotó vezérelsaság tiszteletbeli oklevelét, a francia, szlovák rate intervenciók (ultrahang, CT) a teljes test területén, denzitometria, ultrahangvezérelt vacuum core diológustársaság emlékérmét, és a finn radiológusemlôbiopszia (Magyarországon elôször, 2003 óta). társaság levelezô tagjává választotta. Több munkaAz emlô fekvô, digitális, sztereotaxiás vacuum társ került ki egyéves franciaországi ösztöndíjra:

314

História

core biopsziájának befogadását Magyarországon elsôként az OGYK Radiológiai Osztálya kezdeményezte és nyerte el 2005-ben.

nosztikai Társaság vezetôségi tagjaként az Európai Radiológus Kongresszuson rendszeresen tart tanfolyami elôadásokat.

PACS, digitális képtovábbítás

Asszisztensek

Jelenleg, 2007-ben már valamennyi képalkotó eszköz hálózatba kötött és digitálisan archivált a PACS-rendszer segítségével. A digitális archívum 1999 óta valamennyi vizsgálat képeit tárolja. Az egész intézet területén megoldott a digitális képek továbbítása kihelyezett terminálokra. A digitális eszközökkel teleradiológia, telekonzultáció, videokonferencia is megoldható akár interneten, akár telefonvonalon keresztül. Ez az oktatásban, a napi betegellátásban, a tudományos munkában és más – külföldi – intézetekkel való összeköttetésben használható. A leletezés a PACS-hálózaton keresztül, digitális diktafonnal történik, központi leíróhelyiségben. 2006 óta a PACS-rendszer és a 2002ben bevezetett (az osztályon a korábbi leletezôprogramot is felváltó), egységes kórházi informatikai rendszer is összekötésre került. A teljesen digitalizált osztályon a sötétkamra feleslegessé vált, helyén több munkaállomást tartalmazó leletezôszoba került kialakításra.

Az asszisztensi létszám 18 fô. A radiológiai osztályon az asszisztencia valamennyi tagja CT-vizsgálati gyakorlattal rendelkezik, öten komplex emlôdiagnosztikában is jártasak. Ketten végzett szonográfusok, egy fô egészségügyi szakoktató diplomát szerzett, egy fô fôiskolai képzésen vett részt. Az osztály vezetô asszisztense, Lukovich Tamásné fôiskolai diplomával rendelkezik és a Magyar Radiológus Asszisztensek Egyesületének elnöke.

Orvosok A radiológiai osztályon 2006-ban dolgozó orvosgárdát, valamint speciális érdeklôdési köreiket az 1. táblázatban mutatjuk be. Ezekben az években két orvos vett részt egy-egy éves továbbképzésen, egy orvos két hónapos tanulmányúton Firenzében, Párizsban és Lille-ben. A rövidebb, egy-két hetes bel- és külföldi kongresszusok és tanulmányutak száma évente az osztályon átlagosan 24. Egy orvoskolléga Észak-Írországban kezdett dolgozni. Az orvosok döntô többségének sokéves gyakorlata van a CT-, az ultrahang- és a Doppler-vizsgálatokban. Öten jártasak hagyományos, CT-, ultrahang-, illetve MR-vezérelt intervenciókban. Hat radiológus végez MR-vizsgálatokat. Három orvos tagja a vezetôségnek a Magyar Radiológusok Társasága szakmai szekcióiban (ultrahang, emlôdiagnosztika). Az osztály vezetôje a Radiológiai Szakmai Kollégium titkára, a Magyar Radiológusok Társasága vezetôségi tagja, az MRT Emlôdiagnosztikai Szekciójának fôtitkára. Az Európai Emlôdiag-


Munkabeosztás, ügyeletek A 24 órás feladatok két mûszakban plusz ügyeleti beosztásban kerülnek ellátásra a teleradiológiai lehetôségeket is kihasználva. 1. táblázat. A radiológiai osztály orvosai és speciális érdeklôdési területük 2006-ban Dr. Dr. Dr. Dr. Dr. Dr.

Barta Miklós Benedek Adrienn Bercsényi Anikó Borbély Krisztina Bozalyi Ildikó Cserepes Éva

Dr. Ferencz Judit Dr. Forrai Gábor

alorvos rezidens rezidens alorvos fôorvos fôorvos

Dr. Galgóczy Hajna Dr. Gergely Mária

alorvos osztályvezetô fôorvos adjunktus adjunktus

Dr. Kovács Tünde

adjunktus

Dr. Laki András Dr. Riedl Erika Dr. Szelei Nóra Dr. Székely Géza Dr. Varga Andrea

fôorvos fôorvos alorvos alorvos alorvos

Dr. Volek Mónika Dr. Zillich Zoltán

rezidens segédorvos

emlô

emlô, hematológia gasztroenterológia gasztroenterológia, ultrahang musculoskeletalis emlô, onkológia, intervenciók ultrahang musculoskeletalis, gasztroenterológia ultrahang, intervenciók uroradiológia emlô, onkológia ultrahang intervenciók hematológia, neuroradiológia

315

Az ügyeletek egy része távoli internetes eléréssel zajlik. A radiológus orvosok az otthoni vagy hordozható számítógépeikrôl leletezik a sürgôsségi hagyományos röntgen- és CT-vizsgálatokat.

Tudományos munka, oktatás Az OGYK 2002-tôl már nem egyetemi funkcióban, hanem országos intézetként dolgozik. Az eddigi oktatói státus megszûnt, de a radiológiai osztály folytatta megszokott oktató, továbbképzô tevékenységét. Emellett az osztály számos magyar és idegen nyelvû közleményt jelentetett meg, tagjai belföldikülföldi kongresszusokon, tanfolyamokon tartanak elôadásokat. Fôbb témák: emlôdiagnosztika, hematológiai-onkológiai diagnosztika, uroradiológia. Az osztály mint a francia–magyar radiológuskapcsolatok központja, megszervezte az Edicerf ötkötetes francia radiológiai jegyzet magyar nyelvre fordítását és kiadását. A munkatársak rendszeresen részt vesznek az évente megjelenô Onco Update és Gastro Update kötetek megírásában. Az osztály számos fórumon szerepelt paleoradiológiai anyagával a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárával közösen. A jelenleg is zajló kutatás a váci múmiák egykori betegségeinek röntgen- és CT-vizsgálattal történô feltérképezését célozza. Az eredményekrôl a média (National Geographic és a televízió) is beszámolt. Az osztály a radiológus rezidensek képzésében is vezetô szerepet töltött be. E helyszínen zajlik a rendszeres gyakorlati oktatás a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Fôiskolai Karának képi diagnosztikai asszisztensképzésében részt vevôk, valamint több más képzôintézet hallgatói számára. Orvosai

és asszisztensei az asszisztensképzésben, továbbá az Egészségügyi Szakképzô és Továbbképzô Intézet által végzett szonográfusképzésben rendszeres elôadók és gyakorlatvezetôk. Egyéni továbbképzésen számos orvos és asszisztens töltött hosszabb-rövidebb idôt az osztályon, fôként komplex emlôdiagnosztikai, ultrahang- és CT-témákban. Az éves egyéni továbbképzési létszám átlagosan nyolc orvos, 35 asszisztens. A 2005 utáni idôszakban a radiológiai osztály rendszeresen tartott akkreditált rendezvényeket (zárójelben az évi részvételi létszámok): Francia–Magyar Radiológus Szimpózium (400-650 fô), Középeurópai PACS Iskola (180 fô), komplex emlôdiagnosztikai tanfolyam (50 fô), ultrahang-tanfolyam (25 fô), uroradiológia tanfolyam (20 fô), asszisztensi kongresszus (600 fô), emlôdiagnosztikai tanfolyam asszisztensek részére (32 fô), digitális radiológiai tanfolyam asszisztensek részére (30 fô).

VÉGJÁTÉK

ÉS

ÚJ

FEJEZET

Az egészségügyi reform kapcsán az önálló Szabolcs utcai kórház 118 évvel megalapítása után, 2007. június 30-án megszûnt. 2007. július 1-jén megalakult az Állami Egészségügyi Központ, amelynek két telephelyét (Róbert Károly körút és Podmaniczky utca) is ellátja a nagy létszámú és kiváló felszereltségû Központi Radiológiai Diagnosztika Osztály, döntôen új gépekkel, új épületben. Az osztályvezetôi pályázatot dr. Forrai Gábor nyerte. A Szabolcs utcai radiológiai osztály magasan képzett, baráti hangulatban dolgozó, összetartó kollektívája teljes létszámban átkerült az új intézménybe. De ez már egy új fejezet.

Irodalom 1. Amorosa JK, Gabaeff D, Nagy Fülöp J, Fekete Schwartz M, Gönczi J. Radiologic History Exhibit – Tragedy in the Radiology Department of the Jewish Hospital, Budapest, Hungary. RadioGraphics 1996;16:1503-8. 2. Strausz I. Zsidó kórházak alapítása és szerepe, különösen 1944/45-ben, Budapesten. Budapest: Educational Committee, Haynal Imre University; 1995. 3. Polgár F. Theodore Bársony, in memoriam. Acta Radiol 1943;24:138. 4. Kane T. Hungary in World War II: the Hungarian contribution to the Axis war effort. Cornmand 31, Nov-Dec, 1994. 5. Paal J. SS Febdlazarett 500 (interview with Rózsi Forgács). Képes Figyelô 1946;18:17.

316

6. Dénes Z. Az I. számú nemzetközi Vöröskereszt kisegítô kórház a Budapesti gettó területén, VII. Akácfa utca 30. Personal accounts. New York, NY: Rosenthal Institute for Holocaust Studies. 7. Botos J. Vöröskeresztes embermentôk. Budapest: Committee of Antifascist Organizations; 1992. 8. Az Orvostovábbképzô Intézet huszonöt éve (1956–1981). Budapest: 1981. 9. Bohár L. A magyar radiológia iskolateremtô, nagy alakja: prof. dr. Erdélyi Mihály. A SOTE Baráti Köre által meghirdetett pályázat III. díjas mûve. Budapest: 1992. 10. Fornet B, Vargha Gy, Vadon G (szerk). A magyar radiológia 100 éves története. Budapest: Medicina Könyvkiadó Rt.; 1996.

História

Kommentár Valószínûleg lehetetlen vállalkozás e néhány oldalon akár vázlatosan is összefoglalni, elbúcsúztatni a Szabolcs utcai radiológia több mint 100 éves történetét, a Zsidókórháztól az Orvostovábbképzô Intézeten és a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetemen át az Országos Gyógyintézeti Központig. A Magyar Radiológia folyóirat örömmel ad helyet ennek a rövid összefoglalásnak, amelyet a szerzôk emlékezés és rekviem gyanánt a hazai radiológia egyik meghatározó szellemi központjának szenteltek.

A dolgozat természetesen szubjektív, hiszen a szerzôk az osztály jelen és korábbi vezetô munkatársai, élükön Forrai Gáborral, és ilyen terjedelemben nem lehet értékelés vagy méltatás. Bízunk benne, hogy egy vagy több radiológus kolléga majd egyszer megírja a több mint egy évszázad történetét annak teljességében, ahogy ezt az írott emlékek és a máig velünk élô elismerés, indulat és kritika diktálja. A szerkesztôség

HÍREK

KITÜNTETÉS Békéscsaba városa 2006-ban adta át elôször a „Békéscsaba Egészségügyéért” díjat, amelyet évente két személy vagy kollektíva vehet át a Semmelweisnapi ünnepségeken. Az elsô kollektíva, amely 2007-ben ebben a kitüntetésben részesült, a Békéscsabai Réthy Pál Kórház Központi Radiológiai Osztálya volt. Egyúttal a kórház által ugyancsak tavaly alapított Réthy Pál-emlékérmet az osztály vezetô fôorvosa, dr. Borbola György vehette át. Ezt a díjat évente egy alkalommal az az orvos kapja, aki hosszabb idôn keresztül színvonalas szakmai tevékenységet végzett és tudományos, gyógyítómunkája bizonyíthatóan hozzájárult a szakterület és az intézmény hírének és elismerésének növeléséhez, valamint emberi, közösségi és vezetôi magatartásában is példaképpé vált. Az október 23-i ünnepségek során dr. Borbola György megkapta a „Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyûlésének Elismerése” díjat is, amelyet az a magánszemély vagy civil közösség nyer el, aki, illetve amely hosszú idôn át sokat tett a város jó hírének öregbítéséért.


A fentiek jelzik, hogy a kitartó, céltudatos, szakmailag igényes munka meghozhatja az elismerést. Társaságunk nevében sok szeretettel gratulálunk Borbola fôorvosnak és csapatának. dr. Lombay Béla

317

Az Országos Gyógyintézeti Központ elôdje, a

Recommend Documents