Az Önkormányzati Minisztérium folyóirata

2009/4

A tartalomból:

Az Önkormányzati Minisztérium folyóirata

Jogszabályváltozások

XIX. évfolyam 4. szám

Pályázati lehetőségek

Jogszabályfigyelő . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..

2

Jogértelmezés A helyi önkormányzatok működését érintő jogszabályok véleményezése . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . 8 Az Alkotmánybíróság önkormányzatokat érintő döntései . .. .. .. .. .. .. . 12

Területfejlesztés és építésügy Tájékoztató a településrendezési eszközök Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium számára történő megküldéséről . .. .. .. .. Átadták a 2009. évi Ybl Miklós-díjakat . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Tájékoztató a 2009. évi Pro Régió Díjak átadásáról . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium hirdetménye a 2009. évi Pro Architectura Díjak adományozásáról . .. .. .. .. .. .. .. Kemény Bertalan Falufejlesztési Díj – Alsómocsolád, 2009 . .. .. .. .. .. . „Év Háza 2009” pályázat . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

13 15 16 18 20 22

Turizmus és sport

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatai . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Hazai pályázati lehetőségek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Pályázati hírek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

39 43 46

Jelentések, tájékoztatók Figyelemfelhívás a települések polgármestere és jegyzője részére . .. . Tűzgyújtási tilalom Borsod-Abaúj-Zemplén megyében . .. .. .. .. .. .. .. . Fellépés a falfirkálás ellen . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

49 50 50

Aktuális hírek Hazai hírek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Nemzetközi hírek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

56 59

Eseménynaptár, képzések Aktuális események, képzések . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Események, képzések – beszámolók . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

63 63

Elérhetőségek

Lezárultak az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007−2008-as akciótervi időszakának turisztikai pályázatai . .. .. . Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia – turisztikai pályázatok . .. .. .. . „Virágos Magyarországért” – versenyfelhívás . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. AZ ÖM Turisztikai Szakállamtitkárságának hírleveléből . .. .. .. .. .. .. .. .

23 28 29 29

Önkormányzati Minisztérium . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Önkormányzati forródrót . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Közszolgálati forródrót . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Doppinginformációs vonal . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Felhívás . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Állami főépítészek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

71 71 71 71 71 72

Figyelmébe ajánljuk! Könyvajánló . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..

A kiadásért felel: Dr. Bujdosó Sándor

Kiadja: Duna Palota Kulturális Kht.

önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár

Készült a kiadó DTP stúdiójában Tel.: 469-2971

Szerkeszti: a szerkesztőbizottság

Fax: 469-2969 E-mail: [email protected]

www.otm.gov.hu/belugy/belsajt.nsf/onkorm

74

2


Jogszabályfigyelő Hazai jogszabályváltozások A lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről

A jogszabály száma és címe: 2009. évi IV. törvény a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről A jogszabály lényege: Jelen jogszabály célja – a gazdasági lehetőségekkel összhangban – a gazdasági válság hatásainak tompítása és a rászorult, lakáscélú kölcsönnel rendelkező természetes személyek terheinek mérséklése. A törvény kiegészíti az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényt a 8/B. §-sal. E szerint a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását potenciálisan veszélyeztető helyzetben a Magyar Állam a szabad pénzeszközeinek kezelése keretében a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott kötvényt szerezhet, illetve a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező hitelintézetnek kölcsönt nyújthat. Ezen új szakasz teljesítése során a Magyar Állam nevében az államháztartásért felelős miniszter az ÁKK Zrt. útján jár el. Hatálybalépés: 2009. március 11. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 28. szám (2009. március 10.)

A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről

A jogszabály száma és címe: 48/2009. (III. 6.) Korm. rendelet a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásáról szóló 2004. évi CXXIII. törvény végrehajtása érdekében a gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális és foglalkoztatási szempontból legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségek, valamint települések felsorolásáról A jogszabály lényege: 2009. január 1-jétől a munkaadót a START EXTRA kártyához kapcsolódó járulékkedvezményen kívül további kedvezmény illeti meg, feltéve, hogy az álláskereső lakóhelye gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási szempontból legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségben vagy településen van. Hatálybalépés: 2009. március 9. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 27. szám (2009. március 6.)

Az Agrármarketing Centrumról és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézetről

A jogszabály száma és címe: 49/2009. (III. 6.) Korm. rendelet az Agrármarketing Centrum és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervként való kijelöléséről A jogszabály lényege: A rendelet szerint a kormány mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervként a jogszabályban meghatározott nemzeti hatáskörbe tartozó, pályázat útján igénybe vehető közösségi agrármarketing-tevékenységhez kapcsolódó támogatási jogcímek esetén az Agrármarketing Centrumot, illetve az agrárpolitikáért felelős miniszter szabályozási körébe tartozó szakképzésekhez és szaktanácsadásokhoz kapcsolódó támogatási jogcímek esetén a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézetet jelöli ki. Hatálybalépés: 2009. március 14. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 27. szám (2009. március 6.)

A közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságokról

A jogszabály száma és címe: 54/2009. (III. 12.) Korm. rendelet a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról A módosítás lényege: A beszedett bírságokból származó, a jogszabályban meghatározott összeg levonása után a fennmaradó bevételt az eljáró hatóság havonta befizeti az Országos Rendőr-főkapitányság előirányzat-felhasználási keretszámlájára. Az előirányzat-felhasználási keretszámlára befolyt összeget a rendőrség közlekedésrendészeti feladatainak ellátására, illetve e feladatok ellátásához szükséges eszközállomány fejlesztésére, valamint a rendőrségnek a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegésekkel kapcsolatos eljárása során ténylegesen felmerült, igazolt költségeinek fedezésére fordítja. A felhasznált összegről a költségvetési beszámoló keretében elkülönítetten kell számot adni. Hatálybalépés: 2009. március 21. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 29. szám (2009. március 12.)

XIX. évfolyam 4. szám • 2009. április

ÖM Önkormányzati Tájékoztató


A vásárokról és a piacokról

A jogszabály száma és címe: 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet a vásárokról és a piacokról A jogszabály lényege: A rendelet az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai mellett, a különböző kereskedelmi tevékenységekre is kiható, más ágazati szabályozásra is tekintettel határozza meg a vásár rendezésének, piac tartásának és az ott folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeit, egyidejűleg hatályon kívül helyezi a vásárokról és piacokról szóló 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendeletet. Hatálybalépés: 2009. április 12. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 30. szám (2009. március 13.)

A Budapest Főváros Óbudai- (Hajógyári-) szigeten megvalósuló „Álomsziget” nevű komplex nagyberuházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról A jogszabály száma és címe: 57/2009. (III. 17.) Korm. rendelet a Budapest Főváros Óbudai- (Hajógyári-) szigeten megvalósuló „Álomsziget” nevű komplex nagyberuházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról A jogszabály lényege: A kormány a Budapest Főváros Óbudai- (Hajógyári-) szigeten megvalósuló „Álomsziget” nevű komplex nagyberuházással összefüggő, felsorolt közigazgatási hatósági ügyeket kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja. Kijelöli a közigazgatási hatósági ügyekben eljáró hatóságokat, valamint az eljáró szakhatóságokat. Hatálybalépés: 2009. március 18. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 33. szám (2009. március 17.)

Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatott intézkedések monitoring adatszolgáltatási rendjéről

A jogszabály száma és címe: 18/2009. (III. 6.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatott intézkedések monitoring adatszolgáltatási rendjére vonatkozó részletes szabályokról A jogszabály lényege: A rendelet célja a monitoring adatok egységes rendszer alapján történő adatszolgáltatási kereteinek meghatározása. Az ügyfél rendszeres monitoring adatszolgáltatásra köteles. Az ügyfél adatszolgáltatási kötelezettsége a támogatási határozat meghozatalát vagy a szerződés megkötését követő évtől kezdődően áll fenn, a határozat meghozatalát vagy a szerződés megkötését követő nappal kezdődő időszakra vonatkozóan. Az MVH a monitoring adatszolgáltatás teljesítéséhez Útmutatót készít és azt a www.mvh.gov.hu internetes portálon közleményként közzéteszi. Az ügyfél a saját, illetve a művelet helyzetének megfelelő, valós adatokat köteles szolgáltatni. A rendelet meghatározza az ügyfél további kötelezettségeit is. Hatálybalépés: 2009. március 9. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 27. szám (2009. március 6.)

A 2009. évi iskolatej-program szabályozásáról

A jogszabály száma és címe: 24/2009. (III. 13.) FVM rendelet a 2009. évi iskolatej-program szabályozásáról szóló 166/2008. (XII. 22.) FVM rendelet módosításáról A módosítás lényege: A módosítás érinti – többek között – a kiszállítható termékek körét, a támogatás alapját, amely a szerződés szerinti bruttó vételár, de legfeljebb az I. kategóriájú termékek esetében 27,6 Ft/dl, a II. kategóriájú termékek esetében 13,2 Ft/dl, a III. kategóriájú termékek esetében 960 Ft/kg. A módosítás az iskolatej-programban forgalmazható tejkészítmények minőségi előírásaira vonatkozó rendelkezéseket is (2. számú melléklet) érinti. Hatálybalépés: 2009. március 16. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 30. szám (2009. március 13.)

Az Európai Halászati Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételnek szabályairól

A jogszabály száma és címe: 25/2009. (III. 17.) FVM rendelet az Európai Halászati Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól A jogszabály lényege: A rendelet meghatározza – többek között – a támogatás forrását, jellegét, valamint a támogatás meghirdetésére, a kérelem benyújtásának általános feltételeire és a kérelmek elbírálására, a kifizetési kérelem benyújtásának általános feltételeire, a kiadások elszámolására, kifizetésére, a kérelem elbírálására és kifizetésére vonatkozó szabályokat. Meghatározásra kerültek továbbá: az ügyfél által vállalt kötelezettségben bekövetkező változás, az adatszolgáltatás és a vis maior szabályai is. A jogszabály rendelkezik még a beruházási támogatásokra vonatkozó általános feltételekről, illetve a gépberuházásokra, az építési beruházásokra és az egyéb elszámolható kiadásokra vonatkozó szabályokról, valamint az alkalmazható jogkövetkezményekről. Hatálybalépés: 2009. március 25. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 33. szám (2009. március 17.) ÖM Önkormányzati Tájékoztató


3

4


Az Európai Halászati Alapból a 2. támogatási tengely szerint nyújtandó támogatások részletes feltételeiről

A jogszabály száma és címe: 26/2009. (III. 17.) FVM rendelet az Európai Halászati Alapból a 2. támogatási tengely szerint nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A jogszabály lényege: A rendelet meghatározza – többek között – a támogatás forrását és mértékét, valamint a támogatási kérelem benyújtására, a támogatási kérelem elbírálására, a kifizetési kérelemre, a monitoring intézkedésekre, és a jogkövetkezményekre vonatkozó általános rendelkezéseket. A jogszabály részletes szabályokat tartalmaz az akvakultúra termelő beruházásaihoz, a halfeldolgozáshoz és értékesítéshez, a természetesvízi halászat című intézkedéshez nyújtandó támogatások tekintetében (támogatott tevékenységek, támogatás jellege, támogatás igénybevételének feltételei). Hatálybalépés: 2009. március 25. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 33. szám (2009. március 17.)

A tenyésztésszervezési feladatok támogatása igénybevételének részletes feltételeiről

A jogszabály száma és címe: 27/2009. (III. 18.) FVM rendelet a tenyésztésszervezési feladatok támogatása igénybevételének részletes feltételeiről A jogszabály lényege: A rendelet meghatározza – többek között – a támogatás célját, célterületeit, mértékét, kedvezményezettjét, illetve a támogatási kérelem benyújtására, elbírálására, kifizetésére, valamint az ellenőrzésre, a nyilvántartásra, és a támogatás forrására vonatkozó általános rendelkezéseket. A támogatás igénybevételének részletes szabályai között, külön rendelkezések találhatóak a szarvasmarha-, a sertés-, a juh-, a kecske-, a lófélék-, a baromfi-, a nyúl-, a prémesállat-, valamint a méhtenyésztés vonatkozásában. Hatálybalépés: 2009. március 21. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 34. szám (2009. március 18.)

Az A lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatás igénylésének és elbírálásának részletes feltételeiről

A jogszabály száma és címe: 3/2009. (III. 10.) KvVM rendelet a 2009. évi lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatás igénylésének és elbírálásának részletes feltételeiről, valamint az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatainak ellentételezéséről A jogszabály lényege: A rendelet meghatározza – többek között – a víz- és csatornaszolgáltatás támogatására, a támogatás igénylésének feltételeire, a pályázat benyújtására, elbírálásának szempontjaira, az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatainak ellentételezésére vonatkozó szabályokat. Hatálybalépés: 2009. március 11. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 28. szám (2009. március 10.)

Az előadó-művészeti szervezetek működésével kapcsolatos hatósági eljárások részletes szabályairól

A jogszabály címe és száma: 7/2009. (III. 4.) OKM rendelet az előadó-művészeti szervezetek működésével kapcsolatos hatósági eljárások részletes szabályairól, továbbá a zenekarok és énekkarok tevékenységéhez szükséges tárgyi feltételekről, valamint a fizető nézőszám alsó határáról A jogszabály lényege: Az előadó-művészeti szervezet fenntartója, ennek hiányában a szervezet képviselője a nyilvántartásba vételi és besorolási kérelmet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak (a továbbiakban: hatóság) nyújtja be. A nyilvántartásba vételi és besorolási kérelemhez csatolni kell a rendeletben meghatározott mellékleteket, többek között az előadó-művészeti szervezet módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, hatályos létesítő okiratát (alapító okirat, társasági szerződés, alapszabály), valamint a költségvetési szervekről vezetett nyilvántartásból származó, a törzskönyvi nyilvántartási szám igazolására vonatkozó hiteles kivonatot. Az előadó-művészeti szervezet fenntartója, ennek hiányában képviselője minden év március 31-ig besorolási adatokat szolgáltat a hatóságnak a központi költségvetési támogatásnak az adatszolgáltatást követő évben (tárgyév) történő igénybevétele érdekében. A hatóság az előadó-művészeti szervezet támogatását követő 5 éven át helyszíni ellenőrzést folytathat le. Ennek során többek között vizsgálja a nyilvántartásba vétel és a besorolás alapjául szolgáló adatok, dokumentációk helytállóságát, valamint azt, hogy a besorolás feltételei a támogatás időtartama alatt fennálltak-e. A támogatások nyújtásának és igénybevételének a közösségi szabályok alapján történő ellenőrzése érdekében az előadó-művészeti szervezet a keletkezett iratokat a támogatási döntést követő 10 évig köteles megőrizni. Hatálybalépés: 2009. március 5. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 26. szám (2009. március 4.)




Az előadó-művészeti szervezetek nyilvántartásba vételi és besorolási eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról

A jogszabály száma és címe: 11/2009. (III. 6.) OKM rendelet az előadó-művészeti szervezetek nyilvántartásba vételi és besorolási eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról A jogszabály lényege: Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény szerinti nyilvántartásba vételi és besorolási eljárásért a kérelmezőnek igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie, amely az elsőfokú eljárásban – előadó-művészeti szervezetenként – 15 ezer forint, a másodfokú eljárás díja 7000 forint. A kérelmezőnek a nyilvántartásba vétel, illetve a besorolás alapjául szolgáló adataiban, valamint a nyilvántartott adataiban bekövetkező változások nyilvántartásba való átvezetéséért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie, amelynek mértéke az elsőfokú eljárás díjának 50 százaléka. Hatálybalépés: 2009. március 7. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 27. szám (2009. március 6.)

A helyi önkormányzatok részére az önkormányzati és egyéb hivatásos zenei előadó-művészeti szervezetek működésére adható támogatások igénybevételének rendjéről

A jogszabály száma és címe: 8/2009. (III. 4.) OKM rendelet a helyi önkormányzatok részére az önkormányzati és egyéb hivatásos zenei előadó-művészeti szervezetek működésére adható támogatások igénybevételének rendjéről A jogszabály lényege: A rendelet alapján a hivatásos önkormányzati zenekart és énekkart fenntartó vagy támogató helyi önkormányzatok igénybejelentés alapján részesülhetnek támogatásban és a támogatást kizárólag az igénybejelentésben meghatározott célra használhatják fel. Hivatásos önkormányzati zenekar és énekkar a helyi önkormányzat által létrehozott és fenntartott költségvetési szervként működő zenekar és énekkar, továbbá a helyi önkormányzat által alapított és kizárólagos tulajdonában lévő, és a helyi önkormányzattal közhasznú megállapodást kötött közhasznú társasági formában működő zenekar és énekkar, valamint az olyan önálló jogi személyiségű hivatásos zenekar és énekkar, amellyel, vagy amelynek fenntartójával annak működtetésére a helyi önkormányzat 2008. szeptember 1-je előtt megkötött, hosszú távú – legalább 5 éves – közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik. A támogatásról szóló döntést az OKM közzéteszi a honlapján és 2009. április 20-ig értesíti az érintett helyi önkormányzatokat. A megítélt támogatást egy összegben a Magyar Államkincstár folyósítja április 27-ig a helyi önkormányzatok költségvetési elszámolási számlájára. A helyi önkormányzat gondoskodik a kapott támogatás felhasználásának elkülönített és naprakész nyilvántartásáról, az ellenőrzésre feljogosított szervek megkeresésére az ellenőrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatás megadásáról, valamint az ellenőrzéshez szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátásáról. A helyi önkormányzat a támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról 2009. december 31-ig, a mindenkori zárszámadás keretében és rendje szerint köteles elszámolni. A támogatásnak a tárgyév december 31-én feladattal terhelt maradványával a tárgyévet követő év június 30-ig kell elszámolni. Hatálybalépés: 2009. március 5. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 26. szám (2009. március 4.)

A nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz nyújtott kiegészítő támogatásról

A jogszabály száma és címe: 10/2009. (III. 6.) OKM rendelet a nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz nyújtott kiegészítő támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól A jogszabály lényege: Nemzetiségi óvodák és iskolák fenntartásához igényelhetnek kiegészítő támogatást a költségvetési törvény 5. számú mellékletének 6. a) pontjában meghatározott, nemzetiségi nyelvű vagy nemzetiségi kétnyelvű iskolákat fenntartó helyi, települési kisebbségi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások, intézményi társulások (a továbbiakban: helyi önkormányzat), amelyek a nevelési-oktatási feladatokat ellátó iskola fenntartását bevételi forrásaik hiánya miatt nem tudják a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelően biztosítani. A támogatást a szlovén nyelvoktató iskolák fenntartói és azok a fenntartók is igényelhetik, amelyek a 2008/2009. tanévig az általuk fenntartott nemzetiségi nyelvoktató iskolában a nemzetiségi kétnyelvű oktatást felmenő rendszerben legalább a 2. évfolyamig bevezették, feltéve, ha az 1. és 2. évfolyam tanulóinak legalább 90 százaléka részt vesz a nemzetiségi kétnyelvű oktatásban. A támogatást igényelhetik a költségvetési törvény 5. számú mellékletének 6. b) pontjában meghatározott, 1100 fő lakosságszám alatti településen működő nemzetiségi nyelvű vagy nemzetiségi kétnyelvű nevelést biztosító óvodák, illetve nemzetiségi nyelvoktató iskolák fenntartói is, amelyek az óvoda, iskola fenntartását bevételi forrásaik hiánya miatt nem tudják a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelően biztosítani. A fenntartói támogatás kizárólag az intézmény, továbbá többcélú kistérségi társulás, valamint intézményi társulás esetén a kisebbségi nevelést, oktatást biztosító székhely település intézménye, illetve annak tagintézménye működési feladatainak megvalósítását (személyi juttatásokat és azok járulékait, az intézmény működését szolgáló dologi kiadásokat) szolgálja. Az intézmény költségvetésében tervezett felhalmozási kiadásokra a támogatás nem használható fel. A támogatás gyermekenként, tanulónként csak az egyik jogcímen igényelhető. A támogatás akkor igényelhető, ha az intézmény kisebbségi nevelést, oktatást biztosító feladatellátási helyén a programban részt vevő tanulók aránya legalább kilencven százalék. Több oktatási forma esetén, 1100 fő lakosságszám fölötti településen csak a nemzetiségi nyelvű vagy a nemzetiségi kétnyelvű nevelésben-oktatásban részt vevő tanulók arányában nyerhető el támogatás, 1100 fő lakosságszám alatti településen a nemzetiségi nyelvoktató oktaÖM Önkormányzati Tájékoztató


5

6


tásban részt vevő tanulók után is elnyerhető a támogatás. Óvodák esetében további feltétel, hogy a kisebbségi programban részt vevő csoportokban az óvodai nevelés teljes időtartamában biztosított legyen a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 17. §-ának (3) bekezdésében, illetve a 128. § (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott végzettséggel rendelkező főállású óvodapedagógus. A nemzetiségi nyelv és irodalom, a kisebbségi népismeret, valamint a kisebbségi nyelvű közismereti tankönyvek beszerzésének térítésére a költségvetési törvény 5. számú mellékletének 6. c) pontjában meghatározott intézmények fenntartói igényelhetik a nemzetiségi nyelv és irodalom, a kisebbségi népismeret, valamint a kisebbségi nyelvű közismereti tankönyvek és munkafüzetek beszerzéséhez. A fenntartók a tankönyvjegyzéken szereplő nemzetiségi nyelv és irodalom, kisebbségi népismereti, illetve kisebbségi nyelvű közismereti tankönyveknek a beszerzéséhez kérhetnek támogatást. Igényelhetik, továbbá a tankönyvvé nyilvánítás, tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet 24. §-ának (5) bekezdése alapján kiadott nemzetiségi tankönyvek beszerzésének a támogatását, e tankönyvek térítési díját az oktatási és kulturális miniszter – az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján közzétett – döntésével állapítja meg. A tankönyveket azonban – a munkatankönyvek és munkafüzetek kivételével – az elkövetkezendő négy év tanulólétszámának alakulását figyelembe véve az érintett tanulólétszámot legfeljebb tíz százalékkal vagy öt darabbal meghaladó példányszámban lehet megrendelni. A középiskolai tankönyvekből és szöveggyűjteményekből a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. §-ának (8) bekezdésében foglaltakra tekintettel olyan példányszám rendelhető, amely biztosítja a végzős tanulók érettségi vizsgára való felkészülését. E tankönyveket a tankönyvpiaci törvény 8/E. §-ának rendelkezései szerint az iskolai könyvtár állományába kell venni, és kölcsönzés útján jut a tanulókhoz. Támogatásként e tankönyvek beszerzési ára megigényelhető. A támogatásokról a helyi önkormányzatok a 2009. évi költségvetésről szóló beszámolójukban a központosított előirányza tok elszámolásait tartalmazó űrlapon számolnak el. Az itt kimutatott adatok valódiságát az egyes önkormányzatoknál, illetve intézményeknél megfelelő analitikus nyilvántartásokkal, szakmai dokumentációval kell alátámasztani. Hatálybalépés: 2009. március 14. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 27. szám (2009. március 6.)

A helyi önkormányzatok által fenntartott múzeumok szakmai támogatásáról

A jogszabály száma és címe: 12/2009. (III. 27.) OKM rendelet a helyi önkormányzatok által fenntartott múzeumok szakmai támogatásáról A jogszabály lényege: Vissza nem térítendő szakmai támogatásban az a helyi önkormányzat részesülhet, amely működési engedéllyel rendelkező múzeumot tart fenn. A támogatás igényelhető nagyszabású – 10 millió forintnál nagyobb forrásigényű – állandó kiállítás előkészítése, létrehozása, teljes körű felújítása, illetve korszerűsítése, beleértve a kisebbségi kultúra értékeit bemutató kiállításrész kialakítását, valamint a kiállításhoz kapcsolódó több idegen nyelven előállított katalógusok, illetve kiállítási vezetők, ismertetők megjelentetését, oktatási célú közösségi terek kialakítása a Közép-magyarországi régióban székhellyel rendelkező múzeumok számára. Az igényt tartalmazó kérelmet a helyi önkormányzatnak 2009. április 20-ig kell benyújtania az oktatási és kulturális miniszterhez a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága illetékes megyei szervezeti egysége útján. A támogatásról a miniszter 2009. június 20-ig dönt, a döntést 2009. június 30-ig közzéteszi az Oktatási és Kulturális Minisztérium hivatalos lapjában, valamint honlapján. Hatálybalépés: 2009. március 28. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 38. szám (2009. március 27.)

A bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése, valamint közösségi buszok beszerzése támogatás igénybevételének részletes feltételeiről

A jogszabály száma és címe: 14/2009. (III. 12.) ÖM rendelet a bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése, valamint közösségi buszok beszerzése támogatás igénybevételének részletes feltételeiről szóló 8/2009. (II. 26.) ÖM rendelet módosításáról (a továbbiakban: R.) A jogszabály lényege: Az R. 5. §-a (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételek módosításával a fenntartó az óvodák, általános iskolák infrastrukturális fejlesztéséhez a korábban meghatározott 12 osztály helyett, 8 osztállyal működő intézmény fenntartása esetén is nyújthat be pályázatot. Módosultak a R.-ben szabályozott határidők, legfontosabbként a pályázati határidő április 3-ig meghosszabbodott. Hatálybalépés: 2009. március 13. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 29. szám (2009. március 12.)

A hivatásos katasztrófavédelmi szervek, valamint a hivatásos önkormányzati tűzoltóság szolgálati viszonyban álló tagjai szolgálati viszonyának egyes kérdéseiről

A jogszabály száma és címe: 11/2009. (III. 6.) ÖM rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, valamint a hivatásos önkormányzati tűzoltóság szolgálati viszonyban álló tagjai szolgálati viszonyának egyes kérdéseiről és a személyügyi igazgatás rendjéről A jogszabály lényege: A rendelet meghatározza – többek között – a szolgálati viszony létesítésével összefüggő szabályokat, a szerződéses szolgálati viszony létesítésére, a szolgálati viszony létesítésének eljárási szabályaira, a próbaidőre, a rendelkezési XIX. évfolyam 4. szám • 2009. április



állományba helyezésre vonatkozó szabályokat. Meghatározásra kerültek továbbá a pályázat kiírásával kapcsolatos szabályok és az elbírálás rendje is. A jogszabály rendelkezéseket tartalmaz a szolgálati viszony módosítása, szünetelése, megszűnése, illetve a hivatásos állományba való visszavétel, az összeférhetetlenség és a szolgálati viszony tartalma tekintetében. Hatálybalépés: 2009. március 14. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 27. szám (2009. március 6.)

Egyes fejezeti kezelésű előirányzatokból pályázati úton, illetve egyedi döntéssel nyújtandó támogatásokról

A jogszabály száma és címe: 12/2009. (III. 10.) ÖM rendelet az egyes fejezeti kezelésű előirányzatokból pályázati úton, illetve egyedi döntéssel nyújtandó támogatásokra vonatkozó eljárás szabályairól szóló 6/2008. (X. 8.) ÖM rendelet módosításáról A módosítás lényege: Változott a nehéz helyzetben lévő vállalkozások definíciója, e szerint az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 8. számú mellékletében meghatározott vállalkozás nevezhető nehéz helyzetben lévőnek. A jogszabály 3. §-a kiegészült egy új bekezdéssel, mely alapján a beruházási célú támogatás esetén nem nyújtható támogatás a nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak; azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a támogatás nyújtásának évét megelőző mind a három évben veszteséges volt; vagy elvesztette korábbi saját tőkéjének ötven százalékát. Hatálybalépés: 2009. március 14. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 28. szám (2009. március 10.)

A helyi önkormányzatok fenntartásában lévő sportlétesítmények felújításának támogatásáról

A jogszabály száma és címe: 15/2009. (III. 17.) ÖM rendelet a helyi önkormányzatok fenntartásában lévő sportlétesítmények felújításának támogatásáról A jogszabály lényege: A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 5. számú mellékletének 30. pontjában foglalt előirányzat a helyi önkormányzatok által fenntartott sportlétesítmények felújításához nyújt támogatást, amelyre a helyi önkormányzatok pályázhatnak. A támogatás csak abban az esetben igényelhető az áfa összegét is tartalmazó fejlesztési összköltség alapján, ha az önkormányzatnak a támogatásból megvalósított cél kapcsán áfalevonási joga nincs. A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás, maximális összege sportlétesítmény-felújításonként 10 millió forint. Nem részesülhet támogatásban az az önkormányzatnak, amely az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény alapján meg nem fizetett köztartozása van vagy adósságrendezési eljárás alatt áll, továbbá a pályázatában megjelölt műszaki tartalomra uniós vagy egyéb hazai támogatásban részesül(t), illetve szintén nem nyer támogatást az az önkormányzat, amelyik nem rendelkezik a sportról szóló 2004. évi I. törvény szerinti helyi sportfejlesztési koncepcióval. A támogatásra jogosult önkormányzatok körének, valamint a támogatás összegének meghatározása során megvizsgálandó, hogy az önkormányzat által a sportlétesítmény felújítására és hasznosítására készített terv megfelelően alátámasztja-e a felújítás szükségességét. Az önkormányzat pályázatát az Önkormányzati Minisztérium által készített és honlapján közzétett pályázati adatlapon nyújthatja be. A pályázat részét képezi az önkormányzat sportlétesítmény felújítási programja. A pályázatot papír alapon egy eredeti és két másolati példányban postai úton, illetve elektronikus formában (e-adaton) – a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága illetékes megyei szervezeti egységeihez 2009. április 24-ig kell eljuttatni. Hatálybalépés: 2009. március 18. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 33. szám (2009. március 17.)

Az Európai Parlament tagjainak 2009. június 7. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról

A jogszabály száma és címe: 16/2009. (III. 26.) ÖM rendelet az Európai Parlament tagjainak 2009. június 7. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról A jogszabály lényege: A jogszabály meghatározza az Európai Parlament képviselőinek választásához kapcsolódó határidőket, határnapokat. Így például, a névjegyzékbe történő felvételhez, szavazókörök kijelöléséhez, választási kampányhoz, a külképviseleteken történő szavazáshoz, a választás eredményének megállapításához kapcsolódó határidőket, határnapokat. Hatálybalépés: 2009. március 27. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 37. szám (2009. március 26.)

Az Európai Parlament tagjai választásának kitűzéséről

A jogszabály száma és címe: 43/2009. (III.26.) KE határozat az Európai Parlament tagjai választásának kitűzéséről A jogszabály lényege: A köztársasági elnök az Európai Parlament tagjainak a választását 2009. június 7-re (vasárnapra) tűzi ki. Hatálybalépés: – Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 37. szám (2009. március 26.)



7

8

Jogértelmezés

A helyi önkormányzatok működését érintő jogszabályok véleményezése A víz élet, gondozzuk közösen! – Készül Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási terve Az önkormányzatok részvételi lehetőségei a tervezésben A Víz Keretirányelv bevezetése hazánkban

Egyre többet hallunk a víz értékéről, a fogyatkozó készletekről, a megőrzésük fontosságáról és Magyarország kiemelkedő lehetőségeiről e téren. A folyók, patakok, tavak vize nemcsak természeti, hanem társadalmi, gazdasági értékeket is hordoz, jövedelemszerzési és költségmegtakarítási lehetőségeket kínál. Azonban ahhoz, hogy a jövőben is mindenkinek jusson tiszta ivóvíz, és tájaink meghatározó elemei maradhassanak a folyók és tavak, erőfeszítéseket kell tennünk a felszíni és felszín alatti vizek megóvásáért, állapotuk javításáért. Ez a felismerés vezetett az Európai Unió „Víz Keretirányelvének” (VKI) kidolgozásához, mely az egész Európai Unióban meghatározza a következő évtizedek vízgazdálkodását. 2004-es csatlakozásunk óta Magyarországra nézve is kötelező az ebben előírt feladatok végrehajtásával a vizek állapotának megőrzése és javítása. Így vizeink megóvását, állapotuk folyamatos javítását ma már nemcsak a józanész diktálja, hanem törvényben előírt kötelessége is az államnak, az önkormányzatoknak, a közigazgatási intézményeknek, sőt minden egyes állampolgárnak.

Mi a Víz Keretirányelv célja?

A Víz Keretirányelv célja, hogy 2015-re a felszíni (folyók, patakok, tavak) és felszín alatti víztestek1 (jellemzően ivóvíz-szolgáltatásra alkalmas parti szűrésű rétegvízkarsztvízkészletek, termálvizek és ezek víztartói) „jó állapotba” kerüljenek. Ennek az általános célkitűzésnek az elemei – felsorolástól független, egyforma prioritási sorrendben – a következők: a vizekkel kapcsolatban lévő élőhelyek védelme, állapotuk javítása, a fenntartható vízhasználat elősegítése a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével, a vízminőség javítása a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésével, a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása, az árvizek és aszályok hatásának mérséklése. A Keretirányelv szerint a „jó állapot” nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek, mint a vízállapotokra legérzékenyebb indikátorok minél zavartalanabb állapotát, így a megfelelő vízmennyiséget is.

1

A VKI víztestnek nevezi a felszíni vagy felszín alatti vizeknek a jelentős, különálló, lehatárolható, a vizek egészét jellemző elemeit. Egy tó vagy tározó általában egy víztest, de egy nagy folyónál például előfordulhat, hogy a különböző jellemzőkkel bíró szakaszait külön víztestként célszerű kezelni. A VKI a jó állapot elérésére vonatkozó célkitűzést a víztestek szintjén fogalmazza meg.



Jogértelmezés

A társadalom különféle vízhasználati igényeit, köztük a településfejlesztési elképzeléseket, a szennyvízkezelést és az ivóvízellátást, az árvízi vagy belvízi védekezést, a turizmus vagy a vízi közlekedés fejlesztését és a vizek jó állapotának elérését célzó intézkedéseket össze kell hangolni. A különböző elképzelések összehangolásához pedig elengedhetetlen, hogy az érintett területen működő érdekcsoportok (természetvédők, horgászok, gazdák, turizmusból élők stb.), valamint a lakosság és annak szervezetei (pl. önkormányzatok) részt vegyenek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési folyamatban. Az érdekeltek részvételének elsődleges felülete a tervezés hivatalos honlapja, a www.vizeink.hu. Itt megtalálhatóak a véleményezhető dokumentumok, valamint minden további, a részvételhez szükséges információ. A honlapon lehetőség van regisztrálni, és naprakész tájékoztatást kérni az egyes területeket érintő tervezés aktuális híreiről.

Hogyan érhetők el a célok?

A vizek állapotának javításához számos intézkedésre, jogi-szabályozási módosításra, illetve műszaki-ökológiai beavatkozásra lesz szükség. A tervezett intézkedéseket – a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium stratégiai irányításával – a 2009. év végére elkészülő, az egész országra kiterjedő vízgyűjtő-gazdálkodási terv foglalja össze. Ez a terv koncepcionális szintű, a szükséges intézkedések további részletes kidolgozása 2010-től kezdődően zajlik. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés hazánkban több szinten valósul meg: országos szinten, négy részvízgyűjtő (Duna közvetlen, Tisza, Dráva, Balaton) szintjén és 42 tervezési alegység szintjén. A hazai terveknek illeszkedniük kell a teljes Duna-medence (úgynevezett Duna vízgyűjtő kerület) tervéhez.

Magyarország 42 vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegysége A különböző szinteken a tervezésért az alábbi közigazgatási szervek a felelősek: Duna vízgyűjtő kerület: Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság (ICPDR) Országos: Környezetvédelmi Minisztérium (stratégiai irányítás) és a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (VKKI) (operatív feladatok) Részvízgyűjtő: 1. Duna: Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Győr 2. Tisza: Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Szolnok ÖM Önkormányzati Tájékoztató


9

10

Jogértelmezés

3. Dráva: Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Pécs 4. Balaton: Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, Székesfehérvár 42 alegység: a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság (KÖVIZIG) A felelős/koordinátor szervezetek együtt dolgoznak a természetvédelmi, valamint a környezetvédelmi hivatalos szervekkel (környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyeletek, nemzeti park igazgatóságok). A tervezés előkészítése 2004-ben indult el Magyarországon. A Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóságon elkészült Magyarország vizeinek digitális térképi katasztere, majd ezt követően a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium irányításával elkészült a magyarországi víztestek kijelölése. Ezt követően megvizsgálták, hogy az emberi tevékenységek milyen hatással vannak a vizekre, valamint számba vették, hogy mely területek képviselnek különleges értéket. A vizsgálatok eredményeire támaszkodva meghatározták, hogy melyek azok a legjelentősebb vízgazdálkodási kérdések és problémák, amelyekkel a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben foglalkozni szükséges. Az azonosított problémák listáját a felelős szervezetek 2008. első fél évében társadalmi vitára bocsátották. Ezek az anyagok, az érintettek véleményét is figyelembe véve, képezik az alapját a vizek állapotát javító intézkedések kidolgozásának. A 2009-ben elkészülő vízgyűjtő-gazdálkodási tervek fogják tartalmazni, hogy milyen intézkedések szükségesek ahhoz, hogy vizeink állapota javuljon. Ezek az intézkedések lehetnek például a földhasználat megváltoztatása, műtrágya- és vegyszerhasználat csökkentése, a szennyvizek fokozottabb tisztítása, csatornázás vagy a szakszerű, egyedi szennyvízkezelés fejlesztése, víztakarékosság elősegítése, a belvízlevezetés illetve vízvisszatartás arányainak módosítása, vízfolyások és állóvizek rehabilitációja, működésük részleges vagy teljes visszaállítása, vízkivételek engedélyezési követelményeinek módosítása stb., de idetartozik egyes jogszabályok korszerűsítése is. Az intézkedések tervezése során a költséghatékonyságra, azaz az állapotjavulás és a költségek viszonyának kedvező arányára is törekedni kell. Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek minél több probléma megoldására alkalmasak, illetve minél több víztestre hatnak. A tervek megvalósíthatósága szempontjából a finanszírozás lehetőségei meghatározó keretet jelentenek.

Az önkormányzatok hogyan vehetnek részt az intézkedések megtervezésében?

A Víz Keretirányelv előírja, hogy a társadalmat be kell vonni a problémafeltárásba és a célok eléréséhez szükséges műszaki, gazdasági és jogi intézkedések megtervezésével kapcsolatos véleményadásba és a végrehajtás támogatásába. 2009-ben, a jelentős vízgazdálkodási problémák feltárását követően elkészülnek és társadalmi vitára kerülnek a vízgyűjtőgazdálkodási tervek tervezetei, amelyek már a felvetett problémákat megoldó intézkedéseket tartalmazzák.

Az intézkedések társadalmi konzultációjának első lépéseként véleményeket és javaslatokat várnak a tervezők a „Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási terve – Az országos terv háttéranyaga” című dokumentumhoz a www. vizeink.hu honlapon, a „Véleményezze!” linken keresztül. Kérjük, válaszoljon a honlapon megfogalmazott kérdésekre a települési szennyvízkezeléssel, az ár- és belvízi kockázat kezelésének ökológiai szempontokkal összehangolható koncepciójával vagy a vízszennyezés csökkentését célzó intézkedésekkel kapcsolatban.

2009 májusában kerülnek nyilvánosságra a vizek jó állapotának eléréséhez szükséges intézkedéseket bemutató vízgyűjtőgazdálkodási tervek vitaanyagai (konzultációs anyagok). A tervek a fent leírt három szinten készülnek és bocsáttatnak vitára: mind a 42 tervezési alegység, minden részvízgyűjtő és az országos szint dokumentumai is elérhetőek lesznek a www.vizeink.hu honlapon. A tervezetekhez 2009. július 31-ig lehet majd írásban hozzászólni, véleményt és javaslatokat megfogalmazni a www. vizeink.hu honlap „Véleményezze!” rovatán keresztül. Ezenfelül a véleményeket és módosító javaslatokat területi és tematikus vitafórumokon szóban is el lehet majd mondani a tervezőknek. A fórumok időpontjait és helyszíneit a honlapon közzétesszük, és az érintett önkormányzatoknak elektronikus úton (e-mail) meghívót küldünk. A társadalmi egyeztetést követően a tervezők, az egyeztetés eredményeit is figyelembe véve, 2009. december 22-ig véglegesítik az országos és területi szintű vízgyűjtő-gazdálkodási terveket. 2010-ben a végleges tervek alapján megkezdődik a részletes tervek készítése, majd ezt követi a megvalósítás.



Jogértelmezés

11

Miért érdemes bekapcsolódni a tervezésbe?

Ahhoz, hogy a vizek kínálta sokrétű lehetőségek valóban kihasználhatóak legyenek, a tervezőknek ismerniük kell az emberek elképzeléseit saját lakókörnyezetükről, hogy azokat össze tudják hangolni a felszíni vagy felszí alatti vizek állapotának javításával. Mit jelent az összehangolás? Nagyon sokféle beavatkozás jöhet szóba, ezek közül két példa: Bizonyos esetekben egy folyószakasz állapotának javításához a környező mezőgazdasági területeken csökkenteni kell a műtrágya- és vegyszerhasználatot. Az érintettekkel egyeztetni szükséges, hiszen megélhetésüket nem veszélyeztetheti ez az egyébként állapotjavító, a vízfolyás fenntarthatóságát biztosító és nem utolsósorban természetvédelmi intézkedés, beavatkozás. Vagy egyes vízfolyásokra épített duzzasztógát lehetetlenné teszi a halak vándorlását, megváltoztatja a vízfolyás egészséges működését. Ezt a gát megszüntetésével is lehetne orvosolni, amennyiben a helyi társadalom a duzzasztásból fakadó funkciót nem igényli; léteznek még köztes megoldások is, amelyek a természetvédelem és a lakossági igények közti kompromisszumon alapulnak, például a műtárgy módosítása, hallépcsővel való kiegészítése. A társadalmi véleményezés folyamata akkor lesz hasznos és sikeres, ha beszélgetések, együttgondolkodás indul meg a település vagy kistérség fejlesztési elképzeléseiről, jövőjéről, és sikerül összehangolni a vizek állapotának javítását célzó intézkedéseket a különböző területeket érintő tervekkel. Az érintett településeken élők és mindazok, akiket a vízgazdálkodási intézkedések más módon érintenek, illetve akiktől az intézkedések sikere függ, a tervezési folyamatban való részvételükkel lehetőséget teremthetnek arra, hogy a jövőt az ő elképzeléseik is alakítsák. További információ a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezéssel és a részvételi lehetőségekkel kapcsolatban: www.vizeink.hu Összeállította: a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság



12

Jogértelmezés

Az Alkotmánybíróság önkormányzatokat érintő döntései Nincs olyan törvényi rendelkezés, mely lehetővé tenné a helyi önkormányzati bizottság tagjainak helyettesítését, illetve arra hatalmazná fel a helyi képviselő-testületet, hogy rendeletében engedélyt adjon a bizottsági tagok helyettesítésére [550/H/2008. AB határozat] Az indítványozó kifogásolta, hogy az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításáról szóló rendelete lehetőséget biztosít a közgyűlési bizottsági tagok helyettesítésére, a bizottsági üléseken a tagok képviseltetésére. Az indítványozó azt állította, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) bizottságokra vonatkozó szabályai nem tartalmaznak felhatalmazást arra, hogy a képviselő a bizottsági ülésen való részvételre helyettest állítson. Az Alkotmánybíróság szerint az indítvány megalapozott. Megítélése szerint az Ötv. több rendelkezése kifejezetten lehetőséget ad a helyi önkormányzati szervek helyettesítésére [34. § (1) bekezdése – alpolgármester(ek) választása, 36. § (1) bekezdése – aljegyző kinevezése, 62. § (5) és (6) bekezdései – főpolgármester-helyettesek választása, több aljegyző kinevezése]. Az Ötv. azonban a helyi képviselő-testület bizottsági tagjainak helyettesítéséről nem rendelkezett: nincs olyan törvényi rendelkezés, mely lehetővé tenné a helyi önkormányzati bizottság tagjainak helyettesítését, illetve arra hatalmazná fel a helyi képviselő-testületet, hogy rendeletében engedélyt adjon a bizottsági tagok helyettesítésére. Az SZMSZ indítvánnyal érintett része tehát a bizottsági tagok helyettesítéséről nem törvényi felhatalmazás alapján rendelkezik. Hozzáfűzte továbbá, hogy amennyiben a bizottsági tagok helyettesíthetők, s a helyettes jogai és kötelezettségei az SZMSZ értelmében azonosak a helyettesített bizottsági tagéval, akkor a határozatképesség megállapításánál, illetve a határozathozatalnál a helyettesítéssel megbízott bizottsági tag duplán számít. Ez pedig nem felel meg az Ötv. 19. § (1) bekezdésének, miszerint a képviselők jogai és kötelességei azonosak. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ötv. rendelkezéseivel össze nem egyeztethető helyi önkormányzati rendeleti szabályozás ellentétes az Ötv. 16. § (1) bekezdésével, mely szerint törvény által szabályozott kérdéskörben a helyi képviselőtestület rendeletalkotása korlátozott: törvény felhatalmazása alapján, illetve törvény végrehajtására alkothat rendeletet. Az SZMSZ törvénybe ütköző rendelkezéseit ezért megsemmisítette.

A képviselő-testületnek nincs arra felhatalmazása, hogy rendeletében meghatározott területeken kötelezővé tegye a távhőszolgáltatás igénybevételét, illetve megtiltsa a távhőszolgáltatás rendszeréről való leválást [875/H/2003. AB határozat] Az indítványozó kifogásolta, hogy az önkormányzat távhőszolgáltatásról szóló rendeletének (a továbbiakban: Thr2.) törvénysértő az a rendelkezése, mely a településen kötelezően meghatározza a kizárólag távhővel fűtendő területeket. Az Alkotmánybíróság szerint az indítvány megalapozott. A távhőszolgáltatás a helyi közszolgáltatások körébe tartozik. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt2.) 6. §-ának (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a távhőszolgáltatással ellátott létesítmények távhőellátásának biztosítása a települési önkormányzat kötelezettsége. A távhőszolgáltatásra ugyanúgy, mint más közüzemi szolgáltatásra (pl. víz, energia) irányadók a polgári jog közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó általános szabályai. A távhőszolgáltatásról szóló speciális szabályokat a Tszt2. tartalmazza. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jelen ügyben vizsgált esetben a Tszt2. 6. §-ának (2) bekezdése és 52. §-ának (2) bekezdése ad a képviselő-testület számára rendeletalkotási felhatalmazást, amely felhatalmazást a törvény 60. §-ának (3) bekezdése megismétel. A Tszt2. 6. §-a (2) bekezdésének c) pontja úgy rendelkezik, hogy a helyi képviselő-testület rendeletben kijelöli azokat a területeket, ahol területfejlesztési, környezetvédelmi és levegő-tisztaságvédelmi szempontok alapján célszerű a távhőszolgáltatás fejlesztése. Következésképpen a képviselő-testületnek arra nincs felhatalmazása, hogy rendeletében meghatározott területeken kötelezővé tegye a távhőszolgáltatás igénybevételét, illetve megtiltsa a távhőszolgáltatás rendszeréről való leválást, ahogyan erre az Alkotmánybíróság már 22/2009. (II. 26.) AB határozatában elvi éllel rámutatott. Ilyen tartalmú rendelettel ugyanis a helyi jogalkotó a fogyasztók Tszt2.-ben biztosított jogait korlátozná, ami magasabb szintű jogszabállyal ellentétes normaalkotáshoz s így alkotmányellenességhez vezetne. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság Thr2. vonatkozó rendelkezését törvénysértőnek, s így az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe ütközőnek ítélte, és megsemmisítette. Összeállította: dr. Csukás- Novák Nóra, ÖM Önkormányzati Főosztály



Területfejlesztés és építésügy

13

Tájékoztató a településrendezési eszközök Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium számára történő megküldéséről

A

z elmúlt időszak jogszabályváltozásai, valamint időközben a településrendezési szakterület új minisztériumi felügyelet alá kerülése miatt a 2007-ben kiadott tájékoztatót aktualizálni kell. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 9. §-a rendelkezik a településrendezés általános szabályairól, ennek keretében a településrendezési eszközök (településfejlesztési koncepció, településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat, szabályozási terv) véleményeztetési eljárásáról. Megítélésünk szerint mai napig gondot okoz, hogy a tervkészítés különböző szakaszaiban, illetve a megállapítás előtt mely szerveket vonjunk be a véleményezési eljárásba. Tájékoztatónk ebben szeretne segítséget nyújtani. Az egyszerűség kedvéért háromfázisú véleményezési eljárásként lehet kezelni a törvény 9. §-ában leírtakat (első fázis: előzetes véleményezés, második fázis: közbenső véleményezés, harmadik fázis: végső véleményezés). A háromfázisú eljárás során az érintettek köre nem teljesen azonos. A három fázishoz kapcsolható megkereső levelek ajánlott formája megtalálható a www. nfgm.gov.hu honlapon: a bal oldali menüsorban a Területfejlesztés és Építésügy főcím alatt a Területrendezési, településrendezési és településfejlesztési címszóra kattintva a Településrendezés dokumentumai között. Ugyanitt megtalálható a településrendezési tervek véleményezésében érdekelt államigazgatási szervek felsorolása is, amelyet jelenleg alkalmazni kell. Az Étv. a 9. § (2) és (3) bekezdésében – többek között – az államigazgatási szerveknek az előkészítés során (első fázis), valamint a megállapítás előtt (második fázis) való bevonásáról rendelkezik. A (3) bekezdés tartalmazza azt is, hogy a véleményezési eljárásba bevonandó államigazgatási szerveket külön jogszabály határozza meg. A külön jogszabály az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) 5. §-ának (1) bekezdése, s azzal összefüggésben a 3. számú melléklet. A mellékletet az OTÉK módosításáról szóló 182/2008.(VII. 14.) Korm. rendelet módosította, és 2008. VII. 22-étől hatályos. A módosító rendelet az 1. pontjában az illetékes állami (területi) főépítészt nevesíti, mint érdekeltet, a véleményezési eljárásban. A melléklet 1. pontjában szereplő tartalom változásán felül – átszervezés következtében – az utóbbi időben egyéb, az alábbiakban vázolt változások is történtek. A településfejlesztés és a településrendezés kormányzati szinten a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumhoz (továbbiakban: NFGM) került. A minisztériumban bekövetkezett szervezeti változások azonban nem érintették a szakterületet, jelenleg is egy főosztály keretében működik mind a településfejlesztéssel, mind a településrendezéssel foglalkozó osztály. A főosztály elnevezése változatlan: Területrendezési és Településügyi Főosztály, vezetője dr. Tompai Géza főosztályvezető. A szándék tehát nem változott, az önkormányzati törvényben megjelölt – a települési önkormányzatok számára ellátandó feladatként előírt – településfejlesztés és településrendezés egy kézbe tartása továbbra is az egységes szemlélet fenntartását tükrözi. Az Étv. 9. §-ának (6) bekezdése a 2006. évi módosítás során a nevesíti a fejlesztési koncepciót. A bekezdés a) pontja úgy fogalmaz, hogy a szabályzatokat és terveket – a felsoroltak szerint, értsd: a főváros, a fővárosi kerület, a megyei jogú város igazgatási területének egészére egyszerre készített dokumentumok esetére – az állami főépítész útján a miniszternek [az építésügyért felelős miniszter jelenleg a NFGM minisztere, lásd Étv. 4. § (4) bekezdés], a fejlesztési koncepciókat (értsd: kizárólag a településfejlesztési koncepciót!) – szintén a felsoroltak szerinti esetekben készülőket – a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszternek (jelenleg a NFGM minisztere) kell küldeni „végső” szakmai véleményezés (harmadik fázis) céljából. A bekezdés b) pontja az a) pontban felsoroltak kivételével valamennyi szabályzat és terv (és módosításuk!), valamint a fejlesztési koncepció véleményezését az állami főépítész feladataként írja elő. Összegezve: a településrendezési eszközök, valamint módosításuk – a főváros, a fővárosi kerület, a megyei jogú város igazgatási területének egészére egyszerre készített településfejlesztési koncepciók, szabályzatok és tervek kivételével – a területileg illetékes állami főépítészek véleményezési jogkörébe tartoznak, akik egy személyben mindkét (településfejlesztés, településrendezés) szakterületet képviselik. Az állami főépítészek jelenleg az Önkormányzati Minisztérium irányítása alatt álló Regionális Államigazgatási Hivatalok szervezeti keretében működnek a 318/2008.(XII. 23.) Korm. rendelet alapján. A főváros, a fővárosi kerület, a megyei jogú város igazgatási területének egészére egyszerre készített szabályzatok és tervek (kisebb módosításuk nem!) – az állami főépítész útján megküldve – jelenleg az NFGM Területrendezési és Településügyi Főosztály véleményezési jogkörébe tartoznak. Összeállította: dr. Tompai Géza főosztályvezető, Területrendezési és Településügyi Főosztály, Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium



14


Melléklet A településrendezési tervek és a helyi építési szabályzat véleményezési eljárásában érdekelt államigazgatási szervek (3. számú melléklet a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelethez)

1.

illetékes állami (területi) főépítész

településrendezés

2.

illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség

környezetvédelem, természetvédelem, tájvédelem, vízügy

3.

illetékes ÁNTSZ intézet

közegészségügy

4.

tűzvédelem, polgárvédelem Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság

főváros, fővárosi kerület esetében

megyei katasztrófavédelmi igazgatóság

egyéb település esetében

5.

közlekedés Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala

városok településszerkezeti terve

Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékes regionális igazgatósága

minden más településrendezési eszköz

6.

Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatósága

légi közlekedés

7.

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes regionális irodája

műemlékvédelem, régészet

8.

illetékes nemzeti park igazgatóság

természet- és tájvédelem

9.

illetékes megyei (fővárosi) földhivatal

földvédelem

10.

illetékes területi Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága

erdőrendezés, erdővédelem

11.

illetékes területi Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatósága

mezőgazdasági területek rendezése

12.

illetékes területi Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága

talajvédelem

13.

Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar

honvédelem

14.

Országos Rendőr-főkapitányság*

határvédelem

15.

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal illetékes bányakapitánysága

bányászat, geológia, morfológia, csúszásveszély stb.

16.

Nemzeti Hírközlési Hatóság illetékes igazgatósága

hírközlés

17.

Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága*

nukleáris biztonság

* Csak abban az esetben, ha érintett.




15

Átadták a 2009. évi Ybl Miklós-díjakat

2

009. március 13-án nemzeti ünnepünk alkalmából Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Ybldíjakat adományozott. A kitüntetéseket dr. Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár és Fegyverneky Sándor országos főépítész, főosztályvezető adta át a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Kálmán Imre utcai épületében rendezett ünnepségen. Idén öten kaptak Ybl Miklós Díjat. Az Ybl-díj a tervező-alkotó építészek legrangosabb elismerése. A kitüntetés elsősorban a kiemelkedő színvonalú, eredményekben gazdag építészeti alkotó tevékenységért, az építészeti tervezésért adományozható. Az elismeréshez emlékplakett, az adományozást igazoló oklevél és pénzjutalom jár. Az Ybl-díj nem osztható meg. A 2009. évben, nemzeti ünnepünk, március 15-ike alkalmából kiadható Ybl Miklós-díjakra összesen 25 javaslat, illetve pályázat érkezett. A beérkezett javaslatokat és pályázatokat az Ybl Miklós-díj Bizottság – Fegyverneky Sándor országos főépítész, főosztályvezető elnökletével – január 9-én megtartott plenáris ülésén értékelte, és készített ajánlást a díjak adományozására.

Ybl Miklós-díjat kaptak: Csernyánszky Gábor építész Mint sokan mások, viszonylag hosszú ideig dolgozott tervezőtársként különböző rangos műhelyekben, mire elérte a teljesen önálló alkotás lehetőségét. Az viszont már nem általános jelenség, hogy önállóan tervezett épületei is kivétel nélkül magas színvonalúak, korszerű szemléletet és alkotói következetességet tükröznek. Csepeli lakóház-együttese a hazai lakásépítés kiemelkedően jó példája, aminek elismeréséül korábban Pro Architectura-díjban részesült. Járomi Irén építész Építészi pályafutását a terek és formák összhangjának következetes kutatása jellemzi, ami elméleti munkái mellett megvalósult műveiben is megjelenik. A grafika és a valóság határán alkot, és ehhez az alkotói módszerhez a mai magyar valóság nehéz terepnek bizonyult. Tervei és megvalósult épületei egyaránt kiemelkedő színvonalúak; eredetiek, markánsan plasztikusak és olykor vitára késztetők. A tervezőtársként jegyzett épületeken is határozottan megjelenik egyéni alkotókészsége. Török Péter táj- és környezetépítész Tervezői tevékenysége a történeti értékű városközpontok tereinek rekonstrukciója és új épületek környezetének kialakítása körében egyaránt különleges minőségű, nemzetközi szinten is figyelmet és elismerést kiváltó. Azzal, hogy a környezeti elemeket a térhatároló építészettel azonos jelentőséggel alakítja ki, a városi környezetet a maga teljességében, sokoldalúságában emeli magasabb szintre. Munkássága országos szinten is ösztönző hatást váltott ki a városi terek művészi igényű megújítása és szerepük felértékelése irányába. Váncza László építész Kivételesen jó stílusérzéke és virtuóz alkotó készsége alkalmassá teszi őt a legkülönbözőbb léptékű és jellegű építészeti feladatok megoldására. Gyakran dolgozik társakkal, de e közös munkákban is határozottan megjelennek egyéni készségei. A városi villák vagy falusi házak átalakítását éppen olyan magas színvonalon oldja meg, mint például az „A 38”-as hajó új rendeltetésre való áttervezését. Terveit és megvalósult munkáit egyaránt a gazdag képzelőerő és a szakmai igényesség jellemzi. Winkler Barnabás építész Négy évtizedes építészi munkássága során elismerésre méltó életművet alkotott. Tervezői módszereit az alaposság és a józan mértéktartás jellemzi. A hajdani Ipartervben szerzett sokoldalú építészi gyakorlatát egy rangos szakmai műhely irányításában is hasznosítja. Építész tervezői tevékenysége mellett közéleti szerepvállalása és a korábbi építész nemzedékek munkásságának fáradhatatlan bemutatása teszik teljessé példamutató pályafutását. Összeállította: Zsilinszky Gyula, az Ybl Miklós Díj Bizottság titkára, Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium



16


Tájékoztató a 2009. évi Pro Régió Díjak átadásáról

A

terület- és regionális fejlesztés, a térségi együttműködés előmozdítása, a társadalom, a gazdaság és a környezet összehangolt fejlesztése terén végzett kiemelkedő tevékenység elismeréseként Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter március 15-e alkalmából Pro Régió Díjakat adományozott. Bajnai Gordon miniszter úr távollétében a díjakat dr. Szaló Péter szakállamtitkár adta át. A díjak adományozásának szakmai előkészítését az Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkársághoz tartozó Területrendezési és Településügyi Főosztály végezte. A 2009. évi Pro Régió Díjak adományozására beérkezett 23 javaslatból a Pro Régió Díj Bizottság – dr. Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár elnökletével – kialakította 10 fős javaslatát a díj odaítélésére vonatkozólag. Bajnai Gordon miniszter úr a bizottság javaslatának figyelembevételével a következő személyeket és szervezetet részesítette Pro Régió Díjban: Prof. Michel Carmona igazgató, a párizsi Sorbonne Egyetem Területfejlesztési és Urbanisztikai Intézete Tevékenységével a területi tervezés, urbanisztika és területfejlesztés szakterületén belül a párizsi Sorbonne egyetemi diploma megszerzésének lehetőségét teremtette meg Magyarországon. A képzés során az akadémiai ismeretek mellett tényleges szakmai, gyakorlati ismereteket is adott át a hallgatóknak. Közvetlen magyarországi oktatói tevékenysége mellett jelentős szerepet vállalt a francia és magyar területfejlesztési intézmények és kormányzati szervek együttműködésének erősítésében. Göncz Annamária irodavezető, VÁTI Térségi Tervezési és Területrendezési Osztály Területrendezési tervezői, a Térségi Tervezési és Területrendezési osztály vezetői tevékenységéből kiemelkedik az Országos Területrendezési Terv, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési terve készítésének koordinálása. Munkáját a széles és sokrétű szakmai tudás, a területfejlesztés és -rendezés ügyének integrált szakmai megközelítése és folyamatos megújítási szándéka jellemzi. Szakmai képességei és eredményei hazai és nemzetközi viszonylatban is elismertek. Keresztes Sándor állami főépítész, Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterként jelentős szerepet vállalt a területfejlesztés és területrendezés jogi és intézményi rendszerének kialakításában. Működése alatt erősödött meg a területi, illetve regionális elven működő főépítészi hálózat, amely alapja lett a mindenkori terület- és településrendezés térségi felügyeletének. Közel másfél évtizede vezeti a Nyugat-dunántúli régió Állami Főépítészi Irodáját, jelentős szerepet játszva a régió három megyéjének és településeinek építésügyi, terület- és településrendezési, valamint területfejlesztési folyamatainak irányításában. Szakmai tevékenységével, tapasztalataival nagymértékben hozzájárult az országos szintű koncepciók és szabályok megalkotásához. Koszorú Lajos ügyvezető, M-Teampannon Kft. Több évtizedes településrendezési és területrendezési munkássága kiemelkedő színvonalú, több megyei területrendezési terv elkészítésében vállalt kiemelkedő szerepet. A rendezési tervekben megjelenő törekvése a területrendezési szabályok és a fejlesztési jellegű irányelvek, ajánlások összehangolására példamutató. Különösen értékesek azok a megállapításai, javaslatai, amelyek a településrendezési tervek készítéséhez, azok elfogadásához, továbbá a településfejlesztési és a kistérségi fejlesztési koncepciókhoz nyújtanak adatokat, irányelveket, megoldási javaslatokat. Dr. Misley Károly nyugalmazott államtitkár A VÁTI Tervezési Irodájának vezetőjeként, majd a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkáraként irányította a környezetorientált területrendezési tervek előképének tekinthető regionális tájrendezési tervek készítését. Aktív munkássága idején, a köz szolgálatában éveken át irányította a területi tervezéssel kapcsolatos kormányzati tevékenységet, és ápolta a nemzetközi kapcsolatokat. Hatékonyan és eredményesen képviselte Magyarországot a Területfejlesztésért Felelős Miniszterek Konferenciájának irányító bizottságában, valamint az Európai Területi Tervezési Megfigyelő Hálózat, az ESPON Program munkájában. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Az alapításának 25. évfordulóját ünneplő intézet alkalmazott kutatásai és tanácsadási tevékenysége révén nem csupán a regionális tudomány alakítója, hanem a területfejlesztési gyakorlat aktív szereplője is. Szakmai és tudományos műhelyként közreműködött a hazai területfejlesztési gyakorlat európai uniós harmonizációjában, és számos nemzetközi projekt vezetőjeként hozzájárul az európai területi kutatások eredményeihez. Az elmúlt két és fél évtizedben a település- és területfejlesztést érintő valamennyi jelentős dokumentum megalapozásában, kidolgozásában kiemelkedő szerepet vállalt.




17

Dr. Sarudi Csaba egyetemi tanár, Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar Három évtizede kiemelkedő szerepet vállal a magyar területfejlesztési kutatásban és oktatásban, nagy érdemei vannak a terület- és vidékfejlesztési politika kaposvári képzési és kutatási bázisának kialakításában. 2005 és 2006 között az Országos Területfejlesztési Hivatal elnökeként tudományos igényességgel irányította a Nemzeti Fejlesztési Terv regionális megalapozását. Dr. Schneller István tanszékvezető, Budapesti Corvinus Egyetem Településépítészeti Tanszék Pályafutásának kezdetén a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet Regionális Tervezési Irodájának munkatársaként több jelentős regionális és városrendezési tervnek volt készítője, illetve vezető tervezője. Közel másfél évtizeden keresztül Budapest főépítészeként meghatározó szerepet töltött be a főváros karakterének, arculatának, és környezeti állapotának védelmében, illetve fejlesztésében. 2006-tól a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karán irányítja a településmérnöki képzést. Gazdag tapasztalataira alapozott szakírói munkássága tudományos értékű. Dr. Szalóki Gyula főtanácsadó, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága Közel négy évtizede aktív szereplője a hazai regionális területfejlesztési, településfejlesztési, valamint környezetvédelmi szakpolitikáknak. 1985-től az Országgyűlés Településfejlesztési és Környezetvédelmi bizottsága munkatársaként jelentős szerepe volt a területpolitikai, illetve a környezetvédelmi kérdések összehangolásában. 1990-től az Országgyűlés főtanácsadójaként vállalt szerepet az épített és a természeti környezettel kapcsolatos jogszabályok szakmai előkészítésében, egyfajta „hidat” képezve a tisztán vett szakmaiság és a politika között. Szendrényi Péter nyugalmazott főosztályvezető-helyettes, Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztési Főosztály Évtizedeken keresztül részt vett a területfejlesztési stratégiai tervezés irányításában. Kiemelkedő szerepe volt a területfejlesztési szakma szerepének erősítésében, a regionális és az ágazati programok összhangjának jelentős mértékű javulásában. Munkájával hozzájárult a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásához szükséges intézményrendszer kialakításához és az eljárási szabályok kidolgozásához. Összeállította: Sógor Csaba, a Pro Régió Díj Bizottság titkára, Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály



18


A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium hirdetménye a 2009. évi Pro Architectura Díjak adományozásáról

A

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium hirdetményt tett közzé a 2009. évi Pro Architectura Díjak adományozásáról A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter által adományozható elismerésekről szóló 21/2008. (X. 22.) NFGM rendelettel szabályozott Pro Architectura Díj egy adott építészeti alkotás kiemelkedő színvonalának elismeréseként a tervező építész(ek) számára adható miniszteri kitüntetés. Az adott mű megalkotásában tervezőtársként együttműködő, a kiemelkedő eredményhez alkotói minőségben hozzájáruló két vagy több építész-tervező között a díj megosztható, ha erre vonatkozó előzetes megegyezésükről mindannyian írásban nyilatkoznak. Nyilatkozat híján a szerzőként első helyen feltüntetett, illetve a pályázatot benyújtó építész-tervező kapja a díjat. A díjat ugyanaz a személy több alkalommal is megkaphatja, de öt éven belül csak egyszer. Évente legfeljebb öt díj adományozható. A díjjal emlékérem, az adományozást igazoló oklevél és pénzjutalom jár. A díj átadásának napja minden évben az Építészet Világnapja, október első hétfője, amely az idén 5-ére esik. A díjat a Pro Architectura Díj Bizottság javaslata, illetve dr. Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár előterjesztése alapján a Magyar Köztársaság nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztere adományozza. A Pro Architectura Díj Bizottság elnöke Fegyverneky Sándor országos főépítész, főosztályvezető, a bizottság tagjai: Karácsony Tamás, Koller József, Marosi Miklós, Rudolf Mihály, Sáros László és Vikár András Ybl Miklós-díjas építészek. A bizottság titkára Zsilinszky Gyula [tel.: (06 1) 441-7779, e-mail: [email protected]]. A 2009. évi Pro Architectura Díjakra a pályázatok benyújtásának, illetve postai feladásának határideje április 24. (péntek), 14: 00 óra A díj adományozására olyan épülettel (művel) lehet pályázni, amely minden tekintetben szabályos körülmények közt valósult meg, a benyújtási határidőt megelőző egy évvel korábban már szabályosan használatba vették, illetve folyamatosan használják, továbbá amelynek a bírálat keretében történő helyszíni megtekintéséhez a tulajdonos (kezelő) hozzájárult. A pályázatnak tartalmaznia kell: a pályázó(k) nevét és elérhetőségét (postacím, telefon, e-mail) a pályázati dokumentáció belső címoldalán vagy más könnyen megtalálható, feltűnő helyen, tervezőtársak együttes pályázata esetében egyenként aláírt közös nyilatkozatot az egyetértésről, a pályázó(k) szakmai pályafutásának tömör ismertetését, a mű megismeréséhez szükséges tartalmú tervlapokat min. A/4, max. A/3 formátumban, műszaki leírást a szokásos tartalommal, az épületről készült fotókat, továbbá CD-t (utóbbit lehetőleg pdf formátumban). Fentieken kívül a pályázathoz csatolható minden olyan további dokumentum, adat vagy mértékadónak tekinthető vélemény, amely az elbírálást segíti, illetve amelyet a pályázó(k) a bemutatkozáshoz lényegesnek tart(anak). A pályázati dokumentáció említett részeit egybekötve vagy fűzve kell benyújtani. A pályázatok beküldhetők postán vagy személyesen benyújthatók a minisztériumi főosztály titkárságán: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Építésügyi és Építészeti Főosztály 1077 Budapest VII., Kéthly Anna tér 1. II. em. Tel.: (06 1) 441 7770) A pályázat elérhető és letölthető a www.epiteszforum.hu honlapról.




19

A Pro Architectura Díj Bizottság a 2009. évi Pro Architectura Díjak adományozásának hirdetményéhez a következő kiegészítő információkat fűzte: A pályázat benyújtásához nincs szükség formanyomtatvány kitöltésére. A pályázó(k) nevének és elérhetőségének (postacím, telefon, mobil, e-mail) pontos, jól látható helyen való feltüntetése viszont fontos követelmény a következők miatt: a Pro Architectura Díj Bizottság tikárának esetenként a pályázókat gyorsan el kell érnie például hiánypótlás, a helyszíni szemle időpontjának egyeztetése, illetve a díjazásra való javaslat/előterjesztés esetén a további ügymenethez szükséges adatok, beszerzése érdekében. Több alkotótárs együttműködésével tervezett épület esetében a társaknak nyilatkozniuk kell a közös pályázat benyújtásában való egyetértésükről. Erre azért van szükség, mert a Pro Architectura Díj Bizottság – nyomozati jogosultság híján – nem vizsgálja a társtervezők közötti együttműködés viszonyait, arra nézve a tervezők közös nyilatkozatát fogadja el és tekinti irányadónak. Ezt a nyilatkozatot az együtt pályázó alkotótársaknak egyenként kell aláírniuk, olvashatóan is feltüntetett neveik felett. Alkotótársaknak azok tekinthetők, akik a mű létrehozásában meghatározó módon és arányban vettek részt. Az együtt pályázók számát jogi szabály nem korlátozza, azonban gyakorlati tapasztalatok szerint egy épület esetén legfeljebb négy, több épületből álló együttes esetén legfeljebb hat tervező tekinthető reálisan alkotótársnak, vagyis egy díj jellemzően ennyi személy között osztható meg. A Pro Architectura Díj Bizottság abban az esetben nem fogadja el valamely tervező építésznek a saját pályázati jogáról mások javára való lemondását, ha a lemondó építész az adott épület megalkotásában közismerten (publikáltan) és meghatározó módon, illetve arányban részt vett, továbbá az elmúlt öt éven belül Pro Architectura Díjban részesült. A meghirdetett tartalmi és formai követelményeken belül hangsúlyozni kell a pályázati dokumentum jó kezelhetőségének fontosságát. A pályázati dokumentációk az értékelés során gyakori használatnak (tanulmányozásnak, kézbevételnek, rakosgatásnak) vannak kitéve. Ha a dokumentáció egyes részei, lapjai nincsenek jól egybekötve, akkor idővel szétszóródhatnak, elkeveredhetnek, ami értelemszerűen az értékelés folyamatában nehézségeket okoz. A CD-lemezek benyújtását egyrészt az ünnepélyes díjátadáshoz kapcsolódó sajtóérdeklődés kiszolgálása, másrészt a már évek óta szokásos kiállítás kivitelezésének megkönnyítése indokolja. Emiatt a CD-lemezeknek megfelelő felbontású, jó minőségű képeket kell tartalmazniuk, főleg az épületről. Emellett a komplex pályázati dokumentációnak (írott és tervi anyag) a CD-lemezen való megjelenítése, megismétlése kizárólag archiválási célra hasznosítható.



20


Kemény Bertalan Falufejlesztési Díj – Alsómocsolád, 2009

A

Falufejlesztési Társaság Kemény Bertalan tiszteletére, mint a Falufejlesztési Társaság megalapítója és a falugondnoki szolgálat létrehozója emlékének megőrzésére „Kemény Bertalan Falufejlesztési Díj”-at alapított. Az idén első alkalommal adták át a díjat. Kemény Bertalan öröksége az Országos Falugondnoki Hálózat: „Ha meg akarjuk érteni nemzetünket, vidékre kell mennünk. Ha építeni akarjuk a nemzetünket, vidéken kell kezdjük. Tennivaló pedig akad bőven!” A március 6-án tartott díjátadó ünnepséget köszöntötte Dicső László, Alsómocsolád község polgármestere. A köszöntő után Glatz Ferenc, a Magyar Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat elnöke „Aktualitások a vidékfejlesztésben” címmel tartotta meg bevezető előadását. Arról beszélt, hogy a gazdasági világválság idején felértékelődnek a lokális területek és a vidék értékei. „A magyar vidék mint érték” – erről beszélt Csatári Bálint kandidátus, aki kutatásaira alapozva adott összefoglalót a vidéki társadalom életminőségéről és a társadalmi átalakulás prognózisairól. Krizsán András építész, a társaság elnöke a Falufejlesztési Társaság megalakulásának 20. évfordulója alkalmából idézte fel az elmúlt két évtized eredményeit, kiemelve a falugondnoki rendszert és a Csütörtöki Iskola faluszemináriumot. Majd Krizsán András köszönetet mondott annak a majdnem száz településnek, akik önzetlen anyagi támogatásukkal segítették ennek a civil kezdeményezésű díjnak a létrejöttét. A díjat most elsőként osztották, ezért nagy lemaradást kellett pótolniuk. A beérkezett 13 ajánlásból nem volt könnyű választani, mert minden név mögött hosszú évek fáradhatatlan munkája áll, amivel bizonyították önzetlenségüket saját falujuk iránt, vagy elkötelezettségüket a hátrányos helyzetű kistérségek és települések felzárkóztatása érdekében. A Kemény Bertalan Falufejlesztési Díj Bizottság és a Falufejlesztési Társaság nevében átadták a díjakat. Első alkalommal az alábbiak részesültek ebben az elismerésben: Faludi Erika okl. építészmérnök A Falufejlesztési Társaság alapító tagja, aki saját tapasztalatainak eredményeként hatékonyan foglalkozott többek között az aprófalvas térségek fejlesztésével, kistérségi tanácsadó irodákkal, falusi turizmussal, alternatív fejlesztési lehetőségekkel, közösségfejlesztéssel, a „fenntartható fejlődés” lehetőségeivel. Számos sikeres és eredményes kezdeményezés elindítója a hálózatépítés, a tanfolyamszervezés, a kistérségi kezdeményezések területén. Nevéhez fűződik a Kispad Alapítvány létrehozása és működtetése. Munkája során, mely „alulnézetből” és önkéntesen az aprófalvas térségek együttműködésére, koordinációjára, érdekképviseletére irányult, Drávafokon épült újjá az az ormánsági lakóház, amely az alapítvány irodájaként is működik. Kemény Bertalan fáradhatatlan munkatársaként 18 éven keresztül segítette a Baranya megyei falugondnoki hálózat megalakítását, összefogását és a falugondnoki képzési programok kidolgozását. Lelkiismeretes és elkötelezett munkájának alaptörekvése mindig a hídépítés, a kapcsolatteremtés volt. Alapfeladatának tekintette az értelmes dialógust a centrum és periféria, a szakértők és a helyi lakosság, az elmélet és gyakorlat között. Király Istvánné tanyagondnok Több mint tíz éve látja el Újszilvás községen a falugondnoki, illetve tanyagondnoki feladatokat. Munkáját mindig lelkiismeretesen és odaadóan, legjobb szakmai tudása szerint végzi. Nagy türelemmel, együttérzéssel foglalkozik minden korosztályba tartozó emberrel. A munkaidő korlátait nem ismerve szinte a nap 24 órájában a falu és a lakosság gondnoka. Jó kapcsolatépítő és kezdeményező képességével gyorsan felismeri az intézkedést igénylő élethelyzeteket, és azonnal jelzéssel él a szociális jelzőrendszeren keresztül. Megértő, de szükséges határozottsággal, mindig önzetlen módon fordul a külterületi tanyás térségekben élő idősek és rászorulók felé. Áldozatkész munkája során nemcsak a rászorulók ellátásnak segítségében fáradhatatlan, de önzetlensége mellett mindig van mindenkihez egy-két jó szava, megértő figyelme. Dr. Kovács Katalin, a szociológiai tudomány kandidátusa A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának tudományos osztályvezetője, számos nemzetközi és hazai tudományos kutatás vezetője és elismert kutatója. Szakmai tevékenységével joggal váltott ki elismerést a társadalomtörténeti, a mikro-szociológiai és a kulturális antropológiai közösségtanulmányok kutatásával és az agrárszerkezet átalakulásának és azok társadalmi hatásainak módszeres elemzésével. A vidékfejlesztés, a területi tervezés elméletének és gyakorlatának lelkiismeretes vizsgálatával mindenki előtt bizonyította elhivatottságát és magas színvonalú képzettségét. Kiemelt figyelmet érdemel munkái közül a hátrányos helyzetű mikrotérségek cselekvési terveinek készítése, azok tapasztalatainak részletes értékelése és összegzése a felzárkózás érdekében. A Párbeszéd a Vidékért Mozgalom kezdeményezője és a Vidéki Társadalom Munkacsoport eredményes vezetője.




21

Polyák Tibor tanyagondnok A díjazott Fülöpjakab tanyagondnoka. Egyszemélyes intézmény, aki fáradhatatlan módon látja el a tanyagondnoki feladatokat, a külterületi tanyás térségekben élő idősek és rászorultak ellátását. Feladatát szolgálatnak tekintve nagy önállósággal, türelemmel és lelkiismeretesen végzi. Megszokott és nélkülözhetetlen szolgálatával kivívta embertársai megbecsülését és bizalmát. Jó kapcsolatteremtő képessége a szociális munkára termettségét bizonyítja. Ő az összekötő kapocs a külterületeken élők és az önkormányzat között. Polyák Tiborról elmondható, hogy a klasszikus tanyagondnoki munkát úgy végzi, ahogy áldott emlékű Berci bátyánk megálmodta, tanította nekünk. Tibort az Isten is tanyagondnoknak teremtette. A délután folyamán nyilvános kerekasztal-beszélgetésre került sor a vidékfejlesztésről Glatz Ferenc, a Magyar Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat elnöke, Csatári Bálint kandidátus, Krizsán András építész, a Falufejlesztési Társaság elnöke, dr. Szaló Péter területfejlesztésért és építésügyért felelős szakállamtitkár, Fejes István, a Teleház Szövetség elnöke, Halmai Gáborné országgyűlési képviselő, dr. Kovács Katalin kandidátus, Csörszné Zelenák Katalin, a falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesületének ügyvezetője, Faludi Erika építészmérnök, Gáspár Mátyás, a Magyar Teleház Szövetség tiszteletbeli elnöke részvételével. A jelenlévők rövid bemutatkozást követően kifejtették nézeteiket a civil kezdeményezések lehetőségeiről, a helyi értékek megőrzéséről és felértékelődéséről, valamint a falusi lakosság önfenntartó képességének növeléséről. A hozzászólásokban és reflexiókban a jelenlévők egyetértettek, hogy a vidékfejlesztési stratégiák alapja, Kemény Bertalan szellemiségét követve, a helyi együttműködések kialakítása és megerősítése kell, hogy legyen.

Kemény Bertalan és a díj Kemény Bertalan a hatvanas évek kiútkereső nemzedékének legcsendesebb szavú, ám mégis legnagyobb hatású képviselője volt. Ehhez a nemzedékhez tartozott Siklaky István, Kopátsy Sándor, Liska Tibor, akik megpróbáltak a helyzet elmélyült elemzésével a valósággal szembesülni, mielőtt üdvözítő gondolatokkal álltak volna elő. Kemény Bertalan hozzájuk hasonlóan törekedett a helyzetértékeléstől eljutni eszményei hétköznapi megvalósításáig is, közösséget vállalva a falun élőkkel. Neve egy iskolává szélesedett gondolkodásmódot fémjelez, és ami fontos, nemcsak értelmiségi körökben. Kemény Bertalan a falu fejlettségét nem a gazdasági és infrastrukturális mutatókkal mérte, hanem a lakosai közti kapcsolatrendszerrel. Ezért alapérték nála az egymásra figyelés, a kérdezni tudás, az egymástól tanulás, a generációs ismeretátadás, ahol a kérdések, a válaszok, a közös útkeresés, az élmények összeszövik azt a hálózatot, amitől a falu lakói közösséggé válnak. Így a biogazdálkodás és a lokális fejlesztő csapat ugyanazt a célt szolgálja – közösséget építeni, élhető és megtartó világot teremteni hétköznapi technikákkal. Hogy a nagy szavakat aprópénzre váltsa, lehajolt minden apróságért. Településtervezőként dolgozva fogalmazta meg híres mondását: „nem a vidék népességmegtartó képességére van szükség, hanem a képességmegtartó népességre”. Magukat a problémákat pedig a kapcsolatrendszer fejlesztésével vélte megoldani. Ez lett a Falugondnok-hálózat. A falugyűlés által kiválasztott olyan személy, aki az aprófalvakban, tanyákon biztosítja a helyi szociális ellátást, és kultúraközvetítést. Aki meglátogatja az időseket, ha kell, felvágja a fát, aki kisbusszal beviszi a beteget a városba, gyerekeket a szomszéd település iskolájába, elviszi a leveleket, kiváltja a gyógyszert, kihordja az ebédet az öregeknek, egyáltalán ráköszön a magukra maradottakra, vagy éppen falunapot szervez. A „Kemény Bertalan Falufejlesztési Díj” alapításának célja, hogy erkölcsi elismerése legyen mindazoknak, országhatáron belül, illetve a Kárpát-medence területén, akik falugondnoki feladatukat legalább 5 éve kiemelkedő színvonalon végzik, valamint a vidék és falufejlesztés elkötelezettjeként a vidék és falufejlesztés tekintetében, szűkebb környezetükben vagy országos szinten is kiemelkedőt hoztak létre. A díj pénzjutalommal nem jár, de a kitüntetettek egy díszes oklevél mellett átvehetik Simorka Sándor szobrászművész bronzplakett alkotását is. A díjat minden évben rangos bizottság ítéli oda, tagjai: a Kemény család egy tagja, dr. Andrásfalvy Bertalan egyetemi tanár, dr. Csatári Bálint kandidátus, a MTA RKK Alföldi Tudományos Intézetének tudományos tanácsadója, Csörszné Zelenák Katalin, a Falugondnokok Duna-Tisza-közi Egyesülete ügyvezetője, Dicső László, Alsómocsolád polgármestere , Gáspár Mátyás, a Teleház Szövetség elnöke, dr. Glatz Ferenc, az MTA volt elnöke, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnöke, Krizsán András építész, a Falufejlesztési Társaság elnöke, dr. Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára. Glatz Ferencet a díjbizottság elnökévé választották. További információk: http://falu.blog.hu Forrás: az ünnepi ülés sajtóanyaga



22


„Év Háza 2009” pályázat

2

009-ben a zsűri ismét keresi a legjobb épületeket, ám újdonság, hogy szakmai szervezetek jelölése alapján a kiíró felkéri részvételre a jelölt épületek tervezőit. Fontos bírálati szempont a gazdaságos szemlélet által is indokolható egyszerűség, természetesség, tisztaság. A pályázat célja megismerni és megismertetni a szakmával és a közvéleménnyel a bírálóbizottság által színvonalasnak ítélt épületeket, a példamutató és követendő építészeti magatartást. Emellett a pályázattal már tavaly csatlakozott hazánk a Visegrádi Négyek Családi Házai kezdeményezéséhez, amivel a kiválasztott épületek tervezőinek lehetőségük nyílik a nemzetközi porondon is megméretni magukat. 2009-ben az „Év Háza” pályázaton részt venni bármely Magyarországon megvalósult, 2006. augusztus 1. és 2009. május 29. között jogerős használatbavételi engedélyt kapott, maximum négylakásos lakóépület, lakóépület-bővítés, -felújítás vagy nyaralóépület anyagával lehet. A pályázat célkitűzéseivel a Wienerberger Téglaipari Zrt. a tavalyi év főtámogatója továbbiakban is egyetért, ezért e minőségében idén is együttműködik a kiíróval. A pályázatot támogatja továbbá a Hella ÁNR Árnyékolástechnika Kft., a FirstFund Közép-Európai Befektetési Alapkezelő Zrt., valamint a Seat. Médiatámogatók: A Mi Otthonunk, Archicentrum, Arch Tv, epiteszforum.hu, Bautrend, Proidea. Újdonság: a kiíró várja a szakmai szervezetek jelöléseit. Annak érdekében, hogy minél több, a kiírásnak megfelelő, szakmailag színvonalas épület kerülhessen a zsűri asztalára, a Magyar Építőművészek Szövetsége, a Magyar Építész Kamara és a Magyar Urbanisztikai Társaság országos, regionális, illetve megyei szervezetei jelölhetnek az „Év Háza 2009” pályázatra az illetékességi területükön megépült és a pályázat részvételi feltételeinek megfelelő épületeket. A jelölést 2009. április 24-éig várják a pályázat e-mail címeire (info/kukac/meszorg.hu, info/kukac/ buildmarketing.hu). A jelölés során minden olyan adat megadása szükséges, amely segítségével a jelölt épületek tervezőit a kiíró írásban fel tudja kérni a „Év Háza 2009” pályázaton való indulásra (a tervező neve és elérhetősége, a jelölt épület pontos beazonosítását lehetővé tevő megnevezése, leírása). A jelölt és indulásra felkért épületek ugyanakkor azonos feltételekkel vesznek részt a pályázaton, mint a saját szándékból indulók, ugyanolyan formai és tartalmi feltételek vonatkoznak rájuk is. A zsűri és a zsűrizés A szigorú szakmai szempontú értékelést a bírálatot tavaly is végző zsűri neves tagjai garantálják: a zsűri elnöke a Kossuthdíjas Cságoly Ferenc DLA, a BME Építészmérnöki Kar Középülettervezési Tanszékének vezetője, társelnökök: Kálmán Ernő DLA, a Magyar Építőművészek Szövetsége elnöke, Szoják Balázs, az „Év Háza” díj alapítója és Tóth Balázs, a főtámogató szakmai képviselője. A 2009. évi pályázat zsűrijébe való felkérést idén ismét mind az öt, 2008-ban Ybl-díjat kapott építész, Lukács István, Nagy Iván, Patartics Zorán, Puskás Péter és Zoboki Gábor is elfogadta. A Kuratórium tagja továbbá Körtvélyesi Istvánné, az „Év Háza” díj korábbi kurátora és főszervezője, valamint végül, de nem utolsósorban Tóth Elek DLA, a BME Magasépítési Tanszékvezető-helyettese. A zsűri a tavaly bevált metódus szerint előértékeli és kiválasztja az elődöntőbe kerülő műveket, majd dönt arról, hogy melyeket kívánja a végső döntés előtt a helyszínen is megtekinteni. Az elődöntőbe került épületek közül kerül ki az a tíz családi ház is, amelyek a Magyar Építőművészek Szövetsége által kezelt Visegrádi Négyek Családi Házai 2009 vándorkiállítás magyar képviselőivé válnak. Határidők: Jelölés: 2009. április 24. A pályaművek beadása: 2009. május 29. 15. 00 óra Eredményhirdetés és díjkiosztás: 2009. október 5. A pályázáshoz szükséges dokumentumok és a teljes pályázati kiírás letölthető a www.evhaza.hu oldalról. További információ elérhető, illetve kérhető a pályázattal kapcsolatosan: MÉSZ Titkárság 1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2. Tel.: (06 1) 318-2444 E-mail: [email protected]) Honlap: www.evhaza.hu, www.meszorg.hu, www.wienerberger.hu Forrás: www.epiteszforum.hu XIX. évfolyam 4. szám • 2009. április


Turizmus és sport

23

Lezárultak az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007−2008-as akciótervi időszakának turisztikai pályázatai

A

2007−2013 közötti időszakra szóló Új Magyarország Fejlesztési Tervben turizmusfejlesztésre rendelkezésre álló közel 300 milliárd forintos keretösszeg több mint 40 százaléka került meghirdetésre a 2007−2008-as akciótervi időszakban, amelyből a hét régióban összesen 81,5 milliárd forint támogatási keret állt rendelkezésre a pályázók számára, míg a kiemelt projektek összesen mintegy 42 milliárd forint támogatásban részesülhettek. A korábban soha nem látott mértékű turizmusfejlesztési források megnyílását nagy érdeklődés kísérte, összesen 857 pályázatot nyújtottak be a pályázók, amelyek támogatási igénye meghaladta a 180 milliárd forintot (1. és 2. ábra). Két típusú pályázati csomag jelent meg: a turisztikai attrakciófejlesztés, valamint a fogadóképesség javításának jegyében kereskedelmi szálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése. Az attrakciófejlesztési pályázati felhívásokra a hét régióban mindösszesen 543 támogatási igényt nyújtottak be a pályázók. Az összes igényelt támogatás összeg 119,37 milliárd forint volt, a fogadóképesség javítását célzó pályázati felhívásokra összesen 314 pályázat érkezett be, 62,1 milliárd forintnyi támogatási igénnyel. A beérkezett támogatási igényekből 247 projekt részesülhetett támogatásban az ország különböző térségeiben. A nyertes pályázók összesen 68 milliárd forint támogatási összeget igényeltek, amelyből 67,1 milliárd forintot ítéltek meg. Az így megvalósuló beruházások nagysága pedig – a projektgazdák által biztosított saját erővel kiegészülve – megközelíti a 175 milliárd forintot. A támogatási igények elbírálásánál a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia céljaihoz való illeszkedés, a létrejövő kínálat egyedisége, a generált látogatószám, illetve a vendégéjszakák száma, a létrejövő új munkahelyek száma, valamint a projekt pénzügyi fenntarthatósága jelenik meg elsődleges értékelési szempontként.

1. ábra: A megítélt támogatás összege a rendelkezésre álló keret arányában (%)



24

Turizmus és sport

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Dél-Dunántúl

KözépMagyarország

ÉszakMagyarország

Észak-Alföld

attrakciófejlesztés

Nyugat-Dunántúl

Dél-Alföld

Közép-Dunántúl

szálláshely-fejlesztés

2. ábra: A támogatások megoszlása komponensenként az egyes régiókban Az attrakciófejlesztési pályázati konstrukciókban nagy hangsúlyt kap a hazánkra jellemző turisztikai vonzerők fejlesztése, komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása. Uniós társfinanszírozás segítségével valósulhat meg többek között termálés gyógyfürdők fejlesztése, várak, kastélyok turisztikai célú hasznosítása, múzeumok, régészeti lelőhelyek látogatóbarát szolgáltatásainak fejlesztése, természetvédelmi látogatóközpontok, téma- és kalandparkok kialakítása. Emellett lehetőség nyílik rendezvények infrastrukturális hátterének, sport és konferencia létesítmények turisztikai célú fejlesztésére, keskeny nyomtávú vasutak korszerűsítésére. A fogadóképesség javítása tekintetében elsősorban magas minőségű szolgáltatásokat nyújtó kereskedelmi szálláshelyek támogatása valósul meg, a támogatások a meglevő szálláshelyek minőségének és szolgáltatáskínálatának fejlesztésére, valamint új, magas minőségű szálláshelyek kialakítására fókuszálnak. A szálláshelyfejlesztéshez kapcsolódóan valósítható meg kereskedelmi szálláshelyek konferencia, kongresszusi infrastruktúrájának fejlesztése is. A kedvezményezettek körének összetétele eltérő az egyes pályázattípusok esetében: míg a turisztikai attrakciók fejlesztésére elsősorban önkormányzatok és intézményeik, költségvetési szervek, nonprofit egyesületek, egyházi szervezetek pályáztak (a beérkezett pályázatok 85%-a tartozik ebbe a körbe), addig a szálláshelyek fejlesztésére szinte kizárólag gazdasági társaságok, profitorientált szervezetek nyújtották be támogatási igényüket. A projektgazda tevékenysége egyébiránt meghatározza a támogatásintenzitás mértékét: a jelentős jövedelmet nem termelő szervezetek magasabb (70–90%-os) támogatási arányban részesülnek, azonban a piaci alapon működő, profitorientált vállalkozások alacsonyabb (20–45%-os) mértékben támogathatók. A támogatási intenzitás régiónkénti alakulása ezen kívül az egyes régiók gazdasági-társadalmi fejlettségbeli különbségeit is tükrözi. Az attrakciófejlesztési pályázatok egy része úgynevezett kétfordulós eljárás keretében kerül támogatásra, ez esetben az első körben született pozitív döntések még nem jelentenek biztos támogatást. A két forduló közötti időszak a projektfejlesztés ideje, melynek során a projektgazdák a Közreműködő Szervezetekkel együttműködve egy útvonalterv mentén a projekt véglegesítéséhez szükséges feladatokat végzik el. A projektekről a második fordulós bírálati körben születhet pozitív támogatási döntés. Az attrakciófejlesztési kiírások keretében támogatott 163 pályázó 43,5 milliárd forintot igényelt az 55 milliárd forint keretösszegből. Attrakciófejlesztési projektekre összesen 43,3 milliárd forint támogatást ítéltek meg, melynek révén több mint 76 milliárd forint értékű beruházás valósulhat meg a projektgazdák által biztosított saját finanszírozást is figyelembe véve (3. ábra). A területi fejlettségbeli különbségek mérséklésének megfelelően a beruházások nagyobb része (77%-a) a négy hátrányos helyzetű régióban (Észak-alföldi régió, Észak-magyarországi régió, Dél-alföldi régió, Dél-dunántúli régió) realizálódott, ennek megfelelően a támogatások jelentős hányada is, közel háromnegyede ezekbe a térségekbe került.



Turizmus és sport

25

18

16

14

(milliárd Ft)

12

10

8

6

4

2

0 Dél-Alföld

Dél-Dunántúl

Észak-Alföld

ÉszakMagyarország

beruházási költség

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl


támogatás összege

3. ábra: A turisztikai attrakciófejlesztés keretében megvalósuló projektek beruházási költsége és a megítélt támogatások összege a 2007−2008-as időszakban A vonzóerők fejlesztése során kiemelt szerepet kapott az egészségturizmus, a kulturális, az öko-, az aktív és a borturizmus (4. ábra). A legtöbb turisztikai terméktípus minden régióban támogatható volt, azonban eltérő sajátságok is megjelentek a hangsúlyok régióspecifikus eltolásával. Az egészségturisztikai fejlesztések keretében pályázatos úton 12,2 milliárd forint értékben részesültek támogatásban gyógyés termálfürdő-fejlesztések. Az egészségturisztikai fejlesztések fontosságát jelzi a wellness és gyógyfürdők iránti egyre növekvő érdeklődés mind nemzetközi, mind hazai téren, aktualitását pedig a Magyar Turizmus Zrt. „Vizek éve 2008” tematikus koncepciója is mutatja. A hét régió közül kiemelkedett a Dél-Alföld, az Észak-Alföld és a Nyugat-Dunántúl, ahova az egészségturisztikai fejlesztések 80 százaléka összpontosult. A kulturális turizmus fejlesztésének támogatása, mely a 2007–2008-as időszakban 14,7 milliárd forintot tett ki, számos turisztikai terméktípus fejlesztését valósítja meg, úgymint vallási turizmus, kulturális örökségek, múzeumok vagy történelmi témaparkok. A kulturális vonzóerők tekintetében kiemelkedik a Közép-dunántúli régió, ahova a kulturális turizmusra fordított támogatások több mint egyharmada került. A konfereciaturizmus fejlesztésére, valamint a rendezvények infrastrukturális hátterének javítására 2,2 milliárd forint támogatást vehetnek igénybe a pályázók. Az ökoturizmus, valamint az aktív turizmus szorosan összekapcsolódik, lévén, hogy az aktív turisztikai szolgáltatások javarészt a természeti értékekre építenek. Az aktív turizmusra irányuló fejlesztések támogatási összege 6,9 milliárd forintot tett ki. Különösen jelentős szerephez jutott a Dél-Dunántúl, ahol a komplex aktív turisztikai termékcsomagok kialakítása került előtérbe, továbbá meghatározó a balatoni vízi turizmust célzó vonzóerő-fejlesztés, ahol a támogatások értéke meghaladja a 3,5 milliárd forintot. Az ökoturizmus támogatására 6,3 milliárd forintot nyertek el a pályázók, a legtöbb fejlesztés az Észak-Alföldön valósul meg 3,1 milliárd forint értékben. A bor- illetve pálinkaturizmus önálló turisztikai termékként is megállja helyét az országban, amellett, hogy egy adott térség turisztikai vonzerejét is növeli, fejlesztésére félmilliárd forint összértékű támogatást ítéltek meg.



26

Turizmus és sport

4. ábra: Az attrakciófejlesztésekre irányuló támogatások megoszlása konstrukciónként az egyes régiókban a 2007−2008-as tervezési időszakban A turisztikai régiók és a tervezési-statisztikai régiók közötti lehatárolási anomáliák feloldásának egy lehetséges módjaként a balatoni turisztikai régió esetében külön fejlesztési területek és hozzá kapcsolódó források lettek elkülönítve a három érintett régió turisztikai fejlesztésekre szánt forrásaiból. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben megvalósuló fejlesztésekre külön pályázatot írtak ki. A dedikált források révén megújulhatnak többek között a balatoni strandok, új kerékpárutak épülhetnek, továbbá termál- és gyógyfürdők korszerűsítésére, országos- és nemzetközi jelentőségű rendezvények infrastrukturális feltételeinek megteremtésére pályázhattak a projektgazdák. A nyertes pályázatok kétharmada az aktív vízi turizmus és a rendezvényturizmus fejlesztésére irányult. A fogadóképesség javítását célzó pályázati konstrukciók keretében elsősorban magas minőségű szolgáltatásokat nyújtó kereskedelmi szálláshelyek támogatása valósult meg a turisztikai attrakciófejlesztéshez illeszkedve. Jelentős súlyt kapott a meglevő egységek minőségének és szolgáltatáskínálatának fejlesztése a kihasználtságuk javítása érdekében. A turisztikai fogadóképesség fejlesztése elválaszthatatlan az attrakciófejlesztéstől, és célcsoportját egyértelműen a vállalkozások jelentették, ugyanakkor a közszféra is megjelent, mint potenciális kedvezményezett. Ennek megfelelően az alkalmazható támogatási intenzitás itt jóval alacsonyabb, mint az attrakciófejlesztési konstrukciók esetében, alkalmazkodik az uniós előírásokhoz. Az elméletileg lehetséges maximumoknál ráadásul szinte minden régióban alacsonyabb a pályázati kiírásokban szerepeltetett támogatási intenzitás – a régiók fejlettségbeli különbségeit is figyelembe véve 25−45 százalék között –, mert a szálláshely-fejlesztési pályázatok iránti érdeklődés így is magas és ilyen módon több projekt támogatására nyílt lehetőség. A szálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésére irányuló 26,5 milliárd forint támogatási keretből 23,8 milliárd forint 84 pályázó között oszlott meg, a támogatott projektek által megvalósuló beruházások nagysága pedig meghaladja a 100 milliárd forintot. A régiók közül a Dél-Dunántúl emelkedik ki, területére 9,5 milliárd forint támogatás áramlik a régió fogadóképességének javítása céljából. Jelentős beruházási költségű szálláshely-fejlesztési projektek valósulhatnak meg az Észak-alföldi és az Észak-magyarországi régióban is. A pályázatos projektekkel párhuzamosan folyik a kiemelt projektek fejlesztése, elbírálása és megvalósítása is. A kormány eddig 26 kiemelt turisztikai projekt akciótervi nevesítéséről döntött, 57 milliárd forint támogatási összeggel. 22 kiemelt projekt esetében született eddig támogatási döntés, melyek eredményeként 42 milliárd forintnyi támogatás ítéltek oda, s 63 milliárd forintnyi beruházás indulhat, illetve indult már el (5. ábra).



Turizmus és sport

27

40

35

30

(milliárd Ft)

25

20

15

10

5

0 Dél-Dunántúl

Észak-Alföld

ÉszakMagyarország

Nyugat-Dunántúl

elszámolható összköltség

Dél-Alföld


Közép-Dunántúl

támogatás értéke

5. ábra: A kereskedelmi szálláshelyfejlesztés keretében megvalósuló projektek beruházási költsége és a támogatás összege 2007−2008-ban Néhány kiragadott példa: Gyógyfürdőink fejlesztése, például Hajdúszoboszló (2,25 Mrd Ft), Szeged (3,6 Mrd Ft) Kastélyok fejlesztése: Gödöllői Királyi Kastély (1,8 Mrd Ft) Történelmi városközpontok, városrészek turisztikai fejlesztése: Balatonfüred (1,25 Mrd Ft), Székesfehérvár (2 Mrd Ft) Egyházi épületek, emlékek fejlesztése: Pannonhalmi apátság (1,27 Mrd Ft), Máriapócsi és nyírbátori zarándokhely (2,4 Mrd Ft) Budapesti fejlesztések: Szépművészeti Múzeum (3,5 Mrd Ft), Városligeti műjégpálya és környéke (3,8 Mrd Ft) A turisztikai fejlesztések – a turisztikai ágazat multiszektorális jellegéből adódóan – a gazdaság egészében éreztetik pozitív hatásukat, jelentős mértékben hozzájárulnak a régiók gazdaságának élénkítéséhez. Multiplikátor-hatásaik főként a piaci szférában jelennek meg: a fejlesztések révén javul az infrastrukturális háttér, ami további beruházásokat vonz a térség számára, különösen az építőipar, a kereskedelem, és a vendéglátás területéről. Mindezek által újabb munkahelyek teremtődnek, növekedik az életszínvonal és csökkennek a területi különbségek. A fenntarthatóság jegyében a pályázati kiírások megalkotása során figyelmet fordítottak arra, hogy a beruházások ne károsítsák természeti értékeinket, valamint óvják és fejlesszék kulturális örökségünket. Ehhez környezettudatos szemlélet szükséges, különösen a természeti, táji adottságokra építő turizmus esetében, ezért a környezetre pozitív hatást gyakorló, a tradíciókra és örökségekre nagyobb hangsúlyt fektető projektjavaslatok részesültek előnyben. A 2009−2010-es akciótervi időszakban további több mint 100 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre turizmusfejlesztési célokra, amelyből mintegy 71 milliárd forint pályázati úton hirdetnek meg. Az attrakciófejlesztési pályázatok keretében 45 milliárd, a szálláshely-fejlesztési pályázatok keretében 20,5 milliárd, a szervezetfejlesztési pályázatok keretében pedig 6 milliárd forintra lehet majd pályázni. Összeállította: Gerlach Viktor, ÖM Turisztikai Stratégiai és Kiemelt Programok Főosztálya



28

Turizmus és sport

Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia – turisztikai pályázatok

A

kormány által 2005 szeptemberében jóváhagyott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS) átfogó célként fogalmazza meg az életminőség javítását. A stratégia konkrét feladatokat határoz meg a turisztikai vonzerők, a fogadóképesség, az emberi erőforrás és a működési rendszer korszerűsítésére. Az újszerű megközelítés emellett az esélyegyenlőség és fogyasztóvédelem kérdéseit is kiemelten kezeli. A stratégia végrehajtásának 2006−2008. évi tapasztatai alapján a végrehajtást figyelemmel kísérő Monitoring Bizottság szükségesnek tartotta a kiemelt területek hangsúlyosabb kezelését. Ezért az érintett szakmai és civil szervezetek és tárcák képviselőinek közreműködésével az elmúlt évben munkabizottságok alakultak. Feladatuk célzott intézkedések megfogalmazása az esélyegyenlőség és fogyasztóvédelem érvényesítése érdekében. A hatályos jogszabályi előírások a fizikai akadálymentesítés alapvető követelményeit határozzák meg, illetve tiltják a vendégek bármi okból történő diszkriminációját. A jogi normák körülhatárolják az utazáshoz kapcsolódó fogyasztói jogokat és azok érvényesítésének módját, azonban a turisták körében ezek gyakran nem ismertek, illetve az érdekek érvényesítése sokszor nehézségekbe ütközik a tájékozottság hiányában. Az ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság két pályázatot dolgozott ki, melyek a munkabizottságok által legfontosabbnak tekintett feladatok megvalósítását kívánják elősegíteni. A fogyatékos emberek vendégforgalomba való bekapcsolásához első lépésként – a fogyatékosságügyi nonprofit szervezeteknek meghirdetett pályázati támogatás révén – a nemzeti turisztikai adatbázishoz illeszkedően olyan, ingyenesen hozzáférhető elektronikus adatbázis létrehozása a cél, amely tartalmazza azokat az alapvető információkat, amelyek a fogyatékos emberek számára az utazási döntéseik előtt nélkülözhetetlenek. A szolgáltatók önkéntes együttműködésére alapozva az akadálymentes turisztikai szolgáltatásokra vonatkozó információk összegyűjtése, szakértők közreműködésével való helyszíni minősítése, a nemzeti turisztikai adatbázisban közzétehető formában való rendszerezése valósulhat meg 2010 közepéig. A másik támogatási program a fogyasztóvédelmi törvényben meghatározott fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek közreműködésével valósulhat meg. A pályázat célja a turisták és a vállalkozások fogyasztóvédelmi ismereteinek bővítése, a tudatos turisztikai fogyasztási szokások kialakítása az utazók tájékoztatásával és a turisztikai szolgáltatók munkatársainak továbbképzése. A „tudatos turista”, mint a turisztikai szolgáltatások elsődleges felhasználója, tisztában van az őt megillető alapvető jogokkal és kötelezettségekkel, s ez hozzájárul a minőségi színvonal emeléséhez. A támogatási cél összhangban van a Turisztikai Világszervezet (UNWTO) Globális Etikai Kódexében megfogalmazott elvárásokkal. A megvalósítás végső határideje 2009. október 31. A támogatási kérelmek beadásának határideje mindkét pályázat esetén: 2009. április 27., a támogatási keretösszeg pedig 20−20 millió forint. Tekintettel a feladatok nonprofit jellegére, a támogatás mértéke elérheti a 100 százalékot. A támogatási kérelmek értékelésére a Szociális és Munkaügyi Minisztérium érintett szakértőinek bevonásával kerül sor. A pályázati felhívás és adatlap a www.otm.gov.hu honlap Turizmus oldaláról tölthető le.



Turizmus és sport

29

„Virágos Magyarországért” – versenyfelhívás

A

2009. évi „Virágos Magyarországért”versenyt a különböző minisztériumok, parlamenti bizottságok, önkormányzati szervek és civil társaságok tizenhatodik alkalommal hirdetik meg. A feltételek a korábbiakhoz hasonlók: az adott önkormányzat polgármestere interneten keresztül nevezheti be települését. A fődíj Magyarország képviselete a 2010. évi Európai Virágos Városok és Falvak Versenyében (Entente Florale Europe), amelyet két település, egy város és egy falu nyerhet el. 2009-ben az európai versenyben Szombathely és Gelse képviselik Magyarországot. A Virágos Magyarországért versenynek minden évben vannak kiemelt témái. 2009-ben a településeket felkereső szakmai zsűri megkülönböztetett figyelmet fordít a kulturális létesítmények környezetének gondozottságára, beleértve az oktatási intézményeket is. Dr. Kovács Miklós, az ÖM turisztikai szakállamtitkára elmondása szerint a turisztikai szakágazat, amely a kezdetektől fogva a nemzetközi részvétel és a hazai verseny legfőbb támogatója, továbbra is nagy figyelmet szentel a mozgalomnak, amelynek igen fontos szerepe van a vendégváró, kulturált országkép kialakításában. A szakállamtitkár minden önkormányzatot a részvételre bátorít, mivel a „Virágos Magyarországért” programhoz való kapcsolódással csak nyerni lehet. A település szebbé, élhetőbbé válik, a versenyre való készülődés közösségformáló, összetartó erő. A verseny szervezéséhez az Önkormányzati Minisztérium és a Magyar turizmus Zrt. is jelentős segítséget nyújt. A versenyre interneten lehet jelentkezni a www.viragosmagyarorszag.hu honlapon. A jelentkezési határidő: 2009. május 15.

AZ ÖM Turisztikai Szakállamtitkárságának hírleveléből Tisztelt Olvasó! A tavasz az újjászületés időszaka, amely alkalomból az ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság megújult hírlevelével köszöntöm Önt. Remélem, hogy a tartalom bővítésével még több információt tudunk Önhöz eljuttatni, a formai változásoknak köszönhetően pedig színesebbé és áttekinthetőbbé válik kiadványunk. A már megszokott hírrovatok mellett márciusi számunk fókuszában értékelést olvashat az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007−2008-as akciótervi időszakának turisztikai pályázatairól, a turizmus számokban rovatunk pedig a 2008-ban turisztikai céllal érkező külföldi látogatók legfontosabb adatait foglalja össze. Tisztelt Olvasó! Márciusban megkezdődött a Budapesti Tavaszi Fesztivál rendezvénysorozata, amely idén a Kulturális Turizmus Évében még nagyobb figyelmet kap. Közép-Európa legnagyobb összművészeti fesztiválja egy olyan esemény, amely a belföldi mellett jelentős külföldi közönséget is vonz, ezáltal erősíti Budapest és Magyarország kulturális és turisztikai kínálatát. A Budapesti Tavaszi Fesztivál visszatérő vendégei már tudják: a tavasz Budapesten kezdődik! dr. Kovács Miklós Turisztikai Szakállamtitkár (A hírlevél teljes anyaga elérhető az Önkormányzati Minisztérium honlapján, a www.otm.gov.hu Turizmus rovatában.)

Adatok, tények, érdekességek a turizmus világából Példaértékű budavári együttműködés

A BTH Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht. üdvözli és teljes promóciós eszközrendszerével segíti azt az együttműködést, amely az összefogást kezdeményező Királyi Borház és Pincemúzeum, a Budapesti Történeti Múzeum és a Nemzeti Táncszínház között jött létre. A március 12-ei sajtótájékoztatón a három intézmény ünnepélyesen is aláírta azt az együttműködési megállapodást, amelyben vállalják egymás kommunikációjának segítését és közös jegyek, programcsomagok kialakítását. A Budapesti Történeti Múzeum, valamint a Királyi Borház és Pincemúzeum között kialakított csomag tartalma egy 20−20 százalék kedvezményt biztosító, mindkét intézmény látogatására jogosító jegy, továbbá egy tárlatvezetés a Pincemúzeumban. A Nemzeti Táncszínházzal kialaÖM Önkormányzati Tájékoztató


30

Turizmus és sport

kított csomag egy, a „Bor és Tánc” nevet viselő, sorozatot jelent, amely tartalma egy kedvezményes színházi belépő (10%), egy háromboros kóstoló és ingyenes belépés a Pincemúzeumba. A közös programcsomag célja, hogy a Budai Várba látogató vendégek megismerjék az egyedülálló turisztikai és kulturális kínálatot, és egyúttal hozzájáruljon a turisták Várban eltöltött tartózkodási idejének meghosszabbításához. Forrás: Turizmus Panoráma Bulletin

2011-ben jöhet a fellendülés

Az Utazási- és Turisztikai Világtanács (World Travel & Tourism Council − WTTC) március 11-én az ágazat és magas rangú kormányzati képviselők jelenlétében a berlini turisztikai vásáron hozta nyilvánosságra legújabb kutatásának eredményeit. A WTTC elnök-vezérigazgatója, Jean-Claude Baumgarten elmondta, hogy most minden korábbinál nehezebb prognózist készíteni. A kutatás eredményeiből azt lehet sejteni, hogy az utazási szektor 3,6 százalékkal esik vissza az idén. A várakozások szerint még 2010-ben is csak 0,3 százalékos növekedés várható. „Segíteni fog az alacsony olajár, ami alacsonyabb inflációt is generál” – mondta Baumgartner. 2010-re a 2008-as 9,6 százalékról 9 százalékra csökken a turizmus hozzájárulás a világ GDP-jéhez – tette hozzá Adrian Cooper, az Oxford Economics ügyvezető igazgatója. Közben világszerte több millió munkahely szűnik meg az ágazatban. Legkomolyabban a beruházásokat és a céges utakat érinti a válság. Előbbiek az előrejelzések szerint 2009-ben 5 százalékkal, 2010-ben pedig további 1,25 százalékkal esnek vissza. A belföldi turizmus csökkenését 2,75 százalékosra becsülik az idén. A növekedés forrásait a fejlődő piacok jelentik majd. Baumgartner szerint turisták százmilliói kelnek majd útra Kína, India és Brazília formálódó középosztályából. Az előrejelzések szerint a 2010 után következő tíz évben évente 4 százalék körüli növekedést tud produkálni az ágazat. 2019-re pedig 275 millió embert, az összes alkalmazott 8,4 százalékát foglalkoztat majd. Forrás: Napi Turizmus

Borutak minősítési rendszere

Elkészült az európai borutak egységes minősítési rendszere. A minősítés három fokozatú, egy, kettő, illetve három szőlőfürt a „jutalom”. Ezekben a napokban már sokasodnak a szőlőfürtök Baranya megye borútjain, folyik a pincészetek minősítése aszerint, hogy ki mivel csalogatja a betérőt, milyen miliőben fogadja, mit tud a borához társítani (programot, kocsikáztatást, táncot-zenét, finom falatokat). Becker Leonóra, a Villányi Borút elnöke elmondta, hogy az észak-olasz, a közép-spanyol és a dél-dunántúli régió borvidékei, köztük a villányi és a mohács–bólyi közösen készítették el az európai borutak egységes minősítési rendszerét. Azt szeretnék elérni, hogy ha bármely uniós ország borutas pincéjébe, vendéglőjébe, borkimérésébe, netán szállodájába bekopog a vendég, már a bejárat előtti szőlőfürtökből megtudja, mire számíthat odabent. Sokféle szempont alapján osztják a fürtöket, így még a mozgáskorlátozottak figyelembevétele is számít a pontozás során. A dél-dunántúli régióban a két baranyai borúton, a tolnai, szekszárdi és a dél-balatoni borutakon is osztják a fürtöket, s remélik, hogy a többi magyar borvidék is bekapcsolódik. Tizenegy borászatot értékeltek eddig, egyetlen egyfürtös és háromfürtös lett, a többi kettőt érdemelt ki. Ehhez képest Villányban előrébb tartanak: 56 vállalkozóból 46 már megkapta a fürtöket: hárman egyet, tízen kettőt, a többiek mind hármat−hármat. Utóbbiak között természetesen ott vannak mind a nagyok. Forrás: bama.hu

10 százalékos növekedés a magyarországi rendezvénypiacon 2008-ban

A Magyar Kongresszusi Iroda, partnerei közreműködésével, a tavalyi évre vonatkozóan is elkészítette a hazánkban zajló nemzetközi konferenciákról, kongresszusokról szóló statisztikai felmérését. 2008-ban – 119 500 fő részvételével − összesen 531 nemzetközi konferencia, továbbá 57 nemzetközi kiállítás került megrendezésre hazánkban. A nemzetközi rendezvények szempontjából közel 10 százalékos növekedés volt tapasztalható 2007-hez képest. Ismerve a konferenciaturizmus gazdasági hatásait és a konferenciaturisták költési mutatóit, kijelenthető, hogy a szegmens 2008-ban is a magyarországi turizmus egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata volt. Bizonyos mutatók − különösen a vidék helyzetét tekintve − figyelmeztetőül szolgálnak, és kijelölik a jövőbeni fejlesztések irányát. A felmérés részletei a www.hcb.hu honlapon tekinthetők meg. Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

Aláírták a veszprémi növény- és vadaspark támogatási szerződését

A veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparkban március 11-én aláírták az állatkert fejlesztésének támogatásáról szóló szerződést. Az intézmény „A mi Állatkertünk: közös értékünk, közös élményünk − tematikus turisztikai fejlesztések Veszprémben” című projektjére összesen 216 millió forintos támogatást nyert a közép-dunántúli operatív program keretéből. XIX. évfolyam 4. szám • 2009. április


Turizmus és sport

31

A több mint 420 millió forint összértékű fejlesztés részeként többek között új csimpánzház készül, Kölyökdzsungelt építenek, valamint erdei mesterségek tanösvényt alakítanak ki. Mint Török László, az állatkert igazgatója elmondta, látogatóik száma az elmúlt ötven évben megközelítette a 14 milliót. A Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2007-ben hirdette meg az „Integrált turisztikai település- vagy térségfejlesztés és tematikus fejlesztések” című pályázatát. Pál Béla, a regionális tanács elnöke arról tájékoztatta a megjelenteket, hogy a pályázatra 31-en küldték be projektjüket, mintegy 6,5 milliárd forintos támogatási igénnyel. Az öt nyertes pályázó összesen közel 1,3 milliárd forint támogatást kap uniós forrásokból tervei megvalósításához. Forrás: Turizmus Panoráma Bulletin

Múzeumok Mindenkinek

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében uniós támogatással valósulhat meg a „Múzeumok Mindenkinek” program. A program országos szinten támogatja a múzeumok megújítását, hogy azok képesek legyenek korszerű kiállításokat, látogatóbarát és iskola-barát környezetet, élménygazdag programokat és szórakoztatva oktató, magas szintű szolgáltatásokat nyújtani. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum kiemelt projektjeként megvalósuló „Múzeumok Mindenkinek − Múzeumok oktatási-képzési szerepének erősítése − Központi módszertani fejlesztés” programját több mint 438 millió forinttal támogatja az unió. Az erről szóló támogatási szerződést március 11-én írták alá. Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

„Megnemtámadási szerződést” ír alá Bük és Sárvár

Az akció célja az, hogy ne egymás elől vadásszák el a turistákat, hanem közösen próbáljanak tenni valamit a turisztikai kommunikáció fejlesztéséért. Bük és Sárvár vezetőit egy PR cég ültette le egymás mellé. A kommunikációs cég sajátos „lakosságcserére” buzdítja Bükfürdőt és Sárvárt. Egyes napokon a két település lakói közel 50 százalékos kedvezménnyel juthatnak be a másik város fürdőjébe. Ezzel a marketingfogással próbálják növelni a fürdőkben a vendégforgalmat az egyébként turisztikailag holt szezonnak tekinthető hónapokban. Vancsura Miklós, a sárvári fürdő igazgatója szerint szükség van az ilyen marketingakciókra, hiszen ezekkel jól lehet növelni vendégforgalmat. A gazdasági válság elérte a fürdőket is. Magyarországon átlagosan 5−10 százalékkal csökkent a forgalmuk 2008-ban, bár ez alól éppen Sárvár kivétel − tette hozzá. Ott 2007-hez képest 10 százalékkal növekedett a látogatók száma. Németh István, a Büki Gyógyfürdő Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint a vasi fürdőknek nem egymással, hanem a szomszédos ausztriai, szlovéniai fürdőkkel kell versenyezniük, mégpedig úgy, hogy a gazdasági nehézségek ellenére is folyamatosan emelik szolgáltatásaik színvonalát. Ha pedig arra van szükség, akár össze is fognak. Forrás: Napi Turizmus

Hármas pillér és kiemelt projektek a 2009−2010-es akciótervekben

A következő két év akcióterveiben ismét három turisztikai fejlesztéseket célzó konstrukció jelenik meg pályázatos formában, melyek a turisztikai vonzerők, a kereskedelmi szálláshelyek és a turisztikai desztináció menedzsment fejlesztésére irányulnak. Turisztikai attrakciófejlesztésre várhatóan 2009 májusában hirdetik meg a pályázatokat, a kereskedelmi szálláshelyek fejlesztésének pályázati kiírásai előre láthatóan 2009 júliusában jelennek meg. Nem pályázatos formában kiemelt, az ágazat szempontjából jelentős projektek támogatására is lehetőség nyílik. Az ezzel kapcsolatos tervezési felhívás március 6-án jelent meg. Az egyes kiírások támogatási keretösszege az alábbi módon alakul a hét régióban a 2009−10- es időszakban. Forrás: ROP Irányító Hatóság

Megalakult a Hotel Nemzeti Művész Klub

Számos elismert művész részvételével megalakult a Nemzeti Művész Klub (NMK). Az alapító tagok között szerepelnek a Nemzet Színészei, illetve több művészeti ág elismert képviselője. A klubnak a 2009. júniusi megnyitót követően a felújított Hotel Nemzeti ad otthont. A szálloda célja ismét bekerülni Budapest kulturális vérkeringésébe. A szálloda 2008. november 1-je óta van zárva. A nagyszabású rekonstrukció az építészeti értékek megőrzésével, eredeti alaprajzok alapján valósul meg. Ezen túlmenően a ház modern designt kap. A 80 szobás, 4 csillag superior besorolású Hotel Nemzeti olyan ötcsillagos prémium szolgáltatásokat nyújt vendégei részére, mint a több nyelvű nemzetközi hírújság, professzionális üzleti szolgáltatások, vezeték nélküli internet csatlakozási lehetőség a közösségi terekben, 24 órás szobaszerviz, mosodai és vegytisztítás 12 órán belül, limuzin szolgálat, valutaváltás, poggyász szolgáltatások, továbbá vendég tájékoztatót ad a város művészeti és kulturális eseményeiről, illetve koncert- vagy színházjegyeket biztosít kedvezményes vacsorázási lehetőséggel. Forrás: Turizmus Panoráma Bulletin ÖM Önkormányzati Tájékoztató


32

Turizmus és sport

Európa leghosszabb múzeumi vasúti sínpályája épül Szentendrén

A szentendrei skanzenben megkezdődött Európa leghosszabb, 2,1 kilométeres múzeumi vasúti sínpályájának lefektetése; a munkálatok az április 7-ei szezonnyitásra fejeződnek be, a látogatók a terepet motorvonaton is bejárhatják − közölte a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese a helyszínen tartott március 6-ai sajtótájékoztatón. Bereczki Ibolya elmondta, hogy a vasútépítés része az intézmény összesen 2,2 milliárd forintból megvalósuló múzeumgyarapító programjának. Az összeg nagyobb hányadát uniós forrásból, pályázati úton nyerte el a skanzen, a nemzeti fejlesztési terv keretében. A Skanzen Örökség Program néven futó projekt négy ütemben 2010-ig valósul meg. Szintén most épül a hajdani vasútállomás, eredeti épülettel, pénztárral, váróteremmel, irodával. A vendégek innen indulhatnak majd a vonaton a meglévő hét és az alakuló nyolcadik tájegység több mint kétszáz épületének felfedezésére. Maga a vonat az 1920-as években a Ganzgyárban készült. Forrás: MTI

Megújult az MT Zrt. Kongresszusi Irodájának honlapja

Féléves előkészítő munka után megújult a Magyar Turizmus Zrt. Kongresszusi Irodájának (MKI) a honlapja (www. hcb.hu). A szerkezeti változtatások következtében a honlap könnyebben áttekinthetővé vált, így nemcsak esztétikusabb, hanem sokkal inkább felhasználóbarát is lett. A honlapon az érdeklődők továbbra is olvashatnak a Kongresszusi Iroda tevékenységéről és a Konferencia Nagyköveti Programról, a Partnerkereső rovatban pedig megtalálhatják az iroda partnereit: konferenciaszállodákat, rendezvényhelyszíneket, incentive programokat és a konferenciaszervezőket. Újdonság, hogy a partnerek között a rendezvényhelyszínként működő éttermek is megjelenítésre kerülnek. A honlapon továbbra is elérhetőek a hivatásturizmussal kapcsolatos aktuális hírek, statisztikák és tanulmányok. Az MKI partnerei megrendelhetik az Iroda kiadványait és kérhetnek ajánlatot a honlapon keresztül. Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

Versenyképességi index: Magyarország a 38. helyen

A Világgazdasági Fórum (WEF) közzétette éves jelentését a turizmus versenyképességi indexről (Travel & Tourism Competitiveness Index, TTCI). Magyarország a tavalyi 33. hellyel szemben, idén csak a 38. pozíciót foglalja el a rangsorban, igaz, két éve 40. voltunk. Fontos megjegyezni, hogy a rangsor nem az egyes országok turisztikai vonzerejét méri, hanem azt, hogy mennyire kínál kedvező feltételeket turisztikai beruházások, fejlesztések számára. A listán 133 ország szerepel, s az élen tavalyhoz képest változatlan a sorrend, vagyis Svájc, Ausztria és Németország áll az első három helyen. A teljes jelentés a következő honlapcímen érhető el: www.weforum.org/en/initiatives/gcp/TravelandTourismReport/index.htm

Megjelent a „Turizmus Magyarországon 2008” című statisztikai leporelló

A Központi Statisztikai Hivatal 2008. évi előzetes vendégforgalmi adatai alapján a Magyar Turizmus Zrt. elkészítette a Turizmus Magyarországon 2008 című magyar és angol nyelvű leporellót. A kiadvány bemutja a turizmus Magyarország gazdaságában betöltött szerepe, a 2008. évi magyarországi beutazó, belföldi és kiutazó turizmus legfontosabb jellemzői, a kereskedelmi szálláshelyek 2008. évi vendégforgalmi adatai, a turisztikai régiók 2008. évi vendégforgalmának alakulása, a leglátogatottabb magyarországi városok listája, a magyar lakosság 2008. évi utazási szokásai, valamint a nemzeti marketingtevékenységben is kiemelt Budapest, Balaton, egészségturizmus és hivatásturizmus 2008. évi főbb eredményei. A Turizmus Magyarországon 2008 című statisztikai leporelló pdf-formátumban a Magyar Turizmus Zrt. www.itthon.hu > Szakmai oldalak > Turizmus Magyarországon címen elérhető honlapjáról tölthető le. A kiadvány nyomtatott formában a Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Csoportjától igényelhető (1115 Budapest, Bartók Béla út 105–113., tel.: (06 1) 488-8710, fax: (06 1) 488-8711, e-mail: [email protected]). Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

Vendégbarát Múzeum Program a Kulturális Turizmus Évében

A Kulturális Turizmus Évében a Magyar Turizmus Zrt. ismét meghirdetette a Vendégbarát Múzeum Programot a hazai kulturális intézmények számára az Oktatási és Kulturális Minisztériummal, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal és az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárságával közösen. A program 2007-ben indult, és 2008-ban is sikerrel folytatódott, mindkét évben mintegy 40 múzeum pályázott. A program célja, hogy segítségével az elmúlt években történt látogatóbarát fejlesztések „híre” eljusson mind a belföldi, mind a külföldi potenciális vendégekhez. A pályázattal a kiíró szervezetek azon kulturális intézményeket kívánják támogatni, amelyek képesek vendégbarát szolgáltatások kialakításával a látogatók megváltozott igényeinek eleget tenni. A programra azok az érvényes működési engedéllyel rendelkező muzeális intézmények pályázhattak, amelyek az elmúlt két XIX. évfolyam 4. szám • 2009. április


Turizmus és sport

33

évben (2007-ben és 2008-ban) nem nyertek támogatást a Vendégbarát Múzeum Program keretén belül. A pályázatot 2009. március 16-ig lehetett benyújtani. A muzeális intézmények három kategóriában versenyezhetnek egymással, – a besorolást a 2007-es és a 2008-as látogatószám alapján a kiíró intézmények végzik – és mindhárom kategóriában az első legtöbb szavazatot elnyerő muzeális intézmény részesül promóciós támogatásban. A határidőig beérkezett pályázatokat a Magyar Turizmus Zrt. és a pályázatot kiíró társszervezetek (Önkormányzati Minisztérium, Oktatási és Kulturális Minisztérium, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) munkatársaiból álló ún. előzsűri értékeli. A feltételeknek megfelelő pályázók közül a nagyközönség választja ki szavazataival a nyerteseket. A nagyközönség a Magyar Turizmus Zrt. által 2009-ben meghirdetésre kerülő internetes játék segítségével dönthet arról, hogy melyik muzeális intézmény érdemli ki a 2009. Vendégbarát Múzeuma címet és az ezzel járó promóciós támogatást. Az online szavazás 2009. április 1-én kezdődött a www.vendegvaro.hu internetes portálon (a szavazás a Magyar Turizmus Zrt. www. itthon.hu és az ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság www.mth.gov.hu honlapjáról is elérhető lesz), és 2009. május 3-án zárul le. Az ünnepélyes eredményhirdetésre a Múzeumi Világnap alkalmából rendezett Múzeumok Majálisa rendezvényen kerül sor. A www.vendegvaro.hu internetes oldalra minden múzeumról felkerül egy néhány soros, fotóval illusztrált bemutatkozó. A szavazásra a pályázó muzeális intézményekben a Magyar Turizmus Zrt. által készíttetett szórólapok és plakátok is felhívják a látogatók figyelmét. Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

Bakuban ülésezett a Turisztikai Világszervezet

2009. március 25−27. között, az azerbajdzsáni Bakuban került megrendezésre az ENSZ Turisztikai Világszervezet (UNWTO) Európai Bizottságának 49. ülése, amelyhez kapcsolódóan „A gazdasági válság hatásai az európai turizmusra – Kihívások és válaszok” címmel nemzetközi konferenciára is sor került. A bakui rendezvényen hazánkat dr. Kovács Miklós, az Önkormányzati Minisztérium turisztikai szakállamtitkára képviselte. Az ülés kiemelt témája a gazdasági válság turizmusra gyakorolt hatása és az ennek ellensúlyozására teendő lépések, valamint a 2010–2011-es tervezési-költségvetési ciklus fő irányainak kijelölése volt. A regionális bizottsági ülésén és az azt megelőző konferencián dr. Kovács Miklós szakállamtitkár tájékoztatást adott a válság ellensúlyozására a magyar turisztikai marketing terén tett eddigi lépésekről. Az Európai Regionális Bizottság ülése komoly turizmusdiplomáciai sikert hozott: az Önkormányzati Minisztérium és a Külügyminisztérium összehangolt, közös lobbimunkája eredményeként az Európai Regionális Bizottság támogatta dr. Somogyi Zoltán, korábbi turisztikai szakállamtitkár, jelenlegi montenegrói nagykövet jelölését a világszervezet főtitkár-helyettesi posztjára. A főtitkárhelyettes személyére a világszervezet Végrehajtó Tanácsának májusi ülésén megválasztásra kerülő új főtitkár tesz javaslatot, az UNWTO hat regionális bizottsága által beterjesztett jelöltek közül. Az új tisztségviselők hivatalos beiktatására az októberi, kazahsztáni közgyűlésen kerül sor.

Épített örökség, örök építészet

Épp a gazdasági válság, illetve a vele együtt járó pénzügyi elvonások idején van a legnagyobb szükség a műemlékvédelem, a kultúra, illetve a belföldi turizmus területén dolgozók közös gondolkodására – mondta Révész T. Mihály, a Gödöllői Királyi Kastély ügyvezető igazgatója március 26-án, a kastélyban rendezett „Épített örökség, örök építészet” című konferencián. A tanácskozáson általános volt a vélemény, hogy a nemzeti kincsnek számító több mint 11 ezer hazai műemléképület állagát meg kell óvni akár a magántőke bevonásával is. Dr. Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke szerint műemléki épületek jellegéhez igazodó szakszerű felújítást követő többcélú hasznosítás lenne a legcélravezetőbb. A belföldi turizmus elmúlt tíz évben tapasztalható „izmosodásáról”, illetve a külföldi turisták érdeklődésének átmeneti megtorpanásáról számolt be Mányai Roland, az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárságának főosztályvezetője. Mint mondta, jó hír, hogy egy idei felmérés szerint a hazai tájakon pihenők 24 százaléka valamilyen kulturális örökséget jelölt meg úti céljául. 65 ország vizsgálata során kiderült, hogy Magyarországot a történelem, a művészetek és a kultúra iránti érdeklődés mellett a biztonság és a turisztikai piacon mért jó ár-érték arány teszi kuriózummá − hívta fel a figyelmet. A gazdasági válság és a turizmus egymásra hatását boncolgatva Mányai Roland megjegyezte: a válság, illetve a hatására a turisztikai ágazatban erősödő nemzetközi verseny újabb és újabb ötletek kitalálására sarkall, amelyekhez pályázati pénz is nyerhető. Varga István, a Monostori Erőd Kht. ügyvezetője az eldugott településeken lévő kulturális nevezetességek hálózatának kiépítése, valamint az európai idegenforgalmi kapcsolatok erősítése mellett érvelt. Dr. Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. elnöke az ágazaton belüli szemléletváltást, a kastélyszállodákban rejlő lehetőségek kiaknázását, a gyerekek kulturális érdeklődésének felkeltését, valamint az úgynevezett témaéveket szorgalmazta.

Összeült az Országgyűlés Sport- és Turisztikai Bizottsága

A turisztikai bizottság elfogadhatatlannak tartja az üdülési csekk, a falusi vendégfogadás és az étkezési utalvány megadóztatását - az erről szóló határozati javaslatról a 2009. március 17-ei ülésen egyeztek meg a képviselők. ÖM Önkormányzati Tájékoztató


34

Turizmus és sport

A turizmus versenyképességének megőrzése érdekében a bizottság nem támogatja az általános forgalmi adó (áfa) emelését sem, sőt középtávon a turisztikai szolgáltatások áfa-szintjének csökkentését tartja szükségesnek. A határozat harmadik pontja szerint a turizmust is érintő gazdasági válság negatív hatásainak mérséklése érdekében indokoltnak tartja a marketing keret növelését. Dr. Kovács Miklós, az Önkormányzati Minisztérium turisztikai szakállamtitkára elmondta, hogy a turisztikai célelőirányzatból biztosított marketingforrásra vonatkozóan a szakállamtitkárság és az Önkormányzati Minisztérium, valamint a Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.) együttműködési finanszírozási megállapodást köt, amelynek kerete 2009-re vonatkozóan 4,9 milliárd forint. A szakállamtitkárság és az MT Zrt. felkészült arra is, hogyha a költségvetésből pótlólag forrásokhoz jutnak, akkor azokat célzottan, a válság hatásainak további enyhítésére használják fel − mondta dr. Kovács Miklós. A bizottság értékelte és vitát folytatott a 2008. év főbb vendégforgalmi mutatóiról is, amelyeket a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a turisztikai szakállamtitkár ismertetett.

Továbbra is intenzív együttműködés a V4 országok között

A visegrádi országok (Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország) együttműködésének soros lengyel elnöksége keretében március 5−6-án, Krakkóban találkoztak a nemzeti marketingszervezetek vezetői és a V4-ek turisztikai állami irányításának vezető képviselői. A tagországok képviselői értékelték a gazdasági válság térségükre gyakorolt hatását turisztikai szempontból, és megállapodtak a válság tapasztalatainak rendszeres megosztásában és a válságra adott tagállami válaszok megismertetésében. A krakkói találkozón meghatározták az elkövetkező időszak együttműködési területeit is, amelyről a négy fél jegyzőkönyvet írt alá. Megerősítették szándékukat a tengerentúli piacokon történő közös promócióra: megállapodtak abban, hogy folytatják a kínai, amerikai és japán piacokon megvalósított sikeres marketing-együttműködést, tovább bővítik az orosz piacon való megjelenést, az együttműködés keretében elkészítik a V4-ek közös orosz nyelvű honlapját, és az Urálon túli területeken túlmenően a moszkvai régióban is közös megjelenést, roadshow-t terveznek. Folytatják az amerikai piacon sikeres internetalapú V4 oktató programot is, amelynek révén a négy ország turisztikai kínálatát ismerhetik meg az amerikai utazásszervezők, valamint megismétlik az elmúlt évi közös megjelenést Szingapúrban is. A kínai piacon való marketing-együttműködés új elemeként 2009-ben a V4 régió magyar szervezésben részt vesz a pekingi COTTM kiállításon, míg az orosz piacon magyar szervezésben kerül sor egészségturisztikai előadásra és szakmai találkozóra Moszkvában. A közös programok lebonyolítására a tagállamok 2009-ben 305 ezer eurót fordítanak. Magyarország július elsejétől veszi át a V4 soros elnökséget, ezért a magyar delegáció meghívta partnereit a következő ülésre, Budapestre.

Magyarország a világ egyik legnagyobb turisztikai vásárán

2009. március 11–15. között 44. alkalommal rendezték meg Berlinben a világ egyik legnagyobb turisztikai vására, az „Internationale Tourismus Börse” (ITB). Idén 180 ország 11 ezer kiállítója mutatta be turisztikai kínálatát mintegy 200 ezer látogatónak. Magyarország rendkívül impozáns, 308 m2-es standdal képviseltette magát, a Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.) szervezésében. A nemzeti standon az MT Zrt. mellett 23 hazai turisztikai szolgáltató vonultatta fel kínálatát. Magyarország nagyszabású turisztikai bemutatkozásának alkalmából Berlinbe utaztak a hazai turizmus állami irányításának képviselői, így az Önkormányzati Minisztérium képviseletében dr. Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkár is, aki egyúttal a hagyományosan az ITB ideje alatt megrendezésre kerülő Magyar Est társházigazdája volt dr. Peisch Sándor berlini nagykövet mellett. Az ITB keretében nagyszabású sajtótájékoztatóra került sor, melynek középpontjában a pénzügyi-gazdasági világválság turisztikai hatásai, valamint a Kulturális Turizmus Éve jegyében Magyarországon megvalósításra kerülő marketingakciók álltak. Dr. Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkár, valamint a berlini turisztikai képviselet emellett számos televíziós és újságírói érdeklődésnek tett eleget interjú formájában, illetve több kétoldalú szakmai és turizmusdiplomáciai (német parlamenti delegáció, koreai turizmusirányítás képviselői) megbeszélést folytatott Berlinben.

A falusi turizmus fejlesztése

Kiemelt célként jelölte meg a falusi turizmus fejlesztését Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára azon a rendezvényen, amelyet az Idegenforgalmi és Kulturális Vidéki-falusi Ernyőhálózat működésének megkezdése alkalmából március 4-én tartottak Budapesten. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (UMVP) hármas tengelyének év elején lezárult pályázataira a falusi turizmus támogatására 35 milliárd forint fejlesztési igény érkezett 1500 pályázótól. Ez jelentős összeg, mivel eddig ennyi pénzt a falusi vendéglátás fejlesztésére még nem fordíthattak az érintettek. Az UMVP két gazdaságfejlesztési intézkedésére összesen több mint 60 milliárd forintnyi forrásösszeget igényeltek. Az UMVP hármas tengelyének további két intézkedésével együtt összesen több mint 5 800 pályázat érkezett, több mint 110 milliárd forint támogatási igénnyel. Az FVM államtitkára kiemelte: a falusi turizmus fejlesztése során nemcsak a szálláshelyek bővítését kell szem előtt tartani, hanem a helyben előállított élelmiszerek fogyasztásának növelését is. XIX. évfolyam 4. szám • 2009. április


Turizmus és sport

35

Dr. Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkár arról beszélt, hogy a belföldi turizmus a turisztikai ágazaton belül 10 év alatt 10 százalékos növekedést mutatott. Közölte: a gazdasági válságban a belföldi turizmus fejlesztésében látják a megoldást, hiszen a turizmus ezen ága várhatóan nem csökken majd. Magyarországon a 2007-es adatok szerint 6500 falusi vendéglátó 41 ezer férőhellyel rendelkezett. Ugyanebben az évben 913 ezer vendég 3,7 millió vendégéjszakát töltött magánszálláshelyeken, illetve a falusi vendéglátóknál. A vendégek mintegy 65 százaléka belföldről érkezett. Dr. Csizmadia László, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ) elnöke elmondta: több mint egy tucat turisztikai szolgáltatással foglalkozó szervezet nyert a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) forrásából mintegy 26,5 millió forintot 18 hónapra annak érdekében, hogy a vidéki turisztikai szolgáltatás színvonalát növelje.

A Magyarországra 2008-ban turisztikai céllal érkező külföldi látogatók adatai

A KSH által közzétett adatok alapján 2008-ban az összesen 39,6 millió külföldi látogató mintegy egyharmada, 12,7 millió külföldi látogatott Magyarországra turisztikai céllal, ami 4,6 százalékkal több az előző évi mutatóhoz képest (1. ábra). A külföldi látogatók közül 85,4 százalékos aránnyal mintegy 10,8 millió (+3,2%) volt a szabadidős látogatók száma (2. ábra). Ugyanekkor 1,9 millió üzleti látogatót jegyeztek, ami 13,9 százalékkal (!) haladja meg az előző év eredményét.

12 800 12 722

12 697

12 700

12 653

12 600 12 500 12 419

12 400 12 300 12 200

12 092

12 100 12 000 2004

2005

2006

2007

2008

1. ábra: Turisztikai céllal Magyarországra látogató külföldiek száma (ezer fő)

12 000

11 128

10 982

10 709

10 468

10 803

10 000 8 000 szabadidős látogatók

6 000

üzleti látogatók

4 000 1569

2 000

1740

1710

1624

1850

0 2004

2005

2006

2007

2008

2. ábra Turisztikai céllal Magyarországra látogató külföldiek száma utazási célok szerint (ezer fő)



36

Turizmus és sport

A külföldi látogatók összes magyarországi költésének 67,2 százaléka, 730,8 milliárd forint köthető a turisztikai céllal érkezőkhöz, amely az előző év adatához képest 14,3 százalékos növekedést jelent (3. ábra, 1. táblázat). Ezen belül a szabadidős látogatók 572,5 milliárd forintot, míg az üzleti látogatók 158,3 milliárd forintot költöttek (4. ábra). A szabadidős látogatók költése így 15,2 százalékkal (!), míg az üzleti látogatók költése 11, százalékkal (!) nőtt az előző évhez képest.

750 000 677 741

730 778

700 000 650 000 639 308

635 996 600 000 597 366 550 000 500 000 2004

2005

2006

2007

2008

3. ábra: Turisztikai céllal Magyarországra látogató külföldiek kiadásai (millió Ft) 1. táblázat: A Magyarországra látogató külföldiek turisztikai költése (millió Ft), 2008 Egy napra látogatók

Több napra látogatók

Látogatók összesen

I. negyedév

11 732

106 387

118 119

II. negyedév

13 448

169 428

182 876

III. negyedév

16 326

239 526

255 852

IV. negyedév

11 152

162 709

173 861

I−IV. negyedév

52 659

678 119

730 778

700 000 600 000 500 000

492 769 497 833

529 489

572 490 496 954

400 000

szabadidős látogatók

300 000

üzleti látogatók

200 000 100 000

148 252 142 354 104 598 138 163

158 288

0 2004

2005

2006

2007

2008

4. ábra: Turisztikai céllal Magyarországra látogató külföldiek kiadásai utazási célok szerint (millió Ft)



Turizmus és sport

37

A turisztikai céllal Magyarországra érkező külföldi látogatók nagyobb része, 59,4 százaléka többnapos látogató volt (5. ábra). Az utazás célja szerinti bontásban az üzleti látogatók esetében 68,6 százalék, míg a szabadidős utazók esetében 57,8 százalék volt a több napra Magyarországra látogató külföldiek száma. A turisztikai céllal egy napra látogató külföldiek száma 1,1 százalékkal, a több napra látogató külföldiek száma pedig 7,2 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Az egy napra érkező szabadidős látogatók száma 0,5 százalékkal csökkent, ugyanakkor a több napra érkező szabadidős látogatók száma 6,0 százalékkal emelkedett a 2007. évi adatokhoz viszonyítva. Az üzleti látogatóknál mind az egy (+15,3%), mind a több napra (+13,3%) érkező külföldiek száma nőtt az előző év mutatóihoz képest.

100% 90% 80% 6241

70% 60% 50%

1269

7510 több napra látogatók egy napra látogatók

40% 30% 4562

20% 10%

581

5143

0% Szabadidős látogatók

Üzleti látogatók

Összesen

5. ábra: A külföldi látogatók száma és megoszlása a látogatás időtartama és célja szerint (ezer fő) 2008-ban a turisztikai céllal Magyarországra látogató külföldiek kiadásainak 92,8 százaléka a többnapos látogatóknak volt köszönhető (6. ábra). Az üzleti látogatóknál ugyanez az arány kissé magasabban alakult (93,7%), mint a szabadidős látogatóknál (92,6%).

100% 90% 80% 70% 60% 50%

529 854

148 265

678 119

több napra látogatók egy napra látogatók

40% 30% 20% 10%

42 636

10 024

52 659

Szabadidős látogatók

Üzleti látogatók

Összesen

0%

6. ábra: A külföldi látogatók kiadásai, illetve azok megoszlása a látogatás időtartama és célja szerint (millió Ft) A turisztikai céllal egy napra látogató külföldiek kiadásai 11,2 százalékkal (!), a több napra látogató külföldiek kiadásai 14,6 százalékkal (!) nőttek az előző évhez képest. Az egy napra érkező szabadidős látogatók kiadásai 4,1 százalékkal emelkedtek, míg a több napra érkező szabadidős látogatók kiadásai 16,2 százalékkal emelkedtek a 2007. évi adatokhoz viszonyítva. Az üzleti látogatóknál az egy napra érkezők kiadásai 57,2 százalékkal, a több napra érkező külföldiek kiadásai pedig 9,0 százalékkal nőttek az előző év mutatóihoz képest. 2008-ban a turisztikai célú utasforgalomhoz kapcsolódó kiadások egyenlege 265,6 milliárd forint volt, ami 7,9 százalékkal több az egy évvel korábbi mutatónál (2. táblázat).



38

Turizmus és sport

2. táblázat: A turisztikai célú utasforgalomhoz kapcsolódó kiadások Nemzetközi közlekedésre fordított összegek

Áruk és szolgáltatások vásárlása

Összes kiadás

2008. I−IV. negyedév (millió Ft)

Bevétel (export)

61 358

669 419

730 778

Kiadás (import)

37 181

428 007

465 188

Egyenleg

24 177

241 412

265 590

Előző év azonos időszaka = 100%

Bevétel (export)

+5,3

+15,2

+14,3

Kiadás (import)

+12,8

+18,8

+18,3

–4,4

+9,3

+7,9

Egyenleg

További információ: www.otm.gov.hu, www.szamokbanutazunk.hu Összeállította: Lontai-Szilágyi Zsuzsanna, ÖM Turisztikai Stratégiai és Kiemelt Programok Főosztálya



39


Az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatai DAOP-2009-3.1.2/A – Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: Általános, valamennyi régióra érvényes pályázói kör: települési önkormányzatok, önkormányzati társulások, központi költségvetési szervek és intézményeik. Pályázat benyújtására konzorciumi formában is lehetőség van. A támogatás célja (többek között): A konstrukció célja a régióban helyi és helyközi hivatásforgalmi, közlekedési célú kerékpárforgalmi létesítmények építése, a régió kerékpáros közlekedési infrastruktúrájának kialakítása, bővítése, a már meglévő elemek hálózatba szervezése környezetileg fenntartható módon. A távlati cél a kerékpározás mint környezetbarát közlekedési mód terjedésének ösztönzése a lakossága körében, a hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés forgalmának a növelése. A támogatás mértéke: a rendelkezésre álló forrás összege 1300 millió forint. Beadási határidő: 2009. június 4. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/57 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, 1077 Budapest, Wesselényi u. 20–22. Tel.: (06 40) 638-638, (06 1) 474-9180; fax: (06 1) 474-9191 E-mail: [email protected] Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 6726 Szeged, Közép fasor 1–3. Tel.: (06 62) 561–920, e-mail: [email protected]

EAOP-2009-2.1.1./E – Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés c. komponenshez Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: (a 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet 16. §-nak megfelelően) A projektgazda költségvetési szerv, illetve 100%-os állami tulajdonban lévő szervezet, a Kormány által alapított közalapítvány, önkormányzat, önkormányzati társulás vagy önkormányzati intézmény, illetve egyház. (Az NFÜ előterjesztése alapján a kormány ettől indokolt esetben eltérhet.) A támogatás célja (többek között): Az operatív program turisztikai vonzerők fejlesztésével foglalkozó prioritása lehetőséget nyújt a régió turizmusában meghatározó jelentőséggel bíró vonzerők fejlesztésére. A vonzerők fejlesztésének célja, hogy olyan attrakciók működjenek a régióban, amelyek az adott turisztikai desztinációban önállóan is vonzerőt jelentenek a turisták számára. A támogatás mértéke: a rendelkezésre álló forrás összege 7290 millió forint. Beadási határidő: 2010. december 31. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/57



40 40


A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1077 Budapest, Wesselényi u. 20–22. Tel.: (06 40) 638-638, (06 1) 474-9180; fax: (06 1) 474-9191 E-mail: [email protected] Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 4028 Debrecen, Simonyi út 14. Tel.: (06 52) 524-760; fax: (06 52) 524-770 E-mail: [email protected]

KDOP-2009-2.1.1/A – Kiemelt vonzerők fejlesztése c. komponenshez Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: (a 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet 16. §-nak megfelelően) A projektgazda költségvetési szerv, illetve 100%-os állami tulajdonban lévő szervezet, Kormány által alapított közalapítvány, önkormányzat, önkormányzati társulás vagy önkormányzati intézmény, illetve egyház. (Az NFÜ előterjesztése alapján a Kormány ettől indokolt esetben eltérhet.) A támogatás célja (többek között): Az operatív program turisztikai vonzerők fejlesztésével foglalkozó prioritása lehetőséget nyújt a régió turizmusában meghatározó jelentőséggel bíró vonzerők fejlesztésére. A vonzerők fejlesztésének célja, hogy olyan attrakciók működjenek a régióban, amelyek az adott turisztikai desztinációban önállóan is vonzerőt jelentenek a turisták számára. A kiemelt felhívás fő célkitűzése a régió meglévő turisztikai adottságaival összhangban és azokra építve a turisták igényeihez kapcsolódva innovatív, magas színvonalú, egyedi, önálló vonzerővel bíró turisztikai termékek kialakítása, illetve a régió kiemelt turisztikai desztinációinak összehangolt fejlesztése. A támogatás mértéke: a rendelkezésre álló forrás összege 1 608 893 749 forint. Beadási határidő: 2010. december 31. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/57 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1077 Budapest, Wesselényi u. 20–22. Tel.: (06 40) 638-638, (06 1) 474-9180; fax: (06 1) 474-9191 E-mail: [email protected] Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 8800 Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. Tel.: (06 22) 513-370; fax: (06 22) 312-340 E-mail: [email protected]



41


KEOP-2009-3.3.0 – Az erdei iskola és erdei óvoda hálózat infrastrukturális fejlesztése Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: központi költségvetési szerv és intézménye (pl. nemzeti park igazgatóság), köztestületi költségvetési szerv, helyi önkormányzati, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv és intézménye stb. A támogatás célja (többek között): Az erdei iskolák és óvodák infrastrukturális fejlesztésével és a kapcsolódó képzés és tananyagfejlesztés támogatásával az erdei iskola és erdei óvoda szolgáltatás színvonalának emelése a cél. A főbb célok: I. A természetvédelem fontos stratégiai kérdésének, a környezeti nevelésnek a támogatása. II. A minősített erdei iskola és erdei óvodai szolgáltatás infrastrukturális hátterének javítása és tartalmi fejlesztésének támogatása a hatékonyabb környezeti nevelés érdekében. A támogatás mértéke: A rendelkezésre álló forrás összege 1 460 012 445 forint. Beadási határidő: 2009. december 31. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/57 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1077 Budapest, Wesselényi u. 20–22. Tel.: (06 40) 638-638, (06 1) 474-9180; fax: (06 1) 474-9191 E-mail: [email protected] Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium – Fejlesztési Igazgatóság 1135 Budapest, Váci út 45. Tel.: (06 1) 224-2500; fax: (06 1) 201-1008 E-mail: [email protected]

TÁMOP-6.2.4/A/08/1 – „Foglalkoztatás támogatása A) komponens: Foglalkoztatás támogatása egészségügyi intézmények számára” Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: központi költségvetési szerv és intézménye, helyi önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv, egyéb egyesület, egyház, egyházi intézmény A támogatás célja (többek között): Az egészségügyi ellátórendszer szerkezetátalakítása, a fekvőbeteg ellátás közel 10%-os kapacitáscsökkenése több ezer egészségügyben dolgozót érint. Az átszervezések és a funkcióváltások, intézményi összevonások következtében kialakuló humán kapacitástöbbletet át kell irányítani azokba az intézményekbe, ahol hiányzó szakorvosi, szakdolgozói kapacitásokat regisztrált az ágazat, vagy ahol a hiány rövidesen várható. Ezt a célt elősegítheti egy olyan középtávú, foglalkoztatást támogató program elindítása, amely a felszabaduló kapacitást befogadó intézményeknek nyújt átmeneti bértámogatást a hiányzó vagy az új funkciókhoz illeszkedő orvosi, szakdolgozói kapacitások biztosítása érdekében. A pályázat célja a foglalkoztatás támogatása mellett olyan, a nemzetközi gyakorlatban bevált team formában végzett ellátási szolgáltatások bevezetése, amellyel elérheti a gyógyítás betegközpontúságának erősítése és a gyógyítás hatékonyságának növelése. A támogatás mértéke: a rendelkezésre álló forrás összege 2282 millió forint. Beadási határidő: 2009. június 30. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/57



42 42


A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1077 Budapest, Wesselényi u. 20–22. Tel.: (06 40) 638-638, (06 1) 474-9180; fax: (06 1) 474-9191 E-mail: [email protected] Strukturális Alapok Programiroda 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 13–15. Tel.: (06 1) 354-5399; fax: (06 1) 301-3197 E-mail: [email protected]

KözOP – 2007-5-1 – Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése prioritáson belül A budapesti 4-es (DBR) metró fejlesztése konstrukcióra Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: Budapest Főváros Önkormányzata A támogatás célja (többek között): Átfogó cél: A közösségi közlekedés fejlesztése, hatékonyságának, szolgáltatási színvonalának emelése, előnyben részesítése az egyéni közlekedéssel szemben. Specifikus cél: A kötöttpályás közösségi közlekedés környezetbarát fejlesztése. A támogatás mértéke: a rendelkezésre álló forrás összege 272 882 millió forint. Beadási határidő: 2009. december 31. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/57 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1077 Budapest, Wesselényi u. 20–22. Tel.: (06 40) 638-638, (06 1) 474-9180; fax: (06 1) 474-9191 E-mail: [email protected] Közlekedésfejlesztési Integrált Közreműködő Szervezet 1024 Budapest, Lövőház u. 39. E-mail: [email protected]



43


Hazai pályázati lehetőségek Pályázati felhívás – „Idősbarát Önkormányzat” Díj a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és az Önkormányzati Minisztérium gondozásában A Szociális és Munkaügyi miniszter és az Önkormányzati miniszter közös pályázatot hirdet önkormányzatok számára az eddigi tevékenységük után az „Idősbarát Önkormányzat” Díj elnyerésére. A pályáztatással összefüggő teendőket az SZMM Idősügyi Titkársága végzi.

Háttér Az ENSZ megfogalmazásában a XX. században következett be a „hosszú élet forradalma”, amely jelentős változásokat hozott az egyén és a társadalom számára nemzeti és nemzetközi szinteken is. Magyarországon 1900 és 2000 között szinte megduplázódott a születéskor várható élettartam (várható élettartam: 1900-ban nők: 38,2 év, férfiak: 36,6 év; 2000-ben nők: 75,6 év, férfiak 67,1 év), s külön figyelemre méltó, hogy milyen nagy különbség van a két nem elérhető életkorában a nők javára. Magyarországon további kihívást jelent, hogy a hazai idősek sokkal rosszabb állapotban érik meg ezt az életszakaszt, mint európai uniós kortársaik. Az 1991-ben megfogalmazott ENSZ Idős Emberekkel Foglalkozó Alapelvek szerint olyan időspolitikára van szükség, amely az egész élet során biztosítja a függetlenséget, a részvételt, a gondoskodást, az önmegvalósítást és a méltóságot. Ezen elvek mentén országos szintű időspolitika határozza meg az idősek generációs hátrányainak leküzdését, teljes társadalmi tagságuk megteremtését és megőrzését. Helyi szinten az önkormányzatok tehetnek a legtöbbet az idős lakosság társadalmi aktivitásának, fizikai és intellektuális kapcsolódási lehetőségeiknek megőrzéséért.

Célkitűzés Az Idősbarát Önkormányzat Díj adományozásával az alapítók azt a célt tűzték ki, hogy a Díj az önkormányzatok idősekért vállalt cselekvő felelősségét elismerje, hozzájáruljon a helyi szintű aktív időspolitika megerősítéséhez, és a díjjal járó jutalommal a helyi idősügyi tevékenység segítéséhez. A díjazással és a díjátadáshoz kapcsolódó önkormányzati konferenciával kíván a két Minisztérium hozzájárulni ahhoz, hogy minél szélesebb körben a helyi politikaformálók figyelme az idősödés problémái felé forduljon, és intézkedéseikkel, programjaikkal innovatív módon segítsék elő: az idősek közéletben való részvételét, hátrányaik leküzdését, életminőségük javítását, a bűnmegelőzés idősügyi feladatainak társadalmasítását, az idősek üdültetésének hozzáférhetővé tételét, a fogyasztóvédelmi rendelkezések széles körben történő megismertetését. Mindezeket, az idősügyért végzett önkormányzati tevékenység példamutatóan eredményes gyakorlatának felkutatásával, díjazásával és közzétételével kívánják elérni a díj alapítói. Ezen célkitűzésen belül különösen fontos, hogy ne csupán a különböző törvények és jogszabályok által előírt, megfelelő színvonalú ellátási kötelezettségeknek tegyen eleget a helyi önkormányzat, hanem a helyi közösségek életének minőségét szintentartó, javító, az idősügyet szolgáló rendszereket kialakító kezdeményezésekkel éljen, illetve azokat támogassa. Ezek sokszor nem nagy befektetést igényelnek. Főként az odafigyelő, együttműködő, döntéshozói és hivatali munka, valamint az önkormányzati és támogatói erőforrások együttesen kellő hátteret biztosíthatnak az e területen való eredmények eléréséhez. Nélkülözhetetlen e tevékenység során az idős ember lakóhelyéhez, családi környezetéhez igazodó ügyei figyelembevétele, e sajátos közösség életének szervezése, az idősek aktivitásának fenntartása, a közösségi ügyekbe való bevonása. Különösen nagy hangsúlyt kap a hatékony időspolitika kialakítása és támogatása, azokon a településeken, ahol a lakosság nagy hányada időskorú. Mindenütt, de ezeken a településeken különösen az önkormányzat alapstratégiájának részévé kell váljon az időseket érintő kérdésekkel való tudatos foglalkozás . A Díjat pályázat útján azok a helyi önkormányzatok nyerhetik el, amelyek a szociális gondoskodás körébe tartozó kötelező alapfeladataikon túl:



44 44


a) aktív tevékenységükkel - különösen a pályázati lehetőségek kihasználásával - elősegítik az időskorúak helyi szervezeteinek működését, illetve hozzájárulnak szabadidős programjaik megszervezéséhez, b) példamutató együttműködést alakítanak ki a kistérségük helyi önkormányzataival, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatokkal, illetve a civil szervezetekkel és a lakosság önkéntes segítőivel az időskorúak életvitelének javítása érdekében, c) a helyi közéletbe, illetve annak alakításába széleskörűen bevonják az időskorú polgárokat, illetve szervezeteiket, d) az a)-c) pontokban meghatározottak megvalósításával kialakították a helyi idősbarát politika azon rendszerét, amely hosszú távon biztosítja e területen az eredményes működést. A pályázatok elkészítése során kapjanak különös figyelmet: az állami és önkormányzati igazgatás kistérségi és regionális átrendeződésével összehangolt önkormányzati idősügyi kapcsolatépítés fejlesztése, az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségeinek a helyi, térségi idősügyi feladatok megoldásába történő minél szélesebb körű bevonása, az új együttműködési formákat kereső idősügyi civil szerveződések létrehozásának szorgalmazása, a különböző térségi idősügyi szervezetek, tanácsok megalakulásának, működésének elősegítése, valamint az idősek digitális esélyegyenlőségének előmozdítására tett intézkedések. A már díjat nyert önkormányzat akkor nyújthatja be pályázatát, ha a korábbi pályázatban értékeltekhez képest, újabb példaértékű és átfogó idősügyi programot valósított meg és ezt megfelelően dokumentálja.

A díjak és a díjátadás A fenti célok elérését a követezőkkel kívánja elismerni a pályáztató: 1. A 6 legjobbnak ítélt pályamű benyújtójának a 2009. év Idősbarát Önkormányzat Díjat adományozza és díjazottanként 1 000 000 Ft jutalomban részesíti. 2. Az Idősek Világnapja alkalmából Idősbarát Önkormányzat konferenciát és díjátadó ünnepséget szervez. A 6 legjobb pályaművön túl a bíráló bizottság által példaértékűnek minősített pályamunkák is bemutatásra kerülnek. 3. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (továbbiakban: TÖOSZ) 1 TÖOSZ különdíjat ajánl fel a Bíráló Bizottság által javasolt kistelepülésnek.

Ki és milyen módon pályázhat? Pályázók köre: Bármely helyi (települési, megyei, kerületi, fővárosi) önkormányzat, amennyiben eleget tesz mindazoknak a különböző jogszabályokban előírt ellátási kötelezettségeknek, amelyek az idős lakosságról való gondoskodást biztosítják, illetve a helyi szükségletekhez igazodva ezeket az ellátásokat szakmailag elfogadható (innovatív) módon helyettesíti.

Pályázat módja: Pályázni írásos pályaművek benyújtásával lehet, melyben a pályázó önkormányzat bemutatja, hogy milyen helyi rendszerét alakította ki az idősügyi önkormányzati tevékenységnek. A pályázati űrlapban megadott formátum szerint a pályázó önkormányzat idősügyi tevékenységének, az önkormányzás során idősügyben meghatározó értékeknek, elveknek, az idősügyi fejlesztési elképeléseknek, és a már elért eredményeknek, hatásoknak az összefoglalásából kibontakozó kép bemutatása szükséges.

Főbb értékelési szempontok A pontos értékelési szempontokról és az értékelés menetéről az „Értékelési szempontsor” című dokumentumból tájékozódhat. Alapelv, hogy csak olyan pályázó kerülhet díjazásra, amely jogszabályokban előírt (egészségügyi, szociális, közművelődési, stb.) ellátási kötelezettségeinek eleget tesz. Ezen túlmenően azonban az innovatív, ötletes, a meglévő erőforrásokat kreatív módon az idősek érdekében felhasználó intézkedések; a lakossággal, lakossági csoportokkal partneri viszonyban megvalósított tevékenységek bemutatását is kéri a pályáztató. XIX. évfolyam 4. szám • 2009. április


45


Fontos szempont, hogy a pályaműből megismerhetővé váljon, hogy milyen önkormányzási elvek, és milyen koncepció(k) áll(nak) a helyi időspolitika hátterében, mi határozza meg az idősek életét érintő döntéshozást és döntésvégrehajtást. Ugyanakkor az értékelő bizottság az alapján hozza meg döntését, hogy az önkormányzat hol tart az alapelvek megvalósításában, mit tett. Milyen kezdeményezésekkel élt, illetve milyen kezdeményezéseket támogatott? Az értékelés során figyelembe veszi majd az értékelő bizottság, hogy az egyes pályázó önkormányzatok a maguk szintjén, településmérettől, rendelkezésre álló erőforrásoktól és demográfiai helyzetüktől függően képesek alakítani az idősekre odafigyelő önkormányzati tevékenységüket. Annak bemutatása, hogy az önkormányzati tevékenységek valóban pozitív hatással vannak a helyi idős lakosságra. A pályázó önkormányzat az idős lakosok csoportjainak, illetve az őket képviselő szerveződések (pl. nyugdíjas klubok, egyesületek) véleményét is összegezheti a pályázatban. Ezt a véleményt javasoljuk a pályázathoz csatolni írott ajánlás formájában, melyben a helyi lakosok, érdekképviseletek, civil szervezetek javasolják az önkormányzat díjazását, és megfogalmazzák, hogy milyen hatást gyakorolt az önkormányzat tevékenysége a saját életükre.

A pályázat benyújtásának módja A pályaműveket a pályázati űrlap kitöltésével készítsék el, melyet az Internetről a következő címről tölthetnek le: http://www.szmm.gov.hu A pályaművek maximum 8 oldal terjedelmű - Times New Roman 12-es betűmérettel és szimpla sorközzel elkészített (plusz mellékletek) nyomtatott (vagy gépelt) anyagok lehetnek. A pályaművet az aláírásra jogosult személy (közgyűlési elnök, polgármester) aláírásával 3 nyomtatott példányban kérjük benyújtani. A pályázatokat tértivevénnyel postai úton, a következő címre juttassák el: Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Idősbarát Önkormányzat Díj Bíráló Bizottság 1054 Budapest, Alkotmány u. 3. sz. (Idősügyi Titkárság) Személyesen a pályázat nem adható be! Kérjük a borítékon a „PÁLYÁZAT” szót feltűntetni szíveskedjenek. Amennyiben erre lehetőség van, a későbbi feldolgozás érdekében kérjük, hogy pályázatát elektronikusan is juttassa el az idosbarat@ szmm.gov.hu címre. A pályázatok postára adásának napja: A pályázati felhívás Magyar Közlönyben történő megjelenését követő 30. nap 24. órája. Amennyiben a pályázattal kapcsolatban kérdése van, kérjük írásban, forduljon az alábbi címre: [email protected]



46 46


Pályázati hírek „Tengerpartot” kap a Tisza-tó Beruházássorozat élénkítheti a turizmust Abádszalókon és a Tisza-tó környékén, amihez milliárdos támogatást kap a térség az Észak-alföldi operatív program keretében – írja a Szoljon.hu. Az Észak-alföldi operatív program keretében Abádszalók 1, 3 milliárd forintos támogatást nyert. A turisztikai célú uniós pályázati lehetőségek mellett a hazai turizmus erősödése is mozgatója azoknak a fejlesztéseknek, melyek keretében lehetőség nyílik most Abádszalókon egy új 4 csillagos wellness-szálloda megépítésére, mely a helyben feltörő termálvíz nyújtotta kiaknázatlan lehetőséget célozná meg, mintegy 584 millió forintos támogatásból, de külföldi befektetők is jelezték érdeklődésüket. A munkálatok részeként a part arculatát megváltoztatnák. Egyéb elemek mellett korszerű, esztétikus pavilonok is épülnének. A Tisza-tó szabadvízi strand egy szakaszán „tengerpartot” építenének ki, sekély vízzel, homokos parttal; a terv félmilliárd forintot nyert. A projekt összköltsége 1,2 milliárd forint. A rendezvény- és sportturizmus infrastrukturális feltételek javítása elnevezésű pályázaton szintén sikeresen szerepelt a város, továbbá a városközpont rehabilitációjára is 46,5 millió forintot nyert el. Forrás: www.szoljon.hu, 2009. április 3.

Bioerőmű épül Kaposváron Bioerőmű épül Kaposváron – a nyolcmilliárd forint értékű beruházásról szóló szerződést pénteken írta alá Szita Károly (Fidesz) polgármester és Kele József, az ELMIB Zrt. vezérigazgatója. A bioerőmű 2012 őszétől a somogyi megyeszékhely távhőellátásának 60 százalékát biztosítja majd, s ezzel részben kiváltva a gázalapú távhőszolgáltatást, mintegy 20 százalékkal csökkenhet a távfűtés díja – mondta a polgármester a városházán ez alkalomból tartott sajtótájékoztatón. Emellett a fás szárú növényekből energiát termelő erőmű részben villamos-energiával is ellátja a várost – tette hozzá. Szita Károly közölte: a fő cél, hogy Kaposvár csökkentse a gázalapú energiafüggőségét, főként a lakosság egyharmadát érintő távfűtéses lakások esetében és az önkormányzat intézményeiben, valamint ösztönözze a gázfűtéses lakások tulajdonosait, hogy új fogyasztóként bekapcsolódjanak a távfűtés-hálózatba. A polgármester szerint a helyi energiahordozókra épített ellátás hozhatja a legjobb megoldást. Erre példaként elmondta: az idén 50 millió forintból elkészül egy vezeték, amely a kaposvári cukorgyárból biogázt szállít a jelenleg felújítás és korszerűsítés alatt álló városi fürdőbe, részben kiváltva ezzel a jelenlegi gázfelhasználást és csökkentve a költségeket. Kele József a sajtótájékoztatón kiemelte: az ELMIB csoport egy Nyugat-Európa számos országában bevált, modern technológiájú, környezetbarát bioerőművet tervez Kaposvárra, amely elsősorban helyben beszerezhető faalapanyagot – erdészeti és faipari hulladékot, fűrészport, illetve a faipari felhasználásra egyébként alkalmatlan aprítékot – használ majd fel. Mint arról beszámolt, a fás szárú anyagokra alapozó erőmű előnye más, hagyományos erőművekkel szemben az alacsonyabb környezetterhelés. A létesítmény gyakorlatilag füstmentesen üzemeltethető, miközben a hátramaradó hamu – megfelelő technika alkalmazásával – a termőtalaj minőségének javításához is felhasználható lesz.

Megkapta az EU-jóváhagyást a szegedi közlekedési nagyprojekt Megkapta az uniós jóváhagyást a mintegy 30 milliárd forintos összköltségű szegedi elektromos tömegközlekedés fejlesztési nagyprojekt – jelentette be Botka László (MSZP) polgármester pénteken a csongrádi megyeszékhelyen. A csaknem 30 milliárd forintos fejlesztés több mint 86 százalékát az Európai Unió támogatása fedezi – mondta a politikus a szegedi közgyűlésen napirend előtt. Hozzátette: a beruházás előkészítése négy évet vett igénybe. Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester (SZDSZ) az MTI-nek elmondta: a beruházás elsődleges célja, hogy megállítsák a közösségi közlekedést használók arányának éves szinten 1–2 százalékos csökkenését. A 2011-re befejeződő munkálatok során megépítenek egy új villamos szárnyvonalat, trolibuszXIX. évfolyam 4. szám • 2009. április


47


vonalat alakítanak ki az egyik legforgalmasabb autóbuszjárat helyett, meghosszabbítják az egyik troli vonalát, valamint a kapacitás bővítése érdekében felújítják az egyik villamos pályáját. Korszerűsítik a villamos remízt és a trolibusz-telephelyet is – foglalta össze a beruházás főbb elemeit az alpolgármester. Az önkormányzati tulajdonú Szegedi Közlekedési Társaság vásárol kilenc villamost és tíz trolibuszt is – tette hozzá. A fejlesztéshez kapcsolódó munkálatok egy villamos-csomópont mintegy 800 millió forintos rekonstrukciójával már el is kezdődtek. A beruházáshoz kapcsolódó közbeszerzési eljárások egy részét kiírták, a munkálatok nagyobbik fele már az idei esztendőben, illetve jövőre elkészülhet – tudatta Nagy Sándor. Forrás: MTI, 2009. április 3.

37 milliárdos pályázatot hirdet az Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium A kis- és középvállalkozások telephely-korszerűsítésre és bővítésre, míg a nagyvállalkozások, önkormányzatok és önkormányzati társulások nagyobb foglalkoztatást biztosító egyedi iparfejlesztési támogatásra pályázhatnak április végétől. Összesen 37 milliárd forint támogatást nyújt telephelyek modernizálására és foglalkoztatást generáló beruházásokra európai uniós forrásból a kormány – jelentette be Varju László, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) államtitkára a hétfői kormányszóvivői tájékoztatón. A kis- és középvállalkozások 17 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak április végétől telephely korszerűsítésére, bővítésére. További 20 milliárd forint, szintén vissza nem térítendő támogatási keretösszeget pedig munkahelyteremtő iparfejlesztésre hirdetnek meg májustól vállalkozásoknak, önkormányzatoknak vagy önkormányzati társulásoknak. A gazdasági világválság leginkább a kis- és középvállalkozásokat veszélyezteti, ezért is szükséges tőkeellátottságuk növelése. Mind a hét régióban lesz ilyen pályázat, amelynek szövegét már megismerhetik az érdeklődök. A pályázatokat április végétől június 30-ig lehet beadni, közülük a legígéretesebbek kapnak támogatást. A keretből mintegy 300 pályázó 10 millió és 150 millió forint közötti összegre számíthat, ami akár a beruházás 50 százalékát is elérheti – részletezte Varju László. A nagyobb foglalkoztatást biztosító egyedi iparfejlesztési támogatásokra 20 milliárd forint áll rendelkezésre. Ebből infrastruktúra fejlesztésre is lehet fordítani, például ipari parkok elérhetőségének javítására, hogy a gyártókapacitásokat növeljék, javítsák a gyártók és szolgáltatók letelepülési körülményeit. Ebben a kategóriában 100 milliótól egymilliárd forintig lehet pályázni, a támogatás a beruházás 25–50 százalékát teheti ki. A pályázatokat május 30-ától fogadják, és folyamatosan bírálják el egészen az év végéig. Forrás: www.magyarorszag.hu, 2009. április 6.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium: mintegy 27 milliárd forint önkormányzati fejlesztésre A decentralizált fejlesztési programok és a központi előirányzatok keretében mintegy 27 milliárd forintnyi fejlesztési forrásra pályázhatnak idén – jellemzően a regionális fejlesztési tanácsoknál – az önkormányzatok, önkormányzati társulások és többcélú kistérségi társulások – közölte a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) az MTI-vel kedden. Az NFGM közleményében aláhúzza: a kormány az idén először szabályozza egy rendeletben a decentralizált fejlesztési programokat és a központi előirányzatokat, aminek eredményeképpen jelentősen csökkenhet az előirányzatok elaprózottsága. A jogszabály 2009. április elsejei elfogadásával idén lehetőség nyílik olyan fejlesztésekre is, amelyek célja az egyes települések, kistérségek közötti fejlettségbeli különbségek csökkentése. A jogszabály részletesen szabályozza a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe utalt egyes fejlesztési források felhasználását, így a települési önkormányzati belterületi közutak felújítását, korszerűsítését (8 milliárd forint), a helyi önkormányzatok fejlesztési feladatait (5,1 milliárd forint), a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatását (5,8 milliárd forint), a Vásárhelyiterv továbbfejlesztését (0,9 milliárd forint), valamint a központi fejlesztési előirányzatok felhasználásának eljárásrendjét (5,1 milliárd forint), és a területfejlesztési célú előirányzatokat is (1,2 milliárd forint). A válság hatásainak enyhítésére az új rendelet könnyítéseket is tartalmaz azért, hogy a kedvezményezettek a pénzügyi-gazdasági környezet romlása esetén is képesek legyenek teljesíteni szerződéses kötelezettségeiket. Lehetőség nyílik például a megítélt támoÖM Önkormányzati Tájékoztató


48 48


gatások esetében a 40 százalékra megemelt előleg folyósítására, továbbá a visszavont támogatás részletben történő visszafizetésére is. A rendeletben új elem a korábbi évek támogatási céljaihoz képest, hogy az egyes hagyományos infrastruktúra-fejlesztések mellett pályázni lehet a helyi gazdaság fejlődését, helyi foglalkoztatási problémák megoldását elősegítő önkormányzati projektek megvalósítására is. Ezt a célt szolgálja a szociális földprogram teljesítését elősegítő támogatás, valamint az önkormányzati fejlesztésekhez kapcsolódó közcélú foglalkoztatás támogatása anyag- és eszközbeszerzésre – ismerteti az NFGM közleménye. Forrás: MTI, 2009. április 7.

Új Magyarország Fejlesztési Terv – pályázatok kerékpárutak építésére Mintegy 11,7 milliárd forint értékben írnak ki pályázatot 300 kilométernyi kerékpárút megépítésére az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) regionális programjainak keretében – mondta Varju László, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium fejlesztési ügyekért felelős államtitkára. A fejlesztések révén egyharmadával bővülne a magyarországi kerékpárút-hálózat – mondta el Varju László a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón. A pályázatokat május 2-ától lehet beadni, a leghátrányosabb helyzetű kistérségek akár 95 százalékos támogatással is számolhatnak, amennyiben komplex program keretében valósul meg a fejlesztés. Az átlagos támogatási szint 85 százalék felett lesz, a pályázatokat nyár közepéig lehet benyújtani – tette hozzá az államtitkár. Pályázhatnak önkormányzatok, önkormányzati társulások, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt., valamint a Magyar Közút Kht. Főként az állami és önkormányzati utak településen belüli átvezető, valamint az önkormányzati, illetve a négy és ötszámjegyű utak külterületi szakaszaihoz kapcsolódó kerékpárutak építésére lehet pályázatot benyújtani. A fejlesztések célja a kerékpáros közlekedés elterjedésének segítése, és a közlekedésbiztonság javítása – mondta el Varju László. Az államtitkár az eddigi kerékpárút-építésekről szólva kiemelte: 2004 és 2006 között több mint 2,4 milliárd forintból 80 kilométernyi, 2007–2008 folyamán pedig 80 támogatott projektben, 10 milliárd forintból 300 kilométernyi bicikliút épült, vagy van folyamatban a megépítése. Forrás: MTI – 2009. április 9.



Jelentések, tájékoztatók

49

Figyelemfelhívás a települések polgármestere és jegyzője részére

B

úcsúk, falunapok, egyéb rendezvények alkalmával a mutatványos vállalkozók veszélyes üzemeket működtetnek [lásd 2007.(I. 22.) GKM rendelet]. Az elmúlt években sajnos egy-egy súlyos baleset is előfordult. A biztonságos, színvonalas szórakozás érdekében a következőkre hívjuk föl a figyelmet. I. A biztonságos működés érdekében az önkormányzatoknak – mint a terület gazdáinak – szigorúbb ellenőrzést szükséges végezni, hogy az idevonatkozó jogszabályok, illetve szabványok előírásait a vállalkozók maradéktalanul megtartsák annak érdekében, hogy a veszélyes üzemek egyetlen balesetet se okozzanak. A fentiek érdekében a vállalkozók közterület-igénylésénél a következők ellenőrizését javasoljuk: a) a vállalkozó időben igényelte-e a közterület-foglalási kérelmét, hogy a búcsúba, illetve egyéb rendezvényen részt kíván venni (milyen berendezésekkel, mekkora helyigénnyel); b) a személyi igazolvány, vállalkozói igazolvány megléte mutatványos, illetve szórakoztató tevékenységre; c) a berendezések megvizsgálásáról a vizsgáló szervek tanúsítványának megléte; d) a gépkezelői igazolványok, eszköz- és vendégbiztosítás megléte; e) hiteles üzemeltetési napló megléte, annak vezetése; f) érvényes érintésvédelmi jegyzőkönyv megléte. II. Felhívom a tisztelt polgármesterek és jegyzők figyelmét az alábbiakra: Tudomásunkra jutott, hogy egyre több rendezvényszervező jelenik meg több területen, ahol a mutatványos berendezések működtetésére is kapnak engedélyt, mellette sörsátrat üzemeltetnek, zenei műsorokat szolgáltatnak. Feltétlenül szükséges, hogy a mutatványos berendezés működésének kiadását fokozottan ellenőrizzék, hiszen ezek a rendezők a mutatványos szakmát, illetve a veszélyes üzem működésével kapcsolatos tudnivalókat nem ismerik. Nem a szakmai megfelelőség, hanem az anyagiak előtérbe helyezése szempontjából válogatják ki a résztvevőket. Az előbbiek ellenőrzése akkor is indokolt elvégezni, ha a rendezvényeket nem közterületen bonyolítják le. III. Felhívom a polgármesterek és a jegyzők figyelmét, hogy a mutatványos vállalkozóknak érdekvédelmi szervezete a Szórakoztató és Vidám Park Vállalkozók Országos Egyesülete (1212 Budapest, Szent István u. 68.), és ha bármilyen probléma vagy kérdés merül föl búcsúk, rendezvények kapcsán, úgy az egyesület minden szakmai és egyéb kérdésben az Önök rendelkezésére áll [tel./fax: (06 1) 425-5927]. Összeállította: Kovács János titkár, Szórakoztató és Vidám Park Vállalkozók Országos Egyesülete



50


Tűzgyújtási tilalom Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

A

Földművelődési és Vidékfejlesztési minisztérium felhívása a Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén lévő erdőkre vonatkozó tűzgyújtási tilalom elrendeléséről. Az utóbbi időben a csapadékmentes időjárás, valamint az emberi gondatlanság következtében jelentősen megnőtt a Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén az avar, parlag, nádas és az erdőtüzek száma. A tűzesetek megelőzése érdekében a megye területén lévő erdőkben és az erdőterületek határától számított 200 méteren belüli területen – a kijelölt tűzrakó helyen is – valamint a közút- és vasút menti fásításokban mindennemű tűzgyújtás, beleértve a parlag és gazégetést is, 2009. március 21-étől átmeneti időre tilos. A vágástéri hulladék égetése az erdőben a megelőző tűzvédelmi előírások betartása mellett a tilalom időszakában is végezhető. Az égetést a 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet 9. §-ában foglalt megelőző tűzvédelmi előírások szigorú betartása mellett lehet csak végrehajtani. Az égetésnél figyelembe kell továbbá venni a 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat tűzveszélyes tevékenység végzésére vonatkozó követelményeit is. Kérjük a közúton és vasúton utazókat, hogy égő cigarettacsikket és dohányneműt ne dobjanak ki a járművek ablakán, mert a kiszáradt árokparton, vasúti töltések mellett keletkező tüzek sok esetben közvetlenül erdő- és mezőgazdasági területeket is veszélyeztetnek. Felhívjuk továbbá az erdőben kirándulók, valamint a mezőgazdasági területeken dolgozók figyelmét arra, hogy az égő dohányneműt minden esetben gondosan el kell oltani. Aki a tűzvédelmi rendelkezéseket megszegi, szabálysértést követ el. A tilalom feloldására a fokozott tűzveszély elmúltával, későbbi időpontban intézkedik a minisztérium. Forrás: Katasztrófavédelem

Fellépés a falfirkálás ellen Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Polgármester Úr! Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (továbbiakban: IRM) a falfirkálást olyan a városképet romboló és a polgárok közbiztonságérzetét rontó jelenségnek tartja, ami ellen határozottan fel kell lépni. A fellépés hatásos eszköze az összehangolt, közös cselekvés. Ezért az IRM komplex cselekvési tervet készített. A tárca az összefogáson alapuló, a megelőzés eredményeit és eszközeit felhasználó beavatkozások szükségességét, ezek közül különösen a helyreállító igazságszolgáltatás módszereit és az érdekeltek együttműködésen alapuló kezdeményezéseit tartja a leghatékonyabb megoldásnak. Az IRM irányadónak fogadja el azokat a kutatási eredményeket, amelyek arra világítanak rá, hogy a falfirkálás döntően „életforma” jellegű, szubkulturális megnyilvánulás. Ezt pusztán jogi eszközökkel sem visszaszorítani, sem felszámolni nem lehet. A falfirkálás elleni jogi fellépést lehetővé tévő eszközök már ma is adottak mind a szabálysértési, mind pedig a büntetőjog területén: 1. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény értelmében a falfirkálás rongálás szabálysértését valósítja meg [157. § (1) bekezdés, b) pont). A felhívott törvényhely értelmében százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az a személy, aki szándékos rongálással húszezer forintot el nem érő kárt okoz, vagy azt megkísérli. 2. A falfirkálók elleni fellépésben büntetőjogi eszközök is rendelkezésre állnak. A Büntető törvénykönyv (Btk.). általános védelmet biztosít a közterületi vagyonbiztonságot rongáló magatartással sértő és ezzel kárt okozó cselekmények ellen (Btk. 324.§, rongálás bűncselekménye). A büntetőjog számára rongáló magatartásnak minősül minden olyan állagsérelmet okozó károsítás, amelynek következtében a vagyontárgy értéke a rongálás előtti értékéhez képest csökken. A falfirkálás is ilyen magatartás. A kiszabható büntetés mértéke az okozott kár összegétől, illetve a megrongált tárgy jellegétől függ. A megrongált tárgy jellegére figyelemmel fokozott büntetőjogi védelem alá esnek többek között a kulturális örökség tárgyai, a műemlékek, a vallási tisztelet tárgyai (templomok, kegyhelyek, stb.) és a kegyeleti tárgyak (temetkezési helyek, síremlékek, stb.). XIX. évfolyam 4. szám • 2009. április



51

Az IRM álláspontja szerint az ismertetett jogszabályok kellően szigorúak, és lehetővé teszik a falfirkálók elleni megfelelő fellépést. Mind a szabálysértési jog, mind a büntetőjog módot nyújt arra, hogy az elkövetőket kellően szigorú, hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal sújtsák. A meglévő jogintézmények keretei között, azok megőrzése mellett a helyreállító igazságszolgáltatás elveinek megfelelően kialakított jóvátételi jellegű szankciók, eljárások felhasználásával lehetőség adódik arra, hogy az elkövető szembesüljön cselekménye következményeivel, hogy kiengesztelje a sértettet és a megsértett közösséget, továbbá, hogy megfelelő módon orvosolja a cselekményével előidézett sérelmet, megtérítse az okozott kárt, így a bűn ne maradjon következmények nélkül. A helyreállító igazságszolgáltatás falfirkálás és egyéb zavaró közterületi jelenségek ellen hatékonyan igénybe vehető eszközei a közérdekű munka büntetés és a mediáció, amelyek a bűncselekményben megnyilvánuló konfliktusokat abban a közegben rendezik, amelyben azok keletkeztek. A közérdekű munka büntetés, illetve a szabálysértési közérdekű munka keretében az elkövetőt a falfirka eltávolítására, az okozott rongálás helyrehozására kötelezhetik. Ugyanilyen tartalmú munkavégzési kötelezettség előírható a próbára bocsátott, illetőleg a felfüggesztett büntetésre ítélt elkövető számára is, ha a bíró elrendeli a pártfogó felügyeletét. Jelentős lehetőségek rejlenek a büntetőjogi mediációban is. Ennek keretében az elkövető és a sértett együttes elhatározásából lefolytatott közvetítői eljárás során az elkövető a sértett által elfogadott módon jóváteszi a bűncselekmény által okozott sérelmet. A falfirkálás vagyon elleni bűncselekmény, amelynek a sértettje a megrongált vagyontárgy tulajdonosa. Ez adott esetben lehet a települési önkormányzat is. Ilyenkor az elkövető általi jóvátétel nem egyszerűen helyrehozza a falfirkálás által okozott kárt, hanem tevőlegesen hozzájárul a bűncselekmény folytán az egész közösség által elszenvedett sérelem orvoslásához, a sérelmet szenvedett közösség kiengeszteléséhez. Nem vitás azonban az sem, hogy önmagában az absztrakt törvényi fenyegetettség mégoly precíz szabályozás esetén sem nyújt elégséges, a polgárok biztonságérzetét erősítő védelmet. Csak a következetesen alkalmazott, éppen ezért elkerülhetetlen szankcióknak van visszatartó ereje, mert egyedül az képes befolyásolni a büntető igazságszolgáltatás hatékonysága és azon belül a büntetési rendszer működőképessége iránti bizalmat. Éppen ezért az IRM elsősorban a meglévő jogi eszközök, a jelenlegi szankciók időszerű alkalmazásában látja a falfirkálás jelenségének visszaszorítására és a polgárok életminősége javítására alkalmas eszközt. A falfirkálás ugyanakkor olyan komplex, helyi szintű beavatkozást igénylő feladat, amelynek megoldásához elengedhetetlen a helyi önkormányzatok aktív szerepvállalása. A városok közbiztonságának megerősítése csak széles körű szakmai és közösségi összefogással, a települési önkormányzatok hatékony kezdeményező fellépésével, a rendőrség, a polgárőrség, civil szervezetek, oktatási intézmények, a forprofit szervezetek (pl. közlekedési társaságok, ingatlantulajdonosok szervezetei, stb.) és más társadalmi szereplők együttes fellépésével, a lakosság érzékenyítésével, segítségével lehetséges. Meggyőződésünk, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi források összehangolt cselekvéssel eredményesebben használhatóak fel az illegális falfirka jelenség visszaszorítására. Ezt alátámasztotta több magyarországi nagyváros tapasztalata és az Országos Bűnmegelőzési Bizottság (továbbiakban: OBmB) által támogatott, a helyreállító igazságszolgáltatás filozófiáját követő számos projekt eredménye, amelyek a gyakorlatban valósították meg a közösségi bűnmegelőzés szakmai törekvéseit. Az IRM ösztönzi az olyan programok kialakítását, amelyek az érintett szervezetek közös fellépésén alapulnak, és szakmai támogatást kíván nyújtani azzal, hogy rámutat a szociális munkások utcai tevékenységének, a kortárs segítés módszereit felhasználó, az elkövető fiataloknak más jellegű tevékenységet biztosító hosszú távú eszközök hatékonyságára. Ezek a megoldások a gyerekek, fiatalok számára a bűnelkövetéssel szemben alternatívát jelenthetnek. A levélhez csatolt mellékletben a helyi önkormányzatok által is alkalmazható, támogatható kezdeményezésekről és gyakorlatokról szóló tájékoztatás található. Felhívom továbbá a figyelmet a www.bunmegelozes.hu weboldal graffiti rovatára, ahol megtalálhatók az IRM által az illegális graffiti visszaszorítása érdekében elkészített és folyamatosan frissített szakmai anyagok. Javaslatainkat egyeztettük a Megyei Jogú Városok Szövetségével és több nagyvárossal. Sok helyi önkormányzat vezetője és szakembere támogatják az IRM falfirka elleni cselekvési programját, és hatékony megoldásnak tartják a komplex, együttműködésen alapuló beavatkozást. Remélem, hogy javaslataink támogatást adhatnak az illegális graffiti jelenség visszaszorításához. Bízunk a további együttműködésben. Kérdéseiket, észrevételeiket, javaslataikat várjuk a [email protected] e-mail címen. Budapest, 2009. március 5. Üdvözlettel: Gönczöl Katalin



52


Melléklet Összegzés a nagyvárosok tapasztalatairól az illegális graffiti elleni fellépésben

A

z Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) a komplex cselekvési terv megvalósítása és a nagyvárosok illegális graffitivel szembeni gyakorlatának megismerése érdekében megkereste Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Szeged polgármesterét, továbbá a Megyei Jogú Városok Szövetségét. A Megyei Jogú Városok Szövetsége jelezte, hogy az illegális graffitivel kapcsolatos tapasztalatok nagyvárosonként különbözőek, mert a szerkezeti struktúra, a közösségi terek elrendezése, elhelyezkedése városonként igen eltérő. Az alábbiakban ezért városok szerinti bontásban ismertetjük a graffiti jelenséggel kapcsolatos főbb észrevételeket. Budapest: Az illegális graffiti jelenség jelentős probléma Magyarországon. Budapest a legszennyezettebb város. Több kezdeményezés indult a probléma kezelésére, azonban ezek elszigeteltsége miatt az eredmények hatásfoka alacsony volt. 2008ban ötvenmillió forintot költött a főváros a falfirka-mentesítésre. A komplex fellépés érdekében a Szeretem Budapestet Mozgalom a kerületi önkormányzatok, egy szakértő cég, a rendőrség és civil szervezetek összefogásával kidolgozott egy programot. A projektben több útszakasz épületeit megtisztították, iskolákban felvilágosító előadásokat tartottak a falfirkákról és azok káros következményeiről, továbbá legálisan festhető felületeket jelöltek ki. A fellépés összehangolása érdekében a Budapesti Rendőr-főkapitányság falfirkaellenes csoportot állított fel, és kiépült egy monitoring rendszer, amelynek lényege, hogy az adott városrészben az összefirkált épületek tulajdonosai eltávolítják a falfirkákat, és feljelentést tesznek a tettesek ellen. Az elkövetők felderítése érdekében a programban részt vevő szervezetek szakemberei összegyűjtik, feldolgozzák a fellelhető információkat, segítve a rendőrség munkáját. A program kidolgozása és megvalósítása mellett a szervezők szorgalmazzák a hatályban lévő jogszabályok módosítását, szigorúbb büntetési tételek alkalmazását, a büntethető személyi kör szélesítését. Debrecen: A városban is megfigyelhető az illegális graffiti jelensége. Az önkormányzat köztisztaság fenntartásáról szóló rendelete alkalmas lehet a jelenség visszafogására, azonban hatékony, célzott bűnmegelőzési módszert eddig nem dolgoztak ki. Kaposvár: Összességében nem zavaró mértékű a falfirkák mennyisége, mert a belvárost az elkövetők általában elkerülik. A falfirkák kezelésének egyik bevált gyakorlata az, hogy a közterület-felügyelet munkatársai fényképes feljegyzést készítenek a graffitikről, később udvarias hangvételű levélben megkeresik az összefirkált épület kezelőjét, és megkérik a falfirkák eltüntetésére. Az épületek kezelői többségében együttműködnek az önkormányzattal és eltüntetik a falfirkákat. Kecskemét: Az illegális graffitik előfordulása csökkenő tendenciát mutat. Ez a lakosság érzékenyebb reagálásának, a polgárőrségnek, a rendőrségnek, a civil szervezetek munkájának és a térfigyelő kamerák beüzemelésének köszönhető. A meglévő falfirkák eltávolítása ugyanakkor anyagi gondot okoz a város vezetésének, így ez csak fokozatosan, az esetek egyedi elbírálása alapján felállított sorrendben valósulhat meg. A tapasztalataikra alapozva a város fontosnak tartja a komplexitáson alapuló cselekvési program megvalósítását. Miskolc: A város több részén is nagyon elterjedtek a graffitik. A belváros felújított homlokzatain, portáljain is megjelentek falfirkák, továbbá ismeretlen elkövetők néhány műemléket is megrongáltak. Az önkormányzat a probléma kezeléséről, a szűkös anyagi keretek ellenére, a rendőrség, a polgárőrség, a közterület-felügyelők munkája és a térfigyelő kamerák felszerelése révén próbál gondoskodni. A hatékony fellépés érdekében szükségesnek tartják a komplex cselekvési terv megvalósítását és olyan pályázatok kiírását, amelyekben az önkormányzatok graffiti elleni védőréteg alkalmazására kötelezik a felújítási támogatást nyert társasházakat. Nagykanizsa: Súlyos városképi problémákat okoz a graffiti, amellyel szemben a közterület-felügyelők és a rendőrség nem tudnak hatékonyan fellépni. Az önkormányzat rendeletében évi kétmillió forintot biztosít a falfirkák eltüntetésére. A vissza nem térítendő támogatásra lakóközösségek és ingatlantulajdonosok pályázhatnak. A pályázati eredmények széles körű nyilvános ismertetése segít abban, hogy egyre többen – állampolgárok és közösségeik – tegyenek a falfirkák megelőzéséért és eltüntetéséért. Salgótarján: A falfirkák néhány helyen rendszeresen előfordulnak, de elterjedtségük nem nő. Az eltávolítás a szennyezett falfelület tulajdonosának költsége, tekintettel arra, hogy az elkövető személye általában ismeretlen marad. Az önkormányzat speciális intézkedési módot nem dolgozott ki a jelenség visszaszorítására. Szeged: Az illegális graffitivel szemben fellépő szakemberek megkülönböztetik a graffitit a falfirkától. A helyi szakértők szerint (is) a graffiti elleni védekezés hatékony módja lehet a legálfalak biztosítása, „vándorkiállítások”, valamint versenyek, kiállításokat szervezése. Itt legális helyre összpontosul a graffitizés, és a graffitisek bemutathatják tehetségüket. A tag, firka esetében a legálfalak azonban nem nyújtanak teljes értékű megoldást, hiszen az adott csoport minél több helyen jelezni szeretné a létezését. A tagek visszaszorításában, megelőzésében, a környezetért való felelősségérzet kialakításában fontosnak tartják a különböző oktatási intézmények bevonását a firkálás kezelését célzó programokba. Az elkövetők tájékoztatása mellett a sértettek felvilágosítására is hangsúlyt fektetnek, mert a firkák gyors eltávolításával megakadályozható az, hogy azok egy területen elszaporodhassanak. A károk helyreállítása érdekében indokoltnak látják a jóvátételi módszerek kiterjesztő alkalmazását. Székesfehérvár: Az önkormányzat – az általános jellegű védekezés és a bűnmegelőzési munka mellett – a falfirkával szen�nyezett épületek, műemlékek helyreállítására és a közterek rendben tartására elfogadott egy programot, amely a városkép fejlesztése mellett segítséget nyújt munkanélküliek munkaerőpiacon való elhelyezkedéséhez. A program 3–4 hónapos ún. település-karbantartói képzését kezdeményez 15 halmozottan hátrányos helyzetű munkanélXIX. évfolyam 4. szám • 2009. április



53

küli számára. A megvalósításban részt vesz a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, a falfirka és plakáteltávolítás technikai feltételeit biztosító gazdasági társaság, egy civil szervezet, amely támogatást nyújt a hátrányos helyzetűeknek. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Városgondnoksága technikai felszerelésekkel, az alapképzés finanszírozásával, továbbá egy gépkocsival támogatja a programot. A képzést követően hatan, nyolcan kerülhetnek a Városgondnokság alkalmazásába, ahol a kiképzett jelentkezők a falfirka-eltávolításon kívül közterületi eszközök karbantartását és a növényzet ápolását végezik. Szolnok: Az elmúlt évekhez képest számottevően nem növekedett az összefirkált falfelületek száma, ugyanakkor a MÁV képviselői és a társasházak közös képviselői gyakori feljelentései jelzik, hogy az illegális graffiti visszaszorítása még megoldatlan probléma. Jellemző, hogy az elkövetők kiléte nem állapítható meg, ezért a szabálysértési és büntető ügyek gyakran az eljárást megszüntető végzéssel zárulnak.

Összefoglaló az illegális graffitiket visszaszorító sikeres programokról Az illegális graffitézés súlyos következményeinek megelőzése terén hatékony eszközöket kínál a Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája, amelynek célkitűzéseit az Országos Bűnmegelőzési Bizottság (OBmB) valósítja meg, többek közt pályázati programok támogatásával. A nyertes pályázatok közül több célozza meg az illegális graffitizés visszaszorítását, a települések szépítését, a környezet értékeit megőrző, fejlesztő programok megvalósítását, valamint a kárhelyreállítást, jóvátételi munka teljesítését. A nyertes pályázók tapasztalatai alapján megállapíthatjuk, hogy a jelenség kezelésének legalkalmasabb módja az összehangolt, közös cselekvés. Ennek megfelelően az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) az összefogáson alapuló, a megelőzés eredményeit és eszközeit is felhasználó beavatkozások szükségességét, ezek közül különösen a helyreállító igazságszolgáltatás módszereit és az érdekeltek együttműködésén alapuló kezdeményezéseit tartja a leginkább hatékonynak. Az alábbiakban az illegális graffitizés kezelésére is alkalmas kilenc kezdeményezést mutatunk be.

Ásotthalom Község Önkormányzat „Közösség a szép és egészséges környezetért” projektje1 a városképet romboló szennyezés ellen lép fel. A projekt az önkormányzat, a civil szervezetek, a lakosság és a jóvátételi jellegű munkát végző rongálók együttműködésével Ásotthalom természeti és épített környezeti értékeinek megbecsülését, megismerését segíti. Az önkormányzat a program keretében bűnmegelőzési fórumot, tréninget szervez, szabadtéri közösségi helyet alakít ki elsősorban fiataloknak, azért hogy szabadidejüket hasznosan, a környezet megóvását segítő tevékenységgel töltsék el. A „Fogadj örökbe egy falurészt” vagy a „A legszebb utcarészlet” mozgalmak több csoportot, családot mozgósítanak a falu önkéntes fejlesztése, szépítése érdekében. A program megteremti a hátteret ahhoz, hogy a lakosság felnőtt tagjai, a családok hosszú távú, felelősségteljes feladatokat láthassanak el a település érdekében.

1

www.bunmegelozes.hu/index.html?pid=1413



54


A Baranya Ifjúságáért Nonprofit Kft. az OBmB által támogatott pécsi „Közösségi védelem alatt álló város” programja2, elsődleges célja a fiatalok lakókörnyezet iránti felelősségérzetének kialakítása, az egymásra figyelés és a közösségi felelősségtudat fejlesztésével a biztonságosabb lakókörnyezet létrehozása volt. A közösségi terek „örökbefogadásnál” fontos szerepet játszottak a helyi civil szervezetek, akik egy-egy közösségi tér „szülőivé” válva a fiatalok és a lakosság aktivizálásával és közreműködésével alakították át, tették rendbe, majd az ünnepélyes átadást követően közösen használták a tereket. Fontos, hogy a közösségi tereket a saját igényeik szerint alakítsák, tegyék otthonosabbá a fiatalok, és aktívan részt vegyenek a munkálatokban. Lényeges az is, hogy a rendszeres akcióprogramok integráns részévé váljanak a lakók mindennapi életének. A városban lévő több elhanyagolt tér és pálya „örökbefogadására” saját példájukkal ösztönöznek a helyi döntéshozók, képviselők, közszereplők, sportolók. A szervezet fontosnak tartja a természeti és környezeti értékeket károsító veszélyek és hatások bemutatását. A programban együttműködő szervezetek és intézmények segítségével önkénteseket toboroztak a „komplex fotóséta” lebonyolításához, megszervezéséhez. Egyszer-használatos fényképezőgépek szétosztásával lehetőséget adtak a helyi fiataloknak, hogy saját „alkotással” mutassák be lakókörnyezetük negatívumait, valamint a közösségi tereket, felújítást megelőző és az azt követő állapotukban. Az így készült képekből vándorkiállítást szerveztek kulturális központokban, közoktatási intézményekben, a fiatalok által látogatott helyeken, és az önkormányzat épületében. A séta és a nyilvánosságot biztosító kiállítás jó eszköz volt arra, hogy a fiatalok saját környezetükért érzett felelőssége megerősödjön. A program Baranya megyei fiatalokat von be és az együttműködés különböző területeit teremti meg számukra. A kortársi minta sokkal erősebben hat a fiatalokra, mint a felnőtteké. A szervezetnél úgy gondolják, hogy ha a fiatalok maguk tesznek valamit céljaik elérése, szabadidejük hasznos eltöltése érdekében, akkor annak a tevékenységnek sokkal nagyobb értéke lesz számukra, jobban megbecsülik, mintha készen kapnánk bizonyos dolgokat, lehetőségeket. A Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc–Pestszentimre Közmunka Egyesület „Monte Cristo” modellprojektjében3 a főváros épített és természeti környezetének állapotát javította a közösség kiengesztelését is szolgáló munkatevékenység megszervezésével. Az önkormányzat szűkös költségvetése nem tette lehetővé, hogy önerőből megtisztítsák a kerületben található műalkotásokat. A közérdekű munka ilyen célú kialakítása azonban költségkímélő megoldást nyújtott a problémára, valamint lehetővé tette azt is, hogy az elítéltek a társadalom számára hasznos munkát végezzenek. Az elítéltek könnyebben vállalták a büntetést a nyilvánosság előtt, mivel tevékenységükkel kivívhatták a közösség elismerését. Fontos volt, hogy megértsék: munkájukkal a közösség számára tesznek szolgálatot, ezért a program vezetői készítettek egy rövid összefoglalót arról, hogy a kulturális kincsek óvása, karbantartása érdekében végzett munkát a lakosság értékeli. Az egyesület többségében kerületi lakosokból álló elítélteket foglalkoztatott, így a környezet iránti felelősségérzete mellett, a helyi közösséghez tartozás érzése is erősödhetett bennük. A projekt a letisztított szobrok, műemlékek látványos változása és az elítéltekre gyakorolt hatása nem maradt el, a rongálások száma kerületben csökkent. A Fővárosi Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálata „Közösségi jóvátételi programok a fővárosban” projektje4 a nem anyagi jellegű, közösségben történő jóvátétel hosszú távon alkalmazható modelljét dolgozta ki. A mediációs eljárásnak köszönhetően kialakított megállapodás vagy a pártfogó felügyelet során előírt magatartási szabály arra kötelezi a részt vevő fiatalokat, hogy az elkövetett bűncselekményért a közösségnek munkájukkal nyújtsanak jóvátételt. A Pártfogó Felügyelői Szolgálat támogatásával civil szervezetek változatos feladatok teljesítésével bízták meg a fiatal elkövetőket, így például segítséget nyújtottak szociális és oktatási intézmények gyerekek részére rendezett szabadidős tevékenységeiknek lebonyolításához, erdő karbantartási feladatokat láttak el, kórházban fekvő, ágyhoz kötött beteg gyerekeket látogattak. A programban részt vevő társadalmi szervezetek a fiatalok segítségével költséghatékonyabban és gyorsabban tudták a feladataikat végrehajtani. Az elítélt fiatalok a személyre szabott esetkezelésnek, a munkaerő-piaci tanácsadásnak, a kortárs-segítő egyetemi hallgatók példájának köszönhetően felismerhetik tetteik káros következményeit, és elismerhetik felelősségüket. A folyamatos törődés, a szociális kézségek fejlesztése elősegíti, hogy a későbbiekben vissza tudjanak illeszkedni a társadalomba. Az egyetemista mentorok példája erős hatást gyakorol a velük egykorú, vagy fiatalabb elkövetőkre és ösztönözi őket a beilleszkedésben, a továbbtanulásban. A hivatal a jövőben több fogadó szervezettel fog együttműködni, és kiépíteni a közösségi jóvátételi programhálózatot.

2 3 4

www.bunmegelozes.hu/index.html?pid=1039

www.bunmegelozes.hu/index.html?pid=244&lang=hu www.bunmegelozes.hu/index.html?pid=474&lang=hu




55

A kecskeméti HELPI Ifjúsági Információs Tanácsadó Iroda „ELEVEN közösségi program az élhetőbb lakótelepért”5 projekt átfogó célja a közterületi bűnözés visszaszorítása érdekében a környezettudatos magatartás, az épített és természeti környezetért érzett felelősség megerősítése volt. A projektben ifjúsági programokat, kiállításokat szerveztek a környezeti és természeti értékek megbecsülése érdekében. A rendszeresen szervezett lakótelepi környezetszépítő akciókba, egy-egy „firkátlanító”, „padmázoló” közösségi megmozdulásba sikerült bevonni azokat a fiatalokat, akik maguk is tevőlegesen részt vettek rongálásokban. A sajátos „munkaterápiában” a fiatalok szabadidős tevékenységként vettek részt. A helyi fiatalok a bűnmegelőzési program hatására magukénak érezhetik a köztereket, és felelősséggel tartoznak a környezet megóvásáért, fejlesztéséért. A környezetért érzett felelősség megerősítését segíti a „tájfotókból” készült több helyszínen bemutatott kiállítás is. A fényképeket maguk a magatartási problémákkal küzdő fiatalok készítették el. A HELPI hosszú távú célja, hogy a fiatalokkal együtt a lakótelepen olyan felületeket, helyszíneket alakítsanak ki, ahol – más épületek rongálása nélkül – szabadon és legálisan űzhetik az utcai sportokat (deszkázás, kosárlabda) vagy az utcaművészetet (graffiti, matricázás). A budapesti Lát-Kép Gondolatalapító Egyesület programjaiban6 szervezett közérdekű munka büntetésre ítéltek számára városszépítő és közösség-kiengesztelő, jóvátételi jellegű tevékenységet, és más, a köz érdekben végzett városszépítő jellegű foglalkozásokat és az áldozatok javára „kiengesztelő munkát”. A programba bevont közérdekű munka büntetésre ítéltek célzott beszélgetéseken, szituációs gyakorlatokon és tanácsadáson vehettek részt, amelyet pszichológus szakember tartott. A projektekben a közérdekű munka büntetésre ítéltek megtisztították, újrafestették a közterületi falakon, kapualjakban lévő összefirkált felületeket, a további rongálás megakadályozása érdekében graffiti elleni védőbevonattal látták el azokat. A programok megvalósításában a fővárosi kerületi önkormányzatok a célfelületek beazonosításával, az engedélyek beszerzésével segítették a projekt vezetőit. Az egyesület szakmai tevékenysége hozzájárult a városban lakók biztonságérzetének javításához, valamint eredményesen alkalmazta a helyreállító, jóvátételi módszereket. A program tartós hatásaiból jól látszik, hogy a módszer mind a felületek megóvása, mind az elítéltek által nyújtott jóvátétel szempontjából eredményesnek bizonyult és hosszú távon is működőképes. A Szegedi Rendőrkapitányság „Biztonságos Élet-Tér” projektjét7 a helyi közösség biztonságérzetét negatívan befolyásoló problémák megoldására alakította ki. A cél elérése érdekében a pályázó, a Szegedi Tudományegyetem kutatása alapján, megvizsgálta a városban leginkább előforduló jogsértéseket, majd kijelölte azokat az önkormányzati választókerületeket, amelyekben ezek a jogsértések leggyakrabban fordulnak elő. E kerületekben közösségi megelőzési napokat szerveznek. A „graffiti megszüntetése” programban legálfalakat építenek a pártfogó felügyelet alatt álló fiatalok segítségével. A „takarító napok” célja a köztisztaság és a közvilágítás javítása. A program második blokkjában a Gyermekjóléti Központtal kapcsolatban álló gyermekek részére szerveznek előadásokat, gyakorlati tréningeket. A Gyermekjóléti Központ részt vesz az Ágota Alapítvánnyal, a polgárőrséggel, a városőrséggel és a Szegedi Rendőrkapitánysággal közösen szervezett olyan járőrözésben is, amelyben csellengő diákokat kutatnak fel. A Szegedi Vadaspark „Zöld járőr természetismereti szakkörök” projektje8 a fiatalok, köztük a környezet rongálásában érintett diákok, környezettudatosságának fejlesztését tűzte ki célként. A résztvevők szakköri foglalkozásokon elméleti tudást szerezhetnek egyrészt a természeti környezet sérülékenységéről, a természet és az emberi egészség közti kölcsönhatásokról, az illegális graffitik által okozott erkölcsi és anyagi károkról, és a saját településük közösségi tereinek a lakosok életében betöltött szerepéről. A szakkör tagjait gyakorlati órákon bevonják a város környezetének megóvásáért folytatott tevékenységekbe. A Vadaspark honlapján a helyi lakosok jelezhetik a lakóhelyük környékén észlelt környezetkárosításokat. A projekt felelősei igyekeznek felhívni a fiatalok figyelmét arra, hogy környezetük megóvásáért, szépítéséért ők is felelősek és ehhez maguk is hozzájárulhatnak. Ilyenek például a közös faültetések, a legális graffiti fal kijelölése és felavatása. A Szigetvári Kultúr- és Zöld Zóna Egyesület a „Közösségek Szigetvárért” programot9 annak érdekében dolgozta ki, hogy a város lakossága igényesebb legyen környezetével szemben, valamint hogy az egyesület jelzőrendszert alakítson ki a rongálások, falfirkálások helyreállítása érdekében. Vetélkedősorozat szervezésével az egyesület a város teljes lakosságát és valamennyi korosztályát bevonja a projekt megvalósításába. A diákok elméleti tudáspróba keretében mutathatják meg a város természeti és kulturális értékeikről szerzett ismereteiket. A felnőttek városrészek szerint csapatokat alkotva olyan feladatokat hajtanak végre, mint saját városrészük takarítása, városnap szervezése. A jelzőrendszert az egyesület saját honlapján keresztül működteti. A bejelentéseket továbbítja a rendőrséghez és egy civil szervezethez. Az önkormányzat a rendeletének módosításával lehetővé tette azt, hogy a rongálókat a károk helyreállítására kötelezzék. 5 6 7 8 9

www.bunmegelozes.hu/index.html?pid=372&lang=hu www.bunmegelozes.hu/index.html?pid=1323 www.bunmegelozes.hu/index.html?pid=1425 www.bunmegelozes.hu/index.html?pid=1435 www.bunmegelozes.hu/index.html?pid=1410



56

Aktuális hírek

Hazai hírek

S

záz önkormányzat fogott össze

S

záz önkormányzat hozott létre társulást annak az érdekében, hogy megszerezhessék a cikói hulladéklerakó feletti rendelékezési jogot. A rövidített nevén Cikói Hulladékgazdálkodási Társulás csütörtöki ülésén a hiányzó hat önkormányzat is csatlakozott. Tamásitól kezdve Szekszárdon és Bátaszéken át egészen Mohácsig terjed a tulajdonosi kör. A jogi forma igencsak bonyolult, mert maga a társulás lesz a tulajdonosa a Regionális Kommunális Nonprofit Kft.-nek, vagyis a REKOM-nak. Utóbbi irányítja majd a nagytérségi rendszer déli területének hulladékgazdálkodását, ha a Környezetvédelmi Minisztérium jóváhagyja ezt a megoldást. Ez esetben nem kell nyílt közbeszerzési eljárást kiírni, hanem ki lehet jelölni működtetésre a REKOM-ot. Mivel egy száztagú szerveződést nem könnyű teljes létszámban összehívni, operatív tanácsot hoztak létre. Ennek a tagjai azok az önkormányzatok, amelyek a nonprofit kft.-t alapították, s nagyjából a lélekszámuknak megfelelő szavazati joggal bírnak. Szekszárdnak 31, Bátaszéknek 5, Bonyhádnak 9, Komlónak 21, Mohácsnak 14, Tolnának 9, Mecseknádasnak 9, Cikónak két szavazati joga van. – Ezek az önkormányzatok azok, amelyek forrást tudnak biztosítani mind a tárulási tanács, mind pedig a REKOM működéséhez, mondta Ács Rezső, Szekszárd alpolgármestere, az új szerveződés megválasztott elnöke. Névértéken, vagyis 20 millió forintért veszi meg a társulás az alapítóktól azok üzletrészeit, s így válik tulajdonossá. Tízmillió forintot pedig a működésre adott össze az operatív tanács. A társulás másik célja, hogy az önkormányzatok befolyással lehessenek a szemétszállítási díj alakulására. A díj növekedése mindenképpen elkerülhetetlen, hiszen a korszerű technológia is többe kerül, mint a sima szemétlerakás. A szállítási költségek is nagyobbak lesznek. Forrás: www.teol.hu, 2009. április 3.

V

égre követjük a trendet: jön a városi biciklikölcsönzés

K

özösségi kerékpárkölcsönző-rendszer kialakítását tervezi döntően európai uniós forrásból a fővárosi önkormányzat. A tervek szerint jövő 2011 nyarára az egész belvárosban egy órán keresztül ingyen lehet majd biciklit bérelni, utána természetesen fizetni kell. A Főpolgármesteri Kabinet elé benyújtott javaslat szerint párizsi vagy bécsi mintára úgynevezett kötött gyűjtésű rendszert alakítanának ki Budapesten. Ennek keretében a kerékpárokat előre telepített dokkolóállomásokról vihetnék el, s itt is adhatnák le azokat – mondta Nyáry Krisztián, a városháza kommunikációs igazgatója, aki hozzátette, hogy a rendszer bevezetéséhez 800–1200 kerékpárral és átlagosan 300–600 méterenként elhelyezett dokkolóállomásokkal számolnak a szakemberek, kezdetben a belső városrészeken. A rendszer használata előzetes regisztrációt igényelne, a lopások és rongálások megelőzése érdekében. A külföldi tapasztalatok alapján a díjrendszer két részből állna: egy alacsony, éves előfizetési díjból és egy használat alapú útdíjból. A szolgáltatást az első fél vagy egy órában ingyen lehetne igénybe venni, azt követően időarányosan emelkedő díjakkal ösztönöznék a biciklik gyors „forgását”. Az előzetes tanulmány szerint a rendszer költségigénye 1,2 milliárd forint lenne, ebből mintegy 200 millió forintot önrészként kell biztosítania a fővárosnak. Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes az általa jegyzett anyagban a rendszer minimális működési felületeként hat négyzetkilométert jelölt meg. Ez a Nagykörút és a Duna által határolt területet jelentené, kiegészítve a Szabadság híd és a Petőfi híd közti budai Duna-parti sávval, valamint a margitszigeti bejáróval. A mintegy 23 négyzetkilométeres maximális terület Pesten nagyjából a Hungária körút vonaláig, a budai oldalon pedig a Margit körútig és a Bartók Béla útig húzódna. A főpolgármester-helyettes javaslatában jogi lépéseket szorgalmaz ahhoz, hogy a közösségi kerékpárkölcsönző-rendszert közszolgáltatássá nyilvánítsák. Kitért arra is: ha a közgyűlés a jövő hónapban dönt a projekt támogatásáról, akkor a rendszer a jövő év második felében valósulna meg. Megjegyezte, hogy a szűk határidők, illetve praktikus okok (időjárás) miatt célszerű lenne a rendszert 2011 tavaszán útjára indítani. Forrás: www.uniospenz.hu, 2009. április 6.



Aktuális hírek

57

R

oma Kulturális Központot hoz létre a főváros

A

Fővárosi Önkormányzat, a Miniszterelnöki Hivatal, az Oktatási Minisztérium és a Fővárosi Cigányönkormányzat együttműködésének köszönhetően a Szentkirályi utca 7. szám alatti hajdani Dekoratőr Iskola épületében Fővárosi Roma Kulturális Központ jön létre 2010-ben. Az épületet a Fővárosi Önkormányzat biztosítja, melynek felújításához és funkció szerinti kialakításához a magyar állam 900 millió forinttal járul hozzá. A működés költségeihez a Fővárosi Önkormányzat költségvetéséből évi 100 millió forintot különít el. A Miniszterelnöki Hivatal és az Oktatási Minisztérium pedig közszolgáltatási szerződés keretében évente legkevesebb 100–100 millió forint értékű szolgáltatást vásárol majd a kulturális központtól. A Fővárosi Önkormányzat, a Miniszterelnöki Hivatal és az Oktatási és Kulturális Minisztérium 2007-ben kezdte meg az előkészületeket egy fővárosban működő, a roma kultúra értékeit bemutató és újratermelő intézmény létrehozására. 2009 márciusában született meg végül az a koncepció, amely szerint a kulturális intézmény részvénytársági formában jön létre és működik. A kormány és a főváros a nehéz gazdasági helyzet ellenére is fontosnak tartotta, hogy ez az elképzelés minél hamarabb megvalósuljon. Mert ma egy magára valamit is adó európai világváros rendelkezik olyan intézménnyel, amelyben Európa legjelentősebb etnikai kisebbségének kultúrája kap otthont. Ebben már sokan megelőztek minket, elég csak a madridi központra gondolni, de már Bukarestben is épül hasonló. Budapestnek példát kell mutatnia az országnak, különösen most, amikor egyes csoportok békétlenséget kívánnak szítani a roma származású magyarok és a nem roma származású magyarok között. Budapest és a kormány küzd az ilyen törekvések ellen. A magyar főváros fejlődésének, világvárossá válásának mindig is hajtóereje volt a nyitottság, a sokszínűség, a tolerancia, s az, hogy a különböző kultúrák és hagyományok hatottak egymásra. A cigányság évszázadok óta a magyarság nemzetalkotó része. Ugyanígy a fővárosi romák a főváros polgárságának részét képezik, már akkor is így volt ez, amikor még Budapest három város volt. A kultúra egyszerre megkülönbözteti, de egyben össze is köti az emberi közösségeket. Hiszem, hogy a létrejövő központ tovább erősíti a budapesti roma polgárok identitását és növeli az összetartozás érzését a budapesti roma és nem roma polgárok között – mondta Horváth Csaba, kultúráért és kisebbségi ügyekért felelős főpolgármester-helyettes. Forrás: www.mixonline.hu, 2009. április 6.

I

skolabuszt kapott Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása

A

közösségi buszt Gyenesei István önkormányzati miniszter adta át a Zala megyei Gelsén. A tárca 22 millió forintot adott hozzá – pályázati úton. A központi költségvetés korábban is biztosított forrást a közösségi buszok beszerzéséhez, komplex program azonban csak tavaly indult az elavulttá vált, régi buszok cseréjére, illetve új buszok beszerzésére. Ennek keretében – a korábbiakhoz hasonló feltételekkel – olyan buszokat szerezhetnek be a társulások, amelyeken minden ülés biztonsági övvel van ellátva, és a gyerekeket kísérő felügyeli. A kezdeményezés egyrészt hozzájárul a többcélú kistérségi társulások további fejlesztéséhez, másrészt lehetőséget biztosít arra, hogy a buszokat ne csak erre a célra használják, hanem például kirándulások lebonyolítására (idősek, fiatalok részére egyaránt), a rászorulók szociális-egészségügyi intézményekbe, kulturális programokra történő szállítására is. A miniszter elmondta, hogy a busz révén 170 gyereknek és szüleiknek az élete lesz könnyebb azzal, hogy a helyközi járat helyett egy minőségi autóbusszal juthatnak el az iskolába – Orosztonytól Gelseszigetig, összesen 14 településen. A tárcavezető hangsúlyozta: a kistérség lakói joggal lehetnek büszkék az új közösségi buszra, hiszen a megyében ez az egyetlen ilyen felszereltségű jármű, de az országban is csupán négy darab van belőle. Forrás: ÖM Sajtó és Kommunikációs Főosztály, 2009. március 13.



58

Aktuális hírek

U

niós panelprogram a válság enyhítésére

„A

z Európai Parlament évek óta szorgalmazza, hogy a lakhatás területén ne csak látszatintézkedéseket finanszírozzunk, hanem tegyünk érdemi lépéseket. Magyarországon a lakosság jelentős része él panellakásokban. Ezek többségének energiapazarló és korszerűtlen technológiai megoldásai a lakóknak és az államnak is finanszírozhatatlanok. A lakások felújításával munkahelyeket teremtünk és őrzünk meg, hozzájárulva ezzel a gazdasági növekedéshez is”– kezdte plenáris felszólalását Harangozó Gábor szocialista EP képviselő, a Regionális Fejlesztési Bizottság tagja. Az Európai Parlament április1-jei, brüsszeli plenáris ülésén tárgyalta Angelakas görög néppárti képviselő „Lakáságazattal kapcsolatos beruházások az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások területén” című jelentését, melynek Harangozó Gábor az árnyék-jelentéstevője. Mint ismeretes, társfinaszírozás nyújtható az egész unióban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) az energiahatékonysági beruházásokra nemzeti, regionális vagy helyi szinten. Támogatás adható így a dupla ablaküvegezésre, a szigetelésre, a napelemek felszerelésére, a régi vízmelegítők kicserélésére. Az új tagállamokban 2-ről 6 százalékra nőtt a lakásokra költhető maximum, ez hozzávetőleg 600 milliárd forintot jelent Magyarországon. Harangozó Gábor hangsúlyozta, hogy mivel az alapok továbbra is csak városi területeken finanszírozzák a felújításokat, nem örülhetünk önfeledten. A leginkább rászoruló vidéki térségek nyomorban élő lakossága így ismét magára marad. A szocialista képviselő felszólította az Európai Bizottságot, hogy még a nyári szünet előtti csomagjába illessze be a telepek fölszámolásáról szóló javaslatát! E szerint az első és egyben legfontosabb lépés a leghátrányosabb területek hatékony és fenntartható szociális integrációja érdekében a kirekesztés és a gettók teljes felszámolása. Mint mondta, az elkülönített telepek felújítása egyszerűen értelmetlen, helyette a komplex, szociális munkahelyteremtő programokkal támogatott újjáépítés a megoldás. Végezetül Harangozó Gábor reményét fejezte ki, hogy egyszer a felszántott vidéki gettó helyén létrejövő szociális szövetkezetben dolgozó emberek a munka végeztével új lakásba térhetnek haza, ezzel gyermekeiknek is jobb körülményeket teremtve. Forrás: Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Delegációja, Budapest, 2009. április 1.

T

akarékosságra szólítják fel az iskolákat

A

z energiatakarékos, energiatudatos szemléletmód kialakítására hirdetett akciót Szolnok iskolái számára a helyi hőés vízszolgáltató céggel együtt a helyi önkormányzat; az esetleges megtakarításokból származó pénz egy részét az intézmények diákönkormányzatai kapják meg. Kállai Mária, a Tisza-parti település alpolgármestere a kezdeményezést beharangozó keddi sajtótájékoztatón elmondta: arra kérik a diákokat, hogy gondolják át energiafelhasználási szokásaikat, és próbáljanak meg tudatos energiafogyasztók lenni. Az Alfa Nova Kft.-vel és a Víz- és Csatornaművek Koncessziós (VCSM) Zrt.-vel közös akciójuk április elsején indul Szolnok valamen�nyi önkormányzati fenntartású intézményében. Gyakran tapasztalható az iskolákban, ha nagyon meleg van az osztálytermekben, akkor nem a fűtést veszik vissza, hanem kinyitják az ablakokat - mondott egy példát a felesleges energiapazarlásra az alpolgármester. Ha viszont a tanulók és a tanárok egy kicsit jobban odafigyelnek, és a melegben a fűtést zárják el, vagy az üres tantermekben lekapcsolják a villanyt, és nem hagyják nyitva indokolatlanul a vízcsapokat, az energiaköltség csökkenthető – magyarázta. Ezzel az energiatudatos magatartással a kezdeményezők meggyőződése szerint pénz spórolható meg. Amennyiben 2009 végén, az akció zárásakor az iskola energiafogyasztása a korábbi évekhez mérten kevesebb lesz, az önkormányzat költségvetésében megjelenő megtakarítás felét felajánlják az adott intézmény diákönkormányzatának. Továbbá a vízzel legnagyobb arányban takarékoskodó oktatási intézményt a VCSM Zrt. különdíjban részesíti. Magyar Péterné, a VCSM Zrt. műszaki igazgatója jelezte: az akciónak nem az a célja, hogy a gyerekek a siker érdekében szándékosan ne használják a vizet, hanem az, hogy ne lépjék túl az optimális fogyasztást. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szolnoki vízművek által szolgáltatott ivóvíz jobb minőségű, mint egy-egy megvásárolható ásványvíz, így az ivóvizet senki ne engedje veszendőbe menni, inkább fogyasszanak belőle minél többet. Forrás: MTI, 2009. április 1.



Aktuális hírek

59

Nemzetközi hírek

E

U-engedéllyel játszhatnak a gyerekek

2

009-től már csak – az EU által meghatározott szabványok szerint – gyerekbiztos játszótereket tarthat fenn az önkormányzat. A főváros és például Győr számára nem okozott gondot az átállás, ám volt város, ahol nehéz volt előteremteni a pénzt az aszfalt elbontására, vagy épp a kerítésépítésre. 2008. december 31-én járt le a határidő, amelyet az Európai Unió adott a magyarországi játszóterek előírt szabvány szerinti kialakítására. A rendelet minden részletre kiterjedő előírást tartalmaz, amely meghatározza az eszközök anyagát, formáját és burkolatát, elkülöníti az apróságok által használt játékokat a nagyobbakétól. Az új játszóparkok csak ütéscsillapító talajra épülhetnek, az előirányzottak szerint gumitégla, apró gyöngykavics vagy faháncs boríthatja a földet. Az eddigi gyakorlattal szemben legalább kétévente köteles az üzemeltető ellenőriztetni a terek állapotát, az elvégzett munkáról pedig ellenőrzési jegyzőkönyvet kell kiállítania az illetékes szervnek. Bő másfél évvel ezelőtt több mint húszezer játszóteret tartottak számon az országban, amelyeken mintegy 100 ezer játszóeszköz volt található. Ezeknek azonban kilencven százaléka nem felelt meg az EU szabványának, vagyis elhelyezésükben és anyagukban fokozottan balesetveszélyesek voltak. A budapesti fenntartású játszóterek esetében az átállás három lépésben zajlott. Karácsony Ildikó, a Fővárosi Önkormányzat sajtóirodájának munkatársa elmondta: az EU-szabványnak minden játszótér megfelelt, egyet sem kellett bezárni. „A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában 45 játszótér van, ezek zöme – kivéve az elmúlt években megújított játszótereket – átépítésre szorul, mert a nem szabványos játszóeszközök leszerelése következtében kiürültek, csak néhány játszóeszköz maradt.” A vidéki városokban más és más a helyzet. Golubkovics Péter, a győri polgármesteri hivatal kommunikációs vezetője szerint az új gyermekparkokra való átállás zökkenőmentes volt a Rába partján. „Két év alatt 21 kisebb és 4 nagy játszóteret építettünk, néhányat a semmiből, másokat lényegesen átalakítottunk, felújítottunk. A játszóterekre költött összeg 143 millió forint volt, melyhez a forrást a város költségvetése biztosította” – tette hozzá. Gábor Zsombor, debreceni városüzemeltetési osztályvezető viszont már lényegesen kisebb ráfordítható összeget nevezett meg. „Debrecen város területén mintegy 100 játszótér található. Ebből 23 játszótér felel meg az uniós szabványnak, melyek közül 20 rekonstrukciója 2008 előtt történt meg, három pedig tavaly épült (szintén a rekonstrukciós munkák részeként), az idei nyár elejére pedig újabb játszótér készül majd el” – mondta Gábor Zsombor. Forrás: FigyelőNet, 2009. április 3.

A

dán páciensek jutnak a legjobb orvosi ellátáshoz

M

essze nem csak az elköltött pénzek összege számít a tagországok egészségügyi ellátása kapcsán, derül ki az „Európai páciensek jogainak érvényesülése – lehetőségek és hatások” című tanulmányból, amely szerint a nyugatés közép-európai államok polgárai élvezik a legjobb orvosi ellátást az Unióban. Abszolút összesítésben a magyar betegek részesülnek a hetedik legjobb ellátásban az Unióban a Health Consumer Powerhouse (HCP) friss elemzése szerint, melynek élén sorban Dánia, Németország, Svájc és Finnország, Hollandia és Franciaország előzi meg hazánkat. A 18 indikátor mentén összehasonlított európai országok olyan tényezőket vesznek számításba, mint a betegek jogai, a tájékoztatás, az egészségügyi technológiákhoz történő hozzáférések és a pénzügyi ösztönzők. A betegek jogai terén a Svájc, az információval történő ellátottságban Dánia, a hozzáférhető egészségügyi technológiák terén szintén Dánia és Nagy-Britannia, míg a pénzügyi ösztönzők hatékonysága tekintetében Belgium, Németország és Svájc végzett az élen. Országonkénti ajánlásokat is megfogalmaz a tanulmány. Ausztria, Belgium, Írország, Olaszország, Svájc és Csehország esetében például az egészségügyi szolgáltatások listájának hozzáférhetővé tételét minőségük szerint besorolva tartja szükségesnek, míg a franciáknál interaktív gyógyászati információkra és gyógyszerészeti tájékoztatásra lenne szükség. A lista első helyén végzett dánoknál, a tökéletesen szabad orvosválasztást gátló törvény felfüggesztését és a határon átívelő betegjogok érvényesítését említik az elemzők. A bolgár, a horvát, a lengyel, a portugál, a spanyol és a szlovák kormánytól azt kérik az elemzők, hogy tegyék lehetővé a páciensek számára a szabad egészségügyi szolgáltató választást. Magyarországon, Görögországhoz, Nagy-Britanniához és Litvániához hasonlóan világos pénzügyi ösztönzőket tart szükségesnek a HCP, valamint a betegek hatékonyabb bevonását a gyógyulásba és az egészségmegőrzésbe. Forrás: BruxInfo, 2009. április 6. ÖM Önkormányzati Tájékoztató


60

Aktuális hírek

K

ellemes meglepetést okozott a G20-csúcs

„

Új világrendet” állítottak fel a G20 állam- és kormányfői csütörtöki londoni csúcstalálkozójukon a házigazda brit

kormányfő, Gordon Brown szerint. Bár az elemzők szerint ez túlzás, az is tény, hogy a csúcs az előzetes szakértői várakozásoknál jóval több konkrét sikert könyvelhet el. Az állam- és kormányfők egymással versengve igyekeztek felnagyítani a londoni találkozón született megállapodások jelentőségét. Barack Obama amerikai elnök szerint a minden szempontból történelmi csúcs fordulópontot jelent a globális gazdasági talpra állás irányában. Gordon Brown szerint a világ Londonban nem szavakkal, hanem tettekkel, tervekkel és a feladatok világos menetrendjével lépett fel a globális recesszió ellen. Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök úgy fogalmazott, a londoni eredmények nemcsak országa számára jók, de az egész emberiség jövője és reményei szempontjából is. Nicolas Sarkozy francia államfő „minden elképzelést felülmúló” eredményekről beszélt, Angela Merkel német kancellár „nagyon, nagyon jó” kompromisszumról, José Luiz Rodriguez Zapatero spanyol miniszterelnök pedig a világgazdasági fellendülést „döntően” megalapozó eredményekről. Még az egyébként mindig rendkívül visszafogott Hu Csin-tao kínai államfő is úgy értékelte, hogy sikerült megteremteni a feltételeket a pénzügyi válság megfelelő kezeléséhez. Való igaz, hogy a legtöbb vitatott kérdésben sikerült kedvezőnek tűnő kompromisszumos megállapodásra jutniuk a világ húsz legnagyobb gazdasága vezetőinek. Az így összeálló csomag pedig konkrétabb és ambiciózusabb, mint amire bárki is előzetesen számíthatott. Ennek tulajdonítható, hogy a világ legnagyobb tőzsdéi is árfolyam-emelkedésekkel reagáltak a Londonból jövő hírekre. Nem igazolódtak tehát azok a félelmek, amelyek szerint az előkészületek feszültségei miatt csak sovány eredmények születhetnek a csúcson (BruxInfo, április 2.). A G20-csúcs megállapodott a Nemzetközi Valutaalap (IMF) válságkezelő forrásainak megháromszorozásáról (a mostani 250 milliárd dollárról 750 milliárdra emeléséről). Az IMF SDR-allokációit további 250 milliárd dollár értékben megnövelték. További 250 milliárd dollárt helyeztek kilátásba a nemzetközi kereskedelem finanszírozásának elősegítésére. Arról is döntöttek, hogy legalább 100 milliárd dollárral megemelik a multilaterális fejlesztési bankok hitelkihelyezéseit. Ezeket az egyébként meglehetősen nehezen egy nevezőre hozható számokat Gordon Brown a találkozó végén összeadta és a soros G20-elnökség nevében tartott záró sajtóértekezletén arról beszélt, hogy a világ vezetői 1100 milliárd dolláros csomagot fogadtak el a gazdasági növekedés újraindításának, a munkahelyek megőrzésének és a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom helyreállításának céljával.

Hogyan is kell pontosan értelmezni a számokat? Az eredményeket azonban némileg más fénybe helyezi, hogy a bejelentett számok egy része nem igazán új, más részükről még nem teljesen biztos a megállapodás, egyes tételek célszerűsége pedig vitatott. Az IMF forrásainak megnövelése például régóta húzódó folyamat: Japán például már hónapokkal korábban közölte, hogy 100 milliárd dollárt ad, s az Európai Unió is hetekkel a csúcs előtt határozott 75 milliárd eurós felajánlásáról. Gordon Brown Londonban arról beszélt, hogy Kína 40 milliárd dollárt ad a Valutaalapnak, de pekingi illetékesek szerint a konkrét összegről még tárgyalni kell majd. Az IMF SDR-allokációinak mintegy 60 százaléka azoknak a fejlett országoknak jut, amelyeknek általános vélemények szerint nincs is szükségük rá, hiszen nem fenyegeti őket a fizetésképtelenség réme. És még a Világbank vezető közgazdásza is elismerte blogjában, hogy semmi bizonyíték nincs arra, hogy a nemzetközi kereskedelemben a finanszírozási lehetőségek hiánya lenne az egyik fő probléma. Az is tény viszont, hogy az 1100 milliárdos szám mindenképpen pozitív üzenet, még ha vitatható is összetétele. Különösen annak fényében, hogy az előkészítő időszakban folyamatosan arról érkeztek a hírek: nem várható semmiféle új fiskális gazdaságösztönzési megállapodás, mert azt Német- és Franciaország erősen ellenzi. Ilyesmire nem is került sor, de a házigazda britek a pénzügyi rendszer megerősítését célzó mostani kötelezettségvállalásokat is „egy kalap alá vették” az egyes G20-tagállamok által nemzeti gazdaságélénkítésre korábban elhatározott 5000 milliárd dolláros kumulatív összeggel. Ez a csúcs kommunikációjában mindenkinek jól jött: a németek és a franciák arra helyezhették a hangsúlyt, hogy ez nem fiskális élénkítés, a britek és az amerikaiak pedig arra, hogy újabb összegek „bevetéséről” született megállapodás a válság felszámolásának céljával. Forrás: BruxInfo, 2009. április 6.



Aktuális hírek

61

M

unkaidő-irányelv: végtelen végjáték?

A

munkaidős irányelvről szóló második trialógus tárgyaláson sem sikerült szerda éjjel a megállapodáshoz szükséges áttörést elérniük a feleknek, az EP ennek ellenére folytatná az egyre kilátástalanabbnak tűnő egyeztetéseket. Hiába tárgyalt az EP a Tanáccsal és a Bizottsággal szerdán éjjel tíz órán át az immár hetedik éve zajló munkaidős irányelvről a második olvasati parlamenti elutasítás után esedékes háromoldalú egyeztetéseken, nem jutottak közelebb a feleket leginkább megosztó két téma, az ügyeleti idők és a maximális heti munkaidőkre vonatkozó kivételek (opt-out) kapcsán. Utóbbi esetében a képviselők azt nehezményezik hogy a Tanács továbbra sem hajlandó valamiféle kivezetési időintervallumot meghatározni, vagyis eleve elzárkózik a kivételek feladásától hosszú távon is, annak ellenére, hogy az csak a tagállamok egy kis részének áll érdekében szerinte. Az EP az inaktív ügyeleti idők kapcsán is tett új javaslatokat, de ezek mentén sem jutottak közelebb a Tanáccsal tárgyalva. A parlament érdekeit a trialóguson képviselő német szocialista Mechtild Rothe, EP alelnök csütörtök délelőtti sajtótájékoztatóján, sajnálattal közölte, hogy nem ért el sikert a hajnalig tartó egyeztetés. „Noha mindenki nyitott volt új javaslatokra, a Tanács továbbra sem rukkolt elő gyakorlatilag semmiféle áthidaló javaslattal, így az EP minden igyekezete ellenére sem haladtunk előre” – mondta. Rothe szerint a tavaly decemberi második olvasati plenáris szavazás erős mandátumot adott az EP képviselőinek a tárgyalásokra az opt-out, az ügyeleti idő és a több szerződéssel foglalkoztatottakra vonatkozóan, melyekről átfogó megállapodást szeretnének elérni, de nem minden áron. A soros EU elnökséget ellátó csehek nevében Petr Nicas miniszterelnök-helyettes és munkaügyi miniszter közölte, amen�nyiben az EP tényleg szeretne javítani a munkavállalók helyzetén, át kell gondolnia merev álláspontját, különben közös törekvéseink semmibe vesznek. A Tanács szerint a parlamenti képviselőknek be kell látniuk, hogy a heti munkaidő maximumára vonatkozó kivétel fenntartása nélkül (melyet a 27 tagállamból 15 használ ki) nem születhet megállapodás, hiszen az olyan alapvető eszköz a tagállamok foglalkoztatáspolitikájában, mely nélkül komoly gondban lennének például a rendőrök, tűzoltók és egészségügyi dolgozók alkalmazása kapcsán. A folytatást illetően a Tanács a megosztó kérdések külön-külön informális egyeztetéseken történő megtárgyalását javasolta, mely a tagállamok állandó képviseleteinek szakértői közt zajlana. Az EP azonban az irányelv tervezet formális, háromoldalú találkozón történő folytatásához ragaszkodna. A tárgyalások következő (végső?) felvonásának időpontjaként a BruxInfo forrásai szerint az EP az ortodox húsvét napjára eső április 20-át javasolta, melyet a négy tagállam rögtön elvetett. A második javaslat április 21-e kapcsán a Tanács úgy vélekedett, hogy mivel az strasbourgi ülés idejére esik, az azzal járó plusz költségek csak akkor lehetnek indokoltak, ha tényleg érdemben esély van a valódi megállapodásra. Vladimir Spidla foglalkoztatási biztos csütörtök reggel kiadott közleményben, közölte, hogy csak igen kis kérdésekben sikerült megállapodni valódi előrelépést a Bizottság nem érzékelt. Reményét fejezte ki, hogy a kialakult helyzetből az EP és a Tanács is a megfelelő konzekvenciákat vonja le, melynek nyomán a végső tárgyalásokon sikerül megállapodniuk. „Továbbra is van némi esély a megállapodásra, ezért felszólítom a feleket, hogy mutassanak kellő politikai akaratot az irányelv létrejöttéhez szükséges tárgyalások lezárásához” – tette hozzá Spidla. Forrás: BruxInfo, 2009. április 6.

H

árom év alatt 3 millió .eu domaint regisztráltak

H

árom év alatt a hetedik legnépszerűbb domain végződéssé nőtte ki magát a globálisan a .eu, melyből mára több mint 3 milliót tartanak számon. A következő soros EU elnökséget ellátó svédek elsőként választottak ilyen végű internetes címet – jelentette be pénteken a Bizottság. Eredetileg az európai identitás és virtuális jelenlét erősítésére kezdeményezte az unió a .eu felső szintű domain végződést. Az azonban a Bizottság minden korábbi várakozását felülmúlva pontosan három évvel a bevezetését követően, 2009 márciusára már csaknem 3 millió 50 ezer .eu regisztrált webcím végződése lett. A .eu ezzel megszilárdította pozícióját a világ tíz legelterjedtebb felső szintű domainje – mint például a .com, a .net és a .org – között. A gyarapodás még a pénzügyi válság hatására sem torpant meg: a .eu domainnevek száma 2009 első negyedében 2 százalékkal nőtt, és ezzel a .eu világszinten az ötödik legnépszerűbb országkód szerinti felső szintű domainné vált. A weben való megjelenésükhöz a .eu domaint választók között egyaránt találunk multinacionális vállalatokat, kis- és középvállalkozásokat, civil szervezeteket és kutatóintézeteket, valamint európai polgárokat. Legutóbb a 2009 júliusától fél éven át az EU soros elnökségét ellátó Svédország jelentette be, hogy szakítva az eddigi ország domaint használó gyakorlattal, elnökségi weboldala a www.se2009.eu címen lesz elérhető. ÖM Önkormányzati Tájékoztató


62

Aktuális hírek

„Örömmel üdvözlöm Svédország azon döntését, hogy a .eu domaint választotta a július 1-jén kezdődő európai uniós elnöksége alkalmából létrehozott weblap számára. Remélem, hogy ezt az ígéretes kezdeményezést az elnökséget adó számos további ország is követni fogja a jövőben” – mondta Viviane Reding információs társadalomért és médiaügyekért felelős biztos. „Azáltal, hogy a .eu domainnevet adja a honlapjának, az elnökség egyértelműen megmutathatja, hogy az elnöki tisztség lényege nem annak az országnak az előtérbe helyezése, amely hat hónapon át elnököl az üléseken, hanem az Európa egészéért való munkálkodás.” – tette hozzá a biztos. A legtöbb .eu domaint a legnépesebb és legnagyobb arányban internetező polgárokkal bíró tagországokban regisztrálták. Az első helyet továbbra is Németország foglalja el 30 százalékkal, majd Hollandia 14 százalékkal, az Egyesült Királyság 12 százalékkal, Franciaország 8 százalékkal és Lengyelország 6 százalékkal következik. Magyarország tizennegyedik az tagországok közt 29066 bejegyzett .eu végű címmel.

Háttér Az elsőbbségi jogokkal rendelkezők – a védjegyek birtokosai és az államháztartási szervek – 2005 decembere óta használhatják a .eu-t. 2006 áprilisa óta az Európai Unió valamennyi lakosa és az EU-ban székhellyel rendelkező valamennyi szervezet számára elérhető a domain. A regisztrációs adatbázis kezelését a független non-profit szervezetként működő EURid végzi. A .eu-val kapcsolatos statisztikák valós idejű követése ezen az oldalon érhető el: http://www.eurid.eu/en/about/facts-figures/statistics Forrás: BruxInfo, 2009. április 6.

A

Technológiai Intézet kiírta az első pályázatokat

F

enntartható energia, éghajlatváltozás, információs-kommunikációs technológiák – az első tudás és innovációs közösségek ezeken a területeken tevékenykednek majd. A társulások kiválasztására az EIT már kiírta az első pályázatot, végső döntés januárban várható. Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EITI) csütörtökön meghirdette az első tudás és innovációs közösségek létrehozására irányuló pályázatát, melyek kiválasztásáról a tervek szerint 2010 januárjában születik döntés. Ezek a társulások lényegében olyan autonóm partneri kapcsolatoknak tekinthetők, melyek a felsőoktatás, a kutatás, az üzleti és a vállalkozói élet szereplői között, azok összefogása eredményeként jönnek létre, és amelyek célja, hogy az EITI feladatainak megvalósítása céljából – közép- és hosszú távú közös innovációs tervezésen alapuló – stratégiai hálózatot hozzanak létre. Az EITI igazgatótanácsának elnöke, Martin Schuurmans szerint a tudás és innovációs közösségek által valódi lehetőség nyílik majd arra, hogy Európában az innovációt új szintre helyezzék. Ján Figel oktatási biztos azt emelte ki, hogy a gazdasági válság közepette a sikeres talpra állás érdekében Európának éppen erre van szüksége, nevezetesen, hogy egy hosszú távú stratégiát hozzanak létre, mely a kutatás és az üzleti innováció világát újfajta megközelítésben kapcsolja össze egymással. A tudás és innovációs közösségek – az első pályázat értelmében – az alábbi területeken tevékenykednek majd: fenntartható energia, az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése, az ehhez való alkalmazkodás, a jövő információs és kommunikációs társadalma. Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet 2007 és 2013 között 308,7 millió eurót kap az uniós költségvetésből. Az EITI központjának – a Huszonhetek tavaly júniusi döntése értelmében – Budapest ad otthont. Forrás: BruxInfo, 2009. április 6.



Eseménynaptár, képzések

63

Aktuális események, képzések Felhívás – önkormányzati pénzügyi szakképzés

A

BCE Közigazgatástudományi Kar Továbbképző Intézete – az Állami Számvevőszék szakmai támogatásával – egyéves szakirányú képzést indít a 2009/10. tanévtől Önkormányzati pénzügyek szakon. A szak részletes tematikája a www.uni-corvinus.hu oldalon a Közigazgatástudományi Kar, Szakirányú képzések címszó alatt található. Jelentkezni a Továbbképző Intézet által kiadott jelentkezési lapon lehet, amit a (06 1) 482-6610-es telefonszámon, Móricz Ida asszonytól lehet kérni. Jelentkezési díj: 7000 Ft. Tandíj: 137000 Ft/félév. Dr. Cserny Ákos igazgató

Események, képzések – beszámolók Városi Kutató-mentő Csapatok ENSZ INSARAG gyakorlata Örményországban

Ö

rményországban rendezték meg az ENSZ INSARAG (Nemzetközi Kutatási és Mentési Tanácsadó Csoport) Afrika/ Európa/Közel-Kelet Regionális Csoport Városi Kutató-mentő Csapatainak (USAR) szimulációs gyakorlatát 2009. március 23–26. között, Jerevánban. A földrengés által oly gyakran sújtott Örményországban megtartott gyakorlat célja a nemzetközi USAR csapatok és az UNDAC (ENSZ Katasztrófabecslési és Koordinációs Csoport) tagok együttműködésének tesztelése törzsvezetési gyakorlat keretében. Négy kontinensről huszonkét ország, negyven szervezet, összesen nyolcvan fő szakértő hajtja végre a katasztrófa- és humanitárius segítségnyújtás teljes skáláját felölelő gyakorlatot, melynek tárgya a segítséget kérő ország veszélyhelyzet-kezelési rendszerének, illetve a segítséget nyújtó országok, nemzetközi szervezetek együttműködésének vizsgálata. A nemzetközi szimulációs gyakorlatot nagy médiaérdeklődés mellett Mher Shahgeldyan veszélyhelyzet-kezelési miniszter, Edik Barseghyan altábornagy, az Örmény Mentési Szolgálat (ARS) vezetője, Bushra Halepota, az ENSZ helyi koordinátora és Winston Chang, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA) INSARAG Titkárság képviselője nyitotta meg. Magyarországot Tatorján István pv. ezredes, a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese és Jackovics Péter pv. őrnagy, az OKF Mentésszervezési Főosztály osztályvezetője képviselte, akik szakértőként vettek részt a gyakorlaton. A magyar szakértők a Mohamed Al Ansari őrnagy által vezetett Egyesült Arab Emirátus csapatával és a tunéziai résztvevőkből összeállított Nehéz kategóriájú USAR csapat részeként hajtotta végre feladatait. A gyakorlat öt műveleti napja során a Közös Nehéz-USAR minősítésű csapat 99 fő élő áldozatot és 78 fő elhunyt személyt emelt ki a romok közül. A csapat utolsó tevékenysége egy katonai kollégiumi épület teljes átkutatása és az áldozatok kimentése volt. A 105 fős mentőcsapat 40 tonna felszereléssel és 12 kiképzett kutyával 2009. március 27-én érkezett Bécsbe az Egyesült Arab Emirátus által biztosított repülőgéppel. A gyakorlat záró, értékelő értekezletén elhangzott, hogy a 14 nemzetközi mentőcsapat, a 6 fős UNDAC (ENSZ Katasztrófabecslési és Koordinációs Csoport) csapat, a LEMA (Helyi Veszélyhelyzet Kezelési Hatóság) és az EXCON (Gyakorlat Irányítás) sokat tanult egymástól. Összességében a törzsvezetési gyakorlat során valamennyi szakértő (csapatvezető, csapatvezető-helyettes, összekötőtiszt, logisztikus, kutyás stb.) rengeteg szakmai tapasztalatot szerzett, és friss ismeretekkel tér haza. A gyakorlatot az Örmény Mentési Szolgálat (ARS) csapatának terepen végrehajtott dinamikus komplex bemutatója zárta. Az ENSZ OCHA és a LEMA a gyakorlatot sikeresnek és eredményesnek értékelte. Magyarország szempontjából különösen fontos, hogy kiváló együttműködés alakult ki az ENSZ INSARAG Afrika/Európa/Közel-Kelet Regionális Csoport tagországai által küldött USAR csapatok, valamint a 2009. évben régióelnök Magyarország és az alelnök Egyesült Arab Emirátus szakértői között. Forrás: Katasztrófavédelem, Örményország, Jereván, 2009. március 23–26. ÖM Önkormányzati Tájékoztató


64


Konferencia a tűzoltógépjármű-balesetekről

A

z Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete március 10-én konferenciát tartott Pécelen, a KOK Kiképző Bázisán a Mercedes-Benz Atego típusú gépjárművek használatáról. A 2004-2005-ben átadott szerek között 2008 novemberéig négy alkalommal fordult elő baleset, ebből három borulással végződött. A konferenciát dr. Tatár Attila tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató nyitotta meg. Emlékeztetett arra, hogy Mercedes-Benz Atego típusú tűzoltógépjárművek előző évben bekövetkezett baleseteinél nem voltak műszaki meghibásodásra utaló jelek, de annak mindenképpen utána kellett járni, fennállnak-e a biztonságos működés feltételei. A főigazgató szólt arról is, felmerült annak kérdése, szükséges-e célirányos képzésben részesíteni a járművezetőket, illetve szükséges-e műszaki átalakításokat végrehajtani az érintett típusokon. A tábornok elmondta, a korábban folytatott szakmai egyeztetéseken eldöntetett: a műszaki mentőket és a gépjárműfecskendőket nem kell kivonni a készenlétből. Kajsza Zoltán, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke mindehhez hozzáfűzte: nem kivonatni kívánták a típust azzal, hogy elemeztették a történteket, a szakértő felkérésével egy megalapozott véleményt szerettek volna a balesetekről. Az előadások sorát Finszter Ferenc, a HTFSZ által felkért TÜV-NORD-KTJ Kft. ügyvezető-helyettese nyitotta, aki ismertette a megbízás mibenlétét, az alkalmazott vizsgálati módszereket és eredményeket. Elmondta, hogy a megrendelők a járművek kedvezőtlen menetstabilitására, valamint a hátsó rész „pattogására” panaszkodtak. Az üzemeltetőknél tartott szemle, a dinamikus és stabilitási mérések – így például a billentéses, a körpályás vizsgálat, az átlós kerékemelés, a kettős sávváltás próba, a kormányzásvizsgálat, az úgynevezett redőnyúton végrehajtott elemzés – egy árnyalt eredményre vezettek: a félterepi kategória esetén a szabványok teljesülnek, a menetviselkedés kifogástalan útviszonyoknál megfelelő, azonban egyenetlen útburkolat esetén a jármű hátulján atipikus lengés jelentkezik, amit viszont a gépjárművezető elöl nem érzékelhet megfelelően, és a jelenség valós viszonyok között nem elhanyagolható, rontja a menetstabilitást. Ezt követően a Rosenbauer cég képviselője arról beszélt, hogy a menetdinamikai tulajdonságok és a felépítmény használatának optimalizálása érdekében mit lehet tenni a tűzoltógépjármű-felépítmények kialakításánál. Elhangzott, az elmúlt években a cég több mint kétezer járművet készített, ebből 726 volt a szóban forgó Mercedes-Benz Atego. A Mercedes-Benz szakértője a tűzoltójárművek alvázainak kialakítását mutatta be. A gyártóegységek ismertetése után arról értekezett, milyen tényezők vezethetnek egy-egy esetleges balesethez. Itt kitért többek között az útviszonyokra, az út minőségére, az időjárásra, a sebességre, a jármű milyenségére, a rá ható külső és belső erőkre, a gépkocsivezető adottságaira. Elmondta, a Mercedes-nél is végeztek dinamikus menetteszteket, ahol kritikus biztonsági hiányosságokat nem tapasztaltak, ugyanakkor a vizsgálatokból látható, hogy a gépjárművek súlypontjának változása a menetstabilitás módosulását hozza magával. A világ minden tájára szállító cég szakembere kijelentette: a magyar fél kérésének eleget téve végeztek vizsgálatokat, egy teljes hetet szentelnek például a hátsó tengely viselkedésének elemzésére, külön figyelembe véve az országban tapasztalható rossz útviszonyokat. A magyar panaszok orvoslására a Mercedes kutatórészlege pótlólag alkalmazható műszaki megoldást keresett. A német előadókat követően dr. Lovász Zoltán igazságügyi szakértő, a Pécsi Igazságügyi Szakértői Kamara örökös tiszteletbeli elnöke beszélt a tűzoltógépjárművek közúti baleseteinek tapasztalatairól, különös tekintettel a járművek stabilitására, a járművezetői képességekre. Hangsúlyozta: a gyakorlat azt mutatja, hogy az esetek döntő többségében a balesetekért az ember tehető felelőssé. A szakértő hozzátette, hogy a gyártóknak a járművek kialakításánál figyelemmel kellene lenniük a Kelet-Európában általános, a nyugatihoz képest rosszabb útviszonyokra, idehaza pedig a tűzoltógépjárművek vezetőit sok-sok gyakorlással kellene felkészíteni a várható és váratlan helyzetekre. Dr. Kőfalvy Gyula okleveles közlekedési mérnök, igazságügyi gépjármű műszaki szakértő a jászberényi balesetet elemezve mutatta be a tűzoltógépjárművek menetdinamikai tulajdonságait. A vizsgálat részleteit ismertetve beszélt arról, hogy az útoldali gerjesztés jelentősen ronthatja a menetstabilitási jellemzőket, és ő is hangsúlyt helyezett az emberi tényezőre. A konkrét esetről elmondta, a halálos tűzoltó áldozatot is követelő boruláshoz nem gyorshajtás vezetett, hanem egy nyomvályú okolható a tragédiáért. A konferencia utolsó előadásában dr. Somorjai Dezső, az OKF pszichológusa a kérdés lélektani oldaláról értekezett. Emlékeztetett arra, hogy mint sok máshoz, a stressz kezeléséhez is rutin kell, amit pedig gyakorlással lehet megszerezni. Ehhez javasolta, hogy ha mód adódik rá, a járművezető nyugodt körülmények között menjen végig ismét olyan útvonalon, ahol valamilyen vezetési problémája adódott. A pszichológiai vizsgálatokon részt vevő sofőrök beszámolóira utalva elmondta: káresethez vonulás közben a járművezetőt a társaktól érkező minden, még a legjóindulatúbb tanács is zavarja, hiszen a végső döntést ő hozza, és a felelősséget is ő viseli a közlekedés során történtekért. Az előadások végeztével a Rosenbauer és a Mercedes képviselői válaszoltak a felmerülő kérdésekre, illetve a Mercedes-Benz Hungária Kft. vállalta, hogy a wörthi gyár kimondottan a tűzoltógépjárművek biztonságos vezetését oktató trénerei egy héten át százhúsz hazai tűzoltógépjármű vezetőnek tartanak vezetési, oktatási gyakorlatot, melyre a tököli repülőtéren került sor. Az oktatáson részt vevő tűzoltók valamennyien olyan Atego típusú járművek volánjánál ülnek, amelyek között az elmúlt négy évben négyszer fordult elő baleset, ebből három borulással végződött. A sajtó számára a második gyakorlati nap megtekintésére adódott lehetőség. XIX. évfolyam 4. szám • 2009. április



65

A program kezdetekor elhangzott: a felkészítésnek nem az a célja, hogy megtanítsák vezetni a magyar sofőröket, és nem is az, hogy felborítsák a járműveket. A cél, hogy a tűzoltók nehéz helyzetben is magabiztosan vezessék az Ategókat, legyenek eszközeik a nagyon rossz magyar utakon előadódó vezetéstechnikai kihívások kezelésére, és ismerjék meg a jármű és saját határaikat. A gyakorlati tudnivalókat Karl Dewein és Markus Frenzel, a Mercedes-Benz szakemberei ismertették. Beszéltek arról, milyen tényezők befolyásolják egy-egy jármű viselkedését, szóltak a menet közben ható erőkről, de a fizikai jellemzők mellett szó esett a vonuláskor várható pszichológiai hatásokról is. A bevezetőt követően a két német szakember körbevezette a tűzoltókat a felépített próbapályán. Ismertették az egyes állomások mibenlétét, és egyikük minden egyes feladatot a gyakorlatban is bemutatott. Az első állomáson szlalomozni kellett az Ategóval, nehezítésként a bóják nem egyenletesen, hanem egymástól különböző távolságra helyezkedtek el. A második feladat az előzőhöz kapcsolódott, hiszen kikanyarodva a szlalompályáról mindkét irányba kitérő kormánymanővert kellett végrehajtani. A trénerek felhívták a tűzoltók figyelmét, hogy e feladatoknál „felejtsék el a féket”, kizárólag a gázpedált használják a tempó változtatására. A harmadik pályaszakaszon már kimondottan a fék kapta a főszerepet: csúszós felületen, egyenes úton először 30, majd 50 km/h-s sebességről kellett állóra fékezni ABS-szel, majd 30-ról blokkolásgátló nélkül. Itt megfigyelhető volt, hogy az ABS-es fékezésnél a gyorsabb tempónál körülbelül dupla fékút adódott, de a jármű egyenesben maradt, a segítség nélküli lassulás végén viszont a fecskendőoldalra kitört. A négyes, ötös szakasz a jármű kanyarban való viselkedését illusztrálta: teljes kört kellett megtenni balról és jobbról (max. 20 km/h-s sebességet javasoltak a trénerek, mert a köröket igen szűkre szabták), majd némi gyorsítás után a kiképzett kanyarban fékezni kellett. A feladat végrehajtása közben a tűzoltóknak ügyelniük kellett arra, hogy az Ategók kerekei mindkét oldalon tapadjanak, ne emelkedjenek el a talajról. Az utolsó szakasz a precíziós vezetést volt hivatott tesztelni, ahol szűkre szabott folyosón kellett a kettős sávváltást bemutatni, bójaverés nélkül. A német trénerek bemutatóját követően két csoportra osztották a társaságot. Ám mielőtt a kollégák beülhettek volna a sofőrülésbe, kaptak néhány „elhelyezkedési” tanácsot is. Figyelmükbe ajánlották az ülés beállítását úgy, hogy még teljesen kinyomott fékpedálnál is legyen behajlítva a lábuk, így szükség esetén lesz még „tartalékuk”. Fontos volt az is, hogy kikapcsolják a vezetőülés légrugózását, egyrészt mert így egész testükkel érzik, hogyan viselkedik alattuk a jármű, másrészt így biztosítható az állandó, biztonságos kapcsolat a pedálokkal. Az ülés keményre állítását javasolták a szakemberek rossz útviszonyok között is. Elhangzott az is, hogy a kormányt nem fél kézzel, nem tenyérrel kell kezelni, hanem stabilan, mindkét kézzel, hogy tényleg minden helyzetben a gépjárművezetőé legyen az irányítás. Az elméleti ismertetők, az „előfutár” után végül mindenki nekilátott a gyakorlásnak. Császár János, a Mercedes-Benz Hungária vevőszolgálatának vezetője elmondta, hogy a tréningre érkező tűzoltók a nap kezdetén meglehetősen magabiztosak voltak, ez azonban a látottak, átéltek hatására az idő előrehaladtával kissé megkopott, majd a nap végére visszatért, hiszen olyan szakmai fogásokat sajátítanak el, amivel biztonságosabban vezethettek. Mint fogalmazott, a magyar tűzoltógépjárművek vezetőinek kevés alkalmuk adódik, hogy békeidős körülmények között a határhelyzeten autózzanak, rendszeres profi képzésre lenne szükségük. Hozzátette, cégük keresi annak lehetőségét, hogy ebben segítséget nyújtson. Forrás: Katasztrófavédelem, Pécel, 2009. március 11.

Polgári védelmi kirendeltségek vezetőinek konferenciája

N

egyedik alkalommal rendezték meg Balatonföldváron, a Hotel Jogar Továbbképző központban a polgári védelmi kirendeltségek vezetőinek konferenciáját. A kétnapos rendezvényt Heizler György tű. ezredes megyei igazgató nyitotta meg. A több mint nyolcvanfős hallgatóságnak a konferencia első napján az alábbi témakörökben tartottak előadást a meghívott előadók. A polgári védelem dinamizálási projekt helyzete, eredményei. A pv.-szervezetek felkészítése, a szerzett tapasztalatok Előadó: Endrődi István nyá. pv. Ezredes, a Magyar Polgári Védelmi Szövetség elnöke A Monorierdőnél bekövetkezett vonatbaleset következtében végzett tevékenység polgári védelmi vonatkozásai. Előadó:dr. Hornyacsek Júlia pv. őrnagy, Pest MKVI, kirendeltségvezető, Monor A polgári védelmi feladatrendszer korszerűsítésének helyzete Előadó: dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy, veszélyhelyzet-kezelési főigazgató-helyettes A dunaszekcsői löszfalomlást követő feladatok, hangsúlyosan a szolgálati és lakossági kommunikáció Előadó: Oláh Tibor pv. alezredes, Baranya MKVI, kirendeltségvezető, Mohács Önkéntesek bevonása a katasztrófák elleni védekezésbe Előadó: dr. Tóth Ferenc pv. ezredes, veszélyhelyzet-kezelési főosztályvezető Az előadások után kötetlen konzultáció keretében az előadók válaszoltak a résztvevők felmerült kérdéseire.



66


A második napon dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy úr rövid megnyitója után további előadások következtek. Lakosságvédelmi tervezés és szervezés Előadó: Lipták Attila pv. alezredes, Minősített Időszaki és Lakosságvédelmi Főosztály, mb. vezető Budapesten a XIII. kerületben talált bomba miatt kialakult helyzet és a jelentkező polgári védelmi feladatok ismertetése Előadó: Kovács Zoltán pv. alezredes, kirendeltségvezető Vegyi baleset kezelése, tapasztalatai, Miskolc Előadó: Leskó György pv. alezredes, Miskolc PV, kirendeltségvezető „Balaton 2008” Nemzetközi együttműködési és légi tűzoltási gyakorlat Előadó: Heizler György tű. ezredes, Somogy MKVI, igazgató „Völgyhíd 2008” együttműködési gyakorlat Előadó: Baranya Károly pv. alezredes, Siófok PV, kirendeltségvezető „HUROMEX 2008” gyakorlat ismertetése kiemelt figyelemmel az árvízhelyzet kezelésére és a nemzetközi beavatkozás megvalósulására Előadó: Haskó György pv. Alezredes, Békés MKVI PVKO, osztályvezető Mindegyik előadás után rövid konzultációra volt lehetőség, ahol az elhangzott előadással kapcsolatos kérdésekre adtak választ az előadók. A konferencia zárásaként dr.Tatár Attila tű. altábornagy, főigazgató értékelte a konferenciát, majd az elkövetkező időszak várható feladatairól tájékoztatta a résztvevőket. Kiemelt feladatként határozta meg: az EU-s pályázatokon való részvételt és közreműködést – a közreműködést az EU elnökségi feladatokra való felkészülésben, – az ár és belvízvédekezési feladatok tervezését, – a kritikus infrastruktúra felmérésének ez évi feladatait, – az esetenként bekövetkező tavaszi–nyári rendkívüli időjárási események polgári védelmi feladatait; a viharkárok utáni vis maior ügyek kezelését, – a polgári védelmi jogalkotás elősegítése érdekében a szakmai támogatást, – a települések új polgári védelmi sorolásának feladatait; a polgári védelmi tervek aktualizálásának feladatait; illetve a társszervekkel való folyamatos kapcsolattartást. Forrás: Katasztrófavédelem, Balatonföldvár, 2009. március 18–19.

Polgári védelmi szervezetek felkészítése Tolna megyében

A

2008-ban újjáalakult Tolna Megyei Polgári Védelmi Szövetség a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal közösen benyújtott pályázatában vállalta, hogy a megye árvíz által leginkább veszélyeztetett öt településén felkészítést tart a lakosság és a megalakított polgári védelmi szervezetek részére. A pályázati feltételek és az elnyert támogatási összeg Bölcske, Madocsa, Gerjen, Bogyiszló és Báta települések polgári védelmi szervezeteinek felkészítését tették lehetővé, vagyis a megye árvíz által legveszélyeztetettebb öt települését érintette. A felnőttek számára tartott gyakorlattal egy időben az iskolások prevenciós napon ismerkedtek a feladatokkal. A felkészítés során a polgári védelmi alapképzést 6 óra időtartamban, majd a polgári védelmi szakkiképzést 5 órában tartották meg. Az első napon az elméleti képzéseket, a másodikon a gyakorlati jellegű foglalkozásokat szervezték meg úgy, hogy a település iskolájában az előzőleg már elméleti képzésben részesített kitelepítési-elhelyezési szakalegységbe beosztottak irányították a tanulók elzárkóztatását és kimenekítését, regisztrációját, illetve a településen belül berendezett szükségbefogadó helyek elfoglalását. Ezzel egy időben a műszaki-mentő kárfelszámoló szakalegységek az árvízvédelmi műszaki munkák során alkalmazandó töltésmagasítást és az ideiglenes védmű fóliával való bevédését gyakorolták be a tapasztalattal rendelkező vízügyi szakemberek iránymutatásai alapján. A gyakorlati felkészítést összekötötték az általános iskolai prevenciós nappal, lehetőséget biztosítva az iskolásoknak a szükséges helyes magatartási szabályok begyakorlására tűzriadó és a katasztrófariadó esetén. A gyerekek nagyon élvezték a tűzoltó és a VFCS eszközök bemutatását, illetve a füstsátrat, ahova légzőkészülékkel, gázálarccal vagy menekülő kámzsával felszerelkezve léphettek be, megtapasztalva a füsttel telített helyiségekben a tájékozódás nehézségeit. A felkészítési napokon összesen 93 fő polgári védelmi beosztott vett részt önkéntes alapon, ami a tervezett részvételi arány 82 százaléka volt. Az iskolai prevenciós napok öt iskola mintegy 586 tanulójának adott új ismereteket. A Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a prevenciós napokon öt technikai eszközzel, tizenkét fővel, mintegy ötszáz munkaóra ráfordításával biztosította a rendezvények magas színvonalát. Az első alkalommal megszervezett gyakorlati napon dr. Endrődi István ny. pv. Ezredes, a Magyar Polgári Védelmi Szövetség Elnöke a polgári védelmi felkészítési projektben részt vevő Gerjen, Bölcske, Madocsa, Bogyiszló és Báta települések polgár-




67

mestereinek 20–20 polgári védelmi hátizsákot adott át olyan felszerelésekkel, amelyek a polgári védelmi beosztottak hasznos felszerelése lehet egy bekövetkezett esemény során. A polgári védelmi szervezetek felkészítésével egyidejűleg az érintett települések lakossága a jellemző veszélyeztetettség esetén szükséges magatartási szabályokat áttekintő tájékoztató anyagot kapott. Ennek érdekében a településeken összesen négyezer háztartásba juttattak el lakossági tájékoztató anyagot az árvíz, a veszélyesáru-szállítás és a riasztás témakörében. A szóróanyagok mellett a helyi írott és elektronikus média bevonásával adtak tájékoztatást a településen lefolytatott felkészítésekről, és felhívták a figyelmet mindennapok veszélyeire és nem utolsó sorban az azok elleni védekezés megvalósításának szükségességére. A feladat végrehajtása a pályázaton nyert pénznél többe kerültek az önkormányzatok és a résztvevők számára készült a szóróanyagok és az étkeztetések költségei, de ezek kivételével minden mást térítésmentesen biztosítottak. A rendezvények lebonyolításában a Tolna Megyei Polgári Védelmi Szövetség tagsága, a paksi, a tolnai és a bátaszéki tűzoltóságok, az ÁNTSZ és a vöröskereszt, a rendőrség, a VIZIG szekszárdi szakaszmérnökség munkatársai, az iskolák és önkormányzatok vezetői, a települések önkéntes állampolgárai és a megyei igazgatóság munkatársai vettek részt. A felkészítésekről készült helyszíni tájékoztatások és képriportok a www.tolna.katasztrofavedelem.hu honlapon tekinthetők meg. Forrás: Katasztrófavédelem, 2009. március 6.

Polgári védelmi gyakorlat Nagykutason

N

agykutas polgármestere 2009. március 7-én polgári védelmi gyakorlatot tartott a rendkívüli esőzés következtében kialakult katasztrófahelyzet felszámolásának begyakorlására, saját polgári védelmi erőkkel. A gyakorlatot 2009. február 23-án lakossági fórum és törzsvezetési gyakorlat előzte meg. Maga a március 7-ei gyakorlat a parancsnokság és a védelmi szervezetek riasztása, készenlétének elérése után a védelmi feladatok ellátásával folytatódott, majd a gyakorlat előzetes értékelésére került sor. Reggel 07.00-kor a riasztást követően a harminckét fős állomány felsorakozott a kijelölt gyülekezési helyen. A polgármester ismertette a kialakult helyzetet, valamint intézkedett a műszaki mentő erők és az ellátó raj alkalmazására. Ezt követően a részlegvezetők eligazították saját állományukat, és 07.20-kor elkezdődött a feltételezett katasztrófahelyzet következményeinek felszámolása. A védekezésben résztvevők étkeztetését a megalakított logisztikai részleg élelmiszer ellátó raja biztosította. A gyakorlat 370 ezer forintos összköltségéhez a Polgári Védelmi Szövetség 300 ezer forinttal járult hozzá. A műszaki kézi és gépi erők feszített ütemű tevékenysége eredményeképpen a vízelvezető árok és a rongálódott önkormányzati utak helyreállítása mintegy kétmillió forintnyi értéket teremtett. Baumgartner József polgármester úr a gyakorlatot követő értékelésében kiemelte a polgári védelmi, katasztrófavédelmi felkészültség fontosságát, megköszönte a részt vevő állomány és az együttműködők munkáját, és sikeresnek értékelte a gyakorlatot. A felkészítést, valamint a gyakorlat vezetését a polgármester irányítása mellett a Zalaegerszegi Polgári Védelmi Kirendeltség végezte. Az eseményen részt vett: Wéber Antal tű. ezredes, a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója, Hochrein László, a Zala Megyei Védelmi Bizottság titkára, Kemény József, a Zala Megye Polgári Védelmi Szövetsége elnöke és Karóczkai János pv. Ezredes, a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese. Forrás: Katasztrófavédelem, Nagykutas, 2009. március 7.

Katasztrófavédelmi bemutató gyakorlat Földesen

A

Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság idei munkaterve alapján 2009. március 3-án katasztrófavédelmi bemutató gyakorlatot tartottak Földes nagyközség főterén. A gyakorlat célja a bevetett személyi állomány gyakoroltatása és az együttműködés tökéletesítése a katasztrófaelhárításban érintett szervekkel. A gyakorlatot Mándi László mk. pv. ezredes, főtanácsos, megyei igazgató vezette. A Polgári Védelmi Világnap gazdag programjához időzített gyakorlat március 3-án délelőtt a Karácsony Sándor Általános Művelődési Központ nagy tornatermében megrendezett ünnepi gyűléssel kezdődött, amelyen a hajdú-bihari kollégák szakmai ünnepüket méltatták. Mándi László igazgató és Jeneiné Egri Izabella polgármester asszony köszöntötte a szép számban megjelenteket. A megyei igazgató elismeréseket adott át az arra érdemesített polgári védelmi munkatársaknak. A művelődési központ aulájában a polgári védelem múltját és jelenét bemutató reprezentatív kiállítás megnyitása előtt tartották meg a katasztrófavédelmi tematikájú gyermekrajz-verseny eredményhirdetését. Az iskolások munkáit szintén itt az aulában a polgári védelmi kiállítással egy időben tekinthették meg a szakmai ünnep meghívottjai. A bemutató gyakorlat feltételezése szerint Földes belterületén, a Rákóczi út és a Főút kereszteződésében egy vegyi anyaÖM Önkormányzati Tájékoztató


68


got szállító kisteherautó vezetője veszélyes közlekedési helyzetbe került, mert hirtelen elébe kanyarodott egy kerékpáros. A gépjárművezető – annak ellenére, hogy az utolsó pillanatban reflexszerűen félrerántotta a kormányt – az ütközést már nem tudta elkerülni, emiatt két szalmiákszeszt tartalmazó műanyag hordó a kocsi rakteréből az úttestre zuhant. A veszélyes anyag egy része a szabadba áramlott, a környéken szúrós szagterjengett. A kerékpáros súlyosan megsérült a balesetben. A bejelentés alapján helyszínre érkező rendőrök útlezárással terelték el a forgalmat, majd a Bihar Bevetési Osztály munkatársai segítségével a lakosokat, a járókelőket a széllel szembeni oldalról a szél felőli oldalra irányították. Ezt követően a Püspökladányi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság gépjárműfecskendője, majd a berettyóújfalui mentősök és a megyei igazgatóság VFCS kocsija érkezett a helyszínre. A rövid felderítés után Karacs Károly tű. hadnagy, kárhelyparancsnok utasítására a lánglovagok vegyvédelmi felszerelésben szereltek vízsugarakat a szabadba jutott veszélyes anyag megkötésére. A közvetlen életveszélybe került sérültet hordágyon menekítették ki a baleset helyszínéről, és átadták a mentőknek. A VFCS munkatársai beazonosították a veszélyes anyagot, mobil meteorológiai állomást telepítettek, és sárga zászlókkal jelölték meg a veszélyeztetett terület újabb határait. Eközben a tűzoltók ún. haváriatapasszal szüntették meg a sérült hordók szivárgását, a szabadba jutott veszélyes anyag gőzeit porlasztott sugarakkal kötötték meg, majd a kifolyt szalmiákszeszt homokkal takarták le. A közeli községházán tartózkodó hivatalnokok a rendőrök utasítására, a készenlétben tartott menekülő kámzsák igénybevételével hagyták el az épületet. Az utómunkálatok, a terület, a beavatkozó állomány mentesítése után a rendőrség és a polgárőrség feloldotta az útzárat, és gondoskodtak a kimenekített lakosság visszajuttatásának megszervezéséről. A gyakorlat befejeztével az eseményeket hangosbeszélőn közvetítő, magyarázó Pál Attila mk. pv. alezredes, a megyei igazgatóság polgári veszélyhelyzet-kezelési osztályának kiemelt főelőadója a meghívottakat és a főtéren összesereglett érdeklődőket beavatkozó technikai bemutatóra invitálta. Forrás: Katasztrófavédelem

„Duna 2009” törzsvezetési gyakorlat árvízi veszélyhelyzetek felszámolására

A

Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a megye lakosságát veszélyeztető esetleges veszélyhelyzetek eredményes kezelésének begyakorolása céljából törzsvezetési gyakorlatot tartott 2009. március 19-én a Győr-Moson-Sopron Megyei Védelmi Bizottság Operatív Törzse részére az igazgatóság tanácstermében. A lakosság védelmét szolgáló törzsmunkában a megyei igazgatóság állományán kívül közreműködtek az ÉDUKÖVIZIG, a Győr-Moson-Sopron Megyei RFK, a MH 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred, az ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézete, a Kisalföld Volán Zrt, a Pannon Víz Zrt., az E-ON Zrt, a Magyar Közút Kht. és a Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal szakemberei. A gyakorlat egy feltételezett katasztrófahelyzet kezelésére, az abból adódó feladatok végrehajtásának begyakorlására irányult. A közös munka során a védekezésben részt vevő szervezetek a veszélyhelyzeti együttműködést, illetve az anyagi-technikai ellátás, a lakosságvédelem (pl. kitelepítés, fertőtlenítés) és helyreállítás feladatainak irányítását gyakorolták. A konkrét tevékenységet meghatározó, a részben meglévő tapasztalatokra, esettanulmányokra és részben fiktív helyzetbeállításra alapozó eseményt a megyei szakemberek nem ismerték, azt az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Veszélyhelyzeti Központja csupán a gyakorlat megkezdésekor közölte. A rendezvény elején Szüts György tű. alezredes, megyei igazgató köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Tóth Ferenc pv. ezredes, az OKF Veszélyhelyzet Kezelési Főosztály vezetője nyitotta meg a gyakorlatot, és egyben tájékoztatást adott a feltételezés szerinti, Duna mentén kialakult árvízi helyzetről, melynek megfelelően a megyei operatív törzs tagjai három munkacsoportban végezték a katasztrófa felszámolásához szükséges feladataikat. Az ezredes köszöntőjében külön hangsúlyozta, hogy milyen nagy jelentőséggel bírnak a hasonló felkészítések, törzsgyakorlások, ahol a hivatásszerűen ezzel foglalkozó szervezetek együtt gyakorolnak az ágazati szervek képviselőivel. A feltételezett helyzet szerint a Dunán Ásványráró és Vének szakaszon levonuló árhullám második hetében a víz közel a töltéskoronáig ér. A töltéskoronán 60 centiméter magasságig nyúlgátat építettek ki. Feltehetően terrorcselekményre készülve a Duna felső folyásán ismeretlen személyek jogtalanul birtokba vettek egy dunai hajót. É.sz. 47o46’06.46” és K.h. 17o41’33.99” pontban a hatóság elől menekülő jármű a töltésnek ütközött, melynek következtében a töltés kismértékben megsérült. A gyalogosan továbbmenekülő személyek a hátrahagyott vízi járművet felrobbantották, a robbanás következtében keletkezett lökéshullám miatt a töltés megcsúszott, és a töltéskoronán a víz szivárogni kezdett. A Megyei Operatív Törzsbe (MOT) beosztott vízügyes szakember értékelte a kialakult árvízi veszélyeztetettséget, megadta a várható következményeket. A MOT vezetője a várható prognózist figyelembe véve meghatározta a munkacsoportok feladatait. A törzsgyakorlatot két ütemben hajtották végre. Az első ütemben a közvetlenül veszélyeztetett Nagybajcs, Kisbajcs és Vének települések lakosságának kitelepítése volt a fő feladat. A döntés-előkészítő munkacsoport kialakította a megyei védelmi bizottsági elnök intézkedésének tervezetét, valamint előkészítette a polgári védelmi szervezetek alkalmazását. A munkacsoport elkészítette a győri polgári védelmi kirendeltség felé az igazgatói intézkedést, amelyben meghatározta az árvízi helyzet kezelésére végrehajtandó feladatokat. A lakosságvédelmi és kárfelszámolási munkacsoport pontosította a mentésbe bevonható tűzoltó erőket és eszközöket, előkészítette az intézkedéseket a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok alkalmazásához. Felmérte a veszélyeztetett településeken a kitelepítendők létszámát, a veszélyeztetett állatállományt, és a megfelelő összekötők segítségével alternatívákat dolgozott ki XIX. évfolyam 4. szám • 2009. április



69

a kitelepítés végrehajtására. A logisztikai munkacsoport előkészítette a megyei operatív törzs munkakörülményeinek biztosítását, pihentetését és étkeztetését. Felmérte a leendő befogadóhelyek fektetőanyag-igényét, és összeállította a szükséges erők és eszközök jegyzékét. A második ütemben a feltételezett helyzet rosszabbra fordult, melyről Funk József mk. pv. ezredes, a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese, a MOT vezető helyettese szolgáltatott információt, közölve az ÉDUKÖVIZIG javaslatát Dunaszentpál, Győr-Révfalu, Győr-Bácsa, Győrzámoly, Dunaszeg, Ásványráró, Győrújfalu, Győrladamér települések kitelepítéséhez előkészületek megtételére. A feladat kidolgozását követően a csoportvezetők jelentették a megyei operatív törzs vezetője helyettesének az általuk végrehajtott feladatokat, amelyekből elkészült a megyei védelmi bizottság elnökének intézkedése a feladat végrehajtására. A társszervek megyei operatív törzsbe beosztott segítői aktívan kivették részüket az árvízi feladatok megtervezéséből, kezeléséből. Közreműködésükkel egy széles körű, minden oldalról jól megszervezett feladat-végrehajtás bontakozott ki. A gyakorlat zárásaként dr. Tóth Ferenc pv. ezredes a gyakorlatot értékelve hangsúlyozta az újszerű törzsfelkészítés és a törzsek gyakoroltatásának fontosságát árvízi helyzetek kezelésére. A főosztályvezető úr a gyakorlat végrehajtását „jó”-ra értékelte, kiemelve a törzs szakembereinek együttgondolkodását, konstruktív feladatmegoldását. A Megyei Védelmi Bizottság részéről Kara Ákos, a megyei közgyűlés alelnöke köszönte meg a felkészítésen résztvevők munkáját. Alelnök úr hangsúlyozta, milyen fontosnak tartja az ilyen és ehhez hasonló gyakorlatok végrehajtását, melynek kapcsán megbizonyosodhatott a szervezetek felkészültségéről. Közszereplőként és a város lakosaként is megnyugtató számára a tudat, hogy jól felkészült és összeszokott szakemberek tervezik és szervezik megyénkben a védekezési feladatokat. Forrás: Katasztrófavédelem

Felkészítési szakértők konferenciája Yorkban

A

„Tájékozottan, felkészülten, együtt” konferenciára a Belga Vöröskereszt kezdeményezésére került sor 2009. február 26–27-én Észak-Angliában, a York közelében fekvő Hawkhillsban. Az Európai Unió hasonló című pályázatának három összeállítója, valamint az általuk összehívott hatfős munkacsoport eddigi munkájának eredményeivel ismerkedett meg 24 tagországból 66 meghívott szakértő. A találkozó inkább nevezhető munkaértekezletnek, hiszen a főiskola színháztermében zajló plenáris ülések is interaktív jellegűek voltak, amelyeket a 7–8 fős csoportokba szervezett megbeszélések követtek. A projekt célja, hogy alapelveket fogalmazzon meg, és módszereket ajánljon a tagországok polgárainak veszélyhelyzeti felkészítésére vonatkozóan; hogyan lehet a rugalmas reagáló-készséget, ellenálló képességet kialakítani és fejleszteni egyéni, közösségi és nemzeti szinten. A program keretében eddig elkészült anyagok részletes megvitatására kiscsoportokban került sor, amit a közös összegzés és feladatmeghatározás követett. A kiadott 11 alapelv általános egyetértésre talált annak megfogalmazásával együtt, hogy a katasztrófavédelem, a vöröskereszt és más segítő állami és önkéntes szervezetek munkáját eleve ezen elvek köré lehet és lehetett eddig is rendezni. Az újdonságot valójában a program alkalmazhatóságát bemutató előadások és az eddig elkészült eszközök megismertetése jelentette. A konferencia eredménye igazából júniusban ölt majd testet, amikor is a tagországok közösen használhatják és fejleszthetik a világhálón akkor megjelenő „Informed. Prepared. Together.” című honlapot. Ennek a honlapnak a segítségével valamennyi tagország szakmai szervezete számára elérhetők lesznek a módszertani útmutatók, kézikönyvek, kiadványok, olvasnivalók és játékok is. A tervek szerint nemcsak a linkek, hanem a közösen szerkesztett oldalak is erősítik majd a felkészítésben az egységes európai szemlélet kialakulását és a valóságos együttműködést. Forrás: Katasztrófavédelem



70


Tájékoztató a „Veszélyhelyzetek kezelésének kormányzati koordinációja 2009” című rendezvényről

2

009. március 10-én, Gödön került megrendezésre a „Veszélyhelyzetek kezelésének kormányzati koordinációja 2009” című munkaműhely az Önkormányzati Minisztérium Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB) Titkársága szervezésében. A rendezvényen rész vettek a fővárosi, megyei védelmi bizottságok titkárai, a meghívott tárcák védelmi igazgatási szakemberei, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) képviselői valamint a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) oktatói. A rendezvényt Dr. Virág Rudolf, az Önkormányzati Minisztérium Közjogi és Koordinációs szakállamtitkára nyitotta meg. Ezt követően Dr. Janza Frigyes, a Magyar Rendészettudományi Társaság (MRTT) főtitkára köszöntötte a konferencia résztvevőit. Az előadássorozatot Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy, az OKF veszélyhelyzet-kezelési főigazgató-helyettese indította el „A NATO polgári veszélyhelyzeti tervezésében megvalósuló nemzetközi és hazai együttműködés” című előadásával. Ezt követően Prof. Dr. Szternák György, a ZMNE egyetemi tanára szólt a magyarországi veszélyhelyzetek kezelésének hátteréről, majd Dr. Patyi Sándor, a HM Védelmi Hivatal főigazgatójának előadása következett „A védelmi igazgatás honvédelmi feladatainak kormányzati koDr. Virágh Rudolf ordinációja” címmel. Harmati István, az NFGM védelmi főtanácsadója az elmúlt időszakban az energiaellátásában bekövetkezett zavarok és azok elhárításával összefüggő kormányzati koordinációról beszélt, majd Stefán Antal r. alezredes, az IRM osztályvezetője a terrorizmus elleni fellépés egységes végrehajtásáról szóló 9/2007. (IK. 8.) IRM–ÖTM együttes utasításban foglalt rendelkezésekről adott tájékoztatást. A délelőtti programot Dr. Kónya József, a KKB Titkárságának vezető-főtanácsosa zárta a „Veszélyhelyzet elhárítására alkalmas vezetési (kormányzati) modellek” című előadásával. A délután nyitó előadását Prof. Dr. Bolgár Judit, a ZMNE egyetemi tanára tartotta „A veszélyhelyzetek kezelésének pszichológiáDr. Kónya József ja” címmel. Ezt követően Dr. Radványi Lajos, Hadtudományi és Biztonságpolitikai Egyesület (HABE) szakértője a magyar lakosság biztonságának változásai (1999–2008)” című előadásában ismertette a Szonda Ipsos kérdőíves felmérését a magyar állampolgárok biztonság-felfogásának változásával kapcsolatban. A konferenciát Dr. Janza Frigyes, a MRTT főtitkára és Dr. Dsupin Ottó r. ezredes, Prof. dr. Bolgár Judit a KKB Titkárságának vezetője zárta a konferencia összegzésével és értékelésével. A színvonalas előadások hozzájárultak a veszélyhelyzetek kezelése kormányzati koordinációjának egységes értelmezéséhez. A munkaműhely alkalmat teremtett az érintett és együttműködő szervek kapcsolatainak fejlesztésére. A rendezvény résztvevői hangsúlyozták az együttműködés fontosságát a tapasztalatok átadása, a szakmai feladatok eredményes végrehajtása, valamint a hatékony és eredményes döntés-előDr. Janza Frigyes és dr. Dsupin Ottó készítés érdekében. Szöveg: Gorda Éva Kép: Bognár Balázs Kormányzati Koordinációs Bizottság Titkársága 1051 Budapest. József Attila u. 2–4. Postacím: 1903 Budapest, Pf. 314 Forrás: Katasztrófavédelem



Elérhetőségek

Önkormányzati forródrót

Önkormányzati Minisztérium Miniszteri titkárság

Miniszteri Kabinet és Titkárság

441-1306, 441-1717

Sajtó és Kommunikációs Főosztály

441-1717

Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály

441-1278

Ellenőrzési Főosztály

441-1441 Államtitkárság

Államtitkár Titkársága

441-1733

Parlamenti Osztály

441-1716

Közjogi és koordinációs szakállamtitkár által irányított szervezeti egységek

Szakállamtitkár Titkársága

441-1844

Jogi Főosztály

441-1333

Választási Főosztály

441-1600

Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály

441-1123

Kormányzati Koordinációs Bizottság Titkársága (Főosztály)

441-1294

Nemzetközi Főosztály

441-1466

Önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár által irányított szervezeti egységek


441-1330

Önkormányzati Főosztály

441-1102, 441-1271

Közigazgatási Hivatali, Jegyzői és Hatósági Főosztály

441-1140

Önkormányzati Gazdasági Főosztály

441-1344

Lakásügyi Főosztály

441-7745

Sport szakállamtitkár által irányított szervezeti egységek


301-9202

Sportigazgatási Főosztály

301-9280

Sport és Stratégiai Főosztály

301-9250

Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet

471-4101, 471-4174

Turisztikai szakállamtitkár által irányított szervezeti egységek


225-6557

Turisztikai Stratégiai és Kiemelt Programok Főosztály

225-6556

Önálló szervek

Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

469-4100

Magyar Turizmus Zrt.

488-8700


71

Az Önkormányzati Főosztály a helyi önkormányzatokról szóló törvény és a kapcsolódó jogszabályok alkalmazásának, értelmezésének elősegítéséhez „Önkormányzati forródrótot” működtet, amelynek telefonszáma: (06 1) 441-1478

Közszolgálati forródrót A MeH Közszolgálati Főosztálya a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény alkalmazásának elősegítéséhez „Közszolgálati forródrótot” működtet, amelynek telefonszáma: (06 1) 441-2177 (üzenetrögzítős)

Doppinginformációs vonal A Sportkórház doppingellenőrző laboratóriumában dolgozók doppingkérdésekben a következő számon adnak felvilágosítást az érdeklődőknek: (06 1) 488-6124 (munkanapokon, 8–16 óra között hívható)

Felhívás Az információs technológia terjedésével és költségtakarékossági szempontból indokoltnak tartjuk, hogy az Önkormányzati Tájékoztatót a lehetőség szerint minden esetben elektronikus formában juttassuk el az olvasók és érdeklődők részére. Erre való tekintettel kérjük a kedves Olvasókat, hogy az [email protected] e-mail címre szíveskedjenek jelezni, amennyiben igényt tartanak az Önkormányzati Tájékoztató elektronikus változatára. Kérem, hogy a hivatal e-mail címében bekövetkezett változást szintén ezen a címen szíveskedjenek jelezni.


72

Elérhetőségek

Állami főépítészek Keresztes Sándor állami főépítész, főosztályvezető

Virányi István állami főépítész, főosztályvezető

Illetékességi területe: a Nyugat-dunántúli régió (Győr-MosonSopron, Vas és Zala megyék, Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg és Nagykanizsa m. j. városok), kivéve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Zala megyei települései. Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda 9022 Győr, Vörösmarty u. 10. /fax/üzenet: (06 96) 328-787, (06 96) 517-004 E-mail: [email protected]

Illetékességi területe: a Dél-dunántúli régió (Baranya, Somogy és Tolna megyék, Pécs, Kaposvár, Szekszárd m. j. városok) és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet teljes területe1. Dél-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda 7400 Kaposvár, Csokonai u. 3. : (06 82) 502-650, (06 82) 502-659 Mobil: (06 20) 940-9239 Fax: (06 82) 502-639 E-mail: [email protected] Fábián Éva (06 82) 502-659, Horváth Szabolcs (06 82) 502-656, Kutnyák Zsolt (06 82) 502-658, Szabó Anita (06 82) 502-678 Keszthelyi Aliroda Németh László 8360 Keszthely, Lovassy u. 7/b. : 8361 Keszthely, Pf. 132. : (06 83) 511-445 Fax: (06 83) 314-820 Mobil: (06 20) 296-7676 E-mail: [email protected] Fabacsovics Zoltán 8230 Balatonfüred, Kossuth u. 3. /fax: (06 87) 482-475 Mobil: (06 20) 296-7517 E-mail: [email protected] Kadlicskó Krisztián 8600 Siófok, Hock János köz 2. /fax: (06 84) 316-714 Mobil: (06 20) 296-7687 E-mail: [email protected]

Lantay Attila állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Közép-dunántúli régió (Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyék, Székesfehérvár, Dunaújváros, Tatabánya és Veszprém m. j. városok), kivéve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Veszprém megyei települései. Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda  8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Iroda: Petőfi út 5. II. emelet : (06 22) 512-250-től 259 -ig, (06 30) 248-9455 Fax: (06 22) 512-250 E-mail: [email protected]

1


A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területe a 2000. évi CXII. tv. 1. sz. melléklete szerinti 164 település.


Elérhetőségek

Bernáth Mihály állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: az Észak-magyarországi régió (BorsodAbaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyék, Miskolc, Eger, Salgótarján m. j. városok). Észak-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda 3300 Eger, Kossuth u. 9. : (06 36) 516-224, (06 36) 311-640 Fax: (06 36) 516-225 E-mail: [email protected] Bernáth Mihály: [email protected] Koritár Károlyné: [email protected] Sólyom Margit: [email protected] Szögedi Zsuzsanna: [email protected] Jóna Margit: [email protected] Arató András István állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: az Észak-alföldi Régió (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék, Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza m. j. városok). Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda Iroda: 4024 Debrecen, Vármegyeháza u. 1/b  4002 Debrecen, Pf. 83., 4024 Debrecen, Piac u. 54. : (52) 533-477, (52) 348-007 /fax/üzenet: (52) 348-481 E-mail: [email protected] Arató András: [email protected] Bujdosó Judit: [email protected] Jambrik Imre: [email protected] Zoboki Bernadett: [email protected]


73

Dr. Hajnóczi Péter állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Közép-magyarországi régió (Budapest főváros, Érd m. j. város és Pest megye). Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda 1052 Budapest, Városház utca 7. II. 295.  1364 Budapest, Pf. 270. : (06 1) 485–6800 kp. Fax: (06 1) 266-2502 Dr. Hajnóczi Péter: (06 30) 941-6730, [email protected] Kabdebó Krisztina: (06 1) 485-6914, [email protected] Kiss Ágnes: (06 1) 485-6945, [email protected] Kovács Bea: (06 1) 485-6800/6287 m., [email protected] Kovács Zsófia: (06 1) 485-6800/6289 m., [email protected] Kövesi György: (06 1) 485-6800/6220 m., [email protected] Tóth József: (06 1) 485-6916, [email protected]

Csohány Klára állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Dél-alföldi régió (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék, Kecskemét, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Szeged m. j. városok) Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda 6741 Szeged, Rákóczi tér 1. : (06 62) 562-695, fax: (06 62) 562-692 E-mail: [email protected]


74

Figyelmébe ajánljuk!

Könyvajánló Danielisz Béla – Jármy Tibor: Rendészet Európában „Az elmúlt háromszáz esztendő során Európa nem csupán „feltalálta” a rendőrhivatalt, nem egyszerűen létrehozta a rendőrséget mint a modern professzionális közigazgatás első formáját, hanem annál sokkal többet tett. A XIX. században, a nagy közjogi kodifikáció száz esztendejében megalkotta a rendészet anyagi és eljárási jogát. A közbiztonság védelmének és a bűnüldözésnek a szolgálatába állította a természettudományok számos eredményét, majd az első nagy háborút követően az INTERPOL képében megalapozta a rendőrségek nemzetközi kapcsolatait. Mindez a XX. században mégis kevésnek bizonyult. Az erőszak-monopóliumot a diktatúrák fasiszta és bolsevik formái is sikeresen állították a embertelen céljaik szolgálatába. A II. világháború után a demokratikus országok rendőrségei olyan értékrendet kívántak megvalósítani, amely kizárhatja azt, hogy a közösség védelmezőiből a hatalmat bitorlók hóhérsegédei legyenek. Az ENSZ Emberi Jogok Nyilatkozata, az Emberi Jogok Európai Egyezménye, valamint a Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmánya az alkotmányos demokráciák rendészetének is irányjelzői. Soha nem volt fontosabb ennek az egyetemes értékrendnek a befogadása, mint napjainkban, amikor a rendőrségek az európai térségben a nemzetközi együttműködés szorosabbá tételén fáradoznak. Közös hivatáserkölcsre lenne szükség, olyanra, amelyben az emberi méltóság minden más érdek mércéje és próbája lesz. Ez a könyv is ilyen szellemben íródott, ezért is ajánlom jó szívvel az olvasók figyelmébe” – fogalmaz a könyv lektora, Finszter Géza. A 2008 november végén megjelenő kötet a rendészeti szakmában hiánypótló, hiszen nincs még egy olyan munka, amely a múltból indulva, az elmélet és a kriminológia, a büntetőpolitika felől közelítve jelen rendészeti megoldások bemutatásával szemlélteti a rendészet fejlődését. Széles szakirodalmi, bázison nyugszik, s ami legalább ilyen fontos: valódi, gyakorlati, jelenkori alkalmazások, technikák prezentációja is egyben, amely éppúgy szolgálja a közigazgatás, vagy annak részeként funkcionáló rendőrség vezetőinek szakmapolitikai koncepcióit, mint amennyire a jogalkotás, jogalkalmazás területén sürget új típusú megoldásokra. Az első fejezet a rendészet forradalmáról, a rendőrségi szubkultúrákról és a kriminálpolitika meghatározó elemeiről szól. „A bűnmegelőzés és a bűnözéstől való félelem csökkentése szorosan összefügg a közösség újjáélesztésének kérdéskörével” – írja Giddens a Harmadik út című könyvében. Tétele különösen igaz Magyarországra, ahol egy kivételesen súlyos anómiás társadalmi helyzet alakult ki. A magyar társadalom jelentős része pillanatok alatt levetkőzte az előző rendszer gazdasági, társadalmi, családi és erkölcsi értékeit és nézeteit, majd döbbenten tapasztalta, hogy az új társadalom urai nem igazán kínálnak helyettük mást. Mondhatnánk, ezután a nagy többség úgy maradt. Helytelen, nem értékorientált nézetek terjedtek el viharos sebességgel, s mára ott tartunk, hogy jelentős részük mintaként szolgál az azóta felnövekvő generációknak. A tudatlanság és otrombaság mondhatni elegáns megjelenési mód, elsődleges okozója az erőszak fokozódásának és társadalmi életünk ellehetetlenülésének. Mindez fokozottan igaz a városokra, a nagyobb, ezáltal beláthatatlanabb településekre. Erkölcsi igazodási mércék nélkül az új generációk a tömegkommunikáció által közvetített káros jelenségeket követve nőnek fel és azokat normaként sajátítják el. Már a jelentős többség. Megoldás a társadalom egészének gazdasági és erkölcsi felemelése. A tudatlanság mérséklése, az esélyegyenlőség növelése. A családok szerepének helyreállítása, befogadó pedagógiai modellek kidolgozása. A kilátástalan szegénység bűnre csábít, a feneketlen nyomor lezülleszt, a butaság gyilkol. Mindezekkel szemben uniós, majd nemzetállami szinten tenni kell. A helyi megoldások letéteményesei az önkormányzatok, helyi és regionális szinten egyaránt! Erőket és eszközöket kell biztosítani számukra, hogy eredményesen léphessenek fel. A rendészeti igazgatás szintjén a lehetséges jó modell a közösségi rendőrség működtetése. [...] Az „élhető város” válasz a modern kor kihívásaira. A túlnépesedés, a környezeti ártalmak, a víz- és légszennyezés, a túlzott motorizáció és információ-függőség, az elöregedett városrészek pusztulása, s ebből következően a züllés és pusztulás a XX. század öröksége. A „betört ablakok” elmélete világosan bizonyítja, hogy milyen szoros összefüggés van a környezet és társadalom viszonyrendszerében. Az „élhető város” mindezen károsító tényezők ellen hat, ezek kiküszöbölésére törekszik. Korszerűen tervezett és épített környezet, funkcionális struktúrák, csökkentett környezetszennyezés, ésszerű és takarékos energiafelhasználás, magas szintű és arányos szociális ellátás – mindezek a jellemzői. A város minden szempontból biztonságos és gondoskodó. A gondoskodás nem paternalizmus, hanem a cselekvő polgároknak alanyi jogon – mintegy alkotmányosan – járó ellátás, amely garancia arra, hogy szinte minden élethelyzetben támaszt találhat valaki. A biztonság nem vagyonfüggő és nem szelektív, hanem mindenki számára garantált jog. A biztonság ebből a szempontból nem áru és nem privilégium. A megelőzés társadalmi alapokon nyugszik, a jog következetes, a büntetés pedig igazságos – írják a szerzők. A munka két legizgalmasabb fejezetében bemutatja azokat a közösségi bűnmegelőzési/rendészeti technikákat, amelyek az európai rendészeti fejlődést prezentálják, illetve az európai rendőrségek jelen helyzetét, gondjait mutatják be. A közel két éves kutatómunka igazi gyümölcse ez a fejezet, számos tanulsággal. [...] A szerzők a kötet végén összegzik a rendőrségek jövőjét, milyen meglátásuk és kutatásaik szerint a professzionális rendőrség?! (Részlet a könyv rezüméjéből)

Terjedelem: 384 oldal, színes illusztrációkkal Megrendelhető 2390 forintos kedvezményes áron a kiadótól. Fax: (06 1) 469-2969; e-mail: [email protected]



Az Önkormányzati Minisztérium folyóirata

Recommend Documents