Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Budapest, Nemzeti Tkk. p. 243 – 255.
Az oktatási stratégia fogalma Sajátos célok elérésére szolgáló – módszerek, – eszközök, – szervezési módok és formák komplex rendszere,
amely – koherens elméleti alapokon nyugszik, – sajátos szintaxissal (a végrehajtandó lépések meghatározásával és adott sorrendjével) rendelkezik, és – jellegzetes tanulási környezetben valósul meg. Falus, 2003
Az oktatási stratégiák fajtái CÉLKÖZPONTÚ STRATÉGIÁK
SZABÁLYOZÁSELMÉLETI STRATÉGIÁK
Információ tanítása bemutatással
Nyílt oktatás Programozott oktatás Készségtanítás direkt oktatással Adaptív oktatás Optimális elsajátítás Fogalomtanítás magyarázattal és megbeszéléssel Szociális és tanulási készségek tanítása kooperatív tanulással Gondolkodás fejlesztése felfedezéses tanulással
Célközpontú stratégia A stratégia általános felépítésében is a cél játssza a központi szerepet, a stratégiák megkülönböztetése az elérendő célok alapján történik
Falus, 2003
Szabályozáselméleti stratégia Központi elve az alapjukban meghúzódó szabályozáselméleti felfogás. Különböző oktatási célok eredményes elérésére szolgálnak, de nem kötődnek egyetlen oktatási célhoz sem
Falus, 2003
Információ tanítása bemutatás segítségével Lényege: • feltárjuk az elsajátítandó anyag szerkezetét, • megismerjük a tanuló gondolati struktúráját, • e struktúra előhívása az operatív (műveleti) memóriába, • megfelelő kapcsolat teremtése a meglévő és a kialakítandó struktúra között Falus, 2003
A tanár tanórai tevékenysége 1. Az oktatás céljainak közlése, a tanulók készenléti állapotának megteremtése 2. Strukturáló elvek bemutatása, (feltárja a tanulók számára korábbi ismeretstruktúrájuk és az elsajátítandó ismeretek hasonló és eltérő vonásait) 3. A tanagyag logikus, világos, strukturált közlése, kapcsolódások bemutatása 4. A tanulók gondolkodásának elősegítése, a megértés ellenőrzése kérdések segítségével Módszerei: előadás, magyarázat, megbeszélés, szemléltetés Falus, 2003
Készségtanítás direkt oktatás segítségével Alapvető készségek és elemi ismeretek elsajátítására alkalmazzák Alapelve: • világos célok elemekre bontása, • határozott, de nem autokratív tanári irányítással a tanulók végigvezetése az elsajátítás menetén
Falus, 2003
A tanár tanórai tevékenysége: 1. A tanár bemutatja az óra céljait, közli, felidézi a szükséges előzetes alapismereteket, bevonja a tanulókat a munkába 2. A tanár bemutatja az elsajátítandó ismereteket/készségeket (kis lépések, megértés ellenőrzése minden lépésnél)
3. Irányított gyakorlási lehetőséget biztosít 4. Ellenőrzi a megértést (visszacsatolás, kiegészítés) 5. További gyakorlási lehetőségek biztosítása Módszerei: magyarázat, szemléltetés(demonstráció), munkáltató módszer Falus, 2003
Fogalomtanítás magyarázat és megbeszélés segítségével Fogalom = lényeges ismertetőjegyek összessége Fogalomtanulás: • a dolgokat az ismertetőjegyek alapján osztályokba soroljuk, • megvizsgáljuk, hogy egyes jelenségek rendelkeznek – e a fogalom megkülönböztető jegyeivel, azaz az adott fogalomhoz tartoznak -e vagy sem Falus, 2003
A tanár tanórai tevékenysége 1. 2.
A fogalommal kapcsolatos előismeretek, fogalmi struktúrák felidézése Az előismeretek függvényében: Direkt bemutatás – nincsenek előismeretek; tanár megnevezi, definiálja a fogalmat Fogalomelsajátítás – vannak előismeretek; a tanulók maguk jutnak el a fogalom meghatározásáig
3. 4.
Az elsajátítás ellenőrzése, további példák/ellenpéldák adása A tanár elemezteti, értékelteti a tanulókkal saját gondolkodási tevékenységüket •
elősegíti a fogalom beillesztését a már meglévő ismeretek rendszerébe
Módszerei: tanári dominanciájú magyarázat, megbeszélés Falus, 2003
Szociális és tanulási készségek tanítása kooperatív tanulással A társadalmi életre való felkészülés feltételeinek megteremtése az iskolában (Dewey) Kölcsönös függőségi viszonyok között a tanulók motiváltak a közös célok elérésére, baráti viszonyok alakulnak ki, fejlődnek a kommunikációs készségeik, technikáik (Allport)
Falus, 2003
A tanár tanórai tevékenysége 1. 2. 3. 4. 5.
Az óra céljainak pontos meghatározása Alapvető ismeretek közlése szóban vagy írásban A csoportok létrehozása, megszervezése A csoportok munkájának segítése A produktumok értékelése, vagy a közös munka eredményeinek csoportonkénti prezentációja 6. Mind a csoportos, mind az egyéni teljesítmények értékelése Módszerei: csoportos tanulás, mozaiktanulás, csoportkutatás Falus, 2003
Gondolkodás fejlesztése felfedezéses tanulással Alapvető célja: – tanulók gondolkodtatása – jelenségek felfedeztetése – annak biztosítása, hogy a tanulók maguk konstruálják gondolati rendszereiket
A pedagógus nem készen nyújtja az ismereteket, hanem minden lehetséges esetben a tanulók felfedező, konstruáló tevékenységét váltja ki és segít Falus, 2003
A tanár tanórai tevékenysége 1. A tanulók megismertetése a főbb célokkal 2. Kiinduló kérdések megfogalmazása,a felfedezés, a megbeszélés, a vita szabályainak kialakítása 3. A megbeszélés, a vita nyomon követése, háttérből történő irányítása 4. A következtetések megfogalmazásának elősegítése 5. A végrehajtott gondolkodási műveletek tudatosítása, rögzítése Módszerei: vita, projektmódszer, kísérletezés Falus, 2003
Nyílt oktatás (Pestalozzi, Rousseau, Fröbel) Jellemzői (Thibadeau, 1995) - a tanulónak aktív szerepe saját tanulásának irányításában, tevékenységek kiválasztásában - változatos anyagok, eszközök alkalmazása - különböző életkorú gyerekek együttes oktatása - individualizált tanulási lehetőségek megteremtése - a tanulás tanári teamek által való irányítása - diagnosztikus értékelési eljárások alkalmazása - terek, bútorzat rugalmas, az oktatási célokhoz való igazítása Falus, 2003
Programozott oktatás A tanulók tevékenységének szabályozása megadott alapelvek szerint: - az oktatás céljának meghatározása - a tanulók induló szintjének pontos meghatározása - a tananyag lépésekre tagolása - a tanulók aktív tevékenységének kiváltása - a tanulók válaszainak rendszeres ellenőrzése, megerősítése - az egyéni ütem biztosítása Falus, 2003 Számítógépes oktatócsomagok, multimédia alkalmazása az oktatásban
Adaptív oktatás Egyes tanulók képességei, adottságai egymástól lényegesen eltérőek, s ezek a különbségek eltérő tanítási környezetet és eljárásokat igényelnek Fontos: • • • •
az előzetes tudás felmérése, a tanuló kognitív képességei, személyiségvonásainak jellemzői motiválhatóság mértéke…
Ennek alapján a tanulóval közösen történik a tanulási-tanítási folyamat tervezése, szervezése Egymástól lényegesen eltérő tanulási eljárásokat tesz lehetővé Falus, 2003
Optimális elsajátítási stratégia (Bloom) Lényege: csak akkor térjünk rá a következő anyagrészre, ha a megelőzőt optimális szinten elsajátítottuk Teljesítmény alakulása:
Hagyományos oktatás
Optimális elsajátítás Falus, 2003
Az egyes anyagrészek végén végzett ellenőrzés funkciója: – az eddigi tanulási folyamat minősítése – további feladatok feltárása – optimális elsajátítási cél elérése
Lemaradóknak: a gyermek igényeihez igazodó felzárkóztató, korrepetáló anyag Eredményesen tanulóknak: gazdagító anyag adása „tiszta lappal” indulás lehetősége Falus, 2003
A sikeres tanulás feltételei
Hagyományos oktatás • hiányok halmozódnak • sikeres tanulásból egyre többen esnek ki
Optimális elsajátítás • hiányok pótlása • „tiszta lappal”indulás lehetősége • a hiánypótlásra szánt idő megtérül Falus, 2003
