Az Önkormányzati Minisztérium folyóirata

2009/6

A tartalomból:

Az Önkormányzati Minisztérium folyóirata

Jogszabályváltozások

XIX. évfolyam 6. szám

Pályázati lehetőségek

Jogszabályfigyelő . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..

2

Jogértelmezés A helyi önkormányzatok működését érintő jogszabályok véleményezése . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . 5 Az Alkotmánybíróság önkormányzatokat érintő döntései . .. .. .. .. .. .. . 15

Területfejlesztés és építésügy Kitüntetések a Műemléki Világnap alkalmából . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Három kiemelkedő szakember részesült az idén Hild-díjban . .. .. .. .. . Kihirdették a „Helyi Építészeti Örökség 2009” építészeti nívódíj pályázat eredményét . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium hirdetménye a 2009. évi Palóczi Antal-díjak adományozásáról . .. .. .. .. .. .. .. .. . Megújult a főépítészek honlapja . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

17 18 19 22 23 23

Turizmus és sport Az ITDH és az ÖM Turisztikai Szakállamtitkárságának közös kiadványa a turisztikai befektetés ösztönzésére . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . AZ ÖM Turisztikai Szakállamtitkárságának hírleveléből . .. .. .. .. .. .. .. .

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatai . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Hazai pályázati lehetőségek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Pályázati hírek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

Aktuális hírek Hazai hírek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Nemzetközi hírek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

42 46

Eseménynaptár, képzések Események, képzések – beszámolók . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

48

Elérhetőségek Önkormányzati Minisztérium . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Önkormányzati forródrót . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Közszolgálati forródrót . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Doppinginformációs vonal . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Felhívás . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Állami főépítészek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

24 25

A kiadásért felel: Dr. Forgács Imre

Kiadja: Duna Palota Kulturális Kht.

önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár

Készült a kiadó DTP stúdiójában Tel.: 469-2971

Szerkeszti: a szerkesztőbizottság

35 39 40

Fax: 469-2969 E-mail: [email protected]

www.otm.gov.hu/belugy/belsajt.nsf/onkorm

55 55 55 55 55 56

2


Jogszabályfigyelő Hazai jogszabályváltozások Az agrártárgyú törvények módosításáról

A jogszabály száma és címe: 2009. évi XXVIII. törvény az egyes agrártárgyú törvények módosításáról A módosított jogszabályok: a jogszabállyal tizenhat törvény módosult, így például az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény is. A módosítás lényege: Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény kiegészült az ország őshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes állatok tartásának tilalmáról szóló alcímmel. Ebben az ország őshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes, külön jogszabályban meghatározott állatok kedvtelésből való tartása, szaporításának és forgalomba hozatalának tilalma, valamint a tilalom megszegése esetén követendő eljárás alapvető szabályai szerepelnek. A módosítás során – többek között – meghatározásra kerültek még az állatvédelmi hatóság feladatai abban az esetben, ha az állattartó nem megfelelően tartja az állatot, valamint a kóbor állatok befogása során (ami a település belterületén, a települési önkormányzat kötelező feladata) követendő eljárás és a költségviselés szabályai is. Hatálybalépés: 2009. május 15. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 63. szám (2009. május 8.)

A bejegyzett élettársi kapcsolatról

A jogszabály száma és címe: 2009. évi XXIX. törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról A jogszabály lényege: Bejegyzett élettársi kapcsolat az anyakönyvvezető előtt jöhet létre, amennyiben az együttesen jelen lévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni. Kiskorú részére bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nem engedélyezhető. Az anyakönyvvezető a kijelentés megtörténte után a bejegyzett élettársi kapcsolatot a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe bejegyzi. Joghatásait tekintve, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, vagy e törvény a rendelkezés alkalmazását nem zárja ki, megfelelően alkalmazni kell: a házasságra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársi kapcsolatra; a házastársra vagy házastársakra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársra vagy bejegyzett élettársakra; az özvegyre vonatkozó szabályokat az elhunyt bejegyzett élettárs túlélő bejegyzett élettársára; az elvált személyre vonatkozó szabályokat arra a személyre, akinek bejegyzett élettársi kapcsolatát megszüntették; a hajadonra, nőtlenre vonatkozó szabályokat arra a személyre, aki még nem volt házas, és bejegyzett élettársi kapcsolatot még nem létesített; és a házaspárra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársakra. A bejegyzett élettársakra a házastársak által történő közös gyermekké fogadásra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak. A bejegyzett élettársi kapcsolat apasági vélelmet nem keletkeztet. A házastársak névviselésére vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak a bejegyzett élettársakra. Az emberi reprodukcióra irányuló, külön törvény szerinti eljárásoknak a házastársakra vonatkozó rendelkezései a bejegyzett élettársakra nem alkalmazhatóak. A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnik az egyik bejegyzett élettárs halálával, bírósági felbontással vagy közjegyző általi megszüntetéssel. Hatálybalépés: 2010. február 2. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 63. szám (2009. május 8.)

Az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról

A jogszabály címe és száma: 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról A jogszabály lényege: Az erdei életközösségek nélkülözhetetlen fennmaradása, védőhatása és termékei (hozamai) biztosítása érdekében szükséges az erdő szakszerű kezelése és a károsító hatásoktól, a túlzott használattól és igénybevételtől való megóvása, az élettelen környezet, a mikroorganizmusok, a gomba-, növény- és állatvilág sokféleségének, az erdei életközösség dinamikus és természetes egységének megőrzése. Az erdő fenntartása, gyarapítása és védelme az egész társadalom érdeke, az erdő fenntartója által biztosított közérdekű szolgáltatásai minden embert megilletnek, ezért az erdővel csak a közérdekkel összhangban szabályozott módon lehet gazdálkodni. A törvény meghatározza – többek között – az erdő rendeltetésére és az üzemmódra, az erdőgazdálkodás tervszerűségére és engedélyezési rendszerére, az erdő és fásítás telepítésére, az erdőfelújításra, az erdőnevelésre, valamint az erdőszerkezet átalakítására, az erdőt károsító hatások elleni védekezésre, az erdei haszonvételekre, az erdő igénybevételére és megosztására, az erdő szállítás céljára történő igénybevételére, illetve az erdő látogatására, az erdészeti munkák szakmai irányítására, az erdő őrzésére, az erdészeti igazgatásra, az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenységre, az erdőgazdálkodási- és az erdővédelmi bírságra vonatkozó alapvető szabályokat. Hatálybalépés: 2009. július 10. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 71. szám (2009. május 25.)

XIX. évfolyam 6. szám • 2009. jónius

ÖM Önkormányzati Tájékoztató


A jégeső-elhárító szervezetnek fizetett szolgáltatási díj támogatásáról

A jogszabály száma és címe: 59/2009. (V. 8.) FVM rendelet a jégeső-elhárító szervezetnek fizetett szolgáltatási díj támogatása igénybevételének szabályairól A jogszabály lényege: A rendeletben szabályozott díjtámogatás célja jégesőkárok megelőzése érdekében a jégeső-elhárító szervezet szolgáltatásait igénybe vevő mezőgazdasági termelők részére díjtámogatás formájában állami támogatás nyújtása. A jogszabály meghatározza – egyebek mellett – a díjtámogatás jellegét, jogosultsági feltételeit, mértékét és forrását, valamint a kérelem benyújtására és elbírálására, illetve a jogkövetkezményekre vonatkozó szabályokat. Hatálybalépés: 2009. május 16. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 63. szám (2009. május 8.)

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatásokról

A jogszabály száma és címe: 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről A jogszabály lényege: Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés célja a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, a környezettudatos gazdálkodás és a fenntartható mezőgazdasági gyakorlat kialakítása, ezzel összefüggésben a környezet állapotának javítása, minőségi élelmiszer előállítása, valamint a gazdaságok életképességének megtartása és gazdasági hatékonyságának növelése a rendeletben meghatározott célprogramok által előírt kötelezettségvállalások alapján felmerülő többletköltségek és kieső jövedelem ellentételezésének megvalósításával. Hatálybalépés: 2009. május 22. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 66. szám (2009. május 14.)

A mezei őrszolgálatról

A jogszabály száma és címe: 64/2009. (V. 22.) FVM-PM együttes rendelet a mezei őrszolgálat megalakításához, fenntartásához és működéséhez nyújtandó állami hozzájárulás igénybevételének rendjéről és feltételeiről A jogszabály lényege: A rendelet meghatározza – többek között – a települési önkormányzat által létesített mezei őrszolgálat, valamint a hegyközség által létrehozott hegyőrség (a továbbiakban együtt: őrszolgálat) megalakulási, fenntartási és működési költségeinek megtérítésére, az igényelhető állami hozzájárulás mértékére vonatkozó szabályokat. Az önkormányzat az újonnan létrehozott őrszolgálat megalakítási költségeinek 50 százalékát, de – mezőőrönként és hegyőrönként – legfeljebb háromszázezer forintnak a megtérítését, a nyilvántartásba vételt követő harminc napon belül igényelheti. Az önkormányzat az őrszolgálat fenntartásával és működésével kapcsolatban felmerülő költségek – személyi és dologi kiadások – 50 százalékának, de legfeljebb ötvenezer forint/hó/fő megtérítését negyedéves időszakokra utólag kérelmezheti, a tárgyidőszak utolsó napjától számított harminc napon belül. A hozzájárulás felhasználását az Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve ellenőrzi, és a visszafizetési kötelezettséget megállapító jogerős határozat egy példányának megküldésével kezdeményezi az illetékes adóhatóságnál a jogosulatlanul igénybe vett hozzájárulás visszafizettetését. Hatálybalépés: 2009. június 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 70. szám (2009. május 22.)

A közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartási, felújítási, valamint új eszköz beszerzési támogatásáról A jogszabály száma és címe: 22/2009. (V. 11.) KHEM rendelet a közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartási, felújítási, valamint új eszköz beszerzési támogatása igénybevételének részletes szabályairól A jogszabály lényege: A jogszabály meghatározza, hogy a települési önkormányzat a közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartási, felújítási, valamint új eszköz beszerzési támogatását – vis�sza nem térítendő támogatásként – formanyomtatvány kitöltésével, meghatározott dokumentumok csatolásával igényelheti. A jogszabály rendelkezik a támogatható tevékenységek, támogatási kategóriák köréről, a felújítási, fenntartási és új eszköz beszerzési támogatásról, valamint a működtetési támogatásról, meghatározza továbbá a támogatás mértékét, a támogatás igénylésének és a támogatás iránti kérelem elbírálásának, valamint a támogatás folyósításának, felhasználásának és elszámolásának szabályait. Rendelkezik a támogatással megvalósított fenntartási és felújítási munka szakszerűségének, új eszközök beszerzésének, valamint a működtetés ellenőrzéséről, az elszámolás szabályszerűségének az ellenőrzéséről, továbbá meghatározza a műszaki tartalommódosítás szabályait. Hatálybalépés: 2009. május 19. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 64. szám (2009. május 11.)

Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések támogatásáról

A jogszabály száma és címe: 23/2009. (V. 22.) OKM rendelet az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések támogatása, valamint az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó pedagógusok anyagi támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól A jogszabály lényege: A támogatást helyi önkormányzatok és azok jogi személyiségű társulásai (a továbbiakban együtt: helyi önÖM Önkormányzati Tájékoztató


3

4


kormányzatok) igényelhetik, ha az általuk fenntartott intézmény a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D–39/E. §-ában meghatározott követelmények és az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kiadott Integrációs Pedagógiai Program szerint képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítést vagy óvodai fejlesztő program szerinti foglalkoztatást biztosít. Képességkibontakoztató, integrációs felkészítés támogatása iránti igénylést az általános iskolában, a gimnáziumban, a szakközépiskolában és a szakiskolában megszervezett felkészítés esetén lehet benyújtani. A helyi önkormányzat a támogatási igényt legkésőbb 2009. június 15-éig nyújthatja be az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/B. §-a (3) bekezdésének figyelembevételével a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága illetékes megyei szervezeti egységeihez. A határidő elmulasztása jogvesztő. Az igényléseket hét tagból álló értékelő bizottság vizsgálja meg, szakmai véleményt készít, amelyben a támogatás odaítélésére, illetve elutasítására indokolt javaslatot tesz a miniszternek. Az értékelő bizottság javaslata alapján a miniszter 2009. augusztus 3-áig dönt a támogatás odaítéléséről. A fenntartó, amelyik általános iskolát vagy óvodát tart fenn és képességkibontakoztató, integrációs felkészítést, óvodai fejlesztő programot segítő támogatásra válik jogosulttá, továbbá az általa fenntartott intézmény megfelel a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 15/A. §-ában meghatározott feltételeknek, jogosult arra, hogy az intézményben foglalkoztatott pedagógusok részére juttatható kiegészítő illetmény iránti támogatást igényeljen a rendeletben meghatározott feltételek szerint. A jogosultság fennállásáról az értékelő bizottság javaslata alapján 2009. augusztus 3-ig a miniszter dönt. A helyi önkormányzatok a támogatások felhasználásáról legkésőbb 2009. december 31-ei fordulónappal, a mindenkori zárszámadás keretében és rendje szerint kötelesek elszámolni. A támogatás 2009. december 31-éig fel nem használt, kötelezettségvállalással nem terhelt maradványát a központi költségvetésbe vissza kell fizetni. A kötelezettségvállalással terhelt, fel nem használt összeg 2010. június 30-áig használható fel pénzügyi teljesítésre, elszámolása a 2010. évi zárszámadás keretében és rendje szerint történik. Az itt kimutatott adatok valódiságát az egyes önkormányzatoknál, illetve intézményeknél megfelelő analitikus nyilvántartásokkal, szakmai dokumentációval kell alátámasztani. Amennyiben a támogatási igény benyújtását vagy elnyerését követően az igényléssel érintett intézményt a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. §-a (1) bekezdésének 15. pontjában foglaltak értelmében a fenntartó átszervezi vagy fenntartóváltás következik be, köteles ezt a tényt az átszervezésről vagy a fenntartóváltásról szóló fenntartói döntés meghozatalától számított nyolc napon belül az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint az Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Országos Oktatási Integrációs Hálózat felé jelezni. Jogutód nélküli megszűnés esetén a pályázati összegről a pályázó köteles lemondani. Minden egyéb esetben kizárólag a pályázati célra, a pályázattal érintett intézmény jogutód intézményében kell felhasználni a támogatást. Fenntartóváltás esetében, amennyiben a jövőben önkormányzati társulás tartja fenn az intézményt, a megállapodásban megnevezett gesztor önkormányzat használhatja fel az eredetileg megítélt támogatást, amelyre a korábban az intézmény előző fenntartója lett volna jogosult - feltéve, ha az igénylés feltételei ezen új intézmény esetében is fennállnak. Hatálybalépés: 2009. május 23. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 70. szám (2009. május 22.)

A 2009/2010. tanév rendjéről

A jogszabály száma és címe: 24/2009. (V. 25.) OKM rendelet a 2009/2010. tanév rendjéről A jogszabály lényege: Az OKM rendelet 4. számú melléklete tartalmazza a következő tanévre vonatkozóan az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendeletben meghatározott feladatok végrehajtásának részletes szabályait, ezen belül az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló kormányrendeletben meghatározott körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosi, kerületi) önkormányzat jegyzőjének (a továbbiakban: körzetközponti jegyző) az írásbeli érettségi vizsga lebonyolításával kapcsolatos feladatait. A körzetközponti jegyző számára meghatározott feladatokat a középiskola székhelyén történő vizsgaszervezés esetén a székhely szerint, a középiskola telephelyén történő vizsgaszervezés esetén a telephely szerint illetékes körzetközponti jegyző látja el. Hatálybalépés: 2009. június 2. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 71. szám (2009. május 25.)

A szegregált lakókörnyezet felszámolása céljából helyi önkormányzat részére 2009. évben nyújtott támogatásról

A jogszabály száma és címe: 13/2009. (V. 29.) SZMM-ÖM. együttes rendelet a szegregált lakókörnyezet felszámolása céljából helyi önkormányzat részére 2009. évben nyújtott támogatásról. A jogszabály lényege: A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 5. számú mellékletének 29. pontja szerinti központosított előirányzatból vissza nem térítendő támogatás nyújtható a helyi önkormányzat részére a szegregált lakókörnyezet felszámolásának, valamint a szegregált lakókörnyezetben élők társadalmi és gazdasági kirekesztettségének megszüntetése, életminőségük javítása, integrált lakókörnyezetben való elhelyezésük elősegítése céljából. A támogatást a helyi önkormányzat pályázati úton igényelheti. A pályázaton igényelhető támogatás a célt megvalósító beruházáshoz szükséges összköltség legfeljebb 100 százaléka, de helyi önkormányzatonként nem haladhatja meg a 80 millió forintot. Hatálybalépés: 2009. június 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 74. szám (2009. május 29.)



Jogértelmezés

A helyi önkormányzatok működését érintő jogszabályok véleményezése Útmutató a helyi önkormányzatok, a kisebbségi önkormányzatok, a társulási törvény alapján létrejött társulások, valamint a többcélú kistérségi társulások részére a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény alkalmazásához kapcsolódó feladatok végrehajtásához (Második rész) Az Útmutató segítséget nyújt a törvény végrehajtásának megszervezésében. Jogi értelemben nem szabályozza a törvénynek és más jogszabályoknak megfelelő eljárást. Hivatkozási alapul csak a jogszabályokban foglaltak szolgálhatnak. Többéves előkészítés után az Országgyűlés 2008. december 15-én fogadta el a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvényt (továbbiakban: Kt.). A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény alkalmazásához kapcsolódó egyes feladatokról szóló 1013/2009. (II. 10.) Korm. határozat 2. pontja alapján a törvény végrehajtásának elősegítése céljából a törvény hatálybalépéséből fakadó szükséges intézkedéseket, esetleges jogalkotási teendőket az alábbi Útmutató foglalja össze. Az Önkormányzati Tájékoztató előző (2009/5.) számában az Útmutatóban foglaltak I–IV. fejezeteit ismertettük, most az V–VII. fejezetek következnek.

V. Az önkormányzati költségvetési szervek besorolásakor figyelembe veendő szempontok V.1. A tevékenység jellege szerinti besorolás A 2009. május 15-éig végzett felülvizsgálatot követően a költségvetési szervek besorolását az intézmény ténylegesen végzett tevékenységének szakágazati besorolást alapul véve kell elvégezni. Lényeges annak áttekintése, hogy a költségvetési szerv ténylegesen végzett tevékenysége megfelel-e szakágazati besorolásának. Amennyiben egyszerre több különböző tevékenységet is ellát alaptevékenységként, akkor a költségvetési szerv létrehozásának célját, illetve a legjellemzőbb tevékenységet kell figyelembe venni. A tevékenységének jellege szerinti besorolás a leggyakrabban előforduló intézménytípusonként:1 Közhatalmi költségvetési szerv

Közintézmény

(Fő)polgármesteri hivatal Megyei önkormányzat hivatala Körjegyzőség Többcélú kistérségi társulás önálló munkaszervezet Közös képviselő-testület hivatala

önkormányzati „kincstár” gamesz, gesz idősek bentlakásos otthona idősek napközi otthona gyermekotthon

Közterület felügyelet Polgári védelem Tűzoltóság

bölcsőde óvoda általános iskola gimnázium szakközépiskola, szakiskola kollégium ÁMK (szakágazati besorolástól függetlenül) művelődési ház tanuszoda gyermeküdülő, gyermektábor múzeum, könyvtár, levéltár kisebbségi kulturális intézmény1

1

Közintézet

kórház járóbeteg-szakellátás színház sportuszoda

Közüzem

kommunális üzem vízmű, vízműtelep hulladékkezelő önálló konyha önálló köztisztasági, település-tisztasági feladatot végző költségvetési szerv strand

Például a színház azonban közintézetként sorolandó be (illetve esetlegesen a külön törvényben meghatározott közgyűjtemény is).



5

6

Jogértelmezés

Figyelemmel kell lenni arra, hogy a szakfeladaton (az önkormányzati hivatal vagy más költségvetési szerv „részeként”) ellátott feladatot továbbra is célszerű szakfeladaton végezni, ha a méretgazdaságosság (létszám) ezt igényli, illetve a feladat jellege ezt lehetővé teszi. Ezekre a feladatokra költségvetési szervet létrehozni továbbra sem indokolt. A Kt. a költségvetési szervek működésével, jogállásával, gazdálkodásával foglalkozik, továbbá a közfeladat-ellátás gazdálkodó szervek keretében – tehát nem költségvetési szervekkel – való megszervezésével. Nem tárgya az önkormányzati feladatellátás módjának ezen kívüli átalakítása, így tehát az sem, ha az önkormányzat „közvetlen feladatellátást” végez „szakfeladaton”. Cél, hogy a leghatékonyabbnak bizonyuló szervezeti megoldás kerüljön kiválasztásra; ehhez a Kt. a korábbiakhoz képest sokszínűbb lehetőséget nyújt az önkormányzatoknak. Az 1–3 fővel ellátott közfeladatok (pl. védőnői szolgálat, konyha, mezőőri feladatok) költségvetési szervi formában való működtetése nem szükségszerű, elvégezhető e feladat egy költségvetési szerven (pl. önkormányzati hivatalon) belül is, annak alaptevékenysége részeként [a Kt. 7. § (2) bekezdése alapján]. Abban az esetben, ha a polgármesteri hivatal közszolgáltató tevékenységet is végez, azt a testület által jóváhagyott alapító okiratban alapfeladatként kell meghatározni. Külön figyelmet kell fordítani a költségvetés készítése és annak végrehajtása során, hogy e közszolgáltató feladatok ne a polgármesteri hivatal igazgatási, hanem a tevékenységnek megfelelő szakfeladaton jelenjenek meg, a bevételeik és kiadásaik tervezésére és elszámolására a tevékenység jellegének megfelelő szakfeladaton kerüljön sor. Amennyiben az önkormányzat nem tart fenn költségvetési szervet (polgármesteri hivatala sincs, igazgatási feladatait körjegyzőségben látja el és nem a körjegyzőség székhely önkormányzata), akkor a szakfeladaton „működtetett” intézmény bevétele, kiadása az önkormányzat költségvetésében (zárszámadásában, beszámolójában) kerülhet kimutatásra. Ez esetben jogi személyiségű szervezeti egység besorolására nincsen lehetőség.

V.2. Sajátosságok a közhatalmi költségvetési szervek besorolásánál A Kt. széles körű felsorolást tartalmaz a besorolásnál figyelembe veendő tevékenységekre. Így közhatalom gyakorlásának minősül a közigazgatási jogalkalmazói tevékenység. Ez alapján közhatalmi költségvetési szerv lehet a többcélú kistérségi társulás önálló munkaszervezete is; Ez nem jelenti azt, hogy a foglalkoztatottakra feltétlenül a köztisztviselői törvényt kell alkalmazni. közhatalom gyakorlásának minősül a védelmi, hatósági ellenőrzési tevékenység gyakorlása. Ez alapján közhatalmi költségvetési szerv a polgári védelmi, a tűzoltósági, a közterület-felügyeleti tevékenységet végző költségvetési szerv; közigazgatási jogalkalmazói tevékenységet végez a jogi személyiségű társulás, ha nem maga látja el a közszolgáltatási feladatot. Ebben az esetben ugyanis (a beruházás szervezésekor, lebonyolítása során vagy a közös fenntartású intézmény irányítása során) az őt létrehozó testületek döntéseit (rendeleteit, határozatait) hajtja végre; Ez alapján a jogi személyiségű társulás közhatalmi költségvetési szerv lehet. (Ez sem jelenti feltétlenül a köztisztviselői jogviszony alkalmazását.) amennyiben a jogi személyiségű társulás nem alapít külön költségvetési szervet, hanem saját maga végzi a közszolgáltatási tevékenységet, akkor a besorolást a tevékenység jellege szerint kell elvégezni, vagyis ebben az esetben közszolgáltató szervi típus valamely altípusába sorolandó a társulás (pl. szennyvíz-beruházás lebonyolítására és üzemeltetésére létrehozott társulás esetén közüzemmé kell besorolni).

V.3. Sajátosságok a közszolgáltató költségvetési szervek besorolásánál V.3.1. A közoktatási feladatokat ellátó költségvetési szervek besorolásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) meghatározza, hogy „a fenntartó az intézkedés tervezett végrehajtása évének március utolsó munkanapjáig hozhat a nevelési-oktatási intézmény átszervezésével, fenntartói jogának átadásával, megszüntetésével összefüggő döntést” [Közoktatási törvény 102. § (11) bekezdés]. Vagyis a közoktatási költségvetési szervek besorolását és alapító okiratának módosítását a március 31-éig meghozott testületi döntés alapján kell elvégezni. Nem kell megvárni a júniusi határidőt az alapító okiratoknak a Magyar Államkincstárba (továbbiakban Kincstár) való eljuttatásához. A július 1-jét követően hatályba lépő (pl. szeptember 1-jei hatályú) szakmai szervezeti változások esetén a június 1-jei besorolásnál (adatmódosítási kérelemben) jelezni kell a hatályosulás későbbi időpontját [Kt. 2. § (4) bekezdése, 5. § (5) bekezdése, 13. § (5) bekezdése]. Amennyiben az irányító szerv egy költségvetési szerv például szeptember 1-jei megszüntetésére hozott döntést, ez esetben elegendő a szeptember 1-jei hatályú megszüntető okirat elkészítése és a Kincstárba történő megküldése a júniusi határidőig. A Kt. által biztosított új szervezeti megoldásra, a feladat ellátásához gyakorolt funkció meghatározására a 2009. március 31ei döntést követően újabb döntésre 2010. március 31-éig van lehetőség. Ha azonban az átszervezés nem jár a közoktatási feladatellátás átszervezésével, hanem a feladat ellátásához gyakorolt funkciót érinti, akkor lehetőség van a március 31-e utáni döntéssel is módosítani az alapító okiratot. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a tagintézmény nem sorolandó be, ugyanis az a közoktatási törvény szerint intézményegység, így nem rendelkezik OM azonosítóval, nem jogi személyiségű intézmény. XIX. évfolyam 6. szám • 2009. jónius


Jogértelmezés

A közoktatási intézményen belül a gyermekétkeztetési feladat az alaptevékenység ellátását támogató tevékenység, és mint ilyen, alaptevékenységnek minősül [a Kt. 7. §-ának (2) bekezdése]. Ez esetben a konyha a közoktatási intézmény alapfeladatának megfelelő besorolással közintézmény „része” lesz. Az intézmény alapító okiratában alaptevékenységként kell meghatározni. Ha a konyhát önálló költségvetési szervként működtetik, azt közüzemnek kell besorolni. Ez esetben figyelemmel kell lenni – többek között – az Áht. 92. §-ának (3) bekezdésére, amely alapján a közüzem forrásának a közvetlen és közvetett költségeken kívül az amortizációt is fedeznie kell. V.3.2. A szociális feladatokat ellátó költségvetési szervek besorolásánál: a szociális feladatok ellátásának szakmai szabályait tartalmazó (szociális) törvény és kormány-, miniszteri rendeletek nem írják elő, hogy a feladatot ellátó intézménynek jogi önállósággal kell rendelkeznie. Ezért e területen nincs költségvetési szervvé vagy jogi személyiségű szervezeti egységgé való átalakítási, illetve besorolási kötelezettség. Így a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően a szakfeladaton működtetett ellátások (pl. családsegítő szolgálat, gyermekjóléti szolgálat, támogató szolgálat, közösségi ellátás, falugondnoki szolgálat) továbbra is változatlanul működtethetők e formában, s ez célszerű is. A személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatás ellátásához az 1/2000. (I. 7.) SzCsM. rendelet szakmai, gazdasági, ügyviteli létszámfeltételt ír elő, de ez sem jelenti a szervezeti egység létrehozásának szükségességét. V.3.3. Intézményi társulásban történő feladatellátás költségvetési szerveinek besorolása során javasolt felülvizsgálni azokat a társulásokat, melyek jelenleg költségvetési szervként működnek, hogy indokolt-e továbbra is (költségvetési szervként) a működtetésük. A társulások egy részét pályázatokhoz hozták létre, így a felülvizsgálat során át kell tekinteni, hogy indokolt-e ehhez költségvetési szerv fenntartása. Amennyiben a pályázat nem nyert vagy a létrehozott cél már nem aktuális, nincs oka a költségvetési szerv fenntartásának. A későbbiekben pedig már eleve határozott idejű alapítás célszerű. A társulási törvény alapján létrehozott társulások típusai lehetnek a következők: A társulási törvény 7. §-a alapján a képviselő-testület megállapodhat más képviselő-testülettel abban, hogy annak szerve, intézménye, más szervezete meghatározott feladatot, hatáskört szolgáltatást ellát a megbízó önkormányzat számára. Ebben az esetben nincs szükség – a társulás létrejötte miatt – külön besorolásra. A társulási törvény 8. §-a alapján két vagy több képviselő-testület megállapodhat intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában, egyes alapítói jogok közös gyakorlásában, munkavállaló közös foglalkoztatásában azzal, hogy a közös fenntartással, illetve közös foglalkoztatással kapcsolatos feladat- és hatásköröket a megállapodásban meghatározott képviselő-testület, illetve annak szerve gyakorolja. [Lásd a Kt. 2. §-ának (3) bekezdését is.) A társulási törvény 9. §-a alapján két vagy több képviselő-testület közös döntéshozó szerv létrehozásával megállapodhat intézmény vagy más szervezet közös fenntartásában, egyes alapítói jogok közös gyakorlásában, munkavállaló közös foglalkoztatásában, illetve feladat, hatáskör, szolgáltatás más módon történő közös ellátásában. Ilyenkor a döntéshozó testület a társulási tanács. Ez a döntéshozó testület nem költségvetési szerv. A társulási törvény 8. és 9. §-a alapján létrejött társulás esetében, amikor például közös intézmény létrehozására kerül sor, és azt költségvetési szervként kívánják működtetni, a költségvetési szervet be kell sorolni a Kt.-nak megfelelően. A besorolást a költségvetési szerv alapító (irányító) szerve végzi a társulási megállapodásoknak megfelelően, az alapító okiratok módosításának eddigi gyakorlata alapján. A társulásban ellátott feladattól függően a társulás nemcsak költségvetési szerv útján láthatja el a feladatot, szolgáltatást, hanem a „gesztor” (székhely) önkormányzat valamely költségvetési szervének jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeként is, ha egyébként szükség van a feladat ellátásához külön jogi személyiségre. A társulási törvény 16. §-a alapján két vagy több képviselő-testület megállapodhat jogi személyiséggel rendelkező társulás létrehozásában, ha a feladat, szolgáltatás közös ellátása, intézmény vagy más szervezet közös alapítása, fenntartása szükségessé teszi, hogy a társulás önállóan vállaljon kötelezettségeket és rendelkezzen vagyoni jogokkal. (Egyes pályázatoknál feltétel, hogy a fejlesztésre e 16. § szerinti jogi személyiséggel rendelkező társulás pályázzon.) A jogi személyiséggel rendelkező társulás költségvetési szerv. Ebben az esetben a társulást az alábbiak szerint kell besorolni: –– Amennyiben a jogi személyiségű társulás külön költségvetési szervet alapít, akkor a társulás maga közigazgatási jogalkalmazói tevékenységet végez, mivel a beruházás szervezésekor, lebonyolítása során, vagy a közös fenntartású intézmény irányítása során az őt létrehozó testületek döntéseit (rendeleteit, határozatait) hajtja végre. Ez alapján a jogi személyiségű társulás közhatalmi költségvetési szerv. (Ez nem jelenti feltétlenül a köztisztviselői jogviszony alkalmazását.) –– Amennyiben a jogi személyiségű társulás nem alapít külön költségvetési szervet, hanem saját maga végzi a közszolgáltatási tevékenységet, akkor a besorolást a tevékenység jellege szerint kell elvégezni, vagyis ebben az esetben közszolgáltató szervi típus valamely altípusába sorolandó a társulás (pl. szennyvíz-beruházás lebonyolítására és üzemeltetésére létrehozott társulás esetén közüzemmé kell besorolni). Eldönthető a Kt.-ben és az Ámr.-ben foglaltak alapján, hogy önállóan működő és gazdálkodó vagy önállóan működő funkcióval rendelkezzen a költségvetési szerv. ÖM Önkormányzati Tájékoztató


7

8

Jogértelmezés

Amennyiben a jogi személyiségű társulás költségvetési szervet is alapított, akkor természetesen a költségvetési szerv besorolásáról is intézkedni kell. –– A besorolást (besorolásokat) ez esetben is a költségvetési szerv alapító (irányító) szerve végzi a társulási megállapodásoknak megfelelően, az alapító okiratok módosításának eddigi gyakorlata alapján.

VI. A Kt.-ben meghatározott új szabályok alkalmazásának sajátossága az önkormányzati költségvetési szerveknél VI.1. A költségvetési szervek gazdasági vezetőjének kinevezése A Kt. 8. § (7) bekezdése alapján az önkormányzati költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése, megbízása, felmentése vagy a megbízás visszavonása, díjazásának megállapítása az irányító szerv vezetőjének (polgármesternek, főpolgármesternek, megyei közgyűlés elnökének, társulási tanács elnökének, települési, területi kisebbségi önkormányzati testület elnökének, országos kisebbségi önkormányzat közgyűlése elnökének – lásd Kt. 8. § (1) bekezdés f)–h) pontok) – a hatásköre, más törvény eltérő rendelkezése hiányában. A polgármester (a kisebbségi önkormányzat elnöke) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben (Ötv.) foglaltak figyelembevételével ezen hatáskörét átruházhatja. Fontos tisztázni, hogy a Kt. hatálybalépését követő kinevezéseknél, megbízásoknál kerül az irányító szerv vezetője hatáskörébe a gazdasági vezetőt érintő munkáltatói jogkör. Ebből az következik, hogy a jelenlegi gazdasági vezetőt nem kell újból kineveznie az irányító szerv vezetőjének a költségvetési szerv besorolásakor. A költségvetési szerveknek a Kt. 9–13. §-aiban meghatározott átsorolása, átalakítása azonban már indokolttá teheti a magasabb vezetői (idetartozik a gazdasági vezető) státusz betöltésekor az irányító szerv vezetője számára e hatáskör gyakorlását. A gazdasági vezető díjazásának megállapítása azonban már a Kt. hatálybalépésétől az irányító szerv vezetőjének a hatásköre. Tehát az előmeneteli rendszerben a gazdasági vezetőre vonatkozó átsorolás az irányító szerv vezetőjének a hatáskörébe tartozik.

VI.2. Új szabályok a költségvetési szerv vezetőjére vonatkozóan A költségvetési szerv vezetője egyidejűleg csak egy költségvetési szerv vezetője, vezető testületi tagja lehet (kivéve a helyettesítést); felelős különösen a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség követelményeinek [e fogalmak most részletesen is definiálták, lásd az Áht. 87. §-ának (2) bekezdését] érvényesítéséért; külön jogszabályban, ennek hiányában a képviselő-testület által meghatározott felsőfokú végzettséggel, vezetési-szervezési, pénzügyi-gazdasági végzettséggel vagy képesítéssel, továbbá szakmai vagy vezetői gyakorlattal kell rendelkeznie. Ezen követelményeket a pályáztatás (kiválasztás) előtt kell meghatározni a konkrét vezetői teljesítménykövetelményekkel párhuzamosan; A pénzügyi-gazdasági végzettségi, képesítési követelményre is külön – jellemzően ágazati – jogszabályban foglaltak, ennek hiányában az önkormányzat által előírtak alkalmazandók. jutalmazásáról, premizálásáról a képviselő-testület a költségvetés (költségvetési keret) végrehajtásáról szóló, kormányrendeletben foglaltak szerinti beszámolási kötelezettség teljesítése során dönt. Ez alapján jutalmazásra, premizálásra csak a vezető munkájának évente történő értékelését követően kerül sor. Törvény – pl. foglalkoztatási jogviszonytörvény – ettől eltérően rendelkezhet. Szintén új, általános szabály, hogy a képviselő-testület köteles megtenni a külön törvényben foglalt intézkedéseket, amen�nyiben a költségvetési szerv vezetője az általa vezetett költségvetési szerv tevékenységét jogszabálysértően, nem az alapító okiratban, megvalósítási tervben, teljesítménytervben foglaltaknak, vagy az irányító szerv utasításainak megfelelően látja el. Ennek végrehajtására az ágazati, a foglalkoztatási jogviszonyokra vonatkozó, esetleg más törvényekben történhet előírás, amelyeket a felelősségi szabályok alapján kell figyelembe venni.

VI.3. Irányítási, felügyeleti jogosítvány az önkormányzati költségvetési szerveknél Az önkormányzati költségvetési szervek irányító szervei: helyi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve: a helyi önkormányzat által alapított költségvetési szerv esetén a képviselő-testület (közgyűlés), a többcélú kistérségi társulás által alapított költségvetési szerv, valamint a jogi személyiséggel rendelkező társulás esetén a társulási tanács; települési, területi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve: a települési, területi kisebbségi önkormányzati testület; országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve: az országos kisebbségi önkormányzat közgyű lése. Ha más törvény eltérően nem rendelkezik, önkormányzati költségvetési szerv esetén az irányító szerv hatásköreit a fenti testületek gyakorolják, kivéve a költségvetési szerv gazdasági vezetőjével kapcsolatos alapvető munkáltatói jogokat, amelyeket XIX. évfolyam 6. szám • 2009. jónius


Jogértelmezés

az irányító szerv vezetője gyakorol. [Kisebbségi önkormányzat esetében is a testület gyakorolja a hatáskört, mivel a Kt. 8. §-ának (7) bekezdése csak a helyi önkormányzat esetében telepíti e hatáskört a vezetőre.] Az irányítási jogok teljessége magában foglalja az alapítói és a – korlátozott irányítás esetére külön nevesített – felügyeleti jogokat. Lehetséges, hogy elkülönül egymástól az alapítói jogokkal rendelkező szerv és az irányításra (fenntartásra), illetve felügyeletre jogosult szerv; amennyiben az irányítói jogok alapítói jogokon kívüli része átadásra kerül. Helyi önkormányzati költségvetési szervre vonatkozóan irányítási jogot törvény korlátozhatja. Törvény vagy a törvény külön rendelkezése szerint önkormányzati rendelet a költségvetési szerv alapítására, átalakítására, megszüntetésére, továbbá alapító okiratának kiadására, szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyására vonatkozó hatáskörökkel (azaz az alapítói jogokkal) vagy felügyeleti hatáskörrel más szervet, személyt felruházhat. Az irányítási jog-átadás feltétele az alapító szervvel történő megállapodás megkötése. Amennyiben a hatáskörök átadásával/átvételével kapcsolatban a megállapodásban az átvevő részére irányítási (felügyeleti) jogkört jelöltek meg, és külön nem rendelkeztek az alapítói jogok gyakorlásáról, akkor az irányítási (felügyeleti) jogkör tartalmazza az alapítói jog gyakorlásának jogát is, csakúgy, mint a költségvetés jóváhagyását.

VI.4. A költségvetési szervre vonatkozó irányítói jogok, azok átadása-átvétele, illetve megosztása

Az irányítási jogokat a Kt. 8. §-ának (2) bekezdése tartalmazza, s a fentiek szerint ezen irányítási jogok részét képezik az ún. alapítói jogok is. A „fenntartói jog” fogalmát ugyanakkor a Kt. nem ismeri, így az azzal kapcsolatos rendelkezések csak a fogalmat használó szaktörvény szabályaival együtt értelmezhetők. A közszolgáltató költségvetési szervekkel kapcsolatos irányítási jogok átadhatók bármely, közszolgáltató költségvetési szerv alapítására jogosult más szerv részére [Kt. 8. § (8) bekezdése]. Ez vonatkozik a helyi önkormányzati, a központi és más költségvetési szervekre egyaránt, vagyis ez alapján központi közszolgáltató költségvetési szerv irányítási jogai átadhatók például egy önkormányzatnak, s fordítva: helyi önkormányzati közszolgáltató költségvetési szerv irányítási jogai átadhatók pl. egy minisztériumnak. Nem kell tehát – sőt, a költséghatékonysági követelmények miatt határozottan nem javasolt – a szervet megszüntetni és újat létrehozni! Az alapító okiratot ennek megfelelően, ezen átadással-átvétellel egyidejűleg módosítani kell. Helyi önkormányzati vagy köztestületi közszolgáltató költségvetési szerv esetén a jogátadás további feltétele az alapító szervvel való megállapodás megkötése. Közhatalmi szervekre vonatkozó irányítási jogok csak törvényben foglaltak szerint adhatók át (lásd pl. az Ötv. 38–40. §-át). A költségvetési szerv alapító okiratában meg kell jelölni az alapítói jogokkal felruházott irányító szervet. Amennyiben az – irányítási jogok részét képező – alapítói jogok [Kt. 8. § (2) bekezdésének a) pontja] és az egyéb irányítói jogok gyakorlására jogosult személye eltér, akkor mindkét irányításra jogosult szervet (személyt) meg kell jelölni az alapító okiratban. Amennyiben a költségvetési szervnek csak felügyeleti szerve van [Kt. 8. §-ának (3) bekezdése], abban az esetben ezt a szervet (személyt) kell (felügyeleti szerv elnevezéssel) megjelölni az okiratban. Az alapító szerv megszűnése vagy az alapítói jogok átruházása esetén az alapítói jogok gyakorlója jogosult, illetve köteles az alapító szervet megillető, törzskönyvi bejegyzésekkel kapcsolatos és jogorvoslati intézkedések megtételére. A Kt. hatálybalépését követően a költségvetési szerv (határozott vagy határozatlan időre szóló) közös működtetéséről az alapító szerveknek olyan írásbeli megállapodást kell kötniük, melynek tartalmaznia kell a) az alapítás költségeinek forrását, b) a folyamatos üzemeltetés, működtetés feltételeit, ezen belül a hozzájárulás arányát, mértékét, éves megállapításának módját, c) az irányítási jogok gyakorlásának módját, esetleges megosztását, d) a közös működtetés megszűnésének, megszüntetésének szabályait, e) a külön jogszabályban foglaltakat. Költségvetési szerv közös alapítása, illetve működtetése esetén a szerv alapító okiratában kell meghatározni az egyes irányítási jogok gyakorlására jogosult szervet (személyt). Természetesen ezen általános előírások (Kt. 8. §) mellett ágazati jellegű szabályok is érvényesülhetnek, adott esetben további feltételeket szabhatnak a költségvetési szervekkel kapcsolatos irányítási (illetve fenntartói) jogok átadására-átvételére (lásd pl. a közoktatási törvény 102. §-ában foglaltakat).

VII. Intézkedési terv a Kt. végrehajtására

A Kt. részben pénzügyi-költségvetési, nem kis részben azonban szakmai tevékenységgel összefüggő teendőket foglal magában. Ennek megfelelően a feladatok végrehajtása hatványozottan igényli a koordinációt: a végrehajtás előkészítésében az önkormányzati hivatal pénzügyi-költségvetési szakemberei mellett az érintett szakmai egységeknek is részt kell venni, valamennyi érintett vezetői szintet bevonva a munkába, illetve a szükséges döntés-előkészítések kidolgozásába. ÖM Önkormányzati Tájékoztató


9

10

Jogértelmezés

Javasolt a végrehajtásra intézkedési tervet készíteni (erre a korábban említett határozatban fel is kéri a kormány az önkormányzatokat) és abban meghatározni az önkormányzati hivatalban a felelősöket, a hivatalban kijelölt és a hivatalon kívül felkért együttműködőket, a feladatokat konkretizálva és csoportosítva (pl. felelősök, jelleg vagy határidő szerint), a testületi előterjesztés(ek) határidejét, a munkafolyamatokat, a külső és belső egyeztetési igényeket, külön is az elkészítendő dokumentumokat, azok módosítását, az önkormányzati hivatal/jegyző és a települési és területi kisebbségi önkormányzat együttműködésének rendjét. Az Útmutató 1. melléklete – a Kt. előírásai megismerését nem pótló – áttekintést tartalmaz a 2010-től alkalmazandó gazdálkodási szabályokra (lásd az Önkormányzati Tájékoztató előző számában). A 2. melléklete a testületi döntéseket igénylő feladatokat foglalja össze. Végül a 3. melléklet az 1013/2009. (II. 10.) Korm. határozat 4. pontjában foglalt feladatnak eleget téve az önkormányzati hivatalok számára segítségül szolgáló alapító okirat mintát tartalmazza. Készítette: Pénzügyminisztérium 1. melléklet Lásd az Önkormányzati Tájékoztató előző számában. 2. melléklet

A helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat jogalkotási és egyéb feladatai Intézkedés, feladat

Jogszabályi hely

Határidő, ütemezés

Megjegyzés

Felülvizsgálat a közfeladat ellátásának módját illetően a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat (önkormányzati társulás által fenntartott) költségvetési szerve és gazdálkodó szervezete tekintetében.

Kt. 44. § (4), Áht. 49. § (7)

2009. május 15., utána folyamatos.

Új megoldásra vonatkozó (költségvetési szerv/gt, mindkét irányból) döntés hiányában a jelenlegi állapotot tükrözi az alapító okirat.

Alapító okiratban a döntésnek megfelelő helyzet rögzítése. Az alapító okiratok kiegészítése (új előírás szerint) és rendbetétele.

Kt. 4. § (2), 44. § (6)–(7)

2009. június 1. (Eddig be nem jegyzett költségvetési szervek esetében is.) Be nem jegyzett önkormányzati hivatalok esetében: 2009. október 1.

Az alapító okiratok áttekintése, módosítása, esetleg (amennyiben nincs) újak kiadása is az új tartalomnak megfelelően. Tartalmazza:

A jelenlegi vagy átalakított tevékenységi és belső szervezeti struktúra alapján. Később folyamatos, átszervezéstől függően.

Költségvetési szervi kategóriák szerinti besorolás: a tevékenység jellege alapján közhatalmi és közszolgáltató; a feladatellátáshoz gyakorolt funkciók szerint önállóan működő és gazdálkodó, illetve önállóan működő.

Kt. 15–18. §, 44. § (6)

Besorolás június 1., majd megküldés MÁK-nak.

Irányítási jogkör korlátozása, irányítási, felügyeleti hatáskörrel más szerv vagy személy felruházása.

Kt. 8. § (5)

Felülvizsgálat, ütemterv.

A költségvetési szerv feladatai ellátása részletes belső rendjének és módjának jóváhagyása.

Kt. 6. § (2)

A szervezeti változásokat lekövető SZMSZ jóváhagyása. [legkésőbb 2009. szeptember 30.]

Jogi személyiségű szervezeti egység létrehozása Kt. 14. § (meghatározandó: szervezete, tevékenysége, vezetése, képviselete, előirányzatai, gazdálkodási rend, felelősségi szabályai).


Szervezeti célszerűség mérlegelésénél (június 1.) már szempont lehet. Bejegyzés kérelmezése.

yy új előírások szerint kiegészítéseket, yy hiányok, elavultság miatti pótlásokat, kiegészítéseket, javításokat; yy a jogszabályokban meghatározott közfeladat részletezése az egységes államháztartási szakfeladatrend szerinti alaptevékenység(ek) meghatározását; yy a kisegítő vállalkozási tevékenység arányát.

Csak lehetőség! Intézményrendszer áttekintése, alapelvek kialakítása.


Jogértelmezés

Intézkedés, feladat

Jogszabályi hely

11

Határidő, ütemezés

Megjegyzés

A jelenleg is vegyes tevékenységi jellegű szervek működési folytonosságához a vegyes profil fenntartási szándéka esetén.

Közhatalmi költségvetési szerv közszolgáltatás végzésére feljogosítása alapító okirat módosításával.

Kt. 17. §

A helyi önkormányzati és a helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szervének irányítási jogai tekintetében az önkormányzatok működési sajátosságainak megfelelő szabályozás. A helyi önkormányzat költségvetési rendeletének új besorolása szerinti tartalma. A költségvetési szerv vezetője számára külön jogszabályban (ennek hiányában az irányító szerv által) meghatározott felsőfokú végzettséggel, vezetési-szervezési, pénzügyi-gazdasági végzettséggel vagy képesítéssel, szakmai vagy vezetői gyakorlattal rendelkezés előírása. A költségvetési szerv közfeladat-ellátása előfeltételeinek közlése, a szakmai megvalósítás folyamata leírásának dokumentumba foglalása: „megvalósítási terv”. A teljesítményterv jogszabály szerint vagy az irányító szerv döntése alapján való készítése.

Áht. 49. § (7)

Szervezeti célszerűség mérlegelésénél (június 1.) már szempont lehet. 2009. június 1. után folyamatos.

Áht. 69. § (1)

2010. január 1-jétől.

Áht. 88. § (4)

Folyamatos

Áht. 90. § (4), 100/H. § (2)

2010. évi költségvetés készítésekor és éves költségvetésekkor.

Áht. 90. § (5), 100/H. § (2)

Közszolgáltatások ellenértékének megállapítása.

Áht. 92. § (2)

2010. évi költségvetés készítésekor és éves költségvetésekkor. Felülvizsgálat éves költségvetések előtt.

Helyi önkormányzati közhatalmi költségvetési szervnél a képviselő-testület engedélyével a jutalmazási előirányzaton felül jutalmazási célú kifizetés. Helyi önkormányzati közhatalmi költségvetési szerv önkormányzati rendelet vagy képviselő-testület határozata alapján való jogosultsága vállalkozási, kiegészítő, illetve kisegítő tevékenység végzésére. Közintézet, közüzem eredményéből, eredménytartalékából meghatározott rész személyi ösztönzésre fordítása. Meghatározott feltételeknek megfelelő közintézet esetében a közintézmények gazdálkodására és vezetésére vonatkozó szabályok alkalmazása. Költségvetési szerv gazdálkodó szervezetben való részvételének és gazdálkodó szervezet alapításának engedélye.

Áht. 100/G. § (3)

2010. évi előirányzat-módosítás, zárszámadás.

Önkormányzati rendelet vagy önkormányzati rendeletben foglaltak alapján költségkalkuláció, ellenérték meghatározása. Képviselő-testület engedélye, előirányzatról gondoskodás, illetve rendelkezésre bocsátás.

Áht. 100/G. § (4)

2010. évi költségvetés készítésekor.

Felülvizsgálat, kijelölés, alapító okiratban, SZMSZ-ben rögzítés.

Áht. 100/H. § (7)

2010. évi előirányzat-módosítás, zárszámadás.

Áht. 100/I. § (5)

2010. évi költségvetés.

Áht. 100/L. §

Eseti.


Felülvizsgálat, differenciált szabályozás. A követelmények érvényesítésének kezdő időpontjáról az önkormányzati rendelet rendelkezik.

Csak lehetőség! Felülvizsgálat, intézkedés.


12

Jogértelmezés

3. melléklet

Alapítóokirat-minta polgármesteri hivatalhoz [Alapvetően a Kt. 4. § (1) bekezdése szerinti kötelező elemek feltüntetésével, jogszabály további elemek megjelenítését mondhatja ki, s fennállásuk esetén tartalmaznia kell a Kt. 4. § (2) bekezdésében foglaltakat is.]

Alapító okirat … Város/(Nagy)Község Önkormányzati Közgyűlése/Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. § (1) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 66. §-a, valamint a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 1. §-a alapján az alábbi (egységes szerkezetbe foglalt) alapító okiratot adja ki: A költségvetési szerv Neve: … Város/(Nagy)Község Polgármesteri Hivatala Székhelye: … Létrehozásáról rendelkező határozat: … Jogszabályban meghatározott közfeladata: az a kötelező, illetve önként vállalt feladat, amelyre a költségvetési szervet létrehozták. Alaptevékenysége1: … Illetékességi területe: … Alapítói jogokkal felruházott irányító szerv(ek) neve, székhelye2: … Típus szerinti besorolása: A tevékenységek jellege alapján3: közhatalmi. Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója alapján4: önállóan működő és gazdálkodó. Vezetőjének (vezető szerve, testülete tagjainak) kinevezési, megbízási, választási rendje: A jegyző kinevezésének rendje: a képviselő-testület – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.

Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony(ok) megjelölése: Foglalkoztatottjainak jogviszonya alapesetben köztisztviselő, melyekre a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény az irányadó. Foglalkoztatottjainak jogviszonya lehet továbbá közalkalmazott, melyekre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény az irányadó. Egyes foglalkoztatottjainak a jogviszonya munkavállaló, melyekre nézve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény az irányadó. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi. IV. törvény (pl. megbízási jogviszony) az irányadó.

Kisegítő tevékenysége arányának felső határa a szerv kiadásaiban5: …% Vállalkozási tevékenysége arányának felső határa a szerv kiadásaiban5: …% Jogi személyiségű szervezeti egységeinek adatai5, 6: … [Helységnév, dátum]

P.H.

.............................................................. polgármester



Jogértelmezés

13

Záradék Az alapító okirat módosítását (s így az egységes szerkezetű új alapító okiratot) a [testület megnevezése] a 2009 … -i ülésén a … számú határozattal fogadta el. Megjegyzések 1

2 3

4 5 6

Az Ámr. 10. §-ának (6) bekezdése alapján a költségvetési szerv alaptevékenységét az államháztartási szakfeladatok rendje (szakfeladatrend) szerint – szakfeladat számmal és megnevezéssel – kell meghatározni. Ha egy szakfeladaton belül több tevékenység is elszámolható, abban az esetben nevesíteni kell, hogy melyik tevékenység(ek) végzésére jogosult a költségvetési szerv (a normatíva igénylés feltétele így teljesül). Az Ámr 10. §-ának (4) bekezdése alapján amennyiben az alapító jogok [ld. Kt. 8. § (2) bekezdésének a) pontja] és az egyéb irányítói jogok gyakorlására jogosult személye eltér, akkor mindkét irányításra jogosult szervet (személyt) meg kell jelölni az alapító okiratban. A polgármesteri hivatalt a Kt. 15. §-ának (2) bekezdése alapján kizárólag közhatalmi szervnek lehet besorolni. Itt kell jelezni azt is, ha az Áht. 100/G. §-ának (5) vagy (6) bekezdése alapján a szerv számára az irányító szerv engedélyezte a közintézmény gazdálkodására és vezetésére vonatkozó szabályok alkalmazását. Az önkormányzati hivatal az Ámr. 14. § (3) bekezdése alapján önállóan működő és gazdálkodó. Csak akkor kell kitölteni, ha van ilyen a szervnél. Itt a Kt. 14. §-ának (2) bekezdése szerinti adatokat kell megadni.

Alapítóokirat-minta körjegyzőséghez [Alapvetően a Kt. 4. § (1) bekezdése szerinti kötelező elemek feltüntetésével, jogszabály további elemek megjelenítését mondhatja ki, s fennállásuk esetén tartalmaznia kell a Kt. 4. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat is.]

Alapító okirat … Város/(Nagy)Község Önkormányzati Képviselő-testületei a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 38. § (1) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 66. §-a, valamint a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 1. §-a alapján az alábbi (egységes szerkezetbe foglalt) alapító okiratot adják ki: A költségvetési szerv Neve: … Város/(Nagy)Községek Körjegyzősége Székhelye: … Létrehozásáról rendelkező határozat(ok): … Jogszabályban meghatározott közfeladata: Az a kötelező-, illetve önként vállalt feladat, amelyre a költségvetési szervet létrehozták. Alaptevékenysége1: … Illetékességi területe: … Város/(Nagy)Községek közigazgatási területe. Alapítói jogokkal felruházott irányító szerv(ek) neve, székhelye2: … Típus szerinti besorolása:

A tevékenységek jellege alapján3: közhatalmi. Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója alapján4: önállóan működő és gazdálkodó.

A költségvetési szerv vezetőjének, a körjegyzőnek a kinevezési rendje: A körjegyzői álláshelyet nyilvános pályázat útján kell betölteni. A pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat a székhely önkormányzat polgármestere látja el. A körjegyzőt az alapító önkormányzatok képviselő-testületei nevezik ki együttes ülésen, minősített többséggel meghozott döntéssel. A kinevezés határozatlan időre szól.

Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony(ok) megjelölése: Foglalkoztatottjainak jogviszonya alapesetben köztisztviselő, melyekre a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény az irányadó. Foglalkoztatottjainak jogviszonya lehet továbbá közalkalmazott, melyekre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény az irányadó. Egyes foglalkoztatottjainak a jogviszonya munkavállaló, melyekre nézve a Munka TörÖM Önkormányzati Tájékoztató


14

Jogértelmezés

vénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény az irányadó. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi. IV. törvény (pl. megbízási jogviszony). Kisegítő tevékenysége arányának felső határa a szerv kiadásaiban5: …% Vállalkozási tevékenysége arányának felső határa a szerv kiadásaiban5: …% Jogi személyiségű szervezeti egységeinek adatai5, 6: …

[Helység név, dátum]

P.H.

........................................... polgármestere

. .......................................... polgármestere

........................................... polgármestere

Záradék Az alapító okirat módosítását (s így az egységes szerkezetű új alapító okiratot) a [testület(ek) megnevezése] a 2009 … -i ülésén (felsorolással) a … számú (felsorolással) határozattal fogadta el. Megjegyzések 1

2 3

4 5 6

Az Ámr. 10. §-ának (6) bekezdése alapján a költségvetési szerv alaptevékenységét az államháztartási szakfeladatok rendje (szakfeladatrend) szerint – szakfeladat számmal és megnevezéssel – kell meghatározni. Ha egy szakfeladaton belül több tevékenység is elszámolható, abban az esetben nevesíteni kell, hogy melyik tevékenység(ek) végzésére jogosult a költségvetési szerv (a normatíva igénylés feltétele így teljesül). Az Ámr 10. §-ának (4) bekezdése alapján amennyiben az alapító jogok [ld. Kt. 8. §-a (2) bekezdésének a) pontja] és az egyéb irányítói jogok gyakorlására jogosult személye eltér, akkor mindkét irányításra jogosult szervet (személyt) meg kell jelölni az alapító okiratban. A körjegyzőséget a Kt. 15. §-ának (2) bekezdése alapján kizárólag közhatalmi szervnek lehet besorolni. Itt kell jelezni azt is, ha az Áht. 100/G. §-ának (5) vagy (6) bekezdése alapján a szerv számára az irányító szerv engedélyezte a közintézmény gazdálkodására és vezetésére vonatkozó szabályok alkalmazását. Az önkormányzati hivatal az Ámr. 14. §-ának (3) bekezdése alapján önállóan működő és gazdálkodó. Csak akkor kell kitölteni, ha van ilyen a szervnél. Itt a Kt. 14. §-ának (2) bekezdése szerinti adatokat kell megadni.

Összeállította: Pénzügyminisztérium



Jogértelmezés

15

Az Alkotmánybíróság önkormányzatokat érintő döntései A helyi képviselő-testületnek nincs felhatalmazása arra, hogy rendeletében a hőellátó rendszerek kialakítását, átalakítását korlátozza, s az érintettek számára távhőszolgáltatás igénybevételét tegye kötelezővé. [85/H/2008. AB határozat] Az indítványozó szerint az önkormányzat a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló rendeletében (a továbbiakban: Ör.) a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvényben (a továbbiakban: Tszt.), meghatározott rendeletalkotás kereteit túllépve, szigorúbb szabályokat állapított meg. Megítélése szerint a Tszt. nem ad lehetőséget a helyi önkormányzat képviselő-testületének arra, hogy előírja, milyen fűtési rendszerrel váltható fel a távhőszolgáltatás. Az Alkotmánybíróság szerint az indítvány megalapozott. Az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban [21/2009. (II. 26.) AB határozat, 22/2009. (II. 26.) AB határozat] kifejtette, hogy a távhőszolgáltatás sajátosságaira tekintettel külön törvény, a Tszt. határozza meg a távhőszolgáltatás speciális szabályait. A távhőszolgáltatás biztosítása olyan helyi közfeladat, amely törvényi szabályozás alatt áll. Erre tekintettel az önkormányzat rendeletalkotási szabadsága korlátozott, a képviselő-testületet csak a törvény felhatalmazása alapján, a törvények keretei között illeti meg a szabályozás joga. A települési önkormányzat rendeletalkotási hatáskörébe tartozó szabályozási tárgyköröket a Tszt. 6. §-ának (2) bekezdése, valamint 52. §-ának (2) bekezdése határozza meg, a 60. § (3) bekezdése kifejezetten kimondja azt is, hogy a képviselő-testület e szabályok keretei között alkot rendeletet. A Tszt. 6. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján a képviselő-testület arra rendelkezik felhatalmazással, hogy rendeletében kijelölje azokat a területeket, ahol területfejlesztési, környezetvédelmi és levegőtisztaság-védelmi szempontok alapján a távhőszolgáltatás fejlesztése célszerű. A Tszt. rendeletalkotási felhatalmazást tartalmazó rendelkezései alapján a képviselő-testületnek arra nincs felhatalmazása, hogy rendeletében kötelezővé tegye a távhőszolgáltatás igénybevételét és megtiltsa a közüzemi szerződés felmondását. A Tszt. a felhasználó jogaként szabályozza az általános közüzemi szerződés felmondását azzal, hogy a 38. §-a részletesen szabályozza a felmondás feltételeit. Az Alkotmánybíróság szerint az Ör. azon előírása, amely meghatározott, távhővel ellátott területen a távhőszolgáltatás alkalmazására kötelez, ellentétes a Tszt. 38. §-ában foglalt rendelkezéssel, mely a felhasználó jogaként szabályozza az általános közüzemi szerződés felmondását, a távhőszolgáltatás igénybevételének megszüntetését. Ezért az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör.-nek a Tszt. szabályaival ellentétes rendelkezése az Alkotmány 44/A. §-ának (2) bekezdésébe ütközik, s így azt megsemmisítette.

Az Étv.-nek a változtatási tilalomra vonatkozó szabályai kogens szabályok, nem adnak felhatalmazást arra, hogy az önkormányzat a változtatási tilalom elrendelésekor azoktól eltérjen. [1163/B/2007. AB határozat] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az önkormányzat változtatási tilalom elrendeléséről szóló rendelete (a továbbiakban: Ör.) alkotmányellenes, ezért azt megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság a határozat indokolásában kifejtette, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) taxatíve meghatározza a változtatási tilalom elrendelésének feltételeit és tartalmát. Az Étv. 20. §-a (1) bekezdésének alapján változtatási tilalom a településrendezési feladatok megvalósítása, továbbá a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében rendelhető el. A változtatási tilalom célja az építési szabályozások meghatározó átalakítása előtt egy adott terület megóvása attól, hogy azon visszafordíthatatlan, értéknövelő beavatkozások történjenek. Az Étv. 22. §-a alapján változtatási tilalom alá eső területen telket alakítani, új építményt létesíteni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, továbbá elbontani, illetőleg más, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött értéknövelő változtatást végrehajtani nem szabad. Ez alól a 20. § (7) bekezdése állapít meg kivételeket. Nem terjedhet ki a tilalom hatálya honvédelmi területre, illetőleg kivételesen végezhető építési munka, ha a tilalom szerzett jogokat sértene (jogerős építési engedély birtokában végzett építési munkák, a korábbi használat gyakorlása), továbbá ha az építési munka a kár megelőzését vagy elhárítását szolgálja. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint e szabályok alapján lehetőség van jogszabályban megengedett – engedélyhez ÖM Önkormányzati Tájékoztató


16

Jogértelmezés

nem kötött – építési munkák elvégzésére, ha azok nem járnak értéknövelő változtatással. Az engedélyhez kötött építési munkák tekintetében egy esetben van helye hatósági engedélyezési eljárásnak, ha az már meglévő hatósági engedélynek a településrendezési követelményeket nem érintő módosítására irányul. Az Étv.-nek a változtatási tilalomra vonatkozó szabályai kogens szabályok, nem adnak felhatalmazást arra, hogy az önkormányzat a változtatási tilalom elrendelésekor azoktól eltérjen. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. az Étv. e rendelkezéseitől eltérő tartalmat tulajdonít a változtatási tilalomnak. Lehetőséget ad arra, hogy a változtatási tilalom fennállása alatt, az építési hatóság engedélyt adjon ki új épület létesítésére, értéknövelő beruházások végrehajtására. Az Ör. hatósági engedélyezési eljárásokat vesz ki a változtatási tilalom hatálya alól. Az Ör.-ben tehát nem az Étv. szabályai szerinti változtatási tilalmat rendelt el az önkormányzat, hanem új építési szabályokat írt elő. A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. egésze ellentétes a változtatási tilalomnak az Étv. 20. § (1) bekezdésében, a 22. § (1) bekezdésében és a 20. § (7) bekezdésében meghatározott törvényi szabályozásával. Mivel így sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében kijelölt alkotmányos korlátozást, az Alkotmánybíróság az Ör. egészét megsemmisítette.

A jogbiztonság alkotmányos elve megköveteli, hogy a jogalkotás, így a módosító jogszabályok hatálybalépése is ésszerű rendben történjen, valamint egyértelműen követhető és áttekinthető legyen. [693/H/2008. AB határozat] Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az indítvánnyal érintett önkormányzat építési szabályzatáról és szabályozási tervéről, illetve annak módosításáról szóló több rendeletét. Az Alkotmánybíróság 2009. május 11-i sajtóközleményében megjelentek szerint a közgyűlés által módosítani (kiegészíteni) kívánt, 2004-ben született alaprendeletet maga a közgyűlés még 2006-ban hatályon kívül helyezte, amikor új építési szabályzatot és szabályozási tervet állapított meg. A vizsgálat során az is kiderült, hogy a közgyűlés a 2006-ban alkotott új építési rendeletét rövid idő után szintén hatályon kívül helyezte, majd 2006 és 2008 között többször is alkotott rendeletet a hatályon kívül helyezett 2004-es rendelet módosításáról. Az Alkotmánybíróság a 9/1992. (I. 30.) AB határozatában megállapította, hogy a jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság, mely az állam és elsősorban a jogalkotó kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára. A 8/2003. (III. 14.) AB határozat alkotmányos követelményként rögzítette, hogy jogalkotásra csak a jogbiztonság alkotmányos elvének megfelelően kerülhet sor. A jogbiztonság elve megköveteli, hogy a jogalkotás, s ennek részeként a jogszabályok módosítása, hatályba léptetése ésszerű rendben történjék, a módosítások egyértelműen követhetőek és áttekinthetőek legyenek mind a jogalanyok, mind a jogalkalmazó szervek számára. A változó életviszonyokhoz való rugalmas alkalmazkodás azonban nem járhat a jogszabályok követhetetlen és áttekinthetetlen módon való változtatásának gyakorlatával. Ez utóbbi különösen akkor valósul meg, ha a jogszabályok módosítását – hatálybalépésüket megelőzően – ismét módosítják. A jogszabályok áttekinthetetlen, követhetetlen változtatása mind a jogalkalmazókat, mind a jogalanyokat jogbizonytalanságban tartja, s ez összeegyeztethetetlen a jogbiztonság alkotmányos elvének lényegi tartalmával. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a rendeletek megalkotása ellentétes az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság elvével, mivel hatályon kívül helyezett jogszabály módosításáról rendelkeznek. Ezzel a jogbiztonságot súlyosan veszélyeztető helyzetet hoztak létre, mert egy település alapvető életviszonyai, a településrendezés és az építés helyi rendjének szabályai szempontjából tartalmaznak közjogilag érvénytelen szabályokat. Összeállította: dr. Csukás- Novák Nóra, ÖM Önkormányzati Főosztály



Területfejlesztés és építésügy

17

Kitüntetések a Műemléki Világnap alkalmából

A

2009. évi Műemléki Világnap alkalmából április 17-én a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága ünnepi rendezvényt és tudományos ülést tartott Pécsett. Ennek során adták át a műemlékvédelem és a régészet kitüntetéseit, valamint az ICOMOS díjakat.

Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter az alábbi díjakat és kitüntetéseket adományozta:

A műemlékvédelemért Forster Gyula-díjat kaptak: Baliga Kornél Ferenczi Noémi-, Podmaniczky- és Europa Nostra-díjas építész, belső építész a hazai műemlék-helyreállítások területén végzett 25 éves meghatározó jelentőségű és egyedi tevékenységét elismerve. Arnóth Ádám okleveles építészmérnök műemlék-felügyeleti és tervtanácsi munkájának magas szintű művelése, a műemlékvédelem szakmai színvonalának emelése és széles körű elfogadottsága érdekében végzett tevékenységének elismeréseként. Németh István († 2009. június 5) okleveles építészmérnöknek Vas megye gazdag műemlékállományának hiteles és magas szinten történő megőrzése érdekében tervezőépítészként és főépítészként kifejtett eredményes és példaértékű munkásságáért. A régészeti örökségért Schönvisner István-díjat kaptak: Dr. Pálóczi Horváth András kandidátus, tanszékvezető egyetemi tanár Dr. Zsidi Paula régész, az Aquincumi Múzeum igazgatója, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyettese A műemlékvédelemért Forster Gyula-emlékérmet kaptak: A Csepeli Munkásotthon Alapítvány a fővárosi védettségű Csepeli Munkásotthon szecessziós színházterme szakszerű, igényes felújításának kezdeményezéséért és megvalósításáért. A kitüntetést átvette Nagy József, az Alapítvány elnöke László János fotós Magyarország épített és régészeti emlékeinek dokumentálása, légi felvételeken történő megörökítése és széles körben hozzáférhetővé tétele elismeréseként. Lánczi András a magyarországi víztornyok védelme, felmérése, dokumentálása és széles körben ismertté tétele érdekében kifejtett alapos és kitartó munkájának elismeréseként. A Pannonhalmi Főapátság a Bencés főapátság épületegyüttesének három évtizede folyamatosan tartó felújítása, fejlesztése során a műemléki értékek iránt tanúsított érzékenységért, valamint a modern építészeti alkotásoknak a műemléki együttessel harmonikus egységet alkotó kialakításáért. A kitüntetést átvette Hortobágyi T. Cirill perjel Szentgáli Ádám okl. villamosmérnök és Holakovszky László okl. gépészmérnök, a történeti romemlékek virtuális rekonstrukcióinak a rommaradványokra szerkesztve való bemutatását lehetővé tevő eszköznek, a kronoszkópnak a kifejlesztésért megosztva. Tóth Tibor berekböszörményi református lelkész a gondjaira bízott egyházi műemléképületek példát mutató menedzseléséért. A régészeti örökségért Schönvisner István-emlékérmet kaptak: Baráz Csaba földrajz–rajz szakos középiskolai tanár Dr. Kaposvári Gyöngyi irodalomtörténész Kőnig Frigyes DLA festőművész, egyetemi tanár Pálffy Sándor restaurátor Dr. Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke az alábbi sajtódíjat adományozta: Dercsényi Dezső sajtódíjat kapott: Gál Ildikó, az Inforádió szerkesztő-riportere. Forrás: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, www.koh.hu



18


Három kiemelkedő szakember részesült az idén Hild-díjban

A

ndrás István, Balatonfüred főépítésze, dr. Enyedi György akadémikus, a regionális tudományok hazai megalapozója és dr. Horváth Béla, Miskolc város korábbi főépítésze részesült idén a Magyar Urbanisztikai Társaság szakmai elismerésében, a Hild-díjban – jelentette be a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) sajtótájékoztatóján Ongjerth Richárd, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Kft. ügyvezetője, 2009. április 6-án, Budapesten. A MUT elnöksége páratlan években egyének, páros években települések urbanisztika területén végzett kiemelkedő munkáját ismeri el Hild-díjjal. Az 1966-ban alakult Magyar Urbanisztikai Társaság 1968 óta adományozz Hild-díjakat. Az idei évben hárman vehették át az elismerést. András István a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. építésze, 1995 óta Balatonfüred főépítésze egyike az idei Hild János-díjazottaknak. Nevéhez kötődik többek között a Millenáris Park rendezési terve, a Nyugati pályaudvar környékének rendezése, ezen belül a Westend kialakítása. Jelenleg többek között a Kelenföldi intermodális csomópont rendezésén dolgozik. Az egyéni Hild János-díj másik díjazottja dr. Enyedi György közgazdász, geográfus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, aki többek között éveken át volt a Nemzetközi Földrajzi Unió alelnöke. Nevéhez kötődik a hazai regionális tudományok alapjainak lerakása, az MTA Regionális Kutatások Központjának létrehozása. A harmadik díjazott dr. Horváth Béla építészmérnök, városépítés-városgazdasági szakmérnök a Magyar Urbanisztikai Társaság észak-magyarországi területi csoportjának elnöke, Miskolc város nyugalmazott főépítésze.Munkássága egyrészt Miskolc és az észak-magyarországi régió város/építészetéhez kötődik, de lakás- és városgazdasági kutató tevékenysége országos jelentőségű. Az elismeréseket a Hild-díjas települések április 2–3-án zajlott találkozóján adta át Aczél Gábor, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke. Az idei találkozó fő témája egyébként az integrált városfejlesztési stratégiák alkotásával kapcsolatos új módszertan, a helyi szereplők, különösen a privátszféra bevonása volt a városfejlesztésbe. A sajtótájékoztatón Ongjerth Richárd, a MUT Nkft. ügyvezetője beszámolt a találkozó fontosabb megállapításairól is. Rámutatott: a partnerségépítés új formái még igen szokatlanok az önkormányzatok számára, amit még tanulniuk szükséges. A párbeszéd hiánya kapcsán újságírói kérdésre megjegyezte, hogy ennek okai gyakorta nem adminisztratív adottságokban keresendők, hanem inkább a hazai demokráciakultúra deficitjében. Forrás: Magyar Urbanisztikai Társaság sajtóanyag, további információ: www.mut.hu




19

Kihirdették a „Helyi Építészeti Örökség 2009” építészeti nívódíj pályázat eredményét

2

009. május 13-án ünnepélyes keretek között kihirdették a „Helyi Építészeti Örökség 2009” építészeti nívódíj pályázat nyerteseit. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) könyvtártermében zajló ünnepségen beszédet mondott dr. Szaló Péter, területfejlesztésért és építésügyért felelős szakállamtitkár, Fegyverneky Sándor országos főépítész, az NFGM Építésügyi és Építészeti Főosztályának főosztályvezetője és dr. Benedek János, a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. (VÁTI Kht.) vezérigazgatója. Az NFGM által meghirdetett és VÁTI Kht. által lebonyolított építészeti nívódíjra három éve pályázhatnak azok az önkormányzatok és magánszemélyek, akik példaszerű színvonalon, értéknövelő módon óvják meg és állítják helyre hazánk jelentős építészeti értéket képviselő, helyi védelemben részesült örökségi elemeit. A 2009. március 10-ei határidőre 14 helyszínről 20 pályamű érkezett, a pénzjutalommal járó elismerésben az építtetők, tervezők és kivitelezők részesülnek, az idén 3 millió 500 ezer forint összértékben. Dr. Szaló Péter felhívta a figyelmet arra, hogy az épített környezetünk olyan fontos értékekkel bír, melynek megóvása, védelme mindannyiunk feladata. Kifejtette, hogy a műemlékek védelme a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal feladata, az épített örökség helyi védett elemeinek megóvása főként az önkormányzatok illetékességi körébe tartozik. Az épített örökség értékeinek védelme mindannyiunkra, úgy a minisztériumra, az önkormányzatokra és a helyi közösségekre, mind a tulajdonosokra felelősséget ró. Ez a díj jó eszköze annak, hogy a példaértékűen megvalósult alkotások bemutatásával az ügyért megtett erőfeszítéseket értékeljük. Köszönöm a tervezőknek és a kivitelezőknek az áldozatos munkát, és további sok sikert kívánok!” – tette hozzá a szakállamtitkár. Fegyverneky Sándor mint a pályázat bírálóbizottságának elnöke, örömét fejezte ki, hogy a nívódíj egyre ismertebbé válik, és évről évre több pályázat érkezik. „Ezek a munkák példaértékűek, és a példaadás az, ami kedvet csinál és energiát ad az értékek felismeréséhez” – fűzte hozzá, elismerve a szakemberek áldozatos munkáját. A VÁTI Kht. nevében dr. Benedek János gratulált a nyerteseknek a szép eredményekhez, megköszönve a zsűri munkáját is. „A megújuló VÁTI szeretne a szakma számára magas színvonalú szolgáltatást nyújtani, és részt venni az ehhez hasonló feladatokban” – tette hozzá. A bírálóbizottság elnöke, Fegyverneky Sándor országos főépítész, az Építésügyi és Építészeti Főosztály főosztályvezetője, szakmai titkára Bánóné Nyékhelyi Mária vezető főtanácsos. A szakértő zsűri idén a legmagasabb pénzjutalomban a balatonfüredi Kisfaludy Galéria épületének felújítását részesítette. Díjat kapott a Veszprém Megyei Levéltár központi épületének átalakítása, a Tapolca-Diszelen álló lakóház felújítása, Gömörszőlősön a Kassai út 53. szám alatti népi lakóház helyreállítása, Kecskeméten a Kölcsey utca 9. szám alatti polgárház felújítása, valamint a szuhai tájház épülete.

A pályázat végeredménye és értékelése a Bíráló Bizottság véleménye alapján 900 000 Ft díjazásban részesült: Balatonfüred, a Kisfaludy Galéria épületének felújítása Építtető: Bóka István (Balatonfüred polgármestere) Tervező: Kóris János (Budai Építész Műhely) Kivitelező: Szűcs István (VEMÉVSZER) Balatonfüred egyik legszebb, városszerkezetileg kulcsfontosságú helyén áll a Kisfaludy Galéria. Földszintes karaktere, az utcát a Balaton felől lezáró elhelyezkedése a „reformkori városrész” meghatározó elemévé teszi. Az épületet 1894-ben építették vendéglő céljára eklektikus, romantizáló stílusban, kváderes vakolatképzéssel, zsalus ablakokkal, fa szerkezetű oromdíszítéssel, cserépfedéssel. 1913-ban átalakították mozgóképszínházzá, így üzemelt 2004-ig. A többszöri átalakítás során elvesztette eredeti karakterét, melyet a feltárások nyomán lehetett helyreállítani. Balatonfüred történeti fürdő városrészének megújítását szolgáló rekonstrukciós munkák első ütemében került sor az épület megújítására, a jelenleg benne működő Kisfaludy Galéria kialakítására. A tervpályázat útján kiválasztott tervezők a helyi védelem alatti épület építészeti értékeinek megtartásával biztosították az új funkcionális igényeknek megfelelő kialakítást. A belső terek egybenyitásával nagyvonalú, elegáns, tágas belső tér jött létre, mely többfunkciós használatot biztosít. Kiállítótérként, jó akusztikai tulajdonsága révén hangversenyek helyszíneként, egyéb rendezvény megtartására egyaránt megfelel. A szakszerű felújítás során a tervezők a hellyel és a történeti környezettel harmonizáló, egyszerű forma- és színvilágot, természetes, az építés korának megfelelő anyagokat alkalmaztak. A részletek, a homlokzati tagozatok, építészeti profilok hitelesen, az eredeti minták szerint kerültek helyreállításra. A külső rekonstrukció és a nagyvonalú belső átalakítás révén a védett épület értékei még hangsúlyosabbá váltak, ezzel a ház városképi, és a városszerkezetben betöltött szerepe megerősödött. Az egykori mozi épületének tervezése nem szűkült le az épület hasznosítására és helyreállítására. A környező épületek megújítáÖM Önkormányzati Tájékoztató


20


sát is a tervező elképzelései szerint, az épületek értékvédelmi elemzése, a városszerkezetben betöltött helyük és szerepük vizsgálata alapján végezték. A szomszédos tömböt meghatározó Balatoni Borok Háza és a díjazott Kisfaludy Galéria épülete egységes stílusával, igényesen felújított homlokzataival a reformkori városrész különleges hangulatú elemei. 700 000 Ft díjazásban részesült: A Veszprém Megyei Levéltár központi épületének felújítása, átalakítás Építtető: Veszprém Megyei Önkormányzat Tervező: Németh Tamás (1965) (HOR-BER Kft.) Kivitelező: Bérczes Tibor, Szanati Gyula (ZÁÉV Zrt.) Az épületet 1930-ban építették „Magyar Királyi Kinizsi Pál Honvéd csapat” altisztképző iskola céljára. 1957-től legénységi szállásként a szovjet laktanya részeként használták. 1990-től egy évtizedig üresen állt. A város 2000-ben helyezte helyi védelem alá. A levéltár céljára történő felújításra 2004–2005-ben került sor. A tervezést épületkutatás előzte meg, az építészeti részleteket körültekintően alakították ki. Az igen leromlott állapotú épület hiteles felújítását segítette, hogy rendelkezésre álltak az eredeti állapotról készült fényképek. Az épületben megőrződött az eredeti iskola–szállás funkcióknak megfelelő elrendezés: A középső szárnyban a főbejárat, a tágas lépcsőház, valamint a közösségi helyiségek, míg a két keresztszárnyban az egykori nagy legénységi hálók helyén a raktárak helyezkednek el. A folyosókon, ahol lehetett, megőrizték az eredeti padlóburkolatot. Az ablakok asztalos szerkezeteit az eredeti mintájára gyártották újra. Klíma beszerelése az épületben csak a különösen védett anyagoknál történt – 1241-ből való a legrégebbi itt őrzött irat. Az épületben külön helyiséget alakítottak ki XVIII. századi levéltári szekrények részére. Az épület szerkezete, egyedi, díszes homlokzata jó állapotban maradt meg. Ennek, valamint a rendelkezésre álló korabeli fotóknak köszönhetően a homlokzatok felújítása hitelesen, az eredeti állapotnak megfelelően készülhetett el. A tégla- és a Balatonfelvidékre jellemző vörös homokkő elemek, a vakolt felületek, a tető formája és héjazata az eredeti állapottal megegyezően kerültek felújításra. A felújítás során sor került a tetőszerkezet és a héjazat cseréjére, a homlokzatok eredeti állapotnak megfelelő felújítására. Az épületet díszítő kőszobrokat díszítőszobrászok állították helyre. Az új, levéltári funkciónak az épület szerkezeti és a jellemzően középfolyosós térrendszere megfelelt, ezért ebben a vonatkozásban lényegi átalakításra nem volt szükség. A terek minimális változtatása mellett az épület meg tud felelni a mai használat igényeinek. 600 000 Ft díjazásban részesült két pályamű: Tapolca-Diszel, népi lakóház felújítása Építtető: Hernyák László, Holcsek Eszter Tervező: Hernyák László Kivitelező: Hernyák László A lakóépület Diszel községben, szabálytalan alakú saroktelken áll. A XIX. század elején épült, máig fennmaradt alakját a feltehetően a századforduló táján elvégzett átalakítás során nyerte. Az eredetileg „lopott tornácos”, kő falazatú, zsúptetős épületet zárt előtérrel bővítették, héjazatát betoncserépre váltották. Érdekes megoldás az utcavonalat követő, az épülettel szöget bezáró homlokzati fala. Az épületegyüttes állapota a folyamatos karbantartás hiánya miatt leromlott, tetőszerkezete, héjazata cserére szorult. Belső burkolatai, külső-belső felületképzései, nyílászárói, homlokzati tagozatai felújításra kerültek. Melléképülete részben elpusztult, nyomai alapján rekonstruálható. A felújítás során a XIX. századi átalakításnak megfelelő állapot került helyreállításra. Először a lakóépület helyrehozatala, komfortosítása történt meg. A homlokzat a helyi hagyományoknak megfelelő „höbörcsös” vakolt felülettel, ezt tagoló simított felületű sávokkal és tagozatokkal készült. Az épület nyílászáróit az eredetivel megegyező kialakításúakra cserélték, illetve a megtarthatóakat javították. Az új fedélszékre az eredeti állapotot legjobban tükröző szürke beton cserépfedés került. A felújítás előtt sor került a meglévő állapot dokumentálására, a munkákat gondos kutatás előzte meg. A belső terekben a meglévő, javított fa gerendás födém, az ajtók, ablakok részletei, a felújítás során előkerült, bemutatott falfülkék, az eredeti darabok alapján rekonstruált színes üvegek az eredeti állapotot mutatják. A gépészeti korszerűsítés, a mai igényeknek megfelelő vizesblokk beépítése az épület térkapcsolatait, belső térképzését nem módosítja. A rekonstrukció során az épület eredeti állapotának minél teljesebb visszaállítása volt a cél. A hajdanvolt térkapcsolatok megőrzése és a terek minimális változtatása mellett az épület meg tud felelni a mai használat igényeinek. Szintén 600 000 Ft díjazásban részesült: Gömörszőlős, Kassai út 53. népi lakóház felújítása Építtető: É. Kovács Judit Tervező: É. Kovács család Kivitelező: É. Kovács család és a Trieber család XIX. évfolyam 6. szám • 2009. jónius



21

Az épület Gömörszőlős szélén álló népi lakóház, mely az 1880-as években épült. A településen – viszonylagos elzártsága miatt – több népi építészeti érték maradt meg, lakóházak és gazdasági építmények egyaránt. Ezek, a pályázó épülettel együtt a hagyományos falukép meghatározó elemei, az egykori életforma máig fennmaradt tanúi. A pályázatra nevezett épület hagyományos, háromosztatú lakóépület, hosszoldalán végigfutó tornáccal, az épület folytatásaként létesült istállóval. Falazata vályog, két végén kontyolt tetőszerkezetét régi cserépfedés borítja. Jelenlegi tulajdonosai igen leromlott állapotából újították fel a hagyományos építési módszerekkel és anyagokkal. Visszaállították a vakolt tagozatokkal gazdagon díszített utcai homlokzatot. A tetőszerkezet javítása és a cserepezés átrakása, a falazatok újratapasztása, a vakolatok javítása és a külső-belső meszelés mind a meglévő szerkezetek és anyagok lehetőség szerinti megtartásával, hagyományos javításával történt. A lakóépület eredeti térrendszere megmaradt, továbbra is komfort nélkül, villany bevezetésével. A felújítás során az épület eredeti nyílászáróit – csiszolás, festés után – visszaépítették. A tornác faszerkezetét cserélni kellett, ezt a faluban fellelhető analógiák alapján rekonstruálták. Megjelenése egyelőre igen újszerű, de gazdag díszítésével dekoratív eleme az épületnek. A hátsó, eredetileg istállóként funkcionáló épületszakaszt rossz állapota miatt el kellett bontani. Helyén a mai igényeknek jobban megfelelő terasz létesült, kilátással a szemközti, festői völgyre. Az épület fenntartása, hasznosítása a tulajdonos család értő kezében van. Több hagyományos épület felújítása, gondozása fűződik nevükhöz. A faluban kifejtett értékmentő tevékenységükért minden elismerést és támogatást megérdemelnek. 400 000 Ft díjazásban részesült: Kecskemét, Kölcsey utca 9. polgárház felújítása Építtető: Magyar Beáta, Strupka József Tervező: Szép Tivadar Kivitelező: Czakó Imre A Kecskemét belvárosához közel fekvő lakóházat tehetős polgárcsalád építtette 1896-ban. Az épület az akkor legkorszerűbbnek számító anyagokkal, jó minőségben készült. Jelen felújításig nagymértékű szerkezeti, funkcionális beavatkozás az épületen nem történt. A fa szerkezetű veranda beüvegezése későbbi, ez feltehetően az 1910-es években készült. Az épület szerkezete nagyméretű tégla falazat csapos gerenda födémmel, fa tetőszerkezettel, cserépfedéssel. Jellegzetessége, hogy három oldalról tűzfal határolja, vagyis csak a kert felé van homlokzata. A felújítás során az volt a cél, hogy a népes család részére való átalakítás során az épület ne veszítse el nagypolgári jellegét, sem térszervezésében, sem megjelenésében, részleteiben. Elbontották az egykori melléképület, így a hosszú homlokzat egységében látszik. Megújult a boltozatos pincetér, padozatát a helyszínen bontott, bélyeges téglával rakták ki. A ház kertjét is gondosan, az épülettel összhangban alakították ki. Az épület homlokzatát a veranda széles, osztott üveg felületei uralják. Miután a nyílászárókat cserélni kellett, javított hőszigetelésű szerkezetet építettek be. A profilok vastagodása miatt az üvegosztások arányai változtak, ez kissé módosítja a homlokzat összké pét. A homlokzati tagozatok szépen helyreállítottak, pasztell színei szépek, bár a színezés nem követi a klasszikus, történeti mintát. A belső terek nagyvonalúan kialakítottak, a megmaradó elemekkel harmonizálva – fagerendás födém – mégis modern lakásbelsőt adva. Az épület gépészeti megoldásai, (például a belső nappali kiszellőztetése) bravúrosan, nem látható módon megoldottak. A több mint százéves épület maximálisan eleget tesz a megrendelő igényeinek, a mai kor követelményeit jól befogadja a hajdanvolt térkapcsolatok megőrzése, és a terek minimális változtatása mellett. 300 000 Ft díjazásban részesült: Szuha, tájház felújítása Építtető: Szuha Község Önkormányzata Tervező: Usák Tibor Kivitelező: Weimar-2 Bt. Díjazandó az önkormányzat törekvése, mellyel a tulajdonukba került lakóépület felújítását elvégezték, hasznosítását biztosították, mint tájház. Az épület a település központjában áll, őrizve a hagyományos beépítési, településképi, lakáshasználati formát. Feltehetően a XX. század legelején épült. Gazdasági épületei nem maradtak fenn, kertje inkább – a múzeum funkcióhoz igazodva – pihenőkert jellegű. Belső terei a helyi családok által felajánlott hagyományos bútorok segítségével mutatják be a századelő módos paraszti életformáját. A felújítás épületszerkezetileg korrekt, részleteiben, összképében inkább újszerű. Az épület utcafronttal párhuzamos homlokzatát egykor építészeti tagozatok – párkányok, nyíláskeretezések, a homlokzati mezőt mintegy keretbe foglaló falpillérek – díszíthették, melyek rekonstrukciója a helyreállítás során sajnálatos módon csak hiányosan történt meg. A megfelelő hasznosítás, a közösséget szolgáló bemutató tér hosszú távon biztosíthatja az épület folyamatos „jó karban tartását”, a történeti kialakításának megfelelő fenntartását. Forrás: NFGM–VÁTI Kht. sajtóanyaga, www.vati.hu További információ: Bánóné Nyékhelyi Mária, [email protected]; Bódyné Máthé Ildikó, [email protected]; Csikós Alexa, [email protected]



22


A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium hirdetménye a 2009. évi Palóczi Antal-díjak adományozásáról

A

nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter által adományozható elismerésekről szóló 22/2008. (X. 22.) NFGM rendelet 2. § (5) bekezdésének e) pontja alapján, a minisztérium a következő felhívást teszi közzé a 2009. évi Palóczi Antaldíjjal kapcsolatban. A miniszter a településrendezés területén legalább 10 éven át végzett kimagasló – tervezői, oktatói, kutatói, főépítészi – tevékenység elismeréséül személynek, illetőleg tervezőcsoportnak Palóczi Antal-díjat (a továbbiakban: díj) adományozhat. Az elismerésben magyar állampolgár, illetve magyar nemzetiségű, nem magyar állampolgár is részesíthető, valamint posztumusz is adományozható. Évente legfeljebb két díj adományozható; a díjjal emlékérem, az adományozást igazoló oklevél és adóköteles pénzjutalom jár. A díjátadásra 2009. október 5-én, az építészet világnapja megünneplésének keretében kerül sor. A díj adományozására bárki tehet javaslatot, amelyet – postai úton – az Építészeti és Építésügyi Díjak Bizottságához kell benyújtani, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztályára címezve (1880 Budapest, Pf. 111.). A javaslattétel benyújtásának, illetőleg postai feladásának a határideje: 2009. július 10. (péntek). A javaslattételnek részletes szakmai indoklást kell tartalmaznia, melyben a javaslattevő közli a jelölt személy vagy tervezőcsoport nevét/megnevezését, címét, ismerteti a szakmai életrajzát/tevékenységét, különös tekintettel azon kiemelkedő színvonalú munkák és eredmények bemutatására, amelyek megalapozhatják a díj odaítélését. Természetes személy esetén a javaslatban fel kell tüntetni a jelölt személyazonosító adatait, munkahelyét, beosztását, tudományos fokozatát, korábban kapott kitüntetéseit. A pályázathoz benyújtható minden olyan további dokumentum, adat vagy mértékadónak tekinthető vélemény is, amely az elbírálást segítheti, illetőleg amelyet az ajánló a bemutatáshoz lényegesnek tart. Az ajánláshoz benyújtandó továbbá a „javaslattételi adatlap”, amely letölthető a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium honlapjáról (www.nfgm.gov.hu). További információ kérhető a (06 1) 441-7759 telefonszámon, a (06 1) 441-7742 faxszámon és e-mailben a [email protected]. hu címen. Forrás: Építészeti és Építésügyi Díjak Bizottsága

Palóczi Antal-díj 2009

Javaslat elismerés adományozására (a 21/2008. (X. 22.) NFGM rendelet 2. melléklet szerint)

A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter által adományozható elismerésekről szóló 21/2008. (X. 22.) NFGM rendelet alapján a javasolt elismerés megnevezése: 2009. évi PALÓCZI ANTAL-DÍJ Az elismerés adományozására javasolt neve: .................................................................................................................................................................. Születési helye: . ................................................................................................................, születési ideje (év, hó, nap): ................................................ Anyja neve: ..................................................................................................................................... Iskolai végzettsége: ..................................................................................................................... Jelenlegi munkahelye (a szervezeti egység megnevezésével, nyugdíj mellett vállalt munka esetén is): ........................................................................................................................................................................................................................................................... Munkaköre, illetve beosztása / besorolása: ...................................................................................................................................................................... Lakcíme: . ....................................................................................................................................................................................................................................... Értesítési telefonszáma: ........................................................................................................................................................................................................... A jelölt korábban kapott kitüntetései (állami és miniszteri kitüntetés): ................................................................................................................ A javaslat indoklása (3–5 mondatban): .............................................................................................................................................................................. ........................................................................................................................................................................................................................................................... Dátum: 2009. .................................................. Javaslattevő neve: ...................................................................................................................................................... Javaslattevő munkahelye: ....................................................................................................................................... Javaslattevő aláírása: .................................................................................................................................................




23

Megújult a főépítészek honlapja

A

Főépítészek az épített és természeti környezetért Alapítvány és az Országos Főépítészi Kollégium közös honlapja (www.főépítészek.hu) május 31-ével megújult, az NFGM Építésügy 2008. pályázat támogatásának köszönhetően. A honlap tartalmazza – többek között – az állami főépítészek és az Állami Főépítészi Irodák, az Országos Főépítészi Kollégium tagjainak elérhetőségét adatváltozásokkal, továbbá az Alapítvány elérhetőségét. Akik felkeresik a megújult honlapot, sok érdekes információhoz juthatnak az alapítvány, a kollégium, a főépítészi díjak, a főépítészi konferenciák, a szakmérnöki képzés, a főépítészi hálózat vonatkozásában, az aktuális hírek mellett ajánlott iratmintákat is találhatnak ott. Egyúttal elindult a fórum oldal is.

Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem XLII. évfolyam, Szombathely, 2009. augusztus 2–8.

A történeti települési táj – az integrált településfejlesztés szemléletváltása A „történeti települési táj” – vagy korábban: a „történeti városkép” – kifejezés több évtizedes múltra tekint vissza. A 2005-ös bécsi deklaráció óta a kifejezés az UNESCO világörökség egyik kulcsfogalmává vált, de minden történeti jellegű városrészre vonatkoztatható. A fogalmat széles körben használja a településföldrajz, a településtörténet, az antropológia, valamint a művészettörténet is. De míg a történeti városközpont fogalma inkább a védett épületek halmazára szorítkozik, addig a történeti települési táj a jelenséget tágabb összefüggésében értelmezi, így kiterjed a természeti környezetre, a terület folytonosságára és összetettségére, a rajta élő társadalomra, a térség jövőjére és a helyi döntéshozók szerepére is, vagyis egy interdiszciplináris jellegű megközelítést igényel. A tudományos elemzés mellett fontos szerep hárul a helyi civilszervezetek, a vállalkozások és a köztestületek együttműködésére, de meg kell jelennie a településfejlesztési koncepció kialakításában, és ezen belül az idegenforgalmi fejlesztések orientálásában is. A Savaria Urbanisztikai Egyetem 2009-évi nyári programjában elsősorban a vidéki városok, települések történelmi települési tájainak elemzésére és integrált fejlesztésére összpontosít. A Nyári Egyetem részeként augusztus 5-én este kerül sor a Főépítészi Fórumra, amelynek témája a Szombathelyi patakpartok lesz. Részletes program, jelentkezési lap, további információk: www.vasitit.hu



24

Turizmus és sport

Az ITDH és az ÖM Turisztikai Szakállamtitkárságának közös kiadványa a turisztikai befektetés ösztönzésére

A

turisztikai ágazat a világgazdaság egyik húzóágazatává vált az elmúlt években. Míg az ezredforduló első éveiben a terrorizmus általi fenyegetettség, valamint a madárinfluenza terjedése egyaránt negatívan hatott a turizmusra, addig 2004-től már egyértelmű növekedés volt megfigyelhető. Magyarországon számos olyan érték található, amely európai vagy akár világszinten vonzó lehet a turisták számára. Részben ezt is felismerve, a külföldi befektetők magas arányban vannak jelen az országban, amely egyfajta kiszámíthatóságot jelent a potenciális befektetőknek. Hazánkban − a nemzetközi trenddel összhangban − érezhetően növekszik a kereslet az egészséges életmód iránt, amely termálvízkincsben gazdag országunknak további jelentős lehetőségeket kínál. Adottságaink bemutatása, illetve a befektetőknek Magyarország iránti figyelemfelkeltése érdekében, a magyar turizmus versenyképességének javítása céljából az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárságának Turisztikai Stratégiai és Kiemelt Programok Főosztálya és az ITDH Zrt. (Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség) közösen megjelentette a „Tourism in Hungary: A Natural Choice for Investors” című turisztikai befektetői kiadványt. A kiadvány olyan információkat közöl a jövendőbeli érdeklődők, befektetők számára, amelyek valóban fontos, hasznos és akár döntés-előkészítő hatással lehetnek egyes projektek esetében, illetve elvezetnek az ITDH Zrt. és a Turisztikai Szakállamtitkárság megkereséséhez. A kiadvány mindenekelőtt bemutatja a turizmus ágazat hazai gazdaságban betöltött szerepét. Ugyancsak elengedhetetlennek tartottuk a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia legfontosabb elveinek ismertetését. Az ágazatban továbbra is számos kihasználatlan lehetőség rejlik, a turizmus versenyképessége növelhető a világpiaci trendeknek és igényeknek megfelelően, amelyhez Magyarország turizmusának fejlődésében eddig soha nem látott távlatokat nyitott az európai uniós csatlakozás és az ezzel megnyíló források. Az uniós támogatással megvalósult turisztikai fejlesztések néhány jelentősebb eredményét, valamint a lehetőségek fontosságát szintén hangsúlyozza a kiadvány. A szerkesztés folyamán elengedhetetlennek tartottuk a főbb turizmusstatisztikai adatok bemutatását, hiszen a számok és folyamatok ismeretén fontos döntések múlhatnak. Úgy gondoljuk, hogy a turizmusstatisztikai adatok jól tükrözik a hazai turizmus teljesítményét és megalapozhatják egy-egy gyümölcsöző befektetői kapcsolat kezdetét. A kiadvány sikere érdekében nélkülözhetetlennek tartottuk, hogy a teljesség igénye nélkül, példaként bemutassunk néhányat az elmúlt évek legfontosabb turisztikai beruházásaiból, valamint hogy megmutassuk azoknak a külföldi befektetőknek a jelenlétét, akik hazánkba fektették bizalmukat. Magyarországon számos eszköz, lehetőség segíti a befektetőket. A befektetői körök számára kiemelten fontosak azok a konkrét ösztönzők, amelyekkel országunk hozzá tud járulni a fejlesztések előmozdításához, ezért a kiadvány szerves részét képezi a projektek mellé rendelhető támogatások fajtáinak, módjainak bemutatása. A kiadvány elsődleges célja természetesen a hazai befektetési lehetőségek prezentálása. Az általunk összeválogatott projektlehetőségek a gyógy-, a golf-, a bor-, a konferencia-, a vár- és kastélyturisztikai, valamint a témapark projektek közül kínálnak ízelítőt. A szerepeltetett projektek csupán kedvcsinálók, hiszen mindezek csak töredékei a jelenleg rendelkezésünkre álló hazai befektetési portfólióknak. Az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága és az ITDH Zrt. egyaránt rendelkezik további befektetési lehetőségekkel, amelyekről készséggel adunk felvilágosítást az érdeklődőknek. A befektetői kiadvány nemcsak a befektetőknek szól, hanem azon ötletgazdáknak is, akik birtokában olyan projektötletek vannak, amelyeket turisztikailag megvalósíthatónak gondolnak, de nincs hozzá meg a kellő tőke, információ, kapcsolat, knowhow. Mind a Turisztikai Szakállamtitkárság, mind az ITDH Zrt. nyitott az új ötletekre, lehetőségekre. A gazdasági világválság mindenkit érint, így természetes, hogy hatása alól a turizmus sem vonhatja ki magát. A nehézségek közepette sem feledkezhetünk azonban meg a stratégiai irányokról. Hiszen a válság – bármilyen időtávú is legyen – csak átmeneti. A jövőre nézve bíztató, hogy a turizmus mindig jól alkalmazkodott a változó helyzethez, folyamatos megújulásra képes, a nehézségekből erőt meríteni tudó ágazat. Éppen ezért az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárságának Turisztikai Stratégiai és Kiemelt Programok Főosztálya minden befektetői érdeklődést szeretettel fogad, és bízik abban, hogy a közlemúltban megjelent kiadvány felkelti a befektetni szándékozó, vagy éppen befektetési lehetőséggel rendelkezők figyelmét, illetve érdemben hozzá tud járulni a sikeres együttműködéshez. A kiadvány a www.itdh.com/engine.aspx?page=doc_publications vagy a www.otm.gov.hu/web/portal.nsf/aktualis/332CB21A2791309BC12575C2003C832E honlapcímekről tölthető le. A kiadvánnyal, illetve a hazai fejlesztésekkel kapcsolatos további információk: Mányai Roland főosztályvezető, ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság, Turisztikai Stratégiai és Kiemelt Programok Főosztály, tel.: (06 1) 225 6556, e-mail: [email protected]; Szabó Ákos vezető tanácsos, ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság, Turisztikai Stratégiai és Kiemelt Programok Főosztály, tel.: (06 1) 225-65 59, e-mail: [email protected]; Székely Tamás tanácsadó, ITDH Zrt., Projektmenedzsment Befektetésösztönzési Igazgatóság, tel.: (06 1) 473 8239, e-mail: [email protected]. Készítette: Szabó Ákos, ÖM Turisztikai Stratégiai és Kiemelt Programok Főosztály XIX. évfolyam 6. szám • 2009. jónius


Turizmus és sport

25

AZ ÖM Turisztikai Szakállamtitkárságának hírleveléből Adatok, tények, érdekességek a turizmus világából Ülésezett a Nemzeti Turisztikai Bizottság

Május 28-án ismét ülésezett a Nemzeti Turisztikai Bizottság (NTB). Az ülésen a bizottság többek között meghallgatta Mányai Roland önkormányzati minisztériumi főosztályvezető előterjesztését a turisztikai diplomáciáról, illetve a nemzetközi szervezetekben végzett munka alakulásáról. Az NTB ülésen tájékoztatót tartott dr. Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára az adó és járulékcentralizációról illetve változásokról. Az NTB-ben tömörülő turisztikai szervezetek delegáltjai szóltak a turizmus-vendéglátás területeinek nehézségeiről és előterjesztették javaslataikat. Mosonyi Balázs, a Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága főigazgatója tájékoztatta a grémiumot a turisztikai témájú pályázatokról. Az ülésen megállapították, hogy sok a pályázat, köztük számos jó projekt már el is nyerte a támogatást. Szó esett a nagy- és kiemelt projektekről is. A szakember felvetette a területi integrált tervezés szükségességét a projektek előkészítése során. Hardy Mihály, a Budapest Airport (BA) megbízott szóvivője a BA új, Szlovákiát célzó kampányát mutatta be a bizottságnak. A jövőben az NTB-ben − elnökváltás miatt − a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetséget Prohászka Béla, a Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesületet pedig dr. Ruszinkó Ádám képviseli. Forrás: Napi turizmus

Tanácskozott az OECD Turisztikai Bizottsága

Az OECD Turisztikai Bizottsága április 28−30. között tartotta 83. ülését Párizsban. A bizottsági ülésen Magyarországot Mányai Roland, az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Stratégiai és Kiemelt Programok Főosztályának főosztályvezetője képviselte. A bizottsági ülésen megvitatták a bizottság 2009–2010-re szóló programját, mely három pilléren nyugszik: 1. turizmuspolitika és turisztikai programok értékelése, 2. turisztikai célú képzési és oktatási programokat elősegítő politika, 3. turisztikai trendek és politika, 4. klímaváltozás okozta kihívások. Mányai Roland rövid előadást tartott a − Magyarországon és tíz országban tesztelt − Turizmus Életminőség Index kidolgozásáról szóló módszertani kutatás eredményeiről, illetve jövőbeni alkalmazásáról. Az előadó kifejtette: az index kidolgozása úttörő jelentőségű feladatnak számít mind turizmusszakmai, mind pedig életminőség koncepcionális szempontból. Amen�nyiben tudományos mérésekkel igazolni lehet, hogy a turizmus javítja az életminőséget, az a szektor elismertségének további javulását eredményezheti. A Kanadai Turisztikai Bizottság részletesen feltárta a márkaépítés és turizmusmarketing során alkalmazott módszereket, értékelési modelleket és indikátorokat. A kanadai szervezet képviselője elmondta, hogy tudatos és fókuszált tevékenységet végeznek külső és belső márkaépítéssel foglalkozó szakemberekkel, amely követhető és mérhető adatokkal szolgál a látogatószám és az úgynevezett brandérték területein is. A jelen lévő OECD-tagállamok és nemzetközi szervezetek rövid felszólalások formájában beszámoltak az országaikban várható turisztikai trendekről, illetve válságkezelő kezdeményezéseikről. E tekintetben általánosan elmondható, hogy az OECDországok kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a turistaforgalom és az abból származó bevételek ne csökkenjenek. E cél elérése érdekében szinte valamennyi tagállam különféle intézkedéseket vezetett be, mint például a turizmus marketing- és termékfejlesztésre szánt forrásaik megnövelése, átfogó képzési és munkahely-teremtési programok, illetve többen átmenetileg a belföldi turizmusra koncentrálnak. A Bizottság röviden értekezést folytatott az új influenzavírus (A/H1N1) turizmusra gyakorolt hatásairól. A tagállamok felhívták a figyelmet arra, hogy a körültekintő óvintézkedések mellett, hangsúlyozottan figyelmet kell fordítani a pánikkeltés elkerülésére. Magyarország Mexikóval, Ausztriával, illetve Kanadával közösen a turizmuspolitika és turisztikai programok értékelése témakör kidolgozásában vállalt szerepet. Az OECD célja, hogy áttekintse azokat a gyakorlatokat és eszközöket, melyeket a különböző tagállamok alkalmaznak az országos és nemzeti szinten bevezetetett turizmuspolitika és programok hatékonyságának mérésére. A nemzetközi szervezet e tevékenység révén módszertani segítséget kíván nyújtani ahhoz, hogy a politikai döntéshozók hiteles adatokra alapozva formálják a turizmuspolitikát, valamint, hogy a nyomon követés és az alkalmazott politika hatékonyságának mérése általános gyakorlattá válhasson. ÖM Önkormányzati Tájékoztató


26

Turizmus és sport

Balatoni Szezonnyitó

A hagyományos, pünkösd hétfőig tartó, szezonnyitó ünnepségsorozat keretében dr. Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkár május 30-án átadta Balázs Árpád siófoki polgármesternek a „Nyár fővárosa” címet jelképező díszes kulcsot. Az ünnepélyes megnyitó programja a vasútállomás előtti Millennium Parkban kezdődött, ahol átadták a város nevezetes szülöttéről, Kálmán Imréről elnevezett emlékplakettet. Az ünnepséget követően indult a hagyományos felvonulás a kikötőbe, ahol a felállított szabadtéri színpadon nyitották meg a siófoki idegenforgalmi szezont. Az Önkormányzati Minisztérium turisztikai szakállamtitkára beszédében elmondta: ha minden jól alakul, a Balaton jöhet ki a legkisebb veszteséggel a válságból. A realizmus talaján maradva nem számít arra, hogy az idei szezonban emelkedni fog a belföldi vendégforgalom, inkább visszaeséssel számol. Ennek ellenére a szakállamtitkár szerint a Balaton lehet a hazai lakosság nyaralásának elsőszámú helyszíne, erről ugyanis az emberek a nehéz idők ellenére sem mondanak le. A siófoki szállodák megteltek, a derűs, ám fagyos időjárás mégis átszabta valamelyest a pünkösdi hétvégétől remélt vendéglátós várakozásokat. Siófok polgármestere ennek ellenére nem látja borúsnak a helyzetet, Balázs Árpád úgy fogalmazott: a Balaton haragosan, háborgósan is fenséges élmény, Siófok pedig az elmúlt évek fejlesztései során és az idei nyár programkínálat kialakításakor arra törekedett, hogy érdekes és izgalmas város legyen, valamint a strandolástól független kikapcsolódási lehetőséget is kínáljon vendégeinek. Siófok lakossága és vezetése rájött arra, hogy az egyhónapos szezonból nem lehet megélni – jegyezte meg a Balatoni Szezonnyitón Gelencsér Attila, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke. Egymás után épültek a szállodák, s egész évben 70 százalékos kihasználtsággal működnek – tette hozzá. Siófok tud valamit, és példaként szolgálhatnak a többi déli parti város számára. Balázs Árpád ennek kapcsán azt mondta: azon igyekeznek, hogy minél több vendéget csábítsanak a városba; ezzel a többi Balaton-parti településnek is segítenek.

Megnyílt a telki edzőközpont

Május 2-án Telkiben átadták a Magyar Labdarúgó Szövetség sportkomplexumát. A Globall Football Park & Sporthotel nevet viselő létesítmény avatására több száz meghívott jelenlétében került sor, az eseményen Joseph S. Blatter, a FIFA és Michel Platini, az UEFA első embere is jelen volt. A beruházás összértéke közel 3 milliárd forint volt, és a 2007. áprilisi alapkőletételt követően bő két év alatt valósult meg. A hat hektáron elterülő komplexum négy nemzetközi méretű pályát (három füves, egy műfüves), sportcsarnokot, tenisz-, lábtenisz- és strandfoci-játékteret, valamint egy négycsillagos, 60 kétágyas szobát és 4 apartmant magában foglaló szállodát foglal magában. Az utóbbiban egy 160 fős konferenciaterem, wellness-részleg, az egészségügyi szolgáltatást nyújtó létesítményekben pedig korszerű technikai és segédeszközök állnak rendelkezésre. Az ünnepélyes megnyitón Kisteleki István, az MLSZ vezetője köszöntötte a díszvendégeket, köztük Varga Zoltán sportért és turizmusért is felelős önkormányzati minisztert, majd beszédében köszönetet mondott mindazoknak, akik közreműködtek az edzőközpont felépítésében.

Vendégbarát Múzeumok 2009-ben

Május 3-án lezárult az a több mint egy hónapig tartó internetes szavazás, amelynek keretében a látogatók dönthettek arról, hogy a Kulturális Turizmus Évében mely muzeális intézmények érdemeljék ki a 2009 Vendégbarát Múzeuma címet. A Magyar Turizmus Zrt. és az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága által meghirdetett, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakmai támogatásával megvalósult 2009 Vendégbarát Múzeuma Programban olyan intézmények versenyezhettek egymással, amelyek vendégbarát szolgáltatások kialakításával igyekeznek látogatóik számára maradandó élményt nyújtani. Idén három kategóriában 26 múzeumra szavazhatott a nagyközönség. A szavazófelületről 78 ezren látogattak el a pályázó múzeumok honlapjaira és több ezren adták le szavazataikat. A szavazás alapján a nyertes múzeumok az alábbiak: évi több mint 30 ezer látogatót fogadó múzeumok kategóriája: Sóstói Múzeumfalu, Nyíregyháza- Sóstó; évi 5–30 ezer látogatót fogadó múzeumok kategóriája: Duna Múzeum, Esztergom; évi kevesebb mint 5 ezer látogatót fogadó múzeumok kategóriája: Orfűi Vízimalom, Orfű.

A Tisza-tó Napját ünnepelte a régió

Május 14-én tartotta az első hivatalos Tisza-tó Napját a harmincegy évvel ezelőtt emberi kéz alkotta Kiskörei Víztározó. A tavalyi Tisza-tó konferencia szervezői − a Tisza-tavi RMI, a Tisza-tavi RIB, a Közép-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, a Magyar Országos Horgász Szövetség Tisza-tavi Kirendeltség, a Tiszai Vízirendészeti Kapitányság, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács − a Tisza-tó Napja legfontosabb céljának azt fogalmazták meg, hogy a ma itt élő óvodások számára élhető térséget, biztos otthont, munkahelyet és perspektívát tudjon jelenteni a Tisza-tó. Ennek érdekében szeretnék ösztönözni a Tisza-tó területén prosperáló szakterületek intézményeit az összefogásra. Ennek nyújtott keretet a zárkörű Tisza-tó Napja Kerekasztal- beszélgetés, melyet május 14-én délelőtt tartottak a Kiskörei Szakaszmérnökség konferenciatermében. A kerekasztal-megbeszélésen közel 80 fő vett részt, az előadók között több szakállamtitkár – dr. Kovács Miklós turisztikai, XIX. évfolyam 6. szám • 2009. jónius


Turizmus és sport

27

Kóthay László vízügyi, dr. Szaló Péter területfejlesztésért és építésügyért felelős szakállamtitkár – is megjelent, a házigazda dr. Aradi Csaba Tisza-tavi miniszteri biztos volt. A szervezők szeretnék, ha a 2008-as ajánláson alapuló, ma pontokban megfogalmazott üzenet eljutna a döntéshozókig, s azok felelősséggel dolgoznának azok jövőbeni megvalósításán. A Tisza-tó napja alkalmából tartott sajtótájékoztatón megjelent dr. Ujhelyi István, a Nemzeti Turisztikai Bizottság elnöke, Kóthay László, vízügyi szakállamtitkár, KvVM, Godó Lajos országgyűlési képviselő, Tisza-tavi RIB elnök, dr. Róna Iván, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója, valamint Molnár Anita, a Magyar Turizmus Zrt. Tisza-tavi Regionális Marketing Igazgatóságának vezetője. Forrás: Turizmus Panoráma Bulletin

Magyar–kínai találkozó

A magyar-kínai együttműködési lehetőségek feltérképezése céljából, a kínai fél meghívására, május 16−20. között 17 fős szakértői delegáció látogatott Kínába Mányai Roland önkormányzati minisztériumi főosztályvezető vezetésével. A küldöttség tagja volt többek közt Henter Ágnes, az ITDH befektetés ösztönzési igazgatóság képviseletében, Székely Péter, a Szolnoki Főiskola rektora, Ferenci Tibor, a Budapesti Gyógyfürdő Zrt. vezérigazgatója és Nádasi Tamás, az Aquaprofit Zrt. elnöke is. A gazdasági válságban is jelentős gazdasági növekedéssel számoló kínai fél számos fejlesztési lehetőséget mutatott be és több területen is számít magyar szakértelemre, illetve együttműködésre. A tárgyalások kiemelkedő eredménye a szolnoki főiskola két kínai felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési és diákcsere programról szóló szándéknyilatkozata. Számos kínai városvezető jelezte igényét, hogy a tervezett gyógyfürdőfejlesztésekhez magyar szakértelmet kívánnak igénybe venni.

Helyi turisztikai hálózatok létrehozása

A Turisztikai Desztinációs Menedzsment (TDM) helyi szervezeteinek létrehozására 4,6 milliárd forint áll rendelkezésre – mondta dr. Kovács Miklós, az Önkormányzati Minisztérium turisztikai szakállamtitkára Nyíregyházán, május 20-án, „A helyi és térségi Turisztikai Desztinációs Menedzsment Szervezetek szerepe a kistérségek és a megyék turizmusának fejlesztésében”címmel rendezett konferencián. A TDM-rendszer lényege, hogy a fogadóterületen a turisztikai szereplőket összekapcsoló hálózat jön létre. A szereplők alulról felfelé építkezve, az önkormányzat, a turizmusban érdekelt vállalkozások, szakmai és civilszervezetek összefogásával, összehangoltan látják el turizmussal kapcsolatos valamennyi szakmai és menedzsment feladatot, beleértve a marketinget, az információszolgáltatást és a termékfejlesztést is. A TDM-szervezetek létrehozása és működtetése érdekében európai uniós forrásokból 2007. és 2013. között összesen 13,07 milliárd forint áll rendelkezésre. A válság idején a régiók versenyképességének növelésében fontos szerepet játszik a TDM – mutatott rá dr. Kovács Miklós. A régiókban két szakaszban lehet pályázni: a mostani pályázatra azok a szervezetek nyújthatnak be támogatási igényt, amelyek a 2008 augusztusában meghirdetett regisztrációs felhíváson részt vettek, és ott a szakmai bírálat eredményeképpen támogató nyilatkozatot kaptak. Az alacsonyabb szintű szerveződések számára ősztől nyílik meg ez a lehetőség. A keret felhasználására a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség koordinálásában, a regionális operatív programok pályázatai adnak lehetőséget.

Kiváló Európai Desztináció, 2009: az Írottkő Magyarország legjobban fejlődő ökoturisztikai célterülete

Idén az Írottkő Natúrpark lett az első az Európai Bizottság által meghirdetett Kiváló Európai Desztináció („European Destinations of Excellence” − EDEN) elnevezésű pályázaton. A bizottság 2008-ban harmadik alkalommal írta ki a pályázatot. A projekt keretében minden évben kiválasztanak az unió összes tagállamában egy-egy turisztikai szempontból fontos térséget, amely különféle díjazásokban részesül. A 2008/2009-ben indult program célja olyan térségi turisztikai desztinációk, turisztikai együttműködések kiválasztása és díjazása volt, amelyek ökoturisztikai kínálatukat magas színvonalon mutatják be a turisták számára. A magyarországi döntőbe öten kerültek be, közülük az Írottkő Natúrparkért Egyesület lett az első, „Az Alpok lehelete − az Írottkő Natúrpark természeti értékei” című pályaművel. A díjátadót május 22-én tartották a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Az Önkormányzati Minisztérium turisztikai szakállamtitkára, dr. Kovács Miklós és a Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.) elnöke, dr. Niklai Ákos adták át az első díjat jelképező oklevelet a nyerteseknek. Dr. Kovács Miklós hangsúlyozta: az írottkőiek abban is példát mutattak, hogy 16 település fogott össze a siker érdekében, nagyszerű marketingötleteket villantva fel. A pályamunkában ugyancsak dicséretes volt, hogy felhívták a figyelmet az ökotermékek kínálására és felhasználására is. Szintén nagyszerű pályázatot nyújtottak be a döntőbe jutott Balaton-felvidékiek, a Tisza-taviak, a Körös-szögi Kistérséget képviselők és az orfűiek. Az első díjjal jutalmazott magyarországi térség fejlesztéséhez a MT Zrt kétmillió forint értékű marketingeszközzel és promóciós lehetőség megteremtésével járul hozzá. A győztesek részt vehetnek az idei Európai Turizmusfórumon Brüsszelben, ahol külföldi társaikkal vehetik át a díjat. A nyertes térségről magyar és angol nyelvű szakmai kiadvány készül, s ajánlataikkal több honlapon, kiállításon is megjelenhetnek. Mindezek mellett az MT Zrt. tanulmányutat szervez az Írottkő környékére. A nemzetközi promóciót a közös „Kiváló Európai Desztináció” turisztikai portálon való megjelenési lehetőség és az Európai Bizottság által az úti célokról készítendő film segíti. ÖM Önkormányzati Tájékoztató


28

Turizmus és sport

Budapest megőrizte 6. helyét a világ legkedveltebb konferenciahelyszínei között

A Nemzetközi Konferenciák Szövetsége (International Congress & Convention Association − ICCA) frissen publikált, 2008. évi előzetes statisztikai adatai alapján Budapest ismét megtartotta 6. helyét a konferenciavárosok világranglistáján, a szervezet kritériumainak megfelelő nemzetközi rendezvények száma alapján. Ezzel megelőzött olyan jelentős kongresszusi helyszíneket is, mint Brüsszel, London vagy Prága. Budapest a 2007. évi 90 nemzetközi rendezvénnyel szemben 2008-ban 95, a szervezet kritériumainak megfelelő konferencia megrendezésével büszkélkedhet. Az ICCA 2008. évi ranglistájának első helyén Bécs és Párizs osztozik, a második helyen Barcelona, míg a harmadik helyen Szingapúr végzett. A végleges adatokat június elején publikálják. A magyarországi konferenciaturizmus eredményeiről bővebb információ a Magyar Turizmus Zrt. Kongresszusi Irodájának honlapján található (www.hcb.hu/Háttéranyagok/Statisztika, illetve Tanulmányok menüpontok). Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

Több mint egymillió látogató! – A magyarországi kerékpáros utak voltak a legkeresettebbek a német honlapon

A Magyar Turizmus Zrt. közreműködésében Magyarország 2008. április 1-je óta szerepel Németország legnagyobb internetes kerékpáros adatbázisában, az évente több mint 4,8 millió látogatót számláló www.fahrradreisen.de honlapon. Hazánk Németország, Ausztria, Franciaország, Olaszország és Svájc után 45 túraútvonallal és 52 hazai szálláshely ajánlatával csatlakozott az adatbankhoz. Az első év kiemelkedő eredményeket hozott! 2008. április 1. és 2009. március 31. között ugyanis közel 1,17 millióan látogattak el a honlap Magyarország aloldalainak valamelyikére. A látogatók 63 százaléka klikkelt tovább a szálláshelyekre, 37 százalék a pedig az ajánlatokra. A régiók közül a legtöbben a Balatont keresték fel, majd Budapest és a Közép-Dunavidék, Pannónia, Alföld és a Tisza-tó, valamint Észak-Magyarország következett. Magyarország az országlistában az első helyen végzett, megelőzve Ausztriát! Az Általános Német Kerékpáros Klub (ADFC) felmérése szerint egyébként a kerékpáros turizmus nagy népszerűségnek örvend Németországban. 2007-ben 5,6 millió volt a kerékpáros üdülők száma, a kerékpárral kirándulók száma pedig elérte a 35 millió főt. A németek 21 százaléka vett már részt kerékpáros nyaraláson, 47 százalékuk pedig elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben él ezzel a nyaralási formával. A kerékpáros turizmus a felmérés szerint Németországban a turisztikai bevételek 10 százalékát adja. A kerékpáros turisták napi költése jóval átlagon felüli, és elérheti akár a 79 euró/főt. A kerékpáros utak tervezésénél pedig a térképek után (64%) rögtön az internet (58%) a legfontosabb eszköz. Forrás: www.objektivhir.hu/display/hir.php?hirid=34263

Magyarországot ajánlja első helyen az amerikai Forbes Magazin

Az amerikai Forbes Magazin rangsorolta azokat az országokat, amelyek a legkedvezőbb ár/érték arányt kínálják a jelenlegi gazdasági válságban az amerikai utazóknak, így azokat mindenképpen érdemes felkeresni. A rangsorolás alapját az a két információ adja, hogy mennyit erősödött az amerikai dollár az adott ország valutájához képest tavaly nyár óta, illetve, hogy milyen árfekvésben lehet repülőjegyet vásárolni az odajutáshoz. Először összegyűjtötték azt a 28 országot, amelyeknek a valutájához képest az amerikai dollár több mint 15 százalékot erősödött az elmúlt évben. Ezt követően megvizsgálták azt is, hogy hova lehet a legolcsóbban eljutni repülőgéppel. Az így felállított 15-ös rangsort Magyarország vezeti! A 2. Svédország, a 3. Lengyelország lett. Románia a 11. helyre, Csehország pedig a 13. helyre került. Svédország 2. helye világossá teszi, hogy nem abszolút olcsóságról, hanem arányokról van szó. Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

Új kulturális turisztikai minisite indul

A BTH útjára indította a culturalbudapest.com tematikus weboldalt, amely a kulturális munkacsoport hivatalos weboldala is egyúttal. A magyar és angol nyelvű honlapon a munkacsoport tevékenysége, tagjai, a legjelentősebb fővárosi kulturális intézmények mutatkoznak be, és külön eseménynaptár tájékoztat a legfrissebb programjaikról, eseményeikről. Az internetes felületen helyet kapnak útvonaltervek, speciális ajánlatok, valamint kulturális tippek is. A vezető budapesti kulturális intézményeket tömörítő munkacsoportot a BTH Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht. és a Művészetek Palotája azzal a céllal hozta létre 2008 májusában, hogy a főváros kulturális életében jelentős erőt képviselő kulturális intézményeket összefogja. A projektben részt vevő kulturális intézmények közös akciókkal, promóciós tevékenységgel segítik elő a kulturális turizmus élénkülését Budapesten. A kulturális munkacsoport tagjai: Művészetek Palotája, Magyar Állami Operaház, Liszt Ferenc Zeneakadémia, Nemzeti TáncXIX. évfolyam 6. szám • 2009. jónius


Turizmus és sport

29

színház, Szépművészeti Múzeum, Néprajzi Múzeum, Magyar Természettudományi Múzeum, Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Budapesti Történeti Múzeum, Magyar Iparművészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Mezőgazdasági Múzeum. Forrás: Turizmus Panoráma Bulletin

Statisztikai adatok – Magyarország turizmusa 2009. január−márciusban A kereskedelmi szálláshelyek adatai

A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 2009. januárban a kereskedelmi szálláshelyek összes vendégéjszakaszámának változása még tartotta a tavaly decemberi trendet (–4,5%), februárban és márciusban viszont folyamatos és jelentősebb vendégforgalom-csökkenés mutatkozott. Az adatok értékelésekor azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a januártól márciusig terjedő időszak összességében még alacsonyabb arányt (~15%-ot) képvisel az éves forgalomból. A KSH által közzétett előzetes1 adatok alapján 2009. január−márciusban 1,1 millió vendég összesen 2,6 millió vendégéjszakát töltött el a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken. A vendégek száma 14,4 százalékkal, a vendégéjszakák száma pedig 14,2 százalékkal csökkent az előző évi, magas szinthez képest. Az elmúlt évtized adatsorát tekintve a vendégek száma a 2005. és 2006. év, míg a vendégéjszakák száma a 2004. és 2005. év eredményei között állt meg az év első három hónapjában (1−2. ábra).

1. ábra: A vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken, 1998−2009. január−március 1400 1200

1068

1000 800

794

761

705

890

830

860

1173

1250 1080

931

505 494 514 412 444 456 417 349 350 374 386 366

600 369 336 400

1099

571 614 497 485

677 691 496 559 622 458

200 0 1998

1999

2000 2001

2002

2003

Belföldi vendégek száma, ezer fő Összes vendég, ezer fő

2004 2005

2006 2007 2008* 2009*

Külföldi vendégek száma, ezer fő

* Előzetes statisztikai adatok.

Forrás: KSH

2. ábra: Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken, 1998−2009. január−március 3500 3000 2500 2000

1856

2023

2121

2225

2349

2228

2444

2731

2741

2975

3005 2595

1532 1254 1438 1375 1592 1359 1383 1473 1192 1136 1014 1292 1366 1500 1123 1236 1111 1190 976 1092 1010 1010 1102 1157 880

1000

500 0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008* 2009* Belföldi vendégéjszakák száma, ezer

Külföldi vendégéjszakák száma, ezer

Összes vendégéjszaka, ezer 1

Az összeállítás a KSH 2009. május 8-án közzétett „Kereskedelmi szálláshelyek forgalma 2009. január−március” című tájékoztatója alapján készült.



30

Turizmus és sport

A 2009. január−március közötti időszakban a kereskedelmi szálláshelyeken minden tíz elkönyvelt éjszaka közül nyolcat a szállodákban regisztráltak, ahol a vendégforgalom a tavalyi adatokhoz képest 14,2 százalékkal csökkent (1. táblázat). A gyógyszállodák az év első három hónapjában a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak 19,8 százalékát jegyezték, ugyanakkor minden 100 szállodai vendégéjszaka közül 24-et gyógyszállodában töltöttek. A vendégéjszakák száma minden szállodatípusban visszaesett az előző év azonos időszakához képest. A kereskedelmi szálláshelyek közül csak a turistaszállók (+23,1%) könyvelhettek el vendégforgalom-bővülést.

1. táblázat: A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái szállástípusonként, 2009. január−március* Belföldi Szállástípus

Szálloda

Külföldi

Összesen

2009

2009/2008

2009

2009/2008

2009

2009/2008

ezer éjszaka

%

ezer éjszaka

%

ezer éjszaka

%

1048

–11,8

1126

–16,3

2174

–14,2

5 csillagos

45

+37,7

217

–17,2

262

–11,2

4 csillagos

463

–1,7

524

–13,2

987

–8,2

3 csillagos

444

–18,6

353

–19,3

797

–18,9

2 csillagos

71

–0,7

27

–21,6

98

–7,5

1 csillagos

24

–63,6

5

–29,3

30

–60,3

Gyógyszálló

270

–13,9

242

–6,3

512

–10,5

Wellness-szálloda

242

–8,2

55

–19,4

297

–10,5

Panzió

193

–19,0

74

–20,8

267

–19,5

Turistaszállás

60

+25,1

4

–0,4

64

+23,1

Ifjúsági szálló

22

–9,2

14

–21,8

36

–14,6

Üdülőház

34

–15,6

3

–5,6

37

–14,8

Kemping

2

–25,9

15

–30,0

17

–29,5

Összesen

1359

–11,9

1236

–16,7

2595

–14,2

* Az abszolút értékes változásokban az eltérések a kerekítésekből adódnak.

Forrás: KSH A 2008 első felében érzékelhető áremelkedések és gazdasági bizonytalanság, majd az ősztől kibontakozó globális gazdasági válság az elmúlt év végére már éreztették hatásukat, 2009 első negyedévében pedig egyértelművé vált a gazdasági válság turizmusba is begyűrűző kedvezőtlen hatása (3. ábra). A 2008. évi adatokhoz viszonyítva a kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő belföldi vendégek száma márciusban 14,6 százalékkal, a belföldi vendégéjszakák száma pedig 18,6 százalékkal mérséklődött (2. táblázat). Ugyanekkor a külföldi vendégek száma 19 százalékkal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 20,1 százalékkal csökkent. 2009 márciusában a vendégek száma összességében 16,7 százalékkal, míg a vendégéjszakák száma 19,4 százalékkal esett vissza.



Turizmus és sport

31

3. ábra: Kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak változása 2008-ban és 2009. január−márciusban az előző év adataihoz viszonyítva 15 10 5 0

%

-5 -10 -15 -20

-2,1 -5,2

-4,6 -0,2

-19,4

-1,1 -1,7 -1,9 -2,7 -4,0 -4,3 -4,5 -5,1-4,2-4,9 -4,2 -5,6 -7,0 -7,0 -6,5 -8,3 -6,5 -9,0 -10,3 -8,8 -14,4 -14,0 -16,4 -18,8 -19,1 -20,1 -1,5

Belföldi Külföldi Összes

20 0

8.

ja

nu f e ár br m uár ár ciu áp s r il i m s áj u jú s ni us au júli g u sz us s ep z t te us m o k b er no tób ve er d e mb 20 cem er 09 b . ja e r nu f e ár br m uár ár ciu s

-25

12,3 12,7 7,0 9,5 9,8 7,3 6,0 3,5 0,8 2,1 0,7 1,6 1,6

Forrás: KSH

2. táblázat: A vendégforgalom főbb mutatóinak alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken 2009. márciusban Március

Eltérés 2008. márc. = 100%

Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő)

413,6

–16,7

Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő)

189,4

–19,0

Belföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő)

224,2

–14,6

Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer éjszaka)

987,5

–19,4

Külföldi vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer éjszaka)

508,7

–20,1

Belföldi vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer éjszaka)

478,8

–18,6

Kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíj-bevétele (millió Ft)

8202,3

–12,4

Külföldi forgalomból származó szállásdíj-bevétel (millió Ft)

5293,3

–9,9

Belföldi forgalomból származó szállásdíj-bevétel (millió Ft)

2909,1

–16,7

Mutató

Forrás: KSH A kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégforgalmában 2009. január−márciusban 2008. első három hónapjához viszonyítva a vendégek száma 10,8 százalékkal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma pedig 11,9 százalékkal csökkent (3. táblázat). Márciusig a hazai kereskedelmi szálláshelyeken mintegy 622 ezer belföldi vendég összesen 1,4 millió vendégéjszakát töltött el. A magyar vendégek száma több mint 164 ezerrel, míg a vendégéjszakák száma csaknem 124 ezerrel haladta meg országosan a külföldi vendégek, illetve vendégéjszakák számát. A belföldi vendégéjszakák 77,1 százalékát fogadták a szállodák. A hazai vendégéjszakák száma az ötcsillagos egységekben 37,7 százalékkal bővült. Az egyéb kereskedelmi szálláshelyek közül a turistaszállókban (+25,1%) szintén emelkedett a belföldi vendégéjszakák száma. 2009. március végéig 458 ezer külföldi vendég 1,2 millió vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken. A külföldi vendégek száma 18,8 százalékkal, a vendégéjszakák száma 16,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. 2009. január−márciusban a külföldiek aránya a vendégek számát tekintve mintegy 42,4 százalékot, a vendégéjszakák számát alapul véve pedig 47,6 százalékot tett ki. Márciusig a külföldi vendégek minden kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött tíz vendégéjszakából kilencet szállodákban töltöttek. A legtöbb külföldi vendégéjszakát továbbra is a négy- és háromcsillagos házakban regisztrálták. A vendégéjszakák száma alapján a három legnagyobb küldő piac – 1. Németország, 2. Ausztria, 3. Nagy-Britannia – változatlanul őrzi vezető szerepét (4. táblázat). Az idei év első három hónapjában az első tíz küldő országunk közül Ausztria (+1,2%), Olaszország (+1,8%), Franciaország (+3%) és Csehország (+18,8%) esetében nőtt a vendégéjszakák száma. A többi országnál a csökkenés mértéke 1,5 százalék (Oroszország) és 42,1 százalék (Spanyolország) között mozgott. A német vendégéjszakák száma az európai országok átlagánál kissé nagyobb mértékben, 17,1 százalékkal esett vissza. Ugyanakkor, 2008 első három hónapjához viszonyítva − a Csehországból érkezettek mellett − több szomszédos és közeli országból is jelentősen bővült a vendégéjszakák száma: Horvátországból 47,8 százalékkal, Szlovákiából 25,2 százalékkal, Szlovéniából pedig 9,3 százalékkal. ÖM Önkormányzati Tájékoztató


32

Turizmus és sport

3. táblázat: A vendégforgalom főbb mutatóinak alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken 2009. január−márciusban Eltérés 2008 = 100%

2009. január−március hónap

Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő)

1 079,9

–14,4

Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő)

457,7

–18,8

Belföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő)

622,1

–10,8

Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer éj)

2 594,9

–14,2

Külföldi vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer éjszaka)

1 235,7

–16,7

Belföldi vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer éjszaka)

1 359,2

–11,9

Kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíj-bevétele (millió Ft)

21 335,9

–10,9

Külföldi forgalomból származó szállásdíj-bevétel (millió Ft)

12 819,4

–12,7

Belföldi forgalomból származó szállásdíj-bevétel (millió Ft)

8 516,4

–8,0 Forrás: KSH

4. táblázat: A nemzetközi forgalom TOP 10 küldő ország szerinti alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken, 2009. január–március Rangsor

Ország

Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka)

Eltérés (%), 2008. január−március = 100%

1.

Németország

225

–17,1

2.

Ausztria

139

+1,2

3.

Nagy-Britannia

91

–35,4

4.

Olaszország

88

+1,8

5.

Románia

69

–12,3

6.

Oroszország

61

–1,5

7.

Franciaország

60

+3,0

8.

USA

46

–39,5

9.

Csehország

35

+18,8

10.

Spanyolország

31

–42,1

Európai Unió

913

–15,7

Európa

1095

–15,5

Külföld összesen

1236

–16,7 Forrás: KSH

A turisztikai régiók közül vendégforgalom-növekedést egyedül a Tisza-tónál regisztráltak, a belföldi vendégforgalom bővülésének köszönhetően (5. táblázat). A Dél-Dunántúl, valamint az Észak-Magyarország turisztikai régióban a 34,2 százalékkal, illetve 0,3 százalékkal több külföldi vendégéjszaka csak részben ellensúlyozta a belföldi vendégéjszakák visszaesését. A Balatonnál 2009. január−március között a belföldi és külföldi vendégforgalom egyaránt visszaesett az előző év azonos időszakához képest. A balatoni vendégek száma összességében 14,4 százalékkal, a vendégéjszakák száma pedig 13,3 százalékkal csökkent. Ahogy az várható volt, a gazdasági válság okozta turisztikai keresletcsökkenés a főváros vendégforgalmában erőteljesebben megmutatkozik. Budapesten 2009 első három hónapjában a vendégek száma 20,3 százalékkal, a vendégéjszakák száma pedig 22,1 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest.



Turizmus és sport

33

5. táblázat: A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma turisztikai régiónként, 2009. január−március Belföldi vendégéjszaka (ezer)

Eltérés (%), 2008. jan.−márc. = 100%

Külföldi vendégéjszaka (ezer)

Eltérés (%), 2008. jan.−márc. = 100%

Összes vendégéjszaka (ezer)

Eltérés (%), 2008. jan.−márc. = 100%

Balaton

247,2

–15,9

141,6

–8,4

388,7

–13,3

Budapest-KDV

255,4

–13,1

773,4

–22,0

1 028,9

–20,0

160,2

–19,3

742,8

–22,7

903,0

–22,1

Turisztikai régió

ebből: Budapest Nyugat-Dunántúl

218,2

–2,7

144,2

–4,8

362,3

–3,5

Észak-Alföld

191,9

–12,9

53,5

–9,9

245,4

–12,3

Észak-Magyarország

148,0

–15,4

23,6

+0,3

171,5

–13,6

Dél-Alföld

120,0

–13,4

31,0

–9,9

151,0

–12,7

Dél-Dunántúl

94,3

–11,5

31,2

+34,2

125,5

–3,3

Közép-Dunántúl

64,2

–8,4

33,9

–19,1

98,1

–12,4

Tisza-tó

20,0

+3,2

3,3

–9,5

23,4

+1,1

Forrás: KSH, belföldi vendégéjszakák alapján rangsorolva 2009. március végéig az átlagos tartózkodási idő 2,4 éjszaka volt: a külföldi vendégek 2,7 éjszakát, a belföldi vendégek 2,2 éjszakát töltöttek a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken. 2009. március 31-én 1 893 kereskedelmi szálláshely, ezen belül 745 szálloda és 859 panzió üzemelt az országban. A működő kereskedelmi szálláshelyek 64 607 szobával, illetve lakóegységgel és összesen 155 440 férőhellyel várták a vendégeket. A férőhelyek 64,1 százaléka a szállodákban, ezen belül a legtöbb férőhely (42 ezer) a háromcsillagos egységekben található. A férőhelyek további jelentős hányadát a négycsillagos házak (38 ezer) és a panziók (26 ezer) adták. A KSH által feldolgozott kimutatások alapján az idei év első negyedévében a szállodák 33,7 százalékos szobakapacitás-kihasználtsággal működtek. A legmagasabb kihasználtságot az öt- (43,9%) és négycsillagos házakban (38,5%), illetve a gyógyszállodákban (49,7%) mérték. 2009 első három hónapjában a kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíj-bevétele 21,3 milliárd forintot tett ki (–10,9% az előző évhez képest). A külföldiektől származó szállásdíj-bevétel (az összes szállásdíj-bevétel 60,1%-a) 12,7 százalékkal, a belföldiektől származó szállásdíj-bevétel pedig 8 százalékkal csökkent. A kereskedelmi szálláshelyeken belül a legtöbb szállásdíjbevétel – a szállásdíj-bevételek 91,1 százaléka – a szállodákban keletkezett. A szállodák egy kiadható szobára jutó bruttó szállásdíj-bevétele (REVPAR) átlagosan 5003 forint volt. A legmagasabb értéket az öt- (13 506 forint) és négycsillagos (5690 forint), továbbá a gyógy- (6354 forint) és a wellness-szállodákban (4705 forint) regisztrálták. A szállásdíj-bevételek mellett a kereskedelmi szálláshelyek 11,5 milliárd forint vendéglátásból és 7 milliárd forint egyéb szolgáltatásból származó bevételt realizáltak. A kereskedelmi szálláshelyeken így 2009. március végéig összesen 39,8 milliárd forint bevétel keletkezett, amely az előző évhez képest folyó áron 11,7 százalékos csökkenésnek felel meg − annak ellenére, hogy az első három hónapban igen gyenge volt a forint. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat fogyasztói árindexe 5,7 százalékos növekedést jelzett az egy évvel korábbi szinthez képest. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány adatai szerint 2009 első negyedévében 12,5 milliárd forint értékben értékesítettek üdülési csekket a különböző szolgáltatóknál. Az értékesített üdülési csekkek 65 százalékát a szálláshellyel kapcsolatos szolgáltatásoknál vették igénybe.

Nemzetközi utazások

2009 első negyedévében2 1,6 millió többnapos és 6,3 millió egynapos külföldi látogató érkezett Magyarországra. A több napra érkező külföldiek 82,4 százaléka (1,3 millió, +7,3% az előző évhez képest) turisztikai céllal kereste fel hazánkat, közülük 17,3 százalék volt az üzleti utazók aránya. A turisztikai célból több napra látogatók a legnagyobb számban Németországból és Ausztriából érkeztek. Az egy napra látogatók között kimagasló, 39,6 százalék a napi vásárlók, valamint 37,7 százalékkal az átutazók aránya. A turisztikai céllal érkező egy napos külföldi látogatók aránya 13,7 százalék (866 ezer, –18,1% az előző évhez képest), és szintén visszaesést mutat. Az egynapos érkezések számát tekintve turisztikai céllal a legtöbben Ausztriából és Szlovákiából érkeztek. A külföldi látogatók 2009 első három hónapjában 233 milliárd forintot költöttek hazánkban. Az utasforgalmi export 62,6 százaléka, 146 milliárd forint volt a turisztikai motivációval utazók költése, amely 23,3 százalékkal több, mint az előző évben. A több napra turisztikai motivációval érkezők 133 milliárd forint értékben költöttek termékekre és szolgáltatásokra. Ki2

Az összeállítás a KSH 2009. május 22-én közzétett „Nemzetközi utazások, 2009. I. negyedév” című tájékoztatója alapján készült.



34

Turizmus és sport

adásaik nagy része, 65 százaléka a szabadidős utakhoz, 23 százaléka az üzleti utakhoz kötődött. A turisztikai céllal érkezők közül − a KSH által kiemelt országok közül − naponta az amerikaiak költötték a legtöbbet, 26 ezer forintot. Őket az angolok, valamint a franciák követték, 20 ezer forintos napi költéssel. A fogyasztás értékének alakulásához az is hozzájárult, hogy 2009 első negyedévében 14 százalékkal gyengébb volt a forint, mint 2008 azonos időszakában, illetve, hogy Szlovákiában 2009. január 1-től az euró a hivatalos fizetési eszköz. A vizsgált időszakban a magyar állampolgárok 3,6 millió alkalommal utaztak külföldre. A turisztikai célú utazások 28 százalékot (648 ezer, –9,5% az előző év azonos időszakához képest) képviseltek az egynapos utazásokból és 78,8 százalékot (998 ezer, +0,3% az előző év azonos időszakához képest) a többnapos utazásokból. A kiutazó magyarok összesen 170 milliárd forintot költöttek el külföldön. A kiadások 57,9 százaléka, 99 milliárd forint kötődött a turisztikai motivációval utazókhoz. Ez folyó áron 19,4 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. A turisztikai utakhoz kapcsolódó kiadásnövekedés azonban nem turisztikai célú vásárlásokat is tartalmazott. További információ: www.otm.gov.hu, www.szamokbanutazunk.hu Összeállította: Lontai- Szilányi Zsuzsanna, ÖM Turisztikai Stratégiai és Kiemelt Programok Főosztály



35


Az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatai DAOP-2009-1.1.1./D – Ipartelepítés Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, valamint ezek intézményei, stb. A támogatás célja (többek között): A regionális operatív programok gazdaságfejlesztési prioritásai kiemelt célként fogalmazták meg, hogy a programok a régiók jelentős gazdasági potenciállal rendelkező területein és az elmaradott térségekben egyaránt segítsék új vállalkozások létrehozását, az új technológiák elterjesztését, az együttműködési lehetőségek kihasználását, amely által javul a térség jövedelemtermelő képessége és jelentős számban új munkahelyek keletkeznek a régióban. A komponens célja a régió versenyképességének megőrzése érdekében a régió vonzó befektetési környezetének, infrastrukturális ellátottságának biztosítása. Cél a régió területén többletkapacitás kiépítése, új munkahelyek teremtése. A fentiek alapján jelen pályázati kiírás alapvető célja: a munkahelyteremtést, a működő tőke beáramlását elősegítő, magas szintű infrastruktúrával és magas színvonalú szolgáltatásokkal rendelkező területek kialakítása; a régióban működő, illetve letelepülni kívánó, elsősorban gyártó, valamint szolgáltató vállalkozások korszerű telephelyi feltételeinek megteremtése. A pályázat célja továbbá a gazdasági társaságok működési helyszínéül szolgáló infrastruktúra fejlesztésével a vállalkozások üzleti környezetének, s ezáltal közvetve a régiók foglalkoztatási helyzetének a javítása. A támogatás mértéke: a rendelkezésre álló forrás összege 4600 millió forint. Beadási határidő: 2009. december 31. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/57 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1077 Budapest, Wesselényi u. 20–22. Tel.: (06 40) 638-638, (06 1) 474-9180; fax: (06 1) 474-9191 E-mail: [email protected] Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 6726 Szeged, Közép fasor 1–3. Tel.: (06 62) 561-920; e-mail: [email protected]

DAOP-2009-3.1.1/D – Önkormányzati tulajdonú belterületi közutak fejlesztése a komplex programmal kezelendő LHH kistérségekben Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: települési önkormányzatok. A támogatás célja (többek között): Az önkormányzati tulajdonú közúthálózat fejlesztése az ipari területek jobb megközelítése érdekében, valamint az önkormányzati tulajdonú utak építése, korszerűsítése, felújítása, megerősítése. A támogatás mértéke: a rendelkezésre álló forrás összege 980 millió forint. Beadási határidő: 2009. december 31. ÖM Önkormányzati Tájékoztató


36 36


Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/57 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1077 Budapest, Wesselényi u. 20–22. Tel.: (06 40) 638-638, (06 1) 474-9180; fax: (06 1) 474-9191 E-mail: [email protected] Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 6726 Szeged, Közép fasor 1–3. Tel.: (06 62) 561-920; e-mail: [email protected]

ÉAOP-2009-3.1.3/B – Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése a komplex programmal kezelendő LHH kistérségekben Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: Általános, valamennyi régióra érvényes pályázói kör: települési önkormányzatok, önkormányzati társulások, központi költségvetési szervek és intézményeik. Pályázat benyújtására konzorciumi formában is lehetőség van. Önállóan nem, konzorciumi tagként pályázhatnak: Magyar Közút NZrt., Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. A támogatás célja (többek között): A konstrukció célja a régióban helyi és helyközi hivatásforgalmi, közlekedési célú kerékpárforgalmi létesítmények építése, a régió kerékpáros közlekedési infrastruktúrájának kialakítása, bővítése, a már meglévő elemek hálózatba szervezése környezetileg fenntartható módon. A távlati cél a kerékpározás, mint környezet-barát közlekedési mód terjedésének ösztönzése a lakossága körében, a hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés forgalmának a növelése. A támogatás mértéke: a rendelkezésre álló forrás összege 1367 millió forint. Beadási határidő: 2009. december 2. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/57 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1077 Budapest, Wesselényi u. 20–22. Tel.: (06 40) 638-638, (06 1) 474-9180; fax: (06 1) 474-9191 E-mail: [email protected] Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 4028 Debrecen, Simonyi út 14. Tel.: (06 52) 501-000, fax: (06 52) 524-770; e-mail: [email protected]

ÉMOP-2009- 3.2.1.C – Belterületi és térségi vízrendezés Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: települési önkormányzatok, önkormányzati társulások. A támogatás célja (többek között): A komponens célja a települések környezetbiztonságának növelése, környezeti állapotának javítása, az ár-, belvíz- és helyi vízkár veszélyeztetettségének csökkentése, a felszíni vizeink minőségének biztosítása, a további környezeti káresemények megelőzése. XIX. évfolyam 6. szám • 2009. jónius


37


A támogatás mértéke: A rendelkezésre álló forrás összege 4750 millió forint. Beadási határidő: 2009. szeptember 20. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/57 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1077 Budapest, Wesselényi u. 20–22. Tel.: (06 40) 638-638, (06 1) 474-9180; fax: (06 1) 474-9191 E-mail: [email protected] Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 3529 Miskolc, Széchenyi u. 107. Tel.: (06 46) 563-300; fax: (06 46) 561-389 E-mail: [email protected]

KDOP-2009-4.1.1./C – Omlás- és csúszásveszélyes partfalak állékonyságának biztosítása Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: jelen pályázati kiírás keretében az alábbi – „A mozgásveszélyes Dunamenti és balatoni magas partok veszély elhárítási munkáinak tanulmánytervében” nevesített – települések helyi önkormányzatai nyújthatnak be pályázatot: Dunaújváros, Nyergesújfalu, Ercsi, Rácalmás, Kulcs, Esztergom, Balatonvilágos–Balatonaliga, Balatonkenese–Balatonakarattya. A támogatás célja (többek között): A konstrukció a környezeti értékek védelme, környezetbiztonság növelése érdekében célul fogalmazta meg a Duna és a Balaton partján lévő települések lakosságának, valamint a települések értékeinek, köztulajdonban lévő létesítményeinek (kiépített vonalas infrastruktúra, közintézmények) védelmét a sürgős beavatkozást igényli magas partfalak stabilizációjával, az omlás- és csúszásveszély kockázatának csökkentésével. A komponens által támogatott omlás- és csúszásveszélyes partfalak veszélyelhárítási munkái keretében elsődlegesen a káresemények megelőzéséhez szükséges, preventív jellegű és tervszerű beavatkozások támogatása valósul meg a kiépített vonalas infrastruktúra és közintézmények értékvédelmét figyelembe véve azzal, hogy a stabilizációs tevékenység új lakó- és üdülőövezetek, ipari és kereskedelmi területek kialakítását nem eredményezheti. A támogatás mértéke: a rendelkezésre álló forrás összege 2220 millió forint. Beadási határidő: 2009. november 30. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/57 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1077 Budapest, Wesselényi u. 20–22. Tel.: (06 40) 638-638, (06 1) 474-9180; fax: (06 1) 474-9191 E-mail: [email protected] Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 8800 Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. Tel.: (06 22) 513-370; fax: (06 22) 312-340 E-mail: [email protected]



38 38


TÁMOP-3.4.4/B/08/1 – Országos Tehetségsegítő Hálózat kialakítása – Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: települési önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, önkormányzatok társulásai stb. A támogatás célja (többek között): A konstrukció a tehetséges gyermekek és fiatalok megtalálása és integrálása, valamint tehetségük kibontakoztatása és társadalmi hasznosulása céljából tehetségsegítő tevékenységek kialakítását és fejlesztését tűzi ki célul. A támogatás mértéke: a rendelkezésre álló forrás összege 322 912 064 forint. Beadási határidő: 2009. szeptember 30. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/57 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1077 Budapest, Wesselényi u. 20–22. Tel.: (06 40) 638-638, (06 1) 474-9180; fax: (06 1) 474-9191 E-mail: [email protected] Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága 1055 Budapest, Bihari János utca 5. Tel.: (06 1) 301-3200; fax: (06 1) 301-3220



39


Hazai pályázati lehetőségek Megújult az Ökoprogram Az Önkormányzati Minisztérium 2008. február 1-jével hirdette meg az Ökoprogramot, amelyet most még kedvezőbb feltételekkel megújított. Az állami támogatás mértéke 77 ezer forintra nőtt. A pályázatok első szakaszának új benyújtási határideje: 2009. július 31. Az energia és a távfűtés árának emelkedése miatt a kormány még erőteljesebben kívánja ösztönözni a lakások hőfogyasztás-szabályozásának és mérésének kialakítását, hogy csökkenjenek a lakossági terhek, kiadások, illetve kevesebb legyen a családok fűtésszámlája. A kormány felhatalmazása alapján az Önkormányzati Minisztérium az Új Magyarország Lakásfelújítási Program keretében 2008. február 1-jével hirdette meg az Ökoprogramot a távfűtött lakások fűtésszabályozásának kialakítására, amelyet most még kedvezőbb feltételekkel megújított. A lakáscélú állami támogatásáról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rend. módosításáról szóló 244/2008. (X. 8.) Korm. rendelet alapján az Ökoprogramban nyújtható állami támogatás 54 ezer Ft-ról 77 ezer forintra emelkedik, a támogatási intenzitás maximuma 35 százalékról 50 százalékra nő. Az önkormányzat mint támogató részben vagy egészben átvállalhatja a lakóközösséget terhelő saját részt. (Korábban az önkormányzat csak a pályázót terhelő saját részhez legfeljebb a bekerülési költség 15%-ának megfelelő összeg erejéig adhatott támogatást.) A pályázatok első szakaszának beadási határideje 2008. október 31-éről 2009. július 31-ére változott. A magasabb támogatási intenzitás és összeg az eddig beérkezett pályázatokra visszamenőlegesen is érvényes! A növekvő összegű és arányú állami támogatással a korszerűsítések olyan lakóközösségek számára is elérhetővé válik, amelyek korábban nem tudtak pályázni. A módosított pályázati dokumentumok elérhetők a www.otm.gov.hu honlapon.

Dr. Szegő Tamás-díj A Dr. Szegő Tamás-díj Alapítvány ösztöndíjban részesít évente egy 30 év alatti újságírót (aki 2009. december 31-éig nem tölti be 30. életévét) – az írott vagy az elektronikus média bármely területén – aki publikációiban kiállt az elesettekért, az érdekeik érvényesítésére képtelenekért. A díjra minden újságíró pályázhat saját munkájával – szöveg, fotó, mozgókép, hang – egyénileg. Indoklással és a megjelent művekkel javaslatot tehet egy-egy szerkesztőség, osztály, közösség, a MÚOSZ bármelyik szakosztálya, valamint az illető főszerkesztője is. Pályázni a 2008. szeptember 9. és 2009. augusztus 31. között a nyomtatott sajtóban, az interneten megjelent egyes cikkekkel, fotóriportokkal, rádióban vagy televízióban elhangzott műsorok felvételével és sorozatokkal lehet. Egy pályázó legfeljebb három önálló művel jelentkezhet. A pályázatokat (személyi adatokkal: születési év, hó nap, lakcím, értesítési cím, e-mail cím, telefonszám) 2009. szeptember 2-áig kérjük a MÚOSZ szakosztályok titkárságára eljuttatni (1016 Budapest, Naphegy tér 8., az MTI épülete) az írásos anyagokat nyolc példányban, DVD-t, CD-t négy, a fotókat két példányban. A díj átadására 2009. október 2-án, Szegő Tamás születésnapján, pénteken kerül sor. A díjazott az alapítvány 100 ezer forint összegű ösztöndíját nyeri el. A díj és a vele járó ösztöndíj odaítéléséről a kuratórium dönt. További információ: Kiss Tímea, tel.: (06 1) 478-9070, e-mail: [email protected]



40 40


Pályázati hírek Újraindítják a norvég alapot Jó hír azoknak, akik pályázni szeretnének a Magyarországon is népszerű Európai Gazdasági Térség (EGT) és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok forrásaira: nem maradtak le semmiről, újraindul a program. Már előrehaladtak a tárgyalások az EU és a donorországok – Norvégia, Liechtenstein, Izland – között, és várhatóan gyorsan lezárulhatnak az új Európai Bizottság őszi megalakulása után. A tárgyalások jelenlegi szakaszában dől el, hogy a támogatást nyújtó három ország az integráció egységes belső piacának előnyeiért cserében a jövőben mekkora összeggel járul hozzá a gazdasági és szociális különbségek felszámolásához az Európai Unióban, illetve hogy melyek azok a tagállamok, amelyek a program forrásaiból részesedhetnek – tájékoztatta a Világgazdaságot Mikulás Brigitta, a programot magyar részről menedzselő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) illetékes főigazgatója. Nem jelentéktelen összegről van szó. Magyarország számára 2004–2009 között csaknem 128 millió euró állt rendelkezésre. Ennek igénybevételére 136 projekt dokumentációját továbbították jóváhagyásra Brüsszelbe, összesen 176,96 millió euró támogatási kérelemmel. Közülük végül 101 fejlesztésnek ítélték a meg a támogatást, 290 euró híján a teljes keret elkelt. Az április végén zárult első programidőszakban a legtöbb nyertes – szám szerint 28 – az önkormányzatok köréből került ki. Jelentős számban pályáztak sikerrel a civil szervezetek (26) és költségvetési szervek (22) is. A fennmaradó részen gazdasági és közhasznú társaságok, közalapítványok és egyházak osztoztak. A régiók közül Közép-Magyarország vitte el a pálmát, 56 – Budapest 46 – támogatott projekttel. Ezt a kiugró számot azzal magyarázta az NFÜ illetékese, hogy több országos jelentőségű projektet idesoroltak, mert a projektgazda székhelye Budapest, valójában azonban szélesebb körű (tudományos kutatás, egészségügyi megelőző szűrő) programokról van szó. A többi régió közül Dél-Alföld volt a legeredményesebb, 10 nyertes projekttel. Utána következik KözépDunántúl 9, Dél-Dunántúl és Észak-Alföld 8–8 támogatott fejlesztéssel. Forrás: Világgazdaság – 2009. június 8.

Fűtőanyag lesz a szemétből Győrött Az uniós támogatással Győr-Sashegyen épülő regionális hulladékkezelő központ július közepétől fogadja a Győrött és a térség településein keletkező lakossági hulladékot. A beruházás értéke megközelíti a tízmilliárd forintot. A szükséges aljzatszigeteléssel ellátott, 72 ezer négyzetméteres lerakó és a monitoring rendszer elkészült, s nyár végén átadják a 2300 négyzetméteres válogatócsarnokot, a közel 8 ezer négyzetméteres mechanikai-biológiai kezelőművet és a komposztálót is – mondta Kovács Barnabás, a nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszer projekt vezetője, aki hozzátette, hogy ez utóbbiak üzemi próbái szeptembertől indulhatnak. A 3,5 milliárd forintos beruházással megteremtik annak feltételeit, hogy a Győrött és a térségben évente keletkező lakossági hulladék kétharmadát hasznosítani lehessen, s a visszamaradó egyharmadot szakszerű kezelés után a korszerű lerakóban helyezzék el. A központba érkező hulladék kétharmadát szétválogatják, darabolják, aprítják, bálázzák és csomagolják. A mechanikai-biológiai kezelőműben történő kiszárítás eredményeként jelentős mennyiségű másodlagos fűtőanyag jön létre, amely erőműveknek, speciális égetőműveknek értékesíthető. A többrétegű fóliával szigetelt hulladéklerakóba bejutó csapadékot tisztítóműben tisztítják, a medence alatt lévő ellenőrző rendszer pedig érzékeli a fóliarétegek esetleges sérüléséből adódó szivárgást az azonnali beavatkozás érdekében. A hulladékkezelő központ a nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszer projekt részét képezi. A teljes rendszer 9,5 milliárd forintos beruházással valósul meg. Ennek keretében 42 hulladékgyűjtő udvar, két átrakóállomás, több száz szelektív hulladékgyűjtő sziget is megvalósul mintegy 3 milliárd forintból. A harmadik beruházási csomag 3,5 milliárd forintot tesz ki, abból az összegből szerzik be a feladatok ellátásához szükséges eszközöket, gépeket, járműveket. A 9,5 milliárdból 31 százalék az önrész, 60 százalékos uniós forrás, 9 százalék pedig a magyar állam hozzájárulása. Forrás: www.uniospenz.hu, 2009. június 9.



41


Az összes nyírségi hulladéklerakót be kellene zárni Megoldódik a hulladékelhelyezési gond Szabolcs- Szatmár- Bereg megyében, ahol korszerűtlensége miatt valamennyi lerakót be kellene zárni júniusban. Mivel ellátatlanul nem maradhat a régió 229 települése, a szigetelt, műszakilag védett lerakók közül hat ideiglenes működési engedélyt kap december 31-éig – mondta Szentesi Péter, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója, majd hozzátette, hogy a tiszaszentmártoni és az ibrányi szeméttelepnek már meg is hosszabbították az engedélyét az év végéig. A nyíregyházi, a barabási, valamint a szakolyi a napokban kapja meg a határozatot, míg a demecseri lerakó a hiányok pótlása után folytathatja ideiglenesen tevékenységét. A környezetvédelmi hatóság vezetője hangsúlyozta, hogy az Európai Unió támogatásával megvalósuló hulladékgazdálkodási program első ütemében december végéig elkészül Kisvárdán és Nagyecseden az új, korszerű lerakó, s január elsejétől ott helyezik el a nyírségi háztartásokból, valamint a programhoz csatlakozott 11 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településről kikerülő hulladékot. Seszták Oszkár, a megyei önkormányzat fideszes elnöke egy hetedik ideiglenes engedélyt kapó lerakót is említett, a tiszavasvárit, de arról a debreceni környezetvédelmi felügyelőség dönt majd, miután Szabolcs észak-nyugati térsége odatartozik. Kósa Tímea, az uniós program megvalósításában feladatokat ellátó nyírségi területfejlesztési és környezetgazdálkodási ügynökség igazgatója elmondta, hogy az 1999-ben indult projekt első, 9,3 milliárd forint értékű beruházásainak, a kisvárdai és a nagyecsedi lerakónak, illetve a nyíregyházi válogatónak „előre nem látható akadályok miatt csúszott el az eredeti átadási határideje”. Területkisajátítási gondot említett, ami szerinte „jogharmonizációs hiányosságból adódik”. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy „nem kis nehézség a programban részt vevő 240 települési önkormányzattal egyeztetni”, például a decemberi módosítást 20 helyhatóság még mindig nem hagyatta jóvá képviselőtestületével. Az igazgató a beruházás második ütemének műszaki tartalmáról annyit közölt, később hagyják jóvá és nyújtják be a pályázatot az EU-hoz. Forrás: www.uniospenz.hu, 2009. május 14.

Négymilliárdos fejlesztésbe kezdene a dunaújvárosi kórház Uniós forrásokból régi álma megvalósítását tervezi a dunaújvárosi kórház: központi műtőblokkot építenének. A sürgősségi betegellátó osztály tervezett fejlesztése után egy közel négymilliárdos beruházást szeretne megvalósítani uniós forrásokból a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház Nonprofit Kft. Közel másfél éves, a bürokrácia útvesztőiben átélt hányattatás után a kórház sbo-fejlesztésére benyújtott pályázata a második fordulóba jutott, ami nagy valószínűséggel előrevetíti a mintegy 205 millió forintos európai uniós forrás elnyerését. A másik lényegesen nagyobb volumenű, 3,8 milliárd forintos fejlesztési elképzelés célja egy új központi műtőblokk, diagnosztikai centrum, új intenzív osztály és a sürgősségi osztályhoz csatlakozó központi ügyeleti-alapellátási centrum kialakítása új épületszárny építésével. A nagy volumenű fejlesztések mellett továbbra is sokat adnak a műszerfejlesztésekre, komfortosításra, felújításokra. Tavaly például 240 millió forintos részt vállalt a műszerbeszerzésekből az egészségügyi szolgáltató, amely önkormányzati és saját forrásból felújította a neurológiai osztályt, a szülészeti osztály egyik részlegét, új központi öltözőt adtak át. Az urológia osztályon ambulanciát, VIP-kórtermet alakítottak ki, s jelentős műszerfejlesztést valósítottak meg: vesekőzúzó és Holmium lasert vásároltak. Több nagy értékű készüléket, terheléses EKG-t, ultrahangot és az országosan is újdonságnak számító fejmikroszkópot szereztek be. Folytatták a röntgendigitalizálást, és az országban elsők között teremtették meg a vitrectomia műtét elvégzésének lehetőségét a szemészeten. A legnagyobb beruházás az új gyermekosztály kialakítása volt. Forrás: www.weborvos.hu, 2009. május 15.

Tanyagondnoki buszt vásárolt Szegvár A szegváriak szennyvízpályázatának a kiviteli tervezésre lezárult a közbeszerzési eljárása. Május végén lesz az eredményhirdetés, a kivitelezési tervek várhatóan augusztus-szeptemberre el is készülhetnek. Beruházási pályázatot nyert Szegvár az idősek otthonának felújítására: a 13,3 millió forint vissza nem térítendő támogatásnak köszönhetően új vizesblokkokat alakítottak ki, akadálymentesítették az intézményt, és az összes nyílászárót kicserélték az épületben. Felújították az egészségügyi szobát is, és nemesvakolattal ellátott hőszigetelést is kapott az épület. A település tanyagondnoki buszt is kap egy sikeres pályázatnak köszönhetően, hiszen 8,1 millió forintot nyertek a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól, így egy 9 személyes kisbuszt vásárolt az önkormányzat. Az utak mentén elhelyezett, autók sebességét mérő készülékek vásárlására is nyert Szegvár – itt a szerződéskötésnél tart az önkormányzat. Egyet az új, egyet az régi falusi rész kap majd. A Társadalmi Megújulás Operatív Programban is nyertek: kompetencia alapú oktatásra 53 milliót nyert az iskola. Forrás: www.promenad.hu, 2009. május 15. ÖM Önkormányzati Tájékoztató


42

Aktuális hírek

Hazai hírek

Ö

nkormányzati Sajtószolgálatot indít az MTI

A

Magyar Távirati Iroda Zrt. 2009. június 5-i sajtótájékoztatóján bemutatta Önkormányzati Sajtószolgálat (ÖS) néven most induló, általa létrehozott és működtetett internetes portálját. A szolgáltatás elsősorban a helyi önkormányzatok híreinek biztosít megjelenítési felületet. A bemutatón megjelent Vince Mátyás, az MTI elnöke, Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gyarmati László, az MTI Tulajdonosi Tanácsadó Testület alelnöke, Tóthné Mihalik Katalin Szögliget polgármestere, valamint Forgács Imre, az Önkormányzati Minisztérium önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkára. A tájékoztatón az MTI elnöke elmondta: a Magyar Távirati Iroda közszolgálati tevékenységének részeként kiemelt fontosságot tulajdonít a vidéki Magyarország és ezen belül a helyi önkormányzatok híreinek. E hírek közkinccsé tételének előmozdítása érdekében indítja be új, ingyenes szolgáltatását Önkormányzati Sajtószolgálat (ÖS) néven, a www.onkormanyzat.mti.hu honlapon. Mint mondta: az új közcélú szolgáltatás a 2009-es év egyik kiemelt fejlesztése a távirati irodánál. A hírügynökség egyik célja az ÖS megindításával az ország médiaterében is meglévő Budapest-központúság tompítása volt. „Egyfajta Hyde Parkként is felfogható a szolgáltatás” – jelentette ki Vince Mátyás, kiemelve, hogy az ország összes önkormányzatának polgármestere ingyenes beadói jogot kapott a honlapra, valamint beadói joggal rendelkezik a hét országos önkormányzati érdekszövetség, továbbá az Önkormányzati Minisztérium. A honlapon megjelenő közleményekből nem csupán a közvélemény és a többi médium értesülhet a helyi eseményekről, de az ott megjelenő hírértékű anyagokat az MTI is feldolgozza majd hírkiadásában – mondta Vince Mátyás, aki szólt arról is: az MTI saját erőforrásaiból hozta létre az új szolgáltatást. Gémesi György, a Kormány–Önkormányzatok Érdekegyeztető Fórumának társelnöke arról beszélt a tájékoztatón, hogy ez a szolgáltatás a mostaninál nagyobb publicitást ad majd a helyi történéseknek, s abban is segíthet, hogy az emberek a mainál pozitívabban éljék meg az önkormányzatokhoz való viszonyukat. Gyarmati László, az MTI Tulajdonosi Tanácsadó Testületének elnökhelyettese egy hídhoz hasonlította az ÖS-t, „ahol boldogan lehet sétálni”; s mint mondta, maguktól az önkormányzatoktól függ, hogy mikor és mi jelenik meg róluk ezen a világ hírügynökségi kínálatában is újszerű szolgáltatáson keresztül. Forgács Imre, az Önkormányzati Minisztérium szakállamtitkára arról beszélt, hogy ennek a szolgáltatásnak „az önkormányzati hétköznapokról kell szólnia”. Hozzátette: noha Magyarországon évente 10 millió hatósági döntés születik, „nem nagyon érzékelhető ennek a munkának a megbecsültsége, társadalmi elfogadottsága”, s ebben segíthet „ez a fontos és minden szempontból újszerű kezdeményezés”. Tóthné Mihalik Katalin, az Aggtelek közelében fekvő, hétszáz lelkes Szögliget polgármestere azt emelte ki, hogy a kis önkormányzatok nagyon nehezen találnak kapcsolatot a médiához, s az ÖS megszületése sokkal könnyebbé teszi e tekintetben a helyzetüket, ráadásul az MTI honlapján ingyenesen s lényegesen nagyobb publicitáshoz juthatnak, mint a saját weboldalukon. Az MTI által működtetett internetes felületre egy egyszerű, jelszóval védett rendszeren keresztül tehetik fel azonnali megjelenésre közleményeiket a beadók; s ezekhez tetszés szerint csatolhatnak fotót vagy webcímet. Az MTI csak akkor moderálja – utólag – a közleményt, ha az alkotmánysértő, vagy jogszabályi tilalmakba, illetve az ÖS szabályzatába ütközik. A www.onkormanyzat.mti.hu cím alatt elérhető honlap hangsúlyosan számít a média érdeklődésére: a honlap szabadon linkelhető, s a közölt hírek ingyenesen átvehetők az Önkormányzati Sajtószolgálat honlapjáról. Forrás: MTI, 2009. június 5.



Aktuális hírek

43

S

zombathelyen tartják a XV. városi polgármesterek randevúját

S

zombathelyen rendezik meg július 2-án a városi polgármesterek randevúját, melynek keretében a hagyománynak megfelelően átadják majd az év polgármestere, alpolgármestere és jegyzője címeket – közölte Ipkovich György, a vasi megyeszékhely polgármestere június 11-én, csütörtökön az MTI-vel. A Szféra 1995 óta rendezi meg az ország legnagyobb önkormányzati eseményét. A rendezvény minden évben élénk érdeklődést vált ki a települések vezetőinek körében, akik kísérőikkel együtt érkeztek az eseményre. A szakmai találkozón, amelyre valamennyi magyarországi város polgármesterét meghívták, a tervek szerint részt vesz Varga Zoltán önkormányzati miniszter, a tárca államtitkárai, valamint az önkormányzati szövetségek vezetői is. A rendezvénynek a szombathelyi Bartók-terem ad otthont, ahol a résztvevők, miután megismerkedtek a várossal, meghallgathatják a Savaria Szimfonikus Zenekar koncertjét, a szombathelyi képtárban pedig megtekinthetik a szombathelyi textilbiennále kiállítását. A tavalyi rendezvény házigazdája Zalaegerszeg Megyei Jogú Város volt, ahol ünnepélyes keretek közt átadták az év polgármesterének járó díjat dr. Gyimesi Endrének, Zalaegerszeg Polgármesterének. Forrás: www.zalanews.eu, 2009. június 11.

T

ovább javult a magyar strandok vizeinek minősége

T

öbb mint harmadával nőtt a nemcsak a kötelező, de az ajánlott vízminőségi normáknak is megfelelő fürdővizek aránya Magyarországon, de általában véve igen jó minőségűek Európa belvízi és tengeri fürdővizei is – derül ki az idén először a Európai Környezetvédelmi Ügynökség által vezetett fürdővíz-minőségi ellenőrzésekből, melyeket immár 12 ország az új, szigorúbb víztisztasági szabványok szerint végez. Vége azoknak az időknek, amikor évente alig néhányszor mérték a fürdővizek, strandok, tavak, folyók és tengerek vízének tisztaságát a Huszonhetekben, az Európai Unió új, már működő, erre a célra létrehozott oldalán, rendszeresen frissülő adatok tekinthetők meg a nyaralásra kiválasztott célország vagy strand kapcsán – közölte a Bizottság megbízásából a vizek minőségét ellenőrző Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) vezetője, Jackie McGlade. Hozzátette: „Az e jelentéshez és a webalapú megfigyelőeszközeinkhez hasonló információs források egyfelől lehetővé teszik, hogy az állampolgárok ellenőrizhessék lakóhelyük vagy egy üdülőhely fürdővizének minőségét, másfelől aktívabb lakossági részvételt biztosítanak a környezet védelmében.” Európa közel 21 ezer természetes vizű tavának, folyójának, tengerszemének, holtágának és tengeri, illetve óceáni strandjának fürdővizei legalább jó minőségűek a 2008-as összesített adatok alapján – mondta Stavrosz Dimasz környezetvédelmi biztos. Hozzátette, hogy a belvizek 92, míg a tengeri strandok 96 százaléka legalább megfelelő minősítést kapott a fürdéshez, ami azt jelenti, hogy 1990 óta folyamatosan javulnak a természetes strandok vizei szerte a kontinensen.

Magyarországi fürdővizek Magyarország 2008-ban már az új szigorúbb vízminőségi irányelv normái alapján készítette el jelentését, melynek keretében 256 tavat és folyót vizsgáltak meg a szakértők, az unióban vizsgált fürdővizek 1,2 százalékát téve ki. Ez 18-cal több ellenőrzött friss vizű strand monitorozását jelenti az egy évvel korábbihoz képest. Az összesített eredmények alapján tavaly 220 helyen felelt meg a kötelező normáknak a vízminőség, 131 helyen az ajánlott – tehát még magasabb – elvárásoknak is megfelelőek a fürdővizek, s mindössze 7–7 helyen nem felelt meg a víztisztaság, illetve volt tilos a fürdés. Ez a megfelelőnek ítélt vizek esetében 2007-hez képest 7 százalékos javulást jelent, míg a tiltott vagy fürdésre nem alkalmas vizek esetében 4,5 százalékos csökkenést. További jó hír a lelkes strandolóknak, hogy tavalyhoz képest 34,8 százalékkal nőtt azon vizek aránya, melyek nemcsak a kötelező, de az ajánlott víztisztasági normáknak is megfelelnek. Kettőről hétre nőtt azonban a betiltott fürdőhelyek száma is hazánkban ugyanezen időszakban. Jackie McGlade szerint további jó jel, hogy sikeresen óvják a vizek biodiverzitását, ami szintén kiemelt szempont az emberek egészségének megóvása mellett a nyári strandszezon idején. A kötelező minimális követelményeket a tengerparti fürdőhelyeknek hozzávetőleg 96 százaléka, a folyóparti és tavi fürdőhelyeknek pedig 92 százaléka teljesítette, mely tavalyhoz képest 1, illetve 3 százalékos javulást jelent. 2008-ban összesen 21 400 fürdőhelyet vizsgáltak meg, ami ez előző évhez képest 70-nel több strand ellenőrzését jelenti. Közülük 14 598 tengerparti, 6819 pedig belvízi édesvízi fürdőhely volt. Három tagállamban – Máltán, Cipruson és Romániában – csak tengerparti fürdőhelyek vannak, míg öt ország – Csehország, Magyarország, Ausztria, Luxemburg és Szlovákia – csak édesvízi tavakkal és folyókkal bír, s a fennmaradó 19 ország mindenféle fürdőhelyet magáénak tudhat. Idén először az Európai Környezetvédelmi Ügynökség készítette el a jelentést, és internetes oldalán közzétett olyan térképeket és táblázatokat, amelyek konkrét fürdőhelyekre vonatkozó részletes információkat tartalmaznak. Az Európai Unió fürdővizeinek általános minősége jelentősen javult 1990 óta. A kötelező értékeknek – minőségi minimumÖM Önkormányzati Tájékoztató


44

Aktuális hírek

követelményeknek – megfelelő fürdőhelyek aránya az 1990-től 2008-ig terjedő időszakban a tengerparti vizek esetében 80 százalékról 96 százalékra, míg a belföldi vizek esetében 52 százalékról 92 százalékra emelkedett. 2007-ről 2008-ra a követelményeknek megfelelő fürdőhelyek aránya további 1,1 százalékkal nőtt a belföldi vizek és 3,3 százalékkal a tengerparti fürdőhelyek vonatkozásában. A fürdővizek minőségének megállapításához a vízmintát egy sor olyan fizikai, kémiai és mikrobiológiai paraméter szempontjából elemzik, amelyek tekintetében a fürdővizek minőségéről szóló irányelv küszöbértékeket állapít meg. A tagállamoknak meg kell felelniük e kötelező értékeknek, de támaszthatnak azoknál szigorúbb követelményeket is, vagy dönthetnek nem kötelező iránymutató értékek követése mellett. 2006-ban új fürdővíz-minőségi irányelv lépett érvénybe, amely a legfrissebb tudományos ismeretek alapján aktualizálta a paramétereket és a nyomon követésre vonatkozó rendelkezéseket. Az új irányelv nagyobb hangsúlyt fektet a nyilvánosság tájékoztatására is a fürdőhelyek minőségével kapcsolatban. A tagállamoknak 2015-re kell teljes körűen végrehajtaniuk az irányelvet, de tizenkét tagállam (Ciprus, Dánia, Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Németország, Spanyolország, Svédország és Szlovákia) már a 2008-as fürdőszezonban az új irányelvben meghatározott paraméterek szerint mérte a fürdőhelyek vizeinek minőségét. Forrás: BruxInfo, 2009. június 11.

M

ár húszezren látták a Munkácsy-kiállítást

J

únius 6-án szombaton kora délután köszöntötték Győrött a Munkácsy-kiállítás húszezredik látogatóját. A 12 éves Árki Bianka Peresztegről érkezett édesanyjával a megyeszékhelyre a tárlat megtekintésére. A szerencsés kislányt, mint a kiállítás „kiemelt sorszámú” látogatóját, dr. Kovács Béla megyei főjegyző és dr. Ottófi Rudolf, Győr alpolgármestere értékes könyvajándékkal lepte meg. A Xántus János Múzeumtól pedig az ingyenes belépő mellé még egy Munkácsy-kirakójátékot is kapott. Csécs Teréz igazgatóhelyettes elmondta, hogy a hazaiakon kívül finn, dán, német és francia vendégek tekintették meg eddig a tárlatot. A szomszédos Szlovákiából magyar anyanyelvű diákcsoportokat is fogadtak a Vastuskós házban. Csécs Teréz tájékoztatott arról, hogy munkatársaival többféle ötletes kezdeményezéssel is igyekeznek minél több látogatót a Vastuskós házba invitálni. Így például a kiállítás egy-egy részletének megtekintésére – a program májusi sikere után júniusban is – szerdánként ebédidőben várják mindazokat, akik a déli órákban egy rövid időt a kultúrának szánnak. A „villámlátogatásához” a múzeum tárlatvezetést is biztosít. A vakok és gyengénlátók számára speciális tárlatvezetést szerveztek, és volt ilyen program a fogyatékkal élő értelmi sérült fiatalok számára is. Június közepén mozgássérültek csoportját fogadja a kiállítás. Természetesen a Múzeumok éjszakájára is sokszínű programmal készülnek. A Munkácsy-kiállításhoz kapcsolódóan ezen a napon Munkácsy-hasonmás versenyt szerveznek a Xántus-múzeumban, a Munkácsy-kiállítás mindeközben éjfélig látogatható lesz. A június végi baba-mama napon pedig szakképzett óvónők gondoskodnak a kicsik szórakoztatásáról, míg szüleik a mester festményeivel ismerkednek. Az április 4-e óta látogatható tárlat a festőóriás 30-nál több képét vonultatja fel, a képeken kívül a művész személyes tárgyai, relikviái is láthatóak. A kiállítás július 5-éig tekinthető meg Győrött. Forrás: Önkormányzati Sajtószolgálat, 2009. június 7.



Aktuális hírek

45

A

z önkormányzatok véleményét kérik a vizek és vízhasználatok jövőjét meghatározó tervekkel kapcsolatban

2

009. július 31-ig társadalmi egyeztetés keretében véleményezhetők a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek területi vitaanyagai. A tervezés hivatalos honlapjáról, a www.vizeink.hu oldalról tölthetőek le a vizek védelmét és a fenntartható vízhasználat elérését célzó, tervezett intézkedéseket bemutató konzultációs anyagok. A véleményeket ugyanitt, a honlap „Véleményezze! Fórum” rovatában lehet írásban beküldeni. Emellett 2009 júliusában országszerte 42 helyszínen (minden tervezési alegységen) fórumot is szerveznek az érintett érdekcsoportok és települések képviselői számára a tervezetek megvitatására. Az előzetes tájékoztatás szerint a fórumok a következők szerint kerülnek megtartásra: Dátum

Alegység

Dátum

Alegység

Dátum

Alegység

2009. 06. 30. 1-8 Ipoly

2009. 07. 14

2-1 Felső-Tisza

2009. 07. 20

2-9 Hevesi-sík

2009. 07. 02. 1-9 Közép-Duna

2009. 07. 14

2-6 Sajó a Bódvával

2009. 07. 20

3-1 Mura

2009. 07. 06. 1-7 Gerecse

2009. 07. 14. 2-16 Hármas-Körös

2009. 07. 21. 4-2 Balaton

2009. 07. 06. 2-12 Nagykőrösi-homokhát 2009. 07. 15. 1-5 Bakony-ér és Concó

2009. 07. 21. 2-8 Bükk és Borsodi-mezőség

2009. 07. 07. 1-6 Által-ér

2009. 07. 15. 1-16 Felső-Bácska

2009. 07. 21, 2-21 Maros

2009. 07. 07. 2-4 Bodrogköz

2009. 07. 15. 2-2 Szamos-Kraszna

2009. 07. 22. 2-7 Hernád, Takta

2009. 07. 07. 3-3 Fekete-víz

2009. 07. 15. 2-11 Tarna

2009. 07. 22. 2-20 Alsó-Tisza jobb part

2009. 07. 08. 1-2 Rábca és Fertő-tó

2009. 07. 15. 2-13 Kettős-Körös

2009. 07. 23. 1-11 Sió

2009. 07. 08. 3-2 Rinya mente

2009. 07. 16. 1-10 Duna-völgyi főcsatorna 2009. 07. 23. 2-18 Nagykunság

2009. 07. 09. 1-1 Szigetköz

2009. 07. 16. 1-14 Velencei-tó

2009. 07. 23. 2-19 Kurca

2009. 07. 09. 4-1 Zala

2009. 07. 16. 2-3 Lónyay-főcsatorna

2009. 07. 24. 2-15 Berettyó

2009. 07. 09. 1-15 Alsó-Duna jobb part

2009. 07. 16. 2-5 Tokaj-hegyalja

2009. 07. 27. 1-12 Kapos

2009. 07. 13. 1-3 Rába

2009. 07. 16. 2-14 Sebes-Körös

2009. 07. 27. 2-10 Zagyva

2009. 07. 14. 1-4 Marcal

2009. 07. 17. 2-17 Hortobágy-Berettyó

2009. 07. 29. 1-13 Észak-Mezőföld és Keleti-Bakony

Az előzeteshez képest változások még lehetségesek! Végleges időpontokról és további részletekről a www.vizeink.hu honlapon tájékozódhat. Az országos szintű terv és az ország 42 tervezési alegységére készülő vízgyűjtő-gazdálkodási tervek társadalmi konzultációhoz készült vitaanyagai szolgálnak alapjául annak az egyeztetési folyamatnak, amely segítségével a jelenlegi tervváltozatokba beépülhetnek az elkövetkező időszak észrevételei, az érintett társadalmi csoportok által megfogalmazott új szempontok. Az intézkedések megvalósítása az elkövetkező években nemcsak a vízgazdálkodást, hanem a mezőgazdaság, az ipar, a településfejlesztés és a szolgáltatási szektor számos területét érinteni fogja, ezért minden érdekelt véleményének megismerése fontos. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek a beérkezett vélemények figyelembevételével kerülnek véglegesítésre 2009 végéig. Ismerje meg, és szóljon hozzá a települése és környékének vízgyűjtő-gazdálkodási tervéhez! Forrás: www.vizeink.hu



46

Aktuális hírek

Nemzetközi hírek

B

üntetnék az illegális bevándorlókat foglalkoztatókat

A

z Európai Tanács május 25-én, hétfőn hivatalosan is zöld utat adott az úgynevezett kékkártya-szabályozásnak, illetve annak a direktívának, amely szigorúan büntetné az illegális bevándorlókat foglalkoztató cégeket. Az amerikai zöldkártya mintájára az Európai Unió a harmadik országokból Európába – s különösen a munkaerőhiánnyal küszködő szektorokba – csábítaná a magasan kvalifikált szakembereket. Az úgynevezett kékkártya-szabályozásról még februárban szavazott az Európai Parlament. A Tanács által most jóváhagyott szöveg közös feltételrendszert rögzít, így a jelentkezőnek legyen munkaszerződése az EUban, legyen megfelelő szakmai végzettsége, emellett fizetésének a fogadó országbeli bruttó átlagfizetés legalább másfélszeresének kell lennie. A tagállamok képviselőit tömörítő testület zöld utat adott annak az irányelvnek is, amely azokat munkaadókat büntetné, amelyek illegális – harmadik országbeli – munkavállalókat foglalkoztatnak. (Erről a jogszabályról szintén februárban szavazott az EP.) Újdonság, hogy az alvállalkozókat alkalmazó cégek akkor is felelősségre vonhatók lesznek, ha a közvetlen alvállalkozójuk sérti meg a direktíva előírásait. A jogszabály alkotói ugyanakkor leszögezték, hogy nem az illegálisan itt tartózkodó munkavállalókat, hanem az őket foglalkoztató munkaadókat kívánják büntetni. Forrás: BruxInfo, 2009. május 26.

A

A

klímaváltozás hatásait is csökkentheti a TEN-T

transzeurópai közlekedési hálózatokkal kapcsolatos politikának nagymértékben hozzá kell járulnia a környezetvédelmi, illetve a klímaváltozás hatásait csökkentő célkitűzésekhez – szögezték le csütörtöki luxemburgi ülésükön a Huszonhetek közlekedési miniszterei. A Tanács a Bizottság zöld könyvére reagált ezzel. A Tanács üdvözölte a Bizottság február 4-én közzétett zöld könyvét, melynek középpontjában a transzeurópai közlekedési hálózatok (TEN-T) kapcsán felmerülő politikai kihívások állnak. A tagállamok képviselőit tömörítő testület ezzel összefüggésben megerősítette annak szükségességét, hogy folytatódjanak beruházások a közlekedési infrastruktúrákba, ezzel biztosítva a TEN-T fejlesztését valamennyi közlekedési ágazatban. Emellett a közlekedési infrastruktúra-fejlesztés optimális integrációja érdekében létre kell hozni egy koherens prioritási hálózatot (mindehhez a megfelelő intézkedéseket az intelligens közlekedés, a forgalomirányítás, az interoperabilitás és a technológiai újítás területén kell meghozni). A Tanács egyetértett azzal, hogy a TEN-politikának nagymértékben hozzá kell járulnia a környezetvédelmi, illetve a klímaváltozás hatásait csökkentő célkitűzésekhez. A testület szerint valamennyi közlekedési mód összekapcsolása szilárd alapot képezhetne azokhoz az erőfeszítésekhez, melyek célja a károsanyag-kibocsátások visszaszorítása. A tagállamok képviselőit tömörítő Tanács ismét megerősítette a tagállamok felelősségét a – területükön végrehajtandó – TEN-T-projektek finanszírozásával, végrehajtásával kapcsolatban, és kiemelte, hogy a beruházásoknak nagy lendületet adna az adminisztratív terhek lefaragása, valamint a társfinanszírozás feltételeinek és eljárásainak egyszerűsítése. A testület egyúttal arra kérte a Bizottságot: vizsgálja felül a jelenleg rendelkezésre álló pénzügyi eszközök koordinációját és hatékonyságát, és ha szükségét látja, tegyen javaslatot újabbakra. A projektek sikeres végrehajtása érdekében a Tanács szükségesnek tartja az úgynevezett nem pénzügyi eszközök erősítését is (koordináció, szoros monitoring, nagyobb átláthatóság a nyitott koordináció módszere révén). A Tanács arra kérte a Bizottságot, hogy 2010 végéig tegyen javaslatot a módosított TEN-T-iránymutatásokra, melyekhez csatolni kell a javaslatból következő beruházások pénzügyi kalkulációját is. Forrás: BruxInfo, 2009. június 12.



Aktuális hírek

47

A

z átlagpolgárra összpontosítana a stockholmi program

A

következő öt év bel- és igazságügyi feladatait összegzi az úgynevezett stockholmi program, melyet a Bizottság javaslatára a tervek szerint az év végén fogad el a Tanács. A Bizottság szerdai tájékoztatása szerint a tervek között szerepel, hogy a jövőben még nagyobb figyelmet szentelnek majd a bevándorlási politikának, például azzal, hogy azt megpróbálják összhangba hozni az európai munkaerőpiac igényeivel. Az európai átlagpolgárnak a jövőben a lehető legjobb szolgáltatást kell kapnia a bel- és igazságügy területén, ezzel egyidejűleg pedig ezen terület vívmányainak kézzelfoghatóvá kell válniuk mindenki számára. Minderről José Manuel Barroso bizottsági elnök beszélt, miután szerdán az általa vezetett testület két közleményt is elfogadott: az egyik az elmúlt években a bel- és igazságügy területén végzett uniós munkát elemezte, a másik pedig a jövőbeni prioritásokat vázolt fel. A jövőbeni stockholmi program, amelyet az Európai Parlament és a Tanács is még az idén tüzetes vizsgálatnak vet alá, a belés igazságügy területén végrehajtott uniós fellépés keretét szolgáltatja majd. A programot a tervek szerint a Tanács 2009 decemberében fogadja el. Barroso sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy könnyebbé szeretnék tenni az uniós polgárok mindennapi életét, emellett pedig – adott esetben – megfelelő védelmet is kívánnak nyújtani. Mindezekkel összefüggésben a Bizottság különösen nagy figyelmet szentel majd a bevándorlási politikának. A Bizottság a prioritások kijelölésekor figyelembe vette az ezen a területen a közelmúltban végbement változásokat; a hágai programot elemző közlemény részletesen górcső alá veszi az elmúlt öt évben elért eredményeket, az ezen időszak alatt levont tanulságokat is. A testület szerint ezek a tapasztalatok nagyban segíthetnek az EU előtt álló nagyszabású kihívások kezelésében. Forrás: Brüsszel, 2009. június 11.

2

011 az európai önkéntesség éve lesz

A

z önkéntességnek szentelné a 2011-es évet az Európai Bizottság szerdai javaslata értelmében, melynek keretében összesen 8 millió euróval támogatná a társadalmat erősítő és a szociális értékek megőrzését segítő kezdeményezéseket. Jelenleg is több millió európai polgár tevékenykedik számtalan területen önkéntes alapon, melynek közvetett gazdasági haszna mellett társadalomerősítő és a lakosság összetartását segítő hatása alapvető fontosságú a szociális európai modell megőrzésében. Legyen szó alapítványi munkáról, ifjúsági szervezetben való részvételről, betegek és idősek gondozásáról vagy sportklubokról, mindenki találhat a számára fontos területen elvégezhető önkéntes feladatokat. A Bizottság ezért 2011-et az „Európai Önkéntesség Évének” szeretné szentelni, melyhez a Tanács és az Európai Parlament jóváhagyását várhatóan jövő év elején kaphatja meg. Ráadásul az önkéntesség segít új tapasztaltok, ismeretek elsajátításában, sőt jót tesz a polgárok karrierjének is, bővítve a munkavállalási lehetőségeiket, mely a jelenlegi válság idején kiemelten fontos. A Bizottság közleménye szerint azonban az önkéntességben rejlő lehetőségeket alig használják ki a Huszonhetek, ezért is szeretnék az önkéntesség évével a terület fontosságára felhívni a figyelmet és minél több európai polgárt bevonni valamely számára kedves területen. A kezdeményezésre az Európai Unió közös büdzséjéből 6 millió eurót szánnának, valamint az önkéntesség évének előkészületeire további 2 millió eurót. A kezdeményezés kapcsán négy fő célkitűzése megvalósítására kell törekednie a tagállamoknak, regionális és helyi közösségeknek és a civil szervezeteknek a Bizottság javaslata értelmében: 1. Törekedni az önkéntességet serkentő környezet, lehetőségek kialakítására minden szinten. 2. Az önkéntes szervezetek erősítésére és az önkéntes tevékenységek minőségének javítására. 3. Az önkéntesek és a szervezeteik érdemeinek elismerésére és díjazására. 4. Fokozni az önkéntesség ismertségét, népszerűségét és megbecsülését. A törekvések megvalósulásától több önkéntes bevonódását, illetve a szabad idejüket a közösségre áldozó polgárok aktivitásának jobb elismerését remélik. A Bizottság továbbá azt is szeretné elősegíteni, hogy javuljon a tagországokon átívelő civil kezdeményezések közti interakció, csereprogramokon vegyenek részt az önkéntesek, segítve tapasztalatcseréjüket és az egymástól való tanulást. Az Európai Önkéntesség Éve kezdeményezésre korábban az Európai Unió Tanácsának szociális és foglalkoztatási miniszterei tettek javaslatot az Bizottságnak. Forrás: BruxInfo, 2009. június 3.



48

Eseménynaptár, képzések

Események, képzések – beszámolók A világháború polgári áldozataira emlékeztek

64

évvel ezelőtt fejeződtek be Európában a második világháború hadműveletei. Történelmünk eddigi legpusztítóbb világégése nemcsak a frontokon, hanem a hátországban is óriási, pótolhatatlan emberáldozatokkal járt. A Fővárosi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Szövetség az évforduló kapcsán 2009. május 8-án koszorúzási ünnepséget szervezett a II. világháborús bombázások polgári áldozatainak budapesti emlékművénél. Az MH Budapesti Helyőrségi Zenekara előadásában felcsengő Himnusz után Kácsorné Török Ildikó pv. alezredes, a Fővárosi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Szövetség elnökségi tagja köszöntötte a megjelenteket. Mint hallhattuk, a Budapest elleni leghevesebb bombatámadás 1944. július 2-án volt. A legfontosabb célpontok között szerepeltek a nagyvállalatok, mint például a Weis Manfréd Művek, a rendező pályaudvarok stb. A korabeli sajtóhíradások szerint 5269 polgári lakos vesztette életét. A légoltalmi intézkedések hatékonyságát bizonyítja, hogy – amíg a főváros belső kerületeiben, ahonnan a légitámadás idején nem telepítették ki a lakosságot, 310-en haltak meg – addig a kitelepített lakosságú kerületekben 15-en, Csepelen pedig nem volt áldozata a bombázásoknak. A többi európai országgal összevetve a polgári lakosság körében a magyar áldozatok száma aránylag alacsony volt. Ez egyértelműen a Magyar Légoltalom hatékonyságát jelzi, még akkor is, ha a bombatámadások ereje lényegesen gyengébb volt, mint például Németországban… Fekete Gyula ny. ezredes, a Fővárosi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Szövetség tagja, a Belügyi Nyugdíjasok Budapesti Egyesületének alelnöke ünnepi beszédében többek között elmondta: 1944. április 3-án délelőtt érte Budapestet az amerikai 15. légi hadsereg első hadászati bombatámadása, a fő rombolandó célpont már első alkalommal is a Ferencvárosi rendező pályaudvar volt. 1943 őszétől, amikor az amerikai légierő hatósugarába Közép-Európa e térsége is bekerült, megkezdődtek a rendszeres átrepülések Magyarország felett, de az ország területe ellen még nem hajtottak végre bombatámadást. Az emberek megszokták a légiriadókat, és egyre kevésbé vették azt komolyan. Ezért az első nagy erejű támadás még váratlanul érte őket. A légoltalom és a lakosság megértette a „leckét”: a veszélyeztetett területek lakosságát kitelepítették, a légiriadó jelére az emberek az óvóhelyekre vonultak. A további bombatámadások során a lakosság vesztesége a tizedére esett vissza. A légoltalom munkatársai valóban emberfeletti teljesítményt nyújtottak. Minden tiszteletet megérdemelnek! Életüket nem kímélve védték, mentették az embereket… A beszédet követően Kuncz József, a Fővárosi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Szövetség tagja mondott el egy alkalomhoz illő szavalatot. A megemlékezésen az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság képviseletében dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy, főigazgató-helyettes és dr. Tóth Ferenc pv. ezredes, főosztályvezető, a Budapesti Rendőr-főkapitányság képviseletében Lovász József r. ezredes és Sztanek Endre r. alezredes, a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság és a Budapesti Tűzoltó Szövetség képviseletében Mészáros József tű. alezredes, az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetsége képviseletében David Whitehead, a Francia Köztársaság Nagykövetsége képviseletében Pierre Bertrand katonai attasé, a Román Köztársaság Nagykövetsége képviseletében Romocea Francisc katonai attasé, a Magyar Polgári Védelmi Szövetség képviseletében dr. Endrődi István ny. pv. ezredes, dr. Pataki Iván ny. ezredes és Radványi Imre ny. pv. ezredes, a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság képviseletében dr. Bojtor Gábor pv. alezredes és Pataki László pv. alezredes, a Fővárosi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Szövetség képviseletében Hejüsz István ny. mk. alezredes és Sipos András ny. pv. alezredes, a Sztanek Endre Alapítvány képviseletében Dánielné Csonka Ágnes helyezett el koszorút az emlékműnél. A koszorúzási ünnepség a Szózattal és Takarodó dallamával ért véget. Forrás: Katasztrófavédelem Szerkesztősége, Budapest, 2009. május 8.

Koszorúzási ünnepség a Tűzoltó Nap alkalmából

A

Tűzoltó Nap alkalmából koszorúzási ünnepséget tartottak 2009. május 5-én az OKF főépületének VI. emeleti folyosóján, a tűzoltóság hősi halottainak emléktáblájánál. A rendezvényen az OKF vezetői állománya, a tűzoltószövetségek és a szakszervezetek képviselői vettek részt. A Központi Tűzoltó Zenekar előadásában elhangzó Himnusz és a megjelentek üdvözlése után Horváth Lajos tű. alezredes, a Megelőzési Osztály vezetője tartott ünnepi köszöntőt. A szónok felidézte Szent Flóriánról, a tűzoltók védőszentjéről szóló legendát. Mint mondta, az egyik legfélelmetesebb elemi erőtől, a tűztől való rettegés keltette életre alakját. Florianus valós történelmi személy volt, aki a III. században született a mai Felső-Ausztria területén. Diocletianus császár uralkodása idején a Római Birodalom szolgálatában állt, ahol tehetsége, bátorsága révén gyorsan haladt előre a katonai pályán, és rövidesen XIX. évfolyam 6. szám • 2009. jónius



49

a helyi erőd parancsnoka lett. A legenda szerint az erődben hatalmas tűzvész pusztított, amit Flórián szinte kilátástalan helyzetből fékezett meg. Katonái – akiket a legszörnyűbb haláltól, a tűzhaláltól mentett meg – Flórián emberfeletti, isteni erejének tulajdonították a tűzvész elmúltát. Hírét szájról szájra adva született meg a Flórián-legenda… Kultusza a középkorban terjedt el. Az akkori felszerelésekkel és eszközökkel a tüzek oltóinak halálmegvető bátorságra volt szüksége ahhoz, hogy életeket és javakat mentsenek. Így érthető, hogy a tűzkatasztrófák elkerüléséért egy szentet hívtak segítségül, Flóriánt, aki a legenda szerint embertársaiért, egy közös ügyért áldozta életét 304-ben… Flórián napját a lánglovagok ma is a személye iránti tisztelettel tartják nyilván, hiszen az ő példája az elkötelezett hivatástudat alapja, a vállalt munkába vetett hit és a hagyományokhoz való ragaszkodás. Szent Flórián a tűzoltó munka, hivatás lényegét testesíti meg: az állhatatosságot, a bátorságot, a becsületet, embertársaink megsegítését és az önfeláldozást…” Napjaink tűzoltóinak, ugyanúgy, mint megbecsült elődeinknek, szembe kell nézniük a halált is magában rejtő veszéllyel, az elszabadult pusztító elemekkel, amelyek megfékezéséhez – a korszerű technikai felszereltség mellett – bátorságra, a társakba vetett feltétlen bizalomra és hitre van szükség. Ez napjainkban is a tűzoltó közösségek egyik legnagyobb összetartó ereje. A szónok sorba vette azokat az emberi értékeket, kvalitásokat, amelyekre manapság is szüksége van a lánglovagoknak, hogy megfeleljenek a nemes hagyományoknak és a legújabb kori kihívásoknak is, majd jókívánságaival zárta beszédét. Ezt követően dr. Hoffmann Imre tű. vezérőrnagy, hatósági főigazgató-helyettes, dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy, veszélyhelyzet-kezelési főigazgató-helyettes és Kivágó Tamás pv. dandártábornok, gazdasági főigazgató-helyettes helyzete el az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság koszorúját a tűzoltóság hősi halottainak emléktáblájánál. Kelemen Zsolt, az MTSZ alelnöke és Györök Ferenc, a LÖTÖSZ elnökségi tagja a tűzoltó szakmai szervezetek koszorúját, Korom Ildikó titkár a BRDSZ képviseletében, Árok Kornél területi ügyvivő pedig HTFSZ képviseletében helyezte el a szakszervezetek koszorúját az emléktáblánál. A koszorúzási ünnepség a Szózat akkordjaival ért véget. Forrás: Katasztrófavédelem Szerkesztősége, Budapest, 2009. május 5.

Tűzmanó fesztivál Nyírbátorban

A

z ezredfordulót követően az országban először Szabolcs- Szatmár- Bereg megyében, a Dél-Nyírségben alakultak meg óvodáskorú gyermekekből tűzoltó rajok. A szerveződések elsődleges célja volt, hogy a gyermekek már ebben a korban megismerjék a legalapvetőbb tűzvédelmi szabályokat és kerüljenek minél közelebb a számukra vonzó nagy piros tűzoltókocsikat kiszolgáló „tűzoltó bácsik” szakmájához. Az első „fecskék”, akik segítették az óvodai kis csapatok szerveződését, Balkányban a néhai Ungvári Sándor önkéntes tűzoltó, Nagykállóban Móré Sándor tű. alezredes, a Nyíregyházi HÖT munkatársa és Nyírbátorban Nagy Imre tű. Alezredes, a Nyírbátor HÖT parancsnoka voltak. Az elmúlt évben fogalmazódott meg Nagy Imre fejében a gondolat, hogy miért ne lehetne már ebben a korban is versenyszerűen szerepelniük a „tűzmanóknak” egy rendezvény keretein belül. Az elgondolást tettek és alapos szervezőmunka követett, melynek eredménye a 2009. május 16-ai hagyományteremtő célú ősbemutató Nyírbátorban… Nyírbátor Város Önkormányzata és a Nyírbátori Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság közös szervezésében a nyírbátori Papok rétje adott otthont a „Tűzmanók Első Országos Fesztiválja” címmel, óvodás és alsó tagozatos gyerekek számára megrendezett tűzvédelmi vetélkedőnek. A vetélkedőn a hivatásos tűzoltók felügyelete mellett 6 csapatban 50 kisgyermek indult a számukra játékos módon előkészített tűzoltási, váltófutó és különböző ügyességi-önmentési versenyszámokban. A fesztiválon az alábbi „tűzmanó” alakulatok vettek részt: Nyírbátor – Tűzmanók, Nyírvasvári Lángtörpök, Nagykálló – Gyermek Tűzoltóraj, Balkány Kismackó csoport, Tiszanána – Tűzmanók, Pomáz – Tűzmanók. A rendezvény fővédnöki posztját dr. Tatár Attila tű. altábornagy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója töltötte be. A kis óvodás tűzoltó alakulatok első fesztiválja látványos felvonulással vette kezdetét, melynek során nagy sikert aratva mutatkoztak be a résztvevők Nyírbátor város lakosainak. A menet élén a Petri és az ovi majorette csoportok haladtak, mögöttük kis szekeres fecskendőikkel maguk a tűzmanó versenyrajok. A fesztivált dr. Tatár Attila főigazgató nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy rendkívül hasznos már ebben a korban megszerettetni a gyermekekkel a tűzoltó szakmát, megismertetni velük az alapvető tűzvédelmi szabályokat. Életre szóló élményeket jelent ez a kicsiknek, akik felcseperedve, a megszerzett tudás birtokában, azokat hasznosítva majd akár életeket is menthetnek. Meghívott vendégként megtekintette az eseményt dr. Veres János volt pénzügyminiszter, országgyűlési képviselő is, aki örömét



50


fejezte ki, hogy a tűzoltó ősbemutatónak Nyírbátor adhat otthont, hiszen a városban rangot jelent tűzoltónak lenni. A kis tűzoltók vetélkedésén jelen volt Pernyák Sándor tű. ezredes megyei katasztrófavédelmi igazgató is. A köszöntők után a pomázi óvodások előadásában a „Kis tűzoltó mese” című mesejátékot láthatták az érdeklődők, majd a nagykállói, a nyírbátori és a balkányi tűzmanók tartottak látványos tűzoltási bemutatót. A fesztiválon megjelent hat versenyraj számára a rendezők három, kb. 60 méter hosszú versenypályát alakítottak ki, ahol többek között egyensúlyozó járás kispadon, vászonból készült búvó csövön átkúszás és puttonyfecskendővel célba lövés szerepelt a feladatok között.

A rendezvény ideje alatt a „versenyzők” és a látogatók részére látványos, szórakoztató és ismeretterjesztő programok, különböző gyermekeknek szóló játékok biztosították a szabadidő hasznos és kellemes eltöltését a helyi óvodapedagógusok vezetésével. A „Kavalkád” Tánccsoport, a nyírbátori Kiu kushin kay karate, a máriapócsi „Fitt leszek” fitness és a helyi rendőrség kutyás bemutatói színesítették a napot. A legszebb és legizgalmasabb pillanatok azok voltak, amikor begyújtottak egyszerre hat egyforma kis házikót, melyeket a kis tűzmanóknak vízzel telt vödröcskékkel kellett minél hamarabb eloltaniuk. XIX. évfolyam 6. szám • 2009. jónius



51

A fesztivál során természetesen egész nap lehetőség volt közelről megtekinteni a „nagy” tűzoltó gépjárműveket, szülői felügyelettel még igazi tűzoltósisakban be is ülhettek a kicsik a komoly értéket képviselő tűzoltó technikai eszközökbe. Látványos volt a nyírbátori tűzoltók műszaki-mentési bemutatója is, melynek során egy balesetet szenvedett személygépkocsiból sérült személyek kiemelését imitálták. A legügyesebb versenyzők a támogatók által felajánlott különdíjakat vehették át, de senki nem távozott üres kézzel, mivel a fesztivál valamennyi résztvevője ajándékcsomagot kapott az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól. A jó hangulatú fesztivál végén a résztvevők úgy búcsúztak egymástól, hogy találkoznak a következő évben is. Forrás: Katasztrófavédelem, Nyírbátor, 2009. május 17.

Tisztelgés a Légoltalom hősei előtt

A

kialakult nemes hagyományoknak megfelelően az idén is méltatta a szakma a Légoltalom világháborús hőseit. 2009 május 8-án a Magyar Polgári Védelmi Szövetség szervezésében koszorúzási ünnepség zajlott le a Légoltalom és a Polgári Védelem hősi halottainak emléktáblájánál a Budai Várban, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum udvarán. A Himnusz elhangzása után a megemlékezés narrátora és levezető elnöke, dr. Pataky Iván ny. ezredes köszöntötte rövid megnyitóbeszédével a méltóságteljes ünnepség résztvevőit. Az ismert szakíró, történész emlékeztetett azokra az áldozatokra, amelyeket a Légoltalom, a Liga hősei hoztak annak érdekében, hogy a legkritikusabb helyzetekben is óvják, mentsék a polgárok életét. A megemlékezésen dr. Endrődi István ny. ezredes, az MPVSZ elnöke mondott ünnepi beszédet, melyet egy mintegy kétezer éves latin közmondással indított: A történelem az élet tanítómestere. Az állítás igazát tanúsítja légoltalmunk, polgári védelmünk 75 éves históriája is. Bebizonyítva, hogy a lakosság életének, vagyonának, létfeltételeinek tudatos, szervezett védelme, a polgári védelem a honvédelem nélkülözhetetlen, fontos alkotóeleme. Adott esetben pedig gyakran legalább olyan hősies magatartást, áldozatvállalást követel, mint a fegyveres harc – fejtette ki az ezredes. – A lakosság megfelelően megtervezett, megszervezett védelme teremti meg azt a biztos alapot, hátországot, amely lehetővé teszi a haderő tevékenységét, a sikeres hadműveleteket és biztosítja jövőt. Előfeltétele pedig a lakosság megfelelő színvonalú erkölcsi felvértezése és felkészítése a tudatos védekezésre. Hangsúlyozom, hogy napjainkban is, amikor közvetlen háborús veszély nem fenyegeti hazánkat, de új veszélyforrások és helyzetek egész sorával számolhatunk. A veszélyek felszámolására, elhárítására, amíg élünk, állandóan készülnünk kell. A Légoltalmi Liga első szervezője és ügyvezető elnöke, a légoltalom, a polgári védelem tudományának magyar megalapozója, Petróczy István már 1928-ban leszögezte, hogy „eredményesen felkészülni és védekezni csak „előrelátással, tervszerűen és idejekorán keresztülvitt óvóintézkedésekkel lehet… békében kell felkészülni, háborúban vagy bármilyen veszélyhelyzetben csak az fog rendelkezésre állni, ami már kész”. Szavait a háború tapasztalatai igazolták. A magyar légoltalom „előrelátóan, tervszerűen és idejekorán” felkészült. Becsülettel teljesítette kötelességét, az emberek életének védelmét. Valóban kiválóan felkészítette a légoltalmi szervezetekbe beosztottakat és a lakosságot. Bizonyítja a következő tény: annak ellenére, hogy az 1946. évi statisztika szerinti 3122 városunk, községünk közül 1024-et, 32,8%-ot bombázott a szövetséges és a szovjet légierő, és közülük 43-at legalább hússzor, vagy több ízben, a lakosság vesztesége európai összehasonlításban a csekélyebbek közzé sorolható. Ennél jobb igazolás nem kell arra, hogy magyar légoltalom valóban az egyik leghatékonyabb volt… 1945 januárjában a főváros ostroma során a Várba vezető Hunyadi János utcában lévő Országos Légoltalmi Parancsnokság épületét több bombatalálat érte, és teljesen kiégett. Teljes irattára elpusztult. Így a légoltalom háború előtti és alatti történetét csak a vidéki levéltárakban fellelhető hiányos adatokból kell összeállítani, meg a sajtóban megjelent írásokból. Ezekből mintegy 150–300 hősi halottra becsüljük számukat. Emléküknek a legmélyebb tisztelettel adózunk, örök példaképeink maradnak” – hangsúlyozta befejezésül az ezredes. Az ünnepi beszédet követően gyászzene kíséretében a Magyar Köztársaság Honvédelmi Minisztériuma részéről dr. Bonhardt Attila ezredes, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság részéről dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy, főigazgató-helyettes és dr. Tóth Ferenc pv. ezredes, főosztályvezető,a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság részéről dr. Bojtor Gábor pv. alezredes és Pataki László pv. alezredes, a Fővárosi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Szövetség részéről Sipos András ny. pv. alezredes és Cserményi Ildikó, az FPVKSZ III. kerületi szervezetének a képviselője, a Magyar Polgári Védelmi Szövetség képviseletében dr. Endrődi István ny. pv. ezredes, Fekete Gyula ny. ezredes és Radványi Imre ny. pv. ezredes helyezte el a megemlékezés koszorúját az emléktáblánál. A koszorúzási ünnepség a Hadtörténeti Intézet és Múzeum udvarán a Szózattal és a Takarodóval zárult. Forrás: Katasztrófavédelem Szerkesztősége, Budapest, 2009. május 8.



52


EU-HUNEX DECATHLON 2009 nemzetközi veszélyhelyzet-kezelési gyakorlat

K

ét nagyon nehéz, reggeltől éjszakába nyúló mentési, kárelhárítási tevékenységgel eltelt munkanapot tudhatnak maguk mögött az EU-HUNEX DECATHLON 2009 nemzetközi gyakorlat résztvevői, amikor Benkovics Zoltán pv. dandártábornok, a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság igazgatója összefoglalta az addig történteket. A csapatok megérkezése és regisztrációja május 10-én rendben megtörtént, két francia és három német európai uniós küldöttből megalakult az OSOCC (Helyszíni Műveleti és Koordinációs Központ), amely egyeztette a csapatok képességeit, a gyakorlat feladatainak elosztása érdekében. Hétfőn távolsági menettel érkeztek Miskolcra a résztvevők, elfoglalták táborhelyüket, és kora délutántól estig már a feladatok végrehajtása zajlott. Az első napon a csapatok többségét bevetették a különböző kárterületeken. Mint minden gyakorlaton, itt is az első nap egy kicsit kaotikusabb volt. Adódott ez a nyelvi különbözőségekből, másrészt a LEMA-nak (Helyi Veszélyhelyzet Kezelési Hatóság), az OSOCC-nak és a DISTAFF-nak (gyakorlatirányító törzs) is bele kellett lendülni a munkába. Az első nap este a csapatok vezetői, a csapatösszekötők, az OSOCC-k, illetve a DISTAFF részvételével megtartott egyeztetésen értékelték a napi hibákat. Másnap reggel az OSOCC, a LEMA, illetve a DISTAFF már módosította a feladatelosztást, így délelőtt már zökkenőmentesebben ment a munka, délutánra pedig már teljesen beállt az elvárt működési rend. Május 12-én a feladatok egészen éjfélig tartottak, nehezítésekkel tarkítva. Ezek közé tartozott a csapadék is, hiszen ezen a napon többször is eleredt az eső. Folyamatosan zajlott a feladatok végrehajtásának értékelése, a gyakorlat utolsó napján pedig egy értekezlet keretében mondhatta el mindenki az észrevételeit. Benkovics Zoltán szólt arról is, hogy egy új infokommunikációs rendszert is kipróbáltak a gyakorlaton, melynek segítségével a különböző gépjármű-technikai eszközöket, a személyeket, a csapatokat GPS-szel követték, így a DISTAFF és az OSOCC is folyamatosan egy monitoron rákeresve láthatta azt, hogy az egyes munkahelyeken kik, milyen csapatok tartózkodnak. Az is újdonság volt, hogy bekamerázták a munkahelyeket, és a törzsek az adott kárhelyszínre kattintva megtekinthették, hogy ott milyen tevékenység folyik. Ugyanez a rendszer működött a kitelepítési gyakorlaton, ahol a kitelepített személyek kártyákat kaptak, így követni lehetett az információs rendszeren, hogy kit hová helyeztek el. Ezt alkalmazták a sérültek, illetve a szerepjátékosok kimenekítésénél úgy, hogy magukra a sérültekre, áldozatokra került egy kártya, amelyre a helyszínen feltöltötték a rendelkezésre álló adatokat, ismeretlen személynél akár csak azt, hogy milyen a haja, alacsony, vagy magas, férfi-e vagy nő. Az információk felkerültek az internetre, ami például a hozzátartozók keresésében nagy segítséget jelentett. A tábornok a szokásos minősítés szerint összességében „jóra” értékelte a gyakorlatot. A gyakorlat logisztikai biztosítása jól működött, az elhelyezés, az étkeztetés, az ellátás zökkenőmentesen zajlott le. A csapatok feladat-végrehajtását, kárterületi tevékenységét „erősen jóra”, a vezetést „megfelelően jóra” értékelte. A lényeget tekintve egybecsengett a fővárosi igazgató értékelésével dr. Tatár Attila tű. altábornagy, az OKF főigazgatójának rövid előzetes véleménye. A főigazgató az addigi visszajelzések alapján úgy látta, a feladatokat minőségileg és mennyiségileg is olyan szinten hajtották végre a csapatok, ami elvárható volt, nem adódott olyan probléma, műszaki meghibásodás, vagy a vezetési törzsben érthetetlenség, ami miatt a gyakorlatot meg kellett volna szakítani, és szerencsére nem történt személyi sérülés sem. Egyes tapasztalatokat azonban a későbbiek során még át kell majd beszélni. Május 13-án délelőtt az úgynevezett VIP programmal folytatódott az EU-HUNEX DECATHLON 2009 nemzetközi veszélyhelyzet-kezelési gyakorlat. Szinte összesűrűsödtek az események: mindaz, amit a csapatok az első két napon külön-külön már végrehajtottak, most koncentráltan – mint egy gyorsított filmen – megismétlődött a sajtó és a katasztrófavédelemben együttműködő intézmények képviselőinek kedvéért. Az közismert, hogy a biztonságért felelős intézmények, szervezetek gyakorlatait nemigen szokták a nagyközönség számára nyilvánossá tenni. Ennek egyik nagyon fontos oka, hogy a gyakorlatok veszélyesek, jobb a laikus közönséget távol tartani. Hasonló volt a helyzet az EU HUNEX DECATHLON 2009 elnevezésű nemzetközi veszélyhelyzet-kezelési gyakorlaton is. A gyakorlat súlypontja Miskolcon volt, ott telepítették a kárhelyszíneket, vagyis a helyi adottságokat kihasználva kialakították azokat a szituációkat, amelyek a feltételezett veszélyhelyzet – egy 6,7 erősségű földrengés következményrendszere – elemeiként a mentőcsapatok számára munkát adtak. Természetesen a lakosságot jó előre tájékoztatták arról, hogy milyen célok érdekében, milyen feladatok megoldásával fogják kissé megzavarni a szokásos hétköznapi életet, így amikor a gyakorlat megkezdődött, a miskolciak megértéssel és nem titkolt kíváncsisággal fogadták a beavatkozó nemzetközi katasztrófavédelmi erőket. A kárhelyszínek azonban, éppen az érintettek védelme érdekében a lakosság, az érdeklődők, a nagy nyilvánosság számára zártak voltak. A gyakorlat egy napra, szerdára azonban „megnyitotta kapuit”. Bebocsáttatást nyertek a „hivatásos érdeklődők”, a sajtó munkatársai és a katasztrófavédelemben együttműködő állami, kormányzati és önkormányzati, továbbá a társadalmi, önszerveződő intézmények, valamint az EU polgári védelmi mechanizmusának kereteiben összedolgozó országok képviselői. A gyakorlatnak ezt a harmadik napját tehát arra szánták a szervezők, hogy a látszólagos zártságot oldják, s hivatott képviselőik és a média útján informálják a társadalom érdeklődő rétegeit. A gyakorlat bázistábora a Hermann Ottó Emlékparkban települt, szerdán tíz órára ide érkeztek a meghívott vendégek. Benkovics Zoltán pv. dandártábornok, a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság igazgatója, az EU-HUNEX gyakorlat koordináló vezetője üdvözölte őket, majd Tatorján István pv. ezredesnek, az FPVI igazgatóhelyettesének, az EU-HUNEX szervező bizottsága XIX. évfolyam 6. szám • 2009. jónius



53

és vezetési törzse első emberének adta át a szót. Az első napokban végzett munkáról, a már értékelhető eredményekről ő adott tájékoztatást. Rinyu Ferenc, a Qali-Top Kft. ügyvezetője a gyakorlat elektronikai, térinformatikai, számítógépes háttérbiztosításáról beszélt. Szólt az új infokommunikációs rendszerről, melynek lényege: a gépjárművek, a személyek, a csapatok GPS-szel követhetőek, a vezető szervek (LEMA, OSOCC, DISTAFF) monitoron kontrollálhatják, egyes helyszíneken milyen erők, eszközök vannak, továbbá a helyszíneket bekamerázták, s így az ott folyó tevékenységbe is be lehet tekinteni. Ezt követően a társaságot autóbuszokra ültették, s a további program során az egyes kárhelyszínek szakértőinek avatott idegenvezetésével ismerkedhetett a gyakorlat legfontosabb elemeivel. A buszok első megállója a Hámori-tó partján volt. A festői természeti környezetben a tó vize jelenítette meg azt a helyzetet, amely egy földrengés okozta gátszakadás után létrejöhet az elöntött területen. Az FKRMSZ, a DKMT, a zalai mentők búvárcsoportja, a szlovák vízimentők, a magyar rendőrök közreműködésével vízből mentést mutattak be gumicsónakkal, majd helikopterrel, később háztetőről mentést helikopterrel. A következő állomás a Hámori-szikla lett. A beállított helyzetben balesetet szenvedett hegymászók vártak egy sziklapárkányon megmentőikre. A szlovák hegyi mentők közreműködésével a súlyos sérültet hordágyra rögzítve, a könnyű sérültet mentőháromszöggel, mindkettőt alpintechnikával hozták le a sziklafal aljára. Lent szlovák egészségügyi személyzet fogadta őket, stabilizálták állapotukat, aztán átadták őket a mentőszolgálatnak. A bemondó hozzáfűzte: tegnap hasonló gyakorlatot hajtottak végre a Létrás-barlangban is: ott negyven méter mélységből kellett a sérültet felhozniuk.

A bemutató következő kárhelyszíne kilométerekkel messzebbre esett: a Diósgyőri Acél Művek (DAM) részben romossá vált, részben elhagyott gyártelepére kanyarodtak az autóbuszok. Itt az első helyszínen a következő feltételezést állították be: vegyi üzem területén, iparvágányon, szintbeli közúti-vasúti átjáróban veszélyes anyagot szállító tehergépjármű és tolatást végző szerelvény ütközött. Emberek sérültek, beszorultak a járműbe, veszélyes anyag folyt ki, tűz is keletkezett. A miskolci tűzoltók mellett ezen a helyszínen dolgozott a veszélyhelyzet megszüntetésén a szlovák csoport, az aschaffenburgiak Németországból, a Duna–Körös–Maros–Tisza régió (DKMT) csapata és még sokan mások. A beszorultakat kimentették, a sérülteket ellátták és a mentőszolgálatnak átadták, a tüzet eloltották, a veszélyesanyag-folyást megszüntették. A következő kárhelyszínt ugyancsak a DAM területén találtuk. Ez rendkívül bonyolult kettős kárhelyszín: egyrészt a földrengés miatt tömegbaleset, vasúti szerelvény ütközött autóbusszal, sérültek és halottak vannak, a roncsok alá többen beszorultak, másrészt a földrengés félig romba döntött egy ipari négyszintes épületet, itt emberek menekültek a tetőre, másrészt többen beszorultak a beomlott födém által elzárt pincébe. Szerephez jutottak a mentőkutyák: sérülteket és halottakat kerestek a romok között és alatt, illetve a pincékben. A lengyel hegyi mentők és az FKRMSZ jeleskedtek itt: részben alpintechnikával hozták le a tetőn rekedteket, részben helikopterrel elsősegély-nyújtókat vittek föl, részben pedig födémbontással szabadították ki a pincében várakozókat. A sok sérült miatt erre a helyszínre mozgó orvosi segélyhelyet is telepítettek.



54


A szerda délelőtti program bemutató része a DAM-ban zárult. A vendégsereg a buszokkal visszatért a bázistáborba, s ott ebédelt. Szerda délután került sor a táborzárásra. Az alakulótéren felsorakoztak a mentőcsapatok, előttük a gyakorlat vezetői. Felhangzott az EU HUNEX DECATHLON 2009 szignálja, majd dr. Tatár Attila tű. altábornagy., országos katasztrófavédelmi főigazgató mondott zárszót. Megköszönte az EU támogatását az EU HUNEX gyakorlat kidolgozásában, különös tekintettel Biljana Zuber közreműködésére. Jelezte, hogy ez a gyakorlat továbblépést hozott a katasztrófavédelmet szolgáló nemzetközi együttműködésben. Hangsúlyozta, hogy hazánkban a katasztrófavédelem össznem zeti ügy, de a katasztrófák nem ismernek határokat, ezért nélkülözhetetlen a nemzetközi együttműködés. Az ilyen gyakorlatok visszaigazolják az EU polgári védelmi mechanizmusainak működőképességét. A főigazgató megállapította: Miskolcra jól felkészült csapatok jöttek. Köszönet a munkájukért. Közös törzsmunka folyt, sikerrel. Köszönetét fejezte ki a gyakorlat ötletadóinak, a sikeres pályázat készítőinek, a logisztikai biztosítás gazdáinak, a gyakorlat feltételei megteremtőinek, a végrehajtásban közreműködőknek. Kiemelte: az eredmény nem maradhat el: „Biztos vagyok benne, hogy készen állunk egymás professzionális megsegítésére.” Biljana Zuber az EU Bizottsága képviseletében szólt. Köszönetet mondott a nagyszerű és sikeres gyakorlat megszervezéséért és végrehajtásáért. Külön hangsúlyt adott annak, hogy a nemzetközi eljárások alkalmazását sikerrel oldották meg. Megköszönte a részvételt, külön a szervezők kiváló munkáját. Befejezésül azt hangsúlyozta, hogy az eredmények hasznosítása a gyakorlat igazi értelme. Utalt arra, hogy a csütörtökön tartandó munkaműhely alkalmas lesz a tanulságok megfontolt levonására. A záróünnepség utolsó aktusaként dr. Tatár Attila, Biljana Zuber és Benkovics Zoltán okleveleket adtak át a résztvevő csapatoknak és emléklapokat a szervezés sikerét biztosító intézmények képviselőinek. Forrás: Katasztrófavédelem Szerkesztősége, 2009. május 10–13.



Elérhetőségek

Önkormányzati forródrót

Önkormányzati Minisztérium Miniszteri titkárság

Miniszteri Kabinet és Titkárság

441-1306, 441-1717

Sajtó és Kommunikációs Főosztály

441-1717

Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály

441-1278

Ellenőrzési Főosztály

441-1441 Államtitkárság

Államtitkár Titkársága

441-1733

Parlamenti Osztály

441-1716

Közjogi és koordinációs szakállamtitkár által irányított szervezeti egységek

Szakállamtitkár Titkársága

441-1844

Jogi Főosztály

441-1333

Választási Főosztály

441-1600

Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály

441-1123

Kormányzati Koordinációs Bizottság Titkársága (Főosztály)

441-1294

Nemzetközi Főosztály

441-1466

Önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár által irányított szervezeti egységek


441-1330

Önkormányzati Főosztály

441-1102, 441-1271

Közigazgatási Hivatali, Jegyzői és Hatósági Főosztály

441-1140

Önkormányzati Gazdasági Főosztály

441-1344

Lakásügyi Főosztály

441-7745

Sport szakállamtitkár által irányított szervezeti egységek


301-9202

Sportigazgatási Főosztály

301-9280

Sport és Stratégiai Főosztály

301-9250

Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet

471-4101, 471-4174

Turisztikai szakállamtitkár által irányított szervezeti egységek


225-6557

Turisztikai Stratégiai és Kiemelt Programok Főosztály

225-6556

Önálló szervek

Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

469-4100

Magyar Turizmus Zrt.

488-8700


55

Az Önkormányzati Főosztály a helyi önkormányzatokról szóló törvény és a kapcsolódó jogszabályok alkalmazásának, értelmezésének elősegítéséhez „Önkormányzati forródrótot” működtet, amelynek telefonszáma: (06 1) 441-1478

Közszolgálati forródrót A MeH Közszolgálati Főosztálya a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény alkalmazásának elősegítéséhez „Közszolgálati forródrótot” működtet, amelynek telefonszáma: (06 1) 441-2177 (üzenetrögzítős)

Doppinginformációs vonal A Sportkórház doppingellenőrző laboratóriumában dolgozók doppingkérdésekben a következő számon adnak felvilágosítást az érdeklődőknek: (06 1) 488-6124 (munkanapokon, 8–16 óra között hívható)

Felhívás Az információs technológia terjedésével és költségtakarékossági szempontból indokoltnak tartjuk, hogy az Önkormányzati Tájékoztatót a lehetőség szerint minden esetben elektronikus formában juttassuk el az olvasók és érdeklődők részére. Erre való tekintettel kérjük a kedves Olvasókat, hogy az [email protected] e-mail címre szíveskedjenek jelezni, amennyiben igényt tartanak az Önkormányzati Tájékoztató elektronikus változatára. Kérem, hogy a hivatal e-mail címében bekövetkezett változást szintén ezen a címen szíveskedjenek jelezni.


56

Elérhetőségek

Állami főépítészek Keresztes Sándor állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Nyugat-dunántúli régió (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék, Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg és Nagykanizsa m. j. városok), kivéve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Zala megyei települései. Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal, Állami Főépítészi Iroda Honlap: www.gyorkozig.hu 9022 Győr, Vörösmarty u. 10. /fax/üzenet: (06 96) 328-787, (06 96) 517-004 E-mail: [email protected], [email protected] Lantay Attila állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Közép-dunántúli régió (Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyék, Székesfehérvár, Dunaújváros, Tatabánya és Veszprém m. j. városok), kivéve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Veszprém megyei települései. Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal, Állami Főépítészi Iroda Honlap: www.fejerkozig.helyinfo.hu  8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Iroda: Petőfi út 5. II. emelet : (06 22) 512-250-től 259-ig, (06 30) 248-9455 Fax: (06 22) 512-250 E-mail: [email protected] Lantay Attila: [email protected] Horváth Krisztina: [email protected] Székely Nóra: [email protected] Széplaki Imréné: [email protected] Szilvási Zsuzsanna: [email protected] Csohány Klára állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Dél-alföldi régió (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék, Kecskemét, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Szeged m. j. városok) Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda Honlap: www.darkh.hu/foepitesz 6741 Szeged, Rákóczi tér 1. : (06 62) 562-695 fax: (06 62) 562-692 E-mail: [email protected]

Virányi István állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Dél-dunántúli régió (Baranya, Somogy és Tolna megyék, Pécs, Kaposvár, Szekszárd m. j. városok) és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet teljes területe1. Dél-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal, Állami Főépítészi Iroda Honlap: www.ddrkh.hu 7400 Kaposvár, Csokonai u. 3. : (06 82) 502-650, (06 82) 502-659 Mobil: (06 20) 940-9239; fax: (06 82) 502-639 E-mail: [email protected] Fábián Éva: (06 82) 502-659, Horváth Szabolcs: (06 82) 502-656, Kutnyák Zsolt: (06 82) 502-658, Szabó Anita: (06 82) 502-651 Keszthelyi Aliroda Németh László, (Inkovics László), Németh Judit 8360 Keszthely, Lovassy u. 7/b. : 8361 Keszthely, Pf. 132. : (06 83) 511-445; fax: (06 83) 314-820 Mobil: (06 20) 296-7676 E-mail: [email protected] Fabacsovics Zoltán 8230 Balatonfüred, Kossuth u. 3. /fax: (06 87) 482-475 Mobil: (06 20) 296-7517 E-mail: [email protected] Kadlicskó Krisztián 8600 Siófok, Hock János köz 2. /fax: (06 84) 316-714 Mobil: (06 20) 296-7687 E-mail: [email protected] Bernáth Mihály állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: az Észak-magyarországi régió (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyék, Miskolc, Eger, Salgótarján m. j. városok). Észak-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal, Állami Főépítészi Iroda Honlap: www.emrkh.hu/eszakreg/ 3300 Eger, Kossuth u. 9. : (06 36) 521-507 Fax: (06 36) 521-524 E-mail: [email protected] Bernáth Mihály: (06 36) 521-506, [email protected] Koritár Károlyné: (06 36) 521-507, [email protected] Sólyom Margit: (06 36) 521-509, [email protected] Szögedi Zsuzsanna: (06 36) 521-510, [email protected] Jóna Margit: (06 36) 521-508, [email protected] 1


Dr. Hajnóczi Péter állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Közép-magyarországi régió (Budapest főváros, Érd m. j. város és Pest megye). Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal, Állami Főépítészi Iroda Honlap: www.bfkh.hu 1052 Budapest, Városház utca 7. II. 295.  1364 Budapest, Pf. 270. : (06 1) 485–6800 kp. Fax: (06 1) 266-2502 Dr. Hajnóczi Péter: (06 1) 485-6926, (06 30) 9416730, [email protected] Kabdebó Krisztina: (06 1) 485-6914, kabdebo. [email protected] Kiss Ágnes: (06 1) 485-6945, [email protected] Kovács Bea: (06 1) 485-6923, [email protected] Kovács Zsófia: (06 1) 485-6913, [email protected] Kövesi György: (06 1) 485-6924, [email protected] Tóth József: (06 1) 485-6916, [email protected] Arató András István állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: az Észak-alföldi Régió (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék, Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza m. j. városok). Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal, Állami Főépítészi Iroda Honlap: www.earkh.hu Iroda: 4024 Debrecen, Vármegyeháza u. 1/b  4002 Debrecen, Pf. 83., 4024 Debrecen, Piac u. 54. : (06 52) 504-132 /fax/üzenet: (06 52) 348-481 E-mail: [email protected] Arató András: (06 52) 504-130, [email protected] Bujdosó Judit: (06 52) 504-131, [email protected] Ecsedi Istvánné (06 52) 504-132, [email protected] Jambrik Imre: (06 52) 504-133, [email protected] Magyar Andrea (06 52) 504-179, [email protected]

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területe a 2000. évi CXII. tv. 1. sz. melléklete szerinti 164 település.


Az Önkormányzati Minisztérium folyóirata

Recommend Documents