AZ MKB BANK ZRT. ALAPSZABÁLYA 1.
A társaság cégneve, tevékenységi köre, székhelye, tartama
1.1. A társaság elnevezése: MKB Bank Zrt., rövidített neve: MKB Zrt. 1.2.
A társaság tevékenységi köre
1.2.1.
A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere szerint
6512’03 6521’03 6523’03 6712’03 6713’03 6720’03 7414’03 1.2.2.
Egyéb monetáris közvetítés mint főtevékenység Pénzügyi lízing Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés Értékpapír-ügynöki tevékenység, alapkezelés Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység Biztosítást, nyugdíjalapot kiegészítő tevékenység Üzletviteli tanácsadás
Engedélyhez kötött tevékenységek:
1.2.2.1. Pénzügyi szolgáltatási tevékenységek: a) betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű nyilvánosságtól történő elfogadása; b) hitel és pénzkölcsön nyújtása; c) pénzügyi lízing; d) pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása; e) készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása; f) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása; g) valutával, devizával - ide nem értve a pénzváltási tevékenységet -, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység; h) pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység); i) letétkezelés kollektív befektetések részére; j) letéti szolgáltatás, széfszolgáltatás; k) hitel referencia szolgáltatás; l) önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történő vagyonkezelés; m) magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelés. 1.2.2.2. Kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenység: a) pénzváltási tevékenység. 1.2.2.3. Befektetési szolgáltatási tevékenységek: a) b) c) d) e) f)
bizományosi tevékenység; kereskedelmi tevékenység; egyéni portfoliók egyedi kezelése a befektető által adott megbízás alapján (portfolió-kezelés); jegyzési garanciavállalás; ügynöki tevékenység; az értékpapír forgalomba hozatalának szervezése, és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás.
1.2.2.4. Kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek: a) b) c) d) e) f) g) h) 1.2.3.
értékpapír letéti őrzése, és az azzal kapcsolatos nyilvántartások vezetése; értékpapír letétkezelés; befektetési hitel nyújtása a befektetőknek; tanácsadás társaságoknak tőkeszerkezettel, üzleti stratégiával összefüggő kérdésekben, és szolgáltatás vállalati fúziók és befolyásszerzés esetében; nyilvános vételi ajánlat útján részvénytársaságokban történő befolyásszerzés szervezése, és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás; befektetési tanácsadás; ügyfélszámla vezetés; értékpapír-számlavezetés. Egyéb üzletszerűen végzett tevékenységek:
a) biztosítási ügynöki tevékenység 1.3. A társaság székhelye: 1056 Budapest, V. Váci u. 38. A társaság fiókokat (telephelyeket és fióktelepeket), valamint külföldi bankképviseleteket létesíthet. 1.3.1. A társaság telephelyei: Alagút utcai Fiók Lajos utcai Fiók Mammut Fiók EuroCenter Fiók Békásmegyeri Fiók Újpesti Fiók Szent István téri Fiók Türr István utcai Fiók Andrássy úti Fiók WestEnd City Center Fiók Duna Ház Fiók Árkád Fiók Fehérvári úti Fiók MOM Park Fiók Nyugati téri Fiók Duna Plaza Fiók Masped Ház Fiók Siemens Ház Fiók Rákoskeresztúri Fiók Budafoki Fiók
I. II. II. III. III. IV. V. V. VI. VI. IX. X. XI. XII. XIII. XIII. XIII. XIV. XVII. XXII.
1013 Budapest, Alagút u.5. 1023 Budapest, Lajos. u. 2. 1024 Budapest, Széna tér 4. 1032 Budapest, Bécsi út 154. 1039 Budapest, Pünkösdfürdő u. 52-54. 1045 Budapest, Árpád u. 183-185 1051 Budapest, Szent István tér 11. 1052 Budapest, Türr István u. 9. 1061 Budapest, Andrássy út 17. 1062 Budapest, Váci út 1-3. 1093 Budapest, Soroksári út 3/C 1106 Budapest, Örs vezér tere 25. 1119 Budapest, Fehérvári út 95. 1124 Budapest, Alkotás út 53. 1132 Budapest, Nyugati tér 5. 1138 Budapest, Váci út 178. 1139 Budapest, Váci út 85. 1143 Budapest, Hungária krt. 130. 1173 Budapest, Pesti út 237. 1221 Budapest, Kossuth Lajos u. 25.-27.
1.3.2. A társaság belföldi fióktelepei: Baja Balassagyarmat Békéscsaba Budaörs Cegléd Debrecen
6500 Baja, Tóth Kálmán tér 1. 2660 Balassagyarmat, Kossuth L. u.4-6. 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 2. 2040 Budaörs, Szabadság u. 45. 2700 Cegléd, Kossuth L. tér 8. 4024 Debrecen, Vár u. 6/C.
Debrecen Piac u. Eger Esztergom Gyöngyös Győr Győr Hatvan Herend Heves Hódmezővásárhely Jászberény Kaposvár Kazincbarcika Kecskemét Keszthely Kiskunhalas Kisvárda Komárom Miskolc Miskolc Mosonmagyaróvár Nagykanizsa Nyíregyháza Orosháza Pécs Salgótarján Siófok Solymár Sopron Szeged Szekszárd Székesfehérvár Szentendre Szolnok Szombathely Tata Tatabánya Vác Veszprém Zalaegerszeg
4025 Debrecen, Piac u. 81. 3300 Eger, Érsek u. 6. 2500 Esztergom, Bajcsy Zs.u.7. 3200 Gyöngyös, Köztársaság tér 1. 9021 Győr, Bécsi kapu tér 12. 9027 Győr, Budai út 1. 3000 Hatvan, Kossuth tér 4. 8440 Herend, Kossuth Lajos u. 140. 3360 Heves, Szerelem A. u. 11. 6800 Hódmezővásárhely, Kossuth tér 2. 5100 Jászberény, Lehel vezér tér 16. 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 7. 3700 Kazincbarcika, Egressy Béni út 1. 6000 Kecskemét, Katona József tér 1. 8360 Keszthely, Kossuth u.23. 6400 Kiskunhalas, Kossuth u. 3. 4600 Kisvárda, Szt. László u. 51. 2900 Komárom, Igmándi út 1. 3525 Szentpáli u.2-6. 3530 Miskolc, Széchenyi u. 18. 9200 Mosonmagyaróvár, Magyar u. 26-28. 8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 8. 4400 Nyíregyháza, Szarvas u. 11. 5900 Orosháza, Kond u. 38. 7621 Pécs, Király u. 47. 3100 Salgótarján, Fő tér 6. 8600 Siófok, sió u.2. 2083 Solymár Terstyánszky Ödön u. 68. 9400 Sopron, Várkerület 16. 6720 Szeged, Kölcsey u. 8. 7100 Szekszárd, Garay tér 8. 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. 2000 Szentendre, Kossuth Lajos u. 10. 5000. Szolnok, Baross u. 10-12. 9700 Szombathely, Szent Márton u. 4. 2890 Tata, Ady Endre u. 18. 2800 Tatabánya, Fő tér 6. 2600 Vác, Március 15. tér 23. 8200 Veszprém, Óváros tér 3. 8900 Zalaegerszeg, Kossuth u.22.
1.4. A társaság határozatlan időtartamra alakult.
2.
Alaptőke és részvények
2.1. Az alaptőke A társaság alaptőkéje (jegyzett tőkéje) 14.094.483.000.- Ft, azaz Tizennégymilliárd kilencvennégymillió-négyszáznyolcvanháromezer forint, amely teljes egészében rendelkezésre bocsátott pénzbeli hozzájárulás. Az alaptőke 14.094.483 azaz Tizennégymillió-kilencvennégyezernégyszáznyolcvanhárom darab 1.000,- Ft, azaz Egyezer forint névértékű, névre szóló, nyomdai úton előállított, "A" sorozatú törzsrészvényre (a továbbiakban: részvények) oszlik. 2.2. A részvények átalakítása és címletezése 2.2.1. A részvények átalakítása más típusú vagy más fajtájú (elsőbbségi, dolgozói, kamatozó, visszaváltható) részvénnyé nem lehetséges. 2.2.2. A részvények összevont címletű részvényként is kibocsáthatók, továbbá a kibocsátást követően összevont címletű részvénnyé alakíthatók át, illetve utóbb kisebb címletű összevont részvényekre vagy az alapcímletre bonthatók (címletezés). 2.2.3. A címletezést a részvényes írásbeli kérelmére az igazgatóság határozatban rendeli el, és az abban kijelölt nyomda az általa vállalt határidőben, de legkésőbb a kérelemnek az igazgatósághoz történő benyújtásától számított 4 hónapon belül előállítja az értékpapírokat. 2.2.4. A címletezés költségeit az viseli, aki a címletezést kezdeményezi, és ezeket a költségeket a nyomdai megrendelés előtt meg kell fizetni. 2.3. Az alaptőke felemelése 2.3.1. Az alaptőke felemeléséről - a 3.2.3.2.b.) pont esetét kivéve - az igazgatóság előterjesztése alapján a közgyűlés határoz. 2.3.2. Új részvények jegyzésével történő alaptőke-emelést kizárólag pénzbeni hozzájárulással - a részvényjegyzésre vonatkozó feltételek szerinti időben - lehet végrehajtani. 2.3.3. Az alaptőkének felemelése esetén a társaság meglévő részvényeseit részvényeinek névértéke arányában 15 napon belül gyakorolható jegyzési elsőbbség illeti meg. 2.4. Részvénykönyv-vezetés 2.4.1. A társaság a részvények és az ideiglenes részvények tulajdonosairól részvénykönyvet vezet, amely legalább a következő adatokat tartalmazza: a) a részvénytulajdonosok nevét, részvényeinek darabszámát (tulajdoni részesedésének mértékét), természetes személy esetén lakcímét, anyja nevét, állampolgárságát, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság cégnevét és székhelyét; b) a részvényesi meghatalmazottak cégnevét, székhelyét; c) ha a részvénynek több tulajdonosa van, akkor a tulajdonosok és a közös képviselő a) pontban meghatározott adatait; d) a részvény értékpapírkódját, fajtáját, sorozatát és névértékét; e) a felülbélyegzés, a részvényvásárlás és a részvénykönyvbe történő bejegyzés időpontját; f) a részvényes részvénykönyvből történt törlésének időpontját; g) a részvény bevonásának és megsemmisítésének időpontját; h) a tulajdonszerzéssel összefüggő felügyeleti határozat ügyszámát és időpontját.
2.4.2. A társaság – a részvénykönyv mellékleteként – nyilvántartja a legalább öt százalékot elérő tulajdonosok közvetett tulajdonának azonosításra alkalmas adatait. 2.5. A részvények átruházása 2.5.1. A részvények átruházása a társasággal szemben az új részvényes, illetve a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) 151-155.§-aiban szabályozott részvényesi meghatalmazott részvénykönyvbe való bejegyzésével válik hatályossá. Ha a társaságban való tulajdonszerzés hatósági engedélyhez kötött, a részvényes személyét akkor is be kell jegyezni a részvénykönyvbe, ha részvényesi meghatalmazottat jelöl. 2.5.2. A részvény átruházása a részvény hátoldalára - vagy ha az betelt - a részvényhez csatolt lapra (toldatra) írt teljes vagy üres forgatmány útján történik. A részvények hátoldalán (toldatán) a részvénykönyvi bejegyzés ténye nem kerül feltüntetésre. 2.5.3. Az alaptőke felemelésével forgalomba hozott új részvény - az alaptőke-emelést elhatározó közgyűlés vagy igazgatóság eltérő rendelkezése hiányában - első ízben az alaptőke-emelés bejegyzésének üzleti éve után járó osztalékra jogosít. 3.
A társaság szervei és működésük
3.1. Közgyűlés A közgyűlés összehívása 3.1.1. Mindazokat a jogokat, amelyek a részvényeseket a társaság ügyeinek tekintetében megilletik, a részvényesek összessége a közgyűlésen gyakorolja. 3.1.2.
A közgyűlés rendes vagy rendkívüli. A közgyűléseket Budapesten kell megtartani.
3.1.3.
A rendes közgyűlés évente legkésőbb május hó végéig tartandó meg.
3.1.4. A közgyűlés összehívása az igazgatóság, a 3.3.5. pontban meghatározott esetekben a felügyelő bizottság feladata. 3.1.5. Az igazgatóságnak jogában áll - amikor ennek szükségét látja - rendkívüli közgyűlést összehívni. Az igazgatóság köteles a rendkívüli közgyűlést összehívni: a) haladéktalanul, ha a felügyelő bizottság tagjainak száma három alá szállt, vagy b) harminc napon belül, ha azt a szavazatok legalább egyötödét képviselő - a részvénykönyv adatai által igazolt - részvényesek írásban kérik az ok és cél megjelölésével, vagy c) nyolc napon belül – a felügyelő bizottság egyidejű értesítése mellett - a szükséges intézkedések céljából, ha tudomására jut, hogy a társaság saját tőkéje a veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent, vagy saját tőkéje a mindenkori hatályos jogszabályban az alaptőke legkisebb törvényes összegeként meghatározott összeg alá csökkent, vagy a társaságot a fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette, és vagyona a tartozásokat nem fedezi. 3.1.6. A közgyűlést a közgyűlés kezdő napját legalább 15 (tizenöt) nappal megelőzően a részvényeseknek küldött meghívó útján kell összehívni.
A meghívó tartalmazza: a) a társaság cégnevét és székhelyét, b) a közgyűlés időpontját és helyét, c) a közgyűlés napirendjét, d) a szavazati jog gyakorlásához az alapszabályban előírt feltételeket, e) a közgyűlés határozatképtelensége esetére megismételt közgyűlés helyét és idejét. Az igazgatóság a számviteli törvény szerinti beszámolónak és az igazgatóság, valamint a felügyelő bizottság jelentésének lényeges adatait a közgyűlést megelőzően legalább 15 (tizenöt) nappal köteles a részvényesek tudomására hozni. A tudomásra hozatal a közgyűlést megelőző 19-ik napon a részvénykönyvbe bejegyzett postai címre kiküldött ajánlott levél útján történik. A közgyűlési meghívó kézhezvételétől számított nyolc napon belül a szavazatok legalább öt százalékát képviselő, a részvénykönyv adatai által igazolt részvényesek - az ok megjelölésével - írásban kérhetik az igazgatóságtól, hogy valamely kérdést tűzzön a közgyűlés napirendjére. Az igazgatóság köteles az indítványt felvenni a közgyűlés napirendjére. Ha a közgyűlés összehívására nem szabályszerűen került sor, határozathozatalra csak valamennyi szavazásra jogosult részvényes jelenlétében akkor kerülhet sor, ha a részvényesek a közgyűlés megtartásához hozzájárultak. A részvényesek a nem szabályosan összehívott, illetve megtartott közgyűlésen elfogadott határozatot legkésőbb a közgyűlés napjától számított harminc napon belül – egyhangú határozattal érvényesnek ismerhetik el. 3.1.7. A részvényes a részvénykönyvbe való bejegyzését követően az értékpapírokra vonatkozó törvényi rendelkezésekben meghatározott letéti igazolás birtokában jogosult a közgyűlésen részt venni. A letéti igazolás a társaságnál történő benyújtásának, valamint a részvénynek a társaságnál történő letétbe helyezésének feltételeit a közgyűlési meghívó tartalmazza. A részvényes a közgyűlési jogait képviselő, illetve a Tpt. 151-155.§-aiban meghatározott részvényesi meghatalmazott útján is gyakorolhatja. Nem lehet meghatalmazott a felügyelő bizottság tagja és a könyvvizsgáló. A részvényes a közgyűlési jogai gyakorlására az igazgatóság tagjának és a társaság vezető állású munkavállalójának is meghatalmazást adhat. A képviseleti meghatalmazás érvényessége egy közgyűlésre, vagy a meghatalmazásban meghatározott időre, de legfeljebb 12 hónapra szól. A képviseleti meghatalmazás érvényessége kiterjed a felfüggesztett közgyűlés folytatására és a határozatképtelenség miatt ismételten összehívott közgyűlésre is. A meghatalmazást közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat formájában kell kiállítani, és a társasághoz benyújtani. A részvényesi meghatalmazott által adott meghatalmazásban fel kell tüntetni, hogy a képviselő részvényesi meghatalmazottként jár el. Az igazgatósági vagy felügyelő bizottsági határozatban kell meghatározni azokat a személyeket, akik a közgyűlésen - meghívás alapján - részt vehetnek. A közgyűlés hatásköre 3.1.8.
A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a)
döntés a 3.2.3.2. b.) és 3.2.3.4. d.) megállapításáról és módosításáról;
pontokban foglaltak kivételével az alapszabály
b)
döntés a részvénytársaság működési formájának megváltoztatásáról;
c)
a részvénytársaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása;
d)
a részvényekhez fűződő jogok megváltoztatása, illetve egyes részvényfajták, osztályok átalakítása;
e)
döntés az alaptőke leszállításáról.
f)
a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása,
g)
az igazgatóság tagjai, a felügyelő bizottság tagjai és a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, valamint díjazásuk megállapítása;
h)
a felügyelő bizottság ügyrendjének jóváhagyása;
i)
döntés a könyvvizsgálatért felelős személyek jóváhagyásáról;
j)
a könyvvizsgálóval kötendő szerződés lényeges tartalmi elemeinek jóváhagyása
k)
döntés - a 3.2.3.2. g.) pontban foglaltak kivételével - osztalékelőleg fizetéséről;
l)
döntés a nyomdai úton előállított részvény dematerializált részvénnyé történő átalakításáról;
m)
az igazgatóság felhatalmazása saját részvény megszerzésére;
n)
döntés felmentvény adásáról az igazgatósági tagok részére;
o)
döntés – a 3.2.3.2. b.) pontban foglaltak kivételével – az alaptőke felemeléséről
p)
döntés minden olyan kérdésben, amit törvény vagy az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal A közgyűlés határozatképessége és felfüggeszthetősége
3.1.9. A közgyűlésen megjelent részvényesekről jelenléti ívet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a részvényes, illetve képviselője nevét (cégét) és lakcímét (székhelyét), részvényei számát és az annak alapján őt megillető szavazatok számát, valamint a közgyűlés időtartama alatt a jelenlévők személyében bekövetkezett változásokat. A jelenléti ívet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti. 3.1.10. A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosító részvények által megtestesített szavazatok több mint felét képviselő részvényes jelen van. 3.1.11. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlést a nem határozatképes közgyűlést követő első vagy második munkanapon kell megtartani. 3.1.12. A közgyűlés felfüggeszthető. A közgyűlés felfüggesztése esetén a közgyűlést harminc napon belül folytatni kell. Ebben az esetben a közgyűlés összehívására és a közgyűlés tisztségviselőinek megválasztására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. A közgyűlést csak egy alkalommal lehet felfüggeszteni.
Részvétel és szavazás a közgyűlésen 3.1.13. A részvényes jogosult a közgyűlésen részt venni, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben megszabott keretek között felvilágosítást kérni, észrevételt és indítványt tenni, valamint szavazni. A részvények tulajdonosai a szavazásban a társaság által rendelkezésre bocsátott szavazólap felmutatásával vesznek részt. A szavazólapok kiállítása a letéti illetve tulajdonosi igazolások, valamint a részvénykönyv adatai alapján történik. 3.1.14. Minden egyes részvény egy szavazatra jogosít. 3.1.15. A közgyűlés a 3.1.8. pontban felsorolt ügyek közül az a.) – e.) pontjaiban felsorolt ügyekben a határozati javaslatot elfogadó szavazatok legalább háromnegyedes többségével, az egyéb ügyekben pedig egyszerű többséggel határoz. 3.1.16. A közgyűlés levezető elnöke az igazgatóság elnöke, vagy az általa felkért személy. A levezető elnök vezeti az ülést, rendeli el az egyes tárgysorozati pontokra a szavazást és mondja ki a közgyűlés határozatát. A közgyűlés levezető elnöke jelöli ki a jegyzőkönyvvezetőt és a szavazatszámlálókat, valamint indítványára a közgyűlés a jelenlévő részvényesek közül megválasztja a jegyzőkönyv hitelesítőjét. A közgyűlési jegyzőkönyv 3.1.17. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza: a) a társaság cégnevét és székhelyét, b) a közgyűlés helyét és idejét, c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének és a szavazatszámlálóknak a nevét, d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat, e) a határozati javaslatokat, az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, valamint a szavazástól tartózkodók számát, f) a részvényes, az igazgatósági, illetve felügyelő bizottsági tag tiltakozását valamely határozat ellen, ha azt a tiltakozó kívánja. 3.1.18. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és egy erre megválasztott jelenlévő részvényes hitelesíti. 3.1.19. Bármely részvényes a közgyűlési jegyzőkönyvből kivonat vagy másolat kiadását kérheti az igazgatóságtól. 3.2.
Igazgatóság
3.2.1. Az igazgatóság a társaság operatív ügyvezető szerve. Az igazgatóság tagjai képviselik a társaságot harmadik személyekkel szemben, bíróságok és más hatóságok előtt. Az igazgatóság alakítja ki és irányítja a részvénytársaság munkaszervezetét, és ügyrendjében meghatározza, hogy mely tagjai, milyen megosztásban gyakorolják a munkáltatói jogokat a társaság vezető állású munkavállalói felett. 3.2.2. Az igazgatóság a hatályos jogszabályok és a közgyűlési határozatok keretei között minden intézkedésre jogosult, ami nincs kizárólagosan a közgyűlésnek vagy a felügyelő bizottságnak fenntartva.
3.2.3. Az igazgatóság elsősorban az alábbi feladatcsoportok szerinti feladatokat látja el. 3.2.3.1. Közgyűléssel összefüggő feladatok: Az igazgatóság a) kialakítja és a közgyűlés elé terjeszti a közgyűlés napirendjére tűzött ügyekre vonatkozó álláspontját és javaslatát; b) elkészítteti a társaság számviteli törvény szerinti beszámolóját és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatot és a könyvvizsgáló véleményével együtt átadja a felügyelő bizottságnak, majd az igazgatóság és a felügyelő bizottság jelentésével, valamint a társaság üzletpolitikájáról szóló jelentéssel együtt azt az évi rendes közgyűlés elé terjeszti; c) jóváhagyja a közgyűlési meghívó szövegét és összehívja a közgyűlést az alapszabály előírásaira figyelemmel; d) gondoskodik arról, hogy a számviteli törvény szerinti beszámolónak és az igazgatóság, valamint a felügyelő bizottság jelentésének lényeges adatai tizenöt nappal a közgyűlés napját megelőzően a részvényesek megismerhessék; e) a közgyűlés napirendjére tűzött ügyre vonatkozóan a napirendi pont tárgyalásakor részvényesi kérdés esetén megadja a szükséges felvilágosítást; f) intézkedik a részvényes felé - annak kérésére - közgyűlési jegyzőkönyv-kivonat vagy másolat kiadásáról; g) gondoskodik a közgyűlésen hozott határozatok végrehajtásáról. 3.2.3.2. Részvényekkel, osztalékkal kapcsolatos feladatok Az igazgatóság a) kijelöli a részvénykönyv vezetőjét; b) dönt az alaptőke felemeléséről közgyűlési határozatba foglalt felhatalmazás keretei között. Az alaptőke emelési jogkörével összefüggésben az igazgatóság jogosult, és egyben köteles az alapszabály módosítására; c) dönt részvények címletének összevonásáról, valamint szétbontásáról, amennyiben a címletváltoztatást a részvényes kéri, úgy annak költségére; d) dönt saját részvény megszerzéséről a közgyűlés felhatalmazásának keretei között ideértve, ha olyan részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság szerzi meg a részvényt, amelyben a társaság közvetlenül vagy közvetve a szavazatok több mint ötven százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik; e)
dönt saját részvény megszerzéséről, ha a részvények megszerzésére e.a.) a társaságot közvetlenül fenyegető, súlyos károsodás elkerülése érdekében, vagy e.b.) a társaságot megillető követelés kiegyenlítését célzó, peres vagy nem peres bírósági eljárás keretében, vagy e.c.) átalakulással összefüggésben kerül sor.
f) dönt a saját részvény elidegenítéséről;
g) a felügyelő bizottság előzetes jóváhagyása alapján osztalékelőleg fizetéséről határoz; h) dönt a felügyelő bizottság előzetes jóváhagyása alapján a közbenső mérleg elfogadásáról; i)
meghatározza az alapszabály 5.4. pontja szerint az osztalékfizetés kezdő időpontját, helyét és módját;
j)
elrendeli a jogosult kérésére a tulajdonosváltozásnak a részvény hátoldalán (toldaton) történő átvezetését és a jogosult részvénykönyvbe történő bejegyzését öröklés vagy házastársi közös vagyon megosztása, a részvényes jogutódlással történő megszűnése, valamint a részvény tulajdonjogának jogerős bírósági határozattal vagy hatósági árverésen történő megszerzése esetén a jogerős bírósági határozat, illetve az árverési jegyzőkönyv alapján, annak száma és kelte feltüntetésével.
3.2.3.3. A felügyelő bizottság működéséhez kapcsolódó feladatok: Az igazgatóság a) írásbeli jelentést készít az ügyvezetésről, a társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról évente egyszer a közgyűlés, és háromhavonta a felügyelő bizottság részére; b) írásbeli jelentést készít évente a felügyelő bizottság számára a társaság vezetőségi tagjai által a társaság stratégiai részesedéseiben viselt vezető tisztségeiről és az azokhoz kapcsolódó tiszteletdíjról. 3.2.3.4. A társaság szervezetét és tevékenységi körét érintő feladatok Az igazgatóság a) Az igazgatóság ügyrendjében meghatározottak szerint gyakorolja a munkáltatói jogokat a társaság vezető állású munkavállalói felett; b) kijelöli a társaság cégjegyzésre jogosult alkalmazottait; c) megköti a könyvvizsgálóval a megbízási szerződést a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzésére a közgyűlés által meghatározott feltételekkel; d) dönt a társaság cégnevének, székhelyének, telephelyeinek és fióktelepeinek, valamint – a főtevékenység megváltoztatása kivételével – a tevékenységi köreinek megváltoztatásáról. E jogkörével összefüggésben az igazgatóság jogosult és egyben köteles az alapszabály módosítására; e) dönt a társaság stratégiai részesedéseiben a társaság vezérigazgatója és helyettesei által történő igazgatósági tagság vállalásának előzetes engedélyezéséről. 3.2.3.5. A stratégiai tervezéssel kapcsolatos feladatok Az igazgatóság a) meghatározza a középtávú üzletpolitikai és pénzügyi tervet, és biztosítja a megvalósítás ellenőrzését; b) jóváhagyja a társaság éves üzleti és pénzügyi tervét, és biztosítja megvalósításának ellenőrzését;
c) jóváhagyja a kockázatvállalási stratégiát. 3.2.3.6. Szabályozási feladatok Az igazgatóság a) elfogadja az igazgatóság ügyrendjét, és azt jóváhagyás végett a felügyelő bizottság elé terjeszti; b) jóváhagyja a társaság üzletszabályzatát; c) jóváhagyja a társaság szervezeti és működési szabályzatát; d) jóváhagyja a társaság azon szabályzatait és azok módosítását, amelynek jóváhagyását jogszabály az Igazgatóság hatáskörébe utalja, így különösen: a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 47. § (2) bekezdése és a 60. § (3) bekezdése alapján da) db)
a hitelintézet nevében kötelezettséget vállalók aláírási jogát meghatározó, a belső hitel nyújtásáról szóló
valamint a Hpt. 77. § (1) bekezdése és a kintlévőségek, befektetések, mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének és értékelésének szempontjairól szóló 14/2001. (III.9.) PM rendelet 4. § a.)-f.) pontjai alapján dc) a kockázatvállalási, dd) a befektetési, de) az ügyfél- illetve partnerminősítési, df) a fedezetértékelési, dg) az ügyletminősítési és értékelési, dh) az értékvesztési és céltartalék-képzési, továbbá a Hpt 77.§ (1) bekezdése és az országkockázat tőkekövetelményéről szóló 16/2001. (III.9.) PM rendelet 4.§ (2) bekezdése alapján di) az országkockázat kezelési, valamint a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 156. § (1) bekezdése és a 158. § (1) bekezdése alapján dj) a befektetési hitelezési, dk) a halasztott pénzügyi teljesítés engedélyezéséről szóló szabályzatokat. 3.2.3.7. Egyedi üzleti ügyletekkel kapcsolatos feladatok Az igazgatóság a) dönt az Igazgatóság által jóváhagyott külön szabályzatban az igazgatóság hatáskörébe utalt ügyletek, továbbá ügyfél- és ország limitek, valamint követelés leírások jóváhagyásáról.” b) dönt a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló a Hpt. 79.§ (7) bekezdése alá tartozó ügyfél vagy ügyfélcsoport részére történő kockázatvállalás ( a 2000. december 31-ig hatályos törvényi meghatározás szerint „kapcsolódó hitel”) jóváhagyása kérdésében;
c) dönt a társaságban, illetve a társasággal összevont alapú felügyelet alá tartozó pénzügyi intézményben igazgatósági, felügyelő bizottsági, illetőleg ügyvezetői tisztséget vagy állást betöltő vezető állású személy és a társaság, illetve a pénzügyi intézmény között létrejövő adásvételi szerződés, vagy más szerződéses kötelezettségvállalás előzetes jóváhagyása kérdésében a Hpt. 57. § (3) bekezdése alapján; d) dönt igazgatósági tag által a társaságéval azonos tevékenységet is folytató más gazdálkodó szervezetben - ide nem értve a nyilvánosan működő részvénytársaságot - történő részesedésszerzés, illetve vezető tisztségviselői megbízatás elfogadásának jóváhagyásáról. 3.2.4.
Igazgatósági tagság
3.2.4.1. Az igazgatóság legalább 3, legfeljebb 11 tagból áll. Az igazgatóság tagja csak természetes személy lehet. 3.2.4.2. Az igazgatóságban legalább két olyan tagnak („belső igazgatósági tag”) kell lennie, akik magyar állampolgárok, a devizajogszabályok alapján devizabelföldinek minősülnek, legalább egy éve állandó belföldi lakóhellyel rendelkeznek és a társasággal munkaviszonyban állnak. 3.2.4.3. Belső igazgatósági taggá a társaság vezérigazgatója és helyettesei választhatók. 3.2.4.4. Az igazgatóság tagjait legfeljebb 3 évre választja a közgyűlés. Az igazgatóság tagjai újraválaszthatók és bármikor, indokolási kötelezettség nélkül visszahívhatók. 3.2.4.5. Megszűnik az igazgatósági tagság: a) b) c) d) e) f) 3.2.5.
a megbízatás időtartamának lejártával, visszahívással, lemondással, a belső igazgatósági tag munkaviszonyának megszűnésével, törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével, vagy külön törvényben esetben, illetve ha az igazgatósági tag meghal.
meghatározott
Az igazgatóság elnöke
Az igazgatóság tagjai maguk közül választják meg az igazgatóság elnökét. Az igazgatóság elnöke szervezi az igazgatóság munkáját, biztosítja az igazgatóság hatékony működését. A közgyűléseken, valamint harmadik személyekkel szemben képviseli a társaság igazgatóságát. 3.2.6.
Az igazgatóság működése
3.2.6.1. Az igazgatóság a feladatainak zavartalan ellátásához szükséges gyakorisággal ülésezik. 3.2.6.2. Az ülést az igazgatóság ügyrendjében foglalt szabályok betartásával kell összehívni. 3.2.6.3. Az igazgatósági üléseken az igazgatósági tagokon kívül az igazgatóság elnöke által szakértői minőségükben meghívott személyek tanácskozási joggal vehetnek részt. 3.2.6.4. A felügyelő bizottság elnöke illetve erre kijelölt tagja részt vehet az igazgatóság ülésein. 3.2.6.5. Az igazgatóság ülésein tanácskozási joggal meghívható a társaság könyvvizsgálója is. 3.2.6.6. Az igazgatóság tagjai az igazgatóság ügyrendjében meghatározott módon ülés megtartása nélkül, telefaxon, illetve más kézbesítési mód igénybevételével megküldött előterjesztések
alapján, írásban is állást foglalhatnak és határozatot hozhatnak. Ebben az esetben az igazgatósági tag az igazgatóság elnöke által megküldött előterjesztés kézhezvételét követő 5 munkanapon belül a szavazatát teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan küldi meg a társaság székhelyére. A határidő elmulasztását úgy kell tekinteni, mintha a tag az igazgatósági ülésen nem jelent volna meg. 3.2.7. Az igazgatóság tagjai, közeli hozzátartozói (Ptk. 685. § b.), valamint az igazgatósági tag élettársa – a hitelintézetekre és a befektetési szolgáltatókra vonatkozó jogszabályokban foglalt korlátozások keretei között – jogosultak saját nevükben vagy javukra a társaság főtevékenysége körébe tartozó ügyletek megkötésére a részvénytársasággal. 3.3. A felügyelő bizottság 3.3.1. A felügyelő bizottság ellenőrzi a társaság ügyvezetését. Ennek keretében az igazgatóság tagjaitól és a társaság vezető állású munkavállalóitól jelentést vagy felvilágosítást kérhet. A jelentést vagy felvilágosítást az arra irányuló írásbeli kérés megérkezésétől számított 30 munkanapon belül kell írásban megküldeni a felügyelő bizottság elnökének. 3.3.2. A felügyelő bizottság a társaság könyveit és iratait – ha szükséges, szakértők bevonásával – megvizsgálhatja. 3.3.3. A felügyelő bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, és azt a közgyűlés hagyja jóvá. 3.3.4. A felügyelő bizottság kezdeményezheti az igazgatóság összehívását, és javaslatot tehet a napirendi pontokra. 3.3.5. Ha a felügyelő bizottság megítélése szerint az igazgatóság tevékenysége jogszabályba, alapszabályba, illetve a közgyűlés határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti a társaság illetve a részvényesek érdekét, a felügyelő bizottság rendkívüli közgyűlést hívhat össze, és javaslatot tehet annak napirendjére. 3.3.6. A felügyelő bizottság feladatai A felügyelő bizottság a) b) c) d)
e) f) g) h)
gondoskodik arról, hogy a társaság rendelkezzen átfogó és eredményes működésre alkalmas ellenőrzési rendszerrel, valamint gondoskodik a társaság ellenőrző befolyása alatt álló pénzügyi vállalkozások belső ellenőrzésének megfelelő működéséről; javaslatot tesz a közgyűlés számára a megválasztandó könyvvizsgáló személyére és díjazására; ellenőrzi a társaság éves és közbenső pénzügyi jelentéseit; valamint megvizsgálja az igazgatóságnak az ügyvezetésről, a társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról háromhavonta készített jelentéseit; irányítja a társaság belső ellenőrzési szervezetét; amelynek keretében elfogadja a belső ellenőrzési szervezeti egység éves ellenőrzési tervét, valamint legalább félévente megtárgyalja a belső ellenőrzés által készített jelentéseket, és ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását; szükség esetén meghatározhat a belső ellenőrzés számára az éves tervhez képest további ellenőrzési feladatokat; szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzés munkáját; javaslatot tesz a belső ellenőrzési szervezeti egység létszámának változtatására; ajánlásokat és javaslatokat dolgoz ki a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok iránymutatásai alapján;
i)
j) 3.3.7.
megvizsgálja a közgyűlés napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik; A számviteli törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásról a közgyűlés csak a felügyelő bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat; jóváhagyja az igazgatóság ügyrendjét. A felügyelő bizottság előzetes egyetértési jogköre:
A felügyelő bizottság előzetes egyetértése szükséges a) a belső ellenőrzési szervezet vezetői és alkalmazottai foglalkoztatásának létesítésével, megszüntetésével kapcsolatos döntések meghozatalához, valamint díjazásuk megállapításához; b) az igazgatóságnak a 3.2.3.2. g.). pontban foglalt, osztalékelőleg fizetéséről szóló határozatához; c) az igazgatóságnak a 3.2.3.2. h.) pontban foglalt közbenső mérleg elfogadására irányuló határozata meghozatalához. 3.3.8.
A felügyelő bizottsági tagság
3.3.8.1. A felügyelő bizottság legalább 3, legfeljebb 9 tagból áll. A felügyelő bizottság tagja csak természetes személy lehet. 3.3.8.2. A felügyelő bizottság tagjait legfeljebb 3 évre a közgyűlés választja. Az üzemi tanácsnak az igazgatósággal kötött elérő megállapodása hiányában a felügyelő bizottság tagjainak 1/3-a az üzemi tanács által jelölt munkavállalók képviselőiből áll, akiket a közgyűlés a jelölést követő első ülésén köteles a felügyelő bizottság tagjává választani, kivéve, ha a jelöltekkel szemben törvényben foglalt kizáró ok áll fenn. Ebben az esetben újabb jelölést kell kérni. 3.3.8.3. A tagok újraválaszthatók és a közgyűlés által bármikor, indokolási kötelezettség nélkül visszahívhatók. A munkavállalói küldöttet a közgyűlés csak az üzemi tanács javaslatára hívhatja vissza, kivéve, ha az üzemi tanács a törvényben meghatározott kizáró ok ellenére nem tesz eleget visszahívási, illetve az új küldöttre vonatkozó javaslattételi kötelezettségének. 3.3.8.4. Megszűnik a felügyelő bizottsági tagság: a) b) c) d)
a megbízatás időtartamának lejártával, visszahívással, lemondással, a törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével, vagy külön törvényben meghatározott esetben, illetve e) ha a felügyelő bizottsági tag meghal. 3.3.8.5. A munkavállalói küldött felügyelő bizottsági tagsága megszűnik munkaviszonyának megszűnése esetén is. 3.3.9.
A felügyelő bizottság elnöke
3.3.9.1. A felügyelő bizottság tagjai maguk közül választják meg a felügyelő bizottság elnökét. 3.3.9.2. A felügyelő bizottság elnöke szervezi a felügyelő bizottság munkáját, biztosítja a felügyelő bizottság hatékony működését. A közgyűléseken, valamint harmadik személyekkel szemben képviseli a társaság felügyelő bizottságát.
3.3.10. A felügyelő bizottság működése 3.3.10.1. A felügyelő bizottság a feladatainak zavartalan ellátásához szükséges gyakorisággal ülésezik. 3.3.10.2. Az ülést a felügyelő bizottság ügyrendjében foglalt szabályok betartásával kell összehívni. 3.3.10.3. A felügyelő bizottsági üléseken a felügyelő bizottsági tagokon kívül a felügyelő bizottság elnöke által szakértői minőségükben meghívott személyek tanácskozási joggal vehetnek részt. 3.3.10.4. A felügyelő bizottság ülésein tanácskozási joggal részt vehet a társaság könyvvizsgálója is. 3.3.10.5. A felügyelő bizottság tagjai a felügyelő bizottság ügyrendjében meghatározott módon ülés megtartása nélkül, telefaxon, illetve más kézbesítési mód igénybevételével megküldött előterjesztések alapján, írásban is állást foglalhatnak, és határozatot hozhatnak. Ebben az esetben a felügyelő bizottsági tag a felügyelő bizottság elnöke által megküldött előterjesztés kézhezvételét követő 5 munkanapon belül a szavazatát teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan küldi meg a társaság székhelyére. A határidő elmulasztását úgy kell tekinteni, mintha a tag a felügyelő bizottsági ülésen nem jelent volna meg. 3.4.
Könyvvizsgáló
3.4.1. A közgyűlés a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzésére legfeljebb 2 év tartamára egy könyvvizsgálót választ. 3.4.2. A könyvvizsgáló - feladatának teljesítése érdekében - betekinthet a társaság könyveibe, az igazgatóság tagjaitól, illetve a társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a társaság bankszámláit, ügyfélszámláit, könyvvezetését, szerződéseit megvizsgálhatja. A könyvvizsgáló a felügyelő bizottság ülésein tanácskozási joggal részt vehet, illetve köteles részt venni, ha a felügyelő bizottság a meghallgatását kezdeményezi. A könyvvizsgáló a közgyűlésnek a társaság számviteli törvény szerinti beszámolóját tárgyaló ülésén köteles részt venni. 3.4.3. A könyvvizsgáló véleményének meghallgatása nélkül a számviteli törvény szerinti beszámolóról a közgyűlés nem hozhat döntést. 3.4.4. A könyvvizsgálói megbízatás elfogadásának az minősül, ha a könyvvizsgáló megválasztását követő kilencven napon belül megbízási szerződést köt az igazgatósággal. 3.4.5. Ha a társaság könyvvizsgálónak könyvvizsgálói társaságot választ, akkor a könyvvizsgálónak meg kell jelölnie azt a tagját, vezető tisztségviselőjét, illetve munkavállalóját, aki a könyvvizsgálatért személyében is felelős. A személyében felelős könyvvizsgáló helyettesítésére – tartós távolléte esetére – helyettes könyvvizsgálók is kijelölhetők. A kijelölt személyeket a közgyűlésnek jóvá kell hagynia. 3.4.6. Ha törvény a társasági könyvvizsgáló újraválasztását nem zárja ki, a könyvvizsgáló társaság újraválasztható. A könyvvizsgáló társaság által alkalmazott vagy megbízott könyvvizsgáló, valamint a könyvvizsgálatért személyében is felelős kijelölt könyvvizsgáló legfeljebb öt évig láthat el könyvvizsgálói feladatokat a társaságnál. 3.4.7. a) b) c) d)
Megszűnik a könyvvizsgáló megbízatása: visszahívással; a könyvvizsgálóval kötött szerződésben szereplő időtartam lejártával; a könyvvizsgáló részéről a szerződés felmondásával; a jogszabályokban meghatározott kizáró ok beálltával.
3.5. Vezérigazgató 3.5.1. A társaság munkaszervezetét a vezérigazgató irányítja a jogszabályok és a társaság alapszabályának keretei között, illetve a közgyűlés és az igazgatóság döntéseinek megfelelően. Hatáskörébe tartozik mindazoknak az ügyeknek az eldöntése, amelyek nincsenek a közgyűlés, a felügyelő bizottság, a belső ellenőrzési szervezet, az igazgatóság vagy az igazgatóság elnöke, illetve a társaság szervezeti és működési szabályzata szerinti döntéshozó testületek kizárólagos hatáskörébe utalva. 3.5.2. A belső ellenőrzési szervezet számára a vezérigazgató az éves tervhez képest további ellenőrzési feladatokat határozhat meg a felügyelő bizottság egyetértésével vagy utólagos tájékoztatásával. 3.5.3. A belső ellenőr feletti munkáltatói jogokat a vezérigazgató közvetlenül gyakorolja összhangban a 3.3.7.a.) pontban foglaltakkal. 4.
Cégjegyzés, képviselet
4.1.
Írásbeli képviselet (cégjegyzés)
4.1.1.
A társaság cégének jegyzéséhez két személy együttes aláírása szükséges, akik lehetnek:
a) egy igazgatósági tag és egy cégjegyzésre jogosult társasági munkavállaló, vagy b.) két cégjegyzésre jogosult társasági munkavállaló. 4.1.2. A társaság cégjegyzése a társaság iratain úgy történik, hogy a társaság képviseletére jogosultak az iratokat a társaság cégneve alatt - hiteles cégaláírási nyilatkozatuknak megfelelően - saját névaláírásukkal látják el. 4.1.3. Értékpapírok tömeges kibocsátása esetében ezek a szabályok azzal az eltéréssel alkalmazandók, hogy az aláírások sokszorosítás útján is elhelyezhetők. 4.2.
Szóbeli képviselet
A társaság szóbeli képviselete a jogszabályon alapuló szóbeli képviselet esetein kívül, az együttes cégjegyzési joggal rendelkező személyek által cégszerűen aláírt meghatalmazás alapján, önállóan is gyakorolható. 5.
Üzletév, mérleg és nyereségfelosztás
5.1. Az üzletév január 1-jén kezdődik és december 31-én végződik. 5.2. A mindenkor hatályos számviteli törvénynek megfelelően minden üzleti évről éves beszámolót kell készíteni. 5.3. Az osztalék fizetéséről a közgyűlés határoz. Az osztalékfizetés alapja a részvény névértéke. 5.4. Az osztalék kifizetésének kezdő időpontjáról, helyéről és módjáról az igazgatóság az osztalékfizetésről döntő közgyűlést követő munkanapon a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései szerint közleményt tesz közzé, és erről a részvényeseket a közzétételt követő 8 munkanapon belül írásban tájékoztatja. Az osztalékfizetésről szóló közgyűlési határozat kelte és az osztalékfizetés kezdő időpontja között legalább 20 (húsz) munkanapnak kell eltelnie.
6.
A társaság megszűnése
6.1. A társaság megszűnik, ha a) b) c) d)
a közgyűlés elhatározza jogutód nélküli megszűnését; elhatározza jogutódlással történő megszűnését (átalakulását); a cégbíróság törvényben meghatározott okok miatt megszünteti; jogszabály így rendelkezik.
6.2. A társaság felszámolására a mindenkor hatályos jogszabályok az irányadók. 7.
Vegyes rendelkezések
7.1. A részvényesek, az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjai, továbbá a könyvvizsgáló a társaság üzleti ügyeiről szerzett értesüléseiket üzleti titokként - időbeli korlátozás nélkül - kötelesek megőrizni. 7.2. A társaság hivatalos hirdetményeit – amennyiben az írásbeli közzétételt jogszabály előírja – a Cégközlönyben teszi közzé. 7.3. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdés a) és c) pontjában szereplő társasági jogvitában a részvényesek a jelen alapszabály hatályánál fogva alávetik magukat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság kizárólagos hatáskörének, amennyiben a felperesi keresetben megjelölt pertárgy értéke a 10 millió forintot meghaladja. Minden egyéb társasági jogvitában a részvényesek a jelen alapszabály hatályánál fogva alávetik magukat a Budapesten hatáskörrel rendelkező rendes bíróság kizárólagos illetékességének. A jelen egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály az Igazgatóság 99/2007. (október 25.) sz. határozatának figyelembevételével került megszerkesztésre. Budapest, 2007. november 12.
