Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei
Dr. Németh Krisztina Tudományos főmunkatárs NAIK Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet
Kecskemét- Katonatelep Kiskőrös 2014. szeptember 05.
Európában a mezőgazdaságilag művelt terület 2 %-án van szőlő, de a mezőgazdaságban felhasznált növényvédő szerek 50%-át ezen a területen juttatják ki!
A szőlőtermesztés ökologizálásának alapvető céljai • Természetvédelmi célok - A biodiverzitás növelése a szőlőültetvényben - Az ültetvény ökoszisztémájának stabilizálása - A környezet vegyszerterhelésének megszüntetése – csökkentése
• Termelési célok -
Maximális termésbiztonság Optimális hozam Maximális minőség Marketing előny
• Társadalmi célok - Egészséges, biztonságos ültetvény környezet - Az értékes, természetes ökoszisztémák védelme - Szermaradék mentes szőlő, bor
Jogszabályi háttér • az alapvető előírásokat tartalmazó 834/2007/EK rendelet • a végrehajtási szabályokat tartalmazó 889/2008/EK • az ökológiai termékek importjáról szóló 1235/2008/EK rendelet • a Bizottság bio borokra vonatkozó 203/2012/EU rendelete • a Bizottság 392/2013/EK végrehajtási rendelet • 34/2013. VM rendelet
Ökológiai gazdálkodású területek növekedése kontinensenként 1999- 2012 között
Biotermelők számának alakulása 1999-2012 között
A világ ökológiai szőlőterületei (ha) (forrás: FiBL/IFOAM felmérés 2011)
Földrész Európa É-Amerika Latin-Amerika Ázsia Afrika Óceánia Összesen
Ökológiai szőlőterület (ha) 167 101,9 11 577,5 6 524,5 2 423,7 1 650,6 1 336,0 190 614,2
A bioszőlő terület aránya 2009.
Érzékeny Természeti Területek elhelyezkedése
Magyarországon az ökológiailag művelt szőlőterület aránya 1,5 % körül van (Roszik, 2012). A Villányi borvidéken ez az arány közelíti a 10%-t (Kovács, 2011).
Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 Fenntartható agrárszerkezet- és terméspolitika elemei: -
Ökológiai gazdálkodási program
-
cél, hogy 2020-ra 300 ezer ha-ra emelkedjen a biogazdálkodás alá vont területek nagysága
-
Kiemelt támogatás a biogazdálkodóknak
- Génmegőrzési program -
Táj- és agrár-környezetgazdálkodási program
-
Szőlő- és borprogram
A támogatás mértéke I. a) az átállási időszakban a célprogramba bevitt terület után a meghatározott ültetvénycsoportok szerint: • aa) almatermésű ültetvénycsoportba tartozó fajok esetén 900 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; • ab) csonthéjas és héjas ültetvénycsoportba tartozó fajok esetén 859 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; • ac) bogyós ültetvénycsoportba tartozó fajok esetén 757 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; • ad) szőlő ültetvénycsoportba tartozó fajok esetén 827 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg; • ae) vegyes ültetvénycsoport esetén 859 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;
A támogatás mértéke II. b) átállás után, már átállt időszakban, a célprogramba bevitt területek után a meghatározott ültetvénycsoportok szerint: •
ba) almatermésű ültetvénycsoportba tartozó fajok esetén 722 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;
•
bb) csonthéjas és héjas ültetvénycsoportba tartozó fajok esetén 557 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;
•
bc) bogyós ültetvénycsoportba tartozó fajok esetén 365 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;
•
bd) szőlő ültetvénycsoportba tartozó fajok esetén 525 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg;
•
be) vegyes ültetvénycsoport esetén 557 euró/ha-nak megfelelő forintösszeg.
Növényvédelmi módszerek az ökológiai gazdálkodásban MÓDSZER
Eszközök
MEGELŐZÉS
V É D E K E Z É S
Termesztési eljárások
Fertőzésmentes
Biológiai
Fizikai
Vegyszerek
Speciális anyagok
-termőhely megválasztás’ -talajművelés’ -tápanyaggazdálkodás
-szaporítóanyag -talaj -öntözővíz
-vírusok -baktériumok -riketchiák -gombák -véglények -ízeltlábúak -autocid eljárás -madárvédelem madárvédelem -egyéb gerinces védelem -egyebek
-összegyűjtés -csalogatás -riasztás -hőkezelés -közeg megváltoztatás -talajtakarás -növénytakarás növénytakarás -Vákuum -túlnyomás -egyebek
-baktérium és gomba ellen -rovarok ellen -egyebek
-szelíd növényvédelem speciális anyagai
-vetésforgó -növénytársítás -vetésidő’
-tenyészidő’ -állományszabályozás
-fajtaválasztás -fertőzött növények, növényi részek megsemmisítése -vektorok kiiktatása -gyomszabályozás’ -egyebek’
A peronoszpóra és a lisztharmat fertőzés megelőzése növénykondicionálókkal •Indukált rezisztencia kialakítása a növényben • a hatékonyság növelése •rézterhelés csökkentése
Új módszerek az ökológiai szőlőtermesztés növényvédelmében
Sorköztakarás olyan növényekkel, amelyek lepkefajok tápnövényei, élőhelyei és talajjavító funkciójuk is van
A Kunsági borvidéken engedélyezett szőlőfajták fajtaváltás és ültetvény áttelepítés esetén Fehér fajták Arany sárfehér Chardonnay Cserszegi fűszeres Ezerjó Generosa Hárslevelű Irsai olivér Karát Királyleányka Rizlingszilváni Nektár Olasz rizling Ottonel m. Pinot Blanc Pozsonyi fehér Rajnai rizling Szürkebarát Piros tramini Zenit Zöldveltelini
Vörös fajták Blauburger Cabernet franc Cabernet sauv. Kadarka Kékfrankos Merlot Pinot noir Kékoportó Rubintos Turán Zweigelt Alicante boushet
Rezisztens fajták Bianca Csillám Aletta Odysseus Orpheus Viktória gyöngye Zalagyöngye Dunagyönye Néró Pannon frankos Villard blanc
Bianca
• • • • • • • • •
•
Korai érésű, Növekedési erélye jó, Terhelésre érzékeny. Virágzáskori hűvös, csapadékos időjárás hatására rosszul köt. Másodtermést alig nevel Kitűnően tűri a téli fagyot, A szárazságra érzékeny. Lisztharmatnak,peronoszpórának, botritisnek ellenáll. Azon magas tőkeművelésmódokra alkalmas, amelyek a fattyúhajtás-képződést nem teszik lehetővé (Guyot, ernyő). 6-8 rügy/m2 terheléssel már kielégítően terem. Hajtásválogatás
• Az ökológia termesztés feltételei rendelkezésre állnak • Fajtaválaszték, rezisztens/toleráns fajták aránya nő • Biztonságos átállás lehetősége az ökológiai szőlőtermesztésre • Versenyképesség növelhető a feldolgozott végtermék által (biobor, ivólé, egyéb feldolgozott termékforma) ehhez megfelelő technológia kidolgozása.
• Fenntarthatóság • Vidéki életforma erősítése • Reakció a klímaváltozásra • Fejlődési lehetőség – kitörési pont • A biogazdálkodás kedvező exportlehetőségei ellenére szükséges lenne, hogy szilárd belső piaca is kialakuljon.
Köszönöm a figyelmet!
