AZ ORSZÁGGYLÉS

AZ 1790-91. ORSZÁGGYLÉS ÍRTA

MARCZALI HENRIK

A

MAGYAR

TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ VÁLLALATA ÜJ FOLYAM, LXX. KÖTET 1905— 190T. CYCLUS

AZ 1790-91. ORSZÁGGYLÉS Irta

MARCZALI HENRIK

AZ

líJ07-DIK

ÉVI ILLETMÉNY MÁSODIK KÖTETE

AZ

1790/1-I)IKÍ

ORSZÁGGYLÉS ÍRTA

MARCZALI HENRIK

ELS KÖTET

BUDAPEST, A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KIADÁSA 1907

HornYánszkf Viktor

cs. és kir.

udvari

könymyomdája Budapest.

ELSZÓ. E munkám

József császár

koráról szóló

mvem

folytatása. Mindjárt annak befejezése után, 1888-ban,

De csakhamar meggyhogy egy országgylés történetének megírásához a parlamentáris élet oly bels ismerete hozzáfogtam kidolgozásához.

zdtem

arról,

szükséges,

minre

addig, tele ifjú ábrándokkal,

idmet

könyvek és iratok közt töltve, szert nem tehettem. Most megpróbálkozom e nehéz feladattal, annak a diaetának ismertetésével és magyarázatával, melyet

de

Gerando Ágostonnak 1858-ban megjelent

mve

óta méltán tartottak az új Magyarország kiinduló pont-

jának.

E munkám

forrástanulmány.

Anyaga legnagyobb

adatokon alapul,

melyeket 1878 óta gyjtöttem össze. Létrejövése csak a levéltárak bir-

részt levéltári

tokosainak, igazgatóinak és tisztjeinek azon készsége és

elzékenysége

által

vált

lehetvé,

mely engem

mindenkorra mély hálára kötelez. Hódolatteljes hálával tartozom

Felségének tóztatott,

,

ki

Ö

cs.

és kir. apostoli

legkegyelmesebben megengedni mél-

hogy felhasználhassam kabinet-levéltárának

tárgyamra vonatkozó

iratait.

Felhasználtam a magyar országos levéltár kanczel-

ELSZÓ.

VI

tartótanácsét

is.

Bécsben az udvari és állami levéltáron

kívül a hadi archívumban

anyagot.

A

részben a hely-

országbírói osztályait,

nádori,

láriai,

is

találtam nagyfontosságú

külföldi összeköttetések szálainak a berlini

és londoni kir. levéltárakban jártam utána. dr. Haynald Lajos kalocsai érseknek és Samassa János egri érsek eminentiájának köszö-

Boldogult dr.

nöm a

kalocsai és egri érseki levéltárak megnyitását.

A

megyei levéltárak közül a pestit, szabolcsit, hevesit és vasit néztem át. Fraknói Vilmos püspök úr szíves közbenjárásával megkaptam a nagyváradi káptalan levéltárából Pray

György nagyérdek jelentéseinek másolatát. Az aradi fgymnasium könyvtárából pedig két nagybecs, b. Orczy Lászlótól ered gyjteményt használtam, miért

kormányunknak tartozom köszönettel. Almásy Dénes úr Almásy Ignácz iratait küldte meg. Herczeg Esterházy kismartoni archívumából dr.

közoktatási Gr.

Merényi

Lajos

flevéltárnok

jelentés másolatát.

B

Esterházy Mihály cseklészi, gr.

Festetics

Tasziló

Miklós úr malaczkai senioratusi

úr

küldötte

be

több

anyagot találtam boldogult úr

gr. Festetics

keszthelyi,

herczeg

és a gr. Pálífy-család

levéltárában.

gr.

Pál úr déghi, Pálffy

pozsonyi

Várady Sándor úr Pátyon

a családjában rzött Bakics-Pászthory-levéltárat nyitotta

meg elttem,

idsb

gr.

gróf

Vay Gábor

Zichy János úr a zsélyi

úr

a berkeszit,

senioratusi archí-

vumot. Jelentékeny

anyagot találtam a M. T. Akadémia

kézírat- és levelestárában

De

es levéltárában dolgoztam. ott

is.

tán legtöbbet mégis a Nemzeti

Múzeum könyv-

Gazdag aratásra találtam

a gr. Balassa, Berzeviczy Gergely, továbbá a gr.

ELSZÓ,

Bethlen, Kruplanicz,

VII

Motesiczky,

Szerdahelyi,

Szily,

Tihanyi és más családok levéltáraiban.

Régibb munkámban a régi Magyarország állapotait rajzoltam és küzdelmét az új eszmék ellen írtam

le.

eszmék meggyökerezésének kutatását, terjedéseknek, els hatásuknak kimutatását tartottam

Most az

új

legfbb feladatomnak. Forrástanulmányt végeztem fkép azon irányban, mikép módosultak az általános eszmék a honi talaj, az itt uralkodó viszonyok befolyása alatt, mikép vált így lehetvé befogadásuk. Ki többet keres könyvemben, félek, nagyon csalatkozik.

Mint határainkon a csataterek,

úgy

politikai fej-

ütköz pontok századok óta azonosak. De bármin hasonló, gyakran megdöbbenten

ldésünkben azonos

azon

légkörrel,

is

az

korszak

sok jelensége

melyben most élünk,

azon

politikai

azt hiszem, a különb-

séget épp úgy feltüntettem, mint a megegyezést.

Csak egy szerény észrevételt nem hallgathatok el. szerint „kárán tanul a magyar". Vajha

Közmondásunk

nem

igaz lenne az egyesre nézve. Történetünk

kodik mellette. Tán mert

nem

ismerjük,

tanús-

vagy,

rosszabb, mert félreismerjük.

Budapest, 1907. szept. 14. Ma,rcza,li

Henrik.

mi

ELS Magyarország

József halálakor.

II.

József 1790 jan. 28-án visszavonta összes ren-

II.

delkezéseit vissza,

jogát,

FEJEZET.

az

és

országot

azon állapotba helyezte

30-án találta. A nemzet hogy a törvényhozásra befolyást gyakoroljon,

melyben

1780 nov.

teljesen elismerte. így akart véget vetni a nyilt absolutistikus beolvasztás

törekvése

és

a

teljes elszaka-

dás fenyegetése közt lefolyt hosszú alkotmányos küz-

delemnek. megváltoztatni

Teljesen szellemi

állapotát

eredménye.

is

Teljesen

egy

ország

anyagi

és

csak hosszú fejldésnek lehet restaurálni azt,

mi

volt, túlha-

ladja minden földi hatalomnak körét. Mert a mi köz-

nyomot hagyott gondolkodásban, érzésés gazdaságban, jóban és rosszban. Különösen, ha ez a köz annyira termékeny a fejlesz-

ben

ben,

tés volt.

történt,

érdekben

csiráiban,

Józsefnek

mint

tíz

éves

uralkodása

Mert az emberek lehettek ugyanazok, az intéz-

mények

régi

betjét

el

lehetett volna rendelni,

betig:

st

mi meghalt, is feltámasztani, azt, mi helyébe ntt vagy újjá született, kiirtani, túlmegy a történeti lehetségek körén. Belátja ezt maga a császár is, midn három intézkedését: a keresztyén tolerantiára, a jobbágyságra

végrehajtatni

az

utolsó

azt,

és a lelkészrendezésre vonatkozókat, kiveszi Marczali

:

1790—91. országgy.

veszend 1

ELS

2

FEJEZET.

müvének romjaiból és oda állítja ket az t túlél Magyarország leend oszlopai közé. Belátja a nemzet is. Mert az a mozgalom, mely József intézkedései ellen irányult, mely eredetileg

nem

követelt mást, mint a réginek meghagyását,

állhatott

meg gyzelme

nem

után a restauratiónál.

Elbb

maga

képére,

a császár akart alkotni, újat teremteni a a vesztének indult réginek helyébe

:

most a nemzetre

hogy saját ösztöne és belátása melyen haladni kell a Magyarországnak.

hárult az a feladat,

szerint kijelölje azt a pályát,

jöv A

történeti

hagyományok

eszméket képvisel

alakítására a vezet, az

egyéniségeknek megítélése

legnagyobb befolyása. Az apotheosis után áll,

van

csak haláluk

állhat be. Csak miután mvök, életök tisztán menten minden aprólékos vonástól, válnak iga-

zán az eszmét képvisel

jövre abban

nyilvánul

:

egyéniségekké. Hatásuk

miként

a

sorakoznak köréjük

vagy ellenök azok az elvek és pártok, melyek történeti munkájukat folytatják. József császárt életében az imádásig szerették vagy vakon gylölték halála után is ez volt a sorsa. Oly éles s határozott volt iránya, fellépése, hogy közönyösséget nem trt. Azok az érzelmek, melyek életében kisérték, halála után is tovább éltek. Ekkora szeretet, ily nagyfokú gylölet csak a végzet kivá;

lasztottjainak jut osztályrészül.

Magyarországon akkor a gylölet volt az uralkodó érzelem. A nemzet nagy és veszedelmes ellenségét látták benne és ezt az ítéletet nem enyhíthette sem az egyesek iránt tanúsított jósága, sem az az elhatározása, mellyel mintegy bocsánatot kér élete mveért, elismervén a nemzeti akarat gyzelmét a

HAQTABOBSZÁG

n. JÓZSEF HALlliAEOB.

Srn

császári akarat fölött.

8

másolták és ismételték

melyek a diadal mámorának hangján rántották sárba a császár minden törekvését. Az egyik a legjámborabb anya gonosz azokat a koholt siriratokat,

fiának, az országok csapásának,

a vallás ostromlójá-

nak nevezte, szörnynek, a ki „hála Istennek" elpusztult. Ilyen kegyes irányzathoz nem ill kárörömmel beszéli el, hogy már életében elrothadott. „Népek, adjatok

az

hálát

Istennek."

Tigris

volt

a

trónon,

birka a tanácsban, nyúl katonaruhában, disznó ágyában, a zsidók és parasztok istene, a polgárok ostora,

a fejedelmek csúfja

de

tle,

— valahára meghalt, A másik eny-

csak azt mondja

hébben;

nem

tett

hogy sokat vártak mást, mint azt, hogy zaklatta az róla,

embereket és felbolygatta a világot. „Kemény sohasem rothad el; az kbl volt." ^

Az

általános

magyar

felfogást tán legjobban vissza-

tükröztette ez a rövid vers

:

Nagy

halóporában kicsiny. Gyzhetetlen sóhajtása.

szíve

volt valaha, most, ;

de legyzte a nép

^

De igaz, mély kegyeletben sem volt hiány. „Azonban én azt hiszem, hogy eljöhet még az az id, melyben II. József lészen, mint a nap." Major ab occasu postquam praeluxit ubique.

A

protestánsoktól ugyan megérdemli a

gaiban, hogy az

Szirmay Antal szerint *

:

*

orszá-

^

a nagylelk, jó emberek

Sein hartes Herz wird nie verwesen,

Denn '

maga

hamvait szentnek tartsák.

dieses

Magnus

erat

Invictus

:

ist

von Stein gewesen.

quondam, nunc est post fanéra parvus victus gente gemente fit.

'

Keresztesi József naplója 196.

*

História

Arcana

§.

1.

169.

1*

;

4

EL8Ö FEJEZET.

mind gyászolták a nagy uralkodó halálát. Ha nem csak késn vagy sohasem jutottunk volna el a világossághoz. Ö gyújtotta nekünk a fáklyát a

lett volna,

legnagyobb igazságok meglátására. Kazinczy Ferencz, ki maga olvasta

fel

Abauj köz-

gylésén a császár halála hírét, hozzáteszi: „Nagy ember dle ki".^ Igaznak tartja siriratát, hogy a közjónak

nem

élt,

sokáig, de teljesen. „Feláldozá

nagy ideáinak; a hatta. "

A

legtöbb evangélikus

érte a gyászistentiszteletet.

Berzeviczy

magának, hogy szár

meg

Grergely is

'^

késbb szemrehányást

részt vett

tesz

az agitatióban a csá-

holott annak halhatatlan mindenkinek hajolnia. ^

ellen,

kell

magát

nem akaregyház meg is tartotta

jót senki szívesebben

érdemei

eltt

Budára éppen akkor érkezett meg a halál hire, ünnepi Tedeumot tartottak a korona visszajöve-

midn

teleért.

mások

Az országbíró a prímással

közölte a

hírt,

de

„sok jó okból" rejteni akarta. „A nemesség és polgárság csapongó jó kedvben van és eltt,

ha a halál hire elterjedne, illetlenségektl kellene tartani". Csak másnap tették közzé a gyászhírt.^ így egy sorsra jutott Titkolni kellett halálukat.

II.

József

—

Mert éppen

Szulejraánnal.

midn

az or-

szágban végig rezeg az a sokféle ellentétes érzelem, melyet a kalapos király eltnése a történet színpadáról

1

Pályám Emlékezete

'

Czirbesz József iglói luth. pap ápr. 27. beleegyezését kéri

156.

1.

ehhez a szepesi alispánnak „ne in manes

tanti principis ingrati

olim arguemur." Berzeviczy Gergely levéltára. '

Autobiographie. Kézirat a N. M.

*

Batthyány primás levele

febr. 22. 1790.

gr.

Pálffy kanczellárhoz.

Kancz. elnöki akták

74. sz.

Buda,

MAGTABOBSZÁO

örökébe lép az

felkeltett,

A

HALÁLAKOR.

H. JÓZSEF

5

törvényes uralkodó.

igazi, a

szent koronát visszahozzák az országba.

Soha él ember nem

nagyobb és általánosabb lelkesedést, mint a magyar államnak ez az srégi, annyi hagyománynyal ékes symboluma. Eredetét legendák

maga, élettelen tárgy létére, éltet küzdelmeknek és mozgalmaknak, melyek

díszítik,

lelke azon itt

keltett

Szent István ideje óta lefolytak.

rának nézte; úgy

vitette

II.

József

t búto-

És e „bútor*', az a nagy császár igaz

Bécsbe.

az eszme, melyet kifejezett, volt

legyzje. Ezért bevonulása méltán diadalmenet.

A

hazafiság

ha a triumvan a gylölt, legyzött

szent érzése csak akkor válik mámorrá,

phator

mögött

szekere

ott

ellenség.

Ez a mámor

tartja

elfoglalva

szent korona tagjainak vallották

azokat

is,

kiknek szive

hbben

mindazokat,

magukat, dobogott,

becsületrl volt szó, noha kiváltságban

Az

nem

kik a

de mind-

ha magyar volt részük.

öröm és lelkesedés ilyenkor magával ragadja a kételkedt, a közömbösét is. A tömeg érzelmeinek ragályossága minden hfokkal emelkedik. Aztán ki merne kevésbbé jó hazafinak mutatkozni általános

:

a többinél?

Ilyenkor mindig azok tüntetnek

legjob-

ban, kiknek érdeke elfeledtetni multjokat.

Rettenetes

a

száma azoknak az üdvözléseknek,

versben és prózában, melyekkel a koronát akkor köszöntötték.

A nemesség

pedig megyénként sorakozik, el-

veszi legdíszesebb öltözetét, elvezetteti legjobb lovát,

hogy méltóan fogadja azt a szentséget, melynek kultusza egy volt hazájának imádásával, önmagának megbecsülésével. Lázasan várják a híreket mikor indítják útnak Bécsbl, mikor ér az ország határára, :

;

ELS

6

FEJEZET.

Gyrbe, Komáromba, Esztergomra, végre Budára.* Oda sereglenek majd köréje minden megyék nemesi bandériumai, hogy felváltva rizzék a „frigy szekrényét".

Útjában egymást minatio,

Ez az

út

éri

a tisztelgés,

a beszéd,

a táncz és zene és az ünnepi

az

illu-

istentisztelet.

éppen a császár halálának és temetésének

hetébe esik (1790 febr. 18-21.)'^ Jól esett a hazafias

bú után a büszke hivalkodás

az utolsó évtized hétköznapi polgári, czopfos öltözete

után a magyar ruha gazdag szépségének fitogtatása,

délczeg paripák tánczoltatása a leányok eltt

Esztergomban 300 kisasszony forma fehér magyar ruhában

állott

—

sort

még jobban

nemességnek polgári sorsra alacsonyitása kevélyen mutatni

az

si

kardot.

Jól

— csak

mind egyesett a

után ismét

esett látni és

hogy a magyar még él és úr ebben az Mert az öröm igazi zamatját mégis csak az adta meg, hogy a lelkesedésnek ezt a tomboló nyilvánulását nem akadályozhatja meg a császár sem maga, sem commissariusa, policiája, sem német kamutatni,

országban.

tonája.

A

úgy mint a felekezetinek, ellentétre van szüksége, hogy teljesen kifejldhessék. Ezt az ellentétet megadta a lefolyt évtized '

,

nemzetiség érzetének,

Gr.

Amadé Ferencz

levele

atyjához Pozsony,

Felsége majd már halála óráján vagyon, de

febr. 15.

meg nem

és különösen sürgeti a korona Budára levitelét."

halt,

lesz Ester-

egynéhány 1. házy Károlylyal a banderisták vezetje. Kér czafrangot és hozzávaló szerszámot, 2. egy széles megaranyozott kardot, 3. egy szép kulcsoktollat, 4. egy szép magyar :

fringiát. * Az esztergomi fogadtatást nem kisebb ember irta le, mint Katona István. Descriptio Solennitatis etc. Ephemerides Politicae et Literariae. 246—50., 256—58. Budae, 1790.

MAGYARORSZÁG

elnyomatása, melynek annyi szolgált hátteréül.

HALÁiAKOR.

n. JÓZSEF

7

más szomorú hagyomány

Most ennek vége, mint az örömtl

repes szívek remélték, mindenkorra. És az ünnepek fényébl, a sokaság

zajából, az

ágyúropogásból és mindazon érzéki hatásból, mely a vigadó magyart a boldogság legfelsbb polczára emelte, kikél egy eszme:

ezer változatban

a magyar szabadság.^

Ezt zengik

alkalom poétái, ezt fejezi ki a

az

Az a szó, mely alatt három emberölt eltt hadba sorakozott Rákóczi Magyar-

legtöbb illuminált

felirat.

országa.

Jelszavak szerencséje és hatása attól függ

:

mennyi

mindent foglalhat alájuk a tömeg. Mennél többféle a jelentsége,

mennél jobban kifejezheti

denki érez,

de mit öntudatosan elgondolni

annál

általánosabbá

válik.

Ezt

is

azt,

mit min-

nem bír, mindenki a maga

ábrázatja szerint formálja. Innen az a sok visszaélés,

hazugság, mely általános jelszavak kísérje.

Hogy magánál

a

el

nem maradható

magyar szabadságnál marad-

junk, melynél magasztosabb fogalmat alig képzelhetünk, érdekes, ki használta elször és mi czélra ? Szapolyai István,

ki

1490

ápr. 21-én

Magyarország hogy Magyarországot a

felszólítja

rendjeit: „elmélkedjünk arról,

szorongattatástól és elnyomatástól, a mit ekkorig szen-

megszabadítsuk,

vedett,

helyezzük." zott

;

^

régi

szabadságába

a „szabadság" a pórlázadáshoz,

országnagyok

világi

vissza-

Az elnyomatás Mátyás korára vonatkohallatlan

az egyházi és

corruptiójához és Mo-

hácshoz vezetett. ^

Gyrött

koronát

e szavakkal fogadta a

Éljen a magyar szabadság.

nemesség és polgárság a

A

feliratok közt, melyeket Révai Miklós szerkesztett Szabadság épsége. Rediviva libertás. * Fraknói A Hunyadiak és Jagellók kora 334. 1. .-

:

:

ELS

ö

FEJEZET.

József ki akarta venni Mátyást a

II.

szájából.

Nem

6PP úgy

elitélték,

De

tudhatta,

azért

tartalma

is

Elször

magyarok hogy a nagy nemzeti királyt

mint tet.

jelszónak

a

1790 elején

volt

komoly

és pedig két irányban. jelentette

is:

a nemesi kiváltság teljes

Megsznését annak a félelemnek, hogy

visszaállitását.

a nemesi földet megadóztatják. Eltörlését József azon

melyek büntetjogi tekintetben a nemes és a pór közt nem tettek külömbséget. Helyreintézkedéseinek,

megyei önkormányzatnak, az úriszéknek, országgylésnek, egyáltalában azon törvényhozói,

állítását

az

a

közigazgatási

s

hatósági szervezetnek, mely a magyar

törvény szerint rendi

volt.

Másodszor pedig jelentette az idegen kormányzásnak, idegen törvénynek megsznését; az ország jogát, hogy önmagával rendelkezzék. Hajnóczy József a mozgalom ezen ketts irányát e ki: 1. hogy a rendek óhajtása a

szavakkal fejezi

legteljesebb politikai szabadság,

törvényhozás,

saját

minden német befolyástól oly módon, hogy uralkodójuk egy legyen ugyan a német tartományokéval, de úgy, hogy a törvényhozás minden tárgyában magok intézkednek, a királynak csak önállóság, függetlenség

a jóváhagyást

tartván

fenn,

pedig átengedik ugyan a

hogy

azt törvényes

eddigi

a végrehajtó

módon gyakorolja

alkotmányon lehet

de

királynak, ;

^

hatalmat

csak úgy,

hogy az

2.

legkevesebbet változtas-

sanak.

^

Gedanken

eines ungarischen Patrioten über

Landtag gehörige Gegenstánde. Bécs, Múz. fol. 637., kiadatlan.

1790.

einige

márcz.

5.

zum

Nemz.

MAaTAROBSZÁG

U. JÓZSEF

HALÁLAKOR.

B

Az eszme megvolt. Meg is valósult, azon tény hogy a régit maga József visszaállította. De mikép tartható fenn a jövre nézve is, az a további által,

elhatározásoktól s tettektl függött.

Minthogy a császár halálával a központi hatalom egy ideig mintegy szünetel, az egész politikai élet a nyilatkozik meg, szabadon, a nemzetben

megyékben

uralkodó irányok értelmében. Nyilatkoznia kell pedig

els sorban a császár

utolsó visszavonó rendelete és

azon pontok fell, melyek József

t

meggyzdése

sze-

müvét túlélni hivatvák. Azok a megyegylések, melyek a jan. 28-iki rendelettel foglalkoztak, nagyobbára a császár halálát követ napokban zajlottak le. Midn összehívták, még rint

a

és

császári

rendeket

;

kegyelem

iránt

érzett

hála hatotta át a

mire összegyltek, már felvirult a szabad-

ság kora és alig lehetett szó másról, mint a nemzet jogainak lehet legersebb biztosításáról. így a megyék feliratai és jegyzkönyvei ezt a ketts, egymásnak sokban ellenmondó érzelmet tükröztetik vissza.

Pestmegye, mely akkor már bizonyos mértékben

Almásy Pál

irányadó,

tartja ülését,

márczius

szernek

egyik

volt

királyi

1-én.

biztos

elnöklete

alatt

Almásy a bukott rend-

legügyesebb

nemesi szabadságnak aláásója.

tanácsosa,

Hogy meri

tehát a

vezetni

magyarok tanácskozását? Óvást tesznek ellene, de egyelre meghagyják polczán. Aztán kifejezik a rendek örömüket azon, hogy a bola

szabad,

nemes

dogult császár rendelkezéseit visszavonta és elszakadt az

a

fátyol, melylyel

rosszakaróink

elfödték

eltte

népünk igazságát. így visszatér az a bizalom, melyet a nép és uralkodója közti szent kötelék megkövetel.

ELS

10

FEJEZET.

Ennek egy része az szinteség. Ez

készti kimondani,

hogy a Felség nem minden sebeinket

orvosolta.

Subsidiumot kér, a diaetát pedig 1791-re halasztja, adót csak az országgylés szavazhatna meg. jobbágy már nincs nekik alávetve és nem szoríthatnák reá rabszolga módon, az emberiség jogainak holott

A

sérelme nélkül.

^

Ezt annál jobban hazaszeretet

tüze

respublicáért.

és

mert ég bennök a mindent feláldozni a

sajnálják,

készek

De a szegény adózó népen megesik a

szivök.

Sajnálják a diaeta

nem

tartását.

Annál inkább,

Felsége a közboldogsághoz vezet utat most

mert

megtalálta.

Mindenkép szükséges az országgylés. Ezt eszközölje ki a helytartótanács minél hamarabb. A közvéleményt ^ csak igy ismerhetik meg. Csakis ez egyesitheti a megyéknek a fdologban ugyan megegyez, de a részletekben eltér véleményeit; csakis ez

ersítheti

kötelékeit".

A

meg

„a társaságnak szakadozni

törvényhozó hatalmat, mely a diaetában össze-

gylt összes rendeket a

nem ságot

ruházhatják át

akarják

át a

királylyal együtt

származtatni

Nec

in

Colonos nostros,

in

utódjaikra

Regno hoc

*

Communis

"

Rumpi coepta

meg,

szabadis.

meg

liberó

obnoxia nobis non subjectis, Austeritatem vix vei

competentem nobis non sine laesione tum pergamus.

illeti

E

kormányszékekre.

perek tárgyalásának módja sem található ^

kezd

^

in

De

a

diaetán

servitute

mancipia

juris humanitatis arroga-

sensus. societatis vincula adstringenda.

MAGYARORSZÁG

HALÁLAKOR.

11

ha kormányszék vagy megye intézkednék,

és

kívül

H. JÓZSEF

nem volna kötelez

ereje.

Az újonczok szedését márczius végéig megengedik, aztán eltiltják tle a magistratust. A tolerantia edictumánál nem is azt nézik, hogy bevett vallásra nézve sérelmes az elnevezés. „Nekünk

nem

katholikusoknak

véreink

testvéreink,

nk, hanem mert

azért

is

törvényes

az

nem

tetszik,

mintha

szabadságait

irigyei-

a

rendelet

a

bécsi

és

békekötéseknek, és az 1608-diki törvényeknek,

linzi

me-

lyeken nagy részt nyugszik az ország politikai sza-

badsága

nem

is,

tesz eleget."

hogy a lelkészrendezés kegyúri

Elismerik,

jog.

nem szabad De „az igazság szerzjének" igazságtalan vagyonsértéssel elmozdítani. Annak idetiszteletét

jén eladják erre vonatkozó sérelmeiket a tisztelend klérus sérelmeivel együtt.

és

„Nem ismeretlenek elttünk az emberiség jogai, nem leszünk ellene annak, hogy a jobbágy, a mi

kárunk nélkül, mindabban részesüljön, minek megadását a magasztos emberi érzés sugallja. " ^ Ha-

nem

ez törvény dolga,

melyet a király és a rendek

együtt állapítanak meg.

gyzdve, hogy

Arról azonban

meg vannak

a jelen rendelkezés legbiztosabb módja

a jobbágyok elnyomásának.

De ha

jó volna

is,

csak

az országgylés adhatna neki törvényes ert.

De nemcsak múltba mit

is,

a jövt nézik

nemcsak az

minden megyéé, kivéve ^

visszapillantanak a

Eladják, hogy a

megtorlást követelnek.

határoznak,

alieni,

;

Non

sünt

quin

iis

nobis jura

véleményük, hanem

azt a néhányat, hol humanitatis

ignota,

hízelgk

nec erimus

fraantur, quae sublimior humanitatis sensus

absque detrimento uostri concedendum suadet.

iis,

12

EL3Ö FEJEZET.

kierszakolták az uralkodó kívánságainak megadását

Ezek

és önkényesen vétették azt protocollumba.

tör-

vényes büntetése a diaetára marad ugyan, de a helytartótanács azon legyen, hogy még a diaeta eltt elveszítsék tisztjöket.

Eddig inkább mindent elszenvedtek, semhogy a törvénytl eltérnének. De ha május l-ig nem áll helyre a törvényes állapot mindenben, ideértve a só árát, a német nyelvet és az iskolapénzt is, „mi magunk fogjuk magunkat a régi törvényes állapotba visszahelyezni. ^ Jegyzkönyvükben kiadják már a nagy jelszót is. II. József törvénytelen kormánya

megtörte

a

szerzdést

kétoldalú

király

nemzet

és

„Az örökösödés fonala megszakadt.'' Tehát a josephinus rendelkezések és kívánságok teljes megtagadása a jelszó. Hol elvi alapon, mint a tolerantiánál, hol igazság szempontjából, mint a lel-

közt.

:

készségek rendezésénél.

A

katholikusok

ers hangulata

tánsok testvériségének

és

protes-

mellett

nem

hiányzik az emberi jogok felemlítése sem, a szándék

a paraszton

segíteni

„kárunk nélkül".

áll

hatalmuk új

rend

teszi a pórt,

alatt,

—

tehát

a

hisz ez a paraszt

itt

is

—

szabad költözés

arra enged következtetni,

szavak mögött

az a gú-

már nem továbbá az a figyelmeztetés, hogy

nyos megjegyzés, hogy az

De

visszaállí-

a régi állapot teljes

tásának szándéka lappang. Diaetát követel ságot, mint azt és a magáét,

nem ismer

tönkre-

hogy a szép

;

más

ható-

el.

szomszéd Nógrádmegye, hol ócsai Balogh Péter a fmozgató, márczius 5-dikén B.-Gyarmaton tartott

A

Nos Nosmet ipsos propria lem statum reposituri sumus. '

authoritate ad pristinum lega-

MAGYAROKSZÁG

JÓZSEF HALÁLAKOR.

II.

13

Részben meg van elégedve a császár intézkedésével, a meny-

ülésébl szintén a helytartótanácshoz nyiben az elismeri a sarkalatos

megyék

fordul.

constitutiókat

régi hatóságát visszaállítja.

^

és a

De Mária Terézia

törvénytelen újításai megmaradnak, a koronázást elhalasztják,

gabonát és újonczot pedig mindjárt kivannak,

még nagy botrányk

így „nem titkoljuk, ' elttünk".

fekszik

A

három pont is sarkalatos kifogás alá esik. Bizonyos, hogy a protestánsok jogait ugyanazok a pactumok biztosítják, melyek magokban foglalják a nemesi szabadságok legnagyobb részét is. „A tolerantia

mivel

tehát,

egyez

maga

és

likus statusnak

A

az

a szó

sem

említett is

király

még a

nem

katho-

tetszik".^

mi a lelkészrendezést

apostoli

constitutiókkal

kétértelm,

illeti,

kegyúri jogánál

világos,

fogva

hogy az

alapíthat

új

más czélokra szolgáló adományokból, a klérusnak, az ország els sta-

parochiákat, de azok

fundálását

tusának károsításával,

nem

Az

ítéljük helyesnek.

sem a

alattvalókat illetleg,

Terézia intézkedései

nem

császár,

törvényesek.

*

sem Mária

Törvényeink

ezeknél jobban gondoskodnak a nyomorult nép megmaradásáról, tehát ezentúl

is

azokhoz ragaszkodunk.

Azóta beavatkozott a végzet.

^

*

Mialatt fennforgott

Fundamentales constitutiones.

Non

diffitemur,

magnum adhuc

interjacere

offensionis

lapidem. '

Merít

igitur tolerantia, velut

praedeclaratis Constitutio-

nibus non conformis, alias etiam aequivocationem Nomenclationis involvens, ipsi *

Cum

quoque Catholico

praejudicio Cleri,

visse censemus.

statui displicet.

velut

primi Status regni,

nequi-

ELS

14

FEJEZET.

a király és ország közt felmerült differentiák kiegyenlítése, 11,

József koronázatlan elhunyt. Az állam érdeke

megköveteli, hogy az e körülménybl eredett új korszakot a haza javának szempontjából komolyan vegyük

szemügyre. Jól tudja a helytartótanács,

hogy sarkalatos

vényeink szerint a trónörökösödés

tör-

kezdettl

ügyét

fogva mindig és folytonosan nyilvános szerzdésekkel,

ünnepélyesen intézték

el

a királyok az ország

rend-

hogy hosszú századokon át az uralkodó családból azokat választották meg, kik a rendeknek jobban tetszettek, néha másokat is. Az 1547. V. törvényczikk L Ferdinánd férfiutódainak biztosítja ugyan jeivel

és

a trónt, de csak általánosságban és a választás fenntartásával.

örökös

lett,

Leopoldtól fogva fiágon, aztán

de azon

feltétel alatt,

nágon

is

hogy az öröklésnek

csak elleges diploma kiadása és annak esküvel való

megersítése után van helye. Ezt nem mi magyarázbelé, egyenesen megvan az 1687. és 1723-diki törvényekben. Világos tehát, hogy az örökös jog nem zuk

zárja ki,

hanem megköveteli a törvényes koronázást, nem foglalja magában a kor-

és hogy az örökösödés látlan monarchiát.

Amaz

így van ez más országokban az ország rendjei nemesi

ez a kormányformára. is.

Hogy

példát

csak az öröklésre vonatkozik,

mondjunk

:

javaikat örökös jogon bírják, de azért azok kormány-

zásában a törvényekhez kötvék.

mikép áll még fenn a praMost az a kérdés gmatica sanctio Magyarországra nézve, miután az el:

hunyt császár a feltételek teljesítését elmulasztotta?

Ebbl

következik

a

második

nagy emlék anyja után

kérdés

:

11.

Józsefre

reászállott-e a jog, a trónörö-

kösödés feltételeinek teljesítésével

kezébe venni a

MAGYAKORSZÁG

II.

JÓZSEF HALÁLAKOR.

kormányt? De, fájdalom, tudjuk, mi

15

történt.

Erszak

alkalmazásával felforgatta a statusok és rendek jogait

nem

és így trónját

ersebb jogára

hanem

a pragmatica sanctióra, „Ezáltal pedig,

alapította.

az

eltérve az

ünnepélyes kétoldalú szerzdésektl, megszakította a királyi

örökösödésnek

fonalát''.

^

még

Kérik tehát a helytartótanácsot, hogy

szon hirdessen országgylést az ország birája.

a prímást,

az

országbírót

szent hazánk oszlopait,

A

köz-

Egyúttal megkérik

egyetlen megóvója.

jónak ez az

e tava-

és a kanczellárt

tegyék meg,

is,

mint

a mit a közjó

és a rendek joga megkövetel.

Ez

még

is

épp oly tagadó válasz, mint Pesté, csakhogy A jobbágyokat illetleg szintébb, nem

ridegebb.

dobálódzik nagy szavakkal, becsületesen megmondja, hogy Mária Terézia, tehát az úrbér eltti, törvényes állapothoz akar visszatérni.

Egyúttal közjogi

felveti

kérdést:

legnagyobb

a

azt,

nem

legfontosabb

és

szakadt-e

meg

II.

József

önkényes uralmával az uralkodó háznak kétoldalú szerzdéseken és azok megtartásán alapuló örökös joga ?

egy napon határoz a még egyesült Abauj A rendek nagy vigasztalására szolgált a január 28-diki rendelet, melyet a helytartóPesttel

és Torna, Kassán.

tanács február 9-én közölt velk.

mert az a kormányszék és nemzet közt,

hanem

és végrehajtója.

A

^

Annál

nem közbenjáró

volt

az absolut hatalom

fordulatban a

jöv

inkább,

is

király

tolmácsa

boldogság jós-

Azon tanakodtak, mikép fejezzék ki hálájukat, midn megtudták, hogy II. József meghalt.

latát üdvözlik.

^

Sicque facta a solennibus Pactis Bélateralibus recessus,

filum sanctionalis successionis Regiae interrupit. »

5596. sz.

a.

ELS

16

FEJEZET.

Szívbl sajnálják, mert mennyi jót várhattak az kit tulajdon szívének és a mi ügyünknek jósága gyzött le; a fejedelemtl, ki saját tapasztaatyától,

latán okult.

Azt az utasítást, hogy május l-ig ne változtassa-

nem

nak,

A

egyeztethették

törvényesen

ket

meg

a reponáló rendelettel.

megillet jognál fogva a rendek

a helyreállítás munkájához fogtak és azt be ték.

Az egész csak

^

öt évig

állott

fenn

;

is

fejez-

a közügy

^ Újat nem hoztak be; a réginek végrehajtása pedig a helytartótanács-

kára nélkül megsemmisíthették.

nak

is

törvényes kötelessége.

A

kormányszék tanáde mindig jogunk, szemeink eltt.

csát mindig köszönettel fogadjuk,

törvényünk, szabadságunk

Nem

fogadják

el

áll

azt a rendelkezést,

hogy a

fisca-

lisok kegyelemért a hétszemélyes táblához folyamod-

janak. Igaz, hogy az uralkodó arra ruházhatja, a kire akarja, de a meghalt fejedelem azt át

Külömben

is

a megyéket

megilleti az ítélkezés joga.

A

nem

ruházta.

törvény szerint korlátlanul ^

tortura eltörlését helyesnek tartják; nincs

ember, ki tle vissza ne riadjon. titum

III.

De

érz

mivel a Tripar-

20 megengedi, diaeta nélkül nem mondhatjuk

eltöröltnek. *

az ideje, hogy jogunk feléledjen. Mert remél-

Itt

hogy az utód, okulva eldje veszélyén, behogy minden újítás reá nézve haszontalan, reánk

hetjük, látja,

^

De Lege

inchoavimus

et

SS. et 00. competente opus repositionis

consummavimus.

'

Sine detrimento Reipublicae

*

De Lege

*

Csak a csonkítást

perfici.

illimitatum jus judicandi. tiltja.

illico

MAGYABOBSZÁQ

17

n. JÓZSE9 HALÁIíAKOB.

hogy a helytartótanács megtegye kötelességét. Annyi törvényünk azért követel magyar tanácsot, mert az idegen veszélyessé válhatik. De ha

káros.

De

^

kell,

nem felel meg, mindegy, idegenek machivagy a mieink hibájából veszünk-e el. Fájdal-

a magyar natiója,

masabb az a

seb,

akkor az ellenünk

melyet testvérünk üt rajtunk.

dühöng tagok levágása kerül

És

sorra.

hogy udvari kormányunk oly nehéz viszonyok közé juthat, hogy csak engedéssel (cedendo) mentheti meg a respublicát. Ez azért van, mert a felülrl való nyomás ellen nem talál lent elég támaszt. De jövre nem lesz az ilyen, kicsi, alig hogy megél népekhez ül közeg. Állítsa helyre a tanács a bizalmat és ne féljen, hogy valaha elhagyjuk, mert igaz úton, nyüt homlokkal járunk. Ezt követeli a haza, javunk és a természet törvényében gyökerez megmaradásunk elve. Minthogy a törvény uralkodik, policiára nincs szükség. Ha a fejedelem aláveti magát a törvénynek, mind a rend rei leszünk; haza és fejedelem, kiket Belátjuk,

egymástól elválasztani többé nem engedünk.

-

Ugyanaz nap, de természetesen elbb, kelt a fela császárhoz. Az összehasonlítás mutatja, müy gyorsan haladtak, a császár kidltének hatása alatt,

irat

az eszmék.

Fellengz szavakkal köszönik meg rendelkezését. Hálát adnak Istennek, ki megfordította a király szivét.

hogy minden gravament nem Már Mária Terézia 15 éven át nem tartott

Kijelentik azonban, orvosolt.

országgylést,

nem

választatott

^

Sibi inutüe, nobis praejudiciosum.

-

Patria et Princeps, quae

nádort,

a

megyék

duo amplius ab invicem

non patíemor. Marczali: 1790—91. országey.

3

divelli

ELS

18

hatáskörét

meg

a

megnyirbálta,

idegen

eltörölte,

FBJEZBT.

bevett

jezsuita

katonaságot küldött be,

rendet

a mienket

kivitte.

A magyar a tisztségeket;

kezdeteket

az

dulni akartak.

ezredekben idegen tisztek foglalták a hazafiakat mellzték. újítások,

Nem

el

Ezzel vették

melyektl a rendek szaba-

szólaltak

fel

hazaszeretetbl

Mária Terézia iránt való kegyeletbl.

és

Hol tehát a

biztosság ?

Ezt a félelmet

még

növeszti a fenntartott

három

mely mind törvénybe vágó. Pedig csak a törvény uralma és a lelkek egyesítése teszi erssé czikkely,

az államot.

Mindezekhez szükséges a diaeta: király

feloldhatatlan

betegsége

kapcsa.

akadályozná

uralkodót,

„koronaherczeg"

ki aztán,

az ország

és

pedig a császárt

elbb a koronázás meg és e tárgyalások-

benne,

eltti czikkelyeket állapítanák

ban Leopold

Ha

^

^

helyettesíthetné

koronázás után

az

megersítené a

törvényt.

Nem ket

kapzsiság,

hanem a törvény

eddig vissza a subsidiumtól.

A

tilalma tartotta

diaetán tanács-

koznak a hon védelmérl. Épp oly hívek, mint seik voltak és készek „Felséged szárnyai alatt" vagyonukat, életüket és vérüket feláldozni a haza javáért és boldogságáért.

Ez az ers törvényes

álláspont.

A törvényes állapottal mányos hség és áldozatkészség elítélése.

Minden

helyreáll

újítás

a hagyo-

Igaz, hogy a is. jobbágyság sorsának javításáról nem akarnak tudni,

'

*

Regis et regni indissolubile vinculum. Serenissimus Coronae Princeps Leop.

XAGYAROBSZÁG

19

U. JÖZSKP HAIlÍLAKOB.

de nem is dicsekszenek vele. Jellemz a katonai kérdés kiemelése és annak megjelölése minden azóta bekövetkezett baj alapoka gyanánt.

szerepének

megbirálása igazán

A

helytartótanács

államférfiúi

érzékre

valló.

A

császárhoz

4-én

czius

Zemplén is, noha csak márAz a megye, melyben Rákóczi hagyománya és melyben

ir

fel

ülését.^

tartotta

legersebben élt tán legersebben vert gyökeret az ellenzéki szellem, a legmélyebb háláját fejezi ki a gondviselésnek, hogy a Felséget reábirta népe tízéves fohászainak meghallgatására.

„De, mivel király

és

nép közt altatásnak nincs

hogy most

helye, be kell vallanunk félelmünket,

úgy járunk,

mint 1780-ban,

mint az

is

és a

összeírás

^

földmérés alkalmából. "

Ezen félelemre alapot szolgáltat a diaeta elhalasztása, a három czikkely fenntartása és az a tila-

hogy május

lom,

l-ig

a közügyekben ne történjék

változtatás.

A

diaeta elhalasztására

tegsége. király

Hisz

annyi

nem ok

országgylést

meghatalmazott biztosával.

az uralkodó

kezdtek

Nem

háború sem.

Hisz sok katonát a török

küls ország

ellen küldtek.

be-

meg a

ok a török határtól

más

Katonát diaeta nélkül szedni nem lehet, úgy hogy már e miatt is szükséges az összehívása. De még ennél

^

*

jogait. tette,

is

fontosabb ok a nádorválasztás.

Sem a

repo-

Pedig Sátoralj a- Ujhely Kassától csak 8 mérföldre van. 1780 nov. 30-án II. József megersítette Magyarország

A

conscriptio és dimensio elrendelésénél pedig kijelen-

hogy azokkal nem támadja meg

a nemesi kiváltságokat.

2*

ELS

20

sem az igazságszolgáltatás törvényes normája máskép helyre, mint országgylés által. legkegyelmesebb Ígéret nem biztosit arról, hogy

sitio,

nem

FKJEZBT.

állitható

A

úgy ne járjunk, mint a belgák, kiket szabadságba, aztán ismét önkény alá helyeztek és kiknek pragmatica sanctióját visszavonták.

Az

alattvalókat illetleg

beriség

törvényeit,

nem

szegik

megaz em-

fel nem Ha segíteni akar rajtok ket az adó és a szállítás

de magánrendelkezés

^

oldhatja a törvényes kapcsot.

az uralkodó, méltóztassék

elviselhetetlen terhe alól felmenteni.

Elmondják aztán, hogy mennyit

változtattak.

A

subalternum judiciumot eltörölve, a rabokat törvényes a polgári pereket pedig felfüg-

biróság elé állítják,

gesztették. A földmérés aktáit, „hogy ne szolgáltathassanak bizalmatlanság tárgyául utódainknak, st,

hogy

ket

szeretet kösse

a fejedelemhez, elégettük".

Megsemmisítik az összeírást és a házak számozását Égettesse

el

sági aktákat és hívja össze mennél

—

„hazánk közönséges hasznára".

A

elbb a

diaetát

^

legersebb, szinte a fenyegetésig

men

mint meg, szólal meg

sorából.

matlanság, olyan, lelhet

is.

a király az országra vészes biztos-

bizal-

csak százados gylölség az irat minden

ér-

De,

hogy úgy mondjuk, csak nemesi tartalma van. Szinte minek a diaeta, mikor a megye azt kell kérdeznünk a maga hatáskörében már mindent elvégzett. A földmérési akták elégetése mutatja, mely sérelem érintette a nemest legersebben és mely veszedelem :

elmultának örvendett legjobban. Gr.

Forgács Miklós fispán vezetése

'

Homanitatís leges non refragamur.

'

In

communem

Patríae nostrae salutem.

alatt Nyitra-

MAOTABOBBZlO

megye

fejtette ki

n. JÓZSEF

21

HALÁLAKOB.

1784-ben a legersebb ellenállást a

császár újításaival szemben. Most a császár elhatározá-

sában atyai gyöngédségét látja a magyar nemzet iránt. Bízva a király szavában, márczius 2-án megkezdi a

hogy elmondja véleméígy lehet közös ervel

levelezést a többi megyével,

nyét és megtudja a másét

is.

munkálni a király és az ország javát. A diaetát azért kérték, mert nincs jobb mód a

hazán segíteni a törvényesnél. Nálunk az engedel-

messég törvényes szabadságon alapul. A szabadságért seink sok véres csatát vívtak és azt a szomszéd Ausztria, Csehország, Morva- Sziléziával kötött con-

A

foederatiókkal megersítették. is

brandenburgi választó

tlünk nem lehet, Az 1618. LXXVII. t.-czikk

helyet foglal biztosítói közt. Ezt

nem szabad

elragadni.

rubrikája szerint a franczia, spanyol és lengyel kirá-

lyok háborúval fenyegették sérti

II.

Ferdinándot, ha meg-

a magyar szabadságot. Mégis minduntalan meg-

még Mária

sértették;

Midn

az

annyi

ságot követeljük,

hség

Terézia királyi

is,

„Pannónia anyja".

szóval

ersített szabad-

nem vétünk a fejedelem

iránt tar-

Az Aranybulla 31. czikke szerint, azért van szabadságunk, hogy hívek legyünk. „Ha megdöntik szabadságainkat, ledl a királyi méltóság oszlopa, a hség". ^ Sem az örökösödés, sem a választás nem adhattozó

meg

ják

ellen.

a királynak az absolut hatalmat, hol az

törvényes.

„A

választó szavazatok

nem

nem

szolgálhatnak

a nép halálára".

Szabad nép hségének emléke az 1741. LXIII. törvényczikk. Akkor a gyztes magyar fegyver be^

Succussie

fidelitas.

libertatibas

roit

Regiae

dignitatis

fulcrum,

ELS

22

FBJBZBT.

st

járta Német-, Olaszországot, Belgiumot,

országba

még

Mária Terézia

Az

uralma

az

orvoslásra.

törvény

is

ajánlja utódjának.

de volt remény

Küls hatalom nem

tulajdon hazánkfiai esküdtek

;

ki,

Sok

meg.

A

hogy

össze

koronát

templomainkat, nyelvünket hazánkfia,

meg

dönthette

constitutiók megdöntésére.

és

hazafiak vitték

bolták

haldokolva

alatt is történt sérelem,

szabadságunkat

Frauczia-

Ez a nép megérdemelte, hogy

behatolt.

is

k

is

ra-

emelkedhessek,

kardot emelt nyakunkra.

A

mindenható megfordította a király

mivel meghalt,

utódjánál, hogy gonosz tanács többé hassa a felismert igazságot.

Tartsuk

bún

szívét.

De

segítsünk a dolgon legkegyelmesebb

meg si

törvényeinket,

meg ne

fordít-

mint Spárta,

hol

volt a változtatás.

A

kormányzás els sorban a tisztviselk megvár

lasztásától függ. Ezért restauratiót határoztunk,

hogy

a mostani magistratus a választásból megértse, mennyit vétett a törvény ellen.

mozdíthatják

el

Buzgó,

csak a haza

ki inkább akarja,

s

nemes, tanult férfiak olyan fejedelem ügyét,

hogy igazsággal

intsék, mint

hogy

hízelgéssel akarjanak neki tetszeni.

Ha jeink

elvégeztük a restauratiót, megváltoztatjuk ne^ életmódját,

megváltoztatjuk

fiaink

nevelését.

Valamikor a szittyák kemény életmódja és nevelése rettegtette Európát. Ez a virtus megsznt, idegen népek szokásainak utánzása, színház, concertek, kár-

tyázás által. így megfeledkeztek a szabadságról a törvényrl és a túlságos civilisatio által nevetségessé váltak-

^

Az si életmód

folytatásával

leszünk az új

fejedelemnek és a hazának igazi védi. '

Ultra

objectum.

niodum cum dispendio

virtutis civUisari sit riaus

XAOYABOBSZÁa

Szent

volt

elttünk a király neve ós mindig az

Vérünket adjuk

is lesz.

tünk a haza neve és

23

n. JÖZSBF HAIiÁLAKOB.

is,

érte,

dicsségéért. Szent elt-

mert az ápol, az neveli fiainkat

ha meghalunk, az fogad keblébe. ^ Készek az országgylésen azért, mi országunk, sza-

még

badságunk, törvényünk biztosításához szükséges, alkalmatlan könyörgéssel

A

is

esdekelni.

hitvány embereket, kiknek

*

tanácsából történt

az elnyomás, példás büntetésset kell sújtani. Mert a

szabadság nem a mi tulajdonunk; az seink öröksége. Rút volna, ha éppen azok, kik a mások szabadságát

megvédték, a magokét elvesztenék. Csupa sententia, a milyen jól esett az ékestollú valószínleg Kálmánházy

írónak,

ájtatos olvasónak egyaránt.

Istvánnak

A Hármaskönyv

és

de amabilis confusióban karöltve megjelenik vele is

az

uralkodik

;

nem

annyira Rousseaunak, mint Robespierrenek és St.

Justnek spártai egyszersége, szittya mezbe öltözve.

érdekvé nem csak conservativ hanem különösen az a belátása, hogy az Történeti

volta teszi, új

szabad-

ság korszakát csak az erkölcs uralma teheti állandóvá.

Dunántúl megyéi közül Vas lemre, mert

talomra

A

is

felirata

méltó a figye-

nemcsak hosszadalmasságra, hanem

tar-

kiváló.^

decz. 18-iki leiratért,

még inkább

a jan, 28-iki

visszavonó rendeletért örök hálával tartoznak a gondviselésnek.

Megszabadultak a biztosoktól, kiket nem

kevésbbé gylölnek, mint a rómaiak a decemvireket. Ezentúl lehet „Magyarországot Magyarországon keresni '

íme a „Szózat" híres mondata. Quia haec aos mortuos sinu suo excipiet.

les nutrit, -

Importunis etiam precibus exoraturi.

'

A

kanczelláriához, márcz. 2-áa.

alit,

pro-

ELS

24

FEJEZET.

Vannak azonban még aggodalmaik,

és megtalálni'.^

mert ügy tudják, az utód még nem vette kezébe a kormányt. Bíznak ugyan, de félnek, hogy a magyar állam iránt annyira ellenséges tanácsosok ismét megrontják boldogságuk alapjait.^ Hisz József

megígért

is

mindent nov. 30-án, gonosz tanácsosok mégis elfeled-

Hségünk már-már

tették vele.

összeütközésbe jutott

a hazával és az önvédelem velünk született jogával.

Különben mostani

a nov. 30-iki Ígéret absolut

is

meg

volt,

a

Pedig privilégiumain-

feltételhez kötött.

kat csak úgy élvezzük, ha minden azokkal ellenkez rendelet visszavonatik.

A

három pont

reservált

boldog-

sokat elvesz

is

ságunkból.

Az állam

Ha annak egy

olyan, mint a test.

tagját

megakad. Nálunk az akatholikusokat, kedves polgártársainkat, a magyar állam nemes részét el akarják vágni a testtl a tole-

levágják, a többiek közlekedése

is

rantia által. Polgártársaink ezáltal a kormánytól jut-

nak függésbe, mely eddig is sokat

st

vissza

Ebben

veheti, a mit adott.

is

változtatott is

ügyükön,

csak törvény

lehet a norma.

Még nagyobb befogadott

nem

állandó,

semmi sem

joga a magyar koronára szik szilárdabb alapon.^ is

hozzájárult e '

*

V.

ö.

Nem

Consiliarii

Pedig a

baj egy tagnak elvágása.

szerzetesekkel az.

ez

Még

is

Ha

ez a jog

az osztrák ház örökös

meginog; az sem nyug-

Pedig még a lelkészrendezés

sérelemhez.

leli

történt.

Nem

akarják,

hogy ez

hónát a hazában.

Hungaricae Reipublicae infensissimi.

* Ipsum quod Augusta Domus Austriaca ad Coronam Regni Hungáriáé fovet, successionis Jus nutabit, quia nec istud firmiorí nititur fimdameuto.

HAOTABOBBZÁO

U. JÓZSEF

25

HAlJLAKOB.

fennakadjon és az országgylésig a

kincstárból,

kir.

részben az egyházi javadalmakból fedezzük költségeit.

Bolond volna a magyar, ha pont fenntartása czélját. Ez

magyar állam

keltése a

szágunk megdöntése. keltett.

A

A

sorra. !

nem más, mint

tagjai közt^

és

három viszály

ezáltal

or-

nagy mozgalmat

tolerantia

Ha

a lelkészségek rendezése tovább

folytatódik, a káptalanok, és

bérbe

látná a

szerzetesek javainak lefoglalását rossz szem-

mel nézte a klérus. nek

nem

át

még ha

Hát

Egymás

ellen

püspökségek javai kerül-

a javakat világiaknak tehát

ingerlik

adják

katholikust

és

akatholikust, klérust és világit, földesurat és jobbágyot.

Szerencsétlen tanácsosok

!

Nem

gondolják meg,

hogy a bels béke megzavarásával a hatalom ved.

a

Azt hiszik, visszajött az

barbár,

is

szen-

sötét

kor,

melyben a fejedelmet isten gyanánt tisztelték. Most más a vélemény. Kell, hogy a szerzdéseket mindkét fél

megtartsa, mert ha az egyik fél eláll tlük, joga

van a másiknak is. De ha nem is állana ez a három rendelkezés útját boldogságunknak, még sem maradhat fenn, mert ellenkezik a rendelet utolsó czikkével, mely elismeri, hogy király és nemzet csak közösen hozhat törvényt.^ Szomorú sorsa a magár nemzetnek. Épp az a fejedelem vetette szolgaságba, kitl méltán várhatta

a legnagyobb

szabadságot,

kiért

bölcsjében meg-

küzdött. Mégis csak az 1780-iki állapotot remélheti azt is megszorításokkal. Szerencsétlen nép,

vel

nem *

érhetett el annyit, mint

Inter

membra

—

mely húségé-

mások htlenségükkel.

reipublicae Hung.

Pacta Conventa exacte ab utraque parte observanda esse, aut parte una ab iis recedente, parti etiam alterae jug adesee digrediendi. *

26

ELS

FKJBZBT.

Inkább meghalunk, de hazánk méltó fiai leszünk, halállal megmutatjuk a világnak, hogy Magyarország rabigát nem tr. Csak sirunk juthat idegen uralom alá.

Dics

1

Járjon tehát közben a kanczellária, hogy legalább 780-at állítsák vissza megszorítás nélkül. Állítsák helyre

a megszüntetett rendeket, szüntessék meg az új iskolát, mely nyilván megrontja az ifjúságot. Az assistens commandókat, melyeket világosan hségünk meggyalázására hoztak reánk, küldjék ezredeikhez.

legyen a

régi,

is

sznjék meg.

is

nem

Országgylést még az idén

Ha hogy

^

A

só ára

a többi törvénytelen teher, fuvar

kell tartani.

stb.

Különben

koronázott király rendelkezései törvénytelenek.

pedig a kanczellária ezekkel késnék, kijelentik, authoritásukból

saját

visszahelyezik

szabadságaik,

kiváltságaik

birtokába, az

országgylés egybehívására

országbírót kérik

és

magokat

praerogativáik

teljes

pedig az

fel.

A

Batthyányak megyéje ez; a primás családjáé. Szól emberi jogokról, velünk született szabadságról, királyok kötelességérl, de

végs

instantiában

meg-

elégszik az 1780-iki állapotoknak pure et simple helyreállításával.

Csak

ott

penget keményebb húrokat, mikor

a klérus érdekeirl és javairól van szó. Ezek sítását

egyértelmnek

szilárdságával. nélkül,

*

protestáns ott

a

fejedelmi

válik

bizto-

örökösödés

pedig visszaáll az 1780,

nemcsak a paraszt

hanem a Csak

Ha

tartja

restrictio

ismét jogtalanná,

is.

igazán értékes, hol az ország és a dynastia

Minden megye területén

II.

József katonai kirendeltaéget

helyezett el a közigazgatás támogatására. Innen nevök.

HAOYABORSZÁe

ebbl magyarázza

viszonyáról szól és

morú

A

27

U. JÓZSEF HALÁIiAKOR.

a magyar szo-

sorsát,

horvát megyék közül Zágráb felirata a legjellem-

zbb. Ez a megye

is

a helytartótanácshoz

föllengz szavakban

tud már a császár haláláról ós repraesentatióját.

intézi

Ebben

örömét azon,

fejezi ki végtelen

hogy a legdicsbb emlék uralkodó Magyarországot

önmagának

utolsó akaratában teljesen visszaadta ezt elttünk,

és

utódainknak és egész Európa eltt tanú-

sítani akara.^

Végtelen örömünket azonban megakadályozza az a gondolat, hogy boldogságunk

még nem

teljes.

Sajognak azok a sebek, melyeket már 5 éve

üt

rajtunk fejünk, gr, Balassa Ferencz, ki sem a vallás,

sem a iránt

becsület,

nem

sem a birodalom és a

viseltetik

hséggel. Most

eltt, Bécsbe

halála híre

is,

ment, hogy

reábízott haza

még II.

a császár

Leopoldot,

mindenki dicsér, a legjobb hazafiak ellen és külö-

kit

nösen ellenünk gyanúval töltsön

el.

Oly nagyok a bnei, hogy a csillagokig hatol az a kiáltásunk

más bán

:

Annál

kell.

is

inkább,

eddig csak a tartománygylés rendjeinek töltötték

be

a

rendek

jogaink újra felélednek, is

a

ezt gr.

tisztséget

mert

ajánlatára és

ha régi

Balassa, mint bitorló, úgy

törvénytelen.

Következik aztán a hosszú bnlajstrom. és

De nemcsak bánus kell, kell más protonotárius is e czélból még a magyar országgylés eltt össze

kell hívni a

elég

méltó

Esterházy,

férfiú:

Hadik,

Erddy vagy

is.

A

báni tisztségre van

Károlyi,

Pálfly,

Splényi,

Nádasdy.

Restitutam sibi per se Hungáriám Nobis, Nepotibua noatris denique qua laté patet Europae testare voluit. ^

tóti

tartománygylést

28

BL8Ö FEJEZBT.

Ebben

tehát a személyes

országos bajok orvoslása csak

ha

k

bánusuktól és

kir.

szempont a dönt. Az akkor mehet véghez,

biztosuktól, kiben

országos

csapást látnak, megszabadulnak.

A másik, ugyanazon nap kelt feliratában a megye még ersebben fejezi ki örömét. Bármily véghetetlen magyar nemzet öröme, így szól, mégis csekélynek tartjuk ahhoz képest, melyet a mostam változás mindén hazáját szeret kebelben kelt. József halála a

közönséges gyászt idézett el.

emlék, hálánk

Január 28-ika

örök

örökös. Mikor elvitték az ország ko-

ronáját,* a német nyelvet behozták, mikor a földmérés egy sorba helyezett alattvalóinkkal és annyi

más

rögtöni felforgatással veszélybe döntöttek

már kétségbe estünk a

családot,

királyi

annyi

kegyelmen,

melyhez annyiszor folyamodtunk hiába.

Örömünket azonban rontják a megszorítások. mi a tolerantiát illeti, nem tudjuk, való-e a régi törvény a mai körülmények közé, de e fell csak a megyék összessége határozhat Bizonyos, hogy addig

A

érvényes a bécsi szerzdés, az 1608. törvény és

Szlavonországokban

szerint

itt

pedig

az

1741

;

Horvát-

— 46.,

csak a katholikus a törvényesen

mely

elismert

Tsllás.

Nem

törvényes

a jobbágyok

ügyének rendezése

sem. Ezt tehát a korcsmajoggal együtt a régi állapotba kell visszahelyezni.

A mennyiben

pedig alattvalóink

boldogításához, melytl a mienk és az egész biroda-

lom java is függ, szükséges az újítás, ezt a jöv országgylésen kell foganatosítani. Annál is inkább, mert 1777-ben reánk erszakolták az úrbért, pedig az

is ^

diaeta elé való.

Coronam Regni.

MAOTAHORSZÁG

29

HALÁLAKOR.

n. JÓZSEF

Az egyházi és tanulmányi ügy is a rendek elé tartozik. Az alapítványok lefoglalása különösen reánk járt nagy kárral, kik terméketlen földön lakunk, hol csekély a pénz forgalma. Az alapítványok pénze tartotta

fenn

az

industriát

és

segített

a

családokon. ^

Ezek bevonásának tehát az egész nép látja kárát. Minek is felállítani annyi új parochiát, mikor oly kevesen készülnek a papi pályára. Eddig a seminarium, a papok ill ellátása, a kanonokságra való kilátás csábította oda az ifjúságot. Most a püspökség 28 praebendájából csak 8 maradt meg. Szükséges tehát a beneficiumok gyors adományozása, hogy a nemes ifjúság ismét e pályát válaszsza. A régi iskolázás

inkább

is

gondoskodott az ifjúságról,

mint a

mostani. Tiszteletük a hazai törvény és a constitutiók iránt tiltja

el

ket

a subsidium és az

Mindez országgylés

sától.

manitásból halálosan

nem

követeltük,

beteg.

újonczok felajánlá-

elé való.

tudva,

Eddig csak huhog>"

Most a tanács használja

lyását a trónörökösre,

hogy

a császár fel

befo-

azt az említett okokból,

de nádorválasztás és a sérelmek orvoslása végett

mielbb

összehívja.

Be akarjuk

bizonyítani

is,

hségünket

az örökös király iránt és készségünket a hazán segíteni.

a forrongás már tetgylését az ország legnagyobb me-

Talán legkésbb, mikor pontra

ért,

tartja

gyéje, Bihar.

A

kanczeUáriához

de köszönetnek, há-

ír,

lának semmi nyoma nincs a január 28-iki rendeletre adott

Azon

válaszában.

kezdi,

hogy az a rendelet

súlyos sérelem constitutiónk ellen ^ és nyilván törvény-

damnnm.

'

Tóti genti

*

Nyomtatásban

ídO nélkül.

is

megjelent,

fol.

Egykorú, de hely ó«

30

BliSÖ FBJBZBT.

Elször

telén.

azért,

mert királyi rendelet visszavon-

hatja ugyan a törvénynyel ellenkez parancsokat, de

a törvényes visszahelyezés

nem

történhetik

resolutio

És pedig azért nem, mert nem az egyik félnek annak, mely a másik részt, a nemzetet, jogaitól, szabadságaitól, nem jogosan, hanem erszakkal fosztotta meg, önkényétl függ. Magában az is kárhozatos, hogy oly ügyeket, melyek a törvény tárgyai és az ország alkotmányához tartoznak, királyi rendeútján.

—

,

—

állapítanak

letekkel

meg

és törölnek

Másodszor

el.

mert a törvényellenes parancsok ezen egyéni

azért,

még

eltörlése

mintha

utóbbi rendelkezésektl tétetik függvé,

mirl törvény

az.

még késbbi

rendelkezik,

intézkedéstl függne és mintha az országot ezentúl is

nem

hanem

törvénynyel,

rendeletekkel,

utasítá-

sokkal és szabályzatokkal akarnák kormányozni. Har-

mert a repositióban

madszor,

fenn a rendeknek

egyenesen

eltiltják,

míg további nek,

és a

semmit sem tartanak

st ellenkezleg

diaetának,

hogy

bármit

is

változtassunk,

nem kaptunk. Mintha a rendekközigazgatás megillet, nem volna joga

utasítást

kiket a

a törvényes állapotot visszaállítani. Negyedszer, mert

az a clausula,

hogy csak azon rendelkezések

töröl-

melyek a közfelfogás szerint a törvénynyel ellenkeznek, azonfelül, hogy a rendek joga megállapítani, mi törvényes, mi nem, a rendeletet törvény

tetnek,

erejére emeli.

Mert az a záradék

:

a

ós a rendek a törvények értelme és

mint

a király

használata fell

megegyeznek, csak törvényrl, nem pedig törvénytelen királyi rendeletekrl

az 1741.

8.

a sarkalatos

veszi ezen záradék alól.

szól.

Ötödször,

rom pont világosan az 1741. törvényekhez tartozik.

St

az

törvényeket

1715.

3.

egyenesen

és ki-

a fenntartott há-

8. alatt értett

sarkalatos

MAGTARORSZÁG

A

JÓZSEF HALÁLAKOR

II.

földesúri jogok

tulajdon jogán

is,

az alkotmány és a sarkalatos törvények tozván,

nem

rendeletek,

királyi

31

alapulván,

körébe

tar-

hanem törvény

és

bíróság elé tartoznak, lígy hogy ezeken, diaetán kívül,

a tulajdon tatni

nem

az

és

lehet.

alkotmány sérelme nélkül változ-

A rendektl

távol áll az a szándék,

hogy a pórokkal önkényesen bánjanak és törvénytelen zsarolással kínozzák ket és pedig nemcsak emberségbl, hanem könyörületességbl a földesúri,

ket

is.

A

mennyire tlük

akarnak rajtok. Az utolsó években nem

telik, segíteni

hanem a

tönkre;

királyi szolgálat és fuvar

végs nyomorúságba

pedig

inség

az

tette

döntötte.

Hatodszor: a diaeta dolga megvizsgálni, vájjon a

értelmében egyenlen

sarkalatos törvények

meg

oszlik-e

a törvényhozó hatalom az uralkodó és az ország

rendjeinek egyeteme közt.

Hetedszer

a legfbb sérelem az, hogy a közigaz-

:

gatást és igazságszolgáltatást

potra helyezték vissza,

Terézia tartotta

nem

idején

meg

tartott

teljesen

hanem abba, melyben Mária sem

hitlevele

nem

feltételeit.

választatott

Részeket sem Galicziát be nem

„Ezekbl

világos,

1765 óta sem a

nádort,

kebelezte,

ságos székely nemzetet a madéfalvi

adó és katonaság alá

álla-

Mert már Mária Terézia

volt.

diaetát,

nem a törvényes

a kivált-

mészárlás

által

vetette, szintúgy a horvátokat is.

hogy az

állapot,

melyben a

felsé-

ges asszony az országot hátrahagyta, sem törvényesnek, sem alkotmányosnak

nem mondható."

Mivel pedig utódjának,

felséges

II.

József csá-

szárnak egész uralma a törvények ellen volt intézve

minden részében annyira, hogy röviddel

és mivel az alkotmányos rendszert

megsértette

vagy

eltörölte,

32

EL8Ö FEJEZET.

maga

halála eltt ezt

miután

kénytelen volt elismerni ós

is

megyék magokat

a

a

törvényes

visszahelyezni kezdték, minden rendeletét, vétellel,

kénytelen volt visszavonni eskü, koronázás

hitlevél,

nélkül,

;

állapotba

három

ki-

mivel végre diaeta,

mikre csak

késn

gondolt, múlt ki e világból és így uralkodását soha-

sem 1

törvényessé

tette

—

czikkelyek

8.

:

által

hogy az 1723.

nyilvánvaló,

osztrák

megállapított

örökösödést, mindjárt az

els

és

nági

második fokon, ma-

guk az örökösök sértették meg és szakították félbe." Ezért, hogy az ország rendjeivel kötend új megegyezéssel

lehessen

vissza

állítani

a

ház

felséges

örökös jogát, valamint az ország alkotmányos jogait

hogy ezeket jövre jobban bizhogy májusra összehívják a diaeHa ez a rendes királyi meghívók, vagy az ország-

és

szabadságait,

és

tosítsák, szükséges, tát.

bíró

útján

nem

megyék május

történnék,

utolsó napjára

kénytelenek

lesznek

a

önmagukat összehívni

ország gylésére.

A

subsidiumot

illetleg régi nyilatkozatukhoz ra-

gaszkodnak. Adót csak diaetán lehet kiróni. Gr. Teleki Sámuelt a rendek

ispánnak,

nem

delem nevezte

nem

ismerik

el

f-

annyira azért, mert koronázatlan fejeki,

hanem mert

törvénytelen

királyi

és legfbb eszköze lett a rendek elnyomásának, még azt sem engedvén meg nekik, hogy törvényes jogaik mellett felírjanak. Kérik, hogy a koronázás után más fispánt nevezvolt e kerületnek

biztosa

zenek

ki.

Meg

kell vallani,

hogy gyorsan haladtak az

esz-

mék. Alig egy hóval azeltt, február 4-én még arra kérték ugyanazon rendek a császárt, állítsa vissza a magyar szabadságot. Soha nagyobb dicsséget ennél

MAGTAKORSZAG

nem

fejedelem

erejük

lesz

s

nyerhet. Meg fog gyzdni arról, hogy hségük békében és háborúban egy-

—

aránt szolgálni fejedelmüket. Most

—

állította

33

JÓZSEF HALÁLAKOR.

II.

miután helyre-

átkozzák emlékét, szinte már trónvesztes-

nek nyilvánítják,

bne

miatt, családját.

Nevezetes a megyék megegyezése a három reserpontot

vált

illetleg.

De

megegyezés

ez a

túlterjed

a szorosan vett Magyarország határain.

Már Biharmegye érdekldése nemcsak a horváhanem a székelyek iránt is, mutatja, hogy érzelemben a magyar birodalom egysége helyreállott. Nézzük mennyire hatott a mozgalom Erdélyben is. Itt is hiába volt a rendek minden elterjesztése

tok,

:

a császári parancsok

modás sem

ellen.

A

oly izgatottak voltak, mint a

rendszer

nagy,

1787-iki folya-

A

kedélyek éppen

vezetett eredményhez.

összeomlásakor

*

nagyobb hazában és a

ott

is

kitör

mindenfelé az

elégedetlenség.

Bels-Szolnokmegye márczius 22-dikén gylésezik Désen.

^

Els

Kihirdetik József császár rescriptumát.

szavuk az zetünkhöz

„Az

örömé.

bizonyított

Isteni csak ezen atyai

kegyességeért

is

Nem-

mindörökké

háládatos tisztelettel imádandó kéznek czéllyát el

nem téveszt munkája

által

gyzedelmeskedni

soha kel-

nemzetünknek."

lett

De nyomban

következik

a

panasz.

„Fájdalom,

hogy Magyarországot kedves emlék Mária Terézia korába helyezték vissza, kedves szomszéd hazánknak *

Magyarország

II.

József korában,

III.

529.

1.

Jegyzökönyve Belsö-Szolnok Felsö-Dobokával egyesittetett vármegye fö és nemes Rendgyei ezen f. 1790. esztend böjtmás hava 22. napján Nemes Dés városában tartott közönséges gj^tilésének. Akad. kézirat jogt. fol. 31. *

Marczali: 1790—91. országgy.

3

ELS

34

PKJEZET.

visszaadattak, st tulajdon hazánkban a szabad városoknak és országunk rendéi közé

jussai

ösi

királyi

számláltatott,

harmadik

(a szász)

badságai és azzal boldogságok pedig és

nemzetnek minden

helyreállíttatik.

még keservesebben a nemes

zetnek a csak fellyebb

sza-

Nekünk

székely

nem-

királynénk

tisztelettel emiitett

igazgatása alatt némely rész szerint idegen, rész szerint

pedig nemzetünkbéli magok hasznát és elmenetelét a közjó elmellzésével ocsmányul keres hazánk kor-

mányán ül Projectatoroknak agyafúrt áskálódásaik által

nagyon megcsonkíttatott szabadságaink

s

nagyon

megkeskenyitett határok közé szorított jussaink

idben

tassanak ugyanazon

Nem

állít-

mi kedves szomszéd hazánknak, nemes Magyarországnak,

sem a

kir.

vissza.

irigyeljük

városoknak és a harmadik nemzetnek boldog-

ságát, de fáj,

hogy azoknál minden hségünk mellett

alábbvalóknak tartassunk és megvettetésünk okát

nem

fel

találhatjuk."

„1780-iki megcsonkíttatott állapottyára

si szabad-

ságunknak vissza nem térünk." Régi törvényeiket akarják. Elsorolják sérelmeiket.

Az állandó törvényszékekhez nincs bizalmuk. A legegyszerbb ügyek is eltartanak 30 40 évig. Rendeletek behozásával elnyomják nemzetünk szabadságát.

—

Idegeneket neveztek ki tisztségekre, különösen a kamaránál.

A

ftisztek szabad választása, a vármegyei

hivatalok betöltése nagyrészt elvétetett. Szabad nem-

maga

zet

választja

elöljáróit.

Az unitáriusokat

a

tisztségekbl kirekesztették.

1780-ban már

Katonákká

A

szélbeli

oláh

Igen,

hogy

fel.

el volt

nyomva

a székely szabadság.

„praedáivá a dühös ellenségnek".

tétettek,

katonaságot jószágainkon volt

kárpótlás,

de

állították

nem megfelel.

MAGYARORSZÁG „

A

II.

JÓZSEF HALÁLAKOR.

35

militaris jurisdictio

unalmas következéseit mindenki

a szomszédban."

„Némely véreinknek adomány-

érzi

levelek mellett birt

si Havassaik a Sasos Czimerek-

nek Moldova- és Oláhország bellyebb elfoglaltattak és a szélbeli tak." Pedig,

még ha

ausztriai házzal

állandóan

kötött

tételekkel

tett

katonaság javára foglalják

fordíttatis

az

el,

szerzdés értelmében ingyen

kellett volna visszaadni.

Az adó már Mária Terézia korában

is

a diploma-

ticumnak békére szóló quantumának, majd húszszorosa, a hadakozás idejebeli pedig, béke idején, négyszerekoldussá

így

síttetett.

lett

a

nemzet.^

,Az örökös

birodalombeli Manufacturák nevezetes hasznával fogy

pénzünk."

A

nép

ki

nem

bírja,

mint a nagy adóhát-

ralékok tanúsítják.

„Régi törvény, hogy adó soha földre ne vettessék, melyet Atyáink nagy elrelátással és dicséretes buzgósággal, mint szemek fénynyét úgy kívánták mindenkor megrizni és szentül megtartani. " Mert a jó föld nem elég;

mvelés

Máshol

is

kell és szerencsétlenség

is

elmaradása.

nehéz a földbirtokos dolga, hát még oly

or-

szágban, hol néha alig van ára termésnek, marhának.

Tapasztalás szerint a nagy határok birtokosai szegé-

nyek

sokasága miatt". Ezt a jogot

„földgyeik

elis-

merte a szatmári egyesség, megersítette Mária Terézia

Mária Terézia mégis elrendelte,

is. ^

csára, kik

„olyanok taná-

nem gondolták meg, hogy ugyanazon

tör-

vény ereje mellett uralkodik a most uralkodó ház, a mely akármely tehernek a földre vettetését tiltja". *

A

leopoldi

diploma béke idején

50,000

császári

lérban, háború idején 400.000 rénes forintban állapítja contributiót. »

A

magyar

1753 szept.

történet

kútfinek kézikönyve

8.

3*

tal-

meg

a

590.

1.

;

ELS

36

Az aranybulla

és a

FEJEZET. I.

9. ellenére

már 1780-ban

„tilalmaztatott a Paraszt ülések után járó

a földes uraság

földeknek

által való elvétele".

Országgylés nélkül rendezte a királyn a só „A Nemes sónak már emlékezete is elenyészett

árát.

volt 1780."

Már 1780 eltt

elvették a sertés-, juh-, méhdézs-

mát. „Hazáját megtagadó ember projectumai."

Kivették a domestica pénztárt a megyék kezébl. Vissza kell azt adni.

sElannyira kirekesztetnek a Nemzeti és Hazabéli Regimentek tisztségeibl Hazánkfiai, hogy az idegenek tízszerte többen legyenek ezen Regimenteknél is melynek haladék nélkül megorvosoltatását egész bizodalommal kérjük és meg is kívánjuk". Az ausztriai ház birtoka csakúgy a diplomán ala-

mint az

pul,

joguk. „Meghamisittatlan igazság lévén,

hogy az egyik féltl megsértetett kötés a más

nem

Szüksége van az helyreállítására,

a

félt

kötelezi." ausztriai

háznak az egyetértés

a nemesség sérelmeinek orvoslására

köznép terheinek könnyítése

által.

„A nemesen

gondolkodó Magyar nemzet szives szeretetének metes gyümölcsét

Most

is

élvezte

magyar vér

tölti

Mária

Terézia

kelle-

1741-ben.

ereinket. Montesquieu sze-

nálunk kincset úgy is hiába keresnek a két magyar haza szeretete ennél többet ér." „Ország gylésére vagyon elkerülhetetlen szükségünk", hogy a vármegyék is, a székely, szász is

rint,

;

egyetértésre jusson.

csak

ott van.

A

Már pünkösdre

guberniumot pedig

kérik. Közértelem „kérik, kénysze-

hogy az országgylést illet ügyekbe ne avatkozzék. Az ilyet úgy is semmisnek néznék. Kell az

rítik",

HAGYAB03E18ZÁO

JÓZSEF HALÁLAKOB.

II.

37

országgylés már a hadi segedelem végett is. A polgári társaság természete s egy beállásának czélja és törvényeink szerint

„A

is

kell.

ugyanis

társaságoknak

polgári

egyetlenegy

hogy annak tagjai mind személyekre, mind szabadságukra, mind világi vagyonaikra és tehetségeikre nézve, kölcsönös segedelem által magokat bátorságban megtarthassák és minden erszaktól menczélja az,

tek lehessenek." Mégis, megfontolás nélkül, vagy „a

fejedelmeknek terjeszked telhetetlensége"

veszedelembe

ejtik.

által

végs

Ezért az ország rendjeinek jussa

van a támadó háború szükséges vagy hasznos voltáról tanácskozni.

A magyar

birodalomban elejétl fogva

a közönséges ülések határozták fejedelem

kötelezte

magát,

el.

hogy

csak a statusok megegyezésével tek

fogadása,

illetik.

Ha

szünk okai,

a

frigyek,

Erdélyben

tehát fennakadás lesz, mi

még

A küls

szövetségek

is

több

háborút

oflfensive

indít.

is

köve-

a diaetát

annak nem

le-

közelebbi ülésünkben meghatározván

hogy mi. Ország törvényes gylésén meghatárosegedelmen kívül semmi egyéb terhet magunkra és adózó népünkre nem veszünk. Ha nincs országgylés: mi az országgylésen megállíttatott adónál azt,

zott

többet

ezen esztendn

túl

az

adózó

népnek

fizetni

nem engedünk." és

„Szükséges utoljára az ország rendgyeinek siets a Magyarországon tartandó Diaeta eltt egy-

még

ben gyjtése, csak arra nézve is, hogy egy szívvelmeghatározott akaratunk és úgy véljük, a többi nemes vármegyék tagjainak is meghatározott akaratja az, hogy édes Hazánk Magyarországgal mulélekkel

nicipális síttessék.

törvényeinknek megmaradása mellett,

egye-

Tanácskoznunk kelletvén ezen, mind a két

ELS

38

Nemes Hazától

buzgósággal

forró

Edgyesülés módgyairól, diaeta a magyart

FEJEZET.

szükséges,

óhajtott

hogj-

az

boldog erdélyi

megelzze.

Kérjük, kényszerityük az igazgató tanácsot, és a méltóságos Gubernátor urat, hogy törvényes kötelessége szerint jöv gylésünkig adják tudtunkra a ter-

A háború nem akadály. József meghalt, egészséges ugyanis koronánk mostani örököse." Mi a három fenntartott czikkelyt illeti: a bevett

minust.

vallások törvénye jobb a tolerantiánál, mely visszavonható. A bevett vallások törvényes szabadságát

ersítse

meg

az országgylés.

Épp úgy országgylés

elé tartozik a lelkészségek rendezése

A

is.

földesurak és parasztok összefüggésérl

nak országos rendeléseink.

is

van-

„A Földes uraság és a

Parasztok között folyó kötelességek eránt az ország

végezésén

kívül

behozott,

hogy valami jó rendet

Rendelések nem mindenek közboldog-

ujjabb

s ezzel

st inkább a Földös urat embereitl, a Parasztot Földös urától elidegenítették. s azt a kölcsönös segedelemre való készséget, mely ságát állapították volna meg,

mindkettnek

s

az országunknak

is

boldogságát okozta,

a szívekbl kiirtották. Ezen a Földös úr

s

Parasztság

között való kölcsönös szeretet megliidegedésének lehet

nem festhet

1784-iki

az emberi érzékenységet szégyenít oláh

zenebo-

e soha elég gyászos színekkel le

—

nát tulajdonítani.

Fenntartjuk magunknak a

bvebb

tanácskozást, most csak azt végezvén, hogy általános

akaratunk legyen

errl a

emberi érzékenységgel,

jöv

ország gylésén az

keresztyén

erkölcsökkel

és

megegyezleg, mind a magunk s maradékunk boldogságára, mind pedig a szegény köznép könyebbülésére értekezni. Mely állandó feltételünknek törs-^ény cinkkel

MAGYARORSZÁG

39

JÓZSEF HALÁLAKOR.

II.

a köznép eltt kihirdetését a processualis tiszteknek ezennel megparancsoljuk."

„Gyakor

tapasztalatok

izbéli

bizonyíttyák a köz-

népnek többnyire mások ingerlésébl származó hajlandóságát zenebonára,

alkalmatosságával

a változásoknak

való

jójuk és boldogságuk

ámbátor az

is

munkálkodtassék. Melynek eltávoztatására szükségesképen vigyázni lehetvén, a szolgabirák és biztosoknak megparancsolják,

hogy gyakran czirkáljanak és

gyázzanak a köznép

iudulattyaira

vi-

és beszédgyeire,

cselekedéseikre."

E

feliratban

látjuk

a

nemesi

privilégiumoknak,

különösen az anyagi haszonnal járóknak, kiemelését. Természetes,

a pórlázadás

réme

is,

legersebb

hogy ezzel szemben feltnik melyet szép

nem

szavakkal

lehet elenyésztetni.

Furcsán hangzik ezek közepett Montesquieu idé-

Rousseau véleménye a társaságok czéljáról. a gondolkodás ezen módjában megváltó vonás, az az uniónak követelése. A nemzeti érzelem oly ersen nyilvánul, hogy nem szabad benne csupán osztályérdek védelmét keresnünk. Ha kifejldik, áldo-

zése

s

Ha van

zatra

is

bírhatja azokat,

kik

még

hazaárulást látnak

jogaik, jövedelmeik legkisebb csökkentésében

Egyáltalában Fejér,

ersen

az

erdélyi

megyék,

Kolos,

is.

Alsó-

sürgetik az uniót, a Részek megyéi az

azonnal

való bekebelezést az anyaországba. Kolos vármegye a jobbágykérdésben valamivel liberálisabb a többinél. Parasztjait meghagyja „mostani állapattyukban" és kijelenti, hogy „a földes uraság továbbra is jó móddal nem idegen a Parasztoknak ill könyeb-

bitésétl és oltalmától".

Háromszékmegye

feliratában a székely nemzeti ér-

ELS

40

zés nyilatkozzék meg.

FBJBZBT.

„A

székely nemzet az ö régi-

sége szerint megkülönböztetett törvényekkel által szerzett és

állított

s

maguk

szokások szerint éltek,

szin-

úgy maguk örökségét nem pénzen, nem valami könyörg vagy ajánló levelek mellett szerezték, hanem tulajdon vérekkel vették." De a jobbágyok felszabadítása ellen tiltakoznak „ Azokat, idegen nemzet

tén

:

létükre azért telepítették le és adtak

nekik birodal-

mat, hogy a lézeng és szökevény emberek miatt az

ország és nemzetünk praedálás, lopás és újabb-újabb

A

elkerengés miatt ne károsíttassék".

felszabadításból

semmi haszna sem a fejedelemnek, sem a közönséges társaságnak.

De már

a háború és béke kérdésében ez a harnép jobban közeledik Rousseau tanához. „Az emberi társaság fczéljának elérésére nézve világos, czos

hogy az uralkodó ne kezdhessen hadat, hanem elbb tanácskozzék az országgal. Hogy a hadi támadások csupán az udvari titkos végzésektl függjenek, az egész emberi társaságnak boldogságával ellenkezik."

^

Ha még megjegyezzük, hogy a szászok is a legnagyobb örömmel fogadják a változást, mely ket, nemzetül, felélesztette, és elragadtatásukban örök séget esküsznek Erdélynek, lálja

—

mely

ket 600

körülbelül összefoglaltuk azon

h-

éve táp-

gondolatkört,

melyben a magyar nemzet a szabadság hajnalának pirkadásánál

élt és

Ez mind csak

mozgott.

írás,

nem

tett.

Csakhogy az ország

akkori helyzetében az írás fontosabb a tettnél.

Mert bármin sokszor térnek *

A

repraesentatíók legteljesebb

bírói és a kanczelláriai ki is

nyomtattak.

levéltárban

is

vissza

nagy ha-

gyjteménye az található.

ország-

Sokat mindjárt

MAGYARORSZÁG

n. JÓZ8BF

41

HALÁLAKOR.

Habsburgok uralma óta a törvényes kormány megszakításának és helyreállításának moza

sonlósággal

mégis egész kü-

zanatai, József császár elhatározása

lönös

helyzetet teremtett,

denst

nem

melyre a történet praece-

nyújtott.

Addig ugyanis az alkotmányos küzdelmekben a fegyver döntött. Erszakos támadás ellen a nemzet harczban keresett orvoslást és fegyverrel kezében vívta ki igazait, vagy azok egy részét. Most azonban, a szatmári béke óta, a királyi hatalom békén haladt karöltve az ország helyreállításának, emelésé-

elre,

Midn

nek eszméjével. badságát,

országban

támadja meg, már

nemesi kiváltságot

a

is,

van magában az

annyi gyökere

hatalmas,

annyira

nem

József császár alatt az alkot-

lényegét, az ország önállóságát, a nemzet sza-

mány

hogy a nemzet, bár

a veszedelmet,

érzi

bocsátkozhatik az egyenltlen küzdelembe. Meg-

marad jogai

mellett,

sága visszavívására

hanem

érzése

nem

már nem

lankad, de szabad-

magában ert,

talál

az általános politikai helyzet változását készül

felhasználni.

Nem az

is

európai

ezzel

a szorosan vett magyar viszonyok,

bonyodalmak,

a porosz

hanem

állásfoglalás és

szemben a monarchia bels megrendülése kényJózsefet

szerítette

rendszerét.

arra,

Régebben tán

hogy

maga

lehetett

szó

küls, porosz és lengyel segítséggel,

döntse

meg

arról,

hogy

fegyveres

fel-

magyar nemzet önállóságát és nemesi jussát. Most, hogy a c^szár mindezt megtette magától, szorosan magyar szempontból erre nem volt keléssel vívja vissza a

szükség.

A

vált volna

teljes

elszakadás csak

küls támogatással

lehetvé. Sok történeti példa bizonyította,

hogy még úgy

is

koczkáztatott vállalat.

De mégha

ELS

42

FEJEZET.

a küls segedelem nem fajulhat-e az elbnyomasztóbb uralommá? Mindezt egybevetve, világos, hogy a magyar öröm a január 28-diki rendelet fölött nemcsak általános lehetett, hanem szinte is. Kardcsapás nélkül, tisztán sikerül is

binél

:

is

az elégedetlenségnek szóval és írással feltüntetésével,

megnyerték hosszú,

harczokat

alkotmányuk

azt ezentúl fenntartani,

az nagyrészt tlük, gondol-

fejleszteni és biztosítani,

érzésüktl,

annyiszor kellett

viselniök:

Mikép akarják

folytonosságát.

kodásuktól,

söknek

miért az

azt,

válságos

politikai

felfogásuktól

függ.

A küls mechanikus nyomás megsznvén, a bels erk elhelyezése és egyensúlyozása vált a legfbb feladattá. Ezt pedig karddal

így

nem

áll

be

volt példa,

megoldani sohasem

az a fordulat,

hogy

zásával, de fegyveres

t.

er

i.

lehet.

melyre századokon át

a nemzet saját

elhatáro-

alkalmazása nélkül, dönthet

nemcsak sorsa, hanem jövje fölött. A békés fejldésnek jellemz vonása, hogy az eszmék haladása fontosabbá válik az egyes eseményeknél. ismét,

A

politikai

cselekedet

réginek visszaállítása,

a

akkor kétirányú

restitutio,

:

vagy a

vagy a nagy

vál-

tozásnak ünneplése.

Jellemz vonása a magyar közünneplésnek, hogj' visszaállításának vagy visszasóhajtásának, mint a jöv reményének. Annyi nemzeti ünnepünk közt, mely vagy a régi nagyságot, vagy a nagy gyászt hirdeti, csak egyetlenegy van, az inkább szól a múlt

a márczius 15-ike, melyet egy szebb

jöv kel

napja

aranyoz be.

Ne vegyük hamar

felváltja

duhaj

öröm.

zokon,

a

ha a hazafias fájdalmat oly

csapongó kedv, az ünnepen való

Hisz oly régen volt a magyarnak oka.

MAGYARORSZÁG

a maga

módja

bevonulásánál,

Azóta volt egyházi,

jára.

43

Nemzetül talán az

vigadni.

szerint

mezn, Rákóczi

ónodi

JÓZSEF HALÁLAKOR.

H.

ünnepelt utol-

udvari és hivatalos ünnep

számos és fényes, még egyetemi is volt 1780-ban, de olyan, melyen egész szabadon nyilatkozhatott volna a nemzet érzése, nem igen akadt. Pedig az ünnepnek

éppen ez a bels érzés és annak a nemzeti charakternek megfelel nyilatkozása adja meg igazi jelentségét. Ezért a Rákóczi-kor újul

meg

a nemzeti lélekhez

Váradon a török sípokon megzendült a „Hejj Rákóczi, Berzsenyi" nóta, melyet „az szi harmat után" kurucz dal követett. Felújult a kurucz emlékeivel.

szóló

kor ruházata

is

:

„az

érmelléki,

váradi és szalontai

processusokból a nemesek lóháton, fegyveresen, tárosípok és trombiták harsogási közt

gatók,

ezeket

tek,

mind

követték a nagyváradi

összegyl-

lakosok lóháton,

királyszín tafotával borított süvegekben, kócsak-

—

„Az úri asszonyok mind magyar fkötkben, némelyek leeresztett fátyolokkal jelentek meg". Biharban és más megyékben a ruházat csakugyan a kurucz érzelem megújulásával járt együtt, noha

tollasan".

nem

az

„eb ura fakó",

hanem a korona dicsítése

volt a gyülekezés czélja.

Nemcsak az életmódban, a is

a

hún birodalom

lett

politikai

hatalomban

az eszménykép, az a kor,

mikor a félvilág a vitéz söket uralta „Kíván OrszágRégi si, Nagy Attilát" volt a váradi diadalkapunak „sikertelen" felírása.

Máshol a nagy udvari ünnep csak a legfels köröket érdekli, a divat kényszere pedig csak az asszo-

nyokat. Nálunk akkor nemzeti gond volt az öltözködés.

Külsleg

is

el

akartak szakadni a némettl, nemcsak

44

BLSÖ FBJBZET.

leikökben,

egyszerre

^k nadrágocskák, haczukák, libernyákok tntek el. Gombkötink nem gyözék verni

az arany zsinórt, sujtást, kreppin rojtokat, paszomántot;

Erdélyben,

s

mene a

Kassáról

hol minden aranyfonal

kalpagrojt

elfogyott,

menteköt

és

nem

s

már vehessék, a leveleket hordó postán. Esztendvel azeltt postaszekeren, hanem, hogy négy nap

még

— de most

lehete látni kurta mentéket

menték

is

alatt

a hosszú

eltntek, vagy csak azon látszottak, a kik

bölcseségnek

rettegésöket

volna

szerették

nézetni,

vagy éhen voltak. Lobogott a Zrínyi kucsmája minden fejen, pipacsszin posztóból, fekete magyar bárányprémjével,

s

eszesebb

ennél

mert legolcsóbb

volt

s

kócsagtoll a nyusztos

fejfödnk nem

legalkalmasabb

kalpagokon,

s

lehete,

lobogott a

;

prémet növete

Az uri magyar ruha nem lehet más, mint ünnepl. Ki vonhatta volna ki magát a nemzet, a szabadság ünnepe alól? Ez a gond természetesen még nagyobb volt az asszonyi renden. „A párisi lipántok helyett asszonyságaink fekete csipkés kontyokat vevének fel, leászája fölött minden".

nyaink pártákat kívül

s

derekaikat vállba szoriták

A gazdagok

kötöttek.

még

kötényeiket

is

aranylánczaikkal,

és

fehér

téiket,

s

kötényt

nyakukon, mellükön, karjaikon elhintették gyöngyfüzéreikkel

mellényeiket

s

zöld men-

varraták

posztóból

veres

szoknyáikat,

s

fekete bársony zsákocskát nyomtak fejükre. Csak az

a híja

volt,

hogy kardot

ruhákat

nem

lehete az

is

söktl

kössenek.* örökölni.

lalkozás, próbálás, bajoskodás és

A ^

magyar ruha Kazinczy Ferencz

vitézi lovas

:

—

^

Ezeket a

Mennyi fog-

számla.

öltözet.

A

szabadság

Pályám Emlékezete 138—139.

1.

;

MAGYARORSZÁO

45

HALÁLAKOR.

H. JÓZSEF

Ünnepének pedig jeles része a koronarz bandériumok kiállítása, Budára sorakozása, kimutatása annak, hog}' a nemes fegyverrel kész megrizni hazája palládiumát. Annyira nemesi ez a vállalkozás, hogy belle

minden nem-nemest eleve kizárnak. Pestmegye, hogy hívatlan és méltatlan ne vehessen benne részt, megtiltja, hogy más mint nemes járhasson égszin ruhával, feketével, aranyos gombbal és övvel. Megtudták ugyanis, hogy polgár

is

Kellett

jár ilyen öltözetben.

tehát gondoskodni lóról, szerszámról, czafrangról, kard-

A

ról.

ruházaton ki kellett tnnie a megye színeinek

a csákó, tarsoly letnek.

formaruha jellegét adta a vise-

stb.

Abauj-

Tolna-,

más megyék mindjárt a

és

legnagyobb, a hadi tanácsnak

is

meg

a

aprólékossággal részletét.

szabják

becsületére válható

Az rködés symbolumait: a

gyot (Nyitra) választották

meg

minden

formaruha

baglyot, varan-

elszeretettel.

Ez mind

gondot, munkát követelt. Aztán a correspondentia, az

állomások megjelölése Budáig, eleség, takarmány biztosítása akkor,

mikor a háború és inség következtében

Hogy

kiélt volt az ország.

lehetett volna ennyi haza-

gond és munka közt alkotni

fias

De

rombolni lehetett, kellett

is is.

valamit?

Meg

kellett

szn-

Oly

lázas

minden foszlányának is. Ebben maga a kormány járt ell.

nie a rendszer

tevékenységet kell kifejtenie a visszavonásban, mint

elbb a parancsban február

jon abban,

hogy

Az

^

1

helytartótanács

vegyék fispánok vegyék rizet

Ez a legfájóbb sérelmet 6352. sz.

személy-

iratokat a kir. biztosok

tisztök leteltével pedig a

alá.

A

a földmérés marad-

a számadáshoz nem szükséges

zet elbocsátandó. át,

és kivitelben.

19-én elrendelte,

volt hivatva orvosolni.

ELS

46

Egy más

FEJEZET.

rendelet meghagyá, hogy ezentúl a

megyék

és a helytartótanács közt deák nyelven folyik a leve-

A

lezés.

A

német büntet törvény hatása megsznik, de a

vádlottakat a hazai törvény szerint büntetik,

tortura

marad.

eltörölve

A

nemesi birtokok

fölött

egyelre nem bíráskodnak. A még Budára nem külarchívumok eddigi rziknél maradnak.

dött káptalani

Az

uzsoráról szóló pátens érvénytelen.

A

^

szemében ez a minimum. Már január

rendek

megsznt a josephinus közigazgatás;

óta

a

megyék

intézkednek és els sorban a földmérésnek és a né-

met nyelv használatának vetnek véget. Most

fkép

juk is

is

harag-

ezen két intézkedés ellen fordul. Magyarul

kezdenek

irni,

de az uralkodó mégis

Werbczy

nyelve marad, hisz a restitutio in integrum ezt követeli.

Vasmegye állitást és

fenntartja elbbi határozatait az újoncz-

a gabonaszállitást illetleg. „Hozzátéve,

1.

hogy a gonosz és az egész tartományra ^ vészes földmérésnek vége szakadván, a manipulansok nyájából azokat a nem-nemeseket,

masak, ha egy hét

kik hadi szolgálatra alkal-

alatt el

területét, elfogatjuk, s

nem hagyják megyénk

átadjuk a katonaságnak, hogy

ez a léha nép ne váljék az állam terhére. " így akareljárni a császári akarat kellemetlen eszközei ellen.

nak

2.

A

házszámokat,

„mint a gyalázatos szolgaság

bélyegeit rögtön megsemmisítjük,

a földmérés alkal-

mával földjeinken vagy a határokon elhelyezett

zket

jel-

kitépetjük, a földmérés aktáit rögtön lefoglaljuk

és elégetjük.

A

szolgabiráknak meghagyjuk, hogy az

összeírás jegyzékeit a

hogy szintén

el

jöv

congregatióra

lehessen azokat égetni.

»

6330. febr. 19.

*

Provinciáé.

hozzák

el,

;

MAGYARORSZÁG

II.

47

JÓZSEF HALÁLAKOR.

3. Komolyan megtiltjuk a német nyelv használatát úgy a közügyekben, mint az egyházi, polgári és bírósági igazgatásnál és minden iskolában. Magánbeszél-

getésben megtrjük, ha valaki örömét 4.

A

benne.

deákokat, vagyis inkább szüleiket felmentjük

—

az iskolapénz 5.

leli

A

ezen új adó

—

fizetése alól.

szombathelyi püspök, kiváltsága értelmében,

felügyel a szombathelyi iskolákra. 6.

ket

A

törvényszéket feloszlatjuk. Új törvényes szé-

állítunk

fel

a magistratusból

s

a táblabirákból

ügyeket pedig a püspöki szentszék elé

a házassági utasítjuk. 7.

A gyri

a vallásalap

kamarai administratiót

birtokosainak. ellen

E

felszólítjuk,

megyénkben adja

birtokait

hogy

vissza régi

birtokok eladása vagy bérbe adása

ünnepélyesen tiltakozunk.

A jöv

közgylésig minden csütörtökön tartunk kis gylést melyre minden rendnek szabad a bemenete, A halasztást nem ügyeket az alispán gyor8.

;

tr

san elintézheti, jelentéstétel terhe alatt."

Bels-Szolnokmegye eddigi törvényszéket.

A

Sz.

György-napig megtri az

rendes bíráskodás május 1-én

veszi kezdetét.

„Nagy meggyaláztatása lévén nemzetünknek Magyar nyelvünknek elmellzésével a dolgok folytatására a német nyelv behozásának csak próbája is, közmegegyezéssel

végeztük,

dolgok

levelezések

és

mai naptól fogva.

meg

A

hogy vármegyénkben minden magyar nyelven folyjanak, a

tanács és a királyi tábla keres-

Hazánkhoz viseltet szerettöknél fogva kényszeríttessenek, hogy szintén kedves anyai magyar nyelvünket használják.** Ez nem lehetetlenség^

tessenek

és

BLSÖ FE.JEZET.

48

hisz 1767-ig a guberniumnál

is

magyar nyelven

intéz-

ték az ügyeket,

A

sóár emelése törvénytelen. Kell, hogy a tanács

a szegény nép és a marhatenyésztés megtartása végett elrendelje visszavonását.

Ha

a tanács Hazafiúi

lességét és atyai szeretetét velünk érezteti,

egy

nál

április 15-ig

köte-

nem

kénytelenek leszünk a vízaknai sót az aknáleszállítani.

ftra

Ezt

a

népnek

is

tudtára

adják.

A

földmérés H. József szerint

haszontalan.

Az

is

törvénytelen s

e végre kinevezett k. atyánkfiai által

a vármegye ordinarius notariussától a készített regressorium mellett

által

vetetdgyék, a városból kivittessék

és megégettessék.

Biharban márczius 17-én határozták

mok

letörlését.

mindjárt által,

tatott.

a

le

ki

is is

el

a házszá-

A

vármegye házáról pro specimine vakarták. „Ez véghez ment egy rab akkor pro memória szabadon bocsát-

"

akták, mint a nemesség kárára munkák, hogy megégettessenek, elvégeztetett. Nagy vita után elhatározták, hogy ez az akasztófa alatt menjen végbe. Estve hét órakor 10 szekéren minden summáriumokkal s mappákkal oda vitetvén, a máglyába ordo iudicsúfságosan meggyújtattak ciarius, normális könyvek hányattak; más helyeken

„A dimensionális

czélzók,

;

pedig német ruhák, kalapok."

da - féket rendeztek Szabolcsban, Zemplénben; a legtöbb megyében. Tán nem a legnagyobb lelkesedéssel, de bizonyára a legnagyobb Hasonló

autó

-

örömmel ez az ünnep

Még

ott is, hol

töltötte el

nem

a nemesség keblét.

égetnek, megtesznek mindent

MAGYAKOBSZÁG

49

JÓZSEF HALÁLAKOR.

II.

azon munka megbélyegzésére, mely a nemesség lealázására, azaz adó alá vetésére volt hivatva.

Gömörmegye Pelsczön, márczius 2-án gregatiójában

e

tárgyban határozni óhajtván,

arról

nagy része

még

acták

hogy a földmérési

értesül,

tartott con-

künn van és hogy a kezelök nem is akarják beszolgáltatni, míg díjukat meg nem kapták. Elhatározzák, hogy a nem-nemesektl bekövetelik az átadást, börtönnel fenyegetve ket, ha els intésre be nem szolgáltatják a nemesek ellen pedig hasonló esetben fiscalis actiót indítanak. Az írásokat, a rendek további ;

végzéséig, rizet alatt tartják,

A

legtöbb

megye még

azt is követeli, távolítsák el

kebelébl az „Assistens-Commandókat". A megyék ebben meg nem érdemelt gyanúsítást látnak, felzúdulnak ellene, mint hségük kétségbe vonása ellen. Más urat, mint magukat a maguk körében már el nem ismernek.

így intézkednek ezek a nemesi respublicák nemcsak helyi, hanem országos dolgokban, külön-külön,

de

azért

musnak

nagyjában egy értelemben.

alig látszik

A

particularis-

nyoma, még Horvátországban és

Erdélyben sem. Csak Trencsénmegye tagadja meg a helytartótanácstól

hogy

ily

az

engedelmességet,

törvénytelen testülettel szóba

bár teljes hatalommal járnak intézése törvényes

el oly

meggyzdésük

kijelentvén,

sem

áll. ^

De,

körben, melynek

szerint csakis

tlük

csak ideiglenesnek,

rész

függ,

munkájukat még

szerint

valónak tartják. Akár mennyire széthúzok más-

ban,

is

egyben egyetértenek. Diaetát követelnek mindmennél rövidebb terminusra. A rombolást

nyájan,

^

Márcz. 10. Országbírói levéltár. Marczali

:

1790-91. országgy.

4

ELS

50

FEJEZET.

elvégezheti az egyes nemesi egyetem

;

az alkotáshoz

az egész nemzet akarata, hozzájárulása szükséges.

így éppen akkor,

midn

látszólag

megsznik min-

den kormány és igazgatás, midn a központosítás minden eszköze megtagadja a szolgálatot, vagy mint nemzetietlen

gylöletessé

válik,

üli

dalát a nemzeti egység eszméje.

nem

az egység

Üli

legnagyobb azért,

dia-

mert ez

hanem a

az institutiókban van meg,

lelkekben.

annak a népnek, melyet sorsa fordultának

Jaj

válságos perczeiben csak a gylölet vezet

;

jaj annak,

mely nem ismer magasabb ideált a réginek visszaállításánál, a történet kerekének megállításánál. És

ha minden egyesben a szenvedett sérelem érzése a a magánérdek követelése a leghatalma-

legélesebb,

sabb

is

mint a

;

az

jöv

egészen

nem

jólétének és

uralkodhatik

szabadságának

Ezt várta a magyar az 1790

—91.

más eszme, biztosítása.

diaetától.

Csakis ez állithatott a közmegegyezés értelmében új rendet

a chaos helyébe.

MÁSODIK FEJEZET. Tervek Erkölcsileg

tiszta

megjelölésében

czél

De éppen

ós elkészületek.

a

sokaság hazafias érzése csalhatatlan az

szinte

;

a

ösztöne.

mivel inkább sejtelmen alapul, zavaros és

önmagának ellenmondó, mihelyt a sor.

A

zet

utat; az államférfiúé,

kivitelre

kerül a

gondolkodó feladata megjelölni a czélhoz ve-

annak követésére

bírni a

nemzetet és minden akadály ellenére törvényben, institutióban megvalósítani azt,

mi az adott körülmények

közt leginkább javára válik a hazának. Fennállhat-e a magyar szabadság,

míg az országot

ül a trónon,

fel

míg Habsburg

nem

bontható

szö-

vetség köti az örökös tartományokhoz?

1526 óta ez a magyar politikának nagy, örökös problémája.

Martinuzzi,

Bocskay, Rákóczi csak oly

múló eredménynyel fáradoztak végleges megoldásán, mint más részrl Esterházy Miklós ter, I.

Károlyi Sándor

Ferdinánd,

A

II.

és

Pázmány Pé-

Pálöy János, mint a trónon Mátyás és Mária Terézia. és

hol pedig nagy elmék szinte igyekvése hiába-

való, ott

nem

az emberekben,

hanem

a dolgok min-

dennél hatalmasabb állásában kell az igazi okot keresnünk.

Ersen állott a szabadság ügye a törvényben. Ügy az ország igazgatásának önállását, mint a ne4*

MÁSODIK FEJEZET.

52

mességnek és

az

sítette

meg,

rendeknek kiváltságait és

összes

mentességeit végtelen

sok czikkely és záradék

srégi, de megersített,

er-

és a viszonyok

követelése szerint új alkotású egyaránt. Corpus juri-

van velük. Ezektl visszhangzottak a diaeták és megyegyülések termei, ezek szolgáltatták a feliratokhoz, a kormányszékek és megyék repraesentatiójához mintegy a nehéz artilleriát. Törvényen alapul a király hatalma is. Sok változáson ment át az idk folyamán, gyenge, rosszakaratú vagy idegen felfogású fejedelmek ellenében a nemzet a királyi jogok megszorításában kereste oltalmát. De sunk

tele

István

eredetét,

uralmát,

ki

intelem szerint

„isteni

kormányozza monarchiáját", annyi viszontagságok után még mindig fel lehetett ismerni benne. Nem is lehetett azon gyökeresen változtatni, míg Sz. István decretuma díszíti a törvénykönyv elejét míg a szent ;

koronával

a

végrehajtó

hatalom

teljessége

száll

a

törvényesen koronázott fejedelemre, ki azáltal mintegy

míg fennáll Werbczynek az imádás tárgyává lesz az elve, hogy a nemesség a fejedelemtl, a fejede;

lem viszont a nemességtl nyeri hatalmát és

kivált-

ságát.

Ezek

azonban a fejedelem mellett

mellett

tényleges hatalom

is. ^

Egy nagy birodalom

áll

a

korlátlan

melynek segédforrásait alkotmányos ellenrzés

ura,

nélkül használja

fel.

Nem

természetes-e

az a törek-

vése, hogy e birodalomban élvezett absolut hatalmat

Magyarországra

is

átültesse ?

Nem

természetes az az

igyekvése, hogy hazánk erejét nagy politikai

^

Ezt

bven

kifejtettem

II.

József czímü

tében, „a királyi hatalom" czímü fejezetben.

munkám

czéljai

I.

köte-

TERVEK ÉS ELKÉSZÜLETEK. és vállalatai keresztülvitelére

53

Annál

felhasználja?

is

inkább, mert méltósága, a római császárság, oly nagy terheket

nem

felelni

meríthet

csekély

képes. Annyival

sokkal inkább

is

köti

t

inkább, mert

mindenekfölött

környezete,

lése,

melyeknek a német jövedelembl meg-

feladatokat ró reá,

és

birodalomból

családi

neve-

traditiója,

Nagy Károlynak, mint Szent

Ist-

vánnak birodalmához. De hatalma itt is ers gyökeret vert, különösen mióta a török kizése által nem csak törvényes, hanem erkölcsi alapot is nyert a Habsburgok örökös uralma. ^ Itt áll azóta hadserege, mely kifejezje a császárság internationális helyzetének minden nemzet fiaiból van összeszerkesztve, a magyarból is, de csak a császár személyének és házának tartozik hséggel. Ennek a nagy katonai gépezetnek ez az egyet:

len

rugója.

erkölcsi

ország ellen

is,

mely

Felhasználható táplálja,

bárki

melynek

ellen,

fiai

az

ott har-

czolnak soraiban.

E

katonaság egy része állandóan

pedve.

A

határrvidék,

meg

volt tele-

a török hatalom hanyatlása

mindig kész forrása volt a császárnak, melybl

óta,

kedve

embert, akár az európai bonyodalmak, akár a magyar bels ügyek tették ezt szerint

meríthetett

szükségessé.

De

azonkívül

is,

az

ország

számos telepese és

lakosa sokkal inkább ragaszkodik a császárhoz, mint a magyar államhoz és törvényéhez. czos szerb nép szinte természetes

magyar

ellen

és József

ezt

lehet

alkalomadtán

fel

^

császár

A számos

és har-

gylöletet ápolt a

megjegyezte,

használni.

A még

Lásd 1687. és 1723. törvények bevezetését.

hogy szá-

'

54

MÁSODIK FEJEZET.

mosabb oláh a ellen,

császártól

emberi jogot.

várt

Els nagy

védelmet

kitörése, a Hóra-láza-

Bár kisebb mér-

dás, a császár nevével takaródzott.

tékben, királyé

a császár parancsszava

elhatott

—

kit régi

a ruténekhez

is.

A

elnyomói

—

nem

a

tóton és ruténen kívül,

megszokottság kötött állapotához, az

itt

lakó

nemzetiségek közt csak azok voltak a magyar alkot-

mány

hívei, kiket az bevett

bástyáiba

a

:

horvát és

az erdélyi szász.

Még maga a kiváltságos, szabad, uralkodó magyar nemzet sem volt egységes. Mióta a reformatio megersödött és az udvar legnagyobb erfeszítésével sem a katholikus és a protestáns

kiirtható,

volt

csak ritkán érzett együtt. Az egyik dalával, melyet

nem a maga

fél

erejének,

magyar

visszaélt dia-

hanem idegen

támogatásnak köszönt, a másikat elkeseredetté folytonos mellzése és

Midn

elnyomása.

tette

József ki-

adta a tolerantia edictumát, a magyar nemzetnek egy igen jelentékeny része szabadítóját, mentjét tisztelte

benne.

Nem szonyról,

dótól

is

a földesúr és jobbágy közti

szólunk

melyben a gyöngébb

várta

fél

törvény ellenére

sorsa javítását,

vi-

szintén az uralkois.

Az

hogy Magyarország gyön-

elsoroltak eléggé bizonyítják,

geségének legfbb kútforrása megosztottsága, pártossága, mely minden tartós, közös erfeszítésre képtelenné teszi. A nagyesz Ligne herczeg Péterváradról azt írja Kaunitz herczegnek nem keU félni forradalomtól az olyan országban, hol hat hatalmas, egymást :

vérig

gylöl párt van

:

a katholikus, görög és protestáns

mágnások, nemesek és pórok. Ezek közül legalább négyet mindig könnyen megnyerhet az udvar. klérus, a

^

Qu'on ne

craigne

pas

la révolution

dans

un pays, oü

TEKVEK ÉS ELKÉSZÜLETEK.

Ha

55

eddig mégis valamelyest fenn lehetett tartani

az egyensúlyt, azt egyrészt a nemzet legnagyobb ré-

szének elszántsága okozta, ha a magyarság léte

for-

másrészt az európai bonyodalmak

fel-

gott koczkán,

használása.

A török,

szövetséges gyanánt

a franczia és a porosz természetes

tnt

fel,

mihelyt politikája

ers

ellentétbe jutott a Habsburgokéval.

Hl. Károly

és Mária Terézia

alatt

az ellentétek

kiegyenlítésére, a nemzet békés fejldésére nyilt kilá-

Ez az a

tás.

kor,

melyben Magyarországon, hogy mai

szóval éljünk, nincs komoly

irredenta.

József in-

11.

tézkedései a történeti alkotmány veszedelmével együtt létrehozták a szári

politika

királylyal.

államférfiak

magyar ellenzék összeköttetését a akkori

f-antagonistájával,

csá-

a porosz

Sem az európai politikusok, sem a bécsi nem tartották akkor lehetetlennek Ma-

gyarország felkelését és teljes függetlenségének

ki-

vívását, porosz és lengyel segítséggel.

Ezen combinatio megelzésére vonta vissza József császár rendelkezéseinek egész rendszerét.

hatalom Magyarországon megbukott

;

A

császári

az volt a kérdés,

megmaradhat-e a Habsburgok örökös joga?

Nem

szabad hinnünk, mintha a bécsi ftisztviselk

és katonák

egykönnyen eresztették volna ki hatalmuk körébl azt az országot, melyet már kész zsákmánynak tekintettek. A rendszerrel együtt természetesen meg kellett sznni a központi hatóságok, különösen az államtanács törvénytelen,

de megszokott befolyá-

sának a magyar ügyekre. Egy egykorú hiteles

fel-

jegyzés szerint, „B. Spielmann játszotta József beteg-

il

y a

six partis puissants

lique grec et protestant, les

qui

se détestent,

le

clergé catho-

magnats gentilhommes

et paysaus.

MÁSODIK FEJEZET.

56

sóge napjaiban a fszerepet, mint az antiroyalisták palládiuma.

vitte

oda a dolgot, hogy Magyarország

részérl Kaunitz herczeghez folyamodtak közbenjárásá-

Ebbl

a császárnál és királynál.

ért

következett aztán,

hogy az államtanácsot kizárták a legfontosabb ügyekbl. A magyar ügyeket a fkanczellár, gróf PáliBfy vezette gróf Majláth alkanczellárral,

Pászthory refe-

renssel és Mikos udv. tanácsossal, B. Spielmann köz-

benjárásával.

Tudtommal

egészen elhanyagoltak, tyájukba nézzen, rescriptum

ök

Sámuelnek,

kit

hogy kár-

se engedték,

vitték keresztül a császárnál a

repositoriumot,

fbb kútforrását. " Ebbl következett

Teleki

gr.

meg

minden késbbi baj

leg-

^

A

a József császár által elmell-

Kaunitz berezegnek ismét

zött

dönt

befolyásra jutása.

császár utolsó heteiben és azon rövid interregnum-

ban, melyet Leopold trónörökös távolléte idézett el,

valósággal

kormányozta a monarchiát.

Úgy a me-

gyék, mint egyes hazafiak jól voltak tehát értesülve,

midn

magyar alkotmányos szabadság helyreállításának legfbb elmozdítóját. A további irány kitzése azonban els sorban az benne

tisztelték

a

új uralkodótól függött.

Leopold levelezése fiával, a Bécsben tartózkodó Ferencz fherczeggel mutatja, mikép fogta fel a sokat tapasztalt, nagyesz fejedelem viszonyát Magyarországhoz bátyja halálos betegségének napjaiban és az azt

követ válságos hetekben. '

^

Jegyzet a Balassa-levéltárban aláírás nélkül. Valószín-

leg Izdenczy írása. *

Egy

kötet a bécsi állami titkos

levéltárban.

Lettres de

lEmpereur et Roi a son altesse royal TArchidue Francois. 1790. Közlését Györy Árpád úrnak köszönöm. Kiadatlan és felhasználatlan.

57

TERVEK ÉS ELKÉSZÜLETEK.

Február

16-áii

Firenzébl megírja fiának, mikép

hír, hogy bátyja, kinek betegségét nagyon veszélyesnek, el van veszve, és az a parancs, hogy menjen Bécsbe. Gondolhatja,

hatott reá az a

nem

tartották

mennyire izgatta és búsította ez a tudósítás. El is utazott volna mindjárt, „de mivel elrelátom, hogy tán soha-

sem jövök vissza mindent:

ide,

rendbe

kell

elbb hoznom embereket,

ügyeimet, érdekeimet, a pénzt,

hogy rendben hagyhassam itt ezt az országot. Intézkednem kell nagyszámú családomról, el kell készíteni gyermekeim utazását Bécsbe, ha erre szükség lesz. E hó 22-én indulok és márczius 1-én Bécsbe szándékozom érni, ha a lombardiai rossz utak írásokat,

nem

és a tiroli út

A késbbi és

tartóztatnak."

levelekben a legnagyobb tevékenységet

szilárdságot

teszi fia kötelességévé,

azon

felsége kidlne. Felhatalmazta arra,

ha

ség esetén az Febr.

nevében járjon

esetre,

hogy szük-

el.

25-én veszi gyors futárral a császár

halá-

hogy addig is, míg minden határozatot oly ügyben, mely veszedelmesnek látszik, vagy újítás. Vegyen részt a conferentiákon Kaunitznál, de ne

lának

hírét.

Fiát felhatalmazza,

megérkezik,

függeszszen

fel

döntsön^ csak szótöbbség szerint.

pedig

ott is tartsa

A

fontosabb ügyeket

függben.

„Hasonlókép feljogosítom, hogy részemrl mondja

meg

a magyar kanczellárnak, hogy készítse el a magyar országgylés összehívásához, az alkotmány által megszabott határidben szükséges expeditiókat, oly módon, hogy teljesen fenntartsa az ország statú-

tumainak régi és igazi formáit a király választásában és koronázásában. Ezt azért tegye, hogy eleve tudják szándékomat e tekintetben teljesen megfelelni

58

MÁSODIK FEJEZET.

a birodalom kiváltságainak és

szabályainak és hogy megérkezésem után mindjárt szétküldhessem a meg-

hívókat. "

^

Harmadnap miatt

jöv

el

azt

kellett

hogy

jelenti,

beteges

állapota

Hétfn

halasztania utazását.

utazik,

hét szerdán érkezik Bécsbe és ott két nap nyug-

szik.

Ferencz jöjjön

alatt

vétesse

szoros

eléje

Klagenfurtba.

Távolléte

rizet alá a boldogult

császár

irományait; ez a legfontosabb dolga.

E tikai

levelezésben a magyar ügy

jelentség

tárgy.

alkotmányos alapra

Az

áll:

az

egyetlen poli-

kezdettl fogva

új király

teljesen ragaszkodni akar

a

koronázás régi formáihoz. Annyira alkotmányos, hogy

elbb

használja a constitutio

Magyarországban divatba

kifejezést,

jött volna.

A

mintsem az

mellett a leg-

bámulatosabb, szinte naiv járatlanságot árulja ügyeinkben. Királyválasztásról beszél,

el

köz-

a trónörökös

Honnét is tudja Toscana nagyherczege, hogy a magyar királyválasztás 1687 óta megsznt és hogy

is.

ott

A

örökös jogon van hivatva uralkodni?

azonban nagy súlyt helyez az ország közvéleményére. Tudnia kellett, hogy ott nagy a mellett

zavar és az elégedetlenség, hisz elég nyilt oppositióállott maga is József erszakos politikájával. Nvérével, Mária Krisztinával, Magyarország elbbi

ban

^

celier

Pareillement je vous autorise á dire de

de Hongrie de préparer

ma

part au chan-

les expéditions nécessaires

pour

convoquer en terme établi par la constitution la diéte de Hongrie dans les formes anciennes et vraies des statuts du Pays pour procéder á lélection sache

d'avance

entiérement

mon

et

couronnement du Roi,

intention á cetté égard de

afin

aux priviléges et statuts du Royaume, et

puisse d'abord les expédier á

mon

arrivóe.

qu'on

me conformer que je

TERVEK ÉS ELKÉSZÜLETEK.

helytartónjével

kímél

ket"

59

a mérsékelt, az „elítélete-

együtt,

politikának volt szószólója

elbb

Mária

is.

Terézia szelleme és politikai tehetsége, Magyarország-

hoz való hajlandósága e két gyermekében mutatkozik leginkább.

Ebbl

származik az az optimísmus

is,

mely

éppen nem számol a bekövetkezhet nehézségekkel. Levelébl az tnik ki, hogy a választás és koronázás törvényes szertartását teljesen elegendnek tartja az ország

teljes

megnyugtatására és birtokba vételére.

Ezek alapján a kanczelláría azonnal közölte az örömhírt és a helytartótanács már márczius 5-iki rendeletében értesítette a megyéket a király elhatározásáról.

^

Magyarország iránt követend eljárására még az is

világot vet,

hogy

febr. 25-iki levelében arra kéri

adja át legszívesebb üdvözletét Kaunitz berezeg-

fiát,

nek, ki tudja, mennyire

A kormány magyar tott:

iránya

tiszteli

t.

tehát most

els sorban azon

államférfiaktól függött, kikre Kaunitz hallga-

gróf Pálffy kanczellártól

és gróf Zichy

Károly

országbírótól.

Pálfíy

minvé dött. férfiú.

mintaképe volt a magyar ftisztviselnek,

az Mária Terézia

és József keze

Mvelt, munkás, minden

A

kor divatja szerint

iránt

alatt fejl-

érdekld, jóakaró

szabadkmves;

11.

József

idejében nagymestere az összes magyar páholyoknak.

Hazája javát szintén szívén visel, törvényét ismer, azt

minden alkalommal a császár eltt felidéz. De

személyes

viszonya

a

császárhoz,

udvari

nevelése,

monarchikus meggyzdése, belátása az európai ügyek folyásába képtelenné teszi

'

8168. sz.

t

a hathatós ellenállásra.

60

MÁSODIK

FJEJEZET.

Szabadelvségénél fogva különben is sokban egyetJózseffel, jól látja a magyar alkotmány hibáit, szeretné annak visszaéléseit eltörölni, de lényegéhez ért

teljes szivével ragaszkodott.

Inkább mérsékelni igye-

kezett a császár

buzgalmát,

reformáló

mint gátolni.

Egyformán tartozván az uralkodóhoz és a néphez, gyönge volt mindkettvel szemben és így inkább az események vezették, mintsem hogy adott volna azoknak irányt. 1788 sze óta egyre javasolja az országgylés

A

egybehívását, a sérelmek orvoslását. hallgat

reá,

nem

császár

akaratnak tulajdonítja állhatatos-

rossz

ságát. „Szeretnének

mindkét rész kedvében

járni,

mert

dicsekedni, dicséretet és tekintélyt akarnak

szerezni

nemesség

részére."

az

által,

Akkor

hogy

ezt kieszközlik a

még

Pálffy

országgylés eredményé-

bízott az

ben, a király és nemzet közti jó viszony gyors helyreállásában. Azóta annyira elmérgesedett ez a viszony,

hogy csak a legnagyobb engedékenység veheti elejét a fegyveres kitörésnek.

rendelet kieszközlésében tán

nem

Ezentúl azonban

nyán

túl

politikai

Pászthory

t

A

és

meg

illette

tapintat

január 28-iki a frész.

ment. Mária Terézia hagyomá-

gondolkodása nem emelkedett.

Sándor,

a közjogi ügyek

fényestollú

referense a kanczelláriánál, a lényegben megegyezett

De

elnökével.

egyaránt

él

fiatal,

a

lelkes,

nemzetéhez

nagyratör való

férfiú,

ragaszkodás

kiben és

a

XVIII. század nagy felvilágosító és felszabadító esz-

méi

képviseli a bécsi hiva-

iránt való lelkesedés.

talos körökkel

szemben leghatározottabban a magyar

álláspontot.

Gróf Zichy Károly országbíró, ereje teljében lev

nagyravágyó

ember.

Alig

37

éves,

de

már

több

61

TERVEK ÉS ELKÉSZÜLETEK.

oly nagy tekintélylyel, áll Magyarország élén, hogy gúnyból gyakran nevezték magyar királynak, nejét pedig, herczeg Khevenhiller-Metsch fkamarásmester leányát, magyar királynénak. Káprázatos el-

éve

haladását fényes tehetségén kívül a császár kegyének

sokkal

és bizalmának köszönte.

uralkodónak,

az

mint Pálffy,

készebb eszköze

de mihelyt megingani

látja a rendszert, sokkal határozottabban ellene

Jobban

dul.

is

Budán élénken

áll

magyar érzés, mely csak 1790 elején a leghatáa császárt, hogy küszöbön

nyilatkozik a

eltompulva hatol rozottabban

for-

ismeri az ország hangulatát, körülötte

fel

Bécsbe.

figyelmezteti

a forradalom és azon csak az országgylés gyors

összehívása és a megyei választás het. Férfiasan,

komolyan meg

is

áll

elrendelése segít-

azon

meggyz-

dése mellett, hogy csak a nemzet kívánságainak kielégítése szerezhet nyugalmat.

Podmaniczky József, Darvas Ferencz és Vay József a vezet elmék. Mindhárman vezeti a nemzeti mozgalomnak. A megyékre való befolyásuk abban nyilvánul, hogy elKívüle

készítik,

a helytartótanácsban

elsegítik

a

báró

rendszer bukását,

a

nemzeti

igazgatásnak békés restauratióját. Mindhárom protestáns.

Mellettök

nagy szerepre

királyi tábla alelnöke,

volt

még

hivatva

a

a katholikus Skerlecz Miklós,

talán e kor legnagyobb politikai tehetsége.

Ez az általában mérsékl és engesztel irány, mely a királyhoz és az országhoz való hséget egyesítette magában, ers támaszt talált a katholikus egyház els fpapjában,

gr. Batthyány József prímásban. Senkinek nem jutott nehezebb feladat József császár korában, mint neki. Az uralkodó iránt való hsége

és

odaadása összeütközésbe

jött

nemcsak hazája

iránt

62

MÁSODIK FEJEZET.

hanem egyházi

való kötelességével, enyhített

lehetett,

Udvari, hü ember

és

közvetített,

volt.

állásával

aztán

Míg

is.

félrevonult.

Csak egyházának veszedelme, si alkotmány több biz-

az a belátás, hogy annak az tosítékot

zékivé.

mint a királyi

nyújt,

Az

tak megelégedve szelídségével

men

ráig

kegy,

ecclesia militans harczos

engedékenységével,

és

tette

tagjai

t

ellen-

nem

vol-

a lehetség hatá-

de az eredmény az

Az egyház az vezetése alatt diadalmasan kiállotta ezt az ostromot is. így személyes jelentsége mind inkább eltérbe lépett. Állását pedig eljárását igazolta.

nemcsak primási

hivatala tette országossá,

hanem az

hogy a nádori szék nem lévén betöltve, volt a régi közjog értelmében az els méltóság betöltje. Az egyházellenes támadás visszaverésével természetesen növekedett azon tényez ereje és befolyása, melynek akkor állott élén. Mindent összevéve „hazánk foszlopai" közt, a hogy akkor a nagy kormányszékek vezetit szokták nevezni, tekintélyben, ^ népszerségben állott legmagasabban. Bécsben a josephinus-rendszer legtöbb eszköze a körülmény

is,

:

megalkudott

a

körülményekkel,

az

beletördött

helyzetbe és nézetét az új uralkodó

akaratától

új

tette

függvé. Nagyjában a Mária Terézia-kor megújulását várták ott is, vagyis a központosítást József erszakossága nélkül, a rendi uralmat a szigorúan vallásos színezet nélkül.

tanács

is

nem.

zsef,

bczy

A

centralisatio igazi kohója, az állam-

meghajtott.

Ö

De magyar

tagja, Izdenczy Jó-

egész egyéniségét azonosította a Wer-

szelleme

ellen

való küzdelemmel.

teljesen

azonosította magát a királyi teljhatalommal, Magyar-

^

Kazinczy feljegyzései a M. T. Akadémia kézirattárában.

;

63

TERVEK ÉS ELKÉSZÜLETEK.

országnak provinciává süly esztésé vei.

A

rendszer bu-

kásában személyes kudarczát

és

a renegatus

teljes

dühével harczolt tovább

látta

ki veszélyt,

az,

is.

elszakadási vágyat lát minden magyar

mozgalomban

nem gyzi eléggé ajánlani a szigorú megtorlást. Nemsokára tehetséges és fáradhatatlan segítre talált a volt bán és királyi biztos, gr. Balassa Ferencz személyében. Ez kész eszköz volt mindig, hosszú, és

koronar,

volt az, ki, mint

hivatalos pályája alatt.

a koronát József parancsára elvitette Bécsbe. Személyes sérelme tette t most a magyar alkotmány ellenesévé.

A

beálltával

régi

t

rendszer

emberei

üldözték legjobban.

a

közt

Ezért

változás

lett

meggyzdése,

addig soha nem volt önálló

vágyától ingerelve, királyibbá a királynál

,

kinek

a bosszú

is.

Leopold békés és engesztel iránya köztudomású lehetett Bécsben is, úgy mint Budán. De éppen az a hatóság, mely egész hagyományánál és hivatásánál fogva legjobban függ a király személyes akaratától, a hadi tanács, úgy látszik, nem veszi észre a végbement változást. A hadvezetésnek sohasem lehetett nagy érzéke alkotmányos, szabadsági kérdések iránt,

annál inkább természetében gyökerez a vágy, a már egyszer

abban,

eredményrl nem mondani

elért

jogtalanságot,

a monarchia veszedelmét

mi József

alatt elért

le

látni

soha

mind-

mindenhatóságát bénit-

hatná.

Ha

valahol,

ebben a hatalmas intézményben

élt

és uralkodott a központosításnak, az absolut uralom-

nak szelleme.

Csakhamar kitnt,

szinte független az

a vezetéstl zseffel

is.

A

uralkodó

hogy

személyétl.

az

önálló,

Független

derék, öreg gr. Hadik András Jó-

egy idben dlt

ki.

Helyét

nem

töltötték

be

64

MÁSODIK FEJEZET.

nem

volt, ki pótolja

Gróf Browne és gróf Tige lovas-

sági tábornok, kik ideiglenesen elnökei voltak a kor-

mányszéknek, éppen nem voltak politikusok. De mivel e szellem élt mivel a generálisok közt és a tisztikarban csak annyira uralkodott, mint az irodában, kellett, ;

hogy méltó képviselt leljen. Ez Díirkheim referens volt, munkás, belátó, ügyes férfiú, a hadi tanács igazi vezetje. Testestl-lelkestl császári katona, és éppen

mert nyugodtabb és igazságosabb, a leghatalmasabb segítje az Izdenczy-Balassa-féle törekvéseknek.

hogy a bécsi

Világos,

politikai irányzatok

meg-

jegeczedése els sorban a magyar mozgalmaktól függ.

Ha a trónváltozás nem jár nagyobb rázkódással ha Leopold koronázása nagyobb akadály nélkül megy ;

a

végbe,

annál

Kaunitz-Pálflfy-féle

inkább,

is

irány

marad uralmon,

mert a fejedelem

meggyzdésénél fogva ahhoz

lelkületénél

Ha

hajlik.

és

ellenben

valószínvé lehet tenni a király eltt, hogy minden engedmény csak újabb áldozatot von maga után és hogy a magyarok nem is törvényes jogukat akarják,

hanem

Izdenczy és Dürkheim

az elszakadást,

politi-

kája nyer igazolást.

A

két

összecsap. méltó,

irány

már a

mert mintegy tükörben

fennforgó kérdéseket,

Budán báró Barco katonai is

király

parancsnok.

alatta állott.

adások most mint elbb,

Bécsbe érkezése eltt

Összeütközésük már azért

is

figyelemre

is

mutatja

nemcsak

hanem a személyeket

a

is.

lovassági tábornok az országos

József idejében a titkos policia

Ez most sem sznt meg. A

titkos fel-

hozzá érkeznek, épp olyan

czélzattal,

pedig tovább adja azokat felettes ható-

ságának, a hadi tanácsnak, elintézés végett. Világos,

hogy sem a katonának, sem a németnek

TERVEK ÉS ELKÉSZÜLETEK.

65

akkor jó dolga Magyarországon. Mindegyikben elnyomót láttak; pedig jaj annak, ha elbukott. A megyék az Assistenskommandóktól szabadulni akar-

nem

volt

ván, megtagadják

tlük a

szállást és az

az

élelmet,

egész ország pedig örvend, hogy kifogott a németen

módja szerint, sokan elég dur^ ván, éreztetik velk, hogy idejök lejárt. Természetes, hogy a megyei congregatiók és azok határozatai legtöbb munkát adnak a feladóknak. De és katonán, és kiki a

a mellett titkos jelentések felkelés-elkészítésrl, tásról szólnak.

lazí-

Cserencsén János gömörmegyei evang.

pap egy bizalmas ember eltt lános felkeléstl kell tartani.

hogy áltaUgyanazon megyében

azt mondta,

^

Pongrácz Boldizsár összehívta a községet és így szólt hozzájuk mi nemesek most veletek jól felkötöttük :

g

.

.

.

A

.

nkat.

mint a jan. 28-iki rendelet

mann von Kornfeld a

hadi

irányul.

nem hozza meg a

mozgalom nttön-n, Barco Her-

várt csillapítást és a

kapitányt küldi szóbeli utasítással

Fpanasza a bandériumok ellen A koronarz nemesek uniformist készíttet-

tanácshoz.

Mikor a koronát Budára hozták,

gróf Zichy Károly ki Németül más kulcsot kérvén, melyre mond egy ott álló magyar úr, Nemes Zsigmond „Kegyelmes uram nem német korona az, nem tud az némepróbálja Excellentiád magyarul, s úgy szóljon hozzá, majd tül kinyiUk." Melyre mindenek elmosolyodván, a judex curiae is magyarul kinyitotta a ládát." Rosszabbul járt az a német, a ki kérdezte, nem akasztófa-e '

akarta nyitni a ládát, de

nem nyílt.

,

:

!

;

az Attila nevével

ékesked diadalkapu ? Melyért azonnal

lerán-

tatott 8 25 pálczát kapott.

A

koronának Budára érkezése idején meglehets goromba

versek keltek ki azon hölgyek a

ellen,

kik

még nem

vetették le

német ruhát. *

Barco jelentése. Buda, febr. Marczali

:

1790—91. országgy.

14.

Hadi

levéltár. 288.

5

szám.

;

MÁSODIK FEJEZET.

66

nek,

császári portépével. Tobonemeseket és felváltják egymást, mi szokásban. Báró Orczy László, a commen-

generális

rozzák

a

szalaggal,

fiatal

elbb nem volt

dansuk, ezredes czímet vett

fel,

Jankovics és Almássy

Ignácz udvari tanácsos pedig kapitányok. Van-e ehhez

joguk?

A

katonasággal

bánnak.

illetlenül

Schmaler

generálist két banderista az utczán ide-oda taszigálta

a Toscana-ezred egy tisztjével felszólitotta

Zichyt,

csináljon

is

összevesztek. Barco

rendet,

de

eredmény

nélkül.

Természetes, hogy a hadi tanács mindezt nagyon

komolyan

veszi.

Az az

csak a törvényes hadi

álláspontja,

er

hogy az államban

lehet szervezve és unifor-

misban, mi helyes, és hogy e bandériumok mögött komoly forradalmi tervek lappanganak, mi nem bizonyos, „Helyes, hogy most nem szabad éles rendszabályok által nagyitani a bajt. De oly tömeg ellen, mely az engedékenységben eszközt lát arra, hogy akaratának szabad folyást engedjen és minden rendet felbontson, fel kell lépni, óvatosan, de komolyan, és ha szükséges, nyomatékkal.^ Minthogy nem képzelhetem el, hogy a mágnások és elöljárók ebbe beleegyeztek, és mivel az ilyen dolgok nemcsak a közjót támadják meg, hanem a magyar alkotmányt is, valóban nem

értem, miért úr,

nem

parancsolt rendet a helytartó elnök

mindjárt els felszólalása után."

A

nemesi rségnél ersen isznak és kártyáznak,

szidják a katonaságot,

a királyt és a helytartótaná-

„Ha a kormány ennek nem állhatja útját, ítélje meg Excellentiád, mi várható. Nagy változásoknál az csot.

engedékenység nem szerez rendet. Értesítjük a dolog^ Mit Glimpf und Behutsamkeit, aber auch mit Ernst und nach Umstánden mit Nachdruck. U. o. Válasz Barconak. 3351. sz.

TEBVEK ÉS ELKÉSZÜLETEK.

magyar fkanczellárt

a

ról

Felségének

teszünk

jelentést

is."

Pálfifynak

tudomása

és

67

is

megjegyezvén, hogy

Dürkheim,

ir

szerint

a bandériumok

felállításához

el-

leges királyi jóváhagyás szükséges és kérve t, aka-

dályozzon

meg

tekintélyével

minden

kanczellár

erre

szárazon azt

válaszolja,

Zichy

is,

elfajulást.

hogy

A is,

tudják kötelességüket és figyelemmel kisé-

mi történik az országban. A hadi tanács eljárása minden elfogultsága mellett jóhiszem. De Barcoé nem volt az. Ö tudja, hogy rik,

érkezben a király. Ha olyan jelentésekkel fogadják, melyekbl kitnik, hogy Magyarország a forradalom küszöbén áll, hogy a kormány emberei is részt vesznek a mozgalomban, a polgári kormány feje pedig vagy éppen elmozdítja

tétlenül nézi,

azt,

Ebbl

csak a katonaság megbízható.

vUágos, hogy

pedig önként

következik az erszakos eljárás elrendelése.

A

márczius

9-iki

tünteti fel a dolgokat.

jelentés

Zichy

még

is,

sötétebb színben

kinek gondoskodása

a közjó fell

köztudomású, bizonyára

De hogy sok

illetlenségnek

az az oka,

hogy

nem

tett

jelentést.

annak sem bánnak különben ^ és

vele

vetett véget,

úgy , miként a többi elljáró, félelemtl sújtva, nem mer fenyegetéssel élesen fellépni. A nemesi fegyveres csapatok alakítása sérti a katonaság

Még

tekintélyét.

rosszabb következések

származhatnak a nyilvános hajlandóságból a német nemzet üldözésére és megvetésére és a nyilvánvalóan magas mértékben

bnös

vállalkozásokból.

Ö sem

engedékenységet, hanem kell lépésre '

készül.

A módot

az

Unangenehmen Begegnungen

tartja

helyesnek az

idben hathatós közbeadja meg, hogy elbb ausgesetzt.

MÁSODIK FEJEZET.

68

a

és

kevésbbé fegyelmezett nemesi cso-

a

figyelmeztetik

portokat

népet viselkedésük illetlenségére

és

felfedezett rossz érzésük gyalázatosságára, aztán pedig

a legkisebb

kihágást

is

büntetéssel fenyegetik,

sze-

mélyválogatás nélkül. Mindenesetre ez

lett

volna legbiztosabb módja a

forradalom elidézésének. Ez a forradalom pedig annál

vészesebbé szerint a

mert a hadi tanács értesítése

válhatik,

nemesek

eljárása hasonló

hatja a népet az urak ellen.

Zichy akkorra Bécsbe

bánásmódra

bír-

^

a többi országnagygyal

jött

követend politika megállapítására. Batthyány prímás már febr. 27-iki levelében kifejtette ez utazás szükségét és egyúttal megjelölte azokat is, kiknek jelenléte kívánatos. Magán és a többi fméltóságokon kívül a Bécsben idz együtt a király üdvözlésére és a

gr.

Széchenyi Ferenczet és

házyt, Esterházyt

mint

Az

olyanokat,

(ifj.

gr.

Forgács Miklóst, lUés-

Ferencz) és Sztárayt

kikre a felizgatott nemzet

országbíró azonnal belátja,

Barcohoz mutatja,

minnek

mirl van óhajtja a

Jelentése annál jobban meglepte, is

érinti

annak a

és

pedig

baráti

oly

itt

is

szó.

jöv

ajánlja

hallgat.

^

Levele

politikát.

mert személyét

módon, mely nem

felel

meg

melyet köztük

bizalmas viszonynak,

fennállani vélt.

„Excellentiád azt javasolja, hogy ezentúl mellzzék az elnézést és a szelídséget a nemzettel szemben, és

hogy minden kihágást, személyválogatás nélkül, keményen büntessenek. Mennyire sértené ez azt a nemzetet, mely Excellentiádat mindig szerette és tisztelte, ezt megítélni tulajdon érzésére ^

Browne

^

Kancz.

és belátására

jelentése a királyhoz márcz. eln.

akták 65.

5.

bízom.

69

TEBVEK É8 ELKÉSZÜLETEK.

E

elfogadása a mostani viszonyok

javaslat

volna a tzre.

olaj

a

beri lelkületétl,

Leend

uralkodónk jóságos

mennyire e rövid idben

közt

em-

megis-

reménylem teljes meggyzdéssel, hogy , bátyja szomorú példájától elriasztva, nem ezen, hanem épp az ellenkez úton fog haladni. Ebben mertem,

azt

munkálkodni

lesz

mindig egyik legszentebb, legéde-

sebb kötelességem."^

A magyar elkel

körök

akkori

gondolkodását Széchenyi

megvilágítja gr. Wiczay Mihály levele gr.

Ferenczhez.

^

Wiczayt Gyrmegye, melynek fispánja

Budára küldte a korona fogadtatására. „Budán minden csendes és az országgylés hírétl mindenki a legjobbat várta. De én nagyon kételkedem benne. Az osztrák ház elleni gyanú a legmagasabb fokra hágott, úgy hogy a kanczellár jelentése leend királyunk óhajtásáról, hogy az országgylést volt,

és koronázást lehetleg siettesse, alig tett valami be-

Éppen

nyomást.

általános

oly

a

országnagyok és femberek iránt ember, a nemzet nyelvét alig

fiatal

jogokat illetleg sophismákkal van ambitiója,

bizalmatlanság

tele,

végtelen az

hogy nádor lehessen, majd csupán

majd csupán

royalista.

Meg

az

Az országbíró ismeri, a magyar

is.

kell vallanom,

patrióta,

hogy mi-

kor nála voltunk, úgy beszélt, mint okos ember, ki szívén hordja hazája javát. De ebéd után kissé eljárt a szája.

A

prímásban

de felfogásával az

néhány egyet.

elejtett

Már

még

egyházi

szavában

ügyeket illetleg, nyilvánult,

nem

mely

értenek

el is utazott.

'

Bécs márcz.

'

Márczius 10. Hédervár.

véltár.

legjobban bízik az ország,

13.

Hadi levéltár 4125. sz. Nemzeti Múzeum, Széchenyi-le-

:

MÁSODIK FEJEZET.

70

Úgy mondják, hogy udvar embere.

mar

A

a kanczellár túlságosan

legkisebb akadály

is

az

Ha-

elijeszti.

de buzgósága állhatatosan támogatni csakhamar elernyed. Bánfíyt az Erdélylyel határos vidékeken nem kedvelik. Miért? nem tudom. A tárnokmester vén asszony. ^ Nem tudja, mely fellobban,

hazáját,

:

A

párthoz álljon. ki

nem

talál

personális

úgy

jár-kel, mint a róka,

lyukába. Pestmegye úgy bánt vele, hogy

eret kellett vágni rajta.

Ö

elutazott.

is

Különben az urak közt (én ugyan nem vettem észre) nincs egyetértés, sem érzelemben, sem alapelvekben. Végtelen ambitio, cselszövés, fél megoldások keresése, de egyúttal félelem a nemzettl.

^

Ezért a jóér-

hogy inkább összebonyolítják, attól félnek, hogy a mint eligazítják az ügyeket cselszövésbl meghasonlás, ebbl meg az ország romlása következik. Fel is tették magukban, hogy azon esetben, ha az urak a nemzet nevében tennének jazelmüek

attól

félnek,

;

vaslatot és compromittálni akarnák a nemzetet, mind-

semmisnek nyilvánítsák. Ezért szeretném, ha az is hívnának Bécsbe, Ebben a eladhassák. igazi érzelmét hogy az ország dologban csak az egyenes út vezet czélhoz fél megezt

ország minden vidékérl többet

;

oldással megcsalják a királyt

Ezt

nem hiába

tanácskoztak

min

a

írom.

Még

is,

hozhat

mit a meghalt és a

^

a

hozzájuk

jövkkel

ország mindazon jóért,

az

jövend

is.

az elutazásuk eltt arról

meghívottak

áldozatokat

az országot

király

tett.

De

ezt senki

1

Végh

*

Unbegrenzte Ambition, Cabalen, medii termini, zugleich

Péter.

aber Furcht vor der Nation. * Durch Nebenwege und Mediis Eönig und das Land betrogen.

terminis wird gewiss

der

71

TERVEK ÉS ELKÉSZÜLETEK.

sem akarta megérteni. Az

volt a válasz

ha az ország

:

törvényes alkotmányát helyreállítják és eléggé biztosítják,

bizonyára gondja lesz arra, hogy királya iránt

való háládatosságát tanúsítsa.

Több megye ugyancsak messze ment kihágásaiigaz, hogy még rosszabbtól féltem. Félek, ha

ban;

soká

tart ez

nem

szak

még rosszabb következik. Ercsak meggyzés és a becsület-

az állapot, használ,

érzésre hivatkozás segíthet.

Milyen véleménynyel lehet az a fejedelem, új

szerzdésre akarnak

lépni,

ki

kivel

mindent megtesz a

nemzet régi szabadságainak ersítésére, ha ez a nemzet

hogy nem az egész)

(igaz,

ezt

a

kis

idt sem

akarja bevárni és egyes testületei eleve czélszertlen intézkedéseket tesznek."

Az volt tehát a kérdés képviselik-e az országnagyok a nemzetet. Összefügg ezzel az a másik, még :

fontosabb

:

egyáltalában adhatnak-e tanácsot Leopold-

nak, kit az ország

még nem

ismert el királynak?

Pestmegye már márczius 1-én határoz e tárgyban. Megbízik abban, hogy a prímás, az országbíró és a kanczellár, kiknek hazaszeretetérl

zdve

és kiknek belátásában és

meg vannak gy-

ügyességében meg-

eladják az Csak így lehet a hosszas bizalmatlanságnak az ország és a felséges ház közt véget vetni. Minthogy az eddigi sanctiók megszntek, bíznak, „a fenséges királyi herczeg" eltt

ország igazi állapotát.

új biztosítékokra

adhat meg,

van szükség, melyeket csak a diaeta

hitlevél

és

koronázás

hivassa tehát össze, vagy az hívja össze provisoriusan,

gyorsabban. ^

^

Bizalom

—

útján.

országbíró

maga

E

diaetát

által,

vagy

Fensége, mentl

de szoros utasítás mellett.

Pestm. protocolluma. Nyomtatásban. 1790 márcz.

1.

72

MÁSODIK FEJEZET.

3-án Fehérmegye

Márczius az

országbírót:

hívja

össze

koronázott királyt ugyanis

Ha

két

hét

alatt

egyenesen

felszólítja

Nem

az országgylést.

nem

illeti

nem kapnak

meg

választ,

ez a jog:

a

megyék,

egyetértésben fogják megállapítani, mit követel a közjó.

Szabolcsraegye különben is a legszéls, most is a legnyíltabb. Megírja az országbírónak, hogy elvárja

k

tle és Bécsbe hívott társaitól, hogy maguk legjobban tudják, mennyire nincs semmiféle megbízásuk

Az 1723.

az országtól.

törvényen alapuló

osz-

a hozzá kötött feltételek

meg

2.,

3.

trák

örökösödési jog

nem

tartása miatt megszakadt, és így

k nem bocsát-

semmin tractatusba, sem a koronázást, sem más közügyet illetleg az országgylés határozata eltt, sem nem elzhetik meg semmiben a diaeta

kozhatnak

t

Ezért

végzését.

meghívott

és

mint az ország compromittálásától

mindettl,

társait eltiltják.

^

Öt pedig,

a törvényesen megállapított büntetés mellett, az 1608. III.

t.-cz.

május

értelmében kérik, kényszerítik, a

l-ig

alkudozáshoz

diaetát.

Tehát

^

szükséges

zásnak. Hasonlóan jár Király-e Leopold?

Szabolcsot

kivéve

el

bizalomnak

Zemplén

Annak

hívja

össze

megvonása az

teljes

felhatalma-

és

és Gömör.

ismerik-e el?

minden megye elismeri jogát

a trónhoz. Királyi berezegnek, trónörökösnek tekintik mindenütt.

egyeznek,

De abban

körülbelül

hogy bátyja halála

mindnyájan

által

még nem

király; csak a koronázás által válik azzá.

jog mellé,

melyet

nem tagadnak

teljesen,

beleegyezése lép mint a királyi hatalom

hoz szükséges dönt tényez. ^

Jure nostro

*

Márczius 14.

cum

inhibitioae deposcimus.

levél.

meglett

Az örökös a nemzet

gyakorlásá-

78

TERVEK ÉS ELKÉSZÜLETEK.

Egyelre

csakis a kanczellária

meg

nács adják

és

helytartóta-

a

midn

neki a felséges czimet,

szán-

dékát, hogy országgylést hív össze, tudatják a ren-

dekkel.

De

nevezetes,

hogy még az országbíró

is

csak „leend uralkodónknak" nevezi márczius 13-án, tehát

midn már Bécsben

és szintúgy szól róla a

volt és átvette a

nagyon

loyalis gr.

kormányt,

Wiczay

is

néhány nappal elbb. Mert odáig fejldtek a dolgok, hogy már nem a kormányrendszer vagy a kormány férfiainak változása forgott szóban, hanem az örökös jog következései,

st megállhatósága

jöttek kérdés alá.

Leopold márczius

Másnap fogadja

12-én

minisztereit,

már megállapodásra

czius 14-én kiadott

és kijelenti,

és

egész

^

hogy az ország

ügye-

velk.

Már-

jutott

törvényeit,

trónfoglalását

szabadságait

hatóságait

fenntartja,

teljes

A magyar

leiratában tudatja

alkotmányát

Bécsbe.

fképen

kiktl

szinteséget, igazmondást követel. ket illetleg

érkezett

este

pedig

megersíti. Fenntartja egyelre a január 28-iki resolutíóban fenntartott

a

három pontot

jöv országgyléstl

hei könnyítésére

is

függ.

is

;

ezek módosítása

Megtörténik

az els lépés

s

a nép

ter-

a só árát mázsán-

ként egy forinttal leszállítják. így

a fejedelem lehet alkotmányosan akarja a

múlt, absolut uralmat összekötni

a

maga

törvényes-

nek Ígérkez kormányával. Látjuk ezekbl, min körben forog ott az úgynevezett intéz körök gondolkodása, úgy a bécsi és budai tanácstermekben,

'

Gr. Zichy Károly

zsélyi levéltár (másolat).

mint a megyék zajos gyúlé-

levele

a királyhoz, 1791. február 25.

74

MÁSODIK FEJEZET.

A

seiben.

legközelebbiból indulnak ki

a pillanat ne-

:

hézségébl. Abból akarnak kibontakozni, egyik részrl a trónörökösödés elfogadása és a törvényes uralkodás

megkezdése,

másrészt

alkotmány

az

biztosító feltételek megállapítása által.

folytonosságát

De

kérdésével legszorosabb összeköttetésben

rend

közjogi elvi kérdés és egy

tosabb gyakorlati kérdés.

A

még

a pillanat

áll

egy els-

ennél

is

közjogi kérdés az

fon-

gya-

:

korolhatja-e az örökösödés joga szerint trónra hivatott

fejedelem a királyi jogokat hitlevél kiadása és koro-

A

názása eltt ? állapota

nem

gyakorlati pedig az

:

az ország akkori

teszi-e egyáltalában lehetetlenné a

Habs-

burgok uralmát? Hivatásos feladataiban

politikusoknál

elmerülve,

akarnak segíteni

;

csak

nem a

ritka,

hogy a nap

legközelebbi

bajon

csak a holnapig gondolnak. Pedig

az a napi kérdés csak egy lánczszeme az országokat

mozgató gépezetnek. Az egésznek ismerete, elzményeinek és érthetetlen

Csak

;

ki

következéseinek megmérlegelése nélkül megoldása értéktelen férczmü. a nemzet egész gondolkodásáról, lelki

életérl adhat

ismerni

magának

számot, képes az egyes rész-

egészbe beilleszteni,

letet az ;

annak jelentségét

fel-

a mennyire emberi szemnek adatott, beláthat

a jövbe.

E

válságos

napokban három

azon szándékkal, hogy a

zik

jöv

emlékirat

készült,

feladatait kitzze. Szer-

és tartalmuk egyaránt méltókká teszi

ket

figyel-

münkre. Szerencsés véletlennek mondható, hogy mindegyik más-más irányát világítja

meg

közéletünknek,

más-más csapását jöv fejldésünknek. Hajnóczy József nem-nemes létére József korában Szerem vármegye alispánja lett. A császár rendsze-

TERVEK ÉS ELKÉSZÜLETEK.

75

rének bukásával elrelátható volt, hogy e hivatalát elveszti. Bécsben jár, hol hatalmas pártfogói, gróf Széchenyi Ferencz míthat.

és

támogatására szá-

Pászthory

Közvetlenül a császár halála után,

márczius

következ gondolatokat. Említettük már, hogy a mozgalom két vezet eszméjét a némettl való teljes függetlenségben, körül5-én, veti papírra a

belül abban, a mit

'^

ma

uniónak neveznek

personalis

a régi alkotmánynak lehet

és

lálja

fenntartásában

ta-

meg.

úgy érhet el, ha a nemzet legnagyobb része, az, mely a physikai és erkölcsi ervel rendelkezik, hasznát látja a törvénynek. Ezek pedig a nem-nemesek a polgár, paraszt, katona az Ez,

csak

szerinte,

;

:

összes felekezetek papjai.

Nevezetes,

nak

a

ez

okból indul

A

talt.

ki.

hogy

törvény,

hogy a

nemes,

Els

kérdése

;

az

értelme

;

miért

követeli

viselhet

a

hiva-

függetlenebbé teszi

kevésbbé van az illet kitéve a veszte-

getésnek, könnyebben lemondhat;

meg

:

nemes

csak birtokos

birtoknak van

az embert

magyar szellemi forradalomelharczosa személyes

idealista

szánalomból,

ha képtelen.

aztán

De

nem

miért

tartják

nemes?

Ennek következése

az, hogy a jómódú nem-nemest mellzik a legnyomorultabb szegény és képtelen ne-

mes kedvéért. Jobb volna tehát úgy fogalmazni a törvényt

:

hivatalképes az, kinek földesúri hatóságtól

mentes telke van. ^

Fraknói Vilmos, Martinovics

s

társainak összeesküvésérl

munkájában bven szól Hajnóczyról. De ez a müve, Gedanken eines ungariscben Patrioten über einige zum Landtag gehörige Gegenstande, kikerülte a buzgó és szerencsés kutatónak figyelmét. Nemzeti Múzeum. Fol. 637. Kiadatlan. Felhasználtam az 1906. febr.-i Budapesti Szemlében megjelent értekezésemben. szóló

MÁSODIK FEJEZET.

76

Az

alsó tisztségek betöltésénél

a megyében esküdt-

:

ségig, a hivatalban fogalmazóig, a katonaságnál kapi-

elegend, Lehet birtoktalan

hogy

tányig,

az

Ha

is.

illet

egyszer

magyar.

született ott

szerezhet

van,

kutyabr nélkül is. Ehhez azonban szükhogy minden földesúr telkenként is eladhassa birtokát, de csupán született magyarnak.

ingatlant,

séges,

Ennek

következései:

jó

a

földmüvelés javítása,

melynek az apró, de független birtok kedvez a nemnemes, mint birtok- és hivatalképes, jobban ragaszkodik az alkotmányhoz a tiszt jobban ragaszkodik hazájához. A nemes pedig nem veszt vele, mert jobb ;

;

nevelésénél és összeköttetésénél fogva úgy

több a

is

kilátása az alkalmazásra.

Tehát: hivatal- és birtokképesség kiterjesztése a

Hogy pedig

nem-nemes

osztályokra.

kális férfiú

mégis megköveteli a birtokot

okát is,

nem csupán

az annyira radi-

annak

is,

hanem abban alkotmány ozó gylés a polgár-

az elsoroltakban látjuk,

hogy a franczia

jogok gyakorlását censushoz kötötte.

Második követelése már általános emberi. Senki sem fogható el törvényes idézés nélkül. Ez a nemesi kiváltság kiterjesztése az ország minden lakosára. ^

Még

sokkal radikálisabb a harmadik, az egyházra

vonatkozó. Szerinte a legtöbb alapítvány azon való,

mikor katholikus

sem

fele

az.

Miért ne

volt az egész ország.

lehetne

javakból, a lelkészséggel

a lefoglalt

össze

nem

idbl

Most a

klastromi

kötött javadal-

makból és a korlátozandó r. kath. és görög püspökségekbl minden felekezet papságát ellátni? ^

Werbczy

Trip.

I.

9.

Sokszor

hallani,

írja

Hajnóczy,

ebadta parasztja, 30-at reá veretek és a homagiumot, 40 frtokat leteszem.

77

TERVEK ÉS ELKÉSZÜLETEK.

Ne legyen többé

külön rend a fpapság, ne legyen

szavazó joga, sem a diaetán, sem a megye gylésén. 1.

nem

Mert a ki

házasodik,

hazájához, mint más.

nem

is

ragaszkodik úgy

Mert egy rend érdeke

2.

lehet ellentétben az egészével.

A

katholikus

nem

papság

érdeke pedig ellenkezik a lakosság felének érdekével.

Mert Rómától függ és így kötelességei összeütközésbe juthatnak. Ha azonban nem akarnak tle ily

3.

nagy

áldozatot,

többi felekezet

maradjon meg rendnek, de akkor a papságának is hasonló részt kell sze-

rezni az alkotmányban.

nem

egyesült

és

pökök, kiknek befolyása

a népre

nagyobb,

Ezért

a

görög

egyesült

püs-

mint

a

katholikusoké, szintén nyerjenek helyet és szavazatot az

országgylésen

és

egy ágostai, egy helvét

a

congregatiókban. hitvallású

Szintúgy

egy unitárius

és

superintendens.

A

pópákat és protestáns papokat tartsák személyök

szerint

nemeseknek

Egyáltalában

és ne

nem

vonják

tolerantiára

ket

úriszék

elé.

van szükség, hanem

a felekezetek egyenl jogára. így megnyerik minden felekezet papságát. Ezzel ennek tekintélye, vele

n

mveldése

és

hatása

is,

különösen

a

görög

nem

egyesülteknél.

A negyedik szakaszban a mágnásokkal foglalkozik. Törvény szerint nincs állás, melyre kizárólag csak nekik volna joguk. Ellenben personalis és alispán csak

nem

mágnás lehet. Különben sem bizonyítja semmi törvény, hogy minden gróf és báró mágnás, tehát tagja a frendiháznak. Az államra és önmagukra tán legjobb volna, ha lemondanának a személyes szavazatról a diaetán, melyet

úgy is csak szokásból élveznek lemondanának továbbá az örökös fispánságról is. Ennek ;

MÁSODIK FEJEZET.

<8

fejében, mint possessionatus nemesek, képesek lenné-

nek minden hivatalra és megyei követségre is. A mai rendszernek az a hibája, hogy fnemes csak kevés állást nyerhet el. Hiányzik a kell elkészültsége is, és így a köznemes félelmes versenytársuk. Pedig nagy hasznukat lehetne venni különösen az olyan megyékben, hol kevés a birtokos nemesség

Az

és így szegényekkel kell betölteni a hivatalokat.

országgylésen, mivel csak a maguk nevében beszél-

nek és mindig nagyobb tisztségre törekszenek, nem elég hazafiasak. A képvisel mindig szabadabban beszélhet. Végre: mivel számuk egyre szaporodik, diurnumuk nagy terhet ró az alattvalóra.

A

beállott változások egyik legfontosabb

eredmé-

hogy a katonaság összeköttetése az országgal nagyon meglazult. Ezért az V. szakaszban azt a fontos kérdést tárgyalja mikép lehetne a katonanye az

volt,

:

ságot legjobban kapcsolatba hozni a törvényhozással?

Els

eszköz az eskü,

megkövetel, és

melyet a

Corpus

letenni. Franczia

Juris

eltt

melyet megyei tisztvisel

is

kell

behatásra mutat az a követelés, hogy

esküjök értelmében csak a polgári magistratus hívására járhassanak

el

polgártársaik ellen.

az országban beszállásolt német ezredeknek tenniök; hisz az 1715:8. befogadta ket.

A

fel-

Az esküt is le

kell

magyar

magyar lehet a tisztje, különben nem fizetik ket. Ezért minden tisztjelöltnek bizonyítania kell az ezred tulajdonosa eltt, hogy született magyar. Törzstiszt és tábornok magyar ezredeknél csak birtokos magyar lehessen, Magyarország hadi parancsnoka pedig birtokos mágnás. A magyar katonai kommandó ne függjön a bécsi ezredeknek csak

született

hadi tanácstól, csak levelezzen vele.

A

katonai szám-

79

TEKVEK ÉS ELKÉSZÜLETEK.

vevk és auditorok is született magyarok legj'enek. A katonaság, kivéve fegyelmi ügyeit, polgári bíráskodás

alatt álljon.

Vége legyen az élethossziglan lezettségnek.

Ha még 6

A

közlegény csak

marad a

évig

zászló

tartó katonai köte-

8—10 alatt,

évet

szolgál.

élethossziglan

mentes a beszállásolástól és csak fél adót fizet; szintügy özvegye is. Viszont mindenki, kinek nincs ingatlan birtoka, 8 évi szolgálatra köteles, ha alkalmas reá. Tehát a me-

gyék kantonokba osztandók és idnként elvégezik az

A határrvidéket az országhoz kell csatolni. Valóban a dolog legmélyébe vágó reformok. A hadsereg magyarosítása, függetlensége Bécstl, e mellett jobb ellátása és ennek fejében a birtoktalanokra nézve összeírást.

az általános hadi kötelesség behozása.

Igazán elemében akkor

legfbb

czélja.

van Hajnóczy,

Annak emelése,

parasztról szól.

Azon

kezdi,

midn

felszabadítása

hogy a

a

élete

tized és kilenczed

káros a gazdaságra nézve. Rontja mindkét

fél erköl-

a parasztot tagadásra, elrejtésre, az urat erszakra,

csét,

és gyanúsításra csábítja. Ezért 10 évi átlagban felbecsü-

lend a jövedelem

és a telek és ház pénzen örökre Megalkudhatnak azonban 10 évre is, hogy mennyi adandó termésben, mennyi pénzben. A megegyezés tisztvisel eltt kötend. A megye megersíti, íme a kötelez örök váltság, a földesúr és pap teljes kárpótlásával.

megváltandó.

A

szerzdési kötelesség adóalapul szolgál. Minden

paraszt

szabad.

Ha

adósságát megfizette, szabadon

mehet. Házával, szlejével szabadon rendelkezik.

megegyezett földesurával, tulajdonjogon és ez esetben

már nincs

bírja

Ha

telkét

földesúri hatóság alatt.

MÁSODIK FEJEZET.

80

fél jai.

Minden úrbér megsznik. A parasztból szerzd válik. Jobb földesúrnak jobbak lesznek a parasztTapasztalás, hogy a szerzdk jobban megfelelnek,

A szerzdéseket a megye érvéezekbl származó pörökben a rendes

mint az úrbéresek. nyesiti és az

biróság

A

itél.

A

úgy lehet a jobbágy

csak

földesúr

ha egyúttal nem

birájá,

fél is.

regálék a földesúré maradnak. Az utczai bormérés

különben

sok visszaéléssel jár és rontja a parasztot.

is

Szerzdést azonban e fell a község mérheti a

maga

is

lehet kötni. Ilyen esetben

más

és a

borát, de pálin-

kát nem, hogy ez az ártalom tovább ne terjedjen.

nem

így a földesúr

Ha

a nemesség

vesztene

önként

;

a többi

vállalna terhet,

meg

nyerne.

természetes,

hogy még szilárdabbá válnék a törvényhozás. Mária Terézia

a

nemesi^ adóztatás

kezdetét

az

insurrectio megváltásával hozta kapcsolatba. Különös,

hogy bár öntudatlanul, ebben Kákóczi Ferencz nyomán járt. A közteherviselés nagy elvének a nemesség csak katonai szolgálatára hivatkozva szegülhetett

Ez a törvényben meg

ellen.

azonban az zése

óta,

most

e

sociális

insurrectio,

is

volt

;

a valóságban

a rendes hadseregek szerve-

csak igen csekély jelentség.

megváltást

teszi

a

Hajnóczy

legnagyobb katonai és

reformok alapjául. Az insurrectio kötelessége

háromféle.

Az els a dézsmán alapuló

Ebbl vagy

ezredeket tartanának

el,

(az egyháziaké).

vagy pedig min-

den keresztyén felekezet vallási és iskolai fun dúsát. A második a jószágokon alapul, melyek szerint portalis katonaságot kell állítani. Ennek minden birtokos

van vetve, a szabad kir. városokon kívül. A regálékból ered jövedelmek is ide számítandók. Ebbl új ezredeket kell állítani. Végre a harmadik a szealá

TERVEK ÉS ELKÉSZÜLETEK.

81

mélyes felkelés kötelessége, vagy maga helyett egy huszár állítása. Errl ne mondjon le a nemesség. Hazáját és jogát védi vele és ezért ezt sohase lehessen megváltam.

Min

kilátások

jövedelme részben fordittatik.

Az

1

fpapság

a

culturális,

ország,

és a

fnemesség

fölös

részben katonai czélokra

egyrészt a parasztok

köteles

katonáskodása, másrészt a nemesi jövedelmek

adóz-

személyes insurrectio fenntartása

tatása, végre a

által

hogy hatalmas, immár magyar katonaságot állíthasson. Végre, a nemesség kötelességével együtt mindenkorra fenntartja jussát is, a melyrl a haza érdekében nem is mondhat le. abba a helyzetbe

De

jut,

Maga „álmodónak" nevezi magát, midn ezeket leírja. az a meggyzdése, hogy az alkotmány csak úgy

áll egészen szilárdul, ha a nemesség ezt elfogadja és ha az úrbéri szerzdés szolgál az adó alapjául. Ezen bels, az állam egész lényegét javító refor-

mok

után

keresése.

következik

Ezek

:

diumot csak az

csak

a

közjogi

háborút.

Minden

kamara,

Ebbl

országgylés szavazhat meg.

következik, hogy többé szükség nélkül

tása,

biztosítékok

három évenkint országgylés. Subsi-

nem

indítanak

az insurrectio megválbányajövedelemrl való szám-

contributio,

só, posta,

adás szintén a diaeta elé való. Tehát a budget nyil-

vánossága franczia és angol minta Franczia minta szerint való a körülbelül V2

niilliót

szerint.

civillista is.

A

király

kapjon az udvartartásra. Minden

kap apanaget és ha az országban költi el, magyar cselédséggel, ennek kétszeresét. A diaetának befolyása van a követek küldésére

királyi

is,

herczeg

Konstantinápoly, Varsó, Nápoly,

tést

azon

feltétellel

kapnak,

Marczali: 1790—91. országgy.

hogy

Rómába a

stb. Fize-

követ magyar 6

MÁSODIK FEJEZET.

82

birtokos,

mágnás

;

titkára

magyar legyen. így a mág-

nások eltt roppant pálya nyílik meg.

De

nem A ma-

a küls, mechanikus biztosítékok mellett

feledkezik

meg

a bels, igazán nemzetirl sem.

„

gyar nyelv az önálló törvényhozás legbiztosabb kapcsa.

Minden idegen nyelv kizárásával az igazságszolgáltatásba és minden

séges

még

más szakba

is

behozandó". Szük-

az unió Erdélylyel.

Külön észrevételei (corollarium) még a következk: Eddig nem igen gondoltak a ráczokra, pedig e nép veszedelmesebb lehet a németnél. ket is részesíteni kell a honfiúi (nations) jogban ezáltal megnyerik papságukat és a granicsárok kétharmadát. A nagy megyék igazgatása nehéz a távolságok miatt; a kisebbeknél hiányzik a kell tisztikar. Ki kell ket egyenlíteni. Szeremhez, Pozsegához kell csatolni a határrvidék szomszédos részeit. Ha ez megvan és az adó a szerzdésektl függ, más ne lehessen fispán, mint a megyében birtokos. Különben meg;

tagadhatják tle az engedelmességet.

Úgy a

f-, mint

az alispánok fizetése a diaetán állapítandó meg, 1500, illetleg 1000

frtban.

Az

alispán

mindig a rendek

embere volt ne adják nekik a consiliariusi cz^met. ^ A fispán minden három évben tartson restauratiót. Legjobb volna mindig egy évvel az országgylés eltt. Ez az országgylés a közjogi kérdésekkel foglalkozzék; a többi a jöv 1793 94-iki diaetára maradjon. Csodálatos, hogy ezen hazafias álmodozások legnagyobb részét a jöv tettre váltotta. Igaz, hogy nem ;

—

oly

módon, mint az

író képzelte.

meglátja a leend nemzeti államot,

*

Hajnóczy megkapta e

kitüntetést.

az, ki

képzeletben

a mely

szabad-

88

TEEVEK ÉS ELKÉSZÜLETEK.

egyenlségen nyugszik.

ságon és

Sokban

josefinus,

de másrészt tisztában van a nemzeti nyelv jelentségével és az alkotmányos szabadság roppant értékével. Méltán mondhatja, hogy egyik rendtl sem követel túlnagy áldozatot. Felfogása szerint, mely koráé volt és a melyet a

fizette

volna

meg

az

akkor már megvagyon saecularisatiója

forradalom

franczia

kezdett valósítani, az egyházi

átalakulás

gyobb részét. Munkája egyöntet, egyaránt a jövt. kérdését

De nem „gyakorlati nem is érinti.

Volt pártfogója és társa a

tekinti

össze gondolatait, ugyanazon

Hajnóczy.

és

a pillanat

szabadkmvességben,

szen az éppen fennforgó nehézségek

^

a multat

politikus",

a nagyszellem gr. Széchenyi Ferencz,

állítja

legna-

költségeinek

viszont

egé-

nyomása

alatt

napokban, mint

„Pártatlan gondolataiban"

^

indul

abból

hogy a nemzet roppant öröme azt a félelmet hogy a most összehívandó országgylés lármás lesz, vagy éppen eredménytelenül végzdik és így „a nemesség romlásához, a mostani alkotmány bukásához vezet". Mert a nemesség legnagyobb része, le a legkisebbig, azt képzeli, hogy mindent lehet, minden

ki,

ébreszti,

szabad neki, mert Európa mostani helyzete a királyt

abba a kénytelenségbe

helyezi,

hogy vakon hódoljon

kívánságaiknak, követeléseiknek; Magyarországot jesen

fel

akarják forgatni, abban a pillanatban,

a philosophiai elvek egész Európát veszélyesen zavarták. Pedig a rendek ^

1790 márcz.

10.

Bécs.

nem

tel-

midn fel-

a pa-

értenek egyet,

Tehát közvetlen a király megér-

kezése eltt. *

Unpartheysche Gedanken über den 1790 abzuhalten den

Laadtag. Kiadatlan. 6*

84

MÁSODIK FEJEZET.

kémek

rasztot titkos

toleránsuk,

nálhatják

fel

éppen nem

izgatják, a felekezetek

az uralkodók pedig

egymás

ellen

hasz-

a parasztságot és a nemességet.

Most,

mikor a meghalt király elismerte,

min

igazságtalan

nemesség és papság iránt, a király pedig bizva egy nagylelk nemzet nemes gondolkodásában az országgylés és koronázás által a jogvolt az ország, a

talanságnak

még nyomait

is

el

akarja törölni. Most,

mikor a háború, vagy az idegen hatalmak beavatkozása, melyet a nemzet egy része szükségesnek tart

nem mehet végbe vérontás, nemesség teljes elnyomása nélkül. És ily körülmények közt akarja a magyar, hogy egyetlenegy országgylés megszerezze neki mindazt, mit óhajt és soha nem bírt, most akarja megvalósítani néhány hét alatt a korlátlan szabadság szellemében a király és nemzet közti viszonynak, az urak tervei keresztülvitelére,

pusztulás, a

és parasztok közti kötésnek, a felekezetek állapotának

rendezését.

A

hazafiak kötelessége

szomorú viszo-

ily

nyok közt biztosságra, a közjó tartós megállapítására gondolni.

A

hogy az, mit az ernkön felül sohasem lesz tökéletes. Elég tehát, ha azt biztosítjuk magunknak, mit ész és jog szerint követörténet tanúsítja,

teszünk,

telhetünk.

Elég tehát, ha az országgylésen

megesküszik

eltt

helyreállítja

és fenntartja, és

mindarról a nemzettel, állítja

a régi

késbb

kész

állapotot

tárgyalni

mi javára válhatik. Vissza-

banatusokat és országos tisztségeket

régi, törvényes jogaikba, ^

koronázás

a

hogy a törvényes

arra,

Széchenyi ezt az

^

szintúgy a püspököket

emlékiratot

Pálffy, Pászthory, Zichyvel és

közölte

b.

és

Spielmannal,

Batthyány prímással. Az utóbbi

85

TERVEK ÉS BLÖKÉ8ZÜLETBK.

A

káptalanokat.

tánsokat

is

praedominans

de a protes-

vallást,

megersíti törvényes és szerzdéses jo-

gaikban. Újra behozza a latin nyelvet. visszahelyezi régi hatáskörükbe

^

A megyéket

a házi pénztárt elvá-

;

lasztja a haditól. Visszaállítja a régi törvényszékeket,

az úriszéket sóárat, a

a

is,

pallosjoggal együtt.

Leszállítja a

hadsereg részére történt szállításokat meg-

a nemességet adómentesnek nyilvánítja.

fizeti,

'^

így a király az országgylés, koronázás és eskü törvényes hatalmát. Ha mind e pon-

által visszanyeri

idn

mely annyi

tot,

elnyomás álló,

tán

nünk.

^

megnyerjük, minek

ellen,

nem

a

meg

:

nemzetünket, az

új,

elméleti alapon

alkotmányra töreked-

hozzánk ill

is

Gondolják

boldogok-e a mindent

Nézzenek körül

gató népek ?

tokba és

át biztosította

többi rendben,

:

felfor-

bízhatnak-e a parasz-

van-e elég egyetértésük,

tudományuk, tapasztalásuk, türelmük és hatalmuk az alkotmány teljes megváltoztatásához.

De

a milyen rossznak tartja az alkotmány

átalakítását, annyira bölcsnek

annak

teljes

javítását. József

megmutatta, hol hibás alkotmányunk, honnét merítették királyaink az

ert annak megsértésére. A

vallás-

ügye és a felekezetek viszonya nyújtottak mindig módot a beavatkozásra. Ezekbl a

ügy,

parasztok

indulhat

ki,

fél, a teljes felforgatás

is.

Hiheti-e ta-

pasztalt ember,

hogy

megjegyzéseket

fzött hozzá. Többnyire a törvények pontos Egy példánya megvan a kabinet - levéltár-

idézését

ban

is

követeli.

elévült bajokat

egy pillanatban

is. '

Már

*

Van ezeken

biztosították. Batthyány.

kívül sok

prímás. '

„Ez a pont vitás".

más gravamen

is,

jegyzi

meg

a

;

86

MÁSODIK FEJEZET.

meg

lehet gyógyítani.

állapotot

Ebben nem

visszahelyezni.

A

lehet az

1764-iki

reformok elkészítéséhez

beható tanácskozás, minden hozzáért hazafi részvéte szükséges s ezt elsietni nem szabad. A nemzet repraesentansai dolgozzanak kötelezze

a király pedig

ki javaslatot,

hogy 1791-ben mindenesetre

magát,

tart

ennek tárgyalására. Ha most tárgyalnák, az összeütközés a rendek

diaetát

közt el

min

nem kerülhet. Nem

gondolták

is

áldozatokat kell hozni

:

megmentése. Kell

tetlen a constitutio

még meg

az 1790-iki diaetán kijelentsék:

1.

hogy már

tehát,

a papság biztosítsa

a protestánsok jogait és ne követelje tlük a

Ha

els rend meghozta ezt az követi a mágnás és a nemes is. az

le kiváltságairól

és térjen

elre,

ezek nélkül pedig lehe-

stólát.

áldozatot, bizonyára

A

mágnás mondjon

egy sorba a lovagi rend-

Gyermekei lehessenek alispánok, personalisok köznemes gyermekei is elnyerhetik a nádorságot, fispánságot stb. Csak az országos és udvari tisztség emelje ket a köznemesség fölé de ez a kiváltság ne legyen átörökölhet. így a mágnás madel.

viszont a

;

gyar

nt

vesz nül; gyermekeit hazai

és olcsóbban élhet.

Az

módon

nevelteti

ilyen összeköttetés által pedig

ert és kedveltségét szerez. Azután következik a rendek megegyezése a paraszttal. Igaz, hogy ez lényeges engedményeket követel, melyek elérését úgy is reméli az udvartól vagy saját erejétl. Sokáig ez úgy sem kerülhet el, tehát legjobb, ha a nemes megelzi a bajt és átveszi a hadi adót egészben vagy részben. Ezáltal

megsznik

az idegenek örökös szemrehányása,

hogy a nemesség miben sem járul a közjóhoz, az egyetértés létrej, a katonát magunkhoz fzzük és megváltjuk az insurrectiót. Elég, ha ezt az ország-

87

TERVEK ÉS ELKÉSZÜLETEK,

gylésen elvben megígérik

és a repertitiót az 1791-iki

diaetára bízzák.

Némely

hazafi kivánsága,

éppen idegen

vagy

hogy nemzeti katonaság,

hatalmak

garantiája

biztosítsa

alkotmányunkat, túlzottnak látszik.

De ha

a rendek

módon egyesültek

ily

tották az ország haladását és

a királylyal szemben

is

és biztosí-

mvelését, jogot nyernek

követelésekkel lépni

fel.

Ezek

közt a f, hogy a repraesentansok 1791-re szükség esetén

magok

is

kiírhassák a diaetát, hogy a király kész újabb

javaslatokról

is

tárgyalni a

magyar szabadság

sát illetleg; ezentúl kétévenkint

biztosítá-

tart diaetát,

Budán

össze nem hívja, megtehetik ezt az országnagyok és ha vagy az erre felhatalmazott öt fispán, hogy a nemesi adót csak két éven át szedeti, országgylésen kívül

nem

újít,

nálja,

a katonaságot

az

ország

st megesketi a rendek

Ez

kielégíthetné

is,

mert ez

nem

nem

ellen

iránt való

hasz-

hségre

is.

a nemzeti katonaságot

követelket

volna felhasználható

törvényhozó

a

ellen. Nem kell, hogy éppen magyar katonaság leg}'en, st jobb, ha német esküszik. A magyar úgy is hazafias, többet követelni nem lehet.

hatalom és a nemesség

Hadizenet, békekötés hajtó hatalom dolga.

stb.,

hol monarchia van, a végre-

De ha

a nemesség adót vállal,

melyet minden diaetán újra kell megszavazni, a ministerium kénytelen az okát felfedni, miért követelik

vagy miért akarják felemelni, a nemességnek tényleg joga van a béke és háború

fölött

dönteni.

Végre a nemzet alaposan bízhatik abban, hogy 10 alatt, öt diaetán át, magához méltó és ill alkotmányt szerezhet, ha folytonos hazafias buzgalommal munkálkodik ezalatt nevelésén és mveli nyelvét és

év

a tudományokat.

88

MÁSODIK FEJEZET.

A

Bölcs és becsületes terv. a

közjogi kérdésekben szem eltt; a sociális

fejldést tartja

folytonos

radikális. A közteherviselés elvét, az áldozatok hozását legfbb hazafias kötelességnek tünteti fel. Hibája éppen túlságos bölcsesége. Mert ki

kérdésekben

gondolhatott az akkor uralkodó izgatottság közepette

hogy éppen a legégetbb problémákat kikap-

arra,

csolják és

jövre halasztják

nagyon

könnyedén bánik azzal a kérdéssel

is

egyelre

elintézésüket. Azonkívül

prímás igen helyesen jegyzi meg, hogy

szernek pontot

tartja

nem

a tervet, de csak úgy,

halasztják a

Különben

is

jöv

munka nagy

e

értéke

in

nem áll.

is

A

annyira franczia

történeti

a rázkódások elkerülését hirdeti

Széchenyi Ferencz.

világhír munkáját,

A

czél-

ha a három

els évében már a fokozatos

fejldés szükségét, gr.

igen

diaetára.

tartalmában, mint inkább módszerében

forradalom

elég-e,

:

a régi közjogi állapot szentesítése.

is,

Megelzi ebben Burke-nek

„Reflections

on the

Revolution

Francé", mely csak 1790 nov. 1-én jelent meg.

A

két

nagy elme találkozott, de a magyar mágnás megelzte a nagy angol államférfiút, kinek nemcsak eszejárása, hanem gyakran kifejezései is megegyeznek az övéivel.

^

Úgy Hajnóczy, mint Széchenyi

kivül állottak azon

a mozgalmon, mely akkor Magyarországot elborította.

mint láttuk,

Az,

lényegében conservativ

volt,

a ne-

messég minden kiváltsága megrzésére irányuló. Ök, bármennyire eltérnek különben egymástól, megegyeznek abban, hogy az ország bels fejlesztésétl, az

'

Horace Walpole levele 1790 nov.

out this day se'nnight Letters IX. 260.

8.

Hia pamphlet came

;

89

TKRVEK ÉS ELKÉSZÜLETEK.

alkotmány kiáltó visszaéléseinek megszüntetésétl várják és reménylik a magyarság megersödését. A legisták, mint ma mondanák, jogáök még mindig törvénytl, hitlevéltl, eskütl, egy szóval bettl várják az üdvöt. Ok még folytatják

megyék ellenben szok,

a

harczot

a

császár

József ellen,

halála

hatalom

királyi

után

is.

És mivel a

azt a kört, melyet

teljét,

az a törvény értelmében betöltött és azt, melyet tör-

alapon

téneti

elfoglalt,

megdöntésére,

használta

legfbb igyekvésük

fel

az alkotmány

e

hatalom meg-

szorítására, korlátozására volt irányozva. így változott

viszonyok közt szelleme.

A

is

uralkodik fölöttük a nagy romboló

czélt

illetleg

teljes

az

egyetértés.

A

egy a nemzetivel. Hiszen a királyi hatalom nyitotta meg az utat a német befolyás eltt érdek

rendi

itt

az döntötte veszedelembe a rendi kiváltsággal együtt az ország önállóságát

A

is.

áll, de a hozzá vezet utat nagyon eltértek a nézetek. A gyakorlati politikusnak éppen ez irányban kellett törekednie

czél tehát tisztán

illetleg

vezetésre, egyesítésre.

Ez a szándéka annak az írásnak, mely messze-

men

tervektl és

kilátásoktól

eltekint

és

csak

a

közvéleményt akarja elkészíteni és irányítani a választásokra és így a diaetára.

Minden hazafinak kötelessége, így kezdi, most; diaetát remélünk, azon gondolkozni, mikép biztosíthatók azok a sarkalatos törvények, melyek alapján alkotott a nép államot és melyek nélkül az állam

midn

boldog

nem

alatt

midn

lehet.

midn

Leopold trónörökös oly feltételek akarna uralkodni, mint meghalt bátyja; most,

Most,

a háború nyomja,

midn

általános

a nemzet

MÁSODIK FEJEZET.

90

izgatottsága

;

midn

^

a

repraesentatiók

mekkora a bizalmatlanság

fejedelem

tanúsítják,

alattvalók

és

használnunk az alkalmat és nem vissza-

közt, fel kell

élni vele a közjó kárára.^

Az alkotmány áll

biztosítása

oly

szoros viszonyban

a polgárok boldogságával, hogy a nélkül

Nem

el

nem

érhet el teljesen, ha az ember veleszületett jogaiból mennél több nem jut minden polgárnak. Az alkotmány szilárdsága és minden egyes

érhet.

is

szabadsága így legigazabb kritériuma annak, mely kormányforma a legjobb. Ezt kell szem eltt

polgár

tartani minden magyarnak, ha el akarja kerülni egy vagy néhány polgárnak önkényes hatalmát és ki akar szabadulni az emberiség jogaival ellenkez szolga-

ság

alól.

fkép

békekötések hogy az osztrák ház mindig megdöntésére törekedett. A kemény

Történetünk,

a bécsi és linzi

óta, világosan bizonyítja,

szabadságunk fejedelmek

alatt

a despotismus, a szelídebbek alatt az

aristokratia volt trhetetlen; mikor pedig helyreállott

a törvényes

Ha

igazgatás,

csaknem anarchiába estünk.

az lábra kap, halálhozó confusio származik belle.

A

rendek mind

óhajtanak.

De ha

teljes,

jól

alkotmányos szabadságot

nézzük a dolgokat, mindegyik

hogy a többit elnyomja. A klérus magának követeli a fhatalmat és a többinek csak annyit hagy, hogy az elnyomottaknak és felsségére irigyeknek a szemét kitörölje vele. A mágnáannyit követel magának,

*

In

*

Az

communi Regnicolarum sensatione. irat megvan az Akadémia 30. f. jogt. gyjteményes

kötetében, gr. Teleki József iratai közt és a kabinet-levéltárban, Megvan a Szily cs. levéltárában is.

hová egy feladó küldte.

Kiadatlan. Felhasználtam a Budapesti Szemlében

i

h.

TERVEK ÉS ELKÉSZÜLETEK.

sok aristokraták akarnak lenni

;

úgy tesznek, mintha

a fejedelem szándéka szerint járnának

despotismusra

korlátlan

91

törekszenek.

el,

pedig csak

Még

legtöbbet

tördik az alkotmányos szabadsággal a nemesség, de az

uralkodni akar a városokon és elnyomni a pa-

is

A

rasztot.

maga sem

paraszt

veszedelmessé

válhatik,

tudja tán, mit akar, de

mert az az óhajtása, hogy

úr és úrbér nélkül bírja földjét.

Meg

különben

kell tehát teremteni az egyesítést,

a diaetának

nem

lehet eredménye. Egységet kell te-

remteni a rendek, nemzetek (különösen a görög

hit-

vallásúak) felekezetek, továbbá a rendek és az adózók közt.

A

városoknak, a görög vallásúaknak és a bevett

felekezeteknek tehát eleve és

békekötéseken

is

alapuló

biztosítani kell törvényes

jogaikat,

az

adózóknak

pedig személyöknek és munkájuk hasznának ságát.

számát,

E

czélból

hogy,

szaporítani kell

biztos-

els fokú társaink

mihelyt a megyei restauratiók után a

személyes tekintetek háttérbe szorulnak, a tisztviselk útján a társaság mindenkit

el

e/,

irányban készíthessen

hogy a követeket is soraiból küldjék. Az els dolog a követi utasítás, aztán a diploma, és

végre a törvényhozás.

Mégis az alkotmány biztosításán kezdi. tutio

A

consti-

a fejedelem és nép közti viszony megállapítása.

Ennek oly módon kell történnie, hogy sem csellel, sem erszakkal ne lehessen megdönteni. Felvünk az, hogy az si constitutiót semmi módon nem szabad megváltoztatni,

kivéve,

ha az alkotmány biztosítása

és szélesítése követeli a változtatást.

az az ellenvetés támad,

fejedelem és nép közt, toztatni

nem

lehet.

A

hogy a

Ha

változtatunk,

consíitutio

szerzdés

melyet egyoldalúlag megvál-

nép

alatt

természetesen annak

92

MÁSODIK PEJKZET.

képviselit

kell

alapján járhatnak zik

belé,

ségnek

A

el.

hogyan

csak

kik

érteni,

De ha

kell

meghatalmazásuk

a fejedelem

véget

vetni

az

nem

egye-

egyenetlen-

?

fejedelmi hatalomról sokat lehet vitatkozni,

st

hogy nem az egész nép akaratából lett örökössé az osztrák ház. De ez nagyon izgatna és ártana. Czélhoz az vezet, ha kényszeríteni lehet az alkotmány változtatására, nagyobb biztosság kedvéért. Abból kell kiindulni, hogy megszegték az azt is lehet mondani,

örökösödés

feltételeit és így az

ellenkez eljárásuk

által

államot igazi czéljával

veszélybe döntötték. „Mivel

pedig az országnak joga van a czélhoz, világos, hogy

joga van az eszközökhöz

is.

Megszakadván tehát az

örökösödés fonala, a felség egészében a népre lott

vissza,

értelmében,

melytl

azt

részben

átvette.

a

fejedelem,

A magyar nemzetnek

joga van, nagyobb biztosság czéljából, lépni.

Ezt

legyen,

ki

az

elvet

szál-

törvények

a

új

szerzdésre

általánossá kell tenni,

meg ne gyzdjék

róla

és

hogy ne

ne

beszél-

jen róla".

A

nemzet hatalmát a "megyei követekre ruház-

hogy megtegyék, mit a biztosság követel. Mivel pedig a követek ki vannat téve az udvari cselszövények hatásának, azt az üdvös elvet kell megállapítani, hogy a diaetai követek, külön meghatalmazás nélkül, sarkalatos dologban ne köthessék le a nemhatja,

zetet,

így elkerülhet e halasztás

is,

melybl

pártos-

kodás támadhat.

Mi tartozik a diplomába? A fejedelem és nép közti kapocs megállapítása. Ha pedig kétség támadna, a biztosításhoz tartozik-e valamely ügy vagy nem? Ezeket is érinteni kell a diplomában, hogy a statusok

;

93

TERVEK ÉS ELKÉSZÜLETEK.

nem

tárgyalhassák. Mind

lehet bevenni a diplomába,

mert pártoskodásra nyújtana alkalmat.

Példának okáért kétségtelen, hogy alkotmányunk értelmében a magyar földesúr tulajdonosa földjének.

hogy a földesurak a

Nincs tehát akadálya annak,

diaetán engedményeket tegyenek a jobbágynak (beneficia),

a király hozzájárulása nélkül

st

stitutionalis törvény,

Ez nem con sem az. Éppen

is.

a subsidium

úgy törvényen alapuló, hogy a nemesség védelmezze az országot, hogy a nádor az ország fókapitánya

nem

ehhez tehát

végrehajtandó ez

szükséges

maga

a

király beleegyezése,

a diaeta által

is.

Igaz,

hogy

ügyekben diplomácziai óvatossággal kell Eddig is volt biztosítás elegend, de a szóban hiv naiv magyart kijátszották. Mindenhol azt halljuk, hogy a magyaroknak most áldozatot kell hozniok. Ha ez alatt azt értik, hogy e

kényes

eljárni.

valami jogföladás

által

vásárolja

meg

biztosságát,

„ez a hitvány nézet sérti a nemzeti fölséget".

De

el

abban az értelemben, hogy a sereg szerezzen biztosságot, úgy, hogy ne a király vagy a

lehet

fögadni

hanem

fóemberek,

az

ország

tartsa

és

rendelkez-

zék vele.

Az alkotmány rint

még a

tosságot

nagy rázkódás nélkül nem lehet

és mindebbe a

Ha

biztosítására tartozó ügyeket e sze-

koronázás eltt kell tárgyalni. Teljes biz-

áll

küls viszonyok

az az elv,

dések megszegése,

is

szerezni,

belejátszanak.

hogy az osztrák ház a szerz-

különösen

pedig H. József tör-

vénytelen uralma által örökös jogát elvesztette, mint-

hogy ez az

sohasem lehet magántulajdon, áll az is, hogy Leopoldra, noha nem szegte meg az alkotmányt, nem hárulhat jog attól, ki minden jogtól ország

:

94

MÁSODIK FEJEZET.

áll végre az is, liogy annyi szószegés után országnak joga van új módon gondoskodni biztosságáról. Ezeket, hogy a nép szava gyanánt lehes-

elesett

;

az

sen tekinteni,

venni minden utasításba.

fel kell

Három dologra van nép

vényesen,

a

Elször a

constitutio

szükség, iliieltt Leopold tör-

beleegyezésével

uralomra

helyreállítására,

juthat.

melyet József

nem törvényes állapotába helyezte vissza, hanem a Mária Terézia korába. Holott ezt sem , sem Leopold nem tehette ehhez csak a karoknak elismert, de

;

és

rendeknek van joga.

Másodszor,

a visszaállított

alkotmány törvényes biztosítására és ha ez megvan, harmadszor: akkor éled fel az osztrák ház örökös joga,

nem

bitorlón,

hanem

törvényesen.

A

fejedelem által adandó biztosítás ezekben

1.

A

kétoldalú

áll

sarkalatos törvényeken kívül, melyeket, mint

szerzdéseket csak mindkét

zésével lehet megváltoztatni,

vényhozó hatalom,

akár a

a

fél

beleegye-

többire nézve a tör-

király,

akár a státusok

Oly módon, hogy a fejedelem okát adva, egyszer megtagadhatja beleegyezését, de ha újra kétharmad többség nyilatkozik mellette, hozzájárulni tartozik. Ez a törvény méltányos, mert igazságos, hogy a nép olyan törvény

javaslataival szemben, a népnél legyen.

szerint éljen,

minbe

boldogságát

Megfelel

helyezi.

továbbá az állam czéljának, mert annyi

id

óta,

mióta

az osztrák ház mesterségesen gyöngítette a nemzetet,

a polgárok békés biztonsága és boldogsága érdekében alig állapítottak meg valamit. 2. A végrehajtó hatalomban is nagy része van a népnek. Az választja a nádort, a koronaröket, a magistratusokat. alatt

A

törvény a helytartótanács vezetése

a megyékre bízza a végrehajtást.

Van

a nem-

TERVEK ÉS ELKÉSZÜLETEK.

zetnek felügyel joga

is.

A

diaetát a sérelmek orvos-

három évenkint meg

lására

biztosságra

is

szavazták meg;

az adót csak

:

subsidiumot csak

az insurrectio módja felett a Ezen hármas hatalmát a népnek tehát

országgylés adhat diaeta határoz.

A küls

tartania.

kell

van befolyása a népnek

diaetára

diaetáról

95

;

be kell iktatni a diplomába.

Az önkényuralomnak az

hogy az udvar Magyarországot az örökös tartomjínyokkal com3.

volt az

massálni akarta, törvény ellenére.

ben világosan és szabatosan Magyarország,

oka,

„Ezért a hitlevél-

ki

kell fejezni,

mint önálló birodalom,

hogy

a többi tarto-

mánytól egész igazgatásában, úgy a belsben, mint a külsben, teljesen elválasztandó, kivéve, ha azok az országok ugyanazon szabadság élvezetébe lépnének."

Annyi erre

meg

tagadhatja újíthat

a

törvény,

az udvar,

Az 1715.

is.

gyarország

3.

hogy megújításukat nem

st

az ország, mint láttuk,

azon rendelkezésébl, hogy Ma-

nem kormányozható a

többi örökös ország

módjára, következik, hogy a király békében

rúban

magyar

Ehhez csak kizárhatja,

^

tanácsra,

ministeriumra

s

hábo-

hallgasson.

hogy az ország ebbl nem tetszenek. Annyi törvény

azt kell hozzátenni,

kik

neki

hogy a király az országban lakjék. El kelhogy a király a császári méltóságot, melyet magyar pénzzel tart fenn és mely t ebben rendeli,

lene határozni,

megakadályozza, ^

est,

el

ne fogadhassa.

Ideo in Diplomate

ut Hungária velut

claris

Regnum

et

^

disertis verbis

se solo

subsistens,

statuendum a

reliquis

omni administrationis tam internae, qnam externae parte, mox et illico separetur, nisi fere eadem quoque Regna in parem Libertatis usum se asserere vellent. Ditionibus

^

in

Reminiscentia Albert király korára.

mAsodik fejezet.

96

A magyar

terület

kell diaetát tartani

;

némettl,

a

a statusok meghívás nélkül

össze tartoznak gylni, bírság terhe

kedelmi ügyekben szerzdéseket kell

alatt.

helyébe

senatus

Keres-

kötni a többi

Mivel pedig a helytartótanács

országgal.

mazta a törvényt,

tehát

Három évenkint

ehhez hozzáteend, hogy minden

bizonyos napon,

évben, is

nem függ

nincs helye a német katonának.

itt

nem

oltal-

melyet

lépjen,

évenkint választ a diaeta a négy kerület szerint. Ez minden téren érvényt szerez a törvénynek. Ha a ná-

dorságot

nem

el

törlik,

t

de az országgylés

a senatusra

száll.

A

legyen a senatus elnöke,

is leteheti.

Ha

senatus havonkint

nincs, hatalma

maga

választja

A magyar kamara független, számadással tartozik. A király részére

alelnökét szótöbbséggel.

de a diaetának évi

civillistát

szabnak meg.

Mind

e

törvénynek és

másoknak, melyeket a tudósok napfényre hoznak, az a czélja, hogy Magyarország az örökös tartományoktól

külön kormányoztassék. 4.

A

fbiztositás a béke és háború joga.

A

király

a rendek beleegyezése nélkül 1608. 2. szerint nem viselhet háborút, 1504. 1. szerint pedig nem szedhet adót.

A

katonaság a királynak és az országnak tegyen

esküt. Külföldi katona csak az ország

beleegyezésé-

vel hívható be és mindjárt esküt tesz, különben, mint

békeszeg, nem kap élelmet. A külföldi katonatiszteket tegyék át a német ezredekhez a magyar ezredeknél csak magyart alkalmazzanak. ;

5.

linzi

A

Az egyesítés végett el kell ismerni a bécsi és melyek kétoldalú szerzdések.

békekötéseket,

görög

mágnás,

vallást

mert

recipiálják.

Magyarország

Meghatározzák, örökös

ki

a

mágnást nem

TEEVBK ÉS ELKÉSZÜLETEK. ismer.

A

^

ügyét

városok

szintúgy az adózó népét

is.

97

egy

bízzák

bizottságra,

Ez csak a jöv ország-

gylésre köteles munkáját bevégezni. 6. Erdély és a magyar koronához tartozó részek uniója sürgetend.

A

7.

még

mit lehet,

A

a megyék.

Minden lehet a bécsi és

delmek

a diaeta alatt hajtsák végre

többinek végrehajtása a senatus dolga.

linzi

biztosság

békét aláíró

végett sz.

meg

kell újítani

római birodalmi

feje-

garantiáját.

Az utasításban a fpont az örökösödés

félbesza-

kítása legyen és az abból kiinduló új biztosítás, mint-

hogy a régi nem volt elegend és az ország egész culturája, egy nemzedéken át, pótolhatatlan kárára, sülyedett.

^

Diaeta

nem

eltt e feltételeket és cautiókat

kell

mert ha bevennék az utasításba,

nyilvánossá tenni,

esetleg megakadályozná a rendek coalitióját. ^ Elég, ha a követ tudja, hogy az ország szabadsága ellen mit sem tehet; mellette mindent.

A

követek a repositión és a biztosításon kívül ne

fogjanak más tárgyhoz, míg nincs

meg

a diplomatica

sanctio,

helyesebben a capitulatio. Csak ha már

vényes

a

király,

foghatnak máshoz

tör-

Addig ne

is.

semmi ceremónia az csak akadályozná a komoly munkát. A f az egyetértés. Ezért a vallás-

legyen

^

Az

;

1599. 48.

t.-cz.,

meljnre hivatkozik, gr. PálíFy Miklós-

nak örökös grófságra emelésérl szól, tehát éppen ellene bizonyítana. Csakhogy a mágnás szó nem fordul elö benne. ^

Regnum

'

Ez a

ran fordul

in onini

sua cultura retrogressum

sit.

kifejezés, felváltva a coalescunt alakkal, igen gyakelö.

Értelme ugyanaz, mint most

:

a

különböz

pártok együttmködése bizonyos czélra. Marczali

:

1790—91. országgy.

7

98

IIÁSODIK FEJBZET.

Ügyet mindjárt a békekötések alapjára kell helyezni.

A

sérelmek tárgyalása a koronázás utánra való.

A

koronázás után kell meghozni a törvényhozó

El magyar szabadsághoz iUen írni. Az ország válasszon magának tollat a törvények és akták fogalmazására. Ezek kinyomtatandók. A personalis helyett, ha távol van, a rendek válasszanak elnököt. Eddig a nádor szokta a

hatalom gyakorlatáról szóló fontos törvényeket. kell hagyni az elharapódzott stílust és a

helyettest rendelni.

A

követeket esküvel kötelezzék utasításuk megtar-

tására.

Fjutalmuk: „ha hazájukat boldognak látják". hogy a magyar törvény-

Senki sem tagadhatja, hozást javítani

Nem

kell.

semmi sem

óta

is

csuda,

történt, azóta

egy század

hisz

pedig az ügyek sokfélék

lettek ós szaporodtak.

Különbséget kell tenni az alkotmány rendszeréhez

egyszer törvény által elintézhet törvény Az elsket, mivel nincs rá id és úgy látszik

tartozó és az közt.

nem

is

elég higgadt a nemzet,

A

halasztani.

férfiakból

való tekintet nélkül,

kell

minek különben

közigazgatásban sehol se legyen

Ez az

irat

diaetára kell

munkás,

összeállítani,

sznni. Az általános elv

kell

jöv

bizottságokat ügyes, értelmes,

részrehajlatlan

meg

a

maga

az,

is

vallásra

mindenkorra

hogy az egész

újítás,

csak javítás.

az ügyesség és elmésség. Egészen

szája íze szerint való annak a nemességnek, melynek szól.

Mint Hajnóczy^ mint Széchenyi szól ugyan áldo-

zatokról

—

meg magát

ebben a szabadkmves nem tagadhatja

— de azokat lehet általánosságban

lehet messzire gokról, Rousseau és

jogot akar adni,

halasztja.

stílusában,

hanem csak

Szól ugyan

de a jobbágynak jótéteményt,

említi

emberi jo-

azt

nem is

jó

;

XBRYEK É8 ELKÉSZÜLETEK.

Ellenben közjogi rendszere

késre.

teljes, világos és

megkapó. Az egész

politikai hatalmat a

részére foglalja

A

korolja

A

is..

le.

A

törvényhozó hatalmat

nem a

gya-

szükség esetén a király nélkül, a király ellen

;

a megyének van

végrehajtó hatalomban neki,

frésze.

köznemesség

népfelség annak kezében van

a populus.

letéve, hisz

99

A felséget

a souverain hatalom, a megye, már

királyra delegálja,

Nemcsak a

király

mágnásokét

is

hanem

jogkörét

A

elnyeli.

tulajdon követeire.

meg, hanem a mintha mindig csak a nem-

szorítja

törvényhozásnál

csak Francziaországban volna

—

—

zetrl, azaz a megyei nuntiusokról szól, a frendeket

egyszer sem említi. Honnét

is

jutna azoknak

rész

a

népfelségbl? Különös, hogy a nádori hivatalról nagyon is

kész lemondani. Az a nemesi respublika

ségébe

nem

igen

egyenl-

Viszont a senatust, a kormányzó

illik.

testületet, voltakép szintén a

megyék embereibl akarja

összeállítani.

Érdekes benne a modern jelszavak mellett az igazán hogy magyar tanácsot, minis-

feudális tartalom. Igaz,

még arra is felhatalmazza, hogy abból kizárja a nem tetszt, mi voltaképen parlamentáris kormányt jelent. De magyar nyelvrl,

teriumot akar,

mveltségrl

st

a diaetát

szó sincs benne.

ezredekrl és tisztekrl

már nem

szól,

Éppen úgy csak magyar de

a hadi igazgatást

érinti.

Igazi mesterfogás az örökösödés félbeszakításának

elmélete.

nem oly

Nem

tagadja Leopold jogát

az

uralomra

más lehetségrl, de az uralomra lépést feltételekhez akarja kötni, minket csak a lengyel is

szól

király, vagy a velenczei

hagyja az alku útját teljes

dogé fogadhatott volna

el.

Nyitva

minden lehetséget, egészen a elszakadásig. Mert a lemondást a német császáris,

7*

ICO

MÁSODIK FEJEZET.

Ságról; a külföldi

sem

mit Rákóczi

hatalmak garantiájának elfogadását, érhetett

ber, mint az író volt,

A

el,

a királyi vétójog lényeges

nem

megszorítását csakugyan

remélhette

nagy rázkódás

ily

eszes em-

nélkül,

titkos jelentésekben több ízben is elfordul,

hogy

a „filum successionisinterruptum" jelszót Balogh Péter septemvir hozta elször forgalomba. Benne kell tehát e nevezetes irat szerzjét látnunk, mely a mint leghívebben tükröztette vissza a nemesség akkori aspiratióit, úgy legalkalmasabb volt a közvélemény irányítására is. ^ Hogy mennyire hatott, kitnik az utasításokból és az országgylés egész menetébl. Mindezekben az írásokban, bármennyire különbözk, a nemzeti, alkotmányos magyar álláspont jutott kifejezésre. Mindannyi nemcsak írója miatt nevezetes

emlék, hanem úgy tartalmánál, mint hatásánál fogva jelen-

Az ket nyomban követ röpiratirodalom nagy bellük szedte táplálékát; önállósága vajmi kevés. Talán még emelte hatásukat, hogy nem jelentek meg nyomtatásban, hanem csak titokban terjesztették ket; tékeny.

részt

Széchenyi az udvar és az országnagyok, Hajnóczy az

Balogh Péter a vezet nemesség körében. Nyomtatásban jelent meg ellenben az a névtelen röpirat, mely az új nemzeti áramlattal szemben legersebben védi József liberális hagyományait és legírók,

keményebben ostromolja a megyei az egész

*

közélet félszegségeit.

Elbb Vay

tartottam

a

'^

élet kinövéseit

és

Maga mondja el-

Józsefet, a protestáns, közjogi irány vezérét

Csak a

szerznek.

titkos

jelentések vezettek a

helyes útra. *

Politisch

Wörbözischen

kirchlicbes

Schriften.

irodalom története

398

Manch-Hermaeon.

Bven

— 404.

Gedruckt

mit

Géza Polit. De nézetével, hogy Hajnóczy ismerteti

Ballagi

TEEVEK ÉS ELKÉSZÜLETEK.

101

szavában, hogy a szenvedélylyel szembe

állítja

a szen-

vedélyt, az enthusiasmussal az enthusiasmust

már

az észre

nem

hallgatnak.

útjában

ságszeretete

vallás természetébl

állott

folyik,

A

—

ha

protestánsok szabad-

Józsefnek

is

;

de

ez

a

Ennek kö-

a kritikából.

szönhet, hogy Európában a protestáns országok a legnépesebbek és a legjobb alkotmánynak és kormány-

nak örvendenek. Most veszély fenyegeti ket. A katholikusok nem szeretik, hogy most protestánsokat is alkalmaznak, bár még csak keveset. Mi pedig segítjük ket a repraesentatiókban Annyira megy, hogy szerinte a mai nevelés mellett a katholikus, mint olyan, !

nem

lehet

is

Csak kevés

más felekezetek

kivételt ismer

becsületes polgártársa.

a többi mindig

el;

ura-

lomra, elnyomásra gondol.

Csak nem lehetünk olyanok, mint Spanyolország, Európának legrosszabbul szervezett országa, hol a papság és a nemesség ártalmas befolyása megakadályoz minden javítást. Most is jezsuita-tanítványok kormányoznak és különösen a köznemesség közt sok a Regnum Marianum híve. Pedig csak igaz emberszeretet segíthet az bajaikon, a miénken is. E szempontból védi József összes rendelkezéseit,

bár egyes

hibáikat elismeri és kiemeli. Elmondja, miként vonta be a klérus és a katholikus nemesség kedvezéssel, hízelgéssel, a testvérek névvel, a protestáns nemes-

séget

kiskéri

is

az oppositióba. Figyelmezteti hitfeleit,

lelkész írta,

Magyarországon

nem

írták.

érthetünk egyet.

Rossz helyen

is

E

min

könyvet Fels-

szól róla,

a Bábel és

Ninive után, holott az összes, a 90-iki mozgalomra vonatkozó, nála tárgyalt iratok közt korra az els. Az írója 1790 január

29-én Bécsben 15-én kelt.

tartózkodott (149.

1.).

Az elszava márczius

MÁSODIK FEJEZET.

102

veszély támadhat reájuk ezekbl. Hisz ugyanazok hízel-

kedtek nekik, kik elnyomták, törvénytelenül elnyomták

ket, míg kezükben

volt a hatalom.

„József sírjánál jutott eszembe, hogy néhány igaz-

a nemzetnek, mely t félreCsak a birtokos nemes hivatalképes. A polgár, még ha maga Themis volna is, nem juthat megyei tisztséghez. Még a birtoktalan nemes sem emelkedhetik magasabb fokra. Temesse el tehetségét egy gazdag szolgálatában, vagy pedig mi szintén nehéz burkolja a csuha alá. És ez legyen az igaz szabadság ? József igazán szabaddá akart minket tenni. Felemelte a tehetséget, a hol találta. Most csak a gazdagnak áll a világ. A többi, a polgár és a szegény nemes, többé-kevésbbé rabszolgája a vagyonos aristoságot mondjak annak

ismerte.

—

—

kratának."

megkapta

Magyarország

Egyszóval, akart, de nincs

meg

neki

az,

a

azt,

hogy boldog ország lehessen. Megkapta elbbi

mányának egész határozatlanabb

alkot-

Oly törvénykönyvet, mely

alapját.

már nem

mit

szüksége lenne,

mire

is

Büntet

lehetne.

törvény-

könyvet, mely a barbárság korából származik.

Hiva-

talos nyelvül a legnyomorultabb latinságot. Fispánjai-

ban 50

viczekirályt.

Egy

csapat pallosjoggal felruházott

hatóságot. Házi pénztárt az

ispánok

rendelkezésére.

frendrt, a ki alig érti, mi a policzia. Papok a nagy tanácsban, papok a kis tanácsban, papok mindenütt, a birodalom politikai és

Vagy 200

szolgabírót mint

törvényhozási igazgatásában.

Hadi subsidiumot nemes immár nem fizet. Minden az öt év óta követelt, a gazdag nemességnek és a papságnak kedvez labyrinthusba esett vissza. Szegény nép, szegény

parasztság,

csak

te

vagy elhagyatva,

TERVEK ÉS ELKÉSZÜLETEK.

Ha jöv

zót, barátot,

mint

leszel,

a

elbb

nem küld neked

az ég

szószóló nélküli

103

oltalma-

országgylésig, megint rabszolga

voltál.

nem

József

szabadíthatott

Leopold, a bölcs uralkodó, megkönyörül rajtad,

fel.

barátod, szabatos törvények által megváltód lesz.

kedvezni fog a polgári osztálynak, minden biro-

Ö

a kereskedés által éleszteni dalom igazi erejének. fogja az ipart. És ha ez egyszer megtörtént, akkor az aristokratiának minden országra nézve vészes rend-

megdl, mint Amerikában Franklin

szere

A

úgy, mint most Francziaországban.

polgár lesz,

De

az

szerint.

a vallásból

maga

író

Minden

politikáját

sírja

is

szabad életbölcseség válik. reactionarius a

jót csak a vissza,

vagy

által,

papból ember és

maga módja

fejedelemtl vár; József

miután

alkotója

lemon-

is

dott róla.

Nem csak a protestánsok baján esik meg a szíve, még inkább a szegény parasztén. Reményli, hogy ha a pór felemeli ers hangját, még a második országgylés eltt akad egy emberbarát,

„egy

a ki felszabadítja

Mirabeau tüzes lelkével és egy Franklin szívós

ere-

jével".

Legtöbbet az iskolától vár.

A

jó

mellett

policzia

a jó néptanító használhat legtöbbet az államnak. várja,

hogy a kell

elég fegyveres

felvilágosítás után

védje az államnak

és

önként

nem

Tle

is lesz

szorulnak

az emberi nemet lealázó toborzásra és katonafogásra.

Megjegyzi, hogy a nemzet szót nálják oly értelemben, mint séget, a katholikus

itt.

Itt

papságot és a

sehol

sem hasz-

csakis a sz.

kir.

nemesvárosok

követeit értik alatta. „Az utóbbiaknak van joguk ott ülni,

de az a kötelességük, hogy bármely kis despota

szavára

elhallgassanak."

A

parasztságnak

egyetlen

;

104

MÁSODIK FEJEZET.

vezetje

képviselje,

szószólója,

sincs, holott

ez

az

ország leghasznosabb, legjobb része.

Meg van

gyzdve, hogy rövid id alatt a érdekükben elmozdítják majd a robot megsznését. Majorsági földjeik mveléséhez földesurak

arról

saját

igás baromra lesz szükségük.

Ez

által

megsznik

az

aránytalanság a majorsági birtok nagysága és a marha-

állomány közt, mely Magyarországon

feltn

nagy.

Annyi igavonót tartanak, mennyi a föld mveléséhez szükséges és nem vonnak eke alá több földet, mint a mennyinek mveléséhez elég a marha. Egyáltalában

a nemzetgazdaság

ers

az

oldala.

Megjegyzi, hogy Sopron, Vas és Zalának határrészei

gazdagabbak, mint a Rábaköz. Ezt

kereskedésüknek köszönik. Liptó,

noha

kereskedése

vagy Pest.

e miatt által

A gabonában

kinevetik,

zik.

fa-,

gyolcs-

szegény Árva,

sajt- és gyolcs-

gazdagabb, mint Nógrád, Esztergom

Gömörben

és különösen

a pénz, mint Heves, Szabolcs,

guk

fa-, ló-,

vas-, gyolcs-, méz-,

A felföldinek több

-

Szepesben több

Biharban.

Gazdagsá-

viaszkereskedésbl szárma-

a készpénze és jobb a gazdasági

szerszáma, mint az alföldinek. Jobban

is

öltözködik

még marhaállomány dolgában is jobban áll. Igaz, hogy a róna nagy földesurainak gazdagságát nem veszi tekintetbe.

telepedt óhajt

Több

activ kereskedést, több idegen

— noha

e miatt tán

— hazaárulónak

A

mvészeket, gyárosokat, kézmveseket, kik Ausztriában oly nagy számmal vannak, át kell ültetni, hogy ne legyünk kénytelenek évenkint sok százezer tartják.

forintot Ausztriába,

küldeni."

Ha ehhez

„tehát

némileg idegen országba

becsületes

urbárium

is

járul

—

mert a mostanival Mária Teréziát megcsalták az urak

—

vége lesz a mostani nomád gondolkodásnak, mely

105

TERVEK ÉS ELKÉSZÜLETEK.

nem

illik

Európába és 50 év múlva lehet valami

bellünk.

Alkotmányában

keményen bánik.

Népével igen talál valami

jót,

alig

az

mer

visszaélés.

Történe-

kizését a „Mi a pénzével. tartományai császár végezte német magyar Eugén gyzelmei korában? Oly nép, mely

tünkben

alig

egyszerre

szerette

séget

a

is

és

tartaná

A

hisz

a

volna élvezni

német

szeretné."

nek

dicst;

lát

császár

török

a szittya féktelen-

védelmét

—

és

most

hsök lexikonát érdemesMég a magyar korona iránt

nemzeti

megírni.

nyilatkozó általános kegyeletet

is

kicsinyesnek

„Az olyan koronán, mint a magyar, egy

tartja.

kis darab

díszített aranyon, nincs semmi kis nemzetecskék ragaszCsak vagy igen kevés." kodnak egész lényökkel egy koronához, egy királyi személyhez, vagy egy székvároshoz. „Én azt hiszem, mvelt, erkölcsi alapon álló nemzetek saját maguk

görög ízlés képekkel ^

által is fennállanak, király,

Még is

korona és székváros nélkül."

a német nyelv behozását

is

pártolja!

Elbb

németül adták ki a rendeleteket, a helytartótanács

latinra fordította, a

megyék többnyire csak magyarra,

úgy hogy a lakosság nagy része nem is értette. A költségen és veszdségen kívül, mely így támadt, a lakosság nagyobb része tehát nem is értette, mit parancsolnak neki. Mert az ország nyolcz millió lakosa közt csak két millió az igazi magyar,

német,

a többi szláv,

keresked görög, ügynökösköd

zsidó, oláh

és czigány. Igaz, ^

An

hogy

azt

mondják: Magyarország Magyar-

einem Kliimpchen, mit Bilderchen im griecWschen liegt wenig oder gar nichts. 139. 1.

Geschmack gezierten Gold, jegyzet.

106

MÁSODIK FEJSZÉT.

ország, a ki

itt

él,

tanuljon

meg

magyarul, de tekin-

hogy a nem magyar lakosság háromszor felülmúlja a magyart, hogy részben régibb jogú, hogy mindenféle ügyességben, mesterségben tetbe kell venni,

bizonyosan, de tán gazdagságban is túltesz rajta. A német nyelv behozásával egyúttal minden falu protocoUumába beiktatták a rendeleteket, volt jegyz, a ki megmagyarázza a népnek és jó tanácsot adjon

neki úrbéri ügyekben.

Ebben, és nem a magyar nyelv szeretetében látja miért lármáztak annyit a földesurak a német

okát,

nyelv ellen.

De

a katholikusok jobban,

mint a pro-

testánsok. Ráth Mátyás egyenesen azt ajánlotta,

ne

is

a német,

hanem a

szláv nyelvet

hogy

tegyék hiva-

talossá.

„Magyarország több száz éven át sok népnek volt A kis ázsiai népnek, melyet magyarnak

szállóhelye.

neveznek, szerencsés viszonyok közt sikerült birtokába venni ezt a földet. ideig és csét.

De

még egy

E

birtokban

ideig,

megtartva nyelvét és erköl-

a két idköz után már

is kivételt

megmarad még egy

nem

lesz,

ha tovább

akar képezni Európa rendszerében. Ahhoz

gyenge ez a népecske, hogy az Anomalon-t állandó szabálylyá emelje.

Ehhez a néphez szág lakosai, is

így kellene szólani:

különösen

ti

igazi

Magyaror-

magyarok, nagyon

kevés a közös érdektek ahhoz, hogy fenntartsátok

erkölcstelen

alkotmánytokat.

Ha

tetszene az égnek,

hogy egyszer elválaszszon az osztrák háztól ós Csehországtól, az pedig azon mozgalmak miatt, melyekre heves véretek hajt, könnyen megtörténhetik, gyámokat kaptok, mint a gyerekek. Lássatok hozzá, hogy lehet hamar elhagyjátok a játékot és nyelvben, er-

107

TERVEK ÉS ELÖKÉSZtÍLETEK.

kölesben simuljatok nyugoti szomszédjaitokhoz

külön-

;

ben könnyen oda juttok, hogy muszkául tanultok!" Egyben azonban ellenzéki, inkább mint bármely kortársa. A gazdasági elnyomást, az osztrák uralom lényegét,

ismeri és fejtegeti teljesen.

csakis

szen azokat a gondolatokat pengeti,

sbb

1797-ben,

hires

mvében.

Berzeviczy Gergely

Egé-

melyeknek kéadott kifejezést

^

Mvelt, világlátott, a maga módja szerint jóakaró ember volt, ki ezt irta; de sem magyarnak, sem eszesnek

nem mondható. A

uralkodik rajta,

a nevelésre,

hogy

,

rationalismus

ki olyan

nagy

a nemzeti történet nagy

annyira

súlyt helyez

tanulságairól

egészen megfeledkezik. A nemesi féktelenség ellenében a fejedelmi absolutismust ajánlja az orosz veszély ellenében a németesítést: mindkét esetben az orvosság rosszabb a bajnál. A socialis reformok útját ;

általában helyesen jelöli ugyan meg,

nem megy

de részletekbe

és legfölebb az a tanácsa figyelemre méltó,

hogy halászszák az országgylést

inkább

1791-re,

addig ráérnek gondolkozni az alkotmány hiányai

fölött.

hogy az akkori viszonyok közt e véleménynek alig lehetett hatása, még a németekre és protestánsokra sem. Mert jellemz, hogy míg a többi a magyar író, mind egyesíteni akarja a felekezeteket, a gyanút és gylölködést hirdeti. Természetes,

^

Lásd Függelék

I.

HARMADIK FEJEZET.

A

kormány

és az ellenzék.

Bemutatni igyekeztünk a felfogásukban különböz, de egyaránt gondolkodó emberek nézeteit Magyarország akkori állapotáról és jövjérl.

nagyrészt attól függött:

min

A jöv

milieure

alakulás

hatnak ezek

a gondolatok. Mert a mint egyáltalában szellemi

vény

az,

hogy mindenki csak

elkészültsége szerint képes, latok

azt foghatja

úgy a

fel,

politikai

tör-

mire

gondo-

hatását illetleg szintúgy törvénynek vehetjük,

hogy az önállóan Ítélni nem bíró tömeg nem ahhoz szegdik, mi czélszer, igaz és hasznos, hanem els sorban ahhoz, mi neki tetszik. 11.

tött

Ulászló és

II.

az ország sorsa

Lajos idejében a nemesség dönfölött.

Királyi hatalom alig volt,

a kormányzó férfiak corruptiójuk, ggjük, hazafiatlan eljárásuk által elvesztettek minden erkölcsi tekintélyt.

Az ellenrzés nélkül

való nemesi

uralom gyümölcse

volt a parasztság teljes alávetése, a hadi

kötelesség

elhanyagolása, az a szellemi és erkölcsi anarchia, mely

Mohácshoz

vezetett. Igaz,

jött létre;

igaz,

hogy a Tripartitum akkor hogy ers és sikeres volt a mozgalom a nemzeti királyság megalkotására; igaz, hogy féltékenyen kizártak minden idegen befolyást. A szent korona tagjainak souverainitása diadalát ülte. De ezt

A kokmInt és az ellenzék.

109

a diadalt teljes desorganisatióval, ádáz pártoskodással fizette meg nemzetünk. Ennek pedig egyenes következése

a török

függetlenségünk elvesztése,

volt

és német uralom.

Most, szinte véletlen szerencse következtében hasonló

helyzetbe jut a magyar nemesség. Harmadfélszázadon át

nem

hogy

alkalma,

volt reá

saját érdekei,

természetes ösztöne szerint épitse fel államát.

A

saját

szabad-

ságharczok éveit kivéve, mindig belejátszott álmaiba

mely nem engedte, hogy egészen átengedje magát hajlandóságainak, szíve vágyainak. Most, ha nem is sznt meg ez a tekintet teljesen, de háttérbe szorult, egyelre nem jött számba. az uralkodó házra való tekintet,

Láttuk

is,

öleli fel

mint

n

szemlátomást a követelés,

a közélet egész

legradikálisabbak

is

terét.

Még 1790

teljes helyreállításánál.

delet után

már csak

bl, mi nekik

A

a

többet a régi

alig követelhettek

alkotmány

mint

elején

visszavonó ren-

azt akarják visszaállítani a régi-

alkotásokkal

tetszik és ezt a részt új

melyben a nemesség mellett minden más tényez csenevész, semmis szerepre van kárhoztatva. 1790 elején még alkotmányos épületté

oly

egészíteni

ki,

örök hséget ígérnek a császárnak, igazságot a népnek,

idszer

kös jog

is

reformot a hazának. Most

kétséges és legjobb esetben

tételek alatt újítható meg, a parasztnak

jó

szót,

szarvát;

de

voltaképp azon

vannak,

már az

örö-

csak

fel-

is

még adnak

hogy

letörjék

minden reform helyébe pedig a megújított

régi constitutio

biztosítása

lép

szinte

egyetlen

czél

gyanánt.

Mi vitte Magyarország nemesi osztályát ebbe a széls irányba mi tette t érzéketlenné az iránt, mi ;

történt

elbb, és vakká a

jöv

iránt?

A

természetes

HABMADIE FEJEZET.

110

és helyes hazafias felbuzdulás mellett néhány szónak kell tulajdonítani ezt a

Az els

mágikus

és legfontosabb

értelemben elbb

nem

a

hatást.

constitutió.

Ezt ilyen

elbb

ismerték. Jelentett e szó

egyes törvényt; így használják már az Árpád-korban is jelentett bizonyos szabályt és megállapítást, de a ;

nem

törvényes állapot teljességének megállapítására használták.

Nem

bécsi béke,

sem a pragmatica

használta

sem az

aranybulla,

sem a

sanctiót befogadó

tör-

vény. Mindegyikben csak egyes szabadságokról, kiváltságokról, mentességekrl, jogokról van szó.

mint alkotás, csak akkor József

nem

állt

Az

egész,

a rendek eltt,

midn

hanem azok

összes-

az egyes törvényeket,

Csak akkor veszik észre, hogy ez a törvényes állapot a nemzet életének eredménye is, alkotó része is, hogy minden egyes részének sérelme az egészet éri. Elször Biharmegye használja modern értelmében, éppen József radikális reformjai évében, 1786-ban. De még 1789-ben, st 1790 elején is túlségét

támadja meg.

nyomó a fundamentales constitutiones, a sarkalatos törvények kifejezése. Hogy az egység gyzött a sokannak bizonyára a franczia befolyás volt az oka. Hisz a franczia rendi gylés éppen az által vált nemzetivé és forradalmivá, hogy alkotmáféleség fölött,

ny ozónak; constituálónak jelentette ki magát. A régi alkotmány szót csak most kezdték ebben az elvont értelmében használni. Tudtommal elször Vay István-

nak gr. Teleki Sámuelhez szóló levelében fordul el 1790 febr. 18. (Fogalmazvány a berkeszi levéltárban.) „De hová ragad engem hazámhoz és annak törvényes való buzgóságom." Használja aztán Kolosm. 1790 márcz. 23-diki feliratában, majd Ürményi az országgylés megnyitásánál

alkotmányához

A KOBMÁNT ÉS AZ ELLENZÉK.

min

És

tán

varázst

111

Nagyobb sohasem gyakorolt egy sem a magyar háttere volt ennek a szónak?

de hazája

lélekre. Belefoglalta személyes, rendi jussát,

jogát, szabadságát és történeti nagyságát

is.

az eredete és czélja a másik nagy jelszónak

Más

:

Ez Rousseau Contrat Nálunk Borsodmegye feltette magáévá. De kifejezi Balogh Péter terve csakhamar közkeletvé lett.

a nép, a nemzet felségének. socialjából szállott világgá. irata is

és

Kétségtelenül elkészítette hatását lete a szent koronáról.

Hisz

Werbczy

annál a felség

ruházza a populus a majestast a királyra.

A

;

elméáltala

populus

Werbczyanus pedig a szent korona tagja a nemesebbl a következés, hogy koronás király nem létében ez a majestas visszaszáll arra, kibl :

ség. Természetes

a nemességre.

eredt:

Láttuk,

következetességgel bírja arra,

hogy belle

min

ügyességgel és

felhasználni

kiindulva,

egészen

ezt új

az

alapot

társasági

szerzdésre lehessen kényszeríteni a netán ellenkez királyt.

hogy e tan lényegében forradalmi és demohogy legkevésbbó fér össze olyan Isten kegyelmébl való királysággal, a min Szt. Istváné, tán csak igen kevesen vették észre. De az ilyen ellenmondó tanoknak összefüzése, egybeolvadása, hozzátartozik minden nagyobb és általánosabb mozgalom Azt,

kratikus, és

jelleméhez.

Hiszen, a hol

tés, beáll egyúttal

egyesítése ritkán

megvan a megkülönbözteis. Nagy tömegek

a szétválasztás

megy végbe,

tudatos vagy öntudat-

lan sacrificium intellectus nélkül.

Mindenesetre ez a jelszó nagy szolgálatot tett a mozgalom ügyének. A büszke öntudat mindig jellemvonása volt a magyar nemesnek. Most ennek histo-

HAEMADIK FEJEZET.

112

is, hogy egy sorsát hatalommal intéz nemzetnek teljes jogú, tehát souverain tagja. A feudalismusnak lényege a souve-

tartalmához hozzájárul az

riai

teljes

megosztása a sok kis király

rainitas

közt.

Ez Magyar-

országon megszokott dolog volt és a nemzetek szabadsági küzdelmeiben nálunk

másutt

is,

is,

mindig

egy nagy

belejátszott a sok kis király harcza az

ellen,

De most

valamennyit elnyeléssel fenyegette.

ezt a küzdelmet nemcsak annyi czikkely és szabadságlevél ki

hanem

teszi jogossá,

az egész müveit világon divatos

A

politikai és bölcsészeti rendszer is szentesíti.

intézésébe

sorsa

hogyan

szavával,

befolyó

tettével

hazája

nemest

volna gondolkodóba az, hogy más osz-

ejtette

épp annyi joggal hivatkozhatnak majd népellene. felségre, az ember veleszületett jogára

tályok

—

Végre megjelent a harmadik, a legszintébb, becsületesebb, legtartalmasabb jelszó

is

:

leg-

a hazafiság.

Ebben Magyarországon, mióta a magyar nemzet sohasem volt hiány. Már IV. Béla kiemeli

elfoglalta,

adományainál a személye, a korona és a haza körül sem szerzett érdemeket. De külön szó erre nem volt ;

A

nálunk, sem másutt.

haza

fia,

nélkül.^

ahhoz

A

tartozik,

pártok

játszott szerepet,

patrióta

azt jelentette,

elnevezésében

nem

ki a

de külön erkölcsi tartalom

lép fel

mint

a

nem

hazafiság

megkülönböztet

Csak a XVII. század végén nyeri a patrióta szó nálunk is mai jelentését. De azért még leginkább

jel.

„igaz magyar^-ral jelölték ezt a fogalmat. *

Thuróczy

szerint

zsek Aladárhoz Krimhild

fia volt.

I.

23. 7.

szítottak,

Ducange

^

Attila halálakor a

tamquam ipsorum szerint is patrióta

német

patriótáé,

=

tör-

mivel

indigena.

Rákóczi korában. „Igaz magyarnak hazája dolgai felöl készült emlékezése". V. ö. még II. József korában is Máriafi István (Szeicz Leo) „Igaz Magyar" czímtí munkája. *

A KOKMÁNT ÉS AZ ELLENZÉK.

113

Csak a XVIII. századi franczia bölcselkedés emelte fogalommá. A patriotismus létre elször valószinleg D'Alemszó csak akkor

ezt az érzést is általános

j

bert használja.

A

;

patrióta pedig pártjelölvé válik

:

így

patrióták Hollandiában az Orániai ház ellenségei, ki-

ket 1787-ben Poroszország zabolázott meg. Patrióták-

nak nevezték magokat a belga felkelk reformjai ellen

forradalom

kik József

is,

fogtak fegyvert. Patrióták a franczia

hivei

Az a nagy érdekldés, melyet

is.

vállalatuk nálunk

is

keltett,

az a népszerség, mely-

meg

e szónak nagy megyei felírásokban is a hazafinak, patriae cívisnek, csak a régi megszokott értelme van. De már 1790 jan. 19-én Heves-

nek

itt

örvendeztek, magyarázza

Még

keletét.

1790 elején

az

megye az országbírónak, mint

A

vére köti kérését.

kapcsot a

kelt

„Hazafinak"

igazi

honhoz való

szí-

szinte természetes

kapocs, a kötelesség szentesíti.

lelki

Hazafi tehát az, ki országa javát akarja, az udvar,

a német ellenében. Ezt követeli a patriotismus.

nagy pártjelzések

:

Csakis

protestáns elvesztették jelentésüket.

nemesít

és egyesít

felekezetek közt

De még

ket. fel

a

szó

még mindig nagyon nemzet szót

is

is

régi

az ilyen

rendek és

át a

hidalhatta

A

a pápás és

a kurucz és labancz,

él

ellentéte-

akkor kapják

csak

a franczia nation értelmében, ellentétben a király-

lyal.

Bihar használja elször febr. 6-diki feliratában

Rákóczi idejében

még

a „gens" járta.

Szabadság, alkotmány, népfelség, hazafiság tehát a

mozgalom uralkodó

jelszavai.

Mindent

mit az ország függetlenségének törvényes követelt

;

kifejeznek,

elismerése

mindent függben hagynak, mi a rendek és

felekezetek közt viszályt szíthatna.

a testvériség, a testvéri egyesülés Marczali: 1790—91. országgy.

St is,

szerepel

már

különösen, mi8

HABHABIK FEJEZBT.

114

szó. Az egyenlség azonban elmarad. Csak fölfelé érvényesítik. Mivel minden nemes egyformán részes az alkotmányban és a nemesi

kor a protestánsokról van

kiváltságokban, az aristokratiának e jelszavak mellett nincs

már

tott

most

;

létjogosultsága. is

Az mindig az udvarral

csak az utolsó

pillanatban

Józseftl. Széchenyi és Hajnóczy iratai mutatják,

ers

tar*

fordult

el

min

és követel az az irány, mely az egységes nemes-

ség tengerébe akarja meríteni

az

abból kiemelked

mágnási magaslatokat. Természetes, hogy lefelé nincs szó egyenlségrl.

De

a jelszavaknak mégis megvan az a hatása, hogy

olyanokat

is

a mozgalomhoz kötnek, kiknek közvetlen

rendi vagy felekezeti érdeke nincs benne.

mindig megnyeri a kedélyeket.

günk a

fell,

A

lelkesedés

így alig lehet kétsé-

hogy nemcsak a polgárság, hanem még

a pórosztály jelentékeny része

is

rokonszenvezett

a

mozgalommal. Ha másban nem, a jelszavakban már megvolt a nemzet egysége.

És ha mindezt összevetjük, hozzávéve még a diabüszke, lendületes eszméknek vonzó erejét

dalmas,

és azt az

kormánya itt

általános keltett,

elégedetlenséget,

melyet József

arra az eredményre jutunk,

hogy

nem osztálynak, nem is egyes nemzetiséghanem valóban a magyar nemzetnek általános

igazán

nek,

mozgalmával állunk szemben.

Ez pedig

azért

volt

lehet, mert a kezdetben tisztán az idegen elnyomás megszüntetésére és a régi törvényes

állapot

helyre-

törekv forrongás elmenetelében, fejldésében mindtöbbet vett fel a kornak értelmet, érzést, érdeket egyaránt magával ragadó jelszavaiból. Az eszmék gyors elhaladása, az a körülmény, hogy a legyzött rendszer emberei az országban voltak, állítására

II

A KOKMÁNY ÉS AZ ELLENZÉK.

végre a mozgalomnak átterjedése

csaknem minden

nem mehetett

néposztályra okozták, hogy az átmenet

végbe minden zavar és rendetlenség nélkül. Sok megyében, különösen a Tisza mellékén, a nemesség

magában véve

olyan

-is

igazán demokratikus

hogy tömegekkel,

számos,

módon

léphetett

Szabolcs-

fel.

megyében márcz. 18-ára annyian jelentek meg NagyKállón a közgylésre, hogy nem fértek el sem a megyeházán, sem a református templomban, hanem igazi forradalmi

módon, szabad ég

alatt tartották

meg

hogy a szomlelkesedést hozva s

a congregatiót. Egyáltalában szokás

volt,

szédmegyék hazafiai is átjöttek Hol kevesebb számú volt a nemesség, mint a déli megyékben, a szegények száma döntött a conservativabb tehetsek ellen. Máshol a magyar ruha szolgált igazolásul a belépésre. A gylésekbe eljött Krethi és Plethi. Még mindig fegyveres sokaság dön-

keltve.

Ifjak, juratusok, patvaristák

tött.

és

Írnokok,

szabó-

magyar ruhában, lármájukkal

és gombkötlegények,

döntöttek a legfontosabb propositiók

fölött.

'

Ilyenkor

mindig az számíthat legnagyobb lelkesedésre, legbiztosabb többségre, ki széls, túlzó javaslattal

A

áll el. nép kegyének keresése, ha mást nem, dicsséget,

elismerést igért. így az eljárás

forradalmi

:

nem

is,

a hangulat

annyira a meggondolás,

belátás dönt benne,

mint a pillanatnyi

is

valóban

a politikai

elragadtatás,

önz érdekek által könnyen vezethet tömegek szeszélye. Csakugyan forradalomhoz visz-e ez a hangulat vagy nem ? Megvan-e* a nemzetben az a szenvedély, a szavak és a gyakran

az az elszántság, mely

^

Manch-Hermaeon

nem ismer más

194., 195,

tekintetet

1.

8*

és

HARMADIK FEJEZET.

116

kíméletet?

Vagy csak küls

pillanatnyilag ers,

ságnak

még vagy nem ?

a

hajlik-e

Ilyenkor

tán

adja

nemzet

meg

a

választ

törvényes

legnehezebb

kormány

a

De

koczkára

meg-

:

eltt

tekintély

nézheti nyugton a törvénytelenség

helyzete.

symptomáit,

engedékenysége gyöngeségnek tnik

mert elnézése, fel.

izgatott-

?

Erre lényegében az

Nem

mutatkoznak-e egy

jelei

de csakhamar lelohadó

beavatkoznia teheti,

is

bajos,

mert

ezzel

teljesen

egészen elvesztheti különben

is

inga-

dozó tekintélyét.

A magyar kormány zetesen azon

1790. jan.

28.

óta

követke-

mködik, hogy a nagy forrongás

mellett

rendben és békében mehessen végbe a változás, és hogy a nagy rázkódás ne rendítse meg a közbéke oszlopait. Eljárását megkönnyíti az, hogy több, mint

is

egy hónapon

át

küls beavatkozás

nélkül

mert József halálán van, Leopold pedig vette

át

a

veszélyezteti

kormányt.

Viszont

mködését

az,

nagyon

járhat

el,

még nem st

bénítja,

hogy rendelkezései végre-

hajtására csak erkölcsi hatalomra támaszkodhatik.

Gróf Zichy javaslata szerint a helytartótanács ezután a belföldi hatóságokkal latinul levelez, a cancelláriával, a katonai és külföldi hatóságokkal pedig,

kivéve az úrbéri és igazságügyet, németül.

A cancellária továbbra is németül referál az uralkodónak, kivéve az említett ügykörökben. Ezek szerint különböz lesz a decretumok nyelve is. Egyházi és tanulmányi ügyekben meg kell sznni a közös bizottságoknak. Ezek törvény szerint a magyar hatóságok elé tartoznak. Egyelre, míg a rendek mást

nem

kivannak, egye-

A KORMÁNY ÉS AZ ELLENZÉK.

117

maradhat a helytartótanácscsal a kamara, csakhogy külön kamarai üléseket tartsanak a kincstartó

sítve

Ennek hatáskörébe

elnöklete alatt.

tartozzék a só és

minden gazdasági ügy. a harminczad

Törvényellenes a közös igazgatás

Ebben

ügyben.

intézkedés

az

a

Ezt Pászthory, kemény tusa után,

A

Erdély viszonyai rendezésében

—

A

alatti állapotot.

noha

illeti

keresztül

vitte.

is

megsznnek.

conduitelisták

József

cancelláriát

azt törvény

nem

is

fenntartották

a

két cancellaria egyesítését

—

szentesitette

meg nem

szüntették, mert az unió megfelelt az általános óhaj-

Maga

tásnak.

A

fel.

szerint, ismét behívják

ki

—

György

a gubernátor, gr, Bánffy

mellett szólalt

guberniumhoz,

is

e

a régibb szokás

a püspököt, de külön kincstartót

nem neveznek. A három nemzet

A

a szász Comest kinevezik.

lyezik Maros- Vásárhelyre,

visszalép jogába,

kir.

táblát visszahe-

de a birák csak a

régi,

kisebb fizetést élvezik. Hivatalos nyelvül ismét a latint

fogadják

el.

^

Leginkább érezhet iskolai és egyházi cellaria jár ell.

az

új

szellem

fuvallata

Április

ügyekben a protestánsokra nézve ezentúl

sági

1786-iki

pátens

az

Ezekben a can7-én meghagyja, hogy házas-

intézkedéseken.

érvényes,

a

katholikusokra

visszaáll a régibb, törvényes állapot.

is

az

nézve

Egyáltalában a

vallásügyet az országgylésig az elbbi kormány szelle-

mében

vezetik.

Visszaállítják a convictusokat. czius

A ^

1-én, a közóhajtásnak

népiskolák

Canc. 3695.

sz.

vezetésére

Ezen alapul

Az iskolapénz már-

megfelelleg, megsznt. ezentúl

is

legyen

fel-

a márcz. 26-iki decretum.

;

118

HARMADIK FEJBZET.

Ügyel

;

akár a megyei magistratus jár

ben, akár külön hivatalt állítanak

el

ezen

tiszt-

fel.

Bár a német nyelv már nem lesz hivatalos, még sem szabad azt elhanyagolni. Német tanár ezután is de az ifjúságtól függ e tárgy tanulása.

lesz,

Az eladás nyelve az egyetemen a

latin. A gymnasiumokban és az alsóbb iskolákban már nem a német, mint a hogy ez iskolaévben a három gram-

matikai iskolára nézve nyelv.

Még

pedig

ott,

el

volt írva,

hol az ifjúság

hanem

az anya-

nagyobb része

tud magyarul, a magyar nyelv lesz az, melyet az egész

birodalomban terjeszteni akarunk.

^

„Az úgynevezett normális és nemzeti (elemi) iskolákban egy hazai nyelv tanítását sem akarjuk megakadályozni csak azt óhajtanok, hogy a magyarra, ;

mint e

birodalomban a valódi anyanyelvre különös

gondot fordítsanak. Ügyelni kell tehát ennek mvelésére és terjesztésére, különösen oly helyeken, hol most

több nyelv

is

dívik".

^

Ez az els kormányintézkedés történetünkben, mely ápolását és terjesztését tzi ki az iskolázás czéljául. Hogy milyen messzemen reményea magyar nyelv

ket

fznek

hozzá, mutatja az a kifejezés, hol most több

nyelv dívik. «• ^

Canc. 4050. szám.

Non jam Germanico idiomate

—

sed

quidem ubi major pars Scholasticae Juventutis Hungaricum Idioma callet, isthoc hungarico, quod per omne Regnum propagare volumus, utendum érit. ^ Nullius equidem vernacularum linguarum Doctrinam in Scholis dictis Normalibus et Nationalibus impediri volumns cuperemus tamen, ut Linguae Hungaricae, veiut hoc Regno re ipsa maternae praecipua haberetur ratio, ad cujus itaque culturam et propagationem, ac signanter in locis ubi nunc plura vigent nativo, et

Idiomata, convertendae erunt curae.

119

A KORMÁNY ÉS AZ ELLENZÉK.

A

német nyelv tanulását senkire sem akarjuk rátukmálni, de azért a városokban és nagyobb közsé-

gekben

tanítsák.

Az iskolakényszer vigyázzanak

sem

és

is

megsznt. De

figyelmeztessék

megyék

azért a

mely úgy

a népet,

oda küldeni gyermekét, az iskola hasznára. lelkészrendezés a mostani statusquóban marad,

szereti

A

de úgy marad a klastromok eltörlése is. Az egyházi adó a vallásalaphoz és a fortificationalis fundushoz megsznik, de a kik vállalták, tovább is fizessék.

Már ezekben közhangulat

nemesi

is

nagy elzékenység nyilatkozik a ez, mikor a

Még inkább kitnik

iránt.

privilégiumokról

van

szó.

A

nemesek nem Zágrábba az

fizetnek ezentúl vámot, ha Eszékre vagy új

utakon mennek vásárra.

Az alapítványok pénzét

ismét kikölcsönzik 57o-es kamatra. Összeírás ezentúl

csak portalis

lehet.

A

hús limitatiója ismét megkez-

ddik. Az úriszék ismét megkezdi mködését. Nagy socialis jelentség az, hogy a József által kibocsáigen szabadelv cselédszabályzat

tott,

válik.

A

policia,

ostromolni,

melyet a megyék

is

érvénytelenné

nem szntek meg

megsznik.

Megmarad ellenben az egészségügy rendezése egyelre a

A

lottó

városok

st azon

is

is.

és

^

visszanyerik elbbi

eljogaikat

is,

berendezésüket,

melyeket vallás

dolgában

Ez volt tán a legnagyobb engedmény, melyet a kormány a katholikus reactiónak tett. Igen jellemz az általános irányra nézve, mikép gyakoroltak.

^

József császár rendeletet

viselése

ellen.

Ezt

nem vonják

vissza,

hanem

Végrehajtása a nemesi szabadságot sértené.

hozták be.

fz

adott ki a nöi

A

(^Mieder)

dissimulálják.

lottót

1778-ban

HARMADIK fEJEZET.

120

okolja

meg

a helytartótanács a policia

eltörlését.

azért nincs szükség, mert az ünnepélyeknél

Ene

maga a

magistratus tartja fenn a rendet és mert annyi tabella

már nem

„Ha pedig a

kell.

összefügg, a lakosok méltán

policiával titkos czél

félnek

tle.

is

Ismeretes,

hogy a többi örökös tartományban a nép hangulatának kikémlelése a policia igazgatóságának szándéka. lehet tagadni,

hogy az

ily

berendezés könnyen

Nem poli-

minden polgári szabadságot elnyomhat. Máshol lehet reá szükség. Magyarországon ellenben a fejedelem és a nép jogainak szerencsés viszonya, hacsak a végrehajtó hatalom

tikai inquisitióvá fajulhat és

méltányos korlátok közt marad, fölöslegessé

E kormányformával

kikémlelést.

titkos

együtt jár a nyilvánosság."

Épp

büszke

ily

szükségkép

^

öntudat,

vényességhez nyilatkozik

teszi a

ily

ragaszkodás a

meg azon

tör-

határozatban

is,

hogy a praesidialisokkal való kormányzás megsznik, és hogy a normale-k többé nem irányadók. A legfontosabb ügyekben is felemelik szavukat a magyar Tíormányszékek és oly határozatokat hoznak, melyekrl tudják, hogy azok a központi kormánynál uralkodó nézeteknek éppen nem felelnek meg. így a tolerantiát törvénytelennek nyilvánítják. Törazért, mert sérti Horvátország törvényes

vénytelen

privilégiumát

az

akatholikusok kizárására,

továbbá,

mert véget vet a püspökök investigatiójának.

mes a

kath. hit elhagyásának

Sérel-

megengedése hat

oktatás után. Sérelmes továbbá az akatholikusok

oldása a kath. mestereknek tartozó szolgálatok

Mindezekben csak 1

Kancz.

lev.

régi,

4049.

a kath. egyháznak

heti fel-

alól.

kedvez

A EOBMÁNY ÉS AZ ELLENZÉK.

121

álláspontjukat jelölik, melyet annyiszor és oly hévvel fejtettek ki József eltt.

hiszen az akatholikusok tak lenni.

De

az új áramlás sincs reá-

Okaik közt az

juk hatás nélkül.

is

szerepel,

magok sem akarnak

Egyelre azonban, míg a

diaeta

hogy

tolerál-

határoz,

fenntartják a császári rendeletet.

A

szorosan vett politikai és bíráskodási ügyekben

f

való

már

intézkedéseket

ismertettük.

De figyelmük A nemesek

a látszólag csekélyebb ügyekre is kiterjed.

szolgáinak ismét megengedik a fegyverviselést szintúgy visszaadják a fegyvert az egyházi nemeseknek ;

(praedialistáknak)

is.

A

statáriumot, mint törvényelle-

nes, kivételes bíróságot, eltörlik. Ellenben elhatározzák,

hogy ismét veretik a magyar pénzverés büszkeségét, a körmöczi aranyat.

Egyik legrútabb denunciálni köteles.

hogy

a

rendri államnak a bntetteket

a

elfajulása

az a követelése volt,

lelkész

Ezt természetesen megszüntetik.

Közjogi tekintetben fontos, hogy a helytartótanács

nem

többé

levelez

az

örökös

tartományok

alsóbb

hatóságaival.

Az egészségügyi rendelkezéseket fenntartják, mert azok a törvénynyel nem ellenkeznek. Csakhogy megszegéstikre

nem

nem

jelentést írni

A

lehet bírságot kiróni

rendelkezik.

A

tiszti

orvosok

mert errl törvény kötelesek annyi

jobb, ha azalatt a betegeket látogatják.

;

physikusokat választják,

közül.

;

nem

Végre,

de

csak a képesítettek

József rendelkezése ellenére,

megma-

radnak a kripták, „mert a közvélemény csak lassan halad elre."

A ^

^

közigazgatás

Opinio publica.

dolgában egészen a régi állapot

!

122

HARMADIK FEJEZET. helyre.

áll

Józsefnek

csak

egy fontos

intézkedése

marad érvényben a fkormányszék tovább is Budán székel. A megyék visszakapják házi pénztárukat és :

az árvaügy kezelését.

„mint

tenst,

az

A

emberi

kivándorlást megszorító pá-

szabadsággal

ellenkezt",

eltörlik.

Legrövidebben végeznek a közgazdaság ügyével.

A

vámrendszer, valamennyi sérelem közt a legnagyobb,

megmaradhat. Hisz megvolt már Mária Terézia korában is

Az úrbér ügye a diaeta

elé való.

Az

új intézke-

dések közül sok a törvénybe ütköz. így p. o. az, hogy 24 óra alatt vigyék el a kilenczedet és a tizedet.

Enyhébben ítélnek a lelkészrendezésrl. Az haszcsak hogy költségeinek elteremtése volt törvénytelen. Baj továbbá az, hogy szegény lelkészségek felállítása által szenved az egyház dísze. Az ilyen pap kunyhóban lakik. Ilyen háborús idben sem a földesurak, sem a községek nem áldoznak szívesen ilyen czélra. Fundus pedig nincs. Különben is kevés nos,

a pap. El kell tehát halasztani.

A papnövendékek számának rálé

gatni

seminariumok a

püspökök

csökkentését a gene-

okozta.

felállítása

Meg

mieltt

véleményét,

kell hall-

ez

ügyben

intézkednek. Látjuk, hogy a provisorium berendezésében nagy

szerep jut a közvéleménynek.

den lehet botránykövet engeszteldés

el

A kormányszékek

min-

akarnak távolítani a

ki-

útjából. Hazafias érzületükön és belátá-

sukon kívül hatással van reájuk az a szándék lehetleg elfeledtessék Józsefnek

Most az ország az ersebb

;

tett

is,

hogy

szolgálataikat.

most egészen és

ki-

A KORMÁNY ÉS AZ ELLENZÉK.

123

zárólagosan azt szolgálják. Megteszik neki azt a szol-

hogy helyzetét, melyet a feliratok teljesen megvilágítanak, nyiltan felfedik Leopold eltt. Értesíteni akarja a fejedelmet a nemzet érzésérl. * Legáltalánosabb az országgylés követelése. Ezt gálatot

is,

az 1608. 3. és 1622. 7.

t.-cz.

szerint

nem

is

lehet elha-

májuson túl. E nélkül nem adnak sem katosem subsidiumot Néhány megye kijelenti, hogy az 1715. 8. t.-cz. értelmében még a jobbágyokra sem róhat terhet. Azt is emlegetik, hogy a háború és béke ügye országgylés elé való. „Mondják, hogy az örökösödés megrendült, az örökösödés fonala megszakadt." ^ Ennek okául pedig felhozzák nemcsak József törvénytelenségeit, hanem Mária Terézia sérelmeit is. Ezek közt kiemelik a katonai sérelmet idegen tisztek kinevezését a magyar ezredekhez. Elmondják aztán a többi országos kívánságot, sérelmet, különösen a reservált három pontra lasztani

nát,

:

vonatkozó véleményeket talos

forrásból

nehézségével,

is

is.

A

király ezek után, hiva-

tisztában lehetett a helyzet egész

veszélyével.

Tisztában

lehetett

azzal,

hogy ugyancsak ers lehet az a mozgalom, mely ezt a conservativ, aulikus dicasteriumot annyira magával bírta ragadni.

így az uralkodóval szemben úgy a kanczellária, mint a helytartótanács megtette kötelességét. Nem ámították,

nem

szóltak

népszerségérl,

az

ország

készségérl, hogy neki hódoljon. ^

De sensu

Nationis. Kancz. lev. 4209. márcz.

terjesztést Szécsen,

tanácsos írták

Ut ruptum *

a helytartótanács

alelnöke és

24.

A

fel-

Vay József

alá.

aiunt, successio labefactata.

Filum successionis

inter-

HARMADIK FEJEZET.

124

Megtették

e

kötelességüket

szem-

országgal

az

ben is?

Ez tán nehezebb komoly

férfiú,

A király

része volt feladatuknak.

ki tudni akarja az igazat, ki

egyenesen

arra kötelezi ministereit, hogy ezt eltte minden alka-

lommal felfedjék. Hisz neki biztos adatokra van szüksége, ha politikai rendszerét fel akarja építeni. Az elragadott, lelkes tömeg azonban nem szívesen hallja az igazat.

lsség

Annak nem

érzete

nyában.

feladata a cselekvés

a

;

fele-

a részvevk ará-

pedig mindig fogy

Az igazán becsületes magyar államférfiúnak

pedig soha sem szabad kitérni azon kellemetlen kötealól, hogy népét felvilágosítsa, megmutatva mi érhet el törvényes eszközökkel, mi nem, és reávezetve nemzetét a sikeres elrehaladás útjára. A helytartótanács ez ell sem tért ki. Márczius 14-én kibocsátott rendeletében tudtul adja a megyéknek, hogy Leopold megérkezett és kezébe vette a

lesség neki,

kormányt. Kijelenti, hogy az uralkodó, ki szorosan a törvények értelmében fog uralkodni, megersítette az összes törvényes hatóságokat. Márczius 23-án figyel-

mezteti a megyéket arra, hogy tartsák

k

is

magokat

szorosan a törvényhez és tartózkodjanak minden féktelenségtl.

Elfogadják-e a megyék a jó tanácsot? Megvan-e

még kell annyira

tekintélye

azonosította

ennek a kormánynak, mely magát az ország óhajtásaival,

hogy „mint a felnttek oktatója" lépjen fel?

A

január 28-iki rendelet kibocsátása után az or-

szágbíró figyelmezteti a kanczellárt, hogy csak a

jöv

megyegyülések fogják megmutatni min volt a császár nagy áldozatának hatása és meghozza-e a kívánt eredményt. Tudjuk, hogy ez nem történt meg. A :

;

A KOKMÁNY ÉS AZ ELLENZÉK.

125

márczius elején tartott megyegyülések alig hogy meg-

köszönik a törvényes

állapot

viszon-

helyreállítását,

szolgálatra alig gondolnak és csak arra törekszenek,

hogy a

királyi hatalmat

még jobban

megszorítva, biz-

tosítsák mindenkorra az alkotmányt. József meghalt

az új uralkodót

meg csak akkor

ismerik

az új hitlevél caudiumi igája után,

meg

ha majd,

el,

koronázzák.

is

Csudálatos, de a bels ellenmondásokban oly gazdag forrongás természetébl mégis megmagyarázható, hogy ha a királyt nem is, de a kormányt elismerik. Pedig kitl kapta megbízatását az országbiró, a kanczellár és mindnyájan? Az országos közvélemény szerint törvénytipró császártól, vagy már Mária Teréziától,

meivel már sát.

annyi

kinek uralkodása,

felirat szerint,

sérel-

megkezdte a trónörökösödés megingatá-

Ha pedig

az uralkodó

nem

törvényes, hogy lehet

törvényes annak kinevezett eszköze? Igen, csakhogy a ministerek

magyarok

voltak, és

a császárt, mindig fenntartották vele

ha szolgálták is szemben is a törvényes álláspontot. Aztán meg a beállott fordulatban, az alkotmány helyreállításában, kétségkívül

nagy

volt

gyakran a legtúlzóbb

a

részük.

Ezért

kifejezésekkel

a

megyék

méltatják érde-

meiket, emelik egekig hazafiságukat.

A

közvélemény

helyes úton járt, mikor elválasztotta

ket

József rend-

szerétl.

Még nagyobb ellenmondással is találkozunk. A magyar önállóságnak a Habsburgok uralma óta egyik legfbb biztosítéka az volt, hogy a király magyar ügyekben csak magyarok tanácsára hallgasson. A XVI. század óta se szere, se száma az ezt követel törvényeknek és feliratoknak. Most azonban megtörtént, hogy Kaunitz herczeg, az államkanczellár bírta

126

HARMADIK FEJEZET.

reá a beteg császárt rendszere megdöntésére kegyetlen utalással a külföldi helyzetre. A mi a magyar

tanácsosoknak nem

véghez

sikerült,

vitte

az osztrák.

És íme megyék és egyesek elborítják hálafeliratokkal azért, hogy beavatkozott a magyar ügyekbe. Holott, származásánál és hivatalánál fogva a törvény betje szerint erre teljesen illetéktelen volt.

A márczius végén vagy április elején lezajló megyegyúléseknek ketts a jelentsége. Most kezddik csak az igazán törvényes állapot, a törvényes fispánok kormányzása, és ezzel együtt jár a „széképítés", a restauratio. Ezek döntenek tehát a fölött: mely családok, illetleg pártok bírják majd a hatalmat. Azután

meg

a fell kell dönteniök

:

milyen állást

foglaljanak az új uralkodóval szemben, kinek örökösödési jogát

már néhány

ták. Elismerik-e

héttel

királyuknak

;

elbb kétségbe von-

elismerik-e a kormányt,

mely ket, bár szelíden, leczkéztetni merte, kormányuknak? E gylések döntenek egyúttal az utasítá-

jöv országgylésnek

soknak, tehát egyúttal a

iránya

fölött is.

Nagy szerep jut ezekben az újonnan kinevezett fispánoknak, kik mintegy személyükkel hivatottak hogy a régi rendszer helyébe a történeti lépett. A fispánok lelépnek a színtérrl helyökbe azok lépnek, kik elbb, törvényesen, mint a rendeknek szinte született fejei, igaz-

kifejezni,

mköd

folytonosság

;

gatták a megyéket.

A

bureaukratiát

alkotmányos rendszer váltja

Az

új

velk a

feudális

fel.

fispánok kinevezése még József utolsó

napjaira esik.

Természetes következése ez a vissza-

vonó rendeletnek.

Pálfíy

elterjeszti jelöltjeit,

kanczellár

már

febr.

5-én

mire a nagybeteg császár azt

A KOBMÁNT ÉS AZ ELLENZÉK.

127 ^

válaszolja,

hogy járjon

Aradra

gr.

Haller Józsefet nevezik

a

Károlyi grófnak volna hozzá joga, báró Orczy

fiatal

j,

József az

el

úgy, a hogy jónak találja.

kit ott szeretnek.

örökös

fispán.

ki.

Beregben

Békésbe, hol

Schönborn

gr.

Administratornak Pogány Lajos

mert

máramarosi alispánt ajánlja a kanczellár, volt az egyetlen

megye a

kerületben,

ez

mely újonczot

vagy b. Vécsey Miklóst. Bihar igen annak példáját követik a szomszéd megyék.

és élelmet adott, fontos,

Gr. Haller József ott elvesztette befolyását,- legalkal-

masabb

Ürményi,

lesz

kit

kedvelnek. Borsodban 1785

eltt gr. Andrássy volt a fispán, alatt

igazgatása

de azt

Oda

elfordult hibák miatt letették.

Majláth

gr.

József alkanczellár j. Vasban Batthyány Lajos beraz örökös fispán,

ezeg

t

de

1784-ben

német

a

ügyében való hanyag viselkedése miatt letették; most ismét elfoglalhatja székét. Csanádba b. Splényi helyett b. Prónay Lászlót, Aradba Almásy Pált, a volt királyi biztosokat küldik. Hont Koháry herczeg megyéje. Fia azonban még igen fiatal administratorul a tanult gr. Szapáry Pál ajánlnyelvi

rendelet

;

tatik.

Nyitrában vissza kell helyezni

gr.

országban

nagy a népszersége

Forgács Miklós

hanem

fispánt, kinek nemcsak a megyében, és

az egész

kinek

letétele

Pestmegye bölcs vezetésétl függ a szomszéd megyék eljárása is. Mig nincs nádor, Ürményi legyen az administrator, mert Almásy mint királyi biztos elvesztette befolyását. 1784-ben úgyis törvénytelen

volt.

^

Zalában az Althan grófok örökös fispánok. ^

Praesid.

kancz. 46.

Machen

De

Sie darüber dasjenige,

Sie für das Beste erachten werden. *

Magyarország

II.

mivel

József korában

II.

376—379.

1.

was

HABMADIK FEJEZET.

128 gr.

Althan János

nem

terházy János vagy

viselheti a

tisztséget,

Kázmér legyen

Es-

gr.

az administratora.

Temes, melylyel együtt jár a temesi ispánság, Gyrynek vagy b. Splényinek jut. Végre Ungban Rosenfeld lehetetlenné vált; oda vissza lehetne helyezni gr.

Sztáray Józsefet.

azonban nem volt befejezve a változás. Biharmegyóbe, melynek ellenzéki érzülete mind ersebben nyilvánult, Ürményi helyett gr. Teleky Sámuel Ezzel

Tle, mint a református egyház

alkanczellárt küldték.

egyik foszlopától, kit a mellett nagy mveltsége és

modora

ajánlottak,

is

lecsillapítását.

hogy

méltán várhatták a kedélyek

Ürményit, ki különben

fispánból

administratorrá

is

zokon

tették,

vette,

fizetésének

Bácsmegyébe is kinevezték az ekkor Hadik tábornagy helyébe. Gr. Balassa is

megrövidítésével,

elhunyt

gr.

megvált a bánságtól és pozsegai fispánságától lyébe

he-

;

bánnak gróf Erddy János, fispánnak gróf

Esterházy Imre került.

Mind

e

változásoknál

világos

olyanok álljanak a megyék biztos és kik mégis tára.

élére,

a szándék,

kiknek loyalitása

számíthatnak a rendek jóakara-

Különösen mutatja ezt a tendentiát

Miklósnak,

hogy

a rendek

egyik

legkiválóbb

gr.

Forgács

vezérének,

Az örökös fispánok fpapok, kiknek ehhez joguk volt, újra átvehették megyéik igazgatását. Batthyány prímás kérésére még azt is megengedték, hogy t gr. Csáky

tisztségébe való visszahelyezése. és azok a

Károly helytartótanácsos helyettesítse. A mozgalomba most mindenütt számos helyi elem és érdek vegyül.

A

restauratio mindig

mérkzése

volt

nemcsak az országos vagy felekezeti pártoknak, hanem a megyében hatalomért küzd családoknak és

A

KOEMÁNY ÉS AZ ELLENZÉK.

érdekcsoportoknak

hogy

ekkor;

mint

kán,

st megélhetése

szerre

„széképités

József

alatt

és

egész

reá,

egyesnek

be-

volt

elször egy-

országban".

minden

szolgáltak,

eset

forgott volna kocz-

most

hisz talán

az

volt tán

családnak

annyi

egyszerre

folyása, rangja,

Eddig nem

is.

129

Azok, kik

lehett megtettek,

hogy megmaradhassanak. Ezt annál inkább tehették, mert hisz a legtöbb

megyében idejekorán elválaszily módon iparkodva

ügyüket a császárétól,

tották

magukat

biztosítani

és családjukat

tak, de különösen azok,

bármin

A

kívül maradot-

kik e lefolyt

uralom

alatt

sérelmet szenvedtek, heves ostrom alá veszik

a magistratust, maguk akarnak helyébe lépni, és

zelmük annál biztosabbnak az

alkotmány,

maguk juk,

a

látszik,

népfelség,

mellett szólaltathatják

min

a

gy-

mert a hazafiság,

szabadság jelszavait

meg. Mindnyájan tud-

midn

élesek az ilyen küzdelmek,

az

elv

karöltve jár a személyes érdekkel és érvényesüléssel.

Azokban a megyékben, hol kisszámú ség, az uradalmaktól függött minden hol

tömegesen laktak

a

hol

a

;

nemes-

ellenben,

ott

teljesjogú polgárok,

táborokat kellett harczba vezetni.

gyzelem

volt a ;

igazi

Oly sokat igért a

oly keserves volt a bukás, oly országban,

„vae victis"

hogy

mindig érvényben maradt,

szinte attól lehetett tartani,

hogy az

elvi

ellentétek,

a nagy országos érdekek elmerülnek a személyes és helyi érdekek és ambitiók pocsolyájába. Annál is inkább,

mert a fispánok kinevezése

mutatja a kormány

szándékát,

egyenesen

megbízottjai

ki-

tekinté-

vagy népszerségével ellensúlyozni a reá nézve annyira kedveztlen hangulatot.

lyével

A

Csakhamar kiderül, hogy ez még sem sikerült. megye fenntartja ellenzéki álláspontját

legtöbb

Marczali: 1790—91. országgy.

9

130

HARMADIK FEJEZET,

akkor

mikor a kormány maga

is,

a régi rendi

is

még a fTán csakis

ellenzék álláspontjára helyezkedett. Néhol

ispán

ellen

is

kitör az

elégedetlenség.

annak a körülménynek, hogy mindenütt annyira túlellenzék, volt köszönhet, hogy komoly

nyomó az

nem

verekedésekre

összecsapásokra,

Biharmegye április tzte ki közgylését. ^

került a dolog.

mindjárt

7-ére,

húsvét utánra

fispán e czélra már húsvétra megérkezett, várva az t megillet díszes fogadást. Biztos volt a vármegye hajlandósága fell, hisz

Luby Károly

vele „ezen egész

Gr, Teleky

viczispán

már

február 19-én közölte

vármegyének közörömét, hogy ex-

cellentiádat, olyan elfelejthetetlenül szeretett fispánját,

a dolognak jobbra

lett

fordulásával visszanyerhette".

Csakhogy azóta nagy változás

Természetes

állott be.

támaszai, a református urak, ellene fordultak,

Domokos

Lajos, kinek legnagyobb volt a befolyása, neki tulajdonította

fbíróságból

debreczeni

a

Rhédey Ferencz zokon

ségeért és fcuratorhoz

való

kiesését.

t

hogy a grófné

vette,

nem

„testi-

ill fösvénységéért atya-

fiságosan megdorgálta". Mészáros Dániel egy birtoka kiváltásától

tartott.

templom mellé

„Tisza

építtetett

által való háborgattatásáért

urak,

a

váradi

reform,

gróf

Teleky

istállójuknak

panaszkodtak". Ezekhez

szí-

vesen csatlakozott a hatalmas váradi püspök és káptalanja, hisz református volt

volt ellene törni.

Különben

váradi püspökséget

illette

Teleky és népszer dolog is,

meg

felfogásuk

szerint,

a fispáni

szék.

a

Már

a márcziusi 15-iki ülésen kitört a harag. Kimondták,

hogy Telekyt, hatalmával,

^

mint

ki despota volt,

nem

jó hazafi, el

nem

Húsvét vasárnapja áprüis 3-ára

biztos

visszaélt

fogadják. Azóta

esett.

is

;

A KORMÁHy ÉS AZ ELLENZÉK.

egyre szították a tüzet. a vármegye tilalmára hatott

fispán nem kapott

még

a városházára

szállást

sem

száll-

beütötték a kályhák oldalát.

ott

;

A

131

A gylésen

elször felolvassák a király márcz.

Nem

hogy Leopold már is Megütköznek a levél parankirálynak nevezi magát. 14-iki

levelét.

tetszik,

csoló formuláin. „Melyre sok

az

királynak

Ha

nem

a

beszédek után

illetlen

nem

a végzés, hogy addig, mig

lett

koronáztatik,

ismerik".

királylyal

így

a

bántak,

sem

fispánnal

különben. Megújítják elbbi végzésöket.

„Menjen

ki,

kinek kell gróf Teleky". Mikor szavazást követeltek,

némelyek „ezeket letorkolták és infamisoknak mondották, így a gróf hívei, nem kívánván magokat a

megdühödt factio csúfolása tárgyává tenni, hallgattanak".^ Végül a fispán legfbb jogát, a candida4 választott

tiót,

—

férfiúra bízzák

—

2

katholikus,

2

tzik ki. Luby alispán, kinek úgy sincs maradása, lemond és néhány nap múlva beül Szatmármegye alispáni

protestáns

és a

restauratiót

április

26-ára

székébe.

Teleky

szerint,

maga

az alispán, lekötelezettje, volt

az egész „factio" igazi vezetje. így akarta megnyerni

a kálvinista urakat, hogy Szatmárban alispán

lehes-

megyében teljes az anarchia. Nincs ott tekintélye sem a királynak, sem az elkelknek. Ez az állapot pedig nemcsak reájuk nézve bántó, hanem a föld népére is. sen.

'^

Szerinte a

Ilyen felirat.

viszonyok közt jött létre

Szinte

az

április

7-iki

meglep, hogy megadják Leopoldnak

^

Keresztesi naplója 219—20.

*

Jelentése a kanczelláriához 4915.

sz.

Nagyvárad 9*

ápr. 9.

132

HARMADIK FEJEZET.

a felséges czímet.

A

^

mely a törvény

23-iki rendelet ellen, is

nem

márcz. 14-iki leirat ellen

tesznek észrevételt, annál inkább kikelnek

a

márcz.

tiszteletét

tlük

megköveteli és minden excessust megtilt.

A

reménynyel

törvény tisztelete

király

tölti

rendeket. Ezért nagyobb bizalommal adhatják

el

el

a

azt,

mit a dolgok jelen állása megkövetel. Elismerik,

kösödés

hogy az 1723.

öt illeti,

1., 2. t.-cz.

de ez az örökösödés

szerint az tirö-

limitált; feltételeit

a felséges ház és a rendek együtt állapították

meg. ág els két uralkodója nemcsak megsértette, hanem egészen megszakította,

De

ezt a

szerzdést

ni

a

mint ezt már márczius

15-iki

feliratukban

eladták.

Minthogy az örökösödést a fejedelmek és nem a karok bontották meg, világosan következik emezeknek joga,

hogy szabadságaikat az országgylésen új kötéssel jobban biztosítsák. Magának az örökösödésnek a fczélja, nem az arra hivatott családnak haszna vagy hatalma, hanem a nép boldogsága, mely a törvényes szabadságban

áll.

Ennek védelmét oly igazságos fejedelem, nem fogja megtagadni. A Felség joga,

mint Felséged,

vagyis a végrehajtó hatalom,

csakis

ezen kötésbl

veheti eredetét.

Egyebekben suknál.

A

keményen megmaradnak

is

törvénynyel ellenkez rendeletek

nem

ellenkezik

nyal.

Különben

sem a is,

erszaknak

a statusok gylése, nek.

^

A

sem a fkormánymegye közgylésén határoz, nem nevezhet törvénytelen-

jó renddel,

a mit a

szerény ítéletük szerint nek, sem

felfogáeltörlése

(via facti),

mert a megye, mint

nem tekinthet magános ember-

törvényes állapot visszaállításával

Sacratissima Majestas.

k csak azt

A KORMÁNY ÉS AZ ELLENZÉK.

133

mi a karok törvényes joga, és ezt parancs nélkül is megtehetik. Hol törvény van, rendeletnek nincs helye. „Fontos érdek, hogy az országot ebben a részben alkotmányos állapotába helyezzék hajtják végre,

vissza".

rendek

^ De az olyan ügyeket, melyekben nem határozhatnak, mi is, mások is

gylésnek

Nem

a megyei az ország-

tartottuk fenn.

megrovást várnak

ezért,

hanem

hiszen mérséklettel és okosan jártak

el,

elismerést,

hogy semmi

Ha azonban

kisebb hibák tör-

téntek volna, mi a történt sérelmek

nagysága miatt

szabadosság ne legyen.

inkább érdemül

tudandó

be,

ezentúl

azon

lesznek,

hogy minden a rend és köznyugalom korlátai közt maradjon. Mivel szabadságunkat már kezdték visszaállítani, nemzetünk hsége és szigorú erkölcse ismét Szükséges azonban, hogy a nyugtalan

érvényre

jut.

elméket

tartsák

az

vissza

Mert ennek a dolognak

egyenetlenség

szitásától.

szomorú és váratlan lehet

az eredménje.

Jellemz e

feliratra

nézve a megyei önkormányzat

jogainak ers kiemelése. A kormány szemrehányása, hogy túllépte a

nak

megye

hatáskörét, éppen

nem

érinti.

tartják e rendelkezést, hazafiságnak és

telenségnek, ha

Joguk-

nem

nem engedelmeskedtek azon

fék-

rende-

mely május l-ig a régi állapotok fenntartását el. A nagy közjogi kérdésben határozottak, de

letnek, írja

elég

értették

—

Eddig

in

st

mérsékeltek,

konkolyhintkrl

van

—

szó

udvariasak.

—

még fenyegetéstl sem értek

a

munkával,

De mikor a

valószínleg

Telekyt

tartózkodnak.

midn megkapták

a

^ Interest ergo maximé, ut hac in parte reponatur regnum statum constitutionalem.

HARMADIK FEJEZET.

134

márcz. 29-én

országgylési meghívást.

kelt

Ezt az

egész nemzet óhajtja és mi „béke-, rend- és igazság-

szeret férfiakat" fogunk odaküldeni. Nagyon hasznos volna az összes rendek és az egész magyar monarchia

ha az összes kapcsolt

sebeinek gyógyítására nézve,

részeket meghívnák oda, nemcsak Dalmát-,

hanem

Tótországokat, is.

Horvát-,

Erdélyt, Galicziát és Lodomériát

„Mert ezen rendkívüli gylésen

hogy e tartoa szabadságok

kell,

mányok, mint a magyar korona tagjai, és jogok visszaállításában részt vegyenek." Hasonló volt az esete a másik nagy ellenzéki megyének, Nógrádnak.

gr.

Itt

Batthyány József volt

a régi fispán, buzgó katholikus

A

rendek nem akarják

t

és

nem

:

ember.

^

elfogadni és

már márczius

meg

a restauratiót.

5-én kijelentik, hogy nélküle tartják

Okaik

udvari

mert a megyében nincs birtoka; mert magyarul

tud; mert privát úrnak (Albert berezegnek) gaz-

dasági intézje rajtok.

Itt is

;

végre, mert

elbb

a nemesi respjiblica

gezni legfontosabb

tisztjét,

is

zsarnokoskodott

maga

akarja elvé-

a candidatiót és restauratiót,

minden kényelmetlen fels beavatkozás nélkül. Feliratában (április 21.) elismeri Leopold örökös jogát, a

melynek alapján márczius

14-iki leirata szerint

átvette a kormányt.

De

mivel erre nézve

II.

József

tettei új színt

adtak

a dolognak, megragadják az alkalmat, hogy a felségnek szintén, de tisztelettel eladják jogaik mostani '^

állását,

mint olyan fejedelemnek, ki szerint

az

ural-

kodó van a nép kedvéért és nem megfordítva.

Az örökös jog a 1

Ez

az, ki

sanctio pragmatikán,

Kazinczy levelezésében „Oculi" név

repel, rövidlátósága miatt. *

Novam

tehát köz-

generassent rerum faoiem.

alatt sze-

135

A KORMÁNY ÉS AZ ELLENZÉK.

szerzdésen

alapul.

Ha

ezt egyik fél

meg nem

tartja,

semmissé válik és csak új szerzdés útján állhat heljTe. II. Józsefnek megvolt a joga, de nem élt vele, hanem erszakra (jus fortioris) építve kormányát, a pactumokat hatástalanokká

tette.

A

pragmatika sanctio tehát

Mária Terézia óta kiesett a gyakorlatból. így a

ni ág

örökös joga megdlt.

Ez tettei is

hogy valakinek

ellen arra lehetne hivatkozni,

nem

utódjának

árthatnak.

De a

birtokos utódját

képviseli, a mint használhat, árthat is neki.

Minthogy tehát „a fonál megszakadt, reménylik,

hogy a karok és rendek Felségeddel az országgylésen lépnek és megújítják a fejedelem

új szerzdésre

a nép kölcsönös

Ök

is

és

jogait".

tiltakoznak az ellen,

mintha valami

olyat

mi a kormány tekintélyének és a közrendnek ártalmára van. Ha mégis történt valami, tulajkövettek volna

el,

donítsa ezt a sértett fél méltó fájdalmának. Ily elkese-

redésben bajos megtartani a kell mértéket.

Megmondják osztására nézve

nyíltan is.

A

rendek és a fejedelem

vélemény ket e hatalmak

törvényhozó közt.

De

fel-

hatalom közös a

a végrehajtó hatalmat

sem adták át a rendek teljesen az uralkodónak, st annak jelentékeny részét magoknak tartották fenn. Ezt bizonyítják a törvényczikkek, ezt az emberemlékezet óta

való

végrehajtásával.

Kárára válnék a királyi volna megbízva a törvények

szokásjog.

hatalomnak, ha egyedül

De

ez a diaeta

elé

tartozik.

Udva-

riasan végezik, mint a felségnek jobbágyi hódolattal

örökös hívei.

Még

a békés Bácsmegyében

fispáni kérdés.

nak Ürményi

Itt is

ellen.

is

bomlást

okoz

a

a kalocsai érsek jogára hivatkoz-

Még jobban

ki lehetett használni

136

HABMADIK FEJEZET. biztos voltát. Elterjedt az a hír,

kir.

Brunswik a

úgy látszik, gr. egy kijelentése alapján, mintha

biztos

kir.

biztosokat esküjök kötelezte

kir.

szabadság

teljes

volna

nem

megdöntésére. Ez

A

felhasználni lehetett.^

birtoktalanok

magyar

a

de

volt igaz,

gyztek

ott

a

birtokosok ellen. így az április 12. ülés elhatározta, hogy a fispánt el nem fogadja és kinevezése ellen

Ürményi viszont el van határozva, hogy úgy megy a megyébe, ha depuíatióval vagy levéllel meghívják. De arra a meggyzdésre jut, hogy remonstrál.

csak

e factióknak véget kell vetni és

a

királyi

tekintélyt

személyes ellentétek

hiányzot-

helyreállítani.

Másutt,

hol

ilyen

békésen ment a dolog. így Fehérben, mely már-

tak,

még

czius

3-án

most,

április

oly

a régi

restauratio,

ers

repraesentatiót

küldött

fel,

egészen békésen ment végbe a

14-én,

magistratust

egyhangúlag meg-

választották és a királyi rescriptumot hangos vívattál

fogadták.

Zalában

április

7-én történt az ifjabb gróf Althan

székfoglalója, gr. Batthyány Ferencz volt az installáló.

ÍJnnepi

misét

tartottak,

aztán

következik

az

mozsár- és puskaropogtatás közepett, végre,

kás

szerint,

jegyz

A

szo-

kit

a f-

14-iki reseripturaért térdhajtva

mon-

háromszor felemelik a fispánt,

szép magyar beszéddel üdvözöl.

márczius

danak köszönetet. kérik a Felséget,

Nem

érzik

irat által.

A

H

csak arra

alattvalók lesznek,

hajoljon igazságos felszólalásukra.

magukat

találva a márczius

mit teltek és határoztak, az

hatta a jó rendet. ^

eskü,

si

A

királyi

23-iki le-

nem

zavar-

meghívó értelmében a

Putridum utique mendacium. Ürményi levele Pálfíyhoz,

Buda, ápr.

16.

A KORMÁNY ÉS AZ ELLENZÉK. közjót szeret követeket küldenek.

a

békét és

137

küldenek egy

deputatiót a

Ki-

gravamenek összeírására

az elbbi diaetai akták alapján és az instructio szerkesztésére.

A más megyéktl érkez

monstratiókat

aktákat és re-

ahhoz utalják.

is

Megköszönik herczeg Esterházy Miklósnak és a veszprémi és vasvári káptalanoknak a bandériumok részére

sága

nem

adományát.

befizetett

Azok „bnös makacs-

kik fukarságból vagy hazafiatlanságból

fölött",

járultak e költséghez,

még szemet hunynak. Spissich János

egyértelemmel

Alispánuk

kapornaki járás szolgabirúja Deák Ferencz

lett.

lett,

A

szó-

Követekül Spissich alispánt és Somsich

többséggel.

A fispán beszédjében azt az hogy a diaetán az si constitutiókat újból biztosítsák, annyira, hogy fellük többé ne lehessen kétség és ne támadhasson többé viszály király és nemzet közt. E javítások kidolgozása lesz Lázárt választják meg. óhaját fejezi

ki,

az instructiókat

E megyénél

szerkeszt küldöttségnek ffeladata.

hang teljes hiánya a hogy egészen a históriai folytonosság alapján áll, úgy hogy a közbenes közt semmibe véve, az elbbi diaeták munkájához akarja kapaz

ellenzéki

jellemz. Ezzel együtt

csolni a jövt. is,

hogy az

A

többi

E

jár,

conservativismus kifejezésre jut abban

eltörölt felirat

fispán,

gr.

egyezik

Biharéval,

pálosrend visszahelyezését követeli. közt

Szatmáré,

hol

a törvényes

Károlyi Antal, elnökölt, nagyjában meg-

gyakran szószerint

is.

Leopoldot

mint igazságos fejedelmet üdvözlik és kérik, gedje magát eltérittetni jó szándékától. arra,

hogy,

noha

IÍ.

ne en-

Hivatkoznak

József a kétoldalú szerzdést

felbontotta és az ország egész alkotmányos rendszerét felforgatta,

hségük, mint a

vas,

szilárd volt.

"

138

HARMADIK FEJEZET.

„Mi tnik

ki

a polgári szövetség természetébl, a

természetjogából és a tényekbl?" Az, hogy az örö-

kösödés alapjait nem a nemzet rendítette meg, hanem az uralkodó. Ezt tehát új pactummal kell megorvosolni az országgylésen, új biztosítékokkal szilárdítván meg a nemeseknek és minden rendnek jogait. Ezt a védelmet szükségessé teszi „a polgári társaságnak ezen században világosságra hozott igazi természete, a múlt gyászos emléke és a kétes jöv". A boldog nép szeretete, minden bizalmatlanság kiküszöbölése

igaz alapja a trónnak.

A

felségnek semmi oka sincs

megtagadni

azt, mi a nemzet szabadságát fenntartja minden veszély ellen megrzi. Hiszen az uralkodó az ország constitutióinak megfelel uralmat akar és

és

ilyet

akar hagyni utódaira

Ok

is.

közben kapták a királyi meghívót. „Semmit sem óhajtott soha a nemzet tüzesebb vágygyal,

ülés

is

mint

ezt

a

diaetát,

minden bajnak egyetlen

orvosságát.

Meg vannak gyzdve szabad

k

is

lesz,

óhajtják Erdély,

gj'^éinek,

arról,

idegen katonaság

továbbá

hogy ez a diaeta

nem

övezi. Mint Bihar,

de különösen a Partium me-

Galiczia

meghívását

erre

a

sok

tekintetben rendkívüli országgylésre.

Barsmegye ellenben nemcsak az örökösödés megszakadását és az interregnum beálltát

vitatja,

hanem

hogy az osztrák ház hol szép szerével, hol erszakkal, de folytonosan igyekezett önkényessé válni, úgy hogy a haza belátja, hogy sohasem lehet felle biztosságban. * Huszonöt éven át nem volt országgylés, úgy hogy constitutiónk alapja megabból indul

ki,

rendült. ^

Szent Kereszt, ápr. 21. a kanczelláriához.

A KORMÁNY ÉS AZ ELLENZÉK.

139

Alig várja a diaetát, hogy új pactum jöjjön létre

sem

tudják, mi lesz a

attól,

hogy Leopoldhoz

n. Leopold fejedelemmel. Azt

háborúval; mi dolgunk vele?

még

Ezért

az

tartózkodnak

hanem

forduljanak,

alkotmány biztosságát.

hogy más diaetával

oda

ki

várják a haza javát és

Pálffytól

ne

tanácsra

Bírja

hallgasson,

a hon

tractálja

pedig távolítsa

Ne

el.

fejedelmet arra,

hanem csak a Eszközöljön

boldogságát.

a

conductust,

salvus

a

legyen

katonaságot

külföldi ott

hanem ma-

német,

gyar és horvát, német tisztjeitl megtisztított katona-

mely

ság,

bántól

és

míg nádort nem választanak, a rendektl függjön s Pest körül legyen

addig,

a

összpontosulva.

A

—

fejedelem

rendeletre

—

el

ez

válasz a márczius

a

fogja ismerni,

hogy úgy

23-iki

generális,

mint particularis gyléseinken csak a haza javát munkáltuk.

hoz

^

Ugyanezen kéréssel fordulnak még az nap a bánkirl felteszik, hogy motívumaikkal egészen is,

tisztában van.

Ez az egy megye tehát megállott

ott,

a hol a

többi márczius elején volt. Leopoldot herczegnek nevezi, el

nem

ismeri,

nem

is

A

remél igazságszeretetétl. melyet Szatmár

is

felvetett,

fordul hozzá,

szabad itt

noha sokat

diaeta kérdése,

mintegy fpolczra

jut.

Magyar katonaság, magyar vezetés alatt, a diaeta szolgálatában, a Rákoson Itt már csakugj^an megjelenik a fegyveres ellenállásnak ha nem is hirdetése, de legalább lehetsége. A naivitás abban nyilvánul, hogy ilyen felfogásnak akarják megnyerni nemcsak !

a kanczellárt, ^

Munera

hanem a bánt

patriotica.

is,

ki szolgáló tábornok.

HARMADIK FEJEZET.

140

Pozsonymegye ellenben végtelen örvend a már-

nem volt senki a teremben, ki ne akart volna kifejezést adni lelkesedésének a nemes czius 14-iki leiratnak és

uralkodó

iránt.

Még

^

hogy a nem-

azt is tudják róla,

zetnek egekig ható panaszán kívül

bírta reá bátyját

az 1780-diki alkotmány helyreállítására.

De

hiszen

II.

József

meg uralmát, és nem elre

kezdte gainkat

a legjobb

is

föltett

szándék

késbb, hanem hitvány hízelgk tették

el

t

Isten házait,

a

törvényes

adták

el

foglalták le a kegyes

szándékokkal

megersítette

is

úttól.

szabadsá-

szerint járt el

és tervezgetk térí-

Ezek

fosztották ki

zsidóknak a szent alapítványokat;

edényeket,

ezek törölték

rablóvágyból a szerzeteket és így megbontották a fejedelem és nép közti szeretet kötelékét. Gonosz, el

botrányos könyvek szabad eladása,

az adóemelés,

a

szabad nép gyalázatjára és elnyomására szánt földmérés, mind oda czélzott, hogy bizalmatlanságot kelt-

sen király és nemzet közt és a külellenségnek egyen-

gesse az

útját.

Most boldogok, mert azt remélhetik, hogy a kegyes ós igazságos uralkodó

ket gyógyítja meg, is

orvosolja.

nemcsak a József

Keményüket csak az

azok a gonosz honpolgárok,

jukba

ütötte sebe-

hanem a Mária Terézia ^

kik

hogy

a császárt háló-

nem bnhdnek, hanem

kerítették,

sérelmeit

lohasztja,

b

nyug-

kapnak. Fáj, hogy a királyi biztosokat magas polczon kell látnunk, holott azok mint honárulók díjat

tisztségük ^

tásban

Ez is

a

elvesztésére

és

nagyon byzantinus

megjelent

:

számzésre volnának stílusú felirat

németül nyomta-

ünterthanígste Vorstellung der

Standé des Pressburger Komitats. Pozsony, ápr. *

Patriae Cives.

íté-

9.

löbUchen

141

A KORMÁNY ÉS AZ ELLENZÉK.

lendk. Arra kérik a

királyt, foszsza

Valamennyi

meg

legalább a

fispáni méltóságuktól.

volt királyi biztosokat

közt ez a

felirat

poldhoz szinte imádattal fordul,

Leo-

legloyalisabb.

még

de

Józsefet

is

Ellenben izzó gylölettel fordul eszközei ellen. harag fképen Balassa és Izdenczy ellen irányul,

tiszteli.

A

de a többit sem kiméli. Az

még

szólal

E meg

meg-

is

e hang.

megtorló,

felirat

országgylésen irány

boszúálló

katholikus

jellemz

mellett

Egy másik sem

iránya.

a

bélyegzi

ennyire József egyházi intézkedéseit, mint éppen

az a megye, melyben a kanczellár mellett a prímás-

nak van iegnagj'^obb befolyása. Viszont, igen jellemzen, a közjogi vagy nemzeti kérdéseket föl sem veti, nem szól magyar katonaságról, sem az alkot-

mány újabb ugyan meg

A katholikus

biztosításáról.

irány csak-

ha minden módosítás felélesztenie Mária Terézia korát.

lehetett elégedve,

nélkül sikerül

Zágrábmegye azt fejti ki, hogy József után az az emlékünk maradt, hogy a fejedelmek hatalma alattvalóik szeretetében áll, boldogságuk pedig nem a korlátlan uralomban, hanem a nemzetnek a törvények tisztelete által elidézett jólétében.

A

múlt és a jelen

^

megtanított

arra,

hogy

min

biztosságot nyújt a hitlevél. Új eszközökre kell gon-

dolnunk, hogy szabadságainkat utódainkra hagyhassuk.

A

diaetán

czikken

túl

a is

megingatott

meg

kell

constitutiót

ersíteni.

az

1723.

2.

Részben a régi

pactum maradjon meg, részben a régi

feltételek.

Felesleges a helji;artótanács megersítése, mert az

^

Április 15-én és az azt

lésbl a királyhoz küldött

követ napokon

felirat.

tartott

közgy-

142

HARMADIK FEJEZET.

Ha

törvényes intézmény.

A

volna függeszteni.

meg,

állapítottak

meg nem

megersítik,

fel

lehetett

is

mit a király és a rendek együtt

azt a végrehajtó

hatalom egyedül

döntheti. Halljuk, most is használja a

német

meg

hasz-

nyelvet.

Kérik a

királyt, tiltsa

nálatát, semmisítse

és adja vissza

ezt

meg a

a német

nyelv

a törvényellenes instructiót

törvényes

közeget^

törvényes

hatáskörének.

A

márczius 23. rendeletre vonatkozólag kijelenti,

hogy nem tett semmi rendellenest, de azok a megyék sem, a melyek elhatározásaikat vele közölték. Nagy baj volna, ha a titkos feladások újra lábra kapnának.

Meglep

mert ez a megye volt

ez a mérséklet,

egyike a legharcziasabbaknak, míg a régi rendszer ellen kellett küzdeni.

még

Noha

az 1723. pactumon túl

érinti is,

az

új

már nem

feltételeket,

szól az örö-

kösödés megszakításáról.

Pedig ez a kifejezést.

tan, tudtunkkal

elször Zágrábban nyert

Már 1786-ban megmondta báró Magdalenics

egy katonatisztnek, ki természetesen

sietett ezt feladni,

hogy a császár reformjai nem veszedelmesek, mert az örökös jog megcsak egy következésük lehet sznése. Legersebben tartják magokat most is a tiszáninneni megyék. A régi 13 megye felkel szelleme ott :

még

élt.

Borsodmegye

április

12-én a királynak

ír

de hivatkozva márczius 5-iki feliratára, újra

ugyan,

kijelenti,

hogy az örökösödés fonala megszakadt. „Csak a fejedelem és a nép újabb megegyezése újíthatja meg azt '

Canale legale.

A KORMÁNí ÉS AZ ELLENZÉK. oly módon, liogy a felséges ház

143

uralmának mindenuralma is

korra való biztosításával egyúttal felséged

békés legyen."

Örvendenek a fejedelemnek,

még

és ki

belgák szabadságát

el

szerettek

k,

Azt hiszik, hogy

is

a belga

consti-

kik sohasem tértek

hségtl, nem érdemelnek kevesebbet ki a polgárban

a

most pedig

akarták nyomni,

nyilvánosan és teljesen visszaállítja tutióját.

népei

kit

Etruriából rosszalta azok tanácsát, kik

el

a

oly fejedelemtl,

megbecsüli az embert.

Az 1780-iki állapot nem elégítheti ki ket. Hisz már Mária Terézia uralma annyira sértette az alkotmányt, hogy az els okot szolgáltatta az örökösödési jog megrendítéséhez. A helytartótanács szerintük sem szorult megersítésre. A baj éppen az volt, hogy iustructiója mellett sem tördött a törvényekkel és az alkotmány nyal, melyek védelme kötelessége volt.

A

sérelmek ilyen orvoslásával tehát hetnek meg. Vegye felséged tekintetbe,

nem hogy

elégede

h

nemzet jogait a múlt uralom alatt sem a hitlevél, sem a kétoldalú szerzdés és capitulatio nem bírta biztosítani. Ezért a nép, mely saját boldogsága elérése végett adta át a kormánypálczát a felséges új biztosítékokra köteles

gondolni.

A

ni

ágnak,

régiek mellett

újakat, a mai helyzetnek megfelelket kell szerezni.

^

A felséges ház uralmát csak törvényes, szabad, idegen katona nélkül tanácskozó diaetán lehet biztosítani.

„Hitlevél és capitulatio után,

Régi loyalitas és

még

^

Pro moderno rerum

*

Omnibus

votis.

minden szavazattal

meg dics

elnyerve a koronát,^ kezdje

uralmát."

régibb bizalmatlanság egye-

situ.

Kétértelm

:

óhajt

is jelent.

HARMADIK FEJEZET.

144

Csak a fejedelem személye

sül ez iratban.

iránt való

bizalom és szeretet enyhíti rideg, de történeti következtetéseken alapuló hangját.

Heves- és

Küls Szolnokmegyék

kedvez hatása

alatt tartja

a

kir.

meghívó

közgylését, szintén

április

12-én, gr. Esterházy Károly püspöknek, a katholikus

párt nagyhatalmú és harczias vezetjének székhelyén.

Örömébe gyász

is

vegyül azon, hogy József, ez a nagy

uralkodó, országgylés és koronázás nélkül és így törvényes királyaink közé

Ilyen jó fejedelemtl,

minnek jelmondata

De

hunyt

el

Az a

sorolható.

hogy a felség uralmát nádorválasztással,

vigasz,

hit-

megkezdeni.

levéllel és koronázással akarja

és

nem

minnek

a felség bizonyult

mutatja, minden jót várhatunk.

a kiállott veszély nagysága és a régibb királyok

alatt rajtunk ütött

hitlevele

diaetán

nem

sebek azt bizonyítják, hogy a Károly

elég biztosítás. Méltányos, hogy a

újólag és szintén

határozzák

kodó ház és a nemzet jogait

;

új

meg

jöv

az ural-

szerzdés

állítsa

helyre a felséges ház örökös jogát az ország jogaival és szabadságaival együtt.

badságot úgy kell dönthesse meg.

A

vagyont és személyi sza-

hogy ezentúl senki se

koronázás csak a hitlevél czikkeinek befejezé-

sével, a

végbe,

Az a

A

biztosítani,

nemzet megnyugvásával (satisfactio) mehet annak napját nem határozhatjuk meg.

tehát

diaetától függ.

Ezt kívánja felségedtl egy mindenkoron

szabad

népnek joga. Ezt felséged meg nem tagadhatja.^ Valamivel finomabb szövegezésben az

nik

^

itt

is

megjele-

örökösödés joga megállapításának szüksége.

Jura populi semper

liberi.

145

A KORMlNY ÉS ÁZ ELLENZÉK.

A

f

teendjének említésénél egyúttal igen alapos és elrelátó utalás történik arra, hogy annak munkája sem könny, sem rövid nem lesz. Sárosmegye, mely 1790 elején versben adott kidiaeta

fejezést elragadtatásának a történt változtatások fölött,

most szintén kitör lelkesedéssel fogadja az új király trónralépése hírét, kitl oly sok jót remélhet. „A kikülönösen az

rálynak a nép, de szeretetére

úgy

van szüksége."

ha

volt boldog,

^

oszlopát, a

Kérdésbe

jött

sorolhatjuk apostoli

a királyi szó szentsége,

örökösödési jog

is,

csak

király

osztályt, fenn-

Csak a mérsékelt uralom

közé.

királyaink

nemesi

nem

tartotta, n. Józsefet, sajnos,

elkelbb résznek

A magyar

tartós.

st maga

melyet az 1723. törvény

az

szabad-

ságaink megtartásához fz.

„Felséged feladata most a királyi szó

szentségé-

nek és az örökösödésnek megersítése. Elre is ígérik, hogy oly törvényes biztosítással veszik körül, hogy azt senki se sérthesse meg, még ha tán II. József gyászos így minden

emlék

módon azon

lése helyre álljon." Itt

elveit

akarná

lesznek,

is

követni, és

hogy felséged örök-

^

az országos érdek mellett a nemesi

hangoztatása kelt figyelmet.

A

kiváltság

nép nemesebb részé-

nek kiemelése bajosan talált volna tetszésre az akkori franczia nemzetgylésen. Beregmegye nagy vigaszt talál a király törvénytiszteletében, melyet márczius 14-iki leirata

De éppen ebbl *

meríti

a

bátorságot,

fejez

ki.

hogy eladja

Quantopere Regibus amor Populi, praesertim nobilioris

partis sit necessarius. *

modo

In restabilimentum Haereditariae M. V. Successionis omni-

adlaboraturos.

Marczali: 1790—91. országgy.

10

HARMADIK FEJEZET.

146

hogy az örökösödés Leopoldot

észrevételeit. Elismeri,

csakhogy,

illeti,

nem

által

mivel

az

felelt

1723. czikkek

örökösödés

vált absolute Patrimonialevá, az

Ezeknek már Mária Terézia

feltételekhez van kötve.

sem

ország az

meg

egészen, József pedig teljesen felfor-

úgy hogy a successio megszakítottnak tekintend. Szükséges tehát az új szerzdés oly cautióval, mely a jogsérelmet ezentúl lehetetlenné tegye. Ennek gatta,

a megállapításnak a koronázás eltt kell megtörtén-

„hogy mikor és mikép, az a felség gondja",

nie:

ha uralmát törvényessé akarja és

népei iránt való szeretete

kételkedni, hogy úgy

Nem

illeti

ket

Igazságossága

tenni.

nem enged bennünket

lesz.

is

mert a régi

megrovás,

tásában törvényes kötelességük

visszaállí-

jártak

szerint

el és

minden szabadosságtól tartózkodtak. Ezentúl is úgy járnak el, a hogy a polgárok joga és szabadsága sugallja.

A

partes adnexae kifejezés, melyet a király meg-

hívójában használ, arra enged következtetni,

hogy a

diaetán Erdély, Galiczia és Lodoméria, mint a korona tagjai, szintén részt vesznek.

Ok

is

követelik a sza-

biztosításával az idegen

bad tanácskozás

katonaság

távoltartását.

Ismét

más húrokat pengetnek a

felvidéki,

úgy-

nevezett tót megyék.

Zólyommegye

április

szának ad kifejezést

kitn

fejedelem,

gének a nemzet az

1723.

*

^

Optími principis.

elször szinte gyá-

József halála

fölött.

bár késn, jelét adta

iránt.

törvény

22-én

II.

„De árvaságunk

szerint

Leopoldra

Ez a

gyengédsérövid,"

mert

a

trón.

száll

A KORMÁNY ÉS AZ ELLENZÉK.

népnek és az aposbirodalomnak megtartásáért és hogy felségedben isteni gondviselést a

„Imádjuk az toli

147

a legjobb atyát rendelte számunkra, ki ezen, az osztnépe iránt már megmutatta rák ház iránt mindig

h

kegyességét."

A

helytartótanács

hatásköre

alatt,

és

a többi kormányszék régi

melyet a márczius 14-iki leirat meg-

ersít, a törvényeset akarjuk érteni. Ez a nép spártai

türelemmel trte az

igát,

melyet, fájdalom, keresztyén

uralkodó vetett reá.

A

királyi

szóban megnyugszunk, biztosak vagyunk,

hogy uralma hü örökölt birtokának

^

boldogságára fog

törekedni. Felségedet és Istennek hála,

jadékát,

törhetetlen

biztosítjuk

számos

sar-

hségünkrl. Nincs

semmi akadálya annak, hogy felséged iránt ugyanazt a hséget ne tanúsítsuk, melyet anyja tapasztalt koronázása alkalmával „egy

De

fájdalmunkat

szág az

egy szívvel".

szájjal,

elmondjuk.

is

Mióta Magyaror-

osztrák ház örökös uralmát

mást érték a csapások

;

elfogadta, egy-

bizalmatlanság váltotta

fel

a

kölcsönös szeretetet. Az önfentartás természetes ösztö-

nének tulajdonítsa felséged, hogy ébren köz- és magánjavunk fölött és

n. József

(sít

venia verbis)

nem

rködünk

hiszünk mindjárt.

megszegte a

királyi szó-

nak és a kétoldalú kötéseknek szentségét. Roppant bizalmatlanság uralkodik népünkön és mondani merjük: hogy József halálával bizonyos módon megszakadt az örökösödés.

^

Felségedet, kit bátyja halála bsít, új

fájdalommal elkeseríteni,

hisz

nem akarjuk

máris

biztat

*

Haereditatis suae

^

Successionem aliquo modo interruptam esse.

fidelis.

10*

régi

148

HARMADIK FEJEZET.

boldogságunk helyreállításával.

Kívánjuk, hogy Isten tle minden balszerencsét. Nem fajult el bennünk atyáink vére és mindent elkövetünk, hogy a nagy Mária Teréziát fia kövesse trónján. Csak tartson távol

meg

tartsa

király és

törvényeinket,

meg

tartsa

nép közt megújítandó

a

sértetlenül

kötést, így, mint jel-

mondata óhajtja, övé lesz népe szíve. Reméljük, hogy hízelgk és tervezgetk nem térítik el a szerzdések kormányformától.

által

megállapított

földi,

behívja a nemzeti katonaságot,

subsidiumról

és

salvus conduc-

a rendekkel tanácskozik békérl,

tust enged,

rúról

a kül-

Elküldi

és

hábo-

még

orvosolja régi és új,

sajgó sebeinket.

A

legalázatosabb, legloyalisabb hangon mégis ki-

mondják az „interrupta

successiót", mégis követelnek

csak úgy, mint a tiszaiak.

új szerzdést,

A hang

más,

de a tartalom egy.

Arvamegye hosszú történeti bevezetésbe bocsátAzon kezdi, hogy a koronázási esküt csak

kozik.

akkor hozták be, mikor az osztrák ház jutott a trónra.

^

—

míg secuHa meg nem tartották, felkelés, vérontás ritas nem volt. A császárné a constitutiókat ertlenekké

József pedig egészen felforgatta.

tette.

A

ta-

hogy biztosságunk nem állhat szavakban, pactumokban és pergamenekben. József

pasztalat

is

bizonyítja^

—

adta szavát

és ezért szakadt

dés fonala. Leopold

sága ismeretes, sággal, ^

—

zási esküjére. tási feltételei

meg

az

örökösö-

kinek jósága és hajlandó-

viseltetünk hasonló bizalmatlan-

de a jövre

Quod de

legimus.

nem

iránt,

prioribus

is

kell

hasonló

biztosítás,

,.ne

memóriáé proditum Endre hivatkozott koroná-

regibus nullibi

Tudvalevökép már

II.

De még a hitlevél is régibb. már annak tekinthetk.

II.

Ulászló válasz-

149

A KORMÁNY ÉS AZ ELLENZÉK.

hogy hazai constitutiónk ismét abba a nyomorult statusba jusson, melynek nyomai most is rettegtetnek". Mivel a helytartótanács

nem

felelt

meg

kötelessé-

gének, a ketts felség biztosítására vau szükségünk.

*

Egyrészt hitlevélre és a nádori és megyei hatóság visszaállítására,

másrészt a régi törvények alapján felállítandó,

ájonnan szaporítandó, a felség javára és a ketts

rt

felségért

fegyveres erre.

álló

Kész törvényeken alapul a nádorság (1485. 1555, bécsi béke). Ezek megújíttatnak. A nádor mellé senatust neveznek ki, melynek instructióját a diaeta állapítja

meg.

rséget

is

A

nádor egyúttal fkapitány. kellene bízni,

reá

túlságosan dolgait.

mköd

mellette

Hogy ezeket

kevés tagból

A

korona-

ha ez nem sokasítaná elvégezhesse, segíti a

álló senatus,

mely az

egyes ügykörök szerint (polgári, államgazdasági, igazságszolgáltatási

és

katonai)

külön

szakosztályokra

Ezek mindegyike külön tárgyalná a maga ügyeit, melyek az ország alkotmányát és boldogságát eszközlik. Aztán mindenrl, a katonai ügyekrl is

oszlanék.

referálni kell a

plenumban.

Ez a polgári senatus állana 6 fpapból, 8 fúrból, a kapcsolt részekbl is egy-egy minden megye taggal volna benne képviselve a városok pedig 4 taggal, kerületenkint egygyel. Csak érdemes, és a

—

—

;

mennyire

lehet,

elkel származású

hazafiak

foglal-

A

megyei és városi tanácsurak csak 3 évre választatnak, helyökbe az országgylés mást választ. Ha idközben valaki meghal, vagy instructiójától eltér, mást választanak helyébe. A tagok a nem-

janak

ott helyet.

zetnek esküsznek hséget.

'

A

ketts felség

alatt a királyé és a

nemzeté van

értve.

150

HARMADIK FEJEZET.

A

praelatusokat és furakat az

lasztja.

Ha

A megye

mást.

viselit a

részébl.

országgylés vá-

közülök valaki meghal, a nádor nevez ki

A

maga

ellenben

maga

senatus

az

senatorok soha más

E

férfiút

senatus elé kerül

kanczelláriától

A

nem

fispánságra

a kinevezés a királyt

;

minden a

tiszt-

ország minden tisztségre

kir.

juthatnak, de f- és alispánságra igen.

a senatus ajánl 3

Alsóbb

választ.

rendeli

illeti.

vagy a

királytól

érkez ügy. Ott alkalmazzák a törvényki. Más úton jöv királyi rendelet

hez, ott hirdetik

végre

A

nem

Curia

kir.

hajtható.

bírósági tanács külön tanácskozik,

ajánlására szorítkozik. rint,

de mivel a

megmarad, tevékenysége csak a fbirák

A

többit, az eddigi

az ország zászlósai nevezik

szokás sze-

ki.

A

harmadik szakosztály 6 tagból áll, közttik egy pappal. Ez intézi a kamarai és kincstartói ügyeket. Végre a katonai tanács tagjait a Palatínus ajánlatára nevezik ki, hazafiak és indigenákból, lehetleg

nemesekbl. Ez nem

újíthat,

csak végrehajt.

Ez alá

tartoznak az 1741. törvény értelmében a hat gyalog-

ezred és a törvényes bandériumok. Feladata: az ország,

a korona, a törvények és szabadságok rzése. haditanácstól független.

védelmére eddigi

és

a

A

hadügy

jövedelmeit.

Ha

A

bécsi

király a határok és várak czéljaira

ez

nem

tovább elég,

is

élvezi

kihirdeti

az

Ez a katonaság, beleértve a határröket és a horvátot is, esküt tesz a nemzetnek és csak az országban szállásolható el. Csak szükség esetén vezethet ki vagy hozható be a német katonaság. Ez a tanács ügyel fel a gyakorlatokra, a pótlásra és toborzásra, artilleriát szerez és három évenkint

insurrectiót.

számot ad mködésérl. Igen hasznos volna egyúttal

151

A KORMÁNY ÉS AZ ELLENZÉK.

katonai iskola felállítása, régi vagy új alapítványokból,

a hol minden megyének odaküldött nemes ifjúságát ingj'en nevelnék. Ezek részben a magyar ezredekhez részben

jutnának,

gyakorolnák

insurrectiót

az

Évenkint 4 kapitány, kit az ország nevez,

hogy a magyar

Természetes,

a nemesi katonaságot.

be.

mustrálja

németek meg eltávoznak. meg kell vizsgálni melyek a

tisztek hazajönnek, a

Közjogi tekintetben

:

trónörökös jogai, melyekkel törvényes koronázása eltt élhet.

Egyrészt azért, hogy jövre

ne vegyék magának

az

öröklés jogát

az öröklésnek, úgy hogy a koro-

mer ceremóniának tekintsék; másrészt azért hogy a trónörökös tudja, miben járhat el és mit végezhet jog szerint, a rendek pedig tisztában legyenek názást

is,

azzal, II.

miben tartoznak neki engedelmeskedni. József 9 éves interregnuma felforgatta az örö-

kösödés sarkait, a szerzdéseket. Új capitulatio kell, régi hitlevelek es pragmatika sanctiók érvénye-

vagy a

Ehhez els lépés a nádorválasztás. Csakhogy már a nádorjelölés oly felségjog gyakorlása, mely csak koronás ft illet meg. Ettl most el lehetne tekinteni, de jövre cautelák szükségesek. Ezek a sítése.

nádor új esküjében és instructiójában keresendk. A koronázásnál teljesen meg kell tartani U. Ulászló feltételeit,

hogy

t.

i.

a régi szokás értelmében a király

köteles elfogadni mindazt,

a mit a rendek egy értelemben a szabadság és közrend érdekében határoztak, így jártak el 1608-ban és 1741-ben sem koronáztak elbb, míg Mária nem egyezett bele a „ne onus inhaereat fundo" elvébe.

magyar

Most azt

tanácsosokra

megrizze, az újításokat Albert

király

kell kívánni,

hallgasson, eltörölje,

törvénykönyve

is

hogy csak

a

szabadságokat

a

mint

elrendelte.

ezt

már

Továbbá,

;

152

HARMADIK FEJEZET.

hogy országgylésen kívül subsidiumot nem

nem

kér, taksát

ró ki, a rossz tanácsosokat elmozdítja,

st meg-

bünteti.

A

katonai határvidéket minden tekintetben az or-

szághoz csatolja, kivéve a katonai fegyelmet. ^ A hódított részek a sz. korona és a rendek javára szolgálnak

a jus armorum megsznik. kell

szerezni, a fiscalis

^

A

koronajavakat vissza

javakat pedig ingyen vagy

becsáron, bizonyos id alatt el kell adományozni. Indigenának csak érdemes férfiút fogadnak be, kit a rendek bizottsága ajánl. Ha 32 év alatt le nem telepedik, joga

megsznik. Hogy Horvátországgal

sabb legyen a viszony, országgylésre, hanem

szoro-

ne csak követeit küldje orvosoltassa

ott

sérelmeit

az is.

Vissza kell állítani a szerzetes rendeket, de csak az országos rendek közé

befogadottakat.

vagyonából árvaházak állítandók szegény nemesek részére.

fel

A

többiek

az adózók

és a

Fontos az iskolaügy. Az egész tanrendszert ki kell dolgozni a diaeta

alatt.

Az igazgatás a fispánokat, illesse, de fontos ügyekben

püspököket és a megyéket

diaeta nélkül ne változtassanak.

csakugyan

Hogy

az idegeneket

ki lehessen zárni a hivatalukból, szükséges

bányásziskola felállítása

hogy

Kívánatos,

doskodjanak

a

kötések alapján

a

is.

koronázás

protestánsokról és

így

is

alkalmából

gon-

a bécsi és

linzi

megszerezzék a nyugalmat

és uniót.

Fontos Erdély bekebelezése '

*

Excepta sola Disciplina

A

is,

úgy biztosság, mint

Militari.

töröktl visszaszerzett birtokok visszaadásánál

ságdíjul követelték a jogos birtokosoktól.

vált-

A KORMÁNY ÉS AZ ELLENZÉK.

fény miatt.

*

A

király hívja

meg onnan

153 is

a statusokat

és azonfelül a megyéket.

Kivívandó a követküldésnek és a kereskedelmi szer-

zdéseknek joga

A

is.

városok szavazatának számát Hisz egy város csak

tani.

annyi,

meg

kell

szorí-

egy nemes.

mint

Az olyan városok, melyeket törvényesen még nem az összes Végre követek tegyenek esküt a nemzetnek, szintúgy a f-

fogadtak be,

ne szavazhassanak.

:

urak és praelatusok, a personalis és a

Ez a

kir.

tábla.

^

megye, hol egyedül a nemesség magyar, A programm, mert annak mond-

kis

legtöbbet dolgozott.

ható ez a javaslat, melyet a többi megyének küldött,

kiterjed

minden

újítást és

a

közélet

maga a

is

minden ágára.

meg-

Megtilt

módon

legradikálisabb

újít.

hogy a Corpus jurisból összeválogatja a különböz századokból mindazt, mi a rendi hatalomnak kedvez. Ez az egyoldalú felfogás aztán a kormány Újít az által,

teljesen új szervezetéhez vezet.

Annak a senatusnak,

melynek szervezését ajánlja és mely felosztásában már egy modern ministerium körvonalait mutatja, alig lehet helye monarchikus államban. Mert

:

hogy veheti

magát a fejedelem körül oly tanácsosokkal, kiknek kinevezésére semmi befolyása nincs? Itt

csak

fel

van vetve az a kérdés

trónörökösnek a koronázás eltt.

már megoldják az felséget üdvözlik.

Szabolcs

sem

által,

is,

mi a joga a ezt részben

hogy Leopoldot, mint

királyi

Ebben a legradikálisabban ellenzéki Csak egy megye van, mely

kivétel.

következetesen királyi

azután

:

A megyék

berezegnek teldnti Leopoldot

miután trónralépésérl hivatalosan

^

Securitas et Splendor.

^

Árvamegye

levele a többi

megyéhez.

értesült.

HABMADIK FEJEZET.

154

Somogy helyezését

kérte

feliratban

si

válaszolva a iratát.

az a megye, mely 1790 januáriusban

ez,

szép magyar

jussába. felséges

^

A

királyi

Természetes, hogy ez

-

a

nyelv vissza-

latin

márczius

leiratra

14-iki

herczeghez intézi is

fel-

a pragmatika sanctio

hogy a

feltételeinek széttépésén kezdi, de hozzáteszi,

fenség törvény tisztelete megnyugtatja. Csak a fenyegetés ellen van kifogása, mely a márcz. 23-iki rendeletben foglaltatik, mert az nem ill szabad nemzethez. József rossz tanácsosai voltak szerinte

minden baj

okai.

Szabad

országgylést kér végül külföldi katonaság nélkül.

Pestmegye volt,

feliratát,

mely korra a legelsk közt

idehelyezzük, hogy megítélhessük,

min

hatással

mennyiben szolgált forrásul. Hízelg módon szól a közhírrl, mely Leopoldot megelzte és t a legigazságosabb, legkegyesebb uralkodónak hirdeti, ki szerint a fejedelem a nép kedvéért van. Ezt a reményt teljesítette a belgákhoz intézett rescriptumában és ezzel ismét fölemelte lelkünket. Ezt 11. József önkényes uralma annyira lesújtotta, „hogy azon volt a többire és

sebek miatt, melyeket a pragmatika sanctio óta rajtunk ejtettek és melyeket a múlt

pással

megszerzett,

kormányzás ezernyi csa-

márczius

jegyzkönyvünkben

1-i

méltán kijelentettük, hogy az 1723. kikötött feltételek

ni ágának

ház

mozgalmat,

nem

teljesítése

1.,

2.

miatt

törvényben az

örökösödési joga megszakadt.

osztrák

Ezt a

mely már-már végveszélylyel fenyegette

az egész államot. Felséged szellemének és lelkületé-

nek

híre

némileg

József

lecsillapította".

529.

''

Szemünknek

'

II.

^

Kancz.

^

Fluctus tóti Reipublicae extrema quaque

III.

lev.

tisper temperavit.

alig

1.

6132. 1790. ápriüs 20.

minantes,

tan-

A KORMÁNY ÉS AZ ELLENZÉK.

mertünk

midn

hinni,

155

a márczius 14-iki rendeletében

megtaláltuk constitutiónknak várt és remélt biztosítását.

Akár a veszély nagysága idézte

el,

ezt

melybe a

akár alkotmányunk hogy azt megvalósítsuk, akár vastürelmünk, melyet a nemzet II. József alatt tanútörvénytelen kormányzat döntött, és elvitathatlan jogunk,

jogát

maga

akár felséged

sított,

elismerte

is

—

ismer embert megbecsül

közi jogot

úgy

tette

fejedelem, apa,

ezt,

ki

a belgák

cselekedett, mint a nemzet-

mint alattvalóiban

mint igazi

királynak

az

köte-

lessége.

„Felséges Urunk

Azt az axiómát, hogy a köz- és

!

nemzetközi jog, valamint az államok alapjául szolgáló

szerzdés

maga

szerint a felség

népbl

a

veszi

eredetét,

az anyatermészet oltotta belénk és ebben igaz-

ságos

(minnek tartjuk felségedet) nem Errl nem mondhat le a nép gyáva-

fejedelem

kételkedhetik.

sem

ságból,

el

nem

évülhet ez a joga, mert az emberi

természettel veleszületett és tle el

nem

választható".

^

Ez a felség a mérsékelt országokban a törvényes fejedelem és a nép közt megosztott törvényhozó hata-

lomban

De

nyilvánul.

azért a

nemzet mindig rendel-

kezik azon eszközökkel, melyekkel a társadalom czélját,

a személy és vagyon biztosságát a körülmények követeléséhez képest megvalósíthassa. Ezért reméljük, hogy

Jure publico

^

Regna

coalescunt,

et

gentium,

erectum

est,

Pactoque illó sociali, quo Majestatem ab origine apud

axióma hoc omnium cordibus a Matre natura numero stat, de quibus justo Principi (qualem esse M. V. confidimus), nec dubitare licet, et in qua nec populi propria ignavia peccare, nec Praescriptioni locum

populos

esse,

inscriptum

dare

in

possunt,

visibilibus.

illorum

velut

naturae

humanae

innatis et ab ea

indi-

HASMASIK FEJEZET.

156

nem fogja arra szorítani, mit rescriphanem nekünk is, mint a belgáknak, keresték szabadságukat, megad min-

felséged a diaetát

tumában

említ,

kik fegyverrel

dent. Mert rossz példa volna,

ha nép nem

engedel-

mességgel, hanem fegyverrel vívhatna ki több jogot.

Kérik a felséget, kinek egyenességében megbíznak, vegye mindezt szívére és ne engedje magát senki által jó

rabb

szándékától eltéríteni és tanácskozzék mihama-

a közjóról,

ne

egyesekkel,

hanem

az

összes

rendekkel. Vegye tekintetbe, osztrák ház alatt,

sem

voltak

hogy szabadságaink az kétoldalú szerzdések ellenére, soha-

biztosságban

és

így

kötelességünk

az

orvoslás módjáról gondoskodni. Teljesítse a

nemzet igazságos kívánságait oly mó-

don, hogy megújítva és kinyilvánítva úgy a fejedelem és a nép kölcsönös jogait megállapító régi kötéseket,

mint a mostani körülállásoknak megfelel szerzdéseket és feltételeket, teljes biztosságunk, vagyis polgári lételünk

megszilárduljon.

^

Aztán tegye

le

az esküt

erre a szilárd alapra és miután

mindnyájunk óhajtása

szerint megkoronázták, fogjon a

rendek más törvényes

kívánságai tárgyalásához törvényes, szabad, tehát ide-

gen katona nélkül való diaetán. Ezen az egy módon szerez magának halhatatlan dicsséget, országának nyugalmat. így újítja meg a közboldogságot, akár a tudomány és mvészet,

akár

a múlt kormány alatt annyira gátolt és hanyatló keres-

kedésnek felkarolása által. Rousseau Contrat Socialját bizonyára ismerte Leopold oly jól, mint e felirat szerkesztje. Csakhogy a

^

zeti

Justis Nationis desideriis deferre.

kívánságok els elfordulása.

Azt hiszem, ez a nem-

A KORMÁNY ÉS AZ ELLENZÉK.

157

nehezen vezette volna le azt hogy a leend diaeta minden koro-

Majestas Populi-ból a kötelességét,

názás eltti határozatát eleve

is

jóváhagyja.

Ilyenbe

egy Dobzse László egyezhetik, vagy egy II. Mátyás, ki tisztában van azzal, hogy jobb alkalommal csak

lehetleg sokat visszavon engedményeibl.

Egyebekben pedig általánosságokban mozgó phrasishalom az egész felirat. Látszik rajta kizárólagos hatása a Balogh-féle programmnak, mely a ni ági successio interniptión kívül rosszal minden részletet, mert az megosztáshoz vezetett.

meglep, hogy a végén az uralom

Szinte

czélja

gyanánt mégis a tudomány és mvészetnek, valamint a

kereskedésnek

nagyon

is

felvirágoztatását

tzi

ellenkezik Rousseau tanával,

ama kor hajlamainak

ki.

Mindez

de megfelelt

és Leopold egyéniségének.

Mint utolsó határoz Zemplén (május

7.).

Egy

év-

mostoha sors által sújtott lelküket még szomorúbbá tette, hogy az e nemzetnek oly kedves osztrák házból való fejedelem ^ elhunyt, mieltt törvé-

tized óta a

nyes koronázás

által

egyesült volna e nemzettel.

márczius 14-iki leirat felemelte lelkünket.

örömünket,

Még

A

növeli

hogy felséged jogainkat megersíti. így

újra megszületik az a hazaszeretet,

az

a szeretet a

fejedelem iránt, mely már kihaltnak látszott. Felséged törekvése, hogy a nemzettel teljesen egyesüljön, megköveteli az szinteséget.

Mi biztosítottaknak vélve a hitlevelek badságainkat

;

megfosztattunk tlük.

^

Principem ex Augusta

Domu

sza-

Méltó szolgáink

helyébe rosszakaró bérenczek jöttek,

chara.

által

Austriaca,

úgy hogy haGenti huic tam

158

HARMADIK FEJEZET.

magunkénak. Meg

zánkat alig nézhettük már

vallanunk tehát és levelezésünk

kell

szomszédjainkkal

arra biztat, hogy a bizalmatlanság

is

keblünkbl annál

nehezebben kitéphet, mert azokat, kik mindent felforgattak, most is az ügyek élén látjuk. Örültünk, mikor híre jött, hogy felséged más örökös országai-

ban ezeket

eltávolította és reméltük,

hívebb népét törvénye

most

hogy

ezt a leg-

megszabadítja azoktól, kiket Ulászló

de szomorúsággal halljuk, hogy még

elítél,

elfoglalják az

is

siókat

is

kapnak.

Sötét

els helyeket és nagyobb penfelh ez boldogságunk szem-

Ezek elmozdítását kérjük a fispáni székekbl. Kérjük, hogy volt királyi biztos ne lehessen a diaetán és nem engedjük, hogy bármelyikök elfoglalja az 1687. 10-ben elsorolt helyek bármelyikét. ^ Mozdítsa el felséged ezt a követ, melyen sohasem lesz építhet a nemzet és fejedelem közti állandó unió. határán.

A

márczius 23-iki rendelet

sát.

Törvény,

hitlevél,

is

mutatja

ezek befolyá-

koronázás tehát nem elegend.

Nyomja szívünket az is, hogy kötések ellenére önkény alá vetettek. A dolog természetébl folyik, hogy mivel azon kötések, melyeket a nép felségjoga alapján

a

királylyal

kötött,

meg nem

nemzetközi jog szerint megszorított új szerzdéssel helyre állíttassék.

állítandók

és

minden,

mélyes szabadságol

ni

tartattak,

a

ági örökösödés

Törvényeink

is

vissza-

a mi a tulajdonjogot és sze-

illeti,

akként biztosítandó, „hogy

sem a rosszakarók izgatása, sem id vagy viszontagság, sem önkény, sem fejedelmi hatalom többé meg ne dönthesse". Ez okból akarják e fontos ügy azt

^ E czikkely a frendiház tagjainak rangsorát állapítja meg. Nádor, országbiró, bán, tárnokmester, örökös és más fispánok.

A KORMÁNY ÉS AZ ELLENZÉK.

kiknek htlensége

tárg5'alásából kizárni mindazokat,

gylöletes az ország eltt.

mint szabad nemzet,

Ezt,

méltán kívánjuk felségedtl.

159

Ha

egyszer meglesz a

kölcsönös szeretet és az ezen alapuló boldogság,

a nemzet

ez

ugyanazon áldozatokat fogja hozni, mint

hajdan, és a király és nép felsége fényeért mindent

megtesz, mi embertl kitelhetik.

Csaknem teljes egyezés Pesttel, csak a volt kormány eszközei ellen kel ki ersebben. Hangja még loyalisabb. Az interrupta successio mellett itt legersebben nyilvánul a loyalitas nemcsak Leopold, hanem az egész osztrák ház iránt.

Jellemz, hogy az alkotmány biztosításának általános föltételeit és czéljaít említi, szintén alapján,

de

részletekbe egyáltalában

nem

csak

Kousseau bocsátko-

Balogh meg lehetett elégedve iratának hatásával.

zik.

Márczius 26-tól május 7-ig az szolgál a megyék határozata alapjául

;

azt variálják,

de keretén

túl

nem

mennek. Alig lehet ezt az

egyértelmséget máskép

értel-

mezni, mint úgy, hogy a rendek loyalitásuk és megegyezési óhajtásuk ers hangoztatása mellett, titokban

akarják tartani a mozgalom igazi

mert kerülni akarták

czéljait.

viszályt, vagy,

a

Vagy

azért,

hogy idt nyer-

jöv szervezkedés átgondolására, vagy, a mi legfontosabb oknak látszik, mert a követelések mértékét a viszonyoktól tették függvé.

jenek a

Zemplénnel egy idben határoz a szomszéd Szabolcs is. Ez az a megye, melyet II. József a legellenzékibbnek

tartott.

^

Nem

vegyíiletlenül él a magyarság,

^

is

csuda.

az

Anonymus névadó

Hier sind die schwierigsten Köpfe.

Itt

tisztán,

HAEMADIK FEJEZET.

160

vajdája és Ubul

herczeg ideje

óta.

Nem

tudja,

is

hogy más nép is lakik e hazán az ország szivében nem is érzi, hogy van szomszéd is, kire tekintettel kell lenni. Büszke, daczos faj ez, mely híven megrizte si sajátságait, melyet városi vagy udvari hatás még el nem puhított, meg nem csiszolt. A nagyszámú nemesség annál rátartóbb privilégiumaira, mert kevély, magyar parasztság, „peres fél" áll vele szemben. Ha ;

valahol,

itt

volt

meg

a talaja a széls elhatározások-

nak és azok kivitelének. Nagy-Kállón, Itt május 3-án volt a közgylés, melyen a vásár miatt is nagy sokaság jelent meg.

A

királyhoz

küldött

helyreállításának

a

rossz

feliratban

k

az örökösödés

is

szükségérl beszélnek és kikelnek

tanácsosok

ellen.

Egyebekben

megfelel

is

nyilatkozatuk az egész vidéken elfogadott mintának.^

Másnap

folytatódik

a

Vezetje

közgylés.

gróf

Sztáray Mihály, az akkori mágnások közt az, ki addig a legszélsbb elveket vallotta.

Esterházy fkanczellárnak, megfosztotta állásától.

itt

veje

volt

gróf

József 1785-ben mégis

Ha máshol

rtlensége okozott zavart, és hajlama

II.

Noha

a fispán

tiílságos

népsze-

népszersége

annak élvezetéhez bonyolította az ügyeket. kit a fispán hi-

Egy Kövér Gábor nev nemes, vatalos jelentésében

elzüllöttnek

nevez,

lépett

fel

mint indítványozó. Esküt követelt és pedig nemestl,

néptl egyaránt, csakhogy természetesen annak formája és tartalma különbözött. Ezt a polgári esküt, franczia minta szerint, nagy lelkesedéssel tette le a nemesség is, a nép is. Ez a közös eskü arra volt szánva, hogy a nemesség és nép közti bizalmatlan1

Aztán

Kancz. :

lev. 6690.

A

megszólítás:

Successione restabilita.

Sacratissima Majestas.

A KORMÁNY ÉS AZ ELLENZÉK,

161

ságot megszüntesse és a lehet összeütközésnek elejét vegye.

Sztáray azért fogadta

el.

ebben

Szerinte

a nagy, izgatott sokaságban ez yolt az egyetlen módja a rend fenntartásának.

^

nagy franczia forradalom

nyilvánult elször a

Itt

közvetlen hatása hazánkra.

Nagy, a történelem egyik fordulópontját jelöl esemény volt, midn a franczia nemzetgylés 1789. jún. 20-án a versaillesi laptázóházban letette az esküt,

hogy nem

Egy

adott.

oszlik szét,

roppant,

míg hazájának alkotmányt nem átszellemült testület

feladatától

komoly elszántsággal szánta magát ekkor a halálnak. Ha már az igaz férfi szava is szent, mennyire az, mikor Istennel szemben a legnehezebb és legveszedelmesebb kötelesség teljesítésére vállalkozik. Mi az emberi aránt

egy-

lelket felemelheti, szenvedést, tettet

magában

foglaló szolgálata egy eszmének,

mind

benne van abban az esküben. Ezt az esküt aztán sorban követte a többi. Aug. 10-én elrendeli a nemzetgylés, hogy a katonák, ez-

redük eltt, fegyverben esküt tegyenek, hogy soha el nem hagyják zászlójukat és hívek maradnak nemzethez, királyhoz és törvényhez.

A

tisztek

pedig, csapatuk jelenlétében, a polgári

hogy hívek maradnak a nemzethez, a királyhoz és a törvényhez, és soha nem használják fel azokat, kiknek parancsoltisztviselk kezébe leteszik az esküt,

nak, a polgárok ellen,

kivéve

tisztviselk felszólítására, fel kell olvasni ^

*

a polgári és hatósági

a mely felszólítást mindig

az összegyjtött csapatok eltt.

*

Levele a kanczellárhoz jún. 17. Kancz. lev. 8322. Aulard, Histoire politique de la Révolution Frangaise

38—39.

1.

Marczali: 1790—91. országgy.

11

BABMABIK FBJEZ&t.

18S Egj'^mást

követte

aztán

a

különböz

testületek.

Városok, hatóságok esküje.

Nagy a

és szép nap volt 1790.

király

a

eljött

hozzájárulását az alkotmányhoz.

A

midn

4-ike,

febr.

hogy

nemzetgylésbe,

király

kijelentse

egynek

Ennek lelkesít hatása meg a nemzetgylés a polgári eskü

szott ismét a nemzettel.

állapította

lát-

alatt

hiva-

hogy hü leszek a nemzethez, a törvényhez és a királyhoz, és hogy minden tehetségemmel fenntartom a nemzetgyléstl elrendelt talos formuláját.

» Esküszöm,

és a királytól elfogadott alkotmányt."

A

felbuzdulás

e perczében mindnyájan, pártkülönbség nélkül, letet-

ték az

esküt.

Utánuk esküdött

egész

versenyezve

Francziaország. Mint a középkorban aí imádság, úgy egyesítette most az eskü a kat.

A

nemzetet az

legkülönbözbb

osztályt)-

volt az

egységes

foederatiónak, mely hivatva

esküv

állítani

a rendek és osztályok helyébe, ez

testvérség volt a kiindulása.

Magyarországon az egész alkotmánynak eskü, királyi eskü volt a sarkköve. Most is, minden megye arról szorgoskodik, hogy mind több biztosítéka annak az alkotmánynak fo^altassék az eskübe.

gásuk

szerint,

a felség gyakorlata

hanem az eskü

letételéhez

nem

Közjogi

felfo-

a születéshez,

van kötve,

melynek a

koronázás mintegy esak jáwléka. Ebben a felségben azonban részes a korona minden tagja^ st^ ha sró a nemzeti

souverainitást,

szerint

vették

minden

lakója. Kívánatos, szükséges tehát,

íEtz

ország

hogy min*

denki esküjével, becsülete és hite lekötésével ersítse azt, mit a nemsset fennmaradásához, megersí-

meg

téséhez szükségesnek tartottak.

De mi tiváját

ez ?

A

nyitották

francziák, kik végtelen új perspec-

meg

a nemzeti fejldésnek, meg-

:

163

A EOBMÁMT ÉS AZ ELLENZÉK.

egy szóval:

elégeltek

a constitutióval.

Ez

hol

ott,

éppen egyönteten megszerkesztették, világos és mindent befoglaló. Nálunk azonban, hol a százados alkothelyet adott minden törekvésnek, ez

mány egyaránt

nem

a szó éppen azt szükség volt:

nem

fejezte

ki,

volt oly egj^szer a dolog.

mentum bségére

mire legnagyobb

egységet és egyetértést.

az

Itt

tehát

Az esküt állami docuEttl annál ke-

kitágítani.

kellett

vésbbé vonakodhattak, mert hisz a királyi eskü alá is minden lehet és eltér elemet igyekeztek besorozni.

A

polgári eskü,

melyet akkor az országban min-

denfelé nagy buzgósággal letesznek és mely a lelkes

együttérzésnek

küls hathatós

kifejezést

adott,

így

szólott

Vármegyének, esküszöm az él mindenható Istenre, ez Világ teremtjére és ezen hitemmel szentül fogadván ígérem, hogy én tellyes életemben a szabad magyar nemzet eránt, annak eredet

„Én

.

.

.

tagja

nemes

.

.

.

szerént való törvényes igazgatásának formája és ezen

nemes nemzetet a természetbi és minden jussal illet Törvény tev tellyes Hatalomnak önnön számára örökre leend megtartatása, az ország gyökeres és sarkalatos törvényeinek, szabadságainak

tökéletes

állandóságra

és megsérthetetlenségre állétások és végre az ország-

annak törvényeihez s Szabadságaihoz hathatósan lekötelezend és megkoronáz tatandó király

hoz és eránt

hséges

leszek, az Hazafiak között az egyességet

minden akármely tekéntetnek félre tételével feltartani igyekezem, az bé állandó ország gylése ideje alatt (vagy körülöttem

dességére

s

vigyázok,

azt

lev

vidékbeli népnek)

bels

tsön-

bátorságára Éjjel Nappal szorgalmatosan

mindenképpen

feltartani

igyekezem, a 11*

HARMADIK FEJEZET.

164

mi rosszat pedig vagy veszedelmet szín és

mód

alatt tapasztalnék, azt

akármi

e részben

tehettségem szerint

orvosolni s megelzni el nem mulatom s egyszersmind Vármegyémnek, hogy onnan a szükség úgy kívánván az ország gylésének is bejelentethessen, id halladék nélkül tudtára adom, a Nemes Magyar Nemzet szabadságainak kárára s némi-némü elárulására pedig semmi szín és tekéntet

alatt

semminem

jutalmakat,

ado-

mányokat, Tisztségeket, Méltóságokat, Jeles rendeket, vagy akár minem királyi hivatalokat magam a

—

vagy maradékim számára sem az ország gylése alatt sem annak elmúlása esetén Ígéretbe a

valósággal,

Fels Hatalmasságtul el nem veszek, s nem keresek, hanem ha azok eránt maga az ország, vagy azok, a kiknek képét viselem, egyez értelemmel tennének mellettem ajánlást, vagy megegyeznének benne,

stt ha valamely Ígéreteket a Fels Hatalmasságtul vennék is, azt is azonnal a vármegyémnek kijelenteni el nem mulatom. Isten engem úgy segéllyen." ^ Kacskaringós és hangzatos szavakból dalom. Minden prókátornak,

nagy öröme

telhetett benne.

álló

foga-

Werbczy minden fiának De az az egyszer érze-

lem, mely éghez emel^ az az energia, mely államokat alkot és lerombol, hiányzik belle. Igazi képe a csupa

záradékból és compromissumból álló si constítutiónak.

Tartalmából kiemelend, hogy a nemzetnek,

badságának, törvényének szól az eskü els

sza-

sorban,

aztán a „lekötelezend és koronáztatandó királynak".

Arra a kérdésre

meg nem

:

szól-e

ez

a kötelezettség a

még

nem kapunk

fele-

koronázott királynak

is,

Szabolcsmegye formulájával teljesen egyezik gr. FesteGyörgyé és sok megyéje (keszthelyi levéltár). De más, ^

tics

némileg eltér minták

is

voltak forgalomban.

'

A KORMÁNY ÉS AZ ELLENZÉK.

De minthogy örökösödésrl

letet.

165

szó

sincs

benne,

az egész irányát inkább ellenzékinek kell venni.

A

franczia együvé foglalja a nemzetet,

Nem

a törvényt.

belé

telt

a királyt,

három év és a nemzet és A maszabadság után csak nagy

törvény nevében vérpadra hurczolták a királyt.

gyar a nemzet, törvény és

késre, záradékok közt emlékezik meg a királyról. Egyenlségrl meg éppen nem szól. Az a fogadalom, a mely szerint

tendentiát árul

jurisban

De

is.

minden

a „Fels

szintén

tilalmas,

Annak

el.

királyi

kegy elfogadása

Hatalmasság"

bármin

A

forradalmi.

hol csak a

megtiltja^

hogy

hivatalt elfogadhasson.

minden egyéb az

Mindenesetre

nem

való

közvetlen eredete mégis csak a franczia

nemzetgylésnek az a határozata, mely követ

ellen

alapját megtaláljuk a Corpus

az

csak

eskü,

Inkább gravaminálisnak mondható.

nemességrl

volt szó, alig lehetett

más

értelme, mint a nemesi kiváltságnak, a privilegiált nemzetnek összetartása. Csak Szabolcsban, a hol a népet is megesketik, mutat fenyegetbb radikális irányt. Minthogy a helytartótanács felszólalt ezen szokatlan

és törvénytelen eljárás ellen,

okokkal védi:

a megye

A fközségek már

a következ

letették

az

esküt,

de azért a népnek

semmi része nincs a közügyek igazgatására, st arra igényt sem tarthat. Az oka '^

'

§. 3. Munera ver occasione Diaetalium negoDominis Praelatis, aut Baronibus nec aliis Regni-

1649. 44.

tiorum nec

Et tam dantes, quam accipientes poena iafamiae convinci possint. A

colis dare vei accipere liceat.

comperta franczia

rei

veritate,

határozatot

in

Lanjuinais

indítványozta,

azért,

hogy

Mirabeau ne lehessen minister. Ezzel vált lehetetlenné a parlamentáris kormány. *

Nagykálló, jún.

8322. sz.

5.

A

megye

levele a helytartótanácshoz

HAEMADIK FEJEZET.

166

pedig

hogy meg

az,

kellett

nyerni

a

nép bizalmát.

Erre azért van szükség, mert különben

nem

a nemesség

indulhatna az ellenség ellen, ha az országgylés

így határozza.

Természetes törvények

gyakoroltatja.

sem

Volt tehát

és

még

hogy a nemességet, a régi lustra

megye,

fegyverben

veti,

felszólítására

mert ez rontaná tekintélyét.

megye Magyarországon, mely lehetnek

hogy az országgylés a

alá

Ettl pedig a kormány

állhat el a

tartotta,

tehát,

értelmében,

parasztot

is

insurrectiót

rendel

el

iparkodik megnyerni, hogy

bátran otthagyhassa tzhelyét.

NEGYEDIK FEJEZET. Tisztújítás ós Utasítás.

Legfbb

tanulságunk, melyet a

megyék

felterjesz-

tésébl meríthetünk, az, hogy itt szervezett párt nem volt. Mindnyájan egyformán akarják a nemesi szabadságot,

mindnyájan

beveend

ben

garantiák

legkezdetlegesebb

megjelenése

a

által.

elemei

egymással,

levelezése

is

szomszéd

el,

pártszervezetnek

A megyék

megyebeli urak végre

congregatiókon, terjesztett

pótolhatják az organisatiót.

járnak

A

azt a hitlevél-

hiányzanak.

a különböz

vagy titokban

sajtó útján

nem

biztosítani akarják

a

politikai iratok

A megyék

önállóan

saját felfogásuk árnyalatait érvényesítve a

közös munkában.

Minthogy mindenki

támadott és visszavívott

az si,

constitutió alapjára

meg-

helyez-

kedik, a régi aulikusok és a sérelmeket hangoztatok közti történeti ellentét is szinte elenyészik.

szembetnbb

:

zeti ellentétek

A

mi még

a századokon át annjára éles felekeis

elhalaványulnak.

Mintegy tábor az

melynek széls jobbja sem meri behogy Bécshez hajlik, melynek széls balja tartózkodik a nyilt ellenállástól, avagy épen idegen

egész

ország,

vallani, is

hatalmakkal való

Mi több galommal.

:

nyilt czimborálástól.

a kormány

is

azonosítja

magát a moz-

1788 óta a magyar államférfiak mindent

elkövettek, hogy a császárt politikája megváltoztatá-

168

NEGYEDIK FEJEZET.

Sára bírják. Miután ez sikerült, egész törekvésük oda irányul, hogy az átmenet rendben, törvényesen menjen végbe. Oly hatalmas az áramlat, hogy a félénke-

kétkedket is magával ragadja magyar állam munkásaivá teszi.

ket,

és a felépítend

Sokszor kifejeztem azt a meggyzdésemet, hogy a párt, mint lényegénél fogva egyoldalú, a nemzet csak

életének

egy részét képvisel szervezet, nem gondolkodásnak és munkának leg-

lehet a politikai

magasabb kifejezje. De határozottan fejldést, emelkedést és

Mert párt

jelöl.

eszmék

alakjában

hatásuk

még

sem

A

lehet el irányadó

ezek gyakran

értékében

és

szüksége fékez és sít.

nem

Bár

nélkül.

Az

kicsinylend.

csak jelszó

meg,

jelennek

elvek

erkölcsi

összetartozás

mérsékel; a közös feladat lelke-

hol párt nincs, ott tisztán a személy az uralkodó.

Nemcsak

vagy

egyéni,

családi,

hanem valóban

történeti fontosságú, kikre bízzák a törvényes végre-

hajtó jogukat oly

A

igazgatásukat.

bennök, általok

ersen

fentartó nemesi respublicák mi a tömegben sejtelem, érzés,

kell,

hogy világos gondolattá,

tetté

váljék.

A pítja

—

tisztújítás módját az 1722 23 56. t.-cz. állameg. „A fispán négy candidatust jelöl viczispán-

ságra, köztük az

más megyei

elbbi alispánt

is.

:

Az alispánok és nemesekbl

tisztviselk az igaz, birtokos

valók legyenek,

kik a földesurak-

disinteressatusok,

nak semmikép sincsenek lekötelezve". Törvény szerint tehát az elkel, jobb módú, tanult köznemesi osztályt illeti meg a megye igazgatása, a tisztségek kizárólagos betöltése.

táblabírónak

szoktunk

nevezni

összeköttetései, erényei és

hibái

és

Azt,

melyet

melyet nevelése,

egyaránt képesítet-

169

TISZTÚJÍTÁS ÉS UTASÍTÁS.

tek e feladat megoldására. Mint sok egyeben,

ezen

is

II.

József

Az ügykezelés érdekében nem ahhoz, hogy az alispán megyebeli

változtatott.

kötötte

magát

legyen,

még nem-nemest

is

kinevezett.

így történt,

hogy bár alatta is nemcsak nemesekbl, hanem valóban jó hazafiakból állott a magistratusok legnagyobb része, nemcsak törvénytelenül járt el, hanem már

—

eredeténél fogva

—

tott

Az

mint kinevezett és

nem

válasz-

törvénytelen volt.

az

tehát

volt

a régi tisztviselk,

nem

tzpróbáját,

els kérdés

kiállják-e

az

:

megmaradnak-e

izgatott

teszi-e tönkre az utolsó

választás

évek emléke

régibb érdemeiket ? Lényegében ugyanaz a probléma,

mint az országos kormánynál, mely szintén engedel-

meskedett

a

császárnak és

hazafiasnak lenni

nem sznt meg mégsem vesztette el

mivel

akkor sem,

teljesen az ország bizalmát.

Pest megyében a közgylés annyira kikelt Ürményi ellen, kit mint volt királyi biztost az Ulászló 1507. Vn. t.-czikke alá akart vonatni, hogy a personalis

lemondani készült állásáról.^

pánt, Szilyt meghagyta. Igaz,

De a

volt alis-

hogy 1789-ben katonai

executiót kiüdtek a viczispán birtokára, mert az szállította

be a reá

kirótt gabonát.

nem

Nógrádban, mint

sem akartak márcziusban a fispánról. 20-án már nagy örömmel, pompával fogadják.

láttuk, tudni

De

április

A

tle vezetett restauratión pedig megersítik székén Muzslayt. Igaz, hogy 18 év óta töltötte be ezt a tisztségét. Veszprémben „közönséges vivát kiáltással" megválasztatott Medgyesi Somogyi János consiliárius

^

Imely levele

Gróf Balassa Ferenczhez, Pozsony 1790.

máj. 12. Balassa-levéltár.

170

NEGYEDIK FKJBZET.

elbb

Úr, ki

Ispányi

alispán

is

Fehérben „Ord. ViceMarics Tamás Úr

volt.

hivatalába T. Consiliárius

megersíttetett. Baranyában Ord. Vice Ispány Kajdacsi

Antal régi hivatallyában megersíttetett." Hont megyében, mely egyike volt a legellenzékiebbeknek, „Majtény

László

úr

újra

„az ordinárius

választatott".

viczeispány

Gömörben

nemcsak

Szatmáry Király Miklós"

maradt meg, hanem Máriássy István második alispán

Somogyban megmaradt Gál. De még Szabolcsban megmaradt Szatmáry Király József, ki noha szolgálta Józsefet, annyira népszer volt, hogy még Ungban is egyhangúlag megválasztották.

is.

is

Biharban Luly Károly nem maradhatott meg, de Szatmár belé helyezte bizalmát. Tolnában elbb lemondásra késztették Kapós váry Károlyt, aztán mikor

le-

minden módon marasztalták. Mikor ellensikerült legyzniök a rendeknek, az

mondott, állását

nem

elbbi

másodalispánt

Sándort

Jeszenszky

hívták

nagy kérésre, legyzve a közszeretet által végre megadta magát ós elvállalta a hivatalt.^ így tehát a rendszerváltozás nem járt nagy szemé yváltozással. Különben is legfölebb e személyekben

vissza, ki

változás; de az újak

volt

táblabíró- rendbl

is

kerültek ki.

a megyékben uralkodó Ott pedig, hol „az új

bort a régi csöbrökbe töltik", legföUebb árnyalatokban való különbségrl lehet szó, de gyökeres vagy épen forradalomról, nem.

Egyáltalában

a

restauratiónál

egymással szemben a volt ós az

csak új

ott

^

ProtocoUum Comitatus Tolnensis, Anno 1790 oppido

in

II.

154. Pestini,

Szexárd.

Budae

Coll.

Repraesent.

et Cassoivae, 1790.

állanak

magistratusok,

mint külön pártok képviseli, a hol nagyon

tii

újításról

et

is

ersen

die 29, Már-

Protocollorum

171

tisztújítás és utasítás.

nem

meg

találta

nyomását

akaratának

érezték József

a kell

és

a

tisztikar

átmenet idejét és

módját.

így történt Pozsony, Nyitra, Trencsón megyékben, így a horvát és sziavon megyékben, hol gr. Balassa kibuktatták, így Bácsban, hol a

embereit mindenütt

márczius 3-iki közgylés egyszeren visszahelyezte az

1785 eltt hivatalnokoskodó tisztikart. És mégis nagy volt e tisztújítás jelentsége pártszempontból is. Csakhogy, szorosan véve nem politikai, hanem felekezeti pártok viaskodtak a gyzelemért és uralomért.

Több mint egy századja az

szorítása

összes

Esterházy Miklós

sadalom

és

Erdély és a kuruczok harczai

nem

erszakos,

oly

tonosabb szorult

minden

megyékben voltak,

és

meg

de

tán

elnyomás.

az

volt

királyi

támogatva

félbeszakították

aztán Szatmár óta, bár

;

még

A

szívósabb és

elem

protestáns

hivatalból,

városokban

kellett

katholikus tár-

teljes súlyától

Elbb még

a munkát.

ezt

ki-

A Pázmány

által újjászervezett

a királyi hatalom

végezte

folyt a protestánsok

hivatalokból.

is,

és

melyek

még

folyki-

azon

mentsvára

osztoznia a gyéren képviselt, de

a királyi és fispáni nyomás miatt

el

nem mellzhet

katholikus elemmel.

József

II.

állapotnak

mve

volt ezen

megdöntése.

szomorú és igazságtalan protestánsok nem-

Alatta a

hatóságokban érvényesülhettek, hanem kinevezéstl függ tisztségekben is. Ö nemcsak

csak a helyi királyi

kimondta,

nagy

elvet,

kezet,

hanem lehetleg meg

hanem

képesség

qualiíicatiót. Most,

dlt,

meg

is

valósította azt a

hogy az állam szolgálatában nem a

kellett

midn válni

:

és

jellem

adja

a császár egész

magáévá

fele-

meg a

mve meg-

tette-e a

nemzet

172

NEGYEDIK FEJEZET.

ezt az

eszmét,

az egyetlent,

mely

t

tespedésébl,

a hol már nemcsak jelszavakról, hanem fontos érdekekrl van szó, a megyéknek azt a szinte egyhangú nyilatkozatát is, hogy a protestánsok nem lehetnek toleráltak, mert egyenl jogú honpolgárok, mert testvérek. Mert nemcsak az eszmérl van szó, hanem valóban él, ható erkrl. Az a kérdés az egyes megyékben erseb b-e a katholikus klérusnak és a vele tartó uraknak szövetkezete, vagy pedig a protestánsoknak

bénulásából kiragadhatta.

Szentesíti

ott,

:

és a jogukat nemzeti és emberi érdekben megvalósí-

szabadon

óhajtó,

tani

gondolkodó

katholikusoknak

egyesülése ?

Ez a mérkzés annál fontosabb, symptomatikus jelentség, mert a választás több mint egy századja elször megy végbe fels beavatkozás nélkül. Ha van pressio, az csak honi tényezktl indul ki és így az eredmény meglehets, igaz képét nyújtja a szembeálló

erk

arányának.

Hogy milyen pártárnyalathoz tartozik a magistratus, arra csak késbbi cselekedeteibl következtethetünk. De azt a „Magyar Kurir" nem mulasztja el, hogy a megválasztottak nevéhez

le

az esküdtig

és

jegyzig

oda ne tegye katholikus-e vagy protestáns. A küzdelemnek tehát ez adja meg jelzését és jelent:

ségét.

Gyrmegyében a „Restauratio igen szép móddal mene véghez nem vala itt sem vallás,

és rendesen

;

sem valamely tekintetbéli félrehajlásnak hellyé, tsupán tsak az Érdem és Virtus vezérlelte az Státusokat: ez az igaz türedelem

egyedül való

mentum köve

s :

:

ez a valóságos

boldogságnak

legalsóbb, legmozdulhatatlanabb funda-

melly

is,

hogy valósággal így ment

173

TISZTÚJÍTÁS ÉS UTASÍTÁS.

légyen véghez, a következend lajstrom bizonyítja."* A két viczispán katholikus, az els nótárius protes-

megoszlanak

táns, a többi álláson

a

mágnásokat kivéve,

—

mind

az új táblabíró

;

Az

protestáns.

—

ott

nyilvánuló szellem élesztésében bizonyára nagy része volt a

fispánnak,

gr.

Zichy Károly országbírónak.

Mosonyban, a mely megye József alatt egyesítve volt Gyrrel, gróf Esterházy Ferencz a fispán. Ö, az

elbbi fkanczellár de a császár

fia,

elbb

E megyében

hivatalától.

kanczelláriai

beszédei

ellenzéki

eladó

volt,

megfosztotta

miatt

csekély a protestáns elem,

de a tisztségekbl még sem zárták ki. A „Magyar Kurír" követend mintának állítja fel ezen els választásokat. „Ezen két vármegyebéli tisztvisel

személlyek, szerint

állás

azért közöltetnek

vallásokra nézve

és

környül-

illyen

kinevezve, az

is

hogy legyen példa a Magyar Haza eltt hadd láthassa minden az igaz türedelméfc; hadd tanuUyák meg azt követni minden helységekben, vagy ha tudják, hogy bátran tselekedhessek hadd láthassa minden, hogy a mi Katholicusaink, ha az úgynevezett ToUerantiát, ezt a' tompa nevet gylölik is, tsak ugyan az igaz és valóságos türedelmet szeretik és a magok tselekedeteiket annak zsinórolvasó

Magyarokkal, ;

;

mértéke szerint intézik".

Csakugyan a katholikusok is,

hol biztos és

ságot

szilárd volt

is,

ellenfeleknek nézni. egri

^

A

tanúsítottak.

kovácsolta azokat

püspök adta Magyar Kurír

a

legtöbb

többségük,

hazafias

helyt, ott

méltányos-

együttérzés

kik megszokták egymást

A ki,

jelszót Gr.

épen

ápr. 9-iki

szám

az,

370.

össze-

kemény

Esterházy Károly kit

1.

a

protestánsok

174

NEGYEDIK FEJEZET.

megszoktak a harczos egyház legtüzesebb vezérének magyar fpapok közt legbuzgóbban

tekinteni, az, ki a

küzdött a tolerantia ellen. Mint Heves megye örökös fispánja már márczius elején így szólott; „A protes-

tánsoknak valóságos igaz törvényök vagyon, és ezek-

nek az úgynevezett türedelemre semmi szükségök, ezek a mi atyánkfiai, hazánkfiai. Fratres sumus in Christo."

kivéve

A szónak

a

két

tett is.

vicze -ispánságot,

tisztán

A

restauratiónál,

minden

tisztségre

A

nótáriusok

Hevesben protestánst

választottak

kinevezése

megfelelt a

is.

fispántól függ,

a

„Borbély József urat Reformátust

de a

maga

püspök

denominálta.

Táblabíráknak pedig minden érdemeseket, vallásra való legkisebb tekintet nélkül nevezte ki

Excellentiája ".^

hogy ez nem ment mindenütt ily Vasban, Veszprémben, Sopronban, Pozsony-

Természetes, simán.

ban,

hol

a

viszály

katholikusok

lángja

még nem

lohadt

érvényesítették

teljesen

Viszont Szabolcsban a reformátusok éltek kal,

a 48

tiszt

arra vigyázott

a

hatalmuk-

közül csak 13 volt a katholikus, itt

le,

túlsúlyukat.

„nem

a Status, hogy alkalmatos Subjec-

tum é a Candidatus, hanem mitsoda vallású".^ Másrészt elfordult az is, hogy az intoleráns törekvések akár a megyei közönség, akár a fispán vagy királyi

biztos

jobb belátása miatt

Az els

nem

érvényesül-

Baranya szolgáltatott példát, hol „Substitutus V. Ispánynak a F-Ispány és a Clerus akarattya ellen Petrovszky Sigmond tétetett". A másodikra Kassa városa, hol a katholikusok a régi állapot hettek.

esetre

helyreállítását arra akarták felhasználni,

'

M. Kurír máj. 14. 44.

*

M. Eurir máj. 25. Ezt aztán czáfolják.

1.

hogy „min-

175

TISZTÜJtTÁS É8 UTASÍTÁS.

den Protestánsokat a Hivatalokból kivessenek rekeszszenek ". Ezt B. Vétsey Miklós

és ki-

kir. biztos

aka-

dályozta meg, kit ebben sokan a katholikus polgárok

közül

is

támogattak.

Tán legjellemzbb és a megyei viszonyokra legersebb fényt vet a szepesi eset, A fispánt, gr. Csáky Nepomuk Jánost 30 40 tagból álló nemesi bandé-

—

rium

kisérte

A fispán

káptalani

és a többi

együtt Mindszentre,

urakkal

mágnás

a megye formaruhá-

is

jában, csákóval fejükön jelentek

meg.

Mise után a

terembe vonultak a nemesek, a bandérium tagjai tett

föl-

csákóval állották körül az asztalt. Horváth-Stánsics

Imre, az addigi

lemond.

alispán

A fispán

az

egész

tisztikar

ezután a terembe lép és

nevében

átveszi az

Három candidatust jelölt az els alispánDobay Mártont, Tke Mihályt és Almásy Mik-

elnökséget.

ságra lóst.

:

A

papi rend és a világiak

vivátozta, a protestánsok tartott

Egy álló óráig nem szólalt, hogy

Horváthot.

a kiáltozás, mig Horváth

fel

hogy t, a volt alsem szabad mellzni. De a fispán nem vál-

törvényesen négyes a jelölés ispánt

egy része Dobayt

toztatott a

candidatión,

mire

és

a vivátozás

megújult,

„st néhányszor fel is emeltetett". Ekkor Drevenyák bányai bírósági ülnök felállván, azt ajánlja, hogy Berzeviczy Andrást is jelöljék. Míg errl beszéltek, a három jelöltnek ki kellett menaiök a terembi, a többi pedig vivát Berzeviczy, vivát Horváthot kiáltották és mind a kettt fel is emelték. „Ezen székestl

bséges vívatnák Dobay úr szakasztotta végét az által, hogy a maga voksait Berzevitzi úrnak általengedle.* így Berzeviczy lelt, szótöbbséggel, els alMásodiknak a fispán az elbbi hármat jelölte, de Dobay lemondott és csaknem mindnyájan Horispán.

NEGYEDIK FEJEZET.

176

váthot

mire

vivátozták,

Ez

választották.

végre jelölték

eltartott reggeli

meg

és

csak aztán került a sor a többi tisztviselre.^ választásról az a legnevezetesebb

hogy

dolog,

is

9-tl délután 2 óráig;

„Ezen

megjegyzésre való

sem Református, sem Katholikus, sem

itt

Lutheránus nem választatott egy is, hanem mind az egész Vármegye eltt érdemeikre nézve ismeretes jó Hazafiak.

Éllyenek.'"''

Ez az azóta mindent túlharsogó szavunk lelkesedésnek tigyeinkbe.

korában

e

Addig a vivát

megye kezdi

Úgy

járta.

közZala-

látszik.

hogy tán

használni, különös,

a nagy

is

bevonulását

tartotta

József

11.

kapta az els éljenzáport, Zengett a palota az elljen József kiáltással,

17-én

ápril

Gyarmaton a

sok

11.^

február

vivátoznak

is

már

azonban

„ÉUyen.'*

A

Székesfejérvárt

Balassa-

21-én

hangzott

április

diaetán

még

tisztújításkor,

aztán

noha a vivátot még évtizedeken

át

uralkodóvá

sem

lett,

egészen

bírta

kiszorítani.

Egészben a

tisztújítás tehát

h kifejezése

volt az

uralkodó társadalom akkori állapotának. Megmutatta, akarja

kire

bízni az

a megyék igazgatását. ez döntötte

el.

De különben

is

is

önmagát kormányzó nemesség

De

egyúttal a követválasztást

Legtöbb esetben együtt a régi

szokás

járt a kett.

szerint

vicispányok,

els nótáriusok vagy érdemes assessorok képviselték az „universitas nobilium"-ot a diaetán és most sem lehetett máskép.

Ha ^

4.

Pressburger Zeitung ápr. 28.

ennek *

a választás a személyeket

A

az utasí-

mutatja,

A

M. Kurír jelentése, máj.

1.

Erdélyben

fordítása.

Magyar Kurír

apr. 9-iki szám.

levele

204

is

felkapják

177

TISZTÚJÍTÁS ÉS UTASÍTÁS.

tások

az

elveket

fejezik

Régi felfogás

ki.

tottak, a követ

nem

szerint,

köteleznek

melyet már a XVII. század elején

tar-

Felha-

térhet el instructiójától.

talmazása ahhoz van kötve.

Azóta gravaminalis és a mostani

sem

országgylés

a legtöbb

volt

lehetett más.

A megye

tehát bizott-

ságot

küldött ki a köz- és magánsérelmek

összeírá-

sára,

melyeknek orvoslását aztán a diaetán

szorgal-

mazniuk kezve,

Azonfelül a

kellett.

általános,

országos

többi

megyével

sérelmeket

meg. Addig a megyei politikának az nyát és tartalmát,

min

adta

állást foglal el

kezeti és közjogi kérdésekben és állíttatni

is

érint-

állapított

meg

irá-

a nagy fele-

mikép akarja helyre-

más

a törvényes állapotot. Mindehhez most

is

Új alapokról van szó, az alkotmány új garan-

járul. tiáiról,

de esetleg a nemzeti életnek újjáépítésérl.

Bizottságaikba

törvénytudó,

legjobb,

tapasztalt,

a

ért férfiaikat küldték ki a megyék. Munkájuk aztán nemcsak a megye közvéleményét fejezi ki, hanem hivatva volt az ország tanácsában fogalmazáshoz

is

szereplésre, esetleg érvényesülésre.

A

József által megdöntött közjog visszaállításának

követelése, mint láttuk,

nyos mozgalommá ntt, terét

elborította.

szerezés, a

rövid

id

alatt oly

alkotmá-

mely a közállapotok

egész

Csak most kezddik meg a rend-

fogalmak tisztázása és különválása. Ahol

tömegek megindításáról van szó, akár a piaczon, akár a megyegylésen, akár a parlamentben, mindig az egyesít legjobban, a mit nem akarnak. De minden erkölcsi és politikai mozgalomnak a czél adja meg értékét, az, a mit akarnak.

Pest megyének instructiója igazi

Mindjárt

syste-

matikus közjogi dolgozat. Általános politikai bevezeMarczali

:

1790-91. országgy.

12

NEGYEDIK FEJEZET.

178

tésen

kezdi,

aztán

külön-külön

egész

el az

sorolja

nemesi, az adózó rend sérelmeit, az igaz-

ország, a

ságügyben, a katonaságnál, a kereskedelemben

gravameneket.

fordult

magában

pontot

Hosszú a

el-

összesen 107

lista,

melyek közül az utolsó kett

foglaló,

az irodalomra vonatkozik.^

A jöv

országgylés els feladatául a

helyreállitását és megszilárdítását

jezés

itt

mondja

lép

aztán,

tzi

ki.

constitutio

Ez a

kife-

elször diplomatikus alakban. El-

fel

mikép rendült meg Mária Terézia és

József által az az örökösödési rend, melyet 1722-ben az állam javára és hasznára

fogadtak

Új

el.^

szer-

zdésre van tehát szükség. Ez legyen a követek munkásságának alapelve.^

A

teljes constitutio

dések, melyeket

alatt

a bécsi és

más tartományok

is

1608. és 1647. törvények, IV. Ferdinánd és hitlevele,

E

a szatmári béke

I.

Leopold

és az 1741. 8. értendk.

sarkalatos törvényektl lényegesen eltérni

szabad

;

a mellékes

nem

törekedniök, hogy a biztosság ne

arra kell

csak törvényben, hanem

még

szerz-

linzi

biztosítottak, az

valóban

is

meglegyen.

törvények változásába

is

csak

bocsátkozzanak, ha ezt a biztosság megköveteli.

St úgy

Ebbl

következik, hogy a diploma, capitulatio és eskü eltt

semmit se tárgyaljanak. Egyes személyeket se támadjanak, hogy az uniót ne sértsék és csak akkor fog-

janak máshoz

*

is,

ha a király megkoronáztatása

által

Kelt a máj. 27-én tartott gener, congregatióban.

Ut Respublica secundum avitas Coustitutiones sarta tectaque maneat, imo majora in Dies capiat incrementa. ^ Ez a rész csaknem szórói-szóra megegyezik a Balogh ^

Péter-féle programmal.

:

179

TISZTÚJÍTÁS ÉS UTASÍTÁS.

teljesen gyakorolhatja méltóságát.^

A

nádorválasztás,

megelzheti a koronázást, eltt nem mehet végbe. Hogy aláirása de a hitlevél pedig ebbl viszály ne támadjon, a rendek 8 kiváló

ha a többinek úgy

férfiút

tetszik,

4

ajánljanak a királynak, kik közül az

a rendeknek. Az új nádor

új,

et jelöl

méltóságának megfelel

esküt tegyen.

Az idközt

e hitlevél felterjesztése és elfogadása

közt legjobban a törvényes állapot visszahelyezésére fordíthatná e gylés. Mert József, ki belátta

mégsem a

sét,

Mária Terézia korabelit.

nem

volt,

tévedé-

hanem a Különben ehhez sem neki helyre,

törvényeset állította

sem Leopoldnak nincs hatalma,

ezt csak

a rendek végezhetik. Biztosság

már

a

czéljából

említett

diplomákhoz

hozzáadandók a)

„Mivel a polgártársak egyesítése a közbiztonság

egyetlen kapcsa, ezt pedig a karok és rendek

szabadsága támogatja legersebben,

egyenl

az evangéliku-

sokat, eltörölve az egyoldalú változtatásokat, a béke-

kötések és az 1608. és 1647. tározott

állapotba

kell

törvényekben megha-

visszahelyezni,

úgy hogy az

legyen a szabadságuk, a mi a róm. kath. egyházé. Minden más vaUás felügyeletétl, stóla és más teher alól felmentve,

systemájuk

saját

fólebbvalóiktól függjenek.

ségre és becsületes

szerint

csak saját

A választásoknál

csak tehet-

életre

lesz

tekintet,

szintúgy a

betöltésénél. Az evangélikusok igazságos panaszának elkerülése végett legalább egyharmada a kormányszékek, kamarai és más tisztségek személy-

tisztségek

zetének bellük teljék

'

plénum

ki,

de sohasem

több

felénél,

digiütatis suae exercitium auspicabitur.

12*

NEGYEDIK FEJEZET.

180

be nem számítva a törvény szerint a klérusnak jutó helyeket." b)

„Az unió czéljából a görög nem egyesültek

nyerjenek szabad vallásgyakorlatot

A szabad királyi

c)

s

is

polgárjogot.

városokban ne önkényes, hanem

törvényes és nyilvános legyen az igazgatás. d)

A

pítandó.

törvényhozó hatalom szabatosabban megálla-

Az errl

szóló

törvények

szerint ugyanis korlátlan vet jog

és

a rendeket egyaránt.

világos

értelme

meg

a királyt

illeti

Ha Magyarország

királya

különböz érdek és jogú tartományoknak is ura, akkor az magánérdeke nem ütközhetnék össze az ország érdekével. Most azonban megtörténhetik, hogy az, a mi Magyarországra nézve hasznos és mit mint magyar király el is mozdítana, az hasznával, mint más tartományok uráéval, össze-

nem

volna más,

ütközik és így az ország kárára élne korlátlan vétó-

Megállapítandó tehát, hogy a rendek javasha a királynak az ellen felhozott érvei attól el nem térítik ket, törvény legyen. Sok, ha felfüggesztést engednek a jöv diaetáig. Mivel a statusokról nem lehet ugyanazt mondani, st bizonyos, hogy azok két-

jával. lata,

ségtelenül elfogadják a királynak hasznos ajánlásait,

a királyi propositiók csak a statusok beleegyezésével váljanak törvénynyé." e) Hogy a diaeta elhalasztása ne adjon módot a szerzdések^ biztosabb megsértésére, meg kell határozni a diaetai terminust királyi meghívó nélkül. Különösen most, mikor még súlyosabbtól kell félni, ez ne

lehessen hosszabb 2 évnél, de a király

halála

után

6 hó alatt múlhatatlanul összeüljön regálék nélkül

^

pacta conventa.

is.

181

TISZTÚJÍTÁS ÉS UTASÍTÁS.

De is

azok, kiket ez törvény szerint megillet,

idközben

hirdethessenek diaetát.

f) Úgy mint eddig, ezentúl is csak egyik országgyléstl a másikig szavazzák meg az adót. g) Minthogy a rendes és határvidéki magyar katona-

ságot 1715-ben a portalis katonaság

helyébe

állítot-

ták fel és ennek fundusát e czélra fordították, világos,

hogy a magyar katonaság felállításának a magyar alkotmány védelme a czélja.^ Tehát tisztek csak nemesek lehetnek, kik évenkint, mustra alkalmával, esküt

kötelesek

az

tenni

ország

alkotmányára

és

jogaira. h)

Ha

rköd

a senatus, vagyis az

beleegyezésével idegen

belépésekor

katonaság

esküt

szintén

a

tesz

magyar tanács

j

az

országba,

megye

küldöttjei

eltt. Eltartásra csak akkor tarthat számot, ha

errl

bizonyítványa van. Ezt az esküt évenkint ismétli, míg

a birodalomban van. %)

áll

A De

A

katonai fparancsnokság tisztán magyarokból

a nádor elnöklete bécsi hadi

alatt.

tanácscsal

Ez

is

levelez,

köteles esküt tenni.

de

a hadi tanács magyar tagjai, kik

Magyarország és

felsége

többi

nem függ ott

tle.

a diaeta által

tartományai

közt

megállapítandó arányban, valláskülönbség nélkül alkal-

mazandók, szintén kötelesek letenni az esküt. l) Minthogy tapasztalás szerint a helytartótanácsról hozott

törvények

nem

biztosítanak eléggé törvény-

telen parancsok kibocsátása ellen, tehát a hitlevelek^

Evidente ratione

erectam.

Az 1715—8.

in

defensam

t.-cz.

eltörlését, az 1741. 63. t.-cz.

gyalogos

kiállítását,

magyarázat.

nem

constitutionis

emliti a portalis

Hung. esse katonaság

pedig egj^enesen elrendeli 21,622

porták szerint. Ez tehát önkényes törvény-

NEGYEDIK FEJEZET.

182

az

ben, II.

törvényben,

1608.

Ulászló és

11.

tanács, vagyis körrel.

A

gylés

által

de

még régebben

is,

Lajos törvényeiben elforduló magyar

rköd

senatus választandó teljes hatás-

helytartótanács

is

megszabandó

maradjon meg az országutasítással,

senatusi rendeletek végrehajtására.

a

királyi

és

Mindkét hatóság

és ez alkalommal minden kiváló tisztségre a senatus, helytartótanács, kamara, hétszemélyes- és kir. tábla részére.

a diaetának számadással tartozik

jelöl is

:

törvénye a rossz

Ulászló és

minden

tisztségre

tanácsosokról megújítandó

kiterjesztend.

ország ügyészt rendelne,

törvényesen eljár az 1715.

ki 7.

az ilyen §•

E czélból az bnösök ellen

értelmében.

Minden tisztvisel részére a diaeta dolgozza ki az esküformát. Benne legyen a hség fogadalma a király, a haza és az ország törvényei iránt.^

m)

Beiktatandó

a

hitlevélbe

Erdély,

Galiczia,

Lodoméria, Bukovina és más visszaszerzend tarto-

mányoknak törvényes egyesülése és szövetsége. Ha más megyék követei egyebet is ajánlanak, mi az ország javára válik, hozzájárulhatnak.

Vigyázzanak, hogy valami idegen claüsula ne jusViszont

son a hitlevélbe. ellenállási

záradék (1222.

az 31.)

1687. 4-ben elhagyott

egyszeren

állíttassék

vissza.

Ezt minden módon sürgessék és a sürgetést semmi-

kép se hagyják abba. Gyorsan elvégezve a

hitlevelet és

mellzve minden

hátráltató ceremóniát, tanácskozzanak aztán a grava-

menekrl felségét

'

is.

A

törvényeket a törvényhozó

megillet

módon fogalmazzák

Constitutionesque regni.

hatalom

és ne

abban

183

TISZTÚJÍTÁS ÉS UTASÍTÁS.

a csúszó-mászó stílusban, mint a régi diaeták. ^ A törvények és acták még a diaeta ideje alatt kinyomatanSzerkesztésökre

dók.

válasszanak a statusok

must", de a többi követnek

„cala-

van joga törvényjavaslat

is

benyújtására.

A

magok

távolléte esetére

personalis

a statusok

válasszanak magoknak alelnököt a „közbizalom emelése czéljából".

Ö

felsége a birodalom hasznára és boldogságára

legalább

évenkint

Úgy

a mostani

3

hónapot töltsön az országban.

trónörökös,

mint a késbbiek tanul-

janak magyarul, minthogy ez az ország egyike a legkiválóbbaknak az osztrák uralom alatt.^ Régi privilégiumaik értelmében a hajdú városokat

názás

eltt

teljes

még

a koro-

szavazatjoggal be kell bocsátani

az országgylésbe.

A

póroknak megadandó személyök és hasznuk Ennek módja fell tanácskozzanak

teljes biztossága.

a többi követtel. Évi megváltás

ket

szabadítani a

a kereskedelmet

elbb

bírta a

is

vám

fejében

és révpénz

fel

fizetése

kellene alól,

nagyon emelné. Az a jobbágy, szabad költözés jogát, megtartja

mi ki azt,

de a földhöz kötött jobbágyok szabadságáról jobban kellene gondoskodni, mint a hogy ezt József pátense megtette.

Dézsma dolgában

kellene változtatás, de a

klérus és a tulajdonjog sérelem nélkül.

Természetes, hogy a követek Leteszi

ezt

personalis

^

*

is,

a

is

leteszik az esküt.

közgylés eltt Ürményi József

kir.

mint igaz honpolgár, mint administra-

Stylo decisivo, potestati legislativae Majestatis convenienti.

Cum regnum

deminationis.

hoc unum

sit

ex

praecipuis

Austriacae

NEGYEDIK FEJEZET.

184

tor és birtokos.^ Egyúttal kijelentette,

hogy kész az

esküt letenni az országgylési karok és rendek eltt

mint azok

is,

elnöke.

A

követek tehát vigyázzanak

hogy úgy excellentiája, mint az összes, a diaetán megjelenk, hacsak hazulról nem hoztak errl bizonyítványt, szintén megesküdjenek.

arra,

Hogy utólagosan

is

lehessen

ket

utasítani, a kö-

vetek hetenkint tegyenek jelentést.

„A constitutio hosszas fennállásának alapja és fundamentoma a jó nevelés és a gondolkodásnak megadható teljes szabadsága lévén, az országgylés erre is

kiterjessze gondját.^

közügyrl van

szó,

Oda

hogy a hol vagy felekezetre

kell törekedni,

ne egy rendre

gondoló polgárokat neveljenek, hanem olyanokat, kik egész erejöket a közjónak szentelik és hogy minden

egyes

polgár

akkora

szabadságban

részesüljön,

a

mekkorában csak lehet." A magyar nyelv használata peres ügyekben a felektl függ. A megyék és városok hivatalos nyelve a

latin.

Szintúgy bevezetend a hitlevélbe, hogy ö felsége oldalán, az udvari ministeriumban kiváló állású

rok

is

magya-

helyet foglaljanak, valláskülönbség nélkül.

A diaeta határozza meg, min czímmel, hatalommal és joggal bír a fejedelem koronázása eltt. Törvénybe menjen, hogy a nemesi kiváltságnak megfelelen, minden igaz nemes, akár egyházi, akár világi, tapasztalás vagy mvelés czéljából szabadon mehessen külföldre béke idején, külön kir. engedelem nélkül.

quam

*

Non

*

Ea, quae saltem dari poteat cogitandi libertás.

nisi

verus Patriae

civis.

;

:

:

185

TISZTÚJÍTÁS ÉS utasítás.

Ezeken kívül feladata a követeknek, hogy táregyütt a következ gravamenek orvoslásán

saikkal

fáradozzanak

„A polgártársak uniója

és kölcsönös szeretete, ez

ország constitutiója megszilárdításának egyetlen módja"

csak úgy érhet el, ha mint 1608-ban, elször a vallás ügyét rendezik. Ez mindenkit a közjó munkálá-

El

sára ösztönözne.

következket a

kell adni a

ség és a rendek kegyes tekintetének A protestánsokra nézve A bécsi és I.

linzi

:

szerzdések, továbbá az ide

tartozó

1659. törvények, mint az ország

1622.,

fel-

1638.,

sarkalatos jogaihoz

tartozók, a hitlevélbe iktatandók.

a római-német

Valamint változtathatja

a bécsi és

sem

meg

linzi

birodalmi

gylés nem

a westfáliai béke határozatait, úgy

békét sem ertlenítheti sem törvény,

királyi rendelet.

A

protestánsokat teljes polgárjog

illeti

meg. Ennél-

fogva a kormányszékeknél határozott arányban alkalmazandók, a megyékben és városokban pedig az alkalmas személyek aránya szerint. Stolájukat egészen

Az apostasiának nincs törvényes büntetése

eltörlik.

az csak a Carolina resolutión alapul.^ Az 1608.

még

szerint

a vallásos

vizsgálat is eltörlend.

általában a prot. egyházaknak

ugyanaz

A

a

joguk,

mint

mint az evangélikus

jogot a katholikusok klérus

hatásköre

consistoriumaik ^

I.

a

róm.

katholikusoknak.

nem gyakorolnak

úgy

k

is

kivétetnek a

Házassági ügyeiket

intézik

el.

is

Carolina resolutio 1731. márcz. 21. VI. Apostatae

—

8.

saját

Vegyes házasságoknál a

gravi arbitraria poena per jurisddictionatum

stratum sünt puniendi. 707

Egy-

maguk igazgatásában

hatóságok

fölött,

alól.

t.-cz.

Enchiridion.

demum

saecularem magi-

NEGYEDIK FEJEZET.

186

az apa, a leány az anya vallását követi, hacsak másként nem egyeztek meg a házasfelek. Sznjék

fiú

meg

elnevezés, ne alkalmazza azt se

az akatholikus

a kanczellária, se a netán felállítandó senatus. testáns egyházi és iskolai

a

alapítványokat

pro-

kamara.

kir.

Még

II.

sokkal számosabbak a katholikusok sérel-

mei. Hisz a josefinus korszak lényege áll,

A

visszaadja

elnyomottakat

által

éppen

abban

állapot ellen harczot folytatott, az az

hogy a régi

pedig

még sem

elégítette

ki

teljesen. Itt is

nyúlnak

mélyre

vissza a panaszok.

Terézia a rendek beleegyezése

püspökségeket.

Ezeket

el

nélkül

Mária

állított fel új

kell törölni és javaikat a

régi birtokosoknak vissza kell adni.

Ezek a püspökök

pedig, „hogy a rendek hozzájárulása nélkül ne soka-

sodjanak a szavazatok", csak czímzetesek legyenek. 11. József által kinevezett praelatusok csak a con-

A

íirmatio, vagyis

a koronázás után szavazhassanak.

még egyszer javadalmas is csak gyökeres magyar nemes lehessen.^ A küls apátságoktól függ klastromok választassanak el és Püspök,

apát,

de

a hiteles helyek nyerjék vissza levéltáraikat.

Az 1550. be

az

18. ellenére

hosszú

egyházi javadalmakat,

idn

át

nem

töltik

egyházak sokáig megkárosodnak. Még az

maradnak és az, hogy a kalocsai érseki szék nagyobb üresedése idejében, 1785-ben elválasztották tle ZengModrus püspökségét és azt a laibachi érsekséghez csatolták, mely nem is tartozik a szent apostoli korona pásztor

nélkül

sérelem

birodalmához.

'

1681. 27.

187

TISZTÚJÍTÁS ÉS UTASÍTÁS.

hogy a kamara több évre püspökségek

Sérelem, a

foglalni

Sérelem az

hogy a

is,

collatio

oly

szokta

le

is

megüresedett

jövedelmét.

módon

történik,

mintha a püspök csak haszonélvez volna.

A

ne

praelatusokat

fosszák

meg

a

nemesi jog ellenére javaik igazgatásától, is,

mint ezt

II.

József

tette.

Orvoslást

sarkalatos

st

javaiktól

annál inkább

mennél inkább biznak az újonnan koronázandó fenséges fejedelemnek és rendeknek méltányosságában és keresztyén érzületében.^ Súlyos sértése a fpapok jogának, hogy megfosztják ket a kanonoki javadalmaknak ket megremélnek,

illet betöltésétl.^

Ez különösen Kalocsán sérelmes,

hol állandó jövedelmük van az érseki javakból.

Szintúgy

sérelem,

hogy

követelnek a

207o-iiyi íidót

az

De legnagyobb gravamen Nemcsak

1492.

ellenére

28.

fpapok jövedelme

után.

a lelkészségek rende-

mert az új parochiákat a praelatusok a magokéból kénytelenek felállítani és felzése.

ruházni, szerint

azért,

hanem fkép, mert Szent István törvénye az ügy a fpapokhoz tartozik. A királyi

ez

kegyúri jog

szorítkozik

az adományozásra, az elha-

gyott egyházak visszaállítására és felügyeletre, el

ne pusztuljanak.

hogy

Tehát a parochiák regulatiója,

A

megosztása vagy egyesítése nem tartozik oda.

lel-

készeket megfosztották legbiztosabb régi és új jövedel-

meiktl. Sérelem már a vallásalap

felállítása is

el kell

;

azt törölni és a régi jogokat törvényben visszaállítani. '

'-

kozik.

semmi

Aequanimitas 1526. 21.

et Christianitas.

és 1723. 55.

Az

utóbbi az

Ebben pedig éppen ellenkezleg az

1498. áll,

67-re

bogy

kir. adománytól függ javadalmat a király beleegyezése nélkül be ne töltsenek.

a

hivat-

fpapok tudta

és

NEGYEDIK FEJEZET.

188

a

Eltörölték

benczések,

premontreiek,

pálosok,

czisztercziták szerzeteit a rendek beleegyezése nélkül,

be voltak fogadva. Ezt törvényben Törvénybe foglalandó az is, hogy a

e szerzetek

holott

orvosolni.

kell

statusok e

rendek javainak rendezéséhez

foghatnak;

ha a római egyház valamelyiket

A

többi

eltörölt

klastroniok javaival

Ezekbl

csak úgy eltörli.

a statusok

más országok módhová a „leájára 3 nyokkal terhelt szülk leányaikat elhelyezhetik, míg férjhez nem mennek és így az sök nemessége méltatásra jut". Csakhogy oda protestáns leányokat is be kellene venni, ha kétségtelen nemesek. A tanulmányi alap és más alapok pénze adassék rendelkeznek.

jó volna

canonissa-káptalant

vissza az országnak.

A

alapítani,

czéljára

tanítás

tett

alapít-

ványokat tegyék vissza elbbi helyükre és kezeljék a fundatorok szándéka értelmében. Az államtól bevont

tkéket

és az árvák

pénzét

57o-os

kamatra adják

kölcsön.

A

törvénytelenül visszatartott fiscalitasokból szár-

mazó kamarai jószágokat a máltai rend

visszaállítá-

sára lehetne fordítani^ úgy, hogy kikutatva, mije volt

rendnek, megfelel részt kiszakítanának. Annyi commendatora legyen a rendnek, mint 11. Lajos korában, úgy hogy gondoskodva legyen a nemesség a

másodszülött

Épp úgy

fiairól.^

állítsák vissza

a vránai perjelséget min-

den jövedelmével együtt. A király e méltóságot azon fiának adományozza, kinek magyar lovasezrede van és ki esküt tesz az országnak.

Ha

gend,

bánsági

*

ki

kell

egészíteni

a

Et de secundo genitis nobUitatis

a birtok

filiis

nem

ele-

jószágokból.

provideri

possit.

189

TISZTÚJÍTÁS ÉS UTASÍTÁS.

A

felesleg az

nyozandó, de

érdemeseknek becslés szerint adomá-

nem

árverés útján.

Látjuk, hogy a nemesség, ha ügyeit, jutalom fejében

ivadékairól

gondoskodik.

intézetnek

nyokhoz

csak

is

ország

nágon

és

A

tekinti.

annyiban

mennyiben a protestánsok

ellátta az

fi-

Az államot

eltartó és ellátó

képest

már

magáról és

való

lehet

dúsan

régibb

viszo-

be változás,

áll

jogot nyernek

a

az ilyen

állami gondoskodásból való ellátásra.

A

politikai

kívánságok a következk

^ :

Mint a törvény elírja, a nádor legyen ország fparancsnoka. útját az

Magyar-

Hogy a szegénység ne

állja

érdemes polgároknak e dics polcz elnyeré-

sében és hogy a corruptio minden félelmétl mentesnek

tartsák,-^

hasíttassék

fekv kamarai jószágokból

ki

a

Buda

közelében

évi 50,000 forintnyi jöve-

delemnek megfelel jószág és ezt még ez a diaeta határozza meg mindenkorra a leend nádorok fideicommissumául. Minthogy törvényesen a nádor a corregens, erre többé nincs szükség. így elkerülhet a Mária Teréziaféle eset. Ezentúl törvényesen csak a rendek külön kérésére lehessen fejedelmi vérbl való kormánytárs.

A

prímás, mint e birodalom

törvényes

hatáskörébe

tárnokmester

is.

Igen

kitn

„fenséges Leopold

szintúgy a

szükséges és e tisztség meg-

ersítéséhez mellzhetetlen, hogy gróf kit

oszlopa, teljes

visszahelyezend,

Erddy

János,

fejedelem kinevezett bánná",

e méltóságában a

rendek által megersíttessék. Mária Terézia oly ügyeket, melyek kétségtelenül országgylés elé tartoznak, pátensek útján intéztetett el '

*

Gravamina Statum Regni et Comitatus Politicum tangentes. ac ab omnis corruptionis metu immúnis habeatur.

NEGYEDIK FEJEZET.

190

megyék ellenére katonai hatalommal hajtatott Hogy ennek vége legyen, azon esetben, ha a

és a

végre.

senatus

nem jönne

létre,

minden külön portával bíró birói mandátumokat

hatóságnak joga legyen még a is

félretenni, Isztria

ha törvénytelenek.

Magyarországhoz

tartozik.^

vénytelen,

ha az osztrák tengerpartot

koronától

elszakított

Magyarországba.

A

Nem

volna tör-

(a többi

a szent

résznek módjára) bekebeleznék

trieszti

kiköt birtokában a magyar

kereskedés sokkal ersebben felvirágoznék, mint eddig.

Minthogy Magyarország nagyobb birodalomnak,^

fele az osztrák

helyes volna a külföldi követségekre

egyenl számmal küldeni magyar nemeseket is csakis magyart küldjenek. Ezek

törökhöz pedig

;

a

pe-

dig esküt tegyenek a senatus eltt.

magyar nemeseknek osztogassa nehogy a visszaélés által a rend

felsége érdemes Szt. István rendjét,

maga

is

veszítsen értékébl.

A koronaröket

törvény szerint a rendek választ-

ják titkos szavazattal.

A

koronát csak nemesek riz-

zék, kiket úgyis a korona tagjainak tartanak. Biztos

rzési helyet az ország rendeljen.

Nagyon megbontja a polgárok harmóniáját, hogy több kiváló siója

van a

állású

ismeretlen okból, pen-

férfiúnak,

királytól.

Törvény

szerint

csak különös

érdemért lehet adomány az ország jövedelmébl vagy javadalmaiból. Az alkotmány

épsége és az országról

való gondoskodás azt javasolja, hogy az összes hiva-

talnokok tisztességes fizetését újra megállapítsák.

Minden örökös ^fispán, kivéve a törvényben soroltakat,

köteles jogát

igazolni.

A

többire

el-

nézve

^

Ennek semmi

*

Ultra medietatem Ditionum Austriacarum constituit.

történeti alapja nincs.

191

TISZTÚJÍTÁS ÉS UTASÍTÁS.

igazságosnak

hogy minden megye rendjei

tartják,

ajánljanak négyet, kik közt a királyt zés,

így a nemesség nem

illeti

a kineve-

lesz alávetve törvénytelen,

despotikus igazgatóknak. Restauratiónál és

más

Ha egy

lenni a fispán.

kül elmarad, elveszti

fontos ügynél köteles jelen

évig törvényes mentség nél-

tisztét.

Minthogy ezentúl a nádor Budán székel,

A megye

ges lesz Pestmegye administratora.

ünnepélyes óvást Vitás illeti-e

a

volt

ez ellen

tesz.

eddig

jegyzk

felesle-

:

vagy a rendeket

a fispánt

kinevezése. Ezt törvényben kell meg-

állapítani.

Kamarai és más tisztségre csak magyar nemes nevezhet ki. A kamarai jövedelmeket és adókat a bécsi igazgatástól függetlenül kezeljék. Csak a királynak és rendeknek tartoznak felelsséggel. A fiscalis javakat sohasem adták el megfelel áron, sem ingyen, hanem az 1608 15. és 1659 75. czikkek alapján érdemeseknek adományozták. Az egész nemesség jogának helyreállítása végett Fel:

:

sége a most rendelkezésére álló caducitásokat és az összes fiscalis javakat egy év eltt adományozza

még

pedig els

sorban a diaeta

ajánlott hazafiaknak, kül.

leket

St is

és a

megyék

minden megszorító záradék

el,

által

nél-

a régebbi megszorítással járó adományleveki kell cserélni újakra, a

adományozásról emlékeznek

meg

melyek csak ingyen és

nem idegen min-

tára készültek.

Nagy sérelme a nemességnek, hogy a nóta vagy magszakadás útján a kamarára szállott javakat nem lehet rendes úton perelni. Az 1715 7. t.-cz. ide vonatkozó rendelkezését el kell tehát törölni. A kamarai :

;

NEGYEDIK FEJEZET.

192

archívumnak, mely épp úgy az országé, mint a királyé, e czélból mindenki eltt nyitva kell állania.

Leopold Bécsbe

I.

vitette a kir.

titkos levéltárat

Most

Mária Terézia megígérte visszaadását.

ennek

végrehajtását kell kieszközölni.

Ki

kell eszközölni a

békében a török

által

Budáról

irományok visszaadását. Kétségtelenül ez meg-

elvitt

orvosolja a gyökeres

jogok zrzavarát. Visszahozan-

dók a

Ragusába

Béla

IV.

által

levelek, szintúgy azok, melyeket

fejedelme ajándékba adott

Foglalásoknál

ezentúl

vitt

és ott rzött ok-

Ansbach és Bayreuth

Józsefnek.

II.

ne legyen jus armorum

ne kelljen az si jogokat a kamarától pénzen visszaváltani. Mert, ha erszakkal is, de a korona jogán

A

foglaltak.

bánsági és más javak a törvényes

bir-

tokosoknak minden taksa nélkül visszaadandók. Harminczad-vám-rév-stb. hivatalokban a figazga-

magyar nemesek kezében legyen

tás

talok a

A

sz.

;

kisebb hiva-

városok polgárainak jussanak.

harminczad- taksákat a rendek nélkül

A

meg.

ták

kir.

szerezzen

diaeta

újakat,

állapítot-

mérsékelteb-

beket.

úgy a pestbudai hídon

Mint az egész országban, is

eltörlend a nemesek taksája, melyet „fiakkeren"

fizetni szoktak.^

A

postaigazgató az 1715

mes legyen els sorban

;

legyen

qua

szerint

magyar ne-

is született

tiszt.

magyar,

Az egész posta

és az ország törvényes

alatt álljon.

A bányakamarák ^

22.

kiszolgált lovassági

a bécsitl független hatóságai

:

a többi postamester

illi

ftisztviseli nemesek legyenek

pro mercede conducto, vulgo Fiakker.

;

193

TISZTÚJÍTÁS ÉS UTASÍTÁS.

a kisebb tisztviselk polgárok. Kell bányásziskola, hol a nemes ifjak tanulhassanak, hogy a külföldieket ki

lehessen rekeszteni.

Mintha mindebben nem

lett

súlyozva a nemesi rendi érdek, szól a

nemesi jogokról és

I.

ez.

9-

Az

alap

Minthogy

minden nemest, akár donatiós, akár armalista, adó alól, eltörlend az 1723 6 t.-cz., mely utóbbiakat megadóztatja. A határrvidékiektl

felold az

az

külön szakasz

kiváltságokról.

természetesen a Tripartitum híres ez

volna eléggé hang-

még egy

:

armalisokat

törvénytelenül elvett

azoknak, kik e sé-

relmet bebizonyíthatják, vissza kell adni vagy részökre újakat kiállítani.

Minden nemes és indigena csak magyar ruhában nk is. Hogy pedig ebben útját állják a fényzésnek, egy bizottság törvényt dolgozzon ki.

járjon, a

Oly játékok,

ügyesség dönt

melyekben a szerencse és nem az

szerencséi azék (oUa fortunae), lottéria,

:

genuai Faro és Halber Zwölf, melyet terhe

jog

isteni

és

kánoni törvény

eltiltassanak.

alatt

katonai játékokat

valamint a

A

circus

hozzanak színre

circus

tilt,

helyett kir,

mal a lovaglás gyakorlása végett. A nemességet „infamia" büntetése

is,

büntetés

inkább

privilégium-

alatt

önkén-

adományra még felszólítani sem szabad, nem hogy kényszeríteni. Az 1504 1. megújítandó^ Indigenatust csak a rendek ajánlatára lehet kapni.

tes

:

A

hsei Koburg, Hoaloe (sic), Laudon, adományban is részesüljön, a többi csak honfiúsításban. Az olyan indigena,

török háború

Wartensleben

érdemes ^

férfiú

Ez az

:

mely becstelenséggel, emberségük országgylés által meg nem szavazott

a híres törvény,

elvesztésével

sújtja az

adót fizet megyéket. Marczali

:

1790—91. országgy.

13

NEGYEDIK FEJEZET,

194

a diaetán

kinek

nincs

birtoka,

hat és

nem

szavazhat.

birtokot

szerez,

Ha

nem foglalnem honfi,

helyet

pedig valaki, ki

bármely magyar nemes az érték

le-

tételével kitudhatja öt belle.

A

hogy a nóta infideliszámzött családoknak (mint Rákóczi, Tattenbach, Nádasdy, Frangepán, Bercsényi és másoknak) ivadékai személyökre polgárjogot kapjanak és nemesi jogaikat visszatermészetes jog követeli,

czime

tatis

és

ürügye

alatt az országból

nyerjék.^

Komoly nások

és

arra, hogy a mágnemesek legyenek.

figyelmet kell forditani

fpapok

követei

is

(1625:62.)

A

hajdúvárosok és a jász-kúnok

befogadása

az

országgylésbe, üléssel és szavazattal, az igazságnak

megfelel.

ügyek

Személyes

közt

ajánltatik

a kecskeméti

armalistáknak, kik a Mária Terézia által rájuk rótt adó alól szabadulni

óhajtanak és B. Rudnyánszkyné, Szá-

raz Juliannának ügye.

Pozsega város kérése, hogy

Ellenben

megfontolandó.

tessék,

sz.

kir.

várossá emel-

a tiszai

és

bácsi

hogy Mária Teréziától kapott privilégiumuk ersíttessék meg, semmikép sem teljekerület azon

kérése,

sítend.

Zemplénmegye

arra utasította

ezredek követeinek

országgylésen. ^

litatis,

53.

Ut

is

De

a

mivel

ver Familiarum

Regno exulum

követeit,

adassék hely

ut sünt

katonai

hogy az

szavazat

és

rendben

titulo et praetextu

az álló

notae infide-

Rákóczy, Tattenbach, Nádasdy

adhuc

recnrrerent) sucees

Frangepán, Bercsényi

etc. (et qui

sores in persona sua

Civitate donentur et in

alii

Jura Nobilitaria

restituantur, naturali justitiae conformiter urgeri possit.

195

TISZTÚJÍTÁS ÉS UTASÍTÁS.

mágnásokat a

király

úgy

is

meg szokta hívni, máskép nem illeti meg hely a

pedig a katonaság képviselit diaetán, ezt a

nem

javaslatot

sok

és

nyomatékos okból

lehet támogatni.

A magyar nemes

szabadon élhet javaival.

De,

hogy annyi mágnás és nemes Bécsben költse pénzét, azt el lehet tiltani.

Salétromos föld ásása nemesi kúriákban vagy azokhoz tartozó telkeken külön engedelem nélkül, az 1622. 40.

t.-cz.

értelmében

Végre a nép,

az

tilos.

melynek contribuens a

adózó,

hivatalos neve, kerül sorra.

Az adózó népet az élelem beszolgáltatása és a katonai fuvar tönkretették. adót 130,000

A

porták szerint kivetett

Pedig abból, hogy

emelték.

frttal

helytartó-tanács és a

kevés a haszna. Az adót tehát

A meg

a

kamara Budán székelnek, édesle

kell szállítani.

háború és a rossz intézkedések okozta károkat

pedig adózót csak nagy megye engedelmével szabad sánczolásra vagy katonai munkára alkalmazni. kell téríteni.

Ezentúl

szükségben és akkor

is

Ingyen ne lehessen robotra kényszeríteni, kötelesek. fizessék

a

ket

tábori,

hanem

Beszolgáltatott

fizetés

igás,

vagy kézi

mellett

gabonájukat

erre

is

készpénzzel

meg.

„Semmi nem árthat annyit az ország jogainak, mint idegen népek válogatás nélkül való befogadása. Ezért jövre rködni

kell, hogy hazánk ne váljék nemzetei szemetének lerakodóhelyévé."

A

sóár emelése

'

Itt

Európa

minden országiakéra^ nézve

sérel-

a regnicola szót használják, melylyel különben csak

a kiváltságos rendeket

jelölik.

13'

196

NEGYEDIK FEJEZET.

mes.

A

diaetán vissza kell állítani az 1723. évi

ezentúl pedig diaetán kívül a só árát emelni

ne

árt,

le-

hessen.

Elrendelte

a

helytartótanács

kamarai és sópénztáraknál

A

rézpénzben

fizetés

pénztárak

sék, a kir.

hogy a

Ez nem maradhat

ötöt lehet rézpénzben fizetni.

mert törvénytelen.

1776-ban,

öt százalék helyett

pedig

díj

is

nélkül

tizen-

fenn,

történhes-

végezzék a

váltást. II.

József privilégiumai és adományai

király által

megersítendk,

resolutiói

a koronás

azonban érvény-

telenek.

Sokkal hosszabbak és tartalmasabbak a katonaságra vonatkozó sérelmek és kívánságok.

A magyar

birodalom kárára,

a

király

és ország

magyar generalatusokban és ezredeknél minden európai nemzetbl való ideközti bizalom rovására,

szállongó

tisztet

a

alkalmaztak,

viszont

a

nemeseket,

kik nemcsak zsoldért, hanem hségbl, hsiesen harczolnak, elhanyagolták, hogy ne törekedhessenek a mondott czél elérésére és magyar nemzet dicsségének gyarapítására.

Hogy igazság legyen

és

a

hazafiak

méltó juta-

lomban részesüljenek, ersen elhatározandó, hogy a magyar és határrezredeknél csak született magyar tisztek alkalmazandók és pedig rendesen nemesek, rendkívüli esetben nem-nemesek is. Köztük csak az érdem tegyen különbséget. Mert bizonyos, hogy a gyalogezredeket az

pedig jobbára egyes

Hadbíró

is

ország

állítja,

hazafiak,

a

a

lovasezredeket

maguk

költségén.

csak magyar lehessen.

Ha nemes

külföldre megy, hadi tudományt tanulni

és gyakorolni, szabadon mehet, azon kötelezettséggel.

197

TISZTÚJÍTÁS ÉS UTASÍTÁS.

hogy háború esetén hazaj. Ez a nemesi jogból következik.

A

nemesi testrség részére az udvar mindig be-

szedte az egész pénzt, számukat azonban húszra szállította le.

A

Törvény

kell,

hogy számuk

teljes

legyen.

háborúból visszatér katonaságot lehetleg állan-

dóan egy helyen tartsák, az annyi kárral járó csapatösszevonásokat hagyják el. Mint régebben, a megyék gondoskodjanak kvártélyról, ellátásról,

Minthogy semmi sem

teszi annyira tönkre

való

minthogy királyaink

;

az or-

háború és annak rossz

szágot, mint a szükségtelen

igazgatása

természetiekben

a

a nép lehet kímélésével.

gyakran csak

is

ter-

jeszkedési vágyból, vagy csekély sérelmek megtorlá-

—

háborút

sára viseltek

háború igazságos,

a

terhére a népnek,

mint

pedig

hadviselés a

csak

pedig

—

királynak

a kényszer

inkább

esik

tehát

soha

ne indítsanak háborút a török vagy más nép ellen a rendek beleegyezése nélkül (1608, 2., 1659. 1.). E fell

meg

a rendek állapodjanak

Ennélfogva szövetség birodalom jogait

érinti,

az új koronás királylyal.

a mennyiben

is,

akár offensiv,

csak a rendek hozzájárulásával köthet által,

a

magyar

akár defensiv, a fejedelem

mert szövetségbl gyakran következik háború.

„Ez a jog pedig egyenl mértékben megilleti azokat, kik együttesen és talmat.

nem külön

bírják

Ha római

császár lenne

is

által *

ha-

a magyar király, azért

a magyar katonaság sohase viselje nyeit,

a legfbb

"^

hanem csak a magyar a többi katonasággal Et jus

illud iis

non separatim

est

a császár jelvé-

birodalomét.

egyenl

Mindazon-

becsületben

és

ex aequo competat, aput quos unitim et

summa

potestas.

NEGYEDIK FEJEZET.

198

méltóságban álljon és

a

tiszti

egyedül

állomásokat

anciennitas szerint töltsék be.

Béke

idején

csak nemzeti

sereg

lehessen az országban. Külföldi had

és

határrség

csak a rendek

beleegyezésével jöhet be.

A

horvát-szlavón határvidék, mely

eddig a többi

németek zsarolásától szenveés a haditanács kezében önkényes és ismeretlen

polgártól elválasztva a dett

törvények alatt

állott,

a

törvény elírása

szerint

az

ország hatósága alá vettessék. Csak katonai fegyelme

maradjon meg,

A varasdi generalatus, mely már nem is vég és

melyet

a nemesség és a csázmai káptalan rovására állítottak össze, kebeleztessék be az országba és

vissza javait. Ezt követeH

a

törvény

igazság, mert az ország tartományain lehet.

A

mindenki kapja czikke

és

belül vég

az

nem

végvidéki nemesekre ne rójjanak adót.

Személyes és banderiális felkelés csak a nádor vagy helyettese alá tartozik. A diaetán ki kell dolgozni a törvényt, mikor kell insnrrectio és miképen. Ezt a nemzet java követeli.^ Törlend az 1715, 8. t.-cz, azon része, mely a femberek concursusának megengedi a szükség esetén való intézkedést. Még ezen országgylés állítson fel katonai iskolát, a bécsújhelyinek módjára. Csakhogy oda ne csupán a tisztek fiait vegyék be, hanem a nemesekét is, megfelel fizetésért. Ez intézet igazgatása csakis magyar tisztekre bízható.

Magyar készítmény legyen a magyar ezredek ruházata,

akár Mária Terézia tprvénye

cautelákkal.

^

Salus reipublicae.

szerint,

akár más

199

TISZTÚJÍTÁS ÉS UTASÍTÁS.

A

katonai regulám entum szerint az adózó átlagos

áron köteles beszolgáltatni a kenyér- és zabportiókat.

Ez nem egészen igazságos

és különben

hanem a

dolgozta ki e regulamentumot,

Ez

iránt küldjön ki

nem

is

bizottságot

az

a diaeta

kanczellária.

országgylés.

Az igazságügyre vonatkozó kívánságok a követ-

kezk

:

Minden törvényszék az elbbi lábra helyezend. Az új rend alatt felvett tárgyakra nézve az országgylés dolgozzon ki biztos rendelkezést.

A

hétszemélyes és

vissza

és

többé

a

innen

tábla

kir.

ne

Pestre

A

mozduljon.

tanács, a netán felállítandó senatus és a

tétessék helytartó-

kamara pedig

székeljen Budán.

Törvény és szokás alapján dolgozzák

elbb a perrö^^dités systemáját. Htlenek és felségsértk ellen I.

13.

sök

14.

szerint járjanak

el,

ezentúl

E bnök ítéljen és

fölött

a rendek

el,

által felállított

minél

a Tripart,

de úgy, hogy a

csak atyai részöket veszítsék

fiai

is

ki

bnö-

az sit nem.

törvényszék

ezen új törvényszéktl a rendekhez menjen

az appellatio.

A

pallosjog meghatározása nagyobb szabatosságot

követel.

Az

Néhány nem-nemes község is gyakorolja e jogot.

mely csak a nemesi praerogativát meg, a császár és király által megsemmisítend. Mária Terézia helyes intézkedése az asylumok ilyen kiváltság,

illeti

eltörlésérl czikkelyeztessék be.

Szükséges a torturának, továbbá a büntet rendszernek és a rabokkal való bánásmódnak megvitatása.

A

hiteles

helyek

törvényesen járjanak

el

és a

megyéknek, azok költségén, a náluk rzött oklevelek elenchusát kötelesek legyenek kiadni.

200

NEGYEDIK FEJEZET.

Kívánatos a taksák csökkentése törvényszékeknél és hiteles helyeknél.

Megújítandó

a

II.

József által

törvény és pedig oly módon, hogy

eltörölt

uzsora-

67o-nál nagyobb

kamatnál elkobozzák a tokét. Mária Terézia azon jótékony intézkedése, hogy az országban váltótörvényszéket állítsanak fel a kereskedelmi és igazságügyi bizottság

által

a diaetán

tár-

gyalható.

Ellenkezik az igazsággal, hogy az úrbéri pereket

a földesurak kell megidézése

s

meghallgatása nélkül

hogy ezekben nem a Curiához, hanem a helytartótanácshoz megy a felebbezés. Ez sérti a nemesség sarkalatos jogait.

intézik el és

A

Mária Terézia

idegen

eredet

és

által elrendelt

úrbér-szabályozás

1768— 69-ben

a rendek hozzá-

Ez

járulása nélkül hozatott be.

Még

meg nem

tehát

állhat.

ezen a diaetán dolgozzon ki egy bizottság újat,

a törvények alapján.

Törvénynyel ellenkez az a ápr. 25),

ményébl nem jogát

rendelet

kir.

(1774.

mely szerint a három nyomású földek kell kilenczedet fizetni.

ter-

Ez a földesurak

sérti.

Végre

a

követek figyelmébe ajánlják a halasi

nemesek panaszát az ket elnyomó paraszt községi bíráskodás ellen.

Még nak.

a kereskedelem és forgalom terére

Hogy más országokkal

állandó

is

átcsap-

kereskedelmet

lehessen folytatni, meghatározott elvek szerint, az aka-

dályok elhárítására gondolni.

E

diaetán adja

A

és

új

canalísok

czélból bizottság

el

küldend

nyitására ki,

kell

mely a jöv

jelentését.

forgalom legnagyobb

gátja a

monopoUum. Az

201

TISZTÚJÍTÁS ÉS UTASÍTÁS.

Új fejedelem

ebben a régiek nyomába lépjen és ne

gondolja, hogy alattvalói kárával gazdagodhatik.

Ártalmas a kereskedésre nézve a súly és mérték

különbözsége

is.

Egy

egy mérték legyen a

súly,

birodalomban, a mint ezt sok régi törvény

elirja.

is

Jogos követelés, hogy a magyar borral együtt ne kelljen osztrákot is kivinni a külföldre. Elég, ha megfizetik

a transito-vámot.

Elmozdítandó az ökörkereskedés

is,

Bécsen

át a

József,

nem

birodalomba.

A

folyószabályozásra szánt alapot

tudni miért, eltörölte.

A

11.

diaeta követelje vissza ezt a

fundust és hozzon törvényt ez ügyben.

A

pesti

kereskedk a

zsidó

De

zárni a kereskedésbl.

nemzetet ki akarnák

a méltányosságnak

megfelelnek

keresztyén tolerantia törvényeinek szik,

A

és

a

lát-

hogy megengedik nekik Pesten a kereskedést.^ diaeta segítsen a zsidókon, a mennyiben a tole-

rantia taksa

ket

elnyomja

és

nem

hogy

engedi,

élelmöket megszerezzék.

Ajánlják a felségnek és a rendeknek

métiek folyamodását, gatása, kir. letbe,

23.080

a

kecske-

kiket a bécsi mészárosok igaz-

biztosítás

velk

mellett bocsátkozva

üz-

erejéig csalárdul megkárosított.

frt

gravamenek 106. és 107. pontja tudományos tárgyakat ölel fel. Az egyik azt követeli, hogy az a bizottság, melyet az országgylés a közjog Legutoljára a

kézikönyvének

szerkesztése

és tapasztalt férfiakból,

végett

igénybe

küld

vehesse

ki,

a

tudós

tanárok

^ Quantumvis negotiatores Pestienses insistere, ut Judaicam Nationem ab exercitio mercaturae arceri cupientes aequitatis ;

tamenetchristianae tolerantiae legibus conveniens esse videbitur si

Commercium iisdem

Pestini admittatur.

202

NEGYEDIK FEJEZET.

közremködését és bekövetelhesse az egyetemek és akadémiák közjogi thesiseit, A másik kijelenti, hogy Vácz püspöki város azon kérelmét, hogy az egyetemet oda helyezzék át, lehet ugyan támogatni, de azon kifejezett óvással, hogy azért az egyetem ne jusson sem a váczi püspöknek, sem bárki másnak hatósága alá. Nincs okmányunk, mely terjedelmesebben, behatóbban és hívebben tükröztetné vissza az akkori birtokos nemesség mérsékeltebb és meggondoltabb részének politikai és társadalmi

felfogását.

sekben történeti alapon

mányos apparátus

áll

jurísból összeállítja

áll.

Nem

A

közjogi kérdé-

valami nagy

rendelkezésére,

mindazt, mi

de

a

tudo-

Corpus

a rendi felfogásnak

kedves, mi a királyi hatalmat megszorítja. Történeti alapon áll küls politikájában is. Nagynak óhajtja a birodalmat, min legfényesebb napjaiban volt, a még török kézben lev részek visszaszerzésével,

st még

oly tartomány bekebelezésével

melyre Magyarország még jogos

E nagy kívánságok

is,

igényt sem emelhetett.

és kilátások

mögött

mintha a

niagyarimperialismus szárnycsattogását hallanók. Csak-

hogy az eszközökrl, melyek

e birodalmat megalkot-

hatták és fentarthatták, alig esik szó.

Mégis különös, alig felfogható bels ellenmondás, hogy míg a kiterjedésnél Nagy Lajos vagy Mátyás kora lebeg szemök eltt, a bels berendezésnél legszívesebben, leggyakrabban II. Ulászlóra és a török hódoltságnak nyomorúságos korára hivatkoznak. Mintha

küls hatalom választható. királyi

és

bels erfeszítés

Mintha

a nagy

el

volna egymástól

hódítások

nem

az

ers

hatalomnak lettek volna eredményei.

Ha ebben lehet mélyen nemesség

visszanyúlnak, viszont a

állása megállapításánál a legközelebbi év-

203

TISZTÚJÍTÁS ÉS ÜTASlTÁS.

A nemesség

magokat.

szabják

tizedekhez

csak

a

XVIII. században. Szatmár után vívja ki teljes jogát

a pórral szemben válik teljessé.

;

kiváltsága az adót illetleg csak ekkor

És hogy csak kiváltságra gondolnak, nem

pedig ennek megfelel viszonszolgálatra, kötelességre

kitnik abból, hogy óhajtják ugyan a tiszti akadémia nemesi ifjak nevelésére, de az egész nemességnek, a törvényes nemzeti katonaságnak begya-

is,

felállítását a

korlására, harczképessé tételére

Ebbl

nem gondolnak.

hogy minden magasanjáró óhajuk mellett voltakép igen gyöngének tartják következik

hazájukat.

aztán,

Magyarországot az osztrák birodalomhoz

számítják és megelégszenek azzal, ha nagysága ará-

nyában nyer

és ha a ministevannak magyarok. Vagyis

képviseletet

külföldi

riumban, hadi tanácsban

is

igazában véve a frend érvényesülése és

joga a fszempont

itt

is.

igazi nemzeti kérdésben, a

lossá tételében

nem

az ország

Ezért oly mérsékeltek az

magyar nyelvnek

hivata-

is.

Egyebekben igen szegény a programmjuk. A fontosabb

kérdésben, az úrbérben,

Terézia intézkedését,

de

nem

leg-

rosszalják Mária

tudják, mit

tegyenek

Az igazságszolgáltatásban, kereskedelemben, mveltségben inkább a józan ész és bizonyos jóakarat helyébe.

vezeti

ket, mint tudományos

Igaz

belátás.

hogy a rendi kiváltság, a nemesi jog áll elttük els sorban. Még az ország berendezése, az alkotmánynak annyira sóvárgott és

való

körülbástyázása

tehát,

is

fkép

ezt a czélt szolgálja.

Miben áll tehát a haladás az elbbi korokhoz képest? Kétségtelenül abban, hogy most már nemcsak a nemesség eddig uralkodó felekezetét, a katholikust,

hanem

vele együtt az eddig

visszaszorított

204

NEGYEDIK FEJEZET.

protestánst

is

elismerik teljes jogú

polgárnak, Eny-

nyiben legalább ersitik az országot.

A többi utasitásról csak annyiban emlékezünk meg, a mennyiben ezt a képet kiegészítik vagy eltér vonásokat is mutatnak. Biharmegye a szabadságnak zeng lelkes hymnust.

Abban van

egyetlen

Ha

boldogságunk.

József csá-

nyomós okok nem kényszerítik, szolgaságban maradunk mi is, utódaink is. A jöv diaetának a szabadság biztosítása a legfbb czélja, úgy hogy többé sem csel, sem erszak ne foghasson ki rajta. A szabadság csak úgy biztos, ha diplomában szárt igen

Tehát jogaink kiterjesztésére és

megersítést nyer.

megállapítására, a

különösen a törvényhozó hatalom

többi karokkal és rendekkel egyetértve, követeinknek

engedelmet adunk. Az ez

létre

új fejedelemmel, új kötés.

nem j, semmi máshoz ne

Míg

fogjanak,

még

nem

tud-

nádorválasztáshoz sem.

Hogy mi legyen hatjuk és annak

az új conditio,

azt

nyilvánítása a sikert

itt

koczkáztatná.

Ennek megállapítását tehát a követekre bízzuk. A szabadság bels biztosítása az egyetértés. Azért követelnek egyenl jogot a protestánsok részére ezért ;

kell jó viszonyba

városokkal

is.

a szabadsággal a nevelés

is.

lépni a szabad

Összeköttetésben

áll

kir.

Ezzel királyi rendelkezés és felügyelet

A bécsi be,

sznjék meg. Minden hivatal még a diaeta

adandó.

Meg

ftiszteket

A

meg nem

fér.

tanulmányi bizottság, mely despotismust hozott

is

kell gondolni,

nem

alatt

magyarnak

kellene-e a katonai

megválasztani.

magyar katonasághoz csak magyarok, praeferenter nemesek neveztessenek tisztekül. Most is vitéz

205

TISZTÚjlTlS ÉS UTASÍTÁS.

a magyar nemzet;

A

nem

e hírétl

lehet megfosztani.

katonaságnál kötelez a magyar nyelv, a magyar

ruha. Vessenek véget az élethossziglan való katona-

mely a capitulatio idejét

ságnak oly törvény

által,

megszabja. Szintúgy

törvény intézkedjék a szökevé-

nyek büntetése fell országba kell hozni

A magyar

is.

katonaságot az

a külföldit kivinni innét.

;

Szabadsága fentartására fegj'verkezzék a magyar nemesség.

meg kell

A

törvény

újítani.

Az

való évi gyakorlatokat

szerint

insurrectiót megváltani

nem

lehet.^

El kell ismerni, hogy nemcsak a nemesi szabadságért lelkesednek. Igaz, hogy az úrbért a régi tör-

vények alapján akarják szabályozni hetetlenül fentartják az 1741.

hogy a paraszt csak a

;

igaz.

hogy

tör-

megkövetelik,

8-at és

reális beneficiumai után, tehát

ne telke után adózzék.

De

sában az igazságot

méltányosságot tzik

és

elvül.^ Azonfelül pedig,

úrbér megváltoztatá-

az

ki

f-

mi els eset magyar hatóság

részérl, kimondják, hogy az örökös szolgaság, vagyis az alattvalók személye

gyakorolt

fölött

a jobbágyság, köztörvénynyel töröltessék

így

aztán

nemzeti

követeléssel

léphetnek

nyelv

ruha

és

a

tekintetben föl

fejezi

a ruhával együtt minden

A

ki.

A

határozottabb

is

charaktert a Tehát a magyar nyelv

behozandó.

figyelemre

nemcsak a monopóliumok és a getik,

el.^

nemzeti

hivatalba

többi kívánságok közt

tulajdonjog,

hanem a bankóczédulákét

lutri

méltó,

eltörlését

(35.)

hogy sür-

is.*

non redimatur.

^

Insurrectio

*

Pro justo et aequo. Perpetua ver servitus, id est Proprietas in Personas sub-

^

ditornm, vulgo Jobbagiones, lege publica aboleatur. (23. pont.) *Monopolia, lotteriae et schedaeBancalesaboleantur. (34. pont.).

NEGYEDIK FEJEZET.

206

Ez

utasítás sokkal

azért a dynasticus

határozottabb, mint Pesté, de

nagyhatalom jár

igazi

nem mondja

ki

még sem

alapot

végs

Bihar:

el

szándékát;

ményektl teszi függvé. Zemplénmegye szintén

hagj'ja

el.

Mint

módon

diplomatiai

eljárását a körül-

új kötést követel,

mert az

erszakoskodás megszakította áz örökösödést és úgy az uralkodóháznak, mint a nemzetnek jogai újra,

A

tisztán kinyilvánítandók.^

megsebzett

constitutiót a

diploma biztosítsa, mely capitulatio jelentségével

bír.

Míg abban meg nem állapodnak, koronázni nem lehet és így annak terminusa a diaetától függ. Be kell hozni, hogy a diaetán a kir. propositiók csak a gravaminák után tárgyalhatók. Ez a „nemfelségjogok" megszilárdítására szolgál.

zeti

A helytartótanács sznjékmeg.Helyébeországnagyokból és

követekbl

álló senatus lép,

melynek

évre választják és pedig vagy minden

tagjait 3

megyébl

egyet,

vagy ha ezt jobbnak tartják, minden kerületbl négyet. „Minthogy a törvényhozó hatalom is az ország nemzeti felségjogát illeti meg, e hatalom fentartásáról úgy gondoskodjék az ország, hogy az országos sérelembl törvény váljék, még úgy is, ha a király netán nem értene vele egyet. Egyebekben a törvényes végrehajtó hatalom a hazai törvények meghatározása szerint ^

épen maradván."

^

Regnanti domni et nationi competential Jura

novius

candide declarentur. ^

Cum

Legislativa Potestas etiam ad Jus Regni Nationale

Majestaticum spectet, stati

ex parte Regni

manutenenedae huic Legislativae Poteeo prospiciatur, ut Gravamen Regni

in

etiam Rege refors dissentiente iu Legem, abire queat tiva

Legum

potestates sub

purisione, salva permanente.

praecexistente

:

execu-

Legum Patriarum

207

TISZTÚJÍTÁS ÉS UTASÍTÁS.

Magyarország garantirozza az örökös tartományokat

Ennélfogva

is.

contributiót

a

sereg

szolgáló

fentartására

csak akkor kell

fizetni,

ha az arra

tör-

vényesen rendelt alap nem elegend. A jövedelmekrl és közszükségekrl évenkint szá-

mot

kell adni a senatusnak.

Külön magyar haditanács állítandó a

alárendelve

bécsinek

és

magyar

fel,

mely nincs

nyelven végzi

teendit. (XIX.)

Összes sítsák.

szabadságainkat

a

külhatalmak

bizto-

is

(XX.)

Mint Biharban, váltását.

itt

De nemcsak

is

ellenzik az insurrectio

meg-

a nemesség begyakorlását sür-

hanem azt is követelik, hogy tanulja meg a modern hadviselést. Már a külhatalmak garantiájának követelése mugetik,

tatja,

hogy visszamennek a Rákóczi-kor hagyomáMég radikálisabb biztosítása a szabadságnak

nyaihoz.

az aranybulla ellenállási

Ha

pedig

a király

ezt

záradékának visszaállítása. nem tartja meg, ipso facto

feltámad a szabad királyválasztás joga. (24.) Törvényellenes,

hogy nem-nemest díszítenek

fel

püspöki méltósággal. Az ilyent be sem szabad bocsá-

Minden beneficiumra négyet ajánljanak, egyebekben a magyar apostoli király püspökkinevezési joga épségben hagyatván. „A királynak magyar honfiakból álló ministeriuma tani a diaetára.

alá legyen rendelve a diaetának". ^ A király pedig lakjék Budán. Ott rizzék a koronát is.

is

Grondjuk van az iparra

^

is.

Annak lehet

legna-

Et Ministerium quoque Regis ex nativis Hungaris con-

stans Diaetalibus Regni Comitiis subordinatum

sit.

(27.)

NEGYEDIK FEJEZET.

208

gyobb

díjak

felvirágoztatását

kitzésétl

remélik.

Óhajtják a borkivitel elmozdítását Lengyelország és Galiczia felé.

annyiban

Jobbágyaikról csak

mennyiben

gondoskodnak, a hogy azok panaszait törvény a törvény homályos részeit pedig

azt sürgetik,

szerint intézzék el

;

magyarázzák meg. Mint az egész utasítás, röviden, határozottan van is. „Esküszöm, hogy a nemzet nemesség kiváltságait, mentességeit és szabadságait megtartom és az adózó nép megmaradásán és könnyítésén fáradok",

szerkesztve

felségjogait,

E

üt

az eskü

a

közjogi és nemzeti radikalismustól

megyék

a tót

A

politikája.

midn els

követi Árvamegye,

régi jó

némileg

el-

hagyományt

czikkelyében felszólítja

Reviczky József Károly viczispánt és Abaflfy

követeit,

hogy

Ferenczet,

Budára

érve,

meg

becsülettel" látogassák

„ill

és

tisztelettel

a prímást és „más meg-

felel helyeket". Régebben ki volt mondva, hogy „az ország

oszlop állott éppen

:

tárnokmesternél

országbírónál,

oszlopainál",

tegyék tiszteletüket a követek.

stb.

De most

az esztergomi érsek.

nem dönti-e el a diaeta nem is emlékeznek meg róluk Elbb már említett projectumuk

tett tudni,

Ezért

most

Új csak az, kormányozhat, mieltt

A téka

min

meg nem

törvények és kiváltságok a

királyválasztás,

bajt

nagyon

is

és

II.

az utasítások.

alapján

elnyomást

nem

okozhat,

bízik örökös jogában.

állanak

nem

király

koronázták.

József

lehe-

vihara a többit.

hogy szerintök a

is.

csak egy

Nem

(3.

§.)

utolsó biztosi-

példája

mutatja,

ha a fejedelem

Ezért a követek

tár-

saikkal és a többi rendekkel tanácskozzanak a fell,

nem

kellene-e országos törvénynyel biztosítani,

hogy

209

TISZTÚJÍTÁS ÉS utasítás.

az elsszülöttség mellzésével azt választhassák meg jövre VI. Károly ivadékai közül, a kit akarnak.

Tehát a családi örökösödésnek megegyeztetése a az si magyar jogszokásnak

—

szabad választással felújítása.

Leopold herczeget csak akkor koronázzák meg, a feltételek fell megegyeztek. Mária Terézia

II.

ha

diplomája már

nem

helyet foglaljon az

Az új feltételek közt hogy a rendek a nádorválasz-

kielégít.

is,

tásnál akár a király összes jelöltjeit

és ezt mindaddig

is

visszavethetik

míg alkalmasat nem

folytathatják,

ajánlanak.

Ha

a király

nem

tartja

meg

a sarkalatos törvé-

nyeket, az engedelmesség megtagadható és az arany-

bullában kikötött felkelési jog ismét érvényre

A

A

koronázandó

királyi

felség

fejedelem

tekintélye

lakjék

így

az

jut.

országban.

emelkedik,

a

pénz

pedig a hazában marad.

Háromévi országgylést követelnek és pedig oly módon, hogy azt a nádori szék alelnöke is összehívhatja, ha a király elmulasztaná. De ha rögtöni subsidium szükséges, háború miatt,^ elegend az 1715. 8-ban meghatározott concursus összehívása

is.

Egyházi tekintetben nemcsak a protestánsok

tör-

vényes helyzetének elismerését sürgetik, hanem azt is, hogy a görög nem egyesültek a szabadság sphaerájába lépjenek. n. József összes intézkedései

megsemmisíttetnek,

azon hozzátétellel, hogy azon újítások ismétlése esetén az 1723. törvény érvényessége megsznik.

Törvényes nyelvül a régi szokás szerint a magyar és latin állapíttassék

Hogy a birodalom

meg

mindenkorra.

régi fényét

Marczali: 1790—91. országgy.

visszanyerje,

14

sür-

210

NEGYEDIK FEJEZET. kell Erdélynek,

getni

mint az

hozzátartozójának unióját.^

A

ország leányának és

birodalom és a korona

jogaiba vágó, hogy Erdélynek külön bárói legyenek.

Erdélyben más báró nem ismerhet el, mint a vajda és székelyek ispánja. Ez különösen akkor okozna bajt, ha az 1723. 2. értelmében ismét királyválasztás kerülne sorra.

Subsidiumról és insurrectióról a koronázás Késbb is csak úgy, ha

éppen ne tárgyaljanak. a megyét informálták,

A

törvény

eltt

elbb

terhe a rendekre

szerint a hadviselés

hárul. Ezért befolyásuknak érvényesülnie kell a

béke

és háború ügyeiben,

úgy mint 1569-tl 1687-ig volt. Lengyelország visszaállítása ügyében netán „így ha tárgyalni kellene a poroszszal, a subsidium már azért is

megtagadható, mert az occupatio

nélkül

ket

ment végbe

Ez a

is

a rendek tudta

sem

értesítették

eleve."

megye az egyetlen, mely a nagy poliéget kérdésében állást foglalt. Gralicziát

kicsi

tika akkori

nem

is

és a háborúról

tekinti a

magyar korona országának, st nagyon

hajlandó azt a lengyelnek visszaadni.

Ha

az uralkodó

oly

tárgyban tenne

propositiót,

mely nincs a törvényben, vagy éppenséggel bocsátkozzanak tárgyalásába, futárral a. megyétl

bvebb

újítás,

ne

hanem kérjenek külön

utasítást.

Egyáltalában ne

engedjék, hogy projectumokba bocsátkozzanak, vagy

intézményt átvegyenek, még akkor volna. Mert alaptörvény az, hogy az hasznos ha sem, ne kormányozzanak minket más országok módjára.

valami külföldi

Minden újítás veszedelem. A bels állapot fentartásához *

Tanquam

filia

tartozik,

et appartinentia Regni.

hogy

a

;

211

TISZTÚJÍTÁS ÉS UTASÍTÁS.

ruházatot az országgylés szabályozza az elharapódzó

fényzés, hicsapongás és mértéktelenség elkerülésére.

Ezek a rendek tehetségét, melybl a közálladalmat fenn

tartaniok,

kell

kimerítették.^

A

nemzeti

ruha

kötelez legyen. „Mivel Magyarország szent koronájának felsége

nemcsak a királyi személyben honolnak, hanem a rendekben is, úgymint a fpapokban, bárókban, mágnásokban és nemesekben a mennyiben tehát az, a ki a király személye ellen követ el felségsértést és azt megtámadja, merényletet követvén el a felségjogok ellen, méltán mondható felségsértnek és kegyelemre átadatik élete és birtoka magának a királynak vagy az attól kiküldött bíróságnak úgy ezentúl az, ki a karok és rendekben és ennek lényeges jogai

:

honoló felség és azon felségjogok ellen, melyek ezeket József királyig törvény és kétségbe

nem vonható

Szokás szerint megillették, szóval, írással vagy tettel vétene,

szintén

felségsértést

követne

el.

Az

ilyen

egyedül a hétszemélyes tábla ítéljen, úgy hogy minden jogorvoslat meg legyen a vádlottól vonva. Ily esetekben csak az országgylés gyakorolhat kegyel-

fölött

mezési jogot. Birtokai a szent koronára

A

fölött

azonban, mint a melyek

szállottak, a király

rendelkezzék."

nemzetgylés törvénye a lése-nationformában hat Magyarországra. Mindenesetre

franczia

ról ilyen

különös

okoskodás a felségjogot nem az államnak

hanem az azt legfólebb összességükben képvisel rendeknek, mint a szent korona tagjainak,

tulajdonítani,

személyei ^

qiiae

közt

osztani

ki.

Vagy

csakugyan

bír

Luxus, intemperantia, libidó. Regnicolarumque facultates, sustentando publico statui servandae erant, exhaustae.

Talán az „államfentartó elem" els említése.

(25.)

14*

212

NEGYEDIK FEJEZET.

minden fpap, minden nemes, minden báró és mágnás egyegy foszlányt a népsouverainitásból, mely t szentté és sérthetetlenné teszi ? Ez egyrészt az anarchiának, másrészt a kiváltságból kizártak

elnyomásának olyatén szen-

melyhez képest Eldorádó még Lengyelország. Ilyenre 1790-ben nem gondolt 'magyar ember. Számolni kellett azzal a ténynyel, hogy a negyedik tesítése volna,

rend nem

megyék

nem

nemes.

is

Ezért

azt

annyi a szabad

kir.

hogy a már csak-

kívánják,

szavazatait szaporítsák, mert most város, mint a

megye

és így

az aequilibrium felbomlik.

megye

Határszéli

létére

kamara, hanem a megye Izdenczy, Kéler felforgatták az

meg

nyesen biztosok

természetes

az a követ-

hogy csempészeti ügyekben ezentúl ne a

keztetése,

is

ítéljen,

és a külföldiek

si jogokat

kell

ket

közül Kaschnitz

és szabadságokat. Törvé-

büntetni.

világosan vétkeztek

És mivel a a hazai

királyi

constitutio

megdöntése munkájának elmozdításában, ket, mint a hon htleneit, minden méltóságuktól meg kell fosz-

gylésébl kizárni. megsznt Ulászló törvényének, mely a jobbá-

tani és az ország

„Mivel

gyok szabad költözését

eltiltotta,

érvényessége, az érde-

mes követek tanácskozzanak a rendekkel és a többi követtel a fell, mi módon lehetne legalkalmasabban a pórnép bizalmát a földesurak és a karok és rendek iránt ápolni és fentartani. Állapítsák meg, mikép, mely feltételek alatt lehet a többi földesúri jog megrzésével

a szabad költözést megengedni."

(89.)

Rosszul fogalmazzák a törvényeket.

A

protonota-

„komoly és a karok tekintélyéhez méltó szavakban szerkeszszék a törvényeket, különben elmozriusok

dítják

ket

hivatalukból".

213

TISZTÚJÍTÁS ÉS UTASÍTÁS,

„Mindenki szemtanúja, mennyire elterjedt a héber nép az országban. Ez a nép a mi földjeinken igen rosszra

magát

és

szokott

más polgártársak verítékén

így

élni.

II.

adja

csalásra és rászedésre

egészen

fajult,

József mégis

és vérén

polgárjogot

kezdett

neki adni. Törvényeinkben külön megállapítások van-

nak: hogy ne legyen vámos, a bányavárosok köze-

meg

lében ne lakjék; ezeket a mindennapi tapasztalat ez a nép, úgy hogy

dése

által

mutatja,

csalásai és

kell

tehát

eljárni

A

valamikép

útját

üzérke-

tett.

Ennek

kell

állani.

hogy egészen meg ne

ebben,

semmisítsék, mert mégis segít a kereskedés

sében és néha a földesurak

mellett

mennyire szapora

mindenféle

már egész községeket tönkre

a szaporodásnak

De úgy

kell újítani.

is

éleszté-

reászorulnak a zsidóra,

mintegy ellenméregre. Az ország javára czélszernek látszik,

ha az alkalmasokat, a többi polgár módjára,

besorozzák a seregbe".

Hogy arról,

a

jöv

fejedelem és rendek

meggyzdjenek

hogyan bántak az adózó néppel,

ki kell mutatni,

hány özvegy gulyásné meg kaszásné maradt a háborúba kirendeltek után. mutatni azt

is,

Jó lesz a fejedelemnek be-

mennyibe került a földmérése népének

és a földesuraknak.

Fbenjáró ügyben mindenkinek engedtessék meg az

appellatio. Utoljára

is

az

élet a

f, fontosabb a

vagyonnál.

A

lelkek

uniója

lévén

eltörlésével engedtessék

vát

meg

a

fczél,

az

1687.

23.

a protestánsoknak Hor-

— Dalmát-köz országokban a birtokszerzés,

mire az

megyék, úgy látszik, különben is hajlandók. Minden egyebet, mi a birodalom díszét és hasznát illeti, a követ urak buzgóságára bízunk". ottani

214

NEGYEDIK FEJEZET.

Teljesen

couservativ

minden

felfogás,

újítástól

de azért a lehetvel megalkudó. Minden kívánságnál ott van a záradék is. A szabad költözést meg-

irtózó,

engedik törvényes korlátok közt akarják

szorítani,

;

a zsidókat meg-

de teljesen tönkretenni nem.

Sopronmegye máj. 6-án

Festetics Ignácz elnöklete

követekül megválasztotta Szentgyörgyi Horváth

alatt

Zsigmond udvari tanácsost és felsöbüki Nagy Sándor alispánt. Azután a gravamenek és postulatumok összeírása végett deputatiót küldtek ki és pedig Széchenyi

Ferencz, Pejachevics

Károly és Szluha Lajos grófofelsbüki Nagy Imre kano-

kat, a követeket, Kéler és

nokokat, Eötvös Pált, Esterházy herczeg jószágigazga-

Fock Pált, Széchenyi tiszttartóját, Német Mihály, Vörös József, Sághy Dániel és más táblabírákat és

tóját,

Ez a küldöttség elvégezte munkálatát, megyének sérelmeit. Ez az utasítás egyike a legbvebbeknek és legjob-

szolgabírákat.

az egész országnak és a

ban kidolgozottaknak.

A

követok tegyék tiszteltöket a

prímásnál és a többi fembernél, szintúgy a personalisnál,

kinek átadják megbízásukat. Megillet helyöket

a diaetán keményen fenntartják és

és a többi

követtel

furakkal egyetértve közös ervel munkálják az

édes haza javát.

Az

I.

9.

szerint a

alatt állanak. Ezért az

nemesek csak a koronás

király

utód félév alatt múlhatatlanul

tart-

son koronázó országgylést, különben az engedelmesség

megsznik. Ha az utód

nem

sére

erre és a feltételek teljesíté-

hajlandó, vagy a törvényes

feléled a szabad királyválasztás^

teleknek ^

Eo

potestas.

meg nem ipso reviviscat

felelni SS.

et

és 00.

idn

túl halasztja,

joga, mert e felté-

a jogról libera

lemondani,

Regem

eligendi

215

TISZTÖJtTÁS ÉS UTASÍTÁS.

egy. Tehát félév múlva a nádor hívja össze a király-

Ha nem akarja, vagy ha nincs ha ez sem, a tárnokmester ha vonakodik, magok a rendek állapítsanak meg

választó országgylést.

nádor, az országbíró

ez

is

;

;

határidt és válasszanak új

királyt, új

nádort

stb.

a

régiek elmozdításával.

A

nádorság régi hatáskörébe helyeztessék vissza

három hónapig maradjon üresedésben. magyar nemzetségbl válaszszák.

és legföllebb

A

nádort

régi

„Az uralkodó családból valót azonban sohase válaszszanak, mert gyanút kelthet, hogy a királylyal az ország szabadságainak felforgatásában

A

meg nem

király

ház

egyetérthet".^

hallgassák,

bevéve az ellenállás jogát

alatt

az

míg a

is,

és az

alaptörvények ellenére kiadott

rendeleteket semmisnek

A

se

összes szabadságainkat és

ersítette

kiváltságainkat,

osztrák

meg

propositiókat

kir.

nem

nyilvánította.

hitlevelet a többi renddel együtt állapítsák

körültekintéssel

teljes

és

meg

minden kigondolható el-

hogy a nemesi kiváltságot többé sohase

vigyázattal,

érhesse sérelem.

Ha

a király távol van, az egész törvényhozó hata-

lom a rendekre

A

diaetalis

száll.

tractatusban az legyen a fszempont,

hogy ne engedjenek semmi sérelmet a nemességen, ideértve

az

armalistákat

is.

Tekintetbe

a török háború, fuvar és élelemadás az

adózó

lehet

véve, hogy

által tönkretette

úgy hogy az eladósodott, föl sem hogy az új uralkodó növelni akarja az

népet,

tenni,

adót, inkább jelentékenyen csökkentsék azt.

Egyebekben a *

E

stirpe

kerületi többséghez csatlakozzanak.

Regnantium ver

—

nunquam

constituatur.

216

NEGYEDIK FEJEZET.

Ha

ezt nem teszik és a circulus ezt bejelenti a megyének, visszavonhatatlanul visszahívják ket.^ Az országgylés koronázás eltti határozatait

Ulászló választási feltételeinek 18. pontja értelmében

fogadja

eleve

is

maga

tudja legjobban,

Mert minden nemzet minek megállapítása legczél-

a király.

el

szerbb az idkhöz és viszonyokhoz képest.^ Katonai ügyekben körülbelül megegyezik az utasítás a többi megyékével. Követeli, hogy a király háború és béke dolgában a magyar femberekkel tanácskozzék, de ezt a jogot

nem

foglalja le az ország részére.

nem

Senatust azonban

említ.

A

helytartótanácstól

csak azt várja, hogy ne tegyen közzé törvényellenes

A

királyi parancsot.

honáruló tanácsosok Ulászló tör-

vénye értelmében elítélendk és ez a törvény a kanczelláriára is kiterjesztend.

kötelessége,

hogy az

A

ily perfid

tanácsosok törvényes tanácsot a diaetával

közöljék.

A

mostani magyar katonaság költségére vonatko-

zólag

az

országgylés számítsa

ki,

A

a jövedelembl számát felemelni. idején

segítse a

útjavításban,

mennyiben lehet katonaság béke

megyéket a bnösök üldözésében,

más közmunkákban. így megszokják az

engedelmességet a statusok

adózó nyomorult

iránt, az

nép terhe pedig csökken. Törvény rendelje

el,

hogy

az összes katonai felszerelés az országban készüljön.

Sok törvényünk

követeli a számadást

jövedelmérl. Most

is

vájjon a hadiadót

tisztán

szükséges

ez,

az

ország

különösen a fell:

a magyar

katonaság fen-

tartására fordították-e ? '

*

porum

Irrevocabiliter revocandi.

Cum

cuivis nationis optime

notum

sit,

quod

circumstantiis magis conducat statuere.

sibi

pro tem-

217

TISZTÚJÍTÁS ÉS UTASÍTÁS.

Minden igazgatásba behozandó a magyar nyelv, az

igazságszolgáltatásba

dítsák le magyarra

;

is.

A

régi

törvényeket for-

az újakat magyarul szerkeszszék.

Kivéve a nádort és a prímást, más senki se jon örökös

fispánságot.

bír-

Figyelemreméltó, hogy ezt

éppen a herczeg Esterházy - család örökös megyéje sürgeti.

A

régi tanítási

mód, tehát magyar és

latin nyel-

ven, iktattassék törvénybe.

Most csak ideiglenes az úrbér. Ezt úgy

kell a

törvényhez alkalmazni, hogy a földesurak joga „utendi et fruendi"

épen maradjon, a jobbágyok elnyomása

pedig elkertiltessék.

még

Pénzverést illetleg

a

diaeta

alatt

vissza-

helyezend a régi állapot. A pénz kivitele eltiltandó. „Bizonyos, hogy a fejedelem a pénznek sem súlyát, sem értékét nem változtathatja a rendek nélkül, még kevésbbé a pénzeken lev képet, sem pedig idegen, el

nem

fogadott pénzeket az országba

Magyar legyen a

A

posta,

az

nem

bocsáthat."

osztráktól független.

mostani postamesterek megmaradhatnak ugyan, de

esküdjenek hséget az országnak.

Késbb

nemes jöhessen helyökbe. „A közhír a leveleket felbontják." Ezt

bnösöket az 1723.

59.

meg

alapján

csak magyar

azt állítja,

hogy

kell vizsgálni és a elítélni

és

elmoz-

dítani.

Nagy károkat okoz minczadot legyen.

a harminczad emelése.

mindig a diaeta rendezte,

Az országgylés dolgozza

ezentúl

A

har-

is

úgy

ki a tarifát és ezen

a király önkényesen ne változtathasson.

magas toleA zsidókat mérsékelten meg keU takaz országos pénztár részére. Ebben nagy köz-

El kell törölni a zsidók rantia- taksáját. sálni

túlságosan

218

NEGYEDIK FEJEZET.

jogi változás foglaltatik.

A

királynak

taksa a királyi oltalomért járt át

;

fizetett

türelmi

most az ország vegye

ket. Csökkentsék a vadásztilosokat

a paraszt

;

is

vehes-

sen puskát.

A nyomdákra lico)

felügyeletet a

való

köznek (Pub-

szerezzék meg. Tehát világi, ne egyházi hatóság

gyakorolja a censurát. Akadémiát kell

felel

hogy ezért ne

nyomdával,

felállítani,

meg-

külföldre

kelljen

menni.

Minthogy a rendek bírják „a törvényhozó hatalom legnagyobb részét", tehát a ki az állam rendje és az alkotmánya ellen ír, felségsért gyanánt bünte-

tend. Egy külön czikk jogát égessék

el,

íróját pedig proscribálják.

kérdésekben a

Felekezeti

hogy Grossing köz-

követeli,

teljes

jogegyenlséget

akarják megvalósítani.

Belgium mozgalmait illetleg a követek, részben, hogy bizonyítsák Magyarország hségét az új király részben,

iránt,

milliót

kap

mert az

onnét,

mi

osztrák ház

elsegíti

a

évenként több

magyar termé-

nyek kivitelét, azon legyeuek, hogy ez a tartomány, felsége már orvosolta, alkotmelynek sérelmeit mánya helyreállítása mellett visszatérjen hségére.

Ha nem, Magyarország

kész ellene subsidiumot adni.

Nemcsak a magas politika mezejére térnek át, hanem a magas financiát is érintik. Az országos pénztár csak kevés eszközzel rendelkezik. Az indigenák taksáján kívül, mint láttuk, a zsidók

adóját

is

oda kívánnák

fordítani.

De

így

is

nagy a pénzhiány. Ennek orvoslására kérjék meg ö *

Status pubücus et constitutio.

219

TISZTÚJÍTÁS ÉS ÜTASlTÁS.

24

felségét, bocsásson ki

ebbl

feltétele alatt.

dek

millió forintnyi

bankót^ és

adjon kölcsön az országnak 4°/o"ra, betáblázás

Ebbl

a pénztárból lehet aztán a renközköltségeket

a

beleegyezésével

fedezni,

utakat és hidakat javítani és az áradások

az

megszün-

tetésére csatornákat ásatni. (93.)

íme Széchenyi nagy gazdasági

és

közmunka -ter-

veinek embriója.

Csak érdemes magyaroknak adományozzák a cusra

szállott

különben

is

Józsefet

II.

birtokokat.

indigena,

ama nagy

erszakos

eljárása

hogy

érdeméiért,

elhagyására

bírta.

E

Spielmann pedig legyen indigena, taksa nélkül.

ts

javaslásban

nehéz

fis-

kapjon Kaunitz, ki

Ilyent

Széchenyi

ajánlására

ket-

nem

ismerni.

Míg a többi megye törvény alapján követeli a királynak az országban tartózkodását, Sopron ezt kéri felségétl.

Befejezésül pathetikus szavakban térnek vissza a

leglényegesebb kérdésre. sérteni.

A megye

Ok nem

akarják

felségét

szintén hódol fejedelmének. Véget

akarnak vetni a kölcsönös bizalmatlanságnak. Annyiszor vétett az osztrák ház a

szerzdések

ellen,

a nemesi

szabadság ellen fordította a katonaságot, a felekezetek, a

mágnások

bágyok közt zott,

és nemesek, a földesurak és job-

viszályt szított, idegen

hazaárulókat

emelt a polczra.

az országot, de az osztrák birtokokat

módon kormányEzek döntötték is,

a bizalmatlan-

ság örvényébe. Ezért kell mindent e diaetán elintézni. felsége ezt ne

magyarázza

balra, hisz a

rendek

örök idkre akarják az osztrák uralom erejét, díszét,

*

excudi faciat.

220

NEGYEDIK FEJEZET.

A

biztosságát elsegíteni.

mint készek verket a sza-

badságért ontani, úgy az új szerzdésért is. Nem akar a nemzet más királyt. Ebben bíznak, tudják, hogy uralkodása Itáliában igazságos

Belgium szabad-

volt,

ságát visszaállította, bátyja törvénytelenségeit eltörölte,

ö

az

lesz

doggá és

új

épület

biztosítsa

alapítója.

Tegye országát

bol-

mindenkorra ennek húségót utó-

dai részére.

Veszprémmegye

is

ezen a gondolaton kezdi: Fczél

A

a bizalom helyreállítása.

„mostani legkegyelmesebb

urunkban" teljesen megbíznak.^ Tudják, hogy a törvények leghívebb

kez

uralkodók miatt megköveteli, hogy a fegyveres

ellenállást

az

lesz

re. De a biztosság a követ-

visszaállítsák.

Csakhogy ez a jog csupán

országgylést és a megyéket

illeti,

nem pedig

egyeseket.

A

nemzeti katonaság esküt tesz

;

az országból ki-

vonni csak a rendek hozzájárulásával szabad. Külföldi hadakat csak az ellenség ellen, vagy a közrend

érdekében lehet behozni, a rendek gára.

A

tisztek,

írásbeli kívánsá-

a mennyire az igazság engedi, magyar

nemesek legyenek. Kinevezi ket a

király,

a nádor

ajánlása alapján.

Mint már régebbi (márcz.

mondja,

gylés

a József

által

ll-ild)

reservált

elé valók és így a vallás

határozatuk ki-

ügyek az országügye is. Sajnálják,

hogy a felség a nemesség egy jelentékeny részét a tolerantia

felle

vezéseket,

megadni.

^

által

kivette

a törvények oltalma alól és

önként rendelkezett.

Nem

irigylik

tle a ked-

st a diaetán sokkal többet készek nekik De addig a törvény maradjon érvényben.

Clementissimus

modemus

dominus.

221

TISZTÚJÍTÁS ÉS UTASÍTÁS.

Kívánják

a

szerzetek

bevett

egyúttal válaszszák

ket

visszaállítását,

de

külön az osztrákoktól. Ezek-

nek latifundiumai Magyarországnak nagy kárt okozmint nak. A magyarokat kizárják az apátságból, nagy sérelem és Szalavár is p. 0. Zirczen történik megingatja bizalmukat a külföldi szerzetek iránt. Ez apátságot Pannonhalma alá kell rendelni.

Az úrbér maradjon meg, de a

földesúri

jogok

Törvényes alapul az 1741. 8. szolgál. De a törvény mellett a humanitás is szem eltt tartandó és a mennyire a törvény és földesúri jog engedik, a mostani úrbér szigorát is lehet némelyekben

fentartásával.

„Hogy amazok

enyhíteni.

nek és

is

belsjükben meggyzdje-

mennyivel jobb a törvény oltalma

érezzék,

maradniok, mint szabad akaratuk önkénye sze-

alatt

rint igazgatni

Az 1723.

magokat 6.

és vagyonukat".'

(,9.)

az egész nemességet felmenti az adó

Tehát az armalisták és egytelkesek se fizessenek taksát. Ha pedig ez nem megy, csak a jobbágy vagy polgártelkesek vagy zálogon ülk fizessék, a többi nem. alól.

Sürgetik Galiczia, a Partium és Erdély bekebele-

Az utóbbi annál könnyebb, mert a

zését.

egyesítve resztülni

van.

az

Ha azonban mégsem

uniót,

a

kanczellária

sikerülne

ke-

újra válaszszák

kanczelláriát

ketté

Törvény évben.

mind a

'

esse

De

hozzá

kell

tenni,

4 statusa egyazon és ne

Ut et

minden három hogy az ország

szerint követelik a diaetát

külön

üli

külön

intimé convictos se esse sentiant,

penes praesidium Legis

manere,

quam

táblánál

praestabilius fluxu

voluntatis arbitrio, se fortunasque suas gubernare.

liberae

222

NEGTBDIK FEJEZET. diaetai

tartsa

giuma;

ülését.^

Mindannyinak egy a priviléa megkülönböz-

egy nemzetet képviselnek,

Mágnásoknak csak azok

tetés tehát alkotmányellenes.

tekintendk, kiket az 1687. 10.

elsorol.

tehát ki-

Itt

köznemesség indulata az aristokratia, fnemesség és annak politikai túlsúlya

fejezést nyer a

a

születési

ellen.

Minden hivatalba bevitessék a magyar

nyelv, „a

nemzet díszére és a mostani legcivilisáltabb, nyelvket kimvel nemzetek gyakorlata szerint", HorvátSzlavón - Dalmátországokban és Galicziában azonban

maradjon tanulják.

meg a latin, míg a magyart meg nem Ha mireánk parancsolták az idegen nyelvet,

minket sem lehet jogunktól

Az

eltiltani.

igazságszol-

gáltatásban és az egyházban azonban megmarad a latin nyelv használata.

Budán, az ország szivében lakjék a magyar Budáról csakúgy lehet kormányozni,

mint

király.

Bécsbl,

így az apostoli királyság megrzi uralma fényét és a trón fenségét. Arra kell az igazságos uralkodót kérni,

hogy a

királyi

nyelvünkre.

herczeget taníttassa

Ez

mindjárt növeli a szeretetet.

Nagy és trhetetlen sérelem, hogy terményeinket nem vihetjük úgy az örökös tartományokba, mint azok ide.

így

értékük

csökken.

Gyáraink

mennek. Aranyunkat Bécsben

nak vámok és

tarifák

Mindent Triesten

át hozatunk.

productumainkat ingyen

miatt

verik.

ebben tönkreTengerpartunk-

nem vehetjük

hasznát.

Nem követelhetjük,

bocsássák

ki,

de

hogy

barátsá-

Eo addito, ut omnes quatuor Status Regni ad eandem, non ver distinctam Tabulam conseasus suos Comitiales cele*

brent. (14.)

:

223

TISZTÚJÍTÁS ÉS UTASÍTiS.

guktól viszonosságot várhatunk.

A

tengerpartot virágzó

állapotba kell hozni.

Közjogi tekintetben igen mérsékelt utasítás. igen hánytorgatja az örökösödés poldot

eleve

is

elismeri.

Egyetlen radikális

Nem

kérdését,

Nem

st Leo-

buzog a senatusért.

czikkelye az, mely az aranybulla

teljes visszaállítását követeli.

De

nemzeti tekintetben

a legtartalmasabbakból

és

bár

való

nemesi, a jobbágyok iránt legalább

minden ízében patriarchális jó-

akaratot mutat.

Még kevesebbel

beéri

Gyrmegye. Még csak

új

diplomát sem követel. Elég, ha az új király szorosan

megtartja

Károly

III.

venni, a mit a

hitlevelét.

Hozzá

kell

azonban

megyék kivannak.

Míg ez megállapítva nincs, a követek semmi személyes ügybe ne bocsátkozzanak. Csak a kir. tábla számfeletti tagjainak szavazata ellen tiltakozzanak.

Ezután inkább phrasisnak hangzik, ha mégis azt hogy a felséges osztrák ház nem tartván

vitatják,

meg

a

kétoldalú

szerzdéseket,

hatalma Magyarországon,

örökl

királytól új feltételeket kérni.

mindenkorra biztosítsák a

A

melyeken

a rendek jogában

királynak

Az

alapult áll

az

új feltételek

constitutióját. Ilyenek

kötelessége

legyen az összes karok

és rendek által elfogadott törvény szentesítése és ne

legyen módjában az olyan törvénytl,

melyet a ren-

egyértelm szavazattal szereztek, megtagadni beleegyezését. Ez tehát még felfüggeszt vétót sem enged az uralkodónak. Természetes, hogy a béke és háború jogát is csak dek

a karok és

rendekkel együtt gyakorolja a király.

„Minthogy bizonyos, hogy az országnak joga van szövetségre lépni és alkotmányának

biztosítást

keresni.

224

NEGYEDIK FEJEZET.

hadakozó hatalmasságokkal kötend

a most velünk

békébe, valamint más szerzdésekbe

befoglalandó,

is

hogy a mostani diaetában megállapítandó alkotmányunkat elismerik és biztosítják." Csupán a törökkel állott akkor a nemzet nyilt

Annak

háborúban.

garantiája

emlékét

újította

királyra

nézve mindig lealázó

elméleti

érték.

küls

Gyakorlati

ha

biztosításnak,

porosz és

lengyel

nélkül

izenet

udvar.

a

idk

legszomorúbb

volna meg, a nemzetre úgy, mint a

marad

értéke

hadakozó

a

államokat

is

úgy van a

felek

értjük,

viszonyban

ellenséges

Az egészben az az

legföUebb

és

csak

alatt

állott

a

bécsi

eszme, hogy a

életrevaló

magyar állam elismerése az európai hatalmak vessen véget hazánk provinciális,

Különös gondot

A

rendezésére. készítsék

;

függ

diariumot minden kerület választottjai

aztán gondoskodni kell átnézésérl és ki-

nyomatásáról.

A jegyzk

választott követek legyenek,

de azért a protonotáriusokat se zárják eltt,

két

gyorsítás

látszik

ne

czéljából,

hanem

tábla,

latunmak

által

létének.

bels ügyeinek

a diaeta

fordít

a

had-

kikkel

külön

rendekét. Mert ha ezeket

megye

ken,

inkább

Koronázás

együttesen. Ez a veszprémi postumegfelelni,

azonban nem hanem éppen a f-

valóban

a köznemesség hatalmát emelné,

ez a

ki.

tanácskozzék a

nem reformálják úgy, mint frendek száma nem csök-

kívánta; ha a

ezek gyakorolnak

elhatározásaira, mint megfordítva.

befolyást a követek

A

XVII. és XVIII.

század diaetáinak története ezt teljesen kimutatta.

Ez a megye legfontosabbnak

is

a nemzeti

a bels

katonaságot tervezi a

garantiák

közül.

Eddig a

fejedelem párthívei erszakkal ijesztették az országot és

nem

sikertelenül.

Hogy

ez többé ne történhessék,

225

TISZTÚJÍTÁS ÉS UTASÍTÁS.

az egész magyar és horvát katonaság és az adó alól

felmentend határrség

esküt tegyen az országnak

is

csak úgy, mint a királynak. Ez a katonaság csak a szent korona országai haditanácsa és törvényeinek,

mely a nádor vezetése alatt egészen független a német haditanácstól. Csak az országgyléstl annak nyilvánított ellenség eUen küzd ez a sereg, alatt álljon,

magyar és indigena, nemes és nemtelen tisztek alatt. Hazánk constitutiói szerint a nemesség kötelessége a honvédelem.

E

czélból a nemesség, évenként

mikor nem folyik nagyobb gazdasági munka, két héten át fegyvergyakorlatot tart a megyéktl kijelölt helyen. Tlsztektil erre alkalmas megyei olyan idben,

magistratusok szolgálnak.

A

helytartótanács

félretételével

követhette

azért

tisztán a király

az uralkodó nevezte

ki.

akaratát,

a

törvények

mert tagjait

Ezentúl a rendek ajánlják a

királynak a magyar rendi tanács tagjait.^ Senatusról tehát

k

hogy

az

sem tudnak, de azért mégis rendkívül lényeges a tlük tervbe vett változás. Röviden abban áll, addig

kormánynak

királyi

ezentúl

rendi

legyen a jellege.

Mindezek a hitlevélbe alkotmány

biztosítékai, a

foglalandók

koronázás

és

mint

az

eltt tárgyalan-

dók. Általában az 1608-iki

lebeg a rendek eltt.

A

nagy országgylés képe mint akkor történt, most is

hogy a koronázás eltti czikkek törvénybe mennek, akár kedvére vannak a királynak, akár nem. Csak két dologról feledkeztek meg arról, hogy az 1608-iki alkotást Bocskay diadalmas támadása és Rudolf császár elzte meg, de meg arról is, hogy

azt várják,

:

^

Consilium Regnicolare Hungaricum. Marczali

;

1790—91. országgy.

15

226

NEGYEDIK FEJEZET.

Mátyás fherczeg akkor csak kormányzó volt és csak a czikkek hozása után választották meg királynak,

most pedig még a legvérmesebbek és legszélsk sem szólhattak nyiltan királyválasztásról.

A koronázás utáni törvények közt az els az legyen, hogy a hizelkedket, kik behozták az idegen uralkodási módot és a kir. biztosokat, mint hazaárulókat üldözzék.

Közjogi rendszerünknek sarkköve a nádor. Ezt a

magas méltóságot, az elst a magyar tölthesse be. letett Sopronban

:

dot. Viszont

roniak,

nem nem

zárják kötik

hogy csak

régi

ki

király után, Itt

csak szü-

óvatosabbak,

mint

directe a királyi csalá-

magokat ahhoz, mint a sopnagy nemzetség sarja emel-

kedhessek oda. Socialis tekintetben érdekes és a mai viszonyokra

emlékeztet, hogy külön törvényt sürgetnek a szolgák fogadásáról

és

egyforma bérérl. Ezt a József-féle

megsznése Ezekbl képét nyerhetjük

cselédrendtartás

ország hivatalos

politikai

tette szükségessé.

az akkori

nemes Magyar-

gondolkodásáról,

reményeirl, aspiratióiról és

terveirl

czéljairól.

egyetlen, miben valamennyien

egyhangúak a nemesi kiváltság fentartása, mindenkorra való biztosítása. Eltérés e pontban csak annyiban van, a meny-

Az

nyiben némely megye jobban

umok kiaknázásának

:

részletezi a privilégi-

módját, mint a többi.

Egyetértenek az új követelések jogi alapját illetleg is. A szerzdések megszegése újak megkötését teszi

szükségessé.

De már

abban, a népfelség elve

alapján, vagy históriai jogok alapján menjenek-e végbe e változások, ismét eltérnek egymástól. A legtöbb a törvényhozó hatalom túlnyomó részét a rendek

227

TISZTÚJÍTÁS ÉS UTASÍTÁS.

javára igyekszik

lefoglalni.

De egy

sincs,

mely a

koronás király részvételét a törvényhozásban

csök-

kenteni akarná.

A kormányt

hogy Némely megye igazán convent módjára akarná a diaetát szervezni, úgy hogy az ne csak törvényt hozzon, hanem meg is válassza annak végrest bíráskodjék is. Annyira él bennök a hajtóit, megye, hogy az országgylésben sem látnak mást, mint egy nagyobb és hatalmasabb sedriát. illetleg általános a követelés,

az rendi legyen.

Szintúgy

általános

óhajtás a protestánsok jogait,

mint szerzdéseken alapulókat elismerni, a birodalmat régi

fényében helyreállítani és

nemzeti képviselet vezetésére

a

és

és

végs

biztosítékul a

kormány befolyását a külügy

katonaság

igazgatására

is

kiter-

jeszteni.

Mindannyian élnek-halnak a nemesi szabadságért,

els sorban az adómentességért. De arra már csak kevesen gondolnak, hogy a nemesség e kiváltságai fejében köteles volna nemcsak az alkotmányt megvédeni, hanem az országot is fegyverrel a küls ellenségek ellen. Gondolnak a fegyveres ellenállás törvényesítésére, de az nem jut eszökbe, hogy a rendes katonaságot, mely állandóan védi az országot, legalább

részben

fizesse

az

a

nemesség,

melynek helyében

ontja a vérét.

Egyáltalában, noha systemáról

szólnak, nemcsak hanem lényeges pontokban is eltért, ellenmondót akarnak. És az ilyen eltéréseket és ellenmondásokat nemcsak a külömböz megyék

egyes részekben,

utasításai összehasonlításánál találjuk

ötlenek

ban

azok

meg, szemünkbe

egy és ugyanazon megye instructiójá-

is.

15'

NEGYEDIK FEJEZET.

228

Ennek oka pedig a magyar közéletnek legmélyébe A nemzet még csak alakulóban van. Egy dolog van csak. miben mindenki egyetért abban, mit nem akarnak. Az idegen uralmat, az ország elnyomását, vágó.

:

mind elítélik mind szeretnék mindenkorra biztosítani a magyar szabadságot, a nemesi kiváltságot egyaránt. De már abban, mit akarjanak mi legyen a szabadság ;

;

kiváltság

és

igazi

biztosítása,

osztályok véleménye eltér.

egyes

az

Már pedig

rendek és

az unió érde-

kében mindegyiket egyaránt meg kell hallgatni és nyugtatni. Ott, hol a nemzet politikáját nem a közmindent

érdeknek

túlharsogó

mindig csak compromissum csoportok

parancsszava

intézi,

egyes

érdek-

az

lehet

megalkuvás és pactum, de egyenes

közt,

tudatos haladás, mely ha kell, elítéleten és érdeken

Egyaránt a karokhoz

soha.

átgázol,

tartozó a

kívánalmaik

tehát

és protestáns,

és

rendekhez

és

fpap, a mágnás, a köznemes

;

a katkolikus

sérelmeik egy-

aránt el vannak sorolva és utasításul adva. Az aztán

az országgylés dolga, hogy válaszszon köztük, vagy

egyaránt ne

tördjék velük, mint gyakran egymást

kizáróval.

Ki nem

foglal köztük helyet, annak hatalmát megannak törvényes jussait elismerik ugyan, de lehetleg azon kort veszik alapul, melyben a jussokat legkevésbbé érvényesíthette. Pedig a magyar respublikának épen nem jelentéktelen részei vannak

nyirbálják,

ebben

a

helyzetben

:

a

király,

a

városok,

a pa-

rasztság.

Bels bonyodalmaink összeszövdése

nem az

foglal állást. árt

;

végs

az általános

hogy a király ekkor még Egyelre kormánya lehetleg követi okozta,

európai helyzettel

megállapodását

akkorra

halasztja.

;

229

TISZTÚJÍTÁS ÉS UTASÍTÁS.

mikorra

pedig

A nézi,

vájjon

eldl,

tehet szabályozására, mit

mit

nem? st

városi elem tétlenül,

igen

holott

bizonyos rokonszenvvel

érdekei

fontos

forognak koczkán.

Az egyes községek élén többnyire nemesek

A

nem

városok közt

állanak.

jöhetett létre oly ers, lelkesít

közt. Nagyon már azért is tartózkodók. Aztán jó circumspectus hagyományuk szerint, tudva, hogy nem tlük függ a kimenetel, természetes oltal-

és is

felemel kapcsolat, mint a megyék

érzik idegen voltukat és

mazójukra, a királyra bízzák ügyüket.

Másként cselekszik a parasztság. Az együttérez a sínyAz idegen uralmat lette meg legjobban. De azt már nem akarhatta, hogy József bukásával „a rossz újságokkal dugába dljenek a jobbacskák is".^ Pedig a nemesség máris kezdi

nemzettel, a nemességgel.

„törni a paraszt

az eskü

A

szarvát".

nem maradt

el,

humanitás említése és

de azért csak kevés megye

nyugodott bele az úrbérbe

;

a szabad költözést pedig

egy-kett akarta fentartani.

alig

ellen megoltalmazzák a pórnépet,

az

másnak

A

királyi

nem

hatalom

engedik, hogy

szolgáljon.

is

Különösen a

tiszántúli

megyékben, hol a nemesi legdurvábban nyi-

önérzet a leghangosabban és tán latkozott,

készült

A nemesség

a jobbágy

szól a királynak és a

szempontjából is.

szabadsága védelmére.

gyülekezik és fegyverkezik. Ez egyaránt

is

pórnépnek. Már csak védelem

ugyanazt kell tennie a parasztnak

És mivel a szabad költözést a királynak köszönte

mivel az volt legfbb, egyetlen védelmezje urai ellen,

*

Horváth

Ádám

levele

Kazinczy

Ferenczhez,

1790. febr. 18. Kazinczy Ferencz levelezése.

II.

36.

Száutód,

^

NEGYEDIK FEJEZET.

230

a maga jussával együtt a király örökös jogáért

is

kész kiállani.

Ennek a helyzetnek a következése bolcsi, bihari,

volt a sza-

zempléni parasztok csoportosulása. Kifeje-

zése pedig „a parasztok decretuma", melyet Szabolcs-

megye 1790 május 14-én

küldött be az egriérseknek.

„Óh, eleitl fogva sok kínt látott szegény parasztok,

mondok, könyörüljetek magunhogy az urak igavonó barmaikká hogy minden héten hat nap toljuk az

halljátok meg, a mit

midn

kon,

akarnak

látjuk,

tenni,

urak jármát."

„Akarják azt

is,

hogy a kutyái és disznói vérrel

a mi vérünk egy becsben legyen, csak jókedvükbl is

kínozhassanak, verhessenek és megölhessenek ben-

nünket, mert azt mondják, hogy úgy pénzekbe vagyunk, s úgy bánhatnak velünk, mint a disznóha akarják eladhatnak, ha akarják megölhetnek, mint a disznót akarják a királyt is úgy tenni, hogy mirajtunk nekik azt a hatalmat megengedje és erre a király megesküdjön, hogy ket ebben nem hábo-

mint a disznó

val

;

;

rítja."

„Hát felvegyük- e nyakunkba e baromi igát? Hát disznók vagyunk-e,

hogy csak annyi a becsületünk, nem embervérünk van-e nekünk

mint a disznóknak, hát

hogy csak maga mulatságából is valaki kiontsa, nem a mi fiainkból áll a katonaság, kik a királynak híven szolgálnak, nem mi tartjuk-e a királyt és az katonáit és ezért nem érdemeljük-e, hogy az ország-

is,

hát

ban legyen egy telkecskéje kinek-kinek közülünk." így igazán még a kutya is .

1

.

.

disznó

anyáktól

ilyenképen

Egri érseki levéltár.

ugatna:

születtünk volna,

„Bolond a pa-

231

TISZTÚJÍTÁS ÉS UTASÍTÁS.

rasztember és a béka nemesebb teremtett

volna

állat

nálunknál".

Rajta hát egész

emeld

fel botodat,

parasztság,

könyörülj magadon, baltádat a kegyetlen,

vasvilládat,

ingyenél, liúzó-vónó, országpusztitó, királytlopó urak ellen,

egyez

szájjal,

szívvel

mint

kiáltsd

a tá-

tos ezt:

Második József császárunknak és királyunknak minden elrendelései mellett megmaradunk, abból csak 1.

egy hajszálnyit

eltörölni

is

az Isten mondotta bánt,

nem engedünk, mert mind

igazságosak és hasznosak

szentek,

vagy csak

volna néki

És ha valaki

szól is ezért, egyszerre

a mely paraszt azt holtan

is

nem

mintha

valának,

azokat.

üti,

öld

meg

azt öld

és

meg,

is megérdemli, hogy meghaljon. Minden földesúr udvarából minden cseléd, szakács, inas, kocsiS; béres, drabant sat. egy hét alatt kitakarodjék, a földesúr is ne csábítsa, hanem maga küldje, különben abban a helységben lakó parasztok a földesurat egész házával együtt konczolják fel, az

mert az 2.

olyan lévnyaló udvari cselédeket pedig rakásra kötöz-

zék és mint régen a boszorkányt,

meg

mely helységbeli parasztok

és a

cselekedni, észre

és

még

elevenen

a

sem

ezt

veszik, mikor rájuk

gyermekeiket

is

égessék

nem fogják

felkonczoljuk

rohanunk az

ilyen

veszni szeret parasztoknak. 3.

Fispánok, viczispánok, szolgabirák, nemhogy

tisztségeket

feltartsák,

de

tisztségeknek a nevét se

viseljék,

külömben magok lesznek magok veszedel-

meknek

okai. Ördöganyjától született lévnyaló hajdúi,

ti

is

hazamenjetek, parasztok vagytok

ti,

a parasz-

tokkal tartsatok, mert ha nem, lábbal akasztatunk fel

benneteket és mindenitek mellé hét urat fogunk

állí-

:

£32

NEGTEDIK FEJEZET.

kik majdan harapófogóval fogják leszedni a húst

tani,

rólatok. 4. Elete

nem

veszedelme

bír vele, a

dolgára egy paraszt

.

.

.

ha

szív parasztok találtatnának, többé

földesurat

hanem mint más országokba, csak

szolgálunk,

a királynak adózunk és szolgálunk. 5.

azt és

legyen segítségül,

azokat, mert a telektl

elveszítsük

meg

ölje

többi parasztság

külömben a hol

nem

alatt úr

ha hajtani akarják,

se menjen,

E

végre

Királynak azt választjuk, a ki ellen rebelláltak

a József igazságiért, a kinek atyját, anyját és minden

nemzetségét attázták,

mi tsinálták a törvény

öszve

él nemes Uraimék,

nélkül

t.

i.

kedves Józsefünk

öcscsét, 2-ik Péter Leopoldot,

Éljen

felséges

nem

a kit

az,

akarnak, megmutatjuk mink 6.

Leopold

Péter

II.

Mrálya. Ez a király

.

.

.

Magyarország

Nemes Uraimék

azért

Minden helységbeli parasztoknak

kürtje, zász-

lója legyen fekete bagariából veres pántlikába szegve,

a zászló közepére egy zászló ragasztva, melyen ez az írás

legyen

:

Felséges II. Péter Leopold a

és a helységnek neve

kisebb

csatály

esik

országba, minden

is

vagy

ott

mi királyunk

legyen, és mihelyt leg-

hallatik

valahol az egész

paraszt, a ki csak talpára

állhat,

egyszerre kiálljon fegyveresen, fújjon kürtöt, emeljen zászlót,

menjen

ki a

mezre, vágjon marhát, húzzon

hordót, egyék és igyék, roncsolja az urakat az egész

országban. Mit félünk a katonaságtól? semmit se, mert az a

mi

fiainkból

áll.

Felséges

Péter Leopold

nem

bánt,

nem vétettünk, hanem a nemesek vétettek még pedig halálosan. Hát a nemesektl ugyan félnénk-e? Még mondani is rút. mert mi ellene,

233

TISZTÚJÍTÁS ÉS UTASÍTÁS.

Álljunk ersen, mint a kfal, hívjuk segítségül az Isten nevét, kiszabadít a

nagy nyomorúságból.

Diaeta pedig már, hogy legyen,

már van

nem

szükség, mert

királyunk, külömben, ha fog lenni, hírünkkel

majd teszünk mi itthon diaetát, külömb és diétára csak az menjen,

legyen, mert ha nem,

hogy soha se

volt

ki a királyt tartani akarja.

Két kiváltképen való elmúlhatatlan dolog. 1. Nemes uraimék, hogy a mi Józsefünk meg nem engedte nekik a parasztokat húzni-vonni, kínozni

és élni a természet ellen és hogy megmutatta, hogy nemes uraimék nem olyan szentek (a mint törvénykönyvük tartja), hogy a töralöcz csak a parasztoké volna, hanem kemék is megérdemlik azt, mit

tovább

felette mocskolták,

:

mi pedig adjuk meg méltó

Az országban lev 52 vármegyék szám52 márvány koszlopot emeljenek méltó dicsé-

dicséretét.

szerint retül

még pedig

emlékezetére,

az

lenne, addig

is

hamarjába minden helységbeli parasztok a helység végén emeljenek faoszlopot, melyre ragaszszanak egy a megholt

papirost ilyen írással:

parasztok olyan lekedni

.

II.

József dicsére-

külömben, ha valamely helységbeli

tére emelt oszlop, .

.

nem mernék,

szívek volnának, hogy

ezt cse-

az olyan parasztokból Második

József dicséretére a helység végén, mikor észre veszik, halmot 2-szor.

Más

oszlopot

is

emeljenek egészen mellette

a József oszlopának, melyen ez az írás legyen séges II. Péter Leopold

lyunk

és

Vágja

sem

fogunk rakni.

:

Fel-

Magyarország királya, kirá-

atyánk. ki a két oszlopot akárki, bár lássa.

Dátum Magyarország anno

1790.

Ezt a currenst mindenfelé

vigyétek, hogy a sze-

234

NEGYEDIK FEJEZET.

gény sok

kínt látott,

megnyomorult állapotján keserg tartsa magát, egy szívvel

parasztság tudván mihez

Ne

légyen az országban.

féljünk.

Ha akarod

tudni, ezt többen írták, mint nyolczvan parasztok. Vidd haza, add a paraszt bírónak,

olvassa

a

el

parasztok

eltt,

küldje

faluról-falura

Bécsig." Gr. Sztáray Mihály

fispán azért küldte e

kiált-

ványt az érsekhez, hogy rendelkezzék, világosíttassa

a papokkal a népet. Még lázadásnak sincsen semmi nyoma. ^

fel

Nem

is

volt ez pillanatnyi hatásra számított irat,

mintegy véres kard, mely a parasztok százezreit össze-

gyjti a nemesség ezrei

ellen.

A

ki oly

ersen

beszél,

nem cselekszik ersen. Fenyegetés voltezanemesifenyegetéssel szemben.

Az a véres

ellenállás, melylyel

1791

utánazúj, aparasztokrakedveztlen korcsmai rendszabás

sok helyütt találkozott, minden esetre ers bizonyíték a mellett, hogy a parasztság 1790-ben sem nézi tétlenül egy sokkal nagyobb és értékesebb jognak, a szabad költözésnek megszorítását, személyes szabadságának újra elvételét. De egyelre fegyverfogásra

még nem

Nem egynek

volt ok. volt

ok más szempontból sem.

vallja ügyét a királyéval.

De

feszegetik az örökösödési jogot, nyíltan el

a nemesség.

Nem

A

parasztság

még csak nem szakadt

hiszen

volt hát szükség azt pórlázadás

által arra figyelmeztetni,

hogy még sem egyedül ren-

delkezik az országgal.

Kitnik a hadi tanács levelezésébl, hogy ^ Ugyanott Szabolcs megye írásaiból bocskoros nemesek izgatták a népet.

ott várták,

kitnik, hogy

fkép

;

235

TISZTÚJÍTÁS ÉS UTASÍTÁS.

szinte remélték a parasztháború kitörését.

a büszke,

elégtételökre vált volna,

Mily nagy

nemzeti felséget

emleget kiváltságosokat a tlük annyira gylölt sereg fegyverével megmenteni a kaszától. Mert arra, hogy a parasztokat segítsék az urak ellen, a magyar alkotmány bécsi ellenségei sem gondoltak. Alig egy fél év eltt égtek Francziaország kastélyai, kerültek kasza-

Európa els

élre

viseli.

A

leghíresebb neveinek

aristokratiája

forradalom csak ettl az

idtl

fogva vált

valóban uralkodóvá; a kiváltságosokkal együtt megingott a trón

is.

Voltakép tehát

nem

tesz a paraszt mást,

minthogy

utánozza a megyét. Szellemileg szolga akkor

anyagi szabadságra

A programm

tör.

mikor

is,

ugyanaz, csak-

hogy visszájáról. A nemes megye megsemmisíti 11. József rendelkezéseit

A nemes a pór kit

8.

;

a paraszt

kétségbe vonja

élteti

eleve

is

meg

11.

Péter Leopoldot,

nemes uraimék akarnak". alapján

akarja azokat örökíteni.

Leopold örökösödési jogát

A

„mást, mint a

kiváltságos az 1741.

maga szabad birtokának

nézi

hazát, egész lakosságával együtt, a jobbágy

akarja „telekecskéjét" úri szolgálat nélkül.

mindenhatóvá akarja tenni magát szen

meg

;

egész

az

magának A megye

az alattvaló

egé-

akarja semmisíteni.

Jellemz még az úri cselédek, különösen a hajdúk nagy harag. A nép az uralkodó osztálynak tle elszakadt janicsárait látja bennök. Aztán meg: gylölet, irigység mindig az ellen fordul els iránt nyilvánuló

sorban, ki csak egy fokkal áll

magasabban

:

a sok-

kal magasabban állónak kevesebb jut.

Meg volt tehát a legkomolyabb összeütközés csiDe ennek fejldése nem volt önálló, socialis viszonyoktól függ, hanem csak egy része volt az

rája.

236

NEGYEDIK FEJEZET.

Tovább mehetünk. Láthogy a magyar mozgalom keletkezésére és növekedésére nemcsak a bels tényezk voltak befolyással, általános politikai fejldésnek.

tuk,

hanem

dönt hatása volt az általáHa már közjogi, politikai tekintetben sem képes Magyarország a maga erejébl megvalósítani kívánságait, még kevésbbé lehetséges roppant, bizonyos

nos politikai helyzetnek

is.

ez társadalmi téren.

Ismernünk

kell tehát a külföldi

azok visszahatását hazánkra.

bonyodalmakat és

ÖTÖDIK FEJEZET.

Az Még

európai politika és Magyarország.

az egyensúly politikájának

csillagzata

ural-

kodott az európai kabinetek egén. Ezt az egyensúlyt

a szövetségek egész rendszere volt hivatva megoltalmazni, mert kivétel nélkül minden államnak a hódítás

a kimondott czélja. Az oly hatalmasan elre törekv országok, mint a porosz és az orosz, nagyon is megbolj^gatták ezt az egyensúlyt. Azt már csak úgy lehetett megóvni, hogy az irigy és féltékeny hatalmak arányosan jutottak zsákmányhoz „recompensatióhoz". Mert, hogy a törekvé a világ, a pusztulónak a hamvolt

vaiból pedig új élet fakad, ez volt a diplomaták titkos

bölcsességének alfája és ómegája, csak úgy, mint most. Az egyensúly politikája egyes államok túlnyomó,

a többire veszélyessé válható hatalomra jutásának volt

egyenes következése. jött létre az

A

Habsburgok monarchiája

els nagy

politikai

melyhez a még független Magyarország zott.

ellen

1526-ban,

coalitio, is

csatlako-

XIV. Lajos hegemóniája okozta a Habsburgok

szövetkezését a tengeri hatalommal. Mialatt

két nagy

versenytárs

egymást

annyira

aztán

a

gyengítette,

hogy mellettök más számbavehet erk is támadhattak, megszületett a nagyhatalmaknak máig is az európai közállapotokat szabályozó rendszere. Európa tere

238

ÖTÖDIK FEJEZET.

vagy az

nagy

a

kitágult;

bonyodalmak gyakran a Kelet gyarmatok birtoka fölött

indiai és amerikai

eredt összeütközésekbl

De éppen

támadtak.

a ver-

senytársak sokasága okozta, hogy most

már universalis monarchiáról nem lehetett szó. Többen voltak már a versenyzk; a verseny dija pedig már nem volt oly kápráztatóan nagy, mint V. Károly,

II.

Fülöp

és XIV. Lajos korában.

Utoljára az

1783-iki

nagy békekötések szabtak

az egyes államok ambitiójának és területének határt.

Francziaországnak Hollandiával és szövetségben és Oroszország rült az

által is

Spanyolországgal támogatva, sike-

északamerikai gyarmatokat elválasztania anya-

országuktól. Viszont Anglia megtartotta, páratlan küz-

delem után, annyi vetélytárssal

szemben

hegemóniáját és az ifjabb Pitt kormánya

is

tengeri

alatt

komo-

lyan hozzálátott sebei gyógyításához, míg ellenfelét a rossz kormányzás

az

és

növeked

egyre

financiális

baj egyre fokozódó tehetetlenségbe döntötték. Közép-

Európában fennáll a félszázados rivalitas a Hohenzollernek és Habsburgok között. Nagy Fridrik utolsó nagy diplomatiai tette a német fejedelmek egyesítése volt II. József azon törekvései ellen, melyek a római császárságot változtatni.

névleges

A

hatalomból valódivá akarták

császár 1786-ban lehetnek

porosz szövetséget, mely e két a vezérszerepet Európában.

t

meggyzte

tervei

1787-ben, új királya, sen lép

fel,

döntvé a

a

Kaunitz voltáról.

csakhamar

A

porosz

Fridrik Vilmos alatt, erélye-

Hollandiában a

maga

befolyását

teszi

franczia ellen és az orániaiak uralmának biz-

tosítása által

hanem

De

kivihetetlen II.

tartotta

államnak biztosítaná

nemcsak a franczia

tekintélyt csorbítja,

egyúttal Angliához is közeledik.

239

AZ EURÓPAI POLITIKA ÉS MAGYAKORSzAG.

Még

„Kaunitz, „Európa kocsisa", vezeti a monar-

küls

chia

politikáját.

Minthogy szemében még min-

dig a porosz hatalom visszaszorítása a fczél, fenntartja és ápolja azt a szövetséget, melyet 1756-ban

Nagy

Fridrik ellen összehozott.

A

franczia és spanyol

udvarokkal a családi összeköttetés biztosította a jó viszonyt a versaillesi udvarral még fennállott a régi ;

De

szövetség.

ersebben

mivel

a franczia közvélemény

e szövetség ellen fordult

;

és a

mind

bels zava-

rok lehetlenné tették XVI. Lajosnak sógora hathatós támogatását, mindinkább az oroszszal való szövetség lépett eltérbe.

j

egyezés

Katalinnal

II.

Törökország

létre

már 1782-ben

meg-

illetleg.

felosztását

1787-ben a czárn megindítja a háborút és magával ragadja a császárt is. De ez nem hozza meg a várt

könny czal

babért,

st

végzdik. Ez

a császár

állását,

az 1788-iki hadjárat nyilt kudarczalatt

a belga felkelés

a mindjobban

nuló magyar ellenzék pedig

vonja

el

gyengíti

és

nyilvá-

erforrását

a monarchiától.

Ezt az idpontot matia.

ersöd

legnagyobb

is

siet felhasználni

a porosz diplo-

A két császárság szövetségével szemben gr. Hertz-

berg porosz minister szövetségre lép a portával, támogatja és biztatja a Galiczia visszaszerzésére czélzó len-

gyel nemzeti törekvéseket, Svédországot harczba keveri

a muszkával és Hollandiával egyetértve, elmozdítja a

belgák függetlenségi mozgalmát. Kész nagy

háborút

Európát felforgatni, hogy megszerezze Danzig és Thorn városait, melyeket

viselni és egész

országának

a lengyelek a fejében Galiczia visszanyerend készek voltak átengedni a porosznak. Vele tart a két tengeri hatalom

—

Hollandia

és

Anglia

—

és

mivel ezek természetes ellensúlyát, Francziaországot,.

ÖTÖDIK FEJEZET.

240

lekötve tartja a forradalom, a két császárságot pedig

háború,

a török

hogy

világos,

a

politikai

helyzet

mennyire kedvez a porosz terveknek.

Nem ellen

sokat változtatott ezen az 1789-ben a törökök

viselt

gyzelmes háború sem. Az ebbl ered

haszon sokkal kevesebb elszakadásából és

ered

kár.

II.

volt,

a Belgium nyílt

mint

magyar megyék

a

ellenállásából

József, ki sokkal tisztábban látott kül-

ügyi kérdésekben, mint bels ügyekben, halála eltt felismeri,

hogy

De

dalmát.

politikája az örvény szélére vitte biro-

méltán

trhetetlennek tartván a porosz

az ell meghátrálni

túlsúlyt,

hogy, noha a török háború

Laudon

részét, letei

alatt,

nem akar. Kész arra, még tart, serege nagyobb

a porosz határra küldje. Rende-

visszavonása által Magyarországon, a legnagyobb

elvi áldozat

árán helyre akarja

állítani

a nyugalmat

és engedelmességet, hogy délen és északon

is

a siker

reményével küzdhessen. Az egyensúly helyreállítását pedig attól remélte, hogy

Angliát

telések

idbe

a porosz

elvonja

Ez a két elhatározása a magyar kövemegadása és az angol barátság keresése egy

szövetségtl.

:

esik és egyaránt bizonyítja éles látását és azt

is a küls politika követelbels politika ügyében is.^ így vergdött a Habsburgok nagyhatalmi politi-

a tényt, hogy

még

nála

ményei döntöttek a kája akkor át irányt

is

azon pólusok közt, melyek századokon

adtak neki.

A magyar

rendek joga az adó

a katonaság megszavazásához, a kénytelenség, hogy minden hathatós fellépés szükséges eszközeinek és

elnyerése végett oly tényezkhöz forduljanak, melyek

lényegökben függetlenek az udvartól ^

és

a központi

Bécsi állami levéltár. Állami kanczell. akták.

241

AZ EURÓPAI POLITIKA ÉS MAGYAROKSZÁG.

kormánytól, volt mindig legersebb beolvasztó rendszer

lut,

követésére.

az abso-

ösztön

Csak ez

nyújt-

hatta a dynastiának, felelsség és halasztás nélkül a

gyakran messzelátó tervei keresztülviteléhez szükséges anyagi ert. Viszont a rendszer túlhajtása, a magyar nemzeti és alkotmányos ellenállás kihívása, nemcsak

a hódítást

tette lehetetlenné,

hanem sarkaiban

meg-

is

rendítette a birodalmat.

Anglia politikájának

a török

birodalom fenntar-

tása, az orosz terjeszkedés visszaszorítása volt

a czélja és az

A

maradt, majd egy századon

is

hozzá való közeledés tehát a

való

elnyomulás tervének

akkor át.

—

Balkán félszigeten

elejtését jelentette.

Magyar-

ország kibékítése a roskadozó birodalom helyreállítá-

sának volt els

alapfeltétele.

sebben

és végre az európai

sürgeti,

Kaunitz

az,

leger-

ki

helyzetre való

tekintettel reábírja az elveihez oly szenvedélyes

gyzdéssel ragaszkodó

mozgalom ismét jelents

így a magyar nemzeti

tényezjévé II.

az

vált

Fridrik Vilmos,

meg-

császárt.

általános

midn

európai

politikának.

a magyar ügyet felkarolja,

Szulejmán szultánnak és XIV. Lajosnak lép történeti örökébe. Az elnyomás arra kényszerítette ezt a nemzetet,

hogy idegen hatalomnál keressen menedéket.

Ausztriának pedig mindig volt ellensége,

javára használja

Régebben

is

pártfogást; most óta

fel ezt az

mindig a magyar

sem

volt

ki

a

maga

önként kínálkozó fegyvert. kereste

máskép. Már

a

küls

1788 nyara

megkezddik egyes magyarok tapogatódzása nem :

szerezhetnék-e vissza elvesztett szabadságukat és kiváltságaikat valamely külföldi hatalmasság segítségével.

Természetesen, a törökre gondolnak els sorban, ki akkor sikerrel harczol a császár ellen. Berzeviczy János Marczali: 1790-91. országgy.

16

;

ÖTÖDIK FEJKZET.

242 sárosi földbirtokos

egy megbízott emberét küldi a bel-

grádi basához. Öt a földmérés, a nemesi adómentesség

veszélye késztette e lépésre.'

országban

is

Midn

Lengyel-

aztán

feltámad a nemzeti mozgalom, ez vissza-

hat a felvidékre, mely mindig szoros anyagi és érzelmi

összeköttetésben

állott

orosz szövetség akkor

nemesi respublikával.

a is

népszertlen

volt

költekez, szerencsétlen lengyelért,

gias,

annyira

ben, hibáiban

nél hiányzik ez az érzelmi

A

Az

lova-

ki erényei-

a magyar úrhoz,

hasonlított

lelkesedtek a jó szomszédok.

a

;

porosz összeköttetés-

momentum. A nemzeti

sza-

badság visszaszerzéséhez szükséges volt egy elsrend hatalmasságnak fellépése a császár ellen a lengyel és török mégis csak kevés a császári hatalom meg;

töréséhez.

De épp

oly fontos Poroszországra nézve a

császár erejének az a megbénítása, melyet

egy ma-

gyar felkelés és csakis ez okozhat. Ezért

a porosz

diplomatia lép

köket

;

fel

mint izgató

;

az

itt

küld ide

ügynö-

az keresi az összeköttetéseket azon férfiakkal,

kik egyéniségüknél vagy állásuknál fogva alkalmasak voltak a nemzetnek vagy legalább egy részének tábo-

rába terelésére.

Most már elég világosan látható,

miben

állott

a

módszer és eredménye."^ Egy volt császári tiszt, gróf Hompesch, különösen a fels magyar megyékben, hol mindig legersebb volt az ellenzéki szellem, toborzott A hangulat kedvezett. Bécsben a porosz

párthíveket.

követ, gr. Jacoby, szította atüzet.

már

királyválasztásról

is

A

fegyverkezés folyt

beszéltek és készek

1

Kanczelláriai elnöki akták. 1790. 136.

*

A magam

régibb kutatásain kívül lásd Wertheimer Eduárd

tanulmányát, mely

mos

voltak

igen becses anyagot nyújt.

11.

Fridrik

Vil

és Magyarország. Budapesti Szemle 1902.

í

;

AZ EDRÓPAI POLITIKA ÉS MAGYARORSZÁG.

243

Mae-

Károly Ágost szász-weimari herczeget, a nagy cenast, királyul elfogadni.

De

voltakép igen kevesen

még kevesebben azok, kik csakugyan komolyan gondoltak a trónváltozásra. Éppen a voltak a beavatottak,

protestánsok, kik

nem

tervért,

likus pedig csak

lemért,

legjobban

lelkesedhettek

volna

e

feledhették, mit tett József értök. Katho-

nem

rajonghatott protestáns fejede-

sem szabadságszeret magyar a porosz despo-

tismusért.

Magyarország legnagyobb, legdöntbb része történeti jogáért küzdött.

A

ségtelenül fontos szolgálatot

si,

porosz összeköttetés két-

de mihelyt január

tett,

28-án megtörtént a helyreállítás, arra többé

nem

volt

szükség. Mégis, mint láttuk, csak ekkor lép igazán eltérbe

az az irány, mely nyiltan feszegeti a a trónfosztás jogát. Az a

felfogás

trónöröklés

válik

a

és

megyék

túlnyomó részénél uralkodóvá, hogy a nemesi szabadságot és a nemzet jogát egyaránt csak a független

magyar állam berendezése képes mindenkorra

bizto-

sítani.

Lehet-e

ez

Habsburg-uralom alatt?

század szomorú története nemmel

felelt

Harmadfél a kérdésre.

Ha pedig csakugyan jogával

;

a nemzet rendelkezik a felség ha a Habsburg-ház Mária Terézia túlkapásai

és József nyilt

erszaka

által eljátszotta azt

a jogot,

melyet az 1723-iki törvények biztosítottak részére:

van most a mód és alkalom, egy által felújítani

új dynastia

itt

behívása

a magyar birodalom fényes korszakait

elszakadni a habsburg-lotharingiai háztól, Ausztriától.

József nagy

elhatározását nem magyarázhatta más^ mint a gyöngeség tudata; Leopold pedig csak azért oly kegyes és engedékeny, mert erszakot nem alkal16»

244

ÖTÖDIK FKJEZET.

mázhat. Az a politikai constellatio ugyanis, melynek

Magyarország váratlan változását köszönhette, U. József halála után is egészen fennáll és a legszebb sikerrel kecsegtet.

Ha csak a Habsburg-iga levetésérl van szó, a mechanikus kapcsolat megszüntetésérl, legtöbb elnyt a porosz nyújt. Mert az N. Fridrik óta épp úgy rivális hatalma a császároknak, mint elbb a török és a franczia.

A

kuruczok és bujdosók utódaitól természetes,

hogy n. Fridrik Vilmoshoz fordultak. Minthogy pedig az akkor szintén nagy forrongásban lev Lengyelország ugyancsak a berlini udvarba veti reményét a muszka elnyomás ellenében a porosz-magyar-lengyel :

solidaritas természetes

alapokon látszik nyugodni. Len-

gyelországtól megkövetelte a porosz király támogatá-

sának bérét; Magyarországot eleinte egészen magán;ik akarta.

Azt

hitte,

hogy voltakép neki van ott hogy Hetzbergnek kellett

örökös joga és jellemz,

t

figyelmeztetni igényeinek hiú voltára.

Most,

mint

egyelre elég haszonnak tartotta, ha Magyarország Ausztriától elszakad. Vagjds, aztán Magyarmegelégszik vetélytársa bukásával ország dolga megmaradásáról gondoskodni. De ha igazán a jöv, a nemzet állandó nagysága utasításaiból kitnik,

;

és boldogságának biztosítása követeli az elszakadást,

akkor a porosz legföUebb egyelre felhasználható szövetséges, de befolyásának az osztrák helyébe tétele, alig látszhatik nyereségnek.

E

gondolkodásból származott

az

az

irat,

mely

tán valamennyi függetlenségi nyilatkozatunk közt leg-

komolyabban tárgyalja az

elszakadás

országrendít

kérdését.

Jelmondata: közügyekben azt kell megállapítani,

245

AZ EtTRÓPAI POLITIKA ÉS MAGYAB0R8ZÁG.

mi állandó és javára válik az utódoknak.^ De azért a jelen helyzetbl indul ki. Közelinek látszik az a boldog kor, melyben a despotismus békóit összetörik és az emberiség jogai feltámadnak. Midn a három

nagy császárság,

katonát

félmillió

állitva,

egymás

ellen küzd, egyszerre összeomlik a franczia királyság,

annyi század

mve.

nk

Halárus

aszonyok,

kezdik,

gyermekek, kézmívesek fegyvertelen csapatja elfoglalja

Európa legersebb kastélyát és a király bele-

nyugszik

a

alkotmányba.

legdemokratikusabb

Bel-

giumban, az a sokaság, melynek a vallásos fanatismus adta kezébe

a

fegyvert,

csodálatos

módon

szabadságra törekszik. Egyaránt

politikai

szintén

küz-

ezért

denek az elkelk és az emelkedett ideákra képtelen plebs. Ily különböz erk közös actiója megsemmia zsarnokságot, megfutamítja a

síti

hadsere-

300,000 fegyveres urát megfosztják trónjától

get.

kimondják a függetlenséget. Hazánkban a fundamentális

már remélni sem mert

helyreáll

a törvény,

s

constitutio felforgatása

után, miután annyi repraesentatiót és

rendes

meg

se hallgattak

senki, egyszerre váratlanul

maga a

visszaadja

felforgató

szabadságunkat és visszahelyez

elbbi,

szintén

tör-

vénytelen állapotunkba.

Ha bámulatot érdemelnek a despotismus hstettei, mennyivel méltóbb arra az emberiség küzdelme legnemesebb

jogaiért,

midn

ismeretlen

igazság szolgálatában és a ártatlanság. Szép ellen lehet állani

^

gondolat, ;

tyrannus

hogy

állanak az

fölött

quod

gyz

az

hatalmasoknak

hogy a legszebb tervek

In publicis id constituendum,

teritati.

a

erk

is

hajó-

stabilé et prodest pos-

246

ÖTÖDIK FEJEZET. szirtjén és

hogy ben-

nünk is van er, ha egyetértünk. Ez események bizonyítják, mennyire

omladozó

törést

szenvednek a szabadság

minden, a természet korlátain túllép hatalom. József, ez

a

nagylelk,

méltán

magára,

gyalázatot vont

Gyzhetetlennek

tört.

vélt serege,

mégis

fejedelem,

csudált

mihelyt

hatalomra

absolut

melyet államai kime-

rítésével szervezett, a készületlen,

békés töjök ellen

nem ment semmire. Csak akkor gyzött, midn a Európa gúnyja

dokló császár

lett,

országban földig alázták, a belgák

hal-

húgát Franczia-

meg

fellázadtak.

küzdelem után visszavont mindent és jóhiszemíísége záloga gyanánt visszaküldte

Ekkor, borzasztó

lelki

a koronát.

Ez alatt lassan Bécsbe utazik öcscse, Leopold. Magyar királynak nevezik, annak hirdetik az újságok, de alaptalanul.

Diaetát,

megígér, mit csak

mindent

koronázást hirdet,

kívánni

lehet,

mindenkép

fölötte

kegyesnek mutatkozik a magyarok iránt. Pedig csuda volna, ha ö, azon nemzetség sarjadéka, mely minket három századja elnyomni törekedett,

,

kit Itáliában neveltek, olasz elvekben,

ez,

mit nekünk kínál,

csak kegyébl

is

szinte

Édes ópium mert máskép nem tehet. Már

szándékkal viseltetnék nemzetünk

iránt.

következtetni lehet,

min

súlyos a

betegség. Sokszor Ígértek már mindent, de mihelyt a veszély megsznt, visszatért a kényuraság, mely szük-

ségben hízelegni

is

tud.

Fejtegeti azután a

magyar királyság örökös

voltát

és az osztrák ház uralmának törvényes alapjait. Törvényes jogaink fenntartása mindig ki volt kötve,

1723-ban

is.

Ha

tehát ezek ellen vétenek,

megsznik

az ország kötelezettsége. Magyarországnak joga

lett

247

AZ EÜBÓPAI POLITIKA ÉS MAGYARORSZÁG.

nem csak

volna József császárt letenni,

hanem

alapján,

Szt. István

az aranybulla

törvénye alapján

is.

Minthogy minden osztrák uralkodó, Mária Teréziát sem véve ki, mindig vészes szándékkal volt Magyarország iránt

;

minthogy egy sem

tartotta

meg

a szer-

zdéseket; minthogy alattuk mindig „izgatott, boldogminthogy, mellzött és ámitott volt hazánk" mert idegen országok urai, Magyarországot nem a talan,

;

saját hasznára

kormányozzák

;

tagadhatja

ki

azt

a

jogunkat, hogy ezt az idegen, lotharingiai ágat elmoz-

Ha nem

díthassuk. is,

miért

Az

ily

A

József zsarnokságát is?

a nemzet egyetkicsaponesztelen néhányaknak elég diaetán összegyúlt rendek, a hogy elfogad-

fontos lépéshez azonban

értése kell, gása.^

a felségsértést megtorolják az utódokon II.

nem

ták, el is törölhetik

is

az

osztrák

successiót.

Láttuk,

ezt a természet és a népjog, de a

magyar jog

megengedi. Az a kérdés, javasolja-e

a politika?

hogy

Az uralkodók már azért sem lehettek igazságosak Magyarország iránt, mert többi országaik és hazánk közt természetes a collisto. De különben is természetellenesnek látszik, hogy Magyarország Ausztriának legyen alávetve. A történet bizonyítja, hogy mindenben különb Ausztriánál. Azt is bizonyítja, hogy kárára volt ez az uralom. Ebben a nexusban a legjobb fejedelem sem igen tehetne mást. Mindig feláldoznak a az egész monarchia hasznának, mert annak mi vagyunk leggazdagabb része. ^ Ha tehát egészen igazságos is az uralkodó, a mi rovásunkra kell hogy gyarapítsa amazokat. „Ausztria a miernk-

külföldiek és

^

Non

-

Totius monarchiáé.

libidó effreuata aliquorum.

248

ÖTÖDIK FEJEZET.

kel dicsekszik, a mi katonánkkal harczol,

sunkkal

mi hú-

a

a mi gabonánkkal táplálkozik, a

él,

czeinkkel gazdagodik.

Nekünk csak a

mi

ér-

„glória obsequii"

marad. Mostohája vagyunk a monarchiának terményeink eladását megnehezítik. Elénk teszik a németek ;

minden söpredéket

az olaszt,

mindenben megcsalSzabad alkotmányunk sohasem volt biztosságban. Akármennyit esküdtek, mindig egyformán akartak bánni velünk és ;

nak. 300 éve hiába várunk javulást.

a

többi

mert

provinciával,

igy

követeli

az

állam

érdeke."

A magyar

katonát kiviszik, az idegent

behozzák,

a nemzet lelkét békóba verik, a mágnásokat és gaz-

dagokat Bécsbe csalják, házasságokkal odakötik, fényzéssel,

költséggel

tönkreteszik,

az

erkölcsök

si

egyszerségét megszüntetik. Egyaránt alkalmazzák a cselt és az erszakot. zeti

Elttünk törvényes szabad alkotmányunk és nemboldogságunk a legszentebb. Az uralkodó köte-

lessége pedig a közjó elmozdítása, különben méltatlan és az egész nemzet

ítél fölötte.

Ezért a magyar birodalom karai és rendéi, kik az

egész országot képviselik, e nevezetes pillanatban össze-

gylve, egyhangúlag kerszak, a

közjó

Európának minket tán

követelhetnek

rák iga

el

fogják határozni azt, mit e boldog

állandósága, átölelni kész :

az

utókor,

az

egész

szabad nemzetei mél-

felszabadítják hazánkat az oszt-

alól.

Nincs most császár, sem király, Ausztria

ertlen,

kincse kimerült, egész Európa ellensége, mindenfell

háborúban

áll,

a polgárok ellenben készek, a magyar

katona elpártol a zsarnokságtól készül. Fel kell

használni

az

s

hazája védelmére

alkalmat.

Mellettünk

249

AZ EURÓPAI POLITIKA ÉS MAGYARORSZiö.

igaz

ügyünk

s

a nemzetek közvéleménye.

nekünk.

lasztjuk, jaj

Visszakerülünk

Ha

elmu-

a régi baromi

sem életünk, sem halálunk. Századok múlmíg hasonló alkalom akad. vonja ki tehát magát a diaeta ezen szent köteNe lesség alól, mert ha ezt nem teljesiti, a magyarra mindörökre rásüti a bélyeget, hogy nem is méltó állapotba

hatnak

;

el,

a szabadságra. Nyilvánitsa ki merészen és gúlag,

egyhan-

hogy az osztrák örökösödés fonala megszakadt

és helyreállott a szabad királyválasztás

Ez az elhatározás, mint

kifejtette,

si

joga.

népjogon és

tulajdon jogainkon alapul, politikailag véve pedig azok-

hoz tartozik, melyeket a siker törvényesít. Erre soha-

sem els

lehetett

nagyobb remény. Homeros szerint, az ha nem szerencsés,

király szerencsés rabló volt

felkötik. így a

nemzetet

is

:

csak merészsége

szabaddá. Éljünk az alkalommal,

a

többit

teheti

bízzuk a

gondviselésre.

Hát hálátlanok legyünk, elpártoljunk a

családtól,

mely felszabadított a török alól? Inkább azt kellene kérdezni

:

meddig akarjuk tovább játszani a kifacsart,

eldobott ezitrom szerepét. Leopold keresztes- és len-

gyel

hadakkal

felszabadította

Magyarországot,

de

aztán, mint meghódított tartománynyal bánt vele. Mit

sem nyertünk vele. De feltéve, hogy csakugyan Ausztria szabadított

meg

:

ugyancsak megszolgáltuk a porosz,

spanyol, franczia háborúkban, melyeket Ausztria

nem

viselhetett volna nélkülünk.

Ha ezekrl szóltam, mindig azt vetették ellenem, hogy Magyarország fenn sem tarthatja magát. Ennek oka azonban csak az, hogy már 500 éve idegen fejedelmek uralkodnak fölötte. Be akarja aztán összehasonlítás útján bizonyítani,

hogy Magyarország igen

250

ÖTÖDIK FEJEZET.

képes nemcsak kivívni függetlenségét, hanem azt megrizni is. Magyarország Galicziával és Erdélylyel együtt Vg-a a monarchiának, melynek 20 millió a lakossága, 100 is

jövedelme és 300.000 a

millió az évi

hazánk

sok tekintetben

katonája.

vetélkedhetik

a

így

független,

hatalmas porosz és svéd birodalmakkal.

Ha ezek követheti,

fennállanak, országunk

ha

reá. Pedig,

saját politikai

még ersebb

lesz,

még inkább képes

gazdasági érdekeit

és

mert sokkal több lakost

éppen a szükséges terményekben bvelkedik. Mekkora virágzásra emel-

tarthat el és gazdagodhatik, mivel

kedhetik tehát atyai, szinte kormány

De

alatt.

Leopold mindent igér. Mindenki elismeri, hogy Toscanát bölcsen kormányozta. Személye ellen hisz

semmi kifogásunk, de a nemzet csak biztosságát és megmaradását nézheti. Mária Terézia is igazságosan uralkodott, bízott bennünk,

meg

is

védtük,

de

nem

bánásmódja veszedelmesebb József indulatosságánál ? Legjobb esetben is ki biztosíthat minvolt-e nyájas

gylöl osztrák ministerek A belgáknak már nem kell a

ket a hazánkat halálosan ellen és az utód fell.

nyájas szó

Ne

:

mi

ország nélkül. is

is

vigyázzunk.

féljünk a háborútól. Mit tehet Ausztria Magyar-

Nem

hiszem, hogy egy magyar katona

hazája ellen fordulna. Van

tár,

pénz.

A

sereg, van vár, rak-

itt

jövedelem, mit eddig kivittek,

ország rendelkezésére

áll.

A

mind az

törökkel helyreáll a béke,

ha kell, segítségben sem lesz hiány. Magyarország megvédi szabadságát; mit tehet egy a nemzet ellen. Bizonyára

nem

ki legyen a király?

oly gyorsan

határoznak

Ez különben

is

a

fell:

nehéz, bonyolult

kérdés. Jobb lenne külföldi fejedelmet emelni a trónra.

251

AZ EURÓPAI POLITIKA RS MAGYABORSZÁG.

más országa ne legyen. Ha

oly feltétel alatt, hogy

jogaink

leteszi az esküt

s

szabadságaink megrzésére,

joga örökössé válik. Ki kell azonban kötni azt is, hogy a katonaság az országnak tegyen esküt s hogy az ország

maga

Ki legyen? noki élvek^

;

kezelje jövedelmeit.

A

porosz herczegek nagyon

ez oknál fogva a kisebb

zsar-

is

német és olasz

fejedelmek sem ajánlhatók, bár vannak köztük kiválók is. így csak a franczia és angol jöhet tekintetbe, de

midn

a mai viszonyok közt, forradalma

az angolnak kell

id

bels

Francziaországot

tehetetlenségre kárhoztatja, kétségtelenül

—

adnunk az elsséget.

óta uralkodó, boldog, szabad ország,

Ez

így

szetes szövetségbe jutna velünk. Megfelel

régi

termé-

egymásnak

a két ország kormányformája, jellemünk is lényegében megegyezik és így könny lesz a királynak szokásainkhoz alkalmazkodni.

Ez összeköttetésnek üdvös következéseit könny elrelátni. Állandó összeköttetés jönne létre úgy politikailag, mint

kereskedelem dolgában ezzel a nemes,

mindenben els helyen

álló nemzettel.

— éven-

Pénzünk

bányáinkból

—

nem menne

országból, szabadon adhatnók

el

földünk

kint hét millió

j

ki az

terméseit.

Birodalmunkban virulna a szabadság, a biztosság, a bség, a kereskedés, forogna a pénz; angol tke segítségével gyárak,

goznék az

ipar,

szerint kereshetné

mhelyek emelkednének,

mert

felvirá-

mindenki bizton és hajlama

hasznát,

pedig

az

annyira hirdetett industria ezen múlik.

újabb

idben

Gazdagodnék

úgy a nemes, mint a polgár és a nyomorult adózó nép is, mely ezután becsületesebb módon élve, jobb ^

Nimis despolicis imbuti videantur

principiis.

!

252

ÖTÖDIK FEJEZET.

sorsra méltónak mutatva magát, szabadabb helyzetre

tenne

szert.

teremt

Mert az

ember, velünk egyenl,

is

szintén felruházott a

Az ország is

a

—

erejéhez lényeges kellék, hogy az adózók

osztálya, az egész állam alapja, jó

azt

kit

boldogulás jogával.

karban legyen és

a becsület és hazaszeretet vezesse.

Királyunk köztünk élne, más tartományok gondja

nem akadályozná

benne.

Nem kellene

ségek után járó adósságot

mon

belül költenének

el,

nem

volna idegen

és hizelg, a hazai erkölcsöket

nék a magyart és nem kellene les, rosszhiszem emberek elfoglalná a tevékenység

a császári költ-

mindent a birodal-

fizetni,

ápolnák,

minister

megbecsül-

tartani idegen, haszon-

A nemzet

elnyomásától.

azon

melyet a

sphaeráját,

természet kijelölt részére és nagy eredmények eléré-

Nem

sére fordítaná erejét.

bonyolódnánk annyi hiába-

való háborúba, melyekben Ausztriát csak ezen század-

ban

is

támogatnunk

kellett.

Természetes ellenségünket,

egyrészt a törököt, másrészt az osztrákot, angol segít-

séggel

nem csak

hetjük.

Különben

is

a török ellenében

Van még egy

decretuma

muszkára

a

akadály,

gyz-

:

az,

támaszkodhatunk.

is

melybl hímet lehet hogy az

magyar királynak

angol

varrni,

herczeg

Szt.

István

lenni.

De a

pedig,

katholikusnak kell

szerint,

le is

az osztrák ellenében a poroszra,

mely azonban semmis protestáns, a

hanem

visszaverhetjük,

fejedelem, ha úgy tartja helyesnek, áttérhet a katholikus vallásra,

mihez

ha pedig felmentik ez

teljes törvényes

alól

a

rendek,

joguk van, megmaradhat refor-

meg a törvényt. Most nem a hanem a szabadság a fdolog. Fájdalom

mátusnak, csak tartsa vallás,

Végveszélybe

dl

a

haza,

elvész

a

jöv

boldogság

minden reménye, ha bármely részen feléledne a vallásos

253

AZ EURÓPAI POLITIKA ÉS MAGYARORSZÁG.

vakbuzgóság és az a pokoli gylölködés és üldözés, mely Magyarországnak annyi vérébe került, annyi

nem hozható

helyre

mve

egy teremt

egy

czél felé,

bajt okozott. Testvérek vagyunk,

és

bár különböz

egy haza

Minden igyekezetünket

fiai.

fordítsuk boldogságunkra,

gy-

felbukkanó

netán

a

utakon törünk

lölség tüzének eloltására, a visszavonás megszünteté-

különösen manapság annyira

sére a szent és

szük-

séges egyetértés fenntartására. Ez mindnyájunk

leg-

szentebb és els kötelessége. „Veszszen az a magyar,

nem

ki

így érez."

íme a trónváltozással együtt egész nagy programm, a

jöv

sága áll

Annak

szellemi és anyagi fejldés felölelése.

felismerése, és

hogy a társadalom erinek megállapodottlegszorosabb

lekötöttsége

összeköttetésben

a dynastia uralmával. Az Ausztriától való elválás

gazdasági és társadalmi következései egyszerre

tünk állanak.

Ha

ez a nemzet a

elt-

maga erejébl fenn

akar maradni, magának kell lerombolnia a papi és

nemesi

túlsúlyt, felszabadítani a

munkát, a parasztot.

Igen finom és jellemz vonás, hogy ez

még

esetben

a katholikus vallás uralkodó állása sem tartható fenn.

Más szempontból

is

nagy

érdek

történeti

az

ez

értekezés.

Mióta nemzeti dynastiánk kihalt,

vonása

állandó

történetünknek, hogy mindig azok a dynastiák jutottak nálunk uralomra, melyek Európában az repet játszották

Ha

a

sze-

a Jagellók sem képeznek teljes

Habsburg-Lotharingiai

európai jelentségét, tarthatja

els

a franczia Anjouk, a Luxemburgok,

Még

a Habsburgok. kivételt.

:

mint

akkor

meg uralmát hazánk

dynastia lép, melynek országa

ház

látszott,

fölött.

elveszti

nehezen

Helyébe

nemcsak akkor

az

a

állott

254

ÖTÖDIK FEJEZET.

hanem a mely még sokkal nagyobb jövre

ell,

volt

hivatva, az angol.

Ebben azonban okok

fias

vezették.

az irót

nem csupán tárgyi és

Berzeviczy

Gergely,

mert

hazaö

a

szerz, Gröttingában megismerkedett az angol herczegekkel, kik aztán Londonban, mint német

zában

írja,

önéletraj-

igen szivesen fogadták.*

Nem jogász irta, noha sem mellzheti el a decretumokat és a gravameneket, hanem politikus, tudós munkájában megmutatta, mily magasan magyar lélek, ha országa függetlenségét és annak következéseit átérzi. Tisztában van a vállalat nehézségével, noha kissé optimista módon nézi a világot, mit mi sem mutat annyira, minthogy ki e

férfiú,

szárnyalhat a

a magyartól egyetértést és különösen a vallásos

gy-

lölködésrl való teljes lemondást vár. Radikalismusá-

ban messze fölötte áll azoknak, kik a filum interruptum sokféle értelm jelszava mögé bújva, voltakép nem is tördnek a jövvel, még kevésbbé a nemzet állandó boldogulásának oly nehezen megvalósítható erkölcsi és anyagi feltételével.

De is

hiába,

nem a tudományos gondolkodásé, nem

magas eszméké a

a

világ.

Azok

eleinte

mindig

csak kevésre hathatnak. Alig találtuk nyomát annak,

hogy ez az értekezés bármily befolyással

'

Az

értekezés czíme

Regnare dignus

servit,

:

De Dominio

lett

volna

Austriae in Hungária.

Imperat servus mihi. Budae 1790

április.

Berzeviczy levéltár, Nemzeti Múzeum. Egészen a szerz írása,

hogy fogalmazás. Német önéletJellemz Berzeviczyre nézve, hogy 1809-ben Napóleonnak szánja a magyar uralmat, fkép azért, hogy a Magyarországon annyira szükséges társadalmi

melyen sok

javítás mutatja,

rajza (szintén kiadatlan) ugyanott.

és gazdasági reformot megvalósítsa.

:

AZ EURÓPAI POLITIKA ÉS MAGYARORSZÁG.

-iOO

az eseményekre. Csak mint egyéni nyilatkozat és mint feltüntetje a

nemzeti

és

Egyelre az

a

volt

emberi eszmék

által.ános

meg

összefüggésének érdemli

fontos

a történetíró figyelmét.

mekkora

:

mozgósítani Poroszország hazánkban és

höz fordul Leopold, hogy európai egyúttal Magyarországon

A

is

lépett

a

bir

biztosítva,

állását

érvényesíthesse jogát.

portával.^

véd

és

támadó

Ugyanazon

idben

porosz király 1790 jan. 20-án

szövetségre

pártot

min eszközök-

hogy a magyar kiküldötteknek, kik közt csak egy Beck nev ismeretes, Károly Ágost szász-weimari herczeget, Goethe pártfogóját ajánlotta királyul. Angliába is készült magyar követség, de ott éppen nem

történt,

számíthatott volna fogadtatásra.

A január

28-iki ren-

majd a császár halála azonban véget vetett a porosz beavatkozás ezen els stádiumának. Jacoby porosz követ febr. 12-én kiemeli, hogy a magyarok delet,

hálásak

igen

de már

zásért,

a magyar

a

király febr.

felkelés

iránt

a bekövetkezett válto-

24-én meggj'zdik

sohasem

lett

arról,

hogy

volna megvalósítható.

„Magyarország nem állhat fenn egyedül; helyzeténél

vagy az osztrák háztól kell még trhetbb."^ Maga, a legközelebb érdekelt fél, Károly Ágost, ekkor tisztában volt azzal, hogy a császár halálával voltaképen nincs többé ok a háborúra.^ Azt hirdették, hogy a fogva vagy a töröktl, függnie

s

az utóbbi uralom

Minthogy

'

Fridrik

Vilmos,

ugyanazon idben második feleséget vett noha az elstl el sem vált, kész volt a

gúnyvers

Cum

vivae uxori jungis Vilhelme secundam

Actum cum

Turcis, foedus inire cupis.

értekezésem Századok, 1878. 311., 312,

*

I.

*

Ranke, die deutschen Machter und der Ftirstenbund. 408.

1. 1.

ÖTÖDIK FEJEZET.

256

magyar urak az

új királynak

mutatni a

be fogják

porosz összeköttetéseket bizonyító írásokat és Hertz-

mondván, hogy

berg szörnyen letagadott mindent, mindig utálta az árulást.^

De a

mozgalmakban is uralkodik a teheA mint a magyar elégedetlenség

politikai

tetlenség törvénye.

nem sznt meg ségeskedést az

a

zésre

úgy a porosz

jan. 28-ika után,

sem fegyverezhette

le

ellen-

József halála és

meggyzdés, hogy Leopold békés megegyehajlik. Elbb a magyar volt a hajtó elem, most

a porosz király

azzá.

lett

Azt a

Ausztria gyönge, szövetségesei

nem

ország pedig a triple-alliance hatta találni

haszon

nélkül

eltnni.

Ausztria gyöngítésére.

akkor

lett

a jelszó és

vesztegetéshez

is

uyult

hogy

ers, nem hagyÚjabb módot kellett

élén

érdekek

magyar- porosz

a

combinatiót,

számítanak, Porosz-

összefzésére

A Habsburg-ház

és

trónvesztése

befolyáson kívül

a

morális

a

porosz udvar, hogy czélt

érjen.^

Ezzel szemben terén, kifelé

is

Leopold,

mint

a bels

politika

a kibékítést tzi ki czéljául.

Midn Laudon

a poroszok

ellen

üt tábort

Cseh-

hogy Belgiumot akarja visszaszerezni. Leopold is Belgium visszaszerzésében látta az összes bonyolódott kérdések megoldását, de más-

országban,

kijelenti,

kép fog hozzá. Még trónralépése eltt megírja nvérének, Mária Krisztinának

és

Albert berezegnek, az

Értekezésem 314. 1. jegyzet. Gr. Sauer Kajetán váradi nagyprépost, Pászthory Sándorhoz 1790 júl. 6. Pátyi levéltár. Die Gescháftstrager seynd ^

*

einerseits

dumme

arme Katholiken,

oder fanatische Protestanten, die Unterstützung

wirklich Geld annehmen.

andererseits

brauchen und darum schon

kZ EÜBÓPAI POLITIKA ÉS MAGTAKOKSZÁG.

257

elzött helytartóknak, kik akkor Bonnban tartózkodtak,

nevében

a belgákat az

biztosítsák

hogy

arról,

sohasem helyeselte a császár elnyomását és mint minden szabadságukat megersíteni és fentartani és egészen alkotmányuk szellemében kormányozni, ha meghódolnak. Ezt a nyilatkozatot

király, kész lesz

2-án

márczius

megírták Brüsselbe

Európa-szerte. Megjelent az a bécsi is.

E

Pászthoryt, a hivatalos

miatt

rótták,

mert hisz

terjesztették

és

Magyar Kurírban

meg

censort,

akkor a magyarok

sem

is

be

érik

kevesebbel.^

Ezen az alapon közeledhetett Angliához is. Angliának nem lehetett érdeke a belga tartományok elszakadása. Még kevésbbé kívánhatta, hogy Leopold azokat, vagy egy részöket átengedje Francziaországnak, mert a magyar király ezzel is fenyegetdzött.

A

belga

patrióták

Parisba

küldtek

is

segítségért,

egy okkal több, hogy Anglia gyanúval nézze az egész mozgalmat. így meg

függetlenségök elismerésére

dásnak

els

az

téve

volt

kellett

lépés.

beállani,

angol politikának sem

:

A ki

^

triple-allianceban szakakellett

czéljai,

tnni,

hogy

sem eszközei nem

az azo-

nosak a poroszszal. Mihelyt Leopold Bécsbe ért és rengeteg fárasztó

— egy nap 16 órát dolgozott, — tájékozta magát helyzete

munkával sem ért rá

indítja a tárgyalást a porosz

sem

történt,

kijárni

körül,

meg-

Még semmi

mi személyes viszonyukat megronthatta

volna és így minden barátságát.

királylyal.

még

Márczius

lealázás

26-án

^

Kancz. praes. 103. ápr.

*

Journal d'Adrien Duquesnoy.

Marczali: 1790—81. országgy.

nélkül

kelt

felajánlhatta

levelében

értesíti

3. II.

151. 1789. decz. 10.

17

ÖTÖDIK FEJEZET.

258

hatalmas szomszédját trónralépésérl, a Csehországban

végbemen

kijelenti,

hogy

fegyverkezést csak kény-

telenségbl rendelte el és nagyon le lesz kötelezve, ha az szükségtelenné válik. A császárválasztást illetleg számít Fridrik Vilmos barátságos érzelmére. Kijelenti, hogy minden erejével kész lesz mindig megvédeni birtokait, de azok megszaporítása nem foglal

helyet

loyalitását.

teljes

systemájában. Biztos a fell,

politikai

hogy egész Európa

A

méltányolni mellékelt

tesen bizonyítja, hogy

úgy a

fogja

eljárásának

emlékirat

aztán tüze-

mint a pétervári

bécsi,

udvar kész békére lépni a törökkel igen méltányos feltételek

alatt.^

Teljes

megtagadása

volt ez József

hódító és elszánt politikájának, melyet

akkor

is

képviselt.

15-én) ha lehet

A

még

porosz

király

Kaunitz

mente-

udvariasabb, de azzal

getdzik, hogy szövetsége

még

válasza (április

egyrészt a tengeri hatal-

makkal, másrészt a törökkel és lengyellel igen szkre szabja

saját

elhatározásai

körét.

Meglehets nyilt nagy coalitióra,

utalás ez a Leopold ellen készen álló

melyet

még

világosabbá tesz a sürgetés

A

is.^

mel-

hogy két módja van a béke helyreállításának, vagy a statusquo, úgy hogy Leopold és Katalin lemondanak minden hódításakról, vagy pedig oly intézkedés, mely kielégíti az összes érdekelt feleket és mely nélkül a bizalmatlanság nem sznhetik meg. Más szóval Poroszország nagyobbílékelt

emlékiratban

kifejti,

:

tása „szövetségeseinek" Lengyelországnak és a por'

la

Közölve

:

Résumó de

negociations qui accompagnérent

Révolution des Pays Bas Autrichiens, par L. P.

Amsterdam, 1841. 230. 1. * Les circonstances paraissent délai. U. o. 230—235.

I.

Van de

Spiegel.

n'

admettre que peu

de

AZ EURÓPAI POLITIKA ÉS MAGYAR0E8ZÁG.

tának rovására.

Ha Leopold

ezt a

259

módot választaná;

a király mindenkép bebizonyíthatná iránta való szinte barátságát.

könny

Erre

nem sem

léphet külön

kül.

Ennek

volt a válasz.

Ha

a porosz király

járhat el külön szövetségeseitl, a

inkább,

nézeteit kell tehát

mert az

javaslatot

is

tett

angol

magyar király czárn nél-

frigyestársa, a

alkura

király

elbb tudnia, annál is már határozott béke-

a czárnnek (ápr.

mos viszonválaszában már

28.).

Frigyes Vil-

részletesen kifejti tervét

hogy Hertzberg híres tervét ajánlja, nehézségek megoldásának legjobb módját (május 16.). Ezt másnap adta át maga Hertzberg Reuss berezegnek, Leopold követének. A magyar király erre kijelenti, hogy noha még nem kapott választ a czárntl, mégis kész fegyverszünetre lépni a törökkel. „Boldogságomat abban helyezem, hogy szinte barátja legyek a békének és az igazságnak és bizalmam Felséged hasonló érzelmeibe azt az óhajtást kelti bennem, hogy jó barátságban és szomés alkalmat nyújt,

mint a fenforgó

szédságban

éljünk."

Egyúttal megteszi észrevételeit

Ha

a porosz tervre

nézve

határát

abban nincs

követeli,

pusztaságokat foglal

is.

el;

a passzaroviczi béke

nyereség,

hisz

csak

csak határai biztosítására

van azokra szükség. Ha azonban csakis ettl függne a béke megkötése, apostoli felsége minden sajnálkozás nélkül elfogadná azt legszorosabb értelmében. A második tervet, vagyis a compensatiót, sokkal

károsabbnak és veszélyesebbnek tartja. Németalföldre nézve kimondja, hogy joga ott szóba sem jöhet e ;

tartományoknak többé nincs alapos detlenségre és így

compensatio tárgya

hségre

okuk az elége-

visszatérésök

(máj. 25.).

nem

lehet

Egy nappal késbb, 17*

260

ÖTÖDIK FEJEZET.

egy újabb levelében, a porosz király éppen ezt a második módozatot ajánlja Leopold figyelmébe, mint a mely egyúttal ultimátum a lehet háború elkerülé-

Ha

sére.

alapul

ezt

legjobb

elfogadja,

lesz a con-

gressus egybehívása a részletek megállapítása végett.

„Kérném, méltóztatnék e fell haladék nélkül határozni és egyúttal

mindenfelé beszüntetni az ellensé-

nem

geskedést, mert ellenkez esetben

azon kötelességek

teljesítését,

késleltethetném

melyeket a szükség

reám rótt. Felséged sokkal igazságosabb és belátóbb, semhogy el ne ismerje ezen kívánságom igazságosságát és szükségességét." Hasonló sürgetést találunk

a porosz király június 2-iki levelében

is.

így jutott el a porosz ambitio, Leopold minden békülékenysége mellett is, az ultimátum kérdéséhez. Eljutott oda éppen akkor, midn a magyar országgylés összeülni készült. Az egész diplomatiai munka magának a királynak a vállára nehezedett. Kaunitz azt az álláspontot foglalta el, hogy a porosz követelések ellen csak az ers hang, még inkább az ers fegyverkezés használ. A kanczeliár els sorban a hadi készületeket sürgeti. Már a márczius 26-iki els levél fogalmazását is ersen megváltoztatta, enyhébbé tette a király. De Kaunitz megmaradt álláspontja mellett s különösen akkor fejti ki azt nagy határozottsággal, midn Leeds

herczeg angol külügyminiszter közbenjár

absurd

tolakodással".^ Ekkor a

politikája egész irányán

így

•

történt,

Vortrag,

„illetlen és

enged,

de

változtat.

hogy az államkanczellár H. József

1790.

stáudig und absurd.

nem

király

ápr.

1-én.

Bécsi udvari levéltár.

Unan-

;

261

AZ EURÓPAI EOLITIKA ÉS MAGYAROESZÁG.

midn a belsannak bukásában közremködött. A király következetesebb nagyon jól belátja, hogy birodalmát csak a béke és engedékülügyi politikáját akkor

nek káros voltáról

is

folytatja,

meggyzdött

és

:

kenység

állíthatja talpra.

De Kaunitz befolyásának mégis meg volt az a hogy külföldön nem hittek az új irány szinte-

hatása,

ségében.

Hogyan más a

is

midn

higyjenek,

az államkan-

Nemcsak

czelláriában

szellem, mint a Burgban.

a porosz

tartózkodása válik így érthetvé

király

nemcsak a belgák

kik megmaradtak füg-

kitartása,

getlenségük mellett, noha a pápa

a

hódolásra,

Reuss herczeg június 5-én azt londoni udvar

narchia

írja

sem

ket

közeledett.

Berlinbl, hogy a

tart.^ A mobels forrongásai közepett, ers,

mindenben a poroszszal

helyzete,

megbízható

is felszólította

hanem még Anglia

szövetséges

nélkül,

válságosnak,

szinte

vigasztalannak látszott.

Ezzel szemben csekély eredménynek tnhetett el, hogy a jog Leopold részén van. Gr. Cobenzl alkanczellár ezt június 2-án így fejezi ki Jacoby porosz követ eltt „Részünkön az igazság, önöknek még becsületes ürügyük sincs, hogy minket megtámadhassanak. Ez ér annyit, mint egy jó szövetséges. A múlt kormány alatt, megvallom, nem lettem volna annyira :

nyugodt, mert lelkiismeretünk

De

a

mostani

király

nem

nem mindig volt tiszta. magának semmi

tehet

szemrehányást becsületesség és egyenesség dolgában. Jóhiszemúleg

egy

meg van gyzdve

magánembernek

'

nincs

hogy a mi megengedve a másik

Jelentései a bécsi udv. levéltárban.

arról,

262

ÖTÖDIK FEJEZET.

nem

ellen,

válik ereénynyé

akkor sem, ha uralkodó

cselekszi".^

Magyarországon, a legilletékesebb megítélk sze-

kiütben

rint,

deleteit

levelében

sikere

Az

figyelmezteti

szükségére. ide

midn

volt a lázadás,

visszavonta.

országbíró

a

írja

a

pítjátok

diaeta

forradalom

hirdetésével,

fejket."^

felemelik

Pászthorynak

nagy a nemzet forrongása, hogy ha

azt

biztos

29-iki

országgylés

és franczia

elhat; a rendek

Skerlecz Miklós íebr. 24. azt

az

császárt

„A németalföldi is

a császár renjanuár

„olyan

:

nem

csilla-

az erszakos

hogy

Erre biztos adataim vannak".^ Láttuk,

kitörés.

még inkább

a visszavonásnak,

megvolt a maga

a császár

halálának

Akkor nyilvánossá mennyi része volt a porosz királynak e mozgalmakban és Jacoby egy ideig mutatni sem merte magát, mert több elkel magyar ellene vallott.* porosz

a

vált

csillapító

hatása.

összeköttetés

;

tudták,

A mennyire érthet a porosz-magyar szövetkezés 1788 óta, annyira magyarázatra szorul az a tény, hogy ez az összeköttetés továbbra is megmarad és hat akkor is, mikor a nemzet elérte azt, a mi után ^

Mais

le

Roi d'aujourdhui n'a paa

le

moindre

reproche

á se faira sur le point de la droiture et de la honneteté

persuadé de bonne ticulier

á

l'autre,

que

foi,

ce, qui n'est

ne devient pas

;

il

est

pas permis d'un par-

une vertu, quand

o'est

un

souverain qui l'exerce.

Kancz. Praes.

39.

visszavonó rendelet

nem

*

sz.

Ez

a levél

jan. 28-án kelt,

bizonyítja, hogy a hanem késbb.

is

' Tanta est enim apud Gentem fermentatio, ut nisi eorum animos per Publicitatem Diaetae componatis, res certe in vim

apertam erumpet. Pátyi * II.

Schönfeld

szász

levéltár.

követ jelentése, febr. 27.

József bels kormánya. 1907. (Oroszul.)

Mitrofanoff,

AZ EtmÓPAI POLITIKA ÉS MAGTAEOESZÁG.

éveken

át oly

buzgón epedett

:

263

a régi állapot vissza-

állítását.

Hiába

szólott Berzeviczy politikai

oda a nemzeti

állította

szükségrl, hiába a

függetlenséget,

Habsbur-

goktól való elszakadást a jöv nemzeti nagyság és boldogság egyetlen biztos alapköve gyanánt. Hiába

hangzott a nemzeti souverainitas jelszava, hiába hivat-

koztak a franczia és belga forradalom adta példákra. Hiába állott mindenkinek szeme eltt oly élénken a

német elnyomás, hiába vet oly ers hullámokat a német gylölet. A magyar legista nemzet: neki törlehetleg a Corpus Jurisban foglalt alapra

vényes,

van szüksége, még akkor

még akkor

A

ki

is,

ha forradalomra készül,

ha idegen hatalmakkal szövetkezik. keres, talál a Corpus Jurisban minden is,

;

megvan, csak úgy, mint a bibliában. A bécsi békekötést 1606 szeptember 16-án elfogadták és mindenkorra helybenhagyták Csehországnak és bekebelezett tartományainak rendjei. Ezek közt külön fel vannak sorolva: Malczan János császári tanácsos, ratibori és

prinbori

Fridrik,

a

méltóságos

brandenburgi

választó tanácsosa és dr. Henscher boroszlói syndikus,

mint Alsó- és Fels- Szilézia herczegségei rendjeinek

megbízott követjei.

A magyar

alkotmány ezen alap-

bástyája biztosításához tehát hozzájárult egy brandenburgi és egy szász tanácsos

is.

Még

több

:

egész Alsó-

is immár Az a csekélység, hogy 1606-ban mindez a Habsburgok birtoka volt hogy a Habsburgok, mint magyar királyok, mindig, még a legválsá-

Szilézia,

porosz

de Fels-Szilézia legnagyobb része

birtok.

;

gosabb körülmények között is visszautasították Magyarország jogainak külföldi garantiáját, csak oly kevéssé számba, mint az a tény, hogy a magyar rendek

j

;

264

ÖTÖDIK FEJEZET,

maguk részérl éppen nem tettek eleget kötelességüknek a cseh és sziléziai szabadságok védelméa

ben,

így

tehát,

a

Corpus Juris

alapján,

világos dolog, hogy a brandenburgi választó,

Vilmos porosz

király,

garansa

a

tiszta

és

Fridrik

II.

magyar szabad-

ságnak.

Rákóczi Ferencz erre sohasem hivatkozott

;

akkor

a porosz király szövetségese volt a császárnak. Most

Az 1789 sze után egymásra halmozódó megyei feliratok, midn országgylést követelnek, midn az országbírót „kérik,

felkarolják ezt a gondolatot.

ha a király nem akarja,^ hogy a brandenburgi választó biztosítja a magyar nemzet szabadságait. Midn a császári rendszer bukása már láthatóvá válik, 1789 decz. 18. után, ez az állítás mind nagyobb visszhangra talál. Az alkotmány helyreállításánál, majd a kényszeritik", hívja azt» össze,

egyúttal kifejezik azt

is,

követi utasítások megállapításánál

szinte általánossá

válik.

Maga a

A

nem magyarázza meg.

porosz érdek ezt

porosz pénz és ígéret megvesztegethet egyeseket

megyéket, tömegeket nem ragadhat magával. Minden idegen befolyásnak csak úgy lehet érvényesülnie, ha itt fogékony talajra talál. Ez azonban nem hiányzik. József megmutatta, hogy az alkotmány addigi biztosítékai

ha

nem elegendk. Újak

lehet,

fegyverben

is.

kellenek, törvényben,

Ezek megszerzésére az akkori

viszonyok közt alig lehet hathatósabb eszköz a porosz közbenjárásnál. Akár meghajlik a király jó szerével,

mert

'

tart

az összeütközéstl

Országbírói

Szepes megyék.

levéltár.

;

akár erszakkal kell

Elljárnak

:

t

Bihar, Szabolcs, Ung,

265

AZ EÜKÓPAI POLITIKA ÉS MAGTAROBSZAO.

az új feltételek elfogadására kényszeríteni; a porosz sereg és a diplomatia mindig elsrangú hátvéd.

Azokon kezdve, kik a teljes szakítástól, a fegyveres forradalomtól sem riadtak vissza, egészen azokig, kik készek ugyan hódolni az új örökös királynak, de csak a nemzeti szabadság teljes biztosítása

—

a hazafiak egész tábora kész

meggyzdése

A

ezt

a

szerint törvénynyujtotta eszközt.

„filum successionis

a

interruptum" és

egyazon jogászi és

garantia

mellett,

felhasználni

porosz

észjárás kifo-

politikai

egymást. Megfelelnek egymásnak hogy mindegyik oly tág körét foglalja magában a lehet értelmezéseknek, hogy a legkülönKiegészítik

lyása.

annyiban

is,

bözbb meggyzdések

körül csoportosuló coalitio

is

zászlójára írhatja.

De

az

követel.

másunk porosz

ily

Ily is

egyértelmség

van,

valamint

követséggel

czéljairól

csak

vezetést,

arról

érintkezett.^

igen

keveset

szervezetet

egyenes

létezésérl

egyesület

is,

De

hogy

tudoaz

tagjairól,

lehetett

kikutatnom.

Valószín, hogy szervezete hasonló volt a

galicziai-

mely hasonlókép porosz-lengyel befolyás

hoz, állott.

Az

melyek

csellel és

ottani

;,Comité"-t

és

a

végs

alatt

„Subcomité"-jait,

erszakkal pénzt szoktak kicsikarni és akár jószerével, akár fenyegetéssel gyjtik az aláírásokat, Leopold május 25-iki rendeletével feloszlatta.^ Ha ezt Magyarországon nem tette, bizonyos, hogy itt nem jutott nyomára. Legnagyobb valószínség szerint ennek az egye-

Jacoby jelentése

^

320.

1700.

júl.

6.

Idézett értekezésemben

1.

'

Ephemerides

Polit. et Liter.

235—40.

1.

jún. 25-iki

szám.

ÖTÖDIK FEJEZET.

266

sületnek B. Orczy László helytartótanácsos, a költ-

nek, Lrincznek élén.

Abaujniegye fispánja

fia,

Már 1789-ben

Jacobyval.

levelezett

koronarz bandériumoknak

áll

és vezeti azokat, mint ezredesük.

az élén.

állott

ö

szervezi

Ez pedig nemcsak

díszes felvonulás és „ruházkodás" czéljából

hanem

az

Az összes

történik,

hogy szükség esetére legyen külön megbízható hadi ernk. így aztán megmozdul az egész ország nemessége, azért

is,

els sorban a Tisza melléke az egész forrongásnak gyúpontja. Mert a bandériumoknak sem száma, sem hadikészültsége nem igazolta legkevésbbé sem a bécsi azonnal

haditanácsnak

egészen másképp tüntetésre

nemesség kardját.

aggodalmait,

de

mely mögött az egész fegyveres hogy Kazinczy Ferencz, mint sem birta húzni hüvelyébl rozsdás

Igaz,

áll.

Mások

veszély

is

lehettek

pedig akkor

hasonló áll

be,

készültséggel.

ha ez a nemzeti

mozgalom magával ragadja a tömeget, a

forradalmi parasztot

jelentkez

a dolog, ha a bandérium csak

szolgál,

banderialista, ki

Igazi

áll

is.

Bécsben a parasztok mozgalmát a nemesek ellen irányulónak szeretik tartani és hirdetni. Két okból is. a

Elször,

mert

tarthatja

a nemességet,

szor,

pórlázadástól való

mert ha csakugyan

félelem

a kasza a kardot kitör,

;

féken

másod-

a császári sereg nél-

válik maguknak a nemeseknek szenemesség viszont mindenképp a maga részére akarja megnyerni a parasztságot. Láttuk, hogy a maga jogaiból ugyan nem enged, de az állami

külözhetetlenné

mében.

A

terhek könnyítését,

a sóár leszállítását megígéri és

ha valami javulás történt, a maga érdemének tünteti Szepesmegyében egyenesen csatlakozásra hívja fel.

;

267

AZ EUKÓPAI POLITIKA ÉS MAGYABOESZÁG.

pórokat

a

fel

egy kiáltvány.^

vigyázatot fordit arra,

gondot,

észleltünk,

hogy valami kép zendülés ne febr. végén felszólítja az

Pestmegye még

támadjon.

felekezetek

összes

mit

Másrészt pedig,

különösen az erdélyi megyéknél

intsék

lelkipásztorait,

nyájukat

békére és nyugalomra. Legradikálisabb ebben

fispánjában,

választott

is

gr.

Szabolcsmegye.

egyikét kell látnunk a mozgalom jainak. Ott, mint

Ennek

Mihályban

Sztáray

legelszántabb

láttuk, a paraszttal is

is

tag-

egyesülnek

megesketik, hogy legrosszabb esetben se használhassa fel

az udvar a netán fegyvert

fogó

nemesség

ellen.

Az egész országban beszéltek a nemesség fegyverkezésérl. Számos példányban terjesztették Delaporte abbé írását, mely a svájczi népsereget ismerteti és

oda követend

állítja

hozzá

is

mintaképül

:

Szabolcsban

fogtak megvalósításához.

Ezt a lesújtott hazát

mindenfell körülveszi az ellenség. Szükség, hogy védelmérl gondoskodjunk.

A

védelem,

ségre

nyítsa be

szerint, els sorban a nemesEz törvényes felkelés által bizo-

törvény

nehezedik.

hségét a haza

és az újonan koronázandó

király iránt. Tehát fegyverkezésre, rendes begyakorlásra

esküre van szükség.^ Mindezekrl a megye intézkedik.

Ez nem maradt a papíron. Kiküldtek egy

bizott-

ságot, ftisztviselt férfiakat neveztek ki kapitányoknak,

hadnagyoknak, hozzáfogtak a nemesség összeírásához, járásonkint

rendes

gyakorlatokat tartattak vele. Ki-

adták magyarul az utasítást úgy a lovasok, mint a gyalogosok részére, melyben az összes commando-szók

^

Horváth Stanchich alispán kezeírása. Berzeviczy-levéltár.

*

Szabolcsin, protoc. 1790. 962. sz.

268

ÖTÖDIK FEJEZET.

(így)

Igaz, alatt,

magyarul vannak elírva és megmagyarázva. hogy több 480 nemesnél sohasem állott fegyver de egy lehet fegyveres fölkelés kiinduló pontja

meg volt A hír

adva, ezt a tényt

„Bauernzeitung" azt áll

sokféleképp

A

túlozta.

gráczi

hogy Tiszántúl 30,000 ember készen, porosz fegyverben és hogy minden perczirta,

ben kitörhet a lázadás.^ Mivel pedig a szabolcsiak és bihariak nag3Tészt kálvinisták, azok a szomszéd hajdúk is, a nagyváradi káptalan annyira megijedt, hogy egy nyomtatásban is megjelent iratában 30,000 fegyveresrl szólott, kik a haza védelmének örve alatt készen állanak Debreczen határában.^ Ez a szám

sem

A

elég.

várnak és

csára

debreczeni

egy követe,

káptalan

50,000 emberrl bíró

mint a magyar

szól,

Sauer

gr.

már

kik a debreczeni bíró paran-

szinte közmondásos nagyobb hatalommal

hogy a

lett,

rendelkezik,

Idrály.

Bizony csak csekély volt a tényleges er, de még kisebb azok száma,

kik csakugyan

az elszakadásra, porosz segítséggel. ellenben,

elvoltak

A

meg

mert ezt a két dolgot nagyon

különböztetnünk,

országos

szánva

porosz garautia kell

kérdés ln, egyike azok-

nak, melyeknek az országgylés lefolyására tán leg-

nagyobb befolyása volt. Ebben és nem az elszakadás tervében megtalálnunk

a

porosz

befolyás

kell tehát

erkölcsi

alapját.

Lényege az, hogy egy régi, jogilag és törvényesen éppen nem megállható szerzdés alapján, de valóban az éppen fenforgó politikai helyzet czélszer felhasz^

*

E

hírt

aztán a Magyar Kurír gyökeresen megczáfolja.

In campis Debrecinensibus. Capituli Cath. Eccl. Varadin.

R. L. Demissum Memóriáié. 47.

1.

Pest,

Buda

s

Kassa.

269

AZ EURÓPAI POLITIKA ÉS MAGYARORSZÁG.

nálásával a magyar alkotmány elnyerje internationalis biztosítását és elismerését.

Belejátszik ebbe a történeti

jellem

zeti

alapon

a nem-

álló,

analógiáiból, a történeti viszontagságok

hasonlóságából táplálkozó lengyel rokonszenv

is.

Lengyelország akkor, az 1772-iki felosztás nagy katastrophája után bizonyos tekintetben reuaissance-át

A

nemzet feleszmél. Függetlenségre, szebb jövre vágyik és hogy ezt elérhesse, nemcsak alkotmányát kész megváltoztatni, hanem, mi nehezebb, megszünéli.

tetni

a visszaéléseket,

kiirtani

a

nemzeti bnöket^

melyek a bukáshoz vezettek. Az udvari idegen ruha helyébe felöltik a régi nemzeti ruhát, mennél régibb korból

való,

annál jobb

;

a hazai nyelvet,

ápolják

mveltségüket nemzeti alapra akarják helyezni. Rousseau tanácsát követve, igazán nemzetté akarnak lenni, külön jellemvé, a többitl elütvé. Hogy egységesek lehessenek, véget akarnak vetni a protestánsok és dissidensek elnyomásának.

javítják

az

iskolát,

Jogokat készülnek adni a városoknak, st már a jobbágyok helyzetének javítása is szóba került. Pedig itt igazi rabszolgaság áll fenn a nemes törvényesen :

alattvalói életének, halálának ura.

Sokat Ígér mozgalmak, melyekben azonban nagy szerepet játszott az egyéni hiúság, a feltnni vágyás és

a

személyes

ambitio

is.

Mindenekfölött

pedig

abban a szervi hibában leledzik az egész mozgalom, hogy sikerét küls segítségtl teszi függvé.

A tette

három

keleti

nagyhatalom szövetsége tönkre

Lengyelországot. Megoszlásuk

Mióta az osztrák-muszka szövetség természetes Bucholtz,

társnak

kínálkozott.

A

keltheti.

életre

létrejött,

a porosz

porosz

követ,

1787 óta a nemzeti irány igazi vezetje.

270

ÖTÖDIK FEJEZET.

Akkor porosz érdek Lengyelország

A

összeül országgylésnek legfbb

8-án

osztrák

követ

szerint

ha

meghiúsítani,

ralnak

a

azt

de

Graüczia,

a

ezt

Nagyon bíznak ebbe a

A

megszilárdulása.'^

porosz szövetség megkötése volt az 1790

Galicziában követ,

pénzzel

Az

lehet

azt

terveket for-

sóbányák

ellen.

híresztelik,

hogy

a

Az

a lázadás.^

nagy ügyességgel,

megszerzi a

is

és

nem

komolyan akarja.'

porosz

különösen

máris kitört

Luchesini,

szövetséget

hazafiak, máris

háborút biztosra veszik

február

tárgya.

„patrióták"

új

porosz

ravaszsággal,

jóakaratát.

Az

országgylés márcz. 15-én, gr. Potocky Ignácz nagy beszéde után, elfogadja a porosz szövetséget, melyben ki volt kötve, mennyi katonával segíti egymást a két hatalom háború esetén. Igazán felületes módon kapva-kaptak Galiczia visszaszerzésén, de már annak árát, Danzig és Thorn városait nem voltak hajlandók a porosznak átadni. Pedig Hertzberg egész tervének ez a nyereség volt az indító oka.

Galicziában,

mely mindenáron

az osztrák bureaukratia igája lengyel

fias

érzület

magyar rokonszenv

lobog is.

A

alól,

fel,

szabadulni

akart

nemcsak a haza-

hanem igen élénk a

lengyelek a magyarok fell

a legjobb véleményt táplálják.

A

galicziaiak óhajtva

óhajtják Magyarországba való belevegyülésüket, hogy

ugyanazon jogokban és szabadságokban részesülhessenek. Meg van ehhez az alapjuk is Mária Terézia a magyar korona jogán foglalta el az országot.* :

'

Thugut és Cache

*

Jaauár

*

Jan. 16., 20. és 23-iki jelentés.

*

Popovics Demeter levele Kovachich M. Györgyhöz. Lem2. N. M,

jelentései Varsóból. Bécsi

áll.

levéltár,

2-iki jelentés. U. o.

berg 1790 márcz.

AZ EURÓPAI POLITIKA ÉS MAGYARORSZÁG.

A

rendek deputatiója Bécsben csakugyan,

galicziai

a királynál

lépéseket tett

Viszont

a

megyék, Bihar,

levelekben

latin

271

az

felszólítják

érdekében.

egyesítés

Szabolcs,

a

Zemplén szép rendeket,

galicziai

küldjék követeiket a budai diaetára.

Még szenv.

A

módon

hathatósabb

is

a rokon-

nyilvánul

Gyulai-ezred 400 katonája átszökik a fegyver-

kez lengyelekhez,

kik mindenfelé a desertióra csábító

kiáltványokat bocsátanak

ki.^

Ez nagy

hazafias áldozat

volt szegény bakáktól, mert a respublica igaz, hogy

nagyobb „lénung"-ot

igért,

Már 1789 nyara

de azt rossz pénzben

óta el

volt

fizette.

terjedve a lengyel

De Krucsay László uram, ki Vay Istvánnak megírja, hogy „a lengyel pezsegése is hallatik", nem hisz benne. A lengyel kupeczek srn hullanak „Hegyalján", már pedig veszedelem idején inkább riznék a pénzt, mint a boros hordókat. Árvamegye aztán mint láttuk teljes naivitással fölbetörés híre.

fedi a dolgok

Instructiójában (19. p.) kifejti,

állását.

hogy a rendek azon kötelességébl, hogy a hadakozás terhét viseljék, következik az a joguk, hogy béke és háború dolgaiba beleszólásuk legyen.

Mindkét fell, a Kárpátokon innen és a fogalomzavart

és

az

túl

ugyanazt

egymásnak homlokegyenest

ellenmondó kívánalmak egyesítését találjuk. Hazafias,

szép

vissza akarnak

nem

lehetséges,

gondolat volt a galicziaiaktól, ha

térni

úgy

anyaországukhoz.

Ha

történeti alapon, mint

pedig ez

különösen

a nemzetiség és nemesség érdekében igen ajánlatos a Magyarországhoz való csatlakozás. De az hogy az egyik kizárja a másikat.

"

U. az, u. annak ápr.

3.

világos,

272

ÖTÖDIK FEJEZET.

Viszont magyar részrl czélszerü volt felhasználni

a porosz szövetséget, a lengyel barátságot, akár

akarnak szakadni

teljesen,

el

akár csak ersebb garan-

az alkotmányuknak. De már sem a sem a szövetséggel meg nem egyeztethet Galicziának bekebelezése. Ahhoz mégis csak nagyobb a joga a respublicának, a porosz politikájának pedig akkor egyenes sarktétele annak elszakí-

tiáját követelik

barátsággal,

Danzig fejében. De hiába, ilyen ellenmondásokból nem szabadulhatnak, kik nagyon is sok és

tása, visszaadása

különféle

Az a

nézet embert akarnak

egyesíteni egy czélra.

általános politikai helyzet tehát az volt,

lehetségek

végtelen

lánczolata

forgott

hogy

fenn

a

porosz ultimátumból keletkez világháború és a teljes statusquóra visszatér békés megegyezés közt.

Ugyanakkor pedig „a porosz király jóakaratában" f támaszát mindazon árnyalatok végtelen sokasága, melyek a teljes elszakadástól a régi alkotmány

látja

alapján történhet békés megegyezésig való egész nagy közjogi tábort elfoglalták, és mint garantiát, követelték a

A

jövre

is.

helyzetet mindenféle

lehetségével,

koczkáza-

tával és reservatiójával legjobban kifejezi Bihar vár-

megye mi

itt

instructiója.

„Mi légyen az új hitlevél feltétele, és annak nyilvánítása koczkáz-

nem tudjuk

tatná a sikert. Ezt tehát teljesen követeinkre bízzuk."

'

4.

pont.

^

HATODIK FEJEZET.

Eszmék Az

eddig

elsorolt

és emberek.

adatok

és

tények

fogalmat

nyújthatnak az akkori gondolkodás menete és annak és politikai czéljai fell, noha a roppant nagy anyagnak csak igen csekély részét mutathattuk be. Feredményünk az, hogy az ország legilletékesebb, dönt részének, a megyének, a köznemesség-

közjogi

nek gondolkodása formai, törvényes, a bethöz ragaszkodó. Alapul még mindig a multat veszik és még ott is,

hol az alkotmány biztosítása czéljából a legmesz-

szebb

men

változásokra készek, csak úgy teszik ezt

tiszta lelkiismerettel, rejtett,

rég

elavult

ha a Corpus Juris valamely elparagraphusa fogantyú gyanánt

kínálkozik.

De

él. A nemzet még tompa egyhangúsága,

az ember nemcsak kenyérrel

kevésbbé.

A

mindennapi

élet

az a kilátás, hogy a holnap csak olyan lesz, mint a

ma és a tegnap A történeti létre

volt,

csak a vadakat elégítheti

a változásnak nemcsak ténye, sem.

Nincs

nemzet,

örökkévalóságig nélkül nincs

tett,

ki.

nem lehetnek el hanem eszméje nélkül

emelkedett népek a mely

kiterjeszteni.

ne

létét

Ezen

hit

akarná és

az

bizalom

nincs önfeláldozás. Mintegy a lélek

halhatatlanságának felemel eszméje

ez,

az egyesrl

átvive egy nagy, együttérz sokaságra.

És a mint a

lélek halhatatlansága

Marczali: 1790—91. országgy.

szükségkép a 18

:

274

HATODIK FEJEZET.

mennyországhoz vezet, úgy a nemzet küzdelmeinek és alkotásainak is egy, a puszta megmaradáson felül

emelked nagyságra, dicsségre, boldogságra való meg az ideális hátterét. Minden egyes

kilátás adja

hstettnek, de valamennyi közt a legnagyobbnak

is

az egész élet buzgó, erkölcsös, folytonos munkájának

elidézje és szentesitje. Hogyan érhet el a jöv, a megmaradás, a boldogulás? Hogyan lehessen elre gondoskodni még meg sem születtek milliókról? Egyaránt az elmélet ez az

és gyakorlat

kérdése.

Elmének, szívnek, karnak ez

a legnagyobb, legnehezebb problémája. A nemzetek fejldési fokát, egyéniségét mi sem mutatja jobban, mint az a mód, melylyel e feladattal megbirkóznak. a megoldásnak

Nemzeti történetünk ennek módját tünteti

két

fel.

Géza fejedelem és Szent István kitzték a pogány nomád magyar eltt a czélt, hogy a letelepedett nyugoti

népekkel egy úton

akar maradni magyarnak,

kell

haladnia,

szabadnak,

ha meg

uralkodónak.

Azóta Magyarország sorban átvette Nyugat egyházi és világi intézményeit. Keresztény királyság lett, megalakult benne a lovagság, polgárság, a jobbágykirályai

ság,

hsiességben és szentségben egyaránt

vetélkedtek Európa hseivel és hitvallóival ós ragyogó

követend mintája lett az egész feudális magyar társadalomnak. Késbb egyaránt elhatott ide a reiiaissance és reformatio is és a magyar, ha nem példájuk

is

adott

irányt a világ

sohasem maradt ügyes tett

el

szellemi

kevésbbé

fejlett

szomszédjainak.

de

ers és munkájával magáévá elég

hogy a saját tkét tovább adja Kelet és Dél

volt ahhoz,

erkölcsi

mozgalmainak,

messze tlük és

felé,

ESZMÉK ÉS EMBEREK

275

Mondhatni, hogy történetünk minden egyes nagyságánakjelentsége egy-egy ilyen közös nyugati eszme átvételében, meghonosításában, vagy

megvédésében

áll.

Pantheonunkat a nagy újítók népesítik be, azok, kik nemzetöket addig járatlan úton vezették a lét magasabb fokára.

Ez a vezetés egyaránt

állott

erszakból,

meggy-

zésbl, példából. És a magyar honszeretetótés fogékonyságát a

mveldés iránt

István,

Kálmán,

fényesen mutatja, hogy a Szent

IV. Béla,

Nagy

Lajos, Mátyás, Bocskay

mag nem hullott kopár talajra. De nemcsak a jöv ideális hatalom a múlt is az. Ha az idegen mint uralkodó, elnyomó elem lép fel;

által elvetett

:

ha a magyar veszélyben

érzi

faját,

hazáját

:

elzár-

kózik az újítás ell és inkább egy régibb kultúrai fok

mentsvárában

meg magát, semhogy

vonja

egyéni-

ségét eltörölni engedné. Mikor a német uralom fenyegeti,

megint

pogány

lesz

mikor külföldi oligarchia

;

ül nyakára, Szent István állítólagos szabadságát hívja

segítségül az arany bullában alatt

veszélyessé

válhatik

;

mikor idegen királyok

reá az állami hatalom, a

megye passiv resistentiájában húzódik meg. Három század telt el éppen Mátyás halála óta. Az a három század, melynek szomorú a nótája. Szomorú léteért

azért,

kell

mert

a

küzdenie,

nemzetnek mindig

kilátás

nélkül

csupasz

szebb jövre,

egyedül a dics múltban lelve vigaszt és csak abból merítve reményt. Nem valamely bús hazafi, Voltaire

mondta ezért a magyart a legszerencsétlenebbnek minden nemzetek közül.

A XVm,

század

elejének

nagy forradalma és a

török kizése után, mint akkor hivatalosan mondták,

révpartra jutott a magyar. Szaporodott, gazdagodott, 18*

276

HATODIK FEJEZET.

mveldött

békét

;

élvezett.

De mind

e boldogságot

megkeserítette az a tudat, hogy az a királyi hatalom,

melynek fegyvere és befolyása létrehozta ez eredményeket, a nemzet ellen fordulhat. Akkor pedig az idegen

újítás,

erkölcsök

szokások,

hanem

felvétele

nem

Addig a magyar, örökös harczai közepett, kénytelenségbl volt conservativ; most III. Károly és Mária Terézia korában óvatosságból maradt az. orvosság,

József eljárását

II.

zolta

méreg.

halálos

erkölcsileg,

a magyar rendek

történetileg iga-

ragaszkodása a régihez és

visszaéléseihez. Másrészt

ÍI.

József törvénytelensége,

absolutismusa, a birodalmi összességnek Magyarország fölé helyezése

sig

men

igazolta a

magyar rendeknek a vég-

óvatosságát és szívós ellenállását.

Most, miután ez az ellenállás gyzött, a lényeges törtéiieti

kérdés az volt

továbbra

is

:

ragaszkodik-e Magyarország

alkotmánya sértetlenségéhez, mely moz-

dulatlanságra kényszerítette, vagy pedig újjászületése

boldog

pillanatában

elérkezettnek

látja-e

az

idt

hogy az Európában már uralomra jutott eszmék alapján átalakítsa államát. A nagy Habsburg uralkodók munkáját kellett folytatni, tovább fejleszteni, de nemzeti alapon, a szabadság követelései értelmében. És nem követeli-e ugyanezt a biztosításnak, a arra,

securisatiónak

elve? Nevezetes

pontnak mindenek régihez küzdött, volt

visszatérk

és

uralmát

tábora

mint a radikális

a nemzeti bizonyítja,

szem-

hogy a

ugyanazon jelszó

újítóké,

alatt

hogy ebben nem

különbség egyrészt Batthyány prímás és Ester-

házy püspök, közt.

fölötti

A

másrészt

conservativ,

st

gr.

Széchenyi és Hajnóczy

reactionarius álláspont csak

277

ESZMÉK ÉS BMBKKEK.

Úgy a hazafias

st

liberális,

Nem

meggyzdésbl

meríti erejét, mint a

forradalmi felfogás. kétség,

lehet

hogy a hivatalos ország, a

karok és rendek, kiknek dönt súlya volt a diaetán a lefolyt küzdelem izgató hatása alatt, ers érdekektl, még ersebb hagyományoktól vezettetve inkább a régit tartotta szem eltt, mint az újat, noha ennek hatása alól sem zárkózhatott

A jöv

alakulására

teljesen.

el

nézve

az a fontos,

hogy a

társadalomban viszont nagy erre és befolyásra jutota

tak szes

XVIII.

nyugoti

századnak új, akkor már az ösznagy országokban vezet és irányadó

eszméi.

Egy nákon

régibb át

mvünkben

özönlött

feltüntettük,

be ez a szellem,

min

csator-

mint árad szót

irodalomban, iskolában. Most inkább politikai hatását kell

kutatnunk.

Ez pedig szervezés nélkül

el

nem

képzelhet.

Lássuk csak, mi forog szóban Magyarország állandóan és következetesen részt vett az európai fejldésben a renaissance és reformatio nagy mozgalmáig. Abból a roppant szellemi és anyagi munkából, mely azóta folyt s a mely az :

egész társadalmat átalakítva megteremtette az új kort,

már nem vehette ki egészen részét. Ezen munka eredményei szellemi téren a tudománynak philosophiai és mathematikai alapon való fejlesztése Bacon és Descartes óta és ennek követ:

keztében elválása az egyháztól

;

aztán

az irodalom-

nak és mveltségnek nemzetivé válása, a nép nyelvén való mvelése. A két irány közös eredménye pedig nem lehetett más, mint a felekezeti ellentétek csökkentése, az általános emberinek, tehát a nemzeti

278

HATODIK PEJBZBT.

egyéniségnek

az azt

is,

elbb

részekre bontó osztály-

és valláskülönbségek fölé helyezése.

Anyagi téren a munka felszabadítása, elismerése lét és így a nemzeti vagyon alapjául és annak gyümölcsözvé tétele volt ezen korszaknak a gazdasági

legsajátosabb gyümölcse. hollandus,

a József uralma

Smith ról,

Erre törekedett egyaránt a

az angol és a franczia merkantilismus és ápolt physiokrata rendszer.

által is

Ádám nagy munkája,

mintegy

kánona

a nemzetek gazdagságá-

ezen egész mozgalomnak.

lett

Ezt szolgálta a sok felfedezés

és feltalálás, mely a szemben a kereskedést és ipart

kötött földbirtokkal állította oda,

mint szinte végtelen kifejldésre képes

tkegyjtket

és

mint

így

gazdasági és társadalmi

hatalmakat.

Mindez határozottan észlelhet fejldés, mely végs eredményében a modern állapotokhoz vezetett. De mint semmi, valóban nagy történeti esemény ez sem ment végbe sem egyszerre, sem oly tudatosan és programm szerint, hogy a kortársak felismerhették volna egész jelentségét. Töméntelen sok egyes, elszigetelt ténynek volt együttes, elre nem látható következése.

Legkevésbbé ment azonban végbe mint elkeseosztályharcz, minrl mostanában regélnek. Szilárd és szívós volt a réginek ellenállása, gyakran

redett

nyers és bárdolatlan,

st

igazságtalan az újnak táma-

dása, de az egész harcz fölött ott lebegett engesztel

symbolum gyanánt a philanthropia.

A

összekapcsolta

Még

közös az

század

legszebb jelszava

mveltség

ellenséges

és

táborok

:

a

emberszeretet

vezetit

is.

mondta Magyarország prímása a porosz követnek: míg Isten nem változtat a feleke1721-ben

279

ESZMÉK ÉS EMBEREK.

zetek

iparkodjunk, mint Európa polgárai,

viszályán,

békésen együtt élni/ Franklin Benjáminnak, e kor egyik legjellemzbb egyéniségének,

az

volt

az

minden nemzet becsületes

óhajtása

férfiainak

:

jöjjön

létre

az egész embe-

riséget átölel szövetsége. Ilyen szövetség létesítésén

akkor egy nagy, internationalis társaság fáradott

:

a

szabadkmvesség.

Nem czélom ennek a nevezetes titkos társaságnak történetét eladni. De ki kell emelnünk, hogy munkássága, ha nem is oly zajos és világraszóló, mint Nyugat nagy országaiban, tán jelentékenyebb volt nálunk. Jelentékenyebb azért, mert míg másutt maga az élet,

a gyakorlat teremtette

elbb

meg az

új korszakot,

nálunk

népszerbbé tenni, hogy a szavak után tettek is következzenek. Ezen elkészítésre pedig semmilyen tényez nem volt alkalmasabb azon társaságnál, melynek már 1745-ben szabadság, egyenlség volt a jelszava.^ Nem szándékom a testvérek sokféle rítusát és fokát ismertetni, protanus is vagyok benne. Igazi jelentsége nálunk, sok kalandos és széthúzó kezdet után, az elméletet kellett meghonosítani,

:

akkor

lett,

mény

mintájára

mikor a többi, külföldrl nemzetivé

vált

;

átvett

szinte

intéz-

szükséges

szervévé vált a nemzet életének, továbbfejldésének."' Cominunes Europae

'

Berlini

-

Die Zerschmetterte Freimaurerei. Frankfurt.

^

A szabadkmvesség

áll.

levéltár.

jelentségére elször Fraknói utalt

(Martinovics összeesküvése). Igen

Abafi-Aigner Lajos,

cives.

nagyrészt

a

érdemes munkát dégi levéltár

irt

alapján.

róluk

De

munkája: Geschichte der Freimaurerei in Oesterreich-Ungam, öt kötet, nagyjában csak 1785-ig terjed. Elttünk az ezt követ évtized

volt

gr. Festetics

legfontosabb, melyre nézve bven merítettünk Pál úr levéltárának kincsesbányájából.

280

HATODIK FEJEZET.

lényegében nemzetközi,

Ezt a

sok mystikus

és

babonás elemet magába felvev társaságot, a menynyire az iratok mutatják, az úgynevezett Draskovics

observantia tette magyarrá.

Érdekes, horvát

földön

hogy a társaság ntt.

kinek befolyása glinai

és

körösi,

Grr.

alatt

ezen

hajtása

Draskovics János

állottak

részben

a

zágrábi,

varasdi,

katonai,

éppen

ezredes,

részben

polgári

páholyok, azokat, miután hiába iparkodott a viszonyt

a berlini nagy páholylyal és a bécsi és prágai páholyokkal

tisztázni,

egyesítette és különválasztotta. Új

alkotmányt adott „a magyar korona

kmves

társaságnak",^ hogy

alatt

lev

szabad-

minden küls függés-

nek és alávetettségnek véget vessen és ezt az intézményt egészen nemzeti szellemet lehell szabályokkal látta el. Bár a lényeget sohasem tévesztette el szem ell, mint Abafi helyesen megjegyzi, a nemzet lelkületéhez alkalmazott szertartásokat sem mellzte. „Rendünk fczélja megállapított gondolkodású, tekintélyes, nemeslelk férfiakat a magyar birodalomban olyan módon elkészíteni, hogy legkedvesebb kötelességük

nem

legyen

teljes

jólétén fáradozni."

két részre oszlanak társakra.

:

A

buzgósággal az emberi

tagok, tehetségök szerint,

a kiválasztottakra és a munka-

Elükön a nagymester

áll

—

maga Dras-

kovics.

végs nem boldogságának minden módon

„Minthogy rendünk legfbb és emberi

mozdítása, áll

czélja az

való el-

els helyen az emberszeretet kötelessége

elttünk".

^ Systema Constitutionis Latomicae Libertatis sub Corone Hungáriáé in provinciám redactae.

;

ESZMÉK ÉS EMBEREK.

A

mester minden alkalommal

nem

eladja az emberi

min

tagokat arról,

281

élénken

sanyarúságát és

kiszínezve

meggyzi a

következésekkel jár a

gyászos

zsarnokság, az elítélet, a korlátlan hatalom. Ezernyi

módon sel.

idézik

Egyúttal

el a nyomort elnyomással és üldözésmeggyzi ket arról is, hogy „rendünk

az egyetlen testület, melytl biztos segítséget várhat az igába döntött emberiség.

Nem

engedhetjük, hogy

az emberiség e reményében csalatkozzék".

A

barátság

kötelességeinek

fejtegetése

után az

egyenlségre való törekvés következik. „Tagadhatatlan igazság, hogy természettl egyenlk vagyunk, hogy az emberek egyenltlensége cselfogások és nagyravágyás mve és hogy egy kis valamint a nagy

résznek a gazdagsága,

többségnek

nyomora és üldöztetése ebbl ered. Hiba azt hinni, hogy a törvény eléggé gondoskodik a gyöngékrl ez

csak

élvezve,

a azt

tudatlanok hiszik,

véleménye,

hogy a

minden nemes fáradozás

alól.

kik

törvény

feleslegüket

felmenti

ket

Mi ellenben, kik a nagy

fölött rködünk, tisztában lehetünk hogy e törvények, minthogy a hatalmasok szabták ket, az elnyomás eszközei és annál veszélyesebbek, mert szentség gyanánt tnnek fel. Csak nézzük figyelemmel adózó alattvalóinkat és meglátjuk, hogy majdnem leroskadnak terhük alatt Ha igaz rajzát nyerjük e nyomorúságnak, minden becsületes ember szivében felébred az undor érzete és így gondoskodni kell oly eszközökrl, melyek e bajt

többség boldogsága azzal,

orvosolhatják."

A társadalmi rend megdöntése nem szándékuk. „Csak arra törekedhetünk, hogy mi, a nagyok, hozzájuk

közeledjünk,

a kicsinyeket

meg magunkhoz

282

HATODIK FKJEZET.

emeljük".

A

testvéreknek be kell látniok, hogy pompa,

tisztség, hatalom,

mind külsség.

Igazi, állandó értéke

csak az erénynek van. Kit

ban

erény

igazi

buzdít,

polgártársai boldogitásá-

maga boldogságát és nincs nyugta, míg nem érte. Ezt pedig csak munka, tanul-

találja a

e czélját el

mány

útján lehet elérni. Ezt a

Más

tani.

a papnak,

és

munkát

más kérdések megoldásán

kell osz-

fel

kell fáradnia

katonának, a tisztviselnek, a moralis-

a

tának és a közjogásznak.

Papoknak való kérdések: Vájjon a mostani rómaiak jobb erkölcsek-e, mint a régiek, kik pogányok voltak és ha van különbség, mibl ered az ? Vájjon jobb vagy rosszabb-e az olyan nép erkölcse, mely

már nem oly

nép,

hisz a pokolban és miért? Fennállhat-e mely csupa istentagadóból áll és milyen

erkölcs lehet az?

Katonának való kérdések Jobb-e a zsoldos, vagy a megtelepített katonaság? Mi bátoríthatja jobban a :

a dicsség és jutalom-e. vagy az a tudat, hogy hazáját védi? Fenn lehetne-e tartani a katonai

sereget

:

fegyelmet a mostani korlátlan subordinatio nélkül

Mikép lehetne megszüntetni a most annyira féltékenységet

és

visszavonást

katona

is

?

elterjedt

és

polgár

között ?

Talán

legáltalánosabb

Min

adata.

érdek

a

moralista

fel-

legyen a közjólétért lelkesed nép gon-

dolkodása? Mi változtathatja meg egy nép gondolkodását? Min alapul a hazaszeretet és mikép lehet azt

általánossá

hazaszeretet,

emberi

A

nem

tenni?

mely

meg

Mikép egyeztethet

látszólag

kizárólagos,

az

a

egész

szeretetével?

tisztvisel és a közjogász viszont tisztán hazai

283

ESZMÉK ÉS EMBEREK.

vonatkozású feladatok megoldásán

hogy fárad-

kell,

jon. Vájjon Magyarországra nézve, tekintettel a marhatenyésztésre, kivánatos-e srbb népesség és ha igen,

gyarmatosokat

idegen

behozni? Hasznos ha igen, mily módon és

kellene-e

volna-e a kereskedelem és

mely czikkekre kellene

azt létesíteni?

Min

adófel-

osztás volna a legjobb ? Mikép lehetne a nép kisebb

megterheltetésével gondoskodni a katonaság

sáról? Mikép

maradt-e

a :

törvényes

az

erejét

constitutiónk

ismét

heh reállítani

forma?

eltartá-

könnyíteni a jobbágy sorsán?

fényzést korlátozni és miképen? Mi hazánk sarkalatos alkotmánya ? Meg-

Lehetne-e

Végre

lehetne

Illik-e

?

állapotában?

Elvesztette-e

egy része és mikép lehetne azt Melyik a legjobb kormány-

mindegyik

minden

vagy

országra,

pedig alkalmazkodnia kell-e a sajátságos

viszonyok-

hoz? Hasznosabb-e a megállapított alkotmány fentartása, vagy jobb-e annak átalakítása a megváltozott körülmények szerint? Külön czikkelyek szólnak a testvérek viszonyáról, valláshoz és hazához. „Volt id, mikor a vallásosságot a becsületes ember lényeges jellemvonásának vették, de most még az istenség sok buzgó tisztelje is elválaszthatónak tartja ezt a két tulajdonságot. Mi azonban nagyon óhajtjuk, hogy minden testvér részesüljön az isten-

ség vigasztaló fogalmában. Olyant, kiben

nem

találni

nyomát sem a vallásnak, nem szabad rendünkbe befogadni

és

a

késbb esnék

székmester kötelessége

tossággal az igazság vért,

bármin

tisztelet

azt,

ki

netán

az atheismus tévelygésébe, teljes óvaútjára

felekezethez

vezetni és tartozik;

a

pontos megtartására utasítani."

minden

küls

test-

isteni

HATODIK FEJEZET.

284

Ez nem maradt puszta szó. A hitetleneket lehetleg mellzni szerették volna. Ilyeneknek tartották b.

Orczy József és

czot

székmes-

Haller József pesti

gr.

tereket; ilyennek rajzolja

Igná-

Fessler Martinovics

is.^

„A haza

iránt való kötelességünk

abban

áll,

hogy

államunk törvényeit ós jó szokásait fentartjuk és inkább trjük el vagyonunk st életünk vesztét, sem-

hogy azok megsemmisítését megengednk. lemrl sem feledkezünk meg öt magában :

haza, feje.

törvényeink

hisz

Ki hazáját

mennél több becsületes

lesz,

nem

a

maga

pol-

hasznát,

közjót akarja elmozdítani. Csak a hízelgk

rontják el a királyokat, általuk

a

atyja és

szereti királyát is; ez pedig

gár van országában, olyan, ki

hanem a

fejede-

foglalja

a nemzet

szerint

szereti,

annál igazságosabb

A

k az igazi felségsértk, mert

veszti el a király

A

szeretetét.

ki

tehát

legnagyobb kincsét, népe

hazáját

szolgálja,

szolgálja

mikép javítsa mikép tartsa fenn a még jó erkölcsöket, vagy királyát

Éjjel-nappal

is.

azon

kell

lennie,

a megromlottakat".

A magyar

felfogás megyegyezését

megtaláljuk, ha összehasonlítjuk a általános szabályaival."^

szólnak, kik

meg akarják

Az erény

is,

eltérését is

szabadkmvesség és barátság fiainak

tanulni a csudás bölcsességet.

Az Isten és a vallás iránt tartozó kötelességrl: 1. §. „Imádd a lények lényét, kitl szíved eltelik, noha ^ korlátolt elméd sem felfogni, sem kifejezni nem bírja. 1

Abafi,

i.

m.

III.

389.

Reguláé Latomorum. Dégi levéltár. XI. 2. ^ Adorare Ens entium quo cor tuum redundat, quamvis Illud circumscripta mens tua nec animo concipere, nec voce exprimere *

valeat.V.ö. Berzsenyi versét: Isten, kit a bölcs lángesze föl

nem ér.

;

285

ESZMÉK ÉS EHBEBEK.

Vesd meg a sophismákat

;

Istennek

legyen

tetszeni

kegyelmet szerez

dicsérd a

boldogságod.

Krisztus

gondviselést,

mely a keresztyénség keblében engealapja az evangélium

;

dett születned. Kötelességeid

ha abban nem

;

megszntél latomusnak lenni." Egyaránt távol tartva magadat a hypokrisistl és fanatismustól, minden cselekedeted az érett, szilárd vallásosságot áll

hiszel,

hirdesse.

a keresztyénség

Nem

elméleti

inkább

veleje,

igazságokban

erkölcsi paran-

csainak igyekezzél megfelelni. Egész belsdet hassa át a jóakarat és szeretet indulata,

mely

e szent val-

lásnak alapja.

Hinned kell a lélek halhatatlanságában. Azon légy, hogy lelkedet, égi és mocsoktalan lényedet, bn ne fertztesse. Ha valaha kétségbe vonnád 2.

§.

halhatatlanságát,

vendéke,

koznál, mely, 3.

§.

nem

volnál a szent bölcsesség nö-

hanem a plebejusok csöcselékéhez

A

vakondok módjára, sötétben

csatla-

turkál.

király Istennek földi helytartója. Tiszteld

és szeresd, mert Isten iránt való kötelességed után az

mely hazához és királyhoz fz, az els. bár

állapotban

nem vennéd

Durva bar-

hasznát emberi voltod-

erszak uralkodnék, örökös lenne a harcz az enyém-tied miatt. Kormányzáshoz kell törvény

nak;

az

végrehajtáshoz tiszteled,

Ha leted

úgy

fejedelem. tiszteld

Ezért,

a hon

atyáit.

hibáznak. Istennek felelnek.

nem

mint

a

szüléidet

Isten képmásait.

A

te

oldhat fel az engedelmesség

merész

íté-

kötelessége

Kérd Istent, hogy baj ne érje ket, te pedig minden erdet hazád javára fordítsd. Ha ezt a szent kötelességet nem teljesítenéd, minden szabadkmves elzne magától, mint a polgári rend megzavaróját. 4. §. Ha gyöngéd szíved hazád határait átölelni alól.

286

HATODIK FEJEZET.

késztet,

hogy egyforma

szeretettel ölelje át az összes

nemzeteket: jer templomunkba, tedd ott le ajándékodat. Az egész világ a szabadkmves hazája, mind

mi az embert érdekli, az sphaerájába tartozik. Nézd ezt a felséges épületet, melyben az emberségnek és erkölcsnek már-már lazuló kötelékeit szoaz,

rosabbra fzik. Megtalálod a rokon lelkeket minden országban, hol a világosság szétterjed.^ Érezd át

rendünk

felséges

szándékát,

emberiség boldogitásának

szenteld

életedet

tökéletesebbé

;

az

ma-

tedd

gadat". 5.

§.

téged

A

jótékonyságról

bven

szól.

földi javakkal,

„Isten azért látott el

hogy azok, kiknek

cse-

kély rész jutott, könnyebben viseljék sorsukat."

Az általános szabályzat

vallás és politika dolgá-

ban Hobbes

szellemét

viszonyokhoz

mért; a magyar

alapján

deista

Amaz

áll

;

leheli,

és

csak királyt ismer

a

a német szabály

osztrák

szabad alkotmány híve. ez a hazát

;

és

Locke tanai és

törvényét

föléje emeli a királynak.

Még nagyobb az

alamizsna

a különbség társadalmi téren. Amott

kötelessége,

itt

a

természettl

való

egyenlség elismerése. Amott a hazafiság és a kosmopolitismus összeolvasztása itt nemcsak a hazaszeretet, hanem a nem;

zeti erkölcs

fentartásának

ers hangsúlyozása.

Ez a hazafias irány szemet

szúr.

A

kosmopolita

irányú páholyok a pestit, „a nagyszivséghez", melyet

Draskovics legfbbnek szánt, „túlságos patriotismusa miatt

az

államra

veszedelmesnek hirdették".

Dras-

kovicsról pedig azt terjesztették, hogy a határvidéken

'

Lux

et illaminatio.

ESZMÉK ÉS EMBEREK.

287

lázadást szít, mely vállalatához, igen jellemzen, egy püspök adott volna 100,000 forintot. Ez a nemzeti szellem külsségekben is megnyi-

A

midn a rendbe léptek, magok magoknak nevet. Ez többnyire az igazi név kezdbetinek valami komikus elforgatása, vagy

latkozik.

testvérek,

választottak

pedig valamely antik vagy középkori név, vagy czim.

A

pesti páholy tagjai közül

—

mester

Orczy József, a szék-

b.

Bendegúz, Rátonyi Gábor

— Ákos, Farkas — Geyza név

Splényi József

Szápáry Pál

— —

Álmos, Attila,

alatt „dolgozott".

nevet kerestek,

ideális

Antal

az

b.

gróf

Ha már

si magyarsághoz

tértek

vissza.

Ez a tartható.

teljes

különválás

tésbe lépni a bécsi földi,

maga

Draskovics

különösen

azonban nem is

kész

volt

páholylyal, de úgy,

a berlini páholyoktól

volt

fen-

összekötte-

hogy a való

kül-

függés

megsznjék, a magyar páholyok pedig teljes autonómiát élvezzenek. Ez az egyesülés létre is jött. Magyarországnak gróf Pálffy Károly alkanczellár lett nagymestere. De a nemzeti irány ennek nem vallotta kárát. Maga Pálfify 1784-ben a legersebben hang-

teljesen

súlyozta

azt

Pászthoryhoz

irt

bizalmas

Az egyikben, mely éppen a korona napjaiban

kelt,

kifejti,

kötelességük a rendben csiráit ápolni,

leveleiben.

szomorú hogy mint jó hazafiaknak,

a hazafias

elvitele

érzületnek

azon

melyek egykor helyreállíthatják a nem-

„Ez az egyetlen eszköz van kezünkben, hogy nagy szolgálatokat tehessünk szeretett hazánknak; ne mondjunk le róla. Különösen azon nemzeti saját-

zetet.

ságokat kell gondozni, melyek

nemzetet

és

bizonyos

eddig jellemezték a

tekintetben

különbbé

más nemzeteknél. Ha most szenvedünk

is

;

tették

ha nem

HATODIK FEJEZET.

288 is

meg- fáradalmaink

érjük

legalább tudni

sikerét,

kitn

fogja az utókor, hogy mi voltunk egy

Egy más

feléleszti".'

nemzet

levelében kijelenti, hogy min-

den hazafias szívnek, mindenkinek,

ki méltó a

magyar

meg

névre, búsulnia kell a császárnak sajnálatos, de

nem

változtatható elhatározásán.

1785-ben a szabadkmvesség mintegy

államilag

megersített, de egyúttal patenssal szabályzott intézménynyé vált. Az új rendnek a volt Draskovics- pá-

nem akartak

holyok

A

munkásságát.

hódolni, a legtöbb megszüntette

pesti

egyenesen azért bomlott

mert a fiatalság nagy zenebonát

német tanárok ragadták magukhoz. most

már

Ilyen

tizeden

nagyrészt

az a tan

volt

ország uralkodó osztályaira

A

tisztviselk,

szervezet,

és

katonák,

mely egy év-

Magyarfnemesre, köz-

papra,

:

fel,

vezetést

hatott

sikerrel

hasonlíthatatlan

át

csinált.^

nemesre egyaránt. Hatása, nem is nézve elveinek körülménynek volt köszönhet.^ A titokzatosnak, rejtélyesnek vonzó ereje sohasem tagadta

értékét, két

meg

magát.

Oly korszakokban,

házi és állami tekintélyek

rólagosan

azokra

;

melyekben az egy-

már nem uralkodnak

melyekben nagy változások várhatók és

készül

mindenki:

fold,

új

szinte természetes szükséggé válik.

Itt

mvészetrl fölött

kizá-

van

gyakorolt

szó,

új

a

korlátlan

államtól ily régi,

lelki

és

hatalomról.

ég

keresése

pedig királyi

anyagi

világ

Az egyháztól,

megállapodott társadalmakban mit

már újat, megkapót várni? A tudomány bonfátyolát, togatja ugyan a nagy ismeretlen erk lehet

sr

de

bármily

1

A

srn

érik

egymást a physikai és che-

levél fraaczia eredetije a pátyi levéltárban.

289

ESZMÉK ÉS EMBEREK.

miai feltalálások, azok mindig csak egy részecskéjét fedik fel a világ fáradtság

szerre,

si

lehetne-e

Nem

odajutni?

nélkül

örökben az

társaság

Nem

rejtélyeinek.

egy-

bírja-e

a

bölcsesség hagyományait?

Salamon templomának építészeitl ered-e ? Nem halomra az egyiptomi, indiai mesés bölcsek kincseit ? Aztán mi legfontosabb az ember nem

Nem

gyjtötte- e

:

hanem általánosat: boldogságot. módon eljuthat csudás birodalmába. Talán ezen a egyes jót

keres,

Kevesebbért csak

nem

állanának ki annyian oly nehéz

próbákat és veszélyeket.

A szabadkmvesség, akkor

2.

aristokratikus tozott II.

intézmény.

Ferencz császár

I.

Fridrik.

herczeg, a

A

franczia

késbbi

A

A is,

orléansi

herczeg

beni

páholyok névsora szinte állás,

hozzátar-

de bizonyosan tagja volt

az élén.

Midn

szerint

nagy páholynak a chartresi

állott

mazás,

legalább, egészen

közhit

prágai,

bécsi,

vagyon és

(Égalité Fülöp) sze-

zágrábi,

pesti,

összefoglalja a szár-

tehetség

által

kiválókat.

a monarchia latomiája egységes szervezetet

nyer: a nagymester gróf (késbb helyettese

stein,

ügyel

herczeg) Dietrichaz egyik

gróf Pálffy Károly,

fel-

gróf Bánffy György erdélyi kormányzó, titkára

Pászthory Sándor. Mozart csak úgy tagja volt, mint Kazinczy. A kire tán nem hatottak az eszmék, azt a résztvevk

Midn eltt, az

elkelsége vonta

oda.

a keleti nagy országok megnyíltak Európa

els missionáriusok az ördög

mvét

látták

vallásában, ki azt, istentelen

módon annyira

hasonlóvá alkotta a katholicismushoz.

A szabadkmí-

Buddha

van sok ily hasonlóság. Tagjai szent rendet képeznek sok páholy a templariusok utódjának hirdeti magát; a testvéreket tisz-

vesség

szervezetében

is

;

Marczali: 1790—91. országgy.

1"

:

HATODIK FEJEZET.

290

telendknek, ftisztelendknek nevezik. Egyik az

kezet,

egész

illuminatusoké,

szervezetét

nyilván

utánozza.

a

jezsuita

Szertartásaik

is

fele-

rend

sokban

megfelelnek az istentiszteletnek. Egyesit tehát ez a társaság mindent

A

tudományt.

vallást,

társadalmat,

:

fösvénynek a bölcsek kövét

helyezi kilátásba, a betegnek gyógyulást, az elaggott-

nak örök ifjúságot és ert, a szegénynek támogatást, a kapaszkodónak pártfogást, a szerencsevadásznak magas összeköttetéseket. A mellett kielégítést nyer benne a mystikus vágy, behatolni a mindenség és az emberi lélek titkaiba és a férfias energia, mely nagy, a hónát, vagy éppen az egész emberiséget érdekl feladatokkal való megküzdésben akarja gyakorolni és aczélozni erejét.

Mindezeknél hatalmasabb tényez

hajtja

is

elre

a divat.

De talmát

azért ne kicsinyeljük szellemi és erkölcsi tar-

magas

sem. Mindenesetre

férfiúnak,

a

Nem

hazafinak.

megbirkózni a társadalmi ség problémájával

és

és

ideálját nyújtja a

ugyan képes

lehetett

gazdasági egyenltlen-

e tekintetben

mködése alig De legalább

volt több humanitárius dilettantismusnál.

ráfordította a közfigyelmet a létez

jainak kötelességévé foglalkozást.

tette

E munkásság

bajokra és tag-

az azokkal

való komoly

keltésében és népszersí-

tésében látjuk igazi fontosságát. Igaz,

mindig

hogy sok az

felelt

meg

a

írás,

szép a szó, de annak

tett.

De

soknál sincs máskép. Mint azoknál, kell

néznünk,

hanem a

nem

hiszen a positiv vallá-

történeti

nem

a visszaélést

hatást.

Ez azon

emberek egyéniségétl, értelmi és erkölcsi súlyától függ, kik az eszmét magukévá teszik, képviselik, terjesztik.

291

ESZMÉK ÉS EMBEREK.

Gróf Draskovics János komolyan vette hivatását. Nem elégedett meg azzal, hogy javaiból egyeseknek juttasson. „Brezovitzai jószágán vasárnaponként, mise után, oda szokott

maga köré

egy

állani

gyüjté jobbágyait

kre

a templom eltt,

és cselédségét és ott

órákhosszant buzdította ket, megfelel ékesszólással, szorgalomra, felebaráti szeretetre, a földmvelés javí-

annak jobb eszközeit

tására, megjelölve

Komolyan

Forgács

gróf

vette

Nyitramegye fispánja

lett,

is."

Miklós

is.

Mikor

1777-ben, magyar beszéd-

ben figyelmeztette a rendeket kötelességükre a misera plebs contribuens iránt. Ennek munkája engedi meg a nemesnek, hullásáért

hogy bségben élhessen és verejtéke

nem

kér mást, mint

érz

szívet.

Nem

kell-e

megvédeni ezen legnyomorultabb, de elnyomás legszükségesebb és legszintébb embertársainkat? ellen

Kész mindenkit rang és rendkülönbség nélkül házában fogadni és panaszát meghallgatni.

Még szilárdan áll a társadalom épülete. A fúr még bízvást leereszkedhetik a szegény plebejushoz, nem kell még attól tartania, hogy az valamikép egyenlnek

vélje

De különben

magát

is

vele.

elég átnézni a páholyok névsorát,

hogy tisztában legyünk azon ténnyel, hogy csakugyan e társasághoz tartozott a magyar társadalom színe, lángja. A papok közt tagjai Verhovácz zágrábi, b. Splény váczi, gr. Brigido szepesi püspökök. Kazinczy Ferencz egy feljegyzése szerint^ testvér volt gr. Batthyány József primás is. Nevével azonban sem belföldi, sem :

^

olyan

M. T. Akadémia volt,

Egy második

mint

egy

kézirattára.

tisztafej

Magyar dolgok. cardinalisnak

X. Leó. Kömíves azonfelül."

hogy egész udvara szabadkömívesekböl

„Vallása

lennie

Kitnik a

illett.

listákból,

állott.

19*

HATODIK FEJEZET,

292

nem találkoztam. Csak az hogy a szabadkmivességet nem tartotta egyházilag tiltottnak. Azokat a pápai rendeleteket ugyanis, melyek 1738 óta kiátkozással sújtják a tagokat, Magyarországon sohasem publikálták és így külföldi páholy névsorában

bizonyos,

itt

nem

is

bírnak érvényességgel.^ Verhováczra nézve

jellemz, hogy ugyanazon levélben, Gallyuffnak

nek,

haláláról

értesíti

melyben eldjéPászthoryt, egy-

hogy egyelre nem vesz részt a Késbb, püspök korában, ismét munkás tagja a társaságnak. Természetes, hogy kanonok, plébános, tanár, fölös számmal. A magyar püspökök közül 1790-ig csak a beszterczebányai, úttal azt is jelenti,

páholy munkájában.^

gr. Berchtold, foglalt nyíltan állást

A furak Ott volt

a rend

ellen.

közül csak kevesen hiányzottak belle.

Batthyány

kísérlete a váczi

egész

konyha

karja.

Ott

Ádám

herczeg,

a berezegnek

légberöpült,

volt

kinek alchemiai

utczában gyászosan végzdött.

Széchenyi Ferencz,

gr.

eltört

kit

Az a

Morussi

magasabb graErddy Lajos maga alapított magának

olasz herczeg avatott be jó pénzen a

dusokba.^ Gr. páholyt

A

Monyorókeréken.

Niczkyek,

Wíczayak,

sem maradtak el. Az erdélyi urak, a Bánffyak, Bethlenek, Kemények, Toldalagiak srn látogatták a nagyszebeni páholyt. Az urakkal egj^ütt Illésháziak

természetesen titkáraik,

nevelik, kamarásaik,

lová-

szaik, úgy hogy a pozsonyi páholyból lassankint kimaradtak az urak; gyakran káplánjaik is beléptek a

rendbe.

Elfordult,

hogy

1

Dr. Csápöri czikke.

*

A

Pátyi levéltárban.

itt

megvalósult

az

Magyar Sión. 1887. Ennek terminus technikusa néme-

1786 febr 6. Levelezésük e tárgyban a Nemzeti Múzeumban.

tül „gedeckt". Latinul „texerim". ^

aztán

293

ESZMÉK ÉS EMBEBEK.

egyenlség: magasabb fokot értek

el,

mint kenyér-

adóik.

De

az egész hazafias és szabad

mégis

hogy

kezett,

katonai és tisztikar szerint

alig volt

fénye mindenfelé

A

köznemesség,

a

leginkább

követ-

karolta fel az új igét.

a

Kazinczy

megye, melynek legjobb elemei ne a társasággal,

volna

érintkeztek

irányból

melynek jótékony

világított.

budai páholyban

már említetteken kívül vannak Aczél István :

„az az

els ártatlansághoz", a gylésen jelen

1786-iki

Balogh

protonotárius,

Péter

Darvas Ferencz, Kovachich Márton, Mitterpacher Dániel apát, Perczel Imre, b. Podmaniczky József, báró Ráday Gedeon, Semsey András táblai septemvir,

bíró,

Skerlecz

Miklós,

Stettner

Széchen

József,

Sándor, Szontag Miklós. Pesten a tagok sorában

juk

lát-

Máriássy István és Máriássy József szolgabírót,

:

Puky József hadnagyot, Fáy Ábrahám táblabírót, Fáy Barnabást, a késbbi fispánt, b. Podmaniczky László kapitányt, báró Prónay Gábort, Vay József táblabírót,

Szluha Ignácz

és

Szlávy József hadna-

gyokat. Kárász István csongrádi viczispánt, Laczkovics

György, a késbbi

pesti

alispán

ott volt

is

testvé-

van Sós József hadnagy, Kelcz Antal abauji viczispán. Szemere Ferencz, Beöthy János, a késbbi septemvir és követ, Lónyay Menyhért és Lónyay László, ki szintén követ rével,

volt.

Laczkovics János kapitánynyal.

Szilassy József, Ujházy József, Bárczay Miklós,

Szlávy Pál, gr.

Ott

Festetich

Lajos,

gróf Csáky

Gyulai Ferencz, b. Mednyánszky,

b.

Ferencz,

Orczy László,

Hunyady János, a késbbi gróf. Különösen nagy számmal volt képviselve a. tudós elem. Kovachich Márton György egyik büszkesége

b.

294

HATODIK FEJEZET.

volt a rendnek.

A

tanárok közt:

Schaffrath, Koppi,

örökké veszeked Hofmann, majd Martinoés Hajnóczy is. Más páholyokban mködtek

Kreil, az

vics

Aranka György, Horváth Ádám Eperjesen Dessewífy,

gr.

és Cornides.

Barkóczy Ferencz

Pongrácz,

vezetése

alatt

részt a

mun-

Sturman vettek

kában.

Kassán, majd Miskolczon, hol a páholyt az „erényes kosmopolita" után nevezték, gr. Török Lajos alatt Ragályi, Óváry, Pottornyay, Major, Szatmáry, Király, Melczer, gr. Aspremont, Bernáth, Kóji

Komá-

romy, Péczely, Fráter nevekkel találkozunk. Köztük van Bekényi Beck Pál is, valószínleg az, ki mint az elé-

gedetlenek megbízottja, Berlinben

Eperjesen egy

járt.

ideig Fej érváry Károly házában találkoztak a testvérek,

Eadványon Radvánszkynál. Legnagyobb tevékenységet köztük

Kazinczy

„Orpheus"

lett,

Ferencz

ki

fejtett

Egész Fels-Magyarország

páholyokkal.

st

Szepes- Szom-

baton, B.-Gyarmaton, Rimaszombaton

szék és Zalaegerszeg. Temesvárban

volt.

denütt

is,

Dunántúl

is

páholyokat oly kicsi helyeken, mint Báta-

találunk

is

neve

megtelt

Volt Selmeczen, Beszterczebányán,

a rend,

rendi

;

egyúttal folyóiratának czíme.

st

Eszéken a

nagyon

is

a rózsakereszteseknek külön is

volt

A

páholy.

tisztviselkbl,

ni

elterjedt

páholyuk

tagok zöme min-

furakból,

köznemesekböl is, különösen

került ki. Bevettek azonban polgárokat

a felvidéken. gárok.

de

késbb

A

A

Eleinte

brassói testvérek

csak

csaknem mind

pol-

a honoratiorokat fogadták be,

a kereskedket

is,

különösen Pesten.

rend elosztásánál szembeszök, hogy mig Hor-

vátországon és a felvidéken oly

semmi

rajokat bocsát,

nagyobb városaiban és a Vág nyoma. Kitnik ebbl is, hogy

Tiszántúl, a Dunántúl

völgyében

sr

295

ESZMÉK ÉS EMBEREK.

inkább személyes, mint általános elterjedése

fölött.

talajban

kálvinista

A

tisztán

nem

érdekek döntöttek

katholikus

és a tisztán

fontosabb momentum, hogy már bizonyos életet,

Tán még

igen gyökerezett.

társadalmi

különösen pedig a külföldi nyelvek ismeretét,

az új eszmék iránt való érdekldést feltételezett.

szabadkmvesség igazi jelentségét mégis mködésében kell találnunk Korunkban az volt a páholy, mivé késbb Széchenyi a kaszinókat akarta tenni: a mvelt eszmecsere hona. Mert a

csak társadalmi

A

sok üres czifraság^ a léha aranycsinálás és mágia

mögött komoly munka

folyt, a nagy közjogi és nemproblémáknak megbeszélése, megoldásuk elkészítése. Barát és ellenség egyaránt megegyezik abban, hogy a nagy diaetán a páholy volt az igazi mozgató elem. Ha átnézzük a vezet szónokok és politikusok névsorát, egyszerre meglátjuk, hogy szinte kivétel

zeti

nélkül a rendhez tartoztak.

k

hogy a magyar szellemet csak vitték be az eredetileg kosmopolita társaságba. Dehát másként Igaz,

van-e a dolog az egész lényüknél fogva nemzetközi

nagy

institutióknál, a vallásnál,

különösen a róm. kath.

hitnél? Igaz, hogy a dolog magvát

ség fedte vált az.

máknak

el,

sok

üres

úgy hogy gyakran felismerhetetlenné

De sokaknak megnyerése nem megy és

küls-

léhaságoknak

tett

Igaz végre, hogy a legtöbb tag

engedmények

nem

a fornélkül.

lehetett tisztá-

ban az annyira hangoztatott jelszavaknak, a szabadságnak, egyenlségnek, testvériségnek, demokratiának következéseivel. De az akkori viszonyok közt elég volt, ha legalább ellenök nem tettek és így nyitva

hagyták a pályát azoknak,

akartak adni a szavaknak.

kik

tartalmat

is

296

HATODIK FEJKZET.

Olvasóink emlékeznek, hogy a nemzet gondolkodását leginkább kifejez és irányító tervezetek 1790

márcziusában

gr.

Balogh Péter

tollából folytak.

rendnek.

els

A

Széchenyi Ferencz, Hajnóczy József,

Mind a három tagja a harmadik, az igazi magyar politikus, ki

sorban pártot akar alkotni,

mondja, hogy

elveit

egyenesen

a társaság tagjai

valósítani és pedig oly

ki

által kell

módón, hogy lehetleg

is

megtest-

véreket válasszanak követeknek. Az utasítások meg-

egyezése hatása

és

programmjával mutatja, mily nagy volt a hogy itt valóban nagy és jól szervezett

munkásság eredménye eltt állunk. Gyümölcseibl hogy az örökösödés megszakításának

megismerjük, és

a porosz

garantiának jelszavait a páholy tette

országos jelentségúekké.

Hajnóczy egy valamivel késbbi munkájában, mely más alakban, aztán részben nyomtatásban is miután összes reformjavaslatait elsorolta,

megjelent,

érdemei elismerésére polgárjogot követel a rend számára. Indokolása így szól: „A szabadság szellemének általános feléledését

a bölcselked géniusznak tulajdonítják, mely mostanában egész Európát megszállotta.^ Hazánkban is a salakjától mindinkább megtisztult philosophiának köszönjük, hogy merészebben merünk

leginkább

gondolkodni és cselekedni. Van egy intézmény, mely-

nek

tagjai,

vezérelve,

bár hallgatagon, az emberiség szeretetétl

nem

valami hiú dicsség sugarainak, hanem

az emberiségnek szentelik tevékenységöket, hogy így

annál ^

biztosabban

Genio, qui nunc totam

sophico, plurimum tribm.

megérleljék jó

Európám

quod ubivis

szándékuk

gyü-

invasisse videtur, philo-

spiritus

Libertatis reviviscat

297

ESZMÉK ÉS EMBEREK.

hogy a bizalom irántuk annál mélyebb gyökeret verjen. Ez az intézmény, mely a lehet legmagasabb czélokat tzte maga elé, a legszorosabb mölcsét és

kapcsolatban val.

áll

a haza becsületével és boldogságá-

Ezért a haza javára azt óhajtanám, hogy a mint

Angliában és Svédországban

nálunk lyaiban

törvényesen

is

elismerjék,

összegylhessen

merje háborgatni.

könnyelmek társaságra

Ha

és

hatóság

semmiféle

akadnak

köztük

inkább, mint

hárítják,

már meg van, hogy t. i. páho-

állítólag

gonoszok, azt mindjárt e

pedig ez

az

semmmi

sokan tudják,

rosszat állítani

nem az nem lehet

emberek,

intézmény bne. Elég azt mondani, hogy biztosan

ne

gyakran

is

felöle,

azt ellenben

mennyi jó származott a rendtl. Ta-

gadjuk, hogy a törvényhozó

társulatnak tudnia kell,

mi van szabályainkban. Ez ellenkeznék a természetes szabadsággal. A törvényhozó hatalom megakadályozhatja a rosszat és eltörölheti az ártalmas társaságo-

ha

de

kat,

semmi

rosszat

nem

tud

felle,

csak

zavarná a természetes szabadságot, minden egyesnek

azon természetes jogát, hogy az

t.

i.

ellenkez bebizonyítva nincs;

mert összejövetelük okát

nem

jónak tartsák, míg

ha

csupán

azért,

tudja, alaptalan gya-

núból eltiltaná az üléseket. Különben

is

a nemzet

és a nemzetet képvisel rendek letehetnek minden

magyar ha kiváló tehetségük és test-

gyanúról, ha hazafias buzgalmukról ismeretes és erdélyi zászlósurak, véri szeretetük által

fpapok

kitn

szóval és írásban

intézmény

pártfogói,

római katholikus és görög kijelentenék,

tagjai

és

így

hogy

jót

k

ez

állanának

hogy ez az intézmény nem követ mást, mint a hazához méltó munkát. így bekövetkezik, hogy a mely czél után eddig is tört, lassú, de biztos és arról,

HATODIK FEJEZET.

298

bven gyümölcsöz

máris

sikerrel,

gyors hala-

azt

dással elérheti, a hazának roppant nagy hasznára."^

Hajnóczy tanúsága egyet kétségtelenné tesz társaság

czéljainak

Elször

a

és eszközeinek

tolerantia

szabadkmvesség

morális

észlelhet

behozásánál

befolyása.

A

testvérek

:

a

értékét.

a

kévéseitek

a császár engedményeit, de mivel az elbbi állapot-

hoz képest

A

talajt.^

haladás

szakadást idéztek

elkészítették

volt,

nemzetellenes

császár

el

a rendben.

részére

törekvései

De

a

aztán

1788-tól fogva

minden hatósági felügyelet és rendri kémlelés ellenére egységesnek látjuk mködését és 1790 elejétl fogva teljes ervel és nagy súlylyal folytatja munkálatait.

A

küls jele az, hogy a pesti nagy 1790 április 14-étl fogva latinul tárgyal, A magyar nyelv is érvényesül, midn Festetics Lajosnak a rendbe lép 17 éves Lajos fiát, július 21-én, magyar beszéddel üdvözli a páholy szónoka. Mint minden hasonló történeti mozgalomnál, itt mennyiben alkalmazzák is az az érdekes és fontos az általános elveket a sajátos magyar viszonyokra? Mennyiben módosulnak a szabadság, egyenlség, változás

páholy

:

testvériség,

nyek az

népuralom alapján létrehozandó intézméhogy egy történeti tekintetben külön

által,

fejldés törzsbe résen megy át a

kell

ket

beoltani?

felvilágosodás,

az

Min

által,

sugártö-

hogy ebbe

a sajátságos légkörbe bocsájtja fényét?

Ha '

az általános eszmék tanulmányozása tán meg-

Ratio proponendarum in Comitüs

Kézirat,

fol.

647.

Ebbl

készült

késbb

legum.

Nemzeti Múz.

a „Dissertatio politico

publica de Regiae potestatis in Hungária limitibus". 1791. ^

Kazinczy Ferencz.

ESZMÉK ÉS EMBEREK.

ragadóbb

is

:

299

alkalmazásuk, beültetésük, termékenynyé

felmerül különbségek kutatása az igazán tanulságos, a történetírót jobban tételük,

az

ezen

eljárásnál

leköt.

Az eszmék közvetlen els nyilatkozásának annál

rítése

szükségesebb,

mert

aztán

felde-

egy nagy,

néha ügyes, de eszméiben egészen az élmunkáktól függ röpiratirodalom terjesztette el

kivitelében

azokat, ellapítva és általánossá, felületessé téve mindent. Önálló, független,

eszméket az akkori

értékes

röpiratirodalomban és beszédekben oly kevéssé találunk, mint a mostani hírlapokban és szónoklatokban.

Azoknak a terjesztés, a nyilvánosság a feladata. Az alapvet gondolatok pedig, mint már Bacon megírta,

nem készülhetnek máshol, mint

a gondolkodók

csendes mhelyében.

Az összehasonlítás az általános eszmék és alkalmazásuk módja közt nem csak nemzeti történetünkre nézve fontos. Akkor már észlelhette az éles-szem megfigyel a franczia forradalom kezdeteibl levonható tanulságokat. Akkor már, minden lelkesedés mellett sem lehetett elzárkózni az ell, hogy az elvek gyzelmét hirdet forradalom, mihelyt megvalósításukhoz fog, épp oly durva kézzel és szabadságot, mint

sérti

a humanitást

elbb a zsarnokság. Akkor már

világos volt, hogy egy százados igáját lerázó nemzet,

midn

eljut

szabadságához,

nem

tarthatja

meg a

kí-

mélet és kegyelet határait. Mivel pedig az alkalmazáshoz ketts ismeret szükséges

:

az általános eszméké és a hazai

els sorban annak

felfogása

viszonyoké,

érdekes és értékes, ki-

ben ez az elfeltétel megvan. Hajnóczynak ebben áll a kiválósága. Egyénisége

300

HATODIK FEJEZET.

abban nyilatkozik, hogy épp úgy az eszmék embere, mint a gyakorlaté. Befogadja és magáévá teszi a külföldi mveltséget, de a mellett fáradhatatlanul különösen jogi és társa-

kutatja a honi állapotokat,

dalmi tekintetben. Teljes jóhiszemsége és nyíltsága pedig arra bátorítja, hogy mveltségének,

dásának, tekintet,

minden

salak

földi

gondolko-

minden

eredményeit

kutatásának

küls

bocsássa közzé

nélkül

nemzete okulására.

Eltte egy magyar nemzeti állam képe áll, melyen Habsburg király uralkodik, de a mely minden egyéb irányban

független.

Függetlenségét,

fennállását

hogy a polgári szabadság elvén épül

biztosítja,

az fel.

Ezt az elvet szentesíti az új pactum király és nemzet közt, „úgy, hogy a Corpus Juris ezentúl csak törté-

anyagul

neti

A jöv

szolgáljon".^

diaetákon csak

kétes esetek eldöntésére forduljanak

hozzá.

A meg-

egyezés magában foglalja egyrészt a polgári egyesülést,

másrészt a polgári engedelmességet.

Minthogy új tökéletesnek kell lennie. Tökéletes pedig csak az a törvényhozás, melynek alkotásainál király és rendek megegyeznek abban, hogy minden :

egyesnek ben,

életfeltételei oly oltalmat

hogy

bármelyiknek

veszélyt hozhat.

vagyon,

ség,

Ebben nem

erény

és

Ita,

ut

in

többire

is

egyebekben kiválók és az vett demokratia. Tel-

jes polgári solidaritas és egyúttal a

^

a

lehet különbség az örök-

ezekben szkölködk közt. A legnemesebb értelemben

Az államot

nyernek törvény-

megsértése

gyengék védelme.

és törvényhozását physikai és morális

futurum

ita

dictum

pro historica cognitione inserviat

Corpus Juris non

nisi

ESZMÉK ÉS EMBEREK.

er

tartja fenn.

Meg

ezzel rendelkezik.

kenység

301

kell nyerni minden elemet, mely Ez pedig csak kölcsönös engedé-

által lehetséges.

Képzelete eltt egy nagyobbszer augusztus 4-ike lebeg.

A

király

nem

magának

tarthat fenn

reservált

minden tagja oly szorosan összefügg, hogy a ki egyrl hoz törvényt, mindegyikrl intézkedik. A király tehát minden jogát

jogokat, mert az állami

szervezet

és jövedelmét adja át a nemzetnek.^

Szent a tulajdon, ahhoz nyúlni

nem szabad

sem

szabad az úrbéri jövedelemhez

;

nem

ha erre törvény nem ad felhatalmazást. Ezért minden rend, a nádoron kezdve, az utolsó szentgáli szabadosig, továbbá minden testület ajánlja fel összes jogait, nyúlni,

kiváltságait, szabadságait, kivéve tulajdonjogát. Bízik

a katholikus és görög fpapságban

is,

kik hivataluknál

fogva birtokosok, hogy felajánlják a köznek fölöslegtiket, annál is inkább, mert családról gondoskodni nem kötelesek.

„A

király",

törvények

szerintem,

értelmében

„szent

uralkodó,

és

de

sérthetetlen, tetteiért

a

csak

Istennek és a történelemnek tartozik felelni." Elismeri,

hogy ez a meghatározás nem

állam fogalmából.

legyen felels

az,

ténet megmutatja,

forma,

a

Mert,

elvi

szempontból,

ki az állam

élén áll?

folyik az

mért ne

De a

tör-

hogy a hol monarchikus az állam-

királyságban kell

valami isteninek lenni,

úgy követeli tisztjének méltósága, a Majestas Populi.

Az emberi zük

el.

*

természettel járó

apró gyarlóságait néz-

„Philosophusnak nincs szüksége királyra. És

A nemzet szót, ily elször Biharmegye használta.

Nationis arbitrio commissuram.

lemben. Hajnóczy

szerint,

érte-

302

HATODIK FEJEZET.

meg

miért ne adjuk

ha

jelleget,

neki ezt a szent és sérthetetlen

egyéb

eszközeit

megtaláljuk

hatalma

kell korlátozásának."

Az 1723. ország

1.,

szerint

2.

érdekében

örökös a trón. „Magyar-

hogy

áll,

Ausztriával

és

Cseh-

Tán meglehetne újítani az 1606-iki szerzdéseket. Az állam érdeke, hogy az örökösödés hosszú idre elre biztosítva országgal

összekötve

maradjunk.

legyen polgárháborúk elkerülésére.

De

a mint a

ter-

meg

utó-

mészetes szabadságtól senki sem foszthatja

úgy a nemzet sem fosztható meg azon

dait,

hogy

tegyen

törvényt

1723-iki törvény ellenére

és is

változtasson.

jogától,

Ezért

az

szabad a nemzetnek más

módon gondoskodni a

trónus betöltésérl, ha így kívánja a haza java. Ki kell tehát mondani, hogy a király és a rendek megváltoztathatják, de áll,

szentül

meg

míg fenn-

kell tartani.

Koronázásra azért van szükség, mert nyilvánossá teszi,

hogy a

királyi

hatalom a nemzettl ered.

Kiskorúság esetén, vagy ha megrül a

király,

úgy

mint Angliában, a nádor, vagy az országbíró a régens,

ha az országgylés máskép nem határoz. Egyáltalában éppen nem czél a királyi hatalom olyatén lealázása, mint a min akkor Parisban ment végbe. A törvényhozásban szükségkép része van a királynak, azt pedig

mert hisz az

nem

foganatosítja,

hivatása

a végrehajtás,

ha a törvényt nem

látja

hasznosnak magára és az államra nézve. A votuma tehát csak korlátlan lehet. Ez akadályozza

király

hogy a nemzet felhevülésében oly törvényt mely magára a nemzetre vészt hozhat. Attól pedig nem kell tartani, hogy ez által csorba essék a törvényhozás jogán. „Mert ha az egész nemmeg,

alkosson,

303

ESZMÉK ÉS EMBEEEK. zet java

magának

A

függ egy törvény szentesítésétl, a király ha ezt megtagadná."

ártana,

javasolhat

király

kedést a végrehajtás fogadják,

A illetik

A

nem

még inkább intézDe ha a rendek el nem

törvényt,

fell.

belle törvény.

lesz

nemzet minden egyes tagját a következ jogok

meg

hogy maga válassza hazáját. hogy az ember oda megy,

Elször,

:

tapasztalás azt mutatja,

„A kivándorlást

hasznot vár.

hol

megakadályozza

A

gondolatait

írás

szabadon kifejezhesse.

nyomtatásban

szóban,

legjobban

ha otthon jó dolga van az em-

az,

bernek. Másodszor, hogy érzelmeit, ban,

tehát

rágalmat törvény bünteti. Harmadszor, hogy becsü-

letes

módon

javíthasson

sorsán.

Ki e jogokkal

bír,

valóban tagja a nemzetnek."

Hanem

azért a törvényhozásban való részvét, akár

személyesen gyakorolják, akár képviselk útján, földbirtokhoz van kötve. Csak arra törekedhetik a jó tokot.

hogy mentl többen szerezhessenek földbirEz már azért is igazságos, mert az állam ter-

heket

is

törvény,

polgáraira,

ró

ezen

terhek közül pedig a

földadó a legbiztosabb és legigazságosabb. Vallás dolgában legjobb 1786-iki

törvényt,

elfogadni.

Ezt

az

az

volna az északamerikai,

összes

vallások

egyenlségét

egyenlséget a zsidókra

alkalmazni és reájuk

is

ki

kell

is

kell

terjeszteni az álta-

lános természeti jogokat.

Ezek mintegy keretét képviselik az államnak

és,

bár sokban önállók, mégis nagyjában megfelelnek a

Balogh Péter dott

által

hirdetett és a

megyéktl

tartalomról

is

jévé ez avatja.

elfoga-

hogy szellemi méltó eldSzéchenyi gondoskodott.

elveknek. Hajnóczy jelentsége,

HATODIK FEJEZET,

304

E

tartalmat

megadja a nyelv müvelése. Az ország

elmaradottságát iparban, a tudományok és

mvésze-

tek müvelésében fként az okozta, hogy Szent István ideje óta idegen nyelv, a latin

A

beszédhez

de az

értünk,

volt

itt

Íráshoz

az uralkodó.

nem

úgy, mint

más nemzetek. Ha minden osztály a honit fogadná el, úgy mint más országokban, nagyobb culturára jutna ez, mert a szabadság életünket, a polgári

szelleme

egyetértés

áthatná

egész

megersödnék

és az

idegen nehezebben uralkodhatnék rajtunk. Dugonics, Rajnis,

Szabó, Péczely mutatják,

E,évay,

mennyire

képes nyelvünk a mvelésre.

Csak két ok

Az egyik

sem fontos. hogy a fejedelem eltt azzal gya-

szól ellene, de egyik

az,

núsithatnak, mintha el akarnánk szakadni.

De

ez

Mindenki tudja, hogy jobb, ha kevesebb az

áll.

ségünk. Az

által,

nem

ellen-

hogy egy a fejedelmünk Ausztriá-

kevesebb van. A kölcsönös védelem mindkét résznek javára válik. Amott korlátlan a mindjárt

val,

végrehajtó

hatalom és

k

mindenben a

király után

indulnak.

A másik az

:

beleegyeznék-e Erdély és Horvátország?

meg ket,

a megegyezés? módot a czél elérésére. A horvátok, ha elbb Egerben tanultak és magyarul tanultak, reá állhatnak arra is, hogy Keszthelyre vagy Egerszegre teszik át a zágrábi akadémiát. 1. Törvénybe menjen tehát, hogy 1793-ra mindkét hazában magyarul tárgyaljanak minden hivatalos ügyet.

Kérdezzük

Tán

k

maguk

A magyar

is

létrejöhet-e

találnak

seregekkel

is

csak e nyelven kell levelezni.

Csak az udvari kanczelláriának jegyzkönyvei és elterjesztései

felségéhez, valamint Horvátországnak és

Galicziának szóló kiadványai lehetnek latin nyelvek.

305

ESZMÉK ÉS EMBEREK.

„Úgy a

2.

trón örököse, mint a

ha örökösödésre képes akar értelmében tanuljon

„A

3.

pesti

meg

többi fherczeg,

törvények

lenni, a régi

magyarul."

egyetemet vigyék át Egerbe, ha az

püspök valláskülönbség nélkül gondoskodni akar A többi akadémiát pedig vigyék oly helyekre,

egri róla.

magyar nyelv uralkodik." „A magyar iskolát azon lábra állítsák, mint eddig a német volt." Vagyis a Josephinus-kor kulturális eredményeit meg keli rizni a magyarság javára. Nem szabad engedni, hogy mint Horváth Ádám irta, „a rossz újságokkal dugába dljenek a jobbak is." ^ 5. „A horvát testvérek egyezzenek abba, hogy noha hozzájuk mindent latinul írnak, ftisztviselik

hol a 4.

és protonotáriusaik magyarul tudjanak."

Ha

ez

meg

van, nincs akadály, mert nincs semmi,

mi polgári uniónkat megbonthatná. Közjogi

tekintetben,

úgy

Ausztriához

való

hatalom körét

ille-

az

viszonyt tekintve, mint a királyi

nagy tartózkodás jellemzi e

tleg,

tervet.

Éppen a

királyi

jogokat illetleg az a Hajnóczy, ki mint jako-

binus,

vérpadon végezte

vabb,

mint

dott,

késbb

a legtöbb,

reactionarius

életét,

conservati-

annyira

megye. Ez természetes

is.

loyalis

és

Felvilágoso-

jóakaró király mindig természetes szövetségese

volt a reformtörekvéseknek.

és

sokkal

nem

Ö

pedig,

ki

mélyen

lát

csak formáit nézi az államnak, gazdaságilag,

társadalmilag és

ersíteni

a

mveldés

nemzetet,

által

annyira

meg

akarja

hogy aztán minden megpró-

báltatást kibírhasson.

'

zése.

Kazinczy Ferencznek, II.

1790.

február

18.

kán Levele-

36.

Marczali

:

1790—91. országgy.

20

:;

:

306

HATODIK FEJEZET.

Nála csak külsségekben

A

felületes,

könnyelm

hat a franczia

gróf Fekete

példa.

János, Voltaire

levelezje, ki jó bor árán néhány levelet is kapott a ferneyi patriarchától, sokkal messzebb ment. régi

Nem

az alkotmányt akarta a nép javára módosítani,

hanem a

népet, mint

dönt tényezt, be

akarta vinni

az alkotmányba, az egyenlség szent jogánál fogva.^

Ehhez Vay József, kinek véleményét a szerz kikövetkez észrevételeket fzte „Hogy egyik ember úgy, mint a másik, szabadon született; hogy ezen szabadságot sem a társaság a szülék hibájáért az ártatlan maradékra nézve el nem törölheti, sem kérte, a

:

maradékaikra nézve el nem idegenithetik hogy tehát minden egymás igazgatása az emberi a szülék

nemzetben csak a köz abban megegyezésétl függ hogy az országok gyléseiben a népnek inkább, mint a földnek kell repraesentáltatni következésképen, igen világos.

nem

Nem

méltóságát

is

ki tett gondolatokat

De

gondolom, hogy egy, az emberi

ismer

szív ezen írásban ez részben

helyben

nem hagyná magában.

a francziaországi példa bizonyíttya, mely kevéssé

szenyvedi

el a hosszas ideig setét tömlöczben tartott nép homályos szeme az egyszerre szeme eleibe tett

világosság fényét. Melly sebesen

megyén

ugj'an ezen

nagy fényességtl ismét megvakíttatván, a hasonló természetes Jussoknak (értem a Proprietas szent törvényeit) felforgatására".

Ezért ezt a részt kihagyná.

Szükségesnek tartaná azonban a kisebb nemesség, a városi

rend és a

falusi

nép összekötésére a követ-

kezket mondani

^

Terve nincs meg.

reflexióiból ismerjük.

Csak Vay Józsefnek

itt

ismertetett

ESZMÉK ÉS EMBKREK,

307

„Ha az ország gyengébb rendéit a nagyok hatalmaskodása ellen tehetetlenné lett törvény nem oltalmazhatja, az Ország Rendéi közt kiüt a viszálkodás, és az adófizet nép ezt láthatván, leginkább csak késn veheti észre, hogy a király és a nép közt a nemesség a közbenjáró, mely, ha elnyomattatik, tovább a mértéktelen hatalomnak ellent nem állhatván, az egész nép csak egy Úr alatt sinyld Rabbá válik. És minek eltte a nép azt észre vehetné, már megrontathatik, st már ki is irtathatik." „Hogy tehát az adófizet nép a Nemességnek körülötte való dajkálkodásáról meggyzettessen, szükséges volna oly rendelést tenni, hogy a mely helységeknek tetszik, a vármegyék gyléseire magok Elölkik az ott javokra

járóit is küldhessék,

deléseket

hallván,

és

olyan

terheltetésekkel lévén öszve

dolgokban, kötve,

czélzó ren-

melyek az

eltte majd leg-

jobban ismeretesek, magok kívánságokat

is

a viczis-

pány vagy szolgabirák által kijelentvén, mind magok a nemesség atyáskodó gondoskodásáról meggyzettetnének, mind pedig hazamenvén, az otthon maradott népet jó útra vezérelnék."

Ez azonban nem elegend. A népnek meg kell arról, hogy nemcsak a megyében, hanem

gyzdnie a diaetán

E

czélból

zelít,

is

szívén

viseli-e

a nemesség

legalább a 10,000-nyi

rendes

igazgatás

alatt

az

lakosságot álló

ügyét.

megkö-

városok,

mint

Kecskemét, Krös, Miskolcz, Nagyvárad, Eger küldhessenek oda követeket. Törvényeink útján jogot adtak erre a szab. kir. városoknak; mert ezt a „szent és országegyesít törvényt" tovább is ki lehet terjeszteni

„Hazánk

fundamentumos

igazgatásának"

sérelme

nélkül, ügyszintén követeket küldhessenek a jászok,

20*

HATODIK FEJEZET.

308

kunok

hajdúk kerületei

és

„ezen hasznos

sok, mint

hogy úgy a mezváro-

is,

districtusokat,

lévén földesurak, senki sem oltalmazza",

kiket,

nem

tudhassák,

mikép bánik velk az ország. Igaz, hogy több törvény tiltja a szabad kir, városok szaporítását. De ha ugyanazon mértékben szaporítanák a nemesi rend voksát

menni"

kellene

nem

a

és

kellene attól félni,

is, „ha valaha arra voksok megszámláltatnának, hogy az eddigi arány meg-

sznnék, vagyis a nemesség túlsúlya megmaradna. Különben is „az a természetes kötél, mely a földes úr javát a földén lakó adózó nép javával eloldozhatatlanul

öszve

követeit

egy

népnek

is

a

kötötte,

földes

urat,

annak

vagy

ország gylésén az adófizet

az

úttal

szószólójává tette".

„Meggyzdne

ezek

így

által

a haza mentekkel

mezvárosi nép, hogy a nemesség a gyengébb az ország megmaradására elkerülhetetlenül kímélend földmvelket oltalmazni kívánja és lehetetlen lenne többé a nép és földes uraság közzé az

illy

Hazafiakat

visszavonás konkolyát hinteni." is,

hogy

a

De nem

kétlem azt

országgylésen nemcsak ezt, megteszi a „Haza a földmível, az

közelít

hanem mindazt is utolsó idkben a törvénytelen

terheltség alatt elalélt

nép megtartására, valamit tsak a Haza környülállásai, a Tulajdonság jussai megengednek ós az Emberiség törvényeinek dísze kíván".*

Hajnóczy, a tudós is

a nép

franczia *

fia,

nemzetgylés

Tartalma szerint

országgylést levéltár.

kutató,

megelz

az

emberbarát,

azon az alapon

körülbelül

akkori

1790

többsége;

májusból,

idbl

való

de

áll,

maga

mint a

censushoz

mindenesetre

emlékirat.

az

Berkeszi

309

ESZMÉK É8 EMBEREK.

a

köti a politikai jogot,

census

alapját

pedig, igaz

magyar módon, csakis a földben találja meg. FeketS; a kosmopolita mveltség nagy úr, kit a véletlen tett hazafivá, Rousseau alapján általános szavazó -jogot akár csak Robespierre és Marat. Vay

mint

követel,

minden izében magyar

József, ez a

eddigi kiváltságokat, a haza javára,

az

államférfiú,

meg

akarja

tol-

dani a nagy magyar községek és a szabad kerületek

A

követküldési jogával. az

els

javaslója.

Az

nálunk

népképviseletnek

egyesítést tehát történeti alapon

elérhetnek véli, feltéve, hogy a nemesség csakugyan komolyan veszi vezet hivatását. Mindezek a férfiak, bármennyire eltér nézetek, megegyeznek abban, hogy els sorban politikai szemis

pont után indulnak.

De

hivatott képviselje

Berzeviczy Gergely. Kétségtelen,

:

a gazdasági iránynak

az akkori Magyarországnak

elméletileg

embere,

az,

ki

böz

politika

meghaladva, az evolutiót jelenti

korát

ki a világ törvényének.

lilitásában és

volt

legképzet-

közügyekben és a társadalmi terén legmélyebb gondolkodója. tebb

is

meg van

Hisz az emberiség perfectiarról

gyzdve, hogy

a külön-

revolutiók csak az emberi szellem evolutiójának

egyes fokait

jelölik.^

Utazásaiban

látott

sok

szabad parasztot, Svájcz-

ban, Hollandiában, Belgiumban, különösen Angliában.

A

szigetországban

megragadta

t

a

földmvel nép

' Panoráma von Ungarn. Kiadatlan kézirat. „Evolution ist das Gesetz der menschlichen und der physischen Natúr. AUe unsere sogenannten Revolutionen sind niclits andres, als Evo-

lutionen heit."

unserer irdischen sehr unvolkommenen BeschaffenEbben nem annyira Herder, mint inkább Condorcet ha-

tását kell keresnünk.

310

HATODIK FEJEZET.

úgy hogy

tisztasága, jóléte,

erkölcsben

ben,

A magyar

parasztosztály

az

Most

is

úri

osztálytól.

erkölcsi és anyagi feleme-

lése maradt aztán fáradozásainak pontja.

asszonya viselet-

férfia,

különbözik

alig

a rögtöni

legállandóbb czéla

felszabadítás,

politikai

jogok kiterjesztése mellett tör lándzsát. Ezen tárgy fell levelezést ^ folytat egy barátjáTallián

val,

Pállal,

jának nézeteit

nük

kinek

válaszai

is,

hanem magukban véve

kifejezésre jutó önálló és

történeti

nem csak

azért

megismerjük bellük híresebb barát-

mert

fontosak,

is,

a ben

komoly felfogás

miatt,

jelentségek.

„A miket a

feudális rend megváltoztatásáról moncsakhogy megfordítod a dolog sorát. Te fel akarod szabadítani a pórt, hogy a kereskedelem és ipar emelkedjék, én viszont ezt tartom meghonosítandónak, hogy fel lehessen szabadítani a dasz,

helyes,

Hogy

parasztot.^

tekintetbe kell

ügyben helyesen ítélhessünk, vennünk egész Magyarországot. ez

Nagy ugyanis a különbség és a bányavidékek

^

és

hol

közt,

Statistische Brfefwechsel.

Vay József

Pest, a

Ugyanaz az

eset,

aláírású leveleket,

melyek borítékán meg van Tallián Pál

e család birtokain keltek. ö

;

mellett

sem

német

a

-

;

.\z

is

mint Fekete

közt. Berzeviczy levelezésében találtam „Paul"

Ez tehát világosan leveleit

határmegyék

forog a pénz és azon

elteszi,

;

Noha

annál

a Tallián-czimer.

inkább, mert a levelek

Tallián kéri barátját, tegye el

Berzeviczy

minden utánjárásom hogy a privát levelezés

leveleit

találhattam meg. Jellemz,

tudományos

is

latin.

„industria* e korban többet

jelent az iparnál

;

min-

den gyümölcsöz foglalkozást. A földmvelésre, állattenyésztésre is alkalmazzák. „Commercium" is általánosabb a kereskedésnél. Miadent magában foglalt, mi az árú- és pénzforgalmat elsegíti és közvetíti.

311

ESZMÉK ÉS EMBEREK.

megyék a

nem

közt, hol a termést el

nagyobb

nyerne, a másik, az ország

kell

ket

Egyik rész

lennénk.

tenni, különben igazságtalanok

része, vesztene

felszabadítani a baranya-

Ugyan mikép lehetne

vele.

adhatják. Mieltt

egyenlvé

megváltoztatják,

systemát

megyei jobbágyot évi census fejében, mieltt módját a pénz megszerzésének? József császár idejében próbát tett a kamara Pécsvárad uradalmával. Öt éven

leli

át rossz volt a termés; az executio egyre zaklatta

a

népet, így a császár visszavonta.

Ha 3—4 év még meg

be lehetne hozni a commerciu-

alatt

nemességtl ezt 30 40 évig is eltart, elbb az áldozatot, de mivel az menne tönkre a földesúr, mintsem hasznát látná a lehetne

mot,

követelni a

—

nagylelksége

gyarapodó iparnak.^ Józanul ki

által

kívánhatja, hogy ez a

jövért. Mi

még

ki

nem

annál inkább hel esprit

szetes

forgatja kell

:

ki

biztosítja a kimerült

rovására gazdagodó nép egé-

nemességet, hogy az szen

nemzedék feláldozza magát a

fontosabb

si,

örökölt

jogaiból?

Erre

ha nem akarunk a Hisz nekünk is termé-

figyelnünk,

tévelygésébe

kötelességünk,

esni.

fenmaradásunkról,

tökéletese-

désünkrl, felvilágosodásunkról gondoskodni.

De mi legyen a commercium behozásának módja ? Ez a nemesség dolga. A király pontos számadást Ígérjen és járuljon hozzá a nemesség.

építsenek

utakat,

ássanak

Közköltségen

csatornákat,

építsenek

tzzenek ki díjakat a földmvelknek. Fogadjanak tudósokat a földek tulajdonságainak kikutatására, hogy tudják, mely föld legalkalmasabb gyárakat,

*

Quam

fructus capere posset auctae per

tatem industrie.

suam

generosi-

312

HATODIK FEJEZET.

valamely terményre. Mindezt és 600 más dolgot, mire a külföld

példája

Aztán,

sítjük.

vezet, a

lassankint

nemesség adójával a

felszabadítjuk

léte-

pórt

és

Te, Péter, igen jó bort termelsz.

Én

felszabadulása iparkodásának jutalma lesz,

így szólok a

:

hegyvám

felmentelek

nekem pedig

censust

Most már eladhatod,

alól.

fizetsz

a

A jöv évben

tied.

szabadítom

mennyit

a

annyit,

A

diaeta e vidékre nézve megállapított.

a legjobban mívelt 30 holdat

Ez a successiv

fel.

felügyelete alatt

felszabadítás a megye megy végbe, úgy hogy a netán el-

fogult földesurat is kényszeríteni lehessen reá. sust pedig az

árakkal

nem

együtt

E

lankad.

A

országgylés bizottsága dolgozza

megyék

egyes

a

többi haszon

viszonyai

cenki az

úgy hogy az az

szerint,

emelkedjék és így az industria el census által a nemesség kamatostul

visszakapja, a mit a

commercium emelésére

meg

a paraszt pedig tulajdonul szerzi

költött,

földét. Erkölcsi

és physikai függése a földesúrtól, mint jogban jártas és

igazságos

vezetjétl,

tovább

is

megmaradna.

Az állam pedig nemcsak jövedelmet nyerne a közgazdaság emelkedésébl, hanem megtudná azt is, mennyi gazdasági erre számíthat lakóinak immár megállajövedelme alapján.

pított

Alapos az a félelem, hogy ha egyszer önként elvállaltuk ezt az adót, erhatalommal egyre nagyobbítják.

Ennek csak nagy rázkódások

állani.

A

forradalmak csak ritkán

egyszer

A

—

sikerülnek,

mostani franczia

ször

is,

száz

eset

közül

különben csak bajt okoznak.

mozgalom

netlenségének köszöni

—

útján lehet útját

sikerét.

is

csak Európa egye-

Szükséges tehát el-

hogy a nemesség megnyerje a pórnép

lelkét.

"

313

ESZMÉK ÉS EMBEREK.

Mi volna szebb, mint ha 10

— 20

nemes összeállana

és kórházat alapitana alattvalóinak? Mi volna illbb,

mint hogy a megye összes nemesei jó években olcsón

esztendkben eladnák jobbágyaiknak? Mi volna jobb, mint ha a megyék jutalmakkal ösztönöznék a pórt a föld mvelésének javítására? Végre, ha helyet és szavazatot adnánk neki, azon világos feltétel alatt, hogy ebbl összevásárolnák a gabonát

semmi zavar

ne

és Ínséges

támadhasson.

A

pór

gyorsabban

mint mi hinnk és vérét is Különben attól kell tartani, hogy az udvar a nép segítségével egészen eltörli megérti a jótéteményt,

odaadja

jótevjeért.

kiváltságainkat.

Tán semmi sem mutatja annyira

az író fenkölt

gondolkodását, mint annak meghatározása, mik ezek

a kiváltságok. „A közjó

megmaradása

és

fölött

boldogítása

minden egyes lakos által

rködnünk

;

és

mve-

másokat jótéteményekkel elhalmozva, elménk által mind több tudományra és elmenetelre

lése

szert tenni."

Magasabb felfogásával az

igazi aristo-

kratiának sohasem találkoztam.

Ha

a nép szeretetét megnyerte, a nemesség járul-

adóhoz

jon a hadi

is,

de

oly

módon, hogy a köz-

pénztár igazgatása a nemesség megyei választottjaira

volna bízva. így pl. a pesti kerület 5 megyéje bizonyos számú katonát tartana. A király a fparancsnoka,

de

ellátásáról

a

abban, hogy szívesebben

nemes gondoskodik. Bízom engedelmeskedik

eltartójá-

nak, mint parancsolójának.

Ha így jobb viszony jön létre a katonaság és e politicum közt és a király számot ad a kereskedelmi fundusról, a contributiót

nemesség veszély nélkül elvállalhatja a kereskedelmi czélra. Ez által megsznnék

314

HATODIK FEJEZET.

az insurrectio,

gátolja.

A

E

mely már úgy sem elegend a haza tudományos képzését pedig

az illetk

biztosítására,

nélkül

hadi

még másoknak

adóhoz

különösen

járulniuk. Hisz jószágaikat

a

leszünk alattvalói.

püspököknek

éppen azon

kell

feltétel alatt

kapták, hogy különösen az ország mvelését ós biztosságát elmozdítsák.^

Míg a commercialis adóhoz csak egyszer járulnak, a hadi adó természete szerint állandó, mit az ország lakosainak vetel.

annyira

kívánatos

egyenlsége

megkö-

Ebbl

mely az

fejldik aztán az egyedül jó aristokratía, ország boldogságához szükséges Mert a

mint semmitl és a mi

sem irtózom annyira, mint a franczia

aristokratiánktól,

aristokratiánál, pór, katona,

lígy

nincs jobb az olyan

mely minden rendbl ered. „Nemes,

még pap

is,

eszes és jellemes,

alkossa

mely az uralkodót visszatartja a despotismustól, az államot a demokratikus tanácskozások késedelmes menetétl és megszerzi a monarchikus azt a tanácsot,

közt lev boldog közemely egyforma távol áll a halasztástól, mint az ügyek meggondolatlan és önkényes tárgyalásától." Elmondja véleményét a pórok szavazatáról is. és köztársasági államformák

pet,

Nem

tartja helyesnek, hogy a diaetára bocsássák ket, mieltt sok éven át kisebb gyléseken neveldve, át nem hatja ket az állam (respublica) nagyobb szeretete és ismerete. Küldhessenek követeket a megyegylésekre, ott eladhassák panaszaikat

és befolyjanak az utasítások

szerkesztésére.

Legyen

minden megyének egy harmadik nemes követe, a nép válasszon s ki annak tesz jelentést. '

Quod nempe bona haec

kit

ipsa sub couditione data fuerint,

ut praecipue ad Regni culturam et securitatem conferant.

ESZMÉK ÉS EMBEKEK.

315

nemes? Mert a plebejus még nem ért mert, mint a nép választottja, nem tehet ellene;

Miért

hozzá

•,

végre,

együgy

mert az

iránta jóindulattal. Ily

mit a jobbágy hozzá. léseket

paraszt

vala-

nemesnek és jobban ragaszkodik

a

A jelentésekbl megtudnak pedig

van

ismeri, ki

is

módon legalább köszön

mindent, a zendü-

melyeket közvetlen

elkerülhetik,

be-

nem alkalNálunk is meg kel-

avatkozásuk elidézhetne, mert a jobbágy

mas tolmácsa

érdekeinek.

saját

lene tenni, mi Eduárd idejében történt

érdekében

a

eltiltani

felesleges

a földmvelés

:

ebbl

de

legelt,

támadna, mint Angliában, ha a durva nép egyszerre befolyáshoz jut. Ha egyszer nagyobb lesz a paraszt mveltsége és helyesebben ítélheti szint oly zavar

meg a

közügyeket, megnyeri majd utódainktól a jogot,

hogy közvetlenül igazgassa az államot.

Egy késbbi levelében

Tallián

az

ürbérváltság

kérdésével foglalkozik beható részletességgel.

Felfogása az, hogy elször:

kára nélkül enyhíteni

nem

nemes

az úrbéren a

igen lehet

;

másodszor

:

a

magánszerzdés folytonos egyenetlenséget és bels háborút idéz el,

A

tapasztalás

tehát

nem

Mária Terézia-féle

úrbért

segítene a nép sorsán.

hogy még

bizonyítja,

is

a

ezt

szelíd,

elviselhetetlennek tartja

a jobbágy. Mivel pedig segíteni kell rajta, más mód keresend. Hozza be a nemesség, tervem értelmében, a commerciumot. így 50 év lefolyása alatt a pór

megválthatja

magát.

De

mivel

ezen

id

alatt

a ne-

messég kimerülne, váltsa meg magát részenkint és így

a

megváltás

eszközéül. P.

egyúttal

6 év múlva

az

industriának

egy nyomást

szolgál

vált

meg,

12 után a másikat, 18-ra a harmadikat, 24-re a

rétet,

o.

HATODIK FEJEZET.

316

30-ra a legelt, 36-ra a község sokat

és

így

felszabadítás

50-ig,

a kölcsönös ragaszkodást

n

megváltja a tartozá-

de mindig úgy, hogy a egyúttal a fáradozás díja is legyen és

tovább

az industria,

is

A

megszilárdítsa.

mint

évben mind többen

minden egyes

megválthatják magukat és így a földesúr visszakapja pénzét, a földmvel pedig, 50 év alatt, teljes jogú tulajdonos.

Mi legyen a váltság kulcsa? Régen egy forint ért, mint ma 100. Az egyensúly helyreállítása

annyit

végett, továbbá a kereskedelmi alap kímélésére, min-

den telkes fizetne és

gazda évenkint

20

körülbelül

50 napig robotolna. A

részletes

forintot

mód meg-

állapítása a diaeta dolga.

Mi haszna is

viseli

lesz

ebbl

a pórnak ? Elször, a nemes

a közterheket. Másodszor, a pór ingatlant

szerezhet.

Negyedszer, teljes tulajdonjoga

sznik a pedig

felvirágozik.

Minden

Ötödször, megvagyon biztossága

lesz.

pallosjog, a személy és

n. Hazánk commerciuma

is

nyer.

Harmadszor, végrendelkezési jogot

és industriája

által

abban, hogy

statistikus egyetért

az ipar emelésének legjobb módja a földbirtok, ezzel együtt szaporodik a népesség; a pénz

de corps.

A

és lesz esprit

nemzeti praerogativa tudományban, na-

gyobb iparban, a kereskedésben való részesedésben állana, régi jogai a birtoklást illetleg épek és így fénye

n.

Hivatalt ezután

is

csak nemes viselhet, oly

módon, hogy az alkalmasakat elbb nemesítik. A papi alattvalók váltsága az ország pénztárába

j

és

ebbl

új

plébániákat állítsanak.

A

papi major-

birtok az országé.

Nemcsak a könyveknek van külön az embereknek és írásaiknak

is.

sorsuk,

hanem

Mindössze két levél

317

ESZMÉK ÉS EMBEREK.

de elég annak bizonyítására, hogy írójuk, kit szinte leple takar, Széchenyinek legkomo-

a névtelenség

lyabb, legképzettebb, leglelkiismeretesebb

elzje

volt.

Komoly szellemi munka folyik itt. A külföldi nagy mozgalmak elkészülésre találnak és hatásukat, sokban dönt befolyásukat ki merné kétségbe vonni?

De

az

Az

átvétel

éppen nem történik kritika

nélkül.

megegyeznek

abban,

elméi

ország legkiválóbb

hogy a fennálló intézmények és a szükséges reformok közt nincs áthidalhatatlan ellentét. Mindnyájan akarják a változtatást, készek azt elmozdítani, annak módjai fell elmélkednek. De ez a változás, hogy úgy mondjuk, inkább angol, mint franczia módon menjen végbe. A forradalomban már akkor is sok volt, mi még a szabadelveket is elriasztotta. A fokozatos fejldésnek ellenben a lényegökben conservativ

elemek közt Hol

is

voltak hívei.

egyszer

ilyen

erre

jutott

az

eszme

;

hol

annyi komoly munkát fordítanak megértésére, átülte-

annak nyomot kell hagynia Annál is inkább, mert hisz az újítások ajánlása nem az általános emberi jogok noha ezt és kötelességek czégére alatt történik, sem mulasztják el hanem éppen a nemzet biztotésére, terjesztésére,

ott

a történeti fejldésben

—

is.

—

sításának, állama kiépítésének zászlaja alatt.

Vége szakad tehát azoknak a szomorú századoknak, melyekben a magyar nemzeti érzés, keserves kénytelenségbl egy a maradással, sokban a reactióval. Már jó magyar, igaz hazafi is gondolhat vál-

annak megvalósításában. A múltmég ragyogó fényben feltn ideálja mellett feltnik a jövnek eszményképe biztos vezet csiltoztatásra, fáradhat

nak

lagzat gyanánt.

318

HATODIK FEJEZET.

Ebben, a jövben pedig, abban is egyetértenek valamennyien, a nemzetet fentartó hagyományos erk mellé sorakoznak a nyugati fejlett cultura irányadó

A

tényezi.

munka

szellemi

nyernek és mi ennél

is

anyagi fáradozás,

és az

st megvetés

eddig elnyomás,

polgárjogot

tárgyai,

fontosabb, szabad teret érvé-

nyesülésre és ezzel a haza felemelésére.

Nagy forradalmak a vezetk szándékától

kitörése

és sikere

hanem

függ,

éppen nem

az illet nemzet

társadalmi rétegeinek eloszlásától, szilárdságától, min-

pedig az

denekfölött

addig uralkodó erkölcsi tekin-

fenmaradásától, vagy bukásától.

télyek

Hampden

és

Pym

épp oly kevéssé gondoltak mindjárt forradalomra, mint Franklin és Washington, mint 1787 elején Mirabeau és Siéyés. Nálunk pedig, az egy királyság kivételével,

melynek nimbusát

rontotta

mert nem volt

le,

fennállott

protestáns

minden egyház,

történeti

megye

József épp

II.

király, törhetetlen

tekintély:

és

azért

erben

katholikus és

mindannyinak

biztosi-

tjíi gyanánt a szent korona.

Lord Clarendon a nagy angol forradalom rajzáazt az észrevételt fzi, hogy már elbb megsznt a szülk tekintélye a gyermekek szemében és a gazda ellenséget láthatott cselédjében. Az igazi társadalmi forradalomnak csakugyan ezek a legmeghoz

bízhatóbb tünetei.

A

családi élet és a nevelés szilárd alapokon nyu-

godott.

Egy egykorú, éppen nem

figyel,

ki

részrehajló megnagyon élesen elítéli a nemzeti jellem visszásságait, következ rajzát adja: „Nagyon tetszett nekem a fajmagyarnál a férj és

n

viszonya.

A

természetnek

család feje, els házában

és

megfelel. itt

A

férj,

a

méltósággal, szigo-

ESZMÉK ÉS EMBEREK.

319

rúan tartja fenn rangját. Megbecsülik és ezt külsleg is

Nem

mutatják.

szívesen enged

felsségébl és nem

egykönnyen bocsát be mást személyes hatáskörének sphaerájába. Az asszony nem ágyas ugyan, de nem is

uralkodik férjén és igy

nem

szetes viszonyoknak. Akarata

annak

akaratának,

él,

felforgatója a termé-

alá van rendelve férje

nem

a

világnak

igen avatkozik olyan ügyekbe, melyek

tevékenysége

A

körébe.

nem

és

nem

tartoznak

legtöbb magyar asszonyban

Rendesen a férj Ez eleinte nagyon feltnt nekem és hajlandó voltam azt hinni, hogy az úr despota módjára bánik nejével. Ezt nem találtam. Ellenkezleg, általában azt tapasztaltam, hogy az asszony szereti, tiszteli férjét, ki ezt nagylelk gyenmegtaláltam

a

ezt

szép

nem

tegezi nejét, de ez

^

gédséggel viszonozza." Saját

kutatásaim

vonást.

viszonozza.

megersítik ez

ítéletet.

Még a

szépség gróf Széchenyi Ferencz viszonya „Juliskájához". Az elkel, külö-

fúri körökben nösen

is

kálvinista

ideális

nemességnél

Vay Józsefnek

általánosnak mondható.

Erzsébet, a leghségesebb

ben

tartja

pedig

gazdaságát,

az

a viszony

neje,

Mocsáry Rend-

támasza.

segítje,

neveli

ez

egyre

szaporodó

gyermeksereget, mindenben tanácsért fordul gyakran

távollev urához, de ha és

intézkedni

hallja,

hogy az szabad

özvegységre '

férfias

magának akarja

aztán

jut,

Freymüthige

igazi

kell,

maga

erélylyel férjét.

és

is

tud határozni

bátorsággal.

De

megrül, mikor Az ilyen asszony, ha

Szinte

kmves.

családf, ki az anyai gyen-

Bemerkungen

eines

Ungars

über

sein

Vaterland. Teutschland. 1799. 50—51. lap. írójuk Glatz Antal, protestáns tanító, ki °

Nagyszámú

késbb Bécsbe

került a censurához.

levele a berkeszi levéltárban.

:

HATODIK FEJEZET.

320

gédséggel

st

meg

bírja egyeztetni a férfias komolyságot,

a szigorúságot

A

is.^

család

hatása

structurájának

szigorú

meglát-

szik a nevelésen. „Gyermekei nevelésénél persze sok

hibába

a

esik

egyben

de

fajmagyar,

szoktatja

szófogadásra

pontos

mintaszer

gyermekeit.

Be

kell

hogy sehol sem találtam engedelmesebb, szüliket jobban megbecsül gyermekeket, mint a magyarok közt." ^ Ezt az ítéletet is helyesnek mutatják az emlékek. A tisztességtudás egyáltalában mindig jellemz vonása a magyarnak és nem szorítkozott vallanom,

csak az

elkel

körökre,

arra

pedig

csak a család

taníthat igazában.

Mikor aztán az

kezdi erejét

érezni

ifjú

;

mikor

már az autoritásnak nem egyetlen forrása hat reá, hanem több is, sokban egymásnak ellentmondó, természetes, hogy a szófogadás nem látszik már els erénynek. A deákcsíny nem kizárólagosan magyar

A megyék,

virtus.

mint

meglazította

josephinus-tanrendszer az erkölcsöket.

Ennek

azt

láttuk,

vélték,

hogy a

a fegyelmet és

ellensúlyozására, de különösen

tanárok kiszorítá-

az állítólag vallás- és hazaellenes sára vagy ellenrzésére a

magok

befolyása alá vonták

az iskolákat és megbízható, papi igazgatók alá rendelték azokat. és

a

Úgy

látszik azonban,

deákok a magok

hogy ezzel nem értek

részére

is

követelték

czélt

azt a

szabadságot, melyet atyáik oly fennen hirdettek.

A

pécsi akadémián 1790 eleje óta egyes osztályok

folytonos hadilábon állottak népszertlen tanáraikkal.

Delling tanár ellen, kit a papok 1

fia

nyennek

kedveltek, ma-

látjuk Berzeviozy Gergely anyját leveleiben és

önéletrajzában. >

nem

Glatz. U. 0. 51.

1.

321

ESZMÉK ÉS EMBEREK.

gának Vay István fdirectornak

rl is

az

izgatták

A

a bajon.

ifjúságot.^

várostól

ítélete szerint, kívül-

igazgató, kit a város

szigorúsággal akart segíteni

kettzött

támogatott,

Az

kért

a dorbézoló

assistentiát

—

restauratio ideje deákok összefogdosására, majd este 12 hajdú, Május 2-án vármegyétl. volt a

—

egy városi biztossal és a pedellussal a Rezli vendégfogadóban 12 tanulóra bukkant. Nyolczan, hogy tömlöczre ne kerüljenek, kiugrottak a második emelet

megmenekültek,

szerencsésen

ablakából és

négyet a városházára

a többi

Hiába kérték, „ne

vitték.

te-

gyenek oly csúfot bellük, inkább vigyék ket az akadémia tömlöczébe." Az egyik egy hajdúnak egy aranyat adott, ütötték

de aztán elérték,

el is eresztette",

le-

hajánál fogva megfogták és úgy czipelték a

;

A

tömlöczbe.

Cseh

másikat.

viczispán

is

fiát

jól

A

tömlöczben nem volt sem ágy, sem szék, sem gyertya, sem víz. Megsebesült társuk részére

elverték.

papot kértek,

azt

felelték

„d

.

.

.

.

jetek

meg,

ott

holnap kivisz a sintér".

Másnap reggel az iskolába seregl deákság megmi

hallja,

történt.

a városházát,

Hazaszaladnak botokért, elfoglalják

elverik a hajdúkat,

kiszabadítják tárdiákribillió,

hogy a

vármegye és a város urai a deákok vezetit

kérték

saikat.

annak

Oly komolynak látszott a egyúttal

lecsillapítására,

megígérvén,

hogy

közösen tanácskoznak az elégtétel fell.^ Általánosabb fellépése. ^

A

érdek

a pozsonyi fiskolai ifjúság

megyegyülés

ott letette b.

Prónay Gábor

Levele Kelemen Imre directorhoz. Vásáros-Namény, ápr.

25. 1790. Berkeazi levéltár. -

Gulácsy

Vay Istvánhoz

(maga

is

deák,

a tanácskozásban

résztvev)

máj. 4.

Marczali: 1790—91. országgy.

21

HATODIK FEJEZET.

322

Tompa

igazgatót és

Ez

László kanonokot tette helyébe.

ellen a joghallgatók

panaszszal fordulnak és

megyékhez

hogy rajtok sérelem

is.

Kifejtik,

nem-

hanem a

csak a kanczelláriához

helytartósághoz,

esett és

orvoslást kérnek.

Ok szabad

akaratukból mentek Pozsonyba. Prónay mentek oda, kirl tudjuk, hogy toleráns, philosophus és egy haza polgára. Tompáról pedig csak azt tudjuk, hogy római és magyar törvény alatt állva, két haza fia. Nem tudják, mi a megye hatásköre, de k, mint kedvéért

nem

helybeliek, csak a királytól és az országtól függe-

a

nek,

megyétl nem. Pozsonymegye nem

tanítója a

hazának. Az elméken erszakot elkövetni zsarnokság.

Annál jobban

elbb

fáj

nekik ez a változás, mert

volt tanárukat,

Kreyll

Tompa

egyetemi professort

madta meg, mint eretneket, mert

azt tanította,

a Boldogasszony a szülés alatt és utána

tá-

hogy

nem marad-

Mi hallgattuk, de sem ezt, sem más nem hallottunk. Különben is az a pap, ki a mást hivt üldözi, nem tördhetik a haza javáhatott

szz.

hasonlót tle

val és szabadságával.

Máris becsukják a .Lese Cabinetet", mint a mely

Az ilyentl nagyon

rontja az ifjúság lelkét.

különösen

most,

midn

félünk,

hazánk visszakapta felség-

jogai egy részét. Félünk, hogy a tudatlanság harmadszorra

jármot,

is

tönkre

Tompa reánk ^

ban.

szabadságát.

Azt

a

rakni.*

Nyomtatvány, 4

Az

hazánk

teszi

melyet Francziaország most levetett, akarja

aláírók

lap, fol.

közt van

:

Többek közt Pestm.

két

AbaflPy,

levéltárá-

Jankovics, Berényi,

Tarnóczy, Kereskényi, Motesiczky, Batta, Szarka, Szabó, Radvánszky. Többnyire katholikusok.

ESZMÉK ÉS EMBEREK.

Nem

eldjei ezek Kossuth és Lovassy

méltatlan

Az ifjúság

ifjainak.

323

egész

széls

inkább

irányoknak

akkor Magyarországon, abban, hogy

Az urak

is

elviszik

mint

hódolva.

ne

ki

titkáraikat,

van

Alig

ifjú

volna

országgyíílésre.

a követek

neveliket,

az apák

patvaristáikat, Írnokaikat,

mindig, leg-

reménykedett

Budára, az

eljut

készek

indulatát

hevét,

belevinni a politikai mozgalomba,

serdül

bátyák öcséiket. Kész forradalmi csapat

ez,

fiaikat,

a

ha veze-

tje akad. Egyelre azonban hálás kara a hazafias, szabadelv szónokoknak, tapsban, éljenzésben találja örömét, de tán még nagyobbat, ha a népszertleneket zajával zavarhatja.

A

rengeteg sok pasquillus, melyek-

egy országgylés sem gazdagabb

ben

nyára jobbára az

A

ennél, bizo-

elmés jókedvük szüleménye.

mint a közös európai mveltség els sorban a

felekezeti láttuk,

a

ellentétek

törekedett és mint

elsimítására

szabadkmvesség

irányban kezdte

ez

is

már a nemzet egyeérdekében, e törekvésnek kellett legersebben sítése érvényesülnie. Hisz minden egyéb a nemzeti állam megteremtése, a nemzeti mveltség haladása ennek sikerétl függött fképen. Az új és a régi közötti harcznak, mint majdnem két század óta, most is ezen gyakorolni hatását, úgy most

is,

:

a téren

eldlnie.

Ha Wesselényi

Miklós egy mondta némelyek az úrbérrel úrbért akarnak, de mi nemzetet akarunk vele,

fél

úgy

kellett

századdal

áll

késbb

ez 1790-re

is.

azt

Ha

:

a protestánsok egy része

felekezetök teljes egyenjogúsításával felekezetet akart, bizonyos,

hogy másik részök

és

mindazon katholi-

kusok, kik velk, élükön küzdöttek,

nem

felekezetet,

hanem nemzetet akartak. E törekvésekkel szemben természetes súlya 21*

által

HATODIK FEJEZET.

324

ers és összetartó a régihez szítok tábora. A nemesi eljognak, a katholikus egyház uralkodó állásának nemcsak számos volt a híve, hanem lelkes is. is

A

josephinus a

éreztek

fkép

systema ellen

diadal

k

vívtak

kiaknázásához.

teljes

:

De,

jogot mivel

egész erkölcsi hatalmuk a régi törvényes tekintélye-

ken

alapult,

világos,

hogy

eszmékkel nem igen

új

találkozunk táborukban. Elég, ha kimutatják jussukat,

mely szerintök szilárdan

mint a föld még.

áll,

A

dolog

természeténél fogva, mint hatalmon lévk, védelemre

lévén

nem

utalva,

is

igen

forgatják

a

támadás

fegyverét.

Soraikban találjuk az akkori magyar tudományos

mai napig méltó tiszteletben álló Katona büszkeségét, István kanonokot, volt jezsuita egyetemi tanárt, a „História Critica" íróját.^ A magyar küzd egyház feje, gr. Esterházy Károly felszólítására emlékiratot ír azon kérdésrl: Megilleti-e egyvilágnak

egyik,

általában a protestánsokat a teljes polgárjog Magyar-

országon ?

Nem mostani

*

lehet kételkedni azon, így kezdi, hogy a Magyarország csak árnyéka a réginek, a

virulónak.

A

török

sem

volna vele, ha a párt-

bírt

nem segíti uralomra. E viszályoknak alapoka pedig nem csupán a Ferdinánd és Szapolyai közti küzdelem, hanem a vallásos egység megsznése. Már pedig biztos, hogy ebben nem a katholikus, hanem az akatholikus rész a hibás. Tegyük fel, hogy ütés

egy nemes örökös jogon ^

Abafí

bír

egy jószágot, melyet

azon feltevése, mintha

is

szabadkmves

lett

volna, egész alaptalannak látszik. *

Esztergom, 1790. május

Kiadatlan.

10.

Az

egri érseki

levéltárban.

325

ESZMÉK ÉS EMBEREK.

sének Szent

adományozott és melyet eldjei

István

J

egy idegen, egy félezredéven át békésen bírtak. Magyarországon befogadva, hanem lopva

ki nincs is

érkezik, pert akaszt a nyakába, el akarja venni egész

örökségét, vagy legalább

annak egy

részét.

Már most, a magyar

ha az idegen nem hagyja el a zaklatást, ugyan melyikök a pör oka ? Vilá-

pedig védi magát

:

hogy nem az, ki jogos örökségét védi. így a magyarok is 500 éven át híven megtartották a szent gos,

királytól

behozott,

öntözött

római

annyi

hitet,

apostoli férfiú verejtékével

midn

a régit birtokából ki akarta

bejött az idegen hit és zavarni.

Nem

kétséges

hogy a hazát elárasztó bajok legfbb oka az tan, mely a régit el akarta zni. A vallásszaka-

tehát, új

dásból pedig a lelkek

mai napig sem lehetett állítani

semmin

következett és

törvénynyel helyre-

a vallás és a lelkek egységét.

Eleinte

a

elidegenedése

bajnak.

ugyan törvényesen akarták Ismeretesek a

II.

Lajos

Luther követire kimondott büntetések 1548-iki törvény, mely

elejét

venni

törvényei ;

által

ismeretes az

szintén helyre akarja állítani

a vallás egységét. Mivel pedig így a más hitek

nem

nyerhettek elismerést és honosságot, fegyverre keltek

a minden rend beleegyezésével hozott törvények

hogy

ellen,

új törvényeket csikarjanak ki.

így ütöttek ki a polgárháborúk, melyben Bocskay. Bethlen, Rákóczi György, Thököly felhívására

magyar

magyar

Bocskay ellenében Istvánfiy tanúságára hivatkozik és szemére veti, hogy koholt levelekkel idézte el a háborút. Ennek eredménye volt a bécsi béke, a vallásuk szabad gyakorlatának meg-

ontotta

vérét.

adása, de a római katholikus

A

vallás sérelme nélkül.

beczikkelyezésnek azonban ellene mondott az egy-

HATODIK FEJEZET.

326

házi rend, mert, mint vallás

végs

Kazy

írja,

ez által a katholikus

romlása következett volna be.

Ez az ellenmondás ertlenné vényt.

„Mert a Tripartitum

II.

az egész tör-

teszi

szerint a fejedelem

3.

maga hatalmából nem állapithat meg constitutiókat, különösen nem az isteni, természeti joggal ellenkea

zket, vagy a régi magyar szabadságot sértket; csak a nép megkérdezésével és hozzájárulásával.

Nép alatt (populus) e helyütt csak a praelatusok, bárok és más mágnások, valamint az összes nemesek értendk. Minthogy pedig az els rend, az egyházi, ellentmondott a bécsi

béke e törvényének, mint a mely egy-

aránt sérti az isteni jogot és az egész magyar zet

si szabadságát

nem tekinthet déka

:

:

törvényesnek. Különben

a katholikus

is

kára nélkül,

vallás

szabad vallásgyakorlatot, mert a nélkül

nem-

ez a törvény a hazai jog szerint

r.

az a záralerontja a

kath. vallás kára

meg nem engedhet.

vény látszólag

meg nem

így tehát, noha e törmegadja ezt a jogot, valósággal azt

engedi."

Bethlen háromszoros támadását

ügye okozta. Mutatja Kassán.

öletése elismeri.

hanem a

E

vallásos

Ferdinándtól bécsi

ezt a

is

fkép a

vallás

három kath. pap megczélt

semmit

maga Bethlen

sem

csikarhatott

is

ki,

békét megersítették. De, mivel az

egyházi rend ismét ellentmondott, az törvényes erre

most sem

jutott.

Harmadszor Rákóczi György támadott, az evangélikus vallás iránti hségre és a haza szeretetére buzdítva a magyarokat. III. Ferdinándnak, kit akkor a svédek

is szorítottak,

melyek a nagyon búsították.

oly feltételekbe kellett egyeznie,

katholikusokat,

Midn

a

különösen linzi

a

püspököket

békekötést az 1647-iki

;

327

ESZMÉK ÉS EMBEREK.

az egész klérus és több

országgylés beczikkelyezi, világi úr ellentmondott.

vény elfogadása. szakát ki

nem

mihelyt

törvénytelen volt a tör-

„Minthogy pedig az ellenség

okosan

kerülhették,

az ellentmondásukat dok,

így

tették,

törvénybe iktatták. így az utómegsznt az erszak, megta-

egyszer

hogy az a törvény, melyhez az els rend és

nulják,

a többi rendekhez tartozó katholikusok

nem

er-

hog>' ezt

bir a

szükséges

tekintélylyel,

nem

járultak,

semmis és er-

telen."

Ha

összehasonlitjuk

a

XVI. századi törvényeket

a XVII. századiakkal, világos, hogy amazokat, melyek

egyháznak kedveznek, egy értelemmel hozták az ország összes rendéi, emezek pedig, a reá nézve károsak, az egyházi rend ellenmondásával, erszak útján jutottak csak a törvénykönyvbe. Tehát a kath.

nem

azokat kell megtartani, melyek ellen semmi ki-

nem tehet, hanem

fogás

azokat,

melyek annyi, a

törvény erejét bénító hiányban szenvednek? Fentartása vagy felforgatása-e ez a hazai törvényeknek ?

„Nem

szólok a két polgárháborúról, melyek egyi-

két a lutheránus Thököly Imre, a másikát

II.

Rákóczi

Ferencz indította meg, ki katholikus volt ugyan, de kit az

akatholikusok annyira körülvettek és 24 taná-

csosa

annyira

korlátolt,

hogy

nem

volt

önálló.^

Mindkét bels háborúnak szomorú következéseit megérezte

egész

Magyarország,

de

különösen

a kath.

vallás."

„Ne akarják tehát ellenségeink új sebekkel temelyeket hazánk törvényein ejtettek ne akarják a régi hit követit helyükbl kizavarni, tézni a régieket,

'

Sui juris non faerit.

328

HATODIK FEJEZET.

ne halmozzanak igazságtalanságot igazságtalanságra, hanem inkább nyújtsanak nekünk kezet érezzenek úgy, mint seink, kiknek vitézi hírét az egész világ ;

Mert

ismerte.

elbb

mióta

kettészakadtunk, prédájává

Mindezeket bvebben is ha Maecenasokban nem

aztán

hitben,

lélekben

lettünk az ellenségnek."

kifejti történeti

könyveiben,

lát hiányt.

Nehéz eldönteni min csudálkozzunk jobban, a gondolkodás menetének vas következetességén, vagy :

egyoldalúságán. Egyike a legékesszólóbb tanulságok-

nak ez az

még

nézve

arra

irat

kezében

igazi tudós

:

is,

mivé válik a história ha pártfegyverré alja-

sítják.

Ha Katona

következtetését

elfogadjuk,

nem

is

a

vallás az egyedül jogos Magyarországon,

katholikus

hanem a

görög, hisz azt egy felszázaddal hamarabb

hirdették

itt

nem azt,

elkel magyar. De

és fogadta el több

hanem a pogányság, mert mely igazán magyar volt, fosztotta meg és tette is

a keresztyénség,

tönkre az erszakkal behozott idegen

nem

is

a

a német,

magyar a

itt

bolgár,

nem

is

az,

kelta, a barlanglakó. Hiszen csak

ezen

észjárás

hit.

De

tovább

:

hanem a szláv, hanem a római, a

a jogos birtokos,

szerint,

kinek

az jogos birtokos,

százados

birtoklását

sem háborgatta. Azt a nagy történeti

senki

tényt, hogy éppen a magyarság vált legnagyobb részében protestánssá, szabad akaratából és hogy a katholikus vallás aztán csak

külföldi jutott

itt

ténetíró.

támogatással,

véres,

túlsúlyra, tekintetbe

erszakos

sem

veszi a

üldözéssel

nagy

tör-

Egyáltalában a nagy történeti alkotások közt

csak azok existálnak reá nézve, melyek álláspontjának kedveznek; a többit elhallgatja, vagy semmisnek mondja.

329

ESZMÉK ÉS EMBEREK.

Nálunk,

hol

a

történet

a közjog

és

oly szoros

kapcsolatban állanak egymással, igazán nemzetellenes

bn

a történet ferdítése. Mert közjogi tekintetben mi

következik Katona okoskodásából? ellenmondott,

része

Ha azok

rend,

béke, az 1647-iki törvény ertelenek

linzi

a törvé-

vagy annak egy érvénytelenek, ha a bécsi, a

melyeknek bármely

nyek,

:

összeomlik

a magyar alkotmány minden bástyája, mely azokon alapul. Nem is szólva, hogy a katholikus egyháziak és

világiak ellenmondását 1647-ben egyenesen min-

denkorra semmisnek mondja ki a törvény.

Az egészben legérdekesebb, hogy Katona nem magyar, hanem lengyel alkotmányos alapon csak

nem

ott

lehetett

is

Mert

áll.

törvényt hozni, ha a többség

is, mihelyt csak egy ember is ellenmondott. Ezek után szinte furcsa az egyesülésre való felhívás. Hátha a protestánsok nem akarják? Megint

akarta

jogtalanok legyenek ? Ismét polgárháborúba szorítsák

ket ?

Hiába,

bár a világ azóta nagyot haladt

a jezsuita rendet azóta maga a pápa lepcsényi. Bársony

még

élt

Sze-

eltörölte,

György szelleme, az üldözés

bár

;

fenéje,

a klérusban.

Baróti

Szabó

Dávid

azt

hogy

mondja,

úr

az

megszökött szolgáját, vagy cselédjét jogosan, kellemetlen

eszközökkel

is

Tehát a pro-

visszahozhatja.

kényszerít eszközökkel

testánsok

is

jogosan vissza-

hozhatok az egyház kebelébe.^

Ebbl politika

bevált

az észjárásból

is,

folyik,

szükségesek

folytatásához

eszközök

önként

a

jezsuiták.

—

a

hogy a régi

régi,

annyira

Katona kéri

is

a

Kazinczy levelezése. II 50 51. 1. Kazinczy megjegyzi hozzá; Gott im Himmel erbarme dich unser und mache, dass weniger Esel in Menschenfiguren einhergehen. '

330

HATODIK FEJEZET.

püspököt, „méltóztassék az isteni dicsség terjesztésé-

ha mint

vazni,

állítják,

kerül a társaság

lásra

a

él buzgósága

benne

nek,

magam érdekében

élek

visszaállításának

óhajtom

kényelmesebben,

mint

;

Nem

ügye.

mert a szerzetben

hanem a

most,

melyet a társaság

üdvéért,

kedvezen szagylésén tárgya-

szerint,

az ország

mindig

nem

lelkek

erejébl

teljes

elmozdított".

Minden oldalról tehát a nemzet egyesítése a fczél. Hajnóczy és Berzeviczy úgy akarják elérni, hogy a katholikus egyház, mint status, megsznjék, javait saecularisálják és így a római

ne állhassa útját a nemzet sékeltebbek,

Széchenyi

gr.

befolyás többé

A

boldogulásának. Ferencz,

Vay

mér-

József,

Balogh Péter, a protestánsok törvényes jogainak ismerésétl várták ezt az eredményt. István,

Szabó Dávid, a XVI.

nyeinek

végrehajtását

helyreállítják

Melyikhez

politikai érettsége e

függ.

E

üldöz

mint

törvé-

melyek

a

elbb a hit, aztán a lelkek unióját. áll a magyar? Akkori lelki állapota, kérdés megoldásában nyila tkoz-

Jövje leginkább

hatik leginkább. sától

század

követelték,

el-

Végre Katona

e kérdés

megoldá-

fell pedig a nemzet szelleme és azon

férfiak értéke és súlya határoz, kik a diaetán vezetésre

hivat vák.

Mindig nehéz egy nemzet jellemét megállapítani, különösen, ha ez annyira megoszlott és annyi külön-

böz

'

seiner

van kitéve, mint a magyar.

hatásnak

korunkban

az

egyik

megfigyel,^

Schreiben an Leopold

Krönung.

II.

büszke,

König von Ungarn, am Tagé

Von einem ungarischen Magnaten.

M. T. Akadémia. 90

1.

A mi szinte

Als Hauptvolksfehler

die Nation keinen bestimmten Charakter hat.

rechne

Kézirat. ich,

dass

331

ESZMÉK ÉS EMBERKK.

magát, hogy a

hazafi arra a kijelentésre ragadtatja

magyarnak megfigyel

nincs

is

határozott

A

jelleme.

másik

egy nemzetnek sincs any-

szerint viszont

nyira határozott és oly könnyen felismerhet jelleme,

mint a magyarnak.

Nemzeti jellem az a közös

legkülönbözbb

nép

egy

áthatja.

sajátság,

mely

egyéneit

is

lehet díszes és egyszer,

a ruhában,

Mint

lelki

osztályainak

különböz foglalkozásokhoz alkalmazott, de a szabása egy. És a mint a népviselet nem más, mint egy régi udvari viselet maradványa, úgy a jellem szabását is uralkodó osztályaitól veszi át minden lehet a

nemzet.

Ha

könny

a typust felismertük,

kimutatni

azon változtatásokat, melyeket a különböz viszonyok eszközölnek lelki

hatás,

iskolája

rajta.

melyet

Maga pedig nem más, mint közös

a

gyakorolt annyi,

sors,

rangra,

az a

a történet nagy

rendre, tehetségre

különböz emberre. A magyar még lovagkorát éli. Ennek istene a becsület. Hódol eltte mindenki,

és értékre

a

nádortól

a

csikósig.

Együtt jár vele a dicsség

vágya akarja, hogy t magát és nemzetét is különbnek tartsák másnál. Ez az érzés vezeti t a csatá:

ban,

az

országgylésen,

dorbézolásnál tettekre

vezet,

ban keres

egyaránt.

a társaságban,

Ha

lakománál,

van, ki irányozza,

nagy

ha félrecsap, hiúságban, léhaságok-

kielégítést,

vagy Don Quixotte-okat teremt. is követel. Nagy-

Megbecsüli magát, de elismerést

lelk a magyar, „a szeme eltt sértett ártatlanság ha a sértett vele egyenl". De jaj annak, ki t sérti. „Még a legszegényebb magyarnak lelkében is ég oly büszkeség, mely dölyf-

bízvást számíthat oltalmára,

fel

határos; az nyilvánul minden tettében."

332

HATODIK FEJEZET.

De

csak kevesen vannak,

tulajdonságaikra büszkék. az embernél, a

A

ki

nem

testi

kik

szellemi,

A ruha még

erkölcsi

többet számit

kiválóság a lelkinél.

politikus; nyílt, szinte,

nem

szereti

a

szószaporitást, de nyomatékosan, élénk arczkifejezéssel beszél, tisztességtudó,

de

nem

igaz ellenség. Szereti mutogatni is,

ha

nincs.

A

idegent

szinte

fogásból

áll;

bókol. Igaz barát,

gazdagságát, akkor

vendégszeretet oly mérték, hogy az

megdöbbenti. Közönséges ebéd 12 ha valami különös alkalom van, 24-re is felviszik. Hadd tudja meg a világ, hogy csak Magyarországon van élet, máshol sehol.

A mint társadalmában nincs átmenet az úr és szolga a polgár hiányzik úgy temperamentuma is szertelen, a végletekre hajló. Komorságra, gyakran közt

—

—

mély jámborságra

,

hajló, de lakománál, zenénél nincs

határa vidámságának.

Ni

társaság

még nem

igen

finomította.

Heves

indulatú és természeti ösztönének kielégítésében éppen

nem gyöngéd. Ha erre czéloz, vagy errl beszél, nem igen tartózkodó, még nk jelenlétében sem és gyakran

sérti

a finomabb érzést.^

Büszkeségébl

folyik

kodik véleményéhez.

Önérzetének

ezt

a

makacssága, melylyel ragasz-

Ellenraondást túltengését

nem

igen

tr.

a

sok

kihasználja

ügyvéd. Végtelen perlekedésének ez egyik fforrássa.

„Nem elég,

kell több egy lépésnél a szomszéd földjére, ha egy barom bemegy idegen legelre elég ;

egy vitás diófa gyümölcsének leverése, hogy éve^

Freimüthige Bemerkungen. 37. 1. Hasonlóan ítél gróf is, ki 1793 94-ben járt itt. útleírását dr. Ber-

Hofmannsegg

—

keszi István fordította magyarra. Ld. Függelék

II.

333

ESZMÉK ÉS EMBEREK.

ken

éhes prókátorokat

át keresse jussát és etesse az

és bírákat".^

Régi észrevétel, már Veranchichnál találjuk, hogy csak a

maga módja

vesen.

Minthogy

kormányt

szerint való

pedig ilyenben

túri szi-

van része,

ritkán

ervel ragaszkodik kutyabréhez, mely

teljes

kivált-

ságait biztosítja, szinte bálványozza a törvénykönyvet,

—

mely hazája jogainak megtartását dolkodása ebben

hanem

a bett;

formális.

is

nem

Nem

megígéri. Gon-

az igazságot keresi,

annyira nemzete igazi megersö-

déseért lángol, mint diplomákért és paragraphusokért.

Tehetségben hivatalos

nála

nincs

rendesen

dolgait

Kényelmes, de

hiány.

Az

elvégezi.

a

nézet,

mintha alkatánál fogva képtelen volna a legkomolyabb szellemi munkára, a philosophiai elmélyedésre, tévesnek mondható. giája hiányzik hozzá,

katholikus,

akár

Nem

a tehetsége és lelki ener-

hanem

protestáns,

az iskolázottsága. Akár tisztán

nyire papi oktatásban részesül, mely

formális,

késbb

több-

is

kép-

telenné teszi a lényeg felismerésére és az elfogulatlan

elmélkedésre.

Egy katholikus író mányban és jellemben

szerint a protestánsok is

tudo-

kiválóbbak a katholikusok-

szerint, éppen elnyomott, küzd Nekik sokkal nagyobb munkára szükségük, hogy megállhassanak, mint az ural-

nál. Ezt,

véleményem

voltuk magyarázza. volt

kodóvallás hívének, kit mindenütt elnyben részesítenek.

A

politikai

életben

a jellemre

legjobban

ható

tényez az a százados bizalmatlanság, mely a nemzet és királya közti viszonyt

1

Schreiben, 109

1.

A

megmérgesítette.

loyalisak, alázatosak voltak, annyi

idn

át

;

szavak

az érzel-

334

HATODIK FEJEZET.

mek nem

A

De

mindig.

tapasztalás

a gyanú lejebb

ez

hogy a

bizonyította,

szószólói állásért, kitüntetésért,

ért.

jogok

nem egyszer átmentek

udvar táborába. Mihelyt valaki kiváló,

az

is

nemzeti

azonnal

sanda szemmel nézik. Annál szorosabban ragaszkodnak ahhoz, kirl tudják, hogy gyzelmesen kiállotta a

kísértést.

Ne szóljunk az önzésrl az nemcsak nemzetünk bne, noha itt tán nyersebben nyilatkozhatott, mint ;

önzés a hivatalos a

Különösen káros

országokban.

fejlettebb

hivatalos

osztályban.

Ezt

csekélysége.

fizetés

volt ez az

Némileg mentette

még

az

ezt

olcsó

években állapították meg mikor aztán minden megdrágult, a fényzés is egyre ntt, a családnak rang;

jához méltón kellett élnie

uem

;

a tisztvisel gyakran

meg

engedett keresethez fordult. Berzeviczy Gergely

megjegyzi, hogy a kamara tisztviseli mind meggazveszi, hogy éppen oda nem neveznek ki protestánst. A birák megvesztegethetségét már Rákóczi Ferencz megbélyegzi.

dagszanak és különös sérelemnek

Sok nagy vagyon ebbl

a zavaros

Tisztelet a kivételeknek: azóta

forrásból

eredt.

sem igen javultak a

viszonyok.

„Hasonló dicstelen forrásból fakad az irigység és veszekedés,

a társadalmi

melylyel a lakosok élet

legjobb

egymást üldözik és

éltet nedvét kiszárítják.

szomszéd szerencséje elég ahhoz, hogy még a barát keblében is irigységet keltsen, rágalmat okozzon és

A

a becsületes ezerféle

embernek ellenségeket szerezzen, kik alatt addig dühöngenek, míg útját

álarcz

és módját találják, hogy

1

Schreiben, 108.

1.

t

perekkel tönkre tegyék."^

ESZMÉK ÉS EMBEKEK.

335

Igaznak kell lenni az észrevételnek

;

tán mai napig

találó.

is

Bármennyit írtak és beszéltek tehát egyesítésrl; az szinte legyzhetetlen akadályokba ütközött. Igaz,

hogy akkor az országgylés nemcsak

állásra

hanem jellemre is legkiválóbb férfiait foglalta magában a nemzetnek. De azért ezen áltasem szabadulhattak és lános vonások hatása alól az erkölcsileg magasan állót is lerántotta magával azok sokasága, kikkel együtt kellett mködnie, ha és méltóságra,

k

hatni akart.

Ha van már

megállapított

járhat

a maga útján,

tivel.

De

nem

nem

A is

segí-

elég különös, ilyen Magyarországon akkor

hivatalos állásban levket, bármily

nagyok

Ettl

ment. Nehéz

talán volt

is

csak

Pászthory

Sándor

hazafiakká.

De különben

már a Jagellók ideje óta nem az országhoz magyar tanácsa, inkább ellenfelet

tozik a király

nak benne,

lát-

hogy a prímásnak nagy és általános a Mérséklete

magát

veszélylyel ki

tar-

ki ellen védekezni kell.

Láttuk, tekintélye.

hette

volt

azoknak, kik Józsefet szolgálták,

egyszerre átvedleni telivér

tette

vol-

érdemeik, mindig környezte a népszertlenség

árnyéka.

:

tekintély, az

megalkudnia

volt.

tak

is

országos

kell

reá. járt.

soha

;

nem

s

bölcsessége által méltóvá

is

De éppen közvetít állása nagy A protestánsokat még sem elégíta túlzó

katholikusok

pedig

ellene

magukat alá vezetésének. Diaeta 25 éve nem volt. Tudomány, irodalom

fordultak és

még nem

szerzett országos nevet.

addig, míg az illet ?

vetették

Hogy

is

szerezhet

els sorban azt nézik: milyen felekezet Gazdasági érdem és tevékenység nem volt

336

HATODIK FEJEZET.

magyar úrnak való és ha valaki mégis kitnt volna ez irányban, ezzel csak rontotta hírnevét.

Mindössze két tagja van a diaetának, ki országos népszerségnek örvend. Mindkett frend.

Gróf Illésházy István még társai közt is kitnt vagyonával és költekezésével. Ez már magában véve is nagy hazafias érdem. De tetézte azzal, hogy

1786-ban határozottan

ellenállott

nem engedte

földmérésnek és

és ellenmondott

a

azt jószágain fogana-

tosítani. Ezért Bécsben komolyan tanácskoztak azon, hogy elfogassák. Izdenczy azonban ellenmondott és

így a gróf szabadlábon maradt. Minthogy éppen azon

irányát támadta

meg

József rendszerének, mely leg-

veszélyesebbnek látszott a nemességre nézve, méltán

benne mezjét.

látták

az

alkotmány

h

és

próbált

védel-

Hasonló eredet gróf Forgács Miklós tekintélye. 0, mint

többször említettük,

és

ellen

ezért

megfosztatott

az

összeírásnak

mveltségben sokkal magasabban

lemben, cséni

szomszédjánál.

jeles

röpiratban

Nemcsak

terjeszti

kinek megyei beszédeit

is

;

író,

nemcsak

több

szónok,

kiváló

szárnyára veszi a

az egyetlen,

áll tren-

ki eszméit

hír,

valóban nagy képzettség, a közgazdaságban államférfiú. Egyúttal

állott

fispáni székétl. Jel-

is

hanem jártas

külföldön

kit

is

ismernek és kiben mintegy a régi Habsburgellenes

magyar

midn

ellenzék

a

császár

vezetjét ellen

látják.

állást

Már

foglal,

1784-ben,

egy

hollan-

ember üdvözli t, mint a szabadság és a vele

dus

járó humanitás elharczosát,^

Nagy *

megtiszteltetésnek veszi a pesti páholy, hogy

Nemzeti Múz. Forgács-levéltár. Franczia

levél töredéke.

;

337

ESZMÉK ÉS EMBEREK.

hozzá

és

szállott

nagy elkészületeket

méltó

tesz

fogadására, ^

A többi miad vidéki, megyei nagyság. Még csak most kell kivívnia helyét a hozzá hasonlókkal való Hogyan

vetélkedésben.

zempléni embert

;

az

is

ismerte volna a somogyi a

árvái

a

biharit

másrészt a szoros

egyházi

;

a

horvát

a

szabadkmvesség,

máramarosit. Legföllebb egyrészt a

összetartás

szolgálhatott

összeköt kapocsul. A hogy szabadkmves volt valószín, hogy a karoknak majdnem fele a rendhez tartozott. A többirl fel kell tenni, hogy egészen az egyik, vagy másik felekezet embere a legtöbb természekövetek közt 35-rl biztosan

itt

kimutatható,

;

;

tesen

a

A

római katholikusé.

mostani pártkeretek-

nek tán ez a beosztás felel meg leginkább. B. Orczy, Balogh Péter, Vay József kész hallgatóságra számíthattak, de a

dönt

súlyt

még csak

ott kellett kivívni

magoknak.

A mény

szervezett pártok hiányán kívül egy is

követeket kötötte instructiójuk.

hanem úgy a

reá,

más

körül-

akadályozza az egyéni érvényesülést. Az egyes törvény,

Nemcsak esküt

tettek

mint a gyakorlat kötele-

znek

vallották azok megtartását. így a legfontosabb kérdéseket illetleg elírt úton haladtak.

De

is,

Ebben

nak.

megtaláljuk azt a

az utasításokban rendesen

felszólítást

hogy lehetleg a többséggel többet

kell

látnunk

tartsa-

opportunitasnál

igazi nemzeti jellemvonás ez.

A

régi

diaeták

szervezetlen

volta,

minden ház-

szabály hiánya, a szavazatok módjának határozatlansága, mint

^

megannyi akadálya

volt

a komoly vitá-

Páholy jegyzökönyve, 1790. máj. 24. Déghi Marczali: 1790—91. országgy.

levéltár.

22

— ;

HATODIK FRJEZET.

338

nak.

E bajok most

igen

izgatottak,

taris

gyakorlat

annál feltnbbek, mert a kedélyek nagyok az ellentétek, a parlamen-

pedig teljesen hiányzott.

A

követek

közt egy sincs, ki részt vett volna az utolsó, 1764 65-iki diaetában.

Hogy

lehet tárgyalni, határozni ily körülmények magyar országgylés táborból keletkezett ezt az eredetét most sem tagadhatta meg. Ha egy táborban komoly kérdésben nincs egyetértés, a kard dönt. Nemcsak törvényeiben állandó a formula, hogy

közt ?

egyez

A

akarattal hozták;

az életben

is

meg

akarták

Az 1497-iki országgylés megnyitása eltt bárdot vertek egy fatörzsbe és kijelentették, hogy valósítani.

így jár, ki

köztük visszavonást

támaszt.

A

katholi-

kusok óvásai, a protestánsok szakadatlan törekvése,

hogy külön

statust

alkossanak

és a többség

le

ne

szavazhassa ket, mind ugyanegy forrásra vezethetk vissza. Igazi feudális felfogás szerint a törvény csak

úgy érvényes, ha hozzájárult mindenki, kinek van ereje esetleg megakadályozni végrehajtását. Az ellenmondás szava mögött ott lappang a polgárháború ténye.

De

a magyar szeret lelkesedni, különösen tömeg-

ben, hol szabadon,

A

szép

h

zajosan

kifejezheti az érzelmeit.

szép szó elragadja, megbvöli, tán inkább, mint a tett.

Nemcsak a természetben, a

a legjobb

összeforrasztó,

A

lelkeknél

szívhez,

szóló rhetor nagy, szinte ellenállhatatlan ki,

különösen, ha érzületében

is

is

a

képzelethez

ert

fejthet

megbíznak.

Nagyot, de nem állandót. Már régi észrevétel, még hazánk legfényesebb korából való, hogy a magyar: „a jövend emberét szereti, a hosszú uralmat meggylöli". Ez még Hunyady Jánossal szem-

339

ESZMÉK ÉS EMBEREK.

ben

Éppen reá vonatkozik Aeneas megjegyzése. Ez most is úgy van. „Ma sze-

nyilvánul.

is

Sylvius

ma

már nem

ismét

gylöli, mit

úgy hogy a tegnapi nap emberét ma

szeretett,

tetben

gylölt, holnap

tegnap

mit

reti,

ismerik."

^

Ez a

jellemhiba, politikai tekin-

egyrészt

a legsúlyosabb,

kölcsönös

a

bizal-

matlanságból, a csekély emberismeretbl és a tudo-

mi mind képtehogy meggyzdését a fentartsa. A szalmatz másik

mány fogyatékosságából lenné

egyest

az

teszi

sokasággal szemben

is

táplálkozik,

arra,

eredete a népjellem keletkezésének legmélyebb réte-

geihez vezet vissza.

A

magyar kardjának köszönte megélhetését, Egy csata, vagy hadjárat kimenetelétl, tehát aránylag rövid, de megfeszített munkától függött minden. A nagy erfeszítést méltán követhette a hosszú pihenés. Késbb már nem a kard, hanem a per a ffegyvere. Ennek kimenetelétl régi

birtokát, gyarapodását.

függ birtoka,

családja,

nálnia minden eszközt,

jövje.

Itt

még

cselt

is

fel kell

hasz-

inkább, mint er-

sem folytonos a munka és ha gyzött, pihenve gazdálkodhatik mind haláláig. De még a szakot, de

gazda

is

itt

csak az év egy részén át dolgozik igazán. így munkabírás, fárad-

energiájának teljes megfeszítése,

éppen nem idegen

hatatlanság kitartás,

a folytonosság

nem

sem gondolkodásában. Most királyával szemben

a

magyartól,

foglal helyet

de a

sem

éle-

tében,

viszonyok

közt,

végtelen

reá törvényes allegatiókkal ultima ratio

'

indítja

meg

százados perét. ;

végs

újra,

szükség esetén az

sem hiányzik számításából.

Schreiben, 90.

új

Elkészült

1.

22 •

HATODIK FEJEZET.

340

Hatalmas, nemcsak erkölcsi

értékével

is

küls

fényével,

imponáló

hanem

anyagi,

gyülekezet az, mely

1790 június els napjaiban Budán, Pesten összesereglik. Vezérl csillaga a hazaszeretet. Sokféle mód áll

eltte

vélemény.

czéljai

De

megvalósítására,

a jó

hazafi

—

és a

sok a

nézet

legjöbbje az

és

—

megegyezik egyben, ha hona dúlt állapotát nézi: ez így

nem maradhat.

HETEDIK FEJEZET.

A

diaeta kezdetei.

A

nyelvkérdés.

Ismeretes, hogy az 1790-iki diaeta az els, melynek jegyzéseit és írásait mindjárt nyomtatásban

is

kiadták.

Ez a kiadás azonban bármily értékes, aránylag csak csekély esnem is mindenben megbízható forrás.^ Csekély azért, mert csak az alsó tábla nyilvános üléseinek közli jegyzkönyvét, a frendekét nem.

pedig

azok

inkább

ünnepélyes

actusok

voltak

Már ;

a

komoly munkát a bizottságokban és a kerületi ülésekben végezték. Csekély azért is, mert csak a fméltóságok beszédeit közli szórói-szóra, különben a tárgyalásnak éppen csak fonalát nyújtja és legföUebb a küldött és fogadott deputatiók névsorát közli pontosan.

Meg nem bízható azért, mert nem egyidejleg készült. Aztán, hivatalos censora, gr. Batthyány József, nem tudván jól magyarul, fennakadt minden szokatlan

ki-

* Naponként való jegyzései az 1790. esztendben felséges Leopold császár és magyarországi király által szabad királyi városába, Budára rendelt, 1791-dik esztendben, befejezett magyar ország gylésének. Budán, a királyi akadémia betivel. 1791. Fol. Czímlapján a kétfej sas, gyomrában a magyar

czímer, fején a szent korona.

Van egy

8-rét

dításban

is.

is. Bétsben, Nemes Baumeister magyar diarium megjelent latin for-

kiadás

József betivel, 1791.

Buda. Fol.

A

342

HETEDIK FEJEZET.

fejezésen és szándékosan

is

késleltette az egyes ívek

megjelenését.^

E teni.

hiányon már az egykorúak is iparkodtak segíCsak olyan írott gyjteményeket szerkesztettek

országgylési iratokból, mint régebben, mieltt kinyomatták volna ket. Ezekben meg van a kerületi ülések nagy részének jegyzkönyve. Használtuk ezen

gyjtemények közül a Pest városáét

De

Teleki Józsefét,

Orczyét,

le.

Még ma

a nyil-

mily keveset

is,

akár szórói-szóra elolvassa nemcsak az

ki

az,

b.

nem

az országgylések igaz története

vánosság eltt folyik tud

gr.

stb.

országgylési beszédeket, hanem a pártértekezleteken elhangzottakat és

a

kiadás

Mindenki tudja, hogy a gyorsírás

is.

még

közt

beszéd. Aztán meg,

lamenti életben

is

sok

stádiumon

megy

át a

nemcsak a diplomatiában, a

par-

csak olyan gyakran szolgál a szó

a gondolat elrejtésére, mint kifejezésére. Egyes hatal-

masok, a pártok, az udvar, mind titokban igyekszenek czélhoz jutni. jut

A

mit pedig azok végeznek,

nem

igen

jegyzkönyvbe.

Egy

szóval

:

az országgylési

textusok megfelel

commentarius nélkül nemcsak érthetetlenek, csekély értékek

Ezt

a

hanem

is.

magyarázatot

egykorú jelentések

adják

meg. Pótolják némileg a mostani jól értesült sajtó szerepét, de mint látni fogjuk, néha többet is nyújtanak annál. Hivatalos jelentéseit felhasználtam

Szabolcs-

és

Pestmegye követeinek, továbbá a nagyváradi káptalannak.

'

Páty. Széchenyi és Bujanovics ebben megegyeznek.

343

A DIAETA KEZDETEI. A NYELVKÉRDÉS.

Mindezeknél fontosabb és

mely az udvart

Nóta

névtelen lapok,

késbb

elárulta,

a legügyesebb,

az a levelezés,

actákban

Károly

Ezek

írójukat a kézirat

felirattal.

aztán

Bujanovics

tam.

bvebb

értesítette a diaeta lefolyásáról.

udvari

is

nyomára

ágens

is

akadegyike

volt,

megfigyelknek, a

legszorgalmasabb

a távollev herczeg Edling és gróf Erddy Károly követe. Bujanovics már régen, 1768 óta szodiaetán

ros összeköttetésben állott Balassával és közbenjárá-

sával jutottak jelentései a

Bizonyára

nem

elfogulatlan,

dönt személyiségek de

beavatott

és

elé.

rend-

kívül tartalmas forrás.

A

közül felemlítem Berzeviczy

niagántudósítások

napról-napra

Gergelyét, ki úgyszólva

küldi

értesíté-

vagy nagybátyjának. Hasonló tudósításokat küld Szerdahelyi László is haza Zemplénbe. Végre a vezet férfiak levelezése is els rangú

seit

anyjának,

forrásnak bizonyult.

Gr.

zése különösen a diaeta

Pászthoryhoz

különösen

gr.

gr.

Pálffy és gr. Zichy

kezd

levele-

szakát világítja meg.

Sauer Kajetán,

Skerlecz Miklós és

Széchenyi Ferencz küldtek szinte nap-

ról-napra terjedelmes jelentéseket.

Ezek

magyar kanczellária, az államtanács és a hadi levéltár anyaga sok értékes anyagot szolgáltat, Vay József és Vay István iratai

mellett

és

természetesen

levelezése

is

a

nem egy lényeges

vonással

egészítik ki a képet.

Már április közepe óta sok munkát ad a hatóságoknak és a kormánynak az országgylés elkészítése és elhelyezése.

kovics,

kir.

Hivatalosan herczeg Grassal-

flovászmester van a régi

hagyomány

344

HETEDIK FEJEZET.

szerint

megbízva az

vak, nevét

is

ságokat, fogadják el helyettesül tanácsost.^ Schilson

budai és

A

elszállásolással.

alig bírja aláírni. Ezért

április

b.

megkéri a ható-

Schilson kamarai

22-én érintkezésbe lép a

magistratusokkal

pesti

herczeg beteg,

és kezdettl végig

marad az összes elhelyezési és szertartási ügyek fintézje. Budán azonnal megkezddik az ácsolás, gyalulás

ország

az

házában,

az

ország

termeinek

rendbehozására. Kevés a kézmves, mindenfell toborozzák ket, a megyéket, városokat is felszólítják küldésükre.

A

állott, hogy Budán míg Pozsonyban százados traditio szabályozta annak minden csinját-binját. Össze kellett tehát írni az összes kapható laká-

1527 óta nem

nehézség abban

volt diaeta

;

sokat, lóistállókat. Az elszállásolás alól csak azok a nemesi kúriák voltak felmentve, melyekben tulajdonosuk lakott. Megegyeztek abban, hogy a követeket

úgy a megyeieket, mint a városiakat, Budán szállásolják el.^ Herczeg Grassalkovics felajánlja híres zenekarát köszönettel

az

ünnepélyek

jeles zenészeket,

napi

fényének

de

elfogadják,

két

azonfelül forinton,

Ezt

emelésere.

még fogadnak hogy

teljes

24

legyen a szám.

Tudják,

hogy

igazi

népvándorlás tódul majd a

testvérvárosok felé és idejekorán gondoskodnak arról,

hogy a szükséges élelmiszerek és takarmány bven legyen, hogy túlságos drágaság ne támadjon. Minden szomszéd megyében, városban kihirdetik, hogy az illet czikkeket lehetleg oda vigyék. Ökrökért Csekonics ezredesnek írnak Mezhegyesre. Könnyíteni '

Schilson sógora volt az országbírónak.

*

Az

E]phemerides

közli

valamennyinek

nyire kettnként együtt laktak.

szállását.

Több-

:

A DIAETA KEZDETEI. A NYELVKÉBDÉ8.

iparkodnak a piaczi helypénzen, is,

hogy mennél szabadabban

st

345

a liajóhid vámján

bonyolítsák

le

a for-

galmat.

Buda a török idk A vár már

óta

emelkedett,

de fokozatosan

lassan,

sok régi

kiépült,

napig mutatja, milyen lehetett akkor.

A

háza mai

régibb Vízi-

városhoz és Tabánhoz már a Krisztinaváros és Üjlak is

járultak,

mint

1741-ben,

külvárosok.

új

midn

hogy Mária Terézia Budán vonja meg magát, ha Bécs veszélybe jut, PálfPy nádor ezt ellearról szóltak,

rácz söpredék lakik és inkább Most Buda, hová József 1784-ben áttette a fkormányszéket, már alkalmas volt a király és az ország befogadására. Körülbelöl egy közepes német provinciális városnak mutatta képét de ipar

nezte, mert

Gyrt

itt

csak

ajánlotta.

—

és kereskedés nélkül.

Már akkor így

szólt az

Buda els város

ének

magyar hazában,

a

Messze terjedt híre egész Európában, Magyar Országban is, Pest hatalmas város. Melyet gazdaggá tesz sok ezer vásáros. Roppant épületi, melyek most tétetnek, Császár palotákkal szinte vetekednek.

Buda a nagy multat

képviselte

;

Pest a nagy jövt.

tán az egész hazában e városnak

József országlása

hozott legnagyobb hasznot a szabad forgalom, a pol-

gároknak, adott

görögöknek,

protestánsoknak,

nagyobb jog

által.

A nagy

e város tündéri növekedését

Hiába, Pest ellenére

is

;

császár

zsidóknak

elre

útját is akarta

fejldött.

A

belvárost

látta

állani.

már

is

körülvette a viruló külvárosok koszorúja, melyek közt

a legnagyobbak

Terézia és József nevét

legújabb

mely a császár

pedig,

által

viselték, a

humánus

ezé-

346

HETEDIK FEJEZET.

lókra

rendelt

„Új épület" felé kezdett terjeszkedni,

éppen Leopoldtól vette nevét. A forgalom sok idegent hoz ide. Gr. Hofmannsegg Budát és Pestet Drezdához és Neustadthoz hasonlítja, de elre látja, hogy Pestbl Berlin lesz. Minden ízében új és a mellett olcsó város. kr. 24,

„Az Arany Sasban az

bor kr.

8,

hálás

findzsa kávé kr. 6 vala."

(fels

„A

*

egy személyre

étel

18,

egy

kávéház a

leg-

szoba) pesti

kr.

szebb, melyet valaha láttam, földszintes, de mindjárt

az els terme valóban pompás. áll

Három

billiárd asztal

benne. Oldalt a buffet, hol látni lehet, mint készül

minden, e mellett egy fülkében hölgy

fiatal

ül,

egy szépen

eltte egy számoló-asztal."

öltözött

^

Buda városában május 15-én ment végbe a

res-

A

szó-

tauratio b. Schilson kir. biztos vezetése alatt.

tribunus (fürmender) tisztje a magyarok és németek között váltakozott. Most a magyaron volt a sor és így Ráth választatott meg nagy szavazattöbb-

szóló

séggel. Bíró Kramerlauft

lett,

consul Margalics János,

ki aztán a diaetán is képviselte a várost.

Természe-

hogy csak a választott község tagjai szavaztak, 90-en.^ A város igazgatása jó kezekbe jutott. Kra-

tes,

Kalmáryra

merlauft, ki nevét ekkor

és

Laszlovszky tanácsos

ez

magyarosította

érdemeikért

1791-ben

nemességet nyertek.* Pesten jún.

2-án volt

a restauratio.

Mint

bíró,

Boráros János jutott a város élére, ki szintén követ is lett.

Egyike azoknak, kik belenttek a nagyobb hatás-

körbe és nehéz viszonyok közt is megállották helyöket. *

Keresztesi naplója. 243

*

Hofmannsegg 100—101.

^

Szüy- levéltár.

*

Nádori

levéltár.

1.

1.

Jún.

2.

A DIAETA KEZDETEI. A NYELVKÉRDÉS.

Buda futczáit már 1777 november

347

9-ike óta ki-

1790 január elseje óta. 603 lámpa égett. Mindegyik fiáker városban körülbelül 100 100 bérkocsi áUott a közönség rendelkezésére. Sok a panasz, hogy a várba való hajtás tönkre teszi a lovakat. A tzoltásra különösen Pesten nagy gondot fordítottak. Volt német színház, „Hetz", a hol állatviadalokat néztek az országgylés alkalmára egy franczia válvilágították

Budán

;

282,

csak

Pestét

Pesten

—

—

—

;

lalkozó optikus

színházat épített,

„a mellybe látást"

távollev perspectivákkal mutatott. Egy pesti tanácsúr,

Hakker, hetenként bálokat

tartott házánál.

„Kik az hid véginél mentek opticába, Kik pediglen Pesten a Comoediába, Mások meg siettek Hakkernek bállyába, Ki itt s amott eltnt, a szoros utcába.* ^

A

két város lakossága

volt; 27,000-nyi,

annyi,

akkor körülbelül egyenl

mint most Sopronnak, vagy

Debreczen és Pozsony még népe-

Nagy-Szebennek. sebbek voltak.^

Ezt a népességet nagyon felszöktette az az igazi

mely

minden részébl ide volt, oda pedig egy kimutatás szerint csak vámfizet kocsi 12,735 jött, nem nézve a hajón érkez embereket és árúkat és a vámmentes nemesi hintókat és szekereket. A követeken és kísériken kívül jött a sok nemesi^ bandenépvándorlás, özönlött.

-

A

Éppen

az ország

pesti

mostan folyó

vásár

is

országgylésének

satyrico-critice

való

(Gvadányi Józseftl.) 19 1. Pesté 1780 óta, 10 évben megkétszerezdött.

leírása. *

Lásd a Magyar Kurir 1790 akkor 18,000-re tették számukat. '

okt.

1.

1114.

1.

Bécsben

348

HETEDIK FEJEZET.

rium,

a

sok

ember,

ügyes-bajos

szerencsevadász,

Bécsbl jöttek „Venus nimphái", nagy haszonnal zték mesterségöket.^ „Ez is

zsebtolvaj, csavargó.

kik

itt

ad perfectionem systematis tartozván, hogy légyenek oly közönséges személyek, kik enerválják hazánknak vigyázatlan

nemes

mintha másképen

ifjait,

nem

is

elegen lettek volna, kiknek semmi gondjuk nincs az

Nem

ország bajaira".

egy elkel nagyremény

örökös betegséggel sinylette

meg

ifjú

kicsapongását, volt,

a kit baja kora öngyilkosságba kergetett.

Az országgylés

tagjai

részére kiadott szállások

ingyenesek voltak, mibe a jó pest-budaiak nagyon kelletlen egyeztek. Már korán kellett utána néznie annak, ki megfelel kényelmet keresett.

Ferencz már május 15-én Budán ideiben

kiadott kvártélyaink

járt.

Gr.

Amadé

„Országgylés

nem derekasak. Három

házban vagyunk hárman, de konj^ha, majd istálló nincsen. A szobák szépek és mobilozva vannak."

A

lakás

miatt

általános a panasz. Gr, Bethlen Ger-

gely szerint „Pest

egy kis

kezddik. Vannak

itt

nagy

úr,

hogy

gyz

alig

Eljöttek a követek

Bécs

lett,

az sokadalom

bezzeg portékák.

is,

az ember az

ket

elsk közt

Annyi

itt

a

udvarolni".^

azok, kiket me-

gyéjök már május 31-re küldött a Eákosra, a szabolcsiak. Mindenféle

meg.

„Szállásunk

jobb

szállás

akadály miatt csak 29-én érkeztek alkalmatlan

keresésében

miatt jún. 2-ig

volta

magunk rendezésében

és

igyekeztünk". Beszélgetnek követtársaikkal és urakkal.

3-án a tiszántúli követek már találkoznak a szatmálakásán,

riak ^

„hogy

Keresztesi, 259.

1.

a beregi Gvadányi

volt föszékhelyük. *

Nemzeti Múzeum

levéltára.

i.

administrator, m. 20.

1.

Csebi

Pest és a Tabán

349

A DIAETA KEZDETEI. A NYELVKÉRDÉS.

Pogány Lajos kívánságára némely dolgokról elre beszélgessünk. Némelyek által akármi kútfbl valami elre való képzeldés formáltatván. Ott egyebet el nem vettünk, mint azt, hogy a máj. 31-ike után kiszabott négy várakozó nap majd eltelvén, de mivel az

felsége által

gylésnek

ily

is

az ország-

legillen döbben cselekednünk." így a királyi

sabban és

ideája azonnal elenyé-

meghívástól független diaeta szett,

terminusa

elrendelt

közel lévén, mint kellessék legliaszno-

Leopoldot pedig a szabolcsi követek felségnek

nevezik.

Hanem

a fontos kérdések

összetorlódnak.

úgyszólva

sokat követel.

Már 3-án tanácskoztak a

elnökök fell, de a végleges halasztották.

E napon

A

vál-

napról-napra új elhatározá-

ságos helyzet

tiszaiak

az

megállapodást 5-ikére

Pesten a vármegyeházánál gyiWt

össze a tiszai kerületek ülése, az els, melyet törté-

netünk pontosan ismer. Az országbíró és a personalis

nem törvényes királytól nyerték kinevezésüket és hosszú ideig ftámaszai voltak a szabadságot lenygöz rendszernek.

megyék

Éppen a leghatározottabban

vezérei

ülnek

össze,

ellenzéki

megtrik-e ket

az

elnökségnek épp oly díszes, mint befolyásos polczán ?

A

határozat így szól

elismerik

az

:

A

kerület karai és rendjei

országbírót és a personalist, úgy, mint

nem törvényesen nyerték tisztjeiket, modo et interimaliter", az ország további

másokat, kik „provisorio

meghatározásáig meghagyják elnökségben.

A

ket

állásukban és az

megbízólevelek tehát nekik adandók

de olyan óvással, hogy fentartják maguknak nemcsak az errl való végleges határozást, hanem azt át;

is,

hogy alkalmas idben felelsségre vonják a jog-

tipró tisztviselket. Ezt az elhatározást közlik a többi

350

HETEDIK FEJEZET.

kerületek statusaival és rendjeivel és ha ezek hozzájárulnak, deputatio útján tudtára

Ürményinek elegyes

dunai

a

7-én

is.

összejövetelen,

adják Zichynek és kerületekkel

általánosan

ezt

tartott

elfogadták.

Csak Nyitra és Trencsén, a megtorlás legersebb szószólói. Forgács és lUésházy megyéi mondottak

A

ellen.

határozatot mindjárt közölték az elnökökkel.

„A két méltóság becsületére állította, hogy súlyos viszonyok közt nemcsak nem ártottak a Hazának, hanem lehetleg használtak, st a feléled boldog-

Ha nem

ságnak feszközei voltak.

bíznak bennök,

készek lemondani". Mivel pedig a lényegben

engedtek, annál szigo-

A

volt kir. biztosok közül azokat,

kik fispánok és kiket

megy éjök befogadott, egyelre

rúbbak egyebekben.

meghagyják helyükön

és méltóságukban. Azokat ellen-

ben, kiket megyéjök

még nem

ismert

el,

nem

enge-

dik helyet foglalni a diaetán. Ez, mint tudjuk, nem-

csak Ürményit

Könny ben, kiket

illette,

hanem

átlátni, miért oly

még nemrég

gr.

Teleky Sámuelt

egyiptomi 10

az

is.^

elnézk azokkal szemcsapáshoz

hogy mindenek

fölött

az annyira veszélyes scissiót akarják elkerülni.

Hogy

hasonlítottak.

ez

Ki

mondják,

is

a jövre

egyetértés

az

országra

közös, az egész megállapítani. ajánlják,

A

nézve

vagyis Sza-

A

dunántúliak,

8-án. In

et

L

I.

legyen,

dunáninneni kerületben Liptómegyéét

el

egyértelemmel.

kik szintén külön tanácskoznak, ^

meg

de aztán a tiszántúli formát,

bolcsét fogadják

circulis

is

esküformát akarnak

szóló

domo

azt követelik,

regnicolari Budensi ex

omnibus 4 Regni

et V.

Capitulorum ac absentium

Ablegatorum,

ad celebrandas sessiones

Cottuum, non secus

et R. Civitatum

hogy

Diaetales considentibus.

A DIAETA KEZDETEI. A NYELVKÉRDÉS.

351

magyar nyelven szerkesszék és csak a horvátok mondhassák el deákul. Nevezetes az a kívánságuk, hogy a követ, a helyett, hogy instructiójára hivatkoznék, mondja ki, hogy aláveti magát a többségnek, még ha más is az utasítása.^ Az esküt pedig az esküt

letegye mindenki kivétel nélkül.

magok

a

Megállapítják

tárgyalási

rendjét

is.

Dunániunen hetenként változik az elnök, a megyék betúsoros rendje szerint. Itt tehát Árván kezdik.

A

tiszaiaknál

hetenként váltakoznak a megyék az

is

elnöklésben, de azon sorrendben, melyben a táblánál ülnek.

a

Itt

Abauj az els. Jegyzül

dunaiak

Prileszky

Károly

— mi

állandó

a

trencséni,

—

tiszaiak

Domokos Lajos bihari követet választják meg. A tiszaiak 8-án már az ország házában üléseznek és pedig mind a négy kerületbl

való

megyei, káptalani, távollev

és városi követek jelenlétében.

A

kerületek egymással deputatiók útján érintkez-

nek, nagy tisztességtudással. Minthogy az egyetértés elérése

és

fentartása a

f, néha közösen

koznak, vagy közös bizottságot küldenek így alakult

meg

a kerületi

ülés

is

tanács-

ki.

intézménye,

az,

melyrl Metternich egy félszázaddal késbb azt állította, hogy fforrása volt a Magyarországot 1790 óta magával ragadó forradalmi áramlatnak. Régen is együtt szoktak tanácskozni az egyes kerületek, különösen a tiszai, a 13 megye.

De ezek

inkább fesztelen megbeszélések voltak, határozat nél-

Most azonban a kerület, elnökkel, jegyzvel, egy

kül.

szervezett

*

egész,

Nuncius parti

mely a fenforgó kérdéseket neni-

illi,

quae pluralitate votorum superat, ad-

haereat, etiamsi contrariam habeat instructionem.

352

HETEDIK FEJEZET.

hanem

csak

megvitatja,

azon

szándékkal,

ülésen

is

határozatot

is

hoz

fellük,

hogy ez a határozat az országos

„maradjon".

Forradalmi jelentsége e változásnak abban áll, hogy a vita és a határozat tisztán a megyei követek

autonóm dolga.

Nem

avatkozik abba a királytól

nevezett

nem

gátolja a többi, a karok

ül

elnök,

ki-

közt

Nagyjában a megyei congregatióknak orszáfispán nélkül. Els közös munkája a kerületeknek a házirend rend.

gossá

tétele,

és házszabály megszerkesztése. Különös gondot köve-

nagyszámú

a

telt

lyan

meglehets

és

féktelen

ifjúság

Ezt a fegyelmezést a dunaiak komo-

fegyelmezése.

st

vették,

a városi

magistratus segítségét

is

igénybe akarják venni a netalán zavargók megtudására. Felügyeletet követelnek az ifjak éjjeli összejöve-

A

telei fölött.

ifjakról

nem

tiszaiak kell

ellenben

vannak egykor helyökbe az ország tanácsából,

doskodni.

azt

rendelkezés.

hogy az

vélik,

Azokat, kik

lépni,

hivatva

nem szabad

inkább több helyrl

kizárni

kell gon-

Végre a kerületek megállapodnak abban,

hogy bizottságot küldjenek

ki a

házirend megállapí-

tása végett.

Igazán az elemin kellett kezdeni. letek egyhangúlag

azok, kik az üléseken beszélni

ványt tesznek,

ket ket

A

hallani.

A

1

álljanak többi

akarnak,

félbeszakítás

vagy

nélkül

lármától

kiküldött két bizottság

—

tiszai

kerü-

indít-

mert így jobban lehet

fel,

végig. Beszélgetéstl,

eskü dolgában

A

mindenkorra elhatározzák,^ hogy

—

hallgassa

tartózkodjanak.

a házszabály

megyei, káptalani,

Unanimi consensu semel pro semper.

és az

városi követek

A DIAETA KEZDETEI. A NYELVKÉRDÉS.

egyaránt.

Névsoruk mutatja, kiket tartottak magok

közt legkiváló bbaknak. Jezerniczky,

küldik

353

A

házszabály készítésére

Spissich,

gr.

Fekete,

ki-

Balogh,

Vay József követeket és a pesti bírót. 9-én már rendes ülése van a tiszaiaknak, mely a jegyzkönyv felolvasásán és elfogadásán kezddik.

A

ajtónállómester, gr. Pálffy Leopold, hivatalosan

kir.

felszólítja

a kerületet,

A nemesség

intézkedjék a rend dolgában.

nagy számmal van, hogy egészen elfoglalja majd a palotát és így a nemzet képviseli nem férhetnek könnyen helyükhöz. A levél stílusával nincsennek megelégedve és ezt tudtára is adják oly

az írónak.

így nyílik

meg

a komoly

az ország színe elé lépésre.

lényegtelen

része

az

munka, az elkészület

A munkának

ismerkedés.

Ez

pedig

folyt

hanem ebéden, mulatságon, az

az üléseken,

hol annyi volt a bámulni való, hol az újonnan

bandériumok és mágnások be a tarka képbe.

mind újabb

nem

nemcsak utczán,

érkez

színt vittek

Elérkezett végre az a régóta óhajtott nap, raelyen_

a magyar ismét

országul

láthatta

Nem

magát.

volt

még oly

huszonöt év tán. Szent István ideje óta, mely mély nyomot hagyott volna gondolkodásban, érzés-

ben, annyi

bels változásnak

lett

tanúja, mint az a negyedszázad,

zsonyi diaeta óta lefolyt.

volna

okozója és

mely az utolsó po-

Soha még diaeta

iránt

nem

nagyobb várakozással, de nem is várt addig egyre sem olyan feladat. És a kik részt vesznek benne, majdnem mindnyájan átérzik feladatuk nagyságát, nehézségét. El bennök az a tudat, hogy az a törvénytev hatalom, melyet seik gyakoroltak, az kezökben van letéve a legtöbbnek szivében élt az az

voltak

;

Marczali

:

1790-91. országgy.

23

'

354

HETEDIK FEJEZET.

ers

szándék, hogy hatalmuk gyakorlásában csak az

ország javát tartják szemök eltt. Minden határozatuktól

egy nemzet boldogsága, vagy enyészete függhet. És

hol szólhatnak az ilyen érzelmek inkább a hez, mint Budán, a nemzeti

magyar

szív-

dicsségnek, a hazafias

gyásznak egyaránt színhelyén!

A

visszatér

dicsségnek és hatalomnak

zatos álma gyanánt tnhetett jún.

10-én

el

káprá-

az a látvány, melyet

a templomba

Ott volt a haza

vonuló rendek nyújtottak. minden kiválósága, a prímástól, az

megyék és városok hírességeiig. Az a hogy ennyi férfiú, maga a nemzet, együtt van, hogy egy jobb jövt teremtsen, megdobogtathatá a fásult szívet is. És ha volt is köztük világot látott, az is bevallhatta, hogy ily színpompát, a gazdagságnak és ízlésnek ilyen szerencsés vegyületét, országbírótól a

gondolat,

ilyen

egészségtl,

ertl

duzzadó

kerekségén máshol nem csudálhat.

nem

volt és

sokaságot

„A

ki

a föld

itt

jelen

Magyarország gylését soha nem

látott,

az errl a pompáról

még álmodni sem tud, mely itt nem ismeri." Az

esett és az a Ns. Magyar Nemzetet

országházától a ftemplomig

„deszkából

valának az

utczák megpádimentomozva, kétfell a budai polgári lovas és gyalog

katonaság

áll

vala

fegyveres pará-

déban". Az egyházi és világi pompa épp úgy egygyé olvadt, mint a hazaszeretet és a vallásos áhítat a

hivk

A

szívében.

nemzetiségnek ers felbuzdulása megkövetelte

a magyarság minden küls

már

ellentétben

is

vonásának

a gylölt,

elbb

legyzöttnek vélt német világgal.

minden magyar nyelven ruhát

láttak.

Szinte

folyt

;

A

feltüntetését,

uralkodó,

most

kerületi üléseken

az utczán csak magyar

érdemül tudták be a banderis-

A DIAETA KEZDETEI. A NYELVKÉRDÉS.

ha idegen ruhát viselt meg nem vertek. még pünkösdkor is német köntösmost kurta mentében vezette a tanácsko-

táknak,

Az

355

országbíró, ki

ben

járt,

zásokat.^

Még

az év elején

uraknál a moly

panaszkodnak, hogy a nagy

is

az

eszi

si

szép

Most a magyar ruha az összes meghódította

nket

a

is.

magyar ruhákat.*

rendek viselete

Igazi állami

„Pesten voltának ezen a farsangon

lett;

ügygyé

ollyan

lett.

bálák és

mulatságos gyülekezetek,

a hová tsak egy idegen bé nem bocsátottanak, akárkié lett légyen „Inkey Boldizsár úr megvesz egy sereg régi

gallért is

az."

magyar kinek

süveget,

fejébl a

Jobbágyait összehívatja és kinekkalapot

nokok

maga költségén Még a bányahivatal-

elvévén,

süveget adott azoknak fejére."

^

elhatározzák, hogy magyar ruhában járnak. csakhamar szélsségbe csap. „Ezeltt kevés idvel szégyellett a magyar nemzeti öltözetben járni,

A

is

divat

ritkán lehetett csak látni

becsületes

is

magyar

ruhát,

most pedig a ruhabeli enthusiasmus hirtelen úgy elragadott mindeneket, hogy nem a posztót paszományozzák, hanem a paszomántot posztózzák meg. Nem is

nadrág,

nem

is

mente

s

dolmán,

hacsak 2

s

3

rf arany- vagy ezüstsujtás nincsen rajta, mely midn elkopik, kétségkívül sokan nem tudják újítani. száz

''^

Ez nemcsak gonddal

A

bécsi

jár, hanem költséggel is. gombkötk panaszkodnak, hogy aranyat,

„ha fejekre állanak", sem találnak elegendt a magyar öltözetek készítéséhez. De a sok ruha, a ezüstöt,

díszes

csizma,

minek

párja

25 arany, szintén

'

Gr. Bethlen Gergely levele jún. 17.

*

Magyar Kurir

^

U. ott 192.

175.

1.

1.

23*

ott

356

HETEDIK FEJEZET.

készül.

Milliók

mennek

az

ki

országból, gazdasági

haszon nélkül. Éppen mikor le akarják rázni Bécs igáját, ujat vesznek nyakokba. Fel lehetne tenni azt a kérdést: mi

nem

óta

lett

ruhára,

volna

ha 1790 tudományos

Magyarországból,

hanem gazdasági

és

czélokra költi a sok milliót?

Már akkor

Komoly

is

feltámad

nemzet

a

lelkiismerete.

férfiak elítélik a czifrálkodást, „a boldogtalan

nemzetnek más nemzet felett a ruhában való bujálA bécsi kalmárok dicsekedése, hogy csak

kodását",

posztóért és paszomántért többet adott nekik Magyar-

ország 6 milliónál, közt

is

akad,

nem

a mely

A megyék

volt üres beszéd.

ugyan a formaruhát,

kivánja

mert a küls maga után vonja a belst, különösen nálunk, de tetés

olcsót,

még

az

egyszert,

egyetértést

mert a megkülönbözfelbonthatja

is

(Borsod,

Jellemz és sokban a mai hírlapokra emlékeztet a „Magyar Kurír" viselkedése. Elvben elítéli a fényzést és utal annak sújtó következéseire. De aztán minden egyes esetben eldicséri a bandériumok díszét, pontosan elmondván Mars és Bellona minségét. Lefiai minden ruhadarabjának színét, Trencsén).

gyezgeti azt a hiúságot, melyet

„A ruha nemzetté." kik

nem

elítél.

és a nyelv formálja a nemzetet különös

Még azok

is

úgy gondolkoztak, akkor

helyeselték a nemzeti

indulat

is,

túlcsapongá-

hogy itt nem csupán a nemzet mellett való tüntetésrl van szó. A magyar viselet rendi, nemesi viselet, mennél költségesebb és czifrább, annál inkább az. Ezért történt, hogy a kik itt 1848-ban sait.

Elfeledték,

igazán akarták a szabadságot, mint Petfi, elvetették

a „táblabíró -öltözetet".

Ezért

van, hogy

denki, ki az uralkodó osztályhoz tartozik,

ma

is

min-

vagy ahhoz

357

A DIAETA KEZDETEI. A NYELVKÉRDÉS.

akar tartozni,

hogy az

ruhával dokumentálja. Ezért van,

ezt

igazi

egyszer magyar ruhának,

melyben

dolgozni is lehet, nincs keletje. Huszártiszti uniformis

midn

Akkor,

békében.

jelentséget

katonai

szántak,

elidézett

nem

is

gazdasági veszteséget,

modern eszmék

munka

Nálunk,

dísze.

még

esetleg

valami

volt

ruha nagy történelmi ün-

értelme. Másutt a nemzeti

nepek méltó

bandériumoknak

a

is

nézve az általa

most tiltakozás a

azok feszköze

és különösen

—

a

ellen.

A

ruha

és

annak

jobban

cultusa

kifejezi

az

akkori úri Magyarország gondolkodását, érzését, ezer röpiratnál és „polgári" eskünél.

küls

állításának volt ez

radalomnak

valami

jele.

A A

mélyreható

feudalismus visszakik a franczia for-

gondol-

befolyására

nak, ebben a tényben találhatják a teljes czáfolatot.

Innen van, hogy gyar állam,

még akkor

is,

midn már

mégis fenn lehetett ezt

maa külsséget is volt

tartani.

Az

országgyíílés

ünnepélyes

megnyitásánál egé-

szen és tisztán a régihez való ragaszkodás nyilvánul

mint vezet eszme. a törzsökös

A Karok

alkotmány

és

teljes

Rendeknél Ürményi

visszaállítását,

helyes

magyarázatát mondja fczélnak. „Csak így áll biztosan a királyi hatalom, melyre a polgári társaságnak szüksége van és a törvényes szabadság. lania a birodalomnak a statusok és

A

statusok

vagy

közt se

Religióbeli

Helyre kell fejedelem

legyen vetélkedés.

rendetlen

ál-

közt.

Minden kar

megkülönböztetés

félre

Egyedül a jó Erkölts, jámborság és a közjónak elmozdítására való igyekezet legyen Érdem tétessék.

és Grádits a fellyebb való Méltóságokra. így lészen,

hogy a kézmvek és kereskedések virágozásra emel-

358

HETEDIK FEJEZET.

kedjenek jen.

a szorgalmatoskodás

s

És ez

volt

és közállapotunknak veleje kat,

hogy

mindenütt elterjed-

minden idben a mi törvényeinknek

iránta

és lelke. Kéri a statuso-

viseltessenek

közjóra törekedjenek és

—

bizalommal, csak a egymást békével, csend-

ben meghallgatni méltóztassanak."

Nem

a különböz

vélemény veszedelmes a köztársaságra nézve, hanem az, hogy valaki megmarad véleménye mellett, a közitélet ellenére is.

„Az egész világnak szemei reánk vágynak fügmutassuk meg mindazon nemzeteknek, a kik velünk a közvédelmezésnek bátorságára nézve szorosabban vágynak összecsatolva (Ausztria), mind pedig másoknak is, hogy mi, gyökeres törvényünk gesztve,

alkotmányát

fentartani

nem

hogy

kívánjuk,

azért

zablátlan Szabadságra kaphassunk, hanem, hogy ezen

Constitutiónkat törvényeink igaz értelme szerint köz-

társaságunk boldogulására legalkalmasabbnak tapasztalásunkból találjuk." Ha van is hiba, annak nem a nemzet törvényhozó hatalma az oka, hanem éppen az, hogy nem tartottak rendesen országgyléseket. Régi szokás szerint pap felelt, „HoUósy György úr,

esztergomi káptalan

követtye",

ki

csak azt

fejti

hogy a törvénytelen újitások után most, „ezen számos ország-gylésében, mintegy bátorságos révparton megpihenvén", idt nyernek a hajó, vagyis ki,

az ország, halálos sebei gyógyítására.

Pozsony követe, kihez Trencsén és Nyitra lakoztak, tiltakozott Ürményi

kifogást

elnöklése

is csat-

ellen.

Ezt a

azonban, hivatkozva a kerületi határozatra,

„közönségesen ellenzettek". Ürményi erre újra

bizal-

mat kér és kijelenti, hogy a nemesi szabadság megköveteli, hogy senkit törvényes meghallgatás nélkül,

359

A DIABTA KEZDETEI. A NYELVKÉRDÉS.

„hatalmasan Erre

dést.

nem

illetni

a rendek

lehet". Kéri, ejtsék el a kér-

egy értelemmel

és

akarattal

megújítják a kerületi megállapodást és határozatukat

egy minden rendbl

s

deputatióval átküldik a

kerületbl választott

12 tagú

frendi táblához, „Mivel pedig

az egész egybegylt ország

tekintetes

Nemes hazá-

nak neveztetik, annak egyik része helytelenül neveztetnék felséges táblának, azért ezen eddig szokásban

nevezés

volt

helyett,

a

követek most és következ

idkben mindenkor Tekintetes els táblának zék a frendek gyülekezetét.^

nevez-

Nagyjelentség elvi határozattal zárták be ezt els ülést. Nyitra és Trencsén beadták óvásukat az elnök ellen. „De mivel az aféle ellenzésnek ott, az

a hol a törvényszerz hatalom uralkodik, helyt engedni

nem

lehet és a

számosabb rendeknek végezése ország is kötelezné, ezen ellenz

törvénye szerint, a többieket levél,

mint sikeretlen és az ország gylése eltt hely-

telen,

egyes végezessél visszaadatott."

A

kerületi végzés fentartása

ers

;

a többség jogának

szemben állásfoglalás, a karok ez els ülésének legfbb eredményei. A köznemesség egyetértését akarja megsziérvényesítése,

lárdítani és ez által

Még

aztán a fels

táblával

uralkodóvá tenni a megyét.

együtt voltak a 9 órára összehívott statusok,'^

midn

10 órakor a szomszéd teremben megnyílt a frendek ülése. A tábla fels végén a prímás tilt, mellette üres maradt a nádor zöld széke, balra ült ^

A

frendi táblát excelsanak nevezték, úgy mint a kan-

czelláriát ós helytartótanácsot. -

Statusok

értették.

alatt

akkor mindig kizárólag az alsó

táblát

360

HETEDIK FEJEZET.

tle az országbíró a

frendek

világi

élén,

jobb szárnyát az egyházi rend foglalta

el.

míg a tábla

A

primás, ki

Kazinczy szerint nem igen jól tudott magyarul, mégis e nyelven szólott. Az országgyléstl a haza boldogulását reményli „a legjobb fejedelem,

sebb ország dicsséges

a leghsége-

emlékezetére és egész Euró-

pának rémít példájára". „Hazánk az Isten annyának oltalma alatt" boldogabb más népeknél, melyek égetés, pusztítás közepett mindent felforgatnak. „Az egy világ csudájává lett magyar nemzet" békésen meggyzte II. Józsefet a törvényes igazgatás szükségérl. Most a hitlevél és a koronázás a ffeladat. „II. Leopoldnak, ki nemcsak a successiónak töiTénye szerint minékünk az egekbl engedtetik, de a kinek jeles ritka

kegyessége,

igazságszeretete, általlátó bölcses-

sége magához könnyen nemzeteket hódítani fog", aka-

gyülekeztek

ratából

kívánsága egyaránt

si

nak kössé

is

törvényeink

és

igazságaink,

hanem

örö-

tétessenek minden következ idkre, »hogy a

és

király

Az ország és a király hogy necsak visszaállíttassa-

össze. az,

országnál

az

felforgattatása".

E

lehetetlenné

váljék

annak

czél elérésére a kölcsönös szeretet

szükséges.

melyen „si szabad vokssal, hajdani

Zichy Károly ünnepli ezt a napot,

Gr.

ismét együtt lehetnek

díszszel". Helyreáll Szent István, Szent László,

Lajos korának a

magyar

nek.

Ö

híre,

boldogsága.

Nagy

Az egész világon nagy

most minden nemzetek ide tekinte-

igyekszik majd a nemes haza megelégedésére

teljesíteni tisztjét.

is.

A

prímásnál, és nála egyedül, megjelenik a király

A

trón és oltár szövetsége

tottnak és e

nem

látszik

meginga-

közös értelembl támad a forradalom-

A DIAETA KEZDETEI. A NYELVKÉRDÉS.

nak, belgának, francziának,

kemény

361

elítélése.

Ürményi

épp oly kevéssé meri említeni a királyt, mint Zichy. Batthyány beszéde a legszintébb még a succes;

sio

jogát

elismeri,

is

egyúttal

tésével

de a magyar hiúság beczézge-

mutatja

a papi

jelszavaknak

oly

szövetkezését.

Ürményié félénk

gyakori

sabb, de tartalom nélkül való. zetét,

mely

eltiltotta

tábla

;

a komoly

nevében

nemzeti

túlzó

Zichyé a legformá-

Visszatükrözteti helyszót

visszatartotta az üres phrasistól.

séges

és

annyira egészségtelen

és

és

ízlését,

mely

Beszéde végén a

megköszöni

a

T.

fel-

statusok

üdvözlését.

Az

melynek Bajpüspök a szószólója, átmegy

ülés eloszlik, deputatiója pedig,

záth József veszprémi

a statusokhoz. Bajzáth a felséges tábla nevében kezd szólni, mire illenden értésére adták, hogy az egész hazának felségére nézve ezután tekintetes els táblá-

nak nevezik majd a frendeket.

A püspök

további következés nélkül" így adja át

különösen

netét,

az

egyetértést

„minden üdvözl üze-

ajánlva.

aztán a tekintetes rendeket, menjenek

Felszólítja

k

is

a nagy

templomba, a Szentlélek malasztjának kikérésére. Végül jelenti, hogy a frendek Zichyt „mind hivatalában, tották",

mind els székében állandóan megmaraszÜrményit illetleg a rendek végzéséhez já-

rulnak, a kir. biztosokról

„Megütköztek

a

Statusok

pedig holnap és

állandóul lett megmarasztásán

nak."

Deputatiót

rendelnek,

határoznak.

Kendek átallyában az Ország

F

ez

Birájá-

hogy ez megmondja a

frendeknek, hogy nélkülök ilyen végzést nem tehetnek. De mire a küldöttség átment, a fels tábla eloszlott.

A

két tábla közt való ellentét tehát mindjárt

els

362

HETEDIK FEJEZET.

nap világosan kitnt. így, megoszlott a templomba.

szívvel,

mentek

Másnap határozatukat ismét közölték a fels tábOkul azt adták, hogy az országbíró, nádor nem lévén, nemcsak a frendek elnöke, hanem az egyelával.

temes üléseké

t

hatalma keresztül is

így a fels táblának egyedül nincs

is.

állandóan elnökéül elfogadni. Akaratukat

is

viszik,

annál

inkább, mert

is

maga Zichy

javasolta elfogadását, az egyezség érdekében.

Már az els ülésen adásának

kérdése,

de

felmerült a diaeta naplója ki-

még nem

határoztak

felle.

Most, jún. 11-én, mindjárt ezen, a nemzet fejldésére

legfontosabb tárgyon kezdték.

A

szükség volt, oly nagy érdekldés a tanácskozások és eredményük iránt. De a nyelv meghatározása, noha a kerületek azt megállapították és ott minden magyarul folyt, még sem volt egyszer. Láttuk, hogy 1790 volt

kinyomatás országos

mindenfelé

elején,

az

József rescriptuma után, egyszerre felkapják

a magyar nyelvet,

de a jan.

28-iki

visszavonó ren-

A megyék, a legmagyarabbak is, hivatalosan visszatértek a kényelmes deák stílushoz. Valójában csak az írók és az delet megállította ezt a mozgalmat.

ifjúság lelkes tábora rajongott az anyanyelv díszeért,

uralmáért.

Meg

kellett válni

:

magával

bírja-e ragadni

az egész országot.

Adiariumot illetleg „az egybegylt rendek közönségesen a magyar anyanyelvhez hajlottak, st sokan ezt

nem csak

erre,

hanem

átallyában,

gylésén, mind azután minden tására az

eddig

szokásban

mind az ország

közdolgoknak

volt

folyta-

deák nyelv helyett

elfogadni akarták".

Oly nagy volt

a lelkesedés,

oly

általános az a

A DIAETA KEZDETEI. A NYELVKÉRDÉS.

hogy

belátás,

nyelv

A

független n emzeti állam csak magyar

itt

hogy

lehet,

363

ellenállás

elvi

horvát követ, Bedekovics,

nem

mutatkozott.

hogy

kifejtette,

k

az

megmutatták, mennyire ragaszkod-

elnyomás idején

nak az si szokáshoz, törvényhez. II. Józsefnek is hogy ha már változtatni kell, inkább

kijelentették,

tanulnak

meg magyarul, mint

anyjoknak vallják és

édes

ezen bölcs

egészen

nem

el

sajátítják

magyar

ki a diariumot

ket, a szövetség tót úr,

De

rendelést.

és

németül. Magyarországot

kész

örömmel fogadják és küldik

addig, míg

k

anyanyelvet, adják

ezt az

deák nyelven.

Nem

ellenére, szavuktól megfosztani.

lehet

Több

a fels megyék követe hozzá csatlakozott, kü-

lönösen arra terelve a figyelmet, hogy a deák nyelv

magyarnak behozásával, az igazgatást

eltörlésével, a

megnehezítik.

Ok sem akarnak

hogy az országos ügyekben

megfosztatni joguktól,

Szemben már 1784-ben is, akkor mint vicispán, felszólalt a magyar nyelv joga meUett,^ ezzel szemben méltán mondhatá: ha elbb felvették a német sarut, most felvehetik a ma-

velk Beöthy János

gyart;

visszatér

ki

meg annak

Képzeljük ülésben,

nöke csak székét,

üli

ság.

vagy juk,

„A

anyjához, szívesen tanulja

Különösen a tiszai megyék buza dunaiak lanyhábbak.

;

el ezt

a minden ideget megrázó

melynek

nincs

szabálya,

ideiglenes és csak a

ki

szóIqí

akart

hogy

Magyarország

II.

el-

gylés kegyelmébl

publice,

pedig

sokszor

vitát,

melynek

melyben csak úgy tolong a lármás

asztalra, a többi

úgy ^

édes

követ, ki

nyelvét.

gólkodtak ebben oly

bihari

részt vesznek.

felállott

kiáltotta,

halljuk,

egy fertályig sem

József korában.

11.

k.

ifjú-

a székre hall-

lehetett

Függelék.

364

HATODIK FEJEZET.

Valóban nem

csinálni csendességet."

Krakóba

kellett

menni, hogy lengyel országgylést lásson az ember.

A magyar nyelv vezetje

mellett szólt a mozgalom minden Balogh Péter, a két Vay, Almásy Ignácz,

:

Darvas Ferencz, Domokos, gr. Fekete és világos, hogy mihelyt ez a kérdés fel volt vetve, leszavazni

nem

lehetett.

vala

kiáltja

annak

:

„Az egész roppant nemesi sokaság azt

mi anyai

a

éljen

oszlopai."

mint a folyóvíz, úgy foly A határozat nemcsak tette

nyelvünk,

éljenek

Ürményi is „kinek, a magyar szó szájából".

Elfogadta

azt

országgylés nyelvévé

az

a magyart, hanem hivatalosnak

is

teljes terjede-

lemben. „A Statusoknak és Rendeknek nagyobb része

magok eltt

viselvén

más nagy nemzeteknek dics-

séges példájokat, melyek az anyanyelvet a közdolgok-

nak folytatására

bévé vén,

az

által

áztat

alatt virágzó állapotba helyeztették és az által

az egyességet

jaiknak

szívekben

kerülhetetlennek

is,

rövid

id

egyes nyelv

a hazafiúi szeretetet, polgár-

beoltották,

ítélték

az

szükségesnek,

anyanyelv

st

el-

behozásának

kezdetét már egyszer meghatározni. Ehhez képest

el-

magokba, hogy az országgylésen a dolgok magyar nyelven folyjanak, st ezután a közdolgok folytatása is minden tisztségek eltt magyar nyelven szabad legyen, emlékezetbe hagyván ez iránt is annak idején rendelést tenni, hogy a magyar anyatökéllették

nyelv,

minden magyar koronához tartozandó részekbe,

szintén a szerént, mint az elébbeni országlás alatt a

német nyelv, a legalsóbb oskolákba taníttatni kezddjön. Hogy pedig a nemzet szabadságának sérelmével, azok, a kik most még a magyar nyelven elmélkedéseket s ítéleteket magyarázni nem tudják, szabad szavaiktól meg ne fosztassanak, szabadságába hagya-

!

365

A DIAETA KEZDETEI. A NYELVKÉRDÉS.

még most

tik

vélekedését

kinek-kinek

és

dolgait,

akár pedig a

akár a jelenvaló országgylésen, ségek eltt, deák nyelven is eladni." Határozott és mégis

nyelvnek a többiek

kifogást

való

fölött

végs eredményt

pedig meghagyja

és

mérsékelt

végzés.

okokat összefoglalja, melyek egy

Mindazon erkölcsi a

bölcs

tiszt-

uralmát ajánlhatják,

függvé, addig

az iskolától teszi

a régi

emelhetnk

állapotot.

Legfólebb azt a

hogy kell

ellene,

elkészülés

nélkül, szinte tumultuariusan hozták. Mert az ország-

gylési diarium

nyelvének

megállapítása

csak

nem

elégséges alap ahhoz, hogy mellesleg döntsenek egy

birodalom legfontosabb bels kérdése

fölött.

Az akkori irodalom nagy tett gyanánt ünnepelte a végzést. Péczeli köszön verse ^ tán legkülönb azf akkor felhangzó irodalmi kórusban. Ünnepli a rendeket, mert egy nap

többet

alatt

végeztek, mint eleink öt-

hat diaetákon.

Músák pendítsétek

hál'adó hárfátok

Számkivetéstekböl visszahívt hazátok,

Az idegenek már többé

ki

nem marnak,

Eük kedvetlen nótát húztak a magyarnak.

Visszahívja a Músákat

oda, hol Mátyás

óta

békés szállásuk.

volt

Ti nyelvünkért buzgó bölcsek örüljetek,

Ama

szép munkákhoz együtt készüljetek. Melyekbl Európa nyelvünket esmérje

S többé vad

s

durvának azt hívni ne merje.

Esküszünk mig bennünk forr Etele vére, St míg a magyar név el nem fogy egészen. Ez áldott nap nékünk örökké szent lészen.

1

Orpheus H. 194—198.

nem

-,

.

;

366

HETEDIK FEJEZET.

Verseghy a szónokok

nevét jegyzi

fel

emléke-

Elsnek Darvas Ferenczet, a „Magyar hajnal hasad, de meg nem virradt még" költjét jegyzi fel a 10 közt, ki az anyanyelvet koporsója mélyébl zetül.

fényre hozta.

min

Ki tudja még,

nap történetünkben június

11-ike? Csak személyeket ünneplünk, eszméket csu-

pán akkor, ha arra alkalmat adnak. Mint a ruha, úgy a nyelv zsefnek köszönte díszét.

kétségtelenül

is

Két okból

a császár a német nyelv behozása a nemzetet,

min

kincset veszthet

is.

II,

Jó-

Elször, mert

által figyelmeztette el,

ha nem ápolja

másodszor, mert csakis az a külföldi mveltség, mely alatta és általa

szabadon beözönlött,

magyar nyelvet

arra,

hogy tartalmilag

fejldhessen és a nyugati

nyelvek

képessé a

és formailag

gazdagságát és

Szegény magyar írók ünnepelték lehet mondani, hogy soha sem

finomságát elérje. is

tette

eléggé és bátran

történt több e nyelv fölemelésére, mint akkor, mikor

az halálra volt a közvélekedés szerint ítélve.

Mint nálunk rendesen, egyik véglet hamar követi

a másikat.

remény

A

kétségbeesést

váltja fel.

a

legmagasabbra

szálló

Mindenki tanul, beszél magyarul,

mindenki azon töprenkedik, hogy lehetne

terjeszteni,

uralkodóvá tenni ezt a hamupipkét. Pálóczi Horvát

Ádám márczius óta srn emlegeti A magyarosodás folyt, mint

a „magyarosodást."^

századok

óta, az

itt

lakó idegen nyelveknek, vagy a bevándorlóknak az

uralkodó fajhoz való önkéntes csatlakozása

bármin módon, hez

tartozott,

»

A

ki

rangja vagy állása által a nemzet-

magyarrá

Magyar Kurir

által.

388. 51.

is

1.

vált,

elbb külsleg,

öltö-

367

A DIAETA KEZDETEI. A NYELVKÉRDÉS.

zetében, aztán nyelvében kor,

midn

mint

ez a nemzeti érzés,

nyelv

és

név

is.

hatalmasan

oly

Természetes, hogy olyanés hóditón

használata

még

nyilatkozott

midn

1790-ben,

a német

kellemetlenséget

is

okozhatott, ez a csatlakozás gyorsabban ment végbe.

Eisenhutból egyszeren Vaskalap

Ezt a

lett.

a társadalom

elsegítette

csatlakozást

is.

Gyrött, hol a korona átvitelekor oly magasan lobbant fel a hazafiság tiizC; „a német ruhába öltözött

magyar lakosok már felnyitották szemeiket és megnem németek, hanem ha azok voltak hogy is, régoltától fogva magyarokká lettek. És így magyar vallják,

k

ruhában lészen ezután az ablakos, asztalos, ács, bádogos,

parókás,

órás, ötvös, pék,

kéménytisztitó,^ sajtos,

burnót-gyáros, talyigás,

szitás,

képíró

és

faragó,

szitaköt, patikáros,

vasmves, vendégfogadós

Ezt az igyekezetet elsegítette a magistratus

is,

stb.''

annál

hogy dolgaimagyar ruhában elvégezhetik. kat Nem vetünk nagy súlyt az ilyen hódításra. Ha megint német világ áll, az a jó kézmves épp oly szívesen ölt ismét német ruhát, csak azt várja, hogy a magyar elszakadjon. Nem a ruha, hanem a nyelv

is

inkább, mert ezek oly keresmények,

és az érzés avat a nemzet tagjává.

Felfogják már a nyelv viszonyát a culturához, a

nemzeti élet minden megnyilatkozásához. Igazán ma-

gyar mveltségre gondolnak. „Nyelvünknek keressük

minden módon virágzását. Taníttatni fognak kicsinytl nagyig az oskolák magyarul, nyelvünk kicsínosíttatik,

tanulóink könnyen tudományra kapnak, a nyelv-

tanulásban idejöket

^

Csak Egerben

nem

volt

vesztik, lesznek szemlátomást

magyar kéménysepr.

/

368

HATODIK FEJEZET.

több bölcseink. Örömöt ad erre a hazai nyelv szere-

legtöbbeknek és a könnyebb bölcselkedés. Lesz-

tete

nek falusi

mindenrl népnek is

magyar

írt

értésére

nemzetekhez képest az hetik,

az

életnek

könyveink,

lesznek,

Ismeretesebb

és hallani, látni, tudni

a

más

együgyüségöket levetkez-

leghasznosabb

módját,

eddig a német bír vala országunkban, és boldogulnak.

mellyek

olvashatják,

k

is

k

melylyel is

többet kivannak.

támadni fognak a magyarokból

követik

lészen elttük a világ

is

Ekképen

olyan mesteremberek,

magyar zsemlyesütk, kéményseprk, timárok, órások, piktorok, pallérok, mindenféle vendégfogadósok, mely életmódoknak könnyebb, szebb és hasznosabb voltát eddig nem ismerek. Támadnak még fabrikások is, ha annak hasznát tapaszmint most a németek

talják és

nem

fog

:

kelleni

Ha

lesznek

iskoláink,

külsországi

portékákért

megmarad országunkban." a törekv ifjúság nem lesz

drága pénzt adni, a pénz

is

kénytelen a külföldieket felkeresni. saink, kedvökért az idegenek

Ha

lesznek tudó-

megtanulják nyelvünket,

is

így válik majd szilárddá alkotmányunk, kormányunk is. A nyelv így meghódítja majd a nemzet részére a fejeis, a frendek pedig itthon maradnak.^ Nagy vonásokban elénk tárul itt a szellemi és anyagi munka virágzásán felépül új Magyarország. Annyira megy az írónak, valószínleg Décsy Sámuelnek, optimismusa, hogy a könyvektl még azt is

delmi családot

reményli, hogy a köznéppel

ér

megutáltatja a köldökig

zsíros ingeket is.^

Magyar Kurir. 350—60. 1. Ez eszméket késbb bvebben kifejti „Pannóniai féniksz" czímü müvében. Bécs, 1790. Mai napig e kérdésrl a legtartalmasabb müvünk. 1

*

A DIAETA KEZDETEI. A mTELVKÉRDÉS.

Ha

idegeneket

hódít,

természetes

visszahozza a magyarság elvesztett

369

annál inkább

Nehéz elhogy a deák nyelvtl is vissza kellett szerezni éppen a tanult világ nagy részét. A felsvidék nemessége az iskolában elfeledte azt a magyar szót, melyet otthon megtanult. Nem gyakofiait.

de tény,

képzelni,

nem

rolta, tanárai

szívesen

is

hallották, az ügyvéd-

ségben és hivatalban pedig nem igen vette hasznát.

A

prókátorokat és a katholíkus papságot tartották a

latinság

bástyáinak.

igaz

A

katholíkus

egyháznak

egyenesen szemére vetették, hogy idegen nyelv ápolása által elkészítette a

nem

kívánhatott

magyarság bukását,

volna jobb

A

török

eszközt ennél, hogy a

magyart gyengítse és kivetkztesse nemzetiségébl.

De még

az ágostai hitvallásúak is bevallották, hogy német praedicatorok és tanítók alkalmazása és a deák nyelv túlságos mvelése által, nemcsak a

tót és

felvidéki

vidékeket

nemességet, is

hanem egész községeket

eltérítettek a magyarságtól.

magyar papok

és tanítókkal akarják

és

Ezeket most

visszamagyaro-

sítani.*

A frend

sohasem idegenedett

el

annyira a nem-

zettl, mint általánosan hiszik. Most a nemzeti áramlat

legnagyobb részöket teljesen visszahódítja. Hódít még is. Nemcsak Leopold király sógorai, a nápolyi

tovább

:

király és Albert herczeg is

koronázási ünnepen

;

magyar ruhát öltenek a

Ferencz fherczeg, a trónörökös,

pedig tanulni kezd magyarul.

Áthat ez a mozgalom az iskolára

is.

Tudtommal

éppen egy igen vegyes lakosságú megye, Temes, volt az els, mely iskoláit magyar lábra állítja. ^

Berzeviczy Gergely. Kézirat. Reflexiones circa promoven-

dam linguam Hung.

inter Evangelicos

Marczali: 1790—91. országgy.

Aug. confessionis. 24

370

HETEDIK FEJEZET.

Oly

ersnek,

ellenállhatatlannak

hogy

mozgalmat,

magától

szinte

tartják

ezt

érthetnek

a

vélik

annak a lakosság minden rétegére való áthatását. „A mi az apróbb tartományokat vagy részeket illeti az országnak, azok készörömest a haza nyelvére ráállanak, a mint megígérték, csakhogy törvényesen ^

behozható legyen."

Annyira elfogulatlan fiú,

és külföldi

mveltség

fér-

mint Kazinczy, lehetnek tartja az egész közélet-

nek és iskolának magyarrá

válását.

„Ha

magyar

a

nyelv hozattatik be, nemzetünkbl külön nemzet válik,

örökös s

fal lesz

a magyar ós

nem magyar közé vonva

az idegen vagy magyarrá lesz köztünk, vagy éhhel

szemlátomást fogunk elre menni a tanuláscsemetéink magyar nevelket kapnak s magyar ban, a mesterségekben és tudományokban oly szerencsés hal

el,

virágzásra lépett,

lépünk,

mint

milyenre

a

Németország

minekutána a kihalt római és az idegen fran-

czia nyelvtl

nyelvén

elállott s tulajdon

kezdte

írni

könyveit,'"

„Tanuljunk deákul,

st

tanuljunk németül

reá érünk, francziául, ánglusul és olaszul

is,

s

ha

de sze-

is,

meink mindenekfölött aiTa legyenek függesztve, hogy a magyar legyen az els és közönséges ós hogy azt a német, tót, rácz és oláh gyermek egyaránt megtalálja,

valahol

csak

benne

mód

vagyon."

A

nemzeti

ügynek Leopoldtól várja diadalát.'^ Elször történetünkben, Leopold alatt és hozzájárulásával, az állani is gondjába fogadta a magyar nyelv ügyét.

Elképzelhetjük íróink örömét, boldogságát. 1

Kassa, Magyar

'

Márczius

8.

Kurir 1790 febr. 26.

Levelezés, U. 46

—

47.

Elbb

371

A DIAETA KEZDBTKI. A NYELVKÉRDÉS.

hogy a magyar nyelvet az egész akarja terjeszteni, ^ most a nemzet

a király mondta

birodalomban

maga

ki,

el

vette kezébe az ügyét.

hogy költink, az

Innét van,

igazi

szabadelvek,

ekkor korántsem ellenzékiek, hanem a királytól várnak minden jót. A Kazinczynál jóval radilíálisabb

1790 jún. 20-án így ír „Most van az ideje, hogy

Bacsányi János Miklósnak

:

hibájokat kipótoljuk,

s

a mit

gr.

Forgács

atyáinknak

k elmulasztottak,

vagy

még nehezen cselekedhettek, helyre hoznyelvünket a maga méltóságába helyhez-

talán akkor

zuk, hazai

tessük

s

hazánk örökös boldogságának talpAz egek, kik szomorú sorsunkon

ez által

kövét megvessük.

már valahára szánakodni adának,

ki a

látszanak, olyan fejedelmet

maga népeinek nem nyomorgató

hanem a törvénynek

értelme szerint való igaz

ura,

kor-

mányzója, jóltev atyja lenni akar. Most, vagy talán sohasem."

^

így a mveltség a napfény felé tör, szolgálatának megfelel helyet követel. Az egyetem már május 9-én mint kérte meghívását a diaetára elég különösen a jezsuiták jogutóda. Bessenyei Jámbor szándéka" ekkor kezd testet ölteni. A megyék nagy lelkesedés-

—

sel pártolásukba

magyar színház

fogadja a tudós társaság tervét. is

nem

Egyáltalában

nem

az, ki

A

a diaeta alatt veszi kezdetét. a

zsírosszájú

más nyelven nem

is

magyar nemes,

tud, legfólebb deákul,

a magyarosodás hirdetje és apostola. Ugyanazokkal

találkozunk felülálló

itt,

kik

mint

a

renden

és felekezeten

nemzeti öntudat elharczosai, már

szemünkbe tntek, kik az akkori európai 1

Ápr. 20-i rendelet. L. fölebb 118.

-

Fraknói V.

:

A

elbb

is

felvilágo-

l.

Martinovics-féle összeesküvés IX.

24*

372

HETEDIR FEJEZET.

sodás

hívei

hazájukban

A

voltak is

annak

és

magyarosodás akkor

kultúra

és

eredményeit

akarták

meghonosítani. is,

kérdése.

erkölcs

mint most, a magasabb

Mveltség nélkül nem

lehetett érte lelkesedni sem.

Éppen mert így állott a dolog, lehetnek tartjuk, hogy ennek a nemzeti lelkesedésnek hosszabb ideig tartó árja eléri mindazon eredményeket, melyeket tle vártak. Azok a nemzetiségek, melyeknél külön

nem

vallás és lakóhely

az anyagi és szellemi

állja

érintkezés útját, a német és

ölt

tót, bizonyára egy embermegmagyarosodhattak volna Elttük megáll a magyar prestige ha magyarokká lesz-

alatt

töretlen

;

nek, közelebb jutnak az

uralkodó osztályhoz. Olyan

vezet osztályuk pedig, melynek külön érdeke vagy hagyománya ezt megakadályozná olyan mveltségük, ;

mely az

emelked magyarral

még nem

volt.

A

vetekedhetett volna,

oláhság nagy

rácznál a vallás, az

részénél a lakóhely maradt volna

még soká

akadály.

Ugyanezen oknál fogva azonban hiábavaló remény volt akkor is a horváttól hasonló áldozatot várni. Ott ugyanis nemcsak vezet osztály volt, hanem volt annak külön, kipróbált organisatiója is, a magyarnak megfelel. A közös jogok nem bírták elenyésztetni a külön eredet nyomait lakóhelyükre magyar csak ritkán jutott. Két század óta vallásos különbség is ;

növelte

az

nemzeti

vallása

mátus a

tiszta

Egyesek

a

ellentétet:

és

a

lett

katholikus

vallás

horvátságnak,

épp úgy

mint a refor-

mag}^arság nagy részének.

népek

is,

a szükség,

még inkább

az

elragadtatás perczében többet ígérnek, mint a menynyit

teljesíthetnek.

Varasdmegye

felveszi postulatumai közé azt

is,

p.

o.

április

19-én

hogy a német nyelv

373

A DIAETA KEZDETEI. A NYELVKÉRDÉS.

sznjék meg és a rendektl függjön akár a latin, akár a magyar nyelv behozása a magyar ezredeknél. Természetes, hogy éppen igy a kamarának és bányászatnak is magyar, vagy latin legyen a nyelve. Nemcsak magyaroknak vallották tehát magukat a horvátok, hanem az állam magyar voltának le is vonták nyelvi következéseit. használata a katonaságnál

De

j

mihelyt

komolyan szóba

országgylésen

az

a magyar nyelvnek a

helyébe lépése,

latin

saját

nyelvük védelmére kelnek. Éppen jún. 11-én monda

Bedekovics Keresztesinek

:

magyar nyelvet nem

„a

vehetik be azért, mert szinte oly törzsökös nemzet a

mint a magyar s nagy gyalázat volna az, hogy idvel elvesztvén a nyelvét, megsznne különös nemzet lenni és a magyarnak lenne szolgájává." horvát,

Egy

akkori versben a tót leány kéri magyar

meg

legényét, ne vesse

azért,

mert

mészetes az alárendeltség érzése.

meg,

ott

tót.

Itt

v-

szinte ter-

A horvátnál

ez nincs

a XVII. század óta ersen fejldött a nemzeti

öntudat a magyarhoz való ragaszkodásnak rovására. is kifejtik,^ a magok és a megyék követeinek nevében. Azon kezdik,

Álláspontjukat írásban szlavón

hogy ha valami, mindenesetre a

latin

nyelv alkotmá-

nyos (constitutionale), hisz századokon át megszakítás nélkül való gyakorlat szentesíti. Hiba azt hinni, hogy

ennek uralma csak azért egyház nyelve

nem

volt

volt

eléggé

;

volt

oly tartós,

mert

az

az sem igazi ok, hogy a magyar

kimvelve.

A

reformatio terjedt

;

a

magyar nyelvet megyékben, városokban használták is, a közügyek nyelve mégis a deák maradt. Oly ^

Declaratio

ex parte

Nunciorum

regni

introducendam Hnngaricam linguam. Fol. 8 kül. Baliagi, polit. irodalom,

nem

ismeri.

I.

Croatiae, quoad Hely és idö nél-

374

HETEDIK FEJEZET.

oknak

tehát fennforogni, melynek hatása mai

kellett

napig sem sznt meg. Történeti constructióhoz folyamodnak

a

magyarok

300,000-en. hattak. alávetett

és

bejöttek,

Rabló

kezdik,

igy

hadjárataik

Pár megyében

népeknek meg

mind több telepest

alatt

elfértek

is

kellett

k

alig

nem

volna.

is.

Mikor

lehettek

szaporodEzért

az

adniok a polgárjogot

behozniok mindenfell.

kellett

Szent István híres mondása mutatja ezek fontosságát.

Most pedig

alig

van európai nemzet, melynek

itt

ne

gyermeke, úgy hogy az igazi magyarok alig teszik ki a lakosság negyedrészét. így a magyarok nem legyen

teliették tartományaikat

római értelemben provinciákká,

hanem meghagyták nyelvöket és intézményeiket. Ennek következtében vált az uralkodás nyelvévé a larin, ha nem is törvényesen, de alkotmányosan. Ez kitnik a megyéknek II. Józsefhez intézett felirataiból

is.

Mieltt ezen változtatnak, követel

az

ország viszonya

tartományaihoz.

A

meg

kell gondolni, mit

királyához

és

kapcsolt

mostani királynál remélni sem lehet,

hogy még megtanuljon magyarul. A közügynek nem hasznára, ha a király nem érti a feliratokat, vagy ha azok megértéséhez tolmácsra volna szüksége, kinek önkényétl függne aztán minden. De még a trónörököstl is nehezen lehet ezt remélni, úgy hogy nála is tolmácsra volna szükség. válik

Nem

is

nézve

a kapcsolt tartományokat, a szo-

rosan vett Magyarországon

ságnak

alig

is

egyharmada

több nyelv divik, a lakosért

magyarul.

A nagy

nem lehet változtatni. nem dönt. Ez állhat a

többség nyelvén egy csapással

Azt mondják, a népszám parasztokra, de

nem

itt

a városokra és megyékre nézve.

375

A DIAETA KEZDETEI. A NYELVKÉRDÉS.

Ezekben a magyar már nem a némettel

és

hanem a

csak

Számítsák

versenyez.

latinnal

szlávval,

össze,

latinul és kik magyarul irni és hogy az utóbbi alig egyharmada. Szinte gúnynyal folytatja, hogy ehhez nem elegend a popularis ékesszólás, kell oda tanulmány is, a leg-

kik tudnak közülök olvasni,

kitnik,

jobb magyar írók olvasása és megértése, a terminusok

Két-három órájába kerül, mit latinul egy Hol egy az anyanyelv, hasznos volt azt behozni Magyarországra nem volna sem hasznos,

ismerete.

alatt elvégezne. ;

sem czélszer.

A kapcsolt kel sem

tartományok tisztán szlávok

a francziát vagy az

meg

Könnyebb volna

tud magyarul.

a pap

érti.

A

nyelvek, a magyar

olaszt,

mert

azt

;

ott ott

legalább az

mellett a franczia és olasz

még nem

az.

az el-

behozni lír

mvelt

Többnyire fordítás az

irodalom, kevés benne az eredeti, jelentékeny munka. Igaz,

gyarul

is.

hogy a horvát épp úgy megtanulhatna ma-

De

a horvát-magyar

az alapon jött létre,

hanem a

szövetség latin

nem ezen

nyelv közös hasz-

nálatán nyugszik. Ezt az alapot a két fél hozzájárulása nélkül elhagyni

nem

lehet.

Különben a horvátot

kizárnák a tisztségekbl, mihez pedig törvényes joga

Nem elég, ha Horvátországban megmarad a Mert ha a közös dolgokat magyarul intézik, a horvátoknak az országot érdekl ügyekben sem lenne befolyásuk csak hallgatnának. van.

latin.

;

Egy nemzedékre volna

szükség, hogy a horvátok magyarul úgy megtanuljanak, hogy e nyelven tárgyalhassanak. Ha pedig ez a nemzetiség, mely nemcsak Európában, hanem Magyarországon is jobban el van

nem nem is

terjedve a magyarnál, ezt

akarja, ki kényszerít-

heti reá ? Kényszeríteni

lehet,

mert ismeretlen

376

HETEDIK FEJEZET.

nyelv tanulásának elrendelése

nyilvános jele a szolgaságnak.^ Emlékezzenek csak, mit éreztek, mikor a császár a németet akarta önhatalmából behozni. Hor-

vátország szerítik-e

úgy érez. Neki mindegy, németre kényvagy magyarra, a király teszi-e, vagy társaik.* is

Pedig még

még

csak

Horvátországról

Hát

szóltunk.

Bulgária, Szerbia, Bosznia, Oláhország, Galiczia,

Lodoniéria, mely mind szláv és a latin nyelv alapján coalescált a magyarral és

ma

óhaj. Galicziának

magyar nyelv alapján

is ;

melyek visszaszerzése köz-

felajánlják

meglátják,

az

nem

egyesülést a

kér belle.

Épp

így gondolkozik a többi visszaszerzend tartomány

Dalmáczia, Horvát- és Tótországok

hogy

t.

latin.

A

i.

Magyarországon

is

constitutionális

latin nyelv kiküszöbölését a

és városok

egyhangú megegyezése

nincs meg,

még

is.

azt vallják,

nyelv

a

magyar megyék

nélkül, mely most

csak szóba hozni sem lehet.

De még

ha annyira elterjed is, hogy mindannyian akarják, akkor is csak a kapcsolt tartományok megegyezésével lehet.

„Kérik tehát ez országok követei a közügyekben a latin nyelv

fenntartását.

Ellenkez esetben

ellen-

mondanak küldik nevében a lehet legjobb módon." ^ Nevezetes írás, mert els nyilvánulása annak a nézetnek, hogy Horvátország, mint egyenl társ lépett szövetségre Magyarországgal. Nevezetes, mert a nagy

horvát

felfogás

ezzel

tartja

bevonulását

a magyar

országgylésen. ^

ad ignotam enim linguam cogi posse, evidens

est nóta

servitutis. '

a Constatibus.

'

Horvátország követei az alsó táblán: Skerlecz

Bedekovics Ferencz.

Ádám

és

377

A DIAETA KBZDKTEI. A KYELVKÉRDÉS.

Van benne egy csepp igazság: nyelv

ság

egy

rákényszeritése

hogy idegen

az,

mindig

népre,

szolga-

jele.

Egyebekben

mer

mert a magyar-horvát szövetség-

neti tekintetben az,

nek nincs más tulajdonított

hamisított

is.

Hisz

szerzdés.

annak

maga

Kálmánnak

alapja, mint a

történeti

vetett ország volt,

nyeinkben

tévedés, vagy tévesztés. Törté-

is

Horvátország alá-

nevezték 1625-ig törvé-

ez a declaratio

tartomány-

is

Még a

kapcsolt nak nevezi a hármas királyságot. részek enyhébb kifejezése is csak akkor kapott lábra, mikor Magyarország elgyöngült, a katholikus Horvátországot pedig pártolta a papság vallásos okokból, az udvar pedig azért is, hogy esetleg Magyarország ellen felhasználja.

A

nagyhorvát eszme

lonics-féle

—

csak úgy a Leopold Kolmint a regnum Ma-

korszak

szüleménye,

ítéljünk

keményen. Nincs hozzá erkölcsi

rianum.

De ne

jogunk. Míg nálunk,

még

hivatalosan

is,

hisznek az

Anonymus koholmányainak és hasonló „nemzeti" lanságoknak, ebben

is

társországa

valót-

vagyunk Horvát-

országnak.

Közjogi tekintetben

megdöbbent a

felfogás hibája.

fország, nincs

Magyarországnak, noha az szerintök

is

joga Horvátországot

De

kényszeríteni.

a tartomány

igenis kényszerítheti a fországot. Mert hiába akarja

nem küszöbölheti ki a követ nem akarja. Szerintök

a magyar,

latint,

horvát

ez a

ha a két

constitutio.

És hogy ennek a szörny követelésnek mégis legyen valami háttere, az

összes

volt

melléktartományokra

hivatkoznak. Máris kisért a magyar hegemónia lerá-

zása egy a dunai confoederatióhoz hasonló képzet

által.

;

378

HETEDIK FEJEZET.

Az

ilyen kérdéseket

nem

az idézet. Míg Magyarország vetette fel a nyelvkérdést.

nehezen tudtak

mód van czélt

ha

:

az

akarunk

kell,

latinul.

toll,

sem

a horvát

nem

döntheti el a

ers

volt,

Pedig jó

magyar bánjai

Elintézésükre két becsületes

er, vagy a kölcsönös jóakarat. legyünk ersek ne szóval ós

—

érni,

Ha

—

és méltányosak, mihelyt lehet.

Különben magok a horvátok sem voltak egyek is igen bíztak ügyük sikerében. Egy költemény gr. Erddy Jánoshoz, az új bánushoz fordul, mentse meg a hármas országot, különben nem lesz többé és

nem

horvát,

se

dalmata,

se

tót.^

Nemzetöket, nyelvöket,

durva szittyává akarják változtatni.

A

hunnál

nincs

nép a földön, még a német is irgalmasabb volt. „Ggös, minden nemes fejedelem akar lenni, de a közterhekben részt nem vesz". Nyelve is barbár, mindenki visszautasítja, kivéve a sarklakó lappokat. De két árulója van a nemzetnek: Scaliger (Skerkegyetlenebb

lecz Miklós) az egyik, a

fpap

(Verhovácz) a másik.

Úgy

hogy ez a két fember, mint szabadkmves és a magyar birodalom szinte híve, éppen nem látott nemzeti veszedelmet a magyar nyelvnek hivatalossá látszik,

válásában.

Ez a költemény bizonyos tekintetben még tanulságosabb a követek óvásánál. Abban is szó van ugyan a királyról, ki nem tanulhatja már meg a magyar nyelvet itt már egészen ö áll eltérben. A magyar kétségbe vonja Leopold jogát, a három nvért meg akarja fosztani vlegényétl. A bán tartsa fenn a régi jogokat és a kegyes Leopoldnak biztosítsa a hármas koronát. ' Dalmatiae, Croatiae, Sclavoniae trium sororum recursus ad nóvum Pro-Regem, ne suis priventur Coronis, proinde ac novo sponsö Leopoldo ab Hungaris.

379

A DIABTA KEZDETEI. A NYELVKÉRDÉS.

„Miért hú mindig a horvát szív királyához?

Ez

csakis

az igaz hit müve".^

a tárgyalás

Mindjárt

els napján megkezddik

tehát a loyalis, vallásához hü horvátnak, nem, az egész szlávságnak szembeállítása, az istentelen, királya jogát

megtámadó magyarral. Balassának lehetett

és társainak máris

melynek felhasználásával

fogantyúja,

meg-

bonthatják az országgylés egységét.

Az még

szilárdul állott és

dése ingathatta meg.

legkevésbbé a nyelv kér-

Még jún. 11-én

közölték a statusok

határozatukat a frendekkel, magyar nyelven. Másnap

a fels tábla

A

deputatio útján kijelenti csatlakozását.

tárgy fontosságát az mutatja, hogy az egri püs-

pök volt az üzenet hozója, kit ezért fellongz szavakban ünnepelt is a kálvinista Péczeli és kit a Magyar Kurír ezért Magyar Cicerónak nevezett. A statusoknál a bánus és a horvát követek elterjesztették kívánságaikat. Engedjék meg a követeknek, „a kik a magyar nyelvet tökéletesen nem tudják, kívánságokat s ítéleteket deák nyelven eladni."

Ezt „kívánván a nemes haza anyai indulatját

említett horvát országok eránr

ban

bizonyítani",

az ország többi

minden alkalmatosság-

nem csak nekik engedték meg. hanem lakosainak is, kik nem tudnak töké-

letesen magyarul.

A

horvátok,

kikhez ebben a szla-

már elbb is hogy lehetne a magyar nyelvet az iskolákban tanítani, de egyelre ezt kérik, hogy a diariumot ne csak magyarul adják ki, hanem latinul is Erre az volt a határozat, hogy mivel azt a magyar nyelv méltósága megkívánja, a jegyzkönyv magyarul

vón megyék követei tanácskoztak

^

is

csatlakoztak,

azon,

Corda Croatarum Regi cur dedita semper? Solius est

verae Religionis opus.

^

380

HETEDIK FEJEZET.

de aztán a

készüljön,

egy

tábla

kir.

tagja fordítsa

latinra és hivatalos egyeztetés után ezt is hivatalosan

bocsássák közre. így létrejött a megegyezés. A frendi tábla csatlakozása igazán hazafias áldozat volt, a mennyiben annak

magyar

tagjai közt sok csak törte a

De

a diarium

kinyomatása nem

deknek. Okul azt hozták elesik

keresetétl

fel,

nyelvet.'^

tetszett a

hogy ez

által

nem

is tanul annyit, mint ha okuk pedig az volt, hogy ez a szó is akkor jött divatba

és

kiírná a jegyzéseket. Igazi a' „publicitás"

nem

—

—

volt Ínyére a conservativ

példa

mutatja,

fren-

az ifjúság

min

elemeknek.

A

franczia

hatalmat és népszerséget ad

az a széls véleményeknek és képviseliknek. Az sem komoly ok, hogy a határozatok gyors megváltoztatása rontaná a nemzet hitelét a külföld eltt, „a

közvégezéseket eleibe

és

terjeszteni

tanácskozásokat

nem éppen

a

színe

világ

díszes volna".

A

karok

azonban Balogh Péter fényes szónoklata után fenntartották határozatukat. Egyenesen ki is jelentették,

hogy az ország tanácskozásaiban nem titoknak,

st

a magyar

fel

nemzetet

balítéletnek

lehet helye

akarják fedezni azon titkokat, melyek

tették

annyi

eddig ki.

Hadd

félreismerésnek és

ismerje

meg a

világ a

nemzet igaz szándékát jussai helyrehozására. Ismét közt. Ezt

'

kitör

még

Authentica

növeli,

versio

a két

„animositas"

az

tehát

tábla

hogy aztán a fels tábla cenDiarii

Hungarici,

Autoritate

Comi-

tiorum Regni procurata. *

Még

gróf Fekete

János sem tudott, az Még 1792-ben is,

sága miatt annyira ünnepeltek. követe

akart

lenni,

beszédét

elbb

hogy „mosdassa meg". Berkeszi

elküldte

levéltár.

iró, kit hazafí-

midn

Csanád

Vay Józsefnek,

381

A DIAETA KEZDETEI. A NYELVKÉRDÉS.

akar

sort

hogy az

jegyzések

a

kirendelni

karok nem

A

egyeznek.

alsó

minden

tábla,

részére,

mibe

a

bizalmatlanság kifolyása, elkerülésére,

félreértés

hogy ezentúl e két tábla írásban küldje Úgy állapodtak meg, hogy ezt a fontosabbakra nézve fenn is tartják. Sokan megtámadták az egyházi rend azon kiváltságát, hogy elhatározza,

egymásnak

üzeneteit.

mindig ahhoz

tartozó

a deputatiók

volt

szószólója,

de hosszú vita után, az egyesség kedvéért, fenntartották a régi

hagyományt.

Minél nagyobb

veszélyben forog ez az egyesség,

küls

annál erösebben sürgetik

Nemcsak

esküt.

biztositékát,

táblán emlegették mindun-

az alsó

talan ezt az egyességet, a fels tábla azt hajtogatta

püspök félre

üzeneteiben.

egyenesen

a

kéri

St

megyék

statusokat,

is,

tábla jún 12-én szintén elhatározott,

Ne

ség fenntartása most a fczél.

minduntalan tegyék most

ügyét, úgyszintén a

visszacsatolását

lékos kérdésekkel;

is

június 15-én az egri

a diarium kinyomatásának

bánsági

a polgári

melyet az alsó

mert az egyes-

foglalkozzanak apró-

hanem fogjanak „egyes

akarattal"

a diplomának kidolgozásához.

Csakhogy a legtöbb megye nemcsak arra köteköveteit, hogy a diploma eltt semmi érdem-

lezte

leges dologhoz ne fogjon, gári eskü

általános

hanem megkövetelte a

letételét,

pol-

úgy hogy olyanokkal

együtt se üljenek, kik ezt megtagadnák. Világos, hogy

ebben a franczia példa lebeg szemük eltt. Nemcsak az egész országot akarják confoederálni,

mukat, felsségüket kel,

is

éreztetni

hanem

hatal-

akarták a frendek-

különösen a fpapokkal, kikrl feltehették, hogy

mint Francziaországban, esküt.

k

is

Vagy még szilárdabbá

megtagadják a polgári váljék coalitiójuk, vagy

382

HETEDIK FEJEZET.

zék azt a népszerséget,

velk

k

fpapok vonakodása

pedig a

által egyedül élvezmelyen eddig meg kellett

osztozniuk.

Június

nem

14-én,

lévén

ügyét tárgyalták külön-külön

kezve

hogy

megkívánja.

deputatiókkal

lehetnek jelen a diaetán.

követei egy 7 tagú tiójukat,

s

t.

érint-

A dunaiak elször meg akarják

egymással,

állapítani, kik

országos ülés, az eskü

A

távollevk

adják be legitima-

bizottságnak

birtokos nemesek, mint a törvény

i.

A nem

birtokos

mágnásoknak

és indi-

genáknak nem volna ugyan joguk ülésre és szavazatra, de mivel már meghívták ket, maradjanak. De még e diaetán hoznak törvényt, hogy szavok nincs. A határrvidék folyamodását, hogy megyékbe osszák, támogatni fogják a diaetán. Végre megállapodnak az eskü pontos formulája fell is hosszas üzenetváltás után.

A

tiszaiak ülésén megjelenik gróf Sztáray Mihály

szabolcsi

fispán

is.

Megyéje biz«nyságievelet adott

neki arról, hogy tisztjérl, melyet

delemtl erre

az

t

a

törvénytelen feje-

nyert, lemondott, visszaadta az oklevelet és

megye megválasztotta fispánjának

utasítást

adta

neki,

mint követeinek.

és azt

A megye

hogy fispánja a frendeknél képviselje, de a kerületi üléseken is jelen legyen, hogy azok határozatait, mint fispán, annál jobban elmozdíthassa. követeli,

Elhatározták,

mint

de

Vay

hogy mint fispán, nem vehet

nemes,

István széke

ülés és szavazat

nélkül ott

részt,

lehet.

mögül szokott aztán elugrani és

izgatni.

Megjelenik Ürményi mutatja,

mennyire

min

personalis

nagy a súlya a

törekszik

is.

kerületi

népszerségre.

Megjelenése ülésnek

és

Mentegetdzik,

383

A DIAETA KBZDETBI. A NTELVKÉRDÉS.

hogy

a

ülést

r2-iki

esküformulát

az

feloszlatta,

úgy

vélte,

akarják dictáltatni és

le

így

hogy végét

akarják az ülésnek. Kéri, hogy a kerület végzéseit a napirendrl, vagy indítványait, ülés eltt közölje vele.

hogy a ház szabályait is állapítsák meg. Még azt sem tudták eddig, ki jöhet be a terembe, hogyan üljenek, nem hallgatták meg egymást és az ország háza körül is nagy a zaj. A kerület érzi felsségét és megígéri az elnöknek, hogy mindenrl elre tudósítja, ha annak szükségét látja. A hit formájában végre a tiszaiak gyznek. A tlük, Kéri továbbá,

különösen Szabolcs

annyira

által,

követelt

animorum bej a szövegbe. kik igen helyesen megjegyezték, hogy a coucordia

értés véget vetne a

szabad

megelégedtek azon

záradékkal

A

unió

teljes egyet-

véleménynyilvánításnak, :

az

„igazságra

az egyéni

el

meggyzdést.

Tizenötödikén, országos is

és

nem

illendségre nézve", vagyis, hogy az egyetértés

nyomhatja

et

dunaiak,

ülésen ezt a formulát

el

fogadják. Elhatározzák, hogy mindannyian leteszik

az esküt tek.

azok

;

De a

is,

kik vármegyéjök eltt már esküd-

meghiteltetés eltt a

a szöveget,

meggyzdve

tábla" ezen ártatlan,

st

frendeknek átküldik hogy a „Ts. els

arról,

szentséges

dologban, mely-

nek csak a fundamentális constitutiók megtartása a czélja, velk meghasonlani nem fog. A frendektl aznap nem jött válasz, mire az ülés végén a Statusok

és

Rendek

és

pedig

legelször a királyi

utána

a tiszt, egyházi rend, ezután a négy vármegyék követei, az országbíró ítélmestere után egyformán elmondták a hitet. Elmond-

tábla,

kerületbeli

ták a városok

is,

de

ezt

a

érdemesnek a följegyzésre.

diarium

Elmondta

nem

is

tartja

Ürményi

is.

384

A

HETEDIK FEJEZET.

távollevk követeit csak azért nem hiteltették meg,

mert

még

legitimálva

nem

voltak.

Az eskü csak kevésben különbözik Szabolcsmegye formulájától, melyet aztán a legtöbb megye Kimaradt belle a denunciatio

elfogadott.

lessége.

A

ez a tétel

:

„

Oly

eszközöket

rendeléseket tenni minden a

maga

köte-

rút

legfontosabb benne, az egyetértésen kívül

eredetére

s

fogok

elállítani s oly

igyekezettel,

melyek

által

tulajdonságára nézve

természeti

Szabad Országnak Jussai és Felsége megtarthassanak és öregbíttethessenek." Megvolt ebben nemcsak az ország függetlensége,^

hanem a nemzeti

Még azon akarják fordul

a

venni,

az

felség (Majestas)

ülésen

hogy

kittint,

ezt

szemben,

királylyal

Az elnök

esküben.

is.

komolyan is ki el sem

bemutatja

a

lejövetele iránt való rendtartást (directoriumot).

király

A

ren-

dek nem akarnak annak tárgyalásába bocsátkozni, míg a diploma el nem készül. Elég, ha ledictálják. A felolvasása félben maradt. dolog, de igen nagy nehogy még ily módon is elismerjék a királyt és bármely irányban lekössék magokat."" Nemcsak, hogy nem akarják elismerni Leopoldot, még a küls tiszteletet sem adják meg

Kicsinynek látszó

a háttere.

formális

„Nem fogadták

el,

neki.

Országgylést csak a király gyltek, mint a >

nyithat

meg.

Míg

meg nem nyitotta, az összedirectorium ket helyesen nevezi, a

maga, vagy biztosa

által

Az

eredeti latin szövegben

Ne

vei per id

:

liberi

atque

independentis

regni. *

praejudicent. Nóta.

Regem

recognoscant, et sibi aliqua ratione

Ez Bujanovics

elsö jelentése jun. 16.

A DIAETA KEZDETEI. A NYELVKÉRDÉS.

385

nem

diaetához egybesereglett statusok és rendek, de diaeta.

A

torium

rendes eljárás az

felolvasása

után

deputatiót küldtek

uralkodójukul

elismerni

királyi direc-

azt

ket

összehívta.

arra,

hogy esetleg nélküle, ellene

akar-

fejedelmet,

magoknak az

hagyják

Nyitva

a

Bécsbe,

Nem

Ez most elmaradt.

a király meghívására.

ják

hogy a

volt,

is

ki

utat

határoznak, mint

a nemzet felségét képvisel és ezért

souverain

con-

ventio.

Csak ez magyarázhatja meg, miért helyeznek oly nagy síüyt az egyetértésre és az azt biztosító esküre. Esetleg nagy elhatározások eltt állanak útját akarják állani a viszálynak, a pártütésnek, mely küls ;

befolyásnak

nyithat

utat.

E

még

czélból

a terroris-

mustól sem riadnak vissza.

A frendiház

éppen nem

Minthogy

egységes.

volt

a személyes ambitiók és a családi ellentétek sok-

ott

ersebbek voltak, nem is lehetett szó igaz egyetértésrl. Már június 10-én, mikor Zichyt megersí-

kal

tette

ers

a többség,

Forgács,

az

volt

oppositio

a küzdelem.

vezérei

toborzottak az országbíró ellen.^

tum

volt,

az,

Illésházy és

20 hivet

körülbelül

Egy

biztató

hogy a prímás és az

papi és conservatív párt vezeti,

el

egri

momen-

püspök, a

akarták kerülni

az összeütközést a karokkal.^

Ezt az egyetértést a volt

kir.

biztosok ügye

sem

zavarta meg. Június 11-én az „Illésházy liga" sokkal

ersebben támadta

II.

József embereit,

mint azt az

alsó táblánál uralkodó párt óhajtotta volna. ^

Három

gr.

Batthyány és

br.

Berényi

Forgács nádor akar *

U.

0.,

lenni.

jun. 9.

Marczali: 1790—91. országgy.

táma-

velk. Anaplóiró sze-

szavazott

Gr. Estei-házy Ferencz diaetai naplója, jun. 10. rint

A

25

HETEDIK FEJEZET.

386

dás oly heves volt, hogy gr. Széchenyi Ferencz, noha már 1787-ben lemondott és azóta hivatalt sem vállalt,

ték

gr.

elhagyta székét és példáját Haller

József,

Almásy

Antal, b. Splényi József és

hagyta. dásával,

A

követ-

Brunszvik

Szentiványi Ferencz

f-

A

Mivel

nagy

ez ellenkezett a kertiletek megállapozaj

támad a karoknál ennek

tiszamellékiek kijelentik, hogy ha a

zésüket meg nem mennek végzésök is

gr.

fels tábla Széchenyinek azonnal visszaszékét, a többinek lemondását pedig jóvá-

ispánok.

adta

nyomban

Pál,

hozzájuk

„egész

változtatják,

A

kijelentésére.

Még

csatlakoznak.

hirére.

frendek végtestestül" át-

többiek, a városok

az

ifjúság

is

velk

megy. A frendek engednek az egyesülés ismét megvan; az ezt jelent küldöttséget nagy taps és vivát fogadja. Másnap a commissariusok visszatértek. Most komolyabb volt az eset. Eddig a karok ;

állottak

el mindig újabb

fels tábla húzza, az

esküformulát,

követelésekkel,

halasztja a dolgot sürgeti

tábla

nem

tágít.

Június

a

ismerni akarja

a diplomát,

eskü következtében szakadás be ne alsó

;

most

csakhogy az

álljon.

15-én

gr.

Hiába, az Fekete,

Almásy Ignácz, Bezerédj, Nagy Ignácz, Káthonyi Gábor izgattak leginkább az eskü mellett és a zaj annál nagyobb volt, mert sok banderiálista is ott volt a teremben.^ A frendek hosszan tanácsBeöthy,

koznak, ^

de határozathoz

Ráthonyi,

kir. fiscális,

nem

jutnak.

Azt kívánják

mint távollev mágnás követe volt

Ugocsa m. öt megválasztotta követének, de egyúttal lemondását követelte tisztségérl. Ráthonyi arra hivatkozva, hogy már elbb is voltak kir. íiscálisok megyék követei és

jelen.

hogy hivatalában a szent koronát szolgálja, ezt megtagadta. Ez tudtunkkal az els incompatibilitási eset.

^

387

A DIAETA KEZDETEI. A NYELVKÉRDÉS.

a követektl, hogy senkit se kényszerítsenek. Az alsó tábla nem is akar kényszeríteni, de a követek kijelentik,

hogy olyanokkal, kik nem esküsznek, együtt nem tanácskoznak és a kerületi ülésbe nem bocsátják ket. Este nagy

tartanak

tanácskozást

országbíró-

az

van a frendek legnagyobb része. Hosszú nál. vita után elhatározzák, hogy letehetik az esküt, mert az nem sérti a királyi jogokat. A papság „mint minOtt

;

/

dig" külön vált, megtagadta az esküt.

Másnap reggel Ürményi megteszi a dönt Illendnek

tartja,

deputatio

fels táblának, hogy az eskü

nyának föntartására" készült tetett felséges

lépést.

adni

értésére

által

a

falkotmá-

„az ország

abban gyökerezminden sérelem nél-

„s így

királyi jussok is

kül szentül fentartassanak. " Ezen az alapon vessenek

véget a tartózkodásnak és fogjanak együtt a diploma

nagy munkájához. Szinte

megdöbbent merészség

lékony ember részérl,

legvégs kényszer

kir.

az alkotmányban

áll

reá.

de

A

rescriptum

mágnások

gyökerez

volt.

királyi

belé

Csak a

jogok fen-

magya-

lehetett

koczkáztatott

visszautasítása

a számítás bevált. Nyíltan

fias

fellépés oly haj-

Ürményi

Ez a magyarázat nagyon

egy nappal a

De

vihette

nincs az esküben,

tartása rázni.

min

senki

királyi

sem

jogok

volt

után.

szólhatott

ellen.

A haza-

és követek egyesülésének így mi

sem

útjában.

De még más iránya is van e javaslatnak. A fmely nem teheti le az esküt, így el lesz

papság,

szigetelve.

Nyilvánvaló

hogy a

lesz,

ségnek ez a rend és csakis ez

'

áll

nemzeti

útjában.

Gr. Esterházy Ferencz naplója.

25«

egy-

/

3

388

HETEDIK FEJEZET.

Eznap a frendiházat még az esküforma vizsgálata

tartja

elfoglalva.

Csak a következ

még nem

Határozatot

ülésen,

18-án

jun.

hoz.

hívták

át

az

országbíró itélmesterét, Kornist, annak közlése végett.

Ezt az idközt a papság

Zsolnay szólalt

Dávid, az

használja

a veszprémi

ellen,

követ képviseli,

támadásra.

fel

káptalan

követe,

fel-

—

hogy Pest és Hont megyét 3 mi szokás és törvény ellen való.

Pest megye ugyanis a törvény alapján, mely legalább két követ küldését rendeli

reformátust és egy

abból merítette jogát,

A

csatolva.

el,

egy katholikust,

lutheránust

egy

Hont pedig

küldött.

hogy Kishont még hozzá van

felszólalás felekezeti tendentiája nyilván-

való volt és természetes, hogy a pártok izgatott vitát

Végre

folytattak.

mégis

helyreállott

egyesség,

az

Muzslay nógrádi követ javaslata révén, hogy egyelre fogadják be a harmadik követet, ki társait helyettesitheti,

ha azok meg nem jelennek.

tés a diploma utánra

maradjon.

A

A

végleges dön-

egységének megbontására tehát most sem

Az a

ülés végén

a frendek

rendek

kísérlet a

sikerült.

legnagyobb része

letette

Névsorukat átküldték az alsó táblához.^

hitet.

Megesküdt összesen 176 frend, élükön az országhogy

bíróval és tárnokmesterrel. Zichy ki is mondta, leteszi,

mert nem kényszerítik és mert a király jogait

fentartja.

nás

és

Az esküvk közt van a legtöbb

fispán. Öt czímzetes püspök

megyés egy sem. Leopold, gr.

gr.

Erddy

Nem

tette le

Batthyány Imre, Sándor.

is

a bánus,

gr.

világi

mág-

letette,

gr.

de

Pálfify

Batthyány Károly,

Nagy meglepetést

keltett,

hogy

a kiválóan ellenzéki és hazafias urak, Forgács Miklós

^

Megvan az országgylési akták

(történetek) közt.

;

A DIAETA KEZDETEI. A NYELVKÉRDÉS.

és Ulésházy

már

is

389

megtagadták. Okul azt mondták^ hogy

letették az esküt

megyéjökben

új esküre nincs

;

szükség.

„Ezeket a rendek

nem

gr.

hogy

ma-

tüntette ki

van Helvétiusnak, mikor

igaza

és

Esterházy Ferencz.

nem

Megjegyzi még, hogy a papság gát

minket szeret-

szeretik,

nek, vívat!" végzi feljegyzését

azt mondja,

ezt a rendet mindig külön érdeke vezeti.

Most már mi sem

állott

útjában a

fmunkának, a

diploma kidolgozásának. Már jun. 16-án elfogadta az

Ürményi

alsó tábla

kerületek

javaslatát,

mely szerint elbb a

állítsák össze az utasítások

vezeteket,

aztán pedig a négy

személyek

vizsgálják

czikkelyeket

és

ezeket,

át

terjesszék

alapján a ter-

kerületbl választott állapítsák

azokat

az

meg

ország

a

gy-

lése elé.

így végzdött a diaétának

Nem

hirdetett

oly világra

bevezet szaka. mint egy

els,

szóló

elveket,

nemzetgylés, nem fejtette ki az ellenállás azon magasztos erejét, mint Hampden évvel azeltt a franczia

és

Pym

parlamentje,

hanem

az adott viszonyok közt

megtette a lehett. Dolgozott.

Ketts jelentségét, a nemzetit

és

az

általánost

kifejezi két alkotása.

A magyar nyelv elfogadása által kimutatta, hogy nemcsak magyar államot akar szerezni, hanem magyar mveltséget is, a nagy európai népekével egyenl értékt.

itt

E szándékának gött

tle

nem

;

elrendelheti

értékessé teheti,

egy

azt

is

érvényesítése

függhet nyelv

a nyelvet

azonban nem füg-

politikai

használatát,

csak

melyet irodalma kitár.

az

a

hatalomtól.

Az

megtanulását szellemi

kincs

/ "^

390

HETEDIK FEJEZET.

Az eskü

keresztülvitele formailag egészen franczia

utánzást

mutat.

Mint

itt

ott,

különbsége és

lyal

is

Tárgyilag az egész

nélkül

egyúttal

melyektl

kellé

az

szembeállítani

eszmék

azon

lekötni

nemzet,

a

megvan

is

egyezés.

nemzetet, rend és felekezet

emberiség

az

a

király-

szolgálatára,

újjászületését

remélték.

Még beri

a franczia forradalomban

is

az általános em-

ersen érvényesül a nemzeti

mellett

gondolat.

Nálunk pedig még a nemzeti nyelvnek és mveltségnek állami feladattá tétele is a felvilágosodás és philanthropia általános tanainak

befolyása

alatt tör-

ténhetett csak meg.

Már akkor szint teremt.

a többit pedig kizárják.^

ket,

a

attól féltek, hogy az eskü franczia rendek magukhoz vonják az esküv-

is

A

midn

Versaillesben

Nem

vonta a nemeseket és papokat és

Mindezen

ugyanaz-e,

mint

magához nemzetgylés lett?

harmadik

a

rend

munka, sok más kisebb

ügygyei

tar-

kítva, folytonos izenetváltással félbeszakítva, öt ülést

Elvégezték

csak igénybe.

vett

egy hét

alig

alatt

a

legnagyobb rendetlenségben, zrzavarban, házszabály nélkül, tehetetlen elnökkel.

A kép

mai parlament

nem adhat

fogalmat arról, mi-

nemcsak az

törvényhozás,

foglalta le az akkori

egyes lelkiismeretes munkást, mint most, hanem min-

den

tagját.

ülés pedig

Az ülésrl tartott

Nézzünk egy

alig

maradt

reggeli 9-tl jelenetet.

Midn

ügyét tárgyalták és a frendek

mondását, a tiszaiak,

'

mint

néha

valaki.

a

Az

délutánig.

kir.

biztosok

elfogadták azok

tudjuk,

Skerlecz Miklós levele, jun. 19.

el

kés

további

le-

kerületi

A DIAETA KRZDKTEI. A NYELVKÉKDÉS.

391

nélkül azt a választ akarták adni, hogy

tanácskozás

a rendek megmaradnak határozatuknál. Ebbl 5 órai „Öt megye küzdött az egész országgal. vita támadt. valaki

Mihelyt

még 10

— 12

szakadtából

torka

sincs,

sem

így senki

Jezerniczky,

felszólalt,

kiabáló, kik közül

Illésházy

némelyiknek

rázendíti

:

és

szava

ad circulum és

juthatott szóhoz. Erre a gömöri alispán

tábla elé állva, a két tiszai

(Pletrich) a kir.

kerület

nevében azt követeli, küldjenek deputatiot a mágnások táblájához, különben oda megy a két kerület in Zsolnay

corpore.

Még azon

tette.

nevében ugyanazt jelen-

a clerus asztalnál

—6

kiabálták,

hogy 5

az ország

visszahívását

hol Jezerniczky

is,

megyén

azt

ül,

minden követ a deputatio mellett van. Fenyegették Jezerniczkyt, hogy kivül

fogja követelni a megj^étl,

ha zavarja a tanácskozást. A sessío 7 óráig tartott és Bécsben azt fogják mondani: ez lengyel országgylés." „Forgács és Illésházy intrigálnak. Az egyik a morális

charaktere miatt hírhedt Jezerniczkyt,^ a másik ki

fiát,

még

gyerek, választatta

lyen az ügy, olyanok eszközei.

mondani,

meg követnek. A miA gyerek azt merte

hogy a biztosoknak kedvez szavazatokat

ne fogadják

el,

mert olyanoktól erednek,

kik

közel

állnak hozzájok. Almásy Ignácz természetesen magára értette e szavakat. Kettenetes kiabálás támadt.

reket

ez

kihozta

gyanúsítják,

nem

mintha

lármázott,

hogy

országbíró akarna lenni.

A

gye-

atyját

De

ez

igaz."

Az elhelyezés voltak ^

sodrából,

ma den

ruchten J.

is

a dunaiak wegen

rossz.

széke

seines

A

tiszaiak

mögé

moralischen

kénytelenek

állani és azokat, Characters

so

ver-

392

HETEDIK FEJEZET.

nem

kik

voltak oda valók és mégis lármáztak, f

.

.

.

on

fogva elvezetni.^

Az udvarhoz házban

is

meg egy

érkezett jelentés szerint a frendi„goromba, gyalázó kifejezésekkel" támadta

fiatal

úr a biztosokat.^

Az egészbl azt a tanúságot vonja le a megfigyel, hogy a köznemesség nagy eredménynyel folytatja régi politikáját azt, hogy az urakat nevetségessé és gylöltté tegye. Ezt tette már Mária Terézia :

korában, elérte, hogy József alig alkalmazott mágnásokat,

nagy talentumok parlagon hevertek, viszont a közeis nagy állásra jutottak és

pes tehetség köznemesek

más hasonlókat is maguk után vontak. Elterjedt a vélemény, hogy mindenhez értenek jobban. Büszkeségöket még növeli, hogy több „gavallér", gr. Fekete, gr. Illésházy, b. Podmaniczky elfogadta

k

a követséget, beregi

gr.

Sztáray

administrator

pedig

is

köztük

oda

is

ezek izgatják a nemességet az urak

akart ült.

ülni,

a

Legjobban

ellen.

A

zrzavaron az a házirend lett volna hivatva segíteni, melyet a 4 kerület megbízásából kidolgoztak.^ Ez a javaslat azon kezdi, hogy csak az beszéljen, kinek joga van hozzá és hogy mindenki a maga helyérl szóljon. Elítéli a tapsot, a gyakori „Éllyenkiáltásokat", mert így komolyan tanácskozni nem lehet. A megegyezést sokkal díszesebben kifejezhetik hallgatással, még a szomszédok

is

csak halkan beszélgessenek egymással.

Mindig az szóljon elbb, ki elbb Javasolja, ^

állott fel.

hogy a könnyebb megoldás

Gr. Sauer Kajetán levele, jun. 11.

Beobachtungen über den gehaltenen Hung. Mit groben, schimpíiichen Ausdrücken. ' Kiadtam Budapesti Hírlap, 1905. ápr. 11. sz. '

végett, s

Landtag.

A DIAETA KEZDETEI. A NYELVKÉRDÉS.

hogy meg

láthassák egymást, a

is

kir.

393

táblát tegyék

a terem közepére, a többi tábla pedig, mint némely

emelkedettebb

templomban a padok,

helyre

Oldalvást lehet aztán alkalmazni a jelen

képviselinek és a

A

sz. kir.

jusson.

nem levk

városok követeinek

táblátt.

karok (karzatok), az ifjúság és a többi hallgatók

elhelyezésére szolgálnak.^

Egy megállapítása ennek a házszabálynak elég ahhoz, mennyire hiú volt a „franczia színtl" való félelem.

„A nemesi rendbl választják idvel a köveezek helyét mások el ne foglalják, ezeket ki ne rekeszszék. Legalább addig, míg nem tnik ki, teket,

hogy idegenek jöhessen be

a követektl sonlót

is

kiki.

A

tábla ifjúsága attól

kir.

is

alapján ;

a többi

mivel öltözetükhöz ha-

a banderisták,

;

mások

elférnek, csak nemesi jus

viselhetnek, vezérüktl kapjanak arra

hiteles levelet. így lesz

jobb helye a nemesi ifjúság-

nak és a lárma eltávoztatna, a közjó elmozdittatna. Pedig

ezt a javaslatot oly férfiak

készítették,

mint

Balogh Péter és Vay József. Francziaországban a néphez csatlakozik a nemes-

papság nagy

Nálunk a köznemesség magához vonja a frendeket, hogy egyedül dönt lehessen, a népet pedig nemcsak az ülésbl ség és az alsó

zárja ki, ^

hanem a

karzatról

Az országgylés

üléseit.

palota.

A

frendeké

Gyönyör

a mai

volf

a

része.

is.

országházban, a várban tartotta kisebb,

a

karoké

a

nagyobb

szép termek voltak azok. Mária Terézia kora

legfinomabb Ízlésében festve, díszítve és bútorozva.

A

tette, hogy mvészileg is értékes helyiség, most szinte felismerhetetlenné vált. Csak néhány oszlopf, aranyozási nyom és egy kályha mutatnak régi díszére. A belügyministerium segédhivatalai ütöttek benne tanyát.

bureaukrata barbárság egyik legszomorúbb

ez a nagy

históriai

emlékeket

Maiczali: 1790—91. országgy.

magában

záró,

26

TARTALOM. Lap

V.

,

VI.

„

— 50 51 — 107 A kormány és az ellenzék .... 108 — 166 167 — 236 Tisztújítás és utasítás 237 — 272 Az európai politika és Magyarország 273 — 840 Eszmék és emberek

Vn.

„

A

I,

fejezet.

II.

„

III.

,

IV.

,

Magyarország II. József halálakor Tervek és elkészületek

.

.

1

.

diaeta kezdetei.

A

nyelvkérdés

.

.

341—393

Marczali, Henrik Az 1790/l-diki országgylés

DB 932 .5

M27 löt.l

PLEASE

CARDS OR

DO NOT REMOVE

SLIPS

UNIVERSITY

FROM

THIS

OF TORONTO

POCKET

LIBRARY