az önkormányzati ASP-központ példáján szemléltetve
Önkormányzati ASP-központ
Az első olyan átfogó közigazgatási alrendszer, amelynek a tervezése kezdetektől fogva az új SZEÜSZ terminológiára illetve az e-ügyintézés új modelljére támaszkodott Kulcsszava az interoperabilitás (szolgáltatás orientált architektúra)
ASP: Application Service Providing „Önkormányzati alkalmazás-szolgáltató központ”
Önkormányzati ASP-központ „bérlői”
Elsődleges felhasználói az önkormányzatok Másodlagos felhasználói az önkormányzati intézmények, a közös polgármesteri hivatalok továbbá a nemzetiségi önkormányzatok Külső felhasználói az elektronikus ügyfelek (magánszemélyek), továbbá a felügyeleti szervek és a közhiteles nyilvántartásokat vezető szervezetek
Potenciálisan tízezres nagyságrendű „bérlő”, és százezres nagyságrendű belső felhasználó.
Önkormányzati ASP-központ terjedelme
Első körben a Közép-Magyarországi régió önkormányzataira terjed ki A csatlakozás önkéntes, de az eddigi visszajelzések szerint az önkormányzatok csatlakozási hajlandósága rendkívül magas Alapszolgáltatás: iratkezelés és e-ügyintézés Szakrendszerek: adó, gazdálkodás, ipar és kereskedelem, ingatlan-vagyon kataszter A bejövő és kimenő oldalon is elektronikus dokumentumok Elektronikus fizetési szolgáltatások integrálása (EFER)
Önkormányzati ASP-központ ütemezése
Tervezett indulás pilot üzemmódban Tervezett indulás éles üzemben
2015. április 1. 2015. július 1.
A pilot szakaszban 10 önkormányzat vesz részt Az éles üzem első szakaszában további 50 önkormányzat vesz részt
Bővülés: évente 400-600 önkormányzat (igazgatásszervezési és migrációs feladatok) Gyorsabb forgatókönyvek is felmerültek (nincs még döntés)
Iratkezelés és elektronikus ügyintézés
Back-office: iratkezelő rendszer Front-office: elektronikus ügyintézési rendszer
Az ügyintézők alkalmazás-környezete: Egységes bejelentkezési felület és feladatkosár Az ügyintéző szakterületének megfelelő szakprogram
Az iratkezelő rendszerrel a szakprogram tart kapcsolatot gépi interfészek közvetítésével Az elektronikus ügyintézési szolgáltatásokkal az iratkezelő rendszer tart kapcsolatot, szintén gépi interfészek útján
Papíralapú kézbesítés is elektronikus csatornákon Bejövő oldal Postai inverz-hibrid SZEÜSZ: digitalizálás „Érkeztető ügynök”: kivonatolás és átadás az iktató szakrendszernek Az iktatott iratok a feladatkosár közvetítésével kerülnek az illetékes szakrendszerbe Kimenő oldal „Kézbesítő ügynök”: e-tértivevények és csatolt fájlok átadása a Magyar Postának Postai hibrid kézbesítés: szükség szerint nyomtatás és hagyományos kézbesítés A kézbesítő ügynök automatikusan átveszi a kézbesítés eredményével kiegészített e-tértivevényeket és elhelyezi az ügyintéző feladatkosarában
Ügynökök és feladatkosár
Érkeztető ügynök: gépi folyamat a kézbesítés szolgáltatók és az iratkezelő rendszer között (bejövő oldal)
Kézbesítő ügynök: gépi folyamat az iratkezelő rendszer a kézbesítés szolgáltatók között (kimenő oldal)
Gépi ügynök: automatizálható iratkezelési és ügyintézési részfolyamatok
Ügyintézői feladatkosár: az iratkezelési és szakrendszeri feladatok összefoglaló felülete (ügyintézőnként eltérő tartalommal)
Központi címregiszter Az országos címregiszter pillérei Személyi adat és lakcím nyilvántartás (KEKKH) Földhivatali ingatlan-nyilvántartás (FÖMI) Magyar Posta címnyilvántartásai
továbbá egy implicit pillér: települési önkormányzatok
„Google Térkép” jellegű címkezelési szolgáltatások, de közhiteles címadatokkal Az ASP-központnak saját címregisztere van Egyre nagyobb mértékben kell támaszkodnia az országos címregiszter szolgáltatásaira (szolgáltatás-közvetítői szerep)
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket Emődy Zsolt Bluefield Kft. 2014. október 16.