Az Önkormányzati Minisztérium folyóirata

2009/3

A tartalomból:

Az Önkormányzati Minisztérium folyóirata

Jogszabályváltozások

XIX. évfolyam 3. szám

Aktuális hírek

Jogszabályfigyelő . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..

2

Területfejlesztés és építésügy Az OTÉK 2008. évi módosításának településrendezési vonatkozásai . .. . 4 Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . 13

Turizmus és sport Felhívás a kereskedelmi szálláshelyek adatainak aktualizálásával kapcsolatos egyeztetés tárgyában . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . A Vendégbarát Múzeum program részvételi felhívása . .. .. .. .. .. .. .. .. A turizmus sikerei 2008-ban és kihívásai 2009-ben . .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Az ÖM Turisztikai Szakállamtitkárságának hírleveléből . .. .. .. .. .. .. .. .

Eseménynaptár, képzések Események, képzések – előrejelzés . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Események, képzések – beszámolók . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

32 36 40

Önkormányzati Minisztérium . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Önkormányzati forródrót . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Közszolgálati forródrót . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Doppinginformációs vonal . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Felhívás . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Állami főépítészek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

Könyvajánló . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..

43

A kiadásért felel: Dr. Bujdosó Sándor

Kiadja: Duna Palota Kulturális Kht.

önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár

Készült a kiadó DTP stúdiójában Tel.: 469-2971

Szerkeszti: a szerkesztőbizottság

54 56 61 61 61 61 61 62

Figyelmébe ajánljuk!

Jelentések, tájékoztatók Évértékelő-évindító állományértekezlet az OKF-en . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

47 50

Elérhetőségek 14 15 18 25

Pályázati lehetőségek Az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatai . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Hazai pályázati lehetőségek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Pályázati hírek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

Hazai hírek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Nemzetközi hírek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

Fax: 469-2969 E-mail: [email protected]

www.otm.gov.hu/belugy/belsajt.nsf/onkorm

64

2


Jogszabályfigyelő Hazai jogszabályváltozások A fővárosi és megyei vagyonátadó bizottságokról

A jogszabály száma és címe: 7/2009. (I. 20.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei vagyonátadó bizottságokról A jogszabály lényege: A kormány a helyi önkormányzatok tulajdonába kerülő vagyon átadásával és használatba adásával összefüggő, törvényben meghatározott feladatok vonatkozásában jelentkező egyes ügyek, illetve ügycsoportok ellátására fővárosi és megyei vagyonátadó bizottságot hoz létre. A jogszabály rendelkezik a fővárosi és a megyei vagyonátadó bizottság feladatáról, összetételéről, a tagok kinevezéséről, az illetékességi területről, továbbá a működésükről. Hatálybalépés: 2009. február 4. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 8. szám (2009. január 20.)

A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről

A jogszabály száma és címe: 28/2009. (II. 19.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról A jogszabály lényege: A rendelet meghatározza az igazgatóság fogalmát, mely szerint igazgatóságnak minősül a Magyar Államkincstárnak a fenntartó székhelye szerint illetékes regionális igazgatósága, magyarországi székhellyel nem rendelkező fenntartó esetén a kincstár Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága. Hatálybalépés: 2009. február 22. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 20. szám (2008. február 19.)

A helyi önkormányzatok vis maior támogatásáról

A jogszabály száma és címe: 33/2009. (II. 20.) Korm. rendelet a helyi önkormányzatok vis maior támogatása és a vis maior tartalék előirányzatok felhasználásának részletes szabályairól A jogszabály lényege: A rendelet hatálya a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezetében szereplő 11. „A helyi önkormányzatok vis maior támogatása” cím, azaz a decentralizált vis maior keret és a 12. „Vis maior tartalék” cím előirányzataira terjed ki. A támogatások célja az egyes természeti károkból adódó indokolt és szükséges védekezési kiadások – részbeni vagy teljes – megtérítése, valamint az önkormányzati kötelező feladatok ellátását szolgáló ingatlanokban a vis maior események okozta károk helyreállításának részbeni vagy teljes támogatása. A regionális fejlesztési tanács a benyújtott igények alapján dönt a decentralizált vis maior keret felhasználásáról, az önkormányzati miniszter pedig kérelem alapján dönt a vis maior tartalék felhasználásáról az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben. A rendelet 1. §-ának (4) bekezdése nevezi meg azon pályázók körét, akik nem részesülhetnek e rendelet hatálya alá tartozó támogatásokból. Hatálybalépés: 2009. február 21. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 21. szám (2009. február 20.)

A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról

A jogszabály száma és címe: 1013/2009. (II. 10.) Korm. határozat a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény alkalmazásához kapcsolódó egyes feladatokról A jogszabály lényege: A kormány jelen határozatot a hatékony közfeladat-ellátás, a teljesítményre alapozó költségvetési tervezés, a gazdálkodás feltételeit biztosító szakmai, működési feladatok és források összhangja, a pénzügyi-költségvetési meghatározottság követelményeinek megfelelő államháztartási rendszer kialakítása, ehhez kapcsolódóan a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) alkalmazásának elősegítése céljából hozta. A jogszabály kimondja: a helyi önkormányzatok, a települési, területi és országos kisebbségi önkormányzatok, valamint a többcélú kistérségi társulások részére – a Magyar Államkincstár elnökének bevonásával – részletes útmutatót kell kiadni a Kt. ismertté tételére, a hatálybalépéséből fakadó szükséges intézkedésekre, esetleges jogalkotási teendőkre, illetve intézkedési terv elkészítésére nézve. Ezen útmutató elkészítéséért felelős a pénzügyminiszter, az önkormányzati miniszter, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter. A jogszabály 3. pontjában a kormány felkéri az önkormányzatokat mint irányító szerveket, hogy mielőbbi készítsék el – az útmutatót is felhasználva – az intézkedési terveiket, majd gondoskodjanak azok végrehajtásáról. Az önkormányzati miniszter, az igazságügyi és rendészeti miniszter, valamint a pénzügyminiszter felelőssége olyan

XIX. évfolyam 3. szám • 2009. március

ÖM Önkormányzati Tájékoztató


alapító okirat minta készítése, amely az önkormányzati hivatalok számára segítségül szolgál. Továbbá a felelős minisztereknek meg kell tenni a szükséges szakmai segítő intézkedéseket abból a célból, hogy a Kt. előírása szerint valamennyi önkormányzati hivatal rendelkezzen alapító okirattal. Hatálybalépés: 2009. február 10. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 16. szám (2009. február 10.)

A szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek támogatással történő lepárlásának feltételeiről

A jogszabály száma és címe: 13/2009. (II. 27.) FVM rendelet a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek támogatással történő lepárlásának feltételeiről A jogszabály lényege: A rendelet célja, hogy meghatározza a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek kivonására vonatkozó kötelezettségről szóló 123/2008. (IX. 16.) FVM rendelet rendelkezései szerint lepárlással történő megsemmisítésre leadott borászati melléktermékekből származó ipari célú nyers alkohol előállítása után igényelhető támogatás feltételeit. A jogszabály meghatározza – többek között – a támogatás mértékét, jogosultját, a támogatás igénybevételének feltételeit, a kérelem benyújtására, elbírálására, elutasítására, a támogatás kifizetése vonatkozó szabályokat, valamint a támogatott ipari célú nyers alkohol hasznosítására, az utólagos ellenőrzésre, illetve a jogkövetkezményekre vonatkozó rendelkezéseket. Hatálybalépés: 2009. február 28. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 24. szám (2009. február 27.)

A muzeális intézmények szakfelügyeletéről

A jogszabály száma és címe: 3/2009. (II. 18.) OKM rendelet a muzeális intézmények szakfelügyeletéről A jogszabály lényege: Az oktatási és kulturális miniszter az általa kiadott működési engedéllyel rendelkező muzeális intézményekre vonatkozó ágazati szakmai irányítási jogkörét, valamint ezen intézmények szakmai munkájának fejlesztését muzeológiai szakfelügyelet közreműködésével látja el. A rendelet alapján a szakfelügyelet rendszeresen – de muzeális intézményenként legalább háromévente egyszer – vizsgálja például a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényben meghatározott valamennyi szakmai tevékenység szakágankénti folyamatosságát, színvonalát, hatékonyságát és eredményességét, a szakágak egymáshoz viszonyított megfelelő arányát és képviseletét, a kulturális javak védelmének, biztonságának kérdéseit, a szakmai tevékenységgel összefüggő jogszabályok rendelkezéseinek érvényesülését, a muzeális intézmények működési engedélyében és a tevékenységüket szabályozó egyéb dokumentumokban foglaltak megvalósulását, illetve betartását, az információs és statisztikai rendszer működését. A szakfelügyeleti tevékenység szervezése és irányítása az oktatási és kulturális miniszter feladata. A muzeális intézményekre vonatkozó szakfelügyelet rendjéről szóló 20/1999. (XII. 26.) NKÖM rendelet hatályát vesztette. Hatálybalépés: 2009. február 26. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 19. szám (2009. február 18.)

A helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások létszámcsökkentési döntéseivel kapcsolatos egyszeri költségvetési támogatásról

A jogszabály száma és címe: 5/2009. (II. 20.) ÖM rendelet a helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások létszámcsökkentési döntéseivel kapcsolatos egyszeri költségvetési támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről A jogszabály lényege: A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 5. számú mellékletének 9. pontjában foglalt előirányzat szolgál a helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások létszámcsökkentési döntéseivel kapcsolatos 2009. évi költségvetési támogatás fedezetéül, továbbá a helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások létszámcsökkentési döntéseivel kapcsolatos egyszeri költségvetési támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről szóló 15/2008. (III. 27.) ÖTM rendelet, illetve az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság feltételeivel rendelkező, helyi önkormányzatoknál alkalmazott köztisztviselők felmentéséhez kapcsolódó egyes kifizetések támogatásáról szóló 157/2008. (VI. 10.) Korm. rendelet alapján 2008. évről áthúzódó – a pályázók által ténylegesen kifizetett – 2009. évre eső kifizetések forrásául, továbbá a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény szerinti munkáltatói kifizetések forrásául is. A központi támogatás a pályázót a feladatellátás racionálisabb megszervezéséből adódó – a pályázó által intézményi szinten és az összesített létszámban is kimutatható álláshely-megszüntetéssel együtt járó – létszámcsökkentési döntéseihez kapcsolódó jogszabályi kötelezettségei teljesítéséhez illeti meg. A rendelet meghatározza, hogy a pályázat benyújtásához mely dokumentumok szükségesek, úgymint a korengedményes nyugdíjazás miatti jogviszonymegszűnéssel érintett foglalkoztatottak esetében a jogviszony megszűnésekor kötelezően kitöltendő táblázat, továbbá az illetékes Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságtól kapott „fizetési értesítő” okmány. Hatálybalépés: 2009. február 21. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 21. szám (2009. február 20.)



3

4

Területfejlesztés és építésügy

Az OTÉK 2008. évi módosításának1 településrendezési vonatkozásai

A

kormányrendelet legutóbbi, 2002-es módosítása során a településrendezési rész élvezett elsőbbséget, ezért a mostani, 2008-as módosításkor az építészeti rész került előtérbe. A gyakorlati alkalmazásban ez a szempont közömbös, csak jogtechnikai megfontolások vezetnek arra, hogy egy-egy módosításkor nem tud a jogalkotó minden szükséges lépést megtenni: korlátozott ugyanis a „módosítás” fogalma, bizonyos arányú cikkelynél többet nem érinthet, mert akkor új, komplett jogszabályt kell kiadni. Ettől két okból is tartózkodni kellett. Egyrészt a hatályos jogszabály értékes részei elveszhetnek a jogalkotás útvesztőiben, másrészt több munkával jár. A megoldás a hatálybaléptetés és záró rendelkezések alkalmazása, ahol egy-egy bekezdésben el lehet intézni akár több tucat előírást érintő szócserét, pontosítást, értelmezést, váltást. Ezek a legveszedelmesebb részei a jogszabályoknak, mert e bennük jelzett helyeket egyesével végig kell nézni, s behelyettesítve a változást ellenőrizni, hogy jó-e a rendelkezés. Eddigre szokott elfogyni az erő, itt szoktak lenni a „bombák”, mint a legutóbb egy FVM-es rendeletben, aminek farvizén módosították az OTÉK-nak a településrendezési eszközök véleményezésében érdekelt államigazgatási szerveket felsoroló mellékletét, s az állami/területi főépítészeket véletlenségből törölték.2 Bevezetésként még annyit, nem kerül részletes ismertetésre minden egyes 2008. évi módosítás, csupán a lényegesebb változások, s legfőképpen azok indoklása.

A konkrét lényegi módosítások 1. A településszerkezeti, területfelhasználási változások

A településszerkezeti terv kötelező alátámasztó munkarészei között mindig is szereplő közlekedési munkarész tartalmát pontosították, mivel a tapasztalatok azt mutatták, hogy konkrét tartalmi előírás és egységes szakmai gyakorlat híján többen félreértik, illetve félremagyarázzák a tervet. Egyértelművé vált, hogy a hálózati, csomóponti és keresztmetszeti méretezés, tervezés e tervben „csak” az országos közutakra, valamint a helyi főutak és gyűjtőutak hálózatára terjed ki. Tehát nem tartalmazza a lakóutakat, sem a más településszerkezeti egységen ennek megfelelő kiszolgáló utakat, sem a gyalogutakat stb. Ezek az utak az egyes területfelhasználások részeit képezik, s csak a szabályozási tervben, szabályzatban válnak külön, mint arra az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény vonatkozó rendelkezései mindenkor utaltak és utalnak. A szabályozási terv faladata a közterületek és az egyéb területek elkülönítése, ami a főutak és a gyűjtőutak esetében már jellemzően a szerkezeti tervben megtörtént, hiszen itt méretezik a hálózatot az egyes területrészek funkciója és kapacitásadatai – szintterület-sűrűség – alapján. Ezek a „hajszálerek” természetesen a közlekedési hálózat részét képezik (s így összefüggő rendszert kell alkossanak a közhasználat elől el nem zárt magánutakkal a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény alapján), de nem tartoznak a közlekedési területfelhasználási egységekbe. Itt érdemes még egy kitérőt tennünk. A jogszabály szövegének másik része is fokozott figyelmet érdemel: rögzíti ugyanis, hogy hálózati, keresztmetszeti és csomóponti méretezés szükséges a közlekedési munkarész elkészítésekor. Sok rendezési tervben találkozhatunk azzal, hogy nem méretezik a hálózatot, vagy nem biztosítanak kellő szélességű területet az utaknak s helyet a csomópontoknak. Minden alátámasztó munkarésznek az a szerepe, hogy megalapozza a jóváhagyandó munkarészeket, tehát a közlekedési munkarész legfontosabb – szabályozási konzekvenciájú – eredményeinek be kell épülnie a településszerkezeti tervbe, valamint a helyi építési szabályzatba és a szabályozási tervbe. Régi problémája a szakmának, hogy az ún. útminta-keresztszelvényeket közlekedési ügynek tekintették, és tekintik gyakran ma is, holott egy tipikus ágazatközi/szakmaközi munkarésszel van dolgunk: építészeti, városképi, környezetvédelmi, zöldterületi és zöldfelületi, valamint – nem utolsósorban – közművesítési aspektusai vannak a kérdésnek a közlekedési kérdéseken túlmenően. Új, kötelező alátámasztó munkarész a területrendezési terv(ek) és a településszerkezeti terv összhangját igazoló térkép és leírás (számítás). Magyarország minden területére elvileg két-két területrendezési terv vonatkozik: az országos és a kiemelt térségi vagy megyei – ezért a többes szám; az egyes szám viszont arra utal, hogy a jogalkotó tisztában van vele, hogy a megyei terv nem mindenhol készült el, illetve egyes megyékben nem nyert jóváhagyást. A léptékváltásból fakadóan a tervek összevetése és összhangjának megítélése nem könnyű feladat (nem kevés fejtörést okozott az állami/területi főépítészi irodáknak és a közigazgatási hivataloknak). A tervezők rendelkeznek mindazon ismerettel és adattal, ami e vizsgálat, összevetés szakszerű elvégzéséhez szükséges, hiszen e nélkül nem is tudnák megfelelően elvégezni feladatukat. Ezentúl e munkájuk elvégzését immár dokumentálniuk kell. Az állami kontrollt ez nem helyettesíti, de kiindulási alapot képez ahhoz. Különösen indokolttá teszi

1 2

A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása a Magyar Közlöny 103. számában jelent meg. A jelenlegi módosítás – 182/2008. (VII. 14.) Korm. rendelet – e hibát korrigálta.




az igazolást az a tény, hogy a területrendezési tervekhez képest bizonyos értékhatáron belüli eltérés lehetséges (magyarán a nyomvonalak és a területhatárok kismértékben mozoghatnak). A területfelhasználási egységek köre bővült a természetközeli, valamint a különleges beépítésre nem szánt területekkel, továbbá pontosult és gazdagodott a különleges beépítésre szánt területek fajtaválasztéka. A természetközeli terület nevesítése egy régi szakmai dilemmát old meg, s szolgálja a különböző szakterületek közötti összhang megteremtését. A településtervezés során mindig gondot jelentett a mocsarak, a nádasok, a karsztbokorerdők, a sziklás területek és az ősgyepek besorolása, területfelhasználási meghatározása. Gyakran – védelmük érdekében – ezeket a területeket eddig véderdő kategóriába sorolták, de a napnál is világosabb, hogy igen groteszk az az „erdő”, amiben tilos fákat ültetni (ősgyep), vagy éppen lehetetlen (sziklás területek). Bár az ingatlan-nyilvántartás a művelési ágak között egyike-másik kategóriát tartalmazta, de településrendezési hovatartozásuk tisztázatlan volt. Azt hiszem, senkit sem lep meg, hogy az OTÉK értelmében a természetközeli területeken épületet elhelyezni nem szabad (bizonyos műtárgyak építésének szükségességét nem lehet kizárni – hiszen például egy-egy vezetéknek, útnak stb. ezeken a területeken is át kell vezetnie –, ezért nem a gyűjtőfogalom, az építmény szerepel e pas�szusban). A természetközeli területek fogalmának bevezetése a településrendezés jogi fogalomrendszerébe összhangban áll a természetvédelemmel, s annak alapvető szabályozásával, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény rendelkezéseivel. A törvény definiálja a természeti területet, a természetes állapotot és a természetközeli állapotot3; a természeti területek között felsorolja a gyepet, a nádast és (többek között) a mező- és erdőgazdasági hasznosításra alkalmatlan földterületet4. Az élőhelyek általános védelme körében kimondja: „a nádasokat és más vizes élőhelyeket, valamint a mezőgazdasági termelés számár kedvezőtlen termőhelyi adottságú területek természetes növényállományát meg kell őrizni”.5 A földtani természeti értékek közt említi a „nyílt (fedetlen) karsztos kőzetből álló felszínről”.6 E területek besorolása – néhány egészen kivételes eset kivételével – a településrendezési tervekben teljesen egyértelmű, nem a tervezőn és a jóváhagyó önkormányzaton múlik (értelemszerűen a tulajdonostól és a beruházótól sem). A természetvédelmi jogalkotás mellett azért volt szükség a településrendezési szabályozásban is ezek megnevezése, hogy a teljes összhang meglegyen, s a tervezés résztvevői számára nyilvánvalóvá váljon, hogy ez nem a „zöldek” hobbija, hanem az egész társadalom érdeke (végül, hogy egyértelmű és egységes legyen a jelölés). A különleges beépítésre szánt területek egyediségéhez, sokszínűségéhez sose fért kétség. Nem véletlen, hogy a tervezők és a települési főépítészek némelyike – az OTÉK-ban húzott (meghatározott) gyepű ellenére – e területeken olyan beépítettséggel kívánta szabályozni, mintha azok beépítésre nem szánt területek lennének. Persze volt olyan javaslat is, ami a két beépítési érték – az 5 és a 10 százalék – közé esett, gondolom, nem kis mértékben a jogalkotók provokálása végett, de nem zárható ki puszta jóindulat sem. A mi főosztályunk – az évek során – talán kétszer hozzá is járult ilyen szabályozáshoz (pl. egy remeteéletet élő szerzetesrend letelepítéséhez7), de máig lényegi elemnek tartom ezt a világos és egyértelmű szétválasztást. Különösen a beépítésre nem szánt területi oldalról. Elképesztőnek tartom azt a gondolkodást, amikor egykori zártkerteket mezőgazdasági területben tartanak, és egyidejűleg 8–9 százalékos beépítést szabályoznak rajta. Tisztán kellene játszani, a dolgokat nevén nevezni. Ha valahol lakni akarunk, akkor nevezzük lakóterületnek, és akként is bánjunk vele, ha üdülőnek, akkor úgy stb. A mezőgazdasági területen az ott lakást csak a termelés, a gazdasági alap igazolhatja, semmi más. A különleges beépítésre szánt területek között az eddigi OTÉK nem egy olyan létesítményt8 jelölt meg, amely megjelenési formáját, használatát tekintve mind beépítésre szánt, mind beépítésre nem szánt területen is elképzelhető. Ilyen például a bánya, vagy akár a temető is. A bányászat – különösen a külszíni, érdemi feldolgozást nem igénylő nyersanyagok esetében – egyes területei nem igényelnek egy portásfülkén/mosdón, öltözőn kívül semmi más épületet (pl. egy homok- vagy kavicsbánya, bükkábrányi lignitbánya) és egy rakodón kívül más építményt. Egy mélyművelésű és előkészítést igénylő ércbánya a lejt- vagy függőleges akna kijáratának közvetlen közelében pedig számos építményt követel meg (szellőző gépház, TMK műhely, mentőbrigád épülete, készenléti lakótelep, ércdúsító, -törő stb.). Az előbbi beépítésre nem szánt, az utóbbi beépítésre szánt területre való. Ugyanígy szerte a világon számos formáját ismerjük a temetkezésnek a szórt temetkezést biztosító sírker-

3 4 5 6 7

8

1996. évi LIII. tv. 4. § b), c) és d) pont. Uo. 15. § (1) bekezdés a) és c) pont. Uo. 16. § (3) bekezdés. Uo. 19. § (3) bekezdés. A 2001. február 23-án kelt levél érvelése a következő: Az OTÉK 6. §-a a kormányrendelet II. fejezetébe tartozik, tehát azt kell vizsgálni, hogy a „legalább 10%-os beépítettségi érték” településrendezési követelmény határértéknek minősül-e, mert akkor a 111. § (1) bekezdés alapján a helyi önkormányzat szigoríthat az előíráson. „Általánosságban azt kell rögzítenem, hogy ez az előírás definíció, ezért szigorú értelemben nem tartozik azon határértékek közé, amelyek szigorítására a jogalkotó felhatalmazást adott a települési önkormányzatoknak. Egyidejűleg azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a beépítésre szánt területek között a »különleges terület« területfelhasználási egységbe tartozók – éppen különlegességük miatt – más elbírálás alá esnek. Az OTÉK 24. § (39 bekezdésének 2. (pl. állatvásártér), 4. (pl. szanatórium), 5. nagykiterjedésű sportolási területek és 6. pontjában szereplő (szél- és napenergia-hasznosítók) egyes területek tipikusan olyan területek, amelyek akár elenyészően csekély (ezrelékben mérhető) beépítettségűek lehetnek. Ezekben az esetekben természetes, magától értetődő (lehet) a beépítési mérték felső határának szigorítása.” Az építésügyi jogszabályok nem használják a létesítmény kifejezést. Vannak kollégák, akik szisztematikusan próbálják e fogalmat irtani. Én itt mégis azért használom, mert meggyőződésem, hogy alkalmas az építmény és az azt befogadó földrészlet/telek együttesének kifejezésére.



5

6


tektől9 kezdve egészen a többemeletes épületben létesített urna- vagy akár koporsós temetőig10. Hasonló a helyzet az állat- és növénykertekkel, valamint a megújuló energiaforrások hasznosítására szolgáló területekkel. A szélerőművek telepítése örvendetesen terjed hazánkban is. Ezek viszonylag ritkán telepített építmények, és az általuk megtermelt áram – vezetéken át – az országos energiarendszerbe táplálódik. Az üzemelés nem igényel épületet a termelés helyszínén, s ugyanígy a telepítési terület elenyésző részén szükséges a művelésből való kivonás (a művelési ág megváltoztatása).11 Ezért e területek nem is jelennek meg (feltétlenül) önálló területfelhasználási elemként, hanem mintegy fedvényként (szabályozási rétegként) jelzik, hogy a település mely területén – jellemzően mezőgazdasági területen – szabad szélerőműveket felállítani, és milyen magassággal. Országos, átfogó, kifejezetten erre összpontosító szabályozás továbbra is hiányzik a területi tervezés szakterületén. A helyi szabályozáshoz iránymutatást jelenthet az OLÉH elnöke által 2004-ben, valamint a Természetvédelmi Hivatal által 2005-ben kiadott tájékoztató.12 Egy szempontból azonban egyértelműen szabályozott a szélerőművek elhelyezhetősége: a zaj- és rezgésvédelemről szóló jogszabályok meghatározták az egyes területek zajterhelését (nappal, illetve éjszaka), s ezek biztosítása jól számítható távolságot eredményez.13 Nyilvánvaló, hogy ezek településrendezési besorolása is különböző lesz. Ezért a mostani jogszabály-módosítás bevezette a beépítésre nem szánt területek között is a különleges kategóriát, s egyidejűleg bővítette és pontosította a meglévő kategóriák sorát. A beépítésre szánt különleges területek köre – többek között – bővült a mezőgazdasági üzemi területtel. Az egykori termelőszövetkezeti és állami gazdasági majorok túlnyomó többségét a termőföldek nélkül privatizálták. Az ezekhez hozzájutó jogi személyiségek nem szerezhettek, nem szerezhetnek termőföldet, s így nem kezelhették birtokközpontként a majorságot. Ezeken a területeken tulajdonképpen a meglévő épületek karbantartása, felújítása és korszerűsítése valósulhatott meg; fejlesztés, bővítés jogszerűen nem. Az sem jelentett átfogó megoldást, hogy az önkormányzatok gazdasági területté minősítsék, mert sem a kereskedelmi, sem az ipari funkció nem igényli, s nem preferálja a mezőgazdasági környezetet, sem fordítva. Az igazi megoldást a mezőgazdasági üzemi területek kijelölhetősége adja, amit már évek óta tervezünk, de az előző módosításból valamiképp kimaradt, s 2002. óta érdemben nem tudtunk az OTÉK- módosításához fogni.14 Természetesen e kategória bevezetése sem oldja meg azokat a gondokat, ami a szolgálati lakások külön eladásából származik, jelesen a lakások, lakótelek közelsége korlátozhatja egyes rendeltetések (újra)telepítését, például az állattartásét. Új, logikus, de – a jogalkotó részéről – kockázatos elem is megjelent a különleges, beépítésre szánt területek között: ez az „egyéb, a 10–23. §-ban foglaltak egyikébe sem sorolható, helyi sajátosságokat hordozó terület”. A „veszély” abban áll, hogy kényelmes a tervezés számára az egyéb kategória, mert könnyen ide sorolható mindaz, ami valamiért nem fér bele az egyik vagy másik kategóriába (akár csak egy-egy paraméter miatt). Ezért fontos a szó szerint idézett kitétel, az egyik kategóriába se sorolhatóság. A területfelhasználási egységek megnevezése, rendeltetése a lényeg, nem a részletek, mert a besorolást ez alapozza meg. Az építmények közötti legkisebb távolságra vonatkozó szabályok is változtak, s ennek van településszerkezeti, terület felhasználási vonzata, összetevője is. Az országos utak és az egyes területfelhasználási egységeken létesülő építmények, pontosabban ezek használóinak védelme követeli meg, hogy kellő távolságra kerüljenek egymástól. Az elmúlt évek bizonyították, hogy elsősorban a gyorsforgalmi utak közelében mily nehéz és költséges a szükséges zajvédelem biztosítása. Az M1-es, M7-es Budapest közeli és közös bevezető szakasza mentén utólag kellett megépíteni a zajvédő építményeket (dombokat és falakat) milliárdos költséggel. Az egykori központi környezetvédelmi alap terhére, holott több területen is a települési önkormányzatok hibája okozta a közelséget: olyan területek beépítését tették lehetővé (elsősorban lakóházakkal), amelyek közvetlenül határosak voltak a meglévő, nagy forgalmú utakkal (pl. Budaörsön). Hogy ez ne következhessen be, a gyorsforgalmi úthálózat

9

10 11 12 13

14

A sírkertek klasszikus típusát képviselik Róma ókeresztény katakombái, amelyekben a temetkezés földalatti járatokban történt, s a felszínt összefüggő gyep borítja, s csupán a bejárat (lejárat) mellett jelenik meg manapság egy-egy kis épület s néhány fa. A nagy kiterjedésű területek látványosan tagolják az olasz főváros területét. Például az olaszországi, Róma közeli ún. Castelli Romani környékének temetőiben találhatunk emeletes kolumbáriumokat, de Budán, a Farkasréti temető főbejárata melletti templomkezdemény (félbemaradt épület) is hasonlóan működik (két szinten vannak benne urnák). Átlagosan, ha 300 × 300 méterenként telepítenek egy szélerőművet, aminek telepítési területe 20 × 20 méter, akkor ez a terület 0,44%-a. Az előbbi napvilágot látott az Önkormányzati Tájékoztatóban és a Mérnök Újság 2004. szeptemberi számában, az utóbbit a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium adta ki Budapesten (kis füzet formájában, „Szélenergia és természetvédelem” címmel). Ezek a 8/2002. (III. 22.) KöM–EüM együttes rendelet a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról, valamint a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól. Például a lakóterületekre éjszaka előírt 40 dB (A) érték egy szélerőműtől (aminek közvetlen közelében mintegy 100 dB zajszint keletkezik) – ha az egyedül áll – kb. 650 méter távolságot igényel, ha több egymáshoz közeli települ, akkor ez az érték mintegy 800–850 méterre nő. Az üdülőterületekre, egészségügyi stb. területekre előírt 35 dB (A) szinthez 1000, illetve 1400 méter minimális telepítési távolság tartozik. A terepadottságok és egyéb tényezők ezen értékeket befolyásolhatják. Ha a kormányrendelet szerint jelölik a hatásterületet, akkor 10 dB (A) értékekkel alacsonyabb értéket kell elérni. Ennek oka, hogy az elmúlt években a zaj elleni védekezés egyre fontosabbá válik, káros hatása az emberi szervezetre egyre ismertebbé válik. Ezért a biztonság javára szükséges eltérni a tervezéskor (hiszen a szélerőművek élettartama 25–30 év, a településtervezésé pedig még ennél is hosszabb). A telepítési távolság minden esetben egyedileg határozható meg, az itt közölt adatok tájékoztató jellegűek. Történt közben egy-egy apró módosítás, de azok rendszertelenül, más jogszabályok „farvizén”, ami ritkán válik egy jogszabály javára.




közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló törvény15 már 2003-ban előírta, hogy a csendet igénylő beépítésre szánt területek és a gyorsforgalmi utak között kellő távolságot szükséges biztosítani. Ezt általánosságban 250 méterben határozta meg, de lehetőséget adott – előbb miniszteri, majd egy módosítás után kormányrendeleti szinten – az ettől eltérő mérték megállapítására is. Elsősorban a terepadottságok (az út lényegesebben mélyebb szinten vezet, mint a mellette fekvő beépítésre szánt terület) és az esetleges terepszint alatti vezetés lehet indoka a távolság csökkentésének. A meglévő előírás beépítését az OTÉK-ba több okból is szükségesnek tartottuk: egyrészt a tervezők nem könnyen tájékozódnak látszólag nem a témába vágó jogszabályokban, másrészt a törvény nem teljes precizitással különböztetett a területfelhasználási elemek között, harmadrészt a nem beépítésre szánt területek némelyikét is védelem illeti meg, negyedrészt a jórészt aktuálpolitikai célokat szolgáló törvény16 bármikor kihullhat a „corpus juris”-ból. A beépítésre nem szánt területek, amelyek védelmet érdemelnek: az egészségügyi-szociális és a turisztikai erdők. Rájuk 100 méteres távolság vonatkozik. Értelemszerűen nemcsak a gyorsforgalmi utaktól szükséges védőtávolságot biztosítani, hanem az országos főutaktól is. Ez esetben az előírt távolság: 50–50 méter (mind a beépítésre szánt, mind a beépítésre nem szánt területek esetében). Felmerülhet például a kérdés, hogy egy meglévő erdő mellett elvezetett gyorsforgalmi út esetében hogyan biztosítható az előírt távolság, mivel a jogszabályok „féloldalasak”, azaz az utak tervezésére, helykijelölésére nem írják elő expressis verbis ugyanezt a kritériumot. Ezt egyrészt azért nem teszik, mert lehetnek a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése során kényszerhelyzetek (amit egyéb eszközökkel, pl. zajvédelmi létesítményekkel lehet és kell kezelni), másrészt az egyenlő elbírálás elvéből az következik, hogy a szabály „szimmetrikusan” alkalmazandó.

2. A szabályozási – szabályzati és tervi – változások

A szabályozási eszközök készítése során az első feladat mindenkor a közterületek és az egyéb területek elválasztása, s a nem közterületi területek besorolása övezetekbe (a nem beépítésre szánt területeken), illetve építési övezetekbe (a beépítésre szánt területeken). Vigyázat: a közterület kategóriába nem csupán az utak tartoznak, hanem más területek is, hogy csak egyet említsünk, a közparkok és a közkertek. Felmerül ezekkel kapcsolatban a kérdés, hogy e területek számára külön területfelhasználási kategória létezik, miért kerülnek itt ismét szóba. Azért, mert ahogy a közlekedési elemek közül csak a gyűjtőút és az annál magasabb kategória jelenik meg külön közlekedési területként (hiszen ezek szerkezetalakító elemek), ugyanúgy a szerkezeti terven csupán a városi és városrész szintű közparkok jelennek meg önálló területfelhasználási elemként, a kisebb területeket szolgálók és kiváltképp a kisebb területű közkertek egyáltalán nem. Ezek elkülönítése a szabályozási terv feladata. Ezek a területek mindig az adott területfelhasználás részei lesznek (a szabályozási terv nem módosíthatja a szerkezeti tervet), s így is kell azokat szabályozni. Az építési övezetekben eddig meg kellett határozni a legkisebb és a legnagyobb építménymagasságot. Ez egyes területeken értelmetlen volt, vagy mert kötelező volt egy adott útszakaszon az előírt építménymagasság, vagy mert nem volt cél a minimális magasság megkötése. Ezt megoldandó került a meghatározható elemek közé a minimális építménymagasság. Tehát a hely szükséglete és a jogalkotói szándék megléte esetén szerepel csak a szabályzatokban. A jogszabály által felsorolt, meghatározható elemek köre bővült a legfelső építményszint magasságával. E magasság az OTÉK fogalomrendszerében a padlómagasságot jelenti, s azt a célt szolgálja, hogy felhívja a figyelmet arra (no meg eszközt is adjon hozzá), hogy az építménymagasság számításának módja – átlagolás – lehetővé teszi különböző magasságú építményrészek tervezését, ami egyes területeken teljesen tönkreteheti az utca- és a városlépet. A városépítészet-városesztétika egyik klasszikusa, Pogány Frigyes tanítása szerint különösen az utcával párhuzamos gerincű magastetős, zártsorú beépítés nem bírja el a házak és házrészek magasságkülönbségeit, indokolatlan váltásait. Az elmélyült településtervező azonban tudja, hogy még ezzel az új szabályozási elemmel sem oldódik meg automatikusan a probléma, mert a legfelső építményszint különböző belmagasságú tereket tartalmazhat. Egy időben például bevett megoldás volt a tanácstermeket, általában a nagy fesztávolságú (és ezért általában magasabb belvilágot igénylő) termeket a legfelső szintre helyezni.17 A szabályozónak tehát ajánlatos további részleteket is kikötni, ami az „építészeti karakter jellemzői” közé fér be, hisz ezt a kormányrendelet külön nevesíti. A falusias lakóterületek – községeink és kisvárosaink jellemző területfelhasználása – sajátossága a gazdasági tevékenység lakófunkciót kiegészítő jelenléte, az eltérő rendeltetések szerves együttélése, szimbiózisa.18 Ezért az OTÉK (az OÉSZ nyomdokain haladva) külön hangsúlyozta a gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmények elhelyezhetőségét. A gazdasági tevékenységek sokfélesége, besorolásának változásai, egyes fogalmi definíciók hiánya azonban gondokat is felvet, ezért lényeges 15

A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény Az autópályák és autóutak építése, pontosabban azok előkészítése igen időigényes folyamat (elsősorban a terület megszerzése – megvásárlás vagy kisajátítás útján –, s ezt akarta a kormány lerövidíteni, hogy választási ígéretét megtarthassa, s „eredményt” mutathasson fel e területen. Éppen ezért vérezhet el a törvény akár egy kormányváltás, akár a civil társadalom megerősödése esetén, mert a társadalmi tervezés és a tulajdoni viszonyokba való beavatkozás mindenütt a világon igen időigényes tevékenység (legalábbis a demokráciákban). 17 Lásd a MOL Bp. XI. ker., Október 23. úti székházának éttermét, a MVM Bp., I. ker. Fő utcai székházának a mellékutca légterébe kiülő tanácstermét. 18 Elég csak a régi falusi parasztudvarokra gondolni, ahol a gazdasági építmények – csűrök, pajták, szénatárolók – gyakran magasabbak és nagyobbak a lakóépületnél. Lásd a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum tájegységeit (Horvátzsidány, Rábcakapi, Resznek stb.), s az ország számos községét Szálkától Fertőrákosig (hogy csak a keresztcsűrök majdnem zárt falat alkotó beépítésére utaljunk). 16



7

8


a mostani módosítás utalása, hogy „nem nagyüzemi” tevékenység folytatható csak a lakóterületen. Fontos itt is figyelnünk a részletekre, például arra, hogy nem gazdasági épületet ír a jogszabály, mivel maga a tevékenység a zavaró, s általában nem az építmény, továbbá, hogy más célra épület építményben is folyhat – adott esetben engedéllyel – ilyen tevékenység. Nem gondolhatja senki, hogy településrendezési, építésügyi szabályzókkal az élet problémái rendezhetők. Jelen esetben is számos más tényező szükséges ahhoz, hogy az emberek együttélése a lehető legharmonikusabb legyen: a gazdasági tevékenység időbeli és technológiai szabályozása stb. Ezek nem tartoznak a helyi építési szabályzatba (bár a régi szóhasználat – építésrendészet, városrendészet – talán szélesebb jogosultságot takart), más önkormányzati rendeletekkel és a közösség építésével oldható meg. A szabályozás változásának következő lényeges és kockázatos eleme a többszintes növényállomány és a tetőkertek beszámítása a zöldfelület mértékébe. A telkek, különösen az építési telkek zöldfelületét sokan feleslegesnek tartják. Azt állítják, hogy annak csökkentésével (elhagyásával) a műszakilag igénybe vett területek csökkenthetők, s a zöldfelületet a környező területek biztosítják (aminek a területe ezáltal nagyobb lehet). Az emberek – ha nem éppen az ő beruházásukról van szó – egészen mást gondolnak, amikor kiköltöznek a település beépített területén kívülre, de legalábbis családi házas, nagytelkes területre. A jogszabály-módosítás során az OTÉK korábbi ajánlása a többszintes növényállomány figyelembevételére immár jogi erőre emelkedett, mellékletévé vált. A magam részéről azonban azt javasolom, hogy a településrendezés, szabályozás során a zöldfelületi minimumokat érdemes a legtöbb esetben az OTÉK-ban meghatározott minimumoknál nagyobb értékben megállapítani (különösen az újonnan beépítésre kijelölt területeken), s akkor a többszintesség figyelembevétele sem csökkenti a kívánt és szükséges mérték alá. A többszintes növényállomány külön értéke, beszámítása azért furcsa számomra, mert az egyszerű kert hazánkban évszázadok óta természetes képződmény. Ahány átlagos kertben megfordultam életem során, abban a növényállomány mind többszintes volt: az előkertben rózsabokrok, dáliák ékesítették a gyepet, a kaput tiszafa vagy olajfűz jelölte, az udvaron diófák biztosították az árnyékot, s a melléképületek (istállók, szín, pajta mögött kezdődött a haszonkert gyümölcsfákkal, s alattuk-közöttük zöldségfélékkel, veteményekkel. A kert szélét, végét bokorsorok (málna, ribizli, egres vagy éppen szőlő) zárták.19 A tetőkertek beszámíthatósága a zöldtető szövetség erőteljes lobbizásának eredménye. Látnunk kell, hogy a tetőkertek létesítése csak akkor nyereség igazán, ha az többletként jelentkezik, s nem a földfelszín természetes vegetációja helyett, amit csupán részben – kismértékben – tud pótolni. Aki a városklímával, a települések átszellőzésével vagy szélerőművek telepítésével foglalkozik, az mind tudván tudja, hogy a felszíntől emelkedve a szélerősség és a gyakoriság növekszik. Ebből az következik, hogy a magasabban fekvő zöldfelületek más gondozást igényelnek, bizonyos növények telepítésére kevésbé alkalmasak, és egyes funkciókra is csak korlátozottan (vagy egyáltalán nem) alkalmasak.20 Ugyanígy a termőtalajtól elszakított, tetőn létrehozott zöldfelület kevéssé alkalmas nagy lombkoronát nevelő fák telepítésére, amelyek hatása a környezetre kiemelkedő, esetenként nélkülözhetetlen. A különleges beépítésre nem szánt területek maximális beépíthetősége alatta marad az OTÉK fogalommeghatározásában rögzített 5 százaléknál. Ez nem ritkaság és nem is váratlan, hiszen a többi terület is jellemzően alacsonyabb értéket tartalmaz (pl. zöldterületek 2%, gazdasági erdő még kevesebbet, a véderdő 0%-ot stb.). Ezen területek közül egyet emelek most ki, hogy érzékelhető legyen a jogalkotás menete, s valami felvillanjon a dilemmákból. A nagykiterjedésű sportolási célú területek eddig egyértelműen a beépítésre szánt területek közé tartoztak, de problémaként merült fel, hogy miért kell biztosítani a minimum 10 százalékos beépítettséget például egy golfpálya estében. Felmerült a más európai országban alkalmazott megoldás: vezessük be a magán zöldterület fogalmát, és soroljuk ebbe a golfpályákat. Végül elvetettük ezt a megoldást, mert országszerte tapasztaltuk a zöldterületek és közös sportterületek eladásának, felszámolásának számos esetét (akár a Balaton-törvény ellenében). A sportolási cél miatt – a jellemzően zöldfelületi (gyep) fedettség ellenére – ki kell majd vonni e területeket a művelésből, de ezt tekinthetjük tartós, mégis ideiglenes hasznosításnak, mivel a kis beépítettség és a kevés műszaki beavatkozás miatt könnyű visszaállítani a területet a termelésbe. A mezőgazdasági területek túltermelése, túlzott aránya az EU-ban mintha változóban lenne. Elég csupán egy élelmezési válság, ami idén is bekövetkezett a Föld egyes régióiban. Az OTÉK 32. §-a tartalmazta és tartalmazza a valamennyi építési övezetben, övezetben elhelyezhető építmények körét. A felsorolás pontosodott, s ki is egészült a megújuló energiaforrások műtárgyaival. Ezzel kapcsolatban három dologra kell felhívni a figyelmet. Az első, hogy a felvezető mondat lehetővé teszi a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv számára, hogy szűkítse adott helyen ezek körét, a második, hogy más jogszabályi előírások alól ez a megengedés nem mentesít, a harmadik, hogy konkrétan a megújuló energiaforrások kapcsán ez a módosítás nem jelenti azt, hogy szélerőműveket bárhol fel lehetne állítani (lásd a korában kifejtetteket). Jelenti viszont azt, hogy a szabályozás során e kérdésekre is fokozott figyelmet kell fordítani. 19

Szentendrén, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban az egyes tájegységek építészetét bemutató együttesek telepítés és kerthasználat szempontjából is hűen, kutatások alapján idézik fel a XIX. század végi, XX. század eleji magyar falut. Mindegyikben ott találjuk a bokrokat és a fákat, egyedül a gyepszint hiányzik azokról a területekről (udvarról), ahol az állatok jártak. Még egy-egy speciális építmény, mint a bajai tímárműhely telkén is ott találjuk a bőrkikészítéshez hasznosított cserszömörcét és a szabadtéri tevékenységre árnyat adó diófát. A jánossomorjai kápolnát szelíd gesztenyék kerítik stb. 20 A szerző tapasztalatait egy budai társasház tetőteraszán, az utca felett 13 méterrel szerzi: a cserepes, dézsás növényeket a szél rendszeresen feldönti, az egy-két szinttel lejjebbi erkélyhez képest a párolgás erőteljesebb, sok növény ki sem bírja az ottani klímát. XIX. évfolyam 3. szám • 2009. március



A megújuló energiaforrások közül nem szabad elfelejtenünk a napkollektorokat és napelemeket/fotovoltaikus21 elemeket, továbbá a hőszivattyú alkalmazását sem. Az előzőek a városképet zavarhatják, különösen történeti, műemléki településrészeken (megbontva a tetőket) – persze csak addig, amíg nem tudják azokat cserépként, cserepes lemezként telepíteni a környezet anyaghasználatához igazodó szín- és formaválasztékkal. A talaj és azon belül a talajvíz hőjét hasznosító hőszivattyús fűtési és hűtési rendszerek a településrendezés, szabályozást annyiban érintik, hogy a 60–80, sőt esetenként 100 méter mély kutak, szondák lehetetlenné teszik az adott területen a felszín alatti területek egyéb, például közlekedési célú hasznosítását (földalatti vasút, közúti alagút stb.). Változott a zártsorú beépítés esetén alkalmazható épületköz szabályozása, minimális szélessége ezután is 10,0 méter, de ez a távolság az épületek között csak 15,0 méteres építménymagasságig alkalmazható, annál magasabb megengedett beépítés estén a megengedett magasság 2/3-át kell biztosítani. Az építési engedélyezések során gyakran felmerül a kérdés, hogy mi van akkor, ha valaki nem használja ki az építési övezet biztosította maximális lehetőségeket. Nemcsak erre az esetre, hanem általánosságban mondhatjuk, hogy a telepítési határokat, távolságokat mindig a csúcsértékekre kell biztosítani, mert csak így nem sérül a szomszédok építési lehetősége/joga. A szélesség változásával módosult a két telekre való megoszlás szabálya is: az épületköz legalább 30 százaléka kell, hogy az egyik telekre essen. Az építési hatóság és a tervező felelőssége, hogy e megengedést miként használja fel, s nem él-e vissza vele. Az átlagos esetben ugyanis az a „birtoksemleges” megoldás, ha a két telken elhelyezkedő épületköz fele-fele arányban érinti telkeket. Ettől eltérő megoldás csak akkor javasolható, ha a meglévő épületek, a telkek eltérő mérete vagy más településrendezési speciális adottság/cél azt szükségessé teszi. Finomodik a telek elő-, oldal- és hátsókertjére, pontosabban az azokba nyúlható épületrészek szabályozása. Az eddigi szabályozást – különösen az előkert vonatkozásában – a szakma egy része feleslegesen szigorúnak és következetlennek ítélte, mivel úgymond „szigorúbb” szabályok vonatkoztak rá, mint az utcai telekhatárra, a közterületre való kinyúlásra. Ez a probléma ugyan ésszerű és figyelmes szabályozással megoldható, kezelhető volt (ha erkélyt akartak valahova építeni, akkor annak utca felőli síkjára illesztették az előkerti határvonalat, s az építési helyen belüli építési vonallal /vagy előírással/ biztosították az épület utcai homlokzatának hátrábbépülését), de az egyszerűség kedvéért változtattunk a szabályokon. Évekkel ezelőtt, egy építéshatósági országos konferencián volt téma az illeszkedés,22 és annak kapcsán a helyi szabályozás szükségessége mindazokban az esetekben, amikor például az oldal- és hátsókertre vonatkozó országos előírás („helyi szabály hiányában”) eltért a helyi kialakult állapottól. A kialakult, hagyományos településkép, építési karakter megőrzése érdekében most úgy módosult az OTÉK, hogy az általános szabályhoz képest elsőbbséget biztosít a kialakult állapotnak ezekben a kérdésekben. Ettől a helyi szabályozás nem válik feleslegessé, de annak híján az építési hatóságnak nem országos egységes szabályt kell számon kérnie, hanem e kérdésekben is az illeszkedést (a meglévő környezetbe simulást, azonosságot). A környezetvédelem és az energiatakarékosság előtérbe helyezte az épületek utólagos hőszigetelését. Ennek elősegítése érdekében az OTÉK már korábban biztosította azt a lehetőséget, hogy az elő-, oldal- és hátsókertben – a jogszabály megjelenése előtt épült épületeket –, a beépítési mértéken felül legfeljebb 10 cm-rel megnöveljék. Ebbe a hőszigetelés és a külső burkolatnak is bele kell férnie. E lehetőség immár a közterületi határon (utcafronton) álló épületeket is megilleti. Természetesen a rendelet egyes rendelkezéseit együttesen kell alkalmazni, tehát a közterületekre vonatkozó szakaszt is figyelembe kell venni. Ez pedig minden építmény elhelyezését a közterületen (alatta és fölötte egyaránt) a helyi építési szabályzathoz köti. A helyzet alapvetően hasonló az oldalhatáron álló épülethez, ami nem látható el továbbra sem utólagos hőszigeteléssel, mert azzal más telkén építkezne, annak területére nyúlna a bővítmény (erre pedig a szomszéd nem kötelezhető). A minimális különbséget az okozza, hogy (1) a köztulajdonnak más a funkciója, (2) más az önkormányzati és az állami tulajdongyakorlás megítélése, alkalmazása e területeken, és (3) a közterületekre való korábbi kinyúlási lehetőség – OÉSZ, majd OTÉK – az 50 centiméteres sávban is ezt indokolja. Mindazonáltal lehetnek olyan helyzetek – igen keskeny közterületeken23, illetőleg védett épületek esetében24 – amikor az utólagos hőszigetelés többletként (növelve az épület által elfoglalt helyet, teret) nem engedélyezhető. Ha nem műemlékvédelmi az ok, akkor a meglévő szerkezeten belül általában van mód kismértékű szigetelésre, például a klasszikus külső vakolat 4 centiméteres vastagságán belül. Ha már szóba került a közterületre való kinyúlás kérdése, akkor lényeges megemlíteni, hogy változtak az erre vonatkozó szabályok is: az egyik módosítás azt szolgálja, hogy védje az 5 méternél kisebb mélységű és a 18 méternél keskenyebb utcákat. Ezek légterébe ugyanis nem nyúlhat erkély vagy más kiugró épületrész. További új megkötés, hogy a kiugró épületrész hossza az adott épület teljes homlokzathosszának 80 százalékát nem haladhatja meg, a kiugrása nem haladhatja meg az egy métert, s a szomszédos telek határától a kiugrás másfélszeresét el kell hagyni (de legalább egy métert). A jogszabályok egyes előírásai gyakran váltanak ki kritikákat, és egyes részletek szakmai vitákban alakulnak, abszolút igazságok e területen aligha létezhetnek. Ezeket a fékeket azért tettük be a kormányrendeletbe, mert az utóbbi években gyakori volt az utcák légterét teljesen feleslegesen, sőt károsan leszűkítő kiugrások alkalmazása. Több olyan jelzést kaptunk, hogy szomszédviták gyakori tárgya 21

A napelem csak napsütésben, a fotovoltaikus elem azon kívül is termel áramot. Körmendy Imre: Az illeszkedésről. Építésügyi Igazgatás, 2004/4. sz. 23 Például Szentendrén a Templom-dombra vezető 80 cm széles sikátor szűkítése káros lenne, ellehetetlenítené a gyalogosforgalmat. Másutt a járda keskeny volta is elegendő az elutasításhoz: a járdán közlekedők biztonsága előbbre való, mint az épületek fokozott hővédelme. 24 Berlinben egy korai modern irodaépület fokozott hőszigeteléséhez nem járult hozzá az ottani műemlékvédelmi hatóság, mivel megváltoztatta volna az épület finom tagolását, a homlokzat fény-árny rendjét. 22



9

10


a telekhatárhoz túl közeli kiugrás (árnyékolás, kilátás elvétele, erkély letakarása stb.). Ennél az előírásnál sem felesleges emlékeztetnem arra, hogy az OTÉK 111. §-a továbbra is tartalmazza a kétirányú (szigorító és enyhítő) eltérésre való felhatalmazást a településrendezés számára, ami kiváló alkalmat nyújt a helyi sajátosságok érvényesítésére, továbbélésének biztosítására.25 Ha valaki a beruházói vagy az alkotói szabadságra hivatkozva tagadja ennek az előírásnak a létjogosultságát, akkor annak két pontban válaszolok: (1) más európai országokban (pl. Finnország) is alkalmaznak efféle előírásokat, s hazánkban sem új keletű (1939-es BVSZ, XIII. ker. Szent István park szabályozása a két világháború között, erről Ferkai András ír a Terc kiadónál megjelent könyvében – Űr vagy megélt tér); (2) nem épületet, épületeket építünk, hanem várost, települést – az összhang a fontos, nem egy-egy elem.

3. Egyéb változások

Elsőként említem a parkolásra vonatkozó szabályok módosulását. A személygépkocsi elhelyezésére vonatkozó szabályok, a melléklet annyiban változott, hogy a lakásokhoz előírt 1 szgk./lakás értéket a helyi építési szabályzat megemelheti, a normatívát akár 50 százalékkal növelve. Ennek okát aligha kell magyarázni. A motorizáció világszerte – egyelőre –folyamatosan növekszik.26 Ha a fenntarthatatlan észak-amerikai modelltől el is tekintünk, nem feledkezhetünk meg arról, hogy Nyugat-Európában már 450–540 szgk./1000 lakos az ellátottság szintje. Ehhez közelítve hazánkban is egyre gyakoribb az a háztartás, amelyhez két, sőt nem ritkán három autó tartozik. Ehhez pedig férőhelyekre is szükség van, s nem a túlterhelt és szűkös közterületeken. E területen a másik változás az, hogy „hat lakásnál több létesítése esetén a gépjárművek lehelyezését építményben kell megvalósítani”. A szabály ugyan csak néhány év múlva lép hatályba, és sok kérdést vet fel, de egy tapasztalatot fejez ki: a nagyobb lakásszám esetén a mélyszinti –teremgarázsban történő gépkocsi-elhelyezés – válik lassanként általánossá. Ezt láttuk már az 1975 után épült horvátországi lakótelepeken is, s ez a tendencia hazánkat is elérte. Kétségtelen előnye, hogy az épület alatti elhelyezés miatt nem, vagy alig rontja a zöldfelületek kialakíthatóságának lehetőségét. Ezzel még nincs vége az újdonságoknak. Régi-új elem a kerékpártárolók létesítésének kötelme. Már évtizedekkel ezelőtt – amikor a kerékpáros közlekedés nem volt oly reflektorfényben – a társasházakhoz mindenütt készült (előírás alapján) gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség. A módosítás előkészítése során sok támadás érte ezt az előírást, mondván, hogy tovább nehezíti a lakásépítést. Mintha sokra mennénk egy csak félig használható lakóépülettel, mintha azon a két garázsfalra szerelhető konzolon vagy „kerékpárfregolin” múlna a több/sok milliós lakás eladhatósága, megépíthetősége. A kormányrendelet előterjesztéséhez fűzött indoklás szerint: „Az intézményekben és a munkahelyeken (pl. irodaházakban) a kerékpártárolók kiépítése és a közlekedés egyéb feltételeinek megteremtése lehet az alapja a városra kiterjedő közlekedési vizsgálat során az OTÉK parkolási normáitól való eltérésre, akár annak 50 százalékra való csökkentésére. A kerékpározás elterjesztését számosan szorgalmazzák, az EU városi közlekedési ajánlásai között is szerepel. Ezért a ’90es évek elejétől a kormányzat kiemelten támogatta a kerékpárút-hálózat fejlesztését, jelenleg a Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia fontos elemei közé tartozik a kerékpáros közlekedés városi közlekedésben való részarányának növelése. A jelenleg kidolgozás alatt álló Nemzeti éghajlat-változási Program egyik lényeges eleme a kerékpáros közlekedés elősegítése. Ez elképzelhetetlen tárolók építése nélkül. Megfelelő feltételek estén az év nagy részében sokat segíthet a helyi közlekedési viszonyok javításában és a városi környezet védelmében. A kerékpározás Magyarországon is folyamatosan terjed, tehát reálisan a kerékpárok számának növekedésével kell számolni, s meg kell teremteni annak feltételeit. Összességében megállapítható, hogy a beruházások egy részénél jelent többletköltséget az előírás újbóli bevezetése, ami a fentiek miatt társadalmilag mindenképpen szükséges és hasznos, árai pedig elviselhetők. Más műszaki követelmények megfogalmazása, például a hőtechnikai követelmények emelése is beruházási többletköltséget okoz, de a társadalom mégis meghozza és meghozta ezt a döntést, mert hosszú távú igényei (környezetvédelem) ezt követelik. A kerékpártárolás hosszú távon a társadalom és az épített környezet hasznára válik.”27 Két meglehetősen „gumi” bekezdéssel gazdagodott a jogszabály e szakasza. Ezek a települési önkormányzatoknak adnak „feladatot”, amikor előírják, hogy „az építményekhez biztosított gépjármű elhelyezésen túlmenően biztosítani kell a település idegenforgalmi és központi szerepéből származó forgalom ellátását szolgáló személygépjármű és autóbusz-parkolóhelyeket, az igényeknek megfelelően, egyedi méretezés szerint”, továbbá: „különösen a városközpontok és egyéb történeti városnegyedek tehermentesítése érdekében biztosítani kell a közterületeken vagy ahhoz csatlakozó területen kerékpárok lehelyezési lehetőségét a helyi sajátosságoknak megfelelően, egyedi méretezés szerint”. Mielőtt bárki is felvisítana, hogy miként merészelünk „kötelező feladatot” rakni az önkormányzatok vállára, figyelmeztetnék, hogy ez nem új feladat, mert (1) beletartozik a településfejlesztés önkormányzati törvény rögzítette feladatába, (2) nem kötelező, hiszen az adottságok alapján és egyedi méretezés szerint kell helyet biztosítani. Ha valamire ráfogható a többletfeladat, akkor az, hogy immár nevesítve kell a településrendezési 25 Senki nem gondolhatja komolyan, hogy Győr belvárosának esetenként 9–10 méter széles utcáin ezután nem szabadna – a területre annyira jellemző – zárt erkélyeket építeni, de ennek módja az illeszkedés vagy a helyi speciális szabályozás, amihez beszerzik a minisztérium, illetve az állami/területi főépítész hozzájárulását a végső szakmai vélemény részeként. A zárterkély-építés szokása azonban nem hatalmaz fel arra, hogy az egész emeleti részt kiugrasszunk a járda, keskeny járda esetén az úttest fölé. Egy-egy szabály önmagában nem alkalmazható, csak komplexitásában. 26 Ha beigazolódnak azok a jóslatok, amelyek az egyéni gépkocsi-közlekedés visszaszorulását prognosztizálják, akkor a megépült terek más célra elég jól felhasználhatók. Eddig is számos garázs helyén nyílt üzlet, műhely, raktár, hogy csak egy kirívó példát említsek, a II. kerületi Mamut II. üzletház pinceszintjén, a mélygarázs egy részén létesült a Fukar üzlete. 27

A jogszabály előterjesztéséből, készítette: Ráth György, Szabó Zsuzsanna és dr. Bódis Mihály.




11

tervezés során e témával foglalkozni, s nem lehet észre se venni.28 A felmerülő aggályok ellenére aligha kell az előírásokat indokolni, hiszen mindenki járt már úgy egy idegenforgalmilag frekventált helyen, hogy nem akart sem vásárolni, sem valahova beülni, hanem egyszerűen csak sétálni az utcákon és a tereken, etetni a galambokat a Szent Márk téren (ami immár szigorúan tilos), mélyet szippantani a Duna, Temze, Szajna, Arnó vize által hűtött folyóparti levegőből, felüdülni a Margit-szigeten vagy a Városligetben, találkozni Dantéval, Leonardóval vagy Michelangelóval29, vagy Arany Jánossal. A kormány-előterjesztés kissé szárazabban fogalmaz, de lényegét tekintve nem különbözik: „A településekre érkező bel- és külföldi idegenforgalom, valamint a környező településekről ügyeiket intézők részére szükséges gépjármű-várakozóhelyeket biztosítani az egyes építményekhez a normatíva alapján kiépített parkolóhelyeken felül. Ez az igény elsősorban a központi szerepkörű településeken –a városokban, ahol a nappali népességszám meghaladja az éjszakait30 –, valamint az üdülés és idegenforgalom által frekventált településeken jelentkező feladat. Ennek felelőse a települési önkormányzat, hiszen az önkormányzati törvény alapján az ő feladata a településfejlesztés a településrendezés.31 A települések akkor járnak el a területen helyesen, ha a település intenzíven igénybevett területeinek határán (vagy ahhoz közel), jó külső közlekedési kapcsolatokkal rendelkező területeken biztosítják a várakozóhelyeket, s nagyobb települések estén összehangolják azok telepítését a tömegközlekedés végállomásaival vagy megállóival. A nagyobb városok esetén szükség van a városon belüli forgalom ilyetén szervezésére is, különösen a gyalogos övezetek, csillapított forgalmú területek miatt, elsődlegesen azok határán vagy – ahol ez lehetséges – a tömegközlekedési vonalak mentén.”32 Kerítésépítés. Az utóbbi időkben egyre jobban terjed a várfalak építése, a tömör kerítések indokolatlan elterjedése olyan területeken is, mint például a kertvárosok. Ennek egy mozzanatának emel gátat az az előírás, ami korlátozza a telek határvonalán épülő támfal fölé magasodó tömör kerítést. Így szól: „Amennyiben a telek határvonalán támfal építése is szükséges, a támfalon tömör kerítés csak akkor építhető, ha a támfal és a tömör kerítés együttes magassága a három métert nem haladja meg.” Érdemes odafigyelni a jogszabály kitételére – ha szükséges –, ugyanis a tereprendezés (feltöltés és bevágás) nem tartozik a tulajdonosi alapjogok közé, így erről nem az építtető dönthet szabadon, hanem csak szükség esetén építhet támfalat. Külön rendelkezés vonatkozik a honvédelmi és katonai, valamint a nemzetbiztonsági építmény elhelyezésére szolgáló telkekre, mert annak határán a tulajdonosnak (kezelőnek, használónak) mindenképp kerítést kell létesítenie. Tereprendezés. E rendelkezés fontossága miatt szó szerint érdemes idézni: „Az építmények megvalósítása során a telek természetes terepfelületét és az értékes növényállományt megváltoztatni nem szabad, kivéve, ha a rendeltetésszerű építmény-, illetve telekhasználat műszaki követelményeinek (megközelítés, csapadékvíz-elvezetés stb.) biztosítása érdekében szükséges. A telek természetes terepfelületét az építési helyen kívül tereprendezéssel megváltoztatni a helyi építési szabályzat előírása szerint lehet. Helyi építési szabályzat hiányában a terepszint a közvetlenül szomszédos telkek terepszintjéhez képest nem térhet el.” Ez az előírás még ráerősít az előzőekben írottakra. Ha a terepen rendezés szükséges, azt a szabályzatban (és értelemszerűen a mellékletété képező szabályozási tervben) kell tisztázni és meghatározni a teendőket, illetve azok mértékét. Nem véletlen, hogy már az 1937. évi VI. törvénycikk előírta az utak koronaszintjének meghatározását, mert a bejáratokat és az esetleg szükséges tereprendezéseket ahhoz érdemes és kell igazítani. Telkek és egész területek értékét csökkenthetik a rosszul megváltoztatott terepfelületek (összevisszaság, rendezetlenség, mérnöki jelleg a természetes terephajlatok helyett, szomszédviszály, átlátás – vizuális agresszió stb.). A jogszabály nem teszi immár lehetővé az épületek utólagos „elásását”, a ház körüli domb építésével az építménymagasság csökkentését (kijátszását). A települések úgy tudnak védekezni e káros tendenciák ellen, ha az egyes telkeken építhető építménymagasságot/legfelsőbb emeletszintet/gerincmagasságot az utca kiépített (vagy tervezett) magasságához viszonyítva rögzítik. Az építményekkel szemben támasztott általános követelmények. Ez immár az OTÉK második feléhez tartozik, de mindenképp figyelmünkre érdemesek az abban foglaltak: a helyszíni adottságok figyelembevétele, a környezetbe és a környező beépítés adottságaihoz való illeszkedés (nem csupán helyi építési szabályzat és szabályozási terv híján, hanem annak megléte setén is!), a szomszédos telkek beépítési lehetőségei korlátozásának tilalma, az építészeti jellegzetességek megőrzésének követel28

29

30

31 32

Lehet, hogy a jogalkotó nyitott kapukat dönget, hiszen éppen napjainkban épül a Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkárság irodája körüli városnegyedben (Bp. VII. ker., Nagykörúton belüli részén) több közterületi kerékpárparkoló. Helyenként a szegély menti autóparkolók helyére, ami legfeljebb kihasználatlan parkolóházak vagy mélygarázsok környékén elegáns megoldás, mert egyébként úgy javítok egy ellátást, hogy közben rontom a másikat. Borsos Miklós: A toronyból (Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, rajzok, 1979): Találkozás Dantéval, Dantéval az Arnó partján, Michelangelo köszöntése, Leonardo, illetve Megemlékezés Michelangelóról (Három Pieta) – 29–35. lap – a Pieta Rondaniniről szóló részt így fejezi be: „A részvét legmélyebb kifejezője. Olyan ember műve, aki kora legnagyobb tekintélye, akit nagy tisztelet övez, aki a San Pietro kupoláját építi, de látom Firenze utcáin, vagy kőfejtőkkel beszélve és a Santa Croce felé menve, mintha szembejönne velem. És azt mondanám, »Bon giorno, Maestro«” – Biccentene. 1964-ben.. Ez a város klasszikus definíciójának elengedhetetlen feltétele, de az elmúlt időszak politikai döntései számos olyan települést is várossá nyilvánítottak, amelyek nem töltenek be központi szerepkört, amelyek lakóinak jelentős hányada máshová jár dolgozni, s ügyei jelentős részét is máshol bonyolítja. Beluszky Pál és Györfy Gábor bizonyítja, hogy a mintegy 300 város közül 100 nem felel meg a várossal szembeni minimális követelményeknek sem. Tér és társadalom, 2006/3. szám. 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdés. A jogszabály előterjesztésének indokló része. Szerzői: Ráth György, Szabó Zsuzsa és dr. Bódis Mihály, valamint jelen írás szerzője, még mint a NFGM tisztviselője.



12


ménye, az építészeti örökség és az építészeti értékek megóvása (nem csak az érték, ami védett!), a településkép és a környezet előnyösebb kialakítása, a táj és a településkép esztétikus kialakítása. Látszik, hogy a jogalkotó egyértelműen a településre és a tájra, mint értékre helyezte a hangsúlyt, s nem az egyéni, mindenáron különbözni akaró törekvéseket. A további módosítások, a mellékletek, a jelkulcs, a fogalmak, a településrendezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek változásai, a többszintes növényállomány beszámítása, a gépjárműtároló kialakítása, kerékpártároló-normatívák stb. mindmind figyelmünkre érdemes, de meghaladja ezen írás kereteit, s talán külön indokolást sem igényelnek. Készítette: Körmendy Imre okl. építészmérnök, a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos munkatársa




13

Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH)

A

Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) tevékenysége nyomán az Európai Vidékfejlesztési Hálózatban együttműködő 27 tagország megismerheti a magyar fejlesztési eredményeket, és a hazai vidékfejlesztő közösségek is tanulhatnak külföldi mintákból. Az MNVH feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő együttműködési hálózatba szervezése, így az érintett kormányzati, önkormányzati és civil közreműködő, gazdálkodó és társadalmi szervezetek, szakmai testületek, információs és együttműködési hálózatba szervezése, tevékenységének összehangolása. A cél: a vidék társadalmi-gazdasági fejlődése, a felzárkóztatás, valamint a támogatási források hatékony felhasználása. Nem kevésbé fontos cél továbbá a gyakorlatorientált térségközi és nemzetközi kapcsolatok kiépítése, a magyar nemzeti érdekek és értékek európai képviselete.

Hogyan lehet részt venni a hálózat munkájában? A hálózat fokozatosan kiépülő szolgáltatásait és az információs adatbázis nyújtotta előnyöket regisztrálást követően lehet elérni. Nincs tagdíj, a regisztrálás nem jelent kötelezettségeket. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat munkájában az aktív részvétel regisztráció alapján történik, mely minden természetes és jogi személy részére térítésmentesen megtehető. Regisztrálni a www.mnvh.eu honlapon lehet, vagy személyesen a területileg illetékes, minden kistérségben elérhető Helyi Vidékfejlesztési Irodában (HVI), amelyek az MNVH kistérségi információs és szolgáltatás közvetítő egységei.

Az MNVH Állandó Titkárságának elérhetőségei: FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. Tel.: (06 1) 301-3511; fax: (06 1) 301-4563 E-mail: [email protected], honlap: www.mnvh.eu



14

Turizmus és sport

Felhívás a kereskedelmi szálláshelyek adatainak aktualizálásával kapcsolatos egyeztetés tárgyában

A

Központi Statisztikai Hivatal célja a hiteles és időszerű tájékoztatás, amelynek egyik legfontosabb feltétele a különböző szálláshelyi adatgyűjtésekhez tartozó (elsősorban az önkormányzatok nyilvántartásaira támaszkodó) regiszterek és regiszter-karbantartó adatgyűjtések (OSAP 1726, Jelentés a működő, megszűnt üzletekről) aktualizálása és pontosítása. Ennek érdekében a KSH a regiszteradatai alapján kiszűrte a felülvizsgálatra szoruló, feltételezhetően működési körében vagy körülményeiben megváltozott szálláshelyeket, amelyekről az érintett önkormányzatok jegyzői a KSH Pécsi Igazgatóságától értesítést kapnak majd. Mindezek figyelembevételével felkérjük az önkormányzatok jegyzőit, hogy vegyék fel a kapcsolatot a KSH adatai alapján felülvizsgálatra szoruló szálláshelyekkel az esetleg szükséges adatmódosítás (hibajavítás) érdekében. Amennyiben az adatok pontosításával kapcsolatban szeretnének információt kapni, kérjük, keressék fel a KSH Pécsi Igazgatóságán dr. Forró Ilonát, Hering Tamást vagy Németh Zoltánt az alábbi telefonszámon vagy e-mailen: [email protected], tel.: (06 72) 533-393; [email protected], tel.: (06 72) 533-346; [email protected], tel.: (06 72) 533-397. Segítő közreműködését előre is köszönjük! Budapest, 2009. március 4.

dr. Probáld Ákos

dr. Kovács Miklós

főosztályvezető Szolgáltatásstatisztikai Főosztály Központi Statisztikai Hivatal

szakállamtitkár Turisztikai Szakállamtitkárság Önkormányzati Minisztérium



Turizmus és sport

15

A Vendégbarát Múzeum program részvételi felhívása

A

Magyar Turizmus Zrt. felhívást tesz közzé muzeális intézmények részére, turisztikai tevékenységük marketingjének támogatására

I. A program háttere, célja, rövid ismertetője A Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.) 2009-re meghirdette a Kulturális Turizmus Évét, amelynek elsődleges célja hazánk kulturális turisztikai kínálatának – ezen belül a muzeális intézményeknek – a népszerűsítése. Magyarország gazdag kulturális adottságai mind a belföldi, mind a külföldi turisták körében komoly érdeklődésre tartanak számot. A turisták motivációit vizsgáló kutatások alapján azonban megállapítható, hogy napjainkban egyre fontosabb az élményszerűség, s így azok a látnivalók örvendenek növekvő népszerűségnek, amelyek a látogatókat interaktív elemekkel, kreatív bemutatási formákkal szólítják meg. A Magyar Turizmus Zrt. marketingtevékenységében kiemelt figyelmet kíván fordítani azon attrakciók népszerűsítésére, amelyek képesek a látogatók megváltozott igényeit kielégíteni, és így azon intézmények promóciójára, amelyek programkínálatuk bővítésével, újszerű, kreatív interaktív bemutatási módszerek, formák bevezetésével, a látogatóknak élményt nyújtó elemek segítségével bővítik az ismereteket, valamint felkeltik az érdeklődést a művelődés és a tanulás iránt is, ami mind a nemzetközi, mind a belföldi turizmus számára növekedési lehetőséget biztosít. A Vendégbarát Múzeum program célja, hogy segítségével az elmúlt években megvalósult látogatóbarát fejlesztések „híre” eljusson mind a belföldi, mind a külföldi potenciális vendégekhez. A 2007-ben indult program 2008-ban sikerrel folytatódott, mindkét évben mintegy 40 múzeum pályázott, amelyek közül 2008-ban a közönség választhatta ki a számára vendégbarát intézményeket. A programot, valamint a nyertes intézményeket számos honlap, kiadvány, nemzetközi és hazai hirdetés, vásári részvétel segítségével népszerűsítette a Magyar Turizmus Zrt. 2009-ben is internetes játékot hirdetünk, amelynek segítségével a nagyközönség dönt arról, hogy melyik muzeális intézmény érdemli ki a 2009 Vendégbarát Múzeuma címet. A beérkezett pályázatok alapján – előzsűrizést követően – a WellPRess kiadó www.vendegvaro.hu internetes oldalára minden múzeumról felkerül az intézményről a kitöltendő Pályázati adatlapon szereplő néhány soros összefoglaló, illetve egy fotó, amelyet az intézményükről beküldött fényképek közül az MT Zrt. választ ki. A honlap látogatói ezen információk, illetve személyes tapasztalataik alapján fogják kiválasztani a nyertes intézményeket. A szavazásra a pályázó muzeális intézményekben szórólapok és plakátok is felhívják a látogatók figyelmét. A szórólapokat és plakátokat a Magyar Turizmus Zrt. készítteti el és bocsátja a pályázók rendelkezésére. A pályázó intézmények vállalják, hogy ezen eszközök segítségével a szavazást népszerűsítik. A muzeális intézmények három kategóriában versenyeznek egymással, a besorolást a 2007-es és a 2008-as látogatószám alapján a kiíró intézmények ellenőrzik. A kategóriák: „A” kategória: 30 ezer látogató felett/év, „B” kategória: 5–30 ezer látogató/év, „C” kategória: 5 ezer látogató alatt/év. Mindhárom kategóriában az első legtöbb szavazatot elnyerő muzeális intézmény részesül promóciós támogatásban. Amen�nyiben adott kategóriába ötnél kevesebb pályázat érkezik, a csoportokat összevonják az alábbiak szerint: amennyiben az „A” kategóriában érkezik ötnél kevesebb pályázat, az ide sorolandó intézmények a „B” kategóriában versenyeznek a továbbiakban. Mindkét kategória díjait a „B” kategóriában osztják ki az első és a második helyezettnek; amennyiben az „B” kategóriában érkezik ötnél kevesebb pályázat, az ide sorolandó intézmények a „A” kategóriában versenyeznek a továbbiakban. Mindkét kategória díjait a „A” kategóriában osztják ki az első és a második helyezettnek; amennyiben az „C” kategóriában érkezik ötnél kevesebb pályázat, az ide sorolandó intézmények a „B” kategóriában versenyeznek a továbbiakban. Mindkét kategória díjait a „B” kategóriában osztják ki az első és a második helyezettnek. A Magyar Turizmus Zrt. az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága által rendelkezésre bocsátott keretösszeg erejéig a nyertes intézmény népszerűsítésében nyújt segítséget. A pályázathoz csatolt promóciós terv alapján a nyertes pályázó és a Magyar Turizmus Zrt. közösen dolgozzák ki a marketingakciók tervezetét. A program meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 5 millió forint, amely összeg tartalmazza az áfát és a támogatást terhelő társasági adót is.



16

Turizmus és sport

II. A pályázók köre Pályázatot nyújthatnak be érvényes működési engedéllyel rendelkező muzeális intézmények, amelyek az elmúlt két évben (2007-ben és 2008-ban) nem nyertek támogatást a Vendégbarát Múzeum program keretén belül.

III. Pályázati feltételek 1. A jelentkezés feltételei

A jelentkezés feltétele, hogy az alábbiakban felsorolt látogatóbarát intézményi követelményeknek a muzeális intézmény megfeleljen. a) A muzeális intézmény az interpretáció során alkalmazzon kreatív bemutatási formákat, élményelemeket és a látogatók interaktív részvételét elősegítő eszközöket (pl. audioguide, foglalkoztató füzet stb.). b) A muzeális intézmény olyan szolgáltatásokat is kínáljon, amelyek nem csupán a kiállításokat egyszer megtekintők számára elérhetőek, hanem visszatérésre ösztönöznek, illetve közösségi térként is működnek (pl. jegy nélkül is látogatható könyvesbolt, kávézó, belső udvar, park…). c) Az állandó kiállítások mellett alkalomszerűen is kínáljon különleges elemeket, újdonságokat, vagy rendezvényekkel ismétlődően meg tudja szólítani a célközönséget. d) Kínáljon a jövő látogatóit, a gyerekeket aktívan bevonó családi programmá szélesítő elemeket, foglalkozásokat. e) A kiállítások és a szolgáltatások legyenek a társadalom speciális csoportjai számára is elérhetőek. f) Az intézmény által bemutatott értékek illeszkedjenek az adott turisztikai fogadóterület (vagyis desztináció) kulturális kínálatához, és méltóképpen képviseljék azt. Az elmúlt évek során végzett fentiekhez kapcsolódó „látogatóbarát” fejlesztéseket a pályázati formanyomtatvány 2b pontjában kérjük bemutatni. A szavazásra szakmai előzsűrizést követően kerül sor, amelynek célja a fent említett feltételek teljesülésének vizsgálata.

2. A pályázat nyertesei az alábbi marketingeszközökhöz kaphatnak támogatást:

a) Az intézmény látogatóbarát szolgáltatásait bemutató kiadvány, honlap, hirdetés vagy bármilyen újszerű marketingeszköz.

b) Ún. csomagajánlatok összeállítása szálláshely- és más turisztikai szolgáltatók bevonásával, illetve az azokat bemutató kiadvány, honlap, hirdetés vagy bármilyen újszerű marketingeszköz.

IV. A pályázattal elnyerhető kommunikációs támogatás 1. A támogatás formája

A Magyar Turizmus Zrt. a rendelkezésre álló keretösszeg erejéig a nyertes intézménnyel közösen kiválasztott marketingakciók költségét fedezi. A nyertes intézmény vagy annak fenntartója az akciók megvalósulását követően beszámolót készít az összeg felhasználásáról, csatolva a megrendelt és kifizetett szolgáltatások számláinak másolatát, a számlaösszesítőt és – amen�nyiben lehetséges – egy támpéldányt az elkészített marketingeszközökről.

2. A támogatás mértéke

Összesen bruttó 5 millió forint, amely a három kategória nyertesei között megosztva kerül szétosztásra az alábbiak szerint:

a) „A” kategória nyertese: 2 millió forint, b) „B” kategória nyertese: 1,5 millió forint, c) „C” kategória nyertese: 1,5 millió forint.

Amennyiben adott kategóriába ötnél kevesebb pályázat érkezik, a díjazás az I. pontban megfogalmazottak szerint változik.

3. Elszámolható költségek

Marketingeszközökhöz kapcsolódóan igénybe vett szolgáltatások.

4. A megvalósítás határideje

A támogatott projektnek 2009-ben el kell indulnia. A nyertes pályázó 2009. december 1-jéig köteles elszámolni a Magyar Turizmus Zrt-vel. XIX. évfolyam 3. szám • 2009. március


Turizmus és sport

17

IV. A pályázás és az elbírálás menete 1. A pályázás menete

A pályázatot a Pályázati formanyomtatvány minden kérdésére választ adva és az egyéb előírt dokumentumok csatolásával kell benyújtani 2009. március 16-áig. A pályázatot 2 példányban (egy nyomtatott példányban és egy példányban digitális adathordozón), zárt borítékban, ajánlott küldeményként a következő címre kell beküldeni: Magyar Turizmus Zrt. Vendégbarát Múzeum Program 1115 Budapest, Bartók Béla út 105–113. A formanyomtatvány sem tartalmában, sem alakjában nem változtatható. A részvételi dokumentáció hiányos, illetve késedelmes benyújtása esetén az intézmény a szavazásban nem vehet részt. A határidőig beérkezett pályázatokat a Magyar Turizmus Zrt. és a pályázatot kiíró társszervezetek (Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárság, Oktatási és Kulturális Minisztérium, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) munkatársaiból álló ún. előzsűri értékeli, amely során a pályázat feltételeinek megvalósulását vizsgálják. A feltételeknek megfelelő pályázók közül a nagyközönség választja ki szavazataival a nyerteseket. A szavazás a www.vendegvaro.hu internetes oldalon zajlik, de természetesen a szavazás a Magyar Turizmus Zrt. (www.itthon.hu) és az ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság (www.otm.gov.hu) honlapjáról is elérhető lesz.

2. A támogatás folyósítása

A pályázó intézményekkel kötött támogatási szerződés alapján elszámolási kötelezettséggel.

3. Pályázati határidők

A pályázatot 2009. március 16-áig kell benyújtani. Az online szavazás 2009. április 1-jén kezdődik a www.vendegvaro.hu internetes portálon, és 2009. május 3-án zárul le. A nyerteseket írásban értesítjük. Az ünnepélyes eredményhirdetésre a Múzeumi Világnap alkalmából rendezett Múzeumok Majálisa rendezvényen, a Magyar Nemzeti Múzeumban 2009. május 16-án kerül sor. A támogatott projektnek 2009-ben el kell indulnia, az elszámolásnak 2009. december 1-jéig kell megtörténnie a fent említett módon.

4. Egyéb tudnivalók

Nem részesülhet támogatásban az a résztvevő, aki az értékelési/szavazási folyamatot befolyásolja, vagy azt megkísérli. A Magyar Turizmus Zrt. a látogatóforgalmi adatokat ellenőrzi. Az intézmények pályázatuk benyújtásával hozzájárulnak ahhoz, hogy bemutatkozó anyagukat a Magyar Turizmus Zrt. a Well-PRess kiadó részére az internetes szavazás érdekében átadja, valamint azok a www.vendegvaro.hu honlapon a szavazás időtartama alatt feltüntetésre kerüljenek. A pályázat benyújtásával a résztvevő tudomásul veszi, hogy sikeres elbírálás esetén a nevét, címét, az elnyert hozzájárulás összegét, a tárgyát és a megvalósítás helyszínét nyilvánosságra hozhatják. A pályázat benyújtásával a résztvevő hozzájárul ahhoz, hogy a Magyar Turizmus Zrt. a beküldött képeit promóciós céllal bármely kiadványában, plakátján, egyéb promóciós eszközén feltüntetesse. A képek felhasználása esetén a Magyar Turizmus Zrt. köteles a promóciós eszközön feltüntetni a képen szereplő múzeum nevét. További kérdés esetén Hegedűs Sára, a Magyar Turizmus Zrt. termékmenedzsere nyújt felvilágosítást a (06 1) 488-8747-es telefonszámon vagy a [email protected] e-mail címen.

V. A pályázathoz csatolandó dokumentumok A muzeális intézmény érvényes működési engedélyének másolata, 5 digitális fénykép (méret: egyenként minimum 1 MB), hiánytalanul kitöltött pályázati formanyomtatvány. A pályázati formanyomtatvány elérhető és letölthető a http://itthon.hu/szakmaioldalak honlapról, a felhívások, pályázatok rovatban. Forrás: Magyar Turizmus Zrt.



18

Turizmus és sport

A turizmus sikerei 2008-ban és kihívásai 2009-ben 2008-ban is jó évet zárt az ágazat A KSH közzétette a tavalyi évre vonatkozó előzetes statisztikai adatokat,1 amelyekből az derül ki, hogy 2008-ban összességében tartani tudtuk a 2007. − rendszerváltozás utáni − év rekorderedményeit. Pontosabban: a kereskedelemi szálláshelyeken jegyzett vendégek száma épp ugyanannyival −1,5százalékkal − nőtt, mint amennyivel a vendégéjszakák száma csökkent (–1,5%) az előző évhez képest. Figyelemre méltó tehát, hogy − az év végére egyre nehezebbé váló körülmények ellenére − az ágazat a rendszerváltás utáni legnagyobb vendégszámot és második legmagasabb vendégéjszaka-számot tudta produkálni 2008-ban! Ezek a számok még nem kezelhetőek tényként, hiszen a KSH által közzétett végleges adatok a tapasztalatok szerint az előzetes adatoknál valamelyest kedvezőbb képet mutatnak. A hazai turizmus sikere az is, hogy ma a magyarországi vendégforgalom motorját egyre nagyobb arányban (2008-ban 49,9% a vendégéjszakákból és 54% a vendégek számából) a belföldi turisták jelentik. 2008-ban a kereskedelmi szálláshelyeken 7,6 millió vendég (+1,5%) összesen 19,8 millió vendégéjszakát (–1,5%) töltött el.

Magyarország turizmusa 2008-ban tehát összességében teljesítette a 2007. rekordév által diktált vendégforgalmi eredményeket (1. ábra).

3 500 000 3 000 000 2 500 000 2 000 000 1 500 000 1 000 000 500 000

ja nu ár fe br uá r m ár ciu s áp ril is m áj us jú ni us jú liu s ag us zt sz ep us te m be r ok tó be no r ve m de ber ce m be r

0

2007

2008 Forrás: KSH

1. ábra: A vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 2007. és 2008. január és december között Az elmúlt évtized adatsorát tekintve a vendégek száma még a 2007. évi mutatókat is felülmúlta, míg a vendégéjszakák száma az elmúlt tíz év második legjobb teljesítményével, 307 ezer éjszakával kevesebb az előző év adatához képest (2−3. ábra).

1

Az összeállítás a KSH 2009. február 6-án kiadott „Kereskedelmi szálláshelyek forgalma 2008. január−december” című tájékoztatója alapján készült.



Turizmus és sport

8000 7064

6616

7000 5440

6315

6176

6073

5941

6000

7590

7474

7183

19

5552

5000 4000

2871

3000 2569

3070 3163 2992 2789 3003 3013 2948 2764

3347 3367 3270 2948

4102 4023 3873 3618 3446 3488 3310 3451

2000 1000 0 1998

1999

2000

2001

2002

Belföldi vendégek, ezer

2003

2004

Külföldi vendégek, ezer

2005

2006

2007

2008*

Összes vendég, ezer

*Előzetes statisztikai adatok

Forrás: KSH

2. ábra: A vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken, 1998−2008. január−december

25000 18369

20000

16916

18648

10138

18611

18899

19737

19652

20129

19822

17327

15000 10000

18450

9943 7384

10514 7855

10361

10894 7754

8089

10040 8571

10508 10779 8958 8391

10046 9606

10171 9958

9935 9887

6778 5000 0 1998

1999

2000

2001

2002

Belföldi vendégéjszakák, ezer

2003

2004

2005

2006

2007

2008*

Külföldi vendégéjszakák, ezer

Összes vendégéjszaka, ezer *Előzetes statisztikai adatok

Forrás: KSH

3. ábra: A vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken, 1998−2008. január−december Az emelkedő vendégszám, valamint a csökkenő vendégéjszaka-szám azt mutatja, hogy a hazai kereskedelmi szálláshelyek iránt emelkedett a kereslet, ugyanakkor az átlagos tartózkodási idő − a nemzetközi trenddel összhangban − Magyarországon is csökken. 2008-ban az átlagos tartózkodási idő 2,6 éjszaka volt: a külföldi vendégek 2,8 éjszakát, a belföldi vendégek 2,4 éjszakát töltöttek kereskedelmi szálláshelyeinken. A 2007. évi adatokhoz képest mindegyik mutató csökkent egytizeddel. 2008-ban a − vendégforgalom több mint héttizedét regisztráló − szállodák a belföldi forgalom erősödésének (+1,6%) köÖM Önkormányzati Tájékoztató


20

Turizmus és sport

szönhetően a kereskedelmi szálláshelyi átlagnál kedvezőbb eredményeket könyvelhettek el (az összes vendégéjszaka-szám –0,3%-kal csökkent, 1. táblázat). A gyógyszállodák az elmúlt évben a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak 13,6 százalékát jegyezték, ugyanakkor minden 100 szállodai vendégéjszaka közül 19-et gyógyszállodában töltöttek. A vendégéjszakák száma az előző év azonos időszakához képest legdinamikusabban (+14,5%) továbbra is a wellness-szállodákban emelkedett. Ezen kívül gyarapodás jellemezte az öt- (+1,6%) és négycsillagos (+0,9%) házakat is. A kereskedelmi szálláshelyek közül még a kempingek (1,6%) könyvelhettek el vendégforgalom-bővülést.

1. táblázat: A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái szállástípusonként, 2008. január−december*

Szállástípus Szálloda 5 csillagos 4 csillagos 3 csillagos 2 csillagos 1 csillagos Gyógyszálló Wellness-szálloda Panzió Turistaszállás Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping Összesen

Belföldi 2008 2008/2007 ezer éjszaka % 6220 +1,6 189 +16,9 2219 +8,9 2994 –2,2 543 +2,8 275 –17,5 1339 –0,2 1204 +15,1 1516 –1,6 540 –11,5 460 –14,5 695 0,0 456 +0,5 9887 –0,7

Külföldi 2008 2008/2007 ezer éjszaka % 7866 –1,8 1286 –0,3 3294 –4,0 2995 +1,0 231 –9,3 60 –12,7 1356 –2,6 452 +12,8 558 –11,1 64 +14,1 143 –22,1 186 –6,8 1119 +2,0 9935 –2,3

Összesen 2008 2008/2007 ezer éjszaka % 14 085 –0,3 1 474 +1,6 5 513 +0,9 5 988 –0,6 775 –1,1 335 –16,7 2 695 –1,4 1 656 +14,5 2 074 –4,4 604 –9,3 603 –16,4 881 –1,5 1 574 +1,6 19 822 –1,5

*Az abszolút értékes változásokban az eltérések a kerekítésekből adódnak.

Forrás: KSH Tavaly tehát tovább folytatódott az a sokéves tendencia, hogy a kereslet a magasabb minőségű szolgáltatások irányába tolódik el: ma már a külföldiek minden 100-ból 79 éjszakát, honfitársaink 100-ból mintegy 63 éjszakát szállodában töltenek. 2008 decemberében a belföldi vendégek száma 0,1 százalékkal nőtt, a belföldi vendégéjszakák száma pedig –4,9 százalékkal mérséklődött (2. táblázat).

2. táblázat: A vendégforgalom főbb mutatóinak alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken 2008 decemberében Eltérés, 2007 = 100%

2008. december hónap Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő)

437,1

–1,9

Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő)

188,2

–4,5

Belföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő)

248,9

+0,1

Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer éjszaka)

978,2

–4,6

Külföldi vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer éjszaka)

456,2

–4,3

522,0

–4,9

Kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíj-bevétele (millió Ft)

7918,9

–1,3

Külföldi forgalomból származó szállásdíj-bevétel (millió Ft)

4437,1

–4,5

Belföldi forgalomból származó szállásdíj-bevétel (millió Ft)

3481,8

+3,2

Belföldi vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer éjszaka)

Forrás: KSH



Turizmus és sport

21

Ugyanekkor a külföldi vendégek száma 4,5 százalékkal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma 4,3 százalékkal csökkent. Összességében a vendégek száma 1,9 százalékkal, míg a vendégéjszakák száma 4,6 százalékkal esett vissza az elmúlt év utolsó hónapjában (4. ábra).

15 10 5 %

12,3 12,7 7,0 7,3 6,0 9,5 3,5 1,6

9,8 0,8 2,1 0,7

1,6

Belföldi

0 -5 -10

-2,1 -5,2

-1,5 -8,3

-15

-1,1 -1,7 -2,7 -4,0 -4,2 -4,9 -4,3 -4,2 -5,6 -10,3 -6,5 -7,0 -5,1 -6,5 -4,6 -8,8 -7,0 -1,9

Külföldi Összes

-14,4

ja nu á fe r br u m ár ár ciu s áp ril i m s áju s jú ni us au júliu g s sz uszt ep u te s m be ok r t no óbe ve r m de be ce r m be r

-20

Forrás: KSH

4. ábra: A kereskedelmi szálláshelyek havi vendégéjszakáinak változása 2008-ban 2008-ban 3,5 millió külföldi vendég több mint 9,9 millió vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken (3. táblázat).

3. táblázat: A vendégforgalom főbb mutatóinak alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken, 2008. január−december Eltérés, 2007 = 100%

2008. január−december hónap Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő)

7 589,9

+1,5

Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő)

3 487,9

+1,1

Belföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő)

4 102,0

+2,0

19 822,2

–1,5

Külföldi vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer éjszaka)

9 935,2

–2,3

Belföldi vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer éjszaka)

9 887,0

–0,7

139 326,0

–0,7

Külföldi forgalomból származó szállásdíj-bevétel (millió Ft)

86 754,6

–4,1

Belföldi forgalomból származó szállásdíj-bevétel (millió Ft)

52 571,3

+5,4

Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer éjszaka)

Kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíj-bevétele (millió Ft)

Forrás: KSH A tavalyi évben a külföldi vendégek száma 1,1 százalékkal nőtt, a külföldi vendégéjszakák száma 2,3 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Beutazó turizmusunkban 2008 márciusáig kedvező tendenciát tapasztaltunk, április után viszont hullámzott a beutazó turizmus teljesítménye (4. ábra). Az év első felét jellemző áremelkedések, az erős forint, valamint a gazdasági bizonytalanság, majd a gazdasági válság az év végére egyértelműen éreztették hatásukat, ugyanakkor a decemberi külföldi vendégforgalmi mutatók a novemberieknél kedvezőbben alakultak.



22

Turizmus és sport

Tavaly a külföldi vendégek minden kereskedelmi szálláshelyen eltöltött tíz vendégéjszakából csaknem nyolcat szállodákban töltöttek. A legtöbb külföldi vendégéjszakát továbbra is a négy- és háromcsillagos házakban regisztrálták (1. táblázat). 2008ban a 2007. évhez képest a külföldi vendégéjszakák száma a turistaszállásokon (+14,1%) és a wellness-szállodákban (+12,8%) emelkedett jelentősen. A három legnagyobb küldőpiacunk továbbra is: 1. Németország, 2. Ausztria és 3. Nagy-Britannia (4. táblázat).

4. táblázat: A legfontosabb küldő országok vendégforgalmának alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken, 2008. január−december Rangsor

Ország

Vendégek száma (ezer fő)

Eltérés (%), 2007. jan.−dec. = 100%

Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka)

Eltérés (%), 2007. jan.−dec. = 100%

1.

Németország

562

–7,6

2348

–10,4

2.

Ausztria

245

–0,5

688

–3,3

3.

Nagy-Britannia

255

+9,1

623

+0,5

4.

USA

184

–7,2

478

–10,4

5.

Olaszország

171

–10,5

443

–11,2

6.

Románia

243

+21,3

428

+21,2

7.

Lengyelország

155

+31,3

419

+33,9

8.

Spanyolország

142

–7,0

354

–10,3

9.

Hollandia

92

–0,2

350

+2,1

10.

Franciaország

136

–3,8

332

–4,1

Európai Unió

2528

+1,7

7463

–2,1

Külföld összesen

3488

+1,1

9935

–2,3 Forrás: KSH

A rangsor többi részében viszont változások történtek (pl. lengyel, vagy román vendégéjszakák számának növekedése, spanyol és francia vendégéjszakák csökkenése). A csökkenő német vendégéjszakák ellenére részarányuk a TOP 10 kategóriában még mindig igen jelentős, 36 százalék. Kedvező, hogy még ha csökkenő mértékben is, de emelkedett (0,5%-kal) a Nagy-Britanniából érkezők vendégéjszakáinak a száma. Nagy-Britannián kívül, Magyarország tíz legfontosabb küldőpiaca közül a Lengyelországból (+33,9%), Romániából (+21,2%) és Hollandiából (+2,1%) hazánkba látogató vendégek esetében realizáltak vendégéjszaka növekedést a kereskedelmi szálláshelyek. A felsorolt küldő piacok mellett a Horvátországból (+33,1%), a Csehországból (31,9%), a Norvégiából (+29,1%), a Törökországból (+19,7%) és az Oroszországból (17%) érkező vendégek által eltöltött vendégéjszakák számában tapasztalhattunk figyelemre méltó bővülést. 2008-ban a belföldi vendégek száma 2 százalékkal nőtt, miközben a belföldi vendégéjszakák száma 0,7 százalékkal csökkent (3. táblázat). Az elmúlt évben a hazai kereskedelmi szálláshelyeken 4,1 millió belföldi vendég összesen 9,9 millió vendégéjszakát töltött el. A magyar turisták által eltöltött vendégéjszakák száma országosan mintegy 48 ezerrel maradt el a külföldiek által eltöltött vendégéjszakáktól, ugyanakkor a hazai vendégek száma több mint 614 ezerrel múlta felül a külföldi forgalom teljesítményét. A belföldi vendégéjszakák 63 százalékát fogadták a szállodák. A hazai vendégéjszakák száma az ötcsillagos egységekben (+16,9%), a wellness-szállodákban (+15,1%) és a négycsillagos házakban (+8,9%) nőtt jelentősebben (1. táblázat). A turisztikai régiók közül kiemelkedő mértékű vendégforgalom-növekedés a Nyugat-Dunántúlon, a Tisza-tónál és a DélAlföldön mutatkozott (5. táblázat). Mindhárom régióban nőtt a belföldi és a külföldi vendégéjszakák száma, így a NyugatDunántúlon 9,3 százalékkal, a Tisza-tónál 13,6 százalékkal, míg a Dél-Alföldön 2,2 százalékkal emelkedett az összes vendégéjszaka-szám.



Turizmus és sport

23

5. táblázat: A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma turisztikai régiónként, 2008. január−december Turisztikai régió

Belföldi Eltérés (%), Külföldi Eltérés (%), Összes Eltérés (%), vendégéjszaka 2007. jan.−dec. vendégéjszaka 2007. jan.−dec. vendégéjszaka 2007. jan.−dec. (ezer) = 100% (ezer) = 100% (ezer) = 100%

Balaton

2597,6

+1,2

1908,9

–5,6

4506,5

–1,8

Budapest-KDV

1371,5

–1,1

5358,1

–3,4

6729,6

–3,0

ebből: Budapest

860,8

–4,9

5154,3

–3,3

6015,1

–3,5

Nyugat-Dunántúl

1312,7

+10,8

996,0

+7,3

2308,7

+9,3

Észak-Alföld

1213,7

–4,6

582,1

–3,9

1795,8

–4,4

Észak-Magyarország

1175,2

–4,4

237,4

+14,3

1412,6

–1,7

Dél-Alföld

888,7

+2,7

262,5

+0,3

1151,2

+2,2

Dél-Dunántúl

642,5

–3,9

234,1

+8,0

876,6

–1,0

Közép-Dunántúl

474,7

–20,8

276,9

–10,9

751,6

–17,4

Tisza-tó

210,4

+14,4

79,2

+11,5

289,6

+13,6

Forrás: KSH, belföldi vendégéjszakák alapján rangsorolva Az Észak-Magyarország (+14,3%) és a Dél-Dunántúl (+8%) esetében a külföldi vendégéjszakák számának emelkedése egyelőre kevés az összes vendégéjszaka-változás pozitívba fordításához. A balatoni turizmus a tavalyelőtti rendkívül jó évhez képest tovább erősödő belföldi forgalmat jegyzett, amelyben a Balaton jó vízminőségén túl a turisztikai szolgáltatások körének jelentős bővülése, valamint a Magyar Turizmus Zrt. „Vizek Éve” kampányának sikere egyaránt megmutatkozik. A Balaton turisztikai régióban a belföldi vendégszám 1,9 százalékos növekedésének köszönhetően összességében a 2007. évi szinten maradt a vendégek száma. Ugyanakkor a belföldi vendégéjszakák 1,2 százalékos növekedése az előzetes adatok alapján nem tudta teljesen ellensúlyozni a külföldi forgalomcsökkenést, így az összes vendégéjszakák száma kismértékben (–1,8%) csökkent. Tavaly a főváros − a külföldi vendégek számának enyhe bővülése (+0,4%) következtében – kismértékben (+0,3 %) növelni tudta vendégeinek a számát. A vendégéjszakák számában azonban mind a belföldi (–4,9%), mind a külföldi (–3,3%) vendégéjszakák csökkenése miatt 3,5 százalékos visszaesést jegyezhetett Budapest. A főváros helyzetét nehezíti, hogy az előrejelzések szerint a válság is leginkább Budapestet érinti majd. A főváros küldő piacainak tekintetében az adatok azt mutatják, hogy év végére Németország visszavette első helyét NagyBritanniától, amelynek kiutazó turizmusában a jelek szerint erőteljesebben érezteti hatását a válság. 2008-ban a kereskedelmi szálláshelyek összes vendégéjszakáinak 34 százaléka a Budapest–Közép-Dunavidék, 23 százaléka pedig a Balaton turisztikai régióban realizálódott. A KSH által feldolgozott kimutatások alapján tavaly a szállodák 48,5 százalékos szobakapacitás-kihasználtsággal működtek. A legmagasabb kihasználtságot az öt- (61%) és négycsillagos házakban (54,7%), illetve a gyógyszállodákban (61,3%) mérték. A kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíj-bevételei 139,3 milliárd forintot tettek ki 2008-ban, ami kismértékű (–0,7 %) csökkenést jelent az előző évhez képest (3. táblázat). Az eredmény a belföldi turizmusnak köszönhető: a belföldiektől származó szállásdíj-bevétel ugyanis 5,4 százalékkal növekedett. A kereskedelmi szálláshelyeken belül a legtöbb szállásdíj-bevétel – a szállásdíj-bevételek 87 százaléka – a szállodákban keletkezett. A kereskedelmi szálláshelyek egy kiadható szobára jutó bruttó szállásdíj-bevétele (REVPAR) átlagosan 5728 forint volt. A legmagasabb értéket az öt- (20 812 forint) és négycsillagos (8571 forint) szállodákban regisztrálták. A szállásdíj-bevételek mellett kereskedelmi szálláshelyeink további mintegy 106 milliárd forint bevételt realizáltak, így az összes bevétel 244,8 milliárd forint (–0,7%). Az ágazat fogyasztói árindexe 7,5 százalékos növekedést jelzett az egy évvel korábbi szinthez képest. A KSH által közzétett „Nemzetközi utazások, 2008. I–IV. negyedév” című gyorstájékoztatója alapján 2008-ban a külföldiek magyarországi fogyasztása 1087 milliárd forint volt, 17 százalékkal több mint egy évvel korábban. Összesen 39,6 millió külföldi látogató érkezett hazánkba, lényegében ugyanannyi, mint az előző évben. A magyar lakosság eközben 17,4 millió alkalommal (+1%) utazott külföldre, és 725 milliárd forintnak megfelelő összeget költött el. Az utasforgalmi szolgáltatások egyenlege 363 milliárd forint volt, ami 3 százalékkal több a 2007. évinél. A belföldi turizmusunk utóbbi években tapasztalt fellendülésében nagy szerepet játszik az üdülési csekk egyre növekvő népszerűsége. 2008-ban közel 2 millió ember életminőségének javulásához járult hozzá a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott és forgalmazott kedvezményes üdülési csekk. A 2007-es 30 milliárd forint után 2008-ban 41 milliárd forint volt a csekkforgalom, az elfogadóhelyek száma 10 ezerről 12 ezerre nőtt. Az igénybe vehető szolgáltatások típusa ÖM Önkormányzati Tájékoztató


24

Turizmus és sport

12-ről 17-re növekedett, a szociálisan támogatottak száma pedig 43 ezer főről 65 ezerre nőtt. A csekkek elfogadását a jövőben az egészségmegőrzés és a kultúra területén bővítik.

A válság hatása Összességében tehát jó évet zártunk tavaly, de az év végi adatokban már megmutatkozik a válság hatása. A mutatók alapján azonban a novemberi komolyabb visszaeséshez képest − a Ferihegyi sztrájk ellenére − decemberben javultak az eredmények. A válság pontos következményeit még nem tudjuk megmondani, de az biztos, hogy a kedvezőtlen hatások Magyarország turizmusát sem fogják érintetlenül hagyni. A Turisztikai Világszervezet (UNWTO) január végén közzétett jelentése szerint a tavalyi évet jellemző 1,8 százalékos globális emelkedés a turistaérkezések számában az első fél év jó eredményeinek – 5 százalékos növekedés − köszönhető, hiszen a válság miatt a második fél évben lassult, illetve csökkent a beutazások száma. Az előrejelzés szerint a világ nemzetközi turistaérkezéseinek a száma 2008-ban 924 millió körül alakult. Az év egészét tekintve, Európát kivéve valamennyi földrészen nőtt a nemzetközi turistaérkezések száma. Európában a 2007. évi 5,2 százalékos növekedés után 2008-ban stagnálást (+0,1 %) prognosztizál a turisztikai világszervezet. Közép- és KeletEurópában (szemben Észak- és Nyugat-Európával) 2,6 százalékos növekedést könyvelhettek el. Ez az érték azonban elmarad a 2007. évben tapasztalt 6,2 százalékos növekedéstől. A válság kevésbé hat magára az utazási vágyra, ám az UNWTO jelentése szerint idén először fordul elő, hogy az utazásoknak anyagi korlátai lesznek, vagyis a válság ellenére is sokan fognak utazni, de a költés, a célpontok és a tartózkodási idő egészen biztos, hogy változik majd. Mindez azt jelenti, hogy a világban és Európában tovább erősödik a verseny a turistákért. Az UNWTO arra is emlékeztet, hogy a visszaesés négy igen erős évet követ: 2004 és 2007 között évente átlagosan 7 százalékkal nőtt a nemzetközi turistaérkezések száma, ami jóval meghaladja a hosszú távon mért 4 százalékos növekedést. 2009 első négy hónapja minden bizonnyal „gyenge” teljesítményt mutat majd az előző év azonos időszakához képest, hiszen 2008 igen jól indult. A szervezet szerint idén legfeljebb stagnál, vagy kismértékben csökken a globális nemzetközi turizmus (–2%…0%). Az előrejelzések szerint Európát ennél jobban megviseli majd a válság, és a nemzetközi turistaérkezések száma várhatóan –3…0 százalék körül alakul 2009-ben. Magyarországon a beutazó turizmus 5 százalék körüli visszaesésével, illetve a legjobb esetben a belföldi vendégforgalom szinten maradásával számolhatunk. A válságra válaszolva: azon túl, hogy folyamatosan figyeljük, elemezzük a hatásokat, illetve a kereslet változásait, igyekszünk úgy csoportosítani az erőforrásainkat, hogy azok a lehető leghatékonyabban feleljenek a kihívásokra. Versenyképességünk megőrzéséhez a hatékony marketing- és egyéb szabályozási feladatok mellett elengedhetetlen −az európai uniós források minél hatékonyabb felhasználásával −az ország vonzerőinek fejlesztése és fogadóképességünk javítása. Készítette: Lontai-Szilágyi Zsuzsanna Turisztikai Stratégiai és Kiemelt Programok Főosztály



Turizmus és sport

25

Az ÖM Turisztikai Szakállamtitkárságának hírleveléből Adatok, tények, érdekességek a turizmus világából Nagyszabású plakátkampány népszerűsíti a Kulturális Turizmus Évét

A

Kulturális Turizmus Évének népszerűsítésére a Magyar Turizmus Zrt. nagyszabású plakátkampányt indított februártól Budapesten. A kampány keretében 100 db óriásplakát, 300 db city light, valamint metrókocsikban elhelyezett 200 db kisplakát, továbbá 700 db budapesti parkolóórán kihelyezett plakát irányítja az érdeklődők figyelmét a kampányévre. A plakátkampány október végéig, négy szakaszban zajlik, az egyes időszakokban pedig a témaév öt pillére – „Bor és gasztronómia”, „Élő hagyományok”, „Fesztiválok, kulturális rendezvények”, „Friss: a XXI. század kultúrája, kortárs művészet”, „Városlátogatás” – közül mindig három kerül a középpontba. A plakátokon az „Itthon láss csodát!” szlogen és az „Üdüljön kedvezményesen!” üzenet olvasható, amellyel az MT Zrt. egyrészt Magyarország számos – köztük jó néhány felfedezésre váró – „csodájára”, másrészt pedig a kampányévben kínált kedvezményekre hívja fel a figyelmet. A vendégéjszaka-szám növelése érdekében a Magyar Turizmus Zrt. a szolgáltatókkal együttműködve országszerte, egész évre kínál szálláskedvezményeket 2 = 3, illetve 3 = 4 akciókkal. A szálláshelyi kedvezmények biztosítása mellett a társaság arra ösztönözi a szolgáltatókat, hogy kulturális ajánlatokat tartalmazó csomagokat biztosítsanak a vendégeknek. A kampányév honlapján, a http://kultura.itthon.hu oldalon az édeklődők információt kaphatnak a kulturális eseményekről, valamint a turisztikai régiók kínálatáról is. Februárban a Kulturális Turizmus Éve keretében a városlátogatást, az élő hagyományokat és a bor és gasztronómiai kínálatot népszerűsítette az MT Zrt. Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

Az utasforgalom csökkenésére számítanak a repülőterek 2009-ben

I

dén világszerte összességében 4 százalékkal csökkenhet a repülőterek utasforgalma – hangzott el a Repülőterek Nemzetközi Szövetségének (Airports Council International – ACI) londoni konferenciáján. A 177 országban közel 1700 repülőteret – illetve azok működtetőit – tagjai között tudó szövetség új, öt évre szóló előrejelzése szerint 2009 első negyedévében felgyorsulhat az utasforgalom visszaesése, amelyet lassú stabilizáció követhet az év hátralévő részében. Az utasforgalom bővülése elszórtan már 2010-ben elindulhat, ám átfogóan csak 2011-ban kaphat újra lendületet – olvasható a szövetség közleményében. Tavaly decemberben a havi utasforgalom 6 százalékkal esett vissza világszerte 2007 decemberéhez képest, míg a teherforgalom 4 százalékkal csökkent éves szinten. A repülőtereket üzemeltető cégek gazdálkodására a légitársaságok járatmegszüntetései és kapacitáscsökkentései mellett a pénzügyi szektor nehézségei is hatással vannak – hangzott el a konferencián. Angela Gittens, az ACI World főigazgatója – aki szerint a repülőtereket üzemeltető cégek tavaly világszerte összesen 50 milliárd dollárnyi fejlesztésre és beruházásra vállaltak kötelezettséget – elmondta, hogy a hosszú távú beruházási terveknek megfelelően a fejlesztéseknek a jelenlegi nehéz pénzügyi feltételek mellett is folytatódniuk kell. Forrás: TurizmusPanoráma Bulletin

Ütős kiállítás a Hungexpo-n

A

HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban február 12–15. között megrendezett, idén már négy flottából álló 18. Budapest Boat Show legnagyobb újítása kétségtelenül az I. Golf Expo. Magyarországon eddig még soha nem rendeztek golfkiállítást, pedig az elmúlt években hazánkban is egyre népszerűbbé vált a sportág, a golfélettel kapcsolatos beruházásokról nem is beszélve. A Magyar Turizmus Zrt. kiállítóként valamint a szakmai nap szervezőjeként is képviselte magát a rendezvényen. A társaság neves és színvonalas előadókat biztosított ezzel segítve a magyarországi golfpiac fejlődését. A visszajelzések alapján a szakma, a kiállítók és az érdeklődők is nagy örömmel fogadták a kezdeményezést. A kiállításon a golffal kapcsolatos szolgáltatások, a golfcikkeket gyártó cégek és a magyar golfpályák is bemutatkoztak. A pavilonban felállított 100 négyzetméteres, 9 lyukú putting green-en, kezdők és haladók egyaránt tesztelhették tudásukat. A másik attrakció a golfszimulátor. A világon egyedülálló infravörös „labdanyomkövető” rendszernek köszönhetően bármely adathoz hozzájuthatunk az elütött golflabdával kapcsolatban. A kiállításon ez is tesztelhető volt. Február 12. és 15. között a Budapest Boat Show és a Golf Expo mellett, ugyanazzal a belépőjeggyel a Karát ékszerkiállításra és a Karaván Szalonra, a négykeréken töltött szabadság híveinek közkedvelt rendezvényére is ellátogathattak az érdeklődők. Forrás: Turizmus Panoráma Bulletin



26

Turizmus és sport

Már megvásárolható a Magyar Turizmus Kártya

A

Magyar Turizmus Kártya jelentős kedvezményeket nyújt egy éven keresztül a kirándulóknak az ország területén. Magyar Turizmus Kártya 2009. január 1-jétől bruttó 7140 forintba kerül. A kártya Magyarország egész területén használható, és 2010. január 31-éig érvényes. A kártyát kétféle módon lehet használni. Vannak olyan kedvezmények, amelyek a kártya felmutatásával kaphatók meg – azaz az érvényességi időn belül korlátlanul –, míg más esetekben ez néhány alkalomra korlátozódik, ekkor a kártya mellett található szelvényfüzet megfelelő értékszelvényének leadása szükséges az olcsóbb vagy ingyenes szolgáltatás igénybevételéhez. A tizenkilencedik alkalommal megjelenő Hungary Info turisztikai katalógus tartalmaz a kártya használatával kapcsolatos minden információt. A katalógus országrészenként – régiónként – mutatja be a hazai szállás- és vendéglátóhelyeket, kulturális értékeinket. Magyarország szinte teljes körű szálláshely-kínálatát településenként és a szálláshely neve szerint a katalógus szintén tartalmazza, de a www.hotelinfo.hu címen is elérhető a világhálón. Évről évre változnak a Magyar Turizmus Kártyához tartozó szolgáltatások, idén a legszembetűnőbb a vasúti kedvezmény változása. A szelvények száma nem változott, csak az igénybe vehető szolgáltatás bővült első osztályú kedvezménnyel. Ezenkívül kedvezménnyel válthatunk belépőt fürdőkbe, gyógyfürdőkbe, múzeumokba, fesztiválokra, színházi előadásokra, valamint többek között a Budapesti Nagycirkuszba és a Tropikáriumba. Új lehetőségként kedvezményesen váltható jegy, illetve napijegy gokartozásra Óbudán, a Harley Davidson Fesztiválra, a Maffia Múzeumba, a Budapesti Őszi Fesztiválra, az M3 Archeoparkba, a miskolci Lézerpont Látványtár és -műhelybe, valamint a Szegedi Nemzeti Színházba. További információ: www.hungarycard.hu

Kiemelt beruházás lett az óbudai Álomsziget

N

emzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak nyilvánította a kormány az óbudai Hajógyári-sziget déli részére tervezett szórakoztatóközpontot. A döntés révén a beruházó Álomsziget 2004 Ingatlanfejlesztő Kft. egyszerűbben juthat hozzá a mintegy 500 milliárd forint összköltségvetésű komplexum megvalósításához szükséges engedélyekhez. A kaszinó működtetéséhez szükséges koncessziós szerződés értelmében a komplexumnak legkésőbb 2012 júniusáig meg kell nyitnia, ezért különösen fontos az ügymenet gyorsítása. A létesítmény a tervek szerint a kaszinón kívül magában foglal majd egy 3500 férőhelyes konferencia-központot, több luxusszállodát, és kapcsolódik hozzá egy háromszáz hajó fogadására alkalmas jachtkikötő is. Forrás: HVG

Hivatalosan is megkezdődött a Kulturális Turizmus Éve magyar kampányév Ausztriában

A

Magyar Turizmus Zrt. a 2009-es Kulturális Turizmus Éve keretében külföldön is nagy hangsúlyt helyez a magyarországi kulturális turisztikai kínálat megismertetésére. Az osztrák utazók körében meghatározó motiváció a kulturális attrakciók meglátogatása, ezért a Társaság Ausztriában is népszerűsíti tematikus évet. A Magyar Turizmus Zrt. és a bécsi Collegium Hungaricum szervezésében került sor február 11-én a Művészetek Palotájának egész napos rendezvényére, és három hétig tartó vándorkiállításának megnyitójára Bécsben. Az ausztriai és a hazai szaksajtó neves képviselőinek, valamint a kulturális turizmusra szakosodott utazásszervezők jelenlétében tartott szakmai találkozón a MÜPA és a Ludwig Múzeum vezető munkatársai mutatták be a kulturális komplexum kínálatának teljes vertikumát. Az MT Zrt. ausztriai külképviselője, Kovács Balázs sajtótájékoztató keretében hivatalosan is bejelentette a magyar Kulturális Turizmus Évének megnyitását Ausztriában. Az MT Zrt. ausztriai képviselete a tavasz során még további kulturális témájú szakmai találkozókat szervez, ahol a hazai kastélyszállók mellett az egyik „Kultúra Magyar Városa” címet elnyert város, Balatonfüred is bemutatkozik. Az MT Zrt. Ungarn GrossARTig kampányának keretében Bécsben egymást érik a Budapesti Tavaszi Fesztiválnak, a Művészetek Palotájának, a Szépművészeti Múzeumnak, valamint a Ludwig Múzeumnak az outdoor plakátkampányai. Forrás: Magyar Turizmus Zrt., Bécs

Átadták a Rozmaring-díjakat

A

Magyar Turizmus Zrt. február 10-én adta át a Rozmaring-díjakat a Gundel étteremben azoknak a vendéglőknek, amelyek kivívták a turisztikai szakemberek, valamint a Virágos Magyarországért zsűrijének az elismerését. Ráadásul minderre a Kocsonyafesztivál sajtótájékoztatóján került sor. A Rozmaring-díjakat a Virágos Magyarországért Szervező Bizottsága és a Magyar Turizmus Zrt. közösen alapította 2006-ban. Ezt az elismerést turisztikai régiónként minden évben egy étteremnek ítélik oda, mégpedig annak, amelyik mind gasztronómiai kínálatával, mind pedig igényes környezetével kiérdemli a zsűri dicséretét. A díjakat dr. Róna Iván, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója adta át a „Több mint legenda – Kocsonyafesztivál a miskolci télben” rendezvény programjait bemutató sajtótájékoztató keretében. A vezérigazgató hangsúlyozta a verseny fontos szerepét a kulturált településkép kialakításában, a vendégbarát országkép megteremtésében, és jelentőségét a Kulturális Turizmus Évében. A Rozmaring-díjakat a következő éttermek kapták: Napraforgó étterem, Cserszegtomaj (Balaton régió), Remete pince és étterem, Vác (Budapest- Közép-Dunavidék régió), Kondorosi csárda, Békés (Dél-Alföld régió), Bagolyvár, Pécs (Dél-Dunántúl XIX. évfolyam 3. szám • 2009. március


Turizmus és sport

27

régió), Tuba Tanya, Hajdúszoboszló (Észak-Alföld régió), Kortyolda söröző, Miskolc (Észak-Magyarország régió), Etyek vendégfogadó (Közép-Dunántúl régió), Zöld Elefánt, Zalaapáti (Nyugat-Magyarország régió), Öreg Pákász étterem, Poroszló (Tisza-tavi régió). A díjátadás után Fedor Vilmos, Miskolc város alpolgármestere vette át a szót, majd feleségével együtt − aki a Kocsonyafesztivál igazgatója − ismertették a Kocsonyafesztivál részletes programját. Idén a „Fesztiválok a fesztiválon” kezdeményezés keretein belül a „Több mint legenda – Kocsonyafesztivál” a hazai fesztiváltörténelem során elsőként invitálta a hazai és határon túli fesztiválokat, különleges rendezvényeket, hagyományőrző eseményeket, hogy egy legendán alapuló és hagyományokat őrző fesztiválon találkozhassanak a kiállítók és látogatók. A „Több mint legenda” Közhasznú Alapítvány vezetői, szervezői azért hívták a fesztiválokat egy helyre, hogy a Kulturális Turizmus Évének első ilyen eseménye az összefogásról, az ötletgazdagságról, a hazai fesztiválkultúra sokszínűségéről, szokásokról és hagyományokról, kulturális értékekről szóljon. Arra is felhívták a figyelmet, hogy Miskolc rengeteg érdekes látnivalót tartogat a barlangfürdőtől kezdve a színházon át az operafesztiválig az év minden napján. Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

A Magyar Turizmus Zrt. legfrissebb kutatásának eredményei

A

magyar utazók 62,4 százalékát befolyásolja döntésében a gazdasági válság, amely miatt kevesebbet költenek utazásra 2009-ben – ismertette a Magyar Turizmus Zrt. elnöke a társaság legfrissebb kutatásának eredményét. Dr. Niklai Ákos szerint az utazók többsége bizonyos szolgáltatásokon kíván spórolni. A megkérdezett háztartások 31,9 százalékát biztosan, 30,5 százalékát pedig valószínűleg befolyásolja a válság, amikor utazásaikról döntenek – derült ki az ezerfős felmérésből. A válaszadók 47,3 százaléka azt mondta, hogy nem befolyásolja utazási döntésében a válság, továbbra is megengedhetik maguknak a korábbi színvonalú és gyakoriságú utazásokat. Egy részük megpróbálja megkeresni a megszokott utazásokhoz szükséges összeget, mások pedig inkább másról mondanak le az utazás kedvéért – fejtette ki a Magyar Turizmus Zrt. elnöke. A megkérdezett háztartások 24,4 százaléka nem tervez többnapos utazást 2009-ben, amelynek oka elsősorban anyagi korlátokban és a válság miatti óvatosságban keresendő. A felméréséből az is kiderül, hogy a válság által érintettek háromnegyede összességében kevesebb pénzt fordít majd utazásra 2009-ben. Ezt többféleképpen tervezik megvalósítani: 15,1 százalék kevesebb időt fordít utazásra, 21,6 százalék közelebbi úti célt választ, míg 15,5 százalék személygépkocsival, busszal, vonattal elérhető helyekre utazik. Csaknem 5 százalék pedig úgy spórol, hogy diszkont légitársasággal utazik. A társaság elnöke szerint a belföldi turizmus felértékelődhet, ha a hazai szolgáltatók versenyképes árakat kínálnak, és megfelelő promócióval állnak elő. Az idei a kulturális turizmus éve, amelynek keretében rengeteg fesztivált, koncertet és kiállítást szerveznek. A Magyar Turizmus Zrt. elnöke kiemelte: érdekes módon, külföldön váltott ki nagy érdeklődést a rendezvénysorozat belföldre szánt kampánya. Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

Elkezdődött Spanyolország legnagyobb turisztikai vására−FITUR 2009

J

anuár 28. és február 1. között immár 28. alakalommal rendezték meg Madridban Európa egyik legjelentősebb turisztikai vásárát a FITUR-t, jelentős szakmai és közönségérdeklődés mellett. Az idei rendezvényen a Magyar Turizmus Zrt. az új turisztikai arculat jegyében felállított, 40 négyzetméteres standon hazai szolgáltatókkal közösen mutatta be Magyarország turisztikai kínálatát a spanyol szakmai partnereknek és a nagyközönségnek. A magyar megjelenést Spanyolországban érlelt mangalicasonka-kóstoló, tokaji borok, péksütemény-kóstoló és magyar népművészeti termékek bemutatója is színesítette. Spanyolország – Németország, Ausztria, Nagy-Britannia, az USA és Olaszország után – Magyarország hatodik legfontosabb küldő piaca. Az elmúlt években a hazánkba irányuló spanyol vendégforgalom dinamikusan bővült, 2004 óta stabilan évi több mint 300 ezer vendégéjszakát eredményezve. Magyarországon a spanyolok érdeklődése elsősorban Budapestre és környékére irányul, ahol is a vendégéjszakák 95 százalékát regisztrálják. A Magyar Turizmus Zrt. célja 2009-ben a spanyol vendégéjszakák számának 5 százalékos növelése a kereskedelmi szálláshelyeken, illetve a Kulturális Turizmus Éve jegyében Pécs és környéke ismertségének növelése a 2010 Európa Kulturális Fővárosa projekthez kapcsolódóan. Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

Személyesen is átélhetjük a mohácsi csatát

A

Duna–Dráva Nemzeti Park európai uniós és kormányzati forrásokból összesen 572 millió forintot fordít a Mohácsi Történelmi Emlékhely felújítására és az ökoturizmus fejlesztésére 2010 végéig. A történelmi emlékhelyen tervezett fejlesztések legfontosabb eleme egy többfunkciós kilátótorony építése. A 15 méter magas, háromszintes épület alsó szintjén, a föld alatt létrejön egy kiállítás, amely a nemrégiben bezárt Kanizsai Dorottya Múzeumot „pótolva” bemutatja a mohácsi csata előzményeit, lefolyását és következményeit. A felső szint kilátótoronyként funkcionál majd, innen lehet lepillantani a fentről nézve virágot formázó sírkertre. Szintén itt, a felső szinten kap helyet egy kávézó, valamint egy időszaki kiállítások rendezésére alkalmas kiállítótér. Az emlékhely sírkertjét körülvevő erdőben egy témaösvényt alaÖM Önkormányzati Tájékoztató


28

Turizmus és sport

kítanak ki, ahol kihelyezett történelemórákat tarthatnak majd iskolásoknak. A mohácsi emlékhely mellett Dél-Baranya jelentős turisztikai vonzerővel bíró, gazdag történelmi múltú településein, így Siklóson és Mohácson is jelentős turisztikai fejlesztések valósulnak meg. A Duna-parton kikötőpontok és sporteszközkölcsönzők létesülnek, rendezik a partfalat és meghosszabbítják a sétányt. A Duna–Dráva Nemzeti Park által működtetett turisztikai látványosságokra egyébként 2008-ban 162 ezer ember volt kíváncsi, a nem regisztrált látogatókat is figyelembe véve azonban a teljes látogatottság ennél jóval magasabb lehet. Forrás: MTI

Az Amerikai–magyar Kulturális Évad keretében is népszerűsíti a kulturális turizmust a Magyar Turizmus Zrt.

A

Magyar Turizmus Zrt. a Kulturális Turizmus Évének keretében a társtárcákkal közösen több olyan évadban is szerepet vállal a 2009. év folyamán, amelyekben jelentős szerepet játszik a turizmus, azon belül is különösen a kulturális turizmus. Január 24-én került sor az „Extremely Hungary” szlogennel jegyzett Amerikai–magyar Kulturális Évad hivatalos megnyitójára. A New York-i Carnegie Hallban megrendezésre kerülő fogadáson részt vett dr. Róna Iván, az MT Zrt. vezérigazgatója is. Az évad keretében, január 23-án került sor az Extremely Hungary Zsolnay-kiállításának megnyitójára, amelyen az MT Zrt. szintén népszerűsíti a kulturális turizmust. A New Yorkban és Washingtonban megrendezésre kerülő Amerikai–magyar Kulturális Évadhoz kapcsolódóan a Magyar Turizmus Zrt. további akciókat is lebonyolít az év folyamán. Áprilisban a társaság Kulináris Hetet szervez New Yorkban, továbbá tanulmányútra hívja az amerikai újságírókat, valamint washingtoni koncerteken és New York-i filmbemutatókon népszerűsíti hazánk turisztikai kínálatát, különös tekintettel a kulturális eseményeket. Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

Eladó a péri repülőtér

M

eghirdették a péri repülőteret, amely évente 13 ezer utast és ezer tonna árut fogad. A győztesnek legalább 15 évig kell működtetnie a létesítményt, illetve fejlesztéseket is meg kell valósítania. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzata és Pér község Önkormányzata mint tulajdonos nyilvános pályázati felhívással induló kétfordulós pályázatot hirdetett a Győr-Pér Repülőtér Kft. 100 százalék üzletrészének, a repülőtér által használatba vett ingatlan, valamint egyéb építmények és eszközök értékesítésére. Az értékesítés célja a repülőtér fejlesztése. A tervek szerint növelnék a kifutópálya hosszát, de a navigációs és a meteorológiai rendszert fejlesztésére, valamint egy új utasforgalmi terminál és egy cargobázis létesítésére is szüksége lesz. A pályázatokat május 4-éig lehet benyújtani. A döntésnél 90 százalékban a készpénzben fizetendő ár és a fejlesztések, míg 10 százalékban a pályázó szakmai tapasztalata és referenciái számítanak. Forrás: Napi Gazdaság, Világgazdaság Online

Intellektuális Disneyland Mezőnagymihályon

B

efejeződtek az előkészületei a Mezőnagymihályon épülő, közel 20 hektáros Mária-parknak. A Mezőkövesd közeli település határában, az M3-as autópálya mellett az interaktív szórakoztató park kínálatában egyaránt fontos szerepet játszik majd a tudomány, a kultúra és a művészet. Az Európában egyedülálló témapark lényegében egy „intellektuális disneyland” lesz, ahova szeretnék összegyűjteni a különleges előadó képességű pedagógusokat és megnyerni őket, tartsanak előadásokat a tudományok, a kultúra és a művészet széles területeiről. Kialakítanak benne egy egzotikus állat- és növénykertet, Jövő Házát szórakoztatva oktató interaktív játékokkal, a megújuló energiaforrás-rendszerek pedig a környezettudatos életmód bemutatását, népszerűsítését szolgálják majd. A terveket Makovecz Imre és tervezőirodája készíti, ami biztosíték a különleges, egyedi megjelenésre. A parkban helyet kap egy 120 szobával és 4 apartmannal rendelkező négycsillagos szálloda is, a színvonalnak megfelelő wellness és fitness-szolgáltatásokkal, valamint egy 300 főt befogadó konferenciateremmel. A beruházó reményei szerint 2009 elejére elkészül Mezőnagymihály területrendezési terve, így azt követően, az első félévben kezdődhet a beruházás. A nyitás 2010-re várható. További információ: www.mariapark.hu

A falusi turizmus fejlesztése

K

iemelt célként jelölte meg a falusi turizmus fejlesztését Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára azon a rendezvényen, amelyet az Idegenforgalmi és Kulturális Vidéki-falusi Ernyőhálózat működésének megkezdése alkalmából 2009. március 4-én tartottak Budapesten. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (UMVP) hármas tengelyének év elején lezárult pályázataira a falusi turizmus támogatására 35 milliárd forint fejlesztési igény érkezett 1500 pályázótól. Ez jelentős összeg, mivel eddig ennyi pénzt a falusi vendéglátás fejlesztésére még nem fordíthattak az érintettek. Az UMVP két gazdaságfejlesztési intézkedésére összesen több mint 60 milliárd forintnyi forrásösszeget igényeltek. Az UMVP hármas tengelyének további két intézkedésével együtt összesen több mint 5800 pályázat érkezett, több mint 110 milliárd forint támogatási igénnyel. XIX. évfolyam 3. szám • 2009. március


Turizmus és sport

29

Az FVM államtitkára kiemelte: a falusi turizmus fejlesztése során nemcsak a szálláshelyek bővítését kell szem előtt tartani, hanem a helyben előállított élelmiszerek fogyasztásának növelését is. Ez utóbbi azért fontos a szakpolitikus szerint, mert így lerövidíthető az előállító és a fogyasztó közötti út, így azt hatékonyabban lehet kihasználni. Dr. Kovács Miklós, az Önkormányzati Minisztérium turisztikai szakállamtitkára arról beszélt, hogy a belföldi turizmus a turisztikai ágazaton belül 10 év alatt 10 százalékos növekedést mutatott. Míg 1998-ban 40 százalékot tett ki az összturisztikai forgalmon belül, addig a múlt évben már elérte annak felét. Közölte: a turisztikai szakemberek úgy vélik, a gazdasági válság hatására a beutazó turizmus Magyarországra mintegy 5 százalékkal csökkenhet. Ennek ellensúlyozására a belföldi turizmus fejlesztésében látják a megoldást, ugyanis szerintük a turizmus ezen ága várhatóan nem csökken majd. Magyarországon a 2007-es adatok szerint 6500 falusi vendéglátó 41 ezer férőhellyel rendelkezett. Ugyanebben az évben 913 ezer vendég 3,7 millió vendégéjszakát töltött magánszálláshelyeken, illetve a falusi vendéglátóknál. A vendégek mintegy 65 százaléka belföldről érkezett. Dr. Csizmadia László, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ) elnöke elmondta: több mint egy tucat turisztikai szolgáltatással foglalkozó szervezet nyert a Társadalmi megújulás operatív program (TÁMOP) forrásából mintegy 26,5 millió forintot 18 hónapra annak érdekében, hogy a vidéki turisztikai szolgáltatás színvonalát növelje.

Utazás 2009

D

r. Gyenesei István turizmusért felelős önkormányzati miniszter 2009. február 26-án megnyitotta az „Utazás 2009” 32. Nemzetközi idegenforgalmi kiállítást a Budapesti Vásárközpontban. Az eseményen részt vett dr. Kovács Miklós, a tárca turisztikai szakállamtitkára is. Az idén csaknem 40 ország és 800 cég részvételével nyílt meg az idegenforgalmi kiállítás, amely február 27-e és március 1-je között várta az érdeklődőket. Dr. Gyenesei István turizmusért felelős önkormányzati miniszter a kiállítás megnyitóján azt mondta: egyelőre nem látni még, hogy a beutazó turizmus várható visszaesését mennyiben tudja kiváltani a belföldi turizmus az idén. Úgy vélte, hogy a kiállítás nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy könnyebben kezeljék a gazdasági válság által okozott nehézségeket. A kiállítás idei díszvendége Görögország, amely egy görög falut épített a vásárban. Dr. Gyenesei István elmondta: reméli, hogy az idei díszvendég, Görögország és Magyarország között még szorosabb együttműködés jön létre a turisztikai ágazatban. A magyar turisták körében Görögország a hatodik leglátogatottabb célország, a tengerparti országok közül pedig a harmadik – ismertette a miniszter. A kiállítással párhuzamosan rendezték meg az I. Európai Leader Expót. A kiállításon 200 kiállító kapott helyet mintegy 3500 négyzetméteren. Az expón 16 ország 26 vidékfejlesztési közössége, Magyarországról pedig 7 régió 28 LEADER-csoportja, több mint 200 kistermelő, kézművesek, a népi hagyományok őrzői mutatták be termékeiket, alkotásaikat. Az idegenforgalmi szakemberek számára két konferenciát rendeztek a kiállítás idején az online marketingről, valamint az utazási irodákat érintő 2009. évi rendeletekről. A hivatalos megnyitón átadták a 2008-as Magyar Turizmus Minőségi Díjat. Tavaly négy fővárosi és öt vidéki szálloda nyerte el a díjat. Idén a nyertesek között szerepelt a budapesti Mercure Budapest City, a zalakarosi MenDan Hotel, az Ibis Győr, a fővárosi Hotel Astoria, a szintén budapesti NH Hotel, a fővárosi Ibis Aero, a bükfürdői Hunguest Répce Gold, a bikali Puchner Kastélyszálló, valamint a Park Inn Sárvár. Pákozdi József, a Hungexpo Zrt. sajtóreferensének tájékoztatása szerint több mint 40 ezren látogattak el az Utazás 2009 kiállításra.

A TDM regisztrációs pályázat tapasztalatai

A

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) koordinálásában és a Turisztikai Szakállamtitkárság szakmai irányítása, közreműködése mellett 2008. augusztus 15-én jelent meg a Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) szervezetek támogatását előkészítő regisztrációs pályázat, beadása szeptember 25-én zárult. A szakmai előregisztráció célja a TDM pályázat előkészítése, a várható pályázói kör és a tervezett projektek előzetes megismerése, a pályázói és szakmai fejlesztési igények felmérése, a pályázói oldali szakmai felkészültségének megismerése és erről visszacsatolás küldése volt. A projektek minősítése során a bizottság a következő döntési javaslatokat hozta: a projektjavaslat feltételekkel támogatásra javasolt; átdolgozás és továbbfejlesztés mellett támogatásra javasolt („szigorú” feltételekkel támogatott); támogatásra nem javasolt. A regisztráció alapján megállapítható, hogy minden jelentős turisztikai potenciállal rendelkező desztináció kapott lehetőséget pályázat benyújtására. A regisztrációt azonban nem kíséri „automatikusan” támogatás, mivel a támogatási pályázat felté telei – mint ahogy a regisztrációs felhívásban is jelezve volt – szigorúbbak is lehetnek és ezeknek teljes körűen meg kell felelni. Cél, hogy a szakmailag legerősebb és garantáltan fenntartható TDM szervezetek kialakítása nyerjen támogatást. Ugyanakkor a regisztrációs feltételek teljesítése minden esetben támogatási pályázati feltétel is egyben, az a pályázó, aki ezeket nem tudja teljesíteni, nagy valószínűséggel nem lesz eredményes. Azoknak a desztinációknak, amelyek most nem regisztráltak, vagy nem kaptak a regisztráción támogatást, a következő akciótervek kiírásain lesz lehetőségük pályázni, tehát nem esnek el a lehetőségtől: a regisztráció a 2008-ban megjelenő pályázati körhöz kapcsolódott, a TDM szervezetek támogatási programját 2013-ig folyamatosan tervezik az illetékesek. Az NFÜ, illetve az ÖM Önkormányzati Tájékoztató


30

Turizmus és sport

RFÜ-k döntenek majd arról, hogy a következő akciótervekben milyen pályázati formában lesz lehetőség a helyi és már térségi szervezetek támogatására (egy- vagy kétfordulós, lesz-e regisztráció stb.). A támogatási pályázati felhívás mellett olyan segédanyagok lesznek elérhetőek, amelyek segítik a pályázati anyag összeállítását. Ezek az anyagok a kiírással párhuzamosan formálódnak, egy részük a kiírás mellékletét képezik majd, de lesznek olyanok is, amelyek folyamatosan lesznek elérhetők a tárca honlapján. További információ: www.otm.gov.hu

Turisztikai évadnyitó

F

ebruár 1-jén a Művészetek Palotájában tartották a XVII. Turisztikai Díjátadó Gálát és Évadnyitó Fogadást. A rendezvényen részt vett dr. Gyenesei István önkormányzati miniszter és dr. Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkár is. Az eseményen mintegy ezer szakmabeli előtt a miniszter bejelentette: január 29-étől átkerült a vendéglátás az Önkormányzati Minisztérium felügyelete alá, ami a szakma régi kívánsága volt. A 2008-as évet értékelve a miniszter kiemelte: a rendszerváltás óta a második legmagasabb vendégéjszaka-számot produkálta a tavalyi év, amellyel valószínűleg kiegyeznének idén a turisztikai szolgáltatók. Ám jelen pillanatban a gazdasági válság következményei kiszámíthatatlanok. Nem vitatta dr. Gyenesei István sem, hogy nehéz évnek ígérkezik 2009. A jelen helyzetben mindenképpen erősödő marketingre lesz szükség, amelyet a kormányzat a Magyar Turizmus Zrt. költségvetésének szinten tartásával garantálhat. A miniszter a közeli tennivalók között említette többek között a sztrájktörvény mielőbbi módosítását, hogy a jövőben egy sztrájk ne béníthasson meg egy egész országot, és annak turizmusát. Elhangzott: az uniós forrásokból idén mintegy 100 milliárd forintot osztanak majd szét turisztikai célokra, egyebek mellett a TDM rendszer kiépítésére.

Február végéig lehetett pályázni a Magyar Turizmus Minőségi Díjra

2

006-ban került bevezetésre a Nemzeti Turisztikai Bizottság (NTB) koordinálásával a hazai turisztikai szolgáltatások minőségének egységes és megbízható értékelésére szolgáló Magyar Turizmus Minőségi Díj, amelyet a magyar turizmus állami irányítása által támogatottan, a szakmai szervezetek és szakemberek bevonásával, többéves munkával fejlesztettek ki. Az objektív és alapos minősítési rendszer biztosítékot jelent arra, hogy a díj követelményeinek megfelelő turisztikai vállalkozások, szállodák és éttermek szolgáltatásait igénybe vevők elégedetten térjenek haza, pozitív élményekkel gazdagodva. A díj bevezetése így nagymértékben hozzájárul Magyarország pozitív imázsának építéséhez, valamint a magyar turizmus versenyképességének fenntartásához és növeléséhez. A kiírás idei újdonságaként a szállodák számára kidolgozott 600 önértékelő és ellenőrző kérdés további 150-nel bővült, amelyből több mint 120 kifejezetten a gyógy-, wellness-, illetve konferenciaszállodák minősítését segíti. Dr. Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkár és dr. Wolff Péter NTB társelnök a pályázatot azzal ajánlotta a szakma figyelmébe, hogy a minőséget a szolgáltatók „fegyverként” tudják használni a gazdasági válság okozta nehéz piaci helyzetben. A nevezési díj csökkentésével is a részvételi kedvet kívánták fokozni, és további előnyt jelent, hogy a Magyar Turizmus Zrt. marketingtámogatással segíti a díjazottak piacra kerülését. Az elismerés értékét növeli, hogy 2007-ben a HOTREC, az EU szállodai és vendéglátó szövetségeinek szakmai szervezete akkreditálta a programot, így a minősített egységek az európai kritériumokat igazoló 2Q jelet is használhatják. További információ: www.oib.gov.hu

Szombathely és Balatonfüred lett a „Kultúra Magyar Városa” a Kulturális Turizmus Évében

A

z Oktatási és Kulturális Minisztérium 2008-ban pályázatot hirdetett a „Kultúra Magyar Városa 2009” cím elnyerésére az Önkormányzati Minisztérium, a Külügyminisztérium, a Magyar Turizmus Zrt., a Megyei Jogú Városok Szövetsége, valamint a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségével együttműködésben. A címmel azon városok helyi önkormányzatát ismerik el, amelyek a kulturális, művészeti életüket kiemelkedően fejlesztik, támogatják, kulturális értékeiket példaértékűen mutatják be. A Kulturális Turizmus Évében a Magyar Turizmus Zrt. kiemelt promóciós támogatást biztosít a nyertes települések számára, egész éven keresztül. A „Kultúra Magyar Városa” címre 2005 óta évente egy alkalommal, lakosságszám szerint 3 kategóriában − megyei jogú városok, 10 ezer lakos feletti, 10 ezer lakos alatti − pályázhatnak a városok önkormányzatai. A döntésnél figyelembe veszik a város kulturális aktivitását, a városfejlesztési tervek kulturális elemeit, a kulturális beruházásokat, a kortárs művészet és kreatív ipar szerepét és teljesítményeit, a város külső-belső kapcsolatait, kulturális turisztikai helyzetképét (pl. fesztiválok, kulturális turisztikai programok), a turisztikai infrastruktúra meglétét, állapotát, valamint a fenntartható fejlesztések és az esélyegyenlőség meglétét. Idén két kategóriában ítélte oda a szakmai zsűri a díjakat: a megyei jogú városok kategóriában Szombathelynek, a 10 ezer lakos feletti kategóriában Balatonfürednek. Az elismerést jelképező plakettet és oklevelet 2009. február 5-én adta át dr. Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium kulturális szakállamtitkára és dr. Kovács Mikós, az Önkormányzati Minisztérium turisztikai szakállamtitkára a városok képviselőinek. Az eseményen dr. Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. elnöke is köszöntötte a résztvevőket. XIX. évfolyam 3. szám • 2009. március


Turizmus és sport

31

Az elismerést elnyert városoknak az OKM egy-egy millió forintot ajánlott fel, a Magyar Turizmus Zrt. pedig a Kulturális Turizmus Évének keretében valamennyi kommunikációs csatornáján keresztül egész éven át népszerűsíti a városok turisztikai kínálatát. A „Kultúra Magyar Városa” címet eddig Kecskemét, Keszthely, Vasvár (2005), Székesfehérvár és Sárospatak (2006), valamint Miskolc, Gyula és Tokaj (2008) városa nyerte el.

Intenzív marketingkampány külképviseleti akciókkal Ausztriában

R

ádióspotok sugárzásával, osztrák lapokban és magazinokban való hirdetési akciókkal, online és outdoor megjelenéssel, valamint a railjet-en történő promócióval kapcsolt magasabb fordulatszámra a Magyar Turizmus Zrt. ausztriai külképviseletének téli forgalomélénkítő kampánya. 2009. február közepéig két népszerű rádióadóban, főműsor-időben, napi 4–6 alkalommal volt hallható az a rádióspot, amely az „UNGARN” szó minden egyes betűjéhez társított kellemes turisztikai témájú asszociáción keresztül hívta fel a figyelmet a hazai szállodák kedvezményes téli ajánlataira. A Magyar Turizmus Zrt. ausztriai forgalomélénkítő kampánya a tavaly év végétől idén februárig kiegészült többek között az egyik legjelentősebb osztrák hírportálon: a www.news.at-n való jelenléttel is. Az első két hét alatt közel 300 ezer felhasználó látta a hazai szálláshelyekre invitáló, s közvetlen foglalást lehetővé tevő hirdetést a neten. A Kulturális Turizmus Évéhez kapcsolódva az összeállítás februárig folyamatosan változó tartalommal ajánlotta a nagyobb hazai kulturális rendezvényeket. A BWI és forgalomélénkítő kampányok képi megjelenése számos egyéb reklámhordozón keresztül is visszaköszön Auszt riában. A Magyar Turizmus Zrt. ausztriai külképviselete a BWI-kampány keretében ugyancsak nagy hangsúlyt fektet az Osztrák Államvasút (ÖBB) és a MÁV-Start kísérleti projektjeként Bécs-Budapest és München között közlekedő railjet „szupervonat” (www. railjet.at turisztikai célú promóciójára. Az Európában egyedülálló railjet-koncepciót az ÖBB dolgozta ki: lényege az emelt szintű szolgáltatásokkal új – elsősorban üzleti utazó – célcsoport megnyerése, amely találkozik az MT Zrt. piaci stratégiai célkitűzéseivel is. A railjet-en az első osztály mellett bevezették a prémiumosztályt, ahol az utazás egész ideje alatt többek között ételt-italt szolgálnak fel az utazóknak. Az MT Zrt. a railjet fedélzeti magazinjában népszerűsíti a Budapest Winter Invitation kampányt, valamint a kulturális és turisztikai ajánlatokat. A Magyar Turizmus Zrt. ausztriai külképviselete a Budapest Winter Invitaion kampány keretében január 21-én szervezte meg 9 újságíró részvételével a railjet „szupervonatot” és a téli Budapestet egyszerre népszerűsítő sajtóútját. Az MT Zrt. a téli hónapokban mintegy negyedmilliárd forint hírértékű forgalomélénkítő kampányt bonyolít le a szomszédos Ausztriában, amelyről a képviselet folyamatosan beszámol. Forrás: Magyar Turizmus Zrt., Bécs

Pécs, egészségturizmus és kulturális témaév az NTB előtt

I

dei első ülését tartotta január 29-én az új névvel és összetétellel dogozó Nemzeti Turisztikai Bizottság (korábbi Országos Idegenforgalmi Bizottság). A napirendek között szerepelt a Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 program, amelyről Rózsa Csaba, a Pécs 2010 Menedzsment Központ Kht. ügyvezetője, Rubovszky Rita, a Hungarofest Kht. igazgatója és Hegyi Zsuzsa, a Magyar Turizmus Zrt. Déldunántúli Regionális Marketingigazgatóságának igazgatója adott tájékoztatást. Dr. Wolff Péter, az NTB társelnöke elmondta: a testület biztosította a szervezőket támogatásukról. A Turisztikai Szakállamtitkárság részéről beszámoló hangzott el az Egészségturizmus stratégia megvalósításával kapcsolatos tennivalókról. A testület megfogalmazta, hogy a megfelelő egészségturisztikai fejlesztések megvalósulása érdekében valamennyi érintettel közösen (nemcsak turisztikai szolgáltatók, hanem a gyógyászat és a tudomány felől közelítők bevonásával) szeretnék már a pályázati kiírások során érvényesíteni a fő szakmai szempontokat, így például elképzelhető, hogy adott esetben csak komplex gyógyturisztikai fejlesztés részeként nyerhető majd el forrás, különálló, egy-egy elemet magában foglaló projektre nem. Többek között ezzel a céllal is tervezi a Turisztikai Szakállamtitkárság az egészségturisztikai stratégia konkrét cselekvési programjának elkészítését. Az NTB ülésén a Magyar Turizmus Zrt. részletesen ismertette az idei kulturális turizmus évhez kapcsolódó valamennyi marketingakciót, továbbá felkérték a testületet, hogy tegyen javaslatot a 2011-es év turisztikai tematikájára. A testületnél a névváltozáson túl újdonság, hogy mostantól valamennyi tag szavazattal bír. Új állandó meghívott taggal is bővült az NTB: a Budapest Airport nevében Hardi Mihály kommunikációs igazgató is rendszeresen részt vesz az üléseken a jövőben. A Nemzeti Turisztikai Bizottság megköszönte Halász Klárának, a Tourinform Szövetség korábbi elnökének a többéves együttműködést, s a bizottságban üdvözölte Bocsi Andreát, a szövetség új elnökét. A bizottság www.oib.gov.hu címen működő honlapját aktualizálták, az NTB e-mail címe az új elnevezés alapján [email protected] címre változott.

További információ: www.otm.gov.hu, www.mth.gov.hu, www.szamokbanutazunk.hu ÖM Önkormányzati Tájékoztató


32 32

Pályázati lehetőségek

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatai ÉMOP-2009-2.1.1./A – Kiemelt turisztikai termék és attrakciók fejlesztése Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: A 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet 16. §-ának megfelelően a projektgazda költségvetési szerv, illetve 100 százalékos állami tulajdonban lévő szervezet, a kormány által alapított közalapítvány, önkormányzat, önkormányzati társulás vagy önkormányzati intézmény, illetve egyház. Az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség előterjesztése alapján a kormány ettől indokolt esetben eltérhet. A támogatás célja (többek között): Az operatív program turisztikai vonzerők fejlesztésével foglalkozó prioritása lehetőséget nyújt a régió turizmusában meghatározó jelentőséggel bíró vonzerők fejlesztésére. A vonzerők fejlesztésének célja, hogy olyan attrakciók működjenek a régióban, amely az adott turisztikai desztinációban önállóan is vonzerőt jelent a turisták számára. A kiemelt felhívás fő célkitűzése a régió meglévő turisztikai adottságaival összhangban és azokra építve a turisták igényeihez kapcsolódva innovatív, magas színvonalú, egyedi, önálló vonzerővel bíró turisztikai termékek kialakítása, illetve a régió egyedi értékein, alapvetően a természeti és épített örökségen alapuló nemzetközi jelentőségű turisztikai vonzerők, termékek és tematikus hálózatok fenntartható fejlesztése. A támogatás mértéke: a rendelkezésre álló forrás összege 6 milliárd forint. Beadási határidő: 2010. december 31. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/1385 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1077 Budapest, Wesselényi u. 20–22. Tel.: (40) 638-638, (06 1) 474-9180; fax: (06 1) 474-9191 E-mail: [email protected] Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 3529 Miskolc, Széchenyi u. 107. Tel.: (06 46) 563-300; fax: (06 46)561-389 Honlap: www.norda.hu E-mail: [email protected]

ÉAOP-2009-2.1.1./E – Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés c. komponenshez Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: a 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet 16. §-nak megfelelően a projektgazda költségvetési szerv, illetve 100 százalékos állami tulajdonban lévő szervezet, a kormány által alapított közalapítvány, önkormányzat, önkormányzati társulás vagy önkormányzati intézmény, illetve egyház. Az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség előterjesztése alapján a kormány ettől indokolt esetben eltérhet. A támogatás célja (többek között): Az operatív program turisztikai vonzerők fejlesztésével foglalkozó prioritása lehetőséget nyújt a régió turizmusában meghatározó jelentőséggel bíró vonzerők fejlesztésére. A vonzerők fejlesztésének célja, hogy olyan attrakciók XIX. évfolyam 3. szám • 2009. március


33


működjenek a régióban, amelyek az adott turisztikai desztinációban önállóan is vonzerőt jelentenek a turisták számára. A kiemelt felhívás fő célkitűzése a régió meglévő turisztikai adottságaival összhangban és azokra építve a turisták igényeihez kapcsolódva innovatív, magas színvonalú, egyedi, önálló vonzerővel bíró turisztikai termékek kialakítása, illetve a régió kiemelt turisztikai desztinációinak összehangolt fejlesztése. A támogatás mértéke: a rendelkezésre álló forrás összege 7290 millió forint. Beadási határidő: 2010. december 31. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/1385 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1077 Budapest, Wesselényi u. 20–22. Tel.: (06 40) 638-638, (06 1) 474-9180; fax: (06 1) 474-9191 E-mail: [email protected] Észak- alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 4028 Debrecen, Simonyi út 14. Tel.: (06 52) 524-760; fax: (06 52) 524-770 Honlap: www.eszakalfold.hu E-mail: [email protected]

DAOP-2009-1.1.1/A. – Ipari területek, ipari parkok és vállalkozói inkubátorházak infrastrukturális fejlesztése Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, ezen szervezetek intézményei, valamint előbbiek által létrehozott társulások. A támogatás célja (többek között): Az „A” pályázati cél többek között a barnamezős ipari területek részcél, „Ipari park” címmel rendelkező területek infrastrukturális fejlesztése részcél. A „B” pályázati cél a vállalkozói inkubátorházak létesítése, fejlesztése. A támogatás mértéke: a rendelkezésre álló forrás összege 3850 millió forint. Beadási határidő: 2009. május 5. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/1385 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1077 Budapest, Wesselényi u. 20–22. Tel.: (06 40) 638-638, (06 1) 474-9180; fax: (06 1) 474-9191 E-mail: [email protected] Dél- alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 6726 Szeged, Közép fasor 1–3. Tel.: (06 62) 561-920 Honlap: www.darfu.hu E-mail: [email protected]



34 34


KMOP-2008-3.3.4-A/B – Fenntartható életmód és fogyasztás Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: központi költségvetési szerv és intézménye, helyi önkormányzati, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv és intézménye stb. A támogatás célja (többek között): A pályázati kiírás célja a fenntartható életmód és az ehhez kapcsolódó viselkedésminták elterjesztése információs eszközök (szemléletformálás, tájékoztatás, képzés stb.) segítségével, illetve a fenntarthatóság szempontjából mintaértékű komplex fejlesztések támogatásával. Így cél a fogyasztók környezettudatosságának, környezetkultúrájának és környezetetikájának fejlesztése, főleg a mindennapi élet területén (táplálkozás, háztartás, munkahely, közlekedés és szabadidő). A pályázati konstrukció ahhoz kíván hozzájárulni, hogy a különböző érintettek (gazdasági szféra, civil szféra, oktatás, tudományos szféra, tanácsadók és lakosság) együttműködésének eredményeként a társadalom minél szélesebb körében tudatosuljon a fenntarthatóság mint értékrend, ismertté váljanak a fenntartható alternatívák használatának módjai és a fogyasztás környezeti hatásai, valamint javuljon a különböző fenntartható fogyasztási alternatívák ismertsége, elérhetősége és használata. A támogatás mértéke: a rendelkezésre álló forrás összege 300 millió forint. Beadási határidő: 2009. április 10. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/1385 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1077 Budapest, Wesselényi u. 20–22. Tel.: (06 40) 638-638, (06 1) 474-9180; fax: (06 1) 474-9191 E-mail: [email protected] Pro Régió Ügynökség, Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Kht. 1146 Budapest, Hermina út 17. Tel.: (06 1) 471-8955; fax.: (06 1) 471-8975 Honlap: www.kozpontiregio.hu E-mail: [email protected]

KEOP-2009-2.3.0 – A települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: települési önkormányzatok egyénileg, települési önkormányzatok társulásai. A támogatás célja (többek között): A felszíni és felszín alatti vizek további szennyezésének megakadályozása és a környezetterhelés csökkentése érdekében, összhangban az Országos Hulladékgazdálkodási Tervvel, illetve a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006 (IV. 5.) KvVM rendelettel, a konstrukció célja a környezetet és a lakosságot is folyamatosan veszélyeztető, régi, műszakilag nem megfelelő bezárt, illetve felhagyott települési szilárdhulladéklerakók térségi szintű rekultivációja. A támogatás mértéke: a rendelkezésre álló forrás összege 58 400 millió forint. Beadási határidő: 2009. november 2.



35


Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/1385 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1077 Budapest, Wesselényi u. 20–22. Tel.: (06 40) 638-638, (06 1) 474-9180; fax: (06 1) 474-9191 E-mail: [email protected] Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium – Fejlesztési Igazgatóság 1135 Budapest Váci út 45. Tel.: (06 1) 224-2500; fax: (06 1) 201-1008 Honlap: www.fi.kvvm.hu E-mail: [email protected]

KözOP-2007-5-1– Városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése prioritáson belül: A budapesti 4-es (DBR) metró fejlesztése konstrukcióra Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: Budapest Főváros Önkormányzata. A támogatás célja (többek között): Átfogó cél: A közösségi közlekedés fejlesztése, hatékonyságának, szolgáltatási színvonalának emelése, előnyben részesítése az egyéni közlekedéssel szemben. Specifikus cél: A kötöttpályás közösségi közlekedés környezetbarát fejlesztése. A támogatás mértéke: a rendelkezésre álló forrás összege 272 882 millió forint. Beadási határidő: 2009. december 31. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/1385 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1077 Budapest, Wesselényi u. 20–22. Tel.: (06 40) 638-638, (06 1) 474-9180; fax: (06 1) 474-9191 E-mail: [email protected] Közlekedésfejlesztési Integrált Közreműködő Szervezet 1024 Budapest, Lövőház u. 39. Honlap: www.kiksz.eu E-mail: [email protected]



36 36


Hazai pályázati lehetőségek A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a „Parlagfűmentes Magyarországért” Tárcaközi Bizottság pályázati felhívása „a parlagfűvel fertőzött területek fizikai mentesítésére alkalmas motoros fűkaszák beszerzésére” A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) a 2009. évi országos parlagfű-mentesítési program keretében az alábbi pályázati felhívást teszi közzé: A támogatás célkitűzése: a támogatás célja a levegőben nagy tömegben előforduló és a gondozatlan környezetből származó allergiát okozó pollenkoncentráció csökkentése. Az utóbbi időben számos, allergiát okozó pollent termelő gyomnövény szaporodott fel , ezek közül is elsősorban a parlagfű. A belélegezett pollenszemcsék a nyálkahártyákkal érintkezésbe jutva allergiás tüneteket okozhatnak az arra érzékenyeknél. Az allergiás megbetegedések száma hazánkban is évről évre növekszik, melynek igen komoly közvetlen vagy közvetett gazdasági kihatásai vannak. E negatív tendenciák megakadályozásának elősegítésére a pályázati felhívás lehetőséget nyújt motoros fűkaszák beszerzésére, így a parlagfűvel szennyezett területek mechanikai mentesítésére. A kitűzött cél megvalósítása érdekében támogatás igényelhető: köz-és parlag területek, mechanikai gyomirtásra alkalmazható motoros fűkaszák, valamint az ezek alkalmazásához szükséges védőfelszerelések és tartalék alkatrészek beszerzésére. A támogatási összegből beszerezhető motoros fűkaszák műszaki specifikációja: benzinmotoros, egyenes tengelyű professzionális, vagy fél-professzionális fűkasza, kettős vállheveder, vibrációcsillapítás, legalább 1,6 LE (4 ütemű), illetve 2,2 LE (kétütemű) teljesítmény. A támogatási összegből finanszírozható kiegészítők: tartalék alkatrészek(vágótárcsa), védőeszközök (védőálarc, légzésvédő, acélbetétes cipő, kesztyű, zajvédő). Támogatást igényelhetnek: olyan települési önkormányzatok (továbbiakban önkormányzat), melyek lakossága 1000 fő alatt van. Nem támogathatók azok az önkormányzatok: melyeknek lejárt határidejű, de el nem számolt pályázata van az államháztartás bármely alrendszere felé; melyek a 2007. évi fűkasza pályázaton támogatásban részesültek. A támogatás jellege, mértéke és előírásai Egy pályázó legfeljebb 300 ezer forint vissza nem térítendő támogatást igényelhet motoros fűkasza, szükséges tartalék alkatrészek és védőfelszerelések beszerzésére. Amennyiben a beszerzések összköltsége meghaladja az igényelhető támogatás összegét, a különbözetet adó részt a pályázónak önrészből kell fedeznie. A támogatási összeget a szerződéskötést követő 30 napon belül a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (továbbiakban: FVM) utalja át a nyertes pályázó számlájára. A nyertes pályázó köteles az elnyert összegből vásárolt eszközökkel végzett mentesítő munkát 2009. október 15-éig dokumentálni, és azt egy szakmai és pénzügyi beszámoló részeként az FVM-nek megküldeni. (A dokumentációnak tartalmaznia kell, hogy mely napokon és területeken, hány órát használták a motoros fűkaszát.) A pénzügyi beszámoló részeként be kell csatolni továbbá a támogatási összegből beszerzett eszközök hitelesített számlamásolatait is. A támogatási összeg felhasználásáról a nyertes pályázó a pénzügyi és szakmai beszámolót 2009. október 31-éig köteles az FVM számára benyújtani. A rendelkezésre álló pályázati összeg mértéke és forrása: a pályázat támogatására rendelkezésre álló keretösszeg 140 milliárd forint, melynek forrása a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvénye szerint a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 2. alcím, 10. jogcímcsoport, 2 jogcímszám „Parlagfűmentes Magyarországért” Tárcaközi Bizottság által elfogadott programok végrehajtásának támogatása elnevezésű fejezeti kezelésű előirányzat kerete.



37


Az elbírálás szempontjai Az elbírálásban előnyt jelent az önerő biztosítása, de ez nem feltétele a pályázatnak. Ugyancsak előnyt jelent, ha a pályázó tartalék alkatrészt is tervez vásárolni, vagy nyilatkozik arról, hogy a szükséges védőfelszerelés a rendelkezésére áll. A pályamunkákhoz elengedhetetlen, hogy a pályázó meggyőzően bemutassa, hogy számol a motoros fűkasza üzemeltetéséhez szükséges üzemanyag, valamint üzemeltető személyzet költségeivel is. Amennyiben rendelkezik ilyen munkaerővel – külön bérköltség tervezése nélkül is – jelezze ezt pályázatában. Nem támogatható az a pályázó, aki nem rendelkezik megfelelő védőfelszereléssel, és nem is tervezi ezek megvásárlását. A védőfelszerelések biztosításáról nyilatkozattételi kötelezettsége van a pályázónak. A pályázat összeállítása: Pályázati adatlap Pályamű: az adott terület és a parlagfűvel fertőzött felület nagyságáról, a mentesítés tervezett kivitelezéséről (mikor, hol stb.), valamint a szükséges emberi erőforrás biztosításáról Kötelező nyilatkozat Aláírási címpéldány Árajánlat az eszközök, védőfelszerelések beszerzéséről Nyilatkozat a védőfelszerelések meglétéről Pályázati díj: nincs. A pályázat benyújtásának határideje: 2009. március 25. Az előzőekben meghatározott tartalmú pályázatokat a szükséges mellékletekkel együtt, egy eredeti és két másolati példányban kell benyújtani, egy borítékban, kizárólag postai úton, ajánlott küldeményként a következő címre: FVM 116-os Posta 1506 Budapest, Pf. 59. A borítékon szerepelnie kell a „Pályázat” jeligének. A fentiektől eltérő módon feladott pályázatok nem kerülnek elbírálásra. A pályázati dokumentáció a www.fvm.hu honlapról tölthető le. A pályázatot a mellékletekkel együtt folyamatos oldalszámozással kell ellátni a „Pályázat összeállítása” című pont sorrendjéhez igazodva. Az aláírás, a pecsét vagy bármelyik nyilatkozat, melléklet hiánya formai hibának számít. Ezek pótlására nincs lehetőség, és a formailag hibás pályázatok nem kerülnek elbírálásra. A postai feladás legkésőbbi dátuma a beadási határidő napja lehet. Az ezt követően postára adott pályázatok nem bírálhatók. Beérkezett pályázat visszaküldésére nincs mód. A támogatás odaítélése: a benyújtott pályázatokat az FVM által felkért bíráló bizottság értékeli, és javaslatai alapján a döntést a minisztérium hozza meg. A támogatási igényeket a minisztérium a benyújtási határidőtől számított legfeljebb 30 napon belül bírálja el, és arról a döntést követő 30 napon belül írásban tájékoztatja a nyertes pályázókat. A nyertes pályázók listáját a az FVM honlapján (www.fvm.hu) is közzétesszük. A támogatásban nem részesülő pályázók viszont külön értesítést nem kapnak. Jóváhagyta: Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter



38 38


Nyerni a napenergiával!

Keressük az ország „legnaposabb” önkormányzatát! Nevezze be települését, és nyerje meg a Napkorona 2009 díjat! Lehet, hogy éppen az Önök városa az, amely a leginkább élen jár a napenergia hazai felhasználásában? Lehet, hogy a lakosok számához viszonyítva az Önök településén található a legtöbb napkollektor vagy napelem? Most kiderül! Az Energia Klub a nemzetközi „RES Champions League“ program részeként Magyarországon is meghirdeti a Napkorona Bajnokságot! Abától Budapesten át Zsurkig nevezhet bármely város, község, falu és település! A több éve sikeresen zajló német Solar Bundesliga, a francia Le Championnat, illetve a cseh Solarni Liga után most hazánk települései is megkapják a lehetőséget arra, hogy megmutassák, milyen hatékonyak a nap erejének kihasználásában, és elnyerhessék a magas presztízsértékű díjat, a Napko ronát! A Napkorona-díj pozitívan befolyásolja az azt elnyerő önkormányzatok megítélését a választópolgárok, és az ország közvéleménye előtt, illetve más települések számára is példamutatóvá válik! A nevezés egyszerű, mindössze a www.napkoronabajnoksag.hu oldalon található regisztrációt kell kitölteni és visszaküldeni. A nevezési időszak 2009. február 11-étől június 21-éig tart. A bajnokság 2009. június 21-étől 2010. március 21-éig zajlik, a benevezett önkormányzatoknak ezalatt kell összegyűjteniük azokat az adatokat, amelyek alapján kiszámolható, hogy a településükön összesen hány négyzetméternyi napkollektor és hány kilowatt (kW) kapacitású napelem üzemel. A verseny pontozási szabályai nemzetközi standardokon alapulnak. A számítás során az önkormányzati tulajdonban és a magántulajdonban működő rendszerek összességét vesszük figyelembe. A Napkorona Bajnokságban 3 települési kategóriában − 5000 fő alatti, 5–50 ezer fős és 50 ezer fő feletti − hirdetünk győzteseket. Az eredményhirdetésre és a Napkorona 2009 díjátadó ünnepségére 2010 áprilisában kerül sor. A napenergia felhasználásban élenjáró települések bemutatásán túl a Napkorona Bajnokság célja, hogy minden érdeklődő önkormányzatot praktikus és hasznos információkkal segítsen abban, hogyan tudja a nap korlátlanul rendelkezésre álló energiáját a leghatékonyabban felhasználni. A verseny eredményeként bemutatott példaértékű gyakorlatnak köszönhetően így mindenki nyer! Nemcsak a versenyben résztvevőknek, hanem más önkormányzatoknak, cégeknek és magánszemélyeknek is eljött az időnapra váltani, hiszen a hazai természeti adottságok rendkívül kedvezőek, mégis a napenergia-hasznosítás még mindig nem éri el a megújuló alapú energiafelhasználás 0,01 százalékát sem! A Napkorona Bajnokság támogatói: Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Települési Energetikai Szakosztálya Magyar Épületgépész Szövetség Megújuló Energia Tagozata Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége A programról további információ kérhető: Tóth Nelli projektvezető, [email protected]; tel.: (06 20) 999-7961 vagy (06 1) 411-3526.



39


Hozzájárulás önkormányzati létszámcsökkentéshez (2008. I–III. ütem) Kiíró: Önkormányzati Miniszter Kezelő szerv: Magyar Államkincstár illetékes területi igazgatósága A pályázók köre: helyi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások. A támogatás célja: Az 5/2009. (II. 20.) ÖM rendelet alapján helyi önkormányzatoknál és a többcélú kistérségi társulásoknál megszűnő álláshelyek után járó felmentési idő bérének felét, a végkielégítés egészét átvállalja az állam. A támogatásra a pályázatok három ütemben nyújthatók be. Az elsőnek 2009. április 10., a másodiknak július 10., míg a harmadiknak szeptember 28. a beadási határideje. A pályázatot a Magyar Államkincstár területi szervéhez kell benyújtani, az elbírálást az önkormányzati miniszter által létrehozott bizottság végzi. A pályázat keretében a tényleges létszámcsökkentés alapján megszűnt álláshelyeket betöltők jogszabály szerinti járandóságára lehet fedezethez jutni. A felmentési időre járó bér felét, a végkielégítés egészét vállalja át az állam. A támogatás a megszüntetett főfoglalkozású közszolgálati, közalkalmazotti álláshelyek után jár, de igényelhető támogatás azon megszüntetett álláshelyek után is, amelyeket munkaviszony alapján töltöttek be. A megszüntetett álláshelynek egyértelműen beazonosíthatónak kell lennie. Pályázni lehet a múlt év szeptember 30. után megszüntetett álláshelyek terheinek a támogatására is, amennyiben múlt év utolsó napjáig kifizették az utánuk járó felmentési időre a bért, és a végkielégítést. Szintén támogathatók a körjegyzőség létrehozásával megszűnő álláshelyek, illetve a több körjegyzőség összevonásával megszűnő státuszok. Benyújtási határidő: 2009. április 10; 2009. július 20; 2009. szeptember 28. További információ: a pályázati felhívás szövege, illetve a pályázati adatlap elérhető és letölthető az Önkormányzati Minisztérium weboldalán: www.otm.gov.hu/web/portal.nsf/aktualis/E94A6FDD4CD4F9C8C1257566002F9325



40 40


Pályázati hírek Közös magyar–román pályázat 57 millió euróra Mintegy 57 millió euró értékben pályázott európai uniós források megszerzésére a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat és a román Szatmár megyei tanács – közölte Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnöke sajtótájékoztatón Nyíregyházán március 9-én. A projektben kiemelt szerepet kaptak az egészségügyi és közlekedési infrastrukturális fejlesztési pályázatok. Húsz olyan közös pályázatot adott be a két önkormányzat és intézményeik, amelyek döntően az önkormányzati világhoz sorolhatók, ezen projektek nagy része jelenleg elbírálási fázisban van – mondta Seszták Oszkár. A szabolcsi közgyűlés elnöke hozzátette: a teljes pályázati összegből 27 millió eurót a magyar és román megye infrastrukturális fejlesztésére fordítják majd. Romániában a megyei fenntartású, Szabolcsban pedig a települési önkormányzati utak újulhatnak meg ebből a pénzből, de igyekeznek biztosítani az önkormányzatok számára az előfinanszírozás lehetőségét is – mondta a közgyűlési elnök. Közösen pályázott a két megye továbbá az egészségügy területén. A Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében összesen húszmillió forintra pályáztak, amelyet az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére szeretnének fordítani – tette hozzá. A kiemelt projektek mellett a közszolgáltatás témaköre szintén fontos szerepet kap: ötmillió euró értékben pályázott hat magyar és román megye a határ menti térségben élők életminőségének javítására szolgáló intézményi eszközök feltárására is. Seszták Oszkár ezzel kapcsolatban emlékeztetett: ez a pályázat segítheti az EGTC-k (Európai Területi Együttműködési Csoportosulások) létrehozásának feltételeit. A közgyűlés elnöke a további projektekkel kapcsolatban elmondta: a kultúra és a pedagógia területén szintén sikerült kedvező uniós forrásokat találni. Két és félmillió forint értékben pályáztak levéltári infrastruktúra fejlesztésére és a két megye kulturális örökségének megőrzésére. Csehi Árpád, a Szatmár megyei tanács elnöke a tájékoztatón elmondta: a hagyományos infrastrukturális beruházások mellett a közintézményi élet számos területén nyújtott be a két megye projekteket. A turizmusfejlesztés, a katasztrófavédelem és a környezetvédelem témakörében is pályáztak, így nagyjából lefedik az összes témakört, amivel egy önkormányzatnak foglalkoznia kell – mondta a romániai megye elnöke. Csehi Árpád hozzátette: a határmentiségből adódó hátrányokat ezekkel a fejlesztésekkel lehetne előnnyé kovácsolni. Forrás: MTI, 2009. március 9.

Buszbeszerzések támogatása: lehet pályázni! Hatályba lépett a bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése, valamint közösségi buszok beszerzése támogatás igénybevételének részletes feltételeiről szóló 8/2009. (II. 26.) ÖM rendelet. A pályázatok benyújtási határideje: 2009. március 27. A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 5. számú mellékletének 20. pontjában foglalt rendelkezés alapján az önkormányzati miniszter a 8/2009. (II. 26.) rendeletben szabályozta a bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése, valamint közösségi buszok beszerzésére támogatás igénybevételének részletes feltételeit. A kormány a tavalyi évhez hasonlóan 2009. évben is fontosnak tartotta a fejlesztési pályázatok folytatását, melynek szükségességét az önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások is jelezték. E pályázatok célja, hogy az önkormányzatok, intézményi társulások, illetve többcélú kistérségi társulások által fenntartott bölcsőXIX. évfolyam 3. szám • 2009. március


41


dékbe és közoktatási intézményekbe (óvoda, iskola) járó gyermekek, tanulók ellátása minél magasabb színvonalon történhessen meg. Így a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek tanulók is egyenlő esélyekkel készülhessenek fel a továbbtanulásra. További szempont azon területek támogatása, melyekre az európai uniós források nem biztosítanak keretet. Az önkormányzatoknak és a többcélú kistérségi társulásoknak a pályázati adatlapokat 2009. március 27-éig kell a http://ebr42.otm.gov. hu/ feltöltenie (az adatlapok is e rendszerből tölthetik le). Forrás: www.penzcentrum.hu, 2009. március 2.

Két magyar támogatási programra bólintott rá a Bizottság A gazdasági válság enyhítésére tervezett két magyar kormányzati intézkedést hagyott jóvá versenyjogi szempontból február 25-én az Európai Bizottság. Az Európai Bizottság az EK-Szerződés állami támogatásokra vonatkozó szabályai értelmében engedélyezett két, vállalkozásoknak szánt támogatási intézkedést, amelyeket Magyarország a jelenlegi gazdasági válság kezelése érdekében helyezett kilátásba. Az első intézkedésnek köszönhetően 2009 és 2010 folyamán legfeljebb 500 ezer euró összegű támogatás nyújtására nyílik lehetőség a gazdasági válság következtében finanszírozási nehézségekkel küzdő vállalkozások számára. A második program kedvezményes kamatozási feltételek formájában történő támogatásnyújtásra irányul bármilyen futamidejű kölcsön vonatkozásában, amelyet 2010. december 31-éig kötnek meg. Mindkét program megfelel a Bizottság állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keretrendszerének – közölték Brüsszelben. Ez a rendszer (szigorúan ideiglenes jelleggel) kiegészítő lehetőséget kínál a tagállamoknak ahhoz, hogy a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válságban a finanszírozáshoz jutást megkönnyíthessék a cégek számára. Tehát a bizottsági értékelés szerint a szóban forgó intézkedések összeegyeztethetőek az EK-Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének b) pontjával, miszerint „egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére” támogatás nyújtható. „E programok hozzájárulnak majd a jelenlegi helyzet által sújtott magyar vállalkozások nehézségeinek enyhítéséhez, anélkül hogy indokolatlan versenytorzulást idéznének elő” – jelentette ki Neelie Kroes versenyjogi biztos. „A Bizottság a magyar hatóságokkal való kitűnő együttműködésnek köszönhetően igen gyorsan jóvá tudta hagyni a tervezett intézkedéseket.” Forrás: BruxInfo, 2009. február 26.

Uniós támogatás a szakképzés továbbfejlesztéséhez Újabb, ezúttal önrész nélküli 315 millió forint összegű európai uniós támogatással fejlesztheti tovább oktatási rendszerét a nyíregyházi Térségi Integrált Szakképző Központ – jelentették be az iskolát alapító önkormányzatok, illetve a tanintézet vezetői Nyíregyházán. A szakképző központ kialakításához az unió korábban 1,2 milliárd forint összegű támogatást adott – emlékeztetett Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere. Hajdú Sándor iskolaigazgató elmondta: a további fejlesztéssel 19 térségi szakképző intézmény 15 ezer tanulója számára teremtik meg a munkaerő-piaci igényekhez igazodó oktatás lehetőségét a csúcstechnológiával felszerelt tanműhelyekben és laboratóriumokban. Béres Tamás, a Nyíregyházi Főiskola Képzési és Továbbképzési Intézetének tanára hozzátette, hogy mint partnerintézmény biztosítják a szakképzéshez a személyi feltételek állandó javítását, sőt, az oktatók továbbképzése mellett a fiataloknak lehetőséget teremtenek a felsőfokú szakmunkás bizonyítvány megszerzésére is. Hajdú Sándor szerint a szakképzési rendszer továbbfejlesztésére létrehozzák a Nyírségi Szakképzés Szervezési Társaságot, amelynek alapítói között lesz a nyíregyházi, a tiszavasvári, a nagykállói és a balkányi önkormányzat, a Debreceni Egyetem főiskolai kara, a Nyíregyházi Főiskola, valamint a kéki Helyi Jóléti Szolgálat Alapítvány. Elmondta: a cél, hogy a térségben, a megye szabolcsi részén olyan szakképzési rendszer jöjjön létre, amely képes a folyamatosan változó, csúcstechnológiai és munkaerő-piaci igények munkavállalói kielégítésére. Megjegyezte: a régió szatmári és beregi részét érintően Mátészalkán jött létre egy másik szakképzési központ. Forrás: www.info-media.hu, 2009. február 24.



42 42


Budapest nyerte az uniós mobilitási versenyt Budapest nyerte el az idei Európai Mobilitási Hét díját, amelyet a fővárosi mobilitási hét megszervezése és a városi közlekedés hatékonyságának javítása miatt érdemelt ki – derült ki a február 23-i, hétfő délutáni brüsszeli díjátadón, ahol először osztották ki az „Európa zöld fővárosa” címet is, melyet jövőre Stockholm, 2011-ben pedig Hamburg viselhet majd. Tizenkilenc országból hatvanhat város nyújtott be pályázatot az Európai Mobilitási Hét díjának elnyerésére, melyek közül 44-et fogadott el a várostervezőkből, közlekedési és tömegközlekedési szakértőkből álló zsűri. Közülük három jutott a döntőbe, s végül a horvát fővárost, Zágrábot, és a portugáliai Almadát maga mögé utasítva nyert Budapest a hétfői díjátadón. A zsűri egyik tagja, Tom Rye tömegközlekedési szakértő a kiválasztási szempontokról elmondta: a legfontosabb az, mennyire igyekszik hosszú távú eredményeket elérni egy-egy város a mobilitási hét céljai közül, vagyis a fenntartható közlekedés, a károsanyag-kibocsátás csökkentése és a tömegközlekedés racionalizációja terén. „Nem szükséges egy fenntartható városi terv, de egy legalább arra hajazó javaslat sokat nyom a latban” – mondta. Rye azonban hozzátette azt is, hogy a mobilitási hét eseménysorozatának megvalósulása is sokat számított, vagyis az, hogy milyen programokat kínál, hogyan kommunikálják, milyen értékeket közvetít lakosai felé a helyi kezdeményezés, illetve, hogy sikerül-e egy nagy befolyású politikust az ügy mellé állítania. A Budapest nevében a díjat átvevő Gonzlik Tamás köszönőbeszédében elmondta, hogy ezt a díjat leginkább a budapesti polgárok nyerték. Budapesten az átmenő kamionforgalom kitiltása, idén októbertől a városba csak a környezetvédelmi minősítést megkapó „zöld matricás” autók beengedése, az épülő négyes metró és az autóforgalom elől elzárt területek növekedése mind segít a város levegőjének javításában, melyet immár egy európai szinten is példaértékű szmogriadó-rendelet és a hozzá tartozó végrehajtási rendelet is megtámogat. A díjátadón először került sor az – európai kulturális fővárosok mintájára születő – európai zöld fővárosok cím kiosztására, melynek birtokosai egy évig viselik a titulust, és egy év felkészülési időt kapnak törekvéseik megvalósítására. Ennek alapján 2010-ben Stockholm, 2011-ben pedig Hamburg városa büszkélkedhet majd az Európa zöld fővárosa címmel. Forrás: BruxInfo – 2009. február 26.

Kiírják a 86-os főút zalai felújítására szóló pályázatot A következő hónapokban várható a 86-os főút zalai szakaszának felújítására vonatkozó közbeszerzési felhívás kiírása, így a tervek szerint a harmadik negyedévben megkezdődhetnek a munkálatok is. Az idei közútfejlesztési terveknek megfelelőn halad a 86-os főút 11,5 tonnás burkolat-megerősítését szolgáló beruházás előkészítése. Az engedélyezési eljárások már tavaly lezárultak, és elkészültek a kiviteli tervek is. A projekt a Közútfejlesztési operatív program (KOP) keretében valósul meg, a kivitelezési költségek 85 százalékát európai uniós forrás biztosítja – közölte a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF). Az elmúlt év során a beruházás megvalósításához szükséges területszerzések is megkezdődtek, részben területvásárlásokkal, részben kisajátítási eljárások útján. Ezek az eljárások jelenleg is tartanak, a befejezésük április végéig várható, tekintettel a közel 100 érintett ingatlanra és a több száz tulajdonosra. A támogatási kérelmet a múlt év október 15-én adták be, ennek felülvizsgálata, illetve a támogatási szerződés előkészítése még folyamatban van. A beruházó kezdeményezte az ajánlatkérési dokumentáció minőségbiztosítási eljárását, amely szintén előfeltétele a közbeszerzési eljárás indításának. A minőségbiztosítási eljárás befejezése után, várhatóan március–április folyamán indulhat a kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárás, amelynek eredményes lezárás esetén júliusban megkezdődhetnek a tényleges építési munkák. A beruházás keretén belül a 86-os főút teljes zalai szakaszán megerősítik az útburkolatot, elvégzik a korona- és útburkolat-szélesítést, az átkelési szakaszokon pedig forgalombiztonsági változások is megvalósulnak. Külön projektekben szerepel a Zalalövőt elkerülő út, továbbá a 86-os főút melletti kerékpárútnak a tervezése, de mindkét munka előkészítéseként megkezdődött már a tanulmánytervek kidolgozása – közölte a NIF. Forrás: www.uniospenz.hu – 2009. február 6.



Jelentések, tájékoztatók

43

Évértékelő-évindító állományértekezlet az OKF-en

A

z Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon a 2008-as évet értékelő és a 2009. évi feladatokat megjelölő állományértekezletet tartottak 2009. február 24-én. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon a 2008-as évet értékelő és a 2009-es év feladatait megjelölő állományértekezletet tartottak 2009. február 24-én délelőtt. Az Önkormányzati Minisztériumot Jauernik István államtitkár képviselte, jelen voltak: az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója, a főigazgató-helyettesek, a főosztályvezetők, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok igazgatói, a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ a Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság és az Országházi Tűzoltó-parancsnokság, valamint a szakmai szövetségek – HÖTOSZ, LÖTOSZ, MTSZ, MPVSZ – vezetői, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok és az önkéntes (köztestületi) tűzoltóságok parancsnokai és a munkavállalói érdekképviseletek vezetői. Az állománygyűlésre érkező elöljáróknak Szűcs Tamás tű. ezredes, vezénylő parancsnok jelentett, majd az államtitkár köszöntötte az állományt. Az értekezlet levezető elnöke dr. Hoffmann Imre tű. vezérőrnagy volt. Elsőként dr. Tatár Attila tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató megköszönte az állománynak az elmúlt évben tanúsított helytállását, majd ismertette a 2008-as év értékelését és a 2009-es feladatokat. A hivatásos katasztrófavédelmi szervezet a kormány és az irányítását ellátó tárca munkaprogramjai, jogalkotási tervei alapján, saját szakmai célkitűzéseit szem előtt tartva szervezte és végezte múlt évi tevékenységét. A minisztérium feladatrendszerének módosítása nem befolyásolta munkánkat, a tárca felső vezetésében bekövetkezett változás nem okozott törést az irányításban. Szervezeti és létszámmódosítás nélkül vettük át a tárca szintű ügyeleti feladatok ellátását, a bekapcsolódást a létrejött kormányzati ügyeleti rendszerbe. A közel tízéves katasztrófavédelmi rendszer szilárdítását szolgálták az év folyamán megalkotott jogszabályok, a megkezdett szabályozási folyamatok. Az OKF készítette elő két kormányrendelet, tizenegy miniszteri rendelet, két kormányhatározat és egy miniszteri utasítás kihirdetését. A területi szervek magas szintű és egységes tevékenységet az OKF 3 irányítószervi ellenőrzés lefolytatásával segítette, melyek közül az ellenőrök kiválóra értékelték a Somogy Megyei Igazgatóság munkáját. Kiemelt figyelem fordult a költségvetési gazdálkodás ellenőrzésére. A megalkotott jogszabályok közül kiemelkedik a megelőzés területén az Országos Tűzvédelmi Szabályzat, illetve az erdők tűz elleni védelméről szóló miniszteri rendelet előkészítése, az önkéntes tűzoltóságokkal kapcsolatos kormányrendelet kiadása, az RST-ről szóló miniszteri rendelet módosítása. Meghatározó jelentőségű a hivatásos önkormányzati, illetve a köztestületi tűzoltóságok szervezési kategóriába sorolását, készenlétben tartandó legkisebb gépjármű- és technikaieszköz-állományát szabályozó miniszteri rendelet kiadása, de fontos a települések polgári védelmi besorolásáról szóló miniszteri rendelet módosítása, valamint az önkormányzati miniszter feladatkörébe tartozó tevékenységek sugárvédelmi ellenőrző rendszerének működési feladatairól szóló rendelet kiadása is. Tárcák közti széles körű együttműködésben készült el a Kritikus Infrastruktúra Védelem Nemzeti Programjáról szóló kormányhatározat. Az előkészített és kiadott jogszabályok is jelzik: mozgalmas évet tudhat maga mögött az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Szakmai tevékenységünk terén a súlyos ipari balesetek elleni védekezés feladatait meghatározza, hogy hazánkban jelenleg 85 alsó és 63 felső küszöbértékű üzem tartozik a Seveso II. irányelv hatálya alá. Folyamatosan működtettük a hatósági engedélyezési és felügyeleti ellenőrzési rendszert. A főigazgatóság összesen 104 felügyeleti ellenőrzést tartott az év folyamán, illetve folyamatosan zajlott a be nem jelentkezett üzemeltetők megkeresése és bejelentkezésre való felhívása. Egyre jelentősebb feladat a veszélyesáru-szállítás ellenőrzése. Amíg 2007. évben a szabályozáson volt a hangsúly, a múlt év tevékeny és elismert hatósági munkával telt. A tapasztalt szabálytalanságok szankcionálásába szinte minden igazgatóság bekapcsolódott, az első fokon kiadott határozatok száma meghaladja a 260-at, melyeknek majd 40 százaléka került másodfokra, és csupán kevesebb, mint 3,5 százaléka került az illetékes bíróságokhoz. Az eltelt mintegy másfél évben közel 140 millió forint bírságot szabtak ki, ebből eddig több mint 100 millió forint folyt be. Uniós tagságunk óta, ahogy várható volt, csökkent a forgalmazási engedélyezési ügyek száma. 2008-ban 15 ügyben 49 darab tűzoltó technikai eszköz, tűzvédelmi termék kapott gyártási és forgalmazási engedélyt, 32 tűzoltó technikai eszközt javító műhelyt és 3 új tűzoltókészülék-karbantartó szervezetet regisztráltak. Ideiglenes regisztrációs számot 2 tűzoltókészülék-karbantartó kapott. Tűzvédelmi technika rendszeresítése 18 esetben történt, a felhasználók köre 14 esetben általános, 4 esetben egyedi. Tavaly az OKF 11 oktatásszervező céget és 37 vizsgáztató személyt regisztrált, a regisztrált oktatásszervezők összesen 77 vizsgát jelentettek be. A megyei igazgatóságok állományából 257 szakvizsgán 362 fő volt érintett. Az OKF regisztrált továbbá 541 beépített tűzvédelmi berendezés karbantartót, 128 tűz- és hibaátjelzést fogadó szervezetet. Utóbbiak közül 69 polgári szervezet, 44 hivatásos tűzoltóság és 15 önkéntes tűzoltóságok volt. Az OKF piacfelügyeleti eljárás körében az eddigi preventív szabályozás helyett utólagos ellenőrzést, vizsgálatot végzett a nyitottabb piac érdekében. Időszakos vizsgálatok keretében, ütemterv szerint ellenőriztük a tűzvédelmi eszközöket és anyagokat gyártók, forgalmazók, javítók és karbantartók tevékenységét, a javítóműhelyek működését, szükség esetén a szankcioná-



44


lás eszközeit alkalmazva. Múlt évben 12 tűzoltókészülék-karbantartó, 34 tűzoltó szakfelszerelést javító, 2 tűzvédelmi szakvizsga és 9 piacfelügyeleti ellenőrzésre került sor. Piacfelügyeleti bírságot nem szabtak ki. Az OTSZ-től való eltérések száma meghaladta a négyszázat, 55 ügy zárult érdemi döntés nélkül, végzéssel. A kiadott eltérési engedélyt tartalmazó határozatok színvonalát jelzi, hogy egyetlen esetben sem érkezett fellebbezés. Jelentős terhet rótt a szervezetre a szakértők névjegyzékbe vétele és igazolvánnyal való ellátása. A bevezetett rendelkezés következtében a szakértői engedélyezési eljárás a korábbi évekhez képest megtízszereződött: 209 esetben adtunk ki új és 15 esetben megújított tűzvédelmi szakértői bizonyítványt. A tűzoltóságok feldolgozott szabálysértési eljárás és helyszíni bírság adatai szerint 2008-ban a tűzvédelmi hatóságok 135 esetben, összesen mintegy 25 millió forint összegű jogerős tűzvédelmi bírságot szabtak ki. A kiszabott bírságok 13 százalékát a jogorvoslati eljárások során szabta ki a másodfokú hatóság, mely döntések zöme az elsőfokú döntések helybenhagyása volt. Megállapítható, hogy az elsőfokú döntések száma rendkívül alacsony, ami jelezheti a megelőzés alaposságát, a jogkövető magatartást, de utalhat más, nem kívánatos okra is. Az OKF szakhatósági tevékenységi körében a fellebbezési ügyek elbírálására 171 esetben került sor. Az év során 72 kiemelt beruházás építési ügyében működtünk közre mint I. fokú szakhatóság. Az új OTSZ megjelenésével összesen 64 állásfoglalást kértek és adtunk ki kifejezetten az OTSZ alkalmazásával összefüggésben. Jól segítette a tervezők és a hatóságok munkáját a hagyományteremtőnek szánt OTSZ a gyakorlatban kiadvány. Folytatódott a „Készülj fel!” komplex lakosságfelkészítő program, 1215 polgármester, 660 jegyző és 175 közigazgatási vezető kapott katasztrófavédelmi felkészítést. Korszerűsítettük a pedagógus-továbbképzés tananyagát, bővítettük az együttműködők körét. Központi szervezésben két tanfolyamot szerveztünk, összesen 43 fő részvételével. A veszélyhelyzeti ismeretek oktatása országos szinten 2722 intézményben folyik, melyből 1876 tanórai keretek között zajlik. Folyamatosan frissítettük a lakosságfelkészítő honlapot. Elkészült és kiadásra került a gyermekeknek szóló „112 Fontos tudnivaló veszélyhelyzetekben” című foglalkoztató füzet és a lakosságfelkészítési honlapot ismertető prospektus. Népszerű volt a katasztrófavédelmi ifjúsági verseny, a döntőn közel 300 tanuló mérte össze tudását. A helyreállítással, újjáépítéssel kapcsolatos beadványok intézése folyamatos volt, az ózdi martinsalakkal kapcsolatos ügyekben 56 elsőfokú és 17 másodfokú határozatot kellett elemezni, 20 esetben terjesztettünk elő fellebbezést. A tavaly elfogadott jogszabály alapján a 2006. tavaszi ár- és belvíz miatti károk pótlólagos kárenyhítésére az Országgyűlés 1,1 milliárd forintot biztosított. A 2008. évben is jelentős károk keletkeztek a szélsőséges időjárás hatására, melyek felmérésében, a döntések előkészítésében közreműködött a katasztrófavédelmi szervezet. Március első napjaiban orkánerejű széllökésekkel és jégesővel kísért heves zivatar okozott károkat az ország 12 megyéjében és a fővárosban. 120 településen 316 önkormányzati tulajdonú ingatlanban több mint 360 millió forint értékű kár keletkezett. Magántulajdonú ingatlanok vonatkozásában a legsúlyosabb károk Nagyszentjános és Dévaványa településeken keletkeztek. Az igazolt károkra a minisztérium soron kívül nyújtott támogatást. Június végén Sátoraljaújhely térségében keletkeztek jelentős károk, néhány nappal később, július 7–8-án és 14-én viharok okoztak károkat az ország 8 megyéjében. A lehetséges veszélyhelyzetek kezelésével összefüggésben folytatódott az influenza pandémia elleni felkészülés. Elkészültek a WHO és az unió iránymutatásainak, valamint a hazai országos tervben foglaltaknak megfelelő terveink. Tovább folytatódott az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Terv, az OBEIT felülvizsgálata, eredményeként májusban napvilágot látott az új OBEIT. „A vizek kártételei elleni műveletek” című gyakorlatban a Duna és a Tisza menti megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok és a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság szakállománya vett részt. Tizenegy megyei igazgatóságnál ellenőriztük az árvízvédelmi komplex csoportok alkalmazási feltételeit. A vizsgált igazgatóságok a várható ár- és belvízvédelmi feladatokra felkészültek. Július hónapban jelentős árhullám indult el a Hernádon, a megáradt folyó ideiglenesen két települést zárt el, a védekezés szervezetten folyt, esetenként mintegy 2000 fő vett részt a védekezésben. Jelentősen szélesedett a nemzetközi összefogás a veszélyhelyzetekre való felkészülés területén. Uniós projektek keretében veszünk részt Románia közlekedési infrastruktúrájának árvízvédelmi stratégiája kidolgozásában, Kassa és Miskolc térségének kritikus infrastruktúra szektorokat érintő, uniós támogatással végzett vizsgálatában. Az Európai Unió döntéshozatali munkájában az EU Tanácsának polgári védelemért felelős munkacsoportjában való képviselettel és koordinációs feladatok ellátásával vettünk részt. Az OKF a kétoldalú katasztrófavédelmi kormányegyezményekben előírt nemzetközi kötelezettségét 2008-ban is teljesítette. A mentő tűzvédelmi lefedettség „fehér foltjainak” csökkentését jelenti, hogy december 1-jétől a vámospércsi, a gyo maendrődi és a békési tűzoltó egyesület önkéntes tűzoltósággá alakult. Ezzel újabb tizenhárom település 93 ezer lakosa jutott magasabb szintű mentő tűzvédelmi szolgáltatáshoz. A katasztrófavédelmi szervezet szakmai felügyeleti körébe tartozó tűzoltóságok 2008. évi összes eseményszáma 62 947 volt, 10 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, a megyék háromnegyedében csökkent a vonulási szám. Az összes eseményből közel 24 ezer a tűzeset, 30 ezer a műszaki mentést igénylő káreset és csaknem 10 ezer a téves jelzések, vaklármák száma. A műszaki mentések száma az előző évhez képest 8 százalékkal nőtt, míg a tűzesetek száma 26 százalékkal csökkent. A tűzesetek számának csökkenését elsősorban a szabad területen bekövetkezett tüzek jelentős csökkenése okozta (harmadáXIX. évfolyam 3. szám • 2009. március



45

val esett vissza), visszavezethetően a csapadékos időjárásra. Ezzel együtt 8 százalékkal nőtt a tűzoltóságok műszaki mentési feladatainak a száma, alapvetően belvíz, jegesedés (ónos eső), viharok, meteorológiai események okozta károk felszámolása okán. 2008-ban a tűzoltóságok 435 alkalommal végeztek beavatkozást veszélyes anyag jelenlétében. A beavatkozások száma jelentős emelkedést mutat, az elmúlt öt évet tekintve 2008-ban fordult elő legnagyobb számban ilyen típusú káresemény. A beavatkozások harmada a háztartásokat érintette valamilyen formában, a kárfelszámolások további negyedére szállítás során bekövetkezett baleset miatt került sor, utóbbi esetek megduplázódtak. A veszélyes anyagok jelenlétében végzett tűzoltói beavatkozásokhoz egyre több esetben nyújtanak a veszélyhelyzeti felderítő egységek, a 2007. évi 28 alkalommal szemben tavaly 55 esetben segítették a tűzoltók munkáját. Mindösszesen az egységek 746 esetben kerültek alkalmazásra, ami jóval több, mint az elmúlt években. Az alkalmazás egyik gyakori oka az „Anthrax”gyanús küldemények kezelése, elszállítása volt, ennek kapcsán 200 esetben került sor a riasztásukra. A lakosság és a társszervek egyre többször kérik a segítséget magas szén-monoxid-koncentráció gyanúja miatt. A regionális műszaki mentő bázisok alkalmazása az előző évhez képest lényegében felére csökkent. A 148 vonulás háromnegyede autódaruk alkalmazását jelentette, a műszaki mentő konténerek bevetési száma (50 vonulás) az előző évhez képest közel a felére csökkent, a vegyi mentő konténerek vonulási száma nem változott jelentősen. A bázisok eszközeit a szolgálatparancsnokok egyre nagyobb körültekintéssel kérik riasztani. A vonulós állomány elfogadta és tudja kezelni a darukat és a konténereket, melyben nagy szerepe volt az elmúlt években tartott gyakorlatoknak és ismertető célú bemutatóknak. 2008-ban új lendületet kapott a polgári védelmi feladatok végrehajtása, a feladatrendszer felülvizsgálata, az OKF és a Magyar Polgári Védelmi Szövetség együttműködése. A négy megyében, 19 kistelepülést érintő gyakorlatokon 330 fő pv. szervezetbe beosztott állampolgár felkészítése történt meg. Megkezdődött, de még nem zárult le a polgári védelemről szóló törvény módosítása, alapvetően az életvédelmi létesítmények kijelölését megalapozó jogszabályi rendelkezés megteremtése az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatában foglaltak megvalósítása érdekében, egyúttal a gyakorlatban felmerült egyéb problémák megoldására. Megkezdődött és szintén folyamatban van a települések polgári védelmi besorolásának és a védelmi követelményeknek az újraszabályozása, ami megalapozhatja a valós veszélyeztetést figyelembe vevő, gyors reagálású, megfelelően felszerelt és kiképzett területi rendeltetésű, polgári védelmi mentőszervezetek működtetését. Az OKF ügyeleti szolgálati feladatai bővültek, a szervezet látja el az önkormányzati minisztérium ügyeleti feladatait, az év utolsó negyedétől végzi a kormány ügyelet biztonsági kihívást jelentő váratlan helyzetekkel kapcsolatos tájékoztatását. 2008. október 1-jétől 83 azonnali tényközlő jelentés készült a minisztérium részéről utasításban meghatározott témakörökben. A katasztrófavédelmi szervezet múlt évi tevékenységében súlyponti szerepet kaptak a gyakorlatok. Áprilisban a Duna– Körös–Maros–Tisza régió védelmére megalakuló, háromnemzetiségű civil magyar–román–szerb mentőcsapat, illetve a katasztrófavédelem kijelölt állományának felkészítése történt meg komplex szimulációs árvízi veszélyhelyzet-kezelési terepgyakorlaton, az ENSZ OCHA és az INSARAG irányelv és módszertan ajánlásai alapján. A május közepén „Balaton 2008” fedőnévvel megszervezett nemzetközi katasztrófa-elhárítási, együttműködési gyakorlat értékes szakmai tapasztalatai mellett rávilágított a nemzetközileg egységes mentési szabályok, normák elsajátításának fontosságára. Kiemelkedő feladatot jelentett az Európai Unió Polgári Védelmi Mechanizmus keretében, uniós támogatással megvalósított EU-HUROMEX-2008 fedőnevű gyakorlat. A terepen végrehajtott polgári védelmi, súlyos árvizek esetén történő beavatkozásokat, valamint a kritikus infrastruktúrában esett károk helyreállítását szimuláló gyakorlat előkészítésében és végrehajtásában több mint 200 fő nemzetközi, közel 500 fő magyar és 30 fő megfigyelő vett részt. A projekt még nem zárult le, az értékelés egy fontos állomására éppen a napokban kerül sor. Előzetesen is levonható a tanulság, hogy a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet és a hazai mentőcsapatok képesek egy ilyen összetett, sokrétű, nagyon sok helyszínen és résztvevővel, civil és hivatásos mentőszervezetek bevonásával megtartott gyakorlat előkészítésére, illetve végrehajtására. A hagyományoknak megfelelően került megrendezésre az Országos Tűzoltósport Verseny, a II. fokozatú versenyekről 22 csapat nevezett az országos döntőbe. Sikeres volt a III. Országos Tűzoltó Lépcsőfutóverseny és a II. Országos Tűzoltó Erőpróba megrendezése is. Munkánk során támaszkodhattunk az együttműködő szervek, a civil és társadalmi szervezetek támogatására. E fórumon is említeni kell a tűzoltóságok érdek-képviseleti szervezeteivel, valamint a Magyar Polgári Védelmi Szövetséggel folytatott, érdemi és hasznos párbeszédet. A katasztrófavédelmi szervezet szakmai felügyelete alá tartozó hivatásos önkormányzati tűzoltóságokon befejeződött a készenléti jellegű szolgálatot ellátó tűzoltók heti munkaidejének 48 órára csökkentése. Ennek okán a HÖT-ök rendszeresített létszáma mintegy félezer státussal bővült. A hivatásos önkormányzati és önkéntes köztestületi tűzoltóságok technikai fejlesztésének keretében a nagy értékű tűzoltási és műszaki mentési és védőeszközök mellett, összességében 74 tűzoltó és műszaki mentő gépjármű átadására került sor. Elkészült Berettyóújfalú város hivatásos önkormányzati tűzoltóságának új laktanyaépülete. A tűzoltósági fejlesztések értéke mintegy 7,5 milliárd forintot tett ki. Összességében a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet nehéz, de sikeres évet zárt. A 2008. évben elért eredményekre alapozva a 2009. évi fő célok és feladatok az alábbiak szerint határozhatók meg. SzerveÖM Önkormányzati Tájékoztató


46


zetünk alaprendeltetéséből adódóan elsődleges cél a katasztrófák és veszélyhelyzetek hatékony megelőzése és eredményes kezelése. Ennek érdekében folytatni kell az ország mentő tűzvédelmi helyzetének fejlesztését, a tűz- és polgári védelem műszaki-technikai eszközrendszerének javítását, a polgári védelem dinamizálását, az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszer fejlesztését. Folytatnunk kell a veszélyes ipari üzemekhez kapcsolódó lakossági riasztó és monitoring (MoLaRi) rendszer fejlesztését. Kiemelt célkitűzés az integrált katasztrófavédelmi rendszer fejlesztése, a szervezet koordinációs hatáskörének erősítése. Folytatni kell a katasztrófavédelmi rendszer megszilárdításához, a tűzvédelem egységének megvalósításához szükséges jogszabályok megalkotását, megújítását. Fejleszteni kell a veszélyeknek és kihívásoknak megfelelő reagáló képességet, az ügyeleti és monitoring rendszerek hatékonyságát, fel kell készülni a katasztrófavédelmet érintő új kihívásokra. Elodázhatatlan feladat a 2011. év első félévi magyar EU-elnökségre való felkészülés megkezdése. Aktív, hatékony részt kell vállalni az EU polgári védelmi tanácsi munkacsoportjában (ProCiv), illetve a módosított Közösségi Polgári Védelmi Mechanizmus, valamint a Pénzügyi Eszköz végrehajtásában. Emellett követelmény a maradéktalan megfelelés az ENSZ INSARAG elnökségből adódó elvárásoknak, a kezdeményező, fejlesztő szerep az általános külpolitikai és ágazati elsőbbséget élvező regionális együttműködésben, az egyéb, multilaterális szervezetekben. Céljaink megvalósításához a költségvetés szűk mozgásteret ad. Ezért a korábbiaknál is fontosabb a szigorúan költségtakarékos gazdálkodás, az átgondolt és arányos költségráfordítás, a gazdálkodási fegyelem szilárdítása, saját bevételi források kutatása és kiaknázása. A működéshez nélkülözhetetlen a katasztrófavédelmi szervezet működéséhez szükséges humánerőforrások felkutatása és biztosítása. A katasztrófavédelmi főigazgató beszámolóját követően Jauernik István, az ÖM államtitkára emelkedett szólásra. Mindenekelőtt a tárca, a kormányzat köszönetét és elismerését fejezte ki a katasztrófavédelem munkájával kapcsolatban. Azt mondta, hogy 2008 átlagos év volt, de adódott alkalom a „bizonyításra” is, és az állomány bizonyított. 2009-ről elmondta, hogy nehéz év lesz, döntően a pénzügyi-gazdasági világválság terheit cipeljük. A válságban már hazánk is benne van. Mit tehetünk? A katasztrófavédelem társadalmi elismertsége nagy, de a felelőssége is. Ezért megnyilatkozásaiban maradjon a realitások talaján, ne keltsen megalapozatlanul félelmet a lakosságban. Kiadásainkat a forrásokhoz kell igazítani, de úgy, hogy az állampolgárok biztonságát a kiadások csökkentése nem csorbíthatja. Azt a meggyőződését hangoztatta, hogy az elmúlt évek létszám- és technikai fejlesztésének lendületét megőrizve, a megérlelt tapasztalatokkal ötvözve a katasztrófavédelem megállja helyét 2009ben is. Az állománygyűlés zárszavát az OKF főigazgatója mondta el. Hangsúlyozta az OKF és a szakmai szövetségek együttműködésének fontosságát a jövő tervezésében s a közös feladatok együttes, jól koordinált megvalósításában. Forrás: Katasztrófavédelem Szerkesztősége



Aktuális hírek

47

Hazai hírek

H

ulladéklerakó 5, 2 milliárdból

A

z Új Magyarország Fejlesztési Terv támogatásával közel 5,2 milliárd forintból valósulhat meg a bezárt települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációja a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás működési területén. A Környezet és energia operatív programban (KEOP) megfogalmazott fejlesztések célja, hogy mérsékelje hazánk környezeti problémáit, ezzel javítva a társadalom életminőségét és a gazdaság környezeti folyamatokhoz történő alkalmazkodását. A megelőző környezetvédelemre való áttérés fontos eszköze a kedvező környezeti állapot fenntartását biztosító beavatkozásoknak. Ilyen cél az élhető környezet megteremtése és fenntartása. Március 12-én csütörtökön a Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás területén megvalósuló „A települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok” projekt támogatásáról írták alá a támogatási szerződést az érintett felek. A mintegy 5,2 milliárdos rekultivációs projekt eredményeként 42 településen összesen 43 nem megfelelő műszaki védelemmel épített, a környezetvédelmi előírásoknak nem megfelelő települési szilárdhulladék-lerakó kerül ártalmatlanításra és felszámolásra. Ez azért jelentős és fontos környezetvédelmi feladat, mert a közvetlenül érintett településeken a lerakók 12 esetben belterületi ingatlanon vagy annak szomszédságában, 8 esetben szennyeződésre fokozottan érzékeny területen, 2 esetben pedig ivóvízbázis védőterületén helyezkednek el. A rekultivációs projekttel közvetlenül érintett 42 település népessége közel kétszázezer fő, amely a Társulás működési területén élő teljes népesség hetvennégy százaléka. A rekultivációval a felszíni és felszín alatti vizek további szennyeződése is jelentősen csökkenthető. A lerakók lefedése és tájba illesztése a települési és természeti környezet értékét növeli. A projekt megvalósítása során a közel 5,8 millió köbméter lerakott hulladék által okozott környezeti kockázat jelentősen csökkenthető. Az érintett települések közül tizenhét területileg hátrányos helyzetű kistérségben található, és a rekultiválandó lerakók érintenek természetvédelmi szempontból értékesnek és megőrzendőnek kijelölt területeket is. Forrás: www.penzcentrum.hu, 2009. március 12.

I

zgalmas fejlesztéseket terveznek a szegedi nagybanira

K

özös uniós pályázatot nyújtott be a temesvári és a szegedi önkormányzat a határ menti térség két legnagyobb termelői nagybani piacának fejlesztésére; az 1,4 millió eurós költségvetésű beruházás során virtuális árutőzsdét is létrehoznának. A két piac szolgáltatásait mindkét helyen igénybe veszik a román és magyar őstermelők, kiskereskedők és a lakosság is – közölte Nagy Sándor, a csongrádi megyeszékhely városfejlesztési alpolgármestere. A magyar oldalon megtermelt zöldség és gyümölcs egy részét a román kereskedők viszik Temesvárra, ugyanakkor a dél-alföldi gazdálkodók is megjelennek a szomszédos nagyváros piacán – tette hozzá az alpolgármester. Sikeres pályázat esetén egy év múlva indulhat a beruházás. A temesvári piacon egy új csarnokot építenének, Szegeden pedig a piac 13 ezer négyzetméteres parkolóját betonoznák le. A tervek szerint korszerűsítik a beléptetőrendszereket, biztonsági kamerákat telepítenek, a két intézmény pedig integrált informatikai rendszer alakít ki, valamint létrehoznak egy virtuális árutőzsdét is. A magyar oldalon az önkormányzati tulajdonban lévő piacon tervezett beruházások összköltsége 600 ezer euró, ennek 95 százaléka lenne uniós támogatás, a Temesvárra tervezett fejlesztések költsége 800 ezer euró, melyből 670 ezer euró a pályázati forrás. Forrás: www.uniospenz.hu, 2009. március 2.



48

Aktuális hírek

F

üstrendelet: Pécsett a buszmegállók tisztábbak

P

écsett januártól tilos a kulturális, az egészségügyi, az oktatási és az egyházi intézmények ötvenméteres körzetében, valamint a buszmegállókban és a játszótereken rágyújtani, az új rendeletnek köszönhetően tisztábbak a baranyai megyeszékhely buszmegállói – tájékoztatta az MTI-t Schrancz Richárd, a Pécsi Közterület-felügyelet vezetője március 3-án. Az év elején lépett érvénybe az utcai dohányzást korlátozó önkormányzati rendelet Pécsett, melynek értelmében az említett közterületeken tilos rágyújtani. Schrancz Richárd szerint a lakosok kezdik elfogadni az új szabályozást. „Igaz, a szép szó néha nem elég” – tette hozzá. A dohányzók ugyanis sokszor arra hivatkoznak, hogy nem tudják: tiltott övezetben gyújtották rá. A közterület-felügyelet vezetője szerint nagy segítségükre lenne a dohányzás tilalmára figyelmeztető táblák kihelyezése, főleg a turistaszezonban. Azt mondta, a Pécs Holding Zrt. ezt megígérte, most várják a táblák kihelyezését. Az önkormányzati rendelet szerint a dohányzási tilalom megszegése szabálysértésnek minősül, és háromtól húszezer forintig terjedő helyszíni bírsággal sújtandó, amelyet csekken kell harminc napon belül befizetni. Feljelentés esetén azonban harmincezer forint is lehet a kirótt összeg. Schrancz Richárd az MTI-nek elmondta: az eddig kiszabott legnagyobb bírság azonban csak ötezer forint volt. Pécsen kívül többi között Dombóváron, Szekszárdon, Hódmezővásárhelyen és Kaposváron, valamint a főváros több kerületében tiltották meg eddig az utcai dohányzást. Forrás: MTI, 2009. március 3.

K

onfliktuskezelés kistelepüléseken – mintaprogram az Észak-magyarországi régióban

A

sokszor hátrányos helyzetű kistelepüléseken élők konfliktusainak kezelése a célja annak a programnak, amelyet az Észak-magyarországi régióban indított a Miskolci Egyetem az Országos Bűnmegelőzési Bizottság támogatásával. A „Megoldás a feloldás – avagy alternatív konfliktuskezelési projekt a kistelepüléseken” címmel februárban indult települési modellprojekt célja a kistelepülések mindennapjait megnehezítő konfliktusok kezelése, megelőzése – mondta Csemáné Váradi Erika, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánhelyettese március 2-án. Hozzátette: az országban elsőként indított, májusig tartó program célja a szemléletváltás és az alternatív vitarendezési kultúra kialakítása. A projekt Kazincbarcika és vonzáskörzete többcélú önkormányzati kistérségi társulás illetékességi körébe tartozó településeket érinti. Részt vesznek benne az önkormányzati és cigány kisebbségi önkormányzati munkatársak, a területen tevékenykedő polgárőrök, helyi körzeti megbízottak, nyomozók, civil szervezetek képviselői és önként jelentkező helyi lakosok is – mondta a dékánhelyettes. Kiemelte, hogy az észak-borsodi Kazincbarcikán és környékén a gazdasági nehézségek nagyon érezhetők, magas a munkanélküliség a kistelepüléseken, a falvakban. A bűnözés, a közbiztonság romlása további konfliktushelyzeteket gerjeszt, amelyek kezelésére még nincs hatékony eszköz – mutatott rá. Forrás: MTI, 2009. március 2.

D

raskovics: kétszázmillió forint plusztámogatást kap a polgárőr szövetség

K

étszázmillió forint plusztámogatást és százötven használt gépkocsit ad az Országos Polgárőr Szövetségnek (OPSZ) az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, hogy javuljon a közbiztonság azokon a településeken, ahol a rendőri jelenlét nem volt elegendő – jelentette be Draskovics Tibor miniszter február 17-én, Budapesten. A miniszter azután tartott sajtótájékoztatót, hogy megbeszélést folytatott Bencze József országos rendőrfőkapitánnyal és Túrós Andrással, az OPSZ elnökével. Draskovics Tibor közölte: azokon a településeken, területeken, ahol a rendőri jelenlét nem volt elég, a polgárok több biztonságot várnak, a polgárőrség is fokozottan lesz jelen a rendőrség mellett, azzal együttműködve. Ennek biztosítása érdekében kétszázmillió forint plusztámogatást nyújt a minisztérium az OPSZ-nek, valamint 150 használt rendőrségi és büntetés-végrehajtási gépkocsit is átadnak a polgárőröknek, hogy ezzel segítsék a munkájukat. A miniszter úgy fogalmazott: szorosabbra kell fonni a biztonság hálóját Magyarországon, ezt várják a polgárok és a kormány is, ebben pedig nagy szerepe van a 85 ezres polgárőrségnek, ezért megerősítik az együttműködést. Draskovics Tibor hozzátette: nemcsak a rendőrség feladata a rend és a nyugalom megteremtése, ezért a polgárőrség után a következő hetekben másokkal is – például a közterület-felügyelettel, a mezőőrséggel, az erdőőrséggel – szorosabbra fűzik az együttműködést. Túrós András azt mondta: a legeredményesebb és leghatékonyabb miniszteri találkozó volt a keddi. Közölte, hogy azokban a megyékben, ahol a közbiztonsággal gond van, az OPSZ fokozott szolgálatot javasol a polgárőr egyesületeknek, vagyis azt kezdeményezi, hogy duplázzák meg a közterületeken eltöltött szolgálati órák számát. Rámutatott arra, hogy évente 7 millió szolgálati órát teljesítenek a polgárőrök, s a tárca plusztámogatásával ez 10–12 millió szolgálati órára nőhet 2009-ben. Az OPSZ azt javasolja a polgárőr egyesületeknek, hogy elsősorban a rendőrséggel közös szolgálatot lássanak el, s ahol nincs rendőrség, szervezzenek fokozott szolgálatot. Emellett kezdeményezik, hogy ahol az indokolt, állítsanak fel posztos polgárőrszolgálatot – tette hozzá a szövetség elnöke. XIX. évfolyam 3. szám • 2009. március


Aktuális hírek

49

Túrós András közlése szerint Magyarországon a települések kétharmadában működik polgárőrség. Ötven-hatvan további önkormányzat jelezte az OPSZ-nél, hogy új polgárőr egyesületet hoznának létre, így néhány hónap alatt több ezerrel is nőhet a polgárőrség létszáma. Kitért arra, hogy a lakosság szubjektív biztonságérzetének javítása érdekében polgárőr fogadóórákat, ügyeleteket, lakossági fórumokat szerveznek, és fokozott szolgálatot látnak el az iskolák környékén is. Mint mondta, a minisztériumtól kapott támogatás garancia arra, hogy a polgárőrség 2009 tavaszától sokkal aktívabb lesz, ami hozzájárul a közbiztonság javításához. Bencze József országos rendőrfőkapitány a rendőrség legfontosabb stratégiai partnerének nevezte a polgárőrséget. Közölte: a polgárőrség segíthet a rendőrségnek abban, hogy jobban szét tudják osztani a rendőri erőket a közterületeken. Utalt arra, hogy a tavalyi hétmillió szolgálati órából egymilliót a rendőrséggel közösen teljesítettek a polgárőrök, ezalatt 800 körözöttet fogtak el közösen, 800 büntetőfeljelentést és 6 ezer szabálysértési feljelentést tettek. Forrás: MTI, 2009. február 17.

Ö

nkormányzati bérlakások átadása Mórahalmon

K

ét bérlakás kialakítását tette lehetővé Mórahalmon a Holcim Hungária Otthon Alapítvány, mely ünnepélyes keretek között február 11-én adta át az ingatlanokat. A város önkormányzata 5 millió 273 ezer forint saját erő és 5 millió 383 ezer forint alapítványi pályázati összeg segítségével teremtett otthont hátrányos helyzetben lévő, szociálisan rászorulóknak. A magas minőségben és esztétikusan kivitelezett Röszkei úti bérlakásokat február 11-én 13 órakor adta át ünnepélyes keretek között Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere, országgyűlési képviselő, valamint Márta Irén, a Holcim Hungária Zrt. kommunikációs igazgatója. Az ünnepségen jelen voltak az önkormányzat, valamint a kivitelező vállalkozó képviselői. „Mindig örömmel látom, ha fejlesztéseink hatására „homokország fővárosa” újabb lépcsőfokot lép feljebb. Hátrányos kistérségi településként minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megtartsuk az itt élőket, és életkörülményeiket minden erőnkkel javítani tudjuk. A mai napon újabb lépést tettünk ennek érdekében” –nyilatkozta Nógrádi Zoltán polgármester. „Míg 2005-ben csak 6 település pályázott összesen 105 millió forintnyi támogatást kérvényezve, addig 2008-ban már 32 település igényelt mindösszesen 665 millió forintot. A Holcim Hungária Otthon Alapítvány segítségével kialakított otthonok aránya 2007-ben elérte az országosan épült önkormányzati bérlakások 11,8 százalékát” – mondta Márta Irén, a Holcim Hungária Zrt. elnök-igazgatója. A felújított épület eredetileg szolgálati lakásnak épült az 1920-as években. Később oktatási intézmény részeként, változó szerepkört töltött be. Az alapítvány segítségével azonban megújulva visszakapja eredeti lakásfunkcióját. Az átalakítás munkálatai az ütemezettnek megfelelően haladtak, így a kivitelezési munkálatok határidőre elkészültek. A korábban iskolai foglalkoztatóként működő ingatlanból átalakított két összkomfortos otthon bérlőit szociális alapon jelölte ki az önkormányzat. Forrás: Holcim Hungária Otthon Alapítvány, 2009. február 11.



50

Aktuális hírek

Nemzetközi hírek

R

egionális pénzekkel tenné „zöldebbé” a lakásokat az EP

A

jövőben valamennyi tagállam számára elérhetővé válik, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásaiból energiahatékony beruházásokat finanszírozzanak a lakásokban. Eddig csak a 12 „új” tagállam élhetett ezzel a lehetőséggel. Valamennyi tagállam és uniós régió számára elérhetővé kell tenni, hogy lakásépítésnél az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrások használatát elősegítő beruházásokat az EU regionális fejlesztési alapjából valósítsák meg – az erről szóló jelentést hétfőn fogadta el az EP szakbizottsága. A módosítás értelmében az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásait a jövőben igénybe lehetne venni a nemzeti, regionális és helyi programok társfinanszírozására – például kettős üvegezésre, szigetelésre, napelemek felszerelésére a lakásokban, vagy éppenséggel arra, hogy a régi bojlereket energiahatékony készülékekre cseréljék le. Az alap forrásait jelenleg csak a 12 új tagállamban lehet efféle célra felhasználni, és ott is csak a hátrányos helyzetű városrészek épületeinek közös részeiben (illetve szociális lakások esetében a teljes épületben) megvalósuló beruházásokat lehet így finanszírozni. A szabályozásnak az úgymond régi tagállamokra történő kiterjesztése kulcsfontosságú célkitűzésként jelent meg az EP 2007. májusi határozatában, melynek középpontjában a lakáskérdés és a regionális politika állt, ám igazi lendületet a pénzügyi válság adott neki. Az intézkedéstől az EP azt várja, hogy segít új munkahelyeket létrehozni, és az energiafogyasztás csökkentése révén hozzájárul a klímavédelemhez is. A módosítás nem növeli a forrásokat, és nincs kihatással az EU költségvetésére – véli az EP regionális politikával foglalkozó bizottsága, amely hétfőn 36-0-1 arányban fogadta el a jelentést. A képviselők egyetértettek abban is, hogy az energiahatékonyság fokozására és a megújuló energiaforrások használatára fordított lakásberuházási kiadások valamennyi tagállam esetében a teljes ERFA-juttatás 4 százalékáig támogathatók. Az EU-12 esetében ugyanakkor a továbbiakban is lehetőség nyílik arra, hogy más típusú lakásberuházási kiadások is finanszírozhatók legyenek – az érintett operatív programok esetében a teljes ERFA-juttatás 3 százalékáig, nemzeti szinten pedig annak 2 százalékáig. Valamennyi tagállam esetében a lakásberuházási támogatások teljes összege – az eltérő szabályozás és rendelkezések miatt – a teljes ERFA-juttatásuk 6 százaléka lehet. A jelentésről várhatóan valamikor április elején szavaz az EP plenárisa. Forrás: BruxInfo, 2009. március 10.

A

z EP megszavazta a dugódíj alkalmazásának lehetőségét

A

tagállamok a jövőben az euromatricák árában a generált dugók költségeit, valamint az okozott zaj- és légszennyezést is megfizettethetik a közúti teheráru szállítókkal – döntött az EP plenáris ülésén szerdán délután Strasbourgban. Mindenekelőtt az alpesi országok, így Ausztria és Németország járhatnak jól az EP plenáris ülésén szerdán délután elfogadott, az Euromatrica irányelv átdolgozásáról szóló elképzelésekkel, mivel számukra kiemelt jelentőségű a hágóikon és hegyvidéki útszakaszaikon különösen nagy környezetszennyezést és ez által természeti károkat okozó kamionforgalom. Az euromatricára vonatkozó új uniós irányelv a tervek szerint lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy a főbb közlekedési útvonalakon áthaladó nemzetközi teheráru-fuvarozókkal megfizettessék az azok által okozott lég- és zajszennyezést. Az EP jelentése továbbá arra is javaslatot tesz, hogy a tagállamok a kamionforgalom által okozott közlekedési dugókért is külön költséget számoljanak fel a csúcsforgalom időszakára, amennyiben ezzel egyenértékű díjat a személyautósokkal is megfizettetnek. A téma belga szocialista jelentéstevője, Said El Hadraoui a szavazást követő sajtótájékoztatóján közölte: az EP döntése nyomán „kisebb forradalom indulhat, mert amennyiben a Tanács is elfogadja, a jövőben az infrastrukturális költségek mellett az externáliákat (külső költségek: mint a zaj- és légszennyezés, környezetkárosítás, dugók) is megfizettethetik a tagállamok, melyre eddig nem adtak lehetőséget a közösségi szabályok. El Hadraoui szerint igen jelentős lépés, lehetőség lesz végre a szennyező fizet elv alkalmazásának a közúti szállítások során. „Megtehetik a tagállamok, hogy az euromatrica árába nem építenek be semmi mást az infrastrukturális költségeken kívül, de azok az országok melyek szeretnék az externáliákat is megfizettetni a közúti fuvarozókkal, végre élhetnek ezzel a lehetőséggel” – tette hozzá a jelentéstevő. A jelentéstevő – ahogy azt már korábban is hangsúlyozta – nem tartja valószínűnek, hogy az átdolgozott Euromatrica irányelvet az első olvasati szöveg nyomán elfogadja a Tanács, szerinte nagy küzdelem várható a részletek kapcsán a tagállamok közt, melynek legkritikusabb pontja a dugódíj lehet, míg a zaj- és légszennyezés, valamint az infrastruktúrahasználat gond nélkül



Aktuális hírek

51

elfogadásra kerülhet. El Hadraoui hozzátette, arra sincs sok remény, hogy rövid időn belül létrejön a témában a közös tanácsi álláspont az eredetileg 1999-ben elfogadott Euromatrica irányelv átdolgozott változatának szövegére vonatkozóan. A jelentés szakbizottsági szakaszában sok képviselő erősen támogatta a külső költségek közt a CO2-kibocsátás megadóztatását is, a Bizottság tanulmánya szerint ugyanis a teherautók bocsátják ki az EU közlekedéséből származó szén-dioxid negyedét. Ehelyett azonban a szakbizottság végül kiszavazta az erre vonatkozó javaslatot a szövegből. El Hadraoui az irányelv hatálya kapcsán közölte: az eredeti irányelv csak a fő európai közlekedési útvonalakra (TEN) vonatkozik, a mostani módosítás azonban azok mellett minden „jelentős nemzetközi teheráruforgalmat bonyolító útra történő kiterjesztését” javasolja. Hozzátette azonban, hogy szerinte nem annyira fontos, hogy mely utakra érvényes az irányelv, mivel a tagállamok saját hatáskörükben dönthetnek arról, mely utakon szednek díjakat. A módosított irányelv az eddigi csak 12 tonnánál nehezebb járművekre érvényes szabályozást, minden 3,5 tonnánál nehezebb járműre kibővíti 2012-től. Az EP szövege szerint az irányelv hatálya alá nem tartoznak például Londonban és Stockholmban bevezetett személygépkocsikra vonatkozó díjak, melyeket a belvárosokba behajtás esetén kell az autósoknak kifizetniük. A plenáris elé került szöveg szerint azonban még a városi térségeken áthaladó nagy teheráruforgalmat bonyolító utakon is lehetőse van a tagállamoknak díjszedésre. A tagországok által kiszabható díjak összege kapcsán a belga jelentéstevő közölte, hogy az arra vonatkozó számításokat független szakemberekkel számoltatták ki, s az általuk javasoltakat módosítások nélkül vették be a szövegbe. A díjak kiszámítását a javaslat szerint egy intelligens rendszerre bízzák, amely a gépjármű környezetvédelmi besorolását (Euro 0 – Euro VI.), a használt út típusát, hosszát és az útvonal igénybevételének időpontját veszi figyelembe. Előzetes kalkulációk szerint az új Euromatrica átlagosan 3 százalékkal drágítja majd a közúti szállítást, mely azonban attól függően, hogy egy modern környezetkímélő kamionról vagy egy régi erősen szennyező teherautóról van szó, nagymértékben eltérhet. Hasonló a helyzet a dugódíjjal (amennyiben az adott tagállam a bevezetése mellett dönt), mivel a sofőröket ez arra ösztönzi majd, hogy a csúcsforgalmon kívül vezessenek, így csökkentve a fuvarozás költségeit. A befolyó pénzek felhasználására vonatkozóan a szöveg kiköti, hogy az adott címen beszedett összegeket kizárólag az adott probléma enyhítésére költhetik a tagállamok, így például a zajszennyezésből befolyó adókat út menti zajfogó falak építésére használhatják fel. Forrás: BruxInfo, 2009. március 11.

A

z utazóknak tilos lesz húst és tejet behozni az EU-ba

A

harmadik országból az EU-ba beutazók május elsejétől húst, tejet, illetve ezekből készített termékeket nem hozhatnak be a csomagjukban – az erről szóló döntésre március 5-én bólintott rá az Európai Bizottság. Az utazók által az EU-ba behozott (vagy akár postán elküldött) állati eredetű termékek veszélyt jelenthetnek az Európai Unió területén élő állatállományra, hiszen olyan betegségek okozói lehetnek, mint a száj- és körömfájás, amely például az emberi egészségre nézve is kockázatokkal jár. Éppen ezért – a Bizottság szerint – a közvélemény, és így az átlagember is óriási szerepet játszhat abban, hogy megakadályozzák ezen betegségek felbukkanását az EU-ban. Az EU végrehajtó testülete éppen ezért úgy döntött, hogy május elsejétől az Európai Unió területére érkezők sem húst, sem tejet, sem pedig ezekből készített termékeket nem hozhatnak be a csomagjaikban. „Az utazók segíthetnek az állati eredetű betegségek elterjedésének megelőzésében azzal, hogy informálódnak a kockázatokról, és nem hoznak magukkal állati eredetű termékeket a csomagjaikban, amikor harmadik országokból visszatérnek az EU-ba” – jelentette ki Andrulla Vassziliu egészségügyi biztos. Annak érdekében, hogy az új szabályozás minél szélesebb körben ismert legyen, a Bizottság figyelemfelkeltő kampányt indított még tavaly novemberben; a kockázatokra figyelmeztető posztereket 35 nyelven lehet elolvasni a kikötőkben, a reptereken, minden olyan helyen, ahol az utazók belépnek az EU területére. Az általános szabálya valóban az, hogy tilos lesz az állati eredetű termékeket behozni, ha csak – és ez egy kivétel – az illető ezen termékekből kevesebb, mint 10 kilogrammot kíván magával hozni Horvátországból, a Feröer-szigetekről, Grönlandról vagy Izlandról. A csecsemőknek adandó tápszerek, a bébiételek és az orvosi okokból szükséges speciális élelmiszerek bizonyos feltételek mellett szintén mentességet élveznek, igaz, ezek tömege nem haladja meg a 2 kilogrammot. Ami a halas termékeket illeti (a halak mellett ideértve a különböző rákféléket, nem élő kagylókat és osztrigákat), az utazók legfeljebb 20 kilogrammot hozhatnak (vagy küldhetnek) be belőlük. Ez a súlykorlátozás nem vonatkozik a Feröer-szigetekről és Izlandról érkező utazókra. A többi állati eredetű termék kapcsán (ebbe a kategóriába tartozik a méz, az élő osztriga, az élő kagylók és csigák) a beutazók legfeljebb 2 kilogrammot hozhatnak be. Mindezek a szabályok nem vonatkoznak a Huszonhetek közötti kapcsolatokra, illetve az Andorrából, Liechtensteinből, Norvégiából, San Marinóból és Svájcból beutazók által hozott állati eredetű termékekre. Forrás: BruxInfo, 2009. március 9.



52

Aktuális hírek

U

niós menekültügyi hivatalt hozna létre a Bizottság

A

z Európai Bizottság 2009. február 18-án ismertette elképzeléseit egy olyan hivatal létrehozásáról, amely menekültügyi kérdésekben nyújtana szakértői tanácsot a tagállamoknak. Az iroda elsősorban a menedékkérők növekvő száma által érintett dél-európai országokat segítené. A javaslat lehetővé tenné egy olyan operatív ügynökség gyors létrehozását, amely egyben koordinálja és erősíti a tagállamok közötti menekültügyi együttműködést. A hivatal nagy előrelépést jelenthet az EU-ban létező menedékjoggal kapcsolatos rendelkezések harmonizálásában is. A menedékjog jelenlegi alkalmazása alapján nagy különbség van a nemzetközi védelem iránti kérelmek tagállamok általi kezelése terén. Egy iraki állampolgárnak például 71 százalék esélye van, hogy védelmet kapjon az egyik tagállamban, míg egy másikban ugyanez az esély csupán 2 százalék. A Bizottság által 2008 júniusában elfogadott menekültügyi cselekvési terv az uniós menekültügyi jogszabályok kiegészítését és nagyszabású módosítását irányozta elő, mely jelenleg folyamatban van. A hivatal támogatást nyújt majd a tagállamoknak abban, hogy menekültügyi politikájukat koherensebbé és igazságosabbá tegyék, például a bevált gyakorlatok feltérképezéséhez nyújtott segítség, uniós szintű képzések szervezése és a származási országra vonatkozó megbízható információkhoz való hozzáférés javítása révén. Ugyancsak a hivatal feladata lesz a nemzeti szakértőkből álló támogató csoportok koordinálása – ezeket a csoportokat azon tagállamok kérésére küldik a helyszínre, amelyek a területükre tömegesen érkező menedékkérők problémájával találják szemben magukat. Emellett tudományos és technikai segítséget is nyújt a menekültügyi politika és jogszabályok fejlesztéséhez. Az igazságügy területéért felelős Jacques Barrot bizottsági alelnök a tervezett hivatallal kapcsolatban hangsúlyozta: az iroda döntéshozói jogkörrel nem rendelkezne, hiszen a menedékkérelmek elfogadásáról vagy elutasításáról továbbra is a nemzeti hatóságok hivatottak dönteni. Barrot mindemellett kifejezte reményét azzal kapcsolatban, hogy az EU lépésről lépésre egy közös menekültügyi politikát fog kidolgozni. A Bizottság alelnöke az elkövetkező hónapokban javaslatot fog benyújtani a menedékjogi eljárások harmonizációjára vonatkozóan, illetve a menedékkérelmek pozitív elbírálása feltételeinek közelítéséről. Az európai menedékjogi iroda létrehozásának terve a tavaly elfogadott migrációs és menedékjogi csomag részét képezi. 2008-ban több mint 67 ezer ember kelt át a Földközi-tengeren, menedéket keresve az európai országokban. A menedékkérők fele Olaszországba és Máltába érkezett. Ennek következtében januárban Olaszország, Görögország, Málta és Ciprus felkérte a többi tagállamot, hogy segítsenek kezelni az illegális bevándorlók egyre növekvő hullámát. Néhány tagállam azonban nem lelkesedett az ötletért, és nem hajlandó részt venni sem az iroda megvalósításban, sem a finanszírozásban. Amennyiben a Bizottság tervét az EP és a 27 tagállam elfogadja, az iroda jövőre kezdheti meg a működését Brüsszelben 24 fős személyzettel és 5 millió eurós költségvetéssel. A cél ennek a költségvetésnek a megháromszorozása, valamint a személyzet 60–100 főre emelése 2013-ig.

A

Forrás: EU vonal, 2009. február 19.

cseh elnökség kiáll a bővítés folytatása mellett

A

pénzügyi válság ellenére sem szabad elhanyagolni az unió bővítési folyamatát - mondta Alexandr Vondra, az unió soros elnöki tisztét betöltő Csehország európai uniós ügyekért felelős kormányfő-helyettese. A Bizottság pénteken teszi közzé átfogó jelentését a legutóbbi két bővítési kör hatásairól. Egy február 18-i, Brüsszelben tartott konferencián Vondra hangsúlyozta, hogy országa felelősséget érez a bővítési folyamat folytatásáért, hiszen ez stratégiai jelentősége mellett ez a cseh elnökség egyik prioritása is. A bővítés lelassulásának számos oka van. Egyrészt a tagállamok figyelmét most a gazdasági válság megoldása köti le, másrészt a tagjelöltek és a jelenlegi tagállamok közötti politikai viták is blokkolják a csatlakozási tárgyalásokat. Tavaly év végén a szlovén–horvát határvita miatt Ljubljana számos fejezet megnyitását megvétózta a horvát csatlakozási tárgyalásokon. A két ország között már több éve húzódó vita komolyan veszélyezteti Horvátország uniós ambícióit. A szlovénok szerint a csatlakozási tárgyalásokhoz benyújtott horvát dokumentumok egy olyan horvát–szlovén határt ábrázolnak, melyről még nem született megállapodás, és mely Horvátországot tünteti fel előnyösebb helyzetben. Az EU–horvát csatlakozási tárgyalásokon 2005 októbere óta a 35 tárgyalási fejezetből eddig összesen huszonkettőt nyitottak meg, és hetet zártak le ideiglenesen. Vondra kijelentette, hogy a cseh elnökség mindent megtesz a horvát csatlakozási tárgyalások sikeres folytatása és lezárása érdekében. A cseh kormányfő-helyettes hangsúlyozta, hogy országa teljes mértékben támogatja a Bizottság javaslatát egy közvetítői csoport felállítására a határvita megoldása érdekében. A balkáni ügyekben jártas személyekből álló tanács („bölcsek tanácsa”) létrehozásához azonban mindkét vitás fél egyetértése szükséges. Az Európai Bizottság február 20-án teszi közzé az EU két legutóbbi, vagyis a 2004-es és 2007-es bővítéseinek hatásairól szóló részletes jelentését. A két bővítés során közel duplájára nőtt a tagállamok száma, hazánk 2004-ben vált az Európai Unió tagjává. Forrás: EU vonal, 2009. február 19. XIX. évfolyam 3. szám • 2009. március


Aktuális hírek

A

53

klímaváltozás elleni harc élére állnak a nagyvárosok

B

udapesttel együtt háromszázötven európai város vállal az EU által 2020-ig ígért 20 százalékos CO2kibocsátáscsökkentésnél is nagyobb lefaragást. A célt szentesítő Polgármesterek Egyezménye című dokumentum aláírására kedden került sor az Európai Parlamentben. Hatékonyabb és fenntarthatóbb városi közlekedéssel, a lakóházak és a közintézmények energiahatékonyságának növelésével, alternatív energiaforrások használatával, az autók belvárosokból való kitiltásával és sok hasonló intézkedéssel szeretné túlteljesíteni az EU által 2020-ra kitűzött 20 százalékos szén-dioxid-kibocsátáscsökkentést az a 350 európai nagyváros, melynek képviselői február 10-én az Európai Parlamentben aláírták a Polgármesterek Egyezményét (Covenant of Mayors). „A legtöbb energiát Európában a városok használják fel, vagyis a klímaváltozás elleni küzdelmet a városokban kell megvívnunk. Ezért különösen fontos a Polgármesterek Egyezményének üzenete és elköteleződése a kibocsátáscsökkenés mellett, különösen az unió által jelenleg megélt nehéz időkben” – mondta az esemény sajtótájékoztatóján Andris Piebalgs energiaügyi biztos. Demszky Gábor Budapest főpolgármestere közölte: erősen hisz benne, hogy a városok szövetsége még inkább ösztönzi az uniót a 2020-ra kitűzött célok megvalósítására. A magyar főváros kapcsán kijelentette: Budapest koordinált energetikai akciótervét követve akár a 20 százalékos cél dupláját is elérheti 2020-ra. A főpolgármester elmondta, hogy a fővárosi önkormányzatnak 2007 óta van energiapolitikáért felelős vezető szakértője, aki az akcióterv kidolgozásáért és megvalósulásáért is felelős. Demszky a BruxInfónak elmondta, hogy idén októbertől a Hungária körúton belülre csak a zöld környezetvédelmi minősítést megkapó „zöld matricás” autók hajthatnak be. A Polgármesterek Egyezményében nemcsak nagyvárosok, hanem közepes és kis települések, illetve akár egész régiók is részt vehetnek. Eddig az EU 23 tagállamából írtak alá városok, beleértve 12 fővárost, melyek mellett svájci, norvég, ukrán, horvát, török és boszniai és hercegovinai települések is részt vesznek a programban. Emellett 8 további uniós főváros tervezi az egyezmény aláírását, de vannak érdeklődők az Egyesült Államokból, Új-Zélandról és Argentínából is. Forrás: BruxInfo, 2009. február 12.



54

Eseménynaptár, képzések

Események, képzések – előrejelzés Felhívás a „Föld órája” akció támogatására

2

009 a Csillagászat Nemzetközi Éve, melynek egyik sarokpontja a csillagos égbolt védelme. De ezzel nem csak az éjszakai látványt védjük, hanem földi környezetünket is. Napjainkban egyre több szó esik a klímaváltozásról, és a szélsőségessé váló időjárás hatásait magunk is érezzük. Arra kérjük, hogy városukkal, településükkel önök is csatlakozzanak egy olyan akcióhoz, amely jól látható módon felhívja a figyelmet a problémára. 2007-ben több mint kétmillió sydney-i lakos, cég és maga a város is kikapcsolta a nélkülözhető fényeket egyórás időtartamra. A WWF, a nemzetközi természetvédelmi szervezet irányításával az idén már másodszor indul világméretben is az akció. A „Föld órája” rendezvénnyel csak egy piciny cseppnyit csökkenthetünk az energiapazarláson, de a figyelem felhívásával talán többet is előreléphetünk. 2008-ban több hazai város, köztük Budapest és intézmény csatlakozott az egy órás világításcsökkentéshez. Több település – a jó szándék ellenére – azért nem kapcsolódott ténylegesen, mert például a díszvilágítást nem tudták a közvilágítástól függetlenül kikapcsolni. Ez már csak azért is tanulságos, mert ezeken a helyeken már csak a szükséges módosítással minden éjjel tehetnének Földünkért, ha éjfélkor lekapcsolnák az utána fölöslegesen működő díszvilágítást. Nagyon hasznos lenne, ha ebben az évben még több települése, intézmény, vállalat és lakosok is csatlakoznának a nemzetközi akcióhoz, és március 28-án, szombaton este 20: 30-tól kezdve egyórányi időszakra kikapcsolnák a köz-, vagyon- és a közlekedésbiztonság szempontjából nélkülözhető fényeket. Az élhető Föld fenntartásához szükséges környezettudatos szemlélet kialakításában fontos lehet a sikeres akció. Az akció folyamán, a települések díszvilágításának kikapcsolásával, a városképet romboló, egyéb zavaró fények hatása kontrasztosan kiemelkedik. Ez lehetőséget ad arra, hogy az energiapazarló, sok esetben a megfelelő díszvilágítást elfojtó, elrontó fényszennyezésre is felhívjuk a figyelmet. A csatlakozó települések lakosai megfelelő időjárás esetén ismét felfedezhetik a csillagos égboltot városuk felett. Szervezeteink szívesen közreműködnek az esemény koordinálásában, azok tanulságainak felfedésében. A Világítástechnikai Társaság szakmai segítséget nyújt az energiahatékony, zavaró fényektől mentes kültéri világítás megvalósításában. A Magyar Csillagászati Egyesület vállalja az akció idején, hogy a lakosok számára – az időjárás függvényében – bemutatásokat szervez. A nemzetközi kampányról további információ található a www.earthhour.org honlapon. Kérjük, hogy március 28-án Önök is csatlakozzanak az akcióhoz, legyen mindenkié a „Föld órája”! Tisztelettel:

Nagy János elnök, Dr. Kolláth Zoltán elnök, Magyar Elektrotechnikai Egyesület Magyar Csillagászati Egyesület, Világítástechnikai Társaság, www.vilagitas.org www.mcse.hu-fenyszennyezes.csillagaszat.hu

Csáki Roland kommunikációs igazgató, WWF Magyarország, www.wwf.hu

Az Építéstudományi Egyesület felhívása tudományos konferenciára

A

z Építéstudományi Egyesület (ÉTE) a Magyar Urbanisztikai Társaság és a gróf Klebelsberg Kuno Alapítvány közreműködésével 2009. április 20-án 900-1530 óra között a „Településtervezés továbbfejlesztése” címmel kreditpontos szakmai konferenciát szervez. A konferencián az NFT Regionális Operatív Programban (ROP 3.1.1.) részt vevő kutatók mutatják be a kutatási eredményeket, javaslataikat az önkormányzati vezetőknek, szakembereknek és a településtervezőknek. Az előadások többek között foglalkoznak a településtervezés folyamatával, a tervkészítés-tervalkalmazás gyakorlatával, a tervezés társadalmasításával, a közösségi érdekérvényesítéssel és javaslatokat adnak a jogi szabályozás korszerűsítésére. A konferencia helyszíne:

Pesti Konferencia Központ (MTESZ Székház), Budapest V., Kossuth Lajos tér 6–8.

A konferencia részvételi díja: bruttó 9000 Ft/fő, ÉTE-tagoknak bruttó 5000 Ft/fő A jelentkezéseket 2009. április 10-éig a jelentkezési lap kitöltésével az ÉTE Titkárságon kell bejelenteni, faxon: (06 1) 225-1948, e-mailen: [email protected], illetve írásban vagy személyesen 8–16 óra között (ÉTE, 1027 Budapest, Fő u. 68. I. em. 129.). A jelentkezési lap elérhető és letölthető az egyesület honlapján: www.eptud.org A konferencia részvételi díját a jelentkezésekkel egyidejűleg, de legkésőbb 2009. április 10-éig kérjük befizetni átutalással bankszámlánkra (10200830-32310281-00000000) vagy személyesen a titkárságon. A szervezőbizottság vezetője: László László ÉTE főtitkár, tel.: (06 30) 221-4833, rendezvényszervező: Kiss Katalin, tel.: (06 1) 225-1947. XIX. évfolyam 3. szám • 2009. március



55

A „Településtervezés továbbfejlesztése” kreditpontos tudományos konferencia programja, 2009. április 20. 9: 00–10:00

Regisztráció

Levezető elnök: Ongjerth Richard (MUT ügyvezető igazgató) 10:00–10:10 10:10–10:30 10:30–10:50 10:50–11:00 11:00–11:30 11:30–11:50

Gerencsér László ÉTE elnök: Megnyitó László László: Településfejlesztés továbbfejlesztése c. kutatási projekt előzményei és eredményei Dr. Locsmándi Gábor: Településtervezés nemzetközi gyakorlata Körmendy Imre: Önkormányzatok településtervezési gondjai Dr. Szirmai Viktória: Településtervezés társadalmasításának szükségessége Dr. Nagy Béla: Javaslat a településtervezés korszerűsítésére

11:50–13:00

Ebédszünet

13:00–13:15 13:15–13:30 13:30–13:45 13:45–14:15 14:15–14:45 14:45–15:15 15:15–15:30

Dr. Tompai Géza: Településtervezés mai helyzete Kerekes György: Településfejlesztési tervezés napjainkban Dr. Aczél Gábor: Közszféra és magánszféra együttműködése a településfejlesztés folyamatában gróf Klebelsberg Éva: gróf Klebelsberg Kuno és a városfejlesztés Esettanulmányok bemutatása – S. Bitskey Kata: Tök Község – Philipp Frigyes: Nagymaros város Hozzászólások Összefoglaló és zárszó

„A műszaki mentések eszközei a tűzoltóságnál 2009” konferencia a KOK-on

A

Katasztrófavédelmi Oktatási Központ 2009. április 23-án egész napos szakmai konferenciát rendez – „A műszaki mentések eszközei a tűzoltóságnál 2009” címmel – neves előadók és szakértők felkérésével a KOK péceli oktatási épületében. A konferencia szeretné megismertetni a műszaki mentési eszközök felhasználóit és a tűzoltó technikai oktatókat a téma legjelentősebb kutató, fejlesztő, gyártó, forgalmazó és alkalmazó szakembereinek elképzeléseivel, célkitűzéseivel. A résztvevők tapasztalatot cserélhetnek a műszaki mentési eszközök minősítése és rendszeresítése, az időszakos felülvizsgálatok, a meghibásodások, azok elkerülése, valamint a felhasználók képzése terén. A konferencia fórumot biztosít a műszaki mentésnél használható eszközök gyártói, forgalmazói részére, hogy bemutathassák a szakmai újdonságokat a felhasználók számára. A tűzoltói, katasztrófavédelmi képzés fejlesztése érdekében nélkülözhetetlen a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ együttműködési kapcsolatainak fejlesztése a műszaki-mentési eszközgyártó, forgalmazó, felülvizsgáló és javító cégekkel, valamint a technikai fejlesztést irányítókkal és a technika felhasználókkal. A konferencia keretében a tűzoltóságnál alkalmazható műszaki mentési eszközök rendszeresítéséről, munkavédelmi minősítéséről, az időszakos felülvizsgálatok és a meghibásodások tapasztalatairól, valamint a felhasználó állomány képzéséről hangzanak el előadások. A prezentációkat az OKF érintett vezetői, a legjelentősebb hazai eszközgyártó és forgalmazó cégek vezető szakemberei tartják, valamint a műszaki mentési eszköz felhasználók képviseletében a hivatásos önkormányzati, az önkéntes és a létesítményi tűzoltóságok egy-egy tapasztalt szakembere. A tűzoltótechnika kezelői képzés helyzetéről, problémáiról és jövőbeni formálásáról a tanintézet munkatársai tartanak előadást. A konferencia programja a KOK honlapján jelenik meg. A konferencia résztvevői – igény esetén – az OKF által megállapított továbbképzési kreditpont teljesítéséről igazolást kapnak. A rendezvényen kb. 180 fő tűzvédelmi és katasztrófaelhárító szakember részvétele biztosítható, ez a létszám gyakorlatilag kitölti a péceli objektum befogadó kapacitását. A KOK immár több éve sikereses konferenciák helyszíne, bízunk benne, hogy ebben az évben is sikerül érdekes, értékes rendezvényt szervezniük, ezzel is erősítve a KOK országos szakmai szellemi központ funkcióját. A konferenciára minden érdeklődő jelentkezését várják, a konferenciaterem korlátozott befogadóképessége miatt a jelentkezéseket a beérkezés sorrendjében fogadják el és igazolják vissza. Jelentkezni 2009. április 3-áig lehet a KOK honlapján (www.b-m.hu/kok/) található jelentkezési lap kitöltésével és megküldésével. Kérdéseivel kapcsolatban dr. Hesz József tű. alezredes ad felvilágosítást a (06 1) 436-1555-ös telefonon. Forrás: Katasztrófavédelem



56


Események, képzések – beszámolók Emléktábla-avatás a Sziklakórház falánál

„

A Sziklakórházban 1944–45-ben és 1956-ban hősiesen helytálló orvosok, nővérek, önkéntesek és a sebesült katonák, civilek emlékére” felirattal állított emléktáblát a Szent János Kórház, a HM Hadtörténeti Múzeum, a Fővárosi Önkormányzat, a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, a Magyar Vöröskereszt munkaközössége a létesítmény Lovas úti bejáratánál 2009. február 10-én a Fővárosi Légoltalmi Szükségkórház megnyitásának 65. évfordulója alkalmából. A rendezvényen részt vettek: dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy, az OKF veszélyhelyzet-kezelési főigazgató-helyettese, dr. Benkovics Zoltán pv. dandártábornok, az Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság igazgatója, Horváth Csaba főpolgármesterhelyettes, országgyűlési képviselő, dr. Holló József Ferenc ny. altábornagy, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója, dr. Pintérné dr. Gönczi Ágnes, a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak főigazgatója, dr. Nagy Gábor Tamás, a Budavári Önkormányzat polgármestere, dr. Selymes Erik, a Magyar Vöröskereszt főigazgatója, a Fővárosi Önkormányzat képviselői, a Sziklakórház Kulturális Kft. munkatársai, a Honvéd Hagyományőrzők, az egyházak képviselői, érdeklődők és olyan emberek, akik egykor ápolóként, gyógykezeltként, túlélő szemtanúként őrzik a régi nehéz idők emlékeit. A budai Várhegy mélyén mintegy tíz kilométer hosszú barlang- és pincerendszer húzódik. A második világháború előtt a járatokat megerősítették, a lejárók számát korlátozták, több különálló járatszakaszt egybenyitottak. Mindezt azzal a céllal, hogy az egész rendszer óvóhelyként is szolgálhasson az esetleges bombázások során. Így lett a földalatti labirintusból 1939– 1945 között világháborús légókórház, majd 1952-ig gyógyszergyártó üzem, 1956-ban forradalmi kórház. 1958-tól kezdődően a hatvanas évek elejéig hidegháborús bővítési munkálatok zajlottak a hegy gyomrában. 1962-től kórház, atombunker és polgári védelmi raktár. A Sziklakórház ma egy nemzetközi szinten is egyedülálló történelmi emlék. A titkosítás alól feloldott létesítmény történeti kutatása 2007-ben kezdődött, számos túlélőt, szemtanút – ápolót, sebesült katonát és civilt – sikerült felkutatni. Élni akarásuk, munkabírásuk kiállta a kemény idők próbáját, és példát mutat a mai nemzedéknek is. Munkájukat, hősiességüket annak idején nem ismerték el, sokan az események után elvesztették állásukat, nem mehettek vissza tanulni. Pótlandó a letűnt korok igazságtalanságát és mulasztásait, a bevezetőben említett szervezetek emléktáblát állítottak a szemtanúk, túlélők részvételével. A délutáni rendkívül borús, hideg időben a Központi Tűzoltózenekar térzenéje kárpótolta valamelyest a kezdésre váró fagyoskodókat. A fúvósok kíséretében elhangzó Himnuszt követően dr. Pintérné dr. Gönczi Ágnes olvasta fel Székely Tamás egészségügyi miniszter üdvözlő levelét, majd dr. Holló József Ferenc ny. altábornagy ismertette röviden a Sziklakórház érdekes történetét. Daróczi Mária ápolónőként dolgozott nagyon fiatalon e kórházban az ostrom idején, s most megosztotta emlékeit a jelenlévőkkel. Balogh György 1956 őszén súlyos haslövéssel került be a Sziklakórházba, el-elcsukló hangon mondta el az ünnepség résztvevőinek, hogy csakis az akkori orvosok, segítőik hozzáértésének, áldozatkészségének köszönhetően lehet most itt. Az elnökség tagjai leleplezték és megkoszorúzták az emléktáblát, majd Lackner Pál dandártábornok, a HM Tábori Lelkészi Szolgálat protestáns szolgálati ág tábori püspöke és Berta Tibor ezredes, a HM Tábori Lelkészi Szolgálat katolikus szolgálati ág általános helynöke áldotta meg az emléktáblát. Az ünnepi rész zárásaként Tatai Gábor, a Sziklakórház szakmai vezetője köszöntötte, s invitálta tárlatlátogatásra a megjelenteket. Az érdeklődők Hofer Ágnes és Diósi Diána hozzáértő idegenvezetésével járhatták végig a nemzetközi szinten is egyedülálló történelmi emlék földalatti labirintusait. Forrás: Katasztrófavédelem Szerkesztősége

Lakosságfelkészítési szeminárium Brnóban

A

z Európai Unió cseh elnöksége keretében szervezett programsor részeként tanácskoztak a tagállamok képviselői a lakosság veszélyhelyzeti tájékoztatása és felkészítése témájában. 2009. február 18–20-án került sor a Cseh Köztársaság második legnagyobb városában, egyben Dél-Morvaország szívében, Brnóban a lakosságfelkészítési szemináriumra. A cseh Belügyminisztérium meghívására 24 ország 80 képviselője érkezett a behavazott városba, hogy három napon át tanácskozzon, és tapasztalatcserét folytasson e témában. A munka plenáris üléssel kezdődött, ahol a minisztérium, illetve az Európai Bizottság vezetői összefoglalták a szeminárium témájával kapcsolatos főbb gondolatokat, kiemelve a tájékoztatás, felkészítés és nevelés fontosságát. Előrevetítve, hogy másnap a munka három külön csoportban fog folytatódni, az egyes szekcióvezetők valamennyi résztvevő számára összefoglalták az egyes résztémák lényegét, feltevéseket, vitapontokat, javasolt kérdéseket. Ezek alapján folytatódott a munka másnap. Magyarországról az OKF képviseltette magát a második csapatban, ahol a megbeszélés központi témája a lakosság három kiemelt célcsoportjára vonatkozó tapasztalatcsere és vita volt. Az EU és az egyes tagországok szakmai szervezeteinek kiinduló álláspontja szerint amellett, hogy természetesen egy ország valamennyi állampolgárának joga és kötelessége a veszélyhelyzetekkel kapcsolatos tenni- és tudnivalók megismerése és elsajátítása, a főbb figyelmet a gyerekekre, fiatalokra, az idős emberekre valamint az ott tartózkodó külföldiekre kell fordítani. A „mit?” kérdésében XIX. évfolyam 3. szám • 2009. március



57

teljes nézetazonosság volt a jelenlévők közt, a „hogyan?-ra vonatkozóan viszont jelentős eltérések voltak. A nap végére az egyes bemutatók alapján körvonalazódott a legjobb gyakorlatok köre, kialakult egy közös javaslatsor, amely alapján júniusban az Európai Bizottság ajánlásokat fogalmaz meg mind az uniós szervek, mind a tagországok felé. Az alapelvek megerősítése mellett többek között felmerült egy közös uniós téma specifikus honlap létrehozásának, valamint egy kézikönyv kiadásának javaslata is. Az országok közötti együttműködés egyik fő területeként a nemzetközi gyerekversenyek szervezését emelték ki. A közeljövő fontos feladata az egységes európai hívószámra való figyelemfelkeltés is. A harmadik napon újra valamennyi résztvevő egybegyűlt, és a csoportvezetők bemutatója alapján mind a három téma ös�szefoglalóját meghallgatták, majd egy rövid egyeztetés után felolvasták az ajánlások szövegét. Így képet kaphatott mindenki a diplomáciai testületek tagjainak képzésére, valamint a segítő szakmai szervezetek tagjainak védelmét szolgáló programokra vonatkozó ajánlásokról is. A cseh szervezőket dicséri az a mindenre kiterjedő figyelem, aminek eredményeképp már előre részletes programokat, ös�szefoglalókat, vitaanyagokat kapott mindenki, majd a szeminárium végén a meglepően sajátságos protokollcsomag a komplett aktualizált anyag CD-jével is kiegészült. A morva vendéglátásból az esti szabadidős programok adtak ízelítőt, emlékezetes pillanatokkal erősítve ennek a nagyon gazdag és tartalmas három napnak az emlékét. Forrás: Katasztrófavédelem

NeuRISK projektindító konferencia Győrben

2

009. február 23-án került megrendezésre a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület (RSOE) szervezésében a NeuRISK projektindító konferenciája magyar és osztrák partnerek képviselőinek részvételével. Az eseményt az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság részéről Kivágó Tamás pv. dandártábornok, gazdasági főigazgató-helyettes nyitotta meg, a vezető partner részéről Szüts György tű. alezredes, a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója vett részt. A Győr-Moson-Sopron és Burgenland térsége közötti „Regionális kockázat-megelőzés és katasztrófavédelmi együttműködés” (NeuRISK) projekt vezető partnere a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. A projektben részt vesz még a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület, a Sopron MJV Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága, a Burgenlandi Tartományi Tűzoltószövetség és a Burgenlandi Tartományi Biztonsági Központ (112) A találkozón ismertették az egyes projektpartnerek szerepét, illetve a projekt munkatervét. A projekt szakmai tartalma egyrészt olyan határon átnyúló katasztrófavédelmi döntéstámogató rendszer kialakítása és tesztelése, amely hatékonyan segíti a Győr-Moson-Sopron megyei és burgenlandi szakértők munkáját, másrészt közös mentési gyakorlatok és képzések szervezését és lebonyolítását tűzte ki célul. A határon átnyúló katasztrófavédelmi együttműködés egyik fő területe a kölcsönös, gyors segítségnyújtás, mely a beavatkozások hatékonyságát jelentősen növeli. A beavatkozások esetén az első negyedóra létfontosságú, és a schengeni térséghez való csatlakozásunk óta egyedülálló lehetőség nyílt az osztrák-magyar katasztrófavédelmi együttműködés, kölcsönös segítségnyújtás kialakítása és megszilárdítása előtt. Jelen projekt olyan közös tevékenységeket, fejlesztéseket valósít meg, melyek stratégiai partnerségre emelik az együttműködés szintjét, és figyelembe veszi a térség sajátosságait, veszélyforrásait (például nádastűz a Fertő-tónál, erdőtűz Sopronnál). Az RSOE a projektben a menedzsmenttevékenységeket és disszeminációs feladatokat látja el. Forrás: Katasztrófavédelem

Március elseje a Polgári Védelem Világnapja

A

Nemzetközi Polgári Védelmi Világszervezet fennállásának 20. évfordulóján, 1992-ben kezdeményezte a Világnap megrendezését. Magyarország az elsők között csatlakozott a felhíváshoz, így az idén 17. alkalommal méltatja a szakma a bajba jutott lakosság védelmét hivatásául választó szakembereket. 2009. február 27-én dr. Gyenesei István, a hazai katasztrófavédelemért felelős miniszter a Polgári Védelem Világnapja alkalmából szervezett ünnepségen beszédet mondott, és elismeréseket adott át az arra érdemesített munkatársaknak. A rendezvényen részt vett dr. Tatár Attila tű. altábornagy, az OKF főigazgatója, dr. Hoffmann Imre tű. vezérőrnagy, hatósági főigazgató-helyettes, dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy, az OKF veszélyhelyzet-kezelési főigazgató-helyettese, Kivágó Tamás pv. dandártábornok, az OKF gazdasági főigazgató-helyettese, megjelentek a megyei katasztrófavédelmi igazgatók, az érintett érdekképviseletek képviselői, illetve az elismerésben részesülő polgári védelmi dolgozók. A rendezvényt Kelemenné Polyák Katalin minisztériumi osztályvezető, a rendezvény moderátora nyitotta meg, és ünnepi köszöntője megtartására kérte fel dr. Gyenesei Istvánt. A tárca vezetője elmondta többek között, hogy mennyire váratlanul, kiszámíthatatlanul sújthatják a természet erői az embereket, a közösségeket. Ha valahol megmozdul a föld, vagy jön az ár, ÖM Önkormányzati Tájékoztató


58


forgószéllé dagad a légmozgás, vegetáció-tűz tombol – s ezeket hosszan lehetne sorolni –, szükség van egyfajta védekezési mechanizmusra, véderőre, ami megvédi az embereket, értékeiket. „Ilyenkor ezt a véderőt meg kell sokszorozni… Ezt pedig kétféleképpen lehet megtenni. Egyrészt előhozni saját magunkból azt, amit különleges esetekben és különleges helyzetekben tudunk mozgósítani, és megtalálni azokat a partnereket, akikkel matematikai értelemben is meg tudjuk sokszorozni ezt a véderőt… Nem bízhatjuk a csodára azokat a kihívásokat, helyzeteket, amikor helyt kell állni. Közhelynek tűnik, de ettől még igaz, hogy a katasztrófák nem ismernek semmilyen természetes vagy mesterséges határt. Nincs két egyforma eset, nincs két egyforma helyzet, amit előre le lehetne modellezni és ennek pontosan, precízen megtalálni a megoldását. Ezért kell az a típusú felkészültség, amely képes és kész a legkülönösebb helyzetekben is előhozni a válaszadás, a gyors válaszadás képességét. Ez talán legfontosabb tulajdonsága azoknak, akik az ilyen típusú tevékenységben, munkában részt vesznek. Ellenkező esetben óriási, helyrehozhatatlan károk keletkeznek. Ezeket kell megakadályozni és nyilvánvalóan első sorban az emberek életét menteni”. A miniszter kitért arra, hogy a katasztrófa-elhárítás megelőző, mentesítő, védekező tevékenységében milyen meghatározó szerepe van az összefogásnak, a bajtársiasságnak, s e tényezők formálásban milyen nélkülözhetetlen jelentősége van a jó, baráti, emberi, kollegiális kapcsolatoknak. A tárca vezetője rámutatott, hogy „Magyarországon egyébként békeidőszaki veszélyhelyzetben 78 ezer ember áll készen a segítségnyújtásra. Felkészültségük szinten tartásához a Magyar Polgári Védelmi Szövetség adja a keretet. A koordinációt, ha úgy tetszik: szakmai töltetet pedig az Országos Katasztrófavédelemi Főigazgatóság profi munkatársai adják… A mai nap az ő választott ünnepük, erről 17 éve itthon is megemlékezünk. Úgy érzem, hogy ez a közös munka egy olyan lakossági összefogást is feltételez, ami állandó és nélkülözhetetlen faktora a biztonságnak. Kívánom, hogy a feladathoz méltóan végezzék, végezzétek a munkátokat, és köszönöm azt az elhivatottságot, azt a helytállást, amit nap mint nap ti és munkatársaitok fölvállaltok és végeztek” – mondta végezetül dr. Gyenesei István, és gratulált a kitüntetetteknek. A miniszteri köszöntőt követő ünnepi műsort a Duna Szimfonikus Zenekar vonósnégyese szolgáltatta, melynek során Márton István „Andalgója” és Monti „Csárdása” hangzott el. Közreműködött: Rudickaja Tatyjana és Csáky Bogár Rita (hegedű), Kovács Attila (brácsa) és Baráti András (gordonka). A vastapssal honorált szóló után dr. Gyenesei István és dr. Tatár Attila elismeréseket adott át a polgári védelmi szakembereknek. A Polgári Védelem Napja tiszteletére 2009. február 27-én koszorúzási ünnepséget tartottak az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon elhelyezett márványtáblánál. A légoltalom és a polgári védelem hősi halottjai emlékét őrző márványtáblánál Nagy Rudolf mk. pv. alezredes mondott ünnepi beszédet. Emlékeztetett arra, hogy a Polgári Védelem Napját nemcsak a helytállás megbecsülésének, hanem a múlt idézésének is szenteljük. Az emberek figyelmét a mai szakemberek munkájára, küldetésére úgy is fel lehet hívni, hogy példaként állítjuk mindenki elé az elődök tevékenységét. Az alezredes felidézte a magyar légoltalom létrejöttének, fejlődésének főbb állomásait, az évtizedek során kezelt veszélyhelyzetek közül kiemelve az 1970-es tiszai árvizet, valamint a két évvel későbbi száj- és körömfájás-járványt. Szólt arról is, hogy a Genfi Egyezményt kiegészítő Jegyzőkönyv 1989-es ratifikálása után a hazai polgári védelemben még jobban a polgári lakosság oltalmazása került előtérbe. A szakma fejlődésének fontos állomása volt a saját törvény megszületése 1996-ban, egy másik mérföldköve az integrált katasztrófavédelem létrejötte. Az elkötelezettséget jelképező csapatzászló előtt állva az önfeláldozást megkövetelő hivatástudat előtt is tisztelgünk. Valamennyien, akik ma a büszkeség érzésével hallgatjuk az ünnep tiszteletére felcsendülő Himnuszt, gondoljunk a lakosság védelméért életüket áldozókra. Példájuk nyomán érezzük kötelességünknek, hogy munkánkkal mindenkor ösztönző erőként vegyünk részt a lakosság védelmében, a polgári védelem ügyének előmozdításában. A köszöntő után dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy és Hoffmann Imre tű. vezérőrnagy főigazgató-helyettesek, a Magyar Polgári Védelmi Szövetség nevében Demeter István nyá. pv. ezredes, a Magyar Polgári Védelmi Alapítvány Kuratóriumának képviseletében Papp István elnök, a munkavállalói érdekképviseletek nevében Zentai Ferenc, a Katasztrófavédelmi Dolgozók Szakszervezetének és Talabér Zoltán, a Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke helyezett el koszorút. Rendkívül változatos, színvonalas programmal fogadta és méltatta a szakma a Polgári Védelem Napját. Az eseménysorozat központi rendezvényei között is figyelemreméltó az a nemzetközi szeminárium, amelyet 2009. február 25–26. között Budapesten, a Danubius Hotel Arénában rendezett meg az Országos Katasztrófavédelmi Igazgatóság. A kétnapos, ún. „lessons learnt” munkaműhely egyik célja az EU-HUROMEX 2008 gyakorlat értékelése, elemzése volt. A másik, konkrétabb ok: a leszűrt, megérlelt tapasztalatokkal a szervezők szeretnének hozzájárulni az Európai Közösség részére ös�szeállítandó ún. „végső technikai jelentés” kidolgozásához. A szakmai fórumon katasztrófavédelmi vezetők, EU-megfigyelők, a gyakorlaton résztvevő országok képviselői, a gyakorlat szervezői vettek részt. A szakmai fórum levezető elnöke, Szűcs Tamás tű. ezredes, az OKF Mentésszervezési Főosztályának vezetője – az EU-HUROMEX 2008 gyakorlatvezetője – köszöntötte a szeminárium résztvevőit, a külföldi vendégeket. Dr. Tatár Attila tű. altábornagy, OKF főigazgató angol nyelvű nyitóbeszédében köszöntötte a nagyszabású gyakorlat és a mostani mérlegmegvonás részeseit, majd elmondta, hogy a gyakorlat utolsó napján rendezett megbeszélésen csak rövid összefoglalására, az első benyomások megosztására volt lehetőség. Az azóta eltelt időben minden résztvevő elvégezhette a gyakorlat általa ismert részeinek értékelését. A nemzetközi fórum lehetőséget teremt a gyakorlat széles körű és kellő részletességű kiértékelésére, a szükséges tanulságok levonására. A főigazgató emlékeztetett az „EU-HUROMEX 2008” megszervezésének előfeltételeire, a gyakorlat céljaira, lebonyolításának sajátosságaira és legfontosabb eredményeire, amelyek az értékelés és elemzés tárgyát képezik. „A felkészülés első percétől XIX. évfolyam 3. szám • 2009. március



59

kezdve a gyakorlat lezárásáig számos tapasztalatot szereztünk, melyet kollégáimmal belső egyeztetés keretében számba is vettünk. Egy átfogóbb kép kialakításához azonban az Önök véleményére, javaslataira is számítunk. Bízom abban, hogy a gyakorlat résztvevőinek észrevételeit közös nevezőre hozva olyan következtetéseket, ajánlásokat fogalmazhatunk meg… melyek akár a későbbi európai szintű gyakorlatok során vagy európai polgári védelmi csapatok közös bevetése esetén alkalmazhatók. Reményeink szerint számos olyan következtetést, ajánlást alakíthatunk ki, melyek beépíthetők az EU-s polgári védelmi tanfolyamok tananyagába, vagy javíthatják a képzési rendszert… Amennyiben általános vagy specifikus észrevételeik, javaslataik vannak – akár a gyakorlatok rendszerével, akár annak konkrét elemeivel, akár a gyakorlatok, bevetések és képzések összefüggéseivel kapcsolatban – osszák meg azokat velünk ebben a két napban.” Dr. Tatár Attila kifejezte meggyőződését, hogy eredményes, alkotó munka zajlik a nemzetközi fórumon és szakmai eredményekben gazdag, tanulságos és kellemes budapesti tartózkodást kívánt a külföldi vendégeknek. A főigazgatót követően Szűcs Tamás tű. ezredes tartott vitaindítónak is tekinthető előadást, melyben emlékeztetett az EUHUROMEX legfontosabb célkitűzéseire és azokra a szakmai újdonságokra, amelyek a szakirodalomban kellően feldolgozva gazdagíthatják a hasonló célú és jellegű nemzetközi gyakorlatok szervezési módszertárát. „Az Európai Unió Polgári Védelmi Mechanizmusának nemzetközi környezetben történő tesztelését végeztük el. A Közös Veszélyhelyzeti Kommunikációs és Információs Rendszert (CECIS) alkalmaztuk. EU felderítő szakértőket és koordinátorokat vetettünk be annak érdekében, hogy a nemzetköz katasztrófa-segítségnyújtás hatékonnyá váljon. Először küldött ki az EU MIC árvízi felderítő szakembert a kárt szenvedett térségbe. Mondhatni, először került sor nemzetközi erők és szakértők bevonására a magyar árvízi veszélyhelyzet kezelésére. A gyakorlat egy időben két ország területén zajlott, műveleti és irányítási tevékenysége határokon átívelt. A műveleti terület mérete elérte a 250 kilométert! Újszerű informatikai felületeket alkalmaztunk. Bevezettük az online csapatregisztrációs felületet (ICC), az online bevetésirányító és ellenőrző rendszert (HELIOS), valamint a gyors nyilvántartás (csapatmozgás, étkeztetés, kitelepítés-befogadás) érdekében a vonalkódos rendszert… Tíz ország mentőcsapatai dolgoztak együtt sikerrel úgy, hogy egymás mentési módszereit korábbról nem ismerték. Tíz nemzet nyelvi nehézségeit, kulturális különbözőségeit sikerült eredményesen kezelni…” Az ezredes kifejezte meggyőződését, hogy a résztvevők sokat tanultak egymástól, s a kölcsönös tapasztalatszerzés, a megfelelő tanulságok levonása és kiértékelése a mostani kétnapos fórumon folytatódik. Szűcs Tamás arra kérte a szemináriumot, hogy fogalmazzon meg az Európai Közösség számára egy olyan közös ajánlást, szakmai iránymutatást a gyakorlat tapasztalataiból és tanulságaiból az Európai Polgári Védelmi Mechanizmus fejlesztése érdekében, amely alapja lehet a gyakorlat végső értékelésének is. A nemzetközi szeminárium első munkanapjának délutáni programja közös fényképezéssel indult, majd értékelő előadásokkal folytatódott. Tatorján István pv. ezredes, az FPVI igazgatóhelyettese, az EU-HUROMEX 2008 gyakorlat irányító törzse, a DISTAFF munkáját összegezte. Dr. Claudiu Zoicas, a romániai Bihar megyei katasztrófavédelmi szervezet igazgatóhelyettese az EU-HUROMEX 2008 romániai helyszínein végzett munka tanulságairól számolt be. Fehér László tű. alezredes, a Jász-NagykunSzolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese a gyakorlat idejére Szolnokon felállított helyi Veszélyhelyzet-kezelési Hatóság (LEMA) tevékenységének általános tapasztalatait, szakmai tanulságait és kihívásait ismertette. Dr. Takács Árpád pv. alezredes, a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese a Békés megyében tevékenykedő helyi Veszélyhelyzet-kezelési Hatóság (LEMA) munkájának szervezéséről és sajátosságáról szólt tájékoztatójában. Bujdosó János pv. alezredes, az FPVI gazdasági igazgatóhelyettese az EU-HUROMEX logisztikai biztosításának nem mindennapi feladatiról, léptékeiről és nehézségeiről tájékoztatta a szeminárium résztvevőit. Ronald Christiaans, a holland belügyminisztérium kiemelt kiképzési koordinátora – a gyakorlaton az EU által kijelölt szakértői csapat vezetője – a Helyszíni Műveletek Koordinációs Központja (OSOCC) munkatapasztalatait összegezte. Milos Kovac, a szlovén csapat vezetője különítményük munkájáról, a bevetések során szerzett tanulságokról számolt be. Petár Vitas horvát csapatvezető elismeréssel szólt a GPS és más műszaki újdonságok alkalmazásáról. Garaguly István pv. főhadnagy, az FKRMSZ parancsnok-helyettese a HUROMEX gyakorlaton a legnagyobb létszámmal szereplő egység munkájának széles skálájáról és tapasztalatairól tájékoztatta a szakmai fórum résztvevőit. Máté József pv. ezredes, az OKF Informatikai és Távközlési Főosztályának vezetője a hazai veszélyhelyzet-kezelésben most először „bevetett”, híradástechnikai eszköztárat mutatta be. Tóth Tibor tű. alezredes, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Mentésszervezési Osztályának vezetője a lakosságtájékoztatás, a kommunikációs munka „huromexes” sajátosságait ismertette. Töttös Györgyi pszichológus a krízisintervenciós teamrendszer magyarországi kialakításáról tájékoztatta a jelenlévőket. Gordon MacMillan arról számolt be, hogy miként, milyen eredményekkel végezték az EU-megfigyelők az EU Polgári Védelmi Mechanizmusával kapcsolatos követelmények, ajánlások teljesítését a gyakorlat során. Az EU-HUROMEX tapasztatait összegző nemzetközi szeminárium második munkanapja 2009. február 26-án reggel szekcióülésekkel indult, majd plenáris üléssel folytatódott. A vezetésirányítással, ellenőrzéssel foglakozó szekció munkáját Szűcs Tamás tű. ezredes és Jackovics Péter pv. őrnagy, az OKF Szolgálatszervezési Osztályának a vezetője irányította. Itt dr. Becze Réka, a Nemzetközi Főosztály főelőadója segédkezett a nyelvi, kommunikációs nehézségek leküzdésében. Világhy Adriennek, a Nemzetközi Főosztály munkatársának tolmácsolása mellett a logisztikával foglalkozó csoportot Tatorján István és Máté József vezette. Dr. Claudiu Zoicas és Nagy Gábor tű. őrnagy, a Mentésszervezési Főosztály főosztályvezető-helyettese vezényelte le a vitát a beavatkozó egységek szekciójában, s ebben Hlinka Zóra, a Nemzetközi Főosztály főelőadója volt segítségükre. Mindhárom szekcióülésen – a HUROMEX gyakorlaton szerzett és most alaposan megvitatott, körbejárt tapasztalatok alapján – javaslatokat dolgoztak ki, amelyeket aztán a plenáris ülés elé kerültek. A szakmai vitafórum után következett a levont tanulságok, tapasztalatok összegzése. A rangos nemzetközi fórum zárásakor dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy, az OKF veszélyhelyzet-kezelési ÖM Önkormányzati Tájékoztató


60


főigazgató-helyettese köszönte meg a hazai és külföldi kollégáknak az EU-HUROMEX tapasztalatainak összegzésében tanúsított alkotómunkát, kívánt szerencsés hazatérést a vendégeknek és további eredményes tevékenységet mindenkinek az adódó veszélyhelyzetek kezelésében. Az ünnepi rendezvénysorozat keretében 2009. február 25-én, a budapesti Papp László Sportarénában „Polgári védelemmel a lakosságért” szimpózium került megrendezésre, amelyen a katasztrófák elleni védelemre való felkészüléséről hallhattak előadásokat a téma iránt érdeklődők. Dr. Tatár Attila tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató bevezetőjében utalt arra, hogy a közvéleményben a polgári védelem tevékenysége elhúzódó, tartós veszélyhelyzetekhez kötődik, amelyekre előfordulásuk ismétlődése miatt többé-kevésbé biztosan lehet számítani, s ezért a védelmi feladatok is jól tervezhetők. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a polgári védelemnek komótosan, ráérősen kell a veszélyhelyzetekre reagálnia. Ezért egy éve meghirdettük a polgári védelem számára a „dinamizálás” programját, amely voltaképpen a gondos, alapos felkészülést, tervezést követő határozott, gyors reagálás igényét hivatott kielégíteni. E programban meghatározó jelentőséggel bír a lakosság felkészítése, mivel a gyorsabb reagálás záloga a közvetlenül érdekelt, önmentésre is képes lakosság riasztása és mozgósítása a védelem feladatainak megoldására. Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy, az OKF veszélyhelyzet-kezelési főigazgató-helyettese a polgári védelem szakmai felkészítése tárgyában tartott szakmai előadást, melyben jelezte, hogy a polgári védelem szakmai felkészítése elválaszthatatlan a jogszabályi alapok korszerűsítését célzó, jogalkotó szellemi munkától (itt a települések polgári védelmi besorolását és a polgári védelmi törvény módosítását említette). Rövid visszapillantást adott a magyar polgári védelem történetéről, majd pontosan definiálta a polgári védelem mai fogalmát. Részletesen szólt a lakosság felkészítésének célcsoportjairól, tartalmi elemeiről, jellegéről – ez utóbbinál az „életközeliség” követelményét emelte ki. Dr. Dsupin Ottó r. ezredes, a KKB titkárságának vezetője „A polgári védelem a védelmi felkészítésben” címmel szólt a polgári védelem tevékenységének jogszabályi alapjairól, a stratégiai alapokról, és örömét fejezte ki, hogy mind egységesebb a polgári védelemmel kapcsolatos fogalomhasználat és gondolkodás. Hangsúlyozta, hogy a polgári védelem betagozódik a védelmi igazgatásba, amely a közigazgatás szerves része. Dr. Endrődi István ny. pv. ezredes, a Magyar Polgári Védelmi Szövetség országos elnöke „Az MPVSZ tevékenysége a polgári védelmi szervezetek felkészítésében” címmel kiemelte a kistelepülések önmentési képességének javítását célzó szövetségi programot. Jelezte, hogy a szövetség erejét a lakosság felkészítésének három területére koncentrálják: a vizek kártétele ellen, a szélsőséges időjárás kártételei ellen, a járványok ellen. Külön foglalkozott a polgármesterek, a védelmi törzsek és a védekezésben részt vevő lakosság felkészítésének egyes, speciális kérdéseivel. Örömmel közölte: sikerült forrást találni, s így megkezdhették újabb 110 település gyakoroltatásának előkészítését. Dr. Pék László főorvos (OMSZ) az FKRMSZ, a Fővárosi Központi Rendeltetésű Mentő Szervezet felépítését és emlékezetes bevetéseit ismertette. Ambrusz József pv alezredes, az OKF főosztályvezetője a lakosságfelkészítés új módszereiről beszélt, részletesen szólt a jogszabályi háttérről, a célcsoportokról, a felkészítés régi és új módszereiről, valamint a közigazgatási vezetők, a pedagógusok, a közoktatásban tanulók felkészítéséről, s külön kitért a katasztrófavédelmi ifjúsági versenyekre, illetve az Internet nyitotta újabb felkészítési lehetőségekre. A szimpózium dr. Muhoray Árpád zárszavával ért véget. Forrás: Katasztrófavédelem Szerkesztősége



Elérhetőségek

Önkormányzati forródrót

Önkormányzati Minisztérium Miniszteri titkárság

Miniszteri Kabinet és Titkárság

441-1306, 441-1717

Sajtó és Kommunikációs Főosztály

441-1717

Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály

441-1278

Ellenőrzési Főosztály

441-1441 Államtitkárság

Államtitkár Titkársága

441-1733

Parlamenti Osztály

441-1716

Közjogi és koordinációs szakállamtitkár által irányított szervezeti egységek

Szakállamtitkár Titkársága

441-1844

Jogi Főosztály

441-1333

Választási Főosztály

441-1600

Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály

441-1123

Kormányzati Koordinációs Bizottság Titkársága (Főosztály)

441-1294

Nemzetközi Főosztály

441-1466

Önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár által irányított szervezeti egységek


441-1330

Önkormányzati Főosztály

441-1102, 441-1271

Közigazgatási Hivatali, Jegyzői és Hatósági Főosztály

441-1140

Önkormányzati Gazdasági Főosztály

441-1344

Lakásügyi Főosztály

441-7745

Sport szakállamtitkár által irányított szervezeti egységek


301-9202

Sportigazgatási Főosztály

301-9280

Sport és Stratégiai Főosztály

301-9250

Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet

471-4101, 471-4174

Turisztikai szakállamtitkár által irányított szervezeti egységek


225-6557

Turisztikai Stratégiai és Kiemelt Programok Főosztály

225-6556

Önálló szervek

Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

469-4100

Magyar Turizmus Zrt.

488-8700


61

Az Önkormányzati Főosztály a helyi önkormányzatokról szóló törvény és a kapcsolódó jogszabályok alkalmazásának, értelmezésének elősegítéséhez „Önkormányzati forródrótot” működtet, amelynek telefonszáma: (06 1) 441-1478

Közszolgálati forródrót A MeH Közszolgálati Főosztálya a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény alkalmazásának elősegítéséhez „Közszolgálati forródrótot” működtet, amelynek telefonszáma: (06 1) 441-2177 (üzenetrögzítős)

Doppinginformációs vonal A Sportkórház doppingellenőrző laboratóriumában dolgozók doppingkérdésekben a következő számon adnak felvilágosítást az érdeklődőknek: (06 1) 488-6124 (munkanapokon, 8–16 óra között hívható)

Felhívás Az információs technológia terjedésével és költségtakarékossági szempontból indokoltnak tartjuk, hogy az Önkormányzati Tájékoztatót a lehetőség szerint minden esetben elektronikus formában juttassuk el az olvasók és érdeklődők részére. Erre való tekintettel kérjük a kedves Olvasókat, hogy az [email protected] e-mail címre szíveskedjenek jelezni, amennyiben igényt tartanak az Önkormányzati Tájékoztató elektronikus változatára. Kérem, hogy a hivatal e-mail címében bekövetkezett változást szintén ezen a címen szíveskedjenek jelezni.


62

Elérhetőségek

Állami főépítészek Keresztes Sándor állami főépítész, főosztályvezető

Virányi István állami főépítész, főosztályvezető

Illetékességi területe: a Nyugat-dunántúli régió (Győr-MosonSopron, Vas és Zala megyék, Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg és Nagykanizsa m. j. városok), kivéve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Zala megyei települései. Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda 9022 Győr, Vörösmarty u. 10. /fax/üzenet: (06 96) 328-787, (06 96) 517-004 E-mail: [email protected]

Illetékességi területe: a Dél-dunántúli régió (Baranya, Somogy és Tolna megyék, Pécs, Kaposvár, Szekszárd m. j. városok) és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet teljes területe1. Dél-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda 7400 Kaposvár, Csokonai u. 3. : (06 82) 502-650, (06 82) 502-659 Mobil: (06 20) 940-9239 Fax: (06 82) 502-639 E-mail: [email protected] Fábián Éva (06 82) 502-659, Horváth Szabolcs (06 82) 502-656, Kutnyák Zsolt (06 82) 502-658, Szabó Anita (06 82) 502-678 Keszthelyi Aliroda Németh László 8360 Keszthely, Lovassy u. 7/b. : 8361 Keszthely, Pf. 132. : (06 83) 511-445 Fax: (06 83) 314-820 Mobil: (06 20) 296-7676 E-mail: [email protected] Fabacsovics Zoltán 8230 Balatonfüred, Kossuth u. 3. /fax: (06 87) 482-475 Mobil: (06 20) 296-7517 E-mail: [email protected] Kadlicskó Krisztián 8600 Siófok, Hock János köz 2. /fax: (06 84) 316-714 Mobil: (06 20) 296-7687 E-mail: [email protected]

Lantay Attila állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Közép-dunántúli régió (Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyék, Székesfehérvár, Dunaújváros, Tatabánya és Veszprém m. j. városok), kivéve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Veszprém megyei települései. Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda  8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Iroda: Petőfi út 5. II. emelet : (06 22) 512-250-től 259 -ig, (06 30) 248-9455 Fax: (06 22) 512-250 E-mail: [email protected]

1


A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területe a 2000. évi CXII. tv. 1. sz. melléklete szerinti 164 település.


Elérhetőségek

Bernáth Mihály állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: az Észak-magyarországi régió (BorsodAbaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyék, Miskolc, Eger, Salgótarján m. j. városok). Észak-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda 3300 Eger, Kossuth u. 9. : (06 36) 516-224, (06 36) 311-640 Fax: (06 36) 516-225 E-mail: [email protected] Bernáth Mihály: [email protected] Koritár Károlyné: [email protected] Sólyom Margit: [email protected] Szögedi Zsuzsanna: [email protected] Jóna Margit: [email protected] Arató András István állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: az Észak-alföldi Régió (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék, Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza m. j. városok). Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda Iroda: 4024 Debrecen, Vármegyeháza u. 1/b  4002 Debrecen, Pf. 83., 4024 Debrecen, Piac u. 54. : (52) 533-477, (52) 348-007 /fax/üzenet: (52) 348-481 E-mail: [email protected] Arató András: [email protected] Bujdosó Judit: [email protected] Jambrik Imre: [email protected] Zoboki Bernadett: [email protected]


63

Dr. Hajnóczi Péter állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Közép-magyarországi régió (Budapest főváros, Érd m. j. város és Pest megye). Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda 1052 Budapest, Városház utca 7. II. 295.  1364 Budapest, Pf. 270. : (06 1) 485–6800 kp. Fax: (06 1) 266-2502 Dr. Hajnóczi Péter: (06 30) 941-6730, [email protected] Kabdebó Krisztina: (06 1) 485-6914, [email protected] Kiss Ágnes: (06 1) 485-6945, [email protected] Kovács Bea: (06 1) 485-6800/6287 m., [email protected] Kovács Zsófia: (06 1) 485-6800/6289 m., [email protected] Kövesi György: (06 1) 485-6800/6220 m., [email protected] Tóth József: (06 1) 485-6916, [email protected]

Csohány Klára állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Dél-alföldi régió (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék, Kecskemét, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Szeged m. j. városok) Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda 6741 Szeged, Rákóczi tér 1. : (06 62) 562-695, fax: (06 62) 562-692 E-mail: [email protected]


64

Figyelmébe ajánljuk!

Könyvajánló Danielisz Béla – Jármy Tibor: Rendészet Európában „Az elmúlt háromszáz esztendő során Európa nem csupán „feltalálta” a rendőrhivatalt, nem egyszerűen létrehozta a rendőrséget mint a modern professzionális közigazgatás első formáját, hanem annál sokkal többet tett. A XIX. században, a nagy közjogi kodifikáció száz esztendejében megalkotta a rendészet anyagi és eljárási jogát. A közbiztonság védelmének és a bűnüldözésnek a szolgálatába állította a természettudományok számos eredményét, majd az első nagy háborút követően az INTERPOL képében megalapozta a rendőrségek nemzetközi kapcsolatait. Mindez a XX. században mégis kevésnek bizonyult. Az erőszak-monopóliumot a diktatúrák fasiszta és bolsevik formái is sikeresen állították a embertelen céljaik szolgálatába. A II. világháború után a demokratikus országok rendőrségei olyan értékrendet kívántak megvalósítani, amely kizárhatja azt, hogy a közösség védelmezőiből a hatalmat bitorlók hóhérsegédei legyenek. Az ENSZ Emberi Jogok Nyilatkozata, az Emberi Jogok Európai Egyezménye, valamint a Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmánya az alkotmányos demokráciák rendészetének is irányjelzői. Soha nem volt fontosabb ennek az egyetemes értékrendnek a befogadása, mint napjainkban, amikor a rendőrségek az európai térségben a nemzetközi együttműködés szorosabbá tételén fáradoznak. Közös hivatáserkölcsre lenne szükség, olyanra, amelyben az emberi méltóság minden más érdek mércéje és próbája lesz. Ez a könyv is ilyen szellemben íródott, ezért is ajánlom jó szívvel az olvasók figyelmébe” – fogalmaz a könyv lektora, Finszter Géza. A 2008 november végén megjelenő kötet a rendészeti szakmában hiánypótló, hiszen nincs még egy olyan munka, amely a múltból indulva, az elmélet és a kriminológia, a büntetőpolitika felől közelítve jelen rendészeti megoldások bemutatásával szemlélteti a rendészet fejlődését. Széles szakirodalmi, bázison nyugszik, s ami legalább ilyen fontos: valódi, gyakorlati, jelenkori alkalmazások, technikák prezentációja is egyben, amely éppúgy szolgálja a közigazgatás, vagy annak részeként funkcionáló rendőrség vezetőinek szakmapolitikai koncepcióit, mint amennyire a jogalkotás, jogalkalmazás területén sürget új típusú megoldásokra. Az első fejezet a rendészet forradalmáról, a rendőrségi szubkultúrákról és a kriminálpolitika meghatározó elemeiről szól. „A bűnmegelőzés és a bűnözéstől való félelem csökkentése szorosan összefügg a közösség újjáélesztésének kérdéskörével” – írja Giddens a Harmadik út című könyvében. Tétele különösen igaz Magyarországra, ahol egy kivételesen súlyos anómiás társadalmi helyzet alakult ki. A magyar társadalom jelentős része pillanatok alatt levetkőzte az előző rendszer gazdasági, társadalmi, családi és erkölcsi értékeit és nézeteit, majd döbbenten tapasztalta, hogy az új társadalom urai nem igazán kínálnak helyettük mást. Mondhatnánk, ezután a nagy többség úgy maradt. Helytelen, nem értékorientált nézetek terjedtek el viharos sebességgel, s mára ott tartunk, hogy jelentős részük mintaként szolgál az azóta felnövekvő generációknak. A tudatlanság és otrombaság mondhatni elegáns megjelenési mód, elsődleges okozója az erőszak fokozódásának és társadalmi életünk ellehetetlenülésének. Mindez fokozottan igaz a városokra, a nagyobb, ezáltal beláthatatlanabb településekre. Erkölcsi igazodási mércék nélkül az új generációk a tömegkommunikáció által közvetített káros jelenségeket követve nőnek fel és azokat normaként sajátítják el. Már a jelentős többség. Megoldás a társadalom egészének gazdasági és erkölcsi felemelése. A tudatlanság mérséklése, az esélyegyenlőség növelése. A családok szerepének helyreállítása, befogadó pedagógiai modellek kidolgozása. A kilátástalan szegénység bűnre csábít, a feneketlen nyomor lezülleszt, a butaság gyilkol. Mindezekkel szemben uniós, majd nemzetállami szinten tenni kell. A helyi megoldások letéteményesei az önkormányzatok, helyi és regionális szinten egyaránt! Erőket és eszközöket kell biztosítani számukra, hogy eredményesen léphessenek fel. A rendészeti igazgatás szintjén a lehetséges jó modell a közösségi rendőrség működtetése. [...] Az „élhető város” válasz a modern kor kihívásaira. A túlnépesedés, a környezeti ártalmak, a víz- és légszennyezés, a túlzott motorizáció és információ-függőség, az elöregedett városrészek pusztulása, s ebből következően a züllés és pusztulás a XX. század öröksége. A „betört ablakok” elmélete világosan bizonyítja, hogy milyen szoros összefüggés van a környezet és társadalom viszonyrendszerében. Az „élhető város” mindezen károsító tényezők ellen hat, ezek kiküszöbölésére törekszik. Korszerűen tervezett és épített környezet, funkcionális struktúrák, csökkentett környezetszennyezés, ésszerű és takarékos energiafelhasználás, magas szintű és arányos szociális ellátás – mindezek a jellemzői. A város minden szempontból biztonságos és gondoskodó. A gondoskodás nem paternalizmus, hanem a cselekvő polgároknak alanyi jogon – mintegy alkotmányosan – járó ellátás, amely garancia arra, hogy szinte minden élethelyzetben támaszt találhat valaki. A biztonság nem vagyonfüggő és nem szelektív, hanem mindenki számára garantált jog. A biztonság ebből a szempontból nem áru és nem privilégium. A megelőzés társadalmi alapokon nyugszik, a jog következetes, a büntetés pedig igazságos – írják a szerzők. A munka két legizgalmasabb fejezetében bemutatja azokat a közösségi bűnmegelőzési/rendészeti technikákat, amelyek az európai rendészeti fejlődést prezentálják, illetve az európai rendőrségek jelen helyzetét, gondjait mutatják be. A közel két éves kutatómunka igazi gyümölcse ez a fejezet, számos tanulsággal. [...] A szerzők a kötet végén összegzik a rendőrségek jövőjét, milyen meglátásuk és kutatásaik szerint a professzionális rendőrség?! (Részlet a könyv rezüméjéből)

Terjedelem: 384 oldal, színes illusztrációkkal Megrendelhető 2390 forintos kedvezményes áron a kiadótól. Fax: (06 1) 469-2969; e-mail: [email protected]



Az Önkormányzati Minisztérium folyóirata

Recommend Documents