Cziráki László 2014
Az öntözés Fogalma: vízgazdálkodási tevékenység, melynek során gondoskodunk a növények pótlólagos vízellátásáról
A vízügyi hatóság engedélye szükséges Feladata: A termelés biztonságának növelése Termés mennyiségTermés minőség javítása
Az öntözés jelentősége A csapadék térbeli, Időbeni eloszlása nem egyenletes A vegetációs időszakban nem hull elegendő csapadék
Csapadék eloszlása Időbeli eloszlás 2 maximum („Medárd” és késő ősz) 2 minimum január és ősz eleje
Térbeli eloszlás – ország területi különbségei
HEFOP 3.3.1.
Az éves csapadék mennyisége
Öntözési módok (az öntözés célja szerint) Tároló öntözés Vízpótló öntözés Kelesztő öntözés Tápláló öntözés Frissítő öntözés Fagyvédelmi öntözés
Tároló öntözés Célja: talaj vízkészletének növelése Mélyebb talajréteg átnedvesítése
Hátránya: Csapadék esetén belvíz alakulhat ki
Tenyészidőszakon kívül végezzük Magyarországon nem terjedt el
Vízpótló öntözés Célja: A növények kritikus fejlődési szakaszában a hiányzó víz pótlása A gyökérzóna átnedvesítése (20-40 cm)
Általánosan használt öntözési mód A tenyészidőszakban alkalmazzuk
Vízhiány a tenyészidőszakban
Kelesztő öntözés Célja: A csírázás és kelés meggyorsítása
Elsősorban nyári és nyár végi vetéseknél A vetés előtt, vagy után végezzük Mennyisége 15-25 mm
Tápláló öntözés Célja: Tápanyagok kijuttatása az öntözővízzel
Előnye: A fejlődési szakasznak megfelelő tápanyagok biztosíthatók
Elsősorban gyümölcsösökben használják
Frissítő öntözés Célja: A páratartalom növelése
A generatív fejlődésben, termésképzésben van szerepe Kis vízmennyiség gyakori kijuttatása
Fagyvédelmi öntözés Célja: Rügyek fagyvédelme a víz magas fajhőjének kihasználásával
A víz megfagyásakor leadott hőmennyiség megakadályozza a rügyek fagyását -2, -3 fokig hatásos Előrejelzés alapján
Az öntözési módok a kijuttatás módja szerint 1.
Felületi
2. Esőszerű 3. Csepegtető öntözés 4. altalajöntözés
Felületi öntözés A víz a talaj felszínén folyva jut el a növényekhez Árasztó öntözés: Vékony vízréteg végigvezetése a talajon
Csörgedeztető öntözés: Vékony vízréteg vezetése enyhén lejtős talajon
Barázdás öntözés: Víz vezetése a sorok közötti barázdában Kukorica, burgonya
Esőszerű öntözés A szántóföldi növények öntözésében általános Cseppnagyság: ha kicsi akkor nagy a párolgási veszteség nagy cseppeknél talajromboló hatás
A csepegtető öntözés folyamata
Csepegtető öntözés Gazdaságos vízfelhasználás Elsősorban kertészeti és gyümölcs kultúrákban
Altalaj öntözés A vízmozgás a talaj felszíne alatt történik
A növényápolás Fogalma: a nagyobb termés elérése érdekében a tenyészidőszakban végzett művelet
A növényápolás célja Kedvező talajállapot fenntartása a tenyészidőszakban talajápolással A szükséges növényszám biztosítása A növények fejlődésének tervszerű biztosítása
Talajápolás Célja: A vetésig kialakított kedvező talajállapot fenntartása A felső réteg gyommentesen és lazán tartása
Csoportosítása: Kelés előtti talajápolás Kelés utáni talajápolás
Kelés előtti talajápolás Célja: A talaj kiszáradásának, cserepesedésének megakadályozása
Eszközei: Könnyű fogas cserepesedés megszüntetésére Sima, vagy gyűrűshenger
Kelés utáni talajápolás Célja: Gyomok irtása Cserepesedés megszüntetése Felszín lazítása Víz megőrzése
Különleges növényápolási munkák Töltögetés Idegenelés Címerezés Lombtalanítás Tetejezés (bugázás): dohány Kacsozás: paradicsom
Töltögetés Célja: a gumóképződés elősegítése bakhát képzéssel 2-3 alkalommal a tenyészidőszakban
Idegenelés (szelekció) Vetőmagtermesztésben végezzük A szaporításra alkalmatlan- és fajtaidegen egyedek eltávolítása Gyenge, beteg növények eltávolítása (negatív szelekció)
Címerezés Kukorica vetőmagtermesztésben végezzük A címer (porzós virágzat) eltávolítása
Lombtalanítás Célja: az érés gyorsítása, egyenletes érés elérése A betakarítás könnyítése Szárítás megkönnyítése Napraforgó, repce, szója
A növényvédelem Növényvédelmi eljárások: Közvetett védekezési módok: Karantén intézkedések Nemesítés Agrotechnikai növényvédelem
Közvetlen védekezési módok: Mechanikai védekezés Biológiai védekezés Kémiai védekezés
Agrotechnikai növényvédelem Agrotechnikai eljárásokkal a kártevők gyérítése, kedvező életfeltételük megszüntetése Helyes növényi sorrend: Kártevők felszaporodásának megakadályozása
Szármaradványok alászántása: Kukorica: kukorica moly Repce, napraforgó: szklerotinia
Mechanikai növényvédelem Kártevők kézi, vagy gépi összegyűjtése, megsemmisítése Szalma égetés fertőzött gabonatáblán Kertészeti kultúrákban a fertőzött részek eltávolítása
Biológiai védekezés A kártevők természetes ellenségeinek elszaporítása Betegségek paraziták Ragadozó rovarok (fürkész darázs, katica)
A kémiai növényvédelem Kémiai anyagokkal (növényvédő szerekkel) történő védekezés A legáltalánosabban használt növényvédelmi eljárás Környezetterhelést okoz
A gyomok elleni védekezés A gyom fogalma: minden olyan növény, mely akaratunk ellenére fordul elő a termőterületen
A gyomok jellemzői: Nagyfokú alkalmazkodó képesség Nagy szaporodóképesség Csírázóképességüket sokáig megőrzik
A gyomok kártétele Közvetlen kártételek: Tápanyagot használnak Vizet használnak Beárnyékolják a kultúrnövényt Mérgező hatást fejthetnek ki Élősködő gyomok: a növény nedveit elszívják
A gyomok kártétele Közvetett kártételek: Betegségek, kártevők köztesgazdái: Nehezítik a talajművelést Akadályozzák a gépek üzemeltetését
Gyomirtás eljárásai Gyomirtás célja: a gyomok elpusztítása, szaporító képleteik kialakulásának megakadályozása
Eljárások: Megelőző eljárások Mechanikai gyomirtás Vegyszeres gyomirtás
Az eljárásokat lehetőleg együtt kell alkalmazni Az eredménytelen gyomirtás a a rezisztencia kialakulását gyorsítja!
Megelőző eljárások Gyommentes vetőmag használata Művelés alatt nem álló területekTáblaszélek gyommentesen tartása Gyommentes magágyba optimális időben történő vetés
Mechanikai gyomirtás Fogalma: a kikelt gyomok irtása különböző művelő eszközökkel Vegetációs időn kívül: Tarlóhántás Tarlóápolás
Növényállományban: Kapálás, gyomlálás Sorközművelő kultivátorral Töltögetés Gyomfésű
Vegyszeres gyomirtás Fogalma: a gyomok életfolyamataiba történő beavatkozás vegyi anyagokkal Gyomirtószerek csoportosítása: Totális Szelektív Perzselő (kontakt) Felszívódó (gyökér, vagy levélherbicid)
A vegyszeres gyomirtás időpontja Vetés előtt (preesowing) Totális szerekkel talajmunka előtt bedolgozással
Vetés után, kelés előtt (preemergens) Kelés után (postemergens)
Vetés után, kelés előtti gyomírtás (preemergens) Bemosó csapadék szükséges Az évelő gyomokat általában nem írtja A kultúrnövényt kevésbé károsítja Csak jó minőségű, aprómorzsás talajon hatásos
Kelés utáni gyomirtás (postemergens) Lehet korai és késői post A gyomösszetételhez igazítható A kultúrnövény fejlettségét figyelembe kell venni Egyszikű gyomok gyökérváltás előtt érzékenyebbek Kétszikűek 2-3 leveles korig Nem csapadékfüggő
Gyomirtó-szerek felhasználása Csak megfelelő, csepegés mentes eszköz használható Csak jogosultsággal rendelkező személy (I-II-III kat) A használati utasítást be kell tartani Szélcsendes időben kell permetezni A permetezőgépet hypo-val ki kell mosni
A vegyszeres gyomirtás eszközei Szántóföldi permetezők: Vontatott, vagy önjáró Folyadék, vagy légporlasztásos
Sorpermetezők
