Az Önkormányzat évi költségvetése

Előterjesztető:

Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere

Ikt.sz.:

12687/2015.

Tárgy:

Az Önkormányzat 2015. évi költségvetése

Melléklet:

3 db határozat-tervezet 8 db tájékoztató melléklet 1 db rendelet-tervezet 1 db könyvvizsgálói vélemény

Véleményezésre megküldve:

valamennyi szakbizottság

Törvényességi véleményezésre bemutatva:

2015. február 3.

1

Tisztelt Közgyűlés! A Magyarország 2015. évi Központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvényben, az államháztartásról rendelkező 2011. évi CXCV. törvényben (továbbiakban Áht.) valamint az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Kormányrendeletben (továbbiakban Ávr.) foglaltakra figyelemmel elkészült Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. évi költségvetéséről szóló rendelet-tervezete. Szeged város önkormányzata 2015. évi költségvetésének tervezése a korábbi három évhez hasonlóan ismét rendkívül sok bizonytalanság mellett, sokszor információk hiányában, folyamatosan változó, időnként kiszámíthatatlan törvényi szabályozások mentén történt. A költségvetés végrehajtását megalapozó ágazati jogszabályok, egyes támogatási pályázatok részletszabályai majd valamikor évközben jelennek meg.

I./ A 2015. évi országos költségvetési törvény hatása az önkormányzati szférára Mindenkit meglepett, hogy a törvényi előírások módosításával az országgyűlés lehetővé tette a kormánynak, hogy csak a 2014. októberi önkormányzati választások után terjessze elő a 2015. évi költségvetést. Az előzetes kormányzati megnyilvánulásokból joggal lehetett feltételezni, hogy a kormány további megszigorításokra törekszik, amit nem kívántak megosztani a választások előtt az ország népével. Ugyanakkor a kormány az országot elárasztotta olyan óriás kampány plakátokkal, amelyeken azt hirdették, hogy több pénzt az önkormányzatoknak. Ezek a plakátok az önkormányzati választásokat követően eltűntek. A parlament által elfogadott költségvetési törvényből azóta megtudhattuk, hogy az időzítés nem volt véletlen, és beigazolódott, hogy igenis jönnek az újabb megszorítások, mind adó formájában, mind a szociális ellátó rendszert érintő durva elvonásokban, valamint beigazolódott, hogy megint nem mondtak igazat, mivel nem jut több pénz az önkormányzatoknak. Az előző éveknek megfelelően 2015-ben is az önkormányzati szektor az egyik vesztese az országos költségvetésnek. Az önkormányzatokat érintő megszorítások tovább folytatódnak. Az önkormányzatok szempontjából a 2013-as év a brutális elvonás éve volt, amikor az önkormányzati feladatok elvonásának leple alatt milliárdokkal több forrást vontak el, mint amit a feladatok államosítása kívánt volna. 2013. évben a helyi önkormányzatok feladataihoz a központi költségvetés a 2012. évi támogatásnak csak a 61 %-át biztosította. A 2013. évi brutális közvetlen önkormányzati forráselvonások után 2014-ben közvetetten történt az újabb forráselvonás, a közszolgáltatásokat ellátó önkormányzati tulajdonú cégek pénzügyi ellehetetlenítésével, rezsicsökkentéssel, adóztatással szivattyúzza ki a kormányzat a forrásokat az önkormányzati szektorból. A bevétel kiesés a közüzemek működésének és a szükséges fejlesztések forrásainak elvesztését jelentette, ráadásul az önkormányzatok kénytelenek voltak pénzügyi támogatással biztosítani a társaságok működőképességét. 2015. évben a helyi önkormányzatok feladataihoz a központi költségvetés 649 milliárd Ft-tal járul hozzá. Ez a 2014. évihez képest 9,2 %-os csökkenés. Ráadásul ebben az összegben olyan nevesített tételek is szerepelnek, mint pl. Csurgó város sportcsarnok fejlesztése, Veszprém sportcsarnok fejlesztése, Miskolc strandfürdő fejlesztése, miközben ellehetetlenül az önkormányzatok szociális 2

feladat ellátása. A 2015. évi költségvetés tovább viszi a 2013. évi költségvetési elvonások igazságtalanságát, vagyis a feladatok- és a források önkormányzatok számára aránytalan elvonását, és újabb terheket rak az önkormányzatok nyakára. A rezsicsökkentés 2015. évben is kihatással van az önkormányzatok pénzügyi helyzetére, így egyes közszolgáltató cégek a tönkremenetel határán egyensúlyoznak. A 2015-ös év az önkormányzatok szempontjából a szociális ellátás ellehetetlenítésének éve lesz. Miközben újabb forrásokat vonnak ki az önkormányzati szektorból, ismételten drasztikusan csökkentik a szociális ellátásra fordítható állami pénzeket, ugyanakkor eddig állami ellátásként működő szociális ellátásokat tolnak át az önkormányzatokra, természetesen forrás nélkül, mondván, hogy a településeknek jogot adnak új települési adók kivetésére, gondoskodjanak ők a forrásokról. A 2015. év a folyamatos adóemelések folytatásának éve, folytatódik a kreatívan kitalált új adónemek bevezetése, folyamatosan terhelik a vállalkozókat, miközben egyre több ember kerül lehetetlen élethelyzetbe. A kreatív adópolitika része a népegészségügyi termékadó kivetése, a reklámadó és az élelmiszerlánc-felügyeleti díj sávos és szelektív emelése, a környezetvédelmi termékdíj kivetése a szappanra és a művirágra, a trafik mutyi folytatása, a cafeteria adóztatásának szigorítása, az internetadó kivetésének lebegtetése. Miközben újabb és újabb adókat vetnek ki, meg kívánják szüntetni a munkanélküli ellátást, a munkaalapú társadalom közmunkaalapú társadalommá változik. Magyarországon a jövedelem és a vagyon újraosztása folyik a szegényektől a gazdagok részére, a kisvállalkozóktól a kormány által preferált cégekhez. A Megyei Jogú Városok Szövetsége összefoglalta a 2015. évi költségvetés tervezetről szóló véleményét, és megállapította, hogy a feladatfinanszírozás rendszere alapvetően nem változik, ugyanakkor a részletszabályok vonatkozásában jelentős módosulások történtek. Összességében az általános működési támogatás 18.607,4 millió forinttal kevesebb az előző évinél, annak ellenére, hogy az egyes feladatokhoz kapcsolódó, az állami támogatás kiszámításához használt fajlagos mutatók többségükben nem változtak. A csökkenés az adóerő-képességre vonatkozó beszámítás rendjével és nagyságával függ össze. Az eddigi maximum 100%-os támogatás csökkentés lehetősége 120%-os felső határral szerepel. (Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egyes nagy adóerőképességű önkormányzatok nem támogatást kapnak, hanem elvonják a saját bevételeit). Megállapítható, hogy a beszámításra vonatkozó szabályok változása a megyei jogú városokat kedvezőtlenül érinti. Az üdülőhelyi feladatok támogatása, a lakott külterülettel kapcsolatos feladatok támogatása hiányozni fog a költségvetésből, és beszámítás összege jóval nagyobb, mint az előző évben volt. A kormányzat úgy játszik a beszámítás szabályozásával, hogy a fajlagos mutatók alapján ugyan járna támogatás, de a beszámítás miatt nem jut. A települési önkormányzatok szociális feladatainak támogatásánál a nagyobb adóerő teljesítőképességű önkormányzatok kiszorultak az állami támogatásból. A fenti ténymegállapításokra a nemzetgazdasági miniszter válasza az volt, hogy a kötelező feladatok biztonságos ellátásához forrásokat kellett átcsoportosítani a magasabb adóerő-képesebb településektől az alacsonyabb adóerő-képességű önkormányzatok felé, de arra nem adott választ, hogy ha csak átcsoportosításról van szó, akkor összességében mégis miért csökken az önkormányzatok támogatása. Az előzőek következtében Szeged városa 415 millió forinttal kevesebb állami támogatásban részesül, mint az előző évben.

3

II./ A 2015. évi költségvetés várakozásai és kockázatai A központi költségvetést 16.312 milliárd forint bevételi főösszeggel, 17.190 milliárd forint kiadási főösszeggel, és 877 milliárd forint hiánnyal véglegesítették, 33.227 milliárd forint bruttó nemzeti jövedelem (GDP) mellett. A 2015-ös költségvetés 2,5%-os gazdasági növekedéssel és 2,4%-os költségvetési hiánnyal számol. Változatlan cél az államadósság további csökkentése, a költségvetés 75,4%-os GDP-arányos szintet kíván elérni. 2015-ben is mérsékelt, 1,8%-os inflációs rátával lehet számolni a csökkenő energiaárak, valamint az euró-zóna alacsony inflációja következtében. A nyugdíjak az infláció mértékével fognak növekedni. A következő hét évben összesen 12 ezer milliárd forint uniós forrás érkezik majd Magyarországra. A Kormány célja, hogy a fejlesztési, beruházási támogatások legalább 60%-át gazdaságfejlesztésre és munkahelyteremtésre fordítsa. Nominális összegben az uniós fejlesztések felhasználásához kötődő terület a legnagyobb haszonélvezője a 2015. évi költségvetésnek, hiszen az uniós forrásból megvalósuló programokra, beruházásokra több mint 2.500 milliárd forintot költ a költségvetés, amely a GDP 7,5 %-a, és közel 350 milliárd forint összegű, azaz 16 %-os növekményt mutat a 2014. évhez képest. 2015. évi költségvetés főbb célkitűzései a következők  a bankok elszámoltatása, a lakossági devizahitelek kivezetése, a törlesztő részletek csökkentése;  a pedagógus életpálya-program folytatása;  a fegyveres és rendvédelmi életpálya-modell keretében 30%-os bérfejlesztés;  a feketegazdaság visszaszorítása, az eltitkolt, adózatlan jövedelmek arányának mérséklése;  az Államreform 2 keretében az állami feladatellátás rendszerének áttekintése, racionalizálása, a bürokrácia csökkentése és ennek révén megtakarítások elérése;  a foglakoztatás bővítése, minél több embert a munkaerőpiac felé kell terelni;  a „segély helyett munkát” elv keretében a közmunka-programokban foglalkoztatottak létszámának és a programok forrásának bővítése;  a szociális segélyezésben a helyi önkormányzatok szerepének erősítése a bevételi lehetőségeik bővítésével egyidejűleg;  a demográfiai helyzet (a társadalom elöregedésének) kezelése, melynek érdekében további, születésszámot támogató intézkedések bevezetése szükséges;  a vidék fejlesztése, különös tekintettel a mezőgazdaság élénkítésére, fejlesztésére, munkahelyteremtésére. Gazdaságpolitikai intézkedések Adórendszert érintő döntések Az általános forgalmi adó esetében a feketegazdaság, illetve az adócsalások elleni küzdelem jegyében több intézkedés is bevezetésre kerül. Egyrészt 2015. január 1-jével a fordított adózás jogintézménye kiterjesztésre kerül egyes acélipari termékekre is. Másrészt bizonyos, viszonylag szűk, de az adócsalások által erőteljesen érintett adózói körnek gyakrabban kell áfa-bevallást benyújtania. Ilyenek az újonnan alakult vállalkozások és az éves bevallók közül az 50 millió forint árbevétel feletti vállalatok. Harmadrészt kiterjesztésre kerül a belföldi áfa-összesítő jogintézménye, az értékhatár a jelenlegi 2 millióról 1 millió forintra csökken (ráadásul önkéntes alapon lehetőség nyílik arra is, hogy a belföldi áfa-összesítő keretében az adózó értékhatártól függetlenül minden számlájáról adatot szolgáltasson). Továbbá 27%-ról 5%-ra csökken a nagy testű élőállatok (szarvasmarha, juh és kecske) és vágott állatok értékesítésére alkalmazandó áfa-kulcs. 4

Folytatódnak a feketegazdaság és az adócsalás felszámolását szolgáló intézkedések. Az adócsalások elleni küzdelem jegyében bevezetésre kerül a közúti áruszállításban az áruforgalom alaposabb ellenőrzését lehetővé tevő Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer, illetve az élelmiszer-értékesítő automaták erősebb adóhatósági felügyelete. Ennek bevételnövelő hatása várhatóan több tízmilliárd forintot jelent. A társasági adó esetében az intézkedések főbb céljai a gazdaság fehérítése, a nagyadózók hatékonyabb adóellenőrzése, a visszaélések visszaszorítása. Társasági adóalap-kedvezményt vehetnek igénybe a felsőoktatási intézményeket támogató vállalkozások és változatlanul adókedvezményt kapnak a látvány-csapatsportokat, az előadói-művészeti szervezeteket és a magyar filmeket támogató vállalkozások. A jövedéki adó területén az adóváltozásokat nagyrészt európai uniós jogharmonizáció indokolja. Ennek jegyében az alkoholtermékek esetében a magasabb adómérték megszüntetésre kerül, helyette ezen körbe tartozó termékekre – a gyümölcsből és a gyógynövények felhasználásával előállított alkoholtermékek kivételével – népegészségügyi termékadó fog vonatkozni, mégpedig alkoholtartalomtól függően differenciált adómértékkel. Az energiaadó esetén a vonatkozó európai uniós irányelv adta lehetőség kihasználásával visszaigényelhetővé válik az építőanyag-, kerámia- és üveggyártó vállalatok által felhasznált földgáz, villamos energia és szén energiaadója. Uniós kötelezettségünk okán, az adóminimumok teljesítése érdekében kismértékben emelkednek az adómértékek. A helyi iparűzési adó esetén mentessé válnak a helyi iparűzési adó alól a mezőgazdasági termelők alkotta beszerző és értékesítő szervezetek. 2015. évtől megszűnik az e-útdíj miatt az önkormányzatoknál keletkező iparűzési adóbevétel kiesés ellentételezésére nyújtott támogatás. A pénzügyi szervezetek különadója esetében az adóbázis szélesítésének jegyében az adónem ezentúl kiterjed a befektetési alapokra is, a befektetési alapkezelők adókötelezettsége ugyanakkor megszűnik. A pénzügyi intézmények a 2008-2014. évek között az elszenvedett veszteségek miatt korábban bevallott társasági adót, társas vállalkozások különadóját, helyi iparűzési adót, innovációs járulékot, és pénzügyi szervezetek különadó hatását a társasági adóban érvényesíthetik. A pénzügyi tranzakciós illeték esetében az elektronikus fizetési módok elterjedésének növelése érdekében a bankkártyás vásárlások illetékmentessé válnak, bankkártyánként évi egyszeri illeték megfizetése szükséges. A kormány a költségvetési vita során visszavonta a költségvetési törvénytervezetben szereplő, országos közfelháborodást okozó internetadó tervét. Ugyanakkor létrehozták a dohányipari különadót, emelték a reklámadót, a népegészségügyi termékadót, és az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat. Társadalompolitikai intézkedések 2015-ben még több embernek biztosít munkát a közfoglalkoztatás, az eddigi átlagos évi 200 ezer közfoglalkoztatotton felül 2015. második felében további több tízezer ember (a jelenleg jövedelempótló támogatásban részesülők mintegy egynegyede) kaphat lehetőséget a közfoglalkoztatásban való részvételre. A közalkalmazotti szektorban 2015-ben elindul a fegyveres és rendvédelmi életpálya-modell. Az 5

ebben az ágazatban dolgozók illetménye 2015 júliusában 30%-kal nő. Folytatódik a pedagógusbéremelés, amely 160 ezer pedagógust érint. A hatályos törvény alapján megvalósuló, ütemezett, pedagógus béremelés (minősítéssel együtt) költségvetést érintő bruttó hatása 38 milliárd forint. A köztisztviselők béremelésére ebben az évben sem kerül sor, holott már hetedik éve változatlan a bértáblájuk. Gyermeknevelés, oktatás területén a Kormány célja, hogy 2015 végéig 4,8 milliárdos uniós és hazai forrásból további ezer bölcsődei férőhelyet alakítson ki. A jelenlegi 42 ezres bölcsődei férőhelyszámot 60 ezerre szeretnék növelni a 2020-ig tartó uniós fejlesztési időszakban. Fontos változás, hogy 2015 szeptemberétől a gyermekek korai fejlesztése érdekében 3 éves kortól kötelező lesz az óvoda. A hároméves kötelező óvodáztatás alól mentességet kaphatnak azok, akiknél úgy látják, a családban jobban biztosított az iskolára való felkészülés 5 éves korig. 2015-ben 5 milliárd forinttal több jut a gyermekétkeztetésre. Folytatódik az ingyenes tankönyvellátás felmenő rendszerben. Több gyermek jut ingyenesen tankönyvhöz. 2015-től a szülőkre háruló nyári gyermek elhelyezési terhek csökkentése érdekében különféle iskolai rendszerű szaktáborok kerülnek megszervezésre. Egészségügyben 2015-ben kiemelt feladatként jelölték meg a háziorvosi rendszer megerősítése. A cél, hogy magasabb szintű ellátást biztosítsanak a háziorvosok, amihez szorosan kapcsolódnak majd a népegészségügyi feladatok. Az Egészségbiztosítási Alapon belül a gyógyító-megelőző ellátás jövő évi előirányzata az előző évhez viszonyítva többletforrást tartalmaz elsősorban a háziorvosi ellátásfejlesztésére (10,0 milliárd forint), valamint a többletkapacitások befogadására (5,0 milliárd forint) és a mentés (beleértve a légimentést és koraszülött mentést) finanszírozási helyzetének javítására. A Kormány a 2015. évben is elkötelezett a sportlétesítmények rekonstrukciója mellett. Ennek köszönhetően egyrészt a már megindult létesítményfejlesztések folytatódnak, így többek között a Nemzeti Olimpiai Központ, a 16 kiemelt sportág eredményes működéséhez szükséges sportlétesítmény beruházások és a Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében megvalósuló fejlesztések ütemterv szerint valósulnak meg, másrészt új beruházások is indulnak. A költségvetés kockázatai:     

a törvényjavaslatban szereplő, de teljesen ismeretlen tartalmú vagyoni bevétel (169 milliárd forint), az elektronikus útdíj – kormányzati hatáskörben is meghozható – intézkedéssel egyelőre nem megalapozott emelése (20 milliárd forint) a költségvetési szervek lejárt tartozásai annak ellenére, hogy a költségvetési törvényjavaslat 60 milliárd forint keretet irányoz elő ezek rendezésére. az áfa-bevételek emelkedése a hatékonyabb ellenőrzések miatt („fehéredés”) Paks2 beruházás, amelyre 28 Mrd forintot szán a kormány 2015-ben.

A kormányzat megszorító és kedvezőtlen intézkedései: 



Pedagógusoknál a költségvetési törvény megszünteti a pedagógusbérek minimálbérhez kötését. Az érdekvédő szervezetek szerint az illetményalap minimálbérhez való rögzítése hosszú távon a legfontosabb eleme volt az életpályamodellnek. Garanciaként tekinthettek rá a pedagógusok, ezért ennek megváltoztatását egyértelműen hátrányként értékelik. A kormány a még működő magán nyugdíjpénztárak vagyonát is meg szeretné szerezni, ezért 6

                  

szigorítják a működésük szabályait. Az M0-ás és gyorsforgalmi utak fizetőssé tétele kiadásemelkedéssel jár a gépjárműhasználó lakosság ill. vállalkozások számára. Ráadásul az utak fizetőssé tételét a kormány előkészítetlenül tette meg, így nagy káoszt okozott a közlekedők körében. 2015 márciusától zárva lesznek a kereskedelmi egységek vasárnaponként. Így várhatóan áfa és helyi iparűzési adóbevétel csökkenés lesz munkahelyi elbocsátásokkal egybekötve. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj sávossá lett alakítva és még meg is lett emelve. Ez természetesen az élelmiszerek árának növekedésével fog járni. Minimális árréssel működő kereskedő, illetve közvetítő cégek esetében változik a társasági adó nyereségminimum számításának módja: a teljes árbevétel 2%-a után kell megfizetni a társasági adót. Dohánygyártóknak, dohánykereskedőknek egyszeri rendkívüli egészségügyi hozzájárulást kell fizetniük. Az új trafiktörvény jövedéki adóemelést is tartalmaz a dohánytermékek esetében. A munkavállalókat érintő cafeteria szabályok változnak, a béren kívüli juttatások kedvezményesen adható teljes összege évi 500 ezer forintról 450 ezer forintra csökken. Csak a SZÉP kártya adható kedvezményesen 200 ezer forint felett. Az eddig korkedvezményes nyugdíjra jogosultaknál megszűnik a korkedvezményes nyugdíjazás lehetősége. Ezt azok vehették igénybe, akik éveket dolgoztak veszélyes munkakörökben, és az egészségük védelme érdekében korhatár előtt mehettek nyugdíjba. Befektetési alapok kezelőinek vagyonarányos különadót kell fizetniük, közben megszűnik az őket terhelő pénzügyi különadó. Megszűnik a portfólió kezelés áfa mentessége. A devizahiteles elszámolás miatt 900-1000 milliárd forintos veszteség éri a bankokat. Az energiát értékesítők által fizetendő adó mértéke jövőre 5,5%-kal emelkedik. A reklámadó legfelső kulcsa 40%-ról 50%-ra emelkedik. A gázüzemű autók tulajdonosai számára a sűrített gáz jövedéki adója emelkedik. Fuvarozókat érinti az EKÁER rendszer bevezetése miatti jelentős adminisztrációs teher. A fuvarozók a tevékenységükhöz felhasznált gázolaj jövedéki adójából kisebb összeget igényelhetnek vissza (17 forint helyett 11 forintot). A magánfőzésű pálinka határa 200 literről 50 literre csökken, és a magánfőzött párlat után 1000 forintot kell fizetni. Megszűnik a bérfőzetés adómentessége az első 50 literre, a jövedéki adó mértéke tiszta szeszre számítva 167 ezer forint hektoliterenként. A népegészségügyi termékadó alá eső termékek köre az alkoholtermékekkel bővül. Még több termékre lesz érvényes a környezetvédelmi termékdíj, például irodai papír, háztartási vegyi áruk (szappan, mosószer, szépség- és testápoló készítmények), művirágok, valamint a napkollektorok után is fizetni kell díjat. A munkaviszonnyal nem rendelkezők egészségügyi biztosításban nem részesülők számára az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6.810 Ft-ról 6.930 forintra emelkedik.

A 2015. évi adócsomag a Varga Mihály féle 1.700 milliárdos megszorítás kezdete. A kormányzat gazdaságpolitikája piacellenes, versenytorzító, külföldellenes. Miközben a kormány gazdaságpolitika gátolja a hazai kis és középvállalkozók fejlődését, monopolhelyzetet biztosít a haveri cégeknek. A kormány az adótörvényekkel is gondoskodott a „háttér országának” az extraprofitjáról.

7

III./ A helyi önkormányzatok támogatása a költségvetési törvényben A helyi önkormányzatok 2015-ben várhatóan több mint 2500 milliárd forinttal gazdálkodhatnak. A helyi önkormányzatok feladataihoz a központi költségvetés 649 milliárd Ft-tal járul hozzá. Ez a 2014. évihez képest 9,2 %-os csökkenés. Általános működési támogatás Az önkormányzatok finanszírozása a 2013. évtől bevezetett - megváltozott önkormányzati feladatellátáshoz igazodó - feladatalapú támogatási rendszerben történik. A finanszírozási struktúra alapjaiban nem tér el a 2013-ban kialakított és alkalmazott feladatalapú forrásallokációtól. Az önkormányzatoknál maradó feladatok nagyobb részét továbbra is a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (igazgatási feladatok, településüzemeltetés, közvilágítás, helyi adóztatás stb.) teszik ki. A helyi közügyek ellátását a költségvetés a 2015. évben is az általános működési támogatások címen támogatja, melynek keretében a településüzemeltetés költségeihez és az önkormányzati hivatal fenntartásához járul hozzá a központi költségvetés. Az önkormányzatokat megillető egyes költségvetési támogatásokat 2015. évben is csökkenti az ún. „beszámítás” összege. A támogatáscsökkentés az előző időszakhoz képest jóval differenciáltabb módon történik. A számított bevétel mértéke a 2013. évi iparűzési adóalap 0,55%-a, amely 0,05 százalékponttal haladja meg a 2014. évi hasonló mértéket. A 2014. év tapasztalatai alapján az alacsony (8 500 forint/lakos) helyi adóbevételi potenciállal rendelkező településeket a csökkentés egyáltalán nem érinti, e felett pedig sávosan növekvő mértékben terheli beszámítás az önkormányzatokat, 36 000 forintos egy lakosra jutó adóerőképesség esetén elérve a 0,55 százalékpontos beszámítási mértéket. Ez azt jelenti, hogy az alacsony gazdasági potenciállal rendelkező települések felzárkózása érdekében kiegészült a rendszer a pozitív „kiegyenlítés”-sel. Az alacsony helyi adóbevétellel rendelkező települések ilyen módon meghatározott százalékú kiegészítő forrásban részesülnek az alapfeladataik ellátása érdekében; a jelentős iparűzési adóval rendelkező településeket forráselvonásán keresztül. Köznevelési ágazat 2015-től több forrás jut az óvodát fenntartó önkormányzatoknak az óvodai nevelést biztosító eszközök és felszerelések beszerzéséhez, a feladatellátásra szolgáló épület folyamatos működtetéséhez, jelentős többlet jut a gyermekétkeztetési feladatokra. E feladathoz a korábbiakhoz hasonlóan háromelemű finanszírozást biztosít a központi költségvetés: - átlagbér alapú bértámogatás jár a pedagógusok és a nevelő munkát segítők jogszabályi előírások alapján elismert létszáma alapján, - óvodaműködtetési támogatás szolgálja a nem szakmai dolgozók bérének és az intézmény szakmai eszközei beszerzésének, dologi kiadásainak támogatását, - a bejáró gyermekek utaztatásához is forrást kapnak az érintett települések. A bértámogatás tekintetében a költségvetés a jogszabályi előírások alkalmazásával biztosítja az óvodapedagógusok illetményét, igazodva a pedagógusi életpálya előmeneteli rendszer többletköltségeihez. Emellett a pedagógusok minősítésének forrása is megjelenik a költségvetés céltartalékában. Az óvodaműködtetés költségeinek ellentételezésére szolgáló forrás jelentősen emelkedik 2015-ben: a növekedés mértéke több mint 20%-os, az egy gyermek után a 2014. évben járó 56 000 forint helyett a költségvetés 68 000 forintot biztosít. A többletforrás bevonását a valós önkormányzati 8

kiadási adatok alapozták meg, ezzel a változtatással jelentősen javulni fog az óvodák finanszírozása. A felhalmozási célú költségvetési támogatások között 2015. évtől új támogatási célként jelenik meg az óvodai kapacitásbővítést célzó beruházások támogatása, valamint új óvodák létrehozása a településeken. Fontos változás, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8.§ (2) bekezdésének 2015. szeptemberétől történő hatályba lépésével kötelezővé válik 3 éves kortól az óvodáztatás, mellyel egyidejűleg igen lényeges célkitűzéseként az önkormányzati fenntartású óvodák férőhelyeinek bővítése válik szükségessé. E cél megvalósításához nyújt a központi költségvetés 2,5 milliárd forint támogatást. A szociális és gyermekjóléti ágazat A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere 2015. évben jelentősen átalakul. A kapcsolódó törvénymódosításokat a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. tv. 62-83. §-ai tartalmazzák, mellyel a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban Sztv.) több ponton módosításra került. A rendszeres szociális segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságkezelési támogatás jelenlegi formájában nem működik tovább, ezek a jövőben az önkormányzati segélyezésbe épülnek bele. Az önkormányzatok saját hatáskörben dönthetnek, hogy a rendelkezésükre álló saját forrásokból milyen szociális ellátásokat finanszíroznak. Az alacsony helyi bevételi képességű önkormányzatok ugyanakkor költségvetési támogatást kapnak a segélyezési feladatok ellátásához. A Kormány a foglalkoztatást helyettesítő támogatás helyett közfoglalkoztatási programba terelné a munkanélkülieket. 2015. március 1-jétől az aktív korúak ellátása, melyen belül két pénzbeli ellátást, a foglalkoztatást helyettesítő támogatást és a rendszeres szociális segélyt folyósított a hivatal, jegyzői hatáskörből a járási hivatal hatáskörébe kerül át. A rendszeres szociális segély 2015. március elsejétől megszűnik, helyette egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás lesz. Ezen felül több pénzbeli és természetbeni ellátás megszűnik. Nem lesz kötelező a lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás nyújtása azzal, hogy a támogatásokat utoljára 2015. februárjában lehet megállapítani. Ezt követően ezek a támogatások megszűnnek. Nem lehet majd igényelni a méltányossági közgyógyellátást sem, és megszűnik szeptembertől az óvodáztatási támogatás is. Az év során a megszűnő ellátások esetén a Magyar Államkincstártól a lakásfenntartási támogatásnak és az adósságcsökkentési támogatásnak a 90%-át havonta vissza lehetett igényelni, míg a méltányossági közgyógyellátásnál az önkormányzat a közgyógyellátási igazolványra feltöltött összeg 30%-át fizette. A lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás és a méltányossági közgyógyellátás helyett a törvény szerint az önkormányzat a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére, valamint a gyógyszerkiadások viseléséhez rendszeres települési támogatást nyújthat, amelyre azonban már nem lehet az államtól visszaigényelni semmit a kifizetett összegek arányában. Emellett továbbra is kötelező – a korábban önkormányzati segélynek nevezett – rendkívüli települési támogatás biztosítása a rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy 9

tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére. A lakosság nagy részének rosszabbodó szociális helyzetét látva a csökkenő források mellett is mindhárom megszűnő ellátás helyett Szeged Város Önkormányzata biztosítani kívánja a rendszeres települési támogatást, és a jövedelmi határértékeket sem csökkenti, ezáltal a legrászorulóbb családok továbbra is ellátottak maradnak. Az eddig önként vállalt lakbértámogatás és az önkormányzati segély keretében biztosított gyermekintézményi térítési díj megfizetéséhez nyújtott támogatás változatlan mértékben szintén a rendszeres települési támogatás közé tartozna. Az ellátások rendszerének megváltozása miatt a törvényi szintű szabályok 2015. március 1-jétől történő hatályon kívül helyezésével a rendszeres települési támogatást a helyi rendeletben az eddigieknél részletesebben szükséges szabályozni, valamint a korábban is biztosított önkormányzati segélyek részben a rendszeres, részben a rendkívüli települési támogatás kategóriákba sorolhatók be, ezért célszerű a rendelet módosítása helyett a települési támogatásokra vonatkozóan új rendelet alkotása. Az előző évhez hasonlóan beszámítással korrigálni kell a szociális feladatok egyéb támogatására adott állami támogatást is, aminek következtében ebben az évben Szeged város a tavalyi támogatás csökkentett összegéhez tud csak hozzájutni. Kulturális ágazat A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása 2015-ben a 2013. évben megújított struktúrát és szabályozást követi. A kulturális javak védelmére, a muzeális intézményekre, a közművelődési és a nyilvános könyvtári ellátásra a 2014. évihez képest 1,25 milliárd forinttal magasabb, összességében 19,2 milliárd forintos előirányzat fordítható. A többletforrás részben a megyei hatókörű városi múzeumok feladatellátását segíti, részben a települési önkormányzatok nyilvános könyvtári és közművelődési feladatait szolgálja. A színházak támogatási rendszerét 2015-ben is az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX törvény határozza meg. A települési önkormányzatokat az általuk fenntartott illetve támogatott előadó-művészeti szervezetek támogatására összesen 11,3 milliárd forint illeti meg, amely közel azonos a 2014. évi forrásokkal. A települési önkormányzatok támogatásaként adott lévő előadó-művészeti szervezetek minősítését és ehhez kapcsolódóan a művészeti ösztönző és létesítménygazdálkodási célú működtetési támogatás felosztását a szaktörvényben maghatározott szempontok szerint tartalmazza a törvény. A költségvetés 2015. évben is biztosítja a felhalmozási célú támogatások között a könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatást, a muzeális intézmények szakmai támogatását, amely a könyvtárak állománygyarapításához és a közművelődési infrastruktúra technikai, műszaki fejlesztéséhez, valamint a muzeális intézmények szakmai fejlesztéséhez járul hozzá. A fejlesztési célok megvalósításához – a 2014. évinél 180,0 millió forinttal magasabb összeg – 1,0 milliárd forint áll rendelkezésre. Az „Art” mozi-hálózat digitális fejlesztésének (digitalizációjának) támogatására (szintén a felhalmozási célú támogatások között) az előző évivel megegyezően 100,0 millió forint áll rendelkezésre. A hozzájárulásban azon „art” mozit fenntartó, vagy támogató települési önkormányzatok részesülhetnek, amelyek vállalják, hogy a támogatással e mozik digitális vetítésre történő átállásának műszaki, technikai feltételeit biztosítják.

10

IV./ Az önkormányzatok feladat-finanszírozási rendszere Megítélésünk szerint a 2013. évben a feladatfinanszírozásnak nevezett rendszer az önkormányzatoktól történő forráskivonás ürügyéül szolgált csak alapot, a korábbi normatív finanszírozási rendszerhez képest nem jelent egy új, átgondolt és egységes finanszírozási rendszert. Ez a kormányzati kényszeres forráselvonás 2015. évben is folytatódik. A feladatfinanszírozásnak nevezett rendszer alapjaiban semmiben sem különbözik az elmúlt időszakban alkalmazott normatív finanszírozási rendszer logikájától, semmiben sem lépett előre az önkormányzatok finanszírozásának elismerésében, csak az új név mellett átláthatatlanabb lett a rendszer. Az önkormányzatoknál maradó feladatokhoz (igazgatási feladatok, településüzemeltetés, közvilágítás, helyi adóztatás, stb.), a helyi közügyek ellátásához egy - az önkormányzatok jövedelemtermelő képességétől függő - általános jellegű támogatás kapcsolódik. Az általános támogatás lényege, hogy a települési önkormányzatok nem támogatott feladataihoz kapcsolódó elismerhető kiadás csökkentésre kerül a helyi bevételekkel (a gépjárműadó önkormányzati része, az iparűzési adó esetében az elvárt összeg, valamint az egyéb helyi adók összegének fele), és az ezt követően fennmaradó különbözethez biztosít a központi költségvetés támogatást. A feladatfinanszírozás alapelveiben hibás: nincs meghatározva, hogy milyen szintet, milyen színvonalat jelent egy feladat ellátása. Mi a minimum feladatellátási szint egy-egy ágazatban? Ha nincs meghatározva, mi a feladat vagy egy részfeladat, hogy lehet akkor költséget rendelni hozzá? Jogszabályi szinten továbbra sem tisztázott, hogy mik a kötelező és mik az önként vállalt feladatok, a jogszabály csak példálózó jellegű. Ezt még fokozza az, hogy nem lehet egy nagyváros feladatainak költségeit összehasonlítani egy kisvároséval, sőt még a nagyvárosok költségszintje is különböző. Lehet ugyan átlagolni és kategóriákba sorolni a városokat, statisztikailag objektívnek látszattatott számokat, de normális költségszint felmérés városonként, ágazatonként, feladatonként nagyon sokszor nem történt meg, vagy ha igen, akkor a kiszámítás módja nem átlátható. Nem tudni, hogy az önkormányzati adatfelmérések azonos tartalmú válaszokat eredményeznek-e, illetve azokból a felhasználók milyen következtetéseket vonnak le. A kiszámított finanszírozási számok nem fedik le a tényleges költségeket, minden egyes feladatot ki kell egészíteni saját forrásból. A kapott forrás elszámolási módja ismeretlen a mai napig. Jellemző az ad-hoc és kiszámíthatatlan évközi finanszírozás egyes feladatoknál, ami a biztonságos és tervezhető önkormányzati működést ellehetetleníti. Ilyen volt például a folyamatosan hangoztatott tömegközlekedési normatíva, aminek a finanszírozása hirtelen egyedi támogatásként év közepén mégiscsak megjelent, de természetesen ez is csak részben fedezi a korábban elvont forrásokat. A feladatfinanszírozási rendszer úgy lenne normális, átlátható és tervezhető az eddigiekkel szemben, hogy 1./ meg kellene határozni az önkormányzati kötelező és önként vállalt feladatokat jogszabályi szinten, 2./ erre alapozva kellene megállapítani a feladatok ellátási minőségét, mennyiségét, alapszintjét, 3./ ez alapján a feladatokra jellemző területi, regionális egységköltségeket megismerve és elismerve biztosítani a forrást. Továbbra is az önkormányzatok feladata az ingyenesen használatba adott oktatási intézmények működési feladatainak ellátása, illetve minden KLIK-nek átadott intézményben a közétkeztetés 11

ellátása. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatoknak saját forrásaikból kell finanszírozni és ellátni az átadott intézmények műszaki kiszolgálását, energiaellátását, takarítását, karbantartását, az eszközök pótlását. Mindezt olyan viszonyok között, hogy a KLIK fenntartásában lévő intézmények vezetői és dolgozói elveszítették érdekeltségüket a takarékos működtetés fenntartásában, mivel a dologi kiadások megtakarításából az intézmények nem tudnak ösztönző hozzájárulást fizetni. Figyelembe véve, hogy egy intézményen belül korábban a pedagógusok is részlegesen részt vettek az üzemeltetési feladatok ellátásában, az üzemeltetési feladatok többlet létszámot igényeltek. Különösen igaz ez a közétkeztetésnél, ahol a pedagógusok közreműködtek korábban, például az étkezési díjak beszedésében. A kétféle intézményi szervezet eltérő érdekekkel rendelkező apparátusának egy épületen belüli működése jelentős feszültségeket szült, a KLIK sokféle indokolhatatlan, szabályozatlan és kiadással járó követeléssel lépett fel, miközben a feladat ellátása nem lett hatékonyabb. A működési költségekből a KLIK felé továbbszámlázott számlák kifizetése jelentős késést szenved, így az önkormányzatok kénytelenek előfinanszírozni a KLIK tevékenységét. A legnagyobb változások a szociális ágazatban történnek A szociális ágazat leépítése már ötödik éve folyik. Már a 2012. évi költségvetési törvényhez kapcsolódóan csökkentették a szociális alap és szakosított ellátások támogatását, valamint a szociális helyzethez képest indokolatlan mértékben csökkentették a pénzbeli szociális juttatások összegét is. A keretek csökkentésén túlmenően jelentős, az ellátottakat érintő megszorításokat léptettek életbe a szociális törvény módosításával. A helyzet nem javult 2013-ban sem, mivel kevesebb jutott a szociális ágazatra, és a szociális ellátások megállapításának egy része a járási hivatal hatáskörébe kerüt. A változások azt eredményezték, hogy a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal kapcsolatos egységes hatáskörök járási és önkormányzati hatáskörre váltak szét, így nem lehet komplexen kezelni a rászoruló családok segítését. Az állam által – a járási intézményrendszer útján – kötelezően nyújtott új feladatok 2015. március 1-jétől:  Aktív korúak ellátása (foglalkoztatást helyettesítő támogatás, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás) Foglalkoztatást helyettesítő támogatás • Az ellátásra való jogosultság megállapítása jegyzői hatáskörből a járási hivatal hatáskörébe kerül. Egyéb szempontból az ellátásra való jogosultság feltételei, az ellátás összege (22 800 Ft) nem változnak. Rendszeres szociális segély A jelenleg rendszeres szociális segélyben részesülők jogosultsága 2015. év elején felülvizsgálatra kerül, ilyen jogcímen ellátásra való jogosultság a továbbiakban nem állapítható meg. A felülvizsgálat eredményeként állapítja meg a hatóság, hogy a továbbiakban melyik ellátásra lesznek jogosultak. A korábban rendszeres szociális segélyre jogosult ellátotti kör – egy átmeneti időszakot követően – más támogatásokra válhat jogosulttá: o foglalkoztatást helyettesítő támogatásra lesznek jogosultak a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltők, o az újonnan bevezetendő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra lesznek jogosultak az egészségkárosodott és a gyermekük felügyeletét biztosítani nem tudó személyek.

12

Az önkormányzatok által biztosított ellátások Az önkormányzatok által biztosított ellátás neve 2015. március 1-jétől egységesen települési támogatás lesz. E támogatás keretében az önkormányzatok az általuk támogatandónak ítélt, rendeletükben szabályozott élethelyzetekre nyújthatnak támogatást. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata e feladatok átvállalása érdekében önkormányzati rendelet-tervezetet terjesztett elő, melynek megtárgyalására a költségvetéssel együtt kerül sor. A képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. A létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, a létfenntartási gond meghatározása az önkormányzat jogosultsága, hasonlóan az ilyen helyzetekben nyújtandó támogatás összegének meghatározásához. Átmeneti szabályok  Lakásfenntartási támogatás: a 2014. december 31-ig megállapított ellátások a hatályos szabályok szerint egy év időtartamra, a 2015. január 1. és február 28. között megállapított ellátások február 28-ig kerülnek biztosításra.  Adósságkezelési szolgáltatás: A 2015. március 1-jét megelőzően megállapított ellátások a 2015. február 28-án hatályos szabályok szerint kerülnek biztosításra.  Méltányossági közgyógyellátás: A 2015. március 1-jét megelőzően megállapított ellátásra és a 2015. február 28-án folyamatban lévő ügyekben a 2015. február 28-án hatályos szabályokat kell alkalmazni (ezekben az esetekben a méltányossági közgyógyellátásra való jogosultságot egy évre kell megállapítani). A finanszírozási rendszer az állam és az önkormányzatok közötti feladatmegosztásnak megfelelően átalakul akként, hogy az önkormányzatok – adóerő-képességükhöz igazodóan – nagyobb szerepet vállaljanak a helyi szociális problémák megoldásában:  Az állam által biztosított ellátások finanszírozása 100%-ban központi költségvetésből kerülnek kifizetésre.  Az önkormányzatok által biztosított ellátások finanszírozása önkormányzati saját erőforrásokból történik. Szeged városa 2014. évben a fajlagos mutatók alapján 230.258 eFt-ot kapott, ez az összeg 2010-ben még 895.317 eFt volt. Az új számítási módot alkalmazva ebben az évben a város a tavalyi támogatásnál kevesebb, 183.140 eFt összegű támogatással tudja az egyéb szociális feladatait ellátni, mint pl. a Szegedi Kistérség Többcélú Társulásának szociális szakosított ellátásaihoz nyújtott önkormányzati támogatás, gyermekek szünidei étkeztetése, vagy a közmunkaprogramhoz nyújtott önkormányzati hozzájárulás. A szociális feladatok állami támogatásának jövőbeni kockázata Meg kell jegyezni, hogy a szociális ellátások állami támogatását a 2015. évi költségvetési törvényben szereplő normatíva az egy lakosra jutó iparűzési adó-erőképességhez kötötte. A szabályok szerint a települési önkormányzatok 32.001 Ft/fő felett nem jogosultak ezen a jogcímen állami normatívára. Szeged város vonatkozásában az így számított érték 31.730 Ft/fő volt. A 2015. évi normatíva-igénylésekor önkormányzatunk csak hajszál híján (271 Ft/fő) vált az állami támogatás jogosultjává. A jelenleg normatíva rendszer változatlanságát feltételezve erősen kétséges, hogy 2016-ban és az azt követő években önkormányzatunk jogosulttá válik a szociális feladatok központi támogatásra. 13

Az önkormányzatok a kötelező feladataik egy részét saját közműszolgáltató gazdasági társaságaikon keresztül látják el. A kivetett ágazati adók újabb forráselvonást jelentenek az önkormányzati szektorból. A Kormány által végrehajtott rezsicsökkentés árbevétel csökkentő, a külön adók költségnövelő hatását a cégek nem tudják kigazdálkodni. A közszolgáltatást végző szervezeteket egységesen drasztikusan és kényszerűen növekvő kiadások sújtják, mellyel szemben csökkenő bevételek realizálhatók, melyek olyan mértékben megbontották a tevékenység tervezhetőségét, a bevétel-kiadás egyensúly fenntartásának esélyét, amely már a közszolgáltatás ellátását veszélyezteti. A közüzemi cégek rezsicsökkentése, és pótlólagos adóztatása az összes fejlesztési és amortizációs forrást kivonja a társaságból, a hulladéklerakástól történő eltérítéshez szükséges technikai fejlesztésekre sem marad forrás. Az állami intézkedések a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft-nél veszélyeztetik a kötelező feladatok teljesítése mellett az uniós támogatással létrehozott térségi hulladékgazdálkodási projekt vagyontárgyainak fenntarthatóságát is. A lerakási járulék 3.000.-Ft/tonnáról 2014. január 1-jétől 6.000.-Ft/tonna összegre emelkedett. Ismeretes, hogy 2013. évi július 1. napjától bevezetésre került az E-útdíj a közszolgáltatók mentességének kimondása nélkül. Az E-útdíj költsége érinti a hulladékszállító teherjárművek lerakóhely és a települések közötti mozgását. További költségnövelő tényezők: a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal számára fizetendő felügyeleti díj, a banki tranzakciós költségek átterhelése, a technológiai és kommunális hulladék után fizetendő lerakási járulék, a társasági adó energiadóval történő növelése (a 19 %-os általános adón felüli 31 %-os különadó - az ún. Robin Hood adó), és a működéséhez kapcsolódó közművezeték adóztatása. Az állami forráselvonási technikák nemcsak a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft, hanem más, önkormányzati kötelező feladatot ellátó gazdasági társaságok gazdálkodását is érintik (Hőszolgáltató Kft, Szegedi Vízmű Zrt). Az önkormányzati tulajdonban lévő közüzemi cégek tönkretétele az államosításuk előkészítését jelentheti, de félő, hogy addig anyagilag becsődől a lakosság kommunális ellátása (hulladék begyűjtés, víz és csatorna szolgáltatás, távhő ellátás).

V. Szeged Város 2015. évi költségvetési előirányzatai 1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről (B1) A 2015. évi költségvetési törvény alapján a következő struktúrában történik a helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása A központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott módon a helyi önkormányzatok kötelezően ellátandó, törvényben előírt egyes feladatainak - felhasználási kötöttséggel - a feladatot meghatározó jogszabályban megjelölt közszolgáltatási szintnek megfelelő ellátását feladatalapú támogatással biztosítja, vagy azok ellátásához a feladat, a helyi szükségletek alapján jellemző mutatószámok, illetve a lakosságszám alapján támogatást biztosít, valamint egyéb feladatainak ellátásához felhasználási kötöttséggel járó, vagy felhasználási kötöttség nélküli támogatást nyújthat. A feladatfinanszírozási rendszernek biztosítania kell a helyi önkormányzatok bevételi érdekeltségének fenntartását.

14

A meghatározott célra adott támogatást a helyi önkormányzat éves szinten kizárólag az ellátandó feladatának kiadásaira fordíthatja. Az ettől eltérő felhasználás esetén a helyi önkormányzat köteles a támogatás összegét - az államháztartásról szóló törvényben meghatározott kamatokkal terhelve - a központi költségvetésbe visszafizetni. Kivételes esetben jogszabályban meghatározott módon a helyi önkormányzat működőképessége megőrzése érdekében kiegészítő támogatás adható. Megjegyzem, Szeged Város Önkormányzata volt az elmúlt időszakban szinte az az egyedüli nagyváros, amely a nemzeti együttműködés egyenlő rendszerében furcsa oknál fogva sohasem kapott ilyet, más városoknak juttatott egyedi milliárdos támogatásokkal szemben. Az önkormányzatok állami finanszírozása során figyelembe vételre kerül a települések jövedelemtermelő képessége és beszámítás jogcímen csökkenti a kormány az állami támogatást. A 2015. évre vonatkozóan - ahogy fentebb már jelezve volt- a beszámítás módszer is meg lett változtatva, tovább nőtt az állami elvonás. A kormány Szeged Város Önkormányzatát illető állami támogatásából a 2014. évben 1.794.683 eFt-ot, a 2015. évben 1 964 181 eFt-ot von el. A támogatáscsökkentés a nettó finanszírozás során kerül érvényesítésre. I.1.1. A helyi önkormányzatok működésének általános támogatása 1. A települési önkormányzatok működésének támogatása: a) Önkormányzati hivatal működésének támogatása Fajlagos összeg: 4.580.000 Ft/fő Önkormányzatra jutó éves összeg: 1 160 755 eFt. A beszámítás összege 538.830 eFt, önkormányzati hivatal működésének támogatása beszámítás után 621.925 eFt. b) Település-üzemeltetéshez kapcsolódó feladatellátás támogatása ba) A zöldterület-gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásának támogatása Fajlagos összeg: 22.300 Ft/hektár Önkormányzatra jutó éves összeg: 113 219 eFt. A beszámítás összege 113.219 eFt, a zöldterület-gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásának támogatása beszámítás után 0 Ft. A támogatás a települési önkormányzatokat a zöldterületek és az azokhoz kapcsolódó építmények kialakításához és fenntartásához kapcsolódóan a belterület nagysága alapján illeti meg. A belterületre vonatkozóan a Földmérési és Távérzékelési Intézet által a Magyar Közigazgatási Határadatbázisban nyilvántartott 2013. december 31-ei állapotnak megfelelő adatokat kell figyelembe venni. bb) Közvilágítás fenntartásának támogatása A támogatás a települési önkormányzatokat a településen történő közvilágítás biztosításához illeti meg, a 2013. évi beszámoló alapján. Emellett a feladathoz kapcsolódó számított támogatás meghatározása településkategóriánként - a fentiek szerinti szakfeladatokhoz tartozó nettó működési kiadásokra figyelemmel - számított átlagos a településen kiépített kisfeszültségű hálózat egy kilométerére jutó kiadási szint figyelembevételével történik. A támogatás 411.348 eFt. A beszámítás összege 411.348 eFt, a közvilágítás fenntartásának állami támogatása a beszámítás után 0 Ft. bc) Köztemető fenntartással kapcsolatos feladatok támogatása 15

A támogatás a települési önkormányzatokat a köztemető fenntartási feladataihoz illeti meg, a 2013. évi beszámoló alapján. A támogatás meghatározása a településkategóriánként számított átlagos, a településen lévő köztemető egy négyzetméterére jutó kiadási szint figyelembevételével történik. Erre mindösszesen 100 eFt támogatást állapított meg állam. A beszámítás összege 100 eFt, a temetők fenntartásának állami támogatása a beszámítás után 0 Ft. bd) Közutak fenntartásának támogatása A támogatás a települési önkormányzatokat a közutak fenntartásával kapcsolatos feladataihoz kapcsolódóan illeti meg. A támogatás meghatározása településkategóriánként, a szakfeladatokhoz kapcsolódó nettó működési kiadások alapján számított átlagos, a településen lévő belterületi út egy kilométerére jutó kiadási szint figyelembevételével történik. Számított támogatás 277.300 eFt. A beszámítás összege 277.300 eFt, a közutak fenntartásának állami támogatása a beszámítás után 0 Ft. c) Egyéb kötelező önkormányzati feladatok támogatása A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatok számára a Mötv. 13. §-ban meghatározott egyes az 1. a)-b) alpontokban nem nevesített feladatok ellátására. Fajlagos összeg: 2.700 Ft/fő, önkormányzatra jutó éves összeg: 447.830 eFt. A beszámítási korrekció miatt az állami támogatás 0 eFt. d) Üdülőhelyi támogatás A központi költségvetés támogatást biztosít a települési önkormányzatnak az üdülővendégek tartózkodási ideje alapján beszedett idegenforgalmi adó 2013. évi tény adatai alapján. A beszedett idegenforgalmi adó minden forintja után 1,55 Ft a támogatás. Késedelmi pótlék, bírság alapján nem igényelhető a hozzájárulás. Üdülőhelyi feladatok támogatása jogcímen önkormányzatra jutó támogatás 171.636 eFt. A beszámítási korrekció miatt az állami támogatás 0 eFt. I.1.2. Települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása 1. Óvodaműködtetési támogatás Az önkormányzatot az óvodaintézményekben foglalkoztatott 2014/2015. nevelési évben a Köznevelési törvény nevelési-szervezési paraméterei szerint számított pedagógus létszám után illeti meg a támogatás. A támogatás számításánál figyelembe veszik az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számát, az órakedvezményből adódó létszámtöbbletet, az elismert vezetői létszámot, valamint az óvodai csoportok számát. Az önkormányzat adatszolgáltatása alapján a támogatás összege központilag került meghatározásra. 2013. január 1-jétől az önkormányzat gondoskodik a közigazgatási területén lévő -az intézményfenntartó központ által fenntartott- köznevelési intézményekben a gyermekek és tanulók étkeztetéséről. Ehhez a következő állami támogatások állapíthatóak meg: a) Óvodapedagógusok, és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők bértámogatása – Központi előirányzat: 139 830 millió forint Önkormányzatra jutó éves összeg: 2 158 702 eFt

16

b) Óvodaműködtetés támogatása – Központi előirányzat 20 293,2 millió Ft Kötött felhasználású támogatás az óvodában nevelt tényleges gyermek létszám után jár. Fajlagos összeg: 70.000 Ft/fő/év Önkormányzatra jutó éves összeg: 312 130 eFt c) Központi költségvetés kiegészítő támogatást biztosít a Nkt. 64.§-a szerinti előmeneteli rendszer keretén belül lebonyolított minősítési eljárás során a Pedagógus II. vagy Mesterpedagógus fokozatot elért óvodapedagógusok béréhez. A támogatás az önkormányzatot az általa fenntartott intézményben 2015. január 1-jén foglalkoztatott, 2014. december 31-éig minősítést elnyert pedagógusok száma alapján illeti meg. Önkormányzatra jutó éves összeg: 50 328 eFt 2. Köznevelési intézmények működtetéséhez kapcsolódó támogatás Központi előirányzat: 2 500,0 millió forint A központi költségvetés hozzájárulást biztosít a települési önkormányzatok számára a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74.§-76.§ alapján vállalt működtetési feladataik ellátására, a hozzájárulás megfizetésére. Jelenleg még a részletszabály nem ismert. I.1.3. A települési önkormányzatok szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása 1. Pénzbeli szociális ellátások kiegészítése A kiegészítés a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 35. § (1) bekezdése alapján 2015. január–március hónapokban folyósított foglalkoztatást helyettesítő támogatásra kifizetett összegek 80%-ának, az önkormányzat által 2015. évben fizetendő, a Szoctv. 2014. december 31-én hatályban lévő rendelkezései alapján rendszeres szociális segély 90%-ának, a 2015. március 1-jét megelőzően megállapított lakásfenntartási támogatásra, az adósságcsökkentési támogatásra kifizetett összegek 90%-ának, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti óvodáztatási támogatás 100%-ának igénylésére szolgál. Központi előirányzat: 139 830 millió forint, önkormányzatra jutó éves összeg a segélyben részesülők számától függ. 2. A települési önkormányzatok szociális feladatainak egyéb támogatása A támogatás a 32 000 forint egy lakosra jutó adóerő-képesség alatti települési önkormányzatok egyes szociális jellegű feladataihoz járul hozzá. A kormány az egy lakosra jutó adóerő-képesség szerint csökkenti támogatást. Központi előirányzat 30 124,3 millió forint, Szegedet illető támogatás összege a beszámítási korrekció után 183 140 eFt. 3. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása - Bölcsődei ellátás jogcímen a beíratott gyermekek esetében vehető igénybe napokra vetített támogatás csökkentett (235–ös) osztószám figyelembevételével. Ha a gyermek egy adott hónapon belül 10, vagy annál kevesebb napot hiányzott, akkor az adott hónap összes napjára igényelhető utána hozzájárulás. A gyermekek napközbeni ellátására (bölcsőde) biztosított állami támogatás fajlagos összege az előző évhez képest nem változott: 494.100 Ft/Fő/év. Ezen a jogcímen 407 534 eFt támogatás illeti meg az önkormányzatot. Gyermekétkeztetés támogatása jogcímen a központi előirányzat 58 000 millió Ft. A 17

települési önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk bölcsődében, fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek számára biztosított, továbbá az óvodai, iskolai, kollégiumi gyermekétkeztetés egyes kiadásaihoz. A finanszírozás alapja az elismert dolgozói létszám, az ellátottak száma, nyersanyag és dologi kiadások nagysága. Önkormányzatunkat ezen jogcímen 848 838 eFt támogatás illeti meg. I.1.4. A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása I.1.4.1. Könyvtári, közművelődési és múzeumi feladatok támogatása Központi előirányzat: 19 426,7 millió forint. Az előirányzat a települési önkormányzatot illeti meg a muzeális intézményekre, a nyilvános könyvtári ellátás biztosítására szolgáló feladatainak ellátására, valamint a közművelődés támogatására. a) Megyei hatókörű városi múzeumok támogatása Szeged, Móra Ferenc Múzeum 138 500 eFt b) Megyei hatókörű könyvtárak feladatainak támogatása Szeged, Somogyi Károly Városi és megyei Könyvtár 203 500 eFt c) Megyeszékhely megyei jogú városok és Szentendre Város Önkormányzatának közművelődési támogatása Fajlagos összeg: 400 Ft/fő Önkormányzatra jutó éves összeg: 66 345 eFt d) Megyei könyvtár, kistelepülési könyvtári és közművelődési célú kiegészítő támogatása Önkormányzatra jutó éves összeg: 24 902 eFt I.1.4.2. A települési önkormányzatok által fenntartott, illetve támogatott előadó-művészeti szervezet támogatása a) Színházművészeti szervezet támogatása aa) A nemzeti minősítésű színházművészeti szervezetek támogatása Szegedi Nemzeti Színház művészeti támogatás létesítmény-gazdálkodási célú támogatás

310.200 eFt 206.800 eFt

ab) Kiemelt minősítésű színházművészeti intézmények támogatása Kövér Béla Bábszínház művészeti támogatás létesítmény-gazdálkodási célú támogatás

15.100 eFt 10.000 eFt

b) Táncművészeti szervezetek támogatása c) Zeneművészeti szervek támogatása ca) Nemzeti minősítésű zenekarok támogatása Szegedi Szimfonikus Zenekar

190.900 eFt

18

I.1.5. Helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok A központi költségvetésből a Lakott területtel kapcsolatos feladatok támogatására 4.017 eFt-ra jogosult az önkormányzat, de ezt beszámítás miatt az állam elvonja. I.1.6. Az önkormányzatok központosított támogatást kaphatnak a következő fontosabb feladatokhoz, jellemzően pályázati módon, miniszteri döntéssel: - Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása - Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása - Gyermekszegénység elleni program keretében nyári étkeztetés biztosítása - Települési önkormányzatok helyi közösségi közlekedésének támogatása - Lakossági közműfejlesztés támogatása - Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása - Önkormányzatok és társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása - Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések - Belterületi utak szilárd burkolattal való ellátása - Óvodai kapacitásbővítést célzó beruházások támogatása - „Art” mozihálózat digitális fejlesztésének (digitalizációjának) támogatása - Közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, muzeális intézmények szakmai támogatása - Gyermekétkeztetés feltételeit javító fejlesztések támogatása A fenti összegek önkormányzatra gyakorolt bevételi hatása pontosan nem számszerűsíthető, mert a végrehajtás ill. a pályázati rendszer ismeretlen. A 2015. évre várható, az eredeti költségvetés tervezésekor ismert állami támogatások összefoglaló táblázata az előterjesztés 3. sz. mellékletében található. I.1.7. Működési célú támogatások államháztartáson belülről egyéb bevételek Az előirányzat csoportban a KEOP projekthez kapcsolódó uniós támogatás elszámolása került tervezésre 15.190 eFt értékben. I.2. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről (B2) II.2.1. Az Európai unió támogatása államháztartáson keresztül és az uniós támogatásokhoz kapcsolódó Központi támogatás államháztartáson belül előirányzatokra összesen 1.364.814 eFt támogatás érkezhet, ebből az európai uniós támogatás 1.160.092 eFt, a központi támogatás 204.722 eFt. Az Elektromos tömegközlekedés projektre 102.200 eFt, a TÁMOP 3.1.3.-10/2-2010-0003 Korszerű tudományos laboratórium kialakítására 112.734 eFt, az Elővárosi vasút előkészítésére 26.458 eFt, Árvízvédelmi rendszer megvalósítása 1.123.422 eFt támogatás került tervezésre. II.2.2. Egyéb központi támogatás államháztartáson belül előirányzaton a Parkolóalapról és a Környezetvédelmi Alapról történő pénzeszköz átvezetések kerültek tervezésre 658.046 eFt összegben. A pénzeszköz átadások a beruházások finanszírozási forrás szükségletét szolgálják.

19

I.3. Közhatalmi bevételek (B3) Az Áht. előírása szerint az önkormányzat közhatalmi bevételei között kerültek megtervezésre a helyi adók, központi adók, a bírságok és a pótlékok tervezett bevétele, melynek összege: 10.908.552 eFt. Helyi adók: a 2015. évi helyi adók összes tervezett előirányzata mind a 2014. évi eredeti előirányzathoz, mind a 2014. évre várható teljesítéshez képest 2 %-os növekedést mutat. A 2015. évre tervezett helyi adóbevételek összetétele a következő: Megnevezés

iparűzési adó építményadó idegenforgalmi adó Helyi adók összesen

2014. évi tervezett 2015. évi tervezett előirányzat előirányzat eFt-ban eFt-ban 7.500.000 7.600.000 2.557.000 2.650.000 110.000 125.000 10.167.000 10.375.000

Index % 101,3 103,6 113,6 102,0

Helyi iparűzési adó Ezen adónem költségvetési előirányzata 2014. évben 7,5 milliárd Ft volt, amely 132 millió Ft-tal haladta meg a 2013. évi tényleges bevételt. A megemelt költségvetési előirányzatot az Adóiroda 99,3 %-ra teljesítette. A 2015. évi előirányzatra vonatkozó javaslat 1,3%-os növekedést jelent. A tervezésnél figyelembe vettük, hogy 2015. évben a kormány által tervezett 2,5 %-os GDP növekedés nem olyan mértékű, amely a város gazdasági szerkezetét is figyelembe véve a tervezettnél nagyobb adóbevételt eredményezhetne. Elemezve a legnagyobb adózók 300-as listáját arra a következtetésre lehet jutni, hogy a különadó fizetésre kötelezett ágazatok, mint a távközlési-, banki- és biztosítási, közmű-szolgáltatási szektor gazdasági szereplőitől 2015. évben nem várható nagyobb árbevétel a 2014. évinél. Figyelembe lett véve a tervezéskor, hogy a kereskedelmi szektor árbevételét még előre nem prognosztizálható százalékos arányban érinti a vasárnapi nyitva tartás megszüntetése 2015. március 15-étől, ami üzletláncok kivonulásával is járhat. Bizonytalansági tényezőként jelentkezik 2015. évben a várhatóan, hosszantartó alacsony kőolaj ár árbevételre gyakorolt hatása, a közszolgáltató vállalkozások állam általi megvásárlása. A pénzintézetek esetében a gazdálkodási környezet miatt a hitelezés fellendülése továbbra sem várható. 2015. évben az építőipari ágazatot érintően folytatódik az ELI, illetve a partfal rekonstrukciója. Az idegenforgalmi adó mértéke: az adónemet érintő jogszabályváltozás 2015. évben nem történt. A költségvetési előirányzat 15 millió Ft-tal lett megemelve az előző év tervszámához képest. Ennek oka az volt, hogy az elmúlt évben nem csak a nyári hónapok bevétele volt átlag fölötti, hanem a szeptember és az október hónap is átlag feletti idegenforgalmi adóbevételt hozott. 2015. évben 7 hosszú hétvége lesz, amely az újabban kialakult szokások szerint jelentős turistaforgalmat generálhat, ugyanakkor nincs tudomás nagy tömegeket megmozgató sportrendezvények ez évi Szegeden történő megrendezéséről. A helyi építményadó: az építményadóztatást meghatározó központi, illetve helyi jogszabályok érdemben nem változtak, így 2015-ben is a 2014-ban teljesített bevétel lett a tervezés alapja. Az adónem jellegzetessége, hogy a nem hasznosított építmények után is meg kell fizetni az adót, ebből következően jelentős a fizetési halasztást kérők száma. 20

Gépjárműadó bevétel tervezésekor elemezésre került a 2015. évre a személygépjárművekre vonatkozó, a gépjárműállomány öregedéséhez kapcsolódó adómérték csökkenés hatása. A számítások szerint 39 millió Ft-tal kevesebb adófizetési kötelezettség terheli a meglévő személygépkocsi állományt. Ugyanakkor ellentétes folyamat, hogy növekedés várható az új személygépjárművek forgalomba helyezésében. Ezen két ellentétes folyamat figyelembe vételével lett a 420.000 eFt-os gépjármű adó bevétel betervezve. A bírságok és pótlékok között az adókkal kapcsolatosan várhatóan beszedésre kerülő bírságok és pótlékok 80.000 eFt összegben kerültek tervezésre. I.4. Működési bevételek (B4) A közterület-használati díj 50.000 eFt, a bérleti díjbevételekre 45.190 eFt lett tervezve. Tulajdonosi bevételekre 2.026.597 eFt lett tervezve: az ingatlanhasznosítási szerződés alapján, az IKV Zrt. részéről fizetendő haszonbérleti díj 512.00 eFt, a közterületi parkoló rendszer működtetéséből származó parkolási bevétel 731.207 eFt, termőföld bérbeadásából származó bevétel: földhaszonbérleti díj 1.900 eFt, hulladékszállító-, gyűjtő eszközök és a központi hulladéktelep bérleti díja 205.184 eFt, nyíltárok üzemeltetés, hasznosítás bevételei 6.000 eFt, az elektromos tömegközlekedés projekthez kapcsolódó vagyontárgyak bérbeadásából származó bevétel 75.229 eFt, Cserepes sori Piac Kft. osztalékbefizetése 4.427 eFt, Dorozsmai Nagybani Piac osztalékbefizetése 200.000 eFt, Szegedi Vízmű Rt. osztalékbefizetése 267.750 eFt, további kisebb összegű szerződésekre 22.900 eFt bevételt tervezetünk. A kiszámlázásra kerülő termékek és szolgáltatások, valamint a visszaigényelhető közszolgáltatási szerződések általános forgalmi adójának tervezett visszatérülésére 1.615.241 eFt, Kamat bevételekre összesen 52.500 eFt számlakamat került tervezésre. Egyéb működési bevételek között legnagyobb tétel Kötbér, egyéb kártérítés, bánatpénz sor összege 102.029 eFt, ami a 1-es villamosvonal építésével kapcsolatos kötbérperből származó fizetési bevétel összege. A kerékbilincs alkalmazásával és a járművek elszállításával kapcsolatos szabályokról rendelkező 143/1995. (XI. 30.) Korm. rendelet alapján elszállított gépjárművek önkormányzatunkra eső díjhányada került tervezésre 5.000 eFt értékben. I.5. Felhalmozási bevételek (B5) Legnagyobb összeg az Ingatlanok értékesítése sor 548.300 eFt, amely a tulajdonosi döntések alapján kijelölt, IKV Zrt. lebonyolítású ingatlan, telek értékesítések, vagyoni értékű jog értékesítéséből származik az IKV Zrt. adatszolgáltatása alapján. Az óvatosság miatt a fejlesztési tartalék fedezetet biztosít az esetleges értékesítés elmaradására. I.6. Működési célú átvett pénzeszközök bevétele (B7) A jogcímcsoportban a Ritek Zrt. részére nyújtandó éven belül visszatérülő tagi kölcsön visszatérülését terveztük 80.000 eFt összegben. I.7. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök bevétele (B7) Itt kerül elszámolásra a korábban folyósított lakástámogatások 31.550 eFt-os törlesztése. 21

Nagyösszegű bevétel van betervezve az ez évben lejáró tagikölcsön visszafizetésekből: a Szegedi Hőszolgáltató Kft részéről 510.000 eFt, a SZKT részéről 635.859 eFt, valamint a Szegedi Vásár és Piac Kft. részéről 82.600 eFt összegben. I.8. Finanszírozási bevételek (B8) Hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök felvételénél egyedül a 2009. évi panelrekonstrukciós hitelből a beruházásaikkal hátralevő társasházak számára biztosítandó önkormányzati önerő lehívás 16.435 eFt összege került tervezésre. Működési célú hitelfelvételt, illetve új kötvénykibocsátást önkormányzatunk nem tervezett. Az előző évi költségvetési maradvány összege 2.203 Mft, ami elsősorban az előző évről áthúzódó fejlesztési kötelezettségek forrása. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24.§ (4) c) pontjában előírt közvetett támogatások bemutatását az előterjesztés 4. sz. melléklete mutatja. A támogatások előfinanszírozásának költségvetési hatásait az előterjesztés 5. sz. melléklete tartalmazza. I.9. Alapok bevételei A Parkoló Alap, a Lakásalap, a Vízügyi Építési Alap, valamint a Környezetvédelmi Alap bevételeit az érvényes rendelkezések szerint elkülönítetten vettük számításba azzal, hogy a alapok bevételeinek és kiadásainak egyensúlyát biztosítani kell. A Lakásalap bevételein belül továbbra is várható 196.000 eFt összegű lakásértékesítési bevétel. Az Alap bevételei a tervezett hozam- és kamatbevételeket is tartalmazzák. Az Alap várható bevételeiből elsősorban a közös tulajdonú ingatlanokra eső társasházi tulajdonrészekkel kapcsolatos pénzügyi kötelezettségeket, valamint a leromlott állapotú üres lakások felújítását kell teljesíteni. A Vízügyi Építési Alap bevételként a Szegedi Vízmű előrejelzése szerinti hálózatbérleti díjjal számolhat 1.619.520 eFt összegben. Az Alap forrásai a Szegedi Vízmű által beszedett közműfejlesztési hozzájárulást, továbbá a vízvezetékek építéséhez szükséges lakossági befizetések Szegedi Csatornamű Társulástól történő pénzeszköz átvételét tartalmazzák. A Környezetvédelmi Alap tervezett bevételei közt környezetvédelmi bírsággal, talajterhelési és vízterhelési díjjal, valamint légszennyezettségi bírsággal számoltunk. I.10. Költségvetési szervek bevételei A 2015. évi költségvetési rendelet tervezet a költségvetési szervek engedélyezett létszámát, valamint a költségvetési bevételeit és kiadásait előirányzat–csoportok, kiemelt előirányzatok, és kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, államigazgatási feladatok szerinti bontásban tartalmazza. 2015. évben továbbra is az önkormányzat az óvodai nevelést ellátó köznevelési intézménynek a fenntartója, illetve a 2013. január 1-jétől hatályos nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján a köznevelési intézmények (általános iskolák, gimnáziumok, kollégiumok) feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetéséről is az önkormányzatnak kell gondoskodnia. A 2015. évi tervszámok meghatározásánál már a 2014-es költségvetési év tapasztalatai és teljesítési adatai figyelembe vételre kerültek. Tekintettel kellett arra is lenni, hogy 2015. szeptember 1-től a gyermekek 3 éves korától kötelező lesz az óvoda. A költségvetési szervek működési (az intézményi ellátási díjak kivételével) és felhalmozási költségvetési bevételei – beleértve a működésre és felhalmozásra szolgáló támogatási bevételeket és 22

az átvett pénzeszközöket – a 2014. évi várható bevétel teljesítési szintjének 95,41%-ban kerültek tervezésre. A köznevelési intézményekben az élelmezési térítési díjak, a bölcsődékben az élelmezési térítési és a gondozási díjak a „személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról és a köznevelési intézményekben nyújtott gyermekétkeztetés térítési díjáról” szóló hatályos rendeletben érvényes díjtételek alapján kerültek megtervezésre. Az étkezési térítési díjak 6 %-kal növelt értékkel kerültek megtervezésre. 2015. évi eredeti előirányzatként került megtervezésre a 2014. évi maradvány várható összege, amely a költségvetési beszámoló elkészítésével válik majd véglegessé. Gyakorlatilag egy éven belül már a harmadik államháztartási számviteli szabályrendszer keretében kerül megállapításra az igénybe vehető maradvány összege, ami a 2015. évben szűken véve nem más, mint a tejesített költségvetési kiadások és bevételek egyenlege.

A költségvetési szervek költségvetési saját bevételei az előző évi eredeti előirányzathoz viszonyítva mintegy 4,5 %-kal csökkentek. A mérséklődést elsősorban a Szimfonikus Zenekar, a Somogyi Könyvtár, az Agóra, Kövér Béla Bábszínház, valamint a Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata saját bevételeinek mérséklődése okozza. A változás számottevő oka, hogy a 2014. évi intézményi európai uniós pályázatok kifutottak, amit más bevétellel nem tudnak kompenzálni. Az intézményi alapfeladatok állami költségvetési támogatása a következőképpen alakult a 2014. évi eredeti előirányzathoz képest:  köznevelési feladatok támogatása jogcímen az óvodapedagógusok, az óvodapedagógusok munkáját közvetlenül segítők bértámogatására és óvodaműködtetésre 131 millió forinttal több,  gyermekétkeztetésre 161 millió forinttal több támogatási keret illeti meg az önkormányzatot, figyelembe véve az óvodáztatás változását,  bölcsődei ellátás jogcímen 12 millió forinttal kevesebb a 2015. évre megítélt összeg,  a Somogyi Könyvtár, a Móra Múzeum, a Szegedi Nemzeti Színház és a Kövér Béla Bábszínház részére a 2014. évi támogatási összegnek megfelelő összeg került biztosításra, a Szimfonikus Zenekar viszont mintegy 5 millió Ft-tal kevesebb központi költségvetési forrásból gazdálkodhat a 2015. évben. A 2014. évhez képest az Áht. 10. § (4a) bekezdése alapján, ha a költségvetési szerv éves átlagos statisztikai állományi létszáma a 100 főt nem éri el, az államháztartás önkormányzati alrendszerében az önkormányzati hivatal vagy - az irányító szerv döntése alapján - az irányító szerv irányítása alá tartozó más költségvetési szerv látja el a gazdasági szervezethez tartozó feladatokat. Az önkormányzati intézményrendszerből kettő költségvetési szerv esetében nem éri el a tervezett éves átlagos statisztikai létszám a 100 főt: Kövér Béla Bábszínház és a Szent-Györgyi Albert Agóra. A két intézmény tekintetében javasolt a Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata 23

feladatkörébe helyezni a gazdasági szervezeti feladatok ellátását. Az intézményeknél a gazdálkodási feladatot ellátó személyek áthelyezésre kerülnek 2015. április 1-jétől. Az átalakítás miatt az intézmények közötti kiadási előirányzatokat későbbi költségvetési rendelet módosításában kell majd rendezni. II. KIADÁSOK ALAKULÁSA II.1. Az Önkormányzati gazdálkodás körébe tartozó működési kiadások Az ágazatok működési feladatainak költségvetése egyidejűleg három, egymástól jelentősen elkülönülő önkormányzati szakterület és egyúttal kiemelt feladat összhangját igyekezett megteremteni. Egyrészt, az ágazatok általános üzemeltetési feladatainak ellátásának biztosítására (beleértve a gazdasági társaságok és a költségvetési intézményének finanszírozását) mindenütt a reálisan indokolt összeg került tervezésre. Másodszor, igen jelentős források kerültek biztosításra, az új uniós programozási ciklus előkészítéséhez kapcsolódó kiemelt előirányzatokra és az ezek megvalósításához kapcsolódó elkülönített tartalék előirányzatokra. Harmadszor, a szociális ágazat kormányzati átrendezésével összefüggésben, az ellátással érintett lakossági-kör várható létszámára, életszínvonalára és szükségleteire, a vonatkozó előszámítások alapján egyéb önkormányzati bevételből és A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 36/A § rendelkezése alapján került biztosításra a szükséges összegű önkormányzati forrás. - Fejlesztési feladatokra összességében 157 %-kal több előirányzatot biztosít a költségvetési előterjesztés a 2014. évi előirányzathoz képest, 2015. évben 403.860 eFt összegben. A kiadások látványos növekedését az európai uniós pályázatokhoz kapcsolódó előkészítési munkák indokolják: városrendezési tervekre 16.000 eFt, városrendezési tanulmány tervekre 83.000 eFt, a Tisza belvárosi szakasz rekonstrukciójának előkészítésére 35.000 eFt, a városi közösségi közlekedés tervezett átalakításával összefüggésben az Intermodális közlekedési csomópont tervpályázatára 70.000 eFt, közlekedés tervezésre 75.000 eFt, beruházások-pályázatok előkészítésére 84.500 eFt került tervezésre. A „Mobility for Growth” Civitas pályázati részvétellel kapcsolatban a városi környezet és közlekedés fenntartható, „okos” fejlesztés előkészítésére 7.000 eFt, a CIVITAS City Networks (CIVINET) projekt keretében a „Magyar CIVINET” nemzeti hálózatmenedzseri pozíciójának kiadásaira 7.200 eFt lett beállítva. - A városüzemeltetési feladatok előirányzatai a 2014. évi költségvetés eredeti előirányzatához képest összességében 1,3 %-kal csökkenek, 2015. évi főösszege 6.057.978 eFt. A Tisza Volán Zrt. helyi közösségi közlekedéssel kapcsolatos várható költségekre az előző évi 584.035 eFt teljesítési értékhez mérve 720.000 eFt összegre emelkedett. A 2015. évi előirányzat a 2014. évi buszközlekedtetés üzemeltetési különbségének megtérítését tartalmazza. A városüzemeltetési feladatokon belül kiemelt jelentőséggel bír a gazdasági társaságok támogatásának nagyságrendje. Az önkormányzati gazdasági társaságok által ellátott kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok együttes összegére 4.652.001 eFt került biztosításra. A Városi közvilágításra 550.000 eFt került biztosításra. Szabálytalan játszóterek felülvizsgálatára, elbontására 5.000 eFt, Beruházások előkészítésébe bevont közbeszerzési szakértők munkadíjaira 23.000 eFt, Farekonstrukció és növényegészségügyi feladatokra 25.750 eFt, Külterületi vízkár és belvízvédelmi feladatokra 19.700 eFt a Szentháromság utcai gesztenye fasor helyreállítására 9.250 eFt került biztosítására. A költségvetési évben új feladatként jelentkezik a Parkolók felülvizsgálata 2.000 eFt és a Belvárosi rakodóhelyek feltérképezése előirányzat 5.000 eFt-os összeggel. Az átadásra kerülő árvízvédelmi rendszer üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátására 4.140 eFt összeg került tervezésre. - Az egészségügyi feladatokkal összefüggésben a tervezett kiadások 45.215 eFt összegben kerültek 24

tervezésre. A feladatok között a Foglalkozás-egészségügyi feladatok ellátására 17.000 eFt, fogászati ügyeletre 21.195 eFt összeg került biztosításra. - Az Önkormányzat szociális kiadásaira 647.354 eFt előirányzat került tervezésre. Az előirányzatok tervezését meghatározta, hogy a települési önkormányzatok által nyújtott ellátások szerkezete 2015. évtől a fentebb leírtak szerint gyökeresen megváltozik. A szociális feladatok ellátásában bekövetkezett változások Az aktív korúak ellátásához tartozó ügyek (rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás) a járási hivatalok hatáskörébe tartoznak 2015. március 1-jétől, ezért a kifizetéseket addig az önkormányzatoknak kell biztosítaniuk. További változás, hogy a normatív lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás és a méltányos közgyógyellátás megszűnik 2015. március 1-jétől, azaz új kérelmeket már nem lehet benyújtani. A normatív lakásfenntartási támogatás és az adósságcsökkentési támogatás esetén a megállapított ellátásokat a jogosultság végéig folyósítani kell. Az ellátások a Polgármesteri Hivatal költségvetéséből kerülnek folyósításra. A megszűnő és az év közben kifutó ellátásokra biztosított önerő összege 38.650 eFt. A megszűnő ellátások a lakásfenntartási támogatás esetében 2700 háztartást érintenek. Az adósságkezelési szolgáltatás címén azzal a céllal, hogy a kérelmezők a lakásukat meg tudják tartani havonta átlagosan 135 fő részére folyósított a hivatal támogatást. A méltányossági közgyógyellátás pedig évente 700 beteg embernek nyújtott segítséget, akiknek a többsége idős, munkát már vállalni nem tudó, magas gyógyszerköltséggel küszködő nyugdíjas személy. A megszűnő szociális támogatások helyett törvényi felhatalmazást kaptak a települési önkormányzatok, hogy rendeletben szabályozzák az ún. rendszeres települési támogatás jogosultsági feltételeit, melyet különösen lakhatáshoz, lakhatási kiadások hátralékához, és gyógyszerkiadások viseléséhez adnak. Tekintettel arra, hogy a kifutó rendszerben megszűnő normatív lakásfenntartási támogatás és az adósságcsökkentési támogatás esetén a kifizetett összegek 90%-a visszaigényelhető a Magyar Államkincstártól, a települési támogatás pedig teljes egészében önkormányzati forrásból biztosítható, a megszűnő ellátások helyett belépő rendszeres települési támogatásnak a 2014. évi szinten tartása esetén – az aktív korúak ellátása járási hivatalhoz való átkerülése mellett – 438.650 eFt saját forrást igényel. Szeged MJV Önkormányzata Közgyűlésének a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 24/2011. (X. 04.) önkormányzati rendelete határozza meg a szociális segélyben részesülők körét és együttműködésük szabályait, a megszűnő méltányossági közgyógyellátás feltételeit, valamint az önkormányzati segélyekre való jogosultság feltételeit, a kifizetés, folyósítás, ellenőrzés szabályait. A közgyűlés a módosítani kívánt rendeletet 2015. februári közgyűlésen tárgyalni fogja. A szociális ágazaton belül további összegek lettek tervezve a Szeged Kistérség Többcélú Társulás által működtetett szociális intézmények működési támogatására 175.970 eFt, a közfoglalkoztatás program önrészére 10.780 eFt, karácsonyi segélyprogramokra 17.104 eFt, az antiszegregációs terv végrehajtására 10.000 eFt, idősügyi programokra 10.000 eFt és az iskolai szünidei közétkeztetés biztosítására 10.000 eFt.

- Köznevelési, sport feladatokra 289.937 eFt került biztosításra. Az előirányzat csoportban tervezett kiadások együttes összege az előző évhez képest csökkenést mutat a kifutóban lévő TÁMOPprojektek (korszerű tudományos laboratórium, óvodafejlesztés) kifutása miatt. A korszerű 25

tudományos laboratórium létrehozására 34.602 eFt, sportegyesületek, sportrendezvények támogatására együttesen 176.155 eFt került biztosításra (Szeged, sportolója, Szeged sportjáért kitüntetés, Szegedi Férfi Vízilabda, Szegedi Vízisport Egyesület támogatása, Szegedi Tekézők támogatása, Profikosár Kft., Szegedi Női Vízilabda támogatása, Áthúzódó egyesületi támogatások, Sport keret, Kiemelt sportrendezvények támogatása előirányzatokon). Tanulói hallgatói ösztöndíjakra 32.510 eFt, pedagógusok munkájának elismerésére 3.360 eFt lett betervezve. A 2015. évi költségvetésben továbbra is biztosítja önkormányzatunk az iskolai úszásoktatás költségeit 10.160 eFt összegben. - A Kulturális célú működési kiadások tervezett összege 155.352 eFt került biztosításra. Többek között turisztikai kiadványokra 15.350 eFt, kulturális együttműködési programokra 35.200 eFt, MASZK egyesület támogatására 9.000 eFt, Jazz napok megrendezésére 10.000 eFt, nemzetiségi önkormányzatok feladatainak támogatására és a nemzetiségi önkormányzatok részére ingyenes használatba adott nemzetiségi székház üzemeltetésére 24 650 eFt lett betervezve. - A 2014. évi eredeti előirányzathoz viszonyítva az egyéb feladatok ellátására biztosított előirányzatokon növekedés mutatkozik. A növekedést a gazdálkodási tartalékokon szereplő összegek jelentős emelése okozta. Fejlesztési tartalékra 1.671,9 MFt, Általános tartalékra 42.012 eFt összegű előirányzat biztosítása szükséges az esetleges évközi bevételelmaradások, a tagi kölcsönök rendezésének és az esetleges feladatnövekedések fedezetére. A Vállalkozások beruházás ösztönzésére és munkahelyteremtésére 50.000 eFt előirányzat kerülhet jóváhagyásra. A jogcímcsoportban kerültek kimutatásra az Önkormányzati képviselettel kapcsolatos díjazások, költségekre 139.374 eFt összegben. Bankköltségre és pénzügyi tranzakciós illetékre együttesen 45.000 eFt került biztosításra. Folyószámla és rulírozó hitel kamata 2.000 eFt összegben került meghatározásra. Központi támogatás államkincstári elszámolására és maradvány visszafizetésére 95.000 eFt került tervezésre. II.2. Az Önkormányzati gazdálkodás körébe tartozó felhalmozási kiadások A központi gazdálkodás felhalmozási feladataira tervezett kiadások összege 3.722.297 eFt. A korábbi években benyújtott, de el nem bírált pályázatok önrésze előirányzaton 41.350 eFt tervezése javasolt, amely összeg két, közgyűlési határozattal lefedett és évek óta tartaléklistán szerepelő kötelezettségvállalás pályázati önrésze.  





Új fejlesztések önkormányzati önerejének biztosítására 128.920 eFt pályázati keret áll rendelkezésre a költségvetési rendelet-tervezetben. Elektromos tömegközlekedés nagyprojekt kivitelezés 191.007 eFt összeggel szerepel a költségvetési rendelettervezetben. Új igényként az alábbi feladatok jelentkeznek: a felsővezeték elemek cseréje a Csongrádi sugárút-Makkosházi körút csomópont között, közvilágítás fejlesztése a 4-es villamosvonalon, B+R vázrajzkészítés, továbbá a meglévő áramátalakító állomások túlfeszültség elleni védelmének kiépítése. A Vásárhelyi Pál utca kiegészítő munkáira 5.877 eFt előirányzat jóváhagyása javasolt. A Vásárhelyi Pál utca - Bakay Nándor utcai körforgalom tervezése során nem volt lehetőség nagyobb ívsugarak alkalmazására, így előfordult, hogy a kamionok a körforgalomba történő ki- és behaladáskor felkaptak a kiemelt szegélyre és megrongálták azt. A probléma megoldását a szegély részleges átépítése és megfelelő alapozással bíró járható rázóburkolat kialakítása jelentheti. Új autóbusz és villamos megállóhelyeken esőbeállók létesítésére 15.000 eFt előirányzat jóváhagyása szükséges. A megvalósítás a felmerülő lakossági-, szakbizottsági-, 26







      

önkormányzati képviselői javaslatok függvényében konkretizálódik. A tervezett munkák: dorozsmai Szent János téri autóbusz megállópár átépítése, fedett esőbeállók építése a Honvéd téren, a Bartók téren, a Füvészkertnél és a Szent János téren. Közlekedésbiztonsági keretre 38.239 eFt előirányzat jóváhagyása szükséges. Az előirányzaton a Tisza Lajos krt - Mikszáth Kálmán utca - Attila utca kereszteződés burkolat cseréje, továbbá egy a Vásárhelyi Pál utcai gyalogos átkelőhelyen nyomógombos jelzőlámpa kialakítása szerepel. A Városrehabilitáció II. ütem megvalósításával kapcsolatos utógondozási feladatokra 45.794 eFt előirányzat került beállításra. A költségvetési soron a 265 ágyas klinika áramellátását biztosító 10 kV-os vezeték csatlakozási díját, továbbá a Dugonics téri áramellátáshoz kapcsolódó elektromos munkák, továbbá az Eötvös utcai mulcs virágágyak műgyantás virágágyásra történő kicserélése szerepel. Az Iparosított technológiával épült lakóépületek felújításának két programjára 26.435 eFt előirányzat betervezése javasolt. A panellakás felújítások önkormányzati támogatásának részbeli fedezete fejlesztési célú 16.435 eFt hitelből történik. A 2015. évben megjelent új pályázati kiíráshoz előre nem ismert és még nem szabályozott önkormányzati támogatásként 10.000 eFt lett betervezve. A Helyi védelem alatt álló objektumok felújításának önkormányzati támogatására 33.876 eFt előirányzat van beállítva. A szegedi regionális repülőtér fejlesztésére 26.900 eFt előirányzat biztosítása javasolt. A fejlesztési igény többek között az alábbi célokat szolgálja: tűzivíz hálózat fejlesztése, biztonsági szolgáltatás fejlesztés, az elektromos kapu felújítása. Az elővárosi vasút fejlesztésére 56.458 eFt előirányzat lett betervezve. A munka során új igényként lépett fel egy hatástanulmány elkészítése 30.000 eFt összegben. Az árvízvédelmi rendszer megvalósítására 1.211.713 eFt előirányzat lett biztosítva. A fejlesztési feladatok közt a műfüves labdarúgó pályák kialakításának pályázataihoz kapcsolódó önrész biztosítására az előirányzatokon a vonatkozó közgyűlési döntések miatt 4.701 eFt és 22.500 eFt előirányzat lett beállítva. A Belvárosi mozi Csőke József termébe korszerű digitalizációs felszerelésre, felújításra 18.903 eFt lett betervezve. Az elektromos tömegközlekedés nagyrekonstrukcióval nem érintett vonalhálózat rekonstrukciójára 45.000 eFt előirányzat jóváhagyását kérem. A rekonstrukció a 4-es villamos vonal Dugonics tér - Kecskéstelep közötti szakaszának közlekedésbiztonsági felújítását tartalmazza.

Városüzemeltetési fejlesztési feladatok  A Hulladékszállító- gyűjtő eszközök, a központi hulladéktelep tárgyi eszközeinek pótlására és felújítására a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft-vel kötött üzemeltetési megállapodás alapján 215.430 eFt előirányzat áll rendelkezésre.  A Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás hulladék-gazdálkodási rendszerének fejlesztésével kapcsolatos pályázat eszközbeszerzésekkel pályázaton támogatásban részesült. A települési szilárdhulladék rendszerek korszerűsítési pályázatának önkormányzati támogatása előirányzaton a társulás fejlesztési feladatainak támogatására a közgyűlés határozatára figyelemmel 110.000 eFt-ot lett betervezve.  A csapadékvíz elvezetési munkákra a beérkezett igények és a szakiroda javaslata alapján 59.890 eFt előirányzat biztosítása szükséges. Szeged város belterületén számos utcában hiányzik a közterületi csapadékvíz-elvezető rendszer, amelynek fejlesztésére lesz felhasználva a javasolt pénzösszeg. 27



    

Út és járda rekonstrukciós keretre 205.088 eFt előirányzat jóváhagyása szükséges. A Városüzemeltetési Iroda jelenleg megközelítőleg 150 utat tart nyilván, amelyen útburkolat rekonstrukció szükséges. A közúti közlekedés biztonsága érdekében szükséges, hogy a korábbi évek elmaradt rekonstrukciók pótlásaként jelentősebb forrás kerüljön biztosításra. A Közvilágítás további fejlesztésére 30.000 eFt előirányzat jóváhagyása indokolt. A Partfürdőhöz kapcsolódó beruházási-felújítási feladatokra 15.000 eFt előirányzat van betervezve. A szegedi futball stadion építésének elősegítése érdekében a vonatkozó közgyűlési határozatra figyelemmel 60.300 eFt előirányzat van betervezve. Terület-előkészítésre, telekvásárlásra az uniós fejlesztésekhez kapcsolódóan és a hatósági kötelezés alapján a tervezett előirányzat 218.911 eFt. A 2014. évben közgyűlési döntéssel elhatározott játszótérfejlesztésekre költött 49.000 eFt Általános fejlesztési keret áthúzódó kifizetése betervezésre került.

Egészségügyi feladatok Egészségügyi feladatokkal összefüggésben javasolt előirányzatokból 100.000 eFt támogatás az Önkormányzat és az SZTE közötti feladat-ellátási szerződéssel kapcsolatos. Egyéb feladatok  Az egyéb feladatok között kerültek feltüntetésre azon beruházásokkal kapcsolatos áfa kiadások, amelyek esetében az Önkormányzat azok áfa tartalmát visszaigényelheti.  A szegedi egyetem szenátusának döntéséhez kapcsolódóan az ELI Science Park területén kialakítandó Inkubátorház megvalósításához a Biopolisz Kft-ben jegyzett önkormányzati részesedést 40.000 eFt-ra szükséges megemelni.  A Ritek Zrt. kölcsönfelvételi kérelemmel fordult önkormányzatunkhoz, amelyben a társaság egy EU-s finanszírozású projekt bevételi és kiadási likviditási feszültsége miatt működőképességének biztosítása érdekében 80.000 eFt tagi kölcsön kért, ezért szükséges a társaság részére éven belül visszafizetendő rövidlejáratú tagi kölcsönt nyújtani.  A Szegedi Közlekedési Kft. elektromos tömegközlekedés európai uniós beruházási önrészének biztosításához 20.000 eFt összegű tagi kölcsön növelés lett tervezve.  A Szegedi Szabadtéri Nonprofit Kft. nyári rendezvényéhez szükséges színpad felújításához, 31.789 eFt-os, előző évről áthúzódó támogatást biztosít az önkormányzat.  A panellakások önkormányzati fejlesztési támogatása érdekében felvett hitel éves adósságszolgálatára a 2009. évi Panelhitel (515mFt) előirányzaton 11.787 eFt került biztosításra. A fejlesztési feladatok külső forrás szükséglete Az önkormányzat folyamatban lévő és tervezett fejlesztéseihez szükséges külső források biztosítása a megkötött támogatási szerződésekben foglalt támogatási összegek lehívásával, illetve az alábbi hitelszerződésben rögzített jóváhagyott hitelkeret folyamatos igénybevételével történik:  Panelfelújítás önkormányzati támogatása hitelcél: az iparosított technológiával készült lakóépületek energetikai korszerűsítésére kiírt 2009. évi nyertes társasházi pályázatok önkormányzatra eső támogatási hányada, forrása az UniCredit Bankkal megkötött hitelszerződés alapján történik. A hitelkeret rendelkezésre tartási, felhasználási ideje 2015. június 30. A szabadon felhasználható hitelkeret összege 2015. év elején 232.672 eFt. A beérkezett társasházi igények alapján (Hajlat utca 1., Juharfás utca 3.) 2015. évben két hitellehívás várható 16.435 eFt összegben. A Magyar Fejlesztési Bank tájékoztatása alapján a hitelkeret rendelkezésretartási határidejének meghosszabbítása újabb egy évvel nem 28



lehetséges, kormányzati engedélyeztetési szempontból meg kétséges. A még le nem hívott hitelkeretből az önkormányzat számára kockázatos a kifizetés, ha a társasházak a beruházásukat nem tudják 2015. májusi határidőre befejezni. A 2015. költségvetés egyensúlyának biztosítása érdekében önkormányzatunk hitel- vagy kötvényfelvételt nem tervez.

Az előterjesztés 6. sz. melléklete tartalmazza a felhalmozási célú hitel tőke és kamatfizetési kötelezettségeit. II.3. Felújítási kiadások Felújítási kiadásokra 528.175 eFt előirányzat jóváhagyása szükséges. Városüzemeltetési feladatokra 222.175 eFt előirányzat biztosítását kérem. Az ágazatban tervezett előirányzatok többek között az következő feladatok megvalósítását szolgálják.  Az utcabútorok cseréje, felújítása folytatódik a lakossági bejelentések figyelembe vételével. A belvárosban a Széchenyi téri és a Kárász utcai padok rekonstrukciója rossz állapotuk miatt indokolt, ezen munkák elvégzése városképi szempontból is halaszthatatlan. Az Utcabútorok cseréje előirányzaton 15.000 eFt lett betervezve.  A Játszótér felújítási és fejlesztési keretre 20.000 eFt a javasolt előirányzat. A szabálytalan játszóeszközök bontását követően szükséges új eszközök biztosítása, valamint a kisebb játszóterek bővítése újabb játszóeszközökkel.  Az elmúlt évektől folyamatosan javításra kerülnek a kiskerti, zártkerti, külterületi utak. Az elvégzett útjavítások nem biztosítanak hosszútávú megoldást, céljuk az, hogy az érintett ingatlan tulajdonosok közlekedési lehetőségeit minimális szinten, minél nagyobb területen és minél rövidebb idő alatt biztosítsa. Az így kijavított földutak - elsősorban az időjárás függvényében - egy-két éven belül ismételten javításra szorulnak. A feladatok ellátására a Kiskerti útkeret előirányzaton 10.000 eFt lett betervezve.  A városi terek és parkok folyamatos felújítása szükséges ahhoz, hogy közterületeink Szeged városához méltóan fogadhassák a városba látogató turistákat és az itt élő embereknek minőségibb életet biztosíthassanak. A feladatok ellátására a Közterületek rekonstrukciója előirányzaton 20.000 eFt áll rendelkezésre.  Belvárosi Híd, burkolat felújítás, támfal rekonstrukció előirányzaton 50.000 eFt előirányzat jóváhagyása szükséges. A javasolt előirányzat a híd legszükségesebb állagmegóvási és felújítási munkáinak tervezési és kivitelezési költségét tartalmazza. A 2014. novemberében elkészült hídvizsgálat tartalmazza az azonnali munkákat (átlyukadt pamlaglemezek javítása, kőburkolatok helyreállítása, korlátok felújítása, mozgósaruk rendezése). A hídfelújításhoz 23 éves távlatban további forrás szükséges, amely magába foglalja a szigetelés- és burkolat javítási munkákat, acélszerkezetek felületének megújítását, a hídfők teljes megújítását, a saruk javítását, a közművezetékek rendezését és a rendszeresen elvégzendő üzemeltetési munkákat (tisztítás, madárürülék eltávolítás, víznyelők tisztítása). Megjegyezzük, hogy az önkormányzati fenntartási hidak üzemeltetéséhez a központi költségvetés nem biztosít forrást.  Az év közben felmerülő lakossági és képviselői észrevételek alapján felmerülő, előre nem tervezhető és a kezelők éves karbantartási és rekonstrukciós feladataiba nem sorolható közlekedésbiztonsági és vízelvezetési problémák kezelésésre szükséges fedezetet biztosítani. A feladatok ellátásának fedezetére a Közterületi közlekedési és vízelvezetési problémák kezelése előirányzaton 30.000 eFt van biztosítva.

29



 

Csapadékvíz elvezető létesítmények felújítása, létesítése előirányzaton 50.000 eFt áll rendelkezésre. Szeged területén számos helyen hiányzik vagy felújításra szorul a csapadékvíz elvezető rendszer, így egyes helyszíneken, körzetekben a beruházások megvalósításával a vízelvezetési problémák megszüntetésre kerülhetnének. A feladat ellátás a csapadékvíz hálózat reknonstrukció-fejlesztésekből nem finanszírozható Önkormányzati épületek statikai felülvizsgálatára 3.000 eFt lett előirányozva A Nem lakás céljára szolgáló ingatlanok felújítására 13.800 eFt előirányzat áll rendelkezésre.

Az egyéb felújítási kiadások között tervezett Intervenciós keret 100.000 eFt-os összege az azonnali halaszthatatlan veszély-elhárítási, katasztrófa helyzettel összefüggő kiadások, kármegelőzési munkák elvégzését biztosítja. Az önkormányzati tulajdonában álló szociális-, egészségügyi- oktatási intézmények felújítására az Intézmények felújítása előirányzaton 206.000 eFt forrás beállítása javasolt. II.4. Alapok kiadásai A Parkolóalap kiadásaira a bevételével azonos összegű előirányzat áll rendelkezésre, felhalmozási értékű kiadás fedezeteként 378 046 eFt van biztosítva. A Lakásalap forrásaiból a társasházi tulajdonrészek felújítási hozzájárulására 282.692 eFt, az önkormányzati tulajdonú lakóépületek felújítási, tervezési és kivitelezési munkáira (elsősorban üres lakások felújítására) 89.102 eFt, az azonnali beavatkozások fedezetére 600 eFt előirányzat biztosítása történt. A Vízügyi Alap kiadásai a Szegedi Vízmű Zrt-vel kötött vízügyi keret-megállapodás alapján elszámolandó rekonstrukciós munkák és beruházások előirányzatát tartalmazza az alap bevételeivel azonos összegben 1.743.383 eFt értékben. Az európai uniós beruházások tervezésére és önerejének biztosítására 2.076.000 eFt tartalékképzés történt. A Környezetvédelmi Alap kiadási előirányzataiból 3.500 eFt a Környezetvédelmi Intézkedési Terv alapján Városkép-és Környezetvédelmi Bizottság hatáskörébe utalt keretösszeg, az önkormányzat központi gazdálkodás környezetvédelmi céljainak finanszírozására 280.000 eFt előirányzat biztosítása történt. Az előre nem tervezhető évközi kiadásokra 1.857 eFt Működési tartalék van képezve. II.5. A költségvetési szervek kiadásai Az önkormányzati fenntartású költségvetési szervek 2015. évi kiadásai előirányzatai az intézményi feladatok ellátásának biztosítása mellett a költséghatékonysági és gazdaságossági elvek figyelembevételével az alábbi tervezési alapelvek figyelembevételével kerültek megtervezésre. 2015. évben változatlan:  a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény fizetési fokozatai és szorzószámai,  köztisztviselők illetményalapja (2008. év óta változatlan) és  illetménypótlék számítási alapja 20.000 Ft

30

Az intézmények létszám irányszámai a 2014. december 31-én foglalkoztatott létszám, amely a feladat ellátás biztosítása érdekében szükségessé vált létszámmal került meghatározásra. Az üres álláshelyek felülvizsgálatra kerültek, ezeken az álláshelyeken az illetmények legfeljebb a Kjt. illetmény tábla szerinti kategóriáknak megfelelő összeggel kerültek megtervezésre. A NevelésiOktatási Intézmények Gazdasági Szolgálatánál három fő létszámnövekedés van a kormány által extrém bonyolulttá tett államháztartási számvitelei feladatok növekedése, valamint a saját hatáskörű karbantartási feladatok magasabb színvonalú ellátása miatt, illetve a Móra Ferenc Múzeumnál 14 fő saját pályázati bevételből fedezett növekedés van az újra induló régészeti feltárások munkálataival összefüggésében. A személyi juttatások a soros illetmény előrelépésekhez kapcsolódó besorolási illetményváltozások, az évközi fizetési osztályok változásának, a kötelező legkisebb munkabérre (minimálbér) és a garantált bérminimumra történő kiegészítések, a garantált és a garantált feletti illetmények együttes összegének, óvodapedagógusoknál a teljes évre vonatkozó pedagógusi bérpótléknövekedés figyelembevételével kerültek megállapításra.

A nem rendszeres személyi juttatások között került megtervezésre a nem pedagógus munkakörben levő közalkalmazottak teljesítmény követelményének méréséhez kapcsolódó, kötelezően megtervezendő 2 %-os kereset-kiegészítés. Az egyéb személyi juttatások előirányzata a 2014. évi változásokkal korrigált előirányzat alapján került meghatározásra. Ezen belül a felmentés, végkielégítés, jubileumi jutalom, műszakpótlék, a költségvetési szervek kimutatása alapján az igények figyelembevételével kerültek megtervezésre. A dologi kiadások önkormányzati támogatásból származó 2015. évi előirányzatai – a gyermekétkeztetés kötött felhasználású támogatása, valamint az energia kiadások kivételével – 2014. évi bázisszinten kerültek tervezésre. A szociális és köznevelési intézményeknél az élelmezési kiadások előirányzata 2014. évben 6 %-kal növelt nyersanyagköltséggel kerültek meghatározásra. Az intézményi ellátási és az étkezési térítési díj bevételek kizárólag az ellátás érdekében felmerült kiadásokra fordíthatók. A Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálat jogkörébe tartozik az energia kiadások, az élelmezési kiadások, az élelmezési rezsiköltségek, a nem adatátviteli és adatátviteli célú távközlési díjak, az egyéb üzemeltetési szolgáltatások, a nem szakmai anyagok beszerzése, az egyéb üzemeletetési szolgáltatások, valamint a rehabilitációs hozzájárulás előirányzata. Az energia kiadások költségei jogcímeként a 2014. évi tényleges fogyasztás, valamint a közbeszerzési eljárásban elért érvényes energia árak alapján – a saját bevételből tervezett energia kiadások nélkül – kerültek céltámogatásból finanszírozott előirányzatként megképzésre. Céltámogatásként biztosított kiadások esetében, ahol az általános forgalmi adó visszaigényelhető, ott az általános forgalmi adóval csökkentett összeggel képeztünk előirányzatot. A költségvetési szervek költségvetési tervében önkormányzati támogatás terhére kizárólag szerződésen alapuló kiemelt céltámogatásként kerülhettek felújítási, beruházási kiadások tervezésre. A tervezett intézményi bevételek és az azokból tervezett kiadások kiemelt előirányzatként, kötelező és önként vállalt feladatok szerinti bontásban kerültek meghatározásra, azzal, hogy az önként vállalt 31

feladatok köre alatt különösen a szabad kapacitások kihasználását célzó tevékenységből származó bevételek és ezen bevételekből finanszírozott kiadások értendők. Az áru és készletértékesítésből, valamint a szolgáltatások ellenértékéből, továbbá alaptevékenység ellátását szolgáló ingatlan időszakos vagy tartós bérbeadásából származó bevételeket az ÁFA bevételek kivételével csak a bevétellel összefüggő meghatározott időre vonatkozó személyi juttatásokra, csak a feladatokkal összefüggő, önköltség-számítással alátámasztott fenntartási és üzemeltetési kiadásokra lehet fordítani, illetve az energia felhasználással járó szolgáltatási bevételek 10 %-át energia kiadások ellentételezésére kell fordítani. A továbbszámlázott szolgáltatások értéke csak a továbbszámlázással felmerült kiadásokra fordíthatók. Továbbra is az önkormányzatok feladata az ingyenesen használatba adott oktatási intézmények működési feladatainak ellátása, illetve minden átadott intézményben a közétkeztetés ellátása. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatoknak saját forrásaikból kell finanszírozni és ellátni az átadott intézmények műszaki kiszolgálását, energia ellátását, takarítását, karbantartását, az eszközök pótlását, amire egyelőre semmilyen állami támogatást nem kap az önkormányzat. Az előterjesztés 2. sz. melléklete tartalmazza a költségvetési szervek vezetőivel egyeztetett és írásban rögzített dokumentumokat. A Polgármesteri hivatalon belül elkülönítésre került a hivatal kötelező alapfeladataihoz tartozó intézményi költségvetés, a jegyző államigazgatási feladatai közt a kifutó rendszerű segélyezés, valamint a kormányzat által előírt Állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény szerinti 157.655 eFt összegű informatikai kiadás. Az előzőekben említett törvény 11. §-a szerint: a szervezet vezetője köteles gondoskodni az elektronikus információs rendszerek védelméről a következők szerint: a) biztosítja az elektronikus információs rendszerre irányadó biztonsági osztály tekintetében a jogszabályban meghatározott követelmények teljesülését, b) biztosítja a szervezetre irányadó biztonsági szint tekintetében a jogszabályban meghatározott követelmények teljesülését, c) az elektronikus információs rendszer biztonsági osztálya és a szervezet biztonsági szintje alapján előírt követelményeknek megfelelően az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személyt nevez ki vagy bíz meg, aki azonos lehet a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény szerinti biztonsági vezetővel, d) kiadja a szervezet elektronikus információs rendszereire vonatkozó informatikai biztonságpolitikáját, e) meghatározza a szervezet elektronikus információs rendszereinek informatikai biztonsági stratégiáját, f) meghatározza a szervezet elektronikus információs rendszerei védelmének felelőseire, feladataira és az ehhez szükséges hatáskörökre, felhasználókra vonatkozó szabályokat, illetve kiadja az informatikai biztonsági szabályzatot, g) gondoskodik az elektronikus információs rendszerek védelmi feladatainak és felelősségi köreinek oktatásáról, saját maga és a szervezet munkatársai információbiztonsági ismereteinek szinten tartásáról, h) rendszeresen végrehajtott biztonsági kockázatelemzések, ellenőrzések, auditok lefolytatása révén meggyőződik arról, hogy a szervezet elektronikus információs rendszereinek biztonsága megfelel-e a jogszabályoknak és a kockázatoknak, i) gondoskodik az elektronikus információs rendszer eseményeinek nyomon követhetőségéről, j) biztonsági esemény bekövetkezésekor minden szükséges és rendelkezésére álló erőforrás felhasználásával gondoskodik a biztonsági eseményre történő gyors és hatékony reagálásról, és ezt követően a biztonsági események kezeléséről,

32

k) ha az elektronikus információs rendszer létrehozásában, üzemeltetésében, auditálásában, karbantartásában vagy javításában közreműködőt vesz igénybe, gondoskodik arról, hogy az e törvényben foglaltak szerződéses kötelemként teljesüljenek, l) ha a szervezet az adatkezelési vagy az adatfeldolgozási tevékenységhez közreműködőt vesz igénybe, gondoskodik arról, hogy az e törvényben foglaltak szerződéses kötelemként teljesüljenek, m) felelős az érintetteknek a biztonsági eseményekről és a lehetséges fenyegetésekről történő haladéktalan tájékoztatásáért, n) megteszi az elektronikus információs rendszer védelme érdekében felmerülő egyéb szükséges intézkedéseket.

A törvényi előírás betartásához az állam természetesen nem biztosít forrást. III. Költségvetéssel összefüggő egyéb döntések 1./ Határozat a Magyar Kajak-kenu Szövetség részére nemzetközi rendezvények fogadására A Magyar Kajak-kenu Szövetség pályázatokat kíván benyújtani a Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetséghez nemzetközi rendezvények lebonyolítására a Szeged melletti Maty-éren. A támogató határozati javaslat elfogadása esetén a nemzetközi pályázat része lesz. Az előzőek szerint kérem a Tisztelt közgyűlést, hogy hagyja jóvá a 3. számú határozati javaslatot. 2./ A Szegedi Nemzeti Színház és a Kortárs Balettért Alapítvány között kötendő megbízási szerződés jóváhagyása A Szegedi Nemzeti Színház a balettművészet terén előadásainak túlnyomó többségét hagyományosan a Szegedi Kortárs Balett produkcióval rendezi. A Kortárs Balettért Alapítvány produkcióinak felhasználásához közbeszerzési eljárást kellett lefolytatni. A meghívásos eljárás eredményes volt, így lehetőség nyílik az Alapítvánnyal a szerződés megkötésére. Ehhez kéri a közgyűlés hozzájárulását a Színház főigazgatója. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének az Önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló rendelete szerint a költségvetési szerv vezetője ügyletenként bruttó 50 millió Ft értékhatárig saját hatáskörben, bruttó 50 millió Ft-ot meghaladóan a közgyűlés engedélyével vállalhat kötelezettséget. A fentiek alapján kérem a Tisztelt közgyűlést, hogy hagyja jóvá a 2. számú határozati javaslatot és a mellékletét képező megállapodást. IV. Kitekintés az elkövetkező évek kötelezettségvállalásaira Az államháztartási jogszabályok több szempontból rendelkeznek az önkormányzatok több éves kötelezettségvállalásainak bemutatásról. Az Áht. 23. § 2) g) bekezdése alapján az önkormányzatok a Stabilitási törvény 3. § (1) bekezdése szerint kötelesek kimutatni az adósságot keletkeztető ügyletekből – hitel, kötvény, lízing - (a rendelet 15. sz. melléklete) és a kezességvállalásokból (rendelet 16. sz. melléklete) származó kötelezettségeiket. Az Áht. 24. § (4) b) bekezdésére figyelemmel a többéves kihatással járó döntések is bemutatásra kerülnek (előterjesztés 7. sz. melléklet). Az Áht. 29. § (3) alapján az Önkormányzat a Stabilitási törvény által meghatározott szerkezetben köteles bemutatni saját bevételeinek és az adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek az elkövetkező három évre várható összegét (előterjesztés 1. sz. határozati 33

javaslata). Az adósságszolgálat bevételi fedezettségét Önkormányzatunk a Stabilitási törvényben előírt számítási rendnek megfelelően az adósságszolgálat teljes futamidejére elvégezte. A számítások eredménye alapján megállapítható, hogy a Stabilitási törvény követelményrendszere alapján Önkormányzatunk az adósságszolgálati kötelezettségeit teljesíteni tudja, az adósságszolgálat évenkénti összege a teljes futamidő alatt egyszer sem lépi túl a törvényben megállapított saját bevételi küszöbérték összegét. A korábban megállapított adósságot keletkeztető ügyletekből eredő fizetési kötelezettségekhez képesti változás okai: szociális törvény 2015. év megváltoztatása, városi önkormányzati közszolgáltató cégekre kirótt 2014. és 2015. évi adóváltoztatások költségnövelő ill. bevételcsökkentő hatása, a 2014. évi önkormányzati adósságkonszolidáció hatása, a 2014. évben meghosszabbított panelhitel folyósítása miatti bevételváltozás ill. ezen hitelnek az évenkénti törlesztőrészletének változása, tárgyi eszköz értékesítésben megjelenő ingatlanértékesítési piaci évenkénti változásának hatása. A Stabilitási törvény 2015. január 1-jei új szabályozása szerint „10/E.§ (1) A 100%-os önkormányzati tulajdonban álló olyan gazdasági társaság, amely nem minősül a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek, adósságot keletkeztető ügyletét – a naptári éven belül lejáró futamidejű adósságot keletkeztető ügylet kivételével – az önkormányzat olyan adósságot keletkeztető ügyletének kell tekinteni, amely a 10. § (1) bekezdése szerint a Kormány hozzájárulásához kötött.” Ez a kormánynak a gazdaságilag teljesen ésszerűtlen unortodox megközelítése azt jelenti, hogy a 100%-os tulajdonú önkormányzati cégek kormányzati engedély nélkül 1 forint összegű szerződést sem köthetnek kétéves időtartamra. Megjegyzem a kormány által hozott törvény némi ellentmondásban áll saját magával, mivel a 2. § (3) bekezdése szerint „Az államháztartás önkormányzati alrendszerének adóssága a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti térségi fejlesztési tanácsok, az önkormányzati társulások (a továbbiakban együtt: önkormányzat) által vállalt adósságot keletkeztető ügyletek konszolidált értéke a számbavétel fordulónapján.”, azaz a 100%-os önkormányzati cégek hitelfinanszírozásai -ha nem kapcsolódik hozzá önkormányzati kezességvállalás-, eddig sem és most sem tartoznak az önkormányzati rendszer adósságállományába. V. A költségvetési egyensúly várható alakulása, a várható pénzügyi helyzet Az állam által biztosított finanszírozások nem fedik le a tényleges költségeket, minden egyes feladatot ki kell egészíteni saját önkormányzati forrásból. Az elvonásra kerülő források nincsenek összhangban az állam részére átadott feladatokkal, így az Önkormányzat három év óta több bevételt veszít, mint amennyi kiadástól elesik. Az Önkormányzat újabb adótípusokat -más várostól eltérően- nem tervez 2015. évben bevezetni. A tavalyi, 2014. évi költségvetési tervezet elektronikus változata a https://eservices.szeged.eu/eku/eloterjesztes.php?eloterjesztesID=2069 internetcímen, a 2014. évi önkormányzati költségvetés utolsó hatályos rendelete a http://rendeletek.ph.szeged/admin/docs/rendeletek/2_2014_22_2014_h.pdf webcímen érhető el.

34

Tisztelt Közgyűlés! A 2015. évben a Kormány intézkedései és a források szűkössége miatt további szigorú költségvetésre kényszerítik a várost. Újabb beruházásokról, felújításokról és önként vállalt feladatokról nem lehet szó, amíg a napi működés kötelező feladatainak a finanszírozása nem megoldott. Az Országgyűlés által elfogadott 2015. évi költségvetési törvény és az ehhez kapcsolódó szociális és egyéb ágazati törvények átszabták az önkormányzat működésének kereteit. Az Önkormányzattól egyre több forrást von el a kormány. A szociális ágazat kormányzat általi tönkretételét az Önkormányzat lehetőségeihez képest próbálja kiegyenlíteni. Kérem, az előterjesztést megtárgyalni szíveskedjenek. 2015. február 03.

dr. Botka László polgármester

35