AZ ORSZÁGGYŐLÉS. Környezetvédelmi bizottságának tevékenysége ( )

AZ ORSZÁGGYŐLÉS Környezetvédelmi bizottságának tevékenysége

(2006-2010)

Írta és szerkesztette: Dr. Szalóki Gyula parlamenti fıtanácsadó

Széles Zsuzsanna fıelıadó

Fényképeket készítette: Magyari Andrea Dr. Molnár Béla Dr. Simonyi Péter Dr. Szalóki Gyula

Kiadja: az Országgyőlés Környezetvédelmi Bizottsága

Felelıs kiadó: Dr. Nagy Andor az Országgyőlés Környezetvédelmi Bizottságának elnöke

Tartalomjegyzék Elıszó A.

B.

C.

A bizottság szervezete és intézményei 1.

Összetétel és tisztségviselık

2.

Albizottság, munkacsoportok, kerekasztalok

3.

Mőködés módszerei

4.

Mőködés feltételei

A bizottság kapcsolatrendszere 1.

Az Országgyőlés keretében

2.

Az Országgyőlésen kívüli kapcsolatok

3.

Együttmőködés tudományos, szakmai és civil szervezetekkel

4.

Nyilvánosság, média

A bizottság munkatevékenysége 1.

Törvény-elıkészítés a) A bizottság kezdeményezései b) Önálló indítványok kezelése c) Kiemelt törvény-elıkészítési feladatok - Költségvetések - Nemzeti Környezetvédelmi Programok - Erdıtörvény - A fémek begyőjtése és kereskedelme - Kiotói Jegyzıkönyv hazai végrehajtása - Jövı nemzedékek országgyőlési biztosa - Fenntartható fejlıdés, Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács - Világörökség törvény - Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, Éghajlatvédelmi törvényjavaslat - Bányászati törvény, cianidos aranybányászati technológia - Vízgazdálkodásról szóló törvény

2.

Ellenırzı tevékenység a) Meghallgatások b) Albizottság, kerekasztalok, munkacsoportok c) Beadványok d) El nem fogadott interpelláció megvizsgálása

D.

3.

EU munkaanyagok véleményezése

4.

Kihelyezett ülések, helyszíni szemlék

Nemzetközi kapcsolatok 1.

Kétoldalú kapcsolatok

2.

Nemzetközi szervezetek

3.

Az Európai Unió

MELLÉKLETEK JEGYZÉKE 1. Javaslat a bizottság feladatkörére 2. a) A bizottság határozatai b) A bizottság állásfoglalásai 3. Virágos Magyarország Mozgalom 2007 védnöki elismerés Szarvasnak 4. A bizottság által elıterjesztett önálló indítványok 5. A bizottság által a törvényjavaslatok általános vitájához néhány fontosabb ajánlás 6. Kerekasztalok egy-egy állásfoglalása a) Allergia-parlagfő kerekasztal b) Génmanipulált növények szabadföldi termesztésével kapcsolatban felmerülı kérdések vizsgálatával foglalkozó kerekasztal 7. Jelentés el nem fogadott interpelláció bizottsági megvizsgálásáról a) „Új kultúra a széndioxid kereskedelemben” (I/6838/1.) 8. EU munkaanyagokkal kapcsolatos bizottsági vélemények 9. Utibeszámoló a Környezetvédelmi bizottság küldöttségének romániai látogatásáról (2007. október 24-26.) 10. Kommüniké a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektorával folytatott tárgyalásról

Elıszó A környezetvédelem ügye negyedszázada intézményesült a törvényhozásban, azóta folyamatosan idıszakonként újjáalakulva folytatja munkáját a környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottság. A rendszerváltás elıtti idıszakban 1985-90. között a Településfejlesztési és Környezetvédelmi bizottság, a demokratikus fordulat elıszelét érezve, kísérleti mőhelye volt a többpárti alapokon mőködı demokratikus törvényhozás keretei közötti bizottsági módszertannak. Az elsı szabadon választott Országgyőlés megalakulását követıen kétség sem fért ahhoz, hogy önálló bizottságként alakul meg a testület. A bizottság tagjai ebben az idıben forradalmi hévvel fordultak a környezeti ügyek felé, feltárták a megelızı évtizedekben felhalmozott problémákat, és ezzel megalapozták az évtized második felében elvégzett törvényalkotói munkát. A második évezred kezdetén újabb kihívásokkal kellett szembenéznie a bizottságnak, az európai uniós tagságra való felkészüléssel, a közösség által támasztott követelmények teljesítésével, a magyar feltételek rögzítésével és a jogharmonizáció megkezdésével. Hazánk teljes jogú európai uniós taggá válásával a bizottság közremőködıje lett az unió intézményei által folytatott jogalkotási eljárásnak, egyre nagyobb számban tárgyalta, véleményezte az egyeztetési, együttmőködési eljárásokban megvitatandó irányelveket, rendeleteket. A tárgyi idıszakban a bizottság tevékenysége támaszkodott a korábbi hagyományokra, de sok új elemmel bıvült. Az elnökség folyamatosan arra törekedett, hogy munkájával a környezetvédelem ügyét a politikai különbözıség szempontjai fölé emelve úgy szolgálja a társadalmat, hogy közben a jövı nemzedék érdekeit is képviselje. Az idıszak elsı három évében a törvényalkotásban kiemelt szerepet kapott az alkotó cselekvés igénye, a végrehajtás ellenırzése, a számonkérés és a korrekció. Az idıszak utolsó szakaszában a testületnek a hazai gazdasági bajokat felerısítı pénzügyi világválság közepette új kihívásokkal kellett szembenéznie. Ebben az idıszakban világossá vált, hogy a föld, az emberiség jövıje, az ez ideig követett fejlıdési keretek között nem biztosítható, az élet így fenntarthatatlan. Ezért elıtérbe került a fenntartható fejlıdés alapeszméjére épülı új mőködési rend (etika, stratégia, szabályozás, intézmények, stb.) kialakítása. A bizottság mőködésének ezen szakaszában a közös törekvések homlokterébe a pénzügyi, gazdasági és szociális válság körülményei között a környezeti értékek képviseletét helyeztük. Új elnökként ezért a szolgáló, a problémamegoldó közigazgatás kialakítását és a víz, mint az egyik legfontosabb természeti elem megóvását, gondozását és használatát a fenntartható vízhasználatot tartottam feladatomnak. A kiadványt, amely összefoglalja a bizottság elmúlt négyévi munkáját, jó szívvel ajánljuk figyelmükbe abban a reményben, hogy ez mindannyiunknak némi segítséget nyújt az elvégzett munka számbavételéhez, a jövıbeni feladatok meghatározásához.

Katona Kálmán korábbi elnök

Dr. Nagy Andor elnök

A.

A bizottság szervezete és intézményei

Az Országgyőlés állandó bizottságait a Házszabály alapján a megalakulást követıen az Országgyőlés hozza létre. A tárgyi országgyőlési idıszakra vonatkozóan a 14/2006. (V. 31.) OGY határozat intézkedett, amelyben meghatározásra került a bizottság neve, név szerinti tagsága és vezetısége (elnök, alelnökök) és a parlamenti frakciók részesedése a tagságból. A Környezetvédelmi Bizottságra vonatkozó konkrét adatok bemutatása elıtt, a korábbi idıszakok bizottságait is tekintsük át. A Magyar Országgyőlés történetében a hatodik ciklusban létezik környezetvédelmi feladatokkal megbízott állandó bizottság. 1. idıszak

1985-1990.

Településfejlesztési és Környezetvédelmi bizottság (elnök: dr. Straub F. Brúnó, majd dr. Berdár Béla)

2. idıszak

1990-1994.

3. idıszak

1994-1998.

4. idıszak

1998-2002.

Környezetvédelmi bizottság (elnök: Lukács Miklós, dr. Rott Nándor majd dr. Hasznos Miklós) Környezetvédelmi bizottság (elnök: dr. Baráth Etele) Környezetvédelmi bizottság (elnök: dr. Illés Zoltán)

5. idıszak

2002-2006.

Környezetvédelmi bizottság (elnök: dr. Pap János, majd dr. Turi-Kovács Béla)

6. idıszak

2006-2010.

Környezetvédelmi bizottság (elnök: Katona Kálmán, majd dr. Nagy Andor)

1. Összetétel és tisztségviselık A bizottság az országgyőlési idıszak tartama alatt 19 tagból állt. Az elnöki teendıket Katona Kálmán (MDF), majd dr. Nagy Andor (KDNP) látta el. A két alelnök dr. Orosz Sándor (MSZP) és dr. Nagy Andor (KDNP), majd dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz) voltak. A parlamenti pártok frakcióiban történt változások, és jelölések hatására a bizottság összetétele a tárgyi idıszakban több alkalommal változott, összesen 29 képviselı volt tagja a bizottságnak, közülük 13 fı a teljes idıszakot bizottsági tagként szolgálta.

Katona Kálmán (MDF), majd (független) dr. Nagy Andor (KDNP) dr. Orosz Sándor (MSZP) dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)

2006-2010 elnök, majd tag 2006-2010 tag, majd elnök 2006-2010 alelnök 2009-2010 alelnök

Fetser János (MSZP) Gyárfás Ildikó (MSZP) dr. Józsa István (MSZP) Kis Péter László (MSZP) dr. Tompa Sándor (MSZP) Balogh József (Fidesz)

2006-2010 tag 2006-2010 tag 2006-2010 tag 2006-2010 tag 2006-2010 tag 2006-2010 tag

Farkas Sándor (Fidesz) Fehérvári Tamás (Fidesz) Bányai Gábor (Fidesz) Császár Antal (Fidesz, majd független) Fülöp István (Fidesz) Kékkıi Zoltán József (Fidesz) Molnár Béla (KDNP) dr. Rétváry Bence (KDNP) Szabó Imre (MSZP) dr. Oláh Lajos (MSZP) dr. Nagy Imre (MSZP) Kránitz László (MSZP) Winkfein Csaba (MSZP) Gyula Ferencné (MSZP) Velkey Gábor (SZDSZ) Gusztos Péter (SZDSZ) Demendi László (MSZP) Bedı Tamás (MSZP) Hunvald György (MSZP)

2006-2010 tag 2006-2010 tag 2006-2010 tag 2006-2010 tag 2007-2010 tag 2006-2007 tag 2006-2008 tag 2008-2010 tag 2006-2008 tag 2006-2008 tag 2006-2008 tag 2008-2010 tag 2008-2010 tag 2008-2010 tag 2007-2010 tag 2006-2007 tag 2006 tag 2006 tag 2006 tag

2. Albizottságok, munkacsoportok, kerekasztalok Albizottságok az Országgyőlés Házszabályának és a bizottság ügyrendjének megfelelıen alakulhatnak a bizottsági munka elısegítése érdekében, az egyes törvényjavaslatok részletes tanulmányozására, a törvények végrehajtásának ellenırzésére, a döntések elıkészítésére és a különlegesen környezetkárosító események megvizsgálására. A Házszabály szerint kötelezı megalakítani az úgynevezett ellenırzéssel foglalkozó albizottságot, amelynek elnöke a korábban kialakult gyakorlat szerint ellenzéki képviselı volt, de ez alkalommal kormánypárti képviselı lett. A bizottság egy albizottságot hozott létre, illetve mőködtettet, ez a Környezetvédelmi bizottság hatáskörébe tartozó törvények végrehajtását, társadalmigazdasági hatásait figyelemmel kísérı albizottság. Az albizottságnak 5 tagja volt és dr. Orosz Sándor (MSZP) elnökletével mőködött. A bizottság két szakmai alapokon álló kerekasztal mőködését segítette: -

-

A genetikailag módosított szervezetek törvényi szabályozásával és hazai alkalmazásával foglalkozó munkacsoport, röviden GMO-Kerekasztal 2006. szeptember 14-én alakult meg. Az allergén növények, közötte a parlagfő környezeti hatásaival foglalkozó munkacsoport, röviden Allergia-parlagfő Kerekasztal 2008. január 18-án alakult meg.

3. Mőködés módszerei A bizottságok, az Országgyőlés Házszabálya szerint bármilyen általuk fontosnak tartott és hatáskörükbe tartozó kérdéssel foglalkozhatnak. A Környezetvédelmi Bizottság megalakulását követıen feladatait az alábbiak szerint határozta meg:


a környezetvédelem és a természeti erıforrásokkal való gazdálkodás




a természetvédelem




a vízgazdálkodás




a meteorológiai tevékenység




őrkutatás.

A bizottság feladatkörére vonatkozó részletesebb javaslatot az 1. sz. melléklet tartalmazza. A bizottság mőködésének alapja a mindenkor hatályos Házszabály (46/1994. (IX. 30.) OGY határozat. A bizottság az idıszakra vonatkozóan ügyrendet nem készített. A bizottság mőködése és ülésezési rendje az Országgyőlés évenkénti tavaszi és ıszi ülésszakainak üteméhez, és az általában hetenkénti ülésnapokhoz igazodott. A bizottság általában a plenáris üléseket megelızı héten tartotta üléseit, többnyire a keddi vagy hétfıi napokon; esetenként, vagy kihelyezett vidéki ülés esetén szerdán. Az éves és hetenkénti rendhez igazodva ülésszakonként készítette el a bizottság munkaprogramját, amelyet bizottsági határozat formájában hagyott jóvá. A munkaprogramok a bizottság internetes honlapján évente, tavaszi és ıszi bontásban ülésszakonként tanulmányozhatók. Az ülésszakonkénti munkaprogramok magukba foglalták:


az Országgyőlés adott ülésszakának programjából következı törvény-elıkészítési feladatokat;




az EU tagsággal kapcsolatban az Országgyőlés elnökének kijelölésére végzett feladatokat, többek között az egyeztetési eljárás keretében szükséges tennivalókat;




a bizottsághoz érkezett jelentések, beszámolók, tájékoztatók megtárgyalásával kapcsolatos feladatokat (pl. ÁSZ jelentések, állampolgári jogok országgyőlési biztosának jelentései, kormánybeszámolók, speciális ügyekkel megbízott kormánybiztosok jelentései);




a törvények végrehajtásának ellenırzésével, vizsgálatával kapcsolatos kötelezı, és bizottság által önként kezdeményezett és felvállalt feladatokat (pl. bizottsági állásfoglalások elızményeit feltáró vizsgálatok, meghallgatások);




a bizottság kihelyezett üléseinek, szakmai és nyílt napjainak fıbb adatait (pl. az ülés célja, tartalma, helyszíne, idıpontja), a kapcsolódó helyszíni szemléket is részletezve;




az ellenırzési feladatokkal megbízott albizottság terveit, az Allergia-parlagfő és a GMO Kerekasztal tevékenységének szervezésével kapcsolatos feladatokat;




a bizottság nemzetközi kapcsolatainak tervét, a nemzetközi együttmőködés fıbb céljait és eseményeit (pl. nemzetközi szervezetekkel való kapcsolat, kétoldalú kapcsolatok, a szomszéd országokkal együttmőködés), a küldöttségek fogadásának és a delegációk kiutazásának tervét;




a munkatervek ezeken túlmenıen megjelölték az adott idıszakban várható bizottsági ülésnapokat.

A munkaprogramok rendszeresen utaltak az egyes feladatok elvégzésének idıtartamára, a határidıkre, az elvégzendı feladat jellegére, a kezelés módjára, illetve megnevezték az egyes témakörök tervezett elıadóinak nevét. Ezen utóbbival kapcsolatban említendı, hogy az elıadót a bizottság az adott téma bizottsági tárgyalása alkalmával hagyta jóvá véglegesen. A kijelölt bizottsági elıadó az ügy tárgyalásának teljes folyamatában képviselte a bizottságot,

esetenként visszatérıen, tehát a törvény vagy országgyőlési határozat végrehajtása, vagy módosítása során is. A képviselet kiterjedt az Országgyőlésen belül a plenáris ülésre és más bizottságok mőködésére és az Országgyőlésen kívül a kormánnyal, az érdekképviseletekkel, a zöld szervezetekkel és más testületekkel folytatott egyeztetésekre is. A munkaterv végrehajtását a bizottság rugalmasan kezelte és az idıszakokat követıen értékelte a végrehajtást. A bizottság a tárgyi idıszakban mőködésére vonatkozóan 3 db határozatot hozott, továbbá szakmapolitikai kérdésekben 10 alkalommal állásfoglalást tett közzé. A dokumentumokat a 2. sz. melléklet tartalmazza. A bizottság az országgyőlési idıszak négy évében 126 ülést tartott, amelyek közül 123 határozatképes, 3 kihelyezett ülés pedig tanácskozóképes volt. Az ülések idıtartama összességében meghaladta a 180 órát.

4. Mőködés feltételei A bizottság elnöke és a titkárság a Képviselıi Irodaház V. emeletén mőködött. A rendelkezésre álló három irodahelység és a kisebb mérető tárgyaló a munkalehetıséget biztosította. A bizottság üléseit legtöbb esetben saját tárgyalójában (Képviselıi Irodaház V. emelet 562. sz.) tartotta, de néhány esetben az Irodaház és a Parlament nagyobb kapacitású tárgyalóiban is ülésezett. Az egyes napirendi témákhoz kapcsolódva, vidéki meghívásoknak eleget téve illetve az Országgyőlés bizottsági munkájának szélesebb körő megismertetése érdekében a bizottság 7 ülését vidéken, vagy Budapesten kihelyezett ülés formájában tartotta. A kihelyezett ülések általában 1 naposak voltak és ahhoz helyszíni szemlék kapcsolódtak. Az elnökség arra törekedett, hogy a 2006-2010-es idıszak alatt az ország több régiójába eljusson a bizottság. A bizottság állandó ülésterme továbbra is csak részben felelt meg az igényeknek, technikai felszereltsége hiányos, a hangosítás elavult, a légkondícionáló rendszer mőködése kifogásolható. A legnagyobb gond a tárgyalóterem mérete volt, ugyanis a bizottság ülésein résztvevı nagyszámú meghívott, és elıterjesztı az adott teremben több esetben csak nagyon szőkösen fért el, ez esetenként nehézségeket okozott. A bizottság mőködése során a hivatalon belüli együttmőködés a Gazdasági Fıigazgatóság megfelelı részlegeivel (mőszak, gazdaság, gépkocsicsoport stb.) a Külügyi Hivatallal és a Képviselıi Tájékoztató Központtal jó volt. A Képviselıi Kutató Szolgálat vezetıje, Haraszti Pálné, továbbá Akác Zsoltné Elekházy Nóra kutató széleskörő, hasznos segítséget nyújtottak. Kiemelhetık munkáik közül:
Kutatószolgálati jelentések: - A géntechnológiáról II. Koegzisztencia-szabályozás - A jövı nemzedék országgyőlési biztosa - A kiotói nemzeti vagyonnal rendelkezı országok kereskedése - A termıföld-nyilvántartásról - Az erdırıl, az erdı védelmérıl és az erdıgazdálkodásról szóló T/6934. számú törvényjavaslathoz - Biológiai sokféleség Európában










- Erdei iskolák Magyarországon - Európai parlamentek belsı környezetvédelmi intézkedései - Környezetvédelmi bizottságok tevékenysége - Lejárt szavatosságú élelmiszerek: szankciók Európában - A géntechnológiáról Forrásszemlék: - Az agrár-környezetvédelemrıl és a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervrıl - A biomasszáról - Az európai vegyianyag szabályozásról - A csomagolási hulladékról - A Paksi Atomerımőrıl - A Margitszigeten tervezett uszoda építésérıl Háttéranyagok, meghallgatások: - Dr. Persányi Miklós kinevezés elıtti meghallgatásához - Dr. Fodor Gábor miniszterjelölt meghallgatásához - Szabó Imre miniszterjelölt meghallgatásához - Dr. Nagy Boldizsár ombudsmanjelölt bizottsági meghallgatásához - Bogdányiné dr. Mészáros Ágnes ombudsmanjelölt bizottsági meghallgatásához - Dr. Fülöp Sándor ombudsmanjelölt bizottsági meghallgatásához Sajtó és médiaszemlék: - A jövı nemzedékek ombudsmanjáról - A színesfémgyőjtésrıl és kereskedelemrıl - Dr. Fodor Gábor miniszterjelölt meghallgatásáról - Lokátorállomás a Tubesen? (2007. február) - Lokátorállomás a Tubesen (2008. március) - Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységének kereskedelmérıl

A bizottság mellett az idıszakban két országgyőlési ösztöndíjas dolgozott, Csécsei Henrietta jogász hallgató (PTE) és Tinta Sándor jogász hallgató (PPKE). Három hónapos egyetemi gyakorlatát töltötte a bizottság titkárságán: Szabó Judit jogász (ELTE), Szemık Eszter igazgatásszervezı (BCE), Gasparics Zoltán környezetgazdász (SZIE), Rácz Éva joghallgató (ELTE), Nazár Éva üzleti tudományok (ZSKF). A bizottság munkájával kapcsolatos tevékenység meglapozásához rendelkezésre álló egyéb pénzügyi keretek (szakértıi keret, dologi keret) rendkívül szerény, bár az elmúlt években, folyamatosan növekedett. A bizottság kiterjedt mőködése azonban kikényszerítette, hogy idıszakonként, általában az év végén pótkeretet kapjon a testület, amellyel minden évben élt is. A bizottság szakvélemények készítésére a rendelkezésre álló pénzügyi keretet és a felhasználási szabályokat betartva az alábbi összegeket költötte: - 2006-ban mintegy 1,5 millió forintot - 2007-ben mintegy 3,5 millió forintot - 2008-ban mintegy 2,9 millió forintot - 2009-ben mintegy 3,9 millió forintot.

A felhasznált összeg négy év alatt mindösszesen megközelítette a 12 millió forintot. A bizottság munkájának elısegítésére szakvéleményeket készítettek: természetes személyek: Dr. Árpási Miklós, Bánsági György, Bódás Sándor, Császár Péter, Dombóvári Sándor, Kékesi Márton László, Kövesdi Béla, Novák Gergely, Reich Gyula, Dr. Révész Ferencné, Samu-Óvári Judit, Sós Nóra, Dr. Tárnoky Csaba, Dr. Török Istvánné; jogi személyek: Citalex Kereskedelmi és Szolgáltató Bt., COMPUS Kft., Dragon Kft., Devánszki Szolgáltató Bt., Erdıkémia –BS Kft., Európa Közhasznú Non-profit Kft., IMS Holding Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Magyar Természetvédık Szövetsége, PATAKI Környezetvédelmi és Közegészségügyi Kft., „ReWe” Stratégiai Tanácsadó Bt., TOPPEDION Kft., Vas-Hal Bt.

B.

A bizottság kapcsolatrendszere

1. Az Országgyőlés keretében Az Országgyőlés bizottságai közötti együttmőködés legalapvetıbb formája az egyes törvényjavaslatok, határozati javaslatok tárgyalása során valósul meg. Amennyiben több bizottság tárgyal egy indítványt, a bizottságok az általános vitára való alkalmasságról különkülön döntenek, de a részletes vita során a bizottsági álláspontokat együttes ajánlásban foglalják össze. Egy alkalommal az Egészségügyi bizottság együttes ülést, közös munkát kezdeményezett az idıszakban, de végül is erre nem került sor. A bizottságközi munka egyik eleme volt az Oktatási és tudományos bizottság kezdeményezése arra vonatkozóan, hogy a bizottság egy megfigyelı taggal képviseltesse magát a Tudomány és innovációpolitikai albizottság ülésein. A bizottság Dr. Tompa Sándort bízta meg ezzel a feladattal. Az Országgyőlés keretében 2004-ben alakult meg a Kárpát-medencei Magyar Képviselık Fóruma. A törvényhozás 2008. március 5-én határozott arról, hogy a korábban létrehozott testületet saját intézményének ismerje el. A fórum keretében négy albizottságot hoztak létre. Katona Kálmán a bizottság elnöke azzal a javaslattal fordult a Házelnök asszonyhoz, aki egyben a fórum elnöke is volt, hogy hozzanak létre Környezetvédelmi albizottságot is. A javaslat nem talált megértésre, de felhívta a figyelmet az ügy helyénvalóságára és ezért felkérték a bizottságot, hogy a Gazdasági albizottságba két tagot delegáljon. Elnöki döntés alapján az albizottság tagja lett Dr. Orosz Sándor kormánypárti és Katona Kálmán ellenzéki képviselı. Az Országgyőlés intézményeként mőködik a Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács, amelyet a 100/2007. (XI. 12.) és az 57/2008. (V. 19.) sz. OGY határozatok hoztak létre. A bizottság tagjai – hivatalból – a Környezetvédelmi bizottság által delegált személyek, az ellenzéki frakciók részérıl 2008-ban Katona Kálmán, korábbi bizottsági elnök, 2009-2010-ben pedig Dr. Nagy Andor a bizottság elnöke voltak. A kormánypártok Dr. Orosz Sándor bizottsági alelnököt delegálták, aki a megbízatást 2008-2010 között látta el. A tanács társelnökeként tevékenykedett Katona Kálmán, majd Dr. Nagy Andor. A tanács és a bizottság továbbá a Tanács titkársága és a bizottság titkársága között kiegyensúlyozott kapcsolat alakult ki.

Az Európai Unió teljes jogú tagjává vált Magyarországot a 2004-2009-es idıszakban az Európai Parlament Környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági bizottságában (ENVI) Hegyi Gyula (MSZP) és Olajos Péter (MDF) képviselte. Mindkét képviselıvel folyamatos munkakapcsolat alakult ki, a kölcsönös információcsere mellett a képviselık számos alkalommal részt vettek a bizottság ülésein, továbbá egyéb rendezvényein, és több alkalommal önálló napirendek keretében megnyilvánultak. A 2009. évi európai parlamenti választásokat követıen az Európai Parlament szakbizottsága teljes jogú tagjaival Áder Jánossal (Fidesz) a kapcsolat kiépítése megkezdıdött. Az Országgyőlésben képviselt pártfrakciók környezetpolitikai kérdésekkel foglalkozó szakértı munkatársaival a munkakapcsolat kedvezıen alakult. Az MSZP frakció szakértıjével Dr. Simonyi Péterrel, a Fidesz-KDNP frakció szakértıjével Dr. Szőcs Gáborral kialakított folyamatos és kollegális kapcsolat tárgyszerő és eredményes volt.

2. Az Országgyőlésen kívüli kapcsolatok A bizottság kiemelt együttmőködı partnere volt a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. A parlamenti ügyeket intézı munkatársakkal, továbbá az egyes szakterületek vezetı munkatársaival az együttmőködés folyamatos és eredményes volt. Idınként nehézséget okoztak a parlamenti titkárságot érintı szervezeti és személyi változások, de ezek kölcsönös jóakarattal megoldódtak. A bizottság folyamatosan együttmőködött az Országos Környezetvédelmi Tanáccsal, a bizottság elnöke néhány alkalommal meg is tisztelte annak üléseit. A tanács munkája, állásfoglalásai, javaslatai és akciói segítették a bizottság törvényelıkészítéssel és a törvények végrehajtásának ellenırzésével kapcsolatos munkáját. Említésre méltóak az alábbi témákban kialakított állásfoglalásaik, amelyeket a bizottság is hasznosított: - az Országos Területrendezési Terv felülvizsgálata és a Balatoni Üdülıkörzet Területrendezési Terve (2007. április 5.); - a termékdíj törvény módosítása (2008. december 2.); - az erdırıl, az erdı védelmérıl és az erdıgazdálkodásról szóló új törvény (2008. október 2.); - a harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Program (2009. február 3.); - a vízgyőjtı gazdálkodási tervek készítése (2010. február 11.); - az éghajlatvédelmi törvény (2010. január 26.). A tárgyi idıszakban a tanács elnökei közül Galli Miklós hivatalba lépése alkalmával 2006ban bemutatkozott a bizottság tagjainak és egy önálló napirend keretében ismertette törekvéseit.

Scott Frazier sziú indián származású környezetvédelmi személyiség Katona Kálmánnal, útközben a bizottság ülésére

A bizottsági munkát segítette és színesítette a Theodóra Alapítvánnyal megvalósított együttmőködés, amelynek keretében 2007-2008-ban amerikai környezetvédelmi személyiségek látogattak a bizottsághoz. Scott Frazier egy Nebraska állambeli sziú indián törzs leszármazottja a globális felmelegedés idıszerő kérdéseirıl tartott elıadást a bizottság rendes ülésén önálló napirend keretében. Az elıadó felvázolta az ısi indián társadalmak természeti környezethez való felelısségteljes viselkedését és harmonikus együttélését. Utalt a víz nélkülözhetetlen szerepére, és arra, hogy annak megóvásának szükségességére milyen fontos a jövı nemzedék környezettudatos nevelése. Elıadása és az azt követı vita után maradandó élményként egy ısi indián dal eléneklésével is megajándékozta a bizottságot. A bizottság fogadta John Edgen amerikai környezetvédelmi szakembert, aki az általa vezetett alapítvány mőködésérıl adott tájékoztatást. Az alapítvány együttmőködik a magyar Theodóra Alapítvánnyal és oktató-nevelı tevékenységet folytatnak a pedagógusok és a tanulók körében, elsısorban a víz szerepérıl és annak megóvásának szükségességérıl. A bizottság kezdeményezésére az Országgyőlés Közszolgálati Fıosztálya közremőködésével a Képviselıi Irodaház III. számú tárgyalójában 2006. ıszén allergia érzékenységi tesztvizsgálatra került sor, amelyen több országgyőlési képviselı és számos köztisztviselı vett részt. A vizsgálat sikeréhez jelentıs mértékben hozzájárult szervezı munkával a Parlagfőmentes Magyarországért Egyesület, továbbá a dabasi orvosi rendelıintézet szakszolgálata. A bizottság a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége, továbbá az ÖKO-Pack Csomagolási Hulladékhasznosítást Koordináló Kht. Közremőködésével sikeres kiállítást szervezett a Képviselıi Irodaház aulájában „Hulladékból termék” címmel. A kiállítás közel 80 hazai cég által gyártott újrahasznosított terméket, technológiát mutatott be. Ezen túlmenıen a kiállítás utalt a hulladékok és az újrahasználható anyagok innovatív felhasználásának lehetıségeire. Nagy sikert arattak az újra-papírból elıállított kartonból készült irodabútorok.

A „Hulladékból termék” címő kiállítás megnyitása a Képviselıi Irodaház aulájában (2007)

A bizottság elnöke 2007. áprilisában tárgyalást folytatott a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektorával, Dr. Molnár Károllyal és vezetı munkatársaival. A megbeszélés középpontjában a környezetvédelmi felsıfokú szakemberképzés, a rendelkezésre álló intézményrendszer állapota, továbbá a környezet és vízgazdálkodás más stratégiai kérdései álltak. A konzultációról Katona Kálmán elnök kommünikét adott közre, amelyet a 10. sz. melléklet tartalmaz.

3. Együttmőködés tudományos, szakmai és civil szervezetekkel Az Országgyőlés Házszabályának alapján a társadalmi szervezetek regisztráltathatják magukat az Országgyőlés fıtitkáránál. A fıtitkár idıszakonként közzéteszi a regisztrált szervezetek listáját, közöttük számos környezetvédelemmel, természetvédelemmel és állatvédelemmel foglalkozót. Mindezen túlmenıen a bizottság titkársága is nyilvántartást vezet a civil szervezetekrıl. A bizottság az országgyőlési idıszak alatt a zöld szervezetekkel folyamatos kapcsolatot tartott. A szervezetek közül a Magyar Természetvédık Szövetségével, a WWF Magyarországi Szervezettel, a Parlagfőmentes Magyarországért Egyesülettel, a Levegı Munkacsoporttal, a Védegylettel alakított ki rendszeres és szervezett kapcsolatot; amelyek számos konkrét javaslatot, módosító indítványt tettek a költségvetésekhez, a törvények kidolgozásához, illetve módosításához. A bizottság arra törekedett, hogy a szakmai és szakmai-tudományos egyesületekkel is együttmőködjön. A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény módosítása során például a Hulladék Hasznosítók Országos Egyesületével, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségével, a Településtisztasági Szövetséggel, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségével és más testületekkel mőködött együtt. A Magyar Tudományos Akadémiával a bizottság együttmőködése folyamatos, termékeny és eredményes volt. Az Országgyőlés Környezetvédelmi bizottsága, az MTA Környezettudományi bizottsága, az Országos Környezetvédelmi Tanács és a Magyar Természetvédık Szövetsége 2004-ben indította útjára a környezetpolitikai fórum-sorozat megrendezését. A fórum-sorozat célja, hogy a különbözı érdekképviseleti csoportok környezeti ügyek iránt érdeklıdı képviselıi számára lehetıséget biztosítson a környezetpolitika aktuális kérdéseinek áttekintésére és megvitatására. A fórum-sorozat a tárgyi idıszakban is folytatódott és 2006-2008. közötti években 10 rendezvény valósult meg, az idıszak utolsó két évében további rendezvényekben a bizottság nem mőködött közre. Az elsı tanácskozásra 2006. szeptember 14-én került sor a Magyar Tudományos Akadémián „A klímapolitika és a klímaváltozás fıbb kérdései címmel”. A rendezvényt, amelyen mintegy 150 fı vett részt, Katona Kálmán bizottsági elnök köszöntötte, aki felhívta a figyelmet az országos, térségi és helyi tennivalókra, az alkalmazkodás fontosságára, továbbá az éghajlatváltozás okozta negatív hatások mellett, várható pozitív következményekre. Kiemelte a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia kidolgozásának fontosságát és biztosította a résztvevıket, hogy a bizottság vállalja a stratégiai együttmőködést és eljár a politikai támogatottság megteremtése ügyében. Az ezt követı tanácskozásra 2006. november 16-án került sor az Országgyőlés Felsıházi üléstermében „A környezetpolitika aktuális kérdései itthon és az Európai Unióban” címmel. A rendezvényt – amelyen mintegy 250 fı vett részt, Dr. Szili Katalin az Országgyőlés elnöke köszöntötte, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy meg kell teremteni a fenntartható fejlıdés gondolatkörében a gazdasági, a szociális és az ökológiai kérdések együttes vizsgálatát, értékelését és megoldását. Végezetül kérte hogy a bizottság a fenntartható fejlıdés hazai stratégiájának kidolgozásában támogatólag mőködjön közre.

Az ezt követı tanácskozásra 2007. február 22-én került sor a Magyar Tudományos Akadémia székházában „Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv és Program fı célkitőzései és pénzügyi lehetıségei” címmel. A konferencia szervezésébe bekapcsolódott a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Magyarországi Leader Közhasznú Egyesület. A tanácskozás keretében elıadások hangzottak el a Terv és Program agrárgazdasági, vidékfejlesztési és természetvédelmi vonatkozásairól, továbbá a végrehajtás pénzügyi feltételrendszerérıl és a 2007. költségvetési évben tervezett felhasználás ütemezésérıl. Az ezt követı tanácskozásra 2007. május 10-én került sor a Parlament Felsıházi üléstermében „Éghajlatvédelmet most! Nemzetközi Konferencia a kibocsájtás-csökkentés és alkalmazkodás kérdéseirıl” címmel. A rendezvényt – amelyen mintegy 300 fı vett részt – Katona Kálmán bizottsági elnök köszöntötte, aki az együttes cselekvés fontosságára hívta fel a figyelmet, megjegyezve azt, hogy érdemi eredményt nagyon sok munkával és pénzzel, továbbá rossz szokásaink elhagyásával tudunk elérni. A rendezvény megszervezését a Visegrádi Alap támogatta. Az éghajlatpolitika idıszerő kérdéseit a magyarok mellett angol, lengyel és szlovák szakemberek világították meg. Az ezt követı tanácskozásra 2007. szeptember 27-én került sor „A biomassza felhasználás lehetıségei és kockázatai” címmel. A tanácskozás helyszíne a Magyar Tudományos Akadémia székházában a résztvevıket Láng István köszöntötte.

A bizottság Környezetpolitikai Fórumának szónoka Relu Fenechiu bocsánatot kér a tiszai cianidszennyezésért (2007)

Az ezt követı tanácskozásra 2007. november 15-én került sor „Fenntartható Fejlıdés: a XXI. század globális kihívása” címmel. A rendezvényt, amelyen mintegy 300 fı vet részt, Dr. Szili Katalin az Országgyőlés elnöke köszöntötte, aki rövid, átfogó tájékoztatást adott a Föld helyzetérıl, a kedvezıtlen globális folyamatokról, majd utalt a megoldás lehetıségeire. Kiemelte a fenntartható fejlıdés fontosságát, az ezt szolgáló intézményrendszer megteremtését, a stratégiai tervezés fontosságát. Az elıadások közül kiemelendı Relu Fenechiu a Román Képviselıház Környezetvédelmi kérdésekért felelıs bizottsága elnökének felszólalása, aki nyilvánosan is bocsánatot kért hazánktól a nagybányai cianid szennyezés által okozott károkért. Figyelemreméltó volt Dr. Lenkovics Barnabásnak, az ELTE egyetemi tanárának elıadása, amelyet „Ha majd a bıség kosarából…” címmel tartott meg. A rendezvényen elhangzottakat, továbbá a kapcsolódó dokumentumokat a Környezetvédelmi bizottság könyv formájában adta közre.

Az ezt követı tanácskozásra 2008. március 20-án került sor „Közösen az uniós fejlesztési források felhasználásáért” címmel. A rendezvényt a Parlament Felsıházi üléstermében Dr. Nagy Andor elnökölte és a résztvevıket Dr. Szili Katalin házelnök asszony köszöntötte. Az ezt követı tanácskozásra 2008. szeptember 25-én került sor „Új kihívások és lehetıségek a mezıgazdaságban” címmel, a Magyar Tudományos Akadémia székházában. Az ezt követı tanácskozásra 2008. november 13-án került sor „Szakpolitikai, jogi, gazdasági és társadalmi lehetıségek az éghajlatváltozás mérséklésére” címmel, a Parlament Felsıházi üléstermében. A résztvevıket Dr. Szili Katalin Házelnök köszöntötte, és kiemelte az ENSZ és az Európai Unió kezdeményezéseinek, törekvéseinek fontosságát és Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács elnökeként beszámolt az eddigi tevékenységrıl. A programból kiemelendı Claes Västerget a Svéd Királyság Törvényhozása Környezetvédelmi és mezıgazdasági bizottsága alelnökének „Aktív környezetpolitika és gazdasági növekedés együttes megvalósulása” címen tartott elıadása.

A Virágos Magyarországért Mozgalom díjkiosztó ünnepségén 2006-ban védnöki elismerésben részesíti Katona Kálmán Hídvégardó települést. A díjat Matusz Tamás polgármester veszi át (2006)

A bizottság elnökéhez az idıszakban számos megkeresés érkezett különbözı társadalmi események, fıvédnöki, védnöki feladatainak ellátására. A bizottság elnökei e feladatokat vállalták és számos esetben személyes megjelenéssel és közszerepléssel ezt megerısítették. Közülük a "Virágos Magyarország Mozgalom" címő településszépítési verseny emelhetı ki, amelyben a bizottság, mint fıvédnök vett részt, és mind a négy évben védnöki elismerésben ismerte el néhány, a zsőri által javasolt települések közül kiválasztott város, illetve falu teljesítményét az alábbiak szerint: 2006. 2007. 2008. 2009.

Hídvégardó, Nagydorog Mosonmagyaróvár, Szarvas (oklevelet lásd a 3. sz. mellékletnél) Balatonfüred, Kaposgyarmat Háromhuta, Patvarc

A bizottság környezetpolitikai, törvény-elıkészítı és ellenırzı tevékenységét nagymértékben segítették a zöld szervezetek. A környezet- és természetvédelemmel, városszépítéssel,

állatvédelemmel, környezeti neveléssel foglalkozó közhasznú és kiemelten közhasznú szervezet, klub és alapítvány jelentıs segítséget nyújtott jelzéseivel, javaslataival, állásfoglalásával és a bizottság fórumain történt közszerepléseikkel. Ezen együttmőködés volt nagyon sok törvénymódosítás, határozati javaslat tervezet kiindulópontja. A bizottság több idıszerő, fontos témában meghallgatásokat tartott a zöld szervezetek közremőködésével. A bizottság elnöke az évenként megrendezésre kerülı zöldmozgalmi találkozó munkájáról folyamatosan tájékozódott, a bizottság alelnökei és tagjai ezeken a találkozókon részt vettek, illetve közremőködtek. A bizottsághoz a tárgyidıszakban több száz egyéni megkeresés érkezett, amelyekben lakosok és azok csoportjai környezetkárosításokról tettek panaszt, továbbá környezetszennyezést jelentettek be. A bizottság elnöke ezekrıl a megkeresésekrıl rendszeresen tájékoztatta a bizottságot, és a tömeges, illetve visszatérı jelzések esetében a téma részletes megtárgyalását is kezdeményezte. A bejelentések érdemi vizsgálatában nagy szerepet vállaltak és közremőködtek a bizottság önkéntes segítıi, akik igyekeztek a levélírót, telefonálót informálni, eligazítani, jogi szakmai tanácsokkal ellátni. Ezen ügyek egy részében a bizottság és az elnök kezdeményezı lépéseket tett a Kormány illetékes miniszterei, különös tekintettel a környezetvédelmi és vízügyi miniszter, az Állami Számvevıszék elnöke, a legfıbb ügyész, a Legfelsıbb Bíróság elnöke, az állampolgári jogok országgyőlési biztosa, a jövı nemzedékek országgyőlési biztosa, a megyei fıügyészségek, a környezetvédelmi felügyelıségek, vagy a népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat irányába. A tárgyi idıszakban a bizottság megemlékezett a környezetpolitika két jelentıs elhalálozott személyérıl, Kiss Sándorról és Harnos Zsoltról. Kiss Sándor Károly, akit hazánkon kívül Alexandre Kiss-ként ismertek Franciaországban Strasbourgban élt és a környezetjog nemzetközi hírő képviselıjeként fejtette ki tudományos és oktatói munkáját. Harnos Zsolt matematikus az MTA rendes tagja a hazai éghajlatvédelmi kutatások (VAHAVA) résztvevıje, majd az ezzel kapcsolatos stratégiai elıkészítı munkák irányítója volt.

4. Nyilvánosság, média A "bizottság ülései a sajtó számára nyilvánosak" tartalmazza az Országgyőlés Házszabálya. Az érdeklıdés idıszakonként és témánként változó volt. A rendszerváltást követıen a Környezetvédelmi Bizottság ülései iránt az írott és elektronikus sajtó érdeklıdése elsöprı volt. A tárgyi országgyőlési ciklusban a bizottsági munka a média mérsékelt érdeklıdése mellett zajlott. Mindezek mellett a bizottsági elnök megnyilatkoztatásai, sajtótájékoztatói iránt rendkívüli érdeklıdés mutatkozott. Több százra tehetı az elnökkel a napilapokban, továbbá a közszolgálati, kereskedelmi televíziókban, rádiókban megjelent riportok száma. Ezen túlmenıen az elnök számos a nyilvánosság által közvetített kerek asztal konferencián, vitán, fórumon vett részt. A bizottság vidéki, kihelyezett üléseirıl, továbbá a bizottság által folytatott nemzetközi tárgyalásokról rendszeresen sajtótájékoztatók formájában adott hírt. A bizottság elızı országgyőlési idıszakban elkészült internetes honlapja 2003 óta üzemel az alábbi tartalommal: -

az általános ismeretek, a tagságra és a szervezetre vonatkozó adatok, folyamatos frissítéssel; az ülésszakonkénti munkatervek, az ülésekre, programokra vonatkozó meghívások minden megelızı hét péntekén 14:00 órakor véglegesen rögzítve;

-

az üléseken tárgyalandó fontosabb tárgyalási, háttér- és segédanyagok, amennyiben digitalizált formában rendelkezésre áll;

-

az albizottságok mőködésére vonatkozó információk; az idıszerő hírek a bizottság munkatevékenységérıl (határozatairól, állásfoglalásairól, jelentéseirıl, kommunikéirıl, útijelentéseirıl, helyszíni szemléirıl) és nemzetközi kapcsolatairól; a civil mozgalmakkal, érdekképviseleti szervekkel, kamarákkal és más szervezetekkel való kapcsolatairól; az archivált adatok, ismeretek a szakbizottság keretében 1985. év ót végzett munkáról, ciklusonként készített összefoglalások anyagai; továbbá egy összeállítás a gyakran használt környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi és területfejlesztési törvényekrıl, határozatokról, AB állásfoglalásokról, ÁSZ és ombudsmani jelentésekrıl, valamint állásfoglalásokról.

-

A tárgyi idıszakban a honlap az alábbiakkal egészült ki, gazdagodott: - a bizottság tevékenységérıl szóló általános ismertetés angol nyelven is hozzáférhetı lett; -

-

a tevékenység oldalon a munkaterveket visszamenılegesen 2002 ıszétıl archiválva tartalmazza a honlap; a tevékenység oldalon a nyílt bizottsági ülések jegyzıkönyvei a nyilvánosság számára hozzáférhetık; a tevékenység oldal kiegészült a Környezetvédelmi bizottság által kiadott kiadványok jegyzékével; az események oldal kiegészült az egyéb kapcsolatok bemutatásával; a jogszabályok oldal kiegészült a jövı nemzedékek országgyőlési biztosa tevékenységének bemutatásával, továbbá a környezetvédelmi vonatkozású fogalom meghatározásokkal; a korábbi ciklusok oldal tartalmazza az idıszakközi elnökváltást követıen a korábbi elnök beköszöntıjét.

A honlap az alábbi úton érhetı el: http://www.mkogy.hu/internet/plsql/ogy_biz.keret_frisit?p_szerv=190&p_nyelv=HU vagy: www.mkogy.hu - bizottsági honlapok – Környezetvédelmi bizottság A bizottság kezdeményezésére, a bizottsági titkárság és Reich Gyula szakértı közremőködésével a 2008. évi Sziget Fesztiválon Katona Kálmán és Dr. Orosz Sándor vettek részt, akik a „Zöld Parlament a Vízért” címmel a fesztivál civil színpadán pódiumbeszélgetés szereplıi voltak. A képviselık és a kormány, illetve a civil mozgalmak képviselıi az érdeklıdı fiatalokkal a víz szerepét és jelentıségét hangsúlyozták mindennapi életünkben.

A 2008. évi Sziget Fesztivál pódiumán a „Zöld Parlament a Vízért” címő fórum résztvevıi (2008)

C.

A bizottság munkatevékenysége

1. Törvény-elıkészítés a) A bizottság kezdeményezései A bizottság a törvény-elıkészítéssel kapcsolatos tevékenysége keretében a tárgyi idıszakban törvényjavaslatot nem, országgyőlési határozati javaslatot három esetben terjesztett elı. Ezek a második Nemzeti Környezetvédelmi Program, a 2003-2004 évek, a 2005-2006 évek, továbbá a teljes 2003-2008-as idıszak beszámolóihoz kapcsolódó határozati javaslatok voltak. A környezetvédelmi törvény értelmében a kormány köteles kétévente tájékoztatást adni a program végrehajtásáról. Az elıterjesztett jelentéseket és az azok elfogadására vonatkozó, a bizottság által készített határozati javaslatokat a kijelölt bizottságok megtárgyalták és ezeket az Országgyőlés elfogadta, a határozatok teljes szövegét a 4. sz. melléklet tartalmazza.

b) Önálló indítványok kezelése A bizottság 14 esetben lett kijelölve arra, hogy döntsön képviselıi indítvány tárgysorozatba vételérıl. A bizottság döntése elıtt, 1 db indítványt az elıterjesztı visszavont, így 13 indítvány esetében kellett állást foglalnia. A tárgyi idıszak végéig 11 esetben a bizottság állást foglalt a tárgysorozatba vételrıl, 2 esetben (T/1167. sz., T/11731. sz. indítványok, a hulladékgazdálkodásról szóló törvény módosításai) azonban nem. A 11 esetbıl 10 esetben a bizottság javasolta a tárgysorozatba vételt, egy esetben nem. Nem vette tárgysorozatba a bizottság a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése program felülvizsgálatáról szóló határozati javaslatot (H/3025. sz.), de késıbb ennek a benyújtott képviselık által módosított változatát már támogatta. A bizottság által tárgysorozatba vett és általános vitára alkalmasnak tartott indítványokkal kapcsolatos tennivalókat a plenáris ülésen történı tárgyalás elısegítése érdekében a bizottság elvégezte. A törvényjavaslathoz készített bizottsági ajánlások közül figyelemreméltó volt a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséhez készített (T/6571/2. sz.), az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz (T/231/7. sz.), a helyi önkormányzatokról

szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról szóló (T/240/4. sz.) és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló (T/9194/9. sz.) bizottsági ajánlás. Ezek teljes szövegét az 5. sz. melléklet tartalmazza.

c) Kiemelt törvény-elıkészítési feladatok

Költségvetések A bizottság kijelölt bizottságként, évente megtárgyalta a 2007-2010. évekre vonatkozóan a Magyar Köztársaság költségvetésérıl szóló törvényjavaslatokat, az ezekhez kapcsolódó ÁSZ véleményeket, jelentéseket és elemzéseket. A Házszabály elıírásai szerint ajánlását a Költségvetési, pénzügyi és számvevıszéki bizottságnak adta át. A bizottságok részajánlásait tartalmazó együttes ajánlást az Országgyőlés plenáris ülése általános vita keretében tárgyalta. A bizottság ajánlása valamennyi esetben a többségi és a kisebbségi véleményt rögzítette. A költségvetés végrehajtásáról szóló 2005-2009. évi törvényjavaslatokat – rövidebben a zárszámadások – a bizottság évente napirendre tőzte és vita után minısítette, álláspontját az Országgyőlés elé terjesztette. A bizottsági ajánlások közül a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetésrıl szóló törvényjavaslathoz (T/6571. szám) benyújtott ajánlás érdemes tanulmányozásra, amelyet a T/6571/2. számú irományból kivonatként az 5. sz. melléklet tartalmazza.

Nemzeti Környezetvédelmi Programok A bizottság, mint elsı helyen kijelölt bizottság tárgyalta a program harmadik ütemére vonatkozó országgyőlési határozatot (H/10931. szám). A bizottság az elıterjesztést általános vitára alkalmasnak tartotta, de az ellenzéki képviselık ezzel ellentétes észrevételeket is megfogalmaztak. A programalkotás, végrehajtásának figyelemmel kísérése és azok egymásra épülése jelentıs módszertani problémákkal terhelt. Ezek közül a legszembetőnıbb, hogy az egyes ütemek közötti átmenetek során, a kezdıévek (2003, 2009) program nélkül maradtak, hiszen az új program tervezetét a kormány mindkét váltáskor késve terjesztette az Országgyőlés elé, így az csak az adott év második felében tudta azt tárgyalni és jóváhagyni. A harmadik ütemre vonatkozó országgyőlési határozati javaslat bizottsági vitája során széleskörő vita bontakozott ki, végül is a bizottság általános vitára alkalmasnak minısítette az elıterjesztést, és bizottsági elıadóként dr. Orosz Sándort delegálta. A kisebbségben maradt képviselıket a plenáris vitában dr. Nagy Andor képviselte. Az Országgyőlés végül is módosítás nélkül fogadta el a 96/2009. (XII. 9.) számú országgyőlési határozatot. A bizottság rendszeresen megtárgyalta a kormány által az NKP II. végrehajtásáról szóló beszámoló jelentéseket J/1925., J/6168., J/10932. és mint elsı helyen kijelölt bizottság elkészítette és elıterjesztette az ezeknek elfogadásáról szóló országgyőlési határozatokat, melyeket az Országgyőlés elfogadott.

Erdıtörvény A bizottság kijelölt bizottságként tárgyalta az erdırıl, az erdı védelmérıl és az erdıgazdálkodásról szóló törvényjavaslatot (T/6934. szám), amely a korábbi 1996-ban jóváhagyott erdıtörvényt volt hivatott felváltani. A 2008. novemberében elıterjesztett

törvényjavaslat tárgyalása, vitája idıben elhúzódott. A közel fél éves idıszak alatt a bizottság széles körben áttekintette az új törvényjavaslat fenntartható erdıgazdálkodást szolgáló célrendszerét, amely egyaránt szolgálja a klímaváltozás hatásainak mérséklését, a biológiai sokféleség védelmét, a fa, mint megújuló nyersanyag és energiaforrás biztosítását, a vidéki lakosság munka- és megélhetési feltételeinek javítását, a termıtalaj, a mezıgazdasági területek védelmét és az ivóvízbázisok védelmét, a lakosság testi-lelki felüdülését, az élet minıségének javítását. Az elıterjesztett javaslat új intézményeket és szabályozási megoldásokat alkalmazott. A bizottság megismerte a jövı nemzedékek országgyőlési biztosa és az Országos Környezetvédelmi Tanács, a magánerdı tulajdonosok és az erdészeti tudományos testületek véleményét. A véleményezık aggodalmukat fejezték ki abban a tekintetben, hogy a javasolt változtatások nem nyújtanak megfelelı garanciákat a környezet magas szintő védelme érdekében, sıt az eddigi védettségi szint csökkenhet. A bizottság a javaslatot általános vitára ajánlotta és a részletes vita során módosító javaslatokat nyújtott be, illetve támogatott. Az új erdıtörvényt végül is a 2009. évi XXXVII. törvény hirdette ki 2009. május 25-én. A plenáris ülés vitájában a bizottságot Kis Péter László (MSZP) képviselte.

A bizottság kihelyezett ülést tart a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségénél, téma a gazdasági válság hatása a hulladékgazdálkodásra (2009)

A fémek begyőjtése és kereskedelme A színes fémbıl készült berendezések, eszközök és képzımővészeti alkotások eltulajdonítása és rongálása a harmadik évezred elsı éveiben egyre nagyobb méreteket öltött. A közterületekrıl, középületekrıl és a közösségi infrastruktúrákról, magánterületekrıl lopott, rabolt színesfémet korlátozás nélkül vásárolták fel a hulladékokkal foglalkozó kereskedık. Ennek megakadályozására, korlátozására országgyőlési képviselık több alkalommal tettek kezdeményezı lépéseket, interpelláltak. Herényi Károly határozati javaslatot terjesztett elı (H/4136. szám), amelyet az Országgyőlés Gazdasági és informatikai bizottsága nem vett tárgysorozatba, ezt követıen dr. Nagy Gábor Tamás a BTK módosítását javasolta (T/4155. szám), amelyet az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság nem vett tárgysorozatba. Bár ezek a kezdeményezések nem hoztak eredményt, mégis ráébresztették a kormányt, hogy határozott cselekvésre van szükség. A kormány 2008. ıszén elıterjesztette az „egyes fémek begyőjtésével és értékesítésével összefüggı visszaélések visszaszorításáról” szóló törvényjavaslatát (T/6770. szám), amelyet az Országgyőlés mintegy fél éves alapos vitát követıen fogadott el. A Környezetvédelmi bizottság a javaslat általános vitára való bocsájtását egyhangúlag támogatta és dr. Orosz Sándort kérte fel elıadónak. A döntést a 2009. évi LXI. törvény hirdette ki, és 2010. január 1-jén lépett hatályba. A fémkereskedelmi szakma szabályozással kapcsolatos aggodalmairól már tájékoztatta a bizottságot, véleményük szerint a szabályozás a tolvajlás megfékezésére nem alkalmas, nem hatékony, viszont gazdaságilag ellehetetlenítheti a vállalkozásokat.

Kiotói Jegyzıkönyv hazai végrehajtása A bizottság a fenti jegyzıkönyv végrehajtása érdekében a kormány által elıterjesztett az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzıkönyve végrehajtási keretrendszerérıl szóló törvényjavaslatot megtárgyalt és annak általános vitára bocsájtását egyhangúlag támogatta. Az Országgyőlés rövid idı, mintegy két hónap alatt tárgyalta meg a javaslatot és az a 2007. évi LX. törvényben tette közzé. A törvény meghatározta a magyar állam által folytatott nemzetközi kibocsátás, (karbon) kereskedelemre vonatkozó részletes szabályokat és létrehozta az úgynevezett Zöld Beruházási Rendszert. Mindez alapfeltétele volt annak, hogy megkezdıdjön a CO2 kvótákkal kapcsolatos hazai gazdálkodás, a kiotói nemzeti vagyonnal való kereskedés második 2008-2012 közötti idıszaka. A bizottság a törvények végrehajtásának ellenırzése keretében 2008-tól kezdve nagy gondot fordított arra, hogy a CO2 kvótákkal történı gazdálkodás beinduljon, az eladások során befolyó bevételek megfelelı célra forduljanak, beinduljon a Zöld Beruházási Rendszer. A bizottság 2008-2009-ben beszámoltatta a KVVM-et a kiotói egységekkel való gazdálkodásról. A bizottság elnöke több alkalommal kéréssel fordult az ÁSZ elnökéhez, kérve, hogy a számvevıszék ellenırizze a vagyoni értékő joggal való gazdálkodást. Kérése végül is sikerrel járt, 2009-ben kedvezı választ kapott. Az Országgyőlés 2008. november 24-i ülésén Katona Kálmán „Új kultúra a széndioxid kereskedelemben?” címmel, interpellált. Az interpellációra válaszoló Szabó Imre miniszter válaszát az Országgyőlés nem fogadta el, megvizsgálásra kiadta a Környezetvédelmi bizottságnak. A bizottság jelentésében (I/6838/1. szám) javasolta, hogy a miniszter kiegészítı válaszát ismételten ne fogadja el az Országgyőlés, hanem erısítse meg korábbi elutasító döntését. A jelentést az 5. sz. melléklet tartalmazza.

Katona Kálmán, a bizottság elnöke nyeregben, hortobágyi csikósokkal körülvéve (2007)

A bizottság a környezetvédelmi és vízügyi miniszter kérésére 2010. április 6-án ülést tartott és tájékozódott a kiotói kvóták aktuális értékesítésérıl. A bizottság felkérte a minisztert, hogy a 2010. évi választásokat követıen a megalakuló új kormány hivatalba lépéséig ne történjen kiotói kvótaértékesítés. Jövı nemzedékek országgyőlési biztosa

A jövı nemzedékek országgyőlési biztosa intézményének létrehozását elsı ízben Dr. Szili Katalin és Hegyi Gyula országgyőlési képviselık (MSZP) kezdeményezték a 2001. április 5-i keltezéső önálló indítványban (T/4168. szám). Az indítványt a Környezetvédelmi bizottság egyhangú szavazással tárgysorozatba vette és általános vitára ajánlotta, majd Dr. Szili Katalin 2001. május 28-i levelében kérte az Országgyőlés elnökétıl, annak sürgıs tárgyalását. Erre azonban akkor az országgyőlési idıszak közeli befejezése miatt már nem volt lehetıség. Az indítvány plenáris ülésén történı vitájára azonban az idıszak befejezéséig nem került sor. A következı országgyőlési idıszakban (2002-2006) a képviselık ismételten elıterjesztették kezdeményezésüket (T/221. szám). Az indítványt a Környezetvédelmi bizottság 2002. június 10-i ülésén megtárgyalta, azt tárgysorozatba vette és általános vitára ajánlotta. A tárgyi országgyőlési idıszaktól új fordulatot vett az intézmény létrehozására irányuló kezdeményezés. Elızetes egyeztetéseket követıen az öt parlamenti párt frakciója megegyezett abban, hogy az állampolgári jogok országgyőlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. Törvény keretében azt kiegészítve hozza létre az intézményt. A javaslatot (T/4055. szám) végül is 2007. októberében Tóbiás József (MSZP), Dr. Répássy Róbert (Fidesz), Dr. Nagy Andor (KDNP), Katona Kálmán (MDF) és Dr. Bıhm András (SZDSZ) terjesztették elı és azt az Országgyőlés még abban az évben el is fogadta 27/A-27/H §-okkal egészítve ki a hatályos törvényt. Az Alkotmány 32/B § (4) bekezdése alapján Sólyom László a Magyar Köztársaság elnöke javaslatot tett a jövı nemzedékek országgyőlési biztosának személyére. A jelölteket a Környezetvédelmi bizottság meghallgatta, és kinevezésüket támogatta. Az Országgyőlés végül is csak a negyedik alkalommal választotta meg a jelölt személyt Dr. Fülöp Sándort 2008. május 26-án ombudsmanná. A bizottság a jelölteket az alábbi sorrendben hallgatta meg: Jelölés idıpontja irományszám 2007. december 4. H/4613. 2008. január 16. H/4805. 2008. március 14. H/5241. 2008. május 9. H/5750.

Bizottsági meghallgatás idıpontja 2007. december 11. 2008. február 5. 2008. április 1. A Házbizottság állásfoglalása szerint ismételt meghallgatása nem szükséges

Jelölt neve és foglalkozása Dr. Nagy Boldizsár egyetemi adjunktus Dr. Fülöp Sándor ügyvéd Bogdányiné dr. Mészáros Ágnes ügyvéd Dr. Fülöp Sándor ügyvéd

A bizottság és az ombudsman között intenzív kapcsolat alakult ki. Az ombudsman a bizottság üléseinek állandó meghívottja volt, munkatársai rendszeresen részt vettek a törvényjavaslatok vitáiban, és konkrét javaslatokat tettek azok módosítására. A biztos félévente rendszeresen beszámolt munkájáról. A törvények elıkészítésének folyamatába konzultációval, véleményezésekkel kapcsolódott be a biztos hivatala, amelyek közül kiemelkedett: - Az erdırıl, az erdı védelmérıl és az erdıgazdálkodásról szóló törvényjavaslattal kapcsolatos vélemény; - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényjavaslattal kapcsolatos állásfoglalás;

-

A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésérıl szóló törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslattal kapcsolatos állásfoglalás; A kiótói kvótaértékesítés bevételének felhasználásával kapcsolatos állásfoglalás.

A biztos 2008-2009. évi munkájáról beszámolót készített, amelyet 2010-ben terjesztett az Országgyőlés elé és J/11906. számon került regisztrálásra. Megtárgyalására már nem került sor, ez a következı országgyőlési idıszak feladata.

Munkában Dr. Fülöp Sándor a jövı nemzedékek országgyőlési biztosa, a háttérben Dr. Orosz Sándor (2008)

Fenntartható fejlıdés Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács A fenntartható fejlıdés mind alapvetı célkitőzés és értékrend az 1987-es Brundtland Jelentés, amelynek címe „Közös Jövınk” közzététele és az 1991. évi Riói Környezetvédelmi Konferencia óta része a közgondolkodásnak. A bizottság a korábbi idıszakokhoz hasonlóan, a tárgyi idıszakban is arra törekedett, hogy a fenntarthatóság eszméje központi szerepet kapjon a hazai gazdaságpolitikában és a szakpolitikában, beleértve a környezetpolitikát is. A bizottság ez irányú tevékenységébıl kiemelkedik a „Fenntartható fejlıdés: a XXI. század globális kihívása– A Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Stratégiából adódó további teendık” címmel rendezett környezetpolitikai fórum, amelyet 2007. november 15-én az Országház Felsıházi termében rendezett. A rendezvényen elhangzott elıadásokat és a fenntartható fejlıdés fontosabb, idıszerő dokumentumait a kiadványban adta közre, amely a bizottság internetes honlapján is tanulmányozható. A 100/2007. (XI. 14.) OGY határozat 5. pontjába foglaltak teljesítésére Dr. Szili Katalin Házelnök kezdeményezésére az öt parlamenti párt egyegy képviselıje kezdeményezte a Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács létrehozására vonatkozó szabályok kidolgozását országgyőlési határozattervezet (H/5499. szám) formájában. A bizottság egyhangúlag támogatta a kezdeményezést, amely 57/2008. (V. 22.) OGY határozatban öltött testet. Ezt követıen a tanács megalakult és megkezdte munkáját. A tanács mindenkori egyik társelnöke a Környezetvédelmi bizottság elnöke, kezdetben 2008-ban Katona Kálmán, majd ezt követıen az idıszak további részében Dr. Nagy Andor. A tanács összeállította és 2009. november 13-án elıterjesztette a Magyarország fenntarthatósági helyzetérıl és az abból adódó feladatokról szóló országgyőlési határozati javaslatot és az azt alátámasztó, azt kifejtı „Jövıkeresı, a Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács összefoglaló jelentése a magyar társadalomnak” címő dokumentumot, amelynek általános vitáját a bizottság egyhangúlag javasolta. A bizottság megállapította, hogy a javaslat módosításra szorul és ezért bizottsági módosító indítványt (H/5499/6. szám) terjesztett elı. Az Országgyőlés végül is 361 igen szavazattal, 2 tartózkodással az elıterjesztés bizottság általi módosított szövegét fogadta el. A társadalmi szervezetek követelésére és a törvényi

kötelezettségeket követıen a Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács kidolgozta az éghajlat védelmérıl szóló törvényjavaslat munkaanyagát. A fenti elıterjesztések plenáris vitáiban a bizottságot Dr. Orosz Sándor (MSZP) és Dr. Nagy Andor (KDNP) képviselte.

Világörökség törvény A bizottság a korábbi országgyőlési idıszakokban folytatott gyakorlatot követve a magyar helyszínek természet- és tájvédelmi jellegére tekintettel kiemelt figyelmet fordított az egyes világörökség helyszínek védelmére. A bizottság elnöke Katona Kálmán majd Dr. Nagy Andor ennek aktív kezdeményezı tagjai voltak a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságában. A bizottság 2007 folyamán megvitatta és véleményezte a világ kulturális és természeti örökségének védelmérıl szóló 1972. évi UNESCO Világörökség Egyezmény 2002-2006 közötti végrehajtásáról szóló jelentést (J/1932. szám). A bizottság 2007-ben állampolgári és civil bejelentések kapcsán, a helyszínen tájékozódott a Tokaj Történelmi Borvidék területén Szerencsen építésre tervezett 50 MW kapacitású szalmatüzeléső erımő, továbbá a Zempléni hegységben tervezett szivattyús energiatározós erımő környezeti hatásairól, és figyelemfelhívó megállapításait állásfoglalásban tette közzé. A konkrét probléma megvizsgálása mellett a bizottság levonta a tapasztalatokat a többi hazai helyszínre, objektumra vonatkozóan is. Ennek lényege az volt, hogy bár hazánk az UNESCO Világörökséggel kapcsolatos nemzetközi szerzıdést törvénybe iktatta, a védelem mőszaki, ökológiai és szervezési – tervezési és finanszírozási részletei nem tisztázottak. Szükségszerőnek ítélete a bizottság, hogy felkérje a kormányt, dolgozza ki és terjessze az Országgyőlés elé a világörökségrıl szóló törvényt. Az elıkészületekrıl a bizottság 20082009. folyamán tájékozódott, és a bizottság elnöke sürgette, ösztönözte a kulturális tárcát a törvény elıkészítésre. Végül is a törvényjavaslatot (T/11467. szám) a kulturális tárca vezetıje 2009. decemberében terjesztette elı. A késıi elıterjesztés következményeként az adott országgyőlési idıszakban annak megtárgyalására már nem volt lehetıség.

A szennyezett Rábát szemlélik a bizottság tagjai Nádor György vízügyi igazgató társaságában (2007)

Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Éghajlatvédelmi törvény A bizottság éghajlatvédelmi tevékenységét az elızı országgyőlési idıszakban a VAHAVA projekt keretében végzett munkája alapozta meg. A bizottság egyhangúlag támogatta az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzıkönyve végrehajtási

keretrendszerérıl szóló törvényjavaslat (T/2716. szám) általános vitára bocsájtását, amelyet végül is a 2007. évi LX. törvénybe foglalt az Országgyőlés. A törvény 3. §-a alapján készítette el a kormány a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló országgyőlési határozati javaslatot (H/4978. szám), amelyet a 29/2008. (III. 20.) OGY határozatba foglaltak. Az Országgyőlés legteljesebbkörő egyetértését mutatta, hogy a törvényjavaslat végszavazása során a jelenlévı képviselık mindegyike 309 személy igennel szavazott. A stratégia kitér a kiinduló alapelvekre, az elsıdleges célokra, a prioritásokra, az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos célokra és lehetıségekre, az alkalmazkodással kapcsolatos feladatokra, a végrehajtás költségeire és hasznára, a kormányzati és társadalmi feladatokra. A kibontakozott folyamatok további erısítését szolgálta az MSZP, Fidesz, KDNP, SZDSZ frakciók képviselıinek és Katona Kálmán független képviselınek a kezdeményezése, amely az éghajlatvédelemrıl szóló törvény (H/9812. szám) elkészítésére vonatkozott. A 60/2009. (VI. 24.) OGY határozat felkérte a Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanácsba delegált parlamenti frakciótagokat, hogy 2010. február 28-ig terjesszék az Országgyőlés elé az éghajlatvédelmi kerettörvényt. A Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanácsnak országgyőlési képviselı tagjai 2010. január 29én elıterjesztették az éghajlat védelmérıl szóló törvényjavaslatot (T/11716. szám), amelynek tárgysorozatba vételeit a bizottság javasolta és általános vitára alkalmasnak tartotta. Az Országgyőlés megkezdte a törvényjavaslat tárgyalását, az általános vitát lefolytatta, de végül is a benyújtott módosító javaslatokkal kapcsolatos eljárás lefolytatására már nem volt ideje. A fenti törvényjavaslatok, határozati javaslatok plenáris vitájában a bizottságot Katona Kálmán (független) és Dr. Orosz Sándor (MSZP) képviselte.

Bányászati törvény módosításai Cianidos aranybányászati technológia A tárgyi idıszak utolsó évében a bizottság három alkalommal behatóan tárgyalta a bányászatról szóló 1993. évi LXVIII. törvény módosításával kapcsolatos kezdeményezéseket. Az elsı esetben Magyarország termálvízkincsének védelme és energetikai célú felhasználásának elısegítése érdekében nyújtott be önálló indítványt (T/9952. szám) az Országgyőlés Gazdasági és informatikai bizottsága a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényhez, amelynek általános vitára való bocsájtását a bizottság nem támogatta. Ennek ellenére a módosítás a plenáris ülésen elfogadásra került és azt a 2010. évi IV. törvényben hirdették ki. Nem a bányászati, hanem a vízgazdálkodási törvény módosítását érintette Szirbik Imre (MSZP), Farkas Sándor (Fidesz), Bedı Tamás (MSZP) Dr. Balogh László (MSZP) indítványa, amelyben a termálvizek energetikai célú kitermelését követıen kötelezı visszasajtolás általános kötelezettségét szüntette volna meg az indítvány (T/9194. szám). A bizottság az indítványt általános vitára nem tartotta alkalmasnak. Mindezek ellenére az Országgyőlés a törvényt elfogadta, azt azonban a köztársasági elnök nem írta alá, megfontolásra visszaküldte az Országgyőlésnek. Ezt követıen azonban az Országgyőlés újra elfogadta az indítványt és az a 2009. évi XCIX. törvényben kihirdetésre került.

A harmadik esetben a bizottság négy tagja, Katona Kálmán, Dr. Nagy Andor, Dr. Orosz Sándor és Velkey Gábor, továbbá Dr. Ángyán József kezdeményezte a bányászati törvény kiegészítését azzal, hogy „a bányászati tevékenység során olyan technológiát alkalmazni, amely cián vagy cianid vegyület felhasználásával jár együtt tilos.” Az elıterjesztést a bizottság tagsága egyhangúlag javasolta általános vitára bocsájtani és elfogadni. Az Országgyőlés végül is kiemelkedı többséggel 356 igen és 1 nem szavazattal elfogadta és a 2009. évi CXL. törvényben megtiltotta ennek a bányászati technológiának az alkalmazását. A plenáris ülésen a téma bizottsági elıadója Dr. Józsa István (MSZP) volt.

A bizottság tagjainak egy csoportja az új Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen (2009)

Vízgazdálkodásról szóló törvény A bizottság megalakulását követıen célul tőzte ki a vízgazdálkodással kapcsolatos törvények megvitatását és a hatályos törvények végrehajtásának ellenırzését. A 2007. évi tavaszi munkatervében foglalta a víziközmővekrıl és a víziközmő szolgáltatásról szóló törvényjavaslat megtárgyalását. A kormány a törvényjavaslatra vonatkozóan több tervezetet készített, de végül is azt nem terjesztette az Országgyőlés elé. Mindezek mellett a bizottság folyamatosan foglalkozott a kérdéssel, kitüntetı figyelemmel a Miskolc város ivóvízellátását negatívan érintı folyamatokra, a Hernád és a Sajó menti települések árvízvédelmére, a Tisza menti térségeket érintıen a Vásárhelyi terv továbbfejlesztésére. A bizottság az idıszakban folyamatosan tudatosította a Duna-Tisza-közi Homokhátság vízhiányának negatív hatásait, a cselekvés sürgetı szükségét, egy aszály elleni országos stratégia kidolgozását, és magas szintő jóváhagyását. A tennivalók tudományos és civil megalapozásán, valamint a helyi gazdaság és társadalom érdeklıdésének felkeltésén kívül azonban mindez érdemi eredménnyel nem járt. Az idıszak második felében 2008. ıszén a vízitársulatokról szóló új törvényre nyújtott be javaslatot (T/6669. szám) Kuncze Gábor (SZDSZ), Herbály Imre (MSZP), Katona Kálmán (MDF) és Nógrádi László (KDNP). A bizottság az elıterjesztést nagy többséggel nem tartotta általános vitára alkalmasnak. Mindezek mellett az Országgyőlés annak plenáris vitáját megkezdte, ahol Balogh József (Fidesz) képviselte a bizottságot. Az elıterjesztést végül is a plenáris ülés kisebb módosításokkal elfogadta. Kihirdetésére a 2009. évi CXLIV. törvényben került sor.

2. Ellenırzı tevékenység

a) Meghallgatások A bizottság a Házszabály elıírásai alapján miniszterré történı kinevezése elıtt meghallgatta a környezetvédelmi és vízügyi miniszter-jelölteket. A tárgyi idıszakban erre négy alkalommal három személyt érintıen került sor. Az elızı kormányzati idıszakban a miniszteri posztot betöltı Persányi Miklós újra jelölését 2006. június 7-én, Dr. Fodor Gábor jelölését 2007. április 25-én, Szabó Imre jelölését 2008. április 29-én, másodízben 2009. április 15-én egyaránt támogatta a bizottság. A Házszabály elıírása szerint az országgyőlési bizottság, amely kinevezése elıtt miniszterjelöltet hallgatott meg, a kinevezett minisztert évente köteles meghallgatni. A minisztereket a bizottság a kormányátalakítások, illetve a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter személyében bekövetkezett változások miatt évente nem tudta meghallgatni, mivel amikorra letelt az egy év, változott a beszámoltatandó személy. Mindezek következtében csak Szabó Imre miniszter tudott munkájáról számot adni a bizottság számára 2009. december 8-án.

Persányi Miklós kinevezés elıtti meghallgatása a bizottság ülésén (2006)

A bizottság jogszabályi kötelezettség alapján több beszámolót, jelentést, tájékoztatót tárgyalt meg. Az elızı országgyőlési idıszakban meg nem tárgyalt beszámolók közül néhányat az Országgyőlés és a bizottság megtárgyalt, de voltak olyanok is, amelyek tárgyalása ebben az idıszakban sem zárult le. Ezek közül megemlítendıek az ÁPV Rt., illetve jogutódainak jelentései, illetve a Legfıbb Ügyészség jelentései. A bizottság ezeket az önálló indítványokat a maga részérıl elıkészítette plenáris tárgyalásra, de végül is az Országgyőlés azokat nem tőzte napirendjére. Az alábbi fontosabb témakörökben kezdte meg vagy végezte el a bizottság a jogszabályok által elıírt indítványok tárgyalását.
Az idıszak elsı három évében az Állami Számvevıszék által elıterjesztett beszámolókat a bizottság feladatkörébe tartozó ÁSZ véleményeket, jelentéseket, állásfoglalásokat, vizsgálati jelentéseket a bizottság megtárgyalta.
Évente megtárgyalta az állampolgári jogok országgyőlési biztosának és általános helyettesének tevékenységérıl szóló jelentéseket. Az idıszak elsı felében Dr. Lenkovics Barnabás országgyőlési biztos személyesen vállalta fel a harmadik generációs egészséges környezethez való jogok védelmét. Az idıszak második felében az Országgyőlés által létrehozott jövı nemzedékek országgyőlési biztosával, Dr. Fülöp Sándorral alakított ki a bizottság kapcsolatot. Dr. Fülöp Sándor a bizottság elıtt























félévente számot adott munkájáról. Ezen túlmenıen aktívan kapcsolódott be az idıszerő törvényalkotói munkába, illetve a bizottság törvények végrehajtását ellenırzı tevékenységébe. Az idıszakban egy alkalommal 2007-ben tájékozódott a Legfıbb Ügyészség tevékenységérıl. A legfıbb ügyész jelentéseinek plenáris ülésen történı megvitatására azonban nem került sor és ezért az ezt követı évek jelentéseit a bizottság nem tárgyalta. Az idıszakban több alkalommal tárgyalta a bizottság a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, illetve az Állami Privatizációs és Vagyonkezelı Zrt. jelentéseit, az ehhez kapcsolódó ÁSZ jelentéseket. Ezeknek a jelentéseknek azonban a plenáris ülésen történı tárgyalásár az idıszakban nem került sor. Évente megtárgyalta a bizottság az Országos Atomenergia Hivatal jelentéseit, amelyeket az atomenergia hazai alkalmazásának biztonsága szempontjából értékelt és tudomásul vett. Az idıszakban két alkalommal tárgyalta a bizottság a külügyminiszter jelentését Magyarország európai uniós tagságával összefüggésben, és az európai integráció helyzetérıl. Az idıszakban három alkalommal tárgyalta a bizottság a második Nemzeti Környezetvédelmi Program (2003-2008) végrehajtásáról szóló jelentéseket, és ezekhez elfogadó országgyőlési határozati javaslatokat terjesztett elı, amelyeket az Országgyőlés elfogadott. Évente megtárgyalta a bizottság az agrárgazdaság helyzetérıl szóló beszámolókat. Az idıszakban tárgyalta a bizottság a világ kulturális és természeti örökségének védelmérıl szóló 1972. évi UNESCO Világörökség Egyezmény 2002-2006. közötti magyarországi végrehajtásáról szóló jelentést. Az idıszakban egy alkalommal tárgyalta a bizottság az Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programja 2006. évi elırehaladásáról szóló jelentést, annak környezet-egészségügyi vonatkozásaira tekintettel.

A bizottság a törvények végrehajtását ellenırzı szerepkörében több mint 100 egyéb jelentést, tájékoztatót tárgyalt, amelyek közül az alábbiak érdemesek az említésre.
Horváth Lászlóné és Vojtilla László: A miskolci ivóvízszennyezés vizsgálatáról (2006. október 10.)
Dr. Németh Imre: Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013) tartalmáról, mőködésérıl, intézményrendszerérıl és finanszírozásáról (2007. április 17.)






Scott Frazier: A globális felmelegedés idıszerő kérdéseirıl (2007. május 21.) Bíró Gábor: A parlagfő ártalmatlanításáról (2007. október 9.) Dr. Füredi Károly: A honvédelmi tárca környezetvédelmi tevékenységérıl (2008. április 15.) Olajos Péter: A kvótaaukciókból származó bevételek felhasználásáról (2008. november 14.) Dr. Puky Miklós: A „2008: a Béka Éve” címő akciósorozatról (2008. december 9.)




Luzsi József: A magánerdı gazdálkodás helyzetérıl (2009. február 24.)




Dr. Kecskeméti Sándor: Az Észak-magyarországi Regionális Környezetügyi Tanács megalakulásáról és tevékenységérıl (2009. június 9.) Tóth Tiborné dr.: A Szigetközi Kerekasztal állásfoglalásáról (2009. október 20.) Dr. Faragó Tibor: A 2009. decemberi koppenhágai Klímacsúcs értekezletre történı felkészülésrıl, a magyar nemzeti küldöttség mandátumáról és a magyar kormány által képviselendı álláspontra vonatkozó javaslatokról (2009. december 8.) Hegyi Gyula: Az Európai Bizottság Duna Stratégiája elkészítésével kapcsolatos hazai feladatok végrehajtásának helyzetérıl, a stratégia környezetvédelmi, természetvédelmi és vízgazdálkodási alapvetéseirıl (2009. december 8.)








b) Albizottság, kerekasztalok, munkacsoportok Az Országgyőlés Házszabálya alapján kötelezıen megalakítandó albizottságot 2006. december 13-án hozta léte, a Környezetvédelmi bizottság hatáskörébe tartozó törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását figyelemmel kísérı albizottság néven. A bizottság tagsága elnöknek közmegegyezéssel Dr. Orosz Sándort (MSZP) választotta. Az albizottság megalakulását követıen egy ülést tartott 2007. május 9-én. Az elızı országgyőlési idıszakban megkezdett munkát követve a bizottság a tárgyi idıszakban is nagy figyelmet fordított a génkezelt növények szabadföldi termesztésével kapcsolatos európai és hazai folyamatok alakulására. A bizottság korábbi tagja, volt országgyőlési képviselı, Dr. Illés Zoltán, továbbá Dr. Ángyán József, a Mezıgazdasági bizottság tagja és Dr. Orosz Sándor bizottsági alelnök védnökségével már 2006. ıszén megalakult az úgynevezett GMO Kerekasztal, amely a tárgyi idıszak alatt a bizottság üléstermében rendszeresen, több mint 20 alkalommal ülésezett. A Kerekasztal mőködésének technikai, szervezési feladatait a Környezetvédelmi bizottság és a Mezıgazdasági bizottság titkárságának munkatársai látták el. A Kerekasztal szakmai tevékenységét Darvas Béla professzor az MTA Növényvédelmi Kutató Intézetének Ökotoxikológiai és Környezetanalitikai Osztálya részérıl szervezte, látta el. A kerekasztal egyik jelentıs állásfoglalását a 6/a. sz. melléklet tartalmazza. A megelızı országgyőlési idıszakban eseti bizottságot hozott létre az Országgyőlés az allergén gyomok elleni küzdelem koordinálására, segítésére. Tekintettel arra, hogy munkája nem folytatódott, a Környezetvédelmi bizottság keretei között dr. Orosz Sándor szervezésével, támogatásával indult meg az a munka, amely végül is oda vezetett, hogy a GMO Kerekasztal mintájára létrejött az Allergia-parlagfő Kerekasztal is. A kerekasztal 2008. január 18-i alakuló ülését követıen rendszeresen ülésezett, ülésein az allergén gyomok általi veszélyek és károk feltárásai, tudatosításán túlmenıen a védelem jogi, gazdasági, intézményi kérdéseivel, a finanszírozás feltételeinek megteremtésével, a tárcaközi tevékenység ellenırzésével foglalkozott. A kerekasztal mőködésének technikai, szervezési feltételeit a Környezetvédelmi bizottság munkatársai, a szakmai tevékenység tartalmi koordinálását Dr. Juhászné Halász Judit a

Parlagfőmentes Magyarországért Egyesület elnöke látta el. A kerekasztal tevékenységének figyelemreméltó eleme a 2008. április 17-i keltezéső javaslat, amelyet a 6/b. sz. melléklet tartalmaz.

Katona Kálmán allergia érzékenységét értékelik (2006)

c) Beadványok Az Országgyőlés elnöke a bizottság részére a tárgyi idıszakban hét beadványt adott át megvizsgálásra. Ezekkel kapcsolatban az alábbi intézkedések történtek:
Pintér József és Pintér Piroska a hulladékkezeléssel és az ehhez kapcsolódó jogszabályokkal szembeni védelmüket kérték és jogi segítségnyújtást igényeltek. Katona Kálmán elnök Dr. Lenkovics Barnabásnak az állampolgári jogok országgyőlési biztosának segítségét és közremőködését kérte.
Kerényi A. Ödön a Bıs-Nagymarosi Vízlépcsı megépítésének kérdésével kapcsolatos levelére reagálva a bizottság elnöke megbeszélést folytatott a bejelentıvel és válaszlevelet írt részére.
Bíró Péter az MTA Balatoni Limnológai Kutató Intézetének igazgatója az intézet mőködésérıl adott tájékoztatást és kérte meghallgatását. A bizottság elnöke a helyszínen látogatta meg az intézetet és tájékozódott az ott folyó munkáról.
A környezet- és természetvédelmi, társadalmi szervezetek a készülı új erdıtörvénnyel kapcsolatos véleményét a bizottság elnöke közreadta a tagok között és azt a törvényjavaslat tárgyalása során megvitatták.
Budapest, Rákoskeresztúr, Pestszentlırinc kerületeinek, továbbá Üllı, Ecser, Vecsés polgármesterei a Ferihegyi repülıtér térségének környezetvédelmi problémáinak megoldásához kértek segítséget. A bizottság önálló napirend keretében tájékozódott a kialakult helyzetrıl, meghallgatta a bejelentıket, a repülıteret üzemeltetı és használó társaságokat, továbbá a közlekedésért felelı minisztert. A bizottság javaslatokat tett a helyzet jobbítására.
Dr. Bándi Kund az Összmagyar Testület nevében a Tokaji Történelmi Borvidék védelme érdekében emelt szót. A levélre a bizottság elnöke válaszolt és az UNESCO Világörökség védelme érdekében folyamatos akciókat kezdeményezett.
A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Vállalkozók Országos Szövetsége ellenzı állásfoglalást tett közzé az éghajlatvédelmi törvénnyel kapcsolatban. Az állásfoglalást a bizottság elnöke a tagok

részére közreadta. A javaslat megtárgyalására az Országgyőlés plenáris ülésén nem került sor. A bizottsághoz közvetlenül érkezett számos beadvány esetében az elnök saját hatáskörben megtette az intézkedéseket, illetve egyes esetekben továbbította azokat a kormány illetékes minisztereihez. Ezek közül az alábbiak emelhetık ki:
Onga község polgármesterének bejelentése a Hernád menti települések árvizek általi veszélyeztetettségérıl.
Egyed István a Magyar Solymász Egyesület bejelentése a madártartás szabályozásával kapcsolatban.
Schreiber László, Széchey Béla József, Krasznai Antal, Kálló Vettin Sándor és mások a Ferihegyi repülıtér zajszennyezésével kapcsolatos bejelentésére a bizottság tájékoztatást kért a felelıs kormányzati szervtıl.
A Magyar Víziközmő Szövetség a vízmő szolgáltatásairól szóló törvény megalkotását kezdeményezte, a bizottság elnöke megbeszélést folytatott a szövetség vezetıivel, szakértıi vizsgálatot indított.
A Budapest XII. ker. Önkormányzata, továbbá Dr. Jószayné Párkány Ildikó jogszabály módosítást, illetve törvény alkotását kezdeményezte a fák fokozott védelme érdekében.
A Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás elnöke javaslatot tett és állásfoglalást készít az illegális hulladéklerakás megakadályozása érdekében teendı intézkedésekre.











Kulcsárné Rozgonyi Mária több alkalommal rendszeres tájékoztatást adott a Szerencsi Szalmatüzeléső Erımővel kapcsolatos lakossági ellenzı véleményekrıl. A bizottság a kérdést a helyszínen vizsgálta és állásfoglalást tett közzé. A Budapesti Városszépítı és Védı Egyesület a Népliget védett természeti öröksége megóvása érdekében tett javaslatokat. A levélre a bizottság elnöke támogatólag válaszolt. Frank Dénes a DRV Zrt. mőködésével kapcsolatban panaszbejelentést tett. A bizottság elnöke vizsgálatra kérte fel a vízügyi szakállamtitkárt, illetve tájékoztatta a jövı nemzedékek országgyőlési biztosát. Dóka Erzsébet a kútfúró szakma nevében felhívta a figyelmet a munkavédelmi oktatás szükségességére. A bizottság elnöke a levélben foglaltak megvizsgálását ajánlotta az illetékes kormányzati szerveknek.

A beadványok közül kiemelt figyelmet érdemelt a Németországból illegálisan hazánkba szállított kommunális hulladék ügye. Kiskunmajsáról érkezett állampolgári bejelentés alapján a magyar és nemzetközi média adott hírt arról, hogy a Duna-Tisza közén Kunbaja térségében illegálisan lerakott háztartási hulladékok szennyezik a környezetet. A felméréseket követıen megállapították, hogy különbözı helyszíneken összesen mintegy 4700-5000 tonna németországi eredetre utaló kommunális hulladékot tároltak engedélyek és szakszerő elhelyezés és kezelés nélkül. Értesülve errıl a bizottság, Katona Kálmán elnök azonnal tájékozódott és a Hulladékhasznosítók Országos Egyesületének vezetıitıl és a Környezetvédelmi Fıhatóságtól kért tájékoztatást, és tervezte, hogy a bizottság a 2007. évi tavaszi ülésszakon napirendre tőzi a helyzet megvizsgálását, különös tekintettel az európai uniós és hazai törvények betartására. Idıközben Oláh Lajos és társai, a bizottság tagjai rendkívüli ülés megtartására tettek javaslatot, amelyre 2007. január 25-én került sor. Az

ülésen Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter tájékoztatást adott az engedély nélkül Magyarországra szállított és itt tárolt hulladék okozta károkról és a jövıben hasonló esetek elkerülése érdekében tett kormányzati intézkedésekrıl. A bizottság elnöke az ügy tanulságainak levonására kérte fel a környezetvédelmi, a rendészeti és az önkormányzati ügyekért felelıs minisztereket és megköszönte a Legfıbb Ügyészség, az Országos Rendırfıkapitányság és a Külügyminisztérium figyelmét. A német hulladék magyarországi beszállításával kapcsolatos ügyben ezt követıen büntetıeljárás indult. A késıbb felderített teljes hulladékmennyiség Németországba történı visszaszállításával kapcsolatban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tárgyalásokat kezdett a Német Szövetségi, és az érdekelt tartományi kormányokkal, elsısorban a Bajor Szabadállam környezetvédelmi hatóságaival. Két év telt el és a nyilvánosság erejének, a bizottság felhívásának, a bőnüldözı szervek munkájának eredményeképpen az alábbiak szerint rendezıdött az ügy: - A magyar környezetvédelmi kormányzat munkájának eredményeképpen az illegálisan Németországból Magyarországra szállított hulladékot – majdnem teljes egészében – a német fél saját költségén visszaszállította Németországba. - A magyar környezetvédelmi kormányzat és a hatóságok az eseményeket követıen fokozottabb figyelmet fordítottak a hasonló események megelızésére, fokozták ellenırzési tevékenységüket. - Az igazságszolgáltatási eljárás lezárult, megállapították a bőncselekmény fennállását és elmarasztaló bírósági ítélet született.

d) El nem fogadott interpelláció megvizsgálása A bizottságot a tárgyi országgyőlési idıszakban az Országgyőlés elnöke egy darab el nem fogadott interpelláció megvizsgálására kérte fel. Katona Kálmán „Új kultúra a Széndioxid kereskedelemben?” címmel interpellálta Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt. Az interpellációra Szabó Imre szakminiszter válaszolt az Országgyőlés 2008. november 24-i ülésén. A miniszter válaszát az Országgyőlés nem fogadta el és a Házelnök vizsgálatra és jelentés készítésére kérte fel a bizottságot. A bizottság a vizsgálatot lefolytatta és javaslatokat fogalmazott meg, de a miniszter írásos kiegészítı válaszát és a szóban elıadottakat sem fogadta el. Javasolta, hogy az Országgyőlés erısítse meg korábbi elutasító döntését. Az interpellációt (I/6838. szám) és a bizottság jelentését (I/6838/1. szám) a 7. számú mellékelt tartalmazza. A bizottság jelentését az Országgyőlés végül is 2009. június 29-én tárgyalta és azt elvetette.

3. EU munkaanyagok véleményezése A bizottság feladatait e tekintetben az Országgyőlés és a Kormány európai uniós ügyekben történı együttmőködésérıl szóló 2004. évi LIII. Törvény határozza meg. Az európai uniós dokumentumok nyilvántartásáról és az ehhez való hozzáférésrıl az együttmőködés részleteirıl a Házszabály módosításával kapcsolatos 47/2004. (V. 18.) OGY határozat rendelkezik. A bizottság Magyarország teljes jogú európai uniós tagságát követıen folyamatosan figyelemmel kísérte az európai intézményekben folyó környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi jogalkotási tevékenységet. A nagyszámú jogszabály-javaslat közül rendszeresen kiválasztotta az érdeklıdésre számot tartóakat és ezeket – az idıszakban mintegy 30-40 témát

– a rendszeresen elkészített munkaprogramjaiban szerepeltette. A bizottság kezdeményezıleg lépett fel az Európai ügyek állandó bizottsága felé, kérve azt, hogy az egyeztetési és együttmőködési eljárásokban kifejthesse véleményét. Az idıszakban az Országgyőlés elnökétıl, valamint az Európai ügyek bizottságától 14 uniós jogszabály tervezet esetében kérte a bizottság azt, hogy kifejthesse véleményét. Ezeket a tervezeteket, azok azonosító jelének közlésével, továbbá a bizottsági tárgyalások idıpontjának megjelölésével az alábbi felsorolás tartalmazza (cím, azonosító jel, bizottsági tárgyalás idıpontja):
Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a felszín alatti vizek szennyezés elleni védelmérıl – COM (2003) 550; (2005. június 15., 2006. október 1.))
Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a vegyi anyagok nyilvántartásáról, értékelésérıl, engedélyezésérıl és korlátozásáról (REACH) – COM (2003) 644-1; (2005. szeptember 13.)
Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a hulladékokról – COM (2005) 667; (2007. május 30.)






















Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a talajvédelem keretinek meghatározásáról, valamint a 2004/35/EK irányelve módosításáról – COM (2006) 232; (2007. november 27.) Az Európai Parlament és a Tanács rendelettervezete a növényvédı szerek forgalomba hozataláról – COM (2006) 388; (2008. április 8., április 29., május 6.) Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének a légi közlekedésre történı kiterjesztése céljából történı módosításáról – COM (2006) 818; (2007. november 20.) Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a környezet büntetıjog általi védelmérıl – COM (2007) 51; (2007. május 15., 2008. március 11.) A Tanács irányelve a 2003/96/EK irányelvnek a kereskedelmi célú üzemanyagként használt gázolja adóztatása különös rendelkezéseinek kiigazítása, valamint az ólommentes benzin és az üzemanyagként használt gázolja adóztatásának koordinálása tekintetében történı módosításáról – COM (2007) 52; (2007. november 20.) Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az új személygépkocsikra vonatkozó kibocsátási követelményeknek a könnyő haszongépjármővek szén-dioxidkibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi integrált megközelítés keretében történı meghatározásáról – COM (2007) 856; (2008. április 8., május 21.) Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történı módosításáról – COM (2008) 16; (2008. szeptember 30., október 7.) Az Európai Parlament és a Tanács határozata az üvegházhatást okozó gázkibocsátásnak a 2020-ig terjedı idıszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelı szintre történı csökkentésére irányuló tagállami törekvésekrıl – COM (2008) 17; (2008. szeptember 30., október 7.) Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK és a 2006/12/EK irányelv és az 1013/2006/EK rendelet módosításáról – COM (2008) 18; (2008. szeptember 30., október 7.)




Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a megújuló forrásokból elıállított energia támogatásáról – COM (2008) 19; (2008. szeptember 30., október 7.)




Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erıforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetıvel történı jelölésérıl (átdolgozás) – COM (2008) 778; (2009. április 28., május 26.) Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a gumiabroncsok üzemanyaghatékonyság és más lényeges paraméterek tekintetében történı címkézésérıl – COM (2008) 779; (2009. április 28., május 26.) Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az épületek energiateljesítményérıl (átdolgozás) – COM 2008) 780; (2009. április 28., május 26.)







Az elsı két tervezet tárgyalása az elızı országgyőlési idıszakban kezdıdött meg, de az egyeztetési eljárás lezárása már a tárgyi idıszakban történt. A bizottságnak az európai uniós rendeletekkel, irányelvekkel kapcsolatos véleményezési feladatai ebben az idıszakban nagyságrendekkel emelkedtek meg. Az elızı országgyőlési idıszakban összesen 3 esetben fejtette ki a bizottság a véleményét, míg a tárgyi idıszakban 14 esetben. A bizottság többlépcsıs tárgyalási módszertant alakított ki, elsı lépésként arra törekedett, hogy a tagok megismerjék a rendelet tervezetek elıéletét, tartalmát és célját, majd azt összevetette a hazai gyakorlattal, ezt követıen második lépésként fogalmazza meg a véleményét, javaslatait. A véleményeket a 8. számú melléklet tartalmazza. A Házszabálynak megfelelıen a véleményeket a bizottság az Európai ügyek bizottságának küldte meg, de azt ezen kívül a környezetvédelemért felelıs miniszterek, az Európai Parlament szakbizottságában tagként szolgáló magyar képviselıknek, Hegyi Gyulának és Olajos Péternek, továbbá az esetenként érintett civil szervezeteknek is rendelkezésére bocsájtotta. Folyamatos kapcsolatot alakított ki a bizottság az Európai Parlament két képviselıjével, akiket rendszeresen meghívott a bizottság ülésére, esetenként felkérte ıket, hogy személyesen fejtsék ki véleményüket a bizottságban, vagy hallgassák meg a bizottság vitáját. A két említett képviselı aktív tevékenységet fejtett ki a bizottság munkájának eredményességét segítendı, a Szentgotthárd környéki környezeti helyzet javításában, az EU klíma és energiacsomagja hazai bevezetése lehetıségeinek és feltételeinek felvázolásában, a CO2 kvótával való célszerő gazdálkodás gyakorlatának megvilágításában, valamint a víz keretirányelv végrehajtásával kapcsolatos tennivalók meghatározása területén. A bizottság az idıszakban egy alkalommal napirendre tőzte és megvitatta a külügyminiszter elıterjesztését a Magyar Köztársaság európai uniós tagságával összefüggı kérdésekrıl és az európai integráció helyzetérıl. A bizottság által megfogalmazott vélemények kormány általi figyelembevételérıl az idıszakban csak néhány esetben kapott a bizottság visszajelzést. Néhány esetben a bizottság kezdeményezte, hogy a magyar kormány ellen indított kötelességszegési eljárásról önálló napirend keretében kapjon a bizottság tájékoztatást. Egyes esetekben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vezetése elzárkózott a kért információk megadásától, az Európai Bizottság ügykezelésére vonatkozó szabályaira hivatkozva.

A bizottság tagjai a Paksi Atomerımő reaktorcsarnokát szemlélik Kovács József vezérigazgató kíséretében (2007)

4. Kihelyezett ülések, helyszíni szemlék A bizottság 7 kihelyezett ülést tartott és ülésein az alábbi témákat tárgyalta: Helyszín és idıpont 1. Paks 2006. november 8. 2. Szentgotthárd 2007. június 19.

3. Budapest 2007. november 28.

4. Szerencs 2008. május 28-29.

5. Kecskemét 2008. június 4.

Az ülés témája Tájékozódás a Paksi Atomerımő Zrt-nél az 1-4 blokkok üzemidı meghosszabbításának, környezeti engedélyezésérıl, a 2. blokk helyreállításáról. Tájékozódás Szentgotthárd és térsége környezetminıségének védelme érdekében megtett kormányzati intézkedésekrıl; Az Osztrák Nemzetgyőlés alelnökével folytatott tárgyalások eredményének helyi megismertetése; Tájékoztatás a témában elıterjesztett országgyőlési határozatról. A Környezetvédelmi és vízügyi Minisztériumban tájékozódás az UNESCO világörökség kitüntetı címmel rendelkezı épített környezet, természeti környezet, tájörökség és kultúrtáj védelmével kapcsolatos szabályozási és finanszírozási kötelezettségekrıl, a Tokaj-hegyaljai Borvidék Világörökség helyszín példáján Tájékozódás és helyszíni szemle Borsod-Abaúj-Zemplén megyében; A Tokaj Történelmi Borvidék UNESCO Világörökség védelmével kapcsolatos idıszerő feladatokról; áa NATURA 2000 program megyei végrehajtásával kapcsolatos sajátosságok megismerése; A szerencsi energetikai fejlesztési elképzelések és a Kányahegyi katonai torony helyszínének meglátogatása; A helyi közösségek véleményének megismerése, meghallgatása a tervezett Szerencsi erımő, a Bodrogköz vízgazdálkodása és a Kánya-hegyi katonai létesítmény esetében. Tájékozódás a Kiskunsági Nemzeti Park tevékenységérıl; A NATURA 2000 programmal kapcsolatos térségi sajátosságok; A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia homokhátságra

6. Budapest 2009. február 17.

7. Budapest 2009. október 24.

vonatkozó helyi tennivalóinak megismerése. A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége tevékenységének megismerése, találkozó a szövetség vezetıivel; A gazdasági válság negatív hatásai a hulladékgazdálkodásra, az ennek oldására vonatkozó elképzelések megfogalmazása. A Budapesti Központi Szennyvíztisztító telep és kapcsolódó létesítményeinek próbaüzeme közbeni megtekintése, a beruházás környezetvédelmi jelentıségének társadalmigazdasági hatásainak megismerése.

A Dél-pesti Szennyvíz Átemelı Gépházában tájékoztatást hallgatnak a bizottság tagjai a Duna vízminıségének javításáról (2009)

A kihelyezett üléseken túlmenıen a bizottság 2006-2009. közötti elnökének Katona Kálmánnak elhatározása alapján látogatásokra, helyszíni szemlékre került sor egy meghatározott ütemterv szerint. Elnöksége idején látogatást tett az Aggteleki, a Hortobágyi, a Kırös-Maros, a Balatonfelvidéki, Kiskunsági és Duna-Dráva Nemzeti Parkok igazgatóságain és a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıségen, ahol tárgyalásokat folytatott az intézmények vezetıivel. Az elnök folyamatos kapcsolatot alakított ki a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fıfelügyelıség vezetésével, ahová több alkalommal el is látogatott. Katona Kálmán vidéki szakmapolitikai szemléi közül kiemelhetıek az alábbi látogatások: - Miskolcon a város ivóvízellátásának biztonságáról tájékozódott, és a megoldási lehetıségekrıl konzultált; - Szerencsen a szalmatüzeléső erımő környezeti hatásait térképezte fel; - Szentgotthárdon több alkalommal szemlélte a Rába és a Lapincs folyók környezeti állapotát; - A Szigetközben szemlélte a Duna és mellékágai ökológiai állapotát, továbbá az illegális hulladéklerakókat;

-

D.

Balatonfőzfın megismerte kármentesítést.

a

Nitrokémia

Ipartelepeken

lezárult

környezeti

Nemzetközi kapcsolatok

A bizottság törekedett a korábbi idıszakokban kialakított nemzetközi kapcsolatok megırzésére, elsısorban a szomszédos országok törvényhozásainak szakmailag illetékes bizottságaival. Az Európai Parlament Környezetvédelmi, környezet-egészségügyi és élelmiszerbiztonsági bizottságának magyar tagjaival és egyes témafelelıseivel folyamatos kapcsolatot alakított ki a bizottság. Továbbfejlıdött a nemzetközi szervezetekkel való együttmőködés. A Gazdasági Együttmőködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) második alkalommal készítette el és 2008-ban adta közre újabb környezetpolitikai teljesítményértékelését Magyarországról. Ezen túlmenıen, szívesen fogadta a bizottság a nem európai országok delegációit, a társbizottságok magas szintő küldöttségeit, a Kínai Népköztársaság Népi Győlése, illetve a Koreai Köztársaság Nemzetgyőlése részérıl. A két- és többoldalú nemzetközi tevékenység az alábbiakban foglalható össze.

1. Kétoldalú kapcsolatok Az európai országok törvényhozásának szakmailag illetékes bizottságai közül a tárgyi idıszakban a bizottság kapcsolatba került a Román köztársaság Képviselıháza Közigazgatási, területi tervezési és környezetvédelmi bizottságával, a Svéd Törvényhozás Környezetvédelmi bizottságával, a Koszovói Törvényhozás Mezıgazdasági, erdészeti, vidékfejlesztési és környezetvédelmi bizottságával, a Szlovák Nemzeti Tanács Mezıgazdasági, környezet és természetvédelmi bizottságával, a Finn Köztársaság Törvényhozása Környezetvédelmi bizottságával, a Bajor Tartományi Győlés Környezetvédelmi bizottságával, az Osztrák Köztársaság Nemzetgyőlésének delegációjával, továbbá az Ukrán Köztársaság Krími Autonóm Köztársaság Törvényhozása Földmővelésügyi és környezetvédelmi bizottságával.

A bizottság tisztségviselıi Dr. Éva Glawischnig-Piesczek asszonnyal az Osztrák Nemzetgyőlés alelnökével a szentgotthárdi környezetszennyezésrıl tárgyaltak (2007)

A legintenzívebb kétoldalú együttmőködés a tárgyi idıszakban a Román Köztársaság szakbizottságával alakult ki. A bizottság fogadta a Román Szenátus küldöttségét, többek

között Fekete Szabó András Leventét a Közigazgatási, területi tervezési és környezetvédelmi bizottság tagját, akivel a két országot kölcsönösen érintı környezetvédelmi problémákról a globális éghajlatváltozás kérdésérıl cserélt eszmét. Kölcsönös egyetértés volt a két bizottság közötti együttmőködés szükségességérıl. Nem telt el a látogatás óta fél év és a román bizottság delegációja Relu Fenechiu elnök vezetésével 2007. június 20-22. között eredményes tárgyalásokon vett részt Budapesten, Debrecenben és látogatást tett a Hortobágyi Nemzeti Parkban. A tárgyalások napirendjén súlypontosan az energiagazdálkodás és energiahatékonyság, a genetikailag módosított növénytermesztés, a Tisza és mellékfolyóinak vízgazdálkodása, az allergén növények elleni közös küzdelem, az éghajlatváltozás hatásai szerepeltek. Kölcsönös eszmecserét folytattak az európai és nemzeti jogalkotás összefüggéseirıl, és a bizottságokra háruló ez irányú feladatokról. A találkozást követıen négy hónap múlva és a román fél viszontlátogatásra hívta meg a bizottságot, amelyre 2007. október 24-26. között került sor a Hunyad megyei Algyógyon. A tárgyalások során napirendre került az Erdélyi Érc hegységben található arany és ezüstlelıhelyek készleteinek kitermelése, az éghajlatváltozás és a nemzeti parkok együttmőködése. A következı évben Katona Kálmán elnök meghívására Relu Fenechiu elnök részt vett a 2008. november 15-én rendezett Környezetpolitikai Fórumon, ahol emlékezetes nyilatkozatot tett, bocsánatot kért a Nagybányai cianidszennyezés okozta károk tragikus következményeiért, a Szamost, a Tiszát és térséget ért károkozásért. A folyamatos kapcsolattartás eredményeként 2009. június 23-25-én újabb találkozóra került sor Budapesten, Pakson és a Balatonfelvidéki Nemzeti Parkban. Az újjáalakult román bizottság küldöttségét Mircea Dusa alelnök vezette. A látogatás során a román fél tájékoztatást adott a verespataki bányászati tevékenységgel kapcsolatos álláspontokról, a magyar fél lehetıséget biztosított egy látogatásra a Paksi Atomerımőben, továbbá az Országos Atomenergia Hivatalban. A bizottság delegációjának romániai látogatása alkalmával készített utibeszámolót a 9. sz. melléklet tartalmazza.

A bizottság tagjai vízre szállás elıtt a Maros aradi szakaszán (2007)

2. Nemzetközi szervezetek Az OECD elsı alkalommal 2000-ben adta közre jelentését Magyarország környezetpolitikai teljesítményérıl, és a tárgyi idıszakban készítette el második jelentését, amelyet 2008-ban adott közre. A vizsgálatok lezárását megelızıen az OECD szakértıi csoportja konzultációra, Magyarországra érkezett és 2007. május 22-én találkozott és eszmecserét folytatott a bizottság elnökével és néhány tagjával. A végleges jelentés magyar és angol nyelven könyv formájában a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kiadásában jelent meg és annak egy példányát a bizottság tagjai kézhez kapták. A jelentés összefoglalóan megállapította, hogy 1998. óta az

ország környezeti fejlıdése megszilárdult és megvalósult az EU környezeti joganyagával a jogharmonizáció. Megállapította továbbá, hogy az egészségügyi problémák továbbra is fennállnak és ezért a környezetszennyezés csökkentése, az energia- és erıforrás-intenzitás javítása szükséges. A szakértıi csoport 46 konkrét ajánlást fogalmazott meg a magyar környezetpolitika számára. A bizottság az elmúlt idıszak során folyamatosan figyelemmel kísérte a Víz Világfórum munkáját, de korábban ezeken a fórumokon nem képviseltette magát. A tárgyi idıszakban elsı ízben vett részt a bizottság delegációja, Katona Kálmán és Dr. Nagy Andor révén a 2009. március második felében Isztanbulban rendezett konferencián. A nemzeti küldöttség tagjaként a konferencia politikai fórumain országgyőlési képviselıkkel, a kormányok képviselıivel és helyi önkormányzati vezetıkkel találkoztak és felszólaltak a nyilvános parlamenti fórumon. A bizottság képviseletében a magyar nemzeti delegáció tagjaként Dr. Nagy Andor elnök részt vett az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény részes feleinek 15. 2009. december 7-8 között Koppenhágában tartott ülésének politikai vonatkozású szakmapolitikai kérdésekkel foglalkozó ülésén. A bizottság folyamatosan figyelemmel kísérte az ENSZ szakosított szerveinek (UNEP, UNESCO, UNIDÓ) keretében folytatott környezetpolitikai tevékenységet és rendszeresen informálódott kiadványaiból, hírleveleibıl és internetes honlapjukról.

3. Az Európai Unió A bizottság a tárgyi országgyőlési idıszakban az EU tagsággal járó kötelezettségbıl és lehetıségbıl következıen a feladatkörébe tartozó kormány által elıterjesztett beszámolót, törvényjavaslatot idıben és rendben megtárgyalta. Az európai uniós jogalkotás keretében igen nagyszámú egyeztetési együttdöntési eljárásba kapcsolódott be. Folyamatosan figyelemmel kísérte a munkaanyagokat és az európai intézmény munkatervét és kezdeményezte, hogy az Országgyőlés elnöke jelölje ki a bizottságot véleményezésre. A bizottság több esetben tájékoztatást kért a környezetvédelmi és vízügyi minisztertıl a magyar kormány ellen indított kötelezettségszegési eljárások hátterérıl és okairól. Ezekre a kérdésekre többnyire szóbeli és általánosságokat tartalmazó választ kapott. Ennek részleteirıl az anyag egy korábbi fejezete ad számot. A bizottság képviseletében Dr. Nagy Andor rendszeresen részt vett az európai környezetpolitikai kérdésekkel foglalkozó konferenciákon, az Európai Parlament egyes szakbizottságai által szervezett konferenciákon, illetve az európai Tanács soros elnökségét betöltı országok törvényhozása környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó bizottságai által szervezett találkozókon, eszmecseréken, melyek közül az alábbiak emelkednek ki: - A szlovén elnökség idején az EU tagországok környezetvédelmi és energiaügyekkel foglalkozó bizottságai képviselıinek ljubljanai találkozója az EU klíma és energiacsomagja témájában. - A svéd elnökség idején az EU tagországok környezetvédelmi és agrárkérdésekkel foglalkozó bizottságai képviselıinek stockholmi találkozója a globális éghajlatváltozás és az erdıgazdálkodás (erdıírtások) kérdésirıl. Az európai országok törvényhozásaiban mőködı fenntartható fejlıdéssel foglalkozó testületek dubrovniki nemzetközi tanácskozásán 2009. október 23-25. között Dr. Nagy Andor a

bizottság elnöke vezette a Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács társelnökeként a magyar delegációt.