Az orr- és az orrmelléküregek funkcionális anatómiája
1
NASUS Radix nasi Dorsum nasi Apex nasi Cavitas nasi Nares Choanae Septum nasi Vestibulum nasi Limen nasi SINUS MAXILLARIS SINUS SPHENOIDALIS SINUS FRONTALIS CELLULAE ETHMOIDALES 2
3
Az emberi orrüreg relatív méretei kisebbek, mint a ragadozó állatokban; utóbbiakban azonban az orrkagylók száma sokkal több: maxilloturbinale, nasoturbinale, ethmoturbinalék (ezek száma 10-15 is lehet).
HOMO
URSUS 4
Az orrüreg csontjai: 1. Os nasale (N) 2. Maxilla (M) 3. Os palatinum (P) 4. Os ethmoidale (E) 5. Concha nasalis inferior (IC) 6. Os sphenoidale (MPt) 7. Os lacrimale (L) 8. Os frontale 9. Vomer (V) 5
Az orr és az orrüreg porcai: cartilago alaris major, cartilagines alares minores, cartilagines sesamoideae, cartilagines basales, cartilago septi nasi (processus posterior seu vomeroethmoidalis), cartilago nasi lateralis (ha van: cartilago vomeronasalis).
6
A fossa cranii anterior és az orrüreg topográfiai viszonyai („blood-nose barrier”)
7
Septum nasi antómiája: pars membranacea (18), pars cartilaginea (6), pars ossea (5,7), area olfactoria (9), locus Kiesselbachi (kék kör). A 2. ábrán a bulbus olfactorius (8) és a fila olfactoria (1) látszanak. 1.
2.
8
Az orrüreg oldalsó fala: elülső rostasejtek (4,3), concha nasalis media (10), concha nasalis inferior (8), ganglion pterygopalatinum (17) és nervus palatinus major feltárva (6). 20: vestibulum nasi; 5: sinus frontalis; 12: lamina cribrosa szaglóideg rostokkal.
9
Az orrüreg oldalsó fala: vestibulum nasi, concha nasalis inferior (8-ductus nasolacrimalis), meatus nasi medius (hiatus semilunaris-15, bulla ethmoidalis-5), concha nasalis superior, recessus sphenoethmoidalis (16), sinus sphenoidalis (17). Vékony nyíl: ductus nasolacrimalis nyílása. 11: epipharynx
10
Az orrüreg oldalsó fala a septum felől: concha nasalis inferior (9), concha nasalis media (19), concha nasalis superior (36), concha nasalis suprema (37). 22: septum nasi
11
Paranasalis üregek: 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Sinus frontalis (5) Sinus sphenoidalis Sinus maxillaris (11) Cellulae ethmoidales anteriores Cellulae ethmoidales mediae Cellulae ethmoidales posteriores
12
Sinus sphenoidalis, sinus frontalis, cellulae ethmoidales, recessus sphenoethmoidalis (rövid nyíl: hiatus semilunaris; hosszú nyíl: infundibulum)
13
A paranasalis üregek postnatalis fejlődése Újszülött koponyán: Sinus maxillaris 1-2 cellulae ethmoidales
14
A n. trigeminus szerepe az orrüreg innervációjában Parasympathicus beidegzés a nyálkahártya számára: nucleus salivatorius sup. nervus facialis nervus petrosus major ganglion pterygopalatinum nervus palatinus major, rami nasales, nervus nasopalatinus Sympathicus beidegzés a ganglion cervicale superiusból ered, a plexus caroticuson át, a nervus petrosus profundus (nervus canalis pterygoidei) révén csatlakozik a ganglion pterygopalatinumhoz és onnan a fenti idegekkel éri el a nyálkahártyát. Érző beidegzés: a ganglion trigeminale primer szenzoros neuronjai nucl. tractus spinalis nervi trigemini 15
A szaglóhám kiterjedése a septumon, a felső, hátsó- és oldalsó falon. Szaglóhám: primer érzékhámsejtek (saját axonjuk van), támasztósejtek és basalis sejtek. Az érzékhámsejtek folytonosan újraképződnek a basalis sejtekből. A nyálkahártyában: axonkötegek, amelyeket glia vesz körül, Bowman-féle mirigyek. A szaglónyálkahártyát a n. trigeminus ágai is beidegzik vékony, C-típusú rostokkal.
16
A Jacobson-féle (vomeronasalis) szerv • Az orrsövény alsó részében lévő érzékszerv (chemoreceptor), amely primer érzékhámot tartalmaz, idege a bulbus olfactoriusba halad. Tkp. a septum két oldalán, a canalis incisivus mögött, ferdén felfelé haladó apró, hámmal bélelt járat. Néha porc borítja (cartilago vomeronasalis). Emberben az 5. magzati hónaptól sorvad; ha mégis megmarad, nincs funkciója. 17
Az orrüreg és a melléküregek szövettana: A regio respiratoria hámja csillós, többmagsoros hengerhám, kehelysejtekkel, intraepithelialis mirigyekkel. Nyálkahártyája mirigyekben gazdag, dúsan erezett, duzzadásra hajlamos laza rostos kötőszövet. A melléküregekben vékonyabb a hám, mucoperiosteum van, kevesebb miriggyel. 18
Regio olfactoria: szaglóhám. Vestibulum: bőr. Carina nasi porcok alkotta elülső része: kevéssé elszarusodó, vékony többrétegű laphám. Regio respiratoria: Csillós hengerhám
szaglóhám átmeneti hám
Regio respiratoria
19
A regio olfactoria szövettana (1., 2.), és intraepithelialis mirigy a regio respiratoriában (3.).
1.
2.
BC: basalis sejt OC: szaglósejt SC: támasztósejt BG: Bowman-mirigy C: csillók OE: szaglóhám
3. 20
”Hatalmas, büszke orr, Egy teljes náthát csak a bősz, komor Mistráltól kapsz ! Más szél ott meg sem érzik !” ”Vörös tenger, ha vérzik !” ”Ó, eszembe jut, ha nézlek: Micsoda cégér egy illatszerésznek !” ”Ez dúlta szét az arc harmóniáját, E szörnyeteg !...” Cyrano orrmonológjából (Rostand/Ábrányi Emil)
21
A légzőrendszer anatómiája II. Alsó légutak: Tüdő anatómiája 22
Alsó légutak funkciói • Levegő vezetése, szűrése, melegítése, párásítása. • Hangképzés. • Gázcsere (oxigén – széndioxid). • Zsíroldékony vérben keringő anyagok kiválasztása a levegővel (pl.: etanol). • Vérnyomás szabályozása (renin-angiotenzin rendszer révén). • Légzőmozgások (légzőizmok) szabályozása. 23
Trachea • Nyaki és mellüregi szakaszokra osztjuk. • Mögötte a nyelőcső halad, a kettő között fut a nervus laryngeus recurrens. • A nyaki szakaszon érintkezik a pajzsmiriggyel. • A mellüregi szakaszon közeli képletek: vena brachiocephalica sinistra, arcus aortae, arteria brachiocephalica, arteria carotis communis sinistra. 24
TRACHEA, BRONCHI Bifurcatio tracheae a IV. háti csigolya magasságában
Bronchus principalis dexter (d) • rövidebb (~ 2,5 cm) • tágabb • lefutása meredekebb • három lebenyhörgőre oszlik
d
s
Bronchus principalis sinister (s) • hosszabb (~ 5 cm) • szűkebb • két lebenyhörgőre oszlik • enyhén S-alakú 25
BIFURCATIO TRACHEAE, BRONCHI PRINCIPALES
26
Pulmo dexter – facies costalis
Pulmo sinister – facies costalis
27
Pulmo dexter – facies mediastinalis
Pulmo sinister – facies mediastinalis
▲
♦ B A
V
V
♥
e L
28
Pulmones: terminologia • Basis pulmonis, apex pulmonis • Facies costalis, facies mediastinalis, facies diaphragmatica • Margo anterior: incisura cardiaca (bal tüdő) • Margo inferior, lingula pulmonis sinistri • Hilum pulmonis, radix pulmonis • Lobus superior, lobus medius, lobus inferior • Facies interlobaris • Fissura obliqua, fissura horizontalis (jobb tüdő) • Segmenta bronchopulmonalia 29
Bronchopulmonalis szegmentumok • A tüdőszegmentumok anatómiai egységet képeznek, sebészileg eltávolíthatók. • Vékony kötőszövetes térség határolja őket. • Bázisuk a tüdő felszíne felé, csúcsi részük a tüdőkapu felé tekint. • A szegmentumok csúcsán bronchus-ág és az arteria pulmonalis egy ága lépnek be. • A vena pulmonalisok szegmentális ágai a szegmentumok közti kötőszövetben haladnak. 30
Tüdőszegmentum felépítése Subpleuralis érplexus
1. Arteria bronchialis (1): a szín éranasztomózisokat is jelez.
2. Vena pulmonalis ágak (2) 3. Arteria pulmonalis ágak (3) B
4. Peribronchialis plexus (4): kis erek, amelyek a vena bronchialis és arteria bronchialis ágakkal is anasztomizálnak. B: szegmentális bronchus 31
A jobb tüdő szegmentumai
Lobus superior S I – S III (3)
Lobus medius S IV – S V (2)
Lobus inferior S VI – S X (5) 32
A bal tüdő szegmentumai
Lobus superior S I – S V (5)
Lobus inferior S VI – S X (5)
33
BAL TÜDŐ SZEGMENTUMAI ÉS BRONCHUSFÁJA
34
JOBB TÜDŐ SZEGMENTUMAI ÉS BRONCHUSFÁJA
35
1. Bronchus principalis 2. Bronchus lobaris 3. Bronchus segmentalis 4. Bronchi 5. Bronchus terminalis 6. Bronchiolus 7. Bronchiolus terminalis 8. Bronchiolus respiratorius 9. Ductus alveolaris
BRONCHUSFA
36
A tüdő vérellátása. Vasa privata – artériák (aspectus posterior) Aorta thoracica
Rr. bronchiales
37
A tüdő vérellátása. Vasa privata –vénák (aspectus anterior) Vv. bronchiales V. pulmonalis dextra V. pulmonalis sinistra
V. azygos V. hemiazygos
38
A tüdő beidegzése • Szimpatikus posztganglionáris rostok a felső thoracalis és a nyaki ganglionokból → bronchodilatatio (az alsó légutak tágulását azonban inkább a vérben keringő adrenalin és noradrenalin váltják ki). • Paraszimpatikus innervációt a nervus vagus ad: preganglionáris rostok a plexus pulmonalisban kapcsolódnak át, a posztganglionáris rostok kolinerg mechanizmussal bronchoconstrictiót okoznak. Emellett fokozzák a mirigyek szekrécióját is. • Érző beidegzés a vagusból érkezik: a receptorok reflexeket váltanak ki – 1. a köhögési reflexet; 2. légzőmozgásokat szabályoznak. A reflexek központja a nyúltvelőben van. A tüdőben nincsenek fájdalomérző idegvégződések. 39
A tüdő nyirokelvezetése • Egyrészt, a subpleuralis nyirokér-plexusból indul. • Másrészt a bronchiolusok és bronchusok falában lévő mély nyirokerekből indul. • A nyirokerek a szegmentumok közötti kötőszövetben, illetve a bronchusfa mentén haladnak a hilum felé. A subpleuralis plexus felületes marad, és a tüdő felszínén haladva éri el a bronchopulmonalis csomókat. A mély plexus a bronchusfát követi. • Bronchopulmonalis nyirokcsomók a hilumhoz közel, a szegmentális és lobaris bronchusok körül. • Hilaris nyirokcsomók a radix pulmonisban, követve a főbronchusokat, majd pedig a tracheát. 40
A mellhártya (pleura) • A tüdőket kettős savós hártya borítja: a pleura visceralis és pleura parietalis. A két lemez között kevés folyadék van. • A visceralis lemez a fissurák belsejét is borítja (interlobaris pleura), a mediastinalis felszínen áthajlik és a ligamentum pulmonalet hozza létre. • A parietalis lemez a mellkas falát és a diaphragmát borítja (de: pleura mediastinalis és cupula pleurae). • A parietalis pleurazsákot nem töltik ki teljesen a tüdők: a kimaradó terek a pleura sinusok (recessusok). Legnagyobb a recessus costodiaphragmaticus. • A parietalis pleurát a bordaközti idegek és a nervus phrenicus idegzik be. Sok a fájdalomérző idegvégződés. 41
A tüdőcsúcs (és a pleura parietalis is) a clavicula síkja fölé nyúlik, ahol a musculi scaleni veszi körül. A pleura parietalist itt a membrana suprapleuralis védelmezi, amely a fascia endothoracica felső, megerősödött része. Hátul a tüdőcsúcs kopogtatható: ez a Krönig-tér.
42
A mellkas és a mellüregi szervek anteroposterior irányú röntgenfelvétele Trachea
Apex pulmonis dextri
Apex pulmonis sinistri
V. cava superior Arcus aortae Hilum pulmonis dextri Truncus pulmonalis Auricula cordis sinistra
Atrium dextrum cordis Ventriculus cordis sinister V. cava inferior
Diaphragma Recessus costodiaphragmaticus
43
Cavitas thoracis Computertomográfiás keresztmetszeti kép a bifurcatio tracheae magaságában, alulnézet pleura mediastinalis
sternum
v. cava superior
pars ascendens aortae
bronchi segmentales
bronchus lobaris sup. d.
bronchus princip.d.
Bifurcatio tracheae
bronchus princip.s. pars descendens aortae oesophagus
44
Légzőrendszer szövettana • Hám: többmagsoros csillós hengerhám. • Lamina propria: kötőszövet, immunsejtek (granulociták, limfociták, makrofágok), hízósejtek. • Submucosa: kevert mirigyek. • Tunica muscularis: változó vastagságú simaizom. • Porc: hialinporc (ahol előfordul). • Adventitia: kötőszövet. 45
A trachea-bronchusfa hámjának sejtjei • Csillós hámsejtek (kinociliumok). • Egysejtű mirigyek: kehelysejtek. • Kulchitsky-sejtek: neuroendocrin sejtek (hormonokat, transzmitter anyagokat szekretálnak – szerotonin, ACTH, szomatosztatin, stb…) • Clara-sejtek: a bronchiolusokban vannak és surfactant-ot választanak el. • Differenciálatlan tartalék sejtek a regenerációhoz. 46
Bronchusok szövettana • Nyálkahártya: jellegzetes légúti nyálkahártya. Többmagsoros csillós hengerhám, kehelysejtekkel és lamina propriával. A lamina propriában immunsejtek vannak. • Tunica muscularis: simaizom rétegek. • A simaizomtól kifelé kötőszövetbe ágyazott hyalinporc lemezek vannak. A lemezek száma a bronchus méretével együtt csökken. • Adventitia: laza rostos (rostdús) kötőszövet. • A brochusok falában kis nyálmirigyek vannak (többnyire az izomréteg alatt). A mirigyek a hámfelszínre nyílnak. • A bronchusok falában néhol szoliter nyiroktüszők vannak. 47
Bronchiolusok szövettana • Az átmérőjük 1 mm-nél kisebb és nincs porcszövet a falukban. Egyre kisebb ágakra oszlanak (dichotomia); végső ágaik a bronchiolus terminalis majd a bronchiolus respiratorius – ez utóbbi falában elszórtan megjelennek az alveolusok. • A bronchiolusokban a rugalmas rostok biztosítják a nyitott állapotot. • Hámjuk kezdetben többmagsoros csillós hengerhám, amely végül egyrétegű csillós hámmá alakul. • Vékony lamina propriájuk alatt körkörös-spirális simaizomkötegek vannak. • A lamina propriában nincsenek mirigyek: csak a hámban vannak szekretáló sejtek. • A bronchiolus respiratoriusban egyrétegű köbhám van, csillók nincsenek. • Itt jelennek meg a Clara-sejtek, melyek surfactant-ot termelnek. 48
A tüdőparenchyma sejtjei • Pneumocita I.: vékony légző hámsejt, a vér-levegő gát alkotórésze. • Pneumocita II.: szekréciót végez, a surfactant előállítója. • Alveolaris makrofág: vándorló fagocita az alveolusban vagy a septumokban. • Szeptális sejtek: fibroblastok, melyek kötőszöveti rostokat szintetizálnak. • Hízósejtek: gyakoribbak a bronchusfa nyálkahártyában. • Kapillárisok endotélje: nincs pórus vagy fenesztra, csak pinocitózis. 49
A surfactant • Az alveolusok belső felszínét borítja. • Foszfolipidet (50%), koleszterint (10%) és fehérjéket tartalmaz. • A II. típusú pneumociták szintetizálják és szekretálják. • Csökkenti az alveolus felületi feszültségét, ezzel növeli a légzés hatásfokát (gátolja az alveolusok összeesését kilégzéskor). • Akadályozza szérum komponensek behatolását az alveolusba. • Stimulálja az alveoláris makrofágokat (főleg fehérjekomponensei révén). 50
Trachea
51
Trachea
52
bronchus
bronchiolus
53
Bronchiolus: Clara-sejtek
54
TÜDŐ HEMATOXILIN-EOZINNAL FESTVE
55
A tüdő metszetén a nyilak az inter56 alveolaris septumokra mutatnak
A tüdő elasztikus rostjai orceinnel festve
57
HÍZÓSEJT BRONCHIOLUSBAN
mastocyta
58
Alveoláris makrofág elektronmikroszkópos képe
59
II. Típusú pneumocyta
60
A vér-levegő gát elektronmikroszkópos képe
P1: egyes típusú pneumocita E: endotél BM: basalis memebrán Er: vörösvértest
61
VÉGE
62
