AZ ÖNKORMÁNYZATI SPORTFINANSZÍROZÁS

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Gazdaság diplomácia szakirány

AZ ÖNKORMÁNYZATI SPORTFINANSZÍROZÁS SZÉKESFEHÉRVÉR MJV GYAKORLATÁNAK ELEMZÉSE ALAPJÁN

Készítette: Sárközi Bettina Dalma

Budapest 2010 2

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ........................................................................................................................... 5 2. Sport; sport, mint üzlet ...................................................................................................... 6 2.1. A sport definíciója ...................................................................................................... 6 2.1.1. A sport meghatározása......................................................................................... 6 2.1.2. A sport kialakulása .............................................................................................. 8 2.1.3. A sport terjedése .................................................................................................. 8 2.1.4. Sportok főbb típusai............................................................................................. 9 2.2. A sport, mint üzlet .................................................................................................... 10 2.2.1. Sportipar, sportgazdaság.................................................................................... 11 2.2.2. Sportgazdaság számokban ................................................................................. 13 3. Székesfehérvár, mint „sport” város ................................................................................. 14 3.1.Városi sportlehetőségek............................................................................................. 14 3.1.1. Sikersportok ....................................................................................................... 15 3.1.2.Versenysportok, sportegyesületek ...................................................................... 15 3.1.3. Tömegsportok, rendszeres testmozgás .............................................................. 16 3.1.4. Diáksport, Iskolai sport...................................................................................... 17 3.2. Székesfehérvári sportinfrastruktúra .......................................................................... 18 4. Sportfinanszírozás............................................................................................................ 20 4.1. Sportfinanszírozás definíciója .................................................................................. 20 4.2. A sporttevékenységek finanszírozása ....................................................................... 21 4.2.1.Magán finanszírozás ........................................................................................... 21 4.2.2. Közösségi finanszírozás..................................................................................... 22 4.3.Sportszervezetk finanszírozása .................................................................................. 23 4.4. Szponzoráció............................................................................................................. 23 4.4.1. Szponzoráció meghatározása............................................................................. 24 4.4.2. Válság hatása a szponzorációra ......................................................................... 24 4.5.Központi sportfinanszírozás hazánkban .................................................................... 26 4.5.1. Hazai sportfinanszírozás problematikája ........................................................... 27 4.5.2. Sportolók központi támogatása.......................................................................... 27 4.5.3. Sportinfrastruktúra központi finanszírozása ...................................................... 28 4.5.4. Sportszövetségek, egyesületek finanszírozása................................................... 28 4.5.5. Sportesemények támogatása .............................................................................. 29 3

4.5.6. Központi sportfinanszírozás számokban ........................................................... 29 4.5.7. A hazai finanszírozás lehetséges új útjai ........................................................... 30 5.Székesfehérvár gazdálkodása, sportfinanszírozási képessége .......................................... 32 5.1.Az Önkormányzat gazdálkodásának bemutatása....................................................... 32 5.1.1.Székesfehérvár gazdasági helye ......................................................................... 32 5.1.2.Székesfehérvár költségvetése 2006-2010 ........................................................... 33 5.1.3. Székesfehérvár 2006-2009-es költségvetéseinek összevetése........................... 40 5.2. Az Önkormányzat sportfinanszírozása ..................................................................... 42 5.2.1. Önkormányzat sportpolitikája ........................................................................... 43 5.2.2. Önkormányzat sportfinanszírozásának szerkezete ............................................ 44 5.2.3. Székesfehérvár sportfinanszírozása 2009 .......................................................... 48 5.2.4. 2006-2009es sporttámogatások összevetése ...................................................... 49 5.3. Székesfehérvár finanszírozásának összevetése más településsel.............................. 53 5.3.1. Székesfehérvár és Budapest XIII. kerületének összehasonlítása...................... 53 6. Összegzés......................................................................................................................... 60 Ábrajegyzék ......................................................................................................................... 62 Táblajegyzék........................................................................................................................ 63 Irodalomjegyzék .................................................................................................................. 64 Mellékletek .......................................................................................................................... 68

4

1. Bevezetés

Dolgozatomban a központi állami- és önkormányzati sportfinanszírozás valamint a sportfinanszírozás egyéb lehetőségeinek rövid bemutatása mellett igyekszem elemezni Székesfehérvár Megyei Jogú Város önkormányzati sportfinanszírozásának szerkezetét és fontosabb számadatait, összevetve az ott működő rendszert Budapest XIII. kerületi önkormányzatának sportfinanszírozási struktúrájával. Bemutatva az önkormányzati finanszírozás hiányosságait, az átláthatóság és egységes koncepció hiányát vagy meglétét. Célom, hogy bemutassam, bár soktípusú és több csatornán keresztül érkező támogatáshoz juthatnak mind a létesítmények, mind a sporttevékenységet végző egyesületek, ma a sportfinanszírozásnak nincsen egy egységes kerete.

A sport

finanszírozását célzó támogatások, kifizetések nincsenek összegezve, nehéz róluk egységes képet

kapni.

Így

bár

Székesfehérváron

számos

területen

zajlik

kiemelkedő

sporttevékenység, nehéz a magas színvonalú sporttevékenység kialakítása. A Székesfehérvári Önkormányzat elemzésekor összevetem továbbá a támogatások mértékének alakulását 2006 és 2009 között, ezzel bemutatva, milyen irányba mozdult el a sportfinanszírozás struktúrája és a kiadásait csökkenteni kényszerülő önkormányzat, hogyan igyekszik fenntartani a városban kialakított aktív és sikeresnek nevezhető sportéletet.

5

2. Sport; sport, mint üzlet

2.1. A sport definíciója A sport kifejezést nagyon nehéz egyértelműen meghatározni. Minden kultúra, nemzet vagy korszak más és más tartalommal töltheti meg. Mindenki más tevékenységeket sorol a sporttevékenység kategóriába attól függően, hogy milyen személyes tartalommal töltik meg a kifejezést. Így lehet, hogy van, aki a szellemi sportokat (pl.:sakk, póker) nem sorolná ide, hiszen végzése közben nem kerül sor konkrét fizikai erőkifejtésre vagy esetleg a szabadidős tevékenységekből kialakult versenysportokat (pl.:darts, társastánc) nem tartja sportértékűnek mivel azok inkább hobbi jellegűek. A sportolni vágyók egyre több tevékenység közül választhatnak. Sokféle sport létezik, amelyek mind jelentősen hatnak az emberek érdeklődésére, időbeosztására és pénztárcájára, akár sportolóként, akár nézőként élvezik. Folyamatosan jelennek meg az újabbnál újabb sportok (pl.:vízihoki) melyek nevét hallván gyakran a sportág jellegére is nehezen következtethetünk. Ez alatt a már ismertek átalakulnak (RSG-ből RG), hogy nem csak nevükben, de követelményeikben és teljesítményben is megújítsák önmagukat. A sportágak átalakulása, szabadidős tevékenységek sportágként történő gyakorlása és szellemi tevékenységek sportkategóriákba sorolása, folyamatosan tágítja a sport kifejezés jelentéstartalmát.

2.1.1. A sport meghatározása A sport kifejezés meghatározására sokan tettek kísérletet, az egyes definíciókban találhatunk azonosságokat és eltéréseket egyaránt. Társadalmi szempontból megközelítve a sport és a testnevelés társadalmi jelenség, kultúránk szerves része, mely sajátos funkciókat tölt be társadalmunkban és így kapcsolódik a társadalom egészéhez annak különböző elemeihez, jelenségeihez, mindemellett viszonylagos önállósággal bír. A funkciók és a

6

működési autonómia alakulása gazdasági, politikai, társadalmi változásoknak alávetettek tehát történetileg változnak.1 Amennyiben a fizikai erőkifejtés, a folyamatos testmozgás irányából igyekezzük meghatározni, a sport meghatározott célú mindennapos tevékenység a hétköznapitól különböző környezetben, melynek célja lehet szórakozás, készségek fejlesztése, versengés vagy valamilyen eredmény elérése. A legtöbb definíció bár más megfogalmazásban vagy kiegészítve a gondolatmenetet, ezeket a lényegi elemeket tartalmazzák. A sport angol eredetű szó. Jelentése: játék, szórakozás. Ma már világszerte elterjedt és tulajdonképpen felölel minden olyan felüdülést célzó fizikai vagy szellemi időtöltést, amely meghatározott szabályok szerint, versengésszerűen zajlik. Maga a sport kifejezés csak az újkorban terjedt el és széleskörű népszerűségét a modern sportmozgalom kialakulásának köszönheti.2 Emellett találkozhatunk hivatalos meghatározásokkal is. 1997 előtt meghatározott szabályok, időtöltés vagy versenyszerűen végzett testgyakorlat fedte a sport fogalmát nemzetközileg is elfogadottan. Az Európai Sport Charta 2. cikkelye (1997) szerint olyan fizikai tevékenység, mely szervezett formában, fizikai és szellemi erőnlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok teremtése vagy versenyeken történő eredmények elérése céljából. Az Európa Tanács értelmezésében fizikai aktivitás, alkalmi vagy rendszeres, mely a fizikai állóképesség és mentális jóllét kifejezését vagy fejlesztését szolgálja, szociális kapcsolatok létrehozását vagy eredmények elérését célozza. Magyarországon a 2000. évi CXLV. Törvény a sportról tartalmazza az irányadó értelmezést, mely szerint a sport meghatározott szabályok szerint, szabadidő eltöltéseként vagy hivatásszerűen végzett testedzés, illetve szellemi gyakorlat, alkalmi vagy szervezett formában, fizikai és szellemi erőnlét fejlesztését szolgálja. Sportágnak pedig azon sporttevékenységeket nevezzük, melynek célul kitűzött sportteljesítmény elérését azonos játékszabályok alapján gyakorolják. A sportág előírásai biztosítják az adott sportág biztonságos gyakorlását, a fair play szellemének megóvását.

1 2

Erdősi Zoltán: Sport és Szervezetei (NUPI tanulmány) Németh Csaba: A sport története dióhéjban, Változó Világ 10., A tudás 365+1 napja, IX.évfolyam, dec.2

7

2.1.2. A sport kialakulása A sport feltehetőleg egyidős az emberiséggel, és lehetőséget nyújtott tanulásra és fejlődésre. Kezdetekben sporttevékenységnek számított a futás, önvédelem, hajítás, ez később kiegészült az íj használatával, később a letelepedett pásztornépek körében a lovaglással is bővült a sporttevékenységek köre, a földművelők között pedig az emberember elleni küzdelem szerepe növekedett. Mivel az ember ellenfele a másik éhes ember lett a küzdősportok (ökölvívás, birkózás) alapjai ekkor alakultak ki, az első csónakok megjelenésével pedig az evezés. Az ókor háborúkkal tűzdelt időszakában a testi erő kifejezetten fontossá vált a harcosok és uralkodók körében, így a mozgás még hangsúlyosabbá vált. Ezzel egy időben a vívás is kialakult. A könnyű lóvontatású harci kocsi megjelenésével a lovas- és kocsiversenyek is bekerültek a sportok körébe. Az ókori Egyiptomban a táncolásnak is komoly hagyománya volt, Indiában kialakult a jóga, Kínában pedig, a labdajátékok kezdetleges formái. A mai világ sporttevékenységeit az ókori görögöktől származtathatjuk, kialakult a hellén testnevelési rendszer, az antik gimnasztika. Megjelentek a sporttevékenységre oktató központok (gümnaszion), és a felkészülést mérő versenyküzdelmek, melyből kialakult az ókori olimpia. A római uralom alatt a katonai játékok lettek népszerűek, a testedzés továbbra is fontos szerepet töltött be. A kereszténység kialakulásával a sportolás több évszázadra háttérbe szorult. A háborúk miatt a mozgás főként a lovaglásra, íjászatra és vívásra koncentrálódott, míg a háborúk között lovagi játékokat rendeztek. A reneszánszban átértékelődött a mozgás szerepe, a gyermekek fizikai felkészítése is szerepet kapott. A városi polgárok labdaházakba jártak, télen korcsolyáztak, Franciaországban és Olaszországban közkedvelt volt a vívás, ekkor kezdődtek meg a sportfogadások is.

2.1.3. A sport terjedése Az urbanizáció és az ipari fejlődés a szabadidő növekedését vonták maguk után, így a sport, mint szórakozási lehetőség vagy mint tevékenység egyre jelentősebbé vált, ezzel meggyorsítva társadalmi intézményesülésének folyamatát. A sport egyre inkább a mindennapi élet részévé vált, minden országban kialakultak a divatsportágak épp úgy, ahogy a különböző társadalmi rétegek által preferált sportok is elkülönültek. A felkészültséget mérő versenyek száma sokasodott, a nemzetközi megmérettetések is 8

gyakorivá váltak, újra népszerű lett a sportesemények látogatása 3. Az 1800-as évek végén 1900-as évek elején kezdték kialakítani a nemzetközi sportszövetségeket és a hivatalosan elfogadott szabályokat (1908:megalakult a FIFA). Az első újkori Olimpia rendezésére 1896-ban Görögországban került sor. Napjaink egyik legnépszerűbb sportágában, a futballban, pedig 1930-ban rendeztek először világbajnokságot. Mivel folyamatosan nőtt a testgyakorlással foglalkozók száma egyre élesebben elkülöníthetőek lettek a sporttal való foglalkozás különböző szintjei. Napjainkban a fejlett országok sportéletében ezért ötvöződik a lakossági és versenysport. Elmondhatjuk azt is, hogy a társadalmi célok megfeleltethetőek a sport egyes szféráinak. Így a rekreációs, szabadidős sport a népegészség, esélyegyenlőség, család és közösség valamint produktivitás célokhoz kapcsolható, a versenysport a nemzeti büszkeséghez és esélyegyenlőséghez, az iskolai és diáksport pedig a népegészség és család és közösség társadalmi célnak feleltethető meg4. A sportolás, mint szabadidős tevékenység további terjedését segítette, az 1975-ös Európai Sport for All Egyezmény, melynek esetében

az aláíró tagországok

kormányai

kötelezőjelleggel vállalják, hogy a

sporttevékenységek végzéséhez mindenkinek jogot biztosítanak. Az Európai Unió pedig 1992-ben adta ki az Európai Sport Charta-t, melynek 1. cikke kimondja, hogy minden egyén számára lehetővé kell tenni a sportolást és védeni és fejleszteni kell a sport erkölcsi és etikai alapjait, az 5. cikk pedig felhívja a figyelmet arra, hogy a fiatalokat ösztönözni kell a sportolásra5.

2.1.4. Sportok főbb típusai A

sporttevékenységeket

számos

különböző

szempont

alapján

oszthatjuk

csoportokba, figyelembe véve a tevékenység intenzitását és gyakoriságát, a sport célját, társadalmi szerepét a sportág legfőbb jellemvonásait. Attól függően, hogy milyen szerepet tölt be a sport a társadalomban, megkülönböztethetünk ifjúsági-, felnőtt-, gyógyító- és versenysportot6. Az ifjúsági- és a

3

Magyarország a XX. században (A sportágak iránti érdeklődés változásai a századfordulón) Babits Kiadó, Szekszárd, 1996-2000, szerkesztette Kollega Tarsoly István 4 Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia 2007 5 Dóczi Tamás: Az Európai Unió és a Sport- Az Európa Tanács Sportvonatkozású szabályai 6 Erdősi Zoltán:Sport és szervezetei (NUPI tanulmány)

9

felnőttek sportja prevenció és rekreáció szempontjából fontosak, melynek célja a felfrissülés, a munkavégző képesség helyreállítása. A gyógyító sport feladata a rehabilitáció a versenysport pedig üzlet. Egy másik rendszerezést alkalmazva, de továbbra is a sporttevékenység jellegét figyelembe véve az iskolai és diáksport, az élsport, a tömegsport- és szabadidős sport valamint a fogyatékosok sportja kategóriákat különböztethetjük meg. Az iskolai és diáksport az oktatásban résztvevő gyermekek iskola által koordinált sporttevékenységeit foglalja magában, a szabadidős sport kategóriába tartoznak a hobbiból, rendszeresen vagy alkalmanként végzett sporttevékenységek. A versenysport keretei magába foglalják nem csak az élsportot, de az utánpótlás nevelést is, míg a fogyatékosok sportja a mozgáskorlátozott, értelmi fogyatékos, siket és nagyothalló sportolók által végzett mind rekreációs-, szabadidős- mind versenysport tevékenységet felöleli7. Természetesen ez a felosztás több alkategóriával tovább bővíthető, mint az idősek sportja, a munkahelyi sport vagy a szünidei sport. Amennyiben a sportág jellemzőit tekintjük mérvadónak a sportok osztályozhatók versenyzés, ellenfél és teljesítmény szempontjából. Az első csoportosítás alapján megkülönböztethetünk emberi tevékenységeket (úszás, futás), emberi erővel hajtott eszközöket használó sportokat (kajakozás, kerékpározás) valamint külső erőt alkalmazókat (vitorlázás, autóversenyzés). Ellenfél szempontjából vannak küzdősportok (boksz, vívás), csapatsportok (futball, jégkorong) valamint pályán bonyolított sportok (korcsolya, tenisz). Teljesítmény szempontjából beszélhetünk célzást követelő sportról (golf, lövészet), a hangsúlyt a megjelenítésre fektető sportról (RSG, műkorcsolya) és főként erőt alkalmazó sportokról (súlylökés, súlyemelés).

2.2. A sport, mint üzlet Napjainkra a professzionális sport végleg eltávolodott a játékos, kellemes, örömszerzést célzó mozgástól, nem szabadidős tevékenység, hanem jövedelmező munka. A játékosok, edzők és egyesületek elsősorban megélni akarnak a sportból. Céljuk

7

Neulinger Ágnes: Társas környezet és sportfogyasztás (2007)

10

hozzájutni a győzteseknek járó anyagi lehetőségekhez és teljesíteni támogatóik követeléseit.8

2.2.1. Sportipar, sportgazdaság A sport napjainkra a szórakoztató iparág fontos részévé vált. A sport olyan jól jövedelmező iparág, amelyben szabadidejükben emberek milliói vesznek részt és éppen ezért egyre inkább vonzza a vállalatokat, befektetőket. Számos tényező van, amely a sport „üzletté” válását elősegítette. A sport, az idegenforgalom részévé válva, fontos tényezőként jelent meg a turizmus területén, a hivatásos versenyrendszer és sport szétfeszítette a nonprofit jellegű, hagyományos intézményi kereteket, a profi, pénzdíjas versenyeken rengeteg a lehetőség mind a sportolók számára, mind a szponzoroknak, szervezőknek. A sportesemények sportlétesítmények

szervezésében építése

elsődlegesen

jövedelmező

jelent

meg

tőkebefektetéssé

a vált,

profit a

elvárás,

a

megerősödött

sportszponzorálási üzletág, mint az egyik legmegtérülőbb marketingkommunikációs eszköz9. A sportipar szabadidős piacának erőteljes fejlődésében két tényező játszott fontos szerepet a megnövekedett szabadidő és az életmódváltozásból adódó megnövekedett kereslet a szabadidős sportolási lehetőségek iránt.

Ezzel bővülő piacot teremtve a

sportszolgáltató, sportszergyártó és sportturizmusban érdekelt vállalkozások számára. Itt a sportoló a fogyasztó szerepét tölti be közgazdasági értelemben. A csere tárgya maga a sportolás, pályadíj, felszerelés. A sportipar látványsport részpiaca pedig napjainkra a szórakoztatóipar húzóágazata lett10. Itt a sportoló, mint munkaerő jelenik meg, a csere tárgya pedig a sportrendezvény, mint látványosság. A sporteseményeket jelentős számban látogatják, de a televízió hatására nézők milliói láthatják a közvetítéseket. Éppen ezt kihasználva a vállaltok szponzorként jelennek meg egy-egy sportoló, klub vagy sportrendezvény támogatójaként, jelentős tőkét vonzva az iparágba. Ezen sportágak esetén állíthatjuk, hogy csekély az állami támogatás mértéke, de az adott sportág komoly adófizetőnek számít az országban.

8

Tamás Tibor: Homo ludens-e a sportoló (Replika 29. szám 1998) Váczi János, Berkes Péter: Az állami sportfinanszírozás új útjai, Magyar Sporttudományi Szemle 10. évf, 2009 10 András Krisztina: Sport és az üzlet kapcsolata-elméleti alapok 34. sz. Műhelytanulmány 2003 9

11

A sport gazdasági jelentőségének megnövekedése megteremtette a sport gazdasági elemzésének igényét. A sportgazdaság a sport javak és szolgáltatások előállításában, azok cseréjében és fogyasztásukban felmerülő döntési alternatívákkal, és a döntések megvalósításának társadalmi környezetével és következményeivel foglalkozik. A sportpiac, bár két jól elkülöníthető részpiacra bomlik (professzionális és rekreációs), sok szálon kapcsolódik egymáshoz. Ezért annak ellenére, hogy a sporttermék jellege, a sportpiac szereplőinek kiléte, viselkedésük mozgatórugói különbségeket mutatnak, mégis azt mondhatjuk, hogy a sportgazdaság két részpiaca egyetlen iparágat alkot, amit sportiparnak nevezhetünk.11 A sportipar üzletszerű működésének három fő feltételét emelhetjük ki, melyek arra vonatkoznak, hogy a sportipar mennyire képes megfelelni a piaci racionalitás követelményének. A tőkebefektetés mennyisége, a fogyasztó-orientált üzleti

szolgáltatás

szemléletének

érvényesülése

és

a

sportipar

üzleti

intézményrendszerének, infrastruktúrájának kiforrottsága mind fontos szerepet játszik a sportipar sikeres működésében. Egy másik megközelítésből12, a sportot gazdasági szempontból formális és informális kategóriákba sorolhatjuk. Az informális sport esetén nincs gazdasági tranzakció, nincs pénz és termékmozgás a szereplők között. A formális sport jellemzője, hogy gazdasági tranzakció szükséges hozzá, vagyis a fogyasztó megvásárol egy szolgáltatást, eszközt valakitől. A formális sportot is két kategóriára bonthatjuk, látványsportra és szabadidő sportra. A látványsportban a csere tárgya a mások sporttevékenységének megtekintése, tehát a fogyasztó fizet azért, hogy másokat lásson sportolni, versenyezni. A szabadidősportban ellenben a csere tárgyát saját sportolásunk képzi, vagyis a fogyasztó fizet azért, hogy ő maga mozoghasson. A sporttal foglalkozó két legfontosabb szervezetnek a sportegyesületet és a sportvállalkozást tekinthetjük. A sportegyesület célja, hogy a szabadidős sportolóknak keretet biztosítson tevékenységükhöz, valamint csökkentse költségeiket. A sportegyesület nem törekszik tehát nyereségre. Ezzel szemben a sportvállalkozásnak, mint minden gazdasági vállalkozásnak, alapvető céljai között szerepel a nyereséges működés. Ezt a sportpiacon felmerülő fogyasztók igényeinek kielégítésével érik el. A két szervezeti forma manapság egymás mellett létezik.

11 12

Nagy Péter: Bevezetés a sport közgazdaságtanába, Sporttárs Magazin Reich Balázs, Szabados Gábor, Sz. Nagy Tamás:Bevezetés a sportgazdaságba (Nemzeti sport 2003)

12

2.2.2. Sportgazdaság számokban A sport olyan iparággá vált, amely a nemzetgazdaságok nem csekély hányadát képezi. Az Európa Tanács országaiban 1985-ben 35-40 milliárd USD2 forgalmi értéket produkált a sportipar, ezzel az összes fogyasztás 1,5%-át adva. 1985 és 1995 között Angliában a kétszeresére emelkedett – 5 milliárd fontról több mint 10 milliárd fontra – a fogyasztók összes szabadidős sportra fordított kiadása, majd 2000-re ez a szám már 11,5 milliárd fontra rúgott, ami akkor a GDP 1,8%-át tette ki.13 2001-ben a teljes foglalkoztatásnak megközelítőleg 2%-a sporttevékenységeken, sportszolgáltatásokon alapult az Európai Bizottság tanulmánya szerint. 1990 és 2000 között a sport által közvetetten vagy közvetlenül létrejött munkahelyek száma 60%-kal emelkedett, 2000-re, majdnem elérve 2 milliót14. Egy másik tanulmány szerint a sport 2004-ben az EU-ban 407 milliárd euró hozzáadott értéket generált, ami az EU GDP-jének 3,7%-át tette ki. A sportipar ekkor összesen 15 millió embert foglalkoztatott, az uniós munkaerő 5,4%-át15. A magyar sportipar becsült árbevétele körülbelül évi 350 milliárd forint. A sportszektorban nyereségesen működő cégek 2,1 milliárd forint társasági adóval, a végső sportfelhasználók pedig 60 milliárd forint ÁFA-val járulnak hozzá az állami költségvetéshez. Ezek mellett jelentős tételnek tekinthető a sportban foglalkoztatottak SZJA-ja, amely meghaladja éves szinten a 10 milliárd forintot. A sportágazat ezzel nettó költségvetési befizető. 2002-ben 7306 sporttal foglalkozó vállalkozás működött. A sportszektor méretét a sporteszköz kiskereskedelem határozza meg hazánkban körülbelül 318 milliárdos éves forgalmával, mialatt az igazi élősportot képviselő sporttevékenységek mintegy 18 milliárd forint bevételt hoznak.16 A sportban foglalkoztatottak száma is magas, legalább 23 000 fő, ami a nemzetgazdaság összes foglalkoztatottjának 0,9%-a. Azonban a magyar sportágazat részesedése a GDP-ből csupán 0,7–1% körüli, ami kirívóan alacsony arány az uniós országokhoz viszonyítva, ahol ez ma már, a 2000-2009-es időszakban általában 1,5–2,5%.17

13

Szabó Ágnes: A (szabadidő) sport alapfogalmai és kutatott területei 115 sz. műhelytanulmány 2009 4Játékszabályok – Az Európai Unió és a sport, az Ifjúsági és Sportminisztérium szakmai Kiadványsorozata 15 Fehér Könyv a Sportról 2007 16 Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia 17 Szabó Ágnes: A (szabadidő) sport alapfogalmai és kutatott területei 115 sz. műhelytanulmány 2009 /ÖTM adatok alapján/ 14

13

3. Székesfehérvár, mint „sport” város

3.1.Városi sportlehetőségek Székesfehérvár az elmúlt években rengeteget tett azért, hogy a város sportéletét egyre élénkebbé tegye. Ha fel akarjuk mérni, hogy egy adott településen milyenek a sportlehetőségek, milyen a sporthoz történő hozzáállás számos tényezőt kell figyelembe vennünk. Egyrészt nagyon fontos, hogy vannak e siker sportágak a városban, ha igen, azok milyen jellegűek. Ez egyrészt vonzza az adott sportágakhoz az utánpótlást, másrészről pedig nő az adott sportesemények látogatottsága. A sikersportok mellett fontos az iskolai sportra történő megfelelő nevelés megszervezése valamint az ehhez kapcsolódó diákversenyek megrendezése. Ezen kívül hangsúlyt kell kapnia a városi versenysportok minél szélesebb skálájának kialakításának, így nem csak a sikersportágak fejlődhetnek, hanem mások is lehetőséget kapnak. Minden versenysport esetében fontos, hogy megfelelő utánpótlás neveléssel rendelkezzen, hiszen csak így biztosíthatja a folytonosságot. A lakosok jelentős részét az előbb felsorolt lehetőségek mellett mégis a hobby szerűen űzhető sportok valamint a tömegsport lehetőségek kötik le. Ezen lehetőségek sokszínűsége és elérhetősége is jellemzi, hogy egy település milyen sportélettel rendelkezik. A város nyújtotta összes sporttal kapcsolatos tevékenység mellett figyelembe kell venni a sportolási lehetőségeket biztosító infrastruktúrát: sportpályák, tornatermek, kerékpárutak, fitnesz termek száma, minősége, felszereltsége. Véleményem szerint akár egy településnek, akár egy régiónak azért fontos, hogy sikeres sportélettel rendelkezzen, mert ezzel országosan vagy nemzetközi szinten reprezentálhatja magát, segít a pozitív imázs kialakításában, emellett pedig városok, országok között sportkapcsolatokból alakulhat ki más jellegű együttműködés is.

14

3.1.1. Sikersportok Sikersporton azon sportágakat érthetjük melyekben a versenyzők országosan vagy esetleg nemzetközi szinten is vezető szerepet játszanak, a ranglétrák élén állnak. A város több sportegyesülettel is büszkélkedhet, amely ilyen magas szintű teljesítményt nyújt. A település főként csapatsportok terén tud kiemelkedő eredményeket felmutatni. A legjelentősebb sportágaknak a bajnokságokban elért eredmény alapján a jégkorongot, a kosárlabdát, a futballt, az atlétikát valamint az öttusát nevezhetjük, bár ezek mellett természetesen sok egyéb sportágban is jeleskednek a város lakói. Ezek a sportágak a város részéről is kiemelkedő támogatást élveznek valamint jelentős bevételre számíthatnak szponzoraiktól és a versenyek látogatottságából adódóan a jegybevételekből. A városban mindezen sportágak számára megfelelő állapotú és felszereltségű sportpálya, stadion áll rendelkezésre, bár bizonyos fejleszetésekre természetesen mindegyik esetében szükség volna. Ezen sportágak jelentős utánpótlás neveléssel is rendelkeznek a felnőtt sportolók foglalkoztatása mellett, ezzel kiemelkedően hozzájárulva a város fiatal lakosságának sporttevékenységre való ösztönzésében. A legkiemelkedőbb teljesítményt tehát a következő egyesületek nyújtják: SAPA Fehérvár AV 19 (jégkorong), Alba Comp (kosárlabda), Videoton FC (futball), ARAK (atlétika), Alba Öttusa SE (öttusa) valamint a Cornexi Alcoa (női kézilabda).

3.1.2.Versenysportok, sportegyesületek Versenysportolónak azokat a sporttevékenységet végző személyeket nevezhetjük, akik felkészültségüket rendszeresen összemérik és ezzel rangsorolhatják őket. Hazánkban 3 megkülönböztethető kategóriáról beszélhetünk esetükben: rendszeresen versenyző de nem élvonalbeli; országos élvonalba tartozók de nemzetközileg nem kvalifikáltak és a nemzetközi élvonalhoz tartozók akik világversenyeken képviselhetik az országot 18. Székesfehérváron mindhárom szinten történik sportoló nevelés, főként utánpótlás kategóriákban rengeteg fiatal sportol országos szinten, hagyományosnak nevezhető (úszás, atlétika, futball) és rövidebb múltra visszatekintő sportágakban (szinkronkorcsolya, rugby,

18

Erdősi Zoltán: Sport és szervezetei (NUPI tanulmány)

15

görkorcsolya)19. De Székesfehérváron öttusázott például Vörös Zsuzsa olimpiai bajnokunk, a városi jégkorong csapat több játékosa is a válogatott keret tagja vagy említhetnénk Listár Nikolett

atlétát,

aki

Európa

Bajnokságon

elért

2.

helyezéssel

büszkélkedhet.

Székesfehérváron szerintem versenysportok és élsport terén kimagasló munka folyik, melyet az előbb felsorolt személyek kinevelése is alátámaszt. A sportegyesületek olyan társadalmi szervezetek, melyek célja rendszeres testedzési és sportolási lehetőség szervezése és vezetése. Az egyesületek így a sport társadalmi rendszerének végrehajtó szintjeként értelmezhetőek. A sportszervezeteknek 2 típusát különböztethetjük meg20, a sportegyesületeket és a sportvállalkozásokat. Sportegyesület minden szervezet, amely gyakorlati sporttevékenységet folyatat (sportkör, sportklub, testedző kör, tornaegylet). Sportvállalkozásnak minősül az a gazdasági társaság, mely fő tevékenysége sporttevékenység és a tevékenység feltételeinek megteremtése egy vagy több sportágban. Székesfehérváron nagy számban és kifejezetten széles skálában találhatunk egyesületeket, amelyek változatos lehetőségeket nyújtanak a sportolni vágyóknak. A városban 8221 különböző egyesület működik, melyek nem csupán a komolyabban sportolni vágyók igényeit elégítik ki, hanem kötetlenebb hobbisportolási valamint

diáksportolási

lehetőségeket

is

biztosítanak.

Versenysportok

terén

a

hagyományosabb sportágak, mint az úszás, vízilabda, kézilabda, röplabda, korcsolya, ökölvívás, lovaglás, torna, vívás mellett megtalálhatóak a küzdősportokat oktató klubok és a speciális repüléssel, vitorlázással, motorsporttal kapcsolatos egyesületek is. A város igyekszik ezen lehetőségeket minél több lakos számára elérhetővé tenni, ezért a klubok fontosabb adatairól a város honlapján is tájékozódni lehet.

3.1.3. Tömegsportok, rendszeres testmozgás A tömegsportok az 1900-as években terjedtek el a jóléti társadalom kialakulásával, a személyes szabadidő növekedésével. A Sport for All fogalma több mint négy évtizedes múltra tekint vissza a nyugati államokban. Napjainkban már mindenkit igyekeznek állapotának megfelelő rendszeres testmozgásra ösztönözni. Erre egyrészt megfelelő lehetőséget nyújtanak az aerobic, fitnesz és testnevelés termek, a mindenki számára

19

Székesfehérvár, 2010. évi sportegyesületekről tájékoztató kiadvány 2004. évi I. törvény a sportról 21 A Sportbizottsághoz bejelentkezett Székesfehérvári Sportegyesületek Címlistája 2010.szept. 14. 20

16

elérhető sportpályák valamint a tömegsport rendezvények. Székesfehérváron 20-nál is több fitnesz terem működik mindenki számára elérhetően. Ezen kívül a városban működik egy jelentős méretű, nyitott sportcentrum is, ahol a futball, kosár és görkorcsolya és futópályát minden lakos ingyenesen igénybe veheti. Emellett a város támogatásával működik a nyitott tornatermek rendszere, melynek lényege, hogy az iskolák tornatermeit délutáni időpontokban sporttevékenységre hobbisportolók igénybe vehessék. Székesfehérváron ezen felül megrendezésre kerülnek a hagyományos tömegsport rendezvények is, mint a különböző városi futórendezvények, streetball bajnokságok, de az elmúlt pár évben új hagyományként megjelent a sárkányhajó verseny is.

3.1.4. Diáksport, Iskolai sport Az iskolai sport a diákok iskolai időben, iskola által szervezett programok keretein belül történő sportfoglalkoztatás. Olyan tevékenységek melyeket az iskolán belül végezhetnek a tanulók, így idetartoznak a testnevelés órák mellett a délutáni iskolai sportfoglalkozások is („sulifoci”), valamint az iskola által szervezett egyéb sportprogramok (sportnap, síelés). A diáksport ezzel szemben akkor használjuk, ha a sportoló diákok iskolájukat képviselve más iskolákkal versenyeznek (diákolimpia, általános iskolai futball bajnokság,

középiskolások

jégkorongbajnoksága)22.

Az

iskolai

testnevelés

órák

természetesen kötelezők a város minden iskolájában és ehhez tornatermek is rendelkezésükre állnak. Székesfehérváron szinte minden általános iskolában működik diák sportkör (DSK), délutáni fakultatív mozgást kínálva a gyerekeknek, emellett mind általános, mind középiskolákban szerveznek futball, kosár és/vagy kézilabda, tollaslabda csapatot, akik indulhatnak az oktatási intézmények közötti versenyeken. Székesfehérváron is minden évben megrendezésre kerülnek különböző kategóriákban és sportágakban a diákolimpiák városi fordulói, gyakran a város ad otthont a megyei fordulóknak is.

22

Erdősi Zoltán: Sport és szervezetei (NUPI tanulmány)

17

3.2. Székesfehérvári sportinfrastruktúra Természetesen ahhoz, hogy minél magasabb színvonalon, minél sikeresebb sportolókat

nevelhessenek,

valamint

népszerű

sportrendezvényeket

szervezzenek

elengedhetetlen a megfelelő infrastrukturális háttér. Ez alatt a sportcsarnokok, sportpályák, tornatermek számát és fejlettségét értjük. Székesfehérváron több olyan csarnok is működik, amely nem csak a sportolók edzéseinek helyszínéül szolgálhat, hanem nagy létszámú közönség befogadására is alkalmas. Ilyen sportcsarnok a Köfém Sportcsarnok mely 1000 fő befogadására alkalmas és a kézilabda bajnokság mérkőzéseit játsszák itt, az ARÉV csarnok ahol a kosárlabda csapatok készülhetnek és 2400 férőhelyes, az Ifj. Ocskay Gábor Jégcsarnok mely 3500 szurkolónak biztosít helyet és főként a jégkorongozók központja, de a többi korcsolya sportnak is otthont ad, a Csitáry G. Emil Uszoda, ahol a vízilabda, úszás és szinkronúszás is jelen és 600 fős a befogadóképessége. Ezen sportcsarnokok mellett működik a 2002-óta megújult Sóstói Stadion mely egyik az ország azon kevés futball csarnokának, amely megfelel az UEFA elvárásainak is és összesen 20000 férőhelyes és területén található a város legfejlettebb atlétikai centruma 400m-es rekortán futópályával23. Az előbb felsorolt sportcsarnokok bár természetesen számos fejlesztést igényelnének, de alkalmasak arra, hogy színvonalas nemzetközi mérkőzéseket, kupákat rendezzenek meg bennük és a hazai csapatok szereplésekor nagy létszámú közönség is látogatja őket. Székesfehérváron működik továbbá az Alba Volán Sporttelep, ami egy futópályának,

lőtérnek,

kis

futballpályának,

tornateremnek,

vívóteremnek

és

konditeremnek ad otthont. Ezt a létesítményt főként sportolók vehetik csak igénybe. A Köfém Sportcsarnok mellett található a Köfém Sporttelep műfüves futballpályával és saját uszodával. A városi sportélet központja továbbá a Bregyó Sportközpont ahol füves futballpálya, 400 méteres futópálya, betonozott kosárpályák és görkorcsolya park áll minden látogató rendelkezésére. Emellett természetesen számos füves focipálya, teniszpálya és tornaterem áll még a sportolni vágyók rendelkezésére. A felsorolásból jól látható, hogy szinte minden sportág számára biztosított az infrastrukturális háttér. Hiányosságok terén két olyan létesítményt említhetünk, amely ma már több nagyvárosban is megtalálható. Egyrészről a lakosság számára látogatható lovarda nem működik a város területén, noha rendelkezett ilyen létesítménnyel, bár ez a probléma könnyen áthidalható,

23

Székesfehérvári Önkormányzat, Sportlétesítmények listája 2009.

18

mivel a környező kistelepüléseken számos lovarda működik. A másik hiányosság a magas nézőszámot befogadni képes univerzális csarnok, amelyre jó példát találhatunk Debrecenben (Főnix Csarnok), valamint Budapesten (Papp László Sportaréna). Mindemellett a város folyamatosan fejleszti infrastruktúráját, 2006-ban adták át az új görkorcsolya parkot, 2008-ban a Sóstói Stadion felújítása fejeződött be, jelenleg pedig egy gyakorló jégpálya kialakításának tervein dolgozik a város vezetése. Láthatjuk tehát, hogy a város megfelelőnek nevezhető sportinfrastruktúrával rendelkezik. Szinte minden típusú sport gyakorlására adottak a feltételek, mely szintén fontos tényező. Székesfehérvár emellett igyekszik fejleszteni, bővíteni sportlétesítményeit, hiszen ezeket gyakran külföldi csapatok és vendégek látogatják, ezért fontos, hogy pozitív képet mutassanak a városról.

19

4. Sportfinanszírozás

Azzal, hogy a sporttevékenységek a mindennapi élet részévé váltak, a versenysportok a lakosság érdeklődésének központi helyére kerültek, a vállaltok felfedezték maguknak a sportszektort, az államok pedig saját élsportjukat támogatták, hogy ezzel is reprezentálhassanak nemzetközi színtéren. A sport jó befektetéssé vált, jelentős tőkét vonzott, de egyre inkább szüksége is volt erre a tőkére, mert a komoly versenysportok sok ráfordítást igényeltek. Ez a folyamat vezetett a sportfinanszírozás kialakulásához24.

4.1. Sportfinanszírozás definíciója A sportfinanszírozás a sporttevékenység végzéséhez szükséges források biztosítása és elosztása. Pénzalap - biztosításnak nevezzük a non-profit szervezeteknek azt a tevékenységét, amellyel a működésükhöz szükséges anyagi feltételeket megteremtik. A sportfinanszírozásnak a sportélet három területére kell koncentrálnia: egyéni sportolás és fizikai aktivitás finanszírozása, a sport szervezet rendszerének finanszírozása, a sport intézményrendszerének finanszírozása. Beszélhetünk magán finanszírozásról és közösségi finanszírozásról bár a két technika általában egyszerre van jelen. A sportfinanszírozás részét képezi a sportolótól származó bevétel, a sporttevékenységet megtekintő fogyasztóktól származó bevétel, a médiumokban való közvetítési díj, a vállalatok által a sporttevékenység marketing eszközként történő használata miatt adott díj, a sporttevékenység által generált járulékos bevételek, a sporttevékenység közösségi támogatása25.

24

Reich Balázs, Szabados Gábor, Sz. Nagy Tamás: Bevezetés a sportgazdaságba, Nemzeti Sport online, 2003 25 Dr. Gősi Zsuzsanna: Sportfinanszírozás

20

4.2. A sporttevékenységek finanszírozása Ahogy a definíció már jelezte magán finanszírozásról és közösségi finanszírozásról beszélhetünk,

bár

majdnem

minden

sporttevékenység

finanszírozásakor

ennek

kombinációjával találkozhatunk. Így a magán vagy közösségi kategorizálás inkább csak azt jelzi, melyik szféra támogatása jelentősebb az adott sporttevékenység esetében. A magán finanszírozás tovább bontható részvételi, külső és vegyes finanszírozásra. A külső finanszírozás tovább bontható közönség általi, vállalati, média és vegyes finanszírozás kategóriákra. A közösségi finanszírozás pedig állami és önkormányzati alapokon nyugszik26.

4.2.1.Magán finanszírozás Magán finanszírozás esetén a piaci szereplők által vállalt támogatási hányad meghaladja a közösségit. Egyik esete a részvételi finanszírozás, melynek lényege, hogy a sportolók saját maguk finanszírozzák sportolásukat. Ez történhet belépőjegy, bérlet vagy egyesületi tagsági díj megfizetésével. A részvételi sport gyakori esete, mikor a sportszolgáltatónak csak a sportolótól származik bevétele. A magánfinanszírozás keretei közé tartozik a külső finanszírozás is, ahol a sportolást külső piaci szereplők finanszírozzák. A bevétel, amely a médiumoktól, a közönségtől és a szponzoroktól származik, meghaladja a közösségi támogatásból származó bevételeket és sportoló által fizetett díjakat. A külső finanszírozás így felosztható a közönség

általi

látványsportoknál sportprogramok,

finanszírozásra kiemelkedő), vagy

külső

(a a

közönségtől

vállalati

marketing

származó

finanszírozásra célokból

bevétel

dominál,

(vállalati

sportnapok,

sportesemények,

egyesületek

finanszírozása) és a médiumok általi finanszírozásra (jogdíjakból származó bevételek a legmagasabbak, a sporttevékenység inkább már a televíziós műsorkészítéshez kötődik) 27. Ezekre a finanszírozási formákra azonban főként csak a települések vagy az ország sikersportjai támaszkodhatnak, hiszen azok felé fordul a lakosság és a média kiemelt figyelme.

26 27

Dr. Gősi Zsuzsanna: Sportfinanszírozás András Krisztina: A sport és az üzlet kapcsolata 34 számú műhelytanulmány, 2003

21

Vegyes magánfinanszírozásról azokban az esetekben beszélhetünk, amikor a magánfinanszírozói befizetések csak együttesen (sportolói, média, vállalati, közönség) haladják meg a közösségtől származó bevételeket.

4.2.2. Közösségi finanszírozás Közösségi finanszírozásnál, a közösségtől származó bevételek haladják meg a magánfinanszírozást. A sport támogatható központilag, állami úton vagy helyileg, önkormányzatilag. Az állam közvetlen pénzbeli támogatást nyújt a pályázatkezelőnek, aki programpályázatok sportegyesületek

keretei és

között

szövetségeknek.

szétosztja Emellett

ezt

a

pénzbeli

szakmai

szervezeteknek,

támogatáshoz

jutnak

a

fogyatékosok szövetségei, a Magyar Olimpiai Bizottság, a civil sportszövetségek, a sportrekreációs szövetségek, sportegyesületek és sportági szövetségek 28. Az államtól származó működési támogatást a Magyar Olimpiai Bizottság valamint a civil sportszövetségek kapnak. A közvetlen állami sportfinanszírozás értéke az állami költségvetés 0,25-0,3%-a évente. Az önkormányzatok a központi sportigazgatás stratégiai partnerei, önkormányzati szinten a teljes költségvetés 0,2-3,2%-át fordítják sportfinanszírozásra, attól függően mekkora lakosságszámú településről beszélünk. Ez a támogatás 1,5-2-szer akkora, mint az állami. A területi közösségek évente körülbelül 35-40 milliárd Forintot fordítanak sportfinanszírozásra29, jelentős arányban a helyi önkormányzatok, kisebb mértékben pedig a megyei önkormányzatok részéről. Véleményem szerint a sportfinanszírozás sem csak magán úton sem csak közösségi úton történő finanszírozása nem lehet eléggé hatékony. Amennyiben kizárólag a sportolóktól várják el a finanszírozást, úgy sok embertől elveszik a sportolás lehetőségét (luxus sportágak). Ha csak a média támogatására helyezik a hangsúlyt, akkor a sporttevékenység sportértéke könnyen elveszhet. Az pedig, hogy egy sportág túl nagy arányban szorul a közösségi finanszírozás eszközeire, azt jelezheti, hogy sem a sportolók, sem a média, sem a lakosság nem érdekelt az adott sportban így annak további fejlesztése

28 29

Váczi János: Az állami Sportfinanszírozás új útjai, 2010 Dr. Gősi Zsuzsanna: Sportfinanszírozás

22

elengedhetetlen. A sportfinanszírozás tehát akkor lehet hatékony, ha mind a közösségi, mind a magán finanszírozás hasonló arányban van jelen.

4.3.Sportszervezetk finanszírozása Sportszervezetek finanszírozásakor fontos megkülönböztetnünk az egyesületi sporttevékenységeket az üzleti sporttevékenységektől. Az egyesületi sport azt jelenti, hogy a sportolás megszervezésének legfontosabb célja a sportolók hasznának maximalizálása. Az egyesület célja a kiegyensúlyozott költségvetésre való törekvés, de nem a profit maximalizálása, a sportolás pénzügyi vonatkozásai tehát itt másodlagosak 30. Az üzleti sportok esetében a sporttevékenységek megszervezésének célja a rendezvény, esemény tulajdonosának hasznának maximalizálása, profitszerzés. Az üzleti spotban kiemelt szerepet kap a fogyasztó, nemcsak mint sportoló, hanem mint közönség, szponzor, televíziós társaság, mert a bevétel tőlük származik. Két üzleti modellel találkozhatunk a sportszektorban, állami és üzleti modellel. Az állami modell esetében állami bevételekből finanszírozzák a sporttevékenységet, non-profit egyesületi forma. Az üzleti modellű sportszervezeteket üzleti bevételekből finanszírozzák, gazdasági társasági forma31. Így látható, hogy a szervezetek esetében is ugyan úgy közösségi és magánfinanszírozási megoldások léteznek, mint a sporttevékenységek esetében.

4.4. Szponzoráció Szponzorációnak az ellentételezett anyagi-vagy egyéb- támogatások nyújtása. Nem szabad azonosítani a mecenatúrával, mely ellenszolgáltatás nélküli támogatás nyújtása.

30

Reich Balázs, Szabados Gábor, Sz. Nagy Tamás: Bevezetés a sportgazdaságba, Nemzeti Sport online, 2003 31 Dr. Gősi Zsuzsanna: Sportfinanszírozás

23

4.4.1. Szponzoráció meghatározása Szponzorálás minden olyan eseményhez vagy társadalmilag fontos dologhoz kapcsolódó nyújtott támogatás, amely célja közvetlen asszociációt teremteni az esemény és a támogatást nyújtó szervezet között ezzel támogatva marketingcéljait. A szponzorálás kiterjed a sportélet minden eseményére és szereplőjére, a vállalatok igyekeznek saját marketingcéljaikhoz igazodva kiválasztani a szponzorálás mértékét és területét. A szponzorálásnak 8 különböző szintjét különböztethetjük meg. Beszélhetünk névszponzorról vagy rendező szponzorról, hivatalos szponzorról, hivatalos szállítóról és helyi szponzorról valamint gyémánt-, arany-, ezüst és bronzszponzorról. A szponzorálás területei között helyet kapnak a sportszövetségek, sportegyesületek, szakosztályok, csapat szponzorálás, egyéni szponzorálás és az Olimpia. Jelentősebb mértékű szponzori támogatásokra főként az országosan ismert és elismert vagy a nemzetközi sportéletben kiemelkedő teljesítményt nyújtó sportágak, sportolók vagy egyesületek számíthatnak.

4.4.2. Válság hatása a szponzorációra A szponzorálási piac helyzete hazánkban nehezen összehasonlítható a nemzetközi piaccal. Ennek legfőbb oka, hogy a globális világsportban kiemelkedő és népszerű sportágakban (golf, motorsport, férfi kosárlabda) nincs elismert sportoló hazánkban, így a magyar szponzorációs piacnak nincs húzóereje. A csak nagy világversenyeken érdekes, hétköznapokban nem közönségvonzó és média képes sportágak szponzorálása kockázatos. De a kevés pozitív példa között említendő a férfi vízilabda, a női kézilabda, a jégkoron és az úszás. A szponzorációra az elmúlt években lezajló válságfolyamatok a várakozásokkal ellentétben nem voltak olyan negatív hatással. A 2008-2009-es trendek azt mutatják, hogy a gazdasági recesszió hatásai nem jelentkeztek erőteljesen a szponzorációs piacon32. A vállalati szféra marketing költségeinek csökkenésére és ezzel együtt a szponzorációs hajlandóság visszaesésére számítottak, ám jelenleg a szponzoráció tűnik a legkevésbé visszaeső terültnek, bár a piac itt is jelentősen szűkült. Jelen esetben a szponzoráció

32

Mec Access/Wpp: Game Change ( A new agenda for partnerships), 2009

24

kategóriában nem csupán a sportszponzoráció, hanem a kulturális célú szponzoráció és műsorszponzoráció forgalma összesítve kerül vizsgálat alá. A 2008-ban már 44 milliárd dolláros forgalmat bonyolító piac 5 év alatt közel megduplázódott, ez több mint 2%-os növekedés 2007-hez képest, szemben a reklámpiac 3%-osnál is magasabb csökkenéséhez. A recesszió mégis érezhető, hiszen 2007-ig évi 810%-os növekedéshez képest a 2008-as 2,2%-os növekedés jóval elmarad az előző évek eredményeitől33 1. ábra

IEG Sponsorship Report Vol, 27, december, 2008, alapján; Saját készítésű

Területi felosztást vizsgálva a szponzorációs piacot Észak-Amerika (17 Mrd USD) vezeti, őt követi Európa (12,2 Mrd USD) és Ázsia (10,2 Mrd USD)34. Az, hogy a szponzorációban mindig jelentős a szerepe a sportnak jól bizonyítja, hogy a szponzorálást vállaló szervezetek között kimagasló számban vannak sportruházati cégek, mialatt a pénzügyi szektor szerepvállalása folyamatosan csökken.

33 34

Mec Access/Wpp: Game Change ( A new agenda for partnerships), 2009 IEG Sponsorship Report Vol, 2008

25

2. ábra (érékek millió USD)

World Sponsorship Monitor 2004-2008 alapján; Saját készítésű

4.5.Központi sportfinanszírozás hazánkban Hazánkban regionális szinten tényleges hatáskörrel rendelkező, megfelelő költségvetési forrásokkal ellátott középszintű területi egységek nincsenek. Nincs a kormányzati pénzek központi elosztását végző, sportot segítő professzionális szervezet. A sport szervezeti rendszere széttagolt, a köztestületek száma túlzott, feladatrendszerük részben összemosódott, részben tisztázatlan. A sportszféra finanszírozása a hatályos költségvetési törvény, az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályok és a sportcélú támogatási rendelet alapján történik. 35 Támogatás több módon is nyújtható. Egyrészt támogatási kérelem alapján, másrészt pályáztatás útján, emellett a támogatási rendeletben meghatározott szervezetek javaslatára és a jogszabályokban normatív módon meghatározott mértékben. Hazánkban tehát főként a bázis-alapú finanszírozás működik.

35

András Krisztina: A sport és az üzlet kapcsolata 34 számú műhelytanulmány, 2003

26

4.5.1. Hazai sportfinanszírozás problematikája A magyar sportfinanszírozás problematikája a köztestületek összemosódott feladatköre mellett abban is rejlik, hogy a közvetlen (alap- és működési támogatások) és közvetett (térített, nyomott áras szolgáltatások) támogatások összevetése, összegzése elmarad. Valamint a bázis-alapú finanszírozás miatt előre kell tervezni az évközi extra kiadásokra, tartalékot kell képezni a pótlólagos finanszírozásra, de az nem tisztázott, mihez képest kell tervezni. A hazai gyakorlatban a nagy világversenyeken elért helyezéseken kívül nincs olyan mérési, ellenőrzési rendszer, mely a sportfinanszírozás hatékony jelezhetné. A központi költségvetés

támogatásai

intézmények,

szervezetek

finanszírozására

fókuszálnak,

ellentétben az európai gyakorlattal, ahol mérhető célok, feladatok, programok finanszírozása a gyakoribb. Az elkülönült szervezeteken keresztül történő finanszírozás egyrészt növeli a működési költségeket, másrészt megnehezíti az egységes célokat támogató finanszírozást. A finanszírozás egyoldalúan az elit sportot finanszírozza.

4.5.2. Sportolók központi támogatása Az elit sportolók megélhetését sporttevékenységét sokrétűen finanszírozza a központi költségvetés. A kimagasló teljesítményt elérőket a támogatás jóval a siker után is elkísér, akár 40-50 évig is járadékot kaphatnak, erre egyéb országok sportfinanszírozási gyakorlatában nincs példa. A hazánkban támogatásban részesülő sportolók (aktív sportolók és járadékban részesülők) száma magas. A

főként

állami

programokhoz

köthető

utánpótlás

nevelés,

a

NUSI36

koordinálásával folyó elit utánpótlás nevelés nemzetközileg is versenyképesnek mondható, az egészségmegőrzés és egészséges életmódra nevelés funkcióját kevésbé tölti be. Az európai gyakorlatban elmúlt másfél évtizedben megjelent nevelési központok kialakítása jelenleg is kezdeti stádiumban van hazánkban, ezek hatása csak évtizedek múltán mérhető.

36

Nemzetközi Utánpótlás Nevelési Intézet

27

4.5.3. Sportinfrastruktúra központi finanszírozása Az állami sportlétesítmények 2007-től a NUSI keretein belül kerültek összevonásra Az állami sportlétesítmények összesen 6 sportkomplexumból állnak, melyek a Budapesti Olimpiai Központ, Nemzeti Úszó és Vízilabda Olimpiai Központ, az Északnyugatmagyarországi Olimpiai központ, a Közép-magyarországi általános Olimpiai központ, a Balaton Általános Olimpiai központ és a Nemzeti Kajak- kenu és Evezős Olimpiai központ. Az egyéb hazai sportlétesítmények 80%-a önkormányzati tulajdonban van. Az elit sport infrastruktúra ellátottsága versenyképes, de állapotuk leromlott, így üzemeltetésük megdrágult és átalakításokat igényelnek. A sportlétesítmények felújítása, fejlesztése központi költségvetési forrásokból gyakran egyéni döntéseken alapul, ellentétben a nemzetközi gyakorlattal, ahol transzparens pályázatokon keresztül, mérhető feltételek alapján valósítják meg azokat.

4.5.4. Sportszövetségek, egyesületek finanszírozása Egy átlagos magyar sportszövetség kimagaslóan függ az állami támogatásoktól. Bevételeik között az állami finanszírozás értéke általában meghaladja a 30%-ot, önkormányzati támogatásban nem részesülnek, tagdíjaikból származó bevételeik pedig csupán az összbevétel 1%-át jelentik. Ez az arány jóval elmarad az európai átlagtól, ahol a tagdíjak bevételei elérik a 25-30%-ot is. A jelenlegi haza helyzet nem teszi lehetővé egy, az üzleti élettel összhangban élő, hatékony szövetségi szervezet kiépítését. A szövetségek teljesítmény szerinti és pénzügyi nyilvántartása hiányos, a rendszerek nem összehangoltak, szövetségenként eltérőek. Hazánkban a sportszövetségek tevékenysége továbbra is az elit sport fenntartására és menedzselésére koncentrálódik. A sportegyesületek finanszírozásában már nem csak az állam, hanem az önkormányzatok is szerepet kapnak. A központi finanszírozás körébe tartoznak az Önkormányzati

Minisztérium

Sport

Szakállamtitkárságán

keresztül

folyósított

támogatások, a MOB37, a sportági szakszövetségek és a NUSI támogatásai. Az önkormányzat ennél is sokrétűbben tudja támogatni a sporttevékenységeket. Egyrészről alap- és céltámogatásokkal, kiemelt támogatásokkal, rendezvények pályázati úton történő

37

Magyar Olimpiai Bizottság

28

támogatásával, emellett utánpótlás támogatásával, iskolai sport finanszírozásával és fogyatékosok sportolásának támogatásával. Ezen kívül a sportegyesületek további forrásokhoz juthatnak pályázatok (nemzetközi, országos, regionális, helyi) útján valamint szponzori bevételekből, emellett tagdíjakból, jogdíjakból, rendezvénybevételekből is.

4.5.5. Sportesemények támogatása Hazánkban a nemzetközi sportrendezvények szervezésének támogatása is eltér a nemzetközi gyakorlattól. A sportköltségvetésből támogatják a kiemelt hazai rendezésű eseményeket, a nemzetközi kupákat, emellett kiemelt támogatásban részesül a hazai Forma-1-es futam megrendezése, mely más országokban nem gyakori. Emellett egyéb európai és világesemények rendezése is jelentős támogatásban részesül, ami más európai országokban vagy alacsonyabb összegű támogatás formájában jelenik meg, vagy állami támogatásban egyáltalán nem részesülnek (pl.: Finnország).

4.5.6. Központi sportfinanszírozás számokban A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvény adatai szerint38 2010-

ben a központi kormányzat összesen 16 milliárd forintot tervezett költeni a sport támogatására, az önkormányzatokkal együtt pedig ez a szám mintegy 55-60 milliárd forintra rúg. A támogatásokat össze kell hangolni az Unió versenypolitikai elveivel, mivel az esetleges állami szubvencióknak meg kell felelniük az uniós elvárásoknak. A 16 milliárd forintból az utánpótlás nevelésre- verseny és élsportban- 1,335 milliárd jut, iskolai, diák és felsőoktatási sportra 271 millió, verseny- és élsportra 1,872 milliárd, szabadidő sportra 209,5 millió. Emellett egészségjavítást célzó sporttevékenységre 100 millió forint kerül elkülönítésre, sportteljesítmény megbecsülésére 1,9 milliárd, sportlétesítmények finanszírozására PPP39-konstrukcióban, 1,529 milliárd, sportlétesítmény fejlesztésre és fenntartásra 190,4 millió, kiemelt nemzetközi sporteseményekre 4,178 milliárd.

38 39

2009. évi CXXX. törvény a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről public-private partnership; közfeladatok megoldása a közszféra és magántőke együttműködésével

29

3. ábra

Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvény alapján; Saját készítésű

Egy tanulmány adatai szerint40 a központi sporttámogatások mértéke folyamatos csökkenést mutat. Például az iskolai sport 2008-ban még 316 millió forintot kapott, 2009ben már csak 298 millió forintot, 2010-ben pedig 271 milliót. Ennél drasztikusabb csökkenés figyelhető meg a versenysport terén ahol a 2009-es 2,329 milliárd forinthoz képest a 2010-es 1,872 milliárd forintos támogatás, egy év alatti közel 500 millió forintos visszaesést jelent. A szabadidő sport esetében is hasonló tendenciát figyelhetünk meg, 2008-ról 2010-re a támogatásuk a felére csökkent. A sportfinanszírozásban az állam mellett az önkormányzatoknak és a vállalati szektornak is jelentős a szerepe, arányuk 50-30-20. Az önkormányzat fedezi a sportkiadások 50%-át, a központi költségvetés fedezi a sportráfordítások 30%-át, a vállalati szektor pedig 20%-ot41.

4.5.7. A hazai finanszírozás lehetséges új útjai Az állam a sporttevékenységek végzéséhez évente a költségvetési törvényben meghatározott összegű pénzügyi támogatást nyújt, de hazánkban az egy főre jutó, sportba fektetett állami és önkormányzati támogatások, sajnálatosan jelentősen elmaradnak az

40 41

Váczi János: Az állami sportfinanszírozás új útjai, 2003 Dénes-Keserű: A sportfinanszírozás helyzete, 2007

30

Európában átlagostól. A krónikus forráshiánytól szenvedő sportágazatnak, pótlólagos források bevonására van szüksége, de erre nem igazán alkottak még megfelelő finanszírozási modellt. Egyes vélemények szerint a piacbővülésnek a keresleti oldal szab gátat, melyet az állam támogathatna indirekt gazdasági ösztönzőkkel, kedvezményrendszerrel. Támogatni kell az esélyteremtő, területi sportolást elősegítő akciókat, valamint a munkaadók szerepvállalását foglalkoztatottjaik sportoltatásában. Egy ettől erősen eltérő gondolatmenetet követve a többletforrás megszerzéséhez a szerencsejáték bevételeket kell növelni. A szerencsejáték bevételek eddig is fontos forrását képezték a sportfinanszírozásnak, mivel az összes sporttal kapcsolatos szerencsejáték bevétel bizonyos százaléka a sportszféra különböző színtereire kerül. A bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának 50%-a, a sorsolásos játékok játékadójának 12%-a fordítható sportfinanszírozásra, a totójátékok játékadóját pedig külön jogszabály alapján kell sporttámogatásra fordítani42. A szerencsejáték szerepének erősítését pártolók, további sporttal kapcsolatos szerencsejátékok bevezetését támogatnák, mint például az Olimpiailottó. Az alulfinanszírozottság mellett a nem hatékony forráselosztás is gondot okoz a hazai finanszírozásban. Ahhoz, hogy pénzügyi téren érdemi változások menjenek végbe a hazai

sportéletben,

szükséges

egy

új

sportfinanszírozási

szemlélet

kialakítása.

Hangsúlyosabb szerepet kell kapnia a szakszövetségeknek, akik stratégiai központként is funkcionálhatnának43. Számos, a témával foglalkozó, tanulmányt feldolgozva úgy gondolom, hogy a hazai finanszírozás egyik legnagyobb problémáját a szemlélet, a sportfinanszírozás szerkezete okozza, amely nem biztosítja a könnyen nyomon követhető, egységes koncepciót követő finanszírozást. A gazdasági ösztönzők sikereket érhetnek el, de eközben az államnak veszteséget okoznak, a szerencsejáték súlyának növelésének sikere pedig kérdéses. Véleményem szerint amennyiben egy államilag központosított rendszerben érkeznének a támogatások, majd ezek felhasználása folyamatosan ellenőrzés alá kerülne, akkor bár összességében a támogatás mértéke nem nőne, de több feladatot fedezhetne.

42

Sárközy Tamás: A sporttörvény magyarázata, 2002 Váczi János, Berkes Péter: Az állami sportfinanszírozás új útjai, Magyar Sporttudományi Szemle 10. évf, 2009 43

31

5.Székesfehérvár gazdálkodása, sportfinanszírozási képessége

5.1.Az Önkormányzat gazdálkodásának bemutatása Az Önkormányzat gazdálkodásának megfigyelésére azért van szükség témám esetében, mert ez jelentősen befolyásolja a város és a közgyűlés által a sportegyesületek, létesítmények, sportolók számára nyújtható támogatások és kedvezmények mértékét. A városi támogatások pedig fontos részét képezik a sportágak finanszírozásának. Az Önkormányzat gazdálkodásának lehetőségeit számos tényező befolyásolja. A város az államtól kapott pénzeszközök mellett saját bevételeire (legfőképp az iparűzési adóból származó bevételek) támaszkodhat. Ezen kívül igyekszik évről évre minél jelentősebb mértékű külső forrást bevonni (kormányzati fejlesztések, területfejlesztési alapok, pályázati alapok, európai uniós programok forrásai) valamint a fejlesztések és beruházások esetében a köz- és magánszféra befektetőit is megnyerni. Fontos megjegyezni, hogy az önkormányzat a város gazdaságához közvetett módon, tehát nem a költségvetés kiadásain keresztül is hozzájárul az iparűzési adórendeletben biztosított adókedvezmények nyújtásával. Az önkormányzati gazdálkodást a költségvetés mozgástere mellett a város gazdasági helyzete, országos és regionális szinten betöltött gazdaságszervező, logisztikai, termelési vagy akár innovációs szerepe is befolyásolja.

5.1.1.Székesfehérvár gazdasági helye

44

Székesfehérvár az ország egyik legiparosodottabb városa, területén 17 ezer vállalkozással, melyből több mint 100 külföldi érdekeltségű.

Stratégiai adottságai közt

kiemelkedő földrajzi fekvése, közlekedési-logisztikai szempontból. A TatabányaOroszlány- Mór- Székesfehérvár, illetve a Várpalota- Veszprém- Ajka- Székesfehérvár tengelyek metszéspontja, valamint a Budapest- Győr- Székesfehérvár iparvidék egyik központja. Magas szintű a gazdaságszervezés intézményi háttere úgy mint az ipari parkok

44

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Gazdasági Program 2007-2010 alapján

32

rendszere, a Regionális Képző Központ vagy a regionális Vállalkozás fejlesztési alapítvány. A külföldi tőkebeáramlás dinamikája jelentős, Székesfehérvár alacsony kockázatú, fejlett feltétel rendszert kínáló befektetési régiónak tekinthető. A város gazdaságszervező csomópont szerepét tölti be NUTS-245 szinten a Közép dunántúli régióban, NUTS-346 szinten Fejér megyében és NUTS-3 szinten a Székesfehérvári kistérségben. A városban dolgozó mintegy 72.000 fő (mely a duplája a régióhoz tartozó Veszprémhez képest) 40%-a bejáró, az ingázási vonzáskörzet nagyjából 40-50km-esre tehető. A legproduktívabb és legtöbb embert foglalkoztató iparágakban, úgy mint szoftveripar, műanyaggyártás, élelmiszeripar szintén központi szerepet tölt be a régióban. Budapest után – Győrrel együtt – a második helyen áll a versenyképesség és innováció szerinti elemzésben. Fejér megye, Győr-Moson-Sopron megyével együtt tudásalkalmazó megyének számít.

5.1.2.Székesfehérvár költségvetése 2006-2010

47

A 2006-2009-es években a költségvetés meghatározó alapdokumentumaként Székesfehérvár Megyei Jogú Város Gazdasági Programja funkcionál. Az adott év költségvetési és tervezési sarokszámainak is ez képezi az alapját. Az egyes évek költségvetési számai kialakítása a gazdasági program prioritásainak szem előtt tartásával történik. A költségvetés kialakításakor minden esetben figyelnek arra, hogy a kötelező jellegű feladatok ellátása mellett keretet biztosítanak a fejlesztési jellegű kiadások fedezésére is. A sporttal kapcsolatos kiadások jelentős része is a költségvetésben minden évben kötelezően elkülönítésre kerülő tételek közé tartoznak. Az Önkormányzat saját költségvetésének kiegészítése céljából igyekszik a vállalkozói tőkét is bevonni, valamint pályázati forrásokhoz jutni.

45

NUTS: Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, regionális szint NUTS: Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, megyei szint 47 Székesfehérvár Megyei Jogú Város Gazdasági Program 2007-2010 alapján 46

33

5.1.2.1. 2006-os Önkormányzati költségvetés48 Székesfehérvár költségvetésének bevételei a Polgármesteri Hivatal és egyéb intézmények bevételeiből tevődik össze. Így a 2006-os év végi zárszámadás alapján a város 31 637 087 000 Ft-ból gazdálkodott, bár az eredeti előirányzat 29 500 000 000Ft, míg a módosított 33 149 803 000Ft volt. Tehát a módosított előirányzat 95%-át sikerült előteremteni. A bevételek között jelentős tételt jelentenek a működési bevételek (15 106 403 000Ft), melyek az előirányzat 99%-át érték el, a központi költségvetés támogatásaiból

származó

bevételek

(8

337 642 000Ft),

melyek

az

előirányzat

várakozásainak 100%-osan megfelelnek, a felhalmozási és tőke jellegű bevételek (628 981 000Ft), melyek jóval elmaradtak a tervezetthez képest, az előirányzat csupán 29%-át teljesítve. Emellett az éves költségvetés bevételeinek részét képezik még a véglegesen átvett pénzeszközök, a kölcsönök visszatérítései, a pénzforgalom nélküli bevételek valamint a hitelfelvételek. A 2006-os évben a város összesen 1 345 000 000Ft kölcsönt használt fel, melyhez kötvények kibocsátásával jutott. Az előző évi költségvetési kiegészítéseiből további 583 315 000Ft-ot nyert. A költségvetési kiadások ehhez képest 30 068 826 000Ft-ot vettek igénybe. Ez a módosított előirányzat 91%-át jelenti. A legfontosabb tételeket itt a személyi juttatások (10 872 083 000Ft), a dologi kiadások (7 054 440 000Ft), pénzeszköz átadások (4 180 737 000Ft) valamint a felhalmozási kiadások jelentették (4 053 430 000Ft). Bár szinte minden kiadás esetében megfigyelhető, hogy a módosított előirányzathoz viszonyítva mértéke 100% alatt marad, de az eredeti előirányzatokhoz képest a tételek jelentősen felfelé módosultak. Hiteltörlesztésre mindösszesen 486 756 000Ft-ot költött a város. Egy város gazdálkodásának elemzésekor fontos megfigyelni mekkora összeget fordít fejlesztésekre, mivel ez, a rohamosan változó világgal való lépéstartás legfontosabb eszköze. Ezzel biztosítható, hogy az új kihívásoknak minél inkább meg tudjon felelni egy város, az infrastruktúra, a gazdaság. A fejlesztési, felhalmozási ráfordítások 2006-ban 3 015 552 000Ft-ot jelentettek. A fejlesztések között kiemelt hangsúlyt kaptak az útépítések, csatornázások, városüzemeltetési fejlesztések, az intézményi fejlesztések

48

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat 2006 évi zárszámadásról szóló rendelet alapján

34

valamint Közgyűlési határozattal vállalt kötelezettségek úgy, mint akadálymentesítések, sportlétesítmények felújítása, játszóterek kialakítása, Börgöndi reptérrel kapcsolatos kiadások, autóbusz pályaudvar építés. A város 2006. év végén 4 164 911 000Ft befektetett pénzügyi eszközzel rendelkezett, 38 778 775 000Ft értékű ingatlant valamint ehhez kapcsolódó vagyoni értékű jogot

birtokolt,

emellett

237 723 000Ft

értékben

immateriális

javak

valamint

1 715 928 000Ft értékben gépek és berendezések tulajdonosa volt.49 1. táblázat (értékek eFt-ban)

Összesített

Összesített

Központi

Hitelfelvétel Fejlesztések Előző

bevétel

kiadás

támogatás

(kötvények)

évi

költségvetési kiegészítés

2006 31 637 087

30 068 826

8 337 642

1 345 000

3 015 552

583 315

Rendelet Székesfehérvár 2006. évi költségvetési zárszámadása alapján; Saját készítésű

5.1.2.2. 2007-es Önkormányzati költségvetés

50

A 2007-es költségvetés eredeti előirányzata 33 275 875 000Ft volt, melyet 41 968 013 000Ft-ra módosítottak. Az év végi zárszámadás alapján ehhez képest 40 366 789 000Ft volt a város összbevétele. A működési bevételek ebben az évben 17 485 802 000Ft-ot jelentettek a költségvetésnek, a központi költségvetés támogatásaiból 7 963 778 000Ft bevétele származott a városnak. A felhalmozási és tőke jellegű bevételek között csupán 589 329 000Ft folyt be, a kötvénykibocsátással szerzett hitel összege pedig 7 180 000 000Ft volt. Az előző évi költségvetési kiegészítések miatt, további 626 371 000Ft állt a város rendelkezésére. A felhalmozási és tőke jellegű bevételek maradtak jelentősen alul a várakozásokhoz képest, az előirányzat 24%-át teljesítve, a hitelfelvétel pedig jelentősen meghaladta az eredeti előirányzatban tervezettet, ahol csupán 2 610 000 000Ft értékű kötvény kibocsátásával számoltak.

49 50

Nettó értékek Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat 2007. évi költségvetésről szóló rendelet alapján

35

A város kiadásai 2007-ben összesen 38 914 830 000Ft-ot tettek ki, ez az összeg bár meghaladja az eredeti előirányzatot, de 3 000 000 000Ft-al kevesebb, mint a módosított előirányzatban vártak. A legjelentősebb kiadások között a személyi juttatások (10 930 457 000Ft), a dologi kiadások (8 009 445 000Ft), a pénzeszköz átadások (2 868 835 000Ft) és a felhalmozási kiadások (7 758 888 000Ft) szerepelnek. Hiteltörlesztésre 5 067 059 000Ft-ot költött a város. A fejlesztések terén az útépítés, csatornázás és városüzemeltetési kiadások mellett a Vörösmarty Színház rekonstrukciójára és a Gárdonyi Géza Művelődési Ház újabb ütemére kellett pénzt elkülöníteni, ezen felül a Börgöndi reptérrel kapcsolatos kiadások voltak jelentősek. Ezekre és a többi fejlesztésre a város 2 650 042 000Ft-ot költött. A 2007-es zárszámadáskor a város befektetett pénzügyi eszközei összesen 4 128 619 000 Ft-ot értek, 40 270 406 000Ft értékű ingatlant valamint vagyoni értékű jogokat birtokolt. Immateriális javainak értéke 202 047 000Ft-ot ért, gépei és berendezései pedig 1 580 968 000Ft összértékűek voltak. 2. táblázat (értékek eFt-ban)

Összesített

Összesített

Központi

Hitelfelvétel Fejlesztések Előző

bevétel

kiadás

támogatás

(kötvények)

évi

költségvetési kiegészítés

2007 40 366 789

38 914 830

7 963 778

7 180 000

2 650 042

626 371

Rendelet Székesfehérvár 2007. évi költségvetési zárszámadása alapján; Saját készítésű

5.1.2.3. 2008-as Önkormányzati költségvetés

51

A 2008-as évben a városnak összesen 43 619 188 000Ft bevétele volt bár az eredeti előirányzat 38 666 601 000Ft volt. A módosított előirányzatot azonban elég jól, 98%-ban sikerült teljesíteni. Ebből a működési bevételek 19 686 562 000Ft-ot jelentettek, a központi költségvetés támogatásai 10 508 769 000Ft bevételt jelentettek a városnak, a felhalmozási és tőke jellegű bevételekből 6 915 089 000Ft-ja származott a városnak bár ez az összeg nem érte el a módosított előirányzatot. Hitelszerzési céllal történő kötvények kibocsátására

51

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat 2008. évi zárszámadásról szóló rendelet alapján

36

1 736 980 000Ft értékben került sor, ez illeszkedik az eredeti előirányzatban tervezettekhez. Előző évi költségvetési kiegészítések címen pedig további 769 608 000Fthoz jutott a városi költségvetés. A város kiadásai a 37 018 415 000Ft-ot érték el. A kiadások még az eredeti előirányzat keretszámát sem érték el, a módosított előirányzatnak pedig csupán 82%-át vették igénybe. A személyi juttatások és a dologi kiadások meghaladták a 11 000 000 000Ft-ot (11 707 902 000Ft és 11 166 538 000Ft). A pénzeszköz átadások 3 190 234 000Ft kiadást jelentettek a városnak, míg a felhalmozási kiadások 6 043 651 000Ft-ot adtak. Hiteltörlesztésre ebben az évben összesen 260 619 000Ft jutott. A 2008-as évben a város 1 809 224 000 Ft-ot költött fejlesztésekre, noha az előirányzatokban több mint 3 milliárd Ft-ot terveztek. A fejlesztések között a csatornázásokra és útépítésekre sem jutott akkora összeg, mint ahogy azt az előirányzatokban tervezték. Az intézményi fejlesztések között a 2008-as évben a Vörösmarty Színház rekonstrukciója és a Gárdonyi Géza Művelődési Ház második üteme kerültek sorra. A Börgöndi Reptér kialakításával kapcsolatos kiadások pedig továbbra is a Közgyűlési határozattal vállalt kötelezettségek közé kerültek. Emellett a városi térfigyelő rendszer fejlesztésére is sor került valamint jelentős összegeket költöttek a pályázatokkal összefüggő önrészek fedezésére. Az Önkormányzat 159 254 000Ft értékben birtokolt immateriális javakakat 2008. év végén, befektetett pénzügyi eszközeinek értéke 4 728 850 000Ft. Ingatlanjai és a kapcsolódó vagyoni értékű jogai 40 227 686 000Ft-ot, gépei és berendezései pedig 1 522 064 000Ft-ot értek 2008-ban. 3. táblázat (értékek eFt-ban)

Összesített

Összesített

Központi

Hitelfelvétel Fejlesztések Előző

bevétel

kiadás

támogatás

(kötvények)

évi

költségvetési kiegészítés

2008

43 619 188

37 018 415

10508 769

1 736 980

1 809 224

769 608

Rendelet Székesfehérvár 2008. évi költségvetési zárszámadása alapján; Saját készítésű

37

5.1.2.4. 2009-es önkormányzati költségvetés52 A 2009-es év összbevétele 38 559 372 000Ft volt mely a módosított előirányzat 95%-át eléri és jóval meghaladja az eredetit (33 303 700 000Ft). A legfontosabb tételek a működési

bevételek

(16 509 107 000Ft),

a

központi

költségvetés

támogatásai

(9 803 254 000Ft), a felhalmozási és tőke jellegű bevételek (1 060 493 000Ft) valamint a kötvénykibocsátással

nyert

hitel

(1 200 000 000Ft).

Az

előző

évi

költségvetési

kiegészítések, visszatérülések 101 150 000Ft-ot jelentettek a város számára. Ebben az évben a módosított előirányzatok értékei szinte száz százalékban megegyeztek teljesített összegekkel. A kiadások terén sikerült a valós kiadást még az eredeti előirányzat alá is szorítani, így a 32 495 026 000Ft-os összkiadás a módosított kiadási előirányzat csupán 80%-át teszi ki. A dologi kiadások 8 762 957 000Ft, a pénzeszköz átadások 5 054 497 000Ft, a felhalmozási kiadások 4 245 815 000Ft kiadást jelentettek a városnak. Hitelek törlesztésére 187 691 000Ft-ot fizettek ki. A kiadások egyetlen fontos tétel esetén sem haladták meg az előirányzottakat, sőt volt ahol csak 70%-át érték el annak. A fejlesztésre 2 339 770 000Ft-os keretet ítélt meg a Közgyűlés. Ebből az összegből számos új projektet finanszíroztak. Ezek között a Városfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft jutott fejlesztési támogatáshoz több tervének megvalósítására, nappali melegedőt és népkonyhát építettek, közoktatási infrastrukturális fejlesztéseket hajtottak végre,

kerékpár

utak

épültek,

valamint

a

közgyűlés

által

határozatban

vállaltkötelezettségek keretei között 28 játszótér felújítását finanszírozták és fedezték a Börgöndi reptérrel kapcsolatos további kiadásokat. A zárszámadás készítésekor a város 114 640 000Ft értékben volt immateriális javak tulajdonosa, 4 246 675 000Ft-ot érte el a befektetett pénzügyi eszközeinek értéke, ingatlanjai és vagyoni értékű jogai 17 423 045 000Ft-ot, a birtokában lévő gépek és berendezések pedig 946 077 000Ft-ot értek.

52

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat 2009. évi zárszámadásról szóló rendelet alapján

38

4. táblázat (értékek eFt-ban)

Összesített

Összesített

Központi

Hitelfelvétel Fejlesztések Előző

bevétel

kiadás

támogatás

(kötvények)

évi

költségvetési kiegészítés

2009

38 559 372

32 495 026

9 803 254

1 200 000

2 339 770

101 150

Rendelet Székesfehérvár 2009. évi költségvetési zárszámadása alapján; Saját készítésű

5.1.2.5. 2010-es önkormányzati költségvetés53 A 2010-es év bevételeiről és kiadásairól még nem készülhetett hivatalos, éves beszámoló, de a tervezett keretszámok megismerhetőek. Az adatok csupán tervezettek, előirányzatok. Ezek szerint a bevételi főösszeg elvárt értéke 25 906 897 000Ft, ám ez az összeg nem tartalmazza a tervezett hitelfelvételek várható nagyságát és az ezzel korrigált teljes éves bevételt. Az év folyamán összesen várható kiadások azonban 35 149 579 000Ftot is elérhetik. Ez azt jelenti, hogy a városnak egy 9 242 682 000Ft-os hiánnyal kell szembenéznie. A város a jelentős különbséget a pénzforgalom nélküli bevételekből és a 2009. évi CXXX. törvény által biztosított helyi önkormányzati támogatások kompenzációs hitelkeretéből kívánja fedezni. A pótlási céllal tervezett hitelfelvétel és kötvénykibocsátás összege 4 089 765 000Ft. Ennek ellenére számos fejlesztésre igyekeznek keretet biztosítani, úgy mint a szociális város rehabilitáció fedezése, a Vörösmarty Színház rekonstrukciójával kapcsolatos finanszírozás, további 32 játszótér felújítása, a Királyi Séta Projekt finanszírozása valamint a Börgöndi Reptérrel kapcsolatos újabb kiadások fedezése. Néhány fejlesztésnek pedig maradt az előző évből áthúzódó, ki nem fizetett részlete.

53

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat2010. évi költségvetéséről szóló rendelet alapján

39

5.1.3. Székesfehérvár 2006-2009-es költségvetéseinek összevetése 5. táblázat (értékek eFt-ban)

Összesített

Összesített

Központi

Hitelfelvétel Fejlesztések Előző

bevétel

kiadás

támogatás

(kötvények)

évi

költségvetési kiegészítés

2006

31 637 087

30 068 826

8 337 642

1 345 000

3 015 552

583 315

2007

40 366 789

38 914 830

7 963 778

7 180 000

2 650 042

626 371

2008

43 619 188

37 018 415

10 508 769

1 736 980

1 809 224

769 608

2009

38 559 372

32 495 026

9 803 254

1 200 000

2 339 770

101 150

Rendelet Székesfehérvár 2006., 2007., 2008., 2009. évi költségvetési zárszámadása alapján; Saját készítésű

A város teljes bevétele, mely a költségvetés alapját képzi és a város finanszírozási képességét is behatárolja 2006 és 2008 között folyamatosan emelkedett, a 2009-es évben pedig jelentősen visszaesett. A kiadások egyetlen évben sem haladták meg a bevételeket bár például a 2006-os évben a közgyűlés jobban kihasználta a költségvetési keretét, mint a többi évben. 4. ábra (értékek eFt-ban)

Rendelet Székesfehérvár 2006., 2007., 2008., 2009. évi zárszámadása alapján

40

A központi támogatás mértéke változóan alakult, csökkenéseket és jelentős emelkedéseket produkálva. Ez a változás egyrészt magyarázható az állam által a városra ruházott feladatkörök változásával, mivel a támogatást ehhez képest ítélik meg az egyes településeknek. A hitelfelvételek az évek folyamán hasonlóan alakultak, ez alól csupán a 2007-es év kivétel, amikor sokkal jelentősebb összeggel kellett a városnak pótolnia a költségvetés hiányát. A fejlesztések terén negatív tendenciát figyelhetünk meg, a 20062008-as évek folyamán sajnos folyamatosan csökkent a fejlesztési célokra elkülönített alap, csak 2009-ben figyelhetünk meg némi javulást. Az előző évi költségvetés kiegészítése bár folyamatosan bővült a 2008-as évre visszaesett. A 2010-eselőrejelzések szerint bár a város alacsonyan tudja tartani a kiadásait mely alig haladja meg a 2009-es szintet, jelentős bevétel csökkenésre számít így ismét nagyobb értékű kötvénykibocsátással kell ezt kompenzálnia, bár még ennek mértéke sem éri el a 2007-ben felvettet. 6. táblázat (értékek eFt-ban)

Immateriális

Befektetett

Ingatlan,

javak

pénzügyi

vagyoni

eszközök

jogok

Gépek

és

értékű berendezések

2006

237 723

4 164 911

38 778 775

1 715 928

2007

202 047

4 128 619

40 270 406

1 580 968

2008

159 254

4 728 850

40 227 686

1 522 064

2009

114 640

4 246 675

17 423 045

946 077

Rendelet Székesfehérvár 2006., 2007., 2008., 2009. évi zárszámadása alapján; Saját készítésű

A befektetett eszközök mértéke az évek folyamán változatosan alakult. Az immateriális javak értéke folyamatos csökkenést mutat. 2009-ben már kevesebb, mint a felére csökkent az immateriális javak értéke a 2006-oshoz képest. A befektetett pénzügyi eszközök mennyisége 2008-ig emelkedett, csupán 2009-ben figyelhetünk meg némi visszaesést. Az ingatlanok és vagyoni értékű jogok értéke 2008-ig szintén pozitív irányba változott, 2009-ben azonban több mint felére csökkent, ami az előző évek tendenciájához képest jelentős romlást jelent. A gépek és berendezések értéke is folyamatos csökkenést 41

mutat, az utolsó vizsgált évben ez a csökkenés szintén lényegesen nagyobb, mint a többi év folyamán. Véleményem szerint a székesfehérvári zárszámadások és a 2010-es költségvetési tervezet vizsgálata azt mutatja, hogy a város egyre nehezebb költségvetési helyzetbe kerül. Csökken a bevétele, ezzel együtt csökkentenie kell a kiadásait is valamint folyamatos hitelfelvételre van szüksége. Lehetőségei szűkülnek, a fejlesztésekre fordítható keretét is évről évre csökkennek. Ez véleményem szerint kihat a sportélet számára nyújtott támogatások mértékére is.

5.2. Az Önkormányzat sportfinanszírozása Székesfehérváron a sportok minden válfaja megtalálható. Jelen van a városban a felnőtt élsport, a versenysportok utánpótlás nevelése, a tömegsport, a diáksport és a fogyatékkal élők által végzett sport is. Az itt végzett sporttevékenységek is igen sokszínűek, az úszástól kezdve a rugby-n át a vitorlássportokig minden féle sporttal találkozhatunk mind csapat-, mind egyéni sportok terén. A székesfehérvári sportegyesületek – részben az Önkormányzat segítségével – világra szóló, komoly hazai- és nemzetközi eredményeket értek el (öttusa, női kézilabda, jégkorong, férfi kosárlabda, labdarúgás, úszás, atlétika). Fehérvár az elmúlt években az sportrendezvények városa lett, hazai és nemzetközi szinten egyaránt. A 2004. évi I. sporttörvény szerint a települési önkormányzat kötelező feladata illetékességi területén a helyi sporttevékenység támogatása. Ennek értelmében feladata a helyi sportkoncepció meghatározása és megvalósítása, a sporttal foglalkozó helyi szervezetekkel való együttműködés, a tulajdonában álló sportlétesítmények fenntartása, működtetése, az önkormányzati iskolai sporttevékenység feltételeinek megteremtése. A város igyekszik minél több egyesületet, rendezvényt és kezdeményezést támogatni54, hol konkrét vissza nem térítendő anyagi támogatással, hol saját létesítményeiben ingyenes sportpálya használat biztosításával. Emellett nagyobb

54

Székesfehérvár MJV Önkormányzat Gazdasági Programja 2007-2010

42

támogatásokat is odaítél szponzorációs céllal, tehát elvárja a támogatottól, hogy az, a város nevét viselje ruházatán, valamint bizonyos eseményeken megjelenjen. A város sportfinanszírozása emellett kiterjed bizonyos sportlétesítmények fenntartására valamint egyes létesítmények működésének támogatására. A helyi sportolók és egyesületek az önkormányzati támogatás mellett állami valamint külső finanszírozási csatornákra támaszkodhatnak. A városban működő legkiemelkedőbb eredményeket elérő sportágak egyesületei (jégkorong, kézilabda, kosárlabda) jutnak a legtöbb kiegészítő forráshoz a jegybevételekből, jogdíjakból, média megjelenésekből és szponzorációból. A kisebb méretű, kevésbé látványos eredményeket elérő egyesületek főként a tagdíjak befizetésére számíthatnak. Az iskolai sportélet szervezői pedig pályázati úton nyert támogatásokkal bővíthetik ki sportra fordított keretüket.

5.2.1. Önkormányzat sportpolitikája Az Önkormányzat a 2007-2010-es időszakra összehangolt sportkoncepcióval állt elő. A célkitűzések között szerepel a versenysportok és tömegsportok további támogatása, a kiemelkedő teljesítményt nyújtó sportszervezetek támogatása pénzügyi eszközökkel valamint a versenysport technikai feltételeinek biztosításával. Tömegsport területén célja a fiatal korosztály ösztönzése és sportlehetőség biztosítása számukra valamint az ehhez szükséges feltételrendszer biztosítása. Mindemellett a szabadidősportok anyagi és tárgyi feltételeinek biztosítása minden korosztály számára. Ennek elérése érdekében a város akciókat dolgozott ki a következő 4 évre, melyek végrehajtásától a városi sportélet fellendülését remélik. Versenysportok terén kiemelkedő támogatást igyekeznek odaítélni a sikersportágakat működtető kluboknak: úgy, mint a jégkorong és öttusa szakosztályoknak, az ARÉV SC (kosárlabda), a KÖFÉM SC (kézilabda), az ARAK Se (atlétika) valamint a Fehérvár FC (futball) számára55. A tömegsportok esetében a város továbbra is elkötelezett az iránt, hogy az általános iskolások megtanuljanak úszni és korcsolyázni. A hétvégén is nyitva tartó tornatermeket továbbra is biztosítja és számukat bővíti a város a sportolni, mozogni vágyók számára. Az

55

Székesfehérvár MJV Sportkoncepciója 2007-2010

43

új koncepció szerint prioritást élvez a gyermek- és ifjúsági korosztály testi nevelése, biztosítva a speciális, gyógytestnevelési igények kielégítését is. Emellett a városrészt kíván venni a szabadidősport anyagi- és tárgyi feltételeinek fejlesztésében. Támogatja továbbá a szabadidős

és

sport

célok

(extrém

sportok)

feltételeinek

javítását

célzó

kezdeményezéseket. Új műfüves labdarúgó pályák építése valamint az Ikarus sporttelep újjáélesztése is a tervek között szerepel. Szintén a sportélethez kapcsolhatóan Városi Sportmúzeum kialakítása és a kerékpárút hálózat fejlesztése is szerepel a székesfehérvári sportkoncepcióban. A város ezen célok finanszírozásához, az adott évi költségvetésből igyekszik forrásokat biztosítani, ezzel koordináló, egyeztető szerepet nyerve a partnerszervezetek felé egyes területeken. A cél Székesfehérvár „sportvárossá” válás irányába terelni, a sportolást mindenki számára elérhetővé és népszerűvé tenni.

5.2.2. Önkormányzat sportfinanszírozásának szerkezete Önkormányzati szinten sporttámogatásra pénzt több szint és szervezet ítélhet meg. A Közgyűlés az éves költségvetés tervezésekor különít el a sportélet támogatására egy adott összeget. Ennek célja, hogy a sportkoncepcióhoz illeszkedve vissza nem térítendő anyagi támogatással segítse a fehérvári sportok fejlődését. Emellett működik a Sportbizottság, amelyhez sportegyesületek, sportlétesítmények, személyek fordulhatnak támogatásért. A támogatási kérelmek gyakran a működési költség kiegészítésére irányulnak, vagy egy- egy sportesemény megszervezéséhez vagy az azon való részvétel fedezéséhez kérnek segítséget. A Sportbizottság ezen kérelmek megvizsgálása után két módon tudja támogatni a kérelmezőket. Sok esetben vissza nem térítendő anyagi támogatást nyújt [1.sz. melléklet], egyéb helyzetekben pedig ingyenes pályahasználatot próbál

biztosítani

[2.sz.

melléklet].

Ezen

kérelmek

épp

úgy

vonatkoznak

a

versenysportokra, mint az utánpótlás nevelésre vagy a diák és tömegsport finanszírozására, fedezésére. Emellett vannak olyan esetek, események melyeket a bizottság évről évre kötelező jelleggel finanszíroz, mint például az iskolák diákolimpiai eredményességének értékelése melynek keretei között a vizsgált 2006-2009-es időszakban évenként 3.000.000Ft-ot osztott szét az iskolák között. A Sportbizottság emellett minden évben pályázatokat hirdet, melyeken anyagi támogatáshoz juthatnak az egyesületek, szintén többféle kategóriában (pl.: működés, versenyrendezés). A kifizetések az Oktatási és 44

Sportbizottságon keresztül történnek. Ezen felül a sportolók számíthatnak a polgármesteri keret támogatására is. A polgármesteri keretből minden évben főként sportrendezvények, versenyek lebonyolítását támogatják. A város a sportéletet emellett sportlétesítmények fenntartásával, finanszírozásával is támogatja, továbbá részesedése van bizonyos sportcentrumokban és alapítványokban. Az önkormányzati sportfinanszírozás szemléltetésére a 2006-os önkormányzati sporttal

kapcsolatos

kiadásokat

és

kedvezményeket

szeretném

bemutatni.

Az

önkormányzat által fenntartott létesítmények: Ifjúsági Sportközpont, a jégcsarnok, a KÖFÉM sportcsarnok, az ARÉV Sportcsarnok, a Sóstói Stadion és az ARAK futófolyosó. A Város Gondnokság ezen intézmények működésének finanszírozására jelentős összeget juttat minden évben. Így 2006-ban 12.666.000.Ft jutott az Ifjúsági Sportközpont számára, 56.000.000Ft a Jégcsarnok üzemeltetésére, 27.363.000Ft az ARÉV Sportcsarnoknak, 68.000.000Ft-ot ítéltek meg a Videoton Sportpályának, a KÖFÉM Sportcsarnoknak pedig 38.987.000FT. Emellett a Város Gondnokság támogatja a Velencei Ifjúsági tábort (1.774.000Ft), a Bregyó napközis tábort (783.000Ft) valamint az ARAK futópálya üzemeltetését (2.790.000Ft). A város részesedése a 275.000.000Ft jegyzett tőkéjű Fehérvár FC-ből 16.250.000Ft, azaz 5,91%, a Sóstói Stadionnak, melynek jegyzett tőkéje 3.100.000Ft 100%-os tulajdonosa, úgy ahogy a 1.000.000Ft jegyzett tőkéjű Videoton Labdarúgó Közalapítványnak is. A

város

jelentős

mértékű

kezességvállalással

is

próbálja

segíteni

a

sportszervezeteket. 2006-ban fennállt a Videoton FC Kft 2003-as banki hitelfedezete, szintén 2003-ból a Sóstói Stadion rekonstrukciójának II. ütemének ÁFA finanszírozása, 2004-ből a Sóstói Stadion Kft hitele valamint a Fehérvár FC Kft kölcsönszerződése. 2005ben pedig a Sóstói Stadion Kft atlétikapálya építésére felvett hitelének éves törlesztésére vállalt kezességet a város. A Közgyűlés emellett a fejlesztések kategóriában további 425.870.000Ft-ot ítélt meg a Sóstói Stadion rekonstrukciójának III. ütemére. A Csitáry G. Emil Uszoda és Strand egyrészt a város intézményi kiadásai között 271.448.000Ft-ot kapott üzemeltetésre, ám a városnak bevétele is volt az uszoda működtetéséből, összesen 273.481.000Ft-tal növelte a város intézményi bevételeit. Emellett a Diáksportköri tevékenységek támogatására 3.308.000.Ft-ot, a sportcélok és feladatok ellátására pedig 8.714.000Ft-ot ítéltek meg. Bizottságok kategóriában a különböző sportegyesületeknek 2.171.000Ft-ot ítéltek meg működésre és versenyeken való részvételhez. 45

A Polgármesteri Keret nem csupán sport rendezvények szervezését támogatja, hanem egyéb szövetségek, egyesületek által rendezett programokat is. 2006-ban mintegy 15 sporttal kapcsolatos rendezvényt támogattak köztük repülőnapot, horgászkirándulást, rugby kupát, lövészversenyt, úszó versenyt, birkózó nagydíjat vissza nem térítendő anyagi támogatással 1.880.000Ft értékben. A támogatási rendszer legfontosabb pontja a Sport Bizottság melyhez bármely egyesület és szervezet kérelemmel fordulhat. A bizottság 2006-ban is jelentős összeget juttatott a sportélet fejlesztésére. A megítélt összegeket különféle csoportokra oszthatjuk, úgy mint az iskolai sport támogatása, a sportegyesületek támogatása, sportszövetségek támogatása. A bizottság az iskolai sport támogatására 15.000.000Ft-ot költött összesen 43 iskola között szétosztva. Az iskolák eredményességét 3.000.000Ft-al honorálták, ezt a diákolimpiai teljesítmény alapján ítélték meg az oktatási intézményeknek, emellett a kiemelkedő szervezési feladatokat ellátó pedagógusokat is díjazták, összesen 500.000Ft értékben. A versenysportok többféle segítségre is számíthatnak a bizottságtól. Egyrészt nem közvetlen pénzügyi támogatásként díjmentes létesítmény és pályahasználati lehetőséget

biztosít

a

városi

tulajdonban

lévő

vagy város

által

üzemeltetett

sportcsarnokokban. Így például uszodában, futballpályán ingyenes öltözőhasználatot vagy adott óraszámú ingyenes pályahasználatot nyújt sportegyesületeknek. Emellett az egyesületek konkrét vissza nem térítendő pénzügyi hozzájárulásra is számíthatnak. Ilyen jellegű támogatást a bizottság összesen 7.381.000Ft értékben osztott szét az egyesületek között

különféle

kérelmek

teljesítésére,

emellett

1.000.000Ft-ot

juttatott

a

sportszövetségeknek. A támogatásokat működésre, eszköz beszerzésre, pályabérletre, versenyszervezésre, versenyen való részvételre egyaránt igényelni lehet. A Sport Bizottság mellett az Ifjúsági, Informatikai és Civilkapcsolatok Bizottsága is nyújt segítséget bizonyos sport jellegű tevékenységek támogatásában [3.sz. melléklet]. A 2006-ban körülbelül mintegy 1.200.000Ft-ot osztott szét különféle célokra. Így jutott pénz egy gimnázium szervezésében 60 órás kosárlabda bajnokságra, a kölyökfociért alapítvány bajnokságon való részvételére, az Öreghegyi Közösségi Ház sportnapjára vagy a Fejér megyei Természetbarát Szövetség Túra kupájára.

46

5. ábra

Rendelet Székesfehérvár 2006. évi költségvetési zárszámadása alapján; Saját készítésű

A város összességében az előbbiekben felsorolt szervezeteken keresztül juttat pénzt a sportcélok elérésének elősegítésére. Létesítményeket, egyesületeket és szövetségeket egyaránt támogat épp úgy, ahogy a sikersportokat, tömegsportokat és diáksportéletet. Kötelező kifizetései mellett különféle kérelmeket is teljesít. Így törekednek a város sportéletének serkentésére és a versenysportok tovább erősítésére. Fontos megjegyezni, hogy a fent bemutatott rendszer jól ábrázolja azt a már említett problémát, hogy a sportfinanszírozást célzó támogatások nem egyetlen helyről érkeznek központosítottan, egy adott célrendszer megvalósítására törekedve, hanem különböző szervek, osztályok nyújtják,

így

felmerülhet

az

összehangolatlanság

kérdése.

Nehéz

összegezni,

tulajdonképpen mekkora összeget fordítottak a sportélet támogatására és azok felhasználása megfelelő, hatékony volt e.

47

5.2.3. Székesfehérvár sportfinanszírozása 2009

56

A város 2009-ben is a szokásos csatornákon keresztül támogatta a sportolást. A Csitáry G. Emil Uszodára és Strandra 324.437.000Ft-ot fordított az önkormányzat az intézményi kiadások között, míg bevétele 325.745.000Ft származott a működéséből. A diáksportköri tevékenységekre 2.935.000Ft-ot különíttek el, sportcélok és feladatok ellátására pedig 13.308.000Ft. A fejlesztések között a jégcsarnok rekonstrukciójának terveire fordítottak 6.480.000Ft-ot emellett pedig a Maroshegyi Sportpályára további 112.875.000Ft-ot. Kezességet az önkormányzat 2009-ben a Sóstói Stadion Kft hitelére vállalt, 21.000.000Ft értékben, továbbá a Sóstói Stadion Kft hitel számára atlétika pálya építésére további 20.000.000Ft értékben. A Városgondnokság a sportlétesítmények működéséhez járul hozzá. 2009-ben az Ifjúsági Sport Központ 3.149.000Ft, a Velencei Ifjúsági Sporttábor 3.127.000Ft, a Bregyó Napközis Tábor 133.000FT, a jégcsarnok 70.000FT, az ARÉV Sport Csarnok 36.000.000.FT, a Videoton Sportpálya 21.000.000Ft, a Köfém Sport Csarnok pedig 38.150.000Ft segítséget kapott a működéséhez. A Polgármesteri keretből további 1.100.000Ft került szétosztásra különböző kérelmek alapján, versenyek szervezésére, versenyen való részvételre vagy működési támogatásként [4.sz. melléklet]. 6. ábra

Rendelet Székesfehérvár 2009. évi költségvetési zárszámadása alapján; Saját készítésű

56

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 2009. évi zárszámadásáról szóló rendelet alapján

48

A Sportbizottság emellett 16.640.000Ft-al támogatta az iskolai sportolást, 3.000.000Ft-al az iskolai eredményességet és 600.000Ft-al a szervező pedagógusokat. Sportegyesületek számára versenyek szervezéséhez, részvételhez vagy egyéb célból összesen 12.400.000Ft-ot ítélt meg a bizottság a beérkező kérelmek és pályázatok alapján utánpótlás nevelése pedig közel 60.000.000 Ft-ot szánt, további 7.800.000Ft-ot különített el sportegyesületek működésének támogatására. A Civil kapcsolatok irodája ezen felül 2.089.000Ft-ot osztott szét sport jellegű tevékenységeket végző egyesületek között. Összességében körülbelül 777 millió Ft jutott 2009-ben a Székesfehérvári Önkormányzat részéről sportfinanszírozásra, mely érték a teljes éves költségvetés körülbelül

2,3%-át

teszi

ki.

A

létesítmények

fenntartása

és

üzemeltetése

a

sportfinanszírozás közel 63%-át tette ki, a fejlesztésekre a „sportpénzek” körülbelül 21%-a jutott. Az egyesületi, diák és szabadidős sportolás támogatására a sportfinanszírozás teljes éves keretének mintegy 16%-a maradt, melyből nagyjából 14% jut az egyesületi sportra és utánpótlás nevelésre. A Sportbizottság a kifizetések körülbelül 12,8%-áról döntött. Fontos hozzátenni, hogy a Sportbizottság által, nem közvetlen anyagi támogatásként, adott ingyenes vagy kedvezményes pálya és öltözőhasználat tovább növeli a teljes sportfinanszírozás éves mértékét és az egyesületi és rekreációs sportok részesedését a támogatásokból. Az ilyen jellegű támogatások számszerűsített értéke azonban nem szerepel a sportbizottsági rendeletekben.

5.2.4. 2006-2009es sporttámogatások összevetése A 2006-os és 2009-es évek között lezajlott gazdasági folyamatok semmiképp sem nevezhetőek kedvezőnek sem a város sem az ország gazdálkodására tekintettel. Ennek ellenére a város igyekezett szinten tartani vagy növelni a sporttal kapcsolatos támogatásait, bár bizonyos átcsoportosítások megfigyelhetőek. A diáksportköri tevékenységek támogatásában csökkenést, a sportcélokra és feladatokra elkülönített önkormányzati keretben azonban jelentősebb növekedést figyelhetünk meg. 2009-ben a fejlesztésekre sem fordítottak akkora összeget, mint 2006ban, de a fejlesztés tárgya is változott, mivel a jelentős volumenű futball stadion fejlesztését

befejezve,

jégcsarnok

rekonstrukció

és

sportpálya

felújítás

került

megvalósításra. Emellett a sporttámogatásra fordítható polgármesteri keret szűkült, 49

780.000Ft-al csökkent, a Civil kapcsolatok Irodája által megítélt támogatások volumene azonban nőtt, közel 1.000.000Ft-al.

7. ábra (értékek eFt-ban)

Rendelet Székesfehérvár 2006. és 2009. évi költségvetési zárszámadása alapján; Saját készítésű

A Városgondnokság által, sportlétesítmények üzemeltetésének támogatására, nyújtott összegek is eltérő irányban változtak. Az Ifjúsági és sportközpont, a Bregyó napközis tábor, a Videoton Sportpálya és a Köfém Sportcsarnok esetében a támogatási összeg csökkenésért, míg a Velencei Ifjúsági Sporttábor, a jégcsarnok és az Arév Sportcsarnok esetében növekedést figyelhetünk meg. Összességében elmondható, hogy a Városgondnokság kevesebb pénzt tudott fordítni ilyen jellegű támogatásokra, mint 2009ben.

50

8. ábra (értékek eFt-ban)

Rendelet Székesfehérvár 2006. és 2009. évi költségvetési zárszámadása alapján; Saját készítésű

Az önkormányzat által vállalt kezességek mértéke is változott, bár az iránya megmaradt, főként a Sóstói Stadionnal kapcsolatos hitelekhez köthető. A kezességvállalás mértéke azért csökkent a 4 év alatt, mert a Sóstói Stadion rekonstrukciójának II. ütemének hiteléért és a Fehérvár FC kölcsön szerződéséért 2009-ben már nem volt szükség a város kezességvállalására, így csupán a Sóstói Stadion Kft hitelére valamint ugyanezen cég atlétika pálya építésére felvett hitelére szól a kezességvállalás. Emellett fontos még megemlíteni a város tulajdonát képező Csitáry G. Emil Uszodát és Strandot, melynek bevételei és kiadásai az önkormányzat intézményi költségeihez tartoznak. Az uszoda költségvetése mindkét vizsgált évben kiegyensúlyozott volt, bevételei fedezték kiadásait, bár nem volt igazán nyereséges. Összességében mind kiadásai mind bevételei megközelítőleg 50.000.000Ft-al nőttek.

51

A Sportbizottság által történt kifizetések terén is változások figyelhetőek meg, ám itt inkább a támogatások növekedéséről számolhatunk be. Nőttek az iskolai sportolással kapcsolatos támogatások értékei, épp úgy, mint a sportegyesületek számára, kérelmek alapján elbírált összegek. 9. ábra (értékek eFt-ban)

Sportbizottsági rendeletek alapján; Saját készítésű

Összességében megállapíthatjuk, hogy bár a sportra fordított támogatások mértéke változott a két vizsgált időszak között, a negatív gazdasági tendenciák ellenére, pozitív irányt mutat. Tehát az önkormányzat bővíteni tudta a teljes sportra fordított támogatások keretét. Természetesen bizonyos esetekben prioritás váltást, átcsoportosításokat is megfigyelhetünk. Az, hogy a kérelmek elbírálása után jelentősen több támogatás került szétosztásra 2009-ben azt jelezheti, hogy az önkormányzat nagyobb hangsúlyt próbál fektetni alapvető feladatain túl (létesítmény fenntartás, iskolai sport támogatása) a helyileg felmerülő problémákra, egy- egy egyesület, sportoló működésének, életének támogatására.

52

Mindkét vizsgált időszakban érdekesnek találtam, hogy Európai Uniós támogatások felhasználására sem létesítmények sem egyesületek nem kértek támogatást az önkormányzattól, bár a költségvetési zárszámadás alapján nyújtott az önkormányzat ilyen jellegű támogatásokat társasházak vagy iskolák esetében, tehát sportcélú felhasználáskor is lehetőség lenne erre. Ezt azt jelzi számomra, hogy a székesfehérvári sportélet szereplői a fejlesztések tervezésekor vagy kivitelezésekor nem élnek nagy arányban az Európai Unió által nyújtott lehetőségekkel vagy kizárólag saját erőből igyekeznek megteremteni hozzá a szükséges önrészt. Véleményem szerint további uniós források bevonásával könnyíthető lenne a sportfinanszírozás helyzete vagy további fejlesztések válnának megvalósíthatóvá.

5.3. Székesfehérvár finanszírozásának összevetése más településsel Székesfehérvár önkormányzata által nyújtott támogatások összehasonlítása más önkormányzatok ilyen jellegű tevékenységével azért lehet számunkra érdekes, mert megfigyelhető rajta keresztül, hogy a város gazdasági potenciáljához, lehetőségeihez képest mekkora hangsúlyt fektet a sportfinanszírozásra.

5.3.1. Székesfehérvár és Budapest XIII. kerületének összehasonlítása A XIII. kerület és Székesfehérvár nem sok jellemzőjében hasonlít egymásra, de lakosainak száma nagyon közel áll egymáshoz. A XIII. kerületben 113.531 fő él, Székesfehérváron pedig 102.035 fő57. Székesfehérvár területe közel tízszerese a XIII. kerületének (17.089 ha; 1344ha)58, a területén megtalálható lakások száma pedig fele annyi, mint a budapesti kerületnek (42981db; 70249db). A XIII. kerületben 17 sportegyesület működik, valamint 8 sportlétesítménnyel büszkélkedhet (Székesfehérvár szintén 8-al), melyek között külön érdekesség, hogy a kerületnek is vannak érdekeltségei a Velencei Gyermek és Ifjúsági Táborban, épp úgy, mint Székesfehérvárnak.

57 58

Földhivatal adatai alapján Földhivatal adatai alapján

53

5.3.1.1.Székesfehévár és XIII. kerület gazdasága A

XIII.

kerület

gazdálkodásának

fő

tételei59

némileg

elmaradnak

a

megyeszékhelyétől. Kiadásainak, bevételeinek mértéke is kisebb, mint Székesfehérvárnak, kevesebb központi támogatáshoz jutott és fejlesztésekre is alacsonyabb összeget fordított 2009-ben. A bevételek különbsége nagymértékben a központi támogatások és az ipatűzési adóból származó bevételek különbségéből adódik. Utóbbi eltérést véleményem szerint az okozhatja, hogy bár a XIII. kerület ipari szempontból fejlett területnek számít, Székesfehérvár, mint megyei jogú város jelentősebb ipari parkkal rendelkezik. A központi támogatások esetében a kerületnek jutó alacsonyabb támogatást indokolhatja, hogy egy megyei jogú városnak több központilag kötelező feladatot kell ellátnia, mint egy kerületnek. A két vizsgált önkormányzat kiadásainak különbsége pedig arányos a bevételek különbségével, így az alacsonyabb ráfordítások a kevesebb bevétellel indokolhatóak. 7. táblázat (értékek eFt-ban)

Összesített

Összesített

Központi

Felhalmozás,

Bevétel

Kiadás

támogatás

fejlesztés

Székesfehérvár

38.559.372

32.495.026

9.803.254

9.736.078

Bp. XIII. ker.

30.878.191

25.111.805

4.765.719

8.330.540

Rendelet Székesfehérvár 2009. évi zárszámadásáról és Rendelet a XIII. kerület 2009. évi zárszámadásáról alapján; Saját készítésű

5.3.1.2 A XIII. kerület sportlehetőségi A XIII. kerület sportkoncepcióját követve igyekszik megvalósítani a sportélet fejlesztését, fellendítését. Az aktuális sportkoncepciót 2007-ben készítették el, mely 2010ig határozza meg a tervezett célokat és eszközöket. Kiterjed az iskolai sporttól (tornatermek, ingyenes úszásoktatás) a versenysporton át (utánpótlás- nevelő műhelyek,

59

XIII. kerület közgyűlésének 12/2010-es rendelete alapján

54

sportegyesületek támogatása) a szabadidős mozgási lehetőségek (nyitott tornatermek, túramozgalom) megteremtéséig a sportélet minden területére. A XIII. kerületben működik a Hajós Alfréd Sportuszoda, emellett két tanuszoda, az Angyalföldi sportközpont, egy lőtér, az Újpalotai úti Sporttelep, a Csatai utcai Torna Csarnok, a Láng Sport- és Szabadidő Központ. A kerülethez tartozik a Népszigeten működő Gyermek és Ifjúsági Tábor és a Margitszigeten működő Petőfi Sándor Ifjúsági Tábor, emellett az önkormányzatnak érdekeltsége van a Velencei Gyermek és Ifjúsági Táborban60. A létesítmények üzemeltetését és felügyeletét az önkormányzat a XIII. Kerületi Önkormányzat Sport és Szabadidő Közhasznú Nonprofit Kft-nek adta. Az önkormányzat

korlátozottan

forgalomképes

vagyonát

képzik,

bruttó

értékük

61

3.124.523.905Ft . A Kft tevékenységét minden évben jelentős összeggel támogatja az önkormányzat.

Székesfehérváron,

ezzel

ellentétben

az

önkormányzathoz

tartozó

Városgondnokság felel az önkormányzati sportlétesítményekért. A kerületben található továbbá két strand, a Dagály Gyógyfürdő és a Palatinus Gyógyfürdő, a Margitsziget területén működik a Margitszigeti Atlétikai Centrum. A kerületben több nagy múltra visszatekintő sportegyesület is működik, közéjük tartozik a Vasas SC, a Budapest Honvéd Sportegyesület a Budapesti Elektromos SE és a Budapest Erdért SE62. A kerületben működő sportegyesületek száma jelenleg összesen 53. A sportegyesületek számára további sportlétesítmények állnak rendelkezésre. A Honvéd Sport Egyesület legtöbb szakosztálya a Népfürdő utcai Sporttelepen működik, a kerület legkülönlegesebb sportlétesítménye, egy zsinagóga, pedig a vívóknak ad otthont. A Budapesti Elektromos SE sportolói pedig a Népfürdő utcai sporttelepen készülhetnek, ahol kézilabda csarnok, medence, teniszpálya, füves futballpálya, tekepálya és konditerem található. Az önkormányzat szorosan együttműködik az egyesületekkel, kétoldalú, mindkét fél számára kedvező együttműködési megállapodások keretében63.

60

Tájékoztató a XIII. kerület sportlétesítményeiről (2009) Javaslat a XIII. kerület 2009. évi vagyonkimutatására 62 Tájékoztató a XIII. kerületi sportegyesületekről (2010) 63 Beszámoló a XIII. kerületi Önkormányzat Sportkoncepciójának időarányos végrehajtásáról (2009) 61

55

5.3.1.3. XIII. kerület sportfinanszírozása Az önkormányzat sportfinanszírozási struktúrája némileg eltér Székesfehérvárétól. Oktatási, Kulturális és Sportbizottság működik a kerületben, mely eredetileg támogatást nyújt a sporttevékenységet végzőknek, ám ez estben a Bizottságnak odaítélt támogatások jelentős része oktatási intézmények között oszlik el, így a bizottságban a sport kevesebb hangsúlyt kap. Emellett üzemel a már említett XIII. kerületi Önkormányzat Sport és Szabadidő K. N. Kft, mely az önkormányzati tulajdonú létesítményekért felel. A kerületi önkormányzat jelentős összeget fordított 2009-ben a sportélet támogatására. A 2009. évi gazdálkodásról szóló beszámoló alapján Felhalmozás és működés címen 186.700.000Ft-ot kapott a Sport és Szabadidő Nonprofit Kft, valamint 39.883.000Ft-ot fordítottak Oktatási, kulturális és sporttevékenységekre 64. Fejlesztések és felújítások között 32.400.000Ft-ot kapott a tanuszoda, 2.906.354Ft támogatás jutott a futballpályák építésére és 576.202Ft a kerékpárutak fejlesztésére. A vagyonkimutatásban szereplő adatok szerint a Beruházások között a Láng Sport- és Szabadidő Központban 742.601.842. Ft-al van jelen az önkormányzat. A 3.000.000Ft névértékű XIII. kerületi Önkormányzat Sport és Szabadidő K. N. Kft-ben100%-os tulajdonjoggal rendelkezik az önkormányzat, ennek a Kft-nek adja át a kerületi vezetés, korlátozottan forgalomképes vagyonként, a területén található, önkormányzati tulajdonú sportlétesítményeket 65. 2009-ben a kerületnek sem sikerült megvalósítania minden, sporttevékenységek fejlesztésére irányuló tervét. A Hivatali előirányzatok között szereplő helyi sportfeladatok támogatása címén tervezett 3.000.000 Ft, a diáksport ISK, DSE támogatására 7.00.000 Ft és a sportegyesületek utánpótlás nevelésének támogatására szánt 6.000.000 Ft nem került kifizetésre. Emellett nagyobb volumenű fejlesztések sem történtek 2009-ben mivel létesítmény felújítások és az önkormányzati hitelnyújtások között sem szerepel sportlétesítmény vagy egyesület 66. A sportkoncepció megvalósulását értékelő beszámoló67 alapján megtudhatjuk, milyen további támogatások áramlottak 2009-ben a helyi sportéletbe. Ezen támogatásokról

64

Beszámoló Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat 2009. évi gazdálkodásáról. (írásos) Beszámoló Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat 2009. évi gazdálkodásáról. (írásos) 66 Beszámoló Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat 2009. évi gazdálkodásáról. (írásos) 67 Beszámoló a XIII. kerületi Önkormányzat Sportkoncepciójának időarányos végrehajtásáról (2009) 65

56

fontos tudni, hogy az aktuális koncepciót követve 2007 és 2010 között hasonló mértékben, minden évben az egyesületek, iskolák, létesítmények rendelkezésére lettek bocsátva, tehát nem

egy egyszeri

igényre vagy aktuális

eseményre kiadott

támogatások.

A

sportkoncepcióban található adatok egyetlen hiányossága, hogy nem tudjuk pontosan milyen osztályon vagy szervezeti egységen keresztül lettek a támogatások megítélve, annyit tudhatunk meg, hogy az önkormányzaton keresztül érkeztek a támogatások. 2009ben az iskolai kihelyezett foglalkozásokra 11,2 millió Ft-ot fordítottak, szabadidős sportrendezvények szervezésére 4,8 millió Ft támogatást adtak, a nyitott tornatermek működését 11 millió Ft-tal támogatták. A sportegyesületek összesen 32 millió Ft támogatáshoz jutottak, mely főként az utánpótlás nevelést célozta, a sportversenyek rendezésére pedig 4,4 millió Ft jutott. Emellett 2009-ben került átadásra a Pannónia Általános Iskola két korszerűsített tornaterme, mely beruházás támogatása 800 millió Ft volt. A sportkoncepció adatai szerint az önkormányzat a 2009-es évben összesen 1 906 millió Ft-ot fordított sporttámogatásokra, ebből 225,9 millió Ft az élősportok támogatására és 1680 millió Ft beruházásokra. Ez a 2009-es önkormányzati költségvetés 7, 74%-át68 jelenti, mely az előző évi 2, 69%-hoz69 képest jelentős növekedésnek számít.

5.3.1.4. A két önkormányzat sportfinanszírozásának összevetése A XIII. kerület vagyonkimutatását és az önkormányzat 2009. évi gazdálkodásáról szóló beszámolóját vizsgálva legnagyobb különbségként azt találtam, hogy a kerület esetében a sportlétesítmények üzemeltetése nincs olyan közvetlen kapcsolatban az önkormányzattal, mint Székesfehérváron, ahol a Városgondnokság felügyelet alá tartoznak az önkormányzati üzemeltetési sportkomplexumok. A XIII. kerület esetében viszont a már említett KFT kezelésébe vannak kiadva, melyet az önkormányzat 100%-ban birtokol. A két terület sportfinanszírozásának összehasonlítását emellett tovább nehezíti az a már többször kiemelt probléma, hogy a sporttevékenységekre adott támogatások nem egy országosan egységesen meghatározott rendszerben érkeznek. Így a XIII. kerület esetében is azt tapasztalhatjuk, hogy sok esetben a Székesfehérváritól eltérő címeken vagy osztályon,

68 69

Beszámoló a XIII. kerületi Önkormányzat Sportkoncepciójának időarányos végrehajtásáról (2009) Beszámoló a XIII. kerületi Önkormányzat Sportkoncepciójának időarányos végrehajtásáról (2009)

57

szervezeti egységen keresztül érkeznek a sportra fordítható pénzösszegek. A kerület sportfinanszírozásának

több

fontos

keretszámát

az

önkormányzat

2009.

évi

gazdálkodásáról szóló beszámolóból ismerhetjük meg, itt találhatóak az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság által szétosztott támogatások is, emellett fontos információkat tartalmaz a Beszámoló a XIII. kerületi Önkormányzat Sportkoncepciójának időarányos végrehajtásról. A Jelentés a XIII. kerületi Önkormányzat 2009. évi vagyonkimutatásáról tartalmaz további sportfinanszírozáshoz kapcsolatos adatokat. Székesfehérváron ezzel ellentétben a 2009. évi zárszámadási rendelet és a Sportbizottsági rendeletek lehetnek iránymutatók. A vagyonkimutatás itt a zárszámadási rendelet részét képezi és szintén a zárszámadás tartalmazza azokat az elemeket is, melyeket a XIII. kerületben a sportkoncepció értékelése. A Sportbizottsági pénzek mozgásáról viszont a megyeszékhely önkormányzatánál különálló rendeletekből informálódhatunk. A XIII. kerület gyakorlatában további különbség az, hogy a sporttevékenységek támogatását több estben összevonják az oktatási és kulturális tevékenységekkel, de amikor e három tevékenységi körre megítélt támogatások felosztását tekintjük meg általában csak oktatási intézményeknek címzett intézményi, működési vagy felújítási támogatásokat találhatunk, melyek még az iskolai sporttevékenységek fejlesztését sem célozzák. Székesfehérvári önkormányzati források sportcélú felhasználása: 8. táblázat

Forrást nyújtja

Célja

Önkormányzat- Közgyűlés önkormányzati feladatok ellátása (iskolai sport, egyesületek általános támogatása) aktuális igények, Sportbizottság problémák megoldása sportlétesítmények Városgondnokság fenntartása, üzemeltetése

Támogatás megítélésének alapja önkormányzat kötelessége

kérelmek elbírálása után önkormányzat kötelessége

Székesfehérvári Közgyűlés által meghatározott sportcélú pénzeszközök felhasználása

58

XIII. kerületi önkormányzati források sportcélú felhasználása: 9. táblázat

Forrást nyújtja

Célja önkormányzati feladatok ellátása (iskolai sport, egyesületek általános támogatása) és aktuális igények, problémák megoldása

Önkormányzat- Közgyűlés

Oktatási, Kulturális Sportbizottság

sportlétesítmények fenntartása, üzemeltetése

XIII. kerületi Önkormányzat Sport és Szabadidő K.N. Kft

Támogatás megítélésének alapja önkormányzat kötelessége

kérelmek elbírálása után önkormányzat kötelessége

XIII. kerületi Közgyűlés által meghatározott sportcélú pénzeszközök felhasználása

Pénzmozgások tekintetében Székesfehérváron körülbelül 777 millió Ft-ot fordítottak sportcélú felhasználásra, a XIII. kerületi 1906 millió Ft-tal szemben. A jelentős különbséget az adja, hogy Székesfehérváron, ahogy már említettem, az előző években befejeződött a legtöbb nagyobb volumenű beruházás, míg a XIII. kerületben 1680 millió Ft, 2009-ben a sportberuházások között lett kifizetve. Ez azt jelenti, hogy Székesfehérváron összességében több pénzt fordítottak az élősportok támogatására, a XIII. kerültben pedig nagy hangsúlyt kapott a sportinfrastruktúra fejlesztése. Az 1906 milli Ft-os XIII. kerületi támogatás az előbbiekben feltüntetett 2008-as támogatások mértékét is jóval meghaladja, így arra következtethetünk, hogy 2009-ben az átlagosnál jóval többet fordítottak a sporttámogatásokra. A székesfehérvári 2009-es finanszírozás mértéke és a XIII. kerület 2008-as sporttámogatási aránya már hasonlónak mondható, mindkét önkormányzat kiadásai 2-3%-át fordította a sportéletre. Összességében elmondható, hogy mindkét önkormányzat hasonló módon és mértékben igyekszik finanszírozni és támogatni sportlétesítményeit és sportéletét, Székesfehérváron

több

pénzt

fordítanak

a

közvetlen

sportélettel

kapcsolatos

támogatásokra, de a városban sok a kiemelkedő jelentőségű egyesület, akiknek működését támogatni szükséges. A XIII. kerületben nagy hangsúlyt kap az iskolai sportélet valamint a sportlétesítmények fejlesztése, mely lehetőséget biztosít a sportolók minél sikeresebb felkészülésére.

59

6. Összegzés

Összegzésképp elmondható, hogy hazánk széles körben támogatja a sportéletet. A sportfinanszírozás

kiterjed

az

infrastruktúrára,

utánpótlás

nevelésre,

rekreációra,

diáksportra valamint a verseny- és sikersportokra is. Az önkormányzati sportfinanszírozás legfőbb irányát a sporttörvény adja meg, mely kötelezi az önkormányzatokat arra, hogy támogassák a diáksportot, rekreációt valamint a versenysportokat és finanszírozzák, üzemeltessék az önkormányzati tulajdonú sportlétesítményeket. A sportélet szereplői a központi és önkormányzati támogatások mellett külső finanszírozásra is számíthatnak, úgy mint, tagdíjak, jogdíjak, szponzori támogatások, sportesemények belépő díjai vagy média szereplések. Ezen források főként a látványsportok és legsikeresebb hazai sportágak számára jelentenek nagymértékű bevételeket. A kevésbé közkedvelt tevékenységek jobban rászorulnak a központi támogatásokra valamint fontos bevételi forrásukat képzik a tagdíjak. A Székesfehérvári Önkormányzat 2009-ben teljeses költségvetése 2,3%-át fordította sportfinanszírozásra. A költségvetése keretszámait a Közgyűlés határozza meg, így a sportfinanszírozásra fordítható összeget is. A sportélet finanszírozásában fontos szerepet kap a Városgondnokság, mely az önkormányzati tulajdonú létesítményekért felel, erre a sportcélú források 63%-át fordították 2009-ben, valamint a Sportbizottság, melyen keresztül a támogatások több mint 12,8 %-a jutott el sportegyesületekhez. A Közgyűlés emellett támogatást ítél meg az iskolai- és diák és rekreációs sporttevékenységekre, mely 2009-ben sportcélú kiadások 2,3%-át jelentette. Sportcélú fejlesztésekre pedig a sportra fordított összeg 20%-a jutott. Így tehát elmondható, hogy Székesfehérvár Megyei jogú Város Önkormányzata ellátja kötelező funkcióit, igyekszik kitérni a sportéletet meghatározó minden fontos területre. Ugyan erre a következtetésre juthatunk amennyiben összevetjük a székesfehérvári önkormányzati sportfinanszírozási gyakorlatot Budapest XIII. kerületi Önkormányzatának sportfinanszírozásával. Bár a kerületi önkormányzat a vizsgált időszakban jelentősebb összeget fordított infrastrukturális fejlesztésekre, Székesfehérváron az élősportok nagyobb támogatásban részesültek. 60

Természetesen sem a létesítmények sem az egyesületek, szervezetek sem a létesítmények nem működhetnek zavartalanul egyéb források nélkül Székesfehérváron sem. Jelentősebb mértékű külső forrásokra főként a legnagyobb városi egyesületek (pl.: Sapa Fehérvár AV 19-jégkorong, Cornexi Alcoa- női kézilabda) számíthatnak. A székesfehérvári önkormányzati sportfinanszírozást vizsgálva megfigyelhetjük, hogy a sportkoncepció mentén haladva igyekszik elérni céljait. A Közgyűlés által biztosított források számos csatornán keresztül (Városgondnokság, Sportbizottság, Polgármesteri keret, Civil kapcsolatok Irodája) jutnak el a felhasználókhoz. A felhasználás irányát pedig az egyes osztályok, szervezetek vezetői határozzák meg a sportkoncepció alapján. Így a helyi sportfinanszírozásról nehéz egységes képet kapni, a sportcélú ráfordításokról nincs évi végi összegzés mivel minden szerv önálló összegzést készít. A felhasználás pedig nem feltétlenül összehangolt. Amennyiben a sportéletre fordítható teljes összeg felhasználását egyetlen központi szervezetre bíznák a finanszírozás esetleg hatékonyabbá tehetővé válna. Emellett az uniós előnyök kihasználásnak hiánya is megfigyelhető mely tovább növelné a fejlődés lehetőségét. Ezen támogatások felhasználásához természetesen saját tőkére is szükség van, ezért az önrész biztosításában szerepet vállalhatna az önkormányzat is. Székesfehérvár sportfinanszírozásáról önkormányzati támogatások tekintetében tehát elmondhatjuk, hogy bár az éves költségvetés kis hányadából gazdálkodhat törekszik a fejlődésre, infrastrukturális fejlesztésre, támogatja az egyesületi sportéletet melynek köszönhetően több sportágban is országosan elismert. Figyelmet fordít a diáksportra és szabadidős tevékenységekre is és bár a finanszírozás struktúrájának átalakításával további eredményeket érhet el, jelenleg is folyamatosan növekedő támogatásaival, folyamatosan fejlődő sportéletet alakított ki a városban.

61

Ábrajegyzék

1. ábra: Szponzoráció százalékos növekedése 2004-2009 2. ábra: Szponzoráló vállalatok által nyújtott támogatás mértéke 3. ábra: 2010. központi sporttámogatások megoszlása 4. ábra: Székesfehérvár bevétele és kiadása 2006-2009 5. ábra: Önkormányzati sportfinanszírozás megoszlása (2006) 6. ábra: Sportlétesítmények támogatásának megoszlása 2009 7. ábra: Sporttámogatások mértékének változása 2006-2009 8. ábra: Városgondnokság támogatásainak megoszlása 2006, 2009 9. ábra: Sportbizottság támogatásainak megoszlása 2006-2009

62

Táblajegyzék

1. táblázat: Székesfehérvár költségvetése 2006 2. táblázat: Székesfehérvár költségvetése 2007 3. táblázat: Székesfehérvár költségvetése 2008 4. táblázat: Székesfehérvár költségvetése 2009 5. táblázat: Székesfehérvár költségvetésének összehasonlítása 2006-2009 1. 6. táblázat: Székesfehérvár költségvetésének összehasonlítása 2006-2009 2. 7. táblázat: Székesfehérvár és Budapest XIII. kerület 2009. évi költségvetésének összehasonlítása 8. táblázat: Székesfehérvári önkormányzati források sportcélú felhasználása 9. táblázat: XIII. kerületi önkormányzati források sportcélú felhasználása

63

Irodalomjegyzék

Könyvek: 1. Magyarország a XX. században (A sportágak iránti érdeklődés változásai a századfordulón) Babits Kiadó, Szekszárd, 1996-2000, szerkesztette Kollega Tarsoly István (583-592o.) 2. Sárközy Tamás: A sporttörvény magyarázata, HVGOrac Könyvkiadó Kft, Budapest, 2002

Cikkek: 3. Bukta Zsuzsanna: A sport az állami és a civil szféra kapcsolatában a mai Magyarországon Magyar Sporttudományi Szemle, 2001/3-4, 2.évf, 7-8. szám (18-20o.) 4. Nagy Péter: Bevezetés a professzionális sport közgazdaságtanába Sporttárs Magazin, 1997 http://worldlibrary.net/eBooks/Wordtheque/hu/AAACJR.TXT (letöltve:2010.09.10.) 5. Németh Csaba: A sport története dióhéjban Változó Világ 10., A tudás 365+1 napja, 2009, IX.évfolyam http://www.valtozovilag.hu/t365/tux1202.htm (letöltve:2010.09.08.) 6. Reich Balázs, Szabados Gábor, Sz. Nagy Tamás: Bevezetés a sportgazdaságba Nemzeti Sport online, 2003 http://www.nemzetisport.hu/sportpolitika/20030202/bevezetes_a_sportgazdasagba/ (letöltve:2010.09.22.) 7. Tamás Tibor: Homo ludens-e a sportoló Replika, 1998, 29. szám (11-14o.) 8. Váczi János, Berkes Péter: Az állami sportfinanszírozás új útjai Magyar Sporttudományi Szemle, 2009/3-4, 10. évf, 39-40. szám, (42-44o.)

64

Tanulmányok: 1. András Krisztina: Sport és az üzlet kapcsolata-elméleti alapok 34. sz. Műhelytanulmány, 2003 (HU ISSN 1786-3031) http://edok.lib.uni-corvinus.hu/61/1/Andr%C3%A1s34.pdf (letöltve:2010.09.22.) 2. Dénes Ferenc –Keserű Csaba: A sportfinanszírozás helyzete, 2007 ÖTM Sport Szakállamtitkárság 3. Dóczi Tamás: Az Európai Unió és a Sport- Az Európa Tanács Sportvonatkozású szabályai, 2010 http://sportmenedzser.uw.hu/anyagokfiles/jovotanulmanyok/eu&sport_europatanac s.pdf (letöltve:2010.09.08) 4. Dr. Gősi Zsuzsanna: Sportfinanszírozás, 2009 http://www.sporttudomany.hu/Tud/Gosi%20Zsuzsanna.pdf (letöltve:2010.09.08.) 5. Erdősi Zoltán: Sport és Szervezetei (NUPI tanulmány) http://www.nupi.hu/WEBSET_DOWNLOADS/189/sport%20%C3%A9s%20szerv. .pdf (letöltve:2010.09.10) 6. Györfi János: A Nemzeti Sportszövetség stratégiája http://www.sportolonemzet.hu/DesktopDefault.aspx?menuid=12370 (letöltve:2010.09.25.) 7. IEG Sponsorship Report Vol, 2008 http://www.scribd.com/doc/6230230/IEG-Sponsorship-Report-on-YouthMarketing-082508 (letöltve:2010.09.05.) 8. Játékszabályok – Az Európai Unió és a sport, az Ifjúsági és Sportminisztérium Szakmai Kiadványsorozata, Budapest (16-20o.) 9. Mec Access/Wpp: Game Change ( A new agenda for partnerships), 2009 http://mecaccess.com/images/attachments/1244644225Game%20Change%20Jun%2009.pdf (letöltve:2010.09.05.) 10. Neulinger Ágnes: Társas környezet és sportfogyasztás, 2007 65

11. Váczi János: Az állami sportfinanszírozás új útjai, 2003 http://www.sporttudomany.hu/kiadvany.html (letöltve:2010.09.12.) 12. Szabó Ágnes: A (szabadidő) sport alapfogalmai és kutatott területei, 115 sz. műhelytanulmány, 2009 http://edok.lib.uni-corvinus.hu/318/1/Szabo115.pdf (letöltve:2010.09.22.) Állami, önkormányzati források: 13. 2004. évi I. törvény a sportról 14. 2009. évi CXXX. törvény a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről 15. A Sportbizottsághoz bejelentkezett Székesfehérvári Sportegyesületek Címlistája 2010.szept. 14. 16. Beszámoló a XIII. kerületi Önkormányzat Sportkoncepciójának időarányos végrehajtásáról 2009 17. Beszámoló Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat 2009. évi gazdálkodásáról 18. Fehér Könyv a Sportról 2007 19. Földhivatali adatok- Székesfehérvár megyeszékhely adatai, Budapest XIII. kerület adatai 20. Javaslat Budapest főváros XIII. kerületének 2009. évi vagyonkimutatására 21. Sport XXI. Nemzeti Sportstratégia 2007 22. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Gazdasági Program 2007-2010 23. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat 2006 évi zárszámadásról szóló rendelet 24. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat 2007. évi költségvetésről szóló rendelet 25. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat 2008. évi zárszámadásról szóló rendelet 26. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat 2009. évi zárszámadásról szóló rendelet 27. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat2010. évi költségvetéséről szóló rendelet 66

28. Székesfehérvár, 2010. évi sportegyesületekről szóló tájékoztató kiadvány 29. Székesfehérvári Önkormányzat, Sportlétesítmények listája 2009 30. Székesfehérvár MJV Sportkoncepciója 2007-2010 31. Tájékoztató a XIII. kerület sportlétesítményeiről 2009 32. Tájékoztató a XIII. kerületi sportegyesületekről 2010 33. XIII. kerület közgyűlésének 12/2010-es rendelete

Honlapok: 34. Székesfehérvár MJV hivatalos honlapja http://www.szekesfehervar.hu/ 35. Nemzeti Utánpótlás- nevelési Intézet http://www.nupi.hu/ 36. Nemzeti Sportszövetség http://www.nssz.hu/ 37. Magyar Sporttudományi Társaság http://www.sporttudomany.hu/ 38. XIII. kerület Önkormányzat hivatalos honlapja http://www.budapest13.hu/ 39. Ügyintézés Kormányzati Portál (sportfinanszírozás) https://ugyintezes.magyarorszag.hu/

67

Mellékletek

68

1.sz. Melléklet Sportbizottsági határozat támogatásokról 2009. (minta) Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Sportbizottsága megtárgyalta a beérkezett kérelmek támogatására vonatkozó javaslatot és a Sportbizottság átruházott hatáskörében eljárva 6 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta: 6/2009.(IV.07.) SB határozat

Ssz Szervezet neve 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Alba Regia SC

Támogatás célja

Kosárlabda utánpótlás nevelés támogatására Alba Volán SC Jégkorong utánpótlás nevelés támogatására Fehérvár KC Kosárlabda utánpótlás nevelés támogatására ORKA SE Szinkronúszók utánpótlás nevelés támogatására Honvéd Szondi Tenisz utánpótlás nevelés SE támogatására Székesfehérvár A Sportirodához tartozó városi Polgármesteri Sport Szakmai Fórumok 2009. évi Hivatal működési támogatása: Sportiroda Kosárlabda Szakmai Fórumnak : 100.000,-Ft Tollaslabda Szakmai Fórumnak : 100.000,-Ft Asztalitenisz Szakmai Fórumnak: 100.000,-Ft Sakk Szakmai Fórumnak : 100.000,-Ft Teke Szakmai Fórumnak : 100.000,-Ft

Igényelt támogatás 2.000.000,-Ft

Megítélt támogatás 2.000.000,-Ft

1.000.000,-Ft

1.000.000,-Ft

2.000.000,-Ft

2.000.000,-Ft

500.000,-Ft

500.000,-Ft

500.000,-Ft

500.000,-Ft

100.000 100.000,-Ft összesen: 500.000,-Ft

- összesen: 500.000Ft az alábbi megosztás szerint: Kosárlabda Szakmai Fórum : 100.000,-Ft Tollaslabda Szakmai Fórum : 100.000,-Ft Asztalitenisz Szakmai Fórum 100.000,-Ft Sakk Szakmai Fórum 100.000,-Ft Teke Szakmai Fórum 100.000,-Ft

2.sz Melléklet Sportbizottsági határozat támogatásokról 2009. (minta) Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Sportbizottsága megtárgyalta a beérkezett kérelmek támogatására vonatkozó javaslatot. A kérelmekre, a Sportbizottság átruházott hatáskörében eljárva az alábbi határozatot hozta: 4/2009.(III24.)SB határozat Ss Szervezet z.: neve 1. Székesfehérvá r Polgármesteri Hivatal

2.

3.

4.

5.

Támogatás célja

Igényelt Megítélt támogatás támogatás A felsorolt 2009. évi kiemelt városi nagy létszámú Az Alba Díjmentes részvétellel megrendezésre kerülő rendezvényekre: Regia használat 2009. 03.27. 18.00 - 21.00 Fehérvári Ének nyitó sportcsarno gálakoncertje, k 2009. 03.29. 09.00 - 13.00 Fehérvári Ének záró díjmentes gálakoncertje, használata 2009. 08.15.-08. 20. Királyi Napok Néptánc fesztivál (csak eső esetén), 2009. 09.25. 12.00 - 17.00 Idősek Világnapjára, 2009. 10.01. 16.00 - 23.00 Zenei Világnapra, 2009. 12.18. 12.00 - 17.00 Nyugdíjas Karácsony az Alba Regia Sportcsarnok díjmentes használata Alba Regia A Bregyó – Közi füves labdarúgó nagypályát és az Önköltségi Önköltségi F.C. öltözőt önköltségi áron történő használatának áron áron történő engedélyezése a 2008/2009. bajnoki évad tavaszi történő használat szezonjára az U 13 és az U 16 életkorú labdarúgó használat utánpótlás csapatoknak a hétfői és csütörtöki engedélyez napokon 17.00-19.00 óra közötti edzéseire és a ése hétvégi hazai mérkőzések lejátszására DunafémA Bregyó – Közi füves labdarúgó nagypályát és az Díjmentes Önköltségi Maroshegy SE öltözőt díjmentes áron történő használatának használat áron történő Labdarúgó engedélyezése a 2008/2009. bajnoki évad tavaszi engedélyez használat szakosztálya szezonjára az U 13 és az U 16 életkorú labdarúgó ése utánpótlás csapatoknak a hétfői, szerdai és pénteki napokon 15.30-19.30 óra közötti edzéseire és a hétvégi hazai mérkőzések lejátszására DunafémA Bregyó – Közi füves labdarúgó nagypályát és az Díjmentes Önköltségi Maroshegy SE öltözőt díjmentes áron történő használatának használat áron történő Labdarúgó engedélyezése a 2008/2009. bajnoki évad tavaszi engedélyez használat szakosztálya szezonjára az (óvodások) U 6 és az U 7, U 9, U 11 ése életkorú labdarúgó utánpótlás csapatoknak a hétfői, csütörtöki és pénteki napokon 16.30-18.30 óra közötti edzéseire Polgármesteri A Bregyó – Közi Sportcentrum aszfaltozott Díjmentes Díjmentes Hivatal kézilabda pályáinak díjmentes használatának használat használat Sportiroda engedélyezése, a városi általános- és engedélyez középiskolások diákolimpiai labdarúgó bajnokság ése lebonyolításához, külön egyeztetés szerint

3.sz. Melléklet Ifjúsági, Informatikai és Civilkapcsolatok Bizottsága Irodája által nyújtott támogatások 2006 (értékek eFt-ban) – Részlet Székesfehérvár 2006. évi költségvetési zárszámadási rendeletéből Curling egylet Curling Egylet Curling Egylet Dávid Kornél Kosárlabda Alapítvány Dávid Kornél Kosárlabda Alapítvány Deák Ferenc Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola Delfin Horgászegyesület Démoszthenész Egyesület Doni Bajtársak Szövetsége Egyenlő Esélyek Esélyegyenlőségi Szakmai Egyesület Egyesített Szociális Intézmény Együtt-Egymásért Egyesület Fehérvári Megváltozott Munkaképességűekért Egyesület Életet az Éveknek Nyugdíjasklubok Szövetsége Esélyegyenlőség Alapítvány Falzett Alapítvány Fátra Kör Fehérvár Teniszklub Fmi Diáksport Szövetség H Szondi György SE Hullám 97 Úszó Egyesület

Nemzetközi Versenyeken való részvétel Bérleti díj Edzőtábor Terembérleti díj Sportfelszerelések Protokollversenyhez

150 50 50 50 75 50

Működésre Afáziás betegek és családtagjaik komplex megsegítésére Működésre Esélyegyenlőségi programok Fénymásológép beszerzése

30 60 50 600 70

Programokra, működési költségekre Működésre Működésre Működésre Kiadvány megjelentetésére Középiskolai teniszbajnokság Diáksport versenyek rendezéséhez 2006. évi Birkózó Világkupa Versenyen való részvétel támogatása

100 30 200 200 250 50 50 500 50

4.sz. Melléklet Polgármesteri keret 2009. évben (eFt-ban) – Részlet Székesfehérvár 2009. évi költségvetési zárszámadási rendeletéből

Támogatott Támogatás célja Alba Civitán Rehabilitációs Nonprofit Közhasznú Kft. Karácsonyi ajándék vásárlására 16.KOR-TÁRS találkozó és KI-MIT-TUD költségeire A Szabadművelődés Háza Nagy süti receptkönyv kiadásához támogatás A Szárazrét Gyermekeiért Közhasznú Alapítvány Működési költségekre Alba Caritas Hungarica Alapítvány Öreghegyi csoport Rászoruló családok gyermekeinek táboroztatásához Bregyó-közi Napközis Tábor Kerékpár vásárlási költégére Felsővárosi Általános Iskola Iskolai táboroztatás költségeire ~ Pedagógus Klub Működési költségekre ~ Postás Nyugd. Klub Működési költségekre Alba Regia Nyugdíjas Klub Senior számítógépes tanfolyamon való részvételhez Alba Regia SC. Szabó Krisztián versenyen való részvételéhez 60.évfordulós ünnepség megrendezéséhez Alba Regia Táncegyesület Opolei Táncfesztiválon való részvételhez Alba Volán SC. Székelyhidi János Szfvár Sporttörténete c.könyv Magyar Szervátültetettek Orsz.Sport és Kult.Szövetsége Sportoló világversenyen való részvételéhez Laguna Kulturális és Tánccsoport Egyesület Országos versenytánc bajnokság megrendezéséhez

összege 20 200 100 200 50 150 50 100 100 120 100 100 100 50 100 100