Az Önkormányzati Minisztérium folyóirata

2008/7—8

A tartalomból:

Az Önkormányzati Minisztérium folyóirata

Jogszabályváltozások

XVIII. évfolyam 7–8. szám

Jelentések, tájékoztatók

Jogszabályfigyelő . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..

2

Jogértelmezés A helyi önkormányzatok működését érintő jogszabályok véleményezése . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . 8 Az Alkotmánybíróság önkormányzatokat érintő döntései . .. .. .. .. .. .. . 19

Területfejlesztés és építésügy Az állami – területi – főépítészek feladatai . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..

23

Turizmus és sport Az Új Magyarország Fejlesztési Terv turizmusfejlesztési pályázatainak összefoglaló adatai . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Az Országos egészségturizmus-fejlesztési stratégia . .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Török–magyar miniszteri találkozó . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

29 31 35

Pályázati lehetőségek Az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatai . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Hazai pályázati lehetőségek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Közösségi programok . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Pályázati hírek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Pályázati „Kis hasznos” . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

36 38 40 43 47

Várossá nyilvánítások . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Viharkárok országszerte . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Népszerű az Új Magyarország Lakásfelújítási Program . .. .. .. .. .. .. .. .. Magatartási szabályok kitelepítés esetén . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

Aktuális hírek Hazai hírek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Nemzetközi hírek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

51 53

Eseménynaptár, képzések Események, képzések – előrejelzés . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Események, képzések – beszámolók . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

57 58

Figyelmébe ajánljuk! Kiadványajánló . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. A Duna Palota különleges éttermi kedvezménye . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..

63 64

Elérhetőségek Önkormányzati Minisztérium . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Önkormányzati forródrót . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Közszolgálati forródrót . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Doppinginformációs vonal . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Felhívás . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Állami főépítészek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

A kiadásért felel: Dr. Bujdosó Sándor

Kiadja: Duna Palota Kulturális Kht.

önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár

Készült a kiadó DTP stúdiójában Tel.: 469-2971

Szerkeszti: a szerkesztőbizottság

48 48 49 50

Fax: 469-2969 E-mail: [email protected]

www.otm.gov.hu/belugy/belsajt.nsf/onkorm

65 65 65 65 65 66


 Jogszabályfigyelő Hazai jogszabályváltozások Egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról

A jogszabály száma és címe: 2008. évi XXVII. törvény egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról A jogszabály lényege: a törvény módosítja a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvényt (Pttv.). Az 1. § új (7) bekezdéssel egészül ki, mely szerint „A polgármester a megválasztását követően a képviselő-testület előtt a melléklet szerinti szöveggel esküt vagy fogadalmat tesz, és erről okmányt ír alá.” Az eskü szövegét a Pttv. melléklete tartalmazza. A törvény kimondja, hogy a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 1. §-ának (2) bekezdésében az „esküt tesz a képviselő-testület előtt” szövegrész, valamint 11. § (1) bekezdésében a „köteles esküt tenni a képviselő-testület előtt” szövegrész helyébe az „a képviselő-testület előtt – a polgármesterre irányadó szöveggel – esküt vagy fogadalmat tesz, és erről okmányt ír alá” szöveg lép, valamint hatályát veszti az 1. § (2) bekezdésének második mondata és 11. § (1) bekezdésének második mondata. A Pttv. 2. §-a (1) bekezdésének j) pontja hatályát veszti. Hatálybalépés: 2008. július 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 89. szám (2008. június 18.)

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

A jogszabály száma és címe: 2008. évi XXIX. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról A jogszabály lényege: Az ügyfélkapu létesítése személyes megjelenéssel, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervnél, vagy a körzetközponti feladatokat ellátó jegyző által működtetett okmányirodában, vagy kormányrendeletben meghatározott más szervnél kezdeményezhető. Az ügyfélkapu létesítésére jogosult szervek az előttük személyesen eljáró ügyfeleknek felajánlják az ügyfélkapu létesítését, amelyet a hatóság az ügyfél kérelme esetén azonnal létrehoz. Hatálybalépés: 2008. július 18. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 89. szám (2008. június 18.)

Az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdításáról

A jogszabály száma és címe: 2008. évi XXXI. törvény az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról A jogszabály lényege: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 13. §-át új (6)–(8) bekezdéssel egészítette ki. Így a közérdekű igényérvényesítés joga alapján a szülő – a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárásokra vonatkozó rendelkezések szerint – eljárást indíthat, vizsgálatot kezdeményezhet többek között az intézmény fenntartójánál, a jegyzőnél, a főjegyzőnél, a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalnál vagy más hatóságnál minden olyan esetben, amikor konkrétan nem határozhatók meg a jogaiban sértett személyek, illetve a veszélyeztetett személyek köre. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy gyermeke óvodába járatásához anyagi támogatást kapjon, feltéve, hogy gyermekét legkésőbb a negyedik életévében beíratja az óvodába. A módosítás eredményeként kötelessége a szülőnek, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. A jegyző kötelezheti a szülőt, hogy e kötelezettségének tegyen eleget. A Kt. 55. §-ának módosításának eredményeként, ha a közoktatási intézmény tagintézményei különböző településen találhatók, vagy a többcélú közoktatási intézmény tagintézményeinek száma egy településen belül meghaladja az ötöt, illetve ha a többcélú közoktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységeinek a száma meghaladja az ötöt, a közoktatási intézmény élére főigazgató, a tagintézmény, az intézményegység élére igazgató, óvodavezető bízható meg. E rendelkezések alkalmazhatók akkor is, ha a közoktatási intézmény alapító okirata szerint a felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám eléri az ezerötszáz főt. A kötelező felvételt biztosító intézményre vonatkozó, módosult szabályozás szerint, ha a településen több általános iskola működik, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az egyes felvételi körzetben kiszámított aránya legfeljebb tizenöt százalékponttal lehet magasabb, mint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek a település egészére kiszámított aránya.

XVIII. évfolyam 7–8. szám • 2008. július–augusztus

ÖM Önkormányzati Tájékoztató


Ha a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a településen vagy a település meghatározott részében nincs kötelező felvételt biztosító óvoda, illetve kötelező felvételt biztosító iskola vagy az iskolai körzethatár meghatározására vonatkozó rendelkezéseket nem tartották meg, kijelöli azt az önkormányzati feladatellátásban részt vevő óvodát, illetve általános iskolát, amely nem tagadhatja meg a gyermek óvodai felvételét, iskolai felvételét. A kijelölés egy nevelési, illetve tanítási évre szólhat, de több alkalommal is meghosszabbítható. Ha az oktatási hivatal olyan óvodát, iskolát jelölt meg, amely nem a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti településen működik, a megjelölt óvoda, iskola fenntartója a gyermek, a tanuló felvételének napjától az éves költségvetésről szóló törvényben az egyházi jogi személy részére megállapított kiegészítő támogatás összegének megfelelő összegű támogatásra válik jogosulttá, mindaddig, amíg az óvodai ellátás nem szűnik meg, illetve a tanulói jogviszony fennáll. A Kt. 102. §-a szerinti, fenntartói döntésekkel (különösen az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával) kapcsolatos vélemény kialakításához minden olyan információt hozzáférhetővé kell tenni a véleményezési joggal rendelkezők részére, amely a fenntartói döntés meghozatalához rendelkezésére áll. A vélemény kialakításához – az információk hozzáférhetővé tételének napjától számítva – legalább tizenöt napot kell biztosítani az érdekeltek részére. A fenntartó legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása évének március utolsó munkanapjáig hozhat a nevelési-oktatási intézmény átszervezésével, fenntartói jogának átadásával, megszüntetésével összefüggő döntést. Fontos, hogy a hazai és nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázatokon való részvétel feltétele, hogy a helyi önkormányzat, az önkormányzati társulás rendelkezzen közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervvel. A pályázatok elbírálásánál előnyben kell részesíteni azt a közoktatási intézményt fenntartó társulást, amelynek tagjai között olyan önkormányzat is található, amely szerepel a hátrányos helyzetű települések jegyzékén, továbbá azt a közoktatási intézményt fenntartó települést és társulást, amelynek az illetékességi területén a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók összes gyermekhez, tanulóhoz viszonyított aránya eléri a huszonöt százalékot. Hatálybalépés: 2008. augusztus 3. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 89. szám (2008. június 18.)

Az önkéntes tűzoltó egyesületekről

A jogszabály száma és címe: 2008. évi XXXIII. törvény az önkéntes tűzoltó egyesületekről A jogszabály lényege: Az Országgyűlés célja e törvény megalkotásával, hogy erősítse a tűz elleni védekezést önként vállalók tevékenységét, valamint javítsa az önkéntes tűzoltók, a tűzoltó egyesületek működési feltételeit. A normaszöveg rendelkezik a tűzoltó egyesületek és a hivatásos önkormányzati, illetve az önkéntes tűzoltósággal történő együttműködési megállapodás megkötésének, felmondásának feltételeiről, továbbá a megállapodás tartalmáról. Hatálybalépés: 2008. július 18. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 89. szám (2008. június 18.)

A földgázellátásról

A jogszabály száma és címe: 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról A jogszabály lényege: A törvényalkotó célja e törvény létrehozásával, hogy kialakítsa a hatékonyan működő földgáz-ver-

senypiacot, érvényesítése az energiahatékonyság és az energiatakarékosság elveit a fenntartható fejlődés érdekében. Biztosítani kívánja a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelő minőségű és átlátható költségszerkezetű földgázellátását, a magyar gázpiacnak az Európai Közösség egységesülő gázenergia piacaiba történő integrációját, és a mindezek megvalósítását biztosító objektív, átlátható és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő szabályozás kialakítását. A törvény az egyetemes szolgáltatók tekintetében előírja – többek között – azt a kötelezettséget, hogy a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény mellékletében felsorolt kistérségenként legalább egy ügyfélszolgálati irodát kell létesíteniük. Hatálybalépés: 2008. június 26. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 93. szám (2008. június 25.)

A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájáról

A jogszabály száma és címe: 2008. évi XLIII. törvény a Magyar Köztársaságnak a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája 2. cikk 2. bekezdése szerinti kötelezettségvállalásai cigány (romani és beás) nyelvekre történő kiterjesztéséről A jogszabály lényege: Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaságnak a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája (a továbbiakban: Charta) 2. cikk 2. bekezdése szerinti kötelezettségvállalásai cigány (romani és beás) nyelvekre történő kiterjesztésére. A Strasbourgban, 1992. november 5-én létrehozott Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának kihirdetéséről szóló 1999. évi XL. törvény kiegészült a 3/A. és 3/B. §-sal. Hatálybalépés: 2008. június 28. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 94. szám (2008. július 27.)




Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről A jogszabály száma és címe: 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről A jogszabály lényege: Egészen a közelmúltig a világ országaiban az élelmiszerek ellenőrzése, illetve nyomon követhetőségének biztosítása az élelmiszer-előállítók, illetve forgalmazók ellenőrzésében merült ki. Az EU tagállamaiban különösen nagy hangsúlyt kapott az „áruk szabad áramlása” elv biztosítása mellett a fogyasztók védelme; azonban ezen fogalom alatt nem a klasszikus, hazánkban „fogyasztóvédelemként” emlegetett tevékenység (a fogyasztó gazdasági érdekeinek védelme) eredményét értik, hanem annak biztosítását, hogy például az élelmiszerek esetében a fogyasztóhoz biztonságos, az előállító által garantált összetételű élelmiszer kerülhessen. Ennek megvalósításához nem elégséges csupán az előállítás és forgalmazás területén vizsgálni a higiéniai és minőségi követelmények betartását, megfelelő ismeretekkel kell rendelkezni az előállítás előtti és a forgalmazás utáni tevékenységekről, nyomon kell követni az alapanyagok útját a „szántóföldtől az asztalig” a teljes élelmiszerláncban. Hatálybalépés: 2009. január 3. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 95. szám (2008. június 28.)

Az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultságról

A jogszabály száma és címe: 157/2008. (VI. 10.) Korm. rendelet az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság feltételeivel rendelkező, helyi önkormányzatoknál alkalmazott köztisztviselők felmentéséhez kapcsolódó egyes kifizetések támogatásáról A jogszabály lényege: A központi költségvetés megtéríti a helyi önkormányzatok, a települési, illetve területi kisebbségi önkormányzatok, valamint a többcélú kistérségi társulások részére a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 17. §-a (2) bekezdésének f) pontja szerint a köztisztviselő által benyújtott felmentési kérelem alapján 2008. január 1-je és május 1-je között közölt felmentésekkel összefüggően keletkezett – teljesített, illetve teljesítendő – e rendeletben meghatározott kifizetéseket. Hatálybalépés: 2008. június 13. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 86. szám (2008. június 10.)

Az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági döntésekről

A jogszabály száma és címe: 161/2008. (VI. 19.) Korm. rendelet az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági döntés-előkészítők, valamint döntéshozók építésügyi vizsgájáról és szakmai továbbképzéséről A jogszabály lényege: Az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági döntés-előkészítő és döntéshozó (köztisztviselő) építésügyi vizsgáztatására, a vizsga tartalmára, követelményeire és eljárási szabályaira, szakmai továbbképzésére vonatkozó szabályokat tartalmazza. Hatálybalépés: 2008. július 4. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 90. szám (2008. június 19.)

A közigazgatási hivatalról

A jogszabály száma és címe: 177/2008. (VII.1.) Korm. rendelet a közigazgatási hivatalokról A jogszabály lényege: a rendelet a 90/2007. (XI. 14.) AB határozatban előírtak miatt újraszabályozta a közigazgatási hivatalok jogállását, a szervezeti felépítésre vonatkozó szabályozás megegyezik a 297/2006. (XII.23.) Korm. rendeletben foglaltakkal. Hatálybalépés: 2008. július 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 97. szám (2008. július 1.)

A kisajátítási tervről

A jogszabály száma és címe: 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet a kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről A jogszabály lényege: A rendelet hatálya kiterjed azokra az adatgyűjtési, földmérési és térképezési, vázrajzkészítési munkákra, amelyeket a kisajátításhoz el kell végezni, továbbá a csereingatlannal történő kártalanítás esetén az értékkülönbözet megfizetése tekintetében adható kedvezmény megadására. A rendelet előírja, hogy a kisajátítási terv készítésével kapcsolatos földmérési munka csak a megrendelő írásbeli megbízása alapján és a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló jogszabályok rendelkezése szerint földmérésre jogosult által végezhető. A jogszabály rendelkezik a kisajátítási terv készítéséről, a záradékolásáról, az adatszolgáltatási-, gyűjtési tevékenységről, valamit a csereingatlannal történő kártalanítás esetén az értékkülönbözet megfizetése tekintetében adható fizetési kedvezmény szabályairól. Hatálybalépés: 2008. július 4. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 98. szám (2008. július 3.)




Az országos településrendezési és építési követelményekről A jogszabály száma és címe: 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról A jogszabály lényege: Az OTÉK több rendelkezését módosítja vagy újraszabályozza. Hatálybalépés: Lépcsőzetes, a kihirdetést követő 8. naptól kezdődően 2013. január 1-jével bezárólag. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 103. szám (2008. július 14.)

A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről

A jogszabály száma és címe: 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről A jogszabály lényege: A szociális szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók részére a központi költségvetés által nyújtott, vissza nem térítendő támogatásának feltételeire vonatkozó szabályokat tartalmazza. Hatálybalépés: 2008. augusztus 2. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 112. szám (2008. július 30.)

A talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól

A jogszabály száma és címe: 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól A jogszabály lényege: A rendeletben meghatározott esetekben a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 49. §-ának (3) bekezdésében és az 50. §-ában felsorolt, termőföldön folytatott mezőgazdasági tevékenységekkel, illetve beavatkozásokkal, valamint a termőföld igénybevételével járó vagy arra hatást gyakorló beruházásokkal kapcsolatos talajvédelmi követelmények meghatározásához talajvédelmi terv készítése szükséges. Hatálybalépés: 2008. augusztus 4. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 105. szám (2008. július 18.)

A pálinka és a törkölypálinka előállításának és jelölésének szabályairól

A jogszabály száma és címe: 94/2008. (VII. 24.) FVM–SZMM együttes rendelet a pálinka és a törkölypálinka előállításának és jelölésének szabályairól A jogszabály lényege: Pálinkának csak a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 110/2008/EK rendelet) 2. mellékletének 9. számú kategóriája szerinti eljárással készített olyan gyümölcspárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett gyümölcsből – ideértve a gyümölcsvelőt is – készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. Sűrítményből, aszalványból, szárítmányból készült termék nem nevezhető pálinkának. A pálinka készítése során répa-, nád-, izo- vagy gyümölcscukorral javított gyümölcscefre nem használható fel. A rendelet általános rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával a megnevezések abban az esetben használhatók, ha a pálinka az adott megnevezéshez tartozó különleges eljárással készült. (Kisüsti pálinka, Érlelt pálinka, Ópálinka, Gyümölcságyon érlelt pálinka vagy ágyas pálinka) Hatálybalépés: 2008. augusztus 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 108. szám (2008. július 24.)

A sugárvédelmi ellenőrző rendszerek működéséről

A jogszabály száma és címe: 1/2008. (VI. 18.) ÖM rendelet az önkormányzati miniszter feladatkörébe tartozó tevékenységek sugárvédelmi ellenőrző rendszerének működési feladatairól A jogszabály lényege: A rendelet vonatkozik a hivatásos katasztrófavédelmi szervekre, a közigazgatási hivatalokra, valamint a hivatásos önkormányzati és önkéntes tűzoltóságokra terjed ki. A rendelet által meghatározott feladatok közé tartozik a lakosság természetes és mesterséges eredetű sugárterhelését meghatározó környezeti sugárzási viszonyok ellenőrzése, eredményeinek gyűjtése, a környezeti sugárzás dózisteljesítményének figyelemmel kísérése és a lakosság hiteles tájékoztatása. Valamint az atomenergia alkalmazását szolgáló létesítményben, berendezésben vagy radioaktív (nukleáris) anyaggal végzett tevékenység során, továbbá a szándékosan ártó emberi magatartások vagy fegyveres összeütközések esetén bekövetkező – a lakosságot és a környezetet veszélyeztető – események, nukleáris és radiológiai veszélyhelyzetek elhárítása, következményeinek csökkentése, illetőleg megszüntetése érdekében folyamatosan működő ágazati sugárvédelmi ellenőrző rendszert üzemeltetnek, illetve részt vesznek annak üzemeltetésében. Hatálybalépés: 2008. július 18. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 89. szám (2008. június 18.)




Egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról A jogszabály száma és címe: 7/2008. (VI. 3.) SZMM. rendelet az egyes szociális tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról A módosított jogszabályok: A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet. A jogszabály lényege: A módosítások az intézményvezetői munkakör, és egyéb munkakör betöltésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaznak. Hatálybalépés: 2008. július 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 83. szám (2008. június 1.)

A szociális és munkaügyi miniszter által adományozható szakmai elismerésekről

A jogszabály száma és címe: 10/2008. (VI. 28.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter által adományozható szakmai elismerésekről A jogszabály lényege: A rendelet a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó területeken a példamutató, kivételesen magas színvonalú, lelkiismeretes, eredményes tevékenységet végző személyek, és közösségek számára adományozható elismerésekről szól. Hatálybalépés: 2008. július 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 95. szám (2008. június 1.)

Közösségi jogszabályváltozások A REACH-ről az önkormányzatok szempontjából

A REACH az Európai Közösség minden tagállamára érvényes, 1907/2006/EK számú rendelete, mely 2007. június 1-jén lépett hatályba, és a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szól. A rendelet célja, hogy korszerűsítse és javítsa a vegyi anyagokra vonatkozó, korábbi európai uniós jogi keretrendszert, illetve hogy az uniós országokban kiszűrjék, és engedélyeztetés alá vonják vagy korlátozzák, s így csökkentsék az egészségre és a környezetre ártalmas anyagok felhasználását. Az adatok megszerzésével kapcsolatos felelősség, valamint anyagi és adminisztratív terhek, melyeket eddig a hatóságok viseltek, a jövőben az ipar és kereskedelem szereplőire hárulnak. A REACH minden vegyi anyagot gyártót, importálót és továbbfelhasználót érint az Európai Unión belül. Az érintett cégek helyzete A REACH bevezetésével az egyes érintett cégek helyzete is jóval nehezebb lett, mivel a feladatok legnagyobb része és a felelősség áthárult az ipar szereplőire. A szabályozás mind a nagyvállalatokat, mind a kis- és középvállalkozásokat érinti. Regisztrációs kötelezettség Azon cégeknek, melyek évente egy tonna vagy annál nagyobb mennyiségben gyártanak vagy importálnak vegyi anyagokat az Európai Unión kívülről, regisztrációs kötelezettségük van. Az érintett vegyi anyagok száma több mint 30 ezerre tehető, és nemcsak a laboratóriumi finomvegyszereket vagy a háztartásban használt savakat és lúgokat érinti, de a festékeket, oldószereket, elektronikus eszközökben vagy egyéb módon előforduló fémeket vagy például az építőiparban gyártott és használt anyagokat is. A regisztrációs kötelezettség 2008. június 1-jétől lépett életbe. Ettől az időponttól kezdve a magyarországi vegyi anyagot, készítményt vagy árucikket gyártó és importáló vállalatoknak és vegyi üzemeknek dokumentálniuk kell a kezelt anyagokat és regisztráltatni kell a Helsinkiben működő Európai Vegyianyag-ügynökségnél (ECHA). Az új szabályozás meglehetősen nagy anyagi terheket ró a gyártókra és importőrökre, mivel az általuk előállított vagy forgalmazott vegyi anyagok és az azok felhasználásával készült termékek laboratóriumban, illetve terepen elvégezhető vizsgálati kötelezettségének, illetve regisztrációjának költségei őket terhelik. Az előregisztráció mint könnyítés A már forgalomban lévő ún. bevezetett anyagok esetében annyi segítséget kapnak a cégek, hogy 2008. június 1. és december 1. között élhetnek az előzetes regisztráció lehetőségével. Ezzel kitolhatják a tényleges regisztráció határidejét. Azoknak a gyártóknak és importőröknek, amelyek december 1-jéig sem tesznek eleget jogszabályi kötelezettségüknek, december 1-jét követően be kell szüntetniük a vegyi anyagok gyártását és behozatalát, tevékenységüket pedig csak akkor kezdhetik újra, ha azonnal eleget tesznek a regisztrációs kötelezettségüknek. Az előregisztráció ingyenes és nem kötelező, ellentétben a regisztrációval, amely összetett, költséges és időigényes folyamat.




Továbbfelhasználók A REACH nem csak a gyártókra és importálókra vonatkozik, mivel a cégek jelentős hányada az ún. továbbfelhasználó kategóriába tartozik. A regisztráció és az előregisztráció a gyártók és importőrök legfontosabb és legidőszerűbb kötelezettsége, de ezeken kívül több más kötelezettség is van, amely rajtuk kívül a továbbfelhasználókat is érinti. Büntetés is lehetséges Azon érdekelt felek, amelyek a rendeletben előírt határidőkön belül kötelezettségeiknek nem, vagy késve tesznek eleget, jelentős mértékű büntetésre is számíthatnak, amely akár a 20 millió forintot is elérheti. Továbbá, aki nem tesz eleget (elő)regisztrációs kötelezettségének, annak fel kell függesztenie a tevékenységét a regisztráció tényleges megtörténtéig, és ez jelentős bevételkiesést és presztízsveszteséget jelent. A REACH önkormányzati vonatkozásai

A cégek támogatása saját érdek is . A REACH egyik fő törekvése az emberi egészség megőrzése és a környezet védelme. Mivel a legnagyobb vegyi anyagoknak és szennyezéseknek való kitettség a gyártás és importálás helyén van, a vegyi anyagokat gyártó és importáló cégeknek a biztonságos anyagkezeléshez való hozzáállása és a vonatkozó előírások szigorú betartása döntő szerepet játszik a környezetvédelmi megelőzés és a helyi életminőség javításának érdekében. A cégek sokat tehetnek az által, hogy erősítik az egészség- és környezetvédelmi beruházásokat. Amennyiben a cégek versenyképessége fokozódik az EU piacán, mind a helyi fejlesztések, mind az adózás szempontjából az önkormányzatok számára is előny származik. Az önkormányzatoknak mindenképpen érdekében áll az, ha a területükön sikeres és a jogszabályi előírásoknak megfelelően működő cégek tevékenykednek. A szigorított rendelkezés hatására elképzelhető, hogy egyes cégek működését a szakhatóságok be is tiltják. Mindez a helyi önkormányzatokat is hátrányosan érintheti anyagilag, mivel eleshet az adott cég által addig fizetett helyi iparűzési adótól. A cégek, illetve a helyi egészség- és környezetvédelmi beruházások és technológiák lehetőségekhez mért támogatása tehát az önkormányzatok számára saját érdek is.

Ismeretterjesztés, lakossági tudatformálás. Az önkormányzatokra fontos szerep hárulhat a rendelettel kapcsolatos ismeretterjesztés és információtovábbítás (pl. tájékoztatás kihelyezése a helyi hirdetőtáblán) terén, mivel jelentős információs bázisnak tekinthetők a helyi szervezetek intézményei. Fontos azt is kiemelni, hogy az önkormányzatok a lakossági tudatformálásért is igen sokat tehetnek. Fontos lenne továbbá a helyi ÁNTSZ-ek és a helyi döntéshozók közötti szoros együttműködés annak érdekében, hogy az egészség- és környezetvédelmi szempontok elsődlegessé váljanak. A betartás ellenőrzésében való közreműködés kialakítása. A REACH végrehajtásának ellenőrzéséért az ÁNTSZ kémiai biztonsági felügyelői lesznek a helyi felelősök, azonban fontos szerep hárulhat az önkormányzatokra a betartás ellenőrzésében való közreműködés területén is az által, ha a megbízott ÁNTSZ-nél dolgozó kollégák és a helyi döntéshozók együttműködését kialakítja, elősegíti. REACH Nemzeti Információs Szolgálat Amennyiben további információkra lenne szükség a REACH uniós rendelettel kapcsolatban, az Országos Kémiai Biztonsági Intézet munkatársai készséggel állnak rendelkezésre. Az intézet elérhetőségei: E-mail cím: [email protected] Tel.: (06 1) 476-1167 Fax: (06 1) 215-6891 Cím: 1096 Budapest, Nagyvárad tér 2. Honlap: www.okbi.hu/reach/index.html



Jogértelmezés

helyi önkormányzatok működését érintő  Ajogszabályok véleményezése A belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvből fakadó egyes önkormányzati feladatok III. rész Módszertani segédanyag az önkormányzati rendeletek harmonizációjához rendeletalkotási tárgykörök szerint Az Önkormányzati Tájékoztató 2008/5. számában megjelent, a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv hazai átültetéséből eredő önkormányzatokat érintő feladatokról szóló tájékoztató folytatásaként az önkormányzati rendeletek jogharmonizációjához kívánunk segítséget nyújtani rendeletalkotási tárgykörök szerint. A tájékoztatóhoz felhasználtuk a közigazgatási hivatalok által a témában készített módszertani segédanyagokat, a tárgyköröket pedig egyeztettük az Oktatási és Kulturális Minisztériummal, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériummal, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériummal, valamint a Külügyminisztériummal.

I. Köztemető fenntartása és üzemeltetése 1. A jogszabályi rendelkezések A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) kötelező feladatul írja elő a köztemető fenntartását. A köztemető az önkormányzat tulajdonában lévő temető, illetve a temetőnek az a része, amelyben az önkormányzat a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti. A helyi önkormányzatok és szerveik, köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat és hatásköréről szóló 1991. évi XX. törvény (továbbiakban: Htv.) minden önkormányzatra, az Ötv. pedig az 1994. évi módosítása révén a Fővárosi Önkormányzatra vonatkozóan a köztemetővel kapcsolatos önkormányzati feladatokat részletesebben is meghatározta. A feladatellátás módjának részletes szabályait a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Tt.) az alábbiak szerint határozza meg:  a köztemető fenntartója a települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat. A temető fenntartásáról a települési önkormányzatok társulás, illetőleg együttműködés útján is gondoskodhatnak [5. § (3) bekezdés];  a temető tulajdonosa – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – köteles a temető fenntartásáról, továbbá üzemeltetéséről gondoskodni. E feladatait saját maga, illetve – szerződés alapján – gazdálkodó szervezet útján is elláthatja [6. § (3) bekezdés];  köztemető esetében a temető használatának rendjéről önkormányzati rendeletben, egyéb temetők esetében temetőszabályzatban kell rendelkezni [6. § (4) bekezdés];  az önkormányzat rendelete kötelezővé teheti a köztemetőn belüli, az elhunyt hűtésével, a temetőben erre a célra rendszeresített szállító járművön történő szállításával, továbbá a hamvaknak az erre szolgáló berendezéssel történő szórásával, sírhelynyitással és visszahantolással kapcsolatos feladatok ellátására az üzemeltető szakszemélyzetének és berendezésének igénybevételét [40. § (1) bekezdés];  a temető tulajdonosa, köztemető esetén az önkormányzat a temető üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatosan felmerült szükséges és indokolt költségek alapján állapítja meg a temetési hely, illetőleg az újraváltás díját, a temetkezési szolgáltatók kivételével a temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők által fizetendő temetőfenntartási hozzájárulás díját, a temetői létesítmények, illetve az üzemeltető által biztosított szolgáltatások igénybevételéért a temetkezési szolgáltatók által fizetendő díjat [40. § (2) bekezdés];  a köztemetőkre vonatkozó díjak mértékét az önkormányzat rendeletben állapítja meg. A díjmértékeket évente felül kell vizsgálni [40. § (3) bekezdés];  az egyes díjfajtákon belül a temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők által fizetendő temetőfenntartási hozzájárulási díj mértéke az adott évben az egyes sírhelyekre megállapított megváltási díjtételek egyszerű számtani átlagának 5 százalékát nem haladhatja meg [40. § (4) bekezdés];  a települési önkormányzat képviselő-testülete, a fővárosban a közgyűlés a díj megállapításakor kikéri a fogyasztók területileg illetékes érdekképviseleti szerveinek véleményét [40. § (5) bekezdés];  a helyi rendeletben szabályozandó elemek [41. § (3) bekezdés]. A szabályozás során figyelemmel kell lenni a Tt. végrehajtásáról szóló 145/1999.(X.1.) Korm. rendeletre is. XVIII. évfolyam 7–8. szám • 2008. július–augusztus


Jogértelmezés

2. Az irányelv vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása Az arányosság elve vonatkozik a jogszabályok megalkotására, a gazdasági tevékenységek előírására (a követelmény fogalmát lásd az irányelv 4. cikkének 7. pontjában), valamint a szankciók, büntetések megállapítására. (Például a temető rendjét megsértőkkel szemben kilátásba helyezett szankcióknak arányban kell állniuk a jogsértés súlyával.) A 20. cikk a szolgáltatás igénybevevőihez kapcsolódó megkülönböztetés tilalmáról szól. A temetőrendeletek megalkotása során kiemelt figyelmet kell fordítani ezen elv szabályozására. (Például a díjfizetési kötelezettségek előírásánál nem lehet különbséget tenni az igénybevevők között állampolgárság vagy lakhely szerint.) Gazdasági alapon történő megkülönböztetés veszélye is fennállhat a temetkezési közszolgáltatás terén, ha a piaci szereplők nem kapnak egyenlő esélyeket a szolgáltatásnyújtásban való részvételre, a pályázataik elbírálásánál, támogatások odaítélésénél. A Tt. 6. §-a alapján a temető tulajdonosa a temető fenntartási, üzemeltetési tevékenységet saját maga, illetve szerződés alapján gazdálkodó szervezet útján is elláthatja. Amennyiben gazdálkodó szervezetet (a szolgáltató fogalmát lásd a 4. cikk 2. pontjában) bíz meg e feladat ellátásával, úgy nem tehet különbséget (még közvetett módon sem) az egyes vállalkozások között azon az alapon, hogy hazai vagy az EU/EGT más országában telephellyel rendelkező vállalkozásról van szó [az irányelv preambulumának (36) bekezdése]. A differenciálás természetesen megengedett annak érdekében, hogy olyan szolgáltató kerüljön kiválasztásra, amely az adott közfeladatot a legjobb feltételekkel tudja ellátni. Ennek megítélése azonban egy objektív szempontrendszeren alapulhat, az összehasonlítható paraméterek összevetésével, valamint az előnyök, hátrányok számbavételével. Az ismertetett hatályos rendelkezéseket az érintett tárca az irányelv szempontjából felülvizsgálta, és azt állapította meg, hogy az irányelv 9. cikkébe (Engedélyezési rendszerek) ütközik a Tt. 30. §.ának (1) bekezdése és 31. §-ának (1) bekezdése, amely a jegyző számára előzetes hozzájárulási vagy engedélyezési jogosultságot, illetve kötelezettséget ír elő. E két kivétellel az 1999. évi XLIII. törvény harmonizált; a harmonizált jogszabály végrehajtására önkormányzati rendeletet kell alkotni, illetve a már meglévő temetőrendeletet hozzá kell igazítani a magyar jogszabályokba beépült közösségi célokhoz, és biztosítani kell azok megfelelő és pontos teljesítését.

II. Kéményseprő-ipari közszolgáltatás 1. A jogszabályi rendelkezések A kéményseprő-ipari közszolgáltatás vonatkozásában az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény (Kötv.) az irányadó. A Kötv. 4. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter rendeletben állapítja meg a kéményseprő-ipari közszolgáltatás szakmai követelményeit, valamint a tevékenység körét és az ellátásra való jogosultság feltételeit. A hatályos szabályozást a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 27/1996. (X. 30.) BM rendelet tartalmazza. A fentieken kívül az alábbi jelenleg is hatályos ágazati jogszabályok érintettek az irányelvvel, melynek figyelemmel kísérése fontos a közszolgáltatások megszervezése terén:  az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 16/2003. (IV. 18.) BM rendelet (15. számú melléklet: kéményseprő és tüzeléstechnikai karbantartó szakképesítés);  2008. szeptember 1-jén lép hatályba az önkormányzati és területfejlesztési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 25/2008. (IV. 29.) ÖTM rendelet, amely 3. §-ának b) pontja hatályon kívül helyezi az egyes szakképesítések szakmai vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 16/2003. (IV. 18.) BM rendelet 15. számú mellékletét. A 2008. szeptember 1-jétől hatályos kéményvizsgáló szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit a 25/2008. (IV. 29.) ÖTM rendelet 5. számú melléklete tartalmazza;  a kéményseprő és tüzeléstechnikai karbantartó szakmában szervezendő kéményseprő mestervizsga szakmai és vizsgáztatási követelményeiről szóló 30/1997. (IV. 18.) BM rendelet. A Kötv. önkormányzati rendeleteket érintő szabályozása a következő:  rendeletalkotási felhatalmazás a megyei (fővárosi), települési önkormányzatoknak 0[4. § (4)–(5) bekezdés];  az önkormányzat rendelet kötelező tartalmi elemei: 2. § a) a helyi közszolgáltatás megnevezése, a közszolgáltatással ellátott terület határai; b) a nyilvánosan meghirdetett pályázatot elnyerő, a közszolgáltatást végző intézmény vagy szakvállalkozás megnevezése, illetőleg annak a működési területnek a határai, amelyen belül a szolgáltató a közszolgáltatás teljes körét valamennyi tulajdonos tekintetében rendszeresen köteles ellátni; c) a közszolgáltatás ellátásának rendje és módja, a szolgáltató és a tulajdonos ezzel összefüggő jogai és kötelezettségei, a szolgáltatásra vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemei; d) közüzemi szolgáltatás esetén a közüzemi szerződés létrejöttének módja, valamint a szolgáltatás igénybevételének, korlátozásának, megtagadásának – jogszabályban nem rendezett – módja és feltételei; e) az érintett közfeladattal összefüggő – jogszabályban nem rendezett – helyi önkormányzati hatósági feladat, hatáskör és szabálysértés; f) az elvégzendő szolgáltatás alapján a tulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettség, a díj mértéke, megfizetésének rendje, az esetleges kedvezmények esetei, vagy a szolgáltatás ingyenessége. ÖM Önkormányzati Tájékoztató


10

Jogértelmezés

2. Az irányelv vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása A kéményseprő-ipari közszolgáltatást nyújtó szolgáltatók vonatkozásában a helyi rendeletek nem tartalmazhatnak diszkriminatív rendelkezéseket, így nem írhatnak elő más EU/EGT-tagállamban letelepedett vállalkozás számára a területükön való telephely-létesítési vagy engedélyszerzési kötelezettséget; nem zárhatják ki a helyi rendeletek a kéményseprő-ipari közszolgáltatást ellátó szolgáltatók közül a más tagállamban honos vállalkozók részvételét a közszolgáltatás elvégzésére meghirdetett nyilvános pályázati eljárásban. Ugyanígy a diszkrimináció tilalmának elvét sérti az olyan rendeleti szabályozás, amely előnyben részesíti az önkormányzat közigazgatási területén telephellyel rendelkező szolgáltatókat, vagy ilyenek megléte esetén kizárja a lehetséges szolgáltatók közül az ezzel a feltétellel nem rendelkező vállalkozásokat. A referenciával rendelkezés előírása, illetve annak alátámasztására szolgáló dokumentumok beszerzésére való kötelezés is akadályozó tényezője lehet a szolgáltatási irányelv érvényesülésének. Tekintettel arra a tényre, hogy a közszolgáltatás elvégzésére az önkormányzat nyilvános pályázatot köteles meghirdetni, megjegyzendő, hogy a diszkriminációmentesség követelményét nemcsak a helyi rendeletalkotás során, hanem az azt megelőző pályázati eljárás lefolytatása alatt is a helyi önkormányzatoknak biztosítani szükséges. A letelepedés szabadságát sértő helyi rendeleti szabályozások is hatályon kívül helyezendők, így felülvizsgálandók azok a kéményseprő-ipari közszolgáltatást szabályozó helyi rendeletek, amelyek korlátozást tartalmaznak a közszolgáltatást ellátó vállalkozók alkalmazottainak minimális létszáma tekintetében, vagy egyéb mennyiségi/területi korlátozásokat (az irányelv 15. cikke (2) bekezdésének a) pont alapján értékelendő követelmény) rögzítenek. Ezek a korlátozások az irányelv értelmében csak abban az esetben tarthatóak fenn, ha megfelelnek a diszkriminációmentesség, a szükségesség és az arányosság követelményeinek. A fenti követelményeknek – visszautalva a korábbiakban kifejtettekre – mindvégig érvényesülniük kell a pályáztatási eljárás alatt is, amelyeknek a biztosítása elsősorban a magasabb szintű jogszabályi előírások harmonizációját követeli meg. Az önkormányzati rendeleteknek szabályozni szükséges továbbá a szolgáltatással és szolgáltatóval kapcsolatos összes információhoz való hozzáférési lehetőségről kötelező való tájékoztatást (22. cikk). A kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 27/1996. (X. 30.) BM rendelet 15–16. §-a a szolgáltató jogi formája, alkalmazotti létszáma és egyéb szolgáltatások biztosítása tekintetében is tartalmaz szabályozást; emiatt az érintettség vizsgálata az „értékelendő követelmények” (15. cikk) tekintetében is indokolt lehet. Az irányelv 10. cikke rendelkezik a szolgáltatási tevékenység nyújtására vonatkozó engedélyezési eljárásról. A központi jogszabály esetleges változása a szolgáltatói jogosultság feltételei tekintetében magával vonja a helyi rendeletek módosításának kötelezettségét is. A kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 27/1996. (X. 30.) BM rendelet 16. §-ának (2) bekezdése szerint az érintett körzetben a szolgáltató köteles a helyi önkormányzatokkal egyeztetett időpontban ügyfélfogadást tartani. Az ügyfélfogadás tartásáról a helyi rendeletek jellemzően nem rendelkeznek. Az irányelv kapcsán célszerű lehet a helyi önkormányzati rendeletbe beilleszteni az irányelv szerinti ügyintézési pont működésének fő ismérveit (6. és 8. cikk), melynek betartásával egyben a BM rendelet szerinti kötelezettségét is teljesítheti a szolgáltató. Az irányelv 16. cikke szabályozza a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás szabadságát (a letelepedésre vonatkozó szabályokat lásd a 9–15. cikkekben). A 16. cikkben az irányelv a szolgáltatást nyújtóval szemben a szolgáltatás gyakorlásához kapcsolódóan alkalmazható, illetve tiltott követelményeket tartalmazza. A törvényi felhatalmazás értelmében a helyi rendeletekben a szolgáltatás módjához kapcsolódóan meghatározhatnak kötelezettséget a szolgáltató számára a helyi önkormányzatok. E körben alkotott rendeleti szabályok tehát közvetlenül kapcsolódhatnak az irányelv 16. cikkében foglalt szabályozáshoz. A jelenleg hatályos önkormányzati rendeletek tehát tartalmazhatnak olyan szabályokat, melyekkel olyan köztelezettséget határoztak meg a szolgáltatók számára, melyek az irányelv 16. cikkébe ütközhetnek. Az irányelv 16. cikkének (3) bekezdése négy indokot tartalmaz a 16. cikk alkalmazásának mellőzésére, ezek: közrendi, közbiztonsági, közegészségügyi, valamint környezetvédelmi követelmények előírása, amennyiben azok az (1) bekezdésben foglaltaknak is megfelelnek, egyebekben a 16. cikk alkalmazásától eltekinteni nem lehet. Ilyen kötelezettségek szintén előfordulhatnak helyi önkormányzati rendeletekben. A törvényi felhatalmazás alapján a szolgáltató és az önkormányzat közötti szerződés egyes tartalmi elemeire nézve is alkothatnak szabályozást a helyi önkormányzatok. A törvény utal a Ptk. 226. §-ának (1) bekezdésére, amely szerint jogszabály – az önkormányzati rendeletek is a törvényi felhatalmazás alapján [Ptk. 685. § a) pont] – meghatározhatja a szerződés egyes tartalmi elemeit, és kimondhatja, hogy ezek a szerződésnek akkor is részei, ha a felek ettől eltérően rendelkeznek. Megállapítható, hogy az önkormányzati rendeletek tartalmazhatnak jelenleg olyan szabályokat a szolgáltatásra vonatkozó szerződés tekintetében, melyek sérthetik az irányelv 16. cikke (2) bekezdésének d) pontját. A kéményseprő-ipari közszolgáltatás újraszabályozása mind törvényi, mind rendeleti szinten folyamatban van, ezért a helyi rendeletek harmonizálását a központi joganyag felülvizsgálatáig nem javasoljuk

III. A címer és zászló használatáról szóló rendeletek 1. A jogszabályi rendelkezések A vizsgált helyi rendeleti szabályozási tárgy vonatkozásában alapvetően két jogszabály: a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (Alkotmány), valamint a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) tartalmaz alapvető rendelkezéseket.



Jogértelmezés

11

 az Alkotmány IX. fejezete a helyi önkormányzatok cím alatt részletesen szabályozza az egyes önkormányzati alapjogok tartalmát, köztük a szabályozási autonómiát is, azaz a képviselő-testület feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal [Alkotmány 44/A. § (2) bekezdés];  a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot [Ötv. 16.§ (1) bekezdés];  a helyi rendeletek megalkotására vonatkozó felhatalmazást az Alkotmány 44/A. §-a (1) bekezdésének f) pontja – a helyi képviselő-testület önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat – valamint az Ötv. 16. §-ának (1) bekezdése adja;  a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása [Ötv. 10. §-a (1) bekezdésének c) pontja).

2. Az irányelv vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása A jelképek engedélyezése során a szolgáltatási tevékenység gyakorlására vonatkozóan gyakran írnak elő a helyi rendeletek eljárási szabályokat, ezért azokat az 5–8. cikkeknek megfelelően minden esetben át kell tekinteni. A 2. cikk (2) bekezdése azon tevékenységek felsorolását adja, melyre az irányelv nem alkalmazandó. Az i) pontba tartoznak azok a tevékenységek, amelyek a közhatalom gyakorlásához kapcsolódnak. A helyi rendeletek a címer és a zászló használatának szabályozása körében külön rögzítik azokat az eseteket, hogy azok külön engedély nélkül mely esetekben használhatók. Ezen esetek köre zömmel éppen a közhatalom gyakorlásához kapcsolódnak: például a címer használata az önkormányzat zászlaján, vagy az önkormányzati szervek által kiadott vagy készített kiadványokon. Ezek a helyi szabályozások tekintettel arra, hogy nem tartoznak az irányelv hatálya alá, a jövőben is fenntarthatók lesznek. A helyi rendeletek gyakran tartalmazzák e kérdéskörben a következő kötelezettséget: a kérelemmel egy időben be kell mutatni a zászlót, címert, a címerrel díszített tárgy mintáját, illetőleg a kérelemhez mellékelni kell ezek tervét vagy fényképmásolatát. A fenti helyi szabályozás és az irányelv 5. cikke (3) bekezdésének egybevetése alapján megállapítható, hogy ezen rendelkezések a továbbiakban is fenntarthatók, mivel azok benyújtására az önkormányzat a jelkép megfelelő gyakorlásának biztosítása, azaz a közérdek védelme érdekében követeli meg. A helyi önkormányzatok hatályos rendeleti jegyzékét, valamint a helyi címer és zászló használatáról szóló helyi rendeleteket áttekintve elmondható, hogy az önkormányzatok többsége külön rendeletében minden ügytípus vonatkozásában kizárta az elektronikus ügyintézés lehetőségét, illetve az áttekintett helyi rendeletek többsége még külön is kifejezetten kizárta az elektronikus ügyintézést. A felhatalmazást erre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 160. §-ának (1), valamint a 162. §-ának (1) bekezdései tartalmazzák. Az irányelv 8. cikkében megfogalmazott követelmény miatt ezeket az önálló helyi rendeleteket, valamint a vizsgált tárgyú rendeleteket felül kell vizsgálni, és egyúttal gondoskodni kell az elektronikus ügyintézés biztosításáról. Természetszerűleg a magasabb szintű jogszabályok változására itt tekintettel kell lenni, jelen esetben a Ket. hivatkozott rendelkezéseinek módosítását mindenféleképpen célszerű megvárni. Megjegyzendő, hogy a Ket. jelenlegi módosítása értelmében 2011-től kötelezővé válik az elektronikus ügyintézés, a bekezdésben hivatkozott szakaszokat hatályon kívül helyezik. Az engedélyezési rendszerrel kapcsolatos alapvető elvárásokat a 9. cikk rögzíti, a 10. cikk pedig már az engedély megadására vonatkozó feltételeket állapítja meg. A 9. cikkben meghatározott követelmények és a vizsgált helyi szabályozások összevetése alapján megállapítható, hogy ez az engedélyezési rendszer/mechanizmus megfelel az irányelv által támasztott kívánalmaknak. A 10. cikkben rögzített, az egyes engedélyezési rendszerek konkrét feltételeinek fennállását azonban minden egyes helyi önkormányzati rendeletnél külön-külön kell megvizsgálni, mivel eltérő követelmények kerültek megállapításra a helyi viszonyoknak megfelelően. Ez történhet a feltételek negatív meghatározásával is, nevezetesen az engedély iránti kérelem elutasítása feltételeinek rögzítésével is. Amennyiben a helyi rendeleti szabályozás a címer és a zászló használatának engedélyezésének feltételeit tételesen tartalmazza, úgy azoknak meg kell felelniük az irányelv 10. cikke (2) bekezdésében foglaltaknak. Át kell tekinteni a helyi szabályozásokban foglalt engedélyek időbeli hatályára vonatkozó rendelkezéseket: ahol nincs szabályozva az időtartam, ott az irányelv 11. cikke (1) bekezdésének megfelelően szabályozni szükséges azt, melynek értelmében fő szabály szerint az engedély nem lehet korlátozott időtartamú, biztosítani szükséges az automatikus meghosszabbítást. Ahol az időtartam tekintetében vannak szabályok, és a határozott idejű, esetenkénti időtartamot állapítottak meg, azokat szintén felül kell vizsgálni, különösen tekintettel az irányelv 11. cikke (1) bekezdésének c) pontjára tekintettel. A határozott idejű engedély fenntartható ugyanis abban az esetben, ha azt a közérdeken alapuló kényszerítő ok támasztja alá. Ezen kimentési ok fennállásának eldöntése a helyi jogalkotó, a képviselő-testület döntési kompetenciájába tartozik. A 13. cikk (2) bekezdése előírja, hogy az engedélyezési eljárásoknak könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük, továbbá az alkalmazásukból eredő, a kérelmezőket terhelő díjaknak ésszerűnek és arányosnak kell lenniük a szóban forgó engedélyezési eljárások költségével, és nem haladhatják meg az eljárások költségét. Mindez azt is jelenti, hogy valamennyi olyan helyi szabályozást át kell tekinteni, amely díjtételeket tartalmaz a jelképek vonatkozásában. Különösen „érzékenyek” azok a szabályozások, melyek nem konkrét összegben, hanem átalány vagy tól-ig rendszerben rögzítik a díjat. Ha ugyanis a döntéshozó jogosultsága a díjtételek meghatározása, de az alkalmazás feltételei a helyi rendeletben nincsenek egyértelműen szabályozva, úgy azok az objektivitás és arányosság követelményének vélhetőleg nem felelnek meg. Néhány helyi rendelet a díjmentesség lehetőségét is biztosítja. Az a megoldás, mely annak feltételrendszerét nem állapítja meg, törvényesnek nem fogadható el, és az irányelv ÖM Önkormányzati Tájékoztató


12

Jogértelmezés

rendelkezéseinek sem felel meg. A díjmentesség eseteinek világos és egyértelmű meghatározása nem kizárt, azonban annak szabályozása során nagy gondossággal kell eljárni, és az irányelv 13. cikkének (2) bekezdése, valamint a 10. cikk (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel kell lenni. Az irányelv 15. cikkének (2) bekezdésében foglalt követelmények a helyi címer és zászló használatáról szóló helyi rendeleteket alapvetően nem érintik, amennyiben a benne foglalt feltételek bármelyikét szabályozza a helyi rendelet. Természetesen a 15. cikk (3) bekezdésében leírt hármas követelménynek eleget kell tenni: a hátrányos megkülönböztetés tilalma, a szükségesség és arányosság tesztjének kell megfelelniük. A helyi rendeletek tartalmazhatnak olyan rendelkezéseket is, melyek a szolgáltató felé írnak elő bizonyos magatartásokat és követelményeket, ezért át kell tekinteni az irányelv 16. cikkében foglalt vonatkozó rendelkezéseket is. Figyelemmel arra, hogy a tárgykörben magasabb szintű jogszabály változása nem várható, a helyi szabályozás ugyanis az Ötv. 16. §-ának (1) bekezdésén alapul, ezért a helyi rendeletek harmonizálására sor kerülhet.

IV. Környezetvédelem 1. A jogszabályi rendelkezések A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Kt.) az alábbiak szerint határozza meg az önkormányzati szabályozás kereteit:  önkormányzati rendelet meghatározhat környezethasználatnak minősülő tevékenységet (5. §);  a települési önkormányzat a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki [46. § (1) c) pontja];  környezetvédelmi feladatai (46. §) megoldásának elősegítése érdekében a települési önkormányzat — Budapesten a fővárosi önkormányzat is — önkormányzati rendelettel önkormányzati környezetvédelmi alapot hozhat létre [58. § (1) bekezdés]. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény rendelkezései szerint:  természeti területet és más – a törvény 22. §-a alapján – védelemre érdemes földterületet helyi jelentőségű terület esetén a települési – Budapesten a fővárosi – önkormányzat rendeletben nyilvánít védetté [24. § (1) bekezdés b) pont];  a védőövezetben a természetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy hozzájárulásához kötött tevékenységek körét helyi jelentőségű védett természeti terület esetében a települési önkormányzat – a fővárosban a fővárosi önkormányzat – rendeletben határozza meg [30. § (2) bekezdés b) pont]. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 23. §-ának (3) bekezdése szerint: a helyi önkormányzat a forgalomképtelen törzsvagyonként tulajdonába adott természetes vizek partján levő beépítetlen ingatlanok tekintetében az (1) bekezdésben foglalt korlátozás alól – a települési érdekekre figyelemmel – önkormányzati rendeletben felmentést adhat.

2. Az irányelv vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása A 17. cikk a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás szabadságának elvétől való eltérések között sorolja fel – a környezetvédelem tárgykörében – a másik tagállamban nyújtott általános gazdasági érdekű szolgáltatások közül a vízelosztási és -ellátási szolgáltatást, valamint a szennyvízzel kapcsolatos szolgáltatásokat, kimondva, hogy ezen szolgáltatásra nem alkalmazhatók a 16. cikk rendelkezései. A letelepedés szabadságát sértő helyi rendeleti szabályozások hatályon kívül helyezendők, így felülvizsgálandók azok a közszolgáltatást szabályozó helyi rendeletek, amelyek a közszolgáltatást ellátó vállalkozókkal kapcsolatosan bármilyen, a két alapvető szabadságot sértő – mennyiségi, területi – korlátozásokat rögzítenek. Ezek a korlátozások az irányelv értelmében csak abban az esetben tarthatóak fenn, ha megfelelnek a diszkriminációmentesség, a szükségesség és az arányosság követelményeinek. A felülvizsgálat során minden esetben értékelni kell, hogy az adott szabályozás összhangban van-e az irányelv vonatkozó cikkeiben meghatározott kritériumokkal, és szükség esetén meg kell szüntetni vagy kevésbé korlátozó intézkedésekkel kell helyettesíteni azokat.

V. Sport 1. A jogszabályi rendelkezések A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban Ötv.) 8. §-ának (1) bekezdése a települési önkormányzat feladatai között sorolja fel a sport támogatását. Az Ötv. további vonatkozó rendelkezései:  a fővárosi önkormányzat gondoskodik az egynél több kerületet, illetőleg a főváros területét is meghaladó ellátási kötelezettség körében a testnevelési, sportszervezési feladatokról; részt vesz az egynél több kerületet érintő sporttevékenység összehangolásában [63/A. § n) pont];



Jogértelmezés

13

 a megyei önkormányzat pedig kötelezően gondoskodik a megyei testnevelési- és sportszervezési feladatokról [70. § (1) bekezdés a) pont0]. A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: sporttörvény), határozza meg a tárgykörre vonatkozó részletes szabályozást.  a sporttörvényben meghatározott feladatai alapján a tízezernél több lakosú helyi önkormányzatok rendeletben állapítják meg a helyi adottságoknak megfelelően a sporttal kapcsolatos részletes feladatokat és kötelezettségeket, valamint a költségvetésükből a sportra fordítandó összeget [55. § (6) bekezdés], a tízezernél kevesebb lakosú település önkormányzata szabadon dönthet arról, hogy kívánja-e jogszabályban szabályozni ezt a tárgykört. 2. Az irányelv vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása Az irányelv (33) preambulum bekezdése értelmében az irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatások folyamatosan változó tevékenységek széles körét ölelik fel, a szabályozás kiterjed például a szabadidős szolgáltatásokra és a sportcentrumokra. Az irányelv a sport vonatkozásában ugyanakkor a preambulum (35) bekezdésében kiveszi a hatálya alól a nonprofit alapon űzött amatőr sporttevékenységeket. Ezek a tevékenységek ugyanis rendkívül fontosak társadalmi szempontból. Gyakran teljes mértékben társadalmi vagy kedvtelési célokat szolgálnak, ezért a közösségi jog értelmében nem minősülhetnek gazdasági tevékenységnek. A diszkrimináció tilalmába ütközik az önkormányzati szabályozás, ha az önkormányzat a tulajdonában álló sportlétesítményt mélyen piaci ár alatti, jelképes összegű bérleti díjért, pályáztatási eljárás lebonyolítása nélkül ad egy nem önkormányzati többségi tulajdonban lévő sportvállalkozás használatába. Ellentétes az irányelvben foglaltakkal (a letelepedés, illetve a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás szabadságával), ha csak magyarországi székhellyel, illetve telephellyel rendelkező sportvállalkozás számára biztosítják az önkormányzati tulajdonú sportlétesítmény bérlésének, térítési díj ellenében történő használatának lehetőségét. A sporttörvény módosítása nem várható, az irányelvnek való megfelelés biztosított, ezért a helyi rendeletek jogharmonizációs célú harmonizálására sor kerülhet.

VI. Közművelődés 1. A jogszabályi rendelkezések A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényben (Kult. tv.) jelenik meg az önkormányzati rendeletalkotásra adott felhatalmazás:  a települési önkormányzat a helyi társadalom művelődési érdekeinek és kulturális szükségleteinek figyelembevételével, e törvény és a helyi lehetőségek, sajátosságok alapján rendeletben határozza meg, hogy a 76. §-ban felsoroltakból mit, milyen konkrét formában, módon és mértékben lát el (77. §);  szabályozási tárgykör lehet: az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, népfőiskolák megteremtése; a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása; az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása; az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása; a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése; a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése; a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása; egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása [76. § (2) bekezdés];  a megyei (fővárosi) önkormányzat a 85. § alapján rendeletben határozza meg: közművelődési szakmai tanácsadó és szolgáltató feladatait, intézményi szervezeti kereteit, formáit, költségvetési támogatását; a szakmai tanácsadás és a szolgáltatások díjköteles és díjmentességi körét (86. §).

2. Az irányelv vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása A helyi rendeletek nem tartalmazhatnak olyan diszkriminatív rendelkezéseket, amelyek szerint a más EU/EGT-tagállamban letelepedett vállalkozásnak az önkormányzat területén közművelődési tevékenységet ellátó vállalkozásának engedélyszerzési kötelezettsége van, a rendeletek nem zárhatják ki a más EU/EGT-tagállamban honos vállalkozónak, szolgáltatónak az önkormányzat területén e tevékenység ellátására kiírt pályázatokon való részvételét. A 14. cikk (1) bekezdése megtilt minden, közvetve vagy közvetlenül az állampolgárságon, vagy társaságok esetében a létesítő okirat szerinti székhely helyén alapuló megkülönböztetést. Erre tekintettel tilos a szolgáltatási tevékenység nyújtására való jogosultságot vagy annak gyakorlását a külföldi szolgáltatók számára nehézkesebbé tenni, például csak állampolgárok számára lehetővé tenni az önkormányzati helyiségek bérletét. A tagállamok megkülönböztetésmentességre vonatkozó kötelezettsége: a szolgáltatás igénybe vevőjének állampolgársága vagy lakóhelye alapján alkalmazott megkülönböztetéseket el kell törölni, például a diszkriminatív díjakat vagy követelményeket, amelyeket kizárólag más tagállamok állampolgáraival szemben támasztanak. ÖM Önkormányzati Tájékoztató


14

Jogértelmezés

A szolgáltatókra és szolgáltatásaikra vonatkozó információk tekintetében a közművelődéssel kapcsolatos helyi rendeleteknek (megyei, fővárosi önkormányzatok) a szolgáltatások nyújtására vonatkozóan rendelkezniük kell az információk hozzáférésének lehetőségeiről. Az irányelv 22. cikke megerősíti a szolgáltatásokat igénybe vevőknek az információk megszerzésére vonatkozó lehetőségét, valamint azt, hogy az információknak világosnak és egyértelműnek kell lenniük. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a Kult. tv. 78. §-a (3) bekezdésében foglaltak, illetve a 79. §-ban meghatározott ún. közművelődési megállapodás megkötése tekintetében sem zárhatók ki a más tagállamban honos szervezetek, személyek. A Kult. tv módosítása nem várható, ezért a helyi rendeletek harmonizálására sor kerülhet.

VII. Környezetterhelési díj 1. A jogszabályi rendelkezések A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (Ktd.) szabályozása az önkormányzatok vonatkozásában a következő:  a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos megállapítási, bevallási, befizetési, ellenőrzési, adatszolgáltatási, eljárási szabályokat, valamint a díjkedvezmények és mentességek eseteit a települési önkormányzat – a fővárosban a kerületi önkormányzat – rendeletben állapítja meg. A kibocsátó a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörhöz kapcsolódó talajterhelési díjat az önkormányzati rendeletben közzétett számla javára fizeti meg [21/A. § (2) bekezdés];  a települési önkormányzatok rendeletben állapítják meg a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatban a 12. §-ban meghatározott átalány megállapításának szempontjait, valamint a 21/A. §-ban meghatározottakat [26. § (4) bekezdés].

2. Az irányelv vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása A környezetterhelési díjak megállapításáról szóló rendeletek nem határozhatják meg a díj mértékét diszkriminatív módon, például külföldi személyek esetén annak kirívóan magas megállapításával nem tesznek eleget a diszkriminációmentesség követelményének. Az önkormányzat rendelete tartalmazhat díjkedvezményre, illetve mentességre vonatkozó rendelkezéseket is. Ezen a területen is tartózkodni kell az olyan rendeleti diszkriminatív szabályozástól, amelyek nehezebbé teheti a szolgáltatók tevékenységét.

VIII. Hulladékgazdálkodás 1. A jogszabályi rendelkezések A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) határozza meg az önkormányzati rendeletalkotás kereteit. A települési önkormányzat rendeletében:  kötelezheti a hulladék termelőjét, birtokosát a hulladék meghatározott anyagminőség szerinti elkülönített gyűjtésére, csomagolására és megjelölésére, átadására a begyűjtést végzőnek, illetve a hulladékkezelőnek [13. § (3) bekezdés];  meghatározza a települési szilárd hulladék ingatlantulajdonos általi szállításának feltételeit, és megjelöli az erre a célra igénybe vehető hulladékbegyűjtő helyet, hulladékkezelő telepet [20. § (2) bekezdés];  a helyi feltételekhez igazodva előírhatja a települési szilárd hulladék egyes összetevőinek (pl. veszélyes hulladékoknak) elkülönített gyűjtését, begyűjtését, elszállítását [20. § (3) bekezdés, 21. § (5) bekezdés];  megállapítja a helyi közszolgáltatás feltételeit, ellátásának rendjét és módját (23. §);  megállapítja a hulladékkezelési közszolgáltatás díját [23. § f) pont, 25. § (1) és (3) bekezdés];  más jogszabályban előírtaknál szigorúbb hulladékgazdálkodási előírásokat is meghatározhat illetékességi területére [24. § (1) bekezdés];  meghatározza az ingatlantulajdonos és a települési önkormányzat közterület tisztán tartásának feladatait, valamint a közterületen megvalósuló állattartás részletes szabályait [31. § (2) bekezdés];  helyi hulladékgazdálkodási tervet készít [35. § (3) bekezdés];  a települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg: a) a helyi közszolgáltatás tartalmát, a közszolgáltatással ellátott terület határait; b) a közszolgáltató megnevezését, illetőleg annak a működési területnek a határait, amelyen belül a közszolgáltató a közszolgáltatást rendszeresen köteles ellátni; c) a közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit – beleértve az egyes ingatlanfajtákra vonatkozó speciális szabályokat –, a szolgáltatásra vonatkozó szerződés egyes tartalmi elemeit; d) a közszolgáltatás keretében kötött szerződés létrejöttének módját, valamint a közszolgáltatás igénybevételének – jogszabályban nem rendezett – módját és feltételeit; e) a közszolgáltatással összefüggő – jogszabályban nem rendezett – települési önkormányzati feladat- és hatáskört; f) az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, az alkalmazható díj legmagasabb mértékét, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit vagy a szolgáltatás ingyenességét; g) a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (a közszolgáltatást igénybe vevő neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve) kezelésére vonatkozó rendelkezéseket; h) a gazdálkodó szervezet számára – a 20. § (4) bekezdésében XVIII. évfolyam 7–8. szám • 2008. július–augusztus


Jogértelmezés

15

meghatározott kivétellel – a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett, nem elkülönítetten gyűjtött és a 13. § alapján nem hasznosított vagy ártalmatlanított hulladéka tekintetében a közszolgáltatás kötelező igénybevételét a 21. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel (23. §) A települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak szerint az önkormányzat képviselő-testülete rendeletében meghatározza:  külön-külön az általa szervezett, a települési szilárd, illetve folyékony hulladék (a továbbiakban együtt: települési hulladék) kezelésére irányuló közszolgáltatás díját [2. § (2) bekezdés];  a díjfizetési időszakot [3. § (1) bekezdés];  a közszolgáltatási díjat és a díjalkalmazás feltételeit [9. § (1) bekezdés].

2. Az irányelv vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása A hulladékgazdálkodási tárgyú rendeleteknek és esetlegesen előforduló pályáztatási, versenyeztetési eljárásoknak összhangban kell lenniük az irányelv 14. cikkével különösen annak 1.–3 pontjaival. Törvényi felhatalmazás alapján a helyi rendeletekben a szolgáltatás módjához kapcsolódóan meghatározhatnak kötelezettséget a szolgáltató számára a helyi önkormányzatok. E körben alkotott rendeleti szabályok tehát közvetlenül kapcsolódhatnak az irányelv 9. és 16. cikkében foglalt szabályozáshoz. A jelenleg hatályos önkormányzati rendeletek tehát tartalmazhatnak olyan szabályokat, melyekkel olyan kötelezettséget határoztak meg a szolgáltatók számára, melyek az irányelv 9. és 16. cikkébe ütközhetnek. Az önkormányzati rendeletek jogszabályi előírások alapján tartalmazzák a közszolgáltatási szerződés kötelező tartalmi elemeit, az engedélyezési eljárás pedig kormányrendeletek szabályozása alapján történik. Az ágazati jogszabályok módosítása várható, ezért a helyi rendeletek harmonizálását a központi joganyag felülvizsgálatáig nem javasoljuk.

IX. Mezei őrszolgálat 1. A jogszabályi rendelkezések A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (Ftm. tv.) szabályozza a mezei őrszolgálatra vonatkozó rendelkezéseket.  az önkormányzati mezei őrszolgálat megalakítási, fenntartási és működési költségeit a földhasználó, ha ez ismeretlen, a tulajdonos által kifizetett mezőőri járulékból kell fedezni, amelynek mértékét és megfizetésének módját a települési, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat, a mezei őrszolgálat létesítéséről és működéséről szóló helyi önkormányzati rendeletében szabályozza [19. § (1) bekezdés].

2. Az irányelv vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása Az önkormányzatok rendeletben szabályozhatják a mezőőri szolgálat ellátásának feltételeit, a mezei őrre vonatkozó alkalmazási feltételeket. Az irányelv preambulumának (65) bekezdésének figyelembevétele ezen a területen elengedhetetlen, hiszen a tevékenység gyakorlása nem köthető olyan feltételekhez, mint a letelepedés helye, az állandó lakóhely vagy tartózkodási hely, vagy a szolgáltatásnyújtás elsődleges helye. A 9 és 16. cikk alkalmazása az ágazati jogi szabályozással szemben nem érinti jelentős mértékben a mezőőri szolgálattal kapcsolatos önkormányzati rendeletalkotást. Azonban a 16. cikk (2) bekezdésének d) pontja szerint: a tagállamok nem korlátozhatják a más tagállamban letelepedett szolgáltatók szolgáltatásnyújtásának szabadságát az olyan sajátos szerződéses megállapodások alkalmazásával a szolgáltató és a szolgáltatás igénybe vevője között, amelyek megakadályozzák vagy korlátozzák az önálló vállalkozók általi szolgáltatásnyújtást. A rendeletek tartalmaznak szerződéses elemeket, ilyenek például: a mezőőr feladatainak felsorolása, a mezőőr feletti utasítási jogot gyakorló szerv megnevezése, a mezőőrök díjazása és személyi juttatásai. A rendeletekben a szolgáltatás módjához kapcsolódóan is meghatározhatnak kötelezettséget a szolgáltató számára a helyi önkormányzatok. Az ismertetett körben alkotott rendeleti szabályok tehát közvetlenül kapcsolódhatnak az irányelv 9 és 16. cikkében foglalt szabályozáshoz.

X. Személyes adat, adatkezelés 1. A jogszabályi rendelkezések A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja rendeletalkotási felhatalmazást ad a helyi önkormányzatoknak, melynek alapján személyes adat akkor kezelhető, ha azt törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat elrendeli. Ennek megfelelően szabályozza a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (Lnyt.) az önkormányzati rendeletben kezelhető személyes adatok körét. ÖM Önkormányzati Tájékoztató


16

Jogértelmezés

A Ket. 86. § (1) bekezdése a hatósági nyilvántartások tekintetében konkretizálja az Avtv. rendelkezéseit olyan módon, hogy személyes adatok nyilvántartását csak törvény vagy a törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben helyi önkormányzati rendelet írhatja elő.) A konkrét törvényi felhatalmazások a következők:  a települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg – többek közt – a közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (közszolgáltatást igénybe vevő neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve) kezelésére vonatkozó rendelkezéseket [Hgt. 23. § g) pontja];  önkormányzati rendelet alapján a helyi nyilvántartás csak a 17. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott adatokat (név- és lakcímadatok, anyja neve, állampolgárság, születési hely, születési idő, családi állapot, a házasságkötés helye, a nem, a nyilvántartásból való kikerülés oka, helye és ideje) adhatja át a képviselő-testület, a polgármester, a jegyző vagy a polgármesteri hivatal ügyintézőjének hatáskörébe utalt önkormányzati és államigazgatási hatósági ügyekhez, illetve hatósági nyilvántartás vezetéséhez [Lnyt. 33. § (2) bekezdés].

2. Az irányelv vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása Az irányelv 2. cikke (2) bekezdésének c) pontjában foglaltak alapján nem alkalmazandó az irányelv – többek közt – az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK irányelv hatálya alá tartozó kérdésekben. A 2002/58/EK irányelv azonban nem érinti az elektronikus ügyintézés és egyablakos ügyintézési pontok kérdését, így azok tekintetében az irányelvet alkalmazni kell (lásd a 3. cikkben foglalt addicionalitás elvét). Az irányelv 17. cikkének 3. pontja értelmében pedig nem alkalmazandó a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás szabadságát szabályozó 16. cikk az adatvédelmi irányelv hatálya alá tartozó kérdések tekintetében. Az önkormányzat szabályozási lehetősége a felhatalmazás alapján a törvény által meghatározott keretek között érvényesülhet, jelen esetben az érintett rendeletek a Hgt. felhatalmazása alapján alkotott rendeletek köréből kerültek ki, ezért az irányelvre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazására a VIII. Hulladékgazdálkodás című pontban foglaltak az irányadók.

XI. Elektronikus aláírás 1. A jogszabályi rendelkezések Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény ad felhatalmazást az önkormányzati rendeleti szabályozásra.  a képviselő-testület rendeletében szabályozhatja azoknak a lakossági szolgáltatásoknak a körét, illetve azoknak az államigazgatási eljárásoknak a körét, amelyekben – az eljárásra irányadó magasabb szintű jogszabályban foglaltakra figyelemmel – illetékességi körükben lehetőséget adnak a kizárólag elektronikus iratokkal, illetve dokumentumokkal történő ügyintézésre [27. § (5) bekezdés].

2. Az irányelv vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása A belföldön lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező természetes személy, illetve letelepedett (székhellyel, telephellyel rendelkező) jogi személy tekintetében előírt bejelentési kötelezettség vizsgálatot igényel a letelepedés szabadságának érvényesülése tekintetében. Az elektronikus aláírásról szóló irányelv 3. cikke és a preambulum (10) bekezdése is tiltja az előzetes engedélyezést és minden más, azonos hatású intézkedést. A preambulum (52) bekezdése és a 9. cikk (1) bekezdésének c) pontjára, valamint a 16. cikkre figyelemmel indokolt annak vizsgálata, hogy nem aránytalan korlátozás-e a nyilvántartásba vételi kötelezettség előírása – különös tekintettel az Eatv. 7. §ának (5) bekezdésére, mely szerint az igazolás meglétét a hatóság a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg, illetve azt követően is ellenőrzi. A lakossági szolgáltatások elektronikus ügyintézési körének meghatározásánál figyelemmel kell lenni a diszkrimináció tilalmára (tehát kizárólag ésszerű indok alapján lehet különbséget tenni a lakossági szolgáltatások között abban a tekintetben, hogy a rendeletben melyeket sorolják fel). Különösen arra figyelemmel, hogy a lakossági szolgáltatók körében nem kizárólag önkormányzati tulajdonú társaságok, intézmények, hanem különböző kiválasztási eljárások alapján ún. „külső cégek” is lehetnek, melyek adott esetben az irányelv hatálya alá tartozó általános érdekű gazdasági szolgáltatást kívánnak nyújtani. Az önkormányzati rendeletalkotás során – célként szem előtt tartva az eljárások egyszerűsítését – arra kell törekedni, hogy a szolgáltatás nyújtásával, gyakorlásával kapcsolatos eljárások során (pl. közterület-használat engedély megadására irányuló eljárás, településnév használatának engedélyezésére irányuló eljárás) minden esetben tegyék lehetővé az önkormányzatok az elektronikus ügyintézést. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni a közigazgatási hatósági eljárásokban alkalmazandó elektronikus aláírásokkal szemben támasztott többletkövetelményekre is [lásd Ket. 160. § és 194/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet]. Az elektronikus aláírás tekintetében az uniós egységes álláspont kialakítása jelenleg is folyamatban van!



Jogértelmezés

17

XII. Közigazgatási hatósági eljárás 1. A jogszabályi rendelkezések A közigazgatási hatósági eljárásról szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) mint általános eljárásjogi szabály jelentős részben érinti a szabályozás területét. A Ket. számos jogalkotási felhatalmazást ad az önkormányzatok számára:  a képviselő-testület rendeletében harminc napnál rövidebb határidőt állapíthat meg [33. § (1) bekezdés];  rendeletében előírhatja, hogy az ügyfél a kérelmét az e célra rendszeresített nyomtatványon, vagy elektronikus ügyintézés esetén elektronikus űrlapon nyújtsa be [34. § (3) bekezdés];  rendeletében úgy rendelkezhet, hogy ha az ügyfél kérelme (bejelentése) jog megszerzésére irányul, és a hatóság az előírt határidőn belül nem hoz határozatot – feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél –, az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása [71. § (2) bekezdés];  rendeletében meghatározhatja, hogy egyszerűsített határozat hozható, ha a hatóság a kérelemnek helyt ad, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél [71. § (3) bekezdés];  rendeletében lehetővé teheti, hogy a hatóság mellőzze a határozathozatalt, ha az eljárás pénzbeli ellátás jogszabályban meghatározott mértékre való emelésére irányul. Ez a szabály egyedi hatósági ügyben indult eljárásra nem alkalmazható [71. § (5) bekezdés];  rendeletében meghatározhat hatósági szerződés megkötéséhez további feltételeket [76. § (2) bekezdés];  rendeletében meghatározhatja, hogy mely esetben kell hatósági igazolványt kiadni az ügyfél adatainak vagy jogainak rendszeres igazolására [85. § (1) bekezdés];  törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben rendeletében előírhatja személyes adat nyilvántartását [86. § (1) bekezdés];  rendeletének eltérő rendelkezése hiányában a közigazgatási hatósági ügy elektronikusan is intézhető [86. § (1) bekezdés];  ha rendeletében nem tiltja meg a hatósági ügyek intézésének vagy egyes eljárási cselekményeknek elektronikus formában való elvégzését, az elektronikus kapcsolatfelvétel megfelelő dokumentálásával elektronikus úton is történhet [162. § (1) bekezdés].

2. Az irányelv vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása A Ket. 34. § (3) bekezdése értelmében jogszabály előírhatja, hogy az ügyfél a kérelmét az e célra rendszeresített nyomtatványon, vagy elektronikus ügyintézés esetén elektronikus űrlapon nyújtsa be. A felhatalmazás lehetőséget teremt az önkormányzatok részére, hogy az eljárások egyszerűsítése érdekében a szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására irányuló kérelem benyújtására rendszeresített formanyomtatvány használatát írják elő. Tekintettel azonban az irányelv 5 cikkének (2) bekezdésében foglaltakra, mely szerint a Bizottság harmonizált formanyomtatványokat vezethet be közösségi szinten, melyek a szolgáltatóktól megkövetelt igazolásokkal, tanúsítványokkal és bármely egyéb irattal egyenértékűek, az önkormányzat rendeletében foglalt ilyen célú nyomtatványok kizárólag a Bizottság által alkotandó formanyomtatványok bevezetéséig maradhatnak hatályban. A rövidebb ügyintézési határidő meghatározásának lehetősége nyitva áll az önkormányzati jogalkotók számára hatósági engedélyeik tekintetében, amely elősegíti az irányelv 13. cikk (3) bekezdésében foglaltakat, valamint a rendeleti forma összhangban áll az ott megfogalmazott követelményekkel is (így előzetesen meghatározott, nyilvánosságra hozott, ésszerű időtartam). Az önkormányzatok számára természetesen ez nem jelent rendeletalkotási kötelezettséget az ügyintézési határidő rövidítése érdekében, csupán lehetőség, amelyet érdemes megfontolniuk az irányelv céljainak még teljesebb megvalósítása érdekében. A Ket. módosítása jelenleg is folyamatban van, ezért a helyi rendeletek harmonizálását a központi joganyag felülvizsgálatáig nem javasoljuk.

XIII. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása 1. A jogszabályi rendelkezések A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (Lnyt.) az alábbiak szerint szabályozza az önkormányzati rendeletalkotás lehetőségét:  a helyi önkormányzatok felhatalmazást kapnak arra, hogy – a miniszterrel egyeztetve – rendeletben meghatározzák azokat a szervezeteket, amelyek a nyilvántartás részére adatfeldolgozást végezhetnek [47. § (4) bekezdés].

2. Az irányelv vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása Az adatfeldolgozás olyan szolgáltatás, amelyre kiterjed az irányelv hatálya. A képviselő-testületnek kiemelt figyelmet kell fordítania a rendeletalkotás során arra, hogy megkülönböztetésmentes, objektív kiválasztás alapján kerüljön sor az adatfeldolgozó kiválasztására – természetesen a nyilvántartásért felelős miniszterrel egyeztetve. Összeállította: dr. Domokos Katalin, ÖM Önkormányzati Főosztály ÖM Önkormányzati Tájékoztató


18

Jogértelmezés

Felhívás a szociális tárgyú önkormányzati rendeletek felülvizsgálatára Az utóbbi időben több önkormányzat képviselő-testülete is az önkormányzat által felajánlott munkavégzéshez kívánja kötni a rendszeres szociális segély kifizetését. Ezen túlmenően az egyes rendeletmódosítások a gyermekvédelmi támogatások megállapítását és folyósítását az óvodába, illetve iskolába való járáshoz kötik. Az így megalkotott önkormányzati rendeletek tárgyában mind a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok, mind az állampolgári jogok országgyűlési biztosa vizsgálatot rendelet el. Az országgyűlési biztosok jelentéseikben megfogalmazott ajánlásai érintik az önkormányzatok rendeletalkotását is. A jelentések elérhetők a www.obh.hu címen. Ezen belül a 2686/2008. számú jelentése a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosának főoldalán, a „Dokumentumok”, majd „Jelentések” menüpont alatt, az OBH 2972/2/2008. számú jelentése az állampolgári jogok országgyűlési biztosának főoldalán, az „Ügyek” menüpont alatt a „Keresés az OBH jelentés között”, az „Útmutató” jelzés alatti „Keresendő szöveg” részbe a jelentés számának, valamint az „Év” rovatába a 2008 beírásával. A szociális és a gyermekvédelmi támogatások önkormányzati szabályozása törvényi felhatalmazásokon alapul. Mind a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Sztv.), mind a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szabályai a feltételek megállapítása tekintetében behatárolják a képviselő-testület rendeletalkotási hatáskörét. A törvényi felhatalmazás nem korlátlan, mivel e felhatalmazáson alapuló rendeletalkotási jogkör csak a törvényi rendelkezések figyelembevételével történhet. Amennyiben a képviselő-testület túllépi e korlátokat, avagy az ellentétes az Sztv., illetve a Gyvt. megfelelő rendelkezésével, az Alkotmány 44/A. §-ának (2) bekezdésébe ütközik, illetve sérti az Ötv. 16. § (1) bekezdésében foglaltakat. Az előzőekre tekintettel felhívjuk az önkormányzatok figyelmét, tekintsék át rendeleteiket, s amennyiben szabályozásuk túlterjed a törvényi felhatalmazáson, úgy a szükséges intézkedéseket tegyék meg, továbbá arra is, hogy rendeleteik megalkotása, módosítása során fokozott figyelmet fordítsanak a magasabb színtű jogszabályok rendelkezéseinek betartására. A rendeletalkotáshoz segítséget nyújthatnak a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal módszertani segédanyagai, amelyek a www.employmentpolicy. hu/engine.aspx?page=kutatasi-anyagok címen érhetők el. Budapest, 2008. augusztus 12. Összeállította: dr. Muske Eszter, ÖM, Önkormányzati Főosztály



Jogértelmezés

19

Alkotmánybíróság önkormányzatokat érintő  Az döntései A közérdekű adatokat bárki megismerheti, a közérdekű adatokhoz bárki alanyi jogon hozzáférhet. Ennek következtében a hozzáférésnek nem lehet feltétele a magyar állampolgárság, illetve a választójog. [637/B/2006. AB határozat] Az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletének (a továbbiakban: Ör.) indítványozó által támadott rendelkezései a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatába való betekintés szabályait határozzák meg. Az indítványozó szerint alkotmányellenes az Ör. azon rendelkezése, amely kizárólag a választásra jogosult magyar állampolgárok számára teszi lehetővé a képviselői vagyonnyilatkozatba való betekintést. Az Alkotmánybíróság következtetése szerint a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Hökjtv.) 10/A. §-ának (3) bekezdése alapján a helyi önkormányzati „képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános”. Mivel a Hökjtv., azaz törvény a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvánosságát közérdekből elrendelte, a nyilvános vagyonnyilatkozatban foglaltak a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 2. §-ának 5. pontja értelmében közérdekből nyilvános adatnak minősülnek. A közérdekből nyilvános adatokkal kapcsolatban az Avtv. 19. §-a (4) bekezdésének megfelelően a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Alkotmány 61. §-ának (1) bekezdése a közérdekű adatok megismerésének jogát nem köti semmilyen, így állampolgári státushoz sem. Az Avtv. 20. §-ának (1) bekezdése is rögzíti továbbá, hogy a „közérdekű adat megismerése iránt bárki (…) igényt nyújthat be.” A közérdekű adatokat tehát bárki megismerheti, a közérdekű adatokhoz bárki alanyi jogon hozzáférhet. Ennek következtében a hozzáférésnek nem lehet feltétele a magyar állampolgárság, illetve a választójog. Az Ör. a helyi önkormányzati képviselők nyilvános vagyonnyilatkozatának megismerésére jogosultak körét a közérdekű adatok megismerésére jogosultak köréhez képest szűkebben, korlátozottan állapítja meg, s ennélfogva a képviselői vagyonnyilatkozatban szereplő, közérdekből nyilvános adatokat nem részesíti a közérdekű adatokéhoz azonos elbírálásban. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. érintett szövegrészei alkotmányellenesek, ezért azokat megsemmisítette. Az indítványozó szerint alkotmányellenes az Ör. azon rendelkezése is, amely a helyi önkormányzati képviselői vagyonnyilatkozatba való betekintést csak indokolással ellátott kérelem esetén teszi lehetővé. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Avtv. 20. §-ának (1) bekezdése indokolási kötelezettség nélkül biztosítja a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot. Ezen túlmenően a Hökjtv. 10/A. §-ának (3) bekezdése sem teszi indokolástól függővé a nyilvános képviselői vagyonnyilatkozat megismerését. Az Ör. tehát a közérdekű adatokhoz hasonló elbírálásban részesülő közérdekből nyilvános adatok megismerését korlátozottan, indokolástól függően teszi lehetővé. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az Ör. vonatkozó szövegrészét annak alkotmányellenessége miatt megsemmisítette. Az indítványozó kifogásolta azt is, hogy a nyilvános képviselői vagyonnyilatkozatba való betekintésre csak az adatigénylő személyi igazolványának felmutatása alapján van lehetőség. Az indítványozó továbbá sérelmezte, hogy az igénylő a nyilvános vagyonnyilatkozatról semmilyen felvételt vagy feljegyzést nem készíthet, illetve még kezébe sem veheti a vagyonnyilatkozatot. Továbbá sérelmesnek tartotta, hogy az Ör. a nyilvános képviselői vagyonnyilatkozatba való betekintés igazolására kötelezi az adatigénylő személyt azzal, hogy aláírásával igazolnia kell a betekintés tényét a Betekintési nyilvántartásban. Az Alkotmánybíróság a fentiekben már rámutatott arra, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez való alapjog az igénylő személyétől függetlenül bárkit megillet. A személyes adatok rendelkezésre bocsátása, a személyazonosság feltárása és igazolása nem lehet a közérdekű adatok igénylésének feltétele. Az Ör. a személyes adatok védelméhez való jog indokolatlan és szükségtelen korlátozása mellett teszi lehetővé a közérdekből nyilvános adatok megismerését. Ez ellentétes az Alkotmány 8. §-ának (2) bekezdésével, mely szerint „az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja”. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. érintett szövegrésze alkotmányellenes, ezért azt megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság következtetése szerint továbbá az Avtv. 20. §-ának (3) bekezdése alapján az igénylő a közérdekű adatokat tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészről, annak tárolási módjától függetlenül másolatot kaphat, s a másolat készítéséért az adatkezelő szerv csak korlátozottan állapíthat meg költségtérítést. Az Avtv. 20. §-ának (5) bekezdése szerint továbbá az adatigénylésnek az igénylő által kívánt módon kell eleget tenni. Az Ör. ezzel szemben az Avtv.-nek a közérdekű adatok megismerését biztosító rendelkezéseitől eltérően arról rendelkezett, hogy az adatigénylő a nyilvános vagyonnyilatkozatról semmilyen felvételt vagy feljegyzést nem készíthet, illetve a nyilatkozat biztonsága érdekében azt kezébe sem veheti. Ezáltal az



20

Jogértelmezés

Ör. a közérdekű adatokhoz hasonló kezelendő közérdekből nyilvános adatok megismerését korlátozott módon tette lehetővé, mely rendelkezés alkotmányellenes, ezért azt az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Az Ör. mindezeken túlmenően az Avtv.-nek a közérdekű adatok megismerését biztosító rendelkezésétől eltérően előírta, hogy az adatigénylő a betekintést követően köteles aláírásával igazolni a betekintés tényét az ún. Betekintési nyilvántartásban. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy ezáltal az Ör. a közérdekű adatok megismerését olyan módon tette lehetővé, hogy az Avtv.-hez képest új kötelezettséget terhelt az adatigénylőre. A betekintés tényének aláírással történő igazolása személyes adat (név) átadására kötelezi az igénylőt, s az aláírásoknak a Betekintési nyilvántartásban való gyűjtésével az Ör. személyes adatok tárolását rendeli el. Tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság megállapította az Ör. vonatkozó szövegrészének alkotmányellenességét, ezért azt megsemmisítette.

A települési önkormányzat képviselő-testülete önálló, új zajterhelési határértékeket nem állapíthat meg, mivel erre csak miniszter rendeletben, vagy egyedi ügyekben a környezetvédelmi hatóság jogosult. [701/B/2007. AB határozat] Az indítványozó az önkormányzat zajvédelem helyi szabályozásáról szóló rendeletének (a továbbiakban: Ör.) mozgóárusítókra vonatkozó egyes szakaszai alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint az Ör. a zajterhelési határértékeket egységesen állapította meg, és nem vette figyelembe, hogy a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM–EüM együttes rendelet (a továbbiakban: R1.) a zajforrás jellegétől, forrásától függő differenciált határérték-előírásokat tartalmaz. Az Alkotmánybíróság szerint az indítvány e részben megalapozott. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) 48. §-ának (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat képviselő-testülete – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben – illetékességi területére a más jogszabályokban előírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat határozhat meg. A Kt. 89. §-ának (3) bekezdése szerint pedig a határértéket a miniszter – az érdekelt miniszterekkel együttesen kiadott – rendeletben, vagy rendeletben meghatározott esetekben a környezetvédelmi hatóság állapítja meg. A települési önkormányzat képviselő-testülete tehát önálló, új határértékeket nem állapíthat meg, mivel erre a Kt. felhatalmazása alapján csak miniszter rendeletben, vagy egyedi ügyekben a környezetvédelmi hatóság jogosult. Az R1. egyrészt a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 2. §-ának p) pontja szerinti zajtól védendő területekre (pl. lakó-, üdülő-, zöldterület) a zajt kiváltó tevékenységtől, a zajforrástól (üzemi létesítmény, közlekedés, építőipari tevékenység) függően (R1. 1–3. számú mellékletei), illetőleg a Korm r. 2. §-ának q) pontja szerinti zajtól védendő épületek zajtól védendő helyiségeinek (kórtermekben, lakószobákban stb.) osztályozásától függően, két (nappali és éjjeli) napszakra figyelemmel állapít meg határértékeket (R1. 4. számú melléklete). Figyelemmel arra, hogy az Ör. rendelkezései egyrészt egységesen, a zajforrás által kibocsátott zajterhelésre és a környezeti zajforrás hatásterületének területi funkciója alapján, másrészt nem kettő, hanem három (nappali, éjjeli és átmeneti) napszak figyelembevételével határozták meg a határértékeket, tartalmilag új határértékeket állapítottak meg egyes, az R1. által szabályozott tevékenységekre (pl. építőipari kivitelezési tevékenység). A képviselő-testület tehát túlterjeszkedett a törvényekben megállapított jogalkotói hatáskörén, mely sérti az Alkotmány 44/A. §-ának (2) bekezdését, ezért az Ör. érintett rendelkezéseit az Alkotmánybíróság megsemmisítette. Az indítványozó az Ör. alkotmányosságát azon az alapon is vitatta, hogy a közterületen történő értékesítés esetén hirdetés vagy figyelemfelhívás céljára szolgáló hangosításokat okozó eszköz szombati és vasárnapi használatának korlátozása, illetőleg tiltása csak a mozgóbolti tevékenységet végző vállalkozók tevékenységét korlátozza, méghozzá protekcionista módon. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a támadott szabályozás a közterületi értékesítési tevékenységhez nem szükségszerűen kapcsolódó hirdetést és figyelemfelhívás céljára szolgáló hangosító eszköz használatát tiltja a hétköznap és szombat egyes időszakaiban, továbbá vasárnap egész nap. Az Ör. minden közterületen értékesítést folytató vállalkozóra azonos módon vonatkozik, így nem áll fenn megkülönböztetés a szabályozással érintett jogalanyok vonatkozásában, különösen nem kezeli eltérően a szabályozás a helyi és nem helyi vállalkozókat, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.



Jogértelmezés

21

A közterület-használók között a közterület-használati díj mértéke tekintetében a közterület-használat értékét befolyásoló tényezők alapján tett megkülönböztetés nem tekinthető alkotmányellenesnek. [438/B/2006. AB határozat, 479/B/2006. AB határozat] Az indítványozók az önkormányzatok közterületek használatáról szóló rendeletei (a továbbiakban: Ör.) mellékleteiben megállapított, a mozgóbolti, mozgóárusi tevékenységre vonatkozó díjtétel alkotmányellenességének megállapítását és e rendelkezések megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól. Véleményük szerint a rendelkezések a diszkrimináció tilalmába ütköznek, és indokolatlanul hátrányos helyzetbe hozzák a mozgóbolti, illetve mozgóárusi tevékenységet végző piaci szereplőket a többi kereskedőhöz képest a lényegesen magasabb, napi 2500 forintos, illetve 3000 forintos közterület-használati díj megállapításával. Az Alkotmánybíróság szerint az indítványok megalapozottak. A 38/1998. (IX. 23.) AB határozatban (a továbbiakban: Abh.) az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a közterület használatáért fizetendő díj „a közterület használatának ellenértéke. Ennek megfelelően a közterület-használat díjának alapvetően a közterület-használat értékét befolyásoló tényezőkhöz (a terület nagysága, a településen belüli elhelyezkedése, a használat módja, időtartama stb.) kell igazodnia. A közterület-használók között a közterület-használati díj mértéke tekintetében e tényezők alapján tett megkülönböztetés nem tekinthető alkotmányellenesnek.” A jelen ügyekben a képviselő-testületek a közterület tényleges használatától (terület, időtartam) függetlenül, a többi közterületi engedély alapján végzett kiskereskedelmi tevékenységekhez (árusító fülke, pavilon, lakókocsi, idényjellegű alkalmi és mozgó árusítás stb) képest jelentősen nagyobb összegben állapították meg a mozgóbolt és a mozgó árusítás után fizetendő közterület-használati díjat. Az Alkotmánybíróság a határozatában azt is hangsúlyozta, hogy a „közterület-használat díjának olyan szabályozása, amely a közterület-használat értékét meghatározó tényezők azonossága esetén, a szolgáltatástól független, annak értékét nem befolyásoló szempontok alapján kirívóan magas díjfizetési kötelezettséget ír elő egyes vállalkozókra és ezzel megkülönböztetést tesz a közterületet használó vállalkozók között, önkényes, ezért alkotmányellenes”. Az Alkotmánybíróság a fentiek alapján megállapította, hogy az Ör. mellékletek érintett pontjai indokolatlanul tesznek különbséget a közterületen értékesítést végzők között, amelyek így az Alkotmány 70/A. §-ának (1) bekezdésében megfogalmazott diszkrimináció tilalmát sértik, ezért azokat megsemmisítette.

A beépítési terv elfogadása, illetve megállapítása – normatív jellege miatt – a helyi építési szabályozást megállapító önkormányzati rendeletben történhet, ami nem adható át bizottsági hatáskörbe. [581/H/2005. AB határozat] Az indítványozó az Alkotmánybíróságnál kezdeményezte az önkormányzat épített környezet tervszerű fejlesztésének egyes szabályairól szóló rendelete (a továbbiakban: Ör1.), valamint a telkek beépítésének egyes szabályairól szóló rendelete (a továbbiakban: Ör2.) alkotmányellenessége megállapítását és megsemmisítését. Az indítványozó kifogásolta, hogy az Ör1. beépítési terv elnevezéssel egy új jogintézményt vezetett be, de szerinte az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ét.) nem ismer településrendezési tervnek nem minősülő, a terület jövőbeni fejlesztését és beépítési lehetőségeit meghatározó tervet, amely jóváhagyását az Ör1. a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság határkörébe utalja. Álláspontja szerint egy adott területre hatályos építési szabályzatot az Ét. 7. §-a (3) bekezdésének c) pontja alapján csak rendelettel lehet kihirdetni, bizottsági határozattal nem. Kifogásolta továbbá, hogy az Ör2. egy meghatározott lakásszám fölött az épületekre kiadható építési engedély megadását a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság előzetes hozzájárulásához kötötte. Ez pedig a jegyzőnek az Ét. 52. §-a (1) bekezdésében megállapított építésügyi hatósági jogkörét vonja el. Az Alkotmánybíróság szerint az indítvány megalapozott. Az Alkotmánybíróság a 13/1998. (IV. 30.) AB határozatában – többek között – megállapította, hogy a településrendezési eszközöket az Ét. 7. §-ának (3) bekezdése határozza meg a következőként: a településfejlesztési koncepció, a településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv. A 7/2003. (III. 13.) AB határozatában rámutatott, hogy az önkormányzatok városrendezésre és építésügyre vonatkozó szabályozási autonómiája kizárólag a rendeletalkotás tartalmát és az alkalmazott eljárás lefolytatását meghatározó törvényi keretek között érvényesülhet. Az Ör1. és az Ör2. az önkormányzat közigazgatási területén lévő telkek, ingatlanok beépítési feltételeiről, szabályairól, azaz a beépítési terv megállapításáról rendelkeznek. E önkormányzati rendeletek szerinti beépítési terv, illetve az ebbe a fogalomba tartozó beépítést meghatározó paraméterek olyan előírások, amelyeket az Ét. és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) a szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban megállapítani rendel. Miután a beépítési tervnek normatív tartalma van és nem egy telket, hanem legalább egy telektömböt érint, ezért olyan helyi szabályozásnak kell tekinteni, amelynek jóváhagyására csak a képviselő-testületnek van ÖM Önkormányzati Tájékoztató


22

Jogértelmezés

jogi lehetősége. A beépítési terv elfogadása, illetve megállapítása – normatív jellege miatt – a helyi építési szabályozást megállapító önkormányzati rendeletben történhet, ami nem adható át bizottsági hatáskörbe. Építéshatósági államigazgatási ügyben a hatáskört az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet 1. §-a a jegyzőhöz telepíti. Az Alkotmánybíróság eljárásakor hatályos, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 19. §-ának (4) bekezdése szerint a hatóságtól – a 20. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel – a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el. Az Alkotmánybíróság korábbi döntéseiben már rámutatott egyébként arra, hogy tiltott hatáskörelvonásnak minősül az olyan szabályozás, amely a jegyző döntési hatáskörét oly módon korlátozza, hogy a döntés megalkotását az önkormányzat valamely szerve (polgármester, bizottság) előzetes egyetértési, jóváhagyási vagy javaslattételi jogához kapcsolja. A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör1. és Ör2. rendelkezései alkotmányellenesek, ezért azokat megsemmisítette.

A rongálás szabálysértése a Szabs. tv. alapján 100 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. [1415/H/2007. AB határozat] Az indítványozó az önkormányzat tulajdonában lévő közterületek használatának és rendjének helyi szabályozásáról szóló rendelete (a továbbiakban: Ör.) érintett rendelkezései alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. Az Ör. szerint szabálysértést követ el és 30 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki közterületen lévő, vagy közterületről látható építményen, épületen, műtárgyon, közterületi berendezési tárgyon, valamint művészeti alkotáson falfirkát, graffitit helyez el. Az indítványozó szerint ez a rendelkezés ellentétes a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 169. §-ának (2) bekezdésével. Az Alkotmánybíróság szerint az indítvány megalapozott. A Szabs. tv. 169. §-ának (2) bekezdése szerint az önkormányzatok 2000. március 1-jéig kötelesek voltak felülvizsgálni az önkormányzati rendeletekben meghatározott szabálysértési rendelkezéseket és azokat, amelyek a Szabs. tv., illetve az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet rendelkezéseivel nem voltak összhangban, vagy csak megismételték a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott szabálysértési tényállást, hatályon kívül kellett helyezniük. A Szabs. tv. 157. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján, aki húszezer forintot meg nem haladó kárt okozva szándékos rongálást követ el, úgyszintén, aki e cselekmények elkövetését megkísérli, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A Szabs. tv. 157. §ának (3) bekezdése szerint, aki műemléket, muzeális tárgyat, az államhatárt, a megye-, város-, községhatár vagy a birtokhatár megjelölésére szolgáló hivatalos jelet, tömegközlekedési vagy távközlési eszközt, közúti jelzést, továbbá parkot vagy az ahhoz tartozó felszerelést gondatlanul megrongálja, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Az Ör.-ben meghatározott falfirka, graffiti közterületen lévő, vagy közterületről látható építményen, épületen, műtárgyon, közterületi berendezési tárgyon, valamint művészeti alkotáson történő elhelyezése olyan szándékosan vagy gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely idegen tárgy megrongálásával kárt okoz, és az okozott kár mértékétől függően az elkövető személy a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 324. §-ában meghatározott rongálás bűncselekményét vagy a Szabs. tv. 157. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, illetve a 157. § (3) bekezdésében meghatározott rongálás szabálysértését követi el. A rongálás szabálysértése a Szabs. tv. alapján 100 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ezzel szemben az Ör.-ben meghatározott falfirka, graffiti elhelyezésével elkövetett rongálás csak 30 000 forint pénzbírsággal sújtható. Az Ör. indítvánnyal támadott rendelkezése tehát nincs összhangban a Szabs. tv. rendelkezéseivel, s ez sérti az Alkotmány 44/A. §-ának (2) bekezdését, ezért az Alkotmánybíróság az Ör. érintett szakaszát megsemmisítette. Összeállította: dr. Csukás- Novák Nóra, ÖM Önkormányzati Főosztály



Területfejlesztés és építésügy

23

 Az állami – területi – főépítészek feladatai A

közigazgatási reform részeként az 1992-ben létrehozott területi főépítészi hálózat átalakult, és 2007. január 1-jétől a területi főépítész elnevezés állami főépítészre változott. Az állami főépítészek által vezetett állami főépítészi irodák – a kormány az önkormányzati miniszter közreműködésével, az önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár útján irányított – regionális közigazgatási hivatalokban, azok szervezeti egységeként működnek, változatlan szakmai feladattal és hatáskörrel. Szakmai felügyeletüket a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter a területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár útján látja el. Feladataikat 17 különböző jogszabály tartalmazza. Az állami főépítészek területrendezési hatósági és szakhatósági tevékenysége A területrendezési hatósági és szakhatósági jogkör gyakorlásának az a célja, hogy az ágazati – főleg infrastrukturális beruházások – összhangban legyenek a területrendezési tervek elhatározásaival. Ez mindenekelőtt a megyei területrendezési tervek figyelembe vételét jelenti, ezért nagyon fontos körülmény, hogy a régiók mindegyik megyéje rendelkezzen hatályos tervvel. Az állami főépítészek egyéb tevékenységei, kiemelt feladataik (településrendezési tervek véleményezése, tervtanácsok működésének tapasztalatai) Az állami főépítész tevékenységi körében – szakmai tekintetben – legigényesebb és az önkormányzatok számára legfontosabb feladatokat azok jelentik, amelyek a településrendezési eszközök (fejlesztési koncepciók, településrendezési tervek és helyi építési szabályzatok) készítésével és elfogadásával függenek össze. Ezeket a munkákat az önkormányzati törvény is a települési önkormányzatok kiemelt, testületi hatáskörben tartott feladatai közé sorolja. Többek között az állami főépítésznek kell gondoskodnia arról, hogy ezek a testületi döntések megfeleljenek a szakmai és jogi követelményeknek, és ezzel megfelelően szolgálják a települések hosszú távú, kiegyensúlyozott fejlődését, valamint ezen keresztül az ország érdekeit, mindenekelőtt az arányos területi fejlődést. Az állami főépítész ennek a feladatnak az ellátásához három eszközzel, jogosítvánnyal rendelkezik:  a településrendezési tervek többlépcsős írásbeli véleményezésével,  a területi – településrendezési és építészeti – műszaki tervtanácsok működtetésével, valamint  az önkormányzati főépítészekre vonatkozó koordinációs feladatok ellátásával. Az önkormányzatok számára fontos és elengedhetetlen az állami főépítészekkel való együttműködés, hiszen az állami főépítészek területrendezési hatósági és szakhatósági jogosítvánnyal rendelkeznek, továbbá kiemelt feladatuk a településrendezési tervek véleményezése, a tervtanácsok működtetése. Ez az együttműködés az állami főépítészek részéről is fontos, hiszen szakmai tevékenységükkel nagyban segítik az önkormányzatok munkáját, hogy az önkormányzatok szakszerű és körültekintő döntéseket hozzanak, hosszútávra meghatározva a település fejlődésének, fejlesztésének, rendezésének jövőjét. Az áttekinthetőség érdekében, az önkormányzatokat segítendően az alábbiakban adjuk közre feladataikat, a pontos jogszabályi helyek megjelölésével a 2008. január 1-jei jogi állapotnak megfelelően. Továbbá mellékeljük az állami főépítészi irodák illetékességi területét és székhelyét tartalmazó térképet is.

Jogszabályban rögzített feladatok A) Területfejlesztés és területrendezés

1996. évi XXI. törvény 15. § (11) és 15/B. § (10) A térségi fejlesztési tanács ülésein állandó meghívottként részt vesz … az illetékes állami főépítész. 19. § (1) A miniszter feladatkörébe tartozó egyes területrendezési feladatokat az állami főépítészek látják el. (2) Az állami főépítész: a) előzetesen véleményezi illetékességi területén a terület- és településrendezési terveket, folyamatosan figyelemmel kíséri azok megvalósulását, s indokolt esetben kezdeményezi a tervek módosítását; b) véleményezi az országos, valamint az illetékességi területet érintő regionális fejlesztési programokat, és azoknak a területrendezési tervekkel való összhangját, c) állást foglal a megyei területrendezési tervnek az országos és a kiemelt térségi tervekkel, továbbá a településrendezési terveknek az országos, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekkel való összhangjáról, a 23/A. §-ban foglaltak figyelembevételével; d) ellátja a térségi terület-felhasználási engedélyezési eljárással összefüggő hatósági feladatokat; […] 23/C. § (4) A (megyei területrendezési terv elfogadásáról szóló) rendelettervezethez csatolni kell az illetékes állami főépítész nyilatkozatát a megyei területrendezési tervnek az országos és a kiemelt térségi tervekkel való összhangjáról.



24


23/D. § (1) A területrendezési tervekben nem szereplő külön jogszabályban meghatározott térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények területi elhelyezéséhez az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélye szükséges. 23/D. § (7) Az állami főépítész – felkérésre – állást foglal a terület- és településfejlesztési koncepcióknak, programoknak, építészeti műszaki terveknek, továbbá más ágazati terveknek és koncepcióknak a területrendezési tervekkel való összhangjáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott területrendezési tanulmánytervről. 184/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet 4. § A területfejlesztési koncepciók és programok egyeztetésében … a következők vesznek részt: […] m) az érintett területi államigazgatási szervek; […] 11. § (3) és (4) szerint: a kiemelt térség és a megye területrendezési tervét véleményezésre szintén meg kell küldeni az érintett területi államigazgatási szerveknek, közöttük a területileg illetékes állami főépítésznek; […] 21/1992. KTM (XII. 4.) rendelet 1. § (2) A (területi) főépítész alaptevékenysége keretében végzett feladatai: a) …közreműködik a regionális fejlesztési és rendezési tervekkel összefüggő területi feladatok ellátásában, illetőleg az ezekkel kapcsolatos térségi koordinációban; b) részt vesz a rendezési tervek jóváhagyás előtti egyeztetésében; c) […] d) felkérésre az önkormányzatoknak és a tervezők részére szakmai segítséget nyújt a területrendezési tervek elkészítéséhez. 4. 134/2005. (VII. 14.) Korm. rendelet 4. § (3) Területrendezési hatósági eljárás megindítására irányuló kérelmet „térségi területfelhasználási engedély kérelem” formában az illetékes állami főépítészhez kell benyújtani. 6. § (3) Az állami főépítész a térségi terület-felhasználási engedély iránti kérelemről határozatot hoz, amelyben a) megadja … (vagy) b) elutasítja a térségi terület-felhasználási engedély iránti kérelmet …, továbbá c) mindkét esetben elrendeli a határozat nyilvántartásba vételét a külterületen lévő nyomvonalas létesítmények műszaki nyilvántartását … vezető szervnél. 8. § (1) A javításra irányuló kérelmet … egyszerűsített területrendezési hatósági eljárásban kell elbírálni; [...] (2) Az egyszerűsített területrendezési hatósági eljárás során: a) az állami főépítész egyeztető tárgyalást és szükség szerint helyszíni szemlét tart; b) …a valós helyzetről az állami főépítész hatósági bizonyítványt ad ki; [...] 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4.§ (1) A (illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi ) felügyelőség az előzetes vizsgálatba a 12. számú mellékletben megjelölt szakterületekre kiterjedően: c) a 3. pontban megjelölt szakhatóságokat akkor vonja be, ha az előzetes vizsgálatra vonatkozó kérelem a 3. pontban meghatározott tevékenységek, építmények megvalósítására, valamint azok jelentős módosításaira, változtatásaira irányul. 8.§ (4) A (illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi) felügyelőség a környezeti hatásvizsgálati eljárásba a 12. számú mellékletben megjelölt szakterületekre kiterjedően: c) a 3. pontban megjelölt szakhatóságokat akkor vonja be, ha a környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó kérelem a 3. pontban meghatározott tevékenységek, építmények megvalósítására, valamint azok jelentős módosításaira, változtatásaira irányul.

Közöttük az állami főépítész. A megyei és a térségi területrendezési tervek esetében.




25

12. számú melléklet Közreműködő hatóságok 3. c) a 18/1998. (VI. 25.) KTM rendeletben meghatározott műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények esetén a területrendezési tervekkel való összhang tekintetében: – első fokon: az illetékes állami főépítész; […] 151/2006. (VII. 21.) Korm. rendelet 1.§ (3) …az adott (kiemelt jelentőségű) ügyben … szakhatóságként közreműködő szervet a 2. számú melléklet határozza meg. 2. számú melléklet (1. Egységes környezethasználati engedély) Területrendezés (I. fokon) – illetékes területi főépítész 257/2006. (XII. 15.) Korm. rendelet (3) Az 1. mellékletben meghatározott ügyfajtákra vonatkozó különös eljárási szabályok alapján az ügyekben szakhatóságként közreműködő szerveket a 2. melléklet határozza meg. 2. számú melléklet a 257/2006. (XII. 15.) Korm. rendelethez Az 1. § (3) bekezdésben hivatkozott szakhatóságok „területrendezési tervekkel való összhang” tekintetében – első fokon: illetékes területi főépítész 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. § (5) A területrendezési tervekkel való összhang tekintetében az 50 MW feletti teljesítőképességű erőművek, nagyfeszültségű hálózatok, továbbá nagyfeszültségű átalakító vagy kapcsoló berendezések elvi építési engedélyezési eljárása során minden esetben be kell vonni a 4. számú melléklet 1.1. d) pontjában szereplő szakhatóságot. 4. sz. melléklet a 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez I. A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban érintettségüktől függően közreműködő szakhatóságok d) területrendezési ügyekben – első fokon: a területileg illetékes állami főépítész, a területrendezési tervekkel való összhang tekintetében

B) Településügy – építésügy 1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (2) A településrendezési eszköz kidolgozása előtt …: (az észrevételezés során) … b) az államigazgatási szerveket … az előkészítésbe be kell vonni … 9. § (3) […] Az elkészített … (településrendezési eszközt) … a megállapítás, illetve a jóváhagyás előtt a polgármesternek … véleményeztetnie kell a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási … szervekkel, amelyek 45 napon belül adhatnak írásos véleményt. 9. § (6) A véleményezési eljárás befejezése után a településrendezési eszközöket az elfogadásuk előtt … a polgármesternek … meg kell küldenie szakmai véleményezés céljából a) a főváros, a fővárosi kerület, a megyei jogú város igazgatási területének egészére egyszerre készített szabályzatot és terveket az illetékes állami főépítész útján a miniszternek, b) egyéb szabályzatot és terveket az állami főépítésznek. … az állami főépítész 30 napon belül adhat véleményt; [...] A véleményt a döntésre jogosult testülettel ismertetni kell.

A területfejlesztési koncepciók, programok és területrendezési tervek tartalmi követelményeiről 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. számú melléklet: A településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat véleményezési eljárásában érdekelt államigazgatási szervek 1. FVM – területileg illetékes területi főépítész … településrendezés



26


21/1992. KTM (XII. 4.) rendelet 1. § (2) A (területi) főépítész alaptevékenysége keretében végzett feladatai: a) részt vesz a rendezési tervek jóváhagyás előtti egyeztetésében; b) az egyeztetési eljárás befejezését követően a rendezési terveket … a miniszter által meghatározott körben … a miniszter nevében szakmailag közvetlenül véleményezi; […]

253/1997. (XII. 20) Korm. rendelet (OTÉK) 111. § (2) Az (1) bekezdés szerinti követelményeknél megengedőbb követelményeket a helyi építési szabályzat, szabályozási terv akkor állapíthat meg, ha … ahhoz … a szakmai véleményében az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium hozzájárult.

2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 4.§ (2) A (környezeti vizsgálat szükségességének eldöntéséhez) a kidolgozó kikéri a 3. számú mellékletben meghatározott … (a környezeti vizsgálati eljárásba bevonandó „A környezet védelméért felelős”) szervek véleményét ... 3. számú melléklet II. Nem országos hatáskörű szerv által kidolgozott terv, illetve program esetén: II.2. Érintettség esetén részt vesz: a) […] b) az ÖTM területi főépítészi iroda (az épített környezet védelmére tekintettel) 7.§ (1) A környezeti értékelés konkrét tartalmának és részletezettségének (a továbbiakban: tematika) megállapításához a kidolgozó kikéri a környezet védelméért felelős szervek (közöttük a területi főépítészi iroda) szakmai véleményét;

C) Tervtanácsi feladatok

1996. évi XXI. törvény 25. § (3) […] A területrendezési tervek szakmai tartalmának elbírálását a külön jogszabályban meghatározott tervtanácsok végzik. 40/1999. (IV. 23.) FVM rendelet 1.§ (1) Az országos és térségi területrendezési tervek szakszerűségének és magas színvonalának elősegítése érdekében: a) az önkormányzati és területfejlesztési miniszter (továbbiakban: miniszter) … a területi főépítész útján regionális illetékességgel területrendezési tervtanácsot (továbbiakban: területi tervtanács) működtet; […] 2. § (2) A tervtanács munkáját az elnök irányítja. A tervtanács elnöke: a) […] b) a területi tervtanács esetén a területi főépítész, 1997. évi LXXVIII. törvény. 5. § (4) Az (5) bekezdésben foglalt feladatok végrehajtása érdekében – kormányrendeletben meghatározott keretek között – szakmai tanácsadó testületként: a) […] b) az állami főépítész területi településrendezési, illetve építészeti műszaki tervtanácsot működtet. 9. § (3) A készítés alatt lévő településrendezési eszközt a polgármesternek … véleményeztetnie kell az 5. § (4) bekezdésben említett tervtanáccsal. 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet 3. § (1) A tervtanács elnöke a) […] b) a területi tervtanácsok esetén a működési területén külön jogszabály szerint illetékes állami főépítész (továbbiakban: területi főépítész); 21/1992. (XII. 4.) KTM rendelet 1. § (2) g) (állami főépítész) vezeti – a külön jogszabályban meghatározott – területi tervtanácsot.

Lásd 2006. évi V. törvény a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról: 2. § h)!




27

D) Egyéb feladatok 9/1998. (IV. 3.) KTM rendelet 8. § (1) Gondoskodva az egységes szakmai elvek és a helyi sajátosságok egyidejű érvényesítéséről az önkormányzati főépítészek szakmai tevékenységének az összehangolása, működési feltételeinek figyelemmel kísérése és továbbképzésük illetve szakmai kereteinek biztosítása a területi főépítészek feladata. (2) Igény szerint a területi főépítész részt vesz a szomszédos megyék és települések terület- és településrendezési, valamint településfejlesztési feladatainak ellátása során az érintett önkormányzatok összehangolt döntéseinek előkészítésében. 5/2000. (II. 11.) FVM rendelet 2.§ (2) b) … (az építésügyi hatóság, illetőleg) a területi főépítész javaslata alapján a miniszter elrendeli az épületek egy meghatározott köre esetében a tervek nyilvántartásba vételét a Dokumentációs Központban.

126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet 2. számú melléklet A hulladékgazdálkodási tervezésbe bevonandó közigazgatási szervek:

q) építésügyi szakkérdések: területi főépítészi iroda 34/2007. (III. 19.) GKM rendelet A közforgalmú, közútpótló folyami kompok, révek fenntartási-felújítási támogatásának igénybevétele; 1. számú melléklete: „Az Adatlaphoz csatolandó dokumentumok”: 4. melléklet: A területi főépítész egyetértő nyilatkozata

E) Jogforrások felsorolása 1. 2. 3. 4. 5. 6.

1996. évi XXI. törvény – a területfejlesztésről és területrendezésről 1997. évi LXXVIII. törvény – az épített környezet alakításáról és védelméről 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet – az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet – a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről 21/1992. (XII. 4.) KTM rendelet – a területi főépítészekről 184/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet – a területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek egyeztetésének és elfogadásának rendjéről 7. 9/1998. (IV. 3.) KTM rendelet – az önkormányzati főépítészi tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályairól és feltételeiről 8. 40/1999. (IV. 23.) FVM rendelet – a területrendezési, a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról 9. 5/2000. (II. 11.) FVM rendelet – a területfejlesztési koncepciók, programok és a továbbá az építésügyi műszaki dokumentációk megőrzésének és hasznosításának részletes szabályairól 10. 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet – egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról 11. 134/2005. (VII: 14.) Korm. rendelet – a területrendezési hatósági eljárásról 12. 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet – a környezetei hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 13. 151/2006. (VII. 21.) Korm. rendelet – az észak-balatoni hulladékgazdálkodási projekt és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hulladékgazdálkodási projekt megvalósításához szükséges egyes közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról 14. 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet – a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról 15. 257/2006. (XII. 15.) Korm. rendelet – a Bátaapátiban létesülő kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló projektjéhez kapcsolódó egyes közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról 16. 34/2007. (III. 19.) GKM rendelet – a közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartási, felújítási támogatása igénybevételének részletes szabályairól 17. 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet – a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról

Az állami – területi – főépítész(ek) jogszabályban nem rögzített feladatai 1. A rendezési tervek készítését, módosítását megelőzően felkérésre konzultál a települések képviselőivel az eljárásról, a szükséges teendőkről a feladatok pontosításáról. 2. Részt vesz a helyi értékek védelmét segítő előkészítő munkában. 3. (az állami főépítész) rendezési (területfelhasználási és/vagy településszerkezeti) terv hiányában az ÖTM és más minisztériumok önálló vagy közös pályázati felhívása esetén nyilatkozatot ad – a hiány igazolása mellett – a pályázott fejlesztésnek a településszerkezettel való összhangjáról. ÖM Önkormányzati Tájékoztató


28


4. Véleményezi a szakterületét érintő jogszabályok tervezetét, részt vesz ezek előkészítésében, kezdeményezi ezek szükséges módosítását. 5. Állampolgári megkeresésre tájékoztatást ad az építésügyi eljárásokról 6. Közreműködik a közigazgatási hivatalok által szervezett szakmai továbbképzésekben és részt vesz a Regionális Államigazgatási Kollégium munkájában. 7. Figyelemmel kíséri az építésügyi hatóságok munkáját és részt vesz a számukra szervezett szakmai továbbképzésekben. 8. Kapcsolatot tart fenn a területi szakmai kamarákkal és szakmai társadalmi szervezetekkel. 9. Javaslatot ad(hat) az építészeti szakmai díjakban részesítendőkre, illetve a Pro Architectura Díj esetében szakmai véleményt nyújt a pályázóknak. 10. Közreműködik a két évente meghirdetésre kerülő „Európai Falufelújítási Díj” pályázat hazai előkészítésében, a pályázatok előzetes regionális értékelésében. 11. Közreműködik a Európai Vidékfejlesztő és Falumegújító Munkaközösség által támogatott és évente más-más településen megrendezésre kerülő „Falumegújító és Településképvédelmi Nap” szervezésében, az aktuális település kijelölésében és szakmai felkészítésében.



Turizmus és sport

29

Új Magyarország Fejlesztési Terv turizmusfejlesztési  Az pályázatainak összefoglaló adatai

H

azánk európai uniós taggá válásával a közösségi regionális politika finanszírozási szempontból új alapokra helyezte a turizmusfejlesztéssel kapcsolatos állami szerepvállalás korábbi gyakorlatát, amely jelentős hangsúlyeltolódást okozott a nemzeti költségvetésből fejlesztendő területek meghatározásában, valamint a támogatások arányainak kijelölésében. A turizmus fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Tervben a regionális operatív programok (ROP) mellett a Gazdasági operatív programban (GOP), illetve az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében valósul meg. A 2007–13 közötti időszakban a ROP-ok a turisztikai fejlesztések legnagyobb, s egyszersmind legfontosabb forrásai. Az ágazati és regionális szempontok harmonizációja szempontjából meghatározó jelentőségű volt, hogy a fejlesztési programokat a regionális fejlesztési tanácsok munkaszervezetei, a regionális fejlesztési ügynökségek dolgozták ki, így a regionalitás és térségi szemlélet hatékonyabban érvényesíthető. A területiség szempontjából releváns, hogy a ROP keretében nem nyújtható támogatás olyan pályázat részére, mely az Új Magyarország vidékfejlesztési program támogatási hatálya alá eső tevékenységeket tartalmazza, ezek: alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltatások; lovasturizmus; vadászati és erdei turizmus; horgászturizmus; borturizmushoz kapcsolódó szolgáltatások 100 ezer euró támogatási összeg alatt. A regionális operatív programok turizmusfejlesztési intézkedései három fő tématerületet foglalnak magukban, úgymint a turisztikai termékek és attrakciók fejlesztése, a turisztikai fogadóképesség javítása, illetve a térségi desztináció menedzsment rendszer szervezeti hátterének megteremtése. E három területre a 2007–2008-as akciótervi időszakban összesen 153,8 milliárd forint áll rendelkezésre a hét régióban, ami a teljes tervezési időszakra (2007–2013) elkülönített keret (279 milliárd forint) több mint 55 százaléka. A regionális fejlettségi különbségeknek megfelelően meghatározott régiós keretösszegek, valamint a régióknak a hét évre szóló forrás felhasználásának időbeli ütemezésében tapasztalható eltérések következtében a régiókban különböző mértékű turisztikai célú forrás áll rendelkezésre a 2007–2008-as akciótervben. A legtöbb forrás a Közép-magyarországi régióban (26,4 milliárd forint), a legkevesebb forrás a Nyugat-dunántúli régióban áll rendelkezésre (15,4 milliárd forint). Az összes régiós turizmusfejlesztési forrásból attrakciófejlesztésre 122,8 milliárd forint, fogadóképesség javítására 26,6 milliárd forint, szervezetfejlesztésre pedig 4,4 milliárd forint fordítható ebben az akciótervi időszakban. Az attrakciófejlesztésre szánt keretösszegből 61,9 milliárd forintot kiemelt projektekre különítettek el, a többi forrást pályázati keretek között osztják szét. Az attrakciófejlesztési és a fogadóképesség javítását célzó pályázatok felhívásai minden régióban 2007 végén jelentek meg, az attrakciófejlesztési pályázatokat 2008. január 4-étől, a fogadóképesség-javítási pályázatokat február 4-étől kezdve lehetett benyújtani, a pályázatok beadása minden régióban lezárult. A megpályázható attrakciófejlesztési források régiónként az alábbiak szerint alakulnak: Dél-alföldi régió: 13,72 milliárd Ft Dél-dunántúli régió: 9,41 milliárd Ft Észak-alföldi régió: 9,61 milliárd Ft Észak-magyarországi régió: 6,52 milliárd Ft Közép-dunántúli régió: 10,82 milliárd Ft Közép-magyarországi régió: 2,85 milliárd Ft Nyugat-dunántúli régió: 3,54 milliárd Ft Összesen: 56,47 milliárd Ft Az attrakciófejlesztési pályázati felhívásokra a hét régióban mindösszesen 543 támogatási igényt nyújtottak be a pályázók. Az összes igényelt támogatás összeg 119,37 milliárd forint volt, ami a rendelkezésre álló forrásnak (56,47 milliárd forint) több mint kétszerese, 211,4 százaléka. A legtöbb attrakciófejlesztési pályázatot az Észak-magyarországi régióban nyújtották be, számszerűen 121-et, míg a legkevesebbet, 42-t, a Közép-magyarországi régióban. Ennek megfelelően az összes igényelt támogatás is az Észak-magyarországi régióban a legmagasabb, több mint 25 milliárd forint, és a Közép-magyarországi régióban a legalacsonyabb, 4,7 milliárd forint. Az igényelt támogatás és a rendelkezésre álló keret aránya ugyancsak az Észak-magyarországi régióban a legmagasabb: az igényelt támogatás itt 3,8-szorosan haladja meg a támogatási keretösszeget. Ez az arány a Dél-alföldi régióban a legalacsonyabb: 1,3-szorosa az igényelt támogatás a rendelkezésre álló keretnek.



30

Turizmus és sport

A megpályázható fogadóképesség fejlesztési források régiónként: Dél-alföldi régió: 4,60 milliárd Ft Dél-dunántúli régió: 9,50 milliárd Ft Észak-alföldi régió: 3,75 milliárd Ft Észak-magyarországi régió: 4,02 milliárd Ft Közép-dunántúli régió: 1,79 milliárd Ft Közép-magyarországi régió: 1,37 milliárd Ft Nyugat-dunántúli régió: 1,51 milliárd Ft Összesen: 26,53 milliárd Ft A szálláshely-fejlesztési pályázatok beadása nemrég zárult le, ezért csak előzetes adatok állnak rendelkezésre. Ezek szerint 302 támogatási igényt nyújtottak be a pályázók, az igényelt támogatási összeg 61,3 milliárd forint. Az igényelt támogatás 2,3szeresen haladja meg a felhasználható forrást. A Közép-magyarországi régióban külön komponensben szerepel a hivatás- és sportturizmus infrastrukturális feltételeinek fejlesztése, illetve a turisztikai látogatóközpontok fejlesztése. Az előbbi komponensre egy pályázat érkezett, az utóbbira pedig 11. Így a fogadóképesség javítását célzó pályázati felhívásokra összesen 314 pályázatot nyújtottak be 62,1 milliárd forint támogatási igénnyel. A turisztikai desztináció menedzsment rendszer megteremtését célzó pályázati felhívások megjelenésének várható időpontja szeptember közepe. Összeállította: Gerlach Viktor, ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság



Turizmus és sport

31

 Az Országos egészségturizmus-fejlesztési stratégia

A

Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia megvalósítása során a kiemelt jelentőségű termékekre vonatkozóan részletes termékfejlesztési stratégia készül, amely részletes helyzetértékelés alapján meghatározza a jövőképet, a konkrét fejlesztési célokat, feladatokat, a megvalósításban közreműködő szervezeteket és a várható eredményeket. A külső szakértők (Aquaprofit) közreműködésével 2007-ben kidolgozott Országos egészségturizmus fejlesztési stratégia 2013-ig azt a célt tűzi ki, hogy a magyar egészségturizmus a nemzetközi piacon magasra értékelt márkájú termékké váljon. Ezt elsősorban a meglévő fürdők korszerűsítésével, bővítésével lehet elérni, új létesítmények csak hiánypótló vagy újszerű, komplex szolgáltatásokat nyújtó magánberuházásként valósíthatók meg. A jövőkép szerint kidolgozásra kerül „a föld méhéből nyert egészség” márka, amely a termékfejlesztés során három terméktípust különböztet meg: a) a „gyógyító víz” program megvalósulásával a gyógyulni vágyók a balneológiai kutatások legújabb eredményeire épülő orvosi eljárásokat vehetik igénybe a víz összetételére alapozott specializációjú gyógyhelyeken, mivel csak nálunk jut a páciens a föld méhéből előtörő gyógyvízhez eredeti állapotában (vízforgatás nélkül); b) a „regeneráló víz” biztosítja azt, hogy megtalálhatják az egészség megtartására törekedők a csendet, nyugalmat ígérő fürdőhelyeket, ahol a széles skálájú wellness szolgáltatások igénybevétele segíti a testi, szellemi megújhodásukat; c) a „szórakoztató víz” program a víz által nyújtott szórakoztatás és az egészséges életmódra nevelés összekapcsolásával az egészségmegőrzés és a fürdőzési kultúra elmélyítését valósíthatja meg. Ezeken a fürdőhelyeken az élményt nyújtó elemekben gazdag fürdők, a széles skálájú wellness szolgáltatások, és a nagy számú egyedi szórakoztató elemek jelentik a kínálat sajátosságát. Az egészségturizmus fejlesztése a stratégia alapján hét prioritás mentén, 25 intézkedés keretében valósítható meg.

I. prioritás: A természeti adottságokra épülő gyógyhelyek tudatos termékfejlesztése A szolgáltatók kínálatának bővítésekor szükséges a fejlesztések olyan irányú meghatározása, amely a beruházások mértékét és nagyságát a megcélzott piaci szegmens igényei, a szolgáltatások jellege és tematikus felépítése alapján határozza meg. A létesítmények tematizálása során a jövőképben megfogalmazott termékfejlesztés struktúráját célszerű követni, ami a marketingtevékenység alapját is képezi (gyógyító víz, regeneráló víz, szórakoztató víz program). Cél az adott desztináció versenyképességének növelése, ami tudatos termékfejlesztéssel érhető el. A megvalósítás során meg kell felelni olyan szempontoknak, melyek a hazai kínálatot befolyásolják:  a szolgáltatók a konkurens desztinációkat termékfejlesztésükkel előzzék meg, egyedi arculatot alakítsanak ki;  a szolgáltatók ne konkurenciaként, hanem partnerként is figyeljenek egymásra, legyenek egymás szolgáltatásainak kiegészítői, váljanak egymásnak együttműködő partnereivé;  a szolgáltatók közötti együttműködési forma a tagságot minőségi kritériumokhoz kapcsoló klaszterekben valósulhat meg. A prioritáshoz kapcsolódó intézkedések: 1. A 17 nemzetközi jelentőségű fürdőhely, történelmi fürdők és gyógyhelyek kiemelt fejlesztése 2. A meglévő országos és regionális jelentőségű egészségturisztikai szolgáltatók fejlesztése (60 gyógy- és termálfürdő, gyógyhelyek, gyógybarlang, mofetta) 3. A helyi jelentőségű fürdők(109) szerepének stabilizálása az egészségturizmus piacán 4. A szolgáltatók egyedi kínálatának és specialitásainak megteremtése 5. További beruházások 6. A jelenlegi természeti adottságok védelme, minőség garantálása

II. prioritás: Az egészségügy és az orvostudomány összehangolása az egészségturizmussal, kutatások támogatása A társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyászati ellátások területén cél a finanszírozás költségarányos és garantált biztosítása. A gyógytényezőre épülő rehabilitáció új terület lehet, ahova szakorvosok, gyógytornászok, szakasszisztensek kellenek.



32

Turizmus és sport

Az egészség megteremtését, megőrzését, prevenciót szolgáló wellness turizmus és az orvos által végzett állapotfelméréssel kezdődő medical wellness területén az a cél, hogy a kezelések hatása mérhető, színvonala kontrollálható legyen, ami lehetővé teszi, hogy az egészségbiztosítók hajlandóak legyenek finanszírozni a prevenciós terápiákat. A gyógyvízre épülő kezelések gyógyhatásait kutatásokkal kell alátámasztani, az eredményeket pedig publikálni kell annak érdekében, hogy a magyar gyógyvíz, mint márka, jelenjen meg Európában. Az Európai Balneológiai, Orvosi Hidrológiai és Klimatológiai Kutatóintézet létrehozása Magyarországnak vezető szerepet biztosíthat a termálvizek orvosi felhasználásában. Az orvosok, gyógytornászok, szakasszisztensek, terapeuták megléte a magas színvonalú egészségturizmus alapfeltétele, ezért elengedhetetlen a többszintű, jó minőségű, az új irányzatoknak megfelelő, magas színvonalú szakképzés, oktatás, ami magában foglalja a (szakmai) nyelvoktatás, illetve az alternatív orvosi gyógymódokat alkalmazó szakemberek képzését, továbbképzését.

A megvalósítást célzó intézkedések: 1. 2. 3. 4.

Hagyományos reumatológiai, balneológiai kezelések megújulása, rehabilitáció Nemzetközi Balneológiai Kutató Intézet létrehozása, kutatás, tudományos eredmények publikálása Biztosítók szerepe az egészségturizmusban Alternatív gyógymódok

III. prioritás: A wellness-szel összefüggő szolgáltatások fejlesztése A nemzetközi egészségturisztikai tendenciákat elemezve elmondható, hogy a betegségmegelőzés kerül a középpontba, illetve folyamatosan közeledik egymáshoz az egészségturizmus két ága, a wellness turizmus és a gyógyturizmus. A medical-wellness a magyar egészségturisztikai piacnak az orvosi tudáson alapuló tradícióira alapozva új lehetőséget kínál a krónikus betegségben szenvedőknek is, az életmód változásával pozitív irányba tudják befolyásolni a betegségük lefolyását. A szolgáltatóknak nagy hangsúlyt kell fektetni az orvosi szolgáltatások körében a tanácsadás, oktatás, mozgás, étkezés, stresszmanagement, mentális fitness területén kínált tanfolyamokra, a terápia részlegen dolgozók magas képzési színvonalára és gyakorlati tapasztalatukra. A kínálatot nemcsak bővíteni, hanem specializálni kell: a többgenerációs kínálat és az egyedi arculat kialakítását és annak piaci kommunikációját a keresleti szegmensek eltérő igényeihez kell igazítani. A megvalósítást érdekében szükséges intézkedések: 1. Medical-wellness irányzat elterjesztése 2. Szakmai alapú tájékoztatás fokozása, minőségbiztosítás/védjegyek ellenőrzése 3. Vidéki fürdővárosok elérhetőségének javítása 4. A wellnessen belül az aktív életmód és egészséges táplálkozás kínálatának bővítése 5. Budapest gyógy-, wellness turizmusának nemzetközi színvonalra emelése

IV. prioritás: A gyógy- és wellness szállodák fogadóképességének fejlesztése A kereskedelmi (és magán) szállásférőhelyek mennyiségi és minőségi fejlesztése a gyógy- és termálfürdőhelyeken.

V. prioritás: A marketingtevékenység hatékonyabbá tétele Nemzetközi szinten is kiugrási lehetőséget adna a magyar egészségturizmus imázsának néhány komplex (zászlóshajó) projekt megvalósítása (pl. Budapest történelmi fürdőépítészete, a hévízi gyógytó és épületrekonstrukció, fürdőnként specializált termékcsomagok biztosítása, tradíciókon alapuló, imázsformáló adottságok, kastélyok, bor együttes kínálata az egészségturisztikai kínálati elemekkel) és hatékony piacra vitele. Az igazi áttörést a turizmus és az egészségügy szoros együttműködésével lehetne kiépíteni az európai piacon. A következő intézkedések megvalósítása indokolt: 1. A turisztikai és orvosi szakma közötti információcsere és együttműködés 2. Tünetek/betegségek alapján szegmentált tájékoztatás, marketing 3. Marketing kommunikációs kampányok tervezése és megvalósítása



Turizmus és sport

33

VI. prioritás: Az oktatási-képzési rendszer fejlesztése, átstrukturálása Az egyre egészség- és környezettudatosabb, minőségorientáltabb vendégkör igényeinek kielégítéséhez olyan nyelveket beszélő, az adott területen jól képzett, személyiségében is megfelelő szakemberekre van szükség, akik hozzájárulnak az egészségturizmus versenyképességének fokozásához. A prioritás megvalósítását célzó intézkedések 1. Az egészségügyi oktatási rendszer fejlesztése 2. A szakmai igény szerinti oktatás és szakemberképzés

VII. prioritás: Az egészségturizmus működési kereteinek megteremtése Napjaink alapvető igénye, hogy az üdülőhelyek, -körzetek, régiók egységbe tömörüljenek, hiszen a turisztikai kínálatot nemzeti/regionális, illetve minimális követelményként kistérségi szinten lehet kínálni. Az alulról építkező, partnerségen alapuló, széles körű szakmai tagsággal rendelkező turisztikai desztináció menedzsment (TDM) szervezetek feladata a turizmus rendszerének kialakítása és működtetésének elősegítése egy adott – földrajzilag jól körülhatárolható – területen. A TDM rendszer egyik speciális, az egészségturizmushoz kötődő típusa lehet a gyógyüdülőhelyi igazgatóság, amelyek a nemzetközi jelentőségű gyógyhelyeken alakulhatnak meg, alapvetően koordinációs, érdek-képviseleti és részben marketingfeladatokat látnak el a gyógyhely és a hozzá területi, illetve adminisztratív módon kötődő települések vonatkozásában. A megvalósítás lépései: 1. Termékfejlesztés/projektmendzsment 2. Turisztikai információs rendszer működtetése 3. Szemléletformálás/oktatás és képzés a települési szinten 4. Monitoring

A stratégia mérhető eredményei 2015-ben  A vízre alapozott gyógyítás módszereinek fejlesztését egy országos kutatóközpont segíti, két gyógyhelyen kutatási alközpont is kialakult.  A szakképzett munkaerő kibocsátása fedezi a szükségletet, megszűnt a legkeresettebb szakmákban is a munkaerőhiány.  Nemzetközi jelentőségű fürdők látogatottsága 50 százalékkal emelkedett, az egy főre jutó bevételeik megduplázódtak.  A wellness szállodák szobakapacitása megkétszereződött.  A szisztematikus fejlesztések révén a tervezési időszak végére a kiinduló értéknek tekintett gyógyszállók számát illetően nem kiugróan magas a növekedés, de gyógyturizmusra épülő klinikákkal együtt meghaladja a 30 százalékot.  A (gyógy)vendégéjszakák növekedése töretlen, és 1 millióval magasabb, mint a bázisévben (2006-ban).  A wellness szállodákban a vendégéjszakák száma a tervezési időszak utolsó évében meghaladta a 4 milliót.  A OEP és egyéb biztosítók által finanszírozott kezelésekből származó gyógyturisztikai bevételek a 2006. évi nagyságát megkétszerezték.  Az egészségturizmus fejlesztésnek közvetlen és közvetett eredményeképpen az új munkahelyek száma összességében 10 ezerrel emelkedett.  A hazai lakosság részéről a fürdőlátogatottság 50 százalékkal emelkedett.  Az európai piacon a magyar egészségturizmus domináns helyzetet foglal el. Az ilyen céllal utazók több mint 50 százaléka Magyarországot keresi fel.  Egészségturisztikai klaszterek lefedik az egész országot, a hálózati szerveződés országos szinten is megvalósult.

Az egészségturizmus szempontjából fejlesztendő települések, regionális bontásban Az I. prioritás 1.,2. és 3. intézkedésében megfogalmazott szempontok alapján kerültek kiválasztásra regionális bontásban a fürdőlétesítmények, illetve az azokat befogadó települések. Az ország 385 településén található valamilyen fürdő (gyógy-, termál-, élmény-, strandfürdő), melyek közül azt a 186 létesítményt vettük figyelembe, melyek alkalmasak a prioritásokban megfogalmazott célok eléréséhez és turisztikai jelentőségűek. A cél nem a kínálat számszerű növelése, hanem a prioritásokban megfogalmazott célok alapján a létesítmények és a kapcsolódó települések, térségek profiljának kialakítása a stratégiai irányvonalak (nemzetközi, országos/regionális/helyi jelentőségnek megfelelő) követésével. A kiválasztási szempontok összhangban vannak a régió egyéb turisztikai,ezen belül kiemelten az egészségturisztikai kínálatával. ÖM Önkormányzati Tájékoztató


34

Turizmus és sport

Régiók Nemzetközi jelentőségű gyógy tényezővel rendelkező települések Országos és regionális jelentőségű gyógy tényezővel rendelkező települések

Helyi jelentőségű gyógy tényezővel rendelkező települések

NyugatDunántúl Bükfürdő Hévíz Sárvár Sopron-Balf Zalakaros

KözépDunántúl Balatonfüred

KözépÉszakDél-Dunántúl Észak Alföld Dél Alföld Magyarország Magyarország Gellért gyógyfürdő Harkány Eger-Egerszalók Debrecen-Nagyerdő Gyula Lukács gyógyfürdő Miskolctapolca Hajdúszoboszló Rudas gyógyfürdő Nyíregyháza-Sóstó Széchenyi gyógyfürdő

Celldömölk Győr Kehidakustány Lenti Mosonmagyaróvár Szentgotthárd Szombathely Zalaegerszeg Zalaszenttgrót

Esztergom Gárdony Komárom Pápa Tapolca Velence

Cegléd Dagály gyógyfürdő Király gyógyfürdő Nagykáta Ráckeve Visegrád

Barcs Csokonyavisonta Dombóvár-Gunaras Hőgyész Igal Kaposvár Marcali Nagyatád Sellye Sikonda

Bogács Mezőkövesd Sárospatak Tiszaújváros

Berekfürdő Cserkeszőlő Kisvárda Martfű Szolnok Tiszavasvári Túrkeve Vásárosnamény

Bázakerettye Borgáta Csorna Fertőd Galambok Gelse Hegykő Kapuvár Letenye Lipót Máriakálnok Mesteri Petőháza Rábasebes Szeleste Vasvár

Dunaföldvár Sümeg Vajta

Abony Albertirsa Érd Göd Leányfalu Monor Nagykőrös Pécel Szentendre Tóalmás Vác Veresegyháza

Babócsa Bóly Buzsák Csurgó Hidas Magyarhertelend Nagybajom Simontornya Szekszárd Szentlőrinc Szigetvár Tamási Tarany Tengelic Újpetre

Bükkszék Gyöngyös Hatvan Heves Kazincbarcika Mátraderecske Mezőcsát Pásztó Szikszó Tápiószentmárton Tarnaméra Tiszakeszi

Abádszalók Baktalórántháza Balmazújváros Berettyóújfalu Fehérgyarmat Földes Hajdúböszörmény Hajdúdorog Hajdúnánás Jászapáti Jászárokszállás Jászberény Jászboldogháza Jászszentandrás Jásztelek Kaba Karcag Kisújszállás Komádi Kunhegyes Máriapócs Mátészalka Mezőtúr Nádudvar Nagykálló Nyírbátor Polgár Püspökladány Tiszacsege Tiszaföldvár Tiszafüred Tiszaörs

Békés Békéscsaba Csongrád Füzesgyarmat Gyomaendrőd Hódmezővásárhely Kecskemét Kiskőrös Kiskunhalas Kiskunmajsa Makó Mórahalom Orosháza Szeged Szentes Ásotthalom Dávod Dévaványa Erdőtelek Izsák Kalocsa Kecel Kiskunfélegyháza Kistelek Kunszentmiklós Lakitelek Mezőberény Mezőkovácsháza Mindszent Nagybaracska Solt Törökszentmiklós Tótkomlós Végegyháza

Összeállította: Bozzay Andrásné, ÖM Turisztikai Főosztály



Turizmus és sport

35

 Török–magyar miniszteri találkozó D

r. Gyenesei István önkormányzati miniszter 2008. július 4-én Budapesten megbeszélést folytatott Ertugrul Günay, kultúráért és idegenforgalomért felelős török miniszterrel. A török miniszter magyarországi látogatásának elsődleges célja az volt, hogy magyar társminisztereivel egyeztetéseket folytasson a Pécs és Isztambul közötti együttműködés lehetőségeiről 2010-ben, azok kormányzati garanciáiról, illetve a turisztikai kapcsolatok kiszélesítésről. A magyar tárgyalódelegáció tagja volt dr. Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkár, illetve Szabó István, a Magyar Köztársaság ankarai nagykövete is. A találkozón a felek egyetértettek abban, hogy mindkét ország gazdasága számára kiemelkedően fontos a turizmus, és az Európa kulturális fővárosa programsorozat kivételes alkalmat teremt arra a magyar–török turisztikai kapcsolatok elmélyítésére. A török miniszter különös érdeklődést mutatott a hazai egészségturisztikai fejlesztések iránt, és felvetette annak lehetőségét, hogy a témában illetékes magyar és török szakemberek, befektetők, illetve üzletemberek tapasztalatot cseréljenek egymással. A hatékony együttműködés érdekében mindkét fél támogatta azt a felvetést, hogy a soron következő török–magyar kormányközi gazdasági vegyes bizottságban képviseltesse magát a turizmus ágazata is. A magyar önkormányzati miniszter ígéretet tett arra, hogy – a török meghívásnak eleget téve –, olyan delegáció élén utazik majd ki, amelyben szakértők és befektetők is elkísérik a hivatalos útra. Így lehetőség nyílik a szakterület részletes megismertetésére, a közös munka alapjainak letételére. A felek jelezték, hogy 2010-ben – a közös Európa kulturális fővárosa projektek fontosságára való tekintettel – kiemelten foglalkoznak a magyar és a török utazási kiállításokon való megjelenéssel. Ertugrul Günay a megbeszélést követően a baranyai megyeszékhelyre utazott, hogy tovább egyeztessen a Pécs és Isztambul közötti együttműködésről a 2010 Európa kulturális fővárosa program kapcsán. Összeállította: ÖM, Sajtó és Kommunikációs Főosztály



36 36

Pályázati lehetőségek

 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatai KÖZOP-2008-3.2. – Kerékpárút-hálózat fejlesztése Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: önkormányzatok és társulásai, Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., ezek társulásai. A támogatás célja (többek között): A Közlekedési operatív program célkitűzései között szerepel a régiók fejlődésének elősegítése, a térségek, települések lakosságának életkörülményeinek javítása. Ennek a fejlődésnek eszköze lehet a kerékpáros létesítmények fejlesztése, mely egyben növeli a közlekedés biztonságát, és lehetőséget teremt a hivatásforgalmi kerékpározás elterjedésének. A konstrukció célja a helyközi, hivatásforgalmi kerékpárutak, kerékpáros létesítmények kiépítése, a régió kerékpáros közlekedési infrastruktúrájának kialakítása, bővítése, a nemzetközi és az országos kerékpárút-hálózatokhoz való csatlakozás biztosítása, a már meglévő elemek hálózatba szervezése. A támogatás mértéke: a forrás összege 14 milliárd forint. Beadási határidő: 2008. december 31. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/1385 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1077 Budapest, Wesselényi u. 20–22. Tel.: (06 40) 638-638, (06 1) 474-9180; fax: (06 1) 474-919 E-mail: [email protected] Közlekedésfejlesztési Integrált Közreműködő Szervezet 1024 Budapest, Lövőház u. 39. Honlap: www.kiksz.eu E-mail: [email protected]

KEOP-1.3.0/B – Ivóvízminőség javítása konstrukció – Ivóvízellátás biztonságának fokozása a vízbázis súlyos veszélyeztetése esetén kétfordulós pályázati komponens Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: települési önkormányzatok egyénileg, települési önkormányzatok együttműködései (kizárólag az 1. fordulóban), települési önkormányzatok társulásai (a hatályos 16/2006. (XII. 28.) MeHVM–PM együttes rendeletben szereplő korlátozásokkal) stb.

A támogatás célja (többek között): A pályázati felhívás és útmutató a kormány által elfogadott, 20070ľ2008-as időszakra vonatkozó Környezet és Energia operatív program akciótervei alapján kerültek kidolgozásra.

A támogatás mértéke: a forrás összege 8920 millió forint. Beadási határidő: 2008. december 1. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/1385 XVIII. évfolyam 7–8. szám • 2008. július–augusztus


37


A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1077 Budapest, Wesselényi u. 20–22. Tel.: (06 40) 638-638, (06 1) 474-9180; fax: (06 1) 474-919 E-mail: [email protected] Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium – Fejlesztési Igazgatóság 1135 Budapest, Váci út 45. Tel.: (06 1) 224-2500; fax: (06 1) 201-1008 E-mail: [email protected] Honlap: www.fi.kvvm.hu

KEOP 6.1.0/A - A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok (szemléletformálás, informálás, képzés) Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: helyi, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv és intézménye, országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, egyesület, egyház, egyházi intézmény, alapítvány stb. A támogatás célja (többek között): A konstrukció célja a fenntartható életmód és az ehhez kapcsolódó viselkedésminták elterjesztése információs eszközök (szemléletformálás, tájékoztatás, képzés stb.) segítségével. Így cél a fogyasztók környezettudatosságának, környezetkultúrájának és környezetetikájának fejlesztése, főleg a mindennapi élet területén (táplálkozás, háztartás, munkahely, közlekedés és szabadidő), a fenntarthatóbb választási lehetőségekről szóló információs kampányokkal, közösségi együttműködések megvalósításával. A támogatás mértéke: a forrás összege 200 millió forint. Beadási határidő: 2008. december 31. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/1385 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1077 Budapest, Wesselényi u. 20–22. Tel.: (06 40) 638-638, (06 1) 474-9180; fax: (06 1) 474-919 E-mail: [email protected] Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium – Fejlesztési Igazgatóság 1135 Budapest, Váci út 45. Tel.: (06 1) 224-2500; fax: (06 1) 201-1008 E-mail: [email protected] Honlap: www.fi.kvvm.hu



38 38


 Hazai pályázati lehetőségek A 2008. évi Kós Károly Díjak adományozásáról (A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium hirdetménye) A miniszteri rendelettel szabályozott Kós Károly Díj a települési értékvédelem, környezetszépítés, valamint építészeti hagyományápolás területén végzett kiemelkedő, eredményes – egyéni vagy csoportos – munkáért adható adható miniszteri kitüntetés. Évente három személynek adható egyéni, és három szervezetnek vagy csoportnak adható közösségi Kós Károly Díj. A díjjal emlékplakett, az adományozást igazoló oklevél és pénzjutalom jár. Az egyéni díjat ugyanaz a személy legfeljebb kétszer, a közösségi díjat ugyanaz a szervezet vagy csoport legfeljebb egyszer kaphatja meg. A díjak átadása 2008. december 16-ához, Kós Károly születésének évfordulójához kapcsolódik. A díjat a Kós Károly Díj Bizottság javaslata, illetve dr. Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár előterjesztése alapján Bajnai Gordon, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter adományozza. A Kós Károly Díj Bizottság elnöke Fegyverneky Sándor országos főépítész, főosztályvezető, a Bizottság tagjai Hegedűs Péter, Körmendy Imre, Krizsán András, Okrutay Miklós, Philipp Frigyes és Ráday Mihály. A Bizottság titkára Zsilinszky Gyula (e-mail: [email protected]) A díj adományozására – más javára, kellő megalapozottsággal – bármely magyar állampolgár, vagy magyarországi intézmény, illetve szervezet javaslatot tehet. A javaslatnak tartalmaznia kell:  személy esetében nevét, lakás- vagy postacímét, telefonszámát és e-mail elérhetőségét,  szervezet vagy csoport esetében pontos megnevezését, postacímét, telefonszámát, és e-mail elérhetőségét, vezetőjének nevét és elérhetőségét,  az elismerés alapjául szolgáló értékvédő és környezetszépítő tevékenység részletes leírását, lehetőleg ábrákkal, fotókkal illusztrálva.  a javaslattevő (illetve képviselője) nevét, lakás- vagy postacímét, telefonszámát és e-mail elérhetőségét. Mindezeken felül a javaslathoz mellékelhető minden olyan dokumentum, adat vagy mértékadónak tekinthető vélemény (ajánlás), amely az elbírálást segíti, illetve amelyet a javaslattevő lényegesnek tart. Amennyiben a díjra javasolt személy, illetve csoport érdemei alapján előterjesztésre kerül, a Bizottság titkára a díj adományozásához, illetve a jutalomösszeg kifizetéséhez szükséges személyi adatok beszerzése érdekében a javaslattevőnek e-mail útján a kitöltendő formanyomtatványokat megküldi. A kitöltött adatlapokat és nyilatkozatokat az üzenetben megadott módon, határidőn belül, illetve címre kell eljuttatni. A 2008. évi Kós Károly Díjakra a javaslatok benyújtásának határideje: október 17. péntek, 14.00 óra A javaslatok postán beküldhetők a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Építésügyi és Építészeti Főosztálya címére (1880 Budapest, Pf. 111), vagy személyesen benyújthatók ugyanezen főosztály titkárságán [1077 Budapest, VII. Kéthly Anna tér 1. II. emelet; tel.: (06 1) 441 7770]. Kós Károly Díj Bizottság



39


Kábítószer-fogyasztókkal és kábítószer-prevencióval foglalkozó szervezetek komplex megelőző és egészségfejlesztési programjainak támogatására (KAB-PR-08-A/B) Kiíró: Szociális és Munkaügyi Minisztérium Forrás: www.szmm.gov.hu A pályázók köre: 1. belföldi székhellyel rendelkező önkormányzatok és fenntartásukban működő egyéb intézmények, köztestületek, alapítványok, alapítványi fenntartású intézmények, egyházak; oktatási, nevelési, szociális intézmények stb.; 2. amelyek az Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszerben (EPER) regisztráltak. A támogatás célja (többek között): A pályázat célja a helyi közösségi színtereken zajló drog-prevenciós és egészségfejlesztési tevékenység elősegítése, illeszkedve a „Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására” című dokumentumban megfogalmazott célokhoz. A pályázat keretében a helyi közösségi résztvevők együttműködésen alapuló olyan komplex, az egészségmegőrzés/egészségfejlesztés különböző színterein (család, gyermekvédelmi intézmények, információs társadalom, szórakozóhelyek, büntetés-végrehajtási intézetek, szabadidő stb.) megvalósuló programok támogatására van lehetőség, amelyek kapcsolódnak a kábítószer-fogyasztás megelőzéséhez, a kábítószer-használattal szemben pozitív mintát nyújtanak, valamint amelyek a prevenciós tevékenység keretében jelenítik meg az ártalomcsökkentő szemléletet. Ebben a kategóriában nem támogathatók az iskolák pedagógiai programjára, illetve az iskolai drogstratégiára épülő programok. A támogatás mértéke: a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 80 millió forint. Beadási határidő:  „A” kategória esetén a program megvalósítása ideje 2008. június 1. és 2008. december 15. közötti időszak;  „B” kategóriaesetén a program megvalósítása ideje 2008. december 16. és 2009. május 31. közötti időszak. Pályázati csomag: www.szmm.gov.hu.main.php?folderID=16398&articleID=33296&ctag=articlelist&iid=1 A pályázatról érdeklődni lehet: A pályázattal kapcsolatban további információkat a (06 1) 273-4250 telefonszámon (ügyfélszolgálat: hétfőnként és szerdánként 9 és 17 óra, keddenként és csütörtökönként 9 és 16 óra, péntekenként 9 és 14 óra között), valamint a [email protected] e-mail címen kaphatnak.



40 40


 Közösségi programok Az Európa Tanács Táj Díja A Firenzében, 2000. október 20-án kelt Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvényt szeptember 17-én elfogadta az Országgyűlés, így – összhangban az egyezmény 13. cikkének 2. pontjával és a külügyminiszter 2/2008. (I. 8.) KüM határozatával – az Európai Táj Egyezmény 2008. február 1-jén hivatalosan is hatályba lépett hazánkban. Az egyezmény célja, hogy elősegítse a táj védelmét, kezelését és tervezését, valamint járuljon hozzá a tájak vonatkozásában megvalósuló európai együttműködéshez. Az Európai Táj Egyezmény 11. cikke az Európa Tanács Táj Díja adományozásáról rendelkezik, a következőképpen: „Az Európa Tanács Táj Díja helyi vagy regionális önkormányzatoknak és azok társulásainak adományozható, amelyek jelen Egyezmény valamelyik aláírója táj-politikája részeként olyan politikát vagy intézkedéseket valósított meg az adott táj védelmére, kezelésére és/vagy tervezésére, amely tartósan hatékonynak bizonyult, és így példaként szolgálhat Európa egyéb területi önkormányzatai számára. A kitüntetés olyan nem kormányzati szerv számára is adományozható, amely különösen sokat tett egy adott táj védelméért, kezeléséért vagy tervezéséért.

A tájdíj adományozásának célja Az Európa Tanács Táj Díja létrehozásának célja a kitüntetettek ösztönzése, hogy biztosítsák az érintett tájak fenntartható védelmét, kezelését és/vagy tervezését. Hozzájárul ahhoz, hogy az emberek felismerjék a táj minőségének jelentőségét és azokat a hatásokat, veszélyeket, amelyek létrejötte a tájban élők, a tájat használók és a döntéshozók felelőssége. A tájak jó állapota, minősége elsősorban a táji értékek bemutatásán, a tájak szerepének megértetésén, vagyis a társadalom táji tudatosságának növelésén keresztül érhető el. A tájdíj adományozása támogatja a közösségi részvételt a tájpolitikát érintő döntéshozó folyamatban is. Összességében a tájegyezmény megalkotói a tájdíjat az egyezmény megvalósítása egyik mérföldkövének tekintik. Az Európa Tanács Táj Díja adományozásának szabályait az Európa Tanács által felkért tagokból álló szakértői bizottság dolgozta ki. A szabályokról szóló határozatot [Resolution CM/Res(2008)3 on the Rules governing the Landscape Award of the Council of Europe] 2008. február 20-án fogadta el a Miniszteri Bizottság.

Ki pályázhat? Az Európa Tanács Táj Díjára a következő szervezetek pályázhatnak:  helyi és regionális önkormányzatok, valamint ezek társulásai, melyek az egyezmény valamely aláírója tájpolitikája részeként olyan politikát vagy intézkedéseket valósítottak meg az adott táj védelmére, kezelésére és/vagy tervezésére, amely tartósan hatékonynak bizonyult és így példaként szolgálhat az ország vagy Európa egyéb területi önkormányzatai számára;  olyan nem kormányzati szervezetek, melyek különösen sokat tettek egy adott táj védelméért, kezeléséért vagy tervezéséért;  országhatáron átnyúló tájak esetében a helyi és regionális önkormányzatok, valamint ezek társulásai, ha a pályázatban szereplő tájat közösen kezelik.

Melyek az adományozás szakmai feltételei? A pályázónak a következő feltételeknek kell megfelelnie: 1. feltétel – Fenntartható területi fejlődés A benyújtott, megvalósított program megfogható, dokumentálható módon járuljon hozzá a táj védelméhez, kezeléséhez és/vagy tervezéséhez. A programnak a benyújtás időpontjában már legalább 3 éve befejezettnek kell lennie, és a közönség számára nyitva kell állnia. A program továbbá:  legyen része a fenntartható fejlődés politikának és legyen összhangban az érintett terület természeti, táji adottságaival;  mutassa be a környezeti, társadalmi, gazdasági, kulturális és esztétikai fenntarthatóságot; XVIII. évfolyam 7–8. szám • 2008. július–augusztus


41


 tartalmazzon elismerésre érdemes megoldást a táj szerkezetét károsan befolyásoló bármely folyamatra;  segítse a táj értékeinek megőrzését, a táj fejlődését és gazdagítását,  a véglegesen leromlott tájak esetében biztosítsa minőségében új tájak kialakítását, fejlesztését. 2. feltétel – Példamutatás Az érintett tájak védelmét, kezelését és/vagy tervezését segítő politika vagy intézkedések megvalósítása példaértékű legyen mások számára is. 3. feltétel – Közösségi részvétel Az érintett tájak védelmét, kezelését és/vagy tervezését szem előtt tartó politika vagy intézkedések megvalósítása során szükséges bevonni a helyi és a regionális szereplőket, a hatóságokat és az egyéb érintett feleket. A megvalósításnak tükröznie kell a tájjal kapcsolatban kitűzött minőségi célok elérését. A közösségi részvétel párhuzamosan két módon is történhet:  a társadalom tagjai közötti párbeszéddel és eszmecserével (például közönségtalálkozók, viták, terepi egyeztetések);  a nemzeti, regionális és helyi hatóságok által kialakított eljárások a közösség részvételére és bevonására a tájjal kapcsolatos kérdésekbe. 4. feltétel – A téma iránti fogékonyság növelése Az Európai Táj Egyezmény 6A cikke szerint: „mindegyik Fél vállalja, hogy növeli a civil társadalom, az egyéb nem állami szervezetek és az állami hatóságok fogékonyságát a tájak értéke és szerepe iránt, valamint abban a tekintetben, hogy e téren változásokra van szükség”. Az ennek szellemében tett intézkedések, melyek részei az érintett programnak, szintén értékelésre kerülnek.

Hogyan és mikor pályázhatok? Az Európa Tanács Táj Díja adományozására kétévente kerül sor, először 2009-ben. Az egyezményhez csatlakozott országok az Európa Tanács Táj Díjáért az Európa Tanács által felkért tagokból álló szakértői bizottságnál folyamodhatnak. A magyar jelöltet az Európai Táj Egyezmény végrehajtásának elsőhelyi felelőse, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium terjeszti fel, együttműködésben a tájegyezmény végrehajtásában közreműködő Oktatási és Kulturális Minisztériummal, Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériummal, valamint a témát tekintve érintett Önkormányzati Minisztériummal. Az angol vagy francia nyelvű pályázati anyagot az Európa Tanács titkárságához kell eljuttatni. A 2009. évi tájdíj adományozásával kapcsolatos pályázat felterjesztésének határideje 2008. december 31. A szakértői bizottság javaslata nyomán a Miniszteri Bizottság adományozza a díjat. Az Európa Tanács Táj Díjának szabályairól szóló határozat szerint lehetőség van arra, hogy a csatlakozott országok a pályáztatást nemzeti szintű tájdíj adományozásával alapozzák meg. Az érintett tárcák között szakmai szinten egyetértés alakult ki, hogy a magyar pályázó kiválasztása nemzeti szintű tájdíj adományozásával lehet a legeredményesebb.

Honnan kaphatok további információkat? Az Európa Tanács Táj Díja adományozásának szabályairól szóló határozat [Resolution CM/Res(2008)3 on the Rules governing the Landscape Award of the Council of Europe] angol és magyar nyelven letölthető az Európai Táj Egyezmény magyar nyelvű weboldaláról. A nemzeti tájdíjra vonatkozó pályázati felhívás részletei várhatóan szeptemberben lesznek elérhetőek ugyanitt. Az Európai Táj Egyezmény magyar nyelvű weboldalának elérhetősége: www.termeszetvedelem/tajvedelem/tajegyezmeny Összeállította: dr. Kiss Gábor Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természet- és Környezetmegőrzési Szakállamtitkárság, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály



42 42


eParticipation 2008/1 Kiíró: Európai Bizottság A támogatható pályázatok: A pályázati felhívás keretében olyan jogalanyok nyújthatnak be pályázatot, amelyek az Európai Unió 27 tagállamának valamelyikében működnek. A pályázatot benyújtó konzorciumoknak legalább három, egymástól jogilag független, három különböző tagállamban működő résztvevőből kell állnia. A támogatás célja (többek között): Az ePartitipation („elektronikus részvétel”) elnevezésű cselekvésnek az a célja, hogy információs és kommunikációs technológiában rejlő előnyök kiaknázása révén a kormányzati döntéshozatali folyamat valamennyi szintjén javítsa a jogalkotási és a döntéshozatali folyamatokat, és növelje ezekben a folyamtokban a nyilvánosság részvételét. A támogatási összeg: a pályázati felhívás teljes költségvetése 4,7 millió euró. A közösségi finanszírozás nem haladhatja meg az egyes partnereknél felmerülő támogatható költségek 75 százalékát. A közösségi finanszírozás semmilyen körülmények között sem eredményezhet a kedvezményezettnél gazdasági hasznot. Beadási határidő: 2008. augusztus 29., 17. 00 (brüsszeli helyi idő szerint). A pályázatokat a következő címre lehet eljuttatni: Mr. Thanassis Chrissafis Európai Bizottság DG INFSO – H2 BU 31, 2/33 B-1049 Brüsszel A pályázatról érdeklődni lehet: A pályázatok elkészítésének és benyújtásának mikéntjéről részletesen az „eParticipation” előkészítő cselekvés 2008. évre szóló pályázati útmutatója ad tájékoztatást. Ez a dokumentum, továbbá a felhívás és az értékelési eljárásához kapcsolódó részletes tájékoztató anyagok a következő internetcímről tölthetők le: http://ec.europa.eu/eparticipation A felhívással kapcsolatos levelezésen mindig fel kell tüntetni a felhívás azonosítóját: eParticipation 2008/1.



43


 Pályázati hírek Kiemelt fejlesztések: fókuszban a turizmus és az innováció Új kiemelt projektek támogatásáról döntött a kormány az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében – jelentette be a június 25-i kormányszóvivői sajtótájékoztatón Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter. A most kidolgozásra javasolt 12 projekt között 7 jelentős turisztikai célú beruházás található, de vannak köztük gazdaságfejlesztési és vízgazdálkodási célú programok is. A projektek összértéke meghaladja a 27 milliárd forintot. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv európai uniós fejlesztési forrásainak jelentős része nyílt pályázatokon nyerhető el. Vannak azonban olyan esetek – elsősorban országos vagy térségi jelentőségű beruházások és programok –, amikor éppen a projektek jellegéből adódóan nincs értelme a fejlesztési elképzelések versenyeztetésének. Ilyenkor a kormány egy szigorúan szabályozott és átlátható javaslattételi eljárás eredményeként dönt arról, hogy mely projektek esetében javasolja azok részletes kidolgozását. Ezeket a projekteket nevezzük kiemelt projekteknek. A különleges eljárásrend egyébként éppúgy szolgálja e beruházások felgyorsítását – és az európai uniós források minél gyorsabb felhasználását –, mint az a gyorsító csomag, amelyről a nyári szünet előtti utolsó ülésén döntött a parlament. A kormány döntése értelmében a 12 most kidolgozásra javasolt projekt között kiemelkedő fontosságú turisztikai beruházások kaptak zöld jelzést. Ezek közül is kiemelkedik a „Velencei-tó kapuja” és a „Tisza-tavi ökocentrum” című projekt. Előbbi elsősorban sétányok, korzók, rendezvényterek kialakításával járul hozzá a Velencei-tó turisztikai vonzerejének – és természetesen az ott élők életminőségének – javításához. Utóbbi pedig – a Hortobágyi Nemzeti Park északi szegletében – elsősorban a Tisza-tó környéki élővilág bemutatására alakít ki az ökoturizmus fejlesztését célzó látnivalókat. E programok mellett a kormány támogatta a budapesti belváros tehermentesítését és élhetőbbé tételét célzó Budapest Szíve program első ütemének három jelentős beruházását, a Szob–Nagybörzsöny kisvasút teljes, turisztikai célú helyreállításának második ütemét – az első ütem ugyancsak európai uniós támogatással valósult meg –, valamint az edelényi L’Huillier-Coburg-kastély és környezetének rekonstrukcióját is. Ez utóbbi beruházás a Cserehát és a Galyaság térségének komplex turisztikai fejlesztéséhez is hozzájárul. A turisztikai célú beruházásokon felül az innovációt és a gazdaságfejlesztést célzó programok támogatásáról is döntött a kormány. Kecskeméten egy jelenleg használaton kívüli katonai létesítményből alakíthatnak ki 14 milliárd forintos beruházással, európai uniós támogatással egy kreatív innovációs központot – már ha a mostani kormánydöntést követően részletesen kidolgozott projekt is elnyeri majd a támogatást. A kialakítandó tudásközpontban laboratóriumok, kutatóhelyek, oktatási és konferenciatermek, valamint egy regionális innovációs, illetve K+F-információs központ és egy internetalapú, virtuális tudásközpont kap majd helyet, elősegítve a magas hozzáadott értékű iparágak betelepülését, elsősorban a robotika, az elektronika, az anyagtechnológia és a gépgyártás területén. Ugyancsak a gazdaságfejlesztést célozza az ITD Hungary Zrt. befektetés-ösztönző és üzletfejlesztő programja, valamint a Záhony térségében található Tornyospálca község önkormányzatának útfejlesztési projektje, amely a község mellett található, normál és széles nyomtávú vasútvonallal egyaránt ellátott ipari-logisztikai terület intermodalitását kívánja erősíteni. Mindkét projektet részletes kidolgozásra és esetleges európai uniós támogatásra érdemesnek találta a kormány. Ugyancsak pozitívan értékelte a kabinet a Duna-völgyben a vizek mennyiségi és minőségi védelmének a fejlesztését célzó projektjavaslatot, valamint a kecskeméti CS-2-0-0 jelű csapadékvíz-csatorna megépítését. Ez utóbbit a meglévő csatornahálózat állapota és helyenként baleset-veszélyessége indokolja, valamint az, hogy hozzá kapcsolódik a város belterületi vízgyűjtő területének nem kevesebb, mint egytizede. Mindkét program most elvi támogatást kapott a kormánytól – vagyis ha a részletes kidolgozásuk is eredményes lesz, úgy az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében, európai uniós támogatással valósulhatnak meg ezek a projektek is. Forrás: www.nfgm.gov.hu, 2008. június 26.



44 44


112 települést lát el a jövőre megépülő regionális hulladékkezelő – folytatódnak a győri nagytérség környezetvédelmi fejlesztései Molnár Csaba, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára tette le a győri nagytérség regionális hulladékkezelő központjának alapkövét 2008. július 3-án, Győr-Sashegyen. A 9,5 milliárd forintos beruházás 6,5 milliárd forintnyi, a Környezet és energia operatív programból (KEOP) származó uniós pályázati forrás felhasználásával valósulhat meg. A közelmúltban átadott szennyvíztisztító telep folytatásának is tekinthető térségi környezetvédelmi fejlesztés eredményeként 112 település kapcsolódhat be a szelektív hulladékgyűjtésbe. A foglalkoztatás bővítését és a tartós növekedést középpontba helyező Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként a KEOP keretében 2007–2013 között 1332 milliárd forintos keret áll rendelkezésre a hazai környezetvédelmi feladatok ellátására. A program átfogó célja Magyarország fenntartható fejlődésének elősegítése. Általános stratégiája, hogy Magyarország biztonságos, tiszta és jó minőségű környezettel egészségesebb, hosszabb és teljesebb emberi élet lehetőségét biztosítsa az itt élők számára. A fenti célok megvalósítása érdekében a 2007–2008-as időszakban az önkormányzatok és társulásaik 73,46 milliárd forint keretösszegig pályázhatnak minimum 100 millió és maximum 35 milliárd forint értékű projektekkel. A 2000–2006-os időszakban a Kohéziós Alap 289,4 milliárd forintos támogatásával 12 ilyen hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása kezdődött el. A Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás működési területén települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer kialakítását célzó projekt előkészítésére az 1067/2005. (VI. 30.) Korm. határozat értelmében Győr–Mosonmagyaróvár–Sopron 302,8 millió forintot kapott. A támogatásban részesülő önkormányzatok számára 2008 júniusában megítélt, mintegy 6,501 milliárd forint KEOP pályázati forrás felhasználásával lehetővé válik egy modern, minden szempontból megfelelő térségi hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása és működtetésének folyamatos biztosítása. A 72 ezer négyzetméter területű lerakó a szükséges aljzatszigeteléssel és a hozzá tartozó jelzőrendszerrel 2009. április 30-ig készül el, a védőerdő, a válogatócsarnok és a mechanikai-biológiai előkezelő 2009. október 31-ig épül meg. Az új hulladékkezelő központ kiváltja a meglévő Pápai úti hulladéklerakót, amelyet a vonatkozó törvényi szabályozás miatt nem lehet tovább üzemeltetni. Mivel a projekt átszámított összköltsége meghaladja a 25 millió eurót, a támogatás folyósításához az előző támogatási időszak Kohéziós Alapból támogatott projektjeihez hasonlóan az Európai Bizottság jóváhagyása is szükséges. Még 2008 nyarán sor kerülhet arra, hogy a támogatási kérelmet az Irányító Hatóság Brüsszelbe küldje, amennyiben a kormány jóváhagyja a terveket. Forrás: www.nfgm.gov.hu, 2008. július 3.

Jobb üzleti környezet kell A hét régió közül jelenleg négyben lehet pályázni olyan kiírásra, amely a befektetők erőteljesebb vonzását és a térség versenyképességének erősítését hivatott elősegíteni. Ezek az üzleti környezet javítását, a helyi és kistérségi jelentőségű ipari parkok és területek jobb kihasználását, a betelepülő vállalkozások számára minél szélesebb körű és minél magasabb szintű szolgáltatások nyújtását ösztönzik. Az idén elnyerhető forrás a pályázati felhívásoknál nem is akármekkora: együttesen több mint 14 milliárd forint, amelyből kiírói becslések szerint legalább 60 projekt részesülhet támogatásban. Az Észak-Alföld régióban ezúttal az ipari parkok és területek infrastruktúrájának, szolgáltatásainak fejlesztését kívánják támogatni, egyfordulós pályázat keretében. Itt a 2008-as előirányzott keret 2,290 milliárd forint, ebből 900 millió jut ipari park és 1,390 milliárd ipari terület fejlesztésére. Várhatóan nyolc pályázat támogatására nyílik lehetőség, az elszámolható költségek legfeljebb ötven százaléka erejéig. Az elnyerhető összeg 20–500 millió forint. Dél-Dunántúlon a három részcél elérését, így az ipari parkok (40), a vállalkozói inkubátorházak (20) infrastruktúrájának és szolgáltatásának fejlesztését, valamint a barnamezős telephelyek (40 százalék) gazdasági célú hasznosítását ösztönzi az idei kiírás, amelynek kerete 3,349 milliárd forint. Ebből az előzetes kalkulációk szerint tíz-húsz pályázat támogatható. Ipari parkoknál 10–300, inkubátorházaknál 5–250, barnamezős telephelyfejlesztésnél 10–600 millió forint az elnyerhető támogatás. XVIII. évfolyam 7–8. szám • 2008. július–augusztus


45


A Közép-Dunántúl régió kiírásában nagy hangsúlyt kap a vállalatok (mikro-, kis- és középvállalkozások) hatékony piaci szerepléséhez hozzájáruló modern üzleti környezet kialakítása. Ennek érdekében két komponenst, az iparterületek és a vállalati inkubáció (inkubátorház és innovációs központ) fejlesztését kívánják támogatni – legalább 30 projektnél és 10–500 millió forinttal. Külön figyelmet érdemel a központi régió. Itt a két komponens – az inkubátorházak szolgáltatásfejlesztéssel egybekötött építése, bővítése és az ipari parkok, ipari területek telephely- és szolgáltatásfejlesztése – két külön pályázatban található meg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján (www.nfu.hu). Ezeknél a kiírásoknál tíz projekt támogatható. Inkubátorházakra 50–300, ipari parkokra és területekre 50–500 millió forint az elnyerhető összeg. Forrás: Világgazdaság, 2008. június 27.

Svájci Hozzájárulás – megjelentek az első pályázati kiírások A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) meghirdeti a Svájci Hozzájárulás első két pályázati felhívását, az alapinfrastruktúra javítása, valamint a természeti katasztrófák megelőzése, kezelése témában. Svájc – az Európai Unióval kötött megállapodás alapján – a 2004-ben az unióhoz csatlakozott tagországok számára egymilliárd svájci frank értékben fejlesztési hozzájárulást ad, amelyből Magyarország részesedése 130,738 millió svájci frank. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség e két témában kiírt pályázati felhívásának tervezetét júliusban bocsátotta társadalmi vitára. A beérkezett észrevételek feldolgozását és így a pályázati felhívások véglegesítését követően az előzetes terveknek megfelelően 2008. július 31-én megjelenhetnek az első pályázati felhívások. A pályázatok elbírálása kétfordulós eljárás keretében történik majd. Jelen felhívások megjelentetésével az első forduló vette kezdetét, amelynek keretében két hónapon keresztül várja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a felhívásnak megfelelő projektötletek benyújtását. A beérkezett projektötletek értékelésére Magyarországon 3 hónap áll rendelkezésre, ezt követően a magyar javaslatokat megküldik a svájci bírálóknak is, ahol ugyancsak 3 hónapot szánnak a döntésre, így hat hónap után lehet eredménye az első körnek. Az alapinfrastruktúra javítására, helyreállítására, modernizációra, környezetfejlesztésre 30 millió svájci frank áll rendelkezésre, amelyből legalább 5 millió és legfeljebb 10 millió svájci frank értékű projekttel lehet pályázni települési, vízellátási infrastruktúra fejlesztésére, hulladékgazdálkodásra, környezeti monitoring rendszer korszerűsítésére, környezeti mérőfelszerelés beszerzésére. A Felső-Tisza-vidéki természeti katasztrófák megelőzésére, kezelésére, az árvízkezelés megerősítésére szóló pályázati felhívás szerint katasztrófamegelőzési intézkedésekre, árvízvédelemért felelős hatóságok hálózatainak kapacitásnövelésére lehet pályázni. A tervezett keret 2 millió svájci frank, amelyből maximum 1,5 millió svájci frankot szánnak beruházási projektekre, 500 ezer svájci frankot pedig kapacitásbővítésre, árvízvédelmi hatóságok hálózatainak erősítésére. Minden projektnek – témától és mérettől függetlenül – közcélt kell szolgálnia. A pályázati felhívásokra egy pályázó csak egy projekttervezetet nyújthat be. A természeti katasztrófák megelőzésével összefüggő pályázaton Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar megye önkormányzatai, önkormányzati társulásai, valamint a magyar költségvetésben nevesített illetékes vízügyi, illetve katasztrófavédelmi szervek jogosultak projektek benyújtására. Az alapinfrastruktúra javítását célzó pályázaton önkormányzatok, önkormányzati társulások, magyar költségvetésben nevesített központi költségvetési szervek, valamint a legalább 50 százalékos állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő szervezetek indulhatnak. A Pályázati felhíváshoz kapcsolódó teljes dokumentáció letölthető a következő honlapról: www.swiss-contribution.hu Forrás: www.nfu.hu, 2008. július 31.



46 46


Hátrányos helyzetű települések támogatása A kistelepülési iskolák és körjegyzőségek tárgyi feltételeinek javítására és közösségi buszok beszerzésére kiírt pályázatot bírált el dr. Gyenesei István önkormányzati miniszter. A tárcavezető erről beszélt a 2008. július 14-i kormányszóvivői tájékoztatón. Mint mondta, 3,5 milliárd forintra a hátrányos és leghátrányosabb helyzetű kistérségekben működő társulások, társult önkormányzatok pályázhattak, a települések önereje 5–30 százalék között változott. A támogatásokat várhatóan még augusztusban átutalják az önkormányzatoknak. A kormány fontosnak tartja, hogy az alsó tagozatos tanulók lakóhelyükön tanulhassanak, a rendelkezésre álló összeg több mint fele ezért jutott a társult feladatellátásban működő iskolákhoz – hangsúlyozta Gyenesei miniszter úr. Összesen 155 pályázat érkezett a minisztérium felhívására, ebből 146 nyert átlagosan 14 millió forint támogatást. A pályázaton nyert összeget a vizesblokk felújítására, a fűtési, világítási rendszer korszerűsítésére, a nyílászárók cseréjére és tornatermek, konyhák felújítására lehet fordítani. A miniszter kiemelte: a magyarországi 3152 település közül 1956 településen van iskola, a pályázat keretében minden harmadik támogatásban részesült. A felhívásra a 2007–2008-ban alakult vagy új taggal bővült körjegyzőségek támogatására 184 pályázat érkezett, ebből 158 nyert átlagosan 4,6 millió forint támogatást, az Önkormányzati Minisztérium közlése szerint összesen 429 település kapott pénzt. A pályázati pénzből – a hatékonyabb munkáért és az állampolgárok színvonalasabb kiszolgálásáért – informatikai, irodatechnikai eszközöket lehet beszerezni, illetve bővíteni, korszerűsíteni lehet a körjegyzőségek hivatalát. Gyenesei István emlékeztetett: az országban 758 körjegyzőség működik, ennek 34 százaléka tavaly és idén alakult vagy bővült és 60 százalékuk kapott most támogatást. Összesen 2009 önkormányzat működik a 758 körjegyzőség keretei között. A miniszter a közösségi buszok beszerzésével kapcsolatban azt mondta: 52 pályázat érkezett, és 38 nyert átlagosan 19 millió forint támogatást új vagy használt autóbusz beszerzésére. A miniszter kiemelte, hogy a most kiosztott támogatás esély a periférián élőknek a jobb életminőségre. Gyenesei István megjegyezte: új támogatási formát is indítanak, 1,6 milliárd forintot osztanak szét, amelyből a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben, 10 ezer lakos alatti településeken működő bölcsődék, óvodák és iskolák felújítására és eszközbeszerzésre nyílik majd lehetőség. Forrás: Önkormányzati Minisztérium, 2008. július 21.



47


 Pályázati „Kis hasznos” Hasznos tudnivalók a polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztésére kiírt programokról Az ÁROP-1.A.2 Polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése, illetve az ÁROP-3.A.1 Polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című egyfordulós pályázati kiírásokra a pályázatok benyújtásának első szakasza lezárult. Jelenleg a beérkezett pályázatok feldolgozása, értékelése zajlik. A kiírások sikeresnek mondhatók, melyet a beérkezett pályázatok nagy száma is mutat.

Felhívás Beérkezett pályázatok száma ÁROP-1.A.2 ÁROP-3.A.1

144 db 40 db

A beérkezett pályázatok esetében a leggyakrabban feltett kérdések, elkövetett hibák, hiányosságok:  A pályázatok benyújtására kizárólag a Pályázati felhívás és útmutató B1 pontjában meghatározott pályázói kör jogosult, ettől eltérőek – mint például a polgármesteri hivatalok – nem jogosultak. A pályázó az önkormányzat. A pályázatot az önkormányzat nevében aláírásra jogosult személy (személyek) írhatják alá, aláírási címpéldánnyal, illetve aláírási jogosultságot igazoló dokumentummal igazolva.  Csak a kitöltő programmal (XDat) elkészített Projekt Adatlap nyújtható be, és az adatlap minden oldalán azonos vonalkódnak kell szerepelnie. A CD adathordozón benyújtott adatlap csak és kizárólag az xdat file formátumú lehet, doc vagy pdf formátumban nem fogadható el.  A projekt által előállítandó termékek, illetve szolgáltatások kellően részletes leírását terjedelmi okokból nem teszik lehetővé az adatlap érintetett pontjai. Ezért a pályázókat arra kérjük, hogy a 2. számú mellékletben (Technikai specifikáció) ismertessék a projekt során beszerezni kívánt szolgáltatások mennyiségét és rövid műszaki leírását az 1. számú melléklet szerinti költségvetési soronként. A 2. számú melléklet fő célja a projektjavaslati dokumentációban megjelenő szakmai tartalom, és az 1. számú melléklet (költségvetés) összerendelése. Ennek megfelelően csak olyan részletezettség fogadható el, amelyben a szakmai tartalom egyes elemei az 1. számú melléklet szerinti költségvetés soraihoz vannak rendelve! Jelen mellékletnek kell a költséghatékonysági vizsgálat megalapozásául is szolgálnia, így kérjük az adatok ennek megfelelő részletezettségű megadását!  Elfogadottnak tekinthető az a stratégia, amiről a helyi önkormányzat döntést hozott. A stratégia tartalmát tekintve lehet szervezeti stratégia, de lehet városfejlesztési és egyéb, az adott település működésére, fejlesztésére kiható stratégia is. Az utóbbi esetben a stratégia megléte kizárólag abban az esetben jelent többletpontot, ha a stratégia tartalmaz egy olyan fejezetet, ami leírja az adott stratégia végrehajtásában a polgármesteri hivatal szerepét és feladatait. Felhívjuk a pályázók szíves figyelmét, hogy a Közreműködő Szervezet (www.vati.hu) és az NFÜ (www.nfu.hu) honlapján elérhető a Gyakran Ismételt Kérdések listája és rájuk adott válaszok. A pályázati kiírás második szakaszában 2008. augusztus 15-től szeptember 30-ig van lehetőség pályázatok benyújtására. Összeállította: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség



48


 Várossá nyilvánítások N

yolc településnek adományozott városi címet Sólyom László köztársasági elnök július 1-jével – jelentette be Gyenesei István önkormányzati miniszter június 30-án hétfőn, a Budapesten tartott városavató ünnepségen. Ezzel 306-ra nő a városok száma Magyarország 3152 települése között. Várossá válik Bodajk (Fejér megye), Fertőszentmiklós (Győr-Moson-Sopron megye), Hajós (Bács-Kiskun megye), Halásztelek (Pest megye), Isaszeg (Pest megye), Pusztaszabolcs (Fe jér megye), Rudabánya (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), Zamárdi (Somogy megye). Jelenleg városokban él a magyarországi lakosság 67 százaléka – mondta a miniszter. Hangsúlyozta: az, hogy erős és sikeres Magyarországot teremthessünk, csak a településszerkezet fejlesztésével lehetséges. Kiemelte, hogy a várossá válásban nagy szerepe volt a civil szervezeteknek, amelyek továbbra is meghatározóak lesznek az adott települések életében. Az új városok mindegyike egy-egy „mikrotérség” központjaként működik kulturális, gazdasági vagy turisztikai értelemben, ami fokozott felelősséget ró ezeknek a településeknek a vezetőségére és lakosságára – mutatott rá Gyenesei István. Az idén 23 település pályázott városi címre, közülük a miniszter – egy zsűri javaslata alapján – nyolcat terjesztett a köztársasági elnök elé, aki az előterjesztést jóváhagyta. Forrás: Önkormányzati Minisztérium

 Viharkárok országszerte A

július 14-i viharkárokhoz a tűzoltókat több mint 200 esetben riasztották, ebből 60 esetben Pest, 47 esetben Zala, 32 esetben Somogy, 23 esetben Fejér megyében. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bogács településen több mint 100 épület tetőszerkezete károsodott, a kidőlt villanyoszlopok áramkimaradást okoztak; emiatt július 14-én éjszakára 100 főt kellett ideiglenesen elhelyezni. Az esemény során három személy sérült meg: egy fő bordatörést szenvedett, egy fő rosszul lett, egy főt pedig egy vihartól megvadult kutya harapott meg. A megye több településéről (Sály, Erdőbénye) jeleztek fakidőléseket, a Tard és Cserépváralja közötti közlekedési út emiatt járhatatlanná vált. Fejér megyében Soponya településen kémény dőlt egy ház tetőszerkezetére, illetve fa egy autóbuszra. Sukoró településen egy ház tetőszerkezetébe villám csapott, melynek következtében kigyulladt. A tüzet a tűzoltók eloltották, személyi sérülés nem történt. Veszprém megyében Pécsely és Balatoncsisó településeken a villám csapott a házakba, személyi sérülés nem történt. Pest megyében Monoron a vihar által kidöntött fák okoztak károkat: a Zólyom utca egyik kertjében álló fa a lakóépületre zuhanva kidöntötte a ház egyik oldalának tartófalát, a Somogyi Béla utcában egy kidőlt fa a terasz előtetőjét rongálta meg. Somogy megyében délelőtt 11 óráig 22 esetben vonultak a tűzoltók a viharral kapcsolatban, amelyből 20 beavatkozás a Balaton térségében történt. Tabon volt a legsúlyosabb a helyzet, hiszen itt a viharral jég is érkezett, és a kidőlt fák elszakították a felső vezetékeket, ezáltal fennakadást okoztak az elektromos ellátásban. Itt az E-ON szakemberei is közreműködtek a kárelhárításban. Fonyódon személygépkocsira és sátorra dőlt fa, de nem történt személyi sérülés. Balatonlellén a mólósétány éttermeibe zúdult be a víz, amit eltávolítottak. Balatonlellén a Lidl áruház kb. 40 négyzetméteres helyiségébe tört be a víz, ahol kb. 30 centiméter magasan állt. A vizet a balatonboglári tűzoltók szivattyúzták ki. Zamárdiban káreset nem volt, a befejeződött Balaton Sound zenei fesztivál bontási munkálatait az átvonuló vihar nem zavarta meg. A rendezvény szervezői a vihar érkezéséről folyamatos tájékoztatást kaptak, kitelepíteni a rendezvény helyszínéről az ott levők közül senkit sem kellett. Som településen egy családi ház csúcsfala dőlt ki. A kárhelyparancsnok és a polgárvédelmi kirendeltség vezetője építész (statikus) kirendelését kérte a kár pontos meghatározására. Forrás: Katasztrófavédelem, 2008. július 14.




49

 Népszerű az Új Magyarország Lakásfelújítási Program A

z Új Magyarország Lakásfelújítási Program, amely magában foglalja a megújult Panelprogramot, az Ökoprogramot és a Kéményfelújítási Programot, hazai támogatási forrásból juttat segítséget lakásaink felújításához, így életminőségünk javításához.

A program sikerességét népszerűsége is mutatja. Meghirdetése óta egyre többen pályáznak lakás-, épület- és kéményfelújításra, illetve fűtéskorszerűsítésre. Az önkormányzatoktól kapott tájékoztatás alapján eddig 1009 panelpályázatot, 112 kéményfelújítási pályázatot és 101 ökoprogram-pályázatot nyújtottak be hozzájuk, amit az önkormányzati támogató döntést követően fognak benyújtani a minisztériumnak. Ez összesen 1222 pályázat, amely 61 100 lakás megújítását jelenti. Csak ezek állami támogatás igénye 10,79 milliárd forint! A határidőig (Panelprogram, Kéményfelújítási Program: szeptember 30-ig; Ökoprogram: október 31-ig) még biztosan érkezni fognak igénylések. A program népszerűségét látva a kormány úgy döntött, hogy szükség esetén kész pluszforrásokat is biztosítani, amennyiben a sikeres pályázatok miatt kevésnek bizonyulna a 2008ban rendelkezésre álló 11,5 milliárd forint. Soha ekkora összegű forrás nem állt rendelkezésre épületeink szebbé, energiatakarékosabbá, korszerűbbé tételéhez: 10 milliárd forint jut a Panelprogramra és a kéményfelújításokra, illetve másfél milliárd az Ökoprogramra. Ha csak az elmúlt éveket nézzük, akkor 2001-től 2007-ig hat év alatt a kormány a Panelprogramban 34,4 milliárd forint állami támogatást osztott a nyertes pályázóknak, amiből több mint 190 ezer lakás energiatakarékossági felújítása történhetett meg. A tapasztalatok azt is mutatják, hogy a pályázástól a kivitelezésig vezető út gyakran túl hosszúra nyúlik, éppen ezért a kormány tárgyal azokról a lehetőségekről, amelyekkel felgyorsítható a lakásfelújítás és energetikai korszerűsítés, hogy önök minél hamarabb tudjanak a befektetés után takarékoskodni. Hiszen a jó minőségben elkészült felújítások akár 50% közötti energiamegtakarítást is eredményezhetnek, amelyet az önök a pénztárcájukon is éreznek majd a rezsiköltségek csökkenésekor. Egy-egy felújított lakás ingatlanpiaci értéke pedig akár 1 millió forinttal is növekedhet. A kormány további lépéseket is tesz, hogy a távfűtött lakások költségei még tovább csökkenhessenek. Minderről folyamatos egyeztetés zajlik a szocialista frakcióban. A változások érinteni fogják a Panelprogramot és az Ökoprogramot is. A változtatások eleme a döntéshozatal felgyorsítása is, ezért a minisztérium a beérkezett pályázatok értékelését a beadási határidő lejárta előtt meg fogja kezdeni. Összeállította: Rákli Veronika ÖM Önkormányzati Tájékoztató


50


 Magatartási szabályok kitelepítés esetén A

z életben sajnálatos módon előfordulhatnak olyan veszélyhelyzetek, mely során az otthonok gyors elhagyása, a lakosság kitelepítése válik szükségessé. Ennek megkönnyítése és egyszerűbbé tétele érdekében a katasztrófavédelem szakemberei az alábbi magatartási „útmutató” betartását javasolják.

Ha a hatóság a lakóhely elhagyására szólít fel, kövesse az utasításokat!

Mindenki eldöntheti, hogy a kijelölt befogadó helyre vagy rokonokhoz, ismerősökhöz megy.

Minden esetben:  Figyelje a külső tájékoztatást, ha lehet, a televízió és a rádió híradásait, a hangosbeszélőt!  Ne telefonáljon, csak segélykérési céllal, mert a mentőerőknek szükségük lehet a vonalakra!  A kitelepítés során érvényesüljön a család együtt tartásának elve!  Ha a veszélyhelyzet bekövetkeztekor a tanulók az iskolában, napköziben tartózkodnak, az osztályok tanulóiért a nevelő felel. Ő viszi őket a kitelepítési gyülekező helyre, és a befogadási helyen adja le a névsorukat!  Készítse össze családja számára hátizsákban vagy válltáskában – hogy a keze szabadon maradjon – a legszükségesebb személyes felszereléseket (veszélyhelyzeti csomag)!  A lakásból való távozáskor zárja el a víz- és a gázvezetéket, áramtalanítson!  Csukja be az ablakokat, az ajtókat kulccsal zárja be!  A kályhákban, tűzhelyekben égő tüzeket oltsa el!  A megadott gyülekezőhelyet lehetőleg gyalog közelítse meg, a kijelölt útvonalon!  Csoportosan közlekedjenek, hogy segíthessenek egymáson!  Ne hallgasson rémhírekre, ne terjessze azokat!  A gyermekekre, idősekre és betegekre különösen oda kell figyelni! A gyülekezőhelyen be kell jelenteni a mozgásképtelen betegeket, akiket a mentő egységek szállítanak el, magukra hagyni őket nem szabad!  Ne veszélyeztesse senki az életét a család értékeinek védelmével, mert a hátra maradt ingatlanok, egyéb vagyontárgyak őrzését a rendőrség, polgárőrség, őrző-védő szervezetek végzik!  Veszélyhelyzeti csomag: könnyen szállítható, max. 20 kg súlyú. Legyen feltüntetve rajta a tulajdonos neve! Amennyiben a hivatalos tájékoztató alapján várhatóan rövid időre – 3–6 óra – kell elhagyni otthonukat, a fenti biztonsági intézkedések mellett csak vizet (nyári időben személyenként 1 liter) és azokat a gyógyszereket vigyék magukkal, amelyeket a közeli órákban be kellene venni. Csecsemő részére egy üvegnyi tejet/tápszert, kisgyerek részére egy kedvenc tárgyát (kabala, játék, könyv) tartalmazza a csomag! Amennyiben hosszabb időre, egy vagy több éjszakára kell elhagyni az otthonukat, a veszélyhelyzeti csomag tartalmazza:  a személyi okmányokat, értéktárgyakat, készpénzt, bankkártyát,  nem romlandó élelmiszert,  személyenként legalább egy liter ivóvizet,  az évszaknak megfelelő lábbelit, felsőruházatot, fehérneműt,  tisztálkodási eszközöket,  rendszeresen használt gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket (a gyógyszerérzékenységet jelezni kell),  takarót (esetleg hálózsákot, gumimatracot),  ha van, hordozható rádiót,  a gyermek kedves játékát, könyvét megnyugtatásul!

Tudnivalók a visszatelepítésről

A veszély elmúltával a kitelepített lakosság visszatérhet a lakhelyére. A visszatérés lehetőségének megállapítása a szakemberek feladata. Akiket szervezett formában telepítettek ki, azokat szervezett formában telepítik is vissza. Amennyiben önállóan tér vissza, ezt feltétlenül jelezze lakhelyén! Forrás: Katasztrófavédelem



Aktuális hírek

51

 Hazai hírek

150

milliárd forintos vasútfejlesztésre pályázik Magyarország

A

kohéziós alapokból megvalósítandó két magyar vasútfejlesztési tervet – a Sopron–Szombathely–Szentgotthárd-, valamint a Budapest-Kelenföld–Székesfehérvár-szakaszok – mutattak be csütörtökön Brüsszelben informálisan, melytől gyorsabb döntést és megvalósulást várnak a projektgazdák. Magyarország először pályázik komolyabb vasútfejlesztési pénzekre az uniótól. Mivel az 50 millió forint feletti összköltségű projektek esetben mindig Brüsszelben kell a döntésnek megszületnie, az ötletgazdák szeretnék terveiket minél előbb és alaposabban megismertetni a döntéshozókkal, részben ettől remélve a gyors jóváhagyást és a mielőbbi megvalósulást. Az öt részletben megvalósuló Sopron–Szombathely–Szentgotthárd-vonal felújítása, modernizációja és fejlesztése nettó 50 milliárd forintba (200 millió euróba) kerül a tervek szerint. Az ötös számú európai vasúti folyosó részét képező Budapest-Kelenföld–Székesfehérvár–Boba első 63 kilométeres szakaszára nettó 99 milliárd forintot (közel 400 millió eurót) fordítanak majd. Kende Gábor igazgató, a Közlekedésfejlesztési Integrált Közreműködő Szervezet (KIKSZ) részéről, amely az EU-s közlekedési pályázatok lebonyolítását, kifizetését, áttekintését és ellenőrzését végzi, elmondta: mivel a kohéziós alapokból maximum a projektek 85 százalékát lehet finanszírozni, elsőként ezt tűzik ki célnak mind a két fejlesztési terv esetében. Hozzátette azonban, hogy az EU-s támogatás aránya nagyban függ a projektek kapcsán születő költség-haszon elemzésektől. A hivatalosan ősszel Brüsszelbe kerülő pályázatokról legkorábban év végén, rosszabb esetben jövő tavasszal dönt az EU, s ezek nyomán 2011 körül várható a megvalósítás mindkét projekt esetében. Forrás: BruxInfo, 2008. június 19.

E

rős maradt a magyar tőkevonzó képesség

M

agyarország a második legfontosabb célország a régi tagállamok számára az újakba áramló működőtőkebefektetések terén – állapítja meg a 2006 végéig terjedő időszak adatait elemezve az Eurostat. Az Európai Bizottság statisztikai szolgálata kedden tette közzé elemzését a régi tagállamokból az újakba áramló közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) alakulásáról. Az anyag ellentmond annak az egyébként megerősödő sztereotípiának, hogy a külföldi tőke elfordul hazánktól. A 2006. végi adatok szerint ugyanis Magyarországra a régi tagállamok összesen 64,6 milliárd euró mértékben fektettek be. Ez alig marad el a jóval nagyobb Lengyelország 68,4 milliárd eurós mutatójától és a második legmagasabb szám a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott 12 tagállam között. Ráadásul hazánk adata különösen gyors ütemben nőtt 2002 és 2006 között, az állandósuló államháztartási problémák dacára. Magyarország egyébként Csehországot is megelőzi e téren (oda 52,4 milliárd euró FDI áramlott 2006 végéig), nem is beszélve a negyedik helyezett Romániáról (ott 24,4 milliárd eurós volt az állomány). A régi tagállamok által az újakban befektetett teljes FDI-állomány 23 százaléka Németországból származott, amely tehát a „Tizenkettek” legfontosabb partnerországa lett e téren. Érdekes viszont, hogy az Eurostat által részletesebben is vizsgált 2004– 2006-os időszakban a második legnagyobb tőkeexportőrnek ebbe a térségbe Spanyolország bizonyult, megelőzve a harmadik helyre került Ausztriát. A spanyol FDI relatív többsége, 42 százaléka ebben a három évben Magyarországra áramlott, 34 százaléka pedig Csehországba. Talán meglepő, de az osztrák tőke számára a kimagaslóan legfontosabb célpont ebben a három évben Románia volt (oda ment a térségbeli osztrák beruházások 73 százaléka). Forrás: BruxInfo, 2008. július 24.

G

yorsabban reagálhat a határ menti katasztrófavédelem

Ö

tszázezer eurós uniós támogatást nyert katasztrófavédelmi fejlesztésekre a romániai Bihar megye önkormányzata. A fejlesztés célja, hogy a magyar–román határon egyetlen gombnyomással jusson el az információ minden érintett intézményhez, ha baj van. Az árvízvédelemben olyan térképek és műholdas fényképkészítő rendszereket dolgoztak ki, amelyek akár gazdaságokra lebontva mutatják az elöntött területeket. Értesítenek a közutakon és a vasúton történt balesetekről, lezárt útvonalakról. Az ÖM Önkormányzati Tájékoztató


52

Aktuális hírek

információkat a nagyváradi központi irodából zártkörű rendszeren továbbítják 101 önkormányzathoz és a katasztrófavédelemben érintett intézményekhez. Ezzel a programmal a beavatkozások idejét szeretnék lerövidíteni. Az Európai Unió a Határmenti Fejlesztési Program részeként finanszírozza a tervet. Jelenleg tart az egyeztetés Hajdú-Bihar megye önkormányzatával az alkalmazottak kiképzéséről és az információs rendszer egységesítéséről. Forrás: www.dunatv.hu, 2008. július 22.

T

isza-tavi ökocentrum jön létre

A

Tisza-tó egyedülálló állat és növényvilágát bemutató ökocentrum valósul meg az Új Magyarország Fejlesztési Terv Keretében a Heves megyei Poroszlón, mintegy 2,2 milliárd forint beruházásával – jelentette be az Északmagyarországi Fejlesztési Tanács társelnöke. A többi között egy 600 ezer literes akváriumrendszert is magában foglaló beruházás indul 2008 októberében, amit 2010 szeptemberétől látogathat a nagyközönség – közölte Sós Tamás. A beruházási összeg 87,5 százaléka az uniós és költségvetési támogatás, a fennmaradó összeg a település önereje – tette hozzá. Sós Tamás elmondta, hogy a vízi élővilágot bemutató akváriumcentrumon kívül helyet kap a létesítményben egy háromdimenziós filmek bemutatására alkalmas vetítőtér, a Tisza-tóra kilátást biztosító panorámatorony, illetve olyan vízi, gyalogos és kerékpáros túraútvonalak indulnak a centrumtól, amelyeken a tájékozódást GPS-rendszer segíti. Ugyanakkor mozgássérültek számára is használható akadálymentesített horgászhelyeket és madármegfigyelő tornyokat alakítanak ki, illetve a fejlesztés kapcsolódik a poroszlói vízi tanösvényhez és a csónakkikötőhöz is. Mindennek nyomán évi 200 ezer látogatóra számítanak évente, a beruházás új munkahelyeket is jelent a térségben – ismertette a programot Sós Tamás. Godó Lajos, a Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke arról szólt, hogy a világörökség részét képező 7500 hektáros terület központjában kialakításra kerülő ökocentrumot az Alföld egyik kiemelkedő, példaértékű beruházásának szánja a kormányzat. Hangsúlyozta, hogy a halfajtákon kívül, 280 madárfaj élő- és átvonulási körzete a Tisza-tó és a többi között különleges növényeknek, tavirózsáknak és sulyomfajtáknak ad otthont. Mindennek bemutatását szolgálja majd a megvalósuló ökocentrum – mondta Godó Lajos. Forrás: www.uniospenz.hu, 2008. június 27.

H

azánkban már működnek az eltűnt gyerekek felkutatását segítő számok

E

gy évvel ezelőtt a Bizottság arra kérte a tagállamokat, hogy az eltűnt gyerekek felkutatását megkönnyítendő tartsanak fenn 116-tal kezdődő hatjegyű telefonszámokat. Mostanra azonban kiderült, hogy a Huszonhetek egy része vajmi keveset tett ez ügyben. A négyéves brit kislány, Madeleine McCann tavalyi portugáliai eltűnése alaposan felborzolta az európai közvéleményt; tavaly csak Nagy-Britanniában és Belgiumban több mint 7500 gyermek eltűnését jelentették. A hasonló esetek kivédésére, illetve az eltűnt gyerekek mihamarabbi felkutatására az Európai Bizottság tavaly azt kérte a tagállamoktól: tartsanak fenn 116-tal kezdődő hatjegyű telefonszámokat az eltűnések bejelentésére szolgáló forróvonalakhoz (116 000), valamint a segítséget kereső gyermekek számára biztosítandó segélyvonalakhoz (116 111). Egy nemrégiben készített uniós felmérésből azonban kiderül, hogy a tagállamok közül még csak kevesen osztották ki ezeket a számokat a megfelelő szolgáltatóknak: a 116 000 esetében heten, a 116 111 esetében pedig tízen tették ezt meg. Miként Viviane Reding, a távközlésért felelős uniós biztos közölte: eddig Magyarország az egyetlen, ahol a 116-os szolgáltatások létrehozása és működtetése érdekében minden szükséges lépést megtettek. „Ez a példa örvendetes, a többi 26 tagállamban viszont meg kellene kondítani a vészharangot” – tette hozzá a biztos. A Bizottság csütörtökön arra szólította fel a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel e szolgáltatások bevezetését. Az uniós jogszabályok nem kötelezik a tagállamokat a számok kiosztására, arra viszont igen, hogy tartsák fenn ezeket, továbbá elérhetőségükről tájékoztassák a nyilvánosságot és a szolgáltatókat. A felmérés szerint a tagállamok nem sok erőfeszítést tettek annak érdekében, hogy a számok elérhetőségét közismertté tegyék, és így hátráltatták bevezetésüket. Forrás: BruxInfo, 2008. július 10.



Aktuális hírek

53

B

alatonfüred az első Közép-Dunántúlon

A

Közép-Dunántúl régió kiemelt projektjeire hétfőn írták alá az első támogatási szerződést, konkrétan Balatonfüred rekonstrukciójának a folytatásáról. Csaknem egy éve a kormány az elsők között nyilvánította kiemelt projektnek az 1,8 milliárd forint teljes beruházási értékű, másfél milliárdos EU-s és hazai támogatással 2008–09-ben megvalósuló fejlesztést. A Balaton ékköve program második szakasza harmonikusan illeszkedik Balatonfüred jövőképéhez: az itt élők minden tekintetben a kultúra és a művészetek városává akarják tenni lakóhelyüket – nyilatkozott a VG-nek Bóka István polgármester az aláírás után. Elmondta: már szeptemberben megkezdődik a kivitelezés, és a jövő év végére befejeződnek a munkálatok. A reformkori városrészben, a Blaha u. 3. szám alatt található épületben kap helyet a városi helytörténeti gyűjtemény és a turisztikai központ. A kiemelt projekt része a Jókai Mór Emlékmúzeum, a Vaszary-kastély rekonstrukciója, valamint történelmi emlékhelyek, szobrok tematikus útjának a kialakítása közvetlenül a Balaton partján. Ha minden jól megy, másfél év múlva pezsgő művésznegyed lehet a fürdőtelepi városrész, számtalan kiállítóhellyel, múzeummal, galériával – jegyezte meg a polgármester. A Közép-Dunántúl régió összesen 23 milliárd forint értékben készített kiemelt projektjavaslatot 2007–08-ra, ebből 9 milliárdot tesznek ki a turisztikai programok és 14 milliárdot a visszamaradott területek fellendítését szolgáló fejlesztések. A kormány eddig összesen 15 milliárdnyi beruházást hagyott jóvá. A közép-dunántúliak bíznak abban, hogy hamarosan megkapja a zöld jelzést a kabinettől Dunaújváros, Székesfehérvár, Tatabánya, Veszprém városrekonstrukciós terve, a Séd–Nádor–Gaja vízrendszer rehabilitációja, valamint a balatonvilágosi vasúti pálya melletti partszakasz stabilizációja is. Forrás: Világgazdaság, 2008. július 8.

 Nemzetközi hírek

M

egkezdődött a vegyi anyagok előregisztrációja

J

únius 1-jével Európában megkezdődött a vegyi anyagok előregisztrációja, s ezzel egy időben hivatalosan is megnyitotta kapuit a helsinki székhelyű Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA). Az utóbbi évek egyik legnagyobb uniós reformja, a REACH rendelet gyakorlati megvalósítása vette ezzel kezdetét. A REACH-rendelet a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szól. Az Európai Unió új vegyianyag-szabályozása 2007. június 1-jén lépett hatályba, és célja, hogy korszerűsítse és javítsa a vegyi anyagokra vonatkozó, korábbi európai uniós jogi keretrendszert. A REACH elvben valamennyi vegyi anyagra vonatkozik: nem csupán az ipari eljárásokban alkalmazott, hanem a mindennapi életben használt vegyi anyagokra is, például a tisztítószerekben, festékekben vagy a ruházati cikkekben, bútorokban előforduló vegyi anyagokra is. A vegyi anyagok gyártóinak és importőreinek mostantól azonosítaniuk és kezelniük kell az általuk gyártott és értékesített anyagokhoz kapcsolódó kockázatokat. Évi egy tonnát meghaladó mennyiségben előállított vagy importált anyagok esetében a gyártóknak és az importőröknek – az Európai Vegyianyag-ügynökséghez (ECHA) benyújtott regisztráció révén – bizonyítaniuk kell, hogy ezt megfelelően tették. Az ECHA a regisztrálási dokumentáció kézhezvételét követően ellenőrizheti, hogy az megfelel-e a rendeletnek; indokolt esetben a hatóságok további vizsgálatoknak vethetik alá az aggodalomra okot adó anyagok regisztrálási dokumentációját. A REACH egy engedélyezési rendszert is bevezet, amelynek célja annak biztosítása, hogy a különös aggodalomra okot adó anyagokat megfelelően ellenőrizzék, és lehetőség szerint fokozatosan felváltsák biztonságosabb anyagokkal vagy technológiákkal. A regisztrációs kötelezettség 2008. június 1-jével lépett életbe. Az Európai Unió piacán jelenleg megtalálható azon vegyi anyagokat, amelyek megfelelnek az úgynevezett bevezetett anyagok fogalom-meghatározásának, 2008. június 1. és december 1. között kell előzetesen regisztrálni. Ha valaki nem tesz eleget az előzetes bejelentési kötelezettségének, akkor nem folytathatja a gyártási, illetve importtevékenységét 2008. december 1-je után (egészen addig, amíg nem regisztrál az ECHA-nál). A rendszer működésbe lépésével az Európai Bizottság és az ECHA ismételten regisztrációs kötelezettségeikre emlékeztette az érintett



54

Aktuális hírek

vállalatokat. A regisztrációt fokozatosan vezetik be, ennek menete a mennyiségi tartománytól és az anyag veszélyességétől függ. A regisztráció és az előregisztráció nagyjából 30 ezer kemikáliát érint. A REACH célja összességében, hogy az Európában forgalmazott vegyi anyagokat egy olyan regisztrációs eljárásnak vesse alá, ahol minden anyagról pontosan lehet tudni, hogy mit is tartalmaz, és annak milyen hatása van a környezetre és különösen az emberi szervezetre. Forrás: BruxInfo, 2008. június 5.

I

ngyengyümölcshöz juthat 26 millió európai iskolás

A

z utóbbi években jelentősen csökkent a gyümölcs- és zöldségfogyasztás a fiatalok körében, aminek az egyik oka, hogy az iskolákban a gyerekek alig ötöde jut hozzá ezekhez az élelmiszerekhez. Az agrárbiztos még tavaly vetette fel, hogy ingyenesen osztanának gyümölcsöt az iskolákban, s az erről szóló részletes javaslatot várhatóan július elején terjeszti elő. Az utóbbi években jelentősen csökkent a gyümölcs- és zöldségfogyasztás, főként a fiatalok és az alacsonyabb társadalmi státuszúak körében. A gyerekek alig 17 százaléka jut hozzá naponta 400 gramm gyümölcshöz vagy zöldséghez, a Világ-egészségügyi Szervezet által ajánlott napi mennyiséghez. A kilencvenes évek végén a napi átlagfogyasztás megközelítette a 415 grammot valamennyi korcsoportban, ám mára ez a mennyiség 385 grammra csökkent – derül ki a Europolitics összeállításából. A Bizottság előrejelzése szerint 2010-re a napi átlagfogyasztás tovább csökkenhet, s 360 gramm alá süllyedhet. Ennek egyik oka, hogy a gyerekek nemigen jutnak hozzá friss zöldséghez vagy gyümölcshöz az iskolákban; egy friss tanulmány szerint a diákok alig ötöde (22%) számára elérhetőek ezek a termékek az oktatási intézményekben. A mezőgazdasági biztos a helyzet – részbeni – orvoslására még tavaly májusban vetette fel, hogy ingyenesen osztanának gyümölcsöt az Európai Unió iskoláiban; az erről szóló részletes javaslatot Mariann Fischer Boel várhatóan július 8-án terjeszti elő a Bizottságban. A biztos elképzelése kettős célt követ: egyrészt így kívánják felvenni a harcot a gyerekkori elhízás ellen, másrészt már fiatal korban tudatosítani akarják az alapvető táplálkozási ismereteket. A terv, amely várhatóan 90 millió euróba kerül majd, összesen 26 millió 6–10 év közötti gyermek részére tenné lehetővé, hogy naponta gyümölcshöz vagy zöldséghez jusson. A program felét uniós forrásokból állnák, s a hátrányos helyzetű régiókban ez az arány elérné a 75 százalékot. A gyümölcsosztáskor világosan jelezni kell, hogy EU-kezdeményezésű akcióról van szó. A hasonló jellegű akciók története egészen a hetvenes évekig nyúlik vissza, amikor is ezen a módon az európai tejfeleslegtől szabadultak meg. Azóta az EU körülbelül 70 milliós költségvetést különített el erre a célra. Forrás: BruxInfo, 2008. június 16.

S

tartol az egységes EU-s lobbiregiszter

J

únius 23-tól lehet regisztrálni az Európai Unió intézményközi online nyilvántartásába, mellyel a lobbizás átláthatóvá és az érdekképviselet követhetővé válik az Unióban. A regisztráció egyelőre önkéntes, s a Bizottság alelnökének Siim Kallasnak a bejelentése alapján az is marad. „Az érdekképviselet szükséges és fejlődésben lévő tevékenység, amely feltétlenül szabályozásra szorul. Örömmel tölt el, hogy a szakma ezzel egyetért, és kifejezte készségét arra, hogy saját jó hírnevét megvédje, illetve támogasson bennünket kapcsolataink legitimitásának megóvásában. A bizottsági nyilvántartásba történő jelenlegi felvétel egyedülálló lehetőség a jóhiszemű érdekképviseletek számára elkötelezettségük gyakorlati bizonyítására” – nyilatkozta Siim Kallas, a Bizottság alelnöke. A nyilvántartásba felvételt kérő szervezeteknek közölniük kell, hogy kik ők, melyek a célkitűzéseik és megbízásaik, illetve elsősorban mely szakpolitikai terület tartozik az érdeklődési körükbe. Továbbá bemutathatják fő érdek-képviseleti tevékenységeiket és hálózatépítési erőfeszítéseiket. Emellett pénzügyi adatokat kell szolgáltatniuk, amelyek révén világossá válik, hogy mely mozgatóerők állnak a lobbitevékenység mögött. A harmadik felek javára lobbitevékenységet folytató szervezeteknek ügyfeleik nevét is közölniük kell. A regisztráció alkalmával az érdekképviseleteknek alá kell írniuk az Európai Bizottság által elfogadott magatartási kódexet. Ez magában foglalja azokat az alapelveket – ideértve a nyitottságot, a becsületességet és a feddhetetlenséget –, amelyeknek jellemezniük kell az érdekképviseletek tevékenységét az Európai Bizottsággal való kapcsolataik során. A kódex ezenfelül hét olyan egyértelmű magatartási szabályt is megfogalmaz, amelyek betartását a Bizottság az érdekképviseletektől elvárja. Kallas a bizottsági sajtótájékoztatón elmondta, hogy ugyan zajlanak már az egyeztetések a Tanáccsal a lobbisták regisztrációja kapcsán, de egyelőre nincs pontos időpont a nyilvántartásba vétel kötelezővé tételére. A Bizottság alelnöke szerint még hatékonyabb is lehet az önkéntes regisztráció a kötelezőnél, mert a kötelező törvényeket aki akarja mindig ki tudja kerülni, XVIII. évfolyam 7–8. szám • 2008. július–augusztus


Aktuális hírek

55

s ezért mindenképp időt kell adni a mostani önkéntes megoldás kifutásának. A többnyelvű nyilvántartás a nyilvánosság számára online elérhető, és teljes keresési lehetőséget kínál majd. A nyilvántartás itt érhető el: www.ec.europa.eu/transparency/regrin Forrás: BruxInfo, 2008. június 23.

K

isvállalkozási törvényt javasolt a Bizottság

T

íz vezérelv megvalósulását célzó és négy fő kezdeményezést tartalmazó kisvállalkozási törvényre tett javaslatot a Bizottság. Ha elképzelései valósággá válnak, új betűszóval ismerkedhetünk meg a társasági jogban: az SPE rövidítés az európai kisvállalati formát jelzi majd egy-egy cégnév mögött. A Bizottság többször elhalasztotta már a kisvállalkozások életének megkönnyítését célzó javaslatcsomag közzétételét, június 25-én azonban végre előállt a nagy érdeklődéssel várt kezdeményezéseivel. Brüsszel célja az elképzelésekkel az, hogy csökkentse az EU 23 millió kis- és középvállalkozásának hátrányát az unió 41 ezer nagyvállalatával szemben és segítse működésüket minden lehetséges területen. Jóllehet az EU vállalatainak 99 százaléka kkv (legfeljebb 250 főt foglalkoztató és legfeljebb 50 millió euró árbevételű vállalat), a jogszabályok nagy része és a közigazgatási eljárások nem tesznek különbséget a vállalati méret alapján. Ennek következtében a 23 millió kkv-nak gyakran ugyanazon adminisztratív kötelezettségeknek kell eleget tennie, mint a 41 ezer európai nagyvállalatnak. Az elmúlt években azonban a kkv-k hozták létre az új munkahelyek 80 százalékát az EU-ban. Jelentőségük tehát kulcsfontosságú a jövőbeli fejlődés szempontjából, s a mostani bizottsági kezdeményezések éppen azt célozzák, hogy hosszú távú munkahely-teremtési képességük teljes egészében érvényesülhessen. A javaslatcsomag négy új jogszabályt tartalmaz. Egyrészt csoportmentességi rendeletet alkot a kkv-k állami támogatására. Ez az ígéretek szerint egyszerűsíteni fogja az eljárásokat, és csökkenteni fogja a költségeket. Növelni fogja a kkv-k támogatásainak intenzitását, és megkönnyíti a kkv-k számára, hogy a képzési, kutatás-fejlesztési, környezetvédelemi támogatásokból és a támogatások egyéb formáiból részesüljenek. A második elem az európai magántársaságok statútumának létrehozása. Ez lehetővé teszi az „európai magántársaság” (SPE) alapítását, amely valamennyi tagállamban egységes szabályok alapján működhet. Kidolgozásának az volt a célja, hogy csökkentsék a határon átnyúló tevékenységet folytató kkv-kra jelenleg nehezedő terhet, hiszen azoknak különböző cégformában kell létrehozniuk leányvállalataikat minden olyan tagállamban, ahol üzleti tevékenységet kívánnak folytatni. A mostani bizottsági kezdeményezés harmadik eleme az áfakulcsokra vonatkozik. A Bizottság azt javasolja, hogy a tagállamok csökkentett hozzáadottértékadó-kulcsokat (HÉA) vessenek ki a helyben nyújtott szolgáltatásokra, ideértve a munkaigényes szolgáltatásokat is, amelyeket főként kis- és középvállalkozások nyújtanak. Brüsszel végezetül negyedik elemként a késedelmes fizetésekről szóló irányelv módosítását tervezi 2009-re. Ennek az lenne a célja, hogy segítsék annak megvalósulását, hogy a kkvk felé fennálló tartozásokat az előírt 30 napos határidőn belül kiegyenlítik. Forrás: BruxInfo, 2008. június 26.

S

zabad kórházválasztás az EU-n belül

M

inden uniós állampolgárnak joga lesz egészségügyi ellátás igénybe vételére egy másik EU-tagállamban, sőt a költségek utólagos visszatérítésére is, ugyanolyan mértékben, mintha saját hazájában részesült volna ellátásban. Többek között ez áll abban az irányelv-javaslatban, amit július 2-án fogadott el az Európai Bizottság a határokon átnyúló ellátásra vonatkozó betegjogokról. A betegek EU-n belüli szabad mozgására vonatkozó bizottsági javaslatnak az az előzménye, hogy az Európai Bíróság több ítéletében is megerősítette: a közösségi alapszerződés értelmében a pácienseknek jogukban áll az egészségügyi ellátást más tagállamokban igénybe venni és a külföldi kezelés költségeit otthon megtéríttetni. Az Európai Bizottság szerdán elfogadott javaslata megerősíti ezt a jogot, kiegészítve azzal, hogy a külföldön orvosi ellátásban részesülő személyek költségeit csak olyan mértékben térítik meg, mintha odahaza részesültek volna egészségügyi ellátásban. Utóbbi kikötésére az egyes tagországok egészségügyi ellátási költségei közötti időnként nagy különbségek miatt volt szükség, ami ösztönzést adhat a betegturizmusnak, jelentős költségeket róva mind a fogadó, mind a kibocsátó ország költségvetésére. Brüsszelben ugyanakkor emlékeztetnek arra, hogy a külföldi kezelésben részesülő állampolgárok száma jelentéktelen, és a kezeléshez kapcsolódó költségek összesen a nemzeti egészségbiztosítási kiadások egy százalékát teszik ki. Mivel azonban hatalmas szektorról van szó, még ez a csekély arány is évente tízmilliárd eurót tesz ki az unióban. Andrula Vasziliu, az EU egészségügyi biztosa sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy a Bizottság javaslatai nem érintik a tagállamok egészségügyi és társadalombiztosítási rendszereit. Biztosítják azonban minden egyes uniós állampolgár számára azt ÖM Önkormányzati Tájékoztató


56

Aktuális hírek

a jogot, hogy egy másik, általa választott tagországban minőségi és biztonságos egészségügyi ellátást kapjon. A betegek alapesetben külön engedély nélkül részesülhetnek majd orvosi ellátásban egy másik uniós tagállamban. A kórházi ápolást magában foglaló esetekben ugyanakkor a tagállamok bizonyos feltételek mellett olyan rendszert alkalmazhatnak, amely előzetes jóváhagyástól teszi függővé az egészségügyi ellátás nyújtását. A jogszabály-tervezet azt is kimondja, hogy a külföldieknek az adott ország lakóival teljesen megegyező jogokat kell biztosítani az orvosi ellátás igénybe vétele során. A direktíva a nemzeti egészségügyi rendszerek közötti együttműködést is szorosabbá teszi és előírja, hogy az EU minden állampolgára számára kielégítő információ álljon rendelkezésre a többi tagállamban nyújtott egészségügyi ellátásról. Forrás: BruxInfo, 2008. július 3.

Ú

j bizottsági elképzelések a 21. század iskoláiról

R

adikális változtatásokat szeretne az Európai Bizottság az európai oktatási rendszerben, melyhez a tagállamok oktatáspolitikájának átalakításán keresztül vezet az út – közölték a 21. század iskoláiról indított egyeztetési folyamat kapcsán csütörtökön. Nem sikerült érdemben csökkenteni – sőt EU-s szinten nőtt – az olvasási és szövegértési problémákkal küzdő fiatalok aránya. Jelenleg a fiatalok 24,1 százalékának (17,6% lány és 30,4% fiú) alacsony az olvasási készségszintje. Nem sikerült továbbá a kitűzött mértékben csökkenteni az idő előtti iskolaelhagyók számát, és nem emelkedett a kívánt mértékben a középfokú iskola befejezése után tovább tanulók aránya sem. Ezekre a nevelést és foglalkoztatást javítani hivatott, a lisszaboni stratégia kapcsán kitűzött, ám nem teljesült célokra kíván érdemben reagálni az Európai Bizottság csütörtökön közzétett, Jan Figel oktatásért, képzésért, kultúráért és ifjúságért felelős biztos által bemutatott kezdeményezése. „A képességek javítása a XXI. században: az iskolarendszerekre irányuló európai együttműködés menetrendje” címet viselő kezdeményezés a Megújult Európai Szociális Agenda részeként látott napvilágot. A Bizottság együttműködési javaslata a fentiek tükrében a következő három területen szeretne nagyobb tagállami aktivitást és együttműködést az EU-val elérni:  Egyrészt a tanulók ellátása az élethez szükséges kompetenciákkal, melynek a részét képezik az olvasási és számolási készségek eddigieknél hatékonyabb fejlesztése, a tanulási készségek (technikák) erősítése, valamint a tananyag, az oktatási segédanyagok és a tanártovábbképzés modernizálása. Mindezeket megfelelő értékelési rendszerrel párosítva vezetnék be.  A második terület az az iránti elkötelezettség fokozása, hogy minden tanuló magas színvonalú oktatásban részesüljön. Ez alatt az alábbiak értendők: az iskoláskor előtti nevelés általános bevezetése, a méltányosság javítása az iskolarendszerekben, a korai iskolaelhagyás eddigieknél hatékonyabb visszaszorítása, valamint a speciális tanulási igényekkel rendelkező tanulók nagyobb mértékű támogatása az alaprendszerben.  A harmadik terület a tanárok hozzáértésének, szaktudásának javítása. Ez a következőket jelenti: több és magasabb színvonalú tanárképzés, a tanárok hatékonyabb módon történő toborzása, s az iskolavezetők segítése abban, hogy jobban összpontosítsanak a tanulási folyamat javítására. „Ahhoz, hogy az új munkahelyek betöltéséhez szükséges készségekkel tudjuk felruházni a fiatalokat, szükség van iskolarendszereink megváltoztatására is, mivel olyan munkahelyekre kell felkészítenünk őket, amelyek ma még esetleg nem is léteznek” – jelentette ki Figel biztos. „Sőt, a tanulók későbbi életének lehetőségeire is kézzelfogható hatással van az, hogy mennyire eredményesek az iskolában, ezért bizonyos egyenlőtlenségeket meg kell szüntetnünk annak érdekében, hogy iskolarendszereink hatékonyabbá és eredményesebbé váljanak, melyhez elengedhetetlen a tagállamok elkötelezettsége” – fűzte hozzá. Forrás: BruxInfo, 2008. július 3.



Eseménynaptár, képzések

57

 Események, képzések – előrejelzés Szakirányú továbbképzési szakok indulnak A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara 2009 februárjában is indítja a „helyi jogszabály – szerkesztő szakjogász” valamint a „jogi szakokleveles helyi jogszabály – szerkesztő” szakirányú továbbképzési szakokat. Képzési idő: 3 tanulmányi félév + záróvizsga időszak Képzés díj: kb. 88 ezer forint/félév A képzés kezdési ideje: 2009 február/március A képzés célja: bármilyen felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára átfogó elméleti, de legfőképpen gyakorlati ismereteket nyújtani az önkormányzati jogalkotásról, ideértve az Európai Unió központi és helyi jogalkotása kérdéseit, az Alkotmánybíróság és az ombudsman gyakorlatát, nyelvi és törvényességi kérdéseket, önkormányzati alapjogokat, jogszabály-szerkesztési ismereteket, hatásvizsgálatot, az önkormányzatok számára rendelkezésre álló pályázati lehetőségeket, az éppen aktuális jogalkotási feladatokat, gyakorlati foglalkozásokat (beadványszerkesztés, hibák keresése), egyes állami szervekkel való kapcsolatokat A képzés helyszíne: Pécs (későbbiekben esetleg Budapest) A foglalkozások (előadás és konzultáció) gyakorisága: félévenként 4 alkalom, péntek és szombati nap, péntek 10.00 órai kezdéssel Szakmai vezető: dr. Kiss László egyetemi tanár, alkotmánybíró A képzés szervezője: dr. Tilk Péter egyetemi docens Az akkreditált képzést ajánljuk mindazoknak az önkormányzati szakembereknek, dolgozóknak, akik napi rendszerességgel vesznek részt a helyi normaanyag kialakításában, annak törvényességi ellenőrzésében, végrehajtásában, valamint az önkormányzati pályázatok tervezésében, lebonyolításában, jogi hátterének alakításában. A tanfolyamon szerezhető oklevél (diploma) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény szerint a munkáltató által adható képzési pótlékra jogosít. A szerezhető képesítés Jogi végzettséggel rendelkezőknek: „helyi jogszabály-szerkesztő szakjogász” Jogi végzettséggel nem rendelkezőnek: „jogi szakokleveles helyi jogszabály-szerkesztő szakember” Jelentkezési határidő: 2009. január 31. További információk: Bauerné Bózsa Zsuzsanna adminisztrátor Tel./fax: (06 72) 501-599/3303; e-mail: [email protected] dr. Tilk Péter egyetemi docens Tel.: (06 70) 504-4034; e-mail: [email protected]



58


Események, képzések – beszámolók Tűzoltó tiszthelyettesek eskütétele a Hősök terén

2

008. július 5-én az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szervezésében Budapesten, a Hősök terén – négy hónapos kiképzés után – 695 beosztott tűzoltó tett ünnepélyes esküt. A nagyarányú létszámfejlesztést a vonatkozó európai uniós irányelvekhez igazodó munkaidő-csökkentés tette szükségessé, és ehhez adódik – bár kisebb mértékben – a természetes utánpótlás biztosítása. A létszámelosztás, -fejlesztés legfontosabb vezérelve volt az egyenlő biztonság, hogy az ország egész területe, a települések mentő tűzvédelmi ellátottsága lehetőség szerint azonos szintű legyen. A rendezvényen jelen volt dr. Gyenesei István önkormányzati miniszter, dr. Tatár Attila tű. altábornagy, az OKF főigazgatója, dr. Hoffmann Imre tű. dandártábornok, az OKF hatósági főigazgató-helyettese, dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy, az OKF veszélyhelyzet-kezelési főigazgató-helyettese, Kivágó Tamás pv. dandártábornok, az OKF gazdasági főigazgató-helyettese, a társszervek, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, a FPVI (Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság) vezetői, az érdekvédelmi szervezetek vezetői, az érintett városok polgármesterei, az érintett tűzoltóságok parancsnokai, az elődszervezetek volt parancsnokai. A sok száz fiatal lánglovag számára bizonyára életre szóló emléket jelentő eseményre hazánk nyolcvan településéről, tűzoltóságáról érkeztek az eskütevők és hozzátartozóik.

A közel hétszáz tűzoltó alakzatban sorakozott fel a nagy téren. A jelentés beadását követően dr. Gyenesei István önkormányzati miniszter és dr. Tatár Attila tű. altábornagy elhaladt az arcvonal előtt, majd elfoglalta helyét az elnökség pódiumán. A technikai eszközök bevonulását a Központi Tűzoltózenekar kísérte, közben a narrátor szerepét betöltő Dobson Tibor tű. ezredes, szóvivő köszöntötte a megjelenteket, illetve röviden bemutatta a felvonuló muzeális tűzoltó eszközöket, felsorolta a városokat és intézményeket, amelyek zászlait zenei kísérettel hozták be tér közepére. A Központi Tűzoltózenekar előadásában felcsendült a Himnusz, majd ünnepélyes fogadalomtételre került sor, miközben aláfestő zeneként a fúvósok a Bánk Bán című operából adtak elő egy részletet. Az eskü szövegét Schweier Ferenc tű. őrmester, a Monori Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság tűzoltója olvasta elő, s szavait ismételte a közel hétszáz újonc.




59

Miután a fogadalomtevő átadta az elöljárónak az esküokmányt, dr. Gyenesei István önkormányzati miniszter mondott beszédet. A tárca vezetője kifejtette többek között, hogy „ha van hivatás, amelyre Vörösmarty szavai a legjobban illenek, akkor a tűzoltóké az: nem félek tőled sors, bármit akarsz – írja a költő. Önök valójában már a pályára jelentkezéstől később pedig a tanulmányaik során kivételes erőnlétről, munkabírásról, lélekjelenlétről, mi több, elkötelezettségről tettek tanúbizonyságot. Minden bizonnyal vannak, akik nem tudják: minden négy jelentkezőből csupán egy tűzoltójelölt bizonyult alkalmasnak erre az embert próbáló kihívásra, mondhatnám azt, hogy hivatásra… Ám tudnunk kell, és tudniuk kell Önöknek valamennyijüknek: az emberek nem azt várják Önöktől, hogy hősökké váljanak, pusztán – s ez sem kevés – hősies helytállásukra számítunk valamen�nyien! Szakembereket avatunk. Olyan kiváló szaktudással rendelkező tűzoltókat, akik a tűzoltási, műszaki mentési feladataikat a legjobb tudásuk szerint és – ami legalább ennyire fontos – egymást segítve végzik… Kilencedik éve, hogy a katasztrófavédelem és hivatásos tűzoltóságok feladatai szorosan egymásra épülnek. Folyamatosan fejlődik e szervezet, és egyre szorosabb kapcsolatot építenek ki a társzervekkel, az önkormányzatokkal, a gazdasági szférával és a civil világgal egyaránt. De tudniuk kell, hogy hosszú távra ható történelmi jelentőségű feladat áll a katasztrófavédelem előtt. Gyorsan változik világunk, s ebben a világban egyszerre kell megőriznünk a meglévő értékeket, és megújulnunk az elvárásokhoz igazodva… Büszkék lehetünk hazai katasztrófavédelmünk felkészültségére. Az elmúlt hat évben 17 milliárd forint értékű technikai fejlesztés valósult meg, 162 tűzoltó gépjármű és sok más nagy értékű eszköz került a tűzoltóságokhoz. Ebben az évben pedig újabb 24 új autó és 6 magasból mentő jármű kulcsait és okmányait vehették át a tűzoltók – mintegy 3,1 milliárd forintos értékben. Sajnos nem csökken, hanem egyre növekszik az emberi gondatlanságból és a természeti katasztrófákból fakadó tragédiák száma. 2007-ben a tűzoltóságok több mint 65 ezer esetben avatkoztak be. Ez a szám majdnem 10 százalékkal magasabb, mint az azt megelőző évben. És sajnos klímaváltozás következményeként – amit itt és most is tapasztalunk – még több és még bonyolultabb feladatokkal kell számolniuk, akár az előttünk lévő nyár során is. Önök tehát az eskütétel után nem pihenhetnek, és csak úgy lesznek képesek eleget tenni egyre összetettebbé váló feladataiknak, ha ezt követően is vállalják a továbbképzést, ha folyamatosan megismerkednek az új és még újabb eljárásokkal, a legmodernebb technikákkal… Ez a nap a magyar tűzoltóság történetében kiemelkedő jelentőségű.”



60


A tárca vezetője szólt azokról a körülményekről, amelyek a mostani jelentős létszámfejlesztést előidézték, mindezek anyagi fedezetéről. Emlékeztetett arra a társadalmi elismertségre, amely övezi a lánglovagokat. „Ösztönözze Önöket ez a társadalmi elismerés, arra, hogy megérezzék, megőrizzék ezt a népszerűséget, sőt legjobb tudásuk szerint erősítsék tovább a szakma eddig felépített presztízsét” – hangsúlyozta a miniszter, és jókívánságait fejezte ki frissen felavatott tűzoltóknak… A létszámnöveléssel, fejlesztésekkel érintett települések nevében Bratu László, Encs város polgármestere köszöntötte a megjelenteket. A történelmi Abaúj vármegye itt maradt részének központja nemrég impozáns, korszerű tűzoltólaktanyával gazdagodott. A polgármester elmondta, hogy milyen fontos szerepet tölt be tűzoltóságuk a környék biztonságának növelésében… Dr. Tatár Attila tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató köszöntőjében kifejtette, hogy milyen meghatározóan fontos a képzés, a továbbképzés a tűzoltóság tevékenységében. Ismertette röviden az előtörténetét, sajátosságait annak szakmai programnak, amelyet az érdekképviseletekkel és a szakmai szövetségekkel közösen valósított meg a katasztrófavédelem. „Az érdekképviseleteknek jelentős szerepük volt abban, hogy – törvényben rögzített módon – ma Magyarországon 48 órás, EU-norma szerinti heti munkaidőben fognak dolgozni tűzoltó bajtársaink. De ezzel munka nem ért véget, hiszen nagyon fontos feladat volt az is, hogy egy olyan struktúrát építsünk fel – a törvény erejével, és az érdekképviseletek támogatását is bírva – amely valóban a kockázattal arányos erőt és eszközrendszert jelenít meg az ország egészét tekintve. Ezért fontos kiemelni mindkét szakmai szövetség korrekt hozzáállását, amit a program kidolgozása során tanúsított. A Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok Országos Szövetségével és a Létesítményi és Önkéntes Tűzoltóságok Országos Szövetségével közösen több hónapon keresztül, éveken keresztül alakítottuk ezt a szakmai programot, amely végén most Önök ennek a tűzoltó-társadalomnak a részévé válhatnak. Olyan önkormányzati parancsnokságokhoz kerülnek vissza, ahol a kockázatokból levezethető módon szükség van az Önök munkájára. Ahhoz, hogy az ott lévő eszközök folyamatosan megfelelő színvonalon legyenek készenlétben tartva, az Önök ottléte és szakmai tudása is szükséges.” A főigazgató nagy elismeréssel szólt a Katasztrófavédelmi Oktatási Központban, az oktatóbázisokon, a katasztrófavédelmi igazgatóságokon zajló kiképzésről. Felhívta a figyelmet ara, hogy a szaktudás mellett milyen nagy jelentősége van bajtársiasságnak, az egymásra figyelésnek, a kölcsönös segítségnyújtásnak, köszönetet mondott az eskütevők hozzátartozóinak, hogy a pályaválasztás, a kiképzés során megfelelő családi hátteret biztosítottak szeretteiknek. Az altábornagy e korántsem veszélytelen szakmában igen csak stílusos jókívánsággal fejezte be ünnepi köszöntőjét: „Kívánom, hogy Önökkel ugyan ilyen épen, erőben, egészségben találkozhassunk minden alkalommal, és nem csak mi, szakmai előjáróik, hanem családtagjaik is!” Az ünnepség záróakkordjaként – a Szózat elhangzása után – következett a zászlók kivonulása a nagy térről, majd a Központi Tűzoltózenekar és a Duna Táncműhely közös zenés-táncos összeállítását élvezhették az ünnepeltek és hozzátartozóik, az érdeklődők, akik ezt követően még megtekinthették a felvonultatott tűzoltó eszközöket is.

Forrás: Katasztrófavédelem Szerkesztősége




61

Polgárőr Nap – 2008

A

z Országos Polgárőr Nap rendezvényeinek 2008. július 5-i, a Puskás Ferenc Stadion szoborkertjében megtartott megnyitóján dr. Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke és dr. Gyenesei István önkormányzati miniszter is beszédet mondott. Az Országos Polgárőr Szövetség egész napos kulturális, szabadidős és sportprogramokban gazdag rendezvényén mintegy kétezer polgárőr vett részt a csaknem 80 ezer tagot számláló 1900 polgárőr egyesületből. A kormányzattól több pénzt, a közszolgálati sajtótól pedig több tudósítást kért Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) elnöke. A polgárőr törvény arról rendelkezik, hogy július első szombatja a polgárőrök napja, és ez egy olyan civil szervezet ünnepe, amelynek van önbecsülése, küldetése – mondta az elnök. Túrós András elmondta, hogy az ország településeinek 70 százalékában működik polgárőrség, az önkormányzatok pedig évi 600–650 millió forinttal támogatják az évente 8 millió szolgálati órát adó szervezeteket, míg az állami költségvetés mindössze 150 millió forint támogatást biztosít számukra. „Ez a pénz kevés, évről évre csökken, szinte szimbolikus” – mondta. Arra kérte a kormányzatot, hogy évi több száz millió vagy egymilliárdos támogatást biztosítson számukra, „mert megérdemlik”, míg a közszolgálati sajtótól azt kérte, hitelesen és több alkalommal számoljon be tevékenységükről. Elmondta: a polgárőrök tavaly 10 ezer elkövetőt értek tetten, 50 ezer jelzést adtak a rendőrségnek, 1300 lopott járművet derítettek fel, és 600 esetben eltűnt emberek felkutatásában segédkeztek. A rendőrséggel közösen évente egymillió szolgálati órát adnak. A polgárőröket köszöntve Gyenesei István önkormányzati miniszter úgy fogalmazott: Magyarország legharcosabb és a legtöbb bizalmat kapó élő szervezte, legösszetartóbb közössége a polgárőrség, amely a legkisebb településtől a nagyvárosokig megtalálható. Hozzátette: taglétszámuk európai szinten is kiemelkedő. Valamint megjegyezte, hogy közel kétezer önkormányzati képviselő is tagja a szervezetnek. Bencze József altábornagy, országos rendőrfőkapitány azt hangsúlyozta: a polgárőrség felnőttkorba lépett, kivívta helyét a rendvédelmi feladatokban, és az eredmények is igazolják munkája szükségességét. Azoknak a településeknek, ahol még nem alakult polgárőrség, azt javasolta, bátran csatlakozzanak a közösséghez. Bencze József jó kezdeményezésnek tartja az „egy iskola, egy polgárőr” programot, és mint mondta, ősztől az „egy iskola, egy rendőrֲ” projektet kívánják elindítani. Az országos rendőrfőkapitány megjegyezte, hogy a schengeni határok megnyitása és a határőrséggel történt integráció új kihívások elé állította a rendőrséget, ezért a mélységi ellenőrzésekben is számítanak a polgárőrök munkájára. A schengeni csatlakozás miatt a két szervezet újrakötötte együttműködési megállapodását, amit Bencze József és Túrós András a polgárőr napon írt alá. A rendezvényen 23 polgárőr arany érdemkeresztet, hét elnöki dicséretet kapott, Erdey György, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtitkára pedig Kopácsi Sándor-érdemrendet kapott az OPSZ-től. Polgárőr község címet kapott Galgaguta és Boba, polgárőr városi címet Pápa, míg a fővárosban elsőként Zugló kaphatta meg a polgárőr kerület címet. A budapesti polgárőr szervezetnek Tóth Gábor budapesti rendőrfőkapitány emlékzászlót adományozott, amelyet Paskai László bíboros áldott meg. Forrás: MTI

CONVEX-3-2008 nemzetközi nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlat

A

Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) 74 tagállama, illetve további 10 nemzetközi szervezet részvételével kétnapos nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlat zajlott július 9–10-én. A feltételezés szerint a mexikói Laguna Verde atomerőműben baleset történt. A gyakorlat magyarországi célja volt az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer (ONER) szerveinek gyakoroltatása egy távoli országban bekövetkezett nukleáris veszélyhelyzet esetén. A Kormányzati Koordinációs Bizottság Operatív Törzsének és Nukleárisbaleset-elhárítási Védekezési Munkabizottságának munkáját július 10-én megtekintette dr. Gyenesei István önkormányzati miniszter. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szervezésében rendszeresek a tagállamok részvételével zajló, átfogó nemzetközi nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlatok. A CONVEX-3-2008 céljai között szerepel, hogy ellenőrizze, az ONER központi szervei riasztását, működésbe lépését. Minthogy a gyakorlat teljes időtartama 43 óra, ezért további cél az ügyeleti szervek folyamatos működésének és a műszakváltásnak a gyakorlása, továbbá a Mexikóban tartózkodó magyar állampolgárok, az ott működő cégek, külképviseletek tájékoztatása, szükség esetén az érintettek kimenekítésének megszervezése, végrehajtása, valamint kereskedelmi, utazási, turisztikai korlátozások magyarországi bevezetésének megfontolása. Természetesen a gyakorlatból nem maradhat ki a hazai állampolgárok tájékoztatása, illetve a Mexikóba készülők számára ajánlások adása. A gyakorlat feltételezése szerint a mexikói Laguna Verde atomerőműben (kettő, BWR-5 forralóvizes, egyenként 682,44 MWe teljesítményű blokk) július 9-én, magyar idő szerint 14 óra 13 perckor (helyi idő 7 óra 13 perc) tűz ütött ki a biztonsági hűtőszivattyúknál, amely a nemzetközi nukleáris eseményskálán 2-es kategóriájú eseménynek felel meg. Az esemény következtében a környékről több ezer embert kitelepítettek, és jódprofilaxist rendeltek el. A magyarországi rendszer a NAÜ által a mexikói erőműtől kapott információk alapján készített jelentését követően lendült mozgásba. Először az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) krízishelyzeti vezetője és a Kormányzati Koordinációs Bizottság ÖM Önkormányzati Tájékoztató


62


(KKB) Operatív Törzsének vezetője rendelte el a kommunikációs riasztási gyakorlatot. Amikor Laguna Verde-ből a helyzet súlyosbodását jelentették, magyar idő szerint 18.30 órakor a hazai országos balesetelhárítási vezetők elrendelték az éberségi riasztási gyakorlatot. A szimulált helyzet további romlása miatt július 10-én éjjel 0.10-kor mozgósító riasztási gyakorlatot rendeltek el, melynek eredményeképpen a Nukleáris Baleseti Információs és Értékelő Központ (NBIÉK) állománya négy fővel 1.05-kor elérte a készenlétet. A NBIÉK az éjszaka folyamán fogadta, feldolgozta és jelentés formájában a KKB Operatív Törzs vezetőjének továbbította a NAÜ értesítéseit, valamint az OAH tájékoztatóját. A NBIÉK a becsült forrástag és a meteorológiai helyzetjelentés alapján alkalmazta a RODOS valós idejű döntéstámogató rendszert, az eredmények alapján sugárzási helyzetjelentést küldött az Nemzeti Helyzetértékelő Központ (NHK) és az OAH részére. Július 10-én reggel 7 órakor megkezdte működését a KKB Operatív Törzse az Önkormányzati Minisztérium Nemzeti Helyzetértékelő Központjában. Itt tulajdonképpen minden érintett minisztérium, szervezet képviseltette magát, és a megadott szcenárió alapján elkészítette javaslatait a kialakult helyzet saját szakterületi kezelésére. Minthogy a feltételezett helyzet szerinti események a valóságban nem jelentenének közvetlen veszélyt idehaza, az elgondolások elsősorban a Mexikóban lévő magyar állampolgárok hazahozatalára, a közép-amerikai országból érkező és az onnan importált termények, termékek ellenőrzésére vonatkoztak. A Külügyminisztériumnak a KKB Operatív Törzsébe delegált munkatársa elmondta: az adott eseményt feltételezve számukra szakmailag a klasszikus konzuli tevékenység körébe tartozna a magyarok Mexikóból való kimentése (magyarul: az eljárásban nincs különbség azért, mert atomerőművi baleset miatt kell elhagyni az országot). Természetesen számba vették az ott tartózkodókat, eszerint körülbelül 400 magyar állampolgár turistáskodott az elképzelt esemény idején Mexikóban, az ott élő magyar állampolgárok száma 2500–3000 fő. Kényszeríteni azonban senkit nem lehet a hazautazásra, azoknak tudnak segítséget nyújtani, akik felveszik a kapcsolatot a diplomáciai kirendeltséggel. A Külügyminisztérium adott esetben felderíti, mely környező ország fogadja be a magyar menekülteket – jelen esetben Kubába mehetnének, a karibi ország eltekintene a vízumkényszertől és egyéb beutazási feltételektől. Az Egészségügyi Minisztérium képviselői a konkrét esetet elemezve azt mondták, a Mexikóból hazaérkezők már átestek a mentesítésen, magyarországi ellátásukat egy esetleges belső sugárterhelés indokolhatja. Éppen ezért a repülőtéri egészségügyi kirendeltség tanácsokkal láthatja el őket, amennyiben panaszuk van, soron kívül szakorvosi vizsgálatra mehetnek, ennek elvégzésére a gyakorlaton az Állami Egészségügyi Központot jelölték ki. A Laguna Verde-i szimulált történések hatással lehetnek a Mexikóból érkező termékekre is, ezért, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium munkatársainak fel kell készülniük az importcikkek vizsgálatára. Az Európai Unióba már beléptetett árucikkekkel kapcsolatban Magyarországon nincs tennivaló, azonban ha közvetlenül érkezik a küldemény, vagy bármilyen bizonytalanság adódik azzal kapcsolatban, akkor az FVM Radiológiai Ellenőrző Hálózat Ágazati Információs Központjának nemzetközileg akkreditált laboratóriuma vizsgálja be az árut, és dönt annak további sorsáról. Az NHK-ban dolgozó szakemberek munkáját július 10-én megtekintette dr. Gyenesei István önkormányzati miniszter, aki egyben a Kormányzati Koordinációs Bizottság elnöke is. A miniszternek a gyakorlat feltételezéséről, a „bekövetkezett” eseményekről, a megtett és várható intézkedésekről dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy, az OKF veszélyhelyzet-kezelési főigazgatóhelyettese, a KKB Nukleárisbaleset-elhárítási Védekezési Munkabizottság vezetője tett jelentést. A nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlattal kapcsolatos feladatok természetesen nem érnek véget a rá szánt 43 óra elteltével. A részt vevő szervezetek külön-külön értékelik saját tevékenységüket, összegyűjtik a gyakorló állomány véleményét, észrevételeit. Mindezek és a független ellenőrök megfigyelései alapján dr. Rónaky József OAH főigazgató, a KKB elnökhelyettese, a gyakorlat főellenőreként összefoglaló értékelést terjeszt a KKB elé. Ez az értékelés tartalmazza majd azokat a javító intézkedéseket, amelyeket a még gördülékenyebb munka érdekében tart szükségesnek. Forrás: Katasztrófavédelem, 2008. július 9-10.



Figyelmébe ajánljuk!

63

 Kiadványajánló Környezetvédelmi tájékoztató 2008 A Környezetvédelmi Szolgálatok és Gyártók Szövetsége szakmai segítséget kíván nyújtani az önkormányzatoknak a környezetvédelmi feladatok okozta esetleges problémáinak megoldásához Az önkormányzati feladatok között egyre több a környezetvédelemmel összefüggő kötelezettség. Emellett szinte valamennyi feladat finanszírozása egyre inkább szakmai pályázat útján oldható csak meg. A megfelelő szakcég kiválasztását ajánlatkérések előzik meg, ehhez, pedig az adott szakterület cégeinek ismerete szükséges. A környezetvédelemben működő cégekről ad információt a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége által ismét elkészített Környezetvédelmi Tájékoztató 2008 című, 320 oldalas kiadvány, mely ez év júniusában jelent meg. A kiadvány tartalmazza a cégek széleskörű környezetvédelmi tevékenységét, keresőjegyzékkel, az akkreditált laboratóriumokat, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek engedélyeit, a környezetvédelmi felügyelőségek és a vízügyi igazgatóságok adatait is. Az önkormányzatok számára e kiadvány ingyenes. A kiadvány beszerezhető: Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Postacím: 1364 Budapest 4. Pf. 8. (a postaköltséget utánvétellel felszámítjuk) Tel./fax: (06 1) 350-7271, 350-7274; e-mail: [email protected] Mobil elérhetőség: (06 20) 946-5465

Civil kerekasztal? Valódi partnerség! Magyarországon ez idáig nem készült átfogó elemzés a helyi önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködésének hátteréről. Annak ellenére, hogy számos településen több évtizedes múltra tekint vissza a – kezdetben elsősorban informális, majd egyre inkább formális úton megvalósuló – együttműködés, ami mind a helyi közigazgatás, mind pedig a civilek működését nagymértékben befolyásolja, csak most, 2008 tavaszán jelent meg Bullain Nilda és Csanády Dániel könyve a helyi együttműködés hátteréről Helyi érdek, helyi érték – Útmutató a helyi önkormányzatok és a civil szervezetek közötti együttműködések jogi és intézményes hátteréhez címmel. A kötet elkészülését komoly szakmai munka előzte meg: a közigazgatás-civil együttműködés elvi alapjai már korábban is megjelentek az Ökotárs Alapítvány Civil-Társ Programirodája által készített Civil Jövőkép: Átfogó nonprofit jogi reform koncepcióban. Ez a stratégia külön fejezetet szentelt az állami és a civil szektor közötti viszony új alapokra helyezésének, ezen belül külön kitért a szerződéses és pénzügyi kapcsolatoknak, valamint a társadalmi részvétel jelenlegi formáinak újragondolására. Ennek népszerűsítése, a jó gyakorlatok bemutatása érdekében a programiroda 2006-ban díjat is alapított Valódi Civil Partnerségért néven a példaértékű közigazgatás-civil együttműködések elismerésére. Jelen kötet – melynek összeállítását számos kutatás és több, az érintettekkel, így minisztériumi illetékesekkel, a helyi önkormányzatok civil referenseivel, civil szakértőkkel, valamint a civil szervezetek képviselőivel folytatott beszélgetések előzték meg – a Civil Jövőképben felsorolt kérdéseket feszegeti helyi szinten, felismerve, hogy az állami szervek és a civil szervezetek közötti kapcsolatoknak a lakosság számára legnyilvánvalóbb és legfontosabb színtere a helyi közösség – ezért a reformok talán itt bírnak a legnagyobb jelentőséggel. A kötet célja tehát annak feltárása, hogy milyen alapelvek, megfontolások, jogi és intézményes hagyományok és törekvések állnak az együttműködés jelenlegi formái mögött, s egyúttal azok kritikai megközelítése, valamint néhány bevált nemzetközi megoldás alkalmazhatóságának felvetése. A kiadvány szerzőinek szándéka szerint a leírtak elegendő alapot adnak az önkormányzati döntéshozóknak és hivatali vezetőknek, a civilekkel foglalkozó önkormányzati munkatársaknak éppúgy, mint az országos politika formálóinak ahhoz, hogy végiggondolják, milyen eszközökkel és módszerekkel lehetne az együttműködést hosszú távon eredményes, érdek- és értékközösségen alapuló, valódi partnerséggé alakítani. A könyv az Ökotárs Alapítvány gondozásában jelent meg, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, valamint a Trust for Civil Society in Central and Eastern Europe támogatásával, az Önkormányzati Minisztérium ajánlásával. Bővebb információ: Móra Veronika igazgató Ökotárs Alapítvány 1056 Budapest, Szerb u. 17–19. Tel.: (06 1) 411-3500 Honlap: www.okotars.hu ÖM Önkormányzati Tájékoztató


64

Figyelmébe ajánljuk!

A

DUNA PALOTA KÜLÖNLEGES ÉTTERMI KEDVEZMÉNYE

Tisztelt Polgármester Asszony/Úr! A Szent Korona, a főváros műemlékeinek, nevezetességeinek megtekintésére szervezett város- és színházlátogatások, iskolai kirándulások, budapesti kulturális programokon való részvétel alkalmából a Duna Palota és Kiadó étterme szeretettel várja Önöket ebédre, illetve vacsorára.

Kínálatunkból

Előzetes bejelentkezés

Egytálételek: 800 forint (előzetes megbeszélés alapján) Kétfogásos menü: 1500 forint (Leves csészében, frissensült körettel) Különmenü elkészítését is vállaljuk.

Érkezés előtt 5 nappal Telek Péter étteremvezetőnél. Telefon: (06 20) 934–6352; (06 1) 235–5524 Címünk: Budapest V., Zrínyi u. 5.

Éttermünk nyitva tartása

Megközelíthető

Hétfőtől szombatig: 12.00–23.00 óráig (vasárnapi nyitva tartás: az étterem vezetőjével való előzetes megbeszélés szerint)

a Parlamenttől 5 perc séta, vagy a 2-es villamossal 1 megálló az Akadémiáig, illetve a Szent István-bazilikától 5 percnyi séta a Lánchíd irányába.

Az alábbi minta szerinti megrendelését előzetes egyeztetés után a következő faxszámra kérjük elküldeni: (06 1) 235–5507

M

EGRENDELŐ

A .............................................................................................................................................................................................................. (cím) megrendel Önöktől ................... db egyfogásos és .............. db kétfogásos menüt 2008. .......................-én ............. órára. Fizetés: készpénzben.

......................................................................... (dátum)

......................................................................... aláírás

Telefon: Fax: P. H.

E-mail címünk: [email protected]



Elérhetőségek

65

Önkormányzati forródrót

 Önkormányzati Minisztérium Miniszteri titkárság Miniszteri Titkárság

441-1717

Sajtó és Kommunikációs Főosztály

441-1717

Kabinet Miniszteri Kabinet

441-1306

Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály

441-1278

Államtitkárság Államtitkár Titkársága

441-1733

Parlamenti Titkárság

441-1716

Az Önkormányzati Főosztály a helyi önkormányzatokról szóló törvény és a kapcsolódó jogszabályok alkalmazásának, értelmezésének elősegítéséhez „Önkormányzati forródrótot” működtet, amelynek telefonszáma: (06 1) 441-1478

Közszolgálati forródrót

Közjogi és koordinációs szakállamtitkár Szakállamtitkár Titkársága

441-1844

Jogi Főosztály

441-1333

Választási Főosztály

441-1600

Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály

441-1123

Ellenőrzési Titkárság

441-1441

Országos Katasztrófavédelemi Főigazgatóság

469-4101

Védelmi Titkárság

441-1294

Nemzetközi Titkárság

441-1466

Önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár Szakállamtitkár Titkársága

441-1330

Önkormányzati Főosztály

441-1102

Közigazgatási Hivatali Jegyzői és Hatósági Főosztály

441-1140

Önkormányzati Gazdasági Főosztály

441-1344

Lakásügyi Titkárság

441-7745 Sport szakállamtitkár

Szakállamtitkár Titkársága

301-9200

Sport Főosztály

301-9250

Sportlétesítmény-fejlesztési Titkárság

301-9214

A MeH Közszolgálati Főosztálya a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény alkalmazásának elősegítéséhez „Közszolgálati forródrótot” működtet, amelynek telefonszáma: (06 1) 441-2177 (üzenetrögzítős)

Doppinginformációs vonal A Sportkórház doppingellenőrző laboratóriumában dolgozók doppingkérdésekben a következő számon adnak felvilágosítást az érdeklődőknek: (06 1) 488-6124 (munkanapokon, 8–16 óra között hívható)

Felhívás

Turisztikai szakállamtitkár Szakállamtitkár Titkársága

225-6501

Turisztikai Főosztály

225-6556


Az információs technológia terjedésével és költségtakarékossági szempontból indokoltnak tartjuk, hogy az Önkormányzati Tájékoztatót a lehetőség szerint minden esetben elektronikus formában juttassuk el az olvasók és érdeklődők részére. Erre való tekintettel kérjük a kedves Olvasókat, hogy az [email protected] e-mail címre szíveskedjenek jelezni, amennyiben igényt tartanak az Önkormányzati Tájékoztató elektronikus változatára. Kérem, hogy a hivatal e-mail címében bekövetkezett változást szintén ezen a címen szíveskedjenek jelezni.


66

Elérhetőségek

 Állami főépítészek Keresztes Sándor állami főépítész, főosztályvezető

Bernáth Mihály állami főépítész, főosztályvezető

Illetékességi területe: a Nyugat-dunántúli régió (Győr-MosonSopron, Vas és Zala megyék, Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg és Nagykanizsa m. j. városok), kivéve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Zala megyei települései. Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda 9022 Győr, Vörösmarty u. 10. /fax/üzenet: (06 96) 328-787, (06 96) 517-004 E-mail: [email protected]

Illetékességi területe: az Észak-magyarországi régió (BorsodAbaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyék, Miskolc, Eger, Salgótarján m. j. városok). Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda 3300 Eger, Kossuth u. 9. : (06 36) 516-224, (06 36) 311-640 Fax: (06 36) 516-225 E-mail: [email protected]

Lantay Attila állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Közép-dunántúli régió (Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyék, Székesfehérvár, Dunaújváros, Tatabánya és Veszprém m. j. városok), kivéve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Veszprém megyei települései. Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda  8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Iroda: Petőfi út 5. II. emelet : (06 22) 512-250-től 259 -ig, (06 30) 248-9455 Fax: (06 22) 512-250 E-mail: [email protected]

Dr. Hajnóczi Péter állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Közép-magyarországi régió (Budapest főváros, Érd m. j. város és Pest megye). Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda 1052 Budapest, Városház utca 7. II. 295.  1364 Budapest, Pf. 270. : (06 1) 485–6800 kp. Fax: (06 1) 266-2502 Dr. Hajnóczi Péter (06 30) 941-6730; [email protected] Kaddebó Krisztina (06 1) 485-6914; [email protected] Kiss Ágnes (06 1) 485-6945; [email protected] Kovács Bea (06 1) 485-6800/6287 m.; [email protected] Kovács Zsófia (06 1) 485-6800/6289 m.; [email protected] Kövesi György (06 1) 485-6800/6220 m.; [email protected] Tóth József (06 1) 485-6916; [email protected]

Virányi István állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Dél-dunántúli régió (Baranya, Somogy és Tolna megyék, Pécs, Kaposvár, Szekszárd m. j. városok) és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet teljes területe. Dél-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda 7400 Kaposvár, Csokonai u. 3. : (06 82) 502-650, (06 82) 502-659 Mobil: (06 20) 940-9239 Fax: (06 82) 502-639 E-mail: [email protected]

Arató András István állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: az Észak-alföldi Régió (Hajdú-Bihar, JászNagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék, Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza m. j. városok). Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda Iroda: 4024 Debrecen, Vármegyeháza u. 1/b.  4002 Debrecen, Pf. 83., 4024 Debrecen, Piac u. 54. : (52) 533-477, (52) 348-007 /fax/üzenet: (52) 348-481 E-mail: [email protected]

Keszthelyi Aliroda Németh László 8360 Keszthely, Lovassy u. 7/b. : 8361 Keszthely, Pf. 132. : (06 83) 511-445 Fax: (06 83) 314-820 E-mail: [email protected]

Csohány Klára állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Dél-alföldi régió (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék, Kecskemét, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Szeged m. j. városok) Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda 6741 Szeged, Rákóczi tér 1. : (06 62) 562-695, fax: (06 62) 562-692 E-mail: [email protected]

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területe a 2000. évi CXII. tv. 1. sz. melléklete szerinti 164 település.



Az Önkormányzati Minisztérium folyóirata

Recommend Documents