Az önsegélyező pénztárak szolgáltatásainak változásai Az Öpt. és 263/2003. Kr. 2007. június 1-től hatályos szabályai alapján Szakmai konzultáció 2007. február 22.
Az előadás főbb témakörei I. II. III. IV. V.
A szolgáltatások tartalma (3) A szolgáltatások adózása A szolgáltatások finanszírozása és mértéke (6) A szolgáltatásokra jogosultak A szolgáltatások igénylése, folyósítás, dokumentálás VI. Aktuáriussal kapcsolatos rendelkezések VII. Egyéb rendelkezések VIII. Az átmeneti időszak (2007.01.01. - 2007.06.01.)
2
I. A szolgáltatások tartalma 1/3
Két fő csoport - a szociális kockázatok bekövetkezéséhez kapcsolódók (gyermek születése, egészségi állapot, munkanélküliség, halálozás, tűz- és elemi kár) (Öpt. 2.§ (7) a), 10.§ (1) b))
- egyebek (gyógyszer, gyógyászati segédeszköz árának támogatása, vizitdíj, kórházi ápolási díj térítés) (Öpt. 10.§ (1) b))
3
I. A szolgáltatások tartalma 2/3
A szolgáltatások kerete: - „ … pénztári tevékenységnek minősül a … szociális ellátásokat kiegészítő, pótló, illetve ezeket helyettesítő szolgáltatások … nyújtása … ” (Öpt. 2.§ (9))
- „szociális kockázat bekövetkezése esetén, jogszabály által előírt kötelezettségek alapján biztosított kiegészítő ellátás … ” (Öpt. 10.§ (1) b))
4
I. A szolgáltatások tartalma 3/3 Következmények, következtetések: - megszűnnek szolgáltatások (jogszabályi kötelezettségen alapuló …; gyermeknevelés támogatása) - létezzen valamilyen „központi” ellátás, de az abban részesülés nem minden esetben kötelező feltétel - olyan esetekben is nyújtható pénztári szolgáltatás, amikor a lényegi kockázat teljesül, de egyes kiegészítő jogszabályi feltételek nem (pl. minimálisan előírt szolgálati idő nincs meg, „központi” ellátásra már nem jogosult (rokkantság, munkanélküli ellátások))
5
II. A szolgáltatások adózása
Két csoport: - A kiegészítő önsegélyező szolgáltatások Szja mentesen nyújthatók (Öpt. 2.§ (7) c) pontja szerinti szolgáltatások) - Az életmódjavító önsegélyező szolgáltatások Szja köteles jövedelmei a tagnak (Öpt. 2.§ (7) d) pontja szerinti szolgáltatások)
6
III. A szolgáltatások finanszírozása és mértéke 1/6 Egyéni számláról nyújtott szolgáltatás marad (Öpt. 50.§ -
-
-
(1) és (2)) DE! az ún. 90 napos szabály 180 naposra változik a 180 napos korlátozás alá eső bevételek: tagdíj, munkáltatói hozzájárulás, támogatás egyéni számlára kerülő, azon maradó része a 180 napos korlátozás alá NEM eső bevételek: rendelkezés alapján az egyéni számlán jóváírt adó, hozam, közösségi tartalékból egyéni számlára átcsoportosított összeg
180 napos korlátozás nélkül nyújtható az egyéni számláról: gyógyszer, gyógyászati segédeszköz árának támogatása, vizitdíj, kórházi ápolási díj térítése, táppénz kiegészítése, tag halála esetén a hátramaradottak támogatása, valamint a vakoknak és fogyatékkal élőknek nyújtható szolgáltatások 7
III. A szolgáltatások finanszírozása és mértéke 2/6 „Szolidáris” helyett „közösségi” finanszírozás (Öpt. 50.§ (1), (5)) -
fedezeti alapon belül létrehozott tartalék(ok) terhére a csatlakozás nem kötelező, de a pénztár kötelezővé teheti tartalékok képzése: a szolgáltatásra jogosító események bekövetkezésétől függetlenül, előzetesen* egyéni számla terhére (egyidejű, folyamatos) (263 4.§ (3)) (egyéni számla értesítőben meg kell jeleníteni) közvetlenül a tartalék javára adott támogatásból (Öpt. 17.§ (2)) * ettől eltérő megképezés esetén csak járadék formában adható szolgáltatás (263 4.§ (3))
8
III. A szolgáltatások finanszírozása és mértéke 3/6 A közösségi tartalék független az egyéni számlától! - normál működés esetén nincs rá vonatkozó tagi követelés (kivétel: tartalék megszüntetése, pénztár megszűnése esetén a tartalék felosztása az érintettek egyéni számlái között*) * a felosztásra kerülő tartalékból korábban szolgáltatásban részesült tagokat nem lehet hátrányosan megkülönböztetni
- a közösségi szolgáltatás tartalékának adott támogatás nem adóköteles jövedelem az érintett tagoknál 9
III. A szolgáltatások finanszírozása és mértéke 4/6 A szolgáltatások összege - minden tagra egységes, egyértelmű szabály, mérlegelést nem tartalmazhat (263 4.§ (2)) - összeg típusok kibővültek: fix összegű, jövedelemarányos, kár-, illetve költségarányos (263 4.§ (1)) - a típusokon belül minimum és maximum érték adható az ezek közötti értékek megállapítására egyértelmű szabály kell (263 4.§ (1)) - előírt módszer nincs, de lehet pl. a rászorultság, gyermekek száma, stb.) megjegyzés: az összegek, mértékek meghatározásakor célszerű a „káronszerzést”, „potyautazást” kizáró értékeket, módszereket alkalmazni
10
III. A szolgáltatások finanszírozása és mértéke 5/6 A szolgáltatások összege és a finanszírozás 1. - minden szolgáltatás kizárólag közösségi módon nyújtható, egyéni szolgáltatás csak meghatározott esetekben [ld. a következő lapon] (263 3/A.§ (1)) - közösségi szolgáltatásra nincs sem összeg, sem összeg típus, sem időtartam korlát és nem szükséges „központi” ellátásban részesülni
11
III. A szolgáltatások finanszírozása és mértéke 6/6 A szolgáltatások összege és a finanszírozás 2. - egyéni szolgáltatás csak a 263/2003. Kr.-ben meghatározott esetekben, általában összeg és időtartam korlátozás mellett; ennek típusai 1. fix összegű, összeg korlát nélkül (263 3/A.§ (2) a)) 2. jövedelmen alapuló „központi” ellátás kiegészítése, az ellátás alapjául szolgáló jövedelemig (263 3/A.§ (2) b), d), e) és i)) * 3. NEM jövedelmen alapuló „központi” ellátás „megduplázása” (263 3/A.§ (2) c), j)) * 4. költségarányos (263 3/A.§ (2) f)-h) és k)) * csak a „központi” ellátás folyósításának tartama alatt nyújtható (minden jogszabályi feltételnek teljesülnie kell) 12
IV. A szolgáltatásokra jogosultak Alap: a tag és a tag jogán a közeli hozzátartozók, de a 263/2003. Kr. egyes esetekben szűkíti a jogosultak körét (függetlenül attól, hogy egyéni számlás, vagy közösségi finanszírozású szolgáltatásról van-e szó): -
gyermek születéséhez kapcsolódó szolgáltatások: csak a nevelő szülő, örökbefogadó szülő és a gyám jogosult; a közös háztartásban élés nem feltétel (263 3.§ (2))
-
munkanélküli ellátás: csak a tag jogosult (263 3.§ (3))
-
rokkantsági, táppénzes ellátás: csak a tag jogosult (263 3.§ (5)) 13
V. A szolgáltatások igénylése, folyósítás, dokumentálás (263 3/B.§) - csak a jogosult írásbeli igénylése alapján - a jogosultságot dokumentummal kell igazolni - igénylés az igazoló dokumentum kézhezvételét követő legfeljebb 120 napon belül - a szolgáltatás megkezdésnek, teljesítésének az igényléstől számított határidejét az alapszabályban kell meghatározni - jogosultság megszűnését 30 napon belül be kell jelenteni, a szolgáltatást a bejelentéstől számított újabb 30 napon belül be kell fejezni (ld. jogalap nélkül felvett szolgáltatások) - dokumentumokat 8 évig meg kell őriznie a pénztárnak 14
VI. Aktuáriussal kapcsolatos rendelkezések - közösségi szolgáltatás esetén aktuáriust kötelező megbízni (Öpt. 64.§ (1) c)) - aktuárius feladatai (kalkulációk, értékelések, javaslattétel, ellenjegyzés, stb.) részletesen az Öpt. 40.§ (3)-ban és a 263 3/C.§-ában találhatók megjegyzés: a befizetési oldalról alacsony kockázatú és további biztonsági előírásokat teljesítő pénztárak esetében az aktuárius faladatai jelentősen kisebbek, mint általában 15
VII. Egyéb rendelkezések - Öpt. szerinti nyugdíjkorhatárt elért tag önkéntes nyugdíjpénztárba átléphet (Öpt. 15.§ (4) b)) - a jogalap nélkül igénybe vett szolgáltatásokra vonatkozó szabályozás az önsegélyező pénztárakra is vonatkozik! (263 6/A.§) - jogalap nélkül igénybe vett szolgáltatás az adóévben következmény nélkül visszafizethető következményeit a tag viseli - az önsegélyező pénztárak is alkalmazhatnak kártyás fizetési módot (gyógyszer, gyógyászati segédeszköz esetén, stb.) 16
VIII. Az átmeneti időszak (2007.01.01. - 2007.06.01.) - a 2006.12.31. szerinti szabályok alapján eseti szolgáltatás 2007.05.31-ig fizethető ki - a 2006.12.31. előtt megkezdett járadékok a feltételek fennállása esetén 2007.06.01. után is folyósíthatók - a 2006.12.31. szerinti szabályok alapján az átmeneti időszakban megkezdett járadék folyósítható-e 2007.06.01. után????? - az átmeneti időszakban létrehozható-e 2006.12.31-i szabályokon alapuló, 2007.06.01. után folyósítható járadék szolgáltatás????? 17
MAJDNEM VÉGE!
??? Kérdések ??? Először az előadó kér(dez):
18
Kiegészítés
Válaszok az előadás után érkezett egyes kérdésekre
19
Kiegészítés 1 Az előadás után érkezett kérdés kapcsán: A közösségi szolgáltatások tartalékainak számát – figyelembe véve az aktuárius javaslatát – a pénztár határozza meg. Az összes közösségi szolgáltatás nyújtható egyetlen tartalék terhére, egy tartalékhoz tartozhat több szolgáltatás is és lehetséges az is, hogy minden egyes közösségi szolgáltatásnak „saját” tartaléka van.
20
Kiegészítés 2 Az előadás után érkezett kérdés: ha valaki az Öpt. 15.§ (4) b) pontja alapján önsegélyező pénztárból lép át önkéntes nyugdíjpénztárba, akkor hogyan vonatkoznak rá a nyugdíjpénztárból nyújtott szolgáltatások adómentességére vonatkozó szabályok (Szja. tv. 1.sz. melléklet 7.19. alpontja)? Válasz: ugyanúgy, mintha másik nyugdíjpénztárból lépett volna át a tag, mert az Szja. tv. nem tesz különbséget aszerint, hogy milyen pénztárból érkezett a tag (pl. legalább az egyik pénztárban a teljesítés évét megelőző harmadik adóévben vagy korábban taggá kellett válnia az érintett személynek). 21
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
22
