Az MBFH a felülvizsgálat alapján a hivatkozott számú határozatot. helybenhagyja

MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BÁNYÁSZATI, GÁZIPARI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI FŐOSZTÁLY

MBFH/877-2/2013. Üi: Bérces Tamás :(06-1) 3012-932 e-mail: [email protected]

Tárgy: engedély kiadása iránti kérelmet elutasító BBK/1540-2/2013. számú határozat felülvizsgálata másodfokú eljárásban

Oláh Tibor X X HATÁROZAT A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (továbbiakban: MBFH) Oláh Tibor (továbbiakban: Kérelmező) által törvényes határidőn belül benyújtott fellebbezése alapján felülvizsgálta a Budapesti Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) BBK/1540-2/2013. számú, felelős műszaki vezetői engedély kiadására benyújtott kérelmet elutasító határozatát és a döntéshozatalt megelőző eljárást. Az MBFH a felülvizsgálat alapján a hivatkozott számú határozatot helybenhagyja és a fellebbezést elutasítja. Ez a határozat a közlésével jogerős és végrehajtható, ellene államigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozva, a közléstől számított 30 napon belül – a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságtól (1145 Budapest, Bácskai u. 29/b.) – keresettel lehet kérni. A keresetlevelet 3 példányban a Bányakapitányságra kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, de a keresetlevélben a határozat végrehajtásának felfüggesztését lehet kérni. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben, a közigazgatási szerv a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatában kérheti, ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Nem lehet a pert tárgyaláson kívül elbírálni, ha az ügyfél a közigazgatási szerv kereseti ellenkérelmének kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban tárgyalás tartását kéri. INDOKOLÁS A Bányakapitányságra a Kérelmező 2013. május 6-án külszíni bányaüzem vonatkozásában felelős műszaki vezetői engedély kiadására kérelmet nyújtott be. A Bányakapitányság a kérelmet és a becsatolt iratokat megvizsgálva megállapította, hogy a bányaüzem felelős műszaki vezetőjének kijelöléséről szóló 16/2013. (IV. 19.) NFM rendelet

: (06-1) 301 2927 : (06-1) 301 2928

1145 Budapest, Columbus u. 17.-23. : 1590 Budapest, Pf.: 95 e-mail: [email protected]

MBFH/877-2/2013. sz.

(továbbiakban: R.) 1. § (1) - (2) bekezdése szerinti, a bányaüzemi felelős műszaki vezetői tevékenység végzésének feltételéül előírt szakmai gyakorlat igazolását nem áll módjában elfogadni. Ennek okát a Bányakapitányság abban jelölte meg, hogy a Saint-Gobain Construction Products Hungary Kft. által 2012. április 29-én kiállított igazolás szerint a Kérelmező termelési vezetői munkakörben a gyártóüzemi termelési feladatok felügyeletét látta el. Azonban a Saint-Gobain Construction Products Hungary Kft. gyártóüzeme nem minősül bányaüzemnek. Előbbire hivatkozva a Bányakapitányság a kérelmet a BBK/1540-2/2013. számú határozatában elutasította. A Kérelmező a Bányakapitányság döntése ellen az MBFH-nál 2013. június 07-én iktatott iratában a törvényben megállapított határidőn belül fellebbezést nyújtott be az alábbiak szerint. „A kérelmem elutasításának indoka: „A X Kft. gyártóüzeme nem minősül bányaüzemnek.” Ezzel kapcsolatban elő kívánom adni, hogy a 2011-ig érvényben lévő Műszaki Üzemi Terv szerint a gyártóüzemek a bánya feldolgozóüzemeink minősültek. Tehát a Bányakapitányság hatásköre alatt álltak és a bányaüzemekre vonatkozó jogszabályok szerint működtek. Az új 2011-től érvényes Műszaki Üzemi Terv szerint már valóban nem minősülnek bányaüzemnek a gyártóüzemek és ezek így kikerültek az MÜT-ből. De mivel a szakmai gyakorlat igazolásom a 2005-2011 időszakra vonatkozik, kérem ennek elbírálását az akkor hatályos Műszaki Üzemi Terv alapján megtenni.” Az előadottak alapján a Kérelmező kérte beadványának fellebbezés szerinti elbírálását, amelyhez mellékelte a „MÜT 2004-2008 4.1 fejezet” 11-12. oldalának másolatát. A Kérelmező a Bányakapitányság határozatának rendelkezése szerinti eljárási illetéket az eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésekor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iratán igazoltan lerótta. A fellebbezés tekintetében az MBFH elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a Bányakapitányság hatáskörében és illetékességében, továbbá a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerint járt-e el. A felülvizsgálat során az MBFH a rendelkezésre álló iratok és dokumentum alapján a Bányakapitányság eljárását, döntésének jogszerűségét vizsgálva az alábbiakat állapította meg. A fellebbezés a következők miatt nem megalapozott. 1.) A kérelem mellékleteként benyújtott igazolás szerint a Kérelmező „termelési vezetői pozícióban 2005-től 2011-ig a X Kft.-nél, majd jogutódjánál a Y Kft.-nél dolgozott. A termelés vezetői munkakör célja: a … Kft. gyártóüzemben folyó termelési feladatok felügyelete …”. Az igazolás szerint tehát a Kérelmező a Kft. gyártóüzemében tevékenykedett, azonban az ott végzett tevékenység a kiállított igazolás szerint sem bányaüzemi felügyeleti tevékenységet jelent. Az igazolás egyértelműen gyártóműben letöltött gyakorlatot igazol. A gyártóműben folyó tevékenység kifejezetten az ásványi nyersanyag kitermelését követő, annak másodlagos feldolgozását jelenti. Ez a tevékenység pedig az ásványi nyersanyagnak az in situ (természetes) előfordulási helyéről való elválasztását, lefejtését vagyis a kitermelését már nem érinti, tehát nem is jelent bányászati tevékenységet, illetve annak gyakorlását. A bányászattal szoros összefüggésben lévő tevékenységnek, bányászati tevékenységnek kimondottan az ásványi nyersanyag kitermelésére irányuló feltárási tevékenység, az ásványi

- 2/6 -

MBFH/877-2/2013. sz.

nyersanyag kitermelése, jövesztése és az azzal kapcsolatos tervezési és megvalósítási műveletek, illetve ezek irányítása minősül. Az R. előírása szerint szükséges gyakorlatnak az a személy felel meg, aki a szükséges időtartamban ásványi nyersanyag kitermelésére irányuló feltárási tevékenységet, a feltárt ásványi nyersanyag jövesztését végeztette, személyesen irányította, illetve a bányászati műveleteket tervezte, vagy a tervezési tevékenységben részt vett. Ezt támasztja alá a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bt.) 49. § 4. pontjában a bányászati tevékenység fogalmával, amelyet az alábbi szerint rögzít: „4. „Bányászat (bányászati tevékenység)”: ásványi nyersanyagok kutatása, feltárása és kitermelése, az e tevékenységek során keletkező hulladékok kezelése, valamint az ásványvagyon-gazdálkodás”. A bányászati felelős műszaki vezetői gyakorlat megszerzéséhez tehát a tevékenységet a Bt. fogalma szerinti tevékenységi munkakörökben kell végezni, az előírt gyakorlati időtartamban, amelynek azonban a Kérelmező nem felelt meg. Meg kell jegyezni, hogy a Kérelmező a szükséges elméleti szakmai ismeretekkel rendelkezik, végzettsége megfelel az előírásoknak. 2.) A Kérelmező a Bányakapitányságra benyújtott kérelméhez mellékelte a végzettségeit igazoló dokumentumokat, amelyek alapján megállapítható, hogy végzettsége az R. 4. § (1) bekezdés ab) pontjában, valamint a (2) bekezdés b) pontjában előírtaknak megfelel. A szakmai gyakorlat szükségességére az R. 5. § (1) bekezdése rendelkezik az alábbi szerint: „Bányaüzemi felelős műszaki vezetői tevékenység folytatására jogosító engedélyt … d) külszíni bányaüzemre db) a 4. § (1) bekezdés a) pont aa)-ae) alpontja szerinti végzettséggel és legalább 3 éves szakmai gyakorlattal, vagy dc) a 4. § (2) bekezdés a)-k) pontja szerinti végzettséggel és legalább 3 éves szakmai gyakorlattal, rendelkező személy kaphat”. Az R. 1. § (1) és (2) bekezdés előírása szerint: „(1) Bányaüzemi felelős műszaki vezetői vagy helyettesi (a továbbiakban együtt: bányaüzemi felelős műszaki vezető) tevékenység folytatásához a 4. §-ban meghatározott felsőfokú végzettségi szint és szakképzettség, valamint az 5. §-ban meghatározott szakmai gyakorlat szükséges. (2) Külszíni bányaüzemben bányaüzemi felelős műszaki vezetői tevékenységet az a személy is végezhet, aki a 4. § (2) bekezdésében meghatározott középfokú végzettséggel és az 5. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szakmai gyakorlattal rendelkezik”. A Kérelmező által benyújtott gyakorlatot igazoló dokumentum a gyakorlati idő szempontjából megfelelő lett volna – a szükséges 3 évet igazolta –, azonban a gyakorlat szakmai része nem volt elfogadható, mert nem a bányászati tevékenység végzésére, vagy azzal kapcsolatos irányítási tevékenységre került sor az igazolt gyakorlati időszakban. 3.) A Kérelmező fellebbezéséhez mellékelte a „MÜT 2004-2008 4.1 fejezet” 11-12. oldalának másolatát, amelyre hivatkozva kérte kérelmének helyt adni és a felelős műszaki vezetői engedélyt megadni.

- 3/6 -

MBFH/877-2/2013. sz.

A melléklettel kapcsolatban megállapítható, hogy abban a Kérelmező személye egyetlen pontban sincs feltüntetve, továbbá a bányaüzemi tevékenység végzése sem került meghatározásra, részletezésre. A fellebbezéshez benyújtott „MÜT 2004-2008 4.1 fejezet” melléklet – többek között – az alábbit tartalmazza: „Délelőttös műszakban. A bányaüzem, felügyelete: X műszaki vezető. Nemesvakolat, nedvesvakolat, dolomitelőkészítő, perlit duzzasztó, III. keverősor, mikroőrlő üzemek felügyelete: X üzemvezető Délután A bányaüzem nincs telepítve. Nemesvakolat, nedvesvakolat, dolomitelőkészítő, perlit duzzasztó, III. keverősor, mikroőrlő üzemek felügyeletét a dolomitelőkészítő üzem diszpécsere látja el. Ettől eltérő esetben a dolgozók telepítési tábláján külön kerül meghatározásra a felügyeleti személy”. Megállapítható, hogy a MÜT-ben ugyan szabályozták a gyártóüzem ellenőrzési rendjét és annak gyakorlatát, a gyártóüzemi tevékenységgel kapcsolatban is tartalmaz adatokat az egyes műszakokban a felügyeletet ellátó személy tekintetében, azonban a felsorolásból megállapítható, hogy az építőipari gyártóüzemben a már kitermelt, osztályozott, minőségileg átalakított anyag feldolgozására került sor, vagyis a végtermék előállítása történt a gyártóüzemben. A Bt. 1. §-ában jelöli meg azokat a tevékenységeket, amelyek a törvény hatálya alá tartoznak, így „a) az ásványi nyersanyagok bányászata; b) a kitermelés szüneteltetése és a kitermelést követő tájrendezés; c) meddőhányók létesítése, hasznosítása és megszüntetése; d) a megszűnt föld alatti bányák nyitvamaradó térségeinek fenntartása, hasznosítása és felhagyása; e) más törvény hatálya alá nem tartozó, nem bányászati célt szolgáló, bányászati módszerekkel végzett föld alatti tevékenységek (aknamélyítés, mélyfúrás, alagút- és vágathajtás); f) a szénhidrogén-bányászatban használt technológiai létesítmény, a csővezeték, a szénhidrogén szállító-, a földgázelosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és gáztermékek vezetékeinek létesítése, használatba vétele, műszaki üzemeltetése, felhagyása, elbontása; g) szénhidrogének tárolására alkalmas földtani szerkezetek kiképezése és tárolásra történő hasznosítása; h) a geotermikus energia kutatása, kinyerése és hasznosítása; i) az állam más törvény hatálya alá nem tartozó földtani feladatai; j) a bányászati hulladék kezelése; k) az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatása, tárolásra történő kialakítása, hasznosítása és bezárása, és a szén-dioxid geológiai tárolás céljából csővezetéken történő szállítása; l) az a)-k) pontokban felsorolt tevékenységek gyakorlásához szükséges létesítmények és berendezések.” A Bt. 1. § (6) bekezdése rögzíti a létesítményeket is az alábbi szerint:

- 4/6 -

MBFH/877-2/2013. sz.

„A felsorolt - és e törvény hatálya alá tartozó - tevékenységekhez szükséges létesítményeknek minősülnek a bányavasutak, a bányászati kötélpályák és szalagpályák, továbbá a mezőn belüli és a mezők közötti gyűjtő vezetékek.” Megállapítható, hogy a felsorolás nem tartalmazza a Kérelmező által becsatolt igazolás szerinti „gyártóüzemet”, így rögzíthető, hogy az építőipari gyártóüzem felügyelete a 2011. évet megelőzően sem tartozhatott a bányafelügyelet hatáskörébe, annak ellenére, hogy a műszaki üzemi terv a gyártóüzemre vonatkozó adatokat, ellenőrzési rendet is tartalmazott. Az előbbi pontokban részletezettek szerint a Bányakapitányság a kérelmet elutasító határozat kibocsátásával jogszerűen és helyesen járt el, mert a benyújtott kérelemhez mellékelt igazolás alapján a bányaüzemi termelési tevékenység, mint szakmai gyakorlat nem volt elfogadható. Összességében megállapítható, hogy a Bányakapitányság kellő alapossággal járt el a kérelem vizsgálata során, az elbírálás a jogszabályok előírásainak figyelembe vételével történt, a döntés meghozatalával a Bányakapitányság jogszabálysértést nem követett el. A szakmai gyakorlatot a Kérelmező nem az R. előírása szerinti helyen, beosztásban és munkakörnyezetben végezte, ezért az MBFH a felülvizsgálat alapján a Bányakapitányság határozatát a rendelkező rész szerint helybenhagyta. A Bányakapitányság hivatkozott számú határozata elleni másodfokú eljárást indító 877/2013. számon iktatott fellebbezés 2013. június 07-én érkezett az MBFH-hoz. Az ügyintézési határidő 30 nap, amely 2013. július 06-án jár le, figyelemmel a Ket. 65. § (3) bekezdésére az MBFH döntését határidőben hozta meg. Az MBFH a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdésében meghatározott hatáskörében – figyelemmel a Bt. 1. § (6) és 49. § 4. pontjára – a Ket. 104. § (1), (3) bekezdései és 105. § (1) és (7) bekezdései alapján járt el. A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság illetékességét a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. § határozza meg. A határozat bírósági felülvizsgálatát a Ket. 109. § (1) bekezdése teszi lehetővé. Budapest, 2013. július 4.

Jászai Sándor elnök nevében

Dr. Tamaga Ferenc főosztályvezető Az MBFH a határozatot közli: 1. Budapesti Bányakapitányság (iratokkal)

- 5/6 -

MBFH/877-2/2013. sz.

2. Bányakapitányság útján – tértivevénnyel .Címzett (Oláh Tibor) 3. MBFH Irattár

- 6/6 -