AZ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁSOK RENDSZERE MAGYARORSZÁGON AZ EGYÜTTMŐKÖDÉSI FORMÁK BEMUTATÁSA A KÖZIGAZGATÁSI REFORMOK ÁTTEKINTÉSÉVEL

MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK

AZ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁSOK RENDSZERE MAGYARORSZÁGON AZ EGYÜTTMŐKÖDÉSI FORMÁK BEMUTATÁSA A KÖZIGAZGATÁSI REFORMOK ÁTTEKINTÉSÉVEL

SZERZİ: LOVAS JUDIT TAGOZAT: LEVELEZİ KONZULENS: DR. BODNÁR NORBERT, DR. TURKOVICS ISTVÁN EGYETEMI TANÁRSEGÉD

MISKOLC 2013

UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW DEPARTMENT OF PUBLIC ADMINISTRATION LAW

THE SYSTEM OF LOCAL GOVERNMENT ASSOCIATIONS IN HUNGARY THE PRESENTATION OF THE FORMS OF COOPERATION WITH A REVIEW OF ADMINISTRATIVE REFORMS

AUTHOR: JUDIT LOVAS PART-TIME COURSE CONSULTANTS: NORBERT BODNÁR, PHD AND ISTVÁN TURKOVICS, PHD INSTRUCTOR

MISKOLC 2013

1

TARTALOMJEGYZÉK

I.

BEVEZETÉS

4

II.

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

5

1.

A járások

5

2.

A rendszerváltás utáni tendenciák Magyarországon

6

3.

Az önkormányzati társulások

8

4.

A statisztikai kistérségek (Központi Statisztikai Hivatal)

9

5.

A NUTS-rendszer

9

6.

A nem hivatalos területi egységek

10

AZ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁSOK SZABÁLYOZÁSA 2013 ELŐTT

12

A községi törvénycikkek és a tanácstörvény

12

A.

1886. évi XXII. törvénycikk a községekről

12

B.

1871. évi XVIII. törvénycikk a községek rendezéséről

13

C.

1971. évi I. törvény a tanácsokról

14

III. 1.

2.

A társulások alapjai, általános rendelkezések

15

3.

A szerveződési formák

18

A.

A körjegyzőség

18

B.

A hatósági igazgatási társulás

19

C.

Az intézményi társulás

20

D.

A társult képviselő-testület

20

E.

A területfejlesztési önkormányzati társulás

21

F.

A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásai

21

4.

A társulások típusai

27

A.

„A <megbízásos> társulási megállapodás”

27

B.

„A egyik esete”

28

C.

„A közös feladatellátás esete”

29

D.

„A <jogi személyiségű> társulás”

31

5.

Ágazati jogszabályok

33

KÖZIGAZGATÁSI REFORMOK

36

1.

Magyarország Alaptörvénye

36

2.

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól

36

IV.

A.

A társult képviselő-testület

38

B.

A közös önkormányzati hivatal

38

2

C.

Az általános szabályok

40

D.

A társulási megállapodás

41

E. A jogi személyiséggel rendelkező társulás szervezetére és működésére vonatkozó rendelkezések 42 V. VI.

ÖSSZEGZÉS

44

SUMMARY

46

MELLÉKLETEK

48

HIVATKOZOTT IRODALOM

57

FELHASZNÁLT IRODALOM

59

JOGSZABÁLYJEGYZÉK

62

3

I.

BEVEZETÉS

Szakdolgozatom témája az önkormányzati társulások rendszere Magyarországon. Azért találom érdekesnek ezt a területet, mert az együttmőködési formákról számos publikáció jelent meg mind nyomtatott, mind elektronikus formában, sıt a jogszabályok az

önkormányzati

társulások

számos

formáját,

típusát

rögzítették,

továbbá

évfolyamdolgozatomban a Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulást1 elemeztem, ezért korábban is tanulmányoztam a különbözı szervezıdések szabályozását, amelyeket az aktualitásokkal kiegészítve demonstrálok.2 Munkám második fejezetében a járások történetét, a rendszerváltás utáni idıszakot tekintem át, mert az 1989-1990-es évekre tehetı az önkormányzatok, a statisztikai kistérségek és az önkormányzati társulások megjelenése. Szintén ebben a részben bemutatom a NUTS-rendszert és a nem hivatalos területi egységek csoportját, mert fontosnak tartom a kistérségek elhelyezését ezekben a rendszerekben. A harmadik részben a Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját, törvényeket, kormányrendeleteket és egy országgyőlési határozatot szemléltetek, amelyek a szervezıdéseket szabályozzák, de a hatályos rendelkezések mellett a korábbi szabályozásra is kitérek. Elsısorban azokat a rendelkezéseket emelem ki, amelyek a kistérség definícióját tartalmazzák, valamint, amelyek az önkormányzati társulások különbözı formáinak és típusainak a leírását foglalják magukban. A negyedik fejezetben a közigazgatási reformokat mutatom be: Magyarország Alaptörvényének és az új önkormányzati törvénynek a jelentıségét szemléltetem. Végül összegzem a szakdolgozatomban leírtakat úgy, hogy egységes rendszerbe foglalom az önkormányzati társulási formákat és típusokat. Továbbá az együttmőködési formák jövıképét próbálom felvázolni a szakirodalmak és az internetes források alapján, valamint jelzem az én elképzeléseimet is.

1

Lásd: KVTÖKT

2

Az Hivatkozott és a Felhasznált irodalom- és a Jogszabályjegyzékben felsorolom az általam elemzett

forrásokat.

4

II.

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

1. A járások

A rendi államban, Szent István király uralkodása alatt a királyi vármegyéknek volt meghatározó szerepe, valamint a birtokigazgatásnak, azonban a királyi birtokállomány csökkent, így a XIII. századtól egy új rendszert vezettek be: a királyi felségjogokon történı igazgatást. Az 1290. évi 5. tc. kötelezıvé tette, hogy megyénként négy szolgabírát válasszanak. Ennek következtében a járások száma – egy megyén belül – megegyezett. Ezt követıen, annak érdekében, hogy az igazgatást megkönnyítsék, nem csak négy járás alkotott egy megyét. Majd a XVII-XVIII. században a járások egysége is felbomlott azzal, hogy ezeket a területi egységeket kerületekre osztották. A járási rendszer a nemesi vármegyékbıl állt, ezzel kizárva a szabad királyi városokat és az egyéb királyi városokat3. A forradalom és szabadságharc idején jelentıs reformokat nem eszközöltek. Az 1848-as áprilisi törvények a városi igazgatást alakították át, ami azt jelenti, hogy a járások igazgatását nem módosították. A neoabszolutizmus alatt jöttek létre a járásszékhelyek, amelyek az állami szervek központjai lettek: az adó-, a bel- és az igazságügyi feladatok ellátása volt az elsıdleges cél. A dualizmus, a polgári liberális állam idején az 1886. évi XXI. tc. rendelkezéseinek megfelelıen a nemesi vármegyét járások alkották, amelyek kerületekre tagolódtak. A Horthy-korszakban a jogfolytonosság elve érvényesült, amely abban öltött testet, hogy a korábbi szabályozást nagymértékben nem módosították. Azonban a közszolgáltatások körét kibıvítették: a humán közszolgáltatások száma emelkedett a jóléti állam megteremtése és a válság negatív hatásainak a kiküszöbölése érdekében. Továbbá a rendészet szerepét megerısítették, a kényszerítı eszközöket szélesebb körben alkalmazhatták. 1945 után már nem a fıszolgabíró, hanem a járási jegyzı volt a járás vezetıje. Az 1949. évi XX. törvény bevezette a járási tanács intézményét, amelyet népképviseleti 3

Például bányavárosok. (Hoffman István: A járás helye a magyar közigazgatás rendszerében . - In:

Magyar közigazgatás, ISSN 0865-736X , 2012. (2. (62.) évf.), 1. sz., 19-33. p., 24. p.)

5

alapon szerveztek. Az 1954. évi X. törvénynek a városok és a járások elkülönítésében volt meghatározó szerepe. Ebben a korszakban a III. tanácstörvénynek volt még jelentısége – amelyet késıbb ismertetek – a járási hivatal és a városkörnyékiség bevezetésében, amelyet a városi tanácsok váltottak fel 1984. január 1-jétıl.4 A járások száma – megszőnésükkor – 83 volt.5

2. A rendszerváltás utáni tendenciák Magyarországon6 Az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról7 megszüntette a városkörnyéki igazgatási szisztémát.8 9 10

„A rendszerváltás környékén a települési önállóság rendkívüli mértékben felértékelıdött.”11

Ezzel párhuzamosan a megyék dominanciája csökkent Magyarországon. Az 1990-es évek további jellemzıje az volt, hogy a járás és a városjárás kialakítása, illetve visszaállítása nem merült fel elsıdleges feladatként. Azonban az állami szférában – például: igazságszolgáltatás – nem tőntek el ezek a sajátosságok.12 13

4

Hoffman István: A járás helye a magyar közigazgatás rendszerében . - In: Magyar közigazgatás, ISSN

0865-736X , 2012. (2. (62.) évf.), 1. sz., 19-33. p., 23-29. p. 5

Virág Rudolf: Az államigazgatási feladat- és hatáskör-telepítés új rendszere – A járási rendszer

kialakítása . - In: Magyar közigazgatás, ISSN 0865-736X , 2012. (2. (62.) évf.), 1. sz., 10-16. p., 14. p. 6

Az 1886. évi XXII. törvénycikk a községekrıl, az 1871. évi XVIII. törvénycikk a községek rendezésérıl

(I. és II. községi tc.) és az 1971. évi harmadik tanácstörvény (tanácstv.) már rendelkezett a társulásokról. (Dr. Kalas Tibor – Dr. Ivancsics Imre – Dr. Torma András – Dr. Paulovics Anita – Dr. Bistei Attila – Dr. Varga Jenı (2000): Közigazgatási jog, Általános rész I. Bíbor Kiadó, Miskolc, 262-263 p.) 7

Lásd: Ötv.

8

G. Fekete Éva – Bodolai Éva (1995): „Együtt! – De hogyan?” Kistérségi szervezıdések megjelenése a

területfejlesztésben. MTA Regionális Kutatások Központja, Miskolc, 72-74. p. 9

Hajdú Zoltán (2005): Magyarország közigazgatási földrajza. Dialóg Campus, Budapest –Pécs, 246. p.

10

Pap Norbert (2007): Kistérségfejlesztés – A kistérségfejlesztés elmélete és gyakorlata Magyarországon.

Pécs, Alexandra, 27. p. 11

Pap, 2007, 27. p.

12

Hajdú, 2005, 246. p.

13

Pap, 2007, 27. p.

6

A rendszerváltás után az önkormányzati autonómia mind negatívumokat, mind pozitívumokat is magában rejtett. A problémák forrása az volt, hogy az elsı polgármesterek, valamint helyi képviselı-testületek számára teljesen új feladatok jelentkeztek, úgymint az adott település üzemeltetése és fejlesztése. Ugyanakkor eddig ismeretlen lehetıségek is a rendelkezésükre álltak, amelyek a PHARE programban14 öltöttek testet.15 16 Ezekkel kapcsolatosan Nemes Nagy József tanulmányában négy tényezıt emel ki, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy a XXI. század eleji térszervezıdés kialakuljon. Az elsı az volt, hogy 1989-1990 után a térségi különbségek felerısödtek, így az egyének, a társadalmi csoportok és a gazdálkodó szervezetek számára nem volt közömbös, hogy az ország melyik területén élnek és gazdálkodnak. A második lényeges változás a demokratikus jogállam, valamint a piacgazdasági modell megjelenése volt, amely által a helyi körülmények figyelembevétele meghatározóvá vált. A harmadik tényezı a KeletKözép-Európában jelentkezı rendszerváltás, amelynek következtében új kapcsolatok nyíltak meg horizontálisan. Végül, negyedikként a nyugat-európai regionalizmus említhetı meg, amely az Európai Unióban növekvı jelentıségre tesz szert.17 Összességében az mondható el, hogy kialakultak az önkormányzati társulások és a statisztikai kistérségek, mint hazánk elsıdleges kistérségi szervezıdési típusai.18 19 Az általam említett Ötv. deklarálta az önkormányzati társulások létrejöttének kereteit20, amely az állam támogatási rendszereivel, valamint a PHARE programmal együtt támogatta a képzıdmények létrehozását.21

14 15

Az Európai Unió gazdasági segélyprogramja. (Pap, 2007, 27. p.) Bekényi József – Barabás Zoltán – Deák Zoltán – Pintérné Víg Ilona – Vass György (2004): A

települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásának szabályozása, módszertani elemzések. In: Kistérségek kézkönyve – Szakértıi módszertan és dokumentumtár, Magyar Közigazgatási Intézet, 21-84. p., 24. p. 16 17

Pap, 2007, 27. p. Nemes Nagy József (2005): Kistérség határok nélkül. In: Comitatus: önkormányzati szemle, 2005. XV.

évfolyam 4. szám 5-16. p., 5-7. p. 18

Hajdú, 2005, 247. p.

19

Pap, 2007, 27. p.

20

A következı fejezetben elemzem részletesebben az Ötv. önkormányzati társulásokra vonatkozó

rendelkezéseit. 21

Pap, 2007, 27. p.

7

3. Az önkormányzati társulások

A települések – az Ötv. alapján – szabadon társulhattak egymással, amely gazdasági és szakmai szempontból is elınyként realizálódott számukra. A szervezıdések kialakítását a központi közigazgatás közvetlenül ösztönözte oly módon, hogy azokat a pályázatokat preferálta, amelyek több községet érintettek. 1991-ben alakultak az elsı önkormányzati társulások, amelyeknek a száma 1994-re elérte a 140-et 1800 települési önkormányzat részvételével, viszont nem fedték le Magyarország területét.22 A szervezıdések további jellegzetessége az volt, hogy mind városi, mind községi központtal mőködtek. Az önkormányzati társulások száma 1999-2000-re 250-re nıtt, amely – többek között – az infrastrukturális beruházások megvalósításának, valamint a pályázatok általi külsı erıforrások megszerzésének köszönhetı.23 Példaként említhetı az évfolyamdolgozatom témáját képezı KVTÖKT24, amely 2004. november 30-án jött létre 33 település elhatározásának köszönhetıen, azonban 2008. január 1-jén Aggtelek kivált a szervezıdésbıl, így 32 tagja (Alsószuha, Alsótelekes,

Bánhorváti,

Berente,

Dédestapolcsány,

Dövény,

Felsıkelecsény,

Felsınyárád, Felsıtelekes, Imola, Izsófalva, Jákfalva, Kánó, Kazincbarcika, Kurityán, Mályinka, Múcsony, Nagybarca, Ormosbánya, Ragály, Rudabánya, Rudolftelep, Sajógalgóc, Sajóivánka, Sajókaza, Szuhafı, Szuhakálló, Tardona, Trizs, Vadna, Zádorfalva és Zubogy) maradt a Társulásnak.25 A Társulási Tanács – a járási törvénynek megfelelıen – úgy határozott, hogy 2012. december 31-ével megszünteti a Munkaszervezetét jogutód nélkül.26

22

Egyetlen jogszabály sem tette kötelezıvé a létrehozásukat. (Hajdú, 2005, 247. p.)

23

Hajdú, 2005, 247. p.

24

Lásd: Mellékletek: 9. és 10. ábra.

25

http://www.kazincbarcika-tarsulas.hu/, 2011-02-24.

26

Angyalné Sándor Katalin mb. irodavezetı, a KVTÖKT információi alapján

8

4. A statisztikai kistérségek (Központi Statisztikai Hivatal27)

A KSH 1994. január 1-jével vezette be hazánkban a statisztikai kistérségek rendszerét. Kezdetben számuk 138 volt, majd 1997-ben – a módosításoknak köszönhetıen – 150 szervezıdés lett.28 A felosztást „a statisztikai feldolgozások és folyamatelemzések”29 tették szükségessé, tehát közvetlenül nem volt közigazgatási funkciójuk. Ennek ellenére az állami és államigazgatási szervek illetékességi területeit is figyelembe vették a létrehozásuknál.30 2007 szeptemberétıl 174 kistérség fedte le Magyarország területét, amelyek felsorolását a 2004. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról Melléklete tartalmazta.31

5. A NUTS-rendszer Az Európai Unió területi-statisztikai rendszerének mintájára alakult ki a NUTS32rendszer, amelyet az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala (Eurostat) vezetett be 1988-ban a támogatások igénybevételének meghatározásához, de az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete (2003. május 26.) szabályoz. Ennek jelentısége abban mutatkozik meg, hogy a nemzeti szabályozást felváltotta a közösségi jog, tehát beavatkozás történt a tagállamok közigazgatásába.33 A szisztéma három szintbıl áll: a NUTS 1-est a „statisztikai nagyrégiók”34 (három), vagyis a Dunán-túl, a Duna-Tisza köze és a Tiszán-túl, a NUTS 2-est a régiók35 (hét), nevezetesen Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl és Dél-Dunántúl képezi. Végül a NUTS 3-as területi 27

Lásd: KSH

28

Hajdú, 2005. 248. p.

29

Hajdú, 2005, 247. p.

30

Hajdú, 2005, 248. p.

31

http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,411890&_dad=portal&_schema=PORTAL, 2011-02-23.

32

Nomenclature of Territorial Units for Statistics – Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája

(http://hu.wikipedia.org/wiki/NUTS:HU, 2011-02-23.) 33

Torma András Quo vadis európai regionális politika? (II) . - In: Publicationes Universitatis

Miskolcinensis. Sectio Juridica et Politica , 2009. Tomus 27/2 389-426. p., 394-396. p. 34

Lásd: Mellékletek: 1. ábra.

35


9

egységet pedig a megyék (19), azaz Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, HajdúBihar,

Jász-Nagykun-Szolnok,

Szabolcs-Szatmár-Bereg,

Bács-Kiskun,

Békés,

Csongrád, Pest, Komárom-Esztergom, Fejér, Veszprém, Gyır-Moson-Sopron, Vas, Zala, Baranya, Somogy, Tolna és a fıváros, Budapest alkotja36.37 A korábbi NUTS 4-es, valamint NUTS 5-ös szint helyébe a LAU38 1-es és a LAU 2-es szint lépett: az elıbbi a kistérségek39 (174), míg az utóbbi a települések (3152) helyi közigazgatási egysége40.41 42 43

Szakdolgozatom témáját tekintve a LAU 1-es szint a lényeges, vagyis a kistérségek szintje, amelyet azonban a közigazgatásban történt változtatások miatt megszőntek.

6. A nem hivatalos területi egységek

Hazánkban a nem hivatalos területi egységek négy típusa jött létre: a területközi szervek, a nagyvárosi agglomerációk, a tervezési-statisztikai régiók és a kistérségek.44 Fontosnak tartom bemutatni ebben az alfejezetben az utóbbiak területi határait. A kistérségek a megyéken belül kerültek kialakításra úgy, hogy a hozzájuk tartozó települések teljes területét lefedték, továbbá minden település csak egy adott kistérséghez tartozhatott, illeszkedniük kellett a területfejlesztési-statisztikai régió, a megye és más kistérség határaihoz, valamint nem érinthették az önkormányzatok társulási szabadságát. Ezenfelül Magyarország mindegyik települése része volt valamelyik kistérségnek, és az utóbbiak csak egy adott megyén belüli településeket foglalhatták magukban.45 46 36


37

Lásd: Mellékletek 5. ábra.

38

local administrative units – helyi közigazgatási egységek

(http://hu.wikipedia.org/wiki/LAU, 2011-03-09.) 39


40


41

Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete

42

http://hu.wikipedia.org/wiki/NUTS:HU, 2011-02-23.

43

Torma András Quo vadis európai regionális politika? (II) . - In: Publicationes Universitatis

Miskolcinensis. Sectio Juridica et Politica , 2009. Tomus 27/2 389-426. p., 395. p. 44

Dr. Nyitrai Péter jegyzete

45

http://www.kazincbarcika-tarsulas.hu/, 2010-02-24.

46

244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet 1. § (2)-(4) bek.

10

„A kistérség területe a kistérség határainak átmetszése nélkül egy vagy több területi államigazgatási szerv vagy a kistérség székhely települése, illetve más település jegyzıjének illetékességi területe lehet. Az államigazgatási hatósági feladatokat ellátó szerv illetékességi területe csak kivételesen, a feladat ellátásával, a hatáskör gyakorlásával összefüggı sajátosságok miatt térhet el a kistérség területétıl.”47

A kistérségekhez jelzıszámok tartoztak, amelyeket statisztikai közlemény tett közzé.48

47

244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet 2. § (1)-(2) bek.

48

244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet 8. §

11

III.

AZ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁSOK SZABÁLYOZÁSA 2013 ELİTT

1. A községi törvénycikkek és a tanácstörvény A. 1886. évi XXII. törvénycikk a községekrıl A jogszabály az I. fejezetében49 rögzítette a községek kategóriát: városok, nagyközségek és kisközségek. Az utóbbiak esetében a korlátozott anyagi források miatt merült fel a társulás kötelezettsége, mert együttmőködés nélkül nem tudták volna ellátni a törvény által elıírt feladatokat.50 A törvénycikk a községi elöljáróság tisztségviselıi között említette a körjegyzıt, aki mellett a bíró és helyettese (másod-, illetve törvénybíró), minimum kettı tanácsbeli (esküdt és hites), körgyám, valamint körorvos alkották a testületet. Azonban, ha a helyi körülmények szükségessé tették, akkor lehetıség volt a másodbírói, továbbá az esküdt, hites állások megszüntetésére akkor, ha az illetékes törvényhatóság beleegyezett. Minden tisztségviselınek esküdt kellett tennie. 51 A körjegyzıt rendes fizetés illette meg, amelynek mértékét a kisközség – a napidíjak mellett – szabályrendelettel állapította meg. Az említett tisztségviselı fizetését a törvényhatóság határozta meg a szövetkezett települések financiális viszonyaihoz mérten. A társult helységek közösen fizették a körjegyzıt, amelynek arányáról, a közös kiadásokról és a segédjegyzırıl az alispán döntött. Ezt a tisztségviselıt a szövetkezett települések képviselı-testületének az egyeteme a községi tisztújító székeken, élethossziglan

tartó

idıtartamra

választotta,

tehát

fegyelmi

határozattal

volt

megszüntethetı a mandátuma, amelynek tartama alatt az érintett „körben” kellett laknia. Amennyiben a pozíciót ideiglenesen senki sem töltötte be, akkor a fıszolgabíró helyettesítette a körjegyzıt. Végleges esetben szabályszerően megtartott tisztújítás és kinevezés volt az eljárás.52

49

A községek általában (I. községi tc.)

50

I. községi tc. 1. §

51

I. községi tc. 63. és 85. §

52

I. községi tc. 65-69., 72. , 76. és 84. §

12

Mindenekelıtt a körjegyzı – a bíró és a községjegyzı mellett – felelt az állami és törvényhatósági közigazgatásra kiterjedı rendeletek végrehajtásáért a nagy- és kisközségekben, akihez a fıszolgabíró nyújthatott be rendeleteket, amelyeket a bíróval hajtott végre.53 A Vegyes intézkedések között említésre került a körjegyzıségbıl való kiválás és csatlakozás is, amelyeket a törvényhatóság kérelemre engedélyezhette az érintett települések meghallgatásával. A jogszabály három esetkört rögzített: amennyiben ezt a helyi körülmények szükségessé tették, valamint a közigazgatásra nézve nem járt hátránnyal; ha a többi tag továbbra is képes volt teljesíteni azokat a kötelezettségeket, amiket a törvény elıírt; ha a körjegyzınek kifizették az illetményét egyezség, illetve hatósági határozat alapján. Ha a csatlakozásról nem tudtak megállapodni, vagy a leendı társulás közigazgatási szempontból kifogásolták, annak módjáról a törvényhatóság döntött, akinek a határozata ellen a belügyminiszterhez lehetett fellebbezni.54 Lehetıség volt arra is, hogy egy község nagyközséggel szövetkezzen. Ezt a törvényhatóság akkor engedélyezhette, ha más községtıl vagy kisközségtıl való önálló helyzete, illetve a közlekedés problémái indokolták, de ebben az esetben – többek között – a jegyzıi feladatok ellátásának tekintetében egyezségnek kellett létrejönnie. Ha az egyezség nem valósult meg, akkor – a többi település meghallgatásával – a törvényhatóság döntött

a csatlakozás

tárgyában,

amelynek

döntése ellen

a

belügyminiszterhez lehetett benyújtani a fellebbezést, akinek akkor volt döntési jogköre, ha összeépült községek egyesítésének az esete állt fenn. Ha az összeépült települések közül az egyik másik törvényhatóság területén volt, akkor „átkebelezést” követıen történhetett meg az egyesítés.55

B. 1871. évi XVIII. törvénycikk a községek rendezésérıl

A II. községi tc. az elıbb elemzett jogszabályhoz hasonlóan az említett három kategóriába sorolta a községeket, tehát a városokat, a nagy- és a kisközségeket határozta meg, és szintén deklarálta, hogy az utóbbiak esetében vált szükségessé a más településekkel való szövetkezés.56 53


54


55

I. községi tc. 161-163. §

56

II. községi tc. 1. §

13

Ez a törvénycikk is rögzítette a körjegyzı intézményét, aki a községi elöljáróság egyik tisztségviselıje volt, viszont a testület összetétele változott. Ennek értelmében a körgyám és a körjegyzı kivételével a fentebb felsorolt személyek alkották ezt a szervet. Az új rendelkezéseknek megfelelıen a törvényhatóságoknak két hónap alatt szabályrendeletet kellett alkotniuk a bíró és a jegyzı kötelezettségeirıl, valamint a személyzet létszámáról. A községeknek egy hónap alatt kellett ezt a szabályrendeletet megalkotniuk, amelyet a törvényhatóság hagyott jóvá. A körjegyzı fizetésére a fenti rendelkezések az irányadók azzal a különbséggel, hogy az alispán az aljegyzı pozíciójáról határozott.57 A választással kapcsolatos szabályok szintén változatlanok voltak, de a II. községi tc. részletesen szabályozta a hivatalvesztés eseteit, tehát aki nem volt képes teljesíteni a kötelezettségeit, az volt elmozdítható a mandátumából. Mindamellett a hivatalbeli hanyagság és a visszaélések is szerepeltek a kizáró okok között, amelyek közigazgatási úton történı felelısségre vonáshoz vezettek. További változás az ideiglenes helyettesítés tárgyában volt, mert a körjegyzıt nem a fıszolgabíró, hanem a szolgabíró pótolhatta.58 A végrehajtás tekintetében is történtek változások, mert a kisközségekben a bíró és a községbíró volt elsısorban felelıs ezért a tevékenységért, a körjegyzı nem, továbbá a szolgabíró az utóbbi tisztségviselıhöz intézhette a rendeleteit, aki változatlanul a bíróval hajtotta végre azokat.59 C. 1971. évi I. törvény a tanácsokról

A jogszabály a tanácsok szervei között említette a járásokban mőködı járási hivatalokat, amelyeknek elnökét a megyei tanács nevezte ki. Ezek a szervek voltak felelısek az államigazgatási feladatok ellátásáért, a megyei tanács végrehajtó bizottságának voltak az egységes szervei, önálló hatáskörrel.60

57

II. községi tc. 65-68. §

58

II. községi tc. 69-70., 72. és 85. §

59

II. községi tc. 90. §

60

Tanácstv. 2.§ (2) bek., 12. § (7) bek. és 66. § (1) bek.

14

„Városkörnyéki község tekintetében a járási hivatalt vagy annak elnökét megilletı hatáskört a városi tanács végrehajtó bizottságának titkára, illetıleg szakigazgatási szervei gyakorolják.”61

A tanácstv. ezenkívül a több községben tevékenykedı községi közös tanács intézményét is rögzítette, amelynek a székhelyének történı áthelyezésérıl a megyei tanács határozott, és amelynek a tevékenységérıl szóló tájékoztató megvitatásához falugyőlést kellett tartani.62 Ezeken felül az alábbi fontosabb rendelkezések születtek a társulásokról: a fegyelmi eljárást a járási hivatal elnöke kezdeményezhette a tanácselnök és a tanácselnökhelyettes tekintetében. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának is volt döntési jogköre a társulásokkal kapcsolatban: a járások létesítése, a székhelyek kijelölése, az egyesítés, valamint

a

közös

községi

tanács

szervezése.

A

Minisztertanács

irányító

tevékenységének gyakorlása során döntött a járások megyék közötti, illetve megyék városok közötti átcsatolásáról.63

2. A társulások alapjai, általános rendelkezések

A Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának 10. cikke fogalmaz meg kooperálásra vonatkozó rendelkezéseket:

„A helyi önkormányzatok jogosultak arra, hogy hatáskörük gyakorlása körében a közös érdekeltségő feladatok megoldása érdekében együttmőködjenek, és törvényi keretek között más helyi önkormányzatokkal társulást hozzanak létre.”64

Mindamellett a dokumentum azt is rögzíti, hogy az államok elismerik a helyi szervek azon jogát, hogy olyan szövetségnek legyenek a tagjai, amelyek a közös érdekeik védelmét és elımozdítását szolgálják, vagy helyi önkormányzatok nemzetközi szövetségéhez

csatlakozhatnak.

Továbbá

törvényi

61

Tanácstv. 66. § (2) bek.

62

Tanácstv. 4. § (2) bek., 15. § f) pont és 35. § (2) bek.

63

Tanácstv. 51. § (3) bek., 71. § (2) bek. és 72. § (2) bek.

64

Helyi Önkormányzatok Európai Chartája 10. cikk, 1. pont

15

feltételek

mellett

a

helyi

önkormányzatok

más

államokban

tevékenykedı

önkormányzatokkal

is

együttmőködhetnek.65 A következı lényeges jogszabály – az önkormányzati társulásokkal kapcsolatosan – az 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya66, amely a IX. fejezetében67 rendelkezett az együttmőködés lehetıségérıl:

„A helyi képviselıtestület […] szabadon társulhat más helyi képviselıtestülettel, érdekeinek

képviseletére

önkormányzati

érdekszövetséget

hozhat

létre,

feladatkörében együttmőködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek.”68 Az Ötv. a III. fejezetében69 deklarálja:

„A

települési

önkormányzatok

képviselı-testületei

feladataik

hatékonyabb,

célszerőbb megoldására szabadon társulhatnak. […] A központi költségvetés pénzügyi kedvezményekkel ösztönözheti társulás létesítését és mőködését.”70

A társulási szabadság azt jelenti, hogy a saját felismerés, a saját érdekek figyelembevétele az elsıdleges, valamint azt, hogy a társulási formák közül az önkormányzatok a számukra legelınyösebbet választhatják.71 A 1997. évi CXXXV. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmőködésérıl az Általános rendelkezésekben rögzíti az alapvetı szabályokat. A jogszabály rendelkezései csak akkor alkalmazhatók, „ha törvény másként nem rendelkezik.”72 Ez azt jelenti, hogy az együttmőködésre – 2013. január 1-jéig – az Ötv. és más ágazati törvények73 szabályai voltak az irányadók.74 65

Helyi Önkormányzatok Európai Chartája 10. cikk, 2. és 3. pont

66

Lásd: Alk.

67

A helyi önkormányzatok

68

Alk. 44/A. § (1) bek. h) pont

69

A települési önkormányzatok társulásai

70

Ötv. 41. § (1) bek.

71

Dr. Kalas – Dr. Ivancsics – Dr. Torma – Dr. Paulovics – Dr. Bistei – Dr. Varga, 2000, 264. p.

72

1997. évi CXXXV. törvény 1. §

73

Például: területfejlesztési törvény. (Bekényi – Barabás – Deák – Pintérné Víg – Vass, 2004, 30. p.)

74

Bekényi – Barabás – Deák – Pintérné Víg – Vass, 2004, 30. p.

16

„A

helyi

önkormányzatok

képviselı-testületei

[…]

önkéntes

és

szabad

elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös elınyök és az arányos teherviselés alapján írásbeli megállapodással hozhatnak létre társulást.”75

A fenti rendelkezések hat alapelvet foglalnak magukban: a szubszidiaritás elve, a társulás szabadsága és önkéntessége, az egyenjogúság tiszteletben tartása, a kölcsönös elınyök biztosítása, az arányos teherviselés és a kötelezı írásbeliség.76 A jogszabály a továbbiakban a társulási megállapodást részletezi, amelyet helyi önkormányzati feladat- és hatáskör, a polgármester, a jegyzı, valamint a képviselıtestület hivatala ügyintézıje államigazgatási feladat- és hatásköre ellátására lehet kötni. A megállapodást a polgármester látja el aláírással, államigazgatási feladat- és hatáskör esetén pedig a polgármester és a jegyzı. Az 1997. évi CXXXV. törvény értelmében a társulás létrejötte nem érinti a helyi önkormányzat feladatellátási kötelezettségét. A jogszabály szerint a képviselı-testületek minısített többséggel hozott döntése kell az alábbi témakörökben: a megállapodás jóváhagyása, a megállapodás módosítása, a megállapodás megszüntetése, a társuláshoz történı csatlakozáshoz való hozzájárulás, valamint a társulási megállapodás év közbeni felmondása.77 78 A képviselı-testületek – célszerőségi és gazdasági aspektusból – ellenırzik a társulás mőködését, továbbá a polgármester a megállapodás rendelkezéseinek megfelelıen, de legalább évente egy alkalommal köteles beszámolni a képviselı-testületének a társulás tevékenységérıl, pénzügyi helyzetérıl, valamint a társulási cél realizálódásáról.79 A 2004. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról is tartalmaz általános rendelkezéseket, de azokat a következı alfejezetben szemléltetem, mivel a jogszabály egy társulási forma szabályait deklarálja.80

75


76

Dr. Kalas – Dr. Ivancsics – Dr. Torma – Dr. Paulovics – Dr. Bistei – Dr. Varga, 2000, 268-269. p.

77

1997. évi CXXXV. törvény 3. §-4. § (1) bek.

78

A jogszabály a továbbiakban a megállapodás felmondását, a képviselı-testület kizárását, a

megállapodás módosítását, a megszüntetését és a társulás megszőnését részletezi. (1997. évi CXXXV. törvény 4. § (2) bek.-6. § (2) bek.) 79

1997. évi CXXXV. törvény 6. § (3)-(4) bek.

80


0865-736X , 2012. (2. (62.) évf.), 1. sz., 19-33. p., 30-31. p.

17

3. A szervezıdési formák

Az Ötv. négy társulási formát nevesít: a körjegyzıséget, a hatósági igazgatási társulást, az intézményi társulást és a társult képviselı-testületet.81

A. A körjegyzıség A jogszabály a II. fejezetében82 rendelkezik a körjegyzıségrıl, amely az ezernél kevesebb lélekszámú, megyén belül található községek számára ad lehetıséget – az igazgatási teendık ellátása érdekében – ilyen szervezıdés alakítására és fenntartására. További feltétel, hogy azok

„[…] közigazgatási területét legfeljebb két település közigazgatási területe választja el […].”83

Az ezer, valamint az ezernél több, de kétezernél kevesebb lakosú község ugyancsak körjegyzıség részese lehet, sıt ilyen formáció székhelye kétezernél több lélekszámmal rendelkezı település is lehet. A költségek viselésénél – a képviselı-testületek hozzájárulását tekintve, eltérı megállapodás hiányában – a lakosságszámot veszik alapul. Az ezernél kevesebb lelket számláló község képviselı-testülete abban az esetben hozhat létre önálló hivatalt, ha olyan jegyzıt nevez ki, aki megfelel a képesítési követelményeknek. Az Ötv. a kiválás és a csatlakozás lehetıségét is rögzíti, amelyet a naptári év elsı napján lehet foganatosítani, továbbá az errıl való döntést legalább hat hónappal korábban meg kell hozni. Körjegyzıség alakításához a képviselı-testületek megállapodása szükséges, majd a körjegyzıt az együttes ülésük nevezi ki, amelyhez a képviselı-testületek minısített többséggel hozott egybehangzó döntése kell. Az együttes ülésen a körjegyzıség tevékenységével kapcsolatos kérdésekrıl is határozhatnak.

81

Ötv. 39-40. § és 42-44. §

82

A települési önkormányzat

83

Ötv. 39. § (1) bek.

18

A körjegyzı feladatai közé sorolható a képviselı-testületek, a bizottságok, valamint a települési képviselık mőködésével összefüggı igazgatási feladatok ellátása, továbbá a polgármesterek hatásköre alá esı államigazgatási döntések elıkészítése és végrehajtása. A körjegyzınek vagy a megbízottjának kötelezettsége, hogy minden képviselıtestületi ülésen részt vegyen, és ott a megfelelı tájékoztatást megadja. A körjegyzı további feladata, hogy évente beszámoljon minden képviselıtestületnek a körjegyzıség tevékenységérıl. A körjegyzı, illetve a megbízottja a képviselı-testületek szervezeti és mőködési szabályzatában lefektetett gyakorisággal, de hetente minimum egy napon köteles ügyfélfogadást tartani minden községben. A községek polgármesterei együttesen látják el a körjegyzıség munkájának ellenırzését és a feladatok egyeztetését.84

B. A hatósági igazgatási társulás

Ez a társulási forma bizonyos államigazgatási hatósági ügyfajták intézésének a szakszerőségét szolgálja. A képviselı-testületek megállapodással hozhatnak létre ilyen szervezıdést. A megállapodás szükséges elemeit a jogszabály taxatíve felsorolja: •

a társulás résztvevıinek neve és a székhelye;

•

a társulásban intézendı ügyek megjelölése;

•

a társulás vezetıinek és alkalmazottainak kinevezési módja, a munkáltató jogok gyakorlásának a rendje, a költségek viselésének aránya;

•

a társulásba való belépés és a kiválás szabályai, továbbá

•

a társulás mőködési területén a helyszíni ügyintézés rendje.

A megállapodást a fıvárosi és megyei kormányhivatalnak85 kell megküldeni, amely törvényességi észrevételét 15 napon belül teheti meg.86

84

Ötv. 39-40. §

85

Korábban a helyi önkormányzatok törvényességi ellenırzéséért felelıs szervnek.

86

Ötv. 42. §

19

C. Az intézményi társulás

A harmadik szervezıdési forma az intézményi társulás, amely két vagy több község, valamint város és község számára ad lehetıséget arra, hogy egy vagy több intézményt közösen alapítson, valamint tartson fenn és fejlesszen, amelyrıl szintén a képviselıtestületeknek kell megállapodniuk, amelynek az Ötv. ugyancsak felsorolja az elengedhetetlen tárgyait: •

a közös intézmény tevékenységi és ellátási köre;

•

az egyes képviselı-testületek pénzügyi hozzájárulásának aránya;

•

az intézmény fenntartásával kapcsolatos jogok, kötelezettségek és azok gyakorlásának a módja, valamint

•

a megállapodás felmondásának a feltételei.

A jogszabály külön lefekteti, hogy – eltérı megállapodás hiányában, a körjegyzıséghez

hasonlóan

–

az

intézmények

fenntartásánál

a

települések

lakosságszámát veszik alapul.87

D. A társult képviselı-testület

A fent megnevezett együttmőködési formát települési képviselı-testület alakíthatja más települési képviselı-testülettel. Ebben a szervezıdési típusban a településeknek részben, illetve egészben közös a költségvetésük, továbbá közös hivatalt is fenntartanak, és az intézményeik mőködtetését ugyancsak közösen látják el. Az Ötv. szerint önálló döntési lehetısége akkor van egy képviselı-testületnek, ha a konkrét ügy csak az adott települést érinti. Az alakuló ülésen az alábbiakat foglalják határozatba: a társult képviselı-testület megalakulását, a székhelyét és a hozzá tartozó települések felsorolását. A formáció dönt a szervezetérıl, valamint a mőködési rendjérıl. Ilyen szervezıdés ülését össze kell hívni, ha azt valamelyik település polgármestere kezdeményezi. Társult testületet lehet alakítani oly módon is, hogy a képviselı-testületek a települési képviselık közül – a települések lakosságszámának arányában – választják meg a tagjait.88 87

Ötv. 43. §

20

„A társult képviselı-testület […] körzeti jellegő közszolgáltatás megszervezését vállalhatja.”89

E. A területfejlesztési önkormányzati társulás Az 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésrıl és a területrendezésrıl90 által említett szervezıdési forma a települési önkormányzatok képviselı-testületei számára biztosít lehetıséget a közös területfejlesztési célok kidolgozása és megvalósítása tekintetében társulás létrehozására. Ilyen szervezet felett a törvényességi felügyeletet a fıvárosi és megyei kormányhivatal látja el.91

F. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásai A 2004. évi CVII. törvény teszi lehetıvé, hogy a kistérségen92 belül tevékenykedı önkormányzatok képviselı-testületei többcélú kistérségi társulást hozzanak létre, amelyhez írásbeli megállapodás93 szükséges. Ilyen formáció részese lehet a kistérség területének összehangolt fejlesztésének és a településfejlesztés összehangolásának, továbbá kistérségi közszolgáltatások biztosítását, fejlesztését, megszervezését és intézmények fenntartását is vállalhatja. A jogszabály többcélú kistérségi társulás alakításához három feltételt határoz meg: az írásbeli megállapodást a képviselı-testületek több mint az 50 százalékának, de minimum két képviselı-testületnek jóvá kell hagynia. A „támogató” települések együttes lakosságszámának meg kell haladnia a kistérség lakosságszámának a 60 százalékát vagy az 50 százalékát, abban az esetben, ha a képviselı-testületek száma eléri a települések számának 60 százalékát. A harmadik elıírás pedig a kincstár nyilvántartásba vétele.94 95 88

Ötv. 44. §

89

Ötv. 44. § (6) bek.

90

Lásd: Tftv.

91

Tftv. 10. § (1) és (3) bek.

92

Kivétel: Budapest és az a kistérség, amelyet egy település alkot. (2004. évi CVII. törvény 1. § (1) bek.)

93

Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Társulási Megállapodás

94

2004. évi CVII. törvény 1. § (1)-(2) bek.

21

A többcélú kistérségi társulás jogi személyiséggel rendelkezik, valamint a gazdálkodására a költségvetési szervek mőködésére vonatkozó szabályok az irányadók. A 2004. évi CVII. törvény szerint a szervezıdés akkor szőnik meg, ha a tagok száma az elsı feltételben részletezett szám alá redukálódik, vagy a második kitételben szemléltetett arányt nem éri el a települések lakosságszáma. A társulás tagjainak minısített többséggel hozott döntésére van szükség az alábbi témakörökben: a többcélú kistérségi társulási megállapodás jóváhagyása, a többcélú kistérségi

társulási

megállapodás

módosítása, a többcélú kistérségi társulási

megállapodás megszüntetése, valamint a többcélú kistérségi társuláshoz történı csatlakozáshoz való hozzájárulás.96 A szervezıdés „gondoskodhat az alábbi feladatkörbe tartozó közszolgáltatások biztosításához kapcsolódó és térségi együttmőködést igénylı egyes feladat- és hatáskörök ellátásáról”97: •

az oktatás és a nevelés;

•

a szociális ellátás;

•

az egészségügyi ellátás;

•

a család-, a gyermek- és az ifjúságvédelem;

•

a közmővelıdési és a közgyőjteményi tevékenység;

•

a helyi közlekedés és a helyi közútfenntartás;

•

az ingatlan- és a vagyongazdálkodás;

•

az ivóvízellátás, a vízgazdálkodás, a vízkárelhárítás, valamint a bel- és a csapadékvíz-elvezetés;

95

•

a kommunális szolgáltatások és az energiaellátás;

•

a környezet- és a természetvédelem, valamint a hulladékkezelés;

•

a szennyvíztisztítás és a -elvezetés;

•

a területrendezés;

•

az esélyegyenlıségi program megvalósítása;

•

a foglalkoztatás;

•

a gazdaság- és a turizmusfejlesztés, valamint az idegenforgalom;

A továbbiakban a 2004. évi CVII. törvény az írásbeli megállapodás módosításáról, felülvizsgálatáról, a

csatlakozásról, a kiválásról és a kizárásról rendelkezik. (2004. évi CVII. törvény 1. § (3)-(6) bek.) 96


97

2004. évi CVII. törvény 2. § (1) bek.

22

•

az állat- és a növényegészségügy;

•

a belsı ellenırzés, továbbá

•

a területfejlesztés.

Az ágazati törvények fektetik le ezek megvalósításának a szakmai minimum követelményeit. Ha a társulás az oktatás, a nevelés, a szociális és az egészségügyi ellátás, valamint a területfejlesztés feladat- és hatásköreit látja el, akkor azokhoz a központi költségvetés ösztönzı támogatást ad az éves költségvetési törvényben98. A jogszabály felsorolja az írásbeli megállapodás kötelezı elemeit: •

a többcélú kistérségi társulás neve, székhelye és lakosságszáma;

•

a többcélú kistérségi társulás tagjainak neve, székhelye és lakosságszáma;

•

a társulás tagjai által a többcélú kistérségi társulásra átruházott feladat- és hatáskörök;

•

a – meglévı vagy tervezett – közös fenntartású intézmények megjelölése, amelyek biztosítják a többcélú kistérségi társulás által ellátott önkormányzati közszolgáltatásokat;

•

a társulási tanács tagjait megilletı szavazat;

•

a társulási tanács szervezetére és mőködésére vonatkozó szabályok;

•

a költségek viselésének aránya és teljesítésének feltételei;

•

az önkormányzatok vállalt pénzügyi hozzájárulása nem teljesítése esetén irányadó eljárás (a társulás döntésétıl függıen a társulás tagjai részérıl a pénzforgalmi szolgáltatójuknak adott, a beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulása, felhatalmazó nyilatkozata, amely alapján a társulás beszedési megbízást nyújthat be a pénzforgalmi szolgáltatóhoz);

•

a társulási tanács mőködésével kapcsolatos hivatali teendık ellátásának a módja, elkülönült munkaszervezet létrehozása esetén annak szervezete, a munkáltatói jogok gyakorlásának rendje;

•

intézmény, más szervezet közös alapítása esetén az alapítói jogok gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezések;

98

2012. évi CCIV. törvény Magyarország 2013. évi központi költségvetésérıl

23

•

a többcélú kistérségi társulás gazdálkodására és beszámolási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések;

•

a többcélú kistérségi társulás tevékenysége és gazdálkodása ellenırzésének a rendje, valamint

•

a többcélú kistérségi társulás vagyona és a vagyonátadás feltételei, a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlásának rendje.99

A 2004. évi CVII. évi törvény a továbbiakban a nem kötelezı elemeket tárgyalja.100 A költségvetési intézmény, a gazdálkodó szervezet alapítása és a vezetık kinevezése a feladat- és hatáskörök ellátását szolgálhatja, továbbá a formáció olyan vállalkozásnak lehet a részese, amelyben a felelıssége nem lépi túl a vagyoni befizetésének a mértékét.101 Egyes közszolgáltatásokat, közös fejlesztések és beruházások megvalósítását más társulással vagy helyi önkormányzattal közösen is biztosíthatja.102 103 A többcélú önkormányzati társulásnak saját vagyona lehet, sıt a szaporulata is az övé.104 A megszőnése esetén a vagyon képviselı-testületek közötti felosztásának van helye, amelyet az írásbeli megállapodás határoz meg.105 106 107 A döntést hozó szerv a társulási tanács, amely az írásbeli megállapodásban rögzített feladat- és hatásköröket gyakorolja.108 A társulási tanács tagjai a képviselı-testületek polgármesterei, a helyettesítésüknek a rendjét a társulás tagjai határozzák meg. A döntést hozó szerv alakuló ülését a székhely

99

2004. évi CVII. törvény 2. §-3. § (1) bek.

100

Például: a helyi adókból származó bevétel megosztásának módja vagy a társulási tanács elnökségének

feladatai. (2004. évi CVII. törvény 3. § (2) bek.) 101

Ebben az esetben a jogi személyiséggel rendelkezı társulással mutat hasonlóságot.

102


103

A jogszabály költségvetésre vonatkozó szabályokat is megállapít. (2004. évi CVII. törvény 4. § (3)-(4)

bek.) 104

A jogi személyiséggel rendelkezı társulás egyik sajátossága itt is megfigyelhetı.

105

Szintén a jogi személyiséggel rendelkezı társulással mutat hasonlóságot.

106


107

A 2004. évi CVII. törvény a kiváláskor, valamint a kizáráskor a bevitt vagyon elszámolásáról és

kiadásáról is rendelkezik. (2004. évi CVII. törvény 4. § (7) bek.) 108

Itt a közös feladatellátás „klasszikus” esetének az egyik jellegzetessége figyelhetı meg.

24

település polgármestere köteles összehívni, amelyen kimondják a szervezıdés megalakulását. Az alakuló ülésen – titkos szavazással – a társulási tanács a tagjai közül elnököt választ, annak helyettesítésére, valamint munkájának segítésére elnökhelyettest, illetve elnökhelyetteseket választhat, rendelkezik a helyettesítés rendjérıl. A döntést hozó szerv bármely tagja tehet javaslatot az elnök személyére. Ha több mint 25 képviselıtestület vesz részt a szervezıdésben, akkor a jelen lévı tagok minimum negyedének a szavazata kell ahhoz, hogy valaki jelölt legyen, továbbá az elnökhelyettes vagy az elnökhelyettesek személye az elnök javaslata szerint alakul. A társulási tanács minden tagjának egy szavazata van. A képviselı-testületek az írásbeli megállapodásban rendelkezhetnek arról, hogy a döntést hozó szerv tagjainak szavazati joga a lakosságszám, illetve a költségvetési hozzájárulás szerint alakuljon. A társulási tanács tagjainak évente minimum kétszer be kell számolniuk a képviselıtestületeiknek a döntést hozó szervben végzett munkájukról. A lakosságot közmeghallgatáson tájékoztatják, amelyet a települési önkormányzat képviselı-testülete tart. Ezenfelül az írásbeli megállapodás a tájékoztatás, valamint az együttmőködés egyéb módjait is rögzítheti. A döntést hozó szerv döntését ülésen és határozattal hozza, amelyet az elnök hív össze és vezet109, akinek „akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, illetıleg a társulási tanács helyettesítéssel megbízott tagja hívja össze és vezeti.” 110 111 A társulási tanács ülése nyilvános112, összehívásának eseteit a jogszabály tételesen felsorolja: szükség szerint, de évente minimum négy alkalommal, az írásbeli megállapodásban vagy a döntést hozó szerv által meghatározott esetben, a képviselıtestületek negyedének – napirendet tartalmazó – indítványára, kézhezvételétıl számított tizenöt napon belül és a fıvárosi és megyei kormányhivatal113 kezdeményezésére, kézhezvételétıl számított tizenöt napon belül.114

109


110


111

Szintén a közös feladatellátás „klasszikus” esetében részletezettek figyelhetık meg.

112

A jogszabály a zárt ülés indokait is szemlélteti. (2004. évi CVII. törvény 7. § (5) bek.)

113

Ezelıtt ebben az esetben is a helyi önkormányzatok törvényességi ellenırzéséért felelıs szerv

beavatkozására volt szükség. 114


25

Ebben az esetben szintén jegyzıkönyvet kell vezetni az ülésrıl, a közös feladatellátás „klasszikus” esetére vonatkozó rendelkezések itt ugyancsak alkalmazandók azzal a különbséggel, hogy azt nemcsak a fıvárosi és megyei kormányhivatalnak115 kell megküldeni, hanem a képviselı-testületek számára is.116 A társulási tanács határozatképességének nem csak a szavazatok több mint az 50 százalékával rendelkezı képviselı jelenléte a feltétele, hanem az is, hogy „a jelen lévı tagok által képviselt települések lakosságszáma meghaladja a többcélú kistérségi társulást

alkotó

települések

lakosságszámának

egyharmadát.”117

A

javaslat

elfogadásához a közös feladatellátás „klasszikus” esetének tárgyalásánál leírtak az irányadók, de az igen szavazatoknak a településeik lakosságszámának harmadát is meg kell haladnia.118 119 Ahol a képviselı-testületek száma több mint huszonöt, ott a döntést hozó szerv tagjai közül minimum öt-, maximum kilenctagú elnökséget választhat, amelynek feladata a társulási

tanács

döntéseinek

az

elıkészítése,

a bizottságok

munkájának

az

összehangolása, továbbá a munkaszervezet irányítása a munkaszervezet vezetıjén keresztül. Az elnökség mőködésére, valamint beszámolására a rendelkezéseket a társulási tanács szervezeti és mőködési szabályzata foglalja magában. A döntést hozó szerv döntéseinek elıkészítését és végrehajtását a székhely település képviselı-testületének hivatalával, illetve a munkaszervezettel együttesen látja el.120

„A munkaszervezet keretében – külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint, a szükséges pénzügyi fedezet biztosítása mellett – mőködhetnek a minisztériumoknak, valamint területi szerveiknek a kistérségben feladatot ellátó munkatársai.”121

115

Lásd: 85. hivatkozás.

116


117


118


119

A 2004. évi CVII. törvény azokat a témaköröket is tárgyalja, amelyekhez minısített többség kell.

(2004. évi CVII. törvény 8. § (2)-(3) bek.) 120


121


26

A társulási tanács fogadja el a formáció szervezeti és mőködési szabályzatát a megalakulás utáni három hónapon belül. A döntést hozó szerv bizottságokat alakíthat a tagjaiból vagy a kistérség területén belül tevékenykedı gazdasági szervek és a lakosság önszervezıdı közösségeinek képviselıibıl a döntések elıkészítéséért, végrehajtásának szervezéséért. A társulási tanács jogosult a tagok számát, összetételét, valamint mőködési rendjét meghatározni, továbbá a bizottság elnöke a döntést hozó szerv tagjainak sorából kerülhet ki, aki a bizottság javaslatáról és intézkedésérıl írásban tájékoztatja a társulási tanács elnökét. A pénzügyi bizottságot szintén a döntést hozó szerv hozza létre, amely a társulás tevékenységének, valamint gazdálkodásának az ellenırzését végzi, amelynek az elnökét és tagjainak több mint az 50 százalékát a társulási tanács tagjainak kell alkotni. A 2004. évi CVII. törvény szerint az írásbeli megállapodást a döntést hozó szerv – a szervezıdés megalakulását követı 15 napon belül – megküldi a fıvárosi és megyei kormányhivatalnak122, akinek ugyancsak 15 napja van arra, hogy törvényességi észrevételt tegyen.123 124 125 126

4. A társulások típusai

Az 1997. évi CXXXV. törvény az alábbi négy együttmőködési lehetıséget rögzíti. A. „A <megbízásos> társulási megállapodás”127 A jogszabály szerint a képviselı-testület más képviselı-testülettel megállapodhat abban, hogy a szerve, az intézménye és más szervezete meghatározott feladatot, hatáskört, valamint szolgáltatást ellát a megbízó önkormányzat részére. A megállapodás kötelezı tartalmi elemei a következık: 122


123


124

A jogszabály a fıvárosi és megyei kormányhivatal törvényességi ellenırzési jogkörérıl, valamint a

társulási tanács összehívásáról is rendelkezik. (2004. évi CVII. törvény 12. § (2) bek.) 125

A korábbi szabályozás értelmében az Állami Számvevıszék ellenırizte a szervezıdés gazdálkodását.

126

A 2004. évi CVII. törvény ezt követıen az EU-s és a költségvetési támogatások felhasználásának

ellenırzését, majd az említett Mellékletet, a normatív támogatást, valamint a hatályba lépést tárgyalja. (2004. évi CVII. törvény 12. § (4) bek.-14. §) 127


27

•

a megbízó és a megbízott neve, székhelye;

•

az a feladat, hatáskör, szolgáltatás, amelyet a megbízott ellát és nyújt;

•

a megbízás idıtartama;

•

a megbízás teljesítésének feltételei, a díja, a költségek, ezek elszámolásának és ellenırzésének a módja;

•

a megbízás díjának nem teljesítése esetén irányadó eljárás (a társulás döntésétıl függıen a fizetési kötelezettséget nem teljesítı önkormányzatok ellen felhatalmazással történı beszedési megbízás alkalmazása);

•

államigazgatási feladat- és hatáskör ellátása esetén a hatáskör címzettjének rendelkezése a kiadmányozásról és

•

az, amiben a képviselı-testületek megállapodtak.128

B. „A egyik esete”129

Ez a típus két vagy több képviselı-testület megállapodását jelenti intézmény, illetve más szervezet közös fenntartására, egyes alapító jogok közös gyakorlására, munkavállaló közös foglalkoztatására. A közös fenntartással vagy a közös foglalkoztatással összefüggı feladat- és hatásköröket a képviselı-testületnek, illetve a szervének kell gyakorolnia. Az adott képviselı-testület és szervének döntését megelızıen a képviselı-testületek – ha megállapodásról van szó, akkor a polgármesterek – véleményét meg kell hallgatni a közös intézmény, más szervezet vezetıje, a közösen foglalkoztatott munkavállaló megbízásakor, kinevezésekor és felmentésekor. A képviselı-testületeket tájékoztatni kell a társulást érintı döntésekrıl. Az összes képviselı-testület egyetértése kell a költségvetést érintı döntéshez. Ebben az esetben a megállapodásnak az alábbiakat kell tartalmaznia: •

a társulás neve és székhelye;

•

a társulás tagjainak és a közös feladat- és hatáskör gyakorlásával megbízott neve, székhelye;

•

a társulás által ellátott feladat, hatáskör, szolgáltatás, a közösen fenntartott intézmény vagy más szervezet megnevezése;

128


129


28

•

a megállapodás idıtartama;

•


•

az önkormányzatok által vállalt pénzügyi hozzájárulás nem teljesítése esetén irányadó eljárás (a társulás döntésétıl függıen a fizetési kötelezettséget nem teljesítı önkormányzatok ellen felhatalmazással történı beszedési megbízás alkalmazása);

•

a társuláshoz való csatlakozás és a társulási megállapodás felmondásának részletes szabályai, elszámolás rendje a társulás megszőnése esetén;

•

a társulás ellenırzésének rendje;

•

államigazgatási feladat- és hatáskör ellátása esetén a hatáskör címzettjének rendelkezése a kiadmányozásról;

•

a társulásban foglalkoztatott személy alkalmazásának feltételei;

•

intézmény,

más

szervezet

közös

fenntartására

vonatkozó

részletes

rendelkezések, valamint •


C. „A közös feladatellátás esete”131

„A közös fenntartás” egyik esetéhez hasonlóan ebben az esetben is két vagy több képviselı-testület állapodik meg, de azzal a különbséggel, hogy közös döntéshozó szervet is létrehoznak. Ez a döntéshozó szerv a társulási tanács. A képviselı-testületek megállapodhatnak abban, hogy a közös döntéshozó szerv – az általuk választott – helyi önkormányzati képviselıkbıl álljon. A társulásban részt vevık arról is megállapodhatnak, hogy a társulási tanácsban a képviselı-testületeket a polgármesterek képviseljék, valamint a költségvetéshez való hozzájárulásuk arányában legyen szavazati joguk, illetve abban, hogy szintén a költségvetéshez való hozzájárulás arányában válasszanak képviselıt a közös döntéshozó szervbe. A szavazás szabályai a következık: a szavazatok több mint az 50 százalékával egyik társulási tag sem rendelkezhet. A szavazás személyesen történik vagy a képviselıtestület által írásban meghatalmazott helyettes képviselı útján.

130


131

Bekényi – Barabás – Deák – Pintérné Víg – Vass, 2004, 32-33. p.

29

A társulási tanácsban részt vevık kötelesek beszámolni képviselı-testületeiknek a közös döntéshozó szervben végzett tevékenységükrıl. A társulás tagjának lehetısége van arra, hogy az általa választott képviselıt visszahívja. A közös döntéshozó szerv megalakulásának három konjunktív feltétele van: minden képviselı-testületnek jóvá kell hagynia a megállapodást, meg kell választania a képviselıjét, továbbá a társulási tanács alakuló ülésének ki kell mondania a megalakulását. A társulási megállapodásban rögzített és a képviselı-testületek által átruházott önkormányzati feladat- és hatáskörökben a társulási tanács jogosult dönteni. A közös döntéshozó szerv tagjai közül elnököt, valamint elnökhelyettest, elnökhelyetteseket választhat. Az elıbbi látja el a társulás képviseletét.132 „A társulási tanács döntését ülésén, határozattal hozza.”133

Az ülést az elnök hívja össze és vezeti, akinek távollétében az elnökhelyettes vagy a közös döntéshozó szerv által felhatalmazott képviselı jár el. Ülés összehívására az alábbi esetekben kerülhet sor: szükség szerint, de évente minimum két alkalommal, a társulási megállapodásban, illetve a társulási tanács által meghatározott idıpontban, a társulás bármely tagjának – napirendet tartalmazó – indítványa esetén és a fıvárosi és megyei kormányhivatal134 kezdeményezésekor. Az ülésrıl jegyzıkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök és a társulási tanács által felhatalmazott személy lát el aláírásával, és meg kell küldeni a fıvárosi és megyei kormányhivatalnak135 a 15 napos határidın belül. A közös döntéshozó szerv határozatképességéhez az kell, hogy az ülésen minimum a szavazatok több mint a felével rendelkezı képviselı jelen legyen. A javaslat elfogadásának az a feltétele, hogy a jelenlévı képviselık 50 százalékénál több támogató szavazat legyen. A társulási tanács mőködésének szabályait maga határozza meg. A jogszabály ebben az esetben is deklarálja a megállapodás kötelezı tartalmi elemeit: 132

1997. évi CXXXV. törvény 9-12. §

133

1997. évi CXXXV. törvény 13. § (1) bek.

134


135


30

•


•

a társulás tagjainak neve és székhelye;

•

a társulás tagjai által a társulásra átruházott feladat- és hatáskörök;

•

a társulási tanács mőködésére vonatkozó szabályok;

•


•


•


•


•


•


•


•


•

intézmény,

más

szervezet

közös

fenntartására

vonatkozó

részletes

rendelkezések, továbbá •


D. „A <jogi személyiségő> társulás”137

Ebben az esetben is két vagy több képviselı-testület megállapodásáról van szó, viszont csak akkor van jogi személyiséggel rendelkezı társulás létrehozására lehetıség, ha feladat és szolgáltatás közös ellátása, intézmény, illetve más szervezet közös alapítása

és

fenntartása indokolja,

hogy a szervezıdés

kötelezettségeket, és rendelkezzen vagyoni jogokkal.”

138

136

1997. évi CXXXV. törvény 13. § (2) bek.-15. §

137


138


31

„önállóan

vállaljon

A formáció létrehozásához társulási megállapodás kell, valamint mőködése során a költségvetési szervek gazdálkodására irányadó szabályok139 alkalmazandók. A jogi személyiséggel rendelkezı társulás tevékenységére a közös feladatellátás „klasszikus” esetére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A szervezıdésnek saját vagyona lehet, valamint annak szaporulata is ıt illeti meg. A jogi személyiséggel rendelkezı társulásnak lehetısége van arra, hogy gazdálkodó szervezetet alapítson, vagy vállalkozásban vegyen részt, de a vagyoni hozzájárulásának a mértékét nem haladhatja meg a felelıssége. A megszőnésekor a vagyonát a tagok között kell felosztani, amelynek módjáról a társulási megállapodás rendelkezik.140 141 Az említett megállapodásnak az alábbiakat kell tartalmaznia: •


•

a társulás tagjainak neve és székhelye;

•

a társulás tagjai által a társulásra átruházott feladat- és hatáskörök;

•

a társulási tanács mőködésére vonatkozó szabályok;

•


•


•


•


•


•


•


139

2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról, 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az

államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 140 141

1997. évi CXXXV. törvény 17. § (1)-(5) bek. Ezt követıen a jogszabály a megállapodás felmondásának az esetét rögzíti. (1997. évi CXXXV.

törvény 17. § (6) bek.)

32

•


•

intézmény,

más

szervezet

közös

fenntartására

vonatkozó

részletes

rendelkezések; •

az, amiben a képviselı-testületek megállapodtak;

•

intézmény, más szervezet közös alapítására, az alapítói jogok gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezések;

•

a társulás költségvetési felügyeletének rendje, az ezzel kapcsolatos jogok gyakorlása;

•

a társulásnak átadott vagyontárgyak, valamint

•

a társulási megállapodás felmondása vagy a társulás megszőnése esetén a társulás tagjainak vagyoni jogai és kötelezettségei.142

Ezt követıen az 1997. évi CXXXV. törvény a fejlesztési és beruházási céllal létrehozott jogi személyiséggel rendelkezı társulást, a fizetési kötelezettséget, az együttmőködést, a vegyes és záró rendelkezéseket részletezi.143

5. Ágazati jogszabályok A Tftv. az I. fejezetében144 tárgyalja az alapfogalmakat, köztük a kistérség definícióját így határozta meg:

„A települések között létezı funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján elhatárolható területi egység, egymással intenzív kapcsolatban lévı, önszervezıdı, egymással határos települések összessége.”145

A 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjérıl a Tftv.-tıl eltérıen, de tartalmát tekintve hasonlóan deklarálja a kistérség fogalmát:

142

1997. évi CXXXV. törvény 18. § (1) bek.

143

1997. évi CXXXV. törvény 18. § (2) bek.-21. §

144

Általános rendelkezések

145

Pap, 2007, 33. p.

33

„[…] területfejlesztési-statisztikai területi egység, amely a közigazgatás területi feladatainak ellátásához szükséges illetékességi területek megállapításának is alapja.”146 „[…] földrajzilag összefüggı területi egység […].”147

A 2004. évi LXXV. törvény az 1996. évi XXI. törvény módosításáról az alábbiak szerint módosította a Tftv. kistérségi definícióját:

„[…] a települések között létezı funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján lehatárolható területfejlesztési-statisztikai egység. A kistérségek területe teljes mértékben és ismétlésmentesen lefedi az ország területét és illeszkedik a területfejlesztési-statisztikai régió, a megye, valamint más kistérség határaihoz. Minden település közigazgatási területe csak egy kistérségbe tartozik.”148

A két fogalom-meghatározás közötti lényeges különbség az, hogy az „egymással intenzív kapcsolatban lévı” és az „önszervezıdı” kifejezések kikerültek a definícióból, amelyek alapvetı értékeket szimbolizáltak.149 Szakdolgozatomat tekintve kistérség alatt a fenti idézetben foglaltakat értem, amelynek lényegét a kistérségek határainak ismertetésekor korábban részletesen szemléltettem a 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet alapján. A 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról az 1. mellékletében a példaként említett Kazincbarcikai Kistérséget a 65. helyen jelöli. Ez a sorrend a 67/2007. (VI. 28.) OGY határozatban meghatározott feltételek150 alapján, a szervezıdések fejlettsége szerint készült.151

146

244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet 1. § (1) bek.

147

244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet 1. § (2) bek.

148

2004. évi LXXV. törvény 1. § (2) bek.

149

Pap, 2007, 33. p.

150

Gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális és foglalkoztatási mutatók. (67/2007. (VI. 28.) OGY

határozat 3. számú melléklet) 151

311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 1. melléklet

34

A 2. melléklet szerint a kistérség hátrányos helyzető152, ami a 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat értelmében azt jelenti, hogy

„Hátrányos helyzető kistérségnek kell minısíteni azokat a kistérségeket, amelyeknek a komplex mutatója kisebb, mint az összes kistérség komplex mutatójának átlaga.”153

A 3. melléklet az átmenetileg hátrányos helyzető, míg a 4. melléklet a természeti vagy civilizációs katasztrófával sújtott kedvezményezett kistérségeket sorolja fel, amelyek közé jelenleg egy szervezıdés, Devecser154 sorolható.155

152

311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. melléklet

153

67/2007. (VI. 28.) OGY határozat IV. A kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszere 5.

pont 154

A 2010-es vörös iszap katasztrófa következtében.

155

311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 3. és 4. melléklet

35

IV.

KÖZIGAZGATÁSI REFORMOK

1. Magyarország Alaptörvénye

Az Alkotmányt hatályon kívül helyezı Alaptörvény az elıbbi jogszabályhoz hasonlóan rendelkezik A helyi önkormányzatok címő fejezetében az együttmőködésrıl, mert megállapítja, hogy ilyen szerv:

„[…] szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre, feladat- és hatáskörében együttmőködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek.”156

Továbbá a jogszabály deklarálja, hogy helyi önkormányzat állami szervvel is társulhat, ha az együttmőködés a közösségi célok elérését szolgálja, valamint törvény rendelkezhet arról, hogy a kötelezı feladatokat társulás keretei között lássa el.157 2. 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól158 Magyary Zoltán Közigazgatási-fejlesztési Programja keretében átfogó célként jelölte meg a hatékony nemzeti közigazgatást, amely az állami mőködés hatékonyságára és a közszolgáltatások színvonalára összpontosít, amely az eredményes, a gazdaságos, a hatásos, a biztonságos (rugalmas), a felügyelhetı és az alkalmazkodó (fejlıdı) jelzıt foglalja magában.159 160 A Magyary-program beavatkozási területei között szerepelt a járási rendszer kialakításának az ütemezése, amelynek megvitatása 2011 júliusában kezdıdött.161

162

156

Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) k)

157

Magyarország Alaptörvénye 34. cikk (1)-(2)

158

Lásd: Mötv.

159

Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. június 10., 18. p.

160

Lásd: 14. ábra.

161

Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program, 26. p.

162

Lásd: 15. ábra.

36

Ennek következtében a Mötv számos törvény rendelkezéseit helyezte hatályon kívül 2013. január 1-jén. Mely kérdésekben hozott lényeges változásokat a Mötv.?: Magyarország Alaptörvénye az önkormányzatok és az államigazgatás kapcsolatát jelentısen átalakította, tehát a kormányhivatalnak megerısödött a szerepe, valamint a törvényességi ellenırzés helyett a törvényességi felügyeletet is bevezették. Az önkormányzatok gazdasági önállóságát csökkenti az a tény, hogy a hitelfelvételeket államigazgatási engedélyhez kötötték. Ennek megfelelıen a Mötv. a kötelezı feladatok ellátását hangsúlyozza, az önként vállalt és az átvállalt teendıket feltételekhez köti. További jellegzetessége, hogy a nemzeti vagyon részeként aposztrofálja az önkormányzati vagyont. Mindamellett a képviselı-testülettel és a jegyzıvel szemben a polgármesterek szerepét erısítette meg.163 Dr. Bodnár Norbert a Mötv. reformelképzeléseit öt csoportra osztotta fel: a feladatés hatásköri

rendszer átalakítására; a polgármester és a jegyzı státuszának az

újragondolására; a gazdasági önállóság korlátozására; a törvényességi kontroll megnövekedett szerepére és a társulások reformjára.164 Az Mötv. a III.165 és a IV. fejezetében166 rendelkezik a társult képviselı-testületrıl, a közös önkormányzati hivatalról, a társulások általános szabályairól, a társulási megállapodás kötelezı tartalmi elemeirıl, továbbá az együttmőködési formák szervezetérıl és mőködésérıl. A jogszabály indokolásában a helyi önkormányzati rendszer átalakításának céljai is szerepelnek: a meglévı értékek megırzése, új elemek beillesztése, valamint a modern, költségtakarékos és feladatorientált jelzı is szerepet kap.167

163

http://www.hvgorac.hu/sites/portal/Default.aspx?page=journal&article=interju_hoffman_istvan.htm,

2013-06-04. 164

Bodnár Norbert: Az önkormányzatok társulásai, azok változásai az új Ötv. tükrében . - In: Magyar

közigazgatás, ISSN 0865-736X , 2012. (2. (62.) évf.), 2. sz., 63-69. p., 63. p. 165

A helyi önkormányzatok, szerveik és mőködésük (Mötv.)

166

A helyi önkormányzatok társulásai (Mötv.)

167

Szvercsák Szilvia: A helyi önkormányzatok szervei és társulásaik . - In: Magyar közigazgatás, ISSN

0865-736X , 2012. (2. (62.) évf.), 1. sz., 40-51. p., 51. p.

37

A. A társult képviselı-testület A fenti intézmény alakítása két települési képviselı-testület között történhet, amelynek keretében részben vagy teljes egészében a költségvetés egyesítésére, közös önkormányzati hivatal fenntartására, valamint közös intézmény-mőködtetésre kerül sor. Továbbá

létrehozható

úgy

is,

hogy

a

képviselı-testületek

a

települések

lakosságszámának rátájának megfelelıen választanak tagokat a képviselık közül. Önálló döntési jogköre akkor van egy képviselı-testületnek, ha az adott ügy kizárólag az érintett településsel kapcsolatos. A szervezıdés az alakuló ülésén a következıket foglalja határozatba: a megalakulást, a székhelyet, továbbá a társuláshoz tartozó települések listáját. Ezenfelül a szervezeti és mőködési kérdésekben is dönt. Ülés összehívására a polgármesterek kezdeményezése esetén van lehetıség.168 B. A közös önkormányzati hivatal

A Mötv. az önkormányzati hivatalok két típusát különbözteti meg: a polgármesteri hivatalt és a közös önkormányzati hivatalt.169

„A helyi önkormányzat képviselı-testülete az önkormányzat mőködésével, valamint a polgármester vagy a jegyzı feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való elıkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt vagy közös önkormányzati hivatalt hoz létre.”170

A hivatal feladatainak ellátása során közremőködik az önkormányzati szervek államigazgatási szervekkel való és a szervek egymás közötti együttmőködésének a harmonizációjában. A képviselı-testület jelöli meg az elnevezését, amelyre a szervezeti és mőködési szabályzatban kerül sor, amely meghatározott: a Közös Önkormányzati Hivatal megnevezést meg kell elıznie a székhelytelepülés nevének.171 168

Mötv. 56. §

169


0865-736X , 2012. (2. (62.) évf.), 1. sz., 40-51. p., 49. p. 170

Mötv. 84. § (1) bek.

171

Mötv. 84. § (1)-(2) és (5) bek. b) pont

38

Ilyen szervezıdést egy járáshoz tartozó, községi önkormányzatok alakíthatnak, amelynek két konjunktív feltétele van: egyrészrıl a közigazgatási területüket maximum egy település választhatja el, másrészrıl a lakosságszám kétezer fınél nem lehet több, de ezt a limitet túllépı község is csatlakozhat közös önkormányzati hivatalhoz. További két diszjunktív feltétel, hogy a községek lakosságszámának el kell érnie a kétezer fıt, vagy minimum hét községnek kell tartoznia a szervezıdéshez.172 173 Egyéb esetekben – a helyi önkormányzatokért felelıs miniszter, Tállai András jóváhagyásával – el lehet térni ettıl a szabályozástól, például: ha az összlakosságszám az 1500 fıt meghaladja.174 A székhelytelepülés akkor adott, ha az egyik tag város, viszont ha a közös önkormányzati hivatalt csak községek alkotják, akkor a képviselı-testületek jelölik ki a székhelytelepülést. Ha a szervezıdést város által mőködtetett, akkor megállapodással állapítják meg a létszámát. Ennek hiányában a képviselı-testületek határozzák meg azt. Ha a közös önkormányzati hivatalt községek hozták létre, akkor a szervezıdés alapjául szolgáló megállapodásban állapítják meg a tagok számát.175 176 Az ügyfélfogadás szabályait kiemelem, mert megállapodás keretében a képviselıtestületek határozhatnak arról, hogy az „a nem hivatali székhelytelepüléseken”177 kirendeltség, illetve informatikai hálózat útján valósuljon meg.178 A mőködési költségeket a lakosságszám arányában állapítják meg.179 A jegyzı, az aljegyzı, illetve a megbízottja kötelezettségei közé tartozik az üléseken való részvétel, a tájékoztatás megadása és az ügyfélfogadás biztosítása.180 Végül az úgynevezett „szerzıdéskötési kényszert” részletezem, ami azt jelenti, hogy a városi és a kétezer fıt túllépı lakosságszámmal rendelkezı település képviselı-

172

Mötv. 85. § (1)-(2) bek.

173

Ezt követıen a Mötv. a létrehozás és a megszőntetés szabályait részletezi. (Mötv. 85. § (3) bek.)

174

Mötv. 85. § (10) bek.

175

Mötv. 85. § (4)-(6). bek.

176

A jogszabály a továbbiakban a megállapodás részletes szabályozását ismerteti. (Mötv. 85. § (7)-(8)

bek.) 177

Mötv. 85. § (9). bek.

178

Mötv. 85. § (9). bek.

179

Mötv. 85. § (11). bek.

180

Mötv. 86. §

39

testülete köteles ilyen szervezıdést létrehozó megállapodást megkötni, amennyiben azt egy szomszédos település indítványozza.181

A jogszabály az említett IV. fejezetében deklarálja, hogy a képviselı-testületek két esetben állapodhatnak meg jogi személyiséggel rendelkezı társulás létrehozásában: ha egy vagy több önkormányzati feladat-, valamint hatáskör, továbbá a polgármester, a jegyzı feladat- és hatáskörének hatékonyabb és célszerőbb ellátása a cél.182

C. Az általános szabályok

Az Mötv. rögzíti, hogy a társulás létrehozásához a helyi önkormányzatok képviselıtestületeinek az írásbeli megállapodása szükséges, amelyet a polgármester ír alá, valamint amelynek jóváhagyása, módosítása, illetve a szervezıdés megszüntetése minısített többséggel született döntéssel lehetséges. A jogszabály a csatlakozást és a kiválást részletezi a továbbiakban: törvény vagy a megállapodás eltérı rendelkezése hiányában, az elıbbire a naptári év elsı, az utóbbira pedig a naptári év utolsó napján van lehetıség. Mindkét esetben minısített többséggel kell határozni, és az elhatározásnak legalább hat hónappal meg kell elıznie a döntést183, amelyrıl a döntéshozó szervet tájékoztatni kell. A kizárásról a társulási tanács minısített többséggel határoz. A szervezıdés költségvetési szervet, gazdálkodó, non-profit és egyéb szervezetet hozhat létre, valamint kinevezheti vezetıiket, ha olyan közszolgáltatások ellátása teszi szükségessé, amely a feladatkörébe tartozik.184 Ezenfelül vállalkozásnak is a részese lehet, ha nem haladja meg a felelıssége a vagyoni hozzájárulását. A mőködési költségekhez való hozzájárulás mértékét a tagok által képviselt település lakosságszáma határozza meg.185 A szervezıdésnek saját vagyona lehet, amelyet – megszőnés, kiválás és kizárás tekintetében – annak a tagnak kell visszaszolgáltatnia, amelyik azt a

181


0865-736X , 2012. (2. (62.) évf.), 1. sz., 40-51. p., 50. p. 182

Mötv. 87. §

183

Törvény eltérı rendelkezése hiányában. (Mötv. 89. § (2) bek.)

184

Jogszabályi keretek között. (Mötv. 90. § (1) bek.)

185

Ha a társulási megállapodás eltérıen nem rendelkezik. (Mötv. 90. § (2) bek.)

40

társulásnak adta.186 Egyéb esetekben a közös tulajdonra vonatkozó szabályok az irányadók. Ha kiválásról van szó, akkor a vagyontárgy kiadását a megállapodásban rögzített idıre, de maximum öt évre el lehet halasztani, amennyiben a természetben történı visszaszolgáltatás a szervezıdés további mőködésére veszélyt jelentene, ekkor a társulás kivált tagja használati díjra jogosult.187 A jogszabály ezt követıen a társulás megszőnésének az eseteit deklarálja: a megállapodásban rögzített idıtartam letelte, illetve törvényben lefektetett megszőnési feltétel megvalósulása és a tagok minısített többséggel hozott döntése esetén; törvény erejének következtében, valamint bíróság által hozott jogerıs döntés értelmében szőnik meg a szervezıdés. A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogosult dönteni, ha a képviselı-testületek között vitás kérdés merül fel a szervezıdés mőködésével kapcsolatban. A tagok egyeztetı bizottság188 állásfoglalását is kérhetik, de ehhez a képviselı-testületek megállapodása szükséges, valamint ahhoz, hogy a kereset benyújtását megelızıen a képviselı-testület indítványozza az említett állásfoglalást.189 D. A társulási megállapodás

A jogszabály 19 pontban fogalmazza meg a társulási megállapodás szükséges elemeit: 1) a társulás neve, székhelye; 2) a társulás tagjainak neve, székhelye, képviselıje; 3) a társuláshoz tartozó települések lakosságszáma; 4) a társulás által ellátott feladat- és hatáskörök; 5) a társulás döntéshozó szerve, döntéshozó szervének tagjait megilletı szavazatarány; 6) a döntéshozatalának módja, a minısített döntéshozatal esetei; 7) a közös fenntartású intézmények megnevezése; 8) a társulás fenntartásával, mőködtetésével kapcsolatosan az egyes képviselıtestületek pénzügyi hozzájárulásának mértéke, teljesítésének módja; 186

Ha nincs eltérı megállapodás. (Mötv. 90. § (4) bek.)

187

A szervezıdéssel kötött szerzıdés értelmében. (Mötv. 90. § (5) bek.)

188

A megállapodásban feltüntetett önkormányzati érdekszövetség kéri fel a tagjait. (Mötv. 92. §)

189

Mötv. 88-92. §

41

9) a társulás tagjai által vállalt pénzügyi hozzájárulás nem teljesítése esetén irányadó eljárás (a társulás döntésétıl függıen a társulás tagjai részérıl a pénzforgalmi szolgáltatójuknak adott, a beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulása, felhatalmazó nyilatkozata, amely alapján a társulás beszedési megbízást nyújthat be a pénzforgalmi szolgáltatóhoz); 10) a társulás vagyona és a vagyonátadás feltételei, a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlásának rendje; 11) intézmény közös alapítása esetén az alapítói jogok gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezések; 12) a társulás általános rendjétıl eltérı (nem minden tag részére, vagy a tag által saját intézménye útján más tagok részére történı) feladatellátás módja; 13) a társulás szolgáltatásai igénybevételének a társulás által meghatározott feltételei; 14) a társulás mőködésérıl évente legalább egy alkalommal történı beszámolás kötelezettsége; 15) a társulás mőködésének ellenırzési rendje; 16) a megállapodás módosításának feltételei; 17) a társulásból történı kiválás és kizárás feltételei; 18) a társulás megszőnése esetén a tagok egymással való elszámolásának kötelezettsége, módja; 19) az, amiben a képviselı-testületek megállapodtak.190

E. A jogi személyiséggel rendelkezı társulás szervezetére és mőködésére vonatkozó rendelkezések

Az Mötv. rögzíti, hogy a társulási tanács a döntéshozó szerv, amelyet a képviselıtestületek delegált tagjai alkotnak, akiknek a szavazatai a megállapodásban meghatározottak szerint alakulnak. A döntések határozattal születnek, amelynek meghozatalához minimum a szavazatok felét birtokló képviselı ülésen való jelenlétére van szükség, ezenfelül a megállapodásban meghatározottak az irányadók.191

190

Mötv. 93. §

191

Mötv. 94. § (1)-(4) bek.

42

„A javaslat elfogadásához a megállapodásban meghatározott számú, de legalább annyi képviselı igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelen lévı képviselık szavazatainak több mint a felét.”192

A jogszabály ezt követıen a tíznél több tagból álló együttmőködési forma érvényes döntésének a kritériumait fogalmazza meg: az idézetben említetteken felül a támogató tagok szavazatának a reprezentált települések lakosságszámának az egyharmadát is meg kell haladnia. A megállapodás arról is rendelkezhet, hogy bizonyos döntések meghozatalának minısített többség legyen az elıfeltétele, amelyhez a fent rögzítettek az irányadók azzal a különbséggel, hogy az „igennel” szavazó tagoknak a társulás összes tagjának a felét kell elérnie, valamint annak a lakosságszámnak a felét, amelyet képviselnek.193 194 A szervezıdés minden tagját egy szavazat illeti meg. Kivéve, ha törvény vagy a megállapodás másként nem rendelkezik. A döntéshozó szerv elnököt választ a tagjai közül, valamint alelnök választására is van lehetıség. A korelnök fellépésére akkor kerül sor, ha mind az elnök, mind az alelnök akadályoztatva van. Ebben az esetben ez a tisztségviselı hívja össze és vezeti az ülést. A bizottságok alakítása a döntések elıkészítése és végrehajtásuk szervezése miatt válhat szükségessé.195

196

Eltérı rendelkezés hiányában a székhely szerinti

polgármesteri hivatal látja el a döntéshozó szerv munkaszervezettel kapcsolatos feladatait, úgymint a döntések elıkészítését és a végrehajtás szervezését. Az önkormányzatok jegyzıi tanácskozási joggal jelen lehetnek a társulási tanács ülésein.197

192

Mötv. 94. § (4) bek.

193

Mötv. 94. § (5)-(7) bek.

194

A tagok az egyéb, döntésekkel kapcsolatos eljárási szabályokról a megállapodásban rögzítetteken belül

szabadon határozhatnak. (Mötv. 94. § (8) bek.) 195 196

Mötv. 94. § (8). bek. és 95. § (1)-(2) bek. A továbbiak tekintetében a képviselı-testületekre és az önkormányzati bizottságokra irányadó

szabályokat kell megfelelıen alkalmazni a döntéshozó szerv, valamint a bizottságok mőködésére. (Mötv. 95. § (3) bek.) 197

Mötv. 95. § (4)-(5) bek.

43

V.

ÖSSZEGZÉS

Véleményem szerint az önkormányzati társulások meghatározó szerepét mutatja az a tény, hogy 2013 elıtt, Magyarország 174 kistérségén belül az ezredfordulóra már 250 ilyen szervezıdés jött létre. Ez az adat azért is figyelemreméltó, mert hazánkban egyetlen jogszabály sem kötelezte – ezzel szemben a Mötv. kötelezıvé teszi a közös önkormányzati hivatalt – a településeket arra, hogy önkormányzati társulások keretei között mőködjenek együtt. Azonban a világban lejátszódó negatív folyamatok, úgymint a gazdasági világválság, összefogásra ösztönözte a településeket. A szakdolgozatomban igyekeztem szemléltetni a járások kialakulását, a kistérségek jellegzetességeit a rendszerváltás után. Ugyancsak az 1990-es évek után születtek azok a jogszabályok, amelyek a kistérségek meghatározását és az önkormányzati társulások különbözı formáit és típusait fektették le. A kistérség definícióját az 1996. évi XXI. törvény, a 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet és a 2004. évi LXXV. törvény rögzíti, de egyéb aspektusok alapján is meghatározható,

például:

a

„regionális

vagy

megyei

dekoncentrált

szervek

kirendeltségeinek illetékességi területét, egyes állami szervek (pl. bíróság, ügyészség) mőködési területét”198 is jelentheti, vagy a LAU 1-es szintet alkotó területi képzıdményt. Az alábbiakban – felsorolásszerően – összefoglalom az önkormányzati társulások 2013 elıtti rendszerét, az együttmőködési formákat és típusokat, amelyet az Ötv., az 1996. évi XXI. törvény és az 1997. évi CXXXV. törvény, valamint a 2004. évi CVII. törvény tartalmazott:

198

•

a körjegyzıség;

•

a hatósági igazgatási társulás;

•

az intézményi társulás;

•

a társult képviselı-testület;

•

a területfejlesztési önkormányzati társulás;

•

a többcélú kistérségi társulás;

•

a „megbízásos” társulási megállapodás;

•

„a közös fenntartás” egyik esete;


44

•

a közös feladatellátás „klasszikus” esete és

•

a „jogi személyiségő” társulás.

Mindamellett Navracsics Tibor 2011-ben közzétett koncepcióját szeretném rövidem ismertetni. A közigazgatási és igazságügyi miniszter elképzelése a járások Magyarországon történı visszaállítása volt. A miniszterelnök-helyettes két évvel ezelıtt bemutatta a 2013. január 1-jén életbe lépett új rendszert199

200

, amelynek az egyik

legfontosabb jellemzıje az, hogy a különbözı feladatköröket kettéválasztották: az államigazgatási és a helyi, önkormányzati teendıket, az elıbbieket a járási hivatal, az utóbbiakat a jegyzı látja el.201 202 Dr. Balás Endre szerint a járás fogalma:

„[…] egy megyén belül elhatárolt, földrajzilag összefüggı területő, szomszédos településeket magában foglaló körzet, melynek székhelye a központi településen van. A járási rendszer – a megyei jogú városok és a fıváros kivételével – átfedések nélkül lefedi az ország teljes földrajzi területét.”203

A fenti idézet és a kistérségi definíciók között hasonlóság figyelhetı meg, mert ezek a képzıdmények a kistérségek „elıdei”. Ennek következtében – többek között – a következı kérdést lehet feltenni: a kistérségek és az önkormányzati társulások sokféleségének a megszüntetése után a járások milyen mértékben járulnak hozzá a feladatok hatékonyabb ellátásához?

199

Lásd: 11., 12. és 13. ábra.

200


0865-736X , 2012. (2. (62.) évf.), 1. sz., 19-33. p. 201

http://www.onkormanyzatiklub.hu/az-onkormanyzati-rendszer-megujitasa/991-jaras-ujratoltve, 2011-

03-10. 202

Virág Rudolf: Az államigazgatási feladat- és hatáskör-telepítés új rendszere – A járási rendszer

kialakítása . - In: Magyar közigazgatás, ISSN 0865-736X , 2012. (2. (62.) évf.), 1. sz., 10-16. p., 13-15. p. 203

http://www.onkormanyzatiklub.hu/az-onkormanyzati-rendszer-megujitasa/991-jaras-ujratoltve, 2011-

03-10.

45

VI.

SUMMARY

In my opinion the definitive role of local government partnerships is shown by the fact that even before 2013, 250 organisations of this kind has been established within 174 subregions in Hungary by the millennium. This piece of information is remarkable because in our country it is not obligatory by law for the settlements to cooperate within local government partnership framework – contraty to this, according to Act CLXXXIX on Local Governments in Hungary 2011, it is obligatory to have common local government offices. However negative trends in the world, such as the economic depression, encouraged the settlements to cooperate. In my thesis I was keen to present the establishment of districts, the characteristics of subregions after the political change. And also after the 1990s, pieces of legistlation were established to define subregions and describe diverse forms and types of local government partnerships. The definition of the subregion is given by the Act XXI 1996, the Government Regulation 244/2003 (18 December), and the Act LXXV 2004, but it also can be defined based on other aspects, for example: it means "the area of competence of regional and county offices of decentralized authorities, the area of operation of certain government agencies (eg. court, prosecution)"204 or the territorial formation generating LAU 1. In the following – as a list – I sum up the system of local government partnerships before 2013, the forms and types of cooperation, these are parts of the Act LXV on Local Governments 1990, the Act XXI 1996, the Act CXXXV 1997, and the Act CVII 2004:

204

•

district notary;

•

administrative official association;

•

institutional partnerships;

•

associated representative body;

•

local government partnerships on regional development;

•

multipurpose regional association;

•

"trust" association agreement;

•

the case of "joint maintenance";


46

•

"the classic" case of common task performance; and

•

"unincorporated" association.

In addition I would like to present in short the conception of Tibor Navracsics published in 2011. The idea of the minister of public administration and justice was the restoration of districts in Hungary. Two years ago, the deputy prime minister presented the new system entered into force 1 January 2013205

206

, its most important feature is

that the different tasks are separated: public administrative and local governmental tasks, the former are performed by the district office, the later is performed by the notary.207 208 According to Endre Balás, PHD, the district is:

"[…] an area separated within a county, geographically coherent, including neighbouring settlements, its seat is in the core town. The district system – apart from the county towns and the capital – covers the total territory of the country without overlapping."209

There is a similarity between the citation above and the definitions of subregions because these formations are the "predecessors" of subegions. Consequently – among others – we can ask the following question: After the abolition of the diversity of subegions and local government partnerships, how the districts will contribute to a more effective task performance?

205

See: figure 11, 12 and 13.

206

The Place of District in the Hungarian Administration System by István Hoffman – In: Hungarian

Administration, ISSN 0865-736X , 2012. (2. (62.) year), issue 1, 19-33. p. 207

http://www.onkormanyzatiklub.hu/az-onkormanyzati-rendszer-megujitasa/991-jaras-ujratoltve, 10-03-

2011. 208

The New System of Installing Administrative Duties and Powers – The Establishment of the District

System by Rudolf Virág – In: Hungarian Administration, ISSN 0865-736X , 2012. (2. (62.) year), issue 1, 10-16. p., 13-15. p. 209

http://www.onkormanyzatiklub.hu/az-onkormanyzati-rendszer-megujitasa/991-jaras-ujratoltve, 10-03-

2011.

47

MELLÉKLETEK

1. ábra: Magyarország „statisztikai nagyrégiói” (Forrás: http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,411715&_dad=portal&_schema=PORTAL, 201102-23.)

2. ábra: Magyarország régiói (Forrás:http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,411715&_dad=portal&_schema=PORTAL, 2011-0223.)

48

3. ábra: Magyarország megyéi és a fıváros (Forrás: http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,411629&_dad=portal&_schema=PORTAL, 201102-23.)

4. ábra: Budapest és kerületei (Forrás: http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,411629&_dad=portal&_schema=PORTAL, 200102-23.)

49

Kód

NUTS 1

NUTS 2

NUTS 3

HU HU1

KÖZÉP-MAGYAROROSZÁG

HU10

Közép-Magyarország

HU101

Budapest

HU102

Pest

HU2

DUNÁNTÚL

HU21

Közép-Dunántúl

HU211

Fejér

HU212

KomáromEsztergom

HU213

Veszprém

HU22

Nyugat-Dunántúl

HU221

Gyır-MosonSopron

HU222

Vas

HU223

Zala

HU23

Dél-Dunántúl

HU231

Baranya

HU232

Somogy

HU233

Tolna

HU3 HU31

ALFÖLD ÉS ÉSZAK Észak-Magyarország

HU311

Borsod-AbaújZemplén

HU312

Heves

HU313

Nógrád

H32

Észak-Alföld

HU321

Hajdú-Bihar

HU322

Jász-NagykunSzolnok

HU323

Szabolcs-SzatmárBereg 50

HU33

Dél-Alföld

HU331

Bács-Kiskun

HU332

Békés

HU333

Csongrád

HUZ

EXTRA-REGIÓ

HUUU

Extra-Regio

HUZZZ

Extra-Regio 5. ábra: A NUTS-osztályozás (kód – név) (Forrás: az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete, I. Melléklet)

Megye

Kistérség

Pest

Érd

Somogy

Kadarkút

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Záhony

Zala

Hévízi, Pacsai, Zalakarosi 6. ábra: A hat új kistérség

(Forrás: http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,411890&_dad=portal&_schema=PORTAL, 201102-23.)

51

7. ábra: A kistérségek új rendszere Magyarországon (Forrás: http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,411890&_dad=portal&_schema=PORTAL, 201102-23.)

8. ábra: Magyarország 3152 települése (Forrás: http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,411629&_dad=portal&_schema=PORTAL, 201102-23.)

52

9. ábra: A KVTÖKT térképe (Forrás: http://www.kazincbarcika-tarsulas.hu/, 2010-02-24.)

10. ábra: A KVTÖKT Társulási Iroda (Készítette: Lovas Judit, 2011. március 30.)

53

11. ábra: Járások Magyarországon (Forrás: http://www.jaras.info.hu/jarasok-terkepe, 2012-11-03.)

12. ábra: Járások Magyarországon 2. (Forrás: http://www.jaras.info.hu/jarasok-szama, 2013-06-04.)

54

13. ábra: A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járások (Forrás: http://www.jaras.info.hu/jarasok-terkepe/jarasok-borsodmegyeben, 2012-11-03.)

14. ábra: A hatékonyság (Forrás: Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztés Program, 18. p.)

55

15. ábra: A járások létrehozásának idıpontjai (Forrás: Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztés Program, 26. p.)

56

HIVATKOZOTT IRODALOM Bekényi József – Barabás Zoltán – Deák Zoltán – Pintérné Víg Ilona – Vass György (2004): A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásának szabályozása, módszertani elemzések. In: Kistérségek kézkönyve – Szakértıi módszertan és dokumentumtár, Magyar Közigazgatási Intézet, 21-84. p. Bodnár Norbert: Az önkormányzatok társulásai, azok változásai az új Ötv. tükrében . In: Magyar közigazgatás, ISSN 0865-736X , 2012. (2. (62.) évf.), 2. sz., 63-69. p., 63. p. Dr. Kalas Tibor – Dr. Ivancsics Imre – Dr. Torma András – Dr. Paulovics Anita – Dr. Bistei Attila – Dr. Varga Jenı (2000): Közigazgatási jog, Általános rész I. Bíbor Kiadó, Miskolc. Dr. Nyitrai Péter jegyzete G. Fekete Éva – Bodolai Éva (1995): „Együtt! – De hogyan?” Kistérségi szervezıdések megjelenése a területfejlesztésben. MTA Regionális Kutatások Központja, Miskolc. Hajdú Zoltán (2005): Magyarország közigazgatási földrajza. Dialóg Campus, Budapest –Pécs. Hoffman István: A járás helye a magyar közigazgatás rendszerében . - In: Magyar közigazgatás, ISSN 0865-736X , 2012. (2. (62.) évf.), 1. sz., 19-33. p. Nemes Nagy József (2005): Kistérség határok nélkül. In: Comitatus: önkormányzati szemle, 2005. XV. évfolyam 4. szám 5-16. p. Pap Norbert (2007): Kistérségfejlesztés – A kistérségfejlesztés elmélete és gyakorlata Magyarországon. Pécs, Alexandra. Szvercsák Szilvia: A helyi önkormányzatok szervei és társulásaik . - In: Magyar közigazgatás, ISSN 0865-736X , 2012. (2. (62.) évf.), 1. sz., 40-51. p. Torma András Quo vadis európai regionális politika? (II) . - In: Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Juridica et Politica , 2009. Tomus 27/2 389-426. p. Virág Rudolf: Az államigazgatási feladat- és hatáskör-telepítés új rendszere – A járási rendszer kialakítása . - In: Magyar közigazgatás, ISSN 0865-736X , 2012. (2. (62.) évf.), 1. sz., 10-16. p.

57

Dokumentumok: Angyalné Sándor Katalin, a KVTÖKT információi Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Társulási Megállapodás (Társulási Megállapodás) Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. június 10.

Internetes források: http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,411629&_dad=portal&_schema=PORTAL, 2011-02-23. http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,411715&_dad=portal&_schema=PORTAL, 2011-02-23. http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,411890&_dad=portal&_schema=PORTAL, 2011-02-23. http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,411890&_dad=portal&_schema=PORTAL, 2011-02-23. http://www.jaras.info.hu/jarasok-terkepe/jarasok-borsodmegyeben, 2012-11-03. http://www.onkormanyzatiklub.hu/az-onkormanyzati-rendszer-megujitasa/991-jarasujratoltve, 2011-03-10. http://www.hvgorac.hu/sites/portal/Default.aspx?page=journal&article=interju_hoffman _istvan.htm, 2013-06-04. http://www.kazincbarcika-tarsulas.hu/, 2010-02-24. http://hu.wikipedia.org/wiki/NUTS:HU, 2011-02-23. http://hu.wikipedia.org/wiki/LAU, 2011-03-09. http://www.jaras.info.hu/jarasok-szama, 2013-06-04. http://www.jaras.info.hu/jarasok-terkepe, 2012-11-03.

58

FELHASZNÁLT IRODALOM

Ágh Attila – Németh Jenı (2003): Kistérségi közigazgatás. Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest. Árvai Tibor: Települési önkormányzatok együttmőködése, társulásos kapcsolatai, különös tekintettel a kistérségekre . - In: Magyar közigazgatás, ISSN 0865-736X , 2000. (50. évf.), 7. sz., 421-431. p. Bagyinszki Zoltán – Nagy Imre (2004): Kazincbarcika 1954-2004. Debrecen, Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft. Beke Pál (2003): Mondanivalóink: Kistérség, kistáj. In: Szín: országos közmővelıdési folyóirat, 2003. VIII. évfolyam 6. szám 1. p. Beke Pál (2005): Kistáj, kistérség, közösségi mővelıdés. In: Zempléni múzsa: társadalomtudományi és kulturális folyóirat, 2005. V. évfolyam 1. (17.) szám 5-17. p. Bekényi József - Gyergyák Ferenc: A helyi önkormányzatok társulásairól szóló szabályozás változásai . - In: Új magyar közigazgatás, ISSN 2060-4599 , 2013. (6. évf.), 2. sz., 68-69. p. Bekényi József: A helyi önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról . - In: Magyar közigazgatás, ISSN 0865-736X , 2005. (55. évf.), 11. sz., 660-664. p. Fürcht Pál: Az önkormányzati társulási törvényrıl . - In: Magyar közigazgatás, ISSN 0865-736X , 1998. (48. évf.), 3. sz., 151-157. p. Gálosi-Kovács Bernadett (2009): A környezettudatos kistérségfejlesztés kérdései. In: Területfejlesztés és innováció, 2009. III. évfolyam 4. szám 8-22. p. Gergye Rezsı (2004): Kistérség (kistáj, járás, város és vidéke). In: Szín: országos közmővelıdési folyóirat, 2004. IX. évfolyam 1. szám 3. p. Hóbor Erzsébet - Varga Tibor: Az önkormányzati társulások és együttmőködés tapasztalatai Zala megyében . - In: Magyar közigazgatás, ISSN 0865-736X , 2002. (52. évf.), 1. sz., 32-38. p. Hoffman István: A helyi önkormányzatok társulási rendszerének fıbb vonásai . - In: Új magyar közigazgatás, ISSN 2060-4599 , 2011. (4. évf.), 1. sz., 23-33. p. Hoffman István: Új utak az önkormányzatok közötti együttmőködésben: a közszolgáltatások társulásos megszervezése . - In: Tudományos közlemények, ISSN 1585-8960 , 2012. 27. sz., 257-269. p. 59

Kemenszky Sándor: Önkormányzatok ellenırzési társulása . - In: Magyar közigazgatás, ISSN 0865-736X , 1993. (43. évf.), 8. sz., 481-487. p. Léder Ferenc: Jász-Nagykun-Szolnok megyei tapasztalatok a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmőködésérıl . - In: Magyar közigazgatás, ISSN 0865-736X , 1999. (49. évf.), 3. sz., 148-152. p. Ludescher Gabriella (2009): Kistérség és identitástudat – Egy kutatás tapasztalatai. In: Területfejlesztés és innováció, 2009. III. évfolyam 4. szám 23-28. p. Márkus Zsuzsanna – Hadobás Sándor (2010): A Kazincbarcikai Kistérség válogatott honismereti bibliográfiája. Kazincbarcika, Litoplan Kft. Pajor Pálné: Társulások az önkormányzati rendszerben . - In: Comitatus : önkormányzati szemle, ISSN 1215-315X , 1996. (6. évf.), 9. sz., 10-16. p. Petrétei József - Tilk Péter: Az önkormányzati társulások és a kistérségek néhány alkotmányjogi kérdése . - In: Magyar közigazgatás, ISSN 0865-736X , 2005. (55. évf.), 3. sz., 129-141. p. Pfeil Edit - Faragó László: Önkormányzati társulások a területi tervezésben . - In: Magyar közigazgatás, ISSN 0865-736X , 1991. (41. évf.), 11. sz., 1003-1010. p. Pfeil Edit: Az önkormányzati társulásokról a gyakorlattól a szabályozásig . - In: Magyar közigazgatás, ISSN 0865-736X , 1995. (45. évf.), 12. sz., 691-697. p. Ritter Krisztián: Az önkormányzati társulások, a településközi együttmőködés jelentısége a terület és vidékfejlesztésben . - In: Területi statisztika, ISSN 0018-7828 , 2000. (3.(40.) évf.), 1. sz., 17. p. Ritter Krisztián: Önkormányzati társulások jelentısége a terület- és vidékfejlesztésben . - In: Comitatus : önkormányzati szemle, ISSN 1215-315X , 2000. (10. évf.), 1-2. sz., 72-84. p. Scheidlerné Szöllısi Mária: A helyi önkormányzatok társulásáról és együttmőködésérıl . - In: Magyar közigazgatás, ISSN 0865-736X , 1999. (49. évf.), 9. sz., 528-535. p. Somlyódiné Pfeil Edit (2004): Önkormányzati integráció és helyi közigazgatás. Dialóg Campus, Budapest – Pécs. Szabó Lajos: Az önkormányzatok társulásai . - In: Magyar közigazgatás, ISSN 0865736X , 1994. (44. évf.), 3. sz., 146-153. p. Vértes Árpád (2008): Értékırzı kistérség. In: Korunk, 2008. XIX. évfolyam 6. szám 98102. p. Winkler György (1998): Kistérségek. ELTE, Budapest.

60

Dokumentumok: Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Szervezeti Mőködési Szabályzata (Társulás SZMSZ) Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Társulási Iroda Szervezeti és Mőködési Szabályzat (Iroda SZMSZ) Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás Kulturális Stratégia Rövidtávú Operatív Programja 2009-2014

61

JOGSZABÁLYJEGYZÉK 1299/2011. (IX. 1.) Korm. határozat a járások kialakításáról 1871. évi XVIII. törvénycikk a községek rendezésérıl (II. községi tc.) 1886. évi XXII. törvénycikk a községekrıl (I. községi tc.) 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya (Alk.) 1971. évi I. törvény a tanácsokról (tanácstv.) 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról (Ötv.) 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésrıl és a területrendezésrıl (Tftv.) 1997. évi CXXXV. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmőködésérıl 2004. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról 2004. évi LXXV. törvény az 1996. évi XXI. törvény módosításáról 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól (Mötv.) 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 2012. évi CCIV. törvény Magyarország 2013. évi központi költségvetésérıl 2012. évi CIII. törvény a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggı törvények módosításáról 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet a járási (fıvárosi kerületi) hivatalokról 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjérıl 296/2012. (X. 17.) Korm. rendelet a járási (fıvárosi kerületi) hivatalok kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet a kedvezményezett térségek besorolásáról 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 65/2004. (IV.15.) Korm. rendelet a többcélú kistérségi társulások 2004. évi támogatása mértékének, igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeirıl 67/2007. (VI. 28.) OGY határozat a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveirıl, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerérıl Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról Helyi Önkormányzatok Európai Chartája Magyarország Alaptörvénye 62

AZ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁSOK RENDSZERE MAGYARORSZÁGON AZ EGYÜTTMŐKÖDÉSI FORMÁK BEMUTATÁSA A KÖZIGAZGATÁSI REFORMOK ÁTTEKINTÉSÉVEL

Recommend Documents