Körösparti János Halászati és Öntözési Kutatóintézet
Geográfus, tud. munkatárs Adattárak témacsoport vezető
Az MVA rendszerszemléletű struktúrája
2013 június 25. Budapest
A Mezőgazdasági Vízhasználati Adattár (MVA) fogalma, célja: Az adatbázis egy feldolgozott, rendszerezett, felhasználóbarát formában prezentált információ. Az adatbázis elsődleges célja, hogy az agrárszektor döntéshozói pontos naprakész információkat kapjanak a mezőgazdasági vízhasználat volumenéről, az érintett terület nagyságáról, a felhasználók és a szolgáltatók számáról, és nem utolsó sorban a hatékonyságról (költséghatékonyság). Másodsorban a vízszolgáltatás szereplői (szolgáltatók, felhasználók) egymás közötti adatcseréjét, az igények lehetőségek egyeztetését is szolgálja. Az adatbázis segíti az esetleges állami támogatások igényfelmérését, valamint az Uniós támogatási kérelmek alátámasztását. Kiszolgálja a minisztérium (VM) és a kapcsolódó hivatalok adatigényét, emellett a felhasználók többszörös adatszolgáltatását csökkenti.
A hazai öntözéses adatbázisok (előzmények) Több állami intézmény van, amely információkat gyűjt az öntözésről, és azokat változó mértékben nyilvánosságra hozza. Jelenleg azonban nincs olyan központi rendszer, amely az összes érintettről (felhasználó, szolgáltató) érvényes információt nyújtana, és ezek sem hozzáférhető az interneten: 1.A területi Vízügyi Igazgatóságok (VIZIG-ek) 2.Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 3.Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) 4.Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) 5.Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet (VITUKI)
Területi vízügyi igazgatóságok (VIZIG-ek) A vízjogi engedélyek alapján a mezőgazdasági vízfelhasználók adatainak igen széles körét gyűjtik, és szervezik egy DOS alapú adatbázisba (VENG). A szerződött felhasználók adatain kívül a mezőgazdasági tevékenységekre vonatkozó adatok és vízminőségi paraméterek is szerepelnek az adatbázisban. Főbb adatkörök: 1. Főműves mezőgazdasági vízhasznosítási adatok 2. Főművön kívüli mezőgazdasági vízhasznosítási adatok: 3. Főműves és főművön kívüli vízjogi üzemeltetési engedélyek nyilvántartása ( 4. A VIZIG kezelésében, halászati hasznosításban lévő vízfelületek nyilvántartása, 5. Holtágak adatai 6. A vízszolgáltató szervezetek által beküldött vízmérleg adatok (adott havi vízfelhasználásokról) feldolgozása. 7. Vízminőségi adatok (öntözővíz, halastó)
Központi Statisztikai Hivatal (KSH) A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jogállását tekintve „szakmailag önálló, országos hatáskörű közigazgatási szerv”, melyet a jelenlegi kormányzati struktúrában a Miniszterelnöki Hivatal irányít. Sok adatforrással rendelkezik, amelyet arra használ, hogy különböző kérdésekre statisztikai adatokat nyújtson. A mezőgazdasági vízhasználat kapcsán is számos adatot gyűjt, melyek legfőbb forrása a VKKI, jelenleg az OVF. Az adatfeldolgozás után megyei bontásban a következő adatok kerülnek kiadásra évente: •- Öntözésre vonatkozó kérdések az éves adatgyűjtéseken (gazdaságszintű adatok): •- OSAP 1677 Az egyéni gazdaságok összeírása, 2007 •- OSAP 2128 Gazdasági szervezetek éves mezőgazdasági adatai, 2007 •öntözhető alapterület (ha/m2) •öntözött alapterület (ha/m2) •kiöntözött összes vízmennyiség (m3) •az említett adatok növény(csoporton)ként szántóra, illetve gyümölcsösre, szőlőre és gyepre, valamint egyéb kategóriára
Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Az Agrárgazdasági Kutató Intézet az FVM egyik jelentős agroökonómiával foglalkozó intézete. A OVF–től és a vízfelhasználóktól kérdőíves formában begyűjtött adatokat dolgozza fel és évenként jelentést készít. •OSAP 1253 Tájékoztató jelentés az öntözésről: Adatszolgáltatók a vízjogi engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetek és egyéni gazdálkodók (gazdaságszintű adatok), az adatszolgáltatás kormányrendelet alapján kötelező jellegű. Az adatok mezőgazdasági művelési áganként, növény és növénycsoport szerinti bontásban kerül feldolgozásra.
Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) Részletes térinformatikai alapú adatgyűjtést folytatnak a vízkészletgazdálkodás elemeiről (természetes vízkészlet, vízigény, vízhasználatok és kapacitások). Részt vesznek a vízminőségi adatok folyamatos nyilvántartásában és értékelésében, valamint a szükséges adatbázisfejlesztésekben, azok tesztelésében. A Vízgazdálkodási Információs Rendszer (VIZIR) a vízgazdálkodási alapadatok nyilvántartásának és feldolgozásának rendszere, amely tartalmazza és kezeli a társadalom vízzel kapcsolatos igényeivel összefüggő döntéseket megalapozó adatokat, valamint képes a rokon információs rendszerekkel kapcsolatos adatcserére. A VIZIR egy vízgazdálkodási alapnyilvántartó rendszer, mely a digitális Vízügyi Adattárra épül rá.. A területi igazgatóságoktól beérkező öntözéses adatokat is feldolgozzák.
Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet (VITUKI) Az FVM Önálló Vízgazdálkodási Főosztálya 2000-ben írt ki pályázatot egy országosan egységes rendszer fejlesztésére, amely valamennyi területi vízgazdálkodási feladat folyamatos végrehajtását hatékonyan támogatja. A rendszer 2002-ben épült ki, Egységes Területi Vízgazdálkodási Adatgyűjtő, Adatfeldolgozó, Adatforgalmazó, Adattároló és Irányító Rendszer, röviden ETVIR néven. Az ETVIR egy összetett, többrétegű információs, adatbázis alapú rendszer. A többrétegűség azt jelenti, hogy a nyitott adatbázis szerverre a céloknak megfelelően sokfajta alkalmazás épülhet. Ilyen réteget alkothatnak a WEB szerver aktív HTML lapjai, illetve a térinformatikai alkalmazások, melyek önállóan kezelhetnek térképi alap-adatállományokat.
Az ETVIR által tárolt adatok köre: Közigazgatási adatok, szervezetek-felhasználók adatai Vízügyi objektumok, törzsadatok Területi belvízvédekezési adatok Vízfolyásokhoz, védelmi szakaszokhoz kapcsolódó belvízvédekezési adatok Készültség elrendelés-megszüntetés
Az MVA kialakítása Jelenleg a hazai statisztikai adatgyűjtés és feldolgozás rendkívül hiányos és ellentmondásos a mezőgazdasági vízhasználat kapcsán, ezért egy Mezőgazdasági Vízhasználati Adattár létrehozása és üzemeltetése ágazatai és azon túlmenően össztársadalmi érdek. Ezért a mezőgazdasági vízhasználattal kapcsolatos valamennyi információ egyetlen, integrált, jogilag és törvényileg körülhatárolt, adattárba szervezését, olyan technikai szinten, amelyen a döntéshozást mindenkor támogatja és a szektor minden szereplőjének naprakész adatokat tud szolgáltatni. A Mezőgazdasági Vízhasználati Adattár a következő tulajdonságokkal és funkciókkal rendelkezik: információs és szolgáltató funkciót lát el,a szektorról valós képet ad; több felhasználót is kiszolgál (állami szervek, hivatalok, társulatok, vállalkozások, magánszemélyek); a szektor fejlesztését elősegítő kutatásokat alátámasztja; látható adatokat nyújtana a szektor költségeiről, a szektor teljesítőképességét mutatja azáltal, hogy az adatok évről-évre összehasonlíthatóak;
-
a szervezetek által végzendő adminisztrációt csökkentheti;
-
az egyes állami szervek adminisztrációs költségeit csökkentheti;
-
az összesített adatok tekintetében nyilvános;
-
a vízhasználók külső kommunikációját segíti (hivatalok, állami szervek felé), így a költségeket csökkenti, hisz elegendő egy helyre továbbítani az adatokat;
-
megfelelő koordináció esetén különböző európai és nemzetközi fejlesztési tervek megvalósítását is elősegíti;
-
további fejlesztések, politikai döntések alapja lehet (pl. támogatási rendszer, hatósági árképzés);
-
átlátható, jogtiszta módon működik; jogilag vállalható adatokat tartalmaz;
-
a mezőgazdasági vízfelhasználás szerkezeti rendszeréről és szereplőiről egyaránt tartalmaz információt;
-
a létező hazai modellekkel összehangoltan működik;
-
a további fejlesztést illetően rugalmas.
•Térinformatikai adatbázis szakértés •tervezés •átvilágítás •rendszer elemzés •tanulmány készítés
rendszertervezés •stratégia •elemzés •design
oktatás alapfokú és haladó tanfolyamok
adatbázis építés
adat- és térképelőkészítés •adatbeviteli terv •adatforrás felderítése •adatbeszerzés, adatgyűjtés •rendszerezés •adatok minőségellenőrzése •adatbevivő szoftver kifejlesztése (opcionális)
adatbevitel •szöveges adatok bedarálása •térképek digitalizálása •kétféle adattipus összefésülése (opcionális) •minőségellenőrzés
alkalmazás fejlesztés •alkalmazás megtervezése •GIS szoftver fejlesztőeszközeivel end user application és/vagy •alapszoftverfejlesztés: pl. Visual Basic, Delphi, stb. •tesztelés, hibajavítás
adatkonverzió •konverzió tervezése •adatforrás formátumok •konverziós szoftverek megvásárlása vagy kifejlesztése •konverzió végrehajtása •minőségellenőrzés
Fizikai kiépítés és logikai rend A logikai felépítés a funkcionalitástól függően több szintet foglal magába. A rendszer különböző szintjei: •megjelenítési szint, •alkalmazási szint, •adathozzáférési szint. Technikai harmonizáció szükséges a különböző adatbázisok között Az adatbázis kiépítése során a résztvevő rendszerek harmonizációját a megfelelő protokolok segítségével biztosítani kell.
Az MVA adattartalma: A vízhasználók részéről: - Név, személyazonosító adatok - Gazdasági adatok (üzemméret, területnagyság) - Területazonosító adatok (helyrajzi szám, koordináták, területnagyság) - Vízfelhasználás módja (öntözés, halastavi gazdálkodás, egyéb) - Vízkivétel helye (csatorna, km szelvény) - Vízjogi engedély adatai - Kivett víz mennyisége és a felhasználás időbeli eloszlása - Művelésre vonatkozó adatok (növényi kultúrák, alkalmazott agrotechnika) - Öntözési technológia
A vízszolgáltatók részéről: -
Azonosító adatok
-
Szolgáltatott víz mennyisége
-
Szolgáltatott víz minősége
-
Rendelkezésre álló vízmennyiség (naprakész)
-
Vízgazdálkodási művek állapota (csatornák, műtárgyak)
-
Szolgáltatás korlátozásai
Társágazatoktól átvenni kívánt adatok: - Vízügyi objektumok törzsadatai a VIZIR objektum és törzsadat kezelő rendszeréből - Vízrajzi idősor adatok az Operatív Hidrológiai Modulból valamint a Magyar Hidrológiai Adatbázisból - Belvízvédekezési adatok a Vízügyi Igazgatóságoktól - Meteorológiai adatok és előrejelzések az OMSZ-től - Felszíni vízminőségi mérési eredmények az OKIR-ból - Talajminőségre vonatkozó információk az MTA TAKI adatbázisaiból illetve a támogatásokhoz kapcsolódó talajvizsgálati eredményekből - Földterület-nyilvántartási adatok (TakarNet) - A kiadott vízjogi engedélyek adatai (18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet 6. §-ban felsorolt adatok)
Digitális térinformatikai adatok: •Natura 2000 (SPA, SCI területek) •Nitrát érzékeny területek •Hatósági illetékességi határok(Köfe, Vizig, stb.), Közig határok (település, járás, régió) •Kataszteri térkép (hrsz., alrészlet, művelési ág, szántó minőségi osztály) •Belvíz-veszélyeztetett területek (HAKI) •Talajtani adatok (Kreybig digitális változata, ÁKG talajvizsgálati adatok) •DDM (belvíz szempontjából depressziók, öntözéstervezés szempontjából kiemelkedések keresése) •Vonalas létesítmények (közút, elektromos hálózat, földalatti vezetékekszolgalmi jogok miatt) Egyéb vízfelhasználás (felszín alatti, halászati- OHA, ipari) •Talajvíz (hosszú idősoros átlag vízállás) •Földművekre vonatkozó adatok (Térképi és távérzékeléses adatok) •Műtárgyakra vonatkozó adatok (OVF adatok) •Vízrajzi adatok (OVF) •Vízminőségi adatok (KÖFE)
Megállapítások Egy átfogó öntözésfejlesztési program beindításához alapvető, hogy megalapozott és kellően előkészített döntéseket hozhassanak a döntéshozók, ehhez mindenképpen szükséges az ágazati tisztánlátás. Jelenleg a hazai statisztikai adatgyűjtés és feldolgozás rendkívül hiányos és ellentmondásos a mezőgazdasági vízhasználat kapcsán, ezért egy Mezőgazdasági Vízhasználati Adattár létrehozása és üzemeltetése ágazatai és azon túlmenően össztársadalmi érdek. A mezőgazdasági vízhasználattal kapcsolatos valamennyi információ egyetlen, integrált, jogilag és törvényileg körülhatárolt, adattárba szervezése rendkívül fontos, olyan technikai szinten, amelyen a döntéshozást mindenkor támogatja és a szektor minden szereplőjének naprakész adatokat tud szolgáltatni.
Köszönöm a figyelmet
