Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium folyóirata. Településfejlesztés és -üzemeltetés

A tartalomból:

Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium folyóirata

Jogszabályváltozások

2007/1

XVII. évfolyam 1. szám

Jelentések, tájékoztatók

Jogszabályfigyelő . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 2 Jogszabály-ismertető . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. 11

Jogértelmezés Az Alkotmánybíróság önkormányzatokat érintő döntései . .. .. .. .. .. .. .

17

Településfejlesztés és -üzemeltetés Tudósítás a pólusprogramról 600-700 milliárd forint a pólusvárosok fejlesztésére a következő hét évben . .. .. .. .. .. .. .. . A pólusprogram . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. A többcélú kistérségi társulások közösségibusz-beszerzésének támogatása . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. A TeIR „Interaktív Elemző Rendszer” alkalmazásának lehetőségei önkormányzatok számára 4. rész . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Az ÖTM Építésügyi és Településrendezési Főosztályának tájékoztatója a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések besorolásának feltételrendszeréről [240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet] . .. .. .. .. .

20 21 23 24

28 32 32 33 33 35 35 37 38 42 43 44

Pályázati lehetőségek EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Hazai pályázati lehetőségek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Pályázati hírek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

45 45 48

Hazai hírek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Nemzetközi hírek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

50 51 53 55 56 57 58 60 62 63 65

Eseménynaptár, képzések Aktuális események, képzések . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

69

Elérhetőségek Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Önkormányzati forródrót . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Közszolgálati forródrót . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Doppinginformációs vonal . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Felhívás . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Többcélú kistérségi társulások . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .

70 70 70 70 70 71

Figyelmébe ajánljuk! Könyvajánlatunk . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . A Duna Palota különleges éttermi kedvezménye . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..

A kiadásért felel: Dr. Bujdosó Sándor

Kiadja: Duna Palota Kulturális Kht.

önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár

Készült a kiadó DTP stúdiójában Tel.: 469-2971, BM 10-611, 10-560

Szerkeszti: a szerkesztőbizottság

49

Aktuális hírek

Turisztika és sport Üdülési csekk – bővülő lehetőségek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Ülésezett a Turizmus-vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság . .. .. .. Bővül az adómentes falusi vendégfogadás tevékenységek köre . .. .. .. A turisztikai célelőirányzat . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. A Magyar Turizmus ZRt. feladatairól és működéséről . .. .. .. .. .. .. .. .. .. Turizmus: rövid hírek . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Indul az OLLÉ, az Országos Labdarúgópálya Létesítési Program . .. .. .. . Események, programok – az elmúlt 30 nap kiemelkedő sportdiplomáciai történései . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Sportoljon üdülési csekkel! . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Kinevezések, intézményi változások . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Sportköltségvetés . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..

Tájékoztató a Kormány–önkormányzatok Egyeztető Fóruma létrehozásáról . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . A Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkárság egyéb fontosabb eseményei 2006 második félévében . .. .. .. .. .. .. .. .. .. . A katasztrófavédelem elmúlt éve . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . A katonatemetőkről és katonai emlékművekről . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Tájékoztatás az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. . Tájékoztató a lófélék jelöléséről, nyilvántartásáról, valamint a lóútlevélről . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. A Központi Statisztikai Hivatal felhívása a települési önkormányzatok jegyzőihez . .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. Önkormányzati, jegyzői szövetségek Magyarországon . .. .. .. .. .. .. .. .. A regionális fejlesztési tanácsok elnökeinek életrajza . .. .. .. .. .. .. .. .. . A regionális fejlesztési ügynökségek elérhetőségei . .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..

Fax: 469-2969, BM 10-568 E-mail: [email protected]

www.otm.gov.hu/belugy/belsajt.nsf/onkorm

77 78


 Jogszabályfigyelő Hazai jogszabályváltozások Az államháztartás működési rendjéről

A

jogszabály címe és száma: 356/2006. (XII. 27.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása A módosított jogszabály: az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet A jogszabály lényege: A hatályos normáknak megfelelő pontosítást tartalmaz. Hatálybalépés: 2007. január 1., illetve a 109. § tekintetében 2007. április 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 164. szám (2006. december 27.)

A

jogszabály címe és száma: 359/2006. (XII. 27.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvve zetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, valamint a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosítása A módosított jogszabály: az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, valamint a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet A jogszabály lényege: A hatályos normáknak megfelelő pontosítást tartalmaz. Hatálybalépés: 2007. január 1., illetve meghatározott részei, valamint a 4. számú melléklete 2008. január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 164. szám (2006. december 27.)

A költségvetésről

A

jogszabály címe és száma: a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2006. évi XCIX. törvény A jogszabály lényege: A központi költségvetés kiadási és bevételi előirányzatainak teljesítését tartalmazza költségvetési fejezetenként, címenként, alcímenként, jogcímcsoportonként, jogcímenként, előirányzat-csoportonként és kiemelt előirányzatonként. Hatálybalépés: 2006. december 8. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 147. szám (2006. november 30.)

A

jogszabály címe és száma: a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény módosításá ról szóló 2006. évi CXI. törvény A módosított jogszabály: a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény A módosítás lényege: A központi költségvetés kiadási és bevételi előirányzatainak pontosítása. Hatálybalépés: 2006. december 22. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 154. szám (2006. december 14.)

A

jogszabály címe és száma: a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításá ról szóló 2006. évi CXXI. törvény A jogszabály lényege: A módosítás azokat a jogszabályokat tartalmazza, amelyekre a költségvetési törvényben szereplő előirányzatokat épülnek. Hatálybalépés: 2007. január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 157. szám (2006. december 19.)

A

jogszabály címe és száma: a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény

A jogszabály lényege: A központi költségvetés kiadási és bevételi előirányzatait tartalmazza költségvetési fejezetenként, címenként, alcímenként, jogcímcsoportonként, jogcímenként, előirányzat-csoportonként és kiemelt előirányzatonként. Hatálybalépés: 2007. január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 160. szám (2006. december 22.) XVII. évfolyam 1. szám • 2007. január

ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


A közbeszerzésekről

A

jogszabály száma és címe: 2006. évi CXXXV. törvény a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosí tásáról A jogszabály lényege: A jogszabály értelmében a helyi önkormányzat jogosult az általa irányított szervezetekben a közbeszerzéseket összevontan, helyben központosítva lefolytatni. A közbeszerzés helyben központosításáról az önkormányzat rendeletet alkot, amelyben:  kijelöli a helyben központosított közbeszerzés keretében ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezetet;  meghatározza a helyben központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó költségvetési szervek körét, az eljáráshoz való csatlakozás lehetőségét;  meghatározza a helyben központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó áruk és szolgáltatások körét;  meghatározza az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet és a helyben központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó szervezetek együttműködésének szabályait, különösen a felek adatszolgáltatási kötelezettségét, az adatszolgáltatás és az adatkezelés módját;  meghatározza az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet részére fizetendő, kizárólag a helyben központosított közbeszerzéshez kapcsolódó feladatok ellátásával kapcsolatban ténylegesen felmerült költségeket fedező díj számításának és megfizetésének módját, valamint az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezetnek az önkormányzat felé fennálló tájékoztatási és beszámolási kötelezettségét. Hatálybalépés: 2007. január 10. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 164. szám (2006. december 27.)

A köztartozásokról és a közterhekről

A

jogszabály címe és száma: 41/2006. (XII. 25.) PM rendelet a települési önkormányzatok hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásáról, kezeléséről és elszámolásáról szóló 13/1991. (V. 21.) PM rendelet módosítása A módosított jogszabály: a települési önkormányzatok hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozá sok nyilvántartásáról, kezeléséről és elszámolásáról szóló 13/1991. (V. 21.) PM rendelet A módosítás lényege: A rendelet kiegészül az iparűzési adóbevallások feldolgozására vonatkozó szabályokkal, valamint rögzíti, hogy az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó közterhek számítógépes nyilvántartása az adópolitikáért felelős miniszter által jóváhagyott programrendszerrel végezhető. Hatálybalépés: 2007. január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 162. szám (2006. december 25.)

A

jogszabály címe és száma: 42/2006. (XII. 25.) PM rendelet az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó köz terhek nyilvántartását segítő számítógépes programrendszer engedélyezésének igazgatási szolgáltatási díjáról A jogszabály lényege: Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó közterhek nyilvántartását segítő számítógépes programrendszer engedélyezésére irányuló eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Hatálybalépés: 2007. január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 162. szám (2006. december 25.)

A normatív állami támogatásokról

A

jogszabály címe és száma: 31/2006. (XII. 13.) PM–ÖTM együttes rendelet a helyi önkormányzatokat 2005. évben meg illető normatív állami hozzájárulásokról, normatív kötött felhasználású támogatásokról, személyi jövedelemadóról, a bérkiadások kiegészítő támogatásáról, a települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódását mérséklő kiegészí tésről, illetve beszámításról, valamint az államháztartási tartalékról szóló 4/2005. (I. 28.) PM–BM együttes rendelet vég rehajtásáról A jogszabály lényege: A helyi önkormányzatok feladatainak ellátásához nyújtott normatív állami támogatások önkormányzatonként és jogcímenként részletezett elszámolása. Hatálybalépés: 2006. december 21. Magyar Közlönyben való megjelenés: 153. szám (2006. december 13.)


XVII. évfolyam 1. szám • 2007. január


Egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról

A

jogszabály címe és száma: egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXXI. törvény

A jogszabály lényege: A módosítás jogharmonizációs célú. Hatálybalépés: 2006. december 23., illetve a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt módosító rendelkezések 2007. január 1-jén és február 15-én lépnek hatályba. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 160. szám (2006. 12. 22.)

Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról

A

jogszabály száma és címe: 2006. évi CXVII. törvény egyes szociális tárgyú törvények módosításáról (a szociális igaz gatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szó ló 1997. évi XXXI. törvény és a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása) A jogszabály lényege: A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, illetve szolgáltatások körében a törvény több hangsúlyos lépést tartalmaz. Egyes alapszolgáltatásokat tekintve meghatározza az igénybe vevők szociális rászorultságának vizsgálatára vonatkozó szabályokat. Az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülményeket és szolgáltatásokat biztosító tartós bentlakásos intézményekre, illetve férőhelyekre vonatkozóan 2008. január 1-jétől új működési engedély kiadására nem lesz lehetőség. 2007. január 1-jétől a szociális információs szolgáltatás mint önálló alapszolgáltatás-típus megszűnik, és feladatát a szociális hatáskört ellátó szervek veszik át. A gyermekvédelem és gyámügy területén – a kormány szervezetalakítási szabadságára figyelemmel – nem törvényi, hanem kormányrendeleti szinten jelölik ki a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatásköröket ellátó szerveket. A gyámhatóságokat változatlanul hagyja a törvény, azonban a gyámhivatal fogalma kikerült a törvényből. A törvény hatályon kívül helyezi az illetékességi szabályokat is, azonban a települési önkormányzat képviselő-testületének illetékességét ebben a törvényben szabályozza, tekintettel arra, hogy azt csak törvényi szinten lehet csak szabályozni. Hatálybalépés: 2007. január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 156. szám (2006. december 18.)

Egyes szociális tárgyú kormányrendeletekről

A

jogszabály száma és címe: 325/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szó ló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet módosításáról A jogszabály lényege: A módosítást indokolja, hogy a 2006. évi CXVII. törvény egyes szociális tárgyú törvények módosításáról kormányrendeleti szintre utalja az eljáró hatóságok kijelölését. A kijelölés a működési engedélyezéssel és a normatív állami támogatásokkal összefüggésben a kormányrendeletben található módon valósul meg. A kormányrendelet hatályon kívül helyezi az információs szolgáltatás bejelentésével kapcsolatos szabályokat. A szolgáltatások 2007. évi normatíváinak nevében bekövetkező változásai miatt az igénylési, elszámolási mellékletek módosultak. A nem állami fenntartók esetében a 2007. évben elinduló irányított területi kiegyenlítési rendszerhez való illeszkedés végett a rendelet előírja, hogy normatíva-előleg csak befogadásra nem kötelezett szolgáltatás, illetve férőhely után lehet folyósítani. A hajléktalan személyek téli ellátása során az időszakos férőhelyek több év téli időszakára vagy azok egészére is engedélyezhetők az új szabályok alapján. Ezzel a szabályozással a működési engedélyt kiadó hatóság munkaterhei csökkennek. A térítési díjak tekintetében a kormányrendelet kimondja, hogy az alapszolgáltatások esetében a szociálisan nem rászorult személyek ellátására a rendelet szabályai nem terjednek ki, ebben az esetben a fenntartó a térítési díjat szabadon állapíthatja meg, továbbá a kormányrendelet bevezeti az alapszolgáltatásra egységesen alkalmazható „szolgáltatási önköltség” fogalmat. A szolgáltatási önköltség fogalom az intézményi térítési díj maximális összegének meghatározása szempontjából fontos, mert az nem haladhatja meg az egy szolgáltatási egységre (a szolgáltatás jellegétől függően, pl. ételadat, munkaóra, kilométer) eső szolgáltatási önköltséget. Hatálybalépés: 2007. január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 161. szám (2006. december 23.)




Egyes építésüggyel kapcsolatos törvények módosításáról

A

jogszabály száma és címe: az egyes építésüggyel kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2006. évi CXX. törvény [az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.), a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a to vábbiakban: Ltv.), a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Bvtv.), a környezet védelmének általános sza bályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) módosítása] A jogszabály lényege: A törvény új szabályozása szerint az építésügyi hatósági eljárás felfüggesztésének megszűnésekor újra kezdődik az egyéves anyagi jogi jogvesztő határidő. Rögzíti a törvény a bírságkiszabás tilalmát a jóhiszeműen végzett tevékenység időtartamára. Az Ltv. módosítása nyomán a bérbeadó köteles a bérlő részére átadni az elkészített energetikai tanúsítványt. A Bvtv. szabályai kiegészülnek azzal, hogy a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek etikai-fegyelmi ügyében hozott, jogerős határozatának közvetlen bírói végrehajtására legyen lehetőség. A törvény 6. §-a sorolja fel az illetékeket az építésügyi eljárásokban, amelyek közül számos mértéke növekedett, illetve követhetőbbé váltak az egyes építésügyi kérelmek illetékének mértékei. Hatálybalépés: 2007. január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 157. szám (2006. december 19.)

A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról

A

jogszabály száma és címe: 2006. évi CXXXIII. törvény a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról A jogszabály lényege: A törvény az Ötv. 64. §-ának (4) bekezdésére hivatkozva meghatározza a fővárosi és a kerületi önkormányzatokat megillető bevételek körét, a nem deficitarányosan megosztott forrásokból való részesedés szabályait olyan módon, hogy a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételekből – a személyi jövedelemadó helyben maradó részébe beleértve a jövedelemdifferenciálódás mérséklése miatt elvont összeg tárgyévet megelőző évben visszaigényelhető részét is – a fővárosi önkormányzatot 47%, a kerületi önkormányzatokat együttesen 53% részesedés illeti meg. A normatív részesedési arány 5%-ot meghaladó változása esetén a forrásmegosztási részesedést a normatív részesedési arányváltozás 60%-ának megfelelő mértékben korrigálni kell. A további rendelkezések szabályozzák a forrásmegosztási folyamat ütemezését, a forrásmegosztás technikai szabályait és határidejét, továbbá a kötelező könyvvizsgálói részvételt. Hatálybalépés: a kihirdetés napján, de a törvény 5. §-ának (2) bekezdését, valamint 6. §-ának (3) bekezdését első alkalommal a 2008. évi forrásmegosztásnál kell alkalmazni. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 162. szám (2006. december 25.)

Az építésügyi hatóságokról

A

jogszabály száma és címe: 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok ki jelöléséről és működési feltételeiről A jogszabály lényege: 2007. január 1-jétől az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok feladat- és hatáskörét ez a kormányrendelet állapítja meg. Építésügyi hatóságként  első fokon a rendelet 1. mellékletében meghatározott önkormányzat jegyzőjét az ott megjelölt településekre is kiterjedő illetékességgel (a továbbiakban: elsőfokú építésügyi hatóság),  másodfokon a rendelet 2. mellékletében meghatározott közigazgatási hivatalt az ott megjelölt megyékre is kiterjedő illetékességgel (a továbbiakban: másodfokú építésügyi hatóság)

jelöli ki a rendelet. Építésfelügyeleti hatóságként  első fokon a rendelet 2. mellékletében meghatározott közigazgatási hivatal építésfelügyelőjét (a továbbiakban: elsőfokú építésfelügyeleti hatóság),  másodfokon a rendelet 3. mellékletében meghatározott közigazgatási hivatalt (a továbbiakban: másodfokú építésfelügyeleti hatóság)

jelöli ki a rendelet. Hatálybalépés: 2007. január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 161. szám (2006. december 23.)




A gyermekvédelmi és gyámügyi feladatokról

A

jogszabály száma és címe: 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről A jogszabály lényege: A kormányrendelet szabályai szerint a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatásköröket a gyámhatóság (a települési önkormányzat jegyzője, a városi gyámhivatal, a szociális és gyámhivatal), valamint a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter látja el. A kormányrendelet szabályozza továbbá a kijelölt elsőfokú gyámhivatalok illetékességi területét, és ezzel módosítja a Gyer. szabályait. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításával lehetőség van arra, hogy a bölcsődei szakdolgozóként tovább foglalkoztatott óvodapedagógus végzettséggel rendelkező óvónőket ne kelljen alacsonyabb fizetési osztályba sorolni. Hatálybalépés: 2007. január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 161. szám (2006. december 23.)

A regionális közigazgatási hivatalokról

A

jogszabály száma és címe: a közigazgatási hivatalokról szóló 297/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

A jogszabály lényege: A regionális közigazgatási hivatalok – a megszüntetendő megyei közigazgatási hivatalok bázisán – jönnek létre. Továbbá 2007. január 1-jei határidővel a területi főépítészi irodák a területi közigazgatási hivatalokba integrálódnak. A kormányrendelet alapján a közigazgatási hivatalok regionalizációja oly módon valósul meg, hogy a kormány által kijelölt (megyeszékhely) városban működő megyei közigazgatási hivatal alakul át regionális közigazgatási hivatallá, a többi megyei hivatal szervezeti és jogi önállósága megszűnik, azok a regionális közigazgatási hivatalok kirendeltségeiként működnek tovább, csökkentett funkciókkal és létszámmal, a korábbi megyére kiterjedő illetékességgel. A Közép-magyarországi régió tekintetében azonban a fővárosi és a Pest megyei közigazgatási hivatal integrációja révén valósul meg a regionális hivatal létrehozása, így a Közép-magyarországi régióban kirendeltség nem működik. A regionális közigazgatási hivatalok emellett olyan új feladat- és hatásköröket is kapnak, amelyek elősegítik, hogy a kormány területi szerveiként a területi koordinációs funkcióikat a jövőben hatékonyabban lássák el. Ezek például a következők:  a területi államigazgatási szervek létesítésének, átszervezésének, megszüntetésének kezdeményezéséhez társuló véleményezési jog;  területi államigazgatási szervek, illetve más, államigazgatási feladatot is ellátó szervek államigazgatási tevékenységére vonatkozó beszámoltatási jog;  kezdeményezési jog az önkormányzatokért felelős miniszter és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter irányába a hormány felé való javaslattételre az Alkotmány 35. §-a alapján a területi államigazgatási szervek törvénysértő határozatainak és intézkedéseinek megsemmisítésére, illetve megváltoztatására. Hatálybalépés: 2007. január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 161. szám (2006. december 23.)

A köztisztviselői teljesítményértékelés és jutalmazás szabályairól

A

jogszabály száma és címe: a köztisztviselői teljesítményértékelés és jutalmazás szabályairól szóló 301/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet A jogszabály lényege: Az új típusú közigazgatási TeljesítményÉrtékelési Rendszer (a továbbiakban: TÉR) szabályozási rendszere a teljesítményértékelés, illetve a teljesítményalapú jutalmazás szabályain felül a TÉR működtetésében meghatározó szerepet játszó Kormányzati Személyügyi Szolgáltató Központ (a továbbiakban: KSzSzK) megvalósítási koncepcióját is bemutatja. A kormányrendelet meghatározza a TÉR, valamint az ahhoz kapcsolódó teljesítményalapú jutalmazás részletszabályait. A TÉR újszerűsége abból adódik, hogy a teljesítményértékelés során a végzett munka mennyiségének és minőségének értékelése – hangsúlyosan figyelembe véve a vezető és az értékelt által kitűzött célokat –, valamint a munkavégzés közben tanúsított viselkedés értékelése egyaránt megvalósul. Ennek a komplex értékelésnek köszönhetően a jövőben a minisztériumokban és a Miniszterelnöki Hivatalban vezetői megbízással rendelkező köztisztviselők és a szakállamtitkárok részére jutalom csak a teljesítményértékelés alapján fizethető. A szabályozás fontos elvnek tekinti az arányosság biztosítását, amelynek érdekében bevezeti a jutalmazás ún. kötelező eloszláson alapuló rendszerét. Ez egyfelől felső korlátot állapít meg a jutalmazás mértékére, amel�lyel kizárja a szerven belüli, illetve a szervek közötti, jelenleg tapasztalható aránytalanságokat, másfelől a teljesítményértékelés XVII. évfolyam 1. szám • 2007. január



eredményétől függően alanyi jogot biztosít a jutalom minimális mértékére. Mindezeken felül az előterjesztés meghatározza a teljesítményértékeléssel és jutalmazással kapcsolatos eljárási és adatkezelési részletszabályokat. Hatálybalépés: a törvényt  szakállamtitkárokra és a minisztériumok vezetői megbízással rendelkező köztisztviselőire 2007. január 1-jétől,  a minisztériumok vezetői megbízással nem rendelkező köztisztviselőire 2007. július 1-jétől,  a központi hivatal és a kormányhivatal köztisztviselőire 2008. január 1-jétől, a központi államigazgatási szervek területi szerveinek és helyi szerveinek köztisztviselőire 2009. január 1-jétől;.  a minisztériumok vezetői megbízással nem rendelkező köztisztviselőire 2007. július 1-jétől kell alkalmazni. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 161. szám (2006. december 23.)

A védett foglalkoztatók részére fenntartott közbeszerzések részletes szabályairól

A

jogszabály száma és címe: 302/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a védett foglalkoztatók részére fenntartott közbeszer zések részletes szabályairól A jogszabály lényege: A kormányrendelet lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során a részvétel jogát fenntartsa megváltozott munkaképességű munkavállalókat jelentős létszámban foglalkoztató munkáltatók (védett műhelyek) számára. Az így lefolytatott közbeszerzési eljárásokban kizárólag védett foglalkoztatók lehetnek ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők. A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) meghatározza a kedvezményezett eljárás alanyi körét: védett foglalkoztatók, védett szervezeti szerződést kötött szervezetek, továbbá szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezetek, feltéve, ha ötven százalékot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállalókat alkalmaznak. Az előterjesztés ezt kiegészíti a védett műhelyek nyilvántartásba vételi lehetőségével. Hatálybalépés: 2007. január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 161. szám (2006. december 23.)

A helyi önkormányzatok egységes irattári tervének kiadásáról

A

jogszabály száma és címe: 12/2006. (XII. 18.) ÖTM rendelet a helyi önkormányzatok egységes irattári tervének ki adásáról A jogszabály lényege: Az önkormányzatok egységes iratkezelésének érdekében a rendelet szabályozza, hogy az irattári terv az egységes iratkezelés érdekében az irattári anyagot tételekre (tárgyi csoportokra, indokolt esetben iratfajtákra) tagolva, az önkormányzat szervezetéhez, feladat- és hatásköréhez igazodó rendszerezésben sorolja fel, s meghatározza a kiselejtezhető irattári tételekbe tartozó iratok ügyviteli célú iratok megőrzésének időtartamát, továbbá a nem selejtezhető iratok levéltárba adásának határidejét. Az irattári terv általános és különös részre oszlik. Az ügy típusát, ágazati hovatartozását, az irat selejtezhetőség szerinti minősítését és a levéltári átadás időpontját az irattári tervben rögzített irattári jel mutatja, amely egyúttal meghatározza az irat irattári helyét. A rendelet megállapítja a rendelet az irattári jel összetevőit is. Hatálybalépés: 2007. január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 156. szám (2006. december 18.)

A helyi önkormányzati képviselők költségeinek normatíváiról, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről

A

jogszabály száma és címe: 14/2006. (XII. 26.) ÖTM rendelet a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, va lamint a kisebbségi önkormányzati képviselők választása költségeinek normatíváiról, tételeiről, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről szóló 4/2006. (VIII. 1.) ÖTM rendelet módosításáról A jogszabály lényege: A módosítás kiegészíti a rendeletet egy 11. számú melléklettel, amelynek címe: 2007. évi területi és országos kisebbségi önkormányzati választás. A rendelet módosítja továbbá a feladattípusú elszámolás határidejét és a belső ellenőrzés rendjét. Hatálybalépés: 2007. január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 162. szám (2006. december 25.)




Az egyes ifjúsági, szociális és gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

A

jogszabály száma és címe: 8/2006. (XII. 27.) SZMM rendelet az egyes ifjúsági, szociális és gyermekvédelmi tárgyú mi niszteri rendeletek módosításáról A jogszabály lényege: A Gyermek és Ifjúsági Alapprogram és a Regionális Ifjúsági Irodák működéséről szóló 2/1999. (IX. 24.) ISM rendelet (a továbbiakban: R.) módosítását valósítja meg a rendelet. A módosítás alapján a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter szakmai-fejlesztési, szolgáltatási és támogatási rendszert hoz létre, amely a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram, a Regionális Ifjúsági Tanácsok, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal részjogkörű költségvetési egységeként működő Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat összehangolt működésén keresztül valósítja meg a kormány ifjúságpolitikai célkitűzéseit. A továbbiakban a pályázatokat az Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht.-hoz (ESZA Kht.) kell benyújtani a pályázati felhívásban meghatározottak szerint. A pályázati döntésben résztvevőket és a döntés nyilvánosságát is tisztázza a rendelet. Hatálybalépés: 2007. január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 164. szám (2006. december 27.)

A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról

A

jogszabály száma és címe: 12/2006. (XII. 27.) SZMM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbkép zéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet, valamint a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló 8/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet módosításáról A jogszabály lényege: A módosítás eredményeként mentesülnek a szakmai továbbképzési kötelezettség alól azok a képesítéshez kötött szociális, illetőleg gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységet végző személyek, akiknek a nyugdíjkorhatár eléréséhez öt évnél rövidebb idejük van hátra. A rendelet szabályozza azon nyilvántartások körét és adatait, amelyek az adott továbbképzés szervezőjének vezetni kell. A szociális szakvizsgára jelentkezés feltétele a felsőfokú végzettség megszerzése után szerzett öt év gyakorlat. A továbbképzési kötelezettség teljesítése esetén az anyagi elismerés kifizetése azt a munkáltatót terheli, amelyikkel a munkavállaló a továbbképzés teljesítése időpontjában munkaviszonyban vagy közalkalmazotti viszonyban állt. 2007. január 1-jétől a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet látja el a továbbképzéssel, szakmai vizsgaszervezéssel és a szociális működési nyilvántartás vezetésével kapcsolatos feladatokat. Hatálybalépés: 2007. január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 164. szám (2006. december 27.)

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről

A      

jogszabály száma és címe: 10/2006. (XII. 27.) SZMM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet módosításáról A jogszabály lényege: A rendelet formanyomtatványt rendszeresít bizonyos szociális ellátások kérelmezése esetére, mint az étkeztetés (a népkonyha kivételével), a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a támogató szolgáltatás, az idősek és fogyatékosok részére nyújtott nappali ellátás, a bentlakásos intézményi elhelyezés (az éjjeli menedékhely kivételével).

Meghatározza a rendelet, hogy mikor és hogyan kell előgondozást, illetve egyszerűsített előgondozást végezni. Rögzíti a rendelet az alapszolgáltatások igénybevételére vonatkozó szabályokat, továbbá szigorítja a szociális rászorultság vizsgálatát. Hatálybalépés: 2007. január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 164. szám (2006. december 27.)

A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól

A

jogszabály száma és címe: 9/2006. (XII. 27.) SZMM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet módosításáról A jogszabály lényege: 2007. január 1-jével megszűnik a szociális információs szolgáltatás mint alapszolgáltatás, ezért a rendeletben is hatályon kívül kellett helyezni az erre vonatkozó rendelkezéseket. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében XVII. évfolyam 1. szám • 2007. január



pontosítja a rendelet a műszaki rendszer elemeit, valamint a műszaki rendszer alkalmasságának feltételeit. Az új szabályozás egyértelművé teszi a gondozó kötelezettségeit, azt, hogy fél órán belül biztosítani kell a helyszínre érést, segélyhívási jegyzőkönyvet kell vezetni és havi jelentést kell készíteni. A közösségi ellátások szabályai módosulnak egyrészt a bevezetésre kerülő alacsonyküszöbű ellátásokkal összefüggésben, másrészt szigorodnak a képesítésre vonatkozó szabályok. Ellátási kötelezettséget ír elő a rendelet a demens problémával küzdő személyek és családtagjaik segítése érdekében a célcsoport napközbeni ellátására. Az önkormányzatok mozgásterét bővíti a rendelet 2. számú melléklete, ahol a középvezetői munkakörök ajánlottként jelennek meg az eddigi kötelező létszám-meghatározással szemben. Hatálybalépés: 2007. január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 164. szám (2006. december 27.)

A közüzemi művek használatáért fizetendő díjakról

A

jogszabály címe és száma: 46/2006. (XII. 25.) KvVM rendelet az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivó vízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló 47/1999. (XII. 29.) KHVM rendelet módosítása A módosított jogszabály: az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló 47/1999. (XII. 29.) KHVM rendelet A módosítás lényege: A fogyasztói díjban jelenjen meg az ivóvíz-szolgáltatás teljes és valós költsége. Hatálybalépés: 2007. január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 162. szám (2006. december 25.)

Az árvíz és belvíz miatt keletkezett károk enyhítéséről

A

jogszabály címe és száma: 241/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet a Magyarország folyóin 2006. tavaszán kialakult rend kívüli árvíz, valamint az ország egyes területein ezen év első hónapjaiban bekövetkezett jelentős belvíz miatt ke letkezett károk enyhítéséről szóló 155/2006. (VII. 26.) Korm. rendelet módosítása A módosított jogszabály: Magyarország folyóin 2006 tavaszán kialakult rendkívüli árvíz, valamint az ország egyes területein ezen év első hónapjaiban bekövetkezett jelentős belvíz miatt keletkezett károk enyhítéséről szóló 155/2006. (VII. 26.) Korm. rendelet A módosítás lényege: A károsultnak a szerződéskötéssel kapcsolatosan igazolási kötelezettsége van az önkormányzat felé. Az önkormányzat jogosult a szerződés meglétét ellenőrizni. A helyreállított, újjáépített, vásárolt ingatlanra az állam javára 10 évre a támogatási összeg erejéig jelzálogjogot, illetve elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni, illetve gondoskodni kell annak ingatlan-nyilvántartásból való törléséről. A jelzálogjog, az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésével, törlésével és érvényesítésével kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére az állam nevében a jegyző jogosult. Hatálybalépés: 2006. december 3. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 147. szám (2006. november 30.)

„Az ÚMFT Tanácsadó Hálózat” programról

A

jogszabály száma és címe: 15/2006. (XII. 25.) MeHVM rendelet „Az ÚMFT Tanácsadó Hálózat” programról, az Új Ma gyarország Fejlesztési Terv regionális és helyi szintű pályázati támogató rendszeréről A jogszabály lényege: „Az NFT házhoz jön” program folytatásaként létrejövő „Az ÚMFT Tanácsadó Hálózat” program célja – az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program kivételével – valamennyi, az I. Nemzeti Fejlesztési Tervben és az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (a továbbiakban: ÚMFT) szereplő operatív programra és közösségi kezdeményezésre kiterjedő országos tanácsadói hálózat működtetése. Az ÚMFT Tanácsadó Hálózat munkatársai munkavégzésük során szorosan együttműködnek a Vidékfejlesztési Tanácsadó Hálózattal és az Önkormányzati és Térségi Koordinátor Hálózattal, különös tekintettel a feladatok rendszeres egyeztetésére, évente közös munkaterv és közös beszámoló elkészítésére, közös munkaértekezletek megtartására és közös fogadóórák tartására. Hatálybalépés: 2007. január 1. Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 162. szám (2006. december 25.)



10


Az Oktatási Hivatalról

A

jogszabály száma és címe: 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Oktatási Hivatalról

A jogszabály lényege: A Korm. rendelet a kormányzati szervezetalakításról szóló 2006. évi CIX. törvény rendelkezéseivel összhangban szabályozza az Oktatási Hivatal jogállását, szervezetét, közoktatással, felsőoktatási regisztrációval, ekvivalenciaés információs központként való működésével, nyelvvizsga-akkreditációval, hatósági nyilvántartással kapcsolatos feladatait. A hivatalnak a létrejöttével egy időben 7 regionális szervezeti egysége (igazgatósága) alakul, amelyek székhelyének, illetékességi területének részletezését a Korm. rend. melléklete tartalmazza. A hivatal az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont, a Felsőoktatási Regisztrációs Központ, a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ, a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ, valamint a „SuliNova” Közoktatási Fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht.-nak a díjjal nem fedezett szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatai tekintetében általános jogutódja. A hivatal közoktatással összefüggő feladatai különösen:  a Kt. 95/A. §-a (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében országos, térségi, megyei, fővárosi szintű szakmai ellenőrzés, mérés, értékelés szervezése;  a Kt. 107. §-a alapján a fenntartó, a közoktatási intézmény, a települési kisebbségi önkormányzat, továbbá az országos kisebbségi önkormányzat megrendelésére – a megrendelő költségére – megyei, fővárosi, települési, intézményi szintű szakmai ellenőrzések végzése;  a Kt. 99. §-ának (7) bekezdésében meghatározott feladatok ellátása;  az érettségi vizsga megszervezésével összefüggő miniszteri intézkedés megtételének kezdeményezése, ha annak elmaradása miatt országos szinten veszélybe kerülhet az érettségi vizsga jogszabályok szerinti lebonyolítása;  a központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyak központi írásbeli feladatlapjait – a körzetközponti jegyzők közreműködésével – átadja a vizsgabizottságot működtető közoktatási intézmény megbízottjának;  a Kt. 131. §-ának (6) bekezdése szerint közreműködik a kerettanterv jóváhagyása céljából indított eljárásban;  véleményezi a Kt.-ben meghatározott önkormányzati intézkedési tervet, illetőleg a főváros, a megyék, a megyei jogú városok fejlesztési tervét a Minisztérium számára;  a régió közoktatás-fejlesztési stratégiájának elkészítésére, a régiót érintő intézkedések, programok, projektek és támogatási pályázatok összehangolására, a régió közoktatás-fejlesztését szolgáló pénzügyi források hatékony felhasználásának segítésére régiónként regionális közoktatási egyeztető fórumot működtet. A regionális közoktatási egyeztető fórum munkájában – képviselőik útján, külön díjazás nélkül – közreműködhetnek azok a szervezetek, amelyek a Kt. 88. §-ának (1) bekezdése szerint részt vesznek a fővárosi, megyei fejlesztési terv elkészítésében;  együttműködik a közoktatási intézményekkel, a szakmai szervezetekkel, a fenntartókkal, a felsőoktatási intézményekkel, az országos kisebbségi önkormányzatokkal, és segítséget nyújt tevékenységükhöz;  a szolgáltató tevékenységét közvetve, az általa meghatározott szolgáltató szervezet útján látja el;  első fokú döntést hoz a Kt. 128. §-ának (17) bekezdése alapján a kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak végrehajtásának legkésőbb 2008. augusztus 31-ig való engedélyezéséről, valamint az általános iskola székhelye szerinti többcélú kistérségi társulás és a megyei önkormányzat bevonásával a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola további működtetésének engedélyezéséről;  másodfokú döntést hoz az érettségi és a szakmai vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen benyújtott törvényességi kérelem tárgyában a Kt. 84. §-ának (5) bekezdésében, szakmai vizsga esetén a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 14. §-ának (6) bekezdésében meghatározott eljárás keretében, valamint a szakképzést folytató intézményekben, illetve a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok szakképesítést nyújtó szakképzésben előírt követelményének teljesítésébe való beszámítása iránti kérelem esetén a szakképzést folytató intézmény vezetőjének döntése ellen benyújtott fellebbezés tárgyában az Szt. 11. §-ának (1) bekezdésében meghatározott eljárás keretében;  hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a nevelési-oktatási intézményekben az alkalmazási feltételeket, a kötelező tanügyi dokumentumok vezetését és valódiságát, a maximális osztály-, csoportlétszámot, a gyermek- és tanulói balesetvédelmet, a tanulói óraterhelést, az egyenlő bánásmód követelményeit, az állami vizsga megszervezését, lebonyolítását, a minimális (kötelező) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak megtartását, továbbá jogszabályban meghatározott körben gyakorolja a szabálysértési hatósági jogköröket. Hatálybalépés: 2007. január 1. (kivéve a közoktatási és felsőoktatási hatósági nyilvántartási feladatokat szabályozó 40. §-t, amelyet 2007. július 1-jétől kell alkalmazni). Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 161. szám (2006. december 23.)




11

 Jogszabály-ismertető A területi és országos kisebbségi önkormányzati képviselők 2007. március 4-ére kitűzött választásának jogi háttere és a választási eljárás főbb csomópontjai A területi és országos kisebbségi önkormányzati választások jogi háttere 2007. március 4-én először kerül sor területi kisebbségi önkormányzatok választására és az országos kisebbségi önkormányzati választások lebonyolítására új jogszabályok alapján. Ennek törvényi feltételeit a 2005. évi CXIV. törvény teremtette meg, miután az Alkotmány rendelkezéseinek megváltozásával lehetővé vált, hogy kizárólag a kisebbséghez tartozók választhassák meg saját képviselőiket. A területi és az országos kisebbségi választások állami feladatainak lebonyolítását három végrehajtási rendelet szabja meg: a 29/2006. (V. 30.) BM rendelet részletesen szabályozza a választási irodák feladatait, a 11/2006. (XII. 7.) ÖTM rendelet a választási eljárás határidőit, határnapjait határozza meg, míg a választási pénzügyeket a 4/2006. (VIII. 1.) ÖTM rendelet rendezi.

Helyi feladatok Kisebbségi választói jegyzék A területi és az országos kisebbségi választáson a 2006. október 1-jén megválasztott települési kisebbségi önkormányzati képviselők rendelkeznek aktív és passzív választójoggal, amennyiben a településen a kisebbségi önkormányzat megalakult és működik. Az elektorokat a helyi választási bizottság veszi elektori jegyzékbe; ennek 2006 decemberében már minden településen meg kellett történnie. A helyi választási bizottság gondoskodik az elektori jegyzék továbbvezetéséről is, melyhez a helyi választási iroda (HVI) vezetője támogatást nyújt [26/2006. (XI. 22.) OVI vezetői intézkedés 6. pontja]. A helyi választási bizottság döntéséről a helyi választási iroda vezetője (a TVI vezetője által előírt módon) tájékoztatja a területi választási irodát vagy az erre kijelölt okmányirodát, amely átvezeti az elektorok személyében bekövetkező változást az elektorok számítógépes nyilvántartásába.

A szavazóhelyiség kijelölése Szintén decemberben kellett a helyi választási bizottságnak a szavazóhelyiséget kijelölnie, és ennek alapján a szavazás helyéről és idejéről a helyi választási iroda vezetője – még ebben a hónapban – kisebbségi értesítő megküldésével tájékoztatta a települési kisebbségi önkormányzati képviselőket.

A szavazás A szavazás napján az elektorok azon a településen szavazhatnak, ahol megválasztották őket. Szavazni kizárólag személyesen, a helyi választási bizottság által kijelölt helyen lehet, igazolásra nincs lehetőség. A területi és országos kisebbségi önkormányzati választásokon a választási bizottságokba a jelölő szervezetek nem bízhatnak meg tagot, így a helyi választási bizottság a szavazás napján is csak a választott tagjaival működik és bonyolítja le a szavazást. A jegyzőkönyvvezető feladatait a helyi választási iroda vezetője látja el. Körjegyzőség esetén a kisebbségi választásban érintett településeken a jegyzőkönyvvezetői feladatokat a helyi választási iroda vezetője által kinevezett HVI tag is elláthatja. A szavazás 6.00 órakor kezdődik, és 19.00 óráig tart. Amennyiben az összes elektor leadta a szavazatát, a szavazóhelyiséget 19.00 óra előtt be lehet zárni. Az elektorok – a választás kitűzése szerint – két (országos és területi) vagy egy (ha nincs megyei választás, csak országos) szavazólapot kapnak. Érvényesen szavazni mindkét választás esetében azonos módon, a szavazólapon feltüntetett listák egyikére lehet. A lista kötött lista, azaz az elektor a jelöltek sorrendjét szavazatával nem befolyásolhatja. A szavazáshoz a szállítócsomagba becsomagolt szavazólapokat a helyi választási iroda a területi választási irodától kapja meg. A szállítócsomag minden olyan kelléket tartalmaz, ami a szavazás lebonyolításához szükséges.

A szavazatok továbbítása A szavazás lezárását követően a helyi választási bizottság felbontja az urnát, és a borítékokat – azok felbontása nélkül – kisebbségenként külön-külön szállítóborítékba zárja, amelyen feltünteti a benne lévő borítékok számát. A helyi választási bizottság két példányban kiállítja a részvételi adatokról szóló Értesítést [29/2006. (V. 30.) BM rendelet,



12


5. melléklet, 13. minta], amelynek egyik példányát a szállítóborítékkal együtt haladéktalanul a területi választási bizottsághoz kell szállítani. Az Értesítés második példányát a TVI által kijelölt adatfeldolgozó helyre kell küldeni, amely rögzíti annak adattartalmát a tájékoztató rendszerben. A részvételre vonatkozó adatok szolgálnak a választás napján a közvélemény tájékoztatására.

Területi feladatok Az elektorok adatainak karbantartása Az elektori jegyzéket ugyan a helyi választási bizottság vezeti, a listák nyilvántartásba vételéhez elkerülhetetlen, hogy az azon szereplő jelöltek választójogát ellenőrizzék. Szintén szükséges az elektorok választójogának ellenőrzése a helyi választási bizottság munkájához. Ezért rögzítették az elektorok adatait központi adatbázisban, és ezért kell az abban bekövetkező változásokat folyamatosan átvezetni. Ezt a feladatot a területi választási iroda vagy az erre kijelölt okmányiroda végzi a helyi választási irodák vezetőitől kapott értesítése alapján.

A jelölő szervezetek és a listák nyilvántartásba vétele Az Országos Választási Bizottság a területi és országos kisebbségi önkormányzati választást kitűző 578/2006. (XII. 5.) OVB határozatában megállapította, hogy mely területi választókerületekben lesz kisebbségi választás és melyek a listaállításra jogosult szervezetek. Listát csak a határozatban megnevezett szervezetek állíthatnak. A területi és országos kisebbségi választás önálló választási eljárás, amelyből következően az OVB határozatában megjelölt jelölő szervezeteknek – amennyiben indulni kívánnak a választáson – ismételten kérniük kell jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételüket az illetékes választási bizottságnál. A csak egy megyében állított lista nyilvántartásba vételéről az illetékes területi választási bizottság dönt, több megyei, illetve országos listaállítás esetén viszont a döntnök az Országos Választási Bizottság. A nyilvántartásba vételhez a jelölő szervezetnek be kell nyújtania a 29/2006. (V. 30.) BM rendeletben található KisP2-es nyomtatványt, a társadalmi szervezetek bírósági nyilvántartásából a választás kitűzését (azaz 2006. december 5-ét) követően kiállított kivonatot, a jelölő szervezet alapszabályát. A jelölő szervezet egyidejűleg kérheti, hogy a szavazólapon a szervezet elnevezése az október 1-jei választásra megadott kisebbségi írásmód szerint is szerepeljen, de lehetőség van arra is, hogy a jelölő szervezet annak további használatát mellőzze vagy más kisebbségi írásmódot adjon meg. A jelölő szervezet területi vagy országos listát 2007. február 6-án 16.00 óráig jelenthet be az illetékes választási bizottságnál. A bejelentéshez csatolnia kell a 29/2006. (V. 30.) BM rendeletben található KisL1 jelű (a lista adatai), valamint a hozzá csatolt kellő számú KisL2 jelű (a jelöltek adatai) kitöltött formanyomtatványokat. Minden jelölthöz mellékelni kell a KisSZ jelű formanyomtatványt is, amely a jelölt nyilatkozatát tartalmazza arról, hogy a jelölést elfogadja. A bejelentés után a listáról jelöltet csak törölni lehet, nincs mód új jelölt felvételére. A törlés a KisL3 jelű bizonylaton adható meg. A területi választási bizottság a listabejelentési határidő lejártát követően kisorsolja, hogy az egyes listák milyen sorszámmal szerepelnek a szavazólapon, és jóváhagyja a szavazólapot. Az országos szavazólap elkészítéséről az Országos Választási Iroda, a területi szavazólap elkészítéséről a területi választási iroda gondoskodik.

A szavazatok megszámlálása és az eredmény megállapítása A területi választási bizottság – a szavazást követő napon, miután valamennyi érintett településről megérkeznek a szállítóborítékok – kisebbségenként megszámlálja a szavazatokat, és a szavazatszámlálás eredményéről – külön a területi és külön az országos kisebbségi önkormányzati választás tekintetében – jegyzőkönyvet állít ki, a területi kisebbségi választás tekintetében megállapítja annak eredményét. Az országos kisebbségi választásról kiállított jegyzőkönyvet haladéktalanul az Országos Választási Bizottsághoz szállítja, amely a területi választási bizottságok jegyzőkönyvei alapján állapítja meg az országos kisebbségi választás eredményét. A területi és az országos kisebbségi választás eredményét azonos módszerrel, az ún. d’Hondt-formulával állapítják meg, amely biztosítja, hogy az egyes listák a leadott szavazatok arányában részesüljenek a mandátumokból. A megválasztott területi kisebbségi önkormányzat testületének alakuló ülését a területi választási bizottság elnöke a választást követő 15 napon belülre, az országos kisebbségi önkormányzat testületének alakuló ülését a képviselők megválasztását követő 30 napon belülre az Országos Választási Bizottság elnöke hívja össze. A 2007. évi első közös választási feladatok sikeres végrehajtásához jó munkát kíván az

Országos Választási Iroda




13

A kistérségi hálózatok átalakítása A kormány 2006. decemberében döntött a kistérségi hálózatok átalakításáról [a kormányzati fejlesztéspolitika kistérségi szintű képviselőiről szóló 1122/2006. (XII. 13.) Korm. határozat). Ezzel megszűnt az eddigi kistérségi megbízotti hálózat, hogy átadja helyét a most alakuló önkormányzati és térségi koordinátor hálózatnak. Az új struktúra – az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium közigazgatásban és fejlesztéspolitikában betöltött szerepének megfelelően – széles körű tevékenységet folytat majd a helyi társadalmi-gazdasági fejlődés érdekében. A hálózat kistérségi szinten szorosan együttműködik a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakembereivel; regionális szinten pedig a Regionális Fejlesztési Tanácsok munkájában is részt vevő régióigazgatók felügyelete és szakmai irányítása mellett dolgozik. Az önkormányzati és térségi koordinátorok (166 fő) a vidékfejlesztési tanácsadókkal, valamint az Új Magyarország Fejlesztési Terv tanácsadó hálózattal együtt, integrált kistérségi szintű hálózatot alkotva koordinált feladatellátásban dolgoznak a kormányhatározat alapján létrehozandó Kistérségi Fejlesztési Program Irodákban. A koordináció tartalma az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Vidékfejlesztési és Stratégiai Terv végrehajtásával összefüggő tevékenységek, valamint a kormány területfejlesztési politikájának érvényesítése és a hálózatok összehangolt működésének biztosítása. A hálózat munkatársainak kiválasztásához az ÖTM már kiírta a pályázatot, az értékelésre várhatóan februárban kerül sor, a munka március elején indulhat el. A kistérségi hálózatok feladata a helyi társadalmi, gazdasági fejlesztés lehetőségeinek feltárása, a térségek fejlődését meghatározó kormányzati területfejlesztési politika végrehajtásának támogatása. Az állam által finanszírozott kistérségi szereplők a kormányzati célok helyi megvalósulását segítik elő. Ugyanakkor feladatkörüket és kapcsolatrendszerüket úgy alakítják ki, hogy alapvetően a helyi célkitűzéseket szolgálják, és tevékenységükkel az adott térség hosszú távú fejlődését segítsék elő. A kormányzat fejlesztéspolitikája alapvetően három pillérre épül: 10. az egyensúlyi helyzet megteremtése, a közpénzekkel való takarékos gazdálkodás; 11. reformszemlélet, amely a közigazgatás átalakítását, a közszolgáltatások színvonalának emelését szolgálja; 12. az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Program végrehajtása. Az új struktúra szakemberei – amellett, hogy képviselik a kormányzati célokat – részt vesznek az aktuális feladatok ellátásában is. Eredményeik és tapasztalataik beépülnek majd a nemzeti programok megvalósítását szolgáló kétéves akciótervekbe. Készítette: Szűcs Mihály, ÖTM, Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkárság

2007. január 1-jén létrejöttek a regionális közigazgatási hivatalok A kormány az államreform programjával összhangban – az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átala kítások érdekében – döntött arról, hogy 2007. január 1-jével a megyei és fővárosi közigazgatási hivatalok jelenlegi rend szerét, csakúgy, mint más ágazatokban, a regionális szervezeti modell váltja fel. A reformra azért volt szükség, mert a területi államigazgatás az elmúlt évtized során igen nagyra növekedett, az egyes területi hivatalok igen eltérő és többségében már a megyét meghaladó illetékességgel működött, és ezzel szinte áttekinthetetlen dzsungelt képezett. Mindezekkel összefüggésben az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006.(VI.30.) Korm. határozat 1. számú melléklete 2007. január 1-jei határidővel előírta a regionális közigazgatási hivatalok, továbbá – a megszüntetendő megyei közigazgatási hivatalok bázisán – azok megyei kirendeltségeinek létrehozását. A kormányprogram végrehajtása, a regionális közigazgatási hivatalok létrehozásának alapvető feltétele volt a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) módosítása, amit a kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvény elvégzett. A 2006. évi CIX. törvény megalkotására pedig az Alkotmány módosítása teremtett lehetőséget, amit a Parlament május 31-én fogadott el. Ennek alapján ugyanis az Alkotmány 2006. június 3-tól hatályos 34. §-ának (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy az egyes törvények közigazgatási szervek megjelölésére vonatkozó rendelkezéseit a Parlament a jelen lévő képviselők több mint felének a szavazatával elfogadott törvénnyel módosítsa. A 2006. december 14-én kihirdetett kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvény felhatalmazza továbbá a kormányt, hogy rendeletében kijelölje a feladatot ténylegesen végző hatóságot. Mindezek alapján született meg a közigazgatási

hivatalokról szóló 297/2006 (XII.23) kormányrendelet.

A kormányrendelet értelmében a közigazgatási hivatalok a kormány területi államigazgatási szervei, amelyeket a kormány az önkormányzatokért felelős miniszter közreműködésével irányítja. ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


14


A kormányrendelet 2. §-ának (1) bekezdése értelmében a közigazgatási hivatal közvetlenül a közigazgatási hivatal vezetőjének vezetése alatt álló szervezeti egységekből, ágazati szakigazgatási szervekből, valamint – a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal kivételével – kirendeltségekből áll. A kirendeltség a közigazgatási hivatal szervezeti egysége, amely a közigazgatási hivatal szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feladatokat lát el, megyére kiterjedő illetékességgel. Törvényességi ellenőrzési és hatósági feladatokat a megyei kirendeltségek is ellátnak, így a lakossági ügyek intézése változatlanul az ügyfelekhez közeli szinten, a törvényességi ellenőrzési munka pedig az önkormányzatokhoz közeli szinten folyik. A kormányrendelet előírásainak megfelelően a szakigazgatási feladatokat ellátó szerveknek a megyei kirendeltségen szintén területi osztálya működhet. Ennélfogva, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §-ának (5) bekezdésében és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint a fogyasztóvédelmi bírság felhasználásáról szóló 89/1998. (V. 8.) Korm. rendelet szervezetalakítással ös�szefüggésben módosított 3. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a szociális és gyámhivataloknak, illetve a fogyasztóvédelmi felügyelőségeknek – a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal kivételével – a kirendeltségeken területi osztálya működik. A szakigazgatási szervek területi osztályának székhelye megegyezik a kirendeltség székhelyével. A kormánynak a regionális közigazgatási hivatalok kialakítását meghatározó döntése ugyanis nemcsak az átláthatóbb, költségtakarékosabb szervezeti struktúra kialakítását célozta, hanem ezen feladatok végrehajtása során kiemelt figyelmet szentelt a szolgáltató funkció erősítésének, a hatékony és ügyfélcentrikus működésnek. Erre való tekintettel tehát az ügyintézés nem kerül messzebb az állampolgároktól, az átalakítás az ügyfelek részére többletterhet (pl. utazás) nem jelent, sőt 2007 során az ügyintézés egyszerűsítésének és korszerűsítésének elősegítése érdekében a területi ügyfélszolgálatok kialakításának első lépései is megtörténnek. Az új – regionális – szervezési megoldás elsősorban a költségcsökkentő hatást eredményező funkcionális feladatokat (pl. regionális szintű költségvetési tervezés, szervezési és koordinációs, informatikai, pénzügyi, személyügyi feladatok ellátása, oktatásszervezési feladatok) összpontosítja regionális szintre. A kormányrendelet előírásai értelmében a közigazgatási hivatal továbbra is ellátja:  a helyi önkormányzatok, a települési kisebbségi önkormányzatok, valamint az önkormányzati társulások és a többcélú kistérségi társulások törvényességi ellenőrzését;  a területfejlesztési önkormányzati társulások törvényességi ellenőrzését, továbbá a kistérségi fejlesztési tanácsok, a megyei fejlesztési tanácsok, a térségi fejlesztési tanácsok és a regionális fejlesztési tanács törvényességi felügyeletét;  törvényben vagy kormányrendeletben megállapított ügyekben hatósági jogkört gyakorol;  a kormányrendeletben meghatározott koordinációs, ellenőrzési, informatikai, képzési és továbbképzési feladatokat lát el; valamint  a választásokkal, népszavazásokkal összefüggő informatikai feladatokat végzi. 2007. január 1-jétől a Regionális Közigazgatási Hivatal szervezeti keretében folytatja tovább tevékenységét a területi szin ten működő állami főépítész; az ő illetékessége a Közigazgatási Hivatal illetékességével megegyező. A közigazgatási hivatalok és a megyei kirendeltségek székhelye és illetékessége, valamint a regionális közigazgatási hivatalok hivatalvezetői feladatainak ellátásával megbízott hivatalvezető-helyettesek és a kirendeltségvezetők személye az alábbi: Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Székhelye: 9021 Győr, Árpád u. 32. A regionális közigazgatási hivatal hivatalvezetői feladatainak ellátásával megbízott hivatalvezető-helyettes: Dr. Németh Éva Kirendeltségek: Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Vas Megyei Kirendeltsége Címe: 9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 1. A kirendeltség vezetője: Dr. Tömböly Tamás hivatalvezető-helyettes Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Zala Megyei Kirendeltsége Címe: 8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi D. u. 10. A kirendeltség vezetője: Dr. Doba István hivatalvezető-helyettes Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Székhely: 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. A regionális közigazgatási hivatal hivatalvezetői feladatainak ellátásával megbízott hivatalvezető-helyettes: Dr. Gelencsér József XVII. évfolyam 1. szám • 2007. január



15

Kirendeltségek: Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Veszprém Megyei Kirendeltsége Címe: 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. A kirendeltség vezetője: Dr. Kovács Imre hivatalvezető-helyettes Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Komárom-Esztergom Megyei Kirendeltsége Címe: 2800 Tatabánya, Fő tér 4. A kirendeltség vezetője: Dr. Tóthné dr. Menczel Zsuzsanna hivatalvezető-helyettes Dél-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Székhely: 7400 Kaposvár, Csokonai u. 3. A regionális közigazgatási hivatal hivatalvezetői feladatainak ellátásával megbízott hivatalvezető-helyettes: Hoffmanné Dr. Németh Ildikó Kirendeltségek: Dél-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Baranya Megyei Kirendeltsége Címe: 7601 Pécs, József A. u. 10. A kirendeltség vezetője: Dr. Bércesi Ferenc hivatalvezető-helyettes Dél-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Tolna Megyei Kirendeltsége Címe: 7101 Szekszárd, Szent István tér 11–13. A kirendeltség vezetője: Dr. Láng Ágnes hivatalvezető-helyettes Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Székhely: 1056 Budapest, Váci u. 62–64. A regionális közigazgatási hivatal hivatalvezetői feladatainak ellátásával megbízott hivatalvezető-helyettes: dr. Forgács Imre

Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Székhely: 3300 Eger, Kossuth L. u. 9. A regionális közigazgatási hivatal hivatalvezetői feladatainak ellátásával megbízott hivatalvezető-helyettes: Dr. Balás István Kirendeltségek: Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kirendeltsége Címe: 3541 Miskolc, Városház tér 1. A kirendeltség vezetője: Dr. Orosz Gábor hivatalvezető-helyettes Észak-magyarországi Közigazgatási Hivatal Nógrád Megyei Kirendeltsége Címe: 3101 Salgótarján, Rákóczi út 36. A kirendeltség vezetője: Dr. Szandai László hivatalvezető-helyettes Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Székhely: 4024 Debrecen, Piac u. 54. A regionális közigazgatási hivatal hivatalvezetői feladatainak ellátásával megbízott hivatalvezető-helyettes: Dr. Kerekes Edit Kirendeltségek: Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kirendeltsége Címe: 5000 Szolnok, Kossuth L. u. 2. A kirendeltség vezetője: Dr. Csíkos Zoltán hivatalvezető-helyettes Észak-alföldi Közigazgatási Hivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kirendeltsége Címe: 4401 Nyíregyháza, Hősök tere 5. A kirendeltség vezetője: Dr. Rácz János hivatalvezető-helyettes



16


Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Székhely: 6741 Szeged, Rákóczi tér 1. A regionális közigazgatási hivatal hivatalvezetői feladatainak ellátásával megbízott hivatalvezető-helyettes: Dr. Metzinger Éva Kirendeltségek: Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Bács-Kiskun Megyei Kirendeltsége Címe: 6000 Kecskemét, Deák Ferenc tér 3. A kirendeltség vezetője: Dr. Metzinger Éva Dél-alföldi Közigazgatási Hivatal Békés Megyei Kirendeltsége Címe: 560 Békéscsaba, József A. u. 2-4. A kirendeltség vezetője: Dr. Pataki István hivatalvezető-helyettes A közigazgatási hivatalok a helyi önkormányzatok részére tájékoztatót juttattak el a regionális hivatalok megalakulásáról, elérhetőségéről, a regionális közigazgatási hivatalok hivatalvezetői feladatainak ellátásával megbízott hivatalvezető-helyettesek és a kirendeltségvezetők személyéről. A tájékoztatót a hivatalok és kirendeltségek a honlapjaikon is közzétették. Az önkormányzatok és az ügyfelek a honlapokon a jövőben tájékozódhatnak a belső szervezeti és személyi változásokról is. Készítette: dr. Zöld-Nagy Viktória Közigazgatási Hivatali, Jegyzői és Hatósági Főosztály

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságokról Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. ren delet – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény felhatalmazása alapján – 2007. január 1-jén lépett hatályba. Az új szervezeti keretek kialakítása során kiemelt figyelmet kapott, hogy a hatóságok munkájában fokozottan érvényesüljön a szakszerűség, egységesebbé váljon a jogalkalmazás, és a hatósági döntéshozatal külső befolyástól mentes legyen. A működőképes építésfelügyelet, a stabil hatósági rendszer kialakítása az építkezések biztonságának és az építészet minőségének javulását, illetve fejlesztését eredményezi, amellyel megelőzhetők a gyöngyösihez hasonló, vagy esetleg még súlyosabb, építési hibából adódó balesetek. Az építésügyi hatóság átszervezésével egységes szakmai irányítás alá kerül az építésügy. Elsőfokú építésügyi hatóságként a kormányrendeletben kijelölt körzetközponti önkormányzati jegyző, másodfokon pedig a regionális közigazgatási hivatal jár el. (Amennyiben az elsőfokú építésügyi hatósági feladatot a regionális közigazgatási hivatal látja el, másodfokon az építésügyért felelős miniszter jár el.) A kormányrendelet az elsőfokú építésfelügyeleti hatósági jogkört a regionális közigazgatási hivatal építésfelügyelőjére, a másodfokú építésfelügyeleti hatósági jogkört pedig a kormányrendeletben meghatározott regionális közigazgatási hivatalra telepíti. A másodfokú építésügyi hatóságokra és az építésfelügyeletre vonatkozó előírások január 1-jével léptek hatályba. Mivel az új elsőfokú építésügyi hatósági rendszer kialakítása hosszabb felkészülési időt igényel, így az erre vonatkozó szabályok csak 2007. július 1-jével lépnek hatályba. A módosítás értelmében a jelenlegi 494 elsőfokú hatóság helyett mintegy 190 elsőfokú építésügyi hatóság fog működni az új rendszerben. 2007. július 1-ig viszont még a kiemelt építésügyi igazgatási ügyekben eljáró hatóságok illetékességi területéről, a kijelölési eljárásról, valamint a szakmai feltételekről szóló 220/1997. (XII. 5.) Korm. rendeletben meghatározott önkormányzatok jegyzői gyakorolhatják az elsőfokú építésügyi hatáskört. Egyes sajátos építményfajták (például a közlekedési építmények) esetében továbbra is a külön jogszabályban kijelölt hatóságok gyakorolják a hatósági feladatokat. A kormányrendelet meghatározza az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselők képesítési követelményeit és a szakmai gyakorlat tartalmát. Előírja továbbá, hogy a köztisztviselő kizárólag építésügyi igazgatással kapcsolatos feladatkört láthat el. A befolyásmentesség növelése és a korrupció csökkentése érdekében a kormányrendelet az ös�szeférhetetlenségi szabályokat is szigorította. A hatósági szervezetrendszer átalakításával párhuzamosan átalakítottuk a finanszírozási rendszert is. A hatékonyabb forrásfelhasználás érdekében az eddigi, lakosságszám alapján történő finanszírozást részben a teljesítményarányos finanszírozás váltja fel, amelynek alapja a hatóságok éves döntéseinek száma.



Jogértelmezés

17

 Az Alkotmánybíróság önkormányzatokat érintő döntései

A tulajdonhoz (lakáshasználathoz) való jogot nemcsak a széles körű előzetes hozzájárulás sértheti, hanem az is, ha az ebtartáshoz minden esetben hozzájárulást ír elő a helyi önkormányzat. [990/B/2006. AB határozat] Az indítványozó álláspontja szerint az állattartás helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) érintett szakasza alkotmányellenes, ugyanis az túlságosan széles körű hozzájárulástól tette függővé kutya tartását társasházi épületek lakásaiban. Az Alkotmánybíróság szerint az indítvány megalapozott. A tulajdonhoz való jog – az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata alapján – alapvető jog, amely azonban nem korlátlan. A tulajdonosnak joga gyakorlása során tekintettel kell lennie mások jogaira és jogos érdekére. A tulajdonhoz való jog tehát korlátozható, a korlátozás azonban akkor alkotmányos, ha az másik jog védelme vagy érvényesülése, illetve valamely alkotmányos cél érdekében történik, amely más módon nem érhető el, továbbá ha a korlátozás arányban áll az elérni kívánt cél fontosságával. [Elsőként: 7/1991. (II. 28.) AB határozat.] A helyi önkormányzatnak a köz érdekében jogában áll korlátozni a tulajdonhoz (lakáshasználathoz) való jogot a lakók közötti jogviták megelőzése érdekében. Mint azt az Alkotmánybíróság korábbi, az állattartás egyes szabályaival foglalkozó határozatában kifejtette: a helyi önkormányzat a helyi lakóközösség együttélésének védelme érdekében jogosult önkormányzati rendeletet alkotni – a magasabb szintű jogszabályok keretei között. Ennek során arra kell ügyelnie, hogy a tulajdoni (lakáshasználati) korlátozás ne legyen aránytalan. [23/2000. (VI. 28.) AB határozat] Az Alkotmánybíróság a 634/H/2003. AB határozatában rámutatott arra, hogy a tulajdoni korlátozás arányossága szempontjából annak van jelentősége, hogy az állattartás létrejötte (a lakáshasználati jog gyakorlása) hány személy (lakó) előzetes hozzájárulásától függ. Ha ugyanis nagyszámú, az állattartással akár egyáltalán nem érintett társasházi lakótárs hozzájárulását követeli meg a helyi önkormányzat, ezáltal a lakáshasználathoz való jog, s ezen keresztül az Alkotmányban biztosított tulajdonhoz való jog aránytalan korlátozását valósítja meg. A tulajdonhoz való jog alkotmányos korlátozásához az szükséges, hogy a hozzájárulásra jogosultak körét – a későbbi jogviták elkerülése céljából – amennyire lehetséges, az állattartással érintettek alkossák (a közérdekűség követelménye alapján), valamint hogy a hozzájárulásra jogosultak köre ne legyen túl szélesen meghatározott (az arányosság követelménye alapján). A hozzájárulók körét az Ör. úgy határozta meg, hogy a lakás alatti, feletti valamennyi lakás, illetve a közös fallal határolt lakások lakói hozzájárulását kell beszerezni egy kutya tartásához. Erre vonatkozó rendelkezés, utalás hiányában ez a rendelkezés úgy értelmezhető, hogy nemcsak a lakás alatt és fölött közvetlenül lévő (vagyis födémszomszéd) lakások lakóinak hozzájárulását, hanem a lakók mellett a bérlőtársi és társbérlői jogviszonyban állók teljes körű hozzájárulását is be kell szerezni. Az Alkotmánybíróság ezen korábbi határozatai alapján megállapította, hogy az Ör. érintett szakasza – azáltal, hogy az állatot tartani kívánó személy lakása alatti és feletti valamennyi lakás lakójának, valamint valamennyi társbérlő és bérlőtárs hozzájárulásától tette függővé a kutya tartását – túl széles körben vonta meg a hozzájárulásra jogosultak körét. A társasházi lakásokban lakásonként tartható kutyák számával kapcsolatosan utal az Alkotmánybíróság a korábbi határozataiban kimondottakra, miszerint: „a tulajdonhoz (lakáshasználathoz) való jogot nemcsak a széles körű előzetes hozzájárulás sértheti, hanem az is, ha az ebtartáshoz minden esetben hozzájárulást ír elő a helyi önkormányzat. A helyi önkormányzat a helyi érdekű közügyek szabályozása során köteles a helyi viszonyoknak megfelelően differenciáltan szabályozni az életviszonyokat. Amint a 772/B/1997. AB határozat fogalmazott: [a] helyi önkormányzatnak – az állattartást szabályozó rendelete megalkotásakor – tehát figyelemmel kell lennie jogalkotói hatáskörét korlátozó törvényi rendelkezésekre, továbbá a lakóépületek sajátosságaira, a lakások nagyságára, az érintett személyek körére, esetleges tulajdonosi minőségükre és arra, hogy az állattartás adott esetben valóban veszélyezteti-e a lakóközösség tagjainak békés együttélését. (…)” Az Alkotmánybíróság mindezek alapján megállapította, hogy az Ör. érintett szakasza sérti az Alkotmány tulajdonhoz való jogról rendelkező 13. § (1) bekezdését, és erre tekintettel megsemmisítette azt.



18

Jogértelmezés

Az oltás tényének igazolása nem vonható az önkormányzati hatósági ügyek körébe, mivel azt magasabb szintű jogszabály kizárólagos szabályozási körbe vonta, és államigazgatási hatósági ügyként szabályozta. [161/B/2004. AB határozat] Önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) adott szakasza alkotmányellenességének megállapítását kérte az indítványozó, mivel megítélése szerint az magasabb szintű jogszabályokkal ellentétesen ad a jegyzőnek hatósági jogkört, illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénnyel (a továbbiakban: Ptk.) ellentétesen korlátozza a társasházi tulajdonostársak esetében a birtokvédelemre irányuló eljárás megindításához való jogát. Az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban többször foglalkozott a jegyző állattartással kapcsolatos hatásköreivel. A jegyző az állattartás megszüntetésére (megtiltására) bizonyos körben az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 7. §-ának (1) bekezdése alapján jogosult. E hatásköre gyakorlására akkor kerül sor, ha az állatot az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértésével tartják. Az Ör. a hatósági engedély nélkül tartható ebek tekintetében biztosít a jegyzőnek hatáskört, abban az esetben, ha a többlakásos épület lakóinak legalább fele írásban kezdeményezi kutya tartásának megtiltását. Ez a hatásköri szabály nem tekinthető sem a Kr. 7. §-ának (1) bekezdésében, sem a Ptk. 191. §-ában foglalt jegyzői hatáskör Ör. szintjén való „megismétlésének”, tekintettel a hatáskörök eltérő szabályaira. Az Ör. tehát egy „új” hatáskört állapított meg, amelynek gyakorlásával a jegyzőt ruházta fel. Miután az Alkotmány 44/B. §-ának (3) bekezdése alapján a jegyzőnek csak államigazgatási hatáskört lehet megállapítani, s erre csak törvényben és kormányrendeletben kerülhet sor, továbbá miután a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 9. §-a alapján az önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati hatáskört a jegyzőre nem ruházhat át, az Ör. érintett része alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság ezért megsemmisítette azt. Az Ör. vonatkozó szakasza alkotmányellenességének megállapítását kérte az indítványozó azon az alapon is, hogy magasabb szintű jogszabállyal ellentétesen teszi kötelezővé a kutyatartó számára, hogy az oltást igazoló műanyag lapocskát a kutya nyakörvére erősítve tartsa. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság a 27/2004. (VII. 7.) AB határozatában kifejtette, hogy az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet (a továbbiakban: Áesz.) 212–216. §-a rendelkezik „a húsevők védelme” körében a veszettség elleni védőoltásról, valamint annak igazolásáról. A védőoltás, valamint annak igazolása és nyilvántartása államigazgatási hatósági ügy, azt az arra feljogosított szervek államigazgatási hatósági jogkörben végzik. Az Áesz. 213. §-ának (6) bekezdése az állatorvos kötelezettségei között nem rendelkezik arról, hogy az állatorvosnak az oltás alkalmával az oltás tényét tartalmazó műanyag lapot kellene átadnia. „Az oltáskor kapott műanyag lap eb pórázára vagy nyakörvére rögzítésének előírása azt a célt szolgálná az Ár2. [az állattartás helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet] alapján, hogy az igazolja az oltás megtörténtét sétáltatáskor is. Ezzel az önkormányzat az oltás tényének igazolására egy újabb eszközt állapított meg. Az oltás tényének igazolása azonban nem vonható az önkormányzati hatósági ügyek körébe, mivel azt magasabb szintű jogszabály kizárólagos szabályozási körbe vonta, és államigazgatási hatósági ügyként szabályozta. Az oltás tényének igazolására az Áesz. alapján kizárólag az eboltási könyv alkalmas, s az Ár2. annak magánál tartását és szükség esetén bemutatását írja elő a sétáltató személy számára. Az önkormányzat tehát ezáltal olyan kérdéskörben alkotott szabályt, amelyre nem volt felhatalmazása, s amely nem tekinthető a magasabb szintű jogszabályhoz képest kiegészítő jellegű normaalkotásnak sem, mivel nem helyi közügy tekintetében, hanem államigazgatási hatósági ügy körében szabályozott.” Az Alkotmánybíróság az Ör. érintett bekezdésével kapcsolatosan megállapította, hogy az – az előbbiekben kifejtettek alapján – az Áesz. 213. §-ában foglaltakkal, valamint az Ötv. 16. §-ával ellentétesen szabályozott, s ezért sérti az Alkotmány 44/A. §-ának (2) bekezdését. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ör. vonatkozó bekezdését megsemmisítette.

Az önkormányzatok tekintetében az Áht. 108. §-ának (1) bekezdésében szabályozott versenytárgyalás alkalmazása kötelező, amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 20 millió forintot – kivéve az ipari parkban lévő vagyontárgyat, amely esetében az 50 millió forintot – meghaladja. [984/B/2005. AB határozat] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az önkormányzati vagyonról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) érintett szakaszának „nettó” szövegrésze alkotmányellenes, ezért e rendelkezést megsemmisítette. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 108. §-ának (1) bekezdése alapján az államháztartás alrendszeréhez kapcsolódó – a költségvetési törvényben, a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó kormányrendeletben, illetőleg a helyi önkormányzatoknál a helyi önkormányzat a rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat a határozatában meghatározott értékhatár feletti – vagyont értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni – ha törvény vagy kincstári vagyon esetében törvény felhatalmazása alapXVII. évfolyam 1. szám • 2007. január


Jogértelmezés

19

ján kiadott jogszabály kivételt nem tesz – csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Kgtv2.) 7. §-ának (1) bekezdése alapján az önkormányzatok tekintetében az Áht. 108. §-ának (1) bekezdésében szabályozott versenytárgyalás alkalmazása kötelező, amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 20 millió forintot – kivéve az ipari parkban lévő vagyontárgyat, amely esetében az 50 millió forintot – meghaladja. A helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában ennél kisebb összeget is meghatározhat. Az Alkotmány 44/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott alkotmányos korlát alapján azonban 20 millió forint forgalmi értéknél nagyobb értékhatárt nem állapíthatnak meg. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nem sérti a jogforrások hierarchikus viszonyából származó követelményt, ha az önkormányzat a magasabb szintű jogszabály rendelkezéseit illetékességi területére kiterjedő hatállyal, a helyi közügyeket szabályozó rendeletébe átveszi. „[A]mennyiben önkormányzati rendelet a szabályozásába jogszabályban foglalt taxációt vesz át, abban az esetben annak a jogbiztonság érdekében teljes körűnek kell lennie.” [9/1996. (II. 23.) AB határozat] Az Ör. szabályozása szerint nettó 20 millió forintot meghaladó vagyontárgy elidegenítése esetén kötelező versenytárgyalás tartása. Ez a szabályozás az Áht. 108. § (1) bekezdésének alkalmazása során a Kgtv2. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott értékhatárral ellentétben lehetővé teszi, hogy 20 millió forintot meghaladó önkormányzati tulajdonú vagyontárgy is elidegeníthető legyen. A képviselő-testület a Kgtv2.-ben meghatározott forgalmi érték oly módon való értelmezésével, hogy az Ör.-ben a törvényi forgalmi értéket („az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 20 millió forintot”) nettó forgalmi értékben („nettó 20 millió forintot meghaladó vagyontárgy”) határozta meg, jogalkotási felhatalmazásának kereteit túllépte, mivel jogalkotási felhatalmazása csak arra van a Kgtv2. 7. §-ának (1) bekezdése alapján, hogy az érintett vagyontárgy forgalmi értékét 20 millió forintnál kisebb összegben határozza meg. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. érintett szakaszának „nettó” szövegrésze ellentétes a Kgtv2. 7. §-ának (1) bekezdésében foglaltakkal, és így az Alkotmány 44/A. §ának (2) bekezdésével, ezért az Alkotmánybíróság e rendelkezést megsemmisítette.

Ha a képviselői alap feletti rendelkezés nem tekinthető minden képviselőt megillető jognak, akkor az a szabályozás, amely azt csak a képviselők meghatározott csoportja részére biztosítja, nem sérti a képviselői jogegyenlőség elvét. [440/H/2003. AB határozat] Az indítványozó a 2006. évi költségvetésről szóló önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) érintett rendelkezéseinek a megsemmisítését azért kérte az Alkotmánybíróságtól, mivel a közgyűlési határozattal elfogadott Peremkerületi és Képviselői Alap kezeléséről szóló szabályzatból (a továbbiakban: Szab.) megállapítható, hogy a képviselői alapból csak az egyéni választókerületek képviselői részesednek, a listás képviselők nem. Az Alkotmánybíróság szerint az indítvány megalapozott. Az Alkotmánybíróság a 67/2002. (XII. 17.) AB határozatában azt vizsgálta, hogy „az Ör.-ben szabályozott képviselői alap olyan, a képviselői feladat ellátásához szükséges jogot jelent-e, amely – bevezetése esetén – minden képviselőt meg kell, hogy illessen, vagy nem. Ha ugyanis a képviselői alap feletti rendelkezés nem tekinthető ilyen jognak, akkor az a szabályozás, amely azt csak a képviselők meghatározott csoportja részére biztosítja, nem sérti a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 19. §-a (1) bekezdésének a képviselői jogegyenlőségre vonatkozó rendelkezését.” Az Alkotmánybíróság jelen esetben – csakúgy, mint az AB határozatban – azt vizsgálta, hogy a képviselői és a peremkerületi alap kik által és milyen célokra használható fel. A Szab. alapján az alap célja, hogy „segítséget nyújtson a közérdekű, lakossági igényekhez igazodó kisebb feladatok megvalósításához”. A képviselői alap felhasználásáról a Szab. alapján a képviselő saját maga dönt, a négy peremkerületi alap felhasználásáról pedig két esetben az adott terület képviselője, két esetben részönkormányzat. Tekintettel arra, hogy a közgyűlés szervezeti és működési szabályzata nem tartalmazza a Szab.-ban megnevezett részönkormányzatokat, így bár formailag a Szab. hatályos, az alap felhasználásáról ténylegesen minden esetben, így a peremkerületi alapok esetében is a képviselők döntenek. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a képviselői alap feletti rendelkezés joga – az alap célját, felhasználási területeit figyelembe véve – a jelen ügyben a települési képviselő képviseleti feladatának ellátásához szükséges jog. Ennek következtében a települési képviselők között – megválasztásuk módjára tekintettel – nem tehető olyan különbség, hogy az egyéni választókerületben megválasztott képviselőket megilleti e jog, míg a listán megválasztott képviselőket nem. Ez a különbségtétel ugyanis ellentétes mind az Alkotmány 70/A. §-ának (1) bekezdésével, mind az Ötv. 19. §-a (1) bekezdésének harmadik mondatával. Mivel az önkormányzati rendelet magasabb szintű jogszabállyal nem lehet ellentétes, ezért az Ötv. sérelme egyben megalapozza az Alkotmány 44/A. §-a (2) bekezdésének a sérelmét is, ezért az Alkotmánybíróság érintett rendelkezést megsemmisítette. Összeállította: dr. Csukás-Novák Nóra ÖTM, Önkormányzati Főosztály ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


20

Településfejlesztés, -üzemeltetés

 Tudósítás a pólusprogramról

600-700 milliárd forint a pólusvárosok fejlesztésére a következő hét évben

Gyurcsány Ferenc találkozott Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs és Szeged képviselőivel és egyetemeik rektoraival A következő hét évben 600-700 milliárd forint áll rendelkezésre a pólusvárosok fejlesztésére, ami azt jelenti, hogy évente 50-100 milliárd forintot kaphat egy-egy város – mondta Gyurcsány Ferenc újságíróknak azt követően, hogy találkozott a pólusvárosok (Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs és Szeged) képviselőivel és egyetemeik rektoraival. A miniszterelnök úgy fogalmazott: márciusban kétéves akcióprogramot fogad el a kormány a pólusvárosok fejlesztési irányáról, majd áprilisban e városok részére pályázatot írnak ki. A pólusvárosok olyanok, mint egy labdarúgócsapat csatárai – mondta a kormányfő, hozzátéve: e városoknak a fejlesztési programokban vezető szerepe van. Gyurcsány Ferenc elmondta: a pólusvárosok nem automatikusan, hanem kidolgozott programok alapján kapnának tá mogatást, ami különösen az üzleti élet, a tudomány és a városok együttműködését finanszírozná. E támogatással kapcsolatban a miniszterelnök kitért arra, hogy januárban és februárban minden egyes ilyen várost meg látogatnak, megismerkednek programjukkal. Ezután márciusban az akciótervről dönt a kabinet, majd áprilisban kerül sor a pólusvárosoknak szóló pályázat kiírására. A fejlesztésekről szólva Gyurcsány Ferenc elmondta még, hogy a pólusvárosoknak járó támogatás nem vonja el a pénzt a vidékfejlesztéstől és az elmaradott térségektől. Hozzátette: január első felében a leghátrányosabb kistérségek képvise lőivel tárgyal a kormány. Forrás: MTI, 2006. december 20.

Gyurcsány Ferenc találkozott Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs és Szeged képviselőivel és egyetemeik rektoraival




21

 A pólusprogram A pólusprogram keretében öt vidéki nagyvárosban (Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsett és Szegeden), valamint Budapesten és a Közép-dunántúli régióban fejlesztési pólusok jönnek létre. A találkozót a miniszterelnök azért kezdeményezte, hogy segítse az önkormányzati és a tudományos szféra együttműködését és érdekeik összehangolását. Regionális fejlesztési pólusok és tengelyek

Jelmagyarázat Nemzetközi tengely Regionális tengely Fejlesztési pólus Fejlesztési társközpont Fejlesztési alközpont

A hazai fejlesztéspolitika középpontjában – egyik kiemelt célkitűzésként, s az Európai Unió lisszaboni célkitűzéseivel összhangban – a gazdasági versenyképesség erősítése áll. E cél megvalósításának konkrét lépése az öt vidéki nagyvárosban (Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs és Szeged), Budapesten és a Közép-dunántúli régióban – a Székesfehérvár–Veszprém tengelyhez kapcsolódva – kialakítandó, az európai kutatási és gazdasági térbe is jó eséllyel integrálható fejlesztési pólus.

A pólusok szerepe A fejlesztési (versenyképességi, növekedési) pólus egy körülhatárolt földrajzi területen, egy innovatív jellegű közös projekt köré csoportosuló azon vállalatok, köz és magán képzési és kutatóközpontok összességét jelenti, amelyek hatástöbblet elérése érdekében partnerségi kapcsolatban való részvételre kötelezik el magukat. A partnerség egy technikai-tudományos terület és az ahhoz kapcsolódó piac mentén szerveződik. A partnerség révén érhető el a pólusnak az a kritikus tömege, ami a versenyképesség és a nemzetközi láthatóság eléréséhez szükséges. A fejlesztési pólusok kialakításának célja, hogy meghatározott nagyvárosok olyan központokká váljanak, amelyek tartósan képesek erősíteni önmaguk és tágabb térségük (nemzetközi) versenyképességét. A fejlesztési pólusok harmonikus, egymással együttműködő (város)hálózatok központjaiként, egy policentrikus településrendszer elemeiként az ország egészének versenyképességét növelik. A pólusokhoz kapcsolódó fejlesztéseknek alapvetően négy funkcionális szintje különböztethető meg, amelyek közül az innovációs és gazdaságfejlesztő funkciók kapnak kiemelt szerepet. A koncepció összecseng az EU jelenlegi kutatás-fejlesztési keretprogramjában bevezetett új eszközökkel és fogalmakkal is, amelyek egyrészt fontos társadalmi-gazdasági célokat szolgálnak, másrészt Európa gazdasági versenyképességét erősítik. Ezen új eszközök mindenekelőtt a hálózatépítést, illetve az ismeretek kritikus tömegének összegyűjtését segítik, integrálva az innovációs lánc valamennyi elemét. A fejlesztési pólusok ugyanilyen funkciót tölthetnek be, biztosítva az egymással összefüggő fejlesztések összhangját, s ezzel a források koncentrált és hatékony felhasználását.



22


Előzmények A versenyképességi pólusok kialakításának feladata – a nemzetközi, elsősorban francia tapasztalatok alapján – a fejlesztéspolitika kérdéseit tárgyaló 2004. november 13-i informális kormányülés nyomán fogalmazódott meg. A Fejlesztéspolitikai Kabinet 2004. december 22-i ülésére készített előterjesztésben a versenyképességi pólusok kialakítását megalapozó javaslatokat már a kiemelt (stratégiai) fejlesztések keretében mutatták be. A pólusként meghatározott városok francia metodika alapján kezdtek el dolgozni, és próbálták a pólusgondolatot fejlesztési koncepcióikba, stratégiáikba beilleszteni. A magyar sajátosságok következtében (köztük az infrastrukturális hiányok, területfejlesztési és- felzárkóztatási szempontok) azonban az eredeti francia koncepciónak nemcsak a neve, hanem némileg a tartalma, illetve a program kivitelezésének módja, eljárásrendje is módosult. A fejlesztési pólusok kérdése az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióban és az Országos Területfejlesztési Koncepcióban is kiemelt szerepet kap (amelyek tervezési és egyeztetési folyamatában alakult ki a „magyar változat”, s a koncepciókban már új, fejlesztési pólus néven jelentek meg). A koncepcióról szóló, 2005 decemberében elfogadott országgyűlési határozat kimondja, hogy „az Országgyűlés az innováció elősegítése, valamint a versenyképesség javítása érdekében a tudomány, a felsőoktatás, a kutatás-fejlesztés, a gazdaság és infrastruktúra térbeni koncentrációjára alapozva, kölcsönhatásuk és regionális szervező funkciójuk erősítésével az európai versenyképességi pólusok hálózatába illeszkedő fejlesztési pólusok kialakítását kezdeményezi, és  Budapestet és agglomerációját kiemelt fejlesztési pólussá,  Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged városokat fejlesztési pólussá, valamint  Székesfehérvár, illetve Veszprém városát fejlesztési társközponttá jelöli ki; továbbá szükségesnek tartja a pólusokkal együttműködő fejlesztési tengelyek, valamint a vonzáskörzetük dinamizálására képes nagyvárosok gazdasági térszervező szerepének megerősítését.”

Tervezés A már huzamosabb ideje folyó munka újabb lendületet kapott, amikor a Nemzeti Fejlesztési Hivatal a koordinációs, szakmai és módszertani támogatáson túl a 2230/2005. (X. 26.) kormányhatározatban foglalt felhatalmazás alapján jelentős anyagi támogatást nyújtott a pólusoknak (100–100 millió forint). A 2005 decemberében megkötött – előzetesen széleskörűen, az érintett tárcák és a régiók bevonásával is egyeztetett – támogatási szerződések nyomán lehetővé vált a pólusprogram megszilárdítása, és megkezdődött a pólusok stratégiájának kidolgozása. A magyar pólusstratégiák első változatai elkészültek; azok tematikus volta lehetővé teszi majd az együttműködések kialakítását,és később az európai hálózatokba való bekacsolódást. A póluskoncepció lényegéből adódóan a tervek magvát a pólusok innovációs funkcióinak, illetve gazdasági, gazdaságfejlesztési, gazdaságszervező funkcióinak kialakítása, megerősítése kell, hogy képezze. A tervezési feladatok második fázisa a pólusstratégiákhoz illeszkedő, azok megvalósítását lehetővé tevő projektjeinek azonosítása, majd részletes kidolgozása. További egyeztetéseket és módszertani, eljárásrendi megoldások kidolgozását is igényli, hogy ezek a projektek az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT, II. NFT) operatív programjaiba beilleszthetők legyenek. A tervezés tartalmi formai és szervezeti (partnerségi) követelményeit egyrészt maga a támogatási szerződés, másrészt az egyeztetések során felvetődött igény kielégítésére készült módszertani segédlet határozza meg. A tervezés folyamatában a módszertani szempontok és tartalmi követelmények érvényesülését egy – minden egyes fejlesztési pólus esetében felálló – koordinációs munkacsoport végzi, amely a munka egyes sarokpontjai elérésekor ülésezik. A testület tagjai a programot gondozó városi önkormányzatok, az érintett régió (RFÜ/RFT), a pólusprogramban közvetlenül érintett kutatói, felsőoktatási és gazdasági szféra, továbbá az érintett szaktárcák és intézmények képviselői. A fejlesztési pólus tervezésének helyi, operatív feladatait, a szakmai egyeztetéseket a fejlesztési pólusban működő operatív munkacsoport látja el. Az országos szintű koordinációs és monitoring feladatok pedig egy olyan bizottság hatáskörébe tartoznak, amelynek az érintett tárcák képviselőin kívül a pólusok delegáltja is helyet kapnak.




23

 A többcélú kistérségi társulások közösségibuszbeszerzésének támogatása

2004 óta az önkormányzatokkal kapcsolatos kormányzati politika egyik központi eleme a többcélú kistérségi társulások megalakításának ösztönzése, működésük támogatása, s ezzel az önkormányzati feladatok hatékonyabb ellátásának megvalósítása. Kétségkívül a feladatok legnagyobb része valamennyi kistérségben a közoktatás területén jelentkezett, ahol egyrészt gondoskodni kell a gyermekek, tanulók megfelelő színvonalú neveléséről, oktatásáról, másrészt meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a gyerekek számára még a legkisebb településeken is elérhetők legyenek a különböző szakszolgáltatások. A hatékony ösztönzésnek köszönhetően már a kezdeti időszakban is nagyon sok kistérségben alakultak meg új közoktatási intézményi társulások, vagy bővültek új településekkel a régiek. Ennek megfelelően már a többcélú kistérségi társulások megalakulását ösztönző 2004. és 2005. évi pályázatokon is több társulás igényelt és kapott közösségi célokra buszokat. E pályázatok segítségével több mint 50 busz beszerzése valósult meg. A többcélú kistérségi társulások számának folyamatos bővülésével és a kiszámítható finanszírozási rendszer eredményeképpen mind a közoktatás, mind például a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások területén igencsak megnövekedett a társult feladatellátás jelentősége. Ezzel egyidejűleg az önkormányzatok részéről felmerült az igény, hogy a többcélú kistérségi társulások szervezetten biztosítsák a települések közti utazást, utaztatást. Ez az elvárás természetesen hangsúlyosabb a közoktatás területén, hiszen a szülők akkor nyugodtak, és akkor fogadják el az önkormányzat döntését, ha gyermekeik az otthonuk és az iskola között biztonságosan utazhatnak, és így az intézmények átszervezése a gyermekek életvitelében jelentős változást nem hoz. Ennek az igénynek a tömegközlekedési eszközök nem minden esetben felelnek meg, a menetrend szerinti járatok rugalmatlansága szintén több helyen problémát okozott. A nagyszámú igényt felismerve az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium – korábban Belügyminisztérium – kezdeményezésére a kormány 2005 novemberében döntött arról, hogy elsőként a leghátrányosabb, illetve a hátrányosabb helyzetű kistérségekben létrejött többcélú kistérségi társulásoknak támogatást nyújt közösségi buszok beszerzésére. Erre azért is szükség volt, mert 2005 előtt hosszú ideje nem indult komplex program az önkormányzatok által fenntartott, elavulttá vált, régi buszok cseréjére, illetve új buszok beszerzésére. A pályázat keretében a többcélú kistérségi társulások kizárólag olyan akadálymentesített buszokat szerezhettek be, amelyeken minden ülés biztonsági övvel ellátott. Fontos ugyanis, hogy a buszok teljes mértékben megfeleljenek a gyermekek biztonságos szállításával kapcsolatos követelményeknek. E követelmények Magyarországon még „szokatlannak” tűnnek, az Európai Unió több országában azonban az iskolabuszok el sem indulnak addig, amíg valamennyi gyermek be nem kapcsolta biztonsági övét. A 2005. évi pályázaton 55 többcélú kistérségi társulás nyújtotta be összesen mintegy 1,5 milliárd forintos igényt; közülük 41 többcélú kistérségi társulás részesült összesen 940 millió forint támogatásban, amely összeg 53 közösségi busz beszerzésére nyújtott fedezetet. A szerződésben foglaltaknak megfelelően a buszokat 2006. szeptember 1-jével használatba vették. A program sikerességét és folytatásának igényét a többcélú kistérségi társulások és az önkormányzatok folyamatosan jelezték az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium felé. A közösségi buszok beszerzési határidejének lejártát követően 23 többcélú kistérségi társulásnál ellenőrzésére is sor került. A személyes találkozások, valamint az elektronikus úton megküldött rövid beszámolók szintén rendkívül kedvező visszajelzéseket tükröztek a buszok fogadtatásáról, felhasználásáról. A beszerzett buszok nemcsak a gyermekek, tanulók biztonságos iskolába utaztatását szolgálják, hanem a helyi igényekhez alkalmazkodva más közösségi célok megvalósítását is elősegítik. Számos kistérségben közösségi buszokkal oldják meg az idősek szállítását közösségi eseményekre, illetve egészségügyi ellátást nyújtó intézményekbe. Gyakori továbbá, hogy a buszok úszásoktatás, gyógyúszás, (osztály)kirándulások, sport- és kulturális események színhelyére szállítják a kistérségben élőket, így minden korosztály számára elősegítik a közösségi programokban való részvételt. Van olyan többcélú kistérségi társulás, ahol a közösségi busszal mozgókönyvtári feladatot is ellátnak. Az eddigi tapasztalatok és eredmények alapján a program 2006. évi folytatásának szükségessége nem volt vitatható. A közoktatási reformtörekvések is arra ösztönzik az önkormányzatokat, hogy az oktatás színvonalának emelése mellett a hatékonyság és a költségtakarékosság szempontjait is figyelembe véve döntsenek intézményeik átszervezéséről. A közoktatási törvény 133. §-ának (3) bekezdése alapján a fenntartóknak 2008. augusztus 31-éig gondoskodniuk kell a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskoláik tagintézménnyé való átalakításáról vagy az általános iskolai feladatok iskolafenntartás nélküli biztosításáról. Látható tehát, hogy a közoktatási átalakítási folyamatokban súlyponti kérdés lesz a gyermekek, tanulók biztonságos szállítása. A kormány a 2005. évi „közösségi busz program” folytatásaként ezért 2006 novemberében ismét döntött a többcélú kistérségi társulások buszbeszerzésének támogatásáról, az előző évhez hasonló feltételekkel, ugyanakkor a támogatotti kört kiterjesztve a nem hátrányos helyzetű kistérségekre is. A többcélú kistérségi társulások felismerték, hogy a közoktatás átalakulásában milyen nagy jelentőségű a jól szervezett iskolabuszrendszer. Ezt igazolja az is, hogy a többcélú kistérségi társulások közösségibusz-beszerzésének 2006. évi támogatására kiírt pályázatra 88 többcélú kistérségi társulás nyújtotta be összesen mintegy 2 milliárd forintos igényt. A célra rendelkezésre álló 400 millió forintos forrásból azonban csak 23 többcélú kistérségi társulás részesülhetett támogatásban, ami 26 busz beszerzését teszi lehetővé. A beszerzendő buszok a tervek szerint 2007 szeptemberétől fogják a közösségi célok megvalósítását szolgálni.



24


 A TeIR „Interaktív Elemző Rendszer” alkalmazásának lehetőségei önkormányzatok számára 4. rész

A VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság (továbbiakban: VÁTI Kht.) által fejlesztett és üzemeltetett Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (a továbbiakban: TeIR) települési önkormányzatok számára nyújtott lehetőségeiről beszámoló cikksorozat eddigi három részében a rendszer általános bemutatása után a „Regionális, megyei, kistérségi és települési helyzetképek”, illetve a „Területi elemzések” nevű alkalmazást vizsgáltuk meg. A cikksorozat negyedik részétől további három cikkben a mélyebb felhasználó ismereteket megkövetelő, jóval összetettebb működésű és elemzési lehetőségeket kínáló alkalmazással, az Interaktív Elemző Rendszerrel ismerkedünk.

1. kép. Az Interaktív Elemző Rendszer elérhetősége

A TeIR adatkezelők menüjében az alkalmazás linkjére kattintva az eddigi cikkekben bemutatottakhoz képest szokatlan felület jelenik meg.

2. kép. Az Interaktív Elemző Rendszer felhasználói felülete

A felkínált lehetőségekkel kapcsolatban az elsők között szükséges kiemelni, hogy az Interaktív Elemző Rendszer segítségével a TeIR teljes adatbázisához szabadon hozzáférhetünk. A felhasználói felület bal oldalán látható adatbázis-tallózó segítségével navigálhatunk a többéves vagy adott esetben évtizedes időintervallumot is felölelő, meglehetősen heterogén tartalmú, rendszeresen frissített adatok között. Így például:  APEH EVA-adatok,  KSH Népszámlálás adatok, XVII. évfolyam 1. szám • 2007. január



     

25

KSH Területi statisztikai adatok rendszere, a Magyar Államkincstár adatai, a Megyei-regionális statisztikai adatok rendszere, a szociális ágazat adatai TÁKISZ-adatok …

A felhasználó a számára szükséges elemi adatokat a jobb oldalon látható adatgyűjtőbe veheti fel, s különböző területi csoportosítást, illetve a leíró adatok értékeire vagy értéktartományaira szűkített beállítást követően végezhető elemzés. Az elemzések eredményei táblázat, diagram vagy kartogram formájában is kinyerhetők.

3. kép. Adatok felvétele az adatgyűjtőbe

Mint már most is látható, a rendszer legnagyobb értékét a különböző adatgazdáktól beszerzésre és közös adatbázisba integrált adatok, illetve azok egységes felhasználói felületen és logikával elérhető elemzési lehetősége adja. Az Interaktív Elemző Rendszer több különböző adatforrásból, más-más adatgazdáktól származó integrált adatokat tesz elérhetővé általános statisztikai, illetve területi vonatkozású elemzés céljából. Ha abból a szempontból vizsgálódunk, hogy a rendszer miben lehet hasznos a települési önkormányzatok számára, akkor érdemes kiemelni, hogy az elemi adatok jelentős része települési szintű, így bármely hazai településre vonatkozóan részletes információk nyerhetők és a vizsgálati igényeknek megfelelő összefüggések mutathatók ki. Aktuális téma a gyógyszertárak működésében bekövetkező változás, ezért tekintsük át, hogy milyen adatok nyerhetők ki a rendszerből a népességszámot és a gyógyszertárak számát illetően különböző területi szinteken, így településre, kistérségre, megyére és régióra vonatkozóan. A leválogatásban hatékony segítséget nyújthat a rendszer metaadat-keresője. Népességre vonatkozó adatok találunk az alábbi adatkörök között:  KSH Népszámlálás adatok (az utóbbi évtizedek népszámlálásai, illetve a 2005-ös mikrocenzus),  KSH Területi statisztikai adatok rendszere (állandó és lakónépességgel kapcsolatos adatok, települési szintű népmozgalmi adatok),  Megyei-regionális statisztikai adatok rendszere (különböző megyei szintű népmozgalmi adatok),  Történelmi adatbázis (1960-as, 1970-es, 1980-as népszámlálás). Gyógyszertárakkal kapcsolatos adatok:  Megyei-regionális statisztikai adatok rendszere (gyógyszerészek, gyógyszertárak száma),  KSH Területi statisztikai adatok rendszere (kiskereskedelmi üzletek száma gyógyszertárakkal s azok nélkül, gyógyszertárak száma, fiókgyógyszertárak száma),  Történelmi adatbázis (gyógyszertárak száma 1990 előtt). Látható, hogy jelen esetben is több különböző fontos adatforrás áll rendelkezésre, melyek közül a KSH Területi statisztikai adatok rendszerét használjuk fel a végrehajtandó elemzések során. Területi vonatkozásban a Dél-alföldi régió megyéit, kistérségeit s településeit vizsgáljuk meg az állandó népességre és a gyógyszertárakra vonatkozó adatokat illetően. Az állandó népesség számát a 2005-ös évre vizsgálva településszinten, a Dél-alföldi régióra szűkítve kartogramot, diagramot vagy riportot kérhetünk le eredményként.



26


4. kép. Kartogram, diagram és riport generálásának lehetősége az Interaktív Elemző Rendszerben, egyetlen településszintű adatra szűrés megadásával

5. kép. Kartogram a dél-alföldi települések 2005-ös állandó népességéről

Ha az elemzés megkívánja, úgy település, kistérség, megye, régió csoportosításon kívül vállalkozási övezetek, mezőgazdasági tájkörzetek, üdülőkörzetek és agglomerációk is választhatók. Hasonló eljárással az adott évre vonatkozóan gyógyszertárakkal, illetve a különböző összefüggésekkel kapcsolatos adatok is lekérdezhetők. Ezek eredményeként következzék néhány kartogram és egy diagram, amelyet a rendszerből nyert adatok segítségével állítottunk elő.

6. kép. Gyógyszertárak (humán) száma megyénként 2005-ben




27

7. kép. Gyógyszertárak száma településenként (humán) 2005-ben

8. kép. 1000 főre jutó gyógyszertárak száma településenként 2005-ben

A cikksorozat következő részében elsősorban gazdasági adatok összefüggéseinek vizsgálatával s összetettebb kifejezések használatának részleteivel folytatódik az Interaktív Elemző Rendszer bemutatása. Juhász Géza Péter, informatikai menedzser VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság, Informatikai és Információszolgáltatási Igazgatóság, Területi Információszolgáltatási Osztály

[email protected] 1111 Budapest, Budafoki út 59.



28


 Az ÖTM Építésügyi és Településrendezési Főosztályának tájékoztatója

a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések besorolásának feltételrendszeréről [240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet] I. Jogszabályi környezet A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékét tartalmazó 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás, illetve a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 24/2001. (IV. 20.) OGY határozat alapján került kiadásra, mivel az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat VII. „Záró rendelkezések” fejezetének 5. pontja szerint az OGY határozatban foglaltak 2006. december 31-ig tovább alkalmazandók, tehát az a jogszabály megalkotásakor is hatályban volt. A kedvezményezett települések besorolását az önkormányzati és területfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 168/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 4. §-ának fi) pontja alapján az önkormányzati és területfejlesztési miniszter készíti elő. A hátrányos helyzetű települések korábbi besorolását a 7/2003. (I. 14.) Korm. rendelet tette közzé, hatályon kívül helyezve a 180/1999. (XII. 10.) Korm. rendeletet. Az eltelt évek felülvizsgálatot és új kormányrendelet megalkotását indokolták, mégpedig annak érdekében, hogy az önkormányzatok a bekövetkezett változásoknak megfelelően juthassanak többlet normatív támogatáshoz, pályázhassanak területfejlesztési célú támogatásokra, élvezhessenek számos pályázat esetében többlettámogatást, kedvező elbírálást.

II. A felülvizsgálat elvei Az új besorolás feltételrendszerét egy, a korábbi kormányzati struktúrában működő, a BM, az OTH, az FVM, a GKM, a PM, valamint a Foglalkoztatási Hivatal és a KSH szakértőiből álló tárcaközi testület alakította ki. Elsődleges szempont volt a besorolás objektivitása és átláthatósága. A konkrét számításokat a KSH végezte el, egyetlen számítógépes program lefuttatásával, amin módosítani senkinek sem volt módja. Alapelv volt, hogy a lista aktualizálása alapvetően az időközben bekövetkezett változásokat – és ne a felhasznált mutatók vagy a módszer módosulását – tükrözze. A felhasznált adatok az akkor rendelkezésre álló, legfrissebb adatok voltak. Az elmaradottság mérésére használt adatok többsége a 2004. évre vagy a 2004. évig terjedő időszakra, míg a foglalkoztatási helyzet vizsgálatának adatai a 2005. évre vonatkoznak. Az elmaradottság esetében a kiválasztott mutatók köre a 2002. évi felülvizsgálathoz képest eggyel csökkent: a szakértői testület az egy hektár szántóterület átlagos aranykorona-értékének elhagyása mellett döntött, a mutató alacsony magyarázó ereje miatt. A foglalkoztatási helyzet vizsgálatára használt mutatók változatlanok. A testület álláspontja az volt, hogy a mutatók kiválasztása során a lehető legnagyobb összhangot kell megteremteni a területfejlesztés kedvezményezett területeinek lehatárolására is használt mutatókkal és módszerrel. Ennek maradéktalan megvalósítására nem volt mód, mivel néhány térségi szintű mutató nem értelmezhető vagy nem jellemző települési szinten.

Az elmaradottság mérése Az elmaradottság méréséhez használt mutatók köre 1. Népsűrűség*, fő/km2 (2005. január 1.) 2. 60–x évesek aránya a lakónépességből, % (2005. január 1.) 3. A vándorlási különbözet (1990–2004.); az időszak közepi 1000 fő népességre jutó évi átlag; fő 4. A 7–x éves népesség által végzett átlagos osztály (évfolyam) szám (2001. február 1.) 5. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottból, % (2001. február 1.)




29

6. A szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottból, % (2001. február 1.) 7. A munkanélküliségi arány, %, 2004–2005** 8. A működő gazdasági szervezetek 1000 lakosra jutó száma, db (2004. december 31.) 9. A kereskedelmi és magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák 1000 lakosra jutó száma (2004) 10. Az egy állandó lakosra jutó szja-alapot képező jövedelem, Ft (2004) 11. Az 1990–2004. években épített lakások aránya az időszak végi lakásállományból, % (1990–2004) 12. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, % (2004. december 31.) 13. Az egy km vízvezeték-hálózatra jutó zárt csatornahálózat, méter (2004. december 31.) 14. A vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma a lakásállomány %-ában, (2004. december 31.) 15. Az 1000 lakosra jutó személygépkocsi-állomány, db (2004. december 31.) 16. Az 1000 lakosra jutó telefon-főállomások száma (ISDN-nel együtt), db (2004. december 31.) 17. Elérési komplex mutató (2004)*** * Az állandó népesség alapján számítva. ** A fejlettségi komplex mutatóval kapcsolatos számításokat 2005 végén végezte el a KSH. Az ennek keretében kiszámított munkanélküliségi arányhoz a 2004. IV., 2005. I., II., III. negyedév középső hónapjaira vonatkozó adatok átlagát használta fel. A KSH 2006-ban a munkanélküliségi mutatót az országos átlagot jelentősen meghaladó magas munkanélküliséggel sújtott települések lehatárolásához a 2004. IV. és 2005. I–III. negyedévi adatok helyett a 2005. év egészére vonatkozó adatokkal újraszámította. *** Továbbra is szerepel a közlekedési viszonyokra vonatkozó elérési komplex mutató, amelyet számítógépes program segítségével, az adott távolságok, az egyes útszakaszokon engedélyezett maximális sebességek figyelembevételével, illetve az utazásra való ráutaltság alapján számított ki a KSH – hasonlóan a kedvezményezett térségek meghatározásához alkalmazottakhoz. A súlyozásnál az ott használt súlyokat vette alapul, azaz 40%-ban a megyeközpont, ill. a legközelebbi megyeszékhely, 40%-ban a kistérségi központ, illetve a legközelebbi kistérségi központ elérhetősége (perc), míg 20%-ban az ún. saját ellátottság határozza meg az adatot. Ez utóbbi a település ellátottsági szintjét mutatja, azaz azt, hogy az adott településen élők mennyire vannak ráutalva a különböző központok felkeresésére.

Az elmaradottság számítási módszere A 17 mutató alapján összesített komplex mutatót a következők szerint számította a KSH:  minden mutató szórásának a terjedelmét 10 egyenlő osztályközre bontotta (a kiugró szélső értékek tompítását célzó korrekcióval). Az így számított minimumtól a maximum felé haladva az egyes osztályközökbe tartozás esetén 1–10 pontot adott az illető településnek (fordított mutatók esetében, ahol a nagyobb érték a kedvezőtlenebb, felcserélte a pontértékeket);  kapott értékek átlaga adta a komplex mutatót, amelyet század pontosságra számított ki. A szélsőértékek korrekciójára azért van szükség, mivel néhány nem jellemző, kiugró érték azt eredményezné, hogy a sávok többségébe alig kerülne település, míg néhány sávban tömörödne gyakorlatilag az összes település. Az alkalmazott módszer lényege, hogy azon adatok lesznek az alsó és felső szélsőértékek, amelyek a települések lakónépességének legalább egy-egy, együttesen 2%-át reprezentálják. Az ezeket meghaladó értékek nem kapnak nagyobb (vagy kisebb) pontszámot. A pontozásos módszer előnye, hogy mindenki által követhető, ugyanakkor objektív képet ad. Az osztályközökre osztás kiküszöböli azt a hibát, hogy pusztán az értékek nagyságrendbeli különbségéből (pl. a munkanélküliségi hányados esetén tizedesjegyekben mért a különbség, míg a szja tekintetében százezres nagyságrendű lehet ugyanez) adódóan váljon valamely mutató meghatározóvá, míg mások jelentéktelenné.

Az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések meghatározása A foglalkoztatási gondok kimutatásához a legutóbbi besoroláshoz kialakított mutatót használta a testület. A hányados számlálójában a regisztrált munkanélküliek számához hozzáadódik a jövedelempótló támogatásból és a rendszeres szociális segélyből közmunka miatt átmenetileg kimaradók száma. Ezen foglalkoztatottak ugyanis ideiglenesen kikerülnek a regisztrációból, így relatív hátrányba kerülnének azon aktív önkormányzatok, amelyek ily módon is segítik a foglalkoztatást. A helyzet reálisabb megítélhetősége érdekében a munkanélküliek így értelmezett számának megfigyelési időpontja nem egy adott dátum, hanem a negyedévi, azaz a 2005. I–IV. negyedév középső hónapjaira vonatkozó adatok átlaga. Az adatok forrása a Foglalkoztatási Hivatal. A mutató nevezője a 2005. január 1-jei munkavállalási korú állandó népesség. A 2002. évi besoroláshoz hasonlóan azok a települések kerültek ebbe a csoportba, amelyekben a munkanélküliségi arány számított mutatója meghaladta az országos átlag 1,75-szeresét.



30


III. A számítások eredményei Elmaradott települések Csakúgy mint 2002-ben, a fejlettségi komplex mutató alapján rangsorolt települések alsó harmadát tekintettük elmaradottnak. A kiindulásként vázolt határértéken csak kismértékben kellett változtatni. A komplex mutató alapján rangsorolt települések alsó harmadát adó 1047 település mellett még további három, összesen 1050 települést minősítettünk elmaradottnak. Ennek oka az volt, hogy az 1/3-os határon lévő 1047. település 3,65 századpontos komplex mutatójával összesen még további három település mutatott azonos értéket. Az elmaradott 1050 település állandó népessége 2005. január 1-jén 931 ezer fő volt, az átlagos településméret 887 állandó lakos, köztük 12 város volt található. A 2002. évi lehatároláshoz képest az elmaradott települések száma 42-vel volt kevesebb (2002-ben több település komplex mutatójának értéke volt a besorolási határértékkel megegyező). Állandó népességük azonban – a 2002. január 1-jei népességet – 100 ezer fővel haladta meg.

Magas munkanélküliséggel sújtott települések Magas munkanélküliséggel sújtottnak minősült a munkanélküliségi mutató országos átlagát (6,4) legalább 75%-kal (11,2) meghaladó 1136 település, közöttük 47 város. Állandó népességük 1 millió 384 ezer fő, átlagos népességnagyságuk 1219 fő volt 2005. január 1-jén. A magas munkanélküliségűek közé tartozó települések száma öttel nőtt (ebből kettő az önkormányzati általános választások napján újonnan megalakuló Gibárt és Somoskőújfalu), állandó népességük ugyanakkor – a 2005. január 1-jei népesség alapján – 72 ezer fővel csökkent. A legfontosabb összesítő adatokat, megyénkénti bontásukat az alábbi táblázat tartalmazza, figyelembe véve a 2006. október 1-jei közigazgatási változásokat is.

Megye

Elmaradott

Magas munkanélküliségű

55 143 45 197 35 12 14 46 28 34 5 39 5 122 77 50 25 51

19 179 35 263 11 6 1 57 32 28 1 56 0 141 179 45 7 23

67

53

1050

1136

Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen


Elmaradott és magas munkanélküliségű 15 121 31 181 11 5 1 40 19 21 1 27 0 102 72 36 2 18

Kedvezményezett település összesen

Összes település

59 201 49 279 35 13 14 63 41 41 5 68 5 161 184 59 30 56

119 301 75 358 60 108 182 82 121 78 76 131 187 245 229 109 216 217

37

83

257

740

1446

3151



31

IV. Kedvezményezett települések A 2002. évi lehatárolás szerint 1470 település volt kedvezményezett, közülük 1092 az elmaradottság, míg 1131 a magas munkanélküliség miatt sorolódott ide. 753 település felelt meg mindkét feltételnek. A támogatottak létszáma – a 2002. január 1-jei népesség alapján – 1 millió 706 ezer fő volt, ami 2005. január 1-jére 1 millió 687 ezer főre csökkent. 2005. január 1-jén az elmaradott és a magas munkanélküliséggel sújtott 1446 település együttes állandó népessége 1 millió 705 ezer fő volt, átlagos népességszámuk 1179 fő, közöttük 50 város van. A bekerülő 158 település közül 89 csak elmaradottsága, 11 elmaradottsága és magas munkanélkülisége miatt, míg 58 csak magas munkanélkülisége miatt vált támogatottá. Együttes állandó népességük 2005 elején 289 ezer fő volt. A bekerülő települések között 10 város van. A kimaradó 182 településből 2003-ban 32 elmaradottsága és magas munkanélkülisége miatt is támogatott volt, míg csak az elmaradottság miatt 85, illetve csak a magas munkanélküliség miatt 65 település népessége volt támogatott. A támogatásokból most kikerülő települések együttes állandó népessége 261 ezer fő volt 2005. január 1-jén, szintén 10 várossal körükben.

Összefoglaló adatok (A 2006. október 1-jei közigazgatási változások figyelembevételével) Megnevezés

Település

Ebből: város

Állandó népesség (fő) 2005. január 1.

Egy településre jutó állandó népesség (fő)

Elmaradott összesen Magas munkanélküliségű összesen Elmaradott és magas munkanélküliségű Kedvezményezett összesen Ebből: újonnan bekerült korábban is kedvezményezett volt Kikerült

1050 1136 740 1446

12 47 9 50

931 217 1 384 235 610 686 1 704 766

887 1219 825 1179

158 1288 182

10 40 10

289 475 1 415 291 261 181

1832 1099 1435



32

Turisztika és sport

 Üdülési csekk – bővülő lehetőségek Az Országgyűlés 2006. december 18-án szavazta meg azt a törvényt, amelynek értelmében 2007. január 1-jétől az üdülési csekk a korábbi felhasználási területeken kívül egészségmegőrzésre, betegségmegelőzésre és szabadidősport-szolgáltatások igénybevételére is felhasználható lesz. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány korábban az Országos Sportegészségügyi Intézettel (OSEI), december 28-án pedig a Nemzeti Sportszövetséggel, a Nemzeti Szabadidősport Szövetséggel, valamint a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségével írt alá közös a szándéknyilatkozatot: együttműködnek abban, hogy a különféle sportegészségügyi, szabadidősport- és egészségmegőrzési szolgáltatásokat minél szélesebb körben vehessék igénybe a magyar állampolgárok az üdülési csekkekkel is. Ez alkalomból tartott sajtótájékoztatón dr. Ujhelyi István, a turizmust és a sportot is felügyelő Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára elmondta: a lépés nyomán 4-5 milliárd forint addicionális forrás juthat a sportszolgáltatásokat nyújtó egyesületekhez, vállalkozásokhoz. S hogy továbbra sem kell tartaniuk a kereskedelmi szálláshelyeknek az újabb „versenytársaktól” az elfogadóhelyek körének további bővülésével, azt az államtitkár által elmondott számadatok is alátámasztják. Az üdülési csekk továbbra is a belföldi turizmus motorjának számít. 2006-ban már 880 ezren fizettek vele az elfogadóhelyeken, amelyek száma pedig ez évben már elérte a hatezret. Bár közülük csak 3700 a szálláshely, a csaknem 18 milliárd forintnyi csekkforgalom 80 százaléka ehhez az elfogadói körhöz kötődik.

Ülésezett a Turizmus-vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság 2006. december 6-án, a Turizmus-vendéglátás Ágazati Párbeszéd Bizottság (ÁPB) ülésén meghívott vendégként jelen volt dr. Ujhelyi István. Az ÖTM államtitkára tájékoztatójában többek közt elmondta, hogy a hét statisztikai régiót lefedő regionális operatív programok (ROP-ok) mintegy 300 milliárd forintos közvetlen turisztikai fejlesztéseket tartalmaznak. Dr. Ujhelyi István szerint a hét évre szóló fejlesztési programcsomag egyik nyertese a turizmus, hiszen sok, az ágazatot szolgáló fejlesztés került be a turizmussal közvetlenül nem foglalkozó programokba is, például a falusi turizmus a Vidékfejlesztési Stratégiában szerepel, a kerékpárutak bővítésére az Európai Területi Együttműködésből (korábban Interreg) jut forrás, de számos turisztikai vállalkozás jut majd uniós pénzhez a Gazdaságfejlesztési Operatív Programból is. Róna Iván, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója is részt vett az ÁPB december 6-i ülésén, ahol többek közt arról tájékoztatta a munkaadói és a munkavállalói oldal megjelent képviselőit, hogy három hónapon belül elkészül a nemzeti marketingszervezet új külpiaci stratégiája, amelynek legfontosabb célkitűzése, hogy a turisztikai külképviseletek az eddiginél hatékonyabban, s a magyarországi vállalkozásokkal szorosabban együttműködve növeljék a Magyarországra látogató külföldiek számát és költését. Az ülésén Niklai Ákos társelnök többek közt elmondta, hogy – kihasználva a szabályozás adta lehetőséget – a vállalkozások által fizetett innovációs járulék terhére megrendeltek egy tanulmányt, amely hamarosan el is készül, s amely átfogó képet ad majd az ágazat munkahelyteremtő képességéről. Az ugyancsak társelnöki funkcióban felszólaló Kovács Pál többek között ismertette a „European Quality Passport”-ot. Az európai uniós kiterjesztésű munkakönyvnek is nevezhető, internetalapú dokumentum a turizmus területén dolgozók szakmai végzettségét, nyelvtudását és szakmai tapasztalatát mutatja majd, segítve ezzel a munkaerő szabad mozgását.




33

 Bővül az adómentes falusi vendégfogadás tevékenységek köre

Magyarország területének döntő hányada vidéki térségnek minősül. A vidéki térségekben kedvezőtlen a foglalkoztatási helyzet, kevés a mezőgazdaságon kívüli munkalehetőség, a helyi mezőgazdasági termékek közvetlen értékesítő helyei nagyrészt hiányoznak, az értékesítés közvetlen formái kiépítetlenek. A vidéki térségek fejlesztésének egyik fő területe az alternatív és a kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, amelynek egyik hatékony eszköze a turizmus. A falusi turisztikai szolgáltatások között eddig csak a falusi szállásadó tevékenység minősült szabályozott területnek. Mivel hiányzott a szállásadáshoz nem kötődő, a falu turisztikai értékeit hasznosító egyéb szolgáltatások meghatározása és szabályozása, indokolt volt lehetővé tenni és elősegíteni a vidéki térségekben, illetve a falvakban azon turisztikai szolgáltatások nyújtását, amelyek alkalomszerűen, kiegészítő jövedelemszerzésként végezhetők. A fentiekre tekintettel az Országgyűlés a kormány javaslatára 2006. december 12-én elfogadta a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) azon módosítását, amelynek alapján 2007. január 1-jétől már nemcsak a magánszemélyek falusi szállásadásból – illetve az ahhoz kapcsolódó étkeztetésből, szabadidőprogram szervezéséből – származó bevétele adómentes 800 ezer forintig, hanem a szállásadáshoz nem kapcsolódó egyéb, alkalmi falusi és agroturisztikai tevékenységből származó bevétel is 400 ezer forintig. Az Szja tv. értelmében alkalmi falusi és agroturisztikai szolgáltató tevékenység a külön jogszabályban meghatározott, falusi szállásadás nyújtására alkalmas településre látogatók részére alkalomszerűen, például helyi népművészeti, néprajzi, kézműves, építészeti és kulturális értékek, örökségek bemutatása, falusi vendégasztal szolgáltatása, falusi rendezvények szervezése, a falusi élethez, környezethez és munkakultúrához kapcsolódó hagyományok, tevékenységek bemutatása, valamint saját előállítású népművészeti és kézműves termékek értékesítése. E tevékenységek nem foglalják magukban a szálláshely-szolgáltatást. A falusi vendégfogadás a jövőben e két tevékenységet együttesen jelenti. A törvénymódosítás célja a mezőgazdasági szerkezetváltás következtében megélhetési gondokkal küzdő – részben mezőgazdasági tevékenyégből élő – vidéki lakosság kiegészítő jövedelemhez jutásának elősegítése, életkörülményeinek javítása, a falusi és agroturizmus keretében a falusi vendégfogadó tevékenység körébe tartozó szolgáltatások fejlesztése, s ezáltal a vidéki térség turisztikai értékének, vonzerejének és fogadóképességének növelése volt. A falusi és agroturizmus keretében a falusi vendégfogadás körébe tartozó szolgáltatások fejlesztésével bővül a turisztikai kínálat, növekszik a vidéki térség turisztikai értéke és vonzereje. A vidéki lakosság a tevékenység szabályozásának következtében kiegészítő jövedelemhez juthat, így gazdasági életkörülményeik javulnak. A tevékenység célja a vidéki értékek, örökségek minél szélesebb körű bemutatása és értékesítése. A szolgáltatások fejlesztése hozzájárul a vidéki területek gazdasági-társadalmi fejlődéséhez. A falusi és agroturisztikai tevékenység végzésének részletes szabályait a kormány várhatóan 2007. januárban fogadja el.

A turisztikai célelőirányzat Korábbi évekről áthúzódó pályázati kötelezettségvállalások (703,9 millió forint) A korábbi években a 2007. évre elővállalással lekötött pályázati kötelezettségvállalás 704 millió forint, amelynek döntő részét a 2005. évben meghirdetett műemlék gyógyfürdő-fejlesztési pályázat 2007. évi támogatása jelenti (500 millió forint). Műemlék gyógyfürdők fejlesztésére kiírandó pályázat (1828,6 millió forint) A kormány által a 2062/2005 (IV.22.) Korm. határozatban a 2007. évre engedélyezett elővállalási keret még le nem kötött része forrása terhére válik lehetővé a műemlék gyógyfürdő-fejlesztési pályázat második szakaszának meghirdetése a 2007. év során. A pályázat lehetőséget ad arra, hogy védett műemlék fürdőink eredeti funkciójukban üzemeljenek, így a fennmaradásukat és hasznosításukat is biztosítja a program. Nemzeti marketing- és promóciós tevékenység (4600,0 millió forint) A nemzeti marketingtevékenységet ellátó – 100%-os állami tulajdonban levő – Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.) működését a költségvetési keret a célelőirányzatból biztosítja. Tevékenységét, azaz a döntően kis- és középvállalkozásokat tömörítő turisztikai szektor kínálatának összefogott bemutatását a hazai és a nemzetközi piacon elsősorban a következő eszközökön keresztül ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


34


végzi: propagandaanyagok, kiadványok, vásárokon és kiállításokon való részvétel, belföldi és külföldi idegenforgalmi hálózat működtetése, információszolgáltatás. Az ország turisztikai versenyképességét erősítő promóciós tevékenység az alábbi célokat segíti elő: új turistarétegek megnyerése, az idegenforgalmi idény széthúzása, a korábban megvalósult fejlesztések integrálása a turizmus vérkeringésébe, a vendégek fajlagos (napi) költésének emelése, a belföldi turizmus erősítése, arányának további növelése. Magyarországot a nemzetközi turistaforgalom alapján a világ 15 legnépszerűbb célországa között tartják számon, azonban a bevételeket tekintve csupán a 35–40. helyen áll, ezért továbbra is közvetlen cél a vendégek költésének jelentős emelése, amelynek legfontosabb eszköze – a termékfejlesztésen túl – a vonzerők, termékek, szolgáltatások megismertetése és az értékesítés elősegítése marketing- és promóciós tevékenység révén. A jelenlegi és a potenciális küldő országok egyes turistarétegeinek megnyerésén felül a belföldi turizmus arányának további növelése érdekében hangsúlyozott marketingtevékenység indokolt a lakossági rekreációs igény erősítése céljából, ami egyúttal lehetővé tenné az idegenforgalmi idény széthúzását és a kapacitások jobb kihasználását. Mindezeket figyelembe véve az MT Zrt. 2007. évi költségvetési keretét 4600 millió forintban határozták meg. Hazai forrású pályázatok (1000–1200 millió forint) Ez a keret biztosít lehetőséget a hagyományos nagyrendezvények (300 millió forint) és a regionális turisztikai pályázatok támogatásához (700–900 millió forint). A turisztikai termékválaszték szélesítése érdekében egyre jelentősebb szempont olyan kiemelt nagyrendezvények támogatása, amelyek önmagukban össznemzeti szinten mérhető hatásúak, illetve vonzerőnövelő események. A rendezvények megvalósulásukkal többlet-idegenforgalmat, többletköltést generálnak, és elérendő cél, hogy a kapcsolódó szolgáltatások révén minél előbb önfenntartó projektekké váljanak. További kiemelt ágazati feladat a regionális turisztikai célok, kisebb fejlesztések megvalósítása és a helyi események bevonása a turizmus vérkeringésébe, különös tekintettel arra, hogy a hátrányos, elmaradott térségek mellett valamennyi – mind a kilenc – idegenforgalmi régió lehetőséget kapjon települései turisztikai színvonalának emelésére. Turisztikai infrastruktúra fejlesztések (580–780 millió forint) A források lehetőséget adnak a turisztikai fejlődés hátterének kialakításához, illetve a meglévő rendszerek továbbfejlesztéséhez. A tájékoztató- és táblarendszer elengedhetetlenül fontos a turista tájékoztatása és egyben biztonságérzetének növelése, valamint a turisztikai élmény javítása szempontjából. Olyan, kulturális örökségeinket bemutató tájékoztató és eligazító rendszer kialakítása a cél, amely a tájékoztatás mellett hozzájárul az adott térség vonzerejéhez, mintegy beépül a „komplex turisztikai élménybe”. A Desztinációs Menedzsment Rendszer, azaz a területi (desztináción alapuló), alulról építkező rendszer a turizmus iparág fejlődésének motorja és alapvető feltétele, aminek működése képes befolyásolni a bevételek alakulását. A nemzetközileg is újszerű szerveződési rendszer a magyar regionalizmus – felértékelődő – folyamatával alapvető párhuzamosságot és egymásrautaltságot jelent. Ennek szellemében 2007–2013 között a rendszer intézményi hátterét és működését országos méretekben kell megvalósítani. A turisztikai szempontból jelentős kisvasutak fejlesztése és megőrzése képes bevételt generálni, ezért a cél olyan működés kialakítása, hogy a helyi vonzerőt növelve képes legyen önmagát fenntartani. Ehhez szükséges a desztinációs rendszer kialakítása, egyben olyan működési és finanszírozási forma kialakítása, amely a kisvasutak fenntarthatóságát biztosítja. Elsősorban a belföldi és régiós turizmus fellendítésére a térség turisztikai élményét szolgáló egységes, a desztinációs rendszerhez kapcsolódó turisztikai kártyarendszer kialakítása szükséges, amely az árelőny mellett minőségbiztosítási, informáló és reklámértékű, vonzerő- és élménynövelő eszköz. A kártyarendszer előnye, hogy pozitívan járulhat hozzá a költés aktivizálásához, azaz a bevételek növeléséhez. Egyéb (Budapesti Tavaszi Fesztivál, miniszteri keret, közreműködői tevékenység, szakmai célok: 732,0 millió forint) A turizmuspolitikai célok érdekében a célelőirányzatból finanszírozott pályáztatások lebonyolításában, az ellenőrzési, kommunikációs és egyéb feladatokban részt vevő közreműködő szervezetek részére a korábbi évek tapasztalatainak megfelelő mértékű forrásfelhasználás tervezése szükséges. Ez a keret nyújt fedezetet a 27. Budapesti Tavaszi Fesztivál nemzetközi jelentőségű nagyrendezvényre. A pályázati felhívásokon belül nem kezelhető, speciális és egyedi támogatási célok támogatása – támogató döntés esetén – az ún. miniszteri keret terhére valósítható meg, amihez 2007-ban 100 millió forint forrás rendelhető. A 2007. évi kiadási előirányzat: 9644,5 millió forint.




35

 A Magyar Turizmus ZRt. feladatairól és működéséről Dr. Róna Iván a vezérigazgató Dr. Lamperth Mónika 2006. november 16. napjával dr. Róna Iván urat bízta meg a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatói teendőinek ellátásával. Az új vezérigazgató elsődleges feladatát képezi a kormány által elhatározott átalakítás következetes végrehajtása és a társaság hatékonyabb működésének biztosítása. Dr. Róna Iván 35 éve dolgozik a turizmusban vezető beosztásokban, belföldön és külföldön egyaránt elismert szakember. Lengyel, angol, német, orosz nyelveken beszél. 1997 és 2001 között a Magyar Turizmus Zrt. varsói külképviseletét vezette. Mostani kinevezéséig a Hunguest Hotels Rt. nemzetközi vezérképviselőjeként dolgozott.

Az MT Zrt. Az Új Magyarország kormányprogram a gazdasági fejlődés három húzóágazata közé sorolja a turizmust. A turisztikai ágazatok GDP-je – a multiplikátor-hatás figyelembevételével – a nemzetgazdaság kibocsátásának mintegy 8,5%-át teszi ki, a turizmusban foglalkoztatottak száma pedig megközelíti a 400 ezer főt. A fizetési mérleg javításához az ágazat 2005-ben 1085 millió euróval járult hozzá. Az MT. Zrt. költségeit a turisztikai célelőirányzatból nyújtott vissza nem térítendő támogatások (4565 millió forint, ebből 2894 millió forint marketing és 1556 millió forint működési költség, valamint 410 millió forint saját bevétel) fedezték 2006-ban. Célfeladatokra további 115 millió forint állt rendelkezésre. Az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30) Korm. határozat 6. pontjának a) alpontja az ÖTM miniszterét bízta meg az MT Zrt. hatékonyabb működési feltételeinek megteremtésére irányuló javaslat kidolgozásával.

A társaság működésének átalakítása A tervezett átalakítás célja többirányú, és több ütemben valósul majd meg:  azonnal végrehajtandó a társaság működésének átszervezése, amelynek elsődleges szempontja a társaság hatékonyabb, költségtakarékosabb működése úgy, hogy közben az alaptevékenységét, azaz a nemzeti turisztikai marketingfeladatokat, a belföldi és a beutazó turizmus forgalmának növelését, a turisztikai termékek fejlesztését színvonalasan lássa el;  a felállítandó regionális intézményrendszerhez szükséges a regionális turisztikai irányítás és promóció telepítése mind a finanszírozás, mind pedig a döntéshozatal tekintetében;  szükséges a jelenlegi finanszírozási rendszer átalakítása és tervezhetővé tétele, a társaság bevételeinek egyidejű növelése mellett;  indokolt és szükséges a turizmus meghatározó társaságainak, érdekvédelmi szervezeteinek bevonása a nemzeti turisztikai promóció finanszírozásába és a döntéshozatali folyamatba.

Turizmus: rövid hírek Szarvas az „Év települése” Szarvas kapta a legtöbb voksot a Magyar Televízió Főtér című műsorának idei szavazásán. 2810 szavazattal győzött az országos szavazáson. Idén 16 város versengett a dobogós helyekért, Székesfehérvár 1894, Szeged 1774 szavazatot kapott.

Sok új látogatót vonzott a Mozart-év Ausztria számára a zeneszerző halálának 250. évfordulója alkalmából rendezett 2006-os Mozart-év komoly turisztikai bevételt hozott. A 2006. január 27-én, Wolfgang Amadeus Mozart világra jöttének évfordulóján szülővárosában rendezett hangversen�nyel kezdődött Mozart-év ugyan még a hónap végéig tart, de december 4-én már előadták a befejezetlen Requiemet, élete utolsó, befejezetlen művét, ez volt a hivatalos finálé. A 30 millió eurós (7,6 milliárd forint) költségvetésű Mozart-év jó reklám ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


36


volt Ausztria virágzó kulturális turizmusa számára. A múzeummá alakított Mozart-házat, amelyben a komponista a Figaro házasságának zenéjét szerezte (és amelyet ezért Figaro-háznak is neveztek), idén 200 ezren keresték fel. Nagy sikere volt a játékos salzburgi Viva Mozart kiállításnak, a bécsi Albertinában a zeneszerző korát bemutató anyagnak, és Mozart valamennyi – ös�szesen 22 – operájának színrevitele is sikeres volt.

Behajtható lesz a külföldön kiszabott bírság Jövő tavasztól a magyarok külföldön elkövetett szabálysértései, illetve minden büntetőeljárás után behajtható lesz a pénzbüntetés az Európai Unió területén, és ugyanez érvényes azokra a külföldiekre is, akik Magyarországon sértik meg a szabályokat. Eddig a magyar hatóságok csak csekket tudtak kiállítani a bírságról, de nem lehetett nyomon követni, hogy a külföldi ezt befizeti-e, vagy sem, most azonban az unió területén a cím és a tartózkodási hely kiderítésében is segítik egymást a hatóságok.

Elindult a Firenze–Budapest járat A Meridiana Sard légitársaság első menetrend szerinti járata 2006. december 7-én landolt a Ferihegy 2/A terminálon. Az 1963ban alakult privát légitársaság Airbus A–319-es gépe a jövőben heti két alkalommal, csütörtök és vasárnap délutánonként szállítja az utasokat a Firenze melletti Amerigo Vespucci repülőtérről Budapestre és vissza. A repülési idő másfél óra. A géppel a társaság vezetőiből és olasz újságírókból álló kis küldöttség érkezett Ferihegyre. Alberto Fallani, a toscanai és umbriai repülőtársaság igazgatója, valamint az 1956 óta Olaszországban élő Ferenc Ungar tiszteletbeli konzul üdvözölték a Ferihegyen megjelent magyar utazási irodák képviselőit. Elmondták, hogy immár két éve folytatnak tárgyalásokat a Malévval arról, hogy Toscana és Magyarország között meginduljon a közvetlen repülőjárat, amely megkönnyíti az üzletemberek és a turisták utazását. A remények szerint a járat iránt nagy lesz az érdeklődés, erre enged következtetni, hogy már az első járat is tele volt. A gépen a business osztályon 12, a turista osztályon 116 utas fér el. Január közepéig már minden hely elkelt a járatokra. A repülőjegy 9 euróba kerül, de a jegyhez járuló illetékekkel egy oda-vissza út fejenként mintegy 130-150 euró. A jegyeket interneten a www. meridiana.com, valamint a magyar utazási irodákon keresztül lehet lefoglalni, megvásárolni.

Újabb négyezer utast hozhat Sármellékre a berlini járat A Germanwings 80 százalékos kihasználtságot, a sármelléki FlyBalaton repülőtér több mint 4000 új utast vár a diszkont légitársaság új, nyári menetrendi időszakban közlekedő Berlin–Sármellék járatától, amelyre 2006. november 24. óta már foglalhatók a jegyek. A légitársaság Airbus A–319 típusú, 150 fős repülőgépei 2007. július 6. és augusztus 31. között minden pénteken és vasárnap szállítják majd az utasokat. Ezzel 2007 nyarán a diszkont légitársaság Berlin-Schönefeldből induló járatainak száma 30 százalékkal, összesen 17-re növekszik. A cég elképzelései szerint 2008-ban, a Germanwings repülőgépflottájának bővítésével egy időben, várhatóan heti háromra emelkedik majd a Sármellékre közlekedő járatok száma. Felmérések szerint a Balatont és környékét összesen egymillió turista látogatja évente, 21,3 százalékukat német turisták teszik ki. A külföldi turisták közül minden második Németországból érkezik.

Magyarország schengeni csatlakozása után megszűnik az ingyenes nemzeti vízum Az ingyenes nemzeti vízum megszűnésével várhatóan jövő decembertől az ukrán és a szerb állampolgároknak – de a határon túli magyaroknak is – személyenként és alkalmanként 8–10 ezer forint körüli összeget kell majd fizetniük. Igaz, a beutazási engedély az EU egész területére érvényes lesz, míg a jelenlegi csak magyarországi beutazásra jogosít. A schengeni bővítés nem érinti az unió területén ma is vízummentességet élvező horvátokat, a román állampolgárok pedig jövő januártól, az ország uniós csatlakozása után akár személyi igazolvánnyal is utazhatnak. Schengen után is használatban marad az idén januárban bevezetett nemzeti vízum, amely főként a határon túli magyarok és az anyaország közötti kapcsolattartást volna hivatott kön�nyíteni. A kedvezményes beutazási engedély azonban mégsem vált igazán népszerűvé, a legutóbbi napokig alig több mint kétezren igényeltek ilyet.

Jövőre munkanapra esnek az ünnepek Jövőre minden ünnep hétköznapra esik, így összesen tíz munkanappal rövidül az év. Ráadásul több ünnep is hétvégéhez közeli lesz, így számíthatunk rá, hogy egy-egy napot hozzácsapnak a hosszú víkend kedvéért. Ebben az évben nyolc ünnep esett hétköznapra, augusztus 20. és január 1. vasárnap volt. XVII. évfolyam 1. szám • 2007. január



37

 Indul az OLLÉ, az Országos Labdarúgópálya Létesítési Program

Új műfüves labdarúgópálya-létesítési program beindítását jelentette be a Magyar Labdarúgó Szövetség. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkárságának szakmai segítségével, a magánszféra partnerségében megvalósuló program lényege, hogy az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken olyan új, korszerű, műfüves, villanyvilágítással ellátott labdarúgópályák épüljenek Magyarországon, amelyek biztosítják a korszerű utánpótlás-nevelés létesítményi hátterét, és ezáltal növelik az igazolt labdarúgók, illetve a rendszeres testmozgást végző fiatalok számát. Másfelől a pályák kulturált lehetőségeket biztosítanak a tömeges szabadidősportra, valamint piaci hasznosításuk révén bevételekhez is juthatnak az önkormányzatok. A pályaépítési célra rendelkezésre álló önkormányzati források relatív szűkössége miatt a Magyar Labdarúgó Szövetség a program megvalósítására egy önálló, közhasznú társasági formában működő programirodát hoz létre. Az OLLÉ Programiroda országos szinten felméri a pályaépítési igényeket. Ezután központosított kiválasztási folyamat segítségével időben és költségben felére csökkenti az önkormányzatoknál jelentkező közbeszerzési terheket, majd kidolgozott finanszírozási konstrukciót biztosít a programhoz csatlakozó önkormányzatoknak. A finanszírozás futamideje 15 év, az önkormányzatoknak ez idő alatt kell törleszteniük a hitelt, amelynek törlesztőrészlete előre jól kikalkulálható, és ezért beépíthető az önkormányzatok éves költségvetésébe. Az OLLÉ Program keretében négyféle pályatípus megvalósítására nyílik lehetőség: a FIFA-előírások szerinti nagypálya 105 × 68 méteres, a futsal pálya 20 × 40 méteres, a grund pálya 12 × 24 méteres, és ezek mellett lehetőség van iskolaudvarok beépítésére is, azaz az iskolai sportpályák műfüves átalakítására. Az egyes pályatípusok nettó (áfa nélküli) beruházási költségei, illetve az önkormányzatok által fizetendő becsült éves díjak a következők:

Pálya I. osztályú pálya Futsal pálya Grund pálya Összesen Iskolai sportpálya kialakítása

Nettó beruházási költségek (2006-os árakon), E Ft 120 000 20 000 14 000 154 000 14 000

Az önkormányzat által fizetendő becsült éves díj, E Ft ~12 050 ~2 000 ~1 410 ~15 460 ~1 410

A központosított és sztenderdizált eljárás eredményeként a részt vevő önkormányzatok „ingyen” jutnak a pályaépítés közbeszerzési-jogi tanácsadói, hitelminősítési, banki szakjogászi, tervezői, műszaki ellenőri és általános�� tanácsadói szolgáltatásai hoz. A Programiroda az előkészítéstől, a finanszírozás és a kivitelezést megelőző közbeszerzésen át a műszaki ellenőrzésig folyamatosan együttműködik a csatlakozó önkormányzatokkal. Az együttműködés keretében a Programiroda a pályaépítést csomagszerűen biztosítja az önkormányzat számára, az igénybejelentéstől a létesítmény kulcsrakész átadásig. A részt vevő ön�� kormányzat�� feladata mindösszesen az egyes fázisokban a továbblépést szolgáló döntések meghozatala lesz. Az OLLÉ Program iránt érdeklődő önkormányzatoknak az igényfelmérő adatlapot 2007. január 30-ig kell visszaküldeniük a Magyar Labdarúgó Szövetség részére. Az igényfelmérő adatlap letölthető a Magyar Labdarúgó Szövetség (www.olleprogram. hu), valamint a Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Sport Szakállamtitkárságának (www.nsh.hu, www.otm.gov.hu) honlapjáról. Az első lépcsőben a Programiroda az igénybejelentő és adatszolgáltató lap visszaküldése alapján a�� z Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium�� Sport Szakállamtitkárságával�� együttműködve felméri a jelentkezési igényeket, és megkezdi az aktualizált országos pálya-kataszter kialakítását. Az igényfelméréshez és a program részleteinek megismeréséhez a Programiroda helyszíni konzultációs lehetőséget biztosít. A tervek szerint az igényfelmérés márciusra, a közbeszerzési pályázatok elbírálása nyáron fejeződhet be, míg az építkezés augusztusban kezdődhet meg. Kisteleki István, az MLSZ elnöke szerint az önkormányzatok körében végzett az előzetes igényfelmérés sokkal kedvezőbb volt, mint gondolták, így már most „30-40-50 önkormányzat tett ígéretet” arra, hogy bekapcsolódik a programba. További információ: Jakab Zoltán, irodavezető: (36 30) 334-2524 Pazaurek Piroska, kommunikációs munkatárs: (36 30) 916-7567



38


 Események, programok – az elmúlt 30 nap kiemelkedő sportdiplomáciai történései

Miskolc: egymilliárd az államtól uszodára Valóra válhat Miskolc többéves álma: megépül a miskolci sportuszoda. A kormány december 22-én döntött arról, hogy Miskolc vissza nem térítendő támogatást kaphat a sportlétesítmény megépítésére. A jó hírrel dr. Ujhelyi István a sportot is felügyelő Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára érkezett az észak-magyarországi városba, ahol Káli Sándor polgármesterrel közösen írták alá a vissza nem térítendő támogatási szerződést. A sportlétesítmény egymilliárd forintból épülhet. A város 500 millió forint önerővel járul hozzá az építkezéshez. Az uszoda az egyetemi sportkomplexum területére, a sportcsarnok és a teniszpályák közé épülne. Az uszoda megépítésére 2007-ben országos tervpályázatot írnak ki. Nyáron indul a beruházás, és a tervek szerint 2009 elején vehetik birtokba a sportolók és az úszni vágyók. Az uszoda egyébként a megye első olyan versenyuszodája lesz, ahol akár nemzetközi versenyeket is lehet majd rendezni. A több száz fős lelátóval és kiszolgálóhelyiségekkel is rendelkező uszodában egy 50 × 25 méteres, 10 sávos medence és egy 25 × 10 méteres, bemelegítő medence várja majd az úszni vágyókat.

Új sportcsarnokot adtak át Somogyjádon Új sportcsarnokkal gazdagodott Somogyjád. A létesítményt december 22-én dr. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter avatta fel. A csaknem 400 millió forint értékű beruházás eredményeként elkészült sportcsarnok ünnepélyes átadásakor a sportért is felelős miniszter kiemelte: „Fontosnak tartok minden kezdeményezést, amely hozzájárul a mozgásban, testedzésben gazdag életmód elterjedéséhez. E létesítmény megépítésével Somogyjád az egészséges életmód mellett tette le a voksát.” Dr. Lamperth Mónika reményét fejezte ki, hogy a szomszédos települések is élnek a lehetőséggel, és igénybe veszik a sportcsarnok szolgáltatásait. Az állami és a magánszféra partnerségében, közismertebb nevén a PPP-program keretében elkészült, több célra hasznosítható, 1865 négyzetméteres sportcsarnok már az átadást követő néhány héten belül jelentős eseménynek ad otthont; január elején ott tartják a megyenap alkalmából rendezett ünnepi közgyűlést. A település önkormányzata tizenöt éven át évi húszmillió forint szolgáltatási díjat fizet az üzemeltetőnek, a létesítmény ezután kerül át Somogyjád tulajdonába. A sportcsarnok hat település igényeit szolgálja ki. A létesítményben négy öltöző van, a lelátóján kétszázan szurkolhatnak

Elkészült a sportöltöző Bölcskén Az alig 2800 lakosú, Tolna megyei Bölcske községben a sportot kamatostul megtérülő beruházásnak tekintik. E szellemben avatták fel 2006. december 3-án a falu új, multifunkcionális sportöltözőjét. Számottevő értékű önkéntes munkával és a helyi lakosok, vállalkozók hozzájárulásával felépült, a mai kor követelményeinek megfelelő, 340 négyzetméteres épület mindösszesen 25 millió forintos költségvetésből készült el, amelyből 6,5 millió forint NSH-támogatás volt. Az avatóünnepségen a szalagot, az ÖTM Sport Szakállamtitkárság képviseletében, Németh Imre osztályvezető vágta át.

A hazai sportszakember-képzés helyzetéről tanácskoztak az Akadémián „A magyarországi sportszakember-képzés helyzete és feladatai” címmel tartottak konferenciát 2006. december 6-án a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Roosevelt téri székházában. A tanácskozást az MTA Pedagógiai Bizottság Szomatikus-Nevelési Albizottsága, a Magyar Sporttudományi Társaság és a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kara szervezte. Lányi András, az ÖTM Sport Szakállamtitkárságának főosztályvezetője előadásában először az állami sportirányításban bekövetkezett változásokat és a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiát ismertette, majd a sportszakemberek hazai szerepéről beszélt. Mint elmondta, a szakképzés fejlesztése a kormány programjában prioritást élvez. A magyar sportszakember-képzés összességében megállja a nemzetközi összehasonlítás próbáját, hiányosságaival együtt is a sport egyik sikerágazata. A hazánkban szerzett sportszakmai képesítéseknek rangjuk van, a világ számos országában szívesen fogadják a magyar képzési rendszerben részt vett és bizonyítványt vagy oklevelet szerzett szakembereket. XVII. évfolyam 1. szám • 2007. január



39

Elhangzott, hogy az új szerkezetű Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) a szabadidősport terén jelentkező igények kielégítésére sikerült két új sportszakmai képesítést elfogadtatni, az egyik a rekreációs mozgásprogram vezető, a másik a fitness-wellness asszisztens. Az OKJ-ben jelenleg a következő öt sportszakmai képesítés szerepel: sportoktató, sportedző, fitness-wellness as�szisztens, rekreációs mozgásprogram vezető (8 szakiránnyal), sportszervező és sportmenedzser. Aktualitása miatt Lányi András megemlítette a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló 157/2004. (V.18.) Korm. rendeletet. E jogszabály – többek között – elrendeli, hogy hazánkban 2007. december 31-ét követően csak az állam által elismert – a rendeletben meghatározott – képesítéssel tölthetők be munkakörök. Ennek a rendelkezésnek sokatmondó üzenete van a csak UEFA licenccel rendelkező labdarúgó „edzők” számára!

Népszerű volt a Tárt kapus program A népesség egészségi állapotának javítása érdekében, a rendszeres fizikai aktivitás, a rekreációs célú sportolás széles körű lehetőségének biztosítása céljából az ÖTM Sport Szakállamtitkársága 2006-ban indította el a Tárt kapus programját, amelynek keretében a meglévő sportlétesítmények hétvégi (esti) nyitva tartásának támogatásával lehetőség nyílt a sportolási lehetőségeket biztosító sporthelyszínek kedvezményes igénybevételére. A Tárt kapus program 19 megyében összesen 311 helyszínen, közel 50 ezer fő rendszeres szabadidős mozgását biztosította. A program 2007-ben is folytatódik.

A Sport- és Turisztikai Bizottság ülése A komplex területfejlesztés és a sport kapcsolatáról, a sportstratégiáról és az Eb-pályázatról is szó esett a Sport- és Turisztikai Bizottság ülésén. Az Országgyűlés Sport- és Turisztikai Biztosságának 2006. december 6-i ülésén először a „TF” sorsa került szóba. A bizottság korábban önálló indítványt tett a felsőoktatási törvény módosítására annak érdekében, hogy elősegítse a Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) mielőbbi kiválását a Semmelweis Egyetem kötelékéből. Ezt azonban az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) nem támogatta, mert a TF a jelenleg hatályos törvény szerint csak az akkreditációs eljárás alapján válhat ki, és a módosító javaslat éppen ez alól adna mentességet. A bizottság ezért visszavonta korábbi indítványát, és bár az egyetem is támogatja a kiválást, meg kell várni a kérdésben az akkreditációs bizottság állásfoglalását. Elbert Gábor, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium sport szakállamtitkára és Györfi János osztályvezető ismertette az áldolgozott Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiát, amelyet november 22-i ülésén a Nemzeti Sporttanács is elfogadott, és amely várhatóan 2007 áprilisában kerül a kormány elé. Györfi János a legfontosabb céloknak a rendszeresen sportoló emberek számának növelését, a szabadidősport-gazdaság fejlesztését, a sportban dolgozók számának növelését, valamint a multifunkcionális létesítmények gazdaságos működtetésére kidolgozott fenntarthatósági modelleket nevezte meg. A képviselők egyetértettek a sportstratégiában megfogalmazottakkal, de lényeges szempontnak tartják, hogy jusson pénz a benne foglalt elképzelések megvalósítására. Ezt követően a Nemzeti Sportstratégia egyik eleméről, a komplex területfejlesztés és a sport kapcsolatára kidolgozott elképzelésről beszélt Györfi János. Az osztályvezető a sportinformációs háttér megteremtését, a kistérségi humánmenedzseri hálózat kiépítését, valamint a benne dolgozók jó programokkal való ellátását tartotta a legfontosabbnak. Gyárfás Tamás szervezőbizottsági elnök a 2012-es magyar–horvát labdarúgó Eb-pályázat állásáról számolt be. Elmondta, hogy elkészítettek egy olyan egyedi kiadványt, amelyben 250 érvet sorakoztatnak fel a kandidálás mellett. Ebben bemutatják, hogy a focin kívül mit adott a két ország Európának és a világnak. Szó esik ebben a gyufa feltalálásától a herendi porcelánig, vagy a Nobel-díjasokról, Kertész Imréig bezárólag. Ezeket a kiadványokat külföldi lapokhoz, hírügynökségekhez, külképviseletekhez és a nemzetközi futballélet meghatározó személyiségeihez fogják eljuttatni. Elhangzott még, hogy elkészült az átépítendő Puskás Ferenc Stadion asztal méretű makettje, valamint a 2012-es Eb dala is, amelynek videóját most veszik fel. Gyárfás Tamás a pályázattal járó további költségek fedezete érdekében a Top 200 magyarországi céghez fordult, hogy egyenként egy-egy millió forinttal támogassák a pályázatot. Bejelentette, hogy a Capital Research felmérése szerint immár 84 százalékos az Eb-pályázat hazai támogatottsága, végül azt, hogy az áprilisi cardiffi prezentáción a horvát és a magyar miniszterelnök is jelezte részvételét. Füleky András a Sport Szakállamtitkárság szakmai főtanácsadója arról tájékoztatta a bizottságot, hogy világesemény rendezésekor egyetlen sportágban sem támasztanak olyan szigorú követelményeket, mint az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) a 2012-es Eb kapcsán. Elmondta, hogy a kormány elkötelezett a rendezés mellett, a pályázatot nemzeti ügynek tekinti, és eddig minden szükséges garanciát megadott az UEFA-nak. A jövendő egyik legjelentősebb feladatának a Puskás Ferenc Stadion és tágabb értelemben a Budapesti Olimpiai Központ fejlesztését nevezte meg. Hangsúlyozta: a fejlesztést úgy kell végrehajtani, hogy a sportközpont később a nem olimpiai sportágak világjátékának, az Universiade vagy az olimpiai játékok megrendezésére is alkalmas legyen. Bánki Erik bizottsági elnök bejelentése szerint az Új Magyarország Fejlesztési Terv regionális operatív programjaiban prioritást fognak élvezni azok a programok, amelyek kapcsolódnak a labdarúgó Eb-pályázathoz és javasolta, hogy sikeres pályázat



40


esetén Magyarország 2012 áprilisában rendezze meg a parlamenti válogatottak labdarúgó Eb-jét, amely a nagy esemény főpróbája lehetne.

Lamperth Mónika miniszteri elismeréseket adott át a Hungaroring húszéves fennállása alkalmából Lamperth Mónika sportügyekért felelős önkormányzati és területfejlesztési miniszter a Hungaroring fennállásának huszadik évfordulója alkalmából eredményes tevékenysége elismeréséül miniszteri díjat adományozott a Forma–1-es pálya működtetésében, versenyek szervezésében aktívan szerepet vállaló tizenegy személynek. A 2006. december 7-i ünnepségen Palik László, a Hungaroring Sport Zrt. elnöke, Gaál Attila, a zrt. vezérigazgatója, Faluvégi Péter versenyigazgató, Morvai Károly pályaigazgató, Szamos Miklós sportszakmai igazgató, a zrt. szervezőbizottságában végzett tevékenységéért Dancsó Pál és Nádasdi János, valamint Dávid Sándor volt, illetve Petán Péter jelenlegi sajtófőnök, továbbá Gerstl Péter és a néhai Mester István részesült elismerésben. Gerstl Péter később veszi át a díjat, az elhunyt Mester István helyett pedig Mester János jelent meg az ünnepségen. A rendezvényen – melyen az egybegyűltek megtekintettek egy kisfilmet a Forma–1-es pálya építéséről – ott volt Frank Tamás, az Ostermann Forma–1 Kft. ügyvezető igazgatója, a Hungaroring Zrt. alelnöke is, akinek Sólyom László köztársasági elnök, a szakminiszter előterjesztésére a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje Polgári Tagozatát adományozta korábban, az október 23-i nemzeti ünnep alkalmából.

Ifjúsági Turizmus és Természetjárás konferenciát tartottak Zánkán A Szociális és Munkaügyi Minisztérium, valamint az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium 2006. december 15. és 17. között a zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrumban rendezte meg a VI. Ifjúsági Turizmus és Természetjárás konferenciát. A háromnapos tanácskozáson először Bogó Ágnes, a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum Kht. ügyvezető igazgatója köszöntötte a résztvevőket. Ezután neves szakemberek előadásai hangzottak el az ifjúsági turizmus, valamint a természetjárás közigazgatási struktúrában elfoglalt helyéről, a kormányzat civil stratégiájáról, a turizmusoktatás megújulásáról, valamint a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely szolgáltatásról szóló kormányrendelet eredményeiről és az üdülési csekk szerepéről. A résztvevők beszélgettek a MÁV Zrt. által bevezetendő megszorításokról, valamint ezeknek az ifjúsági turizmusra és a természetjárásra gyakorolt hatásairól is. A konferenciára meghívottak kisebb szekciómunkát is végeztek, többek között az ifjúsági turizmus, a természetjárás, a teljesítménytúrázás és a turistasajtó témaköreit illetően. A szeminárium végén ismertették a résztvevőkkel a szekcióülések eredményeit, és zárszóként összegezték a tanácskozáson elhangzottakat.

„Melbourne 1956” című sporttörténeti kiállítás nyílt a Sportmúzeumban „Melbourne 1956” címmel érdekes és egyben hiánypótló sporttörténeti kiállítás nyílt 2006. december 16-án a SportAgórán található Magyar Sportmúzeumban (Budapest XIV., Ifjúság útja 2.). Az igazi látványosságnak számító kiállításhoz Szabó Lajos múzeumigazgató írt ajánlót. „A magyar sport is sorsfordító napokhoz érkezett 1956 őszén. Az események mára már ismertek, a kutatók kemény munkával rekonstruálták a vérzivataros idők szinte minden óráját. Lehet-e még újat mondani a számtalan visszaemlékezést követően? A Melbourne 1956 című kiállítás vállalkozik arra, hogy a maga sajátos nyelvezetével megpróbáljon további pluszt hozzátenni a korábban évtizedekig elhallgatott tényekhez. A múzeum történetében ez az első alkalom, hogy ehhez a témához nyúl és összefoglalja a mai napra már tekintélyessé, kockáztassuk meg, teljessé vált ismeretanyagot. A friss kutatások nyomán rengeteg, eddig csak fiókok mélyén csendesen megbúvó fotó, napló és korabeli tárgy került elő, melyek segítségével egy sajátos látószögön keresztül ismerkedhet meg a látogató az ötvenes évek sportjával, de azon belül is a fényességes Helsinkit követő időszakkal, amikor olyan kivételes fejlődésen ment át a magyar élsport, hogy reális lehetőség mutatkozott még a 16 arany túlszárnyalására is. Ebbe a csúcsra járatott felkészülési hullámba robbant bele október 23-a, a maga szívszorító ünnepélyességével, mely pillanatok alatt háttérbe szorított minden mást, edzéseket, versenyeket. A gondolatok érthető módon elkalandoztak, a versenyzők felkészülése megszakadt, de ennek ellenére is, vagy ha úgy tetszik, ezzel együtt is emlékezetest alkottak úgy, hogy az enyhén szólva is kedvezőtlen körülmények közepette sem törtek meg. Sok mindent bizonyít ez a tény. Elsősorban kivételes motiváltságukat, a hitüket, másodsorban a szakmai munka időzítettségét, finom kimunkálását. A vérzivataros idők fő tanúja, a Melbourne-t megjárt, majd évtizedeken át a világtól elzárt lobogó, csapatunk zászlója is a sok különleges kiállítási tárgy között szerepel. De ne csak egy hagyományos kiállításra gondoljon a néző, hisz a kiállítás társrendezője, az Olimpiának indult produkció, amelynek jóvoltából szó szerint megelevenedik a múlt. Költségeket nem kímélő kutatásaik eredményeként Magyarországon először látható az összes magyar érdekeltségű versenyszám archív filmje és vaXVII. évfolyam 1. szám • 2007. január



41

lamennyi magyar induló visszaemlékezése is nyomon követhető videóról. A kiállítás nemcsak nosztalgiázásra ad lehetőséget az idősebbeknek, de szándéka szerint igyekszik a gyerekeket, a fiatalságot is beavatni a magyar történelem sorsfordító pillanataiba, és egy különleges szemüvegen keresztül láttatni azt az időt, amit csak úgy hívunk: 56.”

Uniós sportminiszteri értekezletet tartottak Brüsszelben a sport Fehér Könyvéről Az Európai Unió sportminiszterei a közelmúltban Brüsszelben tanácskoztak. Magyarországot Göntér Krisztina, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium nemzetközi titkárságának munkatársa és dr. Burgert Mónika, a sport főosztály jogásza képviselte. Az értekezlet fő témája a sportról szóló Fehér Könyv volt, amelyet az Európai Bizottság készít el a tagállamok javaslatai, jelzései alapján. A dokumentum várhatóan 2007-ben készül el. Az értekezlet jóváhagyta az előző szinteken tartott egyeztetéseken kidolgozott javaslatokat a Fehér Könyv tartalmával és felépítésével, valamint a felállítandó új munkacsoporttal kapcsolatban. A sportigazgatók előző megbeszélésein elkezdett tervezés most magasabb szinten folytatódott arról, hogy a Fehér Könyv milyen témákat vessen fel, tekintettel arra, hogy hosszabb távon e dokumentum alapján kerülhet sor a közösségi intézkedésekre, ideértve a konkrét akcióprogramokat vagy a jogszabályalkotást. Az összes résztvevő egyetértett abban, hogy a sportnak szüksége van arra, hogy magasabb szintre kerüljön az európai politikában. A miniszterek jóváhagyták, hogy a Fehér Könyv ne csak a sport saját értékeiről szóljon, hanem tágabb értelemben rögzítsék benne a sportnak az európai társadalomra és gazdaságra kifejtett hosszú távú hatásait is. Ilyen például a sport nevelési, rétegintegráló, illetve egészségmegőrző szerepe, illetve jelentősége a munkahelyteremtésben vagy a szakképzésekben. A sport gazdasági dimenziói kapcsán említést kell tenni arról is, hogy milyen módon biztosítható a sport biztonságos anyagi háttere. A Fehér Könyv harmadik fejezete a sport szervezeti felépítéséről szól majd. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a sport jövője szempontjából sorsdöntő, hogy sikerüljön rendezni a sport speficikus jellege és az EU-jogszabályok közötti kapcsolatot. Elkészült egy „Független jelentés a sportról” című munka, ezt felhasználva egy miniszterekből álló munkacsoport tovább dolgozik azon, hogy a sport számára biztonságos közösségi jogi környezet jöjjön létre. A sportminiszterek felállítottak egy „Sport és nonprofit szervezetek” elnevezésű munkacsoportot is, amelynek feladata kidolgozni azt a módszert, amelynek alapján különbséget lehet tenni a nyereségorientált sportvállalkozások és az önkéntes részvételen alapuló civil szervezetek között. Az előbbiek állami támogatását ugyanis tiltja a szabad versenyről szóló alapelv, míg az utóbbi támogatása közérdek. Elhangzott továbbá, hogy a doppingellenes küzdelem terén az EU feladata csupán a tagállamok közötti egyeztetés.

Fotókiállítás nyílt a speciális olimpikonokról a Duna Palotában Idén is a BM Duna Palota ad otthont annak a speciális olimpikonokról készült fotókiállításnak, amelyet 2006. december 12én Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke nyitott meg. „Köszönöm azokat a kellemes pillanatokat, amelyeket nyáron átélhettem Kecskeméten, a VI. Nemzeti Játékokon. Jólesik ezeken a képeken viszontlátni az akkori küzdelmeket és örömöket” – mondta Szili Katalin, majd felkonferálta Kilyén Ilka marosvásárhelyi művésznőt, aki egy karácsonyi éneket adott elő. Lengyel Lajos, a Magyar Speciális Olimpia Szövetség elnöke kiemelte, hogy a szervezet már csaknem egy évtizede rendezi meg hagyományos évzáró tárlatát, amely az új évben vándorkiállításként több nagyvárosban is megtekinthető lesz. Az M. Soós György és Soós Noémi által készített 30 felvétel december végéig látható a Duna Palotában.



42


 Sportoljon üdülési csekkel! Szabadidősport-szolgáltatásokra is igénybe vehető január 1-jétől az üdülési csekk 2007-től tovább bővül az üdülési csekk felhasználási köre – jelentette be az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára 2006. december 28-án a Corinthia Aquincum Hotelben megtartott sajtótájékoztatón. Dr. Ujhelyi István elmondta: az Országgyűlés december 18-án fogadta el azt a törvénymódosítást, amely szerint 2007. január 1-jétől az üdülési csekk a pihenést biztosító eddigi területeken túl – az egészségmegőrzés és a betegségmegelőzés mellett – szabadidősport-szolgáltatások igénybevételére is felhasználható lesz. „Az üdülési csekk igazi sikertörténet. Ma már evidencia, hogy a négycsillagos hoteltől egészen a falusi vendéglátásig mindenhol kint van az ismerős matrica, s ugyanezt várom a sport területén is” – mondta dr. Ujhelyi István. Karácsony Mihály, az üdülési csekket kibocsátó Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány elnöke, Szántó Éva, a Nemzeti Sportszövetség főtitkára, Salga Péter, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség főtitkára, valamint Fábián László, a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetségének alelnöke ünnepélyes keretek között együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá arról, miszerint közös célnak tekintik, hogy a szabadidősport váljék az egészségmegőrzés, a nevelés, a személyiségfejlesztés, a közösségépítés és a társadalmi integráció részévé. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium nevében a szándéknyilatkozatot támogatóként dr. Ujhelyi István is aláírta. A sajtótájékoztatón elhangzott: a megjelent szervezetek képviselői kiemelten fontosnak tartják, hogy a mindennapos sportolás mind több magyar állampolgár számára váljon elérhetővé és együttműködnek abban, hogy az üdülési csekk fizetési eszközként felhasználhatóvá váljon a szabadidősport és az egészségmegőrzés területén biztosított szolgáltatásokra. A Nemzeti Üdülési Alapítvány elnöke, Karácsony Mihály szerint a sportszakma 10-15 éves vágya teljesült ezzel a törvénymódosítással, amelynek eredményeként várhatóan 4-5 milliárdos további forrás jut a sportszolgáltatókhoz. Mindez a fejlesztésekre is jótékony hatással lehet. Az elnök elmondta, hogy 2006-ban a gazdálkodók már 600 ezer munkavállalónak adtak üdülési csekket, az alapítvány pedig szociális szempontok alapján 280 ezer embernek biztosított kedvezményes csekket, összesen több mint 25 milliárd forint értékben. Hozzátette: ennek 80 százalékát szállással kapcsolatos s egyéb, ehhez kapcsolódó szolgáltatásokra vették igénybe. Az üdülési csekk hazánkban meghonosodott rendszerét 1939-ben Svájcban alakították ki, majd ezt átvették a franciák, Magyarország onnan adaptálta 1998-ban. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott csekket névértéken lehet fizetőeszközként felhasználni belföldi szolgáltatások igénybevételére. Elterjedését az állam kétfeleképpen ösztönzi: egyrészt – a mindenkori minimálbér határán belül – lemond az üdülési csekket terhelő adó- és járulékbevételekről, és a bevételeket a jövedelem tulajdonosainál, a belföldi szolgáltatóknál hagyja, másrészt közvetlen módon is támogatja a rászorulókat. 2006-ban ily módon a belföldi szolgáltatókat 18 milliárd forinttal, a rászorulókat pedig 7,8 milliárd forinttal támogatta. Európai trend, hogy az üdülési csekk felhasználását a turizmus, a kultúra, az egészségmegőrzés és a sport területére is kiterjesztik. Idehaza 2004-ben kezdődött a felhasználási kör kibővítése, előbb a vonat- és buszjegyekre, majd 2005-től fesztiválbelépőkre, horgász- és hajójegyekre , továbbá állatkerti belépőkre, 2006-tól pedig étkezésre, fürdők, strandok és élményfürdők szolgáltatásaira, valamint a Hungaroring Rt. rendezvényeinek belépőire is fel lehet használni az üdülési csekket. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány és az Országos Sportegészségügyi Intézet (OSEI, más néven Sportkórház) december elején írt alá megállapodást arról, hogy az üdülési csekk 2007-től az OSEI-ben, továbbá két regionális és kilenc megyeközpontban szűrővizsgálatokra és életmódbeli tanácsadásra is felhasználható. A sportegészségügy területén konkrétan igénybe vehető szolgáltatások: kondicionális állapotfelmérés, terhelésdiagnosztikai vizsgálat, diétás tanácsadás mozgásprogram-javaslattal egybekötve, 24 órás ABPM-vérnyomásvizsgálat, az allergiások számára pedig Rhinolight-kezelés.




43

 Kinevezések, intézményi változások Dr. Ábrahám Attila a sporttanácsadói testület vezetője lett Dr. Ábrahám Attilát, a Nemzeti Sporthivatal korábbi elnökét nevezte ki dr. Lamperth Mónika sportért felelős önkormányzati és területfejlesztési miniszter a munkáját segítő sporttanácsadó testület élére. A tárca vezetője januárban nevezi meg a testület további tagjait. Dr. Ábrahám Attila a kinevezéssel párhuzamosan visszavonta a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltatási Intézet (NUSI) főigazgatói posztjára.

Dr. Ábrahám Attila

Egyesítik a sport háttérintézményeit: januártól működik a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet A hatékonyabb működés érdekében 2007. január 1-jétől átalakítják a sport költségvetési háttérintézményeit: a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet (NUPI) és a Testnevelési és Sportmúzeum jogutódlással megszűnik, és beolvad az átalakuló és nevet változtató Nemzeti Sportközpontokba. Az új intézmény Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet (NUSI) néven működik 2007. januártól. Elbert Gábor, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium sport szakállamtitkára elmondta: a cél az igazgatási költségek csökkentése, hogy több pénz jusson az élő sportra. A NUSI létrehozásával az elképzelések szerint éves szinten több száz millió forintot lehet megspórolni. A sport szakállamtitkár hangsúlyozta, hogy a jelenleg a NUPI keretében futó utánpótlásprogramok érintetlenek maradnak. Azt szeretnék elérni, hogy az olimpiai központok jól működtethetők legyenek, a válogatottak kiszolgálása mellett akár magántőke bevonásával növeljék kihasználtságukat, bővítsék szolgáltatásaikat. A megszűnő két háttérintézmény szakmai integritását biztosítja az is, hogy a NUPI és a Sportmúzeum a NUSI részjogkörű költségvetési egységeiként működik majd az átalakulást követően. A NUSI vezetői tisztére pályázatot írtak ki: főigazgatónak ifj. Török Ottót nevezték ki.



44


 Sportköltségvetés Közel 2,5 milliárd forint jut jövőre állami forrásból a magyar versenysportra. Csaknem két és fél milliárd forint jut a központi költségvetésből a magyar versenysportra 2007-ben. Az utánpótlás bő egy milliárddal több állami forrásból gazdálkodhat, mint négy éve, a legutóbbi nyári olimpiát megelőző, rendre hivatkozási alapul szolgáló 2003-as esztendőben. Mindezt Elbert Gábor, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium sport szakállamtitkára jelentette be a SYMA Sport- és Rendezvényközpontban 2006. december 21-én megtartott sajtótájékoztatón. Az állami sportirányítás első számú vezetője hozzátette, hogy reményei szerint a parlamenti végszavazással a korábban előirányzottnál 200 millió forinttal nagyobb összeg fordítható majd a szabadidősportra, amelyre azonban így is lényegesen kevesebb pénz jut, mint szeretnék. A hiányzó összeget magántőkéből igyekeznek kipótolni, mégpedig úgy, hogy a multinacionális cégeknek lehetőséget biztosítanak arra, hogy hozzájáruljanak a szabadidősporttal kapcsolatos pályázatok önrészének biztosításához. Elbert Gábor sikerként értékelte, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Tervbe több területen beépült a sport, s például a – szintén az önkormányzati tárcához került – turizmushoz kapcsolódva új forráslehetőségek is felbukkantak. Hozzáfűzte, hogy 2007-ben a versenysport területén a 2006-osnál több pénz jelenik meg, az összeg meghaladja a 2,4 milliárd forintot. Mivel olimpia előtti kvalifikációs év következik, az eredményes versenyzéshez, felkészüléshez és részvételhez biztosítani kívánják a kellő anyagi eszközöket. A sportköltségvetés a szakállamtitkár szerint ebből a szempontból is „tisztességes és biztató”. Az utánpótlásra a négy esztendővel ezelőtti, olimpiát megelőző évhez viszonyítva több mint egy milliárd forinttal több támogatás jut. Szintén a pozitívumok között említette meg Elbert Gábor a Tárt kapus programot, amelynek keretében állami pályázatok útján országszerte számos településen nyílhattak meg a sportlétesítmények a nagyközönség előtt és így a vékonyabb pénztárcájú emberek is ingyenesen jutottak sportolási lehetőségekhez. Szintén eredményesnek ítélte a Mozdulj, Magyarország!, illetve ezen belül a Mozdulj, Balaton! szabadidősportos programsorozatot. „Nem állunk rosszul” – összegzett évértékelőjének végén a sport szakállamtitkár. Elbert Gábor szavait azzal egészítette ki dr. Szabó Tamás, a Nemzeti Utánpótlás-nevelési Intézet, a NUPI főigazgatója, hogy tudomása szerint a korosztályos hátországra szánt források rendben vannak, s reméli, hogy átvészelik a bizonytalanság övezte időszakot. Hangsúlyozta, hogy a hazai utánpótlás-nevelés sikertörténet, e téren Magyarország nagyhatalom lett, s az elmúlt két év eredményei Európában is érdeklődést váltottak ki.



Pályázati lehetőségek

45

 EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Pályázati felhívás – önálló projektekre és pályázati alapokra az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében Kiíró: Nemzeti Fejlesztési Hivatal Forrás: www.nfh.hu A támogatási területek többek között: környezetvédelem (zajcsökkentés, környezettudatos nevelés); fenntartható fejlődés; az európai örökség megőrzése; oktatás; egészségügy (szenvedélybetegségek elleni küzdelem); határon átnyúló együttműködés; belés igazságügyi együttműködés. A pályázók köre: állami, magán vagy nem kormányzati szervezet, amely a köz érdekében tevékenykedik (nemzeti, regionális, helyi hatóságok; oktatási intézmények stb.). A támogatás mértéke: 250–3000 ezer euró (önálló projektek), illetve 10–250 ezer euró (pályázati alapok). Beadási határidő: 2008. március 31. az önálló projektek esetén. Pályázati csomag: www.nfh.hu/index.nfh?r=&v=8906639570&l=&p=’doc/Tov_tam/EGTBev.htm’ A pályázatról érdeklődni lehet: [email protected]

Hazai pályázati lehetőségek Pályázat a közterületen elkövetett jogsértések visszaszorítására készített programok megvalósításának támogatására Kiíró: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) Forrás: www.irm.gov.hu A támogatás célja többek között: A pályázati program célkitűzéseiben kialakított szempontok között meg kell jeleníteni a lakosság élet- és vagyonvédelme, a közlekedésbiztonság megteremtése, megszilárdítását szolgáló intézkedéseket. Törekedni kell a közterületen elkövetett bűnözés, illetve a közúti közlekedés körében elkövetett jogsértések csökkentésével járó, az életminőséget javító közbiztonság elérésére. Konkrét cél a közterületek, a közutak, valamint a nyilvános forgalom előtt nyitva álló egyéb területek biztonságának fokozása, a lakosság szubjektív biztonságérzetének erősítése. A kidolgozott intézményes reakciókat helyi szinten kell végrehajtani, amelyek a szoros partneri együttműködésre, a közösség együttes felelősségvállalására épülnek. A pályázók köre:  megyei jogú városok és a fővárosi kerületek önkormányzatai;  megyei rendőr-főkapitányságok, Budapesti Rendőr-főkapitányság, megyei jogú városok rendőrkapitányságai és a fővárosi kerületek rendőrkapitányságai. A támogatás formája: vissza nem térítendő pénzbeli támogatás. ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


46


Beadási határidő: 2007. február 15. Pályázati csomag: www.irm.gov.hu/download/epalyazatnov1.doc/epalyazatnov1.doc A pályázatról érdeklődni lehet: Dr. Bényiné Cserepi Mária: (06 1) 441-1735, Dr. Diószegi Gábor: (06 1) 999-4843

Pályázat az illegális migráció visszaszorítása és kezelése érdekében végzett tevékenység támogatására Kiíró: Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) Forrás: www.irm.gov.hu A támogatás célja többek között: Az egyes közrendvédelmi bírságokból befolyó pénzösszegek felhasználásának céljáról és eljárási szabályairól szóló 138/1999. (IX. 1.) Korm. rendelet 4. §-ának c) pontja értelmében az illegális migráció visszaszorítása, a kezelése érdekében végzett tevékenység, valamint az érintettek származási országukba való visszatérése elősegítéséhez kapcsolódó tevékenység megvalósítását magában foglaló projektek támogatása. A pályázók köre: Határőrség Országos Parancsnoksága és regionális szervei; Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal központi és területi szervei; Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálat; a migrációs probléma kezelésével hivatásszerűen foglalkozó civil szervezetek, magánszemélyek. A támogatás formája: vissza nem térítendő pénzbeli támogatás. Beadási határidő: 2007. február 15. Pályázati csomag: www.irm.gov.hu/download/epalyazatnov2.doc/epalyazatnov2.doc A pályázatról érdeklődni lehet: Dr. Bényiné Cserepi Mária: (06 1) 441-1735, Dr. Diószegi Gábor: (06 1) 999-4843

OLLÉ, Országos Labdarúgópálya Létesítési Program Kiíró: Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Magyar Labdarúgó Szövetség Forrás: www.olleprogram.hu; www.otm.gov.hu A támogatás célja többek között: A magánszféra partnerségében megvalósuló program lényege, hogy az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken olyan új, korszerű, műfüves, villanyvilágítással ellátott labdarúgópályák épüljenek Magyarországon, amelyek biztosítják a korszerű utánpótlás-nevelés létesítményi hátterét, és ezáltal növelik az igazolt labdarúgók, illetve rendszeres testmozgást végző fiatalok számát. Másfelől a pályák kulturált lehetőségeket biztosítanak a tömeges szabadidősportra, valamint piaci hasznosításuk révén bevételekhez is juthatnak az önkormányzatok. A pályaépítési célra rendelkezésre álló önkormányzati források szűkössége miatt a Magyar Labdarúgó Szövetség a program megvalósítására egy önálló, közhasznú társasági formában működő programirodát hoz létre. Az OLLÉ Programiroda országos szinten felméri a pályaépítési igényeket, majd kidolgozott finanszírozási konstrukciót biztosít a programhoz csatlakozó önkormányzatoknak. A finanszírozás 10–15 éves futamidejű, az önkormányzatoknak ez idő alatt kell törleszteniük a hitelt, amelynek részletei előre jól kalkulálhatóak, és ezért beépíthetők az önkormányzatok éves költségvetésébe. A pályázók köre: helyi önkormányzatok. Beadási határidő: 2007. január 30. Pályázati csomag: www.nsh.hu A pályázatról érdeklődni lehet: (06 1) 301-9100; [email protected] XVII. évfolyam 1. szám • 2007. január



47

A roma közösséget érintő, veszélyeztető szociális és lakhatási krízishelyzetek elhárításának és megoldásának részbeni támogatása Kiíró: Magyarországi Cigányokért Közalapítvány Forrás: www.pafi.hu A támogatás célja többek között: a roma közösségeket érintő, veszélyeztető szociális és lakhatási krízishelyzetek elhárításának és megoldásának részbeni támogatása. A pályázók köre: cigány kisebbségi önkormányzatok, jogi személyiséggel rendelkező cigány társadalmi szervezetek, egyesületek, alapítványok. A támogatás mértéke: max. 1 millió forint. Beadási határidő: folyamatos. Pályázati csomag: www.macika.hu

„Az év akadálymentes épülete 2006” című építészeti nívódíj pályázat Kiíró: Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Forrás: www.otm.gov.hu A támogatás célja többek között: A pályázat célja, hogy feltárja, értékelje és közzétegye az épített környezet akadálymentesítésében elért kiemelkedő építészeti és mérnöki teljesítményeket; s ezáltal elősegítse a mozgásukban, illetve a tájékozódásban korlátozott emberek helyzetének lényeges javítását, valamint a jogszabályokban foglalt, ilyen célú követelmények további magas színvonalú teljesítését. A pályázók köre: a pályázatra olyan újonnan megvalósult vagy felújított közhasználatú épületekkel, illetve azok példaértékű építészeti-műszaki részletmegoldásaival (pl. rámpák kialakítása, bejáratok megoldása, különböző szintek közötti közlekedés biztosítása, egészségügyi helyiségek példamutató kialakítása stb.) lehet jelentkezni, amelyeknél az akadálymentes használat követelményét a jogszabályi követelményeknek megfelelően, kiemelkedő építészeti-kivitelezői színvonalon teremtették meg. Beadási határidő: 2007. március 8. Pályázati csomag: http://www.vati.hu/main.php?folderID=1991&articleID=9432&ctag=articlelist&iid=1 A pályázatról érdeklődni lehet: tel.: (06 1) 224-3100; fax: (06 1) 224-3105; e-mail: [email protected]



48


A Helyi Építészeti Örökség 2007. évi nívódíj-pályázata Kiíró: Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Forrás: www.otm.gov.hu A támogatás célja többek között: Az építészeti nívódíjra meghirdetett pályázat célja, hogy segítségével feltárjuk, értékeljük és közzétegyük a helyi védelemben részesített értékes történeti emlékek megőrzésével, helyreállításával elért kiemelkedő építészeti és mérnöki teljesítményeket. További célja a pályázatnak, hogy széles körben hasznosítható javaslatokat adjon az egyedi tájérték, a településkép, a településkarakter, az értékes épületegyüttes, épület, képzőművészeti alkotás stb. szakszerű megőrzéséhez. A pályázók köre: pályázatot nyújthat be minden olyan személy, aki a felújítás megvalósításában felelős építészként, vagy táj- és kertépítész tervezőként, illetve restaurátorként, generálkivitelezőként vagy tulajdonosként (önkormányzat és civil szervezet is lehet) közreműködött, és a pályázati kiírás feltételeit magára nézve kötelezőnek ismeri el. Beadási határidő: 2007. március 26. Pályázati csomag: www.vati.hu A pályázatról érdeklődni lehet: tel.: (06 1) 224-3100; fax: (06 1) 224-3105; e-mail: [email protected]

 Pályázati hírek Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium minisztere pályázatot hirdetett az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szakirányítása alá tartozó önkormányzati és térségi koordinátor munkavállalói munkakörök betöltésére. A pályázatot a minisztérium honlapjáról lehetett letölteni, a pályázat benyújtásának határideje 2007. január 19. volt. A pályázat célja: Az önkormányzati és térségi koordinátor tevékenységének célterületei a kistérségben működő helyi önkormányzatok, a Kistérségi Fejlesztési Tanács, a többcélú kistérségi társulás, a területfejlesztési önkormányzati társulások tevékenységének segítése, különösen a kistérség-fejlesztési programok előkészítésének szervezése, értékelése, megvalósításának figyelemmel kísérése, támogatása, a nemzetközi, hazai és kistérségi területfejlesztési források felkutatása, a kitűzött területfejlesztési célok szerinti hasznosításának előmozdítása. A pályázat elbírálásának határideje 30 nap, az álláshelyeket 2007. március 1. naptól lehet betölteni.




49

 Tájékoztató a

Kormány–önkormányzatok Egyeztető Fóruma létrehozásáról

A kormány már a programjában megfogalmazta, hogy „a köztársaság az együttműködésre épül: polgárok és közösségeik önkéntes, intézmények és szervezetek szabályozott, egymásért felelősséget viselő partnerségére”. Ez egybecseng az érdekszövetségek többször kinyilvánított igényével: „a Kormány biztosítsa számukra a tervezett lépések előtt az előnyökre, hátrányokra, kockázatokra, pénzügyi háttérre vonatkozó szükséges információkat”. Figyelemmel az együttműködésben rejlő közös érdekekre, indokolt olyan formalizált keretet létrehozni, amely megfelelő szinten és hatáskörrel biztosít fórumot az önkormányzati érdekek megjelenítésére a kormányzati munkában. A fórum lehetővé teszi a különböző országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek számára álláspontjaik egyeztetését és elhatározásuk szerint egységes vagy differenciált megjelenítését, amelyek segítik a kormányzati döntések kommunikációját és végrehajtását az önkormányzati szférában. A közös szándékok összecsengésének eredményeként a kormány a 1121/2006. (XII. 12.) Korm. határozattal döntött a Kormány–önkormányzatok Egyeztető Fóruma létrehozásáról. Az egyeztető fórum feladata az önkormányzati rendszert közvetlenül érintő jogszabályok, kormányzati döntések előkészítő szakaszában állásfoglalás kialakítása, javaslattétel jogalkotási feladatokra, egyéb kormányzati döntések meghozatalára. Részt vesz továbbá az önkormányzatokat érintő parlamenti, kormányzati döntések kommunikációjának, végrehajtásának segítésében és egyéb feladatok ellátásában. Az egyeztető fórum elnöke az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, társelnöke az önkormányzati oldal soros ügyvivője, alelnöke az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára. A plenáris üléseken résztvevőket a kormányoldal és az önkormányzati oldal alkotja. Tagjai a kormányoldal részéről az egészségügyi miniszter, a szociális és munkaügyi miniszter, az oktatási és kulturális miniszter, valamint a pénzügyminiszter, illetve az általuk helyettesítésre felhatalmazott személy. Az önkormányzati oldal tagjai az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökei (vezetői), illetve meghatalmazott képviselői. Az egyeztető fórum 2006. december 14-én megtartotta alakuló ülését, amelyen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr hangsúlyozta az együttműködés és a kölcsönös felelősség fontosságát. Az önkormányzati érdekszövetségek képviselői üdvözölték a fórum létrehozását, és jelezték aktív részvételi szándékukat. Bejelentették, hogy az első féléves időszakra dr. Gémesi György, a MÖSZ elnöke tölti be az önkormányzati oldal ügyvivői tisztségét, így ő az egyeztető fórum társelnöke. A résztvevőknek dr. Lamperth Mónika miniszter asszony átadta a fórum ügyrendjének tervezetét, amelynek végleges szövegét a javaslatok megvitatását követően fogadják el. Egyúttal ismertette a 2007. évre megvitatásra javasolt témaköröket, kérve az önkormányzati oldal résztvevőinek egyetértését, illetve további javaslataikat.



50


 A Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkárság

egyéb fontosabb eseményei 2006 második félévében

Új Magyarország Fejlesztési Terv 2006 októberében társadalmi vitára bocsátotta a kormány az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez kapcsolódó operatív programokat, amelyek keretében uniós támogatással 7000 milliárd forintot fordíthatunk az elkövetkező 7 évben Magyarország fejlesztésére. Ezek a programok ágazati és regionális szinten fogalmazzák meg, hogy mire és milyen arányban használjuk fel a rendelkezésünkre álló forrásokat. A regionális és ágazati egyeztető fórumok keretében az önkormányzatok, a szakmai, gazdasági, érdek-képviseleti szereplők, illetve a tudományos és a civil szféra képviselői lehetőséget kaptak arra, hogy személyesen szóban és írásban is kifejtsék álláspontjukat. A partneri egyeztetések, fórumok során számos hasznos javaslat és vélemény érkezett be, amelyek jelentős részét a tervezők beépítették az operatív programokba. A fejlesztési régiók 1600 milliárd, míg az ágazati operatív programok keretében 5300 milliárd forintnyi fejlesztési forrás áll majd rendelkezésre 2007 és 2013 között. A legtöbb fejlesztést a Közlekedési Operatív Program (KözOP), a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) és a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) forrásai révén lehet megvalósítani. A kormány jóváhagyását követően, 2006. december 20-án a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) hivatalosan benyújtotta az Európai Bizottságnak az Új Magyarország Fejlesztési Terv 15 operatív programját bemutató dokumentumcsomagot. Az EU eljárása szerint a beadott dokumentumok alapján hivatalos tárgyalások kezdődnek meg a Bizottsággal. A Bizottságnak négy hónapja van arra, hogy az operatív programokat elfogadja. Ez viszont már nem akadályozza meg azt, hogy 2007. januárban az NFÜ kiírja az első a pályázatokat a 2007–2013 közötti időszak EU Kohéziós és Strukturális Alapok forrásaira. Annak érdekében, hogy a programoknak megfelelően mielőbb ki lehessen hirdetni az első pályázatokat, fontos az ún. akciótervek kidolgozása. Ezek megfelelő részletességgel tartalmazzák a megvalósításban résztvevők számára a támogatásokhoz való hozzájutás feltételeit. A megvalósítás szempontjából lényeges elemek rögzítésén felül a dokumentum kitér a támogatandó beavatkozások részletes szakmapolitikai, megvalósíthatósági és pénzügyi indoklására is. A regionális akciótervek a szakmailag felelős Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és a közreműködő szervezetek (köztük a regionális fejlesztési ügynökségek) aktív részvételével készülnek. Az akcióterveket a kormány hagyja jóvá, a regionális akciótervek esetében a Regionális Fejlesztési Tanácsok (RFT-k) előzetes jóváhagyása is szükséges.

Nemzetközi kapcsolatok Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium egyes szakterületeit érintően több országgal is aktív kétoldalú kapcsolatokat ápol. A területfejlesztés nemzetközi kapcsolataiban a közelmúlt eseményei közül feltétlenül meg kell említeni, hogy a közös magyar–román kormányülésen Magyarország és Románia megerősítette a 2005 óta aktívan működő Magyar–román Területi Tervezési Munkacsoportot, és az együttműködés tématerületeit a Duna és a Tisza vízgyűjtőjét érintő kérdések mellett kiterjesztette a városfejlesztési együttműködésre is. 2006. december elején, az orosz–magyar területfejlesztési kapcsolatokat erősítve, Jakovlev orosz regionális fejlesztési miniszter és Lamperth Mónika miniszter asszony közös szándéknyilatkozatban fejezték ki céljukat a területfejlesztési és tervezési együttműködés elmélyítése érdekében. 2007 elejétől kezdi meg működését a Magyar–orosz Regionális Együttműködés Munkacsoport, amelynek feladata a hatékonyabb információ- és tapasztalatcsere a területfejlesztésért felelős nemzeti intézmények, a magyar és orosz régiók, továbbá a helyi önkormányzatok között. 2006 utolsó hónapjában Magyarországra látogatott Engelbert Lütke Daldrup, a német Szövetségi Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium államtitkára. A látogatás keretében sor került a terület- és városfejlesztést érintő legfontosabb feladatok megbeszélésére is, amelyeket már a német elnökségnek kell az unióban 2007 első fél évében megvalósítani. 2007 májusában Lipcsében két nagyon fontos európai uniós dokumentumot fogadnak el. Az egyik az „Európai területi agenda”, amely a célok szerint iránymutatásként fog szolgálni az európai régiók eltérő adottságainak jobb kihasználására, továbbá a területi kohéziót illetően a Lisszaboni Stratégia érvényesítésére. A másik dokumentum a „Fenntartható európai városok chartája”, amely Európa versenyképességének erősítését elsősorban a városok versenyképességére támaszkodva képzeli el, építve a városok innovatív kapacitására, szem előtt tartva a városok és régiójuk versenyképességét, a társadalmi szolidaritást, a kis- és középvállalatok támogatását és a környezet aktív védelmét.




51

 A katasztrófavédelem elmúlt éve A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló 96/82/EK tanácsi irányelv (Seveso II.) megváltozásának megfelelően a magyar Országgyűlés módosította a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény IV. fejezetét; ezt követően a kormány rendelkezett az új végrehajtási rendelet kiadásáról. Az uniós és a belső jogi változásokat, valamint a jogalkalmazói igényeket is figyelembe vevő jogszabály-módosítások jelentős szigorítást hoztak a robbanóanyagok és pirotechnikai termékek gyártói, raktározói, a kőolajtermékeket tároló üzemek, erőművek üzemeltetői, valamint a veszélyes hulladékokkal foglalkozók számára. A jogszabályváltozást követően az üzemek számában 40%-os növekedés következett be, így ma az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság mint hatóság nyilvántartásában 89 alsó és 60 felső küszöbértékű veszélyes ipari üzem szerepel. Elhúzódó notifikációs eljárást követően az országgyűlés novemberben fogadta el a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) módosítását. A leglényegesebb elemek az elszemélytelenítés kereteit, a honvédségi létesítményekkel kapcsolatos szabályokat, a piacfelügyelet szabályait, a tűzvizsgálat szabályait, a tűzvédelmi szakértői névjegyzék szabályait állapítják meg, illetve módosítják. Jelentős változás, hogy a törvénymódosítás megemelte a biztosítók tűzvédelmi hozzájárulásának a mértékét, és kiterjesztette a felhasználás lehetőségét. A Ttv. módosítása a tűzvédelmi jogszabályok egész sorának szükségszerű változását vonja maga után. Az elszemélytelenítés következménye végeredményben a rugalmas, hatékony és eredményes ügyintézés lehet. A módosítás a teljes tűzvédelmi hatósági szervezetrendszer és a kapcsolódó hatáskörök áttekintését tette szükségessé. A tűzvédelmi hatósági feladatokat a szükséges szakismerettel, szakmai tapasztalatokkal rendelkező tűzoltóság közvetlenül gyakorolhatja, nem csupán szakhatóságként. A gyakorlati igényre tekintettel a tűzoltóságok illetékességi területét ma már nem kormányrendelet, hanem miniszteri rendelet szabályozhatja, rövidebb időtávon, egyszerűbb jogalkotási folyamat útján téve lehetővé a gyors és hatékony szabályozást. A Ttv. tárgyi hatályának sajátos kiterjesztése a Magyar Honvédség létesítményeire azt a változást veszi figyelembe, hogy a Magyar Honvédség létesítményei ma már nem „zárt objektumok”, egyes részfeladatokat a civil szféra vett át. A piacfelügyeleti jogkör gyakorlása és a fogyasztók biztonsága szempontjából döntő annak az elvnek az érvényesítése, hogy biztonságos termék kerüljön forgalomba. Ebben az évben sor került több önkormányzat polgári védelmi átsorolására a települések polgári védelmi besorolásáról szóló 18/1996 (VII.25) BM rendelet módosítására kiadott 27/2006. számú BM rendeletben szabályozottak szerint. A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény módosítására irányuló kezdeményezést – amelynek célja a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet korszerűsítése, a régiók létrehozásához szükséges felhatalmazás megteremtése volt – az Országgyűlés nem támogatta. 2006 első hónapjaiban a csapadékos időjárás kiterjedt belvízi elöntést okozott az ország területén. Emellett hosszú évek óta először kellett szinte egyidejűleg árvízi védekezést folytatni hazánk legnagyobb folyóin, miközben az ország jelentős területét borította belvíz. Az ár- és belvíz veszélyeztette az ország számos települését, nem kímélve az állami, önkormányzati, illetve magántulajdonú ingatlanokat, építményeket, infrastruktúrát. Kormányzati irányítással a vízügyi szervek, önkormányzatok együttműködve a katasztrófavédelmi és más rendvédelmi szervekkel, ágazatokkal, a Magyar Honvédséggel, a civil és karitatív szervezetekkel, a gazdálkodó egységekkel és az önkéntes állampolgárok sokaságával egy kiemelkedően eredményes és hatékony árvízi védekezést valósítottak meg. Az érintett megyék védelmi bizottságai és az árvízzel veszélyeztetett helyi védelmi bizottságok megalakultak, határozataikban elrendelték az élet és vagyonbiztonság megteremtéséhez szükséges feladatokat. Nagy szerep hárult a polgármesterekre, a bevezetett intézkedések között kiemelendő a polgári védelmi kötelezettséget elrendelő határozatok kiadása, amelyekkel a munkálatok legmegfeszítettebb időszakában 2509 főt állítottak szolgálatba. A töltések veszélyesnek minősített állapota miatt, megelőző intézkedésként április 26-án Szelevény, Csépa és Tiszasas községek szervezett teljes körű, illetve részleges kitelepítésére került sor. A kitelepítettek létszáma országosan ekkor elérte a 2639 főt. Az önkormányzatok a katasztrófavédelmi szervezet aktív közreműködésével mindösszesen 13 megye 263 településén és a főváros 3 kerületében, 10 328 lakóingatlanban keletkezett kárát mérte fel. A helyreállítás és újjáépítés becsült, közel 6 milliárd forint összegének enyhítéséhez a kormányzat 3,1 milliárd forinttal járult hozzá. A 2006. évi költségvetés 500 millió forintot biztosított az ózdi martinsalak felhasználása miatt károsodott lakóingatlanok tulajdonosainak támogatására. A keretből 42 károsult kaphatott támogatást. Az ingatlanonként 11,9 millió forint utalás jelzi: az egyedi kárenyhítési határozatok elemzése biztosította a közpénzek felelős felhasználását, a támogatás takarékosan, a társadalom igazságérzetének megfelelő módon valósult meg. 2006. évben a hivatásos önkormányzati és a működési területtel rendelkező önkéntes tűzoltóságok több mint 66 és fél ezer vonulást hajtottak végre, mintegy 9,5%-kal meghaladva az előző évi vonulásszámot. A tűzesetek száma tíz százalékkal, 22 ezer alá csökkent, a műszaki mentések száma – folytatva a korábbi tendenciát – nőtt, a több mint 35 ezer műszaki mentés közel 25%-kal magasabb, mint a 2005. évi adat. ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


52


A 2007. évi költségvetés A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény alapján az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a 2007. évben 12 993,6 millió forintból gazdálkodhat. Ebből 10 513,6 millió forint a támogatási, 2480 millió forint a bevételi előirányzat. A hivatásos katasztrófavédelmi szervek működéséhez, a szakmai feladatok ellátásához szükséges pénzügyi feltételeket továbbra is csak szigorú és következetes gazdálkodással, a feladatok rangsorolásával lehet biztosítani. A helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok 2007. évi normatív támogatásának előirányzata 33 504,1 millió forint. A költségvetés 1930 millió forintot biztosít a helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok kiegészítő támogatására, a készenléti jellegű szolgálatot ellátó hivatásos tűzoltók heti szolgálatteljesítési idejének a csökkentésére. Az összeg fedezi a 2006. év második felében, valamint a 2007. év első felében keletkező túlszolgálat pénzbeli megváltását, és az év első fél évében megkezdhető mintegy 500 új tűzoltó felvétele, felkészítése. Így 2007 második fél évében már nem, vagy csak kismértékben képződik túlóra a tűzoltóságokon. A kormány kezdeményezésére 2005-ben elfogadott törvénymódosításnak megfelelően a „vonulós” tűzoltók heti szolgálati ideje 2007-ben 50 óra. A katasztrófavédelmi szervezet és az önkormányzatok együttműködésének köszönhetően 2006. december 1-jétől hét új köztestület kezdte meg működését, amely 62 településen 75 480 fő magasabb szintű mentő tűzvédelmét szolgálja. 2007-ben összesen 63 köztestületi tűzoltóság látja el 564 településen 1,2 millió lakos, közel 2 millió hektár terület mentő tűzvédelmét. A költségvetés a változással összhangban a köztestületi tűzoltóságok normatív támogatását 2007-ben 1393,3 millió forintra emelte. A költségvetési törvény alapján 200 millió forint áll a Magyar Tűzoltószövetség rendelkezésére, és ezen keresztül a tűzoltó egyesületek támogatására. A belterületi belvízveszély elhárítása alapvetően önkormányzati feladat. A korábbi évek kedvezőtlen tapasztalataiból kiindulva örvendetes, hogy a költségvetés 2007-ben 1500 millió forintot fordít belterületi belvízrendezési célok támogatására. A támogatást a legjobban veszélyeztetett Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye meghatározott feltételeknek megfelelő városi önkormányzatai igényelhetik. A tűzoltóságok technikai fejlesztése a 2006–2009. évekre jóváhagyott szakmai fejlesztési koncepció alapján folytatódik. A technikai fejlesztés pénzügyi forrásait kiemelten a tűzvédelmi bírság és a biztosítók tűzvédelmi hozzájárulása biztosítja. A tervezési időszakban rendelkezésre álló adatok alapján az említett időszakra mintegy 12 milliárd forintos fejlesztési forrás felhasználását lehetett előirányozni, melynek bővítésére ad lehetőséget az a tény, hogy a biztosítók hozzájárulása 1%-ról 1,5%-ra módosult. Ez lehetővé teszi, hogy a hivatásos önkormányzati és önkéntes köztesti tűzoltóságok ez idáig benyújtott és elfogadott pályázati igényein felül további igények kielégítésére is sor kerülhet 2010-ig. A Ttv. módosítása arra is lehetőséget teremt, hogy a tűzvédelmi hozzájárulás laktanya építési beruházásokhoz is támogatást nyújtson. Tovább bővíti a felhasználható forrásokat, hogy a jövőben az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban székhellyel rendelkező, vagy harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe, valamint a határon átnyúló szolgáltató is köteles a hozzájárulás fizetésére, ha a kockázat felmerülésének helye a Magyar Köztársaság. Az ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítására 2007-ben 600 millió forintot biztosít a költségvetés. Ez az igények reális és objektív mérlegelésével elősegítheti az életveszélyes állapotba került martinsalakos lakóingatlanokban élők biztonságos lakhatásának a megoldását.

Fontosabb események A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok elhelyezési feltételeinek, valamint műszaki eszközparkja fejlesztése érdekében 2006 szeptemberében került sor 760 millió forint értékben az új encsi és nyírbátori tűzoltó laktanyák, valamint 2,5 milliárd forint értékben 27 db új tűzoltógépjármű átadására.




53

 A katonatemetőkről és katonai emlékművekről HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HADTÖRTÉNETI INTÉZET ÉS MÚZEUM H-1014 Budapest, Kapisztrán tér 2–4., H-1250 Pf. 7. Tel.: (36 1) 325-1605; fax: (36 1) 325-1604; HM: 44-012

Tisztelt Polgármester Úr (Asszony)! A honvédelmi miniszter felhatalmazása alapján az irányításom alá tartozó Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum kiemelt feladata a Magyarországon lévő háborús katonasírok gondozásának felügyelete. Munkánk végzéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy ismerjük a magyarországi településeken található háborús katonasírok, katonai emlékművek pontos számát, állapotát, gondozásuk körülményeit, amihez országos felmérés kell. A felméréshez elkészítettük a közlemény mellékletében levő kérdőíveket és kitöltési utasításokat. Kérem a Polgármester Urakat (Asszonyokat), hogy a kérdőívek pontos kitöltésével segítsék a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum által végzett kegyeleti munkát. Úgy vélem, hogy a felmérés nemcsak a munkánkat segíti elő, hanem az adatok birtokában a településük helytörténete is gazdagodik, s ezáltal a magyar társadalom fokozottabb figyelmet és gondoskodást fordíthat a háborúkban elesett katonák emlékének megőrzésére. Munkájukat előre köszönöm! Egyúttal szeretném megköszönni azon, több mint 400 település önkormányzatának a szíves segítségét, amelyek első, tavaly áprilisban közzétett felhívásunkra reagálva visszajuttatták hozzánk a kitöltött kérdőíveket és a településük területén található katonasírokról, katonai emlékművekről készített számtalan fotót, ezzel jelentős mértékben hozzájárulva az országos felmérés sikerességéhez. Dr. Holló József altábornagy s. k. főigazgató

KÉRDŐÍV a katonatemetők nyilvántartásához 1. A település neve: Megye: 2. A temető neve: A temető címe: 3. A temető tulajdonosa: Címe, telefonszáma, e-mail: 4. A temető fenntartója: Címe, telefonszáma, e-mail: 5. A katonasírok típusa és száma: 6. A sírhely száma (parcella, sor, sírhely): 7. A korszak meghatározása: 8. Mely ország haderejének volt tagja? 9. Van-e a parcellában emlékmű? 10. Megjegyzések: 11. Temetővázlat: 12. A katonák névsora és adataik: 13. Digitális fotók: 14. A kérdőív kitöltője: 15. A kitöltés időpontja:



54


Kérdőív a katonai emlékművek nyilvántartásához 1. A település neve: Megye: 2. A katonai emlékmű helye: 3. A katonai emlékmű tulajdonosa: Címe, telefonszáma, e-mail: 4. Minek állít emléket? 5. Az emlékmű rövid leírása: 6. Az emlékmű feliratai (főszöveg, nevek, adatok): 7. Vannak-e halottak az emlékmű alatt? 8. Megjegyzés: 9. Digitális fotó: 10. A kérdőív kitöltője: 11. A kitöltés időpontja:

Kitöltési utasítás „A katonatemetők nyilvántartásához” című kérdőívhez Fogalommeghatározás Katonatemető (katonai parcella, katonasír): az a hely, ahol az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban, az I. és II. világháborúban elesett magyar vagy más nemzetiségű katona, elhunyt hadifogoly, illetőleg kényszermunkás nyugszik.

Az egyes pontok értelmezése 1–4. pont: a kitöltése értelemszerűen, a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. tv. fogalommeghatározása szerint. 5. pont: a katonák egyéni vagy tömegsírban nyugszanak, sírok számszerűsítése. 6. pont: a rovatot a hivatalos temetői nyilvántartókönyv szerint kell kitölteni. 7. pont: az eltemetett katona melyik háborúban hunyt el? 8–9. pont: a kitöltése értelemszerűen. 10. pont: azon adatok feltüntetése szükséges, melyek helyi specialitások. 11. pont: szkennelve vagy postai úton. 12. pont: az adatokat külön mellékletben kell rögzíteni. 13. pont: a felvételek száma nem korlátozott, azonban nyújtsanak teljes képet a látottakról. 14. pont: az adatok hitelességéért és a kérdőív kitöltéséért felelős személy neve, beosztása, elérhetősége. 15. pont: értelemszerűen. A kérdőívet a [email protected] e-mail címre 2006. december 31-ig kell megküldeni! Internetes hozzáférhetőség hiányában a kérdőív a 1014 Budapest, Kapisztrán tér 2–4. címre küldendő. A nemleges választ is jelezni kell a fenti módon. Esetlegesen felmerülő kérdésekre a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hagyományőrző Iroda (06 1) 315-1928 telefonszámán kérhető felvilágosítás.

Kitöltési utasítás „a katonai emlékművek nyilvántartásához” című kérdőívhez Fogalommeghatározás Katonai emlékmű: minden olyan emléktábla, dombormű, obeliszk, kopjafa, szobor, műalkotás, mely háborús eseményeknek, katonáknak állít emléket.

A pontok értelmezése 1–3. pont: a kitöltése értelemszerűen. 4. pont: a katonai emlékmű mely eseménynek, személynek/személyeknek állít emléket? 5. pont: mit ábrázol, mérete, formája, anyaga? XVII. évfolyam 1. szám • 2007. január



55

6. pont: értelemszerűen. 7. pont: az emlékmű alatt nyugvók nevei, adataik, amennyiben beazonosíthatók. 8. pont: azon adatok feltüntetése szükséges, melyek helyi érdekességek, specialitások. 9. pont: a felvételek száma nem korlátozott, azonban nyújtsanak teljes képet a látottakról. 10. pont: az adatok hitelességéért és a kérdőív kitöltéséért felelős személy neve, beosztása, elérhetősége. 11. pont: értelemszerűen. A kérdőívet a [email protected] e-mail címre 2006. december 31-ig kell megküldeni! Internetes hozzáférhetőség hiányában a kérdőív a 1014 Budapest, Kapisztrán tér 2–4. címre küldendő. A nemleges választ is jelezni kell a fenti módon. Esetlegesen felmerülő kérdésekre a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hagyományőrző Iroda (06 1) 315-1928 telefonszámán kérhető felvilágosítás.

 Tájékoztatás az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban:

OTrT törvény) és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról, valamint a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény (továbbiakban: Balaton-törvény) felülvizsgálatának egyeztetéséről

Az OTrT és a Balaton-törvény felülvizsgálatát az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területrendezési és Tervezési Főosztálya szakmai irányításával a Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság (VÁTI Kht.) végzi. Mindkét törvény szakmai egyeztetési anyaga elkészült, amelyet 2007 januárjában szakmai egyeztetésre kiküldünk a területfejlesztési koncepciók és programok, valamint a területrendezési tervek egyeztetésének és elfogadásának rendjéről szóló 184/1996. (XII. 11.) Korm. rendelet szerint. A hivatkozott rendelet szerint az OTrT törvény felülvizsgálatának egyeztetési anyagát a települési önkormányzatok nem kapják meg közvetlenül véleményezésre (a települési önkormányzatok véleményüket a megyei önkormányzatokon, valamint az országos önkormányzati szövetségeken keresztül tudják majd érvényesíteni), míg a Balaton-törvény esetében az egyeztetési anyagot az érintett települési önkormányzatok közvetlenül is megkapják. A fenti törvények felülvizsgálatának egyeztetési anyagát főosztályunk várhatóan közzéteszi a Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság (VÁTI Kht.) honlapján a www.vati.hu oldalon.



56


 Tájékoztató a lófélék jelöléséről, nyilvántartásáról, valamint a lóútlevélről

Az alábbiakban összefoglalva szeretnénk felhívni az Önök figyelmét azokra a változásokra, amelyek az Európai Uniós jogszabályok bevezetése során a lófélék tenyésztőit és tartóit érintik. Kérjük szíves együttműködésüket abban, hogy az alábbi információk eljuthassanak az érintettekhez is.

I. A lovak tartós megjelölése Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény, illetve annak végrehajtási rendelete: az egyes állatfajok egyedeinek egységes nyilvántartási és azonosítási rendszeréről szóló 29/2000. (VI. 9.) FVM rendelet értelmében a lófélék (ló, szamár, öszvér)

megszületett csikóit az azonosíthatóság érdekében választási korban (5–9 hó) tartósan és egyedileg meg kell jelölni

(hagyományosan bélyegezni vagy egyes speciális fajták esetében a nemzetközi előírásoknak megfelelően – quarter horse, appaloosa – tetoválni kell). Ez az alapja a lovak törzskönyvezésének és regisztrációjának, amit hazánkban a Magyar Lótenyésztő és Lovas Szervezetek Szövetsége (a továbbiakban: MLLSZ) végez a fenti jogszabályok alapján. Fedeztetési engedéllyel rendelkező – állami vagy magán – fedezőménnel történt fedeztetetést/termékenyítést követően minden kancatulajdonos kap egy fedeztetési jegyzőkönyvet (amely az ismert származású csikóbélyegzés előfeltétele). Ennek alsó része egy leválasztható, megcímzett levelezőlapot tartalmaz (ún. tenyészeredmény-bejelentőlap), amelyet kérünk ponto san kitöltve a szövetség részére közvetlenül a csikó születése után beküldeni. A lótenyésztési felügyelők innen értesülhetnek a termékenyítés/fedeztetés eredményéről (csikószületés/vetélés/elhullás), és ennek alapján értesítik a kancatulajdonosokat a bélyegzés időpontjáról és helyszínéről. (Amennyiben ezt a bejelentőlapot valaki nem küldi be, úgy annak csikójáról nincs tudomásunk.) A fedeztetési jegyet meg kell őrizni, és az esetleges adásvételkor a lóval az új tulajdonosnak átadni, illetve a bélyegzéskor a felügyelőnek bemutatni. (Amennyiben a fedeztetési jegy elvész, úgy az illetékes megyei felügyelőhöz kell fordulni.) Természetesen a fedeztetési jegyzőkönyvvel nem rendelkező lovakat is meg kell jelölni, a koruktól függetlenül! Ezeket ismeretlen származású lovakként kell regisztrálni (nullás bélyegzésűek lesznek). Ismeretlen származásúnak minősül (1) az ös�szes fedeztetési jeggyel nem rendelkező ló; (2) az a fedeztetés jeggyel rendelkező ló, amelynek származását a DNS-vizsgálat nem erősítette meg; vagy (3) amely már nincs az anyja alatt, és a kanca DNS vizsgálata-már nem végezhető el. A bélyegzés elvégezhető a központilag szervezett helyszínen vagy a tulajdonos által megjelölt helyen, de utóbbi esetben a szolgáltatás díja mellett kiszállási díjat is fel kell számítani. A bélyegzéskor a felügyelő kiállítja a csikóbélyegzési jegyzőkönyvet, amely a lóútlevél igénylésének egyik alapdokumentuma.

II. A lóútlevél A lóútlevél kiváltása – hazánk Európai Unióhoz csatlakozása következtében – 2005. július 1-jétől minden 6 hónaposnál idősebb lóra kötelező a 29/2000. (VI. 9.) FVM és 64/2003. (VI. 16.) FVM rendelet értelmében. A lóútlevél olyan hatósági bizonyítvány, amely az állat azonosítására, állategészségügyi forgalomképességének igazolására szolgál, illetve a mellékletét képező tu lajdoni lap a marhalevél intézményét felváltva a tulajdonjog igazolására hivatott. A kötelezően előírt jellemzők mellett tartalmaz még tenyésztési, minősítési és versenyeredményeket is, segítve ezzel a ló értéknövekedésének dokumentálását. A lóútlevél intézményét az Európai Unió azért írta elő a 93/623/EEC, illetve 2000/68/EC rendeleteiben, hogy biztosítsa a lófélék unión belüli zökkenőmentes szállítását, kereskedelmét, meggátolja a fertőző betegségek terjedését és megvédje a lóhús-fogyasztókat a lovak kezelése után a húsban maradó szermaradványok káros hatásaitól. Éppen ezért a kezelő és hatósági állatorvos kérésére a lóútlevelet át kell adni. A kezelő állatorvosnak a vakcinázásokat, kezeléseket, ellenőrző tesztek ered ményeit kötelező a lóútlevélbe bejegyezni. Magyarországon a lóútleveleket az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet adja ki. A lóútlevél igényléséhez szükséges dokumentumok: 10. a lovat igazoló csikóbélyegzési jegyzőkönyv (vagy annak másodlata), vagy származási lap, 11. a tulajdonjogot igazoló marhalevél vagy azzal egyenértékű tulajdonosi nyilatkozat, 12. lóútlevél-igénylőlap (amelynek melléklete egy teljes körű tájékoztató a tennivalókról). Az elveszett csikóbélyegzési jegyzőkönyv másodlatát – térítés ellenében – az illetékes megyei felügyelő állítja ki, a lóútlevéligénylőlap és a tulajdonosi nyilatkozat pedig az interneten keresztül letölthető a www.mllsz.hu honlapról. Amennyiben a lovak jelölésével, a szükséges okmányokkal, illetve a lóútlevél kiváltásával kapcsolatos kérdéseik van nak, forduljanak bizalommal a megyei lótenyésztési felügyelőkhöz. XVII. évfolyam 1. szám • 2007. január



57

III. Megyei lótenyésztési felügyelők és elérhetőségük Központi Tenyésztési Iroda Győr-Moson-Sopron megye Vas és Zala megye Pest és Nógrád megye Fejér megye Komárom-Esztergom és Veszprém megye Hajdú-Bihar megye Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megye Jász-Nagykun-Szolnok és Heves megye Baranya és Somogy megye (Dél-Somogy) Somogy megye (Észak-Somogy) és Tolna megye Bács-Kiskun megye Békés és Csongrád megye

(06 1) 412-5010 Iby Zoltán Simon Gábor Abay Pál Just Ágota Suvada János Ibrányi András Novotni Péter Gál Ferenc Kassanin Milán Vincze Zoltán Málik Zoltán Faluhelyi Tibor

(06 70) 319-5714 (06 70) 319-5715 (06 70) 319-5716 (06 70) 319-5718 (06 70) 319-5717 (06 70) 319-5719 (06 70) 319-5720 (06 70) 319-5721 (06 70) 319-5723 (06 70) 319-5725 (06 70) 319-5724 (06 70) 319-5726

Részletesebb információt a lovak bélyegzéséről, a lóútlevél kiváltásáról az MLLSZ honlapján találnak (www.mllsz.hu).

 A Központi Statisztikai Hivatal felhívása a települési önkormányzatok jegyzőihez

A „Jelentés a működést kezdő, megszűnt, üzletkört módosított üzletekről” című 1726 OSAP adatgyűjtésünk 2007. évtől negyedévesről féléves gyakoriságúvá válik. Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kérdőív alapjául szolgáló, az üzletek működési feltételeit szabályozó 4/1997. (I. 22.) kormányrendelet is módosítás előtt áll. A 2007. évre vonatkozó adatszolgáltatás(ok)hoz szükséges – az új kormányrendelet hatálybalépésének idejétől függően módosított, illetve változatlan tartalmú – kérdőívet és kitöltési útmutatót legkésőbb 2007 június végéig feltétlenül eljuttatjuk Önökhöz. Megváltozik a kérdőívek feldolgozásának helye is, így a 2007. év első fél évéről és az azt követő időszakokról a kérdőíveket országosan a KSH Pécsi Igazgatósága részére kérjük megküldeni: Cím: 7623 Pécs, József Attila u. 10/A [tel.: (06 72) 533-300] Ha az adatszolgáltatással kapcsolatban bármilyen kérdésük, problémájuk lenne az adatszolgáltatóknak, az adatgyűjtés felelőséhez, Zsiga Tündéhez fordulhatnak: tel.: (06 72) 533-356; e-mail: [email protected] Szíves együttműködésüket előre is köszönjük. Köszönettel:


Dr. Probáld Ákos főosztályvezető KSH, Szolgáltatásstatisztikai főosztály

Dr. Horváth József KSH Pécsi Igazgatósága, igazgató


58


 Önkormányzati, jegyzői szövetségek Magyarországon Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége Elnök: Dr. Sütő László (Marcali polgármestere) Tel.: (06 85) 501-003; fax: (06 85) 501-055; e-mail: [email protected] 8700 Marcali, Rákóczi u. 11. Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége Elnök: dr. Wekler Ferenc (Mecseknádasd �� polgármestere); tel.: (06 �� 72) 563-100 7695 Mecseknádasd, Rákóczi u. 68. Tel./fax.: (06 72) 463-033; (06 72) 463-047 Alelnök: Faragóné Cseke Blanka Alelnök: Csomor László Alelnök: Kovács Győző Főtitkár: dr. Csefkó Ferenc (06 72) 523-804 1136 Budapest, Tátra u. 21. II/2. Tel.: (06 1) 237-0053, (06 1) 237-0054; fax: (06 1) 236-0754 Hauk Mariann ügyvezető E-mail: [email protected], [email protected], [email protected] Magyar Faluszövetség (Tisztújító ülés volt 2006. november 23-án.) Elnök: Szabó Gellért (Szentkirály polgármestere) 6031 Szentkirály, Kossuth L. u. 13. Tel.: (06 76) 597-011; fax: (06 76) 597-010, e-mail: sztkirá[email protected], [email protected] Megyei Jogú Városok Szövetsége Levélcím: 1051 Budapest, Október 6. u. 7. Elnök: Kósa Lajos (Debrecen polgármestere) 4024 Debrecen Piac u. 20. Tel.: (06 52) 511-410; fax: (06 52) 511-401; e-mail: [email protected] Társelnök: dr. Botka László (Szeged polgármestere) Ügyvezető elnök: Szita Károly (Kaposvár polgármestere) 7400 Kaposvár Kossuth L. tér 1. Tel.: (06 82) 501-503; e-mail: [email protected]) Alelnök: Csabai Lászlóné Alelnök: dr. Gyimesi Endre Ügyvezető: Papp Erika Tel: (06 1) 266-3743, (06 1) 266-3838; fax: (06 1) 266-3031; e-mail: [email protected] Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége 3525 Miskolc, Városház tér 1. Elnök: dr. Ódor Ferenc (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke) Tel.: (06 46) 323-600; fax: (06 46) 320-601; e-mail: [email protected] Társelnök: Szűcs Lajos (Pest Megyei Közgyűlés elnöke) 1052 Budapest, Városház u. 7. tel: (06 1) 317-6172; fax: 266-1266; e-mail: [email protected] Titkár: dr. Fábián Adrián Levelezési cím: 7622 Pécs, Nagy L. király u. 10/2. Fax: (06 72) 501-599/3279-es mellék; e-mail: [email protected]




59

Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) Megbízott Elnök: Szilágyi Menyhért (Csorvás község polgármestere) 6070 Csorvás, Rákóczi u. 17. Tel.: (06 66) 258-016; fax: (06 66) 258-015; e-mail: [email protected] Főtitkár: Dr. Zongor Gábor 1067 Budapest, Eötvös u. 10.; levélcím: 1038 Bp., Pf.: 62. Tel.: (06 1) 322-3843; (06 88) 425-861; fax: (06 �� 1) 322-7407; �� e-mail: [email protected]; [email protected] Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) 2100 Gödöllő, Szabadság tér 7. Elnök: Dr. Gémesi György Tel.: (06 28) 529-178, 529-179; fax.: (06 28) 529-255 Főtitkár: Dr. Fábián Zsolt Titkár: Pelyhe József Sándor Zsuzsanna elnökségi irodavezető Tel.: (06 28) 529-136, 529-145, 529-178; e-mail: [email protected], [email protected] MÖSZ Titkárság 1051 Budapest., Nádor u. 36. Tel.: (06 1) 311-4066 Jegyzők Országos Szövetsége Dr. Mészáros Miklós (elnök) címzetes főjegyző 3525 Miskolc, Városház tér 8. Tel.: (06 46) 512-709; fax: (06 46) 348-852; e-mail: [email protected] Városi Jegyzők Egyesülete 3900 Szerencs, Rákóczi út 89. Elnök: dr. Bíró László Tel.: (06 47) 362-228; fax: (06 47) 565-210; e-mail: vjegyzokegyesü[email protected]; [email protected] Magyar Közigazgatási Kar 1052 Budapest, Városház u. 5–7. Dr. Verbélyi Imre elnök Tel.: (06 1) 488-3229; e-mail: [email protected]



60


 A regionális fejlesztési tanácsok elnökeinek életrajza

Dr. Balogh László, a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke 1953. június 9-én, Solton született. Nős, felesége dr. Praveczki Magdolna. Két gyermekük van: Ágnes 30 éves, jogász. András 23 éves, főiskolai hallgató. Jogi diplomáját 1977-ben, Pécsett szerezte. Nyelvismerete középfokú angol. Az egyetem elvégzése után jogi szakvizsgát tett, majd az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban dolgozott. 1990–1994-ig alelnöke, 1994 és 1998 között, majd 2002 őszétől elnöke a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzatnak és a BácsKiskun Megyei Területfejlesztési Tanácsnak. Jelenleg a megyei közgyűlés MSZP frakcióját vezeti. 1994–1998-ig, majd 2002 decemberétől 2006 októberéig a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. 1997–1998-ban, valamint 2003-tól napjainkig a DARFT elnöke. 1998 óta országgyűlési képviselő, jelenleg az Országgyűlés Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottságában dolgozik. Társadalmi megbízatásai közül kiemelhető, hogy elnöke a Bács-Kiskun Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványnak és elnökségi tagja a Bács-Kiskun Megyei Lovas Szövetségnek. Katonai rendfokozata: alezredes. Több kitüntetése közül a két legfontosabb: Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje, Bács-Kiskun Megyéért Díj.

Gazda László, az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke 1948. április 25-én született. Nős, három gyermeke és két unokája van. 1968–1972-ben a Budapesti Műszaki Egyetemre járt építőmérnök szakra, 1981–1983-ban szintén a BME-n tanult, és mint városépítő szakmérnök végzett. 1972–1983 között a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tanács osztályvezető-helyettese, főépítésze. 1989–1993-ban a KEMÉVnél műszaki igazgató. 1998–2002-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács Megyei Fejlesztési Ügynökségének igazgatója. 2002–2006 között a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke, 2005-től az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke. Szakterülete a területfejlesztés; felsőfokon beszél oroszul.

Dr. Molnár Csaba, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke 1975-ben született. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának budapesti nappali tagozatán végzett „summa cum laude” kiváló minősítésű oklevéllel. Elvégezte a Friedrich Ebert Stiftung európai uniós multiplikátorképző kurzusát szintén kiváló eredménnyel. A győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola nappali tagozatán pedig tanító szakon szerzett diplomát. Korábban dolgozott Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatánál mint politikai tanácsadó. A Nyugat-magyarországi Egyetem győri főiskolai karán kulturális jogot és európai uniós ismereteket oktat. Ügyvédjelölt. 2006 óta országgyűlési képviselő, az Európai Ügyek Bizottságának tagja. 2006 őszétől a Győr-Sopron Megyei Közgyűlés képviselője, szocialista frakcióvezető. Szakterülete a területfejlesztés és az európai uniós ügyek.

Pál Béla, a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke 1953. október 5-én született Zalaegerszegen. Nős, felesége vendéglátó-ipari eladó, két gyermekük van. 1972-ben Veszprémben, a Lovassy László Gimnáziumban érettségizett. Egy évig rádió- és tv-műszerésznek tanult, majd a Szombathelyi Tanárképző Főiskola levelező tagozatának hallgatója volt. 1976-ban népművelés–könyvtár szakos tanári, 1978ban népművelői oklevelet szerzett. 1983–1987 között elvégezte a Politikai Főiskola politikai szociológia szakát. 1990–1991-ben a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Intézet tanfolyamán felsőfokú kereskedelmi, 2000-ben a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem (JPTE) humánszervezői végzettséget szerzett. 1991-ben elvégezte a MÚOSZ újságíró stúdióját, 1992-től az újságírók szövetségének tagja. 1973–1974-ben Dudaron a Kossuth Lajos Klubkönyvtár vezetője, 1974 és 1976 között az alsóőrsi Eötvös Károly Művelődési Ház munkatársa, majd igazgatója. 1976-tól 1979-ig kulturális szervező Guszjatyinban, az orenburgi gázvezeték-építés magyar szakaszán. Hazatérte után három évig a Szakszervezetek Veszprém Megyei Tanácsán, 1984-től 1989-ig a megyei pártbizottságon dolgozott. 1989-től 1994-ig, képviselővé választásáig pártalkalmazott. 1994. április óta országgyűlési képviselő. 2001–




61

2002-ben az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottságának elnöke. 2002. május 27. és 2003. június 30. között a Miniszterelnöki Hivatal idegenforgalomért felelős politikai államtitkára, majd 2003. július 1-jétől ugyanazzal a feladat- és hatáskörrel a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára. A 2004. október 4-én hivatalba lépett első Gyurcsány-kormánynak is tagja lett mint a Miniszterelnöki Hivatal regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős politikai államtitkára, 2006. június 8-ig látta el a tisztséget. Az új Országgyűlésben a Sport- és Turisztikai Bizottság alelnöke.

Szabó György, az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke 1947. augusztus 12-én született Miskolcon. Nős, felesége közgazdász-szociológus, két felnőtt gyermekük van. 1965-ben a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban érettségizett. 1972-ben az MKKTE ipargazdasági szakán közgazdász oklevelet szerzett. 1987-ben a Politikai Főiskolán elvégezte a politikai szociológia szakot. 1972-től Szolnokon, 1975-től Miskolcon dolgozott a megyei tanácsok tervosztályain főelőadóként, majd csoportvezető, 1979-től osztályvezető-helyettes lett. 1989–1990-ben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tanács elnöke volt. 1979-ben belépett az MSZMP-be, 1988 júliusától a megyei tanács intézményei pártbizottságának titkára. 1989 októberében csatlakozott az MSZP-hez. Az 1990. évi országgyűlési választásokon az MSZP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei listájáról szerzett országgyűlési mandátumot. 1990. december 18-án a BAZ Megyei Közgyűlés elnökévé választották, ezért 1991. január 14-én lemondott parlamenti mandátumáról. 1994 óta újra országgyűlési képviselő. 1994–1995-ben ismét a megyei közgyűlés elnöke. 1995. április 3. és1996. november 30. között a Horn-kormány népjóléti minisztere. Az 1998. évi önkormányzati választásokon ismét bekerült a megyei közgyűlésbe, a jogi és ügyrendi bizottság elnökeként dolgozott. Jelenleg a megyei közgyűlés alelnöke. 2003 februárjától az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke. A 2006. évi országgyűlési választásokon Borsod-Abaúj-Zemplén megye 11. választókerületében szerzett egyéni mandátumot. 2006. május 30. óta az Országgyűlés Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottságának tagja, majd 2006. június 19. óta alelnöke.

Szabó Imre, a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke 1953. április 1-jén született Esztergomban. Nős, négy gyermeke van. 1971-ben az esztergomi Dobó Katalin Gimnáziumban érettségizett. 1975-tõl 1979-ig a Sárisápon és Tokodaltárón képesítés nélküli nevelő. 1975-től a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola levelező hallgatója. 1979-ben labdarúgóedzői és testnevelő tanári diplomát szerzett. 1979–1983-ban Szentendrén általános iskolai tanár. 1984 és 1987 között az Úttörő Szövetségben a sport, a táborozás, a turisztika, valamint a környezet- és természetvédelem felelőse. 1987-ben az Állami Ifjúsági és Sporthivatal osztályvezetője. 1987. november 27-én az MTSZ főtitkárává választották, s tisztségében 1992-ben és 1996-ban is megerősítették. 1988–1991 között szervezője az első ifjúsági kerekasztalnak, a MISZOT létrehozásának. 1994-től a Wesselényi Miklós Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Közalapítvány tagja, 1997-tõl 2000-ig elnöke. 1977-ben belépett az MSZMP-be. 1992-ben csatlakozott az MSZP-hez. 1994 decemberétől Szentendrén városi képviselővé választották. 1998 óta országgyűlési képviselő. 1998–2000 között frakcióvezető-helyettes, majd a ciklus második felében az ifjúsági és sportbizottság elnöke. 2002 májusában a társadalmi szervezetek támogatását elbíráló parlamenti bizottság elnöke lett. Elnöki tisztségétől novemberben megvált, miután a 2002. októberi önkormányzati választások után a Pest Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnökévé választották. A 2006. évi országgyűlési választásokon Pest megyei területi listán szerzett mandátumot. 2006. május 30. óta az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának tagja.

Dr. Wekler Ferenc, a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke 1955-ben született a Baranya megyei Mecseknádasdon. Elvált, két felnőtt fia van. 1982-ben az ELTE BTK-n történelemtanári és népművelői oklevelet, 1989-ben egyetemi doktori címet szerzett. 1990–2006 között az SZDSZ országgyűlési képviselője. 1990–1994-ben az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi állandó bizottság elnöke. 1996–1998-ban az SZDSZ parlamenti frakcióvezető-helyettese, valamint az önkormányzati bizottság alelnöke. 1998-tól 2004 szeptemberéig az Országgyűlés alelnöke. 2002–2006 között az Országgyűlés területfejlesztési bizottságának alelnöke. 1998-tól a Pécsváradi Többcélú Kistérségi Társulás elnöke, valamint a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács tagja. 2002től a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének elnöke. 2002-től Mecseknádasd polgármestere; tagja a Baranya Megyei Területfejlesztési és a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztés Tanácsnak. 2005. januártól 2006. májusig a miniszterelnök személyes megbízottja az atomerőművi kis és közepes aktivitású hulladék elhelyezésének témakörében. 2005 szeptemberétől a „Bátaapáti Térsége” Területfejlesztési Társulás elnöke. 2006. novembertől a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke.



62


 A regionális fejlesztési ügynökségek elérhetőségei Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Vezető: Francsics László ügyvezető igazgató 3529 Miskolc, Csabai kapu 37. Tel.: (06 46) 563-300; fax: (06 46) 561-389; e-mail: [email protected], honlap: www.norda.hu Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Vezető: Győrffy Gábor ügyvezető igazgató 9700 Szombathely, Kőszegi u. 23. Tel.: (06 99) 512-910; fax: (06 99) 512-919; e-mail: [email protected]; [email protected]; honlap: www.euregio.hu Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Vezető: Miszler Miklós ügyvezető igazgató 7621 Pécs, Mária u. 3. Tel.: (06 72) 513-760, (06 30) 631-7686; fax: (06 72) 513-768; e-mail: [email protected], [email protected]; honlap: www.ddrft.hu Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Vezető: Gyulai Tamás ügyvezetõ igazgató 6720 Szeged, Oroszlán u. 2. Pf. 29. Tel.: (06 62) 558-620; fax: (06 62) 558-629; e-mail: [email protected], [email protected]; honlap: www.del-alfold.hu Pro Régió Ügynökség, Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Kht. Vezető: Dr. Lukovich Tamás ügyvezető igazgató 1146 Budapest, Hermina út 17., déli torony, III. emelet Tel.: (06 1) 471-8955, fax: (06 1) 471-8975; e-mail: [email protected]; honlap: www.kozpontir.hu Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Vezető: Heinrich Péter ügyvezető igazgató 8000 Székesfehérvár, Rákóczi u. 25. Tel.: (06 22) 513-370, 513-382; fax: (06 22) 312-340; e-mail: [email protected]; honlap: www.kdrfu.hu Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Vezető: Dr. Debreczeni Ferenc ügyvezető igazgató 4028 Debrecen, Simonyi u. 14. Tel.: (06 52) 524-760; fax: (06 52) 524-770; e-mail: [email protected], [email protected]; honlap: www.eszakalfold.hu



Aktuális hírek

63

 Hazai hírek

K

étszáz bejegyzés

Az eredetileg méhészkedésre vásárolt, felújított parasztházból kialakított fogadóba bárki betérhet. Az első ránézésre a többitől semmiben nem különböző épületen tábla hirdeti: Utódfogadó — Nagy Lajos, volt háziorvos parasztháza, nappali melegedő szociális ellátást biztosít, elhelyezés nélkül. Hogy mit jelent a szociális ellátás? Amint egy újabb tábláról kiderül, gondoskodást: a rászorulók számára adott a lehetőség, hogy igénybe vegyék a nappali melegedőt, a mosási, fürdési, ételmelegítési, lehetőséget. A gondnok és a karbantartó gondoskodnak arról, hogy mindenkinek legyen mit ennie és legyen mit magára öltenie. Büszkén mutatják is, mennyi ruha gyűlt össze – adományokból. Bárki találhat neki tetszőt színben, méretben egyaránt. Minderről pedig bejegyzés készül az eseménynaplóba. Idén már kétszáz bejegyzés bizonyítja, hogy szükség van a gondoskodásra. A doktor úr – ahogyan az ezer lelket számláló kis faluban ismerik – úgy gondolja, rendben van, hogy a városokban létesültek nappali melegedők, de nem szabad elfelejtkezni arról, hogy a falvakban is vannak hajléktalanok. Célja: minél több önkormányzatot ráébreszteni arra, hogy gondoskodjon a rászorulókról Forrás: Hajdú-Bihar Megyei Napló

E

-közigazgatás – Bevált Gyakorlatok Műhelye

Az Európai Unióban már sikeresen működő kezdeményezést követve létrejött Magyarországon a Bevált Gyakorlatok Mű helye (BGYM), amely hangsúlyosan foglalkozik az e-önkormányzati „jó gyakorlatokkal”.

Mi is az a BGYM? A Bevált Gyakorlatok Műhelye honlap fő célja a központi kormányzat és a helyi önkormányzatok által nyújtott szolgáltatások, valamint projektek e-megoldásai terén fellelhető jó gyakorlatok összegyűjtése, egymással való megismertetése, elterjesz tésük előmozdítása. Az adatbázist maguk az ügyfelek (szolgáltatók, szolgáltatást nyújtók, jelöltek) építik-fejlesztik bevált gyakorlataik bemutatásával, leírásával, megjelenítésével.

Miért hasznos a BGYM?  A BGYM nyújtotta lehetőségek kihasználásával az ügyintézésben érintettek, illetve a szolgáltatások felhasználói időt és pénzt takarítanak meg;  a BGYM adatbázisa egyrészt segítséget nyújthat a párhuzamos fejlesztések elkerüléséhez, másrészt lehetővé teszi a legjobb gyakorlatok összegyűjtését és terjesztését;  a honlap így hozzájárulhat az élenjáró, magas színvonalú, hatékony és olcsóbb államigazgatási adminisztráció kialakulásához.

Hogyan lehet bekerülni a BGYM-be? Az adatbázisba regisztráció és azonosítás után a mások számára is ajánlott eset (projekt) bemutatásával lehet kerülni. Az eset bemutatását, leírását egy egyszerűen kitölthető on-line formanyomtatvány segíti a honlapon.

A dicsőség… Az EU-gyakorlathoz hasonlóan Magyarországon is lehetőséget kívánunk teremteni a Bevált Gyakorlatok címre pályázásra, a BGy védjegy elnyerésére. Az adatbázisba bekerülő esetek között évente egy alkalommal kiadjuk a Bevált Gyakorlat Védjegyet és az eKormányzat Díjat. A BGYM honlapja a jelentkezők – és természetesen az adatbázis iránt érdeklődők – számára a kormányzati portálon keresztül érhető el: www.magyarorszag.hu/bgym Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzat-központ További információ: Harka Zoltán ([email protected])



64

Aktuális hírek

É

v végi ünnepségek az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumban

Dr. Lamperth Mónika köszöntötte a minisztériumban a szolgálatteljesítés közben súlyosan megsérült hivatásos állományú tűzoltókat. A miniszter asszony az ünnepségen elmondott beszédében kiemelte, hogy minden elismerést és megbecsülést megérdemelnek a kollégák, hiszen másokért, honfitársainkért, valamennyiünk biztonságáért kockáztatták életüket, tes ti épségüket. „A hazai katasztrófavédelmet felügyelő miniszterként büszke vagyok Önökre. Önök tudásuk legjavát adva, hivatásszeretettel és tisztességgel szolgáltak. Minden elismerést és megbecsülést megérdemelnek, hiszen másokért, honfitársainkért, valamennyiünk biztonságáért kockáztatták életüket, testi épségüket. Önök már bizonyították bátorságukat. Példájuk az újabb generáció számára is példa, egyben tanulság: szép, de veszélyes hivatást választ, aki tűzoltó akar lenni.” Hozzáfűzte, hogy az év végi ünnepek jó alkalmat kínálnak a találkozásokra: azoknak a kapcsolatoknak a megerősítésére, amelyeket év közben – idő híján – csak nehézségek árán tudunk ápolni. Az eseményt követően a miniszter asszony a tárca és intézményei nagycsaládos munkatársaival találkozott. „Akkor élsz, ha másokért élsz.” Igaz ez a gondolat azokra a munkatársainkra is, akik nagycsaládos háttérrel látják el mindennapi teendőiket. Önök is többet vállaltak a terhekből, hiszen 5-6-7 gyermek felnevelése embert próbáló feladat. A nehézségeket persze – hosszú távon – elfeledtetik az örömök, de az életvitel megszervezése, az otthoni rutinmunkák elvégzése, a gyerek testi és szellemi épüléséről való gondoskodás igazi kihívásnak számít. Mindezt második, harmadik műszakban kell teljesíteniük, a színvonalas hivatali munkavégzés mellett” – mondta.

A

z Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium nemzetközi kapcsolatai

2006. december 12-én Budapesten dr. Lamperth Mónika miniszter asszony és a magyar építésügy képviselői és szakemberei megbeszélést folytattak Vladimir Yakovlev, orosz regionális fejlesztésért felelős miniszterrel és delegációjával. 2006. december 13-án Budapesten fogadta dr. Lamperth Mónika miniszter asszony Dr. Engelbert Lütke Daldrup urat, a német szövetségi építésügyi tárca államtitkárát. Tárgyalást folytattak a 2007. első félévi német EU-elnökséggel kapcsolatban. Szóba került a szolidaritási alap pályázata, a lakásügy és az építésügy tematikája. Miniszter asszony meghívást kapott a 2007. májusi lipcsei miniszteri konferenciára a városfejlesztésről és a területi kohézióról.



Aktuális hírek

65

 Nemzetközi hírek

M

erkel alkotmányügyben óva int a történelmi hibától

Alapvetően kedvezően fogadták az Európai Parlament képviselői Angela Merkel felszólalását, aki székfoglaló beszédében a következő fél év feladatairól szólva a külpolitikai prioritások mellett az alkotmányozási menetrend összeállítását, va lamint a növekedés és munkahelyteremtés elősegítését emelte ki. Nagy ívű bemutatkozó beszéddel vázolta fel elnökségi programját az Európai Parlament plénuma előtt Angela Merkel német kancellár. Az egyes konkrét programpontok mellett a politikusasszony hosszan beszélt Európa jövőjével, értékeivel ös�szefüggő kérdésekről is. Így a többi között emlékeztette az egybegyűlteket arra, hogy ő, aki Kelet-Németországban nőtt fel, 35 éven keresztül csak kívülről szemlélte az Európai Uniót. A közösség onnan „páratlan történelmi sikernek” tűnt, amely biztosította az európai emberek biztonságát, és jólétet hozott számukra. Belülről szemlélve még vonzóbbnak tartja a közösséget – derült ki a kancellár szavaiból. Merkel emlékeztetett Jacques Delors szavaira, aki úgy vélekedett, hogy lelket kell adni Európának; a német kormányfő szerint azonban Európának már van lelke, mely összefügg „roppant sokféleségével”. A sokféleség fennmaradásához azonban szabadságra is szükség van, a valódi szabadság pedig megköveteli mások szabadságának tiszteletben tartását. A német kormányfő Voltaire nevezetes mondását idézte: „Nem értek egyet azzal, amit mondasz, de halálig védelmezem a jogodat, hogy elmondhasd.” Angela Merkel úgy vélekedett, hogy Európa lelke a tolerancia, s Európa a tolerancia földrésze. Mint mondotta: hosszú ideig tartott megtanulni ezt a leckét, a gyűlölet, a pusztítás és a rombolás legrosszabb időszaka még nem is olyan távoli, de mindez még erősebb indok arra, hogy Európa a tolerancia erényét támogassa otthon és külföldön egyaránt. A következő fél év prioritásairól szólva Angela Merkel német kancellár külpolitikai téren egyebek között Koszovót, a KözelKeletet, az iráni atomprogramot, Afganisztánt, az európai szomszédságpolitikát, a dohai fordulót és az Oroszországgal kötendő új partnerségi megállapodást emelte ki. A politikusasszony emellett kifejtette, hogy az EU-nak úttörő szerepet kell betöltenie a klímaváltozás elleni harcban, valamint újra kell definiálnia kapcsolatait Afrikával. Mindehhez azonban szükség van egy európai külügyminiszterre, ami Merkel szerint elég indok az alkotmányos szerződés tető alá hozására. „Vállalom, hogy egy olyan menetrendet készítünk a német elnökség végére, amely lehetővé teszi az alkotmányozási folyamat továbbvitelét a befejezés irányába” – ígérte székfoglaló beszédében a kancellár. Mint kiemelte: a gondolkodási időszaknak vége, s júniusban megállapodásra kell jutniuk, hogy mit is kezdjenek az alkotmánnyal. „Európa érdeke, hogy a 2009-ben esedékes következő európai választásokig sikeresen lezárjuk ezt a folyamatot” – hangoztatta a politikus. Merkel egyúttal óva intett attól, hogy történelmi hibát kövessenek el. „Ne akadályozzák meg Európát, hogy abba az irányba lépjen, melyet alapvetően önök is akarnak” – célozta mondandóját az euroszkeptikusoknak. Ami az EU „belső ügyeit” illeti, a soros elnök a növekedés elősegítésére és a munkahelyteremtésre tette a hangsúlyt, és az úgynevezett jobb szabályozással kapcsolatban javaslatot tett egy „megszüntető elvre”, amelynek lényege abban rejlene, hogy azok a jogszabályok-tervezetek, melyeket az EP-ciklus végéig nem sikerülne elfogadtatni, érvényüket vesztenék. Beszédében Merkel aláhúzta a Németország, Portugália és Szlovénia által kidolgozott hármas elnökségi program jelentőségét, amely végre az olyannyira áhított folytonosságot biztosítja az EU működésében.

B

arroso elképzelései a Berlini Nyilatkozatról

Döntő évnek nevezte 2007-et José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke, aki úgy vélekedett: a Római Szerződés aláírásának 50. évfordulója alkalmat ad a múlt vívmányainak ünneplésére, valamint arra, hogy ezekre az eredményekre építkezzünk az európaiak új nemzedéke javára. Szerencsés véletlennek nevezte a Bizottság első embere, hogy az évforduló éppen a német elnökségre esik, mert – mint mondotta – több fontos uniós politika, így az euró bevezetése, a kohézió, a belső piac és a bővítés, nagyban Németországhoz kötődik. Barroso felszólalásában úgy vélekedett, hogy a német elnökség lehetőséget nyújt annak demonstrálására, hogy az EU milyen sokat nyom a latban a globalizáció korában. A márciusi tanácsülésre utalva a bizottsági elnök részletesen beszélt a közelmúltban ismertetett új energiapolitikai stratégiáról, kiemelve: Európának példát kell mutatnia, hogy mások is csatlakozzanak ambiciózus kezdeményezéseihez. A Bizottság feje emellett emlékeztetett arra, hogy a Berlini Nyilatkozat, amelyet a Római Szerződés aláírásának 50. évfordulóján tesznek közzé, lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy elkötelezzék magukat az Európai Unió értékei és célkitűzései mellett. Hozzátette: a 2004 és 2007 között csatlakozott új tagállamoknak ezzel lehetőségük nyílik arra, hogy teljes jogú tagként ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


66

Aktuális hírek

hozzájáruljanak egy közös európai jövő víziójához. Barroso a Berlini Nyilatkozat kapcsán kifejtette, hogy napjaink vezetőinek az alapító atyák vállára kell támaszkodniuk, és előrenézni a következő ötven évre, azokra a kihívásokra, amelyeket el sem lehetett képzelni 1957-ben, de amelyekkel Európának szembe kell néznie 2007-ben. Ahhoz azonban, hogy kellően felvértezzék Európát a globalizációs kihívásokra, nem lehet figyelmen kívül hagyni a polgárokat, hanem össze kell fogni velük. „Egy, a polgárok jóváhagyására épült Európának szilárd alapjai vannak. Egy olyan Európa, mely nem dolgozik ezért a jóváhagyásért, homokra épül” – vélekedett a bizottsági elnök. Barroso egyébként öt konkrét ajánlást is tett, amelyek szerinte helyet kaphatnának a Berlini Nyilatkozatban. Ezek a következők:  szolidaritás (szociális és gazdasági értelemben egyaránt);  fenntarthatóság (idetartozik például a klímaváltozás elleni harc az energia- és egyéb politikák révén);  elszámoltathatóság (az átláthatóság és az információhoz való hozzájutás ne csak a polgárok joga legyen, hanem az európai intézmények kötelessége is egyben);  biztonság (az EU-nak garantálnia kell polgárai biztonságát, ám meg kell őriznie az alapvető szabadságjogokat is);  Európa értékeinek terjesztése a világban (a fenntarthatóság, az elszámoltathatóság, a szolidaritás és a biztonság nem torpanhatnak meg Európa határain). Barroso végül megerősítette annak szükségességét, hogy az elnökség végére közös menetrendet alakítsanak ki. Ám hozzátette azt is, hogy az útiterv önmagában nem elég: „Szükségünk van a megállapodásra, hogy eltakarítsuk a kétség Európa felett húzódó felhőit, hogy vitalitást és magabiztosságot mutassunk partnereinknek, és az Európai Uniót átláthatóbbá, hatékonyabbá és demokratikusabbá tegyük. Miként korábban is kiemeltem, Nizza nem elég. Nem építhetjük fel a jövő Európáját a tegnap eszközeivel. Óriási lehetőségünk van arra, hogy belevágjunk ennek megváltoztatásába a következő hat hónapban. Gyerünk dolgozni” – biztatta az európai döntéshozókat a Bizottság első embere.

E

urópai parlamenti hozzászólások

Az előttünk álló kihívások azt jelentik, hogy „Európának hamarosan egy hatékony döntéshozó mechanizmussal kell ren delkeznie” – hangoztatta Angela Merkel kancellár beszédét követő plenáris vitában az Európai Néppárt frissen megválasz tott frakcióvezetője, Joseph Daul (francia), aki ennek megteremtéséhez az általa vezetett képviselőcsoport támogatását ígérte. A képviselő azt ajánlotta Merkelnek, próbáljon egyensúlyt találni az alkotmányt már és még nem ratifikáló orszá gok között, emlékeztetve arra, hogy a múltban több olyan ambiciózus cél volt, melynek megvalósulása illuzórikusnak tűnt (ezek közé tartozott a kommunizmus bukása vagy Európa újraegyesítése,) ám amelyek aztán mégis megvalósultak. A parlamenti vitában felszólalt Szájer József is. A (néppárti) politikus azt mondta: „A német elnökségtől azt várjuk, hogy kimozdítsa az alkotmányos folyamatot a mai válságból.” Szájer szerint, ha a 2009-es európai parlamenti választás fő témája az alkotmány nyitva hagyott ügye marad, akkor a marginális politikai erők alá adunk lovat. (…) Fennáll a veszély, hogy ezek az erők harsány, romboló kampányukkal az eddiginél jóval nagyobb erőkkel kerülhetnek be a következő Európai Parlamentbe, és a mai válság kiegészülhet egy súlyos intézményi válsággal. A parlamenti döntéshozatal megbénulhat” – fogalmazott a politikus. Az energiapolitikáról szólva Szájer azt mondta: az új tagállamok fokozottan ki vannak szolgáltatva az energiahordozók külső szállítóinak. „Az egykori politikai befolyás gazdasági eszközökkel való újraépítése ma komoly veszély”, ez pedig egész Európa ügye. „Ha összefogunk, erősek vagyunk, de ha a különalkuk politikáját követjük az energiapolitikában, akkor kijátszanak bennünket” – fogalmazott a képviselő. Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője írásos felszólalásában kifejtette, hogy a féléves program igen ambiciózus. Ugyanakkor félőnek nevezte, hogy túl sokat akarnak markolni. Nagy eredménynek tartaná, ha már két területen lesz előrelépés: sikerül kilépni az alkotmányozási folyamat zsákutcájából, és előrehaladást érnek el a közös energiapolitika kialakításában. Helyesnek nevezte Merkel kijelentését, hogy véget ért a gondolkodási időszak. Ugyanakkor semmilyen érdemi gondolat nem jelent meg eddig, ezért Tabajdi Csaba különös érdeklődéssel várja, hogy lesz-e a kreatív ötlet a jelenlegi patthelyzet feloldására. A képviselő sajnálatosnak mondta, hogy a német elnökség programjából is hiányzik a bővítés sikerének részletes elemzése. A szocialista frakció feje, Martin Schulz (német) szerint az, hogy eddig 18 tagállam ratifikálta az alkotmányt, annak a közös óhajnak a bizonyítéka, mely az előrelépést célozza meg ebben az ügyben. A politikus szükségesnek nevezte a szöveg legfőbb elemeire való összpontosítást, valamint az esetleges társadalmi hatásoknak az értékelését. A közös energiapolitikáról szólva Martin Schulz partnerséget szorgalmazott a szállító országokkal, és úgy vélekedett, nagyobb erőfeszítésre van szükség az energiatakarékosság területén. Üdvözölte Németország azon döntését, hogy nem kér a nukleáris energiából, és annak a reményének adott hangot, hogy más tagállamok is erre az álláspontra jutnak majd. Graham Watson (brit) a liberálisok részéről üdvözölte az elnökség merész programját, ugyanakkor szerinte nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a versenyképesség javítására. Megjegyezte, hogy a német elnökségi programban a „szolidaritás” gyak-



Aktuális hírek

67

rabban bukkan fel, mint a „versenyképesség”. Watson emellett abbéli véleményének adott hangot, hogy Európa energiaproblémáira a szabadpiacok jelenthetnek gyógyírt. Daniel Cohn-Bendit (német) közölte, hogy a Zöldek osztják a kancellárnak az Európáról vallott ifjonti romanticizmusát, ugyanakkor közölte azt is, hogy bennük nagy az ifjonti türelmetlenség is. „Mi történik legközelebb?” – firtatta a képviselő. Bár egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy Nizza nem elég, ám mint kiemelte, nem akarnak még egy ilyen kormányközi konferenciát. Cohn-Bendit a kancellár asszony előtt álló kihívásnak nevezte, hogy rávegye a kormányokat és a diplomatákat arra, hogy döntéseiket nyíltan ás átlátható módon hozzák meg. Válaszában Merkel hibásnak nevezte azt az elképzelést, hogy a Parlament ragyogó fényével ellentétben a Tanács, ahol a döntések születnek, valamiféle sötét kamra. Kiemelte azt is, hogy a kiindulópontot a jelenlegi szerződés képezi, és kétségeit hangoztatta afelől, hogy bármi egyéb formáció ügyében konszenzusra jutnának. Az újonnan alakult Identitás, Hagyomány, Szuverenitás (ITS) képviselőcsoport részéről Andreas Mölzer (osztrák) úgy vélekedett, hogy több országban az „emelkedett politikai osztály”, s nem a szuverén emberek azok, akik favorizálják az alkotmányt. Szerinte nem lehet visszatérni az alkotmányhoz, és először a politikai deficittel kell foglalkozni. „Nem akarunk egy alkotmányszörnyet. Amit mi akarunk, az együttdöntés a fontos ügyekben, mint amilyen a bevándorlás és a munkanélküliség” – hangsúlyozta a képviselő. Hozzátette azt is, hogy szeretnék megakadályozni Törökország uniós csatlakozását, és leszögezte, hogy valamit tenni kell a Dél-Európába irányuló tömeges illegális bevándorlás ellen. José Manuel Barroso a vitában kifejtette, hogy senki sem tett javaslatot egy centralizált európai szuperállam létrehozására, ám rámutatott arra is, hogy az európai dimenzió nélkülözhetetlen a 21. század kihívásainak megválaszolásában. Mint kifejtette, önmagában még a legnagyobb európai állam sem tud eleget tenni ezeknek a kihívásoknak.

S

zorosabbra fűzi Európa a rendőri együttműködést

A tagállami rendőrségek szorosabb együttműködését tenné lehetővé, ha az erről rendelkező prümi szerződést – miként arról a belügyminiszterek elviekben megállapodtak – átvezetnék az uniós jogba, és kiterjesztenék mind a 27 tagra. Jelenleg 11 tagállam tagja a prümi szerződésnek (az újak közül egyedül Szlovénia), amely amellett, hogy lehetővé teszi a tagállami rendőrségek számára, hogy kölcsönösen hozzáférjenek egymás DNS- és ujjlenyomat-adatbankjaihoz, valamint a lopott járműveket tartalmazó adatbázisokhoz, utat nyit az előtt is, hogy a hatóságok a tagállami határokon keresztül üldözzenek egy-egy elkövetőt. Drezdai informális találkozójukon a belügyminiszterek elvileg rábólintottak arra, hogy a szerződést kiterjesszék mind a 27 tagállamra, igaz, több tagállam (így Nagy-Britannia, Írország, Lengyelország és Csehország) tartózkodásának adott hangot a költségek és az esetleges jogalap miatt. Azt Brigitte Zypries német igazságügyi miniszter is elismerte, hogy az EU-jogba való átvezetéskor problémák adódhatnak a jogalappal az egyes tagállamokban, ám egyúttal szükségesnek nevezte, hogy valamennyi országban megteremtsék a technikai feltételeket az adatcserére. A döntéshez a tagállamok egyhangú jóváhagyása szükséges; a téma február közepén ismét a belügyminiszterek asztalára kerül. Az elvi megállapodás jó hír a német elnökség számára, amely elnökségi programja egyik fontos céljának tekintette a prümi szerződés beemelését az uniós jogi keretek közé, úgy, ahogy az egykoron a schengeni egyezménnyel is történt. Értesülésünk szerint a magyar kormány is úgy határozott, hogy csatlakozik a prümi megállapodáshoz. Ennek eddig az adatszolgáltatással kapcsolatos törvényi akadályai voltak, ám egy vizsgálat ezeket kiküszöbölhetőnek találta. Nem koronázta viszont siker a 27-ek belügyminisztereinek drezdai tárgyalásait egy európai akcióterv tartalmáról a bevándorlás területén, bár a házigazda, Wolfgang Schauble szerint megvetették egy jó együttműködés alapjait a következő hónapokra. Luc Frieden luxemburgi belügyminiszter azonban az Agence Europe tudósítása szerint elismerte, hogy a bevándorlást érintő kérdések élesen megosztották a tagállamokat, a határvonal a csak nemzeti megközelítést és az európai fellépést szorgalmazók között húzódott. A német elnökség elsősorban annak az eredetileg brit elképzelésnek a támogatottságát tesztelte, amely ideiglenesen lehetővé tenné harmadik országok állampolgárainak, hogy az Európai Unióban dolgozzanak és tanuljanak, feltéve, hogy idővel visszatérnek saját országukba. Giuliano Amato olasz belügyminiszter az ülésen azt javasolta, hogy minden egyes tagállam földrajzi és történelmi adottságainak megfelelően egyéni partnerséget építsen ki a migráció szempontjából kulcsfontosságú országokkal. Példaként említette az olasz–líbiai együttműködést, de véleménye szerint Ciprus is hasonló módon „pártfogásába vehetné” Törökországot. A „körforgásszerű bevándorlás” megvalósításának azonban jelentős jogi akadályok állnak az útjában, így például a tagállamok munkaerőpiacához való hozzáférés biztosítása – ismerték el a belügyminiszterek. Részben ehhez a témához kapcsolódik, hogy a Bizottság jelezte: szeptember végén szándékában áll az európai zöldkártya bevezetésére vonatkozó törvényjavaslat előterjesztése, ami az amerikai modellt venné át. Az irányelv hosszú távú tartózkodási engedélyt kínálna az Európai Unió területén, továbbá munkavállalást és a tagállamok között szabad mozgást harmadik országok polgárainak. A program kedvezményezettjei ugyanakkor kizárólag magasan kvalifikált bevándorlók lehetnek, és a zöldkártyák kiadása a tagországok hatásköre lenne. A javaslatról a tagállamok egyhangú döntése szükséges. Az EU teljes területén betilthatják az erőszakos videojátékokat – derült ki az igazságügyi miniszterek drezdai megbeszéléÖTM Önkormányzati Tájékoztató


68

Aktuális hírek

sén. Feltételezhetően összefüggés van az erőszakos videojátékok és egyes gyerekek, fiatalok brutális magatartása között, éppen ezért az igazságügyi miniszterek az eddigieknél szorosabb koordinációt szorgalmaznak az ilyen játékokat sújtó nemzeti tilalmak terén. Mivel az EU-nak lényegében nincs hatásköre ezen a területen, az igazságügyi miniszterek egy központi nyilvántartó felállítása mellett döntöttek, amely a különböző tagállamokban betiltott játékokat fogná lajstromba. De arról, hogy milyen videojátékok számítanak erőszakosnak, és ezért a betiltásuk szükséges, továbbra is a tagállamok döntenének. „A gyermekek védelmének nem lehetnek határai” – hangoztatta Franco Frattini bel- és igazságügyi biztos, a kezdeményezés egyik legfőbb támogatója és elindítója. A német elnökség ígéretet tett arra, hogy tanulmányt készíttet a különböző nemzeti szabályozásokról, ami Brüsszel reményei szerint az első lépés lehet a harmonizáció felé.

M

egkezdődtek a Bizottsággal a tárgyalások az operatív programokról

Az Új Magyarország Fejlesztési Tervről (ÚMFT, második NFT) és az ehhez kapcsolódó operatív programok jóváhagyásá ról Budapesten tartotta első tárgyalási fordulóját Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos és a Bizottság illetékes igazgatója. Hosszú tárgyalássorozatra számítok – hangsúlyozta az ÚMFT és a hozzá kapcsolódó operatív programok benyújtása óta első ízben tartott egyeztetést követően a Bizottság regionális politikai főigazgatóságának Magyarországért felelős igazgatója. Alejandro Checchi-Lang a BruxInfo kérdésére kifejtette: mindemellett a cél az, hogy még nyár előtt jóváhagyják a teljes csomagot, s nem tartotta kizártnak azt sem, hogy egyes részeredményeket már március–április folyamán fel tudnak majd mutatni. A bizottsági illetékes szerint: amennyiben ezt a menetrendet sikerül betartani, akkor Magyarország az elsők között lehet, amely a kohéziós alapból forrásokat tud majd lehívni. Alejandro Checchi-Lang úgy vélekedett, hogy a benyújtott terv nagyon konzisztens stratégiát jelenít meg, különösen a nemzeti reformprogram és a lisszaboni stratégia vonatkozásában. A stratégia kulcsfontosságú részének nevezte a kutatási támogatások és a technológiai átalakulás elősegítését. Az igazgató szükségesnek tartja annak biztosítását is, hogy az európai források valódi hozzáadott értéket teremtsenek, valamint hogy a jövőben erősíteni tudják az üzleti vállalkozásoknak adott támogatást és a technológiai transzfert. „Nagyon elégedettek vagyunk, ahogy Magyarország igénybe kívánja venni az európai támogatásokat. Biztosak vagyunk abban, hogy a jövőben ugyanezt a rendszert fogják alkalmazni. Nyilvánvaló azonban, hogy sokkal nagyobb léptékű források állnak majd rendelkezésre” – tette még hozzá Alejandro Checchi-Lang. Bajnai Gordon kiemelte, hogy nincs stratégiai véleménykülönbség a programok struktúrájában, céljaiban. Rámutatott: a kormány célja, hogy ezekből a forrásokból a magyar igényeket tudja a lehető legjobban kielégíteni, ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy akadhatnak olyan összeurópai szempontok, amelyek ezzel részben szembemennek. „Nem látok azonban olyan feloldhatatlan véleménykülönbséget, ami alapvetően akadályozná vagy lassítaná ezt a tárgyalási folyamatot. Én is optimista vagyok abban, hogy az elsők között lehetünk a tagállamok közül, amikor lezárjuk ezt a tárgyalási folyamatot” – hangoztatta a kormánybiztos.



Eseménynaptár, képzések

69

 Aktuális események, képzések 2007. febuár 5–6–7.

EU-támogatások felhasználása Magyarországon – projektek tervezése, végrehajtása A projektmenedzsmenthez kötődő gyakorlati feladatok magas szintű ellátásához kívánunk átfogó ismereteket nyújtani az uniós és hazai kapcsolódó folyamatokról, politikákról, programokról, valamint aktívan részt kívánunk venni pályázatok, projektek kidolgozásában, végrehajtásában. További információ: Tempus Közalapítvány Tel.: (06 �� 1) 237-1300, �� e-mail: [email protected]

2007. február 3. csütörtök

Önkormányzati Klubnap A törvénykezés, az operatív programok és a pályázati rendszer gyakorlata További információ: ETK Önkormányzati Klub Tel.: (06 1) 222-4043; e-mail: onkormanyzat@etk_rt.hu

2007. február 15–16.

Projektalapú oktatás Hosszabb távon a továbbképzés a résztvevők projektkompetenciájának fejlesztése révén a magyar közoktatási intézményekben a tanítási-tanulási kultúra megújulásához és a kooperatív tanulási formák súlyának növeléséhez kíván hozzájárulni. További információ: ETK Önkormányzati Klub Tel.: (06 1) 222-4043; e-mail: onkormanyzat@etk_rt.hu

2007. február 28.

Közbeszerzési alapismeretek A képzést azoknak javasoljuk, akiknek munkájuk során a közbeszerzéssel kapcsolatos feladatokat látnak el (ajánlatkérés és ajánlat készítése, bírálata). További információ: Tempus Közalapítvány Tel: (06 �� 1) 237-1300, �� e-mail: [email protected]

Könyvajánlatunk a képzéshez Dr. Monory Bulcs Közérthető közbeszerzés közösségi keretek között Az Európai Unióhoz való csatlakozásból fakadó jogharmonizációs kötelezettség és a nemrégiben elfogadott új közösségi irányelvek bevezetése – melyekkel a közösségi jogalkotó célja a korábbi szabályozás egyszerűsítése, modernizációja, a rugalmasabb, s egyszersmind könnyebben alkalmazható szabályozás kialakítása volt – elkerülhetetlenné tette, hogy hazánk is megalkossa az új szemléletű közbeszerzési törvényt. A 2005. évi CLXXII. törvény hatálybalépésével a közbeszerzési eljárások szereplői – az ajánlatkérők és az ajánlattevők – olyan új fogalmak és módszerek sokaságával szembesülnek, amelyekről eddig jószerivel nem is hallottak. Meg kell ismerkedniük az új jogintézményekkel és eljárási technikákkal, be kell építeniük azokat a gondolkodásukba és a mindennapi tevékenységükbe: magukévá kell tenniük az elveket, pontosan kell érteniük a fogalmakat, és készségszinten kell elsajátítaniuk a részletes szabályokat ahhoz, hogy törvényes és eredményes közbeszerzési eljárásoknak lehessenek részesei. Ehhez a nem könnyű a feladathoz nyújt hasznos segítséget dr. Monory Bulcs: Közérthető közbeszerzés közösségi keretek között című könyve. A szerző áttekinti a 2006 januárjától hatályos jogi szabályozást, és felhívja a figyelmet a sok-sok módosítás gyakorlati alkalmazásának kulcskérdéseire, a leselkedő veszélyekre s az előre nem látható buktatókra. Az egyes jogi kérdések magyarázatát a Közbeszerzési Döntőbizottság és felettes jogi-igazságszolgáltatási fórumai, azaz a Fővárosi Bíróság és a Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlatában előfordult jogesetekkel szemlélteti. Az ajánlatkérők és az ajánlattevők képviselői szembesülhetnek a leggyakrabban elkövetett hibákkal, megismerhetik a versenyképes ajánlatkérési, illetve ajánlattevői praktikákat.

Terjedelem: 370 oldal, fogyasztói ár: 5980 Ft Közvetlenül a Duna Palota Kulturális Kht.-tól megrendelve csak 3590 Ft Fax: 469-2969; e-mail: [email protected] ÖTM Önkormányzati Tájékoztató


70

Elérhetőségek

 Önkormányzati

és Területfejlesztési Minisztérium Miniszteri titkárság

Miniszteri Titkárság

441-1717

Sajtó és Kommunikációs Főosztály

441-1717

Önkormányzati forródrót Az Önkormányzati Főosztály a helyi önkormányzatokról szóló törvény és a kapcsolódó jogszabályok alkalmazásának, értelmezésének elősegítéséhez „Önkormányzati forródrótot” működtet, amelynek telefonszáma: (06 1) 441-1478

Kabinet Miniszteri Kabinet

441-1306

Humánerőforrás és Civilkapcsolati Főosztály

441-1278

Államtitkárság Államtitkár Titkársága

441-1733

Parlamenti Titkárság

441-1716

Közjogi és koordinációs szakállamtitkár Szakállamtitkár Titkársága

441-7113

Jogi Főosztály

441-1333

Választási Főosztály

456-6521

Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály

441-1123

Ellenőrzési Titkárság

441-1441

Katasztrófavédelem

469-4101

Védelmi Titkárság

441-1294

Nemzetközi Titkárság

441-1466

Önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkár Szakállamtitkár Titkársága

441-1330

Önkormányzati Főosztály

441-1102

Közigazgatási Hivatali Jegyzői és Hatósági Főosztály

441-1140

Önkormányzati Gazdasági Főosztály

441-1344

Lakásügyi Titkárság

441-7745

Területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár Szakállamtitkár Titkársága

441-7123

Területfejlesztési Főosztály

441-7151

Területrendezési és Tervezési Főosztály

441-7183

Építésügyi és Településrendezési Főosztály

441-7770

Területi Koordinációs Titkárság

441-7239

Sport szakállamtitkár Szakállamtitkár Titkársága

301-9200

Sport Főosztály

301-9250

Sportlétesítmény-fejlesztési Titkárság

301-9214

Turisztikai szakállamtitkár Szakállamtitkár Titkársága

225-6506

Turisztikai Főosztály

225-6503


Közszolgálati forródrót A MeH Közszolgálati Főosztálya a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényalkalmazásának elősegítéséhez „Közszolgálati forródrótot” működtet, amelynek telefonszáma: (06 1) 441-2177 (üzenetrögzítős)

Doppinginformációs vonal A Sportkórház doppingellenőrző laboratóriumában dolgozók doppingkérdésekben a következő számon adnak felvilágosítást az érdeklődőknek: (06 1) 488-6124 (munkanapokon, 8–16 óra között hívható)

Felhívás Az információs technológia terjedésével és költségtakarékossági szempontból indokoltnak tartjuk, hogy az Önkormányzati Tájékoztatót a lehetőség szerint minden esetben elektronikus formában juttassuk el az olvasók és érdeklődők részére. Erre való tekintettel kérjük a kedves Olvasókat, hogy az [email protected] e-mail címre szíveskedjenek jelezni, amennyiben igényt tartanak az Önkormányzati Tájékoztató elektronikus változatára. Kérem, hogy a hivatal e-mail címében bekövetkezett változást szintén ezen a címen szíveskedjenek jelezni.


Elérhetőségek

71

 Többcélú kistérségi társulások

Békés

Bács-Kiskun

Baranya

Megye


A többcélú kistérségi társulás neve

A társulás elnökének neve

A társulás postacíme

Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás

Páva Zoltán

Komló

7300

Városház tér 3.

Mohácsi Többcélú Kistérségi Társulás

Szekó József

Mohács

7700

Széchenyi tér 1.

Sásdi Többcélú Kistérségi Társulás

Székely Szilárd

Sásd

7370

Szent Imre utca 23.

Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás

Förster Gyula

Sellye

7960

Dózsa Gy. u. 1.

Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás

Takáts Gyula

Siklós

7800

Köztársaság tér 8. Pf.: 222.

Szigetvár - Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Paizs József Társulás

Szigetvár

7900

Deák Ferenc tér 16.

Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás

Füziné Kajdy Zita

Pécs

7621

Perczel M. u. 2.

Pécsváradi Többcélú Kistérségi Társulás

Dr. Wekler Ferenc

Pécsvárad

7720

Gyenes Tamás u. 6/2.

Szentlőrinci Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás

Dr. Győrvári Márk

Szentlőrinc

7940

Munkácsy M. u. 1.

Bajai Többcélú Kistérségi Társulás

Dr. Révfy Zoltán

Baja

6500

Pf. 151

Bácsalmás Kistérségi Többcélú Társulás

Zalántai Endre

Bácsalmás

6430

Gr. Teleki u. 4-8

Kalocsa Kistérség Többcélú Társulása

Schön Ferenc

Kalocsa

6300

Szent István király út 35.

Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás

Dr. Zombor Gábor

Kecskemét

6000

Kossuth tér 1.

Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás

Domonyi László

Kiskőrös

6200

Petőfi tér. 2.

Halasi Többcélú Kistérségi Társulás

Dr. Várnai László

Kiskunhalas

6400

Hősök tere 1.

Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás

Terbe Zoltán

Kiskunmajsa

6120

Fő u. 82.

Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás

Aranyi János

Kunszentmiklós

6090

Kálvin tér 12.

Jánoshalmi Többcélú Kistérségi Társulás

Czeller Zoltán

Jánoshalma

6440

Béke tér 1.

Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás

Vantara Gyula

Békéscsaba

5600

Szent István tér 7.

Dél-Békési Kistérség Többcélú Társulása

Dr. Karsai József

Battonya

5830

Fő u. 91.

Orosházi Kistérség Többcélú Társulása

Németh Béla

Orosháza

5900

Szabadság tér 4-6

Sarkad és környéke Többcélú Kistérségi Társulás

Tóth Imre

Sarkad

5720

Kossuth u. 27.

Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulása

Babák Mihály

Szarvas

5540

Szabadság u. 25-27.

Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás

Macsári József

Szeghalom

5520

Szabadság tér 10-12.

Békési Kistérségi Társulás

Izsó Gábor

Békés

5630

Petőfi u. 2.

Gyula és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás

Pluhár László

Gyula

5700

Petőfi tér. 3


72

Elérhetőségek

Borsod-Abaúj-Zemplén

Megye




Miskolc Kistérség Többcélú Társulása

Káli Sándor

Miskolc

3525

Városház tér 8.sz.

Edelényi Kistérség Többcélú Társulása

Szaniszló János

Edelény

3780

István király útja 52.

Encsi Többcélú Kistérségi Társulás

Bratu László

Encs

3860

Petőfi út 75.

Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Szitka Péter Önkormányzati Kistérségi Társulás

Kazincbarcika

3700

Fő tér 4.

Mezőkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás Tállai András

Mezőkövesd

3400

Mátyás király út 112.

Ózd Kistérség Többcélú Társulása

Benedek Mihály

Ózd

3600

Városház tér 1.

Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás

Dr. Hörcsik Richárd

Sárospatak

3950

Kossuth út 44.

Sátoraljaújhelyi Kistérség Többcélú Társulása

Szamosvölgyi Péter

Sátoraljaújhely

3980

Kossuth tér 5.

Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás

Rónavölgyi Endréné

Szerencs

3900

Rákóczi út 89.

Szikszói Kistérségi Többcélú Társulás

Füzesséri József

Szikszó

3800

Pázmány P. tér 12.

Tiszaújváros Kistérség Többcélú Társulása Koscsó Lajos

Tiszaújváros

3580

Kazinczy út 3.

Abaúj-Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás

Molnár János

Gönc

3895

Kossuth út 71.

Németh Károly

Cigánd

3973

Fő u. 80.

Mezőcsát Kistérség Többcélú Társulása

Dr. Domján László

Mezőcsát

3450

Hősök tere 1.

Tokaji Többcélú Kistérségi Társulás

Májer János

Tokaj

3910

Rákóczi u. 52.

Csongrádi Kistérség Többcélú Társulása

Bedő Tamás

Csongrád

6640

Kossuth tér 7.

Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás

Dr. Lázár János

Hódmezővásárhely

6800

Kosuth tér 1.

Kisteleki Többcélú Társulás

Nagy Sándor

Kistelek

6760

Árpád u. 1-3.

Makói Kistérség Többcélú Társulása

Dr. Buzás Péter

Makó

6900

Széchenyi tér 22.

Homokháti Kistérség Többcélú Társulása

Nógrádi Zoltán

Mórahalom

6782

Millenniumi sétány 16.

Szegedi Kistérség Többcélú Társulása

Dr. Botka László

Szeged

6720

Széchenyi tér 10.

Szentes Kistérség Többcélú Társulása

Szirbik Imre

Szentes

6600

Kossuth tér 6.

Vértes Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulás

Szántó János

Bicske

2060

Kossuth tér 14/b

Dunaújvárosi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulás

Dr. Kálmán András

Dunaújváros

2400

Városháza tér 1.

Mezőföldi Többcélú Kistérségi Társulás

Tóth Dezső

Enying

8130

Kossuth L. u. 26.

Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás

Kutai Tibor

Gárdony

2483

Szabadság u. 20-22.

Móri Többcélú Kistérségi Társulás

Fenyves Péter

Mór

8060

Szent István tér 6.

Sárbogárdi Többcélú Kistérségi Társulás

Magyar József

Sárbogárd

7000

Hősök tere 2

Székesfehérvári Többcélú Kistérségi Társulás

Warvasovszky Tihamér

Székesfehérvár

8000

Városház tér 1.

Sárvíz Többcélú Kistérségi Társulás

Kossa Lajos

Aba

8127

Rákóczi u.12.

Adonyi Többcélú Kistérségi Társulás

Ronyecz Péter

Adony

2457

Bajcsy-Zsilinszky u. 5.

Szent László Völgye Többcélú Kistérségi Társulás

Kiss Gábor

Martonvásár

2462

Budai út 23.

Fejér

Csongrád

Bodrogközi Többcélú Kistérségi Társulás



Elérhetőségek

Komárom-Esztergom

Heves

Hajdú-Bihar

Győr-Moson-Sopron

Megye




73


Csornai Többcélú Kistérségi Társulás

Dr. Turi György

Csorna

9300

Laky D. u. 1.

Győri Többcélú Kistérségi Társulás

Borkai Zsolt

Győr

9021

Városház tér 1.

Kapuvár és Térsége Kistérség Többcélú Társulása

Hámori György

Kapuvár

9330

Fő tér 1

Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás

Szabó Miklós

Mosonmagyaróvár

9200

Fő u. 11.

Sopron-Fertőd Kistérség Többcélú Társulás

Dr. Fodor Tamás

Sopron

9400

Fő tér 1.

Téti Kistérség Sokoróaljai Szabó Ferenc Önkormányzatainak Többcélú Társulása

Tét

9100

Fő utca 88.

Pannonhalma Többcélú Kistérségi Társulás

Mondovics László

Pannonhalma

9090

Dózsa György utca 10.

Balmazújvárosi Kistérség Többcélú Társulása

Dr. Tiba István

Balmazújváros

4060

Kossuth tér 4-.5.

Bihari Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása

Szeifert Ferenc

Berettyóújfalu

4100

Dózsa Gy. u. 17-19.

Hajdúsági Többcélú Kistérségi Társulás

Kiss Attila

Hajdúböszörmény

4220

Bocskai tér 1.

Hajdúszoboszlói Kistérségi Többcélú Társulás

Dr. Sóvágó László

Hajdúszoboszló

4200

Hősök tere 1.

Polgári Kistérség Többcélú Társulása

Tóth József

Polgár

4090

Hősök útja 10. vagy Pf. 9

Sárréti Többcélú Kistérségi Társulás

Arnóth Sándor

Püspökladány

4150

Bocskai u. 2.

Derecske-Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulása

Nagy Józsefné

Sáránd

4272

Nagy u.44.

Hajdúhadházi Többcélú Kistérségi Társulás

Béres László

Hajdúhadház

4242

Bocskai tér 1.

Egri Kistérség Többcélú Társulása

Habis László

Eger

3300

Mocsáry L. u.1.

Hevesi Kistérség Többcélú Társulása

Szén József

Heves

3360

Erzsébet tér 2.

Füzesabonyi Kistérség Többcélú Társulása Laminé Antal Éva

Füzesabony

3390

Rákóczi út 48.

Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulása

Hiesz György

Gyöngyös

3200

Fő tér 7.

Hatvan Körzete Kistérségi Többcélú Társulás

Érsek Zsolt

Hatvan

3000

Kossuth tér 2.

Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása Pál László

Pétervására

3250

Kossuth L. út 1.

Bélapátfalvai Kistérség Többcélú Társulása

Ferencz Péter

Bélapátfalva

3346

IV. Béla u. 1.

Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás

Dr. Tittmann János

Dorog

2510

Bécsi út 71.

Esztergom és Nyergesújfalu Többcélú Kistérségi Társulás

Meggyes Tamás

Esztergom

2500

Széchenyi Tér 1.

Kisbéri Többcélú Kistérségi Társulás

Pölöskei József

Kisbér

2870

Széchenyi u. 2.

Komárom-Bábolna Többcélú Kistérségi Társulás

Zatykó János

Komárom

2900

Szabadság tér 1.

Oroszlányi Többcélú Kistérségi Társulás

Rajnai Gábor

Oroszlány

2840

Rákóczi Ferenc út 78.

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás

Michl József

Tata

2890

Kossuth tér 1.

Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás

Bencsik János

Tatabánya

2800

Fő tér 6


74

Elérhetőségek

Pest

Nógrád

Megye




Balassagyarmati Kistérség Többcélú Társulása

Medvácz Lajos

Balassagyarmat

2660

Rákóczi út 12.

Bátonyterenye Kistérség Önkormányzatainak Társulása

Vanya Gábor

Bátonyterenye

3070

Ózdi út 9.

Pásztó Kistérség Többcélú Társulása

Sisák Imre János

Pásztó

3060

Kölcsey F. u. 35.

Rétság Kistérség Többcélú Társulása

Mezőfi Zoltán János

Rétság

2651

Rákóczi út 20.

Salgótarján Kistérség Többcélú Társulása

Székyné dr. Sztrémi Melinda

Salgótarján

3100

Múzeum tér 1.

Szécsény Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása

Dr. Serfőzőné Dr. Fábián Erzsébet

Szécsény

3170

Rákóczi út 84.

Aszódi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása

Kovács László

Aszód

2170

Kossuth Lajos u. 59.

Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás

Földi László

Cegléd

2700

Kossuth tér 1.

Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulás

Zsadányi Lászlóné

Dabas

2370

Szent István út 67.

Monor és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás

Pogácsás Tibor

Monor

2200

Kossuth L. u. 78-8.

Tápió-vidéki Többcélú Kistérségi Társulás

Kocsi János

Nagykáta

2760

Dózsa György u. 19/g.

Csepel-Sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás

Fáki László

Szigetszentmiklós

2310

Kossuth Lajos u. 2

Szobi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása

Remitzky Zoltán

Szob

2628

Szent Imre u. 12

Dunakanyar Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás

Dr. Bóth János

Vác

2600

Március 15. tér 11.

Budaörs Kistérség Többcélú Társulása

Wittinghoff Tamás

Budaörs

2040

Szabadság u. 134.

Dunakeszi-Fót-Göd Többcélú Kistérségi Társulás

Kecskeméthy Géza

Dunakeszi

2120

Bagoly u. 12.

„Kertváros „ Gyáli Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás

Gyimesi István

Gyál

2360

Kőrösi út 112-114.

Pilis-Buda-Zsámbék Többcélú Kistérségi Társulás

Gromon István

Pilisvörösvár

2085

Bajcsy Zs. tér 1.

Dunakanyari és Pilisi Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása

Dr. Dietz Ferenc

Szentendre

2000

Duna-korzó 18.

Veresegyház Többcélú Kistérség Önkormányzatainak Társulása

Pásztor Béla

Veresegyház

2112

Fő út 106.



Elérhetőségek

Jász-NagykunSzolnok

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Somogy

Megye




75


Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás

Feigli Ferenc

Barcs

7570

Bajcsy-Zs. u. 46.

Csurgó Kistérségi Többcélú Társulás

Szászfalvi László

Csurgó

8840

Széchenyi tér 2.

Fonyód Kistérség Többcélú Társulása

Kenéz István

Fonyód

8640

Fő u. 19.

Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás

Lőrinczné Kiss Ilona

Kaposvár

7400

Szántó u. 5.

Pogányvölgyi Többcélú Kistérségi Társulás

Papszt Lajos

Lengyeltóti

8693

Zrinyi u 2.

Marcali Kistérség Többcélú Társulása

Dr. Sütő László

Marcali

8700

Rákóczi u. 11.

Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

Ormai István

Nagyatád

7500

Baross G. u. 9.

Siófok és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás

Dr. Balázs Árpád

Siófok

8600

Fő tér 1.

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás

Schmidt Jenő

Tab

8660

Kossuth L. u. 51.

Balatonföldvári Többcélú Kistérségi Társulás

Bezeréti Katalin

Balatonföldvár

8623

Petőfi S. u. 1.

Közép-Nyírségi Önkormányzati Többcélú Kistérségi Társulás

Simon József

Baktalórántháza

4561

Köztársaság tér 16.

Csenger Többcélú Kistérségi Társulás

Pethő András

Csenger

4765

Ady E. u. 14.

Felső-Tisza Vidéki Többcélú Kistérségi Társulás

Dr. Tilki Attila

Fehérgyarmat

4900

Kölcsey u. 27.

Kisvárda és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

Dr. Oláh Albert

Kisvárda

4600

Szent László u. 7-11. sz.

Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás

Kovács Lajos

Mátészalka

4700

Rákóczi út 43.

Dél-Nyírségi Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás

Juhász Zoltán

Nagykálló

4320

Somogyi B. u. 5-7.

Nyírbátor és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulás

Balla Jánosné

Nyírbátor

4300

Szabadság tér 22.

Nyírségi Többcélú Kistérségi Társulás

Csabai Lászlóné

Nyíregyháza

4400

Jókai tér 4-6.

Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulás

Rozgonyi Attila

Tiszavasvári

4440

Városháza tér 4.

Beregi Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulás

Jüttner Csaba

Vásárosnamény

4800

Tamási Á. u. 1.

Közép-Szabolcsi Kistérségi Többcélú Társulás

Berencsi Béla

Ibrány

4484

Hősök tere 3.

Jászsági Többcélú Társulás

Hajdú László

Jászkisér

5137

Fő út 7.

Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás

Dr. Fazekas Sándor

Karcag

5300

Kossuth tér 1.

Kunszentmártoni Kistérség Többcélú Társulása

Molnár Bálint

Kunszentmárton

5440

Köztársaság tér 8.

Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása

Szalay Ferenc

Szolnok

5000

Kossuth tér 9.

Tiszafüred Kistérség Többcélú Társulása

Pintér Erika

Tiszafüred

5350

Fő út 1.

Törökszentmiklós Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

Dr. Juhász Enikő

Törökszentmiklós

5200

Kossuth L. u. 135/A

Berettyó-Körös Többcélú Társulás

Dr. Draskovits Dénes

Mezőtúr

5400

Kossuth tér 1.


76

Elérhetőségek

Zala

Veszprém

Vas

To l n a

Megye




Völgységi Többcélú Kistérségi Társulás

Potápi Árpád

Bonyhád

7150

Szabadság tér 1.

Dombóvár és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás

Szabó Loránd

Dombóvár

7200

Bezerédj utca 14.

Paksi Többcélú Kistérségi Társulás

Hajdú János

Paks

7030

Dózsa Gy. u. 55-61.

Szekszárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

Horváth István

Szekszárd

7100

Tartsay utca 10.

Tamási-Simontornyai Többcélú Kistérségi Barkóczi József Társulás

Tamási

7090

Nyírfa sor 15.

Celldömölki Kistérség Fehér László Önkormányzatainak Többcélú Társulása

Celldömölk

9500

Szentháromság tér 1.

Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás

Horváth Lajos

Csepreg

9735

Széchenyi tér 27.

Körmend és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulás

Bebes István

Körmend

9900

Szabadság tér 7.

Kőszeg Város és Vonzáskörzete Többcélú Kistérségi Társulása

Huber László

Kőszeg

9730

Chernel u. 6

Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás

Laczó László

Őriszentpéter

9941

Városszer u. 55.

Sárvár és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulás

Szabó Béla

Sárvár

9600

Battyhány utca 34.

Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

Viniczay Tibor

Szentgotthárd

9970

Széll Kálmán tér 11.

Szombathelyi Kistérség Többcélú Társulása

ifj. Perl János

Szombathely

9700

Kossuth L. u. 1-3.

Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás Fukszberger Imre

Vasvár

9800

Alkotmány u. 1.

Új Atlantisz Többcélú Kistérségi Társulás

Holczinger László

Ajka

8400

Szabadság tér 12.

Kelet-Balatoni Kistérség Többcélú Társulása

Szedlák Attila

Balatonalmádi

8220

Széchenyi sétány 1.

Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás

Filep Miklós

Balatonfüred

8230

Szent István tér

Sümegi Kistérségi Többcélú Társulás

Simon Lajos

Sümeg

8330

Rendeki u. 14.

Tapolca és Környéke Kistérség Többcélú Társulása

Szencz Lajosné

Zalahaláp

8308

Petőfi tér 4.

Várpalota Kistérség Többcélú Társulása

Németh Árpád

Várpalota

8100

Gárdonyi Géza utca 39.

Veszprémi Kistérség Többcélú Társulása

Köbli Miklós

Veszprém

8200

Óváros tér 9.

Zirc Kistérség Többcélú Társulása

Ottó Péter

Zirc

8420

Rákóczi tér 15/b.

Keszthely-Hévízi Kistérségi Többcélú Társulás

Ruzsics Ferenc

Keszthely

8360

Fő tér 1.

Lenti Kistérség Többcélú Társulása

Nógrádi László

Lenti

8960

Deák út 4.

Dél-Zala Murahíd Letenye Többcélú Társulás

Halmi Béla

Letenye

8868

Kossuth u.10.

Nagykanizsai Kistérség Többcélú Társulása

Marton István

Nagykanizsa

8800

Petőfi u. 5.

Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

Dr. Gyimesi Endre

Zalaegerszeg

8900

Kossuth Lajos út 45-49. III./308.

ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás

Császár József

Zalaszentgrót

8790

Dózsa Gy. u. 9.

Lezárva: 2006. december XVII. évfolyam 1. szám • 2007. január


Figyelmébe ajánljuk!

E  Könyvajánlatunk

Ed Watzke

A világok közötti világok közötti egyensúlyteremtés táncA

d Watzke könyvét elsősorban gyakorló, sőt haladó mediátoroknak ajánlom. A mediáció iránt érdeklődő olvasó is megtalálja benne persze a neki való csemegéket, Ed kaleidoszkópjában – erről a kaleidoszkópról esik szó a kötet ben – gyakran csillannak fel tudományos, hitbéli, kultúrtörténeti, hétköznapi fénylő kövecskék, hogy merengésre késztessenek és a mediáció mélységeit és magaslatait is megmutassák. Ed Watzke valójában fejtörő módszertani művet ad a mediátorok kezébe, azokéba, akik már tudják, mi a mediáció és esetleg tapasztalatuk is van már egy eset feldolgozásáról, a konfliktusban álló, egy másnak ártó és attól szenvedő kliensek élményeiről, a mediációs folyamat tel jességéről, ívéről, a jelentéktelennek tűnő, ám annál fontosabb részletekről. A kötet – még a kívülálló érdeklődő számára is – sejteni engedi a kliensek fela datának súlyát, a kliensekét, mert a mediációban az áldozat és az elkövető is kliens és a folyamatban nélkülözhetetlen az ő munkájuk, konfliktusuk feloldá sának buktatóin maguknak, de nem magukra hagyottan kell átvergődniök. A mediátor ezen a belső úton – amelyen a katarzis sem ritka – vezeti végig a klienseket, mindvégig pártatlan figyelemmel és támogatással. Ebben mutatja meg Ed Watzke a mediátori szakma, hivatás lényegét, mesterfogásait és teszi hitelessé azt a szakembert, aki húszéves mediátori munka után az 521. klien sét is egy új, ismeretlen világ felfedezésének izgalmával fogadja (ez ő, tanúsít hatom!). Hasznos tehát a kötet szakmai továbbképződés ügyében, de külön buzdítom elolvasására azokat, akik mediátori hivatásukat alkotó munkának tekintik.

77

egyensúlyteremtés táncA transzgresszív mediációval

(Cseres Judit)

foglalkozásai időrendben: szociológus, szociális munkás, pszichoterapeuta. Szocionatikus utazásokat tett a tár sadalom peremvidékein, a költészet és a tudomány kap csolatait kutatta. Húsz éve tevékenykedik a Neustartban, mediátori munkájának lényegét a kliensek érdekeit szol gáló módszertani fejlesztésben látja.

Fax.: (06 1) 469-2969, e-mail: [email protected] Foto: CseresGergely Zsombor

Ed Watzke W A

Kedvezményes áron, 990 Ft-ért még rendelhető Ed Watzke PhD tájerországban született (1951ben) és nevelkedett, jó a kiadótólSfaxon vagy negyedszázada Bécsbene-mailben. él, szeret és dolgozik. Tanult

Duna

D

Ára: 1790 Ft

Palota és Kiadó

d Watzke könyvét elsősorban gyakorló, sőt haladó mediátoroknak ajánlom. A mediáció iránt érdeklődő olvasó is megtalálja benne persze a neki való csemegéket, Ed kaleidoszkópjában – erről a kaleidoszkópról esik szó a kötet ben – gyakran csillannak fel tudományos, hitbéli, kultúrtörténeti, hétköznapi fénylő kövecskék, hogy merengésre késztessenek és a mediáció mélységeit és magaslatait is megmutassák. Ed Watzke valójában fejtörő módszertani művet ad a mediátorok kezébe, azokéba, akik már tudják, mi a mediáció és esetleg tapasztalatuk is van már egy eset feldolgozásáról, a konfliktusban álló, egy másnak ártó és attól szenvedő kliensek élményeiről, a mediációs folyamat tel jességéről, ívéről, a jelentéktelennek tűnő, ám annál fontosabb részletekről. A kötet – még a kívülálló érdeklődő számára is – sejteni engedi a kliensek fela datának súlyát, a kliensekét, mert a mediációban az áldozat és az elkövető is kliens és a folyamatban nélkülözhetetlen az ő munkájuk, konfliktusuk feloldá sának buktatóin maguknak, de nem magukra hagyottan kell átvergődniök. A mediátor ezen a belső úton – amelyen a katarzis sem ritka – vezeti végig a klienseket, mindvégig pártatlan figyelemmel és támogatással. Ebben mutatja meg Ed Watzke a mediátori szakma, hivatás lényegét, mesterfogásait és teszi hitelessé azt a szakembert, aki húszéves mediátori munka után az 521. klien sét is egy új, ismeretlen világ felfedezésének izgalmával fogadja (ez ő, tanúsít hatom!). Hasznos tehát a kötet szakmai továbbképződés ügyében, de külön buzdítom elolvasására azokat, akik mediátori hivatásukat alkotó munkának tekintik. (Cseres Judit) Ed Watzke PhD tájerországban született (1951ben) és nevelkedett, jó negyedszázada Bécsben él, szeret és dolgozik. Tanult foglalkozásai időrendben: szociológus, szociális munkás, pszichoterapeuta. Szocionatikus utazásokat tett a tár sadalom peremvidékein, a költészet és a tudomány kap csolatait kutatta. Húsz éve tevékenykedik a Neustartban, mediátori munkájának lényegét a kliensek érdekeit szol gáló módszertani fejlesztésben látja.

S

Foto: CseresGergely Zsombor


Ed Watzke W A világok közötti egyensúlyteremtés táncA

E

egye


Figyelmébe ajánljuk!

A

DUNA PALOTA KÜLÖNLEGES ÉTTERMI KEDVEZMÉNYE

Tisztelt Polgármester Asszony/Úr! A Szent Korona, a főváros műemlékeinek, nevezetességeinek megtekintésére szervezett város- és színházlátogatások, iskolai kirándulások, budapesti kulturális programokon való részvétel alkalmából a Duna Palota és Kiadó étterme szeretettel várja Önöket ebédre, illetve vacsorára.

Kínálatunkból

Előzetes bejelentkezés

Egytálételek: 800 forint (előzetes megbeszélés alapján) Kétfogásos menü: 1500 forint (Leves csészében, frissensült körettel) Különmenü elkészítését is vállaljuk.

Érkezés előtt 5 nappal Telek Péter étteremvezetőnél. Telefon: (06 20) 934–6352; (06 1) 235–5524 Címünk: Budapest V., Zrínyi u. 5.

Éttermünk nyitva tartása

Megközelíthető

Hétfőtől szombatig: 12.00–23.00 óráig (vasárnapi nyitva tartás: az étterem vezetőjével való előzetes megbeszélés szerint)

a Parlamenttől 5 perc séta, vagy a 2-es villamossal 1 megálló az Akadémiáig, illetve a Szent István-bazilikától 5 percnyi séta a Lánchíd irányába.

Az alábbi minta szerinti megrendelését előzetes egyeztetés után a következő faxszámra kérjük elküldeni: (06 1) 235–5507

M

EGRENDELŐ

A .............................................................................................................................................................................................................. (cím) megrendel Önöktől ................... db egyfogásos és .............. db kétfogásos menüt 2006. .......................-én ............. órára. Fizetés: készpénzben.

......................................................................... (dátum)

......................................................................... aláírás

Telefon: Fax: P. H.

E-mail címünk: [email protected]



Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium folyóirata. Településfejlesztés és -üzemeltetés

Recommend Documents