Az Orchidea Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium. Pedagógiai Program. Érvényes:

Az Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Pedagógiai Program

Érvényes: 2015.09.01.

Tartalom

I.

Orchidea Óvoda

II.

Orchidea Általános Iskola

III. Orchidea Gimnázium

Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Gimnázium H-1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. www.orchideaiskola.hu

Orchidea Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Pedagógiai Program

Készítette: Fruttus Hajnalka tagóvoda-vezető Jóváhagyta: Pintérné Tasnádi Ágnes intézményvezető Elfogadta: Orchidea Óvoda nevelőtestülete

2015.

Orchidea Óvoda Pedagógiai Program

Tartalom AZ ÓVODA ADATAI ....................................................................................................................................... 3 AZ ORCHIDEA PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE .............................................. 3 I. BEVEZETÉS/HELYZETKÉP - A MI ÓVODÁNK ................................................................................... 4 II. SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI ADOTTSÁGAINK ........................................................................................... 5 III. KÜLDETÉSNYILATKOZAT, INTÉZMÉNYÜNK FILOZÓFIÁJA, GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP ...................................................................................................................................................... 6 KÜLDETÉSÜNK ................................................................................................................................................ 6 INTÉZMÉNYÜNK FILOZÓFIÁJA .......................................................................................................................... 6 GYERMEKKÉP .................................................................................................................................................. 7 ÓVODAKÉP ...................................................................................................................................................... 7 IV. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA, KIEMELT NEVELÉSI ELVEINK ............................................... 8 1. 2. 3.

NEVELÉSI PROGRAMUNK ....................................................................................................................... 8 NEVELÉSI CÉLJAINK ÉS FELADATAINK ................................................................................................... 9 KIEMELT NEVELÉSI ELVEINK ................................................................................................................ 10

V. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI ÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI ................. 15 SZABAD JÁTÉK............................................................................................................................................... 18 UDVARI TEVÉKENYSÉGEK ............................................................................................................................. 19 ÉTKEZÉS ........................................................................................................................................................ 20 ALVÁSIDŐ ..................................................................................................................................................... 20 ÓVODAI NEVELÉSÜNK ÁLTALÁNOS FELADATAI (ÓNOAP) ............................................................................ 22 VI. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI 24 FOGLALKOZÁSOK, PÁRHUZAMOS TEVÉKENYSÉGEK....................................................................................... 24 TÉMAKÖRÖK ................................................................................................................................................. 27 1. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE ........................................................................................... 28 2. MATEMATIKAI TARTALMÚ TAPASZTALATOK ....................................................................................... 28 3. ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC ...................................................................................... 29 4. VERSELÉS, MESÉLÉS............................................................................................................................. 29 5. RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZI MUNKA ....................................................................................... 30 6. MOZGÁS, NAGY- ÉS FINOMMOTOROS FEJLESZTÉS ................................................................................ 31 7. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK ...................................................................................................... 31 8. A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS ............................................................................... 32 9. FEJLESZTŐ FOGLALKOZÁSOK ............................................................................................................... 32 VII. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE – ISKOLAÉRETTSÉG ...................... 33 VIII. MÉRÉS ÉS ÉRTÉKELÉS..................................................................................................................... 34 IX. ÓVODÁNK ÜNNEPEI: JELES NAPOK, HAGYOMÁNYOK, RENDEZVÉNYEK ........................ 35 JELES NAPOK ................................................................................................................................................. 35 HAGYOMÁNYAINK......................................................................................................................................... 35 AZ ÓVODA ÉS A CSALÁD KÖZÖS RENDEZVÉNYEI............................................................................................ 36 X. KAPCSOLATOK MÁS NEVELÉSI SZÍNTEREKKEL ........................................................................ 36 1. Óvoda és család kapcsolata ................................................................................................................. 36 2. Óvoda és iskola kapcsolata: ................................................................................................................. 37 3. A székhelyóvoda és tagóvoda kapcsolata ............................................................................................. 37 4. Külső Kapcsolatok ............................................................................................................................... 37 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ........................................................................................................................ 38 HIVATKOZÁSOK .......................................................................................................................................... 38

1105 Budapest, Cserkesz utca 10-14. Tel +36 1 433 4141 [email protected] 1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. Tel +36 1 370 6187 [email protected]

2


Az óvoda adatai

A többcélú intézmény neve: Orchidea Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium A többcélú intézmény székhelye: 1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. A többcélú intézmény óvodai tagintézménye: Orchidea Óvoda Cserkesz utcai Tagóvodája A tagóvoda címe: 1105 Budapest, Cserkesz u 10-14. Az intézmény OM azonosítója: 200783 Az intézmény alapítója és fenntartója: Prizma Oktatási és Kulturális Alapítvány Címe: 1105 Budapest, Cserkesz u 10-14. Alapító okirat kelte: 2013. május 27. Intézmény típusa: többcélú, közös igazgatású köznevelési intézmény A program neve: Orchidea Óvoda Pedagógiai Program A program hatályba lépése: 2015. szeptember 1. Készítette és elfogadta: Az óvoda nevelőtestülete Jóváhagyta: Az intézményvezető

Az Orchidea Pedagógiai Program jogszabályi háttere - 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről - 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet - az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról - 20/2012. EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak

jogállásáról

szóló

1992.

évi

XXXIII.

törvény

köznevelési

intézményekben történő végrehajtásáról - Orchidea Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Alapító Okirata


3


I. BEVEZETÉS/Helyzetkép - a mi óvodánk Óvodánk többcélú, közös igazgatású köznevelési intézmény. A X. kerületi Cserkesz utcai intézmény 2007-ben nyitotta meg kapuit (akkor még Jázmin Óvoda néven). Működését a hatályos jogszabályok szerint előírt valamennyi tárgyi és személyi feltétel teljesítését követően engedélyezte a Budapest Főváros Kőbányai Önkormányzat Jegyzője. Az óvoda létszámtól függően 2 vagy 3 gyermekcsoporttal működik. A felvehető maximális gyermeklétszám: 75 fő. Óvodánk jellegét nagymértékben meghatározza az idejáró gyermekek és családjaik kulturális háttere, színessége, hiszen jellemzően nagyon sok Magyarországon, különösen a kerületben vagy környékén dolgozó nem magyar anyanyelvű, különböző nemzetiségű gyermek keresi óvodánk vidám és biztonságos légkört nyújtó közösségét. Ez a sajátosság alapvetően meghatározza az itt folyó munka alapelveit, ezért pedagógiai programunk olyan egyedi tanulási élményt kínál, mely összefogja két fő alapelvünket: a multinacionális és a kétnyelvű nevelés-oktatást. Hajdú utcai óvodánk 2014-ben nyílt, az intézmény bővülésének eredményeképpen, és a többcélú intézmény székhelyén található, a XIII. kerületben. Az óvoda 2 csoporttal működik, a felvehető maximális gyermeklétszám: 50 fő. Székhelyóvodánk is felkarolja a multinacionális és kétnyelvű nevelés-oktatás elsődlegességét, de itt a fő hangsúly a gyermekek összetétele miatt a kétnyelvű nevelésen van. Kiemelt szerepet kap az anyanyelvi nevelés és a testnevelés. Ezen értékek előtérbe helyezése miatt nevelői munkánk során jelen van az egyéni bánásmód, a differenciált fejlesztés, az esélyegyenlőség biztosítása, s kiemelt figyelmet fordítunk a tehetségek kibontakoztatásának feladatára. Csoportszobáink mindkét óvodában világosak, tágasak, színesek, hangulatosak. A játék és a mozgás fontossága miatt mindkét épülethez nagy aula / zsibongó tartozik, ahol rossz idő esetén is van elegendő tér a gyermekek játék- és mozgásigényének kielégítéséhez. Mindkét óvodához saját játszótér is tartozik, de alkalomszerűen az iskola játszóterét is igénybe vesszük a nagymozgásokat biztosító lehetőségek repertoárjának szélesítésére. Pedagógiai programunkat lelkiismeretes, elkötelezett, munkájukban folyamatosan megújuló, jól képzett kollektívával valósítjuk meg. 1105 Budapest, Cserkesz utca 10-14. Tel +36 1 433 4141 [email protected] 1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. Tel +36 1 370 6187 [email protected]

4


II. Személyi és tárgyi adottságaink Óvodáinkban a gyermekek ellátásáról 16 (fő) alkalmazott gondoskodik: Orchidea Óvoda: 5 fő felsőfokú végzettségű óvodapedagógus, akik munkáját 2 fő dajka egészíti ki, Orchidea Óvoda Cserkesz Utcai Tagóvodája: 6 fő felsőfokú végzettségű óvodapedagógus, 1 fő pedagógus asszisztens, akik munkáját 3 fő dadus néni segíti. Külső segítő szakemberek: fejlesztőpedagógus, logopédus, és gyermekorvos. Ezek az adatok a gyermeklétszám függvényében állandó változók. Az óvoda helyiségeinek funkciói, számuk és felszereltségük: 

Csoportszobák száma: Orchidea Óvoda – 2, Tagóvoda - 3



Nevelői szoba: Orchidea Óvoda – közös a vezetőivel, Tagóvoda - 1



Fejlesztő szoba: Orchidea Óvoda – 1, Tagóvoda - 0



Óvodavezetői szoba: Orchidea Óvoda – közös a nevelőivel, Tagóvoda – 1, mely könyvtárként is funkcionál



Tálaló konyha: Orchidea Óvoda – nyitott az étkezővel, Tagóvoda - 1



Étkező: Orchidea Óvoda – nyitott a tálalóval, Tagóvoda - 0



Aula: Orchidea Óvoda – 1, Tagóvoda - 1



Udvar: Orchidea Óvoda – közös az iskolával, Tagóvoda – 1



Tornaterem: mindkét óvodában az iskola tornatermét vesszük igénybe

A csoportszobák és az aula tárgyi felszereléseit (ez utóbbi a nagymotoros mozgások fejlesztésére irányuló játékokat rejti) – játékokat, fejlesztőjátékokat, társasjátékokat, építőjátékokat – melyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon, biztonságosan helyezzük el. Szakmai

munkánkat

segítik

szakmai

könyvek,

mesekönyvek

mindkét

nyelven,

fejlesztőjátékok, melyek a könyvtárrészlegben találhatók, audiovizuális eszközök (CD lejátszók, TV, videó, diavetítő). A Hajdú utcában saját interaktív tábla, a tagóvodában az iskolai mozgatható interaktív tábla áll rendelkezésre az oktatási-tanulási folyamatok további támogatására. Az intézmény munkáját segíti még számítógép, nyomtató, telefon.


5


III. Küldetésnyilatkozat, intézményünk filozófiája, gyermekkép, óvodakép

Küldetésünk Hisszük, hogy a gyermek világunk elengedhetetlen részét képezi, és a kora gyermekkorban szerzett élmények, a szórakozás, a játék és a társakkal valamint a felnőttekkel kialakított kapcsolatok élvezetes, magas minőséget kell, hogy képviseljenek. Hisszük, hogy az óvoda az a hely, ahol a gyermek megteszi első lépéseit az egy életen át való tanulás folyamatában, hogy képességeit teljes mértékben kihasználva váljon érettebb, magabiztosabb egyéniséggé. Hisszük, hogy a pozitív viselkedésminták előtérbe helyezésével az óvodában a gyermekek megtanulják tisztelni egymást és a környező világot. Hisszük, hogy a nemzeti és a nemzetközi oktatás globális világunkban elválaszthatatlan. Hisszük, hogy a gyermek leghatékonyabban támogató, egészséges, gondoskodó és ösztönző környezetben fejlesztheti képességeit. Hisszük, hogy a mi óvodánk mindezt nyújtani tudja.

Intézményünk filozófiája Napjaink társadalmában fel kell készülnünk arra, hogy igen szerteágazó összetételű társadalomban kell élnünk és dolgoznunk. Ahogy a világ egyre közelít a valós multikulturális lét felé, úgy kell nekünk is kialakítanunk multikulturális érzékenységünket, beépítve azt mindennapi életünkbe. Fontosnak tartjuk, hogy a másság értékét már kora gyermekkorban tudatosítsuk, gyermekeinkkel elsajátíttassuk más kultúrák tiszteletét és megbecsülését. Ehhez eszközünk a többnyelvű kommunikáció. Programunk magyar és angol nyelven folyik. Azáltal, hogy programunk két nyelven fut (mely általában nem azonos az anyanyelvvel), szeretnénk kultúrákat összekötő hidakat építeni óvodásaink között, így segítve elő az „Egységet a sokféleségben”.


6


Gyermekkép

Az Óvodai Nevelés Alapprogramjának megfelelően, óvodánk a gyermekek egyéni és életkori szakaszonként változó sajátosságainak figyelembe vételével, a személyiség kibontakoztatását szem előtt tartva törekszik a gyermekközpontú, befogadó, szeretetteljes, magas színvonalú nevelés megvalósítására. Úgy véljük, hogy a legjobb, kora gyermekkori tanulási mód játék- és tapasztalat alapú. Ennek tükrében az Orchidea óvodása elképzeli és megvalósítja a dolgokat, megfigyel és kísérletez, tervez, szervez, kipróbál, bekapcsolódik.

Óvodakép

Az óvoda három főszereplője a gyermek, az óvodapedagógus, és a szülő. Nevelési programunkkal olyan értéket szeretnénk megteremteni, melyben minden partnerünk jól érzi magát, ezáltal aktív részese a megvalósításának. Óvodánk a családi élet kiegészítésére törekszik, erősítve a meleg, bensőséges biztonságot sugárzó, egymásra figyelő kapcsolatot. Figyelembe veszi a gyermek és családok eltérő hagyományait. Segítjük az óvodánkba járó migráns gyermekek beilleszkedését, biztosítjuk a multikulturális nevelésen alapuló társadalmi integráció megvalósulását, ugyanakkor erősítjük őket saját kultúrájuk, hagyományaik ápolásában, lehetőséget biztosítunk annak megosztására. Arra törekszünk, hogy az intézményünkbe járó összes nemzetiség egyedi jellemzőit ötvözve segítsük a különböző kultúrákból érkező gyermekeket a harmonikus együttlét kialakításában.


7


IV. Óvodai nevelésünk célja, kiemelt nevelési elveink 1. Nevelési Programunk Az Orchidea Óvodai Program célja a személyre szabott, differenciált fejlesztés, mely a gyermekek szociális-érzelmi, testi és értelmi fejlődését elősegítő és támogató feladatokat végrehajtva valósul meg. A gyermekek hetente játékok, kötött és kötetlen foglalkozások, és párhuzamos tevékenységek során vesznek részt külső világ tevékeny megismerése, ének, zene, énekes játék, gyermektánc, verselés, mesélés, mozgás és rajzolás, festés, mintázás, kézimunka tevékenységeken. A gyermekek kétnyelvű, magyar és angol, ugyanakkor számos különböző kulturális hátterű környezetnek vannak kitéve. Nincsenek idegen nyelvi „tanóráink”. Kétnyelvű modell mentén dolgozunk azáltal, hogy a gyermekeket két nyelven szólítjuk meg a tanulási és egyéb tevékenységeik során, mind szabad, mind kötött foglalkozások alkalmával. Óvodásaink így valós élethelyzetekben, mindennapi életük részeként ismerik meg a nyelveket, hasonlóan ahhoz, ahogyan anyanyelvüket sajátítják el. A tananyag tematikus megközelítésen nyugszik. A havi és kéthetes témák egymásra épülnek, a felfedezés és kísérletezés örömét nyújtva úgy, hogy a tanulási folyamatban elegendő idő áll rendelkezésre a kétnyelvű elsajátításhoz. Mind a gyermekek, mind pedig az óvodapedagógusok által kezdeményezett kis- és nagycsoportos tevékenységek lehetőséget nyújtanak a gyermekek számára ahhoz, hogy szociális

készségeiket

konfliktusmegoldás,

(empátia,

önfegyelem

gondoskodás, fejlesztése,

stb.),

együttérzés,

mások

kommunikációs

tisztelete,

készségeiket,

kreativitásukat, önállóságukat fejlesszék. A környezet, mindennapi életük felépítése arra biztatja a gyermekeket, hogy önálló, magabiztos és szociálisan érzékeny személyekké váljanak. Programunkat úgy készítettük el, hogy abban tükröződnek a gondjainkra bízott gyermekek. Óvodai nevelési programunk megfelel az életkornak és az egyéni igényeknek, tudván, hogy a különböző korosztályú és fejlettségű gyermekek más és más gondoskodást és oktatást igényelnek. A program a 3-6 éves korosztály szükségleteinek, természetes érdeklődési köreinek és képességeinek figyelembe vételével készült.


8




Ennek megfelelően a program a játékot, mint tanulási módot ismeri el.



Tiszteljük és becsüljük a gondjainkra bízott gyermekek egyéniségét és személyiségfejlődésük tempóját, keretet nyújtva a nagymértékben egyénre szabott és rugalmas tanulási folyamatok számára.



Tiszteletben tartjuk azt az alapelvet is, mely szerint a gyermek a leghatékonyabban aktív, első kézből származó élmények alapján tanul, az elképzeléseik kipróbálása által, a jelentés és megértés felfedezésének céljából.

Nevelési programunk nem statikus. Folyamatosan bővül és változik, figyelembe veszi az újabb kutatások eredményeit, az új elgondolásokat, technikákat, technológiákat, valamint a gyermekek, szülők és nevelők visszajelzéseit.

2. Nevelési céljaink és feladataink „A tanítás művészete nem más, mint a felfedezés elősegítése.” Mark Van Doren Amikor szülők ellátogatnak egy-egy óvodába, gyakran azt hiszik, a gyerekek „csak játszanak”. Ezzel szemben, ami egy felnőtt számára játéknak tűnik, valójában a gyermek szempontjából tanulási folyamat, melyben a játékok során megismerik önmagukat, feldolgozzák emocionális benyomásaikat, felfedezik, és megismerik a környező világot, valamint szert tesznek bizonyos készségekre is. Ez a gyermek feladata az óvodában. És így tudjuk mi is elősegíteni az értelmi, szociális és érzelmi fejlődésüket. Óvodánk tevékenységét az alábbi célok határozzák meg a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének és a gyermeki személyiség kibontakoztatása érdekében: 

a családi nevelés kiegészítése



mindenre kiterjedően gazdagítani a gyermek fejlődését, így alapot szolgálva a szellemi fejlődés és kiteljesedés számára



segíteni a gyermeket abban, hogy megtalálja helyét a világban, a társas kapcsolatok kialakításában



szélesíteni a gyermek világról alkotott képét azáltal, hogy olyan motiváló tevékenységek széles körét kínáljuk, melyek a gyermek fejlődését természetes módon segítik elő



az egyéni fejlődés minden életkorban és szakaszban való támogatása



növelni a kreativitást, önállóságot, önbizalmat, valamint segíteni az önálló tanulást, ösztönözni az önkifejezést 1105 Budapest, Cserkesz utca 10-14. Tel +36 1 433 4141 [email protected] 1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. Tel +36 1 370 6187 [email protected]

9


Nevelési feladataink: 

elősegíteni az óvodai beszoktatást azáltal, hogy olyan ösztönző, hasznos és támogató környezet nyújtunk, mely minden egyes gyermek kíváncsiságát kielégíti, lehetőségeit és növekedését elősegíti



ösztönözni a játszva tanulás folyamatát, a játék hatalmát arra használjuk fel, hogy a gyermek fejlődését és tanulását elősegítsük



lehetőségeket teremteni, és tevékenységek széles körét kínálni annak érdekében, hogy a csapatmunka és a közös erőfeszítések értékét felerősítsük



a tapasztalatszerzés és felfedezés útján szerzett aktív tanulási élményeket beépíteni a szellemi, szociális, nyelvi és testi fejlődési folyamatába



lehetőséget nyújtani a gyermek számára ahhoz, hogy az érdeklődésüket felkeltő készségeket és technikákat elsajátítsák



kialakítani azokat az iskolaérettséghez szükséges készségeket, melyekre a gyermeknek az iskolában és az életben szüksége lesz

3. Kiemelt nevelési elveink  multikulturális nevelés „Ha gyermekeinknek nem tanítjuk meg, hogyan dolgozzanak és éljenek nemzetközi környezetben, olyan, mintha meghagynánk őket írástudatlannak" David Boren Elkötelezettek vagyunk nevelési programunk iránt, mivel a világot alkotó szerteágazó kultúrák megismertetése megnyitja az utat a béke, a harmónia és az egyenlőség felé. Minél korábban törekszünk arra, hogy gyermekeink megbecsüljék a különbözőségeket, annál valószínűbb, hogy megtanulják a tiszteletet, a békés egymás mellett élést és mindezek felett az együttműködést. Ebben a korban a gyermek természetes kíváncsisággal rendelkezik a különbözőségek és a külsőségek iránt. Ha ezt az elképzelést vesszük alapul, és közösen fedezzük fel a különböző kultúrákat, az óvodás gyermek szélesebb látókörrel fog rendelkezni a világ egészével kapcsolatban, és bővebb ismeretekkel arról, hogyan élnek, gondolkoznak, és viszonyulnak egymáshoz az emberek.


10


Az óvodás évek során a gyermek nemcsak önmagáról kezdi el kialakítani saját elképzeléseit és véleményét, hanem az őt körülvevő emberekről és világról is, arról, mi hogyan működik az így kialakuló gondolatok és elképzelések egy életen át elkísérik. Ezért helyi sajátosságunkat kihasználva alapvető fontosságú (Cserkesz utcai óvodánk), hogy az oktatás multikulturális megközelítésből folyjon. A sokféleség elfogadtatása egyet jelent azzal, hogy elősegítjük annak megértését, hogy az emberek nem egyforma formájúak, nem egyforma magasak, kinézetük és bőrszínük más, készségeik és képességeik különbözőek. Mindezek kapcsán mindkét óvodánkban hangsúlyozottan érvényesül a szociális funkció, a közösségi nevelés, illetve hangsúlyozott értéket képvisel a szociális készségek fejlesztése, mint a tolerancia, egymás, illetve a másság elfogadása, együttműködés, bizalom, kapcsolatteremtés képességének kialakítása és fejlesztése, az empátia, és a konfliktuskezelés. Célunk, hogy: 

a gyermekek hasznára váljon az őket körülvevő nemzetközi és multikulturális környezet, és segítsük őket abban, hogy globális egyénekké váljanak



a gyermek értékelje a sokféleséget mind a különböző kultúrák megismerése, mind pedig a számukra napi szinten bemutatott attitűdök és viselkedési minták által



a gyermekek becsüljék egymás egyéniségét, miközben kialakul bennük a közös játék és közös munka képessége, így segítve elő az együttműködési és kapcsolatteremtő képességek, a bizalom és tolerancia kialakulását



tágítsuk a gyermek közös világképét, ösztönözzük természetes kíváncsiságukat, és erősítsük a társaik felé tanúsított megértésüket és elfogadásukat

Feladatunk, hogy: 

elősegítsük a kultúrák közötti váltást, és enyhítsük az újonnan csatlakozókat érő feszültséget, segítsük az integrációs folyamatot



kora gyermekkorban felébresszük a multikulturális tudatot és érzékenységet



a gyermekek csapatépítő, csoportformáló tevékenységekben vegyenek részt



a multikulturális nevelést oly módon terjesszük ki, hogy a szülőknek lehetőséget biztosítsunk arra, hogy más családok és az óvodába járó gyermekek sokféleségét minden szemszögből becsüljék (szülői értekezletek, óvodai ünnepségek és nyílt napok és a nemzetiségek hete alkalmával)



hatékonyan kihasználjuk az adódó nevelési helyzeteket az érzelmi nevelés és a közösségi nevelés érdekében 1105 Budapest, Cserkesz utca 10-14. Tel +36 1 433 4141 [email protected] 1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. Tel +36 1 370 6187 [email protected]

11


 kétnyelvű nevelés “A nyelv önazonosságunk szerves részét képezi, és a kultúra legközvetlenebb kifejezési módja: a nyelv által szocializálódunk, általa állnak össze gondolataink, és általa adjuk tovább kulturális örökségünket." http://www.city-m.eu/ Kétségtelen, hogy a nyelvismeret érték, és, ha valaki már ismer két nyelvet, egy harmadik vagy negyedik elsajátítása sokkal könnyebben megy. Ez azért van így, mert minden egyes újonnan megtanult nyelvvel jobbá válik anyanyelvi tudásunk is, és könnyebbé válik az újabb tudás megszerzése azáltal, hogy agyunk érzékenyebbé válik a nyelvek és a kódok megfejtése iránt. Így az adott nyelvek elsajátítása - beleértve az anyanyelvet is – állandó kölcsönhatásban egészíti ki egymást. A többnyelvűség kifizetődő. A több nyelvet beszélő emberek szakmai lehetőségei szinte korlátlanok. A gyermek a nyelv által alakít ki társas kapcsolatokat, játszik, és működik együtt. A kora gyermekkorban kezdődő idegen nyelvnek való kitettség a gondolkodás nagyobb rugalmasságát, jobb problémamegoldó készséget, fejlettebb olvasási készséget, nagyobb nyelvérzékenységet, erősebb önbizalmat és szélesebb világképet eredményez. Összességében gazdagítja és erősíti a gyermek szellemi fejlődését. Az idegennyelv-ismeret megnyitja az utat a kultúrák közötti kapcsolatok felé, a kölcsönös megértés felé, és az egyre táguló globális világban élő egyének közötti közvetlen kommunikáció lehetősége felé. A kora gyermekkorban elkezdett nyelvtanulás természetes folyamat – elsajátítás tanulás nélkül. Inkább ösztönös fejlődés, mint tudatos tanulás eredménye. Ráadásul szinte erőfeszítés nélkül vezet a folyékony nyelvtudáshoz és a helyes kiejtéshez. A kiejtést másoló gyermek számára az intonáció csupán játék. Ez a legalkalmasabb életkor arra, hogy hozzászoktassuk őket az új nyelv hangzásához és dallamához. Könnyen megtanulják, hogyan formálják meg a különböző hangokat (magán- és mássalhangzókat) - később sokkal nehezebb az akcentus nélküli beszéd elsajátítása. Ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy egy második (harmadik, negyedik) nyelv tanulásakor reális elvárásokat kell támasztanunk. A többnyelvűségnek kitett gyerekek (a mi esetünkben: angol, magyar és az anyanyelv) később kezdhetnek el hatékonyan beszélni. A végső szakaszt az óvodai, de az első iskolai évek során is elérhetik. Ugyanakkor a „késlekedés” csak időleges, és a későbbiekben visszafizetődik, 1105 Budapest, Cserkesz utca 10-14. Tel +36 1 433 4141 [email protected] 1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. Tel +36 1 370 6187 [email protected]

12


hiszen a többnyelvűség előnyei bőven ellensúlyozzák ezt a hátrányt. A befektetés hosszú távú. Még akkor is, ha a gyermek nem beszéli majd az összes idegen nyelvet, nem szabad alábecsülnünk passzív nyelvtudását – azaz, hogy érti a nyelvet, de még nem beszéli azt. Ha valaki már ért egy nyelvet, nagyságrendekkel könnyebb lesz számára később az iskolában vagy felnőttként megtanulni, szemben azokkal, akik még soha nem találkoztak az adott nyelvvel. Így "csak" érteni egy idegen nyelvet egyáltalán nem felesleges erőfeszítés vagy időpazarlás eredménye. A nyelvtanulás hosszú távú elkötelezettséget igényel. A gyerekek ugyanolyan könnyen elfelejthetnek egy nyelvet, amilyen könnyen megtanulják. Sokéves kemény munkára és szinten tartásra van szükség hozzá. A nyelvtanulás folyamatossága érdekében tovább kell gondolnunk, és meg kell terveznünk gyermekeink jövőjét egy két-tannyelvű általános iskolában is. Ebből következik, hogy az óvodások oktatása speciális módszereket, technikákat és hozzáállást igényel. Óvodánkban a gyerekek két nyelvvel, a magyarral és az angollal találkoznak, a kulturális háttér-kavalkádról nem is beszélve. Nálunk nincsenek idegen nyelvi órák. Kétnyelvű modell alapján dolgozunk azáltal, hogy a gyerekekhez egyszerűen csak két különböző nyelven beszélünk, miközben sok mindent megtanulnak mind szabadidejükben, mind a kötött és kötetlen foglalkozások alkalmával. Így óvodásaink életszerű helyzetekben ismerik meg a nyelveket, beépülve mindennapos tevékenységeikbe, éppúgy, mint amikor anyanyelvüket sajátítják el. A havi és kétheti témák egymásra épülnek, ösztönzik a megismerést és kísérletezést, ugyanakkor időt biztosítanak arra, hogy a tanítási folyamat mindkét nyelvén elsajátíthatók legyenek az ismeretek. A foglalkozások nyelve váltakozik, de a mindennapos tevékenységek angol ÉS magyar nyelven folynak.


13


Célunk, hogy: 

felkeltsük az idegen nyelvek iránti érdeklődést, és megszerettessük azt a gyerekekkel



növeljük

gyermekeink

azon

képességét,

hogy

olyan

társaikkal

is

kommunikálhassanak és együttműködhessenek, akikkel egyéb körülmények között erre esélyük sem lehetne - nyelvi és kulturális határokon át 

gyermekeink később, az iskolában, biztos előnnyel induljanak a nyelvtanulás terén



elültessük gyermekeinkben azt a tudatot, mely a későbbi években segíti őket a nyelvtudás fontosságának elismerésében



az új nyelvek által utat mutassunk más kultúrák felé, elősegítve azt, hogy a gyermek megértse, tisztelje, és becsülje más országok népeit



bővítsük a gyermek előtt álló lehetőségeket, és felkészítsük arra, hogy egy kitágult világ polgárává válhasson



hirdessük a korai nyelvtanulás fontosságát a többnyelvű Európában

Feladatunk, hogy: 

a gyermek érdeklődésének megfelelő tanulási környezetet alakítsunk ki, és ilyen anyagokat is alkalmazzunk



a kétnyelvű nevelést modern, bevált nyelvoktatási módszerekkel és technikákkal folytassuk, sok játékkal és mozgással ötvözve



a gyermeket a nyelvekkel olyan hatékony eszközökkel ismertessük meg, mint a gyermekkönyvek, képek, dalok és mondókák, zene, énekes játékok, értelmi fejlesztőjátékok, játékszerek és IKT-s eszközök.



az óvodai témákat élvezetesen, hatékony módszerekkel, eszközökkel és technikákkal tanítsuk meg óvodásaink számára



biztosítsuk, hogy az idegen nyelvre fordított idő „minőségi idő” legyen, mely olyan légkört teremt, ahol stabil nyelvi alapok alakulhatnak ki

Cserkesz utcai óvodánkban a nemzetiségi összetétel miatt a multikulturális alapelv az elsődleges, melyhez a kétnyelvű nevelés biztosítja az eszközt a kommunikációhoz, míg Hajdú utcai óvodánkban a kétnyelvű nevelésen van inkább a hangsúly, mely elősegíti az odajáró más nemzetiségű gyermekek integrációját. Míg a tagóvodában a magyar, mint idegen nyelv jelenik meg, itt kiemelt szerepet kap a magyar, mint anyanyelv szerepe a nevelési-oktatási program során.


14


V. Az óvodai élet megszervezésének elvei és általános feladatai Többnyelvű gyermekeinkkel óvodánként 2 csoportra osztva (létszámtól függően Cserkesz utcai óvodánk 3 csoportot is működtet), 3-től 6 éves korig foglalkozunk: kis-középső (3-4-5 év) és nagycsoport (5-6-7) vagy kiscsoport (3-4 év), középső csoport (4-5), és nagycsoport (5-6-7). Minden csoporttal két szakképzett óvodapedagógus foglalkozik - az egyik a magyar, a másik az angol nyelvű nevelésért felelős. A csoportokban dajka segíti a pedagógusok zökkenőmentes munkáját, és végez gondozási feladatokat. Mindhárom korcsoportban központi szerepet kap a szokás- és szabályrendszer fontossága. Lényeges, hogy mindig a fejlettségüknek és szükségletüknek megfelelő szokásokkal és szabályokkal találkozzanak. Az alapvető szokások alakítása már az óvodába lépéstől folyamatosan történik. A kialakult szokásokat pedig fokozatosan finomítjuk és bővítjük, míg a gyermekekben ez belső igénnyé nem válik.



kiscsoport: 3-4 éves kor

Az otthontól való elszakadás fontos időszak gyermek és család számára egyaránt. Ez a nagy változások időszaka. Célunk az, hogy a gondjainkra bízott gyermek első lépéseit az egy életen át tartó tanulás útján élvezetessé és emlékezetessé tegyük. Segítjük gyermekeinket abban, hogy hozzászokjanak ahhoz, hogy családjuktól és otthonuktól távol vannak, más gyerekek társaságát szokják, és megtanulják a közösségi együttélés szabályait. A kiscsoport a középső csoport előszobája. A gyermek legfontosabb feladata itt a játék és az aktív tanulási folyamat. A játék minden nap szerepet kap. A nap legfontosabb része, mely számos lehetőséget biztosít arra, hogy a gyermekek egymás közt jól érezzék magukat. A játékidő számukra tanulóidő. A játék által felfedeznek, színlelnek, utánoznak, gyakorolnak, építenek, azaz értelmezik az őket körülvevő világot. A játék univerzális minőséget képvisel: a játék nyelve egyesíti a világ gyermekeit. Elbűvölő látvány, amikor különböző kultúrákból érkező gyerekek együtt játszanak. Még akkor is, ha nem beszélik egymás nyelvét, órákon át képesek együtt játszani. Egy olyan világba lépnek, ahol a játék iránti belső igény azonossága sokkal lényegesebb, mint a közös kultúrában vagy nyelvben való osztozás. 1105 Budapest, Cserkesz utca 10-14. Tel +36 1 433 4141 [email protected] 1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. Tel +36 1 370 6187 [email protected]

15


Tudjuk, hogy az óvodában a szociális tanulás ugyanolyan fontossággal bír, mint az „iskolai” (foglalkozásokon történő) tanulás. A kiscsoport a társas tanulás első színtere, mely kitűnő lehetőségeket nyújt a szabad játék és a játékon alapuló tevékenységek által. Természetesen viták és nehézségek előfordulhatnak. A gyermek olyan helyzetekkel kerül szembe, melyek probléma- és konfliktusmegoldó lehetőségeket kínálnak. Óvodapedagógusaink segítségével azonban a gyermekek elsajátítják a társas együttélés szabályait, melyek az iskola-előkészítés során és később is alapvető fontossággal bírnak. A kiscsoportban válnak tudatossá saját igényeik, nézeteik és érzéseik saját maguk számára, ekkor alakítják ki kapcsolataikat a felnőttekkel és társaikkal, egyre inkább autonómabbá válnak, magabiztosak lesznek képességeik tekintetében. Ezek alatt az évek alatt tanulják meg mi a helyes és helytelen viselkedés, hogyan öltözzenek fel önállóan, hogyan gondoskodjanak saját tisztaságukról. Egyre önállóbbakká válnak, megtanulják a szabályokat, a csoport napi rutinját és elvárásait. Megtanulnak udvariasan szólni, udvariasan viselkedni. Megtanulnak gondoskodni önmagukról, másokról és környezetükről. A kiscsoportos korú gyerekek nagyon fiatalok, nincs szükségük szigorú napirendre vagy kemény munkára. Lehetőséget kapnak arra, hogy foglalkozásokon vegyenek részt, de ez az ő választásuk lesz. A vidám és ösztönző környezet biztosítja a megfelelő alapokat a középső csoporthoz való csatlakozáshoz.



középső csoport: 4-5 éves kor

Középső és nagycsoportos gyermekeinket intellektuális, fizikális, szociális és emocionális szempontból is inger-gazdag környezet veszi körül. A csoportban továbbra is elsődleges a játék és a szociális-emocionális fejlődés, de az irányított tevékenységek fokozatosan egyre nagyobb szerepet kapnak a gyermek életében. A foglalkozások kedvenc elfoglaltsággá válnak a középső csoportban. Ösztönözzük a kíváncsiságot és a kreatív gondolkodást akkor, amikor a nyelv, a matematikai gondolkodás és a tudományos jellegű felfedezések területére vezetjük a gyermeket. Mégis, a középső csoportban a hangsúly inkább a folyamaton, mint az eredményességen van. Az óvodások nem ismernek határokat. Ebben a korban mindent fel szeretnének fedezni az őket körülvevő világban, új tevékenységeket vagy anyagokat fedeznek fel, miközben más gyermeket vagy a felnőtteket figyelik, és mindenre rákérdeznek: mi hogyan működik, hogyan 1105 Budapest, Cserkesz utca 10-14. Tel +36 1 433 4141 [email protected] 1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. Tel +36 1 370 6187 [email protected]

16


készül. Aktívan kísérleteznek új és megszokott tárgyaikkal, összerakják, vagy szétszedik, megnézik, mi történik velük. Például a gyermek akár bedobja játékautóját a vízbe, hogy megnézze, elsüllyed-e. Az óvodás kor hatalmas lépések kora – a kommunikáció, az elméleti gondolkodás, az énfejlődés és a szociális készségek fejlődésének virágkora. Amellett, hogy hagyjuk őket felfedezni, tapasztalni és kibontakozni tevékenységei során, a korosztályt fel kell készítenünk a nagycsoportra és az iskolára. Anyagok széles skáláján, aktív tevékenységek során biztosítjuk a gyerekeknek a lehetőséget, hogy nem tudatosan, hanem környezetükkel kapcsolatot alkotva tanuljanak. A középsős gyermek az Orchidea Óvodában sok mindennel szembesül, de nem kívánjuk tőle, hogy mindent el is sajátítson nagycsoportos kora előtt. A tevékenységek az alábbi témakörökre alapulnak: Külső világ tevékeny megismerése, Matematikai tartalmú tapasztalatok, Ének, zene, énekes játék, gyermektánc, Verselés, mesélés, Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka és Mozgás. Mindenki természetes módon, a saját tempója szerint sajátítja el a fenti készségeket. Aktivitásra serkentő tananyagokkal, játékokkal, dalokkal, mondókákkal és mesékkel tanítjuk őket, melynek célja az, hogy mindenki maximálisan kihasználja képességeit.



nagycsoport: 5-6 éves kor

Ahogy a középsős korban, a nagycsoportos gyermek is intellektuális, fizikális, emocionális és szociális nevelésben részesül. A korcsoport nemsokára iskolába megy, így a foglalkozások anyaga az iskolához szükséges készségek fejlesztésére irányul. Nagycsoportosainkat abban segítjük, hogy elsajátítsák a szükséges tudást. A gyerekek fokozatosan megtanulják az addig megszerzett tudásukat alkalmazni, figyelmük koncentráltabbá válik, emlékezetük kitágul, gondolkodásuk komplexebb lesz. Az Óvoda az Általános Iskolával összhangban dolgozik, ahol a gyermekek továbbtanulhatnak, ha szeretnének. Az iskolában határozott hangsúlyt helyezünk a társadalomtudományokra és a környezettudatosságra. A tudományos tárgyakhoz gyakorlati szemlélettel viszonyulunk, és oktatásunk két alapelve, az óvodáéhoz hasonlóan, a többnyelvűség és a két-tannyelvű oktatás. A nagycsoportban nagyobb hangsúlyt helyezünk programunk hat fő területére. A témakörök és tartalmuk a középső csoporténak kibővített változata. A foglalkozások az aktív, kritikus és felfedező gondolkodásmód fejlesztését célozzák. 1105 Budapest, Cserkesz utca 10-14. Tel +36 1 433 4141 [email protected] 1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. Tel +36 1 370 6187 [email protected]

17


Hisszük, hogy a gyermek támogató és szórakozató nyelvoktatási környezetben való oktatásával, érdeklődésük és alapkészségiek kombinálásával jó alapot tudunk nyújtani a kora gyermekkori oktatáshoz, képessé téve őket arra, hogy magabiztosak, készek legyenek a minél nagyobb tudás megszerzésére a későbbiekben. A gyerekek alvásigénye különböző, így a nagycsoportos alvásidő rövidebb, de a csendes pihenő ebben a korban is biztosítja, hogy a gyermek kipihentnek és felfrissültnek érezze magát. A párhuzamos tevékenységekből fennmaradó időt fejlesztő foglalkozásokra, egyéni fejlesztésekre fordítjuk. A korosztály fejlesztő foglalkozásai az iskolaérettségre és iskolai tevékenységekre koncentrálnak, de egyéni fejlesztő foglalkozásokat is kínálunk az iskolába készülő gyermekek számára, ha szükséges. Napirendünk tájékoztató jellegű, melyet a gyermekek igényeihez igazítva bármelyik nap vagy különleges alkalmakkor megváltoztathatunk. A mindennapos tevékenységek során jut idő a szabad játékra, éneklésre, időtöltésre a szabad levegőn, mesehallgatásra, délutáni alvásra. Az egyéb napi tevékenységeket rugalmasabb formában szervezzük, és a gyermekek igényei és kedve szerint módosulhatnak.

Szabad játék Az óvodások elsődleges tevékenysége a játék. Alapvető szerepet tölt be fejlődésük szempontjából. Előnyei határtalanok. A szándékos játék segítségével a tanulást elősegítő területek fejlődnek. A játék a valóságot tükrözi. Segít a gyermeknek abban, hogy az általa érzékelt élet darabkáit összeépítse. A gyermek újra átéli életének epizódjait, feldolgozza érzelmeit. Örömet és komfortérzetet kelt. Fejleszti a nagy- és finommotoros készségeket, a szellemi készségeket, a nyelvi és szociális készségeket. Tökéletes lehetőséget biztosít az érzelmek és a felesleges energiák felszabadítására. Továbbá megadja az iskolai tanulás alapjait. Termeink a fejlesztésre alkalmas játékokkal és anyagokkal vannak felszerelve, melyek a gyermekek számára könnyen elérhető helyen, nyitott polcokon vannak elhelyezve, így bátorítva az önálló használatot.


18


Udvari tevékenységek Tudatában vagyunk annak, hogy az udvari játék a mai kor műszaki-technológiai fejlettségéből eredően háttérbe szorult a túlzott televízió nézés, videózás és számítógépes játékok javára. Napjainkban a korai tanulás tudományos megközelítése is a „komolyabb tanulmányok” minél fiatalabb korban való elkezdése felé mozdult. Mindez egyre kevesebb időt hagy a kinti és benti játékokra. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy az udvari játék kora gyermekkorban alapvető fontossággal bír. Az aktív kinti tevékenységek az agysejtek ingerlése útján erősítik a testi fejlődést, javítják a szenzoros és motoros fejlődést, a mozgáskészségek elsajátítását, a szív- és érrendszer terhelhetőségét, javítják az egészségi állapotot és a jólétet. Ezen túl, felelősségtudatot épít a gyermekben (egymásra figyelés, kockázatvállalás), növeli a környezettudatosságot, a kísérletező kedvet, a kalandvágyat, valamint élvezetet nyújt. Kitűnő lehetőségeket kínál a gyermek számára ahhoz, hogy megismerje a világot, alapvető információkat gyűjtsön az évszakokról, az időjárásról, tudományokról, környezetről, matematikáról, madártanról, kertészetről, építészetről, nyelvről, stb., és megismerje saját testi és érzelmi képességeit, határait. Büszkék vagyunk a Cserkesz utcai óvodában 2012 őszi félévében megnyílt játszóterünkre, ami elsősorban a kisebbek mozgás és tevékenységigényeinek felel meg, de emellett az iskolai udvar játék lehetőségeit továbbra is élvezettel használjuk. Játszótereink mellett hatalmas aulánk biztosít lehetőséget arra, hogy a beltéri csúszdán, szivacsépítőkön, trambulinokon, kismotorokon, és a labdafürdőben mozoghassanak gyermekeink, ha az időjárás rosszra fordul. Új, XIII. kerületi intézményegységünk játszótere és belső aulája a tapasztalatok felhasználásával épült és kiváló játék- és fejlesztési lehetőségeket kínál óvodásaink számára.


19


Étkezés Naponta kínálunk reggelit, tízórait, ebédet és uzsonnát. Oktatási filozófiánkkal összhangban, széles választékban szolgálunk fel magyar ÉS nemzetközi ételeket, melyeket saját konyhánkban készítünk el. Különös figyelmet fordítunk az egészséges és tápláló étkezésre, a vallási hovatartozási, illetve egyéni egészségügyi problémákból adódó étkeztetési megoldásokra.

Alvásidő Éppúgy, mint ahogy a gyermeknek tápláló ételekre és testedzésre van szükségük az optimális egészségi állapot eléréséhez, a fiatalabbaknak rendszeres pihenőidőre is igényük van minden nap. A pihenés nagy fontossággal bír az egészség, a testi és szellemi fejlődés szempontjából. A délutáni alvás segít abban is, hogy elkerüljük a kimerültséget, a gyermek felfrissülhessen, így egész nap energiával teli marad, képes figyelni, tanulni. Akik alszanak délután, hosszabb ideig képesek figyelni, rugalmasabbak és alkalmazkodóképességük is megnő. Az óvoda napirendje időt biztosít a gyermek számára az önálló munkára és játékra (pl. szabad játék), táplálkozásra (pl. uzsonna, ebéd), csoportos tevékenységre (pl. kötött foglalkozások), társas elfoglaltságokra és játékra (pl. szabadjáték), foglalkozásokra óvópedagógusok közreműködésével (pl. tanulási tevékenységek, fejlesztő foglalkozások), kinti játékokra és pihenésre, feltöltődésre. Külön figyelmet fordítunk a mindennapos testnevelés megvalósulására. Erre általában a foglalkozások előtt kerítünk lehetőséget, mert tapasztalatunk alapján sokkal jobban leköthető a gyermek értelmi szinten, és nagyobb a figyelme, illetve hosszabb a koncentrálási képessége is a kötött tevékenységek során.


20


Napirend (korosztályonként kissé eltér)

Időtartam /-tól-ig/

Napirendi tevékenység

7:30 - 9:30

Érkezés/ Reggeli / Szabad játék

9:30 - 9:45

Rendrakás

9:30 – 10:30

Kötött / kötetlen foglalkozás

10:30 – 10:45

Tízórai

10:45 - 11:45

Kinti játék / aula (időjárástól függően)

Ebéd

12:00 – 12:45

12:45 - 13:00

Mese

13:00 – 15:00

Alvás

15:00 – 16.30

Uzsonna/ szabad játék/ fejlesztő foglalkozások

16:30 - 17:30

Összevont csoportok/ tevékenységek / távozás


nagymotoros

21


Óvodai nevelésünk általános feladatai (ÓNOAP) Óvodai nevelésünk feladata az óvodáskorú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül:  Egészséges életmód alakítása  Érzelmi, erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása  Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés Az egészséges életmódra nevelés az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Ennek elősegítése érdekében feladatunk: 

a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése;



a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése;



a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése;



a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése;



az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása;



a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása;



a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása;



megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

Érzelmi, erkölcsi és szociális nevelés Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért fontos, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Ennek érdekében feladatunk, hogy: 

már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket, ezért feladatunk egy olyan közösség kialakítása, ahova a gyermekek szívesen járnak



a szokás- és szabályrendszer kialakításával megkönnyítsük az óvodai életet


22




az óvodapedagógus-gyermek, dajka-gyermek, gyermek-gyermek, kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze



egyszerre segítsük az óvodában a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését és én-tudatának alakulását, illetve engedjünk teret önkifejező törekvéseinek



lehetőséget teremtsünk arra, hogy a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit, s nevelnünk kell annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól



a közös élményekre épülő, közös tevékenységeket szervezzünk, amelyben segítjük a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat) fejlődését, szokás- és normarendszerének megalapozását.



a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építsünk, a gyermek részére változatos tevékenységeket biztosítsunk, melyeken keresztül megismeri és megbecsüli szűkebb és tágabb környezetét



az óvodapedagógus és az óvoda valamennyi alkalmazottjának modell értékű kommunikációja, bánásmódja és viselkedése lehessen a minta a gyermeki magatartás alakulására



a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében az óvoda működjön együtt az ágazati jogszabályokban

meghatározott

speciális

felkészültséggel

rendelkező

szakemberekkel. Az anyanyelvi,- az értelmi nevelés és fejlesztés elősegítése érdekében feladataink (itt más nemzetiségű gyermekeink a magyart, mint idegen nyelvet tanulják!): 

Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - beszélő környezet, helyes mintaadás és szabályközvetítés - az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés, a gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartása, ösztönzése, a gyermek meghallgatása, a gyermeki kérdések támogatása és a válaszok igénylése elengedhetetlen része az óvodai életnek.



Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő, ösztönző környezet biztosítása.


23




Beszélgető körök megvalósítása, mely a közösség fejlesztését szolgálja. Segítenek a szociális készségek kialakításában, az egymásra figyelés, az empátia, a tolerancia, a konfliktuskezelés, továbbá a vitakultúra, az érvelés, vagyis a kommunikációs készség fejlesztésében, a közös szabályalkotás, illetve a különböző társadalmi, viselkedési és illemszabályok megtanulásában, beépítésében.



A gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítani a gyermeknek változatos tevékenységet, melyeken keresztül további élményeket és tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről.



Feladatunk továbbá a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak és ismereteinek rendszerezése és bővítése, különböző tevékenységekben való gyakorlása, az értelmi képességek – érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás – fejlesztése.

VI. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai Foglalkozások, párhuzamos tevékenységek A tanulással ablakot nyitunk a világra. Nevelési programunkat a gyermek számára ismerős, az érdeklődésén és a környező világon alapuló részekre, témákra bontjuk, külön hangsúllyal a természet, az egészség és a táplálkozás témakörére. Megtanítjuk, hogyan kell tisztelni bolygónkat, és hogyan kell gondoskodni róla, miközben a gyermek természetes kíváncsisága, kreativitása és tanulásvágya által vezérelve felfedezi az őt körülvevő világot. A foglalkozások fejlesztő jellegű tevékenységek, összhangban kéthetes / havi témáinkkal vagy projektjeinkkel. Hisszük, hogy a legjobb, kora gyermekkori tanulási mód játék- és tapasztalat alapú. A foglalkozások interaktív jellegűek, tetszetős képekkel, zenével és mozgással keltik fel a gyermek figyelmét. A gyermek fejlettségének megfelelően számos területen fejlesztjük a készségeket: Külső világ tevékeny megismerése, Matematikai tartalmú tapasztalatok, Ének, zene, énekes játék, gyermektánc, Verselés, mesélés, Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka és Mozgás. A tematikus részegységek teljességre törekvő oktatási megközelítést követnek - a több témakört egyszerre felölelő, komplex oktatás jellemzi intézményünket. Összekötjük az irodalmat és a matematikát, a zenét a természetismerettel, mondókákat mondunk testnevelés közben, vagy éneklünk kézműves foglalkozások alatt, így erősítve az adott témában való elmélyülést.


24


A mikrocsoportos tevékenységek tartalma és időzítése korcsoportonként eltérő. A kiscsoportos korosztálynál a foglalkozásra szánt idő rövidebb, mint a középső vagy nagycsoportban. Ugyanakkor a szabad játékra szánt idő ennek megfelelően hosszabb. Az egyes csoportokban a témák, más és más sorrendben követhetik egymást a hét folyamán, az óvodapedagógusoktól és a feldolgozott témaköröktől függően. Nevelésünk multikulturális jellege és a kétnyelvű nevelés-oktatás átszövi tananyagunkat és mindennapjainkat. Része nevelési tevékenységünknek, így erre nincsenek meghatározva konkrét időszakok a heti programterven belül. Termeink dekorációja, a foglalkozásokhoz kiválasztott irodalom és zene, a kézműves foglalkozások során a gyermekek nap, mint nap szembesülnek az etnikai és kulturális sokféleséggel. Ezen felül az ünnepek megünneplésével, kulturális fesztiválokkal és kirándulásokkal segítjük a gyermekek látókörének további szélesítését. A gyerekek a különböző kultúrákat a multikulturális hét során hangsúlyozott programok által, erre irányuló beszélgető körök során, születésnapi köszöntéskor, a kommunikáció által, illetve bizonyos témakörök, más kultúrák jelképeit feldolgozó gyakorlati foglalkozások alkalmával ismerik meg. A meghallgatott mesék és zenék, a táncok, a hagyományos hangszerek, a hagyományőrzés alkalmi morzsáinak bemutatása is a ránk bízott gyermekek kultúráját mutatják be. Alkalmanként jellemző nemzeti ételeket és italokat kóstolunk meg, és a termek, illetve az aula díszítése is a multikulturális tudatot és önbecsülést erősíti. A nyelvi fejlődés tekintetében a gyermek mind magyar, mind angol nyelven részt vesz foglalkozásokon, ami egész életére kialakítja benne a nyelv ereje és szépsége iránti tiszteletet. A gyermekekben erős a közlési vágy, mi pedig arra ösztönözzük őket, hogy a nyelv segítségével fejezzék ki önmagukat. A nyelv a társas kapcsolatok elengedhetetlen része. A nyelv körülvesz minket, az egész óvodát betölti a gyermekek öröme, kiáltozása, beszélgetése. A gyermek szóban, mondókák, dalok, ujj-játékok, mesék, szerepjátékok, és bábelőadások segítségével fejleszti ki nyelvi készségeit. Megtanulják a teremben és a környezetben fellelhető tárgyak elnevezését, az állatokkal, növényekkel, testrészekkel, ételekkel, öltözékkel, időjárással stb. kapcsolatos szókincset. A szójátékok, és gyakorlatok nagy száma segíti az elsajátítás folyamatát. A nyelv elsődleges szerepet tölt be minden területen, fontos eszköze annak, hogy a gyermek strukturált gondolkodásmódja kialakuljon, amellett, hogy alapvető kommunikációs és önkifejezési eszköz. 1105 Budapest, Cserkesz utca 10-14. Tel +36 1 433 4141 [email protected] 1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. Tel +36 1 370 6187 [email protected]

25


Heti programterv 1-ső nap















5-ik nap

Külső világ tevékeny megismerése (Ismerkedés a természet- és tudományismeret, biológia, földrajz, társadalomtudományok alapjaival) Matematikai tartalmú tapasztalatok

Ének,

zene,

énekes

játék,

gyermektánc

Verselés, mesélés Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka

Mozgás


26


Témakörök A nagyobb témakörökre épülő munkánk több forrásból építkezik: Rávilágít a tanulás több témát átfogó természetére, és illeszkedik a gyerekek eltérő tanulási stílusához. A főbb területek (a matematika, tudomány- és társadalomismeret, irodalom, stb.), e megközelítés által kerülnek kölcsönhatásba egymással. A szókincs természetes módon ismétlődik, ahogy a különböző témakörökben előkerül. Mivel a témakörök olyan kérdésekkel foglalkoznak, melyek iránt a gyermek természetes módon érdeklődik, mindannyian a folyamat részévé válnak. Hozzásegítik

a

gyermeket

ahhoz,

hogy

életszerű

tapasztalatokkal

gazdagodjanak, és korábban megszerzett tudásukra építsenek. Lehetséges témák: -

Én, Testünk, Érzékelés, Család, Érzelmek, Ünnepek,

-

Egészség és higiénia, Orvosnál, Egészséges táplálkozás,

-

Nappali és esti tevékenységek, Napok és hónapok elnevezése,

-

Időjárás és évszakok, Eső- jég-hó, Öltözködés

-

Állatok és élőhelyük (ház körüli állatok, madarak és bogarak, kisállatok, állatkerti állatok, élet az óceánban, tengeri élőlények, élet az erdőben, tavi ökoszisztémák),

-

Növények,

-

Formák és színek, Ellentétek, Irányok,

-

Környezetvédelem, Foglalkozások,

-

Közlekedés, (földön, vízen, levegőben),

-

Sportok (nyári, őszi, téli, tavaszi sporttevékenységek)

A fenti felsorolás csupán tájékoztató jellegű: korcsoporttól és az óvodapedagógusok választásától, a téma feldolgozásának módjától függően eltérések lehetnek.


27


1. A külső világ tevékeny megismerése A külső világ tevékeny megismerése foglalkozási tevékenység a természet- és tudományismeret, földrajz és társadalomismeret tudásanyagát fogja össze alapszinten. Fő irányelvei környezettünk védelme és tisztelete, a másság megbecsülése – amit minden gyermekben szeretnénk felkelteni. Nem annyira „foglalkozás” ez, mint inkább folyamatos és állandó tevékenység. A külső környezet kitűnő lehetőségeket nyújt arra, hogy a gyermek megfigyelje a természetet: felfedezik a színeket, méreteket, formákat, anyagokat, illatokat, ízeket és súlyokat; kő-, levél-, rovargyűjteményeket készítenek; különböző embereket ábrázolnak, megismerik más kultúrák látnivalóit, hanghatásait, az általuk használt alapanyagokat, lehetőségük van családjuk, a csoport, sőt saját maguk ábrázolására. A vízzel való játék megismerteti velük a folyadék tulajdonságait, a kockavárak építése a gravitációt, a stabilitást és egyensúlyt, a növények nevelése megtanítja, hogy milyen alapszükségletekkel rendelkeznek az élőlények, a festékek keverése új színek létrehozásáról tanít, az időjárás a természet erejét mutatja be. A külső világ tevékeny megismerése felkelti a gyermek érdeklődését, aki ezáltal kérdéseket tesz fel, kísérletezik, megfigyel, megjegyez, körülír dolgokat, és következtetéseket von le.

2. Matematikai tartalmú tapasztalatok A matematikai tartalmú tapasztalatok az óvodában a matematikai alapelvek megértését szolgálja. A gyermek a megfeleltetésről, számlálásról, kiválogatásról, osztályozásról, sormintákról, sorba rendezésről, mérésről, összehasonlításról, becslésről, valamint a problémamegoldásról és logikus gondolkodásról szerez tapasztalatokat, így stabil alapokkal rendelkezik majd a matematikai gondolkodás kifejlesztéséhez. Kifejleszti a számítások elvégzéséhez szükséges alapkészségeket és –tudást: tömeg, magasság, méret, hosszúság, térfogat, formák, időtartam, stb.… A gyermek aktív tevékenységek és játékok részesévé válik. A mindennapi tárgyak kezelésével, játékokkal, számsorokat tartalmazó dalokkal, mondókákkal, tapsolással, mintákat és számokat tartalmazó mesékkel, a mindennapi problémák megoldásával a gyermek könnyebben megérti a matematika lényegét és a matematikai fogalmakat.


28


3. Ének, Zene, Énekes játék, Gyermektánc A gyermek veleszületetten muzikális, hangokat alkot, és mozog: szeret énekelni, táncolni, így a zene és a dalok átszövik mindennapjainkat, spontán és szervezett formában egyaránt. Arra törekszünk, hogy a Kodály-alapelveket alkalmazzuk a nevelés során: 

a zene elsődleges fontosságú szerepet tölt be az életben



csak a legjobb minőségű zene megfelelő a gyermek számára



a zenei oktatás mindenki számára elérhető kell, hogy legyen, az általános oktatás részeként



a fület, szemet, a kezet és a szívet egyszerre kell fejleszteni



a zenei nevelés alapja a gyermek „zenei anyanyelve”, azaz saját népzenéje kell, hogy legyen

Nagy hangsúlyt helyezünk a gyermek ritmusérzékének és alapvető mozgáskészségének fejlesztésére. Csoportos éneklésben, ritmusjátékokban vesznek részt, felismerik a hangszereket, megkülönböztetik a halkat a hangostól, a gyorsat a lassútól, a magasat a mélytől. Zenei nevelésünk része az éneklés, az utánzás és improvizáció, ujj-játékok, mondókák és versek, mozgás, játék, zenehallgatás és –alkotás. Gyermekeink sokféle hagyományos zenét, klasszikus darabot és gyerekzenét, valamint népzenét hallgathatnak, táncolhatnak rájuk. Külön részét képzi programunknak a más népek zenéje, kiemelten az óvodánkba járó kultúrák zenéivel való megismerkedés. Minden évben tervezzük zenei és dalos műsorok előadását, szülők és vendégművészek meghívását, szabad táncprogramok szervezését. Zenei nevelésünk elősegíti, hogy a zene iránti érdeklődés, szeretet kialakuljon a gyermekben, támogatjuk tehetségük kiteljesedését és művészi önkifejezésük kialakulását.

4. Verselés, mesélés Minden nap, alvásidő előtt olvasunk a gyerekeknek, valamint foglalkozások alkalmával is feldolgozunk meséket, verseket, vagy tevékenységeken kívül spontán is előfordul nyelvi, illetve irodalmi nevelésre adódó lehetőség. A mesék lehetnek egyszerű képeskönyvek vagy illusztráció nélküli könyvek történetei. Meséket angolul és magyarul is olvasunk. Az olvasás előtt, alatt vagy után előfordulhatnak beszélgetések és nyelvi fejlesztés. 1105 Budapest, Cserkesz utca 10-14. Tel +36 1 433 4141 [email protected] 1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. Tel +36 1 370 6187 [email protected]

29


A mindenki által hozzáférhető könyveket az év során folyamatosan cseréljük. A gyerekek szeretik behozni a csoportba kedvenc könyveiket is, hogy azokat megosszák társaikkal. A helyes könyvhasználatot az óvópedagógusok gyakran bemutatják, olvasásszeretetüket folyamatosan hangoztatják, és azt hirdetik, hogy a könyv mindenki örömére szolgáló kincs. A bábszínház látogatása, társulatok meghívása évente többször kínál különleges élményt, ebből adódóan rengeteg ötletet kapunk a spontán, saját kezdeményezésből fakadó, valósághű drámajátékokhoz. Mindez, és a gyermek saját tapasztalata és kísérletezése a szerepjátékok során segíti abban, hogy kialakítsa önképét, segíti a különböző szituációk megértését, fejleszti az együttműködési és egyéb szociális készségeket.

5. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Hisszük, hogy egy jó minőségű gyermekprogram elősegíti és fejleszti a kreativitást, segíti a tehetségek kibontakozását. A vizuális nevelés különböző eszközöket sorakoztat fel: festéket, (zsír) krétát, színes ceruzákat, gyurmát, nyomdát, flittert, fonalat, ollót, ragasztókat. A gyermek megtapasztalja, milyen az anyagokat tapintani, húzni, tekerni, hajlítani, formázni, karcolni, tépni, vágni, összeilleszteni, összekeverni… Ez az élmény a formák, az egyensúly, a vonalak, színek, formák, vizuális összefüggések, problémamegoldás, logikai gondolkodás, megfigyelés, koncentráció és összpontosítás finomításához vezetnek. A nevelési programunkban szereplő tevékenységek az írás-előkészítést is szolgálják. Ahhoz, hogy felkészüljenek az írásra, a gyerekeknek rendelkezniük kell azzal az erővel és kézügyességgel, mely a kisebb tárgyak (kréta, olló, fonál, flitter) kezeléséhez és irányításához szükséges. Ugyanakkor fejleszteniük kell alkarjuk és felsőtestük izmait is, hogy elég erősek és stabilak legyenek ahhoz, kezükkel az íróeszközöket biztosan irányítsák. A motoros készségek mellett a szem-kéz koordináció egy másik "írás-előfeltétel", az érzékelt információk feldolgozási képességéhez hasonlóan. A gyermek mind egyéni, mind csoportos művészeti élményben izgatottan és büszkén mutatja meg önmagát, szívesen látja kiállított műveit. Örömmel mutatjuk be munkáikat az aulában elhelyezett parafatáblákon (galériánkban), hogy a szülők, látogatók is figyelemmel kísérhessék gyermekeink munkáit.


30


6. Mozgás, nagy- és finommotoros fejlesztés A testmozgás létfontosságú a gyermek egészséges lelki és testi fejlődése szempontjából. Kiegészíti a tanulást. A nagymotoros készségek a test nagyobb izmainak mozgásáért felelősek. Futáskor, ugráskor, ugráláskor, labdakezeléskor, bukfencezéskor, mászáskor, lökéskor, húzáskor, stb. szükségesek. A nagymotoros játék alapvető ahhoz, hogy az íráshoz szükséges finommotoros készségek kialakuljanak. A finommotoros készségek a test kisebb izmaihoz kötődnek, melyek az írást, formák kivágását, kis tárgyak megfogását, építőkockákkal való játékot, lapozást, cipőfűzést, ruhagombolást,

ételek

kavarását

segítik.

Erőre,

finommotoros

koordinációra

és

kézügyességre van szükség ezekhez a tevékenységekhez. Bár a nagymotoros készségek alakulnak ki először, a két készség kölcsönhatásban áll egymással. Mindkét készség tehát alapvető fontossággal bír. A rendszeres testnevelés foglalkozásokon felül, ahol a mozgáskészségek fejlesztésére, a testi erőnlét fenntartására és javítására, a mozgáskoordináció erősítésére koncentrálunk, gyermekeink 4 éves kortól rendszeres fakultatív úszásoktatáson vehetnek részt. A program heti bontásban épül be szokásos tevékenységünkbe. A gyermekek számos alkalommal élvezhetik a mozgás örömét: testi, szellemi és szociális készségeik, komfortérzetük egyaránt fejlődik. Játszóterünk és tornatermünk kitűnő lehetőséget nyújt a nagymotoros készségek fejlesztésére, a közös, a szabad és aktív játékokra.

7. Munka jellegű tevékenységek A nap folyamán a munka jellegű tevékenységeket is megjelennek, melyeket a gyermekek örömmel végeznek. Ezek olyan praktikus foglalatosságok, melyek a gyermeket kompetenssé, önállóvá és felelős gondolkodásúvá teszik: tevékenységek utáni rendrakás, székek helyretevése, önkiszolgálás, kiborult víz feltörlése, virágöntözés, fogkrém kiosztása, naposi teendők - korcsoporttól függően. Ezek a tevékenységek segítik a kéz-szem koordináció fejlődését, az izomkoordináció fejlődését, a finommotoros készségek, a rendszeretet és biztonságérzet fejlődését, valamint a mások segítése, másokra való odafigyelés értékeinek elsajátítását is, illetve a saját és mások elismerésére nevelés egyik kiváló formája. Tudatos pedagógiai szervezést, együttműködést, és a gyermekhez mért fejlesztő értékelést igényel az óvodapedagógustól.


31


8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett tevékenység, a teljes személyiség fejlődésére, fejlesztésére irányul, s a tanulási folyamat során az óvópedagógus egyéni, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. Az óvodai tanulás nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben valósul meg. Elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak és ismereteinek bővítése, rendezése, gyakorlása. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire, érdeklődésére, kíváncsiságára. A játékot, mint tanulási módszert használja. A tanulás lehetséges formái: 

utánzásos minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás, szokások alakítása,



spontán játékos tapasztalatszerzés;



játékos, cselekvéses tanulás;



gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés;



óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés;



gyakorlati problémamegoldás

9. Fejlesztő foglalkozások A fejlesztő foglalkozás szokásos foglalkozási forma a középső és nagycsoportos korosztály számára.

Minden

témakörben

folyik,

különböző

szinteken.

Számos

egyéni

és

csoporttevékenységet végeznek a gyerekek, lehetőséget kapnak önálló munkára is, pl. anyagokkal való ismerkedés, építés, alkotás, következtetések levonása, illetve művészi vagy fejlesztő játékok útján való önkifejezésre. A fejlesztő foglalkozások célja az egyéni készségek, a felfedezés, a kreatív önkifejezés ösztönzése, a kritikus gondolkodás fejlesztése, a szociális fejlődés. készségeit,

A foglalkozás támogatja a gyermeket abban, hogy felismerje és alkalmazza ezzel

biztosítva

későbbi

tanulási

sikereit.

A

nagycsoport

fejlesztő

foglalkozásainak központjában az iskolaérettség és az ahhoz tartozó készségek állnak.


32


VII. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére – iskolaérettség Az iskolaérettség azt jelenti, hogy a gyermek kész arra, hogy olyan társadalmi-oktatási környezetbe lépjen, ahol az önálló tanulás alapjait elsajátítja. Az iskolaérettség szellemi és szociális-emocionális fejlettséget feltételez. Az iskolaérett gyermek olyan képességekkel rendelkezik a fejlődés és a tanulás területein, melyek következetesen közvetítik alkalmasságát arra, hogy iskolai környezetben megállja a helyét. A fejlettség legfontosabb területei: 

testtudat, testi épség és motoros fejlettség (önálló öltözködés, személyi higiénia, nagy izommozgás: egyensúly, koordináció, térbeli tájékozódás, szándékos irányítás, testmozgás stabilitása, finommotoros kontroll: anyag- és eszközhasználat, kézdominancia, szem-kéz koordináció stb.)



személyes és szociális fejlettség (érzelmi kiegyensúlyozottság, kudarctűrés, magabiztosság új dolgok kipróbálásában, ötletek kezdeményezése, beszélgetés ismerős csoportban, probléma-meghatározás és azok megoldásának megkísérlése önállóan, konfliktuskezelés, saját és más kultúrák, népek iránti tisztelet, jó kapcsolat kialakítása felnőttekkel és társakkal, szabályok szükségességének megértése, viselkedési szabályok és értékek megértése és betartása a közös munka érdekében, a jó és rossz közötti különbségtétel, szabálytudat, kötelességtudat, stb.)



a gyermek hozzáállása a tanuláshoz (érdeklődő, izgatott, motivált a tanulás tekintetében, képes a figyelem fenntartására, összpontosítani tud a feladatra, míg azt be nem fejezi, nyugodtan tud ülni, ha kell stb.)



nyelvi fejlesztés (csoporttársaikkal és nevelőikkel való magyar és angol kommunikáció, társalgás kezdeményezése felnőttekkel és társakkal, önkifejezés, kérdések feltevése és megértése, mesélés, hangok ismerete stb.)



értelmi képességek és általános tudás (a világ és működésének egyre jobb megértése, a dolgok tulajdonságai és a természetben rejlő erők és kapcsolatok iránti növekvő érdeklődés, korai számtani készségek, matematikai gondolkodás, hosszú távú memória, kritikus gondolkodás, stb.)

A fenti fejlettségi területek létfontosságúak, mert egymásra épülnek, és a tanulás és társas érintkezés alapját képezik.


33


Magyarországon a gyermek akkor mehet iskolába, ha augusztus 31. előtt betöltötte 6-ik életévét. Ezt külföldi gyermekeink szüleinek is el kell fogadnia, akik bizony néha nehezen tolerálják a jogszabályokból adódó kulturális különbségeket.

VIII. Mérés és értékelés A mérés pedagógusaink számára eszköz és nem cél a gyermekek fejlesztésénél. A megfelelő fejlesztési módszerek alkalmazásához azonban meg kell ismernünk a gyermekeket, melynek során a gyermeki személyiség megismeréséhez vezető megismerési eljárásokat alkalmazunk. Az óvodások személyiségének vizsgálatára használt módszereink a teljesség igénye nélkül: 

megfigyelés,



motiválás,



beszélgetés,



szerepjátékok, szituációs játékok



szociometria,



önértékelés,



alkotások elemzése (pl. emberrajz, családrajz, farajz, szabadrajz)

A megfigyelések, megismerési eljárások eredményeit, gyermekeink fejlesztését, haladását egyéni fejlesztési naplóban dokumentáljuk. Ennek szempontrendszerét a nevelőtestület közösen, kutatómunka végzésével dolgozta ki, fogadta el, de folyamatosan módosul, változik a fejlesztésének igényével. Gyermekeink haladásának értékelése évente 2x történik, melyet a szülőkkel megosztunk fogadó óra keretében. Az aktuális gyermekmunkákat a szülők folyamatosan is figyelemmel kísérhetik az aulában kifüggesztett falitáblákon. A gyermekek fejlődését mindig saját magukhoz viszonyítjuk, s folyamatosan értékeljük is őket ennek megfelelően. Fontosnak tartjuk, hogy értékeléseink mind a gyermek felé, mind a szülő felé konkrétak legyenek, támogatóak, és fejlesztő jellegűek.


34


IX. Óvodánk ünnepei: jeles napok, hagyományok, rendezvények Jeles napok Minden évben megemlékezünk az Állatok világnapjáról, a Föld napjáról, a Víz napjáról valamint a Madarak és fák napjáról, így alakítva a kicsik környezettudatos, a fenntartható fejlődést figyelemben részesítő magatartásának későbbi kialakulását. Megemlékezünk továbbá a Zene világnapjáról, és a Költészet napjáról is. A zene világnapja október 1. A víz világnapja

Az állatok világnapja október 4. A költészet napja

március 22.

április 11.

A Föld világnapja

Madarak és Fák napja

április 22.

május 10.

Hagyományaink Multikulturális Hét Óvodánk különlegessége, hogy sokféle nemzet gyermekei járnak hozzánk. Hagyományaink közé tartozik kicsit bővebben is megismerkedni az egyes nemzetiségek sajátosságaival. A Multikulturális Hét során minden nap más-más nemzet hagyományaiba nyerünk betekintést, megismerkedünk a magyar, a török, az arab, a kínai és más nemzetek néphagyományaival, zenéivel, táncaival, meséivel, ízeivel. A Multikulturális napokat közösen szervezzük a szülőkkel és a gyerekekkel, mindenki hoz valamit a hazájából, ami a sajátja, amit szívesen megmutat, átad a többieknek. Így mélyítjük el a gyerekekben és a felnőttekben is az elfogadást, más nemzetek, kultúrák értékeinek tiszteletét. Színek hónapja Hagyományaink közé tartozik a vidám „színek hónapja” minden nevelési évben, melynek során egy-egy színt emelünk ki környezetünkből, egyszínű ruhákba öltözve, az adott színre koncentrálva játékos foglalkozásokkal, válogatásokkal, festéssel, kézműveskedéssel irányítjuk a gyermekek figyelmét és segítjük azonosító és megkülönböztető képességeik fejlődését.


35


Az óvoda és a család közös rendezvényei A Multikulturális héten kívül is szervezünk közös programokat a család és az óvoda kapcsolatának szorosabbá fűzéséhez. A Farsang, a Tél Ünnep, az Évzáró, a ballagás, illetve az iskolai gála, melyen óvodásaink is fellépnek, mind lehetőséget teremt a családok aktív részvételére az óvoda életében. Ezen kívül a tavasszal, az iskolával közösen tartott Családi Nap is a kapcsolatok elmélyítését szolgálja.

X. Kapcsolatok más nevelési színterekkel 1. Óvoda és család kapcsolata Óvodánk, sajátosságának köszönhetően különösen fontosnak tartja a szülőkkel, s ezáltal a különböző kultúrákkal való szoros kapcsolattartást. Bár minden egyes család más és más nevelési szokásokkal rendelkezik, a kulturális különbségek ismerete gyermeknevelés terén külön kihívásokat állít pedagógusaink elé. Míg nálunk jogszabály is hangsúlyozza a gyermeknevelés családban történő elsőbbségét az óvodai felett, ez sok kultúrában nem egyértelmű. Ezért pedagógusaink az együttműködés során érvényesítik az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Figyelembe vesszük a sajátosságokat, szokásokat, szokásrendszereket. Feladataink közé tartozik az óvodai program, valamint óvodapedagógusi munka megismertetése, a szemléletformálás, a gyermek fejlődéséről nyújtott tájékoztatás, a szülők bevonása programjainkba, pozitív személyes kapcsolat kialakítása, s nem utolsó sorban az információáramlás különböző lehetőségeinek biztosítása (infokommunikációs eszközök igénybevétele, tolmács biztosítása, stb.). Kapcsolattartásunk formái, módjai: Szülői értekezletek: melyek az egész gyermekcsoportot érintő pedagógiai megbeszélések és a tájékoztatás színtere. Fogadó óra: melyek előzetes időpont-egyeztetés alapján, egyéni beszélgetés keretén belül ad lehetőséget a gyermek fejlődéséről szóló tájékoztatásra, informálódásra, véleménycserére, vagy pedagógiai jellegű segítségnyújtásra. Nyílt napok: melyek az óvodai élet, az óvodapedagógusi munka megismertetését hivatottak bemutatni, valamint lehetőséget nyújt a gyermekek közösségi életébe való megfigyelésre is.


36


Ünnepek, közös programok, hagyományok: célja a közösségi érzés mélyítése, az óvodához való kötődés erősítése, egymás szokásainak, kultúrájának további megismerése, illetve megismertetése a szülők számára is, de a nevelési elvek közelítésére is törekszünk ezen alkalmakkor. Családlátogatás: ez a kapcsolattartási forma egy lehetőség pedagógusaink számára, mely különösen a tagóvodában valósul meg alkalomszerűen. Kiváló alkalom a szülők nevelési módszereinek megismerésére, a kultúrába való bepillantásra.

2. Óvoda és iskola kapcsolata: Kiemelten fontosnak tartjuk a saját intézményünk iskolaegységével való kapcsolatot. Igyekszünk közös programokat szervezni (pl. családi nap, gálaműsor), időt szakítunk a szakmai beszélgetésekre, közös képzésekre, kölcsönös foglalkozás és óralátogatásokra. Különösen figyelünk a kapcsolat kialakítására az első és leendő első osztályosok között.

3. A székhelyóvoda és tagóvoda kapcsolata A két óvoda közötti kapcsolattartás a következő területeken valósul meg elsődlegesen: 

mentorálás, szakmai segítségnyújtás



közös koncepció kialakítása az idegen nyelven való nevelés és oktatás területén



megbeszélések, értekezletek, szakmai és szervezeti jellegű továbbképzések

4. Külső Kapcsolatok Óvodáink a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, az óvodások beiskolázása és egyéb ügyekben, valamint szakmai munkájuk fejlesztése érdekében rendszeres kapcsolatot tartanak más intézményekkel. A külső kapcsolati rendszer részletes leírása, célja, területei, formája és módja megtalálható az óvoda, illetve az intézmény SZMSZ-ben. Óvodáink kapcsolatai: 

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat X. és XIII. kerületi Tagintézménye



Egészségügyi szolgáltatók (az intézmény orvosa és védőnője, gyermekfogászat)



logopédus, fejlesztő pedagógus



X. és XIII. kerületi bölcsődék, óvodák és általános iskolák



Kerületi pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények



Kerületi, esetenként kerületen kívüli sportközpontok és művelődési házak



Kulturális és közművelődési intézmények 1105 Budapest, Cserkesz utca 10-14. Tel +36 1 433 4141 [email protected] 1139 Budapest, Hajdú utca 18-24. Tel +36 1 370 6187 [email protected]

37


Legitimációs záradék Az Orchidea Óvoda „Orchidea Óvoda Pedagógiai Program” nevű intézményi pedagógiai programot az intézmény nevelőtestülete 2015. augusztus 27-én megtartott határozatképes nevelőtestületi értekezletén 100 %-ban támogatta, és elfogadta.

Az óvodavezető az Orchidea Óvoda „Orchidea Óvoda Pedagógiai Program” nevű intézményi pedagógiai programját jóváhagyta.

Ezt a tényt az óvodavezető és a választott jegyzőkönyv-hitelesítők aláírásukkal tanúsítják.

Budapest, 2015. augusztus 27.

PH ……………………………… Óvodavezető

………………………………. Tagóvoda-vezető

………………………..……… Fenntartó

……………………………… A szülők képviseletében

Hivatkozások http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200363.KOR http://www.ehow.com/ http://www.brighthorizons.com/ http://www.sfschool.org/ http://ec.europa.eu/publications/booklets/move/74/index_en.htm http://lamar82.hubpages.com/hub/Teaching-and-Creating-Cultural-Diversity http://www.soultravelers3.com/2011/07/how-to-and-why-raise-a-global-kid.html http://www.omniglot.com/language/articles/bilingualkids2.htm


38

Orchidea Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Orchidea Gimnázium

Pedagógiai Program

Készítette: Szalontainé Tóth Ildikó

Orchidea Gimnázium Pedagógiai Program

Tartalom NEVELÉSI PROGRAM PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK ..................................................... 4 Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása ............................................................ 4 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, ................................ 7 FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ................................................................................. 7 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK .... 10 ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ..................................................................... 12 ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM .............................................................. 14 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK .................................... 15 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓTEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK ................................................................................................................................ 18 Osztály és csoportrendszer ............................................................................................... 18 Az iskolai élet- és munkarendje ....................................................................................... 19 Munkaközösségek ............................................................................................................ 20 TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK ............................................................................ 22 KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIAI PROGRAM ............................................................................ 25 Az iskolai könyvtár rövid bemutatása, helye az iskola pedagógiai programjában .......... 25 Tevékenységi formák, eljárások, módszerek ................................................................... 26 ÉRTÉKELÉS, ELLENŐRZÉS ÉS MOTIVÁCIÓ .................................................................. 29 AZ ELŐREHOZOTT ÉRETTSÉGI VIZSGÁKKAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK ...... 32 A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI .................................................. 33 AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI ........................................................................................................................... 37 Az osztályfőnök feladatai................................................................................................. 37 Az osztályfőnöki munka tervezése .................................................................................. 40 Az osztályfőnöki órák témái ............................................................................................ 42 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS ........................ 59 PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE .............................................................. 59 AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK – A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI ....................................................... 61 Az iskola közösségeinek együttműködése ....................................................................... 61 Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel ........................................................................................................................ 67 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI..................................................... 67

Oldal: 2 / 74


AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI ................................................................................................................................................. 70 ZÁRADÉK............................................................................................................................... 73 Nyilatkozat ............................................................................................................................... 74

Oldal: 3 / 74


NEVELÉSI PROGRAM PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása Az Orchidea Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Gimnáziumban tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni:

1. Iskolánkban olyan multikulturális légkört kívánunk teremteni, ahol valamennyi (magyar vagy külföldi állampolgárságú, magyar illetve idegen anyanyelvű) tanulónk otthon érezheti magát.

Ennek értelmében: -

a tanulók személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,

-

a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,

-

diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,

-

minden tanuló számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,

-

az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: •

tanuló és tanuló,

•

tanuló és tanár,

•

szülő és tanár,

•

tanár és tanár között.

2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Tanáraink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni.

Ennek érdekében:

Oldal: 4 / 74


-

a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók készségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető műveltséget nyújt,

-

iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a modern technikára, és legfőképp az adott célnyelvre vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,

-

az iskola oktató tevékenységének célját a fiatalok személyiségének széleskörű fejlesztésében látjuk,

-

fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit,

-

szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,

-

törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,

-

segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat,

-

törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,

-

szeretnénk

tanulóinkat

megismertetni

nemzeti

kultúránk

és

történelmünk

eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet, elfogadó légkört teremtve azonban más nemzet, kultúra és nyelv értékei és képviselői iránt.

3. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni szűkebb környezetünk társadalmi életében. Ennek érdekében: - rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, -

igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint az iskolánk iránt érdeklődők,

-

ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a környezetünkben található iskolákkal és közművelődési intézményekkel,

-

tanáraink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle rendezvényeken, illetve a tanulók számára Oldal: 5 / 74


szervezett kerületi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 4. Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében -

biztosítjuk az idegen nyelvi, külföldi tanulók számára a képesség-kibontakoztató, felzárkóztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt.

5. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: -

humánus,

-

erkölcsös,

-

fegyelmezett,

-

művelt,

-

kötelességtudó,

-

érdeklődő, nyitott,

-

kreatív, alkotó,

-

képes a problémák érzékelésére és megoldására,

-

gyakorlatias,

-

képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,

-

jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban),

-

van elképzelése a jövőjét illetően,

-

becsüli a tudást,

-

öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,

-

ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,

-

képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni,

-

tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,

-

képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban,

-

a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,

-

ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: •

nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, Oldal: 6 / 74


-

•

a természet, a környezet értékeit,

•

más népek értékeit, hagyományait,

• az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben,

-

ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat,

-

ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit,

-

viselkedése udvarias,

-

beszéde kulturált,

-

társaival együttműködik,

-

szüleit, tanárait, társait szereti és tiszteli,

-

képes szeretetet adni és kapni,

-

szereti hazáját, de megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,

-

egészségesen él,

-

szeret sportolni, mozogni,

-

megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Tanáraink mindennapi nevelő és oktató munkája arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.

Oldal: 7 / 74


Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.

1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása

(tisztálkodás,

öltözködés,

étkezés,

környezet

rendben

tartása).

Az

egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 7. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 8. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 9. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.

Oldal: 8 / 74


Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési

céljaink megvalósítását

segítik az iskola pedagógusai

által alkalmazott

személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

Közvetlen módszerek 1. Szokások kialakítását célzó, - Követelés. beidegző módszerek. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.

2.

Magatartási modellek Elbeszélés. Tények és jelenségek bemutatása, közvetítése. bemutatása. Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása.

Oldal: 9 / 74

Közvetett módszerek A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. Hagyományok kialakítása. - Követelés. Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.


3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

- Magyarázat, beszélgetés. - Felvilágosítás a betartandó A tanulók önálló elemző magatartási normákról. munkája. - Vita. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka: -

minden tantárgyból

megfelel a

középfokú

nevelés-oktatás kerettanterveiben

meghatározott feltételeknek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) -

sikeres érettségi vizsgát tegyen

-

kiemelkedő nyelvtudása legyen, lehetőleg két nyelvből

-

rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a felsőoktatás követelményeinek a későbbiekben megfeleljen,

-

majdani választott szakmájában kiváló szakemberként megállja majd a helyét,

-

ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,

-

határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Oldal: 10 / 74


Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A külföldi állampolgárságú tanulóinknak hon-és népismereti nevelés. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek megtanulása. 9.

A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása.

Oldal: 11 / 74


ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: •

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;

•

tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmódot szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;

•

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel -

a táplálkozás,

-

az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre,

-

a családi és kortárskapcsolatok,

-

a környezet védelme,

-

az aktív életmód, a sport,

-

a személyes higiénia,

-

az elsősegély-nyújtás alapismeretei,

-

a szexuális fejlődésterületén.

2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.

3. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: -

testnevelés órák;

-

az iskolai sportkör foglalkozásai;

-

tömegsport foglalkozások;

b) a helyi tantervben szereplő biológia tantárgy idevonatkozó tananyagai

Oldal: 12 / 74


c) az osztályfőnöki órákon feldolgozott ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja d) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap szervezése, e) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele -

félévente egy alkalommal egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában;

-

a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében.

Oldal: 13 / 74


ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: -

a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;

-

tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;

-

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: 

a környezet fogalmával,



a környezetszennyezés formáival és hatásaival,



a környezetvédelem lehetőségeivel,



lakóhelyünk természeti értékeivel,



lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival.

2. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a helyi tantervben szereplő földünk és környezetünk / földrajz, kémia, biológia, idegen nyelvek tananyagai b) az osztályfőnöki órákon feldolgozott ismeretek; c) a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -

lehetőség szerint minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére;

Oldal: 14 / 74


-

évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap (témanap)

szervezése

a

„Föld

napja”

alkalmából

játékos

vetélkedővel,

akadályversennyel; -

a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése az iskolában.

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:

1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

2. A tanulók

életkori

fejlettségének

figyelembevétele

a

tanulóközösségek

fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz az autonóm, önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig.

3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. Oldal: 15 / 74


4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

Közösségi szolgálat A köznevelési törvény (2011. évi CXC.) rendelkezése értelmében a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga írásbeli részének megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A közösségi szolgálat végzésének pontos kereteit a20/2012. számú EMMI rendelet 45. pontja /133 §- a rögzíti. A köznevelési közösségi szolgálat keretei között folytatható tevékenységek területei: a) az egészségügyi, b) a szociális és jótékonysági, c) az oktatási, d) a kulturális és közösségi, e) a környezet- és természetvédelemi, f) a katasztrófavédelmi,

Oldal: 16 / 74


g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős tevékenység. A közösségi szolgálat szervezésében elsősorban a közösségi szolgálatot szervező koordináló tanár(ok) és az osztályfőnökök vesznek részt. A tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatokat a kijelölt intézményvezető-helyettes, a közösségi szolgálatot koordináló tanár(ok), a kijelölt tanulmányi ügyintéző és az osztályfőnökök végzik (a tanulók jelentkezési lapot töltenek ki, ehhez szükséges a szülő egyetértő nyilatkozata. Az osztálynaplóban és a törzslapon a kijelölt pedagógusnak dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését. Az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad, az iskolán kívüli, külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kötnek, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét). A 9-11. évfolyamos tanulók számára lehetőség szerint arányosan elosztva szervezzük meg az ötvenórás közösségi szolgálat teljesítését, az iskola kiemelten ajánlja a 10. évfolyamos időszakot e feladat elvégzésére. A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart. A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe. A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. Lehetőségeink szerint törekszünk a partnerszervezetek számának bővítésére. Tanulóink (illetve szüleik) egyénileg is megszervezhetik a közösségi szolgálat teljesítését, köthetnek szerződéseket partnerszervezetekkel.

Oldal: 17 / 74


A tanulók naponta legalább egy, legfeljebb három óra közösségi szolgálatot végezhetnek, függetlenül attól, hogy tanítási nap van vagy sem. Egyéb előírások nem vonatkoznak kötelező érvényűen a diákokra.

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓTEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.

Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

Osztály és csoportrendszer Bár iskolánkban kis létszámú osztályaink vannak, elsősorban a célnyelv ismeretének illetve a magyar nyelv ismeretének függvényében gyakran élünk a csoportbontás lehetőségével is.

Oldal: 18 / 74


Valamennyi évfolyamon a magyar nyelv és irodalom órán az osztályokat két csoportra bontjuk, idegen nyelvű tanulóink, a törvényi lehetőségekkel élve, magyar mint idegen nyelvet tanulnak.. A 9. évfolyamon a mindenkori lehetőségekkel maximálisan élve csoportbontásban tanítjuk a matematika és a magyar nyelv és irodalom tantárgyakat. A NAT célkitűzéseinek és a kompetenciamérések irányvonalainak megfelelően nagy hangsúlyt fektetünk a matematika és szövegértés kompetenciák fejlesztésére. A két tanítási nyelvű osztályokban az erre az iskolatípusra érvényes mindenkori törvényi szabályozásnak megfelelően alakítunk ki az egyes tantárgyaknál csoportokat. 4/2013. (I.11.) EMMI - rendeletének (a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról) megfelelően az iskolai sajátosságok figyelembe vételével a célnyelven tanított tantárgyak körét az alábbiak közül határozzuk meg: matematika, informatika, történelem, biológia, földrajz, fizika, kémia, célnyelvi civilizáció, testnevelés. Ha az iskola a történelem tantárgyat célnyelven tanítja, akkor a történelem tantárgyra vonatkozó tantárgyi kerettantervben foglalt, a magyarság történelmével kapcsolatos tantárgyi tartalmakat és az ahhoz kapcsolódó fejlesztési feladatokat a történelem tantárgyi kerettantervi tematikai egységekhez igazodva magyar nyelven köteles tanítani. A csoportbontások elveit a tantárgyak sajátosságai határozzák meg; pl. az idegen nyelvnél a nyelvtudás foka, a szakelméleti tárgyak, matematika, fizika esetében a továbbtanulási szándék. Ezek között a csoportok között az átjárást a tanuló előrehaladása alapján lehetővé tesszük, hiszen célunk a minél nagyobb tudás, eredmény. Az osztályok a beiskolázáskor alakulnak, a csoportok tanév kezdetén az osztályfőnök irányításával, az osztályban tanító szaktanárok egyetértésével. A döntésbe bevonjuk a szülőket is. A kétszintű érettségire való felkészítés során a kötelező és választható érettségi tantárgyakból alapvetően a megcélzott érettségi szint befolyásolja majd a csoportbontást. Az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározottak alapján és az előírt időben hirdetjük meg az emelt szintű érettségi vizsga letételét elősegítő fakultációs tantárgyak körét is.

Az iskolai élet- és munkarendje

Oldal: 19 / 74


A tanév munkarendjét, az időbeosztás fő kereteit miniszteri rendelet szabja meg. Szabályozza a szorgalmi időszak és a szünetek rendjét, rögzíti a legfontosabb események tudnivalóit. Az iskola éves munkaterve szabályozza az intézmény speciális élet- és munkarendjét. A munkaterv rögzíti a tanévre érvényes belső előírásokat, az osztályfőnöki, munkaközösség vezetői és egyéb beosztásokat. A Feladat-ellátási terv havi bontásban tartalmazza a feladatokat, s rendelkezik többek között a tanítás nélküli munkanapokról, a megrendezendő iskolai eseményekről, s az ünneplések rendjéről. A tanév során az iskolavezetőség részletesen lebontott havi programokat készít az aktuális feladatokról.

Munkaközösségek Az oktatási- nevelési célok érdekében az azonos tantárgyi csoportot tanító szaktanárok munkaközösségekbe szerveződnek.

Az iskola munkaközösségei általában: • osztályfőnöki • humán (magyar nyelv és irodalom, magyar mint idegen nyelv, történelem, művészetek) • reál (matematika, fizika, természettudományi, informatikai és testnevelés) • angol nyelvi ( célnyelvi civilizáció is ) • második idegen nyelvi Az egyes munkaközösségek élén választott vezetők állnak, tevékenységüket éves munkaközösségi programok alapján végzik. Egy-egy szaktanár szakmai és pedagógiai végzettsége, beosztása alapján párhuzamosan több munkaközösség tagja is lehet. Az iskola vezetősége a munkaközösség-vezetőkön keresztül biztosítja a nevelőtestület bevonását az iskola életét befolyásoló tervek és döntések előkészítésébe.

A munkaközösségek önállóak, de nem elszigeteltek egymástól. A munkaközösség-vezetők képviselik a nevelőtestület előtt a munkaközösség tagjainak gondjait és javaslatait.

Oldal: 20 / 74


A munkaközösségek hatáskörébe tartozik a tankönyvválasztással kapcsolatos elvek meghatározása. Évente, vagy a képzési ciklusok kezdetekor, az akkor megjelenő legkorszerűbb könyvkínálatból választanak az EMMI által kiadott tankönyvjegyzék alapján. A tankönyv ellátás rendjét szabályzatba foglaltuk, s ennek megfelelően a következő tanév tankönyv és eszközlistáját a hirdetőtáblán a tanév végén (június hó folyamán) közzétesszük.

Az egységes alapokra épülő differenciálás Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése.

A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni: -

Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.

-

A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása.

-

Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére.

-

Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit.

-

Az iskolai tanítás-tanuláskülönböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, Oldal: 21 / 74


önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani. -

A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.

TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK

1. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik:

a) Hagyományőrző tevékenységek •

Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor 1956. október 23-a, 1848. március 15-e évfordulóján, karácsonykor, illetve szalagavatókor, ballagáskor.

•

Minden tanév folyamán az osztályok megemlékezést tartanak október 6-án, január 22-én, a Magyar Kultúra Napján. A kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapján, a költészet napján, a holokauszt áldozatainak emléknapján, a Föld napján és a Nemzeti Összetartozás Napján.

•

Minden tanévben megrendezzük – egyre nagyobb érdeklődéssel, egyre több résztvevővel kísérve – a két fordulós, országos Pangea Matematika Versenyt.

b)Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók

tanórán

kívüli,

szabadidős

tevékenységének

segítésére

az

iskolában

diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályonként megválasztott

küldöttekből

álló

diák-önkormányzati

vezetőség

irányítja.

A

diákönkormányzat tevékenységét az iskola tanulói által javasolt és az igazgató által megbízott pedagógus segíti. c) Diákétkeztetés. A tanulók számára, saját ebédlőnkben - az iskola diákjainak, nemzeti , kulturális és vallási szokásaikat is figyelembe vevő - ebédet biztosít az intézmény.

Oldal: 22 / 74


d) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. •

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

•

A felzárkóztató foglalkozások

sajátos

formái

az

egyéni

foglalkozások,

korrepetálások. Az egyéni foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában elsősorban azok a tanulók vesznek részt, -

akiknek az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi, -

akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot.

e) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

f) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. g) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. A versenyekhez szükséges alapanyagokat biztosítjuk. h)Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok). Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás egy Oldal: 23 / 74


iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet (projekthetet) a tanulócsoportok – ismereteket összegző vagy művészeti – bemutatója zárja. Iskolánkban évente ismétlődnek azok a téma napok,

amelyek

a

katasztrófavédelemmel,

az

egészségvédelemmel,

az

elsősegélynyújtással, a természet- és környezetvédelemmel, illetve a honismerettel kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel. A hosszabb (több napos, egy hetes) témaheteken feldolgozásra kerülő ismereteket a nevelők szakmai munkaközösségei az iskola éves munkatervében határozzák meg. A felmerülő költségeket iskolai költségvetésből térítjük. i) Osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A kísérőtanárok utazási költségeit megtérítjük.

j) Táborozások. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését, az idegen nyelvi, külföldi táborok a célnyelv minél tökéletesebb elsajátítását segítik. A táborozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A tábort szervező tanárok utazási költségeit megtérítjük. k) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük, a pedagógusokét pedig az iskola. l) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások,

táborok,

színház-

és

múzeumlátogatások,

klubdélutánok,

táncos

rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

Oldal: 24 / 74


m) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. A könyvtár-pedagógiai program alapján pedig tanórák teszik változatosabbá diákjaink felkészülését.

KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIAI PROGRAM Az iskolai könyvtár rövid bemutatása, helye az iskola pedagógiai programjában Az iskolai könyvtár az Orchidea Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium szerves része, az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa. Iskolánkban négyosztályos két tanítási nyelvű illetve öt évfolyamos nyelvi előkészítő évfolyamos oktatás folyik. A könyvtár gyűjtőkörének igazodnia kell a tanított tantárgyak követelményrendszeréhez és az intézmény tevékenységének egészéhez.

Óraszámok: • mint befogadó tárgyakban 1 az osztályfőnökiben, 2 a magyar nyelvben • a szaktárgyakban alkalmazás szintjén

A kerettanterv alapkövetelményeit figyelembe véve építhetjük be a könyvtárhasználat tani ismereteket és követelményeket, a könyvtárhasználatra épülő megoldásokat és módszereket a szaktárgyakba és az osztályfőnöki órákba 9-10-11. évfolyamokon (1-1 óra). Az alapozás a könyvtáros tanár feladata, az önálló információszerzés, tanulás képességének kialakítása, a kommunikációs kultúra fejlesztése a nevelőközösség, az egész iskola feladata. Az adott tanórai keretben fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy könyvtárhasználókká váljanak, életmódjukba természetesen illeszkedjék az önálló ismeretszerzés.

A tananyag szerkezete Spirális szerkezetű ismeretek: Eszköztudás jellegéből adódóan elsősorban ily módon építkezik a könyvtárhasználati tananyag, s az évek folyamán egyre gazdagabb tartalommal telítődik. Oldal: 25 / 74


Lineáris szerkezetű ismeretek: Súlyponti ismeretkörök évfolyamonkénti fogalmi kifejtése. • •

Viselkedés a könyvtárban. Könyvek csoportosítása tartalom és funkció szerint - Könyvtárhasználati szabályok.

•

A könyv szerkezete és tartalma.

•

A könyvtári állomány raktári rendje. Betűrend. Dokumentumtípusok.

•

Raktári rend. Dokumentumtípusok. Segédkönyvek.

•

Betűrendes leíró katalógus

•

Kézikönyvtár

•

Információkereső nyelvek.

•

Katalógus,

szakkatalógus,

elektronikus

információhordozók.

Könyvtártípusok,

bibliográfia. •

Szakmai tájékozódás (információs központ, adatbank, szakkönyvtár).

•

Számítógéppel elérhető információs szolgáltatások, adatbázisok.

Taneszközök A törvény előírásainak megfelelő könyvtár: a szakmai követelményeknek próbál megfelelni a könyvtár, de a szűkös anyagi források miatt sok a hiányosság ezen a területen. pl.: applikációs táblák, diafilmek, videofelvételek, CD-lemezek, tankönyv, feladatgyűjtemény, munkafüzet, tanári kézikönyv, megfelelő példányszámú, gyermekek részére készült segédkönyv, folyóirat. Integrált könyvtári szoftver megfelelő technikai háttérrel, fénymásoló, fénymásolópapír, festék, oktatóprogramok, adatbázisok, INTERNET - kapcsolat és megfelelő számítógépek területén is van mit pótolnunk.

Tevékenységi formák, eljárások, módszerek Az egykönyvű, ismeret-centrikus képzéshez, az egyirányú ismeretközvetítéshez képest elmozdulást jelent a könyvtárban végzett szaktárgyi tevékenység, a forrásalapú tanulás, a tanulói tevékenységet központba helyező, kreatív, fejlesztő jellegű tanulási formák, módszerek alkalmazása felé.

Oldal: 26 / 74


Tanulói tevékenységtípusok •

szaktárgyi tematikus gyűjtőmunka – egyéni és csoportos

•

irodalom-, illetve forrásjegyzék összeállítása megadott témához

•

kiselőadás tartása vagy írásbeli beszámoló készítése egy-egy komplex, több tantárgyat érintő problémáról

•

egy-egy neves kutató, író, művész életútjának feldolgozása könyvtári dokumentumok segítségével

•

sajtófigyelés aktuális társadalmi problémákról, stb.

9-10.osztály Célok: •

A legfontosabb kézikönyvek használatának és a tájékozódásban betöltött szerepének megismerése.

•

Különböző könyvtártípusok szerepének, feladatának megismerése.

•

Tárgyi katalógusok használata.

Óraszám: 9. évf. 1-1 óra az osztályfőnöki és magyar nyelvi órák keretéből. 10. évf. 1-1 óra az osztályfőnöki és magyar nyelvi órák keretéből. •

Tudjon a legfontosabb kézikönyvekben keresni. Ismerje azok tartalmi és formai jellemzőit, használatuk módját.

•

Ismerjen meg különböző könyvtártípusokat. Tudja, hogy melyik milyen funkciót lát el.

•

Ismerje meg a tárgyi katalógusok felépítését, használatának jellemzőit. Tudjon keresni egy-egy témához a tárgyi katalógusokból. Ismerje meg az ETO főosztályait, próbáljon meg egy-egy témához tárgyszavakat alkotni. Ismerje meg a különböző keresések alapvető lépéseit.

•

Kézikönyvek és segédkönyvek használatának gyakoroltatása, adott témához információk gyűjtése.

Oldal: 27 / 74


•

Ismerje meg a hivatkozás, idézés szabályait.

A továbbhaladás feltételei:

•

Ismerje a kézikönyvtárhoz tartozó könyvtípusokat. Tudjon a szabadpolcon keresni.

•

Tudjon keresni a segédkönyvekben.

•

Ismerje a legfontosabb könyvtártípusokat.

•

Tudja, hogy a szakjelzet és a tárgyszó a dokumentum tartalmát fejezi ki. Segítséggel tudja használni a szak- és a tárgyszó katalógust.

11. osztály Célok:

•

Ismerjenek meg elektronikus dokumentumokat, azok jellemzőit, s legyenek képesek azok használatára.

•

Ismerjék meg az adatbázisok különböző típusait, jellemzőit, s azok használatát.

•

Ismerjék meg az elektronikus információkeresés technikáit, szabályait és lehetőségeit.

•

Ismerjék meg az elektronikus és virtuális könyvtárak fogalmát, néhány konkrét könyvtárat, s azok használatát, gyűjtőkörét.

•

Ismerjék meg az elektronikus katalógusokban történő keresés szabályait.

•

Ismerkedjen meg a referátumkészítés szabályaival.

Óraszám: 11. évf. 1-1 óra az osztályfőnöki és magyar nyelvi órák keretéből.

•

Az Internet lehetőségei. Elektronikus dokumentumok jellemzői, csoportosítása.

•

Adatbázisok típusai, és használata. Kézikönyv és segédkönyv-jellegű adatbázisok használata az Interneten.

•

Az elektronikus információkeresés technikái, szabályai.

•

Elektronikus és virtuális könyvtárak a világhálón. Részletesebben a MEK és Neumannház használata. Elektronikus katalógusok használata. Oldal: 28 / 74


•

Különböző

témákhoz

információk

gyűjtése

hagyományos

és

elektronikus

dokumentumokból, adatok pontos lejegyzésének szabályai, idézés, hivatkozás hagyományos és elektronikus dokumentumoknál.

n) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

o) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hités vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

ÉRTÉKELÉS, ELLENŐRZÉS ÉS MOTIVÁCIÓ A tanulók rendszeres értékelése a pedagógiai folyamat meghatározó területe. Az értékelés a beiskolázásnál a felvételi vizsgával kezdődik, végigkíséri az oktatási-nevelési folyamatot, s az egyes képzési szakaszokat különböző vizsgák zárják. Ezen fejezet nem foglalkozik a bemeneti és kimeneti értékeléssel, kizárólag az oktatási-nevelési folyamat részeként kezeli az értékelési rendszert. Az értékelés motiválja a tanulót, visszacsatol a szaktanár számára, jelzést küld a szülő felé, s folyamatosan segíti az iskola ellenőrzési rendszerét.

Értékelési alapelveink az alábbiak: – a munkaközösségekre illetve a nevelőtestület egészére nézve egységes értékelési rendszer kialakítására és következetes alkalmazására törekszünk – előzetesen nyilvánosságra hozott, konkrét elveken nyugvó, kiszámítható, indoklással ellátott és igazságos értékelést valósítunk meg

Oldal: 29 / 74


– az írásbeli dolgozatoknál, a szóbeli feleléseknél egyaránt személyre szabott értékelést alkalmazunk – az osztályozásnál a hagyományos 5 fokú skálát alkalmazzuk, és munkaközösségi illetve tantárgyi szinten rögzítjük az 5-4-3-2-1 osztályzatokhoz tartozó követelményeket –

nem csupán félévi és év végi értékelést adunk, hanem negyedévente szöveges

értékelést küldünk a szülőknek valamennyi szaktanár véleményével és iránymutatásával – az értékelésnél betartjuk a rendszeresség és módszertani sokszínűség elvét (feleltetés, dolgozatíratás, évfolyam felmérések, otthoni munkák értékelése, osztályok látogatása, félévenként, de amennyiben szükséges gyakrabban, értékelő értekezletek) – értékelésnél a jutalmazás és elmarasztalás eszközeit egyaránt alkalmazzuk, – az

értékelést

egyaránt

használjuk

diagnosztizálásra

folyamatjellemzésre és összegzésre

A diagnosztikai értékelést alapvetően a tanulók indulási szintjének megállapítására, egy-egy nagyobb tematikus egység kezdetén használjuk.

A tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről az így szerzett információk alapján a későbbi tanulási-tanítási folyamat jobban irányítható és szervezhető. Ilyenkor az értékelés alapvető célja az, hogy megismerjük tanulóink előismereteinek hiányosságait, és erre fel is hívjuk figyelmüket.

A folyamatjellemzésre alkalmas értékelést alapvetően a tanulás-tanítás folyamatában az éppen aktuális tudásszint megállapítására használhatjuk. Ezen értékelési mód tanítási módszereink eredményességéről ad tájékoztatást.

Az összegző értékelés elsősorban egy-egy tematikus egység végén vagy a jellegzetes csomópontoknál alkalmazható. Alapvető célja a tanulók közötti tudásbeli különbségek feltárása és azok érdemjeggyé történő átalakítása. Ezen értékelési mód képet fest a tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről, illetve tájékoztatást nyújt a szaktanár, valamint a pedagógiai folyamaton kívül állók számára.

Oldal: 30 / 74


A pedagógiai folyamat gyakorlatában az osztálynaplóban tanulónként minimálisan félévenként három osztályzat szükséges. Év végén a teljes tanévre vonatkozó osztályzatokat figyelembe vesszük. Az egész évfolyamot érintő felméréseket, illetve a kötelezően előírt dolgozatokat előre bejelentjük, az osztály várható terhelésével egyeztetjük. Ezeknek az eredménye egy jegyként vehető figyelembe. Az általános feltételek a két tanítási nyelvű tagozaton is érvényesek a következő kiegészítéssel. A két tanítási nyelvű osztályokban a tanulók félévente szóbeli és írásbeli vizsgán bizonyítják angol nyelvtudásuk szintjét. A 10. évfolyam második félévében (a tanév elején meghatározott időpontban) magyar nyelv- és irodalom, történelem, idegen nyelvekből, matematikából és egy természettudományos tárgyból tanulóink írásbeli és szóbeli vizsgát tesznek az addig tanult tananyagból, ennek eredménye a tanév végén két osztályzatként veendő figyelembe.

A tanuló év végi osztályozása: •

Nem utasítható a tanuló évfolyamismétlésre az idegen nyelv elsajátítása tekintetében abban a nyelvi előkészítő évfolyamon, amelyben megkezdte az adott idegen nyelv követelményeinek az elsajátítását.

•

Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesítjük.

•

A pedagógus által megállapított érdemjeggyel, illetőleg a nevelőtestület által megállapított osztályzattal szemben nincs helye jogorvoslatnak, kivéve, ha a minősítés során nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak szerint történt.

•

Amennyiben a tanuló az emelt szintű érettségire való felkészülést választotta valamely tantárgyból, akkor arra az adott tanévre számára kötelező azon részt venni, osztályzatának a kialakítása az emelt szintű vizsgára felkészítő fakultációs órákon nyújtott teljesítményének figyelembe vételével történik (középszint 2/3, emelt szint 1/3 értékrendben).

•

Idegen nyelvek: a két tanítási nyelvű osztályokban az emelt szintű értékelés elvei a tantárgyi részeknél találhatóak.

Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei írásbeli feladatoknál (az iskola által szervezett évenkénti felmérő dolgozatok esetében)

100 - 90 % 5 (jeles) Oldal: 31 / 74


89 - 76 %

4 (jó)

75 - 51 %

3 (közepes)

50 - 34 %

2 (elégséges)

33 - 0 %

1 (elégtelen)

Az osztályzat egy jegyként szerepel a tanuló osztályzatai között. Idegen nyelvek esetén az értékelés az idegen nyelv (angol) fejezetben.

Szóbeli feleltetésnél – 5 (jeles) összefüggően, önállóan megfogalmazott felelet, a kiegészítő kérdésekre hiánytalan, logikus válasz – 4 (jó) önállóan felépített felelet, az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékszik – 3 (közepes) akadozva előadott felelet, csak tanári segítő kérdések alapján ismeri fel a tanuló az összefüggéseket – 2 (elégséges) nehézkesen, hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni nem képes a tanuló – 1 (elégtelen) elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a tények ötven százalékát nem tudja még segítséggel sem felidézni a tanuló A fenti kritériumok ajánlások, azok betartása az egységes értékelést segítik.

AZ ELŐREHOZOTT ÉRETTSÉGI VIZSGÁKKAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK Előrehozott érettségi vizsga az egyes vizsgatárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt, egyes vizsgatárgyból első alkalommal tett érettségi vizsga. Az érettségi vizsga sikeres letétele mentesíti a tanulót az adott tantárgy tanítási óráinak további látogatása alól. Kivételt képeznek a két tanítási nyelvű osztályok tanulói abban az esetben, ha a tanult célnyelvből közép szintű érettségi vizsgát tettek. Számukra kötelező továbbra is az idegen nyelvi órákon való részvétel. Oldal: 32 / 74


A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI A pedagógusok alapvető feladatai -

A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.

-

Heti

teljes

munkaidejének

nyolcvan

százalékát

(kötött

munkaidejét)

az

intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. -

Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.

-

Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el.

-

A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása.

-

Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában.

-

Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.

-

A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.

-

A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.

-

Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.

-

A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.

A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás -

Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.

Oldal: 33 / 74


-

A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok).

-

Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.

-

A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon

-

Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon

-

A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.

-

A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon.

-

Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon.

-

A bukásra álló tanulók szüleinek értesítése (a jegylezárás előtt legalább egy hónappal).

-

A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.

A tehetséges tanulók gondozása -

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.

-

Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben.

-

Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon.

-

A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása -

Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás stb.).

Oldal: 34 / 74


-

Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség stb.).

-

Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.

-

A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.

Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel -

Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.

-

Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon.

-

Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.

Munkafegyelem, a munkához való viszony -

A munkaköri kötelességek teljesítése.

-

Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.

-

Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása.

-

Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében -

Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.

-

Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.

-

Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.

-

Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés -

Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel.

Oldal: 35 / 74


-

Továbbképzéseken való részvétel.

-

A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.

-

Publikációk

szakmai

(pedagógiai,

szaktárgyi)

témákról

folyóiratokban,

kiadványokban.

Az iskolai munka feltételeinek javítása -

Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel.

-

Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.

-

Az iskolai alapítvány működésének segítése.

-

Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció).

-

Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése.

-

Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában -

Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.

-

Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.

-

Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.

Aktív részvétel a tantestület életében -

A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése.

-

Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése.

-

Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényein.

Oldal: 36 / 74


Az iskola képviselete -

A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése.

-

Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken.

-

Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában.

-

Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe.

-

Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe.

A vezetői feladatok ellátása -

Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében.

-

Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása.

-

A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.

Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal -

A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.

-

Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé.

-

Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.

-

Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI Iskolánkban minden évfolyamon, minden osztályban tartunk osztályfőnöki órát.

Az osztályfőnök feladatai

Oldal: 37 / 74


-

Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával.

-

Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.

-

Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását.

-

Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez.

-

Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.

-

Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.

-

Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.

-

Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.

-

Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.

-

Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről tájékoztatja a szülőket.

-

A bukásra álló tanulók szüleit (amennyiben a szaktanár elmulasztaná) a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti.

-

Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.

-

Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.

-

A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra.

-

Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.

-

A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez.

-

Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.

-

Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját.

Oldal: 38 / 74


-

Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.

-

Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.

-

Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).

-

Értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.

-

Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára.

-

Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.

-

A

házirendet

megsértő

vagy

feladatait

elmulasztó

tanulót

először

szóbeli

figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. -

Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el.

-

A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül.

-

Segíti és ösztönzi a tanulók továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel.

-

Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet).

-

Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.

-

Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.

-

Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben.

-

Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.

Oldal: 39 / 74


Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi.

Az osztályfőnöki munkaterv felépítése a) A tanév elején összeállított munkaterv -

Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.

-

Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról.

-

Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve).

-

Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban.

-

Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái.

-

Az osztály diákközösségének vezetői.

-

Az osztályban működő szülői szervezet vezetői.

b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán Első félévi és tanév végi osztálystatisztika. -

Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.

-

Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről.

Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról -

Tanulók száma, ebből leány

-

Állami nevelt (gondozott)

-

Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló

-

Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló

-

Sajátos nevelési igényű tanuló

-

Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló

-

Az étkezőkből csak ebédelő tanuló

-

Az iskolába járás alól felmentett tanuló

-

Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók Oldal: 40 / 74


-

Más településről bejáró tanuló

-

Nem magyar állampolgár

-

Évfolyamismétlő

Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról -

Tanulók száma

-

Osztályozott tanulók száma és aránya

-

Osztályozatlan tanulók száma és aránya

-

Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga

-

Az osztály tanulmányi átlaga

-

Kitűnő tanulók száma és aránya

-

Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén

-

Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén

-

Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén

-

Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya

-

Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya

-

Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya

-

A bukások száma tantárgyanként

-

A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei

-

Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)

-

Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)

-

A végzős évfolyamon a továbbtanulás jellemzői 

Továbbtanulás iskolatípusok szerint



Technikusi évfolyamon továbbtanulók

Oldal: 41 / 74


A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén -

Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók).

-

Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka).

-

A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei).

-

Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók).

-

A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel).

-

A szülői házzal való kapcsolat (a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával).

-

Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: 

Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban?



Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban?



A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek?

Az osztályfőnöki órák témái a) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin -

A házirend szabályainak megbeszélése.

-

Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése.

-

Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése.

-

Az osztályközösség vezetőinek megválasztása.

-

Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése.

-

Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. Oldal: 42 / 74


-

A kerékpáros közlekedés szabályai.

b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák -

Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével.

-

Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja.

-

Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele.

-

Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén.

-

Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én.

-

Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról.

-

Osztálykirándulás előkészítése.

Oldal: 43 / 74


c) Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája évfolyamonként A Nemzeti nevelési terv alapján összeállított tanterv javasolt tartalma és a fejlesztési célja: 1. Önismeret - a személyiségben rejlő lehetőségek és korlátok feltárása, - a személyiség stabilizálása, - az önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása. 2. A tanulás tanulása - egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása valamennyi tantárgyban. 3. Társas kapcsolatok - készség és képesség a tartalmas, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására. 4. Ép testben ép lélek - az egészségnek, mint alapértéknek az elfogadása, - a testi, lelki (mentálhigiéné) egészségmegőrzés iránti igény felkeltése, az ezekhez szükséges készségek, képességek fejlesztése, - az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, leküzdése 5. Viselkedéskultúra - a mindennapi élethez szükséges civilizációs szokások kialakítása és megszilárdítása 6. Mi leszek, ha nagy leszek - az egyéni vágyak, törekvések, az azokhoz szükséges feladatok és lehetőségek összehangolása, - a munkaerőpiacon való eligazodásra felkészülés,

Oldal: 44 / 74


7. Helytörténeti ismeret - kerületünk múltjának, jelenének, iskolánk, kerületünk fejlődésében betöltött szerepének megismerésével, szűkebb környezetünkhöz való kötődés, hagyományápolás kialakítása, erősítése,

8. Jelenismeret - eligazodás hazánk jelen társadalmi változásaiban, ellentmondásaiban, - saját álláspont kialakítása. 9. Felelős állampolgár nevelése - a jogok és kötelességek ismerete az iskolában és a társadalomban, - a demokráciának, mint értéknek az elfogadása, - közös szabályok és normák megalkotásához és azok működéséhez szükséges szemlélet kialakulása, - a jogok és kötelezettségek egységének elfogadása, felelősség fejlesztése, - az előítéletek leküzdése, a másság elfogadására.

10. Globális problémák - a világ dolgai iránti érdeklődés, a folyamatos tájékozódási igény felkeltése, - "gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan " gondolatának, az egyén felelősségének elfogadása. 11. Aktuális feladatok Visszatérő, ismétlődő témák minden évben és évfolyamon: - a tanév munkarendje, házirend, tervek, feladatok, - a tanulmányi előmenetelek, a szorgalom és magatartás folyamatos értékelése, a további tennivalók közös meghatározása, - tűzrendészeti, balesetvédelmi tájékoztató, az iskola állagának megóvása, - tanulmányi kirándulások, közös szabadidős tevékenységek előkészítése, megszervezése (színház, mozi, múzeumlátogatások) - ünnepeinkre való felkészülés.

A javasolt témák az osztályfőnöki munkához ajánlanak programot. A tanulók nevelése ezen túl az iskolai élet valamennyi területén, az egész nevelőtestületnek - szoros együttműködésben a családdal - feladata.

Oldal: 45 / 74


9.Nyek és 9. évf.

Hét

Óra

I.

Tananyag

Módszer

Fejlesztési cél

Megjegyzés

Önismeret (6)

1.

1.

Hogyan látjuk önmagunkat?

2.

2.

Hogyan látnak minket mások?

3.

3.

Képességeink, korlátaink tudata

4.

4.

5.

5. Önfejlesztés igénye

6.

6. Önbizalom

Önismereti tréning, beszélgetés irodalmi Erényeink felismerése vagy filmélmény alapján és erősítése

A szemé lyiség gazda gítása

Testi és lelki egészség. Ember és társadalom, emberismeret

Valamennyi tantárgy tanulását elősegítő ötletek, módszerek megismerése, a tanulási zavarral küzdő tanulók munkájának segítése

Valamennyi műveltségi terület, tantárgy, Könyvhasználat

II. A tanulás tanulása (3) 7.

7. Hogyan tanuljunk?

8.

9.

III.

Összekapcsolva az önismeretfejlesztés témakörével, szaktanárok bevonásával megkeresni az adott tantárgyak legeredményesebb tanulási

8.

A hatékony tanulás technikája

9.

Szakkörök, módszerét korrepetálások, /szakórákon/ versenyek az iskolában

Társas kapcsolatok (5)

Illemszabályok egymás Beszélgetés a megélt között, szülőkkel, 10. 10. családdal, tanárokkal, tapasztalatok alapján, felnőttekkel szociometriai felmérés és 11. 11. Tanár-diák viszony megbeszélése, szituációs játék, Társas kapcsolatok az irodalmi és 12. 12. osztályban

Oldal: 46 / 74

Az emberi kapcsolatok, magatartás etikai követelményeinek megismerése, gyakorlása szociális és kommunikatív képességek kialakítása

Anyanyelv és irodalom, elő idegen nyelv, ember és társadalom, természet


Együttes élmények, filmanyag felhasználása 13. 13. közös célok közösségformáló ereje

14. 14.

Konfliktusok, azok megoldása

IV. Ép testben ép lélek (6) A serdülőkor fejlődés15. 15. lélektani sajátosságai, problémái

16. 16.

A pszichés érés folyamata

Életkori sajátosságok: önállósulás, feszültségek, 17. 17. konfliktusok szülőkkel, tanárokkal, azok föloldása

18. 18.

A pszichés zavarok testi jelei

19. 19.

Az öröklődés és nevelés jelentősége

Feldolgozás más témakörökkel együtt, videó anyag felhasználása, beszélgetés

Anyanyelv és A irodalom, élő személyiségfejlesztés idegen nyelv, mentálhigiénés ember és föltételeinek, az társadalom, egészséges életvitel, biológia és szokásrend iránti egészségtan, igényeinek kialakítása testnevelés és sport

A dohányzás, mint 20. 20. káros szenvedély elleni küzdelem

V. Viselkedéskultúra (4) Mindennapi kommunikáció: köszönés, megszólítás, 21. 21. ismerkedés, bemutatás, Szerepjáték, irodalmi bemutatkozás és videó anyag A társalgás szabályai földolgozása, a 22. 22. kisebb-nagyobb társas kapcsolatok társaságban fejezettel együtt is földolgozható 23. 23. Udvariassági szabályok

24. 24. Kulturált közlekedés

VI. Mi leszek, ha nagy leszek? (3) Oldal: 47 / 74

A mindennapi emberi kapcsolatok társadalmilag elfogadott szabályainak, szokásainak kialakítása

Életvitel és gyakorlati ismeretek, pályaorientáció


Iskolánk által nyújtott

25.

25. lehetőségek a pályaválasztáshoz

26.

26.

Beszélgetés, Ki miért választotta ezt az felmérés iskolatípust

27.

27.

Tervek, elképzelések az érettségi után

Életvitel és Pályaválasztási gyakorlati képességek kialakítása ismeretek, pályaorientáció

VII. Helytörténeti ismeretek (1) 28.

29.

28.

Iskolánk az oktatási rendszerben

Egyéni felkészülés, kiselőadás

29. Iskolánk története

VIII. Jelenismeret (2) 30.

A haza közösségteremtő alkotóelemei: a nyelv, 30. táj, kultúra, történelem, nemzeti szimbólumok

31.

31. jelen kapcsolata

A történelmi múlt és a

Irodalom, történelem, filmélményhez kapcsolódó beszélgetések

A jelen eseményei közötti eligazodás segítése, az önálló véleményalkotás fejlesztése

Ember és társadalom, anyanyelv és irodalom

IX. Felelős állampolgár nevelése (3) 32.

A NAT-ban elfogadott 32. diákjogok és kötelességek

33.

Iskolánk Házirendjének 33. megismerése

34.

34.

Iskolánk Diákönkormányzata, ODB

Az írásos dokumentumok megismerése, értelmezése, a demokratikus fórumok működésének bemutatása iskolánkban

A jogok és a kötelességek összhangjának kialakítása

Hon- és népismeret, kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz, ember és társadalom

X. Globális problémák (2)

35.

A természeti környezet iránti 35. felelősség, az ökológiai egyensúly védelme

A szűkebb és tágabb környezetünk iránti Problémafölvetés, felelősség megbeszélés kialakítása

Oldal: 48 / 74

Ember és társadalom, földünk és környezetünk,


36.

36. Gondolkodj globálisan,

környezeti nevelés

cselekedj lokálisan 10. évfolyam

Hét

I.

Óra

Tananyag

Fejlesztési cél

Megjegyzés

Önismeret (6)

1.

1.

Felelősségvállalás személyiségünk alakításában

2.

2.

Önnevelési stratégia

3.

3.

A konfliktuskezelés megismerése

4.

4.

Eszményképek és szerepük az önnevelésben

5.

5.

A szándék

6.

A kitartás, a céltudatosság szerepe az önnevelésben

6.

Módszer

Szituációs játék, önismeret-fejlesztési gyakorlatok, beszélgetések irodalmi élmény alapján

Testi és lelki Önmaguk és mások egészség. megismerésével Ember és személyiségük kialakítása társadalom, emberismeret


8.

9.

III. 10.

7.

A tanulás és a szellemi értékek szerepe életünkben

8.

Az önismeret alapján kiválasztott leghatékonyabb módszer

9.

Az önellenőrzés kialakítása, módszere, új információhordozók fölhasználása

Szaktanárok bevonása, információgyűjtés a tanulókról, információcsere a tanulókkal, szaktanárokkal, szülőkkel a hogyan tanuljunk kérdésben

A képességfejlesztés a hatékonyabb tanulás érdekében

Valamennyi műveltség terület, tantárgy, könyvhasználat

Társas kapcsolatok (5) A család történelmileg 10. kialakult szerepe, funkciói

Beszélgetés problémafelvetéssel, tanulói élmények Oldal: 49 / 74

A család szerepének megértése /mint a

Anyanyelv és irodalom, élő idegen nyelv,


11.

12.

A serdülő sajátos szerepe a családban, 11. felelőssége a család jó légköréért

megbeszélése, kérdőívek, szociometriai vizsgálatok, irodalmi Az együttélés és filmanyag fölhasználása értékei/szeretet, tisztelet, együttérzés, 12. munkamegosztás, konfliktusok és föloldásuk

társadalom legfontosabb ember és mikroközössége/ társadalom, természet

13. 13. A családi élet zavarai/csonka család, kapcsolattartás a külön élő szülővel Távol a családtól/élet a

14. 14. kollégiumban/

IV. Ép testben ép lélek (6) 15. 15.

16.

17.

18.

19.

A serdülés testi sajátosságai

Az egészséget fenyegető tényezők ismerete, 16. törekvés az A témák földolgozása ellensúlyozásra a vállalkozó tanulók közreműködésével, Az alkoholizmus elleni közös megoldás 17. küzdelem keresése, videó- és irodalmi anyag A szorongás, a stressz, a feldolgozása, 18. feszültség és fáradtság esetenként föloldásának lehetőségei pszichológus vagy orvos előadása A konfliktuskezelés, mint 19. a lelki egészség föltétele

20. 20.

Megérteni és fölismertetni, hogy a lelki egészség az emberi élet minden problémájának megoldásában fontos szerepet játszik, az egészségmegőrzés igényének fejlesztése /mozgás, sport, egészséges életmód/

Anyanyelv és irodalom, élő idegen nyelv, ember és társadalom, biológia és egészségtan, testnevelés és sport

Helyes időbeosztás, aktív pihenés

V. Viselkedéskultúra (4)

21.

Viselkedés a társadalmi kapcsolatokban 21. /ajándékozás, virág, levelezés, meghívás, születésnap/

Életvitel és Szerepjáték, A mindennapok írott és gyakorlati szituációs játék, íratlan szabályainak ismeretek, különféle helyzetek megismerése, gyakorlása pályaorientáció Oldal: 50 / 74


22. 22.

23.

Vendéglátás, betegség, halál

Ígéret, megállapodás, határidők, mások 23. idejének, nyugalmának tiszteletben tartása, tolerancia A testi, a lelki erőszak

24. 24. elkerülése és elutasítása

VI. Mi leszek, ha nagy leszek? (3) A tudás öröme, intellektuális élmény A munka szerepe az 26. ember életében Vágyaink elérésének 27. feltétele

25. 25. 26. 27.

Beszélgetés, felmérés, majd annak közös értékelése

Az egyéni vágyak és törekvések összehangolása a lehetőségekkel, képességekkel

Életvitel és gyakorlati ismeretek, pályaorientáció

A hon- és népismeret elmélyítése

Ember társadalom, anyanyelv irodalom

VII. Helytörténeti ismeretek (1) Kerületünk, Angyalföld

28. 28. rövid története

Kiselőadás

29.

Kerületünk, Angyalföld 29. rövid története az napjainkig

VIII. Jelenismeret (2) 30.

31.

Mit jelent ma a haza, magyarságtudat, 30. hazafiasság – és mit jelent a beilleszkedés egy külföldinek Ünnepeink, szokásaink, 31. hazánk helye a nagyvilágban

Beszélgetés a fogalmakról, az érzelmekről, a megjelenési formákról, irodalmi vagy filmélményhez kiemelkedő személyiséghez kapcsolódó témák

és és

IX. Felelős állampolgár nevelése (3) A másság, 32.

32. különbözőség, azonosság

33.

Nyitottság a 33. hátrányos helyzetű rétegek iránt

Adott szituáció megbeszélése a témával kapcsolatban, a problémák iránti nyitottság vagy

Oldal: 51 / 74

Igény és szándék kialakítása a saját előítéletekkel való szembekerülésre, a másság elfogadása

A természettudomá nyokon túl valamennyi műveltségi terület


34.

Érdeklődés, fogékonyság a 34. társadalom problémái iránt

zártság megismerése, majd formálása beszélgetés útján

X. Globális problémák (2) 35.

Felelősségvállalás a jövendő generációk 35. sorsáért, háború és béke napjainkban

36.

A világon létező nemzetek 36. egyenjogúságának elismerése, egyetemes emberi jogok

Beszélgetés

Ember és társadalom, földünk és környezetünk, A világ problémái iránti egyéni környezeti felelősség kialakítása nevelés, művészetek: Tárgy- és környezetkultúra

11. évfolyam

Hét

Óra

Tananyag

Módszer

Fejlesztési cél

Megjegyzés

I. Önismeret (6)

1.

1.

Mi fontos számomra /emberek, helyek, Önvallomás, dolgok/ beszélgetések

2.

2.

Mi nem fontos számomra /emberek, helyek, dolgok/

3.

3.

Saját érzések

4.

4.

Érzésink kifejeződésének megismerése

5.

5.

Pozitív - negatív énkép

6.

6.

Reális - irreális énkép

II. 7.

A személyiségben rejlő lehetőségek és gátak föltárása

Testi és lelki egészség. Ember és társadalom, emberismeret

A tanulás tanulása (3) 7.

A tanulást gátló szubjektív Valamennyi és objektív körülmények műveltségi

Kudarcok a tanulásban

Oldal: 52 / 74


8.

9.

8.

A kudarcok okai, kezelése

Osztályszintű beszélgetés a megoldáskeresésre

kiküszöbölésével a személyiségjegyekkel összehangolt helyes tanulás megerősítése

terület, tantárgy

A tanulságok levonása, hasznosítása az önnevelésben III. Társas kapcsolatok (5)

9.

Barátság, szerelem

Az

intimitás

10. 10. /születése, élettartama, betartása mellett érzelmi alapjai/

11. 11. A szerelem örömei

folytatott beszélgetések, viták, tapasztalatok

Készség és képesség formálása tartalmas, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására, ápolására

Anyanyelv és irodalom, élő idegen nyelv, ember és társadalom, természet

12. 12. Szerelem és szeretet

13.

Az egyén és a közösség együttműködéséhez 13. szükséges értékek, erkölcs, jog, törvények, szabályok

14.

Bizalom és 14. bizalmatlanság a családban

IV. Ép testben ép lélek (6) 15.

15. Szerelem és szexualitás

16.

Szexuális kultúra, a 16. szexuális élet biológiai, erkölcsi szempontjai

17.

17. Felelősségvállalás egymás iránt

18.

A Felelőtlen 18. partnerkapcsolatok veszélyei

19.

19.

20.

20. Nemi betegségek, AIDS

V.

Optimális családtervezés

Az osztályfőnökön túl orvos bevonása javasolt, az egyéni problémákat célszerű négyszemközti beszélgetéssel föltárni, videó anyag felhasználása, majd azt követő beszélgetés

Viselkedéskultúra (4)

Oldal: 53 / 74

A tartalmas, gazdag intim kapcsolatok kialakítása és fönntartása, az erre való képesség fejlesztése

Ember és társadalom, biológia és egészségtan, testnevelés és sport


21. 21. Lázadás, ellenállás, dac Hazudozás, csalás,

22. 22. helytelen viselkedés

23.

esettanulmány, A konfliktusok kezelésének Anyanyelv személyhez megismerésével képesség irodalom, kapcsolódó esemény kialakítása, a megélt ember társadalom földolgozása /újság, rádió, TV/

A másság elutasítása, kiközösítés, 23. agresszivitás, bűnbak keresése /okai/

és és

konfliktusok hasznosítása az önismeret fejlesztésében, a társas kapcsolatok minőségének javításában

Az egyén felelőssége a

24. 24. jellemek kialakulásában VI. Mi leszek, ha nagy leszek? (3)

25.

Lehetőségek a továbbtanuláshoz, érettségi után 25. feltételek, követelmények, teljesítmény

26.

26.

Lehetőségek a munkavállaláshoz

27.

27.

Vágyak - álmok realitás - erősítés

Egyetemista vagy főiskolás hallgató /volt diák/ meghívása, szülői értekezleten a szülőkkel való közös elképzelések megbeszélése, vágyak - álmok realitás

A pályaválasztás gondjaiban való eligazodás képességének kialakítása

Életvitel és gyakorlati ismeretek, Pályaorientáci ó

VII. Helytörténeti ismeretek (1) 28. 28.

Nemzetközi iskolák Budapesten Történelmi ismeretek fejlesztése Angyalföldről és iskolánkról

Kiselőadás

29.

29. Angyalföld megalapítása, Iskolánk szerepe a kerületben

VIII. Jelenismeret (2)

30.

Hazánk jelenlegi 30. helyzete, belátható jövője, gazdasága

Beszélgetéssel tanulók véleményének

Oldal: 54 / 74

a

Eligazodás a jelen társadalom legfontosabb kérdéseiben, képességek

Ember és társadalom, élő idegen nyelv


31.

Munkanélküliség, vállalkozások, 31. privatizáció, közvélemény, közhangulat

gondolkodásának információinak megismerése

formálása, saját álláspont, vélemény kialakítása érdekében

IX. Felelős állampolgár nevelése (3) A társadalom politikai 32. 32. rendszere, érdekek összehangolása Gyermeki jogok, emberi 33. 33. jog, diákjog

A demokrácia, mint érték elfogadása, működésének Önkéntes vállalással szabályai, a demokrácia diák vitaindító, majd alakításához szükséges közös megbeszélés szemlélet kialakítása


34. 34. Az egyén szerepe és felelőssége

X. Globális problémák (2) 35.

Európai identitástudat, 35. európai hagyományok, kulturális örökség

36.

Hazánk kapcsolata Európával és világgal. 36. Magyarország a külföldiek szemével

Kiselőadások, viták

A szűkebb és tágabb világ dolgai iránti érdeklődés és a tájékozódási igény felkeltése

Módszer

Fejlesztési cél

Életutakról beszélgetés /karriertörténetek irodalmi film, élményeken keresztül/

Önállóság és a saját sorsáért való felelősség erősítése

Ember és társadalom, földünk és környezetünk, művészetek, tárgy- és környezetkultúra

12. évfolyam

Hét

I.

Óra

Tananyag

Megjegyzés

Önismeret (6)

1.

1.

Hit önmagunk erejében

2.

2.

Törekvés az önbecsülésre

3.

3.

Élettervek a kívánt cél eléréséért

4.

4.

Önbizalom

Oldal: 55 / 74

Testi és lelki egészség, ember és társadalom


5.

5.

Képességeink korlátaink ismerete, tudata

6.

6.

Hogyan látunk mi másokat?


Az érettségi szerepe, jelentősége

8.

8.

A tanulás és teljesítmény

9.

9.

7.

III.

10.

11.

Az érettségi vizsgaszabályzat megismerése, iskolánk szokásai, Elvárások és teljesítmény: érettségi hagyományok vizsgán, felvételin, versenyeken

Valamennyi Az érettségire történő műveltség fölkészülés, terület, ill. leghatékonyabb érettségi módszerének kialakítása tantárgy

Társas kapcsolatok (5) Iskolán és családon kívüli kötődések 10. /sport, pop együttesek, vallási közösségek, szekták/ Az ifjúsági szubkultúra hatásai /divat, beszédstílus, 11. szokások, viselkedési formák, szabadidős Szerepjáték, videó-, programok/ filmanyag A tartalmas fölhasználása, partnerkapcsolat beszélgetések konkrét kialakulásának problémafölvetéssel feltételei

12. 12.

/önkéntesség, egyenrangúság, tolerancia, felelősség, őszinteség/

13. 13. Konfliktusok a tartós kapcsolatban

14. 14.

A szakítás kulturált formája

IV. Ép testben ép lélek (6) Oldal: 56 / 74

A tartalmas, harmonikus emberi kapcsolatok további erősítése

Anyanyelv és irodalom, élő idegen nyelv, ember és társadalom


15.

16. 17.

Az egészségkárosító szokások, szenvedélyek 15. kialakulásának megelőzése Gyógyszerek, 16. kábítószerek, drogfüggőség Az alkoholizmus és 17. drogfüggőség kezelése

Esetmegbeszélés, videó anyag fölhasználása, önismereti tréning

18. 18. Az egészséges életmód 19.

Elkerülni az egészségkárosító szokások kialakulását, az ahhoz való képesség erősítésén keresztül

Ember társadalom, biológia egészségtan

és és

A testi-lelki egészség 19. alapvető föltétele a drogok elkerülésének

20. 20. Nemi betegségek, AIDS V. Viselkedéskultúra (4) 21.

21. Közlekedési kultúra

22.

22.

23.

Magatartási követelmények utas, gyalogos, járművezetők 23. számára, balesetek megelőzése, közlekedési morál

24.

A közlekedési szabályok megszerzésének 24. hatósági és jogi következményei

A közlekedési szabályok ismeretének fontossága Egyéni tapasztalatok, élmények megbeszélése, videó filmek fölhasználása

A kulturált közlekedési szokások kialakítása

Életvitel és gyakorlati ismeretek, Pályaorientáció

Alkalmassá váljanak a helyes és reális pályaválasztásra /továbbtanulás, munkaválasztás/

Életvitel és gyakorlati ismeretek, Pályaorientáció

V. Mi leszek, ha nagy leszek? (3) 25.

26.

A felsőfokú oktatási való 25. intézményekbe bekerülés föltételei Érettségi, felvételi vizsga /ill. emelt szintű 26. érettségi a kívánt tantárgyból/

Egyéni beszélgetések a diákokkal, szülőkkel, ill. közösen, az elképzelt munkakör összehasonlítása a lehetőségekkel

27. 27. Tervek a kívánt cél eléréséhez

Oldal: 57 / 74


VI. 28.

Helytörténeti ismeretek (2)

Kerületünk és 28. Angyalföld szociológiai, gazdasági adatai Kiselőadás

29. 29. Élet, kultúra, művelődési lehetőségek

VII. Jelenismeret (2) 30. 31.

Aktuális politikai vagy Vállalkozó diák gazdasági téma bevonása aktuális Gazdasági esemény 31. földolgozása, értékelése téma vitaindítójára

30.

Az érdeklődés fölkeltése hazánk és a nagyvilág dolga iránt

Hon- és népismeret, kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz

VIII. Felelős állampolgár nevelése (3) 32. 32.

Magyarország állampolgára vagyok

33. 33. A magyar alkotmány

Dokumentumok tanulmányozása, szerepjáték a különféle tárgyalási technikák elsajátítására

Fölkészíteni az állampolgári jogokra és kötelességekre, az erkölcs és kulturált politizálási képesség igényének kialakítása


34. 34. A tévedés belátása, kompromisszumra való alkalmasság

IX. 35.

36.

Globális problémák (2)

A haza védelme minden állampolgár kötelessége Külső szakember tájékoztatása, A honvédő hadsereg látogatás egy katonai szükségességének alakulatnál elfogadása Hadkötelezettség, NATO 36.

35.

Oldal: 58 / 74

Kapcsolódás Európához és nagyvilághoz, Ember és társadalom, Állampolgári ismeretek


A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE

1. Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban.

2. Munkánk során kiemelten kezeljük -

a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő;

-

a kiemelten tehetséges;

-

a nyelvi (magyar vagy célnyelvi) ismeretek hiányából fakadóan hátrányos helyzetű:,

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: -

szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal,

-

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

-

felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;

-

egyéni foglalkozások;

-

képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés;

-

nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;

-

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;

-

a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;

-

iskolai sportkör, szakkörök;

-

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);

-

szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); Oldal: 59 / 74


-

a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás);

-

a szülőkkel való együttműködés;

-

családlátogatások;

-

szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;

-

szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: -


-

a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások;

-


-

képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);

-


-

a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;

-


-


-

szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások).

A nyelvi (magyar vagy célnyelvi) ismeretek hiányából fakadóan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek -

képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, mely a pedagógiai program mellékletét képező „Intézményi integrációs program” alapján folyik;

-


-

felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;

-


-

a tanulók háromhavonkénti fejlesztő értékelése a szülőkkel közösen;

-

nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;

Oldal: 60 / 74


-


-

a továbbtanulás irányítása, segítése;

-


-


-

szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);

-

a szülőkkel való együttműködés;

AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK – A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI Az iskola közösségeinek együttműködése Az igazgatóság és a nevelőtestület együttműködése 1. A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. 2. Az együttműködés fórumai: -

az iskolavezetőség ülései,

-

a különböző értekezletek,

-

megbeszélések,

-

stb.

3. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. 4. Az iskolavezetés az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon (iskolai kör e-mail, hirdetőtáblák…) keresztül értesíti a nevelőket. 5. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: -

az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, Oldal: 61 / 74


-

az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetőség felé.

6. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, az intézményi tanáccsal, illetve az iskolaszékkel.

A szakmai munkaközösségek együttműködése 1. Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. 2. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: -

a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,

-

iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,

-

iskolán kívüli továbbképzések,

-

a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek.

3. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.

A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése

1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: -

az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,

-

a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén

-

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

Oldal: 62 / 74


2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan a naplón, az ellenőrző könyvön valamint – ha szükséges – elektronikus levélben tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi tanácshoz, illetve az iskolaszékhez fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel vagy a nevelőtestülettel.

A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. 3. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: -

a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.);

-

tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer;

-

sportélet;

-

túrák, kirándulások szervezése;

-

kulturális, szabadidős programok szervezése;

-

a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap);

-

diáknap.

5. Ezekben a kérdésekben: -

az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük;

Oldal: 63 / 74


-

a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie.

6. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé. 7. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: -

az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,

-

a házirend elfogadása előtt.

8. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli. 9. Az iskolában iskolai vezetőség (igazgatói tanács) működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezetőségének (az igazgatói tanácsnak) teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat képviselője.

A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése 1. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: -

az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,

-

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

2. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:

a) Egyéni megbeszélések Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az

Oldal: 64 / 74


együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. b) Szülői értekezlet Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés

-

kialakítása, a szülők tájékoztatása

•

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

•

az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,

•

a helyi tanterv követelményeiről,

•

az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

•

saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,

•

a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

•

az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,

•

a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé

c) Fogadó óra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) d) Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. e) Negyed-és féléves szöveges értékelések Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről.

Oldal: 65 / 74


3. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 4. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi tanácshoz, illetve az iskolavezetéshez fordulhatnak. 5. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy intézményi tanáccsal. 6. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint nevelőitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. 7. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. 8. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -

az iskola honlapján;

-

az iskola fenntartójánál;

-

az iskola irattárában;

-

az iskola könyvtárában;

-

az iskola igazgatójánál;

-

az iskola igazgatóhelyetteseinél;

-

a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél

Oldal: 66 / 74


Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel 1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: -

Az intézmény fenntartójával és működtetőjével: Prizma Oktatási és Kulturális Alapítvány 1105 Budapest Cserkesz utca 10-14.

-

A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: Budapest XIII. kerületi Önkormányzat és Polgármesteri Hivatal 1139 Béke tér 1.

-

Budapesti pedagógiai Oktatási Központ (POK): 1088 Budapest Vas u. 8-10.

-

A területileg illetékes nevelési tanácsadóval: Budapest 13. kerületi Nevelési Tanácsadó 1138 Budapest Pannónia utca 81.

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. 2. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az Angyalföldi Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. 3. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős.

A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük:

1.

2.

-

osztályozó vizsga,

-

pótló vizsga,

-

javítóvizsga.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha Oldal: 67 / 74


-

a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,

-

engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,

-

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

-

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

-

ha előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni

Az osztályozó vizsgákon az év végi osztályzat megállapítása a következő szerint történik: Ha előrehozott érettségi vizsga előfeltétele az osztályozó vizsga letétele, akkor -

ha olyan évfolyam tananyagából vizsgázik a tanuló, amelyből az év során is szerzett érdemjegyeket, akkor az osztályozó vizsgán szerzett osztályzat és az év közben szerzett jegyek átlaga fele-fele arányban adja ki az év végi érdemjegyet;

-

ha olyan évfolyam tananyagából vizsgázik a tanuló, amelyből nem szerzett a tanév során osztályzatot, akkor az osztályozó vizsga érdemjegye az év végi érdemjegye.

Ha bármely más okból szükséges az osztályozó vizsga letétele (legjellemzőbb: hiányzásból fakadó értékelhetetlenség), akkor az osztályozó vizsga érdemjegye az év végi osztályzat. Az osztályozó vizsgákat az érettségi követelményeihez igazodva szervezzük meg.

3.

Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

4.

Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. Oldal: 68 / 74


5.

A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.

6.

7.

A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel -

osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt

-

javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell.

Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg.

8.

A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:

Két tanítási nyelvű osztályok

angol matematika fizika civilizáció történelem magyar

írásbeli szóbeli

9/ Nyek x x

írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli szóbeli írásbeli szóbeli írásbeli szóbeli

9. x x

10. x x

11. x x

12. x x x

x x x x

x

x x

x x

x

x

Nyelvi előkészítő osztályok

írásbeli szóbeli írásbeli magyar szóbeli írásbeli történelem szóbeli fizika írásbeli matematika írásbeli angol

9/ny

9.

10.

11.

12.

x x

x

x

x

x x x

x x

x x x x Oldal: 69 / 74


Az érettségi tárgyakból a tanulók számára kötelező próba érettségi vizsgákat szervezünk.

9.

AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI Az iskolába jelentkezők felvételéről az általános iskolából hozott és a központi felvételi eljárás során megszerzett pontszámaik alapján döntünk. Az általános iskolából hozott pontszámot a 7. tanév végi és a 8. félévi magyar nyelv és irodalom átlaga, a történelem, a matematika, a fizika, a tanult idegen nyelv jegyek összege (max. 50 pont) adja. A felvételi során a jelentkezőknek írásbeli és szóbeli vizsgát kell tenniük. Az írásbeli pontszámait (2x50 pont) a központi írásbeli felvételi vizsga, kompetencia alapú feladatlapjainak kitöltésével lehet megszerezni. A szóbeli felvételi csupán egy beszélgetés, melyen a jelentkezők magyar nyelv és kommunikációs képességeit valamint angol nyelvi tudását mérjük. Mindkét tantárgyból 25 pont szerezhető.

Az összesített pontszámok alapján kialakult tagozatkódonkénti rangsorokat (ideiglenes felvételi jegyzék) nyilvánosságra hozzuk a honlapunkon és az épületen belüli hirdetőtáblákon. A szülőknek lehetősége van a törvényben meghatározott időpontban – az általános iskolákban – a jelentkezési lapok módosítására, ha a felvételi eredmény ismeretében az iskolán belül más tagozatra kíván átjelentkezni gyermekük. A felvételiről szóló döntést az előírt időpontban megküldjük a jelentkezőnek és általános iskolájának. Szívesen biztosítunk lehetőséget arra, hogy az érdeklődő tanulók, szüleik és tanáraik betekintést nyerjenek iskolánk életébe. Rövid tájékoztatóval és az iskolán belüli sétával novemberi és januári „Nyílt Nap”során kínálunk erre alkalmat.

A tanulónak joga, hogy kérje átvételét a) azonos vagy más típusú oktatási intézménybe. Oldal: 70 / 74


Az eljárás módja: a szülő (18 év felett maga a tanuló, a szülő (gondviselő) egyetértésével), írásban nyújtja be az áthelyezésre vonatkozó kérvényét az igazgatóhoz. Tanköteles tanuló esetében a befogadó iskola igazgatójának írásbeli nyilatkozata is szükséges a tanuló átvételéről. Kilépés előtt a tanuló leadja a nála lévő iskolai tulajdont képező könyveket, eszközöket, felszereléseket, valamint a diákigazolványát. Gondoskodik továbbá a kilépéshez szükséges aláírások beszerzéséről. b) indokolt esetben (beilleszkedési nehézségek, egészségi állapotában bekövetkezett változás miatt, tanulmányi előmenetelének érdekében) másik osztályba. Az eljárás módja: a tanuló – a szülő jóváhagyásával – az igazgatóhoz írásban kérvényt nyújt be. Az igazgató az osztályfőnök véleményének figyelembevételével hozza meg döntését. c) osztályon belül másik tanulócsoportba - ha tanulmányi előmenetele ezt indokolja. Az eljárás módja: a tanuló – a szülő jóváhagyásával – az osztályfőnökhöz írásban kérvényt nyújt be. Az osztályfőnök az érintett szaktanárok véleményének figyelembevételével hozza meg döntését.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK I.

A pedagógiai program érvényességi ideje 1. A Pedagógiai Programban foglalt rendelkezéseket mindazok kötelesek megtartani, akik az intézménnyel jogviszonyba kerülnek. 2. A Pedagógiai program a fenntartó jóváhagyásával, annak időpontjában lép hatályba. 3. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata.

II.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.

Oldal: 71 / 74


-

A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

2. A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.

III.

A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -

az iskola igazgatója;

-

a nevelőtestület bármely tagja;

-

a nevelők szakmai munkaközösségei;

-

az intézményi tanács;

-

a szülői közösség;

-

az iskola fenntartója.

2. A tanulók a pedagógiai program módosítását az intézményi tanács vagy a diákönkormányzati képviselői útján az intézményi tanácsnak, illetve az iskolavezetésnek javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni az intézményi tanács, illetve a fenntartó véleményét. 4. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. IV.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. 2. A pedagógiai program elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www.ois.hu

Oldal: 72 / 74


3. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. 4. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola honlapján; -

az iskola fenntartójánál;

-

az iskola irattárában;

-

az iskola könyvtárában;

-

az iskola igazgatójánál;

-

az iskola igazgatóhelyetteseinél;

-

a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél

ZÁRADÉK a pedagógiai programban a fenntartóra háruló többletkötelezettségről A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. § (1) pontja alapján „A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges.” A pedagógiai programban szereplő költségvetési támogatást igénylő feladatok megszervezése, végrehajtása előtt legalább 30 nappal az intézmény köteles beszerezni a fenntartó engedélyét. A többletkötelezettség mértékéről a fenntartó a hatályos költségvetésének figyelembe vételével dönt. Ezen záradék a hatályos pedagógiai program mellékletét képezi.

Budapest, 2015. augusztus 27.

Dr. Várnai Andrásné intézményi főigazgató Oldal: 73 / 74


Nyilatkozat Az Orchidea Magyar- Angol Két Tanítási Nyelvű Gimnázium 2015. szeptember 1-jétől érvényes Pedagógia Programját véleményezte: -

Szülői Közösség, Diákönkormányzat;

a nevelőtestület elfogadta: 2015. augusztus 27-én; az intézményvezető jóváhagyta: 2015. augusztus 27-én.

Dr. Várnai Andrásné sk. intézményvezető

Szalontainé Tóth Ildikó

Halász Katalin

hitelesítő nevelőtestületi tag

hitelesítő nevelőtestületi tag

Oldal: 74 / 74

Az Orchidea Magyar Angol Két Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium. Pedagógiai Program. Érvényes:

Recommend Documents