Serényfalva községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2001. (IV. 27.) önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól (módosításokkal egységes szerkezetben Lezárva 2010. november 30-án)
A képviselô-testület a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel az Ötv. 79-80. §-aiban, továbbá az államháztartásról szóló, módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Ahtv.) 108-109. §-aiban foglaltakra, valamint az 1991.évi XXXIII.tv. rendelkezéseire – Serényfalva község Önkormányzatának vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja. I. Általános rendelkezések A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya kiterjed: a) a községi önkormányzatra, annak intézményeire; b) mindazokra a dolgokra, melyek a községi önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingatlan és ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, a gazdasági és közhasznú társaságokban az önkormányzatot megilletô részesedésekre, valamint az értékpapírokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon). Az önkormányzati vagyon 2. § (1) Az önkormányzati vagyon rendeltetése szerint törzsvagyonból és forgalomképes vagyonból áll. (2) A törzsvagyon körébe tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét az Ötv. rendelkezéseinek figyelembevételével e rendelet állapítja meg. Forgalomképtelenek az Ötv. szerint az önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak és műtárgyaik, a terek, a parkok. (3) A törvényben foglaltakon túlmenôen forgalomképtelenek az önkormányzat tulajdonába kerülő vizek és közcélú vízi létesítmények. (4) Az Ötv. rendelkezései szerint korlátozottan forgalomképesek az önkormányzat tulajdonában lévő intézmények, középületek, közművek. A törvényben foglaltakon túlmenôen korlátozottan forgalomképesek az önkormányzat tulajdonában lévô művészeti alkotások , az önkormányzat tulajdonába kerülő műemlék épületek és muzeális emlékek. (5) A törzsvagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes vagyon olyan gazdasági társaságba apportálható, ahol:
2
a) az önkormányzat által alapított egyszemélyes társaság az önkormányzat, illetve több önkormányzat többségi tulajdonában, vagy többségi irányítása alatt áll, és b) az érintett vagyontárgy jellege szerinti közszolgáltatási feladatot lát, valamint c) az önkormányzat felelôssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. (6) A közművagyonnak gazdasági társaságba való bevitelérôl rendelkezô alapító okiratot, társasági szerzôdést, alapszabályt az önkormányzat képviselôtestülete határozattal hagyja jóvá. E rendelkezést megfelelôen alkalmazni kell az alapító okirat, társasági szerzôdés, alapszabály módosítására is. (7) Forgalomképes vagyon mindaz a vagyon, amely nem tartozik a (3)–(4) bekezdés hatálya alá, illetve amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. Az önkormányzati vagyon minősítése, a forgalomképesség szerinti besorolás megváltoztatásának módja1 2/A.§ Az Önkormányzat Képviselő-testülete dönt a.) azon vagyontárgy törzsvagyonná nyilvánításáról, amelyet törvény nem sorolt be forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes kategóriába, b.) vagyontárgyak forgalomképessé nyilvánításáról, c.) törzsvagyon körébe tartozó (forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes) vagyontárgy egyéb vagyoni körbe átsorolásáról /2/ Amennyiben az Önkormányzat tulajdonába e rendelet alapján egyértelműen be nem sorolható vagyontárgy kerül, azt a tulajdonba vétellel egyidejűleg a Képviselőtestületnek minősítenie kell.
Vagyonnyilvántartás és leltár 3. § (1) Az önkormányzat vagyonáról a mindenkor hatályos jogszabályok elôírásainak megfelelô nyilvántartásokat kell vezetni. (2) Az önkormányzati vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) összesített adatokkal az önkormányzatnak be kell mutatni, melyben szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelô kötelezettségeket is. /3/2 Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyont, "Az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről" szóló 48/2001.(III.27.) sz. Korm. rendelettel módosított 147/1992.(XI.06.) sz. Korm. rendelet” előírásainak megfelelő ingatlanvagyon kataszter tartalmazza. /4/ A vagyont használó intézmények kötelesek az általuk kezelt vagyont nyilvántartani ill. minősíteni az eszközök és források értékelésének szabályzata 1
Beiktatta a Képviselő-testület 13/2004.(XII.20.) rendelete, hatályos 2004.december 20-tól A 3.§ (3)-(8) bekezdéseket beiktatta a Képviselő-testület 13/2004.(XII.20.) rendelete, hatályos 2004.december 20-tól 2
3
alapján, valamint a leltározási szabályzatban foglaltak szerint leltározni, a vagyont érintő változásokat a vagyonnyilvántartó részére bejelenteni és megküldeni. /5/ Az önkormányzat az - ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerint bruttó értéken, esetenként értékbecslés alapján becsült értéken, - ami a forgalomképes ingatlanoknál a forgalmi értéket, - a forgalomképtelen ingatlanoknál a költségalapú becsült értéket jelent - ingó vagyonát nyilvántartási értéken tartja nyilván. /6/ A vagyonleltár az önkormányzat vagyonának a költségvetési év zárónapján (december 31-én) meglévő aktuális állapotát mutatja. /7/ A vagyonleltár az Önkormányzat vagyonát törzsvagyon (ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon), valamint egyéb vagyon bontásban tartalmazza. Az egyes vagyoncsoportokon belül a.) az ingatlanokat a számviteli nyilvántartásokkal egyező bruttó és nettó értéken (ahol vagyonértékelést hajtottak végre a forgalmi értéket /piaci értéket/ is, feltüntetve a vagyonértékelés időpontját is.) b.) a vagyoni értékű jogokat, részesedéseket és értékpapírokat tételesen, c.) az ingó vagyontárgyakat a számviteli mérleg szerinti bontásban, vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti értékben tartalmazza. /8/ A vagyontárgyak értékvesztésének illetve terven felüli értékcsökkenésének éves elszámolására az Eszközök és források értékelési Szabályzatában foglaltak irányadók. Az elfekvő készletek értékesítésére, a vagyontárgyak selejtezésére vonatkozó szabályok3 3/A.§ /1/ Az elfekvő készletek értékesítését, ill. selejtezését 100 E Ft egyedi bruttó értékhatárig a vagyont használó intézmény vezetője engedélyezheti. /2/ Az elfekvő készletek értékesítésének, ill. selejtezésének engedélyezése 100E Ft és 500 E Ft egyedi bruttó értékhatár között a polgármester hatáskörébe tartozik. /3/ Az elfekvő készletek értékesítéséről, ill. selejtezéséről 500 E Ft egyedi bruttó értékhatár felett a Képviselő-testület dönt. /4/ Az elfekvő készletek értékesítéséből, ill. selejtezéséből származó bevétel az adott önkormányzati intézményt illeti meg, de a bevétel kizárólag vagyonszerzésre, vagy karbantartási, felújítási munkák finanszírozására használható fel. II. Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának közös szabályai A tulajdonosi jogok gyakorlása 4. §
3
Beiktatta a Képviselő-testület 13/2004.(XII.20.) rendelete, hatályos 2004.december 20-tól
4
(1) A tulajdonosi jogokat a képviselô-testület gyakorolja, a tulajdonjog egyes részjogosítványainak gyakorlásával az önkormányzati vagyonkezelôket e rendelet szerint bízza meg. (2) Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezô gazdálkodó szervezet, vagy magánszemély akkor kezelhet, ha a tulajdonosi jogok gyakorlója az erre irányuló szerzôdésben a tulajdonosi jogok egészének, vagy egy részének gyakorlásával megbízza. (3) Önkormányzati vagyonkezelô szervek: az önkormányzat intézményei, az önkormányzat hivatala, valamint az önkormányzati tulajdonú bérlakásokat önkormányzati felhatalmazás alapján kezelő gazdasági társaság. (4) A vagyonkezelô szerv a kezelésében, használatában lévô önkormányzati vagyonnal – az önkormányzat kötelezô feladatainak sérelme nélkül – a törvények, és e rendelet keretei között gazdálkodik. (5) Az önkormányzat a tulajdonában lévô vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülô vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja. (6) Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a képviselô-testület nevében a polgármester gyakorolja. Attól eltérni csak a képviselô-testület nyilatkozatával lehet. (7) Az önkormányzati törzsvagyon állagának megôrzésérôl, üzemeltetésérôl a képviselô-testület, a polgármesteri hivatal, az önkormányzat intézményei, illetôleg e vagyontárgyakat üzemeltetô gazdasági társaság útján gondoskodik. (9) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítására irányuló jogügyletek megkötése esetén a jognyilatkozat megtételére jogosult személy köteles a szerzôdésben foglaltak teljesítését folyamatosan figyelemmel kísérni. Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága 5. § (1) Az önkormányzati vagyont 1 000 000 Ft. értékhatár felett értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevô részére lehet. (2) Az ingatlan nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a polgármesteri hivatal feladata nyilvános a versenytárgyalás lebonyolítása, kivéve az önkormányzati tulajdonú bérlakások értékesítését, ahol az ingatlanok kezelésével megbízott gazdasági társaság jár el. (3) A szerzôdés megkötésére a polgármester jogosult. (4) Az önkormányzat pénzügyi bizottsága ellenôrizheti a nyilvános értékesítést, hasznosítást. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása 6. § (1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó. (2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani: a) értékpapír esetén a névérték alapján, b) egyéb ingó és ingatlan vagyon esetén 3 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján.
5
(3) Ha a szerzôdés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó. (4) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 3 hónapnál nem régebbi. Eljárás a tulajdonos képviseletében 7. § Az önkormányzati vagyont érintô hatósági eljárásban a tulajdonost megilletô nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik. Az önkormányzati vagyon ingyenes, vagy kedvezményes átruházása, követelés elengedése 8. § (1) Az önkormányzati vagyont ingyenesen, vagy kedvezményesen átruházni – a törvényben meghatározott eseteken kívül – a következô célra lehet: a) meghatározott céllal, más önkormányzatnak, b) kötelezettségvállalással, közérdekű célra, c) alapítvány,közalapítvány javára, d) egyházi felekezetnek. (2) Az önkormányzat csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követelésérôl: a) csôdegyezségi megállapodásban, b) bírói egyezség keretében, c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg, d) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg, e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthetô, f) kötelezettje nem lelhetô fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlôen bizonyított.
A felajánlott vagyon elfogadása 9. § (1) Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt az önkormányzat elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére. (2) Az önkormányzat részére ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselô-testület jóváhagyására.
6
Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal 10. § A képviselô-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül: a) az önkormányzat tulajdonát képezô vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása, b) ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történô kijelölése, c) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történô kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba, d) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása, e) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása, f) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása, g) gazdasági és közhasznú társaság alapítása, h) társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása. 11. § (1) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések értékhatártól függôen az önkormányzat és intézményei hatáskörébe tartoznak. (2) A képviselô-testület hatáskörébe tartozik a) 300 000 Ft feletti vagyontárgy vásárlása, b) 100 000 Ft értékhatár felett a vagyontárgy értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése, c) behajthatatlan követelések törlése, 50 000 Ft. értékhatár felett. (3) A képviselô-testület pénzügyi hatáskörébe tartozik a) az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésének, hasznosításának ellenôrzése, b) a biztosítási szerzôdések megkötésének véleményezése. (4) A polgármester jogosult: a) a 300 000 Ft alatti vagyontárgy vásárlásának engedélyezésére; b) a 100 000 Ft alatti vagyontárgyak értékesítése, a vagyon használatának és a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelésére; c) behajthatatlan követelések törlésének engedélyezésére 50.000 Ft értékhatár alatt; d) a hatáskörrel rendelkezô szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére, e) megkötni az önkormányzati ingatlanokra vonatkozó bérleti szerzôdéseket,a hatályos szabályozás szerint; f) megkötni – a pénzügyi bizottság véleményének figyelembevételével – a biztosítási szerzôdéseket.
7
11/A.§4 Önkormányzati tulajdonban lévő telkek értékesítésének szabályai (1) (2) (3) a.) b.)
(4)
(5)
Az Önkormányzat Képviselő-testülete, az önkormányzati tulajdonban lévő építési telkek vételárát 400 Ft+áfa/m2 összegben állapítja meg. Az építési telkek egyedi értékesítéséről a képviselő-testület dönt. Az önkormányzati tulajdonban lévő építési telkeket az alábbi feltételekkel lehet értékesíteni: Valamennyi esetben beépítési kötelezettséget kell előírni az értékesítés során. Vevőnek 4 év alatt kell kötelezettségének eleget tenni. Amennyiben a beépítési kötelezettség időtartama alatt, vevő a jogerős építési engedély birtokában az építkezést ténylegesen nem kezdi meg, az önkormányzatot visszavásárlási jog illeti meg, az adásvételben rögzített vételár alapul vételével. A visszavásárlás jogát az adásvételi szerződésekben ki kell kötni, biztosítására az Önkormányzat javára elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásban bejegyeztetni. Amennyiben vevő az építkezéshez pénzintézeti hitelt vesz igénybe, a hitelkérelm elbírálásához, az ingatlanra vonatkozó jelzálogjog bejegyzéshez az önkormányzat részéről szükséges hozzájáruló nyilatkozatot a polgármester adja meg. A beépítési kötelezettség teljesítésével az önkormányzat visszavásárlási joga megszűnik, melynek – biztosítékaival együtti – törléséről az ingatlan-nyilvántartásban intézkedni kell. Az ehhez szükséges jognyilatkozatot, a feltételek fennállása esetén a polgármester ki adhatja az önkormányzat képviseletében. Az önkormányzat Képviselő-testülete az építési telkek (1). bekezdésben meghatározott vételárának 60%-át elengedi, ha a vevő Serényfalva községben legalább 3 éve lakóhellyel ( állandó lakcím ) rendelkezik és legalább ugyanennyi ideje életvitelszerűn a településen is él. A (4). bekezdésben szabályozott kedvezményes értékesítés során is alkalmazni kell a (3). bekezdés a. és b. pontjaiban megállapított rendelkezéséket. 11/B. §5
A kisebbségi önkormányzat részére ingyenes használatba adott vagyon köre (1) Az Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi cigány kisebbségi önkormányzat ingyenes használatába adott ingatlan vagyontárgyak körét – melyek a kisebbségi önkormányzat testületi működésének Nektv. 27. §-a szerinti biztosításához szükségesek – a Rendelet 1. sz. mellékletében felsoroltak szerint határozza meg. (2) A kisebbségi önkormányzat testületi működéséhez a Nektv. 27. §-a szerinti szükséges ingatlan vagyontárgyak ingyenes használatát és használatának feltételeit meghatározó szabályokat a települési önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat külön megállapodásban rögzíti. (3) A helyi cigány kisebbségi önkormányzat működése során keletkező, megszűnése során fennálló bárminemű tartozásaiért, kötelezettségvállalásaiért a helyi önkormányzat semminemű felelősséget nem vállal.
4 5
Beiktatta a Képviselő-testület 8/2004. (V.14.)sz. rendelete, hatályos 2004. május 14-től Módosította a 7/2010.(XI.29.) rendelet. Hatályos 2010. november 30-től
8
III. Záró rendelkezések 12. § E rendelet kihirdetésével lép hatályba. Hatálybalépésének idôpontjával a 10/1994. (VII. 15.) rendelet hatályát veszti. k.m.f.
Szerna Csaba sk. polgármester
Dr.Herczeg Tibor sk. jegyző
Kihirdetve: Serényfalva, 2001. április.27.
Dr.Herczeg Tibor sk. jegyző
A 10/2007.(XI.29.) rendelettel módosított 10/2001.(IV.27) rendelet 1.sz. melléklete
A helyi cigány kisebbségi önkormányzat ingyenes használatába adott, önkormányzati tulajdonben lévő ingó- és ingatlan vagyontárgyak köre
1.) Ingatlan vagyon:
Serényfalva Kossuth u.79. sz. alatti, Művelődési Házban elnevezésű ingatlanban található, 30 m2 alapterületű „klub-helyiség” elnevezésű helyiség, eseti használatra.
2.) Ingó vagyon:
Nem kerül használatba adásra.
