Az oktatói pálya vonzerejének változása és a felsőoktatási intézmények szervezeti válaszai

Faculty of Business Administration

Az oktatói pálya vonzerejének változása és a felsőoktatási intézmények szervezeti válaszai Kováts Gergely Vezetéstudományi Intézet, Vezetési és Szervezési Tanszék Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja

Department of Management and Organization

H-1093 Budapest, Fővám tér 8.; H-1828 Budapest, PO Box 489. Phone.: +36(1)4825377, +36(1)4825263; fax: +36(1)4825118 Internet: http://mgmt.uni-corvinus.hu

A probléma: az oktatói pálya vonzerejének változása ■ A közvetlen kiváltó okok – Bérhátrány, a szektorhatárok átjárhatósága, és így az üzleti és kormányzati szféra – – –

–

elszívó ereje nő Csökkenő szabadság, egyéni autonómia csökkenése (professzióból munkavállalói kapcsolat) Tömegesedés, növekvő terhelés (óraszám, hallgatói minőség), oktatás súlya a kutatással szemben Szervezeti rendszerek formalizálódása, standardizálódása  Igazolás és ellenőrzési kényszerek érvényesülése (minőségügy, akkreditáció)  Menedzsment és adminisztráció szerepének növekedése  A hivatás-kultúrából elmozdulás a munkavállalói kultúra irányába Belső konfliktusok erősödése (pl. integráció miatt)

■ DE: jelentős diszciplináris különbségek Kováts Gergely

HR a felsőoktatásban / 2010. február 17.

2.

Kováts Gergely

Polónyi/ (2007) 369. oldal, HR a Forrás: felsőoktatásban 2010. február 17. 5. ábra3.

Az oktatók és a minősített oktatók megoszlása a Budapesti Corvinus Egyetemen 350 300 250 200 150 100 50 0 <30

30-39

40-49 2004

50-59 2006

60-70

>70

200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 <30

30-39

40-49 2004

Kováts Gergely

50-59

60-70

>70

2006


4.

Forrás: OKM, Statisztikai tájékoztatók Kováts Gergely


5.

Forrás: OECD, 2008 p.200 Kováts Gergely


6.

A jellemző válaszok ■ Több lábon állás lehetővé tétele – Részmunkaidős foglalkoztatás, másodállás – Egyéni munkavállalás engedélyezése más szektorokban – Többes oktatói jogviszony – „Géemkázás”: az egyetemi infrastruktúra használata egyéni jövedelemszerzésre

(tanszéki alapítványok, egyéni bt-k), ellenérdekeltség a TÉR-rel szemben

■ „kis pénz, kis foci”: teljesítményelvárások csökkenése, legitimálása ■ Gyorsított előmenetel a tudományos/szakmai hierarchiában

Kováts Gergely


7.

Több lábon állás szerepe ■ A magyar egyetemi szférán belül a második-harmadik forrásból származó jövedelmek szerepe az igaz vízválasztó. Ennek súlya a teljes jövedelmen belül: – – – –

MTA tagság (37%) Társadalomtudományi terület (36%) Mérnöki terület (30%) Vezető kutatói státusz (27%)

■ Hátrányos helyzetű csoportokban a mellékjövedelmek aránya alacsonyabb: – – – –

Női oktatók (21%) Vidéki oktatók (20%) Agrár oktató (20%) Természettudományi terület oktatója (17%) Forrás: Nagy Péter Tibor (2003) 213-215. o.

Kováts Gergely


8.

Többes (oktatói) jogviszony szabályozása Nyugat-Európa

Közép- és KeletEurópa

A felsőoktatási intézmények hatásköre

Svájc, Izland

A főfoglalkoztató felsőoktatási intézmény hatásköre

Spanyolország, Portugália, Norvégia, Görögország, Finnország

Lengyelország, Horvátország, Oroszország, Észtország

Korlátozások nélkül lehetséges

Svédország, Hollandia

Csehország

Törvényi korlátozásokkal lehetséges

Angolszász országok

Egyéb országok

Ausztrália, Egyesült Királyság

Új-Zéland

Korea, Japán, Chile

Kína

Mexikó, Japán Forrás: OECD 2008

Kováts Gergely


9.

Gyorsított kinevezések következménye: az oktatói-kutatói állomány változása Magyarországon

Tanárok

Tanárok

Docensek

Docensek

Adjunktusok

Adjunktusok

Tanársegédek

Tanársegédek

1993/1994

2004/2005 Forrás: Kováts (2009), saját számítások alapján

Kováts Gergely


10.

Elhanyagolt, ritkán alkalmazott eszközök ■ Merítési bázis szélesítése és kiválasztás eljárás újragondolása – doktori képzés átalakítása, carreer exchange – valódi pályáztatás – női oktatók helyzetének alaposabb elemzése

■ A karrierrendszer átalakítása – A motivációkhoz és az egyéni élethelyzethez jobban igazodó nómenklatúra,

munkaköri rendszer (pl. tenure és non-tenure track szétválasztása, csak oktatói pozíciók fenntartása, más szférában szerzett tapasztalat elismerése) – Hosszú karrierutak lerövidítése – Előléptetési szabályok újragondolása (up-or-out modell felülvizsgálata)

■ Bérdifferenciálás, teljesítményértékelés

Kováts Gergely


11.

A doktori képzés általános modelljei Humboldti modell

Piaci/professzionális modell

Cél

a szűkebb egyetemi és a tágabb tudományos (akadémiai) intézményrendszer reprodukálása Befelé forduló (elefántcsont torony)

a (külső) igények kielégítése, kifelé forduló

A doktori képzés fókusza Előfeltevések a kutatásról és a tudásról Doktorandusz az egyetemen A doktori képzés értelmezése

Oktatás-kutatás A kutatás diszciplináris alapokon

Kutatás-alkalmazás Transzdiszciplináris

Egyetemi alkalmazott, kolléga (egy közülünk) A kutatói/akadémiai pálya kezdete Szocializáció a diszciplináris (és részben az intézményi) normákhoz

Egyetemi hallgatók (egy vásárló), szerződéses vagy hallgatói kapcsolat Az egyetemi pálya vége, a legmagasabb szintű felsőfokú képzés. Nem cél sem a diszciplináris, sem az intézményi szocializáció.

Elmélet és gyakorlat viszonya A fokozat jelentése és a fokozatot szerzett társadalmi státusza

Elmélet és gyakorlat szeparációja

Elmélet és gyakorlat integrációja

társadalmi kiváltsággal, ranggal és felelősséggel felruházott személy; egy sajátos kaszthoz való tartozás kifejezője, ami társadalmi és szimbolikus tőke forrása

speciális jártassággal, készséggel rendelkező személy, aki képes komplex feladatok megoldására; munkaerőpiaci előny kifejeződése

Létszám Kis létszámú képzés Menedzsment rendszerek Menedzsment rendszerek hiánya vagy formális volta Jellemző problémák Végzési idő A végzés után a felsőoktatásból kimaradók munkaerőpiaci helyzete

Nagy létszámú képzés Fejlett monitorozási és nyomonkövetési rendszer Erőforrások megléte Túlspecializáció veszélye

Kováts Gergely

Forrás: Kováts (2009)17. HR a felsőoktatásban / 2010. február

12.

Női oktatók aránya a BCE-n 2007-ben 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 ÉTK

GTK

KétK tanár

KIK docens

KTK adjunktus

TájK

TK

tanársegéd

BCE

Heterogénebbé váló karrierutak Karrier-fókusz

g é s y ne k é v e T

Hierarchia

Fejlődés

Oktatás/ kutatás

Előrehaladás a tudományos hierarchiában (munkakörök…)

Új oktatási/kutatás módszerek, tananyagok kifejlesztése

Menedzsment

Előrehaladás a szervezeti hierarchiában

A szervezet átalakítása

Foglalkoztatás

az egyetemen

Kombináció

Spin-off szervezetek létrehozása és működtetés e

Pozíció betöltése a másik szektorban, tudástranszfer a szektorok között

a periférián

az egyetemen kívül

Forrás: Gilliot et al. (2002)

Kováts Gergely


14.

A hosszú karrierúttal kapcsolatos dilemmák ■ Elsősorban a német-rendszerű, közép-kelet-európai országokban jellemző probléma (pl. Lengyelország, Csehország, Magyarország) – Doktori fokozat: 30 éves kor körül – Habilitáció: 45 éves kor körül – Egyetemi tanári kinevezés (akadémiai doktori?): 60 év körül

■ Problémák – A független kutatói karrierút nagyon későn kezdődik (a függőség kitolódásának veszélye) – A senior vezetői posztok (dékán, rektor, rektorhelyettes) betöltésének nehézsége

erősödik – Versenyhátrány azokkal az országokkal szemben, ahol a kinevezés korán történik – Nem elég rugalmas, nem bátorítja, hogy a felsőoktatáson kívül is szerezzenek (szakmai) tapasztalatot az oktatók. – Mivel a kinevezés stációinak feltételei egymásra épülnek, ezért erősíti a pálya zártságát

Kováts Gergely


15.

TÉR és javadalmazás ■ TÉR és bérdifferenciálás hiánya Belső teljesítménykülönbségek miatt belső feszültségek A jó munkaerő megtartásának nehézsége: elvándorlás más szférába/intézménybe Teljesítmény-visszafogás A több lábon állás és a „géemkázás” következménye: ellenérdekeltség az átlátható elszámolási rendszerrel és a TÉR bevezetésével kapcsolatban – Konfliktuskerülő szervezeti kultúra – – – –

■ Az egyetemen kívüli vagy az egyetem nevében végzett tevékenységek jövedelmeinek becsatornázása (Spin-off vállalkozások, innovációs központok, ösztönző rendszerek kialakítása) ■ Finanszírozási rendszer rugalmatlansága – A saját bevételek aránya 40-50%, de ennek elköltése is szabályozott (mert a felsőoktatási

intézmények államigazgatási szervek) – Az állami fenntartású intézményekben alacsony (bár növekvő) pénzügyi autonómia, a belső erőforrásallokáció lehetősége korlátozott. – A normatív támogatás jelentős része a bérköltséget fedezi.

■ Bérdifferenciálás béralapjának megteremtése (pl. vállalati chair rendszer, NFÜ pályázatok) Kováts Gergely


16.

Köszönöm a figyelmet!

Elérhetőség: [email protected]

Kováts Gergely


17.

Hivatkozások GILLIOT, DANIELLE – OVERLAET, BERT – VERDIN, PAUL (2002). "Managing academic personnel flow at universities." Tertiary Education and Management 8: 277-295. Kováts, Gergely (2009): Határon - a doktoranduszok és a doktor képzés Magyarországon. In: Kocsis Miklós - Kucsera Tamás Gergely - Szabó Anita (szerk): A doktori képzés Magyarországon a doktoranduszok szemével. Doktoranduszok Országos Szövetsége, Budapest. p. 24-56. o. NAGY, PÉTER TIBOR (2003). The academic workplace. Country report: Hungary. In: ENDERS, JÜRGEN – DE WEERT, EGBERT (szerk.) (2003). The international attractiveness of the academic workplace in Europe. Frankfurt/Main: : Gewerkschaft Erziehung und Wissenschaft 200-226 p. OECD (2008): Thematic review of tertiary education: Synthesis report. Paris: OECD. POLÓNYI, ISTVÁN (2007). "Egyre többet, egyre kevesebben?" Educatio 17(3): 366379.

Kováts Gergely


18.

Az oktatói pálya vonzerejének változása és a felsőoktatási intézmények szervezeti válaszai

Recommend Documents