Az Orchidea Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium. Szervezeti és Működési Szabályzata. Érvényes:

Az Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Szervezeti és Működési Szabályzata

Érvényes: 2015.09.01.

Tartalom

I.

Orchidea Óvoda

II.

Orchidea Általános Iskola

III. Orchidea Gimnázium IV. Orchidea Könyvtár

Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Gimnázium H-1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. www.orchideaiskola.hu

Orchidea Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Orchidea Óvoda

SZMSZ

Pintérné Tasnádi Ágnes 2015.09.01.

Orchidea Óvoda SZMSZ

Tartalom A Szervezeti és Működési Szabályzat célja ....................................................................... 4 1.1

Az SZMSZ jogszabályi alapja .................................................................................... 4

1.2

A szabályzat időbeli hatálya ....................................................................................... 5

1.3

A szabályzat személyi hatálya .................................................................................... 5

1.4

A szabályzat nyilvánossága ........................................................................................ 5

AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNY MEGHATÁROZÁSA .................................................... 6 2.1

Elnevezése, székhelye, az intézmény típusa ............................................................... 6

2.2 Az intézmény alapítója és fenntartója, a fenntartó jogköre, felügyeleti szervek, az intézmény jogállása ............................................................................................................... 6 2.3

Ügyiratkezelés ............................................................................................................ 7

2.4

Szervezeti egységek .................................................................................................... 7

2.4.1

Óvoda .................................................................................................................. 7

2.4.2

Általános iskola ................................................................................................... 7

2.4.3

Gimnázium .......................................................................................................... 8

2.5 Az óvoda, mint intézményegység vezetői és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a feladatmegosztás, a képviselet szabályai ........... 8 2.5.1

Óvodavezető ........................................................................................................ 8

2.5.2

Az intézményegységek közötti kapcsolattartás ................................................. 10

2.5.3

A székhelyóvoda és a tagóvoda közötti kapcsolattartás .................................... 10

2.6

Az intézmény alapdokumentumai és jogosultságai .................................................. 11

2.6.1

Az intézmény alapdokumentumai ..................................................................... 11

2.6.2

Az intézmény további szabályzatai ................................................................... 11

Az intézmény működési rendje ........................................................................................ 12 3.1

Az intézményi felügyelet rendszabályai ................................................................... 12

3.2

A vezetők intézményben való tartózkodása ............................................................. 12

3.3

A pedagógusok ......................................................................................................... 12

3.3.1

A pedagógusok munkarendje ............................................................................ 12

3.3.2

A napi munkaidő ............................................................................................... 13

3.3.3 A munkavégzés teljesítése, hivatali titkok megőrzése, munkaköri kötelezettségek. ................................................................................................................ 15 3.4

A nem pedagógus munkakörűek munkarendje ......................................................... 15

3.4.1

A dajka jogai, kötelességei, hatásköre, felelőssége ........................................... 15

Az intézmény szervezeti felépítése és vezetése ............................................................... 17 4.1

Az óvoda dolgozói .................................................................................................... 17

4.2

A köznevelési intézmény vezetőségének tagjai, jogkörei ........................................ 17 1 1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. Tel +36 70 621 4930 [email protected] 1105 Budapest, Cserkesz utca 10-14. Tel +36 1 260 4026 [email protected] www.orchideaiskola.hu


4.3

A nevelőtestület ........................................................................................................ 18

4.3.1

A nevelőtestület feladatai és jogai ..................................................................... 18

4.3.2

A nevelőtestület értekezletei.............................................................................. 19

4.3.3

Határozati szavazás (döntés) eljárása és rögzítése: ........................................... 19

4.3.4

Alkalmazotti értekezlet...................................................................................... 19

Egyéb a működés rendjére vonatkozó rendelkezések ...................................................... 20 5.1

A létesítmények és helyiségek belső használati rendje ............................................ 20

5.1.1

Az udvar használatának rendje .......................................................................... 20

5.2

Az óvodába lépés és tartózkodás rendje, ha nem állnak jogviszonyban az óvodával 20

5.3

Az óvoda egészségvédelmi szabályai ....................................................................... 21

5.4

A gyermeke, tanulók munkarendje (házirend) ......................................................... 21

5.5

Az intézmény használatára vonatkozó általános rendelkezések ............................... 21

5.5.1

Az épület rendje ................................................................................................. 22

5.5.2

Az intézmény területén a dohányzással kapcsolatos szabályok ........................ 22

5.6

A tűz- és bombariadóval, ill. rendkívüli eseménnyel kapcsolatos szabályok ........... 22

5.7

Baleset megelőzéssel kapcsolatos szabályok (intézményi védő, óvó előírások) ...... 23

5.8

Teendők baleset esetén: ............................................................................................ 23

A nevelési év rendje ......................................................................................................... 24 6.1

A nyitva tartás rendje ................................................................................................ 24

6.2

A zárva tartás rendje: ................................................................................................ 24

A gyermekek felvétele ..................................................................................................... 25 7.1

Az óvodai felvétel ..................................................................................................... 25

7.2

A gyermekek jogai és kötelességei ........................................................................... 25

7.3

Az óvodai elhelyezés megszűnése ............................................................................ 25

7.4

A gyermek távolmaradásának, mulasztásának igazolása ......................................... 25

7.5

A térítési díj fizetésére vonatkozó rendelkezések ..................................................... 25

A pedagógiai oktató és nevelési munka belső ellenőrzésének rendje .............................. 26 8.1

Az intézményi belső ellenőrzés feladatai és formái.................................................. 26

8.1.1

Az ellenőrzés célja ............................................................................................. 26

8.1.2

Az ellenőrzés területei ....................................................................................... 26

8.1.3

Az ellenőrzés formái ......................................................................................... 26

8.2

A pedagógiai oktató és nevelési munka belső ellenőrzésének feladatai ................... 27

8.3

A Belső Ellenőrzési Csoport jogai és kötelességei ................................................... 27

8.4

Az ellenőrzött alkalmazott feladatai ......................................................................... 27

8.5

Intézményvezető/tagintézmény-vezető kiemelt feladatai ......................................... 28

Az óvodai hagyományok ápolása..................................................................................... 29 2 1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. Tel +36 70 621 4930 [email protected] 1105 Budapest, Cserkesz utca 10-14. Tel +36 1 260 4026 [email protected] www.orchideaiskola.hu


Az intézményi közösségek jogai, kapcsolattartásuk .................................................... 31 10.1 A szülői közösség, szülői szervezet és a kapcsolattartás rendje .............................. 31 10.1.1

A szülői szervezetek kötelességei és jogai ........................................................ 31

10.1.2

A szülői szervezetek .......................................................................................... 31

10.1.3

Vezetői kapcsolat a szülői szervezettel, a Szülői Munkaközösséggel .............. 32

10.1.4

A szülői értekezletek rendje .............................................................................. 32

10.1.5

Nyílt napok rendje ............................................................................................. 32

10.1.6

A fogadóórák rendje .......................................................................................... 32

A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja ....................................................... 33 11.1 Az intézmény vezetésének és közösségének külső kapcsolata ................................. 34 11.1.1

A külső kapcsolatok célja és területei ............................................................... 34

11.1.2

A külső kapcsolatok formája és módja:............................................................. 34

11.2 Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere ......................................................... 35 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK......................................................................................... 35

3 1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. Tel +36 70 621 4930 [email protected] 1105 Budapest, Cserkesz utca 10-14. Tel +36 1 260 4026 [email protected] www.orchideaiskola.hu


A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg az Óvoda szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. Az SZMSZ nyilvános. Ez az SZMSZ kiegészítése az Orchidea Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium közös igazgatású köznevelési intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységének, az óvodának.

1.1 Az SZMSZ jogszabályi alapja 

2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről



20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról



368/2011. (XII. végrehajtásáról



326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a

31.)

Korm.

rendelet

az

államháztartásról

szóló

törvény

közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 

363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról



229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról



2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt)



2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről



2011.

évi

CXII.

Törvény

az

információs

önrendelkezési

jogról

és

az

információszabadságról 

62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól



1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról



1993. évi XCIII. törvény A munkavédelemről



335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről



Nevelőtestületi határozatok



Vezetői utasítások 4 1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. Tel +36 70 621 4930 [email protected] 1105 Budapest, Cserkesz utca 10-14. Tel +36 1 260 4026 [email protected] www.orchideaiskola.hu


1.2 A szabályzat időbeli hatálya Jelen szabályzatot a nevelőtestület a határozatával fogadta el, az intézményvezető jóváhagyásával lép hatályba a kihirdetés napján és határozatlan időre szól.

1.3 A szabályzat személyi hatálya Az SZMSZ betartása kötelező érvényű az intézmény jogviszonyban álló minden alkalmazottra, az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, illetve azokra, akik részt vesznek az óvoda feladatainak megvalósításában. A szülőkre (azokon a területeken, ahol érintettek).

1.4 A szabályzat nyilvánossága 229/2012. (VIII.28.) Korm. rend. 23. § (1) A nevelési-oktatási intézményi közzétételi lista a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és a pedagógiai programot tartalmazza, a nevelési-oktatási intézmény honlapján megtekinthető, valamint a helyben szokásos módon munkaidőben az óvoda vezetői irodában.



AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNY MEGHATÁROZÁSA

2.1 Elnevezése, székhelye, az intézmény típusa Elnevezése: Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Intézmény OM azonosítója: 200 783 Székhelye: 1039 Budapest, Hajdú utca 18-24 Telephely: 1105 Budapest, Cserkesz utca 10-14 Az intézmény típusa: Többcélú közös igazgatású, köznevelési intézmény felmenő rendszerben, nappali munkarendben, ezen belül  Napközi otthonos óvoda  8 évfolyamos általános iskola (1-8. évf.) (két tanítási nyelvű tanterv)  4 évfolyamos gimnázium nyelvi előkészítővel (9Ny-13 évf.) (két tanítási nyelvű tanterv)

2.2 Az intézmény alapítója és fenntartója, a fenntartó jogköre, felügyeleti szervek, az intézmény jogállása Az intézmény alapítója és fenntartója: Prizma Oktatási és Kulturális Alapítvány Az alapító címe: 1105 Budapest, Cserkesz utca 10-14. Fenntartói tevékenység törvényességi felügyelete: Budapest Főváros Kormányhivatal Létesítés napja (alapító okirat kelte):2013.05.27. Nyilvántartásba vétel dátuma: (FPH038/16-5/2011) 2011.02.18. nyilvántartási szám: 567 Fenntartói felügyelet: Prizma Oktatási és Kulturális Alapítvány A fenntartó jogköre  Ellenőrzi az alapító okirat szerinti működést.  Dönt az intézmény átszervezéséről, tevékenységi körének módosításáról, megszüntetéséről  Ellenőrzi az intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét.  Négyévenként komplex ellenőrzést tart.  Jóváhagyja az intézmény működését meghatározó alapdokumentumokat: Szervezeti és Működési Szabályzatot, Házirendet, Pedagógiai Programot.  Megbízza a közoktatási intézmény vezetőjét és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.  Meghatározza az adott nevelési évben/tanévben indítható óvodai csoportok, iskolai osztályok számát, az osztály, csoport átlaglétszámtól, maximális létszámtól való eltérést.  Egyetértési jogot gyakorol a tanulók érdeklődésének igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat érintő heti időkeret megemelésekor, egy tanítási hét munkanapjainak számát illetően, valamint a rendkívüli szünetek elrendelésekor.



Az intézmény jogállása:  Az intézmény önálló jogi személy.  A fenntartónak gondoskodnia kell az alapfeladatok ellátásához és az intézmény működéséhez szükséges pénzeszközökről. Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak: intézményvezetők, iskolatitkárok

2.3 Ügyiratkezelés Az intézményi kiadmányozás joga  A kiadmányozás a 20/2012.85§ szerint történik.

Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje  Intézményünk a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk  Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében tároljuk. A rendszerhez való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezetők által felhatalmazott személyek férhetnek hozzá.

2.4 Szervezeti egységek 2.4.1 Óvoda Alaptevékenysége:

óvodai nevelés

Szakfeladata:

8510 Iskolai előkészítő oktatás (TEÁOR 85.10) 851011 Óvodai nevelés, ellátás

Kiegészítő tevékenysége:

562912 Óvodai intézményi étkeztetés

Székhelyóvoda: Orchidea Óvoda 1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. Tel: 1-370-6187; 70-323-2543 Email: [email protected] Felvehető maximális gyermeklétszám: Csoportok száma: 2

50 fő

Tagóvoda: Orchidea Óvoda Cserkesz utcai Tagóvodája 1105 Budapest, Cserkesz utca 10-14. Tel: 1-260-4026 Email: [email protected] Felvehető maximális gyermeklétszám: Csoportok száma: 3

75 fő

Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata (kör, hosszú) Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak: intézményvezető és tagintézmény-vezető 2.4.2 Általános iskola  Orchidea Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola



 Orchidea Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola Cserkesz utcai Tagintézménye 2.4.3 Gimnázium Orchidea Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Gimnázium 1139 Budapest, Hajdú utca 18-24.

2.5 Az óvoda, mint intézményegység vezetői és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a feladatmegosztás, a képviselet szabályai 2.5.1

Óvodavezető

 Az óvodában a főigazgató közvetlen munkatársa  A főigazgatót az óvodában a felruházott jogkörrel és felelősséggel helyettesíti  A főigazgató megbízása alapján az óvodát érintő ügyekben levelezést folytat, az intézményvezetőként aláírási joggal is rendelkezik.  Ellenőrzi a főigazgató utasításának végrehajtását, és útmutatása szerint intézkedik az intézmény mindennapi életében előforduló ügyekben. Munkáját tervszerűen végzi.  Köteles a rábízott intézményi ügyek titkosságát megőrizni, az adatok kezelése és továbbítása csak az intézményvezető felhatalmazása alapján, az iratkezelési szabályzat keretei között történhet.  Az óvoda vezetőjeként felelős a pedagógiai munkáért, az óvoda ellenőrzési, mérési, értékelési és önellenőrzési programjának működéséért, a nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért Az óvodavezető általános feladatai: o o o o o o o o o o

Részt vesz a vezetői tanács megbeszélésein A tagóvoda felügyelete, irányítása Az óvodai nevelőtestület vezetése Az óvodai nevelő-oktató munka irányítása, ellenőrzése Az óvodai nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése A rendelkezésre álló költségvetés alapján az óvoda működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása Szülői Szervezettel való együttműködés Az óvodai ünnepélyek, rendezvények méltó megszervezése A hatékony és rugalmas vezetés irányításáról való gondoskodás A felsoroltakon kívül köteles ellátni mindazokat a feladatokat, mellyel az intézmény vezetője alkalmanként megbízza

Pedagógiai szakmai feladatai: o Gondoskodik a nevelő-oktató munka állandó fejlesztéséről. A nevelőtestületi egyeztetés alapján elkészíti az éves munkatervet, a nevelési év rendjét, elfogadtatja, gondoskodik annak szakszerű végrehajtásáról (értékelés, önértékelés). 8 1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. Tel +36 70 621 4930 [email protected] 1105 Budapest, Cserkesz utca 10-14. Tel +36 1 260 4026 [email protected] www.orchideaiskola.hu


o Ellenőrzi, értékeli, segíti a csoportokban folyó munkát, a nevelőtestület tevékenységét, a gyermekek fejlődését és lelki gondozását, útmutatást ad a további feladatokhoz. o Gondoskodik az információáramlás megszervezéséről és folyamatos működtetéséről. o Ösztönzi, segíti a szakmai pályázatokat, újításokat. o Biztosítja a család és az óvodai nevelés összhangjának megteremtését elősegítő feltételeket. o Támogatja az óvodai szakmai munkaközösség munkáját. o Az óvodai és azon kívüli tapasztalatcsere támogatása. o Kapcsolatot tart az egészségügyi szakszolgálattal, megszervezi az iskolaérettségi és egyéb szűrővizsgálatokat. o Az óvodavezető javaslatára a főigazgató dönt az óvodai felvételekről, tankötelezettség végrehajtásáról, az óvodába való felmentésről és a kizárásról. o Előkészíti az óvodai munkáról szóló beszámolókat. o A főigazgatóval történő egyeztetést követően megszervezi és megtartja az óvodai értekezleteket. Tanügy igazgatási feladatai: o Az érvényben lévő rendeletek alapján és a főigazgatóval történő egyeztetés szerint gondoskodik az óvodai felvételek előkészítéséről, lebonyolításáról. o A gyermekcsoportok kialakítása. o Végrehajtja a tankötelezettségi törvény óvodára vonatkozó rendelkezéseit. o A főigazgatóval történő egyeztetést követően előkészíti a nyári és egyéb rendkívüli szüneteket, tájékoztatja a szülőket. o Folyamatosan vezeti az óvodai törzskönyvet. o Elkészíti a statisztikai jelentéseket. o Érvényesíti a csoportnaplókat és egyéb dokumentációkat. o Vezeti és ellenőrzi a szakmai adminisztrációkat. o Elkészíti az óvoda házirendjét, pedagógiai programját o A munkavédelmi felelősökkel együtt felel a biztonságos munkafeltétel meglétéért, a munkavédelmi előírások betartásáért. Biztosítja a munka és balesetvédelmi szabályok betartását, ellenőrzi a betartatását. A munkáltatói jogkörből adódó feladatai: o o o o o o o

Az óvodapedagógusok és a dajkák beosztása, munkarendjének kialakítása. Javaslattétel jutalmazásokra. A főigazgatóval történő egyeztetést követően szabadságok engedélyeztetése Túlóra, helyettesítés jelentése. Munkaköri leírások elkészítése, módosítása. Nyilvántartások ellenőrzése. Munkafegyelem betartása, ellenőrzése.

Tagóvoda-vezető Az óvodavezetővel, valamint a főigazgató helyettesével egyeztetve, a tagóvodában a fentebb felsoroltak szerint jár el.



2.5.2 Az intézményegységek közötti kapcsolattartás A főigazgató, valamint az óvoda, általános iskola, gimnázium intézményvezetői alkotják a vezetői tanácsot, amely rendszeresen tart ülést az aktuális, szervezési, irányítási, ellenőrzési, értékelési, tanügy-igazgatási, gazdálkodási feladatokkal kapcsolatosan.  A beiskolázás előtt az általános iskola pedagógusai szülői értekezletet tartanak az óvodában.  Óvodapedagógusok szakmai megbeszéléseken, óralátogatások alkalmával találkoznak az alsó tagozatban tanító nevelőkkel.  Az alsós tanítók részt vesznek az óvodai nyílt napon, és folyamatosan tájékozódnak az óvodapedagógusok munkájáról, valamint az iskolaérett gyermekek fejlődéséről.  Az óvodapedagógusok az alsós tanítókat segítik az általános iskola első osztályába jelentkezett gyermekek és családjaik megismerésében. Az ismerkedést szolgáló játszóház programjában és egyéb – a leendő elsőssel történő tanítói találkozás – foglalkozásokon az érintett óvodapedagógusok is részt vesznek.  A gimnázium nyílt napot szervez, amelyen részt vehetnek az általános iskola tanulói és szüleik.  Az intézményi bemutatóórák/foglalkozások a különböző intézményegységben nevelőoktató munkát végző pedagógusok számára kiváló alkalmat nyújtanak egymás pedagógiai tevékenységének megismerésére.  Az intézményegységek programjaikat egyeztetik, egymást tájékoztatják, és egyes alkalmakat közösen szerveznek (ünnepségek, hangversenyek, szakmai nap, kirándulás), melyet az éves munkaterv tartalmaz.  Az intézményegységek közötti kapcsolattartás intenzitását segíti az intézményi szintű (közös szervezésű) kulturális rendezvények, ünnepségek, versenyek, sportesemények, stb. is.  Különös figyelmet fordítunk a sportkörrel való együttműködésre főleg a tanév rendjének a kialakításakor 2.5.3 A székhelyóvoda és a tagóvoda közötti kapcsolattartás  Rendszeres kapcsolattartás a két óvoda között: évnyitó és záró értekezletek; közös határozatok; heti megbeszélések  Belső szakmai továbbképzések havi rendszerességgel, mentorálások, szakmai segítségnyújtás  Belső ellenőrzési csoport közös létrehozása és működtetése  Az angol és a magyar, mint idegen nyelv „tanításának” közös koncepció szerinti kialakítása, állandó megújítása  A közösen kialakított óvodai értékelési rendszer működtetése, időszakonkénti felülvizsgálata  A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje: a Munkatervben és az Önértékelési tervben meghatározottak szerint



2.6 Az intézmény alapdokumentumai és jogosultságai 2.6.1 Az intézmény alapdokumentumai Az intézmény tartalmi működését a helyi Orchidea Pedagógiai Program határozza meg. Az intézmény egy nevelési évre szóló Munkatervei (külön a székhely és külön a tagóvodára vonatkozóan) a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelőtestület nevelő-testületi értekezleten véglegesíti. Az intézmény Házirendje a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg. Az óvoda belső rendjének szabályait, a szülők és az óvoda kapcsolatát is rendszabályok keretei között kell működtetni. A rendszabályok betartása kötelező, erre az óvodapedagógusoknak és szülőknek is egyaránt ügyelni kell. Az óvoda Házirendjének egy példányát beíratáskor a szülőnek át kell adni. Az intézmény önértékelését, belső ellenőrzését az Orchidea Óvoda Önértékelési Programja és Éves terve szabályozza. Az óvoda Pedagógiai Programja, az SZMSZ az adott tanévre elfogadott Munkaterv, az Önértékelési program és részei az óvodavezető/ tagóvoda-vezető irodájában tekinthető meg. Az internetes nyilvánosságra vonatkozó feladatok: Adatszolgáltatás a KIR-be: A Nkt.44.§(1) bekezdés szerint a Köznevelési Információs Rendszerbe központi nyilvántartás keretében a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, gyermek- és tanulói adatokat tartalmazza. A KIR működtetése, az adatok szolgáltatás kötelező. A köznevelési intézmény vezetője, a KIR-ben az oktatási azonosító számmal kapcsolatosan nyilvántartott adatok változását a változást kövező öt napon belül köteles bejelenteni. 2.6.2 Az intézmény további szabályzatai Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák. Ezeket a szabályzatokat az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatjuk, amennyiben a jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi.



Az intézmény működési rendje A pedagógusok és alkalmazottakra vonatkozóan különösen figyelembe kell venni a 2011 évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 61-63 §-it.

3.1 Az intézményi felügyelet rendszabályai Az intézményben a nevelési/tanítási idő alatt gyermek/tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat.

3.2 A vezetők intézményben való tartózkodása  Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül az intézményvezetőknek vagy megbízottjának az intézményben kell tartózkodnia.  A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az intézmény működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére.  A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. A kötelező óraszámara vonatkozó előírásokat a Nemzeti Köznevelési Törvény 62. § (8) törvény szabályozza. A 2011. évi CXC. törvény mellékletei szabályozzák a következőket:  1. melléklet: Az óvodában alkalmazott vezetők kötelező létszáma  2. melléklet: A nevelő munkát segítő alkalmazottak finanszírozott létszáma  4. melléklet: Osztály- és csoportlétszámok  5. melléklet: Intézményvezető heti tanóráinak száma (óvodapedagógus esetén óvodai foglalkozásainak száma)

3.3 A pedagógusok Az óvodapedagógusok jogait és kötelességét a Nkt. 62§ (1) rögzíti. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, az Óvodai nevelés országos alapprogramja és az óvoda pedagógiai programja szerinti nevelése. 3.3.1 A pedagógusok munkarendje  A Nemzeti Köznevelési Törvény 62. § (8) szerint az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania, a munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti négy órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus számára.  Az intézményvezetők a kötött munkaidőben ellátandó feladatok elosztásánál biztosítják az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között.  A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és a helyettesítési rendet az intézményvezetők állapítják meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál figyelembe kell venni az intézmény vezetőségének javaslatait  A pedagógus a foglalkozási beosztása szerinti órája előtt 10 perccel a munkahelyén, illetve tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt 10 perccel annak helyén köteles megjelenni. 12 1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. Tel +36 70 621 4930 [email protected] 1105 Budapest, Cserkesz utca 10-14. Tel +36 1 260 4026 [email protected] www.orchideaiskola.hu


 A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 7.30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy megbízottjának, hogy helyettesítéséről intézkedhessenek. Egyéb esetben – pl.: hosszabb távollét esetén – a pedagógus az intézményvezetőktől kérhet engedélyt legalább 1 nappal előbb a távolmaradásra.  A tanmenettől eltérő tartalmú foglalkozás megtartását, a tanóra elcserélését az intézményvezetők engedélyezik.  A pedagógus kérésére az anyanap kiadását az intézményvezetők biztosítják.  A pedagógusok számára - kötelező óraszámon felüli - nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja. Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógusi jelenlét kötelező az alkalomhoz illő öltözékben.  Tanórán kívüli foglalkozásokon, illetve a szervezett egyéb és szórakoztató programokon váltakozva a feladat ellátásához szükséges számú pedagógus vesz részt, az intézményvezetők koordinálása alapján. 3.3.2 A napi munkaidő Az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania, a munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti négy órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus számára. A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felül a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy a kijelölést az óvodavezető adja. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szaktudás, az egyenletes terhelés. A pedagógusok napi munkaidejét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a vezető állapítja meg, az intézmény foglalkozási rendjének megfelelően. Az óvodapedagógusok heti munkaidő beosztását a vezető készíti el. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának zavartalan biztosítását, a gyermekek érdekeit figyelembe kell venni. Az óvoda dolgozói a fenti alapelvek betartása mellett javaslatot tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a munkaidő kezdete előtt 10 perccel megjelenni. A munkából való rendkívüli távolmaradás esetén annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 7.30 óráig köteles jelenteni az óvoda vezetőjének, hogy a helyettesítésről intézkedhessen. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje két részből áll: 1. A kötött munkaidőben ellátott feladatok (heti 32 óra)- kötelező óraszám 2. A kötött munkaidőn kívül ellátott feladatok (heti 8 óra) A kötött munkaidőben (heti 32 óra) ellátott feladatok az alábbiak:  a gyermekek nevelése-oktatása a pedagógiai programnak megfelelően  a gyermekekkel kapcsolatos pedagógiai, nevelési, segítő, fejlesztő feladatok ellátása  differenciált képességfejlesztő foglalkozások megtartása



A kötött munkaidőn kívül (heti 8 óra) ellátott feladatok a következők:  Az intézményben végezhető pedagógiai feladatok meghatározása: o előkészítő és befejező tevékenység időtartama (eszközök előkészítése, tornaszer, felvételi és mulasztási napló napi vezetése, csoportnapló vezetése, eseti megbeszélések, egyeztetési kötelezettségek) o helyettesítéssel kapcsolatos feladatok ellátása o részvétel a csoport tevékenységeiben, élményszerzéseken, rendezvényeken o kötelező dokumentumok vezetése (csoportnapló, felvételi és mulasztási napló vezetése, személyiséglapok, fejlődési napló, jelenléti ív) o mérések, fejlesztések elvégzése, dokumentálása, o programok rendezvények, események szervezése, megvalósítása, o tehetséggondozás, kíséret, egyéni fejlesztéssel kapcsolatos feladatok o gyermek-, és ifjúságvédelmi feladatok o szülői értekezletek, fogadóórák megtartása o részvétel értekezleteken, megbeszéléseken o nevelés nélküli munkanapon elrendelt szakmai jellegű munkavégzés o részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében o felelősi feladatok ellátása (könyvtár-szertár, leltár) o csoportszobák esztétikus környezetének kialakítása (dekorálás) rendben tartása, o foglakozásokhoz, játékhoz, fejlesztéshez való felkészülés, eszközök elkészítése (szemléltető eszközök, egyéb eszközök) o heti tervek egyeztetése (óvodapedagógus, dajka, szülők) o önkéntes munka A fentieken túl az óvodavezető eseti feladatokat adhat, kizárólag pedagógiai témában.

 Az intézményen kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása o foglakozásokhoz, játékhoz, fejlesztéshez való felkészülés, eszközök elkészítése (szemléltető eszközök) o mérési eredmények rögzítése o heti tervek összeállítása o részvétel továbbképzéseken, szakmai előadásokon, konferenciákon o dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való részvétel o óvodán kívüli rendezvényeken való részvétel o családlátogatás o kapcsolattartás, egyeztetés partnerekkel o beszerzések, vásárlások óvodai csoport, intézmény részére o óvodai kirándulások, ünnepélyek, szabadidős tevékenységek előkészítése, lebonyolítása A fentieken túl az óvodavezető eseti feladatokat adhat, kizárólag pedagógiai témában. 14 1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. Tel +36 70 621 4930 [email protected] 1105 Budapest, Cserkesz utca 10-14. Tel +36 1 260 4026 [email protected] www.orchideaiskola.hu


Pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje: A munkaidő –nyilvántartás szabályai A munkaidő és a pihenőidő nyilvántartását, a jelenléti ívet minden óvodapedagógus köteles folyamatosan naprakészen vezetni, elkészíteni a heti összesítéseket, a nyilvántartást kezelő vezető-helyettes részére hónap végén egyeztető jellegű ellenőrzés céljából átadni. A nyilvántartás vezetésével kapcsolatban felelősség terheli  az intézményvezetőt/ tagintézmény-vezetőt  az óvodapedagógust 3.3.3 A munkavégzés teljesítése, hivatali titkok megőrzése, munkaköri kötelezettségek. A munkavégzés teljesítése az intézmény vezetője által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a munkaszerződésben vagy a kinevezési okmányokban leírtak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően, nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint szakmai elvárásoknak megfelelően köteles elvégezni. Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené. A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap.

3.4 A nem pedagógus munkakörűek munkarendje  A nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollévők helyettesítési rendjét az intézményvezető állapítja meg.  Az óvodai technikai dolgozók napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását.  Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 10 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról értesíteniük kell az intézményvezetőt. 3.4.1 A dajka jogai, kötelességei, hatásköre, felelőssége Az alkalmazotti közösség tagjaként gyakorolja azokat a jogokat és kötelezettségeket, melyeket a jogszabályok előírnak, biztosítanak számára. Hatásköre: A törvényi szabályozás, valamint intézményvezetői megbízás szerint. Felelőssége: az intézmény alkalmazotti közösségének tagjaként alakítója és részese a jó munkahelyi légkörnek. Munkáját a nevelőtestület és a nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottakkal összhangban szervezi. Törekszik az egymást segítő emberi-munkatársi



kapcsolatok kialakítására, megerősítésére. Részt vesz a gyermekek egészséges test és mentálhigiénés környezetének kialakításában, megőrzésében. A hivatali titoktartás számára is kötelező. A személyiségi jogokat, iratkezelés és adatvédelem alá eső információkkal a törvény betartásával jár el, és betartja az adatvédelmi, adatbiztonsági, iratkezelési eljárásrendet. A dajka az óvodapedagógus közvetlen irányításával együttműködik a helyi pedagógiai program megvalósításában és a gyermekek fejlesztésében. Felel saját csoportja és az óvoda tisztaságáért.



Az intézmény szervezeti felépítése és vezetése Az óvoda dolgozói munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. Az intézményvezető, valamint a tagintézmény-vezető beosztásban dolgozó munkavállalók a hozzájuk rendelt munkatársak, munkatársi közösségek tekintetében utasítási joggal rendelkeznek. Az utasítási és intézkedési jogkör kiterjedését minden dolgozó esetében világosan meg kell határozni a munkaköri leírásban. A vezető egy-egy feladatra alkalmi jelleggel is adhat utasítási és intézkedési jogot.

4.1 Az óvoda dolgozói Alkalmazotti közösség:  óvodapedagógusok, akik magyar, vagy angol nyelven foglalkoznak a gyerekekkel  nevelőmunkát segítő felsőfokú végzettségű angol anyanyelvi alkalmazottak  szakképzett dajkák Nevelőtestület:  Óvodapedagógusok  Nevelőmunkát segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottak

4.2 A köznevelési intézmény vezetőségének tagjai, jogkörei Az intézmény és a tagintézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért. A fenntartó által biztosított feltételeknek megfelelően biztosítja a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezését és ellátását, a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtését, a gyermekbalesetek megelőzését, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezését, A intézményvezető kizárólagos hatáskörébe tartozik:    

az intézmény képviselet vezeti és előkészíti a nevelőtestületi és alkalmazotti értekezleteket jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját kapcsolatot tart a tag- és a társintézményekkel, helyi, területi és országos szakmai szervezetekkel, intézményekkel  gyermekek jogainak maradéktalan érvényesítése  ellátja a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatokat  szöveges beszámolót készít az intézmény szakmai feladatellátásáról Az intézményvezető hatásköréből a tagintézmény esetében átruházza a tagintézmény-vezetőre:    

a tag intézmény képviseletet és annak kapcsolattartásait a tagintézményben vezeti és előkészíti a nevelőtestületi és alkalmazotti értekezleteket az ünnepségek megszervezését; szöveges beszámoló a tagintézmény vonatkozásában a szabadságolással, helyettesítésekkel kapcsolatos feladatokat. 17 1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. Tel +36 70 621 4930 [email protected] 1105 Budapest, Cserkesz utca 10-14. Tel +36 1 260 4026 [email protected] www.orchideaiskola.hu


Az intézményvezető, tagintézmény-vezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend: Távollétében a tagintézmény-vezető, akadályoztatása esetén a rangidős pedagógus. A tagintézmény-vezető hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. A vezető döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja a tagintézményvezetőre, vagy a nevelőtestület más tagjaira. Az egyes iratkezelési feladatok ellátása az óvodavezető és a tagintézmény-vezető között megosztottan történik. Az iratkezelést úgy kell megszervezniük, és az adatokat úgy kell rögzíteniük, hogy  az irat útja pontosan követhető, ellenőrizhető és visszakereshető legyen,  szolgálja az óvoda és annak valamennyi szervezeti egysége rendeltetésszerű működését, feladatainak eredményes és gyors megoldását  az irattári tervben meghatározott ideig biztosítsa az iratok épségben és használható állapotban való őrzését és a maradandó értékű iratok levéltári átadását.

4.3 A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Az intézmény nevelőtestületét a nevelési intézményben munkaviszony keretében pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége alkotja. 4.3.1 A nevelőtestület feladatai és jogai A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, ezáltal a gyerekek magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik az intézményt érintő valamennyi ügyben.

Nevelőtestületi feladatok (Nkt.70.§ (2)           

a pedagógiai program elfogadása az SZMSZ és a Házirend elfogadása a nevelési év munkatervének jóváhagyása átfogó értékelések és beszámolók elfogadása az intézményvezetői programok szakmai véleményezése óvodai hagyományok kialakítása rendezvények megtartása a nevelőtestületi értekezletek témáinak meghatározása, a szülőkkel való kapcsolattartás formáinak meghatározása a beiskolázási terv elfogadása jogszabályban meghatározott más ügyekben



A nevelőtestület véleményezési jogköre kiterjed      

az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben óvodapedagógusok külön megbízásainak elosztásában, a szakmai célokat szolgáló pénzeszközök felhasználásában, továbbképzésen való részvételről és annak anyagi támogatásáról, munkabeosztásban, csoporthoz történő beosztásban, túlmunka esetén annak elosztásában

4.3.2 A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében rendszeresen értekezletet tart a nevelési év során, amelyek egy részét az intézmény éves munkaterve rögzíti. A nevelési év értekezletei: - nevelési évnyitó értekezlet - félévzáró értekezlet - nevelési évzáró értekezlet Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, vagy az intézmény vezetője vagy vezetősége szükségesnek látja. Hetente egy alkalommal, illetve szükség szerint megbeszélést tartunk, mely legfőképpen az információáramlást biztosítja, illetve segíti az aktualitásoknak megfelelő gyors intézkedést és a felmerülő problémák megoldását. 4.3.3 Határozati szavazás (döntés) eljárása és rögzítése: A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén a testület szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezletek lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. 4.3.4 Alkalmazotti értekezlet Az óvodavezető a nevelési év elején, de szükség szerint évközben is munkatársi értekezletet tart. Az értekezletre meg kell hívni az intézmény valamennyi nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott fő- és részfoglalkozású dolgozóját. Az értekezleten lehetőséget kell adni, hogy a dolgozók véleményüket, észrevételeiket kifejthessék, kérdéseket tegyenek fel, és azokra választ kapjanak. Az óvodavezető a munkatársi értekezleten:  beszámol az eltelt időszak alatt végzett munkáról,  értékeli az óvodában dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását,  ismerteti a következő időszak feladatait. 19 1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. Tel +36 70 621 4930 [email protected] 1105 Budapest, Cserkesz utca 10-14. Tel +36 1 260 4026 [email protected] www.orchideaiskola.hu


Egyéb a működés rendjére vonatkozó rendelkezések Az óvoda minden dolgozója, gyermeke és szülője felelős:       

A közösségi tulajdon védelméért, állagának megóvásáért Az óvoda rendjének és tisztaságának megőrzéséért A takarékos energia felhasználásért A tűz- balesetvédelem és munkavédelmi szabályok betartásáért Az óvoda helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. A tálaló konyhákba csak egészségügyi kiskönyvvel rendelkező személy léphet be. Az óvodában tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha az egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, kulturális tevékenységgel függ össze.  Az óvoda helyiségeiben párt, politikai célú mozgalom, vagy párthoz köthető tevékenység nem működhet.  Az óvoda dolgozói az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak.  Az óvoda épületét zárni kell!

5.1 A létesítmények és helyiségek belső használati rendje A gyermekek az óvoda helyiségeit, berendezéseit csak pedagógus felügyelete mellett használhatják. A csoportszobákban csak óvodapedagógus felügyeletével tartózkodhatnak. Foglalkozási idő után csak szervezett program keretében tartózkodhatnak az óvodában. A szülők gyermekeikkel az öltözőben tartózkodhatnak. Gyermeküket az óvodapedagógusnak átadják, ill. óvodapedagógus tudtával vihetik el. A szülőkre vonatkozó intézményi szabályozásokat a házirend tartalmazza. Az óvoda felszerelési tárgyait, eszközeit, berendezési tárgyait csak az óvodavezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében vihetik ki az intézményből. Egyéb foglalkozást a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazott tarthat. (Nkt. 98 § (1) 5.1.1 Az udvar használatának rendje Az óvoda udvarán a gyermekek csak óvodapedagógus felügyeletével tartózkodhatnak és használhatják az udvaron lévő játékokat. Kötelesek a berendezéseket rendeltetésszerűen használni.

5.2 Az óvodába lépés és tartózkodás rendje, ha nem állnak jogviszonyban az óvodával A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az intézményvezetőnek jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi kivételes és indokolt esetben.



5.3 Az óvoda egészségvédelmi szabályai Az ÁNTSZ és a HACCP által meghatározott szabályokat az óvoda működtetésének során szigorúan be kell tartani. Az óvodában megbetegedő, lázas gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül az óvodából el kell vinnie. Addig a pedagógus gondoskodik a gyermek elkülönítéséről, lázának csillapításáról, esetleg orvosi ellátásáról. Gyógyszeres kezelés alatt álló, lábadozó gyermek a teljes felgyógyulásig közösségbe nem hozható. A pedagógus a gyermeknek gyógyszert nem adhat be, a gyógyszeres kezelést nem fejezheti be. Kivételt képeznek a krónikus betegségek. (pld. asztma, az allergia) A gyermek betegsége után csak orvosi igazolással jöhet óvodába. Fertőző betegségekről az óvodát azonnal értesíteni kell. A további fertőzések elkerülése végett fokozottan kell fertőtleníteni. Az óvodában dolgozóknak érvényes egészségügyi könyvvel kell rendelkezniük. Az üzemorvos évente érvényesíti ezeket.

5.4 A gyermeke, tanulók munkarendje (házirend)  Az intézményi rendszabályok (házirend) tartalmazzák a gyermekek jogait és kötelességeit, valamint az óvoda belső rendjének, életének részletes szabályozását.  A rendszabályok betartása kötelező, erre elsősorban minden gyermek és szüleik, másodsorban a pedagógusok ügyelnek.  A házirendet – melyet a szülők és nevelők véleményét figyelembe véve az intézményvezető készít el és a nevelőtestület fogad el, – a beiratkozás során, minden szülő megkap.  Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett az óvodavezető dönt.

5.5 Az intézmény használatára vonatkozó általános rendelkezések  Az intézmény helyiségeit csak a nyitvatartási idő alatt lehet használni. Az intézmény épületeit, helyiségeit, felszerelését, eszközeit, berendezéseit rendelkezésüknek megfelelően kell használni. Kötelesek betartani az intézmény munka-, baleset- és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat.  Az intézmény dolgozói a használatukban, kezelésükben lévő, elszámolási kötelezettséggel átvett eszközért, felszerelésért tartoznak kártérítési felelősséggel.  A gyermekek/tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit kizárólag pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól – kivételes esetekben – kizárólag az intézményvezető adhat felmentést.  Az intézmény épületében az iskolai dolgozókon, óvodai csoportba tartozó gyermekeken, tanulmányi kötelezettségeiket teljesítő tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az intézmény vezetőjétől engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén).  Az intézmény berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az épületből kivinni, illetve azt kölcsön adni kizárólag az intézményvezetők engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehetséges.  Intézményi dolgozó, gyermek/tanuló, külső személy személyes berendezési tárgyat, felszerelést, eszközt csak az érintett intézményegység vezetőjének engedélyével hozhat az intézménybe. Az intézménybe hozott személyes berendezési tárgyért, felszerelésért, eszközért a tulajdonos vállal anyagi felelősséget. 21 1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. Tel +36 70 621 4930 [email protected] 1105 Budapest, Cserkesz utca 10-14. Tel +36 1 260 4026 [email protected] www.orchideaiskola.hu


 Ha az intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túlmenően kívánja igénybe venni az intézmény helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől írásban kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével. 5.5.1 Az épület rendje Az intézmény teljes területén minden személy köteles:  a közösségi tulajdont védeni,  a berendezéseket, felszereléseket rendeltetésszerűen használni,  az intézmény tisztaságát és rendjét megőrizni,  az energiával és a szükséges anyagokkal takarékosan bánni,  a tűz-és balesetvédelmi előírások szerint eljárni,  a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani. 5.5.2 Az intézmény területén a dohányzással kapcsolatos szabályok Az intézmény területén és környezetében a dohányzás tilos. A dohányzásra vonatkozó szabályokat minden dolgozónak és szülőnek kötelessége betartani!

5.6 A tűz- és bombariadóval, ill. rendkívüli eseménnyel kapcsolatos szabályok Az intézmény működésében rendkívüli eseménynek minősül minden olyan előre nem látható esemény, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az intézmény neveltjeinek/tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: - Természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.) - A tűz, - A robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal jelenteni az intézmény főigazgatójának, távolléte esetén az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult személyek: - intézményvezetők, tagintézmény-vezetők - az intézmény balesetvédelmi felelőse. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: - tűz esetén a tűzoltóságot; - robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget; - személyi sérülés esetén a mentőket. - a fenntartót Egyéb esetekben – az esemény jellegének megfelelő – rendvédelmi, illetve szerveket, amennyiben ezt az intézményvezető szükségesnek tartja. Teendők: Tűz- és bombariadót szövegesen, áramszünet esetén kolomp segítségével jelzi az észlelő. Tűz- és bombariadó esetén a termekben kifüggesztett rend szerint kell fegyelmezetten elhagyni az épületet. A menekülési útvonalakat minden tanév elején az osztályfőnök ismerteti a tanulókkal. 22 1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. Tel +36 70 621 4930 [email protected] 1105 Budapest, Cserkesz utca 10-14. Tel +36 1 260 4026 [email protected] www.orchideaiskola.hu


Az óvodai csoportoknak/osztályoknak/tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért az óvodapedagógusok, illetve a tanulók részére foglalkozást/tanítási órát tartó pedagógusok a felelősek.

5.7 Baleset megelőzéssel kapcsolatos szabályok (intézményi védő, óvó előírások)  Az óvoda minden dolgozójának alapvető feladatai, közé tartozik, hogy a gyermekek részére – életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően – az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, baleset veszélyének fennállásakor, vagy baleset észlelésekor a szükséges intézkedéseket megtegye. Az ismertetés tényét az óvodapedagógusok a csoportnaplóba dokumentálni kötelesek.  Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja. Ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a fenntartó segítségét kérve, a szükséges intézkedéseket megtegye.  Az óvodai csoportszobákban, szaktantermekben lévő elektromos készülékeket (TV, CD-, videó – és DVD-lejátszó) kizárólag a foglalkozást tartó pedagógus felügyeletével használhatók.  Az óvodai csoportszobákban kizárólag előírás szerinti szabványoknak megfelelő játékok, eszközök vihetők be.  Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartani az intézményi Munkavédelmi szabályzat, valamint a Tűzvédelmi szabályzat rendelkezéseit.  A baleset és munkavédelmi oktatást minden év szeptember 15-ig meg kell tartani.  Az udvaron a játékeszközöket évente felül kell vizsgálni, illetve karban kell tartani. Ez a fenntartó felelőssége.

5.8 Teendők baleset esetén:  Baleset esetén a sérültet azonnal elsősegélyben/orvosi ellátásban kell részesíteni, az érintett gyermek/tanuló szüleit a felügyeletével ellátott pedagógus köteles értesíteni. Minden óvodapedagógus felelős a csoportjába járó gyermekek egészségének és testi épségének megóvásáért. A balesetet szenvedett gyermeket saját óvodapedagógusa nem hagyhatja magára. A gyermek ellátása érdekében az intézkedéseket a vezető teszi meg. A balesetet szenvedett gyermeket elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.  A felügyeletet ellátó pedagógus a balesetet köteles jelenteni az intézményvezetőnek, akadályoztatása esetén megbízottjának.  A baleset körülményeit a jogszabályban meghatározottak szerint ki kell vizsgálni, nyilván kell tartania a gyermekbaleseteket, és az ahhoz kapcsolódó bejelentési kötelezettségeket. A gyermek balesetekkel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az óvodavezető/tagóvoda-vezető végzi. A 8 napon túl gyógyuló sérüléssel járó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ezeket a baleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő jegyzőkönyvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani. A jegyzőkönyv kinyomtatott példányát át kell adni a szülőnek.  A súlyos balesetekről az intézmény fenntartóját értesíteni kell.



A nevelési év rendje A nevelési év rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket, időpontokat:  a nevelőtestületi értekezletek időpontját  az intézményi ünnepek és rendezvények idejét, a megünneplés módját  a nevelésnélküli napok programját és időpontját  a szülői értekezletek, nyílt napok időpontját A nevelési év szeptember 1-től-a következő év augusztus 31-ig tart. A nyári időszakban (június 15-től-aug.31-ig) a csoportok összevontan működnek, a nyitvatartási rendeletben meghatározottak szerint. Nyáron az óvoda minimum 4 hétig zárva tart a fenntartó által engedélyezett időszakban. A nyári zárásról a szülőket minden csoport faliújságján kihelyezett hirdetményben febr.15-ig értesíteni kell. A fenntartó hosszabb nyári zárva tartásról is rendelkezhet, valamint elrendelheti az iskolákkal azonos szünetek megtartását, s így az óvoda zárva tartását. Az intézmény egy nevelési évben legfeljebb 5 nevelésnélküli munkanapot szervez. A fenntartót, a szülőt a nevelés nélküli munkanap előtt hét nappal írásban kell tájékoztatni. A nevelés nélküli munkanapokon – szükség esetén – gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről - másik óvodában való elhelyezéséről (szülői igény alapján). A nevelési év rendjét a nevelési év első szülői értekezletén ismertetni kell a szülőkkel. A nevelés nélküli munkanapokról a szülőket 14 nappal előbb értesíteni kell.

6.1 A nyitva tartás rendje Az óvoda 5 napos munkarenddel működik. Nevelési évben hétfőtől péntekig reggel 7.30 és délután 17.30 óráig tart nyitva. Ügyeleti időszak: 7.30 – 8.00, illetve 17.00 – 17.30. Heti pihenőnapon és munkaszüneti napon az óvodát zárva kell tartani. A szokásos nyitva tartási rendtől való eltérésre engedélyt a fenntartó rendeli el a változást és az intézményvezetők adhatnak engedélyt Reggel 8 órától-8.30 óráig az ügyeletes csoportban összevontan gyülekeznek a gyerekek, délután 16.30-tól -17 óráig összevontan játszanak hazamenetelig. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap – a nyitva tartás csak az intézményvezetők által engedélyezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményeket egyébként zárva kell tartani.

6.2 A zárva tartás rendje: Az óvoda zárva tartásának ideje alatt a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az óvoda vezetője a fenntartóval egyeztetve határozza meg és azt a szülők és az alkalmazotti közösség tudomására hozza értesítés formájában. A nyitva tartástól eltérő időponttól az engedélyezett helyiséghasználat esetén értesíteni szükséges az épület riasztását biztosító szervet.



A gyermekek felvétele Az óvodai felvétel

7.1

Az óvodába felvétel, vagy átvétel útján lehet bejutni. A felvétel az év folyamán folyamatos. A felvételt egy személyes beszélgetés előz meg, majd a hivatalos iratok kitöltése, a szerződés megkötése után, a megállapodott időpontban a gyermek megkezdheti az óvodába járást. A felvétel szabályait a Nkt.8.§ határozza meg. A csoportbeosztásról az óvodavezető dönt, figyelembe véve a szülők igényeit, és a pedagógusok véleményét.

7.2 A gyermekek jogai és kötelességei A Nkt. 45§ szabályozza a gyermekek jogait. Az intézménynek meg kell teremteni a jogok érvényesülésének, és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit.

Az óvodai elhelyezés megszűnése

7.3

A gyermek óvodához fűződő jogviszonyának megszűnéséről a Nkt.49.§ rendelkezik    

A gyermeket másik óvodába átvették. A szülő írásban jelzi, hogy gyermeke kimarad. A gyermeket felvették az általános iskolába. A jogszabályban meghatározottaktól többet van távol az óvodai foglalkozásokról.

7.4 A gyermek távolmaradásának, mulasztásának igazolása Ha a szülő a gyermekét bármely előre látható ok miatt nem kívánja óvodába hozni, tájékoztatni kell az óvodapedagógust. Ha a gyermek távolmaradása előre nem látható, azt a távolmaradás napján 10 óráig be kell jelenteni. Ha a gyermek, betegség miatt hiányzik, csak orvosi igazolással hozható ismét óvodába.

7.5

A térítési díj fizetésére vonatkozó rendelkezések

A szülők a fenntartó által megállapított összegben fenntartói hozzájárulást kötelesek fizetni. Jelentkezéskor egyszeri regisztrációs díj fizetendő.



A pedagógiai oktató és nevelési munka belső ellenőrzésének rendje 8.1 Az intézményi belső ellenőrzés feladatai és formái  az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az intézmény pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzatokban előírt) működésének biztosítása;  az intézményben folyó nevelő-oktató munka eredményességének, hatékonyságának segítése;  az intézmény takarékos, gazdaságos és hatékony működésének előmozdítása;  a dolgozók munkavégzéséről megfelelő mennyiségű információ szolgáltatása az intézményvezetés felé;  az intézményvezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől történő eltérés feltárása és jelzése;  az intézményvezetés és a dolgozók számára a szakmai és jogi előírásoktól, követelményektől történő eltérés megelőzése;  az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez megfelelő számú adat és tény biztosítása. Ellenőrzés kiterjed:    

A gyerekek ellenőrzése és értékelése; A pedagógusok teljesítményének értékelése; A vezetői feladatokat ellátók teljesítményének értékelése; Az intézmény teljes körű önértékelési rendszere;

8.1.1 Az ellenőrzés célja     

a nevelő-oktató munka minőségi javulásának elősegítése; a nevelési terv betartatása, és az ezeknek megfelelő eredmények számonkérése; a szakmai munka tárgyi feltételeinek hatékonyabb, gazdaságosabb kihasználása; a vezetői utasítások hatékonyabb végrehajtása; – a pedagógiai programban és az intézmény szabályzataiban foglaltak betartatása.

8.1.2 Az ellenőrzés területei  foglalkozások, tanítási óra,  dokumentumok (nevelési terv, napló, témazáró dolgozatok, gyerek munkák, egyéni fejlesztési tervek),  a tanulói gyermekek mérése, értékelése;  egyéb tevékenységek 8.1.3 Az ellenőrzés formái    

csoportfoglalkozás/óra/ látogatása, foglalkozások ellenőrzése, gyermekmunkák vizsgálata, írásos dokumentumok vizsgálata, 26 1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. Tel +36 70 621 4930 [email protected] 1105 Budapest, Cserkesz utca 10-14. Tel +36 1 260 4026 [email protected] www.orchideaiskola.hu


 helyszíni ellenőrzés.

8.2 A pedagógiai oktató és nevelési munka belső ellenőrzésének feladatai  biztosítsa az óvoda pedagógiai munkájának jogszerű működését az Önértékelési terv alapján (és a jogszabályok, illetve az óvoda pedagógiai programja szerint előírtak szerint)  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát: a jó gyakorlat követése, fejlesztendő területek megállapítása  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt a pedagógus, a vezető és az az intézményi értékelés elkészítéséhez A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók  intézményvezető  tagintézmény-vezető  BECS (Belső Ellenőrzési Csoport tagjai) Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során Az óvoda öt éves önértékelési programja, azon belül az éves szintre lebontott terv tartalmazza, mely kiterjed a pedagógusokra (2 évente), a vezetőkre (2. és 4. évben) és az intézményre (5 évente). Eredménye az önértékelési terv elkészítése, mely megvalósulásának figyelemmel kísérése segíti az ellenőrzést.

8.3 A Belső Ellenőrzési Csoport jogai és kötelességei A BECS jogosult  az ellenőrzéshez kapcsolódva az intézmény bármely helyiségébe belépni;  az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról (az ellenőrzéshez kapcsolódva) másolatokat készíteni, foglalkozásokat látogatni;  az OH által működtetett informatikai rendszerbe adatokat feltölteni, kezelni;  interjúkat elkészíteni, kérdőíveket kitöltetni;  A belső ellenőrzést végző alkalmazott köteles:  az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályoknak és az intézmény belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni;  az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megtartani;  közreműködni a fejlődés elősegítésében;

8.4 Az ellenőrzött alkalmazott feladatai    

a BECS munkáját segíteni a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. a saját önértékelési tervének megalkotásában aktívan közreműködni a jogszabályokban, az intézmény belső szabályzataiban, munkaköri leírásaiban, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a nevelési év során az önértékelési tervének megfelelően feladatait végezni;



8.5 Intézményvezető/tagintézmény-vezető kiemelt feladatai Folyamatosan ellenőrzik a hozzá beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen:      

a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét; a pedagógusok adminisztrációs munkáját; a pedagógusok nevelő-oktató munkájának színvonalát, módszereit, eredményességét; az óvoda és a csoportszobák rendezettségét, dekorációját; a gyermeki személyiség tiszteletben tartását, egymás munkájának tiszteletben tartását, megbecsülését.

Folyamatosan ellenőrzi     

az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását; a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását; a munkaszerződéssel foglalkoztatottak szerződéseit, dokumentációit, nyilvántartásokat, át – és besorolásokat, munkaegészségügyi kötelezettségek betartását;  folyamatosan ellenőrzi a hozzá tartozó dolgozók szabályszerű munkavégzését és munkafegyelmét. Havi bontásban a feladatok Augusztus: munkaterv, beosztás elkészítése, új alkalmazottak beilleszkedtetése Szeptember: naplók megnyitása: csoport, felvételi és mulasztási, előjegyzési, új gyerekek beszoktatása Október: statisztikai ellenőrzése,

adatok

szolgáltatása,

csoport-és

óralátogatások,

naplóvezetés

November: adminisztráció ellenőrzése; belső szakmai továbbképzés; mentorálás December: intézményi ünnepségekkel kapcsolatos szervezési munkák ellenőrzése, Január: eső félévlezárása, értékelése, irányvonalak kijelölése, Február: naplók ellenőrzése, szakmai ellenőrzések csoport- és óralátogatással Március: ünnepélyek lebonyolításával kapcsolatos szervezési munkák ellenőrzése, Április: nyílt napok, egyéni fejlettségi lapok ellenőrzése, fogadó órák egyeztetése Május: csoport- és óralátogatások, dokumentációk ellenőrzése, mentorálás, tanévzáró Június: naplók lezárása, nyári programok ellenőrzése, évzáró értekezlet, értékelés.



Az óvodai hagyományok ápolása A helyi hagyományok ápolása, ezek fejlesztése, bővítése, a jó hírnév megőrzése az óvoda közösség minden tagjának joga és kötelessége. Az éves munkaterv tartalmazza ezek lebontását, időpontját, felelőseit. A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felül az ünnepekkel összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást, vagy a kijelölést az óvodavezető/ tagóvoda-vezető adja. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szaktudás, az egyenletes terhelés. Az intézményi szintű rendezvényeken a pedagógus részvétele kötelező. Jeles napok      

A zene világnapja október 1. Az állatok világnapja október 4. A víz világnapja március 22. A költészet napja április 11. A Föld világnapja április 22. Madarak és Fák napja május 10.

Hagyományaink  Multikulturális Hét  Színek hónapja Az óvoda és a család közös rendezvényei     

Téli ünnep (félévzáró) Farsang Anyák napja Évzáró, búcsúzás Iskolai gála

Csoportokon belül  Születésnap  Télapó Az óvodapedagógusoknak lehetőségük van óvodán kívüli programok szervezésére is:     

Kulturális programok kirándulás, séta sport programok könyvtárlátogatás iskolalátogatás stb.

A szülők a nevelési év kezdetén írásban nyilatkoznak, hogy hozzájárulnak ahhoz, hogy gyermekük az óvodán kívül szervezett programokon részt vegyen. Ezt a dokumentumot át kell adni az irattár részére. A program akkor tekinthető engedélyezettnek, ha az, az óvodavezető/tagóvoda-vezető tudomásával történik. 29 1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. Tel +36 70 621 4930 [email protected] 1105 Budapest, Cserkesz utca 10-14. Tel +36 1 260 4026 [email protected] www.orchideaiskola.hu


Az óvodapedagógusok feladatai:  A csoport faliújságján / e-mailben tájékoztatják a szülőket a program helyéről, indulási és érkezési időpontjáról, a közlekedési eszközről.  Az óvodavezetőt előzetesen szóban, majd a program megkezdésekor helyi formanyomtatvány (helyszín, résztvevők neve, kísérők neve, időtartam, közlekedés eszköz, indulás és várható érkezés, útvonalterv) kitöltésével írásban tájékoztatják.  Az óvodapedagógusoknak az óvodai foglalkozásokon a gyermekekkel ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a különböző veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat. Az ismertetés tényét a pedagógus a csoportnaplóban köteles dokumentálni. Különleges előírások: A programhoz a gyermeklétszámnak megfelelő kísérőt kell biztosítani.  Tömegközlekedés igénybe vételekor 8 gyermekenként 1- 1 fő felnőtt kísérő - de minimum 2 fő.  Bérelt autóbusz esetén 10 gyermekenként 1- 1 fő felnőtt kísérő. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről.



Az intézményi közösségek jogai, kapcsolattartásuk 10.1 A szülői közösség, szülői szervezet és a kapcsolattartás rendje 10.1.1 A szülői szervezetek kötelességei és jogai A köznevelési törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. A szülői szervezet vezetőit képviseleti úton választják, mivel a gyerekek szüleinek több mint 50 % -a választotta őket, ezért a szülői szervezet vezetősége jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. A csoportok szülői szervezetének közösségeit az egy csoportba járó gyerekek szülei alkotják. A csoportok szülői szervezetének tagjai kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a szülői munkaközösség tanácskozásain ismertetik az intézmény vezetőjével. 10.1.2 A szülői szervezetek A szülői szervezetnek véleményezési, javaslattételi és egyetértési jogait gyakorolja a Knt.73.§ meghatározott jogkörök alapján. A szülői szervezet saját SZMSZ-éről, ügyrendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről saját maga dönt. Az együttműködés és kapcsolattartás során a vezetők feladata, hogy az óvodai Szülői Szervezet jogainak gyakorlásához szükséges:  Információs bázis megadása (az intézmény nyilvános dokumentumai, az intézmény működésével kapcsolatos irat), a hozzáférés biztosítása  Közvetlenül rendelkezésre bocsássa azokat a dokumentumokat, melyek az óvoda Szülői Szervezet jogainak gyakorlásához szükségesek  Óvodán belül megfelelő helység, szükséges berendezés biztosítása Az óvodai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az óvodai szülői szervezet vezetősége. A vezetőség munkájában a csoportok szülői szervezetének elnökei vesznek részt. Véleményezési jog illeti meg a hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározására. Egyetértési jog illeti meg:   

a Házirend elfogadásában az SZMSZ elfogadásában az óvodai Pedagógiai Program elfogadásában.

Döntési jogkörei:     

megválasztja saját tisztségviselőit, kialakítja saját működési rendjét, az óvodai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, képviseli a szülőket és a gyerekeket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a gyerekekkel kapcsolatos valamennyi kérdésben. 31 1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. Tel +36 70 621 4930 [email protected] 1105 Budapest, Cserkesz utca 10-14. Tel +36 1 260 4026 [email protected] www.orchideaiskola.hu


Egyeztetni kell a szülő szervezettel a következő témakörökben:        

az óvoda működési rendje, nyitva tartása a benntartózkodás rendje (gyerekek, vezetők) a vezetők és a szülői szervezet kapcsolattartásának formái, a külső partnerekkel való kapcsolattartás formái a mulasztásokra vonatkozó rendelkezések, a térítési díjra vonatkozó rendelkezések, az egészségügyi felügyelet és ellátás rendje, védő, óvó előírások, bombariadó esetén az intézkedést,

10.1.3 Vezetői kapcsolat a szülői szervezettel, a Szülői Munkaközösséggel A szülői szervezet intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezet vezetője juttatja el az intézmény vezetőjéhez. A szülői szervezetet az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontban nevelési évenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. Az óvodai szülői szervezet vezetősége akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50 %-a jelen van. A szülői szervezet elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel, és tanévenként legalább egyszer beszámol a nevelőtestületnek a szülői szervezet tevékenységéről. Működésüket saját szervezeti és működési szabályzatban határozzák meg. 10.1.4 A szülői értekezletek rendje A csoportok szülői közössége számára az intézmény, nevelési évenként kettő, a munkatervben rögzített időpontú szülői értekezletet tart. Ezeken az alkalmakon igyekszünk a szülők anyanyelve szerinti tájékoztatásra is. Rendkívüli szülői értekezletet bármikor hívhat össze az intézményvezető, az óvodapedagógus és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. A szülői értekezletek feladata:  tájékoztatni a szülőket az óvodában folyó pedagógiai munkáról, az elért eredményekről  az év során jelentkező feladatok ismertetése, megvalósítása a szülők bevonásával 10.1.5 Nyílt napok rendje Az intézmény évente kétszer nyílt napokat tart, amikor a szülők, illetve a meghívott vendégek részt vehetnek óvodai csoportfoglalkozásokon. A nyílt napok időpontját az intézmény adott tanévre szóló munkaterve rögzíti. A nyílt napok időpontjáról a faliújságokon tájékoztatni kell a szülőket. 10.1.6 A fogadóórák rendje Évente két alkalommal, lehetőség szerint december és május hónapokban, minden szülővel egyéni beszélgetés keretében ismertetjük gyermeke fejlettségét, kiemelt és fejlesztendő képességeit, a gyermekek fejlettségi dokumentációja alapján. A megbeszélést dokumentáljuk. 32 1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. Tel +36 70 621 4930 [email protected] 1105 Budapest, Cserkesz utca 10-14. Tel +36 1 260 4026 [email protected] www.orchideaiskola.hu


A panaszkezelés rendje 11.1 A szabályzat célja, alapelvei A szabályzat célja az óvoda partnereinek esetlegesen felmerülő problémáinak kezelése, valamint segítse az intézményben történő munkavégzés során jelentkező problémák, viták hatékony megoldását. Az intézmény dolgozóit és partnereit panasztételi jog illeti meg. Fontos, hogy az érintettek egymás között közvetlenül tisztázzák a problémákat. Konfliktusok esetén mediátori, facilátori segítség igénybevétele.

11.2 A panaszkezelés menete A panasz benyújtásakor a panasz regisztrációja, kivizsgálása-elemzése, döntés, válasz, tanulságok, jogorvoslati lehetőségek.  A panasz bejelentése  szóban: Hétfő - Pétek: 8.00-15.00 között  írásban: személyesen leadva a titkárságon, vagy postai úton  elektronikus úton: [email protected] email címen  A panasz kivizsgálása és megválaszolása Elsődleges a panaszok gyors kivizsgálása a feltárt hibák orvoslása Az észrevételek elemzése, ezek felhasználása további fejlesztéshez, változtatáshoz. Ha a partner a panasz kezelésével nem ért egyet vagy a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, az óvoda a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel. Az érdemben kivizsgált panasszal kapcsolatos álláspontunkat, az érdemi döntést/intézkedést pontos indoklással ellátva a panasz közlését követő 15 napon belül írásban megküldjük a partner részére. Igény esetén a kivizsgálás eredményéről telefonon vagy mailben is értesítést küldünk.

11.3 Panasznyilvántartás A partnerek panaszairól és az azok megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezetünk, amely az alábbi adatokat tartalmazza:  a panaszos (intézmény/személy) adatait  a panasz leírását, tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését  a panasz benyújtásának időpontját és módját  a panasz orvoslására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indoklását  a panaszügy intézéséért, illetve az intézkedés végrehajtásáért felelős személy(ek) megnevezését, valamint az intézkedés teljesítésének és a panasz lezárásának határidejét  a kivizsgálás során beszerzett információkat és esetleges szakvéleményt  a panaszban megjelölt igényről való döntést  a panasz megválaszolásának időpontját és módját  a panaszkezelés elemzéséhez és fejlesztéséhez kapcsolódó egyéb információkat (pl. panasz oka, gyakorisága)  Az írásbeli panaszokat –beleértve a személyes megjelenés során előadott panaszról készült jegyzőkönyvet is –továbbá az azokra adott válaszokat három évig archiváljuk, ezt követően az adathordozókat (okiratokat) selejtezzük.  Lehetséges döntések: - a panasz elfogadása, részbeni elfogadása - panasz elutasítása 33 1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. Tel +36 70 621 4930 [email protected] 1105 Budapest, Cserkesz utca 10-14. Tel +36 1 260 4026 [email protected] www.orchideaiskola.hu


A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást

12.1 Az intézmény vezetésének és közösségének külső kapcsolata 12.1.1 A külső kapcsolatok célja és területei Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek lelki, egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás, a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatokat tart fenn más intézményekkel, melyek területei részletesen megtalálhatóak a teljes intézményre vonatkozó SZMSZ-ben. Az óvodát különösen érintő területek: IGAZGATÁSI TERÜLETEK X. és XIII. Kerületi Nevelési Tanácsadó és Pedagógiai Szolgáltató KULTURÁLLIS, SPORT TERÜLET Angyalföldi Sportközpont Művelődési házak, Központok EGÉSZSÉGÜGYI TERÜLET Az iskola orvosa és védőnője, gyermek háziorvosi rendelők, Szakorvosi rendelő intézetek, gyermekfogászati rendelők OKTATÁSI, NEVELÉSI TERÜLET X. és XIII. Kerületi Óvodák Általános iskolák Középiskolák

12.1.2 A külső kapcsolatok formája és módja: Az intézmények vezetői valamint a nevelő-oktató munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeresen személyes kapcsolatot tartanak a partnerintézmények munkatársaival. A kapcsolattartás formái és módjai:  közös értekezletek;  szakmai előadások, megbeszélések;  módszertani programok, hospitálások;  esetmegbeszélés;  intézményi rendezvények (ünnepségek, versenyek, koncertek, stb.);  pályázati munka;  hivatalos ügyek intézése levélben vagy telefonon;  közvetítő eljárás. A gyermekeket, tanulókat közvetlenül érintő ügyekben kezdeményezzük a találkozót a megfelelő intézménnyel.



12.2 Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere Az intézmény a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint az óvodások beiskolázása és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart más intézményekkel, cégekkel, támogatókkal. Az óvoda pedagógusai részt vehetnek a pedagógiai szakmai szolgáltatók által rendezett különböző konferenciákon, tanácskozásokon, műhelymunkákon, továbbképzéseken, tréningeken, szakértői konzultációkon és más szakmai rendezvényeken;  a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények szaktanácsadói, szakértői megsegítésének igénybevétele a szakmai munkaközösségek kezdeményezésére;  vizsgálatok, kontrollvizsgálatok révén a gyermekek, részképesség-fejlődésének diagnosztizálása és a szükséges óvodai fejlesztésük előírása a mindennapi kapcsolattartás szintjét képezi a pedagógiai szakszolgálatokkal;  évente több alkalommal megbeszélés a pedagógiai szakszolgálatok munkatársaival az általuk foglalkoztatott gyermekekről  esetmegbeszéléseken való részvétel az intézmény pedagógusai, a gyermekvédelmi felelős, és fejlesztőpedagógusok bevonásával. Az eredményesebb működés elősegítése érdekében az intézmény szakmai szervezetekkel, társ intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel folyamatos kapcsolatot tart:  Az óvodai nevelésben részesülő 5-6-7 éves gyermekek iskolaérettségének megállapításához szükség esetén a Nevelési Tanácsadó szolgáltatásait igénybe vesszük  A gyermekeket – előzetes egyeztetésnek megfelelően – a szülőnek el kell vinni a Nevelési Tanácsadó vizsgálataira. A Nevelési tanácsadóból érkező szakemberek részt vehetnek az óvodában folyó fejlesztő foglalkozásokon, szükség esetén külön foglalkozhatnak az érintett gyermekekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival meghívás vagy egyéb értesítés alapján.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és jóváhagyása Elfogadás: nevelőtestület Egyetértési jogot gyakorolt: a szülői szervezet Jóváhagyás: fenntartó A Szervezeti és Működési Szabályzatot nyilvánosságra kell hozni. A Szervezeti és Működési Szabályzat időbeli hatálya: 2015. szeptember elsejétől érvényes.



Legitimációs záradék Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása a nevelőtestület elfogadásával és a Köznevelési Törvény által meghatározott közösségek egyetértésével, valamint ha a fenntartóra többletköltség hárul, akkor a fenntartó jóváhagyásával lép életbe.

Dátum: Budapest, 2015. augusztus 27.

Ph. ……………………………………… Óvodavezető Az Orchidea Óvoda nevelőtestülete jóváhagyta és elfogadta az SZMSZ-t

........................................................... a nevelőtestület nevében Dátum: Budapest, 2015. augusztus 27.

A szülői képviselet, az Orchidea Óvoda SZMSZ - ének elfogadásához magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez (a dokumentumok nyilvánosságának biztosítása, az intézmény, tájékoztatási kötelezettsége, valamint a gyermekek adatainak kezelésével kapcsolatban) a véleményezési jogát korlátozás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg.” ............................................. a szülők képviseletében Dátum: Budapest, 2015. augusztus 27.

A magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez az egyetértési jogát korlátozás nélkül a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta és megadta a fenntartó Ph ......................................................... aláírás Dátum: Budapest, 2015. augusztus 27. 36 1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. Tel +36 70 621 4930 [email protected] 1105 Budapest, Cserkesz utca 10-14. Tel +36 1 260 4026 [email protected] www.orchideaiskola.hu

Orchidea Általános Iskola SZMSZ

Az Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Az Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata

Készült: 2017. január Hatályba lépett: 2017. Február 1.

Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola www.orchideaiskola.hu

1


Tartalomjegyzék 1 A szervezeti és működési szabályzat célja ........................................................... 5 1.1 A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) jogszabályi alapja ...................................................... 5 1.2 Az SZMSZ időbeli hatálya ................................................................................................................... 6 1.3 Az SZMSZ személyi hatálya ................................................................................................................ 6 1.4 A szabályzat nyilvánossága ................................................................................................................ 6

2 Az oktatási intézmény meghatározása ................................................................ 6 2.1 A közoktatási intézmény neve, címe, alapfeladatai ........................................................................... 6 2.3 Ügyiratkezelés.................................................................................................................................... 7 2.4 Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintje ............................................................................. 7 2.4.1 Az intézmény szervezeti egységei ............................................................................................... 7

3 Az iskola működési rendje................................................................................... 8 3.1 A működés általános elvei ................................................................................................................. 8 3.2 Az iskolai munkaterv rögzíti ............................................................................................................... 8 3.3 Az iskola nyitva tartása ...................................................................................................................... 8 3.4

Az intézmény munkarendje .............................................................................................................. 9

3.4.1

Az alkalmazottak munkarendje.................................................................................................. 9

3.4.2 A pedagógusok munkarendje ..................................................................................................... 9 3.4.3 A nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő és az egyéb munkakört betöltő ........................... 10 alkalmazottak munkarendje ................................................................................................................. 10 3.4.4 3.5

Az intézmény tanulóinak munkarendje ................................................................................... 11

Az intézményben való benntartózkodás rendjének szabályai ........................................................ 11

3.5.1

Az iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulók intézményben való benntartózkodási rendje11

3.5.2

Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodási rendje .............................................. 12

3.5.3

A vezetők intézményben való benntartózkodási rendje ......................................................... 12

3.5.4 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel ............................................................................................................ 12 3.6 A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésének eljárásrendje, tűz- és balesetvédelmi intézkedések ............................................................................................................................................. 13 3.7

Az intézmény berendezésére, felszerelésére vonatkozó rendszabályok ........................................ 14

3.8

A helyiségek biztonságának rendszabályai ..................................................................................... 14

3.9 Intézményi védő, óvó előírások ......................................................................................................... 14 3.9.1 Az intézmény vezetőinek feladatai a tanulóbalesetek megelőzése és a balesetek esetén ....... 14 3.9.2 Az intézmény alkalmazottjainak feladatai a tanulóbalesetek megelőzése és baleset esetén ... 15 3.9.3 Az intézmény alkalmazottjainak feladatai tanulóbalesetek esetén .......................................... 16 Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola www.orchideaiskola.hu

2


4 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ............................................ 18 4.1

Belső ellenőrzési szabályzat ............................................................................................................ 20

4.1.1

Az intézményi belső ellenőrzés rendeltetése ......................................................................... 20

4.1.2 Helyszíni ellenőrzés ..................................................................................................................... 20 4.1.3 Az intézményi belső ellenőrzések típusai és gyakorisága ......................................................... 21 4.1.4

Az intézményi belső ellenőrzés fő területei és a vezetők egyes ellenőrzési feladatai............. 21

4.1.5

A vezetők egyes ellenőrzési feladatai ...................................................................................... 22

4.1.6 A pedagógusok munkájának ellenőrzése.................................................................................. 23 4.1.7

Az ellenőrzés ütemterve .......................................................................................................... 25

4.1.8 A pedagógusok jutalmazásának normái, sikerkritériumai ........................................................ 26

5 Az iskola intézményegységei közötti kapcsolattartás rendje ............................ 28 5.1

Az iskola intézményegységei........................................................................................................... 28

5.2 Az egyes intézményegységek közötti kapcsolattartás rendje, formái ............................................. 28

6 Az intézmény szervezeti rendszere .................................................................. 29 6.1

Az intézmény irányítása .................................................................................................................. 29

6.2

A főigazgató és feladatköre ............................................................................................................ 29

6.3

Az intézmény vezetői szintjei .......................................................................................................... 31

6.4 A kiadmányozás szabályai ................................................................................................................ 32

7

6.5

A képviselet szabályai ..................................................................................................................... 32

6.6

Az intézményi bélyegzőhasználat szabályai .................................................................................... 33

Az iskola közösségei és ezek kapcsolata a vezetéssel és egymással ................. 34 7.1

Az iskolai közösségek jogai .............................................................................................................. 34

7.2

Az iskolai alkalmazottak közössége ................................................................................................. 35

7.3

A nevelők közösségei ...................................................................................................................... 35

7.3.1 7.4

A nevelőtestület ....................................................................................................................... 35

A belső kapcsolattartás általános rendje és formái ........................................................................ 37

7.5 Az intézményegységek közötti kapcsolattartás formái .................................................................... 38 7.5.1 A nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyek átruházására vonatkozó rendelkezések ............ 38 7.6

A nevelők szakmai munkaközösségei ............................................................................................. 39

7.6.1 A szakmai munkaközösségek szerepe, feladatai ....................................................................... 39 7.6.2 Az intézményben működő szakmai munkaközösségek.............................................................. 40 7.6.3 A munkaközösség-vezető feladatai és jogai ............................................................................... 40 7.6.4 A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái és a kapcsolattartás ................. 41 rendje.................................................................................................................................................... 41


3


7.7

A szülők és közösségeikkel való kapcsolattartás és tájékoztatás formái, rendje ............................ 42

7.7.1

Az iskolai vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás formái ........................ 43

7.7.2 Az iskola és a szülők közötti tájékoztatás rendje ....................................................................... 43 7.8 A tanulók közösségei, a diákönkormányzat ..................................................................................... 44 7.8.1

A diákönkormányzat ............................................................................................................... 44

7.8.2 Diákkörök .................................................................................................................................. 45 7.8.3 A tanulók és a nevelők közötti tájékoztatás rendje .................................................................. 46

8 A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok .................................... 47 8.1

A tanuló által elkészített dologért járó díjazás ................................................................................ 47

8.2

A tanulóval szemben folytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai .............................................. 47

8.2.1 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai ......................................... 47 8.2.2 Fegyelmi eljárási rendtartás...................................................................................................... 48

9 ........................ Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének és a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje .................................................................................................................... 50 9.1

A tankönyvtámogatás megállapításának elvei ................................................................................ 50

9.2

Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje............................................................. 51

9.3

Az iskolai tankönyvrendelés helyi rendje ........................................................................................ 52

10 Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái és időkerete; a testmozgás és sportolás lehetőségei az iskolában ......................................................................... 53 11 Az iskolai hagyományok, ünnepélyek és megemlékezések rendje ..................... 55 12 Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere, formája, módja ......................... 56 12.1 Az iskola horizontális kapcsolatrendszere, partnerintézményei..................................................... 56 12.2 Az intézménynek a pedagógiai szakszolgálatokkal, pedagógiai szakmai....................................... 57 szolgáltatókkal való kapcsolatai................................................................................................................ 57 12.3 Az intézmény kapcsolattartása iskola-egészségügyi ellátást biztosító ........................................... 58 egészségügyi szolgáltatóval ...................................................................................................................... 58 12.4 Az intézmény kapcsolattartása a területileg illetékes rendvédelmi szervvel................................... 58

13 A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása ............................... 59 14 Egyéb rendelkezések ........................................................................................ 60 14.1 Az iskola pedagógiai programjának nyilvánossága, hozzáférhetősége ........................................... 60 14.2 A kedvezményekről nyújtott információk........................................................................................ 61 14.3 A reklámlehetőségek szabályozása az iskolában ............................................................................. 61

14 Záró rendelkezések ........................................................................................... 62 Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola www.orchideaiskola.hu

4


1 A szervezeti és működési szabályzat célja A szervezeti és működési szabályzat - az idézett jogszabályok szerint - meghatározza és szabályozza az intézmény tevékenységét, biztosítja az alapfeladatok elvégzését, és kötelezettséget jelent a benne foglaltak végrehajtására. Az SZMSZ határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, feladatait és működési folyamatait, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó, valamint mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe.

1.1 A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) jogszabályi alapja  A budapesti Orchidea Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola nevelőtestülete az igazgató előterjesztésére, az iskola szülői munkaközösségének és diákönkormányzatának a jogszabályokban meghatározott rendelkezésekre vonatkozó egyetértésével  a 2011. évi CXC. a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény  a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  a 229/2012. (VIII: 28.) Korm. rendelete a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról  a 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról  az 51/2012. (XII 21.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről  a 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről,  az 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról,  az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, (kimenő rendszerben, hatályát veszíti)  az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról,  a 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben,  a 20/1997. (II. 13.) kormányrendelet az 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról  a 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésről,  a 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról,  a 243/2003.(XII. 17.) kormányrendelet, 2002/2007. (VII. 31.) kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról,  az 1992/XXXVIII. Törvény az államháztartásról,  292/2009. (XII.19.) kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről  a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról, valamint azok végrehajtására az alábbiakban fogadja el az iskola szervezeti és működési szabályzatát.


5


1.2 Az SZMSZ időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyásával, annak időpontjában lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata.

1.3 Az SZMSZ személyi hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező szabályzatok betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényűek. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket mindazok kötelesek megtartani, akik az intézménnyel jogviszonyba kerülnek.

1.4 A szabályzat nyilvánossága 229/2012. (VIII.28.) Korm. rend. 23. § (1) A nevelési-oktatási intézményi közzétételi lista a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és a pedagógiai programot tartalmazza. A nevelési-oktatási intézmény honlapján megtekinthető, valamint a helyben szokásos módon munkaidőben a titkárságon.

2 Az oktatási intézmény meghatározása 2.1 A közoktatási intézmény neve, címe, alapfeladatai Az intézmény neve: Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola és Gimnáziu m Az intézmény székhelye: 1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. (óvoda, általános iskola, gimnázium) Az intézmény telephelye: 1105 Budapest, Cserkesz utca 10-14. (óvoda, általános iskola) Az intézmény típusa: többcélú közoktatási intézmény, összetett iskola Az általános iskola évfolyamainak száma: 8. Az intézmény fenntartó szerve: Prizma Oktatási és Kulturális Alapítvány A fenntartó székhelye: 1105 Budapest, Cserkesz utca 10-14. Az intézmény azonosító száma: 200783 Az alapító okirat: Budapest Főváros Kormányhivatal Az intézmény alaptevékenysége, jogállása az alapító okiratban meghatározottak szerint:  Napközi otthonos óvoda  8 évfolyamos nappali rendszerű általános iskolai nevelés-oktatás (1-8. évf.) (két tanítási nyelvű tanterv)  4-5 évfolyamos nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9Ny-12 évf.) (két tanítási nyelvű tanterv) 


6


2.2 Az intézmény alapítója és fenntartója, a fenntartó jogköre, felügyeleti szervek, az intézmény jogállása Az intézmény alapítója és fenntartója: Prizma Oktatási és Kulturális Alapítvány Az alapító címe: 1105 Budapest, Cserkesz utca 10-14. Fenntartói tevékenység törvényességi felügyelete: Budapest Főváros Kormányhivatal Létesítés napja (alapító okirat kelte):2013.05.27. Nyilvántartásba vétel dátuma: (FPH038/16-5/2011) 2011.02.18. nyilvántartási szám: 567. Fenntartói felügyelet: Prizma Oktatási és Kulturális Alapítvány Az intézmény felügyeleti szerve: Budapest Főváros Kormányhivatal Az intézmény jogállása:  Az intézmény önálló jogi személy.  A fenntartó részben önálló gazdálkodási és bérgazdálkodási joggal ruházta fel. Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évekre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő.  A fenntartónak gondoskodnia kell az alapfeladatok ellátásához és az intézmény működéséhez szükséges pénzeszközökről. Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak: intézményvezetők, iskolatitkárok

2.3 Ügyiratkezelés Az intézményi kiadmányozás joga 

A kiadmányozás a 20/2012.85§ szerint történik.

Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje  Intézményünk a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk  Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében tároljuk. A rendszerhez való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezetők által felhatalmazott személyek férhetnek hozzá.

2.4 Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintje Az intézmény szintjeinek meghatározásánál a színvonalas, racionális és gazdaságos munkavégzés követelményét, valamint a helyi adottságok figyelembevételét tartottuk szem előtt. 2.4.1 Az intézmény szervezeti egységei

 Oktatási egység: pedagógusok, könyvtárosok  Oktatást-nevelést segítő egység: rendszergazda, pedagógiai asszisztensek, iskola pszichológus, fejlesztő pedagógus, dadusok, iskolatitkárok  Gazdasági-technikai egység: gazdasági dolgozók, technikai dolgozók (oktatás technikus, ügyviteli dolgozó, valamint gondnok, karbantartó, konyhalányok, kézbesítő, takarítók, fűtő, portás)  Az intézmény szervezeti (működési) egységeinek élén felelős beosztású vezetők állnak Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola www.orchideaiskola.hu

7


A főigazgató közvetlen felügyelete alá tartoznak az intézmény egységek vezetői és az oktatástnevelést segítők. A munkáltatói jogokat mindhárom egység alkalmazottai felett a főigazgató gyakorolja, beleértve a kinevezést, felmentést is. 2.4.2

A szervezeti egységek kapcsolattartási módjai

A szervezeti egységek vezetői heti rendszerességgel intézményvezetői értekezleten számolnak be egységük működéséről. Az értekezleten részt vesz: főigazgató, óvodavezetők, igazgatóhelyettesek. A pedagógusokkal és egyéb közalkalmazottakkal a mindennapi tevékenységek során a szükséges mértékű közvetlen kapcsolatot tartják.

3 Az iskola működési rendje 3.1 A működés általános elvei Az iskola működését meghatározó alapvető közszolgálati feladat az általános iskolai nevelésoktatás, mely feladat ágazati törvényben és más vonatkozó jogszabályokban előírt teljesítésének kereteit a pedagógiai program határozza meg. A tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívüli tanulói jogok és kötelezettségek gyakorlása és végrehajtása, a pedagógiai programhoz kapcsolódó rendezvényeken tanúsítandó magatartás, az iskola helyiségei használati rendje, az iskolai tanulói munkarend, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendje az intézmény házirendjében kap helyet. A tanév, ezen belül a tanítási év rendjét az EMMI miniszterének a tanév rendjéről alkotott hatályos rendelete alapján a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg.

3.2 Az iskolai munkaterv rögzíti          

a kiemelt feladatokat és célokat a tanév rendjét (a tanítási időt, tanítási szüneteket) a tanítás nélküli munkanapok idejét, felhasználását az iskolai ünnepélyek időpontját, módját a nevelőtestületi értekezletek idejét, témáját az osztályozó értekezletek idejét tanári megbízatásokat a munka- és tűzvédelmi oktatás idejét és módját a hagyományőrzés eseményeit a szükség szerinti havi tantestületi megbeszélést.

3.3 Az iskola nyitva tartása Az iskola munkanapokon 7:30-tól 17:00 óráig tart nyitva. A tanítási idő alatt az iskolavezetés ügyeletes tagja – a munkaterv külön beosztása szerint – 16:00 óráig az intézményben tartózkodik. A könyvtár 9:00-tól 15.00 óráig áll az olvasók rendelkezésére. A tanítás 8:30 órakor kezdődik, a tanítási órák 45 percesek. Két tanítási óra között szünetet kell tartani. Indokolt esetben – engedéllyel – két azonos egy-mást Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola www.orchideaiskola.hu

8


követő szaktanári óra összevonható. Ez utóbbi esetben az órát tartó tanárnak felelőssége a rend megtartása a szokásos csengetésig. A szokásos csengetési rend a következő: 1. óra 8:30 – 9:15 2. óra 9:25 – 10:10 3. óra 10:30 – 11:15 4. óra 11:25 – 12:10 ebédszünet: 12:10-13:00 5. óra 13:00–13:45 6. óra 13:55 – 14:40 7. óra 14:50 – 15:35 A heti tanítás rendjét az órarend rögzíti. A megtartott órákat (tanítási órák és tanítási órán kívüli tevékenység) a naplóba vezeti a szaktanár. 32 óra nyilvántartása. A tanulók felügyeletét óraközi szünetekben a folyosókon és az ebédlőben az ügyeletes tanárok látják el. A tanári ügyelet beosztását a kollégák általános leterheltségének figyelembevételével az igazgatóhelyettes készíti el. A tanítási óra zavartalan nyugalmának biztosítása mindenkinek kötelessége. Az intézmény területén kívül tanórát az igazgató engedélyével lehet tartani. A tanárok kötelező tanítási órabeosztását a tantárgyfelosztás tartalmazza. A tantárgyfelosztást a munkaközösség-vezetők javaslata alapján az igazgató készíti el. Az előzetes tantárgyfelosztás januárban készül, a végleges tantárgyfelosztást a júniusi tanévzáró tantestületi értekezlet fogadja el.

3.4

Az intézmény munkarendje

3.4.1

Az alkalmazottak munkarendje

A köznevelésben alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés főbb szakmai szabályait a köznevelés ágazati törvénye rögzíti. A pedagógus munkaköri feladatait a munkajogviszonyra vonatkozó szabályoknak, az egyéb szakmai szabályoknak és szokásoknak, valamint a munkáltató utasításainak megfelelően, a közérdek figyelembevételével látja el. Az iskola alkalmazottainak munkarendjére vonatkozó részletes feladatokat a munkakörileírásminták (SZMSZ 1. sz. melléklete) alapján kiadott egyéni munkaköri leírások tartalmazzák. 3.4.2 A pedagógusok munkarendje

Az intézményben dolgozó pedagógusok munkaideje kötött és kötetlen munkaidőből áll. A kötött munkaidő nevelési-oktatási feladatokkal lekötött és nevelési-oktatási feladatokkal le nem kötött munkaidőrészekből áll, melynek tartalmát az iskola igazgatója határozza meg az egyedi munkaköri leírás függelékében rögzítettek szerint. A tanulókkal való közvetlen foglalkozások tartalmát a tantárgyfelosztás – és az annak alapján készített – órarend határozza meg. A pedagógusok napi munkarendjét, ezen belül a felügyeleti és a helyettesítési rendet az Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola www.orchideaiskola.hu

9


igazgató illetve az igazgatóhelyettesek állapítják meg. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, továbbá annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 45 percig vagy az első foglalkozásának kezdetét megelőzően legalább 30 perccel előbb köteles bejelenteni az igazgatónak vagy az igazgatóhelyetteseknek, hogy a helyettesítésről intézkedés történhessen. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az iskolavezetés más tagjától kérhet engedélyt a tanóra illetve a foglalkozás elhagyására. A pedagógus kérésére a munkajogi jogszabályokban biztosított munkavégzés alóli mentesülés, szabadság valamint munkaidő-kedvezmény kiadását az igazgató előzetes jóváhagyásával az igazgatóhelyettesek biztosítják. A hiányzó pedagógus helyettesítését lehetőség szerint szakos pedagógussal kell megoldani. Valamennyi pedagógus köteles tanmeneteit és foglalkozási terveit szakmai munkaközösségvezetőjéhez eljuttatni, illetve a tanári szobában hozzáférhetővé tenni annak érdekében, hogy távolmaradása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az igazgató adja az az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után a rátermettség, a szakmai felkészültség mértéke, az egyenletes munkaterhelés elveinek figyelembevételével. Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógusi jelenlét kötelező az alkalomhoz illő öltözetben. A pedagógus kötelessége az iskolán kívül szervezett programokon felelni a tanulók testi épségéért, a megfelelő fegyelemről. Ha a rendezvény anyagi kihatással is jár, a szülők felé köteles elszámolni a befizetett összeg felhasználásáról a kifizetést hitelesen igazoló számlákkal. Ha a rendezvényen súlyos rendbontás vagy baleset történik, köteles arról értesíteni az iskola igazgatóját és a szülőket, valamint szükség esetén köteles orvosi ellátásról a helyszínen gondoskodni. A rendezvényen résztvevő tanulók folyamatos felügyelete is a kísérő pedagógus kötelessége.

3.4.3 A nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő és az egyéb munkakört betöltő alkalmazottak munkarendje

A nem pedagógus munkakörben alkalmazottak munkarendjét – a vonatkozó jogszabályok alapján – az igazgató állapítja meg. A nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottjaink:   

rendszergazda iskolatitkár pedagógiai asszisztensek

Egyéb munkaköröke Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola www.orchideaiskola.hu

10


et betöltő alkalmazottjaink:    

portások karbantartók oktatástechnikus gazdasági ügyintéző

A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembe vételével, a főigazgató – a munkáltatói jogkörre vonatkozó szabályok szerint – rendelkezik a felsorolt alkalmazottak napi munkarendjének összehangolt kialakításáról, annak esetleges megváltoztatásáról és a munkavégzés alóli mentesítésük, szabadságuk, munkaidőkedvezményeik kiadásáról. 3.4.4

Az intézmény tanulóinak munkarendje

A házirendben rögzített intézményi rendszabályok tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, azok érvényesülésének és teljesítésének módjait, valamint az iskola belső rendjének, életének részletes szabályozását. A rendszabályok betartása kötelező, erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok ügyelnek. Az ügyeleti rend megszervezése az igazgatóhelyettesek feladata.

3.5

Az intézményben való benntartózkodás rendjének szabályai

3.5.1 Az iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulók intézményben való benntartózkodási rendje

Az iskola munkanapokon 7.00.-tól 18.00. óráig portaszolgálat által őrzött. A tanulók számára a pedagógiai felügyelet 7.30-tól 17.00 óráig biztosított. 7.30-tól 8.10 óráig az ezzel megbízott alkalmazottja az intézménynek az iskolavezetés által kijelölt helyiségben fogadja a tanulókat, és felügyeli őket. Ezután a tanulók megkezdik a napi tanórai feladataik teljesítését a házirendben foglaltaknak megfelelően. A tanítási idő végeztével a tanulókat a felügyelő tanárok illetve a pedagógiai asszisztensek fogadják, s felügyelik a rendet az erre kijelölt helyiségekben. Utolsó tanóra illetve foglalkozás után a pedagógusok a további foglalkozásokon részt nem vevő tanulókat hazaengedik. Szabadidős foglalkozások 17.00 óráig tarthatók, ezeken a foglalkozást vezetők felügyelik a tanulókat. A tanuló csak írásos igazgatói engedéllyel távozhat a foglalkozási idő alatt az iskolából. Nevelői vagy a pedagógiai asszisztensi felügyelet nélkül az iskola épületében – sem a folyosókon, sem egyéb más helyiségekben – vagy az udvaron tanuló nem tartózkodhat. A fent leírtaktól való eltérés az egyes intézményegységekben feltétlenül szükséges esetben az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek engedélyével történhet. Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola www.orchideaiskola.hu

11


3.5.2

Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodási rendje

A nevelési-oktatási intézmény alkalmazottjainak az intézményben való benntartózkodási rendjét foglalkoztatásuk mértékének arányában a munkaköri leírásukban foglalt feladataik jellege határozza meg. A pedagógusok munkaidejük kötött részét az iskolavezetés által meghatározottak szerint az intézményben illetve az intézményen kívüli foglalkozások helyszínén kötelesek tölteni. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét a nevelő a tanulókkal való közvetlen foglalkozások megtartásával tölti a főigazgató által a munkaköri leírás függelékében meghatározott időkeretben, a tantárgyfelosztás alapján az órarendben részletesen megjelöltek (foglalkozás/tanóra helye, pontos időbeosztása stb.) szerint. Ettől eltérni kizárólag az igazgató előzetes engedélyével lehet. A pedagógus kötött munkaidejének neveléssel-oktatással le nem kötött részében a nevelő-oktató tevékenységgel összefüggő, elsősorban órai felkészüléssel, adminisztratív teendőkkel összefüggő feladatokat, valamint eseti helyettesítést és a tanulók ügyeletét látja el. Az intézmény nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő és egyéb alkalmazottjai, ha a munkakörhöz tartozó feladatuk ellátása másként nem teljesíthető, kötelesek teljes munkaidejüket a munkaköri leírásban foglaltaknak megfelelően, a főigazgató utasítása szerint az intézményben illetve az intézményhez tartozó meghatározott területen tölteni. Ha a munkakörükhöz tartozó feladatuk ellátása a munkahelyen kívüli tartózkodást szükségessé teszi, ennek tényét és az intézményen kívül való tartózkodás várható idejét a főigazgatónak vagy az igazgatóhelyetteseknek előzetesen be kell jelenteniük. Az intézmény alkalmazottjai benntartózkodásuk tényét jelenléti íven rendszeresen kötelesek vezetni.

3.5.3

A vezetők intézményben való benntartózkodási rendje

Az iskolában 8.00 és 17.00 között az intézmény magasabb vezetői (főigazgató, igazgatóhelyettesek, intézményegység vezetők) közül – előzetesen kialakított beosztás alapján – az iskolában tartózkodik egyikük. Amennyiben ez nem megoldható, az igazgató az iskola pedagógusai közül írásos meghatalmazás alapján bíz meg érdemi intézkedésre jogosult alkalmazottat. A vezetői feladatokkal megbízott alkalmazott felelőssége, intézkedési jogköre az intézmény működésével, a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

3.5.4 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel

Az iskolával tanulói vagy más jogviszonyban nem álló kiskorú vagy felnőtt személy csak előzetes megbeszélés alapján, a megbeszélt időpontban és időtartamban tartózkodhat az iskola épületében. Az iskola vezetőinek és pedagógusainak fogadóidejét, valamint a szülői értekezletek rendjét a tanévnyitó szülői értekezleteken nyilvánosságra kell hozni, és meg kell jeleníteni az iskola honlapján. A tanítási illetve foglalkozási idő alatt az iskolába belépőket a portás fogadja, majd a keresett Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola www.orchideaiskola.hu

12


felnőtt személy megérkezéséig a vendég az iskola előterében várakozik. Ha a keresett személy tanuló, abban az esetben a látogatónak igazolnia kell kilétét. Ha a tanuló felügyeletére jogosult vagy a jogosult által írásban megbízott személy, akkor a földszinti előtérben lehetőséget biztosítunk a személyes találkozásra. Ha a belépő személy az iskola valamely helyiségének alkalmi vagy rendszeres bérlője az előzetes megállapodás szerinti időben és helyiségekben, azok épségét és állagát megőrizve tartózkodhat az épületben. Erről szóban vagy írásban történik előzetes megállapodás az intézmény főigazgatójával a felügyeletet ez idő alatt biztosító személyek egyidejű értesítése mellett. Az iskola által szervezett rendezvényeken való részvételre a rendezvény jellegétől függően meghívott személyek jogosultak. Az ő fogadásuk és kalauzolásuk az erre kijelölt alkalmazottak feladata. A meghívott személyekről listát kell készíteni, amelyet a fogadásukra illetékes nevelők, egyéb dolgozók és tanulók előre megkapnak. Ennek alapján az előre meghatározott, a fogadásukra kijelölt helyre kísérik a meghívottakat.

3.6 A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésének eljárásrendje, tűz- és balesetvédelmi intézkedések A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz- és balesetvédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok a tájékoztató füzetükben a tűz- és balesetvédelmi oktatásban történő részesülésükről szóló bejegyzés aláírásával igazolják. Balesetvédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak esetén, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, informatika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a nevelő a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. Külön balesetvédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és az illetékes kormányhivatalnak történő megküldését a főigazgató által megbízott munkavédelmi felelős végzi.


13


3.7

Az intézmény berendezésére, felszerelésére vonatkozó rendszabályok

Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató és a gondnok együttes, írásos engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Ekkor a használatba vevő a tárgyak épségéért anyagilag felelős. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát az iskolatitkárnak kell leadni és iktatni, másik példánya a kölcsönvevőnél marad. A szakmai felszerelések, a szemléltetőeszközök, szemléltetéshez felhasznált anyagok megrendeléséről, beszerzéséről a szakmai munkaközösségek gondoskodnak igazgatói engedélyezést követően. A tanításhoz használt személtető eszközök, anyagok médiák foglalkozásokon való felhasználásának biztosítása a nevelő feladata. Az eszközök, berendezések hibáját a karbantartóknak illetve az oktatástechnikusnak jelenteni kell, illetve a hibás eszközöket, berendezéseket le kell adni a fent nevezett alkalmazottaknak a hiba megjelölésével. Újbóli használatbavételről az intézkedő alkalmazott tájékoztat. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell.

3.8

A helyiségek biztonságának rendszabályai

Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. A bezárt termek kulcsát az irodában a kulcsos szekrénybe kell elhelyezni. A tantermek zárásának ellenőrző felelőse az épületet záró megbizott személy, akinek gondoskodni kell az elektromos berendezések áramtalanításáról is. A tantermek, szaktantermek, előadók, tornatermek balesetmentes használhatóságáról, az azokban elhelyezett eszközök állapotának vizsgálatáról, karbantartásáról a gazdasági ügyintéző gondoskodik. A termek használatának rendjét a házirend szabályozza. A szertárba a tanulók csak az illetékes pedagógussal együtt, vagy csak az ő utasítására mehetnek be, és csak az általa előírt feladatokat hajthatják végre. Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozónak kell megtéríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A főigazgató feladata a kár felmérése, és a kártérítés szülővel, gondviselővel történő rendeztetése.

3.9 Intézményi védő, óvó előírások 3.9.1 Az intézmény vezetőinek feladatai a tanulóbalesetek megelőzése és a balesetek esetén

Az intézmény vezetőjének kötelessége rendszeresen ellenőrizni az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit. Ezt szolgálják a rendszeresen (legalább félévente) megtartott munkavédelmi ellenőrzések, szemlék. A munkavédelmi szemlék rendjét, az ellenőrzésbe bevont személyeket a munkavédelmi szabályzat rögzíti. A megtartott szemléről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza: • a szemle időpontját, Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola www.orchideaiskola.hu

14


• • • • •

a résztvevő személyeket és beosztásukat, az észrevett hiba leírását, a javítási határidőt, a javításért felelős dolgozó nevét, a kijavítás dátumát és a javításért felelős dolgozó közvetlen felettesének aláírását.

Az intézmény vezető beosztású munkatársai egészséges és biztonságos iskolai környezet megteremtésével kapcsolatos teendőiknek ki kell terjednie: • az egészséges és biztonságos munkavégzésre vonatkozó jogszabályok ismeretére; • a tanulókkal, a pedagógusokkal és az intézmény többi dolgozójával kapcsolatos teendőkre: mindannyiukat meg kell ismertetni az egészséges és biztonságos munkavégzés általános és helyi szabályaival és az ezt rögzítő iskolai szabályzatokkal, meg kell győződni arról, hogy a szükséges ismereteket elsajátították-e, és folyamatosan ellenőriznie kell, hogy a szabályokat betartják-e; •

az iskola belső szabályzatainak körültekintő összeállítására az egészséges és biztonságos iskolai környezet tárgyi és személyi feltételeinek megteremtésére, folyamatos vizsgálatára, ellenőrzésére.

A tanulóbalesetek megelőzése és megtörténte esetén a vezetők feladata mind a prevenciós célú cselekmények, mind az elvárható segítségnyújtás terén megegyeznek az intézményi alkalmazottak számára kötelezően előírt teendőkkel. 3.9.2 Az intézmény alkalmazottjainak feladatai a tanulóbalesetek megelőzése és baleset esetén Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulói baleset megelőzésével kapcsolatosan: a.) Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania a munka-, tűz- és balesetvédelmi szabályzatokat. b.) A Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat) és az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. c.) A nevelők a tanórai és az egyéb foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal megtartatni. d.) Az osztályfőnöknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat. e.) A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati technikai jellegű feladat, illetve a tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, valamint egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. f.) A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola www.orchideaiskola.hu

15


arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) vezető nevelők baleset-megelőzési feladatai a munkavédelmi szabályzat mellékletében találhatók. g.) Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét, és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. 3.9.3 Az intézmény alkalmazottjainak feladatai tanulóbalesetek esetén

a) A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: • a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia; • a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie; • minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának; • e feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. b) A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kel tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. c) Az iskolában történt bármilyen balesetet az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. d) A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: • a tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani; • a 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. • a jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanuló szülőjének, egy példányát az iskola őrzi meg; • a súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának, melynek kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni; • az iskola igény esetén biztosítja a szülői munkaközösség és az iskola diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.  Az osztályfőnök baleset-megelőzési feladatai • El kell látnia a tanulók felügyeletét az osztály egyéb foglalkozásain. • Figyelemmel kell kísérnie a tanulók egészségi állapotát, ellenőrizni kell, hogy a tanuló megjelent-e az iskolai egészségügyi ellátás keretében megszervezett szűrővizsgálatokon, • Az osztályfőnöki órák keretében fel kell hívnia a tanulók figyelmét a különböző állandó és idényjellegű baleseti veszélyekre (pl. közlekedés, fürdés, sport stb.).


16


• Feltétlenül foglalkoznia kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: o a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán ismertetni kell az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend vonatkozó előírásait, a rendkívüli esemény bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, o rendkívüli események után, - tanulmányi kirándulások esetén, o tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét. • Az órákon feldolgozott balesetvédelmi anyagot az osztálynaplóba be kell jegyeznie, és a tanulóktól vissza kell kérdeznie. • Az osztályban történt bármilyen jellegű balesetről az osztályfőnöknek értesítenie kell az iskola igazgatóságát. • Nyilván kell tartania az osztályban történt tanulói baleseteket.  A testnevelés és sport tantárgyat tanító pedagógus balesetmegelőzési feladatai • A tanév első óráján ismertetnie kell a tanulókkal a balesetek megelőzésének általános szabályait, meg kell győződnie (visszakérdezéssel), hogy a tanulók elsajátították-e az ezzel kapcsolatos ismereteket, a feldolgozott balesetvédelmi anyagot az osztálynaplóba be kell jegyeznie. • Testnevelés órákra, sportfoglalkozásokra, edzésekre stb. a tornaterembe a tanulók csak a foglalkozást vezető pedagógus jelenlétében mehetnek be. A foglalkozás csak a testnevelő tanár irányításával történhet. • Minden gyakorlat előtt a testnevelő mutassa be a veszélyes gyakorlatelemeket, és hívja fel a figyelmet a balesetek megelőzésére. • A testnevelés foglalkozást csak akkor szabad elkezdeni, ha a tárgyi és személyi feltételek veszélytelenek (pl. öltözék, talaj, szerek állapota stb.). • A testnevelés órákra, ha az nem az iskolában történik (pl.: sportpályán, uszodában), a testnevelő köteles a tanulókat oda-vissza kísérni. • Gyakorlat bemutatása előtt a testnevelő végezzen bemelegítést, és a tanulókkal történő gyakoroltatás előtt is gondoskodjon a bemelegítésről. • A tornateremben tanulók csak pedagógus jelenlétében tartózkodhatnak, sportolhatnak, játszhatnak. • A tornatermet használó, de nem az iskola állományában lévő dolgozó, tanuló sem tartózkodhat a felelős edző, foglalkozást vezető távollétében a tornateremben. • A tornaterem padlózatát mindig csúszásmentes állapotban kell tartani, és ezt az órát tartó testnevelőnek folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. • A tornaeszközöket, tornaszereket, sportszereket és a tornaterem állapotát, biztonságát a testnevelő köteles folyamatosan ellenőrizni. • A tornateremben akadályt képező sportszereket, tornaszereket (pl. szekrény, gerenda) tárolni nem szabad. • A tornateremben az órát (foglalkozást) vezető pedagógus köteles gondoskodni a rend és fegyelem megtartásáról, személyes felelősséggel tartozik a balesetvédelmi előírások megtartásáért. A tornateremben hibás eszközt, tornaszert bevinni nem szabad.


17


 A kémiát tanító pedagógusok baleset-megelőzési feladatai •

• • • • •

• •

A tanév első óráján ismertetnie kell a tanulókkal a balesetek megelőzésének általános szabályait, meg kell győződnie (visszakérdezéssel), hogy a tanulók elsajátították-e az ezzel kapcsolatos ismereteket, és a feldolgozott balesetvédelmi anyagot az osztálynaplóba be kell jegyeznie. Kísérletek előtt a szükséges balesetvédelmi szabályokat a tanulókkal ismertetni kell. Kísérleteket, méréseket csak tanári felügyelet mellett szabad végezni! A vegyszereket csak jól olvasható (eredeti csomagolásban), címkével ellátott üvegben szabad tárolni. Egy csoportban egymással reakcióba lépő anyagokat nem szabad tárolni. A tárolásra fémszekrényt, vagy fémdobozt kell használni. A mérgező anyagokat külön méregszekrényben kell tárolni, a tanulók számára hozzáférhetetlen, zárt helyen. A méregszekrény ajtajának külső falát szembetűnő módon „MÉREG" felirattal kell ellátni, és halálfejes jelzést is kell alkalmazni. A méregszekrény kulcsát a kémiaszertár felelősének magánál kell tartania, aki azt illetéktelennek nem adhatja oda, s a tanulónak soha nem lehet odaadni. Peroxidokat fénytől, napfénytől, levegőtől elzárva kell tartani. Sav hígítása csak szabadban, a sav vízbe öntésével történhet, állandó keverés mellett.

 A fizikát tanító pedagógusok baleset-m egelőzési feladatai • A tanév első óráján ismertetnie kell a tanulókkal a balesetek megelőzésének általános szabályait, meg kell győződnie (visszakérdezéssel), hogy a tanulók elsajátították-e az ezzel kapcsolatos ismereteket, és a feldolgozott balesetvédelmi anyagot az osztálynaplóba be kell jegyeznie. • Kísérletek előtt a szükséges balesetvédelmi szabályokat a tanulókkal ismertetni kell. • Kísérleteket, méréseket csak tanári felügyelet mellett szabad végezni. • A tanulói kísérletet, a kísérlet, a mérés menetét, az eszközök működését, használatát a pedagógusnak ismertetnie kell a tanulókkal. Fel kell hívni a tanulók figyelmét a rendeltetésszerű használatra, esetleges baleseti veszélyekre és a rendellenesség esetén követendő magatartásra. • A mechanikai kísérletekhez használatos eszközök rendeltetésszerű használatát, esetleg összeállítását a kísérlet megkezdése előtt gyakoroltatni kell. • Különös figyelmet kell fordítani az üvegedények használatára. • Elektromos és fénytani kísérleteknél: o a mérések eszközeinek összeállítását megkezdeni, feszültséget bekapcsolni csak a tanár engedélyével szabad; o sérült, toldott vagy hibás vezetéket, csatlakozót a méréshez, kísérlethez nem szabad

felhasználni. • Hőtani kísérleteknél legyen a helyszínen tűzoltó-felszerelés, nemezpléd és elsősegélydoboz.

4 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola www.orchideaiskola.hu

18


 A belső ellenőrzés célja A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendszere átfogja az iskolai nevelő-oktató munka egészét. Célja, hogy biztosítsa a hibák időben történő feltárását, mutasson rá a hiányosságok pótlására, erősítse meg a helyes gyakorlatot, s járuljon hozzá a jó módszerek népszerűsítéséhez fokozva ezzel a munka hatékonyságát.  A belső ellenőrzés szervezése A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az iskola igazgatója felelős. Az ellenőrzéseket, méréseket az ellenőrzést végzők ütemezik a pedagógiai program és az éves munkaterv alapján azzal, hogy előre értesítik az ellenőrzésre kerülő területek felelőseit, hogy azok a munkát előkészíthessék, segíthessenek. A bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerűen, illetve az ellenőrzés természetének megfelelően, bejelentés nélkül is sor kerülhet az ellenőrzésre.  A belső ellenőrzés általános követelményei Az intézmény belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények azt szolgálják, hogy az ellenőrzés segítse a nevelés-oktatás minél eredményesebb megvalósítását. Ennek érdekében az ellenőrzéssel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy az:  segítse a szakmai, gazdálkodási, és egyéb feladatok legésszerűbb, leggazdaságosabb ellátását;  legyen a fegyelmezett munka megvalósításának eszköze;  támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben jelezze az intézmény működése során felmerülő megalapozatlan vagy helytelennek minősülő intézkedéseket, tévedéseket, hibákat, hiányosságokat;  segítse a vezetői utasítások végrehatását;  járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a gazdálkodási fegyelem és a gazdálkodás javításához.  Az ellenőrzést végzők köre A belső ellenőrzést a következő személyek végzik:  főigazgató  igazgatóhelyettesek  munkaközösség-vezetők  osztályfőnökök saját szaktárgyaik területén, illetve osztályukon belül, Az ellenőrzést végzőknek saját felelősi területükön ellenőrzési joguk van, egyben jelentési és beszámolási kötelezettséggel tartoznak az igazgató felé.  Az ellenőrzés területei A belső ellenőrzés az alábbi területekre terjed ki:  pedagógiai, szervezési, tanügyigazgatási feladatok;  időszakos, állandó, kiemelt és speciális tevékenységek köre;  adminisztrációs munkavégzés;  tanórák, egyéb foglalkozások, megbeszélések, írásos dokumentumok, tanulói produktumok, mérések, értékelések.  Az ellenőrzés formái  Óraellenőrzés  Egyéb foglalkozások ellenőrzése  Beszámoltatás  Eredményvizsgálatok, felmérések, értékelések Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola www.orchideaiskola.hu

19




Helyszíni ellenőrzések

 A pedagógus egyéb feladatainak ellenőrzése Tanítók, tanárok:  az iskola rendezvényeinek szervezésében, lebonyolításában való részvétel;  a tanulók részére szervezett programokon való részvétel illetve azok lebonyolításában történő közreműködés;  a szabadidős tevékenységek szervezésében való részvétel;  a felzárkóztatásban és a tehetséggondozásban való részvétel; Munkaközösség-vezetők:  az iskola rendezvényeinek szervezésében, lebonyolításában való koordinációs munkavégzés;  a változatos programokat biztosító munkaközösségi munkatervek összeállítása (egyéni javaslatok figyelembe vételével);  bemutató órák, szülői bemutatók szervezése, szakmai konzultációk;  tanulmányi versenyek szervezése és lebonyolításában való részvétel;  folyamatos kapcsolattartás biztosítása az iskolavezetés és a munkaközösségi tagok között;  foglalkozási tervek, fejlesztési tervek ellenőrzése;  a munkaközösségéhez tartozó kollégák szakmai munkavégzésének ellenőrzése  (óralátogatások).

4.1

Belső ellenőrzési szabályzat

4.1.1

Az intézményi belső ellenőrzés rendeltetése

A belső ellenőrzés rendeltetése az, hogy segítse az intézmény vezetését: a döntések előkészítésében illetve szakmai megalapozásában; o utasításai, rendelkezései meghatározásában, végrehajtásában; o a belső tartalékok feltárásában; a belső o rend a mulasztások, és hiányosságok, szabálytalanságok megelőzésében; o fegyelem megszilárdításában; o a takarékosság érvényesítésében. 4.1.2 Helyszíni ellenőrzés

Helyszíni ellenőrzést az ellenőrzés helyszínén, közvetlen tájékozódással, a számviteli adatok, bizonylatok, valamint egyéb okmányok és nyilvántartások alapján kell lefolytatni. A helyszíni ellenőrzés keretében alkalmazott ell enőrz ési m ódsz erek :  a nyilvántartások és okmányok alapján végzett (dokumentális) ellenőrzés, ami lehet tételes, leíró, próbaszerű és mintavételes;  közvetlen megfigyelésen, tapasztalatokon alapuló ellenőrzés, ami lehet szemle, rovancs, kísérlet és mintavétel; egyéb ellenőrzési módszerek (pl.: elemzés, kérdőív, szóbeli kérdésfelvétel, beszélgetés, mélyinterjú stb.).


20


4.1.3 Az intézményi belső ellenőrzések típusai és gyakorisága

 Az ún. komplex (átfogó) ellenőrzés Ez az ellenőrzési forma minden esetben az adott konkrét tevékenység egészére irányul, komplex módon értékeli a szakmai és gazdálkodási feladatok végrehajtását, illetve azok összhangját.  A célellenőrzés Ezen ellenőrzési forma mindig egy adott részfeladat, s azon belül egy vagy több meghatározott probléma vizsgálatára irányul. Gyakorisága eseti, illetve alkalom szerinti.  A témaellenőrzés Ezen ellenőrzési forma általában azonos időben, több érintettnél ugyanazon témára irányuló (horizontális) nem teljes körű ellenőrzés. Célja, hogy általánosítható következtetéseket lehessen levonni és ennek megfelelő intézkedéseket lehessen hozni. Gyakorisága eseti, illetve alkalom szerinti.  Az utóellenőrzés Ezen ellenőrzési forma egy korábban lefolytatott ellenőrzés alapján tett intézkedések végrehajtásának, illetve eredményeinek felülvizsgálata a következő esedékes ellenőrzést megelőzően vagy annak keretében. 4.1.4

Az intézményi belső ellenőrzés fő területei és a vezetők egyes ellenőrzési feladatai



Felelősségi viszonyok Az intézményen belüli belső ellenőrzési rendszer kialakításáért, szabályozottságáért és hatékony működéséért az igazgató felelős.  A belső ellenőrzés elemei: o a vezetői belső ellenőrzés o a munkafolyamatba épített ellenőrzés o az eseti megbízásos belső ellenőrzés  A belső ellenőrzés főbb területei: o a nevelő-oktató tevékenység ellenőrzése o a vezetői belső ellenőrzés o munkafolyamatba épített belső ellenőrzés

 A nevelő-oktató tevékenység ellenőrzése o A pedagógiai program és az éves munkaterv végrehajtásának ellenőrzése, pedagógusok ezzel kapcsolatos tevékenységének vizsgálata. o A nevelői-oktatói munka tartalmának és színvonalának az iskolavezetőség által meghatározott követelmények alapján történő ellenőrzése. o A tanulók szaktárgyi-tanulmányi eredményének, magatartásának és szorgalmának felmérése, értékelése. o A törzslapok, haladási és értékelési naplók, egyéb foglalkozási naplók folyamatos, szabályszerű vezetésének ellenőrzése. o Az egész napos iskolai nevelési-oktatási program bevezetésének hatékonysági elemzése. o A tanulmányok alatti vizsgák szabályszerű lefolytatása. o A szakmai munkaközösségek felszereléseinek, a szertárak, tantermek, Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola www.orchideaiskola.hu

21


berendezéseinek szabályszerű használata.  A vezetői belső ellenőrzés A vezetők irányító tevékenységük során kötelesek figyelemmel lenni az alábbiakra: o az igazgatói döntések végrehajtásával kapcsolatos szakmai és más jellegű információk elemzése, értékelése, ehhez az eseti vagy rendszeres statisztikai és egyéb adatszolgáltatások, valamint a függetlenített/eseti megbízásos ellenőrzés jelentéseinek felhasználása; o a feladatok teljesítéséről, az intézkedések végrehajtásáról a beosztott vezetők és az alkalmazottak rendszeres és eseti beszámoltatása; o közvetlen tapasztalatok szerzése céljából a munkahelyen végzett helyszíni ellenőrzés.  A munkafolyamatba épített belső ellenőrzés Az intézmény vezetői kötelesek biztosítani a szakmai folyamatok megszervezésének összhangját, amelynek során megfelelő munkaszervezéssel biztosítani kell, hogy: a munkavégzés egyes folyamatai megszakítás nélkül ellenőrzésre kerüljenek; o a hibák, kedvezőtlen jelenségek kellő időben észrevehetők, felmérhetők és megakadályozhatók legyenek; o a munkafolyamatban tapasztalt rendellenességek megszüntetésére gyors intézkedések történjenek; o az alkalmazottak személyes felelőssége a végrehajtás minden szakaszában megfelelően érvényesüljön.

4.1.5

A vezetők egyes ellenőrzési feladatai

 Az iskolavezetőség és a szakmai munkaköz össég-vezetők általános ellenőrzési feladatai Az intézmény minden vezetőjének kötelessége, hogy munkaterületén a folyamatos munkaköri-ügyviteli ellenőrzés mellett eseti téma- és célellenőrzést végezzen előzetes terv és tájékoztatás alapján. A konkrét ellenőrzés elvégzésekor a jelen szabályzatban leírtakat kell alkalmazni. Minden esetben gondoskodni kell az ellenőrzések során tapasztalt hiányosságok megszüntetéséről. A hibák kijavítására határidőt kell adni, s ellenőrizni kell azok végrehajtását. Amennyiben a hiba a szervezeti egység szintjén nem számolható fel, felsőbb szinten kell ahhoz segítséget adni.  Az iskolavezetőség és a szakmai munkaköz össég-vezetők egyéb ellenőrzési feladatai Ellenőrzési feladataik kiterjednek továbbá az alábbi területekre: o figyelemmel kísérik, hogy a felügyeletük alá tartozó területen a beosztott pedagógusok, dolgozók eleget tesznek-e az előírt és elvárható kötelezettségeiknek, ezen túlmenően eleget tesznek-e a belső szabályzatokban, vezetői utasításokban valamint a munkaköri leírásokban előírt kötelezettségeiknek; o a munkafolyamat változása esetén gondoskodnak a szakmai vagy gazdasági o munkafolyamatokba épített ellenőrzési rend módosításáról, kiegészítéséről; o a dolgozók észrevételeit és érdekeit is figyelembe véve javaslatokat tesznek a szakmai, gazdálkodási feladatok ellátásának ésszerűsítésére, a munkaerővel, az anyagi Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola www.orchideaiskola.hu

22


és pénzügyi eszközökkel való hatékonyabb gazdálkodás elősegítésére; o az igazgatóhelyettesek felelősek a közvetlen irányításuk alá tartozó szervezeti egységeknél a nevelő-oktató munka eredményes megszervezéséért. Ellenőrzési joguk és kötelességük az igazgató tartós távolléte esetén az intézmény egészére, valamennyi dolgozójára kiterjed.  Az igazgatóhelyettesek ellenőrzési feladatai Ellenőrzési feladataik kiterjednek az alábbi területekre: o a szakmai-pedagógiai tevékenységgel összefüggő ellenőrzési feladatokra, továbbá – az oktatási dokumentumokban, a határozatokban, a jogi szabályozásban foglaltak betartására; o az intézményi nyilvántartások, statisztikák, összegzések, értékelések, az adminisztráció pontos vezetésére; o

o o o o o

a nevelő-oktató munkával kapcsolatos feladatok határidejének betartása; az intézményben oktatott tantárgyak tanterveire, tanmeneteire, a tantárgyak és tantárgyi modulok tanterv szerinti haladására; a tantárgyak és tantárgyi modulok tanóráira, a különböző foglalkozások eredményességére; a tanulók munkafüzeteire, a szóbeli feleletek és az írásbeli feladatok számára, mélységére; a pedagógus ügyelet pontosságára, feladatellátására; a tanórán kívüli tevékenységekre (pl.: diákkörök, könyvtár, sportkörök működése); a gyermek- és ifjúságvédelmi munkára; a munkafegyelemre, az intézményi tulajdont károsító eseményekre.

4.1.6 A pedagógusok munkájának ellenőrzése

 Az ellenőrzés célja A pedagógusok szakmai ellenőrzése azt a célt szolgálja, hogy elemzésre kerüljön: o a kollegák munkája a dokumentumokban meghatározottak szerint folyik-e; o munkájuk eredményesen szolgálja az iskola célkitűzéseit, szakmai elismertségét; o az esetleges hibák korrigálása, a pozitívumok megerősítése; o a folyamatos fejlődés, képzés és önképzés biztosítása. A hatékonyság szempontjából nagyon fontos, hogy a tanári munka értékelésének formái, szempontjai, módszerei, eszközei a nevelőtestület konszenzusán alapuló rendszert alkossanak.  Folyamatosan ellenőrzés területei: o a munkafegyelem (munkakezdés, ügyelet, szakszerű óravezetés stb.); o a tanulókkal való kapcsolattartás; o a munkatársi kapcsolatok minősége; o a tantermek és egyéb létesítmények színvonalának, esztétikájának megőrzése. Az ellenőrzés ütemtervében szereplő időpontok pontos meghatározását az éves iskolai munkaterv szabályozza. A beszámolók elkészítése az iskolavezetőség előre kiadott szempontok alapján történik. Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola www.orchideaiskola.hu

23



24


4.1.7

Az ellenőrzés ütemterve

Időpont

Pedagógus

Szeptember Tanmenetek

Október

Év eleji felmérések Egyéb foglalkozások

November Óralátogatások

December Versenyek (folyamatosan)

Osztályfőnök

Munkaközösségek Munkaközösségvezetők

Munkatervek

Éves munka feladatai

Helyzetelemzések elkészítése Naplók, Egyéni foglalkozási statisztika tervek elkészítése, ellenőrzése Negyedéves Bemutató órák beszámolók, a tanulók negyedéves értékelése Versenyek Kulturális programok szervezése Féléves értékelések Házi tanulmányi bejegyzése, féléves versenyek beszámolók, lebonyolítása statisztika

Tanmenetek ellenőrzése

Óralátogatások

Január

Naplók ellenőrzése

Február

Óralátogatások

Szülői értekezlet

Március

Nyílt nap

Április

Óralátogatások, kulturális bemutató

Szülői látogatások szervezése Erdei iskolák, Hármadik negyedéves osztálykirándulások beszámolók, szervezése kulturális bemutató

Május

Év végi felmérések, erdei iskolák, osztálykirándulás ok Év végi beszámolók, törzslapok

Június

Éves munkaterv

Szakmai továbbképzések a tervek alapján

Az elkészült tervek összegyűjtése Óralátogatások

Szervezi és értékeli a házi versenyeket Féléves beszámolók

Munkaköri leírások, egyéb dokumentumok felülvizsgálata

Egyéni előmenetelek számonkérése

Témazáró dolgozatok és a házi versenyek második fordulója

Az erdei iskolák, osztálykirándulások programjának ellenőrzése

Év végi beszámoló, adminisztráció lezárása

Javaslatok a következő tanév tervezéséhez

Év végi beszámolók, összesítő felmérések, statisztikák elkészítése


25


4.1.8 A pedagógusok jutalmazásának normái, sikerkritériumai

Jutalomban az a pedagógus részesülhet, akinek a mindennapi munkavégzését jellemzi a munkaköri leírásában foglaltak maradéktalan teljesítése mellett:  A pedagógiai programban, s ezen belül a helyi tantervben foglalt nevelési-oktatási feladatok mérhetően magas szintű elvégzése, az eltervezett és a tanmenetben rögzített tananyagok felelős megtanítása, a tanítandó tudásanyag alkalmazható tudássá alakítása, melynek indikátorai a tanulók: o szintfelmérő dolgozataiban, szóbeli és írásbeli munkáiban önmagukhoz képest elért pozitív eredményei, o a fejlődésében mutatkozó tendenciális javulás, o tanulmányi versenyeken elért eredményei, továbbá o az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzések pozitív megállapításai.  A kötelezően előírt és megtartott tanítási órákon és foglalkozásokon felül önként vállalt és végzett nevelési-oktatási tevékenységek színvonalas elvégzése, illetve az iskolának végzett egyéb megbízások teljesítése, melyeknek indikátorai: o a foglalkozásokon keletkezett produktumok, o az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzések pozitív megállapításai, o a megbízások teljesítésének írásos eredményei (projekttervek, pályázati anyagok stb.).  Emberi-etikai helytállás, a tanulókhoz, a szülőkhöz és kollégákhoz való kölcsönösen pozitívan értékelt viszony, melynek indikátorai: o az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzések pozitív megállapításai, o szülői értekezleteken, fogadóórákon vagy más fórumokon (pl. szülői munkaközösség ülésein) kinyilvánított vélemény.  Kimutatható az iskola jó hírnevének kialakításáért és öregbítéséért kifejtett iskolai és iskolán kívüli tevékenységeinek pozitív eredményessége, melynek indikátorai az alábbi területeken tapasztalt kiemelkedő munkavégzés: o az iskola fejlődéséért végzett áldozatos tevékenység, o kerületi vagy magasabb szintű versenyekre történő felkészítés, o táborok szervezése, o kerületi munkaközösségben végzett munka, o kerületi vagy magasabb szintű nevelési, pedagógiai, művelődési intézményekben végzett munka stb., o a végzett tevékenységéről, pedagógiai kultúrájáról írásos formában fejeznek ki pozitív visszajelzéseket a munkatársak, szakmai véleményezők, fenntartó, szakértő, szaktanácsadó, szülők, diákszervezetek, melynek indikátorai: o vezetői beszámolók, o az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzések pozitív megállapításai, o értekezleteken elhangzott véleményalkotás.


26


 A szakmai munkaközösség-vezető illetve a felettesei által pozitív szakmai vélemény fogalmazódik meg tevékenységéről, melynek indikátorai: o munkaközösség-vezetői beszámoló, o az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzések pozitív megállapításai, o az elégedettségi mérés kérdőíveinek eredményei.  Eredményesen vesz részt a pályakezdő kollégák felkészítésében, mindennapi munkavégzésének mentorálásában, elősegítve ezzel az intézmény pályaszocializációs tevékenységének minél sikeresebb elvégzését, melynek indikátorai: o a gyakornoki szabályzatban foglalt teljesítményértékelésének eredményei, - az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzések pozitív megállapításai, o az elégedettségi mérés kérdőíveinek eredményei. A jutalmat megalapozó minőségi szakmai munkavégzés sikerkritériumai: A nevelő munka kiemelkedő szinten való végzésének mutatói o Kiemelkedő osztályfőnöki munka (jó osztályközösség kialakítása, működtetése, melyben alapvetően meghatározó az iskolai élet szabályainak betartása). o A kulturált szabadidő eltöltésére nevelés (egyéb foglalkozások, különösen rendszeres szabadidős programok, kirándulások, táborok szervezése, szakkörök, sportfoglalkozások). o Folyamatos, következetes és eredményes munka a fegyelem, a viselkedés, és környezetkultúra szintjének emeléséért. o Példamutató pedagógus-diák kapcsolat megerősítése, humánus bánásmód. o Közös együttműködés a szülők bevonásával a nevelés terén. o Az iskolai rendezvények, műsorok magas színvonalú megrendezése. o A nevelőtestületi értékrend egységes képviselete. Az oktató munka kiemelkedő szintű végzésének mutatói: A tanórák magas színvonalú megtartása (óralátogatások tapasztalatai, a tanulók felméréseinek eredményei képességeik szerint). Bemutató órák illetve pedagógiai és szakmai kérdésekről tartott előadások. Szakmai munkaközösségek vezetése. Aktív részvétel a közösségi munkában. Az iskola jó hírnevének öregbítésében való aktív részvétel. A pályakezdő fiatalok segítése. A szakmai munka megújításában való aktív részvétel. Kiemelkedő eredményeket ér el a tehetségfejlesztés, tehetséggondozás területén (tanítványai sikeresen szerepelnek tanulmányi és sportversenyeken, folyamatos munkát végez a tanulók olvasóvá nevelésében). o Képes felzárkóztatni a hátrányos helyzetű tanulókat és az átlagosnak megfelelő, vagy annál magasabb szintű tanulmányi eredményt ér el velük. o Folyamatosan és sokoldalúan képzi magát, melyet munkájában hasznosít. o Differenciált munkát végez az nevelő-oktató munkában. o o o o o o o


27


5 Az iskola intézményegységei közötti kapcsolattartás rendje 5.1

Az iskola intézményegységei A feladatellátási hely

Megnevezése Cserkesz u. intézményegység

Felelős szakmai vezetője

Címe

alsó tagozat főigazgató

1105 Budapest Cserkesz u. 10-14.

felső tagozat Hajdu u. intézményegység alsó tagozat igazgatóhelyettesek

1139. Budapest Hajdu u. 18-24.

felső tagozat

5.2 Az egyes intézményegységek közötti kapcsolattartás rendje, formái Az intézményegységek közötti kapcsolattartás megvalósul:  mindennapos szóbeli kapcsolattartás formájában;  az igazgatónak az egyes intézményegységekben történő egyenletes időbeosztás szerinti mindennapos benntartózkodása, valamint az intézményegység-vezető igazgatóhelyettessel és a szakmai munkaközösség-vezetőkkel történő munkamegbeszélései útján;  heti vezetői megbeszélések, egyeztetések alkalmával;  iskolavezetőségi üléseken és munkaértekezleteken való részvétel (havi rendszerességgel illetve szükség szerint) révén;  szakmai munkaközösségek munkamegbeszélései (hospitálások, vitafórum, gyakornoki felkészítés, műhelymunka stb.) során;  az iskolai munkatervben szereplő nevelőtestületi értekezleteken, munkamegbeszéléseken, konferenciákon, rendezvényeken, programokon;


28




a feladatok elvégzésének határidejétől függően változó rendszerességgel megtartott szakmai megbeszéléseken, konzultációkon; problémamegoldó fórumokon, esetmegbeszéléseken való részvétele révén; az iskolai bemutató foglalkozásokon történő közreműködésben.

 

Az intézményegység-vezető igazgatóhelyettes az intézmény intézményegységeinek operatív vezetési feladatait ellátó magasabb vezetője. Az intézményegység-vezető igazgatóhelyettes az intézményegység helyettes vezetője, akinek feladat- és hatásköre az igazgatóéval azonos. Ahol a szervezeti és működési szabályzat igazgatóhelyettesről szól, azon az intézményegységvezető igazgatóhelyettest is érteni kell.

6 Az intézmény szervezeti rendszere 6.1

Az intézmény irányítása

Az intézmény szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatban önállóan dönt minden olyan ügyekben, amelyet a jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az intézmény intézményegységei irányítási-vezetési értelemben önálló szervezeti egységet alkotnak

6.2

A főigazgató és feladatköre

A köznevelési intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a jogszabály által meghatározott munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a kollektív szerződés nem utal más hatáskörébe. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az igazgató jogkörét, felelősségét, feladatait a köznevelés ágazati törvénye és munkáltatója határozza meg. A főigazgató kiemelt feladatai:    



a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése; a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése; a meghatározott munkáltatói jogkörgyakorlás; a köznevelési intézmény képviselete és az együttműködés biztosítása a szülői munkaközösséggel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, és a diákok képviselőjével; a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése.


29


A főigazgató feladat- és hatásköre:  a szülői munkaközösséggel, a fenntartóval, a működtetővel és a partnerszervezetekkel történő együttműködés;  a nevelőtestület vezetése;  a nevelő-oktató munka irányítása és ellenőrzése;  a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése;  a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal való együttműködés;  a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása;  a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása;  az intézmény országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésében, a pedagógusok teljesítményértékelésével kapcsolatos feladatokban való részvétel;  az állami, nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése A főigazgató által átadott feladat - és hatáskörök Az igazgató a jogszabály által számára előírt feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat:  az igazgatóhelyettesek számára a tanulók felvételi ügyeiben való döntést;  az igazgatóhelyett eseknek az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát;  az éves iskolai munkatervben erre kijelölt pedagógus számára az állami, nemzeti és iskolai ünnepekről való megemlékezések, rendezvények szervezésével kapcsolatos feladatokat;  az iskolatitkár számára a Köznevelés Információs Rendszerében az elektronikus adatközléssel, a statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok elvégzését;  az igazgatóhelyettesek számára a nevelő-oktató munka operatív irányításával kapcsolatos és az azonnali döntési reagálást igénylő vezetési feladatokat s az azokkal kapcsolatos döntések jogát, így különösen: - a pedagógusok helyettesítési rendjének és az eseti helyettesek kijelölésének, - az ügyeleti rend megszervezésének, - a pedagógus munkából való távolmaradásának jelzése esetén történő teendőknek a meghatározását.  az igazgatóhelyettesek számára és a szakmai munkaközösség -vezetőknek a pedagógiai munka ellenőrzésével kapcsolatban a belső ellenőrzés rendjében meghatározottak szerinti feladatokat;  az igazgatóhelyettesek számára a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítását; a munkaköri leírásában ezzel megbízott pedagógusnak a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatokat;  az igazgatóhelyettesek számára a nem pedagógus munkakörben dolgozó alkalmazottak munkarendjének ügyeiben való eseti döntéseket;  az egyes szervezeti egységek vezetői számára a szakmai munka végzéséről szóló intézményi beszámoló vonatkozó részének elkészítését


30


A vezetési feladatok megvalósításának rendje A főigazgató feladatait munkatársai: az igazgatóhelyettesek közreműködésével látja el. Az operatív és az azonnali vezetői döntést igénylő feladatokat a igazgatóhelyettesek látja látják el. Az intézmény magasabb vezető beosztottjai: a) általános igazgatóhelyettes (Hajdú u) b) igazgatóhelyettes (Cserkesz u.) Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával a főigazgató adja. Vezetőhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre kinevezett alkalmazottja kaphat. A megbízás visszavonásig érvényes a megbízásról szóló okmányban foglaltak szerint. A magasabb vezetők feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. A főigazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen utasításai alapján végzik. Az intézmény magasabb vezetői beosztottjai az igazgatónak tartoznak felelősséggel; beszámolási kötelezettségük kiterjed az általuk vezetett szervezeti egységek működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére.

6.3

Az intézmény vezetői szintjei

Az iskolavezetőség (iskolavezetés) o főigazgató o igazgatóhelyettesek o intézményegység vezetők Az iskolavezetőség az intézmény szervezeti egységeinek munkáját irányító operatív vezetői testülete, amely az éves munkatervben meghatározottak alapján rendszerességgel tartja munkamegbeszéléseit. Koordinálja és megszervezi az iskolai munkaterv alapján összeállított havi feladat- és munkatervben foglaltak teljesítését, irányítja a szakmai munkaközösségek tevékenységét az egyes szervezeti egységek tevékenységét összehangolva. Kibővített iskolavezetőség o főigazgató o igazgatóhelyettesek o szakmai munkaközösség-vezetők o diákönkormányzatot segítő pedagógusok A kibővített iskolavezetőség az iskolai élet egészére kiterjedő irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységet végez meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. Az iskola kibővített vezetősége havonta illetve szükség szerint tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélést a főigazgató hívja össze. Az iskola kibővített vezetőségi ülésein tanácskozási joggal, meghívottként részt vehetnek az iskola más alkalmazottjai. Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola www.orchideaiskola.hu

31


A magasabb vezetők akadályoztatása esetére meghatározott helyettesítési rend Az igazgatót akadályoztatása esetén általában az általános igazgatóhelyettesek helyettesítik. Ha az igazgató és az általa kijelölt igazgatóhelyettes is akadályoztatva van feladatai ellátásában, a szervezeti hierarchia és a célszerűség elvét követve a vezetői feladatokkal megbízott intézményi alkalmazott a döntésre jogosult vezető az intézményben. Az igazgató és helyettesei együttes távolléte esetén az igazgató által írásban meghatalmazott vezetői feladatokkal megbízott alkalmazott jogosult a jogszabályban meghatározott, intézményvezetői hatáskörbe tartozó érdemi döntések meghozatalára.

6.4 A kiadmányozás szabályai Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadmányok továbbküldhetőségének és irattárazásának engedélyezésére az igazgató jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. Az igazgató akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az igazgató által – aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatban – megjelölt magasabb vezető beosztású alkalmazottja az intézménynek. Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk:  az intézmény adatai (név, címe, irányítószám, telefonszám, faxszám, e-mail cím)  az irat iktatószáma  az ügyintéző neve  az ügyintézés helye és ideje  az irat aláírójának neve, beosztása A kiadmány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni:  az irat tárgya  az esetleges hivatkozási szám  a mellékletek száma A kiadmányokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadványként lehet elküldeni. Ha a kiadmányozó eredeti aláírására van szükség, a kiadmány szövegének végén, a keltezés alatt, a kiadmányozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. A hitelesítést a kiadmány jobb oldalán kell elvégezni. A keltezés alatt a kiadmányozó nevét „s.k." toldattal valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. Bal oldalon „A kiadmány hiteles" záradékkal kell ellátni. A hitelesítést végző a záradékot aláírásával és az intézmény körbélyegzővel hitelesíti.

6.5

A képviselet szabályai

A köznevelési intézmény képviseletére az igazgató jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola www.orchideaiskola.hu

32


Az intézmény képviseletéről a fenntartó – indokolt esetben – meghatározott ügyek tekintetében saját döntése alapján rendelkezhet. Az igazgató a képviseleti jogát – aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatában – az általa kijelölt személyre ruházhatja át, kivéve a jogviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatok megtételét. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában – amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel – a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései az igazgató helyett történő eljárásra feljogosítanak. A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki:  jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében o tanulói jogviszonnyal o az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával, - munkáltatói jogkörrel összefüggésben;  az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján o hivatalos ügyekben települési önkormányzatokkal való ügyintézés során állami szervek, hatóságok és bíróság előtt az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt  intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során o a nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői munkaközösséggel, a diákönkormányzattal, o más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal, az intézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt gazdasági és civil szervezetekkel o az intézmény belső és külső partnereivel o az intézmény székhelye szerinti egyházakkal o munkavállalói érdekképviseleti szervekkel  sajtónyilatkozat megtétele az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére kifejezett rendelkezéssel arról, hogy mit és hogyan hozhatnak a nyilatkozatból nyilvánosságra;  az intézményben tudományos kutatás vagy szépirodalmi művek elkészítésének céljából történő információgyűjtés engedélyezéséről szóló nyilatkozat megtétele. Az anyagi kötelezettségvállalással járó jogügyletekben való jognyilatkozat-tételről, annak szabályairól fenntartói, működtetői döntés vagy külön szabályzat rendelkezik. Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézmény igazgatója és valamelyik magasabb vezetői beosztásban lévő alkalmazottjának együttes aláírását kell érteni.

6.6

Az intézményi bélyegzőhasználat szabályai Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola www.orchideaiskola.hu

33


Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, a gazdasági ügyintéző és az iskolatitkár. Illetékességi körükben, az osztályfőnök és a tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke az osztályzatok törzslapba, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor.

7

Az iskola közösségei és ezek kapcsolata a vezetéssel és egymással Az iskolaközösséget az iskolával jogviszonyban álló alkalmazottak, tanulók és szüleik, gondviselőik alkotják. Az iskola közösségei (szervezeti egységei), melyek működése útján a nevelési-oktatási intézmény megvalósítja céljait a következők:  iskolavezetőség  nevelőtestület  szakmai munkaközösségek  diákok közösségei (diákönkormányzat)  szülői munkaközösség

7.1

Az iskolai közösségek jogai

Az egyes közösségeket, illetve azok képviselőit jogszabályokban meghatározott esetekben az alábbi jogok illetik meg: o Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját azokon a programokon, amelyekre meghívót kap. o Javaslattételi jog illeti meg az intézmény életével kapcsolatban a dolgozókat, azok közösségét, tanulói közösségeket, az iskolával kapcsolatban álló szülőt, jogi személyt. o Véleményezési jog illeti meg az egyes személyt és közösséget. Az elhangzott véleményt a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az elhangzó véleménnyel kapcsolatos álláspontját a véleményezővel közölni kell. o Egyetértési jog mely az intézkedés meghozatalának feltétele (vétójog). A jogkör


34


gyakorlója az adott kérdésben csak akkor rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, közösség azzal ténylegesen egyetért. o Döntési jog illeti meg az iskola különböző közösségeit a magasabb jogszabályokban meghatározott esetben. A döntési jogkör gyakorlásának módját iskolai belső szabályzatok határozzák meg. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a vezetői feladatokkal megbízott alkalmazottak (kibővített iskolavezetőség) és a választott közösségi képviselők segítségével – az iskola igazgatója fogja össze.

7.2

Az iskolai alkalmazottak közössége

Az iskolai alkalmazottak közössége (továbbiakban: alkalmazotti közösség) az intézménnyel alkalmazásban állók összessége:  a nevelők;  a nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak;  egyéb munkaköröket betöltő alkalmazottak. A teljes alkalmazotti közösséget az igazgató hívja össze mindazon esetekben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni. A nevelőtestület és az intézmény szakmai munkaközösségeit az iskola pedagógus munkakörrel rendelkező alkalmazottjai alkotják. Az iskola alkalmazottjainak jogait és kötelességeit, juttatásait, munkavégzésük főbb szabályait jogszabályok, munkaköri leírásaik rögzítik.

7.3 7.3.1

A nevelők közösségei A nevelőtestület

 A nevelőtestület tagjai, feladat- és hatásköre A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai: az iskola valamennyi nevelő-oktató tevékenységet betöltő alkalmazottja, valamint az nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. A nevelőtestület az iskolát érintő legfontosabb nevelési-oktatási és módszertani kérdésekkel foglalkozik . Feladata ezen túl a tantárgyi osztályzatok megállapítása, a tanulók magatartásának és szorgalmának elbírálása, javítóvizsgára, osztályozóvizsgára vagy évismétlésre utalás. Évente két alkalommal nevelési értekezlet keretén belül vitatja meg a fent említett témakörökben a Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola www.orchideaiskola.hu

35


kiemelt teendőket és módszertani újításokat. Az első és a második félév lezárását követően – jogszabályban rögzítettek szerint – elvégzi a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát. 

A nevelőtestület döntési hatáskörébe tartozik: a) a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat és a házirend továbbá azok módosításának elfogadása; b) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadása; c) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; d) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; e) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; f) a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; g) az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; h) jogszabályban meghatározott más ügyek.

A nevelőtestület a jogszabályokban megfogalmazott döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben szóbeli vagy írásbeli formában.  A szóbeli véleménynyilvánítás formái: o szakmai konzultáció; o értekezlet; o egyéb megbeszélések.  Az írásbeli észrevételek lehetséges formái: o félévente történő beszámolók; o a problémák, javaslatok írásban történő egyedi megfogalmazása esetleges megoldási javaslatokkal.  A nevelőtestület értekezletei, a belső kapcsolattartás formái és rendje A nevelési értekezletek tervezett időpontját, témáját és előterjesztéseit az iskolai közösségek javaslatai alapján a munkatervben kell ütemezni. Egy tanév során a nevelőtestület legalább az alábbi értekezletet tartja: - tanévzáró és nyitó értekezlet;  félévi és év végi osztályozó értekezlet;  két alkalommal nevelési értekezlet;  havonta munkaértekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 25%-a kéri, illetve ha az iskola főigazgatója vagy az iskolavezetőség tagjai, illetve a közalkalmazotti tanács ezt indokoltnak tartják. A jogszabályokban megfogalmazottak szerint a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50%-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit – ha erről jogszabály másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület egyes, nem munkáltatói hatáskörbe tartozó személyi kérdésekben – a Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola www.orchideaiskola.hu

36


nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletekről emlékeztető, a jogszabályban meghatározott esetekben tartalom szerint jegyzőkönyv készítendő. A tantestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része (többnyire az azonos beosztásban dolgozók) vesz részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet:  egy osztályban tanító nevelők értekezlete,  egy évfolyamon tanítók értekezlete,  ugyanazon tantárgyat tanítók értekezlete,  alsó-felső tagozat nevelőinek értekezlete,  szakmai munkaközösségi értekezlet,

7.4

A belső kapcsolattartás általános rendje és formái

A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével e közösségek képviselői útján valósul meg. A kapcsolattartás rendszeres fórumai: értekezletek, szakmai megbeszélések, intézményi gyűlések, nyílt napok, fogadóórák. Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv és a nevelőtestület havi feladatterve határozza meg . Az iskolavezetőség az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, a tanári közlemények asztalán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül is értesíti a nevelőket. Valamennyi feladatellátási hely tanári szobájában nyomtatott és digitális formában egyaránt elérhetők a következő dokumentumok:  tantárgyi tanmenetek,  éves munkaterv,  havi feladatterv,  egyéb fontos információkat tartalmazó adathordozók. Az iskolavezetőség tagjainak tájékoztatási kötelezettségei:  az iskolavezetőségi ülések után tájékoztatják az irányításuk alá tartozó pedagógusokat, technikai dolgozókat az ülés őket érintő döntéseiről, határozatairól;  az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetítik az igazgató és az iskolavezetőség többi tagja felé;  a tantárgyfelosztás és órarend kialakításáról szóló véleményeket, és ajánlásokat közvetítik. A kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az intézmény éves munkaterve tartalmazza, melyet jól látható módón kell kihelyezni a tanári szobában (a kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja.) Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola www.orchideaiskola.hu

37


A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az egyes feladatellátási helyeken folyó nevelőtestületi munka szervezetileg elkülönül. A havi munkamegbeszélések és a napi szakmai konzultációk – fizikai természetű okokból – külön folynak az egyes iskolaépületekben.

7.5 Az intézményegységek közötti kapcsolattartás formái  A főigazgató és az intézményegység-vezető igazgatóhelyettes személyes közlései, írásos közleményei, vezetői utasítások  Faliújságon keresztül közzétett hirdetmények (valamennyi épületben)  Személyes konzultációk  Nyomtatott adathordozókon és elektronikus úton történő adatközlések  Telefonbeszélgetések  Nevelőtestületi értekezletek, megbeszélések  A szakmai munkaközösségek megbeszélései  Óralátogatások  A pedagógusok munkájának értékelésére összehívott megbeszélések Szakmai team tevékenysé g  A munkatervben és havi feladattervben rögzítettek szerinti programok

7.5.1 A nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyek átruházására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot, munkacsoportot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre vagy a szülői munkaközösségre. A nevelőtestület a következő jogköreit ruházhatja át:  a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése;  a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása;  a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása;  a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása;  a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása; az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola www.orchideaiskola.hu

38


 jogszabályban meghatározott más ügyek. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházási jogköre nem alkalmazható a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat és a házirend elfogadásánál. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása esetén tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni arra vonatkozóan, hogy mely  témában,  milyen időtartamra,  kinek,  milyen tájékoztatási kötelezettséggel adta megbízását. A megbízottnak az eljárt ügyben végzett munkájáról írásban kell elkészíteni tájékoztató beszámolóját a nevelőtestület részére a megállapodási jegyzőkönyv előírása szerinti időpont(ok)ban és módon. A jegyzőkönyvet és az írásos tájékoztatást az irattárban iktatni kell. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházásáról a nevelőtestület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.

7.6

A nevelők szakmai munkaközösségei

A pedagógusok szakmai munkaközösséget hozhatnak létre azonos feladatok ellátására. A szakmai munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelésioktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. A szakmai munkaközösségek a jogszabályokban megfogalmazott jogkörrel rendelkeznek. 7.6.1 A szakmai munkaközösségek szerepe, feladatai



       

Szakmai módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját, részt vesznek az iskolai nevelő-oktató munka belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés). Tájékoztatják tagjaikat a legfontosabb jogszabályi ismeretekről. Javaslatot tesznek az egységes követelményrendszer kialakítására: a tanulók ismeretszintje folyamatos mérésének, értékelésének formáira. Javaslatot tesznek az iskolába felvett tanulók osztályba illetve csoportba sorolásáról. Az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket illetően javaslattételt tesznek. Javaslatot tesznek az iskola szervezeti egységei közötti együttműködés rendjét, az intézményegységek kapcsolattartási formáit és azok tartalmát érintő kérdésekben. Tanulói pályázatokat, tanulmányi versenyeket írnak ki, szerveznek, bonyolítanak le. Különböző szintű iskolai rendezvények, ünnepélyek, projektek, tematikus napok szervezése, lebonyolítása és értékelése feladatát végzik Kerületi versenyekre történő felkészítésben, az azokon történő eredményes szereplés lehetőségének biztosításában járnak el. Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola www.orchideaiskola.hu

39


 

       

Részt vesznek a szakmai munka belső ellenőrzésében. Közreműködnek a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok, a szabadidő hasznos eltöltésével összefüggő feladatok, a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját szolgáló feladatok megvalósításában. Szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez. Közreműködnek az intézmény országos szakmai-pedagógiai ellenőrzésének feladataiban Összeállítják a tanulmányok alatti vizsgák tételsorait, értékelik a vizsgaproduktumokat. Segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját. Javaslatot tesznek a munkaközösség vezetőjének személyére. Segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. Arányos munkamegosztást valósítanak meg a szakmai munkaközösségen belül. Rendszeresen tartják a kapcsolatot a többi iskolai szakmai munkaközösséggel és részt vesznek a kerületi munkaközösségek tevékenységében.

7.6.2 Az intézményben működő szakmai munkaközösségek

     

alsós munkaközösség (Cserkesz u.) alsós munkaközösség (Hajdu u.) társadalomtudományi munkaközösség természettudományi munkaközösség osztályfőnöki munkaközösség idegen nyelvi munkaközösség

A szakmai munkaközösség az iskola programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy tanévre szóló munkaterv szerint végzi tevékenységét. A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezető irányítja. A szakmai munkaközösség-vezetőt feladatainak ellátásáért jogszabályban illetve a kollektív szerződésben rögzítettek szerinti pótlék. 7.6.3 A munkaközösség-vezető feladatai és jogai

 Irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, munkaközösségi értekezletet hív össze, hospitálást, látogatást szervez.  Összeállítja a pedagógiai program és a munkaterv alapján a munkaközösség éves munkatervét.  Részt vesz az iskolai munkával kapcsolatos dokumentumok ellenőrzésében, illetve egységes dokumentációs rendszer kidolgozásában (tájékoztató füzetek, naplók). Ellenőrzi a munkaközösség tagjainak foglalkozási teveit, azokat elfogadásra ajánlja az igazgatónak.  Részt vesz a kibővített iskolavezetőség munkájában.  Képviseli a munkaközösséget szakmai fórumokon, az intézményen belül és kívül. Javaslatot tesz a nevelési értekezletek témaköreire, napirendi pontjaira. Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola www.orchideaiskola.hu

40


 Szakmai továbbképzésekre tesz javaslatot.  Összekötő szerepet tölt be a munkaközösség és más közoktatási intézmények munkaközösségének vezetője között.  Beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről.  Ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek felé.  Adott témában együttműködik a szaktanácsadóval, valamint szakmai területén a pedagógiai szakmai-szolgáltató intézmények és pedagógiai szakszolgálatok munkatársaival.  Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait.  A munkaközösség tagjainak meghallgatását követően véleményezi az intézményvezetői pályázatokat.  Távolléte esetére illetve a munkaközösség irányításával kapcsolatos feladatok megosztása érdekében munkaközösségvezető-helyettesi megbízást adhat. A szakmai munkaközösség-vezető részletes feladatait, alapvető felelősségeit és a hatásköreit munkaköri leírása tartalmazza.

7.6.4 A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái és a kapcsolattartás rendje

A szakmai munkaközösségek tevékenységüket összehangoltan, az éves iskolai munkaterv alapján, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint végzik. A szakmai munkaközösségekben folyó munka fontos területe az intézményegységekben folyó pedagógiai munka összehangolásának, az egységes működésnek. A szakmai munkaközösségek vezetői egyeztetnek az iskolavezetőséggel és egymással az iskolai munkaterv, a tanév helyi rendje, a munkaközösségi munka- és feladatterv, a félévi, valamint az év végi beszámolók és más elemzések, jelentések összeállításával kapcsolatos, továbbá az iskolai rendezvények, tematikus napok, projektek szervezését, s minden – az iskolavezetőség által kiadott – feladat teljesítést érintő valamennyi kérdésben. A szakmai munkaközösségek vezetői közötti kapcsolattartás színterei:  személyes beszélgetések, konzultációk;  adott témakörben tartott szakmai munkamegbeszélések;  kibővített iskolavezetőség ülései;  havi nevelőtestületi munkaértekezletek;  a vezetők és a pedagógusok teljesítményértékelésével, az országos szakmaipedagógiai ellenőrzéssel, és a kiemelt munkavégzésért járó anyagi elismeréssel kapcsolatos megbeszélések;  nevelőtestületi értekezletek;  iskolai, intézményi és kerületi szintű szakmai konferenciák. A szakmai munkaközösségek tagjainak együttműködése megvalósul:  személyes beszélgetések, konzultációk,  adott témakörben tartott szakmai munkamegbeszélések,  szakmai műhelymunkák, Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola www.orchideaiskola.hu

41


     

osztályszintű értekezletek, problémamegoldó fórumok, esetmegbeszélések, havi nevelőtestületi munkamegbeszélések, nevelőtestületi értekezletek, iskolai rendezvények, versenyek, projektek, tematikus napok szervezése során.

A szakmai munkaközösségek kapcsolattartásának rendjét az iskolai munkaterv és az annak részét képező éves munkaközösségi munka- és feladattervek szabályozzák részletesen.

7.7 A szülők és közösségeikkel való kapcsolattartás és tájékoztatás formái, rendje A szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelezettségeik teljesítésére szülői szervezetet (intézményünkben: szülői munkaközösséget) hozhatnak létre, mely a jogszabályban meghatározott jogosultságokkal rendelkezik. A szülői munkaközösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről. A szülői munkaközösség szervezetileg az intézményegységekben külön közösségként működik, jogszabályban garantált jogait azonban közös álláspont kialakítása révén egységesen érvényesíti. A feladatellátási helyek szülői munkaközösségeinek együttműködési formáit és kapcsolattartásuk rendjét a szülői munkaközösség szervezeti és működési szabályzata határozza meg. A szülői munkaközösség tagjai az osztályok szülői közössége által megválasztott képviselők, osztályonként 2-3 fő, akik maguk közül választják meg vezetőiket, azok helyetteseit és gazdasági vezetőjüket. A megválasztott személyek alkotják az iskola szülői választmányát. A szülői munkaközösség figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A szülői munkaközösség tagjai egyetértési jogokat gyakorolnak: • az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét tankönyvellátási szerződés megkötésekor; • az iskola által szervezett államilag nem támogatott tanulmányi versenyre, továbbá diákolimpiára történő felkészítés ügyében. A szülői munkaközösség tagjai véleményezési jogkörrel rendelkeznek: • a tanítás nélküli munkanapok felhasználásának, • az intézményi működés szülőket is érintő rendelkezéseinek, • a házirend megalkotásának, • az iskolai programok, rendezvények szervezésének, • a szülőket érintő anyagi tehervállalásoknak, • a tanulók ellen folytatott fegyelmi eljárásnak illetve az azt megelőző egyeztető eljárásnak és a • a pedagógiai program elfogadásának Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola www.orchideaiskola.hu

42


•

7.7.1

az irat- és adatkezelési szabályzat elfogadásának ügyében.

Az iskolai vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás formái

A szülői választmány tagjainak az iskola főigazgatója évente három alkalommal (tanév elején, félév végén és a tanév szorgalmi időszakának végén) tájékoztató értekezletet tartanak. Az értekezleten az igazgató véleményezteti az éves iskolai munkatervet, a tanév helyi rendjéről szóló nevelőtestületi javaslatot, szól a tanév kiemelt feladatairól, valamint a tanulmányi munka értékeléséről, a munkatervi feladatok teljesítéséről. Indokolt esetben a szülői választmány nagyobb gyakorisággal is összehívható. A szülői választmány összehívására javaslatot tehet:  a főigazgató,  az iskolavezetőség tagjai,  a szülői választmány tagjai és vezetői. Szükséges esetben a szülői választmány vezetői a kibővített iskolavezetőség, valamint a nevelőtestület értekezleteire is meghívhatók.

7.7.2 Az iskola és a szülők közötti tájékoztatás rendje

Az iskola – az éves munkatervben rögzítettek szerint – tanévenként az éves munkatervben meghatározott számú rendes szülői értekezletet és rendes fogadóórát tart. A szülői értekezletre vonatkozó szabályok:  Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást.  A leendő tanulóközösségek szüleit a beiratkozás napján írásban tájékoztatja az intézmény a tanév kezdetét megelőző első szülői értekezletről – a tanév kezdésének zavartalansága érdekében.  Az új közösségek és az ötödik osztályosok osztályfőnökei a szeptemberi szülői értekezleten bemutatják az osztályban nevelő-oktató pedagógusokat.  A pályaválasztási szülői értekezleten a továbbtanulással kapcsolatos eljárásrendről az igazgatóhelyettesek és a nyolcadik évfolyamos osztályfőnökök tájékoztatják a továbbtanulók szüleit.  Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az igazgató, a szülői munkaközösség vezetője, az osztályfőnök a tanulóközösségben felmerülő problémák megoldásának ügyében. A szülői fogadóórák  Az intézmény valamennyi pedagógusa a munkatervben meghatározott időpontokban fogadja a szülőket, és szóbeli tájékoztatást ad a tanulókról. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanulók szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola www.orchideaiskola.hu

43


 Ha a gondviselő a munkatervben rögzített időpontú fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal.  Amennyiben a szülő a szülői értekezleteken és a fogadóórákon – rendszeres meghívás ellenre sem vesz részt, az iskola értesíti az illetékes gyermekjóléti szolgálatot a szülő törvényes kötelezettségének elmulasztásáról. A rendszeres írásbeli tájékoztatás formái és rendje  Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében havi rendszerességgel feltüntetni.  A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátni (a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján). Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, a hiányt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva be kell jegyezni.  Abban az esetben, ha a tanulónak huzamosabb ideig nem elérhető a tájékoztató füzete, vagy a bejegyzések hosszabb ideig nem kerülnek láttamozásra, ajánlott tértivevényes levélben tájékoztatja az osztályfőnök a szülőt.

A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatás fórumai     

Írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben Fogadóórák Szülői értekezletek Nyílt napok Családlátogatások (szükség esetén)

Az iskolai szülői értekezletek és fogadóórák időpontját az iskola földszinti előterében, a tanári szoba mellett elhelyezett hirdetőtáblán és az iskolai honlapon közzé kell tenni.

7.8 A tanulók közösségei, a diákönkormányzat 7.8.1

A diákönkormányzat

A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre, mely a jogszabályban meghatározott jogosultságokkal rendelkezik. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az intézmény diákönkormányzata a tanulóközösség által elfogadott, a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési rend alapján tevékenykedik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetileg intézményegységben külön közösségként működik, jogszabályban garantált jogait azonban közös álláspont kialakítása révén egységesen érvényesíti. A feladatellátási helyek diákönkormányzatainak együttműködési formáit és kapcsolattartásuk rendjét a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata határozza meg. Az iskolai diákönkormányzat élén – működési rendjében meghatározottak szerint – választott Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola www.orchideaiskola.hu

44


iskolai diákönkormányzati képviselők állnak. A tanulóifjúságot az iskolavezetés és a nevelőtestület előtt az diákönkormányzati képviselők delegált vezetője képviseli. A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő pedagógus támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat az említett pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait, fordulhat az iskola vezetőségéhez. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat üléseit munkarendjében meghatározott módon tartja. A diákközgyűlés (iskolagyűlés) az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó – tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell tartani, amelyen az iskola tanulói vesznek részt. E közgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola igazgatója beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A diákközgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, felvethetik az iskolai élettel kapcsolatos gondjaik, problémáik megoldásának kérdéseit. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon, egyszerűbb esetekben egy héten belül érdemi választ kell adnia. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. A diákönkormányzat döntése alapján küldöttgyűlés is szervezhető, amelyen a diákok küldöttei és az iskolavezetés tagjai vesznek részt. A diákönkormányzat a tanulókat a diákönkormányzati faliújságon, iskolarádión keresztül is tájékoztatja működéséről. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol:  az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét tankönyvellátási szerződés megkötésekor;  az iskola által szervezett államilag nem támogatott tanulmányi versenyre, továbbá diákolimpiára történő felkészítés ügyében. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 7.8.2 Diákkörök

Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre.  A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása Az iskola törvényes kötelezettségeként biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének tárgyi-technikai és más feltételeit. Az iskolai költségvetés fedezi a diákönkormányzat működéséhez szükséges költségeket. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit jelen szabályzatban rögzített használati rendszabályok szerint veheti igénybe. Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola www.orchideaiskola.hu

45


 Az osztályközösségek Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége, megválasztja az osztály diákbizottságának tagjait és az osztály titkárát, valamint küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. Az osztályközösség ily módon önmaga dönt diákképviseletéről. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettesek javaslatát figyelembe véve a főigazgató bízza meg.

7.8.3 A tanulók és a nevelők közötti tájékoztatás rendje A tanulók az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgatónak a tanulókat érintő intézkedéseiről tájékoztatásra jogosultak. Ennek színterei:  intézményi honlap, e-mail;  hirdetmények az iskolai faliújságon;  osztályfőnöki óra;  tanárok közlései (szóban és írásban). Az iskolai diákönkormányzat vezetőségének ülésein rendszeresen az igazgatóhelyettesek képviselik a nevelőtestületet.  A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje A diákönkormányzattal folyamatos kapcsolatot tartanak a diákönkormányzatot segítő pedagógusok. A diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező az alábbi esetekben:  a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések tárgyalásakor;  a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor;  a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásakor;  a könyvtár és az iskolai sportkör működési rendjének megállapításakor;  egyéb jogszabályban meghatározott kérdésekben. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának formái:  a diákönkormányzat vezetőségének megbízottja képviseli tanulótársait az iskola vezetősége, a nevelőtestület, valamint a szülői munkaközösség értekezleteinek vonatkozó napirendi pontjainál;  az osztályközösségek a problémák megoldására megbízott diákjaik révén képviselik a tanulócsoportot az intézmény vezetőjénél,  a tanulók gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik a főigazgatót, és az igazgatóhelyetteseket külön megbeszélt formában. A diákönkormányzat vezetősége és az iskolavezetés minden, az iskola egészét érintő Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola www.orchideaiskola.hu

46


kérdésben megbeszélést kezdeményezhetnek. A megbeszéléseken a diákönkormányzatot a segítő pedagógus képviseli.

8 A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok 8.1

A tanuló által elkészített dologért járó díjazás

Az iskola valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és az iskola igazgatója írásban állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az iskola közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a tanuló képviseletében a szülő és az iskola nevében az igazgató) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.

8.2

A tanulóval szemben folytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai

Az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, melynek nevében az igazgató jár el. A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület a kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül dönt. A határozatot írásba kell foglalni, melyet az igazgató ír alá, s a nevelőtestület két szavazati jogú tagja aláírásával hitelesít. 8.2.1 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai

A szülői munkaközösség és a diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az intézményben a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola www.orchideaiskola.hu

47


sérelem orvoslása érdekében. A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület döntését követően az intézmény vezetője a diákönkormányzat választmányát a diákönkormányzatot segítő pedagógus révén, a szülői munkaközösség vezetőjét a helyben szokásos módon, a sértett és a kötelességszegő tanulót illetve törvényes képviselőjét az osztályfőnöke útján haladéktalanul értesíti, melyben felhívja a figyelmet az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetőségére. Fegyelmi egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal kiskorú sértett és a kiskorú kötelességszegő szülője egyetért. A szülő – az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül – írásban bejelentheti, hogy kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Harmadszori kötelességszegés esetén a nevelőtestület az egyeztető eljárás alkalmazását megtagadhatja. A döntése előtt be kell szerezni, a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség véleményét. Az egyeztető eljárás lefolytatására a nevelőtestület olyan pedagógust bíz meg, akinek személyét mind a kötelességszegő, mind a sérelmet szenvedett tanuló elfogadja. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy a főigazgatóval való konzultáció után jelöli ki az eljárás helyszínéül szolgáló termét az iskolának, valamint az egyeztető eljárás időpontját, melyről az érintett feleket levélben értesíti. Az egyeztető eljárásról készített jegyzőkönyv vezetésére az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy kéri fel az intézmény valamely alkalmazottját. Az egyeztető eljárást a fegyelmi eljárás megindítását követő tizenöt napon belül le kell folytatni . Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. 8.2.2 Fegyelmi eljárási rendtartás

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló szülője gyermeke ellen kéri. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát, közösségre gyakorolt hatását figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozza. Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola www.orchideaiskola.hu

48


Az diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni és írásba kell foglalni, melyet az eljárás során a diákönkormányzatot segítő pedagógus ismertet. A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás; b) szigorú megrovás; c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, mely szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkozhatik; d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, mely utóbbi akkor alkalmazható, ha az iskola főigazgatója megállapodott a másik (fogadó) iskola igazgatójával; e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, mely nem alkalmazható akkor, ha a tanév végi osztályzatok már megállapításra kerültek, viszont a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos; f) kizárás az iskolából, mely a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos. A fegyelmi eljárás lefolytatásával a főigazgató – a nevelőtestület véleményének kikérését követően – olyan pedagógust bíz meg, akitől az ügy tárgyilagos elbírálása elvárható. A fegyelmi eljárás megindításáról – az indok megjelölésével – a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét a fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus értesíti, s gondoskodik arról, hogy az eljárás során a tanuló meghallgatására sor kerüljön, és álláspontját, védekezését elő tudja adni. Az iskolában folyó fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. A fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus – az igazgatóval való egyeztetést követően – kijelöli a fegyelmi eljárás (meghallgatás, tárgyalás) helyét, időpontját, gondoskodik a technikai feltételek biztosításáról, az érintett felek illetve az eljárás más résztvevőinek értesítéséről. Ha az eljárás alá vont tanuló vitatja a terhére rótt kötelezettségszegést, vagy a tényállás tisztázása végett bizonyítás felvételére szükség van, fegyelmi tárgyalást feltétlenül meg kell tartani. A fegyelmi tárgyalást a fegyelmi eljárás lefolytatásával a nevelőtestület által egyszerű szótöbbséggel megbízott öttagú pedagógusokból álló bizottság (a továbbiakban: a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság) folytatja le a fegyelmi eljárás megindításától számított igazgatói döntést követő harminc napon belül. A fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság saját tagjai közül egyszerű szótöbbséggel elnököt választ. A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tárgyalást lefolyató bizottság dönthet úgy, hogy a nyilvánosságot a tanuló illetve képviselője kérésére korlátozza vagy kizárja. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke szóban kihirdeti. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy rendkívüli bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola www.orchideaiskola.hu

49


A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a) a tanuló nem követett el kötelességszegést; b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását; c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el; d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható; e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke a kihirdetést követő hét napon belül írásban megküldi az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és az eljárást megindító kérelmezés jogáról lemondott. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az igazgatóhoz írásos kérelemben beadni. A kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül az intézmény igazgatója a kérelmet az ügy összes iratával együtt a fenntartóhoz (másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója) továbbítja. A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb:  meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál;  áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, fegyelmi büntetések esetén tizenkettő hónapnál.

A fegyelmi büntetés végrehajtása – különös méltánylást érdemlő körülményekre és a fegyelmi vétség alapjául szolgáló cselekmény súlyára való tekintettel – legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggeszthető. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a sértett vagy a kötelességszegő tanuló     

a polgári jog szabályai szerinti közeli hozzátartozója osztályfőnöke illetve tanítója felsős tanuló esetén volt tanítója a fegyelmi vétség sértettje akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el.

9 Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének és a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje 9.1

A tankönyvtámogatás megállapításának elvei

A tankönyv vásárlásához biztosított állami támogatás szétosztásának módjáról és Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola www.orchideaiskola.hu

50


mértékéről évente a nevelőtestület dönt. A kedvezményes tankönyvtámogatás a mindenkori jogszabályoknak megfelelően az alábbi esetekben adható: • önhibáján kívül alacsony keresetű családban élő gondviselőnek; • látható jegyek alapján (fogyasztási szint; rossz állagú vagy nem komfortos lakás; öltözködési hiányosságok stb.) valószerűsíthetően jelentős mértékben a létminimum alatt élő gondviselőnek; • önhibáján kívül munkanélküli, egyébként keresőképesnek minősíthető családfenntartónak; • munkaképtelen (rokkantság, testi vagy szellemi fogyatékosság stb.) vagy csökkent (megváltozott) munkaképességű családfenntartónak; • három vagy többgyermekes családban élő gondviselőnek; • kettő vagy több gyermekét egyedül nevelő szülőnek; • ingyenes étkeztetésre, rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult gyermek szüleinek; • eltérő jogosultsági helyzeteknek megfelelően differenciáltan. A felsorolt elvek, szempontok alapján a rászorultság megállapítása az osztályfőnök véleményének kikérésével történik. A tankönyvi támogatás 25%-a tartós tankönyv címén kerül felhasználásra a könyvtári állományban.

9.2

Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje

Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás az iskolában bonyolítandó le. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg.


51


9.3

Az iskolai tankönyvrendelés helyi rendje 1. Az iskolai tankönyvrendelés megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. 2. Az iskola igazgatója minden év január 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés eredményéről az igazgató minden év január 20-áig tájékoztatja nevelőtestületet, a szülői munkaközösséget, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. 3. Az iskola a hirdetőtáblán való kifüggesztéssel teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. 4. Az igazgató – a nevelőtestület, a szülői munkaközösség és az iskolai diákönkormányzat véleményét kikérve – minden év január 25-ig meghatározza a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyvértékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvrendeléssel és terjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. 5. A tankönyvrendelés rendjéről a tanulók szüleit az iskola a hirdetőtáblán és a honlapján tájékoztatja a szülőket. 6. A tankönyvfelelős minden év március utolsó munkanapjáig elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. 7. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. 8. Az iskola május 31-ig a hirdetőtáblán való kifüggesztéssel közzéteszi azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel a tankönyvfelelős feladata. 9. Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének egyéb végrehajtási rendeleti szintű kérdéseit az iskola házirendje szabályozza.


52


10 Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái és időkerete; a testmozgás és sportolás lehetőségei az iskolában 

Egyéb foglalkozások meghatározása, szervezeti formái

Az egyéb foglalkozás olyan a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja. Egyéb foglalkozások szervezeti formái a következők: • felzárkóztató foglalkozás (korrepetálás) • a szakkör, • érdeklődési kör, • önképzőkör, • művészeti csoport; • az iskolai diáksportkör; • tömegsport foglalkozás; • a tanulmányi, szakmai, kulturális, sport verseny, • házi bajnokság, • gyógytestnevelés, könnyített testnevelés • a tanulmányi kirándulás, • az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás 

Az egyéb foglalkozások célja

2. A felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások) célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. Az alsó tagozaton a felzárkóztató foglalkozások órarendbe illesztett időpontban történnek. Felső tagozaton a korrepetálás differenciált foglalkozás, ami az egyes tanulókra (egyéni foglalkozás 1-3 fő részvétele esetén) vagy tanulócsoportokra vonatkozóan kerül megszervezésre a nevelők, tanárok jelzése, továbbá a szintfelmérések eredményei alapján.

3. A szakkörök, érdeklődési körök, művészeti csoportok a tanulók érdeklődésétől függően a munkaközösség-vezetők javaslatának figyelembe vételével indíthatók. Tételes felsorolásukat a tantárgyfelosztás tartalmazza. E foglalkozások elsődleges célja a tehetség kibontakoztatása, egy-egy ismeretterületen való tudományos igényű elmélyülés, amely párosul a tanulók kezdeményezőkészségén alapuló, öntevékeny munkáltatással, s a kreativitás fejlesztésével, mely az élményszerű tanulás révén a tanórai tartalmakhoz is szervesen kapcsolódik. 4. A tanulók önképzőkör öket hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését és működtetését a diákok végzik. Az önképző diákkörök munkája nagymértékben hagyatékozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységre. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az igazgató engedélyével. 5. Az iskolai diáksportkör és a tömegsport foglalkozások célja, hogy a tanulók mindennapi testedzésének lehetőségét biztosítsa, s járuljon hozzá az egész intézményi tevékenységet Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola www.orchideaiskola.hu

53


átfogó teljes körű egészségnevelés megvalósításához. 6. A gyógytestnevelés és a könnyített testnevelés az iskolai testi nevelés és fejlesztés egyik formája. Gyógytestnevelés órára való beosztást az iskolaorvos igazolása alapján kap a tanuló, ahol megjelenése és aktív részvétele kötelező. A gyógytestnevelésre való beosztással egyidejűleg a tanuló – orvosi javaslatra – az igazgató által felmentést kaphat az iskolai testnevelés órákon való részvétel alól. A könnyített testnevelésben részt vevő tanulókkal a testnevelő differenciáltan foglalkozik. 7. A tanulmányi, szakmai, kulturális, sportversenyeken, házi bajnokságokon való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, kistérségi és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt a pedagógus felkészítését igénybe véve. A meghirdetett országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szakmai munkaközösségek és az igazgatóhelyettesek felelősek. 8. A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. A tanulmányi kirándulások szervezésének és lebonyolításának kérdéseit igazgatói utasításban kell szabályozni. 

Az egyéb foglalkozások működési rendje

Az egyéb foglalkozásokra való jelentkezés módját az iskolavezetés határozza meg. Az egyéb foglalkozásokon a tanuló egyéni jelentkezés útján, a szülő írásos nyilatkozata alapján vehet részt. A jelentkezéshez csatolt szülői hozzájárulást a szülő formanyomtatványon nyújtja be. A jelentkezés legalább félévre szól, és a jelentkezést követően a foglalkozásokon való részvétel kötelező, a mulasztásokról szülői igazolást kell hozni. Az egyéb foglalkozások megtartásra előre meghatározott tematika (foglalkozási terv) alapján történik. Az egyéb foglalkozásokról egyéb foglalkozási naplót köteles vezetni a foglalkozásvezető nevelő. Az egyéb foglalkozásokat az intézményegységek tanulói számára a közös részvétel lehetőségének figyelembevételével kell megszervezni. Az egyéb foglalkozások időkerete Az egyéb foglalkozások időtartamát (órakeretét) és helyszínét (tantermét) az igazgató és a rögzíti a tantárgyfelosztás alapján az egyéb foglalkozási rendben, a terembeosztással együtt. 

A mindennapi testedzés formái

A mindennapos testedzés elsődleges céljai és feladatai:     

a fokozódó szellemi terhelés elviselése, a fizikai tevékenység fokozása; az edzettség folyamatos számszerűsítése, a reális edzettség önértékelő rendszerének megalapozása; mozgáskoordinációs képességek fejlesztése, a mozgáskultúra ügyességi, koordinációs tartalmai révén; felkészítés az ártalmak, káros szenvedélyek elleni stabil védekezésre; Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola www.orchideaiskola.hu

54




pozitív személyiségfejlesztés.

A mindennapos testedzés szervezeti keretei: 

a mindennapi játékos testmozgás, amely a tanítási órák és foglalkozások, valamint az egész napos iskola szabadidős tevékenységeibe szervesen beépülnek; az óratervi testnevelés órák; diáksportköri és tömegsport foglalkozások; iskolai diáksport egyesület foglalkozásai; sportversenyeken történő részvétel; jó idő esetén az udvari szünetben való mozgásos tevékenység.

    

 Az iskolai diáksport egyesület működése, az iskola vezetésével való kapcsolattartásának formája és rendje Az iskolai diáksport egyesület (továbbiakban: DSE) a tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakult, benne sportcsoportok szervezhetők. A DSE, mint szervezeti forma önálló jogi személyként működik. A DSE sportköri foglalkozásokon, versenyeken biztosítja a tanulók mindennapi testedzésének lehetőségét, valamint a DSE által szervezett edzéseken való részvételt. Az iskola vezetőségével való kapcsolattartás rendje: •

Az iskolavezetőség és a DSE vezetője aláírt együttműködési szerződés alapján félévenként egyezteti a sportolási lehetőségeket. A DSE vezetője és az igazgató a tanév elején áttekintik a sporttevékenység aktuális feladatait. A kétoldalú megbeszélést bármelyik fél kezdeményezésére meg kell szervezni

• •

11 Az iskolai hagyományok, ünnepélyek és megemlékezések rendje  Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények Az iskolai ünnepségek, megemlékezések az éves munkaterv és havi feladatterv eseménynaptára alapján kerülnek megrendezésre.  Ünnepélyek



o tanévnyitó ünnepély o október 23-i ünnepély o március 15-i ünnepély o ballagás, tanévzáró ünnepély Megemlékezések o o o o o

október 6. Aradi vértanúk napja november 13. Magyar nyelv napja január 21. Magyar kultúra napja április 11. Magyar költészet napja április 22. A Föld napja Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola www.orchideaiskola.hu

55




o május első vasárnapjához kapcsolódóan: anyák napja o május utolsó vasárnapjához kapcsolódóan: gyermeknap o aktuális évfordulókról történő megemlékezés Rendezvények, az iskolai hagyományok o évszakonként játszóház, és kézműves foglalkozások o szeptember vége-október eleje: szüreti bál (felső tagozat) o „Iskolahívogató” elnevezéssel mindkét feladatellátási helyen decembertől áprilisig az iskola tevékenységét, mindennapi életét bemutató játékos foglalkozások megtartására kerül sor a leendő első osztályosok, szüleik és óvópedagógusuk számára; o december 6. Mikulás-járás felső tagozatban, ünnepi műsor, ajándékosztás alsó tagozatban o december 13: Luca napi forgatag (játszóház és vásár az alsó tagozatban) o karácsonyi ünnepkör: ünnepség az iskola tanulóinak és nevelőinek részvételével o (ünnepi hangversennyel egybekötve) o február: iskolai farsang jelmezes felvonulás és bál a felső tagozatban, jelmezbemutató és tréfás versengések az alsó tagozatban o február-március: szakmai konferencia megrendezése o március-április: egészség- illetve sportnap – rendezvények, programok o március-április: kulturális bemutató o május: képzőművészeti kiállítás o húsvét: népszokásokon alapuló játszóház az alsó tagozatban o ÖKO-hét programjain való részvétel o Kihívás Napja részvétel a központi szervezésű sportprogramokban o az iskolában megjelenő főbb nemzetiségek, vallások kulturális ünnepeinek megtartása: pl. Holdújév, Kurban

12 Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere, formája, módja 12.1 Az iskola horizontális kapcsolatrendszere, partnerintézményei Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola vezetőségének és közösségeinek állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel, partnerszervezetekkel:  a fenntartóval, (szakmai irányítás, gazdasági ügyintézés, kerületi szintű szakmai koordináció, elvi útmutatások, koordinálás és segítségnyújtás);  a települési önkormányzat jegyzői hivatalával (tanügyigazgatás- és irányítás);  járási (fővárosi körzeti) hivatallal (tanügyigazgatás- és irányítás);  kormányhivatallal (tanügyigazgatás- és irányítás);  települési nevelési-oktatási intézmények vezetőségével (szakmai jellegű kapcsolattartás, koordináció és tapasztalatcsere);  gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása körében a területileg illetékes Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola www.orchideaiskola.hu

56


gyermekjóléti intézményekkel és más hatóságokkal  a tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságokkal (folyamatos szakmai együttműködés);  a környéken lévő anyaotthonokkal és gyermekotthonokkal (gongviselővel való kapcsolattartás);  a Független Pedagógiai Intézettel (a kompetencia alapú oktatási programok alkalmazása terén rendszeresen a szakmai együttműködés, több kollégánk az intézmény külső munkatársa);  Magyar Államkincstár Területi Államháztartási Hivatalával az intézményi működés gazdasági-pénzügyi területei révén.  Nemzetközi szervezetekkel: pl. AISEC, Menedék Egyesület, Arte Misszió Egyesület

12.2 Az intézménynek a pedagógiai szakszolgálatokkal, pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolatai A pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények a nevelésioktatási intézmény partnerintézményei. A kapcsolattartás módjai: • együttműködési megállapodás alapján • informális megbeszélés, megegyezés szerint • az intézmény munkatervében rögzítettek mentén Az iskolával tanulói jogviszonyban álló sajátos nevelési igényű, valamint tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő tanulók magas színvonalú és eredményes ellátása érdekében az intézmény – az említett tanulók nevelését-oktatását, továbbá speciális ellátását végző pedagógusai révén – folyamatosan, az éves munkaterv és a szakmai munkaközösségek munkaprogramjában foglalt ütemezés szerint kapcsolatot tart az illetékes pedagógiai szakszolgálatokkal. A pedagógiai szakmai szolgáltatókkal való kapcsolattartás a szakmai munka színvonalának minél magasabb szintű ellátása érdekében az iskolavezetés által kialakított informális csatornákon és a különböző – a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények által meghirdetett – programokon, továbbképzéseken, konferenciákon, tréningeken és más rendezvényeken történő részvétel útján valósul meg. A pedagógiai szakszolgálati és szakmai szolgáltató intézményekkel való kapcsolattartásért az igazgató a felelős, aki a nevesített partnerintézmények vonatkozásában az együttműködés feladatainak végzésével a nevelőtestület egyes tagjait bízza meg. A kapcsolattartás főbb formái:  az iskolavezetés döntése alapján rendszeresen részt vesznek az iskola pedagógusai a pedagógiai szakmai szolgáltatók által rendezett különböző konferenciákon, tanácskozásokon, műhelymunkákon, továbbképzéseken, tréningeken, szakértői konzultációkon és más szakmai rendezvényeken;  a pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények szaktanácsadói, szakértői Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola www.orchideaiskola.hu

57




 

megsegítésének igénybevétele a szakmai munkaközösségek kezdeményezésére; vizsgálatok, kontrollvizsgálatok révén a tanulók részképesség-fejlődésének diagnosztizálása és a szükséges iskolai fejlesztésük előírása a mindennapi kapcsolattartás szintjét képezi a pedagógiai szakszolgálatokkal; évente több alkalommal megbeszélés folytatása a pedagógiai szakszolgálatok munkatársaival az általuk vizsgált illetve foglalkoztatott tanulókról; esetmegbeszéléseken való részvétel az intézmény pedagógusai, az osztályfőnökök, a gyermekvédelmi feladatokkal megbízott nevelő, és fejlesztőpedagógusok bevonásával.

12.3 Az intézmény kapcsolattartása iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola igazgatója a fenntartó egyetértésével megállapodást köt a területileg illetékes iskola-egészségügyi szolgálat vezetőjével. A megállapodásnak biztosítania kell: a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: • fogászat, évente egy alkalommal; • belgyógyászati vizsgálat, évente egy alkalommal; • szemészet, egy alkalommal; • az élősködők rendszeres szűrését; • a tanulónak a körzeti védőnő által végzett higiéniai-tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal. A vizsgálatokról a szülőket az osztályfőnökökön keresztül tájékoztatni kell.

12.4 Az intézmény kapcsolattartása a területileg illetékes rendvédelmi szervvel Azt a tanulót, aki kötelező tanórai vagy egyéb foglalkozások ideje alatt a rendőrség előtt nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani az iskolából való távollétének jogszabály által megengedett okát, a rendőr az iskola igazgatójához kíséri a területileg illetékes rendőrkapitányság vezetőjével való előzetes egyeztetés alapján. Az igazgató távollétében a tanulót a vezetői helyettesítés rendje szerint a vezetői feladatok ellátására jogosult illetve azzal megbízott intézményi alkalmazott fogadja, aki egyben az eseményről készített rendőrségi jegyzőkönyv aláírására is jogosított. Az igazgató minden tanév első napjáig írásban értesíti a területileg illetékes rendőrkapitányság vezetőjét a tanév helyi rendjében szabályozott kötelező foglalkozások időbeli rendjéről, s e foglalkozások alóli felmentés alaki részleteiről, valamint az igazgató illetve az eljárni illetékes helyettese nevéről, elérhetőségeiről, továbbá az intézmény Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola www.orchideaiskola.hu

58


azonosításához szükséges fontosabb adatairól (iskolaépület címe, titkársági telefon- és fax szám, körbélyegző). Az intézmény vezetője – szükség esetén – az iskolakerülés megelőzése érdekében személyes találkozót kezdeményez az iskola területének körzeti megbízottjával.

13 A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása 1. A tanulók egészségügyi ellátását az orvos és a védőnő, valamint a gyógytestnevelő az igazgatóval egyeztetett rend szerint végzi. 2. A tanulók egészségügyi ellátásán kívül egyéb iskola-egészségügyi feladatokat (környezetegészségügy, élelmezés-egészségügy, balesetvédelem, egészségnevelés) az iskolaorvos és a védőnő az intézmény vezetőjével, illetőleg a szakmai szervezetekkel együttműködve végzi. 3. Az iskolaorvos és a védőnő egészségügyi kérdésekben, felkérésre, szakértőnként közreműködik a nevelőtestület illetve a szülői munkaközösség munkájában. 4. A tanulók csoportos fogászati szűrővizsgálata és kezelése a területileg illetékes fogászati rendelőben évente a szorgalmi (tanítási) időben történik. Fogászati szűrővizsgálatra és kezelésre egy tanuló (tanulócsoport) tanévenként 10 tanítási óráról vonható el. A szűrővizsgálaton való részvételt, valamint annak ideje alatt a tanulók felügyeletét az iskola biztosítja. 5. Az iskolában heti egy alkalommal orvosi ellátásban részesülhetnek a tanulók, a külön jogszabályokban rögzített, megelőző orvosi intézkedéseken, szűrővizsgálatokon kívül. Az iskolaorvossal való rendszeres kapcsolattartás az iskolavezetés feladata. A testnevelés óráról hosszabb ideig tartó felmentést csak szakorvosi írásos vélemény alapján adhat az iskola igazgatója. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. Az iskolaorvos a szakorvosi vélemény figyelembe vételével a tanulókat gyógytestnevelés foglalkozásokra utalhatja. A gyógytestnevelési foglalkozásokat az órarendben rögzítjük. 6. Az iskolaorvos és a védőnő az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat, valamint közreműködhet az iskola pedagógiai programjában szereplő teljes körű egészségfejlesztési program megvalósításában. A kötelező orvosi vizsgálatok, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja, illetve ha mód van rá, csak tanítás előtt vagy után kerüljön rá sor. Az orvosi vizsgálatok időpontjáról az osztályfőnököt az igazgatóhelyettesek tájékoztatják. 7. A tanulók egészségi állapotának megóvása érdekében az iskolavezetőség rendszeres kapcsolatot tart fenn a körzeti gyermekorvosokkal és védőnőkkel. Segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát, melynek éves tervezetét közösen készítik el az iskola vezetőivel, figyelembe véve a tanulók életkorára és egészségi állapotára vonatkozó jogszabályi előírásokat. A gyermekorvos és a védőnő rendszeresen közreműködnek a teljes körű egészségfejlesztési program megvalósításában, mint egy-egy Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola www.orchideaiskola.hu

59


témakör előadói. Tanácsokkal látják el a tanulókat életvezetésükkel kapcsolatban, valamint szokásaikat illetően az egészséges életmódra nevelésben, személyi higiénéjük kialakításában.

14 Egyéb rendelkezések 14.1 Az iskola pedagógiai programjának nyilvánossága, hozzáférhetősége Az intézmény pedagógiai programja nyilvános, az intézmény honlapján minden érdeklődő számára szabadon megtekinthető. Nyomtatott formában, az alább felsorolt helyek nyitva tartási illetve fogadási idejében tekinthető meg:  az iskola titkárságán (valamennyi feladatellátási helyen)  az iskola könyvtárában,  az iskola irattárában, A pedagógiai programról ezen túl tájékoztatást kaphatnak  az iskola alkalmazottjai: o az alkalmazotti közösség értekezletein és a felettesi jogkört gyakorló vezető beosztású alkalmazottaktól o a munkaközösség-vezetőktől a munkaközösségi foglalkozásokon o az iskolavezetőségtől a nevelőtestületi megbeszéléseken és egyéb más megbeszélt módon  a tanulók: o az osztályfőnököktől osztályfőnöki órán o a diákönkormányzatot segítő pedagógustól a diákönkormányzat megbeszélésein o az iskolavezetéstől a diákközgyűlésen o és egyéb más a nevelőkkel megbeszélt formában  a szülők: o a nevelőktől, osztályfőnököktől a szülői értekezleteken és fogadóórákon o az igazgatótól a szülői választmányi tájékoztató értekezletén o és egyéb más a nevelőkkel megbeszélt formában  az iskolával kapcsolatban nem álló személyek: o az intézményi közzétételi listán (KIR) o az intézményi honlapon o indokolt esetben személyes tájékoztatás útján.  Igazgatási díj iskolai bizonyítványmásodlat kiállítása esetén Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola www.orchideaiskola.hu

60


Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról - kérelemre - a törzslap (póttörzslap) alapján másodlat állítható ki. A másodlatért fizetendő illeték mértékéről jogszabály rendelkezik.  Az iskolába hozható használati eszközök bevitelének szabályozása a biztonságos működés érdekében A tanuló iskolába csak a tanuláshoz szükséges eszközöket hozzon. Ezek az eszközök nem lehetnek balesetveszélyesek, nem veszélyeztethetik sem a saját, sem a mások testi épségét. Nem hozhatnak a tanulók olyan eszközöket magukkal, amelyeknek biztonságos és rendeltetésszerű használata az iskolában nem biztosítható (pl.: gördeszka, görkorcsolya stb.). Nem hozhatnak olyan eszközöket magukkal, amelyek társaikban félelmet kelthetnek, vagy társaik megbotránkoztatását szolgálják. Amennyiben a tanulónál magasabb értéket képviselő eszköz vagy pénz van, azért az iskola csak abban az esetben vállal felelősséget, ha azt felnőtt megőrzésére átadja. A tanulóknak az iskola épületéből bármely tárgyat, amely nem a saját tulajdonát képezi, elvinni nem szabad. Ez alól kivétel könyvtári könyv, illetve a pedagógustól kölcsön kapott segédanyag a felkészüléséhez. Az iskolába behozni tanítási órára a pedagógus által kért eszközöket abban az esetben szabad, ha azok a nem veszélyeztetik a tanulók egészségét és testi épségét. Az otthonról hozott anyagból készített tárgyakat a tanulók hazavihetik, a pedagógus kérésére a tanuló engedélyével ezek a tárgyak kiállíthatók az iskolában vagy azon kívül is. Kiállítás után a munkadarabját a tanuló visszakapja. A tanuló az iskola által biztosított eszközöket köteles rendeltetésszerűen használni, szándékos rongálás esetén – gondviselője – köteles az okozott kárt megtéríteni. A tanuló társai által behozott eszközöket nem rongálhatja meg, társa engedélye nélkül azt el nem veheti. Az iskola az ily módon okozott kárért nem vállal anyagi felelősséget.

14.2 A kedvezményekről nyújtott információk Az iskolavezetőség köteles a tanulókat és a szülőket az előző tanév végéig a következő tanévre érvényes szociális juttatásokról tájékoztatni. A tájékoztatás formái: • iskolai honlap • hirdetőtábla • szülői tájékoztató levél

14.3 A reklámlehetőségek szabályozása az iskolában Az iskola épületén belül reklám elhelyezésére a hirdetőtábla és a faliújságok szolgálnak. Bármilyen reklám elhelyezéséhez az főigazgató vagy helyettesei engedélye szükséges. Az elhelyezett reklámhordozónak az iskola tevékenységével kapcsolatosnak vagy közcélúnak kell lennie, a benne foglaltak az iskola tevékenységével, a tanulók személyiségi jogaival nem Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola www.orchideaiskola.hu

61


lehetnek ellentétesek. Reklámanyagként különösen a következő témájú anyagok szerepelhetnek: • sportprogram; • kulturális tevékenység vagy kulturális programra való felhívás; • oktatási tevékenységet kiegészítő programok ismertetői. Az elhelyezésről és ezek időszerű cseréjéről a pedagógiai asszisztens gondoskodik.

14 Záró rendelkezések  A SZMSZ hatálybalépése A SZMSZ 2017. február 1. napján lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált szervezeti és működési szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a 2015. szeptember 7. napján életbe lépett SZMSZ.  A SZMSZ felülvizsgálata A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény nevelőtestülete, a diákönkormányzat, és a szülői munkaközösség. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az igazgatóhoz kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Kelt: Budapest, 2017. január 30.

……………………………………. Fenntartó

…….……………………………… Főigazgató

Székhely – Budapest, 1139 Hajdú utca 18-24.

……………………………………. SZMK vezető

…….……………………………… Nevelőtestület képviselője


62


Telephely – Budapest, 1105 Cserkesz utca 10-14.

…………………………………….


SZMK vezető

……………………………………. DÖK vezető


63



64


14 Záró rendelkezések  A SZMSZ hatálybalépése A SZMSZ 2017. február 1. napján lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált szervezeti és működési szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a 2015. szeptember 7. napján életbe lépett SZMSZ.  A SZMSZ felülvizsgálata A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény nevelőtestülete, a diákönkormányzat, és a szülői munkaközösség. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az igazgatóhoz kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Kelt: Budapest, 2017. január 30.

…………………………………….

…….……………………………… Főigazgató

Fenntartó

Székhely – Budapest, 1139 Hajdú utca 18-24.

…………………………………….


SZMK vezető

Telephely – Budapest, 1105 Cserkesz utca 10-14.

…………………………………….


SZMK vezető

……………………………………. DÖK vezető Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola www.orchideaiskola.hu

65



66


Orchidea Gimnázium

SZ M SZ

Készítette: Szalontainé Tóth Ildikó

Készült: 2015. augusztus 27. Hatályba lépett: 2015. szeptember 1.

Orchidea Gimnázium SZMSZ

Tartalom 1

2

A szervezeti és működési szabályzat célja.......................................................................................... 6 1.1

A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) jogszabályi alapja ............................................... 6

1.2

Az SZMSZ időbeli hatálya............................................................................................................ 7

1.3

Az SZMSZ személyi hatálya ......................................................................................................... 7

1.4

A szabályzat nyilvánossága ......................................................................................................... 7

Az oktatási intézmény meghatározása ............................................................................................... 7 2.1

A közoktatási intézmény neve, címe, alapfeladatai ................................................................... 7

2.2 Az intézmény alapítója és fenntartója, a fenntartó jogköre, felügyeleti szervek, az intézmény jogállása .................................................................................................................................................. 7

3

2.3

Ügyiratkezelés ............................................................................................................................ 8

2.4

Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintje ..................................................................... 8

2.4.1

Az intézmény szervezeti egységei ...................................................................................... 8

2.4.2

A szervezeti egységek kapcsolattartási módjai .................................................................. 8

Az iskola működési rendje .................................................................................................................. 9 3.1

A működés általános elvei .......................................................................................................... 9

3.2

Az iskolai munkaterv rögzíti ....................................................................................................... 9

3.3

Az iskola nyitva tartása ............................................................................................................... 9

3.4 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelésioktatási intézménnyel .......................................................................................................................... 10 Az intézmény vezetési szerkezete .................................................................................................... 10 4.1

Az intézmény felelős vezetője és feladatköre .......................................................................... 10

4.1.1 4.2

Az intézmény vezetője...................................................................................................... 10

Az iskolavezetés munkaköri megosztása.................................................................................. 11

4.2.1

Szervezeti egységek .......................................................................................................... 11

4.2.2

A főigazgató felelős megbízottja az általános iskola igazgatóhelyettesei ........................ 12

4.2.3 A főigazgató pedagógiai megbízottja az általános iskola és gimnázium igazgatója illetve helyettesei. ....................................................................................................................................... 13 Intézményegység-vezetők ........................................................................................................ 13

4.3.1

Általános iskola – Igazgatóhelyettes ................................................................................ 13

4.4

Gimnázium – Intézményegység-vezető.................................................................................... 14

4.5

Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái és rendje .............................................. 15

4.6

Az intézményegységek közötti kapcsolattartás........................................................................ 15 Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Gimnázium H-1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. www.orchideaiskola.hu

2

4.3

Oldal

4


5

Intézményi közösségek..................................................................................................................... 16 5.1

Intézményi közösségek............................................................................................................. 16

5.1.1 5.2

Az intézményi közösségek jogai ....................................................................................... 16

A nevelőtestület ....................................................................................................................... 17

5.2.1

A nevelőtestület fogalma és jogkörei ............................................................................... 17

5.2.2

A nevelőtestület értekezletei ........................................................................................... 17

5.2.3

Az egy osztályban tanító tanárok értekezlete .................................................................. 18

5.3

A nevelőtestület által átruházott jogkörök .............................................................................. 18

5.4

Az alkalmazotti közösség .......................................................................................................... 19

5.5

Szakmai munkaközösségek a gimnáziumban ........................................................................... 19

5.5.1

Általános jellemzés ........................................................................................................... 19

5.5.2

A munkaközösségek ......................................................................................................... 19

5.5.3

Tantárgycsoportok ........................................................................................................... 19

5.5.4 A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásuk rendje, részvételük a pedagógiai munka segítésében ........................................................................................................ 19 5.6

5.6.1

A szülői szervezet működésének jogszabályi alapjai ........................................................ 20

5.6.2

A szülői közösség működési rendje .................................................................................. 21

5.7

A tanulók közösségei, a diákönkormányzat ............................................................................. 21

5.7.1

A diákönkormányzat működésének jogszabályi alapjai ................................................... 21

5.7.2

A diákönkormányzat működési rendje............................................................................. 22

Tanórán kívüli foglalkozások ............................................................................................................ 22 6.1

A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatását szolgáló szervezeti formák és tevékenységek ........ 22

6.2

A tantárgyfelosztásban tervezett, szervezett szabadidős tevékenységek ............................... 22

6.2.1

Tehetséggondozás ............................................................................................................ 22

6.2.2

Diákkörök.......................................................................................................................... 23

6.2.3

Sport, tömegsport ............................................................................................................ 23

6.2.4

Diákmozgalom programjai ............................................................................................... 23

Tantárgyfelosztáson kívül eső szabadidős tevékenységek ....................................................... 23

6.3.1

Könyvtár ........................................................................................................................... 23

6.3.2

Informatika ....................................................................................................................... 24

6.3.3

Szervezett eseti foglalkozások .......................................................................................... 25

6.3.4

Tanulmányi kirándulás ..................................................................................................... 25

6.3.5

Diákcsere .......................................................................................................................... 25

6.3.6

Klub ................................................................................................................................... 25

6.3.7

Önköltséges tanfolyamok ................................................................................................. 25 Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Gimnázium H-1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. www.orchideaiskola.hu

3

6.3

Oldal

6

A szülői munkaközösség ........................................................................................................... 20


7

6.3.8

A kötelező közösségi szolgálat teljesítésének segítése .................................................... 26

6.3.9

Erdei iskola, nyári tábor, sí-tábor, kirándulás ................................................................... 26

A nevelő-, oktatómunka belső ellenőrzésének rendje ..................................................................... 26 7.1

Az ellenőrzés általános szabályai.............................................................................................. 26

7.2

Az ellenőrzést végzők köre ....................................................................................................... 26

7.3

Külső ellenőrzés ........................................................................................................................ 27

8

Az iskolai közösségek és az iskola vezetői közötti kapcsolattartás formája, rendje ........................ 27 8.1

A diákönkormányzat................................................................................................................. 27

8.2

A szülőkkel való kapcsolattartás formái ................................................................................... 27

9

8.2.1

Iskolai választmány ........................................................................................................... 27

8.2.2

A kapcsolattartás egyéb formái ........................................................................................ 27

Felvétel a gimnáziumba.................................................................................................................... 28 9.1

10

Általános szabályok .................................................................................................................. 28 Tankönyvellátás ............................................................................................................................ 28

10.1

A tankönyvellátás általános szabályai ...................................................................................... 28

10.2

Az ingyenes tankönyvellátás .................................................................................................... 28

11

Étkeztetés ..................................................................................................................................... 29

11.1 12

Általános szabályok .................................................................................................................. 29 Az iskola helyiségeinek használati rendje..................................................................................... 29

12.1

Általános szabályok .................................................................................................................. 29

12.2

Az intézménnyel jogviszonyban nem állókra vonatkozó külön szabályok ............................... 30

13

Intézkedések bombariadó és rendkívüli esemény esetén ........................................................... 30

13.1

Értesítési kötelezettség ............................................................................................................ 30

13.2

Tennivalók ................................................................................................................................ 30

14 Egészségügyi ellátás, védő, óvó rendszabályok (prevenció, drogstratégia, munkavédelem, tűzvédelem).............................................................................................................................................. 30 14.1

Általános szabályok .................................................................................................................. 30

14.2

Az egészséges életmódra nevelés, a drogstratégia .................................................................. 31

14.2.1

Az egészséges életmódra nevelés .................................................................................... 31

14.2.2

A drogstratégia ................................................................................................................. 31

14.3.1

Az oktatás résztvevői ........................................................................................................ 32

14.3.2

Az oktatás témái ............................................................................................................... 32

14.3.3

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén ............................................... 33

14.4

Gyermek- és ifjúságvédelem .................................................................................................... 33

14.4.1

Az ifjúságvédelmi felelős .................................................................................................. 33 Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Gimnázium H-1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. www.orchideaiskola.hu

4

Munkavédelmi, tűzvédelmi oktatás ......................................................................................... 32

Oldal

14.3


14.4.2 15

Az ifjúságvédelmi felelős feladata .................................................................................... 33

A gimnázium hagyományainak ápolása, ünnepélyek, megemlékezések rendje ......................... 34

15.1

A hagyományápolás jelentősége .............................................................................................. 34

15.2

Hagyományaink ........................................................................................................................ 34

15.3

A tanévhez igazodó hagyományos rendezvények.................................................................... 34

15.4

Megemlékezések ...................................................................................................................... 34

16

Az iskola külső kapcsolatrendszere .............................................................................................. 35

16.1

A külső kapcsolatok formája, rendszere és módja ................................................................... 35

16.1.1

Az intézmény vezetésének és közösségeinek külső kapcsolata ....................................... 35

16.1.2

A külső kapcsolatok formája és módja ............................................................................. 36

16.1.3

Iskolai kapcsolatok............................................................................................................ 36

Egyéb rendelkezések ................................................................................................................................ 36 Záró rendelkezések .................................................................................................................................. 36

Oldal

5

Mellékletek ............................................................................................................................................... 38



1 A szervezeti és működési szabályzat célja A szervezeti és működési szabályzat - az idézett jogszabályok szerint - meghatározza és szabályozza az intézmény tevékenységét, biztosítja az alapfeladatok elvégzését, és kötelezettséget jelent a benne foglaltak végrehajtására. Az SZMSZ határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, feladatait és működési folyamatait, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó, valamint mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe.

A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) jogszabályi alapja

1.1 

                   

A budapesti Orchidea Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvű Gimnázium nevelőtestülete az igazgató előterjesztésére, az iskola szülői munkaközösségének és diákönkormányzatának a jogszabályokban meghatározott rendelkezésekre vonatkozó egyetértésével a 2011. évi CXC. a Nemzeti Köznevelésről szóló törvény a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról a 229/2012. (VIII: 28.) Korm. rendelete a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról a 106/2012. (VI. 1) Korm. rendelete az érettségi vizsgaszabályzat módosításáról a 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról az 51/2012. (XII 21.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről a 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről, az 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, (kimenő rendszerben, hatályát veszíti) az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, a 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben, a 100/1997.(VI. 13.) kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról, a 20/1997. (II. 13.) kormányrendelet az 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról a 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésről, a 24/1997. (VI. 5.) MKM rendelet, az alapműveltségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról, a 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, a 243/2003.(XII. 17.) kormányrendelet, 2002/2007. (VII. 31.) kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, az 1992/XXXVIII. Törvény az államháztartásról, 292/2009. (XII.19.) kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről a 180/2009. (IX. 4.) sz. kormányrendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről a 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásban való közreműködés feltételeiről,


Oldal

a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról, valamint azok végrehajtására az alábbiakban fogadja el az iskola szervezeti és működési szabályzatát.

6




1.2 Az SZMSZ időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyásával, annak időpontjában lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata.

1.3 Az SZMSZ személyi hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező szabályzatok betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényűek. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket mindazok kötelesek megtartani, akik az intézménnyel jogviszonyba kerülnek.

1.4 A szabályzat nyilvánossága 229/2012. (VIII.28.) Korm. rend. 23. § (1) A nevelési-oktatási intézményi közzétételi lista a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és a pedagógiai programot tartalmazza. A nevelési-oktatási intézmény honlapján megtekinthető, valamint a helyben szokásos módon munkaidőben a titkárságon.

2 Az oktatási intézmény meghatározása 2.1 A közoktatási intézmény neve, címe, alapfeladatai Az intézmény neve: Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Az intézmény székhelye: 1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. (óvoda, általános iskola, gimnázium) Az intézmény telephelye: 1105 Budapest, Cserkesz utca 10-14. (óvoda, általános iskola) Az intézmény típusa: többcélú közoktatási intézmény, összetett iskola A gimnázium évfolyamainak száma: 9. NYEK–12. Az intézmény fenntartó szerve: Prizma Oktatási és Kulturális Alapítvány A fenntartó székhelye: 1105 Budapest, Cserkesz utca 10-14. Az intézmény azonosító száma: 200783 Az alapító okirat: Budapest Főváros Kormányhivatal 

Az intézmény alaptevékenysége, jogállása az alapító okiratban meghatározottak szerint:  Napközi otthonos óvoda

 

8 évfolyamos nappali rendszerű általános iskolai nevelés-oktatás (1-8. évf.) (két tanítási nyelvű tanterv) 4-5 évfolyamos nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9Ny-12 évf.) (két tanítási nyelvű tanterv)


Oldal

Az intézmény alapítója és fenntartója: Prizma Oktatási és Kulturális Alapítvány Az alapító címe: 1105 Budapest, Cserkesz utca 10-14. Fenntartói tevékenység törvényességi felügyelete: Budapest Főváros Kormányhivatal Létesítés napja (alapító okirat kelte):2013.05.27. Nyilvántartásba vétel dátuma: (FPH038/16-5/2011) 2011.02.18. nyilvántartási szám: 567

7

2.2 Az intézmény alapítója és fenntartója, a fenntartó jogköre, felügyeleti szervek, az intézmény jogállása


Fenntartói felügyelet: Prizma Oktatási és Kulturális Alapítvány Az intézmény felügyeleti szerve: Budapest Főváros Kormányhivatal Az intézmény jogállása:  Az intézmény önálló jogi személy.  A fenntartó részben önálló gazdálkodási és bérgazdálkodási joggal ruházta fel. Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évekre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő.  A fenntartónak gondoskodnia kell az alapfeladatok ellátásához és az intézmény működéséhez szükséges pénzeszközökről. Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak: intézményvezetők, iskolatitkárok

2.3 Ügyiratkezelés Az intézményi kiadmányozás joga 

A kiadmányozás a 20/2012.85§ szerint történik.

Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje  

Intézményünk a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében tároljuk. A rendszerhez való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezetők által felhatalmazott személyek férhetnek hozzá.

2.4 Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintje Az intézmény szintjeinek meghatározásánál a színvonalas, racionális és gazdaságos munkavégzés követelményét, valamint a helyi adottságok figyelembevételét tartottuk szem előtt. 2.4.1 Az intézmény szervezeti egységei    

Oktatási egység: pedagógusok, könyvtárosok Oktatást-nevelést segítő egység: rendszergazda, pedagógiai asszisztensek, iskola pszichológus, fejlesztő pedagógus, dadusok, iskolatitkárok Gazdasági-technikai egység: gazdasági dolgozók, technikai dolgozók (oktatás technikus, ügyviteli dolgozó, valamint gondnok, karbantartó, konyhalányok, kézbesítő, takarítók, fűtő, portás) Az intézmény szervezeti (működési) egységeinek élén felelős beosztású vezetők állnak

A főigazgató közvetlen felügyelete alá tartoznak az intézmény egységek vezetői és az oktatástnevelést segítők. A munkáltatói jogokat mindhárom egység alkalmazottai felett a főigazgató gyakorolja, beleértve a kinevezést, felmentést is. A nevelési és oktatási munkát segítők az intézményben egy fő gyermekvédelmi felelős, egy fő szabadidőszervező, aki részállású munkaviszonyban látják el feladataikat.


Oldal

A szervezeti egységek vezetői heti rendszerességgel intézményvezetői értekezleten számolnak be egységük működéséről. Az értekezleten részt vesz: főigazgató, óvodavezetők, igazgatóhelyettesek.

8

2.4.2 A szervezeti egységek kapcsolattartási módjai


A pedagógusokkal és egyéb közalkalmazottakkal a mindennapi tevékenységek során a szükséges mértékű közvetlen kapcsolatot tartják.

3 Az iskola működési rendje 3.1 A működés általános elvei Az intézmény működésének hosszú távú elveit és az ezek megvalósítására vonatkozó elképzeléseket a gimnázium minőségirányítási programja tartalmazza. A nevelő-oktató munka a pedagógiai program mentén folyik. A tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívüli tanulói jogok és kötelezettségek gyakorlása és végrehajtása, a pedagógiai programhoz kapcsolódó rendezvényeken tanúsítandó magatartás, az iskola helyiségei használati rendje, az iskolai tanulói munkarend, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendje az intézmény házirendjében kap helyet. A tanév, ezen belül a tanítási év rendjét az EMMI miniszterének a tanév rendjéről alkotott hatályos rendelete alapján a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg.

3.2 Az iskolai munkaterv rögzíti          

a kiemelt feladatokat és célokat a tanév rendjét (a tanítási időt, tanítási szüneteket) a tanítás nélküli munkanapok idejét, felhasználását az iskolai ünnepélyek időpontját, módját a nevelőtestületi értekezletek idejét, témáját az osztályozó értekezletek idejét tanári megbízatásokat a munka- és tűzvédelmi oktatás idejét és módját a hagyományőrzés eseményeit a szükség szerinti havi tantestületi megbeszélést.

3.3 Az iskola nyitva tartása


Oldal

1. óra 8:30 – 9:10 2. óra 9:20 – 10:00 3. óra 10:20 – 11:00 4. óra 11:00 – 11:50 ebédszünet: 11:50 – 12:40 5. óra 12:40 – 13:20 6. óra 13:30 – 14:10 7. óra 14:20 – 15:00 8. óra 15:10 – 15:50

9

A gimnázium munkanapokon 7:30-tól 17:30 óráig tart nyitva. A tanítási idő alatt az iskolavezetés ügyeletes tagja – a munkaterv külön beosztása szerint – 16:00 óráig az intézményben tartózkodik. A könyvtár 9:00-tól 15.00 óráig áll az olvasók rendelkezésére. A tanítás 8:30 órakor kezdődik, a gimnáziumban a tanítási órák 40 percesek. Két tanítási óra között szünetet kell tartani. Indokolt esetben – engedéllyel – két azonos egy-mást követő szaktanári óra összevonható. Ez utóbbi esetben az órát tartó tanárnak felelőssége a rend megtartása a szokásos csengetésig. A szokásos csengetési rend a következő:


A heti tanítás rendjét az órarend rögzíti. A megtartott órákat (tanítási órák és tanítási órán kívüli tevékenység) a naplóba vezeti a szaktanár. 32 óra nyilvántartása. A tanulók felügyeletét óraközi szünetekben a folyosókon és az ebédlőben az ügyeletes tanárok látják el. A tanári ügyelet beosztását a kollégák általános leterheltségének figyelembevételével az igazgatóhelyettes készíti el. A tanítási óra zavartalan nyugalmának biztosítása mindenkinek kötelessége. Az intézmény területén kívül tanórát az igazgató engedélyével lehet tartani. A tanárok kötelező tanítási órabeosztását a tantárgyfelosztás tartalmazza. A tantárgyfelosztást a munkaközösség-vezetők javaslata alapján az igazgató készíti el. Az előzetes tantárgyfelosztás januárban készül, a végleges tantárgyfelosztást a júniusi tanévzáró tantestületi értekezlet fogadja el.

3.4 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Az iskolába a tanulói jogviszonnyal rendelkező diákokon kívül az alábbi okokból lépnek be személyek:  a gimnáziumban tartott tehetséggondozó foglalkozások résztvevői a tanév során látogatják az intézményt, időbeli beosztásukat az igazgatóhelyettes készíti el, mely az igazgatóhelyettesi szobában és a bejáratnál is kifüggesztésre kerül;  a tornatermek és egyéb tantermek külsős bérlői, beosztásukat a gazdasági ügyintéző tartja nyilván, jegyzékük a titkárságon megtalálható;  egyéb látogatók (a portán történő bejelentkezést követően, az iskolatitkár telefonon való értesítése után) tartózkodhatnak az épület falain belül.

4 Az intézmény vezetési szerkezete 4.1 Az intézmény felelős vezetője és feladatköre


Oldal

Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője a főigazgató. A főigazgató, intézményi vezetőt a Prizma Oktatási és Kulturális Alapítvány kuratóriuma nevezi ki. Az intézményvezető főigazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott alkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét, feladat- és hatáskörét a munkaszerződésben rögzített munkaköri leírás és a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 69§ határozza meg. Az intézmény igazgatója felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, takarékos gazdálkodásáért, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a kollektív szerződés nem utal más hatáskörébe. 69. § (1) A köznevelési intézmény vezetője a)102 felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, működtető hiányában a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért, b)103 önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény vezetője kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett, c) dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe,

10

4.1.1 Az intézmény vezetője


d) felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, e) jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, f) képviseli az intézményt. (2) A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a) a pedagógiai munkáért, b) a nevelőtestület vezetéséért, c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, d)104 önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, e) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, f) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, g) a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, h) az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért, i) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, j) a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, k) a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. (3) A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szak-mai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából. A dolgozók foglalkoztatására, élet-és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Jogkörének, feladat-és hatáskörének meghatározásában az ágazati jogszabályok mellett az állami irányítás egyéb eszközei is meghatározó szerepet játszanak.

4.2 Az iskolavezetés munkaköri megosztása A vezetők és a szervezetei egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadványozás és a képviselet szabályai 4.2.1 Szervezeti egységek


Oldal

Az intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a pedagógiai munkáért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért. Gyakorolja a munkáltatói jogokat, dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály nem utal más hatáskörbe. Munkáltatói jogkörében ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a Prizma Oktatási és Kulturális Alapítvány a jogkörébe utalt. Jogköre: a. Hatáskörébe tartozik a vezetése alá rendelt intézmény minden nevelési - oktatási kérdésében – a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozók kivételével – a végső döntés. A főigazgató intézményvezető illetékes az intézményt érintő kérdésekben. Az Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium képviselete hivatalos szervek, szervezetek és természetes személyek előtt. Ezt a jogkörét másra átruházhatja. b. Dönt az intézmény működésével, a dolgozók munkaviszonyával (alkalmazotti munkaviszony létesítése, módosítása, megszüntetése, besorolás, jutalmazás, fegyelmi és kártérítési ügyek, tisztségviselők kinevezése, minőségi munkáért járó pénzjutalom odaítélése, javaslattétel

11

Óvoda, általános iskola, gimnázium


kitüntetésre), és a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály nem utal más hatáskörébe. c. Az intézmény jóváhagyott éves költségvetése keretei között a kiadási előirányzatokra vonatkozóan felhasználási, kötelezettségvállalási, követelmény megállapodási és törlési, utalványozási, valamint bérgazdálkodási jogkört gyakorol. d. Felelős a gazdasági, pénzügyi rendelkezések betartásáért és a végrehajtás ellenőrzéséért. e. Hatáskörébe tartozik az intézményi élet (óvoda, általános iskola, gimnázium) minden területén az intézmény valamennyi dolgozójára kiterjedő rendszeres és tervszerű ellenőrzés, az intézmény működésének körülményeiről történő tájékozódás. f. Jogkörét a vezetői tanács tagjaival való munkamegosztással gyakorolja, a feladatokat megosztja az intézményegységeket vezető igazgatókkal, óvodavezetőkkel, melyeket az SZMSZ, és munkaköri leírások rögzítenek.  A tantárgyfelosztás elkészítése.  Munkatervek, tanmenetek, szakmai beszámolók, órarend, vizsgák időpontjának és rendjének jóváhagyása.  Jogszabályban foglaltak szerint az intézményi helyiségek más célra való igénybevételének (bérbe adásának) engedélyezése.  Az intézménnyel kapcsolatos publikációk megjelentetésének engedélyezése.  Személyes felelősségének megosztása nélkül egyes feladatok elvégzését a nevelőtestület tagjaira (intézményegység-vezetők, tag-intézményvezetők, igazgatóhelyettesek munkaközösség-vezetők, tanárok) bízhatja. E feladatok átruházását a mindenkori, tanévenként kiadásra kerülő munkaterv tartalmazza.

Oldal

Feladatuk különösen:  Az intézmény gazdálkodásának szervezése, irányítása.  Felelős az intézmény költségvetéséért és a rendelkezésre álló összegek felhasználásáért.  A megszabott adatközlési és egyéb jelentési kötelezettség végrehajtása.  A működéshez szükséges engedélyek biztosítása.  Tanítási órák és foglalkozások látogatása. A hospitálással kapcsolatos tapasztalatok, meglátások közlése az érintett pedagógussal. A pályakezdő pedagógusok beilleszkedésének biztosítása.  A tanórán kívüli tevékenység szervezése, az iskolai diákmozgalom segítése, működési feltételeinek biztosítása és tevékenységének felügyelete.  A dolgozók és tanulók egészségének és testi épségének védelme.  A jogszabályokkal összhangban lévő hatékony belső ellenőrzés végrehajtása.  Vendégpedagógusok, főiskolai, egyetemi hallgatók óra-és foglalkozás látogatására engedély adása.  Pedagógus és nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak számának meghatározása.  Különbözeti vizsga szükségességéről, anyagáról történő döntés.  Tanulókat érintő fegyelmi és jutalmazási kérdésekben történő javaslat.  Közreműködés a tanév beosztásának meghatározásában.  A tantárgyfelosztás elkészítésében részfeladatok elvégzése.  Jogszabályban foglaltak szerint az intézményi helyiségek más célra való igénybevételének (bérbe adásának) engedélyezése.  Az intézmény használatával (benntartózkodással kapcsolatos) tevékenységek szabályozása, ellenőrzése.

12

4.2.2 A főigazgató felelős megbízottja az általános iskola igazgatóhelyettesei



 

Figyelemmel kíséri érintő pályázati kiírásokat, lebonyolítja az intézmény pályázatait, elkészítteti az elszámolásait. A napi működés biztosítása és a főigazgató helyettesítésével kapcsolatos feladatok, az intézmény képviselete.

4.2.3 A főigazgató pedagógiai megbízottja az általános iskola és gimnázium igazgatója illetve helyettesei. Feladata különösen:  Az intézmény szakmai munkájának tervezése, szervezése, a Pedagógiai Program megvalósításának értékelése.  Munkatervek, tanmenetek, szakmai beszámolók, órarend, vizsgák időpontjának és rendjének jóváhagyása.  A tantárgyfelosztás megtervezése, az órarend elkészítése.  A felvételik és az elbeszélgetések megszervezése.  Előkészíti és koordinálja a felvételt nyert diákok beiskolázásával kapcsolatos teendőket,  Az intézményvezetővel egyeztetett óralátogatási terv és az iskolai munkaterv alapján, lehetőleg a munkaközösségek vezetőivel együtt, látogatja a tanítási órákat, szempontok szerint értékeli a látott tanítási órát, illetve az érintett pedagógus nevelő-oktató munkáját.  Szervezi és lebonyolítja a javító, osztályozó, év végi záró és érettségi vizsgákat.  A minőségfejlesztés érdekében figyelemmel kíséri a továbbképzéssel kapcsolatos információkat, pályázatokat, így biztosítva a pedagógusok továbbképzését.  Az osztályfőnökök aktív közreműködésével megszervezi és irányítja a felsőfokú továbbtanulással és a pályaválasztással kapcsolatos szakmai, adminisztratív teendőket.  Figyelemmel kíséri az intézményt érintő pályázati kiírásokat, a szakmai programot lebonyolítja.  A napi működés biztosítása és a főigazgató helyettesítésével kapcsolatos feladatok, az intézmény képviselete.

4.3 Intézményegység-vezetők

 

   

A főigazgatót akadályoztatása esetén helyettesítheti (Hajdú utca) Részt vesznek a tantárgyfelosztás megtervezésében, elkészítik az órarendet. Részt vesznek a vezetőségi tanácsi megbeszéléseken. Részt vesznek az intézmény pedagógiai programjának kialakításában, végrehajtásában. Tantestületi értekezletek előkészítése, levezetése. Gondoskodnak az általános iskolai rendezvények, ünnepségek zökkenőmentes megszervezéséről, lebonyolításáról. Felügyelik a különféle vizsgák, tanulmányi versenyek zavartalan lebonyolítását. A főigazgatóval egyeztetett óralátogatási terv és az iskolai munkaterv alapján, lehetőleg a munkaközösségek vezetőivel együtt, látogatják a tanítási órákat, valamint az megállapodott szempontok szerint értékelik a látott tanítási órát, illetve az érintett pedagógus nevelő-oktató munkáját. Ellenőrzik a szakkörök tevékenységét, a szülői értekezletek megtartását. Megszervezik a fogadó órákat. Segítik és ellenőrzik a szakmai munkaközösségek munkáját, Szakmai, gyakorlati segítséget adnak a pályakezdő, kevés gyakorlattal rendelkező tanároknak, Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Gimnázium H-1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. www.orchideaiskola.hu

Oldal

     

13

4.3.1 Általános iskola – Igazgatóhelyettes


                   

Szervezik, vezetik, összesítik, és ellenőrzés után továbbítják az illetményszámfejtőnek az iskolákban jelentkező túlórákat és helyettesítéseket. A főigazgató által jóváhagyott tantárgyfelosztás alapján az osztálytanítókkal együtt elkészítik az órarendet, jelzik a túlórákat, az ügyeleti beosztást, a helyettesítési rendet, a tanterem beosztást. Ellenőrzik az általános iskolai nevelők tanmenetét, foglalkozási tervét. Megszervezik a felmentett tanulók beszámolóit, vizsgáit. Pályaválasztás irányítása. Gondoskodnak a nevelők adminisztrációs munkájának irányításáról, ellenőrzéséről. Ellenőrzik az osztálynaplókat és a törzskönyveket – a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint. Elkészítik a különféle hó végi és tanév közbeni jelentéseket, statisztikákat. Javaslatot tesznek a minőségbiztosítás érdekében a pedagógusok továbbképzésére. Gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok áttekintése. Ebédeltetés /felügyelet, adminisztráció/ szervezése, ellenőrzése az általános iskolai osztályokban. Iskolaorvossal, védőnővel, iskolafogászattal való kapcsolattartás. Az óvodavezetővel közösen szervezik a leendő első osztályosok iskolaérettségi vizsgálatait. Biztosítják az iskola épületének, tantermeinek, udvarának rendjét, biztonságát. Ellenőrzik az iskolai tanszer és - eszköz ellátását, gondoskodnak a nyomtatványok beszerzéséről. Részt vesznek, illetve képviselik az oktatási intézményt különböző szakmai és társadalmi rendezvényeken. Az iskolai működést ellenőrző külső szervek megállapításai alapján a feltárt hiányosságokat határidőn belül rendezik, orvosolják. A fentieken kívül elvégzik azokat a feladatokat, amelyekkel az intézményvezető megbízza őket. Kötelesek a rájuk bízott intézményi ügyek titkosságát megőrizni, az adatok kezelése és továbbítása csak az intézményvezető felhatalmazása alapján, az iratkezelési szabályzat keretei között történhet. Biztosítják a munka és balesetvédelmi szabályok betartását, ellenőrzik a betartatását.

4.4 Gimnázium – Intézményegység-vezető


Oldal

 Jogai és kötelezettségei különösen:  Részt vesznek a pedagógiai program készítésével, megvalósításával kapcsolatos munkálatokban, azok értékelésében.  Részt vesznek az főigazgató által vezetett iskolavezetőségi megbeszéléseken.  A főigazgató iránymutatása alapján részt vesz a tanév előkészítésében, lezárásában, valamint a tanévet értékelő munkában.  Ellenőrzik a szaktanárok tanmeneteit, az érettségi előkészítő, valamint a szakmai munkaközösségek munkáját.  Szervezik, irányítják és lebonyolítatják az országos mérés-és értékelések feladatait, megszervezik az évközi vizsgák rendjét valamint az érettségi vizsga előkészítését, koordinálását, jelentkeztetését, az írásbeli és szóbeli vizsgarészek lebonyolítását, dokumentálását.

14

A főigazgatót akadályoztatása esetén 1. helyen helyettesítheti.


       

  

A tanárok akadályoztatása esetén gondoskodnak a tanórák helyettesítéséről. Felelősek a tanulmányi versenyek lebonyolításáért. Ellenőrzik az osztálynaplókat és a törzskönyveket – a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint. Szervezik és ellenőrzik a tanórán kívüli foglalkozásokat, óraközi szüneteket. Elkészíti a különféle hó végi és tanév közbeni jelentéseket, statisztikákat. Figyelemmel kísérik az intézmény statisztikai jelentési kötelezettségeit és határidőre teljesítik az adatszolgáltatásokat. Szervezik, vezetik, összesítik, és ellenőrzés után továbbítják az illetményszámfejtőnek az iskolákban jelentkező túlórákat és helyettesítéseket. Ellenőrzési jogkörük kiterjed a nevelői-oktatói munka eredményességének, a munkafegyelemnek vizsgálatára, tanóra látogatásra, a tanóravédelem elvének érvényesülésére, a szakmai munkaközösségek felszereléseinek szabályszerű használatára, a balesetvédelmi és tűzrendészeti oktatásra, ennek bizonylatolására, a gimnáziumban a gyermek-és ifjúságvédelmi munkára. Ellátják azokat a feladatokat, amelyekkel a főigazgató megbízza. Kötelesek a rájuk bízott intézményi ügyek titkosságát megőrizni, az adatok kezelése és továbbítása csak az intézményvezető felhatalmazása alapján, az iratkezelési szabályzat keretei között történhet. Biztosítják a munka és balesetvédelmi szabályok betartását, ellenőrzi a betartatását.

4.5 Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái és rendje Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái különböző értekezletek, fórumok, lelki programok, ülések, iskolagyűlések, nyílt napok, írásos tájékoztatók. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét, a kapcsolattartás rendszeres formáit a megbízott pedagógus vezetők és a választott diákképviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres időpontokat az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A feladatok, programok a munkaterv mellékleteként, havi ütemtervben kerülnek kiírásra. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartását szolgálja a heti eseményeket, feladatokat, illetve az ezekre vonatkozó információkat tartalmazó, hetente írt, (a nevelőtestület által olvasható) elektronikus körlevél, melynek megírásáról az intézményvezető gondoskodik, továbbításáért pedig a honlap gondozásával megbízott pedagógus a felelős. Az iskolavezetőség évente egy alkalommal beszámol a nevelőtestületnek, értékeli a nevelőtestület és a saját munkáját. A kapcsolattartás szabályozott formáit a Pedagógiai Program tartalmazza.


Oldal

A főigazgató valamint az óvoda, általános iskola, gimnázium intézményegység vezetői és az igazgatóhelyettese alkotják a vezetői tanácsot, amely rendszeresen tart ülést az aktuális, szervezési, irányítási, ellenőrzési, értékelési, tanügy-igazgatási, gazdálkodási feladatokkal kapcsolatosan. A beiskolázás előtt az általános iskola pedagógusai szülői értekezletet tartanak az óvodában. Óvodapedagógusok szakmai megbeszéléseken, óralátogatások alkalmával találkoznak az alsó tagozatban tanító nevelőkkel.

15

4.6 Az intézményegységek közötti kapcsolattartás


Az alsós tanítók részt vesznek az óvodai nyílt napokon, és folyamatosan tájékozódnak az óvodapedagógusok munkájáról, valamint az iskolaérett gyermekek fejlődéséről. Az óvodapedagógusok az alsós tanítókat segítik az általános iskola első osztályába jelentkezett gyermekek és családjaik megismerésében. Az ismerkedést szolgáló játszóház programjában és egyéb – a leendő elsőssel történő tanítói találkozás –foglalkozásokon az érintett óvodapedagógusok is részt vesznek. A gimnázium nyílt napokat szervez, amelyeken részt vehetnek az általános iskola tanulói és szüleik is. Az intézményi bemutatóórák/foglalkozások a különböző intézményegységben nevelőoktató munkát végző pedagógusok számára kiváló alkalmat nyújtanak egymás pedagógiai tevékenységének megismerésére. Az intézményegységek programjaikat egyeztetik, egymást tájékoztatják, és egyes alkalmakat közösen szerveznek (ünnepségek, hangversenyek, ballagások, szalagtűző ünnepély, szakmai napok, kirándulások), melyet az éves munkaterv tartalmaz. Az intézményegységek közötti kapcsolattartás intenzitását segíti az intézményi szintű (közös szervezésű) kulturális rendezvények, ünnepségek, versenyek, sportesemények, stb. is. Különös figyelmet fordítunk a sportkörrel való együttműködésre főleg a tanév rendjének a kialakításakor.

5 Intézményi közösségek 5.1 Intézményi közösségek     

nevelőtestület egy osztályban tanító pedagógusok közössége szakmai munkaközösségek szülői választmány diákönkormányzat

Az intézmény közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a közösségek választott képviselőinek segítségével – a főigazgató koordinálja. 5.1.1 Az intézményi közösségek jogai



Az elhangzott véleményt a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie, azt követően álláspont-ját a véleményezővel közölnie kell. A jogszabályban meghatározott esetekben az egyetértési jog gyakorlása az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak akkor rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, ill. közösség azzal egyetért. A döntési jog olyan kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok rögzítenek. Testületi jogkör esetén a határozatképes testület abszolút többség alapján dönt. Az intézmény közösségei saját működési rendjük és programjuk szerint működnek. Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Gimnázium H-1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. www.orchideaiskola.hu

16



Az egyes közösségeket, illetve azok képviselőit – jogszabályokban meghatározott esetekben – részvételi; javaslattételi, véleményezési, egyetértési, döntési jogok illetik meg. Javaslattételi jog illeti meg az intézmény életével kapcsolatban az intézményi közösséget, illetve az egyes személyt. Véleményezési jog illeti meg az intézménnyel kapcsolatban álló egyes személyt és közösséget.

Oldal




5.2 A nevelőtestület 5.2.1 A nevelőtestület fogalma és jogkörei 70. § (1)106 A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. (2) A nevelőtestület dönt a) a pedagógiai program elfogadásáról, b) az SZMSZ elfogadásáról, c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, e) a továbbképzési program elfogadásáról, f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, g) a házirend elfogadásáról, h) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, i) a tanulók fegyelmi ügyeiben, j) jogszabályban meghatározott más ügyekben. (3) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben. (4) A közös igazgatású köznevelési intézményben és az általános művelődési központban, azokban az ügyekben, amelyek a) csak egy - nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó - intézményegységet érintenek, az intézményegységben, b) több - nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó - intézményegységet érintenek, valamennyi érdekelt intézményegységben foglalkoztatott - a 4. § 18. pontjában felsorolt - alkalmazottakból és az intézmény vezetőjéből álló nevelőtestület jár el. (5) Az óraadó a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben - az (2) bekezdés h)- i) pontjába tartozó ügyek kivételével - nem rendelkezik szavazati joggal. (6) Ha a köznevelési intézmény, intézményegység, tagintézmény nem nevelési-oktatási intézmény, továbbá a közös igazgatású köznevelési intézményben és az általános művelődési központban az intézmény egészét érintő kérdésekben a nevelőtestületet megillető jogosítványokat - kivéve azokat, amelyek a tanulói jogviszonnyal kapcsolatosak - a szak alkalmazotti értekezlet gyakorolja. 5.2.2 A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület a tanév során rendes és rendkívüli értekezletet tart.

A nevelőtestület a tanév során a következő rendes értekezleteket tartja: Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Gimnázium H-1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. www.orchideaiskola.hu

Oldal

A rendes értekezleteket az éves munkatervben meghatározott időpontokban az intézményvezető hívja össze. Nevelőtestületi értekezlet tárgyalja a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, az éves munkaterv, az iskolai munkára vonatkozó átfogó elemzés, beszámolók elfogadásával, valamint a diákönkormányzat működési rendjének jóvá-hagyásával kapcsolatos napirendi pontokat.

17

A nevelőtestület rendes értekezlete


     

tanévnyitó értekezlet augusztusban félévi értekezlet februárban tanévzáró értekezlet júniusban félévi és év végi osztályozó értekezletek nevelési értekezletet legalább egy alkalommal a munkatervben meghatározottak szerint egy osztályban tanító tanárok értekezlete szükség szerint, a 8. és a 10. és 12. évfolyamon a munkaterv szerint novemberben rövid tájékoztató értekezlet óraközi szünetben, hosszabb értekezlet a tanítás után.

A nevelőtestület rendkívüli értekezlete Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény egészét érintő lényeges problémák megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak 20%-a, az intézmény igazgatója vagy a közalkalmazotti tanács összehívását szükségesnek látja. Közös szabályok A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak legalább 50%-a jelen van. A döntéseket nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg, de a testület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési vagy véleményezési jogot gyakorló szülői közösség, illetve a diákönkormányzat képviselőjét meg kell hívni. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyet az intézményvezető, a jegyzőkönyv vezetésére felkért pedagógus és a nevelőtestület által választott két hitelesítő ír alá. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. 5.2.3 Az egy osztályban tanító tanárok értekezlete Az egy osztályban tanító tanárok értekezlete az egy-egy osztályközösség tanulmányi munkája, magatartása, műveltségi szintje elemzésének, értékelésének, az osztályközösségek problémái megoldásának fóruma. Az értekezletek állandó időpontjait az éves munkaterv rögzíti. Az egy osztályban tanító tanárok vezetője az osztályfőnök. Az osztályban tanító tanárok értekezletét – az osztály aktuális problémáinak megoldására – az osztályfőnök a munkatervben meghatározottakon felül is összehívhatja. Az értekezleten csak az osztályban tanító pedagógusok kötelesek részt venni.

5.3 A nevelőtestület által átruházott jogkörök A nevelőtestület átruházza döntési jogköréből az alábbiakat:

18

 

Az egy osztályban tanító tanárok közösségére: a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása. A Fegyelmi Bizottságra: tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés. A szakmai munkaközösségekre: pedagógiai kísérletek kezdeményezése, tehetséggondozó foglalkozások, fakultációk szervezése, indítása, megszüntetése, előzetes tantárgyfelosztással kapcsolatos véleményezés, csoportbeosztás megállapítása, szertárfejlesztés kezdeményezése.

Oldal





5.4 Az alkalmazotti közösség Az alkalmazotti közösség az intézmény nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. A teljes alkalmazotti közösséget az igazgató hívja össze mindazon esetekben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség fogadja el az intézmény minőségirányítási programját, véleményének kikérése nélkül érvénytelen a fenntartó intézkedése az intézmény átszervezésére, feladatának módosítására, költségvetésének meghatározására vagy annak módosítására, vezetőjének megbízására, illetve a vezetői megbízás visszavonására. Az alkalmazotti közösségi értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nem pedagógus képesítésű technikai közalkalmazottak közösségét a gazdasági ügyintéző fogja össze.

5.5 Szakmai munkaközösségek a gimnáziumban 5.5.1 Általános jellemzés A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A szakmai munkaközösségek a köznevelési törvényben megfogalmazott jogkörrel rendelkeznek. A szakmai munkaközösség munkáját a munkaközösség-vezető irányítja, akit feladatkörének ellátására a munkaközösségi tagok javaslatára az igazgató bíz meg. A munkaközösség-vezetők megbízását az éves munkaterv tartalmazza. A nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakjuk szerint, legalább öt fővel munkaközösséget hozhatnak létre. Egy tanár több munkaközösségnek is tagja lehet. 5.5.2 A munkaközösségek       

osztályfőnöki humán: magyar nyelv és irodalom, történelem reál: matematika, informatika célnyelvi: angol nyelv, anyanyelvi angol, célnyelvi civilizáció második idegen nyelvi: francia, német természettudományi: földrajz, fizika, kémia, biológia, testnevelés

5.5.3 Tantárgycsoportok  

rajz és vizuális kultúra ének-zene

5.5.4 A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásuk rendje, részvételük a pedagógiai munka segítésében

 

egységes követelmények szerinti munkavégzés házi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Gimnázium H-1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. www.orchideaiskola.hu

Oldal

Kiemelt feladatok:

19

A munkaközösségek havonta legalább egy alkalommal közös megbeszélést tartanak, augusztusban előkészítik éves munkatervüket, a II. félévben megállapodnak a használandó tankönyvekben, és javaslatot tesznek a beszerzendő eszközökre.


   

tanulmányi versenyekre való felkészítés a felmérők, a vizsgák tételsorainak összeállítása, kiértékelése pályakezdő, illetve új (gyakornok) kollégák segítése a továbbképzésben részt vevő, illetve egyéb okból hiányzó kolléga szakszerű helyettesítése.

A munkaközösség feladatai: a) A munkaközösség éves munkaterv alapján dolgozik, melyben a feladatok arányos elosztásáról rendelkezik. b) Feltárja a szaktárgy adta nevelési, oktatási lehetőségeket, a megvalósításra programot dolgoz ki. c) Irányítja a szaktanterem fejlesztését, berendezését, ellátását, az iskola anyagi lehetőségeinek figyelembevételével. Felelős a szaktantermek állapotáért, a munkaközösség hatáskörébe tartozó anyagi eszközökért, a szertári felszerelésért. d) Javaslatot tesz a szertárak fejlesztésére, szakmai segítséget nyújt a beszerzésekben. e) Aktívan tevékenykedik az önállóan tervezett és házilag kivitelezhető demonstrációs eszközök tervezésében és készítésében. f) Törekszik az iskolán belüli a tantervi előírásoknak megfelelő egységes értékelésre. g) Feltárja a tantárgyak közötti koherenciát. h) Segíti az iskolai tanulmányi versenyek rendezését. Felelős az országos versenyeken való részvételért. i) Összeállítja az adott tantárgy felvételi követelményeit, belépő tesztjeit, feladatlapjait. A munkaközösségek együttműködése:     

a munkaközösség-vezetők képviselik munkaközösségeik érdekeit a nevelőtestületi és egyéb értekezleteken az egyes munkaközösségek vezetői együttműködnek a közös feladatok megvalósításában (pl. felvételi vizsgaanyagok elkészítése, a felvételi és érettségi vizsgák, tantervek összehangolása, …) a munkaközösség-vezetők tanácsaikkal, észrevételeikkel segítik a vezetőség munkáját a munkaközösség-vezetők egymás között egyeztető tevékenységet végeznek (pl. óralátogatások idejének, kitüntetési felterjesztések javaslatai,..) a munkaközösségek kijelölt tagjai kapcsolatot ápolnak más szakmai szervezetekkel (testvériskolák, szakmai tanácsadók,…)

5.6 A szülői munkaközösség


Oldal

A szülői szervezetre vonatkozó alapvető rendelkezéseket a köznevelési törvény 73. § tartalmazza. Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülői szervezet (közösség) dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról. Az iskolai szülői szervezet (közösség) figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.

20

5.6.1 A szülői szervezet működésének jogszabályi alapjai


A jogszabály lehetővé teszi, hogy az iskola szervezeti és működési szabálya a szülői szervezetet (közösséget) más ügyekben is véleményezési, egyetértési jogokkal ruházza fel. 5.6.2 A szülői közösség működési rendje 1. Az iskola vezetésénél a szülők képviseletét az iskolai szülői munkaközösség választmánya látja el. 2. A szülői munkaközösség választmányát az egy-egy osztályba járó tanulók szülei által megválasztott osztályképviselők csoportja alkotja. Egy osztályon belül elnököt és tisztségviselőket választanak meg. 3. Az iskolai szülői munkaközösség az egyes osztályok szülői munkaközösségeiből áll. 4. Az SZMK- választmányt az osztályok szülői munkaközösségének elnökei választják meg saját soraikból. A választmány tagjai: SZMK- elnök és két SZMK- tag (gazdasági ügyek felelőse és szervezési felelős). 5. A szülői szervezet feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, amennyiben ezzel nem korlátozza az iskola működését. 6. A szülői közösség javaslattevő jogkörrel rendelkezik a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különös tekintettel az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben.

5.7 A tanulók közösségei, a diákönkormányzat


Oldal

A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munka-társainak megbízásáról. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. Az iskolában évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell szervezni a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából. Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben: a) jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor; b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor; c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor; Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor.

21

5.7.1 A diákönkormányzat működésének jogszabályi alapjai


A fenntartó – a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében – gondoskodik a szülői szervezet (közösség), továbbá az iskolai diákönkormányzat működési feltételeiről. 5.7.2 A diákönkormányzat működési rendje 1. Az iskola vezetésénél a diákok képviseletét az iskolai diákbizottság (IDB) látja el. 2. Az iskolai diákbizottságot az iskola tanulóközössége választja meg az évente megrendezett diákparlamenten. Az IDB általában 5-6 tagból áll, elnökét saját soraiból választja. 3. Az IDB rendszerint havonta egy alkalommal ülésezik, a diákságot az osztály diákbizottsági ülések alkalmával tájékoztatja, és vonja be a döntésekbe. 4. Az IDB és az ODB tevékenységét a nevelési igazgatóhelyettes felügyeli. 5. A diákönkormányzat évente DÖK - segítő tanárt választ. A diákönkormányzat működési rendjét az 4. számú melléklet tartalmazza.

6 Tanórán kívüli foglalkozások 6.1 A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatását szolgáló szervezeti formák és tevékenységek A köznevelési törvény adta felhatalmazással élve az iskola a tanulók érdeklődése, szükségletei, igényei szerint tanórán kívüli tevékenységeket is szervez. Tanórán kívüli foglalkozásként szervezhető a diákkör, az iskolai sportkör, a számos tanulmányi, szakmai vagy kulturális verseny, házi bajnokság, a diáknap, valamint az iskola pedagógiai programjában rögzített, de a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozások, pl. a tanulmányi kirándulás, kulturális vagy sportrendezvények, a környezetvédelmi neveléssel összekapcsolódó programok.

6.2 A tantárgyfelosztásban tervezett, szervezett szabadidős tevékenységek 6.2.1 Tehetséggondozás Tanulmányi versenyek A versenyekre való nevezésekért, a tanulók felkészítéséért, a szervezésért a szaktárgyi munkaközösségek felelősek. Verseny-előkészítő foglalkozások szervezése a tanulmányi-és sportversenyeken való részvétel elősegítése érdekében a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A tanulók a kerületi, fővárosi, országos meghirdetésű versenyekre való felkészüléshez szaktanári felkészítést vehetnek igénybe. Korrepetálás (egyéni illetve kis csoportos)


Oldal

Szakkör A szakköröket a magasabb szintű képzés igényével, a tanulók érdeklődésétől függően, a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indítja az iskola, ha a jelentkezők száma eléri az 5 főt. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások a szakkörvezető által összeállított tematika alapján zajlanak. A foglalkozás tematikájának teljesítéséről, valamint a szakköri látogatottságról szakköri naplót kell vezetni.

22

A korrepetálás célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. Az intézmény rendelkezésére álló, erre a célra fordítható órakereten belül a korrepetálás differenciált foglalkoztatással, egyes tanulókra vagy az egész osztályra kötelező jelleggel, a szak-tanárok javaslatára történik.


A szakkörök nevét, időtartamát, a szakkörvezető nevét fel kell tüntetni az éves tantárgyfelosztásban, a működés feltételeit az intézmény költségvetésében biztosítani kell. 6.2.2 Diákkörök A tanulók öntevékeny diákköröket (önképzőköröket) hozhatnak létre, melyek meghirdetését, megszervezését, működtetését a diákok végzik. A diákkörök szakmai irányítását az igazgató engedélyével a tanulók, a tanulók felkérésére pedagógusok vagy külső szakemberek végzik a működés feltételeinek intézményi támogatásával. Az iskola énekkara a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben, sajátos diákkörként működik. Vezetője az igazgató által megbízott karvezető tanár. Az énekkar színesíti az iskolai ünnepélyek és rendezvények programját. Az iskolarádió és az iskolaújság diákkörként működhet. 6.2.3 Sport, tömegsport A gimnáziumban biztosítjuk a mindennapos testedzést testnevelési órák, illetve tömegsport-órák keretében. Az iskolai sportkörnek (ISK) minden tanulónk tagja. A tömegsport célja a tanulók mozgásigényének kielégítése. A diáksportkör (DSK) a tanulók rendszeres testedzésének kielégítésére, versenyeken való eredményes részvételére alakult. A feladatkörébe tartozik, hogy a tanrendbe iktatott testnevelési órák mellett a mindennapi testedzés lehetőségét biztosítsa. A tanulóknak lehetőséget nyújt a sportköri foglalkozásokon, kerületi, fővárosi és országos versenyeken való részvételre. A foglalkozások vezetője lehet az iskola tanára, dolgozója, külső szerv képviselője, szülő, jelenlegi vagy volt diák. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. Az iskolai sportkör működésének szabályait az 5. számú melléklet tartalmazza. 6.2.4 Diákmozgalom programjai Az iskola éves munkatervével összhangban éves terv alapján szervezhetőek. A hagyományos iskolai vetélkedők, háziversenyek előkészítéséért, lebonyolításáért a diákönkormányzat felelős. A diákönkormányzat tevékenységét a diákönkormányzat javaslatára az igazgató által kinevezett tanár segíti.

6.3 Tantárgyfelosztáson kívül eső szabadidős tevékenységek 6.3.1 Könyvtár Az iskolai könyvtár az Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium szerves része, az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa. Gyűjtőkörének igazodnia kell a tanított tantárgyak követelményrendszeréhez és az intézmény tevékenységének egészéhez.

a tanítás-tanulás folyamatában jelentkező szaktanári-tanulói igények teljesíthetőségét, a könyvtár-pedagógiai program megvalósíthatóságát. Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Gimnázium H-1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. www.orchideaiskola.hu

Oldal

 

23

A szakszerűen fejlesztett gyűjtemény, az erre épülő saját és a más könyvtárak által nyújtott szolgáltatásoknak biztosítania kell:


A folyamatosan, tervszerűen és arányosan alakított állomány tükrözi az iskola:      

nevelési és oktatási célkitűzéseit pedagógiai folyamatok szellemiségét tantárgyi rendszerét pedagógiai irányzatait módszereit tanári-tanulói közösségét.

Az iskolai könyvtár működési szabályzata a köznevelési, könyvtári jogszabályoknak, útmutatóknak és az Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium pedagógiai és a minőségirányítási programjának megfeleltetett, hivatalosan jóváhagyott dokumentuma. A dokumentum szabályozza és meghatározza a könyvtár     

feladatát és gyűjtőkörét, kezelésének és működésének rendjét, fenntartásának, fejlesztésének, gazdálkodásának módját, állományvédelmi eljárásait és használatának rendjét.

A működési szabályzat a fentiek alapján tartalmazza:      

a könyvtár vezetésére és működtetésére, a gyűjtemény szervezésére vonatkozó előírásokat, valamint az állományvédelem feladatait, módjait, a könyvtár használatára vonatkozó szabályokat, a könyvtár-pedagógiai tevékenységet és az egyéb idevonatkozó rendelkezéseket.

Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzatát, ezen belül a könyvtári SZMSZ mellékleteként a könyvtári gyűjtőköri, a katalógusszerkesztési, a könyvtárhasználati szabályzatot, valamint a könyvtáros-tanárok munkaköri leírását az 1. számú melléklet tartalmazza.


Oldal

Az iskola számítógépes hálózata az iskola tulajdonában és kezelésében levő számítógépek, információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközök összekapcsolt rendszere, beleértve az összekapcsoláshoz szükséges kiegészítő eszközöket, vezetékrendszert vagy rádióhullámú adatátviteli rendszert. Az iskolai informatikai eszközök és számítógépes hálózat működtetésének célja a felhasználók azon igényeinek kielégítése, amelyek az iskola Pedagógiai Programjában és a Szervezeti és működési szabályzatában megfogalmazott tevékenységekkel kapcsolatosak, illetve a rendszer üzemeltetését szolgálják. Az informatikai eszközök felhasználói leírását az Informatikai rendszer leírása (1a számú melléklet) tartalmazza. A leírás tartalmazza az eszközök felhasználói körét, funkcióit, szolgáltatásait (az eszközökre telepített szoftverek, felhasználói jogok általános leírását, elérhető szolgáltatásokat, tárhelyek leírását – az egyes dokumentumok tárolási helyét és elérhetőségét), az egyes eszközökhöz kapcsolódás módját. Az informatikai eszközök működőképességének fenntartásához illetve a változó igényeknek kielégítéséhez fejlesztési irányelveket tartalmaz az

24

6.3.2 Informatika


Informatikai Fejlesztési Terv, mely prioritási sorrendben megadja a rövid- és hosszú távú fejlesztési elképzeléseket. A fejlesztési terv folyamatosan változik. Az egyes fejlesztések következtében az Informatikai Rendszer leírását is aktualizálni kell (pl. az elérhető szolgáltatások bővítése esetén). Az informatikai eszközök és - hálózat használatának módját az Informatikai szabályzat (2b számú melléklet) szabályozza a szolgáltatásokat igénybevevő felhasználók számára. Az informatikai eszközök és hálózat működtetésével kapcsolatos feladatok elvégzését munkaköri leírás alapján végzik az iskola dolgozói, illetve egyes feladatok elvégzésére az iskola megbízásos szerződést köt. 6.3.3 Szervezett eseti foglalkozások 6.3.4 Tanulmányi kirándulás Tanulmányi kirándulások az éves munkatervben rögzített tanítási napokon, tanítás nélküli munkanapokon vagy tanítási szünetben szervezhetők. A tanulmányi kirándulás költségeit ésszerű keretek közt tartjuk. A kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző könyv útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a költségek vállalásáról. A tanuló szociális helyzetétől függően a kirándulás költségeihez - az osztályfőnök javaslata alapján - az iskola, az iskola alapítványa hozzájárulhat. A kirándulástól anyagi okból távolmaradó tanuló elfoglaltságáról az iskola gondoskodik. Tanulmányi kirándulás, mozi- vagy színházlátogatás, iskolanap, klubdélután, szervezett közhasznú munka, szervezett külföldi utazások stb. pedagógus felügyeletével szervezhetők. Tanulmányi kirándulás és közhasznú munka esetén 20 tanulónként egy felnőtt kísérőt kell biztosítani. 6.3.5 Diákcsere Iskolánknak kiterjedt külföldi diákcsere kapcsolatokat igyekszik kialakítani. A diákcsere célja az idegennyelvtudás fejlesztése, a fogadó ország, helység kultúrájának megismerése. Tanulóink külföldön családoknál találnak szállást maguknak, majd itthon fogadják a külföldi család gyerekeit. Ez a megoldás nemcsak, hogy lényegesen csökkenti a költségeket, az idegennyelvtudás fejlesztésének is a leghatékonyabb módszere. 6.3.6 Klub

A tanfolyamok igazgatói engedéllyel szervezhetők. Külső intézmény segítségével is indíthatók, más iskolai tanulókkal közösen is szervezhetők. Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Gimnázium H-1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. www.orchideaiskola.hu

Oldal

6.3.7 Önköltséges tanfolyamok

25

A klub az iskolai közösségi szabadidős tevékenységeknek ad keretet, együttműködve a diákönkormányzattal; a diákok igényeihez igazodva igyekszik tartalmas szórakozási lehetőséget nyújtani az iskola falain belül. A klub a diákok önálló kezdeményezőkészségére épül, nyitott mindenféle ötlet megvalósítására. A klubnak nincs önálló tagsága illetve vezetősége. Az Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Gimnázium minden tanulója jogosult alanyi jogon, a klub rendezvényein való részvételre, illetve jogosult bekapcsolódni a klub rendezvényeinek szervezésébe. A klub működési szabályzata a 6. számú melléklet.


6.3.8 A kötelező közösségi szolgálat teljesítésének segítése A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény az érettségi bizonyítvány kiadását 50 óra közösségi szolgálat teljesítéséhez köti minden magyar tanulónak. Ebből 5 óra teljesíthető a programra illetve a feladatra való felkészülés, ráhangolódás részeként, illetve 5 óra lezárás-ként, a tapasztalatok feldolgozásaként. Mindkettőben a diákok segítségére van iskolánk szakpszichológusa. A fennmaradó 40 óra megszervezését, a fogadó intézmények felkutatását, megkeresését az iskolában erre a célra kijelölt személy végzi. Kapcsolatunk van több angyalföldi általános iskolával és óvodával, más szociális intézményekkel, alapítványokkal és szervezetekkel. A diákoknak sok tevékenységi kört tudunk ajánlani, mindenki talál a személyiségének megfelelőt. Emellett egyéni elképzeléseket is segítünk. Ha tanulóink olyan intézményben szeretnének segíteni, amellyel iskolánknak még nincs kapcsolata, úgy azt megkeressük és igyekszünk megállapodni vele. Helyben is kínálunk lehetőségeket, akár alsóbb évfolyamon tanulók korrepetálását, akár az épület szépítését igazoljuk a tanulók közösségi szolgálati naplójában. 6.3.9 Erdei iskola, nyári tábor, sí-tábor, kirándulás Erdei iskolai foglalkozások egy-egy hét időtartamra tanári felügyelettel osztályoknak vagy emelt szintű csoportoknak szervezhetők. Az iskola szervezésében (a testnevelést tanító kollégák irányítása alatt) telente közös, iskola által szervezett síelésre utazhatnak tanulóink. Az osztályok – az éves munkatervben rögzített időpontban az egy vagy többnapos tanulmányi kiránduláson felül - az osztályfőnök, kísérő tanárok, szülők felügyeletével is kirándulhatnak, táborozhatnak.

7 A nevelő-, oktatómunka belső ellenőrzésének rendje 7.1 Az ellenőrzés általános szabályai A nevelő-oktatómunkára vonatkozó döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében – a vonatkozó jogszabályok szerint – részt vesznek a pedagógusok, a tanulók, a szülők, illetve képviselőik. A nevelő-oktatómunka, a pedagógiai adminisztráció és a gazdasági munka ellenőrzésére vonatkozó részletszabályokat a Belső ellenőrzési szabályzat című 2. számú melléklet tartalmazza. Az ellenőrzés alapszabálya, hogy az ellenőrzés mindig az ellenőrzött fél tudtával történik.


Oldal

Az ellenőrzést az iskolai élet bármely területe felett, az ellenőrzést végzők munkaköri leírásuk, vagy egyéb feladat alapján végzik. A főigazgatói ellenőrzés kapcsolódik a pedagógiai és szaktanácsadói ellenőrzésekhez. Az ellenőrzések tapasztalatairól az igazgatóhelyettesek beszámolnak a tantestületnek. A főigazgatói ellenőrzés kiterjed az intézmény működésének teljes területére, a gazdálkodási és pénzügyi ellenőrzésre.

26

7.2 Az ellenőrzést végzők köre


A gazdasági igazgatóhelyettes és a gazdasági ügyintéző ellenőrzi az irányítása alá tartozó gazdálkodási és pénzügyi elszámolási folyamatok szabályszerűségét, beleértve a pénzkezelés rendjét, a normatív elszámolásokat. Az általános igazgatóhelyettes tanügyi ellenőrzés keretében végzi ellenőrzési tevékenységét az osztály életével kapcsolatos területen, ellenőrzi a késések, hiányzások, osztályzatok beírását, a napló vezetését. A tanügyi ellenőrzések tapasztalatait az igazgató általános helyettesével osztja meg.

7.3 Külső ellenőrzés Az új Köznevelési törvény 2013. szeptember 1-jét követően nem teszi kötelezővé a korábbi Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP) alkalmazását. Helyette a külső értékelést és minősítést vezeti be. Ennek értelmében tanfelügyelők, mint külső értékelők 5 évente egyszer fogják értékelni, az intézményt, a pedagógusokat és a vezetőt. Majd egy 3 fős bizottság, külső szakértő, az intézmény igazgatója és egy felsőoktatásból érkező pedagógus fogja minősíteni a pedagógus oktató-nevelő munkáját.

8 Az iskolai közösségek és az iskola vezetői közötti kapcsolattartás formája, rendje 8.1 A diákönkormányzat A diákönkormányzat iskolai szintű vezetői meghívás alapján részt vehetnek az iskolavezetőségi értekezleten és a – köznevelési törvény felhatalmazása alapján – nevelőtestületi értekezletek tanulókat érintő napirendi pontjainak tárgyalásán. Az iskolai fórumokat az IDB készíti elő, a tapasztalatokat az igazgatóval megtárgyalja. Érdekképviselőjük minden esetben részt vesz a fegyelmi bizottságban.

8.2 A szülőkkel való kapcsolattartás formái 8.2.1 Iskolai választmány A jogszabályban biztosított jogkörével él és hatáskörében jár el. A szülői munkaközösség működési rendjét a 3. melléklet tartalmazza. A igazgatóhelyettes folyamatos kapcsolatot tart a szülők képviselőivel. Az SZMK - elnök vagy a szülők más képviselője meghívás alapján részt vehet, a szülői közösséget érintő napirendi pontok megvitatásakor pedig köteles részt venni a tantestületi értekezleteken, és gyakorolni a jogszabályban biztosított egyetértési, véleményezési jogot. 8.2.2 A kapcsolattartás egyéb formái

A szülők az iskola rendezvényein meghívottként részt vehetnek, a nyilvános alkalmakon pedig az iskola működésének zavarása nélkül figyelemmel kísérhetik hozzátartozóik szereplését. Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Gimnázium H-1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. www.orchideaiskola.hu

27

osztály szülői értekezletek, összevont szülői értekezletek, egyéni fogadóórák délelőtt, órarendbe illeszkedve, ellenőrző könyvi bejegyzés.

Oldal

   


9 Felvétel a gimnáziumba 9.1 Általános szabályok A gimnáziumba jelentkezni az általános iskolában kitöltött jelentkezési lappal vagy szülői kérvénnyel lehet. A diák felvételi eredménye a felvételi tájékoztatóban részletesen tagolt általános iskolai eredményéből, az írásbeli felvételi vizsga eredményéből (központi kompetenciaalapú írásbeli ma-tematikából és szövegértésből) és a szóbeli felvételi meghallgatás eredményéből tevődik össze. A gimnáziumba jelentkezők magyar, matematika és angol nyelv tárgyakból szóbeli felvételi meghallgatáson vesznek részt. A felvételi meghallgatás bizottság előtt zajlik. A felvételi bizottság tagjait az iskola főigazgatója bízza meg. A bizottságban a diákönkormányzat képviselteti magát. A felvétel, az osztályba-, csoportba sorolás főigazgatói hatáskör. A besorolás szempontjai: érdeklődés, tudásszint. A beiskolázás segítésére magyar nyelv és irodalom, angol nyelv valamint matematika tantárgyakból iskolánkban tehetséggondozó foglalkozás működik. A felvétel és átvétel részletes szabályait a 7. sz. melléklet tartalmazza.

10 Tankönyvellátás 10.1 A tankönyvellátás általános szabályai A tankönyvellátásra vonatkozó alapvető rendelkezéseket a – Az Emberi Erőforrások Minisztere 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről tartalmazza. A törvény és a rendelet – többek között – a tankönyvtámogatás, az iskolai tankönyvellátás rendjét szabályozza. Iskolánkban az éves munkaterv tartalmazza a tanévre szóló tanári megbízásokat. A tankönyvrendeléssel megbízott alkalmazott gondoskodik arról, hogy az iskolai oktatásban használható tankönyvek, segédkönyvek hivatalos jegyzéke minden munkaközösség rendelkezésére álljon. A szakmai munkaközösségek összegzik és jóváhagyják a pedagógusok által kiválasztott tankönyveket, az általuk használni kívánt tankönyvre vonatkozó igényüket határidőre közlik a tankönyvrendeléssel megbízott alkalmazottal, aki ennek alapján – a legmagasabb beszerzési ár meghatározására jogosult szülői szervezettel és a diákönkormányzattal – egyeztetve, elkészíti a megrendelést. A tankönyvkiválasztás elveit a házirend tartalmazza. Az éves munkatervben rögzíteni kell a tankönyvrendelést előkészítő felelős dolgozó nevét.


Oldal

Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diáknak, amennyiben a normatív támogatás összege nem teszi lehetővé, a tartós tankönyvet a felkészülési idő alatt és az érettségi vizsga letételéig a könyvtár használatra biztosítja, kölcsönzi, a kölcsönzött tankönyv értékesíthető. Abban az esetben, ha a diák a tankönyvet elveszíti, vagy megrongálja, a könyvtáros tanár javaslatára a főigazgató érték-megállapítása alapján a tankönyv csökkentett értékben megfizetésre kerül. A rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést nem kell megtéríteni.

28

10.2 Az ingyenes tankönyvellátás


A kispéldányszámú szakmai és speciális tankönyvforgalmazás keretében az iskola részére eljuttatott tankönyvekhez a könyvtárból kölcsönzéssel lehet hozzájuttatni, melyekből a könyvtáros tanár javaslatára az igazgató érték-megállapítása és az értékesítés idejének meghatározása alapján vásárolhatnak a diákok.

11 Étkeztetés 11.1 Általános szabályok Az iskolai ebédlő befogadóképessége 300 tanuló étkezését teszi lehetővé. Az étkezés mindenki számára ingyenes, a Fenntartó biztosítja.

12 Az iskola helyiségeinek használati rendje

Oldal

1. Az iskola vezetősége gondoskodik arról, hogy az iskola épülete, minden helyisége, játszó udvara, parkolója az egészséges és biztonságos oktató-nevelőmunka feltételeinek megfeleljenek. A létesítmény rendjéről és tisztaságáról az iskola gazdasági ügyintézője gondoskodik. 2. Az iskola egész területén tilos a dohányzás. 3. Az irodákba, a tanári szobákba a házirendben előírt módon mehetnek be a tanulók. 4. Az iskola helyiségei elsősorban az iskola saját tanulóinak nevelésére, oktatására szolgálnak. 5. A tantermek rendjéért a teremfelelősök felelnek; név szerinti megbízásukat az éves munkaterv tartalmazza. A tantermek, folyosók az iskola szellemiségének megfelelően dekorálhatók. 6. Az előadótermekben, szaktermekben, laboratóriumokban, a számítógépteremben szakirányú foglalkozások tarthatók. Ezekben a termekben a tanulók csak a tanárok felügyelete mellett tartózkodhatnak, a felszereléseket, a műszereket, ill. gépeket csak a szaktanár irányításával használhatják. 7. A tantermek délután elsősorban a tanórán kívül szervezett tevékenységek helyszínéül szolgálnak. A teremigények egyeztetését az iskolavezetés végzi. A terembeosztást az igazgatóhelyettes készíti el. 8. A tornaterem és sportudvar használati rendjéért a testnevelési munkaközösség és az iskolai sportkör vezetője felel. 9. A szertári állományokat, anyagokat és felszerelési tárgyakat az igazgató által megbízott tanárok kezelik. A szertáros gondoskodik a szertári felszerelések rendben tartásáról; felelős megőrzésükért, a szertárak fejlesztéséért, a leltárért. A szertárosok nevét az éves munkaterv rögzíti. 10. Az iskola helyiségeinek nem oktatási célra való felhasználását (vetélkedők, diákrendezvények stb.) a diákönkormányzattal egyeztetve az iskolavezetés engedélyezi felnőtt felügyelet mellett. A teremkijelölést a gimnáziumi igazgató végzi. Az iskolai programok alatti felügyeletről a szervezőnek kell gondoskodnia. 11. Az iskola átengedheti egyes helyiségeinek használatát közérdekű célra külön utasítás szerint. Használatra történő átadás előtt az érintett munkaközösség véleményét ki kell kérni. Törekedni kell az iskola számára anyagilag előnyös szerződés kötésére. Bérbe adott termek használatára a bérleti szerződésben foglaltak az irányadók.

29

12.1 Általános szabályok



12.2 Az intézménnyel jogviszonyban nem állókra vonatkozó külön szabályok Az intézménnyel jogviszonyban nem álló személy belépésekor a bejáratnál köteles bemondani annak nevét, akihez menni kíván, és kérésre azonosítani önmagát. Az intézményi rend alapján a látogató beléptetéséről az iskolatitkár gondoskodik. A benntartózkodó köteles kulturáltan viselkedni, az iskolában folyó munkát nem zavarhatja. Iskolai rendezvényen az iskola jelenlegi tanulóin és szüleiken kívül csak külön előzetes engedéllyel rendelkező vagy meghívott vendégek vehetnek részt.

13 Intézkedések bombariadó és rendkívüli esemény esetén 13.1 Értesítési kötelezettség Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola főigazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:  a fenntartót  tűz esetén a tűzoltóságot  robbantással való fenyegetés esetén a rendőrséget  személyi sérülés esetében a mentőket  egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő védelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola főigazgatója vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető szükségesnek tartja.

13.2 Tennivalók A rendkívüli esemény észlelése után a főigazgató vagy intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket ismétlődő szaggatott csengőjellel, áramszünet esetén szóbeli jelzéssel kell értesíteni, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó tervben található levonulási terv alapján kell elhagyniuk. Az épület kiürítésének időtartamáról, a tanulók, dolgozók elhelyezéséről, az intézkedést elrendelő hatóság utasítása alapján a főigazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető dönt. A bombariadó miatt elmaradt tanórákat a tantestület döntése szerint kell pótolni. A bombariadóról, a megtett intézkedésekről az igazgató rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót.

14 Egészségügyi ellátás, védő, óvó rendszabályok (prevenció, drogstratégia, munkavédelem, tűzvédelem)


Oldal

1. Az iskola dolgozói és tanulói külön jogszabályban előírt egészségügyi vizsgálatokon vesznek részt.

30

14.1 Általános szabályok


2. Az iskola igazgatója a működtető segítségével biztosítja az egészségügyi (orvosi, védőnői) munka feltételeit. 3. Az iskolaorvos munkáját a főigazgatóval egyeztetett terv alapján külön jogszabály rendelkezése szerint végzi. Az orvos kéthetente 1 napon rendel az iskolában, a védőnő heti 1 napon át tartózkodik a gimnáziumban. Személyüket a XIII kerületi Egészségügyi Szolgálat biztosítja. 4. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje a jogszabályoknak megfelelően zajlik. 5. Lázas, beteg tanuló szülőjét értesíteni kell, és a legrövidebb időn belül gondoskodni kell orvoshoz viteléről vagy hazajuttatásáról. Beteg gyereket egyedül az iskolából nem szabad elengedni. 6. A fertőzésgyanús tanulót vagy iskolai dolgozót orvosi vizsgálatra kell küldeni, és az iskolaorvosnak intézkedni kell a fertőzés megakadályozásáról. 7. Az iskola működése során be kell tartani az ÁNTSZ által meghatározott szabályokat (fertőtlenítés, takarítás, konyhai munkák stb.). 8. A működtető biztosítja a gimnázium minden tanulójának az évenkénti fogászati szűrést, ingyenes fogászati kezelést. A fogászatra az osztályfőnök kíséri el a tanulókat. 9. Az iskola valamennyi balesetveszélyes helyiségében mentődobozt kell elhelyezni (szertárak, tornaterem, irodák).

14.2 Az egészséges életmódra nevelés, a drogstratégia 14.2.1 Az egészséges életmódra nevelés  

A fiatalok egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Az iskolaorvos az osztályfőnökök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. Különösen fontos, hogy a tanulók az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, drog-és alkoholfogyasztás, stb.) az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak.

14.2.2 A drogstratégia


Oldal

Az egészségfejlesztés terén aktívan közreműködő kollégák az intézményben: védőnő, orvos, iskola-pszichológus, logopédus, mentálhigiénés szakember és a pedagógusok.

31

Nevelési koncepciónk Az egyéni boldoguláshoz, az értelmes élet lehetőségébe vetett hithez szükséges személyiségjegyek kialakítása, fejlesztése az értelem, érzelem, akarat együttes nevelésével. Az intézmény pedagógusainak kiválasztásánál a következő szempontok dominálnak:  érett személyiségű  helyes önismerettel rendelkező,  harmonikus személyiségű,  gyermekközpontú,  szakmai felkészültséggel rendelkező,  igényes, következetes, türelmes, segítőkész (tanítványai felé), rugalmas és kreatív,  együttműködő (tanítványaival, a nevelőtestület más tagjaival),  nyitott az új megoldásokra (módszerek, együttműködési formák, stb.).


A drog prevenciót az iskolán belüli szerveződések is segítik, mint pl. a diákönkormányzat, szülői szervezet, munkaközösségek, események: sport, egészségnap). A drogstratégia megvalósításának színterei A tanórákon belül: A tantervi kereteken belül speciális egészségfejlesztő-, megőrző órák.  Az osztályfőnöki órákon (reggeli körökön) az osztályfőnököknek nagy lehetősége van a gyerekek személyiségének fejlesztésére a legkülönbözőbb témák megvitatására. A tanórán kívül: – Napközis foglalkozásokon: személyes beszélgetésekkel, aktív kikapcsolódási lehetőségek megismertetésével. – Szakkörökön (énekkar, beszélni nehéz, színjátszó, történelem, környezetvédelem, számítástechnika): az igényes foglalkozások felkeltik az érdeklődését a drogmentes élet érdekességeire. – Sportkörökön: az egészséges életmódra nevelés valósul meg. – Művészeti órákon: képességfejlesztés, harmonikus életre nevelés történik. – Szülői értekezleteken: a szülők tájékoztatást kapnak a veszélyhelyzetekről, az iskola drog prevenciós tevékenységéről. A drogstratégiát segítő információs bázis   

Diákönkormányzat faliújságja; Iskolai faliújságok; Egyéb ismeretterjesztő, tájékoztató anyagok (brosúrák, füzetek, könyvek, szórólapok).

A drogstratégiát segítők 



A kerületi Szabó Ervin könyvtár, amely biztosítja a tanulók egyéni tanulását, önképzését a könyvtári napokon. A kölcsönözhető könyvekkel pedig az egyéni kutatás, felkészülés lehetőségét biztosítja. A könyvtárban jelentős videó gyűjtemény is van, amelyet az egészségnevelés, drog prevenció érdekében bármikor kikölcsönözhetnek az osztályfőnökök, szaktanárok. Kézműves órák: különleges szerepet töltenek be a teljes személyiség fejlesztésében, és iskolánkban nagy hangsúlyt fektetünk rá.

14.3 Munkavédelmi, tűzvédelmi oktatás 14.3.1 Az oktatás résztvevői Az iskola dolgozói és tanulói számára munkavédelmi, tűzvédelmi oktatást kell tartani. Mindenkinek be kell tartania a munkabiztonsági és tűzvédelmi szabályokat. Az alkalmazottak oktatását minden év augusztus utolsó hetében tartjuk. A tanulókat az első tanítási napon osztályfőnöki óra keretében oktatjuk, ezt a tényt a haladási naplóba be kell jegyezni.

az iskola környékére vonatkozó, speciális közlekedési szabályok a házirend védő-óvó, az épületben, a tanórákon követendő magatartás szabályai, baleset megelőzési előírásai Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Gimnázium H-1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. www.orchideaiskola.hu

Oldal

 

32

14.3.2 Az oktatás témái




a rendkívüli esemény (tűzriadó, bombariadó) bekövetkezésekor szükséges teendők, a menekülési útvonalak, a menekülés rendje  a baleset bekövetkezésekor szükséges eljárás rendje. A munkaközösségek vezetői külön ismertetőt tartanak a szaktermekre, szertárakra vonatkozó sajátos veszélyforrásokról. A munkavédelemmel, tűzvédelemmel kapcsolatos részletes teendőket az SZMSZ a 8. és 9. számú mellékletek tartalmazzák. 14.3.3 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén Ha a tanulót baleset éri, a jelenlevő pedagógus kötelessége a helyzetnek megfelelően intézkedni a gyermeket elsősegélyben kell részesíteni. Súlyosabb sérülés esetén mentőt kell hívni. Értesíteni kell a szülőket, az osztályfőnököt, az iskolavezetést, a munkavédelmi felelőst. A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, illetve el kell kerítenie. A dolgozó a balesetet köteles jelenteni a felettesének. A balesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség a munkavédelmi megbízott feladata, megtörténtének ellenőrzését a főigazgató végzi. Az iskolában történt balesetet az iskola főigazgatójának ki kell vizsgálnia.

14.4 Gyermek- és ifjúságvédelem 14.4.1 Az ifjúságvédelmi felelős A gimnázium gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységét az ifjúságvédelmi felelős hangolja össze. A tanulókat és szüleiket a tanév első osztályfőnöki óráján az ellenőrző könyv útján tájékoztatjuk az ifjúságvédelmi felelős személyéről, a fogadóóra idejéről és helyéről. 14.4.2 Az ifjúságvédelmi felelős feladata

     

33



A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Az osztályfőnöki órán tájékoztatja az osztályt arról, hogy milyen problémával hol, és mikor, milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy iskolán kívül milyen gyermekvédelmi intézményt kereshetnek fel. A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál a veszélyeztető okok feltárása érdekében megismerkedik a tanuló családi környezetével. Veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén az önkormányzatokat megkeresi a szülőkkel egyetértésben. Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen, a hirdetőtáblán közzé teszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét és telefonszámát. A tanulók részére prevenciós programokat szervez a szenvedélybetegségek megelőzése érdekében.

Oldal





15 A gimnázium hagyományainak ápolása, ünnepélyek, megemlékezések rendje 15.1 A hagyományápolás jelentősége Az iskola arculatát hagyományaink határozzák meg. A gimnázium hagyományainak ápolása és bővítése, valamint az iskola jó hírének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Ünnepeink fontosságát, az „orchideások” összetartozását külsőségekkel is hangsúlyozzuk.

15.2 Hagyományaink         

Hagyomány, hogy a felsőfokú továbbtanulásra készítjük fel a tanulókat. Elvárjuk a jó tanulók tanulmányi versenyeken való indulását. Segítjük tanulóink mindenfajta versenyen való szereplését. Lehetőséget biztosítunk a mindennapi testmozgásra, az iskolacsapatokban való sportolásra. A kiemelkedő teljesítményeket iskolai kitüntetésekkel - oklevél, érem, plakett - ismerjük el. Az iskolai eseményeket Évkönyvben jelentetjük meg. A diákok szerkesztésében iskolaújság készül. Diákjaink munkáiból időszakos kiállítások láthatók az iskolai tárlókban Diákcseréket szervezésére törekszünk külföldi gimnáziumokkal.

15.3 A tanévhez igazodó hagyományos rendezvények           

Tanulmányi kirándulás – szeptemberben Diákavató a bejövő kilencedikes diákok bemutatkozásával – novemberben Év végi, új évi kulturális műsor – decemberben Szalagtűző bál – november vége és január eleje között Iskolafarsang – februárban Tanulmányi verseny a diákok szervezésében – február-márciusban Pangea matematika verseny 1. és 2. forduló szervezése, megrendezése- márciusban Március 15-i ünnepély Ballagás április utolsó péntekén Erdei környezetvédelmi tábor Tiszapüspökiben – májusban Október 23-i megemlékezés

Oldal

A tanév folyamán a következő időpontokban tartunk megemlékezéseket: október 6., október 23., február 25., április 16., június 4., március 15. Október 6-án az aradi vértanúkra, október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharcra, február 25-én a kommunizmus üldözötteire, április 16-án a Holocaust áldozataira, június 4-én a trianoni eseményekre, március 15-én az 1848-as forradalom és szabadságharcra emlékezünk.

34

15.4 Megemlékezések



A megemlékezéseket iskolai ünnepség vagy osztályfőnöki órák keretében tartjuk, a magyar történelem sorsfordító eseményeiről, a diktatúrák áldozatairól az osztályfőnök és/vagy a történelemtanár tart gondolatébresztő beszélgetést.

16 Az iskola külső kapcsolatrendszere 16.1 A külső kapcsolatok formája, rendszere és módja Beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola- egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást. 16.1.1 Az intézmény vezetésének és közösségeinek külső kapcsolata A külső kapcsolatok célja Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek lelki, egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás, a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatokat tart fenn más intézményekkel, melyek az alábbiak: IGAZGATÁSI TERÜLETEK Budapest Főváros Kormányhivatala, Oktatási Főosztály Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Polgári Védelmi Igazgatóság XIII. Kerületi Kirendeltségei XIII. Kerületi Rendőrkapitányságok XIII. Kerületi Tűzoltósági Parancsnokságok Budapest XIII. Kerületi Népegészségügyi Intézet Fővárosi Munkaügyi Központ Kerületi Kirendeltsége Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Intézményműködtető és Fenntartó Központ XIII. Kerületi Nevelési Tanácsadó és Pedagógiai Oktatási Központ KULTURÁLIS, SPORT TERÜLET Angyalföldi Sportközpont Angyalföldi József Attila Művelődési Központ KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÓK Kerületi Közterület-felügyelet Budapesti Elektromos Művek NYRT Budapesti Táv hőszolgáltató ZRT Fővárosi Gázművek NYRT., Fővárosi Kéményseprő ipari Kft. Fővárosi Közterület-fenntartó ZRT


Oldal

Gyermek háziorvosi rendelők Szakorvosi rendelő intézetek

35

EGÉSZSÉGÜGYI TERÜLET


OKTATÁSI, NEVELÉSI TERÜLET XIII. Kerületi Általános iskolák, Középiskolák 16.1.2 A külső kapcsolatok formája és módja Az intézmények vezetői valamint a nevelő-oktató munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeresen személyes kapcsolatot tartanak a partnerintézmények munkatársaival. Ezek egyik ünnepelt és kiemelt eseménye a 2009 óta hagyományosan intézményünk által megszervezett országos Pangea Matematika Verseny. A kapcsolattartás formái és módjai:  közös értekezletek;  szakmai előadások, megbeszélések;  módszertani programok, hospitálások;  esetmegbeszélés;  intézményi rendezvények (ünnepségek, versenyek, koncertek, stb.);  nemzetközi, kulturális fesztiválok,  pályázati munka;  hivatalos ügyek intézése levélben vagy telefonon; A tanulókat közvetlenül érintő ügyekben kezdeményezzük a találkozót a megfelelő, érintett intézménnyel. 16.1.3 Iskolai kapcsolatok Az együttműködés főbb területei:  szakmai kapcsolatok, tantervek, továbbképzések, nyílt órák;  diákok közötti kapcsolat, sportversenyek;  általános iskolai tanárok megnyerése a kerületi gyerekek magasabb számú beiskolázása érdekében.  célunk: testvériskolai kapcsolat kialakítása külföldi gimnáziumokkal

Egyéb rendelkezések Reklámtevékenység Az iskolában, a jogszabályokban engedélyezett reklámtevékenység az Alapító Okirat által lehetővé tett tevékenységi körben a főigazgató előzetes engedélyével, az intézmény szellemiségével összhangban végezhető. Az engedélyért írásban kell folyamodni.

Oldal

Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket – a pénzkezelési szabályzatot, az iratkezelési szabályzatot, a kötelezettségvállalási szabályzatot, a leltározási és selejtezési szabályzatot – önálló szabályzatok tartalmazzák

36

Záró rendelkezések



Ezek a szabályzatok az SZMSZ mellékletei, az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók amennyiben jogszabályi előírások, intézményi megfontolások vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi. A szervezeti és működési szabályzatról, a minőségirányítási programról, a pedagógiai programról és a házirendről – mint az intézmény alapdokumentumairól – az iskola honlapján (www.ois.hu), a gimnázium könyvtárában, annak nyitvatartási idejében lehet tájékoztatást kérni, jegyzeteket vagy másolatot készíteni. A felsorolt dokumentumokkal kapcsolatos kérdésekkel az iskolavezetés ügyletes tagjához lehet tájékoztatásért fordulni. Az Orchidea Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Gimnázium szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület elfogadta. Az elfogadáskor jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat. Budapest, 2015. augusztus 27.

…………….……………………………………. Dr. Várnai Andrásné sk. intézményvezető

……………………………………………….………. Szalontainé Tóth Ildikó hitelesítő nevelőtestületi tag

…………….……………………………………… Halász Katalin hitelesítő nevelőtestületi tag

Oldal

37

……………………………………………………….. Fenntartó



Mellékletek

Oldal

38

1. sz. Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata:  A könyvtár működési rendje.  A könyvtár működési szabályzatának mellékletei  Gyűjtőköri szabályzat  A katalógusok szerkesztési szabályzata  Könyvtárhasználati szabályzat 2. sz. Szabálytalanságok kezelésének szabályzata 3. sz. Az intézmény Alapító Okirata és az elfogadásáról szóló Képviselőtestületi Határozat 4. sz. Informatikai szabályzat  Az informatikai rendszer leírása  Informatikai szabályzat 5. sz. Belső kontrollrendszer szabályzata 6. sz. A szülői munkaközösség működési rendje 4. sz. A diákönkormányzat működési rendje 5. sz. Az iskolai sportkör működési rendje 6. sz. A klub működési rendje 7. sz. Felvételi és átvételi szabályzat 8. sz. Munkavédelmi szabályzat 9. sz. Tűzvédelmi szabályzat 10. sz. Katasztrófavédelmi prevenciós terv 11. sz. Iratkezelési szabályzat 12. sz. Pénzkezelési szabályzat 13. sz. Kötelezettségvállalási szabályzat 14. sz. Leltározási és selejtezési szabályzat 15. sz. Költségvetési ellenőrzés 16. sz. Gyakornoki szabályzat 17. sz. Esélyegyenlőségi szabályzat 18. sz. Középtávú pedagógus-továbbképzési szabályzat



Orchidea Könyvtár

SZ M SZ

Készült: 2015. augusztus 27. Hatályba lépett: 2015. szeptember 1.

Orchidea Könyvtár SZMSZ

Tartalom 1

Az iskolai könyvtár szervezeti és működési rendje ........................................................................ 3

1.1

A könyvtár működésének célja, a működés feltételei ................................................. 3

1.2

Iskolai könyvtárunk alap- és kiegészítő feladatai ........................................................ 3

1.3

Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok ......................... 4

1.4

A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok ........................................................ 4

1.5

Gyűjtőköri szabályzat .................................................................................................. 6

1.5.1

Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők ...................................... 6

1.5.2

A gyűjtemény szervezés módjai ........................................................................... 6

1.5.3

A könyvtár gyűjtőköre tartalmi szempontból....................................................... 7

1.5.4

A könyvtár gyűjtőköre formai szempontból ........................................................ 7

1.5.5

A gyűjtés terjedelme, szintje és mélysége ............................................................ 8

1.5.6

A könyvtári állomány feltárása, a katalógus szerkesztés szabályai ................... 11

1.6

Könyvtárhasználati szabályzat .................................................................................. 12

1.6.1

A könyvtár használóinak köre ............................................................................ 12

1.6.2

A könyvtárhasználat módjai ............................................................................... 12

1.6.3

Katalógusszerkesztési szabályzat ....................................................................... 14

1.7

Tankönyvtári szabályzat ............................................................................................ 15

2 IX. Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének és a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje ................................................. 17

2.1

IX.1. A tankönyvtámogatás megállapításának elvei ................................................. 18

2.2

IX.2. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje ............................. 18

2.3

IX.3. Az iskolai tankönyvrendelés helyi rendje ........................................................ 19

Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola H-1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. www.orchideaiskola.hu

2


1 1.1

Az iskolai könyvtár szervezeti és működési rendje A könyvtár működésének célja, a működés feltételei

Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Könyvtárunk szervezeti és működési rendje (a továbbiakban: a könyvtári SZMSZ) szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza. A könyvtárral szemben támasztott jogszabályi követelmények: a) a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására; b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte; c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása; d) a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel való rendelkezés. Könyvtárunk kapcsolatot tart más iskolai könyvtárakkal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal. A könyvtáros nevelő-oktató tevékenységét a könyvtár-pedagógiai program alapján végzi. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni.

1.2

Iskolai könyvtárunk alap- és kiegészítő feladatai

Iskolánk könyvtárának alapfeladatai a következők: • gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása; • tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról; • az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása; • könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása; • könyvtári dokumentumok kölcsönzése; Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola H-1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. www.orchideaiskola.hu

3


• •

tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára; a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése. Könyvtárunk kiegészítő feladatai: • • • •

• •

a jogszabályokban meghatározott foglalkozások tartása; a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése; számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása; tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól; más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása; részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.

Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok

1.3

Könyvtárunk közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. Ennek végrehajtására az iskolai könyvtáros a következő feladatokat látja el: • • •

• • • •

előkészíti az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatos iskolai feladatok végrehajtását előkészítő felmérést, és lebonyolítja azt; közreműködik a tankönyv-rendelés előkészítésében; megbízást kap a tankönyvek értékesítésének megszervezésére és lebonyolítására; folyamatosan figyelemmel követi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számának változását; követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását; követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét; az éves tankönyvrendeléskor beszerzi azokat az elhasználódott kötetek pótlását célzó vagy újonnan kiadott tankönyveket; a tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyv-elhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására.

Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak. A könyvtári SZMSZ könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit nyilvánosságra kell hozni az iskola honlapján is.

A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok

1.4

 Az intézmény számára vásárolt nyilvántartása • •

az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni; a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni;


4


• 



az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni. A könyvtár szolgáltatások listája • szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek kölcsönzése; • tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök • (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése; • információgyűjtés az internetről a könyvtáros segítségével; • szótárak, enciklopédiák, lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata; • tájékoztató a tanulók számára a könyvtár használatáról; • könyvtár-pedagógiai foglalkozások megtartása; • tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról. A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja

Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi tanulója és alkalmazottja igénybe veheti. A könyvtár használatának részletes szabályait, a beiratkozás módját a könytárhasználati szabályzat tartalmazza.  A szolgáltatások igénybevételének feltételei A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata, a számítógép- és internethasználat térítésmentes. 

A könyvtárhasználat szabályai

A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben egy hónap. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik. 

A könyvár nyitva tartása és a kölcsönzés ideje

Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak. 

A könyvtárban elhelyezett számítógépek használata

A könyvtárban elhelyezett számítógépeket a tanulók a könyvtár nyitvatartási ideje alatt a könyvtáros felügyelete mellett szabadon használhatják. Tanári felügyelet nélkül a számítógépek használata tilos. A tanulók felelősséggel tartoznak a számítógép hibáinak, esetleges hiányosságainak azonnali bejelentéséért.  A tanári kézikönyvtár


5


Az iskolai könyvtár részét képezi a tanári kézikönyvtár is, amelynek anyagai a tanári szobában egy erre a célra kijelölt szekrényben vannak elhelyezve. Az állomány e speciális részével kapcsolatos kölcsönzési és egyéb feladatokat szintén a könyvtáros látja el.

Gyűjtőköri szabályzat

1.5

Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők

1.5.1

Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét az intézmény által megfogalmazott és a nevelőtestület által elfogadott pedagógiai program határozza meg. Az állomány tervszerű, meghatározott irányú fejlesztésekor az iskola pedagógia programja által megfogalmazott cél- és feladatrendszerből kell kiindulni. Ez adja meg a könyvtár alapfunkcióját. A könyvtár másodlagos funkciójából eredő szükségletek kielégítését a mellékgyűjtőkörbe sorolt dokumentumok képezik.  Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők: • • • • • • • • •

jogszabályként kiadott tartalmi szabályzó normák az iskola típusa, a nevelés célja, mely o részben alapműveltség adása, részben a továbbtanulás alappillére, az intézmény történelmi múltja, módszertani kultúrája (azaz a legfrissebb pedagógiai és módszertani irodalom beszerzése és tanítása), könyvtári és információs szükségletek kielégítése, a könyvtári dokumentumok didaktikai szerepe az oktatásban, az iskola megfelelő könyvtári környezete, azaz: megfelelő helyiség van az olvasásra, tanulásra és a könyvtári tanórák megtartására.

1.5.2 A gyűjtemény szervezés módjai  Az állománygyarapítás módjai: vétel: ajándék: csere:

- megrendeléssel - közvetlenül a boltokból - független a könyvtári költségvetéstől - szintén független a költségvetéstől, de csak nagyon kis szerepet játszhat az állománygyarapításban.

Az állományból a dokumentum az alábbi okok miatt törölhető: • tervszerű állományapasztás (azaz elavult és fölösleges dokumentumok folyamatos kivonása évente egy alkalommal) • természetes elhasználódás • hiány (minden tanév végén előfordulhat, ilyenkor a tanuló megfizeti a könyv mindenkori forgalmi értékét) 

Az állomány ellenőrzése

A könyvtári állomány leltározását az alábbi időközönként kell elvégezni: 10 000 kötet alatt

2 évente


6


10 001 – 25 000 kötet esetén 25 001 – 75 000 kötet esetén 1.5.3

3 évente 5 évente

A könyvtár gyűjtőköre tartalmi szempontból

 Kézikönyvtári állomány A könyvtárban jelentős helyet foglal el, a legtöbbet használt terület, minden alapvető mű – lexikonok, szótárak, enciklopédiák, atlaszok, egyéb alapművek – megtalálhatóak benne, melyre az iskolában szükség lehet.  Szépirodalom A számonkérések követelményeinek megfelelőn fejlesztett témacsoport. Túlnyomó többségét a kötelező olvasmányok alkotják, nagyobb példányszámban, továbbá az egyéb ajánlott szépirodalmi művek meghatározott példányszámban.  Szakirodalom A helyi tantervnek megfelelő tantárgyakhoz kapcsolódó szakkönyvek.  Pedagógiai gyűjtemény A pedagógiai és határtudományainak alapvető segédkönyvei. Az oktatási tájékoztatók, jogszabályok is szerves részét képezik a pedagógiai gyűjteménynek.  Helytörténeti gyűjtemény Az iskola keletkezésével, történetével kapcsolatos alapvető könyvek, évkönyvek kerülnek ide.  Könyvtári szakirodalom Itt könyvtári kézikönyvek, rendeletek, folyamatosan frissített jogszabályok és a NAT-hoz, kerettantervhez kapcsolódó, a könyvtártan oktatási módszertanához szükséges anyagok találhatóak.  Időszaki kiadványok Ide a napi-, hetilapok és egyéb folyóiratok tartoznak.  Audiovizuális dokumentumok CD-ROM, CD, DVD, dia gyűjtése tartozik ide.  Tankönyvtár (Ld. külön alfejezetben) 1.5.4 A könyvtár gyűjtőköre formai szempontból • • • • •

Könyvek Időszaki kiadványok Kisnyomtatványok Kéziratok Audiovizuális dokumentumok


7


1.5.5 A gyűjtés terjedelme, szintje és mélysége  Állományrészek • kézikönytári állomány • szépirodalom • szakirodalom • helytörténeti gyűjtemény • az iskola saját kiadványai • pedagógiai gyűjtemény • könyvtári szakirodalom • hivatali segédkönyvek • időszaki kiadványok (periodikák)  Kézikönyvtári állomány Itt gyűjtjük az általános műveltséghez és az egyes műveltségi területekhez szükséges alapdokumentumokat, segédkönyveket, kézikönyveket, adattárakat, atlaszokat, szótárakat. A gyűjtés terjedelme és szintje

A gyűjtés mélysége

Példányszám

Középméretű, alapszintű lexikonok és enciklopédiák Egynyelvű szótárak

Válogatva

1

Lehetőség szerint teljességre törekedve Válogatva

1

Válogatva Válogatva

10-20 1-1

Lehetőség szerint teljességre törekedve Válogatva

1-1

Többnyelvű szótárak (kis, közép és nagyméretű) angol, német Különféle atlaszok A tudományok a kultúra, a vallás és művelődéstörténet alap és középszintű történelmi összefoglalói A tantárgyak (szaktudományok) alap és középszintű történeti összefoglalói A tananyaghoz kapcsolódó kronológiák

1-10

1-1

 Helytörténeti gyűjtemény Itt az iskola keletkezését, történetét bemutató irodalmi anyag található meg. Az évkönyvek és az ezzel kapcsolatos folyóiratok is ide kerülnek. A gyűjtés terjedelme és szintje


Példányszám

Az iskola történetéről szóló dokumentumok

Teljességgel

1-5

 Szépirodalom


8


A műveltségterületek tantervi és értékelési követelményei által meghatározott antológiákat, házi olvasmányokat, szerzői életműveket, népköltészeti irodalmat tartalmaz, figyelembe véve az életkori sajátosságokat. A gyűjtés terjedelme és szintje


Példányszám

A tantervben szereplő házi és ajánlott olvasmányok A tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők válogatott művei és gyűjteményes kötetei Átfogó lírai, prózai antológiák a magyar és világirodalomból Tematikus antológiák Regényes életrajzok Ünnepekhez, megemlékezésekhez kapcsolódó antológiák, műsorfüzetek

Teljességgel

2-20

Lehetőség szerint teljességre törekedve

2-6

Válogatva

1-2

Válogatva Válogatva Lehetőség szerint teljességre törekedve

1-2 1 1-2

 Szakirodalom A helyi tanterv, a tantárgyi programok és vizsgák követelményeinek megfelelő ismeretterjesztő és szakkönyvek, lehetőleg minden szaktudomány területén, minél szélesebb körben. A gyűjtés terjedelme és szintje


Példányszám

A tantárgyakhoz közvetlenül kapcsolódó, a tudományok egészét, vagy azok részterületeit bemutató kis-, közép-, és nagyméretű, alap- és középszintű segédkönyvek Az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó ismeretközlő irodalom Érvényben lévő általános iskolai tantervek, tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok egyes tárgyakból Továbbtanulási útmutatók, felvételi követelményeket tartalmazó kiadványok Népszerű, a tananyaghoz kapcsolódó ismeretterjesztő sorozatok

Válogatva

1

Válogatva

1

Válogatva

1-15

Válogatva

1

Válogatva

1

 Az iskola saját kiadványai Itt az iskola által kiadott dokumentumok találhatóak. Különböző pedagógiai munkák, pályázati munkák, iskolai rendezvények forgatókönyvei, kísérletek dokumentációi, stb. Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola H-1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. www.orchideaiskola.hu

9


A gyűjtés terjedelme és szintje


Példányszám

Pedagógiai munkák Pályázatok Rendezvények forgatókönyvei Kísérletek dokumentációi

Teljességgel Teljességgel Teljességgel Teljességgel

1 1 1 1

A gyűjtés terjedelme és szintje


Példányszám

Pedagógiai és pszichológiai lexikonok, enciklopédiák Fogalomgyűjtemények, szótárak A pedagógiai programban meghatározott nevelési és oktatási cél megvalósításához szükséges szakirodalom Az alkalmazott pedagógia, lélektan és szociológia különféle területeihez kapcsolódó művek A műveltségi területek módszertani segédkönyvei, segédletei

Válogatva

1


1 1

Erősen válogatva

1

Válogatva

1-2

 Pedagógiai gyűjtemény

 Könyvtári szakirodalom A könyvtárban megtalálhatóak a könyvtárszakmai munkához szükséges tájékoztató segédletek, jogszabályok, a könyvtárhasználatra nevelés módszertani segédletei, a könyvtártan tanításának anyagai és az aktuális szakirodalom legfrissebb kötetei. Ez utóbbi részletezése besorolható a tankönyvek közé tetszés szerint. A gyűjtés terjedelme és szintje Könyvtári jogszabályok, irányelvek Könyvtárhasználattan módszertana Könyvtári ismeretek tanítási anyagai A könyvtári feldolgozó munka szabályait, szabályzatait tartalmazó segédletek Kurrens és retrospektív jellegű tájékozódási segédletek Az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványok  Hivatali segédkönyvek


Példányszám

Teljességgel Teljességgel Teljességgel Teljességgel

1 1 1 1

Válogatva

1

Válogatva

1

Az iskola irányításával, igazgatásával, gazdálkodásával, munkaüggyel kapcsolatos kézikönyvek, jogszabályok, közlönyök, folyóiratok tartoznak ide. Ez a gyűjtés iskolánkban nem a könyvtárban történik, hanem a titkárságon és a gazdasági irodában. Nyilvántartásuk lehet a könyvtárban. Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola H-1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. www.orchideaiskola.hu

10


 Időszaki kiadványok (periodikák, folyóiratok) A tantárgyi program követelményeihez kapcsolódó napi- és hetilapok, ismeretterjesztő szakirodalom, irodalmi folyóiratok, pedagógiai módszertani lapok, könyvtári szakirodalom. A gyűjtés terjedelme és szintje


Példányszám

A könyvtári szakirodalom folyóiratai Általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratok Tantárgyakhoz kapcsolódó szaklapok


1 1

Válogatva

1

 Az iskolába járó folyóiratok Folyóirat Új Katedra Modern Iskola Édes Anyanyelvünk Praktika História National Geographic Kids A mi erdőnk GEO Új Pedagógiai Szemle Együtt a gyermekvédelemben Köznevelés Oktatási és Kulturális Közlöny 1.5.6

Példányszám 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2

A könyvtári állomány feltárása, a katalógus szerkesztés szabályai

A könyvtár állományának feltárása a SZIRÉN Integrált Könyvtári Rendszerrel történik. Itt zajlik a kölcsönzés, minden nyilvántartás, statisztika. Az állomány nincs vonalkóddal ellátva. A művek rendszerezésének alapja az ETO. Kihelyezett tételek nincsenek. A szépirodalom témakörén belül formai szempontból külön helyet foglalnak el • az ifjúsági és gyermekirodalom, • az antológiák, • a versek, • az ismeretterjesztő irodalom az ETO szerint besorolva, • az audiovizuális dokumentumok (CD, DVD, CD-ROM) A tankönyvtár, mely nem része a könyvtári állománynak a könyvtár helyisége melletti külső szekrényekben osztályonként helyezkedik el. Az ingyen tankönyvhöz jutott diákok által visszahozott és még használható tankönyvekből állítottuk össze, és külön nyilvántartásban szerepel. (Nem képezik részét a munkáltató tankönyvek és a munkafüzetek.) 

A könyvtári állomány feltárásának forrásai


11


• • • • •

1.6

Rácz Ágnes: A katalógus szerkesztése. Útmutató az iskolai és kis közművelődési könyvtárak számára. OPKM, Budapest, 1987., 110 old. Könyvtári raktározási táblázatok. Szerkesztette és összeállította: Rónai Tamás, 8. átdolgozott kiadás, OSZK KMK, Múzsák, Budapest, 1989., 140 old. MSZ 4.000-77 Egyetemes Tizedes Osztályozás (rövidített kiadás) Táblázatok (1. kötet) Betűrendes mutató az MSZ 4.000-77 szabványhoz (2. kötet) Tárgyszójegyzék iskolai könyvtárak részére FPI, Budapest, 1996., 159 old.

Könyvtárhasználati szabályzat

1.6.1 A könyvtár használóinak köre Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. Szükség esetén az iskola tanulói számára előadást, foglalkozást tartó külső előadó is igénybe veheti a foglalkozás megtartásához szükséges könyvtári szolgáltatást. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkajogviszony létesítésekor keletkezik a könyvtári tagság, s a jogviszony megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A könyvtárban a használók következő adatainak kezelésére kerül sor: • név, születési csalási és utónév • születési hely és idő • anyja születéskori csalási és utóneve lakcím • személyazonosító okmány száma Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni a könyvtárosnak. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az igazgató tájékoztatja a könyvtárost. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. Az adatokat a könyvtár saját nyilvántartási rendszerében rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek. 1.6.2

A könyvtárhasználat módjai

Az iskolai könyvtár használata az alábbiak lehetnek: • helyben használat • kölcsönzés • könyvtárközi kölcsönzés • csoportos használat 

Helyben használat

Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: • a kézikönyvtári állományrész, • a különgyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok, muzeális dokumentumok, folyóiratok


12


A csak helyben használható dokumentumokat a tanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtáros szakmai segítséget ad: • az információk közötti eligazodásban, • az információk kezelésében, • a szellemi munka technikájának alkalmazásában, • a technikai eszközök használatában.  Kölcsönzés A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tudtával szabad kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. A kölcsönzés nyilvántartása informatikai eszközökkel történik. A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb három dokumentum kölcsönözhető egy hónap időtartamra. A kölcsönzési határidő egy – indokolt esetben két – alkalommal meghosszabbítható újabb három hétre. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők. A kölcsönzési határidő lejárta után egy hét határidőt ad a könyvtár, amely után a dokumentumokat késve visszahozó tanulók dokumentumonként és munkanaponként 10 Ft késedelmi díjat fizetnek a könyvtárnak, amely díjak összegét a könyvtár a tanév végén könyvtári dokumentum vásárlására fordítja. A könyvtárral szemben fennálló türelmi időn felüli késedelem, tartozás ideje alatt a kölcsönzés nem vehető igénybe. Az iskolából távozó tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. A könyvtár nyitva tartási idejét a szorgalmi időszak első hónapjában, de legkésőbb október 1-ig az intézményegység-vezető igazgatóhelyettesekkel való konzultáció után az iskolakönyvtáros állapítja meg és a tanári valamint a folyosói hirdetőtáblán kifüggeszti.

 Könyvtárközi kölcsönzés A gyűjteményünkből hiányzó műveket olvasói kérésre más könyvtárakból meghozatjuk. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer szolgáltató intézményeiből érkező eredeti mű kölcsönzése térítésmentes. Visszaküldésének postaköltsége az igénybe vevő olvasót terheli, más esetben a szolgáltató könyvtár díjszabása alapján, plusz a postaköltség.


13


A kérés indításakor az olvasót minden esetben tájékoztatni kell e tényről, illetve nyilatkoznia kell a térítési díj vállalásáról.  Csoportos használt Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros, az osztályfőnökök, a tanárok, az egyéb foglalkozások vezető nevelők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtáros szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához. 

A könyvtár egyéb szolgáltatásai • • • • •

információszolgáltatás, szakirodalmi témafigyelés, irodalomkutatás, ajánló bibliográfiák készítése internet-használat

 A kis példányszámú nemzetiségi, szakmai, speciális tankönyvek megvásárlási lehetősége A kis példányszámú nemzetiségi, szakmai, speciális tankönyvforgalmazás keretében az iskolák részére eljuttatott tankönyveket az iskolai könyvtárban, könyvtárszobában kell elhelyezni, és könyvtári kölcsönzés útján kell a tanulókhoz eljuttatni. E tankönyveket az iskolával jogviszonyban álló tanulók – a szülők írásos nyilatkozata alapján – a könyvtáros által meghatározott használati idő után megvásárolhatják. A vételi árat az igazgató – a könyvtáros és a tankönyvfelelős véleményének kikérésével – az elhasználódás mértékének arányában állapítja meg. 1.6.3 Katalógusszerkesztési szabályzat 

A könyvtári állomány feltárása

Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguselem a következőket tartalmazza: • raktári jelzet • bibliográfiai és besorolási adatok • Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) szakjelzetei • tárgyszavak 

A dokumentumleírás szabályai

A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az


14


egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek.  A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: • főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat • szerzőségi közlés • kiadás sorszáma, minősége • megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve • oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret • sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám • megjegyzések • kötés: ár • ISBN szám A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: • a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe) • cím szerinti melléktétel • közreműködői melléktétel • tárgyi melléktétel Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre.  Az iskolai könyvtár katalógusa A tételek belső elrendezése szerint: • betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján) • tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus) Dokumentumtípusok szerint: - könyv Formája szerint: - digitális nyilvántartás a SZIRÉN könyvtári program segítségével

1.7 Tankönyvtári szabályzat 

Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: 1. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra.


15


2. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév szorgalmi időszakának utolsó napjáig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül.  A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövegét a következő nyilatkozatminta tartalmazza:

NYILATKOZAT

Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról: • Az iskolai könyvtárból a ……./…….. tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam. • A tanév szorgalmi időszakának az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket • A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni.

Kelt szülő aláírása

tanuló aláírása

A tanulók tanév befejezése előtt, legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó napjáig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.


16




A tankönyvek nyilvántartása

Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít: • az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos); • összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október); • listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november); • összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (szorgalmi időszak utolsó napjáig); • listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról.  Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet, így a tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot (a továbbiakban: tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: az első év végére legfeljebb 25 %-os, • a második év végére legfeljebb 50 %-os, a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os, • a negyedik év végére 100 %-os lehet. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: • ugyanolyan könyv beszerzése vagy • anyagi kártérítés az igazgató határozatára. Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg w tankönyvek és a segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.

2

IX. Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének és a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje


17


2.1 IX.1. A tankönyvtámogatás megállapításának elvei A tankönyv vásárlásához biztosított állami támogatás szétosztásának módjáról és mértékéről évente a nevelőtestület dönt. A kedvezményes tankönyvtámogatás a mindenkori jogszabályoknak megfelelően az alábbi esetekben adható: • önhibáján kívül alacsony keresetű családban élő gondviselőnek; • látható jegyek alapján (fogyasztási szint; rossz állagú vagy nem komfortos lakás; öltözködési hiányosságok stb.) valószerűsíthetően jelentős mértékben a létminimum alatt élő gondviselőnek; • önhibáján kívül munkanélküli, egyébként keresőképesnek minősíthető családfenntartónak; • munkaképtelen (rokkantság, testi vagy szellemi fogyatékosság stb.) vagy csökkent (megváltozott) munkaképességű családfenntartónak; • három vagy többgyermekes családban élő gondviselőnek; • kettő vagy több gyermekét egyedül nevelő szülőnek; • ingyenes étkeztetésre, rendszeres gyermekvédelmi támogatásra jogosult gyermek szüleinek; • eltérő jogosultsági helyzeteknek megfelelően differenciáltan. A felsorolt elvek, szempontok alapján a rászorultság megállapítása az osztályfőnök véleményének kikérésével történik. A tankönyvi támogatás 25%-a tartós tankönyv címén kerül felhasználásra a könyvtári állományban.

2.2 IX.2. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás az iskolában bonyolítandó le. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át.


18


Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg.

2.3 IX.3. Az iskolai tankönyvrendelés helyi rendje 1.

Az iskolai tankönyvrendelés megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős.

2.

Az iskola igazgatója minden év január 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés eredményéről az igazgató minden év január 20-áig tájékoztatja nevelőtestületet, a szülői munkaközösséget, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.

3.

Az iskola a hirdetőtáblán való kifüggesztéssel teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit.

4.

Az igazgató – a nevelőtestület, a szülői munkaközösség és az iskolai diákönkormányzat véleményét kikérve – minden év január 25-ig meghatározza a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvrendeléssel és terjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét.

5.

A tankönyvrendelés rendjéről a tanulók szüleit az iskola a hirdetőtáblán és a honlapján tájékoztatja a szülőket.

6.

A tankönyvfelelős minden év március utolsó munkanapjáig elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni.

7.

A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani.


19


8.

Az iskola május 31-ig a hirdetőtáblán való kifüggesztéssel közzéteszi azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel a tankönyvfelelős feladata.

9.

Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének egyéb végrehajtási rendeleti szintű kérdéseit az iskola házirendje szabályozza.


20

Az Orchidea Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium. Szervezeti és Működési Szabályzata. Érvényes:

Recommend Documents