A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FC-I-1297/2010. számú, felügyeleti intézkedést tartalmazó határozata az MKB Bank Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által az MKB Bank Zrt.-nél (1056 Budapest, Váci u. 38., a továbbiakban: Bank) hivatalból lefolytatott célvizsgálata tárgyában a Felügyelet Elnökének felhatalmazása alapján az alábbi
határozatot hozom: 1. A Felügyelet megállapítja, hogy a Bank megsértette a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről szóló 227/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet 4. § (5) bekezdését. 2. A Felügyelet megtiltja a Banknak a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről szóló 227/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet 4. § (5) bekezdésébe ütköző magatartás további folytatását. A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Indokolás A Felügyelet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (Psztv.) 41. § (1) bekezdése alapján hivatalból célvizsgálatot indított a Banknál. A felügyeleti ellenőrzés annak megállapítására irányult, hogy a Bank a tevékenysége során a bankszámla, illetőleg a fizetési számla feletti rendelkezési jog nyilvántartásával, kezelésével kapcsolatos tevékenysége során megsértette-e a 2009. december 30. napjáig hatályban lévő a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről szóló 227/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet 4. § (5) bekezdésében foglaltakat. A vizsgálat megállapításait a Felügyelet 2010. október 21. napján kelt Vizsgálati jelentésben foglalta össze, és azt észrevételezés céljából 2010. október 21. napján megküldte a Bank részére, melyre a Bank 2010. november 10. napján kelt levelében tett észrevételt. A Felügyelet a vizsgálat során az alábbi tényállást állapította meg: (…) (a továbbiakban: Fogyasztó) 2008 szeptemberében a Bankot érintő panasszal kereste meg a Felügyeletet. A Felügyelet a panasz alapján indult eljárást – a Fogyasztó és a Bank által megküldött dokumentumokra alapozva – jogszabálysértés megállapíthatóságának hiányában lezárta.
2010. január 20-án megkeresés érkezett a Felügyeletre. A megkeresés az üggyel kapcsolatosan olyan további információkat tartalmazott, mely alapján a Felügyelet a Fogyasztót további nyilatkozattételre hívta fel. Fogyasztó 2010. április 20-án jegyzőkönyvbe foglaltan kérte a vizsgálat lefolytatását. Fogyasztó nyilatkozata szerint 2002. augusztus 28-án bankszámlája feletti rendelkezési jogot biztosított (…)nak, amely meghatalmazást még 2002-2003. évben visszavont. A meghatalmazás visszavonásakor az azt igazoló dokumentumot a banki ügyintéző nem adta át Fogyasztónak, ehelyett az ügyintéző a helyszínen megmutatta a képernyőt, amelyen a meghatalmazotti sorban nem szerepelt név. Ugyanakkor 2008. január 31-én a korábbi meghatalmazott, (…) számára a Bank (…) forint kifizetést teljesített Fogyasztó számlájáról. A Bank a Fogyasztó kártérítési igényének elutasításakor a papír alapon rendelkezésre álló, visszavonásról szóló, Fogyasztó által tett nyilatkozatra hivatkozott, amelyen 2008. március 13-ai – a (…) forintos kifizetés utáni – dátum szerepel. Fogyasztó ezt követően 2009. szeptember hónapban számlát nyitott, 2009. szeptember 16-án rendelkezésre jogosultat nevezett meg (Budapest, Lajos utcai Fiók), majd azt 2009. szeptember 17-én visszavonta (Budapest, Szent István téri Fiók), ennek ellenére a „volt” meghatalmazott 2009. szeptember 18-án (Budapest, Lajos utcai Fiók) és 2009. szeptember 21-én (Budapest, 17. számú Fiók Eurocenter) pénzt tudott felvenni Fogyasztó számlájáról. Ezt követően Fogyasztó a meghatalmazást Kecskeméten, 2009. október 02-án ismételten visszavonta. A Felügyelet a beadványban foglaltak alapján 2010. április 22. napján kelt PC-I-882/2010 számú végzéssel célvizsgálatot kezdeményezett a Bankkal szemben annak megvizsgálása céljából, hogy a Bank tevékenysége során megsérti-e a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről szóló 227/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet bankszámla feletti rendelkezési jog gyakorlására vonatkozó rendelkezéseit, valamint a 2009. november 01. napjától hatályos a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény fizetési számla feletti rendelkezési jog gyakorlására vonatkozó rendelkezéseit. A Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. §-a alapján bizonyítási eljárást folytatott le. Az eljárás során a Felügyelet az alábbi dokumentumokat vizsgálta meg: 2010. január 20. napján kelt újságírói e-mail üzenet Fogyasztó által 2010. április 20. napján rendelkezésre bocsátott 2009. január 07. napján kelt levél, 2009. szeptember 23. napján kelt levél, 2009. október 19. napján kelt válaszlevél, 2010. január 28. napján kelt válaszlevél, 2008. március 13. napján kelt bejelentett aláírás visszavonása, 2008. február 01. napján kelt bankszámlakivonat, 2009. szeptember 15. napján kelt befizetési pénztárbizonylat, 2009. szeptember 16. napján kelt aláírásbejelentő lap, 2009. szeptember 17. napján kelt bejelentett aláírás visszavonása, 2009. szeptember 18. napján kelt pénztárbizonylat, 2009. szeptember 21. napján kelt pénztárbizonylat, 2009. október 02. napján kelt bejelentett aláírás visszavonása.
2
A Bank 2010. május 14. napján kelt nyilatkozata, valamint a nyilatkozathoz csatolt alábbi dokumentumok: Ügyfél és számla (a banki ügyintézők oktatásához, képzéséhez használt, a bankszámla feletti rendelkezési jogosultságot ismertető tananyag), 2009. szeptember 18. napján kelt pénztárbizonylat, 2009. szeptember 21. napján kelt pénztárbizonylat, 2010. február 18-án kelt e-mail üzenet, Fogyasztóra vonatkozó számítógépen rögzített adatok, (…) meghatalmazottra vonatkozó számítógépen rögzített adatok, (…) meghatalmazottra vonatkozó számítógépen rögzített adatok, a Bank számlák feletti meghatalmazotti nyilvántartás vezetésével kapcsolatos belső szabályzatai (…) ügyviteli utasítás a lakossági bankszámlavezetésről, (…) ügyviteli utasítás az aláírások bejelentésének, nyilvántartásának és vizsgálatának rendjéről). A Bank a Felügyelet PC-I-4117/2010. számú, 2010. augusztus 13. napján kelt végzésére tett 2010. szeptember 03. napján érkezetett nyilatkozata, és a csatolt alábbi dokumentumok: (…) és (…) meghatalmazott kapcsolatának összefoglalása, 2002. augusztus 28. napján kelt rendelkezési jogosultság bejelentésére vonatkozó adatlap, 2008. március 13. napján kelt rendelkezési jogosultság visszavonására vonatkozó adatlap, (…) panaszára adott 2009. január 27-én kelt válaszlevél. A Fogyasztóhoz köthető, fentiekben részletesen kifejtett időpontokban készült videofelvételek megküldésére nem volt lehetőség tekintettel arra, hogy a videofelvételek megőrzésére vonatkozó 60 napos határidő eltelt. A Felügyelet rendelkezésére álló dokumentumok, így a Bank 2010. szeptember 03. napján érkeztetett nyilatkozata szerint a „meghatalmazás típusa” az ügyfél-meghatalmazott viszonyban a Bank (…) elnevezésű informatikai rendszerében az alábbiak szerint alakulhat: 1. Tulajdonos: A meghatalmazottak adatainak és aláírásának nyilvántartására szolgáló (…) rendszerben magát a számlatulajdonost (magánszemély és egyéni vállalkozó ügyfelek esetén) is rögzít „Tulajdonos” meghatalmazottként. A tulajdonosi meghatalmazotthoz a jelenleg létező és a jövőben bármikor nyíló számlákhoz automatikusan, számla feletti rendelkezési joggal épül ki a kapcsolat. A kapcsolat ellenőrizetlen státuszban marad, melyet a fióki munkatársnak kell ellenőriznie. 2. Általános: A számlatulajdonos (magánszemély, egyéni vállalkozó, vállalkozás) valamennyi számlája fölött korlátlanul rendelkezhet. Ehhez a meghatalmazotthoz a számlatulajdonos ügyfél jelenleg létező, és a jövőben megnyíló számláival automatikusan kiépül a kapcsolat egyenleglekérdezési jogosultság beállítással. A kapcsolat ellenőrizetlen státuszban marad. Az egyenleg lekérdezési jogosultság átállítását számla feletti rendelkezésre a fióki ügyintéző állítja át. Általános meghatalmazott csak a számlatulajdonos által meghatalmazott magánszemély lehet. 3. Korlátozott: A számlatulajdonos (magánszemély, egyéni vállalkozó, vállalkozás) összes számlája fölött nem rendelkezhet. A számlatulajdonosnak minden számla nyitásakor rendelkeznie kell, hogy a meghatalmazottnak ad-e számla feletti rendelkezési jogot az új számla fölött. A meghatalmazott és számla között nem épül ki automatikusan a kapcsolat, azt az ügyintézőnek egyedileg kell berögzítenie a
3
rendszerben. Korlátozott meghatalmazott meghatalmazott magánszemély lehet.
csak
a
számlatulajdonos
által
A meghatalmazotti jogosultságok értékei: 1 - Számla feletti rendelkezés 3 - Egyenleg lekérdezés Az aláírási jog értékei: 0 - Nincs 1 - Önálló 2 - Elsőhelyi 3 - Másodhelyi 4 - Együttes I. A (…) (…) azonosítón nyilvántartott Fogyasztó bankszámláihoz 2002. augusztus 28-án került rögzítésre (…), mint új meghatalmazott. A rendszeradatok szerint (…) meghatalmazása az alábbiak szerint alakult: 2002. augusztus 28. napján (…) meghatalmazása rögzítésre kerül. A rendelkezésre álló bejelentő karton tanúsága szerint Fogyasztó általános meghatalmazást adott (…) részére, mely alapján (…) a Fogyasztó valamennyi számlája fölött korlátlanul rendelkezhetett. A rendelkezési jogosultság továbbá kiterjedt Fogyasztó valamennyi létező, és a jövőben megnyíló számláira is. A Bank rendszeradatai az alábbiakat tartalmazzák: 2002. augusztus 28. napján 09:46:01-kor rögzítésre kerül az új meghatalmazott meghatalmazása az alábbiak szerint: cégjegyz.jog: 0 - Nincs meghatalmazás típusa: 3 - Korlátozott 2002. augusztus 28. napján 09:46:45-kor az ügyintéző a bejelentő karton alapján átállítja (…) meghatalmazását általános típusra, az alábbiak szerint: meghatalmazás típusa: 2 - Általános cégjegyz.jog: 1 – Önálló 2002. augusztus 28. napján 09:46:45-kor az (…) ügyfél azonosítóval ellátott számla tekintetében a meghatalmazás tartalma: aláírási jog: 1- Önálló jogosultság értéke: 3- Egyenleg lekérdezés 2002. augusztus 28. napján 11:45:22-kor az (…) ügyfél azonosítóval ellátott számla tekintetében a meghatalmazotti jogosultság értéke 1-re, azaz számla feletti rendelkezésre módosul. Fentiek alapján a bejelentő kartonnak és a (…) rendszerre vonatkozó leírásnak megfelelően (…) általános típusú meghatalmazása 2002. augusztus 28. napján a Fogyasztó (…) ügyfél azonosítóval ellátott számlájához beállításra került.
4
2002. november 11-én a Fogyasztó (…) ügyfél azonosítóval ellátott számlájához (…) meghatalmazottal 13:27:46-kor automatikusan kiépült a kapcsolat egyenleglekérdezési jogosultsággal. Az egyenleg lekérdezési jogosultságot az ügyintéző 13:31:58-kor átállította számla feletti rendelkezésre. 2003. március 20-án (…) meghatalmazott cégképviseleti jogát érintő változás történt a rendszerben, mely szerint cégjegyz.jog: „0-Nincs” Arra vonatkozóan, hogy fenti módosítás milyen megbízás alapján került átvezetésre, a Bank az eljárás során dokumentumot nem csatolt. 2003. március 20-án (…) meghatalmazása rögzítésre került a Fogyasztó (…) ügyfél azonosítóval ellátott számlájához az alábbiak szerint: a leírásnak megfelelően, azaz megnyíló számláival 12:10:46-kor automatikusan kiépült a kapcsolat egyenleglekérdezési jogosultság beállítással. Az egyenleg lekérdezési jogosultság átállítását számla feletti rendelkezésre az ügyintéző 12:24:32-kor állította át. A Felügyelet megállapította, hogy a Bank a (…) rendszerre vonatkozó leírással ellentétben valamint egyéb adatlap, vagy a módosításra irányuló ügyleti akaratot tartalmazó dokumentum nélkül 2003. március 20-án 12:24:32-kor az (…) számú számla, 12:24:40-kor az (…) számú számla, 12:24:47-kor pedig az (…) számla tekintetében módosította az aláírási jogot „0 - Nincs” státuszra. A következő módosítás során, 2003. április 26-án az adatlap felvételi dátum változott 2002. augusztus 28. napjára. Arra vonatkozóan, hogy fenti módosítás milyen megbízás alapján került átvezetésre, a Bank az eljárás során dokumentumot nem csatolt. A Felügyelet megállapította továbbá, hogy a Bank a (…) rendszerre vonatkozó leírással ellentétben valamint egyéb adatlap, vagy arra jogosító dokumentum nélkül 2003. június 16-án 13:31:56-kor az (…) számú számla, 13:32:00-kor az (…) számú számla, 13:32:05-kor az (…) számla tekintetében módosította az aláírási jogot „1 - Önálló” státuszra. A Felügyelet a rendelkezésre bocsátott rendszeradatok alapján szükségesnek látta megvizsgálni az adatmódosítások alapjául szolgáló megbízásokat is. A Felügyelet 2010. augusztus 13. napján kelt végzésében felhívta a Bankot, hogy küldje meg (…) meghatalmazott tekintetében a Fogyasztó számlájához kapcsolódó aláírás bejelentő karton és módosításainak a másolatát. A pénzügyi szervezet a Felügyelet felhívására 2010. szeptember 03. napján érkeztetett levelében adott tájékoztatást, ugyanakkor (…) rendszerbeli adatainak módosítását alátámasztó dokumentumokat - a 2002. augusztus 28. (rendelkezési jogosultság bejelentése), valamint a 2008. március 13. napján (rendelkezési jogosultság visszavonása) kitöltött adatlapok kivételével - nem tudott rendelkezésre bocsátani. A Bank a mulasztását a Felügyeletnek tett, 2010. szeptember 03. napján érkezetett nyilatkozatában elismerte az alábbiak szerint: „2003.03.20-án (…) új számlát nyitott. A (…) rendszerben az ügyintéző ekkor mindkettejük esetében (2 percnyi időintervallum alatt) az aláírási joghoz „0” értéket állított be minden
5
számla tekintetében. Ez azt jelentette esetükben, hogy amennyiben bármelyikük tranzaktálni szeretett volna bármelyik bankszámlán, akkor ügyintézői felelősség lett volna vizsgálni az aláírási jogot, és ebben az esetben meg kellett volna tagadni a tranzakciót. 2003.06.16-án (szintén 2 percnyi időintervallum alatt) mind (…), mind (…) esetében, minden számla tekintetében az aláírási joghoz „1” (önálló aláírási jog) érték került visszaállításra. Ez azt jelentette, hogy bármelyikük tudott volna már bármelyik számláról tranzakciót indítani. A 2003.03.20. és 2003.06.16. közötti időszakban azonban nem indított sem (…), sem (…) megbízást egyik számláról sem. Annak alapján, hogy az ügyintéző mind a számlatulajdonosnál, mind a meghatalmazottnál következetesen átállította az aláírási jogra vonatkozó mezőt „0”-ra az összes számla felett, ügyintézői hiba került megállapításra.” A rendszer naplója alapján a Felügyelet megállapította, hogy (…) meghatalmazásának visszavonására, az ügyfél-meghatalmazott kapcsolat 2008. március 13. napján 15:04:28-kor történő törléséig, egyetlen számla esetében sem került sor. A Felügyelet a fentiekben tárgyalt tényállás értékelése, értékelhetősége kapcsán figyelemmel kell legyen a Psztv. 47. § (5) bekezdésére, amely szerint: „Nem lehet intézkedést alkalmazni a mulasztásnak vagy kötelezettségszegésnek a Felügyelet tudomására jutásától számított két év, illetve az elkövetésétől számított öt év elteltével.” A Psztv. idézett rendelkezése alapján a Felügyelet nem jogosult olyan magatartások értékelésére, amelyek vonatkozásában a Psztv. 47. § (5) bekezdése szerinti időkorlát fennáll. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 153. § (1) bekezdése a Felügyelet által alkalmazható intézkedések körében sorolja fel azt az esetet is, amikor a Felügyelet határozattal megállapítja a jogsértés tényét. Ebből következően a fentebb tárgyalt magatartások vonatkozásában — az időmúlásra való tekintettel — a jogsértő jelleg megállapítására sincs a Felügyeletnek jogosultsága. II.
A Felügyelet a Fogyasztó által 2010. április 20-án rendelkezésre bocsátott dokumentumokból, valamit a Bank 2010. május 14-án érkezetett válaszából (nyilatkozat, naplózásra vonatkozó dokumentumok) az alábbiakat állapította meg: Fogyasztó 2009. szeptember 15-én (…) ügyfél azonosító számon számlát nyitott a Banknál. Fogyasztó a számlához kapcsolódóan 2009. szeptember 16-án aláírásbejelentő kartonon (…) részére, általános meghatalmazottként, önálló aláírási joggal rendelkezési jogosultságot biztosított. Az általános meghatalmazás a naplózás adatai szerint 2009. szeptember 16-án 13:59:04-kor rögzítésre, majd 13:59:10-kor beállításra került (Budapest, Lajos utcai Fiók). A rendelkezési jogosultság visszavonására a Fogyasztó által 2010. április 20-án becsatolt „Bejelentett aláírások visszavonása” dokumentum alapján 2009. szeptember 17-én került sor, mely a rendszerben 12:49:34-kor rögzítésre került (Budapest, Szent István tér 11. szám alatti Fiók). Fentieket követően a Bank (Budapest, Lajos utcai Fiók) 2009. szeptember 17-én 17:57:09-kor a „volt” meghatalmazott meghatalmazását aláírásbejelentő lap
6
hiányában újra rögzítette és a számláról a „meghatalmazott” részére 2009. szeptember 18-án (…) Ft (Budapest, Lajos utcai Fiók), majd 2009. szeptember 21-én (…) Ft (Budapest, 17. számú Fiók Eurocenter) kifizetést teljesített. Ezt követően Fogyasztó a meghatalmazást Kecskeméten, 2009. október 02-án ismételten visszavonta. A Bank által a Felügyelet rendelkezésére bocsátott, a lakossági bankszámlavezetésről szóló (....) ügyviteli utasítás 4.3. pontja kimondja, hogy „A változások bejelentésére az Aláírásbejelentő lap szolgál, a módosítások végrehajtására az aláírások bejelentésének, nyilvántartásának és vizsgálatának rendjéről szóló ügyviteli utasítás szabályai vonatkoznak.” Az aláírások bejelentésének, nyilvántartásának és vizsgálatának rendjéről szóló (...) ügyviteli utasítás 3.1.1. valamint 3.3. pontja szerint: „Az állandó meghatalmazott rendelkezési joga kiterjedhet a számlatulajdonos valamennyi bankszámlájára (teljes körű rendelkezési jog), vagy a számlatulajdonos által meghatározott egyes bankszámlákra (korlátozott rendelkezési jog). Az állandó meghatalmazottat és rendelkezési jogának teljeskörűségét, illetve korlátozását az Aláírásbejelentő lapon kell bejelenteni.” „Ha az Ügyfél a számlák feletti rendelkezésre bejelentett személyek mellett új személyeket kíván bejelenteni, vagy a már bejelentett személyek számla feletti rendelkezési jogosultságát kívánja további számlákra kiterjeszteni és/vagy az aláírás gyakorlásának módját kívánja az Ügyfél megváltoztatni, akkor ki kell töltenie az Aláírásbejelentő lapot a változásnak megfelelően. Új aláírásmintát csak akkor kell felvenni, ha az Ügyfél új személyt jelent be, vagy a korábban bejelentett személy neve (aláírásmintája) változott. Ha a bejelentett személy(ek) alábbiakban felsorolt adatai közül családi és utónév, születési családi és utónév, lakcím állampolgárság, személyi okmány száma, típusa, külföldi természetes személy esetén a személy magyarországi tartózkodási helye, lakcíme. bármelyik megváltozik, akkor nem kell kitölteni az Aláírásbejelentő lapot, hanem az érintett személy a fiókban történő személyes megjelenésekor a változást igazoló okmányt mutatja be az ügyintézőnek. A folyamat megegyezik - ezen fejezetben leírt - számlák feletti rendelkezési jogosultság bejelentésével. A megváltozott adatokat még aznap rögzíteni és ellenőrizni kell.” A Felügyelet a fentiek alapján megállapította, hogy a Bank eljárása során megsértette a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről szóló 227/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet 4. § (5) bekezdését, mely kimondja, hogy „A hitelintézet a tőle elvárható gondossággal köteles biztosítani, hogy a rendelkezési jogosultságot csak a számlatulajdonos és az általa feljogosított gyakorolhassa.” A Bank Vizsgálati jelentésre tett észrevétele szerint a kifogásolt jogsértés ügyintézői hibának és nem pedig rendszerbeli működési hibának a következménye. A Felügyelet a vizsgálat során megállapította, hogy a jogszabálysértés nem informatikai hibára utal, hanem a pénzügyi szervezet eljárásrendjének nem megfelelőségére.
7
A Psztv. 47/A. § (1) bekezdése szerint: „Ha a felügyeleti ellenőrzés során a Felügyelet megállapítja a) az e törvényben, a 4. §-ban meghatározott törvényekben, az azok felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, valamint a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek működésére vonatkozó egyéb jogszabályban, b) a Felügyelet határozatában, c) a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek belső szabályzatában foglaltak megszegését, megkerülését, elmulasztását vagy késedelmes teljesítését - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a 4. §-ban meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó törvény szerinti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazza, illetőleg felügyeleti bírságot szab ki (a továbbiakban együtt: intézkedés).” A Hpt. 153. § (1) bekezdése értelmében az előírások megsértése, illetőleg hiányosság megállapítása esetén - ha azok a pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény prudens működését jelentősen vagy súlyosan nem veszélyeztetik - a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazza: f) határozattal megállapítja a jogsértés tényét, s egyben elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését, illetőleg megtiltja a jogszabályba ütköző magatartás további folytatását. Tekintettel a fentiek szerint összegzett vizsgálati megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a pénzügyi szervezetnek — a jogsértés súlya, továbbá az eset összes körülményeinek figyelembe vételével — megtiltotta a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről szóló 227/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet 4. § (5) bekezdésébe ütköző magatartás további folytatását. A határozat a fent hivatkozott jogszabályhelyeken, valamint a Psztv. 47. § (1) bekezdés a) pontján, a Psztv. 47. § (4) bekezdésének a) és e) pontjain, továbbá a Ket. 71.§-ának (1) bekezdésén alapul. A Felügyelet a határozatot a Psztv. 4. § c) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdésének d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, a 109. § (1) bekezdésén, a 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein, és a 330. § (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. január 27. Siklósi Máté s.k., a PSZÁF ügyvezető igazgatója
8
