Az Önkormányzati Minisztérium folyóirata

2009/7—8

A tartalomból:

Az Önkormányzati Minisztérium folyóirata

Jogszabályváltozások

XIX. évfolyam 7–8. szám

Jelentések, tájékoztatók

Jogszabályfigyelő . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..

2

Jogértelmezés Az Alkotmánybíróság önkormányzatokat érintő döntései . .. .. .. .. .. .. .. .

7

Területfejlesztés és építésügy Világörökség és kortárs építészet – a történeti városkép kezelése – Bécsi Memorandum 2005 . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium hirdetménye a 2009. évi Kós Károly Díjak adományozásáról . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

11 14

Turizmus és sport Az ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság és a Magyar Turizmus Zrt. Közleménye – Újabb lépés a turisztikai desztináció menedzsment szervezetek létrehozásában . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Az ÖM Turisztikai Szakállamtitkárságának hírleveléből . .. .. .. .. .. .. .. .

„Küzdelem a vidéki szegénység és társadalmi kirekesztés ellen” című nemzetközi konferencia . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Tájékoztató az Európai Parlament 2009. július 14–16. közötti alakuló üléséről . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Szemben a felhőszakadás következményeivel, készülve az árra . .. .. .. . Lakosságvédelmi intézkedések a hőségriasztás miatt . .. .. .. .. .. .. .. .. . Tűzgyújtási tilalom három megyében . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Aki nem hiszi, járjon utána…! . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

39 40 42 43 44

Aktuális hírek Hazai hírek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Nemzetközi hírek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

45 50

Eseménynaptár, képzések 15 16

Események, képzések – előrejelzés . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Események, képzések – beszámolók . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

55 57

Elérhetőségek

Pályázati lehetőségek Az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatai . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Közösségi programok . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Pályázati hírek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

29 33 34

Önkormányzati Minisztérium . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Önkormányzati forródrót . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Közszolgálati forródrót . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Doppinginformációs vonal . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Felhívás . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Állami főépítészek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

A kiadásért felel: Dr. Forgács Imre

Kiadja: Duna Palota Kulturális Kht.

önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár

Készült a kiadó DTP stúdiójában Tel.: 469-2971

Szerkeszti: a szerkesztőbizottság

38

Fax: 469-2969 E-mail: [email protected]

www.otm.gov.hu/belugy/belsajt.nsf/onkorm

65 65 65 65 65 66

2


Jogszabályfigyelő Hazai jogszabályváltozások A nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról

A jogszabály száma és címe: 2009. évi XLVIII törvény a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról. A jogszabály lényege: Egyszeri, kis összegű, vissza nem térítendő állami támogatás bevezetése a gazdasági válság hatásaként krízishelyzetbe került családok számára. A támogatás iránti kérelmet a kérelmező lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél, az erre rendszeresített formanyomtatványon, 2009. augusztus 1-je és 2009. november 30-a közötti időszakban nyújthatja be. Hatálybalépés: 2009. augusztus 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 84. szám (2009. június 22.)

A hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről

A jogszabály száma és címe: 2009. évi LII. törvény a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről A jogszabály lényege: A hivatalos iratok elektronikus kézbesítése technikai hátterének biztosítását az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató végzi, mely elektronikus kézbesítési tárhelyet tart fenn, amelyhez a kézbesítési folyamatban részt vevő feladó és címzett számára biztosítja a hozzáférést. Törvény eltérő rendelkezése hiányában a hivatalos szerv az elsőként megküldött hivatalos iratát papír alapon azzal a kiegészítő tájékoztatással kézbesítteti a címzett részére, hogy beadványát a hivatalos szerv részére elektronikus úton is benyújthatja. A hivatalos szerv az elektronikusan kézbesíteni rendelt hivatalos iratát a címzett részére a hivatali kapun keresztül kézbesítteti. Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltató a hivatalos iratot a címzett ideiglenes tárhelyén helyezi el harminc napra. A címzett a részére elektronikus úton megküldött hivatalos iratot – ügyfélkapuján belépve – veheti át. A címzett az átvétel előtt megismerheti legalább a feladó nevét, a hivatalos irat tárhelyére történt érkezésének időpontját, valamint – a kézbesíteni rendelt hivatalos irat jellegétől függően, illetve ha az rendelkezésre áll – annak ügyszámát (egyéb azonosítószámát) de magát a hivatalos iratot nem. A hivatalos szerv a hivatalos iratát saját hivatali kapuján keresztül kézbesítteti a másik hivatalos szerv részére. Hatálybalépés: 2010. január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 85. szám (2009. június 23.)

Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról

A jogszabály száma és címe: 2009. évi LIV. Törvény az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény módosításáról A jogszabály lényege: A módosítás előírja, hogy az autóbusszal, közforgalmú közlekedés keretében végzett menetrend szerinti belföldi és nemzetközi személyszállítás tekintetében a törvényt a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint a 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel együttesen alkalmazható. A módosítás előírja, hogy a 1370/2007/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jelentéstételi kötelezettséget az önkormányzat a felelősségi körébe tartozó közszolgáltatási tevékenységről a tárgyévet követő május 31. napjáig készíti el. A jelentést az önkormányzat a honlapon vagy a megyei napilapban teszi közzé. A törvény módosítja a belső szolgáltató fogalmát, rendelkezik a közszolgáltatási szerződés, a közvetlen odaítélés, továbbá a közszolgálati kötelezettség, közszolgálati ellentételezés szabályairól Hatálybalépés: 2009. december 3. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 85. szám (2009. július 23.)

A belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról

A jogszabály száma és címe: 2009. évi LVI. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról A jogszabály lényege: A módosítás kb. száz törvényt módosít a Ket. és a szolgáltatási irányelv kapcsán, többek között az árak megállapításáról szóló, a helyi adókról szóló, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló, a szociális

XIX. évfolyam 7–8. szám • 2009. július-augusztus

ÖM Önkormányzati Tájékoztató


igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, a közoktatásról szóló, a környezet védelmének általános szabályairól szóló, a vízgazdálkodásról szóló, területfejlesztésről és a területrendezésről szóló, a természet védelméről szóló, az egészségügyről szóló, a temetőkről és a temetkezésről szóló, a hulladékgazdálkodásról szóló, a kereskedelemről szóló törvényt. Hatálybalépés: 2009. szeptember 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 88. szám (2009. június 26.)

Az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról

A jogszabály száma és címe: 2009. évi LVII. törvény az építési beruházások megvalósításának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról Módosított jogszabályok: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény, a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosítása. A jogszabály lényege: A módosítások célja az építési beruházások megvalósításával kapcsolatos eljárások egyszerűsítése, az adminisztratív terhek csökkentése, új, egyszerűbb és gyorsabb eljárásfajták választhatóságának lehetősége, az eljárásokat esetenként lényegesen időben elhúzó hatásköri viták megelőzése. Hatálybalépés: 2009. október 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 88. szám (2009. július 26.)

A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól

A jogszabály száma és címe: 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól A jogszabály lényege: Ha az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságot szabályozó külön törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet – közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján – kifejezetten eltérően nem rendelkezik, a szolgáltató szolgáltatási tevékenységének letelepedés keretében történő megkezdéséhez, folytatásához és igénybevételéhez nincs szükség engedélyezésre vagy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének a bejelentésére. A valamely más EGT-államban letelepedett, ott jogszerűen szolgáltatási tevékenységet folytató szolgáltatónak a Magyar Köztársaság területén való, határon átnyúló szolgáltatásnyújtásához – ha az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságot szabályozó külön törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet a közrend védelme, a közbiztonság, a nemzetbiztonsági és honvédelmi érdekek védelme érdekében, továbbá közegészségügyi vagy környezetvédelmi követelmények érvényesítése céljából a határon átnyúló szolgáltatásnyújtásra vonatkozóan kifejezetten eltérően nem rendelkezik – nincs szükség engedélyezésre, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének a bejelentésére vagy bármilyen tanúsítvány, hatósági bizonyítvány vagy igazolvány meglétére. A szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató szolgáltatásai szabadon, az adott esetben a Magyar Köztársaság területén letelepedett szolgáltatók szolgáltatásainak igénybevételére előírtakkal azonos feltételek szerint vehetők igénybe. Hatálybalépés: 2010. július 2. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 94. szám (2009. július 8.)

A közteherviselés átalakítását célzó törvénymódosítások

A jogszabály száma és címe: 2009. évi LXXVII. törvény a közteherviselés átalakítását célzó törvénymódosításokról A jogszabály lényege: A jogszabály az alábbi szakterületek jogszabályainak módosítását tartalmazza: 1. rész: A személyi jövedelemadót, társasági adót és az osztalékadót, az egyszerűsített vállalkozói adót és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást érintő módosítások 2. rész: Az általános forgalmi adót, a jövedéki adót és az energia adót érintő módosítások 3. rész: A helyi adókat, az illetékeket és a gépjárműadót érintő módosítások 4. rész: Az adózás rendjéről szóló törvényt érintő módosítások 5. rész: A társadalombiztosítás pénzügyi alapjait és a munkaerőpiaci alapot megillető egyes befizetéseket érintő módosítások 6. rész: A magánnyugdíjat és a magánnyugdíj pénztárat érintő módosítások 7. rész: A számvitelt érintő módosítások 8. rész: Az államháztartásról szóló törvényt és a nemzeti kulturális alapot érintő módosítások 9. rész: A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló törvényt érintő módosítás 10. rész: A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvényt érintő módosítás 11. rész: Az állami vagyonról szóló törvényt érintő módosítás 12. rész: A biztosítókat és a biztosítási tevékenységet érintő módosítások 13. rész: a szövetkezetekről szóló törvény érintő módosítások 14. rész: Az illetékekről szóló törvényt érintő módosítások 15. rész: A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló törvényt érintő módosítások ÖM Önkormányzati Tájékoztató


3

4


16. rész: Egyéb módosítások Hatálybalépés: 2009. július 9. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 95. szám (2009. július 8.)

Egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról

A jogszabály száma és címe: 2009. évi LXXVIII. törvény az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról A jogszabály lényege: A jogszabály előírja, hogy adóköteles a törvényben meghatározottak szerinti lakóingatlan, vízi jármű, légi jármű, nagy teljesítményű személygépkocsi. Azt is szabályozza a törvény, hogy a törvényben nem szabályozott kérdésekben az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogszabály meghatározza az adó tárgyára, adó alanyára, adófizetésre kötelezettre, az adófizetés keletkezésére, megváltozására és megszűnésére, az adó felfüggesztésre, az adó alapjára, mértékére, az adókedvezményre, a kétszeres adózás kizárására, az adómentességre vonatkozó szabályokat. A törvény előírja, hogy teljes személyi mentességben részesülnek – többek között – a helyi önkormányzatok és azok társulásai, a települési, területi és országos kisebbségi önkormányzatok. Hatálybalépés: 2009. július 9. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 95. szám (2009. július 8.)

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

A jogszabály száma és címe: 2009. évi LXXIX. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint egyes szociális tárgyú törvények módosításáról. A jogszabály lényege: Módosításokat tartalmaz többek között a gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működésére, a családi pótlékra, a nevelőszülői hálózatra, a védelembe vételhez kapcsolódó jegyzői intézkedésekre vonatkozóan, bevezetésre kerül a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának lehetősége, továbbá a gyermekvédelmi igazgatási bírság. Hatálybalépés: 2009. szeptember 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 95. szám (2009. július 8.)

Az adózás rendjéről

A jogszabály száma és címe: 2009. évi LXXXI. törvény az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról A jogszabály lényege: A módosítás új bekezdéssel egészíti ki az Art. 175. §-át. A rendelkezés szerint, ha az önkormányzat rendelete így rendelkezik, az önkormányzati adóhatósághoz teljesítendő bejelentés, bevallás illetve adatszolgáltatás az önkormányzat által közzétett módon, elektronikus úton is teljesíthető. Az önkormányzati rendelet előírhatja, hogy az adószámmal rendelkező adózó a bejelentést, bevallást illetve adatszolgáltatást elektronikus úton teljesíti. Hatálybalépés: 2009. július 15. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK. 97. szám (2009. július 14.)

Az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság mértékéről és kiszámításának módjáról

A jogszabály száma és címe: 143/2009. (VII. 6.) Korm. rendelet az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság mértékéről és kiszámításának módjáról A jogszabály lényege: Az erdőgazdálkodási és erdővédelmi bírság mértéke az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 82. § (1) bekezdés szerinti erdővédelmi járulékalap rendeletben meghatározottak szerinti szorzata. Ha a jogellenesen kitermelt faanyag mennyisége az eljárás során helyszíni felméréssel nem állapítható meg, a bírság alapjául szolgáló fatérfogat mennyiségét az Országos Erdőállomány Adattár adatainak alapulvételével az erdészeti hatóság állapítja meg. Hatálybalépés: 2009. július 10. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 93. szám (2009. július 6.)

A zöldség-gyümölcs termelői szervezetek kiegészítő nemzeti támogatásáról

A jogszabály száma és címe: 69/2009. (VI. 18.) FVM rendelet a zöldség-gyümölcs termelői szervezetek kiegészítő nemzeti támogatásáról A jogszabály lényege: A Közép-Magyarország, az Alföld és Észak-Magyarország, valamint a Dunántúl régióban működő termelői szervezetek nemzeti támogatást vehetnek igénybe 2009. évi működési alapjuk kiegészítésére. A jogszabály meghatározza – egyebek mellett – a támogatás legnagyobb mértékét. A rendelet alapján nyújtott támogatás felhasználása jogszerűségének ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal látja el. Hatálybalépés: 2009. június 21. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 82. szám (2009. június 18.)




A kezességvállaló intézmény által csoportmentességi rendelet alapján vállalt kedvezményes díjú készfizető kezesség szabályairól

A jogszabály száma és címe: 70/2009. (VI. 19.) FVM rendelet a kezességvállaló intézmény által csoportmentességi rendelet alapján vállalt kedvezményes díjú készfizető kezesség szabályairól A jogszabály lényege: A kezességvállaló intézmény által nyújtott kedvezményes díjú kezesség igénybevételére jogosult a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény szerint nyilvántartásba vett vagy legkésőbb a kezességvállalási kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilvántartásba vétel iránti kérelmet benyújtott törvény szerinti kis- és középvállalkozás (a továbbiakban: KKV), valamint őstermelő. A rendelet meghatározza – többek között – a kedvezményes díjú kezesség igénybevételére nem jogosultak körét, illetve azt, hogy a kedvezményes díjú kezességvállalás mely célokat szolgáló piaci hitelekhez nyújtható. Hatálybalépés: 2009. június 22. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 83. szám (2009. június 19.)

A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási követelmények szerinti tanúsításának, előállításának, forgalmazásának, jelölésének és ellenőrzésének részletes szabályairól A jogszabály száma és címe: 79/2009. (VI. 30.) FVM rendelet a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási követelmények szerinti tanúsításának, előállításának, forgalmazásának, jelölésének és ellenőrzésének részletes szabályairól A jogszabály lényege: A rendelet hatálya a hazai ökológiai termelésre, forgalmazásra és jelölésre vonatkozó nemzeti eljárás rendjére, a tanúsító szervezet hatósági elismerésére és felügyeletére, továbbá működési feltételeire terjed ki. Az ökológiai termelést, feldolgozást, forgalmazást végző gazdasági szereplő(k) szakmai ellenőrzését és a minősítő tanúsítvány e rendelet szerinti kiadását az MgSzH Központ által elismert tanúsító szervezetek végzik. A jogszabály meghatározza – egyebek mellett – a gazdasági szereplő feladatait, az MgSzH Központ feladatait, illetve a tanúsító szervezet feladatait, valamint az összeférhetetlenségi szabályokat. Szabályozza továbbá a jogutódlást és a jogkövetkezményeket. Hatálybalépés: 2009. július 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 91. szám (2009. június 30.)

A szőlőtermelési potenciálról

A jogszabály száma és címe: 86/2009. (VII. 17.) FVM rendelet a szőlőtermelési potenciálról A jogszabály lényege: A szőlőtermelési potenciálról szóló jegyzék elkészítése a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal feladata. A hegybíró minden tudomására jutott, engedély nélküli telepítést, illetve kivágást nyolc munkanapon belül bejelenti a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ részére. Az MgSzH Központ kivágás esetén huszonkét munkanapon belül, telepítés (ideértve a pótlást és a fajtaváltást is) esetén a vegetációs időszakban helyszíni ellenőrzést végez, és a jegyzőkönyv egy példányát tíz munkanapon belül megküldi az MVH Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatósága részére. A jogszabály meghatározza még – többek között – az ültetvénytelepítésre és -kivágásra, az újratelepítési jogokra, a telepítési jogtartalékból való értékesítésre, illetve a telepítési jog nélkül végzett telepítésre vonatkozó szabályokat. Hatálybalépés: 2009. július 18., 2009. augusztus 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 99. szám (2009. július 17.)

A Magyar Honvédség légvédelmi készenléti repüléseiről

A jogszabály száma és címe: 7/2009. (VI. 11.) HM rendelet a Magyar Honvédség légvédelmi készenléti repüléseiről A jogszabály lényege: A rendelet hatálya a Magyar Honvédség légvédelmi készenléti repüléseinek végrehajtásában, biztosításában vagy szervezésében közreműködésre kötelezett szervezetre, személyre terjed ki. A légvédelmi készenléti repülés olyan – az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott repülések szabályairól szóló jogszabályban meghatározott – honvédelmi célú, műveleti repülés, amely rendeltetése szerint az ország légterének oltalmazása és területének védelme érdekében végrehajtott repülés, vagy az ilyen repülésre történő felkészülés érdekében végrehajtott repülés. A rendelet meghatározza – többek között – a rádióösszeköttetésre, közleményváltásra, a légvédelmi és a légiforgalmi irányító szolgálatok közötti együttműködésre vonatkozó szabályokat, valamint a felkészülés rendszabályait. Hatálybalépés: 2009. július 11. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 78. szám (2009. június 11.)



5

6


Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről

A jogszabály száma és címe: 14/2009. (VI. 3.) IRM rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 6/2003. (III. 7.) BM rendelet módosításáról A jogszabály lényege: A bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvét az At. 26/E. §-ában meghatározott anyakönyvvezetők mellett a körzetközponti feladatokat ellátó más települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetője vezeti. Egyebek mellett elsősorban e feladat ellátásával kapcsolatban került sor több módosításra (pl. az egyes anyakönyvek megkülönböztető betűjelzésének, több bélyegző használatának, az anyakönyvi bejegyzések sorrendjének, a családi állapot bejegyzésének szabályai stb.), így az anyakönyvvezetői közreműködési szabályok megállapítására a bejegyzett élettársi kapcsolatok létesítésénél. Szabályozza a jogalkotó a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvének, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolatokkal összefüggően más anyakönyvek „utólagos bejegyzések” rovatába történő bejegyzések teljesítésének feltételeit. Hatálybalépés: 2009. július 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 75. szám (2009. június 3.)

A tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról

A jogszabály száma és címe: 22/2009. (VII. 23.) ÖM rendelet a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról A jogszabály lényege: A rendelet hatálya a tűzoltó technikai terméket, illetve a tűz- vagy robbanásveszélyes készüléket, gépet, berendezést gyártó, forgalmazó magánszemélyekre, jogi személyekre, magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteire terjed ki. A termék tanúsítását külön jogszabályban foglaltak szerint kijelölt tanúsító szervezet végezheti, jogszabály, honosított harmonizált szabvány vagy műszaki követelmény előírásai szerint. Ezek hiányában a tűzvédelmi biztonságossági műszaki követelményeket az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság állapítja meg. A tanúsítvány kiadásához szükséges vizsgálat elvégeztetéséről, valamint a tanúsítvány beszerzéséről a gyártó vagy forgalmazó köteles gondoskodni. Hatálybalépés: 2009. július 26. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 102. szám (2009. július 23.)



Jogértelmezés

Az Alkotmánybíróság önkormányzatokat érintő döntései A Gyvt. nem ad felhatalmazást arra, hogy az önkormányzatok a gyermekvédelmi támogatás megvonását, annak feltételeit szabályozzák, valamint hogy a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra jogosultság feltételeit meghatározzák, illetve szűkítsék. [1173/H/2008. AB határozat, 1360/H/2008. AB határozat] Az Alkotmánybíróság két önkormányzat gyermekvédelmi támogatásokat szabályozó rendelete alkotmányossági vizsgálatát végezte el. Az önkormányzati rendeletek támadott rendelkezéseiben a képviselő-testületek a gyermekvédelmi támogatások megvonásának eseteit, illetve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásból történő kizárás feltételeit állapították meg. Az Alkotmánybíróság szerint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) a gyermekvédelmi támogatások tekintetében kizárólag arra hatalmazta fel a települési önkormányzatok képviselő-testületeit, hogy rendeletben szabályozzák a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás mértékét [21. § (1) bekezdés], a hatáskörükbe tartozó ellátást kiegészíthetik és más pénzbeli támogatásokat is megállapíthatnak [18. § (2) bekezdés], továbbá megállapítják a hatáskörükbe tartozó ellátásoknál az igazolás és a nyilatkozat tartalmát, a benyújtás részletes szabályait, az elbírálás részletes szempontjait, a jövedelemszámításnál irányadó időszakot [131. § (1) bekezdés]. A többi pénzbeli és természetbeni ellátás (így például a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás és az óvodáztatási támogatás) vonatkozásában a Gyvt. nem tartalmaz felhatalmazást helyi jogalkotásra. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Gyvt. nem adott felhatalmazást arra, hogy az önkormányzatok egyrészt a gyermekvédelmi támogatás megvonását, annak feltételeit szabályozzák, másrészt, hogy a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra jogosultság feltételeit meghatározzák, illetve szűkítsék. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az ilyen tartalmú önkormányzati rendeleti szabályozás ellentétes a Gyvt. előírásaival, így az érintett szakaszok az Alkotmány 44/A. §-ának (2) bekezdését sértik, ezért azokat megsemmisítette.

Nem ad felhatalmazást az Sztv. arra, hogy az önkormányzat a szociális ellátások igénylésének törvényi feltételeit bővítse, s így ezek körében a szociális jogosultságot előidéző okokat értékelje. [1437/H/2008. AB határozat] Az Alkotmánybíróság az önkormányzat szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló rendeletének (a továbbiakban: Ör.) az átmeneti segély folyósítására vonatkozó „és a családban élők nem rendelkeznek [Sztv. 4. §. (1) bek. b) pont szerinti) vagyonnal” szövegrésze, továbbá a méltányossági közgyógyellátást érintően „a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladja…”, valamint „…és a kérelmezőre tekintettel ápolási díjat állapított meg” szövegrészei alkotmányellenességét állapította meg.

Az Alkotmánybíróság a 29/2002. (VII. 2.) AB határozatában rámutatott arra, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 32. §-ának (3) bekezdése kizárólag arra hatalmazza fel az önkormányzatokat, hogy az Sztv. eltérő rendelkezése hiányában csak az önkormányzati pénzbeli ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait állapítsák meg. Nem ad azonban felhatalmazást az Sztv. arra, hogy az önkormányzat a szociális ellátások igénylésének törvényi feltételeit bővítse, s így ezek körében a szociális jogosultságot előidéző okokat értékelje. Az átmeneti segély megállapításakor figyelembe vehető törvényi feltételeket az Sztv. 45. §-a tartalmazza. E szakasz rendelkezései az önkormányzatok számára a törvényben meghatározottakon túli további feltételek megállapítására csak annyiban adnak felhatalmazást, hogy az átmeneti segély átmeneti pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, illetve az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár megállapításánál az önkormányzatnak rendeletében úgy kell szabályozni a jövedelemhatárt, hogy az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedül élő esetén annak 150 százalékánál alacsonyabb nem lehet. Tekintettel arra, hogy a képviselő-testület az Sztv. 45. §-a által adott felhatalmazáson túlterjeszkedve az átmeneti segély ÖM Önkormányzati Tájékoztató


7

8

Jogértelmezés

folyósíthatóságának további feltételeként előírta, hogy a családban élők nem rendelkezhetnek az Sztv. 4. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott vagyonnal, az Alkotmánybíróság az Ör. érintett szövegrésze alkotmányellenességét állapította meg, és azt megsemmisítette. Az Sztv. 50. §-ának (3) bekezdése a méltányossági alapú közgyógyellátás feltételeinek önkormányzati rendeletben történő megállapítása korlátjaként úgy rendelkezik, hogy az önkormányzat rendeletében a) az egy főre számított havi családi jövedelemhatárt úgy kell szabályozni, hogy az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 százalékánál, egyedül élő esetén annak 200 százalékánál alacsonyabb jövedelmet, továbbá b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértékeként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 százalékát meghaladó összeget jogosultsági feltételként nem lehet előírni; a szociális rászorultság további feltételeit az önkormányzat a helyi viszonyoknak megfelelően szabályozza. Az Ör. a törvényi korlátot átlépve, a méltányossági alapú közgyógyellátásra jogosultság egyik feltételét az Sztv. 50. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglaltakkal ellentétben úgy állapította meg, hogy arra az a szociálisan rászorult személy jogosult, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 százalékát meghaladja. Az Ör. „és a kérelmezőre tekintettel ápolási díjat állapított meg” szövegrésze pedig a méltányossági alapú közgyógyellátás megállapíthatóságának – az Sztv.-ben foglaltakon túli – további feltételét írta elő. Tekintettel arra, hogy az Ör. érintett szövegrészei ellentétesek az Sztv. 50. §-ának (3) bekezdésében foglaltakkal, az Alkotmánybíróság megállapította azok alkotmányellenességét és a szövegrészeket megsemmisítette.

A helyhasználat értékét nem befolyásoló szempontok (mint például az árusított árucikkből származó magasabb bevétel) alapján megállapított kirívóan magas helyhasználati díj a piacon (vásáron) árusítók között olyan megkülönböztetést eredményez, amely alkotmányellenes. [452/B/2005. AB végzés] Az Alkotmánybíróság az önkormányzat vásár- és piactartásról szóló rendeletének (a továbbiakban: Ör.) indítvánnyal támadott szakaszai alkotmányellenességét állapította meg, és azokat megsemmisítette. Az Ör. egyik támadott rendelkezése árusok kitiltására hatalmazza fel a piacfelügyelőt. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) szabályozza a kereskedelmi hatóság hatásköreit. A vásárokról és piacokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vkr.) 4. §-ának (1) bekezdése a jegyzőt jelöli ki kereskedelmi hatóságként a Vkr. alkalmazásában a Kertv. 9. §-ának (1) és (5)–(6) bekezdésében foglalt hatáskörök gyakorlása tekintetében. A Vkr. 9. §-ának (3) bekezdése emellett felsorolja a Vkr.-ben foglalt feltételek teljesülésének ellenőrzésére felhatalmazott államigazgatási szerveket is. A – 2009. április 12-éig hatályos – vásárokról és a piacokról szóló 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: RVkr.) 7. §-ának (1) bekezdése alapján a vásárok és piacok rendjének megtartását a jegyző, a piacfelügyelő és az erre kijelölt más hatóságok ellenőrizték. A 7. § (3) bekezdése lehetővé tette a piac fenntartója számára, hogy a piac rendjét megszegőt legfeljebb három hónapra kitiltsa a piac területéről. Az RVkr. 7. §-ának (3) bekezdése azonban már 2000. szeptember 29-én hatályát vesztette, ezt követően tehát már nem adott felhatalmazást arra, hogy a helyi önkormányzat a piacfelügyelőnek ilyen hatáskört adjon. A hatályos rendelkezések alapján ugyancsak kizárt, hogy a piacfelügyelőt ilyen hatáskörrel ruházza fel a képviselő-testület. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a „piac területéről kitiltás” hatáskör megállapítására magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseivel ellentétesen került sor, emellett a hatályos Kertv. 9. §-ával, valamint a Vkr. 4. §-ának (1) bekezdésével, illetve 9. §-ának (3) bekezdésével is ellentétes, ezért a rendelkezést alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette. Az Ör. indítvánnyal támadott másik rendelkezése a piaci, vásári magatartási szabályok megszegőivel szemben rendel el „pótdíj”-fizetést, ami a napi helyhasználati díj 200 százalékának megfelelő összeg. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a „pótdíj” a vásári és piaci árusítás helyére, idejére és feltételeire vonatkozó magatartási szabályok megsértőivel szemben megállapított szankció. A „pótdíj” a vásári és piaci rend szabályainak megsértéséhez fűződik. A helyi önkormányzat a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) felhatalmazása alapján állapíthat meg szabálysértési tényállást. Az Sztv. 16. §-ának (2) bekezdése meghatározza, hogy az önkormányzati rendeletben megállapított pénzbírság legmagasabb összege harmincezer forint. Így, ha a helyi önkormányzat a rendeletében foglalt kötelezettségek megszegését szabálysértésnek minősíti, csak az Sztv.-ben meghatározott összegű pénzbírságot állapíthatja meg. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az Ör. – bár nem minősíti a megjelölt magatartásokat szabálysértésnek – tartalmilag szabálysértésről rendelkezett. A megállapított „pótdíj” pedig – miután a szabálysértés szankciójaként állapít meg a hivatkozott rendelkezések megsértőivel szemben fizetési kötelezettséget – valójában az Sztv. szerinti pénzbírság. Az Ör. nem rendelkezett azonban konkrétan a szankcionált magatartások szabálysértéssé minősítéséről, aminek következtében a rendelkezés ellentétes az Sztv. 1. §-ával. Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szkr.) 79. §-a alapján szabálysértésnek minősül, ha a vásár és piac fenntartására, jellegére, helyére és idejére vonatkozó szabályokat megszegik, valamint szabálysértést követ el az, aki a vásáron vagy a piacon jogszabály megszegésével árusít vagy szolgáltató tevékenységet végez. Mindkét esetben a közterület-felügyelő jogosult helyszíni bírságot kiszabni, melynek összege hatvanezer, illetve százezer forint. MagaXIX. évfolyam 7–8. szám • 2009. július-augusztus


Jogértelmezés

sabb szintű jogszabály tehát szabálysértésnek minősíti és szankcionálja azokat a magatartásokat, amelyekkel kapcsolatban az Ör. „pótdíjfizetési” kötelezettséget rendelt el. Az Ör. szerinti szabályozási mód következménye, hogy a piacon történő árusítás szabályait megszegőkkel szemben ugyanazon az alapon egyrészt az Szkr. szerinti pénzbírság, másrészt az Ör. szerinti „pótdíj” is kiszabható, ami a szabálysértők kétszeres „megbírságolását” vonja maga után. Miután az Ör. több magasabb szintű jogszabállyal ellentétesen állapított meg pótdíjfizetési kötelezettséget, az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. érintett szakasza sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését, ezért azt megsemmisítette. Az Ör. melléklete a piaci, illetve vásári helyhasználatért helyhasználati díjakat állapít meg. A helyhasználati díjak között elsősorban aszerint differenciál, hogy az árus milyen típusú árucikket árusít (élelmiszer, virág, ipari cikk, nép-, képző-, fotóművészeti cikk). A helyhasználati díj mértékének meghatározásában nem a nyújtott szolgáltatásoknak van döntő jelentőségük, hanem annak, hogy az áru eladásából milyen bevétele származhat az árusnak. Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy a helyhasználati díj szempontjából a piac (vásár) fenntartója által nyújtott szolgáltatások, vagyis a használt hely nagysága, elhelyezkedése, jellege (például asztal biztosításával vagy anélkül), a használat módja (így például a keletkező kommunális hulladék mennyisége, amelynek elkülönített gyűjtését a fenntartó köteles biztosítani a Vkr. alapján), időtartama stb. tényezők bírnak jelentőséggel. A helyi önkormányzat, mint a piac (vásár) fenntartója, e szempontokra tekintettel akár differenciáltan, akár kedvezményes díjtételek kialakításával is megállapíthatja a helyhasználati díj mértékét. Azonban a helyhasználat értékét nem befolyásoló szempontok (mint például az árusított árucikkből származó magasabb bevétel) alapján megállapított kirívóan magas helyhasználati díj a piacon (vásáron) árusítók között olyan megkülönböztetéssel jár, amely alkotmányellenes. Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. melléklete ellentétes az Alkotmány 70/A. §-ának (1) bekezdésével, és megsemmisítette azt. Utalt egyúttal arra is, hogy az önkormányzat tulajdonában álló helyiség (jelen esetben: piaci árusító helyiség, pavilon) bérleti díját a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 36. § (2) bekezdése alapján nem szabályozhatja önkormányzati rendeletben. A hatályos jogszabályokból sem következik, hogy a vásári, illetve piaci helypénz mértékét önkormányzati rendeletben (vagyis jogszabályban) kellene szabályozni.

Az Szbtv. fogalmi rendszere szerint azt a személyt, akinek érdekében a plakátot elhelyezték, csak akkor lehet felbujtónak tekinteni, ha ő bírta rá az elkövetőt a szabálysértés elkövetésére, vagyis ő adott megbízást a plakát elhelyezésére. A tulajdon feletti szabad rendelkezést korlátozó hozzájárulási (engedélyezési) eljárás intézményesítése szükséges közérdekű korlátozásnak tekinthető. [866/B/2004. AB határozat] Az Alkotmánybíróság a plakátok elhelyezésének szabályairól alkotott önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) alkotmányossági vizsgálatát végezte el. Az Ör. szerint a plakát engedély nélküli vagy engedélytől eltérő elhelyezése szabálysértésnek minősül. Felbujtás miatt büntetendő az is, akinek érdekében a plakátot elhelyezték kivéve, ha bizonyítja, hogy a plakát jogellenes elhelyezésére nem adott megbízást. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nem alkotmányellenes önmagában a szabálysértési tényállás megállapítása önkormányzati rendeletben. Erre kifejezett felhatalmazást ad a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban Szbtv.) 1. §-ának (1) bekezdése. Ugyanakkor a szabálysértések önkormányzati rendeleti szabályozása nem kerülhet ellentétbe a magasabb szintű jogszabályokkal. Az Szbtv. 5. §-a szerint szabálysértés miatt az vonható felelősségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan, kivéve, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály csak a szándékos elkövetést bünteti. A 6. § alapján a szabálysértést elköveti az is, aki mást a szabálysértés elkövetésére szándékosan rábír (felbujtás), és aki másnak a szabálysértés elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt (bűnsegély). Az Alkotmánybíróság az alábbi vizsgálati megállapításokat rögzítette. Az Szbtv. 5. §-a alapján a szabálysértési felelősségre vonás alapja a felróhatóság, a 6. § szerint felbujtó az, aki mást szabálysértés elkövetésére szándékosan rábír. Ezzel szemben az Ör. vizsgált rendelkezése alapján felbujtó az is, akinek érdekében a plakátot elhelyezték. Az Szbtv. fogalmi rendszere szerint viszont ezt a személyt csak akkor lehet felbujtónak tekinteni, ha ő bírta rá az elkövetőt a szabálysértés elkövetésére, vagyis – gyakorlatilag – ő adott megbízást a plakát elhelyezésére. A megbízó azonban nem mindig azonos azzal, akinek érdekében a plakátot elhelyezték. Továbbá az Ör. vizsgált rendelkezése alapján a felbujtó akkor nem vonható felelősségre, ha bizonyítja, hogy a plakát jogellenes elhelyezésére nem adott megbízást. Ilyen kimentési szabályt az Szbtv. nem tesz lehetővé. Ezért az Alkotmánybíróság arra a megállapításra jutott, hogy az Ör. érintett bekezdése ellentétes az Szbtv. 6. §-ával, ezért sérti az Alkotmány 44/A. §-ának (2) bekezdését is, így azt megsemmisítette. Ezen felül az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy a közterületen plakát elhelyezésére irányuló engedélyezési eljárásban a polgármester a plakátok tartalmával összefüggően csak olyan szempontokat érvényesíthet, amelyeket jogszabályok írnak elő (pélÖM Önkormányzati Tájékoztató


9

10

Jogértelmezés

dául a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvénybeli reklámtilalmak és -korlátozások, a Btk. által tiltott magatartások stb.), és nem terjeszkedhet túl azokon, következésképpen a polgármester nem dönthet szabad belátása szerint. Az Ör. azon rendelkezése pedig, amely szerint a közterülettel közvetlenül határos, magántulajdonban lévő falfelületeken történő plakátelhelyezéshez az építmény tulajdonosának előzetes hozzájárulása szükséges, nem alkotmányellenes. Az Ör. kimondja, hogy a polgármester az engedélyt csak azt követően adhatja meg, hogy a kérelmező hitelt érdemlően igazolta az építmény tulajdonosának a plakát elhelyezéséhez való hozzájárulását. Az Alkotmánybíróság szerint az Ör. annyiban korlátozza a tulajdonhoz való jogot, hogy a tulajdonos hozzájárulása esetén is megköveteli a közterület tulajdonosának hozzájárulását, ami az önkormányzat esetében a polgármester engedélyét jelenti. A plakátok elhelyezésére vonatkozó korlátozás nem érinti az építmény, falfelület tulajdonjogának lényegét, mert nem vonja el a tulajdont, és nem zárja ki a használati jogok érvényesülését. A tulajdonkorlátozás szükségességét megalapozó közérdekű cél megállapítható az Ör. és a felhatalmazó rendelkezések alapján (városképi, építésügyi szempontok stb.). A tulajdon feletti szabad rendelkezést korlátozó hozzájárulási (engedélyezési) eljárás intézményesítése szükséges közérdekű korlátozásnak tekinthető.

A központi jogszabályi rendelkezések önkormányzati rendeletbe a feltétlenül szükséges mértékben vehetők át, azokat az önkormányzati rendeletben megfelelő szerkesztéssel, jelöléssel el kell választani a helyi szabályoktól. [5/H/2009. AB határozat] Az Alkotmánybíróság határozatában az adatvédelem helyi szabályozásáról és a lakcímbejelentés helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) alkotmányellenességét állapította meg. Az Ör. tárgyát tekintve az adatvédelem és a lakcímnyilvántartás helyi szabályairól szól. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a képviselő-testület nem a feladatkörébe tartozóan alkotta meg a rendeletet. Az Ör. néhány rendelkezés kivételével nem helyi szabály, hanem központi jogszabályi rendelkezések átvétele, számos helyen megváltoztatott szöveggel. Az Ör.-ből nem állapítható meg, hogy az adott rendelkezés törvényi szabály vagy helyi rendelkezés, mivel ezt az Ör. semmilyen módon nem jelzi, nem választja el. Az Alkotmánybíróság a 61/1994. (XII. 24.) AB határozatában a vegyes jogszabályszerkesztésről megállapította: „Nincs jogszerű akadálya annak, hogy a helyi rendelet a magasabb szintű jogszabálynak a saját rendeletébe illeszthető előírásait – szó szerint – átvegye. Az sem törvénysértő, ha a helyi rendelet a magasabb szintű jogszabály előírásait nem ismétli meg. A magasabb szintű jogszabályi rendelkezések ugyanis – akár a szó szerinti átvétellel, akár alacsonyabb szintű jogszabályba való beillesztés nélkül – önmagukban is érvényesek. A vegyes jogszabály-szerkesztési megoldás azonban homályos, megtévesztő és félrevezető.” Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a központi jogszabályi rendelkezések önkormányzati rendeletbe a feltétlenül szükséges mértékben vehetők át, azokat az önkormányzati rendeletben megfelelő szerkesztéssel, jelöléssel el kell választani a helyi szabályoktól. Magasabb szintű jogszabály szövegének átvétele esetén azonban az átvétel csak szó szerinti, mindenben azonos szövegű lehet. Egy rendelkezésen belül nem lehet vegyes szövegezésű, mert akkor nem állapítható meg, hogy mely szövegrész központi jogszabály, mely szövegrész helyi rendelkezés. Az Alkotmánybíróság szerint az Ör. a fent kifejtett okokból nem felel meg az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdésében deklarált jogállamiság szerves részét alkotó jogbiztonság követelményének, ellentétes a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-ának (1) bekezdésével, az Alkotmány 44/A. §-ának (2) bekezdésével, ezért az Ör.-t egészében megsemmisítette. Összeállította: dr. Csukás-Novák Nóra, ÖM Önkormányzati Főosztály



Területfejlesztés és építésügy

11

Világörökség és kortárs építészet – a történeti városkép kezelése – Bécsi Memorandum 2005 Bevezetés 1. Emlékeztetve arra, hogy a Bécsi Memorandum egy, a „Világörökség és kortárs építészet – a történeti városkép kezelése”1 tárgyában, a Világörökség Bizottság 27. ülésén (Párizs, 2003. június 30. – július 5., a határozat száma: 27COM 7B.108) kezdeményezett, és Bécsben, Ausztriában 2005. május 12–14. között, az UNESCO égisze alatt, 59 ország több mint 600 szakemberének részvételével tartott nemzetközi konferencia eredménye; 2. Figyelembe véve az UNESCO „Kulturális és természeti világörökség védelméről szóló konvencióját” (Világörökség Konvenció, 1972), idézve annak 4. és 5. pontjait, amelyek a teljes körű együttműködésért és a megvitatás szükségességéért törnek lándzsát az erős gazdasági dinamizmussal és a jelenlegi strukturális változásokkal küszködő, az UNESCO Világörökség Listájára felvett városokkal kapcsolatosan; 3. Figyelembe véve továbbá, hogy a helyszínek a Rendkívüli és Egyetemes Értékekről szóló Nyilatkozat alapján világörökségi listán szerepelnek, és hogy ezeknek az értékeknek a megóvása minden védelmi és fenntartási stratégia alapjául kell, hogy szolgáljon; 4. Figyelembe véve különösen az 1964. évi Velencei Chartát (Nemzetközi charta a műemlékek és műemléki helyszínek konzerválásáról és restaurálásáról), az 1968. évi „UNESCO Ajánlásokat a köz-vagy magánmunkák által veszélyeztetett kulturális örökségek védelméről”, az 1976. évi „UNESCO Ajánlásokat a történeti értékű területek védelméről és jelenlegi hivatásáról”, az 1989. évi „Nemzetközi chartát a történeti kertek védelméről” (Firenzei Charta), az 1987. évi „Nemzetközi Chartát a történeti városok és városi területek megőrzéséről” (Washingtoni Charta) és az 1994. évi Nara Dokumentumot a hitelességről; 5. Azt óhajtva, hogy a Bécsi Memorandumot az említett dokumentumok, valamint a műemlékek és műemléki helyszínek fenntartható védelméről folyamatban lévő vita folytatásaként kezeljék, olyanként, ami kulcsfontosságú állásfoglalást tartalmaz a kortárs építészet, a városfejlesztés, a táj integritása teljes körű megközelítéséhez, a létező történeti szövetre és épületállományra alapozva.

Meghatározások 6. A jelen Memorandum az UNESCO Világörökség Listáján szereplő vagy a felvételre javasolt történeti városokra, valamint azokra a nagyvárosokra vonatkozik, amelyek területén világörökségi műemlékek vagy műemléki helyszínek vannak. 7. Történeti városképnek az 1976-os „UNESCO Ajánlások a történeti értékű területek védelméről és jelenlegi hivatásáról” szerint azon együttesek, épületcsoportok, építmények és be nem épített területek számítanak természeti és ökológiai környezetükben, ide értve a régészeti és paleontológiai helyszíneket is, amelyek jelentős időszakon át emberi környezetben lévő emberi településeket alkottak és jelentősek régészeti, építészeti, prehisztorikus, történeti, tudományos, esztétikai, szociokulturális vagy ökológiai szempontból. Ezek a városképek formálták mai társadalmunkat is, és fontos szerepük van abban, hogy megértsük, miként élünk ma. 8. A városkép mai és egykori társadalmak önkifejezésébe és fejlődésébe van beágyazódva, és mindig lokális jellegű. Karakterhordozó elemekből áll, amik kiterjednek a térhasználatra, a környezetmintákra, a vizuális kapcsolatokra, a topográfiára, a talajra és a növényzetre, valamint a műszaki infrastruktúra minden elemére, beleértve az apró tárgyakat és szerkezeti részleteket (járdaszegély, útburkolatok, vízelvezető árkok, világítótestek stb.). 9. Az adott összefüggésben kortárs építészetnek számít minden jelentős tervezett vagy megvalósuló beavatkozás az épített történeti környezetben, ide értve a szabad területeket, az új építményeket, a történeti épületek vagy helyszínek toldalékait, kiterjesztéseit vagy átalakításait. 10. A kulturális örökség fogalmának különösen az elmúlt évtizedben tapasztalható kitágulása, aminek nyomán felismerték a közösségben élő ember és a táj humánus együttélését, és azt széles körben próbálják értelmezni, új megközelítéseket és módszereket tesz szükségessé a városvédelem és a fejlesztés területi kontextusában is. A nemzetközi charták és ajánlások azonban mind ez ideig nem foglalkoztak kellő mértékben ezzel a fejlődéssel. 11. A Bécsi Memorandum hangsúlyozza, hogy szükség van kortárs fejlődésre az általában örökségi értékű városképnek nevezett területen, amit viszont a charták, a védelmi jogszabályok gyakran „történeti központnak”, „együttesnek” vagy „környezetnek” neveznek, hogy szélesebb területi vagy táji kontextust kölcsönözzenek neki. 12. A történeti városkép kivételes és univerzális jelentőségét az urbanizáció folyamatának a meghatározó korszakon átívelő fokozatos fejlődéséből, vagy akár tervezett területi fejlesztéséből nyeri, s magában foglalja a környezeti és topográfiai 1

World Heritage and Contemporary Architecture – Managing the Historic Urban Landscape



12


adottságokat, kifejezi a társadalmakhoz tartozó gazdasági és szociokulturális értékeket. Ebben a minőségében a történeti városkép védelmének és fenntartásának ki kell terjednie a hivatalos jegyzékekben szereplő műemlékekre, nem-kevésbé az együttesekre, azok fizikai, funkcionális, látványi, materiális és immateriális kapcsolataira a történeti típusokkal és morfológiával.

Elvek és célkitűzések 13. A funkcionális használat, a társadalmi szerkezet, a politikai tartalom és a gazdasági fejlődés folyamatos változása formát ölt a megörökölt történeti városkép strukturális beavatkozásainak megjelenéseiben, s ez a döntéshozók előretekintő akcióit igényli, valamint párbeszédet a többi szereplővel és kockázatviselővel. 14. A történeti városképben megjelenő kortárs építészet uralkodó formája adjon választ a fejlődés dinamikájára, s ezzel egyrészt segítse elő a szociogazdasági változásokat és a növekedést, másrészt tartsa tiszteletben a megörökölt városképet s annak táji környezetét. Élő történeti városok, különösen pedig a világörökségi városok olyan városrendezési és –kezelési politikát igényelnek, ami a megőrzést kulcskérdésnek tartja. Ennek az eljárásnak a során a történeti város hitelessége és integritása nem lehet kompromisszum tárgya. 15. Történeti városképeink jövője kölcsönös megértésre szólít fel a politikacsinálók, a városrendezők és -fejlesztők, az építészek, a műemlékvédők, az ingatlantulajdonosok, a befektetők és az érintett lakosság között, valamint arra is int, hogy működjenek együtt a városi örökség megóvásában, nem feledve azonban a társadalom érzékeny kulturális és történeti módon való korszerűsítését és fejlődését, erősítve annak identitását és társadalmi összetartozását. 16. Figyelembe véve az ember és környezete közt fennálló érzelmi és a helyhez kötődő kapcsolatokat, alapvetően fontos biztosítani az élet urbánus környezeti minőségét, ami a város gazdasági sikereit, valamint társadalmi és kulturális vitalitását is elősegíti. 17. A fizikai és funkcionális beavatkozások központi törekvése az legyen, hogy fejlessze az élet minőségét azáltal, hogy javítja a lakó-, munka- és rekreációs feltételeket, illeszkedik a szokásokhoz anélkül, hogy veszélyeztetné a történeti város szerkezetének és formájának jellegzetességéből és jelentőségéből fakadó létező értékeket. Ez nemcsak azt jelenti, hogy javítani kell a műszaki színvonalat, hanem azt is, hogy a történeti környezet rehabilitációjának és mai fejlesztésének az értékek teljes körű inventarizációján és értékbecslésén kell alapulnia.

A fenntartás kezelésének irányelvei 18. A történeti városképbe való beavatkozás eldöntése gondos megfontolást, érzékeny kulturális és történeti megközelítést, a kockázatviselőkkel való konzultációt és szakmai tudást igényel. Az ilyen eljárás, ha vizsgálat tárgyává teszik a régi és az új közti térbeli összefüggést, tiszteletben tartják a történeti szerkezetet, az épületállományt és azok kölcsönhatását, az egyedi esetekben is megfelelő és kellő megoldást tesz lehetővé. 19. Az épületek mint elkülönült tárgyak felfogásával szemben a hely történelmének, kultúrájának és építészetének mély megértése alapvető jelentőségű a helyreállítás elveinek kialakításához; az egyes építészeti megbízások esetében a tipológiai és morfológiai elemzésekhez szükség van az urbanisták közreműködésére. 20. A tervezési eljárás fontos tényezője, hogy időben felismerjék és megfogalmazzák a lehetőségeket és a veszélyeket, s ezzel biztosítsák a kiegyensúlyozott fejlődést és tervezhetőséget. Minden szerkezeti beavatkozásnak a történeti városkép széleskörű vizsgálata és elemzése biztosítja a megfelelő alapot, egyben ez vezet az értékek és sajátosságok kifejezéséhez is. A tervezett beavatkozások távlati hatásainak és fenntarthatóságának a vizsgálata integráns része a tervezési műveletnek és célkitűzéseknek, egyben elősegíti a történeti szerkezet, épületállomány és annak összefüggéseinek védelmét. 21. A jelen Memorandum 6. pontjában megfogalmazott alapvető meghatározást figyelembe véve a várostervezés, a kortárs építészet és a történeti városkép védelme egyaránt tartsa távol magát az áltörténelmieskedő tervezés minden formájától, tekintve, hogy azok szemben állnak mind a történeti, mind a kortárs jelleggel. Valamely történeti látvány nem helyettesít másokat, hiszen a történelemnek leolvashatónak kell lennie, s alapvető cél, hogy a minőségi beavatkozások a kultúra folyamatosságáról tanúskodjanak.

A városfejlesztés irányelvei 22. Az etikai tartás, a tervezés és a kivitelezés magas színvonala iránti igény, érzékenység a kulturális-történeti összefüggések iránt: ez a tervezési eljárás előfeltétele. A történeti negyedek új minőségi építészete vegye figyelembe az adott léptéket, különösen, ami az épületek tömegével és magasságával kapcsolatos. 23. Szükség van a történelmi városok és az azt övező térségek térszerkezetének városépítészeti és művészeti eszközökkel történő hangsúlyozására, miután ezek a történeti városok újjászületésének kulcsfontosságú elemei: a városépítészet és a művészetek képesek kifejezni és a következő generációk számára átörökíteni a sajátosan történelmi, társadalmi és gazdasági tényezőket. 24. A világörökségi helyszínek védelme a nyilvános terek megtervezésére is kiterjed: különös figyelmet kell szentelni a funkcioXIX. évfolyam 7–8. szám • 2009. július-augusztus



13

nalitásra, a léptékre, az anyagokra, a megvilágosításra, az utcabútorokra, a hirdetőberendezésekre és a növényzetre – hogy csak néhányat említsünk. Az örökségi negyedekben az infrastrukturális várostervezés vegye figyelembe a történeti szerkezet, az épületállomány s annak összefüggései minden elemét, mérsékelje a forgalom és parkolás negatív hatásait. 25. A városkép, a tetőzetek képe, a fő látványi tengelyek, a telekosztás – ezek mind-mind a történeti városkép identitásának szerves része. A tetőzetek történeti képe, az eredeti telekosztás alapul szolgál a tervezéshez s a megújítás során nem hagyható figyelmen kívül. 26. Alapvető elvként kell elfogadni, hogy a terveknek s azok részleteinek illeszkedniük kell a történeti szövet és építészet sajátos típusaihoz. A védelemre érdemes épületbelsők eltávolítása („faszádizmus”) nem megfelelő módja a szerkezeti beavatkozásoknak. Különösen ügyelni kell arra, hogy a kortárs építészet fejlődése egészítse ki a történeti városkép értékeit és maradjon meg azon határok között, ami még nem sérti a város történeti jellegét.

Megközelítések és módszerek 27. A világörökségi városok történeti városképeiben lezajló dinamikus változások és fejlődések megfelelő kezelése értelemszerűen kiterjed a vonatkozó törvényekre, szabályozásokra, a rendelkezésre álló eszközökre, a szükséges eljárásokra. Ezeket Kezelési tervben kell összefoglalni, mint ahogy az a Világörökségi Konvenció alkalmazásának operatív irányelveiben megfogalmazásra került. 28. A történeti városképek kezelési tervének kialakítása és alkalmazása szakemberek interdiszciplináris csapatának részvételét igényli, éppúgy, mint az érintett közönséggel való időnkénti konzultáció figyelembevételét. 29. A történeti városképek hatásos kezelése a térbeli, funkcionális és a tervezéssel összefüggő értékek folyamatos védelmét és felhasználását teszi szükségessé. Ebben a tekintetben jelentsen külön hangsúlyt a kortárs építészetnek a hagyományos városképpel való harmonizálása. 30. A városfejlesztés gazdasági szempontjait a távlati örökségvédelem céljaihoz kell kötni. 31. A történeti jellegű épületek és szabad területek, valamint a kortárs építészeti alkotások jelentősen hozzájárulnak a város értékeihez, hiszen a városi karaktert fejezik ki. A kortárs építészet jelentősen növelheti a város versenyképességét a lakosság, a turisták és a tőke körében egyaránt. A történeti és a kortárs építészet a helyi közösségek vagyonát alkotja, ami egyaránt szolgálja az oktatást, a szabadidő eltöltését, az idegenforgalmat, a javak piaci értékének biztonságát.

Ajánlások A következőket javasoljuk megfontolásra a Világörökség Bizottságnak: A) A világörökségi listára már felvett történeti városnegyedek esetében a történeti városkép fogalmát az ezen Bécsi Memorandumban foglaltak szerint kell figyelembe venni a világörökség integritását érintő feltételezett vagy elhatározott beavatkozások számbavételekor. Ezeket az elveket kell hangsúlyozni azokban a tervekben, amelyek a történeti városkép védelmének sajátos eszközeit határozza meg. B) Új értékeknek és helyszíneknek a világörökségi listára való felvétele elhatározásakor ajánlatos kitérni a történeti városkép fogalmára mind a javaslattél, mind az elbírálási eljárás során. C) Az UNESCO-t felkérjük, hogy tanulmányozza annak lehetőségét, hogy új javaslatot tegyenek a történeti városképek jelenlegi listájának kiegészítésére és aktualizálására. Egy későbbi időpontban az UNESCO Közgyűlése foglalkozzék a kortárs építészet és a történeti városképek összefüggéseinek vizsgálatával. Bécs, 2005. május 14. Forrás: UNESCO Fordította: Román András (2005), Meggyesi Tamás kisebb javításaival (2009)

Megjegyzés: a „historic urban landscape” kifejezést Román András városképpel fordítja, de a történelmi települési táj kifejezés tágabb, komplexebb értelmű, és nemcsak a világörökségi területekre, hanem általában a történelmi városrészekre is vonatkoztatható. A fogalomnak ilyen irányú kiterjesztéséről tanúskodnak az e tárgyban, az utóbbi években tartott nemzetközi konferenciák is.



14


A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium hirdetménye a 2009. évi Kós Károly Díjak adományozásáról

A

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium közzétette hirdetményét a 2009. évi Kós Károly Díjak adományozásáról A miniszteri rendelettel szabályozott Kós Károly Díj a települési értékvédelem, környezetszépítés, valamint építészeti hagyományápolás területén végzett kiemelkedő, eredményes – egyéni vagy csoportos – munkáért adható adható miniszteri kitüntetés. Évente három személynek adható egyéni és három szervezetnek vagy csoportnak adható közösségi Kós Károly Díj. A díjjal emlékplakett, az adományozást igazoló oklevél és pénzjutalom jár. Az egyéni díjat ugyanaz a személy legfeljebb kétszer, a közösségi díjat ugyanaz a szervezet vagy csoport legfeljebb egyszer kaphatja meg. A díjak átadása 2009. december 16-ához, Kós Károly születésének évfordulójához kapcsolódik. A díjat a Kós Károly Díj Bizottság javaslata, illetve dr. Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár előterjesztése alapján Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter adományozza. A Kós Károly Díj Bizottság elnöke Fegyverneky Sándor országos főépítész, főosztályvezető, a Bizottság tagjai Hegedűs Péter, Körmendy Imre, Krizsán András, Okrutay Miklós, Philipp Frigyes és Ráday Mihály. A bizottság titkára Zsilinszky Gyula (e-mail: [email protected]). A díj adományozására – más javára, kellő megalapozottsággal – bármely magyar állampolgár, vagy magyarországi intézmény, illetve szervezet javaslatot tehet. A javaslatnak tartalmaznia kell: személy esetében nevét, lakás- vagy postacímét, telefonszámát és e-mail elérhetőségét, szervezet vagy csoport esetében a pontos megnevezését, postacímét, telefonszámát és e-mail elérhetőségét, vezetőjének nevét és elérhetőségét, az elismerés alapjául szolgáló értékvédő és környezetszépítő tevékenység részletes leírását, lehetőleg ábrákkal, fotókkal illusztrálva, a javaslattevő (illetve képviselője) nevét, lakás- vagy postacímét, telefonszámát és e-mail elérhetőségét. Mindezeken felül a javaslathoz mellékelhető minden olyan dokumentum, adat vagy mértékadónak tekinthető vélemény (ajánlás), amely az elbírálást segíti, illetve amelyet a javaslattevő lényegesnek tart. Amennyiben a díjra javasolt személy, illetve csoport érdemei alapján előterjesztésre kerül, a bizottság titkára a díj adományozásához, illetve a jutalomösszeg kifizetéséhez szükséges személyi adatok beszerzése érdekében a javaslattevőnek e-mail útján a kitöltendő formanyomtatványokat megküldi. A kitöltött adatlapokat és nyilatkozatokat az üzenetben megadott módon, határidőn belül, illetve címre kell eljuttatni. A 2009. évi Kós Károly Díjakra a javaslatok benyújtásának, illetve postai feladásának határideje október 16. péntek, 14.00 óra A javaslatok postán beküldhetők a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Építésügyi és Építészeti Főosztálya címére (1880 Budapest, Pf. 111.), vagy személyesen benyújthatók ugyanezen főosztály titkárságán [1077 Budapest, VII. Kéthly Anna tér 1. II. emelet; tel.: (06 1) 441-7770]. Kós Károly Díj Bizottság, Budapest, 2009. július. 30.



Turizmus és sport

15

Az ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság és a Magyar Turizmus Zrt. Közleménye – Újabb lépés a turisztikai desztináció menedzsment szervezetek létrehozásában

A

Magyar Turizmus Zrt. Igazgatóságának legutóbbi (2009. július 23.) ülésén kiemelt napirendi pontként tárgyalták a turisztikai desztináció menedzsment (TDM) szervezetek magyarországi helyzetéről szóló beszámolót. Az előterjesztésben foglaltak, valamint az igazgatósági határozat értelmében a Magyar Turizmus Zrt. aktívan részt vesz a TDM rendszer kialakításában. Megvizsgálja az MT Zrt. belföldi regionális hálózatának a regionális TDM szervezetekhez való csatlakozásának alternatíváit és felkészíti saját regionális szervezeti rendszerét a folyamatokban való részvételre. Mint ismeretes, a TDM szervezetek támogatására vonatkozó – Európai Uniós forrásokra épülő, az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében megvalósuló – pályázatokra felhívás mintegy 4 milliárd forint keretösszeggel, 2009 áprilisában jelent meg. Régiónként eltérő határidővel a ROP-okban meghatározott módon az előzetesen regisztrált szervezetek most is beadhatják TDM pályázataikat. A jelenlegi pályázati források a helyi szintű TDM szervezetek létrehozását és szakmai programjaik megvalósítását szolgálják. Amint arról korábban hírt adtunk, a Magyar Turizmus Zrt. az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárságával együttműködve felelősen és aktívan működik közre a turizmus növekedését elősegítő, önkéntességen alapuló helyi, térségi és regionális TDM szervezeti rendszer kialakításában. Az MT Zrt. e tevékenysége során – az ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság irányítása mellett – koordinációs feladatokat lát el, elősegítve a rendszer kiépítését szolgáló európai uniós források hatékony felhasználását is. A szükséges forrásokat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség biztosítja. Mint ismeretes, a 2005-ben elfogadott Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (2005–2013) egyik prioritása a hatékony turisztikai működési rendszer létrehozása volt Magyarországon, ami alapvetően a turisztikai desztináció menedzsment szemléletű szervezeti átalakulást jelenti. A TDM szempontból a szervezeti szintek a helyi, térségi, regionális és országos szintet ölelik fel. A TDM-rendszer lényege, hogy az adott fogadóterületen a turisztikai szereplőket összekapcsoló hálózat jön létre, mely alulról felfelé építkezve, az önkormányzat, a turizmusban érdekelt vállalkozások, szakmai és civil szervezetek önkéntességen alapuló egységeként, fenntarthatóan működik. E szervezetek a marketingen, az információszolgáltatáson túl a termékfejlesztés és az adott térség összes turizmussal kapcsolatos szakmai és menedzsment feladatait ellátják. A hatékony információáramlás érdekében az ÖM Turisztikai Szakállamtitkársága új interaktív TDM szakmai portált indít, ami a www.desztinaciomenedzsment.hu címen lesz megtalálható. Budapest, 2009. augusztus 3. További információk: Magyar Turizmus Zrt. Kommunikációs Iroda Tel.: (06 1) 488-8748; fax: (06 1) 488-8691 E-mail: [email protected] Honlap: www.itthon.hu, www.desztinaciomenedzsment



16

Turizmus és sport

Az ÖM Turisztikai Szakállamtitkárságának hírleveléből A turisztikai vállalkozásokat érintő adó-és járulékmódosítások 2009 második fél évében és 2010-ben A turisztikai vállalkozások vezetőinek, munkatársainak, a turizmus irányításában dolgozó szakembereknek aligha van gyakrabban forgatott jogszabály a kezükben, mint a közelmúltban megjelent két ún. pénzügyi salátatörvény. A szakemberek számára már megszokott, hogy a következő évekre vonatkozó pénzügyi szabályozókat a pénzügyi kormányzat „salátatörvényekben” foglalja össze és terjeszti az Országgyűlés elé. Ez a fajta törvény jogtechnikailag nem más, mint egy keret, amely több tucat pénzügyi tárgyú törvény módosításait tartalmazza. Az idei évben két ilyen törvénycsomag jelent meg. Az első − az „Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról” szóló 2009. évi XXXV. törvény (Magyar Közlöny, 68. szám, május 14.) − a 2009. év második felétől érvényes módosításokról szól, és 13 adó-, illetve járuléktörvény módosítást foglalja össze. Ugyanakkor a 2010-től érvényes változásokat „A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról” szóló 2009. évi LXXVII. törvény tartalmazza (Magyar Közlöny, 95. szám, július 8.). Ez utóbbiban 27 törvény módosítása szerepel. A jogszabályok módosítása következtében az utóbbi évek legjelentősebb adó- és járulékmódosítására kerül sor. A módosítások többsége csak jövőre lép hatályba, ezek tanulmányozására, illetve az alkalmazkodásukhoz történő felkészülésre bő 5 hónap áll rendelkezésre. Az alábbiakban azokat emeljük ki, amelyek az általános – profiltól függetlenül minden vállalkozásra érvényes – módosításokon túl a turizmusban érdekelt vállalkozásokra nézve alapvetők, illetve egy-egy alágazat részére különlegesen fontosak.

1. Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatások általános forgalmi adó kulcsa

Az általános forgalmi adó rendszerében ismét alkalmazásra került az ún. középső kulcs, 18 százalékos mértékkel. Ebbe került besorolásra a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás. Mivel a módosító törvény kihirdetése átcsúszott júliusra, ezért a jogszabály csak július 8-án lépett életbe. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben kell alkalmazni a 18 százalékos kulcsot, ha a teljesítés időpontja július 9. vagy annál későbbi időpont.

2. Természetbeni juttatások − üdülési csekk, étkezési utalványok − adóztatása

2010-től megszűnik az üdülési csekkek és az étkezési utalványok teljes adó- és járulékmentessége. Jövőre az üdülési csekkek után a minimálbér összegéig (jelenleg 71 500 forint) a munkáltatónak 25 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni. Ugyanez a kulcs érvényes a meleg étkezési utalványokra is, havi 18 000 forint juttatásig. Ezeket a juttatásokat − az említett a mértékig − társadalombiztosítási járulék nem terheli. Amennyiben azonban a fenti juttatások a kedvezményezett mértéket meghaladják, valamint minden egyéb juttatás esetében − így az ún. hideg étkezési utalványnál is − 54 százalékos személyi jövedelemadó és 27 százalékos tb-járulékteher viselése lép életbe. Nagyon fontos tudni, hogy a 2009. december 31-éig kibocsátott üdülési csekkek – érvényességük meghosszabbítása esetén is – a 2009. december 31-én érvényes szabályok szerint használhatók fel.

3. Falusi szállásadásból és vendégfogadásból származó bevétel adózása

A falusi szállásadásból, valamint vendégfogadásból származó bevételek 800 000 forintos, illetve 400 000 forintos adómentességi értékhatára 2010-ben megszűnik. Jövőre ezek is a személyi jövedelemadó törvény általános szabályai szerint adóznak.

4. Borravaló, felszolgálási díj adózása

2010-től megszűnik e jövedelmek „adóterhet nem viselő járandóság” jellege. Tehát ezekre szintén az általános szabályok lesznek az érvényesek.

5. Jövedéki adózás

2009. július 1-jétől 6−7 százalékkal emelkedett az alkoholok jövedéki adója, majd 2010. január 1-jétől további 10 százalékos emelésre kerül sor.

6. Reprezentáció, üzleti ajándék adóztatása

2010-től nem a személyijövedelemadó-rendszerben, hanem a társaságiadó-rendszerben adózik oly módon, hogy a reprezentációs költségekkel a társasági adóalapot meg kell növelni. Összességében a 2009. második fél évi és a 2010. évi változások a turisztikai vállalkozások gazdálkodását, jövedelmi helyzetét érintő speciális adószabályok szigorításának irányába mutatnak. Megszűnik számos, a turizmus üzleti forgalmát érintő XIX. évfolyam 7–8. szám • 2009. július-augusztus


Turizmus és sport

17

kedvezmény és adómentesség. Ezzel szemben állnak az itt nem részletezett, és az általános feltételeket érintő adó- és járulékcsökkentések. A kettő együttes hatását előre megvonni igen nehéz, az összesített képről véleményt csak a 2010. évi eredmények ismeretében lehet majd formálni.

TDM hírek A turisztikai desztináció menedzsment (TDM) rendszer hatékony, egységes irányelveken alapuló magyarországi kialakítása érdekében az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága szakmai konzultációt kezdeményezett a TDM céljait komplexen kiszolgáló szoftverrel rendelkező szervezetekkel. A turisztikai szakállamtitkárság felhívására kilenc informatikai vállalkozás jelentkezett az elmúlt hetekben. Az informatikai szakértők mindannyian lehetőséget kapnak, hogy a TDM rendszer informatikai hátterével kapcsolatban kifejtsék véleményüket, javaslataikat. A konzultációs folyamatnak jelentős hatása lehet a TDM szoftverbeszerzésének módjára, amely a közeljövőben kerül meghatározásra. A folyamat célja, hogy a hazai TDM szervezetek mind turisztikai, mind informatikai szempontból magas színvonalú szolgáltatásokat biztosítsanak a turisták, és saját munkatársaik, tagjaik számára is. A pályázataikat készítő TDM szervezeteknek kívánt segítséget nyújtani a TDM Consulting által szervezett TDM felkészítő workshop 2009. június 29-én. A résztvevők előadásokat hallhattak a TDM rendszer hátteréről, a szervezetek feladatairól, fenntartható működtetésükről, finanszírozásukról, szervezeti felépítésükről. Az előadók ismertettek néhány, a desztináció szolgálatába állítható újszerű és hasznos lehetőséget és eszközt, előadás hangzott el informatika és online marketing témában, illetve foglalkoztak a szakemberek a márkaépítéssel, illetve termékfejlesztéssel és termékértékesítéssel is. További információ: www.tdmc.hu. Az eseményen Mányai Roland, a Turisztikai Szakállamtitkárság főosztályvezetője előadásában komoly forgalomnövelő eszközként mutatta be a TDM rendszert, amely hozzájárulhat egy-egy terület turisztikai fejlődéséhez, ezáltal a helyi szolgáltatók nyereségének bővítéséhez, egyúttal növelni tudja a turisták elégedettségét is. Mányai Roland a pályázati támogatást egyfajta befektetésként aposztrofálta, amely katalizátorszerepet tölthet be a szervezetek életében. Mint mondta, a következő pályázati fordulóra a remények szerint 2010 első felében sor kerülhet, ekkor jelenhetnek meg újabb pályázatok azok számára, akik a mostani első fordulóból kimaradnak, illetve, akik már a térségi szint szervezésére készülnek. Víg Tamás TDM koordinátor a szervezeti és a pénzügyi fenntarthatósághoz adott gyakorlati információkat. Mint mondta, fontos, hogy a desztináció szereplői jól ismerjék egymást, és kezdeményezők legyenek a források előteremtésében. Ez azért is elengedhetetlen, mert a TDM szervezet kötelezően előírt éves költségvetésébe nem számíthatók bele pályázati források, még a TDM pályázati forrás sem, se később, se az első két évben.

Uniós források határon átnyúló fejlesztésekre A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség mint a program Közös Irányító Hatósága megjelentette a Magyarország–Szlovákia– Románia–Ukrajna ENPI Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007−2013 első pályázati felhívását. A pályázati felhívás keretében több mint 13 millió euró vissza nem térítendő ENPI közösségi forrás áll rendelkezésre. A program célja az együttműködés fokozása és elmélyítése ukrán oldalról Kárpátalja Ivano-Frankivszki és Csernovici régiói és a tagállamok támogatott, illetve „szomszédos” határ menti régiói között, környezeti, szociális és gazdasági szempontból fenntartható módon. A megjelentetett, egyben első egyfordulós pályázati felhívás keretében a fenntartható gazdasági fejlődés, a turizmus, humánerőforrás-fejlesztés, oktatás, kulturális és innovációs együttműködések, katasztrófavédelem, valamint a környezet- és természetvédelem terén megvalósuló határon átnyúló együttműködések támogatására nyílik lehetőség. Magyarországon támogatásra jogosult Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Szlovákiából Kassa és Eperjes megye, Romániából Szatmár, Máramaros és Szucsava megye, ukrán oldalról pedig Kárpátalja Ivano-Frankivszki és Csernovici megyéi. A potenciális pályázók körét többek között a programterületen található helyi és megyei önkormányzatok, az állami- és önkormányzati intézmények, non-profit szervezetek, kistérségi társulások, fejlesztési ügynökségek, környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, nemzeti parkok, egyetemek, kamarák, turisztikai szervezetek, munkaügyi központok alkotják. A projektmegvalósításban projektpartnerként kötelezően részt kell vennie legalább egy ukrán és egy tagállami (magyar, szlovák vagy román) szervezetnek a jogosult programterületről. További információ: www.huskroua-cbc.net.

Átadták a minőségi strandoknak járó kékhullám zászlókat Egy Fertő-tavi, egy Velencei-tavi, egy Tisza-tavi és 26 balatoni strand, valamint egy Fertő-tavi és négy balatoni kikötő vehette át az idén a kékhullám zászlókat Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi minisztertől a balatonfüredi Esterházy strandon, június 20-án. A minősítést azok a strandok és kikötők nyerhetik el, amelyek a legtisztább fürdővízzel és partszakas�szal rendelkeznek, megfelelő infrastrukturális és higiéniai feltételeket biztosítanak, valamint kiemelten figyelnek a biztonságra és a gyermekekre. Kiváló a Balaton vízminősége, és megfelelő a vízállás is, így a balatoni fürdőzők idén ugyancsak ideális körülmények között strandolhatnak – mondta a miniszter az átadási ünnepségen.



18

Turizmus és sport

Az idén egy ökostrand is van a nyertesek között: a Velencei-tó partján lévő Gárdony fürdőhelye szintén megkapta az elismerést. Az Európai Bizottság nemrég ismertette annak a felmérésnek az eredményét, amely a fürdőhelyek vízminőségét vizsgálta a tavalyi idényben. Ebben Magyarország jól szerepelt: a vizsgált 256 fürdőhely közel 90 százaléka megfelelt a minőségi előírásoknak, 131 pedig kiváló minőségű volt. (MTI)

Zöld utat kapott a Pécs2010 EKF programsorozata, kezdődhet a „Múzeum utca” rekonstrukciója Elkezdődhet a szerződések megkötése a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) jövő évi programjaiban részt vevő intézményekkel, művészekkel, miután dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter és dr. Páva Zsolt pécsi polgármester június 12-én, a baranyai megyeszékhelyen aláírta a programsorozat tartalmáról és finanszírozásáról szóló megállapodást. A több mint 200 előadásra, fesztiválra, konferenciára, kiállításra, film- és zenei programra minisztériumi, önkormányzati és uniós forrásból összesen 1 milliárd 850 millió forintot költenek, amely kiegészülhet egy további, a pécsi civilszervezetek rendezvényeit támogató 100 millió forintos kerettel is. Utóbbi összeget várhatóan az év hátralévő részében osztják majd fel. (Turizmus Panoráma Bulletin) Kezdődhet a „Múzeum utca” rekonstrukciója, miután a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség, a Baranya Megyei Önkormányzat és Pécs képviselői aláírták a projekt támogatási szerződését június 24-én Pécsett. A mintegy 1,7 milliárd forintos, nagyrészt európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztés a Káptalan és a Papnövelde utcában nyolc múzeumi épület felújítását, azon belül a régi vármegyeháza több mint nyolcszáz négyzetméteres bővítését, továbbá az ingatlanok kertjeinek parkosítását, kapcsolódó utcák és közterek rendbetételét foglalja magában. A 2010. április közepéig tartó, a LAKI Épületszobrász Zrt.-re bízott munkálatoknak köszönhetően megfelelő nagyságú és színvonalas helyszínek adhatnak otthont a baranyai megyeszékhely állandó és időszaki kiállításainak, valamint az EKF-programhoz kapcsolódó tárlatoknak. Forrás: MTI

Budapest ismét a Top 10-ben Előzetes adatok szerint Budapest kiemelkedően jó eredményeket ért el, és a 2007. évi 24. helyezéséhez képest a 8. helyre ugrott a Union of International Associations (Nemzetközi Szervezetek Szövetsége) 2008. évi rangsorában a legkedveltebb konferenciahelyszínek listáján. A szervezet három kategóriát különböztet meg, a rendezvények mérete, időtartama, illetve azok szervezői alapján. A UIA listája szerint Magyarország az A és B kategóriákban a 20., a C kategóriában pedig a 21. helyet szerezte meg, összesen 175 konferencia vendégül látásával. Budapest mindhárom kategóriában a 8. helyen szerepel, 141 rendezvénnyel. 2007-ben Magyarország a 29., Budapest pedig a 24. helyen végzett a világranglistán. Szintén jelentős változás, hogy Magyarország 2008-ban 14 várossal szerepel a UIA rangsorában (Balatonalmádi, Balatonfüred, Budapest, Debrecen, Győr, Lajosmizse, Miskolc, Pécel , Pécs, Siófok, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Veszprém), míg 2007ben Budapest mellett csupán Pécs került fel a listára. A UIA frissen közzétett adatai szerint 2008-ban az Egyesült Államokban, Franciaországban és Szingapúrban rendezték a legtöbb szervezeti konferenciát. A városok közötti versenyben Szingapúr, Párizs és Brüsszel állnak a lista élén. Az európai városok közül még Bécs (4.), Barcelona (5.), Genf (7.), Budapest (8.) és London (9.) szerepel a Top 10-ben. Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

Mérföldkő a Baranyai Élménykörút életében Mérföldkőhöz érkezett a Dél-dunántúli Operatív Program, egyben az ország legnagyobb turisztikai beruházása. A bikali Puchner Kastélyszállóban aláírták ugyanis a Baranyai Élménykörút konzorciumi és támogatói szerződését, melynek keretében négy Baranya megyei településen valósul meg átfogó turisztikai fejlesztés. A Baranyai Élménykörút projekt keretében több mint 20 kilométeren épül a Pécset, Orfűt és Abaligetet összekötő erdei kerékpárút, Bikalon Reneszánsz Élménybirtokot alakítanak ki, Mecseknádasdon „Rejtőzködő Borfalu” épül, Orfűn pedig Aquaparkot hoznak létre. Danuta Hübner, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa, Varga István, nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter és az Európai Uniós delegáció részvételével Márton György, a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója, valamint a pályázat gesztora képviseletében dr. Hargitai János, a Baranya Megyei Önkormányzat elnöke írta alá a támogatói és konzorciumi szerződéseket. Az élménypark 2010 márciusában nyithatja meg kapuit. Forrás: Napi Turizmus



Turizmus és sport

19

Június 12-étől „Újra vár a Balatoni Nyár!” A Magyar Turizmus Zrt. és a Magyar Televízió Zrt. együttműködésében, a Kulturális Turizmus Évében június 12-étől ismét elindult a Balatoni Nyár című műsor. Az immár harmadik éve megvalósuló program augusztus végéig minden nap aktuális Balaton-parti hírekkel, programajánlókkal és érdekes riportokkal jelentkezik a Híradó után öt percben. A Magyar Turizmus Zrt. és a Magyar Televízió Zrt. szakmai együttműködésének keretében immár harmadik nyáron költözött a Híradó stábja a Balaton mellé, Balatonaligára. A Balatoni Nyár újdonságaként, idén először külföldi újságírók is részt vesznek a műsorban. A többek között Nagy-Britanniából, Németországból és Romániából érkező riporterek ellátogatnak a műsor forgatásaira, és felvételeket készítenek saját televíziójuk számára, valamint a nézők megtudhatják azt is, hogy ők hogyan látják a magyar tengert. A Magyar Turizmus Zrt. mind a belföldi, mind a külföldi marketingkommunikációjában kiemelt turisztikai termékként kezeli a Balatont: 2009-ben is több száz akciót szervez a tó népszerűsítésére. Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

Elhelyezték a Sky Court alapkövét Június 10-én ünnepélyes keretek között elhelyezték a Ferihegyi repülőtér új terminálépületének alapkövét. A mintegy 62 milliárd forint értékű beruházás keretében, a 2A és 2B terminálok között felépülő, Sky Court nevű terminálban 28 új utas biztonsági csatorna, 50 új határátkelő pont, 21 új beszállókapu, 80 új check-in pult és 16 új önkiszolgáló jegykezelő automata létesül majd. A beruházás – amelynek egyes elemeit már 2010 végén szeretnék üzembe helyezni − háromezer embernek ad munkát, elkészülte után pedig több száz fővel növeli a repülőtér jelenlegi, 13 ezres létszámát. A Sky Court egyébként nem csak az utaskiszolgálást teszi majd gyorsabbá és nemcsak a repülőtér kapacitását növeli meg, hanem üzleteket, bárokat és éttermeket is magába foglal majd. Az alapkőletételi ünnepségen részt vett és beszédet mondott Bajnai Gordon miniszterelnök is. Forrás: Turizmus Panoráma Bulletin

Ismét pályázhatnak a kiemelt projektek Közép-Magyarországon Június 5-étől ismét lehetőségük van a pályázóknak, hogy benyújtsák a Közép-magyarország régió területén megvalósuló, kiemelt forrásigényű, komplex turisztikai projektekre vonatkozó javaslataikat. A KMOP-2009-3.1.1/E azonosító alatt meghirdetett tervezési felhívás – melynek forrását az Európai Unió biztosítja, hazai társfinanszírozással kiegészülve – május végétől elérhető a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapjáról, a www.nfu.hu/kiemelt_es_nagyprojektek link segítségével. A felhívás keretében az ügynökség olyan, az Új Magyarország Fejlesztési Terv céljaihoz illeszkedő, kidolgozott projekt-koncepciókat vár, amelyek – a turisztikai kínálat bővítése révén – nemzetközi téren is versenyelőnyt biztosítanak a régió számára. A projektek megvalósítására rendelkezésre álló forrás jelenleg 900 millió forint, de folyamatos az egyeztetés az NFÜ és a Regionális Fejlesztési Tanács között, melynek eredményeképpen ez a keretösszeg jelentős mértékben, akár többszörösére is növekedhet. Egy-egy pályázó a jelen szabályok szerint 300–900 millió forint összegű támogatást igényelhet. A felhívás előreláthatólag 2010. december 31-éig él, a források kimerülésének függvényében. További tájékoztatást az NFÜ zöld számán [(06 40) 638-638], illetve a Budapest–Közép-Dunavidéki Regionális Idegenforgalmi Bizottságnál kérhetnek a pályázók e-mailben: [email protected] vagy telefonon [(06 1) 413-6570].

Forrás: Turizmus Panoráma Bulletin

Összefogás a magyar bor nemzetközi marketingjéért A magyar bor és borturizmus nemzetközi népszerűsítése érdekében összefogott a Magyar Turizmus Zrt., az ITD Hungary és a Magyar Bormarketing Kht. Az erről szóló megállapodást június 5-én, a pannonhalmi Pannon Bormustra gálarendezvényén írták alá a felek. A megállapodás értelmében a három szervezet közös külpiaci kereskedelemfejlesztési és promóciós programokat rendez, együttműködnek a nemzetközi kiadványok készítésében és terjesztésében, valamint együttesen szervezik a külföldi borszakértők és szakújságírók beutaztatását. A Magyar Turizmus Zrt. elnöke, dr. Niklai Ákos kiemelte, hogy az együttműködés szorosabbra fűzése különösen aktuális az idei évben, hiszen az MT Zrt. 2009-re a Kulturális Turizmus Évét hirdette meg, amelynek az egyik kiemelt pillére a bor és gasztÖM Önkormányzati Tájékoztató


20

Turizmus és sport

ronómia. Fontos szempont továbbá az is, hogy ez ismét igen jó példája a szakmai és állami szervezetek közötti kooperációnak és a források hatékonyabb felhasználásának. „A magyar bor egyre jelentősebb szerepet játszik hazánk turisztikai kínálatában, és fontos eleme lehet országimázsunknak. A példaértékű együttműködés mérföldkő a magyar borok népszerűsítésében” – tette hozzá Nemes Richárd, a Wines of Hungary nemzeti márkát létrehozó Magyar Bormarketing Kht. ügyvezetője. Forrás: Napi Turizmus

Az egészségturizmusról a Gróf Széchenyi hajón A gyógy- és élményfürdőket üzemeltető SPA Hungary Holding Zrt. (SHH) a budapesti Duna-szakaszon, a Gróf Széchenyi hajón szervezett egészségturisztikai konferenciát június 5-én. A rendezvényen az előadók érintették az egészségturizmus teljes spektrumát, a gyógyvízalapú kúráktól a fogászati kezeléseken és plasztikai beavatkozásokon át egészen a gasztronómiai kultúráig. Terítékre került az egészségturizmus finanszírozásának, oktatásának és marketingjének számos kérdése is. Olyan neves és elismert előadókat hallgathattak a meghívottak, mint dr. Matolcsy György, volt gazdasági miniszter, dr. Lóránt Zoltán, az Állami Számvevőszék főigazgatója, Mosonyi Balázs, a Regionális Fejlesztési Operatív Programok Irányító Hatóságának főigazgatója, dr. Ruszinkó Ádám, a Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület elnöke, dr. Róna Iván, Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója, Prohászka Béla, a Magyar Gasztronómiai Szövetség elnöke, Móricz Szilvia, a Danubius Hotels, Health Spa Services értékesítési igazgatója, dr. Medgyaszai Melinda, az Egészségügyi Minisztérium, szakállamtitkára, Studniczky Ferenc, az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója, Hammer Teréz, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány titkárságvezetője, Mezősi Csilla egészségturizmus szakértő és Kovacsics Imre, az SHH Zrt. elnökvezérigazgatója. A mintegy 130 fős hallgatóság soraiban polgármesterek, politikusok, utazási irodák, marketingszervezetek és szállodák vezetői, fürdőigazgatók valamint újságírók foglaltak helyet. Forrás: Turizmus Panoráma Bulletin

2016-ig biztosan lesz futam a Hungaroringen További öt évvel meghosszabbították a Magyar Nagydíj 2011-ig szóló szerződését, így biztossá vált, hogy 2016-ig rendeznek Forma–1-es futamot a Hungaroringen. A hivatalos dokumentumot Bernie Ecclestone, a Forma–1 jogtulajdonosa és Varga Zoltán sportért is felelős önkormányzati miniszter látta el kézjegyével 2009. július 26-ig Mogyoródon. „Ecclestone úr egy nagyon kemény üzletember, de nem hagytam magam – nyilatkozta Varga Zoltán. – Végül egy rendkívül korrekt tárgyalás lezárásaképpen egy komoly szerződést írtunk alá, amely hatalmas eredmény.” A miniszter elmondta: a kormány 2011-ig évente tíz százalékkal fizet többet a jogdíjért, ám az új szerződés értelmében 2012től ez hét és fél százalékra csökken. A Világgazdaság májusi információi szerint jövőre 22,05 millió dollár a jogdíjért fizetendő összeg. „Kelet-Közép-Európában ez az egyetlen verseny, óriási érték, amelyre megéri pénzt áldozni. Magyarország hírnevét így tudjuk a legjobban elvinni a világba” – jelentette ki a miniszter. Varga Zoltán hozzátette, hogy Ecclestone maximálisan elégedett az idei rendezéssel is. Az új szerződéssel a Magyar Nagydíj a Forma–1-es világbajnoki versenynaptárban a harmadik leghosszabb ideje egy helyen sorra kerülő viadal: az első helyen Monte-Carlo áll, ott 1955-től kezdve róják a köröket, míg Monzában 1981 óta. Forrás: MTI

Referenciaország lett Magyarország a „Kiváló Európai Desztináció” projekt (EDEN) megvalósításában Az Európai Bizottság Turizmus Részlegének megbízásából, az Európai Unió által felkért tanácsadó cég értékelést készít a „Kiváló Európai Desztináció” projekt megvalósításában legsikeresebb három országban, a projekt lebonyolításáról, eredményeiről, tapasztalatairól, a továbblépésre vonatkozó javaslatokról, illetve a nyertesek tapasztalatairól. A három kiválasztott ország: Magyarország, Írország és Málta. A Bizottság értékelése komoly elismerés Magyarország számára az Európai Unió részéről, hiszen a projekt folytatására vonatkozó javaslatok a három ország tapasztalatain alapulnak majd. Az értékelésre vonatkozó anyag augusztus végére készül el a Bizottság részére. Magyarország – a Magyar Turizmus Zrt és az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárságának együttműködésében – a kezdetektől fogva, harmadik éve vesz részt az Európai Bizottság projektjében, amelynek során minden évben változó témakörben választják ki az adott témában legjobb hazai turisztikai desztinációt. A ,,Kiváló Európai Desztinációk” projektről és az eddigi nyertesekről bővebb információ az eden.itthon.hu és a www.edenineurope.eu címen elérhető honlapokon található. Forrás: Magyar Turizmus Zrt. XIX. évfolyam 7–8. szám • 2009. július-augusztus


Turizmus és sport

21

Vidékfejlesztés, fesztiválok és életminőség index az NTB előtt A Nemzeti Turisztikai Bizottság (NTB) június 25-ei ülésén a tagok üdvözölték a szálláshely-szolgáltatás 18 százalékos áfakörbe sorolását. Dr. Forgács Barnabás, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára az Agrár és Vidékfejlesztési Program turizmust érintő pályázatait értékelte. A kiírásokra összesen 1532, a legkülönbözőbb nagyságrendű és témájú kérelem érkezett, amelyek elbírálása folyamatban van. A pályázat keretében egyebek mellett falusi és ifjúsági szálláshelyek fejlesztésére és természeti erőforrásokra épülő turisztikai szolgáltatásokra lehetett pályázni, de nyerhettek forrásokat az önkormányzatok is a települések környezetének rendbetételére. A szakállamtitkár bemutatta a FATOSZ-szal és az MT Zrt.-vel közös Hazajáró hétvége kezdeményezést, s megtárgyalták az akció marketingjének előkészítését és tanulságait. Elekes Zoltán, a Magyar Fesztiválszövetség alelnöke és Bukovszky Béla elnökségi tag a szövetség tevékenységét és aktuális feladatait mutatták be, és hangsúlyozták a fesztiválok minősítési rendszerének szükségességét. Elhangzott: a szövetség MT Zrt.-vel közös, idei Magyar Fesztivál Csillagtúrája már a 2010-es Fesztiválok Éve jegyében zajlik, előkészítéseként a jövő évi együttműködésnek. Az NTB tagjai egyetértettek abban, hogy a fesztiválok jelentősen hozzájárulnak a bevételek növeléséhez és a munkahelyteremtéshez, ám ma még a fesztiválok között kevés a nemzetközi vonzerővel bíró. Mányai Roland, a Turisztikai Szakállamtitkárság főosztályvezetője a turizmus életminőség indexről tartott tartalmas prezentációt. A magyar módszer uniós szinten olyannyira elnyerte a szakemberek tetszését, hogy unió szerte Budapest modell néven fut több helyen a rendszer. A turizmus életminőségre gyakorolt hatása rendkívül aktuális témának számít világszerte. A testület végül a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia monitoringja kapcsán a TDM pályázatok előkészítettségét és tartalmát tekintette át.

MUISZ közgyűlés a Velence Resort & Spa-ban A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének elnöke, Molnár Gabriella és dr. Ujhelyi István, a Nemzeti Turisztikai Bizottság elnöke köszöntője után dr. Kovács Miklós, az ÖM turisztikai szakállamtitkára tartott előadást a MUISZ 2009-es nyári közgyűlésén, június 15-én. Dr. Kovács Miklós kitért az előkészítés alatt álló 213-as Korm. rendelettel kapcsolatos problémákra, melyek kiküszöbölésére szakmai bizottságot hoznak létre. Dr. Gyenizse Dorottya meggyőző érveléssel mutatott rá, hogy az unió döntéshozói is definíciós problémákkal küzdenek, így a 213-as rendeletet is érintő dinamikus csomagolás irányelv megszületése még várat magára. A most előkészítés alatt lévő szabályozás szerint az EU turisztikai szolgáltatói bármely országba letelepedve végezhetik tartós működésüket, ez esetben az adott ország szabályai érvényesek rájuk. Magyarországon az utaztatás változatlanul engedélyhez kötött. A határon átnyúló szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások (például olasz állampolgárt Kanadába utaztató internetes cég) működéséhez azonban csak előzetes regisztráció kell. Egy sor liberalizációs lépés napirenden van. Szigorítás várható azonban a kaució kérdésében, és nem jutott nyugvópontra a PM által elrendelt, kétféle, magánembereket és cégeket megkülönböztető áfa felszámítás kérdése sem. A MUISZ közgyűlésén Berta Juditot, az Aktív Tours munkatársát részesítették az „Az év ifjú utazási irodása” kitüntető címben. Délután Gábor Iván és Földesi Tamás szakértők „Kommunikáció a válságban” címmel adtak hasznos tanácsokat, majd tizennégy kiállító mutatta be termékeit a közgyűlés résztvevőinek. Forrás: Napi Turizmus

Az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága felhívást tett közzé a kínai turistacsoportok ADS-rendszerben történő beutaztatása iránt érdeklődő utazásszervezők részére Az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága felhívta az utazásszervező és -közvetítő tevékenységről szóló 213/1996 (XII. 23.) Korm. rendelet alapján a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal nyilvántartásába vett utazásszervezők figyelmét, hogy amennyiben az Európai Unió és Kína közötti ADS (approved destination status – jóváhagyott célország) szándéknyilatkozat, illetve az ahhoz kapcsolódó vízumszabályok feltételeinek betartása mellett kínai turistacsoportok beutaztatását kívánják folytatni az ADS keretein belül, regisztrációs szándékukat küldjék meg az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárságának. A jelentkező utazási vállalkozások fenti adatait – az Európai Unió és Kína közötti ADS szándéknyilatkozat értelmében – az ÖM megküldi a Kínai Országos Turisztikai Hivatal részére, mely időponttól a jelentkezők részére lehetőség nyílik az ADS-rendszerben, annak feltételei szerint a kínai turisták beutaztatására. Ezen lista megküldésével egy időben a korábbi lista hatályát veszti, és csak a jelen felhívás alapján regisztrált vállalkozások lesznek jogosultak kínai turistacsoportok ADS-rendszerbeli utaztatására. Az Európai Unió és Kína közötti ADS szándéknyilatkozat hivatalos angol nyelvű szövegét a Turisztikai Értesítő 2005. októberi számában tették közzé, illetve elérhető az Önkormányzati Minisztérium honlapján.



22

Turizmus és sport

Ajánlati felhívás Kerékpáros Turizmus Fejlesztési Stratégia készítésére Az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága a turizmus fejlesztési irányait meghatározó Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában meghatározott feladatok alapján felhívást tett közzé Kerékpáros Turizmus Fejlesztési Stratégia készítésére. A felhívás célja a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiával és az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel mind tartalmi, mind időbeli összhangban lévő kerékpáros turizmus fejlesztési stratégia és a kiíróval egyeztetett intézkedési terv kidolgozása az ország egészére vonatkozóan, a kereslet és kínálat helyzetének, várható alakulásának, valamint a nemzetközi trendek vizsgálata alapján. A felhívásban ismertetett kritériumok alapján elkészített ajánlatokat 2009. július 20-áig lehetett eljuttatni az ÖM Turisztikai Szakállamtitkárságára.

Új klubházzal és kikötői férőhelyekkel bővült a balatonboglári vitorláskikötő A vitorláskikötő bővítése alkalmából, 2009. június 5-én rendezett ünnepségen dr. Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkár is részt vett. A balatoni vitorláskikötők fejlesztése iránti igényt jelzi, hogy a Balatoni Hajózási Zrt. több kikötőjében várólistát kell vezetni a helyet bérelni kívánókról. A hajózási társaság 1998-ban kezdte meg vitorláskikötőinek korszerűsítését, bővítését. A boglári kikötő fejlesztésének első ütemeként elbontották az elavult klubházat, valamint vizesblokkokat, és új szolgáltatóházat építettek. Az összességében 330 millió forintba kerülő beruházás eredményeként 44 férőhellyel bővült, és ezzel a hajózási társaság harmadik legnagyobb kikötőjévé vált a balatonboglári vitorláskikötő. Az Európai Unió 90 millió forinttal támogatta a projekt második ütemének megvalósítását. A környék rendezését, a parkolóhelyek kialakítását, valamint a környezetvédelmi berendezések megépítését várhatóan 2010-re fejezik be.

Felújítják a tiszadobi Andrássy-kastélyt „A tiszadobi Andrássy-kastély és kapcsolódó területeinek kulturális és turisztikai hasznosítása” című kiemelt projekt támogatási szerződését 2009. június 2-án írták alá. A 2,2 milliárd forintos beruházást az unió több mint 1,7 milliárd forinttal támogatja. A turisztikai célú beruházás támogatási szerződését dr. Kovács Miklós, az Önkormányzati Minisztérium turisztikai szakállamtitkára, valamint Gazda László, az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács és Seszták Oszkár, a létesítménytulajdonos SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Önkormányzati Közgyűlés elnöke írta alá Nyíregyházán. Dr. Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkár azt hangsúlyozta, hogy a kiemelt projekt keretében egy olyan egyedi turisztikai attrakció jön létre, amely megérdemelten válik az Észak-alföldi régió kulturális turizmusának centrumává és szimbólumává. A felújított kastély épülete és az újjávarázsolt kastélypark olyan színvonalas rendezvények számára biztosít a jövőben helyszínt, amely országos vonzerőt jelent majd mind a történelmi örökségek, mind a kulturális rendezvények érdeklődői számára. A szakállamtitkár megerősítette: a térségnek szüksége van arra, hogy a felújított műemlékeken túl további kulturális-turisztikai lehetőségeket kínáljon. A projekt kiemelt célja a tiszadobi Andrássy-kastélyban és környezetében meglévő turisztikai potenciál kihasználása, az erre épülő, nemzetközi szinten is versenyképes termékkínálat és az ehhez kapcsolódó kiszolgáló infrastruktúra kiépítése. A projekt megvalósulásával a tiszadobi Andrássy-kastély méltó helyet kap a kiemelkedő jelentőségű magyarországi kastélyok sorában, és a határokon átívelő Andrássy Kulturális Út központjává válhat.

Tematikus út készül Ajka térségében uniós támogatással Aláírták Ajka Város Önkormányzata „Ora et labora! − Imádkozzál és dolgozzál!, avagy összefogássál a helyi kulturális értékek integrált bemutatásáért” elnevezésű projektjének támogatási szerződését. A Veszprém megyei város a Közép-dunántúli Operatív Program „Integrált turisztikai település- vagy térségfejlesztés és tematikus fejlesztések” pályázata keretében csaknem 220 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el a projekt megvalósítására, melyet Ajka négy másik településsel (Kislőd, Halimba, Magyarpolány, Csehbánya) összefogva valósít meg. A beruházás összértéke meghaladja a 258 millió forintot. A fejlesztés során a Heritour projekt keretében kialakított egységes tematika mentén az ajkai Bányászati Múzeum, a halimbai Gyógynövénykert, a kislődi Egyháztörténeti gyűjtemény, a magyarpolányi Kálvária lépcső és stációk, a csehbányai Ökörmezeiforrások, valamint a Vízkeresők útja együtt lényegesen magasabb színvonalú, multifunkcionális kulturális és közösségi térré alakul át, amely nemcsak a látogatók, hanem a helyi lakosság érdeklődését és pozitív érzelmi kötödését is elősegítheti. Forrás: Turizmus Panoráma Bulletin



Turizmus és sport

23

Újabb irodákkal bővült az országos Tourinform hálózat A Magyar Turizmus Zrt. szakmai felügyelete mellett, névhasználati rendszerben működő Tourinform irodahálózat két új irodával bővült. Bonyhádon, június 20-án szezonális Tourinform iroda nyílt, június 24-én pedig Hortobágyon nyitotta meg kapuit a 143. Tourinform iroda. A Tourinform szolgálat Magyarországon már több mint 25 éve nyújt hiteles információkat a bel- és külföldi turistáknak, ezzel segítve őket abban, hogy a számukra ismeretlen környezetben jobban eligazodjanak és utazásukat tartalmas programokkal színesíthessék. Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

Változások a világörökségi listán A Németország és Hollandia partjai előtt található Watt-tenger és az észak-olaszországi hegyvidék, a Dolomitok is felkerültek az UNESCO világörökségi listájára – tájékoztatott a Világörökségi Bizottság sevillai ülésének döntéséről az IUCN, a természeti helyszíneket a világörökségi listára felterjesztő Természetvédelmi Világszövetség. A Watt-tenger a föld legnagyobb érintetlen, összefüggő ár-apály síksága, melyen évente több mint 10–12 millió költöző madár pihen. A Dolomitok jelölésüket kivételes szépségük és geológiailag jelentős mészkőképződményei – az 1500 méternél is magasabb mészkőfalak a világ legnagyobb mészkőképződményei közé tartoznak. A most felvett két új helyszínnel 201-re nőtt a természeti világörökségek száma. A Világörökségi Bizottság döntése értelmében a világörökségi listára 1993-ban felkerült Tubbataha-zátony Nemzeti Park (Fülöp-szigetek) területe a háromszorosára bővült. A kulturális világörökségek listájára felkerült a Zöld-foki Köztársaság fővárosának, Praiának a történelmi városrésze. A listára került még a buddhista templomairól ismert kínai Vutaj- (Wutai-) hegy, a Burkina Faso-i Loropéni romok, az iráni Sustar történelmi hidraulikus vízrendszere, a dél-koreai Joseon-dinasztia királyi sírjai. Törölték viszont a listáról az Elba-völgy drezdai 18 kilométeres szakaszát az ott épülő, a látványt zavaró híd miatt. Forrás: Turizmus Panoráma Bulletin

Web2-es térinformatikai alkalmazás mutatja be a támogatott projekteket A Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága minta jellegű, web2-es térinformatikai alkalmazást fejlesztett ki az NFT I. és ÚMFT Regionális Operatív Programok keretében támogatást elnyert projektek bemutatásához. Az alkalmazás neve: ROPTÉR, amely a www.ropter.nfu.hu címen érhető el. A ROPTÉR Google- és speciális ROP-térképeken teszi megismerhetővé a támogatott projekteket. Az alábbi szűrési feltételek közül lehet választani: térbeli elhelyezkedés szerint (a régiós szinttől kezdve, a kistérségi besoroláson keresztül, egészen a településekig); tartalom szerint (az OP szintjétől, a témán, altémán, felhívás számán keresztül, a kedvezményezettig); egyéb, adminisztratív szempontok szerint (az eljárásrendtől az akciótervi időszakon, szerződés dátumán, szerződés ös�szegén, kifizetés összegén, megvalósítás kezdő és befejező dátumán át egészen a projekt lezárásáig, azaz a megvalósult projektekig). A szűrési feltételek egymással kombinálhatóak, a kapott szűrési eredmények Excel-táblázatba kimenthetők. A szűrések megjelenítése a rendkívül magas projektszámra való tekintettel több formában történhet. A ROPTÉR valódi interaktív alkalmazás. Lehetőséget nyújt arra, hogy a mindenki számára elérhető és folyamatosan frissülő „Google maps” térképen az NFT és ÚMFT projektekhez képek, videók, weblapcímek, bővebb leírások kerülhessenek feltöltésre, amelyet a támogatott projektgazdák is módosíthatnak, kiegészíthetnek a pályázati tájékoztató felületen keresztül. A ROPTÉR tájékoztatást biztosít a megvalósított, lezárt NFT I. ROP eredményeiről, az ÚMFT ROP-ok előrehaladásáról, és hos�szú távon biztosítja a 2004–2013 között támogatásban részesülő ROP-projektek közös felületen történő bemutatását, megismerését. Forrás: NFÜ

ETC igazgatósági ülés a Magyar Turizmus Zrt. részvételével Június 26-án Brüsszelben tartotta 52. igazgatósági ülését az Európai Turisztikai Bizottság (European Travel Commission, ETC), amelyen hazánkat a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója, dr. Róna Iván képviselte. Az 1948 óta működő szervezet fő célja Európa, mint turisztikai desztináció promóciója a tengerentúli küldő piacokon. Az igazgatósági ülés legfontosabb napirendi pontjai a teljesen megújuló, közös európai turisztikai portál, a www.visiteurope.com fejlesztése, a szervezet 2009. második negyedévi tevékenysége, valamint a 2009. és 2010. évi költségvetésének megtárgyalása voltak. Az ülés keretében az Európai Bizottság ismertette az Eurobarométer eredményeit az európaiak turisztikai attitűdjeire vonat-



24

Turizmus és sport

kozóan, valamint a Bizottság kis- és középvállalatokról készített felmérését, bemutatta a turizmus versenyképességéről készített tanulmányát, továbbá javaslatot tett az európai turisztikai programra is. Az ülésen résztvevők előadást hallhattak a „Turizmus a zöld gazdaságban” témában is, amely felvezetése volt a szervezet szeptember 14–15-én, Göteborgban megrendezésre kerülő szimpóziumának. A továbbiakban a résztvevők megvitatták a HOTREC – az EU-tagországok szállodai és vendéglátó szövetségeinek szakmai szervezete – ismertetőjét az Európai Unió vendéglátóipart érintő szabályozásának kihívásairól, valamint a szervezet főtitkára, Mrs. Marguerite Sequaris-Deliege előadásában tájékozódhattak a szervezet lobbitevékenységének szerepéről is. A következő, 53. ETC igazgatósági ülésre október 14-én, Budvában, Montenegróban kerül sor. A szervezettel kapcsolatos információk, publikációk, valamint az európai turizmust érintő tanulmányok az ETC www.etc-corporate.org címen elérhető szakmai honlapján letölthetők. Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

Hazánk már biztosan nyer: többmilliós hírértéket és mintegy 1500 vendégéjszakát A mintegy 12 ország újságíróit tömörítő OIM (Organisation Internationale des Medias) nevű szervezet minden évben megrendezi saját világbajnokságát, az OIM Games-t, amit az Újságírók Világjátékaként (Jeux Mondiaux des Journalistes) tartanak számon. Az esemény szervezői a Magyar Turizmus Zrt. lobbitevékenységének köszönhetően Magyarországot, Balatonfüredet választották az idei világjáték helyszínéül. A rendezvény egyrészt a részt vevő több mint száz rangos médium képviselői által hatalmas hírértéket generál hazánknak, továbbá mintegy 1500 utószezoni vendégéjszakát biztosít a Balaton régió számára. A szeptember közepére tervezett játékok előkészítése érdekében június 26−29. között, a Magyar Turizmus Zrt. szervezésében egy négytagú döntőbizottság látogatott a Balaton régióba, ahol helyszínbejáráson vettek részt, valamint a szerződés részleteiről tárgyaltak. Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

Statisztikai adatok – Magyarország turizmusa 2009. január−májusban A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint a 2008. év végére hatását éreztető globális gazdasági válság 2009 februárjában és márciusában már határozottabb visszaesést okozott a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmában. Áprilisban − többek között a húsvéti ünnepek hatására − jelentősen javultak a turizmus vendégforgalmi mutatói, azonban májusban ismét határozottabb csökkenés volt jellemző a 2008. évi adatokhoz képest. A KSH által közzétett előzetes1 adatok alapján 2009. január−májusban 2,3 millió vendég összesen 5,5 millió vendégéjszakát töltött el a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken. A vendégek (–12,2%) és vendégéjszakák (–12,1%) száma közel azonos mértékben csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az elmúlt évtized adatsorát tekintve a vendégek száma a 2004. és 2005. év, míg a vendégéjszakák száma a 2003. és 2004. év eredményei között állt meg az év első öt hónapjában (1−2. ábra). 3000 2310

2500 2000 1500 1000

1838 1704

1995

1925

1982

2421

2560 2268

2100

1700

841 882 863 819

2323

1101 959 984 1047 1097 998 941 948 879 885

1240 1330 1368 1252 1177 1133 1083 1090 1192 1016

500

Belföldi vendégek száma, ezer fő

9* 20 0

8* 20 0

20 07

6 20 0

5 20 0

4 20 0

20 03

20 02

20 01

0 20 0

9 19 9

19 9

8

0

Külföldi vendégek száma, ezer fő

Összes vendég, ezer fő

1. ábra: A vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken, 1998−2009. január−május

1

Az összeállítás a KSH 2009. június 8–án megjelent „Kereskedelmi szálláshelyek forgalma 2009. január−április”, valamint 2009. július 6-án közzétett „Kereskedelmi szálláshelyek forgalma 2009. január−május” című tájékoztatója alapján készült.



Turizmus és sport

7000 6000 5000

5533 4505

4553

4996

5232

5296

5892

5854

6147

25

6188 5486

5246

3153 3255 3099 3356 3155 3010 2835 2554 2726 2979 2648 2285 2411 2434 2536 2699 2995 2933 3000 1857 1999 2270 2253

4000

2817 2669

2000 1000 0

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

Belföldi vendégéjszakák száma, ezer Összes vendégéjszaka, ezer

2005

2006

2007

2008* 2009*

Külföldi vendégéjszakák száma, ezer Forrás: KSH

* Előzetes statisztikai adatok.

2. ábra: A vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken, 1998−2009. január−május A 2009. január−május közötti időszakban a kereskedelmi szálláshelyeken minden tíz elkönyvelt éjszaka közül nyolcat a szállodákban regisztráltak, ahol a vendégforgalom a tavalyi adatokhoz képest 12,0 százalékkal csökkent (1. táblázat). A gyógyszállodák az év első öt hónapjában a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak 16,5 százalékát jegyezték, ugyanakkor minden 100 szállodai vendégéjszaka közül 21-et gyógyszállodában töltöttek. A vendégéjszakák száma minden szállodatípusban visszaesett az előző év azonos időszakához képest. A kereskedelmi szálláshelyek közül csak a turistaszállókban (+6,3%) bővült a vendégforgalom.

1. táblázat: A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái szállástípusonként, 2009. január−május* Belföldi Szállástípus

Külföldi

Összesen

2009

2009/2008

2009

2009/2008

2009

2009/2008

ezer éjszaka

%

ezer éjszaka

%

ezer éjszaka

%

1883

–9,8

2 426

–13,6

4 309

–12,0

5 csillagos

75

+22,2

423

–14,4

497

–10,4

4 csillagos

798

+0,3

1 098

–9,0

1 896

–5,3

3 csillagos

827

–14,3

823

–18,8

1 651

–16,6

2 csillagos

146

–2,0

70

–8,4

216

–4,1

1 csillagos

38

–67,6

11

–28,0

49

–62,9

Gyógyszálló

431

–11,7

477

–6,2

908

–8,9

Wellness-szálloda

426

–4,1

133

–9,8

559

–5,5

Panzió

407

–14,7

158

–18,3

565

–15,7

Turistaszállás

152

+7,0

9

–4,7

161

+6,3

Szálloda

Ifjúsági szálló

80

–10,3

30

–16,6

110

–12,1

Üdülőház

119

–7,6

17

–24,1

137

–10,1

Kemping

27

–12,4

177

–17,6

204

–16,9

Összesen

2669

–9,7

2 817

–14,2

5 486

–12,1

*Az abszolút értékes változásokban az eltérések a kerekítésekből adódnak.

Forrás: KSH

A globális gazdasági válság vendégforgalomra gyakorolt kedvezőtlen hatása − az áprilisi mérsékeltebb csökkenés után − májusban ismét jelentősebbnek mutatkozott (3. ábra). A 2008. évi adatokhoz viszonyítva a kereskedelmi szálláshelyet igénybe vevő belföldi vendégek száma áprilisban 0,8 százalékkal, májusban 12,3 százalékkal, a belföldi vendégéjszakák száma pedig az áprilisi 1,0 százalékos növekedés után, májusban 13,1 százalékkal mérséklődött (2. táblázat). A külföldi vendégek száma áprilisban 11,0 százalékkal, májusban 14,4 százalékkal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma áprilisban 8,3 százalékkal, ÖM Önkormányzati Tájékoztató


26

Turizmus és sport

májusban 14,9 százalékkal csökkent. Összességében a vendégek száma áprilisban 5,9 százalékkal, májusban 13,3 százalékkal, míg a vendégéjszakák száma áprilisban 4,3 százalékkal, májusban 14,1 százalékkal esett vissza. 15

12,3 7,3 6,0 3,5

10 5

1,6

9,5

-1,5

-2,1

-5

-5,2

-10

-8,3

-15

9,8

7,0 0,8

-7,0

0

%

12,7

2,1

0,7

1,6

-0,2 1,0 -6,5 -4,3 -4,5 -16,4 -4,3

-1,1 -1,7 -2,7 -4,0 -4,2 -4,2 -4,9 -5,6 -7,0 -5,1 -6,5 -8,8 -4,6 -9,0 -10,3

Külföldi -8,3

Összes -14,1

-13,1 -19,4 -14,9

-14,0

-14,4

-20

-19,1 -18,8

-20,1

uá ár r ciu s áp r il i m s áj us jú ni us j au ú l i g us s z us z e p tu te s m b ok er tó no b ve er m de b e ce r 20 m 09 b e . ja r nu f e ár br u m ár ár ciu s áp r il i m s áj us m

br

fe

8.

ja

nu

ár

-25

20 0

Belföldi

-1,9

Forrás: KSH

3. ábra: A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak változása 2008-ban és 2009. január−májusban az előző év adataihoz viszonyítva 2. táblázat: A vendégforgalom főbb mutatóinak alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken , 2009. áprilisban és májusban

Április

Eltérés, 2008. ápr. = 100%

Május

Eltérés, 2008. máj.=100%

Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő)

521,6

–5,9

666,5

–13,3

Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő)

248,4

–11,0

309,5

–14,4

Belföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő)

273,3

–0,8

357,0

–12,3

Mutató

Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer éjszaka)

1259,1

–4,3

1 631,6

–14,1

Külföldi vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer éjszaka)

680,5

–8,3

900,9

–14,9

Belföldi vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer éjszaka)

578,7

+1,0

730,6

–13,1

Kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíj-bevétele (millió Ft)

9986,8

–9,8

12 269,2

–14,3

Külföldi forgalomból származó szállásdíj-bevétel (millió Ft)

6372,0

–16,6

8 346,7

–13,8

Belföldi forgalomból származó szállásdíj-bevétel (millió Ft)

3614,9

+5,2

3 922,5

–15,4 Forrás: KSH

A kereskedelmi szálláshelyek belföldi vendégforgalmában 2009. január−májusban, 2008 első öt hónapjához viszonyítva a vendégek száma 9,2 százalékkal, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma pedig 9,7 százalékkal csökkent (3. táblázat). Májusig a hazai kereskedelmi szálláshelyeken mintegy 1,3 millió belföldi vendég összesen 2,7 millió vendégéjszakát töltött el. A magyar vendégek száma majd 237 ezerrel haladta meg országosan a külföldi vendégek számát, míg a vendégéjszakák számában − az eddigi tendenciával ellentétben − a külföldi vendégéjszakák száma csaknem 149 ezerrel magasabb volt a belföldi vendégéjszakák számánál. A belföldi vendégéjszakák 70,6 százalékát fogadták a szállodák. A hazai vendégéjszakák száma az ötcsillagos egységekben 22,2 százalékkal, míg a négycsillagos házakban 0,3 százalékkal bővült. Az egyéb kereskedelmi szálláshelyek közül a turistaszállókban (+7,0%) szintén emelkedett a belföldi vendégéjszakák száma. 2009. május végéig mintegy 1 millió külföldi vendég 2,8 millió vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken. A külföldi vendégek száma 15,6 százalékkal, a vendégéjszakák száma 14,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. 2009. január−májusban a külföldiek aránya a vendégek számát tekintve mintegy 44,8 százalékot, a vendégéjszakák számát alapul véve pedig 51,4 százalékot tett ki. Májusig a külföldi vendégek minden kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött tíz vendégéjszakából kilencet szállodákban töltöttek. A legtöbb külföldi vendégéjszakát változatlanul a négy- és háromcsillagos házakban regisztrálták. A vendégéjszakák száma alapján a három legnagyobb küldő piac (1. Németország, 2. Ausztria, 3. Nagy-Britannia) váltoXIX. évfolyam 7–8. szám • 2009. július-augusztus


Turizmus és sport

27

zatlanul őrzi vezető szerepét (4. táblázat). Az idei év első öt hónapjában az első tíz küldő országunk közül Ausztria (+1,6%) és Csehország (+11,1%) esetében nőtt a vendégéjszakák száma. A többi ország esetében a csökkenés mértéke 1,0 százalék (Franciaország) és 33,7 százalék (USA) között mozgott. A német vendégéjszakák száma az európai országok átlagánál kissé nagyobb mértékben, 14,1 százalékkal esett vissza. Ugyanakkor 2008 első öt hónapjához viszonyítva − a Csehországból érkezettek mellett − a szomszédos Szlovákiából (+34,2%) és Horvátországból (+19,5%) is jelentősen bővült a vendégéjszakák száma.

3. táblázat A vendégforgalom főbb mutatóinak alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken, 2009. január−májusban Eltérés, 2008=100%

2009. január−május hónap

Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő)

2 268,0

–12,2

Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő)

1 015,6

–15,6

Belföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer fő)

1 252,4

–9,2

Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer éjszaka)

5 485,6

–12,1

Külföldi vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer éjszaka)

2 817,1

–14,2

Belföldi vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (ezer éjszaka)

2 668,6

–9,7

Kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíj-bevétele (millió Ft)

43 591,9

–11,7

Külföldi forgalomból származó szállásdíj-bevétel (millió Ft)

27 538,1

–14,0

Belföldi forgalomból származó szállásdíj-bevétel (millió Ft)

16 053,8

–7,4 Forrás: KSH

4. táblázat: A nemzetközi forgalom TOP 10 küldő ország szerinti alakulása, a kereskedelmi szálláshelyeken, 2009. január−május Rangsor

Ország

Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka)

Eltérés (%), 2008. jan.−máj. = 100%

1.

Németország

643

–14,1

2.

Ausztria

273

+1,6

3.

Nagy-Britannia

173

–32,5

4.

Olaszország

168

–2,8

5.

Franciaország

124

–1,0

6.

Románia

117

–16,6

7.

USA

110

–33,7

8.

Oroszország

103

–7,6

9.

Csehország

97

+11,1

Spanyolország

76

–28,2

Európai Unió

2 107

–13,1

Európa

2 489

–13,2

Külföld összesen

2 817

–14,2

10.

Forrás: KSH 2009 első öt hónapjában a turisztikai régiók mindegyikében csökkent a vendégforgalom (5. táblázat). A Dél-Dunántúlon a 4,3 százalékkal több külföldi vendégéjszaka csak részben kompenzálta a belföldi vendégéjszakák vis�szaesését. Ugyanakkor a Tisza-tónál a belföldi vendégéjszakák kismértékű, 0,3 százalékos bővülése nem tudta ellensúlyozni a külföldi vendégforgalom csökkenését. Budapesten az év első négy hónapjához képest a január−májusi időszakban kissé tovább mérséklődött az összes vendégéjszaka csökkenése (–17,8%-ra az előző év azonos időszakához képest). A vendégek száma ugyanekkor 17,3 százalékkal esett vissza. A Balatonnál az év első öt hónapjában az összes vendégéjszaka-szám 14,2 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakához képest. Ugyanekkor a vendégek száma 14,3 százalékkal csökkent. ÖM Önkormányzati Tájékoztató


28

Turizmus és sport

5. táblázat: A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma turisztikai régiónként, 2009. január−május Belföldi vendégéjszaka (ezer)

Eltérés (%) 2008. jan.−máj. = 100%

Külföldi vendégéjszaka (ezer)

Eltérés (%) 2008. jan.−máj. = 100%

Összes vendégéjszaka (ezer)

Index (%) 2008. jan.−máj. = 100%

Balaton

488,5

–10,6

358,2

–18,8

846,7

-14,2

Budapest-KDV

476,8

–14,3

1683,2

–16,7

2159,9

-16,2

287,7

–21,6

1621,1

–17,1

1908,8

-17,8

Nyugat-Dunántúl

401,4

–3,6

335,3

–2,5

736,8

-3,1

Észak-Alföld

344,3

–12,2

139,8

–12,6

484,1

-12,3

Észak-Magyarország

329,9

–10,1

58,7

–1,7

388,6

-9,0

Turisztikai régió

ebből: Budapest

Dél-Alföld

249,6

–8,6

75,6

–4,7

325,2

-7,7

Dél-Dunántúl

192,5

–10,3

70,8

+4,3

263,3

-6,8

Közép-Dunántúl

141,9

–2,8

81,1

–14,3

223,1

-7,3

Tisza-tó

43,7

+0,3

14,3

–13,3

58,0

-3,5

Forrás: KSH, belföldi vendégéjszakák alapján rangsorolva. 2009. május végéig az átlagos tartózkodási idő továbbra is 2,4 éjszaka volt: a külföldi vendégek 2,8 éjszakát, a belföldi vendégek 2,1 éjszakát töltöttek a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken. 2009. május 31-én 2509 kereskedelmi szálláshely, ezen belül 817 szálloda, valamint 1030 panzió üzemelt az országban. A működő kereskedelmi szálláshelyek 98 122 szobával, illetve lakóegységgel és összesen 245 909 férőhellyel várták a vendégeket. A férőhelyek 44,7 százaléka a szállodákban, ezen belül a legtöbb férőhely (50 ezer) a háromcsillagos egységekben található. A férőhelyek további jelentős hányadát a kempingek (64 ezer), a négycsillagos szállodák (40 ezer) és a panziók (32 ezer) adták. A KSH által feldolgozott kimutatások alapján az idei év első öt hónapjában a szállodák 37,8 százalékos szobakapacitás-kihasználtsággal működtek. A legmagasabb kihasználtságot az öt- (47,2%) és négycsillagos házakban (42,5%), illetve a gyógyszállodákban (51,3%) mérték. 2009. január−májusban a kereskedelmi szálláshelyek bruttó szállásdíj-bevétele 43,6 milliárd forintot tett ki (–11,7% az előző évhez képest). A külföldiektől származó szállásdíj-bevétel (az összes szállásdíj-bevétel 61,2%-a) 14,0 százalékkal, a belföldiektől származó szállásdíj-bevétel pedig 7,4 százalékkal csökkent. A kereskedelmi szálláshelyeken belül a legtöbb szállásdíjbevétel, – a szállásdíj-bevételek 89,7 százaléka – a szállodákban keletkezett. A szállodák egy kiadható szobára jutó bruttó szállásdíj-bevétele (REVPAR) átlagosan 5800 forint volt. A legmagasabb értéket az öt- (15 457 forint) és négycsillagos (6664 forint), továbbá a gyógy- (6987 forint) és a wellness-szállodákban (5062 forint) regisztrálták. A szállásdíj-bevételek mellett a kereskedelmi szálláshelyek 21,3 milliárd forint vendéglátásból és 13,3 milliárd forint egyéb szolgáltatásból származó bevételt realizáltak. A kereskedelmi szálláshelyeken így 2009. május végéig összesen 78,2 milliárd forint bevétel keletkezett, amely az előző évhez képest folyó áron 11,8 százalékos csökkenésnek felel meg. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat fogyasztói árindexe 5,5 százalékos növekedést jelzett az egy évvel korábbi szinthez képest. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány adatai szerint 2009. január−áprilisban 9,1 milliárd forint értékben váltottak be üdülési csekket a különböző szolgáltatóknál, ebből 5,4 milliárd forint értékben (59,3%) a kereskedelmi szálláshelyeken. A KSH adatai alapján a vizsgált időszakban az üdülési csekket elfogadó kereskedelmi szálláshelyek száma 1580 volt. A Magyar Nemzeti Bank adatközlése szerint2 kedvezően alakultak Magyarország számára a beutazó turizmusból származó bevételek 2009 első negyedévében. A hazánkba látogató külföldiek 2009. január−márciusban 10,9 százalékkal többet költöttek turisztikai szolgáltatásokra, mint a 2008. év azonos időszakában. Így az év első három hónapjában a hozzánk látogató külföldiek összesen 756 millió eurót fizettek turizmushoz kapcsolódó szolgáltatásokért. A devizabevételek növekedése következtében 7,8 százalékkal javult a turizmus devizaegyenlege az előző év azonos időszakához képest. További információ: www.otm.gov.hu, www.szamokbanutazunk.hu

2

Az adatok a Magyar Nemzeti Bank „A fizetési mérleg alakulásáról, 2009. I. negyedév” című, 2009. június 30-án közzétett statisztikai közleményéből származnak.



29

Pályázati lehetőségek

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázatai ÉAOP-2009-3.1.4/A - Közösségi közlekedés infrastrukturális fejlesztése Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: települési önkormányzatok; önkormányzati társulások; központi költségvetési szervek és intézményeik; közösségi közlekedés feladatainak ellátására jogosult, közszolgáltatási szerződéssel rendelkező gazdasági társaságok. A támogatás célja (többek között): Forgalmi épületek, forgalmi pálya fejlesztése Forgalomirányítás, forgalomszervezés és utastájékoztatás fejlesztése A szolgáltatási színvonal erősítése A támogatás mértéke: a rendelkezésre álló forrás összege 3658 millió forint. Beadási határidő: 2009. november 23. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/57 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, 1077 Budapest, Wesselényi u. 20–22. Tel.: (06 40) 638-638, (06 1) 474-9180; fax: (06 1) 474-9191 E-mail: [email protected] Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 4028 Debrecen, Simonyi út 14. Tel.: (06 52)501-000; fax: (06 52) 524-770 E-mail: [email protected]



30 30


ÉMOP-2009-1.1.1/G – Komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek üzleti infrastruktúra fejlesztése Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, valamint ezen szervezetek által létrehozott társulások. A támogatás célja (többek között): A program az alábbi részcélokat nevesíti: „A” pályázati cél – az „Ipari park” címmel rendelkező területek infrastrukturális fejlesztése; „B” – az ipari területek fejlesztése; „C” – a vállalkozói inkubátorházak fejlesztése; „D” – az ipartelepítés; „E” – a vállalkozások telephelyfejlesztése. A támogatás mértéke: a rendelkezésre álló forrás összege 5109,8 millió forint. Beadási határidő: 2009. december 31. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/57 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, 1077 Budapest, Wesselényi u. 20–22. Tel.: (06 40) 638-638, (06 1) 474-9180; fax: (06 1) 474-9191; e-mail: [email protected] Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht., 3529 Miskolc, Széchenyi u. 107. Tel.: (06 46) 563-300; fax: (06 46)561-389; e-mail: [email protected]

DAOP-2009-2.1.1.B.D.E.F. – Versenyképes turisztikai termék és attrakciófejlesztés Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: költségvetési szervek és intézményeik, nonprofit szervezetek stb. A támogatás célja (többek között): A pályázati felhívás fő célja turisták igényeinek megfelelő színvonalú turisztikai termékek kialakítása, ennek eredményeként az attrakciók látogatottságának és jövedelemtermelő képességének növelése, valamint a szezonalítás mérséklése. A régió adottságait ismerve és a jövőbeli fejlődési lehetőségeket mérlegelve meghatározásra kerültek azok a fő termékcsoportok (aktív- és ökoturizmus, kulturális turizmus, borturizmus, konferenciaturizmus), amelyek segítik a pályázati felhívás céljainak elérését. A támogatás mértéke: a rendelkezésre álló forrás összege 6303 millió forint. Beadási határidő: 2009. szeptember 30. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/57 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, 1077 Budapest, Wesselényi u. 20–22. Tel.: (06 40) 638-638, (06 1) 474-9180; fax: (06 1) 474-9191; e-mail: [email protected] Dél- Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht., 6726 Szeged, Közép fasor 13. Tel.: (06 62) 561-920; e-mail: [email protected]



31


DDOP-2009-3.1.3/D – Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: a bölcsődei ellátást nyújtó intézmények fenntartói helyi önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, illetve ezek társulásai, jogi személyiségű non-profit szervezetek, amelyek 2008. július 1-je előtt jöttek létre, valamint szociális szövetkezet. A támogatás célja (többek között): A komponens célja az 1997. évi XXXI. törvény (gyermekvédelmi törvény) által nevesített gyermekjóléti alapellátások köréből a gyermekek napközbeni ellátását szolgáló bölcsődék férőhelyeinek bővítése, új intézmények létesítése és infrastrukturális feltételeinek javítása, a bölcsődei szolgáltatások fejlesztése. Kiemelt cél a bölcsődei férőhelyszám bővítése, ezért kizárólag kapacitásbővítést eredményező fejlesztések támogathatóak. A támogatás mértéke: a rendelkezésre álló forrás összege 800 millió forint. Beadási határidő: 2009. december 1. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/57 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, 1077 Budapest, Wesselényi u. 20–22. Tel.: (06 40) 638-638, (06 1) 474-9180; fax: (06 1) 474-9191; e-mail: [email protected] VÁTI Nonprofit Kft. – Területi Iroda, Pécs, 7621 Pécs, Rákóczi út 62–64. Tel.: (06 72)513-450; fax: (06 72)513-459; e-mail: [email protected]

KEOP-2009-2.3.0 – A települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: települési önkormányzatok egyénileg; települési önkormányzatok társulásai. Jogi személyiség nélküli társulások csak az első fordulóban pályázhattak, azonban ebben az esetben a pályázat 2. fordulójáig a társulást át kell alakítani jogi személyiségű társulássá. A támogatás célja (többek között): A felszíni és felszín alatti vizek további szennyezésének megakadályozása és a környezetterhelés csökkentése érdekében, összhangban az Országos Hulladékgazdálkodási Tervvel, illetve a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006 (IV. 5.) KvVM rendelettel, a konstrukció célja a környezetet és a lakosságot is folyamatosan veszélyeztető, régi, műszakilag nem megfelelő bezárt, illetve felhagyott települési szilárdhulladéklerakók térségi szintű rekultivációja. A támogatás mértéke: arendelkezésre álló forrás összege 58 400 millió forint. Beadási határidő: 2009. november 2. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/57 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, 1077 Budapest, Wesselényi u. 20–22. Tel.: (06 40) 638-638, (06 1) 474-9180; fax: (06 1) 474-9191; e-mail: [email protected] Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium – Fejlesztési Igazgatóság, 1135 Budapest, Váci út 45. Tel.: (06 1) 224-2500; fax: (06 1) 201-1008; e-mail: [email protected]



32 32


KMOP-2009-3.3.1./A – 2000 LE alatti települések szennyvízkezelése Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Forrás: www.nfu.hu A pályázók köre: a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló, mindenkor hatályos 25/2002 (II. 27.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott agglomerációs településlistákon nem szereplő, 2000 lakosegyenérték (LE) alatti települések körében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. §-ának (1) bekezdése szerinti települési önkormányzatok, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. CXXXV. törvény szerinti jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulások kizárólag abban az esetben, ha a pályázatban részt vevő (a pályázat keretében szennyvízkezelésbe bevonásra kerülő) települések együttesen sem haladják meg a 2000 LE-et. A támogatás célja (többek között): 2000 LE alatti települések települési környezetének fejlesztése a korszerű szennyvízkezelési módszerek elterjesztésével, ezáltal a természeti környezetet terhelő szennyezések csökkentése. A konstrukció további célja, hogy a fejlesztések révén korszerű, környezetvédelmi-, valamint gazdaságossági szempontból is indokolható műszaki megoldások és kapacitások valósuljanak meg, és hogy a tervezett létesítmények folyamatos szakszerű üzemeltetésének, illetve fenntartásának feltételei hosszútávon biztosítottak legyenek. A támogatás mértéke: A rendelkezésre álló forrás összege 991 millió forint. Beadási határidő: 2009. szeptember 1. Pályázati csomag: www.nfu.hu/content/57 A pályázatról érdeklődni lehet: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 1077 Budapest, Wesselényi u. 20–22. Tel.: (06 40) 638-638, (06 1) 474-9180; fax: (06 1) 474-9191 E-mail: [email protected] Pro Régió Ügynökség, Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Kht. 1146 Budapest, Hermina út 17. Tel.: (06 1) 471-8955; fax: (06 1) 471-8975 E-mail: [email protected]



33


Közösségi programok Pályázati tájékoztató – „Európa a polgárokért” közösségi keretprogram (EACEA/11/2009) 2. fellépés, 1. és 2. intézkedés – 2010 A pályázati felhívás az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 2007–2013. közötti időszakra az aktív európai polgárságot támogató „Európa a polgárokért” elnevezésű program létrehozásáról szóló határozattervezetén alapul. Ez a program biztosít jogalapot a 2. „Aktív civil társadalmat Európában” elnevezésű fellépés részét képező, az európai politikai kutató- és tanácsadó intézeteknek és az európai szintű civil társadalmi szervezeteknek nyújtott támogatásra vonatkozó 1. és 2. intézkedésre irányuló pályázati felhívásnak. A program célkitűzései: az európai polgársággal és a demokráciával, a közös értékekkel, a közös történelemmel és kultúrával kapcsolatos fellépés, vita és elmélyültebb gondolkodás ösztönzése a tanácsadó szervezetek és az európai szintű civil társadalmi szervezetek tevékenységei és a velük való együttműködés révén; a polgárok és a civil társadalmi szervezetek közötti interakció ösztönzése, hozzájárulva a kultúrák közötti párbeszédhez és figyelembe véve Európa sokszínűségét és egységét; Tematikus prioritások: az unió jövője és alapvető értékei; aktív európai polgárság; részvétel és demokrácia; interkulturális párbeszéd; a közösségi politikák hatása a társadalmakra; az európai polgárok jólléte; foglalkoztatás, társadalmi kohézió és fenntartható fejlődés. A felhívás leírása: A pályázati felhívás működési támogatásra vonatkozik. A működési támogatások a kiválasztott szervezet rendszeres tevékenységeinek megfelelő elvégzéséhez szükséges működési kiadások egy részéhez biztosítanak pénzügyi támogatást. A támogatás egyes kritériumok esetében éves támogatás vagy többéves partnerség formájában is nyújtható. Támogatásra jogosult országok: az Európai Unió tagországai, Horvátország, Macedónia, a volt Jugoszláv Köztársaság és Albánia. Támogatásra jogosult tevékenységek: a tevékenységeknek legalább egy, az előbbiekben meghatározott célkitűzésnek és tematikus prioritásnak meg kell felelnie. A támogathatóság időszaka: éves támogatás, és többéves partnerség esetén is meg kell felelnie a pályázó költségvetési évének. Benyújtási határidő: 2009. október 15. Érdeklődés esetén részletes iránymutatás és pályázati űrlap a http://eacea.ec.europa.eu/citizenship/index_en.htm címen érhető el. Összeállította: ÖM, Nemzetközi Főosztály



34 34


Pályázati hírek Önkéntes tűzoltó egyesületek támogatására kiírt pályázat eredménye Az OKF főigazgatója megbízásából az MTSZ elnöke a 2009. évi Költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvényben, a Fejezet kezelésű előirányzatok között biztosított támogatás terhére 2009. április 10-én pályázatot írt ki az önkéntes tűzoltó egyesületek működésének támogatására, szertárépítésre, felújításra, technikai eszköz beszerzésre, gépjárművásárlásra és javításra. Az OKF és az MTSZ munkabizottságba jelölt szakemberei igyekeztek betartani és betartatni a pályázati felhívásban megjelölt – egyébként szoros – határidőket, így ennek köszönhetően a 2009. június 18-án a két szervezet képviselőiből álló munkabizottsági ülésen a pályázatok végső értékelése megtörtént. Ebben az évben már a kiírásnál, majd az elbírálásnál kiemelt figyelmet fordított a bizottság a szakmai szempontok érvényesülésének, így az önkéntes tűzoltó egyesületekről szóló 2008. évi XXXIII. törvényben foglaltaknak megfelelően azon egyesületek élvezhettek nagyobb előnyt, támogatást a pályázatok elbírálásánál, amelyek tényleges tűzoltói szakfeladatokat is vállaltak, illetve vállalnak. A támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 122,6 millió forint, ami 297 önkéntes tűzoltó egyesület között került elosztásra. A támogatásban részesült önkéntes tűzoltóságok jegyzék megtalálható a www.katasztrofavedelem.hu weboldalon. A pályázati rendszer azon tűzoltó egyesületeket támogatja, melyek az említett jogszabály szerint végzik tevékenységüket. Ennek eredményeként idén a pályázó egyesületek részére mintegy 40 százalékkal több forrás jutott, mint az előző évben. Remélhetőleg ez nagymértékben segíti az egyesületek mindennapi beavatkozásait és az ahhoz szükséges technikai és személyi háttér megteremtését. A pályázatot elbíráló munkabizottság ezúton kíván az egyesületek munkájához további eredményeket, sikereket. Forrás: Katasztrófavédelem, Budapest, 2009. június 18.

Változás: civilek dönthetnek 100 millióról Pécsett Egy öttagú civil kuratórium bírálja el azokat a pályázatokat, amelyek célja – az Európa Kulturális Fővárosa program keretében – egyebek között az lesz, hogy a helyi társadalom aktív közreműködésével erősítsék a helyi identitást, bemutassák a helyi értékeket. Százmillió forintos civil alapot különített el a pécsi önkormányzat, amelyre bárki pályázhat. A benyújtott pályázatokat egy öttagú civil kuratórium bírálja el. A cél, hogy az Európa Kulturális Fővárosa program keretében azon kulturális programok, civil kezdeményezések kapjanak támogatást, amelyek a helyi társadalom aktív közreműködésével erősítik a helyi identitást és a közösségformálást, valamint előmozdítják a közösségi terek kulturális funkcióval való megtöltését. Három kategóriában lehet benyújtani pályázatot: Az úgynevezett kis projektek (50 ezer és 300 ezer forint közötti támogatást igénylő pályázatok) azokat az alapvetően helyi, lakóközösségi programok szervezésére beadott pályázatai képezik, amelyek célja a helyi közösségi értékek bemutatása és a közösségformálás, a helyi közösségi terek használatával. A nagy projektek (300 ezer és 3 millió forint között) közé azon nagyobb, városi vagy városrészi és/vagy több napos, vagy többszöri alkalommal megrendezésre kerülő rendezvények támogatása sorolandó, amelyeknek része a helyi értékek bemutatása épp úgy, mint a más közösségek értékei nek a helyi társadalommal történő megismertetése. Az úgynevezett konzorciális, együttműködésben megvalósuló projekteknek (3 millió és 10 millió forint között) számítanak azok a nagyobb, regionális hatókörű vagy határon átnyúló és/vagy többnapos, vagy többszöri alkalommal megrendezésre kerülő rendezvények támogatása, amelyeknek része a helyi értékek bemutatása épp úgy, mint a más közösségek értékeinek a helyi társadalommal történő megismertetése. A pályázatok beadási határideje 2009. szeptember 15. A pályázat részletes feltételei a www.pecs2010.hu honlapon olvashatóak. Forrás: www.epulettar.hu, 2009. július 16.



35


Hazánkban épül meg Európa leghosszabb gyaloghídja A Szolnok Épül Program keretében újabb belvárosi utcák szépülnek meg Szent István napjára a településen, az építési munkák 120 millió forintba kerülnek. A Tisza fővárosa projekt keretében a városban építik meg a leghosszabb gyaloghidat Európában. A belvárosi rekonstrukció újabb szakaszában a már elkészült Kossuth teret a Tisza-parttal összekötő Táncsics utcán, valamint a Sóház utcán több mint fél kilométeres hosszúságban kilencezer négyzetméteren váltja fel a megkopott aszfaltot díszburkolat. A Verseghy Gimnázium előtti beton virágtartókból kialakított átmeneti úttorlasz helyén süllyeszthető oszlopsor lesz. Ezt a szerkezetet a színházi előadások alkalmából távirányítással lehet majd mozgatni, feloldva ezzel az útzárat a gépkocsival távozók előtt. A belváros ezen részén még további fejlesztések várhatók, a Tiszához közel eső részen uniós támogatással Európa leghosszabb gyaloghídja épül meg a folyó felett, amelyen a Tiszaligetbe lehet átjutni. A hídfőknél díszteret alakítanak ki, míg a Verseghy Gimnázium épületét teljes egészében rekonstruálják. Forrás: www.uniospenz.hu, 2009. július 20.

Információs központ segítheti az eurorégiós kapcsolatokat A Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió sikeres pályázatot nyújtott be az Interreg III.A Közösségi Kezdeményezés felhívására, a Magyarország, Románia és Magyarország, Szerbia és Montenegró Határon átnyúló Együttműködési Program 2004–2006 keretében. A pályázat eredményeként többfunkciós Eurorégiós Információs Centrum (ERIC) kialakítására kerül sor. Az Eurorégiós Információs Centrum (ERIC) feladatának tekinti, hogy hírszerkesztéssel, többnyelvű multimédiás sajtószolgálattal segítse az eurorégiós kapcsolatok működését, tájékoztassa az eurorégió polgárait, szervezeteit a határon átnyúló együttműködés eseményeiről, közéleti, gazdasági, kulturális kapcsolatairól, az Európai Unióval kapcsolatos témakörökről, programokról, szabályozásokról. Az ERIC online tartalomszolgáltatásának részeként elektronikus hírlevélben összefoglalják egy adott időszak főbb eseményeit, híradásait, amelyeket a közigazgatási, szakmai, civil, gazdasági, oktatási, kulturális, ifjúsági szervezetek, közületi személyek számára rendszeresen megküldenek. Az olvasók számára a folyamatosan bővülő www.ericinfo.eu hírportál online regisztrációs lehetőséget biztosít a feliratkozásra. A portál felületén minden olvasó saját igényeinek megfelelően testre szabhatja a hírlevél kiküldésének gyakoriságát (heti, kétheti, havi) és megadhatja az érdeklődésének megfelelő témaköröket. Elektronikus hírlevélben összefoglalják egy adott időszak főbb eseményeit, híradásait. Forrás: Békés Megyei Hírlap, 2009. július 21.

Uniós támogatású honlap a képzés fejlesztéséért Újabb honlap kezdte el működését annak érdekében, hogy az európai uniós forrásokból megvalósuló szakképzés minőségi és tartalmi fejlesztéseivel kapcsolatban információkat adjon (nive.hu). Az oldal tájékoztatja az érdeklődőket minden olyan eseményről, adatról, pályázati lehetőségről, amely a tények közlésén túl hozzájárul ahhoz, hogy a projektben megfogalmazott célok az állampolgárok személyes fejlődését is szolgálhassák. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) a „Képzés minőségének és tartalmának fejlesztése” elnevezésű uniós forrásból finanszírozott kiemelt program gazdájaként feltette a világhálóra az újabb honlapját. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében zajló program célja az, hogy az oktatás reformjával összhangban erősödjön a szak- és felnőttképzési rendszer alkalmazkodóképessége a változó gazdasági környezethez; a képzésből kilépők kompetenciái jobban megfeleljenek a munkaerőpiac kihívásainak. A honlapon található információk azt a célt szolgálják, hogy a program iránt érdeklődő koncentráltan, ugyanakkor közérthető formában tájékozódhasson az ÚMFT TÁMOP 2.2.1-08/1-2008-0002 „A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése” kiemelt projekt ÖM Önkormányzati Tájékoztató


36 36


megvalósításának mérföldköveiről és eredményeiről. A jól strukturált honlapon megtalálhatóak a projekt céljait és tartalmát összefoglaló dokumentumok, az egyes részterületek, az alprojektek rövid bemutatása, illetve a programot irányító, abban tevékenykedő munkatársak elérhetőségei. A weboldal kiemelt helyen, jól elérhetően közöl minden olyan információt a projekttel kapcsolatban, amely a folyamatos fejlesztésekhez kapcsolódik. A struktúra hármas tagozódása révén az érdeklődő könnyen megtalálhatja a számára fontos információkat, többek között a projekthez kapcsolódó közbeszerzési felhívásokat, a rendezvényeket, a sajtóban megjelent anyagokat és nem utolsósorban a fejlesztés eredményeit. A nyitólap Hírek rovata naprakész tájékoztatást nyújt mind a szakmai, mind pedig a nagyközönségnek a projekt előrehaladásáról, az éppen aktuális feladatokról. Forrás: OrientPress, 2009. július 22.

Kiterjedtebb tb-jogok az EU-ban máshol élőknek A tagállamok képviselői hétfőn egyhangúlag és vita nélkül fogadták el azt az új szabályozást, amely javítaná a tagállamok társadalombiztosítási rendszereinek koordinációját. Az új szabályok jövő tavasszal lépnek életbe. Az Általános Ügyek Tanácsa – az Európai Parlamenttel második olvasatban történő megállapodást követően – hétfőn jóváhagyta a tagállamok társadalombiztosítási rendszereinek koordinációját korszerűsítő és egyszerűsítő két jogszabályt. Az új koordinációs szabályok – tizenegy évi tárgyalást követően – 2010. március elsején léphetnek majd hatályba. A legfőbb cél az, hogy az uniós polgárok szabadon élhessenek a szabad mozgás jogával (legyen szó akár tanulásról, vakációzásról vagy éppen munkáról), garantálva, hogy társadalombiztosítási szempontból ezeket az embereket semmiféle hátrány ne érhesse. A társadalombiztosítások által hagyományosan lefedett területek mellett (ezek közé tartozik egyebek között a betegség, munkanélküliség, a családi vagy a munkahelyi baleset esetén adható juttatások) az új szabályozás kiterjed a nyugdíj előtti rendszerekre is. Mostantól ugyanis az új szabályok mindazokra az uniós polgárokra (illetve családtagjaikra) kiterjednek, akik egy másik tagállamtól is kapnak vagy kaptak valamiféle tb-juttatást. Több országban a társadalombiztosítási összegek – főként az öregkori nyugdíj – kiszámolásakor a ledolgozott éveket és a bevételt veszik alapul. Az EU az új szabályozással elejét kívánja venni annak, hogy bármiféle hátrány érje azokat az embereket, akik életük során hosszabb-rövidebb ideig más tagország(ok)ban éltek, dolgoztak, éppen ezért a jövőben a más tagállamban végzett munkát is figyelembe veszik a társadalombiztosítási jogosultságok kiszámolásakor. A most jóváhagyott szabályok mindemellett arra kötelezik majd a nemzeti társadalombiztosítási intézeteket, hogy – elektronikus úton – információkat osszanak meg egymással, együttműködjenek és kölcsönösen segítsék egymást. Az intézkedés célja nem más, mint hogy így csökkentsék azokat az adminisztrációs nehézségeket, melyekkel az ügyintéző polgárok a hivatalokban gyakran szembesülhetnek. Az érintetteknek ugyanakkor minden változásról tájékoztatniuk kell az adott intézeteket. Forrás: BruxInfo, 2009. július 30.

Tizenötmilliárd forint panelkorszerűsítésre A korábbi panelprogramok helyett a Klímabarát Otthon keretén belül mérhető és garantált csökkenést jelenthet a szén-dioxidkibocsátásban. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) 14–15 milliárd forintot tervez a panel épületek korszerűsítésére fordítani az eddigi, összesen 28,2 milliárd forintos, a szén-dioxid-kvóták eladásából származó összegből. A kvótaeladásokból feltöltött Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) „felülről nyitott” keret, mivel a további értékesítésekkel újabb összegek érkezhetnek a kasszába - mondta Szabó Imre környezetvédelmi miniszter. Az MTI-Eco információi szerint a ZBR forrásaiból finanszírozott Klímabarát Otthon panel-alprogramja a korábbi panelprogramokat



37


váltja fel, ugyanakkor azoktól eltérően a szén-dioxid-kibocsátás „mérhető és garantált” csökkentését eredményezi, javítva ezzel Magyarország kvótapiaci pozícióit. A korábbi programoktól való eltérést jelenti a nyári hővédelem támogatása is: itt nem a klímatizálást, hanem az olyan passzív építészeti megoldásokat részesítik előnyben, mint például az árnyékoló szerkezetek beépítése. A felújításokkal lakásonként akár 1 tonna szén-dioxid-kibocsátás is megspórolható, ami egy tölgyfa éves károsanyag-megkötésének felel meg – tette hozzá a miniszter. A hagyományos technológiával épült társas- és lakóházak 2009 őszétől pályázhatnak a Klímabarát Otthon pályázataira, míg a magán- és közintézményekre vonatkozó pályázatok várhatóan 2010 első felében jelennek meg a Klímabarát Intézmény programban. A pályázatokra 2009. október utolsó napjáig, illetve a forrás rendelkezésre állásának függvényében a miniszter döntéséig lehet jelentkezni. A KvVM felhívása alapján minden olyan energiahatékonysági intézkedés támogatható, amely mérhetően csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, illetve igazolható energetikai hatékonyságjavítással jár. Így támogatást igényelhető a nyílászárók felújítására és cseréjére, a homlokzatok és födémek hőszigetelésére, az épületgépészeti rendszerek korszerűsítésére, felújítására, a megújuló energia-felhasználás növelésére, a hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való helyettesítésére, továbbá az épületek nyári hővédelmének javítására Forrás: www.napi.hu

Újabb 100 millióval támogatja a hazai bérlakásépítést a Holcim Hungária Otthon Alapítvány Négy év alatt több mint 400 millió forint felajánlásával 127 új önkormányzati bérlakás létrehozását támogatta a Holcim Hungária Otthon Alapítvány. A mostani újabb 100 milliós pályázati kerettel a bűvös fél milliárdos összeget is meghaladja a vállalat eddigi felajánlása hazánkban - júniusban ugyanis újabb 100 milliós pályázati keret nyílt meg a települési önkormányzatok számára. A Holcim Hungária Zrt. által 2004-ben létrehozott alapítvány célja, hogy vissza nem térítendő támogatást nyújtson az önkormányzatok bérlakás-építési projektjeihez; használaton kívüli, önkormányzati tulajdonú ingatlanok lakhatási célú átalakításához. A hazai bérlakáspiac fejlesztése által az alapítvány hátrányos helyzetű vagy fiatal családoknak tud segítséget nyújtani az otthonteremtéshez. A pályázatok beadásának határideje 2010. július 15., melyek szakmai értékelésére 2010 augusztusában lesz, míg az eredményhirdetésre 2010. szeptember 10-én kerül sor. 2005-ben 36, 2006-ban 24, 2007-ben 33, 2008-ban pedig 34 – összesen 127 – új önkormányzati bérlakás építését, illetve kialakítását segítette elő országszerte a Holcim Hungária Otthon Alapítvány. A vissza nem térítendő támogatás maximális értéke idén is a bekerülési összeg maximum 50%-a lehet, projektenként legfeljebb 2-50 millió forint. A kedvezményezettnek a támogatott projektet a szerződés aláírásától számított 2 éven belül be kell fejezni. Előnyt élveznek az energiatakarékossági és építészeti szempontból kiemelkedő pályázatok. „Az alapítvány tevékenységének létjogosultságát jelzi, hogy 2008-ban a Magyarországon épült bérlakosok 27,9 százaléka Holcim Hungária Otthon Alapítványnak köszönhetően jött létre. A pályázaton résztvevők száma is évről évre jelentős növekedést mutat, hiszen míg 2005-ben csak 6 település pályázott 36 lakás kialakítására mintegy 105 millió forint értékben, addig 2007-ben már 34 település 201 otthon létrehozására igényelt összesen 473 millió forintos támogatást, míg tavaly 34 település, mintegy 666 millió forintos támogatásra nyújtott be pályázatot” – nyilatkozta dr. Fegyverneky Sándor, a Holcim Hungária Otthon Alapítvány kuratóriumának elnöke. „A Holcim hisz abban, hogy üzleti sikert csak a társadalom és a helyi közösségek támogatásával lehet elérni. E gondolat jegyében fogant az Alapítvány létrehozásának ötlete. Büszkék vagyunk a Holcim Hungária Otthon Alapítvány eddig elért eredményeire és elköteleztük magunkat a program folytatása mellett. A kihívásokkal teli gazdasági környezet ellenére a vállalat továbbra is kitart az otthonteremtés támogatása mellett, melyre napjainkban különösen nagy szükség van Magyarországon” – mondta Márta Irén, a Holcim Hungária Zrt. kommunikációs igazgatója. A pályázat kiírása és a részletes pályázati feltételek megtekinthetők és letölthetők a www.holcim.hu és a www.holcimotthon.hu weboldalakon Forrás: www.epulettar.hu



38


„Küzdelem a vidéki szegénység és társadalmi kirekesztés ellen” című nemzetközi konferencia

A

z Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális Ügyek és Esélyegyenlőségi Főigazgatósága, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium közös szervezésében került megrendezésre a „Küzdelem a vidéki szegénység és társadalmi kirekesztés ellen” című nemzetközi konferencia Budapesten, a Danubius Hotel Flamencóban június 11-én. A konferencia célja volt a vidéki szegénység elleni küzdelemmel kapcsolatos eszmecsere előkészítése az uniós tagállamok szociálpolitikai, vidékfejlesztési, regionális fejlesztési és tudományos szakemberei között. Kiemelkedő munkájukról ismert kutatók, egyetemi oktatók, valamint az Európai Bizottság vezető beosztású munkatársai tartottak színvonalas előadást és biztosítottak hozzászólási lehetőségeket a résztvevők számára a témát érintően. A konferenciát az SZMM minisztere, Herczog László nyitotta meg, aki az aktuális problémákról, Magyarország helyzetéről beszélt a vidéki szegénység tekintetében. Kiemelte, hogy hazánkban a területi egyenlőtlenségek a rendszerváltáskor az iparágak felszámolása kapcsán kezdődtek, amelyek város és vidék közötti feszültséget és ellentétet okoztak. Hazánk jelenleg is fővárosközpontú ország, nagy az aprófalvak száma, ahol uralkodó a munkanélküliség, a szegénység és a fejletlen infrastruktúra. Miniszter úr és több más előadó előadásában is hallhattuk azt a megállapítást, hogy a vidéki leszakadás komplex beavatkozást igényel, összeurópai érdek, amihez több pénz, több európai uniós forrás szükséges. Ehhez főként növelni kell az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és az Európai Szociális Alapból erre a területre jutó támogatásokat. Sajnos gyakran a gazdagabb területek több forrást tudnak megszerezni a kohéziós forrásokból, mint azok a térségek, amelyeknek a legnagyobb szükségük lenne rá. Ennek megoldása a kohéziós politika átalakításával (pénzek hatékonyabb elosztása, NUTS 3 és NUTS 4-es szintekre való koncentrálás), valamint más politikák bevonásával érhető el. 2010 „A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve” lesz, amelyre Magyarország is átfogó programmal készül. Európa összes országának kiemelt célja a szegénység és kirekesztés leküzdése, valamint a romák helyzetének javítása. Nehezíti a problémák kezelését az, hogy az EU-országokban kevés a kirekesztettségre vonatkozó adat, nehezen találni releváns mutatószámokat. Ezáltal a politika számára is láthatatlanná válik a szegénység; a leszakadó térségeknek nagy a politikai súlytalansága. Tudományos megállapítások és szociológiai kutatások eredményei is napvilágot láttak a konferencia keretében. Általánosságban elmondható, hogy a vidéki szegénység meghatározói, közös jelei a demográfia (városiasodás), az alulképzettség, a munkaerőpiac rossz helyzete, valamint az infrastruktúra hiánya. Ezen túlmenően nem adható harmonizált definíció a szegénység meghatározására, csupán relatív megközelítéssel fogható meg. A szegénységgel elkerülhetetlenül említődnek a romák, akiknek a helyzete a szegénységi küszöb extrém mérföldköve. Nélkülözhetetlen az esélyegyenlőségi kritérium biztosítása a roma népesség számára. Előremutató és egyben hatékony megoldásnak ígérkezik a vidéki területek helyzetének javítása kapcsán a SF- (social farming) koncepció, amely Toscanából indult, de napjainkban egyre nagyobb teret nyer Európa országaiban. Lényegében a vidékfejlesztés és az agrokulturalizmus összefonódásából indul ki, és az újjáépíthető mezőgazdaságot helyezi előtérbe. A helyi erőforrások mobilizálásával a növénytermesztő és állattenyésztő gazdák bekerülnek egy új rendszerbe, melyben javul a megítélésük, ennek eredményeképpen pedig nő a jövedelmük. Ágazati szakpolitikák keretében szociális újításként terjed az SF-koncepció Európában. A konferencia érintette a gyermekszegénység témakörét is, ami csakugyan együttműködést és integrált politikát követel. Sajnálatos tény, hogy hazánkban igen magas a gyermekszegénységi ráta, ezen belül is a vidéki szegénység aránya magasabb. Ezen a területen a nemzeti stratégia célja kell, hogy legyen a gyermekszegénység csökkentése, valamint extrémitásának megakadályozása. Zárszóként elmondható, hogy a rendkívül széles körű és tekintélyes konferencia a szegénység és társadalmi kirekesztés minden területét érintette. A kutatások eredményei ösztönzőleg hatottak a résztvevőkre. Lényeges üzenete a konferenciának az unió számára, hogy továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetni, illetőleg még nagyobb figyelmet kell fordítani az összefogás, a pénzek megfelelő allokálása, valamint a „jó gyakorlatok” alkalmazására. További információ a témakörökkel kapcsolatban a http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=88&langId=en&eventsId=158&furtherEvents=yes címen érhető el. Készítette: Gallai Eszter, ÖM Közigazgatási Hivatali, Jegyzői és Hatósági Főosztály




39

Tájékoztató az Európai Parlament 2009. július 14–16. közötti alakuló üléséről

A

z újonnan megválasztott Európai Parlament (EP) 2009. július 14–16. között tartotta az alakuló ülését. Az első plenáris ülés legfontosabb feladata a tisztségviselők megválasztása és az intézmény 2009–2014 közötti struktúrájának meghatározása volt. Az új EP az eddigi 785 helyett a Nizzai Szerződés szerinti kisebb létszámmal, 736 képviselővel kezdte meg munkáját.

Az Európai Parlament új tisztségviselőinek megválasztása Az EP 2009. június 14-én az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) jelöltjét, Jerzy Buzek korábbi lengyel kormányfőt 555 szavazattal két és fél évre elnökké választotta. Buzek személyében első ízben került az EU legfontosabb intézményei egyikének élére a 2004/2007-ben csatlakozott új tagállamok egyik állampolgára. 2009. június 14-én választották meg továbbá az EP tizennégy alelnökét is, köztük az Európai Néppárt színeiben Schmitt Pált. 2009. július 15-én a plenáris ülés megválasztotta a képviselőket közvetlenül érintő adminisztratív és költségvetési ügyekkel foglalkozó öt quaestort is.

Az EP képviselőcsoportjainak megalakulása Az alakuló ülésen formálisan is EP-képviselőkké váltak a 2009. júniusi EP-választásokon mandátumot szerzett jelöltek, és hivatalosan megalakultak az EP frakciói is. Az EP vezető ereje az Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) (EPP), a második legnagyobb frakció a szocialisták és demokraták csoportja (S&D), míg a harmadik a liberális frakció (ALDE). A néppárti frakcióból távozó brit konzervatív képviselők vezetésével új frakciót alakítottak az integráció föderalista fejlődését elutasító pártok Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) néven, amely a negyedik legnagyobb parlamenti erő lett, kevéssel megelőzve a zöldeket (Greens/EFA). Őket követik a kommunista irányultságú Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (EUL–NGL). Az euroszkeptikus pártok Szabadság és Demokrácia Európája (EFD) néven szervezték újjá csoportjukat. A radikális és szélsőséges pártok nagyobb része pedig függetlenként politizál. A magyar EP-képviselők három frakcióban vannak jelen: a Fidesz–KDNP képviselői az EPP-ben, az MSZP képviselői a S&D-ben, az MDF képviselője pedig az ECR-ben. A Jobbik képviselői függetlenként politizálnak.

Az EP szakbizottságainak megalakulása Az EP első plenáris ülésen döntött a szakbizottságok listájáról, létszámáról és két és fél évre választott tagjairól is. A bizottságok listája az előző ciklushoz képest nem módosult: továbbra is húsz bizottság és két albizottság működik, valamint a néppárti, szocialista és liberális frakciók közös nyilatkozata alapján létrejön majd egy, a gazdasági válsággal foglalkozó ideiglenes bizottság is. A bizottságok taglétszáma az EP létszámának csökkenésével együtt esett, csak az ipari, kutatási és energiaügyi bizottság létszáma nőtt meg egy fővel. A bizottságok egymáshoz viszonyított aránya viszont érdemben nem változott. Az EP plenáris ülése döntött az egyes bizottságok tagjairól is, akik a 2012 januárjában esedékes félidei tisztújításig tölthetik be pozícióikat. E szerint négy magyar tagja lesz az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságnak, három a mezőgazdasági és vidékfejlesztési; a költségvetési és az alkotmányügyi bizottságnak (alapszerződések, eljárási szabályzat, intézményközi kapcsolatok). Két-két hazai képviselő lesz tagja a regionális fejlesztési; a foglalkoztatási és szociális; a petíciós, valamint a nőjogi és esélyegyenlőségi bizottságnak. Egy-egy magyar tagja lesz a fejlesztési; a költségvetési ellenőrzési; a gazdasági és monetáris; a környezetvédelmi; a kulturális és oktatási; az ipari, kutatási és energiaügyi bizottságnak, valamint a biztonság és védelempolitikai, illetve az emberi jogi albizottságnak. A 2009–2014-es ciklus első két és fél évében nem lesz ugyanakkor magyar tagja a külügyi; a belső piaci; a közlekedési és idegenforgalmi; a halászati; a jogi és a nemzetközi kereskedelmi bizottságnak. A bizottságok alakuló ülésükön (2009. július 16-án és 20-án) választották meg az elnökeiket és az alelnökeiket. A magyarországi EP-képviselők az alábbi szakbizottsági tisztségviselői pozíciókat szerezték meg: az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottság 1. alelnöke Gál Kinga, 4. alelnöke pedig Göncz Kinga; a petíciós bizottság 4. alelnöke Hankiss Ágnes, a nőjogi és esélyegyenlőségi bizottság 1. alelnöke Járóka Lívia; az alkotmányügyi bizottság 1. alelnöke Gurmai Zita, a költségvetési ellenőrzési bizottság 4. alelnöke pedig Deutsch Tamás lett. A 20 bizottság és 2 albizottság közül 16-nak van legalább egy magyar póttagja (vagyis szavazati joggal nem rendelkező tagja).

Összeállította: ÖM, Nemzetközi Főosztály



40


Szemben a felhőszakadás következményeivel, készülve az árra

A

Duna vízgyűjtőjén kialakult jelentős esőzések miatt intenzív áradások indultak meg az ausztriai folyókon. A Duna magyar szakaszán Medve és Budapest között az áradás mértéke elérte a 130 – 240 cm-t, és a Rábán is intenzív áradás következett be. A Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Pest és Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság vezetői előkészítették a megyei/fővárosi védelmi bizottság Operatív Törzsének, valamint a Veszélyhelyzeti Központok 24 órás működését. Az igazgatók az érintett megyékben informálták a megyei közgyűlés elnökét, illetve a főpolgármestert a helyzetről, a tett és előkészített intézkedésekről, továbbá folyamatos kapcsolatot tartanak a vízügyi szervekkel. A polgári védelmi kirendeltségek vezetői tájékoztatták a várható helyzetről az érintett települések polgármestereit és pontosították feladataikat az árvízi védekezésben résztvevő együttműködő szervezetekkel. Valamennyi megyei igazgatóság pontosította az árvízi védekezéshez szükséges anyagai és felszerelései listáját és az árvízvédelmi komplex csoportok állományát. A fővárosi igazgató egyeztető értekezleten pontosította az igazgatóság, a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (FCSM Zrt.)és a Fővárosi Önkormányzat Közmű Ügyosztályának feladatait. Az FCSM Zrt tájékoztatást adott arról, hogy a társaság felkészült a védekezési feladatok végrehajtására, rendelkezik megfelelő induló készlettel. Az árvízvédelmi készültségi fokozat emelése esetén áttérnek árvízvédelmi üzemmódra, mely alkalmával a szükséges zárásokat, átemelő szivattyúk beüzemelését, szakaszmérnöki ügyelet aktivizálását hajtják végre. A Fővárosi Önkormányzat Közlekedési Ügyosztálya, a Közmű Ügyosztály a FCSM Zrt., a FKF Zrt. és a BRFK Közlekedési Főosztálya a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság útján folyamatos kapcsolatot tart a forgalomkorlátozások, útlezárások végrehajtásával kapcsolatban. A Budai-, valamint a Pesti rakparton munkálatokat végző kivitelezők tájékoztatása megtörtént, felkészültek a terület biztonságos elhagyására. A 2009. június 25-ei 750 centiméteres vízállás nem veszélyezteti sem a Margitszigetet, sem a hullámtérben fekvő Óbudaiszigetet, Népszigetet. A védelmi bizottsági rendkívüli ülésén hozott döntés szerint a Budapest III. kerületi Római parton a megtörtént az érintett lakosság tájékoztatása, a védekezéshez szükséges technikai eszközök deponálása és a helyszíni munkák előkészítése. (A Római parton 40 állandó lakhatás célját szolgáló lakóingatlan található, 89 bejelentett lakossal a veszélyeztetett területen) Győr-Moson-Sopron megyében a Duna és a Mosoni-Duna áradása összesen 27 települést veszélyeztethet. Az árhullám Kisbajcs és Vének településen az ártérben lévő 2 lakóépület és 48 üdülő épület veszélyeztetett, melyekből 5 életvitelszerűen lakott, 14 lakossal. Komáromi-Esztergom és Pest megyében a II. fokú készültség elrendelése esetén Esztergom Prímás-sziget alacsonyabban fekvő részei kerülnek víz alá, illetve Szob, Kismaros és Nagymaros térségében válhat szükségessé beavatkozás. Kisoroszinál megkezdték a készletek deponálását. Vas megyében Kőszeg, Bozsok, Cák, Velem településeken június 24-én nagy mennyiségű csapadék hullott, ennek következtében a környező hegyekről lezúduló csapadék elöntötte a településeket. Kőszegen a víz több pincét öntött el a víz, majd a települést négy irányból érte el a hegyekből lezúduló víz, ami zömmel a város nyugati részét érintette. A vízzel együtt sár is érkezett a hegyekből, ami eltömítette a csatorna lefolyókat, így a csapadék csak az utcákon keresztül talált lefolyást. A Várkört és a környező utcákat (13–15 utca) kb. 40–50 centiméter magasságban öntötte el a víz és a sár, amely az utcákban lévő házak pincéibe és a lakásokba is betört. Kőszegen hat helyen építettek homokzsákokból elterelő gátakat, mert az egyes házak bevédésére nem mindenütt volt lehetőség. A védekezés során három családi házból kellett kimenteni hat személyt az életveszély miatt. A homokzsákos védekezés során mintegy 2500 homokzsákot használtak fel. A hivatásos szerveken kívül a helyi lakosság, három termelőüzem dolgozói, polgárőrök – mindösszesen közel 400 fő és három homlokrakodó munkagép dolgozott a kárelhárításon. Kőszeg területén három kritikus utca volt, melyen kb. 50 centiméter magasságban zúdult le a víz a hegyekből. Ezek az utcák átmenetileg járhatatlan voltak, és itt veszélyt jelentett a házak statikai állapotára a víz romboló hatása. A város kb. egyötödét érintette a sárlavina és a vízbetörések, azonban a károk nagyjából a város felén jelentkeztek. A vízzel elöntött pincékből a szivattyúzás az éjszakai órákban is folytatódott. Bozsok, Cák, Velem, és Kőszegszerdahely településeken a tűzoltók a lakossággal együtt végezték a védekezési munkálatokat. Ezeken a településeken is a hegyekből lezúduló víz árasztotta el az utcákat. Cákon egy lakóházat homokzsákokkal védtek be. Bozsokon három házat és több pincét öntött el a víz, két családi házból kellett négy főt és háziállatokat kimenteni, számukra az önkormányzat biztosított átmeneti szállást. Az árban egy személygépkocsit is elöntött a víz, így az totálkáros lett. A védekező erők homokzsákos tereléssel szorították vissza a vizet a patakmederbe, a szivattyúzást az éjszakai órákban fejezték be. A településen hét szivattyú működött, a Kőszegről felszabaduló erők és lakosság is részt vett a mentésben, összesen mintegy 150 fő. Kőszegdoroszló településen öt pincét öntött el a víz, ezt két szivattyú segítségével távolították el. Itt 15 önkéntes tűzoltó és közel 50 polgári személy vett részt a munkálatokban, akik homokzsákokból töltést építettek egy újabb árhullám esetére. Bozsokon és Velemben négy hidat sodort el a víz, az ezekhez vezető utakat le kellett zárni. A Velem–Szentvid közötti utat




41

alámosta az alázúduló víz, ezt az útszakaszt is lezárták. A patak mellett található házak közül öt-hat házba folyt be a víz. Szentgotthárdon a Rába-parton egy faházban két személy és háziállatok rekedtek bent, őket kimentettek. Csákánydoroszlón a katasztrófavédelmi szervek közreműködésével egy 60 fős lakossági csoport homokzsákokból nyúlgátat kezdett építeni a település védelme érdelében. Az árvízzel veszélyeztetett területekről – Vas megyén kívül – kitelepítés nem történt. A veszélyeztetett lakosság elhelyezése a településeken megoldott, az érintettek kiértesítését a polgármesteri hivatalok elvégezték. Budapesten a tűzoltóság vihar és esőkárok miatt 46 alkalommal hajtott végre vonulást. A Duna árhulláma június 29-én Komárom-Esztergom megyében, a Rába árhulláma Sárvár térségében tetőzött. A Lajtán kialakult árhullám miatt a hegyeshalmi vésztározót vasárnap délben megnyitották. A Dunakanyarban a lehullott csapadékmennyiség miatt a folyó vízszintje tovább növekedett, de a másodfokú készültséget így sem érte el. A Dunánál az apadás fent megállt, stagnál, mivel Ausztriában is újra 50 milliméter csapadék hullott. A Rábán éjjel nagy zivatar volt, Körmendnél már fél métert apadt, de most stagnál, hétfőn Sárvár térségére tevődik át a vízügyi védekezési munkák zöme. Folyóink elsőrendű, állami fővédvonalain június 29-én 884 kilométer hosszan (128 km-en III., 227 km-en II., 529 km I. fokú) védelmi készültség volt érvényben. A Duna Nagybajcsnál 711 centiméterrel szombaton, Komáromnál 657 centiméterrel vasárnap reggel, Esztergomnál 623 centiméterrel vasárnap, Budapesten hétfőn 720 centiméterrel tetőzött. Győr-Moson-Sopron megyében a Győr-Árpás és a Koroncó-Mórichida árvízvédelmi szakaszokon I. fokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el. A Mosoni-Duna Vének-Dunaszentpál közötti szakaszán továbbra is III. fokú, a Lajtán az országhatár és Mosonmagyaróvár között III. fokú, a Rábán Győr és Sárvár között I. fokú készültség volt érvényben. Vének és Kisbajcs településen a veszélyeztetés nem változott, kitelepítésre azonban még továbbra sem volt szükség. Mosonmagyaróvár megóvása érdekében a lajtai gátat megnyitották, emiatt mintegy 300 hektár mezőgazdasági művelésű terület került víz alá. Komárom-Esztergom megyében a Komárom-Almásfüzitő és a Tát-Esztergom szakaszon továbbra is II. fokú készültség van érvényben. Az esztergomi Primás-sziget 12 fő lakosa számára befogadóhelyet alakítottak ki, azonban azt nem kellett nekik igénybe venni. Az árvízi védekezésben érintett településeken Dömös kivételével 2–2 fős figyelőszolgálat folyamatosan ellenőrizte a védművek állapotát. Az önkormányzatok telefonos riasztási rendszert működtettek. Pest megyében az érintett településeken az esetleges védekezéshez szükséges homokzsákok rendelkezésre álltak, az önkormányzatok figyelőszolgálatot működtettek. A fővárosban a III. kerületi veszélyeztetés nem változott, a kialakított irányító és információs pont folyamatosan üzemelt a polgári védelmi kirendeltség vezetésével. A védekezés helyszínén esemény, rendkívüli esemény nem történt, a vízállásnak megfelelően a főváros területén II. fokozat volt érvényben. A pesti és a budai alsó rakpartot lezárva tartották. Vas megyében a Rábán Körmendnél június 29-én a vízállás 423 centiméterrel, II. fokozat feletti. A megyében figyelőszolgálat működik Vasvár, Kám, Rábahídvég és Sárvár településeken. A fertőtlenítés és a takarítás megkezdődött. A kitelepítettek minden házba (11 db) visszaköltöztek. Vasszentmihályon a délután folyamán jelentős csapadék hullott, a településről a vizet a tűzoltóság folyamatosan szivattyúzza. A vasvári Györgymajorból a rokonoknál elhelyezett tíz fő még nem költözhetett vissza. A közlekedési gondok mellett a lakosság ellátása biztosított. Zala megyében vasárnap délután Muraszemenye községet felhőszakadás sújtotta, ahol a falut elárasztó csapadékvizet a lenti hivatásos és becsehelyi egyesületi tűzoltók szivattyúzták át a Mura folyóba, melynek vízszintje meghaladja a II. fokú árvízi védekezési szintet. Somogyban Tab és Barcs környékét vasárnap délután szintén jelentős felhőszakadás sújtotta. Somogycsicsónál a hajnali felhőszakadás következtében 10–15 méter szélesen átszakadt egy halastó gátja, a kiömlő víz meggátolására munkagépeket, homokzsákokat, Csurgóról tűzoltókat indítottak a helyszínre. Forrás: Katasztrófavédelem, 2009. június 25–29.



42


Lakosságvédelmi intézkedések a hőségriasztás miatt

A

mikor a napi átlaghőmérséklet meghaladja a 25 °C-ot, dr. Falus Ferenc országos tiszti főorvos 2. fokozatú hőségriasztást rendel el. A nagy melegre való tekintettel az alábbi lakosságvédelmi intézkedések válhatnak szükségessé:

Közlekedés: A területileg illetékes önkormányzatok készüljenek fel a közigazgatási határokon belüli autóutakon közlekedő forgalmi akadály miatt gépjárművekben tartózkodó személyek, utasok és állatok szükség szerinti mentésére és a folyadékellátás biztosítására. A határátkelőhelyeken feltorlódott járműveken a személyek, állatok folyadékellátásáról és locsolóhűtéséről a fuvarozók gondoskodjanak. A közlekedés során vegyük figyelembe, hogy a hőség csökkentheti a koncentrációs képességet. A gépjárművel több órás útra indulók gondoskodjanak a vízellátásról a folyadékhiány pótlása érdekében, valamint az esetleges segélyhíváshoz szükséges segélykérő telefonszámok biztosításáról. A közúton állatokat szállító, fuvarozó gépjárművek vezetőinek javasoljuk, hogy a szállított állatok hő elleni védelmét másfél - illetve kétóránkénti megállás közbeiktatásával, folyadékpótlással és locsolóhűtéssel lássák el. Közúton, vasúton utazó dohányzó személyek égő gyufát, cigarettavéget ne dobjanak ki a járműből a nyári avar-, bozót-, gabona-, valamint erdőtüzek kialakulásának megelőzése érdekében. Mezőgazdaság: Az erős nyári felmelegedés miatt (reggel és napnyugta után) lehetőség szerint a mezőgazdasági kultúrák, dísznövények és védett növények kiszáradás elleni védelmét locsolással biztosítsák. A nyári időszakban végzett aratás és egyéb szálas takarmány betakarításánál tilos a tűzgyújtás, illetve a tarlóégetés csak megfelelő tűzvédelmi intézkedések és felügyelő személy(ek) jelenléte esetén lehetséges (a környezetvédelmi törvény tiltja). A betakarított széna-, illetve szalmakazalok, boglyák környékén a szükséges tűzvédelmi eszközök elhelyezése és szabályok betartása kiemelt fontosságú. A szabadban tartott állatok napi itatása feltételeinek tartalék vízkészlettel való megteremtése szükséges. Az állattartók tegyék meg a szükséges intézkedéseket a zárt helyen tartott állatok helyiségei megfelelő szellőzéséről való gondoskodás érdekében, és szükség esetén hűtőlocsolással biztosítsák a jószágok hűtését. Erdőgazdaság: Magyarország erdeiben tilos a tűzgyújtás és a tarlóégetés a nyári hónapokban, az esetlegesen kijelölt helyeket az erdőtulajdonosok táblákkal jelezzék a tűzgyújtás feltételeinek biztosítása mellett. Az erdőtulajdonosok (kezelők, használók) a tulajdonukban lévő erdei területeken az állatok itatásához szükséges ivóvizet az állatok megszokott itatóhelyeinél folyamatosan biztosítsák. Lakóépületek, irodák: A nyári hónapokban a vízfogyasztás csökkentése és a locsolási tilalom fokozott betartása, illetve a klimatizált helyiségekben a klíma berendezések optimális használata (szűrő tisztítása, optimális hőmérséklet beállítása, legrövidebb üzemeltetési idő megválasztása, stb.) célszerű. Épületek árnyékolással történő fény- és hővédelme ajánlott (nagy felületű ablakok, lapos tetők, stb.) és hosszú távú tervek készítése az árnyékolástechnikai problémák megoldására. Fontos a magas hőmérséklet miatt párolgó és tűzveszélyes anyagok tárolóhelyei, valamint a huzamosabb emberi tartózkodásra alkalmas helyiségek folyamatos szellőztetésének biztosítása. Szociális- és egészségügyi intézményekben élők környezetében az optimális hőmérséklet fenntartása (folyadékpótlás, védőital, szellőztetés, hűtés stb.). Szabadban való tartózkodás: Lehetőleg kerülni kell a tűző napon való tartózkodást délelőtt 10 és délután 14 óra között. A kirándulók, utazók, nyaralók mindig vigyenek magukkal elegendő folyadékot. A szabadban munkát végzők számára óránkénti pihenés, valamint folyamatos hűtő-védő folyadék biztosítása szük séges. Az üzemeltetők hívják fel az üdülőövezetekben és vízparton tartózkodók figyelmét a védekezésre a napszúrás, leégés




43

elkerülése érdekében, valamint az alkoholfogyasztás mérséklésére. Felhevült testtel csak zuhanyzást követően fürdőzzenek szabad vizeken vagy strandokon. Az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal tanácsolja, hogy a déli órákban tartózkodjunk hűvös helyen. Törekedjünk megakadályozni a lakások felmelegedését: nappal csukjuk be az ajtót, ablakot és sötétítsünk be. Este, éjszaka azonban szellőztessük át a helyiségeket friss levegővel. Fokozottan figyeljünk az idősekre, betegekre és a kisgyermekekre. Az országos tiszti főorvos felhívja az egészségügyi intézmények, a mentőszolgálatok, az önkormányzatok figyelmét is, hogy az egészségünket érintő megelőző intézkedéseket tegyék meg. Így többek között az esti órákban locsolják a közterületeket, illetve tegyék közzé az igénybe vehető légkondicionált helyiségek listáját. A hőségriadó tulajdonképpen a klímaváltozás negatív egészségi hatásainak megelőzésére való felkészülést és az alkalmazkodás elősegítését szolgálja. Ennek érdekében működtetik az időjárás egészségi hatásait előrejelző rendszert. 1. Figyelmeztető jelzés (1. fok) Ez csupán egy belső használatra szánt figyelmeztetés, ha a napi középhőmérséklet egy vagy két napig várhatóan eléri vagy meghaladja a 25 °C-ot. Ez a jelzés csak a mentőszolgálatnak szól. 2. Készültség jelzés – riasztás a lakosság számára (2. fok) Kihirdetésére akkor kerül sor, ha az előrejelzés szerint a napi középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napra eléri (vagy meghaladja) a napi 25 °C-ot; a napi középhőmérséklet legalább egy napra eléri a 27 °C-ot. A magas napi átlaghőmérsékletek olyan környezet-egészségügyi kockázatot jelentenek a lakosság számára, amely indokolja az egészségügyi ellátórendszer figyelmeztetését és a lakosság hőhullám alatti rendszeres tájékoztatását a megnövekedett egészségi kockázatokról. 3. Riadójelzés (3. fok) Kihirdetésére akkor kerül sor, ha a napi középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napra eléri a 27 °C-ot. Ez a kánikulahelyzet megfelel a 179/1999. (XII.10.) Korm. rendelet 5. §. (2) bekezdésének k) pontjában megfogalmazott „veszélyhelyzeti szintű hőhullámnak”, amely indokolja a rendeletben előírt intézkedések elrendelését. További információ a hőhullámok kedvezőtlen hatásairól katasztrófavédelem lakosságfelkészítő honlapján. Forrás: Katasztrófavédelem

Tűzgyújtási tilalom három megyében

A

z utóbbi időben a rendkívüli meleg és csapadékmentes időjárás miatt Pest, Bács-Kiskun és Csongrád megye területén lévő erdőkben fokozott tűzveszély alakult ki. Az utóbbi időben a rendkívüli meleg és csapadékmentes időjárás miatt Pest, Bács-Kiskun és Csongrád megye területén lévő erdőkben fokozott tűzveszély alakult ki, ezért ezekben a megyékben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az erdőkre, valamint az erdőterületek határától számított kétszáz méteren belüli területre – átmeneti időre – azonnali hatállyal általános tűzgyújtási tilalmat rendelt el. A tilalom idején tilos a tűzgyújtás a felsorolt területeken kijelölt tűzrakó helyeken is, valamint a közút- és vasút menti fásításokban, beleértve a parlag és gazégetést is. A minisztérium felhívja a közúton és vasúton utazókat, az erdőben kirándulókat, a mezőgazdasági területeken dolgozókat, hogy égő cigaretta csikket és dohányneműt ne dobjanak el, azt minden esetben oltsák el. A közúton és vasúton utazók, az erdőben kirándulók, valamint a mezőgazdasági területeken dolgozók által eldobott égő cigarettacsikk és dohánynemű fokozott tűzveszéllyel jár, mivel a kiszáradt árokparton, illetve vasúti töltések mellett keletkező tüzek sok esetben közvetlenül erdő- és mezőgazdasági területeket is veszélyeztetnek. Aki a tűzvédelmi rendelkezéseket megszegi, szabálysértést követ el. A tűzgyújtási tilalom elrendelése az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 67. §-ának (1) bekezdésén alapul. Forrás: Katasztrófavédelem, 2009. július 23. ÖM Önkormányzati Tájékoztató


44


Aki nem hiszi, járjon utána…!

A

súlyos ipari balesetek elleni védekezés a katasztrófavédelmi feladatok egyik meghatározó eleme. A védekezés alapja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló 96/82/EK tanácsi irányelv, azaz a Seveso II. Irányelv, melynek hatálya alá hazánkban 2009. június 30-án 84 alsó és 63 felső küszöbértékű üzem tartozott. A veszélyes ipari üzemek közelében élő lakosság biztonságát monitoring és lakossági figyelőrendszer (MoLaRi) kiépítésével és működtetésével igyekszünk biztosítani, de sokat segíthet a lakosság biztonságérzetének kialakulásában, ha saját szemével láthatja az üzemek szabályozott, higiénikus és fegyelmezett működését. Ezért valamennyi veszélyes üzemmel rendelkező önkormányzat részére követendő példának tartjuk a Várpalotai Polgári Védelmi Kirendeltség akcióját, melynek keretében lehetőség nyílt a pétfürdői Hunstman Zrt. megismerésére. A Várpalotai Polgári Védelmi Kirendeltség működési területén egymást érik a vegyipari üzemek, így az ezzel kapcsolatos lakosságtájékoztatás itt kiemelt szakmai feladat. Mivel egy lakossági panasz arról értesítette a kirendeltséget, hogy Pétfürdő területén bizonyos időközönként „kibírhatatlan büdös szag terjeng”, a kirendeltség vezetője nyomozni kezdett. A bejelentő a szag okozójaként a Huntsman ZRt.-t nevezte meg, bár ennél több konkrétummal nem szolgált. A Huntsman ZRt. vezetősége partner volt a nyomozásban, közös erővel 2009. június 24-ére lakossági bejárás, nyílt napot hirdettek az üzem területére a Pétfürdői Önkormányzatnál, a Művelődési Házban, de még a helyi tv-ben is. 22 helyi lakos jelentkezett, akiket 10 órakor fogadott a gyár. Az igazgató úr előadást tartott a gyár történetéről, jelenlegi profiljáról, a beruházási és környezetvédelmi tevékenységéről, és a gazdasági mutatókról. Ezt követően az EBK főmérnök a termelés biztonságának 6 fő pillérét mutatta be: 1. A Társadalmi tudatosság és vészhelyzeti reakció szabvány támogatja a vészhelyzeti reakció előre tervezését és felszólít a helyi közösségekkel való folyamatos kapcsolattartásra. 2. A Szennyezésmegelőzés szabványa kötelez a hulladékok csökkentésére és biztonságos kezelésére. 3. A Működési biztonság szabványának célja a tűzesetek, robbanások és véletlen vegyszer kibocsátások megakadályozása. 4. Az Elosztási szabvány a vegyi anyagok szállításában érdekelt feleket és a nyilvánosságot érintő veszélyek csökkentésére összpontosít a vegyszerek szállítására, tárolására, továbbküldésére és újracsomagolására vonatkozóan. 5. Az Alkalmazotti egészségvédelem és biztonság szabványa védelmezi a gyárterületen tartózkodó üzletfeleket és látogatókat. Az üzemek és létesítmények működését úgy határozza meg, hogy védje a környezetet, az alkalmazottak és a nyilvánosság egészségét és biztonságát. 6. A Termékgondnokság szabványa a tervezés, gyártás, kereskedelem, elosztás, használat, újrafelhasználás és lerakás szerves részévé teszi az egészségvédelmi, biztonságtechnikai és környezetvédelmi szempontokat. Ezután következhettek a „kellemetlen” kérdések, amelyekre a társaság jelen lévő vezető szakemberei megnyugtató választ tudtak adni, majd az elhangzottakról a látogatók a helyszínen is meggyőződhettek. Végigjárták a gyár egész területét, a készáru raktárt, az alapanyag tárolókat, a vasúti lefejtőt, a technológiai irányító központot, az üzemeket, az égetőművet, még a laboratóriumot is. Az égetőműben kizárólag a saját termelési tevékenységből származó folyékony hulladékokat kezelik folyamatos számítógépes felügyelet és dokumentálási, valamint jelentési kötelezettség mellett. Mindenütt rend és patikatisztaság. A látogatók négyórás program után elégedetten távoztak, csak egy vendég akadt, aki nem hitt a saját szemének sem. Szerencsére a nagy többség belátta, hogy egy nagyüzemi tevékenység csak jól meghatározott szabályzók, és biztonsági előírások mentén működhet és működik, biztos munkahelyet adva a környék lakosainak, és nem elhanyagolható mértékű adóbevételt az önkormányzat részére. Készítette: Antóni Miklós pv. alezredes, kirendeltségvezető, Polgári Védelmi Kirendeltség Várpalota, Várpalota, Pétfürdő, 2009. június 24.



Aktuális hírek

45

Hazai hírek

Z

öld út a magyar lakáshitel-támogatási programnak

M

egkaphatják az államtól az áthidaló kölcsönt azok a magyar lakástulajdonosok, akik munkahelyük elvesztése vagy más átmeneti jövedelemkiesés miatt nem tudják törleszteni lakáscélú kölcsönük részleteit. Az erről szóló támogatási programot hétfőn hagyta jóvá a Bizottság. Az Európai Bizottság az EK-Szerződésben foglalt állami támogatási szabályok alapján jóváhagyta a magyar lakáshitel-támogatási programot, amelynek célja a jelenlegi gazdasági visszaesés által sújtott lakástulajdonosok támogatása. A program értelmében a magyar állam úgynevezett áthidaló kölcsönökre vállal kezességet, amelyekből a tulajdonosok – legfeljebb két éven keresztül – az eredeti lakáscélú kölcsön havi részleteinek egy részét törleszthetik. A Bizottság megállapította, hogy az intézkedés összeegyeztethető az EK-Szerződés 87. cikke (2) bekezdésének a) pontjával, amely bizonyos körülmények között lehetővé teszi a magánszemély fogyasztóknak nyújtott állami támogatást. A támogatás ugyanis szociális jellegű, és megkülönböztetés nélkül nyújtják. „A lakáscélú kölcsönökre nyújtott magyarországi kezességi program azokat a tulajdonosokat támogatja, akiket annak veszélye fenyeget, hogy nem tudják törleszteni lakáscélú kölcsönük részleteit” – hangsúlyozta közleményében Neelie Kroes versenypolitikai biztos, aki a jelenlegi pénzügyi válság közepette nagyon fontosnak nevezte azt is, hogy „ne csak a nehéz helyzetbe jutott bankok részesüljenek támogatásban, hanem mindenekelőtt maguk a rászoruló háztartások is.” Forrás: BruxInfo, 2009. július 14.

M

agyar EP-képviselők felszólalása a szlovák nyelvtörvény ellen

M

agyarországi és határon túli magyar képviselők sora bírálta az EP plenáris ülésén a szlovák nyelvtörvényt, a svéd EUelnökség közbenjárását kérve. Néppárti, szocialista, és konzervatív-reformista frakciókhoz csatlakozott magyar EU-képviselők emeltek szót a szerdai strasbourgi plenárison – vagy fordultak levélben közvetlenül szlovákiai EP-képviselőkhöz – a szlovák nyelvtörvény miatt, hangsúlyozva, hogy megítélésük szerint a nyelvhasználatot szigorító jogszabály kérdése immár nem magyar-szlovák kétoldalú ügy, nem is szlovák belügy, hanem európai értékeket – azok érvényesítését – érintő kérdés. Néppárti részről a romániai Sógor Csaba utalt arra, hogy a szlovákiai törvény értelmében bárki, aki a főváros nevét nem az ország hivatalos nyelvén mondja ki, „hanem azt mondják németül, hogy Pressburg, vagy magyarul, hogy Pozsony”, az akár 5000 eurós büntetéssel is sújtható. „Az az Európai Unió amely befogad egy ilyen törvényt, immár nem a szabadság Európája” – vélte beszédében Sógor, különösen annak fényében, hogy „a nyelvtörvény módosító indoklása egy ponton kimondja, hogy az államnyelv védelme bizonyos esetekben felülírhatja a szólásszabadság és a magánélet szabadságát”. Az első EP-felszólalását tevő, jelbeszéddel kommunikáló Fideszes Kósa András ugyancsak a Néppárt színeiben kért szót. Mint elmondta, „első siketként” kapott módot arra, hogy véleményét kifejtse, amit saját anyanyelvén, „a magyar jelnyelven” tehetett meg. „Most kezdem úgy érezni, hogy egy olyan európai közösséghez tartozom, ahol a kisebbségek ellenére lehet eredményeket elérni” – mutatott rá, hozzátéve ugyanakkor arra, hogy az elmúlt hetekben született szlovák nyelvtörvény arra késztette, hogy mostani felszólalásával kiálljon az európai nyelvhasználat értéke és jogai mellett. A szocialisták részéről Tabajdi Csaba az MSZP EP delegáció vezetője és Göncz Kinga korábbi külügyminiszter levélben fordultak frakciójuk, az Európai Szocialisták és Demokraták tagjaihoz, tájékoztatva őket a törvény parlamenti elfogadásáról és kérve támogatásukat az elfogadhatatlan részek megváltoztatásához. A képviselők ebben kifejtették: elfogadhatatlan, hogy a nyelvtörvény kötelezővé teszi a szlovák államnyelven történő kommunikációt minden hivatalos érintkezésben. „A törvény az alapvető emberi- és állampolgári jogokat súlyosan korlátozza. Egy uniós tagállam részéről ez elfogadhatatlan. A szabályozás nem tekinthető Szlovákia belügyének és nem is magyar–szlovák konfliktusról van szó. Az egyetemes és európai alapértékek érvényesítése érdekében az európai fórumoknak fel kell lépniük” – hangsúlyozta egyúttal külön is Tabajdi Csaba. Göncz Kinga pedig felszólalásában mutatott rá, hogy az Európai Parlamentnek és a soron következő svéd elnökségnek közös a felelőssége abban, hogy az egyenlő bánásmód európai értékei továbbra is fennmaradjanak. Szintén levelet írt, de ő szlovákiai képviselőtársaihoz az ügyben Bokros Lajos, aki az MDF európai képviselőjeként az Európai Konzervatívok és Reformerek pártcsoportjának a tagja. Levelében Bokros is arra hívta fel a figyelmet, hogy az elfogadott szlovák törvény „nemcsak a magyarságot, de az európai integráció szellemiségét és a demokrácia eszméjét is alapjaiban sérti”. Egyúttal kérte a szlovák képviselőket, tegyék szóvá pártjuk vezetőinél a magyarság érdekeit sértő, és „a nemzeteink érdekeivel is ellentétes” törvény kérdését, és „tegyenek meg mindent (…) az államtörvény visszavonása érdekében.” Forrás: BruxInfo, Strasbourg, 2009. július 16.



46

Aktuális hírek

Ú

j városaink

A

nagyközségi önkormányzatok képviselő-testületeinek kezdeményezésére, városi címet adományozott július elsején Sólyom László köztársasági elnök 22 településnek. Jelenleg a teljes népesség kétharmada él városban, ezzel Magyarország közepesen városiasodott országnak számít. A várossá nyilvánítás az 1999. évi XLI. törvény 1. §-a értelmében a köztársasági elnök és az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. Évente egy alkalommal kerülhet rá sor. A törvény szerint nagyközség akkor kezdeményezheti várossá nyilvánítását, ha a városi cím használatát fejlettsége, térségi szerepe indokolja. A feltételek közé tartozik a megfelelő gazdasági, infrastrukturális fejlettség, a megfelelő intézmények (oktatási, közegészségügyi, rendészeti) megléte, az önkormányzat térségi szervezőképessége. Tény, hogy a városi cím számos előnnyel jár, vannak például olyan uniós pályázatok, amelyeknél Magyarországon kikötötték, csak városok indulhatnak, így ezentúl olyan fejlesztésekre is lehetőségük lesz, amelyekre korábban esélyük sem volt. Ezzel párhuzamosan az önkormányzatra háruló feladatok is megnőnek, azonban a lakossági szolgáltatások is gyarapodhatnak, amelyek komfortosabbá teszik, tehetik a településen élők mindennapjait. Sor kerülhet oktatási integrációra, bölcsőde építésére és város-rehabilitációra, de a már meglevő intézmények további fenntartása is biztosabbá válhat, (iskoláé, óvodáé, könyvtáré, művelődési központé, szociális gondozási központé, különböző egészségügyi intézményeké, fogászat, háziorvosi rendelő stb.). Üröm az örömben, hogy a várossá nyilvánítással párhuzamosan az ingatlanok az újonnan bevezetett vagyonadó szorzója szerint másfélszer annyit érnek, mint korábban. Budakalászon például megváltozott besorolás miatt egy 100 négyzetméteres családi ház „alapból” 25 millióról indul, amihez hozzájönnek az extra szorzók. Három szobát meghaladó lakásnál plusz 10 százalék, a 10 éven belül felújítottnál újabb 10 százalék, garázs megléte esetén még tíz százalék, s már túl is vannak a 30 milliós küszöbön. Sokaknak lesz tehát keserű a szájíze a városi rang hallatán… Baranya megye: MÁGOCS Bács-Kiskun megye: MÉLYKUT Békés megye: MEDGYESEGYHÁZA és ÚJKIGYÓS Borsod-Abaúj-Zemplén: MEZŐKERESZTES és SAJÓBÁBONY Csongrád megye: CSANÁDPALOTA Fejér megye: RÁCALMÁS Győr-Moson-Sopron: BELED Jász-Nagykun-Szolnok megye: JÁSZKISÉR és RÁKÓCZIFALVA Pest megye: BUDAKALÁSZ, TÁPIÓSZELE és ZSÁBÉK Somogy megye: IGAL Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: NYÍRMADA és VAJA Tolna megye: GYÖNK és NAGYMÁNYOK Vas megye: VÉP Veszprém: BALATONKENESE Zala: PACSA Jelenleg a teljes népesség kétharmada él városban, ezzel Magyarország közepesen városiasodott országnak számít. Forrása: www.gondola.hu, 2009. július 7.

Ú

jabb támogatási formával segíti Miskolc a vállalkozásokat

A

Pénzügyminisztérium Támogatásokat Vizsgáló Irodájának tájékoztatása szerint a hazai önkormányzatok közül elsőként Miskolc foglalta helyi rendeletébe az új, úgynevezett átmeneti támogatási kategóriát, lépéselőnyre téve szert ezzel a befektetői telephelyek versenyében. Barkóczi Boglárka, a Miskolc Holding Zrt. gazdaságfejlesztési irodájának marketing menedzsere emlékeztetett arra, hogy az első vállalkozás-fejlesztési és befektetés-ösztönzési rendelet – amelyet még tavaly november 20-án fogadott el a helyi közgyűlés – közvetlen célja a Miskolcon már jelen lévő, illetve letelepülni szándékozó vállalkozások munkahelyteremtő fejlesztéseinek ösztönzése és támogatása volt. A rendelet egymásra épülő csomagjai mindazokat a szolgáltatásokat és támogatásokat tartalmazzák, amelyek új vállalkozások letelepedését vagy már Miskolcon működő vállalkozások fejlesztését, bővítését segítik – közölte. XIX. évfolyam 7–8. szám • 2009. július-augusztus


Aktuális hírek

47

Elmondta: a helyi és a külföldi vállalkozások is nagy érdeklődéssel fogadták a támogatási programot, amelynek első gyakorlati alkalmazása a Vodafone letelepülése, miskolci munkahelyteremtő fejlesztése volt. Rámutatott: mivel a konkrét befektetői igények változnak, szükséges a rendelet folyamatos vizsgálata és összehangolása a gyakorlati alkalmazás során felmerülő kérdések alapján a befektetői igényekkel. Biztosítani kell az összhangot a hazai és uniós jogszabályokkal is. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdasági válság hatásainak mérséklésére az Európai Unió bevezette az 500 ezer euró összegű úgynevezett átmeneti támogatásra vonatkozó támogatási programot, így szükséges az új forma átvétele helyi szinten is. Ez alapján júniusban a közgyűlés elfogadta a tavalyi rendelet módosítását, amellyel az eddigi két támogatási kategória kiegészült egy harmadik, az úgynevezett átmeneti támogatással. A szolgáltatások igénybe vevőinek köre kibővült a fejlesztést megvalósító magánszemélyekkel is, valamint egy új támogatási jogcím, a vállalkozásfejlesztés is bevezetésre került az egyedi vállalkozói, befektetői igények figyelembe vétele érdekében – tette hozzá. Forrás: www.nepszava.hu, 2009. július 7.

N

agy tervek: új városközpontot építenének

Ú

j, korszerű városközpont kialakítását tervezi a fóti önkormányzat – közölte Fábry Béla alpolgármester kedden az MTI-vel. A várhatóan 1,2 milliárdos beruházás költségeinek előteremtése érdekében valószínűleg pályázatot nyújtanak be, amen�nyiben ezt a képviselő-testület szerdára összehívott ülésén a többség megszavazza – ha egyáltalán sor kerül a több mint húsz napirend között szereplő előterjesztésre. Az elmúlt hónapok botrányba fulladt és tettlegességig fajuló üléseinek tükrében ugyanis kérdéses, hogy sikerül-e ezúttal békében „levezényelni” az ülést – mondta Fábry Béla. Az alpolgármester közölte: a városközpont funkcióbővítéséről szóló elképzelésekhez tavaly nem sikerült pályázati pénzt nyerniük, ám most újra pályázhatnak. A tervek szerint új polgármesteri hivatal épülne a mostanival szemben. A régi épületet nem bontanák el, hanem művészetek házává alakítanák át. A projekt másik eleme a katolikus óvoda helyén kialakítandó idegenforgalmi központ – tette hozzá. Kitért arra: ha sikerrel pályáznak, akkor szerinte lesz pénz az óvoda méltó helyre költöztetésére, illetve – kis túlzással – a dublinihoz hasonló, a városba látogatók eligazítását, kalauzolását szolgáló, emléktárgyakat is árusító turisztikai központ megépítésére. A körülbelül 1,2 milliárd forintos projektben a városközpont útburkolatának cseréje és új utcabútorok beszerzése is szerepel – közölte Fábry Béla. Mint mondta, a fóti képviselő-testület néhány tagja akár önerőből is elköltöztetné a katolikus óvodát és kialakítaná a templom környékén a turisztikai központot, ám a számítások szerint ez ugyancsak „rossz bolt” volna az önkormányzatnak. Az alpolgármester azzal indokolta kijelentését, hogy míg az óvoda épületét 85 millió forintra értékelték, addig a cserébe ajánlott moziépület állítólag mindössze 20 milliót ér, vagyis rá kellene fizetni a cserére, így a látványos turisztikai központ költsége a 100 millió forintot is elérhetné. Fábry Béla szerint önerőből ekkora kiadásra nem szabadna vállalkozni, tekintettel arra, hogy közel 100 fóti óvodás és még több bölcsődés elhelyezésének gondja vár megoldásra és az iskolák többsége is felújításra szorul. A legutóbb, múlt szerdán Mádly Zsolt polgármester akkor rekesztette be az ülést, amikor a testület feloszlatását javasoló elképzelése helyett módosító indítványként a képviselők egy része az ellene indítandó fegyelmi eljárásról akart tárgyalni. Fábry Béla közlése szerint akkor a teremben maradó „tízek” folytatták egy ideig a munkát, ám a polgármester több ízben is lekapcsolta a terem áramellátását, majd az egész épületet „elsötétítette”, ezért egy idő után feladták a tragikomikus „harcot”. Forrás: MTI, 2009. július 21.



48

Aktuális hírek

5

–15 százalékos kedvezmény – kedvezményekre jogosító kártya a XIII. kerületben

K

edvezményekre jogosító kártyát vezetett be a XIII. kerületi önkormányzat, a kezdeményezéshez eddig 31 vállalkozó csatlakozott. A programhoz csatlakozó vállalkozók 5–15 százalékos kedvezményt nyújtanak az általuk kijelölt árucikkekre. E vállalkozók folyamatosan bővülő listáját egy weblapon közlik, s azt az önkormányzat szociális osztálya naprakészen vezeti – áll a közleményben. Kártyára azok a XIII. kerületi lakosok jogosultak, akik vállalják a 300 forintos önköltségi ár befizetését vagy az Angyalföldi Szociális Egyesület tagjai. Azok is kaphatnak kártyát, akik öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülnek, és családjukban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 százalékát. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak és a rendszeres nevelési segélyben részesülők, illetve a három vagy annál több gyermeket nevelő családok is kérhetik a kártyát – írta az önkormányzat. Forrás: http://hvg.hu/itthon/, 2009. július 21.

T

estvérvárosi szerződéskötés

N

agykállóban július 24-én ünnepélyes keretek között írták alá a helyi és a spanyol Migueturra vezetői a két település közötti testvérvárosi szerződést. A spanyolországi Miguelturra várossal kötött nemzetközi szerződés már a hatodik, ugyanis Nagykálló az elmúlt években a németországi Metzingennel (1993), a lengyelországi Limanowával (2003), az ukrajnai Técsővel (2004), a romániai Tasnáddal (2007) és szlovákiai Borsival (2007) írt alá testvér-települési szerződést. Az elmúlt évben kezdett „formálódni” Nagykálló és a spanyol kisváros közötti kapcsolat, 2008. nyarán ugyanis a Nagykállói Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. egy pályázatot készített az enyhe és középsúlyos fogyatékkal élő emberek hosszú távú foglalkoztatására. Az ötletet a spanyolországi Caja Rual de Toledo Alapítvány által már megvalósított és 15 éve sikeresen működtetett program adta. Az azóta már Európai Uniós támogatást is nyert pályázat készítésekor merült fel a nagykállói városvezetés részéről, hogy testvérvárost keressenek Spanyolországban. Miguelturra egyébként a fővárostól mintegy 200 kilométerre fekvő, 15 ezer lakost számláló kisváros, leginkább a szolgáltató szféra jellemzi gazdaságát, emellett a szőlőtermesztés és az ebből készült borok forgalmazása jeleneti fő bevételi forrását. Juhász Zoltán Nagykálló polgármestere az ünnepségen elmondta, hogy a jövőben a közös pályázat mellett további projektek kidolgozását tervezik, illetve a települések lakossága közötti gazdasági, tudományos, kulturális, sport és turisztikai együttműködés kiépítését. Roman Rivero Nieto, Miguelturra polgármestere pedig köszöntőjében arról beszélt, hogy saját és városa számára is örvendetes, hogy tagjai lehetnek a magyarországi kisváros által alapított „elitklubnak.” A polgármesteres ezzel a kelt-európai testvértelepülések több éve tartó kiváló együttműködésére célzott. A két város közötti nemzetközi szerződés aláírása mellett Nagykállóban ezekben a napokban (július 24–27.) tartják a Testvértelepülések találkozóját, melyre közel 250 fős küldöttség érkezett a 6 európai országból. Nagykálló a rendezvény megszervezésére, lebonyolítására egyébként az Európai Uniótól nyert támogatást. Forrás: www.nagykallo.hu, 2009. július 26.

A

lmási Katalin Biri új polgármestere

A

lmási Katalin nyerte az időközi polgármester-választást Biriben, közölte az előzetes eredményt a Szabolcs- SzatmárBereg megyei település helyi választási bizottságának vezetője. A választáson induló öt független jelölt közül Almási Katalin 239, Szilágyi Mihály 167, Vasas László 131, Stock Gyula 68, míg Palicz György Tamás 60 szavazatot kapott. A választásra jogosult 1135 biri lakos közül 663 adta le voksát, így a részvétel 59 százalékos volt. A szavazatok közül három érvénytelen volt. Hozzátette: a győztes 2006 októbere óta önkormányzati képviselő a településen. Forrás: MTI, 2009. augusztus 3.



Aktuális hírek

A

49

felszín alatt terjeszkedik a múzeum

A

z önkormányzat közel 50 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert a Helytörténeti Gyűjtemény oktatási-képzési szerepének erősítésére. Dr. Kriston Vízi József etnográfus, múzeumvezető a TEOL.hu kérdésére elmondta az épület kertjében – részben a földfelszín alá – egy 170 négyzetméter alapterületű építményt húznak fel. A létesítmény alkalmas lesz 3–18 éves korú gyerekekcsoportok fogadására, illetve foglalkoztatására. A nagyméretű terem mellé egy kiszolgáló helyiség is készül, ahol a modern szemléltető eszközöket raktározzák. Az elnyert összegből futja arra is, hogy a megfelelő bútorokat és audiovizuális berendezéseket is beszerezzék. Jelenleg a szerződéskötés és a közbeszerzési pályázat kiírásának első fázisánál tartanak. A megvalósítás végső határideje 2010 vége, de szeretnék, ha a jövő év szeptemberére elkészülnének. Forrás: www.teol.hu, 2009. augusztus 2.

J

ogi útmutatás a Lánglovagokon

A

D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. közreműködésével új rovat indult a Lánglovagok.hu tűzoltóportálon. A Jogőrben a tűzesetekkel, balesetekkel kapcsolatos tudnivalókat jogászok segítségével járjuk körbe. Kitől kérhetek kártérítést, ha az autómra fa dől a viharban, ki fizeti ki a káromat, ha a felettem lakó nyitva hagyja a csapot és eláztatja a lakásomat? Ha utasként közlekedési balesetben súlyos sérülést szenvedek, de nincs balesetbiztosításom, ki fedezi a gyógyulás költségeit és a felépülés miatti fizetéskiesést? Ha a szomszéd őrizetlenül hagy egy gyertyát, és emiatt az én lakásom is leég, ki kárpótol, egyáltalán mire kell ügyelni a lakás- és vagyonbiztosításoknál – ezekre és hasonló kérdésekre kapnak választ azok, akik figyelemmel követik a Lánglovagok.hu új rovatát. A www.langlovagok.hu honlapon a Tűztorony menüpontban elérhető Jogőr rovatban a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. segítségével a tűzeseteket, baleseteket, különféle veszélyhelyzeteket járjuk körbe. A témában járatos jogászok egyfelől útmutatást adnak, mit kell tenni, ha már megtörténik a baj, milyen jogai vannak a károsultaknak, ezeket miként érvényesíthetik, másfelől mindezt megelőzve a különféle biztosítások megkötésével kapcsolatban tájékoztatnak.

A D.A.S.- ról Életünket jogszabályok, törvények szabályozzák. A felgyorsult világunkban a jognak egyre nagyobb jelentősége van – egyre több konfliktust próbálunk meg a jog szabta keretek között jogi úton rendezni. Annak valószínűsége, hogy egy jogvitában – akár felperesként, akár alperesként – meg kell jelennünk, statisztikailag tekintve viszonylag magas, hiszen, mint munkavállaló, bérlő, bérbeadó, vásárló vagy egyszerűen a közlekedésben résztvevő, számos olyan szituációba kerülhetünk, amelynek rendezése jogi úton lehetséges. Ez a kockázatos procedúra rövid idő alatt nagyon sok pénzbe kerülhet. Ilyenkor az ember általában két lehetőség közül választ: vagy eltekint jogainak, jogos érdekeinek érvényesítésétől, vagy rengeteg pénzt rááldozva, fáradságot és idegeskedést felvállalva minden különösebb jogi ismeret hiányában megpróbálja érvényesíteni jogait. A D.A.S. azonban egy harmadik alternatívát kínál, amikor is a jogvédelmi szolgáltatások ügyfelének nem kell anyagi vagy egyéb okból lemondani érdekeinek érvényesítéséről. A D.A.S. célja, olyan átfogó jogi szolgáltatás biztosítása ügyfelei számára, amelynek segítségével jogos érdekeit, követeléseit gyorsan, kényelmesen, költségkímélő módon érvényesítheti és ezáltal erősebbnek, cselekvőképesebbnek érezhessék magukat. Társadalmi szempontból a D.A.S. legnagyobb jelentősége abban áll, hogy szélesebb társadalmi körben teszi lehetővé a jog érvényesülését és alkalmazását. A jogvédelmi biztosítással rendelkező állampolgár számára nem jelent gátat jogai érvényesítésekor az anyagi vagy képességbeli hiányosság. A D.A.S. egyedülálló szolgáltatásainak köszönhetően 2009-ben bekerült a legjobb magyarországi márkák közé és elnyerte a világ számos országában a márkák „Oscar”-jaként jegyzett Superbrands kitüntetést. A Superbrands díj rendkívül nagy tekintélynek és elismerésnek örvend az egész világon. A díj átadásakor Wiszkidenszky András, a Superbrands Magyarország igazgatója a következőket mondta a D.A.S.-ről: „A Superbrands a világ legjelentősebb márkaépítési rendszere, mely több mint 80 országban azonos ismérvek alapján díjazza és rangsorolja a márkákat. A D.A.S. olyan márka, amely a jogvédelem területén kitűnő hírnevet szerzett, így méltán nyerte el a hazai Superbrands 2009 díjat. Nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy Superbrandként neve garanciát jelent az általa kínált szolgáltatások állandó magas minőségére.” Forrás: www.langlovagok.hu, 2009. augusztus 4.



50

Aktuális hírek

Nemzetközi hírek

R

adikalizálódnak a válság sújtotta európai tejtermelők

H

iába vonultak fel újra traktorokkal hétfőn a tejtermelők ezúttal a mezőgazdasági miniszterek tanácsülésének otthont adó Luxembourgban, az Európai Bizottság ellenállása miatt ezúttal is üres kézzel kellett távozniuk. Minden korábbinál nagyobb tiltakozóakciót szerveztek az európai agrárszervezetek hétfőn Luxembourgba, hogy az EU27-ek agrárminisztereitől sürgős segítséget kérjenek a bajba jutott tejtermelőknek. A tüntetők az utóbbi idők legnagyobb agrárdemonstrációján traktoraikkal megbénították a forgalmat a luxembourgi főváros európai negyedében. A gazdáknak – akik között magyarok is tüntettek – azonban ismét üres kézzel kellett távozniuk, mivel az Európai Bizottság nem mutatott hajlandóságot arra, hogy az eddigi válságkezelésen túli eszközöket alkalmazzon. „A Bizottság ingerküszöbét még mindig nem érte el krízis, úgy tűnik, hogy alulbecsüli a válságot” – közölte a BruxInfónak nyilatkozva az agrárminiszteri ülést követően Gráf József, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vezetője. Az agrártárca vezetője úgy vélte, hogy bár az egész európai tejszektorban aggasztó a helyzet, a Bizottság még mindig a hagyományos eszközökkel – exportvisszatérítéssel, magántárolással és egyéb módszerekkel – próbálja kezelni a válságot. Gráf emlékeztetett rá, hogy a tavalyi szint felére estek vissza a tejárak, amelyek már csak kétharmadát fedezik a termelők költségeinek, akik így veszteséget termelnek. Magyarország ezért az exporttámogatás 50 százalékkal való növelését, a kvótaalapár-támogatás 50 százalékkal és a vaj, és a sovány tejpor intervenciós árának jelentős mértékű emelését szorgalmazta, amit azonban Mariann Fischer Boel agrárbiztos más kérésekkel egyetemben elutasított. Megfigyelők élnek a gyanúperrel, hogy a mezőgazdasági biztos attól tart, hogy a plusz intézkedések a költségvetési keret túllépésével fenyegetnének, amihez viszont a tagállamokhoz kellene fordulnia. Az agrártárca vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy a tagországoknak a közösségi intézkedések elmaradása miatt egyéni lépéseket kell tenniük. Forrás: BruxInfo, 2009. június 22.

S

véd elnökség: foglalkoztatás és klíma a fókuszban

A

decemberi koppenhágai klímamegállapodás előkészítése, valamint a foglalkoztatás javítása a válság leküzdéséhez a két kiemelt célja a júliustól az Unió soros elnökségét ellátó Svédországnak – közölte Cecilia Malström svéd EU-ügyi miniszter. Számos intézményi bizonytalanság miatt mielőbb létre kell jönnie a következő Európai Bizottságnak, ezért a svéd kormány is támogatja Barroso elnök újraválasztását az unió folyamatos működésének biztosítását elősegítendő – mondta Carl Bildt svéd külügyminiszter, az országa EU-elnökségének bemutatása kapcsán tartott sajtótájékoztatón Brüsszelben. A svéd elnökségi időszak legfontosabb kérdései a válságból való kivezetése a Huszonheteknek és a decemberi koppenhágai ENSZ klímakonferencián esedékes poszt-kiotói megállapodáshoz szükséges előkészítői munka – mondta Cecilia Malström svéd EU-ügyekért felelős miniszter. Malström szerint a válság kapcsán a stockholmi kormány leginkább a foglalkoztatás javítására, munkahelyek megőrzésére és teremtésére szeretne összpontosítani. Bildt szerint a külpolitika terén a remélhetőleg még az év vége előtt életbe lépő Lisszaboni Szerződés nyomán komoly erőtöbblethez jutó uniós külpolitika előkészítése lesz fontos feladat. A svédek szerint azonban az eddigieknél jobban ki kell használni az unió a Földközi-tenger Térségéért és a tavasszal elindult Ke leti Partnerség kezdeményezésekben rejlő lehetőseket, de támogatni fogják a nyugat-balkáni államok közeledését is, kezdve a három vízumliberalizációra esélyes Szerbiával, Macedóniával és Montenegróval. A külügyminiszter újságírói kérdésre közölte, hogy a szlovén–horvát határvita rendezése mindenekelőtt a két fél tárgyalásain múlik, melyeket támogatni fognak ugyan, de akkor is Ljubljanának és Zágrábnak kell egymással európai módon dűlőre jutnia. Bildt bizakodó volt az orosz WTO-tárgyalások folytatása, a szerb csatlakozási tárgyalások menete – illetve a társulási megállapodás életbe lépése – és Albánia uniós perspektíváját tekintve. A palesztin–izraeli konfliktus kapcsán egyenesen kijelentette, reményt keltő, hogy egy emberöltő óta most először közös hangon szólal fel az EU és az Egyesült Államok kormánya a közel-keleti rendezésben, melyet mindenképp minden erőnkkel igyekszünk támogatni. Forrás: BruxInfo, 2009. június 22.



Aktuális hírek

51

M

egnevezték a két távozó biztos utódját

L

itvánia jelenlegi pénzügyminisztere válthatja az alig néhány hete államfővé választott Dalia Grybauskaitét a Bizottság költségvetési tárcája élén. Az eddigi regionális biztos, Danuta Hübner biztosi teendőit pedig a lengyel jegybank igazgatótanácsának egyik tagja veheti át. A jelölésekre a Bizottság elnöke mindkét esetben rábólintott, ám azt még a Tanácsnak és a Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Az ilyenkor szokásos eljárás értelmében ugyanis a Tanácsnak kell minősített többséggel új jelöltet kineveznie. Az EK-Szerződés 215. cikke szerint ugyanis a „lemondó, hivatalából felmentett vagy elhalálozott (bizottsági) tag helyébe hivatali idejének fennmaradó részére a Tanács minősített többséggel új tagot nevez ki. A Tanács egyhangúlag úgy is határozhat, hogy a távozó tag helyébe nem szükséges új tagot kinevezni”. A 217. cikk azt is leszögezi, hogy a „Bizottságra háruló feladatok csoportosításáról és a Bizottság tagjai közötti elosztásáról az elnök dönt. Az elnök e feladatok elosztását a Bizottság hivatali ideje alatt megváltoztathatja”. A mostani esetben azonban ez nem következett be, hiszen mindkét új jelölt a korábbi biztosok feladatkörét vinné tovább. Az új biztosok kinevezéséig egyébként Grybauskaité portfolióját ideiglenesen Siim Kallas, az adminisztratív ügyekért és a csalás elleni küzdelemért felelős biztos vette át, a regionális ügyeket pedig a foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős Vladimir Spidla viszi.

Még az EP-nek is szavaznia kell A tanácsi döntéssel párhuzamosan a Bizottság elnöke felveszi a kapcsolatot az EP-vel, amely megszervezi az új jelölt szakbizottsági meghallgatásait, a képviselők pedig majd a plenáris ülésen megszavazhatják vagy elvethetik a jelölt kinevezését. A Parlament várhatóan csak szeptemberben fog szavazni az új kinevezettekről, ami azt is jelenti, hogy a jelöltek meghallgatására is csak ősszel keríthetnek sort. Sokáig kérdéses volt egyébként, hogy a távozó biztosok helyébe küld-e új embert az őket delegáló tagállam. A Barroso-bizottság mandátuma ugyanis októberben lejár, addig pedig alig négy hónap van hátra – benne az általában nagy pangást hozó nyári szünettel, amikor is a Bizottság várhatóan már semmilyen nagy fába nem vágja a fejszéjét. Forrás: BruxInfo, 2009. június 29.

Ú

j hitellehetőség az európai kisvállalkozásoknak

K

isvállalkozások indításához, illetve már meglévő kisvállalkozások hiteligényeinek kielégítéséhez kíván hozzájárulni az az új uniós mikrofinanszírozási eszköz, amelyhez 100 millió euró indulótőkét biztosít az Európai Bizottság. Az egyes vállalkozások és személyek 25 ezer euróig igényelhetnek majd hiteleket. A túlélési gondokkal küszködő európai kisvállalkozások és a munkahelyük elvesztésétől fenyegetett munkavállalók számára kíván mentőövet dobni az a 100 millió eurós induló összegű mikrofinanszírozási keret, amelyet csütörtökön bocsátott útjára az Európai Bizottság. Az Európai Beruházási Bank (EIB) és a nemzeti pénzintézetek bevonása révén a Bizottság reményei szerint idővel 500 millió euróra bővülő keretből a 10 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató mikrovállalkozásoknak, illetve azoknak a személyeknek nyújtanának mikrohiteleket, akik munka nélkül maradtak, és saját kisvállalkozást szeretnének indítani. A lehetőség kizárólag a normális banki hitelezés leállása miatt forráshiánnyal küszködő kisvállalkozásoknak, illetve azoknak a magánszemélyeknek szól, akik ilyen vállalkozásokat akarnak indítani. A mikrofinanszírozási eszközből az egyes vállalkozások maximum 25 ezer eurónyi hitelt igényelhetnek majd. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint a 16-tagú euróövezetben idén májusban az előző havi 9,3 százalékról 9,5 százalékra emelkedett a munkanélküliség, miközben az EU-27-ek szintjén 8,9 százalékos volt. Az EU statisztikai hivatalának becslése szerint májusban 21 millió 462 ezer állástalan volt szerte az Európai Unióban. Magyarországon 10,2 százalékos munkanélküliségi rátát regisztráltak, aminél csak hat uniós tagállamban volt rosszabb adat. A Bizottság javaslatáról az együttdöntési eljárás keretében a miniszterek tanácsa és az Európai Parlament dönt majd közösen. A Tanácsban minősített többség kell majd a javaslat elfogadásához. Brüsszel azzal számol, hogy 2010-ben megkezdhetik a program végrehajtását. Forrás: BruxInfo, 2009. július 6.



52

Aktuális hírek

O

któber 2-án szavaznak újra az írek

O

któber 2-án rendezik a megismételt népszavazást Írországban a lisszaboni szerződésről – jelentették be Dublinban. Brian Cowen ír miniszterelnök szerdán bejelentette, hogy október 2-án tartják a megismételt referendumot a szigetországban a lisszaboni szerződésről. Cowen emlékeztetett arra, hogy a bejelentés előzményeként a júniusi EU-csúcson megállapodás jött létre az íreknek adandó jogi garanciákról, amelyek szavatolják, hogy az új szerződés a legkisebb mértékben sem érinti az ír szuverenitást adóügyekben és családjogi-etikai kérdésekben, továbbá nem ássa alá az ír semlegességet. Írországon kívül Németországban, Csehországban és Lengyelországban sem zárult még le a ratifikációs folyamat.

B

Forrás: BruxInfo, 2009. július 9.

arroso most már hivatalosan is jelölt

H

ivatalosan is az Európai Bizottság következő elnökévé jelölte július 9-én a Tanács José Manuel Barrosót, aki azonnal felajánlotta az EP politikai csoportjainak ötéves elnökségi programjának megvitatását. Meghozta a döntést José Manuel Barroso hivatalos jelöléséről az Európai Bizottság élére a 2009. november 1.–2014. október 31. közötti időszakra a tagállamok képviselőiből álló Tanács. Barroso jelölését az úgynevezett írásos eljárás végén szentesítették, miután az előre megadott határidőre egyetlen tagállam sem jelzett ellenvetést a jelölt személyével szemben. Emlékezetes, hogy az Európai Tanács június 18–19-i ülésén egyhangú politikai megállapodásra jutott a portugál bizottsági elnök újraválasztásáról, ám az Európai Parlament megerősítő szavazásához hivatalos jelölés szükséges. Most, hogy ez megvan, a labda átkerül az Európai Parlament térfelére, amely ugyanakkor a többség ellenállása miatt nem tűzi napirendre jövő heti alakuló plenáris ülésén a szavazást Barroso újraválasztásáról. A szavazásra legkorábban szeptember közepén kerülhet sor.

S

Forrás: BruxInfo, 2009. július 9.

zeptember 15-re tűzték ki az EP-vitát Barroso megerősítéséről

A

z Európai Parlament vezető testülete, az „Elnökök Konferenciája” – még megerősítendő hatállyal – úgy döntött, hogy szeptember 15-én, kedden kezdi meg a vitát José Manuel Barroso, jelenlegi európai bizottsági elnök mandátumának megújításáról. A hírt maga Jerzy Buzek házelnök közölte, miután pár perccel az EP-vezetők ülése után magyar újságíróknak nyilatkozott Strasbourgban. Buzek elmondta, hogy az „Elnökök Konferenciája” – amelyben valamennyi EP-frakció vezetője jelen van – egyelőre ideiglenes jelleggel fogadta el ezt a dátumot, amit ugyanezen testületnek szeptember 10-én még meg kell még erősítenie. Amennyiben a most elfogadott forgatókönyv szerint haladnak majd, úgy elvben 16-án, szerdán meg lehet tartani Barroso jelöléséről a formális szavazást is. Joseph Daul, az EP néppárti frakciójának elnöke – amelyik egyértelműen Barroso mielőbb kinevezését pártolja – a csütörtöki ülés után elismerte, hogy egyes frakciók (mindenekelőtt a zöldek, de részben a szocialisták és liberálisok is) vonakodnak elfogadni a szeptemberi döntéshozást. Az EP-zöldek egyértelműen és nyíltan Barroso jelölésének európai parlamenti megbuktatására törekednek, míg a szocialisták és a liberálisok attól tették függővé támogatásukat, hogy Barroso milyen részletes ötéves elnöki programmal áll eléjük. Ez utóbbi kapcsán mindkét frakció több pontban megfogalmazott elvárás-listát tett közzé, amelynek érvelésük szerint a meghallgatás idején meg kell majd felelnie az újbóli elnökségre pályázó portugál politikus programjának. Forrás: BruxInfo, 2009. július 16.



Aktuális hírek

A

53

vízummentesség útjára lépett a Nyugat-Balkán

H

a a tagállamok is megszavazzák, Szerbia, Montenegró és Macedónia állampolgárai 2010. január elsejétől vízum nélkül utazhatnak be az Európai Unióba. Bosznia-Hercegovinának és Albániának a lassú reformok miatt ugyanakkor egyelőre várnia kell. A Szerbiával, Montenegróval és Macedóniával szemben fennálló vízumkényszer eltörlésére tett javaslatot az EP-nek és a tagállamoknak szerdán az Európai Bizottság. A javaslat értelmében a három ország polgárai biometrikus azonosítójegyekkel ellátott új útlevelük birtokában, vízum nélkül utazhatnak majd – várhatóan 2010. január 1-jétől – a Schengen-térségbe, amelynek Nagy-Britannia és Írország kivételével valamennyi uniós tagállam tagja, kiegészülve Norvégiával, Svájccal és Izlanddal. Jacques Barrot, a Bizottság bel- és igazságügyekért felelős tagja úgy vélte, hogy a Bizottság javaslatát követően az Európai Parlament véleményének megszületése után a Tanács október végén áldását adhatja a vízumliberalizációra, amelynek eredményeként a három ország lakói számára megszűnnek majd a vízum megszerzése céljából történő hosszú sorban állások, a vízumdíj és egyéb bürokratikus kötelezettségek. A három nyugat-balkáni ország a Bizottság megítélése szerint nagyjábólegészében teljesítette azokat a feltételeket, amelyeket az EU szabott a vízumkorlátozás feloldása elé. Az érintett országokkal szemben elvárás, hogy biometrikus útleveleket vezessenek be, szavatolják határaik hatékony őrzését és a migránsok kezelésére vonatkozó nemzetközi szabályokat, erélyesen fellépjenek a szervezett bűnözés, az emberkereskedelem, a kábítószer-csempészet és a korrupció ellen, és gondoskodjanak az emberi jogok tiszteletben tartásáról. A Bizottság Macedónia felkészülésével volt a legelégedettebb, miközben Montenegrónak és Szerbiának bizonyos hiányosságok miatt megelőlegezett a bizalom. Forrás: BruxInfo, 2009. július 16.

O

któberben lép hatályba az új GSM-irányelv

A

vezeték nélküli szélessávú szolgáltatások gyorsabb elterjedését hozhatja az az új szabályozás, amely egyebek között lehetővé teszi, hogy a 900 MHz-es frekvenciasávot gyorsabb páneurópai szolgáltatások – így a mobil internetszolgáltatás – nyújtásához is igénybe vegyék, ugyanakkor biztosítja a GSM-szolgáltatások folyamatosságát. A távközlésért felelős miniszterek hétfőn jóváhagyták azt a bizottsági javaslatot, melynek révén további spektrum szabadul fel a korszerűbb és gyorsabb mobilszolgáltatások számára. A döntés következtében a távközlési cégek az internet- és egyéb innovatív „3G” (mobiltelefonon bonyolítható) szolgáltatásokat (ezek közé tartozik például a mobiltelevízió vagy a zeneletöltés) olcsóbban tudják kínálni. Viviane Reding, az EU távközlési biztosa szerint a mostani reform megszüntet „számos, a gazdasági szereplőket sújtó megszorítást, így e szereplők a GSM-sávokban új technológiákat is alkalmazhatnak nagy sebességű mobil szélessávú szolgáltatások kifejlesztése céljából”. A Bizottság várakozásai szerint ez „üdvös lendületet” fog adni az európai vezeték nélküli gazdaság fejlődésének, és elősegíti majd a digitális Európa megvalósítását. A Miniszterek Tanácsát megelőzően az Európai Parlament már májusban zöld utat adott a mobilszolgáltatásokhoz szükséges rádióspektrum használatára vonatkozó uniós jogszabály, az úgynevezett GSM-irányelv korszerűsítésének. Az 1987. évi direktíva értelmében a 900 MHz-es spektrumsáv egy részének használata a mobil távközlés globális rendszerén (Global System for Mobile, illetve eredetileg Groupe Spécial Mobile, rövidítve: GSM) alapuló hozzáférési technológiák, például a mobiltelefonok számára van fenntartva. Új, időszerűbb változatában az irányelv már lehetővé teszi, hogy a 900 MHz-es frekvenciasávot gyorsabb páneurópai szolgáltatások – többek között a mobil internetszolgáltatás – nyújtásához is igénybe vegyék, ugyanakkor biztosítja a GSM-szolgáltatások folyamatosságát. A Bizottság szerint amint a GSM-mel párhuzamosan történő alkalmazás technikai feltételei biztosítva lesznek, a 900 MHz-es sáv más rendszerek számára is rendelkezésre fog állni. Ez a lehetőség elsőként az UMTS-alapú szolgáltatások előtt nyílik meg, ugyanis ezekről már bebizonyosodott, hogy kompatibilisek a GSM-rendszerrel. Az új szabályozástól a Bizottság azt várja, hogy a szabályozásban megjelenő rugalmasság fokozni fogja a versenyt az európai távközlési piacon, és elő fogja mozdítani a – gazdasági fellendülés egyik mozgatórugóját képező – vezeték nélküli szélessávú szolgáltatások gyorsabb és szélesebb körben való elterjedését. A várakozások szerint a GSM-irányelv reformja akár 1,6 milliárd eurós megtakarítást is eredményezhet az ágazatban. A European Voice szerint az EU-ban nagyjából 500 millió mobil-előfizetés van, és ezek közül 92 millióan vesznek igénybe 3G-szolgáltatást. A testület azt ígéri: a fogyasztók ezentúl is problémamentesen használhatják majd mobiltelefonjaikat, ugyanakkor új technológiákat is felhasználhatnak a nagy sebességű szélessávú szolgáltatások igénybevételéhez. Az aktualizált irányelvet szeptemberben írja alá az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsának az elnöke, majd kihirdetik az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Ezzel egyidejűleg a Bizottság határozatot fogad el, amely ugyanazon a napon lép hatályba, mint az aktualizált irányelv, és amely meghatározza azokat a technikai intézkedéseket, amelyek az irányelvben foglaltakkal összhangban lehetővé teszik a GSM- (a második generációs telefonok) és az UTMS-rendszerek (a harmadik generációs telefoÖM Önkormányzati Tájékoztató


54

Aktuális hírek

nok, amelyek esetében a szokásos telefonszolgáltatások nagy sebességű széles sávú mobil internetszolgáltatással egészülnek ki) együttes alkalmazását a GSM-frekvenciák sávjában. Ez a határozat a rádióspektrumról szóló uniós határozatra fog épülni, amely a rádiófrekvenciákkal foglalkozó tagállami szakértőktől beérkező adatok alapján meghatározza a műszaki harmonizációra vonatkozó szabályok elfogadásának mechanizmusát. A határozat arról is gondoskodni fog, hogy a későbbiekben kompatibilisnek bizonyuló további, nem GSM-alapú rendszerek alkalmazására vonatkozó műszaki paraméterek figyelembevétele érdekében módosításokat lehessen bevezetni. A nemzeti szakhatóságoknak ezt követően hat hónapjuk lesz arra, hogy az irányelvet átültessék és a határozatot végrehajtsák, biztosítva ezáltal, hogy a GSM-frekvenciasávok ténylegesen nyitva álljanak a harmadik generációs technológiák előtt. Forrás: BruxInfo, 2009. július 30.

I

zland rálépett az EU-tagsághoz vezető útra

A

z EU-27-ek külügyminiszterei hétfőn felkérték az Európai Bizottságot, hogy készítsen hivatalos véleményt Izland tagsági kérelméről. A döntésről született közös nyilatkozatot a miniszterek egyhangúlag támogatták, de előzőleg az ülésen nem kis vita kerekedett a kérdés kapcsán. Balázs Péter külügyminiszter utóbb úgy jellemezte az izlandi kérdésről folytatott tanácsi eszmecserét, hogy „érdekes volt látni, ahogy a tagfelvételi kérelem szabályos vitát provokált általában a bővítésről”. Úgy tudni, a felszólalók többsége nem emelt kifogást az izlandi tagfelvételi eljárás megindítása ellen, jóllehet, egyes tagállamok – mindenekelőtt Hollandia – emlékeztettek bizonyos, alapvetően kétoldalú problémák meglétére is, (a gazdasági-pénzügyi válság utózöngéjeként, netán a halászati politikával kapcsolatos várható nézet-, és érdekkülönbségekre emlékeztetve). A vitában emellett viszonylag terjedelmes mértékben hangot kaptak a „Balkán barátai” is: olasz részről már-már ultimátumszerű elvárásként fogalmazódott meg, hogy a szeptemberi EU -külügyminiszteri ülés viszont vita nélkül indítsa el az albán tagfelvételi kérelem elbírálását is. Mindeközben az izlandi jelöltség legitimitása mellett érveltek a szigetország közvetlen támogatói (elsősorban a skandináv és a balti államok), szorgalmazva egyebek között, hogy a Bizottság lehetőleg még a svéd elnökség vége előtt álljon elő az izlandi jelentkezésre vonatkozó formális véleményével. Az ülésen elnöklő Carl Bildt svéd külügyminiszter, valamint európai minisztere Cecilia Malström utóbb közös sajtóértekezletükön egyaránt hangsúlyozták: a soros svéd elnökség ősszel mindenképpen napirendre tűzi – az Albánia esetében például már hetekkel korábban beterjesztett – délnyugat-balkáni kérelmek ügyét. Hivatkoztak egyúttal az ülésről kiadott nyilatkozatra, amely megismétli a Nyugat-Balkán európai perspektívájához nyújtott korlátlan támogatást, és hangsúlyozza, hogy az EU Tanácsa visszatér az albán tagsági kérelem kérdéséhez, mihelyt az ottani választási procedúra befejeződött. Jóhanna Sigurðardótti izlandi miniszterelnök és külügyminisztere július 16-án a svéd soros elnökségnek írt levelében kérte hivatalosan országa felvételét az EU-ba, miután az izlandi parlament szoros szavazás után a felvételi kérelem benyújtása mellett döntött. A szigetország lépésében döntő szerepet játszott a súlyos gazdasági válság, amely romokba döntötte az izlandi bankrendszert. Jelentkezésével ugyanakkor rálépett az EU-tagsághoz vezető útra, amin általános vélemények szerint jó esél�lyel külön „rásegítés” nélkül is felettébb gyorsan haladhat majd, lévén, hogy Izland az Európai Gazdasági Térség és a schengeni egyezmény tagjaként már ma is jelentős mértékben az EU-integráció része. Forrás: BruxInfo, 2009. július 30.



Eseménynaptár, képzések

55

Események, képzések – előrejelzés Guinness-rekordkísérlet Magyarország legszínesebb bicikliútja – Aszfaltrajzverseny A „Zöld Holnapért!”

A

Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium dr. Oláh Lajos államtitkár kezdeményezésére Guinnessrekordkísérletet hirdet aszfaltrajz kategóriában az európai Mobilitási Hét magyarországi programsorozatának részeként a „Zöld Holnapért!” szlogennel. Mintegy 5000 ember (családok, felnőttek és gyerekek) egyszerre rajzol 2009. szeptember 20-án, vasárnap a Világörökség részének számító Andrássy úton, a Kodály köröndtől a Dózsa György útig terjedő szakaszon 11.30 órakor. A résztvevők a világ legszínesebb bicikliútját készítik el egy előrajzolt sablon alapján. A rajzversenyen bárki részt vehet, kortól függetlenül. A szaktárca várja minden magyarországi településről egyének, családok, iskolai osztályok, intézmények csapatainak jelentkezését. A vidéki nagyvárosokból érkező regisztrált résztvevők számára a MÁV-Start kedvezményes utazást biztosít. Az aszfaltrajzolásban résztvevők díjazása nem hagyományos módon történik: papíralapú oklevél helyett fényképpel ellátott elektronikus oklevelet kapnak, melyeket a www.zoldholnap.hu weboldalról tölthetnek le személyre szabottan regisztrációjuk alapján. A legkiemelkedőbb rajzok alkotói különdíjban is részesülnek. A Guinness-rekordkísérlet tervezett programja 09.00–11.00 Regisztráció 10.30–11.30 Rajzpálya elfoglalása 11.30–12.30 ASZFALTRAJZOLÁS – Guinness-rekordkísérlet 11.45–12.30 Légi felvétel készítése a rekordkísérletről 13.30–15.00 Játékos programok (arcfestés, bohócok, táncbemutató, táncház, fúvós koncert) 15.00–18.30 Koncert (Alma Együttes, Lola, SP, L. L. Junior) 16.00–17.00 Értékes nyeremények, különdíjak átadása A Guinness-rekordkísérlet teljes napján ingyenes és kedvezményes programok várják a fővárosba látogatókat a Városligetben (Fővárosi Növény- és Állatkert, Vidámpark, Mezőgazdasági Múzeum, Szépművészeti Múzeum, Közlekedési Múzeum). Bővebb információ és regisztráció a www.khem.gov.hu és a www.zoldholnap.hu weboldalakon található. Az aszfaltrajzverseny az európai Mobilitási Hét (www.mobilityweek.eu) magyarországi programsorozatának (2009. szeptember 16–22.) eleme. Az Európai Mobilitási Hetet nyolcadik éve rendezik meg Magyarországon azzal a céllal, hogy hosszú távon hatással lehessen a mobilitással és a városi közlekedéssel kapcsolatos kérdésekre, és javítsa az európai polgárok egészségét és életminőségét. Az országból mindezidáig 56 önkormányzat csatlakozott a Mobilitási héthez, és vesz részt saját programokkal az akcióban. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján idén is 100–120 ezer ember részvételével számol a szaktárca az Autómentes napon, az Andrássy úton. Az eseményt kiemelt médiafigyelem kíséri. A tervek szerint az eseményről légi felvétel is készül, amelyet indítanak az Arc plakátkiállításon és versenyen „Zöld holnap” címmel. Forrás: KHEM államtitkárság



56


Nyílt Napok 2009: Globális kihívások, Európai válaszok Régiók és Városok Európai Hete, Brüsszel

A

hetedik alkalommal kerül megrendezésre az „Open Days” 2009. október. 5–8 között Brüsszelben. A brüsszeli esemény során közel száz szeminárium, workshopok, viták, kiállítások várják a résztvevőket. Ahogy az előző évben is, a rendezvény célja sokrétű, összetett. A cél elsősorban az, hogy az eseményen részt vevők – a politika képviselői, döntéshozók, szakértők, a regionális politika szakemberei, bankok képviselői, üzleti és civil szervezetek képviselői, akadémiák, EU-intézmények és a média is – megvitassák az európai régiók és városok közös kihívásait és a lehetséges megoldásokat. Másodsorban a rendezvény fórumot biztosít a résztvevőknek, hogy az EU kohéziós politikájának megvalósításában és az ahhoz szükséges pénzügyi eszközök kezelésében tapasztalatokra tehessenek szert. Az esemény célja továbbá, hogy előmozdítsa, megkönnyítse a régiók és városok közötti együttműködést elöljáró példa bemutatásával. Végül jó lehetőséget kínál megvitatni az EU kohéziós politikájának jövőjét szélesebb kontextusban, beleértve a harmadik világ és nemzetközi szervezetek szerepét is. A Nyílt Napok egy ideális fórum Európa régióinak és városainak, hogy bemutassák az erős és hatékony kohéziós politika fenntarthatóságát, és annak segítségével kiemeljék, hogy milyen fenntartható és innovatív válaszokat adnak a globális kihívásokra. A Nyílt Napok 2009 témái: Helyreállítandó fejlődés: innováció Európa régióiban és városaiban A régiók és a klímaváltozás: Európa útja Területi Együttműködések: a határon átívelő együttműködések Eredmények, előretekintés: az EU kohéziós politikájának értékelése és jövőbeli kilátások Regisztráció: http://ec.europa.eu/regional_policy/conferences/od2009/reg_frame.cfm Összeállította: ÖM, Nemzetközi Főosztály




57

Események, képzések – beszámolók Nyári rövid hírek a katasztrófavédelem életéből 2009. június 3–4. között a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szervezett felkészítést a megye településeinek polgármesteri hivatalainál, körjegyzőségeinél dolgozó polgári védelmi feladatok végrehajtásával megbízott ügyintézők részére. Az oktatás a megyei igazgatóság polgári veszélyhelyzet-kezelési osztályának szervezésében zajlott, az illetékességi területükhöz tartozó 84 polgármesteri hivatalnál, illetve körjegyzőségen dolgozó ügyintéző részvételével, amely a körjegyzőségeket figyelembe véve közel 80 százalékos részvételi arányt jelent. A rendezvényt dr. Lauer János tű. ezredes, megyei igazgató nyitotta meg. Megnyitószavaiban utalt rá, hogy a polgármesterek a polgári védelmi tevékenység kulcsszereplői, tekintettel arra, hogy jogszabályi alapon illetékességi területükön ők a polgári védelmi vezetők. Ennek megfelelően kiemelt figyelmet kell fordítani felkészítési rendszerük fejlesztésére, folyamatos elméleti és gyakorlati jellegű kötelező képzésükre. A polgármester polgári védelmi feladatainak ellátása terén elengedhetetlen egy olyan személy segítsége, aki tisztában van a települést veszélyeztető potenciális veszélyforrásokkal, melyek veszélyeztetik az életet és az azzal összefüggő környezeti elemeket, továbbá ismeri a veszélyek kezelésének, és az esetlegesen szükségessé váló intézkedési sorozatokat. Ezen kívül a hatékony megelőzés érdekében részt vesz, illetve szakmai segítséget nyújt a polgári védelmi tervezés, a riasztás-tájékoztatás, a polgári védelmi szervezetekkel kapcsolatos ügyintézés, a lakosságfelkészítés, valamint más polgári védelmi ügyeket érintő feladatok ellátásában. A megnyitót követően Miskolczi Tibor tű. alezredes, igazgatóhelyettes a megye veszélyeztetettségéről és az ehhez kapcsolódó végrehajtandó feladatokról tartott tájékoztatást, majd Vízi Ottó pv. alezredes, a polgármester polgári védelemmel összefüggő feladatai, a polgári védelem irányítása, szervezete, a polgári védelmi szervezetek megalakítása és az ezzel összefüggő ügyintézési feladatok vonatkozásában tartott előadást. Horák Attila pv. alezredes a lakosság riasztása, tájékoztatása a riasztás jelzései, jogszabályi feltételei, a polgári védelmi tervezés rendszere és követelményei és a kitelepítés – befogadás feladatai témaköréből, Nagy Péter tű. százados pedig a minősített időszaki alkalmazási készenlétbe helyezés szabályairól tartott előadást. A Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség képviseletében Bánóné Kerékgyártó Krisztina tartott ismertetőt a helyi önkormányzatok vis maior támogatásának szabályairól. *** 2009. június 5-én, Kőszegen a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság és a Nemzedékek Biztonságáért Közhasznú Alapítvány Kuratóriuma, „Nyitott Határok” címmel rendezvényt tartott a határnyitás 20. évfordulója alkalmából. A rendezvényen mind hazai, mind a szomszédos Ausztriából magas rangú vendégek vettek részt. Az ünnepségen beszédet mondott Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter. A rendezvényt a Készenléti Rendőrség Zenekarának bemutatója nyitotta meg, majd az ünnepélyes megnyitót konferencia követte. A rendezvényt a magyar és osztrák rendőrök kommandós és kutyás bemutatója, tűzoltósági technikai bemutató, rajzverseny, a Schengen-busz bemutatása, bűnügyi technikai bemutató, drogtotó, kulturális és szórakoztató programok tették emlékezetessé. *** 2009. június 6-án, a Vas megyei nicki műgátnál (Rába folyó) vízből mentési gyakorlatot szervezett a Vas Megyei Polgári Védelmi Szövetség és a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. A gyakorlaton az ÉDUKÖVIZIG szakemberei, civil mentőerők, illetve önkéntes tűzoltók is részt vettek. A gyakorlat feltételezése szerint a Rába folyón rendkívüli árhullám vonult le, melynek következtében szükségessé váltak különböző védekezési munkálatok. Az érintett területek közt volt az Európában másodikként – 1934-ben – épült duzzasztó, a nicki műgát. A műtárgyak megtisztítása érdekében – az ÉDUKÖVIZIG kérésére – bevetik a búvárokat, akik észreveszik, hogy a kishajó kikötő sólyáján (csúsztatópályáján) egy gépkocsi csúszott a vízbe, melyet a Savaria Dive Búvárklub búvárai segítségével a Répcelaki Önkéntes Tűzoltóság vontatott partra. Sajnos az élet már többször produkált ezen a helyen hasonló baleseteket, köztük halálos áldozattal járót is. A feltételezés szerint következő mozzanatként a megáradt folyón – a közzétett tiltások ellenére –, egy felelőtlen vízi túrázó csoport próbált kenukkal lejutni a gátig, de beleborultak a gyors sodrású vízbe. Az első hajót és a benne utazókat (illetve most már a kenu mellett sodródókat), a búvárokat biztosító motoros csónak legénysége mentette ki. A második hajó legénységét az Inda ’95 Építőipari Kft alpinistái mentették ki a folyó felett kifeszített kötélzet segítségével. A harmadik csapatot a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság munkatársai húzták partra dobókötéllel. A feladatok sikeres végrehajtása után a résztvevők a felállított ellátó ponton pihenték ki a gyakorlat során végzett kimerítő, eredményes munkát. ***



58


2009. június 10-én az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon munkamegbeszélést tartott dr. Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója, a KKB Nukleáris Védekezési Munkabizottság vezetője és dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy, az OKF Veszélyhelyzet Kezelési főigazgató-helyettese, a KKB Operatív Törzs vezetője. A megbeszélésen részt vett Macsuga Géza, az OAH Műszaki Főosztályának vezetője, dr. Tóth Ferenc pv. ezredes, a Veszélyhelyzet Kezelési Főosztály, valamint a KKB Veszélyhelyzeti Központ vezetője és Szarka Zsolt pv. alezredes, a Veszélyhelyzet Kezelési Főosztály főosztályvezetőhelyettes, az NBIÉK vezetője. Az OAH főigazgatóját fogadta dr Tatár Attila tű. altábornagy, az OKF főigazgatója is. 2009. május 1-jétől hatályba lépett a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII.10.) Korm. rendelet módosítása, mely alapján a KKB Nukleáris Védekezési Munkabizottság vezetői teendőket az OAH főigazgatója látja el. A feladatok átadása-átvétele érdekében áttekintették – az OAH főigazgatójának kezdeményezésére – a KKB Nukleáris Védekezési Munkabizottság és a KKB Operatív Törzs riasztásával, feladataival, működésével és együttműködésével kapcsolatos kérdéseket. A jövőben szakértői szinten folyik tovább a két szervezet együttműködési megállapodásának megújítása, az eddig szerzett tapasztalatok átadása. Az egyeztetést minkét fél eredményesnek értékelte, mely hozzájárult a nukleáris biztonság magas szinten tartásához. *** 2009. június 19–20-án került megrendezésre Üllő ÖTE és Monor HÖT közös szervezésében – támogatók segítségével – a IV. Dóra Majori Tűzoltó Viadal Üllőn, mely a nyíregyházi Tempó Loki Viadal mintájára jött létre. A Tűzoltó Viadal olyan szakmai megmérettetés, mely a valós riasztási helyzeteket mutatja be egy akadálypályán. A viadal tűzoltó felvonulással indult, majd az OKF Központi Zenekara, a Flórián Band és a Tűz’s Víz KOK Rock Band fergeteges koncertje alapozta meg a kétnapos rendezvény hangulatát. A viadalon 25 hivatásos, két létesítményi és öt önkéntes csapat vett részt, az ország 16 településéről és a fővárosból. A résztvevők közt ott volt a Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság két csapata, illetve a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ neves csapata is. Pest megyét a Nagykáta HÖT két csapata, a Dabas HÖT, a Monor HÖT három csapata, a FER Tűzoltóság Kft., a Tura ÖTE három csapata, a Pánd ÖTE és az Üllő ÖTE bemutató csapata képviselte. A csapatoknak különböző, az életben is előforduló káresetekhez hasonló „káreseteket” kellett megoldani. A feladatok között szerepelt létramászás, gyakorlatvezető segítségével labirintuson átjutás, sérült mentése és osztott sugár szerelése ismeretlen, füsttel telített helyiségen át, légzőkészüléket használva. A gépjárművezetők egy vizes árokban kialakított akadálypályán mutathatták meg ügyességüket. Nagykáta II. csapata tudhatta magáénak az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság különdíját, melyet a legjobb szakmai teljesítményt nyújtó csapat részére ajánlottak fel valamint a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság különdíját, mely a legjobb eredményt elért Pest megyei hivatásos tűzoltóság csapataként nyertek el. A Pest Megyei Kutató-mentő Szolgálat Fair play díját Dabas csapata, a Vektor Kft. különdíját a dabasiak mellett a FER Tűzoltóság Kft. (Algyő) és FER Tűzoltóság Kft. (Százhalombatta) csapatai nyerték el. A Tűzoltó Viadalon részt vett csapatok egyike sem távozott üres kézzel, hiszen valamennyien oklevelet és egy kis ajándékot kaptak teljesítményük elismeréseként. Gratulálunk a csapatoknak és további munkájukhoz sok sikert kívánunk! *** 2009. június 24-én a Mezőkovácsházi Helyi Védelmi Bizottság tartott katasztrófavédelmi gyakorlatot Mezőkovácsházán. A gyakorlat során a cél egy feltételezett súlyos természeti katasztrófa (szélvihar) okozta károk következményeinek felszámolása volt, melynek érdekében a Helyi Védelmi bizottság irányításával a védelmi igazgatásban, illetve a kárelhárításban résztvevők gyakorolták az együttműködést, valamint tesztelték a jelzési, riasztási, tűzoltási, kárelhárítási, tájékoztatási, együttműködési és védekezési eljárásokat és vizsgálták meg azok hatékonyságát. Az alapfeltételezése szerint a területen orkán erejű szél vonult keresztül, melyet kisebb mennyiségű csapadék, valamint villámlás kísért. A vihar több helyszínen okozott károkat: házak sérültek, váltak lakhatatlanná, villámcsapás következtében tűz keletkezett a városi Parkerdőben, szociális épületre fa dőlt, és a vihar következtében egy pince is beomlott. A helyszínen a tűzoltók elvégezték a tűzoltási- műszaki mentési feladatokat, az épületet melyre fa dőlt a települési műszaki mentő szakalegység polgári védelmi szolgálatra beosztottjai bontották el véglegesen. A rendőrség végezte a terület lezárását, a mentők a sérültek ellátását, valamint a megyei Krízisintervenciós Team tagjai pszichoszociális ellátást nyújtottak az arra rászorulóknak. A feltételezés szerint szélvihar következtében lakhatatlanná vált épületek lakóit ideiglenesen egy önkormányzati tulajdonú lakóépületben helyezték el, ahol a fektető anyagok felhasználásával átmeneti szállás rendeztek be. *** Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szervezésében 2009. június 30-án megtartották a Seveso Szakértői Csoport 2009. első fél évi értekezlete. A szakértői csoport a Seveso II. Irányelv hazai bevezetése óta működik a szabályozás megalkotásában és alkalmazásában érdekelt veszélyes ipari üzemek üzemeltetőinek és érdekvédelmi szervezeteinek szakmai egyeztető fórumaként. Az egyeztetéseken a hatóság (OKF), a szakhatóság (Magyar Kereskedelmi Engedélyezési XIX. évfolyam 7–8. szám • 2009. július-augusztus



59

Hivatal), illetve üzemeltetői oldalról a Magyar Vegyipari Szövetség, a Magyar Gyógyszergyártók Szövetsége, a PB Gázipari Egyesület és a Logisztikai Egyesület képviselői vesznek részt. Az értekezlet fő témája az új vegyianyag-szabályozás, a GHS (Globálisan Harmonizált Rendszer), vagyis a Vegyi Anyagok Osztályozásának és Címkézésének Globálisan Harmonizált Rendszere és az azzal kapcsolatos – Seveso II. Irányelvet érintő – jogszabályi változások voltak. Az ülésen mintegy 70 fő vett részt, képviseltette magát az ipar, az ipar érdekvédelmi szervezeti, a szakértő cégek, illetve a szakhatóság és a hatóság munkatársai. A munkacsoport 2002–2006 között a jelentős mértékű jogszabály-alkotási, majd a jogszabályok hatálybalépését követően jogalkalmazási tevékenységet végzett. 2005-től a megbeszéléseknek az üzemeltetők részéről a BorsodChem Nyrt. adott otthon, amelyekről az OKF honlapján is megjelenő emlékeztetők készültek. Az értekezleten dr. Kátai-Urbán Lajos pv. alezredes, az Ipari Baleset-megelőzési és Felügyeleti Főosztály főosztályvezető-helyettese tartott előadást a Seveso II. Irányelv végrehajtásának jelenlegi helyzetéről. A résztvevők a következőkben betekintést kaptak a GHS jogszabályról, valamint a „Seveso és GHS” EU Műszaki Munkacsoport működéséről dr. Gyenes Zsuzsanna tű. századostól, az EU Közös Kutatási Központ szakterület tudományos titkáraként dolgozó munkatársa előadásából. A jelenlévők fontosnak tartották a további együttműködést, ezért várhatóan az ősz folyamán sor kerül egy következő szakmai egyeztetésre, melynek célja a GHS szabályozással kapcsolatos jogalkotási és jogalkalmazási tapasztalatok áttekintése, szakmai ismeretek feltérképezése és a hazai üzemeltetői és hatósági érdekek EU fórumokon való képviselete. A szakmai munkát segíteni fogja a szeptemberig felálló, szűkebb körű érdekelt üzemeltetőket, a hatóságot és a szakhatóságot magába foglaló szakértői fórum. Az értekezlethez kapcsolódó szakmai anyagok az OKF hivatalos honlapján, a www.katasztrofavedelem.hu oldalon a „Hatósági tevékenység” menüpont alatt rövidesen elérhetőek lesznek. *** 2009. július 8-án Craiován, Romániában a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság együttműködő partnere, a Pest Megyei Kutató-mentő Szolgálat és a Baptista Szeretetszolgálat Rescue 24 közös 8 fős csapata megnyerte a Nemzetközi Mentőkutyás Szövetség (Internationale Rettungshunde Organization) által 15. alkalommal megrendezett Mentőkutyás Világbajnokságot. A rendezvényen 13 ország közel 100 mentőkutyája mérte össze tudását a négynapos versenyen, Magyarország nyolc kutyával képviseltette magát. A világbajnok csapat tagjai: Balázs László és Aqua (belga juhász), Eged Zsófi és Morris (francia pásztor), Földvári Péter és Liza (labrador r.), Salamon Klára és Nixon (border collie), Veres Katalin és Yuppi (belga juhász), Tovai Ildikó és Buffy (s.terrier), Lengyel Tatjana és Calais (francia pásztor), Garai László és Brutus (labrador r.). A kutyáknak a versenyen három különböző munkafázisban kellett versenyezniük. Fegyelmezettségi feladatok után ügyességi akadálysoron kellett a szabályok szerint végigmenni és ezek után következett a szimatmunka, a legizgalmasabb része a versenynek. Itt összedőlt épületek romjai között vagy erdős területeken kellett megkeresni a „bajbajutottakat”. A Kutató-mentő Szolgálat vezetője Balázs László és Aqua nevű, öt és fél éves kutyája a csapat világbajnoki címe mellett egy egyéni 3. helyezéssel is hozzájárult a hatalmas sikerhez, pedig az ebet tavaly súlyos baleset érte egy nemzetközi drezdai vizsgán: a bal lábában két csont is eltört, amikor egy emeletes ház födémével együtt a mélybe zuhant. A csapat az idei évben Csehországból, a Nemzetközi Bevetési Csapatversenyről is győztesként tért haza, így a mostani siker után kimondható, hogy a magyar mentőkutyáknak nincs párja a világon. *** 2009. július 18-án, szombaton vihar söpört át az országon, amely leginkább Pest megyét, a fővárost, Veszprém, Fejér és Bács-Kiskun megyét érintette. Vasárnap délig csaknem 1200 helyszínen avatkoztak be a tűzoltók, főként faeltávolítás és épületben történt károk miatt. A Pest megyei tűzoltók körülbelül 300, a fővárosiak több mint 220, a Veszprém megyeiek csaknem 200, Fejérben 90, Bács-Kiskun megyében több mint 70 esetben. Még több mint 600 bejelentés várat magára, ebből Pest megyében körülbelül 90, a fővárosban mintegy 500. Ezek elhárításán a tűzoltók folyamatosan dolgoznak. Forrás: Katasztrófavédelem, 2009. július 31.



60


13 város 13 vízszállítója 13 város hivatásos önkormányzati tűzoltósága új beszerzésű vízszállító gépjárművel gazdagodott. A június 2-ai átadási ünnepségen a tűzoltóságok és az önkormányzatok Varga Zoltán önkormányzati minisztertől vehették át a szimbolikus indítókulcsokat. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság budapesti, Mogyoródi úti épülete előtt 9 darab 6800 literes, és 4 darab 8000 literes vízszállító sorakozott fel. Előbbiek Békéscsabára, Tiszaújvárosba, Makóra, Szentesre, Mezőtúrra, Érdre, Keszthelyre, Lentibe és Jászberénybe, utóbbiak Marcaliba, Nagy atádra, Szombathelyre és Siófokra kerülnek. Az átadási ünnepségen az érintett tűzoltóságok és önkormányzatok vezetőin kívül megjelentek az OKF irányítói, a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok Országos Szövetségének, a Létesítményi és Önkéntes Tűzoltóságok Országos Szövetségének, illetve a Magyar Biztosítók Országos Szövetségének elnöke, Szentes és Jászberény országgyűlési képviselői. A média élénk érdeklődésével kísért ünnepségen először Varga Zoltán miniszter mondott köszöntőt, melyben elsőként mondott köszönetet az anyagi áldozatvállalásért, majd úgy fogalmazott, az átadási ceremónia jó alkalom arra is, hogy mérleget készítsünk arról, honnan hová tartunk. 2002 óta a tűzoltóságok modernizálására összesen 24,5 milliárd forintot költött az állam, amely tulajdonképpen a nagyobb biztonság érdekében végrehajtott befektetés. Az elmúlt évek eszközbeszerzései nyomán tartalommal telt meg az a kitétel, mely szerint a kormány kiemelt figyelmet fordít a tűzoltók biztonságára. A miniszter nem kerülte meg az aktuális kérdéseket sem. Beszélt arról, hogy az elmúlt néhány évben a tűzoltók munkaideje csökkent, létszámuk ezzel párhuzamosan jelentősen növekedett. Ezzel kapcsolatban kitért a tűzoltók heti munkaidejére, illetve az ezzel összefüggésben a túlmunkáért indított perekre. Emlékeztetett arra, a témában ellentmondó döntések születtek, a kormányzatnak meg kellett várnia a Legfelsőbb Bíróságnak azt az ítéletét, amely egységes alapot adott a továbblépésre. Ez az ítélet több tűzoltó túlszolgálati per felülvizsgálati kérelméről május 13-án született meg, mely után az illetékesek kijelentették: a kormányzat a lehető leghamarabb törekszik a jogos járandóság kifizetésére. Varga Zoltán kijelentette, ennek alapján minden 2004. május 1. és 2007. december 31. között állományban lévő tűzoltónak jár a túlszolgálait díj, függetlenül attól, hogy igényéért perelt, vagy sem. A miniszter hangsúlyozta, a kormány elismeri a magyar tűzoltók tudását, munkáját, és reméli, a most átvett szereket minél kevesebb alkalommal kell majd használni. A beszédet követően a miniszter átnyújtotta a tűzoltóságok és az önkormányzatok részére a vízszállítókról szóló emléklapot és szimbolikus indítókulcsot. Az átvevő polgármesterek, önkormányzatok nevében dr. Sütő László, Marcali polgármestere, egyben a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége elnöke mondott köszönetet. Mint fogalmazott, a járművek jó helyre kerültek, a tűzoltók az általuk vállalt nemes feladatot az új eszközökkel még jobban el tudják majd látni. Emlékeztetett arra, a társadalom a szakmák képviselői közül legerősebben a tűzoltókban bízik. Köszönetet mondott mindazoknak, akik az eszközbeszerzésben részt vettek, a háttérmunkát végzőknek, a forrásért a biztosítóknak, az önkormányzatoknak az önrészek előteremtéséért, és persze az állampolgároknak, akik mindehhez felhatalmazásukat adták. Az átvevő tűzoltóparancsnokok nevében Krizmanics Ferenc tű. alezredes, Szombathely tűzoltóságának vezetője beszélt. Mint mondta, az átvett szerek területükön növelik a tűzbiztonságot. Beszélt arról is, hogy a most megkapott vízszállítókra még 2005–2007-ben adtak be pályázatokat a tűzoltóságok, és bizony eltelt már némi idő azóta. Hangsúlyozta azonban, ez alatt az idő alatt zajlott az a háttérmunka, ami az igényeket a megfogalmazott feltételek alapján fontossági sorrendbe állította, és erre a rangsorolásra bizony szükség volt. Az alezredes az előtte szólóhoz hasonlóan köszönetet mondott a pályázatok lebonyolításában résztvevőknek. Ezt követően Mélykúti Sándor, a vízszállítókat gyártó Heros Zrt. vezérigazgatója emelkedett szólásra. Kijelentette, volt, amikor több, drágább eszközt adtak át, ám ez mégis különleges alkalom, hiszen most kerül új gazdájához az ötvenedik hazai gyártású vízszállító, amely a makói tűzoltóságot erősíti majd. A vezérigazgató elismerését fejezte ki a háttérben a beszerzések forrását megteremtő biztosítóknak, a közbeszerzési eljárásokat lebonyolító szakembereknek, és köszönetét fejezte ki azért a döntéshozóknak, mert hazai gyártók mellett tették le voksukat, ezzel is hozzájárulva munkahelyek megőrzéséhez. A beszédeket követően az önkormányzati miniszter a többi résztvevővel együtt megtekintette a felsorakozott vízszállítókat, elbeszélgetett a polgármesterekkel, parancsnokokkal, illetve a járművek személyzetével. A szemle után tartott fogadáson dr. Tatár Attila tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató mondott pohárköszöntőt. A tábornok hangsúlyozta, a sikeXIX. évfolyam 7–8. szám • 2009. július-augusztus



61

res pályázati rendszerhez egyaránt szükség van kiszámítható, stabil háttérre, az anyagi alapot adó biztosítókra, az önrészt kigazdálkodó önkormányzatokra. A cél egy kiszámítható, stabil magyar tűzvédelmi rendszer. Ehhez azonban nemcsak a hivatásos önkormányzati, hanem a közel kétmillió ember védelmét ellátó köztestületi tűzoltóságoknak is jó felszerelésre van szükségük. És nem szabad megfeledkezni a tűzoltó egyesületekről sem, amelyek jó alapot adnak az utánpótláshoz. E szervezetek jó hasznát veszik a felújított eszközöknek, amelyekkel el tudják látni saját településük védelmét. Végezetül a főigazgató úgy fogalmazott, mindegy, az ország mely szegletében él az ember, mindenkinek, mindenhol jár a jól felkészült, jól felszerelt tűzoltó. Forrás: Katasztrófavédelem Szerkesztősége, 2009. június 2.

Kétnapos atom-biológiai-vegyi riasztási és értesítési (ABV RIÉR) rendszergyakorlat Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Veszélyhelyzet Kezelési Főosztálya – immár többéves hagyomány szerint – a Magyar Honvédség Görgei Artúr Vegyivédelmi Információs Központ (MH GAVIK) éves gyakorlatához kapcsolódva kétnapos atom-biológiai-vegyi riasztási és értesítési (ABV RIÉR) rendszergyakorlatot tartott az OKF NBIÉK, a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság valamint három megyei katasztrófavédelmi igazgatóság kijelölt állománya bevonásával. A gyakorlaton résztvevő állomány áprilisban sajátította el egy tanfolyamon az ATP-45 értékelési szabályzat tartalmát, vagyis az atom-, vegyi-biológiai szennyezés, továbbá a radiológiai-, nukleáris-, vegyi- és biológiai kibocsátások hatásainak értékelése során alkalmazott manuális értékelési eljárásokat. A szerzett ismeretek begyakorlására és ellenőrzésére szervezett ABV RIÉR gyakorlaton az OKF Nukleáris Baleseti Információs Központ, a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, valamint három megyei katasztrófavédelmi igazgatóság (Pest, Tolna, Veszprém) kijelölt állománya vett részt. A Magyar Honvédség és az OKF közötti együttműködés elmélyítése, illetve gyakorlati megvalósulása céljából a gyakorlathoz kapcsolódó terepfoglalkozáson idén először kettő Veszélyhelyzeti Felderítő Csoport is részt vett. A gyakorlat második napján a törzsvezetési gyakorlattal párhuzamosan ezúttal a főszerep Bakonyban bemutatókkal egybekötött végrehajtási gyakorlatoké volt. Először statikus bemutató keretében a résztvevők megismerkedtek a Magyar Honvédségnél (MH) rendszeresített vegyivédelmi eszközökkel, műszerekkel és járművekkel, illetve a Katasztrófavédelemnél rendszeresített Veszélyhelyzeti Felderítő Gépjármű felszerelésével és képességeivel, valamint az Országos Epidemiológiai Központ Mikrobiológiai Laborjával. Ezt követően egy dinamikus bemutató keretében légi és földi sugárfelderítést hajtottak végre az MH légi és földi felderítői együttműködve a Katasztrófavédelem Veszélyhelyzeti Felderítő Gépjárművel. A bemutatókkal párhuzamosan az MH GAVIK vezetésével OKF Nukleáris Baleseti Információs Központja a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, valamint a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság kijelölt állománya folytatta az előző napi törzsvezetési gyakorlatot. A résztvevők a kétnapos rendszergyakorlat keretében törzs és a végrehajtási gyakorlatokon begyakorolták az ABV eseményekkel kapcsolatos riasztást és értesítést, a szennyezett terület felderítését, értékelését és az adatszolgáltatást. Kiemelt cél volt a gyakorlaton résztvevő szervek közötti együttműködés begyakorlása. A jó hangulatú rendezvényt jelenlétükkel megtisztelték a szervek vezetői és képviselői is, így: Mikita János mk altábornagy HVK főnök-helyettes, Dr. Rónaky József az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója, dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy az OKF veszélyhelyzet-kezelési főigazgatóhelyettese, Orosz Zoltán vezérőrnagy MH ÖHP törzsfőnöke, Grósz Zoltán nyá. ezredes ZMNE intézetigazgatója, dr. Melles Márta, az Országos Epidemiológiai Központ főigazgatója, valamint az illetékes katonai alakulatok parancsnokai és a megyei katasztrófavédelmi igazgatók.

Forrás: Katasztrófavédelem, 2009. június 17–18.

Japán szakmai delegáció tett látogatást az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon Az együttműködés megalapozását célul kitűző kapcsolat-felvételi találkozó a japán fél kezdeményezésére indult el, melyre a külföldi delegáció és az OKF részvétele mellett a magyar tűzoltó szövetségek képviselői is meghívást kaptak. Mr. Toranosuke Katayama, a japán Tűzoltószövetség elnöke és kollégái: Mr. Shibagaki és Mr. Hiroshi Fukuchi érkeztek a szakmai találkozóra, akiket a Főigazgatóság képviseletében dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy, veszélyhelyzet-kezelési főigazgatóhelyettes, dr. Kozári László pv. ezredes, hivatalvezető, dr. Mórotzné dr. Cecei Katalin, nemzetközi főosztályvezető és Gál Jánosné, a Nemzetközi Főosztály munkatársa fogadta. Rajnai Zsolt tű. ezredes, a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok Országos Szövetségének elnöke, illetve Balog László, a Létesítményi és Önkéntes Tűzoltóságok Országos Szövetségének elnöke is elfogadta meghívásunkat. Dr. Muhoray Árpád pv. vezérőrnagy úr köszöntötte a delegációt, majd röviden beszélt a katasztrófavédelem és a tűzoltóságok magyarországi rendszeréről, illetve arról, milyen fő veszélyekkel kell szembenézniük. A japán delegáció vezetője elmondta, hogy a 123 millió lakosú Japán számára a legnagyobb kihívást a természeti katasztrófák jelentik, hiszen lényegében az egész ország egy nagy vulkán. Földrengésekkel, árvizekkel, tájfunnal földcsuszamlásokkal kell leginkább számolniuk. ÖM Önkormányzati Tájékoztató


62


Majd dr. Kozári László pv. ezredes úr mutatta be a magyar katasztrófavédelmi rendszert és az OKF működését. A japán delegáció vezetője elmondta, hogy náluk 900 ezer önkéntes és 160 ezer hivatásos tűzoltó van, ami jelentős csökkenést jelent a pár évvel ezelőtti adatokhoz képest, amikor még a tűzoltók létszáma két millió fő volt, azóta azonban sokan nyugdíjba vonultak. A japán fél kérdései a tűzoltóságok létszámnövelésére, magyarországi működési finanszírozására, a polgári védelem feladatrendszerére irányultak, mely révén a delegációk között szakmai tapasztalatcserére került sor. A HÖTOSZ elnöke elmondta, hazánkban a hivatásosok száma már tovább nem növelhető, ezért volt szükség az önkéntes tűzoltóságok létrehozására. Magyarországon egy tűzesetnél 20 percen belül kell a helyszínre érni, ami kizárólag hivatásos tűzoltóságokkal nem volt megoldható, így szükség van az önkéntesek bevonására, az önkéntesség erősítésére. Emellett nagy hangsúlyt fektetnek a következő generációra, az ifjúság nevelésére is. Balog László, a LÖTOSZ elnöke hozzáfűzte: az önkéntes tűzoltók általában munkaidőn kívül, éjszaka és hétvégén vonulnak, az ő stabilitásukat tehát a hivatásosok biztosítják, tehát szükségszerűen segítik egymás munkáját. Mindkét elnök hangsúlyozta, hogy jó az együttműködés az OKF és a két szövetség között, ami a szakmai fejlődés számára nélkülözhetetlen. Dr. Muhoray Árpád tábornok úr elmondta, hogy a hivatásos állami tűzoltóságok (112 db) működéséhez szükséges költségeket az állam biztosítja, de ezeket a helyi önkormányzatok kiegészítik, illetve az önkéntes tűzoltóságok (67 településen) állami támogatást kapnak az önkormányzatokon keresztül. Majd felvázolta a japán fél számára a polgári védelem széles körű feladatrendszerét, a lakosság felkészítését és védelmét különböző veszélyhelyzetek esetén, továbbá példákon keresztül mutatta be a polgári védelmi tevékenységeket. Zárásként a japán delegáció vezetője köszönetét fejezte ki a találkozó létrejöttéért és további együttműködésre, a két ország közötti szorosabb kapcsolat megvalósítására fejezte ki szándékát. A találkozó után a japán delegáció a Nemzetközi Tűzoltó Szövetség (CTIF) Csehországban megrendezésre kerülő ifjúsági versenyére utazott tovább. A japán küldöttség 2009-ben először vesz részt a CTIF éves rendezvényein, a Küldöttértekezleten és Nemzetközi Ifjúsági Tűzoltóversenyen, melyet idén a csehországi Ostrava városában tartottak 2009. július 19–26. között. Forrás: Katasztrófavédelem, 2009. július 23.

Tanévzáró, tisztavató a Katasztrófavédelmi Oktatási Központban 2009. június 26-án ünnepélyes tanévzárót és tisztavatót tartottak a Katasztrófavédelmi Oktatási Központban (KOK). A rendezvényen jelen volt Varga Zoltán önkormányzati miniszter, dr. Tatár Attila tű. altábornagy, az OKF főigazgatója, prof. dr. Bleszity János tű. vezérőrnagy, főiskolai tanár, a KOK igazgatója, valamint a társszervezetek több vezető munkatársa. A Katasztrófavédelmi Oktatási Központ, mint a magyar tűzoltóság – és jelenleg a katasztrófavédelem – többszintű tanintézménye immáron több mint hat évtizede áll a lánglovagok, a katasztrófavédelmi szakemberállomány felkészítésének szolgálatában. Meghatározó szerepe van abban, hogy a honi szakembergárda nemzetközi mércével is kellő felkészültséggel rendelkezik, szakszerű, elhivatott tevékenysége méltán élvezi a társadalom, a közvélemény bizalmát. A KOK vezetése és tanári kara – az elengedhetetlen mennyiségi elvárásokon túl – a képzés korszerű minőségi színvonalát helyezi a tevékenysége középpontjába. Az akkreditált felnőttképzési programok alapján végzett oktatás, a KOK minőségirányítási rendszere megfelel az MSZ EN ISO 9001: 2001 szigorú minőségi követelményeinek. A tanintézet a szakmai felkészítések jelentős részét az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő, államilag elismert szakképzésekként végzi. Nemcsak a tűzoltóság, a katasztrófa-elhárítás műszaki technika-kezelői, beavatkozás-irányítói, tűzvizsgálói oktatásában, hanem a tiszti állomány továbbképzésében is meghatározó szerepe van. A KOK országos hatáskörű vizsgaközponti feladatokat is ellát a lánglovagok szakképesítésében. Az elmúlt években jelentős fejlesztőmunka tette lehetővé, hogy a tanári kar még kiforrottabb módszerekkel végezhesse munkáját. A KOK munkatársai jelentős erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program keretében folyó Új Szakképzési Szerkezet részeként az általuk végzett szakképzések is megújuljanak, modulrendszerű, kompetenciaalapú, rugalmas, költség hatékony képzésekként megfeleljenek az egész életen át tartó tanulás követelményeinek. Az elmúlt évben elfogadott 25/2008.(IV. 29.) ÖTM rendelettel, valamint a 15/2008. (VII. 28.) IRM rendelettel megjelentek a tűzvédelmi és katasztrófavédelmi szakképesítések új szakmai és vizsgakövetelményei. A most kibocsátott hallgatók túlnyomórészt a már megújított tantervek alapján tanultak. A mostani tanévzáróval fejezi be tanulmányait 65 felsőfokú szakmai végzettségű tűzoltó szervező, 24 katasztrófavédelmi és polgári védelmi szervező, 66 tűzoltó technikus, valamint 35 szakképzett beosztott tűzoltó. Ezek a képzések a közelmúltban az Önkormányzati Minisztérium által kiadott – a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, a tűzoltóságoknál, valamint az ez irányú szakágazatban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről szóló 10/2008. (X. 30.) ÖM rendeletben meghatározott – új követelményeknek megfelelően, államilag elismert szakképzésként folynak. A most befejeződött képzési szakok közül a tűzoltó technikus szakra beiskolázott hallgatók a tűzoltóság és a katasztrófavédelem operatív mentésirányítási feladataira kaptak alapos elméleti és gyakorlati felkészítést. Ők azok, akik e végzettség birtokában az irányításukra bízott tűzoltójárművel és rajjal elsőként érkeznek majd a tűzesetek és balesetek helyszínére, nagy önállósággal és hozzáértéssel végzik majd a bajbajutott emberek mentését, megakadályozzák a helyzet súlyosbodását. A Katasztrófa- és tűzvédelmi szervező (tiszt) szakon azok a diplomával rendelkező, már állományban lévő beiskolázottak XIX. évfolyam 7–8. szám • 2009. július-augusztus



63

kaptak széleskörű tűzoltói, polgári védelmi és katasztrófavédelmi szakmai felkészítést, akiknek beosztásuknál, munkakörüknél fogva a katasztrófavédelmi vagy tűzoltó szerveknél, tiszti beosztásokban egyaránt alkalmasnak kell lenni a megelőzési, mentési és helyreállítási feladatok szakszerű ellátására. Képesek lesznek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés szervezésére, az ezzel kapcsolatos hatósági munkára, a lakosság védelmének megszervezésére, a településeken élők megfelelő szintű felkészítésére, irányítására. A Katasztrófavédelmi és polgári védelmi szervező szakon a hivatásos katasztrófavédelmi szervek országos és megyei szerveinél, a polgári védelmi kirendeltségeken, polgári védelmi irodákon szolgálatot teljesítő – és elsősorban polgári védelmi szakfeladatokat ellátó – diplomás tisztek kaptak felsőszintű felkészítést feladataik ellátásához. Az elmúlt tanévekben bevált – és a most befejezett képzési szakokon is folytatódott – a hallgatók alapozó angol nyelvi képzése, mivel ez elengedhetetlen a korszerű közigazgatásban, ráadásul európai uniós elvárás is. A most záruló tanévben is kiemelt képzési feladata volt a tanintézetnek hozzáértő, felkészült parancsnokok, tűzoltásvezetők, műszakimentés-vezetők kiképzése, felkészítése az önkéntes és létesítményi tűzoltóságok részére. Ez a képzés elengedhetetlen feltétele az ország 10 éves Tűzvédelem-fejlesztési tervének, amely a működőképes önkéntes tűzoltóságok fejlesztésére helyezi az egyik fő hangsúlyt. Különösen jelentős az a gyakorlatias oktatómunka, amit a KOK a tűzoltóság és a katasztrófavédelem nagy értékű mentéstechnikai eszközei, gépei kezelőinek felkészítése terén teljesített a tanév során. Mindent egybevetve a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ égisze alatt a 2008/2009-es tanévben összesen 3344 fő képzésére, illetve vizsgáztatására került sor. A tanintézet tevékenységét nehezítő körülmények között legjelentősebb az, hogy a képzési célra felhasználható tűzoltó technikai eszközpark gyorsan avul, az új korszerű eszközök beszerzése anyagi okok miatt nem tud lépést tartani a technikai fejlődéssel. A fejlesztések szükségességéről és természetesen az elért elismerten jó eredményekről is sok szó esett a tanévzárón. Már jóval – mintegy fél órával – a tanévzáró előtt a Központi Tűzoltózenekar alapozta meg pattogó indulókkal az ünnepi hangulatot. A tanévzáró, tisztavató rendezvény ezúttal is a nemes hagyományoknak megfelelő alakisággal, a csapatzászló behozatalával, a Himnusszal kezdődött. Varga Zoltán önkormányzati miniszter köszöntötte a KOK Laktanya utcai központjának udvarán felsorakozott végzősöket, illetve átadta első tiszti kinevezését annak kilenc végző tűzoltó tisztjelöltnek, akiknek tisztavatására és tiszti fogadalomtételére a tanévzáró ünnepségen került sor. A eskütétel szövegét Péter András tű. hadnagy szavai után ismételték társai. Ezt követően Varga Zoltán köszöntötte ünnepi beszédével az oktatókat, a hallgatókat és a sokak számára emlékezetes eseményre érkező hozzátartozókat. A tárca vezetője elismeréssel szól azokról az emberi, testi és lelki kvalitásokról, amelyekkel a tűzoltóknak, katasztrófavédelmi szakembereknek rendelkezniük kell. A magas követelményekre vall, hogy négy jelentkező közül adottságai révén csak egy lehet tűzoltó. Az elvárásokkal kapcsolatban emlékezetett egy fontos alapvetésre: „Munkájuk közben mindig tudniuk kell: az emberek nem azt várják el Önöktől, hogy hősökké váljanak, hanem hősies helytállásra számítanak. Ebben a gyorsan változó világunkban egyszerre kell megőrizni a meglévő értékeket és megújulni az elvárásokhoz igazodva. Lassan tizedik éve, hogy a katasztrófavédelmi és hivatásos tűzoltósági feladatok szorosan egymásra épülnek. Folyamatosan fejlődik e szervezet, és egyre szorosabb kapcsolatokat épít ki a társszervekkel, az önkormányzatokkal, a gazdasággal és a civil világgal.” A miniszter szólt a katasztrófavédelmi rendszerbe az utóbbi években invesztált fejlesztésekről, és figyelmeztetett, hogy mivel „egyre növekszik a természeti katasztrófákból, az emberi gondatlanságból eredő tragédiák száma”, mind gyakrabban lesz szükség a megbízható, korszerű műszaki-technikai eszközökre. A miniszter rámutatott a KOK műszaki-technikai eszközparkja fejlesztésének objektív szükségszerűségére is. „Az idén több mint 4,5 milliárd forintot fordítottunk a fejlesztésekre. Az év végéig további 35 tűzoltó-autó átadását tervezzük, s ebből terveink szerint a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ is kap egyet. Erre valószínűen nagy szükség lesz, hisz itt sokkal gyorsabban használódnak el az eszközök, mint másutt.” Méltatta a tárca vezetője a KOK égisze alatt zajló oktató munka elismerten magas színvonalát, amiért köszönetét fejezete ki a tanintézet vezetőinek és munkatársainak. Emlékeztette a tárca vezetője a végzősöket a folyamatos továbbképzés, fejlődés fontosságárra. „Kívánom, hogy legyenek büszkék, hogy egy olyan hivatás gyakorlói, amely a társadalmi megbecsültség legmagasabb fokán áll. Ösztönözze Önöket ez a társadalmi elismerés arra, hogy megőrizzék ezt a tekintélyt, sőt a legjobb tudásuk szerint erősítsék tovább a szakma eddig megszerzett értékeit.” A miniszter végezetül gratulált a végzősöknek és sok sikert kívánt további életpályájukhoz. A végzős hallgatók nevében Majóczki József tű. hadnagy köszönte meg mindazt, amiben a KOK falai között részesült az elmúlt időszakban és vett búcsút a tanároktól, a hallgatótársaktól, a tanintézettől. A tanévzáró elismerések átadásával, majd a Szózattal és a csapatzászló kivonulásával folytatódott. Az ünnepi rendezvényt záró állófogadáson az önkormányzati minisztermondott pohárköszöntőt. Forrás: Katasztrófavédelem Szerkesztősége



64


Végső búcsú a parancsnoktól A Farkasréti temetőben július 30-án örök nyugalomra helyezték Varga Károly ny. tű. altábornagyot, a Tűzoltóság Országos Parancsnokságának egykori vezetőjét. A búcsúztatáson megjelent az Önkormányzati Minisztérium államtitkára, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetése, egykori pályatársak, barátok. A tábornok koporsójánál a Makovecz-ravatalozónál a Központi Tűzoltózenekar aláfestő zenéje mellett egykori kollégák, mai utódok váltották egymást a kegyeleti őrségen, köztük Jauernik István, az Önkormányzati Minisztérium államtitkára, az OKF főigazgatója, veszélyhelyzet-kezelési főigazgató-helyettese, a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok vezetői, képviselői. A külső ravatalnál a Himnusz hangjait követően dr. Tatár Attila tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató mondott búcsúbeszédet. A tábornok felidézte a súlyos betegen, életének 80. évében eltávozott vezető életútját a makói tűzoltó iskolától kezdve a győri beosztásokon, a Szabolcs-Szatmár és Győr-Sopron megyei parancsnokságokon át a BM Tűzoltóság Országos Parancsnokságának vezetéséig. Dr. Tatár Attila beszélt arról is, hogy Varga Károly vezető szerepet töltött be a Nemzetközi Tűzoltószövetségben, hiszen 1983 és 87 között a CTIF magyar alelnöke volt. Az OKF főigazgatója elmondta, a néhai tábornok büszke volt arra, hogy végigjárta a ranglétrát, ezért tisztelte és megbecsülte beosztottait, ő maga pedig szigorú, következetes parancsnok volt, kedvenc szakterületének a tűzoltást és kárelhárítást tekintette. Varga Károly a különböző beosztásokban végzett munkájáért számos kitüntetésben, elismerésben részesült, szakmai sikereinek csúcsát jelentette, amikor 2007-ben, Szent Flórián ünnepén átvehette tűzoltó altábornagyi kinevezését. A főigazgató szólt arról is, hogy a tábornok családapaként is példamutató életet élt, feleségével több mint 54 esztendőn keresztül éltek együtt ígéretükhöz híven jóban, rosszban, egészségben, betegségben. A főigazgató végső búcsút mondott a BM TOP jogutód szervezete, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok, az egykori munkatársak, barátok nevében. A búcsúbeszédet követően a temetési menet a sírhelyhez kísérte a koporsót, ahol Horváth Károly, a BM TOP egykori személyügyi vezetője emelkedett szólásra. A pályatárs, barát úgy fogalmazott: a Varga család és a nagy család, a tűzoltók, katasztrófavédelmiek nagy családja nevében nemcsak elköszönni jött, hanem egy utolsót beszélgetni is. A tábornokkal együtt kezdték a pályát Győrben, ahol – mint mondta – a tűzoltóság tudományos fellegvára is van. Horváth Károly a kortárs szemszögéből idézte fel az elhunyt szakmai pályáját, külön-külön szólva a győri, a szabolcsi, végül a TOP-os időszakokról. Mint mondta, bárhol is szolgált Varga Károly, tevékenysége nyomot hagyott maga után. Országos parancsnoksága alatt olyan viszonyok alakultak ki, amelyek között mindenki alkothatott, a legtöbb tűzoltási, statisztikai szabályozó az ő regnálása idején jött létre, érdemeket szerzett az egységes rendszerű magyar tűzoltóképzés kialakulásában. Varga Károly nyá. tű. altábornagy koporsóját a díszkíséret és a csapatzászló tiszteletadása mellett, szirénaszóval helyezték el a végső nyughelyen. A Szózat hangjait követően a díszkíséret díszmenetben elvonult a sír előtt, végezetül pedig felcsendültek az Il Silenzio hangjai. Forrás: Katasztrófavédelem Szerkesztősége



Elérhetőségek

Önkormányzati forródrót

Önkormányzati Minisztérium Miniszteri titkárság

Miniszteri Kabinet és Titkárság

441-1306, 441-1717

Sajtó és Kommunikációs Főosztály

441-1717

Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály

441-1278

Ellenőrzési Főosztály

441-1441 Államtitkárság

Államtitkár Titkársága

441-1733

Parlamenti Osztály

441-1716

Közjogi és koordinációs szakállamtitkár által irányított szervezeti egységek

Szakállamtitkár Titkársága

441-1844

Jogi Főosztály

441-1333

Választási Főosztály

441-1600

Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály

441-1123

Kormányzati Koordinációs Bizottság Titkársága (Főosztály)

441-1294

Nemzetközi Főosztály

441-1466

Önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár által irányított szervezeti egységek


441-1330

Önkormányzati Főosztály

441-1102, 441-1271

Közigazgatási Hivatali, Jegyzői és Hatósági Főosztály

441-1140

Önkormányzati Gazdasági Főosztály

441-1344

Lakásügyi Főosztály

441-7745

Sport szakállamtitkár által irányított szervezeti egységek


301-9202

Sportigazgatási Főosztály

301-9280

Sport és Stratégiai Főosztály

301-9250

Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet

471-4101, 471-4174

Turisztikai szakállamtitkár által irányított szervezeti egységek


225-6557

Turisztikai Stratégiai és Kiemelt Programok Főosztály

225-6556

Önálló szervek

Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

469-4100

Magyar Turizmus Zrt.

488-8700


65

Az Önkormányzati Főosztály a helyi önkormányzatokról szóló törvény és a kapcsolódó jogszabályok alkalmazásának, értelmezésének elősegítéséhez „Önkormányzati forródrótot” működtet, amelynek telefonszáma: (06 1) 441-1478

Közszolgálati forródrót A MeH Közszolgálati Főosztálya a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény alkalmazásának elősegítéséhez „Közszolgálati forródrótot” működtet, amelynek telefonszáma: (06 1) 441-2177 (üzenetrögzítős)

Doppinginformációs vonal A Sportkórház doppingellenőrző laboratóriumában dolgozók doppingkérdésekben a következő számon adnak felvilágosítást az érdeklődőknek: (06 1) 488-6124 (munkanapokon, 8–16 óra között hívható)

Felhívás Az információs technológia terjedésével és költségtakarékossági szempontból indokoltnak tartjuk, hogy az Önkormányzati Tájékoztatót a lehetőség szerint minden esetben elektronikus formában juttassuk el az olvasók és érdeklődők részére. Erre való tekintettel kérjük a kedves Olvasókat, hogy az [email protected] e-mail címre szíveskedjenek jelezni, amennyiben igényt tartanak az Önkormányzati Tájékoztató elektronikus változatára. Kérem, hogy a hivatal e-mail címében bekövetkezett változást szintén ezen a címen szíveskedjenek jelezni.


66

Elérhetőségek

Állami főépítészek Keresztes Sándor állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Nyugat-dunántúli régió (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék, Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg és Nagykanizsa m. j. városok), kivéve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Zala megyei települései. Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal, Állami Főépítészi Iroda Honlap: www.gyorkozig.hu 9022 Győr, Vörösmarty u. 10. /fax/üzenet: (06 96) 328-787, (06 96) 517-004 E-mail: [email protected], [email protected] Lantay Attila állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Közép-dunántúli régió (Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyék, Székesfehérvár, Dunaújváros, Tatabánya és Veszprém m. j. városok), kivéve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Veszprém megyei települései. Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal, Állami Főépítészi Iroda Honlap: www.fejerkozig.helyinfo.hu  8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Iroda: Petőfi út 5. II. emelet : (06 22) 512-250-től 259-ig, (06 30) 248-9455 Fax: (06 22) 512-250 E-mail: [email protected] Lantay Attila: [email protected] Horváth Krisztina: [email protected] Székely Nóra: [email protected] Széplaki Imréné: [email protected] Szilvási Zsuzsanna: [email protected] Csohány Klára állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Dél-alföldi régió (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék, Kecskemét, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Szeged m. j. városok) Dél-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda Honlap: www.darkh.hu/foepitesz 6741 Szeged, Rákóczi tér 1. : (06 62) 562-695 fax: (06 62) 562-692 E-mail: [email protected]

Virányi István állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Dél-dunántúli régió (Baranya, Somogy és Tolna megyék, Pécs, Kaposvár, Szekszárd m. j. városok) és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet teljes területe1. Dél-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal, Állami Főépítészi Iroda Honlap: www.ddrkh.hu 7400 Kaposvár, Csokonai u. 3. : (06 82) 502-650, (06 82) 502-659 Mobil: (06 20) 940-9239; fax: (06 82) 502-639 E-mail: [email protected] Fábián Éva: (06 82) 502-659, Horváth Szabolcs: (06 82) 502-656, Kutnyák Zsolt: (06 82) 502-658, Szabó Anita: (06 82) 502-651 Keszthelyi Aliroda Németh László, (Inkovics László), Németh Judit 8360 Keszthely, Lovassy u. 7/b. : 8361 Keszthely, Pf. 132. : (06 83) 511-445; fax: (06 83) 314-820 Mobil: (06 20) 296-7676 E-mail: [email protected] Fabacsovics Zoltán 8230 Balatonfüred, Kossuth u. 3. /fax: (06 87) 482-475 Mobil: (06 20) 296-7517 E-mail: [email protected] Kadlicskó Krisztián 8600 Siófok, Hock János köz 2. /fax: (06 84) 316-714 Mobil: (06 20) 296-7687 E-mail: [email protected] Bernáth Mihály állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: az Észak-magyarországi régió (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyék, Miskolc, Eger, Salgótarján m. j. városok). Észak-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal, Állami Főépítészi Iroda Honlap: www.emrkh.hu/eszakreg/ 3300 Eger, Kossuth u. 9. : (06 36) 521-507 Fax: (06 36) 521-524 E-mail: [email protected] Bernáth Mihály: (06 36) 521-506, [email protected] Koritár Károlyné: (06 36) 521-507, [email protected] Sólyom Margit: (06 36) 521-509, [email protected] Szögedi Zsuzsanna: (06 36) 521-510, [email protected] Jóna Margit: (06 36) 521-508, [email protected] 1


Dr. Hajnóczi Péter állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: a Közép-magyarországi régió (Budapest főváros, Érd m. j. város és Pest megye). Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal, Állami Főépítészi Iroda Honlap: www.bfkh.hu 1052 Budapest, Városház utca 7. II. 295.  1364 Budapest, Pf. 270. : (06 1) 485–6800 kp. Fax: (06 1) 266-2502 Dr. Hajnóczi Péter: (06 1) 485-6926, (06 30) 9416730, [email protected] Kabdebó Krisztina: (06 1) 485-6914, kabdebo. [email protected] Kiss Ágnes: (06 1) 485-6945, [email protected] Kovács Bea: (06 1) 485-6923, [email protected] Kovács Zsófia: (06 1) 485-6913, [email protected] Kövesi György: (06 1) 485-6924, [email protected] Tóth József: (06 1) 485-6916, [email protected] Arató András István állami főépítész, főosztályvezető Illetékességi területe: az Észak-alföldi Régió (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék, Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza m. j. városok). Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal, Állami Főépítészi Iroda Honlap: www.earkh.hu Iroda: 4024 Debrecen, Vármegyeháza u. 1/b  4002 Debrecen, Pf. 83., 4024 Debrecen, Piac u. 54. : (06 52) 504-132 /fax/üzenet: (06 52) 348-481 E-mail: [email protected] Arató András: (06 52) 504-130, [email protected] Bujdosó Judit: (06 52) 504-131, [email protected] Ecsedi Istvánné (06 52) 504-132, [email protected] Jambrik Imre: (06 52) 504-133, [email protected] Magyar Andrea (06 52) 504-179, [email protected]

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területe a 2000. évi CXII. tv. 1. sz. melléklete szerinti 164 település.


Az Önkormányzati Minisztérium folyóirata

Recommend Documents